Kisújság-olvasók figyelmébe!
Már kapható a:
GYERGYÓI KISÚJSÁG ÉVKÖNYV 2008.
A Gyergyói Kisújság szerkesztôsége lehetôséget biztosít arra, hogy a lapunkat ismerô, távolba szakadat gyergyóiak (és nemcsak) megrendelhessék a Gyergyói Kisújság évkönyvét.
Megrendeléseket az alábbi címeken (e-mail cím, postai cím), illetve telefonszámon fogadunk:
e-mail: kisujsag@hr.astral.ro
tel.: 004-0266-364.941
Postai cím: 535500 Gheorgheni, jud. Harghita, p-ta Libertătii nr. 22., Romania
A Gyergyói Kisújság lehetôséget biztosít arra is, hogy elôfizessenek a lapra mindazok, akik eddig csak internetes formában fértek hozzá kedvenc heti olvasnivalójukhoz.
A világ bármely pontján élô Kisújság-olvasók a fenti címeken, illetve telefonszámon fizethetnek elô lapunkra.
Gyergyói Kisújság ügyfélszolgálat
Amit mindenki lát…
Beszámoltak, egyhangúan elfogadták, újra jelentkeztek képviselônek, majd azt is elfogadják, és újabb négy évig elnémulnak a fegyverek. Minden jó, minden szép, mindennel meg vannak elégedve. Ilyen egyszerű ez. Fô a következetesség és a kitartás és a folytonosság és a megalkuvás és a… mit tudom, még mi, de az a lényeg, hogy a megszokott emberek újra ott legyenek annak a bizonyos fazéknak a környékén. Hogy kinek fontos? Természetesen, elsôsorban nekik fontos, s egy kicsit a pártjuknak is, ugyanis ôk már bizonyítottak. Na, nem a város elôtt, nem munkájukkal, sem hozzáértésükkel. Bizonyították hűségüket, szolgálatkészségüket, megalkuvásukat, jó házôrzôként szolgálták a gazdit, és látta az úr, hogy ez jó. Az elnök úr. A másik úr már rég nem politizál, a politikusokkal Bulgakov Woland professzora foglalkozik, ô „a világ szemetének ôre és ura”, természetesen tisztelet a kivételnek.
Vajon tényleg ennyire szűkében vannak egyesek a pénznek, hogy a tanácsosi jutalék nélkül nem tudnának megélni? Vagy csak egyszerűen megszokásból jelentkeznek újra és újra és újra tanácsosnak, mivel otthon úgy is unatkoznának? Lehet, hogy számukra életforma lett a tanácsosság. Vannak, akik színházba szeretnek járni, mások kirándulni, ôk pedig tanácsülésre. Megértem ôket. Az utóbbi nem kerül pénzbe, sôt pénz jár érte. Ugyanakkor, mint a város elöljárói meghívásos alapon ingyen járhatnak, azaz járhatnának színházba, s idônként még kirándultatjuk is ôket tapasztalatszerzés címén. Hármat egy csapásra. S ezért lényegében mást nem kell tenni, mint idônként eljárogatni bizottsági és tanácsülésekre, üldögélni, aztán felemelni a kezet szavazás céljából. Most, akkor kérdem én, ez a munka kinek nem tetszene?
E „megfeszítô” tevékenység után pedig elvárják a mély hódolatot, a nagyrabe-csülést a város polgáraitól, kikkel megpróbálják elhitetni, hogy minden reggel értük kel fel a na… na… nagyon tisztelt önkormányzati képviselô. Elsôre lehet, hogy így látszik, pedig teljesen más az ábra. Szerintem egyszerűen arról szólt eddig ez az egész tanácsosdi, hogy pénzt adnak kevés munkáért, s ha te nem veszed el, akkor kerül más, aki elvegye. Ennyi. A városért való tenni akarás, a kimerítô szellemi munka, a közösségért való aggódás, a lakosok becsületes képviselete mind-mind olcsó körítés, ami ilyenkor, választások elôtt konyakos meggyként, újra felkerül a nagy, emeletes politikai torta tejszínhabos tetejére.
A politikai hatalom tulipános ládikójában jól megfér mindenki. A slepp nem válogatós. Együtt van többek között a feltörekvô naiv értelmiségi, a tudatlan fiatal kezdô, a hétpróbás gazember, a kifinomult csaló, a rehabilitált sikkasztó, a kivizsgálás alatt álló fatolvaj, a megalkuvó pártkatona, a szellemeivel harcoló volt kommunista, az idealista fűzfapoéta, a kiszuperált feleség, a melankolikus alkoholista, a búskomor hazafi, a becsületes tenni akaró. Idôvel majd látványosan uniformizálódnak, ezt kívánja a pártérdek. Csak kevesen voltak, vannak, akik önkritikát gyakorolva kiszálltak ebbôl a bábjátékból, nem vállalva tovább az alakoskodást. Le a kalappal elôttük.
A valódi tanácsosi munkára nagy szükség van, csak reménykedni tudunk, hogy a sok „kéregetô” között sikerül utat törniük azoknak, kiknek valóban szívügyük a város, és nem a pénz, hanem a tenni akarás, a pozitív változtatás vezérli ôket.
Ábrahám Imre
Befuccsolt szerzôdés
Levélben jelezte a siófoki érdekeltségű Termoenergy Kft., hogy módosítani szeretné a GO Rt-vel kötött szerzôdést. A február 25-én küldött dokumentumban Török Péter igazgató „a fennálló vis maior (elôre nem látott kényszerítô körülmény, illetve elháríthatatlan akadály, amely meggátol valamely kötelezettség teljesítésében – szerk. megj.) helyzetre való tekintettel egy új műszaki tartalmú kiegészítô hôenergia-szolgáltatásra vonatkozó ajánlatot tesz”. A Pap József polgármesterhez címzett levélben pellet felhasználásával működô rendszer kialakítására tesznek ajánlatot. (A pellet műszárított, alacsony nedvességtartalmú, asztalosipari keményfa hulladék, amit darálás után nagy nyomáson és magas hômérsékleten átsajtolnak egy 6–8 mm átmérôjű nyíláson; az így kapott 1–4 cm hosszúságú farudacskákat hívják fapelletnek. – szerk, megj.)
Az új rendszer technikai leírásában elôbb a Bucsin negyedi kazánházba telepítenének pellettüzelésű kazánt, késôbb a két Virág negyedi kazánházba állítanának fel kazánokat. A javaslat szerint egy kazán beszerzési és telepítési költsége 460 000 lej ÁFA nélkül, az így elôállított hôenergia ára 135 lej (ÁFA nélkül). Ezzel szemben a 2006 novemberében kötött szerzôdésben (!!!) 95 lej+ÁFÁ-ért ajánlott ugyanez a cég hôenergiát a gyergyószentmiklósi lakosoknak. A szerzôdés (mint már többször megírtuk) értelmében az elmúlt év októberétôl a – sokat emlegetett – kogenerációs rendszernek kellene biztosítania a hôenergiát. Gigakalóriánként 95 lej+ÁFÁ-ért! Ugyancsak a szerzôdésben rögzítették, hogy amenynyiben nem készül el a kogenerációs rendszer, a siófoki befektetô vállalja a gázzal elôállított hôenergia ára és az általa ajánlott ár közötti összeg kifizetését. Ezzel szemben a befektetô a szerzôdés felbontását kéri, új rendszer kiépítését javasolja. Megkeresésünkre Török Péter ügyvezetô igazgató elmondta: „A korábban kötött szerzôdést szeretnénk békés úton rendezni. A 2006-ban elképzelt kogenerációs rendszernek nincs realitása pillanatnyilag. Ennek egyik oka az, hogy nem sikerült megvásárolni a területet, de sok más eleme van. Mindenképpen békés úton kellene megoldani, mindkét félnek ez az érdeke. Mi nem véletlenül járunk két és fél éve Gyergyószentmiklósra, nekünk már rengeteg pénzünk és energiánk áll ebben az ügyben, éppen ezért szeretnénk megoldást találni.” A szerzôdésben vállalt árkülönbözet kifizetésével kapcsolatosan Török hangsúlyozta: „nem szerencsés egyetlen pontot kiragadni a szerzôdésbôl”, szerinte az egyezség teljes újratárgyalása lenne jó mindkét fél (GO Rt., azaz közüzem és Termoenergy Kft.) számára. Az új ajánlattal kapcsolatosan az igazgató így vélekedett: „Mi szeretnénk, ha 2008 ôszére ez megvalósulna. Elsô a koncepció összeállítása, valamint annak a szabályozása, hogy milyen paraméterek mellett tudunk együttműködni, hogyan képzeljük el. Az új terv megvalósítása lényegesen rövidebb idôt vesz igénybe, mint a korábbi.”
A szerzôdéssel kapcsolatosan megkerestük Vincze Jánost, a GO Rt. igazgatóját is.
– Milyen stádiumban vannak a Termoenergyvel folytatott tárgyalások?
– A legutóbbi tárgyaláson a közgyűlés ultimátumot adott arra, hogy a helyzetet tisztázzuk. Próbáljuk a szerzôdést jogi úton véglegesen lezárni, ugyanígy a Termoenergy Kft. is jogi képviselet révén szeretné rendezni a dolgokat. A siófoki befektetôk szeretnék folytatni a beruházást, elképzelésük szerint módosítani kell a szerzôdést. Az viszont egyértelműen kiderült, hogy ezt a szerzôdést nem lehet módosítani, le kell zárni, és egy új együttműködési megegyezést kell hozni, ennek mentén kell folytatni a munkát. Erre májusig szabtunk határidôt, annak érdekében, hogy le tudják fordítani a szerzôdést, és jogi képviselôt találjanak.
– Tart-e igényt kártérítésre a GO Rt.? Annál is inkább, mivel a szerzôdés értelmében október elsejétôl a Termoenergy Kft-nek kellene fizetnie az általa vállalt hôenergia ára és a gázzal elôállított hôenergia ára közötti különbséget.
– Ezt a jogászokra bízzuk. A szerzôdésben egyértelműen le van írva, hogy mi a feltétele a megvalósulásnak, továbbá, mi történik, ha késik. Elsô lépésben mindenképpen a békés megoldásra törekszünk, amennyiben nem sikerül megegyezni, úgy kerül sor a törvényszéki eljárásra. A GO Rt-t Rippel Eliza, a közüzem jogásza fogja képviselni.
– Ön szerint ki a vétkes abban, hogy a szerzôdésben foglaltak nem valósultak meg?
– Nagyon összetett a probléma. Szerintük, ha a területet sikerült volna idôben lerendezni, akkor a szerzôdés megvalósulhatott volna. A Termoenergy Kft. képviselôje szerint, elôkészített szerzôdésük volt a bankkal, melynek a feltétele az volt, hogy a terület tulajdonjoga rendezett legyen. A siófoki befektetôk szerint a befektetés emiatt késett. Ez egy álláspont, arról, hogy ki a hibás, csupán a jogászok tudnak véleményt formálni. Két cég – a GO Részvénytársaság és a Termoenergy Kft. – között jött létre a szerzôdés, így a két cég jogászának kell találnia megoldást arra, hogy a nézeteltérés ne vessen árnyékot a két város közötti testvérvárosi kapcsolatra.
– Befolyásolja a Termoenergy Kft-vel folytatott tárgyalásokat az a tény, hogy Gyergyószentmiklós elveszítette a 10,5 millió lejes, fűtésrendszer rehabilitálására nyújtott támogatást?
– Ez két teljesen különálló fejezet. A közüzemeket borzasztóan zavarja, mert végsôsoron a közüzem vesztesége csökkent volna az összeg felhasználásával. Amennyiben tényleg igaz, hogy Gyergyószentmiklós elveszítette a pénzt, leginkább a lakosokat érinti a közüzemen keresztül. Már többször is említettem: ennek felhasználásával a közüzem be tudta volna fagyasztani az árakat, nem kellett volna emelni a hôenergia árát. Jelenleg, amilyen mértékben emelkedik az üzemanyag ára, annyival drágul a hôenergia, azaz, annyival többet fizet a lakosság. Én mindenesetre nagyon remélem, hogy van egy hajszálnyi esély a támogatás, az összeg megszerzésére. A Termoenergyvel kötött szerzôdésnek semmi köze nincs ehhez az összeghez.
Csata Orsolya
Párhuzamok (11.)
1914-ben, már a trónörökös meggyilkolása elôtt a levegôben lógott a háború, de bár többször érintik a helyzetet, még nem ez a fô téma, még nem errôl írtak a gyergyói újságok.
Mivel ma is gyakoriak a rossz világítás, fôleg a közvilágítás és a bejelentés nélküli áramszünetek miatti panaszok, nézzünk egy kishírt 1914-bôl:
„Idônkint óra pontossággal fel kell emelnünk szavunkat a villamos áram hanyag és pontatlan s közönség érdekeit sértô kezelése miatt. Irodahelyiségekben már régen sötét van, amikor még áram sehol sincs.”
A civil szervezôdések szép számban és jelentôs erôt képviselve tevékenykedtek. Talán ideje lenne a jelenlegiek jobb együttműködésének, mert városunk tovább csúszik a lejtôn, s a politikai életben szerepet vállalókból – úgy tűnik – épp az hiányzik, ami oly fontos eleme a közösségnek: a településért és csak a településért dobbanó szív.
„A Kereskedôi Kör városunk ezen legnépesebb kulturális egyesülete f. hó 1-én tartotta évi rendes közgyűlését. A közgyűlés iránt a legnagyobb érdeklôdés nyilvánult meg, s annak lezajlása is egy kis eseményszámba ment.
A közgyülést Merza Vilmos elnök nyitotta meg, bizonyos fájdalmas rezignációval emlékezvén meg 1913-ról, amely esztendô a Kereskedôi Kört sem kimélte meg, miután alig tudott a kör az elmúlt esztendôk színvonalára emelkedni. Jövôre lelkes támogatást kért. Lugler Vilmos ügyvéd, a kör titkára magvas titkári beszámolót mondott, felemlítvén, hogy a Kereskedôi Kör, még az általános lelki depresszió mellett is végzett fontos társadalmi és a város gazdasági munkát, amennyiben az iparfejlesztési miniszteri bizottsághoz, a kereskedelmi kamarához értékes felterjesztéseket intézett, s a Kereskedôi Kör akciója akadályozta meg a kereskedelem és iparra káros pótadózás behozatalát. A titkári jelentéshez Görög Joachim szólott hozzá, buzdítva a nagy és nemes célt szolgáló egyesület tagjait.
Azután a választásokat ejtették meg, amelynek eredménye a következô volt.
Elnök: Merza Vilmos. Titkár: Dr. Csiby Andor. Pénztárnok: Lázár L. Gerô. Ügyész: Dr. Tódor Béla. (…)
(…) A gyülés végén Vákár P. Artúr …lelkesítô és buzditó munkára serkentette a nagyszámban egybegyülteket. A közgyűlés Merza Vilmos elnök éltetésével ért véget.”
Lássuk, hogyan ünnepeltek:
A város ünnepe. Gyergyószentmiklós város polgársága a következô műsoros ünneppel veszi ki részét a hazafias ünnepségbôl:
1. Gyülekezés fél tízkor a városháza elôtt. Innen a tűzoltó zenekar kisérete mellett indulás a latin szertartású katholikus templomba ünnepélyes könyörgésre. 2. Könyörgés után felvonulás az ünnepélyre a városházához. 3. Megnyitó beszédet mond Orel Dezsô polgármester. 4. A Himnusz, elôadja a tűzoltó zenekar. 5. Szaval: Páll Juliska úrleány. 6. Sír a Tisza, sír a Duna, énekli a dalegylet. 7. Ünnepi beszéd, mondja dr. Székely József fôgimn. tanár. 8. Hulldogál a… énekli a dalegylet. 9. Sümegi Vilmos országgyűlési képviselô beszéde. 10. Szaval: Lázár Dénes fôgimn. VII. o. tanuló. 11. Induló elôadja a tűzoltó zenekar. 12. Ünnepély után vacsora az ipartestület helyiségében.
A Dalegyletet ezúttal Mardirosz Kristóf vezeti.”
Ollózta: Bajna György
Sajtótájékoztatót tartott dr. Garda Dezsô, parlementi képviselô
Választókerületek, kuláklista, kivizsgálás
Több témát érintett dr. Garda Dezsô parlamenti képviselô hétfôi, március tizedikei sajtótájékoztatóján. Elsôként az új választási törvény által szabályozott választási kerületeket ismertette. Bár a törvény még nem jogerôs, hiszen többen megfellebbezték, mégis megtörténhet, hogy a parlamenti választások során egyéni választókerületeket alakítanak ki, ezek egy-egy képviselôt küldenek a parlamentbe. Garda képviselô egy – az RMDSZ munkapéldányából származó – tervezett „elosztás” ellen tiltakozik. A tervezet szerint Hargita megyében öt választókerületet alakítanak ki: kettôt Csíkszéken, kettôt Udvarhelyszéken és egyet Gyergyószéken. A javaslat értelmében – amely a képviselô tiltakozását is kiváltotta – Gyergyószentmiklóst a felcsíki körzethez csatolták, a Gyergyói-medence többi települését pedig az északi régióhoz, amely Maroshévíz, Tölgyes, Borszék, Salamás, Várhegy településeket foglalja magába. „Ez az elosztás nagyon hátrányos Gyergyószentmiklós számára” – fogalmazott a képviselô, éppen ezért tiltakozni fog ellene a Hargita Megyei Egyeztetô Tanácsnál. Garda Dezsô a lakosság, a civil szervezetek, valamint a politikai pártok segítségét is kéri annak érdekében, hogy újrarajzolják a választókerületeket. Továbbá aláírásgyűjtést is tervez, ennek révén a gyergyószentmiklósiak is kinyilváníthatják tiltakozásukat a tervezet ellen.
* * *
Két újabb törvénytervezetet nyújtott be a képviselô az elmúlt napokban. Ezek egyike az 1956-os forradalom és szabadságharc szimpatizánsainak rehabilitálását követeli – ismertette Garda. Az törvényeket elôkészítô tanács szerint ez egy szükséges törvény, ám tekintettel a közelgô kampányidôszakra, nem valószínű, hogy sikerül a tervezetet törvénnyé változtatni. A másik javaslat a kulákok kártérítésére vonatkozik. A képviselô javaslata szerint a megjelent kuláklistákon szereplô személyeknek hasonló elbírálásban kell részesülniük, mint a politikai üldözötteknek.
* * *
A sajtótájékoztató végén a képviselôház korrupciós eseteit kivizsgáló bizottság jelentését ismertette Garda Dezsô. A képviselô elmondta: „a gyergyószentmiklósi Földosztó Bizottság nem végezte munkáját, tulajdonképpen nem is működött, hiszen egy-két személy osztogatta a földeket magának és családjának”. A bizottság jelentése szerint „egy – a Gyergyószentmiklósi Polgármesteri Hivatalban dolgozó – közhivatalnok, név szerint Nagy István jegyzô által elkövetett súlyos törvénytelenségek valósnak bizonyultak.” A jelentésben szó esik az egykori állami erdészet vezetôje, Melles Elôd által elkövetett törvénytelenségekrôl, az ellene elindított eljárásokról; a Benedek Anna területérôl, melyet a korábbi földosztó bizottság Ráduly Vilmosnak „osztott ki”; valamint az alfalvi közbirtokosságnál elkövetett rendellenességekrôl.
A kivizsgálást végzô bizottság a jelentésre hivatkozva felkéri Gyergyószentmiklós polgármesterét, Pap Józsefet, hogy „mérlegelje Nagy István jegyzô felfüggesztését tisztségébôl”. Ugyanakkor ezeket a törvénytelenségeket jelezték a Fôügyészségen, a Korrupcióellenes Bizottságnál, a Miniszterelnöki Hivatal mellett működô Kivizsgáló Bizottságnál, a Hargita Megyei Rendôrségen és bűnügyi eljárást indítottak Nagy István jegyzô ellen.
Csata Orsolya
MPSZ-hírek
Nemzeti ünnepünkre
A Magyar Polgári Szövetség Gyergyószentmiklósi Szervezete megelégedéssel vette tudomásul, hogy idén nem pártrendezvény, hanem közösen szervezett nemzeti ünnep lesz városunkban a márciusi ifjak tiszteletére. Ennek különös jelentôséget ad, hogy mindez választási évben történik. Csak reménykedni tudunk, hogy a mostani eset precedens lesz, s a jövôben is sikerülni fog az ilyen igazán fontos és közös ügyek esetében közösen lépni.
Külön öröm számunkra az, hogy Lezsák Sándor, a magyar Országgyűlés alelnöke elfogadta a meghívást, s körünkben lesz szombaton. Ilyen magas rangú, de ugyanakkor köztiszteletben álló személyiséget még nem köszönthettünk városunkban, jelenléte mindenképp emelni fogja az ünnep rangját.
Kérünk és hívunk ugyanakkor mindenkit, hogy vegyen részt a megemlékezésen, mutassuk meg, hogy a gyergyószentmiklósiak számára fontos március 15-e üzenete.
Közlemény
2008 választási év lévén, kiemelten fontos az, hogy nemzeti ünnepeink megôrizzék összmagyar, pártok feletti jellegüket, s ne sülylyedjenek le párt-, illetve kampányrendezvényekké. Éppen ezért különös örömömre szolgál tájékoztatni a közvéleményt arról, hogy Gyergyószentmiklóson is megtört a jég, s a március tizenötödikei megemlékezést közösen szervezi a Gyergyószéki Székely Tanács és a helyi RMDSZ.
A megemlékezés díszvendége Lezsák Sándor magyarországi politikus, az Országgyűlés alelnöke lesz, s bízom benne, hogy az idén valóban felemelô, 1848 szelleméhez méltó ünnepségre kerül sor. Kérem ezért Gyergyószentmiklós polgárait, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a katolikus templomban tartandó ökumenikus istentiszteleten, majd az azt követô ünnepségen a szokott helyen, a Petôfi-szobornál.
Árus Zsolt a Gyergyószéki Székely Tanács elnöke
Megalakult a Maroshévízi MPP
Borszék és Gyergyószentmiklós után Gyergyószék harmadik városában, Maroshévízen is megalakult a Magyar Polgári Párt helyi szervezete.
Az alakuló ülésre szombaton, március nyolcadikán, délután két órakor került sor.
Az ülésen jelen levô tizenöt alapító tag megválasztotta a helyi elnökséget (Benedek Botond elnök, Balla Péter alelnök, Ambrus József elnökségi tag), illetve Németh Gábor személyében azt a küldöttet, aki az elnökkel együtt Maroshévízt fogja képviselni a párt megyei küldöttgyűlésén.
Az alapítók kijelentették, hogy elsôdleges céljuk megerôsíteni a magyarság képviseletét a város önkormányzatában. Nyitottak a párbeszédre minden más politikai és civil szervezettel, beleértve az RMDSZ-t is.
Az alakuló ülésen jelen voltak a Maroshévízi Székely Tanács vezetôi is, akik üdvözölték az MPP helyi szervezetének a megalakulását, s együttműködésre kérték annak vezetôit. Ezen együttműködés elsô lépéseként megállapodás született arról, hogy együttesen szervezik meg a március 15-i megemlékezést, melyre jövô szombaton délután fél négykor kerül sor dr. Urmánczy Nándor sírjánál. A rendezvény díszvendége Lezsák Sándor, a magyarországi Országgyűlés alelnöke lesz, s a szervezôk várnak minden maroshévízi magyart, politikai meggyôzôdéstôl függetlenül.
A Magyar Polgári Párt Maroshévízi Szervezetének elnöksége
Nyilatkozat
A Gyergyó Területi RMDSZ Elnöksége, 2008. március 10-én megvizsgálta a hiánypótlásra felszólított megyei önkormányzati képviselôi tisztségre jelentkezôk által benyújtott kiegészítô iratokat.
Megállapította, hogy a jelentkezôk eleget tettek a jelentkezési feltételeknek.
A megyei önkormányzati képviselôi tisztségre jelentkezôk a következôk:
1. Bende Sándor (Maroshévíz)
2. Deák László (Újfalu)
3. Farkas Zoltán Béla (Gyergyószentmiklós)
4. Györgypál László József (Újfalu)
5. Magyari Vencel (Gyergyószentmiklós)
6. Melles Elôd (Újfalu)
7. Petres Sándor (Ditró)
Gyergyószentmiklós, 2008. március 10.
RMDSZ GYERGYÓ TESZ
A korrupció áldozata
Málnási Csaba egyéniségérôl, emberségérôl, igazságszeretetérôl többen megemlékeztek. Azt azonban senki sem írta le, hogy milyen nehezen tudta lelkileg elviselni azt a sok törvénytelenséget, telekkönyvi aktahamisítást, melyet városunk egyes tisztségviselôi követtek el az elmúlt 18 esztendôben. Úgy gondolta, ha megszólaltatja az általa szervezett gyűlésen azon személyeket, kik ki merik mondani az igazságot, és leleplezik azokat, akik visszaéltek hatalmukkal, akkor ezen személyek nem fogják a jövôben is hátrányosan befolyásolni városunk elôrehaladását. Sajnos, egészségi állapota nem segítette ôt célja elérésében. Orvosai többször figyelmeztették a stressz veszélyeire. Nyughatatlan lelke azonban az igazság kiderítésére, feltárására törekedett. Hiába kértük, vigyázzon az egészségére, kerülje a konfliktushelyzeteket. Sajnos, igazságérzete nem hagyta nyugodni.
A közügyek szolgálata mellett a kisember igazságát próbálta szolgálni. Mint kiváló telekkönyvi szakember, bemutatta a 2003-as évi városvezetés által elkövetett törvénytelenségét Benedek Annával szemben, akinek területét átjátszották a közjegyzôségen keresztül egyik panziótulajdonos vállalkozónak. Fontos szerepe volt az ügy kivizsgálásában, és nagyon aggasztotta, hogy a területátjátszás hátterében lévô köztisztviselôket senki sem vonta felelôsségre. El volt keseredve a gyergyószentmiklósi földtörvényt alkalmazó bizottságban érvényesülô intézményesített korrupció miatt.
Málnási Csaba küzdelme nem volt hiábavaló harc. A korrupciót és visszaéléseket kivizsgáló bizottság munkacsoportja Benedek Anna ügyében igazolta azt a sok törvénytelenséget, melyekre elôször Málnási Csaba hívta fel a figyelmet.
Dr. B. Garda Dezsô, országgyűlési képviselô
Sajtóközlemény
Az Iskola Alapítvány 2008. március 7-i kuratóriumi ülésén döntött az Egyetemi oktatók bérkiegészítô támogatásáról. A Magyar Oktatási és Kulturális Minisztériummal és a Balassi Intézettel közösen meghirdetett programra 451 pályázat érkezett be, amelybôl az Iskola Alapítvány kuratóriuma 450-et pozitív elbírálásban részesített. A támogatás összege a pontszámnak megfelelôen 250 és 990 lej közötti. Az Iskola Alapítvány az ösztöndíjat a hét folyamán utalja a jogosultaknak.
Kolozsvár, 2008. március 10.
Kelemen Hunor elnök, Nagy Zoltán irodavezetô
Beszámoltak városunk vezetôi
„Nem egy sikertörténet”
Elôbb az RMDSZ Gyergyószentmiklósi Választmánya, majd a szerdán, március 5-én tartott közgyűlésen számoltak be városunk vezetôi. Az RMDSZ színeiben 2004–2008 között tevékenykedô polgármester és alpolgármester beszámolóját az önkormányzati képviselôk követték.
Pap József polgármester szerint a hátralevô három hónapban még bôven van tennivaló, teljes beszámolót ezek befejezése után kíván tenni. Ettôl függetlenül a Maros szálloda konferenciatermében tartott fórumon beszámolt az elmúlt évekrôl. Kevés pénz, kevés eredmény – állította Pap. Ennek ellenére úgy gondolja, hogy minden tôle telhetôt megtett: „elébb-elébb adtunk a városunknak egy arculatot” – állította, hozzátéve: „szegény ember azzal ránt, amije van”.
Kontesveller József alpolgármester 2004–2005 között végzett tevékenységével kapcsolatosan elmondta: a polgármester csupán a kertészet és a mellékgazdaság tevékenységét bízta rá; 2006-ban pedig egyedül döntött a város dolgairól. 2007-tôl irányítása alá került a fejlesztési osztály, így az elmúlt évben kifejtett tevékenységét ismertette részletesen. Kontesveller szerint a fejlesztési osztály 45 pályázatot készített el, ebbôl 17 pályázatot ítéltek nyertesnek, összesen 1 200 000 lejjel gazdagodott a város kasszája. Az alpolgármester ugyanakkor sikeresnek ítéli meg a kulturális intézmények munkáját, szerinte lényegesen többet adtak a városnak, mint eddig.
„Nem nevezhetô sikertörténetnek az elmúlt négy év” – ismerték be az önkormányzati képviselôk beszámolójuk során. A lakosság érdektelensége miatt tulajdonképpen hallgatóság nélkül zajló közgyűlés végére kampánybeszédekké változtak a beszámolók. A jelenlevôk kézfelemeléssel, többnyire egyhangú igennel fogadták el az elmúlt négy esztendôrôl számot adó képviselôk beszámolóját. Azaz, mindenki jól teljesített az elmúlt mandátum alatt. Ennek tétje: csupán azok indulhatnak az idei választásokon, akiknek elfogadták beszámolóját. Az RMDSZ közgyűlésén – kézfelemeléssel – eldöntötték: minden egyes önkormányzati képviselô, valamint a polgármester és alpolgármester is jól végezte dolgát, ez feljogosítja ôket arra, hogy idén is jelöltessék magukat.
Az alpolgármester beszámolója, továbbá Antal Péter, Blénessy Géza, Dr. Aszalos Albert, Eigel Tibor, Fülöp Edit, Mann Géza, Szabó Rudolf, Szász József, valamint Tinka Kálmán önkormányzati képviselôk beszámolója a www.gyergyoph.ro oldalon is olvasható.
Csata Orsolya
„Egészséges lendület”
Március 6-án, csütörtökön fél kettô után pár perccel, a sajtó nyilvánossága elôtt tette le jelölési íveit az RMDSZ helyi székházában dr. Weil Gyula. Az orvos-közgazdász kijelentette: Gyergyószentmiklós polgármesteri tisztségéért szál síkra, a város polgármestere akar lenni. Vele egy idôben tanácsosi tisztségre hárman tették le jelölésüket, csapattársak: Bányász Lehel, Lázár Zoltán és Lázár László.
– A gondolat már a 2000-es évek elején felmerült, de akkor még nem voltam eléggé felkészülve. Tudtam, hogy még tanulni kell. 2004-ben sem éreztem, hogy fel vagyok erre készülve, mostanra már hároméves tapasztalatom van a közigazgatásban – fogalmazott Weil.
A sajtó képviselôinek dr. Weil azt is elmondta, tisztában vannak azzal, hogy rengeteg munka vár rájuk, és hogy ezért is nem négy évre terveznek, hanem 2020-ig terjedô programon dolgoznak. Több olyan dolgot sorolt fel, melyek hétköznapinak tűnnek, ám annak ellenére, hogy sokat emlegették, még mindig megoldásra várnak, ilyen például az utak, a közvilágítás, a vízhálózat stb.
Szükségünk van az idôsebbek tapasztalatára, viszont szükségünk van a fiatalok lendületére is, ezért is van az Egészséges lendületrôl szó – fogalmazott Weil, hozzátéve, mindenképp csapatban gondolkodik, és a régi tanácsban legalábbb három-négy olyan értékes ember van, aki a következô tanácsban is ott kell legyen. A jelenlévô „csapattársairól” szólva elmondta: nem politikusok, hanem helyi emberek, és úgy gondolták, miután jártak a világban, tapasztaltak és láttak, hazajönnek, és itt kamatoztatják a tapasztalataikat. Ôket is bántja az, hogy sokan úgy érzik, itt nincs jövô. Jövôt akarunk itt teremteni, magunkért és gyermekeinkért, mondta.
– A lakosság támogatása elengedhetetlen, a kényelmetlen intézkedéseket is el kell fogadni, ha azt akarjuk, hogy jövônk legyen itt, akkor mindenkinek oda kell állnia. Bizonyos intézkedések egyenlôek kell legyenek úgy Pista bácsinak, mint Géza fejedelemnek. Ilyen szempontból arra számíthatnak az emberek, amenynyiben engem és csapatomat választják, hogy a rendtételnél nem mindig leszünk mi a jobbik. Csak akkor válasszanak meg, ha rendet akarnak. Nagyon kényes probléma például a garázsok ügye, ezt meg kell oldani, és meg is fogjuk oldani, függetlenül attól, hogy fog-e tetszeni egyeseknek vagy nem. Olyan megoldást kell találnunk, ami a legoptimálisabb. Szeretném azt, hogy Gyergyószentmiklós tömbháznegyedei ne az elgettósodás felé haladjanak, mert jelenleg ez van. Azt is meg kell értessük, értessem a lakossággal, hogy nem lehet ennyire passzívan hozzáállni a dolgokhoz, mint eddig, nem lehet a felelôsséget mindig másra hárítani. Ez ennyire fájdalmas, és ennyire reális. Nem kell elfelejteni a város többi lakóit, akik gazdálkodnak, magánházban laknak. Ôk sokkal kevesebbet panaszkodnak, mint a tömbházban lakók. Vajon miért? Azért, mert ôk megszokták, hogy ember segíts magadon és Isten is megsegít. Ez csak így tud működni, ha az ember veszi a fáradságot, és fog tenni magáért. Mi ezen az állásponton vagyunk, úgy gondoljuk ez az egészséges, mert, ami nem egészséges, nem fog tovább élni.
Baricz-Tamás Imola
Lezárult a jelölés az RMDSZ-nél
Két polgármesterjelölt
Nem hosszabbították meg az RMDSZ Gyergyószentmiklósi Szervezetének kérésére a jelölési határidôt. Így az eredeti határidôig, március hetedikén 12 óráig ketten tették le jelölésüket a polgármesteri tisztségre, 28-an az önkormányzati képviselôtestületben szeretnének tevékenykedni a következô négy évben. Az RMDSZ-en belül szervezett elôválasztáson Kontesveller József és dr. Weil Gyula közül kell kiválasztani, hogy ki legyen a Romániai Magyar Demokrata Szövetség jelöltje a június elsején sorra kerülô választásokon. Az önkormányzati képviselôtestületbe jelölést Portik Csaba, Blénessy Géza, Kovács Ludovic, Bajkó László, Szabó Rudolf, Barabás Attila, Tinka Kálmán, Kontesveller József, Gáll Árpád, Eigel Tibor, Lázár László, Lázár Zoltán, Bányász Lehel, dr. Aszalos Albert, Vencser Sándor, Szász József, Bancsi Edit, dr. Kolumbán László, Fülöp Edit, Man Géza, Palkó Erika, Barti Tihamér, Mátyás Gyöngyvér, Vargyas Lajos, Magyari Levente, Suciu Gábor, Antal Péter és Kastal László tettek le. Lapzártánkig nem elemezték az összes jelölést, azaz a végleges listát egy késôbbi idôpontban hozzák nyilvánosságra – tájékoztatott Vincze János, a városi szervezet alelnöke. A március 30-án sorra kerülô elôválasztáson – RMDSZ-tagságtól függetlenül – bárki szavazhat. Ahhoz, hogy egy szavazat érvényes legyen a listán legalább öt önkormányzati képviselô nevét kell bejelölnie. Ennek oka – az alelnök szerint – , hogy szeretnék, ha a választópolgárok csapatokat jelölnének meg, nem csupán egy-két jelöltet. Az elôválasztást a jelöltek hozzájárulásából szervezik meg, minden polgármesterjelölt 1500, önkormányzati képviselôjelölt pedig 500 lejjel köteles támogatni ezt.
Csata Orsolya
Veteránok az RMDSZ-nél
A fotón látható felirat a Volt Politikai Foglyok irodájának ajtaján található, célja a különbözô segélyek iránt érdeklôdôket átirányítani a szomszédos irodába. Talán nem is sejtette az üzenetet író, milyen igaza van. Hiszen, ha elolvassuk az RMDSZ jelöltjeinek listáját, láthatjuk: több, mint 70%-a már egy, vagy két mandátumot „végigdolgozott”. Ôk az igazi „veteránok”. Vannak, akik nyolc-tíz éve önkormányzati képviselôk, de mind a mai napig nem értik a költségvetést, nem tudják, mit szavaztak meg, nem olvassák el a határozattervezeteket tartalmazó paksamétát, és nem is igazán érdekli ôket. Ôk is beszámoltak az RMDSZ-közgyűlésen. Erdeményekrôl. Munkájukról. Amit az elmúlt négy évben végeztek a város fejlôdése érdekében.
Sokkal szemléletesebb lett volna ezt a gyűlést a város egyik utcájában tartani. Például a Kápolna utcában. Hadd lássák – illetve érezzék, mert a közvilágítás nélküli utcában úgysem látták volna – milyen egy gyergyószentmiklósi utca. Vagy mondjuk, a Selyem utcában, ahol mai napig nincs csatornahálózat. (A medence legtöbb községében idén befejezik a víz- és szennyvízcsatorna-hálózat kiépítését.) Vagy pedig a Posta utca és a Kossuth utca keresztezôdésénél, ahol több gyereket megtámadott az ott tanyázó kóbor falka. Esetleg a piacon, ahol térdig ér a sár.
A Maros szálloda konferenciatermében minden szépnek és jónak tűnt. „Veteránjaink” eredményekrôl számoltak be annak ellenére, hogy épp a napokban „úszott” el 10,5 millió lej. Azaz, nagy valószínűséggel a közeljövôben sem lesz felújítva a tömbházak fűtésrendszere. És egymás beszámolóját elfogadták, jónak, elégségesnek találták.
Önök, kedves olvasók, gyergyószentmiklósiak, szavazópolgárok megfelelônek tartják a „veteránok” munkáját?
Csata Orsolya
Ünnepi elôadás
„Íme, a Magyar Elektra, íme, a Figura”
A Figura Bornemisza Péter Magyar Elektráját láthatja az érdeklôdô, a színházkedvelô március 15-én, szombaton este 7 órától a művelôdési központ színháztermében. A Katona Imre rendezésében született elôadás az a darab, mely üzenettel bír ma is, a becsület, az igazság fontosságát hordozva, nem engedve kompromisszumot rossz és jó között. Az elôadás aktualitását adja, hogy Bornemisza Péter a maga korában ô is a magyar nemzet szabadságharcosa volt egy talajt vesztett, erkölcsileg bomlott világban.
„Füle és farka, eleje és vége volt a darabnak, közte pedig a közérthetô, elgondolkodtató cselekmény. Katona Imre irányításával eddig nem látott produkciót vitt színre a Figura. Kifogástalant. Olyan darabot, mely lehetôséget adott, hogy a figurások megmutassák, mire képesek. Íme, a Magyar Elektra, íme, a Figura. Katona Imre az elôadás elôtt állította, e darabbal az a célja, hogy a nézôk rádöbbenjenek, érdemes színházba járni. Kétségtelen, érdemes. A figurás Magyar Elektrát látni kell. A színészeknek pedig játszani kell akkor is, ha a bemutatót követô „fogadáson” nem kaviár alatt roskad az asztal” – olvashatták a darab bemutatója után.
A Figura Stúdió Színház a Magyar Elektrával március 24-27. között részt vesz a VIII. Egri Tavaszi Fesztiválon is, amelyre Gyergyószentmiklós és Eger közötti testvérvárosi kapcsolat eredményeként kapott meghívást.
Baricz-Tamás Imola
A „mesemondó” szeret színpadon lenni…
Köllô Nándor neve egyes olvasóink számára ismerôs lehet. Ô nyerte a Középiskolások I. Gyergyószéki Mesemondó Versenyét… Aki hallotta, annak sokáig szemei elôtt lebegnek mozdulatai, amint botjára támaszkodva, kalapját taszigálja, és szinte hallani az ízes székely szavakat, amint a mesemondó elmeséli a kis Kökény Matyi viszontagságos kalandját az ördöggel, de úgy, hogy a hallgató is szereplôvé válik, drukkol Matyinak, és örül sikerének…
Köllô Nándortól nem idegen környezet a színpad, errôl is mesélt nekünk…
– Mi adta az ötletet, hogy részt vegyél ezen a versenyen?
– Errôl a versenyrôl a magyartanárnôm, Drentea Istók Erzsébet tájékoztatott, és mivel nagyon közel áll hozzám a színpad és a szereplés, elvállaltam.
– Hogyan választottad ki az elôadott mesét?
– Nekem ez a mese nagyon tetszett, és tükör elôtt próbálva úgy éreztem, elô tudom majd adni, bele tudom élni magam.
– Miért szereted a népmeséket?
– Talán nem is a mese és a mesemondás vonz, hanem a szereplés. Nekem fontos, hogy sokat legyek színpadon. A népmesék, a tanulságuk mellett, gyakorlatot nyújtanak számomra, hogy megtanuljam, hogyan kell jól elôadni különbözô műfajú irodalmi alkotásokat más-más korosztálynak. A jó elôadás szerintem az, ha a hallgató el tudja képzelni, sôt látja, amit mesélek.
– Tanulságokról lévén szó, mit üzen neked Kökény Matyi?
– Kitartással elérhetjük céljainkat. Kökény Matyi is kitartással tudta legyôzni az ördögöt, és kiszabadítani testvéreit.
– Szívesen olvasol?
– Igen, de elsôsorban a krimi- és kalandregényeket szeretem. Bármit olvasok, azt úgy teszem, mintha majd elô kellene adnom, így bizonyos részletekre jobban is emlékszem késôbb.
– Mikor szerepeltél elôször?
– Óvodáskoromban, de az elsô emlékem kisiskoláskori szereplésemhez kötôdik. Már akkor jól éreztem magam a színpadon, és azóta keresem az ilyen környezetet. Két éve tagja vagyok a Fábián Ferenc műkedvelô színjátszókörnek, és a mára már felbomlott csomafalvi színikörnek is tagja voltam.
– Ha már ennyire közel áll hozzád a színpad, a jövôddel, a szakmáddal kapcsolatos terveid is a szerepléssel kapcsolatosak?
– Szeretnék színiiskolában továbbtanulni, Kolozsváron.
Az országos mesemondó versenyre április 9–11. között Aradon kerül sor, ahol minden körzetbôl a nyertes mesemondó mutathatja meg tehetségét. Ott Gyergyó-vidéki mesét szeretne majd elôadni – tervezi Nándi.
Drentea Istók Erzsébet tehetségesnek tartja Nándit, és mint mondja, az elért eredmény is ezt bizonyítja. Minden tehetséges fiatalnak esélyt kell adni, ezért javasolta diákjának, hogy jelentkezzen a körzeti versenyre. Kérdésünkre, hogy milyen esélyei vannak Nándinak az országos megmérettetésen, ezt mondta: „Személyisége megnyerô, karizmatikus, ízes, székelyes a kiejtése, szépen tud mesélni. Az országos versenyen is jó eséllyel vehet részt. Ha nem is nyeri meg, biztosan felfigyelnek rá.”
Nemcsak az országos mesemondó versenyre, hanem a felvételijéhez is sok sikert kívánunk a „mesemondónak”!
Rancz Enikô
Húsvétra készülôdve
A Támaszklubba járó gyerekek és fiatalok, mint minden évben, idén is készülnek a húsvétra. Az elmúlt szerdán az Ôrangyal Program keretében egészséges társaikkal húsvéti tojásokat, képeslapokat készítettek. Az Ôrangyal programban, melynek célja az egészséges és a sérült fiatalok közötti kapcsolatteremtés, idén immár közösen festettek, díszítettek tojást. A munkákból az eladással egybekötött kiállítást a városi könyvtárban tekinthetik meg az érdeklôdôk.
* * *
A Gábor Áron utcai Alkotóházban is elkezdôdött a hagyományos tojásírás. Kedden délelôtt egy XII. osztályt fogadott drd. Kisné Portik Irén néprajzkutató, a visszajárók már tudták, hogyan kell tartani a kesicét. Az oda betérô közel száz mintából választhat, naponta 9–16 óra között. Az elmúlt években húsvétot megelôzôen kétezer látogatója is volt az Alkotóháznak, ezt idén sem tervezik másként. Mindenkit szeretettel várnak, csak fôtt tojást kell vinni, viasz, kesice, festék biztosított.
Baricz-Tamás Imola
Szülôhazád rád vár
Ez a címe Csíki Sándor negyedik kötetének, amelyet március 3-án Ditróban bemutatott. Tavaly a lányával, idén Kádár Gyöngyivel a nyárádszeredai Művelôdési Ház igazgatójával olvasgattak nekünk a könyvbôl egy-egy kicsi ízelítôt. Nem eredménytelenül.
Már a fedôlap sejtet valamit a mű gazdag tartalmából. A cím fölötti gólyafészek képe jelzi: a madár visszatért, rendbe hozta fészkét, és nevelgeti, növelgeti „pelyhes magzatait”.
És az emberek?
Sokan elsiratták már az idegenbe „kitántorgott” magyarokat. Csíki Sándor nem sirat. Ô a harangot kongatja.
Mert a kollektivizálás kilátástalansága elôl a fiatalok városra menekültek, az itthon maradt idôsek egy része már a túlsó parton álmodik a soha be nem teljesült boldogságról. Akik otthon maradtak, azok nem tudnak mit kezdeni a cinikusan nyújtott mezôgazdasági „nyugdíjjal”, nincs már energiájuk felszántani a félig-meddig visszaadott földeket. Hát még ápolni a nemzeti hagyományokat?! Elárvult kicsi falvainkat teleszülik a cigányasszonyok.
Lehet csodálkozni, ha a külföldre költözetteknek nem sok kedvük van ide visszaköltözni?
Csíki Sándor nem véletlenül kongatja a vészharangot. Mert konkrétan is omlott már össze Erdélyben magyar iskola, átvitt értelemben még több… A helységnévtáblákról, az utcákról, a terekrôl vandál módon eltüntetik a magyar neveket, és közelharcot kell vívni, hogy viszszakerüljön belôlük egy-kettô; elvett középületeinket egyre nehezebb visszaperelni, még nehezebb visszakapni… Olyan épületben, mint a marosvásárhelyi kultúrpalota, megdöbbentôen kevés a magyar könyv. A Bolyai Egyetemet nem engedik visszaállítani, a Székelyföld autonómiája ellen acsarkodva tiltakoznak. Miért is ne?! Hiszen az RMDSZ is elég dicstelen szerepet vállalt ezen a területen.
Tanári teendôin túlmenôen a krónikás szerepét is magára vállalja Csíki Sándor. Pedig tudja, hogy ezután is felelôsségre vonhatják. Mert krónikáiban bátran, kertelés nélkül tárja fel az igazságot.
Ha bent az országban barangol, minduntalan a nacionalizmus kanyargó, tövises indáiba botlik, ha külföldön jár, azt tapasztalja, hogy az erdélyi magyarok sorsáról alig tudnak valamit. De a székely krónikást még Lisszabonban is a hazai hírek érdeklik.
Csíki Sándor írásainak egyértelmű a figyelmeztetése: több gyermeket! Harc nélkül nincsenek jogaink, a küzdelemhez pedig küzdôk kellenek. Nem is kevesen. Mert az ellenségek jelentôs része magyar anyanyelvű: közöttünk ügyeskednek a kommunizmusból átmentett Fül Jánosok.
De nemcsak a lehangoló jelenségekre figyel fel a krónikás. Észreveszi, hogy olyan ortodox pópa is van, aki a magyarokért emeli fel szavát. (Akinek viszont lakolnia kell.) Csíki Sándor észreveszi, hogy bármennyire hihetetlen, vannak székelyek, akik külföldrôl viszszatérnek, hogy itthoni fészkeiket rendezgessék, és az új lehetôségek között szerencsét próbáljanak.
A nyárádszeredai tanár-író erôt tud meríteni egy prédikációból is. Mert Izsák korábbi akarata ellenére – isteni sugallatra – nem ment ez az Ígéret földjérôl, amikor népét éhínség kínozta, hanem „vetett, aratott, és megszűnt az éhinség”.
Megható a kétségbeeséssel küszködô remény, amellyel Csíki Sándor a székely feltámadásba kapaszkodik. Egyik Krónikájában ezt írja: „Véreim, ditrói székelyek! …veletek együtt várom a székely-magyar feltámadást!”
Gergely Géza
A csodamentô
A gyergyószentmiklósi mentôállomásra megérkezett az a mentôautó, melyre, mint mondták, közel tizennyolc éve várnak. A hiper-szuper autó nyolcvanötezer euró értékű. Leposzky István mentôsofôr, ambulanciás asszisztens elmondta, nincs akadály az autó elôtt, négy kerék meghajtású a csodamasina, felszerelve mindennel, amire csak egyszer szükség lehet az életmentésnél. Micu Vasile ambulanciás asszisztens az autóban lévô sok-sok felszerelést sorolta, mutatta a sajtó képviselôinek, köztük azt a három különálló rendszerre is bontható defibrillátort, mely képes rögzíteni, nyomtatni mindent, mi a beteggel történt. A sok felszerelés között, melyek többnyire egyszeri használatosak, száraz jeget is találni, melyet végtag elveszítése esetén használnak, hogy újra visszaoperálhassák. A csak filmekben látott, jól felszerelt rohamkocsi immár a gyergyói mentôállomás parkjában áll, és ha a szükség megkívánja, a felszerelések révén, több mint „fél orvost tesz ki”, és ez nagy dolog, hiszen a mentôautókon nincsen orvos.
Ha szükség van segítségre, mindenképp a 112-es számot kell hívni, s mint mondták, ne türelmetlenkedjünk, ha rákérdeznek többször is, pontosan mi történt, miért hívunk segítséget, mert kell, hogy tudják, milyen felszereltségű autót küldjenek, szállítót, esetautót, vagy rohamkocsit.
Baricz-Tamás Imola
Vízórákat ellenôriztek
Az elmúlt csütörtökön délben a Bucsin negyed 6-os tömbházának A lépcsôházában tartottak ellenôrzést a fogyasztóvédôk a víz számlázásával kapcsolatos beadvány nyomán, melyet Árus Zsolt nyújtott be. Az ellenôrzésen részt vett dr. Weil Gyula, a Maros Fogyasztóvédelmi Hatóság fôfelügyelô-helyettese, a Hargita Megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal vezetôje, Bálint Mátyás a gyergyói iroda munkatársa, Vincze János, a közüzem igazgatója, valamint több közüzemi alkalmazott.
A megyei igazgató elmondta, azért vannak itt, mert Árus úr letett egy panaszt már harmadik alkalommal, továbbá azt is megtudtuk, kapott választ a fogyasztóvédôktôl, mely kimondja, nem jogos a panasza. A fogyasztóvédô az ezelôtt három hónappal letett panasz kapcsán elmondta, ellenôrizték a közüzemet, és mivel rendellenességet találtak – nem azt a keretszerzôdést használta, ami most érvényben van –, megbüntették.
– Az illetô úgy gondolta, hogy ez az eljárás, és ha ötven panaszt tesznek le, mi ötvenszer fogjuk megbüntetni a közüzemet. Megnéztük jogosak-e a panaszok vagy nem. A közüzemek szerint nem jogos a panasz, és megvoltak a dokumentumaik, melyekkel tudták bizonyítani az igazukat. Egy tömbházlakás, egy közösség, és a törvény nagyon tisztán beszél. Számlázás a közös óra alapján történik, nem a belsôk alapján. A belsô órák 2007-tôl kezdôdôen csak arányosító tényezôként szabad létezzenek. Gyergyószentmiklóson van egy felemás helyzet, a tanács döntése értelmében – a lakók nem hoztak létre lakószövetségeket – a közüzemek kénytelen volt szerzôdést kötni magánszemélyekkel, a tömbházlakókkal. Más városokban a tömbházlakók 90%-nál a lakószövetségeknek számláz a szolgáltató. És a lakók az adminisztrátor révén osztják el a összeget. A vízóra-leolvasó mindenhová bekopog, de nem talál mindenkit egy idôben otthon, és vannak esetek, amikor nem azt a mennyiséget diktálják be, amit elfogyasztottak. És amit az óra mutat, azt ki kell fizetni, egymással legyünk korrektek, egymás iránti becsületrôl van szó – fogalmazott dr. Weil.
Az igazgató azt is elmondta, a fogyasztóvédelem részérôl közmunkaként végzik ezt az ellenôrzést, a fogyasztóvédelem ezzel máshol nem foglalkozik. Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen a polgármesteri hivatal keretén belül működô iroda intézi az ilyen jellegű dolgokat, mert lakószövetségek lévén, oda tartoznak.
A lépcsôházfelelôs kinyitotta az alagsort, így midnenki megnézhette, mennyit mutat a fôóra. A lakók nagy része a felhívásnak eleget téve otthon tartózkodott, így leolvashatták azokat a mérôműszereket is, de így is akadt olyan lakás, ahol nem tudták megnézni a belsô óra állását.
Vincze János elmondta, egy véleményezést kért tôlük a fogyasztóvédelem, és ôk is várják a fogyasztóvédôk állásfoglalását.
Árus Zsolt, illetve az ellenôrzést végzôk kölcsönös törvényismertetôje zárta a találkozót. Árus az eseménnyel kapcsolatban elmondta, várja a beadványára az írásos választ.
Baricz-Tamás Imola
Plakátcécó
Az Európai Parlamenti választások elôtt a Virág negyedben a kampány során elhelyezett RMDSZ-plakát még mindig ott áll eredeti helyén, holott a választások is több hónapja lezajlottak. A december eleji lapszámunkban beszámoltunk arról, hogy „sem az engedély ügyében, sem az illeték kifizetése érdekében nem jártak a hivatalba a marosvásárhelyi reklámcég képviselôi”. Sôt, mai na-pig nem jártak itt, ahogyan december elején ígérték. Ennek a plakátnak az ügyérôl kérdeztük Pap József polgármestert, aki más plakátok elhelyezésével kapcsolatosan is nyilatkozott…
– Most indítom az eljárást nemcsak az ellen, hanem más, a kerítésekre kifüggesztett plakátok esetében is. Nemrégiben végigjártam a várost ez ügyben. Ez így nincs jól… Mi bevezettük a plakáttartó rendszert (bordó keretes információs- és reklámtáblák a város több pontján – a szerk. megjegyzése), amit kiadtunk egy magáncégnek, ennek ellenére az intézmények mindenhová plakátolnak: kapura, ajtóra, ablakra. Ez csak Gyergyóban van így!
– Azok a táblák kicsik a plakátoknak…
– Elég, ami azokra elfér.
– És drága is…
– Aki valamit akar hirdetni, annak egy annyi pénze kell legyen. Minden intézmény azokra kell plakátoljon majd, és meg kell fizetnie. Az illegális plakátolókat ezután büntetni fogjuk, még pontosan nem tudom, mennyivel, de van rá törvény.
A város három nagy intézmény-vezetôjének véleményére is kíváncsiak voltunk.
Béres László, a Figura Stúdió Színház igazgatója, mint mondta, olyan kevés ilyen tábla van elhelyezve a városban, hogy nem elégségesek plakátolási felületnek. Ez az intézmények számára egy fölösleges kiadás lenne, a költségvetésükben erre nem különítettek el pénzt. Mint az igazgató mondta, ha a színház egy kapura függeszt ki plakátot, az ott lakótól engedélyt kér, anélkül nem helyezi el. Az igazgató inkább abban látja az ügy megoldását, ha a hivatal megfelelô, tisztán tartott felületeket határozna meg hirdetések kifüggesztésének céljára, valamint abban is döntene, hogy kik, mely intézmények plakátolhatnak azokon a felületeken. A hivataltól engedélyt kért a színház, hogy a központi parkban lévô egyik hirdetôtáblára saját hirdetéseit, közölnivalóját kifüggessze, azonban az üvegre ragasztott magán- és más jellegű hirdetések eltakarják az övéit – fűzte hozzá Béres László.
Barti Tihamér, a művelôdési központ igazgatója szerint is a megoldás az illegális plakátolás ellen inkább az lenne, hogy a hivatal erre a célra megfelelô felületeket helyezne el.
Csergô Tibor, a múzeum igazgatója tôlünk hallotta a hírt, ôt ezzel kapcsolatban senki sem tájékoztatta. Mint mondta, senki sem tilthatja meg, hogy a múzeum kapujára, az iskolában, ahol az igazgatók engedélyt adnak rá, ne helyezze el a múzeum a plakátjait.
Pötyô Szabolcsot, az információs- és reklámtáblák tulajdonosát is megkérdeztük az ügyben, aki elmondta, hogy ezek a felületeket nem plakátok, hanem reklámok elhelyezéséért alakították ki, a tervezéskor ez az ötlet szóba sem jött. Ô ezeknek a tábláknak az elhelyezésére csak engedélyt kért a hivatal illetékeseitôl. Azt is hozzáfűzte, hogy a polgármester ôt személyesen nem tájékoztatta errôl a tervérôl.
Rancz Enikô
Keressünk polgármestert!
Újabb fordulóhoz érkezett Keressünk polgármestert! című játékunk. Azok számára, akik most kapcsolódnak be, röviden megismételjük a szabályokat. Eszerint 15 fordulóban az ol-vasók által óhajtott polgármester tulajdonságait, jellemzôit körvonalazzuk. Azaz, Önökkel közösen rajzoljuk meg a polgármesterjelölt fantomképét. Nem neveket, személyeket keresünk, hanem az ideális városvezetôt szeretnénk „megrajzolni”. Az elmúlt fordulókban beküldött válaszok alapján kiderült, hogy Önök 35–50 év közötti közgazdász, gyergyószentmiklósi születésű, nôs férfit szeretnének polgármesternek. Ugyanakkor ismernie kell a magyar, a román és az angol, vagy német nyelvet. Ezen a héten ismét sokan válaszoltak kérdésünkre, amelyet a polgármester megjelenésével, kommunikációs képességeivel kapcsolatosan fogalmaztunk meg. Mindenki, azaz minden egyes válaszadónk szerint fontos, hogy jó megjelenésű, „jól beszélô” polgármestere legyen Gyergyószentmiklósnak. Olvasóink így fogalmaznak: „fontos, hogy szépen beszéljen, de nem úgy, mint egy filozófus, aki már kibeszélte magát nekünk és itthagyott, most ismét jönni szeretne”; „elég nyekergést, rossz kifejezést hallottunk”; „elsôrendű feltétel egy polgármesternek a pontos és jó megjelenés, nélkülözhetetlen a jó kommunikáció és a szép beszéd”; „a polgármesternek kötelessége szépen beszélnie magyarul”; „az ápoltság nagyon fontos, de az is számít, hogy legyen tartása egy polgármesternek”. Köszönjük válaszaikat!
E heti kérdésünk arra vonatkozik, hogy „csapatépítô játékost”, vagy „magányos farkast” szeretnének polgármesternek. Kérjük, a lehetôségekhez mérten fejtsék ki véleményüket, írják le részletesen válaszaikat.
Várjuk leveleiket, válaszaikat, gondolkozzunk közösen! Amint a mondás is tartja: minden közösségnek olyan vezetôje van, amilyent megérdemel. Gyergyószentmiklós megérdemel egy intelligens, jó vezetôi képességekkel rendelkezô polgármestert; megérdemeljük, hogy jól érezzük magunkat városunkban, hogy nyugodtan, szépen éljünk benne. Éppen ennek érdekében kell olyan polgármesterjelölteket találni, akik megfelelnek a lakosság elképzeléseinek, elvárásainak. Nos, ezzel a játékkal ezeket a tulajdonságokat szeretnénk körvonalazni, az Önök által jónak talált jellemzôket felsorolni.
Leveleiket továbbra is várjuk, de kérjük, ne nevezzenek meg jelölteket. Nem neveket, személyeket keresünk, hanem arról szeretnénk képet kapni, hogy MILYEN egy ideális polgármester Önök szerint.
Válaszaikat kérjük, juttassák el a Gyergyói Kisújság (az egykori mozi bejáratánál levô) postaládájába. Azok között, akik bekapcsolódnak játékunkba, és segítenek megrajzolni leendô polgármesterünk fantomképét, kisorsolunk egy 200 lejes vásárlási utalványt (a Ben-Com-Mixt Kft-ben vásárolható le) és egy kétszemélyes vacsorát a Muskátli vendéglôben. De a nyereményeknél is sokkal fontosabb, hogy közösen gondolkozzunk el, milyen tulajdonságokkal, képességekkel kell rendelkeznie annak, aki Gyergyószentmiklóst kimozdíthatja a tehetetlenségbôl!
8. kérdés: Legyen-e csapat a polgármester mellett? Ha igen, milyen szakemberek alkossák a csapatot?
Korunk népbetegsége
A rákos megbetegedés korunk népbetegsége. Évente több tíze-zer daganatos betegséget diagnosztizálnak, amelyeket, ha korai stádiumban felfedeznek, ma már igen eredményesen lehet kezelni. Egy országos statisztika értelmében évente átlagosan 55 000 beteget diagnosztizálnak, ez a szám évrôl évre nô. Oka – szakemberek szerint – az egyre stresszesebb életmód és az egészségtelen étkezés. Hargita megyében is ugyanazok a daganatos megbetegedések fordulnak elô, mint az egész ország területén és talán világviszonylatban is. „Legtöbb beteget jegyeztünk tüdô-, emlô-, nôgyógyászati, vastagbél-daganattal, ezen kívül a gyomordaganatok is elég gyakoriak, és az utóbbi idôben felzárkózott az elsôk közé a hasnyálmirigy-daganat” – tájékoztatott dr. Csiki Csongor onkológus, a megyei kórház szakorvosa. A felnôtt nôk körében a legtöbb daganatos halálesetet az emlôrák okozza. A tartós gyógyulás szempontjából alapvetô fontosságú a korai felismerés. Szakember szerint az emlôrákszűrésként elfogadott mammográfia-vizsgálatot 35 év felett kétévente (családi elôzmény esetén évente), 50 év felett évente javasolt végezni. Városunkban a poliklinika épületében végzik ezt el 54 lej ellenében, vagy ingyenesen azok számára, akik – családi orvos, vagy szakorvos által írt – beutalóval rendelkeznek.
Az országban mindössze két megye van, amelyben nincs önálló onkológiai osztály, ezek egyike Hargita megye. Éppen ezért a daganatos betegek többségének más megyében levô kórházba kell utaznia sugárkezelésre, vagy egyes műtéti beavatkozásokra. Csiki Csongor onkológus elmondta: „Bizonyos szinten el vannak látva a betegek. Megfelelônek mondhatjuk az országos költségvetésbôl elkülönített onkológiai programon keresztül biztosított gyógyszerek mennyiségét. És a megfelelô ellátás felsorolásával itt meg is állhatok. Mert ezenkívül semmi nem megfelelô. Tehát szűrôvizsgálatok nincsenek, korai diagnózisra lehetôség nincs, ebbôl adódik az, hogy betegek döntô többsége elôrehaladott állapotban kerül diagnosztizálásra, emiatt a túlélési esélye is kevesebb az ilyen betegnek. Sugárkezelés nincs Hargita megyében, annak érdekében Marosvásárhelyre vagy Brassóba kell utazniuk a betegeknek. A sebészi beavatkozások egy része minôségileg van elvégezve, másik részéhez a szükséges klinikai megoldások hiányoznak.” Megyénkben a Csíkszeredában levô Megyei Kórház Belgyógyászatának két és fél kórtermében (húsz kórházi ágyon) próbálják biztosítani a kemoterápiás kezelést. Havonta átlagosan 500 beteg kapja meg a kezelést az alig húsz ággyal rendelkezô osztályon. Ez gyakran ahhoz vezet, hogy a betegek kénytelenek sorba állni a – számos mellékhatással is járó – kemoterápiás kezelésért.
„Szükség volna egy pontratett onkológiai központra, amely megfeleljen úgy személyzet, mint felszerelés szempontjából a betegek korai kórismézésére, illetve a már ismert daganatos betegeknek az utánkövetésére, az esetlegesen megjelent áttétek korai felismerésére, illetve az adott gyógyszerkezeléseknek a normális alkalmazását biztosító onkológiai központra. Másrészt kellene egy összefogott stratégia, amely összefogja a megye összes kórházát. Ha a beteg orvoshoz fordul, amikor még nem tudja hogy daganatos, legyenek meg azok a feltételek, lehetôségek, melyek alapján idejében felismerik a megbetegedést. Értek ez alatt képalkotó eljárásokat elsôsorban, röntgenkészülékeket, mágneses rezonancia-készülékeket, echográfokat, endoszkópokat, tehát mindent, ami szükséges. Ezek révén idôben fel lehet fedezni, ha valaki daganatos beteg, és az idôben nyújtott kezelés meghosszabbíthatja a beteg életét” – sorolta Csiki doktor.
Nem létezik hivatalos statisztika a rákos, vagy daganatos betegségben szenvedô gyerekek számát illetôen. Az Egészségügyi Minisztérium adatai szerint mintegy négy és fél ezer 14 év alatti beteget tartanak számon. Ezt az adatot a bukaresti – rákos gyerekek segítésére létrehozott – alapítvány cáfolja. A PAVEL Egyesület (www.asociatiapavel.home.ro) szerint évente több mint 500 kiskorút diagnosztizálnak ezzel a betegséggel. Ezek kezelésére, gyógyítására a román egészségügy nincs felkészülve. Megyénkben például egyetlen kórházban sincs gyermek-onkológia. Az intézményes ellátás hiányát próbálja pótolni a bukaresti PAVEL intézet. A rákos betegek szülei által létesített alapítvány nemrég ingyenes telefonvonalat hozott létre. A 0800/800.421-es telefonszámon tanácsokkal, információkkal látják el a rászorulókat. Az alapítvány adatai szerint Romániában intézményes szinten nem választják külön a daganatos felnôtteket és gyerekeket. Külön gyerek-onkológia mindössze öt kórházban létezik, talán éppen ez a magyarázata annak, hogy a nyilvántartott gyerekek közel fele elhalálozik.
Az országos onkológiai program keretében Hargita megyének 2 millió lejt különítettek idén el, ám a javaslatot a Pénzügyminisztérium nem fogadta el – tudtuk meg Székely Ervintôl, az egészségügyi minisztérium államtitkárától. Ennek ellenére nagy valószínűséggel az úgynevezett „szenvedélyalapból” sikerül az év folyamán kiutalni a tervezett összeget – tette hozzá az államtitkár. Az önálló onkológiai osztályra vonatkozóan Székely elmondta: a kezdeményezésnek a kórház menedzserétôl kell indulnia, ô teheti le a szükséges dokumentációt az osztály kialakítására vonatkozóan. Hargita megyébôl ilyen jellegű kérés, dokumentáció nem érkezett – tájékoztatott az államtitkár. Legalább 25 kórházi ággyal kell rendelkeznie egy intézménynek ahhoz, hogy önálló osztályt hozhasson létre egy kórház – tudtuk meg a megyei kórház menedzserétôl dr. Bachner Istvántól. Mivel a megyei kórházban mindössze 20 jóváhagyott ágy van az onkológiai részlegen, nem is tudják igényelni az önálló onkológiai osztályt – tette hozzá. Kérdésünkre, hogy a szaktárcától igényelték-e a szükséges öt kórházi ágy jóváhagyását, dr. Bachner elmondta: nem igényelték, hiszen egyetlen onkológus nem bírná ellátni az önálló osztályt. Amíg nem érkeznek újabb szakemberek, erre nem is lát lehetôséget. Elsô lépésként két onkológus szakorvosi állást hirdetett meg a Hargita Megyei Kórház, ezek betöltését követôen kerülhet sor a kórházi ágyak igénylésére, valamint az önálló osztály létesítésére – fejtette ki az igazgató.
Csata Orsolya
Távol a város zajától
Több mint tizenöt éve költözött a Kémenes család két kisgyerekkel a Várpatakára. Az egyik fiú másféléves, a másik alig kéthetes volt. A fiatal anyuka mai napig nem bánja, hogy annak idején így döntöttek, ma sem cserélné el a takaros házat egy városival, netán tömbházlakással. A két fiú ma már nyolcadikos, egyórányi járásra laknak az iskolától. De ez nem akadályozza meg abban, hogy társaikkal szórakozni járjanak. Régebb gyertyánál tanultak a fiúk, kiket egyszerre adtak iskolába, mert így volt könnyebb, ma napelemes szerkentyűvel világítanak, de csupán világításra használhatják, a háztartási gépeket, a számítógépet sem tudják rá csatlakoztatni. Várják a városi villanyhálózat bôvítését, hiszen már egy éve is elmúlt annak, hogy uniósok lettünk, s a normák is köteleznek. Amáliát, a ház asszonyát kerestük fel, kísérônk, a szemben lakó szomszéd, Benedek Csaba bácsi volt.
A csomafalvi születésű aszszonyka, mint mondja, tizenhat évesen ment férjhez az akkor huszonkét éves párjához. Fiatalok lévén kilátások hiányában, idôs ember gondozását, eltartását vállalták, hogy fedél legyen a fejük felett, de egyik napról a másikra az úton maradtak.
– Meg volt a két gyerek, s hova költözzünk, ez volt a legmegfelelôbb. Olcsón vásároltuk meg itt a telket, mert gödrös volt, buldózerrel elnyomattuk s építettünk. Akkor talán meg sem gondoltuk, út nem volt, csak szekérrel lehetett járni s máskor gyalog.
Amália, amint mondja, a gyerekek hál' istennek kicsi korukban nem betegeskedtek, így nem kellett szaladni az orvoshoz.
– Egyszer a nagyobbik fiamnak eltörött a lába, de megvártuk másnap reggelt és akkor mentük. A bentiek a városban sokkal többet betegeskednek. Az elsô félévben nem volt egy hiányzásuk sem. Napközibe is jártak a gyermekek reggel keltünk s vittem. Szeretik itt, megszokták, s már ôk sem kívánkoznak el. A barátok is járogatnak ide, a fiúk is eljárnak szórakozni.
A világítást egyelôre napelemes rendszerrel oldja meg a Kémenes család, de régebb, ahogyan Amália mondja, égett a körmükre a gyertya. A gyerekek mire hazaértek az iskolából, már be volt sötétedve, s biza gyertyafénynél kellett tanulni a betűvetést. Nagyon nehéz volt, s most is csak a világítást tudjuk megoldani, a háztartási gépek nem működnek. A mosógép csak olyan magamfajta automata.
A család alkalmi munkákból tartja fenn magát. A fiúk már nagyok, eddig egy osztályba jártak, most ezután elválik az útjuk, az egyik autószerelô szeretne lenni.
A kényelmet könnyen meglehetne szokni, de nem cserélnének, mondja Amália, van tennivaló a ház körül, az istállóban. S Amália asszony tudja azt is, melyik gyógynövény, mire való. S a gombával készült pityókás tokányt is meg lehet enni egy évben egyszer. Nem szereti nagyon a gombát a család, inkább beadásra gyűjtik. Ha meg kéne venni, nem adnának pénzt érte. Vendégek járnak a családhoz, tömbházban lakó ismerôsöknek, rokonoknak van hová menni kirándulni hétvégeken. Nem csak városi vendégek járnak a környéken, medve is látogatott a portára.
– Vadállatok járnak, kinézek az ablakon s ott egy medve, hát az nem nagy szenzáció, egyszer történt meg, hogy elvitt egy disznót. Itt nincsen amitôl félni, a városban annál inkább.
A Kémenes család nincs egyedül a hegyen. A Várpatakán egyre több nyaraló épült az utóbbi idôben. De van egy régi szomszéd is, Benedek Csaba bácsi, aki nyugdíjas éveit nagyrészt a várpataki házában tölti, ôk szemben lévô szomszédok, s mint mondják, jól megértik egymást.
A város nyugdíjas titkára kísért, kalauzolt el a családhoz, ki az elôzményekrôl is szólt, arról, hogy a fiatalok a városban megbíztak az emberekben, idôs ember eltartását vállalták, építkeztek ôk az új demokráciában, majd kiderült, hogy minden négyzetméternek más gazdája van.
– A párnát is kivették a fejünk alól, nem volt papírunk, mondja a fiatal asszonyka. Mit tehetett volna akkor egy jogász, kérdeztük Csaba bácsit. Semmit, jött a válasz, még ha papír lett volna, akkor sem biztos, hogy sikerül, megtámadható.
– Sajnáltam nagyon a gyerekeket, a gyertyafénynél kellett tanuljanak, s Amáliának is könynyebb lenne a háztartási munkákat végezni, csak gondolják el, három férfira mosni kell.
A „várpataki polgármestert” arról kérdeztük, mit tud tenni a villany bevezetése érdekében. Csaba bácsi elmondta, „kollégája”, a városi polgármester hathatós segítségére, támogatására számít ennek a problémának a megoldásában.
– Egy tanácshatározat már van, mely kimondja, hogy beleegyeztek a villanyvezetésbe. Egyelôre csak ennyi sikerült. Az elkövetkezô polgármester feladata lenne, és nemcsak a Várpatakáról van szó, ahol csak a közelben több mint húsz ház, igénylô van, hanem a Visszafolyói részen is igénylik a tulajdonosok a villanybevezetését. Nem ültünk tétlenül, az itteni polgármester felvette a kapcsolatot a megyei szervekkel is, sôt önrészrôl is tárgyaltunk korábban, de most, hogy az Európai Unió megköveteli azt, hogy géppel fejjenek, akkor az infrastruktúrát biztosítani kell. Mert ha nincs biztosítva, akkor mind követelhet. Reménykedünk, de kevés fényt látok az alagút végén.
A Kémenes család a nehézségek ellenére nem cserélne egy városi lakással, s hogy miért nem, arra csak mosolyog a fiatalasszonyka, ô saját bôrén érezte annak a bizonyos küszöbnek az ütését.
Ahogyan elhagytuk a takaros portát, azon gondolkodtam, tényleg jó lehet ott lakni, gyalog egy órányira a várostól, csendben, távol a zajtól; és Csaba bácsi egy régebb elhangzott mondata jutott eszembe: Szelídebb vadakkal találkozok itt kint a Várpatakán, mint bent a városban.
Baricz-Tamás Imola
Könnyezô ikon
Rendkívüli jelenségre figyeltek fel a görög katolikusok által épített, ma az ortodox egyház által használt – Gyilkostó sugárúti – templomban. A templom oltárán levô, kis Jézust karján tartó Mária-ikon jobb szemébôl könny folyik. A felszegi idôsek szerint ez az ikon az eredetileg 1760-ban épített fatemplomból maradt fenn, túlélte az 1808-as tűzvészt is. A legendák szerint ebben a tűzvészben a város 700 gazdasága, épülete égett le, beleértve a fából épült görög katolikus templomot is, ám ez az ikon és egy kereszt – amely ma az ortodox egyház tulajdonában van – épen megmenekültek.
A rendkívüli jelenséget február 17-én, a vasárnapi istentiszteletet követôen észlelte Paul Dumitru tiszteletbeli ortodox esperes. Mint mondja, az oltárba belépve észlelte, hogy az ikon jobb szemébôl lassan, nagyon lassan egy könnycsepp gördül alá. „Nagyon meglepôdtem – árulta el Paul Dumitru. Bevallom ôszintén, annak ellenére, hogy pap vagyok, mostanig nem hittem, hogy ilyen történhet. De most, hogy saját szememmel láttam, nem tudok kételkedni benne.” Az ortodox esperes isteni csodának tartja a jelenséget. Azóta többször megismétlôdött, a könnyezô Madonna híre máris messzire eljutott. „A római katolikus egyház nem zárja ki, hogy történhet ilyen eset” – tudtuk meg Ft. Portik Hegyi Kelemen fôesperes-plébánostól. Ahhoz azonban, hogy csodának nyilvánítsák, kivizsgálás szükséges, szakemberek elemzik a könnycseppek összetételét. Az illetékes egyház – jelen esetben az ortodox egyház – a hatáskörébe tartozó vizsgálat eredményének ismeretében fogja kinyilvánítani álláspontját.
Hasonló esettel Máriapócson és Füzesmikolában találkoztak, de ott is hosszú és részletes vizsgálatok alapján nyilvánították csodának a jelenséget. Ezek a helyek valóságos zarándokhellyé váltak, sokan több száz kilométerrôl zarándokolnak el az ikonok megcsodálására.
Csata Orsolya
Nem újabb állami támogatás!
Március elején több erdélyi médium is hírt adott arról, hogy a szenátus plénumában eldöntötték: kiegészítô állami segélyben részesülnek az országos minimálbérnél kevesebb jövedelemmel rendelkezô családok. A jogszabálytervezetet a Konzervatív Párt nyújtotta be.
A tervezet jelenlegi állapotáról, illetve arról kérdeztük a Hargita Megyei Munkaügyi Igazgatóság igazgatóját, Lukács Erzsébetet, hogy mit is jelentene ez a kiegészítô állami támogatás.
– A munkaügyi igazgatóság jelenleg a családi pótlékot fizeti, amelyet egy család akkor kap meg, ha az egy fôre esô jövedelem nem haladja meg a 184 lejt. A törvény által a tervezetet benyújtó párt azt szeretné elérni, hogy ezt a küszöböt módosítsák, és a pótlék összegét valamelyest megemeljék. Januárban 4,6 százalékkal emelték meg a pótlékot, azaz például az egygyermekes családok az addigi 32 lej helyett 38 lejnyi támogatásban részesülnek havonta. Ha a törvényt a képviselôház is jóváhagyja, akkor az összeg például szintén az egygyermekes családok esetében 50 lejre emelkedne. De a törvény még nem hatályos – fűzte hozzá.
Noha felkapta a hírt a média, nem egy újabb állami támogatásról szól a törvénytervezet, csupán a családi pótlék igénylési küszöbének módosításáról, és összegének megemelésérôl. Amíg a törvény nem jelenik meg a hivatalos közlönyben, nem kell arra számítaniuk a családoknak, hogy pár lejjel többet visz a postás…
Rancz Enikô
A Második esély – kihívás a tanítónak is
Nemsokára indul a Második esély – oktatási program Gyergyószentmiklóson. A Vaskertes Általános Iskola keretén belül működô oktatási program elsôtôl negyedik osztályig biztosít tanulási lehetôséget azoknak a gyerekeknek, vagy éppen idôsebb korúaknak, akik meghaladták a beiskolázási idôt. Esélyt ad azoknak is, akik már korábban elvégezték az elsô vagy második osztályt, most van lehetôségük továbbtanulni, tudtuk meg Csata Emesétôl, a Vaskertes iskola igazgatónôjétôl.
Hogy miért tartotta fontosnak az igazgatónô a Második esély – program támogatását, elmondta:
– A gyerekek érdekeit kell szem elôtt tartani, más, ha egy gyerek olyan családból jön, ahol nem csak ô az írástudó, hanem anyuka, apuka is tud, tanul írni, olvasni. A roma közösségrôl beszélek, mert a legtöbb jelentkezô roma származású. A mi iskolánkban a gyerekek vannak a középpontban, ahogy minden iskolában illik, ôk a fôszereplôk. Ez volt az indíttatás, mert az a szülô, aki tudja mi az, hogy iskola, mit jelent az írástudás, az szorgalmazza a gyereket is.
A Második esély – oktatási programba ez idáig tizenhárman vannak beiratkozva, de nyitott a lista, még lehet jelentkezni. Az igazgatónô elmondta, a beiratkozottak között van ötvenöt éves, huszonkét éves, huszonegy éves, negyvenkét éves, harminckilenc, tizenöt éves; sokuk már kijárta az elsô vagy a második osztályt. A legfiatalabb a 13 éves kisfiú, aki nemrég került haza Magyarországról.
Akár egy fél év alatt két osztályt, egy év alatt a négy általánost is elvégezheti, aki jól teljesít. A külön kidolgozott tanterv, rendszer elôírja a követelményeket, vizsgákat és azt, mikor tekinthetô úgy, hogy az illetô elvégezte a négy osztályt. Rugalmas a Második esély, akár a Vaskertes iskola vezetôsége, kik a jelentkezôkkel közösen döntik majd el, délután vagy esetleg hétvégenként tanulják a betűvetést.
– A kollégák kihívásnak is veszik, és nem föltétlen csak a pénzért tennék. Egy felnôttet, egy idôsebb bácsit megtanítani írni-olvasni, azért annak van egy varázsa, sikerélménye – fogalmazott az igazgatónô.
A Téglagyárnál épített szociális központban fog zajlani az oktatás, de az „évnyitóra” még várni kell egy keveset. A megyei szervek, a tanfelülgyelôség támogatja az indulást, de a polgármesteri hivatal, a tanács döntésére még kell várni, ugyanis a jelentkezôk függvényében egy vagy két tanító bérét kell állni; az igazgató, mint mondta, bízik a városvezetés hozzáállásában.
A Második esély – oktatási programban tanulók igazolást kapnak arról, hogy elvégezték az I–IV. osztályt, az általános iskola ebben tud segíteni, az V–VIII. osztályt pedig egy szakközépiskola szervezheti meg.
Kari Attila megyei szaktanfelügyelô véleményét is megkérdeztük. Elmondta, hogy az induláshoz még egy polgármesteri jóváhagyásra van szükség, aminek nem látja akadályát, hogy megkapják.
– Hargita megyében több helyen működik már ilyen jellegű oktatás, elég sikeresen. A program fôcélkitűzése az analfabetizmus felszámolása, hiszen, mint tudjuk, egy társadalom mércéje, nagyban függ az emberek iskolázottságától is, az iskola vezetôsége fogja eldönteni, hogy ki fog tanítani. Természetesen olyan pedagógusra gondolok, akik ezt vállalja is. Nem zárkózok el a gondolattól, hogy én is betanítsak.
Meglátásaim alapján a rroma közösségekben is egyre inkább rájönnek az emberek az iskola fontosságára, így egyre többen vezik igénybe ezen oktatási formákat.
Továbbá a tanfelügyelô a március 7-én tartott rroma tantárgyverseny eredményeirôl is beszámolt, elmondta hogy, a Vaskertes iskolában tartott megmérettetésen 7 tanuló vett részt, akiket Jánosi Irén tanárnô készített fel. Mivel a megyében máshol nem tanítják a rroma nyelvet, így nem voltak jelen más tanulók, de ugyanolyan izgalommal vettek részt a megmérettetésen mintha számos diákot felsorakoztató eseménynek lettek volna résztvevôi. Ezzel a vetélkedôvel Hargita megye is csatlakozott az országos rroma nyelv-tantárgyversenyek sorozatához.
Kari Attila ismertette a tanügy- minisztérium két, a múlt héten megjelent rendeletét is.
– Az egyik a IX. osztályba jelentkezô rroma nemzetiségű tanulóknak a számukra fenntartott speciális helyekre való jelentkezését szabályozza, a másik rendelet pedig a 2008–2009-es egyetemi évre közli, szintén rroma nemzetiségű érettségizett fiatalok számára, az ország 49 egyetemi központjában fenntartott speciális helyek karonkénti leosztását. Ennek értelmében a 49 egyetemi központban 493 hely van fenntartva rroma fiatalok részére. Mindkét rendelettel kapcsolatos információkat az érintettek iskolájuk titkárságán illetve a megyei tanfelügyelôségen kaphatnak.
Csata Emese és Kari Attila igencsak jó hírekkel szolgáltak az analfabetizmus felszámolásától a továbbtanulási lehetôségekig terjedôen azoknak, akik egy picit is úgy gondolják, érdemes tudni írni, olvasni, hogy az elkövetkezô években ne egy-egy ujjlenyomat ékesítse a hivatalos papírokat.
Baricz-Tamás Imola
Tilos a tarló égetése
Hamarosan vidékünkön is megkezdôdhetnek a tavaszi munkálatok. Ezt megelôzôen, bár tilos, a gazdák – minden évben – leégetik a tarlót. Az elmúlt év tavaszán naponta égett a tarló, füstoszlopok gomolyogtak, nappal és éjszaka tüzek lobogtak a legelôkön, kaszálókon. Ennek ismeretében a Környezetvédelmi Ôrség fokozottan fogja figyelni a gyújtogatókat, a tetten értekre súlyos bírságot rónak ki, és területalapú támogatást sem kapnak – tudtuk meg Abos Gábortól, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ôrség vezetôjétôl. Az érvényes rendelkezések szerint a környezetvédelmi hatóságok beleegyezése, illetve a tűzoltók értesítése nélküli tarló és száraz növényzet égetése kihágásnak számít, amely 3000-tôl 6000 lejig terjedô pénzbírsággal sújtható magánszemélyek esetében. Jogi személyeknél ez az összeg 25 ezer és 50 ezer lej között mozog. Ha az égetés védett területen történik, már bűncselekménynek minôsül, és három hónaptól egy évig terjedô börtönnel, vagy 30 ezertôl 60 ezer lejig terjedô bírsággal büntethetô. A fôfelügyelô szerint indokolt esetben lehet tarlót, száraz növényzetet égetni, fôként, ha a növényi maradványok fertôzhetik a többi növényt is. Amennyiben valaki indokolatlanul teszi ezt, és erre fény derül, a Környezetvédelmi Ôrség értesíti a Kifizetési és Mezôgazdasági Intervenciós Ügynökséget. Ez azt is jelenti, hogy a terület tulajdonosa nem kaphat területalapú támogatást. A szakember szerint nem a büntetés az ôrség célja, hanem a felelôtlen, környezetre káros gyújtogatásokat szeretnék megelôzni.
Csata Orsolya
A veszettség veszélye fenyeget
Megnyugtatom a kedves olvasót, hogy személy szerint nem engem érint, hanem magát a települést. Nálunk is nagyon elszaporodtak az utolsó években a kóbor állatok: kutyák, macskák. A kiírt kötelezô oltásra természetszerűen csak a háziállatokat viszik, a kóbor ebek ebbôl nem részesülnek, ezáltal potenciális hordozói a veszettségnek. Lévén, hogy megyénkben már több veszettségi gócot azonosítottak, nô a veszélye annak, hogy ez a kór terjedni fog. Ezért kell minden óvintézkedést megtenni, hogy ezt megakadályozzuk. Elôször is össze kell fogdosni a kóbor ebeket. A törvény értelmében le kell ölni ôket, mert vírushordozóként terjesztik a betegséget. Állatvédôként nem tudok egyetérteni az ebek leölésével, de ha arra gondolok, hogy a veszettség nagyon komoly betegség, aminek gyógyítása nem csak költséges, hanem nagyon fájdalmas is, akkor nincs más választásunk. A kutyatulajdonosok tartsák otthon kedvenceiket, ha pedig sétára indulnak velük, csakis pórázon vezetve tegyék azt. Ha döglött állatot találunk, legyen az róka, kutya vagy macska, csupasz kézzel ne érintsük. Értesítsük a polgármesteri hivatalt, aki majd gondoskodik a tetemek összegyűjtésérôl.
Farkas Aladár
Ki veszélyesebb?
Járva az utcán, többször találkozhat az ember kutyával, mint rokonnal, ismerôssel. Sokan vannak, nem is mind kóbor, némelyik szíjat visel. Kilépett a kapun, sétál egyedül, ha a gazdinak nincs ideje. Van, amelyik morog, ugat a járókelôre, de egy simogatást is megenged, eltűr. Kutyalelkek is különböznek.
Sajnos, nem ôk városunk legveszélyesebbjei. Egy kés súlyosabb sebet okozhat bármelyik kutya fogsoránál.
Szabadon jár újra a budapesti szurkáló. Kezelhetetlen, mondták, és szélnek eresztették. Vagyis hazaküldték a családjához. Aki ezt a könnyelmű döntést hozta, nem gondolt arra, a saját gyermeke is lehet a második áldozat? Egy más javítóintézetbe, vagy zárt elmeosztályra kellett volna vinni. Ehelyett elbocsátották, noha veszélyesebb seregnyi kóbor ebnél. Szülei, ahogy eddig nem vigyáztak rá, nem nevelték, ezután se fogják. Sôt valószínű, küldik majd, szerezze meg a pénzt akár koldulással, akár erôszakkal is. Hiszen úgysem büntethetô. Nem lôhetô le, nem zárható börtönbe, mert nem 4 lábon jár, és 12 éves. Tegnap szúrt, de holnap már ölhet is egy értéktárgyért. Nem riad vissza semmitôl, hisz menti a kora. Még egy gumibotütést sem kaphat.
És sajnos, követôi is vannak. Ô még Csíkban „üdült”, mikor fajtársai késsel rabolták ki az üzletet bezáró eladónôt, elszedve telefonját, pénzét. A Virág negyedi kék csöves parkban az autóklub mögött történt, alig 50 méterre a buszmegállótól. A szegény nô talán feljelentést sem tett, mert bosszútól fél. Másodszor is kilesik, elverik, leszúrják, amiért eljárt a szája, ha meg a tettesek bezáródnak, az atyafiság áll bosszút. Mert ôk összetartnak. Viszont nem látják be, hogy társuk bűnözött, és megérdemli a börtönt. Fehér ember bántalmazása talán nem is számít bűnnek az ô társadalmukban.
Jön a termésidôszak, ezzel együtt a termény- és fűlopás. Több lovas mezôôr szükséges. Egy-egy jó fogós kutya melléjük jól jönne, de a legfontosabb: fegyverezzék fel ôket. A tolvaj ugyanis, akár cigány, akár nem, két dologtól igazán fél: kutyától és lôfegyvertôl. Az ôrnek legyen joga a lopáshoz használt fogatot elkobozni, mégpedig örökre. Mert a cigány nem ijed meg a váltságdíjtól. Másnap fizet, és megy a lóval lopni újra. Ha pedig a tolvaj ellenállást mutatna, az ôr lôjjön. Ilyen mezôôrség mellett a terménylopás garantáltan megszűnne. Senki sem vetetné el lovát, nem lövetné lábon magát egy kis krumpliért, fűért.
Gomba- és málnaszezon idején ellepik az erdôt. Jó, kell a pénz nekik is.
De némelyikük képes elrabolni egy fehérbôrű kirándulótól az egy-két kilót, amit az vacsorára szedett. Szerencsére, a székely az erdôre fejszét visz, így esetleg nem kezdnek ki vele.
Festôi dombjainkon évek óta sízni, ródlizni nem ajánlott. Még 18 év fölött sem. Ha egy sportbarát mégis megpróbálná, mindjárt ott egy hívatlan késes-botos osztag, és viszik a szánkót, sít, mobilt, de még a sapkát is. Ilyen esetrôl írtak e lapban is nem egyszer. Csak csapatba szervezôdve, kutyákkal mehetünk szánkózni, és fejszét, villát, esetleg vadászpuskát kell vinni. Gyerekek is csak így, 8–10 védôsereg ôrizetével ereszkedhetnek.
Nem az egész romasággal van baj, csupán néhányukkal. Máshonnan tűzzel-vassal elűzték ôket, itt a nemtörôdöm városvezetésnek hála, megtelepedtek, épp úgy, mint az idegen autóból kiengedett kóbor ebek. De a kutyák legalább nem hordnak kést, nem rabolnak ki senkit.
Aztán az erôszakra hajlamosabbak megbátorodtak, és mára retteg tôlük egy 20 000-es város. Látva a rendôrség passzivitását, egyre súlyosabb bűnöket követnek el.
Ideje belátni, hogy egy iskola, egy vízvezeték itt nem megoldás.
Az ilyen egyének 8 osztály után is fognak verekedni, lopni, késsel zsarolni, mintha sose láttak volna iskolát.
Ellenük keménykezű, gyors, hatékony eljárás szükséges. Kiutasítani ôket a környékrôl, razziázni a téglagyárnál, elszedni minél több szúró-vágó eszközt. Olyan szigorúan kell fogni ôket, hogy ha bejönnek a városba, meg se merjenek mukkanni!!!
Minden városban van roma közösség, de máshol meghúzódnak a város peremén. Gyergyóban viszont nagy láb van adva nekik. Amiért a román vagy magyar bűnözô pár évet ülne, ôk minimális büntetést vagy semmit sem kapnak. A tavalyelôtt megvert borzonti diák esete fölött is szemet hunytak. A tettesek ki tudja, mit követtek még el, ô meg maradt a rossz élménnyel.
Nem szabad engedékeny lenni, eréllyel kell az ilyen természetű romák ellen fellépni, mert ôk sem kegyelmeznek senkinek. Olyanok, mint az a medve, amely egyszer kóstolt disznóhúst, aztán naponta tör be az istállóba a jó falatért. Szenvedélyük lett az erôszak, és ezt nem is egymáson, a nem romákon élik ki. Ám ha munkáról van szó, megtagadják, mert szégyen. Ha becsülettel kell pénzt keresni, inkább nem kell nekik.
Nem tűrhetô tovább, hogy néhány erôszakos alak miatt 20 000 ember féljen kimenni az utcára sötétben, még a forgalmas sugárúton is. A pesti késelônek még sötét se kellett, ô nappal akciózott.
Az „aranykor” egyik óriási elônye volt a fegyelem. Akkor az ilyennek elhúzták a nótáját, akárhány éves is volt. Akkor 2–3 egyenruhás járôr köszönt „Bună seara”-t annak, aki a késôi vonatra sietett, vagy a délutáni munkából ballagott hazafelé.
Ilyen járôrözés kellene a mai világban is, ilyen városban, hol ekkora létszámú roma etnikum van. Nem várható el majd 20 000 embertôl, hogy csak 6–8 fôs csoportokban lépjen ki az utcára. 20 000 ember nem vásárolhat pisztolyt, és nem tanulhat meg mindenki karatézni.
Választások jönnek. Reméljük, az új vezetôség gyökeres, hatékony megoldást talál e baj orvoslására.
Hogy Gyergyó egy jó hely legyen!
Barabás K.
A Mária Rádió Borszéken
Rendhagyó esemény részesei voltunk. Meglátogatott a katolikus rádió nagyváradi szerkesztôsége, és egy héten keresztül követte a város római-katolikus hitéletét. Közvetített három hétköznapi délelôtti szentmisét, egy adást a Rózsafüzér Társulatról, egyet pedig az Engesztelô Keresztútról. Vasárnap este A hét plébániája Borszék cím alatt közvetítette az esti szentmisét, amelyet Bakos Balázs helyi plébános celebrált, és Balázs Tibor kántor látta el a kántori teendôket, a ministránsok pedig Vodă Alex és Mazai Tihamér voltak. A bemondó Pop Anna Mária, míg a borszéki plébánia történetét alulírott ismertette. A közvetítésbe besegített Virginás Zsolt. A szentmise végén Pallér Ilona a Rózsafüzér Társulat és a Karizmatikus Megújulás nevében mondott köszönetet a Mária Rádió szerkesztôségének a lehetôségért, hogy az éter hullámain keresztül eljuthattunk a Mária-imádók nagy táborához. Szerencsére, adásukat a gyergyói körzetben is foghatjuk a 89,7-es ultrarövid hullámhosszon, naponta 13–23 óra között. Nem egy kis vidéki stúdióról van szó, hiszen adásaikat 48 országban sugározzák. Észak-Olaszországban, Erba városában született az ötlet és az adó, még 1983-ban. Rá három évre már Romániában is sugározta adásait napi 24 órában román és magyar nyelven. Így az Ige és a szentmise eljuthat azokhoz is, akiknek nincs idejük templomba járni. Nyilván, ez nem helyettesíti, nem helyettesítheti a rendszeres templomba járást.
Farkas Aladár
Fúzió
(Málnási Csaba emlékére)
szertegurult gyöngyatomok
altatják el a tudatot
emlékeire bontva – és
a fúziójuk ébredés
emberré összerakva csak
izomnak érzem magamat
ha még egyben tart némi váz
az kor fertôzte látomás
(2008. március 6.)
Burján Emil
Tettes ismeretlen
Sokan talán emlékeznek arra a felemelô érzésre, amikor 1989 decembere után belekapaszkodhatott a havasi szél Gyergyóban is a piros-fehér-zöld lobogóba. Arra, amikor, nem tudni, honnan, magyar zászlók jelenhettek meg, magyar ünnepeket köszönthettünk velük. Talán senkinek nem jutott akkor eszébe, hogy a zászlórúdon lengô trikolór a magyar állam jelképe lenne, akkor a magyarság végre szabadon kibontható szimbóluma volt, önmagunk nyílt vállalása, szíveink melengetôje. Semmiképpen egy protokolláris eszköz, s akkor semmiképp politikai célok tárgyi megnyilvánulása.
Aztán sorjáztak szépen az évek, elhaladt felettünk majd' húsz belôlük, kis örömöt, nagy keservet, szürke hétköznapokat hagyva maguk után.
Magyarország hivatalos fôvárosa Budapest. Más kérdés, hogy lelkünkben is annak érezzük-e. Más kérdés, hogy azok a fontos döntések, melyek nemcsak a magyarországi emberek életét terelik valamilyen mederbe, de befolyással bírnak a jelen határokon kívül maradt magyarokra is, ott születnek vagy valahol máshol. Néha nyugatabbra, idônként jóval keletebbre…
Ennek a, fogadjuk el, fôvárosnak ún. szívében, a Szabadság téren, a Magyarok Világszövetsége egy piros-fehér-zöld zászlót állított fel, melyet egy piramis tart. A piramison elhelyezett magyar feliratot 2008 év februárjának legvégén ismeretlenek (naná!) emberi ürüléket tartalmazó folyadékkal öntötték le.
A hír a „futottak még” kategóriában jelent meg, nincs belôle fôcím, elôtte dobhártyaszaggató szignál a híradóban, egyszerűen csak tölti egy újság vagy internetes hírportál hasábjait.
Lassan hozzászokhattunk, hogy nemzeti jelképeink meggyalázása olyan hétköznapi gyakorlattá silányul, melyre legalább annyira nem figyelnek oda, mint a kukás fütyörészésére, midôn szemetünket eltünteti egy nagy sárga kocsiban. De ez a kukás meglehetôsen rosszul végzi munkáját. Túl sok szenny potyog le, és marad eltakarítatlanul! Olyan szenny, amely, vagy inkább, aki trágyalével keni be a nemzeti zászlót, s olyan szenny, aki ezt eltűri. Abból sem tanultunk, ahogyan akár közvetlen szomszédaink, akiknél egy kicsit mindig jobbaknak éreztük magunkat, vagy éppen távolibb országok az ilyen aljasság ellen kôkeményen szót s akár erôt emelnek. Nekünk már mindegy?
A „lepiktorolt” lobogótól nem túl messze, ugyanabban a városban, a szovjet emlékművet ôrzik. Mert, sajnos, ôrizni kell. Bármit is írtak át az utóbbi fél évszázadban történészek vastag könyveikben, akárhogyan csűrték-csavarták a szót nagyra becsült és roppant eredményes politikusaink, a sok ezer orosz katona, akit mészárszékre vezényeltek Budapest ostrománál, talán megérdemelné, hogy békén hagyják az emléküket ôrzô alkotást. Itt viszont ôrizni kell! Lehet, hogy Budapesten a magyar nemzeti lobogót is ôrizni kellene? A magyar fôvárosban??? Esetleg trágyaelhárító kommandót létrehozni, mely legalább olyan szorgalommal és hozzáértéssel küzdene a bűzlé ellen, mint küzdött 2006 októberében a neki kenyeret adó népe ellen.
A Magyarok Világszövetsége feljelentést tett. A rendôrség eljárást indított, ismeretlen tettes ellen, rongálás gyanújával. Hát… Kár, hogy már nincs a demokratikusnak becézett büntetôjogban benne a felségsértés tényállása. Persze, afelôl semmi kétségem nincs, hogy a nemzeti zászló vécépapírként való használata ma akkor is mindössze egy aprócska rongálásnak minôsülne. Talán még néhányan azt sem felejtették el, ahogyan 2006 októberében, a haza és a nép szolgálatára felkent sisakos és kétségbeesetten durrogtató karhatalom lábtörlônek vélte a lobogót, s ereje teljében taposott rajta vastagtalpú bakan-csával. Az még rongálás sem volt! A tettes, ez a világon a legtermészetesebb, ismeretlen, s az is marad.
Úgyhogy, kedves XXI. századi, művelt, demokrata, európai és elsôsorban magyar testvérem, ki szaros vödörrel keresed lekenhetô célpontjaidat székes fôvárosunk terein, irigylem az orrod és a gyomrod. Aludj nyugodtan, senki nem fog zaklatni emiatt. Csak nehogy elégedetlenül kiabálni kezdj azokon a tereken, mert ha igaz, amit skandálsz, de csak akkor, pillanatok múlva könnygázfelhôben találhatod magad, összeverve, import bilincsben.
A tettes, micsoda kérdés, ismeretlen.
Kercsó Alpár
Szorosból, szorosba
Fent a magasban a sziklák szinte összeérnek. Hátra hajtott fejjel az ember nagyon hamar elszédül, mert a falak úgy merednek az égnek, mintha soha nem akarnának véget érni. A jobboldalt lezúduló víz fenyegetôen, sötéten ostromolja a szikladarabokat, fátyolként borítja be a kiálló köveket. Egy szűkebb kanyarban, keresztben álló fatörzs mellett spriccel a víztömeg, mint egy tűzoltófecskendôbôl. A moraj minden más zajt maga alá gyűr, de a robajszerű zúgás még így is kellemesebb minden civilizációs hangnál. Derült az ég, bár ez semmit nem jelent Gyergyóban, így március elején. Fôleg itt, a Békás-szorosban, mert a szűk katlanban percek alatt változhat az idôjárás. Na tessék, ameddig gondolkoztam, annyira besötétült, hogy a pár lézengô látogató fényképezôgépje automatikusan villantóra vált. A Békáson lezúduló víz moraja most mintha fenyegetôre váltana. Sárga jelzéssel figyelmeztették az erdélyi megyéket. Nem sok jót ígér az ilyesmi, hó, esô, felhôszakadás, megáradt folyóvizek, földcsuszamlás, kétségbeesett emberek, anyagi károk – ezekre mind számíthatunk. Itt, hegyvidéken, valahogy biztonságba érezzük magunkat... Vajon mennyire jogosan? Lassan pilinkélni kezd, majd megszaporázza, szinte hózáporszerűen. Kocsik ajtajai nyílnak, vastagabb ruha, esôkabát kerül elô, a korondiak behúzódnak az eresz alá.
A sziklafalak, melyek az alpinisták által is a nagyon nehéz kategóriájába soroltak közé tartoznak, szinte megvetôen tekintenek le a bódék sokaságára. Hangulatos hangzású neveket viselnek ezek a kôóriások: Tornyocskák Fala, Bardócz-kô, Szurdok-kô. Egymás mellé zsúfolt, faszerkezetű barakkok tarkítják a Pokol tornácát. Vitatott terület. Erôszakos foglalás váltotta ki a vitát, és még tettlegességre is sort került. A szoroson túli falvak elfelejtett nevei, Gyergyóbékás vagy Magyarbékás, egyértelművé teszik a történelmi hovatartozást. De hát mi, gyergyóiak, történelmi jogaink érvényre juttatásakor hiába hadakozunk olyanokkal, akik agyalágyultságukban Kossuthot horthystának titulálták. A megyésítés idejébôl származó térképek „elvesztek”, Gyergyószentmiklós eddig hiába perelt. A laposi legelô, amely a szoros utáni gyergyói részekhez tartozott, csatatér színhelyévé változott. Egyoldalú csata volt ez, amelyben a mi embereinket agyabugyálták el a foglalók. Kikergettek a saját birtokunkról. A szoros hovatartozásának a kérdését jó korondi székely atyánkfiai „intézték el”. Akik itt árulnak most a bódékban. „Ha nem kell a pénzünk Gyergyónak, majd kell Békásnak” jelszó alatt engedélyt váltottak az újonnan kinevezett gazdánál, és ezzel anyagilag is nagyon érdekeltté tették a békásiakat, a szorosért való küzdelemben. Emlékszem, hogy amikor az egykori román király felesége látogatott el hozzánk, alig egy évtizede, a szomszédos Neamţ megye hivatalosságai nagyon is tudták, hol kell várni a protokolláris fogadásra, átvételre: ott, ahol mi a megyehatárt ismerjük, a szoroson túl, a „limitánál”. És milyen hamar elfelejtették! Hát mi nem így képzeltük el a határok légiesítését, mert a jussunkat légvárrá akarják alakítani. Nem hagyhatjuk ezt az igazságtalanságot, ezt mi is az eszünkbe kell véssük, és azok is, akik „odafent” a fotelekben ülnek. Lám, a háromszékiek az Európai Parlamenthez akarnak fordulni, mert kiterjedt erdôségeket nem hajlandó átadni a keleti szomszéd megye. A bódék pedig osztódással szaporodnak, mint a demokraták a kilencvenes évek elején. Szűk kanyarokban, keskeny útpadkán újabbak jelennek meg, minden szezon kezdetén. Velük csak gyűl a szemét, a zsúfoltság... hányszor is mondták az elôször erre látogatók, hogy ezzel a csodával így elbánni Isten ellen való vétek? Egyszóval, itt a szorosban, nagyon szoros a helyzet, nemcsak nyáron, mikor a nagy testű járművek egymást kiszorítják a keskenyebb helyeken. A Mária-kôi kilátót teljesen takarják a piszkosszürke fellegek. Rákönyököltek a sziklára, mint az álmodozó kisbojtár a kecskelábú asztalra. Innen lentrôl irdatlan magasnak tűnik a párában burkolt mészkôfal, nem is lehet a nyaktekerést sokáig bírni. De onnan fentrôl, szép idô esetén, csodálatos rálátás van a szorosra és a vidékre. Hason csúszva illik ott fényképezni, nehogy megtántorodjon az ember. Egy nagyvárosi nénike szegezte volt nekem a kérdést: „mondja drága, miért nincs korlát az olyan meredek sziklákon?”. Na, hiszen elegünk lenne, gondoltam, és elszörnyülködve láttam lelki szemeimmel a nikkelezett korlátot a Kis-cohárd tetején. Mit is lehet egy ilyen kérdésre válaszolni, és fôleg elrejteni a kikívánkozó vigyort? Valami vicces dologgal elütöttem a témát, hogy nehogy levizsgázzak jólneveltségbôl. A csapadék égi csatornái elzáródnak, hirtelen a haragos sötét átvált fátyolosra. Na, még lehet néhány felvételt készíteni azokról a fantasztikus jégetűdökrôl, melyet az Anyatermészet szobrászkodott a függôleges falakon. A mindenhonnan leszivárgó víz, jégkristályokká alakulva, csodálatos bugyrokat, többrétegű takarót, finoman ívelt halmokat és cseppkôformájú lábakat huncutkodott olyan kézmagasságtól felfelé, néha a szirt tetejéig. Remekművekkel szórta meg a szurdokot, váratlanul bukkannak fel ezek az alkotások, incselkedve, még olyan helyeken is, ahol az útszűkület nem tűri a bámészkodást. Igazi csemege a fotósoknak. Szólítom a nejemet, lehajtunk a fordulóig, majd viszszaindulunk. Elhagyjuk a fantasztikus Tornácot és az Oltár-kô irányába felfelé kacskaringózunk a kígyózó úton. Nem is egy kígyó, hanem libasorban haladó csúszómászók seregének felel meg ez a meredek kaptató. Latyakos, csúszós úton haladunk, olyanon, amire azt mondja a közmondás, hogy aki nem tud vezetni, itt megtanul. Az ismét megeredô havazás szaporára vált, majd olyan bumfordian nagy pelyhek dôlnek. Megjött a márciusi tél, a február végi tavasz után. Átsiklunk a betonbunkeres új alagúton, a visszapillantó tükörben meglesem a szerény, sziklába vésett alacsony, régi járatot. Jó adag homokot hordtak a közepébe, többé nem használható. Egy rövidebb kanyarokkal megtűzdelt szakasz után elhagyjuk a szűk kôkaput is, majd újabb kacskaringók következnek... Mire a Gyilkos-tóhoz visszaérünk, már fehér az út, szeszélyesen barázdálva keréknyomokkal. A víztömeget borító vékony jégpáncél ismét ragyogóan tiszta lett. Nagy a csend a parton, pihen a völgy. Rá is fér, mert két hónap múlva megindul a turistaáradat. Csak a szél dúdol, de annyira, hogy még a délceg fenyôk is dideregve integetnek. Azon már nem is csodálkozom, hogy a Pongrác-tetôn szabályos hóvihar fogad. Minden jármű lépésben halad, van, amelyik ott is maradt egy meredekebb szakaszon. És itt is szoros a helyzet, mint minden friss havazáskor. Haladás ide vagy oda, a heggyel nem lehet viccelni. Megállok egy felvétel erejéig, de nagyon gyorsan kell cselekednem, mert az üvöltô szél szinte felborít. Gyergyószentmiklós alig látszik, csak a fénypontok jelzik, hogy ott lent nagyobb település van. El tudom képzelni, hogy milyen gyászosan csúnyának látszik most onnan lentrôl a tetô és az ikres Ló-havas, ha egyáltalán látszik... Mint amilyen a tó és környékének a helyzete. De ez odalentrôl nem látszik, és ha magamfajta néha megemlíti, akkor is csak rosszallásra számíthat. Nomen est omen, nevében a végzete: ilyen most a Békás-szoros – szoros! Meddig? Rajtunk, gyergyóiakon múlik... nagy részt.
Török Zoltán
Újságírás? Az a fenét! (II.)
Írtam ezelôtt egy héttel, arról morfondírozván, hogy kietlen országunkban és kietlen városunkban, miként annyi más dolog, az újságírás sincs a helyzet magaslatán, (mondja már meg valaki, hogy a korrupción, nagytolvajláson, hazugságáradaton kívül mi van a helyzet magaslatán Romániában? Soroljad csak nyugodtan, büszkeségtôl dagadó kebellel, önjelölt politikusom, hogy azt mondja: a mezôgazdaság és az állattenyésztés, a könnyűipar és a nehézipar, az útépítés és az útjavítás, a kereskedelmi hajóflotta állapota, az erdôkitermelés és erdôgazdálkodás… ez minálunk mind a helyzet magaslatán van, csakúgy mint az egészségügy és a tanügy, hogy a kisebbségpolitikánkról ne is beszéljünk ugye, államtitkár urak?)…, úgyhogy ne szépítsük a dolgokat, baj van a „demokratikus újságírásunkkal” is.
Írtam, hogy én (elôször is) elvenném az újságíróktól a riportofonnak nevezett ketyerét, mert elszürkíti, olvashatatlanná zülleszti az újságpapírt.
Aztán kiverném az újságírók fejébôl azt a divatos tévhitet, hogy újsághír csak, és kizárólagosan csak a vér lehet, a gyilkosság, a katasztrófa, az erôszak, a szexuális másság és mindenféle „filia” és „fóbia”…
(Arra már nem is merek gondolni, hogy meg kellene tanulni az anyanyelvet és az újságírás fortélyait…)
(Arról pedig álmodozni sem merek, hogy az újságírónak többet kellene tudni arról, amirôl ír, mint az olvasójának…)
(Sajtóetikáról pedig szót sem merek szólni…)
(De ami a rettenetes, azt sem merem leírni, hogy egy újságcikknek érdekesnek kellene lennie, olvasmányosnak kellene lennie, lebilincselônek kellene lennie…)
Még akkor is, ha olyan kisváros (kis) újságjait írjuk, mint Gyergyószentmiklós.
Aztán megemlítem, hogy mi volt a bajom a „kölcsönvett 187 millióról” szóló tévéadással illetve újságcikkel, illetve elmondám, hogy mit hiányoltam belôlük. Azt, hogy semmivel sem lettem okosabb!
Pedig ez lenne a „média” feladata. Az, hogy rávezessen a valóságra, hozzásegítsen a tisztánlátáshoz.
Ugyanis, ha ezt egy profi újságíró göngyölítette volna fel, akkor nem arra kíváncsi, hogy mire emlékszik három év távlatából a polgármester, és mire emlékeznek három év távlatából a tanácsosok…
Ôk ugyanis, arra emlékeznek amire éppen akarnak, és úgy emlékeznek, ahogyan éppen jónak látják, ugyanis ilyen az emberi természet.
Hanem az újságíró kikérte volna az egykori tanácsülések jegyzôkönyveit…
Hosszasan idézett volna belôlük…
És megint ott lennénk, ahol a part szakad.
Ugyanis, drága jó székelyem, jegyezd meg jól magadnak: Románia egy jegyzôkönyvmániás ország. (Proces-verbal – ha nem hallottál még róla…)
Drága barátom, itt ha összeül három horgász – jegyzôkönyvet ír a harmadik. Jegyzôkönyv születik minden összejövetelen, minden gyűlésen, jegyzôkönyvet ír a paraszt, és jegyzôkönyvet ír a munkás, de jegyzôkönyvet ír a színész, és jegyzôkönyvet ír a tanár, de jegyzôkönyvet ír a bírósági írnok, és jegyzôkönyvet ír a vasutas, a rendôr és a csendôr… Úszunk a jegyzôkönyvekben, fulladozunk a jegyzôkönyvektôl, és tudod, mi az érdekes? Nyolcvankilenc óta tízszer, hússzor annyi jegyzôkönyvet gyártunk, mint azelôtt.
Ezt látod, kifelejtettem az elôbb, amikor a helyzet magaslatáról írtam.
Bizony, jegyzôkönyvgyártó ország vagyunk. Euróban mérhetô nagyvagyont dobunk ki papírtonnákra, amibôl jegyzôkönyveket gyártunk.
Kérdezd csak meg a gyergyói önkormányzat illetékesét, menynyibe kerül az évi elfogyasztott papírmennyiség?
Azt írtam: megint ott lennénk, ahol a part szakad…
Tudod, miért?
Mert a jegyzôkönyv nem ér egy lyukas garast sem. Évszázadok óta kialakított technikája van annak: hogyan kell benne elkerülni a lényeget, hogyan kell elhazudni benne a valóságot…
Az írás ugyanis megmarad, ahogy a közmondás is tartja, akkor pedig ebben az országban nagyon kell arra vigyázni, mi kerül bele a jegyzôkönyvbe! Úgyhogy ez sem lenne jó kiindulópont egy újságírónak.
(És akkor?
Csak így, zárójelben, mondok én valamit.
Haladni kellene a korral. Fel kellene fedezni, hogy a mágneses hangrögzítést valami hetven éve kitalálták, akkor hát rögzíteni kellene a tanácsüléseket. Az egész ketyere nem kerülne 150– 200 lejnél többe!
Ennek olyan elônyei lennének, hogy a tisztelt hozzászólók kétszer is meggondolnák, miféle hülyeségeket beszélnek és azt hogyan mondják el, ugyanis tudnák: nyoma marad!
Na most, képzeljék el, az egész mandátum alatt lezajlott összes tanácsülést fel lehet venni két darab CD-re, tudják, mennyibe kerül ez? Megmondom, két lejbe, ha jobb minôségű a lemez! És azon bizony nemcsak a hozzászólónak a dadogva elénekelt hülyesége, hanem még a köhintése is rajta maradna!
Na, ezt már fel tudná használni az újságíró!
Kiindulópontnak.
Természetesen.
Hogy arról ne is beszéljek, hogy száz év dokumentuma elférne egy kisebbfajta tűzálló vaskasszában.
Megmondjam, drága jó székelyem, ki ôrizné – mint egy buldog – a vaskassza kulcsát?
A mindenkori polgármester! És közben azt énekelné, hogy: „Addig vagyok én boldog, amíg én vagyok a buldog…”)
Györffi Kálmán
Erdélyi ezredek a világháborúban
(folytatás az elôzô lapszámból)
Székely Miklós fôhadnagy, Ferenc alhadnagyot jelentéstétel végett Zilahra küldte, hogy az éppen bevagonírozott zászlóaljat tájékoztassa, és segítségül hívja. A zászlóaljparancsnok a zászlóalj egy részével azonnal az ütközet helyére sietett, a másik rész pedig a románok oldalába került. A tervszerű műveletnek az lett az eredménye, hogy az egész vonatot, a román zászlóaljat összes felszerelésével, hadiszereivel elfogták.
A román katonák egy része visszamenekült Zsibóra, a többit a parancsnokkal együtt elfogták. Azután jegyzôkönyvet vettek fel, melyben a román parancsnok elismerte, hogy ôk léptek fel elôször támadólag a székelyekkel szemben. A székelyek, amikor Fehér alhadnagyot és a járôrt kiszabadították, a vonatot visszaadták a románoknak, a székely zászlóalj pedig nyugodtan bevagonírozott, és parancs szerint elvonult.
Sajnos, minderrôl semmit sem tudván, nem rendelhettem el azt, hogy Zilah nem ürítendô ki, ami így, sajnos, bekövetkezett. Ezt az esetet, ahol a magyar részrôl minden tekintetben helyesen és jogosan jártak el, a románok ürügyül használták fel arra, hogy Apáthy kormánybiztost Kolozsvárt letartóztassák, és Kolozsvárra 900 000 K. hadisarcot vessenek ki.
A románoknál 9 halott veszteség volt.
Portyázás 1919. február 13-án
A székely hadosztály egyik portyázó különítménye III. és IV. éves hadapródiskolásokból, ludovoicásokból, hadapródôrmesterekbôl, leszerelt tisztek és tisztjelöltek, néhány fô legénységbôl állott, körülbelül 25 fô 1 géppuskával. Kiss Jenô fôhadnagy volt a parancsnok, kinek jobb karja súlyos sebesülése folytán béna volt; baljában revolverével vezette támadásra, és buzdította embereit a legnagyobb géppuskatűzben is.
Elôbb Csucsánál kaptak elhelyezést. A géppuska szállítására zsoldjukból és zsebpénzükbôl vettek egy kis mokány lovat. Február 13-án a több kilométerre levô Hódosfalva és Jegerustya községek közti 906-nál levô 150 fônyi oláh csapat rajtaütését és széjjelverését tűzték ki célul.
Az elsô román tábori ôrs vonalát megkerülve, a Hódosfalva feletti 906-on lévô hármas házcsoport felé vették az irányt. Kiss fôhadnagy vezette a különítmény nagyobbik felét, míg dr. Szövérffy Pál zászlós és hatan a balra levô erdôben és temetôben húzódtak meg. 100 méternyire eldördült a román ôrszem fegyvere. Kiss 5 sortűzzel válaszolt. Megszólalt a román géppuska is, mire egy román szakasz a temetôt akarta megszállni. Itt Szövérffy fogadta sortűzzel. Kóbory Emil hadapródjelölt géppuskája is megszólalt. A románok kereszttűzbe kerültek. Számos halottat és sebesültet hátrahagyva, ha-nyatt-homlok, pánikszerűen menekültek. A mi veszteségünk egy sebesült volt. Tiszti felszerelés, bakancsok, élelmiszer és a románok félbemaradt vacsorája volt a zsákmány.
A portyázóknak márciusban már 3 géppuskájuk volt, és létszámban is gyarapodtak. Igen ügyes, sikeres tevékenységet fejtettek ki, a fenti esethez sok hasonló rajtaütéssel törték meg a románok támadását és ellentámadását.
Tizenkettesek Remetemezô elôtt
1919 március és április elsô felében a szatmári 12. honvéd gyalogezred II. zászlóalja Remetemezô elôtt állt. Fôörsei Új-Huta (Zelistje), Papbikó és Barlafalunál voltak felállítva. A tábori ôrsök a Szamos és Felsô-Berekszó község között állottak, és 21 km arcvonalat biztosítottak. A nagy kiterjedés miatt igen sűrű mozgó és álló járôrszolgálatot kellett tartani. A románok részérôl ugyanígy volt, ami igen gyakori járôrösszetűzésekre adott okot. Különösen feltűnô volt a románok idegessége a Szamos, Erdôszáda, Gf. Degenfeld M. H. és Császár psz. között. Itt a Mosnostortól északra álló tábori ôrsöt tüzérséggel kellett kilövetni, mert Kissikárlóból éjjelenként kiküldött járôrei állandó tüzeléssel nyugtalanították a bal szárnyon, a Szamos bal partján álló tábori ôrsöt.
A románok fôereje – egy zászlóalj – Farkasaszón tartózkodott.
1919 áprilisának elsô napjaiban, a kora hajnali szürkület leple alatt egy századerejű ellenség nyomult elô Farkasaszó irányából, széles rajtvonalban a 298-on át Új Huta (Zelistje) irányába, polgári lakosságot hajtva maguk elôtt. Az elôretolt álló járôrök kellô idôben észrevették az elônyomulást, s futva hozták a jelentést a 4. számú tábori ôrshöz, majd vitték tovább az I. számú fôôrshöz, a 7. század parancsnokságához. A 4. számú tábori ôrs azonnal elfoglalta harcállását, ahol a fedezék már készen volt, és megkezdte a tüzelést. Az ellenség azonnal lefeküdve viszonozta a tüzet, a két vonal közé szorult román polgári lakosság pedig rémülten futott oldalt, arra keresve menekülést.
A tüzelést a fôôrs meghallván, a készültségben levô szakaszt két géppuskával azonnal a 4. számú tábori ôrs támogatására indította. Az ellenség rendszertelen tüzelést folytatva, egy lépéssel sem kísérelte meg az elôbbrejutást. Amint pedig a szakasz és a két géppuska a tábori ôrs támogatására beérkezett, oly tökéletesen lepte s támadta meg, és verte vissza a románokat, hogy vad pánik közben, rohanva menekültek hátrafelé. Eközben az útjukba esô Szamos-hídnál eszeveszetten összetorlódtak, mire géppuskáink, kihasználva a helyzetet, sebesültekkel és hullákkal valósággal telekaszálták a hídláb melletti mélyedést.
Török Zoltán
Kisasszony
Nyolc jel, amibôl tudhatod: nem érdeklôdik irántad a pasid
Persze, a szerelem vak.
Néha annyira, hogy nem is látod tôle, az érzések esetleg nem kölcsönösek.
Ha nem tudod hova tenni a viselkedését, az alábbi nyolc jel segít az eligazodásban.
1. Soha nem ô hív elsônek
Visszahív, ha kerested. Te pedig azon gondolkozol, vajon játssza az elérhetetlent, vagy annyira azért nem vagy fontos, hogy magától telefonáljon. A megoldás: ne hívd fel pár napig. Ha jelentkezik, remek. Ha nem, lépj tovább.
2. Nem tervez elôre
Említést teszel egy klassz partiról, ami jövô hónapban lesz, és hezitál, hogy elfogadja-e a meghívást. Lehet, hogy nyitva akarja hagyni a naptárat, hátha valami izgalmasabb program is beesik még. Ha a válasza „nem”, és nincs elfoglaltsága, akkor tudod, hogy hiába erôlködsz. Ha a válasz végül „igen”, még nincs minden veszve.
3. Nem jön fel egy búcsúitalra
Épp egy szórakozóhelyrôl visz haza, amikor megkérdezed, feljön-e még egy italra, kávéra, bármire. A tipikus válsz a „persze, köszi” lenne. De ha viszszautasítja a meghívást mondván, hogy holnap korán viszi a macskát sétálni, érdemes gyanakodni. Ha több mint egyszer történik meg, nyilvánvaló, hogy megunt téged.
4. Ködösít a következô találkozóról
A randi végén csak arra tesz utalást, hogy ke-ressétek egymást, semmi konkrétabb. Ez még nem a vég, lehet, hogy még nagyon az elején tartotok, és nem akar lerohanni. De az is lehet, hogy annyira nem biztos még benne, akar-e látni a jövô héten. Erre a legjobb megoldás, ha te mondod, „várom a hívásod”, és ezzel leszállsz a dologról. Ha érdeklôdik irántad, keresni fog. Ha nem keres, ne hidd, hogy nem voltál elég egyértelmű.
5. Nem kérdez
Ne gondold, hogy valaki érdeklôdik irántad, ha nem szeretné tudni, mit szeretsz, ki vagy, hogy élsz, és mik érdekelnek téged. Ha sosem kérdezi meg, milyen volt a napod, az elôzô estéd, akkor valószínűleg nem is érdekli. Ez fájdalmas, de jobb, ha idejében felismered, és továbbállsz.
6. Nem hív, amikor megígérte
Azt mondja, hétkor hív, de csak kilenckor sikerül neki, vagy ami még rosszabb: másnap. Amikor beszéltek, talán eszébe sem jut elnézést kérni ezért, vagy gyenge kifogásokkal jön. Ne mentegesd, egy sms-t mindenki tud küldeni, hogy csak késôbb jelentkezik. Nem kell egybôl az ördögöt a falra festeni, lehet rá jó oka is, hogy nem hívott idôben, de ha gyakran fordul elô, bízz a megérzéseidben.
7. A barátai nem tudnak rólad
Mégsem a szülôkrôl van szó, a haveroknál pedig nem egy stresszes dolog bemutatni a kedvesünket. Ha találkozol velük, kiderül, mesélt-e már rólad. Ha csak néznek rád, mint egy új jövevényre, tudnod kell, nem voltál említésre méltó. Ha próbálja rejtegetni a kapcsolatotokat, kérdezd meg, miért. A válaszából legalább kiderül, hogyan álltok. Ne légy hiszékeny.
8. Nem akar közös nyaralást
Amikor megemlíted, milyen jó volna pár napra együtt elutazni valahová, azt válaszolja, azt sem tudtja, mennyi szabadideje lesz másnap, nemhogy hetek múlva... Vagyis leráz, de nem ajánl fel megoldást. A nyaralás, de akár egy vidéken töltött hosszú hétvége intim dolog. Vágyni kell a másikra. Ha tehát elutasít, tudhatod, nem melletted szeretne ébredni egy romantikus helyen...
Túróval töltött csirkemell
Hozzávalók: 4 db kicsontozott csirkemell, 4 szelet gépsonka, 8 dkg félzsíros tehéntúró, 1 fej hagyma, 1 gerezd fokhagyma, 1/2 csokor petrezselyem, 1/2 csokor kapor, csipet majoránna, só, ôrölt bors, liszt, tojás, zsemlemorzsa a panírozáshoz.
Elkészítés: A megmosott petrezselymet és kaprot apróra, a megtiszított hagymát, fokhagymát finomra vágjuk. A túróhoz hozzáadjuk a zöldfűszereket, majorannát, hagymát, fokhagymát, csipet sót, és jól összekeverjük. A sonkaszeleteket megszórjuk egy csipet sóval, borssal, a közepére teszünk egy csíkot a túrótöltelékbôl és összetekerjük. A kicsontozott, lebôrözött csirkemellfiléket szárazra töröljük, bevágjuk, hogy nagy szeletté kiterítve meg tudjuk tölteni. Mindegyikre egy-egy túróval töltött sonkatekercset teszünk, majd összehajtjuk, kicsit összenyomkodjuk, megszórjuk sóval, borssal, és a szokásos módon panírozzuk. Bô, forró olajban kisütjük, lecsepegtetjük, és forrón, petrezselymes burgonyával tálaljuk.
Egészség
Mennyi kalóriára van szükségünk?
Mi is az a kalória?
Egy kalória (1 cal) az a hô, amely ahhoz szükséges, hogy 1 gramm víz hômérsékletét 1 Celsius-fokkal növeljük. Ez az egység annyira kicsi, hogy az emberi szervezetben az ételbôl kivont energiát ennek az ezerszeresével, a kilokalóriával (kcal) adjuk meg.
Az emberi szervezet az életműködéshez szükséges energiához tápanyagok (zsírok, szénhidrátok, fehérjék) elégetésével jut az anyagcsere-folyamatok során. A felszabaduló energia mértékegysége korábban a kilokalória (kcal) volt. Az SI mértékegység-rendszer bevezetése óta a hivatalos nemzetközi egysége a joule (J), illetve a kiloJoule (kJ); 1 kcal 4,2 kJ-nak felel meg. A tápanyagok szervezetben történô égésekor különbözô mennyiségű energia keletkezik: 1 g zsírból 39 kJ (9,3 kcal), 1 g szénhidrátból és 1 g fehérjébôl 17,6 kJ (4,1 kcal). Az egyéni energia- és tápanyagszükségletet számos tényezô befolyásolja: például a testtömeg, az életkor, a nem, a fiziológiás állapot (terhesség, szoptatás), a fizikai aktivitás, az erônlét, a tápláltsági fok, valamint az éghajlat és a környezeti hatások. A növekvô gyermekeknek több (az elsô életévben legalább kétszeres mennyiségű) kalóriára van szükségük, mint a felnôtteknek, és ahogy öregszünk, egyre kevesebbet igényel a szervezetünk (40 és 59 év között évtizedenként három százalékkal, majd 60 év fölött évtizedenként tíz százalékkal csökken az igény). Terhesség és szoptatás idején szintén megnô a kalóriaszükséglet, hiszen a gyarapodó magzatot, majd pedig a csecsemôt is táplálnia kell az anyai szervezetnek.
Aki rendszeresen néhány száz kilokalóriával többet fogyaszt átlagos szükségleténél, valószínűleg hízni kezd. A hízás csak úgy kerülhetô el, ha a fölös energiamennyiséget intenzív fizikai munkával, rendszeres sportolással elégetjük. Van, aki akkor sem hízik, ha rendszeresen többet eszik a kelleténél. A szervezet ilyenkor föléli az energiafölösleget. A testtömeg-index kiszámításával megítélhetjük, hogy takarékoskodnunk kell-e az energiával vagy sem. A testtömeg-indexet megkapjuk, ha a kilogrammban mért testtömeget elosztjuk a méterben kifejezett magasság négyzetével. Ha a hányados férfiaknál 20–27,8 közé, a nôknél 19–27,3 közé esik, akkor testtömegük a normál értéknek felel meg.
Sport
Teremfoci
Kétgólos hátrányból fordítottak
Március 8-án, szombaton került lejátszásra városunkban a teremlabdarúgó II. Liga 2. csoportjában a helyi Elite és a Sepsiszentgyörgyi Spicom csapatainak bajnoki mérkôzése.
A találkozót a vendégek kezdték jobban, hisz a 3. percben, Bende Lajos révén, megszerezték a vezetést. A szentgyörgyi játékos által megrúgott labda egyik gyergyói hátvéd lábán irányt változtatva került a gyergyói kapuba: 0-1. Véletlenszerűen esett gól volt. Az egyenlítésre majd 10 percet kellett várni, amikor Bliorţ Lucian talált az ellenfél hálójába. A Bliorţ által meglôtt labda pattogósan került a vendégek kapujába. Továbbra is támadt az Elite csapata, fôleg Bliorţ Lucian jelentett veszélyt az ellenfél kapujára. A vendégek sem tétlenkedtek, amikor tehették veszélyesen támadtak. Említeni kell, hogy az elsô félidôben a gyergyóiak háromszor, a vendégek egyszer találták el a kapufát.
A szünet utáni folytatásban, egész pontosan a 3. percben, gyors egymásutánban két gólt is lôttek a vendégek. Elôbb Bujdosó, majd alig néhány másodperccel késôbb Bokor volt eredményes, s az eredmény 1–3-ra módosult. Roppant nehéz helyzetbe került az Elite gárdája, de szerencsére, jóra sikeredett a folytatás. Négy perccel a vendégek góljai után Bliorţ Lucian ismét betalált a szentgyörgyiek kapujába: 2–3. Visszatért a remény ezzel a góllal, hajtani kellett az egyenlítésért. A kitűnôre sikeredett gyergyói hajrá az utolsó tíz percen belül kezdôdött el. A hátulról felfutó Bliorţ Ciprian kétszer is betalált a vendégek kapujába, így az eredmény 4–3-ra módosult. A bajnoki mérkôzés utolsó gólját ifj. Nagy Zsolt szerezte, aki egy nagyon jó beadást estében, közelrôl továbbított a vendégek kapujába: 5–3. Megdolgozott, megérdemelt gyôzelmet aratott a gyergyói csapat, amely a bajnoki rangsorban 16 ponttal továbbra is az 5. helyet foglalja el.
A bajnoki mérkôzés eredménye és gólszerzôi: Gyergyószentmiklósi Elite – Sepsiszentgyörgyi Spicom 5–3 (1–1). Gólszerzôk: Bliorţ Lucian (12., 27. p.), Bliorţ Ciprian (32., 33.), ifj. Nagy Zsolt (36.), illetve Bende Lajos (3.), Bujdosó Levente (23.), Bokor János (23.). Játékvezetôk: Captan Sebastian, Balmus Doru (mindkettô Galac). A mérkôzés megfigyelôje: Rusu Cristian (Focşani).
A 16. forduló további eredményei: Dava Déva – Marosvásárhelyi City’us 4–1 (a vendégek 20 éven aluli játékosokkal léptek pályára) és Piskitelepi 2003 Olimpic – Real Craiova 10–8.
A 17. forduló (március 15–16.) műsora: Sepsiszentgyörgy – Craiova, Déva – Piskitelep és Marosvásárhely – Gyergyói Elite. Amint azt Kiss Istvántól, a City’us elnökétôl megtudtuk, a Marosvásárhely – Gyergyószentmiklós mérkôzésre március 15-én, szombaton 14.00 órai kezdettel kerül sor.
Labdarúgás
Vereséggel kezdett a Jövô
A piroslapok is elôkerültek a Gyergyószentmiklósi Jövô elsô, hazai mérkôzésén a Csíkszentmihályi Törekvés csapata elleni találkozón a IV. Liga Hargita megyei csoportjában. A vendégek már a 3. percben vezetést szereztek, de négy perccel késôbb sikerült kiegyenlítenie (1–1) a zömében fiatalokból álló gyergyói csapatnak. A 15. percben büntetôrúgásból növelték elônyüket (1–2) a vendégek, majd ezt követôen megnövekedett a feszültség, a küzdô felek játékosai között. Az elsô félidô közepén, a felfokozott hangulat eredményeként, elôbb a vendégektôl Szép Leventét (25. perc), majd néhány perccel késôbb Covrig Alint (Jövô) és a vendégektôl Tódor Tibort állították ki. A Fegyelmi Bizottság döntése értelmében Covrig Alint két fordulóra eltiltották, és 110 lejes pénzbírsággal sújtották. Tódor Tibor játékjogát négy fordulóra függesztették fel és 110 lejes bírságot köteles fizetni. Az elsô félidô végéig a vendégek még egyszer betaláltak a Jövô kapujába, így az eredmény 1–3-ra módosult. Reménytelen helyzetbe került a Jövô. A mérkôzés végéig nem sokat változott a helyzet annak ellenére, hogy közben sikerült szépítenie a gyergyóiaknak. Negyedórával a mérkôzés vége elôtt a vendégek újabb gólt lôttek, így végleg eldôlt a gyôzelem és a bajnoki pontok sorsa.
A Hargita megyei IV. Liga Keleti-Csoportja keretében lejátszott mérkôzés végeredménye: Gyergyószentmiklósi Jövô – Csíkszentmihályi Törekvés 2–4 (1–3). Gólszerzôk: Pál Levente (7.), ţepes Andrei (60.), illetve Szatmári Szabolcs (3.), Szép Levente (15. – büntetôrúgásból), Kovács István (40.), Miklós Csongor (75.).
A Keleti-Csoport további eredménye: Balánbányai Csíkszeredai ASA – Gyergyótölgyesi Real 2–1 (1–1). Gólszerzôk: Drian Mirel (23.) és Mitocaru Ciprian (48.), illetve Selyem Ernô (20.). A Gyimesközéploki Paradise – Csíkszeredai ISK Start 2000 mérkôzést március 12-én, szerdán délután rendezték. Csicsó csapata szabadnapos volt. A Csicsó – Gyimesközéplok (17. forduló) mérkôzést április 2-ra halasztották, a Csicsó – Gyergyószentmiklós (18. forduló) találkozót pedig április 9-én rendezik. A következô forduló (március 15–16.) műsora: Balánbánya – Középlok, Tölgyes – Csicsó és március 21-én, pénteken: Csíki ISK – Gyergyószentmiklós. Csíkszentmihály szabadnapos. Március 19-én, szerdán 16 órai kezdettel rendezik a 15. forduló mérkôzéseit. A hétközi forduló műsora: Gyergyószentmiklósi Jövô – Gyimesközéplok, Keresztúr – Parajd, Csíkszentmihály – Szentegyháza, Farcád – Alsósófalva.
A Nyugati-Csoport eredményei: Székelyudvarhelyi Roseal – Székelykeresztúri Egyesülés 2–2 (1–1). Gólszerzôk: Vătămăniuc Sándor (38. és 46.), illetve Kovács Ákos (7. és 48.). Szentegyháza – Parajd 4–0 (1–0). Gólszerzôk: Gergely Tibor (7., 50. és 89.), Knobloch Zoltán (90.). Székelyszentmihály – Farcád 2–0 (1–0). Gólszerzô: Kuti László (5. és 89.). A következô forduló (március 15–16.) műsora: Szentegyháza – Udvarhelyi Roseal, Parajd – Farcád és Alsósófalva – Székelyszentmihály. Székelykeresztúr csapata szabadnapos.
A 21. forduló (március 19.) műsora: Keresztúr – Parajd, Székelyszentmihály – Szentegyháza és Farcád – Alsósófalva. Az Udvarhelyi Roseal csapata szabadnapos.
Jégkorong
Alsóházi rangsor
Az elmúlt héten befejezôdött a felnôtt-jégkorongbajnokság alsóházi rájátszása. Az utolsó eredmények: Csíkszeredai ISK Sportklub II. – Bukaresti Sportul Studenţesc 4–3 (0–1, 0–2, 4–0) és 7–3 (2–0, 1–1, 4–2). A korábban lejátszott mérkôzéseken: Brassói Fenestela 68 MSC – Csíkszeredai ISK Sportklub II. 8–4 (3–0, 3–1, 2–3) és 5–4 (2–1, 1–3, 2–0). Dunărea Galaţi – Brassó 0–3 (0–2, 0–0, 0–1) és 3–5 (1–1, 1–3, 1–1).
Az alsóházi (5–8. helyek) rangsorban (a csapatok összesen 24–24 mérkôzést játszottak egymás ellen): 5. Brassó 70 pont, 6. Dunărea Galaţi 42 pont, 7. Bukaresti Sportul Studenţesc 21 pont, 8. Sportklub II. ISK 11 pont. A bajnokság rangsorának 4. helyezettje a Gyergyószentmiklósi Progym, a harmadik helyen a Bukaresti Steaua csapata végzett. A román bajnokság négy gyôzele-mig tartó döntôjében a két csíkszeredai csapat eddig három mérkôzést játszott, s mindhárom találkozót a Sportklub nyerte, így összesítésben 3–0-ra vezetnek a HC Csíkszereda ellen. A bajnoki döntô következô mérkôzésének idôpontját lapzártáig nem sikerült megtudni.
Jégkorong/ Ifjúságiak
A bajnokcsapat pontszerzôi
Az ifjúsági I-es (U18) korosztályú országos bajnokságot nyert Gyergyószentmiklósi ISK Progym csapatának pontszerzôi, kanadai táblázata Basilides Csaba tanár-edzô statisztikája szerint: 1. Sikó Szilárd 43 pont (20 gól+23 gólpassz), 2. Neagoş Bogdan 40 pont (25+15), 3. Péter Zsolt 34 pont (20+14), 4. Molnár Zsolt 30 pont (22+8), 5. Ambrus Alpár 24 pont (13+11), 6. Jánosi Róbert 17 pont (12+5), 7. Márton Péter 16 pont (7+9), 8. Botoş Vlad Daniel 12 pont (6+6), 9. Orbán Adrian 7 pont (3+4), 10. Lukács László 7 pont (2+5), 11. László Szilamér 4 pont (1+3), 12. Barabás László 3 pont (0+3), 13. Ördög Tihamér 3 pont (2+1), 14-16. Orbán Szabolcs 1 pont (1+0), Fejér Hunor 1 pont (1+0), Csata László 1 pont (1+0), 17. Péter Szabolcs 1 pont (0+1).
Tenisz
Az indiai Bangaloreban megrendezett 600 000 dollár összdíjazású WTA tenisztornán lépett pályára legutóbb Portik Szatmári Ágnes. A gyergyói teniszezônô a selejtezôbôl indulva jutott fel a fôtáblára. Az egyéni verseny nyolcaddöntôjében azonban vereséget szenvedett a gyergyói lány. Eredmény: Vera Zvonareva (orosz) – Portik Szatmári Ágnes 7–6, 6–1. Az orosz versenyzô a 7. kiemelt volt. Egy korábban jegyzett gyergyói vonatkozású eredmény az indiai versenyen: Portik Szatmári Ágnes – Isha Lakhani (indiai) 6–2, 6–2.
A gyergyói versenyzô a nyolcaddöntôbe jutásért a hírek szerint 35 WTA pontot és 7820 dollárt kapott.
Pontosítás
A múlt heti sporttánc országos bajnoksággal kapcsolatosan megjelent beszámolóban a gyergyói táncosok eredményeinek felsorolásakor tévesen jelent meg, hogy versenyzôink a C-értékcsoportban értek el sikereket. Ezzel szemben úgy a helyes, hogy a gyergyóiak a standard kategóriában és a 12–13 évesek korcsoportjában érték el a kitűnô eredményeket a temesvári országos bajnokságon.
A tévedésért az érintettektôl elnézést kérünk!
Jégkorong
Volán – HC döntô
A magyar felnôtt-jégkorongbajnokságban nemrég a negyeddöntô mérkôzéseit rendezték. Eredmények: HC Csíkszereda – Miskolci Jegesmedvék 3–1 (2–0, 1–0, 1–1) és 5–1 (2–0, 1–0, 2–1). Újpesti TE – Székesfehárvári Alba Volán 1–2 (0–0, 1–1, 0–0, 0–1) – hosszabbítás után, és 1–5 (1–1, 0–2, 0–2). Csíkszeredai Sportklub – FTC-Érsekújvár 7–3 (2–0, 2–2, 3–1) és 2–1 (1–1, 1–0, 0–0). A gyôztesek bejutottak az elôdöntôbe, ahová a Dunaújvárosi Acélbikák csapata, mint az alapszakasz gyôztese került be. A magyar bajnokság három gyôzelemig tartó elôdöntôjének eredményei: Csíkszeredában: Sportklub – Székesfehérvári Alba Volán 1–5 (1–1, 0–2, 0–2) és 2–3 (1–0, 0–3, 1–0); Dunaújvárosban: Dunaújvárosi Acélbikák – HC Csíkszereda 2–6 (1–2, 1–1, 0–3) és 3–2 (0–1, 2–1, 1–0). A folytatásban, március 9-én Székesfehérváron: Székesfehérvári Alba Volán – Csíkszeredai Sportklub 5–1 (0–1, 2–0, 3–0). A székesfehérvári csapat 3–0-ra nyerte a párharcot, és bejutott a döntôbe. Március 9-én, vasárnap a Vákár Lajos Műjégpályán: HC Csíkszereda – Dunaújvárosi Acélbikák 2–1 (0–1, 1–0, 0–0, 0–0, 1–0) – büntetôk után. A két csapat március 10-én, hétfôn ismét megmérkôzött. A hét eleji eredmény: HC Csíkszereda – Dunaújvárosi Acélbikák 3–2 (1–0, 0–1, 1–1, 1–0) – hosszabbítás után, aranygóllal. A HC gyôzelmét és egyben döntôbe jutását jelentô gólt Szabó István lôtte a hosszabbítás 3. percében. A HC Csíkszereda csapata 3–1-es összesítéssel jutott a magyar bajnokság döntôjébe, ahol a nyolcszoros bajnok Székesfehérvári Alba Volán lesz az ellenfele. A magyar bajnoki döntô elsô két mérkôzését március 14-én, pénteken és március 16-án, vasárnap – mindkét nap 17.30 órai kezdettel – Csíkszeredában rendezik, majd két, szükség esetén három székesfehérvári találkozó következik március 18-án, 20-án és 23-án. Amennyiben szükséges, a hatodik és hetedik találkozó házigazdája ismét a HC lesz, március 25-én és 27-én.
A magyar bajnokság bronzmérkôzésén a Dunaújváros és a Csíkszeredai Sportklub együttesei mérik össze tudásukat. A három gyôzelemeig tartó mérkôzések idôpontját a késôbbiekben szögezik le.
Kézilabda
Megyei bajnokság Ditróban
Pedagógiai és anyagi szempontok miatt az általános iskolák kézilabda-bajnokságát a 2002-es évtôl külön szervezik meg a városi és külön a vidéki játékosok számára. A vidéki V–VIII. osztályos kézilabdások megyei versenyét idén Ditróban szervezték meg március 3-án és 4-én. Mivel csak öt-öt lány- és fiúcsapat jelent meg a megmérettetésen, ezért tíz-tíz összecsapásra nyílt lehetôség mind az elsô, mind a második napon; így többet játszhattak a tanulók, és a helyezés is reálisabb volt.
Március 3-án a lányok szerepeltek a sportcsarnokban. Megelégedéssel mondhatjuk el, hogy a sport iránti tiszteletbôl jelesre vizsgáztak. Nemcsak játszadoztak, hanem játszottak még akkor is, ha kilátástalan volt a helyzetük. A lánycsapatok rangsorában: 1. Zetelaka (Dr. Boros Fortunát Ált. Isk.), 2. Ditró (Siklódy Lôrinc Ált. Isk.), 3. Szárhegy (Bethlen Gábor Ált. Isk.), 4. Holló (Iskolaközpont), 5. Korond (Iskolaközpont). A lányok a következô különdíjakat kapták: legjobb kapus: Kolozsvári Renáta (VIII. oszt., Ditró); gólkirály: Nagy Emese (VIII. oszt. – Zetelaka); legtehetségesebb játékos: Munzlinger Noémi (VII. oszt. – Szárhegy).
A második napot az öt fiúcsa-pat „mindent bele” játéka töltötte ki. A heves küzdelmek csúcsát a zárómeccs (Ditró – Remete) jelentette. Szurkolt nézô, játékos, edzô egyaránt. Nem bírt egymással az addig veretlen két csapat. Mivel a mérkôzés 11–11-re végzôdôtt, a két csapat helyzetét a gólarány döntötte el Ditró javára. Még akkor is mindenki remegett az izgalomtól, amikor Mincsor Béla, a bajnokság fôszervezôje (a remetei csapat edzôje) fájó szívvel, de sportszerűen kihirdette az eredményt: 1. Ditró (Siklódy Lôrinc Ált. Isk.), 2. Remete (Fráter György Ált. Isk.), 3. Holló (Iskolaközpont), 4. Csíkszentmárton (Tivai Nagy Imre Ált. Isk.), 5. Korond (Iskolaközpont). Különdíjak: legjobb kapus: Nagy Zsombor (VIII. oszt. – Remete); gólkirály: Bajkó István (VIII. oszt. – Ditró); legtehetségesebb játékos: Târnovan Ioan Bogdan (VIII. oszt. – Holló).
A bajnokság költségeit a ditrói központi általános iskola fedezte. A mérkôzéseket a következô bírók irányították (önkéntesen és ingyen): Bajkó Ildikó, Czimbalmos Árpád, Sipos József, Sipos Lóránt és Mincsor Béla. A játékot ezúttal is végigizgulta a ditrói kézilabdajáték örök-ifjú megalapítója: Gál Ferenc. Az eredmények tükrében a nagyszebeni áprilisi zónadöntôn a következô csapatok fognak részt venni: a zetelaki lánycsapat és a ditrói fiúcsapat.
Sok sikert!
Gergely Géza
Jégkorong/ Gyermekek
Csomafalvi siker Karcfalván
Február 23-án és 24-én rendezték meg Csíkkarcfalván a Fenestela 68 Kupával díjazott nemzetközi jégkorongtornát az U12-es korosztályú kishokisok számára. A fôtámogató, Miklós Ervin mellett a szülôk biztosították a gyerekek elszállásolását. Minden részt vevô játékos emléklapot kapott. A torna két csoportban zajlott, majd helyosztás alapján alakult ki a végsô rangsor. Karcfalva és Szentdomokos, illetve Dánfalva és Madaras közös csapattal vett részt.
A csoportmérkôzések eredményei: Dánfalva és Madaras – Balánbánya 3–1, Gyergyócsomafalva – Gyergyóremete 6–0, Miskolc – Dánfalva és Madaras 4–2, Karcfalva és Szentdomokos – Balánbánya 5–1, Remete – Kézdivásárhely 6–3, Miskolc – Balánbánya 7–3, Csomafalva – Kézdivásárhely 6–0, Miskolc – Karcfalva és Szentdomokos 2–0, Karcfalva és Szentdomokos – Dánfalva és Madaras 5–1. Helyosztók. Az 5. helyért: Kézdivásárhely – Dánfalva és Madaras 2–0. A 3. helyért: Karcfalva és Szentdomokos – Remete 4–1. A döntôben: Csomafalva – Miskolc 4–1. A torna végeredménye: 1. Csomafalva, 2. Miskolc, 3. Karcfalva és Szentdomokos, 4. Remete, 5. Kézdivásárhely, 6. Dánfalva és Madaras, 7. Balánbánya.
Különdíjak. Legjobb kapus: Borbély Árpád (Remete). Legjobb hátvéd: Bartha Olivér (Miskolc). Legjobb csatár: Rokaly Norbert (Csomafalva). Gólkirály: Sándor Zoltán (Karcfalva). A legjobb csapatokat és játékosokat serlegekkel és díszoklevelekkel jutamazták.
Kosárlabda
Megyei bajnok gyergyóiak
Március 6-án, csütörtökön a gyergyószentmiklósi sportcsarnokban rendezték a meg az általános iskolák megyei kosárlabda- bajnokságának döntôjét. Amint azt Kercsó Zoltán edzôtôl megtudtuk, az elmúlt nyolc évben nem rendeztek megyei döntôt városunkban. Az V–VIII. osztályos tanulókat felvonultató megmérettetésen a fiúknál a következô rangsor alakult ki: 1. Fogarassy Mihály Ált. Isk. (Gyergyószentmiklós), 2. Márton Áron Gimnázium (Csíkszereda), 3. Vaskertes Iskola (Gyergyószentmiklós), 4. O. C. Tăslăuanu Líceum (Maroshévíz), 5. Balánbánya, 6. Marin Preda Gimnázium (Székelyudvarhely). A lányok mérkôzései után a következô rangsor alakult ki: 1. Fogarassy Mihály Ált. ISk., 2. Márton Áron Gimnázium, 3. Nagy Imre Műv. Líc. (Csíkszereda), 4. Balánbánya, 5. Székelyudvarhely, 6. Maroshévíz.
A gyergyószentmiklósi csapatok edzôi: Elekes Ágnes, Hoffmann Gabriella testnevelô tanárok és Kercsó Zoltán. A megyei szakasz gyôztesei a március 21–23. közötti idôszakban Kolozsváron megrendezésre kerülô zónadöntôn léphetnek pályára.
Alpesi sí
Erdélyi iskolák síversenye
Nagyon jó hóviszonyok között rendezték meg Hargitafürdôn az elmúlt hét végén az Erdélyi Magyar Iskolák Téli Testnevelés és Sporttalálkozója (EMIT) keretén belül a hagyományos síversenyeket. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Testnevelés-Sport Tanítás Alapítvány (TEST) által tizenharmadik alkalommal megrendezett vetélkedôre 28 csapat nevezett be, 17-en az általános iskolákat, 11-en pedig a középiskolákat képviselték. A sífutók az új biatlonpályán, az alpesi sízôk a Miklós-sípályán mérték össze képességeiket. A csapatverseny eredményét a két sífutó (lány és fiú), illetve a két alpesi sízô (szintén lány és fiú) helyezése alapján a kapott hibapontok összesítésével készítették el. Az alábbiakban nézzük a gyergyói vonatkozású eredményeket.
Sífutás. Általános iskolások. Lányok: 1. Ferencz Katalin (tekerôpataki Tarisznyás Márton iskola); fiúk: 1. Kolumbán István (tekerôpataki Tarisznyás Márton iskola), 2. Sára Péter (gyergyószentmiklósi Fogarassy Mihály iskola).
Műlesiklás. Általános iskolások. Lányok: 3. Binder Tímea (gyergyószentmiklósi Vaskertes iskola); fiúk: 2. Gáll Kristóf (gyergyói Vaskertes iskola), 3. Keresztes Zsolt (gyergyói Fogarassy Mihály iskola). Középiskolások. Lányok: 2. Elekes Krisztina (gyergyószentmiklósi Salamon Ernô Gimnázium); fiúk: 2. Elekes András (Salamon Ernô Gimnázium).
Csapatverseny. Általános iskolák: 1. Vaskertes iskola (Gyergyószentmiklós) 13 hibapont, … 3. Fogarassy Mihály iskola (Gyergyószentmiklós) 16 hibapont. A középiskolák rangsorában a Salamon Ernô Gimnázium 28 hibaponttal a 4. helyen zárt.
Ökölvívás
Nemrég Marosvásárhelyen rendezték meg a Március-kupa elnevezésű ökölvívóversenyt. A megmérettetésen több erdélyi klub képviseltette magát, köztük a Gyergyószentmiklósi Progym SK ökölvívói is. Murvai József edzô tanítványai közül az ifjúságiaknál a lányok 48 kg-os súlycsoportjában Siklódi Magdolna diadalmaskodott. Az ifjúsági fiúk 52 kg-os súlycsoportjában a gyergyói színeket képviselô Pál Norbert második, az 54 kg-os súlycsoportban Török Attila szintén második helyezést ért el. Az ifjúságiknál a 60 kg-os kategóriában Puskás Sándor tornagyôztesként hagyta el a szorítót. A felnôtteknél a 60 kg-os súlycsoportban Csibi Attila tornagyôzelemet aratott. Amint azt megtudtuk, a gyergyói ökölvívók, nevezetesen Pál Norbert és Puskás Sándor az április elején sorra kerülô országos bajnokságra készülnek, amelyet a tervek szerint Jászvásárban rendeznek.
A gyergyói ökölvívók marosvásárhelyi kiszállását támogatták: Syncro Serv, Ben-Com-Mixt, Pap István, Edelweis és mások.
Kerékpározás
Idéntôl Románia Kerékpáros Körversenye a Csíkszereda központban zajló Székely Kerékpáros Körversennyel együtt szerepel a nemzetközi szövetség, az UCI naptárában. Az idei Román Kerékpáros Körverseny műsora. Prolog (június 7.): Botoşani, 3 km. 1. szakasz (június 8.): Botoşani – Tg. Frumos – Roman – Piatra Neamţ, 158 km. 2. szakasz (június 9.): P. Neamţ – Békás – Gyergyószentmiklós – Csíkszereda, 130 km. 3. szakasz (június 10.): Csíkszereda – Székelyudvarhely – Segesvár – Nagyszeben, 183 km. 4. szakasz (június 11.): Nagyszeben – Bâlea-tó, 75 km. 5. szakasz (június 12.): Curtea de Argeş – Târgovişte – Vălenii de Munte, 181 km. 6. szakasz (június 13.): Vălenii de Munte – Brăila, 193 km. 7. szakasz (június 14.): Brăila – Konstanca, 156 km. A hírek szerint az idei körverseny összdíja legkevesebb 21 ezer euró kell legyen. Eddig 18 csapat jelezte részvételi szándékát Hollandiából, Németországból, Görögországból, Olaszországból, Franciaországból, Belgiumból, Szlovákiából és Bulgáriából. A hazai indulók között találjuk a Csíkszeredai Tusnád Cycling Team kerékpározóit. A csíkszeredai csapat tagja a tekerôpataki Antal József is.
Síugrás
Megfelelô idôjárás esetén március 9-én, vasárnap a tekerôpataki Kútfôben került volna sor a Málnási Csaba Emlékversenyre. A hóviszonyok azonban ezt nem tették lehetôvé, de ennek ellenére Bernád Csaba, a Tekerôpataki Kútfô SK elnöke díszokleveleket adott át az ugrósáncok közelében. Még mielôtt a díjazásra sor került volna, egyperces néma csenddel adóztak a nemrég elhunyt sportember emlékének. A megemlékezés perceit követôen díszoklevelet vehetett át a tekerôpataki Bernád Ildikó Johanna, Sajgó Réka és Sajgó Dávid. Az említettek a díszoklevelek mellett a Málnási család részérôl ajándékcsomagot vehettek át. Ezenkívül minden megjelent személy díszoklevelet kapott Bernád Csabától, a Kútfô SK elnökétôl. Amint az a kútfôi síugróbázisánál elhangzott, a következô, 2008/ 2009-es idénytôl, a Málnási Csaba Emlékverseny szerepelni fog a szakszövetség illetékesei által összeállításra kerülô országos versenynaptárban.
Sakk
Március 9-én, vasárnap a művelôdési központban került megrendezésre hetedik alkalommal a Crişan Romeo Emlékverseny. A múlt vasárnapi megmérettetésen 20 sakkozó mérte össze tudását. A benevezettek a helyieken kívül Dit-róból és Szárhegyrôl érkeztek. Az 5 fordulós svájci rendszerű verseny végén a következô élmezôny alakult ki: 1. Nagy István 4,5 pont (5 lehetségesbôl), 2. Cosma Ioan 4 pont, 3. Mîndru Traian 4 pont (mindhárman Gyergyószentmiklós), 4. Becze László (Szárhegy) 3,5 pont, 5. Löff István (Gyergyó-szentmiklós) 3,5 pont. Egyenlôség esetén a sakkozók Bucholz-pont-számait vették figyelembe.
Biatlon
A március 7–9. közötti idôszakban rendezték a Milano melletti San Sicarióban a sílövôk – sorrendben – 7. Európa-kupa versenyét. A nôi ifjúsági válogatottnak ezúttal is tagja volt a tekerôpataki Ferencz Réka (klubszinten a Gyergyói ISK-t és Csíkszeredai Sportklubot képviseli), aki nem tudott a korábbi versenyekhez hasonló jó teljesítményt nyújtani. Az idény hátralévô részében a válogatottakat alkotó sílövôk elsôsorban a Görögországban sorra kerülô felnôtt és ifjúsági Balkán-bajnokságra készülnek. Az olaszországi Európa-kupa futam ifjúsági nôi versenyének eredményei.
Ifjúságiak. Lányok. 7,5 km-es sprint (39 induló): 1. Piton Karolina (lengyel) 27:53,7 perc (1 hibapont), 2. Gössner Miriam (német) 16.0 mph (3), 3. Waldhuber Iris (osztrák) 25,4 mph (1), … 20. Runceanu Doralina (román) 3:13 ph (0), 25. Mihalache Diana (román) 3:58,4 ph (3), 26. Flangea Claudia (román) 4: 20,8 ph (4), 29. Ferencz Réka (romániai) 5:12,5 ph (5).
10 km-es üldözéses verseny (39 induló): 1. Waldhuber Iris (osztrák) 45:23,9 perc (1), 2. Alifiravets Olga (fehérorosz) 1:42,9 ph (1), 3. Gössner Miriam (német) 2:22,0 ph (7), … 16. Ferencz Réka (romániai) 9:19,0 ph (3), 19. Runceanu Doralina 9:33,9 ph (4), 21. Flangea Claudia (román) 10:07,4 ph (6), 26. Diana Mihalache 13:13,6 ph (9).
A sportrovatot szerkeszti: Rokaly Zsolt
Horoszkóp
Március 13 – 19.
KOS (III.21-IV.20.)
Kedvességével, megnyerô mosolyával, önbizalmat árasztó kisugárzásával baráti társaságának középpontjában marad. Arról nem is beszélve, hogy üzleti partnereit is elkápráztatja megjelenésével, határozott fellépésével.
BIKA (IV.21-V.20)
A harmónia iránti törekvése nyomja rá bélyegét erre a hétre. Még véletlenül is olyan munka, szórakozás van kilátásban, amiben örömét leli. Az sem kizárt, hogy most találja meg álmai asszonyát, férfiúját.
IKREK (V.21-VI.21.)
Egyre nagyobb kiadások, egyre kisebb bevételek követik egymást, amely nagy hatással lesz pillanatnyi hangulatára. Amennyire csak lehet, azért uralkodjék magán, de ne hagyja, hogy kedélyállapotát ennyire befolyásolják az anyagiak!
RÁK (VI.22-VII.22.)
Ellenfelei számára a legfélelmetesebb tulajdonsága, hogy ha valami igazán érdekli, akkor nem ismer lehetetlent. Intelligenciájával még na-gyobb elônyre tehet szert irigyeivel szemben.
OROSZLÁN (VII.23-VIII.23.)
Csak akkor tud hű maradni kedveséhez, ha erre az érzelmei, s nem a kényszer viszi rá. Ha úgy érzi, hogy jót tenne a kapcsolatának egy kicsivel több szabadság, akkor mindkettôjüknek sürgôsen új élményekre van szükségük.
SZŰZ (VIII.23-IX.21.)
Vigyázzon a szerelmi választással! Ha olyan személy vonzza, aki érdemtelen a szerelmére, aki nem érti, nem érzi a lényeget, inkább hagyja ôt elmenni! Vagy Ön álljon tovább! Veszélyes lehet egy érzelmi analfabéta is, nagyon le tudja húzni.
MÉRLEG (IX.24-X.23.)
Energiái minden új hét kezdetén nônek, a biztonság jólesô érzését hozzák. A kiszámítottság és az érzelmi épség igényei is erôsödnek ebben az idôszakban. Pénzzel kapcsolatosan azonban legyen nagyon óvatos!
SKORPIÓ (X.24-XI.22.)
Most egy kis nyugalomra lenne szüksége, mert az élete egyik fontos kérdésében kell döntést hozni. Új vizekre evezhet, amennyiben nem elégedett jelenlegi partnerével. Ahhoz azonban, hogy révbe érjen, szívós munkára, kitartásra lesz szüksége.
NYILAS (XI.23-XII.22)
Gondolatai elkalandoznak, nagyon nehezére esik koncentrálni. Ezért nem a hétköznapi teendôk, hanem az erotika kerül majd elôtérbe. Jó lesz a hangulata, hódít és hódítható. Erre az idôszakra mondják a bölcsek, hogy ilyenkor érdemes felvállalni egy jó új kapcsolatot.
BAK (XII.23-I.20.)
Sokan arra pályáznak a héten, hogy elrontsák kedvét. Most halassza el az idegtépô hivatalos ügyek intézését! Késôbb, egy szerencsésebb kilátásokkal kecsegtetô bolygóállásnál, majd könnyebben célba ér.
VÍZÖNTÔ (I.21-II.19.)
Tartós javulás nem várható anyagi helyzetében. Mértékkel ugyan, de többet költhet magára. Tartalékja mindig legyen, hiszen a lélegzetvétel kivételével lassan mindenért fizetni kell! Figyeljen oda az egészséges táplálkozásra!
HALAK (II. 18-III 20.)
Váratlanul teljesül egy régi kívánsága. Több éjszaka is álmodik tavaly elhunyt barátjával, akinek halála miatt eddig erôs lelkiismeret-furdalása volt. Szó, ami szó, Ön többet is megtehetett volna a tragédia elkerüléséért.
ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...
– Asszonyom, sok jó kávét ittam már, de ilyen finomat még soha!
– A férjem hozta Brazíliából.
– Nem gondoltam volna. És még mindig nem hűlt ki!
* * *
– Doktor úr, szálka ment a nyelvembe!
– Hát az hogy lehet?
– Tudja, kiömlött a pálinka a padlóra.
* * *
Egy matematika-professzort besoroztak katonának. Nagyon nem mentek neki az olyanok, hogy jobbra át és balra át. Az ôrmester végül úgy döntött, hogy egy teljes napot rászán, hogy beleverje ezt a fejébe. Gyakoroltak egész nap, este már mindketten holtfáradtak voltak, de még mindig nem ment a matematikusnak semmi. Az ôrmester megkérdezte:
– Katona, mi maga civilben?
– Jelentem, a matematika professzora vagyok az egyetemen.
– Ha maga professzor, mi lennék ott ÉN?
* * *
– Tessék mondani, ez a vonat mindenhol megáll?
– Miért, maga mindenhol le akar szállni?
* * *
Mama az állatkertben:
– Jenôke, ne menj olyan közel a jegesmedvékhez, így is meg vagy fázva!
* * *
A száguldó sportkocsi lefékez egy gyalogos mellett:
– Mondja, kérem, hogyan jutok el a temetôbe?
– Egészen egyszerűen menjen csak így tovább!
* * *
Egy gyermek kihordása 9 hónapig tart, függetlenül attól, hogy hány nôt alkalmazunk a feladat megoldásához.
* * *
A szôke nô egy iskolában, mint pszichológus kap állást. Rögtön az elsô napon meglát egy fiút, akin úgy érzi, segítenie kell, mert csak áll magában. Odamegy hozzá és megkérdezi:
– Jól érzed magad?
– Igen, jót focizunk.
– Akkor miért nem futkározol a többi fiúval?
– Mert én vagyok a kapus...
* * *
Két öreg székely beszéget:
– Te Áron, szoktál vizelni két szeretkezés között?
– No hallod. Hat hónapig ki az isten bírná visszatartani.
* * *
Egy csinos lány tér be az üzletbe.
– Egy fürdôruhát szeretnék vásárolni!
– Milyen típust ajánlhatok? – tüsténkedik az eladó. – Pihenni szeretne, vagy élményekre vágyik?
* * *
– Minden elismerésem a mentôsöké.
– Miért?
– Mert ôk mindennap áldozatot hoznak.
* * *
Egy nô panaszkodik a barátnôjének:
– Képzeld, az uram fűvel-fával megcsal, és még nem is titkolja, én meg csak fogyok, fogyok...
– Hát, hagyd el! – bíztatja a barátnô.
– Nem lehet, még van 5 kg plusz rajtam.
* * *
Festik a hidat. Egy szöszi a korlátnak támaszkodva nézelôdik, amikor észreveszi, hogy az alatta lévô állványon dolgozó munkás nagyon bámul a szoknyája alá.
– Nahát, maga valójában nem egy úriember!
– De úgy látom, maga se valódi szôke!
* * *
Egy szöszi nagyon válogat a cipôboltban, mindig visszatér ugyanahhoz a modellhez.
– Mondja, tényleg divatos ez a cipô? – kérdezi századszor az eladót.
– Az volt, legalábbis amikor elkezdte próbálni.
Copyright (c) Kisújság Alapítvány - 2008
Ezen honlap tartalma (egészében vagy részleteiben) nem
sokszorosítható vagy publikálható semmilyen formában,
a kiadó előzetes beleegyezése nélkül!
|