Kisújság-olvasók figyelmébe!
Már kapható a:
GYERGYÓI KISÚJSÁG ÉVKÖNYV 2008.
A Gyergyói Kisújság szerkesztôsége lehetôséget biztosít arra, hogy a lapunkat ismerô, távolba szakadat gyergyóiak (és nemcsak) megrendelhessék a Gyergyói Kisújság évkönyvét.
Megrendeléseket az alábbi címeken (e-mail cím, postai cím), illetve telefonszámon fogadunk:
e-mail: kisujsag@hr.astral.ro
tel.: 004-0266-364.941
Postai cím: 535500 Gheorgheni, jud. Harghita, p-ta Libertătii nr. 22., Romania
A Gyergyói Kisújság lehetôséget biztosít arra is, hogy elôfizessenek a lapra mindazok, akik eddig csak internetes formában fértek hozzá kedvenc heti olvasnivalójukhoz.
A világ bármely pontján élô Kisújság-olvasók a fenti címeken, illetve telefonszámon fizethetnek elô lapunkra.
Gyergyói Kisújság ügyfélszolgálat
Ora et labora!
Imádkozni és dolgozni! Ez igazán egyszerű életvitel lehet bárkinek, de nem akkor, ha egy közösségért, egy népért, egy nemzetért kell fohászkodni, de nem akkor, ha a hit megtartásáért, az ôsök egyházának megmaradásáért, egy település felemelkedéséért kell munkálkodni. Ez már nem egyszerű. Ez felelôsséggel jár, elkötelezettséget követel, fanatikus kitartást és hitet vár el attól, aki feltett szándéka szerint ezt vállalja. Nehéz a döntés, nagyon nehéz egy ilyen életútnak nekivágni, fôleg oly módon, hogy vatikáni valután, az Isten fizessén kívül semmi nincs a tarsolyban. Kevesen vannak, akik ezt az utat hosszan tudják járni, kevesen vannak, akik sokáig bírják a megmérettetést. De akik hittel és reménnyel kitartottak, és büszkén vitték keresztüket népük elôtt, azok egytôl egyig halhatatlanok lettek.
Hajdó István imádkozik és dolgozik a mai napig. Hajdó István fohászkodik és épít a mai napig. Hajdó István Istennel beszélget és terveket szô, jövôt álmodik és hitet erôsít, egybe gyűjti az Úrba kapaszkodókat, hogy csatarendbe állítva seregét egy új Ígéret Földjét teremtsen számukra. Igen, Gyergyó Hajdó Istvánjáról beszélek, fôtisztelendô Hajdó István tb. fôesperesrôl, aki kereken negyven éve döntötte el örökre, hogy Isten szolgája lesz. Ebbôl a negyven évbôl huszonegyet itt, Gyergyószentmiklóson töltött imával és munkával. Bár nem városunk szülötte, de azt hiszem, minden téren kiérdemelte, hogy Gyergyó Hajdó Istvánja legyen. És mi is lehet szebb annál, hogy egy közösség magáénak vall valakit: a mindenkori fôesperesünk, a mi Hajdó Istvánunk.
Nem kevés egy ember életében a huszonegy év, de mennyi az az idô végtelen folyamában? Kevés, ha semmit nem tett, de örökemlékű, ha maradandót alkotott. Gyergyó mindenkori fôesperese, Hajdó István biztos lehet benne, hogy népe soha nem fogja elfelejteni. Akkora tiszteletet, szeretetet, elismerést vívott ki, hogy személye még sokáig példakép lesz az egyházi berkekben is, mert nálánál magasabb rangúak sem tudtak olyan maradandót alkotni, mint ô. Imádkozott, hogy dolgozhasson, s dolgozott, hogy imája beteljesüljön. S látta az Úr, hogy ez jó, és segített neki.
Most, negyven év után, újabb segítséget nyújt híveinek. Egy újabb maradandó alkotás ôrzi nevét. Ezúttal szellemi táplálékot nyújt át a rászorulóknak, az igére éheseknek, azoknak, akik megszokták a Hajdó-féle ünnepi beszédek felemelô szépségét, kiknek a mai napig fülében csengenek a fôesperes nemzetféltô szavai, a székely népét dicsôítô, ám idônként joggal megróvó példabeszédei. Szinte tökéleteset alkotott. Szinte, mert tökéletesek csak Isten alkotásai lehetnek – így tartják a szent iratok.
Hajdó István fôesperes ünnepi beszédeinek gyűjteménye lelki gyógyír lehet mindenki számára, hiszen minden beszéde példabeszéd, amibôl le lehet, le kell vonni egyfajta tanulságot. Mindenki a sajátját, mert szavai mindenkire illenek, szegényre, gazdagra, okosra, butára egyaránt, s egy-egy írás olvasása után talán könnyebb lesz kimondani a mea culpát, megbocsátani az ellenünk vétkezôknek, s betartani a parancsolatokat. Segít vállalni a sorsot, segít székelynek, magyarnak maradni, segít a hit megôrzésében, segít elfogadni a világot úgy, ahogy van, segít megtalálni a reményt, önmagunkat, a helyes utat. Mi kellhet ennél több? Mi lehet ennél maradandóbb? Köszönetképpen tiszta szívbôl elmondhatjuk, hogy: Uram! Fôesperes uram, jó nekünk, hogy itt voltál és, hogy velünk vagy!
Ábrahám Imre
Lebontották a garázsokat
Hihetetlen, de vége! Azaz a Virág negyed 50 és 51-es tömbházak közötti térrôl eltűntek a garázsok. Lebontották szépen. Átadták a lakók a területet immár, jöhet az építôcég, magasodhatnak az ANL-s tömbházak. Kedden, amint Ványolós Tibor, az urbanisztikai iroda munkatársa elmondta, csupán néhány garázsfal állt, de azok is csak azért, mert esett az esô, nem lehetett dolgozni. Nem módosított tehát a tervezô, nem „mozgatta” a társasházakat, a terv szerint épülnek azok. S miután ez kiderült, nem volt, mit tenni, bontani kellett az építményeket. Hogy lesz-e a személygépkocsiknak föld alatti parkoló, az a jövô titka.
Kedves-Tamás Gyopár
Párhuzamok (16.)
A Gyergyószentmiklósi Ipartestület 1914-ben már úgy vesz részt az akkor alakuló marosvásárhelyi ipartestület ülésén (!), mint tapasztalatait mással is megosztó „idôsebb testvér”. Gyergyószentmiklós száz éve még másnak is példát tudott mutatni. Hol van már a tavalyi hó? Ezt olvashatjuk az 1914. április 12-én megjelent Csíkvármegyében:
„Derék ipartestületünk, szép és elismerésre méltó sikert ért el Marosvásárhelyen. A kereskedelmi és iparkamara kezdeményezésére Marosvásárhelyen most alakul meg az ipartestület, s az immár közel három évtizedet dicsôséggel átélt Ipartestületünket hívta meg a kamara, hogy a testületi élet elônyeivel megismertesse a marosvásárhelyi iparosságot.
A Húsvét harmadnapjára meghirdetett gyülésen mintegy 600 iparos vett részt, s az iparkamara elnökségén kívül megjelentek a város elôkelôségei és a sajtó képviselôi, élükön Bernády György fôispánnal.
A népes gyűlést Bürger Albert elnök nyitotta meg, üdvözölve a gyergyószentmiklósi Ipartestület küldötteit, s az egybegyűlteket. Ezután László István ipartestületi elnök ismertette a testületi életet s a 28 éves gyergyószentmiklósi Ipartestületet.
Strasszer József titkár az alapszabályzatot ismertetve, lelkes szavakkal buzdította az egybegyűlteket az Ipartestület megalakítására. Az ülésen már több százan aláírták az alakulási ívet, s így Ipartestületünk elnökségének örvendetes siker jutott osztályrészül s e sikerbôl kijutott városunknak is. Gyűlés végén Bürger elnök, majd Bernády György fôispán köszönte meg a gyergyószentmiklósiak közreműködését.
A gyűlés végeztével szászrégeni iparosok is meghívták a gyergyószentmiklósi iparosokat az alakulásra (…)
Idôszerű dologgá vált a város vízhálózatának felújítása. Nézzük csak a kezdeteket. 1914-ben a Gyergyó április 15-i számában a tervezô mérnök így avatja be a lakosságot elképzeléseibe. (Ma miért marad el legtöbb esetben a tájékoztatás? Ne tôlem kérdezzék.)
„(…) Gyergyószentmiklós város lakossága 1900-ban 7028 volt, míg 1910-ben 8901. A szaporodás tehát 10 év alatt 1877 lélekre rugott. (…) Szarvasmarha és ló 3252 volt, míg apróállat 5156.
Vízfogyasztást úgy vettem fel, hogy az a vízmű üzembe helyezésétôl kezdve naponként és fejenként 100 liter lesz mintegy 10 évi idôközön belül, onnan a 25. üzemévig 120 liter és a 25. üzemévtôl az 50. üzemévig 150 liter. A nagyobb állatok után 50 litert, az apró állatok után 10 litert számítok naponként. Ezek a számok természetesen úgy értendôk, hogy ezekben benne van a város által közcélokra igénybeveendô vízmennyiség is.
(…) A Rez patakot, illetôleg annak vízgyűjtô területét tehát akként vizsgáltam, hogy nem csak a város jelenlegi szükségletét tartottam szem elôtt, hanem a jövendô fejlôdésre is gondoltam. Igyekeztem a vízbeszerzésnek olyan módját megtalálni, hogy ez a város fejlôdését követhesse annélkül, hogy túlzott nagyságú építkezésekkel túlságosan is megterhelje a várost. A Rez pataknak az a része, amelyet Hármaságnak is hívnak, igen alkalmasan, mintegy kinálkozott a megfelelô megoldással (…)
A vízmennyiségnek a csapadékoknak gondos mérlegelésébôl megállapítható volt, hogy Hármaságnál egy völgyzáró gát épül, melynek segítségével 72000 köbméter víz mintegy raktáron tartható (...)"
Ollózta: Bajna György
Füstöl a kémény…
Olvasónk fotóval ellátott panaszának próbáltunk utánajárni. A fotón fekete füstöt eregetô kémenyeket kerestük és találtuk meg. A Stadion utcában – az egykori Bútorgyár II-es részlege helyén – működô fafeldolgozó vállalathoz tartozó kémények ottjártunkkor épp „pihentek”. A cég vezetôje, Trus Cristinel azonban készségesen válaszolt kérdéseinkre. „A kémények minden elôírásnak megfelelnek, cégünk rendelkezik környezetvédelmi engedéllyel. Moszttal és cándrával tüzelünk a szárítóban, tehát természetes, hogy füst megy ki a kéményeken. Én nem látom, hogy bármi gondot jelentene ez. Most hallom elôször, hogy ez gondot okoz a környezô házakban élô lakosoknak. Senki nem jött hozzám panasszal.”
Abos Gábor, a Környezetvédelmi Ôrség igazgatója kérdésünkre elmondta: egy fafeldolgozással foglalkozó cégnek mindenképpen kell rendelkeznie engedéllyel. „A környéken lakóknak alkotmányos joga panaszt tenni a Környezetvédelmi Felügyelôségnél. Ebben az esetben ellenôrzik, hogy a cég betartja-e a kötelezô elôírásokat, rendelkezik-e a szükséges engedélyekkel.” Amennyiben rendellenességeket tapasztalnak, a törvényeknek megfelelôen bírsággal sújtják a kihágást elkövetô cégeket – tette hozzá Abos.
Csata Orsolya
Gyergyószentmiklós integrált városfejlesztési terve
Lakossági fórumsorozat
A 2007-es év folyamán elkészült fejlesztési stratégia kidolgozása után, az integrált városfejlesztési terv elkészítése az a szakasz, amely a konkrét tennivalókat, azok ütemezését feldolgozza. A terv készítôi és Gyergyószentmiklós Önkormányzata ebben a munkában messzemenôen számít a lakosság támogatására, észrevételeire, véleményére. Ezek egyeztetése érdekében 2008 áprilisának folyamán több, jól körvonalazható érdekcsoportot hívunk asztalhoz. A találkozók idôrendje az alábbiak szerint zajlik:
1. Belvárosi vállalkozói egyeztetés (április 22., 10 óra);
2. Érintett intézményekkel való egyeztetés – Tarisznyás Márton Múzeum, történelmi egyházak (április 22., 12 óra);
3. Egyeztetés a tömegközlekedés ügyében – egyeztetés nagy- számú munkavállalót foglalkoztató vállalkozásokkal (április 22., 15 óra);
4. Érdekegyeztetés az ARBOR Egyesület képviselôivel (április 23., 11 óra);
5. Érdekegyeztetés a civil szféra képviselôivel (április 23., 15 óra);
6. Érdekegyeztetés az ifjúsági szervezetek képviselôivel (április 23., 17 óra);
7. Egyeztetés a belváros lakosaival (április 23., 18 óra);
8. Egyeztetés a tömbháznegyedek lakosaival – tömbháznegyedek közterületeinek rendezése (április 28., 16 óra);
9. Esélyegyenlôségi fórum – nôk, idôsek, mozgássérültek, kisebbségek (április 28., 18 óra).
Tisztelettel várunk minden érdeklôdôt a Gyergyószentmiklósi Önkormányzat Tanácstermében a megjelölt idôpontokban. A hatékony együttműködés érdekében kérjük, hogy észrevételeiket, meglátásaikat a megfelelô találkozás alkalmával kínálják megvitatásra.
Tisztelettel: Kontesveller József alpolgármester
Folytatják!
Tovább folytatódik a város központjának csinosítása, mármint a járdáké; annak ellenére, hogy hónapokkal ezelôtt kérte a megyei műemlékvédô igazgatóság, hagyják abba a munkát, hiszen nincs engedélyezve. Az idei költségvetésben járdajavításra kevés pénz van elkülönítve, és a legutóbi tanácsülésen eldöntetett, hogy a járdák, utcák aszfaltozására létrehozott bizottságban ezentúl egy tanácsos is részt vesz. Sôt, a munkálatok sorrendjét a testület az asztalán szeretné látni.
Baricz-Tamás Imola
Bemutatták a Magyar Polgári Párt jelöltjeit
„Becsülettel nézünk a kemény verseny elé”
A kedvezôtlen idôjárás miatt a – Jövô Fenyôje mellé tervezett – sajtótájékoztatót a Magyar Polgári Párt székházában tartották meg. „Folyamatosság, frissítés és kiegyensúlyozottság . Ezen szempontok szerint állt össze a Magyar Polgári Párt gyergyószentmiklósi szervezetének jelöltlistája. Folyamatosság, mivel a négy évvel ezelôtti jelöltek többsége most is a listán szerepel; frissítés, hiszen új arcok is szerepelnek a listán. Kiegyensúlyozottság, mivel igyekeztünk szakmailag is sokszínű listát összeállítani” – mondta Mezei János, az MPP polgármesterjelöltje. Az önkormányzati képviselôtestületbe a következô személyeket jelöli a gyergyószentmiklósi szervezet: Dr. Simon Katalin Emese, Dr. Gáll József, Vadász Szatmári István, Nagy Zoltán, Lázár Zoltán, Szôcs László, Árus Zsolt, Antal-Bacsó Sándor, Sándor István, Kari Attila, Czink Attila, Kis Portik Irén, Sikó Gyula Levente, Antal Csaba, Rokaly József, Benedek Árpád László, Borbély Andor, Bajcsi István, Molnár Csaba, Rákosi Zoltán, Tóth Károly, Elekes Csaba.
A kampányért Vadász Szatmári István, a gyergyószentmiklósi szervezet elnöke felel. „Nagyon szeretnénk, ha tisztességes, becsületes kampány lenne, melyben saját értékeinket tárnánk fel, mutatnánk be, és nem egymást szapulnánk” – ismertette elképzeléseiket Vadász. Ígérete szerint a polgári párt jelöltjei nem azzal fognak foglalkozni, hogy miért jutott ebbe az állapotba Gyergyószentmiklós, hanem arról fognak beszélni, hogy hogyan lehet megoldani a létezô problémákat. A kampány is a Magyar Polgári Párt értékrendje szerint fog zajlani – állította Vadász, a hangsúlyt pedig a jelöltek bemutatására szeretnék helyezni. Az RMDSZ színeiben induló jelölteket nem ellenfélnek tekintik, hanem versenytársnak, annál is inkább, mivel a választásokat követôen velük együtt kell dolgozniuk az önkormányzati képviselôtestületben.
A Gyergyói-medencében jelen pillanatig tíz helyi szervezete alakult a Magyar Polgári Pártnak – vette át a szót Árus Zsolt országos alelnök. Árus hangsúlyozta: kéri a lakosokat, a szavazópolgárokat, keressék, kérdezzék a jelölteket annak érdekében, hogy szakmai kérdésekrôl szóljon a kampány és ne ígérgetésekrôl, vádaskodásokról. A Magyar Polgári Párt más hozzáállást, más ügyintézést, attitűdbeli váltást kínál a gyergyószentmiklósiaknak.
A jelölteket bemutató sajtótájékoztatón ismertették a Magyar Polgári Párt Hargita Megyei Elnökségét is. Ennek elnöke a székelyudvarhelyi Tahó Csaba, alelnöke a csíkszeredai Szondy Zoltán. Három gyergyói elnökségi tagja van: az északi régiót a szárhegyi Gáll Csaba, Gyergyószentmiklóst Vadász Szatmári István, a déli régiót pedig az újfalvi Simon Csaba képviseli.
Csata Orsolya
Gyergyó hátrányai
1876-ban a dualizmuskori magyar kormány megszüntette a székely autonómia utolsó végvárait, a székek és alszékek rendszerét Székelyföldön. A Keleti-Kárpátok medencéiben, így vidékünkön is általánossá vált a megyerendszer. Gyergyó alszék, mely önálló területi egységet alkotott Csík-, Gyergyó- és Kászonszék keretén belül, évszázadokon át a területi autonómia alapelemeivel rendelkezett.
Gyergyószentmiklósnak Csík megyébe való belekényszerítése hátrányosan érintette a gyergyói falvak, köztük településünk helyzetét is. Az infrastrukturális beruházások inkább Csík vidékét célozták meg, a Gyergyó felé irányuló befektetéseket a megyeközpontban legtöbbször pedig megakadályozták. A gyergyószentmiklósiaknak igen nagy erôfeszítéseket kellett tenniük a település modernizálása és a városjog megszerzése érdekében. A XX. század elsô éveiben Gyergyószentmiklóst Székelyföld egyik legfejlettebb kisipari központjaként tarották számon. A villany Erdély szintjén másodikként volt bevezetve helységünkben. A vasúthálózatba való beintegrálódás, a gimnázium létrejötte nemcsak Gyergyószentmiklós elszigeteltségét szüntette meg, de városunkat jelentôs értelmiségi központtá alakította.
Az elsô világháború pusztításai, a gyergyóiak áldozatai a világégés során vidékünket jobban érintették más székely településekhez, vagy régiókhoz viszonyítva. A központi kormányzat által megígért hadikártérítést Gyergyó lakói sohasem kapták meg. 1917 végén és 1918 elején a csíkiak magatartása miatt az ú.n. Orel-korszak végén fogalmazták meg vidékünk lakói Gyergyó vármegye létrehozásának a szükségességét.
A két világháború közötti idôszak jogfosztásai Gyergyót jobban érintették, mint Csík vidékét. Gyergyóban ugyanis nemcsak a kisebbségek számára oly hátrányos kisajátításokat végezték lelkiismeretesebben az 1921-es évi földreform végrehajtása során, de magyar középiskolájukat is románná változtatták, míg Csíkban megmaradt a magyar nyelvű líceum. Gyergyószentmiklós helyzete annyira tragikussá vált 1931-ben, hogy a város lakosságának nagy része a községgé való visszafejlesztés útját javasolta.
1940–1944 között ismét megfogalmazódtak Gyergyó felemelését szolgáló önállósodási törekvések. A tervek elméletek, álmok maradtak, míg vidékünk férfi lakossága óriási emberáldozatot vállalt a második világháború hadszínterein.
1945-tôl kezdôdôen Gyergyó elôrehaladása ismét veszélybe került. A Magyar Autonóm Tartomány idején Gyergyó önálló rajonná vált. A kommunizmus körülményei között az ötvenes években térségünk népessége nem használhatta ki a térség emberi és anyagi erôforrásait. A kuláklisták, a politikai üldöztetések, a téeszesítés erôszakos végrehajtása lelkileg tette tönkre vidékünk közemberét.
1968-ban a területi-közigazgatási átszervezés révén megszüntették a magyar jellegében megcsonkított Magyar Autonóm Tartományt, Gyergyó rajont is beolvasztották Csík megyébe. 1968–1980 közötti idôszakban megvalósult Székelyföld – ezen belül – Gyergyó iparosítása is. A korszerű gépi állománnyal rendelkezô gyárak létrehozásával nemcsak a modernizáció valósult meg térségünkben, de a gazdálkodó, kisiparos székely ember ipari munkássá vált. A termelômunkában való részvétel jólétet kellett volna eredményezzen térségünk dolgozói számára. A nyolcvanas évek életmódjára inkább a sorbanállások és a fűtetlen lakások voltak jellemzôek. Iskoláinkba román anyanyelvű tanárokat hoztak, akik magyarságuk miatt megalázták tanulóinkat. A nemzeti elnyomás erôsödése ellenére Gyergyószentmiklós lakosságának többsége megôrizte magyarságtudatát.
1989 decemberének végén a gyergyói székelyek sorsuk javulására számítottak. Az 1989. december 24-én létrejött RMDSZ úgy tűnt, fel tudja vállalni a gyergyói magyarság elvárásait. Az általam kidolgozott és a lakosság által kiegészített program megvalósult. Idôközben azonban jellemtelen emberek diszkreditálták az RMDSZ-t.
A gyergyói RMDSZ-nek már 1990-ben meg kellett küzdenie önállóságáért. Az ú.n. Hargita megyei szervezet tulajdonképpen Gyergyó érdekeinek a semmibevételét jelképezte volna. Így is meg kell küzdenünk azért, hogy Csík és Udvarhely mellett Gyergyó is részesülhessen a beruházásokból. A legkellemetlenebb az volt hogy 19 esztendô alatt egyszer sem tették lehetôvé a gyergyóiak számára a megyei tanács elnöki tisztségének a betöltését. Meg kell szoknunk, hogy Székelyföld és Hargita megye mostohagyermekei vagyunk.
Dr. B. Garda Dezsô országgyűlési képviselô
Magyar Polgári Párt – Az új lehetôség
A gyergyószentmiklósi szervezet jelöltjei a 2008-as helyhatósági választáson
Polgármesterjelölt:
Mezei János, építészmérnök.
Képviselôjelöltek:
Dr. Simon Katalin Emese családorvos, Dr. Gáll József állatorvos, Vadász Szatmári István tanár, Nagy Zoltán közgazdász, Lázár Zoltán tanár, Szôcs László villamosmérnök, Árus Zsolt informatikus, Antal-Bacsó Sándor mérnök, Sándor István vállalkozó, Kari Attila tanár, Czink Attila vállalkozó, Kis Portik Irén néprajzkutató, Sikó Gyula Levente vállalkozó, Antal Csaba vállalkozó, Rokaly József tanár, Benedek Árpád László vállalkozó, Borbély Andor vállalkozó, Bajcsi István erdômérnök, Molnár Csaba informatikus, Rákosi Zoltán mérnök, Tóth Károly gazdálkodó, Elekes Csaba gazdálkodó.
Elérhetôségeink:
Székhely: Gyergyószentmiklós, Szabadság tér 12. szám.
Telefon: 364.658.
E-mail: mpp_gyszm@server.ro.
Internetes vitafórum: http://mpp-gyergyo.ro/forum.
Magyar Polgári Párt Gyergyószéki vezetôi
Gyergyószentmiklós
Elnök: Vadász-Szatmári István, alelnök: Mezei János.
Maroshévíz
Elnök: Benedek Botond, alelnök: Balla Péter.
Borszék
Elnök: Bayka Gyula, alelnök: Portik László
Alfalu
Elnök: Kovács László, alelnök: Kis Lóránd.
Csomafalva
Elnök: Szász Ferenc, alelnök: Rokaly Attila
Ditró
Elnök: Kovács Árpád András, alelnök: Nagy Zsigmond.
Remete
Elnök: László János, alelnök: Vass Ilona.
Szárhegy
Elnök: Ferencz Zsolt, alelnök: Szabó Attila
Újfalu
Elnök: Solyom László, alelnök: Kovács Imre.
Vasláb
Elnök: György Elemér, alelnök: ifj. Albert János.
Az adófizetô személyek figyelmébe!
Az adófizetô személyek rendelkezhetnek azon összegek 2%-val, amelyek a következô adózandó jövedelembôl származnak:
* Az éves adózandó jövedelem
* Értékpapírok eladásából származó éves nettó jövedelem
* Valuta adásvételének műveleteibôl származó éves nettó nyereség, szerzôdéses alapon
* Bármilyen ehhez hasonló műveletek.
Ezen összegek 2%-át átutalhatják a következô szervezeteknek:
* Non-profit szervezeteknek, amelyek az elôírt törvény szerint működnek
* Egyházaknak
* Magánösztöndíjak nyújtására, a törvény értelmében.
Az összeg átutalásának kérelmezése aszerint történik, hogy milyen jellegű a megvalósított jövedelem.
I. A 200-as nyomtatványt (Formularul 200) „Különleges nyilatkozat a megvalósított jövedelemre”, azon adófizetôk kérelmezik, akik a jövedelmüket a következô forrásokból szerzik:
* Kereskedelem (független tevékenység, családi vállalkozás)
* Szabad foglalkozás (orvos, ügyvéd, közjegyzô, pénzügyi ellenôr, pénzügyi tanácsadó, könyvszakértô, jogosított könyvelô, tervezô)
* Szellemi tulajdon (szabadalmazott találmány, rajzok és modellek, minták, szerzôi jog)
* Ingó és ingatlan javak eladása
* Mezôgazdasági tevékenység
* Értékpapírok eladása.
II. A 230-as nyomtatványt (Formularul 230) „Kérés az éves adó 2%-ának rendeltetési helyére”, azon adófizetôk kérelmezik, akiknek jövedelmük megvalósítása a fizetésbôl történik.
Az adófizetôk, akik támogatásban részesítik a fent említett szervezeteket, kötelesek benyújtani a „Különleges nyilatkozatot” (Formularul 200) az illetékes adószervehez, illetve ahhoz a Közpénzügyi Hivatalhoz, ahová a székhelye be van jegyezve, valamint kötelesek kitölteni a nyilatkozatban a megfelelô pozíciót (III. Fejezet, 2. pont).
A nyilatkozat benyújtásának határideje a megvalósított jövedelmet követô év május 15-e. A nyomtatványt két példányban szükséges kitölteni, az eredeti példány marad az illetékes szervnél, valamint a másolat az adófizetônél.
A nyomtatványt be lehet nyújtani a Közpénzügyi Hivatalhoz, az iktatóba vagy el lehet küldeni postán ajánlott levél formájában.
Szavazzunk Éder Enikôre!
Az MTV1 műsorán szombatonként jelent-kezô A Társulat című műsor most szombati (ápr. 19-i) döntôjében a Sarolt szerepért lesz a küzdelem. Az egyik Sarolt-jelölt Éder Enikô, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház művésznôje, aki közel ezer jelentkezô közül az elôdöntôk és középdöntôk során egyetlen erdélyiként jutott a 24-es döntôbe. A Társulat döntôsei közül kerülnek ki azok, akik a Boldizsár Miklós: Ezredforduló című drámája alapján Szörényi Levente – Bródy János István István, a király 25 éves jubileumi elôadásán (2008. június 18-án a budapesti Sportarénában) játsszák a nyolc fôszerepet.
Mivel a szombatonkénti szerepdöntôk elsô felébôl a párbajra az a két versenyzô jut, aki a legtöbb sms szavazatot kapja, így nagyon fontos, hogy mi, erdélyiek összefogjunk, s segítsük Enikôt minél több sms-sel.
Éder Enikô eddigi Társulatbeli részvételérôl a www.tarsulat.hu weboldalon lehet tájékozódni, s a döntôben való szereplései közvetlenül akár a következô weboldalakon is elérhetôk:
http://www.youtube.com/watch?v=y_9OZMiZK3g
http://www.youtube.com/watch?v=ZO-8s72HmcM
Enikô – aki nemrég a Figura Stúdió Színház színésze volt – az alábbiakat üzeni a nézôknek, olvasóknak: „Azt üzenném a hazai nézôknek, olvasóknak, amit mindig is vallottam: szívük és saját belátásuk szerint döntsenek, hogy kit tartanak a legalkalmasabbnak Sarolt szerepére, hiszen ha eljut Romániába a közeljövôben ez a jubileumi István, a király elôadás, úgy gondolom, a nézôk olyan fejedelemasszonyt várnak majd, akiben képesek lesznek hinni, akivel azonosulni is lehet akár, vagy legalábbis olyat, aki méltó utódja lehet talán azoknak a „nagyoknak”, akik ezt a szerepet már több éven és generáción át megformálhatták. Mindazoknak pedig, akik támogatnak engem, köszönöm a bizalmat, és tudásom szerint igyekszem megfelelni, viszonozni majd, ha Isten is úgy akarja, Saroltként.”
A versenyrôl, Éder Enikôrôl Bartha Csaba, a Temesvári Rádió felelôs szerkesztôje így ír: „Április 19-én dôl el, hogy Enikô megkapja-e az áhított szerepet, amiért hónapok óta küzd a színpadon, eddig maga mögött hagyva óriási kapcsolatokkal meg médiatámogatással rendelkezô versenyzôket. Sajnos azt tapasztaltam, hogy verseny ide, verseny oda, itt azért nem csak a tehetségek érvényesülnek, hanem a pénz révén a kevésbé tehetségesek is. Nem akarok részletekbe menni, de szeretném figyelmetekbe ajánlani Enikôt, akinek minden sms számít. Gondoljunk csak arra, hogy a közelmúltban mekkora támogatásnak örvendett az a Spanyolországban élô román vendégmunkás, aki kôművesbôl lett operaénekes, és aki Spanyolországban nyert meg egy hasonló versenyt. Milyen jó lenne, ha nyerhetne még egy honfitársunk. Tudom, hogy többen vagytok, akik eddig is figyelemmel kísértétek Enikô Társulatbeli munkáját, és szavaztatok is rá elsô alkalommal küldött e-mailem után. Köszönöm szépen az Enikônek nyújtott támogatást. Úgy érzem, hogy április 19-én még nagyobb összefogásra van szükség támogatására.”
Csata Orsolya
Uram, jó nekünk itt lenni!
Történelemkönyv, szociológiai és pszichológiai tanulmány, retorikai szakkönyv, világismertetô, erôt adó, gyökérerôsítésre ösztönzô, öröklét ígéretét hordozó imádságoskönyv – így jellemezhetô ft. Hajdó István fôesperes ünnepi beszédeinek gyűjteményes kötete, mely a gyergyószentmiklósi Mark House Kiadónál jelent meg, bemutatójára április 22-én 19 órától a gyergyószentmiklósi római katolikus templomban kerül sor, amire mindenkit szeretettel várnak.
„Uram, jó nekünk itt lenni” – hirdeti a kötet címe, mely Isten szolgájának gondolataiból, ünnepi beszédeinek válogatását fonta töviskoszorúvá. A népe keresztjét hordozó ember intô szavaiból formálódott a kötet, aki dicsér és dorgál, mint gyerekét az apa, egyengeti népe útját. Múltat idéz, hogy fiai jövôt tervezhessenek hittel, Istennek tetszô legyen életük. Segít a nagypéntekek kínjainak megélésében, a húsvét eljövetelének reményét sugározza.
A lelki atya, Isten szolgája Hajdó István, aki 1942. december 18-án született Bogárfalván (Hargita megye). A négy elemit szülôfalujában végezte, az általános iskolát viszont már Székelyszentléleken járta. 1958-ban felvételt nyert a Gyulafehérvári Római Katolikus Kántoriskolába, ahol 1962-ben érettségizett. Teológiai tanulmányait 1962–1968 között a Gyulafehérvári Hittudományi Fôiskolán folytatta. Márton Áron püspök szentelte pappá 1968. április 21-én. Elsô plébánosi kinevezése Nyikómalomfalvára szólt, ahol 1968-tól 1978-ig tevékenykedett. Ezzel párhuzamosan 1975-tôl 1978-ig a székelylengyelfalvi plébániát is ellátta, majd Gyergyóújfaluba kerül 1978–1985-ig. Innen fôpásztora Gyergyószentmiklósra helyezte, ahol 2006-ig volt plébános fôesperes. 2006-tól a székelylengyenfalvi plébánián végzi lelkipásztori feladatait.
Papi hivatásának tán legjelentôsebb idôszakát, 1979-tôl 2007-ig öleli fel a kötet, külön kiemelve azt a huszonegy esztendôt, mely idôszak alatt Gyergyószentmiklós fôesperes-plébánosa volt fôtisztelendô Hajdó István. Beszédeinek helyszíne változó: Gyergyóújfaluban prédikál, búcsút véve híveitôl, hogy aztán a gyergyószentmiklósiaknak mutatkozzon be – interjút készítve önmagával. Ott látjuk az 1848-as forradalom és szabadságharc megemlékezésein évrôl évre, mint reményt plántál, Gac-oldalában szól a hívek lelkéhez, félti az anyanyelvet, biztatja az éneklôket, hisz aki énekel, kétszer imádkozik, hitre buzdítja a háromkúti csángókat. Gyilkostónál Szent Kristóf-kápolnát álmodik, a szentmiklósi öregotthon alapkövét áldja, Pricske tetején keresztet szentel. Aztán az egrieknek, novajiaknak szól szava, az anyahazában élô magyarságnak, kiket bár édestestvérként szeret és félt, de figyelmeztet: Magyarország leamputált végtagjait, Erdélyt, Kárpátalját, Délvidéket, Felvidéket nem feledhetik.
A szolgák szolgája 2005 májusában, a csíksomlyói pünkösdi búcsún mondott prédikációja az év beszéde lett, de nem súlytalanabbak a más ünnepeken, Úrszentelô napokon elhangzott gondolatai sem.
A világ bújára, a magyarság bajára fókuszál mindig; kicsiny közösségének lelkébe véste, hogy elvész a nép, mely tudomány nélkül való, hogy fel kell ébreszteni az elaludt isteni gondviselést, hogy a magyarság legszebb zászlaja a szárítókötélen lengô pelenka, mert a nemzet, amely megtagadja Isten ajándékát, a gyermeket, halálra ítéltetik.
Isten szavának tolmácsolója a magyar írókat, költôket, a nép ajkán fennmaradt dalokat, szent énekeket használja istápként. Tompa László, Ady Endre, Reményik Sándor, Petôfi Sándor, Tamási Áron, Mécs László, Sütô András, Jékely Zoltán, Pilinszky János támad életre, szól általa a magyarsághoz, s hogy a vándor fecske legyen, hová hazataláljon, édesanyja fészkére szálljon, teszi fel a nép dalba foglalt kérdéseit: „Ring-e még a búzatábla? Áll-e még az apám háza? Dalol-e még magyar nótát az a székely lányka?”
Lehet javaslat, de méginkább parancs, amit kölcsönzött rímekkel törvénybe foglal ft. Hajdó István:
„A néma éjbe harsogom,
És abbahagyni sem fogom:
A nagy szív útja megrekedt,
A világ béna, bús, beteg.
Szeressetek, szeressetek”.
„Ne várj nagydolgot életedbe,
Kis hópelyhek az örömök,
Szitáló, halk szirom-csodák.
Rajtuk át Isten szól: jövök!”
„A kezet csak megfogni szabad,
Elereszteni vétek, ellökni átok,
Egymásba simuló kezek tartják
Fenn az eget s a világot.”
Az ünnepi beszédek nem a múltban, egy kis közösségnek szóltak, örökérvényű igazság mindegyik, együtt imakönyvet alkotva. Ezért adta rá áldását a Gyulafehérvári Érsekség, Dr. Székely Dénes teológiai tanár, üdvözölte dr. Veres András szombathelyi püspök, méltatta dr. Cs. Varga István az ELTE BTK irodalomtörténésze.
Útmutató kötetet ajánl a Mark House Kiadó, címet adva minden prédikációnak, felszólítva olvasóit: „Most adjatok virágot!”, „Remény nélkül ne éljünk”, „A lélek nem eladó”, „Legyen otthonotok Táborhegy”, „Minden népek, Istent dicsérjétek”, „Imádkozzál és dolgozzál”, „Legyetek ti az új idôk magvetôi!”, „Anyák, Igent szüljetek!”, „Bátorság, ne féljetek”, „Ne zuhanjatok le hitvány, földi dolgokért”…, hogy a kötet legutolsó prédikációjának címét az olvasók is érezzék és fennszóval hirdessék: Hiszek.
Az örök élet receptje minden sor, mi e kötetbe foglaltatott, s bár nehéz rangsorolni, mely összetevô fontosabb a kovászkészítéshez, mégis kiemelhetô a gyergyóiak, a székelyföldiek, az erdélyiek számára a legfôbb imádság, a jövôt adó felkiáltás, a Pricskei kereszt tanítása: „Uram, jó nekünk itt lenni!”… hozzáfűzve: „Köszönjük, hogy nekünk teremtetted Hajdó István szolgádat, húsvét eljövetelének hírnökét”.
Költészet Napja a gimnáziumban
Április 11-én a Költészet Napjára emlékeztek tanárok és diákok a Salamon Ernô Gimnázium dísztermében. A két órától tartott elôadáson a 100 éves Nyugatra, valamint József Attila születésére emlékeztek. Száz évvel ezelôtt kávéházak zsibongó termeiben folyt a tervezgetés, vajon Kelet Népe, Kelet avagy Csillag legyen az új folyóirat neve – ezt a hangulatot varázsolták színpadra a salamonos fiatalok a költészet napján az elôadás elsô részében.
A Nyugat címet Osvát Ernô ötletére választották. 1908. január 1-jén indult útjára Osvát Ernô és Fenyô Miksa szerkesztésével a máig nagy szellemi hatást gyakorló nagyhírű folyóirat. Nagy egyéniségek, tehetséges tollforgatók publikáltak a harminchárom évig fennálló lap hasábjain. A kortárs művek lefordítása és értékelése, a nemzetközi zenei, színházi bemutatók recenzálása, a párizsi, berlini tárlatok elemzése a Nyugatban publikáló írók számára csatlakozási törekvés és önképzési cselekedet volt.
Továbbá József Attila-versek és megzenésített költemények tették ünnepélyesebbé az emlékezést. A Költészet Napját negyven évvel ezelôtt, 1964-ben ünnepelték meg elôször a költô születésnapján.
József Attila életműve szerves része a magyar kultúrának, verseinek többsége semmit nem vesztett modernségébôl, erejébôl. A huszadik század egyik legjelentôsebb költôjének tekinthetô, költészete nemcsak saját kora, hanem az egész század alapkérdéseit felölelte. Költészete mindenkit képes megszólítani.
Baricz-Tamás Imola
Népi gyermekjátékok
„Örökségünk van, melyet át kell élnünk, és hirdetnünk kell minden újonnan születônek.” Károly Gáspár mély értelmű gondolatát és üzenetét érezhettük és élhettük át a Gyergyóújfaluban tartott Népi Gyermekjátékok Találkozója alkalmával. A pedagógiai kör keretén belül 178 gyerek, 10 csoport találkozott a művelôdési ház „varázslatos” nagytermében április 9-én. Saját népviseletükbe beöltözött gyerekek, óvónôk és néhány szülô tette még értékesebbé ezt a rendezvényt. Tekerôpatakról, Marosfalváról, Kilyénfalváról, Gyergyószentmiklósról a Csodavilág Napközi otthonból érkezô gyerekeket az újfalvi ovisok, napközisek fogadták óvónôikkel és szüleikkel együtt.
A gyermekjáték-kincs egyetemes. Megtapasztalhattuk, hogy a bemutatott gyermekjátékok a gyerekek számára örömet jelentettek, fegyelmezetten nézték végig társaikat, csodálhatták a csoportok változatos repertoárját. Az óvodapedagógusok feladatuknak tekintik a hagyományôrzést, a népi kultúra ápolását, azokat az értékeket, amelyeket népünk megôrzött, beépítik a gyerekek nevelésébe. Ebben a tanévben kitartóan és tudatosan éltek a népi gyermekjátékok adta neveloi értékeivel, és nap mint nap beépítették munkájukba. „Kultúrát nem lehet örökölni. Az elôdök kultúrája egykettôre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának” – vallja Kodály Zoltán. Ezt teszik az óvodapedagógusok nap mint nap és a mai nap, is ezt bizonyította. Remélem, hogy ezek a gyerekek iskoláskorukban is szívesen fogják játszani a népi gyermekjátékokat, és talán felnôttkorukban is lesz amibôl „táplálkozzanak”.
Köszönetemet fejezem ki támogatóinknak. Általuk nagyon sikeres lett a találkozó: a Gyergyóújfalvi Polgármesteri Hivatal, Elekes Vencel iskola, Keresztes Bolt, Texas Discount Üzlet, Alszegi Bolt, Felszegi Üzlet, L&P Impex Szállítóvállalat.
Dániel Margit mentor Gyergyószentmiklós
A Költészet Napja Borszéken
Székely János, a költészet óriása, a költészet halálát jósolta meg. Szerencsére, ez nem következett be. 1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én megünnepeljük a Költészet Napját. Minden alkalommal megemlékezést szervez úgy az iskola, mint a városi könyvtár. A tavaly a gyergyószentmiklósi Salamon Ernô Irodalmi kör 9 személyiségét láttuk vendégül, tavalyelôtt az Erdélyi Liga négy kiválósága volt Borszéken. Az idén, egy pár nap csúszással, Illyés Gyulára emlékezünk, halálának 25. évfordulója alkalmából. A költészet iránti érdeklôdésünket ápolja Kamenitzky Antal helybéli költô is, aki nemcsak a Források címoldalán van jelen minden lapszámban, hanem a Hargita Népe Műhely heti kulturális mellékletében is. Az utolsó 3 lapszámban 3 verse is megjelent, ami örvendetes dolog. Amúgy rendszeres vendége a Salamon Ernô Irodalmi Körnek. A legutolsó ülésén is felolvasott verseibôl Gál Éva Emese mellett. Amit hiányolok, hogy városunkban csupán egyetlen magyar költôrôl (Petôfi Sándor) van utca elnevezve. József Attiláról is elnevezhetnének egy utcát.
Farkas Aladár
Gyermekkórus- találkozó lesz Borszéken
Szombaton, április 19-én nagyszabású gyermekkórus-találkozó színhelye lesz Borszék. A Gyergyói-medence gyermekkórusai második alkalommal bizonyítják rátermettségüket településünkön ebben a műfajban. Hasonló rendezvényt 2003-ban szerveztünk. A találkozó ünnepi szentmisével kezdôdik, amelyet Bakos Balázs helybéli plébános celebrál. Ezt követi a tulajdonképpeni kórustalálkozó, ahol egyházi és világi énekeket adnak elô. A rendezvény után a házigazda Zimmethausen Iskolaközpont megvendégeli a közel 300 dalos gyereket és karvezetôket, kísérôket.
Farkas Aladár
Új figurás-bemutató:
Világtalanok
„Mindenképp meg kell nézni!” – kategóriába tartozik az új Figura-elôadás. A – kortárs, Jászai Mari-díjas – Kiss Csaba drámája alapján, Kövesdy István által színre vitt darab tömören fogalmazva: színházi ínyencség. Hiszen egy elôadás akkor mondható jónak, ha egy-egy kép, jelenet, vagy mozdulat napok múlva is felbukkan mosogatás, kávézás vagy munka közben. Akkor, ha vissza-visszatér a nézô gondolataiba, ha rágódik rajta, elemzi és újraelemzi azt.
A darab valós történet alapján született. Cselekménye: újranôsül az özvegyen maradt, vak fiával élô férfi. Az enyhén szellemi fogyatékos, intézetben nevelkedett feleség szexuális kapcsolatot létesít a fiúval. Az apa – féltékenységbôl – télvíz idején az erdôbe viszi fiát, aki nem talál vissza otthonukba, így megfagy.
A darab azonban több egy „csámcsogós” sztorinál. Emberek egymásrautaltsága és sorsszerű tragédiája rajzolódik ki. Egyrészt az alkoholistává vált apa és vak fia közötti „se veled, se nélküled” viszony tart görbe tükröt a nézô elé. Látszik, ta-pintható, hogy kettejük kényszerű együttélésének nem lesz jó vége. De a külvilág – a nézôtéren ülôket is tekinthetjük annak – nem avatkozik be. Tudjuk, látjuk, érezzük, hogy végzete felé rohan a két ember, de nem teszünk semmit. Illetve a valós helyzetben sem tesz senki semmit. Legfennebb beszél róla.
Számos kérdést felvet, hogy mi játszódhatott le az apa és a fiú között? Valóban gyilkosság volt? Képes saját gyermekét „halálra fagyasztani” egy apa féltékenységbôl?
Másrészt érdemes elgondolkodni azon, hogy a fagyos hidegben, az erdôben kódorgó fiúban mi játszódhatott le. Akart-e viszszatalálni? Akart-e visszamenni abba a házba, ahol megtűrt volt? Hiszen akár ismerhette is az utat hazáig.
Millió más kérdést is felvet a darab. Hányszor taszítjuk ilyen helyzetekbe egymást? Miért nem segítünk, ha hasonló – végzet felé robogó – sorsokat látunk? Miért csak bámulunk, bambulunk? Miért?
És ettôl a számtalan – átgondolásra váró – kérdéstôl jó a darab. Persze, ehhez elengedhetetlenül szükséges volt a figurások (Antal D. Csaba, Bálint Éva, Barabás Árpád, Bartha Boróka, Boros Mária, Domokos Erika, Szabó Eduárd) felejthetetlen játéka is. No meg, ahhoz, hogy ínyencség kerüljön a nagyérdemű elé, szükség volt egy jó „szakácsra” (Kövesdy István) is.
„Szép ez a történet, olyan, mint egy ballada”
Kiss Csabát, a Világtalanok szerzôjét, az elôadást követôen kérdeztük
– Azt látta-e ma a színpadon, amit a dráma írásakor elképzelt?
– Minden elôadás más. Ennek a darabnak volt Pesten egy ôsbemutatója, és az is egészen más volt. Ebben az elôadásban egy erôteljes, intenzív színészi játék volt. Nagyon szerettem. És nagyon közel állt hozzám az is, hogy absztrakt térben csinálták, úgy érzem, hogy egy nagyon fájdalmas, de nagyon izgalmas elôadás lett belôle. Remélem, hogy a gyergyóiak is szeretni fogják.
– Mennyire valósághű a dráma?
– Beszéltem a hozzátartozókkal, az intézet igazgatónôjével, aki benne is van a darabban. Tehát, ami az elôadásban elhangzik, az mind hiteles dolog. Minden így volt. Még a kutya is így volt. Sôt, amit énekelnek – van egy ilyen dal, amit a fiú elkezd énekelni – az volt a présház tetejére vésve. És ez nekem annyira tetszett, hogy ennyire valóságos, hogy használtam is a darabban.
– Ismeri a történet folytatását? Mi történt ez után a valóságban?
– Az apát is és a lányt is elítélték. Azt mondta nekem a nyomozó, aki foglalkozott az üggyel, hogy az apa teljesen bezárult a történések után. Nem volt hajlandó senkivel sem beszélni, a tárgyalást is úgy hallgatta végig, mint aki ott sem volt. Tehát lehetett érezni, hogy a fiával való szakítása nagyon mélyen történt. És én azt érzem, hogy ebben a gyergyói elôadásban is ez született meg, hogy a két ember között, a két férfi között egy nagyon mély köz van, tehát veszekednek folyamatosan, verekednek állandóan, de hogy az utolsó pillanatig összetartoznak.
– Van-e napjainkban, ebben a felszínes világban közeg, amely befogadja az ilyen jellegű darabokat?
Szerintem minden ember családban él. Minden embernek van apja és vannak gyerekei, mindenkinek vannak szerelmei és vannak csalódásai, tehát ez nem egy mai világtörténet. Amikor írtam, úgy írtam, mint egy antik görög történetet. Azt éreztem, hogy nem idôhöz kötött. Az emberek gyötrik egymást, egymás életét kihasználják, és nem tudnak szabadulni egymástól, és minél ridegebb a világ, annál erôsebb a kötelék egy családon belül. Még akkor is, ha ez kifelé konfliktusokkal zajlik. Szerintem ezért szép ez a történet, olyan, mint egy ballada.
Csata Orsolya
Patakba esett egy kisgyerek
Patakba esett és megfulladt Hevederben egy másfél éves kisfiú. T.I. az otthonuk közelében levô patak mellett játszott hétfô délelôtt. Gheorghe Filip, a Hargita Megyei Rendôrség sajtószóvivôje szerint a felügyelet nélkül játszó gyerek a Súgó-patakba esett, amely a tavaszi áradás miatt sokkal mélyebb, mint általában lenni szokott. A kisfiút elsodorta a víz, otthonától mintegy 20 méterre találta meg édesanyja. Nagytatája megpróbálta elsôsegélyben részesíteni, ám mire a mentôket hívták, már az újraélesztés is hiábavalónak bizonyult. A gyergyószentmiklósi mentôsök értesítették a rendôrséget, tájékoztatták a megyei szerveket a halálesetrôl. A rendôrség megkezdte az eset kivizsgálását – tudtuk meg a sajtószóvivôtôl, aki hozzátette: mindent el fognak követni annak érdekében, hogy pontosan kiderítsék, miképpen történhetett ilyen tragédia.
Csata Orsolya
Keressünk polgármestert!
Újabb fordulóhoz érkezett Keressünk polgármestert! című játékunk. Azok számára, akik most kapcsolódnak be, röviden megismételjük a szabályokat. Eszerint 15 fordulóban, az olvasók által óhajtott polgármester tulajdonságait, jellemzôit körvonalazzuk. Azaz Önökkel közösen rajzoljuk meg a polgármesterjelölt fantomképét. Nem neveket, személyeket keresünk, hanem az ideális városvezetôt szeretnénk „megrajzolni”. Az elmúlt fordulókban beküldött válaszok alapján kiderült, hogy Önök 35–50 év közötti közgazdász, gyergyószentmiklósi születésű, nôs férfit szeretnének polgármesternek. Ugyanakkor ismernie kell a magyar, a román és az angol, vagy német nyelvet. Továbbá az is kiderült, hogy fontos szempont a jó kommunikációs készség és a jó megjelenés, valamint az, hogy maga köré csapatot építsen közgazdászokból, jogászokból, mérnökökbôl. Válaszadóink túlnyomó többsége fontosnak tartja, hogy vallásos ember kerüljön Gyergyószentmiklós élére, továbbá azt, hogy, tisztességes, becsületes, közössége iránt felelôsséget érzô személy legyen. Meglepô módon a gyergyószentmiklósiak a független jelölteket kedvelik a pártok, vagy szövetségek által jelöltekkel szemben. Ezen a héten is sok levelet kaptunk, köszönjük. Kérdésünkre, hogy mennyire befolyásolja döntésében a választási kampány, válaszadóink többsége így válaszol: nem befolyásol.
Olvasóink így írnak: „Nem befolyásol, de lakossági fórumokon szeretnék közösen elbeszélni a tennivalókról, és megtudni a hozzáállását”; „Nincsen döntô szerepe”; „A kampányban tett ígéretek még egy választás után sem valósultak meg. Nem befolyásol. A 2000-es ígéretek még most sincsenek teljesítve”; „Nem fontos. A most következô kampányban többen fognak indulni, így pedig jól át kell gondolni, hogy kire adjuk szavazatunkat”; „Nem fontos, anélkül is ismerjük a jelölteket.”
Néhányan a televíziós beszélgetéseket tartják meghatározónak: „Fontosnak tartom a televíziós beszélgetéseket, ilyenkor jobban megmutatkozhat a jelölt személyisége, de igazából csak abban befolyásol, hogy kire ne szavazzak semmiképpen”; „A tévés bemutatkozásokon kiderül, hogy ki milyen ember.”
Vannak, akik a fórumokat részesítik elônyben: „Lakossági fórumokon látszik a jelöltek igazi arca”; „Fórumokon kap választ a választópolgár a legtöbb kérdésre.”
Ezen a héten arra keressük a választ, hogy mennyire szimpatikus, ha valaki személyeskedésekkel, vádolásokkal, sárdobálással kampányol? Elégséges-e, hogy egy jelölt bemutatkozzon, vagy „háborúznia” kell a polgármesteri székért? Igaznak, érvényesnek találja-e a mondást, hogy „a cél szentesíti az eszközt”?
Várjuk leveleiket, válaszaikat, gondolkozzunk közösen! Amint a mondás is tartja: minden közösségnek olyan vezetôje van, amilyent megérdemel. Gyergyószentmiklós megérdemel egy intelligens, jó vezetôi képességekkel rendelkezô polgármestert; megérdemeljük, hogy jól érezzük magunkat városunkban, hogy nyugodtan, szépen éljünk benne. Éppen ennek érdekében kell olyan polgármesterjelölteket találni, akik megfelelnek a lakosság elképzeléseinek, elvárásainak. Nos, ezzel a játékkal ezeket a tulajdonságokat szeretnénk körvonalazni, az Önök által jónak talált jellemzôket felsorolni.
Leveleiket továbbra is várjuk, de kérjük, ne nevezzenek meg jelölteket. Nem neveket, személyeket keresünk, hanem arról szeretnénk képet kapni, hogy MILYEN egy ideális polgármester Önök szerint.
Válaszaikat kérjük, juttassák el a Gyergyói Kisújság (az egykori mozi bejáratánál levô) postaládájába. Azok között, akik bekapcsolódnak játékunkba, és segítenek megrajzolni leendô polgármesterünk fantomképét, kisorsolunk egy 200 lejes vásárlási utalványt (a Ben-Com-Mixt Kft-ben vásárolható le) és egy kétszemélyes vacsorát a Muskátli vendéglôben. De a nyereményeknél is sokkal fontosabb, hogy közösen gondolkozzunk el, milyen tulajdonságokkal, képességekkel kell rendelkeznie annak, aki Gyergyószentmiklóst kimozdíthatja a tehetetlenségbôl!
Költözik a kórház
Hét végén az új kórházba beköltözött a sebészeti és a belgyógyászati osztály is. A fül-orr-gégészeti osztályra, a szemészeti illetve a bôrgyógyászati osztályra beutalt betegek már régebb, hogy az új épületben gyógyulnak.
Dr. Jeszenszky Géza igazgató elmondta, következik a szülészet és a gyermekosztály beköltöztetése. Még meg kell szokniuk a betegeknek, hogy hol történik a felvétel, kibocsátás. Majd miután mindenki megszokja a helyét, és minden a nagy épületbe kerül, akkor ünnepélyesen is átadják a kórházat. Zökkenômentes a betegek ellátása a költözés ellenére is; a szükséges felszerelések is megvannak – tette hozzá az igazgató. Májusban várható a kórházavató.
Kedves-Tamás Gyopár
A replika jogán
Nagy István Gyergyószentmiklós megyei jogú város titkár urához
Miután a parlamenti képviselô mandátuma lejárt, valamilyen okból a felsôbb vezetôség nem óhajtotta a további szolgálatát, lehet, hogy mi gyergyói lakosok újra megszavaztuk volna habár nem tapasztaltuk a munkásságát Gyergyóért, elfogadtuk, hogy a demokratikus tisztújítás égisze alatt más nevet írtak a szavazócédulára, amit mi lakosok mégis megszavaztunk.
Ezzel semmi baj nincs idáig, mert ez csúcs volt az életében, hiszen az Öntödében eltöltött Román Kommunista Párt titkárságától IGO igazgatóság, Parlament, utána a jelenlegi titkári állás megszerzéséig nincs senkinek kifogása. Ez egy tisztes beosztás és azért létesítette az állam (az adófizetôk pénzén), hogy mindenütt tiszta erkölcsű személy ôrködjön az illetô helységben az állam törvényeinek a helyes alkalmazásában és azok betartásában.
Én nagyon sajnálom titkár úr, de kezdettôl fogva azt a rosszindulatot tapasztaltam öntôl, amivel mostanig ötször ment ki a sajtóba valótlanságokat írva rólam a magyar szótár legtrágárabb szókincseit szelektálva jellemzett. Megszegve a köztisztviselôre elôírt szabályok, normák és valamennyi törvények szabályait, amire beiktatásakor felesküdött.
S mindezt miért, titkár úr? – azért mert próbáltam korlátozni azon tevékenységeiben, hogy házároskodjon, valamint a munkáját végezze tisztességesen.
Sajnálom de a sorozatos feljelentések, amit a parlamenti korrupciós bizottság január 21–24 között a 2008-as esztendôben végzett, amely 16 írott oldalon van összefoglalva, amit én lerövidített formában egy és fél oldalban de a hitelességét megôrizve közlöny formában adtam ki a médiának, az érdekelt személyek tudomásul vételére. Ön szerint ez egy összeeszkabált akta, amit két média képviselô nem volt hajlandó közölni a sajtó hasábjain, azt hiszem az ön iránti barátság nevében vagy talán a felsorolt törvénytelenségek nem elhihetôk indokával, de ez máslapra tartozik. Két sajtó olvasóit megfosztották ettôl az összeeszkabált tudósítástól.
Mindenesetre ennek a vádoló aktacsomónak a szerzôje semmilyen formában nem én vagyok, és ezen ügyeknek az elkövetôje sem, és azon tulajdonjogpapíroknak, amellyel saját magának területeket, az az Tulajdonjogpapírt szerzett. Most milyen jó volna, ha a titkár úr is úgy szerezte volna a 4300+1100 m2 területeket, ahogy a gyerekeim vásárolták a 17,5 ár területet a 90-es esztendôkben Pongrác Lászlótól, közjegyzô elôtt még Toplicán annak rendje módja szerint kifizetve a föld árát és megfizetve minden taxát és bélyegilletéket az államnak. Nem kellett volna gyorsan visszavinni a Prefektúrára azokat az aktákat, amellyel ártatlan személyektôl a tulajdonjogokat nem az állam kobozta el a földet, hanem ön titkár úr, az önnek segítô cinkosával, hogy éljek az ön szavával. A most világra adott 321 személyt, akiket ön most feljelent, hogy azok is így jutottak földhöz, az én véleményem szerint a kettô nem ugyanaz, ôk nem saját maguknak állítottak ki tulajdonjogi papírt és ebben az esetben is önnek kellett volna felügyelnie, hogy visszaélések ne történjenek.
S még valami Nagy úr, tanácsolom azért olyan bô a magyar szókincstár, úgy használja azon szavakat, mint: aljas, ámokfutó, idióta, cinkos stb. a maga társadalmi rangján nemigen használják, egy kicsit válogatottabb módon értekeznek, hogy ne kelljen Vásárhelyig futni egy olyan szófordításért, ami gondot okozhat.
Azzal egyet tudok érteni önnel, hogy a város népe nem ilyen polgármestert érdemel de, alkalma van most egy újabb választási lehetôségre, de fogadja el, hogy az én ujjamhoz sem pénz, sem föld, még egy gyufaszál sem tapadt. De azért kívánom megjegyezni, hogy titkárt is mást érdemelne, hiszen tudja ezen a földes problémán kívül még van néhány probléma, ami nemigen volt úgy kezelve ahogy önnek a hivatásával élve kellett volna ôrködnie.
Gyergyószentmiklós, 2008. április 9.
Pap József, polgármester
Az összhang a mindenkori trend
Második interjúm alanya Csibi Mária divattervezô, aki érdekes tanácsokat adott nekem ruházkodás terén, és több meglepetés is ért…
Remélem, velem tartanak a „felfedezésben”!
A öltözködés aktuális irányzata mindig a gazdasági helyzettôl függ – kezdte. Minden évben Londonban összeülnek a világ minden tájáról érkezô iparművészek (mindössze tizenöten), akik meghatározzák az elkövetkezô három évre „érvényes” irányzatot, tôlük veszik majd meg ezeket a terveket a divattervezôk különbözô képzéseken. Elôször a színek elôállítói és a textile-sek látnak hozzá a munkához, akik elôkészítik az új trend alapanyagait, azután látnak hozzá a divattervezôk. Tehát nem a divattervezôknek van ebben a legnagyobb szerepük… – lepôdtem meg elôször, amint hallgattam Máriát.
– Akkor mi az elkövetkezô három év trendje?
– Mint minden irányzatnak, ennek is neve van: „a természet visszatükrözése”. Éppen ezért a fémes anyagok a nyerôek. De ezen belül is két hatást különböztetünk meg erre az évre: a szauna- és az iroda-hatás. A szauna-hatás színei inkább a melegek, a formákban nagyobb a szabadság, így inkább a fiatalok irányzata. Míg az iroda-hatás színei a hidegek, és a formára az egyszerűség jellemzô. Az egyik inkább hétköznapi, míg a másik elegáns.
– Mi a különbség a nôi és férfidivat között?
– Nem sok, a nôké bonyolultabb.
– Bejönnek-e Gyergyóba a nagyvilági irányzatok?
– Nem mondhatom, esetleg csak egy nagyon kis töredéke, esetleg a színek használata követi azt. Olaszország veszi át leginkább az aktuális trendet… A hétköznapi ember csak a televízióban és a magazinokban követheti nyomon. Itt nincs igény erre, de mifelénk nem is lehet kapni olyan ruhákat, aminek az oka a sok kínai áru.
– De amúgy is, amit a kifutókon látunk olyan extrém…
– Igen, a divatbemutatók inkább elôadások, jelmezek felvonultatása, mintsem az lenne a céljuk, hogy az emberekkel megismertessék a trendet. A bemutatókra tervezett ruhákra a tervezôik rátesznek még tíz lapáttal – mondja nevetve –, amire azért van szükség, hogy észrevehetô legyen. És abból tisztul majd le az, ami hordható.
– A nôk állandó dilemmája, hogy a táskának és a cipônek mindig kell passzolnia?
– Az aktuális trend határozza meg, hogy a táska a cipôvel vagy az övvel kell-e összhangban álljon. De szerintem az a lényeg, hogy a színvilágban legyen összhang a kiegészítôk terén is.
– Egyre inkább azt érzem, amikor a trendrôl beszélsz, nem a gazdasági szempontokat tartod szem elôtt, nem azok a legfontosabbak… Éppen ezért, mint divattervezônek, mi a véleményed a divatról, a trendekrôl?
– Nem hiszem, hogy egy-egy érvényes irányzat a tizenkét féle embertípus mindegyikének jól áll. Hiszen minden ember más alkatú, így annak, akinek rövid a karja, a tölcsérujjú blúzok, akinek hosszú a nyaka, annak láncok ellensúlyozzák azt. A körte alkatúaknak a kivágott nyakú, a vállat szabadon hagyó blúzok nyerôbbek, aki homokóra-alkat, annak a finom vonalvezetés, a lágy esésű anyagok jobbak, a gyémánt-alkatnak (gyémánt-alkat a magas, vékony személy – a szerk. megj.) tanácsos sálat hordania, hogy terelje a figyelmet. De a hajszínt, a bôrszínt, a szemet megfigyelve is az emberek négy alaptípusa különíthetô el: nyár, tél, tavasz, ôsz. (A tél típus legfontosabb jellemzôje a sötét haj- és szemszín, a nyár típusé a világos haj-, szemszín, míg az ôsz típusra a barna, vöröses haj és barna szem, a tavaszra világos szem és meleg világos árnyalatú hajszín – a szerk. megj.) A nyár és tél típusnak a hideg színek, a tavasznak a világos meleg, és az ôsz típusnak pedig az élénk melegek állnak jól. Ez vonatkozik a sminkre is. Tudni kell azt is, hogy senkit nem lehet egy adott típusba sorolni, inkább az átmenetek jellemzôek.
– Hogyan tudnánk mi, hétköznapi emberek, megállapítani, melyik típusba tartozunk?
– Ez nehéz. Én azt tapasztaltam, hogy azok a színek, amelyeket „ösztönösen” szeretünk, azok jól is állnak. Ehhez nem kellenek színanalitikai ismeretek. Inkább ezeket az érzéseinket kövessük, mintsem a divatot. Ez ugyanígy vonatkozik a szabásmintákra is, mert azért látjuk magunkon, hogy egy darab jól áll vagy sem.
– Tanácsod a gyergyói hölgyeknek és férfiaknak?
– Nem a trend követése a legfontosabb, inkább az összhang megteremtése az öltözködésben…
A szakma legérdekesebb része számomra az volt, hogy a hároméves ciklus elején divatosnak számító anyagok, darabok „kimennek” majd a ciklus végén újra divattá válnak, mindez csupán azért, hogy a megmaradt anyagokat és darabokat még értékesíteni tudják.
Továbbá megerôsítést is kaptam. Korábban már bevallottam, nem úgy érdekelnek engem az aktuális irányzatok, hogy kövessem azokat, inkább az érzéseimre hagyatkozom… Talán nem tévedek sokat…
Gondolom, kedves olvasóimat is megnyugtatta ez az írás, jó úton járunk, amikor divattanácsadó helyett tükör elé állunk, és saját magunk döntünk arról, mi áll jól nekünk…
Rancz Enikô
Székely Útkeresô
A Székely Útkeresô Kiadványok és az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó közös könyvkiadási egyezménye alapján látott napvilágot a Székely Útkeresô – szellemi műhely a XX. század végén Erdélyben címmel.
Amikor Beke Sándor 1990 áprilisában gondolt egy nagyot, és Székely Útkeresô cím alatt beindította irodalmi és művelôdési havi folyóiratát, a romániai magyar sajtó berkeiben sokan fejcsóválva megmosolyogták, Kételkedôk elsô reagálása a címre vonatkozó kérdés volt: már ismét milyen utat keresnek ezek a székelyek? – írja Barabás István a kötet bevezetôjében.
Az igencsak változó zűrzavaros idôszakban, a rohamos drágulás árjában indult a kiadvány. Beke Sándor és maroknyi csapata – Csire Gabriella, Kozma Mária, Róth András Lajos maradtak mindvégig – tíz éven át felszínen tartotta a folyóiratot, ami nem azt jelenti, hogy meghalt. „1999-ben olyan furfangos módon szűnt meg, hogy ma is él és virul tovább: átlényegült a Székely Útkeresô Kiadványok népszerű kiadvány- és könyvsorozattá.
A kötetben mintegy vallomásként Beke Sándor fôszerkesztô tollából a folyóirat megszületésérôl, életérôl kapunk ízelítôt. „A folyóirat a kezdetektôl jól meghatározott profillal és igényes programmal indult; mindvégig távol tartotta magát a szenzációhajhászattól és a napi eseményektôl. Művelôdés- és szellemtörténeti esszéi történelmi tanulmányai, szépirodalma, művészeti és zenei tárgyú írásai, szociológiai és vallásos értekezései, gyermekirodalma nemcsak az erdélyi magyar olvasókat célozta meg, hanem az összmagyarsághoz is szólt. Csak annyiban volt vidéki – de nem provinciális, hogy szerkesztôsége Székelyudvarhelyen működött. Az erdélyi magyarság szellemi műhelye erdélyi és határon túli magyar írókat, szak- és közírókat gyűjtött magaköré, akik írásaik révén szerves részt vállaltak az erdélyi magyarság nemzettudatának erôsítésében, hozzájárultak a romániai magyarság önismeretének az elmélyítéséhez, mintegy felébresztve az olvasóban az új körülmények adta hagyományápolás, szellemi útkeresés és származástudat kutatásának igaz és hű lehetôségeit. Ekképp vált a kilencvenes években a Székely Útkeresô – a nagy múltú romániai magyar folyóiratok mellett – Erdély elismert irodalmi és művelôdési folyóiratává.”
Baricz-Tamás Imola
Városunkban tartott elôadást Jankovics Marcell
„Az örök visszatérést képviselem”
Jankovics Marcell rajzfilmrendezô, művelôdéstörténész, könyvillusztrátor. 1941-ben született Budapesten, 1960 óta dolgozik a jelenlegi Pannóniafilm Kft-nél, korábban Filmstúdióban, illetve Filmvállalatnál. Fázisrajzoló gyakornokként kezdte, 1965-ben nevezték ki rendezônek, 1996-tól a kft. ügyvezetô igazgatója. Jankovics 1963 óta készít önállóan animációs filmeket. Animátorként, animációs rendezôként, grafikai tervezôként és dramaturgként mások filmjeiben is közreműködött. Grafikai tervezôként dolgozott a Disney stúdióban is. Több száz film van a háta mögött. Vezetô rendezôje volt a Gusztáv, a Magyar Népmesék és a Mondák a magyar történelembôl című sorozatoknak. Három egész estés játékfilmnek (János vitéz, Fehérlófia, Ének a csodaszarvasról) és egyedi rövidfilmjeinek nemcsak rendezôje, hanem forgatókönyvírója és tervezôje is. Negyvenegy hazai és nemzetközi díj, valamint számos magyar kitüntetés tulajdonosa. Cikkei, tanulmányai és könyvei jelentek meg; elôadásokat tart konferenciákon, egyetemeken, fôiskolákon, középiskolákban és közművelôdési intézményekben az animációról, művelôdéstörténeti, irodalmi, képzôművészeti témákról, a gyermeknevelés, kultúrpolitika és közélet kérdéseirôl.
Jankovics Marcell a Tarisznyás Márton Múzeum igazgatója, Csergô Tibor meghívására érkezett városunkba, tartott elôadást a művészetben megjelenô jelképekrôl, a fáról, a Nap-Hold szimbolikájáról. „Minden növényi jelkép közül a legösszetettebb jelentésű, egyetemes szimbólum a fa. Élet és halál, az örök fejlôdés és növekedés, folytonos megújulás, a kétértelmű idô jelképe, istenek növényi megtestesülése” – állítja Jankovics Marcell. Napjainkban egyre inkább feledésbe merülnek a régi jelképek, helyét átveszik a televízió, a számítógép, más eszközök, melyek „segítik” az embert abban, hogy elbutuljon, ne gondolkodjon.
„A régi jelképek jelentôsége nem változik, csak a tartalma. A jó jelkép az mindig érvényes marad. A kereszt mindig igaz lesz. De mivel fejlôdik a kereszténység is, lehet értelmezési módosulás. Meg kell tartani a jelképeket. Az, hogy én mit magyarázok hozzá, az egy korhoz igazodik. De nem szabad ôket kidobni. És én nem állítom, hogy mi, magyarok különbek vagyunk a világ minden népénél, de azt lehet jelképeinkbôl látni, hogy ugyanolyan jók vagyunk, mint más nép. Igaz, nem vagyunk olyan nagyon jók, mint a honfoglaláskor. Sajnos. De legalább abba kapaszkodjunk, hogy voltunk valamikor mi is nagyon jók” – fogalmazott a népszerű elôadó április 15-i felejthetetlen elôadásán.
Csata Orsolya
Értékelnek az önkormányzati képviselôk
Szakadás az RMDSZ-en belül?
Kercsó Attila: Sajnálom ezt a négy évet, mert kimondottan rosszul működött úgy a végrehajtó, mint a testület, amely nem tudott ráhatni a végrehajtóra. A testület és a végrehajtó közötti kapcsolat nem volt a legjobb. A kezdet kezdetén nagyon támadták a régi vezetést, ez engem érintett, és nagyon fájt, mert mi akkor pénz nélkül próbáltunk tenni valamit. Elôkészítettük a pályázatokat, s minden, ami megvalósult az utóbbi négy évben, már elô volt készítve. Pál Árpád volt polgármester mentette meg a távfűtést is. Fájlalom azt, hogy az utóbbi négy év alatt nem hozzáértéssel végezték el a végrehajtói munkát. Megaláztak mindenféle szempontból. Bármilyen szakmáról volt szó, amikor alpolgármester voltam, kikértem a szakemberek véleményét. Nem úgy dolgoztam, hogy abban is én döntöttem, amihez nem értek.
Visszatérve a jelenlegi testületre, próbálta és volt együttműködés. Hárman, független tanácsosokul, megértettük egymást, nem éreztem úgy, hogy függetlenként elnyomtak volna. De maga az RMDSZ vezetése nem úgy állt a dolgokhoz. Háromszor is kezdeményezték a polgármester kivizsgálását, de nem tették meg. S ez bizony a városi RMDSZ-vezetés kötelessége lett volna. S ez odavezetett, hogy az RMDSZ-ben nem repedés, hasadék van.
Függetlenként indulok a választásokon, miután megtörtént az RMDSZ-elôválasztás, azután döntöttem el. Láttam, hogy forró fejű fiatalok próbálják az öregeket megalázni, ami sikerült is. Nem tudom, hogy a következô polgármester hogy fog dolgozni, de tapasztalatra szükség van, s csapatban kell dolgozni.
Eigel Tibor: Az elôválasztás nehéz folyamat volt a jelölteknek. Úgy vettem észre, hogy az elvárásoknak megfelelôen megmozdult Gyergyó választópolgári rétege, és eljött szavazni. Értékelték a négyévi tevékenységem. Nem vagyok befutóhelyen, úgy látom, hogy a 19. vagy 20. hely, nem befutóhely, de a múltkor is a 24. helyen voltam, és mégis bejutottam, igaz két év múlva. Függetlenként nem indulok, sem más párt színeiben. Az elmúlt két évet értékelték a szavazatokkal, a tanács többsége a 18. hely után jutott be. Ezeket az értékeléseket a polgármesternek köszönhetjük, én úgy gondolom.
Szlávits (Dali) Erika: Vannak si-kerélményeim, ez a beszámolómban is olvasható. És van kudarc is. Egyetlen dolog, amit nem sikerült megvalósítani, a kóbor kutyáknak a menhelyet.
Hogy miért nem indultam tanácsosnak?
Aki ismer, az tudja, hogy mindig nagyon sok mindent csináltam; párhuzamosan legalább kétféle aktivitásom volt, de legtöbbször három. Lehet sok mindent felvállalni, de csak nagyon szervezetten és nagyon jó idôbeosztással. Amikor én tanácsos lettem, azt hittem, hogy ez olyan, amit én párhuzamosan tudok vinni az eddigi életemmel. Negyedórákra be volt osztva az egész napom. Az elmúlt négy évben azt éreztem, hogy nem kontrollálom az életem. S ez a legszörnyűbb dolog, ami egy emberrel történhet. Amikor úgy érzi, hogy rángatják. Én ezt addig nem tapasztaltam, csak az elmúlt négy évben. Sosem tudtam az idôm beosztani, néha lelkiismeret-furdalásom volt, mert nem jutott idôm olyan dolgokra, amelyekre kellett volna. Ez teljesen másfajta lelkiállapotot igényelt, és folyton háborogtam, mert nem tudtam utolérni magam. Nem tartottuk be a szabályzatot, kezdetben megegyeztünk, hogy szerdán három óra, s elôre bár egy héttel tudjuk, hogy lesz tanácsülés. De nem tudtam, hol reggel, hol délben, hol délután, hol hétfôn, hol kedden voltak az ülések. Hetente kétszer is sürgôsen összehívtak. Én ezt az állapotot nem tudom tolerálni. Ez a legnegatívabb tapasztalat számomra. Mert lehet sok mindent csinálni, de nem úgy, hogy közben arra kell gondolnom, hogy mit nem tudtam elvégezni. Idônként felelôtlennek is tűntem, mert hiába terveztem, hogy a családdal töltöm a másnap délutánt, jönni kellett, mert leszóltak. Ezért nem indultam.
Egy nônek úgy gondolom, hogy eleve nehezebb, sok a felelôsség a családban. Amikor loholok, hogy a tanácsülésre érjek pontosan, és utána még negyedórát várunk, hogy gyűljünk össze, akkor azon gondolkodom, hogy vajon az urak ebédet fôznek a családnak, vagy miért késnek. Úgy gondolom, hogy egy nô akkor építsen karriert, ha közben nem kell a családját elhanyagolja. A gyerek is jobban igényli egy anyának a jelenlétét, ilyen világban élünk, ez így van rendjén. Tehát eleve áldozatokat kell hozzon egy nô, hogy itt legyen. Mindezek mellett nem föltétlenül gondolják ezt így a férfiak, nem feltétlenül tisztelik azt a nôt, aki mondjuk tizenharmadiknak bejutott egy listán, és elnyerte nagyon sok gyergyói lakos bizalmát, és akirôl úgy gondolják nagyon sokan, hogy itt a helye. Egyszer a jegyzô így fogalmazott: Uraim, hallgassák meg, nem azért mert nô, hanem mert rá is szavaztak. A mi világunkban, sajnos, még mindig nincs a nônek feltétlenül helye a politikában; ki kell harcolja a helyét, el kell érje, hogy kollégaként, egyenlô félként tiszteljék, csupán azért, mert nô. Nem szeretném, ha bárki feministának nyilvánítana, én nagyon jól együtt tudok dolgozni a férfiakkal, férfitársaságban jól érzem magam. Nem vagyok áldozat, hanem egyszerűen egy nônek nehezebb. Ennek ellenére próbáltam helytállni. Végül, de nem utolsósorban mindezeket megerôsítette az, hogy van egy egyéves kisfiam, akit tényleg nem akarok elhanyagolni. Ha olyan munkamódszereket tapasztaltam volna, amilyeneket nem, akkor az idômbe beleférne legalább egy évig, hogy vállaljam a tanácsosságot, de nem akarom azt, hogy, ha hirtelen futni kell, hagyom a gyereket akárhol, akárkire. Én szeretném nevelni. A következô négy évben úgy érzem, máshol na-gyobb szükség van rám.
Vencser Sándor: Számomra meglepô volt az elôválasztás kivitelezése. Ha viszszaemlékszünk, néhány hónappal ezelôtt a vásárhelyi kongresszuson kijelentette egy RMDSZ-es nagy tisztségű személy, hogy Gyergyóban is lesz komoly RMDSZ-es polgármesterünk. Akkor mi pontosan úgy jártunk tanácsosokul, mint az utolsó vacsorán, mikor az Úr Jézus kijelentette, hogy valaki közületek engem el fog árulni, összesúgtak a tanítványok, hogy vajon ki. Tanácsosokul, a tévében látottak után, elkezdtünk kérdezôsködni, hogy vajon ki lesz a jelölt. Nem kellett sok idônek eltelnie, hamar kiderült. Számunkra világossá vált, hogy felülrôl irányított dolog történt. Ezt nagyon sajnálom. Ha nem jelenik meg akkor az államtitkár úr, akkor nem lett volna olyan feltűnô. A régi tanácsosok lejáratása kétféleképpen történt. Elôször is a polgármester úr által a Nagyító alatt című műsorokban. S aztán az úgynevezett egészséges csapat szószólója által, aki folyton azt hangsúlyozta, hogy ôk az egészségesek, ôk a megváltók. Sajnálom a szószólót, mert két éven keresztül a tanácstestületben volt, mellettem ült, ismer engem nagyon jól. Tudja, hogy sosem bújtam az ujjam mögé, elmondtam mindig a kritikámat. Gyűjtöm az olyan újságokat, amelyek tükrözik, hogy nem a tanácson múlt sok dolog. Ezekben többek között ott van a 2005 augusztusában megjelent Gyergyói Kisújság is, amelyben van egy Ég a képe a választmánynak című cikk. Ebben a cikkben elmondja a véleményét a városvezetéssel kapcsolatban, akkor ô is meg volt gyôzôdve, hogy nem a tanácstestülettel van gond. Tudjuk, hogy volt egy önfejűség, amit nem lehetett orvosolni. A Nagyító alatt című műsor az utóbbi idôben folyamatosan azt sugározta, hogy milyen jó a fôvezér, milyen semmittevô a testület. De nem az az eredmény jött ki, amire számított az egészséges csapat. Én mindenkinek azt kívánom, aki a listán szerepel, hogy legyenek óvatosak, mert ez csak egy elôjáték volt. Színház. Én nyugodt vagyok, sok dolog fűzôdik az én nevemhez, amit nem a meggazdagodásomért tettem, hanem a városért, azért a közösségért, amely annak idején felkért, hogy vállaljam a tanácsosságot. Én sem függetlenként, sem semmilyen párt színeiben nem indulok, én ezzel a politikai pályafutásomat befejeztem. 56 évesen kicsit sértve érzem magam a fiatal szárny általi leöregezéstôl. Fogom tenni ezután is a dolgom a városért. Amíg nem voltam testületi tag, addig is tettem.
Seer Mihály: „Nyolc évig ott voltam az önkormányzati képviselôtestületben, és azt tapasztaltam, hogy nem történt semmi, ami elôbbre vinné a várost. Nem látom, hogy jó irányba mozdulnának el a dolgok, nincsenek tervek, koncepciók, nincsenek stratégiák. Másrészt túl sok a politizálás. Nem kell megosztani a lakosságot, és ez jelen esetben vonatkozik az RMDSZ-re is. Az elmúlt négy évben az RMDSZ-en belül sem történt semmi, ami feljogosítaná ôket arra, hogy elmondják: jó úton járnak. Tippem szerint a következô négy évben sem fog jó irányba haladni a város, nem hiszem, hogy az újonnan alakult csapat képes lesz változtatni. Hiszen már az indulás is rossz, megint a vicsorgás jellemzi már az elôválasztásokat is.” Seer Mihály nem kíván többé részt venni az önkormányzati képviselôtestület munkájában, ezért nem indult az elôválasztásokon, és nem vesz részt a választásokon sem. Ennek másik oka, mint mondja: „nekem van becsületes szakmám, nem leszek munkanélküli, ha már nem tevékenykedem a testületben”.
Minier Gábor: „16 éve vagyok valamelyik – megyei, vagy városi – önkormányzati képviselôtestületnek tagja. 12 évig a megyei testületben, az utóbbi négy évben pedig a városi testületben tevékenykedtem. Elég volt. Egy kicsit sem vagyok elégedett, hiszen nem vették igénybe segítségemet, nem szerettem a munkamódszert.” Kérdésünkre, hogy indul-e a június elsejei választásokon, Minier Gábor határozott nemmel válaszolt. Az elôválasztások kapcsán kifejtette: „négy éve ugyanígy hordták be a romákat szavazni, mint most”. Az elôválasztások kapcsán is kiábrándultságáról beszélt: „kilógott a lóláb”, hiszen az újonnan kialakult csapat fellépése is visszatetszô. Minier elmondta: „nem a jelöltek kora jelenti a problémát, hanem a fellépésük visszatetszô”.
Csata Orsolya, Kedves-Tamás Gyopár
Dübörög a nagyotmondás
„Henczeg, hátha megjön a tél is?”
Abból a téveszmébôl kiindulva, hogy több jót követett el, mint rosszat, egy miniszterelnök mindenáron politikus szeretne maradni, egy megyei jogú várossá lett (101 éve még falu) jegyzôje pedig nem akar leköszönni. Jegyzônk eljegyezte magát az ún. böszmeség helyett az igazmondással, és betegszabadsággal függesztette fel a hivatalából való felfüggesztését. Ugyanakkor megfeledkezve az egészségi állapotáról, szópárbajra hívná ki a megyei jogú város parlamenti képviselôjét valamelyik péntek délutánján. Aki, ha felveszi a kesztyűt, betegkínzást követ el, ha nem, akkor sietteti a végkifejletet. Kettô nullára áll a lehetséges meccs, mert a nagyotmondásnak kell legyôznie a mellébeszélést és viszont. Ha mindenáron vitatkozni akar a jegyzô (aki négyéves parlamenti ténykedése alatt egyszer sem interpellált), most a diagnózisába a vitaminhiány is belekerül. Mirôl is lenne szó, ha Györfi Kálmán magyarázná el és nem Burján Emil, a 398/2008-02-26-os számot viselô parlamenti Jelentés fordítója?
Nagyon egyet kell érteni az esetét bagatellizáló jegyzô úrral, mert Róla, illetve az Ô két birtoklevelérôl csak néhány semmiség áll a Jelentésben:
„megállapítottuk, hogy valóban egyetlen visszaigénylô kérvény sincs Nagy István részérôl, sem egyetlen tulajdonviszonyt igazoló akta, aminek alapján jogot formálhatna a tulajdonba helyezésre. Mi több, meglepô módon a két dossziéban csupán e területekre a Hargita Megyei Földosztó Bizottság jóváhagyása van, de semmi törvényes akta a területek származásáról, és ami még súlyosabb, elôzôleg errôl a helyi bizottság nem döntött (a helyi bizottság gyűléseinek jegyzôkönyveiben nincs nyoma ilyen megbeszélésnek)”. „Ebben az esetben is ki kell emelni, hogy a tulajdon-visszaszolgáltatás törvényének elôírásai szerint NEM LEHET TULAJDONT VISSZAÁLLÍTANI, ideértve a birtoklevél kiállítását az említett, nem hiteles ún. adás-vételi szerzôdés alapján sem, mivel a 18/1991-es módosított és kiegészített Törvény szi-gorúan a kommunista állam által 1945–1990 között elvett területekre vonatkozik.”
Kismiska tehát ennek az esetnek a körüljárása ahhoz képest, hogy a Jelentésben olyan nagyszabású ügyre is szót vesztegetnek, amirôl a 4. oldalon ez olvasható:
„A dosszié tíz kötetbôl, összesen 2960 lapból és egy dobozban 49 tömbnyi erdôgazdálkodási dokumentációból áll.”
Városunk médiaműhelye eléggé NÉVszerűsítette úgy négy éve a dosszié-folyam fôszereplôjét azzal a jelszóval, hogy „Merjünk gyôztesek lenni!” Várjunk tehát pár esztendôt, mielôtt a jegyzô úr esetét minôsítenénk, akirôl jó néhány oldalon írnak egyet-mást, például a vízháznál a Benedek Anna területén Sapard-program támogatásával épülô csodabunker megjelenésének körülményeit taglalva. Azzal zárul ez a 10 oldalas Jelentés, hogy:
„7. Mivel a gyergyószentmiklósi Polgármesteri Hivatal jegyzôje, Nagy István munkahelyi kihágásai bűnügyi természetűek, a 215/2001-04-22-es számú, módosított és utólag kiegészített Közigazgatási Törvény elôírásainak értelmében a kivizsgáló bizottság tagjai javasolták Gyergyószentmiklós megyei jogú város polgármesterének, függessze fel állásából a jegyzôt a nyomozó és bűnüldözô szervek nyomozásának befejezéséig.”
Ki szavazna arra, hogy a kierôszakolt tévévita súrolja a bűnpártolást?
Ki szavazna arra, hogy a betelefonálós vita nyilvánossága nem visz közelebb valamilyen új igazság feltárásához?
Gyergyószentmiklós, 2008. 04. 15.
Tisztelettel a fordító
Burján Emil
Az RTV magyar nyelvű adásainak műsora április 21–24. között
RTV 1
Hétfô, április 21.
(15.30-17.00)
Sajtóban
Idén elôször a megyei tanácselnököket egyéni kerületben választjuk meg. Fontos szempont tehát a jelölt ismertsége, és ezt – úgy tűnik – figyelembe is vették a pártok a lista összeállításánál. A Sajtóban vendége Tamás Sándor képviselô, a Kovászna Megyei Tanács RMDSZ-es elnökjelöltje.
Heti krónika
A hét legfontosabb eseményeit összefoglaló tudósítások.
Ránk jött a 20 perc!
Műsorunkban ismét jelentkeznek a tök ászok, és egy rendkívüli hírt is bejelentünk: Korondon végre elkészült a kultúrház! A megnyitó ünnepségen ott voltunk mi is meg a Nagy-Gáspárik páros.
Kedd, április 22.
(16.00–17.00)
Írók, költôk, könyvek
Pár hete Balázs Imre József a Korunk fôszerkesztôje. Írók, költôk, könyvek című rovatunkban Karácsonyi Zsolt arról kérdezi, hogy a nagy hagyományú folyóirat, mely évtizedek óta a hazai gondolkodók fóruma, a kultúra, a tudomány közvetítôje, változtat-e arculatán a nemzedékváltást követôen.
16. Uniter Gála
A legrangosabb színházi kitűntetések gáláján idén a legtöbb díjat a Kolozsvári Állami Magyar Színház Ványa bácsija kapta a legjobb férfi fôszereplô, a legjobb rendezés és a legjobb elôadás kategóriákban. Keddi adásunkban összeállítást láthatnak az eseményrôl.
Erdélyi templomok: Felsôboldogfalva
Erdély régi templomai sorozatunkban kollegáink, Balázs János és Miholcsa Gyula a Székelyudvarhely melletti Felsôboldogfalván forgattak. Idegenvezetôjük ezúttal Sófalvi András régész.
RTV 2
Csütörtök, április 24. (15.00–16.00)
Szieszta
Sokak gyermekkorának elsô színházi élménye egy-egy bábszínházi elôadás volt, a megelevenedett mesék világa. A bábokat megszemélyesítô színészek munkájáról, kulisszatitkokról beszélnek a Sziesztában, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem végzôs hallgatói.
Április elején pár napra karácsonyi díszben tündökölt Marosvásárhely fôtere. Több mint háromszáz statiszta vett részt a neves magyar rendezô, Hajdú Szabolcs legújabb filmjének forgatásán. Errôl az eseményrôl készült színes riport.
Csütörtökön sugározzuk Az erdélyi üveg című sorozatunk második részét. Az erdélyi üvegművesség legalább 400 éve létezik, amióta Bethlen Gábor fejedelem a Fogarasi-havasok egyik szűk völgyében üveghutát létesített, s ehhez velencei mestereket hozatott. Így teremtôdött meg és terjedt el tájainkon egy iparág, amelynek múltjáról vajmi keveset tudunk, és amely napjainkban szervezôdik újra. Még nem tudni, mekkora sikerrel.
Kulturális RTV
Csütörtök, április 24. (16.00–16.30)
Kultúra
Falfirkák: művészet vagy rongálás? Ez az önkifejezési forma egyre népszerűbb a fiatalok körében, mondhatni életforma. Betekintünk egy falfirkász hétköznapjaiba.
A Hátszeg-vidéki templomok falait – a református templomokét is – körös-körül 13–14. században készült falfestmények borítják. E műemlék-templomok legtöbbjét a nagyközönség alig ismeri. Erdély régi templomait bemutató sorozatunkban Balázs János és Sánta Ádám kollegáink riportjukkal ezúttal a Hunyad megyei Ôraljaboldogfalváról jelentkeznek.
A szerkesztôség fenntartja a műsorváltozás jogát.
Te tudsz-e szórakozni
drága jó barátom, amikor ilyeneket olvasol, hogy aszongya:
„2003. november 10-én a Hargita Megyei Rendôrfelügyelôségen nyomozócsoportot hoztak létre a közrendet biztosító szolgálat, a sikkasztást kivizsgáló szolgálat és a bűnügyi nyomozó szolgálat tisztjeibôl a Közrendet Felvigyázó Országos Felügyelôség egy tisztjének irányítása alatt, amely a Visszaéléseket és Korrupciós Ügyeket Kivizsgáló Parlamenti Bizottság felkérésére… stb stb.”
Tudsz-e szórakozni, amikor rádöbbensz, hogy az igazság malmai istentelenül gyorsan ôrölnek, hiszen:
„2003. november 13-án a Maros Megyei Pénzügyôrség a Hargita Megyei Rendôrfelügyelôséghez bejelentést juttatott el tizenegy dossziéval, amelyben olyan, tizenegy Hargita és Maros megyei, gömbfa-feldolgozó tevékenységet végzô kereskedelmi társaságot vizsgáltak 2003. októbere-novembere folyamán, akik a szárhegyi… stb stb.”
Élvezed-e drága jó barátom, amikor azt olvasod, hogy… Látod, már csak ezért érdemes volt megtanulni olvasni, ha már egyszer az analfabéták ilyen jól megtanultak írni, én mondom, öröm, hogy az embert megtanították olvasni annakidején, de te csak figyeld ezt a rettenetes tempóját az igazság felderítésének, hogy:
„2003. december 15-én a Hargita Megyei Törvényszék melletti Ügyészség elküldte a Hargita Megyei Rendôrfelügyelôségnek az aradi Pénzügyôrség (nem viccelek! Esküszöm, hogy ezt olvasom!) 402/2003.11.28-as számú jelentését a Gyergyói-medencében végzett ellenôrzések megállapításaival arról, hogyan jelentették a széldöntéseket… stb stb.”
Én csak úgy csendesen röhögök (káromkodok) magamban, amikor olvasom, hogy:
„Az aradi (nem viccelek, te!) Pénzügyôrség biztosai a kárt több mint 17 milliárd lejre értékelték… stb stb.”
Tudod, hogy van a sánta kutyával, amit olyan hamar utól lehet érni, drága jó székelyem. És akkor képzeld, azt olvasom, hogy:
„Tekintettel a feltárt tényekre, a vegyes bizottságok, amelyek idôközben kiegészültek más tisztekkel a Hargita Megyei Rendôrfelügyelôségtôl, a Rendôrség Közrendet biztosító osztályától… stb stb.”
De rettenetesen csak akkor dobtam el magam, amikor azt olvastam, hogy:
„2004. május 3-án a 291/P/ 2003-as bűnügyi dossziét a gyergyószentmiklósi rendôrséghez küldték a nyomozás folytatásáért… Utóbb a dosszié az Országos Fôügyészségre került, amely elrendelte, hogy a nyomozást a Marosvásárhelyi Táblabíróság melletti Ügyészség felügyelje… stb stb.”
Te, ez semmi!
„2004. december 16-án a Marosvásárhelyi Táblabíróság utasításának, és az 508/2004-es Törvény elôírásainak megfelelôen a 80/P/2004-es dosszié ehhez az ügyészséghez került azzal a javaslattal, hogy a kompetencia a minisztérium keretén belül a Terrorizmust, a Szervezett Bűnözést és Kihágásokat Kivizsgáló részleg vezetôségéhez kerüljön.”
Folytatom, haver:
„Innen 2005-ben a kérdéses dosszié visszajutott a nyomozás folytatására a Marosvásárhelyi Táblabíróság melletti Ügyészségre… stb stb.”
Nem folytatom, drága jó székelyem.
Így megy ez tovább, egészen a jelen pillanatig, ne is törôdj!
Azért még egy mondatot figyelj meg:
„ …ehhez az ügyészséghez került, hogy továbbítsa az Igazságügyi és Semmítôszék melletti Ügyészségre. (Most figyelj!) A dosszié tíz kötetbôl, összesen 2960 lapból és egy dobozban 49 tömbnyi erdôgazdálkodási dokumentációból áll.”
Van fogalmad, drága barátom, hogy ennyi papír elôállításához mennyi fára van szükség?
Te haver, van fogalmad, hogy ennyi papír elolvasásához mennyi idô kell?
Figyelj csak, komám, tudod-e hogy ezeket a papírokat az életben senki el nem fogja olvasni?
Részint, mert analfabéták írták, nehezen olvashatóak.
Részint, mert én például már be is jelentem ünnepélyesen, hogy drága jó székelyem, én györffikálmán a mai naptól kezdve elfelejtettem olvasni.
Te pedig örvendjél, hogy nem az Egyesült államokban születtél, drága jó székelyem!
Ugyanis képzeld el, hogy az erdôügyedet az Utah-i Törvényszék melletti Ügyészség átutalná a Texas városi Semmitôszék melletti Igazságügyi Ügyészségre, ahonnan a New-York-i Kriminalisztikai és Bűnüldözô osztály visszautalná a michigani rezervátum Sikkasztásokat Kivizsgáló Szolgálatához…
El tudod képzelni, drága jó székelyem, hogy mekkora Amerika?
Mondjad csak velem együtt: Hálás vagyok, hogy ide születtem, Uram!
Györffi Kálmán
Falugondnoka van Orotvának
Orotván hozzávetôleg hatszázan laknak, 233 ház van, összesen húsz személygépkocsi a helyieké, azzal járhatnak ki a faluból, no meg a naponta kétszeri buszjárattal. Mindezt akár múlt idôben is írhattam volna, hiszen április elsejétôl, Háromkúthoz és Borzonthoz hasonlóan, Orotvának is falugondnoka van. Dacia típusú személygépkocsival segít az orotvaiaknak az ügyes-bajos dolgaikat rendezni. Betegeket szállít, kiváltja a felírt gyógyszereket, gyermekeket szállít rendezvényekre, szóval a falu mindenese.
– Fogok igyekezni, hogy minél hasznosabbá tegyem ezt a szolgáltatást – mondta Fazakas László, az orotvai falugondnok.
– Mindent megteszek annak érdekében, hogy rájöjjenek az emberek, hogy ez jó dolog. Bármikor hívhatnak, készenlétben vagyok, ha menni kell, indulhatunk, amennyiben szociális problémáról van szó.
– Hogyan fogadják az orotvaiak e szolgáltatást?
– A tapasztalataim alapján, úgy gondolom, hogy örömmel fogadják az emberek. A legfontosabb az volna, ha ki lehetne találni valamit, ami megállítaná a fiatalok elvándorlását a faluból. Valami munkalehetôség kellene számukra. Ôszintén, még elképzelésem sincs arról, hogy mit lehetne tenni, de ez volna a legsürgôsebb.
Kérdésünkre azt is elmondta, amit nem vállalna: választásokra hordja az embereket, no meg az ittas ifjakat sem vinné szórakozni. Azzal már most tisztában van, hogy lehetetlen mindenkinek eleget tenni. Amit elsô lépésként megtesz: hiába, hogy közhírré tették a telefonszámát, lejárja majd a falut, minden egyes lakót felkeres, és lejegyezteti az elérhetôségét. Ha baj van, ismerjék a telefonszámát: 0743/270.240.
Az orotvai Puskás Elemér, Ditró alpolgármestere szólt a falugondnokság anyagi részérôl.
– 2003-ban megalakult az Orotvai Egyesület elsôdlegesen kulturális céllal, amelynek a fôfeladata az volt, hogy a községtôl nyolc-tíz kilométerre lévô Orotván mindenkin segítsen. Így született meg a gondolat 2004-ben, hogy jó volna falugondnokságot indítani. Sajnos, az elsô pályázatunk nem nyert, de 2007-ben a Szülôföld Alaptól nyertünk egymillió forintot. Ebbôl indítottuk a falugondnokságot. Az Orotvai Egyesület és az önkormányzat kötött egy együttműködési szerzôdést, miszerint az önkormányzat állja a falugondnok bérét, az egyesületnek megpályázza a költségeket. A sikeres pályázatból megvásároltuk az autót, egyéves telefonbérletet, irodai felszereléseket, üzemanyagot stb. Július-augusztusig a költségek biztosítva vannak. A megyei önkormányzattól ígéretet kaptunk, hogy ha a Szülôföld Alaphoz benyújtott pályázat nem lesz sikeres, akkor is a megyei tanács besegít egy költségvetés-módosítás által a költségeinkbe.
Az alpolgármester szerint a legfontosabb, hogy a falugondnokság által kapcsolatot teremtsenek az emberek között, bízzanak a falugondnokban. Az idôseknek legyen biztonságérzetük, a fiatalok pedig ne hagyják el Orotvát.
Kedves-Tamás Gyopár
A mészégetésrôl
Ez a népi iparág valamikor nagy gazdasági jelentôséggel bírt vidékünkön is. A Kis-Beszterce völgyében minden falu elôállította a számára szükséges meszet. A természet adta lehetôség (nagy tisztaságú mészkô) megteremtette ezt az iparágat, amelybôl megélt jó néhány család.
Az adatközlôim visszaemlékezései alapján, Borszéken legalább hat helyen folytattak mészégetést:
1. A Derítôállomásnál kettô is működött. Az egyik a bejárati hídtól balra, a patak és az út között. Fazakas Fehér Ferenc üzemeltette, a másik a Bor-patak jobb oldalán, a martban az Ugróczy-féle kertben működött.
2. A város Holló felôli kijáratánál, bal oldalt a bunkertôl nem messze volt egy kisebb mészégetô katlan, amit a Helyi ipar működtetett. 2–3 szekér mész égetésére volt alkalmas.
3. A Kerekszék oldalában, a Váradi kertben lévô istálló végében még ma is látható egy 6x4 m-es kôbôl épült kemence maradványa. Késôbb Váradi Károly nyárikonyhát épített rá és éléskamrának használta. Ez nagyobb volt, 5–6000 kg mész égetésére volt alkalmas. Váradi Ferenc üzemeltette.
4. A Hétvezérnél, nem messze a vízeséstôl Köllô Ferencnek volt kemencéje. Az ottani követ használták s fôleg a hollósarkiak vásárolták fel.
5. A Brassai kertben Szabó Sándor működtetett két kemencét. Itt gyengébb minôségű, szürkés követ használtak, kb. 10 000 kg meszet égettek ki egyszerre.
6. A Bányatelepen, az irodaház és a ládagyár között volt egy cigánytéglából épített kemence, amit néhai Kamenitzky Rudolf építtetett 1964-ben és működött.
Mészégetéssel fôleg tavasszal és ôsszel foglalkoztak. A mészkövet a helyi kôbányákból szerezték be. Az értékesítés részben helyben, részben Szászrégen– Marosvásárhely vonalon történt. A szállítást szekérrel oldották meg. A meszet pénzért, illetve gabonáért cserélték el, ugyanis Borszéken nem terem meg a kalászosféle. Akik mészégetéssel foglalkoztak, általában ôk maguk szállították és értékesítették.
A még nyomaiban fellelhetô mészégetô kemencéknek két formája ismeretes. Az egyik téglalap alakú (kerekszék), kb. 6x4 m-es, a másik kör alakú, kb. 3–4 m átmérôjű (derítôállomás). A kemence bélelése gránitkôvel készült, ritkábban cigánytéglával. Az elôbbi olcsóbb megoldás volt, mert a kô helyben volt, de hátránya, hogy egy bizonyos idô után kiégett, és újra kellett bélelni. A tégla ugyan drágább volt, mert máshonnan kellett beszerezni, de idôtállóbb.
A mészégetés jó mesterségbeli tudást igényelt. Viszonylag kevés ember értett hozzá igazán: Váradi Ferenc, Köllô Ferenc, Fazakas Fehér Ferenc, Szabó Sándor. A rosszul megrakott kemencében a mészkô vagy nem égett ki, vagy égés közben összeomlott.
Az égetés folyamatos tüzeléssel történt. Ha jó minôségű fával tüzeltek 40 óra alatt kiégett a mész, ha meg gyengébb tüzelôt használtak, akkor 50–55 óra is kellett. A szükséges famennyiséget általában úgy számolták, hogy ahány kilogramm meszet égetnek, annyi fa kell. Fôleg bükk- és fenyôfát használtak. Ezt méteres darabokra vágták és felhasogatták, de használtak 3–4 m-es boronákat is, amelyeket folyamatosan taszítottak be a tűzbe.
Az erdôk államosítása után leálltak a mészégetéssel, mert nem engedélyeztek favágást. Az állam rátette a kezét az erdôkre (is), ötéves üzemtervet dolgozott ki, és ez által visszafogta a favágást. Így már nem volt kifizetôdô ez a foglalkozás. Egyedül a Helyi ipar folytatta a mészégetést, lévén, hogy állami vállalat volt, és nem számítottak a költségek.
Ma is reális szükség van mészre, mert újra egyre többen építkeznek, és 20–30 km-rôl kell beszerezni ezt a nélkülözhetetlen nyersanyagot, ami amúgy itt hever a lábunk alatt. Remélhetôleg, kerül majd egy vállalkozó szellemű személy, aki fantáziát és üzletet lát ebben a foglalkozásban. Ezáltal felújulna egy kihalt népi mesterség.
U. i.: Ezúton mondok köszönetet a készséges adatközlôimnek: Vild András, Köllô Ferenc, Lukács István, Forró Ignác, Vaszi András, Eigel Károly, Csibi Juliánna, Mincsor Imre.
Farkas Aladár
Tehénfarmot avattak
Az orotvai letérônél már látszik a Sapard-programmal épült farm. Pénteken, április 11-én avatták fel. A Dibo-Milk cég tulajdonosa, Tamás Lajos és fia, Tamás Zoltán álmodta meg e farmot. 2004-ben négy üszôt vásároltak, s azóta foglalkoznak tejtermeléssel. Zoltán Svájcban, Németországban gyakorlatozott. És ma 35 fajtehén adja az európai normáknak megfelelô farmon a tejet. A montbéliard, szimentál fajtehenek is „fogadták” a vendégeket. Megsimogathatták a szelíd szemű, szarv nélküli szarvasmarhákat az avatón részt vevôk. S ami tetszett, hogy a tulajdonosnak van kedvence is. No, de, hogy miért is szarv nélküliek, arra is kitért Tamás Zoltán, elmondta, hogy borjú korúkban leégetik a szarvaikat, mert sérülést okozhatnak egymásnak az állatok. Miközben a szép bocikat láthatta, arra gondolt az állatszeretô, hogy néhány év múlva lehetséges, hogy a szentmiklósi gyerekek, akik még nem láttak tehenet, csak azt a lilát a tévéképernyôn, majd kilátogatnak osztálykirándulás keretében az orotvai farmra. Mert lehetséges, hogy nagytata tehenét eladja, hiszen köztudottan leáldozóban az egytehenes gazdálkodás. Ezért jó volt azt is hallani, hogy a teheneknek nemcsak szám van a fülükben, nevük is van. Kissé nehéz ugyan megjegyezni a francia neveket, hiszen onnan hozták az állatokat, de amelyek az orotvai farmon jönnek a világra, azokat a gondozók „megkeresztelik”.
Sándor Vilmos, a tejet felvásárló tejporgyár igazgatója sokat segített a Tamás családnak e vállalkozásban.
– Én örvendek a legjobban, hogy van egy ilyen farm. Biztattam is Tamás Lajost és fiát, Zoltánt. Sokat beszélgettünk errôl. Segítettem kapcsolatot teremteni pályázni tudó személlyel. És megszületett a végeredmény. A lényeg, hogy üsse a széle a hosszát. Naponta 650–700 liter tejet vásárolunk fel innen. Extra minôségűt, melynek az összcsíraszáma kisebb mint 50 000, és a szomatikus sejtszáma 250 000 alatt van. Nem 400 000. Egy liter tej ebben az esetben ennél a gazdánál 1 lejnél kezdôdik. Még kap tíz százalékot, mert extra minôségű, s például a múlt hónapban a 4,3 százalékos zsírtartalmú tejet 1,2771 lejben számoltuk. Ezen kívül a román államtól kapott még literenként 3 lejt, mivel megfelel az európai szabványoknak. Hogy meg van-e elégedve Tamás Lajos ezzel az árral, azt majd ô mondja el.
Tamás Lajos az avatón megköszönte a segítséget a vendégeknek, hiszen mint mondta, két évvel ezelôtt még csupasz terület volt a farm helyén. Sok utánajárással sikerült a Sapard-pályázat segítségével a farmlétesítés.
– Sokan felteszik a kérdést, hogy miért vágtam bele a farmlétesítésbe, mivel én kereskedô voltam. Nos, azért, mert úgy láttuk, hogy a kiskereskedelem nem jó irányba megy, és optimisták voltunk, ebben láttunk jövôt. Most itt állhatunk, igaz, sokan segítettek. Amíg ilyen árban megfizetik az általunk termelt tejet, tudunk gazdálkodni. Ne higgye senki, hogy dicsekedek, mert jól megfizetik a tejet, s jaj, de jól megy. Még nyereségrôl nem lehet beszélni. De ha fejleszthetjük az állatállományt, akkor reménykedhetünk. De még van tennivaló bôven.
Kedves-Tamás Gyopár
Kacsó Sándor
Furcsa advent Gyergyóban
A múlt, 1928
A jelen 2008
A kettô között nyolcvan év van, de helyezzük csak át a mába a múlt emlékeit!
Czimbalmas Tivadar
(folytatás az elôzô lapszámból)
Így sajnáltattam magam a feleségemmel, ameddig halogattam az utazást. Rosszul tettem, mert amikor már nem halogathattam tovább, úgy megtelt aggodalommal, ahogy alig-alig akart elengedni…
Gyergyóba kellett mennem újra, de Maroshévízre utaztam elôször, s onnan visszafelé jövet szálltam ki Gyergyószentmiklóson. A kiadóhivatal javasolta így. Maroshévízrôl panaszos levelek érkeztek faipari munkásoktól, Gyergyószentmiklósra pedig korábbi s már megírt panaszok ügyében kértek éppen engem. Hévízen azonban megfelelô szálloda sem volt, ismerôsöm meg éppenséggel senki. Minden fogózkodási lehetôségem az a két panaszos levél, amelyet a kiadóhivatal átadott. S no még az a trafikos, aki naponta a legtöbb lapot adta el…
Éjfél után érkeztem meg, reggelig a koszos és hideg váróteremben tanyáztam egy padon, fejem búbjáig behúzódva télikabátom gallérja mögé. De a trafikok szerencsére korán nyitnak, hogy kiszolgálhassák a munkába igyekvôket! Rokonszenvesek lettek elôttem a dohányzó emberek: ha nem volnának, tán nyolcig is itt rostokolhatnék a váróteremben, amelynek vastag volt már a levegôje a cigarettafüsttôl. No, ebbe belesegítettem én is, nem bosszankodhattam hát miatta. S ez is hozzájárul ahhoz, hogy a trafikok korán nyissanak…
Hat órakor a trafiknál voltam. Szennyes, megtiport volt a hó az úton, de ropogott a talpam alatt. S én olyan türelmetlenül ropogtattam meg elôtte néhányszor, hogy a trafikos, aki már távolról észrevett, készenlétben maga elôtt tolva rolója lakatkulcsát, lihegve megnyugtatott.
– Itt vagyok, kérem, itt vagyok. Mit tetszik parancsolni?
Csodálkozott, hogy nem cigarettáért voltam olyan türelmetlen, s tisztelettel meghajolt, amikor megtudta, hogy mi járatban vagyok. A trafikosok nagyon tisztelték az újságírókat! Elmagyaráztam, hogy miután estére már Gyergyószentmiklóson akarok lenni, mindössze ez az egy napom van Maroshévíz számára. Megmutattam a leveleimet, hogy íme azokkal szeretnék beszélni, akik ezeket a leveleket írták. Kerített is hamar egy gyereket, aki vezetôm legyen, de mindjárt azt is közölte, hogy amennyiben a levelek íróit nem sikerül elôkeríteni, úgy sincs semmi baj, elvisz ô engem olyanokhoz, akik elmondják ugyanazt, ami miatt a levélírók panaszkodnak.
– Tetszik tudni, munkásemberek ezek, mindegyiknek ugyanaz a baja: a nehéz élet…
Nehéz levegôjű, szűk ablakos lakásokban néztem bele a maroshévízi „nehéz életbe”. Tanított érezni a súlyát az is, hogy nehéz volt lélegezni is bennük, mialatt az asszonyok ziháló indulattal panaszolták, milyen keserves karácsonyi napokat éltek át. Tôlük még Krisztus születésének ünnepe is kenyeret rabolt el. A fűrészüzemek ugyanis beszüntették a hetibéreket és havifizetéseket, helyükbe napszámot vezettek be. Csak az átdolgozott napokat fizetik, karácsonykor pedig sok volt az ünnep, szombatját is ünnepelték sok helyen, másutt a harmadnapját is. Nem a munkások, a cégek ünnepeltek. De ez azt jelentette a munkásoknak és alkalmazottaknak, hogy éppen a nehéz téli napokban s éppen a karácsonyi ünnepek idôszakában kevesebbet dolgozhattak, tehát kevesebbet is kerestek. A napszám ugyanis nagyon kevés, abból nem lehet tartalékolni az ünnepnapokra. A férfiak napi keresete a legjobb esetben száz-százhúsz lej, de vannak nyolcvan-kilencven lejes napszámok is. Az asszonyok, lányok napszáma ötven-hatvan lej, ez a legtöbb…
Jegyeztem a panaszokat, talán fontoskodóbban is, mint kellett volna, de közben nyugtalanság kínzott belül, hogy … hiszen megírom én mindezeket, hogyne írnám, ha már ez a mesterségem, de hát lesz-e valami eredménye az egésznek? Mire számítanak ezek itt, milyen sikert várnak a cikkem nyomán? Egyenesen megkérdezni nem mertem, ebbôl érzéketlenségemre vagy mesterségem lebecsülésére gyaníthattak volna. De azért annyit megjegyeztem, hogy nem tudom sikerül-e meglágyítanom a munkaadók szívét. Sápadt, haragos tekintetű asszony öntötte rám éppen akkor a maga és a szomszédasszonyok panaszait. Most váratlanul felkacagott:
– Azt nem. A szívüket nem! – Aztán elkomolyodott, és szenvedélyes hangon folytatta: – De legalább látják, hogy velünk is törôdik valaki!
Ezekkel a panaszos levelekkel így hamar végeztem. Tisztázásukhoz nem volt szükség arra, hogy a bepanaszolt üzemeket is meglátogassam. Igazgatók, cégjegyzôk, munkavezetôk nyilván az én szívemet próbálták volna meglágyítani azzal, hogy milyen nehéz a gazdasági helyzet, nincs forgótôke, az adók és illetékek folytonosan nônek. Csak azért nem fogják szűkebbre a termelésüket, mert nem akarják szaporítani a munkanélküliek számát…
Az adókról és illetékekrôl azonban az én trafikosomnak is eszébe jutott valami. – Errôl a munkások nemigen beszélnek – mondta –, mert még nem érinti a zsebüket, de annál többet a kereskedôk, iparosok, háztulajdonos polgárok, tisztviselôk. Ô is kereskedô, ha csak trafikos is, amit hadirokkantságával érdemelt ki. Arról van szó, hogy van Maroshévíznek egy nagy szülöttje, Miron Cristea, a patriarcha. Szereti is a faluját, ami szép tôle ugyebár. Épített hát egy olyan szép templomot, hogy városba is beillenék – katedrálisnak. De éppen ebbôl lett a baj. Ha városba is beillik, legyen hát város Maroshévíz. Bukarestben a patriarcha, helyben egy községi kistisztviselô, aki városi fôtisztviselô akart lenni, szorgoskodott abban, hogy a községet várossá nyilvánítsák. Sikerült is aláírásokat szerezniük az alulról felküldött kérésre, a kormányzat pedig szívesen kedveskedett a patriarchának. Város lett hát a községbôl, s a háztulajdonosokra, kereskedôkre, kisiparosokra váratlanul olyan pótadók, városi illetékek, kirovások záporoztak, amilyeneknek azelôtt a nevét se hallották. Most hát a polgárság jó része tiltakozik, és azért harcol kétségbeesetten, hogy vegyék vissza tôlük a rangot, mert ôk falusiak akarnak maradni továbbra is. Hát ez is megírni való! Hadd érezzék a derék polgárok, hogy törôdik az ô zsebükkel is valaki… Bár nyilvánvalóan ez a „törôdés” marad minden vigasztalásuk, mert a patriarcha jóindulatú támogatását talán illetlenség kifogásolni…
Mondanom sem kell, nagyon is egyetértettem az okos trafikossal. Arra valóban nem számíthattam, hogy a riport hatása alatt a kormány kevesebb tiszteletet érez majd a patriarcha iránt s lemond kívánsága teljesítésérôl…
Erdélyi ezredek a világháborúban
A nagykocsordi ütközet
1919. évi április hó 20-án az 1. székely dandár, parancsra, 2 oszlopban Mátészalka felé visszavonult.
Az egyik oszlop végén a IV/I. önálló székely zászlóalj. A menet biztosítására baloldalvédül egy szakasz és 2 géppuska Gyôrtelek keleti szegélyére kikülönítve azon paranccsal, hogy az Ököritó felôl elônyomuló románokat mindaddig feltartóztassák, amíg az oszlop vége Gyôrtelektôl nyugatra a vasútat át nem lépi.
Midôn az oszlop vége Gyôrteleket elérte, de a vasútvonalat még át nem lépte, Gyôrtelek felé tüzérséggel hosszú román lovasoszlop közeledett.
Oldalvédünk erre azt a parancsot kapta, hogy fél óráig tartóztassa fel az ellenséget, azután Nagykocsordon át vonuljon be Mátészalkára. Az oldalvéd puskatűzzel megállította az ellenséget, és amikor a megadott idô letelt, félbeszakította a harcot. Az ellenség azonban széles vonalban azonnal megkezdte a támadást Nagykocsord felé, mire az oldalvéd Nagykocsord keleti szegélyén harcbaszállt vele. De a túlerôvel szemben már csak nehezen bírta magát tartani.
Ezért a 2. székely század Bydeskuthy százados parancsnoksága alatt a huszárszázaddal ellentámadásba ment, megtisztította Nagykocsordot az ellenségtôl és a falu keleti szélén túl nyomult elô. Ekkor egy igen érdekes, kiváló fegyvertény játszódott le. Görbetóhát felôl a vasút mentén nyugati irányban menetelt az Avas-Felsôfalun fôôrsül volt árkászszázad Magyar fôhadnagy parancsnoksága alatt. Egy harcjárôrrel találkozva, s a helyzetrôl tájékoztatva, rögtön oldalt fejlôdött és az M.H. irányába támadásra indult. Meglepô, hirtelen, gyönyörűen végrehajtott rohama, valamint a Nagykocsordból kifejlôdött támadás Gyôrtelekre vetette vissza az oláhokat.
Két román ágyú is zsákmányul esett. A románok vesztesége sebesültekben és lovakban igen nagy volt. Saját veszteség 4–5 sebesült. Bydeskuthy százados késôbb beszélt az oláh lovasosztály parancsnokával, aki ôszintén elmondta, hogy osztályából tiszt egyedül ô maradt meg 62 emberrel; a többi a harcban megsebesült és elesett.
E harc után Nagykocsord keleti szélén egy gyalogszakasz maradt egy géppuskával mint elôretolt táboriôrs. A többi Mátészalkára bevonult.
Mátészalkai ütközet
Április 20-án 6 óra tájban jelentések jöttek az 1. dandár parancsnokságához, hogy a IV/1. zászlóalj jobb szárnyán a szôlôkben, a présházakban román katonák mozognak. Tűzharc is volt, de a dandárparancsnokság mindezt hióbhírnek vélte, hisz az I. önálló zászlóaljnak ott kellett lennie.
Az éj Kocsordnál apró csatározásokkal telt el, hajnal felé pedig Mátészalka délkeleti részében román csellengôk jelentek meg. Erre Zankó százados a dandártól parancsot kapott, hogy az 1/2/II. önálló zászlóaljjal és a székely lovas géppuska-szakasszal nyomuljon elô a Fábiánházára vivô út mindkét oldalán és tisztítsa meg a szôlôket.
A IV/1. zászlóalj Mátészalka délkeleti részében volt elszállásolva. 1 ˝ század a Kraszna csatorna vonalat biztosította. Az éjjel csatározások voltak a Kraszna csatorna mentén. Április 21-én kora délelôtt Kolozsvári ôrnagy zászlóaljparancsnok zászlóalja szálláskörletébe tartott. Akkor a nyírcsaholyi út felôl román golyószóró kattogása hallatszott, és mindjárt látható is lett, hogy a románok a nyírcsaholyi útról a vasúti elágazás felé kezdenek felfejlôdni.
Elsô pillanatban lehetetlennek látszott, hogy a szállásukon pihenô székely csapatok ezt nem vették észre. Kolozsvári ôrnagy Mátészalka keleti szegélyén levô elhelyezési körletébe sietve, a zászlóaljat felriasztotta, és a zászlóalj- parancsnokkal levô Bydeskuthy századosnak azt a parancsot adta, hogy a falu déli részében elhelyezett két századdal a vasúti elágazáson keresztül támadjon.
A román különítmény tüzérséggel megerôsített 1–2 zászlóalj volt, amely Mátészalka délnyugati kijáratát érte el, és ott az él megakadva, a vasúti töltés mentén, arccal északkeletnek támadásba kezdett. A felriasztás után az árkászszázad Kolozsvári ôrnagy vezetése mellett a ladasi úritanyára, Bydeskuthy százados a 2. és 3. századdal és fél géppuskaszázaddal az ellenség déli szárnyát átkarolva, Mátészalka déli szegélyérôl kezdte meg a támadást. A támadás oly lendülettel lett végrehajtva, hogy 15–20 perc alatt visszavetette és a Veresháza és Csikó-hegy között elterülô szôlôk közé szorította a románokat, ahol a Zankó-zászlóalj és a Bydeskuthy-csoport által bekerítve, nagy részük megsemmisült. Egy gyalogszakasz géppuskával a déli Ilosvay-tanyára rendeltetett azon feladattal, hogy a románok és a 2 román ágyú visszavonulását akadályozza meg. Ez a hátbatámadó csoport azonban a nagyon mocsaras réten csak igen lassan jutott elôre, úgyhogy a románok visszavonulását csak géppuskatűzzel tudta zavarni.
Az oláhok szerelvényt, fegyvert és lôszert eldobálva, futva menekültek Nyírcsaholy felé. Veszteségük a csikóhegyi szôlôkben 4 tiszt és többszáz halott volt. Részünkrôl a IV/1. zászlóalj 4 embere sebesült.
Kercsó Alpár
Kisasszony
A jó szex öt titka
1. Élj szenvedélyesen!
Az erotika a fejben kezdôdik. Aki úgy gondolkodik, mint Sharon Stone, hasonló hatással lesz környezetére, mint a világsztár az Elemi ösztön című filmjében. A férfiaknak mindig csak az jár az eszükben! Na és? Kövesd példájukat! Aki napközben sokat gondol a szexre, annak teste – felgyorsult szívverésének és jobb keringésének köszönhetôen – felkészültebben várja az estét.
Az erotika legyen jelen hétköznapjaidban is ahelyett, hogy csak esetenként és esténként ébresztgetnéd! Ha napközben van néhány perced, engedd szabadjára fantáziádat, képzelj el forró jeleneteket, vagy ne vegyél fel bugyit, és gondolj arra, milyen pikáns lehetôségek is adódhatnak ebbôl. Az erotikus gondolatoknak ugyanolyan hatásuk van, mint a szerelemnek: kisugárzásod senkit sem hagy hidegen.
2. Az öndicséret szexuálisan vonzóvá tesz!
Az ego igazol: aki önmagát kívánatosnak tartja, azt mások is megkívánják! Az önkritika felér egy szexuális öngyilkossággal! Mindannyian ismerünk olyan nôket, akik Rubens szépségideáljának felelnének meg, mégis erotikát sugároznak. Titkuk: úgy szeretik önmagukat, amilyenek. Tehát: csodáld és kényeztesd csak bátran magad! Értékeld bársonyos bôrödet ahelyett, hogy a felsôcombon lévô ráncokat számolgatnád! Párod bókjait pedig fenntartás nélkül, örömmel hidd el! Szakíts az ideális nô képével! Senki, legkevésbé szerelmed várja el, hogy Claudia Schifferre hasonlíts. Esetleg próbálj meg többet mozogni: a sport nemcsak kívülrôl tesz szexissé, hanem belülrôl is pozitív változásokat eredményez, ugyanis ösztönzi a szexhormonok termelôdését.
3. Félre a cirkuszi mutatványokkal!
Az ágy nem cirkuszi porond, és ti sem vagytok akrobaták! Milyen is az álomszex? A szakemberek meghatározása szerint az, amikor két ember minden – testi, lelki és szellemi – síkon teljesen egymásra talál. Más szavakkal, a jó szex nem egyenlô az akrobatamutatványokkal, sokkal inkább az energia felépítéséhez, irányításához és elengedéséhez van köze. Elsô lépésként próbáld meg lélegzésedet összhangba hozni fokozódó izgalmaddal! Ilyenkor ösztönösen mélyeket lélegzel, de ezen túl figyelj arra is, hogy újra és újra megfeszítsd bizonyos izmaidat! Mozogj például zene ritmusára, így az érzés sokkal intenzívebbé válik.
4. A megszépítô távolság
A távolságtartás izgató, mert ki is bújna ágyba a legjobb barátjával?
A monogámia törvényszerűen egyhangúsághoz vezet. Már az elsô év folyamán a heti három alkalomról kettôre esik vissza az együttlétek száma, a következô három évben ez a szám további csökkenést mutat. Sajnos azonban, nemcsak a gyakoriság, hanem a szex iránti lelkesedés is egyre csökken. Ez azonban nem olyan, mint a rossz idôjárás, ami elkerülhetetlen. A kedvetlenség ellen létezik egy nagyszerű ellenszer, melynek a receptje egyszerű: maradj titokzatos!
A túlzott közelség elnyomja az erotikát, egy túlságosan intim kapcsolat könnyen válhat testvéri viszonnyá. Amennyiben megoldható, tanácsos néha egy lakásban, de külön szobában aludni. Szervezz kedvesed nélkül programokat! A nagyobb távolság izgalmasabb közeledést eredményez.
5. Állj mindenkor készen?
Néha-néha a szexuális életben is szükség van a pihenésre, a feltöltôdésre. A szexuális kedv ugyanis hullámzó. Léteznek olyan helyzetek, idôszakok, amikor nem érzed magad szexinek, vonzónak, ugyanis munkahelyi vagy egyéb problémáid annyira igénybe vehetnek, hogy már nem marad energiád a szexre. Ellenben, ha hormonjaid pozitív változást jeleznek, ne gondolj a házimunkára, a sok vasalatlanra, hanem csábítsd el ôt ott, a vasalódeszka és a ruháskosár között! Lepd meg, miközben tévézik. Ha esetleg az irodában jön meg a kedved, gyorsan küldj neki egy SMS-t vagy e-mailt, teletűzdelve kétértelmű utalásokkal!
Hamis hájas kiflik
Hozzávalók: 40 dkg liszt (fele rétes, fele sima), 25 dkg margarin, 10 dkg porcukor, 1 evôkanál ecet, 6 evôkanál víz, kevés só.
A töltelékhez: szilvalekvár, mák, dió.
A tetejére: vaníliás cukor.
Elkészítés: Elôzô nap összegyúrjuk a fenti tésztához valókat, és hűtôben pihentetjük. Másnap 2–3 mm-es vastagságúra kinyújtjuk, és 5–5,5 cm átmérôjű pogácsaszaggatóval kerek formákat kiszúrunk belôle. Megtöltjük kemény szilvalekvárral, vagy mákos, diós töltelékkel. Feltekerve kicsi kifliket formázunk belôle. Sütôpapírral kibélelt tepsiben, elôremelegített, 200 fokos forró sütôben 20 perc alatt megsütjük, és forrón vaníliás porcukorban megforgatjuk.
Egészség
A hosszú élet táplálkozási titkai
Mi a hosszú élet titka? Konzerválható a fiatalság? Leginkább rajtunk múlik, senki máson. Az öregedés elkerülhetetlen következményei (ráncok, memóriacsökkenés, szív- és érrendszeri betegségek, csontritkulás, daganatos betegségek) ugyanis nem pusztán a genetikán múlnak, hanem nagy részben az életstíluson, életmódon. A táplálkozásbeli módosítások – csakúgy, mint a rendszeres fizikai aktivitás – a „korkontroll-életmódtortának” csak egy szeletét képezik. Az alábbiakban bemutatjuk a korkontroll-táplálkozás legfontosabb receptjeit.
Növeljük a vitaminbevitelt
Az életkor elôrehaladtával a szervezet táplálékhasznosítása csökken, ami azt jelenti, hogy az elfogyasztott ételekben rejlô vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek kisebb mértékben szívódnak fel. Például a D-vitamint a szervezet a napfény hatására állítja elô. 70 éves korra a test ezen képessége 40%-ra csökken. Szükség van tehát a D-vitamin fokozott bevitelére. A B-vitaminiszükséglet szintén nô az életkor elôrehaladásával. Három B-vitamin-típus: folsav, B12-vitamin és B6-vitamin szükséges a homocisztein-szint megfelelôen alacsony szinten tartásáért a vérben. A homocisztein emelkedése számos kedvezôtlen változást hoz létre, pl. a memória romlását, szív- és érrendszeri betegségek kialakulására való hajlamot (European Journal of Pediatrics. 1998.)
Szükséges tehát a B6-vitamin-bevitelt 2 mg-ról 5 mg-ra, a B12-bevitelt 2 mikrogrammról 10 mikrogrammra emelni az évek során. A javasolt folsavbevitel 400 mikrogramm. Különösen nôknél nagyon fontos a csontritkulás megelôzése, amelynek egyik alappillére a kellô mennyiségű kalcium bevitele. Míg fiatal felnôtt (fogamzóképes) korban 800 mg a javasolt bevitel, a menopauzához érve ezt 1200 mg-ra ajánlott emelni. HRT (hormonkiegészítô terápia) mellett 1000-1200 mg, míg annak hiányában 1200–1500 mg a megfelelô napi mennyiség.
A gyümölcsök, zöldségek mágikus „anti-aging” hatásai
Számos vizsgálat eredménye bizonyította, hogy a bôséges gyümölcs-, zöldségfogyasztás nagy mértékben csökkenti a betegségek kialakulásának rizikóját, energikusabbak leszünk, és az elhízás veszélye is csökken. Minek tulajdonítható ez a sok kedvezô hatás? Az alábbiakból kiderül:
Az avokádó, olívabogyó és kókusz kivételével a zöldségek, gyümölcsök nem tartalmaznak vérnyomásemelô hatású nátriumot, a szív- és érrendszeri betegségek rizikóját fokozó koleszterint, és csak elenyészô mennyiségben tartalmaznak zsírt, mely magas kalóriatartalma miatt kerülendô.
Gazdag rostforrást képviselnek: Napi nyolc adag zöldség és gyümölcs megközelítôleg 27 g rostot tartalmaz, ami megfelel a napi ajánlott mennyiségnek (25–35 g). A rostdús ételek számos, életkorral összefüggô betegség megelôzésében kapnak kulcsszerepet, amelyek a következôk: cukorbetegség, magas vérnyomás, szív- és daganatos betegségek. A rostdús élelmiszerek emellett kevés kalóriát tartalmaznak, és telítettségérzést okoznak, ezért a fogyni vágyók étkezésének nélkülözhetetlen elemei.
A friss gyümölcsök, zöldségek legtöbbje kiváló komplex vitamin- és ásványianyag-forrás: van bennük kalcium, vas, magnézium, C-vitamin, béta karotin, folsav, kálium.
Az amerikai Rákkutató Intézet állásfoglalása szerint javasolt naponta öt adag gyümölcsöt, zöldséget fogyasztani. Vizsgálataik bizonyították, hogy minél többet eszünk ezekbôl, annál tovább maradunk egészségesek. Hogyan érhetjük el a leghatékonyabb vitaminbevitelt? Oly módon, hogy reggelire, ebédre és vacsorára is két-két adag zöldség kerül az asztalra (pl. egy paprika és egy paradicsom reggelire, brokkolileves és uborkasaláta ebédre, friss vegyes saláta vacsorára), emellett pedig elfogyasztunk pl. két almát délelôtt, két barackot délután.
(folytatás a következô lapszámban)
Sport
Jégkorong/ Válogatott
Magasabb értékcsoportba jutottak
A csíkszeredai Vákár Lajos Műjégpályán megrendezett diví-zió II-es felnôttjégkorong-világbajnokság A-csoportjában, április 10-én, csütörtökön a következô eredmények születtek: Belgium – Írország 9–1 (3–0, 4–1, 2–0). Gólszerzôk: De Herdt (1., 41.), Van Buren (3., 25., 28., 57.), Vercammen (16., 33.), Steinen (34.), illetve Hamill (23.). Büntetôpercek: 18–26 (ebbôl 10 perces fegyelmi T. O' Driscoll). Szerbia – Izrael 4–1 (0–1, 3–0, 1–0). Gólszerzôk: Pajics (30.), Ilics (34.), Gabrics (40.), Szretovics (55.), illetve Birbraer (9.). Büntetôpercek: 30–18 (ebbôl a szerb Brestovacnak 10 perces fegyelmi). Románia – Bulgária 16–0 (7–0, 4–0, 5–0). Gólszerzôk: Góga 3, Petres 2, Péter R. 2, Geru 2, Timaru, Virág, Moldován, Vargyas, Borsos, Adorján és Lupaşcu. Büntetôpercek: 4–8.
A 3. mérkôzések utáni rangsorban: 1. Románia 9 pont (gólarány: 39–0), 2. Belgium 9 pont (23–5), 3. Szerbia 6 pont, 4. Bulgária 3 pont, 5. Izrael 0 pont (4–23), 6. Írország 0 pont (6–29). Amint az látható, a romániai válogatott az elsô három mérkôzésen még gólt sem kapott. Ez 180 percnyi játékot jelentett úgy, hogy közben nem rezdült a Molnár Szabolcs (Progym) és Catrinoi Adrian (Steaua) kapusok által felváltva védett ha-zaiak hálója.
Április 11-én, pénteken a következô eredmények születtek: Belgium – Szerbia 5–4 (1–3, 2–1, 1–0, 0–0, 1–0) – hosszabbítás és büntetôütések után. Gólszerzôk: Vercammen (20.), Szarzynski (24.), Lipsonen (31.), Steijnen (54.), De Herdt (gyôztes büntetô), illetve Nadaszki (6.), Kovacsevics (9.), Koszics (14.), Szretovics (39.). Büntetôpercek: 16–14. Izrael – Bulgária 5–4 (2–1, 0–1, 2–2, 1–0) – hosszabbítás után. Gólszerzôk: Knitter (18.), Frenkel (20.), Geller (42.), Larin (47.), Birbraer (61.), illetve Bojadzsiev (1.), Milanov (26.), Blagoev (49.), Stefanov (50.). Büntetôpercek: 18–44 (ebbôl Morgunov végleges fegyelmi). Románia – Írország 21–1 (7–0, 5–1, 9–0). Gólszerzôk: Péter R. 3, Geru 3, Adorján 3, Petres 2, Góga 2, Timaru, Flueraş, Borsos, Virág, Flinta, Zsók, Vargyas és Moldován 1–1, illetve McCaul (24.). Büntetôpercek: 18–22.
Április 12-én, szombaton szabadnap volt. Április 13-án, vasárnap a következô eredményeket jegyezték: Szerbia – Bulgária 11–2 (6–0, 5–0, 0–2). Izrael – Írország 7–1 (2–0, 4–1, 1–0). Románia – Belgium 5–1 (2–1, 1–0, 2–0). Gólszerzôk: Adorján (11.), Timaru (19.), Timaru (21.), Petres (49.), Borsos (59.), illetve M. Morgan (17.). Büntetôpercek: 12–24.
Öt csíkszeredai gyôzelmének köszönhetôen a román válogatott feljutott a divízió I-es értékcsoportba, míg az utolsó helyen végzett Írország válogatottja kiesett. Dusan Kapusta szövetség kapitány legénysége úgy harcolta ki a feljutást, hogy mindössze két gólt kapott. A vasárnap este lejátszott utolsó mérkôzés után búcsúztatták a válogatottból visszavonuló Vargyas Lászlót és Geru Cătălint.
A torna díjazottjai. Legjobb kapus: Steljen Bjorn (Belgium). Legjobb hátvéd: Vargyas László (Románia). Gólkirály: Borsos Attila (Románia) – 9 góllal. A torna legjobb csatára: Geru Cătălin. A veterán Geru egyébként a legjobb passzolónak is bizonyult, hisz összesen 15 átadása után született gól az ellenfelek kapujába. Fair play-díj: Románia.
Vargyas László
1970. április 4-én született Gyergyóalfaluban. A jégkorongozás alapjaival szülôfalujában ismerkedett meg, majd a Gyergyói ISK-nál hokizott tovább. Az elsô edzôje Kercsó Csaba volt. Pályafutása során játszott még a Bukaresti Steauánál, a Dunărea Galaţi, Jászberényi Lehel, Újpest és a Dunaújváros együtteseinél. A Steauával Román-kupát nyert, Magyarországon pedig 7-szeres kupagyôztes és 4-szeres bajnok. 1986–89. között ifjúsági, 1990–91-ben utánpótlás, 1992–2008 között pedig felnôttválogatott. Legjobb eredménye válogatott szinten: 1988-ban az ifjúsági világbajnokság elit (A) csoportjában szerepelt, a válogatott edzôje akkor Rusu Stelian volt.
Geru Cătălin
1969. december 17-én született Galacon, és a Galaci 2. sz. Sportiskolánál kezdett hokizni, elsô edzôi Radu Şerban és Rusu Stelian voltak. Sportpályafutása csúcsát a Bukaresti Steauánál érte el, ahol sorra Ion Gheorghiu, Anton Crişan, Ion Ioniţă és Marius Gliga voltak az edzôi. 1986–87 között ifjúsági, 1988–89-ben utánpótlás, 1990–2008. között pedig felnôtt- válogatott. Legjobb nemzetközi eredményei: 1987-ben az ifi válogatottal feljutott az A-csoportba, 1988-ban az utánpótlás-válogatottal pedig a B-csoportban játszott. Ezt a vb-t Szapporóban rendezték, a válogatott edzôi pedig akkor Basa János és Gheorghe Florian voltak.
A múlt hét elején, Csíkszeredában lejátszott mérkôzések eredményei: Írország – Szerbia 13–1 (2–1, 3–0, 8–0), Belgium – Bulgária 8–1 (4–0, 1–1, 3–0), Románia – Izrael 13–0 (4–0, 5–0, 4–0), Bulgária – Írország 7–4 (2–1, 1–1, 4–2), Románia – Szerbia 10–0 (3–0, 4–0, 3–0), Belgium – Izrael 6–3 (2–2, 3–1, 1–0).
Románia tornagyôztes válogatottja. Kapusok: Adrian Catrinoi (Steaua), Molnár Szabolcs (Progym). Hátvédek: Cosmin Flueraş (Steaua), Vargyas László (Dunaújváros), Nagy István és Flinta Botond (HC), Góga Attila (Progym), Adorján József (klub nélkül), Kósa Endre (Sportklub). Csatárok: Ioan Timaru, Mihai Georgescu, Basilides László, Cătălin Geru (mind Steaua), Borsos Attila (Dunaújváros), Petres Tivadar, Antal Zsombor, Szabó István, Mihály Ede (mind HC), Moldován Ervin, Péter Róbert és Zsók Levente (mind Sportklub). Edzôk: Dusan Kapusta, Gál Sándor és Marius Gliga.
* * *
A csíkszeredai vb-vel párhuzamosan zajlott az ausztráliai Newcastleban a divízió I-es világbajnokság B-csoportjának küzdelemsorozata. Az egy hetet tartó mérkôzéssorozat után a következô végsô rangsor alakult ki: 1. Ausztrália 15 pont, 2. Kína 10 pont, 3. Spanyolország 10 pont, 4. Mexikó 6 pont, 5. Izland 4 pont, 6. Új-Zéland 0 pont.
A csoportelsô Ausztrália válogatottja feljutott a divízió I-be, Új-Zéland válogatottja jövôben a divízió III-ban folytatja.
Labdarúgás
Vasárnap itthon játszik a Jövô
Április 9-én, szerdán délután hétközi mérkôzéseket rendeztek a IV. Liga Hargita megyei csoportjában. A múlt hét közepén a Gyergyószentmiklósi Jövô csapata Csicsóban vendégszerepelt. A Keleti-Csoport keretében lejátszott mérkôzések eredményei: Csíkszeredai ISK – Csíkszentmihály 0–1 (0–0). Gólszerzô: Molnár Zsolt (44.). Csicsó – Gyergyószentmiklósi Jövô 2–0 (1–0). Gólszerzôk: Bodor Lóránt (42.) és Részegh Elôd (76.).
A IV. Liga Hargita megyei küzdelemsorozatának múlt hét végi eredményei. Keleti-Csoport. Gyimesközéplok – Csicsó 4–0 (1–0). Gólszerzôk: Ambrus Csongor (44. és 47. perc), György Antal (50. – öngól) és Csillag György (90.). Csíkszentmihály – Gyergyótölgyes 3–2 (2–2). Gólszerzôk: Molnár Zsolt (31.), Kovács István (42.), Ianovic Valentin (85.), illetve Enyed József (2. és 37.). Balánbánya – Csicsó 3–0. Ez a mérkôzés csak 11 percet tartott. Gólszerzôk: Donţu Dorin (2. – 11-esbôl), Mitocaru Ciprian (3.), Drian Mirel (8.). Az történt, hogy a csicsóiak késve érkeztek Csíkszeredába, és csak 7 játékossal léptek pályára. A 11. percben a csicsóiak egyik játékosa megsérült, a pályán hatan maradtak, így a játékvezetô a szabályzat értelmében lefújta a mérkôzést. A Balánbánya – Csíkszeredai ISK Start 2000 mérkôzést április 16-án, szerdán délután rendezték.
A Keleti-Csoport következô – sorrendben 25. – fordulójának (április 19–20.) műsora: Középlok – Tölgyes, Balánbánya – Csíkszentmihály és Gyergyószentmiklósi Jövô – Csicsó. A városunkban sorra kerülô mérkôzés idôpontja: április 20., vasárnap 17.00 óra. A mérkôzés játékvezetôi: Timár Zsombor, Csutak Loránd, Görbe Zoltán – mindhárman csíkszeredaiak. Megfigyelô: Horváth Vilmos – Csíkszereda.
A Nyugati-Csoport legutóbbi eredményei: Udvarhelyi Roseal – Farcád 0–1 (0–1). Gólszerzô: Veres László (12.). Szentegyháza – Keresztúr 3–0 (2–0). Gólszerzôk: Gergely Tibor (38. és 88.), Knobloch Zoltán (36.). Alsósófalva – Parajd 1–3 (1–2). Gólszerzôk: Tófalvi Zsolt (10.), illetve Dobtik Bogdán (2. és 30.), Kiss Attila (73.). Székelyszentmihály csapata szabadnapos volt.
A Nyugati-Csoport rangsorában: 1. Szentegyháza 48 pont/ 20 mérkôzés, 2. Parajd 36 pont/ 20, 3. Farcád 32 pont/ 20, 4. Udvarhelyi Roseal* 26 pont/ 20, 5. Alsósófalva 16 pont/ 21, 6. Székelyszentmihály 15 pont/ 20, 7. Keresztúr 14 pont/ 21. * Az Udvarhelyi Roseal csapata 13 ponttal büntetve.
A Nyugati-Csoport következô – sorrendben 25. – fordulójának (április 19–20.) műsora: Udvarhelyi Roseal – Parajd, Szentegyháza – Alsósófalva, Székelyszentmihály – Székelykeresztúr.
* A megyei szintű teremfocibajnokságban: Csíkszeredai Siculum – Gimi Udvarhely 5–7. A rangsorban: 1. Gimi Udvarhely 10 pont, 2. Keresztúr 9 pont, 3. Udvarhelyi Infopress 8 pont, 4. Udvarhelyi UH 7 pont, 5. Csíkszeredai Siculum 0 pont.
* Az ifjúsági bajnokságok legutóbbi eredményei. B-csoport: Udvarhelyi ISK – Maroshévíz 4–1. A Balánbányai Csíkszeredai ISK – Keresztúr mérkôzést április 19-én rendezik. C-csoport: Udvarhelyi ISK – Keresztúr 4–0, Szentmihály – Szentmárton 0–2, Balánbánya – Start 1–3, Maroshévíz – Gyimesközéplok 3–0, Szentegyháza – Lövéte 1–0. D-csoport: Gyergyói Elite – Gyergyói Jövô 4–1, Parajd – Maroshévíz 1–1, Udvarhelyi Budvár – Csíki Siculum 2–1, Parajd – Maroshévíz 1–1, Udvarhelyi ISK – Csíkszeredai ISK 2–0. E-csoport: Szentegyháza – Siculum 0–4, Budvár – Maroshévíz 0–0, Szentegyháza – Budvár 1–2, Maroshévíz – Siculum 1–3, Budvár – Siculum 3–2, Szentegyháza – Maroshévíz 2–1.
* A Hagi-kupa elsô szakaszának mérkôzései: Maroshévíz – Tölgyes 9–0, Tölgyes – Elite 0–12, Maroshévíz – Elite 1–4, Siculum – Csíki ISK 3–0, Csíki ISK – Balánbánya 0–6, Csíki Siculum – Balánbánya 2–1, Udvarhely – Keresztúr 14–3, Parajd – Keresztúr 1–3, Udvarhely – Parajd 11–0. Döntôbe jutottak: Gyergyói Elite, Csíkszeredai Siculum és az Udvarhelyi Budvár. A megyei szintű döntôre április 20-án, vasárnap Csíkszeredában kerül sor. A 9 órakor kezdôdô mérkôzések műsora: Csíkszeredai Siculum – Gyergyói Elite, Gyergyói Elite – Székelyudvarhelyi Budvár, Csíkszeredai Siculum – Székelyudvarhelyi Budvár.
* A Megyei Labdarúgó Egyesület keretén belül működô Fegyelmi Bizottság legutóbbi döntései értelmében a kászonaltízi C-csoportú ifjúsági csapatot bejelentett meg nem jelenés miatt 150 lejes pénzbírsággal sújtották. A Csicsó – Gyergyói Jövô mérkôzés eredményét (a pályán 2–0 volt a csicsóiak javára) 3–0 arányban a Csicsó csapata javára írták, mert a Jövô csapatában játékjog nélküli labdarúgó lépett pályára. A Gyergyói Jövô csa-patát 150 lejes pénzbírsággal sújtották. A szóban forgó játékos a büntetés kifizetése után léphet ismét pályára. A gyimesközéploki Bodor Áront 2 fordulóra szóló eltiltással büntették és 110 lejes pénzbírságot kell kifizessen. Négy sárgalap begyűjtése miatt egy-egy fordulós eltiltást kaptak a következô játékosok: Szép Levente (Szentmihály – büntetését már le is töltötte), Lôrincz Levente (Farcád) és Tófalvi Zsolt (Alsósófalva). A büntetés ebben az esetben fejenként 65 lej.
Jégkorong/Adomány
Felszerelést hoztak Gyergyóba
A Gyergyói-medencei gyermekcsapatoknak 46 rend teljes jégkorong-felszerelést hoztak április 9-én, szerdán a Román Jégkorong Szövetség és a Skoda Románia közös akciója keretében. A Skoda-karavánnak nevezett program célja, hogy a szükséges felszerelés, támogatás révén fellendüljön a romániai gyermek- és ifjúsági jégkorongsport. A Kovászna megyei Kézdivásárhelyen elkezdôdött akció keretében még az ország 12 városába – többek között, Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy, Brassó, Galac, Bukarest, Suceava, Buzău stb. – szállítottak, illetve szállítanak a világhírű sportszergyártó cégek (BAUER, CCM, JOFA, NIKE) termékeibôl összeállított felszereléscsomagot. Amint azt a gyergyószentmiklósi megnyilvánuláson jelenlévô Ileana Pisăutól, a bukaresti székhelyű cégkirendeltség képviselôjétôl megtudtuk, az ország 13 városában összesen 350 rend felszerelés került kiosztásra. Kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy a gyermekeknek szánt felszerelések összértéke hozzávetôleg 100 ezer euróra tehetô.
Városunkban ez alkalommal jelen volt Kurkó János György (fotó), a Román Jégkorong Szövetség elnöke is, aki a sajtónak nyilatkozva elmondta:
– Tizenegy hónapja lettem megválasztva a Román Jégkorong Szövetség elnökévé. Ígértem a gyermek- és ifjúsági jégkorongozók segítését, támogatását. Annak ellenére, hogy a Román Jégkorong Szövetség vezetôtanácsában tevékenykednek, bizonyos urak, mint például Antal István, Csíki András és Cristian Cârlan, minden vezetôségi ülésen, tizenegy hónapja, sorozatosan elutasítják ezt a lehetôséget, mivelhogy nem adunk felnôtt- csapataiknak ebbôl a támogatásból. A szövetség és a támogató partner kizárólag a fiatalok segítségét tűzte ki célul. A mostani körút során Gyergyószentmiklósra is elértünk. Ha a jövô évben is legalább egy ennyi adományt tudunk ide elhozni, akkor közel száz gyermek jégkorongozhat jó minôségű és korszerű felszerelésben. Az ide eljuttatott felszerelés a gyergyóalfalvi és a gyergyócsomafalvi gyerekekekre is vonatkozik, itt helyi szinten testvériesen és méltányosan megoldják az elosztást. Minôségi felszerelésrôl van szó, szerintem akár 8–10 évig is használhatják. Nagyon örvendek, hogy az elmúlt 10–11 hónap alatt sikerült ezt a partnerséget összehozni a Skoda Romániával, és sikerült ezt a 350 felszerelést megvásárolni. Tizenhárom aktív és kevésbé aktív hokiközpontban történik a felszerelés szétosztása. Szeretnénk egyes helyeken, ahová megyünk, kellemetlen helyzetbe hozni, ha lehet így fogalmazni, a helyieket, hogy az adomány láttán újraindítsák a jégkorongsportot.
Jégkorong/ Külföld
Gyôzelmekkel kezdtek a magyarok
Április 13-án, vasárnap Japánban, Szapporóban elkezdôdött a divízió I-es világbajnokság egyik csoportjának küzdelemsorozata. Az érdekelt magyar válogatott nagyon jól kezdte a küzdelmet, hisz gyôzelemmel rajtoltak. A hírek szerint a magyar csapat kicsit nyögvenyelôsen ugyan, de gyôzelmet aratott a gyengébb játékerôt képviselô, de lelkes észtekkel szemben. Alig 185 másodperc telt el a mérkôzésbôl, amikor Ivanov balról úgy lôtte el a korongot, hogy azt Szuper nem láthatta. A játékszer elsuhant Kovács lábai mellett, s kötényben a kapuba vágódott: 0–1. A 8. percben Ladányi kapott korongot, majd lôtt, s a játékszer a bal kapufánál álló Levkovitsh lábáról vágódott a hálóba. A 11. percben emberelônybe került a magyar csapat. A következô támadás során Ladányi passzát Vas Márton küldte kapura, és az észt kapus bevédte a nem túl erôs lövést.
A második harmadban kettôs emberelônyben egyenlítettek az észtek (2–2), majd Polozov közelrôl kotort a magyar kapuba egy korongot (2–3). A második harmad utolsó percében Gröschl fonákkal nagyon jól passzolt Kovács elé, aki tiszta helyzetben a kapu bal oldalába lôtte a játékszert (3–3).
Az utolsó játékrész ötödik percében Ennaffati laposan lôtt, a korong kipattant, de Kovács Csaba ott termett, s kapuba lôtt (4–3). A harmad 12. percében megszületett az ötödik magyar gól, amely a gyôzelmet jelentette: Fekete közelrôl volt eredményes (5–3).
Eredmény: Magyarország – Észtország 5–3 (2–1, 1–2, 2–0). Gólszerzôk: Ladányi (8.), Vas M. (12.), Kovács Cs. (40., 46.), Fekete (52.), illetve Ivanov (4.), Makrov (25.), Polozov (35.). Vezették: Pawel Meszynski (lengyel), Jacob Matheson (norvég), Ratislav Krpelec (szlovén). Büntetôpercek: 12–10. Az elsô versenynap további eredményei: Ukrajna – Horvátország 4–0 (1–0, 1–0, 2–0) és Japán – Litvánia 5–0 (4–0, 0–0, 1–0).
Április 14-én, hétfôn: Ukrajna – Észtország 3–1 (0–0, 2–1, 1–0), Japán – Horvátország 3–0 (1–0, 0–0, 2–0) és Magyarország – Litvánia 6–0 (2–0, 2–0, 2–0). A magyar válogatott góljai közül négy találat emberelônyös helyzetben született: Vas M. a 11., Ocskay a 12., Palkovics a 30., míg Ladányi a 60. percben talált emberelônyös szituációban az ellenfél kapujába. A magyar válogatott másik két gólját Kovács Csaba lôtte büntetôbôl a 37. percben, illetve Ocskay Gábor másodszor is betalált az 59. percben. Csak Ocskay második góljánál voltak azonos létszámban a pályán a csapatok.
A gólok története: a 11. percben Vas Márton közelrôl lôtt a litván kapuba (1–0), majd egy perc múlva Ocskay növelte az elônyt (2–0).
A második harmadban a kapu mögötti plexirôl visszajövô korongot Palkovics lôtte a megdermedt védôk között a kapuba (3–0). Szintén ebben a harmadban Kovács Csaba büntetôbôl, higgadtan lôtt az ellenfél kapujába (4–0).
Nagy lendülettel kezdtek a harmadik jétékrészben a magyarok, ennek a harmadnak a végén lett eredmény, hisz az 59. percben Ocskay, majd Ladányi is betalált, így alakult ki a mérkôzés fölényes végeredménye.
A 2. mérkôzések utáni rangsorban: 1. Magyarország 6 pont (11–3), 2. Japán 6 pont (8–0), 3. Ukrajna 6 pont (7–1), 4. Észtország 0 pont (4–8), 5. Horvátország 0 pont (0–7), 6. Litvánia 0 pont (0–11).
A magyar válogatott játékoskerete. Kapusok: Szuper Levente, Hetényi Zoltán. Hátvédek: Tokaji Viktor, Horváth András, Szélig Viktor, Sille Tamás, Svasznek Bence, Kangyal Balázs, Ennaffati Omar. Csatárok: Ocskay Gábor, Palkovics Krisztián, Vaszjunyin Artyom, Vas Márton, Peterdi Imre, Ladányi Balázs, Gröschl Tamás, Holéczy Roger, Kovács Csaba, Benk András, Majoross Gergely, Fekete Dániel és Vas János. Szövetségi kapitány: Pat Cortina.
Április 15-én, kedden szabadnap volt. Április 16-án, szerdán a Horvátország – Észtország, Ukrajna – Litvánia és a Magyarország – Japán mérkôzéseket rendezték. A találkozók lapzárta után értek véget. Április 17-én, csütörtökön szünnap. A magyar válogatott további mérkôzéseinek idôpontja: április 18., péntek: Magyarország – Horvátország (romániai idô szerint 10.30 órai kezdettel). Április 19., szombat: Ukrajna – Magyarország (14.00 órától). A további mérkôzések műsora: április 18-án, pénteken: Észtország – Litvánia (7.00 óra) és Japán – Ukrajna (14.00). Április 19-én, szombaton: Litvánia – Horvátország (7.00) és Japán – Észtország (10.30).
Síugrás
Készülôdnek a következô idényre
A 2007/2008-as idény befejezése után folytatódik a tekerôpataki síugrók felkészülése – tájékoztatott Bernád Csaba, a Kútfô SK elnöke. Amint azt megtudtuk, a tekerôpataki síugrók március végén és április elején a Nagyvárad melletti Május 1 helységben voltak. Ezt követôen, az április 6–13. közötti idôszakban a síugrók a Brassói Dinamónál vettek részt felkészítôn. A következô sportolókról van szó: Kozma Szilveszter, felnôtt és ifjúsági országos bajnok; Gál Szilárd, a gyermekválogatott tagja, országos 3. helyezett; Fülöp Szilveszter, a gyermekválogatott tagja, országos elsô helyezett. Az országos síugró bajnokságot az ausztriai Villach-ban rendezték meg 2007 novemberében. A síugrók jelenleg (az április 14–21. közötti idôszak) szünetet tartanak a felkészülésben. Az alig egyhetes pihenés után elkezdôdik a nyári felkészülés a következô, 2008/2009-es idényre. A nyári idényben – a tervek szerint – műanyag borítású sáncokon zajlanak majd az edzések, illetve a felkészülés a következô külföldi helyszíneken: Zakopane – Lengyelország, Liberec – Csehország, Villach – Ausztria, Eisenertz és Interzarten – Németország.
Május hónap végén a román válogatotthoz csatlakoznak azok a gyermekek is, akik idén februárban kezdtek el ismerkedni a síugrás alapjaival. Tervbe van véve, hogy folytatják a veteránbajnokság küzdelemeit is, amelynek elsô fordulóját idén januárban rendezték meg a Brassó megyei Szecselevárosban. A következô két veteránversenyt, a tervek szerint, a szintén Brassó megyei Barcarozsnyón és Tekerôpatakon rendezik meg – közölte lapunkkal Bernád Csaba, a Kútfô SK elnöke.
Teremfoci
Április 16-án, szerdán kerültek lejátszásra a teremlabdarúgó II. Liga 2. csoportjában korábban elnapolt Sepsiszentgyörgyi Spicom – Dava Déva és a Piskitelepi Spicom – Marosvásárhelyi City’us II. mérkôzések. Ezzel koránt- sem zárul le a 2007/2008-as bajnoki idény, hisz a szakszövetségnek döntenie kell még egy mérkôzés ügyében, nevezetesen a Dava Déva – Real Craiova találkozó eredményérôl. A 19. forduló műsorán szereplô mérkôzésre a vendégek késve érkeztek, mert, mint mondották, útközben elromlott az ôket szállító jármű, így a bajnoki találkozó nem került lejátszásra. Az elmaradt találkozoktól függetlenül már biztos, hogy a csoportelsôséget a marosvásárhelyi City’us II. csapata szerezte meg.
Az is biztos, hogy a teremlabdarúgó II. Liga 2. csoportjában szerepelt Gyergyószentmiklósi Elite csapata az 5. helyen zárt a bajnokságban. Ez a helyezés a bajnokság eleji célokhoz – dobogós helyezés elérése – képest várakozáson alulinak mondható.
A II. Liga I. csoportjában múlt héten a rájátszás 5. fordulóját rendezték. Eredmények: Metropolis Bukarest – Amia International Bukarest 6–7, Blazer Brăila – Athletic Bukarest 8–3.
A rájátszás 5. fordulója utáni rangsorban: 1. Athletic Bukarest 15 pont, 2. Braila 14 pont, 3. Amia International 6 pont, 4. Metropolis 1 pont.
Progym/ Közgyűlés
Elnapolták az éves közgyűlést
Objektív okok miatt elmarad a Progym SK jégkorong-szakosztályának április 25-re tervezett közgyűlése. Az éves tevékenységi beszámolót, illetve a tisztújítást is magába foglaló gyűlésre egy késôbbi idôpontban kerül sor. A klub illetékeseinek ígérete szerint idôben tájékoztatják majd a közvéleményt és az érdeklôdôket – a sajtón keresztül – a közgyűlés új idôpontjáról.
A sportrovatot szerkeszti: Rokaly Zsolt
Horoszkóp
Április 17 – 23.
KOS (III.21-IV.20.)
Bízzon magában, a tudásában, de ha szükséges, kérjen segítséget! Van valaki a környezetében, aki szívesen meghallgatja. Kedvességével, tudásával elűzi rossz hangulatát. Csak az ég szerelmére, tegye már félre makacsságát!
BIKA (IV.21-V.20)
Olyan élmények érhetik, melyek megrendítik az emberekbe vetett bizalmát. Ön csak egyszer tud csalódni valakiben, másodszorra már nem ad rá lehetôséget. Munkájában válságok sorozata ütheti fel a fejét.
IKREK (V.21-VI.21.)
Remekül meg tud gyôzni bárkit arról, hogy céljai és tervei kivitelezhetôek, s bízhatnak abban, hogy sikerre viszi azt, amibe belekezdett. Egész lényére nagy hatással lehet egy szerelem, amely nagyon sok területet érint majd az életében.
Remekül meg tud gyôzni bárkit arról, hogy céljai és tervei kivitelezhetôek, s bízhatnak abban, hogy sikerre viszi azt, amibe belekezdett. Egész lényére nagy hatással lehet egy szerelem, amely nagyon sok területet érint majd az életében.
RÁK (VI.22-VII.22.)
Családtagjai, idônként erôszakos módon, szeretnék meggyôzni saját véleményük hitelességérôl, amibôl veszekedés is kialakulhat. A napi gondok eltörpülnek, ha van kire jóérzéssel gondolnia.
OROSZLÁN (VII.23-VIII.23.)
Lehet, hogy ettôl néha szenved, de jelenlegi párja, vagy leendô kedvese éppen ezt a tulajdonságát fogja imádni. Jelesül azt, hogy Ön az otthon melegének megtestesítôje. Szeret kényeztetni, odaadóan gondoskodó lenni.
SZŰZ (VIII.23-IX.21.)
Ez a hét nem az egyhangúság, a visszavonultság jegyében fog eltelni. Bizonyos dolgok valószínűleg átértékelôdnek az életében. Egy pánikreakció, vagy hipochonder mivoltából kialakult, képzelt félelem, rávezetik arra, hogy többet törôdjön magával.
MÉRLEG (IX.24-X.23.)
A mostani idôszak meglehetôsen nagy változásokat hoz majd a gondolkodásmódjában. Elképzelhetô, hogy türelmesebb lesz a környezetével, de ezt az újabb szerelemmel járó stressz okozza. Ne bízza el magát, figyeljen másokra is.
SKORPIÓ (X.24-XI.22.)
Izgalmas pillanatokat élhet át a munkahelyén, szórakozóhelyen vagy az iskolában. Ezért, mindenképpen célszerű hétvégére olyan programot választania, ami segít a felgyülemlett feszültségek oldásában. Szerelmi élete hullámzó.
NYILAS (XI.23-XII.22)
A közeljövôben berobbanhat valaki életébe, aki gyökeresen felforgatja a hétköznapjait. Lehet, hogy eleinte úgy érzi, ez a kapcsolat nem illik Önhöz. Esetleg tart a hirtelen változástól. Ne meneküljön elôle! Adjon esélyt magának, hogy kipróbálja, milyen az igazi tűz! Munkában viszont legyen óvatos.
BAK (XII.23-I.20.)
Munka, illetve állásügyben érdemes egyszerre több vasat tartania a tűzben, mert nehéz elôre megmondani, mikor melyik terv ígéri a lehetô legnagyobb hasznot. Érzelmi élete most aktív.
VÍZÖNTÔ (I.21-II.19.)
Az elmúlt idôszak sok energiáját emésztette fel, ezért itt az ideje, hogy oldódjon egy kicsit. Ne törôdjön azokkal, akik emiatt esetleg megszólják! Nekik egy a lényeg: jó sok pénzt hozzon a konyhára, aztán ne legyen útjukban.
HALAK (II. 18-III 20.)
Sokat beszélget a barátaival arról, miben látják az egzisztenciális gyarapodás útját. Jó tippeket kaphat tôlük, ám mégse kéne ezeket kontroll nélkül elfogadni! A partnere idegeire mehet azzal, ha teljesítés helyett mindig mindent megmagyaráz.
ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...
Diszkóban táncol egy lány és egy pasi:
– Mielôtt megismertelek, merô sivatag volt az életem! – mondja a pasi.
– Akkor biztosan azért táncolsz úgy, mint egy teve!
* * *
– Pistike, mondj egy tagadó mondatot!
– Gyuri megette az uzsonnámat.
– De hát hol van ebben a tagadás?
– Gyuri tagadja.
* * *
A székely legény esküvô utáni napon azt mondja a feleségének:
– Asszony! Ha én hazajövök a munkából, és féloldalt áll a kalapom, akkor te mész a szobába, húzod fel a szoknyádat, és szétteszed a lábad.
Asszony:
– Jól van. De ne adja az Isten, hogy ha te hazajössz a munkából, és nekem csípôn van a kezem, akkor neked ne álljon félre a a kalapod!
* * *
– Tetszik az új szobalány, Móricka?
– Ki nem állhatom. Legszívesebben belemarkolnék a hajába, és a nyakába harapnék, ahogyan apukám szokta.
* * *
– A következô hirdetést szeretném feladni: „Kétéves sziámi macskám elveszett. A megtalálónak 150 000 forint jutalmat fizetek.”
– De, uram, nem túlzás ez?
– Nézze, ez a macska volt a feleségem kedvence! Ráadásul az erdô mélyén ástam el, senki nem fogja megtalálni!
* * *
A zebra egy farmra kerül, ahol ismerkedni kezd a háziállatokkal. Megkérdezi a lótól, hogy ô mit csinál, erre a ló:
– Én húzom a szekeret.
Továbbmegy, meglátja a tehenet, és tôle is megkérdezi, hogy mit csinál. A tehén ezt válaszolja:
– Én adom a tejet.
A zebra odamegy a bikához és kérdi, hogy mit csinál. Erre a bika így felel:
– Vedd le a pizsamádat és megtudod!
* * *
Az öreg zsidó átadja a fiának a boltot.
– Fiam, holnaptól te leszel az új bolttulajdonos. Én nyugdíjba megyek. De azért ma még itt maradok veled, hogy megtanítsalak eladni. Légy figyelmes fiam!
Bejön egy vevô:
– Kérnék 10 kg fűmagot.
– Szóval 10 kg fűmag meg egy locsolócsô.
– Minek nekem locsolócsô?
– De uram – mondja a zsidó –, a füvet valamivel meg is kell öntözni.
– Tényleg, igaza van.
– Szóval 10 kg fűmag, egy locsolócsô meg egy fűnyíró.
– Dehát nem kértem én fűnyírót!
– De uram, a füvet valamivel le is kell nyírni.
– Tényleg. Akkor azt is kérném.
A vevô fizet és távozik. Mondja az öreg zsidó:
– Látod fiam. Így kell ezt csinálni. A vevô egy árut kért, én hármat adtam el neki. Most te jössz.
A fiú beáll a pult mögé. Bejön a vevô:
– Jó napot. Kérnék egy doboz tampont.
– Más nem lesz?
– Köszönöm nem.
– Szóval egy doboz tampon meg egy fűnyíró!
– Fűnyíró??? Mi a francnak nekem fűnyíró???
– Ha már egyszer el van cseszve a napja, akkor legalább nyírja le a füvet!
* * *
Doktor úr, a feleségem azt mondja, hogy álmomban beszélek. Mit tanácsol, mit tegyek?
– Semmit olyat, amit nem lenne szabad.
Copyright (c) Kisújság Alapítvány - 2008
Ezen honlap tartalma (egészében vagy részleteiben) nem
sokszorosítható vagy publikálható semmilyen formában,
a kiadó előzetes beleegyezése nélkül!
|