13. (742.) szám, 2008. Március 27 - április 2




    Kisújság-olvasók figyelmébe!

               Már kapható a: GYERGYÓI KISÚJSÁG ÉVKÖNYV 2008.
               A Gyergyói Kisújság szerkesztôsége lehetôséget biztosít arra, hogy a lapunkat ismerô, távolba szakadat gyergyóiak (és nemcsak) megrendelhessék a Gyergyói Kisújság évkönyvét.
               Megrendeléseket az alábbi címeken (e-mail cím, postai cím), illetve telefonszámon fogadunk:
               e-mail: kisujsag@hr.astral.ro
               tel.: 004-0266-364.941
               Postai cím: 535500 Gheorgheni, jud. Harghita, p-ta Libertătii nr. 22., Romania
               A Gyergyói Kisújság lehetôséget biztosít arra is, hogy elôfizessenek a lapra mindazok, akik eddig csak internetes formában fértek hozzá kedvenc heti olvasnivalójukhoz.
               A világ bármely pontján élô Kisújság-olvasók a fenti címeken, illetve telefonszámon fizethetnek elô lapunkra.
    Gyergyói Kisújság ügyfélszolgálat




    A negyedik hatalom

               Mostanában arról töprengek, hogy mennyire mélyre tud süllyedni egy újságíró, egy médiaszakember, de kiváltképp egy médiatulajdonos. Nemrég részt vettem egy szakmai fórumon, ahol szó esett az újságírói elkötelezettségrôl, a szakma becsületérôl. Megoszlottak a vélemények arról, hogy a nagyok, a szakma öregei elérhetetlen mércét állítottak fel. A véleménykülönbség nagyrészt abból eredt, hogy a másik rendszerben adott volt az irányvonal, a kötöttség, a cenzúra, s valamilyen szinten ez határozta meg úgymond a „szakma becsületét”, míg most több párt, több politikai vonal létezik, többsíkú lett a média, sokkal tágabb keretben dolgozik, s nem lehet egyértelműségrôl beszélni. Azért sem, mert a régi vonal a száraz objektivitást, ritkán az esetleges rejtett véleményalkotást követte, az utóbbi csak egy felsôbb intellektusnak volt érthetô. Jelenleg ugyanúgy az objektív, de a múlttal ellentétben, nyílt véleménynyilvánításra van igény. Szájbarágósan, hogy mindenki érthesse. Az újságírónak legyen véleménye, és ezt merje is nyilvánosságra hozni. Ehhez most sokkal nagyobb a szabadság. Így nyilvánvaló a véleménykülönbség abban is, hogy régebb volt vagy most könnyebb újságírónak lenni.
               A nagybetűs sajtószabadság ellenére sajnos, a közvetett vagy a közvetlen cenzúra nem szűnt meg, sôt egyfajta adok-kapok viadal érhetô tetten a médiapiacon. Az újságírók zömét egy olyan véget nem érô hadjáratra kötelezik a médiatulajdonosok, ami egyaránt rossz fényt vet úgy az újságíróra, mint magára a médiatermékre. Nincs egyensúly, és nem is lehet mindaddig, míg a médiapiacon a pénz, a hatalom, a politika diktál. Egy ilyen médiakörnyezetben nehéz a szakma becsületérôl beszélgetni.
               A „függetlenség, avagy mennyire függés” kérdésköre visszatérô téma. A sajtónak nem felügyeletre, hanem szabadságra van szüksége. A sajtó ellenôre nem lehet más, mint a törvény, a civil társadalom és a nyilvánosan meghirdetett etikai alapelvekre alapozott szakmai tisztesség.
               Azon túl, hogy nagy az eltolódás a pártokat, önkormányzatokat kiszolgálók irányába, egy teljesen új irányzat is egyre nagyobb teret hódít: a tényfeltáró újságírás leple mögé bújt zsaroló szerepkör. Ez valóságban az egzisztenciális függés feloldhatatlan problémakörének aljas, becstelen oldala. Egyfajta intellektuális zsarolás, amelynek akaratlan résztvevôje a médiafogyasztó. Elméletileg ô a mumus, akinek a tudomására lehet hozni olyan nemkívánatos tényeket, amelyek lejárathatják a megcélzott személyt. Nagyon mélyre lehet süllyedni ebben a műfajban. Könnyen felismerhetô a kísérlet: ha például egy filmezett anyag (ami elôzôleg adásba került) ismétlése hiányos, megvágott, akkor lehetséges, hogy a nézô éppen egy zsarolási akciónak szemtanúja. Ugyanis, ha fizet a célszemély, akkor kivágják az ominózus jelenetet, szöveget, s az ismétlésben már így látható az anyag. Mocskos munka, de pénzt hoz, nem is keveset, s egyeseknek a cél szentesít minden eszközt. A média etikájáról pedig hosszasan és fölöslegesen lehet vitázgatni különbözô szakmai fórumokon, mindaddig, míg a pénz beszél, s a becsület párban a tisztességgel kivert kutyaként panaszosan nyüszít.
    Ábrahám Imre

    Útépítô cégek felé gödrös utakon

               Na, a Kavicsbánya utcában, ott lehetne filmet forgatni! Borzasztót, szörnyesztôt! S valószínű, a díszletért díjat is kapna e film. Épületmaradványok, oszlopok, gazzal benôtt fél falak. Ott aztán tudnának az ázsiai harcosok „repkedni”, megcsillogtathatnák ügyességüket. S egy producer talán fizethetne is a kész díszletért, amely az enyészetet annyira a képernyôre vinné, hogy hidegrázást kapna a filmnézô.
               Sosem tartozott az ipari övezet, a gyárak és gyárromok Gyergyószentmiklós szép részeihez. Félelmetes, ahogy festenek, s az is, hogy bármikor továbbomolhatnak, betemetve mindent maguk alá. Az odavezetô út pedig egyre dombosabb, egyre gödrösebb, pedig több útépítô, útjavító cégnek is van székhelye itt. Kicsi személyautó garantáltan megkoppantja az alvázát, ha a jelenleg épülô szociális lakásokat megközelíti. Már a Kossuth Lajos utcán ahogy betérül a négykerekű, éles gödrök tátongnak az egykori betonút helyett.
               S aki arra jár naponta, az ott levô cégeknél dolgozók, az ott lakók bizony nem örvendenek az utak egyre romló állapotának. De ki örvend? Tény, hogy néhány fokkal rosszabb az az utca, mint mondjuk a Virág negyedi legrosszabbak.
               Visszatérve az ipari övezetre, az ott dolgozók, akik autóval közelítik meg munkahelyüket, sokkal gyakrabban javíttatják járgányaikat, s esôs idôben gyalogosan járhatatlan az utca. Mindeközben óriási autók szállítják az útalapanyagot valahová, miközben rongálják az amúgy is siralmas állapotban lévô utat.
               Az ott lakók elmondták, hogy tavaly még elegyengették az utat, s azelôtt is, ahogy lehetett rendben tartották, de most egyre rosszabb. Azt is hozzátették, hogy rezegnek az ablakok, ahogy a több tíztonnás kocsik végigmennek. Ki kellett húzatni egyik autót nemrégiben – errôl is szól a fáma – hiszen a gázvezetéknek felásott és félig-meddig visszaállított útszélen süllyednek a nehéz járgányok.
               Pál József, az egyik útjavító cég vezetôje elmondta, ô többé nem javítja az utat.
               – Nem kötelességünk, tavaly 2–3 alkalommal is kitöltöttük a gödröket, de vége. Az önkormányzat kellene lépjen, amúgy a mi megrakott autóink nem járnak ott. S ha ott járnának, akkor is az önkormányzat kellene javíttasson, hiszen ide fizetjük a több milliárd lej adót, és cserébe elvárjuk, hogy járni lehessen az utakon.
               Pál Zoltán, a másik útjavító cég képviselôje elmondta, korábban ôk is javítottak. Tizenhat hónapja, hogy nem dolgoznak a városban, a három kapuson kívül nem jár ott senki. Ígérte, hogy amint hazakerülnek, összefogja a hasonló profilú cégeket, és járhatóvá teszik az utat. Beszélt már a szociális lakásokat építô céggel is, és besegítenek ôk is.
               Való igaz, hogy nem lehet erre kötelezni egy magáncéget sem, hogy járhatóvá tegye székhelye elôtt az utat, mégis visszás helyzet alakult ki, hogy útépítô cégek felé járhatatlanok az utcák.
               Pap József polgármestert is kérdeztük errôl. Elmondta, hogy felkérik a vállalkozásokat, azt is, amely nemrég vette meg lábát a városban, hogy segítsenek, beszélnek az illetékes cégek képviselôivel, és kijavítják az utat.
    Kedves-Tamás Gyopár

    Párhuzamok (13.)

               Nem gyakran történt meg, de a közérdeklôdésre számító cikkek mind a Csíkvármegyében, mind a Gyergyóban szóról-szóra ugyanúgy kaptak helyet.
               1914. március 29-én Kémenes Antal fôgimnáziumi tanár válaszol egy, a Csíkvármegye 33. számában a Gyergyó név lehetséges kialakulásáról szóló cikkre. „… a székely egyszerű falusi népnél különösen még ma is használatban van: ez az én jovam, ez az én jóm, itt e terület az I. II. tizes jova stb. (…) Tehát a jo, jov birtokot jelent. (…) Ez a jov, jó, jova, javak szó cikkíró véleményével ellentétben éppen egészen becsületesen szoros atyafiságban van úgy a havasi magánjavakkal, mint egyéb székely birtokkal. Hogy pataka lehessen Györgynek, elôbb ugy-e bár bizonyos területű földje is kellett, hogy legyen…(…) s Györgyjova vagyis György birtoka után, mely nagyobb kiterjedésű lehetett (mint vezéré) méltán nevezhették késôbb hova mások is húzódtak: Györgyjov, Györgyjó-, Györgyó, késôbb Gyergyónak.
               A székelység történelme iránt érdeklôdô Kémenes tanár úr ellenben máig érvényes szempontot is ajánl: „a pert amúgy sem lehet eldönteni, mindaddig, amíg ez utóbbi érdekben a csíkgyergyói ôsi várak földtemette romjai alól hunírásos bizonyító iratok fényre nem kerülnek.” (…)
               Még egy kultúrtörténeti hír ezúttal csak a Csíkvármegyébôl:
               Hóvirágok. Ezzel a címmel adta ki Portik Andor lapunk kitűnô munkatársa, neves poétánk újabb verses kötetét. Nem adhatott jobb, találóbb nevet, mert verseinek minden sora a székely havasok egy-egy fehéren ragyogó virága. Izzó fajszeretet, a szabadság vágyása, a kuruc idôk melódiás hangján csendül, s a ritmikus lágy zene rapszodikus erôbe csap, mikor a jövôben pirosban játszó emberáradatot lát, kik ihletetten várják, hogy szóljanak a harsonák. Aki olvasta tavaly kiadott verseit, meglepve tapasztalhatja az erô, szín hatalmas és hirtelen kiforrását, Mikes lelkével a magyar dalköltészet sárgaaranyával rajzolja a székely nép lelkét.
               Lelkünk öröme – Portik Andor fejlôdése. Hisszük, hogy itt az idô, mikor Portik költészete kitör Erdély bércei közül.
               Két figyelemre méltó hír a Gyergyóból: Villanyvilágításunknak a szomszédos Alfalu, Szárhegy és Ditró községeknek leendô kiterjesztése tárgyában a polgármesternél múlt szombaton volt értekezlet, melyen az összes kérdések le lettek tárgyalva és elvileg felek között a megegyezés létre jött. Most még az illetô községek kell megerôsítsék a megállapodásokat képviselô testületi határozatokkal és ha ezen határozatok a tavaszi vármegyei közgyülésen tárgyalhatók lesznek – úgy a szerelés már nyár folyamán keresztül vihetô. Értesülésünk szerint a községek ugyan abban az árban kapják az áramot, a mint azt helyben a városban fizetik és hasonló szolgáltatás mellett megtakarítják az egész berendezést és felszerelést a mi ôket igen jelentékeny költségektôl kiméli meg. Viszont kibôvített telepünknél egyelôre a vezeték felállításán kívül semmi új beruházás nem szükséges s gyárunk jeleni állapotában a három község szükségletét tulterheltség nélkül ki tudja elégíteni.”
               „Vasúthoz és a barompiachoz vezetô járdánk ügyében a képviselôtestületnek a múlt ôsszel hozott határozata alapján a kereskedelmi minisztérium kilátásba helyezte, hogy az állami út árkának felhasználásával megengedi. A tervek be lettek terjesztve és az állami építészeti hivatal most foglalkozik a kérdés megoldásával. Minden valószínűség szerint pár nap alatt a munkálatok megkezdésére az engedély leérkezik.”
    Ollózta: Bajna György

    Bencze Attila válasza

               A replikákat és a polgármester kontra jégkorong és Figura Stúdió Színház műsortüzeket követôen, amelyeket végigkövethetett gyergyó népe, Bencze Attila vállalkozótól várja a választ egy bizonyos kérdésben jó néhány gyergyószentmiklósi. Sokakat érint az egyre inkább elúszni látszó 105 milliárd lej. A kérdést elsôként a polgármester fogalmazta meg: Kopacz Zoltán vállalkozó kérdezze meg Bencze Attilától, hogy hol van a 105 milliárd lej?
               Nos, a vállalkozó a következôket mondta:
               – Úgy érzem, még mindig nem világos, hogy semmi közöm nincs a sokat emlegetett 105 milliárd lej elvesztéséhez. A tavaly augusztusban, mint alvállalkozó, részt vettem a 105 milliárd lej felhasználására kiírt közbeszerzésen. Az a cég nyerte meg akkor a licitet, melynek alvállalkozójaként megjelentem. Tehát az lett volna az érdekem, hogy mihamarabb elkezdôdjön a munkálat. Az óvást egyértelműen a másik, a liciten vesztes cég, tette le. Az óvás elbírálása pedig három hónapig tartott. Tehát nem rajtam múlott az összeg elvesztése, de mint bármelyik gyergyói lakos abban reménykedem, hogy a 105 milliárd lej még visszatér városunkba.

    Nyári idôszámítás

               Március 30-án hajnali két óráról három órára kell az órákat állítani, ekkor veszi ugyanis kezdetét a nyári idôszámítás. Ilyenkor elôre tartunk attól, hogy kevesebbet pihenhetünk, hiszen számít az egy- órányi alvás. Fôként hogyha még tavaszi fáradtságban is szenvedünk. Tanulmány szerint az óraátállítás inkább megszokás, az azzal megtakarítható energiamennyiség ma már elhanyagolható.
               A nyári idôszámítás minden év március utolsó vasárnapján kezdôdik, és október utolsó vasárnapjáig tart. 2008-ban március 30-ától, október 26-ig.

    MPSZ-hírek

               A polgármester által „kölcsönvett” 187 millió lejrôl
               Százhúsz hét, több mint két év és három hónap telt el azóta, hogy a polgármester kérésére, az RMDSZ többségű képviselôtestület jóváhagyásával a város pénzébôl „kölcsönvettek” 187 853 400 régi lejt, hogy legyen amibôl kifizetni a polgármester saját személyes ügyvédjét. Újra és újra megkérdezzük Pap Iosif polgármestertôl, Farkas Zoltán városi RMDSZ-elnöktôl, illetve a városi képviselôtestület RMDSZ-es tagjaitól (aki nem ismerné ôket: Antal Péter, Aszalos Albert, Barabás Attila, Blénessy Géza, Eigel Tibor, Fülöp Edit, Kolumbán László, Mann Géza, Nagy Zoltán, Parászka Géza, Portik Csaba, Seer Mihály, Szabó Rudolf, Szász József, Szlávits Erika, Tinka Kálmán, Vencser Sándor), hogy mikor vetnek véget ennek az állapotnak? Lassan lejár a mandátumuk, sorra beszámoltak a tevékenységükrôl. Tényleg nincs közöttük egy sem, aki végre kiáll a nyilvánosság elé, s elmondja, hogy hibát követtek el, s maga is felszólítja a polgármestert, hogy térítse meg az adósságot? Tényleg nem érti egyikük sem, hogy hallgatásukkal cinkosságot vállalnak?
               A vasárnapi elôválasztásról
               A Magyar Polgári Szövetség Gyergyószentmiklósi Szervezete ezúton is felhívja a város minden lakójának a figyelmét, hogy a helyhatósági választások június elsején lesznek. A hét végén az RMDSZ által szervezett elôválasztás lesz, ekkor fogják az RMDSZ-tagok eldönteni, hogy kik lesznek a pártjuk jelöltjei a júniusi választáson. Fontosnak tartjuk ezt azért leszögezni, mert úgy tartjuk helyesnek, hogy egy párt jelöltjeit az illetô párt tagjai válasszák meg, ne mások, úgy, ahogy a Magyar Polgári Párt jelöltjeit is az MPP tagjai választják. Hagyjuk tehát az RMDSZ-tagokat, hogy a következô vasárnap döntsék el maguk, hogy ki lesz majd az RMDSZ részérôl Mezei Jánosnak, a Magyar Polgári Párt polgármester-jelöltjének a kihívója.
               A vízhálózatról, illetve a vízdíjról
               A Magyar Polgári Szövetség Gyergyószentmiklósi Szervezetének értesülései szerint a városi vízhálózaton hatalmasak a veszteségek, elsôsorban a vízház és a város vége közötti szakaszon. Ezek a veszteségek állítólag több mint 50%-ot tesznek ki, azaz a vízházban megtisztított víz több mint fele nem jut el a fogyasztókhoz, hanem elfolyik. Ennek ellenére hónapok óta nem hallani a vízhálózat felújításáról, holott tavaly tavasszal maga Borbély László szakminiszter jelentette ki, hogy még 2007 folyamán megkezdôdnek a munkálatok. Igencsak rossz hír lenne városunknak, ha kiderülne, hogy a 10,5 millió lej után a 7 millió eurónak is nyoma veszett.
               Az már csak a hab a tortán, hogy a vízszolgáltatás még ilyen körülmények között is nagy nyereséget hozott a Közüzemeknek, s ennek ellenére nemrég újra megemelték a vízdíjat. Ezek azok a dolgok, amikre az új városvezetésnek nagyon oda kell majd figyelni, elvégre mindannyiunk zsebérôl van szó.

    Az adótartozások folyosításának elismerési sorrendje

               Az adótartozások befizetésére az adófizetôk az egységes adóbefizetési számot kell használják az 1294/2007 valamint a 131/2008-as rendeletek értelmében, ezen adónemek 1-es és 2-es számú mellékletében vannak feltüntetve. E célból két pénzbefizetési űrlap használandó.
               I. Az állami költségvetés jövedelmet a 20.4701.01 adófizetési számon elosztási folyamatban levô jövedelem, azon tartózások, amelyek az 1294/2007 és a 131/2008 számú rendeletek 1-es mellékletében szerepelnek és a 100-as számú adóbevallási űrlapon lettek jelentve, valamint azok az összegek, amelyeket adminisztratív akták alapján állapítottak meg.
               II. A társadalmi biztosítási költségvetés jövedelmet az 55.02 adóbefizetési számon, elosztási folyamatban levô jövedelem, azon tartozások amelyek az 1294/2007 és a 131/2008 számú rendeletek 2-es számú mellékletében szerepelnek a 102 számú adóbevallási űrlapon lettek jelentve, valamint azok az összegek, amelyeket adminisztrativ akták alapján állapítottak meg.
               A többi adótartozásnál – amelyek nincsenek feltüntetve a két mellékletben – külön fizetendô be az illetô tartozásba, a 103 valamint a 300-as számú nyilatkozatokon jelentett tartozások (ÁFA, ÁFA-kamatok, luxusadó), valamint azok az összegek, amelyeket adminisztratív akták alapján állapítottak meg.
               Az összegek szétosztását az egységes adófizetési számról a pénzügyi szerv végzi külön-külön, elôször minden egyes költségvetésre vagy alapra, majd aztán minden egyes költségvetés vagy alap keretén belül, elsôdlegesen a kifizetéskor letartott öszszegeket, majd utána a többi adótartozást arányosan a tartozások összegével összhangban a 115-ös számú cikkely elôírásaival – a tartozások elismerésének sorrendjével.
               A befizetések elismerési sorrendje:
               – az átütemezési grafikon szerinti sorrend együtt a késedelmi kamatokkal, vagy az elhalasztott összeg együtt az elhalasztás idejére számolt kamatokkal, amelyek esedékesek a folyó hónapban, valamint a folyó havi tartozások, amelyek függôvé teszik az enyhítést.
               – az alap adótartozások vagy a késedelmi kamatok a régiségük szerinti sorrendben, a következôk szerint:
               – a fô tartozások esedékessége szerint
               – az ellenôrzô szervek által megállapított adókülönbözetek és büntetôkamatok kiközlésének dátuma szerint
               – az adófizetô által letett javító adónyilatkozat dátuma szerint.

    Adófizetôk figyelmébe!

               Az adófizetôk helyes informálása érdekében 2008. április 3-án 9.00 órától az intézmény nagy gyűléstermében sor kerül egy találkozóra, amelyen a következô törvények lesznek megvitatva:
               * 106/2007-es Sürgösségi Kormányrendelet, amellyel módosították az 571-es törvényt (Adóügyi Törvénykönyv)
               * 1579/2007-es Kormányhatározat, amely modosítja az Adóügyi Törvénykönyv alkalmazási szabályait.
               * az Adóügyi Eljárási Törvénykönyv elôírásai (az egységes adóbefizetési szám használata, a befizetések elismerésének sorrendje).
               * a pénzügyi nyilatkozatok online küldése.

    Pályázati felhívás

               A Szarvasmarha-tenyésztôk Hargita Megyei Egyesülete Hargita Megye Tanácsának támogatásával gazdatámogató programot hirdet, a tagsággal rendelkezô egyesületei számára,
               Pályáztató intézmény: Szarvasmarha-tenyésztôk megyei egyesülete Gyergyószentmiklós Stadion utca 3. szám, telefonszám 364.791 faxszám: 364.791,
               Pályázók köre: Hargita megyében törvényesen bejegyzett egyesületek, amelyek tagjai a Szarvasmarha-tenyésztôk Hargita Megyei Egyesületének, és a 2007 es évre befizették tagsági díjukat, valamint azon fizikai személyek, akik településükön szakegyesületeket szeretnének létrehozni.
               A vissza nem térítendô támogatás a projektek értékének az 50 százalékát teszi ki.
               A pályázatok célterületei:
               – Adminisztratív költségek: új egyesületek bejegyzési költségei, alapító-, okiratok, alapszabályzat, kezdô tôke stb.
               – Eszközvásárlás: hűtôtankok, tejminôséget ellenôrzô eszközök, villanypásztor, számítógépek, nyomtatók, tejkvóta ellenôrzéséhez szükséges programok.
               – Bérlések: tejbegyűjtô-központoknak helység bérlése,
               – Szolgáltatások: hagyományos termékek elôállítása, projektek megírása, elôtanulmányok elkészítése.
               – Javítási költségek tejbegyűjtô-központok felújítása, javítása.
               A programra elôirányzott keretösszeg a 2008-as év elsô felére 50 000 lej.
               A program futamideje: 2008 elsô félév.
               A pályázatok beérkezési és iktatási határideje: 2008. április 30, délután 15 óra.
               További információk a pályázási űrlap, a pályázási útmutató igényelhetôk: az em.ma@freemail.hu címen, vagy beszerezhetô: Gyergyóban a megyei egyesület székhelyén, Stadion utca 3. szám, Udvarhelyen Sándor Kálmánnál a Biolact Szövetkezet székhelyén, Baróti Szabó Dávid utca 7. szám, telefon 210.049 illetve a rikaregio@nextra.ro email címen, Hargita Megye Tanácsának 212-es irodájában telefon: 207.711 /1110 valamint Csíkdánfalván Márton Istvánnál, telefon: 327.011.
               A pályázat benyújtható: egy példányban, lezárt borítékban Hargita Megye Tanácsának 212-es irodájába, Csíkszereda Szabadság tér 5. szám.
               A hiányos és határidô után beérkezett pályázatok (akár ha elôzetesen is kerültek postázásra) nem részesülnek elbírálásban.
               A 64 területi és a megyei egyesület nevében ezúttal is megköszönjük a támogatást Hargita Megye Tanácsának és személyesen Bunta Levente elnök úrnak és Borboly Csaba alelnök úrnak a gazda- egyesületeknek nyújtott támogatásért.
    Márton István Megyei Szarvasmarha Tenyésztôk Egyesülete elnök

    Szociális-karitatív szervezetek fóruma

               Tizenhét ember tett eleget annak a felkérésnek, amely a gyergyói szociális-karitatív szervezetek együttműködési fórumának megalakítására tett kísérletet.
               Az elkötelezôdés, a szolidaritás a hátrányos helyzetűek érdekében – több-kevesebb foghíjjal – élô valóság közösségeinkben.
               Ismerkedési körrel kezdôdött a találkozó, amelynek keretében a különbözô szervezetek, egyesületek, lelkiségi csoportok, elkötelezett magánszemélyek megmutatták a szükségnek azon szeletét, amire ôk maguk sajátos szempontjaik szerint, helyzetükbôl, munkájukból kifolyólag rálátnak. Elgondolkodtató a nyomorról, szükségrôl, rászorultságról való hiteles tanúságtételek sorozata, és az a sok elkeseredésbôl, „szent dühbôl” fakadó panasz, amely a közösségek érdektelenségét fogalmazza meg szívbemarkolóan...
               A kezdeti gátlások feloldódása után, egymás kölcsönös megsegítésének lehetôségeit, konkrét közös akciótervek beazonosítását beszélte meg a munkacsoport. A Gyergyói Cukorbetegek Egyesülete, a Hargita Megyei Gyermekvédelmi Igazgatóság gyergyói védett otthonait működtetô felelôsök, a Pro Humana Alapítvány, a Kolping Család, a Lórántffy Zsuzsanna Nôegylet, a Karizmatikus Kör, a Szent Ferenc Alapítvány, az Ora International, az Esély Alapítvány, a Caritas, az önkormányzat fejlesztési irodája, a helyi plébánia és magánszemélyek keresték azokat a fogódzókat, ahol egyesítve erôforrásaikat, hatékonyabban segíthetnek a különbözô rászoruló embereken, embercsoportokon.
               A közel három órát tartó párbeszéd keretében bizonyossá vált a folytatás (2008. április 3. de. 10 óra), és a résztvevôi kör bôvítésének szükségessége. Konkrét együttműködési tervek megfogalmazására is sor került. A hatékonyabb munka érdekében az önkormányzati felelôsséghordozók, egészségügy és más közintézmények, iskolák, felekezetek is jó lenne, ha képviseltetnék magukat!
               Helyzet van, lehetôség van arra, hogy a gazdasági fejlôdés mellett a szociálisan hátrányos szegmens is felzárkózhasson a minden ember számára elviselhetô életfeltétel szintjére.
               Tisztelettel mondok köszönetet minden megjelentnek a magam és a helyi plébános nevében!
    Bányász József

    Szociális lakások Borszéken

               Az elsô kapavágás megtörtént. Végre városunkban is épül 18 év után lakás. Talán az egyetlen Hargita megyei város vagyunk, ahol a rendszerváltás óta állami lakás nem épült. Pedig égetô szükség van rá. Hiszen nagyon sokan államosított villákban laktak, laknak, amibôl ki kellett, illetve közelebbrôl ki kell költözzenek. Jelenleg folyamatban van egy 20 lakrészes tömbház építése, majd folytatásként egy 32 lakrészes tömbház építése, amely pillanatnyilag megoldja úgy a szociális gondokkal küszködôk, mint a fiatalok lakásgondjait. Eredeti helyszínként a városközpont volt kijelölve, a legutóbb felépült tömbház folytatásaként, de az a terület tele van fásszínekkel, garázsokkal, amiket nem lehetett egyik napról a másikra lebontani, ezért új helyszínt találtak a városszélen, a benzinkúttal átellenben. Ide fog felépülni a két tömbház. Biztosítva van, illetve lesz a szükséges infrastruktúra. Reméljük, hogy még ebben az évben átadják az elsôt.
    Farkas Aladár

    Folytatódik a víz számlázása körüli vita
    Nincs megoldás

               Írásban (román nyelven) válaszolt dr. Weil Gyula, a Hargita Megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal fôfelügyelô- helyettese az Árus Zsolt által kivizsgálás kapcsán. Mint ismeretes, a Bucsin negyed 6-os tömbháza A lépcsôházának vízóráit olvasták le a hivatal szakemberei a közüzem és a sajtó jelenlétében. A lakosok panasza: a közüzem több hideg és meleg vizet számláz le, mint amennyit a belsô órák mérnek.
               Levelében a fôfelügyelô-helyettes így fogalmaz: panasza megalapozatlan, amennyiben elégedetlen válaszunkkal, forduljon az illetékes bírósághoz orvoslásért. Továbbá: „a lakásokban levô vízórák és a lépcsôházban felszerelt vízóra által mért menynyiségek között a meleg víz esetében nulla, a hideg víz esetében egy köbméter eltérést találtunk, amely elhanyagolható”. (Két lakrész lakosait nem találták otthon az ellenôrök, azaz pontos adatokkal nem számolhattak. Szerk. megj.)
               Dr. Weil válaszát nem találta kielégítônek a panaszos, Árus Zsolt. Éppen ezért újabb levélben fordult a Maros Regionális Fogyasztóvédelmi Felügyelôséghez. A fôfelügyelônek címzett panaszban Árus így fogalmaz: „a területileg illetékes Hargita megyei hivatal nyilvánvalóan részrehajlóan, szakmailag megalapozatlan módon járt el egy látszólag egyszerű, de mindenképpen egyértelmű ügyben”. A továbbiakban Árus felsorolja a vízszolgáltatás számlázása körüli szabálytalanságokat, valamint az általa letett panaszt és az erre kapott válaszokat. Árus kéri: „Állapítsák meg, hogy a GO Rt. által alkalmazott számlázási mód szabálytalan, s kötelezzék, hogy tartsa be az érvényben levô szabályzatot”.
               A fôfelügyelônek harminc napon belül kell választ adnia Árus beadványára. Ahhoz azonban, hogy bizonyítható legyen a számlázás körüli visszásság, azonos idôpontban kell leolvasni egy lépcsôház összes belsôóráját, és az így mért mennyiséget kell összehasonlítani a pincében levô órán mért mennyiséggel.
    Csata Orsolya

    Bontani kell a garázsokat!

               Kedden déli 12 órákor gyűltek össze a Virág negyed déli részében, hogy átadják a területet az ANL-s tömbházat építô cégnek. Rég, hogy tervben van a tömbházak építése, mondta az Országos Lakásépítési Ügynökség (ANL) részérôl jelen lévô Veres Katalin fôtanácsos aszszony, aki reméli, hogy a polgármesteri hivatal legkevesebb egy hét alatt felszabadítja a területet, és elkezdôdhetnek a munkálatok.
               – Azt szerettük volna, hogy már holnaptól átadjuk az építôcégnek a területet, de itt még állnak a garázsok, a polgármesteri hivatallal kötött szerzôdésben az áll, hogy szabad területet adnak rendelkezésünkre. Jegyzôkönyvet készítünk, és legtöbb tíz nap haladékot kaphatnak – fogalmazott a tanácsos asszony.
               Az építôcég, a székelyudvarhelyi Viaduct Kft. képviselôje is itt volt, állítja, útba vannak a garázsok. A cég képviselôje, Dobos István szerint, egy garázs sem szabadna legyen, de a cövekelést követôen derül ki, hány garázs marad. Mert, hogy bontani kell, az biztos. Ha nem, a polgármester utasítására egy cég fogja lebontani a garázsokat, a bontást a lakók kell majd kifizessék, hangsúlyozta a város elsô embere. Egy garázs lebontása megközelítôleg 2900 lejbe kerül, tudtuk meg az urbanisztikai iroda munkatársától.
               Igaz, tanácshatározat van arra, hogy maradnak a „csanódos” garázsok, de a cövekelés után derül ki. A garázsok megmaradása mellett tavaly augusztusban döntöttek, eszerint nem kell lebontani a 365–388-as számozású garázsokat.
               – Aki meghozta a határozatot, az vonja is vissza – ez volt a válasza Pap József polgármesternek a helyszíni szemlén.
               Baricz-Tamás Imola
               Az urbanisztikai iroda munkatársai az 50/1991-es Törvény 33. szak. 4-ik bekezdését, valamint a még meglévô garázsok tulajdonosainak névsorát eljuttatta szerkesztôségünkhöz. Az alábbiakban ezt olvashatják:
               „A 32. szakasz elôírásai alól kivételt képeznek a megyék, városok vagy községek köz- vagy magánterületein engedély nélkül felépített építmények, melyeket közigazgatási úton felszámolhatnak az illetékes közigazgatási hatóságok a bírósági szervek értesítése nélkül és a kihágást elkövetô költségén.”
               A lebontandó garázsok tulajdonosainak névsora:
               Pongrácz Andrei, Laczkó Irénke, Gabos Enikô, Pongrácz Josif, Boda Ştefan, Fórika Rozália, Ilyés Ferenc, Hamar Ilona, Simon József, Fórika Rozália, Orbán Gábor, Szabó László, Szôcs Vasile, Laczkó Dávid, Balázs Francisc, Baricz Ildikó, Csibi Pál Erzsébet, Kari Emese, Kovács László, Mincsor Sarolta, Molnár László, László G. Lajos, Szabó Adalbert, Jakob Ionel, Kovács Nedelka Hajnal, Rokaly Imre, Sandor Eugen, Tóth István, Csala Árpád, Szekeres László, Molnár Árpád.

    Védtelenül?

               A történet (a vízszámlázás módja Gyergyószentmiklóson) immár valódi szappanopera, számos ággal és boggal. Ezek közül most koncentráljunk egyetlen ágra: miképpen viszonyul az emberekhez az az intézmény, amelyiknek az alkalmazottai adólejeinkbôl húznak csinos fizetéseket, s ezért elvben a fogyasztók érdekeit kell védjék a gyártókkal, kereskedôkkel meg szolgáltatókkal szemben.
               Az elsô felvonás hasonlatos volt a dicsô tavaszi hadjárathoz (ha már 1848-ra emlékeztünk a napokban), még akkor is, ha tavaly ôsszel zajlott. Akkor ugyanis a tömbházlakók kollektív panaszára az a válasz érkezett dr. Weil Gyula fôfelügyelô-helyettestôl, hogy a panaszunk megalapozott volt, a szolgáltatót a fogyasztóvédelmi hivatal megbüntette, és felszólította a hiányosságok rendezésére. Nagy volt akkor az öröm és az ujjongás, hisz miután a marosvásárhelyi táblabíróság hatályon kívül helyezte azt a képviselôtestületi határozatot, amelyik lehetôvé tette, hogy a Közüzemek a valóban elfogyasztottnál több vizet számlázzon a tömbházlakóknak, most maga a fogyasztóvédelmi hivatal fôfelügyelô-helyettese nyugtatott meg, hogy panaszunk jogos, s a hatalmával visszaélô céget megbüntették, illetve felszólították, hogy térjen vissza a törvényes útra. Az optimistábbak ekkor azt gondolták, hogy itt a vége, mostantól minden rendben lesz.
               Tartott ez az állapot nem egészen egy hónapot, addig, míg a fogyasztók kézhez kapták a novemberi számlákat. Akkor ugyanis azzal kellett szembesülnie mindenkinek, hogy büntetés ide és felszólítás oda, a Közüzemek illetékesei a fülük botját se mozdítják, s továbbra is törvénytelenül számláznak. Ennek az lett a következménye, hogy újabb írott panaszok árasztották el a fogyasztóvédelem postaládáját. A válasz tömény csend volt, mintha csak téli álmukat aludták volna az illetékesek. Erre már a sajtó is érdeklôdni kezdett, s nem is eredménytelenül. Az eredmény azonban nem a fogyasztóvédôk még határozottabb fellépése lett, hanem a nyilatkozás megtagadása, megspékelve egy döbbenetes kijelentéssel: ugyan miért büntetnék meg újra és újra a Közüzemeket, hisz végsô soron a büntetést is a fogyasztók fizetik meg. Ha valaki nem értené: ezek szerint a rendszer úgy működik, hogy a Közüzemnél bárki elkövethet bármilyen gazemberséget, mert ha ebbôl gond van, a büntetést a cég fizeti. Ha pedig sok a büntetés és kevés a pénz, akkor megemelik mondjuk a vízdíjat, hadd legyen amibôl fizetni. (Nem tartozik szigorúan a témához, ezért csak zárójelben kérdezem meg a Közüzem tulajdonosi jogait gyakorló városi képviselôket: tudják ôk, hogy ez így van? Ha most tudták meg, netán szándékukban áll változtatni? Egy teljesen természetes és elvárható dolog volna az, hogy a cég belsô szabályzatát úgy módosítsák, hogy az ilyen büntetések személyesen a vétkest terheljék, s ne a fogyasztókat.)
               Aztán következett a harmadik felvonás, amikor ismét jómagam nyújtottam be írott panaszt, s világossá tettem azt is, hogy választ várok rá a törvényes határidôn belül. A panasz szinte szóról szóra az volt, mint tavaly ôsszel, az eltérés csak a dátum volt, no meg az, hogy ezt egyes számban írtam. Az eredményt akár döbbenetesnek is lehetne nevezni, ha nem RMDSZ-Szentmiklóson élnénk.
               Kezdôdött azzal, hogy a fogyasztóvédelem és a Közüzemek közös ellenôrzést végzett a lépcsôházunkban. Leolvastak minden leolvasható vízórát (több lakásban nem volt otthon senki, s ezt tessék jól megjegyezni, mert még fontos lesz), megvizsgáltak minden megvizsgálható vízcsapot, s ezzel egy idôben a fogyasztóvédelem két jelenlevô munkatársa arról próbált meggyôzni, hogy a Közüzem eljárása szabályos, hisz a számlázás módját törvény rögzíti, s a helyi önkormányzat nem hozhat azzal ellentétes határozatot. Az esemény azért volt meglepô, mert a beadványban szó nem volt arról, hogy mikor és hogyan olvassák az órákat, a panasz arra vonatkozott, hogy a leolvasott adatok alapján milyen számlát állítanak ki, s pontosan ezt a módszert nem vizsgálták a fogyasztóvédôk, sôt, a szolgáltató mellé állva annak az igazát próbálták védeni. (Az más kérdés, hogy felvetéseikre választ is kaptak, hisz nyilvánvalóan nem ismerik, illetve nem ismerik eléggé a törvényt, hisz az feketével a fehéren írja, hogy a számlázás módjának meghatározása kizárólagosan a helyi önkormányzat hatásköre.)
               Következett aztán az, hogy egy este gyanútlanul nézem az egyik helyi tévé híradóját, s egyszer csak feltűnik a képernyôn maga dr. Weil Gyula, s bejelenti, hogy kivizsgálták a panaszomat, s megalapozatlannak találták. Errôl majd írásban értesítenek engem is. (Szintén mellékág, de egy zárójel erejéig hadd említsem meg, hogy ugyanarról a személyrôl van szó, aki a város polgármestere akar lenni. Mondhatni nem vall jó taktikai érzékre, hogy a kampányt azzal kezdi, hogy képletesen szembeköpi a fél várost, fityiszt mutat nekik, s mosolyogva bejelenti, hogy a fogyasztókkal szemben ô a medvével, azaz a szintén RMDSZ által kinevezett Vincze Jánossal, a Közüzemek igazgatójával tart. Van persze a dolognak jó oldala is, hisz ezzel a gesztusával megadta a lehetôséget a választóknak arra, hogy ne utólag bánkódjanak azért, mert jóhiszeműen rá szavaztak. Ô nyílt kártyákkal játszik, az szavazzon majd rá, aki úgy gondolja, hogy ilyen vezetô kell a város élére.) Most tekintsünk el attól, hogy egy hivatalvezetô az közalkalmazott, s nem tévésztár, a dolga tehát az, hogy annak rendje és módja szerint írott választ adjon az írott panaszra. Az sem vall különösebb tapintatra, hogy az írott válasz elküldése elôtt világgá kürtöli a hivatala álláspontját. Ami ellenben végképp elfogadhatatlan: négy hónap elteltével az eredetivel ellentétes álláspontot fogalmaz meg ugyanabban az ügyben! 2007 november 11-én azt írja, hogy az önök panasza megalapozott, majd 2008 március 10-én azt, hogy „Reclamaţia dumneavoastră se consideră neîntemeiată” (mert közben magyarul is elfelejt, holott a törvény változatlanul arra kötelezi, hogy magyar nyelvű panaszra magyarul válaszoljon; s ne feledjük: az RMDSZ ültette hivatalába!). A válaszban hivatkozik az ellenôrzés során a Közüzem által felvett jegyzôkönyvre, sôt, csatolja is a válaszhoz. Ez lényegében egy táblázat, amiben feltüntették a vízórák pillanatnyi állását minden egyes lakásban. Az alján pe-csét és aláírás. Egyetlen „apróságról” nem tesznek említést. Igen, arról, amit fennebb már említettem: több lakásban nem volt senki otthon, így nem tudtak leolvasni minden órát. Ennek ellenére a táblázat minden rovatában szerepel egy szám! Hogy hol leltek rá a röntgen-szemű leolvasóra, s mennyi a havi bére a Közüzemeknél, azt majd kérdezzék meg az újságírók Vincze Jánostól. Itt és most ezzel kapcsolatban egy a lényeg: a fogyasztóvédelem megyei vezetôje végigjárja a lépcsôházat, a saját szemével látja, hogy több lakásban senki nincs otthon, ennek ellenére hitelesnek fogad el egy olyan jegyzôkönyvet, amiben azt állítják, hogy az összes belsô vízórát leolvasták. Figyelmetlenség? Inkompetencia? Cinkosság? Valami más? Egy biztos: ilyen munkáért csak egy állami hivatalban adnak magas fizetést valakinek. (Nem mellékesen arról a hivatalról van szó, amelyik hatalmas kiadásokba verte a katolikus egyházat, mert bezárással fenyegette meg a szegénykonyhát, ha nem teljesíti az uniós normákat. Tessék csak belegondolni, hogy abból a rengeteg pénzbôl, amibe az átalakítás került, menynyi nemes cselekedetre futotta volna. S akkor jön a HIVATAL, a törvény szigorával, s fenyegetôzik. Ha jobban belegondolunk, nem kizárt, hogy az egyház ott követte el a hibát, hogy nem RMDSZ-es szakácsot alkalmazott a konyhán, hisz lehetséges, hogy akkor nem zaklatta volna ôket sem dr. Weil Gyula.)
               Befejezésképpen mit lehet mondani, illetve tenni ebben a helyzetben? Szerintem legalább két dolgot:
               1. Belátni, hogy a fogyasztóvédelmi hivatal csak akkor erélyes, ha meg kell büntetni egy kisvendéglô tulajdonosát azért, mert nem szerelte fel a már meglevô 24 mellé az elôírásos 25. kagylót is a konyhába, ellenben teljesen hatástalan, amikor a peches fogyasztó a párttársakra tesz panaszt. Akkor meg nem marad más, mint bírósághoz fordulni. Jómagam ezt fontolgatom.
               2. Mindezek mellett panaszt is lehet tenni hivatali visszaélés címen dr. Weil Gyulával szemben, elvégre van neki egy fônöke is Marosvásárhelyen, aki ráadásul nem párttársa. Na, ezt biztos meg is teszem.
               A tisztelt olvasók azon részét pedig, akik tömbházban laknak, mindezek mellett továbbra is arra bíztatom, hogy ôk se hagyják magukat: ha bírósághoz nem is fordulnak, de a fogyasztóvédelemhez tegyék le havonta a panaszukat, hadd lássa még dr. Weil Gyula is, hogy ez itt nem párt-harc, hanem egy valós, s megoldásra váró probléma.
    Árus Zsolt

    Nem volt a miserendben

               Az elmúlt hétfôn, húsvét másodnapján 12 órától kezdôdô szentmisére gyűltek össze a hívek a római katolikus templomban, de mint mondták, nem jelent meg pap, hogy misét szolgáltasson. Sokaknak az volt a véleménye, késnek, így maradtak, vártak, mások úgy gondolták, elfelejtették, s hazamentek. A római katolikus plébániahivatalnál érdeklôdve megtudtuk, nem felelôtlenség és nem is paphiány áll a dolog mögött, az ünnepi miserendben nem szerepel a 12 órától kezdôdô szentmise. Az ünnepi miserend: reggel fél nyolc, fél tizenegy és este hat óra, ezt a rendet követte a plébánián szolgálatot teljesítô papság is, függetlenül attól, hogy vasárnap celebrálnak szentmisét 12 órától.
    Baricz-Tamás Imola

    A Galériától a Petôfi-szoborig

               Gyergyóalfaluban immár tizennyolc civil szervezet működik. Talán a legrégebbi múltra a Sövér Elek Alapítvány tekint vissza, amely a kultúra területén fejti ki tevékenységét, és 15 éves az idén… Ez alkalomból elnökével, Gál Mihállyal beszélgettünk.
               – Az alapítványt 1993-ban jegyezték be Maroshévízen az akkori faluvezetés közreműködése által. Abban az idôben a falunak tizennégy hivatásos képzôművésze volt, és a Sövér Elek Alapítvány azt a célt tűzte ki, hogy ôket és a kulturális programokat támogassa.
               – Ön mióta az alapítvány elnöke?
               – Az alapítvány többször is átalakult, így 1998-ban, 2000-ben, ekkor mondott le az akkori elnök, és kértek fel engem a tisztség betöltésére.
               – A tevékenysége…
               – 2000-ig a kuratórium nem tudott különösen kiemelkedô tevékenységet felmutatni. Abban az évben a kultúrotthonban az alfalvi képzôművészeknek galériát alakítottunk ki, és ugyanott egy Sövér Elek-emlékszobát. 2003-ban pályáztunk egy épületet az Apáczai Csere János Alapítványon keresztül, amely öt évig lakást biztosít a fiatal tanároknak. Ugyanabban az épületben sikerült az alfalvi születésű Márton Árpád festôművésznek állandó tárlatot kialakítani, ô 28 képet ajándékozott az önkormányzatnak. Az alapítvány célkitűzései között szerepel, hogy a képzôművészeket más módon is támogassa. Végül 2005-ben tudtuk megszervezni az elsô nemzetközi alkotótábort. Legtöbb művész Marosvásárhelyrôl érkezett: festôk, szobrászok, textilesek, grafikusok. Ebben az évben július 25 – augusztus 5. között szervezzük meg a Vadárvácska Alkotótábort. Most 22 meghívottunk lesz, külföldiek is, és olyan visszajelzést is kaptunk, hogy egy japán képzôművész házaspár is eljönne. Nemrégiben két szobrot is lelepleztünk: az évnyitó alkalmából Sövér Elek mellszobrot, és március 15-e alkalmából Petôfi mellszobrát, amelyeket a marosvásárhelyi Bálint Károly szobrászművész öntött formába. Május 9-én a kuratórium és a tagok jelenlétében beszámolunk az eddigi tevékenységrôl. Majd aukciós kiállítást szervezünk festômuvészek munkáiból, ez minden kerek évfordulón így történik. A befolyt összeget az alapítvány fel tudja használni. Örömünkre szolgál, hogy az önkormányzat minden évben elkülönít a Sövér Elek Alapítvány részére bizonyos összeget a költségvetésbôl.
               – Távlati tervek…
               – A Gál Tamás-emléktábla fölé szeretnénk egy domborművet készítetni. Ugyanakkor a dr. Magyari András történészrôl mintázott domborműveket – amely Hunyadi László marosvásárhelyi szobrászművész alkotása –, el szeretnénk helyezni a szülôi házon és a síremléken.
               Tervbe vettük a híres Mikó-kúria felújítását. A Mikó Mihály, Csíkvármegye utolsó fôispánja által építtetett kúria tatarozására 4 milliárd lejnyi támogatást ígért az RMDSZ. Itt nemcsak kiállítótermeket szeretnénk kialakítani, hanem szabadidôs programoktól lehetne hangos a kúria környéke. Ha ez sikerül, akkor a medence fénypontja lesz az épület és a benne zajló tevékenység. Hiszem azt, hogy kitartásunkkal ez rövid idôn belül meg fog valósulni. És az erdélyi magyarság is büszke lesz rá.
    Rancz Enikô


    Második Gyergyói Örmény Napok

               A Görög Joachim Társaság szervezésében immár második alkalommal szervezik meg a Gyergyói Örmény Napokat. A március 28–29-re tervezett kétnapos rendezvénynek ezúttal a Békény-parti Pro Art Galéria ad otthont.
               Az együttélô nemzetek jobb megismerését, az identitástudat megôrzését kívánja segíteni a Görög Joachim Társaság e rendezvénnyel, tudtuk meg Madaras Szilárd szervezôtôl, aki azt is elmondta, idén kisebb költségvetésbôl, kevesebb támogatóval számolnak.
               Március 28-án, pénteken 17 órakor kerül sor dr. Becsek Garda Dezsô történész, parlamenti képviselô elôadására, ezt követôen pedig 18.30 órától Beder Tibor: Megidézett múlt című könyvét mutatja be Bajna György újságíró.
               Szombaton 17 órától Veress Ilka a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet tevékenységét ismerteti, 18 órától dr. Száva Tibor: Gyergyói és szépvízi magyarörmények nyomában című kötetének elôbemutatójára hívják az érdeklôdôket, melyet követôen, rendezvényzáróként Budai Merza Pál családmesével áll a közönség elé, melynek címe Czetz János az 1848-as örmény székely tábornok.
               A Gyergyói Örmény Napokra mindenkit szeretettel várnak a szervezôk.
    Baricz-Tamás Imola

    Ünnep a Játszóházban

               Rajtvonalhoz sorakozott fel közel százötven gyerek, hogy a Tarisznyás Márton Múzeum udvarának minden szegletét megvizsgálja. Ajándékokat rejtettek nagyszerdán a kis házak gerendái, a cséplôgép és a mozdony. A minél több édesség begyűjtéséhez nem csak a gyorsaság volt a meghatározó, hanem a szemfülesség is.
               Felszabadultan szerepelhettek a bátrabbak, tojáscsibét, levélmintás tojásokat, ünnepi képes-lapokat készíthettek azok a gyerekek, akiknek ehhez támadt kedvük, de az enyves tojás készítésének folyamatát is figyelemmel lehetett követni. Aki megéhezett, ciberelevest kóstólhatott korpás palacsintával, és nézelôdhetett, vásárolgathatott a vásárban.
               Rövid vakációzás után április 2-tól a Portéka Egyesület tagjai újabb tevékenységsorozattal várják szerdánként és péntekenként a gyerekeket. A történelmi játszóházas tevékenységeken megismerkedhetnek a honfoglaló magyarok életmódjával, szokásaival és elkészíthetik a honfoglaláskori viseletet és ékszerek mását, a hagyományos ételeket.

    A szépség joga

               „Mindegy. Csak annyit, hogy
               megfigyeltem:
               még a hópelyhek sem
               egyformák egy
               hóhullásos epizódban.
               Mostanában sok mindent
               figyelek.
               Itt kint fázom, s várom a hajnalt,
               a szôke deresedô kedvesemet.
               Faggassam újra az életemet.”
               (Szakmai levél barátomnak)
               Földhöz vert csoda címmel jelent meg a gyergyószárhegyi cigány–magyar költô, Rafi Lajos elsô verseskötete. A 38 éves Rafi Lajos versei a magányról, az elvágyódásról, a szabadságról, a belsô világok összeférhetetlenségérôl és az ebbôl fakadó, húsba vágó fájdalomról szólnak. Rafi Lajos 1970-ben született Marosvásárhelyen, ôsszülei a Gáborok törzsébôl való Nyárád-menti kovácsmesterek voltak. Iskoláit Gyergyószárhegyen végezte, 1989-ben Gyergyószentmiklóson érettségizett. Elsô verse 1986-ban, a Hargita Népe című napilapban jelent meg. Jelenleg Gyergyószárhegyen él hat gyerekével; ôsei mesterségébôl, a bádogosságból tartja fenn családját. Sorsa egybefonódik nemzetisége sorsával: magyar cigányként kétszeresen kisebbségi léte meghatározza mindennapjait. Verseit többnyire magyarul írja, de fordít is cigányról magyarra, vagy magyarról cigányra.
               – Hogyan kezdett verset írni?
               – A központban, szemben a nagy iskolával kezdôdött gyerekkorom. Padlás nélkül voltunk, motorinával gyújtottunk világot. És jöttek hozzám az osztálytársaim, hogy segítsek nekik románból, vagy magyarból dolgozatot írni. Ekkor már a könyvtárnak komoly részese voltam, s bizony sokszor megbánták a lapok, mert vagy füstösek lettek, vagy kissé gyűröttek, meglátszott rajtuk, milyen környezetben olvasták ôket. De mindig adtak könyvet. Az irodalmat elég jól ismertem, és mint mindig, úgy éreztem, hogy valamit kéne csinálni. A temperamentumom is igényli ezt. Tétlenül ülni nem tudok. Hát akkor leírtam azt, hogy mi van. Így születtek a versek.
               – Mirôl ír legszívesebben?
               – A szépség jogáról. Ezt tömören fogalmaztam meg, tudom, hogy lehetséges, hogy mindenki érzi ezt a jogot, de azt, amit bent a szellemem mögött érzek, ezt az amôba-féle kettôsséget, ezt nem érzi úgy senki. Ezt csak az érezheti, aki annyira magára van utalva, mint én. A szakmámat megzavarja sokszor, de az örökségemet is megzavarja sokszor. Magát a cigányságomat, az identitásomat. A magyar nyelv hátborzongatóan szép. És ha már szép, akkor már teljesen magamévá akarnám tenni.
               – Mennyire fér meg egymás mellett a bádogosmunka és a versírás?
               – Egyre inkább érzem, hogy a duruzsoló szavak felülkerekednek bennem. És úgy érzem, hogy nem is annyira a bádogos, mint inkább a szavak szaporítója uralkodik el bennem, és ez birtokolja az egész egyéniségemet.
               – Hogyan fogadta a kötet megjelenését környezete?
               – Cigány környezetem elég passzívan fogadta. A magyar közösség viszont nagyon örült, sok embernek viszont – úgy érzem – örömet szerzett az, hogy az én szemléletmódomat megismerhette. Lehet, sokan nem értik, de ennek a magyarázatára szeretnék egy újabb könyvvel jelentkezni.
               – Közelebb viszi a magyarokat és a cigányokat ez a készülô könyv és a tervezett magyar–cigány szótár?
               – Természetesen. Ezt is szeretném elérni. Ezzel a szótárral a törzsemet szeretném bemutatni, történetüket szeretném megmagyarázni. Elindulni az 1200-as évekbôl, bemutatni a törzsek jellegzetességeit, szokásait, tradícióit. A hagyományok mellett az ôket ért katasztrófákat is be szeretném mutatni. Ez Gábor-szótár lesz, ha sikerül. Egyelôre nem tudom, ki fog támogatni, de nagyon szeretném, ha ez az álmom valóra válna.
               Sorsa elôl kibújni nem tudó, örökösen elvágyódó és meg nem értett költô körvonalazódik a Rafi-versekbôl. Életét meghatározza nemzetisége és a hely, ahol él. Tavasztól ôszig „járja a világot”, bádogosként dolgozik. Ám a fejében cikázó gondolatok nem hagyják nyugodni: deszvakégre, papírcetlire írja azokat. Így születnek meg a sajátos, fájdalmas mélységeket sejtetô Rafi-versek.
               „A magasban felívelô tájak szép dala zeng
               Nagy kezét rámfekteti bátran
               Mélyen lát bennem, érez szép csodákat
               S az arcom éle elsüvít a szélben
               és mintha mondaná: még visszatérek, még visszatérek…”
    Csata Orsolya

    Keressünk polgármestert!

               Újabb fordulóhoz érkezett Keressünk polgármestert! című játékunk. Azok számára, akik most kapcsolódnak be, röviden megismételjük a szabályokat. Eszerint 15 fordulóban, az olvasók által óhajtott polgármester tulajdonságait, jellemzôit körvonalazzuk. Azaz Önökkel közösen rajzoljuk meg a polgármesterjelölt fantomképét. Nem neveket, személyeket keresünk, hanem az ideális városvezetôt szeretnénk „megrajzolni”. Az elmúlt fordulókban beküldött válaszok alapján kiderült, hogy Önök 35–50 év közötti közgazdász, gyergyószentmiklósi születésű, nôs férfit szeretnének polgármesternek. Ugyanakkor ismernie kell magyar, a román és az angol, vagy német nyelvet. Továbbá az is kiderült, hogy fontos szempont a jó kommunikációs készség és a jó megjelenés, valamint az, hogy maga köré csapatot építsen közgazdászokból, jogászokból, mérnökökbôl.
               Ezen a héten arra kerestük a választ, hogy vallásosnak kell-e lennie leendô polgármesterünknek. Válaszadóink túlnyomó többsége fontosnak tartja, hogy vallásos ember kerüljön Gyergyószentmiklós élére.
               Olvasóink így írnak: „Nagyon fontos, hogy Isten akarata szerint dolgozzon minden nap négy éven keresztül.”; „Fontos, és az is fontos, hogy életvitelében mutatkozzon meg, ne csak a külsôségekben.”; „Nagyon fontos, hogy a mindenkori polgármester vallásos legyen, és a vallási hitnek elkötelezett híve legyen minden szinten. Fontos, hogy templomba járjon és megjelenjen a fontosabb vallási ünnepségeken.”; „Nagyon fontos, hogy a mindenkori polgármester valamelyik egyházkerülethez tartozzon és vallásos legyen. Az emberi életben a hitbéli meggyôzôdés nagyon fontos tényezô.”; „Egyáltalán nem kötelezô, de abszolút kritérium. A vallásosság az, ami tökéletessé teszi az emberiesség, jellemesség, becsületesség teljes karizmáját minden karakter- vonását, megbízhatóságát, tisztakezűségét, a felebarátságot, jóakaratot.”; „Fontos, hogy vallásos legyen és nem olyan, aki a régi idôkben párttag volt”; „Igen, de ne csak vallja, hanem gyakorolja is. Ne csak színbôl, hanem szívbôl, és ne csak azért, mert ott van a kórusban a misén.”
               Néhány válaszadó így érvel: „Nem fontos, az a fontos, hogy a polgármesterséget jól vezesse, értsen a vezetéshez, és az emberekkel is egyezzen.”; „Nem föltétlen szükséges, de ha igen, akkor méltányolandó. Nagyon jó, mert az egyházzal is jobban tud kollaborálni”; „A vallásra nem lehet senkit erôltetni, az attól függ, hogy ki milyen családban nevelkedett. De a polgármesternek nagyobb ünnep alkalmával illik részt venni, mert ô egy nagy családnak, a városnak a vezetôje”.
               Várjuk leveleiket, válaszaikat, gondolkozzunk közösen! Amint a mondás is tartja: minden közösségnek olyan vezetôje van, amilyent megérdemel. Gyergyószentmiklós megérdemel egy intelligens, jó vezetôi képességekkel rendelkezô polgármestert; megérdemeljük, hogy jól érezzük magunkat városunkban, hogy nyugodtan, szépen éljünk benne. Éppen ennek érdekében kell olyan polgármesterjelölteket találni, akik megfelelnek a lakosság elképzeléseinek, elvárásainak. Nos, ezzel a játékkal ezeket a tulajdonságokat szeretnénk körvonalazni, az Önök által jónak talált jellemzôket felsorolni.
               Leveleiket továbbra is várjuk, de kérjük, ne nevezzenek meg jelölteket. Nem neveket, személyeket keresünk, hanem arról szeretnénk képet kapni, hogy MILYEN egy ideális polgármester Önök szerint.
               Válaszaikat kérjük, juttassák el a Gyergyói Kisújság (az egykori mozi bejáratánál levô) postaládájába. Azok között, akik bekapcsolódnak játékunkba, és segítenek megrajzolni leendô polgármesterünk fantomképét, kisorsolunk egy 200 lejes vásárlási utalványt (a Ben-Com-Mixt Kft-ben vásárolható le) és egy kétszemélyes vacsorát a Muskátli vendéglôben. De a nyereményeknél is sokkal fontosabb, hogy közösen gondolkozzunk el, milyen tulajdonságokkal, képességekkel kell rendelkeznie annak, aki Gyergyószentmiklóst kimozdíthatja a tehetetlenségbôl!
               10. kérdés: Írjon három tulajdonságot,amellyel elengedhetetlenül kell rendelkeznie városunk elsô emberének!

    Válaszolt Nagy István jegyzô a korrupcióellenes bizottság jelentésére

               Betegszabadságát tölti Nagy István jegyzô. A csíkszeredai kórházból hazatérve válaszolt a múlt héten közzétett jelentés kapcsán felmerült kérdésekre. „Nem újkeletű az ellenem irányuló aljas támadás” – fogalmazott Nagy.
               – Ez az ellenem irányuló hadjárat 2007-ben indult. Elôvettek két aktacsomót, amely a vizsgálódók szerint arról szól, hogy – visszaélve pozíciómmal, hatalmammal – magamat szolgáltam ki földterülettel. A birtoklevelek kiadása egy valós tény, de nem történt visszaélés, egy módszer, amelyet Gyergyószentmiklóson és az egész országban alkalmaztak. Arról szól, hogy a 18-as földtörvény értelmében jogosult személyek helyettesítôdnek akkor, amikor jogukat, vagy jogrészüket eladják. Románul úgy mondják, hogy „substituirea dreptului persoanei îndreptăţite”. Tény, hogy a földtörvényben ilyen típusú rendezés nincs, de ezt kitalálták, és Gyergyószentmiklóson 322 személy jutott így földterülethez. Innen indult a folyamat. Az egész eset értelmi szerzôje a polgármester, ehhez tartozik, hogy a polgármester családja több ízben is megfenyegetett. Két külön világban gondolkodunk, az én véleményem, hogy Pap József az ô gondolkodásszintjére próbálta formálni a várost, és ez nem minden egyes alkalommal találkozott a jogi procedurális módszerekkel. Nekem sose a célkitűzésekkel volt bajom, hanem a módszerrel. Általában elmondtam a véleményemet, és ez nem tetszett neki. Másik probléma akkor adódott, amikor megtudtam, hogy Pap József a két gyermekén keresztül vásárolt 1991–1992-ben (pontosan nem tudom) egy 17,5 áras területet, és mellékanyarított egy 7,5 árast. Az tény, hogy megvásárolták a területen levô létesítményt. Én ezt szóvátettem, levélben a földosztó bizottság tudomására hoztam. Ekkor kutatták elô az én aktacsomóimat. Képviselô urat egy tanult, értelmes embernek tartom, ezért is mondtam, hogy felült a „döglött lóra”, azt hiszi, hogy csak ô egyedül tartja be a törvényeket, és mindenki más törvénytelenségeket követ el. Feltételezem, hogy valaki értesítette ôt, hogy mi is történik Gyergyószentmiklóson Nagy István jegyzô körül. Ebben a jelentésben rengeteg vád van megfogalmazva, tény az, hogy szakmai szempontból nem dicsekedhet ez a bizottság, hogy kiadott egy ilyen dokumentumot. Ilyen kifejezések, hogy „gravele ilegalităţi”, vagy „în mod dubios”, ezek köznyelven vannak megfogalmazva, nem szaknyelven. A bizottság végezte dolgát, felszólították a polgármestert, hogy függesszen fel állásomból. Ehhez el kell végezni egy kivizsgálást, de ez a bűnügyi kategóriába tartozik. A legszomorúbb az egészben, hogy a bizottság csupán egyszer hallgatott meg, most januárban. Nincs titok, megfeleltem a feltett kérdéseknek, ôk kiadták a jelentést, ami szerintem „ágyúval lövés a verébre”. Valakiknek az útjában állok, semmi bűnöm nincs.
               – Mit szándékszik ezek után tenni?
               – Errôl nem nyilatkozom egyelôre, de úgy erkölcsi, mint jogi lépéseket fogok tenni. Felmondásomat nem fogom beadni, sôt állok elébe bármilyen kivizsgáló bizottságnak a betegszabadságom alatt is. Mindaddig, amíg betegszabadságon vagyok, nem lehet engem felfüggeszteni. Nincs tudomásom arról, hogy bűnvádi eljárás indult volna ellenem. Akkor függeszthetnek fel, ha bűnvádi eljárás indul ellenem. Ahhoz azonban jogszerűen ki kellene vizsgálni az ellenem hozott vádakat. Addig azonban a prefektúra javaslatára én visszaszolgáltattam a két titlut (tulajdonjogi bizonylatot), hogy ha ôk is úgy gondolják, hogy törvénytelen, akkor érvénytelenítsék. Ez is bizonyítja, hogy én állok elébe a kivizsgálásnak. De jelzem, hogy Gyergyószentmiklóson 322 ilyen eset van, egyet sem Nagy István készített. Várom, hogy az igazi kivizsgálás induljon meg, mert azt már szakemberek fogják végezni, nem politikusok.
               Nagy István dokumentumokat is bemutatott, ezekkel bizonyítva ártatlanságát.
    Csata Orsolya

    A 2008 március 17-i Gyergyószentmiklósi Polgármesteri Hivatal Közleményével kapcsolatosan

               Mára már egyértelművé vált Pap Josif gyergyószentmiklósi polgármester alattomos és aljas támadása személyem iránt, sajnálatos, hogy ennek a hitvány támadásnak társa lett Garda Dezsô országgyűlési képviselô is.
               Mirôl van szó?
               2007. szeptember 7-én dr. Garda Dezsô országgyűlési képviselô sajtótájékoztatón elhangzott megjegyzésén keresztül, idézem „megtörténhet, hogy egy közhivatalnok visszaélt pozíciójával”.
               Már ekkor kérte Garda Dezsô országgyűlési képviselô felfüggesztésemet. Ennek a kijelentésnek az alátámasztására a visszaszolgáltatásokat ellenôrzô ügynökség jelentésébôl idézett, hogy Nagy István jegyzô neve szerepel ebben, akinek két tulajdonjogi akta (Titlu de proprietate) lett kiállítva, persze némán hallgatva arról, hogy Gyergyószentmiklóson ehhez hasonló tulajdonjogi aktában összesen 322 személy részesült, (legtöbben megvásárolva a földtörvénybôl visszaszolgáltatásra járó területek bizonyos hányadát a földtörvényben részesülô jogos személyektôl), többek között Pap István és Gáspár Mária, Pap Josif gyerekei is, (mely ügyiratokat átadtam egy RMDSZ-közgyűlésen sokak szeme láttára Garda Dezsô országgyűlési képviselônek).
               Sok minden történt ezután, hamis állítások tömkelege és természetesen egy Garda Dezsô országgyűlési képviselô által montírozott bizottság kivizsgálása is 2008 január hónapban, melynek jelentését, ha elolvassuk, megborzongunk, hogy milyen súlyos „bűntényeket” követett el Nagy István jegyzô, persze nem határozva meg e bűntényeket.
               Ennek a jelentésnek egy Pap Josif által összeeszkabált változata is megjelent, melyet nem hagyhatok szó nélkül, amiért nyilvánvalóan nem jár Oszkár Díj.
               Amúgy ez nem a POLGÁRMESTERI HIVATAL KÖZLEMÉNYE hanem Pap Josif tákolmánya, amely eltér a montírozott jelentéstôl.
               Josif bácsi ez a gyergyószentmiklósi közösség (nép) nem ezt érdemli meg, egy önmagát zseniálisnak tartó polgármestertôl, aki ahelyett, hogy hatékonyan vezette volna a várost, megpróbálta saját eszméi és esztétikai világára formálni, hangolni, nyilvánvaló nem nagy sikerrel, amiért dúl-fúl és bosszúskodik, fôleg rajtam, akit semmilyen formában nem tudott saját képére formálni, pedig büntetett eleget.
               Amit ön tett, tesz, egy pitiáner emberre vall.
               Sajnos e ténykedésével egyidôben, betegségem megakadályoz, hogy direkt megvédjem magam, de mindezek mellett állok rendelkezésére azoknak a bűnügyi intézményeknek, akiktôl remélem, hogy nem egy politikai kivizsgálást fognak végezni, hanem egy tárgyilagos szakkivizsgálást a tényszerű helyzet feltárása érdekében.
               Jelzem, még senki meg nem keresett.
               Gyergyószentmiklós
               2008. 03 25-én
    Tisztelettel Nagy István

    Határkerülés

               „A középkorban egész Magyarország területén elterjedt szokás volt a húsvéti határkerülés vagy határjárás. A XIX. század végén az ország különbözô vidékein még mind a katolikusok, mind a protestánsok gyakorolták. Századunk elsô évtizedeiben még mindig élt az ország peremvidékein, fôleg Erdélyben. A középkorban szokás volt, hogy tavasszal a jelesebb ünnepnapokon a földeken, a vetések között ereklyékkel, templomi zászlókkal, énekszóval körmeneteket, processziókat rendeztek; lóháton vagy gyalog megkerülték a határt, miközben különbözô szertartásokat végeztek, hogy a vetés minél bôvebb termést hozzon, kártevôktôl, gonosz ártalmaktól védve legyen. Az ünnepek ünnepén, húsvét hajnalán hírül vitték a földeknek az Úr nagy gyôzelmét: a feltámadást, hogy a gonosz szellemeket, a természeti csapásokat a föltámadt Krisztus hatalmával elrettentsék” – írja Gergely Katalin az Erdélyi Múzeum Egyesületnek írt pályamunkájában.
               Városunkban 1948-ig tartották ezt a hagyományt, akkor azonban betiltották. A változásokat követôen 1990-ben Hajdó István fôesperes-plébános kezdeményezésére újra megszervezték a határkerülést. Elbeszélések szerint 1990-ben mintegy húsz gyergyószentmiklósi lovas vett részt a hagyományos határkerülésen. A lovasoknak szigorú feltételeket szabtak: a próbákon kötelezô volt a részvétel, fegyelmezettnek kellett lenni, betartani az utasításokat, lehetôleg népviseletbe kel-lett öltözni, elkerülni az italt, a duhajkodást, s a lovakat is szépen ki kellett pucolni, esetleg díszíteni árvalányhajjal, színes szalaggal, pántlikával. Zörgôket, csengôket nem használhattak, mert ezek hangjától nem hallatszik az imádság és az ének. Volt azonban egy érdekes díszítésmód: a lovak fülei mellé kis háromszínű zászlócskákat tűztek; mindkét oldalra piros-fehér-zöldet, mások egyik felôl ilyent, a másik felôl piros-sárga-kéket.
               Húsvét reggelén nyolc óra után érkeznek a templom elé, ahol felsorakozva meghallgatják a lelkipásztori intelmeket, és áldásban részesülnek az egybegyűlt hívekkel együtt. 1990-ben és 1991-ben egyaránt Hajdó István esperes köszöntötte ôket. Az áldás után a lovasok elindulnak. Végigvonulnak a Fôtéren és a Kossuth Lajos utcán, onnan mennek a Hármashatár felé. „Amint a lovasok elérték a határt, azok az asszonyok és leányok vártak reájuk, akik elôrementek, elkészítették a búzakoszorút a zöldellô búzából, és azt a keresztre tették. Az újfalviak, csomafalviak kalácsperecet készítettek, azt tették a keresztjükre. Majd a lovasok továbbmentek, míg elérték a Hármashatárt. Itt a különbözô helységek bevárták egymást, csak azután kezdôdött az orálás” – írja munkájában Gergely Katalin.
               Idén közel kétszázan indultak lóháton, szekereken a húsvéti határkerülésre. Az indulókat Ft. Portik Hegyi Kelemen indította, a gyergyóiak Karácsony Tibor és Boldizsár Ferenc tisztelendôk irányításával vonultak a határba. „Most már mindenki tudja, hogy Nagyszombat délután fôpróba van, vasárnap reggel 8-kor indulás. Szájról szájra terjed, már hagyománya van a határkerülésnek” – mondja Len Emil szervezô. Évrôl évre többen vesznek részt lóháton, hintón, szekéren, de sokan gépkocsival mennek a Hármashatárhoz. Amint megérkezik egy-egy csapat vagy keresztalja, a keresztvivôk szembeállnak egymással, és a kereszteket háromszor meghajtják egymás felé. A Hármashatárnál találkoznak Gyergyószentmiklós, Tekerôpatak, Kilyénfalva, Gyergyóújfalu, Gyergyócsomafalva és Gyergyóalfalu lovasai, illetve mindazok, akik szekérrel, kerékpárral, autóval mennek a határba.
               A Hármashatárnál, a fönnebb említett három falu határának találkozásánál, s egyszersmind a gyergyói határkerülés e nevezetes csomópontján 1990-ben felállított határkereszt áll, rajta a következô feliratos táblával:
               1948-ban utoljára
               itt szállt imánk a magasba.
               1990-ben újra itt vagyunk,
               Gyergyó népe
               leborulva imádkozunk.
               Miután minden faluból megérkeztek a lovasok, és szép rendben felállnak egymással szemben, kezdôdik az orálás, vagyis a fennhangon végzett könyörgés, majd a himnuszokat énekelik el az ünnepség résztvevôi.
               A határkerülôk a nagymise után érkeznek vissza Gyergyószentmiklósra a templom elé, ahol már várja ôket a nép. Az esperes beszédét követôen húsvéti énekek és a himnuszok éneklésével ér véget az ünnepség.
    Csata Orsolya

    Értékrend

               Olvasom, hogy féltik a falut. Féltik azt, ami a múltból jön, de ma is értéket jelent. Mert a falu rohamosan változik, újmódi ruhát ölt minálunk, miközben a lihegve óhajtott nyugat, az unió derékhada újból felfedezte azt, amit lassanként levetett, mint megunt kacatot. Ma megint felvenné – de nincs nagyon amit. Kiköltözne egy nyugodt, természetes környezetbe, amit egyre nehezebb megtalálni. Miközben mi is rohanunk a változás felé, ugyanazon hibákat elkövetve. A valamikori városvégeket nálunk nem lehetett egy falutól megkülönböztetni. Manapság a házak modernizálódnak, az anyagi jólét hatására kívül-belül megújult lakások épülnek. Eltűnik a deszkakerttel övezett zsindelyes házikó, helyébe mindenfajta lehetetlen jelzôkkel teleaggatott anyagokból, sok-sok szobával, úszómedencével, beton sírkertre emlékeztetô kerttel körbevett kacsalábon forgó kastély épül. Egyik-másik székelyföldi helységben hollandus stílusúnak vélt villa, tornyos, miniatűr kastély szomszédságában feszít. De elrettentô példák is vannak, mint amilyenek a Bánffyhunyad vagy Szamosújvár végében levô, pagodára emlékeztetô förmedvények... Valahogy eltűnik az, ami a kis településnek a lényegét adta: a természet közelsége. Amikor a viccbeli medve is bejárt a csűrbe, és a jócskán a pohár aljára nézô gazdával szembetalálkozott, mire az villámgyorsan kijózanodott, és átlendült a szomszéd kertbe. Róka, farkas, ragadozó madár portyázott, vaddisznó túrta ki, ôz legelte le a termést, de a vadak által okozott károk elenyésztek a csendes, nyugodt élet tengerében. Az erdô karnyújtásnyira volt, tiszta vizű patak folydogált a kertek alján, és halak fickándoztak benne. Mára az erdôt kiirtották, és a legjobb esetben is csak a látóhatár horizontján zöldell, a folyóvizek gyanúsak, de még az udvari kutakban is ihatatlan a víz. Hogyne, mikor a vezetéken kerül be a házba az éltetô folyadék, de sok esetben a csatornázás nem épült ki vele párhuzamosan. Így történhetett meg a Gyergyói-medencében, hogy a remetei, csomafalvi, újfalvi borvizet adó kutak elszennyezôdtek. A Természet adta kincseket így herdáljuk el! A változó falu mellett ott van az eltűnô falu is. Szomorúan hallgatom, az olyan híreket, hogy a nyugati határ menti magyar falvakból a fiatalokat mind elcsalta a jobb élet reménye. Ez sajnos, Székelyföldön is ismert jelenség, amikor egész utcákban már csak egy-két öreg lakik, elköltözött a pap, orvos, tanító is, a templom és az iskola omladozik. De nem csak külsôségében változik az erdélyi életforma. Lényegében is. A legfôbb összetartó erejét veszíti el: ez a hagyományos közösség. Az, amelyik szülte a kalákát, a népi kultúrát és a viselkedés iratlan szabályait. Vagy az olyan történelmi kincseket, mint a székely falutörvény és közbirtokosság. Nem csoda, hogy annak idején falurombolást rendelt el a román diktátor. Két legyet egy csapásra, az volt a szándéka. Az egyik az összetartás volt, ami úgy működött, mint amikor Jobágytelkén a haragos szomszéd szólt be a borjúvágás közben: vigyázat, jönnek a rendôrök. A másik a kellemetlen magyar kisebbség tömegbázisa volt. És érdekes módon a nyugati világ példamutatóan tudott összefogni a kommunista, nacionalista buldózer ellen, amikor megszületett az OVR (Operation Village Roumaine). Az, ami ma a legjobban változik, az az emberek egymáshoz való viszonyulása. A rohanó világban nemcsak barátok, hanem a közelebbi rokonok között is súrlódások vannak. Az esetek többségében a pénz, a vagyon elosztása ennek a kiváltó oka. Az átlagember a mindennapok sűrűjében saját magát alig tudja fenntartani, lassan már nem is érdekli, hogy kontraszelekciós módszerekkel felfuttatott, kétes kompetenciájú egyének döntenek fölötte. Senkiben sem bízik, még saját magában sem, a közösségi összefogás etnográfiai ritkasággá vált... és itt álljunk meg. Ugyanarra kell megint utaljak: a természetközelben elô ember fogékonyabb a jó szóra, fogékonyabb az összefogásra. A kirekesztés helyett inkább a közreműködést választja. A természetközeliséget, nem a barlangban való lakás jelenti, hanem ez esetben a gondolkodás módja. Az, hogy a sokszor hallótávolság mezsgyéjén lakó szomszéd futva érkezik, hogy a kátyúba ragadt szállítóeszközt segítsen kiemelni. Vagy az, hogy a fiatal pár lakása kalákában épül fel, amit természetesen a következô alkalommal viszonoz a gazda. Ezzel ellentétben, a mai világban még a törvény erejével is lesújthatnak, ha egymáson segítünk. Nem kell messze menni, csak a szomszédos Magyarországig, ahol a feketemunka megszüntetésének a jelszava alatt, rámennek a fináncok a gazdára, ha annak a testvére segít vakolni a házat. Lehet, hogy ez abszurdnak tűnik, de nem Slawomir Mrozek drámájából vettem a példát, hanem a valóságból. Szóval nem „trendi” a közösségi gondolkodás és cselekvés ebben a túlságosan is individualista világban. Az értékrend groteszk eltolódása, merem állítani, népeket, nemzeteket törölhet el. Mert mi lett volna, ha ôseink nem egy emberként állnak ki, mondjuk a rabló, fosztogató tatárok ellen, hanem mindenki egyenként próbálja megvédeni a saját portáját? Rég nem léteznénk! Nem lenne a tatárdomb Gyergyószárhegyen, hirdetve egy bátor diák furfangosságát, a lányok, asszonyok elszántságát, és augusztus 20-án a többségében református, mezôségi Szék nagyközségben nem lenne búcsú, az utolsó tatárbetörés áldozatainak emlékére. A pusztulás nyomán, a megmaradottak, gyôztesek vagy vesztesek, ismét összefogva emeltek fel a megújult települések falait, népesítették be a helységeket. Ma pedig oda jutottunk, hogy helyenként a szomszédok még egymást sem ismerik. A kedves olvasó itt bizonyára megkérdi, hogy mindez ismert, még ha nem is tudatosult is, de mit lehet tenni?
               Szerencsére, még megvannak azok a csírák, amire lehet alapozni. Gondolok a civil társadalomra, az alapítványokra és egyesületekre, valamint a baráti, szakmai, generációs és mindenféle kisebb közösségekre, ahol nincs senki sem alárendelve a hátsó szándékoknak. Ezekben kell folytatni a közösség visszaépítését, a viszonyok korrigálását. A bizalom restaurációját. És a következô generációt is felkészíteni erre a nevelés folyamán. És akkor olyan modern jogi normák is születhetnek, amelyek elôsegítik a közösségi építkezést, mert ezeket a normákat emberek alkotják, és emelik a törvény magasságába. Nem árt odafigyelni arra is, amit az egyházaink hangoztatnak: a legalapvetôbb közösség a család. A családi ház ezért csinos és nem hivalkodóan giccses, funkcionális és nem magába zárkózó, kacsalábon forgó palota. A szomszédnak sem köszönhetek nap mint nap, ha a kert két méter magasságig nyúl, ahogyan ez a nagyvárosokban van. A falu egy egymáson segítô közösség példaképe maradt a mai napig is, mert az esetek többségében generációkon át öröklôdô, egymásra utalt családi birtokokból épült fel. Egyensúlyban és harmóniában a környezettel, mint a természet és az emberi lélek melegségében teremtett értékrend.
    Török Zoltán

    Kacsó Sándor
    Furcsa advent Gyergyóban

               A múlt, 1928
               A jelen 2008
               A kettô között nyolcvan év van, de helyezzük csak át a mába a múlt emlékeit!
               Czimbalmas Tivadar
               Két nap múlva utaztam én is a székely körvasúton Gyergyóig. Igyekeznem kellett, hogy négy-öt nap alatt elegendô anyagot gyűjtsek feldolgozásra, mert aztán otthon kellett lennem. Érkezett végre a feleségem, s én úgy vártam rá, hogy elôre elterveztem: kétlovas bérkocsit foglalok le elôre az állomáson, s úgy tessékelem fel rá, hogy dagadjon a szíve, milyen ünnepnek tekintem érkezését; s persze alkalmat adok ezzel egy kis zsörtölôdésre is „pazarlásom” miatt. Nem árulom el ám, csak a végén, hogy Brassóban nincsenek is egylovas konflisok!
               Ez a része a tervezgetésemnek sikerült is: egy hét múlva valóban – műzsörtölôdését nevetésbe fullasztva – fogadtam magam mellé másodiknak hónapos szobánk egyszemélyes ágyába. Két napig örvendhettünk szabadon egymásnak, de aztán számba kellett vennem gyergyói utam eredményét, hogy munkához lássak. No, nem tekintettem sikertelennek riportomat sem: minden nevezetest feljegyeztem, amit Gyergyószentmiklóson és Csíkszeredában a felületen tapasztaltam. Mélyebbre ásni egyelôre nem volt elég idôm. S eléggé „kiabálós” újságanyag volt annyi is, amenynyire alkalmi tájékoztatóim e néhány nap alatt ráirányították a figyelmemet. Gyergyószentmiklóson minden újonnan szerzett ismerôsöm a száján hordozta szülôföldje gondját. – Fonnyad el Gyergyó! – mondták, ha nem mindjárt a legelsô mondatukban, de a negyedikben biztosan. – Az valami virág? – kérdeztem visszautasítóan. – Nekünk az! – feleltek meg pillanatnyi hökkenés után. A hökkenés annak szólt, hogy tán én csakugyan nem érteném a képes beszédet? Magyarázkodtak hát prózaibb szavakkal is: a tönk szélére jutott ez a korábban olyan buzgalommal fejlôdô székley város. Nemrégiben még mindenki akart valamit, vállalkozásokat alapítottak, üzemeket szerveztek. Most pang az élet. Nincs elég munkaalkalom, az elszegényedés általános, a köznép alig élhet, talán csak az ügyvédeknek megy még elég jól, mert az emberek a nyomorúság miatt olyan ingerültek, hogy tán még többet pereskednek, mint azelôtt. – Hát akkor beszéljünk egy ügyvéddel! – Ha nem is a legöregebb, de a legnevezetesebb közöttük Makkay Domokos – mondták. Hiszen azt én ismerem! Marosvásárhelyen érettségizett a katolikus gimnáziumban, már elsôs koromban nagy tisztelettel bámultam magas, délceg alakját, fején az egyensapkaként elfogadott sastollas hajdúsüveggel. Mikor ezt az emlékemet elmondtam neki, nyomban „védelmébe” vett: tájékoztatott a város elôkelôségeirôl! Ezek fôként az ügyvédek voltak. És még Görög Joachim, a város fôpapja. Aztán Puskás István, a bankigazgató. Bár azt sokan utálják…
               – A város csakugyan nagy nyomorúságban van – mondta –, de ennek az oka a jelenlegi gazdasági válság, s még inkább a korábbi rablógazdálkodás. Negyon megfogytak az egykor milliárdokat érô fenyôerdôk, a magáncégek jórészt beszüntették az erdôkitermelést. Gyergyó jórészt a fából élt. A falvak különösen. A város iparos és értelmségi lakossága pedig – a falvakból. Most aztán, hogy fogyatékján a fa – s immáron munkaalkalmat sem igen ad, már-már általános a nyomorúság, az elszegényedés. És az eladósodás! Gyergyó 36–42 százaléka kölcsönökkel taszigálja tovább magától az elkerülhetetlennek látszó összeroppanást. Megkezdôdött a kivándorlás is. De ez a lehetôség sem kínálkozik mindenkinek. Nem lépheti ám át az ország határát az, akinek adóhátráléka vagy bankadóssága van… Most a csodavárás állapotában vagyunk… Törvényszerű az ilyen körülmények között – legyintett úgy, mintha gúnyolódni akarna, de több volt benne a reménytelenség. – Holland kölcsönt várunk, de nem Hollandiából, hanem – az égbôl. De már errôl Kölönte Józsi, a tanító, az többet tud. Arra számít, hogy ô is belôle kapja meg majd elmaradt fizetését, visszamenôleg…
               – Felkerestem Kölönte Józsit. Fiatal ember volt, külséjében és házi felszerelésben szegényes, de kedélyben és bizalomban gazdag. S ebben a gazdagságban osztozott vele fiatal felesége is. Mivel délutáni beszélgetésünket rövidnek és elégtelennek érezte, falnivalóért és borért szalasztotta feleségét (talán nem hitelbe vásároltak a holland kölcsön reményében?!), s ott fogott vacsorára. A szó, különösen a reménykedôen lelkes, hiszen ô volt a holland kölcsön egyik „szervezô agitátora”, sokkal sűrűbb volt, mint a töltögetés, s emiatt a két liter bor igen késôn fogyott el. Nem is engedett már vissza a szállodába, náluk kellett aludnom.
               – Legalább nem költöd a pénzed – borozás közben összepertusodtunk, pedig most láttuk egymást elôször –, s reggel addig alszol, ameddig akarsz. Mi a feleségemmel együtt megyünk tanítani, nem zavarunk – biztatott. – Holnap aztán összehozlak néhány barátommal.
               Másnap összeismertetett egy másik tanítóval, Gál Ferenccel, akinek középrôl kétoldalra fésült koromfekete haja volt, széles homloka és töprengôen mély tekintete. Látszott rajta, hogy csak tűri kartársa lázas lelkesedését, nem bízik a holland kölcsön megváltó erejében. Inkább a csíki festékes szônyegekre terelte a szót, felesége szövi is már, azzal tán lehetne kezdeni valamit… A zsögödi festô, Nagy Imre is biztatja ôket… – Ha már a fából sem tudunk, a festékesbôl aligha fogunk megélni – vélte Kölönte. A fáról ismét más barátai jutottak eszébe. Olyanok, akik értenek az erdôkhöz, meg tudják ítélni, hogy lehetne-e valamit csinálni és mit.
               Megkerestük ezeket is. György Géza a közbirtokossági kérdéseket ismertette jól, Adler Sándor az erdôkitermelést és ennek kereskedelmi vonatkozásait. Közös véleményük volt, hogy hát hiszen erdôkben még komoly értékek fölött rendelkezik a gyergyói nép, ha a közbirtokosságok maguk szervezhetnék meg a kitermelést, tán meg is élhetnének belôle. De pénz ilyesmire? Az nincs.
               A vidék bankjai kölcsönök kihelyezésével foglalkoznak. Ez a legkönnyebb és a legjövedelmezôbb számukra: gátlástalanul emelhetik a kihelyezési kamatlábat. A közbirtokosságok tôárat kapnak a fáért az eladott vágterületeken, ez meg a visszaélések, megvesztegetések, szörnyű nagy panamák forrása… – Hát hiszen éppen ezért kell ide az olcsó holland kölcsön, hadd törjük le vele az itteni bankok szarvát. S ez talán egészségesebbé tehetné a fakitermelést is – ábrándozott újra Kölönte Józsi, de a másik kettô elhárítóan legyintette le:
               – Hogyne, mert a hollandusok éppen Gyergyóba hozzák a pénzüket. Mese az egész!
               – De hiszen a kolozsvári egyházközségnek sikerült, miért ne sikerülne nekünk is?
               – Hát csak próbáljátok…
    (folytatjuk)

    Erdélyi ezredek a világháborúban

               Az erdô szegélyén a Dohy támpontjában az oláhok megállnak, és lázas sietséggel igyekeznek védelemre berendezni azt. Király fhdgy. felhasználva az ellentámadás lendületét, az ellentámadó szakaszokkal a támpontot igyekezett visszaszerezni, de ez az oláh tartalékok közbelépése folytán nem sikerült, az oláhok az erdô szélén befészkelték magukat. Erre Király fhdgy. elrendelte, hogy szakaszai ássák be magukat. Az üteg az ellentámadáskor szintén közreműködött, késôbb pedig az erdôben gyülekezô oláh tartalékokra lôtt.
               Az ellentámadással egyidôben a Nagy szakasznál is nagy harcizaj volt hallható, ellenben a Closs támpontnál teljes volt a csend. Király fhdgy. az ellentámadás félbeszakítása után csapatait rendezte, majd a faluba sietett, ott lórakapott, bejárta a jobb- és balszárny szakaszok területét. Ez alkalommal jelentette Nagy fhdgy., hogy támpontját a kora reggeli órákban egy lovastámadás érte, de a szakasz sikeresen visszaverte azt.
               Az oláhok újabb támadását Király fhdgy. újabb ellentámadással akarta megelôzni, hogy a 2. sz. támpontot visszavegye. A harcvonalból kivont kisebb részekkel az erdôben elhúzódva, az oláhok oldalába kisérelt meg támadást; sajnos, sikertelenül, mert az elôrevont oláh géppuskák heves oldalozó tüze megállította. Meg kellett hát elégedni azzal, hogy a bekövetkezô újabb támadást a jelenlegi hevenyészett állásban fogja fel. Ehhez a hadadnádasdi nemzetôr-szakaszt Hadadra rendelte és a Hadadon tömegesen jelentkezô férfiakból új tartalékot szervezett. Pótoltatta a lôszert, a csapat étkezett és igyekezett a védôállást megerôsíteni. Minden segédszolgálatot Hadad lakossága látott el, nem törôdve a veszedelmekkel.
               Kb. déli 12 órakor Gánga fhdgy., aki É.-ra Apáca mjr.-ban a bikácai század jobbszárny tábori örsének volt a parancsnoka, telefonon jelenti, hogy az oláhok túlerôvel támadják, s ha támogatást nem kap, állását kénytelen feladni. Éppen ekkor érkezett Hadadra Bogdándról a zászlóaljtartalék egy szakasza, ezt a szakaszt Király fhdgy. azonnal a Gánga fhdgy. erôsítésére rendelte.
               Délután 1h-kor az oláhok igen erôs tűz után az út mentén ismét elôretörtek, az oláh tüzérség Hadadot lôtte. A szakaszok a kapott parancs szerint az oláh csapatokat egészen közelre engedték és kb. 100–150 lépés távolságról tűzzel való rajtaütéssel olyan veszteséget okoztak nekik, hogy a kb. zászlóaljnyi oláh csapat az úttól délre fekvô mélyedésbe rohant vissza. Ez csak fokozta veszteségüket, mert a 278 mp.-ról Closs hdgy. géppuska-oldaltüzébe kerültek, s véres fejjel kellett az erdôbe visszavonulniok. Tehát a második oláh támadás is teljes kudarcot vallott.
               Sajnos, a védô kis magyar–székely csapatot is több, súlyos veszteség érte. Király fhdgy. is súlyosan megsebesült, de sebesülése ellenére is az elsô vonalban maradt. Itt értesült arról, hogy az üteg lôszere elfogyván, az üteg visszavonulásra kapott parancsot. Ugyancsak értesült arról is, hogy Gánga nem bírván tovább kitartani, visszavonult nyugat felé, délre pedig a II. zlj. szakasza Kirvánál túlerô elôl szintén kénytelen volt állását feladni. Bár Hadadot a bekerítés veszélye fenyegette, Király fhdgy. mégis a sötétség beálltáig újabb ellenállásra adta ki intézkedéseit.
               Király fhdgy. nagymértékben vérzô sebe bekötözésére bement a faluba. Alig érkezik oda, igen élénk tüzelést és harcizajt hall; Lele és a 315 mp. felôl az oláhok a Closs-támpontot támadták. De Closs a szilágyszéri nemzetôr-szakasszal a támadást tűzzel viszszaverte.
               Tehát a harmadik oláh is csúfos kudarccal végzôdött. Ekkor azonban a zászlóaljparancsnokság, miután az oláh csapatok mindkét oldalon mélyen behatoltak nyugat felé, elrendelte a visszavonulást.
               Király fhdgy. hosszú lelkitusa után – mi lesz Hadad, Nádasd, Szér, Bogdánd magyarjaival, mi lesz az otthonmaradt asszonyokkal, lányokkal, gyermekekkel – kiadta tervszerű visszavonulásra az intézkedést: közölve katonáival, hogy akiket családjuk, házuk, vagyonuk a röghöz köt – ha akarnak – maradjanak vissza. Úgy is történt; az öregebbek maradtak, de a túlnyomó többség visszavonult.
               Délután 5 órakor ellenséges behatás nélkül kezdôdött a legnagyobb rendben a visszavonulás. Az oláhok tűzzel sem üldöztek, csak egy-egy srapnell robbant Hadad felett. Király fhdgy., amikor szakaszai már túlhaladtak Hadadon, az el nem vihetô lôszert, kézigránátot felrobbantotta, s a könnyezô falu búcsúintegetése mellett hagyta ott a magyar–székely hôsiesség, önfeláldozó hazaszeretet és porbahullt remények egyik legdicsôbb színhelyét, Hadadot.

    Elôválasztás az RMDSZ-nél

               A Gyergyói-medence legtöbb településén állóurnás elôválasztást szerveznek vasárnap, március 30-án. A választásokon az dôl el, hogy a júniusi helyhatósági választásokon ki lesz az RMDSZ polgármesterjelöltje, illetve milyen sorrendben kerülnek a listára az RMDSZ önkormányzati képviselôjelöltjei. A voksoláson minden szavazatra jogosult személy részt vehet saját településén személyazonossági igazolvány felmutatásával. Ahhoz, hogy egy szavazat érvényes legyen, legalább öt tanácsosjelölt neve mellé kell jelet tenni – tudtuk meg Szabó Rudolftól, az RMDSZ területi szervezetének ügyvezetô elnökétôl. Ennek magyarázata: szeretnék, ha a választók csapatokat jelölnének meg.
               Gyergyószentmiklóson vasárnap, március 30-án 8–20 óra között tartják az állóurnás elôválasztást. RMDSZ-tagságtól függetlenül bárki részt vehet a választáson a négy szavazókörzetben: a Battyhány Ignác Szakközépiskolában, a Gépgyártóipari Szakközépiskolában, az Orosz Kálmán Iskolában és a Gyilkostó-üdülôtelepen levô iskolában. Ahhoz, hogy az elôválasztás érvényes legyen, a 2004-ben (az RMDSZ-re) leadott szavazatok számának 15%-val egyenlô számú részt kell vegyen, azaz 525 személynek kell megjelennie az elôválasztáson ahhoz, hogy az érvényes legyen.
               Polgármesterjelöltek: Kontesveller József; Dr. Weil Gyula. Tanácsosjelöltek: Antal Péter; Dr. Aszalos Albert; Bajkó László; Bancsi Edit; Bányász Lehel; Barabás Attila; Barti Tihamér; Blénessy Géza; Eigel Tibor; Farkas Zoltán; Fülöp Edit; Gáll Árpád; Kastal László; Dr. Kolumbán László; Kontesveller József; Lázár László; Lázár Zoltán; Len Emil Balázs; Magyari Levente; Mán Géza; Mátyás Gyöngyvér; Palkó Erika; Portik Csaba; Suciu Gábor; Szabó Rudolf; Szász József; Tinka Kálmán; Vargyas Lajos; Vencser Sándor.
               Alfaluban a Galériában tartanak állóurnás elôválasztást. A fotókkal ellátott, megszámozott szavazólapokon egy polgármesterjelölt és 14 önkormányzati képviselôjelölt neve szerepel.
               Polgármesterjelölt: György István. Tanácsosjelöltek: Baricz Gergely; Balázs Imre; Baricz Róbert; Hunyadi Irén; Kassay Lajos Péter; Horváth Zoltán; Baricz Imre; Kiss Arnold; Sövér Mihály; Vaszi László; Szakács László; Csala Zsolt; Portik József; Kis László; Mihálydeák Imre.
               Újfaluban két polgármesterjelölt és 11 önkormányzati képviselôjelölt mérkôzik meg.
               Polgármesterjelöltek: Kolumbán Imre; Elekes Róbert. Tanácsosjelöltek: Gál József; Salamon Árpád; Melles Géza; Elekes-Köllô Tibor; Sólyom Gyula; Melles Elôd; Elekes Imre; Deák Endre; György Csaba; Deák László; Sólyom István.
               Szárhegyen egy polgármesterjelölt és 18 képviselôjelölt mérkôzik meg.
               Polgármesterjelölt: Gábor László. Képviselôjelöltek: Ferencz József; Szász Hajnal; Fejér Károly; Vakaria Gergely; Gáspár Ernô; Ferencz Béla; Vakaria Ernô; Bartalus Vince; Györffy Gábor; Gábor Ernô; Csergô Tibor; György Ferenc; Polgár Árpád Csaba; György Endre; Csergô László; Gábor László; Dr. Molnár Zoltán; Gáspár László.
               Marosfôn közgyűlés dönt a jelöltek személyérôl. Ennek idôpontja ugyancsak vasárnap, március 30-a.
               Polgármesterjelölt: Fórika István. Tanácsosjelöltek: Erôs János; Erôs István; Hoszu János; Baricz Vince; Balázs Éva.
               Ditróban a jelenlegi alpolgármester indul a polgármesteri székért, 16-an az önkormányzati képviselôtestületben szeretnének részt venni.
               Polgármesterjelölt: Puskás Elemér. Tanácsosjelöltek: Bajkó Imre; Benedek László; Csibi Edit; Csibi Edit; Fazakas Szilárd; Köllô Emese; Köllô Bálint Béla; Köllô Sándor; Márton Károly; Márton Levente; Dr. Nicolescu Laura; Puskás Margareta; Szabó Francisc; Dr. Szabó Szabolcs; Tatár Margareta; Varga Gabriella Gizella.
               Remetén 22 tanácsosjelölt és egy polgármesterjelölt közül választhatnak vasárnap az elôválasztáson.
               Polgármesterjelölt: Laczkó-Albert Elemér. Tanácsosjelöltek: Laczkó Tibor József; Portik László; Szabó Csaba; György-Mózes Lajos; Nagy-György Dénes; Laczkó Endre; Balázs Kercsó János; Vass László; Ferencz Csibi Csaba; Mincsor Béla; Asztalos László; Pál Emil; Mastaleriu Erzsébet; Albert Sándor; Bakos József; Pál György; Puskás Imre; Nagy Ottilia; Portik Edit; László Zoltán; András Ştefan; Laczkó Gábor
               Maroshévízen egy polgármesterjelölt és hét tanácsosjelölt vesz részt az elôválasztáson.
               Polgármesterjelölt: Bende Sándor. Tanácsosjelöltek: Bodor Attila Béla; Mohácsek Ákos; Molnár Árpád; Szabó Coloman Emeric; Szvinyuk Mihály; Tankó Károly; Veress Csaba Attila.
               Borszéken két polgármesterjelölt és 19 tanácsosjelölt mérkôzik meg vasárnap.
               Polgármesterjelöltek: Mik József; Szabó Tibor. Tanácsosjelöltek: Benkes Zsolt; Sajgó Ignaţie; Borsi Gyöngyi; Mik Károly; Balázs Tibor; Farkas Aladár; Jákó József; Molnár Zsombor József; Zatoschill Ballai Fokt Zoltán; Szabó Noémi Csilla; Gidró Béla; Bara Szabolcs, Simon Lehel László; Kolbert Zoltán Ioan; Veres Mihály; Fazakas Csaba; Kovács Géza; Moşneag Ilona; Márkos Csaba.
               Tekerôpatakon három képviselôjelölt vesz részt az elôválasztáson.
               Tanácsosjelöltek: Molnár Ioan; Ferencz Béla; Gál Stefan.
               Tölgyesen március 16-án szervezték meg az elôválasztást. Ennek eredménye: Csibi László a polgármesterjelölt; a tanácsosjelöltek sorrendje pedig a következôképpen alakult:
               Csibi László; András László; Bartis Zsolt; Benô Imre Róbert; Dimén Csaba; Benedek Attila; Péter Anna Mária; Bányász Lóránt; Hobaj Imre; Moldován István; Tofán László; Enyed Andrea Paula.
               * * *
               Körkérdést készítettünk kedden az RMDSZ-elôválasztással kapcsolatban. Arra voltunk kíváncsiak, hogy elmennek-e március 30-án, vasárnap választani.
               I. K. elárusító: El szoktam menni mindig szavazni. Ezúttal úgy gondolom, hogy ha már lehet változtatni, hát újítsunk. A fiatalok kellenek a tanácsba.
               Ficus Jolán, 62 éves: Elmegyek, én minden szavazáson részt veszek. Természetesen, a velem egykorú jelöltekre szavazok.
               B. J.: Nem megyek, sose jártam. Rajtam senki sem segít. Talpalhatok a problémáimmal együtt, úgysem oldják meg. Ha olyan jelölt indulna, aki megfelelne – véleményem szerint –, még akkor sem mennék. A családunkból egyvalaki megy, az legyen elég.
               P.: Nem megyek el, mert reggel 8-tól este 8-ig dolgozom. Mikor mennék? Amúgy szoktam járni, de ezt kihagyom.
               Sz. E. titkárnô: Nem szoktam járni, de most megyek. Úgy érzem, hogy tehetünk valamit. Sôt a férjem is szavazni fog, mert valamit kell változtatni. Szerintem ifjak kellenek a város élére.
               N. R. cégvezetô: Nem jártam, de most elmegyek választani, mert úgy látom, hogy van értelme. Látok a fiatalokban fantáziát. Esélyt kell adni nekik. Már legyen vége annak, hogy sírunk, hogy nincs pénz, közben, amit adnak, azt is visszaküldjük. Röhejes. Hát ezen változtatni kell.
               V. T.: Elmegyek és mindenkinek azt javaslom, menjen el, mert a város jövôjérôl van szó. Mindenki nézzen utána, kik a jelöltek, és döntsön. De mindenképpen el kell menni.
               S. I., 36 éves: Még bele sem gondoltam teljesen. Vasárnapig eldöntöm, hogy szavazok-e. Mindenképpen jó lenne fiatalítani. De meg kell nézni, hogy eddig mit mutattak fel a listán szereplô fiatalok.

    Parászka Géza hátat fordít

               Nemrég szárnyra kapott az a hír miszerint Parászka Géza tizennyolc évnyi tanácsosság után nem kíván ismét RMDSZ-színekben indulni. Neve nincs is rajta az elôválasztási listán; a közelgô helyhatósági választásokon függetlenként kíván megméretkezni. A miértekrôl vallott a tanácsos.
               Az RMDSZ születésnapján ott voltam, 1989 decemberében, karácsony napján. Alapító tagja voltam a gyergyói RMDSZ-nek, amikor az ideiglenes városvezetési tanács összeállt, a szövetség engem delegált, szavazati joggal 1990 tavaszán bízott meg. Ettôl számítva 2008-ig hűen szolgáltam az RMDSZ-t. A mai napig ennek a testületnek vagyok a tagja – mondta Parászka Géza. Továbbá arról is szólt, hogy nem vonta meg a szervezet a bizalmát.
               – Négy évvel ezelôtt már elgondolkodtam azon, hogy miért történik az, ami történik, miért veszi fel a listájára azt a polgármester-jelöltet, akit felvesz. Kérdéseim voltak, melyeknek hangot is adtam. Négy évvel ezelôtt már elôre láttam – volt már tapasztalatom –, hogy egy iszonyú nehéz idôszak elôtt állunk. Visszarendezôdés és a bizonytalanság lebegett, dobozolt állapot következett, mindenki az íróasztalánál dobozokkal körbevéve ült, és nem tudta, másnap hol fog dolgozni. A városban kialakult egy feszültség, az a bizonyos vaskezűség fordítva sült el, amit józan ésszel meggondolva elôre lehetett látni. Nem egy személy, nem Pap József rettentett el az RMDSZ-tôl, ô csak egy eszköz volt, és ez az, ami zavar engem. Arról van szó, hogy eltelt egy-két esztendô, és a borzasztó az, hogy engedett a tanács is. Végig- éltünk egy tisztogatást, amikor egyik határozatot a másik után vontuk vissza, különös módon megjelent minden ellenôrzô szerv, a számvevôszéktôl kezdve az ügyészségig. Kivizsgáltak, vádoltak; sorrakerültek sokan; és áldozatául estek a személyes leszámolásnak. Elindult egy lavina, és voltak megjegyzések, kardoskodások az utcán, kevésbé a tanácsteremben. És nem mondta senki, hogy álljunk meg, és nézzük meg, ki is az okozója. Nekem úgy tűnt, a dolgok háta mögött több van, mint a polgármester akarata. Statisztika áldozata lett Gyergyószentmiklós. Úgy gondolom, társaimmal együtt nem ezt az RMDSZ-t alapítottuk, én legalábbis nem ezt az RMDSZ-t akartam. Nem így képzeltem el, már négy évvel ezelôtt éreztem, nincs amit itt keresnem. Sokszor éri, érte a testületet támadás, és volt, amikor felemeltem, felemeltük a hangunkat, de a saját polgármesterét még egy megrovásban sem részesítette a szervezet, kiállt mellette, pedig megvonhatta volna a bizalmat. Ez így valakiknek jó a mai napig. Nem lehet egy ember nyakába varrni mindent, sokan vannak mögötte. Olyan alanyra találtak, aki könynyen elhiszi magát, elborul a hatalom mámorába. Azt a döntést, hogy nem indulok az RMDSZ listáján azért hoztam, mert úgy látom, ezek a dolgok meg fognak ismétlôdni. Semmilyen párt listáján nem fogok indulni, kimondottan függetlenként méretkezem meg, mert úgy érzem, még nagyon sokat tehetek.
    Baricz-Tamás Imola

    Tiltakozás

               Alulírottak, figyelembe véve Gyergyószentmiklós város közéletének történelmét, valamint azt a tényt, hogy a 2008-as RMDSZ helyhatósági elôválasztások alkalmával több személy figyelmeztetése ellenére sem utasították vissza Barti Tihamér tanácsosjelölt jelölését, az igazságosság, a törvény és az RMDSZ saját maga által állított szabályok betartásának jegyében a következôkre hívjuk fel a figyelmet.
               Az RMDSZ Szövetségi Képviselôk Tanácsa 2008. január 26-án elfogadott határozata a 2008-as helyhatósági választások elôkészítésérôl 3. fejezetének „Jelölési kritériumrendszer” 3.1 szakasza értelmében „… tanácsosjelölt lehet minden olyan választható RMDSZ-tag, AKI ELEGET TESZ A VÁLASZTÁSI TÖRVÉNY ELÔÍRÁSAINAK”, illetve az SZKT által meghatározott jelen kritériumrendszernek…”.
               A 2004. évi 67. sz. helyhatósági választásokról szóló törvény 4. cikkelyét idézzük:
               (1) Au dreptul de a fi aleşi consilieri, primari, sau preşedinţi ai consiliilor judeţene cetăţenii cu drept de vot care au împlinit până în ziua alegerilor inclusiv vârsta de cel puţin 23 de ani, dacă nu le este interzisă asocierea în partide politice, portivit alin. (3) din Constituţia României, republicată.
               (2) Pot candida numai persoanele care au domiciliul pe teritoriul unităţii administrativ-teritoriale în care urmează să fie alese.
               Barti Tihamér tanácsosjelölt a jelölés letevésének (2007. március 7.) idôpontjában nem rendelkezett gyergyószentmiklósi állandó lakhellyel (domiciliu), álláspontunk szerint jelölése nem felel meg az SZKT által elfogadott elôválasztási feltételeknek, ezen felül véleményünk szerint az esetlegesen vitatható, de fôképp a kikezdhetô helyzetek aláaknázzák az RMDSZ-jelöltek minél nagyobb számban való pozíciófoglalását a helyhatósági választások szakaszában.
               Mindezekért azt kérjük az RMDSZ minden szintű vezetôségétôl, hogy a saját szabályzatainak megfelelôen, maradéktalanul utasítsa vissza Barti Tihamér jelölését a szervezet feddhetetlenségének és a minél nagyobb választási sikerek elérésének érdekében.
               Aláírják: Portik Imre, Suciu Gábor, Tinka Kálmán, Vencser Sándor, Bajkó László, Kastal László, Len Emil Balázs, Gáll Árpád, Portik Csaba, Keresztes Zsombor, Virág Zsolt, Wolfhart Rudolf, Virág József.

    Ifi-oldal

    Nemecsek 100 éves

               2007. szeptemberében Budapest VIII. kerületében avatták fel Szanyi Péter Pál utcai fiúkat ábrázoló szoborcsoportját. Ezután 2007 októberétôl 2008. augusztus 31-ig a Petôfi Irodalmi Múzeumban kiállítás várja a látogatókat Éljen a Grund címmel, amellyel a Pál utcai fiúk című regény születésének 100-ik évfordulójára emlékeznek. A kiállítás-megnyitón Geszti Péter idôszerű gondolatokat osztott meg a nagyközönséggel, ez a levél azóta bejárta a világhálót.
               Levél Nemecsek Ernônek
               Cím: Nemecsek@grund.hu
               Szia Ernô!
               Képzeld, 100 éves lettél. Egy százéves kisfiú. Még szobrot is kaptál a múlt héten a Práter utcában, amint a fiúkkal éppen golyót gurítasz abban a legendás pillanatban, amelyben teremtôd – bizonyos Molnár Ferenc – megállította feletted az égen a mulandóság napját.
               Mondták már neked, hogy tulajdonképpen te vagy az elsô magyar sorozathôs, hiszen elôször sorozatban jelentél meg egy újságban? Egy sorozathôs, akinek olyan kicsi a lába nyoma, hogy üldözôi se tudják felfogni ésszel. Hiába, a nagyság átka.
               Te, Ernô! Téged nem hívtak úgy, hogy Nemecsek úr, sem úgy, hogy Nemecsek nemzettestvér, nem lettél sem Nemecsek bajtárs, elvtárs, polgártárs, te megúsztad a XX. századot. Igaz, ehhez korábban bele kellett halnod az életbe. Milyen fura, nem? A legendák halva születnek.
               Tudsz valamit a többiekrôl? Képzeld, a jó Boka még 1916-ban meghalt, az úgynevezett elsô világháborúban. Az elsôben, amelyben már gázzal öltek a frontokon, s az utolsóban, amelyben a hadifoglyokat illett életben hagyni. Boka János cs. kir. hadnagy – élt 30 évet.
               Weisz, Geréb es Wendauer meg úgy tűnt el, hogy sárga csillagot kellett a kabátjukra varrni, és felrakták ôket vagonokba, olyanokba, amelyeken a te korodban csak állatokat szállítottak. Soha nem tértek vissza. Ez már az úgynevezett a második világháborúban történt, az elsô olyanban, amelyben atombomba robbant, és az utolsóban, amelyikben még maradtak túlélôk. Mondják, a nagyobbik Pásztor is ott volt, amikor odaterelték Weiszéket a szerelvényhez, csak nem vörös inget hordott, hanem feketét.
               Aztán ott van a Csele. Csele elment az országból Amerikába, az unokái már nem beszélnek magyarul, Clevelandban élnek, van egy kalapüzletük. Az áll a cégtáblán: Csele and Csele, Hats and Caps.
               Áts Ferit börtönbe csukták, és halálra ítélték, mert nagy forradalom tört ki Pesten egy ködös októberben, és ô a jó oldalra állt, de késôbb kiderült, hogy az a rossz oldal. Ma megint jó. De ezt már nem érhette meg. A körúton a Mária utcától nem messze volt egy mozgókép-színház. Na, ott harcolt, pedig akkor már túl volt a hatvanon. Puskája is volt, csapata is volt, de nem tudta megvédeni a zászlóját, azt a tépett, lukas zászlót. A Barabás lett az ügyvédje, de nem tudta kihozni a rács mögül. Nem olyan idôk voltak.
               Akkoriban végleg elveszni látszott a grund. Tudod, amikor egy egész országot einstandolnak, bizony, az kemény.
               Na és a Csónakos. Papuskám, az megúszott mindent. Melós lett a Weisz-Mannfredban, aztán jöhettek-mehettek a kormányok, kommandók, szervezetek, gittegyletek, az csak nem keveredett bele semmibe. Megházasodott, lett nagy családja, aztán csak járt ki a Fradi meccsekre, nagyokat fütyült, ha nyertek, ha vesztettek, megtanított minden utcakölyköt szépen káromkodni, és köpködte a szotyit, amíg volt foga megrágni. Ferencváros-Ferencváros, hééé Ferencváros!
               Te, Ernô! Most, hogy így a fiúkról beszélünk, lehet, hogy jobb is, hogy az az író háromszor megfürösztött téged abban a regényben? Talán jobb volt eszmétôl lázasan a hazáért meghalni, mint felnôni, és elveszíteni benne a hitet, vagy megélni, hogy a haza elveszejt téged?
               Haza, haza – nagy Há vagy kicsi? Hogy írjam, Ernô? Ha nagybetűvel írom, manapság azt mondják, magyarkodok, ha kicsivel, rám fogják, hogy áruló vagyok, és akkor az én nevemet is csupa kisbetűvel írják majd valakik. A valakik sokan vannak, s valahogy mindig megtalálják egymást. Nemrég óta van egy nagy találmány. Neked nagyon tetszene. Internetnek hívják, mindenki használhatja, hogy híreket olvasson, tanuljon, vagy üzenjen vele másoknak, és úgy van az, Ernô, hogy ma divat mindent kisbetűvel írni. Neveket, címeket, és az emberek annyi ostobaságot és aljasságot képesek írni egymásnak, egymásról – persze nem az igazi nevükön – hogy tulajdonképpen mindegy is, kisbetűvel írják a nevüket vagy nem, mert csak a név kötelez, a névtelenség semmire sem kötelez. Lehet, hogy ez egy olyan kisbetűs kor, és ez a világ csak a valakiké?
               Ugye, hogy nem úgy van az, Papuskám?! Ugye, hogy a HAZA nagybetű, csupa-csupa erôs, hatalmas írásjegy? És a GRUND is? És az is, hogy, SZABADSÁG, EGYENLÔSÉG, TESTVÉRISÉG, meg, hogy BARÁTSÁG, BÁTORSÁG, BECSÜLET, ÁLDOZAT, MEGBOCSÁTÁS? Ugye, mi azért így írjuk? Ugye, így? Na jól van, jól van. Te mindig meg tudsz nyugtatni ez ügyben. Látod, most is te adod a bizonyosságot, mint ajándékot, pedig ez a te születésnapod. Köszönöm neked.
               Ami pedig a korodat illeti, a századik születésnapot, rá se ránts! Tudod, halhatatlanoknál ez csak rigófütty. Boldog születésnapot, Ernô! Éljenek a Pál utcai fiúk, éljen a grund!
               (forrás: http://www.erdely.ma/publicisztika.php)
    Tisztelettel: Geszti Péter

    Faggatóka

               Új rovatot indítottunk a Gyergyói Kisújság jóvoltából az ifi-oldalon. Havonta megismerkedhettek Gyergyószentmiklóson született, illetve itt élô tehetséges fiatalokkal, akik tudományokban, művészetben bizonyítják hozzáértésüket. Továbbá szívesen fogadjuk, ha ti is ajánlatokat tesztek arra vonatkozóan, hogy kit faggassunk még ki.
               Másodikként Bíró Csongort kérdeztük lehetôségeirôl, terveirôl.
               Névjegy: Bíró Csongor, Gyergyószentmiklóson született, 18 éves, a Salamon Ernő Gimnázium XII. osztályos diákja.
               Több matematika-versenyen vett részt, az Erdélyi Magyar Matematika Versenyen az elmúlt évben második helyezést ért el, idén pedig harmadik helyen végzett – ez tulajdonképpen egyfajta selejtezô a Nemzetközi Magyar Matematika Versenyre, ahol öt ország magyar diákjai versenyeznek. A nemzetközi versenyen háromszor vett részt, két alkalommal harmadik helyezést ért el.
               Különbözô tesztversenyeken is kipróbálta magát: a Gordiusz megyei fordulóján kilencedik osztálytól vesz részt, a legjobb elért eredménye a második helyezés.
               A Gordiusz országos szakaszán (Magyarországon zajló verseny) 2007-ben a legjobb határon túli versenyzô különdíját kapta.
               A román oktatásügyi minisztérium által szervezett Kenguru tesztverseny országos szakaszán 2007-ben második díjat kapott.
               2007 decemberében Gyergyószentmiklós városától elismerô oklevelet kapott matematikából elért eredményeiért.
               Ezenkívül fizikából is számos versenyen vett részt, köztük erdélyi és magyarországi versenyeken is.
               – Miért éppen a matematika?
               – Reál beállítottságú vagyok. De emellett köszönetet mondok azoknak az oktatóknak, Bíró Zoltánnak és Lakatos Mihálynak, akik hittek bennem és ezt a képességemet fejlesztették.
               – Szerinted milyen szereppel bír a sikerek hátterében az oktató?
               – Felkészítôtanáraimnak köszönhetem az eredményességem nagyrészét: melléállásuknak, bíztatásuknak és a felkészítés során nyújtott segítségüknek köszönhetôen értem el ezeket az eredményeket.
               – Mostanában is folyamatosan készülsz versenyekre?
               – Majdnem minden hétvégén matematikából és fizikából veszek részt különbözô versenyeken, a Kenguru tesztverseny megyei szakaszára és a Gordiusz országos megmérettetésére készülök.
               – Mit jelent ez neked?
               – Kihívást, önmagam fejlesztését, de fontos a versenyek jó hangulata, a társaság, és az új barátok.
               – Nemsokára véget érnek a középiskolás évek, ezeknek az éveknek az élményei közül oszd meg velünk, mire emlékszel vissza szívesen és mire nem.
               – Amire szívesen emlékszem, az az iskola, az iskolai hangulat, amit egy nagycsaládhoz tudok hasonlítani. Olyan tanórákon vehettem részt, amelyek élményt jelentettek számomra.
               A kevésbé jó emlékem az, amikor a fizikumban található az elektronikusan mozgatható függöny az én hibámból meghibásodott – azóta ahányszor látom, most már működôképesen, mindig eszembe jut...
               – Hogyan tovább?
               – A matematikába és fizikába fektetett munka révén a Műszaki Egyetemet választom, egyelôre Kolozsváron, majd lehetôség szerint külföldi tanulmányúton is szeretnék részt venni.
               – Most még távolinak tűnik, de megkérdezzük: számítasz-e arra, hogy hazajössz Gyergyóba?
               – Gyergyószentmiklóst szeretem, és sokat gondolkodtam rajta, hogy vajon visszajönnék-e. Most úgy gondolom, hogy szeretnék, de ez még változhat. Remélhetôleg, én fogom eldönteni, visszajövök-e vagy sem.
               – Egy üzenet a többi fiatalnak...
               – Az adódó lehetôségeket ragadjátok meg, próbáljátok ki magatokat minél több területen, és vigyázzatok, hogy életetek kiegyensúlyozott legyen.

    Nemzetközi fotópályázat

               Szigetszentmiklós Város Önkormányzata fotópályázatot hirdet, melynek célja a testvérvárosok fiataljainak körében a tehetséges alkotók felkutatása és bemutatása.
               A pályázatra 14–30 év közötti, Szigetszentmiklós testvérvárosaiban élô alkotók jelentkezhetnek – Gyergyószentmiklósról is, saját készítésű fotókkal.
               További feltételek, szükséges adatok:
               – rövid, fotóval ellátott önéletrajz;
               – minden pályázati fotót A4-es méretben kell csatolni, továbbá 3 db 9x13-as képet;
               – a beküldött képeket megszámozva, CD-re írva kell eljuttatni;
               – a CD-n mellékletként jelenjen meg a képek szöveges bemutatása, valamint a kategóriák megnevezése;
               – egy pályázó maximum két kategóriában nevezhet;
               – kategóriánként 5 képpel, a pályázati kategóriát megjelölve lehet benevezni (sorozat 5 képig adható be egy alkotásként, és egy témában legtöbb két sorozatot lehet beadni);
               – a pályázaton való indulással a pályázó hozzájárul, hogy képeit bemutassák és jogdíjmentesen felhasználják.
               Témakörök:
               1. Természet – testvérvárosaink környezetében található és megôrzendô élôhelyek és élôviláguk;
               2. Ifjúsági portrék – pozitív kisugárzású, közösségi létre irányuló figyelemmel;
               3. Szerkesztett képek/montá-zsok;
               4. Városunk: védjük, építjük – a múlt emlékeinek feldolgozása és napjaink építményei a jövônek.
               Beküldési határidô: 2008. május 20.
               Eredményhirdetés: 2008. június 14-én a Sárgaház elôtti parkolóban.
               Minden beérkezett pályamunka bemutatásra kerül Szigetszentmiklóson az Ifjúsági találkozó ideje alatt, 2008. június 11–15. között.
               Díjazás:
               Kategóriánként egy gyôztes, valamint egy közönségdíj lesz, melyekhez egy emlékplakett kapcsolódik.
               I–IV. kategória: 100 euró
               Közönségdíj: 100 euró
               Zsűri: Vidivics István, a Magyar Fotóművészek Szövetségének tagja, Kalmár András operatôr, Gulyás Lajos a Kardos István Általános Iskolából, a Csonka János Műszaki Szakközépiskola és Szakmunkásképzô Intézetbôl és a Batthyány Kázmér Gimnáziumból egy-egy tanuló.
               A fotókiállítás helyszíne a Városi Könyvtár és művelôdési ház.


                                           Kisasszony
    Nagyanyáink 12 tippje a szépségért

               Nem kell mindig a legújabb termékeket használni.
               Sôt, a régi trükköket biztonsággal bevetheted, ráadásul már az idô próbáját is kiállták.
               1. Illóolajos bôrápolás
               Gyakran elôfordul, hogy a krémekben lévô táplálóelem nem elég hatásos.
               Megoldás: használj a bôrtípusodnak megfelelô illóolajat, mert az megnyitja a pórusokat, és aktiválja a hajszálerek vérkeringését, így a felvitt krém az alsó bôrrétegeket is eléri. Száraz és normál bôrre levendulát, zsíros bôrre mentát.
               2. Nyakfeszesítô torna
               A következô gyakorlattal megôrizhetô a bôr feszessége a nyakon és a dekoltázson, ráadásul az elsô ráncok is eltüntethetôk vele.
               Feküdj hanyatt, és az alsó ajkadat a felsôre húzva, a fejedet fordítsd jobbra, és számolj hatig! Tégy ugyanígy a másik oldalra is. Ismételd ötször mindkét oldalra.
               3. Hegyi levegô
               Régen így hívták, ha valaki kipirosította az arcát. Az arcbôrnek szüksége van oxigénre: serkenti a sejteket, selymessé teszi a bôrt, és a frissesség érzését kelti. Sétálj naponta húsz percet friss levegôn. Ha városban élsz, akkor kirándulj kéthetente.
               4. Szépítô gôz
               A gôzfürdô napjainkban már a szépségszalonok alapberendezéséhez tartozik. Tisztítja az arcot, és lehetôvé teszi a salak- és méreganyagok kiürülését a szervezetbôl. A gôzfürdôzés elônye a klasszikus finn szaunával szemben az, hogy kíméletesebb, és a kellemes, enyhe gôz értékes nedvességet kölcsönöz a bôrnek.
               5. Olajkúra
               A lábszárak könnyen kiszáradhatnak és viszkethetnek. Ezen a problémán sokat segít az egyszerű és hatásos olajkúra, amely mindkét kellemetlenséget megszünteti. Négy evôkanál napraforgó- vagy mandulaolajat melegíts fel, majd körözô mozdulatokkal masszírozd a bôrbe! Ismételd kétnaponta egy héten át!
               6. Erôsítô mézkúra
               A hideg szél és a száraz szobalevegô nemcsak a bôrnek, de a hajnak is komoly megterhelés. Természetes vitalizáló módszer a fáradt, igénybe vett hajra a mézes-ecetes hajmosás.
               Keverj össze három teáskanál mézet egy teáskanál ecettel és fél liter meleg vízzel! Hajmosás után erôsítôként vidd fel!
               7. Szôkítô kamilla
               A kamillás hajöblítés csillogóvá teszi a télen besötétedett, természetes szôke hajat.
               Három maréknyi szárított kamillavirágra önts forrásban lévô vizet! Egy óra múlva teaszűrôn keresztül szűrd le, és add hozzá egy fél citrom levét – ez fokozza a hatást. Hajmosás után ezzel öblítsd le a sampont.
               8. Olajat a fejre is!
               A kiszáradt, viszketô fejbôrt az illóolajokból álló keverék megnyugtatja.
               Csepegtess pár csepp kamillaaromával dúsított jojobaolajat választékonként a hajra, masszírozd be, és hagyd, hogy az éjszaka folyamán hasson! Reggel hígított samponnal moss hajat!
               9. Gyógynövény a jókedélyért
               A tavaszi fáradékonyság és levertség kivédésére használj gyógyfüveket!
               Próbáld ki az orbáncfű, a citromfű és a ginszeng hatását!
               Az orbáncfű szedésekor kerüld a szoláriumot, mert fokozza a bôr fényérzékenységét!
               10. Gyengéd bôrhámlasztás
               Száraz, pikkelyes vagy fakószürke a bôröd? Frissítsd fel gyengéd peelinggel! Ezt a fajta hámlasztást még az egyébként száraz bôr is jól elviseli.
               Jojobaolajat keverj össze azonos arányban konyhasóval, és óvatos, körözô mozdulatokkal vidd fel a bôrre, majd tusold le! Végül a bôrrôl a vizet csak itasd fel!
               11. Egészséges színkavalkád
               A piacon vásárlás alapszabálya: minél tarkább, annál jobb! Az erôsítô zöld és narancssárga szín a sejtvédô karotinoidok és flavonoidok jelenlétére utal. Kerüld a fakó melegházi növényeket! Slágerlista-vezetôk: káposzta, fokhagyma, spenót, kelbimbó.
               12. Fürdôzz úgy, mint Kleopátra
               Már az egyiptomi királynô is esküdött a tejes-mézes bôrápolásra, és ezt szépanyáink is alkalmazták. Készíts magadnak hetente egyszer Kleopátra-fürdôt!
               Szórj kétmaréknyi tengeri sót az üres fürdôkádba, majd engedj rá fürdôvizet! Közben egy csésze mézet keverj össze egy liter meleg tejjel, és az elegyet fél evôkanál búzacsíraolajjal vegyítve add a fürdôvízhez!

    Pihe-puha pogácsa

               Hozzávalók: 60 dkg liszt, 3 tojás, 1 kis doboz tejföl, 25 dkg margarin vagy fele-fele arányban zsír, 4 kiskanál só, 1 kiskanál cukor, 5 dkg élesztô, pici sajt.
               Elkészítés: A lisztet egy nagy tálba öntjük, hozzáadjuk a cukrot, a sót és a tojásokat. A tojásokat felverve keverjük bele (mert ki kell venni egy picit belôle, és azzal lehet megkennni a pogácsák tetejét). A margarint és a tejfölt a mikróban szobahômérsékletűre melegítjük, és a tejfölbe belekeverjük az élesztôt. Majd mindent hozzáadunk a liszthez. Kicsit átgyúrjuk, és hagyjuk kelni kb. 1/2 órát. Pihenés után párszor hajtogatva kinyújtjuk kb. 2 ujjnyi vastagra, és kiszaggatjuk. A tetejét megkenjük tojással, és sajtot szórunk rá. 220 fokon kb. 30 percig sütjük. Megjegyzés: Nagyon finom és puha! Nem szabad túl vékonyra nyújtani, mert kiszárad.

                         Egészség

    Házi gyógymód makacs fejfájás ellen

               Az elôzô napi iszogatás, hangos zene, dohányzás és mulatozás sajnos, komoly fejfájást okozhat. Tippjeinkkel megszüntetheted az este kellemetlen utóhatásait!
               A fejfájás, függetlenül attól, hogy hol és hogyan fáj, nagyon kellemetlen. Az egész hangulatodat és napodat tönkreteheti. Nem tudsz koncentrálni, lüktet, szúr, nyilall, hasogat, vibrál, rontja a látásodat, türelmetlenné és fáradttá tesz. Ilyenkor a legegyszerűbb megoldás, ha a fejedre húzod a takarót, és egész nap ki sem jössz alóla.
               Ha azonban nem szeretnél egész nap ágyban maradni, akkor fogadd meg alábbi tippjeinket, és szabadulj meg a kínos macskajajtól!
               Masszírozd!
               Attól függôen, hogy hol fáj a fejed, masszírozással remekül harcolhatsz ellene.
               Vibráló látás, szemkörnyék
               Ha fejfájásod a szemeid környékén tapasztalod, és emiatt kifejezetten rosszul, homályosan vagy vibrálva látsz, akkor a szemüreg masszírozásával csodákat művelhetsz.
               Szorítsd mutató- és hüvelykujjad közé orrnyerged, egészen a tövénél, és nyomd erôsen pár másodpercig. Ezután hirtelen engedd el, és ismét várj néhány pillanatot. Közben mindvégig egy pontra nézz.
               Homlok, halánték
               Ebben az esetben jótékony hatása lehet a homlok ujjbegyekkel történô nyomkodásának, a halántékon végzett körkörös mozdulatoknak, illetve a nyakszirt felsô része masszírozásának. Kérj meg valakit, hogy alaposan masszírozza meg nyakadat, mert a halánték körüli fejfájás a legtartósabb általában.
               Nyilalló fájás
               A kifejezetten nyilalló fejfájás ellen a hüvelykujjat kell masszírozni. Egyik kezeddel fogd hüvelyk- és középsô ujjad közé a másik tenyered hüvelykujj és tenyér közötti puha részét, és nagyon erôsen nyomd fél percig. Ne hagyd abba, ha fájdalmat érzel.
               Ha úgy gondolod, hogy azért fáj a fejed, mert elôzô nap a kelleténél egy picit többet ittál, akkor már az is nagyon sokat javíthat a helyzeten, ha megiszol gyorsan két liter vizet. Az alkohol ugyanis elvonja a szervezetbôl a vizet, melynek pótolásával enyhülhet fájdalmad.
               Lélegezz!
               Érdekes, hogy az ôsi kínaiak szerint, ha az ember nem figyel légzésére, akkor csak piheg. Ha pedig piheg, akkor a fellépô oxigénhiány fejfájást okozhat. Ülj le egyenes háttal egy székre, jól domborítsd ki melled, és figyelj légzésedre. Hunyd be a szemed, és koncentrálj arra az érzésre, amikor tüdôdbe beáramlik a levegô, majd lassan fújd ki. Ezzel azonnal friss levegôhöz jut az agy.
               Egyél!
               Az is problémát okozhat, ha ma még nem ettél eleget, vagy ha régen ettél édeset, és a vércukorszinted lezuhant. Egyél mézes kenyeret, vagy szopogass el egy kocka csokoládét. Ha egyáltalán nem ettél egész nap, akkor pedig ideje bekapnod valamit. Figyelj azonban, hogy ne egyél hirtelen túl sokat.
               Igyál teát!
               Borsmentát és citromfüvet használj, ezek leveleit törd meg kissé, forrázd le, és ha már ihatóra hűlt, akkor ízesítsd mézzel, esetleg citromlével. Legalább három decit, vagyis egy nagy bögre teát kell ahhoz elfogyasztanod, hogy a fejfájás elmúljon.

                         Sport

    Labdarúgás
    Hétközi fordulót rendeztek

               Március 19-én, szerdán rendezték a IV. Liga Hargita megyei csoportjának hétközi, 15. fordulóját. Eredmények. Keleti-Csoport: Gyergyószentmiklósi Jövô – Gyimesközéplok 1–1 (0–0). Gólszerzôk: Ţepes Andrei (88.), illetve Ambrus Csongor (63.). Korábban lejátszott mérkôzésen: Csíki ISK – Tölgyesi Real 1–0. A Nyugati-Csoportban: Székelykeresztúri Egyesülés – Parajd 0–1 (0–1). Gólszerzô: Ponyori János (3.). Székelyszentmihályi Szalon – Szentegyházi Vasas 3–2 (3–1). Gólszerzôk: Kuti László (6.), Kovács Sándor (21.), Kovács Barna (31.), illetve Mag Árpád (3. és 84.). Farcád – Alsósófalva 0–1 (0–0). Gólszerzô: Angi Csaba Sándor (85.).
               Szintén a múlt szerdán rendezték meg a megyei szintű Románia-kupa 16-os döntôjének utolsó mérkôzését. A mérkôzés eredménye: Tusnádi Piliske – Csíkszeredai ISK Start 1–0 (0–0). Gólszerzô: Pál Szilárd (71. perc). Március 21-én, pénteken idegenben lépett pályára a gyergyói csapat. A bajnoki mérkôzés eredménye: Csíkszeredai ISK – Gyergyói Jövô 0–0.
               A múlt hét végi, 21. bajnoki fordulóban a gyergyói csapat hazai pályán mérkôzött. A március 23-án, vasárnap lejátszott mérkôzésen a soros ellenfél a Keleti-Csoport éllovasa, a Csíkszeredai Balánbányai ASA együttese volt. A fiatal játékosokból álló gyergyói csapat nem igazán tudta tartani a lépést a jobb játékerôt képviselô vendégekkel. Az elsô félidôben, a hazaiak védelmi megingásait kihasználva, kétszer találtak a Jövô kapujába. A második félidôben sem változott meg jelentôsen a játék képe, s a többet támadó vendégek újabb gólokat szereztek. Alig több mint egy- órányi játék után már 0–4 volt a mérkôzés eredménye. A folytatásban visszavettek ugyan a lendületbôl a vendégek, de a Jövô csapata így sem tudott igazán veszélyes helyzeteket kialakítani. Két perccel a mérkôzés vége elôtt azonban sikerült szépítenie a Jövônek, ekkor Scurtu Florin talált közelrôl az ellenfél kapujába.
               A bajnoki mérkôzés végeredménye: Gyergyószentmiklósi Jövô – Csíkszeredai Balánbányai ASA 1–4 (0–2). Gólszerzôk: Scurtu Florin (88.), illetve Drian Mirel (11.), Mitocaru Ciprian (35.), Ciobă Adrian (51.) és Obrijanu Ionel (62.). A Jövô csapata a következô összeállításban játszott: Balázs – Scurtu Florin, Mihalache, Codreanu (Bakos), Catrinoi – Muscă (Ţepeş Sebastian), Ţepes Andrei, Scurtu Nelu, Nagy Csongor (Páll Levente), Nagy Dénes és Gáll (Réthi).
               A 21. bajnoki forduló további eredményei: Keleti-Csoport: Gyimesközéplok – Csíkszentmihály 4–2. Nyugati-Csoport: Székelyszentmihály – Parajd 0–2, Farcád – Székelykeresztúr 3–2, Udvarhelyi Roseal – Alsósófalva 2–1.
               A Nyugati-Csoport rangsorában: 1. Szentegyházi Vasas 41 pont, 2. Parajd 30 pont, 3. Farcád 28 pont, 4. Udvarhelyi Roseal* 24 pont, 5. Székelykeresztúr 13 pont (gólarány: 14–37), 6. Székelyszentmihály 13 pont (19–43), 7. Alsósófalva 9 pont. * Az Udvarhelyi Roseal csapata 13 ponttal büntetve.
               Március 26-án, szerdán a IV. Liga Hargita megyei csoportjában a korábban elnapolt 16. forduló mérkôzéseire került sor. A hétközi fordulóban a következô műsor szerint mérkôztek: Gyergyószentmiklósi Jövô – Tölgyesi Real, Alsósófalva – Székelykeresztúr, Szentegyháza – Farcád és Székelyudvarhelyi Roseal – Székelyszentmihály. A Csíkszentmihály – Csíki ISK találkozót március 28-án, míg a Csíkszeredai Balánbányai ASA – Csicsó mérkôzést március 29-én, szombaton rendezik.
               A 22. bajnoki forduló (március 29–30.) műsora: Keleti-Csoport: Gyimesközéplok – Gyergyói Jövô (március 29., szombat 14.00 órától), Csíkszentmihály – Csicsó (március 30-án) és Tölgyes – Csíki ISK (április 2-án). Nyugati-Csoport: Szentegyháza – Székelyszentmihály (március 29., szombat 15.00 órától), Alsósófalva – Farcád (március 30-án) és Parajdi SE – Székelykeresztúri Egyesülés (március 30-án).
               * A megyei szintű teremfoci- bajnokság legutóbbi eredménye: Udvarhelyi Gimi – Csíki Siculum 10–4. A megyei teremfoci-bajnokság rangsorában: 1. Keresz- túri Egyesülés 9 pont/ 3 mérk., 2. Udvarhelyi UH 4 pont/ 3 mérk., 3. Udvarhelyi Gimi 3 pont/ 2 mérk., 4. Udvarhelyi Infopress 1 pont/ 2 mérk., 5. Csíki Siculum 0 pont/ 2 mérkôzés.
               * Az ifjúsági C-csoportban jegyzett legutóbbi eredmények: Lövéte – Szentegyháza 0–2, Keresztúr – Udvarhelyi ISK 4–2. A többi mérkôzés eredményét jövô héten hitelesítik.
               * A Megyei Labdarúgó Egyesületen belül működô Fegyelmi Bizottság legutóbbi döntése értelmében Ţepes Andreit, a Gyergyói Jövô labdarúgóját egyfordulós eltiltással büntetik, mert mostanig 7 sárgalapot gyűjtött össze. Az eltiltáson kívül a játékost 130 lejes birság kifizetésére kötelezik. Amint arról tájékoztattak, a játékos eltiltása a Tölgyes elleni mérkôzésre szólt, mert a múlt vasárnapi találkozón pályára lépett. Ugyanakkor 4 sárgalap összegyűjtése miatt egyfordulós eltiltással büntették a következô játékosokat: Tankó Csaba, Fikó Szabolcs (Gyimesközéplok) Kenesi Ferenc és Biró Dénes (Parajd). Az eltiltott játékosok 65 lej büntetést kell fizessenek.

    Teremfoci
    Itthon játszik az Elite

               Az elmúlt héten a 18. forduló mérkôzései kerültek lejátszásra a teremlabdarúgó II. Liga 2. csoportjában. Eredmények: Piskitelepi 2003 Olimpic – Sepsiszentgyörgy 5–3, Real Craiova – Marosvásárhelyi City'us II. 3–0 (meg nem jelenés). Gyergyószentmiklóson: Elite – Dava Déva 7–6 (3–1). Gólszerzôk: Covrig Alin (3.), ifj. Nagy Zsolt (13., 29.) Bliorţ Lucian (20., 25.), Mezei Imre (30.), Bliorţ Ciprian (39.), illetve Cătănaş Corneliu (12., 32., 37.), Mircea Claudiu (31., 38.), Sandor Cristian (39.). Játékvezetôk: Gane Emil (Oneşti), Ghioane Robert (Bákó). Megfigyelô: Voicu Valerian (Bákó).
               A gyergyói csapat legutóbbi ellenfelei, a dévaiak, a mérkôzés elôtt a rangsor utolsó, hatodik, helyét foglalták el. Így ezt a bajnoki találkozót akár alsóházi rangadónak is nevezhetjük, tudva, hogy az Elite alig egy hellyel feljebb tanyázik a rangsorban. A mérkôzés némi késéssel kezdôdött. Ennek oka az volt, hogy a vendégek késve érkeztek. Mindössze öten – négy mezônyjátékos és egy kapus – jöttek városunkba a Dava Déva csapatát képviselve. Ezt látva, többen úgy vélekedtek, hogy a gyergyói csapat fölényes gyôzelmet arat a 18. bajnoki fordulóban. Az elsô gólt a mérkôzés elején Covrig lôtte: 1–0. A folytatásban is támadt az Elite, de gólt nem sikerült lôni, kihasználatlanul maradt néhány helyzet. A 12. percben kiegyenlítettek a vendégek csapatkapitányuk, Cătănaş révén: 1–1. Egy perccel késôbb ifj. Nagy Zsolt szerezte meg a vezetést (2–1) az Elite számára, majd az elsô félidô utolsó percében Bliorţ Lucian növelte az elônyt, s az eredmény 3–1-re alakult. A harmadik gyergyói gólt szerzô Bliorţ Lucian különben több gólhelyzetet is kihagyott az elsô félidôben.
               A második játékrész elején Bliorţ Lucian tovább növelte az Elite elônyét (4–1), majd négy perccel késôbb ifj. Nagy Zsolt góljával megnyugtató elônyre (5–1) tett szert a helyi csapat. Még korántsem volt vége, hisz Mezei Imre is betalált közelrôl, s az eredmény 6–1-re alakult. Egy perccel késôbb azonban, mintegy figyelmeztetésként, a vendégektôl Mircea Claudiu lôtt gólt: 6–2. Kilazítottak az Elite labdarúgói, s a hátralévô idôben feljöttek a vendégek. Hat perc alatt egymásután háromszor találtak az Elite kapujába, s az eredmény 6–5-re alakult. Az utolsó elôtti percben Bliorţ Ciprian lôtt újabb gólt (7–5) az Elite számára, de a vendégek sem tétlenkedtek, hisz a végén Sandor révén ismét betaláltak (7–6). A végsô sípszóig nem születtek újabb gólok. Fordulatos, érdekes mérkôzésen nyert az Elite csapata, amely megfelelô összpontosítással akár nagyobb arányú gyôzelem birtokában is elhagyhatta volna a pályát.
               A korábban lejátszott, 17. forduló utáni rangsorban: 1. Marosvásárhely 42 pont (gólarány: 90–50), 2. Real Craiova 30 pont (105–90), 3. Sepsiszentgyörgy 29 pont (83–76), 4. Piskitelep 23 pont (106–101), 5. Gyergyói Elite 16 pont (82–99), 6. Dava Déva 10 pont (69–119).
               A következô, 19. – utolsó elôtti – bajnoki forduló (március 29–30.) műsora: Dava Déva – Real Craiova, Marosvásárhelyi City’us – Sepsiszentgyörgyi Spicom és Gyergyói Elite – Piskitelepi 2003 Olimpic. A városunkban sorra kerülô bajnoki mérkôzés idôpontja: március 30., vasárnap 14.30 óra.
               A múlt héten (március 18–20.) lejátszott teremlabdarúgó Románia-kupa 2. fordulójának eredményei: Egreta Tulcea – Slobozia-i ISK 6–3, Gecorom Craiova – Piskitelepi Olimpic 7–3, Sepsiszentgyörgyi Spicom – Marosvásárhelyi City’us II. 5–6 és Real Craiova – Athletic Bukarest 5–6. A gyôztesek tovább jutottak.
               Március 26-án és 27-én rendezték a Románia-kupa 3. fordulóját. A következô párosítás szerint mérkôztek: Egreta Tulcea – United Galaţi, Athletic Bukarest – Futsal Konstanca, City’us II. – Clujana Kolozsvár, Gecorom Craiova – Futsal Club Craiova, Temesvári Poli – Resicabánya, Quasar Déva – CIP Déva, City'us I. – Székelyudvarhelyi Sport Klub és Csíkszereda – Moldocor Piatra Neamţ.

    Küzdôsport
    Tékvandó országos bajnokság

               Március 22-én, szombaton rendezték meg Bukarestben a WTF-taekwondo országos bajnokság küzdelmeit. Az ifjúsági és felnôtt sportolókat felvonultató országos bajnokságon 32 klubcsapat több mint 200 sportolója lépett a küzdôtérre. Mindannyian a zónadöntôkön vívták ki az országos döntôn való indulási jogot. A gyergyói sportolókat is magába foglaló Blackwidow SK az országos bajnokságon 12 sportolóval képviseltette magát Péter Balázs 2 Danos edzô vezetésével. A bukaresti versenyen részt vevô sportolók közül heten dobogós helyezést értek el.
               Eredmények. Második helyezettek: Vaszi Borbála (felnôtt, -52 kg), Madarász Melinda (ifjúsági, -63 kg). Harmadik helyezettek: Görbe Csongor (ifjúsági, -48 kg), Munzlinger Noémi (ifjúsági, -49 kg), Mali Amália (ifjúsági, -52 kg), Len Attila (ifjúsági, -63 kg), Váta Csaba (ifjúsági, -45 kg).
               Az összesített eredmények alapján elkészített csapatrangsorban, az ifjúságiak mezônyében, a Blackwidow SK a 7. helyen végzett.

    Tenisz
    Két-két mérkôzés

               Az ausztráliai Sorrentoban megrendezett 25 000 dollár összdíjazású nôi teniszverseny elsô fordulójában: Nakano Yumi (japán) – Portik Szatmári Ágnes 2–6, 5–7. A második fordulóban: Barry Ellen (új-zélandi) – Portik Szatmári Ágnes 6–3, 6–3.
               A páros verseny elsô fordulójában: Kriz Nicole/ Portik Szatmári Ágnes – Binnie/ Ericksen (ausztrálok) 6–0, 6–1. A negyeddöntôben: Kriz Nicole/ Portik Szatmári Ágnes – Bai/ Calderwood (ausztrálok) 3–6, 3–6.

    Jégkorong/ Ifjúságiak
    Gyôzelemmel kezdtek

               Március 23-án, vasárnap elkezdôdött az észtországi Tallinban az ifjúsági (U18), divízió II-es világbajnokság B-csoportjának küzdelemsorozata. A tornán szereplô romániai ifjúsági válogatott játékoskeretét március 21-én, pénteken, az indulás elôtti napon véglegesítették Bukarestben. Észtországba a következô jégkorongozók utaztak: kapusok: Ruczuj Gellért és Balázs Csongor (mindketten Budapest Stars); mezônyjátékosok: Sikó Levente Szilárd, Ambrus Alpár, Botoş Vlad Daniel, Lukács László és Péter Zsolt (mind Gyergyói ISK Progym); Ştefan Bogdan Andrei, János Imre, Bíró Tamás, Fülöp Elôd, Molnár Zsombor, Dávid Attila (mind Csíki ISK Sportklub); Pascaru Leonard és Ţapu Ciprian (Dunărea Galaţi); Pál Ferenc, Imecs Attila, Fodor Csanád, Becze Tihamér és Laczkó Dávid Levente (mind Budapest Stars); Nistor Alexandros (bukaresti, de Kanadában játszik). Vezetôedzô: ifj. Antal Elôd; másodedzô: Corduban Victor. Csapatorvos: dr. Iliescu Dumitru. Gyúró: Török Attila. Küldöttségvezetô: Basa János.
               A múlt vasárnapi eredmények: Spanyolország – Románia 1–8 (1–2, 0–3, 0–3), Észtország – Nagy-Britannia 3–5 (0–0, 3–4, 0–1), Magyarország – Izrael 19–1 (5–0, 7–1, 7–0). A hétfôi mérkôzéseken: Nagy-Britannia – Románia 5–3 (3–0, 0–3, 0–2), Izrael – Spanyolország 4–12 (1–4, 3–2, 0–6), Észtország – Magyarország 2–3 (0–1, 1–1, 1–1). Március 25-én, kedden szabadnap volt. Két forduló után a csoport rangsorában: 1. Magyarország 6 pont (gólarány: 22–3), 2. Nagy-Britannia 6 pont (8–6), 3. Románia 3 pont (11–6), 4. Spanyolország 3 pont (13–12), 5. Észtország 0 pont (5–8), 6. Izrael 0 pont (5–31).
               Március 26-án, szerdán a Nagy-Britannia – Izrael, Magyarország – Spanyolország és az Észtország – Románia mérkôzések kerültek lejátszásra.
               A további műsor: március 27., csütörtök: Spanyolország – Nagy-Britannia, Románia – Magyarország, Észtország – Izrael. Március 28-án, pénteken szabadnap van beiktatva. Március 29., szombat: Románia – Izrael, Nagy-Britannia – Magyarország, Észtország – Spanyolország.
               A mérkôzések romániai idô szerint sorrendben 14.00, 17.30 és este 21.00 órakor kezdôdnek.

    Jégkorong/ Nôk
    Vébé Csíkszeredában

               Március 23-án, vasárnap kezdôdött el a csíkszeredai Vákár Lajos Műjégpályán a divízió IV-es nôi világbajnokság küzdelemsorozata. Antal István, Divoiu Adrian, Tăbăcaru Gheorghe és Stanciu Jean edzôk rendelkezésére a következô játékoskeret áll. Kapusok: Vrencseán Erika, Szigeti Ágnes és Herescu Andrea. I. sor: Koncsag Kinga, Váncsa Melinda, Ilyés Csilla, Dobandi Magdolna, Sándor Ibolya. II. sor: Katona Dalma, Magdó Szôcs Emese, Keresztes Erika, Csiszér Tímea, Zerkula Erika. III. sor: Danciu Ioana, Saita Zela, Novac Andrea, Orban Diana, Szabó Zsuzsanna. IV. sor: Râmbu Ana, Gál Erika, Avrigeanu Diana, Năstase Virginica, Miklós Emôke, Barta Ágota és Balló Noémi. Romániában csak Csíkszeredában és Bukarestben vannak nôi csapatok, a legutóbbi román bajnokságot a Sportklub nôi csapata nyerte Bukarest és a Sportklub II. elôtt.
               A Vákár Lajos Műjégpályán zajló csíkszeredai nôi világbajnokság lapzártáig jegyzett eredményei: Új-Zéland – Dél-afrikai Köztársaság 9–1, Törökország – Észtország 1–8, Románia – Izland 3–4 (1–2, 1–1, 1–1), Dél-Afrika – Észtország 1–2, Izland – Törökország 9–0, Románia – Új-Zéland 2–7 (0–2, 2–4, 0–1). Március 25-én, kedden szabadnap volt. Két forduló után a rangsorban: 1. Új-Zéland 6 pont (gólarány: 16–3), 2. Izland 6 pont (13–3), 3. Észtország 6 pont (10–2), 4. Románia (5–11) 0 pont, 5. Dél-Afrika 0 pont (2–11), 6. Törökország 0 pont (1–17).
               Március 26-án, szerdán a Dél-Afrika – Izland, Románia – Törökország és az Új-Zéland – Észtország mérkôzéseket rendezték. Március 27-én, csütörtökön a következô műsor szerint mérkôznek: 13.30 Izland – Új-Zéland, 17.00 Törökország – Dél-Afrika, 20.30 Románia – Észtország. Március 28-án, pénteken szabadnap. A folytatásban: március 29-én, szombaton: 13.30 Észtország – Izland, 17.00 Új-Zéland – Törökország, 20.30 Románia – Dél-Afrika.

    Jégkorong
    Ismét bajnok a Sportklub

               Március 22-én, szombaton a csíkszeredai Vákár Lajos műjégpályán rendezték meg az egyik fél négy gyôzelméig tartó ro-mán bajnoki döntô negyedik mérkôzését. A Sportklub – HC Csíkszereda csapatainak bajnoki döntôs párharcában a negyedik mérkôzés elôtt a korábban három gyôzelmet aratott Sportklub vezetett. A tavalyi, 2006/ 2007-es idényben is bajnoki címet szerzett Sportklub csapata így egyértelműen az idei döntô nagy esélyese volt. A várakozásoknak megfelelôen a bajnokok a döntô negyedik mérkôzésén is diadalmaskodtak és 4–0-s összesített eredménnyel megvédték bajnoki címüket, amely elôször sikerült a Sportklub történetében. A 2007/2008-as idényben a Sportklub a bajnoki aranyérmen kívül a Románia-kupát is megszerezte, a magyar bajnokságban pedig bronzérmesek lettek. A döntôben legyôzött ellenfél, a HC Csíkszereda is kimondottan jó idényt zárt, hisz döntôbe jutottak úgy a magyar, mint a román bajnokságban, ráadásul a Magyar-kupában is másodikok lettek.
               Bajnoki döntô, 4. mérkôzés: Csíkszeredai Sportklub – HC Csíkszereda 3–0 (2–0, 0–0, 1–0). Gólszerzôk: Duda, Carsky, Kavulic. Játékvezetôk: Christian Potocan, Robert Alfred (mindkettô osztrák), illetve Iliescu Marius és Trandafir Mihai.
               A román bajnokság 2007/2008-as idényének végeredménye: 1. (és országos bajnok) Csíkszeredai Sportklub, 2. HC Csíkszereda, 3. Bukaresti Steaua, 4. Gyergyószentmiklósi Progym, 5. Brassói Fenestela 68 MSC, 6. Dunărea Galaţi, 7. Sportul Studenţesc, 8. Csíkszeredai ISK Sportklub II.

    Jégkorong/ Magyar bajnokság
    Bajnok a Volán

               Március 20-án, csütörtökön rendezték Székesfehérváron a magyar OB I döntôjének 4. mérkôzését. A döntô elsô három mérkôzését megnyerô székesfehérváriak a papírformának megfelelôen ezúttal is megszerezték a gyôzelmet és egyben a magyar bajnoki címet. A döntô 4. mérkôzésének eredménye: Székesfehérvári Alba Volán – HC Csíkszereda 6–0 (1–0, 4–0, 1–0). Gólszerzôk: Sofron 2, Vaszjunyin, Palkovics, Ocskay és Benk. A 2007/2008-as idényben az osztrák bajnokságban is szerepelt székesfehérváriak sorrendben hatodik magyar bajnoki elsôségüket könyvelhették el. A döntô korábbi mérkôzésein a következô eredmények születtek: Székesfehérvári Alba Volán – HC Csíkszereda 5–3, 6–2 és 9–1.
               A magyar OB I 2007/2008-as idényének végeredménye: 1. (és bajnok) Székesfehérvári Alba Volán, 2. HC Csíkszereda, 3. Csíkszeredai Sportklub, 4. Dunaújvárosi Acélbikák-extra.hu, 5. Újpesti TE, 6. Ferencváros-Érsekújvár, 7. Miskolci Jegesmedvék.

    Teremfoci
    Székely-kupa

               Március 29-én, szombaton és március 30-án, vasárnap Gyergyószentmiklóson folytatódik az öregfiúkat felvonultató Székely-kupa teremlabdarúgó-torna idei küzdelemsorozata. A gyergyói sportcsarnokban sorra kerülô mérkôzéssorozaton a tervek szerint nyolc székelyföldi csapat vesz részt, amelyek két csoportban küzdenek. A csoportbeosztások: A-csoport: Székelykeresztúr, Barót, Székelyudvarhely és Gyergyószentmiklós; B-csoport: Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Csíkszereda és Tusnádfürdô.
               A március 29-én, szombaton lejátszásra kerülô A-csoport mérkôzéseinek idôpontjai és párosítása: 10.50 Udvarhely – Gyergyó, 11.30 Keresztúr – Barót, 13.30 Udvarhely – Keresztúr, 14.10 Barót – Gyergyó, 15.30 Barót – Udvarhely, 16.10 Gyergyó – Keresztúr.
               A B-csoportban a következô idôpontokban és műsor szerint mérkôznek: 9.30 Csíkszereda – Tusnád, 10.10 Sepsiszentgyörgy – Kézdivásárhely, 12.10 Csíkszereda – Sepsiszentgyörgy, 12.50 Kézdivásárhely – Tusnád, 14.50 Kézdivásárhely – Csíkszereda, 16.50 Tusnád – Sepsiszentgyörgy.
               Március 30-án, vasárnap 9.30 órakor kezdôdik az elsô elôdöntô (A1 – B2), majd 10.10 órakor a második elôdöntô (A2–B1). Az elôdöntôk vesztesei vasárnap 11.00 órai kezdettel mérkôznek a 3. helyért. A tervek szerint a gyergyószentmiklósi torna döntôje 11.40 órakor kezdôdik.
               A Székely-kupa gyergyói fordulója a 12.30 órakor kezdôdô díjkiosztással ér véget.

    Kézilabda/ Iskolások
    Nagy Imre-kupa

               Nemrég került megrendezésre a csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskolában a kézilabdázók hagyományos tornája, a Nagy Imre-kupa küzdelemsorozata, amelyen jól szerepeltek a Gyergyói-medencei csapatok. Az idén 18. alkalommal megszervezett, V–VIII. osztályosok számára kiírt Nagy Imre-kupán a magyarországi, újkígyósi testvériskola lány- és fiúcsapatai mellett a Hargita megyei kézilabdaközpontok csapatai is képviseltették magukat. A mérkôzésekre a csíkszeredai sportcsarnokban került sor.
               Eredmények. Fiúk: Nagy Imre Ált. Isk. – remetei Fráter György iskola 17–9, udvarhelyi Móra Ferenc iskola – újkígyósi Széchenyi István iskola 10–14, Ditró – Újkígyós 18–16, Udvarhely – Ditró 18–18, Remete – Újkígyós 8–10, Nagy Imre Ált. Isk. – Ditró 20–11. A torna végsô rangsorában: 1. Nagy Imre Ált. Isk., 2. Ditró, 3. Újkígyós.
               Lányok: Nagy Imre Ált. Isk. – Újkígyós 8–12, Zetelaka – Gyergyószárhegy 11–2, Nagy Imre Ált. Isk. – Ditró 2–4, Újkígyós – Szárhegy 8–7, Zetelaka – Ditró 14–4, Nagy Imre Ált. Isk. – Szárhegy 9–4, Újkígyós – Zetelaka 7–15, Szárhegy – Ditró 8–6, Nagy Imre Ált. Isk. – Zetelaka 4–15 és Újkígyós – Ditró 13–8.
               A rangsorban: 1. Zetelaka, 2. Újkígyós, 3. Szárhegy.

    Kosárlabda
    Két negyedik hely

               Március 22-én és 23-án Kolozsváron rendezték meg az V–VIII. osztályos tanulókból álló diákcsapatok számára szervezett zónadöntô mérkôzéseit. A fiúk és a lányok mezônyében is, városunkat a Fogarassy Mihály Általános Iskola tanulóiból álló csapatok képviselték. A Kercsó Zoltán edzô által irányított fiúegyüttes a csoportmérkôzés után a harmadik helyért mérkôzhetett, de 66–63 arányú vereséget szenvedtek Marosvásárhely együttesétôl, így a negyedik helyen végeztek a zónadöntôn. A Hoffmann Gabriella testnevelô tanár-edzô által felkészített csapatból összeállított gyergyói lányok együttesét Kolozsvárra Elekes Ágnes testnevelô tanár kísérte el. Amint azt megtudtuk, a lányok mezônyében a tervezett hat helyett csak négy együttes játszott körmérkôzéses alapon. Városunk képviselôi minimális arányú vereségeket szenvedtek a leigazolt játékosokat is felvonultató ellenfelekkel szemben, és végül a negyedik helyen végeztek.
               A gyergyói iskoláscsapatok ezúton is köszönik a támogatóknak – Kordial, Ben-Com-Mixt, Fornetti, GO SA és a lelkes szülôk – az utazáshoz nyújtott segítséget.
               Köszönet érte!

    Sakk

               Március 30-án, vasárnap a művelôdési központ 40-es termében kerül megrendezésre a Jövô-kupa elnevezésű sakkverseny. A reggel 9 órakor kezdôdô vetélkedôre 8.30 órai kezdettel, korhatár nélkül bárki benevezhet. Minden érdeklôdôt szeretettel várnak!

    Sífutás

               Április 5-én, szombaton a Bucsin-tetôn kerül megrendezésre a hagyományos Gyergyói Símaraton. A 10 órakor kezdôdô idény végi megmérettetésre korhatár nélkül lehet benevezni. A szervezôk a Bucsin-tetôi símaratonra minden érdeklôdôt szívesen látnak!
    A sportrovatot szerkeszti: Rokaly Zsolt


                         Horoszkóp
    Március 27 – április 2.

               KOS (III.21-IV.20.)
               Nocsak, nocsak! Minden energiáját kifelé sugározza, mindenkivel törôdne? Csak nem valami bűntudat-kompenzáció? Nem lehetetlen, nem elôször kerül saját csapdájába, ilyenkor gyakran érez lelkiismeret-furdalást.
               BIKA (IV.21-V.20)
               Csak udvariasságból ne látogasson beteget, és amennyiben nem feltétlenül fontos, akkor ne ücsörögjön az orvosi váróban, illetve kerülje a zsúfolt helyeket! Erôsítse immunrendszerét, próbáljon meg elkerülni mindenféle vírust.
               IKREK (V.21-VI.21.)
               Hitvány anyagi helyzete, fôként most, nagyon idegesíti. Sajnos, komolyabb javulás, egyelôre, nem látható. Egészség: Csak azt a gyógyszert vegye be, amit orvosa ajánl, hagyja, hogy szakember állítsa fel a diagnózist.
               RÁK (VI.22-VII.22.)
               Nagy lendülettel és munkabírással kezdi a hetet, és talán egy kicsit túl is tervezi magát. Egy friss ismeretség csodákra képes, kibillenti abból az egyhangú állapotból, amiben eddig élt.
               OROSZLÁN (VII.23-VIII.23.)
               Új ötleteit csak akkor valósíthatja meg, ha egészséges. Sokat számít a napi rendszeresség, a nyugalom. Ha a munkája hosszas ülésre, mozdulatlanságra ítéli, akkor legalább este tornázzon, kocogjon, sétáljon egy órácskát!
               SZŰZ (VIII.23-IX.21.)
               Ezen a héten olyan érzelmi változásokat tapasztalhat magán, ami meggondolatlanságra ösztönzi, és megzavarhatja az életvitelét, egészségét. Az a Szűz, aki hosszú távon szeretné megtartani friss kapcsolatát, vessen be minden bűbájt, praktikát!
               MÉRLEG (IX.24-X.23.)
               A Mars végre elvonul az otthonát jelölô területrôl, így kevesebb az esélye annak, hogy kitör a vihar Ön és kedvese között. Egy új lehetôség kínálkozik a hét elsô felében. Használja ki a kedvezô bolygóhatásokat!
               SKORPIÓ (X.24-XI.22.)
               Egyre inkább motoszkál a fejében a gondolat, hogy kilép a régi kapcsolatából és valahol másutt, valaki mással egy új életet kezd. Éppen ideje lenne! Hivatalos ügyei körül a bürokrácia sok gondot, kellemetlenséget okozhat.
               NYILAS (XI.23-XII.22)
               Baráti társaságban annyi bókot kap, hogy alig gyôzi fogadni. Ám ez kevés, hiszen attól nem igazán kap érzelmeket, szeretetet, akitôl ezt már nagyon várja. Vajon mi romlott ennyire el? Hivatása terén is magára lesz hagyva ezen a héten. Ne várjon segítséget, a többiek nem igazán értik a terveit.
               BAK (XII.23-I.20.)
               Hivatása terén, bármennyire is idegenkedik a nyilvánosságtól, készüljön fel a szereplésre! Amennyiben vezetô beosztásban van, legyen bölcs és igazságos! Sose éljen vissza hatalmával, mert ezt késôbb a sors számlájára írhatja!
               VÍZÖNTÔ (I.21-II.19.)
               A sok nyavalyából most felépülni látszik. Legyen sokat a friss levegôn, és a munkába is csak módjával álljon vissza. A szerelem hete lehet ez fiatal Vízöntônek, aki hódít és hódítható. A változó holdállás nagyon kihat a Vízöntô érzelmeire.
               HALAK (II. 18-III 20.)
               Tegye félre elôítéleteit, hallgasson inkább a megérzéseire! Ezúttal ugyanis a látszat könnyen olyan zsákutcába csalhatja, ahonnan csak nagy fájdalmak árán tud kikeveredni. A pénzügyeit ne bízza másra, intézze maga.



                         ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...

               A gyerekeket arról kérdi a tanárnô, mivel foglalkozik a papájuk.
               – Az én apám ügyvéd! – mondja az elsô kisgyerek.
               – Az én apám orvos, embereket gyógyít! – mondja a második.
               – Az én apám meghalt – mondja Pistike.
               – Ezt sajnálattal hallom – mondja a tanárnô. – És mit csinált, mielôtt meghalt volna?
               – Elôször elvörösödött, aztán elkékült, majd összeesett a szônyegen...
               * * *
               Egy borongós ôszi napon az öreg indián elmegy a varázslóhoz és megkérdezi:
               – Milyen lesz a tél?
               – Kemény, hideg tél lesz.
               – Biztos?
               – Biztos.
               – Gyűjtsek fát?
               – Még kérded? Gyűjts!
               – A családom is gyűjtsön?
               – A családod is.
               – Az egész törzs gyűjtsön?
               – Az egész törzs... persze.
               Az öreg elballag, a varázslónak pedig kezd rossz lelkiismerete lenni. Mi van, ha felesleges munkát adott az öregnek? Hát bemegy a városba, a meteorológiai intézetbe, és megkérdezi:
               – Milyen lesz a tél?
               – Kemény, hideg tél lesz.
               – Biztos?
               – Biztos. A szatellit–felvételeken remekül látszik, hogy az indiánok már mindenfelé gyűjtik a fát...
               * * *
               Bemegy a cowboy a kocsmába, és kér egy whiskyt. Csendesen iszogatja, hozzá pedig gyönyörű, tökéletes karikákat ereget a szivarjából. Egyszer csak egy nagydarab indián kocogtatja meg a vállát:
               – Ide figyelj sápadtarcú, nagy bajban leszel, ha nem hagyod abba az anyázást!
               * * *
               Két amerikai turista Walesben kirándul kocsival. Megállnak ebédelni Llanfacwyrnirbwlantyslioggich-ban, és egyikük azt kéri a pincérlánytól:
               – Mielôtt rendelünk, segítene eldönteni a vitánkat? Megtenné, hogy lassan, tagoltan kimondaná a hely nevét, ahol vagyunk?
               A lány odahajol, és szótagolva elmondja:
               – Bööör-ger-kiiiiing.
               * * *
               Az idôs házaspár harmincadik házassági évfordulóján egy szigetre utazik, ahol a legenda szerint olyan csodálatos fürdô van, amiben megfiatalodnak az emberek. Az üdülésrôl visszatérve a lányuk várja ôket a repülôtéren, de sehol nem látja a szüleit. Egyszercsak odalép hozzá egy fiatal nô, karján egy csecsemôvel, és megszólítja:
               – Lányom, én vagyok az. Ugye nem ismersz meg? Megfiatalított a csodaforrás.
               A lány döbbenten kérdezi:
               – Mama? De ki ez a csecsemô?
               – Az apád. Ez a hülye elaludt a vízben.
               * * *
               Sanyi és Mari épp 25 éve házasok. Sanyi végiggondolja az addigi életüket, és azt mondja Marinak:
               – Figyelj Mari! 25 évvel ezelôtt igaz, hogy nem volt pénzem, albérletben laktam, busszal jártam, egy heverôn aludtunk ketten, és nem volt tévénk, de akkor, ha szegényen is, de legalább egy 25 éves szöszi bombázó mellett ébredtem reggelente. Ma van egy nagy házunk, hatalmas franciaágy, plazma tévé, mindkettônknek kocsi, de mégiscsak egy 50 éves öregedô nô mellett ébredek reggel, hiába van pénzem.
               Mari gondolkozik egy kicsit, majd így szól:
               – Tudod mit? Menj és keress magadnak egy 25 éves szöszi bombázót, az ügyvédem pedig elintézi, hogy megint ne legyen pénzed.
               És boldogan éltek, míg meg nem haltok.
              
              

                           Copyright (c) Kisújság Alapítvány - 2008

                Ezen honlap tartalma (egészében vagy részleteiben) nem
                 sokszorosítható vagy publikálható semmilyen formában,
                            a kiadó előzetes beleegyezése nélkül!