Kisújság-olvasók figyelmébe!
Már kapható a:
GYERGYÓI KISÚJSÁG ÉVKÖNYV 2008.
A Gyergyói Kisújság szerkesztôsége lehetôséget biztosít arra, hogy a lapunkat ismerô, távolba szakadat gyergyóiak (és nemcsak) megrendelhessék a Gyergyói Kisújság évkönyvét.
Megrendeléseket az alábbi címeken (e-mail cím, postai cím), illetve telefonszámon fogadunk:
e-mail: kisujsag@hr.astral.ro
tel.: 004-0266-364.941
Postai cím: 535500 Gheorgheni, jud. Harghita, p-ta Libertătii nr. 22., Romania
A Gyergyói Kisújság lehetôséget biztosít arra is, hogy elôfizessenek a lapra mindazok, akik eddig csak internetes formában fértek hozzá kedvenc heti olvasnivalójukhoz.
A világ bármely pontján élô Kisújság-olvasók a fenti címeken, illetve telefonszámon fizethetnek elô lapunkra.
Gyergyói Kisújság ügyfélszolgálat
Gondolkozzatok!
Újabb változás elé néz városunk. Ez jó is, meg rossz is. Jó, mert működik a demokrácia. Rossz, mert a változtatás azt jelenti, hogy a régi felállítás nem vált be, rossz, mert újabb idôveszteség elé nézünk, amíg az új csapat beletanul a városvezetésbe. Jó, mert minden változás reményre jogosít, és a remény tettrekészséget szabadít fel, erôket mozdít meg, elképzeléseket szül, terveket kovácsol. Tehát minden változás, változtatás kezdetén elmondhatjuk, hogy jó úton vagyunk. A haladás irányának megtartása viszont már sokkal nehezebb, mert napjaink politikáját többnyire az összebékíthetetlen ellentétek jellemzik. A sok ígérgetés ellenére sem tudunk elhatárolódni ettôl az ellenségeskedéstôl, azért nem, mert sajnálatos módon elveszett a bizalom. Magyarország elnökének, Sólyom László szavainak igazsága nálunk talán még fájdalmasabb, mint az anyaországban: „A bizalmatlanság a fé- lelembôl ered, és a rendszerváltás utáni politika nagy bűne éppen az, hogy bevezette a politikai riválissal szembeni félelemkeltés módszerét.” A romániai magyar kisebbségi politikában eddig csak egy képzelt ellenfél létezett, és függött a magyarság feje fölött, mint Damoklész kardja: a megosztottság. Az egység szükségességét és a megosztottságtól való félelmet használta ki eddig a minket, romániai magyarokat nagylelkűen felvállaló szövetség. Ettôl a „veszélytôl” próbált megvédeni egy olyan kirekesztô politikával, ahol az „aki nincs velünk, az ellenünk van” kommunista ízű keményvonalas alapeszme mutatkozott meg, amely mindig is a szűk látókörűség, a tehetetlenség, a bezárkózottság, s ebbôl adódóan a politikai és társadalmi zsákutca jellegzetes mondanivalója volt.
Meg kell értenie mindenkinek, hogy az olcsó politikai szlogenek, a hatalomvágyból fakadó ígérgetések, a túlságosan kiszínezett csapatimidzs szajkózása, a bármi áron való gyôzni akarás, a képmutató optimizmus, a nyakas feltörekvés, a szép köntösbe öltöztetett mellébeszélés, félrevezetés nem a közösséget építi és erôsíti, nem a nemzetben való hitet mélyíti. Meg kell érteni, hogy az igazi egységet nem az erôltetett egyeduralom, de nem is a hatalmi érdekek diktálta politikai rivalizálás hozza meg, hanem a klikkérdekeket felülíró, intelligens párbeszéd teremti meg. Minden versenyhelyzet haladást teremt, nincs ez másképp a politikában sem, azonban, hogy a hasznost a haszontalantól, a helyest a helytelentôl, a jót a rossztól, a gyorsan múló pillanatnyi sikert a hosszú távú megvalósítástól meg lehessen különböztetni, ahhoz egy közös viszonyulási pont szükséges. Eddig is erre volt szüksége városunknak, az egész Gyergyói-medencének és ezután is ez kell legyen az elvárás.
Ezért nagyon fontos, hogy a változással egyetemben egy új látásmód is utat törjön magának. Ideje felismerni, hogy az egymásnak feszülés helyett célravezetôbb egy észérvekre alapozott nyitott párbeszéd, ahol politikai hovatartozástól függetlenül a nemzet, a közösség szolgálata a szent és sérthetetlen cél. Városunk eddig is mostohagyerekként volt kezelve, ha mi, az itt élôk, nem fogunk össze, akkor ez nem fog változni a jövôben sem, mert azt gondolom, eddig már mindenki belátta, hogy a felsô vezetôk kisebb gondja is nagyobb annál, mint minket babusgatni. Vagy közösen találunk megoldást gondjainkra, vagy megosztva, egymást szidva, a bábmesterek kényének-kedvének kiszolgáltatva élünk tovább lepusztult városunkban.
Ábrahám Imre
Péntekig elmarad a garázsbontás
A garázstulajdonosok megakadályozták, hogy lebontsák garázsaikat szerdán délelôtt. A csíkszeredai Viking cég készenlétben állt, hogy amikor a hivataltól szólnak, hozzáfogjanak a bontáshoz, azonban a tulajdonosok vitába szálltak a polgármesterrel, az urbanisztikai iroda munkatársaival, és mi tagadás, szerdán ôk gyôztek. Lényeg, hogy péntek délig elhalasztották a bontást. A rendôrség és csendôrség alkalmazottai is a helyszínen voltak.
Történt ugyanis, hogy immár azokat a garázsokat is bontásra ítélték, melyeket a 100/2007-es határozattal a tavaly kivédtek a városatyák. A hétfôn délelôtt tartott rendkívüli ülésen több tanácsos is szóvá tette, meg kell oldani a garázsproblémát, mert az autó manapság nem luxuscikk. Majd a testület szavazott: tizenhárom mellette, egy – Parászka Géza – ellene, kettô – Szlávits Erika és Eigel Tibot – tartózkodott, és eldöntetett, az 50 és 51-es tömbház közötti garázsokat bontani kell, hogy épülhessenek az ANL-s lakások.
A szerdai kivonuláson nem sikerült végrehajtani a hétfôn hozott tanácshatározatot.
Kártérítést kérnek, mondták a tulajdonosok a vitán, de az is elhangzott, hogy tüntetni fognak. Többen azzal érveltek, hogy határozat szerint meg kell maradjanak a csanódos garázsok. Akadt olyan is, akinek az volt a véleménye, hogy ha már ô le kellett bontsa az építményt, hát akkor mindenki bontsa le.
Közben tizenegy garázs tulajdonosa a bírósághoz fordult, hogy kártérítést kapjon. Ôket Kiss Ştefan képviseli, és öt nap alatt kapnak választ. Azzal is érveltek: ahhoz, hogy a villamossági vállalat kivágja a garázsokból az áramot, fizetniük kell. Többen a zöldövezet hiányát is felrótták a polgármesternek, és kérték, hogy az ANL-s lakások helyett zöldövezetet alakítson ki a „gazda”. A polgármester többször hangsúlyozta, hogy a tanács döntését akarja ô végrehajtani, ha tetszik ha nem. A tanács így döntött – hangsúlyozta többször is.
„A törvény emberétôl elvárjuk, hogy legyen törvény nekünk is, de másnak is. Ha már megvettük, rendszeresen adót fizetünk rá, akkor ha lebontatják, adjanak kártérítést.”
A vita végén, Pap József polgármester a következôket mondta: péntek déli 12 óráig nem bontanak, akkorra meghívja a tanácsosokat – akik döntöttek a helyszínt illetôen, tehát kihelyezett tanácsülést fognak tartani ott – továbbá meghívja az ANL képviselôit, valamint az építô- és a bontócéget is.
– Tekintettel a lakosság ellenállására, itt dönt majd a tanács arról, hogy ide építôdik-e a két tömbház, erôszakkal fogjuk-e lebontani a garázsokat vagy nem. A tanács korábbi döntését nem fogadják el a lakosok. De, ha nem adjuk a területet át az építônek, akkor elúszik a 83 milliárd régi lej. Kellemetlen a helyzet. Nem tudom, mi a megoldás. Akik akkor jó emberek voltak, s megengedték mindenkinek, hogy építkezzen, behunyták a szemüket, s már akkor tudták, hogy itt lesznek az ANL-s lakások, azok váljanak megint népszerűvé, s álljanak ide pénteken.
– Kártérítés…
– Aki tudja igazolni, hogy engedéllyel építette a fásszínt, garázst, joga van a kártérítéshez. Ezt támogatom – mondta a polgármester. (Szerk. megj.: Köztudottan nincs építkezési engedélye a tulajdonosoknak, csak a megvásárlásról szóló nyugtájuk van, na meg az adók kifizetését igazoló iratuk.)
Született már két határozat is. Egyszer arról, hogy megmaradjon a sor, aztán, hogy bontani kell mindenáron, hogy végül mi lesz pénteken…? Lesz-e ott ANL-s tömbház, elúszik-e a 83 milliárd lej, maradnak-e a garázsok? – ezek után nem lehet tudni.
Kedves-Tamás Gyopár
Párhuzamok (14.)
Személyi hírrel kezdeném, ami alátámaszt egy családi szájhagyományt: „Blénesi Sándor cs. és kir. altábornagy, műszaki felügyelô f. hó 4-én városunkba érkezett, a hol régi szokásához híven, barátjának, Kritsa Zoltánnak lesz kedves vendége. Blénesi altábornagy a húsvéti ünnepeket szülôvárosában tölti.”
Lévén nagyanyám nagybátyjáról szó, el kel mondanom, hogy nem volt olyan régi szokás e Kritsa Zoltánnál lévô vendégeskedés. Történt ugyanis, hogy altábornaggyá történô kinevezése alkalmával a város elöljárói estet szerveztek tiszteletére. Éjfélkor a bizonyára bortól is felszabadult altábornagy, a késôbbi táborszernagy és szintén a családi szájhagyomány szerint bérma-keresztapja, Ferencz József császár utolsó tanácsosainak egyike a császári himnuszt rendelte meg éjfélkor a zenekartól. Ekkor bátyja, aki a korán árván maradt 5 fiú és két lány apja lett apjuk helyett, örökre kitiltotta a családból. Akkor ugyanis még a rang sem hatotta meg a székelyt, ha a gerincrôl, az erkölcsi tartásról volt szó!
Az osztrák, Ferencz Jóska pedig … inkább hagyjuk ezt. Ma, amikor egy íróasztalért négykézláb csúszkálnak karrierista magyarjaink, Blénesi Mihály földműves, birtokos megmosolyogni való baleknak tűnhet. Szerencsére nem volt az e meggondolatlansága miatt élete végéig szégyenkezô öccsének sem. De hol vannak már azok az idôk?
Irodalmi élet ellenben akkor is volt. A Gyergyóban és a Csíkvármegyében megjelenô tárcák, versek, novellák is vallanak errôl. Vasárnap több székely író és újságíró városunkba érkezik, hogy megalakitsák a Csíki Irók Társaságát. (…) leérkezésüket megígérték Balás Béla, aki különben e mozgalmat szervezi, Ádám Éva, Portik Andor, Lázár István, Péterffy Tamás, Földes Zoltán, Imets Béla, Csergô Gábor, dr. Élthes Gyula, s az itteniek közül Szopos Sándor, Kémenes Antal és lapunk felelôs szerkesztôje, akikhez városunk minden tollforgató embere szívesen csatlakozik, s részt vesz azon az alakuló értekezleten, amely a Katholikus körben hétfôn d.u. 3 órakor kezdôdik. Benedek Elek, Jakab Ödön és a többi nagy írók a szervezkedést örömmel látják.”
Figyelmet érdemlô hír: A m. kir. Tecnológiai Iparmúzeum megbízásából lovag Fehreinthal Henrik fôgimn. igazgató iparosaink részére több továbbképzô tanfolyamot szervezett, amelyeket a következô mesterek és segédek látogattak:
1. Asztalosok: Bilinszky József, Bíró Jószsef, Bíró Miklós, Bíró Simon, Hegyesy Lajos, Kulcsár Ignácz, Málnássy József, Pál Kálmán, Polgár Antal, Sántha György, Zöld István, 2. Cipészek: Barna Ferenc, Barna István, Benedek István, Benedek Sándor, Buslig József, Csergô Sándor, Deutschek István, Gyönös György, Kacsovszki János, Korondy János, Madaras Albert, Medve József, Medve Lajos, Nagy Albert, Nagy Sándor, Nády Tamás, Sáska István, Szôcs Gyula, Szôcs Lázár. 3. Szabók: Bíró Károly, Demeter István, Málnássy József, Sáska István, Sáska Vilmos, Szász Mózes. A tanfolyamokat vizsgákkal fejezték be, szépszámú közönség jelenlétében (…)”
Most kórház épül, 1914-ben tatarozták a régit: „A gyergyószentmiklósi vármegyei kórháznál végzendô munkálatokra árverést hirdetek s felhívom a vállalkozni akarókat, hogy mintákkat, illetve ajánlataikat f. év április hó 20-ig hozzám nyújtsák be.”
Ollózta: Bajna György
Lesz helyi hálózat?
Tavaly hírül adtuk, hogy az Informatikai és Távközlési Minisztérium meghirdette azt a programot, melyben kommunikációs hátránnyal küszködô települések pályázat útján nyerhetnek támogatást informatikai és távközlési infrastruktúrájuk fejlesztésére. A helyi önkormányzatoknak megfelelô infrastruktúrával ellátott helyiséget kell biztosítaniuk a polgármesteri hivatalban, a könyvtárban, egy általános iskolában, valamint egy, a lakosok számára elérhetô helyen. Emellett két szakember, egy projektmenedzser és egy rendszeradminisztrátor bérét kell biztosítaniuk. 2006 novemberében a gyergyószentmiklósi önkormányzati testület 150-es számú határozatával eldöntötte, hogy – vállalva a megfelelô feltételek biztosítását – részt vesz a pályázaton.
A tavaly októberi határidô ellenére a városban még mindig nem működik a közösségi pont. A szerzôdés nincs meg, iktatószám szerint sem találták meg, hét végéig megérkezik az újabb szerzôdés a minisztériumtól – mondta kérdésünkre az alpolgármester. Majd Csuszner Ferenchez irányított, aki a projekt menedzsere. Ô elmondta, noha voltak fennakadások, valószínűleg a héten aláírják a szerzôdést, és lezáródik a folyamat. Továbbá azt is elmondta, a hónap folyamán működôképessé teszik a közösségi pontot a városi könyvtárban.
Három környezô faluban, Csomafalván, Alfaluban és Remetén is nyertek pályázatot helyi hálózat létrehozására. Csomafalván már több hónapja működik a kultúrházban, egy iskolában, a könyvtárban és a hivatalban – mondta Barabás József polgármester. Gyergyóalfaluban a Sövér Elek Galériában rövid idôn belül lesz nyilvános programja, amint a fűtés nem fog gondot jelenteni. De egy számítógép van a községi könyvtárban is – tájékoztatott György István polgármester. Remetén körülbelül két hónapja működik a kultúrházban, de nemsokára át fognak költözni a kultúrház egy másik termébe, emiatt még nincs pontos nyitásrend, de be lehet térni. Továbbá két iskolában és a hivatalban is vannak a helyi hálózathoz tartozó számítógépek – mondta el kérdésünkre Portik Bakai Ádám, a rendszer adminisztrátora.
Rancz Enikô
Az alpolgármester tájékoztatott
Hétfôn Kontesveller József alpolgármester néhány kérdésben tájékoztatta a sajtó képviselôit.
A strandról, a terelôútról, a szelektív-hulladékgyűjtôrôl, az erdôsítésrôl és az önkormányzati lapról is szó esett.
Gyergyószentmiklóson lesz tanuszoda – mondta. Megkapta a hivatal az Országos Beruházási Társaságnak az átiratát, hogy biztosítsanak ehhez egy 1500 négyzetméteres területet, amelynek 50 méteres frontrésze kell legyen. Az esôvíz-elvezetést, és ezt a területet kell biztosítania az önkormányzatnak minél hamarabb – fűzte hozzá.
Elkészült a terelôút megvalósíthatósági tanulmánya, az útnak két változata van: az egyik, amely teljesen elkerüli a várost, a Mol kút környékén keresztezi a bucsini utat, és a mezôn keresztül halad tovább Tekerôpatak felé, míg a másik, amely áthalad az Állomás utcán és a Külsô utcán folytatódik. Ezt a tanulmányt az önkormányzat felküldte a minisztériumba.
Elkészült a szelektív-hulladékgyűjtésre is a megvalósíthatósági tanulmány. Hétfôn volt itt a marosvásárhelyi tervezô, hogy felmérje, hol kell a geodéziai fúrásokat elvégezni, és a kataszteri felmérés is folyamatban van. Április végéig kell beadni a pályázatot.
A kiskürüci erdôsítésre a tavaly pályázatot nyert az önkormányzat. Ebben a hónapban fognak neki a fenyôcsemeték elültetésének, a közbeszerzés már megtörtént.
* * *
A sajtótájékoztató végén arról faggattuk az alpolgármestert, mikor fog megjelenni az önkormányzati lap, amelynek működtetésére 120 ezer lejt különítettek el a költségvetésbôl.
Az önkormányzati lap áprilisban meg fog jelenni – fejezte ki reményét az alpolgármester. Ebben az ingyenesen, 2000 példányban terjesztett lap elsô lapszámában a tanácsosok beszámolói fognak helyet kapni, majd minden olyan hivatali információt, törvényismertetést, megvalósításokat, problémákat, felhívásokat, tanácshatározatokat szeretnének közölni, amelyek közérdeklôdésre számot tartanak.
„Én nem szerettem volna, hogy az elôválasztások elôtt megjelenjen, hogy ne lehessen összefüggésbe hozni azzal, és hogy ne lehessen támadási felület” – mondta.
A szerkesztôkrôl a Kulturális Bizottság fog dönteni hét folyamán. Két-három ember már elvállalta az írást, és majd újságírókat fognak megkeresni azért, hogy összeszerkesszék, átjavítsák a hivatal és az intézmények munkatársai által írt információs anyagokat.
Az önkormányzati lapot elôreláthatóan üzletekben fogják elhelyezni.
Rancz Enikô
Álmodni kell
Álmodni kell, s tenni azért, hogy az álmok valósággá váljanak, mondta Csata Emese, a Vaskertes iskola igazgatónôje két évvel ezelôtt, amikor még több helyszínen folyt a tanítás, s az épület igencsak megérett a felújításra. Tervek készültek, s majd kormányhatározatok, ezután pénzek jöttek, s épül a tanoda, igaz hogy még pénzre van szükség, viszont az iskolakezdésre már az új épületben kerül sor.
Hosszú távra kell tervezni, mondja az igazgatónô, ki máris újabb fába vágta a fejszét. A Kossuth Lajos utca 27. szám alatti, volt csendôrség épületét szeretnék felújítani, modernizálni, átalakítani, hogy ott egy művészeti központ alakuljon ki az iskola művészeti osztályosainak részére.
A zenészeknek a szabványoknak megfelelô, hangszigetelt próbatermek, a rajzosoknak pedig természetes fénnyel megvilágított kis műhelyeket, termeket alakítanának ki. Az igazgatónô mint mondta, egy impozáns épületrôl van szó, melynek formáját természetesen meghagyják.
A tendencia arra mutat, hogy minden intézmény tegyen szert saját bevételre, nem elég a helyi költségvetésbôl leosztott összeg. A tervek továbbszövôdnek ennek kapcsán, kis vendégszobákat szeretnének ott kialakítani, melyet a turista szezonban kiadnának, és egy kis étkezde kialakítása is a hosszú távú tervek között szerepel, hogy a művészeti osztályosoknak a délelôtti oktatás után a délutáni próbák elôtt, legyen lehetôségük ebédelni.
Álmok, tervek vannak, s a megvalósuláshoz a kezdetektôl közbenjárt dr. Garda Dezsô, és most a művészeti központ létrejöttében is besegít. A helyi tanács is felismerte a központ fontosságát, átadta az iskolának az épületet. A hétfôn délelôtt tartott rendkívüli ülésen a testület külön határozattervezetbe foglalva adta át a Kossuth utcai ingatlant egy művészeti központ létrehozására a Vaskertes iskolának.
Baricz-Tamás Imola
Folytatódik a nyilatkozatháború
Válasz a válaszra
Nagy István jegyzô múlt heti nyilatkozataira válaszolt dr. Garda Dezsô parlamenti képviselô. „A kivizsgáló-bizottság szakembereinek a véleményét próbálják félremagyarázni, ezért tartottam fontosnak a sajtó tájékoztatását” – kezdte a képviselô. „Egy olyan bizottság szakembereinek a meglátását próbálják a sajtó újtán félremagyarázni, amelyik kiváló szakemberekbôl áll a visszaszolgáltatások terén. Ez a bizottság háromszor volt Hargita megyében, és bár állandó politikai nyomás alatt végezték munkájukat, jelentések születtek a visszaéléseket követôen. És bár szemtanúja voltam ezeknek a kivizsgálásoknak, sajnos, sosem tehettem semmit, mivel saját szervezetével szemben az ember nem léphet fel. Ezért hallgattam, és még egy ideig hallgatni is fogok. De a politikai nyomás állandó volt. Ez nem mai dolog, nagy története van.”
Konkrétan, a kivizsgálóbizottság jelentését és az ezzel kapcsolatos nyilatkozatokat kommentálva, Garda elmond- ta: „Kiderült, hogy nem is a jelentés számít, hanem az, hogy ezzel kapcsolatosan ki mit nyilatkozik. Ez a jelentés és ezek a kivizsgálások tulajdonkép-pen senki ellen nem irányultak. Nem személyek ellen irányultak, hanem a jogos tulajdonosok panaszait próbáltuk kivizsgálni. Addig, amíg nincs tisztázva a tulajdonjog, Gyergyószentmiklós nem tud elôrelépni gazdasági szempontból. Mindenképpen tisztázni kell a tulajdonjogot. Konkrét tényekrôl is szeretnék szólni, amelyben városunk egyik köztisztviselôje azt állította, hogy igazságtalan volt a jelentés és ellene irányult. A köztisztviselô szerint én összejátszottam a polgármesterrel. Én tényleg többször bejárok a polgármesteri hivatalba, de nekem, mint a parlament kivizsgálóbizottsága tagjának, jogom van bemenni a hivatalba. Ezt senki meg nem tilthatja. Ez miért akkora bűn? Az említett köztisztviselô területével kapcsolatosan szeretnék néhány dolgot tisztázni. Ô azt állította, hogy az ötös kilométernél levô területet megvásárolta. Nézzék csak vissza a múlt évi nyilatkozatait, amikor azt mondta, hogy ô a 18-as törvény 2/b mellékletével kapta vissza azt a területet! Azzal a törvénnyel 2000 után nem lehetett területet visszakapni! Az illetô azt is állítja, hogy a városban még 322 ilyen eset van. Ha ez igaz, akkor az illetô a felelôs ezekért, mert ô felel a földosztó bizottságban a törvényesség betartásáért. A 322 eset ugyancsak ôt terheli.”
A képviselô bemutatott két nyilatkozatot is, melyet – a képviselô állítása szerint – az említett, ötösnél levô területek jogos tulajdonosai írtak. „Ezek olyan személyek, akiknek a neveit azért nem mondom, mert védeni szeretném ôket a politikai nyomástól. Ennek a két idôs hölgynek a területét a mai napig nem adták vissza, kéréseiket még a '90-es években letették, de csupán területeik egy részét kapták vissza. Védenem kell ôket, mert a gyergyói közember meg van félemlítve. E két személy számára a terület visszaadása folyamatban van a helyi földosztó bizottságnál.
A képviselô Szabó Szilvesztert, a helyi földosztó hivatal kataszteri osztályának vezetôjét is meghívta a sajtótájékoztatóra annak érdekében, hogy igazolja: a területek azonosak az illetô köztisztviselô által birtokolt területtel. „A felfüggesztés nem személy ellen irányul, csupán az lenne az elvárásom, hogy az illetô ne tudjon aktákat utólag betenni, ne tudjon embereket megfélemlíteni saját érdekében.”
Csata Orsolya
Csúszók és mászók
Olvasom a megyei napilapban, hogy a városi költségvetésbôl huszonötezer lejt különítettek el a mintegy kéttucatnyi játszótér tavaszi felújítására. Mi több, a festésen, a csavarok meghúzásán és a szegelésen túl a csúszdák alá egy gumiszônyeget is terítenek, megelôzve az esetleges sérüléseket. Egy teljesen új játszóteret is építenek. Azon a majdani ANL-lakásokban élô gyerekek játszhatnak.
Na, most azt nem tudom, érdemes-e összehasonlítani Csíkszereda municípium és Gyergyószentmiklós municípium helyzetét, ami a játszótereket illeti.
Ahhoz képest, hogy mindannyian mindent megtennénk a gyermekeinkért, hogy jó néhányan a kampányszövegükbe is belefoglalták, s bizonyosan belefoglalják a kicsiket, hogy ôértük aztán sokat, sôt mindent megtesznek, ha célt érnek a küzdelem végén… a gyergyói játszóterek képe siralmas. A költségvetésben pedig egy vas sincs erre, naná, hogy gumiszônyeg kerüljön a csúszda alá. S mikor lesz Gyergyószentmiklóson municípiumi jövôbe tekintés, hogy a majdani ANL-s lakások mellett játszani tudnának a negyed gyermekei. Gyergyószentmiklóson a gará-zsok helyén, a „kaptárak” között egyszerűen hely sem lenne.
Tavaly sem újított az önkormányzat a játszótereken, s idén sem futja rá. Biztosan nem fontosak. Az a két lelakott játszótér már rég feljavításra szorul, ezeket is vállalkozók jóvoltából használhatták a kicsik. És sajnos, a nagyok is meghódították a teret, ez meg is látszik rajta, majd a felnôttek egyszerűen tanyát vertek egyik kuckóban.
Na, de szinte-szinte kihagytam egy nagyon lényeges dolgot. A 100 éves város ünnepségére a fôtéri parkban elhelyeztek egynéhány mászkálót. Decemberben odajárhattak a mínusz fokokban játszani óhajtó gyermekek szüleikkel. Akkor gondoltak a gyermekekre. Igaz, hogy amint lecsengett a dáridó, el is takarították a mászkálókat. Ennyi volt. Hiába van szép idô, hiába akarnak kiszabadulni a kicsik a falak közül, egy séta után akár vissza is mehetnek a szobácskáikba. Nyomába eredtünk már, hogy hol tárolják, meg is tudtuk, a volt Orosz Kálmán Iskola udvarán állnak összeborogatva. Na, hát ott annyira hasznosak és szórakoztatók, mint mondjuk egy fullextrás szobabiciklin a GPS.
Ahhoz nem is kellene 25 000 lej, hogy onnan kitegyék végre valahová, ahol játszhatnának Gyergyószentmiklós gyermekei. Szomorú… Ami esetleg vigasztalhat, hogy a jelenleg 5–6 éves kicsik addig vágyakoznak majd a játszóterek után, hogy már most elhatározzák, hogy, ha nagy leszek, önkormányzati képviselô, polgármester leszek, s idejében, már a legóból is folyamatosan játszótereket építenek. Ha csak nem válnak olyan felnôttekké, akik nem tartják fontosnak a játszótereket, hiszen ôk is ezek hiányában cseperedtek fel.
S lám-lám, milyen szép nagyra, okosra, ügyesre cseperedtek, mászkálók és csúszdák nélkül is, s lám, mennyire tudják akadályozni egymást, lám-lám így is le tudják egymást lökni pillanatok alatt a létra legmagasabb fokáról. Össze tudják tépni egymás rajzait, plakátjait, le tudják fröcskölni egymás képmását, s ha kell, hát ott a szembeköpôsdi is. Mostanság ez a menô móka. S hát ez a lényeg, nem? Körömmel, tűzzel, vassal haladni a nagyon áhított, képzeletbeli mászkáló legmagasabb fokára, s lehetôleg olyat mozdulni, hogy a mellette álló minél nagyobbat zuhanjon. Aztán vigyorogni egyet, akár egy gyerekcsínyen.
Tavasz van, közeledik a nagy játék. Hát elô azokkal a mászkálókkal, csúszdákkal és csúszómászókkal! Lássuk, ki ér fel elôbb! Mert akkor kiderül, hogy ki csúszdázik. S Gyergyószentmiklóson ugye tudjuk, a csúszda alá nem futja gumiszônyegre.
Kedves-Tamás Gyopár
Anyanyelvbôl aranyérem
Aranyérmes lett a Vaskertes Iskola Manók csapata. A Mesék szárnyán anyanyelvi vetélkedô döntöjérôl tértek haza aranyéremmel Györffy Mária-Magdolna tanítónô negyedikesei. A Manók csapat tagjai: Szász Dorottya, Ferenczi Anita, Árus Krisztina Zsuzsanna, Puskás Sándor, és a gyôzelemhez hozzájárult Bodó Bernadett is, aki méretes rajzot készített a versenyre.
A Hargita megyét képviselô másik – szintén gyergyószentmiklósi csapat, a Töprengôk a nyolcadik lett. A harmadik osztályos csapat tagjai: Ambrus Dorottya, Czimbalmos Abigél, Madaras Szilvia, Sajgó Vormair Orsolya. Ôket tanítójuk, Szôcs-Márton Nóra készítette fel.
Szép eredmény, hiszen a verseny kezdetekor rengeteg „négyesfogat” indult e vetélkedôn. Legutóbb a 87 Hargita megyei csapatból kerültek ki gyôztesen, és a döntôn az ország tizenhárom megyéjét huszonnyolc csapat képviselte.
Korábban már írtunk arról, hogy e vetélkedô nagyon összetett. A meséken kívül közmondásokat is kell ismerniük a gyermekeknek, de a logikájukat is megmozgatta a kérdéssorozat, amellett, hogy helyesen kell írniuk. Nagyon szigorúan pontozták a válaszokat, idôre, néhány perc alatt kellett teljesíteni egy-egy feladatsort. Tíz feladatkör volt, tizenkét mesébôl kellett készülniük.
Nem csoda, hogy úgy ragyogott a szemük a gyôzteseknek, akárcsak az aranyérem, amelyet büszkén viselnek. Rá is dolgoztak, hiszen november óta folyamatosan készülnek a versenyre. Az utóbbi hónapban naponta két órát gyakorolták a fondorlatos feladatok megoldását.
A Napsugár különdíját is megkapták, és ôk mehetnek az egyhetes Ilyefalvi táborba július 1–7. között. Ez a fôdíj. De amint a tanító elmondta, rengeteg ajándékot is kaptak.
A gyermekeknek minden tetszett, fôként az, hogy családoknál szállásolták el ôket, és úszni is elvitték. A vetélkedôn, mint mondták, a közmondásos feladatkör kissé nehéz volt, de sikeresen vették az akadályt.
Nem csak az aranyérmesek büszkélkedhetnek, mi is büszkék lehetünk rájuk, arra, hogy gyergyószentmiklósiak voltak a legügyesebbek egy nagyszabású anyanyelvi vetélkedôn.
Kedves-Tamás Gyopár
Cserkésztalálkozó
Igaz, hogy eltelt március 15-e, és ezzel lecsengett a magyar forradalom és szabadságharcra való megemlékezés. Pedig egy ilyen kaliberű esemény többet érdemel, mint egy egynapos megemlékezés. Ezt így gondolták a ditrói cserkészek is, akik vetélkedôre hívták a körzet cserkészcsapatait. A meghívásnak eleget tett a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton, az újfalvi Márton Áron és a borszéki Zimmethausen Antal cserkészcsapat. A házigazda, lovag Takó János cserkészcsapat, három ôrssel képviseltette magát. A rendezvény Kossuth- és más ’48-as nótákkal indult, majd csapatok bemutatkozása következett, ami rendhagyó módon énekes formában történt, forradalmi dallamra. A vetélkedô során a csapatok tanúbizonyságot adtak történelmi és irodalmi ismereteikrôl, felidézve a forradalom fontosabb mozzanatait, helyszínek, események, személyiségek stb. Hangulatos, tanulságos vetélkedô volt. A legeredményesebb csapatok a ditrói Ágyúgolyó, a gyergyószentmiklósi Rézágyú, valamint a szintén ditrói Ágyúöntôk voltak. A vetélkedô után, állófogadáson (ágápé) vettek részt a csapatok és a jelenlévô közönség. A rendezvény táncházzal folytatódott, ahol Danguly Ervin táncoktató népi táncokra tanította a jelenlévôket. A verseny izgalmai után felszabadult gyerekek élô muzsikára ropták a táncot, késô délutánig. Kellemes és hangulatos találkozó volt. Dicséretet érdemel az új csapatvezetô, Puskás Tivadar István, Köllô Zsófi és többi segítôtársa, meg a fenntartó testület, aki anyagilag is támogatta a rendezvényt.
Farkas Aladár
A Víz Napja
Az Amôba Öko Központ a Víz Napja alkalmából március 28-án az idén VIII. alkalommal szervezett vetélkedôt V–VIII osztályos tanulók részére. A rendezvénynek a „Kós Károly” Ált. Isk. adott helyet. Czimbalmos Zita biológia szakos tanárnô irányításával az iskola diákjai egész héten készültek az alkalomra: a víz élôvilágát, szennyezô forrásait, környezetünk problémáit bemutató plakátokat, maketteket és még egy kis vizímalmot is készítettek, ezekkel díszítették a vetélkedô helyszínét.
A rendezvényen hét iskola képviseltette magát: a gyergyószentmiklósi Fogarassy Mihály, Kós Károly, Vaskertes Általános Isk., a tekerôpataki Tarisznyás Márton Ált. Isk., a remetei Balás Jenô Ált. Isk., a csomafalvi Köllô Miklós Ált. Isk. és az újfalvi Elekes Vencel Ált. Isk.
Mivel a rendezvény a Közösen a klímaváltozás ellen kampány keretében zajlott a vetélkedô témája A klímaváltozás hatása a vizek élôvilágára volt. A csapatok elôzetesen megkapták a felkészüléshez szükséges elméleti anyagot.
Elôzetes gyakorlati feladatként egy víztisztító állomás makettjét kellett elkészítsék, ennek bemutatásával kezdôdött a rendezvény. A résztvevôk nagyon kreatívak voltak, minden csapat más-más módon mutatta be, hogy hogyan történik a szennyvíz tisztítása valamint a különbözô modellek elônyeit és hátrányait.
Ezt követte a tulajdonképpeni vetélkedô Benedek Ibolya és Sándor Piroska vezetésével. A csapatok változatos elméleti és gyakorlati feladatokat kellett megoldjanak: feladatlapokat töltöttek ki, kérdéseket tettek fel egymásnak, fogalmakat írtak körül, jövôkereket készítettek a klímaváltozás következményeirôl és védôbeszédet írtak, amelyben bemutatták, hogy mi mindent tehetnek ôk a klímaváltozás ellen.
A verseny jó hangulatban zajlott, minden csapat jól teljesített, elég nehéz dolga volt a zsűrinek kiválasztani a legjobbakat. Végül az eredmények a következôképpen alakultak: I. hely: Vaskertes Ált. Isk., II. hely: Fogarassy Mihály Ált. Isk., III. hely: a csomafalvi Köllö Miklós Ált. Isk. A többi csapat dicséretben részesült. A résztvevôk sok tapasztalattal, és a támogatóknak köszönhetôen értékes díjakkal távoztak.
A rendezvény támogatói: a hollandiai Climate Fund of Kerkinaktie, a Békás-szoros – Nagyhagymás Nemzeti Park, a Caritas Mezôgazdasági részlege valamint Pál Lóránt.
Bajkó Ildikó Amôba Öko Központ
Egerben jártak
Egerben vendégeskedett a Figura Stúdió Színház és a Tarisznyás Márton Múzeum. Az Európa a polgárokért programon belül Egerben megrendezésre került a Testvérvárosok polgárainak találkozója, valamint a VIII. Egri Tavaszi Fesztivál, erre kapott meghívást a Tarisznyás Márton Múzeum és a Figura Stúdió Színház. A két intézmény igazgatója kedden délelôtt számolt be az egri találkozóról, melyet Európai Uniós pályázatból nyert Eger városa. A rendezvényen öt testvérváros képviseltette magát. Ismertették azt a köszönôlevelet, melyet Eger város elôljárói küldtek Szentmiklós polgármesterének.
Az egriek Bornemisza Péter Magyar Elektráját láthatták a gyergyói színészektôl, Katona Imre rendezésében; a gyerekeknek Jancsi és Juliskával kedveskedtek. Mindkét elôadás nagy sikernek örvendett, hiszen a köszönôlevélben így írnak a Figuráról: „Köszönet a Figura Stúdió Színház igazgatójának, Béres Lászlónak és társulatának, hogy két színvonalas elôadással ajándékozták meg nem csak az egri közönséget, de a jelen lévô öt másik testvérváros is ízelítôt kapott a magyar kultúra magas szintű ápolásából.” A Gyergyószentmiklós 100 éve című fotódokumentációs kiállítást vitte a Tarisznyás Márton Múzeum Egerbe, mely április 20-ig tekinthetô meg a Művészetek Házában. Csergô Tibor elôadásával egybekötött kiállítást is nagyra értékeli Eger város elöljárósága.
A Gyergyószentmiklósi Polgármesteri Hivataltól Portik Imre jogász és Kolcsár Béla, a művelôdési ház igazgatója volt Eger városában, akik a testvérvárosi polgármesterek, alpolgármesterek megbeszélésein nem tudták úgy képviselni Szentmiklóst, mint ahogy azt a városvezetôk tették volna. Eger város vezetôi a testvérvárosok közötti kapcsolatot szeretnék elmélyíteni, derül ki a polgármesternek írt köszönôlevélbôl is: „Bízunk benne, hogy az egri bemutatók a kulturális kapcsolatnak csak az elsô állomásai voltak. A jövôben szeretnénk további színházi elôadásokat fogadni, és a kultúra más területein is a kapcsolatokat ápolni.”
A múzeum és a színház vezetôje élni fog a lehetôsséggel, mint mondták, közös terveik már vannak Eger testvérvárossal.
* * *
A Kiss Csaba Világtalanok című művének, Kövesdy István által rendezett bemutatója csúszik. Nem 4-én, hanem április 11-én tekintheti meg a közönség, tudtuk meg Béres Lászlótól. Továbbá a múzeum igazgatója két fontos rendezvényre hívta fel a figyelmet, április 15-én a Nemzeti jelképek és a rajzfilm címmel tart elôadást Jankovics Macell, és 22-én az Ásványok, kôzetek, bányavirágok című új földtani alapkiállításra várják az érdeklôdôket.
Baricz-Tamás Imola
Örmény Napok
Az örmény származású fiatalok csoportja, a Görög Joa- chim Társaság szervezte meg idén, immár második alkalommal az Örmény Napokat Gyergyószentmiklóson. A hagyományteremtô céllal is szervezett kétnapos rendezvény az örmény kultúra gazdagságát is kívánta felszínre hozni. Örmények és székelyek mottóval indult a kulturális hétvége, a történelmi viszszatekintés mellett elôadások, könyvbemutató és egy kitüntetés, az EMKE-díj átadásának is teret adva.
„Örmények és székelyek, két etnikum városunk történelmében, akik sorsa egybefonódott, hogy a végén eggyé váljon. Beolvadás? Inkább az értékek átvétele, az identitás átformálása valami valósággá, ami a mai napig tart.
Az európai értékek itt kez-dôdnek: egymás tisztelete, békés egymás mellett élés, a hagyományok tisztelete” – vallja Madaras Szilárd, a rendezvény szervezôje az Ablak – Örmény szemmel című gyergyói örmény fiatalok lapjának harmadik, márciusi számában.
A Pro Art Galériában pénteken délután öt órától dr. Garda Dezsô történész, parlamenti képviselô tartott elôadást, hangsúlyozva a szentmiklósi örmények kézművességben és kereskedelemben való jártasságát. Majd kiemelte: az örmény és székely közösség több száz éven keresztül úgy élt együtt, mint két testvér, tisztelték és becsülték egymást, és mintegy példaként említette Görög Joachimot és Csíky Dénest. A történész mint mondta, nagyon fontos az örmény kultúra, az örmény örökség felelevenítése napjainkban.
Rokaly József történelemtanárnak Beder Tibor adta át az EMKE-díjat. A laudációt Lakatos Mihály, a Salamon Ernô Gimnázium igazgatója olvasta fel, kihangsúlyozva, Rokaly József 42 évig volt tanár, de nyugdíjas létére is hallatlan szellemi és fizikai munkáját folytatja. Az Ezüstgyopár-díjas tanárnak, Rokaly Józsefnek, mikor az Erdélyi Magyar Közművelôdési Egyesület a díjat odaítélte, nagyon jól döntött.
Az est folyamán könyvbemutatót is tartottak, Beder Tibor Megidézett múlt című könyvét Bajna György újságíró mutatta be.
A kulturális hétvégén továbbá Veress Ilka, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet tevékenysége címmel tartott elôadást, dr. Száva Tibor Gyergyói és szépvízi magyarörmények nyomában című könyvének elôzetes könyvbemutatójára, valamint Családmesére került sor Budai Merze Pál: Czetz János az 1848-as örmény székely tábornokról.
Baricz-Tamás Imola
Mese
Itt egy mese, amibôl kiderül, miért késik annyit a tavasz, és miért követi a tavaszt a nyár. A mesét a Fogarassy Mihály általános iskola I. B, step by step osztálya szerkesztette.
Az elveszett tavasztündér
Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperenciás-tengeren is túl, volt egy békés sziget, ahol a mindennapjaikat töltötték a tündérek. Volt köztük azonban egy különleges, aki átváltoztatta a telet tavasszá. Kinyíltak a hóvirágok, a sok tavaszi virág, és játszadozni is kezdtek a mosolygós fűben. A vidámságra a fák is kirügyeztek.
Ám egy napon arra járt a sólyom, és elvitte a tavasztündért. A társai nagyon megijedtek, hogy hová lett, és rögtön a keresésére indultak, de sajnos sehol nem találták.
Az elrabolt tündér megfogta a varázspálcáját, egyet suhintott vele, de nem volt hatalma a sólyom fölött. Hamarason besötétedett, és minden hóvirág visszabújt a földbe. Nagyon kétségbeesett, hogy mi lesz vele. Hamarosan megtudta a hírt a nyár tündére is, és ô is a keresésére indult. Nem telt sok idôbe, amíg követte, hogy megtalálja. Egyet suhintott a varázspálcájával, és kiszabadította. A tündér nagyon hálás és boldog volt. Az emberek is nagyon örültek, hogy végre elért hozzájuk is.
Azóta követi a tavasz évszakot a nyár.
Csomafalva kivételével, mindenhol összeállt a „csapat”
Véget ért az RMDSZ elôválasztása
A Gyergyói-medence szinte minden településén tartottak elôválasztásokat a múlt vasárnap. A választáson részt vevôk szavazatai alapján dôl el, hogy kik lesznek a Romániai Magyar Demokrata Szövetség jelöltjei a június elsejei helyhatósági választásokon.
Gyergyószentmiklóson összesen 2704 személy vett részt az elôválasztásokon, az érvényes szavazatok száma pedig 2350 tájékoztatott az RMDSZ városi szervezetének elnöke. Dr. Weil Gyulára 1509-en, Kontesveller Józsefre pedig 899-en voksoltak, így a szövetség polgármesterjelöltje Gyergyószentmiklóson dr. Weil Gyula lesz. Az önkormányzati képviselôtestület elsô két helyén Farkas Zoltán, a városi szervezet elnöke és Kontesveller József állnak. Az elôválasztásokon leadott szavazatok alapján kialakult sorrend a következô (zárójelben a megszerzett szavazatok számát közöljük): Gáll Árpád (1378); Suciu Gábor (1265); Magyari Levente (1201); Kastal László (1066); Len Emil (1066); Tinka Kálmán (1053); Portik Csaba (1015); Palkó Erika (996); Mátyás Gyöngyvér (986); Lázár László (972); Lázár Zoltán (922); Aszalos Albert (849); Bajkó László (801); Barti Tihamér (774); Bányász Lehel (732); Bancsi Edit (712); Vargyas Lajos (692); Eigel Tibor (683); Vencser Sándor (657); Kolumbán László (629); Blénesi Géza (543); Szabó Rudolf (517); Barabás Attila (489); Antal Péter (426); Man Géza (363); Fülöp Edit (341); Szász József (310).
„Köszönetet szeretnék mondani mindenkinek, aki eljött, és támogatta az RMDSZ ezen kezdeményezését, és részt vett az elôválasztáson. A létrejött csapattal indulunk a június elsejei helyhatósági választásokon” – mondta Farkas Zoltán, a városi szervezet elnöke sajtótájékoztatóján. A városi szervezet kampánystábját Farkas Zoltán, Vincze János és Ivácson Róbert alkotják. Arra a kérdésre, hogy indulhatnak-e a lista „nem bejutó” helyein szereplô személyek függetlenként, vagy más pártok színeiben, Farkas elmondta: „minden jelölt nyilatkozatot írt, miszerint nem indul más párt színeiben, ha nem kerül befutó helyre”.
A választásokról szólva Kontesveller József alpolgármester köszönte a rá voksolók bizalmát, és reményét fejezte ki, hogy az RMDSZ sikeresen fog szerepelni. A kérdésre, hogy szándékában áll-e függetlenként indulni a választásokon, Kontesveller elmondta: „nem tartom valószínűnek, de ha továbbra is fennállnak az érdekességek, akkor elôfordulhat”. Az alpolgármester nem kívánta kifejteni, hogy ez alatt mit ért.
„Jó csapatmunkának tulajdonítom az eredményt, meg a lakosság változás iránti igényének. Most a választók igazából pontozták azt, amit ôk akartak. És azt mondták: változást akarunk! Meg lehet nézni a tanácsosi listát, és ez kiderül” – nyilatkozta dr. Weil Gyula a választások eredményét elemezve.
Egyetlen óvást tettek le az elôválasztásokkal kapcsolatosan: Bancsi Edit a szavazatok újraszámolását kérte, mivel az önkormányzati képviselôjelöltek megfigyelôi nem vehettek részt a szavazatok számlálásán. A TÁT elutasította az óvást, azzal indokolva döntését, hogy a szabályzat szerint csupán a választáson vehettek részt a képviselôjelöltek megfigyelôi, a szavazatok számlálásánál csak a polgármesterjelöltek megfigyelôi vettek részt.
Lezárult a megyei önkormányzat képviselôjelöltjeinek listája is. Az RMDSZ Gyergyó-területi jelöltje a megyei önkormányzat elnöki tisztségére Petres Sándor. A Gyergyói-medence RMDSZ-es képviselôjelöltjeinek sorrendje a következôképpen alakult: Petres Sándor (az RMDSZ Gyergyó-területi szervezetének elnökeként); Magyari Vencel (Gyergyószentmiklós); Györgypál László (Alfalu–Marosfô körzet); Bende Sándor (Salamás–Tölgyes körzet); Farkas Zoltán (Gyergyószentmiklós); betöltetlen pillanatnyilag a hatodik hely (Szárhegy–Remete körzet); Deák László (Alfalu–Marosfô körzet); szintén betöltetlen a nyolcadik hely is. Jelenleg 22 RMDSZ-es tisztségviselô van a 31 tagot számláló megyei önkormányzatban, ebbôl öten képviselik a Gyergyói-medencét (Petres Sándor, Virág Zsolt, Farkas Zoltán, Bende Sándor, valamint Illyés Béla).
Amennyiben a három régiónak (Gyergyó, Csík, Udvarhely) nem sikerül megegyeznie abban, hogy ki legyen a megyei önkormányzat elnökjelöltje, a Hargita Megyei Egyeztetô Tanács (4, 6, 6 személy) dönt ebben. Ha azon a fórumon sem születik döntés, a Szövetségi Állandó Tanács hozza meg a döntést a jelölt személyére vonatkozóan.
Gyergyószárhegy:
Polgármesterjelölt: Gábor László.
Tanácsosjelöltek (sorrendben): Gáspár Ernô; Vakaria Ernô; Bartalus Vince; Gábor Ernô; Szász Hajnal; Ferencz Béla; Molnár Zoltán; Ferencz József; Vakaria Gergely; Csergô László; Fejér Károly; Györffy Gábor; Polgár Árpád Csaba; György Ferenc; Gáspár László; György Endre; Csergô Tibor.
Gyergyóditró:
Polgármesterjelölt: Puskás Elemér.
Tanácsosjelöltek: Bajkó Imre; dr. Szabó Szabolcs; Márton Levente; Csibi Edit; dr. Niculescu Laura; Benedek László; Puskás Margit; Köllô Emese; Köllô Sándor; Márton Károly; Csibi Edit; Tatár Margit; Varga Gabriella; Szabó Ferenc.
Gyergyóremete
Polgármesterjelölt: Laczkó-Albert Elemér.
Tanácsosjelöltek: Asztalos László; Vass László; Pál Emil; Puskás Imre; Mincsor Béla; Pál György; Balázs Kercsó János; Fazakas József; Ferencz Csibi Csaba; László Zoltán; Albert Sándor; György Mózes Lajos; Nagy György Dénes; Nagy Ottilia; Mastaleriu Erzsébet.
Borszék
Polgármesterjelölt: Mikk József.
Tanácsosjelöltek: Benkes Zsolt; Mik Károly; Szabó Tibor; Sajgó Ignác; Kovács Géza; Simon Lehel; Balázs Tibor; Farkas Aladár; Szabó Noémi; Fazakas Csaba; Moşneag Ilona; Bara Szabolcs; Veres Mihály; Borsi Gyöngyi; Molnár Zsombor.
Alfalu
Polgármesterjelölt: György István.
Tanácsosjelöltek: Csala Zsolt; Baricz Gergely; Hunyadi Irén; Vaszi László; Kis Arnold; Szakács Levente; Baricz Róbert; Mihálydeák Imre; Kassay Péter; Portik József; Baricz Imre; Sövér Mihály; Horváth Zoltán; Kiss László; Balázs Imre.
Marosfô
Polgármesterjelölt: Fórika István.
Tanácsosjelöltek: Baricz Vince József; Balázs Éva; Erôs János; Hosszú János; Erôs István.
Csata Orsolya
Keressünk polgármestert!
Újabb fordulóhoz érkezett Keressünk polgármestert! című játékunk. Azok számára, akik most kapcsolódnak be röviden megismételjük a szabályokat. Eszerint 15 fordulóban, az olvasók által óhajtott polgármester tulajdonságait, jellemzôit körvonalazzuk. Azaz Önökkel közösen rajzoljuk meg a polgármesterjelölt fantomképét. Nem neveket, személyeket keresünk, hanem az ideális városvezetôt szeretnénk „megrajzolni”. Az elmúlt fordulókban beküldött válaszok alapján kiderült, hogy Önök 35–50 év közötti közgazdász, gyergyószentmiklósi születésű, nôs férfit szeretnének polgármesternek. Ugyanakkor ismernie kell magyar, a román és az angol, vagy német nyelvet. Továbbá az is kiderült, hogy fontos szempont a jó kommunikációs készség és a jó megjelenés, valamint az, hogy maga köré csapatot építsen közgazdászokból, jogászokból, mérnökökbôl. Válaszadóink túlnyomó többsége fontosnak tartja, hogy vallásos ember kerüljön Gyergyószentmiklós élére. Ezen a héten azt kértük, írják le a polgármester három olyan tulajdonságát, amely elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy méltó legyen erre a tisztségre.
Számos levelet kaptunk, amit nagyon köszönünk. Olvasóink szívesen részletezték, milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie a város elsô emberének: „A büszkeség bármilyen jó tulajdonságot elgáncsol”; „Legyen jó szervezô, ne legyen önzô; legyen művelt az emberekkel”; „Becsületes ember legyen, igazságos, türelmes, barátságos, ne legyen nagyképű”; „Legyen általános műveltsége”; „Becsületesség, következetesség, munkabírás – ez a három legfontosabb tulajdonság”; „Határozottság, rendszeretô, jó vezetési adottság”, „Keresztény ember legyen és részese kell legyen a város vallásos-kulturális életének”; „Maximális önismeret, hogy csak arra vállalkozzon, amire képes. Bölcsesség a döntésekben és igazságérzet”; „Becsületesség; korrektség, erkölcsösség.”
Volt, aki részletesen, levélben fejtette ki véleményét: „A város elsô embere jó önkormányzati személyekkel kell megértésben dolgozzon, mert csak úgy lehet eredményes a munkájuk. A lakosság érdekében a polgármester elôtt minden ember legyen egyforma, a szegény és a gazdag is. Ha a város lakosa kéréssel fordul a hivatalhoz, legyen hozzáhagyott személy, aki meggyôzôdik a valóságról, nem pedig az íróasztal mellôl küldik ki a választ és a lakost a bíróságra küldik.”
Ezen a héten arra keressük a választ, hogy Önt, gyergyószentmiklósi választópolgárt befolyásolja-e, hogy független, vagy párt/szövetség színeiben indul egy jelölt? Azaz, a jelölt személye alapján dönt, vagy az határozza meg, hogy melyik párt/szövetség áll a jelölt mögött?
Várjuk leveleiket, válaszaikat, gondolkozzunk közösen! Amint a mondás is tartja: minden közösségnek olyan vezetôje van, amilyent megérdemel. Gyergyószentmiklós megérdemel egy intelligens, jó vezetôi képességekkel rendelkezô polgármestert; megérdemeljük, hogy jól érezzük magunkat városunkban, hogy nyugodtan, szépen éljünk benne. Éppen ennek érdekében kell olyan polgármesterjelölteket találni, akik megfelelnek a lakosság elképzeléseinek, elvárásainak. Nos, ezzel a játékkal ezeket a tulajdonságokat szeretnénk körvonalazni, az Önök által jónak talált jellemzôket felsorolni.
Leveleiket továbbra is várjuk, de kérjük, ne nevezzenek meg jelölteket. Nem neveket, személyeket keresünk, hanem arról szeretnénk képet kapni, hogy MILYEN egy ideális polgármester Önök szerint.
Válaszaikat kérjük, juttassák el a Gyergyói Kisújság (az egykori mozi bejáratánál levô) postaládájába. Azok között, akik bekapcsolódnak játékunkba, és segítenek megrajzolni leendô polgármesterünk fantomképét, kisorsolunk egy 200 lejes vásárlási utalványt (a Ben–Com–Mixt Kft-ben vásárolható le) és egy kétszemélyes vacsorát a Muskátli vendéglôben. De a nyereményeknél is sokkal fontosabb, hogy közösen gondolkozzunk el, milyen tulajdonságokkal, képességekkel kell rendelkeznie annak, aki Gyergyószentmiklóst kimozdíthatja a tehetetlenségbôl!
11. kérdés: Fontos-e, hogy egy párt, vagy szövetség támogatásával kerüljön a „bársonyszékbe” a polgármester?
Cikksorozat indul
Az a trendi, ha nem trendi?
Mi is a trend, mi a trendi, kit nevezünk trendinek? Nem valószínű, hogy végérvényes választ tudok adni, de a véleményemet vethetem papírra.
A trendi angol eredetű szó, jelentése divatos. A szótô, a trend, irányzatot jelent. A trendi annyit tesz, hogy az irányzatnak megfelelô – írta le a szó szótári értelmezését Nádasdy Ádám nyelvészprofesszor.
A kamaszkorban a fiatalok saját stílusukat keresvén próbálnak ki különbözô, lehetôleg minél extrémebb irányzatokat. Ôk azok, akik nem olvadnak be, és nem is akarnak, a társadalmi többség trendjébe. Attól trendiek, hogy nem trendiek…
Ha ez a szó jelentése, akkor én korántsem nevezhetem magam trendinek, és ha végigtekintek a környezetemen, a barátaimon, a családomon, aligha találok közöttük egy trendit. Ne haragudjatok ezért! Gondolok itt viselkedésükre, öltözködésükre, hajviseletükre, manikűrjükre, lábbelijükre, azaz külsejükre. Ôk nem követik az aktuális nemzetközi divatirányzatokat. Á, dehogy!
De az milyen is?
Füstmentes életmód, átlátszó gumicipô, csizma, topánka, 120 emeletes csupaablak irodaházban bérelt luxusiroda, színesebbnél színesebb merészen vágott rövid is-hosszú is frizura, ami lehetôleg takarja legalább az egyik szemet, hozzá illô smink (férfiaknak is), sírásó karmok élénk színekkel… és a ruha… nem divi ma már a kosztüm, csak az Ádám-féle. Na jó, sarkítottam!
De ha a filmek, a bemutatók jelentik azokat a közegeket, ahol megismerkedhetünk a „cápák” divatjával, akkor nem sokat tévedtem.
Azaz minél kihívóbb, feltűnôbb, annál trendibb…
Én, bevallom, nem követem a trendet, hogyan is tudnám, akár anyagilag is, de olykor számomra ízléstelen. Olyan göncökben járni, úgy kinézni, inkább hasonlít bárki egy földönkívülire, mint nôre vagy férfira.
Mit tartok én divatosnak, szépnek? Szerintem a leglényegesebb az ápoltság, a tisztaság, és így még az a nô, vagy férfi is szép, aki kétéves, elnyúlt, de imádott pólóját veszi fel egy hétköznapi reggelen. Szerintem, nagyon lényeges, hogy a hölgy hölgyként, és a férfi is neméhez hűen viselkedjen és jelenjen meg.
Egyik barátom szerint Franciaországban olyan öltözetekben vonulnak végig az emberek az utcákon, mintha a divatbemutató kifutójáról épp akkor léptek volna le. Nyugat-európai környezetben maradva, a svájci emberek azért tetszettek nekem leginkább, mert gondozott volt a külsejük, „frissek”, ápoltak voltak, ezért jól éreztem magam a környezetükben. (Tömegközlekedési eszközre ülni, üzletekbe betérni, menynyivel jobb ott!!!)
Itthon, a Székelyföldön nem látok külön irányzatokat, olyan egyformák vagyunk, mármint a többség. A társadalmi többség trendjét nem a szakértôk diktálják, mi magunk, mert mindenkinek „saját irányzata”, stílusa van, amelyben jól érzi magát.
Akkor nem követjük a trendeket, nem fontosak? Vagy mégis?
A kérdések megválaszolására szakavatottak véleményét kérem ki segítségként a most induló cikksorozatunkban. Divattervezô, fodrász, manikűrös és más szakemberek mondják el véleményüket a trendrôl, az aktuális nagyvilági és gyergyói irányzatokról…
Remélem, velem tartanak!
Rancz Enikô
Nem potyára kérdezgettünk
Idén sem térünk el attól a „hagyománytól”, hogy az olvasóink által beküldött válaszokat kiértékeljük és összefoglaljuk. Ebben a cikkben a januárban és februárban feltett kérdéseinkre érkezett válaszokat közöljük.
Az év elsô kérdése könnyedebb hangvételű volt, arra voltunk kíváncsiak, olvasóink hogyan értékelik lapunkat és a munkánkat. A kérdés így szólt: „Mit olvasna szívesen 2008-ban a Gyergyói Kisújságban?” Az olvasók 34 százaléka elégedettségét fejezte ki a megjelent írásokkal kapcsolatosan, 3 százalékuk olyan óhajokat fogalmazott meg, melyek teljesítése nem a mi tisztünk, így például az utcák, járdák rendbetétele. A beküldôk 11 százaléka nem válaszolt a kérdésre. A nagy többség, 52 százalék, konkrét témákat fogalmazott meg, amelyek közül néhány most is jelen van a lapban, illetve ezen témák feldolgozására törekszünk. Szeretnének olvasni továbbra is híreket, eseményeket, politikai, gazdasági, társadalmi, családi, gasztronómiai, háztartási témákról, valamint riportokat érdekes emberekkel. Egy pár témajavaslat újdonságot jelentett, így: illemtanrovat, sztár-pletykák, vetélkedôk indítása, útleírás, fórumok, továbbá a város nevezetességeinek, híres szülötteinek bemutatása, orvosi tanácsadás-rovat. Néhány olvasónk több rejtvényt, történelmi cikket olvasna, illetve szívesen vennék, ha többet foglalkoznánk írásainkban az idôsekkel, és ha közölnénk a különbözô egészségügyi egységek nyitásrendjét.
* * *
A hónap többi kérdése politikai és társadalmi problémákat érintett. A második kérdés azt boncolgatja, mit gondolnak az olvasók, a Fény Tv-nek juttatott 15 000 lej jó befektetés volt-e. Az olvasók 7 százaléka gondolja úgy, hogy a két televízió, illetve a helyi médiumok között arányosan kellett volna elosztani, 40 százalékuk szerint ez a befektetés nem volt jó, csupán a „polgármesternek és a televíziónak”, „az adófizetôknek nem volt jó”, „más hasznosabb dolgokra is el lehetett volna költeni”, 33 százalékuk nagyon hasznosnak tartja, véleményük szerint ez jó befektetés volt, „a munkát meg kell fizetni”. A beérkezô szelvények 8 százalékán nem volt válasz, és az olvasók 12 százaléka, mint írja, nem tudott ebben a kérdésben dönteni.
* * *
Míg a Keressünk polgármestert című nyereményjátékunkban azt kérjük, ne írjanak neveket, egyik januári kérdésünkben olyan nevekre voltunk kíváncsiak, akiket – önök szerint – meg kellene gyôzni arról, hogy induljanak a választásokon. Az olvasók 47 százaléka javasolt konkrét személyeket: a legtöbb szelvényen Dézsi Zoltán neve jelent meg, ôt követte Bencze Attila, majd Árus Zsolt, Tinka Kálmán, és dr. Becsek Garda Dezsô a negyedik helyen, ötödik a rangsorban Pál Árpád lett. De más nevek is megjelentek a szelvényeken: Csergô Tibor, Ábrahám Imre, Gál Árpád, Nagy István, Csavar Zsolt, Kontesveller József, Antal Péter, Kopacz Zoltán, Lakatos Mihály és Dombay István. Az olvasók 20 százaléka valamilyen erényt, tulajdonságot fogalmazott meg, ami szükséges egy polgármester esetében, így: vezetési gyakorlat, energikusság, fiatalság, tehetségesség, és gyergyószentmiklósi származás. 14 százalékuk nem válaszolt, 7 százalékuk szerint senkit sem kell errôl meggyôzni, és egy olvasó szerint az a jobb megoldás, ha nincs polgármester.
* * *
Az utóbbi idôben egyre jellemzôbb tendencia városunkban, hogy kevés az érdeklôdô a lakossági fórumokon. Annak próbáltunk utánajárni, hogy ennek mi az oka: értesülnek-e a lakók a fórumokról, illetve, hogy elégedettek-e a tájékoztatással.
Az olvasók csupán 27 százaléka állítja azt, hogy idôben értesülnek róla, míg 46 százalék azt vallja, hogy túl késôn értesül róla, késôn tudatják a lakókkal, és így a tájékoztatással sincsenek ôk megelégedve. 11 százalékuk, mint írja, általában tud a fórumokról még idôben, ugyanenynyien nem válaszoltak, és az olvasóink 5 százalékát nem érdeklik a fórumok. Néhányan így fogalmaztak: „csak a sajtóból olvasom, hogy volt”, „gyenge a tájékoztatás”.
* * *
A hónap utolsó kérdésével a Magyar Polgári Párt bejegyzésével kapcsolatban arra kerestük a választ, hogy olvasóink jónak tartják-e.
Túlnyomó többségük, 66 százalék, helyesnek tartja, örül neki, mint írják: „a helyhatósági választásokon megjelenik a verseny”, „véget ér az RMDSZ egyeduralma”. 16 százalék ezt a politikai eseményt nem tartja jónak, mert „megoszlik a magyarság”, „nem pártokra, hanem munkára van szükségünk”, „beteljesült az oszd meg és uralkodj rémálma”. Az olvasók 5 százaléka nem tudja, hogy az MPP bejegyzés jó volt vagy sem, 4 százalékukat már nem érdekli ez a kérdés, 1 százalék úgy tartja, hogy nem ért hozzá, és 8 százalékuk nem fejtette ki véleményét ebben a kérdésben. Néhány kedves olvasónk tanácsokat is megfogalmazott: „jobb lett volna, ha tudnának tárgyalni, mert külön-külön nincs esélyük”, „jobb lett volna, ha az RMDSZ-szel maradt volna”.
* * *
A februári kérdéseink is a helyi, erdélyi és a balkáni aktuális politikai helyzetet érintették.
Többször írtunk arról, hogy a tanügyi törvény reformjára készül az illetékes minisztérium. A törvénytervezet lázba hozta a magyarságot, hiszen javaslatokat lehetett beküldeni a tanügyi minisztériumnak arra vonatkozóan, hogyan kellene megreformálni a román nyelv oktatását a magyar ajkú diákok számára. Azt kérdeztük olvasóinktól: tesznek-e javaslatot a tanügyi törvény módosítására. Csupán 23 százalékuk válaszolt igennel, azaz tesz javaslatot, míg 20 százalékkal több olvasó válaszolt nemmel, ôk azzal érveltek, hogy „úgysem veszik figyelembe” és azt is írták, hogy vannak az ügyben érintettebbek”. 17 százalékukat ez a probléma nem érinti, 2 százalékuk nem érti, hogy miért van erre szükség, 4 százalékuk a szelvény kitöltésekor még nem döntött abban a kérdésben, hogy tesz-e javaslatot vagy sem, és a fennmaradó szelvényeken, 11 százaléknyin, nem volt válasz.
* * *
A második kérdésünkben ismét az RMDSZ és az MPP került terítékre, pontosabban az, hogy egyezséget fognak-e kötni. A válaszolók többsége, 58 százalék szerint ez nem fog megtörténni, többen úgy látják, hogy azért, mert „az RMDSZ makacs”, „az RMDSZ nem enged az uralmából”, és amúgy is ez csak „kutya-macska barátság”. A szelvénybeküldôk 22 százaléka bizakodóbb, ôk azt vallják, hogy létre fog jönni az egyezség, 8 százalékuk szerint ez mindenképp muszáj lesz, hiszen „külön-külön nem fognak érvényesülni”. Egy másik olvasói vélemény szerint egyezséget fognak kötni, „ha az egyéni érdekek úgy kívánják”. A szelvényt beküldôk 7 százaléka nem látja ezt elôre, és a fennmaradó 5 százalékuk nem válaszolt.
* * *
A hónap harmadik kérdésével egy aktuális balkáni politikai helyzet kapcsán kérdeztük olvasóinkat, hiszen nemcsak mifelénk, hanem egész Európában és nem csak, nagy port kavart: kikiáltották Koszovó függetlenségét. Magyarország a napokban, de Románia még nem ismerte el a túlnyomó többségben albán lakosságú „kisállam” függetlenségét. Az olvasóink ekképpen vélekedtek a Koszovó függetlenségének kikiáltásáról: elsöprô többségük, 71 százalékuk, jónak, helyesnek tartja, 12 százalékuknak nincs ebben a kérdésben véleménye, 10 százalékuk nem válaszolt, és 7 százalékuk szerint ez az albánok dolga. Több olvasó véleménye szerint ez precedens értékű az erdélyi magyarságra nézve, egyesek ezt megszabadulásnak nevezték, mások szerint ez veszélyes, nem biztos, hogy Koszovó boldogulni fog a saját erejébôl. Ezek mellett két ellentétes és érdekes vélemény: „Joguk van a függetlenséghez, s az ellentétek gerjesztése helyett mindenkinek (egy emberként) a béke megteremtésén kellene fáradoznia.” „Nem feltétlenül szükséges, ha az együtt élô nemzetek békében meg tudnak lenni egymással az országon belül”.
* * *
A helyi tanács február végén határozott a 2008-as költségvetésrôl, amely döntéssel olvasóink 42 százaléka nem elégedett, szerintük nincs arányosan elosztva, és ilyen jellemzôkkel illették: „szánalmas”, „csapnivaló”, „papolás az egész”, „csak a kultúrára és a sportra jutott”, „hasznosan is el lehetne költeni”, „ezt is jól elkúrták, mint sok más egyebet, de ideje lenne észbe kapni a fulladás elôtt”. 9 százalékuk szerint elég jó, 19 százalékuk azt a következtetést vonta le, hogy kevés a pénz, 5 százalékuk pedig azt, hogy sok költség lesz. 3 százalékuk szerint késôn hagyták jóvá, hiszen „jobb helyeken a költségvetésrôl még az elôzô évben határoznak”. Az olvasók 5 százaléka nem ismeri és nem érti a költségvetést, és 17 százalékuk nem válaszolt a kérdésre.
Az elkövetkezôkben is várjuk véleményeiket!
Rancz Enikô
Kolbász nem, autóbusz volt
Még hétfôn is kolbászokról, csokoládékról szólt a fáma, úgy hírlett, a roma soron jól éltek vasárnap. Azt is állították többen: autóbuszokkal szállították a téglagyári romákat az RMDSZ-elôválasztásra.
A téglagyárnál több ott lakóval is szóba álltunk, de kolbász és édességosztásról még csak nem is hallottak, naná, hogy kaptak volna efféle csomagokat. Az autóbuszt viszont látták is, igaz, akikkel találkoztunk, egyikük sem szállt fel a tömegközlekedési eszközre, de, hogy ott járt egy busz, nem volt kétséges. Többen azt is tudták, hogy szavazni vitte a romákat a járgány. Pui Ştefant is emlegették, aki arra biztatta ôket, hogy menjenek szavazni. Azt nem mondta, hogy kit jelöljenek be a papíroson, csak azt, hogy menjenek el.
„Az öreg, szemüveges doktorra szavaztunk, mert régebb segített, de mi írást nem tudunk” – állították többen is, de hogy kit választottak, nem nagyon derült ki, hiszen dr. Weil Gyula és Kontesveller József is szemüveget hord. Aztán kérdést is szegeztek nekünk, mert aggódnak: hogy lesz-e valami baja annak, aki nem ment el?
Tehát autóbusz járt ott. Dr. Weil Gyula állítja, ô nem fogadott buszt, s Kontesveller József is ugyanezt mondja.
Portik Imre, a Favorit Trans vezetôje elmondta, tôlük Pui Ştefan bérelte az autóbuszt, azt sem tudták, hogy kiket fog szállítani. Egyet tért a járat.
K-T. Gy.
Dilemmában vagyok
Közelednek a választások. Megjelentek a színesebbnél színesebb propagandaanyagok. Ezekrôl mosolyogva néznek ránk az önmutogató urak. Mintha hangosan szólnának hozzánk. Polgármesternek, tanácsosnak engem válasszatok. Dilemmában vagyok. Majd kire adom szavazatomat? Ki tett többet városomért, községemért, vagy ki fog többet tenni, mint eddig tettek. Olyant szeretnék választani, aki nem ígért és ígér fűt-fát, de tett és tenni fog. Olyant, aki türelmesen meghallgatja az embert, a keservesen elmondott panaszomat, kérésemet. Nem tekinti méltósága sértésének, lealacsonyítónak, ha az utcán megszólítja ôt az egyszerű ember. Akinek hivatalában mindig nyitva áll az ajtó.
Válasszak milliomost, olyant, akinek vagy közeli rokonainak jól menô cégjük van? Aki beosztását kihasználva vagyona gyarapítását tovább hajszolja? Vagy olyant, aki a közügyet tartja elsôrendű feladatának.
Eszembe jutott egy egyszerű parasztember mondása, amikor szintén választásokra készültünk. Akkor is felvetôdött a kérdés, vajon kit válasszunk. Ô ezt mondta: „Tudod, fiam jobb választani egy jóllakott poloskát, mint egy éheset, mert az nem csíp annyira, mint az éhes poloska.” Elnézést kérek a jelentkezô uraktól. Nem akarom ôket poloskához hasonlítani. Csak azért idéztem a parasztember mondását, mert mondott valamit és tetszett nekem. Amit mondott talán igaz.
Én olyan személyre szeretnék szavazani, aki városunk, községünk szülöttje, szülei, ôsei is azok voltak. Mert ôk ismerik a szokásokat. Azt állítja a közmondás, hogy a szokás hatalom. Legyenek értelmes értelmiségiek, s ha nem értelmiségi, legyen értelmes ember, olyan, akinek fáj, ha a városa, községe nem fejlôdik, nem halad. Legyen becsületes. Ne rejtôzzön el, ha ügyes-bajos dolgaival keresi az ember, még akkor sem, ha esetleg ellenszenves az az ember. Legyen becsületes, ne fakupec, vagy ne azért törtessenek, mert jó summákat kapnak beosztásukért. Ne olyant, aki a város porát, zaját nem bírja, s ezért a városon kívül vagy Marosfôn lakik. Esetleg ügyei intézésére jön be a városba. Legyen közöttük legalább egy munkás, fermier-paraszt, akik ismerik az egyszerű ember bajait, mert akárhogy is, aki jól él, nehezen érti meg azt az embert, aki napról napra, percrôl percre izzad betevô falatjáért. Legyen türelmes akkor is, ha tyúkszemére lépnek. Viselkedjen illedelmesen. Ne legyen fennhéjazó. Olyant, aki ha választói igazat mondanak, de fájó, fogadja el a bírálatot, s egymást ne pocskondiázzák a médiában. Ne magyarázza ki a borjat az anyjából.
Ha ilyen típusú polgármester, tanácsosjelöltek lesznek, feltétlenül rájuk szavazok.
Király Sándor
Nem hagyhatom szó nélkül
Hamis próféta!
Sajnálatos módon, kénytelen vagyok válaszolni a Védtelenül című cikkben múlt héten megjelent alantas rágalom-sorozatra, amely személy szerint engem, dr. Weil Gyulát valamint a fogyasztóvédelem munkatársait éri Árus Zsolt részérôl. Elôrebocsátom, ragaszkodom hozzá, hogy az érintettség, a replika jogán jelen reagálásom minden sorát sértetlenül közöljék.
A tényekrôl
Árus Zsolt a tavaly ôsszel benyújtott egy panaszt a GO Rt. ellen, melyben a vízszámlázási mód helyességét kifogásolta. Az ügyet kivizsgáltuk, és megállapítottuk, hogy a panasztevônek igaza van, mert a GO Rt. nem az országosan jelenleg érvényben lévô keretszerzôdést használja. Ezért megbírságoltuk, és felszólítottuk a vezetôséget, lépjen ez ügyben, s térjen át az országosan alkalmazott törvényes számlázási módszerre..
30–40 nap elteltével Árus Zsolt, „jóindulattól” fűtve, buzdítani kezdte a városlakókat, gyűjtsenek panaszokat, és tegyék le, juttassák el hozzánk azokat, hiszen – a minél több panasz, annál több büntetés elve alapján – jól meglehet majd szorongatni a GO Rt. vezetôségét a fogyasztóvédelem által.
Ilyen elôzményeket követôen a fogyasztóvédelmisek tizennégy egyforma panasz kivizsgálása céljával kiszálltak egy konkrét helyszínre, megalapították, hogy bár lassan, kényszeredetten, de vannak intézkedések a legalitásba-lépés terén. Ezúttal nem büntettük meg a szolgáltatót, mert észleltük az elmozdulást, a jóhiszeműséget, mellesleg igazolni tudták, hogy munkálkodnak a jelenlegi törvényes elôírásoknak megfelelô szabályzat kidolgozásán.
Panaszosunknak azonban nem felelt meg ez a „végkifejlet”, a nyughatatlan és végtelenül jóindulatú Árus Zsolt harmadízben is megírta följelentését, melyben újból kifogásolja a vízszámlázást. Ekkor a fogyasztóvédelem felszólította a GO Rt-t, jelentsen be közös vízóra-ellenôrzést az Árus Zsolt lepcsôházában a lakók jelenlétében, és ezt idejében hirdesse meg. Megtörtént. A húszból 17 lakos otthon tartózkodott. Összevetve a külön-külön mért eredményeket a közös vízóra adataival, 1 köbméter víz volt a különbség. Ez a menynyiség húsz lakás esetében minimális, és elfogadható. Megjegyzem, hogy talán hárman a lakástulajdonosok közül külföldön tartózkodtak. Egyértelmű, hogy az Árus Zsolt panaszára nem adtunk, nem is adhattunk kedvezô választ, mert a fogyasztóvédelem álláspontja szerint az nem megalapozott.
Mi következik ebbôl? AMENNYIBEN MINDENKI KORREKT LENNE, NEM LENNE VÍZÓRÁN ÁT NEM HALADÓ HASZNÁLAT A RENDSZERBEN, RÁADÁSUL A FOGYASZTÓK UGYANABBAN AZ IDÔPONTBAN MÉRNÉK LE, ÉS DIKTÁLNÁK BE AZ ORAÁLLÁSOKAT A GO RT-NEK, AKKOR NEM KÁROSULNA SENKI. Magyarán, ha nem lenne, nem lennének ilyen veszteségek, akkor nem lenne mit visszaosztani végelszámoláskor, összegzéskor. Sajnos, a valóságban nem ez történik. Lusták, kényelmesek, elfoglaltak, esetenként nemtörôdömség jellemzi a fogyasztókat, s valljuk be, elvétve akadnak csalók is köztük. Olykor adódik egy-egy nagyobb különbség, és azt le kell számlázni, mert nincs mese, valakinek meg kell fizetni az elhasznált vízmennyiséget. Fel kell osztani a „kárt” az érintett lakosok, fogyasztók között. Azok között, akik körébôl némelyek nem tartják be a közösségi szabályokat. Nyilván, ez távolról sem azért van így, hogy Árus Zsolt legyen amin csámcsogjon, jópofaságokat írjon közvetlenül vagy közvetett úton érintett közintézményekrôl.
Tudok olyan esetrôl is, amikor 50 köbméter meleg vizet nem diktált be valaki azzal az indokkal, hogy majd valamikor a nyár folyamán kifizeti. Ettôl nem téveszthetô szem elôl, hogy ez a mennyiség is szerepel, az ilyen mennyiségek is szerepelnek a közös órán, ezt, ezeket nem lehet letagadni. Ezek leszámlázódnak, s megtörténik, hogy mások fizetik ki a tényleges elhasználó, fogyasztó helyett. Nem korrekt.
Körbejártam a problémát megyeszinten. Mindenhol a vízmennyiség visszaosztás elfogadott, és törvényes eszköz a különbségek megfizetésénél (lásd: Csíkszereda és Székelyudvarhely is ezt a törvényes eljárást alkalmazza). A számlázás alapja a közös mérôműszer adata, egybevetve a belsô órákkal. A fogyasztóvédelem, mint országos hatóság, nem képviselhet az országos törvénykezéssel ellentétes véleményt, akkor sem, ha Árus Zsoltnak ez nem felel meg. Tegye meg nyugodtan feljelentését feletteseimnek, nincs amiért én az ujjam mögé bújjak.
Az meg egyenesen felháborító, ahogyan jellemezni merészel engem, amikor azt sem tudja, mi történik a Hargita Megyei Fogyasztóvédelmi Hivatalnál. A miniszter megdicsér, mert a legnagyobb elôrelépés országos szintén a dr. Weil Gyula által vezetett hivatalnál volt (a 39. helyrôl a 16-ra léptünk elô a konkrét hatékonysági mutatók alapján), erre jön Árus Zsolt, MINDENNEK A SZAKÉRTÔJE és leteremt a sárga földig. Restellhetné magát. Az én munkámat helyettem még senki nem kellett elvégezze! Majd amikor ô lesz a munkaadóm, és szakszerű rálátása lesz a teendôkre, meg az lesz a feladata, jellemezhet, addig viszont ne merészeljen rágalmazni, mert a következô alkalommal beperelem, és meg is nyerem azt. Ez idáig csak a családja miatt nem tettem, mert ôk ezt nem érdemelnék meg!
Nagyon alantas módon vádol, amikor csak szemelvényeket közöl a válaszlevelekbôl, és azokat nem közli teljes terjedelmükben, ezáltal rágalmazván mindenkit, bárkit, akárkit, akit csak ér.
Árus Zsolt egy okos ember, régebben azt gondoltam, hogy a köz érdekében tevékenykedik, mára már bebizonyosodott számomra, hogy galád, önös érdek vezérli, céljai elérésében nem átallja alkalmazni a félrevezetést, szítja a polgári engedetlenséget, és törvénytelenségre bujtogat. Mintha nem lenne elég baj így is Gyergyószentmiklóson, ô meg tetézi, vélt és esetenként megalapozott panaszokkal fordul különbözô intézményekhez, de elsôsorban lejáratja a városunk, Gyergyószentmiklós lakóit.
Félrevezet, amikor a szegénykonyháról beszél, semmi közöm nincs hozzá, nem tudom, mirôl beszél, megint valamilyen hatásköröket szándékosan összeboronál, és rágalmaz!
Jómagam most is tömbházban lakom, és elfogadom a közösségi szabályokat, mert csak így lehet együtt élni…EGYÜTT. Érti ennek a szónak a jelentését egyáltalán? Közösség, együttélés?
Szomorú vagyok, hogy ilyen emberek tudnak lenni a véleményformálók. Ahelyett, hogy a városért dugnánk össze fejünket, a tisztázásokra fordítjuk energiánkat.
Ezúttal pedig „köszönöm”, hogy ellenem kampányol, habár elmondása szerint független az RMDSZ-elôválasztásoktól.
Hát nem az, szegény ember, sajnálom. És gondolkozzon el egy mondat jelentésén: Isten nem ver bottal. Nagy baj van, amikor valaki mindenhez ért, nagyon nagy baj. A szakembereket kell hagyni, hogy végezzék a dolgukat, a polihisztorok ideje pedig régen lejárt. Ha pozitív megközelítésű tanáccsal segíteni akar, meghallgatom, de ellenkezô esetben nincs értelme a beszélgetésnek. Ha pedig valaki nem tud városáért jót tenni, vagy a közösségért, megkérem, NE ROMBOLJON! Legalább hagyjon másokat, hogy dolgozzanak, tegyenek a közösségükért, a környezetükért.
Dr. Weil Gyula, Hargita megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal
Kis-Cohárdi szemétgyűjtés
Gyönyörű idôben, jó hangulatban zajlott az elmúlt szombati takarítási akció a Kis-Cohárdon, közel harminc önkéntes szemétgyűjtô vett részt, sem a Környezetvédelmi Minisztérium, sem pedig a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség nem képviseltette magát, tudtuk meg az egyik szervezôtôl, Barabás Mártitól. A gyergyószentmiklósi EKE valamint a helyi zöld szervezetek közös akciójának elsôdleges célja a figyelem felkeltése volt: továbbra is rengeteg szemét éktelenkedik az erdôben, bokrok, fák alatt. És nem a környezetvédôk feladata a takarítás, de így próbálják felhívni a szemetelôk figyelmét a tiszta környezet fontosságára.
Az önkéntesek a gyergyói zöld egyesületek képviseletében jelentek meg, de volt két kilencedikes diáklány a Salamon Ernô Gimnáziumból is. A legfiatalabb, ám egyik legszorgalmasabb szemétgyűjtô a hét esztendôs Antal Emese volt.
A takarítási akció eredményeként a Kis-Cohárdon összesen húsz nagy zsák szemét gyűlt össze, melynek további sorsáról a közüzemek gondoskodik, hiszen mint megtudtuk, olyan villánál hagyták, melynek a szemét elszállítására szerzôdése van a közüzemekkel.
A szervezôk ezúton is köszönik az önkénteseknek a részvételt, a Viridis Kft-nek a többszöri helyszínelést, valamint a fogyóanyagokat, szemeteszsákokat és gumikesztyűket, a Qualitas Kft-nek a vendéglátást, és Portik Csaba tanácsosnak a szállítási költség megtérítését.
Baricz-Tamás Imola
De rongyos…
az igazságszolgáltatás, a bíróság épülete. Rontja a fontos intézmény tekintélyét. Rongyos, mint a régmúlt koldusa. Elfog a szánalom, ha ránézek. Vajon ilyen szánalmasak az itt hozott ítéletek is? Nem, gondolom. De egyet tudok. Azt tartja a közmondás: Nézd meg valakinek a házát, udvarát és megmondod, hogy milyen a gazdája. Ki ennek az épületnek a gazdája. Az Igazságügyi Minisztérium? Nem tudom. De a város szégyene. Pedig elég tekintélyes maga az épület. Soha nem láttam ilyen rongyosan-kopottan. Ki a város gazdája? A polgármesteri hivatal. Segíthet-e, tehet-e valamit, hogy a minisztérium megmozduljon.
Nem elég, ha a bíró, ügyvéd beöltözik a tógába. Bent az épület elég tiszta, de kívül, amint látjuk ronda. Kívül is rendbe kellene tenni, mert ez ötlik elôször az ember szemébe. Jön a tavasz, jön a nyár, s talán mind többen és többen lesznek vendégek vagy turisták, akik városunkat meglátogatják. Mit mondanak, ha látják a fontos intézmény épületét. Elviszik a rossz hírünket.
Ha a város vezetôsége, az Igazságügyi Minisztérium tehetetlen, ne hagyjuk városunk hírének pocskondírozását. Tegyünk valamit. Gyűjtsünk pénzt, de azt ne adózzák meg. Keressünk szponzorokat, s abból tegyük rendbe ezt az épületet.
Nem csak az igazságszolgáltatást kell jobbá tenni, igazabbá, hanem a benne dolgozó emberek életfeltételeit is, hogy ne szégyenkezzenek, ha belépnek munkahelyükre.
Érdekes. Városunkban jöttek-mentek a miniszterek, de egyik sem vette észre, hogyan néz ki ez az épület. Rohan a kocsijuk, s jobbra vagy balra nem néznek. Állítsuk meg ôket, kérjünk kegyelmet, hátha megszánnak minket, pénzt adnak, hogy újba tegyék az épületet.
Tenni kell valamit. Melyik polgármester-jelölt, tanácsosjelölt ígéri meg azt, hogy pénzt kerít erre.
Király Sándor
Áldás vagy átok?
Hányszor is találkoztam ezzel a kérdéssel, a számítógéppel kapcsolatban? Valamikor a hetvenes évek végén, amikor még szobányi berendezést jelentett a masina, és vékony kartonból készült lyukkártyára vittük fel az adatokat, bizony nem gondoltam, hogy ide is eljutunk. Akkor valóban nehéz volt a számítástechnika, mert utazótáskában cipeltük Marosvásárhelyre a tizenvalahány kilós kártyacsomagot. A gép közelébe sem mehettünk, mindössze egy ablakon keresztül kukucskálhatta az érdeklôdô a kredencnyi központi egységet és az öltözôszekrény nagyságú mágnesszalag-meghajtó perifériát. Szenzációszámba ment az elsô asztali gép, amely tévéhez csatlakoztatva működött, amilyen a híres ZX Spektrum volt, vagy a kolozsvári PRAE.
Aztán megjelentek az elsô személyi számítógépek, monitorral, billentyűzettel, hajlékony lemezes mágneses tárolóval. A felsoroltak egyik-másika bizony anynyit sem tudott végérvényesen, mint egy mai képernyômeghajtó-kártya. De dolgozhattunk rajtuk, annyi helyen, ami ma egy gyorsítótárat jelent, egy üzem termelési adatait összegeztük. Mondjam azt, hogy azok hôsidôk voltak? Én kimondottan szerettem. Közgazdász létemre szívesebben foglalkoztam ezzel, mint a papírok tologatásával vagy az akkori tervek hazugságaival, mert a kor fejesei nem nagyon tudtak beleszólni. S ha igen, akkor többnyire épületes marhaságok születtek. Mint amikor egy könyvespolc magasságú mikroszámítógépet kellett bemutassak, amelynek az operációs rendszerét a sokat szidott amerikaiaktól lopták el a hazai szakemberek. Ahogyan az elsô gépek franciául „beszéltek” mert Párizsból vették meg a gyártási licencet, a mikró angolul kommunikált az operatôrrel. A szakmai nyelv akkoriban volt kialakulóban, a ma használatos angolszász alapú szavak akkor kezdtek elterjedni. Nos az illetékes megrökönyödve kérdezte meg tôlem, hogy miért nem románul beszél a gép? Mire azt találtam mondani, hogy az anyanyelve angol, mert Amerikából származik. Hát mit mondjak, nem valami nagy szeretettel nézett rám az „elvtárs”. Haszna is volt, mert rá voltunk kényszerítve a nyelvtanulásra, az alapvetô angol, a „basic english” szinten való kommunikációra.
A távolsági kapcsolat akkor azt jelentette, hogy az említett mikrogépet telefonvonalon összekapcsoltuk a Csíkszeredába létesített számítóközpont „nagy” gépével. Az adatokat kártyáról, majd késôbb hajlékony lemezrôl beolvastuk, szalagra konvertáltuk, elküldtük, az eredmény visszajött és a kukorica-pattogtatónak becézett, ormótlan nyomtatón listáztuk.
Hát annak a híre, hogy a diktátor elmenekült, nekem monitoron is megjött, azon az ominózus decemberi napon. Hol volt akkor még a világháló? Az Internet mint elv és gyakorlat is akkor már létezett, de nem nekünk, az elzárt Kelet-Európában. Most itt van. Napjaink része, és lassanként ha akarjuk, ha nem életünk része is lett. A legegyszerűbb példa erre a kommunikáció. Számtalan nyugdíjas korút ismerek, aki messze kontinensekre távozott gyerekével naponta kapcsolatot létesít, ír és beszél a világháló révén. És mondhatni minimális költséggel, a klasszikus levelezéshez vagy telefonhoz képest. És nem köti idôpont, sem a ketyegô, másodperc alapú költségszámítás. Idôs fejjel vásárolt komputert, és megtanulta olyan szinten kezelni, ami elégséges a kapcsolattartáshoz. A csevegô, hang és képátvivô programok kezelésbe valaki bevezette, még az elektronikus levelezésben is jártas lett a nyugdíjas felhasználó.
Az Internet, a hálózatok hálózata, most már a legtávolabbi helységekbe is elért, kábelen, telefonvonalon, parabolaantennán keresztül. Minden elérhetô, megtudható. Ha beütöm keresôprogramban azt a szót, hogy „nadragulya” 569 találatot jelez néhány másodperc alatt. De lehet teljesebb is a keresés. Petôfi soraira, „Ez a kérdés, válasszatok”, 789 megfelelést adott a világháló. Maga a vers, elemzések, idézések, vers antológiák, folyóiratok, politikai szónoklatok és a többi tárolt formák közül lehet válogatni, amelyekben elôfordul a forradalmár költô halhatatlan sora. Nem kell megvárjam a tévéhíreket, mert a világ összes nyelvén, helyi és Föld körüli újdonságok halmaza, idôjárás, pletyka, divat, ételrecept, irodalom, szótárak... minden hasznos és haszontalan információ a rendelkezésemre áll.
Elektronikusan lehet rendelni használati cikkeket, másnap a gyorsfutár az ajtóig hozza. A gyerekek óvodáskorukban, talán még a mesék elôtt már pötyögtetik a klaviatúrát. Az írógép lassan múzeumi tárggyá válik. Hogyne, mikor a begépelt szöveget javítani, áthelyezni, helyesírásilag ellenôrizni, tördelni stb. lehet, nem is szükséges kinyomtatni mert a hálózaton tovább lehet küldeni. Amit most olvas a kedves olvasó, az is így született és továbbítódott. Fényképeket, videofelvételeket digitálisan tárolni, szerkeszteni, CD-re, DVD-re átvinni percek alatt lehetséges. És ha azt mondom, hogy CD, ugye, hogy mindenki tudja, mi is az a kompaktlemez, a Compact Disk? Ami már szintén elavultnak számít, mert ebben a szakmában iszonyatosan gyors a váltás. Egy pár év alatt a sebesség és a tárolókapacitás mértani haladványban többszörözôdik. Ez idáig mind jó, mondhatni áldás.
A gond ott kezdôdik, mikor a technika csodája uralja az emberi mivoltunkat. Mikor a gyerek nem beszélget a szomszédban lakó barátjával, hanem „csettel”, de nem csak annyit, hogy „jössz-e labdázni”, hanem a személyes kontaktus helyét veszi át az Internet. A banktisztviselô a munkahelyen egész nap képernyôt bámul, és esti kikapcsolódásként megnéz vagy három filmet, és a babájának küld egy SMS-t a „ma fáradt vagyok” szöveggel. Hivatkozási alap is lett ez a faramuci masina. A minap mondta nekem egy hivatalnok, hogy nem tudok fizetni, ha a számlát nem mutatom be, mert a gép „nem tud keresni”, rossz a program. Nem azt mondta, hogy valaki, jelen esetben Jóska, Pista, Mari, a rendszergazda nem végzi a munkáját, hanem a hardver és a szoftver a ludas. Be lehet bújni a technika mögé, mert az nem azonosítható, felelôségre nem vonható. Az is végtelenül boszszantó, ha a bürokrácia szövevényes hálójába gabalyodva, minduntalan kísért az okoskodó gép, vagy a szenvtelen tekintetű irodai kukac elôtt lévô lapos monitor, vagy a címünkre érkezett nyomtatott levél képében. Ha jól meggondoljuk, akkor ezer hasonló példát lehet elôkaparni, egészen addig a következtetésig, hogy ez az egész átkozott számítástechnika elmehetne a jó, büdös francba...
Vajon, úgy, mint az angol munkások tettek az ipari forradalom kezdetén a szövôgépekkel, össze kellene törni minden gépet, ami Neumann János elve alapján működik? Csak viccesen jegyzem meg, hogy mit is kezdenénk annyi szeméttel?
A kérdés lényege abban rejlik, hogy ez a dicsért és gyűlölt gép is egy olyan eszköz, mint bármi más. Annyi különbséggel, hogy emberi intelligenciát tartalmaz. Nem intelligens, hanem az emberi intelligencia működteti. És a világháló révén ez az intelligencia össze is kapcsolható. De pont olyan eszköz mint az ásó, kapa vagy a nagyharang. Ne az elidegenítô hatását firtassuk. Mindenkinek a saját ügye, hogy mennyire képes rabjává válni, függôségbe kerülni. Természetesen, a társadalom és a nevelés szerepe ebben az esetben elvitathatatlan.
Gondoljunk arra, hogy a fogyasztói agymosás minden használati eszköz, anyag, szolgáltatás eladásának a velejárója. Mert a legjobb autó, mosópor és súlycsökkentô diéta ömlik ránk az elektronikus és írott sajtóból egyaránt. Aminek biza gyakran bedôlünk, abban a hiszemben hogy valamit birtokolva szebbek, okosabbak, karcsúbbak, egészségesebbek, fiatalabbak stb. leszünk. És akkor miért hibás az a bizonyos gép? Inkább valljuk be, hogy bennünk van a hiba és „a tó nélkül nincs béka” eszmefuttatást hagyjuk a történelem szemétládájában.
Amikor a nyugdíjas bekapcsolja a gépet, hogy a Sydney-be lakó fiát, lányát meglássa a képernyôn, és beszéljen vele, akkor nem említhetjük az elidegenedést. Tehát van egyik embert a másikkal összekötô szerepe is ennek a számítástechnikának.
Az elektronikus levelezésen alapuló listák sokasága a legjobb példa arra, hogy távolságtól függetlenül, közösségeket lehet létrehozni, egyben tartani vagy akár régebbi barátságokat újraéleszteni. Ennek egyszerű a működése: az elektronikus levélcímeket összesítve, egy a listára küldött levél eljut mindenkihez, aki azon a listán rajta van. Egy gondolatomat vagy újdonságomat mindenkivel megosztok, arra lehet válaszolni, vitatkozni vele, vagy jóváhagyni. Ennyi, nem több, de ez több mint elég, akár ha egyik-másik listatag az óceánon túl van, akár ha a közeli utcában lakik.
Mennyire áldás vagy mennyire átok? Szerintem ez nem kérdés.
ui. Az olvasók figyelmébe ajánlanám a következô levelezôlistákat:
gyergyói civil szervezetek listája (civil-gyergyo@yahoogroups. com), erdélyi civil szervezetek listája (ermacisz@yahoogroups. com), EKE Gyergyó (eke-gyergyo@googlegroups.com) gyergyószentmiklósi választások (gyergyovalaszt@googlegroups. com). Feliratkozáshoz egyetlen elektronikus levelet kell küldeni az illetô cím változatára, a „-subscribe”-t beszúrva a „@” elé, például „civil-gyergyo-subscribe@ yahoo.com” és a tárgy (subject) legyen az, hogy „subscribe” (feliratkozás).
Török Zoltán
Egy négyéves iszapbirkózás margójára, avagy
Tanácsülés tanulságokkal
A város közvéleménye nagy megelégedéssel vette tudomásul, hogy 89 éves kieséssel végre gazdája került a hányatott Csíky-kertnek. Jól választott gazdát a tanács a Babeş-Bolyai Tudományegyetem helyi kirendeltségének személyében. A kert a kor mai szintjén történô adminisztrálása olyan szerteágazó összetett kérdéskört ölel fel, amelynek intézésére kétségkívül ez az intézmény a legmegfelelôbb.
A média arról is beszámolt, hogy azon a tanácsülésen, ahol a kert sorsát eldöntô határozat született, Pap Józsefnek volt egy javaslata arra vonatkozóan, hogy a kertben értékbe tett fatömeget sürgôsen ki kell termelni. Ezt a javaslatot a tanács elutasította. A következôkben ezzel az elutasított javaslattal szeretnék foglalkozni, mert ez a kert jövôbeli sorsával szorosan összefügg.
Mindenek elôtt leszögezem, hogy Papnak igaza van. Ezzel a kijelentésemmel nem a leköszönô polgármesternek akarok imponálni, de a méltányosság megköveteli néhány ide vonatkozó szakmai tény közlését, amelyek ezután is érvényben lesznek.
A Csíky-kert mindamellett, hogy dendrológiai park és az akadémiához tartozik, az erdôrendtartás (románul: regim silvic) elôírásai szerint kezelendô erdôs terület. A magyar szakirodalom ezt parkerdônek nevezi. A kezelés módozatát egy külön erre a célra létesített, Erdôrendezôségnek nevezett intézmény írja elô, egy komplex dokumentáció formájában, amit üzemtervnek neveznek (amenajament silvic). Ez a tízévenként felújításra kerülô dokumentum tartalmazza az illetô erdôrész összes adatát (geológiai, talajtani, történeti stb. adatok mellett a füves és fás növényzet teljességében való leírását). Az üzemterv egyik legfontosabb adata az illetô tíz évben elvégzendô munkálatokra vonatkozik (ültetés, tarvágás, tisztítás, egészségügyi vágás stb.). Az üzemtervi elôírás a tulajdonosra nézve kötelezô, még akkor is, ha az akadémiáról van szó. Ha a tulaj nem ért egyet az elôírtakkal, azt írásban közli, és egyéb eljárások sora következik. Az Erdôrendezôség szerepe az erdôgazdálkodásban olyan, mint az állam esetében az Alkotmánybíróságé. Azt nem lehet felülbírálni.
Na, de térjünk vissza a mi esetünkhöz. Ez is az erdôrendtartás szerint kezelendô. Az akadémiához azért tartozik, mert egy Csíky Dénes nevezetű helybéli ültetett ide egy 5,6 hektáros tölgyerdôt, amibôl mára maradt körülbelül 0,6 hektár. Az a famennyiség, amit Pap József le akart vágatni, olyan fenyôkbôl tevôdik össze, amelyek rátelepedtek, és elnyomják a még megmaradt tölgyet. Ez a mennyiség 35 m3-t tesz ki. Ez egy nagy rönkszállító autóra való famennyiség. Ezt azért írom le, mert egyes helybeliek úgy vélekedtek, hogy „ha már lelopták a medence összes erdejét, valahogy lopják le a Csíky-kertet is”.
A röhej az, hogy egyetlen 10 éves ciklusban sem lett végrehajtva az üzemtervi elôírás (amit a helyi erdészeti hivatal kellett volna végrehajtasson a tulajdonossal). Az erdôrendezôség szakemberei jól tudták, hogy ez az erdô az akadémiához tartozik, és vállalták a felelôsséget azért, amit elôírtak. Ez ellen az akadémia sem emelt kifogást. Ezek szerint Papnak igaza van. A lebélyegzett fákat le kellett volna vágatni (az elôírás szerint hóban, hogy az alátelepült csemetéket megvédjék). Ha valakinek kétségei vannak efelôl, kérdezze meg az erdôrendezôség brassói kirendeltségét. Mindezt nem azért írtam le, hogy tetszelegjek a csapatmunkára képtelen, hitelét vesztett polgármesternek, hanem azért, mert ez az igazság.
Továbbmenve, ez a Csíky-kert ügy közel 4 éves története nagyon rossz fényt vet a kimenôfélben levô tanács tevékenységére is. Kétségkívül még egy ilyen kisváros életében is nap mint nap számos új probléma kerül a tanács elé, amirôl dönteni kell. Nem egy kérdéskör esetében a szakminisztériumok adnak ki különféle belsô rendelkezéseket, amit egy kívülálló nincs, honnan tudjon, még akkor sem, ha taná-csos. Éppen ezért az ilyenszerű helyzetek elkerülése végett nem árt, ha a mindenkori tanácsos alaposan utánanéz a napirenden szereplô problémáknak, mielôtt szavazásra emeli a kezét. Kevesebb elfogultsággal, és több józan ésszel elkerülhetô lett volna egy négyéves iszapbirkózás és nyolc tölgyfa kipusztulása. Szolgáljon a Csíky-kert esete elrettentô példaként a következô tanács(ok) elôtt, hogy miképp nem szabad dolgozni egy ilyen testületben. Bernard Shaw szerint „a történelem legnagyobb tanulsága az, hogy soha senki sem tanul belôle”. Reméljük, hogy az elkövetkezô tanács(ok) rácáfol erre a frappáns, sokatmondó kijelentésre.
Végezetül még egy probléma. A szóbanforgó tanácsülésen született egy olyan határozat, mely szerint a városközpontban levô parkot nevezzék el Orel Dezsôrôl. Nekem semmi bajom Orel Dezsô személyiségével, de véleményem szerint helyénvalóbb lett volna, ha Csíky Dénesrôl nevezik el azt. Azért, mert „a természeten kívül minden emberi megvalósítás, hatalom, gazdaság, merev halálra ítélt emberek mulandó alkotása” (Lebundgut). Amit Csíky Dénes tett, ezért a városért, az örökérvényű.
Lemhényi Pál
Kevés érdeklôdô gazda
Ebben az évben is igényelhetik a gazdák a közvetlen területalapú támogatásokat, amelyeket az Európai Unió költségvetésébôl és a hazai költségvetésbôl fedeznek. A tavalyhoz képest újdonságnak számít, hogy az idéntôl igényelhetôek az agrár-környezetgazdálkodási támogatások is. Ennek ellenére kevesebb gazda nyújtotta be ez- idáig a támogatási kérelmét.
A támogatások megszerzéséhez elengedhetetlenül szükséges egy típuskérelem kitöltése. Mindezt megtehetik 2008. május 15-ig.
A támogatási kérelmek kitöltése a polgármesteri hivatalok mellett működô irodákban zajlik, és szakemberek segítenek a kérelmezôknek a kérelem kitöltésénél, illetve a beazonosított parcelláikat berajzolni a rendelkezésre bocsátott A3-as térképekre.
Hargita megyében ezidáig 4249 kérelmet jegyeztek a hat területi központnál, ami megközelítôleg 11 426 ha támogatandó mezôgazdasági területet jelent.
A Mezôgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség Hargita Megyei központja által végzett összesítés alapján elmondható, hogy 2008. március 28-ig Hargita megyében átlagosan 38%-os arányban nyújtották be a gazdák a kérelmeiket a 2007-es év hasonló idôszakához viszonyítva.
Az okokat keresve megállapítható, hogy néhány területi központ esetében, ahol késve érkeztek az elôrenyomtatott kérelmek, egyes területi központokhoz tartozó településeken a gazdák az átlagosnál alacsonyabb számban jelentkeznek a polgármesteri hivatalok mellett működô irodákban, hogy szakemberek segítségével kitölthessék a kérelmeket.
Az átlagosnál gyengébben haladt mostanig a kérelmek kitöltése, beiktatása a Gyergyói-medencében, Udvarhelyszéken és Székelykeresztúr környékén, ahol a kérések mindössze 20–25%-a került beiktatásra a tavalyi év hasonló idôszakához képest.
Február végén és március elején a posta 4617 gazdának kézbesített tájékoztató levelet, amely részletes leírást is tartalmaz a 2008. évi közvetlen területalapú támogatásokról és az agrár-környezetgazdálkodási támogatásokról. Ugyanakkor március 6–19. között került sor Hargita megyében is a SAPS 2008 Karaván elôadássorozatra. Ennek keretén belül a szakemberek 17 nagyközségben tartottak elôadásokat a 2008. évi közvetlen területalapú támogatásokról, ahol részletesen ismertették a támogathatóság feltételeit, az igénylési módot, illetve a kérelmek benyújtásának technikai feltételeit.
Ismételten felhívjuk a gazdák figyelmét, hogy a területalapú támogatási kérelem benyújtásának határideje 2008. május 15. A torlódások elkerülése végett kérjük a gazdákat, hogy a kérelmek benyújtásakor vegyék figyelembe a levelekben közölt, illetve a polgármesteri hivataloknál vagy a kifizetési ügynökség területi irodáinál kifüggesztett személyre szóló ütemtervet.
A területalapú támogatásokkal, a kérelmek benyújtásával kapcsolatosan érdeklôdni lehet munkanapokon 8 és 16 óra között a Kifizetési Ügynökség Hargita Megyei Kirendeltségének megyei székhelyén, illetve a hat területi iroda bármelyikében:
Elérhetôség: 530240 Csíkszereda, Haladás utca 16. szám, Hargita megye.
Telefon: 310.148, 310.158, tel/fax: 311.147 (Csíkszereda), illetve 332.013 (Csíkszentmárton), 213.040 (Székelyudvarhely), 361.211 (Gyergyószentmiklós), 242.860 (Székelykeresztúr), illetve 341.177 (Maroshévíz).
E-mail: apia.harghita@apia.org.ro, Web: www.mapam.ro (Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium honlapja), illetve www.apia.org.ro (Mezôgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség honlapja).
Kerekes Melinda igazgató, Mezôgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség – Hargita Megyei Központ
Területalapú támogatások
A 2008. évben is támogatásban részesülhetnek a romániai gazdák az Európai Unió költségvetésébôl. Az Európai Unió Egységes Terület-alapú Támogatási Rendszerén (SAPS) keresztül kifizetett támogatáson kívül az itteni gazdák hazai kiegészítô támogatásban, a területek kedvezôtlen elhelyezkedésébôl adódó, illetve agrár-környezetgazdálkodási támogatásban is részesülhetnek, ha többletfeltételek teljesítését is vállalják a mezôgazdasági területeik művelése során. A támogatások a Mezôgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökségen keresztül jutnak el a gazdákhoz.
Hargita megyében, akárcsak az ország többi részében, 2007. március 3-án kezdôdött el a közvetlen területalapú támogatások igényléséhez szükséges kérelmek kitöltése. A gazdáknak a polgármesteri hivatalok épületében berendezett helyiségekben van lehetôségük, hogy az ottani szakemberek segítségével kitölthessék a támogatási kérelmeket.
Ezt megelôzôen a Mezôgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség Hargita Megyei Központjának vezetôi a megye minden részében tájékoztató, felkészítô jellegű elôadásokat tartottak a polgármesteri hivatalok alkalmazottainak, a gazdáknak, hogy gördülékenyen menjen a kérelem kitöltési folyamat.
A támogatások megszerzéséhez az általános feltételek ugyanazok, mint a tavalyi év során, vagyis a gazdáknak (magán- vagy jogi személyeknek) legalább 1,00 ha mezôgazdasági területet kell használniuk, amely legalább 0,30 ha nagyságú parcellákból tevôdhet össze. Kivételt képeznek ez alól a feltétel alól a szôlôültetvények, gyümölcsösök, gyümölcsfa-csemete kertek és a komlóval beültetett parcellák, amelyek esetében a terület legalább 0,10 ha kell legyen.
A gazdának kötelessége minden hasznosított mezôgazdasági parcellát bejelentenie a kérelemben, attól függetlenül, hogy tulajdonosként vagy bérlôként műveli ezeket.
Tekintettel arra, hogy március hónap elejétôl megközelítôleg 50 munkanap áll a gazdák rendelkezésére, hogy benyújthassák kérelmeiket, a torlódások elkerülése végett a Kifizetési Ügynökség Hargita Megyei Központjának munkatársai elôjegyzéseket készítettek a gazdák számára, amelyeket postai küldemények formájában juttattak el azokba a helységekbe, ahol ezt igényelték az önkormányzat vezetôi.
Ezek a küldemények tájékoztatják a gazdákat a legfontosabb tudnivalókról, amit az egyszerűsített területalapú támogatásról tudni kell, illetve felhívják a figyelmet arra, hogy a 2008. évvel kezdôdôen a gazdáknak lehetôségük nyílik, hogy agrár-környezetgazdálkodási támogatást is igényeljenek a megművelt parcelláik esetében.
Az agrár-környezetgazdálkodási támogatások mértéke nem elhanyagolható, hiszen az egyszerűsített területalapú támogatás, a nemzeti kiegészítô támogatás, illetve a mezôgazdasági területek kedvezôtlen elhelyezkedésébôl adódó támogatásokon kívül a gazdák még max. 182 euró/ha-os támogatásban részesülhetnek legelôk/kaszálók esetében. A szántóterületek esetében igényelhetô pluszjuttatás mértéke 130 euró/ha. Az 50 ha alatti farmok, mezôgazdasági üzemek esetében elôreláthatólag 2008-ban 50 euró/ha támogatás ítélhetô meg a kedvezôtlen adottságú területek esetében. Hargita megyében a 67 területi közigazgatási egységbôl csak hatnak bel- és külterülete nem tartozik a kedvezôtlen adottságú övezethez: Székelykeresztúr, Siménfalva, Etéd, Újszékely, Bögöz és Galambfalva; és mindegyik területi közigazgatási egység területén található parcella esetében igényelhetôek az agrár-környezetgazdálkodási támogatások.
A gazdáknak tudniuk kell, hogy az agrár-környezetgazdálkodási támogatások elsôsorban a hagyományos mezôgazdaság támogatására irányulnak, figyelembe véve a környezetvédelmi elôírásokat, és a kifizetések a gazdák által eszközölt környezetvédelmi költségtöbbletet ellensúlyozzák.
Ez a támogatástípus csak egyszerre igényelhetô a más típusú területalapú kifizetésekkel (SAPS, kedvezôtlen adottságú területek), megjelölve a kérelemben a támogatás típusát.
A 2007-es évre vonatkozó kifizetésekre vonatkozó legfrissebb információk szerint a kifizetési ügynökség központi hivatala azért nem kezdte meg az összegek továbbítását, mert még mindig találni rendellenességeket az igényelt támogatásokra vonatkozó mezôgazdasági területek támogathatósága esetében. Legutóbb, például Hargita megyében, több mint 490 olyan esetre derült fény, amikor az igénylô olyan területet jelölt meg, amely építmény(eke)t is magába foglalt, és amelyre szabálytalanul igényelte a támogatást. Amíg az ilyenszerű esetek meg nem oldódnak, addig csak azok a gazdák számíthatnak a kifizetésekre, akiknél semmiféle szabálytalanságot nem észleltek.
Kerekes Melinda igazgató Mezôgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség – Hargita Megyei Központ
FelROBBANOK a dühtôl!
Fel én! Annyira haragszom rád, drága jó gyergyói szavazópolgárom! El voltál foglalva, ugyebár, választás meg miegymás, észre sem vetted, hogy már két hete nem írtam neked egy sort sem ebben az újságba, na-gyon jól megvagy anélkül is, igaz, úgyis tudtad, hova kell menjél szavazni és kire kell szavazzál, nem hiányzott neked egy pillanatig sem, amit én írtam volna… illetve… bocsánat. Egy valaki megállított az utcán, hogy aszongya: mi történt györffiúr? Hiányoltam az írását!? Csakhogy ennek a városkának majdnem húszezer lakosa van, mondjuk ebbôl leszámítom a kóbor kutyákat meg a kóbor macskákat meg a többi újságot „elvbôl” nem olvasó lakost, de akkor is rosszulesett ez az érdektelenség… Ez a teljes közömbösség, mintha a világon se lennék, igaz?
Büntetésbôl viszont nem fogom elmondani Neked, drága jó székelyem, hogy két hete fogtam egy olyan jó nôt magamnak… Te, deréktól felfelé szôke, deréktól lefelé barna, de úgyse fogom elmondani! Büntetésbôl! Azért sem! Hát csoda, hogy nem volt kedvem írni?
Különben szummit van, ha nem tudnád! Arra legalább odafigyeltél? Bizony, szummit van, ahogy az elô van írva. Mármint Bukurestben van a szummit. Mert Budapesten nem szummit van, ott éppen cunami van… Mármint a kormányban… Arra sem figyeltél? Ejnye-bejnye!
Ja, hogy el voltál foglalva a választással.
Értem…
Te, azt figyeled-e, hogy két hétig nem figyelek oda és az RMDSZ már meg is nyer egy választást. Most is: egy kicsit félrenéztem és az RMDSZ máris „elsöprô” gyôzelmet aratott. Figyelted? Most éppen saját maga fölött aratta az elsöprô gyôzelmet, így álltam tátott szájjal, a csodálattól karba tett kézzel, mert persze nem mentem el szavazni (nem akartam a kezemre ütni), de mondom, a szemem elkerekedett a csodálattól. Ezt a sakkjátszmát, ezt a briliáns politikai játszmát – mondtam magamnak – ez igen! Csak így táncosan kilépni a paraszttal a nyitólépésben, aztán egy könnyed tisztáldozat…
(Pedig akár hiszed, akár nem az RMDSZ-vezérkar okosabbja – mert ilyen is van – már hónapokkal ezelôtt, már az EP-választások után figyelmeztette a nagyvezéreket, hogy nem lesz jó elôválasztásokkal játszadozni, mert szakadozni kezd az ernyô, ha sokfelé húzzák… Tudod, hogy van, emitt szummit, amott cunami, kapkodni kell az ernyôt, és mégse jut mindenki feje fölé… Tudod, hogy van ez: most éppen te ázol és a nagyvezérkar nem ázik, holnap pedig a nagyvezérkar nem ázik és te ázol, holnapután pedig te fogsz befürdeni…)
Csak úgy mellékesen mondom el, hogy ami ezen az RMDSZ-elôválasztáson történt igen érdekes „változásokat” vetít elôre… Nem kell hozzá sok tudomány, elôre megjósolhatom a (kapkodó és elhamarkodott) szummitok sorát és a (kétségbeesett futkározást) a cunamik miatt.
De hát nem errôl akartam én beszélni! Arról akartam beszélni, hogy annyira haragszom rád, drága jó gyergyói szavazópolgárom!
Jut eszembe, figyelted-e, milyen szép volt a „közös” „tulipános” plakát. Valósággal belekönnyeztem. Nem hiszed el, sírtam az örömtôl… Ilyen szépen, egymás mellett mindenki, aki csak számít ebben a városban… Többet mondok neked: akinek csak egy csepp esze van ebben a városban, az mind ott van azon a plakáton…
(A többi az szavazni ment, nem, ha már egyszer az RMDSZ szerint „itt a választás lehetôsége”.)
(Én ôszintén bevallom, órákig néztem a Palkó Erika és a Mátyás Gyöngyvér arcképét, és azon tűnôdtem, melyiket választanám… Savanyú a szôlô, mi, öreg róka?!)
Ennél többet már csak két tanácsosjelölt arcképét nézegettem. Ugyanis – mosolyogtak. Bátran, magabiztosan, önbizalommal. Ôk is. (Mert Erikát és Gyöngyvért megértem: Fiatalok, hamvasok, érintetlenek, nem ismerik még az életet, persze, hogy mosolyognak.)
De, kéremszépen! Én valami tizenéve nem mosolyogtam ebben a városban. Én valami tizenéve nevetni is elfelejtettem ebben a városban. Én kéremszépen valami tizenéve úgy megtanultam káromkodni ebben a városban, mintha apám kocsis lett volna, nagyapám pedig huszár.
És akkor elnézem a Gábor barátom széles mosolyát és rájövök: rajtam nevet.
De nem ezért haragszom rád, drága jó szavazópolgárom. Hanem, mert megint nem választottál be mondjuk harmincadik tanácsosnak!
Valamiért pikkelsz rám!
Valamiért nem tetszik neked a pofám!
Pedig én már az elsô (alakuló) tanácsülési hozzászólásomat is megírtam: „Javasolom, hogy úgy hárommillió régi lejjel emeljük meg a tanácsosok tanácsülési ülôbérét!”
Györffi Kálmán
Pályázati felhívás
Hargita Megye Tanácsa pályázatot hirdet Hargita megyei műemlékvédelmi programok támogatására
Pályázhatnak: Hargita megyei egyesületek és alapítványok, vallási intézmények, magánszemélyek.
Pályázni lehet: A és B kategóriába sorolt műemlékek restaurálásának tervezési és kivitelezési költségeire (az érvényes építkezési engedély csatolásával).
A programok támogatása/résztámogatása a Hargita Megyei Tanács és a pályázó között megkötött szerzôdés alapján történik. A támogatásban részesülô programokat a megye költségvetésében e célra fenntartott összeg függvényében választja ki az elbíráló bizottság.
A program költségvetése a 2008-es évre: 90 000 lej.
A 422/2001-es újraközölt törvény, 38. cikkelyének 5. és 6. bekezdése alapján, abban az esetben, ha az állam vagy a helyi közigazgatás általi hozzájárulással valósul meg a műemlék helyreállítása, a pénzügyi támogatás elôirányozásának pillanatában, a szóban forgó műemlékre – ingatlanra az állam vagy az illetô közigazgatási egység 10 éves ingatlanbiztosítékot nyer.
A pályázati csomagnak a következôket kell tartalmaznia:
1. A pályázó bemutatkozása (név, cím, jogi és pénzügyi adatok, referencia-munkák, a Hargita Megyei Művelôdési, Egyházügyi és a Nemzeti Kulturális Örökség Igazgatóságának véleményezése).
2. Tulajdonjogot igazoló okmány.
3. Bizonylat arról, hogy a pályázó számlaszáma nincs befagyasztva.
4. Bizonylat arról, hogy a pályázónak nincs hátráléka az állammal szemben (adó, társadalombiztosítás, egészségbiztosítás, helyi költségvetés és speciális alapok).
5. A pályázó nyilatkozata, amelybôl kiderül, hogy nem volt elítélve bizalommal való visszaélésért, hűtlen ügykezelésért, csalásért, sikkasztásért, megvesztegetésért, hamis tanúzásért, hamis nyilatkozattételért, pénzalap törvénytelen célra való felhasználásáért, adócsalásért.
6. A pályázó jövedelmét igazoló okmányok.
7. Bizonylat a rendelkezésre álló egyéb – a program megvalósításához szükséges – pénzforrásokról.
8. A pályázó nyilatkozata arról, hogy a műemlék nem képezi per tárgyát, nincs zár alá helyezve, nincs jelzáloggal terhelve.
9. Dokumentáció az ingatlan jelenlegi helyzetérôl (bemutató, fényképek).
10. A program költségvetés-tervezete.
11. A program részletes leírása.
12. Közjegyzô által hitelesített nyilatkozat az 1430-as kormányhatározat 13-as cikkelyében felsorolt elvárásokról.
13. Konkrét kivitelezés esetén kérjük csatolni az érvényes építkezési engedélyt is.
Jogszabályi rendelkezés:
– A 422/2001-es számú újraközölt műemlékvédelmi törvény, az utólagos kiegészítésekkel és módosításokkal.
– Az 1430/2003-as számú Kormányhatározat a Művelôdési Minisztérium műemlékvédelmi programjának anyagi hozzájárulásáról szóló metodológiai szabályok jóváhagyásáról.
– A 215/2001-es újraközölt helyi közigazgatási törvénybôl a 91-es cikkelyének, ötös bekezdés „a” betűjének 10-es pontja, a 91-es cikkely hatos bekezdésének „a” betűje, valamint a 97-es cikkely.
– A Hargita Megyei Tanács 39/2005-ös számú határozata „A Hargita megye területén található műemlékek védelmérôl”.
A pályázati dossziékat a következô szakbizottságok elemzik:
– Urbanisztika, területrendezés és fejlesztés, közérdekű munkálatok, történelmi és műemlékvédelmi szakbizottság.
– Tudományos tevékenységek, tanügyi, művelôdési és vallásügyi szakbizottság, amely az 1430/2003-as számú Kormányhatározat (a Művelôdési Minisztérium műemlékvédelmi programjának anyagi hozzájárulásáról szóló metodológiai szabályok jóváhagyásáról) értelmében, megállapítja a támogatás mértékét a program költségvetése és a megszerzett pontszámok függvényében.
További információk:
A pályázati űrlap a Hargita Megyei Tanács urbanisztikai osztályán (337-es terem) igényelhetô 2007. március 31-tôl, hétköznaponként 7–15 óráig vagy az intézmény honlapján www.cchr.ro.
A kivitelezésre, helyreállításra pályázók kötelesek csatolni a teljes engedélyezési dokumentációt.
A pályázat benyújtási határideje: 2008. június 30.
A pályázat benyújtható: a Hargita Megye Tanácsa székhelyén az Iktató irodába (földszint 14/A )
Az elszámolás határideje: 2008. december 20.
Erdélyi ezredek a világháborúban
A Rosin ôrnagynál talált harcintézkedésben foglaltak szerint Hadadot 3 zlj., 2 üteg és 1 lovasszázad támadta. Az oláh csapatok nagyrészt óromániaiak voltak, egészen jól felszerelve és ruházva. De a történeti hűséghez tartozik Hadad lakosságának a harc alatt tanusított szívbemarkoló magatartása is. A támadás megindulása után azonnal talpon volt az egész falu. Az oláh betörés alatt nagy az izgalom, de a kétségbeesésnek semmi jele, ehelyett ott él mindenki lelkében a végletekig fokozott segíteniakarás. Az asszonyok, leányok biztatták a férfiakat, lelkesítik az ellentámadó csapatot, a férfiak beálltak az ellentámadó szakaszokba, szétkapkodták a tartalékban levô puskákat s a kézigránátokkal rohantak ki a hegyekre, verekedni az oláhokkal. A harcszünet alatt nôk, gyerekek hordták a tűzvonalba a lôszert, kézigránátot, eleséget, kenyeret, szalonnát, tejet, kötözik, ápolják a sebesülteket. Asszonyok szaladnak Nádasdra, Szérre, fegyverbeszólítani a még otthonmaradt férfiakat. A gyerekek is harcolni akartak, fiú az apával, hasonlóképp asszony a férjével, menyasszony a vôlegényével. Ez a határtalan lelkesedés és önfeláldozás párosulva a magyar vitézséggel eredményezte, hogy a kisded magyar-székely csapat a többszörös túlerônek fényesen ellen tudott állani és megmutatta a 3 oláh zászlóaljnak, 2 üteg tüzérségnek és lovasságnak, hogy harcol a magyar és a székely.
Itt érvényesült a maga teljes valóságában az erkölcsi erô a tömeg és az anyag felett: a legénység hiányos felszereléssel és ruházattal, de lángoló és önfeláldozó hazaszeretetben lelkileg összeforrva a hazájukért aggódó, róluk atyailag gondoskodó, sorsukat mindenben megosztó tisztjeikkel, s fellelkesedve a helybeli és a környékbeli lakosság lobogó hazafiasságán, hónapokon keresztül fáradhatatlanul dolgozott a védelmi harc elôkészítésén, s mikor eljött a pillanat, példát mutatott arra, miképpen kell a hazáért a többszörös túlerôvel szemben helytállani.
A veszteségrôl a következô adatokat tudjuk: saját részrôl 18 halott, ebbôl 7 katona, 11 polgári egyén, köztük 2 asszony és kb. 20 sebesült. Oláh részrôl halottakban és sebesültekben kb. 450 a veszteség, aránylag sok tiszt. Az oláh halottakat hozzátartozóik elvitték, a hadadiaknak kellett azokat Szilágycsehbe szállítani, csak 18 oláh halott maradt Hadadon, akiket a ref. templomkertben temettek el.
Diósadi ütközet
A székely hadosztálybeli Csiky János százados századának kiutalt védelmi körlet Haraklánytól északra Kirvaig terjedt, ahonnan rendesen 1 puskás-szakasszal és egy géppuskarajjal hajtottak végre igen sikeres vállalkozásokat, az ellenség területére 10–15 km-re nyomulva be.
1919. április 16-án reggel 3 órakor egy román zászlóalj Haraklánynál meglepetésszerűen támadta meg a Gyurócsik különítmény fôörsét és visszaszorította azt. A Csiky-század azonban továbbra is kitartott állásában. A Haraklánynál betört román zászlóalj megkisérelte Magyargoroszló felôl is hátbatámadni a Csiky-századot. A támadást a század visszaverte ugyan, de akkor egy zászlóalj arcban támadta meg. Élénk tüzérségi és géppuskatűz után a románok több hullámban támadólag törtek elôre. A század tervszerűen egészen közelre engedte az ellenséget, a tűzmegnyitás csak parancsra volt megkezdhetô. Amikor az ellenség 4–500 m-re ért, a század géppuskái kereszt- és oldaltűzbe vették. Azután a puskák is megszólaltak. A román zászlóalj elsô hulláma nagy veszteségeket szenvedett és nem bírván ki a meglepetést, sok halott hátrahagyásával nagy rendetlenségben visszafutott. Ugyanez történt a többi hullámokkal is, a két román zászlóalj támadása fényesen visszaveretett.
Kacsó Sándor
Furcsa advent Gyergyóban
A múlt, 1928
A jelen 2008
A kettô között nyolcvan év van, de helyezzük csak át a mába a múlt emlékeit!
Czimbalmas Tivadar
(folytatás az elôzô lapszámból)
A riportba, amelyet errôl a gyergyói „adventi” hangulatról írtam, így foglaltam össze a kérdést:
„Gyergyóvidék tiszta katolikus, a holland pénz is katolikus. Itt van a reménykedés lélektani alapja. A nagy nyomorúság összevert s álmot láttatott néhány emberrel. Beszélgettek a dologról, s addig beszélgettek, hogy bízni kezdtek benne. Valamit csináltak is. Összeírták azokat, akiknek fedezetük lehet a kölcsönre. Valakivel tárgyaltak is, de az egész dolog nincs komoly stádiumban.”
Nem, világért sem akartam én gúnyolódással hervasztani Kölönte barátom tavaszi rügyezését, de rá kellett mutatnom, hogy a mese csak akkor szép és biztató, ha tudjuk, hogy – mese. A gyergyóiak úgy várták és bíztak az „olcsó holland kölcsönben”, hogy elmulasztották fizetni a drága hazai bankkölcsönök kamatait. És az esedékes törlesztéseket. A gyergyói bankok pedig egyrészt nem féltek a holland pénz konkurrenciájától, másrészt nem bíztak benne, hogy majd abból kapják meg követeléseiket. Advent fejében is peresítették a késedelmeskedô adósok váltóit, szaporítván így a kamatokat a törvényes eljárás költségeivel is.
Hazafelé tartva kiugrottam egy napra Csíkszeredában is. Itt is a nagy pénztelenség uralkodott a város és vidéke fölött. Itt azonban a trónon nem bank ült, hanem a pénzügyigazgatóság. Ide gyűlt be Csík minden pénze. Az állami tisztviselôk nem kapták meg addig a fizetésüket, amíg az adóhátrálékokat be nem hajtották. Az adóbehajtók gépkocsikkal száguldoztak a falvakban, s könyörtelenek voltak, mert százalék is járt nekik a behajtott összegekbôl. Az iparosoknak, kereskedôknek elrontották a karácsonyi vásárt, mert elszedték minden pénzüket, nem hagytak beszerzésre, nyersanyagra valót sem. Innen errôl vittem haza riportot, azt iparkodva megérzékeltetni, hogy íme: az állam egyes szervei az állam érdekei ellen dolgoznak túlbuzgóságukban…
Riportjaim azonban váratlanul teherré váltak Füzi szerkesztô számára. Elutazásomkor még nagy tervei voltak: hozzon csak kolléga úr, minél több olyan anyagot, ami foglalkoztatja ott Gyergyóban a tömegeket. Az ilyen helyszíni riportokkal tudunk többet adni, mint azok az újságok, amelyek csak a távirati irodák jelentéseire támaszkodnak.
Most meg idegesen arra figyelmeztetett, hogy csak tömören, minél tömörebben… Nincs hely a lapban… Oldalak kellenek a nagyváradi eseményekre…
Ezek a „nagyváradi események” nemcsak szűkebbre szorították terjedelemben az én riportjaimat, hanem el is szürkítették. Bizonyos vagyok, hogy Gyergyóban magában is elôbb olvasták el a nagyváradi, temesvári, kolozsvári és bukaresti jelentéseket és tudósításokat s csak azután az én riportjaimat. De hiszen így voltam vele magam is. Ez a négy város ugyanis mind ugyanarról a dologról „jelentett” s mind olyasmiket, amelyek érthetôvé tették az eseményeket összefoglaló nagy négyhasábos címet a lapban: Nagyvárad fekete napjai. És utána a riasztó alcímeket a többi városokról…
Nagyváradon diákkongresszust tartottak az egyetemi hallgatók. Nagy tömegek vonultak fel ide az ország minden egyetemi városából. Megkönnyítette ezt a kormány is, amely kedvezményes utazási lehetôséget biztosított annak az ígéretnek a fejében, hogy a résztvevôk tartózkodnak a rendzavarásoktól. A rendezôség fegyelmet is tartott a tanácskozások napjain. Ezeken heves szónoklatok hangzottak el ugyan a numerus clausus bevezetése mellett, de a diákság fegyelmezetten viselkedett mindaddig, amíg a javaslatot meg nem szavazták s a kongresszust hivatalosan is be nem zárták. A cuzista uszítóktól két napig hevített szenvedélyeket most már nem tudta féken tartani a rendezôség, amelynek „felelôssége” formálisan különben is megszűnt. A garázda elemek csapatokba szervezôdtek, s megkezdték a dúlást. A szemükben „ellenséges” sajtó ellen indult az elsô roham. Összerombolták a Nagyvárad és a Nagyváradi Esti Lap szerkesztôségét és kiadóhivatalát. Pedig ezek a lapok szinte mukkanni sem mertek a diákkongresszus napjai alatt. Aztán a zsinagógák és kereskedések ellen indultak rohamra. A zsinagógákat fedúlták és felgyújtották, tóratekercseket téptek szét és hurcoltak magukkal zsákmányként. A kereskedések cégtábláit leverték, a kirakatokat betörték, néhol fosztogattak is.
Volt dolga váradi tudósítónknak, szinte óránként adta a jelentéseket, adatokat, új és újabb részleteket…
De jött utána nyomban temesvári munkatársunk is. Ott a kongresszusról hazatérôk egy csoportja próbált kezdeményezni a nagyváradi példa szellemében. Itt azonban a hatóságok erélyesebbek voltak. A vasúti állomást lezárták, nem engedték meg, hogy a kongresszus olyan résztvevôi is kiszálljanak, akiknek csak átutazó állomásuk volt Temesvár. Az otthoni rendetlenkedôkkel pedig hamar végeztek, ismerték ôket már korábbról…
Brassónak nem voltak saját rendetlenkedôi, mert nem volt fôiskolája. Itt tehát a karhatalmi erôk megszállták az állomást és környékét, s nem engedtek leszállni senkit azokról a vonatokról, amelyeken a kongresszus résztvevôi özönlöttek vissza Bukarest és Iaşi felé. Kolozsvár azonban Nagyvárad sorsára jutott. Itt hatástalannak bizonyult az állomási karhatalmi készültség, a vonatokról lezúduló diákság egyszerűen körülfolyta s mellette áramlott be a városba megismételni a nagyváradi romboló tüntetéseket.
És ezzel egyidejűleg felcsattant a pártpolitikai csatazaj is. A legnagyobb ellenzéki párt, a Nemzeti Parsztpárt indult rohamra a kormányzó liberális párt ellen, amelynek vezetését az elhunyt Ionel Brătianutól akkoriban vette át a család másik tekintélyes tagja, Vintilă Brătianu. A nemzeti párt úgy érezte, olyan nagyhatású botrány az, ami Nagyváradon és Kolozsváron történt, hogy itt az alkalom a kormánybuktatásra. Úgy is kezdte a támadást, hogy „vádat emelt” a kormány ellen: „… a nagyváradi és kolozsvári események nem spontán robbantak ki, hanem a felelôsség óriási mértékben a kormányt terheli.”
A Brassói Lapok ebben a csatában a Nemzeti Parsztpártot támogatta. Ez a fenti idézet is egy olyan nyilatkozatból ered, amelyet a „nemzeti parasztpárt egyik feltétlen autoritású vezére… a Brassói Lapok útján Erdély számára” adott tájékoztatónak, hogy lássák a kisebbségek: „a nagyváradi és kolozsvári botrányokat nemcsak sajnálatos, hanem nemzeti szempontból tragikus dolognak ítéljük”. Mert miért is engedélyezte a kormány a kongresszust éppen Nagyváradra, amely „határszéli város, nagyrészt kisebbségi s jelentôs mértékben zsidó lakossága van?”
Kisasszony
4 szextitok, amitôl minden pasi beindul
A szeretkezés csodás dolog, nôk és férfiak életében egyaránt fontos helyet foglal el. Ki így szereti, ki úgy.
A férfiak a nôket, a nôk a férfiakat szeretnék boldoggá tenni. A kölcsönös örömszerzéshez tisztában kell lenned párod vágyaival, igényeivel.
Minden embernek megvan a saját, csak rá jellemzô kívánsága, ám van néhány alapszabály, ami minden férfira igaz.
Íme négy tipp, amitôl a pasid garantáltan beindul.
Légy kihívás számára!
A pasik szeretik a kihívásokat. Még a leglustább férfi is. Igaz, hogy a könynyen jövô lehetôségeket sokuk nem utasítja vissza, ám igazán azt értékelik, amiért meg kell küzdeniük. Ha tartós párkapcsolatban élsz, akkor is fenntarthatod párodban a küzdés örömét. Ne add magad mindig könnyen, ne menj bele mindig a vágyott szexjátékaiba! Néha kéresd magad, érezze, hogy meg kell érted küzdenie. Ne legyen számára olyan egyértelmű, hogy mindig megkaphat, amikor csak kedve szottyan hozzá! Így izgalmas maradhatsz a szemében, és több figyelmet és udvarlást kaphatsz tôle.
Bátorítsd!
A férfiak szeretik azt érezni, hogy ôk irányítanak az ágyban. Magabiztosságukhoz nélkülözhetetlen a pozitív visszajelzés. Ezért aztán dicsérni kell ôket! Ha úgy érzik, nem tudnak megfelelni az elvárásoknak, még inkább lelombozódnak, így ha valami problémád van az ágyban, óvatosan közöld vele! A legjobb, ha nem is öntöd szavakba panaszodat. Ügyes nôi praktikával vedd rá arra, ami jó neked! Sok vita forrása, hogy a nôk annyira másképp gondolkodnak, ezért gyakran az egyenes beszéd a legcélravezetôbb. A szexben ez néha másképp van.
Ha nem vagy megelégedve pároddal, ne tedd szóvá, mert önbecsülését sértenéd meg vele, ami a férfiasságának sem tenne jót. Ha olyasmit tesz, ami nincs ínyedre, vedd át az irányítást, és mutasd meg neki, te mire vágysz! Néhány alkalom után rájön majd, hogy tehet téged igazán boldoggá.
Tartogass meglepetéseket!
Fontos, hogy legyen elég önbizalmad, de ne dicsekedj olyan képességeiddel a pasidnak, amibôl aztán nem kap majd! Ha például nem rajongasz az orális szexért, ne ecseteld neki, mennyire jó vagy benne! Ha így viselkedsz, hiányérzetet keltesz, és csalódást okozol. Ha azonban egy-egy forró éjszakán mégis dél felé kalandozik a fejed, a pasid lesz a legboldogabb. Nem csak a kényeztetés tölti majd el örömmel, hanem a váratlan édes meglepetés is.
A vágy a kulcs
A szex akkor igazán jó, ha a vágy forró. Ha már régóta együtt vagy a pasiddal, biztos ismered a kedvenc pozitúráit, azokat a dolgokat, amikkel fel lehet izgatni. Ám folyamatosan fedezhetsz fel újabb játékokat, amikkel boldoggá teheted.
Az egyik legegyszerűbb, ám legfontosabb ötlet az, hogy tudtára adod, mennyire vágysz rá. Kedvesed önbizalma jelentôsen megnô, ha érezteted vele, mennyire kívánod. A fülébe súghatod, mennyire jó volt a tegnap este, vagy részletezheted, melyik fogásait élvezed a legjobban. A vágyat fokozza a fantáziálás is, ezért aztán vedd rá párodat, hogy ô is mondja el, mi hozná tűzbe igazán! Az elôjátéknak érzéki és rendkívül hatásos formája ez, ami garantált összebújáshoz vezet.
Paprika alatt sült csirkecomb
Hozzávalók: 2 különbözô színű, nagyobb paprika, 4 egész csirkecomb, Erôs Pista, só, a sütéshez olaj, gomba, rizs.
Elkészítés: A csirkecombokat megmossuk, megtisztítjuk (a bôrét rajta hagyjuk), majd besózzuk. Attól függôen, ki mennyire szereti a csípôset, a tepsibe fektetett combok felsô felét bekenjük Erôs Pistával. (A tepsibe ne felejtsünk el olajat és a párolódás végett kevés vizet önteni.) A paprikákat félbevágjuk, kicsummázzuk majd betakarjuk vele a combokat. (Egy combra fél paprika kerül.) Elômelegített sütôben puhára pároljuk, majd készre sütjük. Amíg sülnek a csirkecombok, elkészítjük a köretet: a gombát kevés olajon megpirítjuk, majd a szokásos módon elkészített rizszsel összekeverjük.
Egészség
A tbc világnapja – március 24.
Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint évente nyolcmillióan betegszenek meg tbc-ben világszerte, és a mai napig ez a legtöbb, évente kétmillió halálos áldozatot követelô, fertôzô kór. Az új fertôzések és a halálesetek túlnyomó többsége a szegény országokban következik be, és nyilván ezzel is magyarázható, hogy a világ közvéleménye csak lassan fogadta el a járványügyi szakemberek által régóta ismételt rossz hírt: a korábban legyôzöttnek hitt tuberkulózis újra támad.
Korai volt az optimizmus
Egy megnyertnek kihirdetett csata dicsôségét elvitatni sosem esik jól a gyôzônek, márpedig valami ilyesmi történik napjainkban a tbc-vel kapcsolatban. Az antibiotikumok elterjedésé-vel és a fejlôdô országoknak nyújtott egészségügyi segélyekkel a 60–70-es években látványosan visszaszorult a tbc szerte a világon. A tömeges oltás világszerte útját állta a kórokozó terjedésének, és a 80-as évek közepéig maradéktalanul optimistán tekintettek a szakértôk a jövôbe. A tbc-t azok közé a fertôzô betegségek közé sorolták, amelyekkel egyszer és mindenkorra végzett a tudomány és a haladás.
Ekkor azonban több kedvezôtlen körülmény együttes hatására negatív fordulat következett be, világszerte emelkedni kezdett az új fertôzöttek száma, és ami még ijesztôbb, mind gyakrabban tapasztalták az orvosok, hogy a korábban hatásos antibiotikumok nem pusztítják el a kórokozókat.
Mitôl éledt fel a kór?
A WHO szerint három tényezô játszik szerepet a tbc újraéledésében. Világszerte milliók bolyonganak politikai, etnikai vagy gazdasági menekültként, leromlott fizikai állapotban, mindenfajta egészségügyi ellátás nélkül. Az otthonukat elhagyni kényszerülôk gyerekei általában nem kapják meg a védôoltásokat, a rossz táplálkozás és a stressz csökkenti az általános ellenálló képességet. A menekültek egy része szétszóródik a világban, és akik tébécések, új hazájukba is magukkal viszik betegségüket és fertôzô képességüket.
A kór újraéledésének másik oka, hogy a Mycobacterium tubercolosis kórokozó az elmúlt évtizedek során hozzászokott és alkalmazkodott az antibiotikumokhoz, ezért egyre újabb gyógyszerekre van szükség az eredményes gyógyításhoz. Ezek a szerek azonban sok országban nem állnak rendelkezésre. A gyakran félbeszakított vagy nem megfelelô dózisú szerekkel végzett kezelés ugyancsak a tbc-baktériumok túlélô képességének kedvez.
Az elmúlt 20 évben még egy tényezô, a HIV-vírus felbukkanása, és az általa kiváltott AIDS betegség elterjedése is hozzájárult a tbc „másodvirágzásához”. Az egészséges, megfelelô ellenálló képességű szervezet ugyanis nem könnyen lesz tébécés. Egészen más a helyzet, ha valakinek az immunrendszere valamilyen ok miatt legyengült: ha idôs emberrôl van szó, vagy immunbetegségben szenved, például AIDS-es. A két kór egyébként olyan szorosan kapcsolódik egymáshoz, hogy az AIDS-ben szenvedôk jelentôs része végül tbc-ben hal meg, miután a szervezete az antibiotikumos kezelés ellenére sem képes a legcsekélyebb mértékben sem „együttműködni” a fertôzés elhárításában.
(folytatás a következô lapszában)
Sport
Teremfoci
Negyedikek a gyergyóiak
Március 29-én és 30-án a helyi sportcsarnokban rendezték meg az öregfiúcsapatok számára kiírt Székely-kupa teremlabdarúgó-torna gyergyói fordulóját. A nyolc benevezett csapatot két csoportba sorolták. Az A-csoport eredményei: Székelyudvarhely – Gyergyószentmiklós 3–3, Székelykeresztúr – Barót 7–1, Székelyudvarhely – Székelykeresztúr 3–4, Barót – Gyergyószentmiklós 1–2, Barót – Székelyudvarhely 0–7, Gyergyószentmiklós – Székelykeresztúr 2–2. A csoport rangsorában: 1. Székelykeresztúr 7 pont, 2. Gyergyószentmiklós 5 pont, 3. Székelyudvarhely 4 pont, 4. Barót 0 pont.
A B-csoport eredményei: Csíkszereda – Tusnád 6–1, Sepsiszentgyörgy – Kézdivásárhely 1–1, Csíkszereda – Sepsiszentgyörgy 0–3, Kézdivásárhely – Tusnád 4–1, Kézdivásárhely – Csíkszereda 1–3, Tusnád – Sepsiszentgyörgy 4–6. A csoport rangsorában: 1. Sepsiszentgyörgy 7 pont, 2. Csíkszereda 6 pont, 3. Kézdivásárhely 4 pont, 4. Tusnád 0 pont.
A csoport elsô és második helyezettjei bejutottak az elôdöntôbe. A vasárnap lejátszott elôdöntôk eredményei: Székelykeresztúr – Csíkszereda 7–8 – büntetôlövések után. Gyergyószentmiklós – Sepsiszentgyörgy 0–1. Az elôdöntôk gyôztesei a döntôben, a vesztesek a kisdöntôben folytatták a küzdelmet. A kisdöntô eredménye: Székelykeresztúr – Gyergyószentmiklós 7–2. A Székely-kupa döntôjében: Sepsiszentgyörgy – Csíkszereda 2–1.
A teremtorna végsô rangsorában: 1. Sepsiszentgyörgy, 2. Csíkszereda, 3. Székelykeresztúr, 4. Gyergyószentmiklós, 5. Székelyudvarhely, 6. Kézdivásárhely, 7. Tusnád, 8. Barót.
A negyedik helyezést elért gyergyószentmiklósi csapat játékoskerete: Saitoc Ioan – kapus; Réti Zsolt, Bernád Csaba, Voinescu Alexandru, Nagy Zsolt, Ábrahám Andor, Tokos Sándor, Portik Nándor, Bencze Attila, Kelemen Csaba és Tóth János (a torna szervezôje) – mezônyjátékosok.
Díjazottak. Legjobb játékos: Lôrinczi András (Székelykeresz- túr). Gólkirály: Csifó Levente (Székelykeresztúr). Legjobb kapus: Kopacz Zoltán (Sepsiszentgyörgy).
A rendezvény támogatói: Gyergyói Sportegylet, Izvorul Nou – Újfalu, Muskátli Vendéglô és a Gól Büfé. A szervezôk külön köszönetüket fejzeik ki: Paltán Tibornak, Kari Zoltánnak és Kovács Tibornak, továbbá Benedek Józsefnek és Fülöp Józsefnek; az orvosi ellátás biztosításáért: Székely Imrének. Nem utolsósorban köszönet a gyergyói csapat vala-mennyi tagjának a szervezésben nyújtott segítségért.
Teremlabdarúgás
Következik az utolsó forduló
Múlt hét végén a 19. – utolsó elôtti – fordulót rendezték a teremlabdarúgó II. Liga 2. csoportjában. Az Elite csapata hazai pályán szerepelt, az ellenfél ezúttal erôsebb volt, mint egy héttel korábban a dévaiak. Ezúttal a piskitelepiek csapata lépett pályára a gyergyószentmiklósi sportcsarnokban. Jól kezdôdött a mérkôzés az Elite csapata számára, hisz Covrig Alin szerzett gólt a 3. percben, így 1–0-ra vezetett a helyi csapat. A találkozó kapcsán meg kell jegyezni, hogy a gyergyói csapatból hiányoztak a gólerôs Bliorţ testvérek. A folytatásban feljöttek a vendégek, és a félidô végéig háromszor találtak a gyergyói kapuba. Nehéz helyzetbe került ismét a gyergyói csapat. A második játékrész elején ifj. Nagy Zsolt talált a vendégek kapujába (2–3), de rövid idô múltán növelték elônyüket a vendégek (2–4). Következett ifj. Nagy Zsolt egy újabb góllal (3–4). A vendégek erre három gyors találattal válaszoltak, s az eredmény 3–7-re módosult. Behozhatatlannak tűnt a háromgólos hátrány, mert közben vészesen teltek a percek. A mérkôzés utolsó gólját az Elite csapata Ţepes Andrei révén szerezte, de ennek ellenére a vendégek gyôztek és szerezték meg a bajnoki pontokat. Az Elite csapata elsôsorban az egyéni hibák miatt vesztette el a mérkôzést.
A mérkôzés eredménye: Gyergyószentmiklósi Elite – Piskitelepi 2003 Olimpic 4–7 (1–3). Gólszerzôk: Covrig Alin (3.), ifj. Nagy Zsolt (22. és 31.), Ţepes Andrei (37.), illetve Dosan Aurel (8.), Buta Ovidiu (14.), Paul Alin (19., 35.), Mihăescu Adinel (25.), Moţ Adrian (33.) és Corne Marius (36.). Játékvezetôk: Deca Daniel, Zaharia Luciliu (mindkettô Brăila). Megfigyelô: Bagiu Sorin (Kolozsvár).
A 19. forduló további eredménye: Marosvásárhelyi City'us II. – Sepsiszentgyörgyi Spicom 8–3. A Dava Déva – Real Craiova mérkôzésre nem került sor, mert az oltyánföldiek autóbusza útközben meghibásodott, és jelentôs késéssel érkeztek Dévára. A mérkôzés kapcsán késôbb hoznak döntést.
A 19. forduló utáni rangsorban: 1. City’us 45 pont, 2. Craiova 33 pont, 3. Piskitelep 29 pont (gólarány: 118–108), 4. Sepsiszentgyörgy 29 pont (89–89), 5. Gyergyói Elite 19 pont, 6. Déva 10 pont.
A 20. – utolsó – bajnoki forduló (április 5–6.) műsora: Piskitelep – Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy – Déva, Craiova – Gyergyói Elite.
Jégkorong/ Gyermekek
Budapesten mérkôztek a csomafalviak
A március 25–27. közötti idôszakban a budapesti Jég- és Rendezvény Centrumban rendezték meg az 1996–97-ben született játékosokat (U13) felvonultató csapatok számára kiírt Budapest-kupa mérkôzéseit. A nemzetközi torna szabályzata szerint a benevezett csapatokban három idôsebb játékos is szerepelhetett. A megmérettetésen jelen voltak a Farkas Csaba tanár-edzô által felkészített csomafalvi kishokisok is. A csomafalvi csapat eredményei: Délhegy Fenestela 68 – Budapest Stars 2–13 /a csomafalvi góllövôk: Rokaly Norbert, Csata Roland/, Délhegy Fenestela 68 – KHL Zágreb (horvát) 3–1 /a csomafalvi góllövôk: Köllô Loránd, Szopos Ottó, Rokaly Norbert/, Délhegy Fenestela 68 – Szokol 96 (ukrán) 1–12 /a csomafalvi gólszerzô: Rokaly Norbert/, Délhegy Fenestela 68 – HC Brest 96 (fehérorosz) 0–5, Délhegy Fenestela 68 – Dragó Skorpiók (magyar) 2–2 /a csomafalvi gólszerzôk: Rokaly Szilárd és Rokaly Norbert/.
A torna végsô rangsorában: 1. Brest 96, 2. Szokol 96, 3. Budapest Stars, 4. Csomafalvi Délhegy Fenestela, 5. KHL Zágreb, 6. Dragó Skorpiók.
A Csomafalvi Délhegy Fenestela 68 csapatából a budapesti tornán a következô kisjégkorongozók bizonyultak a legjobbnak: 1. mérkôzés: Rokaly Norbert; 2. mérkôzés: Simon Adorján; 3. mérkôzés: Orbán Szilárd; 4. mérkôzés: László Arnold; 5. mérkôzés: Rokaly Szilárd.
A Délhegy Fenestela 68 csapatának játékoskerete: Simon Adorján, Baróti Zalán, Orbán Szilárd, Rokaly Norbert, Köllô Loránd, Csata Roland, Kecseti István, Antal Elôd, Rokaly Szilárd, Csíki Nándor, Bege Csaba, Szôcs Attila, Madarász Norbert, Király Szabolcs (csomafalviak), Szekeres István, Sándor István, Szopos Ottó, László Arnold, Szekeres László, Gyenge Tamás (karcfalviak). Edzô: Farkas Csaba.
A csapat támogatói: Fenestela 68, Comunitas Alapítvány, Megyei Tanács, Csomafalvi Közbirtokosság, Ameco, Bege Csaba, ifj. Bege Árpi, id. Bege Árpád, Bege Tibor, Köllô Lehel, Lemacom, Bege Trade, Kosirom, Farkas Ciprian, Bege Bege Company, Syncro Serv – Csíki Tibor, Ambrus Csaba, Mohos Impex és a Délhegy Sportegyesület.
Labdarúgás
Négy gólt lôttek 12 perc alatt!
Március 26-án, szerdán rendezték a IV. Liga Hargita megyei csoportja keretében a korábban elnapolt 16. forduló mérkôzéseit. A hétközi bajnoki fordulóban a következô eredmények születtek: Keleti-Csoport: Gyergyószentmiklósi Jövô – Tölgyesi Real 4–0 (0–0). Gólszerzôk: Bakos (57., 69.), Scurtu (59.), Gáll (66.). A gólnélküli elsô félidôt követôen, a második félidôben nagyon jól játszott a fiatal játékosokból álló gyergyói csapat, amely 12 perc leforgása alatt eldöntötte a gyôzelem sorsát. Ennyi idô kellett ugyanis a Jövô fiataljainak, hogy négyszer betaláljanak a vendég tölgyesiek kapujába. A tavaszi idényben az eddigi legjobb játékkal elôrukkoló Jövô csapata megérdemelten szerezte meg a gyôzelmet és a bajnoki pontokat.
A Keleti-Csoportban az elnapolt Csicsó – Gyimesközéplok (17. forduló) mérkôzést április 2-ra halasztották, míg a szintén elnapolt Csicsó – Gyergyószentmiklósi Jövô (18. forduló) mérkôzést április 9-én játsszák le. Az elmúlt hét végén a Keleti-Csoportban a következô eredmények születtek: március 28-án, pénteken: Csíkszentmihály – Csíki ISK 3–1. Szombaton: Gyimesközéplok – Gyergyói Jövô 6–3 (2–1). Gólszerzôk: Csillag (27. és 61.), Bodor (63. és 65.), Lukács (3.), Jánó (71.), illetve Ţepes (36.), Vaszi (48.), Scurtu (67.). A Balánbányai Csíkszeredai ASA – Csicsó mérkôzést elnapolták, a találkozót a tervek szerint április 13-án újrajátsszák. Vasárnap: Csíkszentmihály – Csicsó 7–0.
A Nyugati-Csoportban hétközben a következô eredmények születtek: Alsósófalva – Székelykeresztúr 7–1 (3–1). Gólszerzôk: Fülöp (15., 83.), Nagy (4., 48.), Tófalvi (41.), Chirilă (50.), Károly (60.), illetve Dobribán (12.). Székelyudvarhelyi Roseal – Székelyszentmihály 2–2 (1–0). Gólszerzôk: Tarcsafalvi (11., – öngól), Vătămaniuc (47.), illetve Kuti (52.), Béla (70. – 11 m). A műsoron szereplô Szentegyháza – Farcád találkozót a sűrű havazás miatt elhalasztották.
A Nyugati-Csoportban az elmúlt hét végén a következô eredmények születtek: Szentegyháza – Székelyszentmihály 4–0 (1–0), Alsósófalva – Farcád 3–0 (1–0) és Parajd – Székelykeresztúr 3–0 (1–0).
A Nyugati-Csoport rangsorában: 1. Szentegyháza 44 pont, 2. Parajd 30 pont, 3. Farcád 28 pont, 4. Udvarhelyi Roseal* 25 pont, 5. Székelyszentmihály 17 pont, 6. Keresztúr 13 pont, 7. Alsósófalva 12 pont. *Az Udvarhelyi Roseal csapata 13 ponttal büntetve.
A következô forduló műsora: Keleti-Csoport: április 6.: (13 órától) Tölgyes – Gyergyói Jövô; április 9., Csíki ISK – Csíkszentmihály. Nyugati-Csoport: április 5., szombat: Székelyszentmihály – Udvarhelyi Roseal; április 6.: Keresztúr – Alsósófalva, Farcád – Szentegyháza. Az április 2-ra tervezett Tölgyes – Csíki ISK mérkôzést április 25-re halasztották. Április 2-án, szerdán délután a Csicsó – Gyimesközéplok mérkôzés került lejátszásra.
Jégkorong/ Ifjúságiak
Negyedikek Észtországban
A március 23–29. közötti idôszakban az észtországi Tallinban lezajlottak a dívízió II-es ifjúsági (U18) világbajnokság B-csoportjának küzdelmei. A szombaton befejezôdött korosztályos világbajnokságon a következô eredmények születtek: Románia – Spanyolország 8–1 (2–1, 3–0, 3–0) /a romániai csapat gólszerzôi: Imecs Attila 4, Ştefan Bogdan és Fodor Csanád 2–2/, Nagy-Britannia – Észtország 5–3, Magyarország – Izrael 19–1, Nagy-Britannia – Románia 5–3 (0–3, 3–0, 2–0) /a romániai csapat gólszerzôi: Becze Tihamér 2 és Fodor Csanád/, Spanyolország – Izrael 12–4, és Észtország – Magyarország 2–3.
Március 26-án, szerdán: Nagy-Britannia – Izrael 12–0 (4–0, 4–0, 4–0), Magyarország – Spanyolország 3–4 (2–2, 0–1, 1–1) és Észtország – Románia 3–2 (2–0, 1–1, 0–1) /a romániai csapat gólszerzôi: Fodor Csanád és Ţapu Cristian/.
Március 27-én, csütörtökön: Spanyolország – Nagy-Britannia 2–4 (2–0, 0–3, 0–1), Románia – Magyarország 4–9 (0–4, 2–2, 2–3) /a romániai válogatott góljait Becze Tihamér szerezte/, Izrael – Észtország 3–10 (0–5, 1–3, 2–2). Március 29-én, szombaton: Románia – Izrael 15–3 (5–0, 4–2, 6–1) /a romániai válogatott gólszerzôi: Becze Tihamér (3), Imecs Attila (3), Botos Vlad (2), Bíró Tamás (2), Laczkó Dávid, Pál Ferenc, Ambrus Alpár, Molnár Zsombor és Péter Zsolt/, Nagy-Britannia – Magyarország 1–3 (1–1, 0–1, 0–1) és Észtország – Spanyolország 2–1 (0–1, 0–0, 2–0).
Az észtországi ifjúsági világbajnokság végsô rangsorában: 1. Magyarország 12 pont (gólarány: 37–12), 2. Nagy-Britannia 12 pont (27–11), 3. Észtország 9 pont (20–14), 4. Románia 6 pont (32–21), 5. Spanyolország 6 pont (20–21), 6. Izrael 0 pont (11–68). A magyar válogatott feljutott a divízió I-be, míg Izrael korosztályos csapata egy értékcsoporttal alább folytathatja.
Jégkorong/ Nôk
Harmadikok a lányok
A március 23–29. közötti idôszakban a csíkszeredai Vákár Lajos Műjégpályán rendezték a divízió IV-es nôi világbajnokság mérkôzéseit. A következô eredmények születtek: Új-Zéland – Dél-afrikai Köztársaság 9–1, Észtország – Törökország 8–1, Románia – Izland 3–4 (1–2, 1–1, 1–1) /a romániai csapat gólszerzôi: Dobondi, Sándor és Csiszér/, Észtország – Dél-Afrika 2–1, Izland – Törökország 9–0 és Románia – Új-Zéland 2–7 (0–2, 2–4, 0–1) /a romániai csapat gólszerzôi: Ilyés és Sándor/.
Március 26-án, szerdán a következô eredmények születtek: Dél-Afrika – Izland 1–9, Románia – Törökország 9–1 (1–0, 3–1, 5–0) /a romániai csapat gólszerzôi: Dobandi Magdolna 3, Ilyés Csilla 2, Zerkula Erika, Andrea Novac, Diana Avrigean és Csiszér Tímea/, Új-Zéland – Észtország 4–1.
Március 27-én, csütörtökön: Izland – Új-Zéland 5–1, Törökország – Dél-Afrika 1–8, Románia – Észtország 8–0 (3–0, 2–0, 3–0) /a román válogatott gólszerzôi: Dobondi 2, Ilyés 2, Sándor, Váncsa, Keresztes és Koncsag/. Március 29-én, szombaton: Észtország – Izland 0–3, Új-Zéland – Törökország 16–0, Dél-Afrika – Románia 4–3 (hosszabbítás után) /a romániai csapat gólszerzôi: Dobandi, Orban Alexandra és Ilyés/.
A divízió IV-es értékcsoportú nôi világbajnokság végsô rangsorában: 1. Izland 15 pont, 2. Új-Zéland 12 pont, 3. Románia 7 pont, 4. Észtország 6 pont, 5. Dél-Afrika 5 pont, 6. Törökország 0 pont. A csoportgyôztes Izland nôi válogatottja egy értékcsoporttal feljebb került.
Biatlon
Ferencz Réka két aranyérmet nyert
Március 26-án, szerdán kezdôdött el Hargitafürdôn a felnôtt és ifjúsági sílövôk számára szervezett Balkán-bajnokság küzdelemsorozata. Az elsô napon a rövidtávú versenyek szerepeltek műsoron. A romániai ifjúsági válogatott tagjaként az indulók között volt a tekerôpataki Ferencz Réka (Gyergyói ISK-Csíkszeredai Sportklub) is, aki a nagyifjúságiak mezônyében bronzérmet szerzett. Az idei Balkán-bajnokságon a romániai sílövôk mellett Bulgária, Macedónia, Szerbia és Moldova Köztársaság képviseltette magát. A kitűnô hóviszonyok közepette lezajlott versenyt a nôknél a csíkszeredai Tófalvi Éva uralta, aki valamennyi versenyszámban diadalmaskodott.
Március 27-én, csütörtökön Gyulai Adalbert és Márton Simon edzôk tanítványa, Ferencz Réka az elôzô napinál jobban ment, hisz az üldözôversenyben, a nagyifjúsági kategóriában aranyérmet szerzett. Ferencz Réka a harmadik helyrôl vágott neki a 10 km-es távnak és végig kitűnôen versenyezve szerzett aranyérmet.
Március 28-án, pénteken és március 29-én, szombaton a váltó és a tömegrajtos versenyekkel folytatódott a Balkán-bajnokság, amely egyben ifjúsági és felnôtt országos bajnokságnak is számított. Eredmények. Váltó. Lányok, 4x6 km: 1. Brassói Dinamo, 2. CSAM Bucegi Predeal I., 3. CSAM Bucegi Predeal II.; fiúk, 4x7,5 km: 1. Brassói Dinamo I., 2. CSAM Bucegi Predeal, 3. Brassói Dinamo II. Tömegrajtos (mass-start) versenyek. Felnôttek, lányok, 10 km: 1. Tófalvi Éva (Csíkszeredai Sportklub) 31:08 perc (3 büntetôkör), 2. Rusu Alexandra (Brassói Dinamo) 32:40 (5), 3. Dana Plotogea (Brassói Dinamo) 33:29 (7). Felnôttek, fiúk, 12,5 km: 1. Gerbacea Roland (Barcarozsnyó) 37:09 (5), 2. Gărnită Răzvan (Barcarozsnyó) 37:31 (2), 3. Pungă Gheorghe (Brassói Dinamo) 37:46 (6).
Ifjúságiak. Lányok, 10 km: 1. Ferencz Réka (Gyergyói ISK/ Csíkszeredai Sportklub) 34:29 (3), 2. Runceanu Doralina (Barcarozsnyó/ Brassói Dinamo) 35:31 (4), 3. Leanca Ionela (CSAM Bucegi Predeal) 37:46 (6). Fiúk, 12,5 km: 1. Gerbacea Roland (Barcarozsnyó) 37:09 (5), 2. Gărnită Răzvan (Barcarozsnyó) 37:31 (2), 3. Moisan Dumitru (Vatra Dornei) 40:22 (10).
Jégkorong/ Külföld
BL-selejtezôk
A román és a magyar bajnok is selejtezôt játszik majd a csoportkörbe jutásért a 2009/2010-es jégkorong Bajnokok Ligájában. A román szakszövetség értesülései szerint a magyar jelenleg 17., a 30 európai bajnokság rangsorában a román 22., így a magyar és a román bajnok is a kvalifikáció utolsó körében lép elôször pályára. Románia az utolsó a rangsorban, mely csapatot nevezhet a selejtezôbe. Ha ezt a fordulót sikerrel veszik, akkor bekerülnek a BL elitmezônyébe, ahol már igazi sztráklubokkal találkozhatnak.
Az ôsszel kezdôdô, 2008/2009-es idényben a román és a magyar bajnok a Kontinentális Kupában szerepelhet, de ennek a sorozatnak ez lesz az utolsó idénye.
* A március 27-én, csütörtökön Dunaújvárosban megrendezett Magyar Szuper Kupa döntôjében a magyar kupagyôztes, illetve a nemrég magyar bajnokságot nyert csapat mérte össze tudását. A mérkôzés eredeménye: Dunaújvárosi Acélbikák – Székesfehárvári Alba Volán 3–5 (1–0, 1–4, 1–1). Gólszerzôk: Azari Zsolt 2, Borsos Attila, illetve Gröschl Tamás 2, Ocskay, Sihvonen és Benk. Múlt csütörtöki gyôzelme révén a székesfehérvári csapat a magyar bajnoki cím után, a Szuper-kupát is elhódította.
Sakk
Március 30-án, vasárnap a művelôdési központban került megrendezésre a Jövô-kupa elnevezésű sakkverseny, amelyet a Jövô SK, a Megyei Sportigazgatóság, a polgármesteri hivatal és a művelôdési központ szervezett. A verseny támogatói: Batthyány Ignác Iskolaközpont és Réti Zsolt vállalkozó.
A versenyen összesen 43 Hargita és Bákó megyei sakkozó vett részt. A legjobbak kupát és oklevelet kaptak. Eredmények: felnôttek: 1. Piroska Alexandru (Szováta), 2. Dumitru Viorel (Comăneşti), 3. Balázs K. Csaba (Gyergyó), 4. Nagy István (Gyergyó), 5. Szakáts István (Csíkszereda), 6. Madaras Zoltán (Szováta), 7. Szilveszter Sándor (Szováta), 8. Becze László (Szárhegy), 9. Biró Csaba, 10. Engi Albert (mindketten Szováta). Ifjúságiak: 1. Chirilă Alexandru, 2. Voşloban Cătălin, 3. Ene Cosmin Mihai, 4. Olteanu Eduard Cristian (mindannyian Csíkszereda).
Símaraton – 2008
A Gyergyószentmiklósi Polgármesteri Hivatal április 5-én, szombaton a Bucsin-tetôn megszervezi a hagyományos Gyergyói Símaratont. Benevezés korhatár nélkül a verseny színhelyén. A verseny rajtjára 10 órakor kerül sor. Reggel 8 órakor a Bucsin-tetôre autóbusz indul a művelôdési háztól. Minden sísportot kedvelôt szeretettel várunk!
Buslig Gyula sportreferens
Sífutás
Hargitafürdôn az új biatlonpályán rendezték meg március 29-én, szombaton a veterán sífutók országos bajnokságát a hazai sí- és biatlonszövetség, a megyei sí- és biatlonegyesület, továbbá a Csíkszeredai ISK szervezésében. A jelenlévôket a Román Sí és Biatlon Szövetség alelnöke, Florin Pelin köszöntötte, aki kiemelte Borbáth István Ágoston csíkszeredai testnevelô tanár sport iránti szeretét és hozzájárulását a román sísport fejlesztéséhez – tudósította lapunkat Molnár János.
A nyerteseket diplomával, érmékkel és bajnoki mezzel jutalmazták. A megmérettetésen részt vevô tekerôpataki sífutók szereplésérôl: György Márton, a 35–39 évesek korosztályában és Molnár János az 55–59 évesek korosztályában az elsô helyen végzett.
Ökölvívás
Március 29-én, szombaton Gyergyószentmiklóson rendezték meg a Tavasz-kupa elnevezésű ökölvívó versenyt. Az inkubátorház szomszédságában kialakított, de meglehetôsen lerobbant állapotban lévô edzôteremben a helyi ökölvívókon kívül kolozsvári és zernyesti lányok és fiúk léptek szorítóba.
Eredmények. Fiúk. Gyermekek: a 32 és 33 kg-os súlycsoportban két döntetlen eredmény és három második helyezés született. A helyezettek: Portik Norbert (Progym), Banu Bogdan (Zernyest), Pop Cosmin (Kolozsvár). 42 kg-os súlycsoport: 1. Munteanu Ion (Zernyest), 2. Blénesi Lóránt (Progym). Ifjúságiak. 52 kg-os súlycsoport: 1. Páll Norbert (Progym), 2. Buhuş Romeo (Zernyest). Lányok, 48 kg-os súlycsoport: 1. Siklódi Magdolna (Progym), 2. Birla Simona (Zernyest). Az 57 kg-os súlycsoportban döntetlenre mérkôztek. Helyezettek: Muscan Andrea (Zernyest) és Dinescu Roxana (Kolozsvár).
A rendezvény támogatói: Portik György, Vass Éva könyvelô, megyei sportigazgatóság, P&P Mixt, Ben-Com-Mixt, Syncro Serv, Vileco, polgármesteri hivatal – Buslig Gyula és a Mark House.
Alpesi sí
Március 29-én, szombaton a hargitafürdôi Miklós sípályán Hargita-kupával díjazott műlesikló versenyt rendeztek a Hargita Megyei Sí és Biatlon Szövetség, a Csíki Síegylet, a Hargita Megyei Szabadidôsport Szövetség és a Megyei Sportigazgatóság támogatásával. A versenyen indult Gyergyói Síegylet sízôi közül a gyermek II-es kategóriában Kémenes Noémi 3., a fiúknál Zöld Róbert 2., Sipos Dániel a 3. helyen végzett. Az óvodásoknál, a fiúk mezônyében Portik Mátyás elsô helyezést ért el. Az I–II. osztályosoknál, a fiúknál Zöld Róbert 2., Sipos Dániel a 3. helyen zárt. A középiskolás lányoknál rajthoz állt versenyzôk mezônyében rajthoz állt Sipos Edina a 2. helyen végzett. A középiskolás fiúknál a gyergyószentmiklósi Fodor Ferenc 3. helyen zárta a versenyt.
A fenti eredményekrôl Málnási Töhi tájékoztatott.
Hoki/ Vb
Az április 7–13. közötti idôszakban a csíkszeredai Vákár Lajos Műjégpályán rendezik a divízió II-es (III. értékcsoport) felnôtt-világbajnokság A-csoportjának mérkôzéseit.
A műsor: április 7., hétfô: Írország – Szerbia, Belgium – Bulgária, Románia – Izrael. Április 8., kedd: Bulgária – Írország, Románia – Szerbia, Belgium – Izrael. Április 9-én, szerdán szabadnap. Április 10., csütörtök: Belgium – Írország, Izrael – Szerbia, Románia – Bulgária. Április 11., péntek: Szerbia – Belgium, Bulgária – Izrael, Románia – Írország. Április 12-én szabadnap. Április 13., vasárnap: Szerbia – Bulgária, Izrael – Írország és Románia – Belgium.
A mérkôzések kezdési idôpontjai: 13.30, 17.00 és 20.30 óra.
A sportrovatot szerkeszti: Rokaly Zsolt
Horoszkóp
Április 3 – 9.
KOS (III.21-IV.20.)
A Kosban járó Vénusz jelzi, hogy a következô hetekben nagyobb beruházásokra szeretné rászánni magát. Ez lehet lakás, gépkocsi, esetleg valami üzlethelyiség. A vásárlást egyedül készül intézni, még partnerét sem akarja teljesen beavatni.
BIKA (IV.21-V.20)
Komor hangulatok uralkodnak el a lelkén, különösen, ha idôtlen idôk óta reménytelen szerelem kínozza. Semmiképpen ne zárkózzon be a négy fal közé, mert akkor még a depresszió is a hátára csimpaszkodik.
IKREK (V.21-VI.21.)
A Merkúr helyzete azt jelzi, hogy mostanában fôleg a munkájával kapcsolatos dolgok beszerzésére fordít nagyobb figyelmet. Szeretne praktikus megoldásokat, de mert a gyakorlati érzéke gyenge, sok mindent összevásárol.
RÁK (VI.22-VII.22.)
Feszült pillanatokat élhet át, és sok esetben szüksége lehet társai támogatására is. Fogadja el a kinyújtott kezet, nem kell minden jóindulatú gesztus mögött hátsó szándékot keresni!
OROSZLÁN (VII.23-VIII.23.)
Intelligenciája mellett engedje az ösztöneit is érvényesülni! A Hold állása kedvezô fokozottabb fizikai erôkifejtést igénylô feladatokhoz, de még ennél alkalmasabb a lassan lemerülô szellemi energiák feltöltésére.
SZŰZ (VIII.23-IX.21.)
A baráti kapcsolatok pénzhez juttathatják. De számolnia kell a szószegéssel, felesleges utakkal, szerzôdések meghiúsulásával és a nehezedô munkakörülményekkel. Jövô héten olyasvalaki iránt ébrednek fel vágyai, aki nem tartozik a könnyű esetek közé.
MÉRLEG (IX.24-X.23.)
Az egész élete átalakulás elôtt áll. Ezután olyan dolgokra lesz szüksége, amelyeket eddig nem tartott sokra. Pénze bár kevés, mégis azt üzenik a csillagok, hogy ne aggódjon, törekvései eredménnyel járnak.
SKORPIÓ (X.24-XI.22.)
Bízzon magában, tudásában, de ha szükséges, kérjen segítséget! Emiatt igazán nincs mit szégyenkeznie. De jól gondolja meg, hogy kit avat be a kétségeibe. Kollégáira, a munkára, üzletre ne irigykedjen, hanem vállalja a legnehezebb feladatokat is.
NYILAS (XI.23-XII.22)
Hallgasson józan eszére, és ne vesse bele magát olyan dolgokba, amelyrôl tudja, hogy csak az erejét és az idejét pazarolja! Munkájában változás várható, a megszorítások, vagy új szabályok miatt nem a megszokott ütemben kell dolgoznia. Aztán itt van a szerelmi kérdés is, tenni kéne érte!
BAK (XII.23-I.20.)
Álmai némelyikének megvalósításához több idôre, extra adag türelemre lesz szüksége e héten. A megélhetésben a stabilitás, a biztonság, az egzisztenciális vágyak teljesülésének az ideje kicsit odább van, várni kell még rá.
VÍZÖNTÔ (I.21-II.19.)
Nem jellemzô Önre, de egy idô óta türelmetlen. Azt szeretné, hogy amit elgondolt, az azonnal megvalósuljon. Talán elégedetlen a fizetésével, vagy más, az alkatának, képességeinek jobban megfelelô munkára vágyik.
HALAK (II. 18-III 20.)
Az élet rendje, hogy idôrôl idôre vannak olyan kihívások, amelyekkel meg kell küzdenünk. Olykor éppen saját magunkkal. Ön hajlamos arra, hogy az ésszerűség keretein túllépve is kockázatot vállaljon, pedig most óvatosságra lenne szüksége.
ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...
Megy az anyós biciklivel a falu vége felé. Útközben találkozik a vejével. Kérdi a vej:
– Hová, hová, mama?
– A temetôbe, fiam.
– Hát a biciklit ki hozza haza?
* * *
Egyik délután egy kisgyerekes anyukának el kellett mennie otthonról, és a férje vigyázott a gyerekre. A másfél éves kislány nemrég kapott valakitôl egy kis teáskészletet, azzal játszott. Miközben apja a tévében a híradót nézte, a gyerek odatotyogott hozzá, és megkínálta egy kis „teával”. A játékcsészében természetesen csak víz volt. Az apuka szívesen részt vett a játékban, megitta, megköszönte. A kislány annyira élvezte a dolgot, hogy folyamatosan hozta apának a teát. Néhány óra múlva hazajött az anya, férje büszkén mutatja neki, hogy mit játszottak a kislánnyal. A gyerek odaviszi neki a csésze teát, ô megissza. Az anya megvárja, míg visszaadja a csészét, majd megszólal:
– Arra nem gondoltál, hogy az egyetlen hely, ahonnan vizet tud hozni a gyerek, az a vécé?
* * *
Egy szôke nô hazaér a munkából, és megdöbbenve látja, hogy kirabolták a lakását. Azonnal hívja a rendôrséget, akik megígérik, hogy hamarosan jönnek. Nemsokára meg is áll a ház elôtt egy rendôrautó. Kiszáll belôle egy rendôr, pórázon vezetve egy nyomozókutyát. A szôke nô áll a kapuban, s a fejét fogva, zokogni kezd.
– Kiraboltak, mindenemet elvitték, kihívom a rendôrséget, és erre, tessék: kit küldenek? Egy vakot!
* * *
Kovács Béla bemegy a kocsmába, és vidáman felkiált:
– Ma este mindenki a vendégem egy körre!
– Ez igen! – mondja az egyik cimbora. – Úgy látom, jó kedved van ma.
– Hát hogyne lenne? Megbízott az önkormányzat, hogy hétfôtôl én gyűjtsem be a pénzt a parkolóautomatákból.
Eljön a hétfô este, Kovács megint megjelenik a kocsmában. Odaszól a pincérnek vidáman:
– Pincér! Ma este mindenki a vendégem két körre!
– Látom, tetszik az új állásod, Béla – mondja a haverja. – Hát még milyen boldog leszel, ha megkapod az elsô fizetésed...
Kovács meghökken:
– Azt mondod, hogy ezért még fizetni is fognak?
* * *
Kocsmában az egyik fickó a másiknak:
– Tegnap megtettem az elsô lépést a válás felé.
– Ügyvédet fogadtál?
– Nem, megnôsültem...
* * *
Egy vállalat vezetôje egy nap új alkalmazottat vesz fel.
– Mi a neve? – kérdezi a jelentkezôtôl.
– János – válaszol a férfi. A fônök arca elborul:
– Nézze, nem tudom, eddig milyen szedett-vedett helyen dolgozott, de nálunk senkit nem szólítanak a keresztnevén. Ez csak fölösleges bizalmaskodáshoz vezetne, ami tudvalevôleg a tekintély rombolását eredményezi. Alkalmazottaimat kizárólag a vezetéknevükön szólítom – Kovács, Kiss, Tóth – csak a vezetéknév, érti, ugye? Magának én Nagy igazgató úr vagyok. Semmi haverkodás, és akkor minden rendben lesz. Akkor kezdjük még egyszer. Mi a teljes neve?
A jelentkezô sóhajt, majd kiböki:
– Drágám. A nevem Drágám János.
– Oké, János, akkor beszéljünk az anyagiakról...
Copyright (c) Kisújság Alapítvány - 2008
Ezen honlap tartalma (egészében vagy részleteiben) nem
sokszorosítható vagy publikálható semmilyen formában,
a kiadó előzetes beleegyezése nélkül!
|