Kisújság-olvasók figyelmébe!
Már kapható a:
GYERGYÓI KISÚJSÁG ÉVKÖNYV 2008.
A Gyergyói Kisújság szerkesztôsége lehetôséget biztosít arra, hogy a lapunkat ismerô, távolba szakadat gyergyóiak (és nemcsak) megrendelhessék a Gyergyói Kisújság évkönyvét.
Megrendeléseket az alábbi címeken (e-mail cím, postai cím), illetve telefonszámon fogadunk:
e-mail: kisujsag@hr.astral.ro
tel.: 004-0266-364.941
Postai cím: 535500 Gheorgheni, jud. Harghita, p-ta Libertătii nr. 22., Romania
A Gyergyói Kisújság lehetôséget biztosít arra is, hogy elôfizessenek a lapra mindazok, akik eddig csak internetes formában fértek hozzá kedvenc heti olvasnivalójukhoz.
A világ bármely pontján élô Kisújság-olvasók a fenti címeken, illetve telefonszámon fizethetnek elô lapunkra.
Gyergyói Kisújság ügyfélszolgálat
Az országépítô
Egy jelölt naplójából
Nagyon fontos lettem. Mindenhol ott vagyok, ahol két fedôt összeütnek. Imádok szerepelni. Olyan jó a figyelem középpontjában, a szemek sugarában fürdôzni. Felemelô érzés, ahogy nagy csinnadrattával megérkezem, és én vagyok a VIP, a nagyon fontos személy. Lesik szavamat, mozdulataimat, értékelik mosolyomat, boldogok a kézfogásomtól, szinte dorombolnak, ha szóba állok velük, a választókkal. Kicsivel beérik. Nem is gondoltam volna, hogy ilyen egyszerűen lehet kezelni a szerencsétleneket. Elég, ha meghallgatod panaszaikat, majd ígéred a toronyórát láncostól, aztán még ráteszel egy lapáttal abból, amit nem is kértek, s máris te vagy a legmegértôbb, a legjobb, a legalkalmasabb jelölt. Imádom a karakteremet. Igaz, mondogatták az elején a kampánycsávók, hogy ezt kell majd mondani, vagy azt kell majd ígérni, de most már azt mondok, amit akarok. Megbíznak bennem. Mondták is, hogy ilyen tanulékony, ennyire fogékony jelölttel még nem dolgoztak. Ez vagyok én. Ragyogó elme. Rögtön ráhangolódtam az elvárt szerepre. Már diákkoromban is mondták, hogy miért nem jelentkezem a színire, de ilyen hajlékony gerinccel tudtam, a politikai pálya az én asztalom. Kedvenc slágerem a Csinibabából egy picit átköltve: Imádok élni, imádok a mások pénzén hajnalig mesélni. Imádok kapni, imádok a sültekbôl jó nagyot harapni. Lalla la-la, lalla la-la! De szép az élet! Imádom azt, ha sok pénzt adsz, imádom, ha mindenki engem választ. Ha nyerek feszt (Nem vagyok rest), imádom ezt, ezerszer el kell dalolnom. Imádok tenni, imádok más nevében kölcsönöket venni. Imádok kérni, imádok az embereknek sok mindent ígérni. Lalla la-la, lalla la-la! De jó, hogy élek!
Hát nem csodálatos? Azért van költôi vénám is. Átköltôi. És pénzköltôi is, hahha ha-ha, hahha ha-ha! De szép az élet! Sajnos, a kampánystáb nem engedte, hogy felhasználjam a dalt a kampánykörúton. Azt mondták, az emberek nem értenék meg, vagy teljesen félreértenék, pedig szerintem menô lettem volna.
Mondom, hogy nagyon fontos vagyok. Ez eléggé megterhelô, mert nem telik el nap, hogy három, de inkább négy-öt eseményen ne vennék részt. Konferenciák, tájékoztatók, beszámolók, kiállítások, könyvbemutatók, avatóünnepségek, alapkôletételek, sportesemények, kulturális rendezvények, különbözô napok (országos-, megyei-, városi-, vidéki-napok, idôsek, fiatalok, gyermekek, anyák napja) ünnepségei, s még nem beszéltem a vallási ünnepségekrôl, búcsú hátán búcsú, meg az a sok fórum. Sorolhatnám napestig, hol, mi mindenen kell részt vennem egy-egy konzultációs körúton. A sok lótás-futásban már fogytam is vagy három kilót. S ez még csak a kampány kezdete. Mondjuk, rám fér, mert elég dagi vagyok.
Szóval, annyira fontos lettem, hogy én építem az országot. De most komolyan! A kampány során elôször elmondom, hogy mit építettünk eddig: aszfaltutakat, autópályákat, sportcsarnokokat, tornatermeket, művelôdési házakat, szemétlerakókat, tömbházakat fiataloknak stb. Aztán felsorolom, hogy miket újítottunk fel: fűtéshalózatokat, ivóvízhálózatokat, szennyvízhálózatokat, városi vécéket, iskolákat, bentlakásokat, hidakat stb. Ezek után pedig elmondom a betervezett további építéseket, feljavításokat. Ezt most nem sorolom fel, mert túl hosszú lenne, de kb. minden, ami nem szerepel az elôzô megvalósítások között. Most éppen a vidék jókedvét intézem, mosolyogni fog mindenki, ha addig élek is. Mert, kérem szépen, egyáltalán nem elég az, hogy leaszfaltozom az utakat, vagy ivóvíz- és csatornahálózatokat építek, az emberek mindennapjaival, gondjaival, ügyes-bajos dolgaival is kell foglalkoznom. Azon kell dolgoznom, hogy mosolyt varázsoljak a székelyek arcára. A többi az szomorkodhat, de nekik röhögniük kell, ha beleszakadnak is, még ha semmi okuk sincs rá, akkor is.
Ugye, mosolyogni fogtok értem vagy legalább tôlem?
Ábrahám Imre
Túl az óvás idején
A polgármester sajtótájékoztatóra hívta a média képviselôit, hogy elmondja, a Központi Választási Iroda segítségét kérte egy ügy tisztázása végett, pontosabban a vezetô pozícióban lévô köztisztviselôk polgármesteri jelölésével kapcsolatban. Elmondta, azért fordult a központi irodához, mert a városban a jelölések kapcsán kialakultak félreértések, több ügyészt, jogászt is megkérdezett, és a válaszok különböztek, ezért kérte az iroda segítségét. A központi iroda válaszolt, igaz egy Prahova megyei szervezethez címezték a levelet, mert valószínű ott is ilyen kérdések merültek fel, tudtuk meg a polgármestertôl, és ezért van ez a címzés. A válaszlevélben feltüntették a hatályban lévô törvényeket is, melyet a polgármester átadott a sajtó képviselôinek. Elmondta, „azon köztisztviselôk, akik vezetôi tisztséget is töltenek be a hivatalban, és indulnak ezen a választáson a polgármesteri szék megszerzéséért, kötelességük a törvény értelmében lemondani, és nem felfüggeszteniük kell a munkájukat.”
Dr. Weil Gyula esetében a polgármester nem szólt konkrétumokról, de mint mondta, abban biztos, hogy Nagy István jegyzô nem mondott le tisztségérôl, csupán a felfüggesztését kérte.
– A központi bizottság kiközlése értelmében a polgármesteri tisztség „demnitárnak” van nyilvánítva, és aki ezért a tisztségért jelölteti magát, az le kell mondjon jelenlegi munkájáról. Abban az esetben, ha ez nem történik meg, és az illetô megnyeri a választásokat, a törvényszék érvénytelenítheti az eredményt, és egy új választás következik, ami sok pénzébe kerül a városnak, kidobott pénz.
Amint a polgármester elmondta, a helyi választási irodának is közölte a központi iroda válaszát.
Ugron Ildikó ügyész, a gyergyószentmiklósi választási bizottság elnöke kérdésünkre elmondta, nem tartozik az ô hatáskörükbe. A jelölések lejártak. A fellebbezéseket a jelölés lezárta utáni negyvennyolc órán belül lehetett volna benyújtani. Meg volt adva a lehetôség, ki volt függesztve, lehetett volna óvást tenni. A Nagy István jelölése végleges, törvényes.
Baricz-Tamás Imola
Párhuzamok (19.)
Annyit hallani a téglagyárról és a téglagyáriakról. Nézzük csak, mit tudhatunk meg a Csíkvármegye 1914. május 8-i számában közölt igazgatósági jelentésbôl:
„(…) Bár vállalatunk a Gôztéglagyár r.t. még mindig a kezdet nehézségeivel küzd, – azért az 1913. esztendô elvitázhatatlanul bebizonyította azt, hogy iparvállalatunk e városnak és környékének életszükségletét képezi (…)
A ki megfigyelte az elmúlt évek építkezési anyag szükségletét s különösen a tégla szükségletet, az megérti és méltányolja, hogy mit jelent… vállalatunk.(…)
A helyi fôgimnázium építéséhez szükséges cca. egy millió darab tégla mennyiséget minden nehézség nélkül kiszállítottuk, s a környék téglaszükségletét kielégítettük.
Az 1913. esztendô egyuttal anyagunk jóságáról is minden aggályt eloszlató bizonyságot szolgáltatott, mert anyagunkat a legkényesebb államépítkezéshez minden fenntartás nélkül elfogadták és alkalmazták.
Ha valamilyen nehézséget okozó körülmény mégis jelentkezik, ez onnan származik, hogy az r.t. nem számolva egy ilyen kifogástalan és modern iparvállalat költségeinek nagyságával, olyan alaptôkét tartott elégségesnek, amellyel egy ilyen iparvállalat aggodalom nélkül üzembe nem helyezhetô. R.t-unknak kölcsönhöz kellett folyamodnia, s itt minket is érzékenyen érintett a pénzügyi és gazdasági válság, amely pedig nyomtalanul vonult volna el felettünk, – ha beruházásainkat teljesen saját pénzünkön végeztük volna.
Miután azonban az iparvállalatnak szükségszerűsége, s egyenesen közgazdasági missziót teljesítô mivolta beigazolódott, de beigazolódott az is, hogy szakszerű, fáradhatatlan munka árán még az így devalvált siker is megállapítható eredménynek minôsíthetô;
– közeledni látjuk azt az idôt, amikor alaptôkénket nagyrészt részvényeseink megértése folytán gyarapíthatjuk (…)
– Még az 1913. esztendôben is felszereléseinket és berendezéseinket gyarapítanunk kellett s így 4484 K 05 fillér értékben szivattyútelepet létesítettünk, amely az anyag árok vízmentesítésére szolgál; míg 15387, 87 K értékben a gyártelepek teljesítôképességét elôsegítô építkezéseket foganatosítottunk.
– Kölcsöneink után cca. 18000 K kamatot fizettünk, s ingatlan vételre 2536 K 39 fillért fordítottunk. Gyártelepünk mai állapotában teljesen befejezettnek mondható (…)”
A Gyergyó – egyebek mellett – iskolai rendezvényrôl is beszámol 1914. május 10-én megjelent számában:
„Az irgalmas nôvérek intézete folyó hó 3. napján szép sikerű zenevizsgát szervezett. A változatosan elrendezett hosszú és gazdag műsor minden egyes számát valóságosan gyönyörködve hallgatta végig a nagyszámú közönség. A kis elemi iskolásoktól fel a nagypolgári iskola növedékéig valamennyien nagy ügyességgel és precizitással adták elô zongora és cimbalom számaikat. Az énekkar csinos ruházatának megfelelôen szép sikerrel mutatta be darabjait, melyeket Deér Lujza nagy sikerrel elôadott tréfás daljátéka fejezett be. A nagy gondossággal kiválasztott költeményeknek igen szépen, kellemes hangon való elôadásában kitűntek Páll Annuska és Páll Juliska, az intézet volt növendékei, míg az iskola növendékei közül szép sikerrel monológot adott elô Csiby Annuska, melodrámát Szabó Etelka.
Az ünnepélyt az Álom című vígjáték sikeres elôadása fejezte be.”
Ollózta: Bajna György
Anyák napja
Május elsô vasárnapján az édesanyákat ünnepelik. Szokásához híven a Lorántffy Zsuzsanna Nôegylet idén is megünnepelte ezt a napot, ezúttal is tíz anyukát hívott meg vasárnap délelôtt az egylet székházába. A korábbi években a nôegylet meghívottjai voltak a sokgyerekes anyák, az unokákat nevelô nagymamák, a várandós nôk. Az idén a sérült gyerekeket nevelô anyukákat köszöntötték. Gálné Esztegár Ildikó, a nôegylet elnöke szólt az anyukákhoz, elmondta, a mindennapok hôsei szeretettel veszik körül gyereküket, óvják a kicsiket, vigyázzák a családot, birtokában vannak az életmentô erônek, mely a sok megpróbáltatáson átsegíti. Az emberi lélek egy csodahangszer, csak kell tudni, hogyan nyúljunk hozzá, és a sérült gyerekek anyukái értenek igazán a húrok pengetéséhez, fogalmazott Ildikó néni.
Áldásként élem meg a gyerekem betegségét – mondta egy anyuka, és mindannyian az Istenhit fontosságáról szóltak. Mint mondták, orvosok is lemondtak az újszülött gyerekükrôl, de az égiek segítettek, hogy most szeretetben élhetnek. Szeretetben, még ha egyedül is kell nevelni Isten ajándékát, mert ô erôt is ad szembenézni a nehézségekkel.
Mint mindig, most is családias hangulatban ünnepelték az anyák napját; a nôegylet tagjai a megspórolt pénzbôl ajándékkal, virággal kedveskedtek a vendégeknek, no meg sütemény és kontyalávaló is került az asztalra.
Baricz-Tamás Imola
Técsôn énekelt a férfikórus
Ismét a határon túl lépett fel a gyergyószentmiklósi Ipartestület Férfikara. Ezúttal Kárpátalján, Técsôn hallatták hangjukat. Huszonhat kórustag utazott a fellépésre. Amint Szôcs László, a kórus elnöke elmondta, nemcsak a IX. Anyák-napi és VII. Nemzetközi Tiszamelléki Tavaszi Kórusfesztiválon énekeltek, Molnár Katalin karnagy irányításával a székelyharisnyás gyergyóiak a técsôi istentiszteleten és a Vereckei-hágón, az emlékműnél is énelkeltek, megsiratták a jelenlévôket. Akik hallották ôket énekelni, számukra már ismerôsen cseng Gyergyószenmiklós neve.
– Ezzel a kórussal 2001 májusában találkozott a gyergyói kórus Magyarországon. A kapcsolat mindmáig nem létezett. Tavaly kerestük meg, amikor a férfikórus ünnepelte a 115. évfordulóját, akkor meghívtuk, de nem jöhettek el, nem tudtak vízumot szerezni. Tavaly ôsszel hívtak meg erre a május 4-i rendezvényre. Tizenegy kórus énekelt, kettô Magyarországról, mi Székelyföldrôl, de voltak kárpátaljai kórusok is. Ismerkedtünk, beszélgettünk. A kapcsolatot továbbra is ápolni fogjuk; és most már elmondhatjuk, hogy a kórusnak a délvidéki, felvidéki, magyarországi mellett van kárpátaljai kapcsolata is – mondta az elnök.
Kedves-Tamás Gyopár
Tévé a sebészetnek
Négy televíziót ajéndékozott Kercsó Attila önkormányzati képviselô az új kórházban működô sebészeti osztálynak. Az összesen 1500 lej értékű adományt célirányosan adományozta Kercsó Attila. Kívánsága szerint az igazgató, Jeszenszky doktor úr, Bíró Csaba sebész fôorvos, Biró Katalin altatóorvos és a sebészet nôvéri szobájában helyezték el a készülékeket. Kercsó Attilát az év elején műtötték meg a gyergyószentmiklósi kórházban. Állítja: minden szempontból megfelelôen látták el, elégedettségét szerette volna meghálálni a felajánlott adománnyal, a televíziókkal.
– A legmodernebb gépekkel van felszerelve a városi kórház, végre megértük, hogy a muzeális altatógépeket, műszereket lecserélhettük. A gyergyói emberek számára készült, nyugodtan mondhatjuk, hogy európai normáknak megfelel a sebészet felszereltsége. Kisebb-nagyobb eszközökre még szükség van annak érdekében, hogy komfortossabbá, kényelmesebbé tegyük a kórházat, hogy a betegek jól érezzék itt magukat. Éppen ezért személyesen is fel fogom keresni az üzletembereket, segítsék, támogassák a kórházat, hiszen ez itt marad, a gyergyóiaké lesz, és mindannyiunk érdeke, hogy a betegek bentlétét kellemesebbé tegyük – mondta Biró Csaba sebész fôorvos, aki köszönetét fejezte ki az adományért. A szakemberek, szakorvosok kérdésével kapcsolatosan Biró doktor hangsúlyozta: versenyvizsga alapján fognak új szakorvosok kerülni Gyergyószentmiklósra. A június elején sorra kerülô, az egészségügyi minisztérium által meghirdetett állásokra remélik, jól képzett szakemberek fognak kerülni. Az lenne a cél, hogy a Gyergyói-medencében levô mintegy 57 000 ember ide jöjjön kórházba, ne csak a csíkszeredai, udvarhelyi kórházakban bízzanak – mondta Biró doktor. A következô három-négy hónap alatt – a fôorvos reményei szerint – sikerül minden szempontból berendezni a kórházat, televíziókkal, hűtôszekrényekkel is ellátni a kórtermeket.
Csata Orsolya
A Visszaéléseket, Korrupciót Kivizsgáló Bizottságnak a jelentése
A Képviselôház Visszaéléseket és Korrupciót Kivizsgáló Bizottságának jelentésébôl kitűnik, miként lehet az erdôpusztítás okozóit felmenteni a felelôsségrevonás alól. A jelentés csupán egyik dosszié esetét mutatja be a 11 közül. A jelentés tartalma a következô:
ROMÁNIA PARLAMENTJE KÉPVISELÔIRODA
Visszaéléseket, Korrupciós Ügyeket Bukarest,
és Beadványokat Kivizsgáló Bizottság 398/2008. 02. 26.
JELENTÉS
a Becsek Garda Dezsô képviselô úr kezdeményezte kivizsgálások eredményeirôl
(folytatás)
/2/ Ami a Melles Elôd, az erdészeti hivatal volt fônöke által elkövetett visszaéléseket és törvénysértéseket illeti, vagyis erdôs terület letarolásáról, amit hamis akták alapján termelt ki két milliárd (új) lej értékben, valamint egy, a mások nevére betáblázott 20 hektár erdôt érintô, a számára kiállított birtoklevél esetérôl az ellenôrzés az alábbiakat állapította meg:
Az Országos Tulajdon-visszaszolgáltató Hatóság dokumentációjából megállapítható az is, hogy a Magánerdôk 1946-os lajstromáról készült másolat alapján Melles Elôdnek (az 1/2000-es törvény alapján) erdôs területekhez való tulajdonjogát állapították meg.
Késôbb, a 247/2005-ös Törvény érvénybe lépésekor elôkerült, a Vákár Lajos telekkönyvi bizonylatából kiderült, hogy a területet más személyek, mégpedig Butnariu és mások nevére táblázták be, ami nyilvánvaló, hogy kétszeres jóváhagyást eredményezett.
Megállapítottuk az ellenôrzés során, hogy a volt fôerdész, Melles Elôd úr tíz hektár erdôt igényelt vissza a Vákár család tulajdonából, és hamis akták alapján még 2000-ben tulajdonba helyezték. Ily módon, az ô 2000. március 10-i nyilatkozatából kiderül, hogy a magántulajdonosok 1946-os lajstroma a gyergyószentmiklósi erdészeti hivatalban volt, ami ellentétben áll a mostani valósággal. Ugyanakkor a dossziéba letett két, 1863-ból és 1874-bôl származó, születési bizonyítványt, amely lényegtelen a visszaigénylés szempontjából, mert az 1/2000-es törvény 110. cikkelyével ellentétes. Mind a helyi, mind a megyei bizottságnak kötelessége lett volna a bemutatott akták valódiságát ellenôrizni, és felfedni a Melles Elôd bizonylatainak hamisságát.
Meglepô az a helyzet is, hogy a jogos visszaigénylôk többségének a földtörvény elôírásainak megfelelôen benyújtott kérvényeit a helyi bizottságok azzal utasítják el, hogy érvénytelen az 1946-os lajstrom, és annak eredetijét, vagy telekkönyvet kérnek. A tulajdon-visszaszolgáltatást szabályzó törvények a kommunista rendszer által elvett birtokok tulajdonosainak lehetôvé teszik bármely bizonyító akta bemutatását, tehát a Magánerdôk 1946-os lajstroma kétségtelen dokumentuma annak, hogy az emberek Hargita megyében területekkel rendelkeztek.
2003. november 10-én a Hargita Megyei Rendôrfelügyelôségen nyomozócsoportot hoztak létre a közrendet biztosító szolgálat, a sikkasztást kivizsgáló szolgálat és a bűnügyi nyomozó szolgálat tisztjeibôl, a Román Rendôrség Közrendet Felvigyázó Országos Felügyelôsége egy tisztjének irányítása alatt, amely a Visszaéléseket és Korrupciós Ügyeket Kivizsgáló Parlamenti Bizottság felkérésére a Gyergyó vidékén benyújtott erdészeti panaszokat vizsgálta ki.
2003. november 13-án a Maros Megyei Pénzügyôrség a Hargita megyei Rendôrfelügyelôséghez bejelentést juttatott el, tizenegy dossziéval, amelyben olyan, tizenegy Hargita és Maros megyei, gömbfa-feldolgozó tevékenységet végzô kereskedelmi társaságot vizsgáltak 2003. októbere-novembere folyamán, akik a szárhegyi „Alsóerdô”-bôl származó faanyagot vásároltak, oly módon, ami kimeríti a hamisítás és adócsalás tényét. A bejelentést 2003. november 14-én iktatták a Hargita Megyei Rendôrfelügyelôségen a 291/P számú végzéssel.
2003. december 15-én a Hargita Megyei Törvényszék melletti Ügyészség elküldte a Hargita Megyei Rendôrfelügyelôségnek az aradi Pénzügyôrség 402/ 2003.11.28-as számú jelentését a Gyergyói-medencében végzett ellenôrzések megállapításaival arról, hogyan jelentették a széldöntéseket, mérték fel a károkat, hogyan termelték ki és állították ki a faanyag aktáit, a szállítási és értékesítési dokumentumokat arról a körülbelül 400 hektáros, ALSÓERDÔ nevű, a 18/1991-es Törvény alapján visszaigényelt területrôl, amelynek szárhegyi tulajdonosai két, jogi személynek számító társulásnak, a Tíz Fenyô Társulás és a Szárhegyi Erdôtulajdonosok Társulás tagjai.
Az aradi Pénzügyôrség biztosai a kárt több mint 17 milliárd lejre értékelték, „amiben benne van az általános forgalmi adó, a jövedelemadó vagy egyéb illeték – a
40 000 köbméternyi faanyagot törvénytelen módon kitermelô és értékesíttetô fizikai személyeknek ennyit kellett volna kifizetniük”. További, a két társulás, valamint a gyergyószentmiklósi erdészet által az állami költségvetésnek okozott károkat is megállapítottak. Az ügyet feltáró aktákat, a felügyelôség határozatának megfelelôen a 291/P/2003-as bűnügyi dossziéban vizsgálták.
Tekintettel a feltárt tényekre, a vegyes bizottságok, amelyek idôközben kiegészültek más tisztekkel a Hargita Megyei Rendôrfelügyelôségtôl, a Rendôrség Közrendet Biztosító Osztályától, a gyergyószentmiklósi rendôrség bűnügyi szolgálatától – nyomozati anyagot állítottak össze arról, hogyan teljesítették szolgálati kötelességüket a gyergyószentmiklósi erdészet és a megyei erdôfelügyelôség alkalmazottai, az erdôtulajdonosok két társulásának vezetôi, a helyi földbizottságok tagjai, és arról, hogyan termelték ki az erdôt, és szállították a fát a tulajdonosok. Szintén nyomozati anyagot készítettek arról, hogyan gyűjtötte be a gyergyószentmiklósi erdészet a két társulástól az erdôfelújítás értékét.
2004. május 3-án a 291/P/ 2003-as bűnügyi dossziét a gyergyószentmiklósi rendôrséghez küldték a nyomozás folytatatásáért, Garda Dezsô képviselô úr szorgalmazására. Utóbb a dosszié az Országos Fôügyészségre került, amely elrendelte, hogy a nyomozást a Marosvásárhelyi Táblabíróság melletti Ügyészség felügyelje. Így 2004 júliusában ezt a dossziét a Marosvásárhelyi Táblabíróság melletti Ügyészség 80/P/2004-es számmal továbbította a Hargita Megyei Rendôrfelügyelôségre a nyomozás folytatásáért. Itt újabb nyomozati anyagokkal egészült ki a dosszié a Marosvásárhelyi Táblabíróság melletti Ügyészség ügyész-felügyelôje, Mureşan Ioan közvetlen felügyelete és irányítása alatt, akinek utasítására a dosszié elemzésre az ügyészséghez került vissza.
2004. december 16-án a Marosvásárhelyi Táblabíróság utasításának és az 508/2004-es Törvény elôírásainak megfelelôen a 80/P/ 2004-es dosszié ehhez az ügyészséghez került azzal a javaslattal, hogy a kompetencia a minisztérium keretén belül a Terrorizmust, a Szervezett Bűnözést és Kihágásokat Kivizsgáló Vezetôséghez kerüljön.
Innen 2005-ben a kérdéses dosszié visszajutott a nyomozás folytatásáért a Marosvásárhelyi Táblabíróság melletti Ügyészségre az 508/2004-es törvény módosítása miatt (a károk korlátozásának változtatása).
(folytatjuk)
Változások
Módosultak a közvetlen területalapú támogatások végrehajtási utasításai
A napokban látott napvilágot a Mezôgazdasági és vidékfejlesztési miniszter 246/2008-as rendelete, amely módosítja a közvetlen területalapú támogatások végrehajtási utasításait, gyakorlatba ültetésének módját.
Az említett jogszabály megjelenéséig érvényben lévô rendelet értelmében, a területalapú támogatásban megjelölt parcellák jogszerű használatát többféle módon lehet igazolni: birtoklevéllel, a polgármesteri hivatal által kiállított bizonylattal, telekkönyvi kivonattal, bérleti vagy koncessziós szerzôdéssel, illetve a legeltetésre vagy a terület használatára vonatkozó kifizetési nyugtával, legeltetési szerzôdéssel, valamint a helyi tanács által a legeltetést igazoló bizonylattal.
A most megjelent jogszabály szűkíti a mezôgazdasági területek jogszerű használatának bizonyítási módját. Eszerint, a kifizetési ügynökség kérésére, a területhasználatot csak birtoklevéllel, illetve bérleti, koncessziós vagy társulási szerzôdéssel, valamint más ehhez hasonló dokumentumokkal lehet igazolni.
A jogszabály arról is rendelkezik, hogy a polgármesteri hivatalok is igényelhetik a közvetlen területalapú támogatások különbözô formáit, ha igazolni tudják, hogy mezôgazdasági tevékenységet is folytatnak, és erre vonatkozóan igazoló aktákat mutatnak be, kérésre, amelyek – esetenként – az eladott szénamennyiség leszámlázására, illetve az illetô parcellákon elvégzett munkálatok elvégzésére vonatkoznak.
A jogszerűen létrejött állattartó egyesületek, illetve magánszemélyek is bérbe vehetik, illetve haszonbérleti vagy ügykezelési szerzôdést köthetnek a községi legelôtestekre. Ezekben az esetekben az illetô társulás képviselôjének igazolnia kell, hogy mekkora területek esnek egyes tagokra, illetve a dokumentumokban fel kell tüntetniük a tagok által tartott állatok létszámát is. Ugyanakkor az összes társulati tag beleegyezése szükséges a támogatások igényléséhez, illetve a társulat vezetôjének vállalnia kell a kérelemben megfogalmazott feltételek betartását, és a támogatások átutalását a tagoknak.
A jogszabály ugyanakkor megerôsíti azt az elôírást, hogy a 2007–2008-as referenciaévben, akik cukorrépát termesztettek, és ezekre a parcellákra közvetlen területalapú támogatást igényeltek az elmúlt év folyamán, 2008-ra akár 269 eurót is kaphatnak ezekre a parcellákra, kizárólag csak nemzeti kiegészítô támogatás címén, annak ellenére is, ha ezeken a parcellákon már nem termelnek cukorrépát, feltéve, ha ezek a mezôgazdasági területek, 2007-hez hasonlóan, 2008-ban is – SAPS szempontból – támogatható területeknek minôsülnek, és megfelelô mezôgazdasági és környezeti állapotban vannak tartva.
Kerekes Melinda ügyvezetô igazgató, Mezôgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség
A szó elszáll, az eredmény marad!
Ezzel a gondolattal tartottak sajtótájékoztatót az RMDSZ jelöltjei: dr. Weil Gyula, Gyergyószentmiklós polgármesterjelöltje; Laczkó Albert Elemér, Gyergyóremete polgármesterjelöltje; Len Emil és Barti Tihamér gyergyószentmiklósi önkormányzati képviselôjelölt és Magyari Vencel, Hargita megyei önkormányzati képviselôjelölt. Programokra, cselekvési lehetôségekre építik kampányukat, nem vesznek részt a sárdobálásban, az egymás pocskondiázásában – hangzott el. Listáikat ismertetve az RMDSZ jelöltjei elmondták: az ismertségre, elismertségre és a szakmaiságra alapoztak, igyekeztek minél jobb listát összeállítani, melylyel remélik, sikerül megtartani az RMDSZ eddigi szerepét. Ugyanakkor céljuk a borszéki, a csomafalvi és a ditrói polgármesteri székek megszerzése. Gyergyószentmiklóson az „egészséges váltás csapata” 7300 gyergyószentmiklósi véleményét fogja kikérni arról, hogy mit várnak el az új városvezetéstôl. Ezt személyesen és a város különbözô pontján elhelyezett lakossági konzultációs sátraknál fogják végezni – hangzott el a sajtótájékoztatón.
Csata Orsolya
Sajtóközlemény
Hargita Megye Prefektusi Hivatala közli az érdekeltekkel, hogy az információs rendszer beszerelése miatt a hajtási engedély megszerzése érdékében tartandó számítógépes elméleti vizsgák letételéhez szükséges dossziék átvételét május 5-tôl kezdôdôen átmenetileg, egy utólag közlendô idôpontig felfüggeszti.
Akik számára már ki volt tűzve a vizsga idôpontja, letehetik ezt azon a napon és abban a helységben ahová eredetileg beosztották.
Constatin Strujan prefektus
Hadd vesszen?
Bevett szokás mifelénk, hogy amire épp nincs szükség, azzal nem törôdik senki, míg végül az enyészeté lesz.
Van a Kossuth utcában és a Gyilkostói úton is olyan műemléknek számító lakóház, melyen 30 éve nincs festék, se egyetlen ablakszem, hol a gazdája, vagy van-e egyáltalán, ki tudja.
De ami a városé, arra sincs gondja a városnak. A katonák istállóira volt igény, ki gombát, ki állatokat tenyésztett volna benne. Nekünk, gyergyói fogyasztóknak. Ám nem adták, addig ide-oda, míg az egészet széthordták nagyrabecsült, felpártolt díszpolgáraink, a téglagyári romák. Már a Nyírbe is befészkelték magukat.
A görög katolikus templom igen népszerű és látogatott lett mostanában. Vele szemben ott áll minden 1950–1992 között született gyergyói ember szülôháza. Törött ablakai bedeszkázva, kéménye csonka, cserepei hiányoznak. Udvarán annyi a szemét, amivel egy hétig lehetne fűteni az egész épületet. Ha már nincs rá vevô, valamire lehetne használni. Akár bérbe is lehetne adni, bármilyen célra. 4–5 család is ellakhatna benne. De fel kéne újítani. Végülis kórház volt, nem cigányfészek, mint a fôtér egykori szégyene, a Romfeld-ház.
A kölni dóm 632 év alatt épült (1248– 1880), a gyergyói tekepályának sem volt elég 1982 óta a 26 év. Az „esélyesek” megkapták, de pénz nélkül mire mennek vele?
Tovább omlik, míg egyszer a földdel lesz egyenlô. Sôt, a tekepálya esete ragályos is. A mellette levô egykori bank is már tele van szeméttel, és minden ablaka törött.
Talán nem nehéz kitalálni: a ragasztózók törik-ontják mindkét házat, akik a tribün ülôkéit is beröpítették a pályára.
Költözik a kórház. A nagykórháznak biztos a jövôje, de ott van még a szülészet (immár a második!) és a tüdôkórház épülete.
Rájuk is amolyan tekepályasors vár.
Barabás K.
Tinka úr!
Hát akkor mondjuk ki a dolgokat, ahogy ön kéri, lehetôleg ferdítés nélkül.
1. Nem állítom, hogy ön távolított el az RMDSZ-listáról – csak hozzájárult.
2. Nem kell férfiasan elismernem, hogy tévedtem, hiszen ön nem óvott 48 órán belül, bár ismerte a listát, s mint az etikai bizottság elnöke, illett volna ismernie a szabályzatot is.
3. Azt említi, hogy a választmány dönthetett esetemben. Nem dönthetett – csak a választási bizottság, és a Területi Állandó Tanács. Ez utóbbi ellenben visszautasította az ellenem benyújtott óvást.
– Mellesleg, szintén határidôt be nem tartva, utólag jelentkezett az elôválasztásra (jelentkezési határidô március hetedike 12 óra volt).
– Említi, hogy elfoglalhattam volna a 13-ik helyet. Ám megfeledkezik arról, hogy a polgármesterjelöltre adott szavazatok nem egyenértékűek a tanácsosokra adott szavazatokkal (így látta a Területi Állandó Tanács is) – vagy csalásra buzdít?
– Mint az etikai bizottság elnöke kijelentette, hogy két nap alatt összehívja az etikai bizottságot. Azóta eltelt három hét. (Nem történt semmi, s ha igen, nélkülem, holott meg kellett volna hívjanak.)
Tinka úr, rossz lelkiismerete miatt levelezik velem a sajtóban?
Lelkiismeretén nem tudok segíteni.
Nyugodtan tartsa meg hetedik helyét a listán, hiszen én függetlenként indulok.
A második hely sorsát az elôválasztások elôtt megbeszéltük, egy ideig ön is emlékezett rá, most nyugodtan letagadhatja, lelke rajta. (Nem az én dolgom lett volna írásban rögzíteni.)
Kontesveller József
Mérleget vont a GO Rt. a 2007-es évre
Víz, fűtés, szemétszállítás…
A GO Rt., azaz a gyergyószentmiklósi közüzem, 2007-es évi mérlege szerint 250 716 lejes nyereséggel számoltak a vízszolgáltatási tevékenység nyomán, 219 856 lejes nyereséget könyveltek el a szemétszállítás terén. A fűrészporral működô hôközpont is nyereséget hozott a közüzemnek, mégpedig 417 957 lejt. A mérlegbôl kitűnik továbbá, hogy 23 477 lejes nyereséggel zárta az évet a közüzem az utcaseprés terén is. Viszont negatív elôjellel zárták a távhôszolgáltatást a földgázzal műközô hôközpontoknál. Ez a hiány 936 136 lej. Közel 12 000 lej veszteséggel zárult az év a személyszállítás és az autómosó tevékenysége nyomán is.
Vincze Jánost, a közüzemek igazgatóját ezekrôl az adatokról és ezek okairól kérdeztük.
– Mennyit fizetnek jelenleg a gyergyószentmiklósiak a vízért? Mi indokolta az áremelést?
– Külön kell választanunk az ivóvizet és a szennyvizet. Jelen pillanatban – áfás árat mondok – 1,44 lej egy köbméter víznek az ára, a szennyvízé pedig 0,71 lej. Ez azt jelenti, hogy a víznél körülbelül 15%-os áremelés volt, a szennyvíznél pedig egy nagyobb áremelés. Tulajdonképpen több tényezô tette indokolttá az áremelést. Az elsô dolog – és nem feltétlenül fontossági sorrendet tartanék be – arról van szó, hogy a minimálbér a tavalyi év folyamán két alkalommal nôtt, és elôre- láthatóan az idén is két lépcsôben fog nôni. Na már most, mivel általában egyéves, vagy egy évnél hosszabb idôre történik az áremelés, ezeket a szempontokat kell figyelembe venni. A másik dolog, hogy a csatornarendszer nagyon régi. Nekünk óriási összeget kell fordítanunk a rendszer karbantartására. Sôt, kénytelenek voltunk a szennyvízhálózat karbantartására még alkalmazni embert, mert sajnos, a tavaszi-nyári hónapokban általában naponta tíz hibát kell kijavítanunk, amit folyamatosan javítunk, de sajnos, folyamatosan elromlik. A másik dolog, ami indokolttá tette az áremelést, hogy azáltal, hogy az erdôk nagyon rövid idô alatt a környékünkön eltűntek, a Békény vize lényegeset romlott. Egy nagyobb esô esetében annyira zavaros, hogy ennek a tisztítása pluszenergiát igényel. Ez azt jelenti, hogy sokkal több vegyszert kell használjunk annak érdekében, hogy a víz minôségét megfelelô szinten tudjuk tartani. Ezek nagyjából azok a tényezôk, amelyek az emelkedéshez vezettek. És itt megint kitérnék a szennyvízre. Azért sokkal nagyobb az áremelés itt, mert sokkal több a hiba, nagyon sokszor képtelenek vagyunk a hibát megjavítani, ilyenkor az egész szakaszt ki kell cseréljük. Az, hogy kicserélünk egy néhány méteres szakaszt, az sajnos, még messze nem mondható felújításnak, de szükséges ahhoz, hogy működô állapotban tartsuk a rendszert.
– Mivel magyarázza, hogy ennek ellenére nyereséggel zárta a 2007-es évet a közüzemek a vízszolgáltatás terén?
– Tudni kell egy dolgot: mikor idekerültem, akkor sem a víznél, sem a szemétnél nem volt működési engedélye a cégnek. Mikor elôször elmentünk az ANRSC-hez, azt mondták, hogy elfogadják a pillanatnyi állapotokat, ellenben távlatban olyan cégnek engedélyt nem adhatnak, amelyik hosszú távon veszteséges. Ezért elsô dolog volt, hogy idén valamennyire oda kellett igazítanunk az árakat, hogy a költségeket fedezzék. Úgy gondolom, hogy abban az esetben, ha a város megkapja a felújításra a támogatást, a veszteség csökkenni fog, az azt fogja jelenteni, hogy utána hosszú távon nem lesz áremelés. Az önkormányzati képviselôtestület is bizonyos kételkedéssel fogadta ezt az áremelést tavaly ôsszel, ezért a gazdasági bizottságot kiküldte, itt a helyszínen vizsgálták meg az áremelés jogosságát. Egyértelmű, hogy a cég év végi mérlegében a vízszolgáltatás nyereséges, nyereséget könyveltünk el év végén, de ezek minimális értékek. Ha ezt nem tudtuk volna elérni, akkor veszélybe került volna a szolgáltatási engedélyünk. Ennek ellenére azért a környéken még mindig itt a legolcsóbb a víz.
– Szintén nyereséget könyveltek el a szemétszállításban? Ezt mivel magyarázza?
– Nem véletlen, hogy az egész évet végre pozitívan zártuk. Nagyon kis összeggel, de pozitívan zártuk a tavalyi évet. Nem szerencsés, hogy hosszú távon veszteséggel működjünk, egy gazdasági cégtôl azt várják el, hogy nyereséget termeljen, de nem az a cél, hogy nagy profitokat halmozzunk fel. Mi nagyon örvendenénk, ha a jó gazdasági tevékenységünk miatt lényeges profitot tudnánk felhalmozni, de a fô cél az, hogy minôségi szolgáltatást biztosítsunk anélkül, hogy veszteséget produkálnánk.
– Törvény szerint a nyereség 5%-át vissza kell fordítani beruházásokra. Mire költötték ezeket az összegeket?
– Folyamatosan történnek a vásárlások, folyamatos befektetések, javítások vannak. Új szerszámokat kell vennünk ahhoz, hogy eleget tudjunk tenni. Most is szándékunkban van egy hegesztôberendezés vásárlása, amelyik a műanyag csöveknek a ragasztását teszi lehetôvé. Napirenden kell vásárolnunk szerszámokat, mert a túlzott igénybevétel miatt gyorsan romlanak.
– Mi okozza a fűtésszolgáltatás áremelését?
– A fűrészporos hôközpontnál az utolsó áremelés 2007 februárjában volt, azóta most emeltünk elôször. Jelenleg 161,22 lej áfástól az egy gigakalória elôállítási ára. Régebb 124,88 lej volt ez, itt az emelést a fűrészpor árának emelkedése okozta. A medencében nagyon nagy léptékben emelkedett azon cégek száma, amelyek a fűrészport dolgozzák fel. A medencében elôállított fűrészpor közel felét fedezi a szükségleteknek. Ezért néha 300 km-rôl is szállítunk fűrészport. Ezért lényegesen többet fizetünk érte, mint az elôzô években. Az így kialakult helyzetben kell biztosítanunk a közel 30 000 köbméter fűrészport biztosítsuk. Mivel eddig mi a fűrészporért nem fizettünk csak a szállításért, most látványos áremelkedésre kényszerültünk. A gázzal működô hôközpontokhoz tartozó szolgáltatás lényegesen kevesebbet drágult. Itt 313,02 lej áfástól a gigakalória elôállítása, az eredeti 281,89 lej volt, itt 11%-os ármódosítást eszközöltünk. Ennek két oka van: a villamosáram, illetve a gáz árának emelkedése. Itt is érvényes, hogy az itt dolgozó személyzetnek a tavalyi kétszeres minimálbér emelkedés is hozzájárult az ár módosulásához. Ezek elôállítási ára. 2008 januárjától a referenciaár 154,66 lej, ezt fizetik a fogyasztók. Fontos még tudni, hogy az áremelkedés pillanatnyilag a lakosságot nem érinti, csupán az ôsztôl lép életbe.
– Veszteséggel zárta a tavalyi évet az közterületek takarítása, a közszállítás, a locsolóautó és az autómosó.
– A közszállításnál a veszteséget részben az okozza, hogy több tevékenység össze van vonva. Jelen pillanatban a közszállítást a cég egy vásárhelyi cégnek adta ki, ami a veszteséget okozza az a szerelôműhely. A locsolóautóra is csak költöttünk, de a nyár folyamán a csatornatisztító autóval végeztük az útmosást. A tavalyi évre semmilyen szerzôdésünk nem volt az utcamosásra, ezt a város kellett volna fizesse, az önkormányzat. Az utcaseprésnél is nagyjából fél évre volt szerzôdés, de az azelôtti tevékenységre nem volt. Hiába terjesztettük a polgármester elé a szerzôdést, nem írta alá csak jóval késôbb. Három tevékenységet végzünk: egyrészt a közterületeket tartjuk tisztán, ezt a város rendeli meg. Van az úgynevezett hulladékbegyűjtés és a harmadik – amihez igazából semmilyen közünk nem kellene legyen – ez a szociális segélyre jogosultakkal való folgalkozás. Ez egy olyan tevékenység, melyet a polgármesteri hivatal feladata lenne. Ezt azonban átruházta nekünk. Borzasztó hálátlan dolog. Kaptunk többszáz embert, akik bizonyos munkálatokat kellene elvégezzenek, de semmilyen személyzetet nem kaptunk mellé. Azt a személyzetet, amelyik a nyilvántartást kellene végezze, azt a cég alkalmazottai plusztevékenységként kell végezzék. Másik dolog: egy olyan rétegrôl van szó, amelyik azokkal a szerszámokkal, amit ezen munka elvégzésére kapnak, egyáltalán nem végeznek. Azok a seprűk, lapátok, kosarak, zacskók, amit kiosztunk, legtöbb két héten belül eltűnnek. Képtelenek vagyunk ezt követni. A harmadik dolog: rapszodikusan jönnek, és lehetetlen programot készíteni számukra, mert ôk nem hajlandók. Nekik az van megírva, hogy egy hónap alatt kell x órát dolgozniuk. Általában hónap végén jönnek, de akkor olyan nagy számban, hogy nem tudjuk szerszámmal ellátni ôket. Nem utolsósorban: nem mi fizetjük ôket, hanem a polgármesteri hivatal. Ezért ez egy nagyon hálátlan dolog, és teljesen ellenôrizhetetlen. Ugyanakkor minden egyes csoport mellé ember kellene, aki felügyelje ôket, de erre nincs személyzetünk. Az az elképzelés, hogy alkalmazunk erre személyzetet, talán így könnyebb lesz ôket követni. Az autómosó kamionokat és autóbuszokat mos. De veszteséges, mivel fel kell javítani a helyiséget és a gépsort. A javítások után azonban mindenképpen nyereséges lesz ez a tevékenység.
Csata Orsolya
„Ég legyen véled!”
Valahol van egy hely, a jók gyűlnek össze ott megbeszélni a világ bajait, s ahogy tették földi életükben, segíteni, ahol még tudnak: emberek lelkébe bújva, gondolataikat úgy irányítva, hogy elszálljon belôlük a kishitűség, a csüggedés, az önfeladás.
Ôk erôforrásként maradnak közöttünk, hogy energiájuk minket tápláljon. Számukra sosem volt elpazarolt a másokra fordított idô, küldetésnek vették szeretettel végzett szolgálatukat, hitték, hogy értelme van az életnek, sôt a halálnak is, ha azzal is a kétségbeesés helyett arra sarkallhatnak, hogy nemesebbé váljon cselekedetünk, lett légyen szó ünnepnapi vagy közönséges hétköznapi teendônkrôl.
Számukra sosem volt szürke egy nap sem, mert hittel végezték, amire vállalkoztak. Ezért rövid idô alatt is évtizedekkel éltek többet, mint társaik. Ezért esetükben nem lehet esztendôkben számolni életük hosszát. Aztán minek is számolnánk, amikor e földi létbôl csak átlibbennek a másikba, az örökbe, e röpkét példának hagyva az utánuk jövôknek.
Távozásuk után angyalokként emlegetjük ôket. Kicsit restelkedve, hogy fizikai ittlétük alatt elfeledkeztünk ezt legalább megemlíteni nekik, hogy az ellenük elkövetett, elkerülhetô emberi gyarlóságaikból fakadó fullánkos tetteinkrôl ne is szóljunk.
Újabb angyallal gazdagodott a mennyország, és hiszem, hogy mi is: egy ránk vigyázóval több van az égi seregben.
Három gyermek édesanyja, sok-sok dalosnak emberöltônél hosszabb idôn át szelíd, de szigorú és következetes irányítója, a szép szó, a szép ének és a szeretet egyik megszállottja lépett immár egész életünkre lelkünkbe, hogy ott ôrizzük jó emlékezettel.
Elszólították. Bizonyára szükség van ott is önzetlen szolgálataira.
Ne szomorkodjunk! Három teljes életet élt. Példáját nem feledve szeressük és segítsük a hozzá hasonló, az értünk, közösségünkért fáradságot nem ismerve tevôket.
Ô, Ambrus Andrásné, Nuridsány Éva az édesanya, a tanár és a karnagy hittel állítom, így szeretné.
Gyergyószentmiklós, 2008. május 7-én
A Gyergyószentmiklósi Ipartestület Férfikórusa megrendülten búcsúzik karnagyától, Ambrus Nuridsány Éva tanárnôtôl, aki több mint egy emberöltôn át szolgálta szeretettel, önzetlen és nagy tudással.
Együttérzô szeretetünk segítse árván hagyott családját is átvészelni e nehéz idôszakot. Isten vele!
Bajna György
Kommunikációs világnap
A katolikus média és kommunikáció ünnepe minden év májusának egyik vasárnapján van, pontos idôpontja az adott év liturgikus ünnepeitôl függ. Ebben az évben ez május 4-e. Ôszentsége XVI. Benedek pápa minden évben még januárban, Szalézi Szent Ferenc, az újságírók védôszentjének ünnepén meghirdeti az adott évre szóló és a médiára vonatkozó üzenetét.
A korábban tömegtájékoztatás névvel illetett területet ma szerte a világon a kommunikáció, sôt, a társadalmi kommunikáció névvel jelölik. És ez jobban meg is felel e szolgálat lényegének: hiszen nem egy arctalan tömeghez akar a katolikus sajtó szólni, hanem megkeresztelt egyháztagokból, felelôs egyénekbôl álló közösséghez. És nem felülrôl, pusztán tekintélyalapról kíván közölni valamit, hanem párbeszédbe, kölcsönösségi viszonyba akar kerülni az egyes keresztényekkel, valamint a különbözô közösségekkel.
A média: választás az önreklámozás és a szolgálat között. Keresni az igazságot és másokkal megosztani. Ezt a témát választotta Szentatyánk az idei kommunikációs világnapra, s azt javasolja, hogy ezen elmélkedjenek mind a médiában dolgozó szakemberek, mind a médiából tájékozódó papok, szerzetesek és világi krisztushívôk. A szakemberek dolga színvonalas és erkölcsileg magas szintű kommunikációs folyamatokat, csatornákat létrehozni és fenntartani, hogy a világ dolgairól, s az örömhír evilági megvalósulásáról pontos és hű, építô információk jussanak az emberekhez. A média „fogyasztóinak” is szól az üzenet: éppen arról, hogy ne legyenek csupán fogyasztók, ne elégedjenek meg akármivel, s ne nyugodjanak bele az egyoldalú, ôket lekezelô tájékoztatási, szórakoztatási módokkal. Váljanak öntudatossá e területen is: vegyék észre, ha nem megfelelô szintű vagy erkölcsiségű műsorokat kínálnak fel nekik. Ne nyugodjanak bele, s ne alkudjanak meg semmiféle kétes jellegű szolgáltatással e téren sem.
Ahogyan a piacon vásárolt áruból is a legkiválóbbat választják, s viszik haza a család asztalára, úgy a televíziós, rádiós, tévés kínálatból se elégedjenek meg a gyengével, a butítóval, az olcsón szórakoztatóval, az erkölcsrombolóval! A televíziót, a rádiót ki szabad kapcsolni, a mégoly színes magazint félre lehet tenni. Ha pedig olyan adóra, olyan sajtótermékre bukkanunk, amit jónak tartunk, azt kell és lehet másnak is ajánlani. Mert az örömhír ily módon való terjesztése mindenki napi feladata.
Ezért ajánlom tehát elsôsorban saját sajtónkat, fôegyházmegyei lapjainkat, a keresztény szellemiségű könyveket, az ilyen jellegű műsorokat. Miközben a katolikus kommunikáció napját ünnepeljük, ne feledjük tehát: a felelôs választás lehetôsége számunkra is adott, a kommunikáció, Jézus örömhírének továbbadása mindannyiunk kötelessége.
Imádkozzunk a média munkatársaiért, hogy felelôsségük tudatában teljesítsék hivatásukat. Az igazi értékek megismertetését tartsák kötelességüknek, ezeket tegyék közkinccsé, hogy embertársaik szellemi-lelki gazdagódása segítse ôket, hogy megtalálják és kövessék életcéljukat. Az evangéliumokban tanító és vigasztaló Krisztus, ma a médián keresztül, a mi közreműködésünkkel akar övéihez szólni.
Isten áldása legyen mindazokon, akik ezt a feladatot komolyan veszik és minden igyekezetükkel ennek megvalósításáért imádkoznak és fáradoznak.
Gyulafehérvár, 2008. május 4.
Szeretettel és fôpásztori áldással
György s. k. érsek
A felnôtt sérültek összefogtak
Cél: a Gyilkos-kô
Minden hónap utolsó péntekén ülnek össze a látássérültek, vesebetegek, cukorbetegek, mozgássérültek. A nemrég tartott találkozón Báni Lajos fogalmazta meg: egy nagy családot szeretnénk összekovácsolni. Ôk komolyan gondolják, bizonyítja ezt az is, hogy közös terveket szônek, és ezt mind szeretetben, egymás iránti tisztelettel teszik. A Gyilkos-kô, a kilátó a cél, a maga 1407 méterével, mondták a beszélgetésen. Elgondolkodtató, mennyi erôre, hitre van szükség ahhoz, hogy sérült, kerekes székes emberek ekkorát álmodjanak. Álmodnak, és tudják, hogy harcolni kell, összefogással, támogatással célt érnek, mert akarják, és nemcsak akarják, hanem nagyon akarják. Ebben az esetben a támogatást a Dancurás Hegyimentô Egyesület biztosítja, de ez nem azt jelenti, hogy embertársaik támogatására nincs szükségük. Nagyon is szükség van.
A találkozóknak a baptista közösség Menedékházának nevezett épülete ad otthont, ahová minden érintettet szívesen várnak, függetlenül vallási hovatartozásától, mondta Báni Lajos. Mezei Attila a felnôtt sérültek egyesületének megalakulásáról tájékoztatott.
– Tavaly év decemberében került sor az Esély Alapítvány részérôl egy kisebb találkozóra, amelyen magyarországi vendégek, a szolnoki INPULZUS Egyesület képviselôi is részt vettek. A beszélgetés során kellett szembesülnünk azokkal a tényekkel, hogy: itt a felnôtt sérült emberek nem tartoznak egyetlen helyi szervezethez sem. Szóba került a csatlakozási lehetôség és az együttműködés a fentiekben említett egyesülettel. Beszélgettünk arról is, hogy a sérült gyerekek is egyszer felnôttekké válnak, és akkor, hogyan tovább? A beszélgetés során az is kiderült, hogy mint szimpatizánsok együttműködhetünk, részt vehetünk, és részt vállalhatunk a tevékenységeikben, de beleszólásunk nem lehet az egyesület tevékenységébe. Ekkor született meg azon döntés, a részt vevô felnôtt sérültek részérôl, hogy a betegségben élô felnôtt személyeknek is létre kell hozni egy közös egyesületet, amely összefogja és csoportosít minden olyan betegségben szenvedô felnôttet, aki a sérült, handicap bélyegzôt kénytelen viselni. Ide tartoznának a látássérültek, vesebetegek, cukorbetegek, mozgássérültek, és minden más betegségben szenvedôk, akik sérültek. A döntés a következô személyek között született: id. Veress Ernô, aki egyben a Barnabás Alapítvány elnöke is, és a helyi keresztény baptista gyülekezet lelkipásztora, betegsége látássérült; Báni Lajos és Kolozsi Albert, akik vesebetegségben szenvednek, továbbá jómagam, aki szklerózis multiplexes, mozgássérült vagyok.
Elmondták, hogy az egyesületnek kettôs célja van, pontosabban kettôs üzenete van, hogy felhívja a fogyatékkal élôk figyelmét arra a tényre, hogy betegségük ellenére módukban áll aktív és minôségi életet élni. Ugyanakkor cél az is, hogy a fogyaték nélkül élô személyeknek is megmutassák: ugyanolyan hasznos tagjai lehetnek a társadalomnak, hasonló megvalósításokra képesek, ha nem zárják ki, ha nem írják le ôket.
Üzenik: Az emberi érték nem függ a fizikai állapottól.
A találkozóknak a baptista közösség Menedékkápolnának nevezett épülete ad otthont, és a hónap utolsó péntekén találkoznak a nagycsalád tagjai. Támogatóik a Gyergyói Baptista Közösség, a Barnabás Alapítvány, Novák Zsolt misz-szionárius, Veressné Ady Anna, Suciu Gábor jogtanácsos, Papuc Annamária szociális tanácsadó, dr. Pázmán Enikô családorvos, Dancurás Hegyimentô Egyesület; Kormánszki Attila, a mozgássérültek elnöke, Csuszner Ferenc pályázatíró.
A családias hangulatban zajló találkozón a június 15-re tervezett csúcstámadásról a hegyimentôk részérôl Keresztes Emil adott ízelítôt. Elmagyarázta, hogyan miként fognak feljutni a sérültek, a tolókocsiba kényszerültek a Gyil-kos-kôre. Vászonra vetítették a csúcsot, s volt ki ôszintén felkiáltott, hogy valóban ott a kilátón lesznek! A válasz rögtön jött, a nem kis feladatot vállaló hegyimentôk képviselôjétôl: igen, ott leszünk! És a hegyimentôk már tervezik, szervezik a nem mindennapi expedíciót. Az anyagiak támogatására pályázatot is készítettek, melyet a Hargita Megyei Tanácshoz tettek le, és várják a visszajelzést. De szívesen fogadják a jóérzésű emberek anyagi támogatását, hogy a körülbelül hetven felnôtt sérült – ebbôl közel harminc kerekes székes – e kirándulása még teljesebb legyen. Bôvebb tájékoztatást az egyesületrôl a www.multiplex.extra.hu honlapon kaphatnak. Támogatási szándékukat jelezhetik a serultekegyesulete@vipmail.hu email címen; a gyergyói fogyatékkal élô személyek egyesületének bankszámlájának száma 2511.A01.541777. 0159.RON.1 – BCR Gheorgheni.
Baricz-Tamás Imola
Keressünk polgármestert!
Keressünk polgármestert! című játékunk végéhez értünk. A beküldött válaszok alapján kiderült, hogy Önök 35–50 év közötti közgazdász, gyergyószentmiklósi születésű, nôs férfit szeretnének polgármesternek. Ugyanakkor ismernie kell a magyar, a román és az angol, vagy német nyelvet. Továbbá az is kiderült, hogy fontos a jó kommunikációs készség és a jó megjelenés, valamint az, hogy maga köré csapatot építsen közgazdászokból, jogászokból, mérnökökbôl. Válaszadóink túlnyomó többsége fontosnak tartja, hogy vallásos ember kerüljön Gyergyószentmiklós élére, továbbá azt, hogy, tisztességes, becsületes, közössége iránt felelôsséget érzô személy legyen. Meglepô módon a gyergyószentmiklósiak a független jelölteket kedvelik a pártok, vagy szövetségek által állított jelöltekkel szemben. Olvasóink szerint a kampány során legnagyobb szerepe a lakossági fórumoknak van, továbbá önök is elítélik a mocskos, elvtelen kampányt. Döntésében a gyergyószentmiklósi lakost, választópolgárt nem befolyásolja az, hogy milyen a jelölt vagyoni helyzete – ez is kiderült kérdezôsködésünk során.
Ezen a héten is sok levelet kaptunk, köszönjük. Azt kértük, írják le röviden, hogy Önök milyennek képzelik el a város elsô emberét.
Válaszaikban olvasóink így írnak: „Olyan, aki a köz érdekében félreteszi a magánérdekeit, és figyelembe véve a város sajátos hagyományait, a többi közintézmény vezetôivel igyekszik a város életét fellendíteni”; „Elsôrendű feladatának a városért és lakóiért való munkálkodást tekintse. Legyen becsületes, igazságos, jó keresztény, aki fáradságot nem ismer, maximálisan elvégzi a rábízott (vállalt) feladatokat. Működjön együtt a testülettel, tudja bevonni a munkába a városlakókat is.”; „Intelligens, felkészült, tud beszélni folyékonyan, tud idegen nyelveket, meghallgatja a választópolgárt, a köz érdekeit szolgálja”; „Becsületes, határozott, tenni akaró, és ne a saját érdekeit nézze”; „Művelt, igen jól tájékozott minden gazdasági ágazatban, ismerje a város gazdasági-társadalmi és politikai életét és annak minden árnyalatát. Legyen sportszerű, és szeresse a kultúrát és a sportot.”; „Népszerű, következetes, nagyon jól tájékozott, kitűnô műveltséggel rendelkezô, ismerje a szegény ember búját-baját, sportszerű és nagyszerű szakember legyen a város gazdasági ágazataiban.”; „Szeretnék olyan polgármestert, aki nem ígér, hanem cselekszik, akkor nem kellene szégyellni, hogy néz ki a városunk. Legyen becsületes, érezzen felelôsséget városunk iránt”; „Tisztességes, becsületes, közössége iránt felelôsséget érzô személy legyen. Legyen jól felkészült, és értsen a csapat összeállításához is. Szeresse választóit.”; „Erôst sokat lehetne írni, de bízzuk a sorsunkat a jó Istenre. Csak sikerül egy igazi embert találni, de mindenesetre nem azt, akinek a képe minden öt méterben fel van ragasztva.”
Sokan kitartóan válaszoltak tizenöt héten keresztül kérdéseinkre. Most, a játék végéhez érve sorsoltunk. A 200 lejes vásárlási utalványt, amely a Ben-Com-Mixt Kft-ben vásárolható le, Székely Valér (Miron Cristea utca 9/2 szám alatti lakos) míg a kétszemélyes vacsorát a Muskátli vendéglôben Jurcsák Margit, Virág negyed 41/B szám alatti lakos nyerte. Gratulálunk nekik, nyereményeiket hétfôtôl szerdáig (május 12–14). 10–14 óra között vehetik át szerkesztôségünkben.
Minden kedves olvasónknak köszönjük, hogy bekapcsolódott játékunkba, sok érdekes információt megtudhattunk arról, hogy Önök miként gondolkoznak a kampányról, a leendô polgármesterrôl. És az is kiderült, hogy a város lakosai igazán fontosnak tartják a választásokat, odafigyelnek a kampányra, azaz nincs veszve a város jövôje.
Bemutatkozik Sztráti Lehel-János Gyergyószentmiklós független polgármesterjelöltje
Városunkért, otthonunkért közösen!
Sztráti Lehel-János vagyok, 42 éves, nôs, két csodálatos lányka édesapja. Egy nagycsaládként szeretem Gyergyószentmiklóst, az itteni embereket. A családom, lehetôleg a családom családjaik holnapját, az unokáim jövôjét is itt képzelem el e csodás, kiváló adottságokkal megáldott városkában. Az a tisztelet, amit a városunk és lakossága iránt érzek tehetôs emberként, már önmagában arra kötelez, hogy cselekedjek meg mindent, ami ma megcselekedhetô annak érdekében, hogy külsôségeiben és morálisan egyaránt felemeljük Gyergyószentmiklóst. Vállalkozó vagyok, jelenleg félszáz alkalmazottam és azok családjai számára biztosítok mindennapi betevôt. A beállítottságomnál fogva vállalkozó szellemű vagyok, szeretem kimondani a tiszta szót, a fehéren a feketével írt becsületes, korrekt dolgokra esküszöm. Ennél fogva kijelentem, sem kampányidôben, sem majdani megbízatásom esetén ne várjon tôlem senki alaptalan szavakat, földtôl elrugaszkodó kijelentéseket: Én bizonyítani, cselekedni akarok, nem ígérgetek! Nekem nem mindegy, hogy a gyerekeim milyen tanintézményekben tanulnak, számomra fontos, hogy járható utakon, biztonságban érkezzenek meg az iskolába.
Ezer tennivaló van Gyergyószentmiklóson, bennem az akarat mérhetetlenül nagy a cselekvésre. A választási programomból nem hagytam ki közéletünk egyetlen olyan területét sem, ahol villámgyorsan, hathatósan cselekedni kell.
Tisztelt gyergyószentmiklósiak, kedves Választópolgárok!
2008. június 1-jén szavazzanak rám, hogy majd a gyakorlatban bebizonyíthassam: most, ebben a pillanatban szeretett, tisztelt, ám alaposan felemelkedésre szorult városkánk számára én vagyok a legjobb választás az igazi, tiszta, bosszúságmentes és biztonságos várossá válás érdekében!
Alázattal és megbecsüléssel: Sztráti Lehel-János,
független polgármesterjelölt
(X)
Nyugi, fiúk !
Nem tudom, örvendenünk kellene-e, vagy inkább szomorúan lehajtani fejünket, mikor félig-meddig tréfaként mondjuk, halljuk: Magyarország az egyetlen ország, melyet saját maga vesz körül. Lehetne ez akár jó hír is, hiszen bármerre lépünk át az ország határain, jókora távolságot tehetünk meg anélkül, hogy idegen nyelven kellene megtudakolnunk a helyes irányt. Annak ellenére, hogy nemzetrészeinket „befogadó” szomszédaink fölöttébb nagy igyekezettel próbálják megváltoztatni ezt a tarthatatlan helyzetet, máig megôriztük ázsiai hegyes szarvainkat, leigázó lényegünket, s idegenek fülének megtanulhatatlan s érthetetlen, furcsa, semmihez nem hasonlító nyelvünket. Egy keveset a rettegett hunok s a honfoglaló magyarok virtusából is.
Trianon utáni új pajtásaink nehezen passzírozzák át tápcsatornájukon, miért vagyunk ennyi savgôzös évtized után is magyarok, miért nem értjük az idôk, az ô idejük szavát, s nem olvadtunk bele engedelmesen románba, szerbbe, ukránba, szlovákba. Ha még önmagában csak megmaradtunk volna, azt talán egy kicsit megbocsátanák, de azt, hogy bambán beleülve a fenenagy európai turmixgépbe, nemhogy elkeveredtünk, de egyre hangosabban emlegetjük az autonómiát, az már ördögtôl való, s olyan bűn, mire egyetlen pap nem adhat feloldozást, lett légyen tibeti láma vagy katolikus püspök, imám a mecset poros szônyegén, tiszteletes Háromszéken.
Azért néha legalább mi megveregethetnénk saját vállunkat. Azért csak tudunk mi valamit! Megfogyva, állandóan hegyes nacionalista botokkal böködve, szétszórva, sokszor ellenségeink közé szorulva létezünk, s szavunk is él. És, amit magunk is csendesen megmosolygunk idônként, még félnek is tôlünk!
Húszmillió román retteg a maroknyi székely általi asszimilációtól, a nemzetéért fáradságot nem kímélve harcoló Funar román holokausztot vizionál, és erkölcsi korlátokat nem ismerve, Székelyföldre megy imádkozni drága, ôsi géta-dák birodalmának fenn- és egybenmaradásáért. Talán azt remélte, hogy csizmás székely férfiak végigsuhintanak nem létezô gerincén bogos fenyôcsappal… Akkor még fülsértôbben rikácsolhatott volna…
A nagy szlovák topográfus, Slota, vágyait vetve papíra, azaz monitorra, átszerkesztette Európa térképét, nagyvonalúan kihagyva róla az oda nem illô, lényegtelen területeket. Például Magyarországot. Már ami maradt belôle, miután ô és népe, Funar és népe stb. jóllakott 1920-ban.
Mi meg csak nézünk, kissé üveges szemekkel, s nem bírjuk felfogni, mitôl ez a nagy félelem, miért rázza ki ôket a hideg az Isten áldd meg a magyart! hallatán, mint minket anno, mikor ôk tiltották meg himnuszunk éneklését.
Lehet, hogy olyanok vagyunk nekik, mint a vissza-visszatérô, kísértô szellem, aki folyton Trianon elôtti állapotukra emlékezteti ôket? Vagy netán attól tartanak, hogy egyszer összefogunk és viszszacsináljuk azt, mit a történelem ily otrombán elrontott? Vagy azt hiszik, szittyás rémálmaikban, hogy erôs hátországgal, gerinces anyaországgal támogatva végül mégis kiharcoljuk az autonómiát magunknak?
Nyugi, fiúk! Lazítsatok! Dôljetek hátra, gyönyörködjetek a kilátásban! Csak semmi pánik ! Ha nem hisztek a mi nyugtatgató susogásunknak, higgyetek önnön sasszemeiteknek. Ahogyan azt is kristálytisztán láttátok úgy 1916-ban, mint 1944-ben, kedves Funar pajtás, hogyan kell szélirányba fordulni, hogy közel kerüljetek a fazékhoz, ahogyan Benes pajtás is kristálytisztán látta, hogy velünk, ellenünk bármit büntetlenül megtehet, úgy most láthatjátok: nincs mögöttünk sem a híresen demokratikus, népek egyenlôségét hirdetô Európa, sem erôs, gerinces anyaország. Összefogás? Magyaréknál? Ugyan-ugyan, hiszen úgy a csonka országban, mint azon kívül, kitartóan egymás és önmagunk ellen agitálunk, áskálódunk. Erdélyben két magyar párt gyengíti egymást, jó magyar virtussal, ahelyett, hogy egymás mellé állnának (nem egymás alá!), Felvidéken, Vajdaságban, Kárpátalján hasonlóan épül az egységfront. A nagy vízen túl mindenféle egyesületbôl, szövetségbôl zárjuk ki tagjainkat, a múlt század eleji emigráns pöröl az ’56-ossal. Magyarországon két szekértábor és sleppjei keresik a fogást a másik torkán.
Ugye, fiúk, igazából nincs mitôl tartanotok?
A magyarok nyilai már nem hegyesek, a szent globalizáció nevében már azokat is Kínából importáljuk, eltörnek, mielôtt a reklámszatyorból elôhúznánk ôket. Lovainkat eladtuk külföldi befektetôknek, s nekünk csak az NDK gyártmányú Zetorok meg IFA-k maradtak. No meg egy-két rozsdás Csepel bicikli…
A térképpel sem érdemes kínlódnia kissé ismeretszegény Jan Slotának, mert ritka buzgalommal dolgozik nemes magyar népünk maradék országocskájának elsüllyesztésén, nemzetünk sorvasztásán, tudatának kiüresítén.
Tehát, szomszéd barátaim, mi elvégezzük helyettetek a munkát. Nem félni kell tôlünk, csak egy halk köszönetet mondani, aztán boldogan ágyôt inteni nekünk.
Addig viszont, hacsak valami táltosi csoda folytán vissza nem tér józan eszünk, viseljétek valahogyan el ropogós magyar szavainkat, bús népballadáinkat, a faragott székelykapuban búgó tárogatót… Higgyétek el, megéri. A végeredmény busásan kárpótol majd. És viseljétek el, mikor azt mondjuk: Isten ebben benneteket ne segéljen.
Kercsó Alpár
Átírhatják Újfalu történelmét
Sírok, falak a templom alatt
XVI. századi templom alapjára bukkantak a régészek az 1850-es években felszentelt gyergyóújfalvi római katolikus templomban. 550 000 lejt fordítanak a templom felújítására – tudtuk meg Fülöp Béla helyi plébánostól. Templomfelújítási munkálatot megelôzô leletmentést végzett a Tarisznyás Márton Múzeum régésze, Demjén Andrea és munkatársai valamint a Csíki Székely Múzeum régésze, Botár István, melynek során templomalapzatra, sírokra bukkantak.
– Nem is volt kicsi az egykori, feltehetôen a XVI. században valószínűleg gótikus stílusban épült templom, amely a jelenlegi, székelyföldi barokk stílusú helyén állt. Valószínűleg földcsuszamlás okozta pusztulását a gótikus templomnak. A régészek egy gyereksírt is feltártak, egy 2–3 éves gyerek csontjait, de több csecsemôsírt is találtak, illetve megállapították, hogy ott még volt egy korábbi temetô is, mert a templom falai sírokra épültek. Tehát megkapták a település elsô nagyobb temetôjét is, amely középkori eredetű – mondta Csergô Tibor, a múzeum igazgatója.
– A közösség a középkorban a templom köré temetkezett, majd megtiltották ezt, azután alakultak ki a temetôk, de a még meg nem keresztelt gyermekeket a templom északi részében temették el – mondta.
Faragványokat is kaptak, melyek valószínűleg gótikusak, és feltehetôen a feltárt templom elôtti templomból valók, vagyis valószínűleg a jelenlegi a harmadik templom Újfaluban. Pénzérmékre is bukkantak, amely datálási lehetôség, majd sokat „mesélhetnek”. Valószínűleg a templom helyén volt a középkorban a település elsô nagyobb temetôje is.
Hogy miért fontos mindez? Ezidáig ismeretlen volt, hogy milyen lehetett a régi templom, hogy a falain belül van egy kripta. A régészek dokumentálnak mindent, majd az újfalvi összes írott forrással összevetik. A szakemberek állítják, ezzel a feltárással Újfalunak a késôközépkori történetét akár át lehet írni. Nem minden talál a leírásokkal – mondta kérdésünkre a helyi plébános, aki tudatta, hogy az érsekség, a községi tanács, a közbirtokosság valamint a hívek támogatásával történik a belsô restaurálás, a freskók visszaállítása. Felújítják a templomot, ezért nemsokára visszatemetik a felásott részeket a régészek. A leletet feldolgozzák, történelmet írnak. Mint ahogyan a Tarisznyás Márton Múzeum is, hiszen ez a leletmentés volt az elsô becsületes régészeti munkája az utóbbi ötven évben.
Kedves-Tamás Gyopár
Múltbeli titkokra deríthet fényt…
Bernád Rita fiatal, energikus, közvetlen, családja mellett a munkája az életét jelenti. Titokzatos, rejtélyes, sejtelmes munka az övé. Mi, hétköznapi emberek, csak találgatunk. Rejtett padlásokon járni, a legelképzelhetetlenebb helyeken értékes, megfejthetetlennek tűnô iratokat lelni… Ez aztán izgalmas.
Bernád Rita 2007-ben került ide, a város plébániahivatalába levéltárosként. De a történet ennél sokkal bonyolultabb. Beszélgettünk vele, bepillantottunk régi dokumentumok rejtelmeibe. Mesélt: történelemrôl, dokumentumok fellelésérôl, „szerelmérôl”…
– Hogyan kezdôdik a te történeted?
– ’95-ben kerültem Gyulafehérvárra, muzeológia, majd történelem-régészet szakon tanultam. 2000 nyarától kaptam állást az ottani érsekségen. Három hónapig régészeti ásatásokon asszisztáltam, ami nem állt hozzám közel. Az épületek felújítására benyújtott pályázatokhoz szükséges dokumentáció összeállítása az én feladatom volt, amit levéltárakból tudtam összegyűjteni. De emellett idegenvezetést is végeztem, és közvetítettem a magyar restaurátorok és a román kivitelezôk között. Majd megüresedett a levéltáros helye. Elôttem szintén gyergyói levéltáros volt, Küsmôdi Attila pap személyében. Így jöttem én a képbe.
– Nehézségeid…
– Akkor az ottani levéltár nem volt átlátható állapotban. 1998-ig csak papi személyek férhettek hozzá a levéltárhoz. Én kétszeres hátrányban voltam: világi személyként és nôként. A levéltár közel ezeréves fennállásának történetében én voltam az elsô nôi személy. 1998-ban olyan munkálat kezdôdött el, ami rendszerezte, korszerűsítette, és a nyilvánosság számára elérhetôvé tette az érsekség és a káptalan levéltári anyagát. Új raktárak, modern tárolóeszközök. Elindult egy nagy feltárómunka Küsmôdi Attila kinevezésekor, magyarországi szakemberek irányításával. Erre szükség is van, hiszen különös veszélynek vannak kitéve a már nem élô plébániák, mert ha a hívek elhunynak, velük együtt a levéltári anyagok is. S akkor mivel bizonyítjuk, hogy ott magyarok éltek… A magyar írásos örökség megmentése, ez volt a cél. Ebben magyarországi szakemberek is segítettek. Kilenc évig tartott a munka, amely által a Gyulafehérvári Érsekség és a Káptalani Levéltár anyagát rendszereztük.
– Titokzatosságok…
– Egy préposti szoba felújításánál találtunk az ajtótokban Románia létrejöttével kapcsolatos papi feljegyzéseket, vagy egy másik 1710-es évekbeli, (a szövegbôl lehet következtetni a keltezésére), magyar nyelvű levél, amely a Ferences Rendházzal kapcsolatos információkat tartalmaz. Vagy a Fehér megyei Zalantán a kanapéaljban találtunk Domus Historiát és anyakönyveket.
– Legrégebbi eredetiben megôrzött irat…
– Gyulafehérváron egy adománylevél átirata, ami 1429-bôl maradt fenn eredetiben. De vannak még régebbi oklevelek is a XII. századtól kezdôdôen, melyek a Batthyány Könyvtár gondozásába kerültek 1964-ben.
– Majd…
– Eközben az ELTE-n elvégeztem, csökkentett látogatással, egy posztgraduális levéltárosi képzést, és az ott tanultakat itthon hasznosítottam. 2004-ben mentem férjhez, elsô gyermekem is megszületett, és a várandósság alatt latolgattuk, hol lakjunk. Én nagyon szerettem Gyulafehérvárt, míg a férjem nem találta fel magát. Nagyon kihalt ott a magyarság s vele együtt a hagyományok is… 2005 végén hazajöttünk. De a kapcsolat máig él a helyemre került levéltárossal.
– Itthon…
– Ennek is elôzménye van… Ahogy Gyulafehérváron a püspöki és káptalani iratok rendezése a vége felé járt 2004-ben, nekiláttunk a folytatásnak, és ezáltal a szórvány plébániák levéltári anyagának begyűjtését indítottuk el, majd jött az ötlet, hogy több fióklevéltár is működjön. Az elsôdleges cél írásos múltunk megmentése: rendszerezni, idôtállóvá tenni a jövô számára a fennmaradt iratokat és köteteket. Errôl a munkáról álmodtam mindig, már régóta élt a vonzalmam a régi könyvek és iratok iránt. A padlásról, tornyokból, karzatokból, sekrestyékbôl, ajtótokból, kórustermekbôl összegyűjteni pusztulásnak indult, értékes iratokat… Azt szoktam mondani, nincs olyan hely, ahol iratot nem lehet találni. Itthon is ezt akartam elvégezni.
– Az itthoni gyakorlat…
– Pályázati pénzbôl megvettük Budapestrôl a semleges kémhatású dobozokat és a dexionállványokat, melyeknek a tu-lajdonsága, hogy nem ront tovább a megtalált irat minôségén, sôt az idôtállóságát növeli. Késôbb a környezô plébániákon gyűjtöttem, még a szárhegyi és a remetei plébániára kell elmennem. De ezt a munkát sohasem lehet befejezni, mindig lehet találni valami érdekeset, újat. Mindezt ismét várandósan végeztem, ahogy a kicsi nôtt a szívem alatt, úgy a levéltári anyag is gyarapodott a gyergyói levéltárhelyiségben – meséli boldogan.
Idôközben a levéltárba sétáltunk, ahol pár iratot is átlapozhattam. Szürke állványok, rajta rendszerezett, feliratokkal ellátott fehér dobozok, több méternyi dokumentum. Hogy miért méternyi, ez is kiderül…
Ezeket az iratokat nem ilyen állapotban találtam meg – folytatja Rita.
– Hogyan kell bánni ezekkel a kincsekkel? – kíváncsiskodok.
– Finoman, néha félek hozzájuk érni. Terepen maszkot viselek, néha kesztyűt is, ha nagyon sérült a dokumentum. Behozom, csoportokba próbálom sorolni plébániákként, az iratok típusa szerint, majd megfelelô idôrendi sorrendbe osztom. Ha csak poros állapotban van, amely szinte általános állapotnak mondható, leporolom finom kefével, ecsettel vagy gyengébb szívóerejű porszívóval. A tisztítás nem az én dolgom, de ha csak poros egy irat, az még nem kerül restaurátorhoz, mert én is le tudom takarítani.
– A restaurálás…
– A lapokat különbözô módszerekkel letisztítják, kiegészítik a hiányzó részeket japán papírral, újrafűzik, ha szükséges, beborítják. Ez hosszadalmas, aprólékos munka, és nagyon drága is. Az országban csupán három ilyen papírrestaurátori műhely van.
– Milyen csoportba rendezed el a megtalált régiségeket?
– Anyakönyvek, plébániai iktatott iratok, házassági, iskolai, gazdasági iratok, tematikusan rendezett kötetek, és azok külön csoportba, vegyesen, amelyek sehová sem sorolhatók. A vegyeseket többször átnézem, hátha hiányzó idôszakot pótolnak a többi csoportban. Olyan nevet kell adni az iratoknak, olyan csoportba kell ôket sorolni, amelyrôl azonnal rá lehet jönni, hogy mit tartalmaz. Ha valaki betér, és elmondja, mit kutat, nekem rögtön tudnom kell, hol keressek hozzá anyagot, hogyan segítsem a munkáját.
– Ki lehet a betérô?
– 2000-tôl bárki, van kutatási szabályzat, de ha valaki kíváncsi például a családjában a felmenôkre, templomépítésre, vagy egyéb adatokra, bejöhet, és a rendelkezésére állok. Többnyire történészek, szakdolgozatukat írók, családfakutatók keresik fel a levéltárat.
– A legérdekesebb és értékesebb…
– Csomafalván találtam egy háztörténetet, amely 1697-tôl 1830-ig jegyzi fel az egyházközség leglényegesebb adatait, eseményeit, és jelentôsebb okmányainak másolatait, átiratait tartalmazza. Ez a legrégebbi is. De véleményem szerint általában a plébániai irategyüttesek egyik legfontosabb anyaga az anyakönyv, és a Domus Historia.
Itt ismét egy kis egyháztörténetbe kell bocsátkoznunk, hogy megértsük, miért csak az 1600-as évek végétôl maradtak fenn dokumentumok az erdélyi katolikus plébániákon…
– Azért kezdôdnek csak akkortól, mert korábban (1556–1715 között) nem volt helyben székelô püspöke az Erdélyi Egyházmegyének. A magyar király nevezett ki püspököket, akiket Rómában nem szenteltek fel és fordítva. Szervezetlenség volt ebben az idôszakban. A másik ok az írásbeliség fokozatos terjedése, amely a reformációval hozható összefüggésbe. 1715 után állnak helyre a katolikus plébániák, és az egyházközösségi hivatalos irattermelés is ekkor indul be – magyarázza.
– Hogyan állapítod meg a keltezését, ha nincs rajta dátum?
– Ritka, hogy ne legyen rajta valamiféle keltezés, de ha még sincs, akkor az irat környezete szerint, az írástípus, a papír és a tinta fajtája stb. alapján. Sokszor egy kötetet elsô rápillantásra, a gerince szerint is legalább századilag keltezni lehet. De olykor órákig gondolkodok rajta, mikori vagy milyen típusú irattal van dolgom.
– Hány kötet vagy dokumentum lehet az irattárban?
– Itt száz folyóméternyi irat van. Ez a levéltári iratanyag mértékegysége Európában. Egy polc szélessége egy méter, magassága fél méter, ez tesz ki egy folyóméternyi iratot. A köbméter, amit az amerikai levéltárosok használnak, kicsivel pontosabb. Ez az elrendezésüknél, egy helyiségbe való behelyezésüknél nagyon fontos.
– A tárolásuknál, a megfelelô polcok és dobozok mellett, mi fontos?
– A tárolóhelyiségben, hasonlóan az emberi szervezet életterének optimális mikroklímájához, 17–22 Celsius fok kell legyen, a relatív páratartalom pedig a 45–65 százalék közötti az ideális.
– A levéltáros alapigazsága…
– Kettô van: biztonságos megôrzés és kutathatóvá tétel – zártuk a beszélgetést Ritával, aki a sok értékes és izgalmas információ átadása mellett arra is ráébreszti az embert, a múltunk csak akkor lehet értékes, ha ismerjük.
Rancz Enikô
Tanácsosjelöltként indulok, mert...
Május 2-a a helyhatósági választások kampányának rajtolási dátuma is. A jelöltek nevei már ismertek. Az alábbiakban a román pártok listavezetô tanácsosjelöltjeinek valamint a függetlenként indulóknak véleményét ismerhetik meg. Arról olvashatnak, miért vállalták a jelölést; vettek-e részt ezidáig tanácsüléseken; mit szeretnének elérni; mi jelen pillanatban a város legégetôbb problémája, és hogyan oldanák ezt meg.
A miértekre kerressük a választ a következô lapszámunkban is.
Antal Péter:
A jelölésrôl már ezelôtt nyolc évvel is gondolkodtam, a pártok színeiben való jelöltség nem mutatott pozitív eredményt, ezért most elszántam magam, hogy függetlenként indulok. Azért függetlenként, hogy ne párttól, hanem azoktól függjek, akik bizalmat szavaztak nekem, a gyergyói lakóktól. Mert úgy érzem, az adófizetô polgárokért van a tanács, és nem fordítva. Sajnos, kevés tanácsülésen vettem részt, mert ugyan nyíltak az ülések, de csak passzívan lehet részt venni, mint nézelôdô… Nagyon szomorú emlékeim vannak azokról az ülésekrôl, melyeken részt vettem.
Mint független jelölt a legégetôbb probléma a lakosság jelenlegi helyzete. Azt látom, hogy a lakosság érdekében kellene tenni, itt gondolok a bejött, leosztott pénzek észszerű elosztására, elköltésére. Az infrastruktúra kiépítése is lényeges. A kis- és középvállalkozók támogatása is nagyon fontos, hiszen akkor a vállalkozások olyan bérezést tudnának alkalmazni, amely a város lakosságának anyagi helyzetén meglátszana. Ha a munkáltatót támogatják, az alkalmazott is érzi a javulást. Egyik legnagyobb probléma a szervezetlenség a hivatalban, nincs összhang, s e- miatt is sok pénztôl elestünk, vagy vissza kellett utalni. A pénzeket pedig nem ésszerűen osztják el. Nagyon rondák az utak. A lakónegyedek összekötô utcáinak egy szakaszát leaszfaltozzák, aztán pár hét után felássák, mert rájönnek, hogy valamit le kell fektetni. A pénzzel való gazdálkodás is fejetlenségre vall. Egy személy nem tudja megoldani a város problémáit, de közösen gondolkodva, összefogva lehet elérni eredményeket. A tanács, a hivatallal karöltve, bevonva a lakókat, figyelembe véve a véleményüket, egyeztetve, a város érdekeit szolgálva lehet elôrelépni. A széthúzás nem használ, s a kevés pénzt is olyanformán kellene felosztani, hogy érezze a gyergyói lakó, hogy tesznek érte azok, akiket megbízott a vezetéssel. Akik pedig meglátogatják Gyergyószentmiklóst, azoknak olyan városképet kellene mutassunk, hogy kedvük legyen visszatérni. A régi városközpontot, az impozáns épületeinket, gondolok itt a bíróság épületére, tegyük rendbe, mutassuk meg, amink van. Ne csak mondjuk, és a bôrünkön érezzük az adók miatt, hogy megyei jogú város Gyergyószentmiklós, hanem érezzük, hogy municípium.”
Crisan Dumitru:
Itt születtem és itt nôttem fel Gyergyószentmiklóson. 16 évig voltam távol, amíg aktív tisztként tevékenykedtem Aradon. Azért vállaltam a jelölést, mert 2000-ben is jelentkeztem a Szocialista Munkapárt színeiben, majd 2004-ben függetlenként, de nem szereztem meg a szükséges szavazatokat. Édesanyám magyar volt, mindkét nyelvet – a románt is és a magyart is – jól beszélem. Azért indulok a választásokon, mert elégedetlen vagyok a városban uralkodó állapotokkal. 18 év demokráciában nem történt semmi: az utak rosszak, a járdák járhatatlanok, elöntötte a szemét a várost, 20 év kellett ahhoz, hogy kórházunk legyen, 20 év kellett egy új tömbház építéséhez. Más bajok is vannak, naponta látjuk, ezeken változtatni kell. Ezeknek mind oka van. Azt gondolom, hogy az okot fennebb kell keresni: parlament, kormány, megyei önkormányzat, és csak utána a helyi önkormányzat. A 18 év alatt a Gyergyói-medencét mindenki elhanyagolta, az összes kormány, függetlenül attól, hogy milyen pártok alkották. Nem volt egyetlen kormánynak sem politikai vagy gazdasági érdeke Hargita megye fejlesztése. Nem innen kapták a szavazatokat, és nem volt érdekük javítani a megye helyzetén. Szeretem ezt a várost, szeretem az itt lakókat, függetlenül attól, hogy magyarok, vagy románok. Semmi bajom nincs az RMDSZ-szel sem, de azt hiszem, hogy az RMDSZ csúcsvezetése sokkal többet tehetett volna, hiszen a magyaroknak, az itt élôknek köszönhetik, hogy bejutottak a parlamentbe. Az ô dolguk lett volna, hogy segítsék Gyergyószentmiklóst. Tenni kell valamit. Mi két részre osztottuk a fejlesztési stratégiánkat: rövid távú és hosszú távú stratégiára. Legelsô az lenne, hogy kitakarítsuk a várost, elképesztô sok a szemét, a kóbor kutya, macska. A szelektív hulladékgyűjtésre pénzeket lehet szerezni pályázati úton az Európai Uniótól. Továbbá a város csatornahálózatát kellene rendbe tenni, egyszerűen tarthatatlan ez az állapot is. Szociális intézményeket hoznánk létre a nyugdíjasok számára, a sérültek számára. Számukra lehetne adókedvezményeket adni, ingyenes fogorvosi rendelôt kellene létrehozni, olcsó áruk boltját kellene számukra kialakítani. Fontos lenne továbbá egy körgyűrű létrehozása a város körül, annak érdekében, hogy a teherautók, kamionok ne jöjjenek be a városba. Sok tennivaló van, de az is fontos, hogy mi, gyergyóiak kiszálljunk ebbôl a zsibbadtságból, érdektelenségbôl. Nem lehet úgy élni, hogy kilesünk a kerítés felett, és nem érdekel, mi történik kint. Sokkal jobban kell érdekeljen bennünket, hogy mi történik körülöttünk. Az önkormányzati képviselôtestület munkája pedig nem merülhet ki abban, hogy emelgetjük a kezünket a gyűléseken. A tanácsosoknak kötelessége találkozni az emberekkel, fogadóórákat tartani, meghallgatni az embereket. Továbbá menni kell, kopogtatni kell a kormánynál, kérni kell. A malom nem megy a zsákhoz, a zsák megy a malomhoz. Azaz, nekünk kell kérni ahhoz, hogy pénz jöjjön a városba.
Csergô Ottó
Régóta tevékenykedek ifjúsági szervezetekben, több kampányban részt vettem reménykedve abban, hogy akit odasegítünk a pozícióba, az megpróbál tenni is a városért. Sajnos, az élményeket kielemezve, keserű szájízzel kellett megállapítanom, hogy nem így történt. Segítettem a tanügyi törvényért folytatott megmozdulások megszervezésében, ezért meg is büntettek, az Ifitéka létrehozásában is részt vettem, szerveztünk több bált is. Most azért indulok függetlenként, hogy a véleményem, amit elôterjesztek, az ne pártérdeket képviseljen. Bárki bármit elôtár, ami a város érdekeit szolgálja, azt támogatom, megszavazom. Ami nem jó, nem Gyergyószentmiklós érdekét képviseli, azt konstruktívan megkritizálnám. Itt születtem, itt szeretnék élni, ezért a váro-sért akarok tenni. Én is földműves család sarja vagyok, akik bármilyen problémával fordulnak a polgármesteri hivatalhoz, meghallgatják, és annyiban marad a probléma megoldása. Nem magamért, nem egocentrikusként gondolkozom, a városért akarok tenni. Nem célom, hogy elismerést szerezzek, hogy ismertté váljak. Képviselni akarok mindenkit, függetlenül attól, hogy milyen vallású, vagy melyik párt tagja. Tanácsüléseken nem vettem részt, de a sajtóban követtem. Azt gondolom, hogy végigveszekedni négy évet semmi értelme, jobb kiírni, hogy ingyencirkusz. Az elmúlt négy év is így zajlott. Már úgy indultak, hogy a testület és a polgármester utálta egymást. Rengeteg megoldásra váró probléma van. Az évek hosszú során a város nagyon lemaradt gazdasági szempontból. Ezt helyrehozni nem kétnapos munka lesz, fejleszteni kell az infrastruktúrát. Addig hiába beszélünk turizmusról, amíg nincs infrastruktúra. Addig hiába beszélünk autonómiáról, amíg nincs infrastruktúra. Ha lenne infrastruktúra, akkor lehetne újabb befektetôket vonzani, újabb munkahelyeket létrehozni. Meg kell próbálni a várost jó fényben feltüntetni külföld elôtt, tisztázni kell a tulajdonjogi helyzetet, mert számos problémát okoz a városban is, a családokon belül is. Továbbá nagy baj a városban, hogy olyan emberek dolgoznak egy-egy munkahelyen, akik nem is értenek ahhoz, amit csinálnak. Ezt el merem mondani a közbirtokosságról is, melynek szintén tagja vagyok. Következetesen szeretném ezeket a problémákat képviselni, de másokat is, melyekre a lakosok felkérnek. Szeretném azt is, hogy híd legyek az önkormányzat és a nemzeti park között. Van kapcsolat közöttük, de a Gyilkos-tó és az üdülôtelep helyzete is nagyon kilátástalan. Szakmámból kifolyólag is tenném ezt, hiszen ha így folytatjuk, elveszítjük a Gyilkos-tót.
Ardelean Tiberiu
Elsôsorban azért vállaltam a jelölést, mert úgy gondoltam, hogy akkor lesz jövônk, ha mi magunk alakítjuk. Rég nem vettem részt önkormányzati ülésen, de a 90-es években volt olyan, hogy jelen voltam. Nincs egy nagyon jó véleményem az utóbbi években zajló önkormányzati ülésekrôl, de amennyire tudom követni a média által, elmondhatom, hogy nem vagyok megelégedve. A mi kis csapatunknak az a célja, hogy tôkét hozzunk a városba – lásd európai pénzek, pályázatok, befektetôk –, több munkahelyet akarunk létesíteni, ezekre nemcsak minimálbérrel alkalmazni az embereket. Célunk a Gyilkostó üdülôtelep fejlesztése a nemzeti parkkal együttműködve. Szerintem a város infrastruktúrájának a kialakítása a legégetôbb probléma, a városban nem lehet közlekedni. Ezt kellene optimalizálni, továbbá parkolóhelyeket kell létesíteni, de ehhez egy más szemszögbôl történô áttekintésre van szükség. Ez komoly pénzforrási lehetôséget is jelenthet a városnak. Ezek megoldására befektetôket kellene találni, velük közösen kell megoldani. Nem tudja csupán a polgármesteri hivatal megoldani.
Ifi-hetek – 2008 résztvevôi voltunk
„Nevezd meg a legjobbakat!”
Egyesületünknél, a gyergyóalfalvi Domokos Pál Péter Hagyományôrzô Egyesületnél, alapelvünk a gyermekközpontú nevelés, az ifjúság személyiségjegyeinek kibontakoztatása; egyéni képességek, készségek fejlesztése. A fejlesztési folyamat erôsítése különbözô területeken, közösségi életre nevelés, mely társadalmi norma- és értékrendszer átadása révén történik.
Eligazodásunkat szűkebb és tágabb környezetünkben nemcsak az iskola oktató-nevelô munkája segíti, hanem az iskolán kívüli tevékenységek is, a civil szervezetek, vagyis falunk legaktívabb, legeredményesebb civil szervezete a Domokos Pál Péter Hagyományôrzô Egyesület (DPPHE).
A DPPHE tevékenysége különféle műhelyekben zajlik: népi tánc és népdalkör, népi gyermekjátékok, citerazenekar, fafaragászat és rongyvágó kalákák, szövôkalákák..
Tevékenységeink egész évben zajlanak, iskolai idôszakban fôleg gyűjtéssel és tanulással foglalkozunk, nyáron és szünidôkben pedig fesztiválokon és egyéb rendezvényeken veszünk részt.
Legnagyobb sikereinknek számít, hogy a PRO ETNICA – Segesvár – Fesztiválon két alkalommal képviseltük az erdélyi magyarságot, míg Bukarestben szintén két alkalommal képviseltük az összmagyarságot a 19 nemzeti kisebbség közül „Târgul şi Festivalul Diversităţii” keretében.
Minden évben testvértelepülési rendezvényeken veszünk részt, a Gyergyói- és Csíki-medence legfontosabb rendezvényein állandó képviselôi vagyunk falunknak, iskolánknak.
Nyaranta a gyermekek továbbképzését sem hanyagoljuk el, s részt veszünk kézműves-, faragó-, tánc- és zenetáborokban, így Szejke-Székelyudvarhely, Jobbágytelke, Mákófalva-Kolozsvár, Balatonederics, Szent Endre stb.
Az Alfalvi Falunapok állandó résztvevôi és szervezôiként, fôleg a saját bemutatónk és a Felszállott a páva című rendezvény a legfontosabb számunkra és a közösség számára. A Felszállott a páva című rendezvény 500–600 kisiskolást mozgat meg a medencébôl, illetve a határon túlról évente, erôsítve magyarságtudatukat, hovatartozásukat.
Az egyesületük keretében községünkbôl állandó 600–700 személyt foglalkoztatunk, melybôl 300–400 ifjúság.
Hargita Megye Tanácsa valamint a Hargita Megyei Ifjúsági Igazgatóság a VIII. Hargitai Megyenapok keretében, figyelembe véve tevékenységünket, és az egyesület célját, melyet nap mint nap megvalósítunk, vagyis a még létezô népi hagyományok feltérképezését, átörökítését, ugyanakkor a felnövekvô ifjú generáció számára hasznos, értelmes szabadidôs alternatívát kínálunk, egyesületünket, DPPHE-t a megye legeredményesebb ifjúsággal foglalkozó civil szervezetének nevezte meg, elsô hellyel jutalmazta és egy személy számára ingyenes továbbképzést biztosított Costineşti-en, a tengerparton, április 28 és május 3. között.
Büszke vagyok egyesületünk oktatóira: Mogyorós Lászlóra, Iszlai Katalinra, Szakács Bernadettre, Nagy Imre bácsira, Sajgó Szabolcsra, Török Attilára, Páll Sándorra, Gál Margitra, hisz ôk azok, akik a megvalósítások sikerességéhez járulnak hozzá, mert hiszünk a közös célokban, képesek vagyunk az idôsek és az ifjúság igényeire, egyéni sajátosságaira, egyéni értékekre figyelni, és azokat jól ellátni, képesek vagyunk egymástól tanulni, a megoldásokat közösen keressük. Segítôink Mayer Julianna és Gáll Levente. Mindezek alapja a kölcsönös bizalom, egymás sikereinek elfogadása, melyet mi családként gyakorolunk.
Hunyadi Irén, néptanító
Szentgyörgy-napi kavalkád
Tizenhetedik alkalommal került megrendezésre a Szentgyörgy-napok Sepsiszentgyörgyön. Egyhetes rendezvénysorozattal tették emlékezetessé ezt az eseményt. Egy meghívás kapcsán betekintést nyerhettünk a sokadalomba. A hétvégére megbénult a forgalom a fôtéren, helyét átvette a százával felállított sátorrengeteg, ahol nemcsak vásárfiát lehetett vásárolni, hanem a sörsátrak mellett szép számban jelen voltak a különbözô kézművesek, no meg a bóvliárusok. A szórakoztató-ipar képviselôi mellett ott voltak a civil szervezetek képviselôi is. Érdekes színfoltja volt a Trabant-kiállítás, ahol a klasszikus modellek mellett láthattuk a barkácsolt típusokat is. A bátrabbak kipróbálhattak különbözô extrém sport-, illetve szórakoztató próbákat, mint a műfalmászás a volt szovjet hôsök emlékművénél, vagy a kalandparkban mászkálhattak több méter magasságban. A szombat est fénypontját a három színpadon zajló koncertek jelentették. Mi a színház elôtti koncertekbe tekinthettünk be, ahol zömében magyarországi együttesek léptek fel: Blues Progresszív, neMEZ, Kátai Judittal, a Caramel Molnár Ferenccel, illetve az est fénypontjaként beharangozott Oláh Ibolya. A zenei kínálat mindenképpen színes és változatos volt. Mindenki megtalálta az ízlésének megfelelô együttest. Sikerrel léptek fel a gyergyószentmiklósi Csabafiak, Földváry Károly Hagyományôrzô Egyesület, ahol a székely viselet és íjászbemutató révén sikeresen népszerűsítették ôseink kultúráját, harci szokásait. A barantások, hasonlóképpen bemutatták a botforgatás, ostorforgatás, gyalogharcosok harci művészetét. Volt solymászbemutató, a magyarországi Szemzô Péter jóvoltából. Az ökörsütés szintén egy érdekes színfoltja a szentgyörgyi rendezvényeknek. Az igazi záróakkord a Transylmánia együttes koncertje, az azt követô tűzijáték és Tamás Gábor koncertje volt. Ha az idô is besegített volna a szervezôknek, még emlékezetesebb és hangulatosabb lett volna ez a sokszínű, szórakoztató rendezvénysorozat.
Farkas Aladár
2008. Mátyás király és a reneszánsz éve
2008 többek között Mátyás király megkoronázásának 550 éve. Ezt méltóképpen próbálja megünnepelni mindenki, aki egy kicsit is ôrzi ôseink emlékét. Iskolánk a Városi Könyvtárral közösen szervezett vetélkedôt a fenti témakörben, egy megadott könyvészeti anyag alapján. A résztvevô csapatok bebizonyították, hogy érdekli és ismerik Hunyadi Mátyás életét, munkásságát. A legjobb csapat részvételi jogot nyert a Sepsiszentgyörgyön sorra kerülô hasonló témakörű megmérettetésen. Sajnos himlôjárvány miatt csonka csapattal vettünk részt a versenyen. Így is tanulságos volt a vetélkedô. Rengeteg új ismerettel gazdagodtak a résztvevôk Mátyás királyról, meg koráról.
Ugyanitt kellett volna megszervezni az Országos Méta-, és Sárkányeregetô bajnokságot, amelyet az Országos Cserkészszövetség kezdeményezett. Sajnos, a rossz idô ezt sem tette lehetôvé.
2008. a Biblia éve is. A Szent József Római Katolikus Plébánia és a szentgyörgyi cserkészcsapatok vetélkedôt szerveztek a Szentírásról. 15 fôs csapatokban hatodik és hetedik osztályos tanulók vettek részt. Hasonló rendezvényeket helyi szinten is szervezhetnénk, hiszen tanulóink rendszeres hitoktatásban vesznek részt.
A Szentgyörgy Napok zenei kavalkádjában voltak reneszánszkoncertek is.
Farkas Aladár
Könyvtárosok találkozója
„A könyvtárak a legbiztosabb és legmaradandóbb értékei az emberiségnek” – mottóval tartottak kétnapos rendezvényt a gyergyói könyvtárban. Április 24–25-én a Könyvtárosok Napját ülték az Értékek és értékmegôrzés a XXI. századi könyvtárakban témában. A gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár, és a Pro Libris Könyvbarátok Egyesülete szervezésében a „Veszíts el egy könyvet!” című jétékkal indították a kétnapos rendezvényt. Továbbá elôadásokkal és egy Kincskeresés a könyvtárban címmel Csata Mária és Szakács Rita vezette keresési módszerek elméleti és gyakorlati bemutatásával folytatódott a rendezvény, melyen a Fogarassy iskola VII. osztályos tanulói vettek részt, osztályfônökükkel, Király Magdolnával. Kiállítás-megnyitóra, valamint Az év fiatal könyvtárosa cím átadására is sor került. A kitüntetést Jakab Anna csíkszeredai könyvtárosnak a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke, Kiss Jenô adta át.
Fülöp Géza nyugdíjas könyvtárossal a Hol keressem? Hogy keressem? Információkeresés – szakirodalom című könyvérôl, és a könyvtárosok találkozójának fontosságáról beszélgettünk.
– Nagyon fontosnak tartom a találkozókat, mert új ismeretekhez jutunk hozzá, megtudjuk azt, hogy a kollegák hogyan dolgoznak, a találkozó egy jó tapasztalatcsere is, és nem utolsósorban az emberi kapcsolatoknak a bôvítésére, mélyítésére is szolgálnak, ami szintén fontos.
Hol keressem? Hogy keressem? Információkeresés – szakirodalom kutatás című könyvrôl a szerzô elmondta:
– Sajnálatos módon nagyon sokan, többnyire a fiatalok azt hiszik, hogy ha értenek a számítógéphez, és rámennek az internetre, ott ismernek két információ-keresô programot, azzal már megoldották az információ-ellátásukat. Sajnálatos módon ez nem elég. A könyvet azzal a szándékkal írtam meg, hogy alaposabb ismerethez juttassam hozzá az érdeklôdôket, fôleg a fiatalokat. Ahhoz, hogy az ember alapos szakirodalmi kutatást végezzen, kell ismernie az információs forrásokat, az információ-keresô nyelveket, meg kell tudnia fogalmazni a kérdéseit, és ezeket le kell fordítania az informácó-keresô nyelvre. Tudni kell elválasztani az ocsút a tisztától, tudjuk értékesíteni a kapott információt. A könyv ezeket a szakaszokat, lépéseket foglalja össze. És a könyv függelékében különbözô honlapoknak, portáloknak, információ-keresô rendszereknek, információt szolgáltatóknak a címjegyzékét is feltüntettem, kezdve a nagykönyvtáraktól a szakkönyvtárakig.
A Könyvtárosok Napja szervezôi a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár, a Pro Libris Könyvbarátok Egyesülete valamint a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete. Támogatói voltak a Communitas Alapítvány és az F&F International Kiadó és Nyomda.
Baricz-Tamás Imola
IV. Gyergyóvidéki Ifjúsági Néptánctalálkozó
2008. április 27-én a Remetei Ifjúsági Napok 2008 rendezvénysorozat keretében szerveztük meg a IV. Gyergyóvidéki Ifjúsági Néptánctalálkozót. A néptánctalálkozó szervezôi a REMISZ (Remetei Ifjúsági Szervezet) és a Gyergyóremetei Művelôdési Ház voltak.
A találkozót ünnepi ifjúsági szentmise elôzte meg. Ezt követôen a helyi Művelôdési Házban Laczkó-Albert Elemér polgármester úr üdvözölte a jelenlévôket, majd a gyergyóremetei néptáncosok fellépésével kezdetét vette a néptáncbemutatók sora. Ôket követte a gyergyóditrói, orotvai, gyergyócsomafalvi, gyergyóalfalvi, borszéki, marosfôi valamint a Hargita Megyei Művészeti Népiskola tánccsoportjai.
Közel 300 táncos, három órán át ropta a táncot. Az ebéd után pedig táncház zárta a néptánctalálkozót.
A néptánctalálkozón résztvevô tánccsoportok emléklapot és Szabó Attila helyi képzôművész által készített emlékplakettet vehettek át.
Jó volt látni a sok néptáncszeretô fiatalt. A látvány arra enged következtetni, hogy térségünkben ez a hagyomány nem csak volt, de lesz is! Minden székelynek kötelessége identitásunk megôrzésének szolgálata, és ezt mindig szem elôtt tartva, összefogva megmaradhatunk!
Viszontlátásra 2009-ben!
A IV. Gyergyóvidéki Ifjúsági Néptánctalálkozó fôtámogatói Gyergyóremete Önkormányzata és a Communitas Alapítvány valamint a Gyergyóremetei Belbírtokosság voltak.
Portik Bakai Adám
Amit tudni kell Mezei Jánosról
Mezei János, a Magyar Polgári Párt gyergyószentmiklósi szervezetének polgármesterjelöltje. Ez immár hetek óta köztudott, az viszont nem, hogy ki is ô, és ahogyan kérdezni szokták mifelénk, milyen ember. Nos, amit tudni kell róla:
Gyergyóremetén született 1976-ban, ott járta az általános iskolát, majd Magyarországra került, azt hitte, kolbászból van ott a kerítés. Ott végezte a középiskolát. Itthon különbözeti érettségi vizsgán vett részt, és felvételizett a brassói építômérnöki egyetemre. Hazakerülve egy helyi építôcégnél dolgozott, majd az Impex Aurora cégre váltott, jelenleg is itt dolgozik, a gyergyószentmiklósi leányvállalat vezetôje. 2002-ben nôsült, azóta él Gyergyószentmiklóson, van egy négyéves és egy kétéves kisfia. Hobbija a motorozás. Kis csapatával, ha teheti, kétkeréken utazik, akkor pihen, akkor érzi szabadnak magát. Az EKE tagja, szívesen túrázik, vagy tölti szabadidejét a hétvégi házánál. Kitartó, nem ismer lehetetlent. Errôl barátai is mesélhetnének, hiszen Remetérôl, a szülôi ház kertjébôl indulva a Maroson Déváig eveztek egy gumicsónakban, és a tizenegy napos Maros-túrán csupán egy nap nem zuhogott az esô. És nem ô volt az, aki feladta. Ha el is utazik néha szabadságolni, mindig honvágya van. Hazavágyik a Csobothegyi kápolnához vagy a pricskei kereszthez, a kedvenc helyére, ahonnan belátható a Gyergyói-medence; Gyergyószentmiklós, ahol reméli, hogy nemsokára mosolyra vált a helyiek arca. Tesz is ezért: a 2008-as helyhatósági választásokon polgármesterjelölt a Magyar Polgári Párt színeiben. Ô indul. Megtette az elsô lépést az élhetôbb életért. Miért ne élnénk az új lehetôséggel?
– Hogyan kezdôdött a politikai karrierje?
– Takarítással indult. Amint a tömbházba költöztem, ahogyan addig otthon megszoktam, kimentem és rendet raktam a lépcsôház elôtt, lekaszáltam a füvet, rendezgettem a terepet, és ott találkoztam a Magyar Polgári Párt tagjaival. Aztán a Bucsin negyedi nagytakarításban is részt vettem, egyik fôtámogatója voltam. Azóta is van motoros kaszám, és karbantartom a zöldterületet. Volt olyan, aki azt hitte, ez a hivatásom, és megkért, hogy a szomszédos lépcsôház elôtt is nyírjam le a füvet. Ki, hol tud, segít, hát szívesen tettem. Teszek a közösségért, amelyben élek. Hatékonyságot és eredményt csak csapatban lehet elérni. Felismertem, hogy a Magyar Polgári Párt az a közösség, melyre szüksége van Gyergyószentmiklósnak ahhoz, hogy rendezett, fejlôdô város legyen.
– Keveset hallhattuk Mezei János nevét…
– Nem volt ezidáig szándékomban, hogy felhívjam magamra a figyelmet. A munkatársaim ismernek. Ôk támogatnak, hogy vállaljam a jelöltséget, látják bennem azt, aki változást hoz a város életébe. Megtalálom a szót mindenkivel, aki a városért tenni akar. Ebben látom az erôsségem is. Közösen, csapatban, egymásban bízva kell építeni a jövônket.
– Cél…
– A város jövôképének a kialakítása. Hogy kissé önzô legyek, a gyerekeim itthontartásának megalapozása. Ha nem érzik majd jól magukat itthon, ha nem lesz gyökerük, lehetetlen lesz itthon tartani ôket. Ha nem teremtünk olyan környezetet, lehetôségeket számukra, ahol kibontakozhatnak, boldogan élhetnek, elmennek. Úgy gondolom, nagy érvágás lenne számomra, ha ezer kilométereket kellene utaznom azért, hogy unokáimat láthassam. Én felelôsnek érzem magam, most kell vállalni annak érdekében, hogy gyermekeink itthon maradjanak, nem négy vagy nem nyolc év múlva. Most kell azért dolgoznunk, hogy a családomnak, a közösségemnek jó legyen. Minden perc késô. Ezért kérek minden egyes városlakót, hogy vállaljon részt mind az ötletek terén, mind a tennivalókból, hiszen rajtunk múlik. Megkeresem ôket, meghallgatom gondjaikat. Tudom, hogy a város problémákkal küszködik, és azt is tudom, hogy felelôsségteljes városvezetés nélkül nincs jövô.
– Teszem fel, hogy 2016-ot írunk. Nyolc év Magyar Polgári Párt vezetés után milyen lesz a város?
– Tiszta, rendezett, tele játszóterekkel, zöldövezettel, járható járdákkal, emberközpontú hivatalokkal, tele fiatal családokkal, sok gyerekkel. Olyan város lesz, ahova mindenki szívesen hazajön, mert érdemes lesz itt élni.
(x)
Programjáról tájékoztatott az MPP
Hétfôn, május 5-én tartottak sajtótájékoztatót az MPP gyergyószentmiklósi szervezetének székházában Mezei János, Árus Zsolt és Vadász-Szatmári István. Árus Zsolt bemutatta Nagy Zoltán sajtószóvivôt, aki ismertette röviden az MPP gyergyószentmiklósi szervezetének programját a 2008-as helyhatósági választásokra. Nagy Zoltán elmondta, 12 ábécérendben feltüntetett programpontba foglalták össze, mit szeretnének megvalósítani. Minden témakörnek van a csapatban két felelôse is a tanácsosjelöltek közül, akik a választás eredményétôl függetlenül fognak dolgozni, tenni a városért.
A párt gyergyószéki honlapjáról, a www.mpp-gyergyo.ro-ról is szóltak, amely immár elérhetô, valamint az országos MPP honlapjának címét is megtudhattuk: www.hejha2008.ro.
Elhangzott, hogy a programban leírtak megvalósításához pénz kell, az MPP szerint a pénz nem Bukarestben van, hanem az uniónál, az EU által nyújtott lehetôségeket kell kihasználni pályázatok által. Ennek érdekében viszszaadnák az Inkubátorháznak a rendeltetését, bôvítenék, így az átvenné a fejlesztési iroda szerepét. Bevonnák a környékbeli önkormányzatokat így lehetôség lenne pályázatíró csapatot is dolgoztatni.
Mezei János polgármesterjelölt elmondta, mindenik programpont fontos, mégis talán az emberközpontú hivatal lenne az elsôdleges, amit meg kellene valósítani. Átszervezéssel kezdene, úgy, hogy a megfelelô szakemberek a megfelelô munkakörben dolgozzanak a hivatalon belül. De a felsoroltak közül minden égetôs, meg kell vizsgálni, mi miért nem működik, és lépni kell, tehát egyszerre kellene hozzákezdeni a programpontok megvalósításának.
1. Cselekvô közösségeket
– a polgárok bevonása a várost érintô fontos döntések meghozásába és kivitelezésébe
– a lakástulajdonosi szövetségek létrehozásának támogatása
– a civil szervezetek és az önkormányzat közötti együttműködés intézményesítése
– a civil szervezetek pályázatainak támogatása (tanácsadás, önrész)
– civil szervezetek alakulásának ösztönzése.
2. Egészséges, jókedvű embereket
– jól képzett magyar orvosok idecsábítása
– a családorvosi rendelôk helyzetének törvényes megoldása
– játszóterek felújítása, karbantartása
– tömegsport–rendezvények támogatása
– részvétel a sportpályák karbantartásában, fejlesztésében
– kulturált szórakozási lehetôségek megteremtésének a támogatása.
3. Emberközpontú hivatalokat
– a korszerű kommunikációs lehetôségek felhasználása, beleértve az internetes ügyintézést is
– a munkahelyi feladatok jobb meghatározása, az ügyintézés felgyorsítása
– a hatékonyabb munkavégzés feltételeinek megteremtése a közhivatalokban
– a közalkalmazottak folyamatos képzése
– lakossági tanácsadó iroda újraindításának támogatása
– a tulajdonviszonyok rendezésének a felgyorsítása.
4. Élhetô Gyergyószentmiklóst
– a lakónegyedek fűtésrendszerének korszerűsítése (olcsóbb fűtés)
– az ivóvíz-, szennyvíz- és esôvíz-csatornahálózat felújítása és kibôvítése
– köztisztaság (több szemeteskuka az utcákra, zárható és bekerített kukák a tömbházaknál, utcaseprés)
– a közbiztonság erôsítése
– legrendezettebb utca, tömbház, porta – verseny
– parkolók kialakítása, a forgalom ésszerű megszervezése
– az utak és járdák szakszerű és tervszerű javítása
– egészséges környezet, tiszta levegô (parkosítás, utcák locsolása stb.)
– a Csíky-kert visszaállítása eredeti formájába, szabadidôs parkká alakítása.
5. Fiatalodó Gyergyószentmiklóst
– a nagycsaládosok támogatása (adókedvezmények, egyéb módszerek)
– az oktatási intézmények folyamatos fejlesztése
– fiatalok részére munkahelyeket létrehozó vállalkozások támogatása
– fiatalok bevonása a közigazgatásba.
6. Gyarapodó gazdákat
– a mezôgazdasági termelôk szövetkezésének elôsegítése
– új mezôgazdasági ágazat bevezetésének segítése (például az energiafűz termesztése)
– a mezôôrzés biztosítása
– a barompiac újraindítása.
7. Gyarapodó középosztályt
– a vállalkozások alapításának az ösztönzése
– a vállalkozók szervezeteinek bevonása a stratégiai városfejlesztésbe
– helyi vállalkozók elônyben részesítése közbeszerzéseknél
– képzések, konferenciák, szakmai elôadások szervezése
– vállalkozói érdekképviseletek megalakításának támogatása (az Arbor mintájára).
8. Magyar jövôt Gyergyószentmiklósnak
– a Székely Nemzeti Tanács autonómia-törekvéseinek felkarolása
– a Gyilkostó és a Békás-szoros Gyergyószentmiklós elidegeníthetetlen részei!
– a létezô, de nem alkalmazott jogszabályok alkalmazása a közigazgatásban (például anyanyelvű ügyintézés minden hivatalban)
– hagyományôrzô, nemzeti kulturális értékeinket ápoló csoportok és tevékenységek támogatása
– együttműködés a történelmi magyar egyházakkal.
9. Művelt Gyergyószentmiklóst
– az oktatási intézmények támogatása
– a hazatérést is ösztönzô támogatási rendszer kidolgozása
– a művelôdési intézmények támogatása, a testvértelepülések hasonló intézményeivel való kapcsolatok kiépítése, erôsítése
– az öntevékeny művelôdési egyesületek támogatása
– a felnôttképzés támogatása (EU-s alapok felhasználásával is).
10. Összefogást Gyergyóért
– az egész medencét érintô együttműködés intézményesítése
– partneri együttműködés a szomszédos községekkel
– Gyergyószék egységes fejlesztési koncepciójának kidolgozása és gyakorlatba ültetése
– összehangolt erôfeszítés Gyergyószék felzárkóztatására.
11. Rendezett, fejlôdô Gyergyószentmiklóst
– a város rendezési tervének mielôbbi elfogadása
– a székely építészeti, településrendezési hagyományok felelevenítése
– egy fôépítész mihamarabbi alkalmazása
– a város bejáratainak rendbetétele
– hatékony és ésszerű gazdálkodás a város vagyonával, beleértve kiemelten az erdôket.
12. Uniós pénzeket Gyergyószentmiklósra
– a hatékony pályázási lehetôségek megteremtése
– pályázati információs központ kialakítása az inkubátor-házban
– a pályázatokon nyert támogatások hatékony felhasználása.
Kedves-Tamás Gyopár
Kacsó Sándor
Furcsa advent Gyergyóban
A múlt, 1928
A jelen 2008
A kettô között nyolcvan év van, de helyezzük csak át a mába a múlt emlékeit!
Czimbalmas Tivadar
(folytatás az elôzô lapszámból)
A Transsylvania bankfiók ügyésze a tisztelt ügyvédek közé tartozott. Úgy beszéltek róla, mint aki kényes a becsületére, s megvan a véleménye a saját bankja politikájáról is. Küzd is ellene, már amenynyire teheti. Ellene van a váltók peresítésének, nem akar még több költséget okozni az adósoknak. Pedig az ô jövedelme éppen e költségebôl szaporodnék. No, ez olyan csodabogár, akire érdemes rácsudálkozni – gondoltam. Engem ridegen, szinte gorombán fogadott. Igen, hallotta, hogy a magas kamatok ügyét firtatom. Miért, tán Brassóban más a helyzet? Ott is magas a kihelyezési kamatláb. – Igaz – mondtam –, de nem ennyire! S ott a bankok inkább az iparvállalatokkal dolgoznak, nem kisemberek az adósok. – Hát ez a mi szerencsétlenségünk éppen. A mi tôkénk betétekbôl gyűlt össze, kisemberek betétjeibôl… Nekünk szaladnunk kell a betétek után, magas kamatokat kell ígérnünk, hogy becsábítsuk azt a keveset, ami egyáltalán becsábítható. Persze, magas a kamatláb a kihelyezett kölcsönök után is. Együtt jár ez a kettô…
– Mégis milyen magas az a kamatláb? – kérdeztem. Nyomban tudta, hogy nem a betéti, hanem a kihelyezési kamatláb érdekel.
– Mi harminckét százalékot szedünk. Kényszerűségbôl. Más bankok többet is. És perelik is a váltókat…
Nem kérdeztem meg, hogy milyen „más bankokra” gondol. A többieket, Gyergyószentmiklóson legalább, nem lehetett többes számban emlegetni. Egyrôl lehetett szó csak, a Puskás-bankról… Nem akartam még jobban ingerelni azzal, hogy kimondassam vele annak a nevét, akit – láttam jól – gyűlöl azért, mert kénytelen egy hajóban evezni vele…
Az ügyvédek után iparosokat, kereskedôket kerestem fel. Igaz, kiválogatott neveket. Kölönte Józsi pipálta ki ôket egy hevenyészve összeállított névsorból. – Ezek várják a leginkább a holland kölcsönt. Úgy eladósdtak már, hogy a kamatokba fizetik lassan egész kereskedésüket, műhelyüket… Beszélnek ezek, ne félj, minden mindegy már nekik…
Beszéltek is. Szabadon, dühösen, elkeseredetten. Keveset az adósságaikról és az esedékes részletekrôl, kamathátrálékról s a megújtításokkal együttjáró költségekrôl, hiszen ezek közimertek, szinte unják is már, vagy pedig csak felhergelik magukat vele… Tudnak ôk egyéb lapba valókat is! Olyasmiket például, hogy mire herdálja „az a vérszípó Pista” – az ô pénzüket. – A vérszípó vért szív, nem pénzt! – Hát hiszen éppen az a mi vérünk, a pénz. Azt herdálja kettesben tett drága külföldi utakra. S miféle éjszakákat rendez ott fent az erdô alatt, az ô Bagolyvárában. Pezsgôvel és – meztelen nôkkel… – Hadd el, ne mondj ilyeneket, nem tudhatod, ha te is nem voltál ott. Ezek csak olyan pletykák… Nem tudjuk bizonyítani. – De tôle kitelik az ilyesmi. Nem? – Hát amilyen csinos gavallér ember… – De ne a mi pénzünkön legyen gavallér, essék belé a súly!
Kölönte Józsi, akinek a lakásába behúzódtunk erre a bizalmas beszélgetésre, érdeklôdve hallgatta s még szította is az ilyen kifakadásokat. Én azonban a pletykaellenes oldalra állottam. Nem is annyira magam, mint inkább a lapom tekintélyét védtem, s úgy éreztem, nem is hatástalan méltósággal:
– Az ilyesmit írja meg Gyôri Illés a Gyilkosban. Pletykálkodásra egy komoly lap nem vállalkozhatik… Nyomban zsarolásra gondolna, ha ilyesmire csak céloznék is…
De azért a titokzatos Bagolyvár s az ott rendezett nagy dorbézolások ott leselkedtek a kérdéseim mögött, amikor másnap szemtôl szembe kerültem Puskás Istvánnal. Mert felkerestem. Hallani akartam az ô véleményét is. Már megjelenése arra késztetett, hogy eszembe jussanak a „pletykák”. Valóban csinos, magas és karcsú, fekete ember volt. Gondosan a felsô ajka méretére stuccolt fekete bajuszával, feszesen álló zakójában jogászbálok elôtáncosaira emlékeztetett, határozott, magabiztos mozdulataival, ahogyan kezet fogott s az íróasztala elôtt álló vendégszékbe tessékelt, inkább régi vágású fôszolgabíróra. Örmény ez – gondoltam –, a módos fajtából!
Tartottam magam elhatározásomhoz, s bármilyen gondolatok kavarogtak is bennem, kérdéseim nem ezekrôl árulkodtak. Gyergyó általános gazdasági és pénzügyi helyzetére voltam kíváncsi… Természetesen mint újságíró…
Úgy hallottam ugyanis, hogy itt különösen nagyon nehéz a helyzet…
Nem várt sok kérdést és magyarázkodást. Tájékozott volt már, tudta, hogy mit akarok. Nyilván tudott már a városban folytatott beszélgetéseimrôl. Nem fogadta el hát a kérdéseimmel felajánlott szakemberi pózt, ennél nyiltabb természete volt. Támadással kezdte. Nem engem támadott, mert hát „honnan is tudhatná ön, hogy mi van voltaképpen a gyergyói élet mélyén?” Nagy erkölcsi és anyagi romlás. Az. De az erkölcsi a fontosabb, mert ennek következménye az anyagi is. – Tudja ön – kérdezte emelt és zengô hangon –, mi az, ami ma Gyergyóban van? Egy hosszú, vidám és felelôtlen farsang megérdemelt böjtje. Mert olyanok ezek a székelyek, nem bírnak magukkal, ha egy kicsit jó dolguk van. A nagy erdôkitermelések idején annyi volt itt a pénz, hogy harisnyás közbirtokossági elnökök ezerkoronás bankjegyeket ragasztottak a cigány homlokára a Laurentzy kávéházban. Hamar elfelejtkeztek róla, hogy azelôtt bocskorban jártak erdôlni… Hozzászoktak a sok pénzhez. Most aztán nem tudnak pénz nélkül élni… Most kölcsönért szaladnak a bankba, ha egy pár csizmára van szükségük, ha romlanak a cserepek az istálló tetején vagy ha elhull egy tinójuk. De nem is elégszenek meg annyival, amennyire tényleg szükségük van… Ha már lúd, legyen kövér. Nagy összegeket vesznek fel, s – aztán elisszák a maradékot. Megromlott ez a nép erkölcseiben, tessék elhinni… Én megmondhatom az igazat, mert közéjük tartozom… Panaszkodnak a magas kamatok miatt? Így is beadósodott már a lakosságnak szinte a fele… S nemcsak itt a városban, hanem a falvakban is… A falusi gazdák… Nekik sem elég már a régi egyszerű életmód. Tessék elképzelni mi lenne itt, ha könnyen és olcsón osztogatnók a kölcsönöket?
Úgy elárasztott a mondataival s a székelyekért aggódó nemes szenvedélyével, hogy alig-alig tudtam egy-egy kurta mondatkát beszúrni az övéi közé. Igaz, nem is vitázó szándékkal jöttem, s tartani akartam magam ehhez az elhatározásomhoz: vigyáztam hát, hogy közbeszúrásaim is csak fokozódó érdeklôdésemet jelezzék. S ez nem is került nagy erôfeszítésembe, mert csak félig volt taktikázó szerepjátszás. Erkölcsvédô pátosza ugyan nem tévesztett meg, de az a megállapítása, hogy a gyergyói székelyek talán túlságosan hozzászoktak a pénzbôséghez, s ezért nem tudják most jobban állani a megpróbáltatásokat, ez elgondolkoztatott. Csakugyan: elképzelhetô-e, hogy az én szülôfalum, Mikháza, így eladósodjék?
Erdélyi ezredek a világháborúban
Az erdélyi kerületi parancsnokság alá rendelt csapattestek, valamint a székely hadosztály harcai
1918 december. Piski, páncélvonatunk harca.
1919 január 14. Cigányi, viszszavert román támadás. Kis- és Nagysebes a Kôrös völgyében, Sebesvár, Dealul Fundaculi támadás.
Január 23–28. Csucsától Bánffyhunyad felé sikeres saját támadás.
Január 31., február 3. Sikarló.
Február 22–25. Zilah, sikeres saját vállalkozás.
Március 1. Nagysikarló.
Március 11–12, április 16–17. Csucsa, Királyhágó, román támadás.
Március 9., április 16. Iloba, román támadás és saját ellentámadás.
Március 16. Récsétôl délre.
Március 17. Szinérváralja.
Március 27., április 16. Hadad, Gyôrtelek, Király fôhadnagy gyönyörű gyôztes védelmi harca.
Március 29. Iloba-bánya.
Április 16. D. Pietris (Sikárlótól északkeletre).
Április 16. Haraklány.
Április 16. Varsolc.
Április 16. Magyar-Kecel.
Április 16. Bogdánháza.
Április 16. Balla (csarnokerdô).
Április 16. Azanó hegy, erdô, Egrespataktól nyugatra.
Április 16. Erdôszáda.
Április 16. Kraszna és Récse.
Április 16. Kis- és Nagysebes.
Április 16. Alsószopor.
Április 16. Hanckô.
Április 17. Nagygéc.
Április 16–17. Vaskó, Gyula, Mare.
Április 17–18. Szatmárnémeti.
Április 18–19. Kocsord.
Április 18. Szamos–Dob.
Április 18. Belényes.
Április 20. Királyháza.
Április 20. Veresmart.
Április 20. Ököritó.
Mátészalka.
Január 20–23-ig. Kraszna-csatorna, sikeres védelmi harc.
Április 24. Hodász.
Április 24. Nyírmeggyes.
Április 25. Nyírmada.
Az 1919. április 16-ika után felsorolt ütközetek kivétel nélkül román támadások.
Erdélyért!
Eddig megállapított székely tiszti hôsi halottaink: Várady Gáspár fhgy a Maroshídnál 1918. december.
Rácz Lajos hadnagy, Mátészalkánál.
Csáki Sándor hadnagy, Szatmárnémeti.
Balogh László hadnagy, Haraklány.
Ungváry zászlós, Nagysikárló, 1919. március 1.
A székely hadosztály
és a bécsi döntés
Nektek, kedves volt székely hadosztálybeli katonáimnak küldöm e sorokat:
Amikor mostan drága honvéd-utódaink diadalmenetben ünnepeltetve vonultak be édes hazánkba, Erdélybe és Székelyország szent földjére, parancsoló kötelességem felújítani az 1918–1919 történelmi évek székely hadosztályának eseményeit, hazafias tevékenységét, amelyek lényegesen elôkészítették, megalapozták és eredményezték, hogy Erdély és a Székelyföld visszakerült az ôshazának.
Tudtommal a bevonulás utolsó napjaiban Kolozsváron emlékeztek meg a székely hadosztályról. Sándor Imre püspöki helynök úr méltatta a székley hadosztály küzdelmét, és ecsetelte a hadosztály kivonulása után Kolozsvárt és Erdélyben beállott szomorú helyzetet. Egy másik felszólalást egy napilap szept. 11-iki számában olvastam Erényi Géza úrtól. Ez a következôképpen szól:
„Bizonyára Önök is hallgatták 9-én délelôtt a rádió helyszíni közvetítését Csucsáról, amelyben mindenrôl szó esett, csak a székely hadosztályról nem, holott ez a legendás hadosztály, amelynek emléke sohasem volt idôszerűbb, mint ezekben a forró napokban, emelte ki az ismeretlenség ködébôl – Ady mellett – ezt a kis román falut.
Innét Csucsáról – Erdély kapujából védte hónapokon keresztül sárban, hóban, fagyban – szörnyű nélkülözések között – a hadosztály a hátországot, és innen nézett farkasszemet a betolakodott románokkal. Nem egy jó székely alussza itt örök álmát, aki fegyverrel a kézben, közel 22 évvel ezelôtt esett el azért a gondolatért, amely most annyi magyar ajkán él: Erdélyért! A székely hadosztály és Csucsa emléke egy!”
* * *
Az eddig leírások után lássuk most, hogy mik voltak az események, és mi volt a helyzet, amikor Károlyi Mihály a hatalmat Kun Bélának 1919. március 21-én átadta.
A székely hadosztály hôs csapatai egy dilemma elôtt állottak; csatlakozzanak-e Erdély érdekében az új irányzathoz vagy nem? Miután Kun Béla az ország integritásáról lemondott, áthidalhatatlan lett az az ellentét, ami elválasztotta a székely hadosztályt Kun Béla bolsevizmusától. A székely hadosztály ennek következtében nem csatlakozott Kun Béla rendszeréhez, hanem ellene fordult.
Röviden meg akarom említeni e helyen, hogy a székely hadosztálynak Kun Béla irányzatához való csatlakozása Magyarországra és Európára nézve súlyos következményekkel járt volna. A székely hadosztály 19 zászlóalja, 16 ütege és lovasszázada nem egy hadosztály erejének, hanem már egy kis hadseregnek felelt meg. Magyarországnak ez a komoly katonai ereje lehetôvé tette volna Kun Bélának, hogy szilárdan felépíthesse katonai és politikai hatalmát és a székley hadosztály hónapok óta szilárdan tartott harcvonalának védelme alatt az újonnan felállítandó vörös hadsereget nyugodtan megszervezze, felszerelje és harcképessé tegye.
Kercsó Alpár
Kisasszony
Karcsúsító tavaszi divat
Bár a hideg, összebújós hónapoknak is megvan a maguk varázsa, a láblógatós, teraszra kiülôs, parkbansétálós tavasznál kevés szebb dolog van a világon. Ahogy megérkezik az elsô, ibolyaillatú tavaszi fuvallat, úgy térnek vissza az életbe a színek, és ahogy lassan a természet, az ember lánya is úgy bújik elô a vastag és meleg holmik alól.
Idén a divat világában is kirobbant a tavasz: visszatértek a színek, méghozzá nem is akárhogy – sokak szerint egészen a '80-as évek óta nem láttak a kifutók olyan színkavalkádot, mint most. A 2008-as tavaszi trend gazdag, vibráló, változatos, és nem utolsósorban meglehetôsen eklektikus, hiszen az egzotikus, afrikai és indiai motívumoktól a drámai és nôies vonalon, a harsány, vidám és merész viseleteken át a harmónia-szeretet-virágok filozófiájáig sok mindent felölel.
Amíg azonban a karcsú lánykák örömmel vetik bele magukat a tavaszi színáradatba, addig kissé gömbölydedebb társaik joggal tehetik fel a kérdést: hogyan ôrizhetik meg a tökéletes szabású téli holmik által adott karcsúságot, ha a mintákról, a vékony anyagokról és a világos színekrôl sok mindent el lehet mondani, de azt épp nem, hogy slankítanának. Szerencsére, léteznek olyan praktikák, melyek sosem mennek ki a divatból, így ha kipróbálod ôket, és kombinálod a tavaszi trendekkel, semmirôl sem fogsz lemaradni.
Színek, minták, hatások
Bátran próbálkozhatsz az élénk, napsütötte vagy tenger ihlette színekkel! A sötét, a fekete, a barna vagy a szürke holmikat a következô télig hagyd pihenni a szekrény mélyén, és válassz helyettük a zöld, a kék vagy a sárga árnyalataiból. A halovány pasztellekkel ellentétben az élénk színek egyáltalán nem mutatnak teltebbnek, sôt, a vibráló tónusok láttán nincs ember, akinek figyelme a kényesebb területekre terelôdne. Emellett az élénk színek bôröd és szemed színét is szépen kiemelik. Fontos azonban, hogy ne válassz túl vékony vagy fényes hatású anyagot, ne öltözz tetôtôl talpig egyféle színbe, illetve túlzásokba sem szabad esni. A kiegyensúlyozott összhatás érdekében a merészebb dolgokat kombináld mindig hagyományos elemekkel, illetve próbálj meg a színekkel olyan kontrasztot teremteni, ami kiemeli a derékvonalat, így megnyújtja az alakot.
Emellett divatba jöttek az empire stílusú, mell alatt húzott, nagyon nôies, kimonóhoz hasonló blúzok is, melyeket bátran hordhatsz, csak ügyelj arra, hogy háromnegyedes ujja legyen, illetve ne fényes anyagból készüljön.
Bár egyre népszerűbbek, ha popsiban és combban kicsit erôsebb vagy, kerüld a hagymaszoknyákat – válassz helyettük olyan lágy esésű, A-vonalú, térd fölé érô szoknyát, ami derékban rugalmas, a csípôtôl lefelé pedig bôvül. A nadrágok terén lehetôleg maradj a hagyományos vonalaknál, kerüld a túl bô vagy túl szűk, illetve – ha deréktól lefelé nem igazán vagy megelégedve magaddal – a reneszánszukat élô fehér és drapp változatokat. Amit viszont bátran hordhatsz, azok az elmaradhatatlan kiegészítôk: válassz például egy hosszú nyakláncot, ami megnyújtja alakod, vagy egy feltűnôbb fülbevalót, ami egyenesen az arcra irányítja a figyelmet. És persze ne feledkezz meg a magas sarkú cipôrôl sem, ami a legjobb módja annak, hogy kecsessé és karcsúvá varázsold alakod.
A legfontosabb, hogy bármit is viselsz, érezd jól magad a bôrödben, és ne aggódj feleslegesen a súlyod miatt. Már csak azért se, mert a korábban említett néhány trend mellett az egyik legfontosabb a „minél nagyobb, annál jobb” mottón alapszik.
Csirkemell jóasszony módra
Hozzávalók: 60 dkg csirkemellfilé, 8 dkg gyöngyhagyma, 1 dkg liszt, 1 evôkanál olívaolaj, 2 evôkanál paradicsompüré, 1 tyúkleveskocka, 2 fej vöröshagyma, 20 dkg zöldborsó, petrezselyem, kakukkfű, babérlevél, só, bors.
Elkészítés: A hagymát és a gyöngyhagymát megtisztítjuk, a vöröshagymát apró kockákra vágjuk, és a forró olajon üvegesre pároljuk. Hozzáadjuk a zúzott fokhagymát, a csíkokra vagy kockákra vágott csirkemellet, néhány percig pirítjuk. Meghintjük egy kanál liszttel, tovább pirítjuk, majd felöntjük a leveskockából készített 2 dl levessel. Hozzáadjuk a zöldborsót, a gyöngyhagymát, a petrezselymet, a kakukkfüvet és a babérlevelet, majd belekeverjük a paradicsompürét is. Sóval, borssal ízesítjük, készre pároljuk.
Egészség
Kristály az ízületben
(folytatás az elôzô lapszámból)
Krónikus köszvény
Súlyosan elhanyagolt esetben az érintett ízületek maradandóan károsodhatnak. A bôr alatt kemény csomók (úgynevezett tófuszok) formájában lerakódhat az urát kristály. Ezek a szabálytalan alakú csomók az ujjak és a kéz feszítô felszínén, az alkar külsô oldalán, a könyökökön, az öregujjízületen, a fül porcos részén jelennek meg. Kezeletlen esetekben a csomók nagyra nôhetnek, kifekélyesedhetnek, felszakadhatnak, és a kristály fehéres massza formájában távozik, de felülfertôzôdés is létrejöhet. A lerakódott kristályok ilyenkor már oly mértékben deformálják az ízületet, hogy a mozgás korlátozottá válhat. Csomók képzôdhetnek nemcsak a bôrben, hanem a belsô szervekben is, elsôsorban a vesében.
Diagnózis
A köszvény diagnózisát az ízületek vizsgálata, a jellemzô tünetek megléte, valamint a vérben mért magasabb húgysavszint alapján lehet felállítani. A diagnózist egyértelművé teheti az ízületi folyadékból vett minta, melyben mikroszkóppal a tű alakú urát kristályok láthatók. A röntgenfelvétel kezdetben nem mutat eltérést, elôrehaladott esetben a csontelváltozások és a közelükben lerakódott lágyszöveti kemény csomók azonban jól láthatók.
Hogyan kezeljük?
Az akut köszvényes roham kezelésének a célja a fájdalom, a gyulladás megszüntetése, az ízületi nyomás csökkentése. A gyógyszerszedés javallata, a dózis meghatározása, az alkalmazási idô, az ellenôrzések módjának és idejének a meghatározása a kezelô orvos feladata.
Az akut roham elmúltával a kezelés célja a rohamok megelôzése. A kezelés a képzôdô húgysav mennyiségének csökkentésére és a már kialakult húgysav szervezetbôl történô kiürülésére irányul. Bár az irodalmi adatok egyre inkább azt a nézetet támasztják alá, hogy a köszvény kialakulásában kisebb szereppel bír a táplálékkal elfogyasztott húgysav, ennek ellenére a magas purintartalmú ételek korlátozása ajánlott. Ilyenek például a vese, máj, velô, szardínia, borjúhús, kávé, kakaó stb.
Az Egyesült Államokban elvégzett legújabb vizsgálatok azt igazolták, hogy a magas cukor és gyümölcscukor-tartalmú italok rontják a köszvényes betegek állapotát. A vizsgálók arra a következtetésre jutottak, hogy nemcsak a már köszvényeseknek árt a magas fruktóz (gyümölcscukor) tartalmú gyümölcs, hanem a köszvény kialakulásának kockázatát is fokozza. Így ezek fogyasztása is odafigyelést igényel.
A köszvényben szenvedô betegeknek bôséges mennyiségű folyadékbevitel, akár napi 2,5 liter is ajánlott, ezzel elôsegítve a húgysav vizelettel való távozását.
Amennyiben a diéta és az életmódbeli változtatások, a bôséges folyadékfogyasztás sem vezetnek eredményre, gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. A köszvényben alkalmazott gyógyszerek hatása a húgysav anyagcseréjébe való beavatkozással a húgysavszint csökkentésére irányul.
Szerzô: dr. Somogyi Mária
Forrás: HáziPatika.com
Sport
Labdarúgás
Balánbánya – Szentegyháza döntô lesz
Eldôlt, hogy a IV. Liga Hargita megyei csoportjában Balánbánya és Szentegyháza csapatai vívják a megyei döntôt. Balánbánya a Keleti-Csoportban, míg a szentegyházaiak a Nyugati-Csoportban tettek szert behozhatatlan elônyre, így a két együttes május 17-én és 24-én dönti el, a 2007/2008-as idényt illetôen, a megyei bajnoki cím sorsát.
A múlt hét végi, 27. forduló eredményeit az alábbiakban olvashatják.
Keleti-Csoport: Gyimesközéplok – Balánbánya Csíkszeredai ASA 1–6 (1–1). Gólszerzôk: Jánó Vince (3.), illetve Drian Mirel (46. és 50.), Pinghireac Angelo (11.), Munteanu Andrei (58.), Rontu Dorin (81.), Ciobă Adrian (86.). Csicsó – Tölgyes 3–0 (meg nem jelenés). A Gyergyószentmiklósi Jövô – Csíkszeredai ISK találkozót május 7-én, szerdán 17.00 órai kezdettel rendezték. A bajnoki mérkôzés lapzárta után ért véget. Csíkszentmihály csapata a 27. fordulóban szabadnapos volt.
A következô forduló (május 10–11.) műsora: Csíkszentmihály – Gyimesközéplok, Balánbányai Csíkszeredai ASA – Gyergyószentmiklósi Jövô és Csíkszeredai ISK – Csicsó. A Tölgyesi Real csapata szabadnapos. A Balánbányai Csíkszeredai ASA mérkôzésre május 10-én, szombaton 12 órai kezdettel kerül sor. A mérkôzés játékvezetôi: Timár Zsombor, Gegô Levente és Csutak Loránd (mindhárman Csíkszereda). Megfigyelô: Somolyák István (Székelyudvarhely).
Nyugati-Csoport: Udvarhelyi Roseal – Szentegyháza 1–2 (0–2). Gólszerzôk: Szabó Levente (85.), illetve Mág Ervin (8.) és Gergely Tibor (45.). Farcád – Parajd 0–2 (0–0). Gólszerzôk: Dobri Bogdán (48.) és Farcaş Lucian (88.). Az Alsósófalva – Székelyszentmihály mérkôzést május 11-re halasztották. A Székelykeresztúri Egyesülés csapata szabadnapos volt.
A következô forduló (május 10–11.) műsora: Alsósófalva – Udvarhelyi Roseal, Parajd – Székelyszentmihály és Székelykeresztúr – Farcád. Szentegyháza csapata szabadnapos.
* A megyei teremlabdarúgó- bajnokságban jegyzett legutóbbi eredmény: Keresztúri Egyesülés – Udvarhelyi UH 5–4. A rangsorban: 1. Keresztúr 12 pont/ 6 mérkôzés, 2. Udvarhelyi Infopress 11 pont/ 6 mérkôzés, 3. Gimi Udvarhely 10 pont/ 5 mérkôzés, 4. Csíki Siculum 0 pont/ 6 mérkôzés.
* A megyei ifjúsági bajnokságokban a következô eredmények születtek: A-csoport: Csicsó – Farcád 3–0, Székelyszentmihály – Szentegyháza 3–0.
* A C-csoportban a megyei korosztályos döntô visszavágóját rendezték. Eredmény: Székelyudvarhelyi ISK – Maroshévíz 0–1. A párharcgyôztes Maroshévíz csapata részt vesz a megyék közötti zónadöntôn.
* Az ifjúsági D-csoportban a következô eredményeket jegyezték: Gyergyói Elite – Parajd 5–0, Balánbánya – Gyergyói Elite 2–1, Udvarhelyi ISK – Udvarhelyi Budvár 1–1, Parajd – Gyergyói Jövô 3–0. A D-csoport döntôjének elsô mérkôzésén: Gyergyói Elite – Székelyudvarhelyi Budvár 4–2.
* Az ifjúsági E-csoportban: Udvarhelyi Budvár – Szentegyháza 5–3 és 6–1, Csíki Siculum – Maroshévíz 1–0 és 3–1, Csíki Siculum – Szentegyháza 7–3 és 10–1, Udvarhelyi Budvár – Maroshévíz 4–0 és 2–2, Maroshévíz – Szentegyháza 3–1 és 5–0, Udvarhelyi Budvár – Csíki Siculum 6–0 és 0–7. További eredmények: Balánbánya – Csíkszeredai ISK 5–1, Udvarhelyi Roseal – Csíki ISK 0–9, Balánbánya – Roseal 6–1, Gyimesközéplok – Keresz- túr 0–3, Alsósófalva – Keresztúr 0–5, Gyimesközéplok – Alsósófalva 4–0. A Gyergyói Elite viszszalépett a bajnokságból.
* Május 14-én, szerdán 17 órai kezdettel rendezik meg a megyei szintű Románia-kupa keretében a Csíkszentmárton – Balánbányai Csíkszeredai ASA mérkôzést. Május 11-én, vasárnap 17 órai kezdettel a Farcád – Szentegyháza mérkôzést rendezik.
* A megyei teremlabdarúgó-bajnokságban május 8-án, csütörtökön 20 órától az Udvarhelyi Infopress – Udvarhelyi Gimi mérkôzés kerül lejátszásra. Az ifjúsági A-csoportban május 10-én 11 órától a Zetelaka – Csicsó mérkôzést rendezik. Az ifjúsági C-csoportban a 3–4. helyért játszanak. A Szentegyháza – Csíki Start 2000 mérkôzés visszavágóját május 8-án, csütörtökön rendezik. Az ifjúsági D-csoportban május 7-én, szerdán délután rendezték a korcsoport döntôjének visszavágóját. Az Udvarhelyi Budvár – Gyergyói Elite mérkôzés lapzárta után ért véget. A D-csoport 3. helyéért az elsô mérkôzésre május 10-én, szombaton 10 órai kezdettel kerül sor. A harmadik helyért a Csíkszeredai Siculum – Balánbányai Csíkszeredai ASA találkozóra kerül sor. Az ifjúsági F-csoportban május 10-én, szombaton Maroshévízen szerveznek körmérkôzéses turnét a vigaszág keretében. Délelôtt 10 órai kezdettel a Maroshévíz – Balánbánya, Balánbánya – Udvarhelyi ISK, Maroshévíz – Udvarhelyi ISK találkozókat rendezik. A május 10-re tervezett gyergyószentmiklósi turnét, amelyet az Elite szervez, elnapolták. A halasztás oka: az Elite korosztályos csapata részt vesz a Hagi-kupa zonális döntôjén. Az újrajátszás idôpontja: június 1., vasárnap.
* A Fegyelmi Bizottság legutóbbi döntései értelmében meg nem jelenés miatt a Tölgyesi Real csapatát 300 lej büntetéssel sújtották. Mivel a második meg nem jelenésrôl van szó, a tölgyesieket kizárták a bajnokságból. Ha ez a döntés végleges marad, akkor a tölgyesi csapat a megyei bajnokság 2008/ 2009-es idényében sem indulhat. Szintén meg nem jelenés miatt a farcádi ifjúsági (A-csoportú) csapatot 200 lejjel büntették. Bejelentett meg nem jelenés miatt a Szentegyházai Vasas ifjúsági (A-csoportú) csapatát 150 lejnyi büntetés kifizetésére kötelezik. Szintén büntetést – 50 lejt – kell kifizessen a Gyergyói Jövô, mert ifjúsági (D-csoport) csapatának játékosai a leigazolási könyvecskék nélkül jelentek meg legutóbbi mérkôzésükön. Négy sárga lap összegyűjtése miatt a parajdi Kiss Attila egyfordulós eltiltást kapott, és 65 lej büntetést kell kifizessen. Hét-hét sárgalap összegyűjtése miatt Veres László (Farcád) és Farcaş Lucian (Parajd) játékjogát egy-egy fordulóra felfüggesztették. A büntetés ebben az esetben 130 lej.
* Felhívják ugyanakkor a csapatok figyelmét, hogy a bajnokságban begyűjtött sárgalapok csak a bajnokságban számítanak, de nem jegyzik, illetve nem vonatkoznak a Románia-kupa megyei szakaszának küzdelmeire.
Jégkorong/ VB
Május 2-án, pénteken Kanadában – Quebec City és Halifax városokban – elkezdôdött a világ legjobb felnôtt férfiválogatottjainak, sorrendben 72. világbajnoksága. Az elôzetesen kiadott játékoskeretek alapján az orosz és a házigazda kanadai válogatott a legnagyobb esélyese a múlt pénteken elkezdôdött és május 18-ig tartó jégkorong-világbajnokságnak.
Bármilyen hihetetlen, de Kanada – a sportág szülôhazája – még sohasem adott otthont a vb-nek. Ennek egyik oka, hogy a tengerentúlon ilyenkor a népszerű profiliga (NHL) legizgalmasabb szakasza, a rájátszás zajlik, másik pedig, hogy a juharlevelesek elôljárói többször is nézeteltérésbe keveredtek a nemzetközi szövetséggel (IIHF). Ezúttal viszont éppen az utóbbi kezdeményezésére kerül sor Kanadában a vb-re, az IIHF ugyanis idén ünnepli megalapításának 100. évfordulóját, és a jeles évforduló okán felkérte az észak-amerikai országot a házigazda szerep elvállalására. A jeles évfordulót megtisztelve az összes, világbajnokságon részt vevô csapat régimódi mezekben korcsolyázik ki a jégre egyes mérkôzésein. A válogatottak választhattak, hogy melyik korábbi csapatuk mintájára tervezik meg a retromezeket. A házigazda kanadaiak például az 1976-os Canada Cup-on szerepelt gárdára emlékeznek, az oroszok az 1956-os, Cortina d’ Ampezzo-i csapatra, a csehek a '47-es és '49-es világbajnokokra. A legkülönösebb talán a lett válogatott megjelenése lesz: az általában bordó-fehér-feketében pompázó csapat az 1930-as években viselt mezt másolja, és sötétkékben játszik majd Kanada ellen.
Ha már így esett, a címvédô kanadaiak szeretnék otthon tartani az aranyérmet, ennek érdekében számos olyan világsztárt neveztek az eseményre, akik már nem érdekeltek a Stanley-kupa küzdelmein. Játszani fog például a Carolinával bajnok Cam Ward, míg a védôknél az olimpiai bajnok Ed Jovanovski, a csatároknál pedig Dany Heatley, Rick Nash, Derek Roy, Jason Spezza, Martin St. Louis és Eric Staal a legismertebb.
Az oroszoknál az NHL gól- és pontkirálya, Alekszandr Ovecskin, valamint washingtoni klubtársai, Alekszandr Szjomin és Szergej Fjodorov, az atlantai Ilja Kovalcsuk és buffalói Makszim Afinogenov révén gólerôs a támadóalakzat, a védôsorban viszont nincs igazi sztár. A lett Guntis Galvins személyében a székesfehérvári Alba Volán is „küld” játékost a vb-re.
A vb 16 csapatát négy négyes csoportba sorolták. A kvartettek legjobb három-három helyezettjei jutnak a középdöntôbe. Újdonság, hogy az azt követô negyeddöntôben nem keresztben játszanak a csapatok, hanem az azonos középdöntôs csoportok elsô helyezettjei mérkôznek a negyedikkel, a másodikok a harmadikokkal.
Változás az is, hogy a csoport- negyedikek nem körmérkôzéses rendszerben döntik el, mely két együttes lesz a kiesô, hanem a legjobb csoportnegyedik a legrosszabbal, a második pedig a harmadikkal csap össze az egyik fél második gyôzelméig. A két párharc vesztese esik ki, helyükre Magyarország és Ausztria válogatottja lép a jövô évi, 2009-es svájci vb-n.
Említeni kell, hogy a pályák mérete és vonalazása is változik. Nem az IIHF szabványnak megfelelô 60x30-as, hanem az NHL-ben megszokott 60x26 méteres pályán rendezik a meccseket, ráadásul a két kékvonalat közelebb festették fel egymáshoz, így növekszik a támadózóna területe, és kisebb lesz a középsô, úgynevezett semleges harmad.
A világbajnokság csoportbeosztása
A csoportmérkôzések eredményei: pénteken, május 2-án: Dánia – Csehország 2–5 (2–2, 0–2, 0–1), Kanada – Szlovénia 5–1 (1–0, 3–1, 1–0), Oroszország – Olaszország 7–1 (1–0, 5–0, 1–1), Egyesült Államok – Lettország 4–0 (1–0, 1–0, 2–0); május 3-án, szombaton: Fehéroroszország – Svédország 5–6 (1–2, 3–2, 1–2), Németország – Finnország 1–5 (0–0, 1–2, 0–3), Svájc – Franciaország 4–1 (2–0, 1–1, 1–0), Szlovákia – Norvégia 5–1 (1–0, 2–1, 2–0); május 4-én, vasárnap: Csehország – Oroszország 4–5 (2–2, 1–1, 1–1, 0–1) – hosszabbítás után, Lettország – Kanada 0–7 (0–3, 0–4, 0–0), Olaszország – Dánia 2–6 (0–3, 1–1, 1–2), Egyesült Államok – Szlovénia 5–1 (1–0, 2–1, 2–0); május 5-én, hétfôn: Svájc – Fehéroroszország 2–1 (1–0, 1–1, 0–0), Finnország – Norvégia 3–2 (2–2, 0–0, 0–0, 1–0) – hosszabbítás után, Svédország – Franciaország 9–0 (0–0, 4–0, 5–0), Szlovákia – Németország 2–4 (0–2, 1–1, 1–1); május 6-án, kedden: Oroszország – Dánia 4–1 (1–0, 2–0, 1–1), Kanada – Egyesült Államok 5–4 (2–0, 1–2, 2–2), Csehország – Olaszország 7–2 (2–2, 4–0, 1–0), Szlovénia – Lettország 0–3 (0–0, 0–2, 0–1). A május 7-én, szerdán megrendezett Svédország – Svájc, Finnország – Szlovákia, Franciaország – Fehéroroszország és a Norvégia – Németország mérkôzések lapzárta után értek véget. Május 8-án, csütörtökön elkezdôdik a világbajnokság középdöntôje. Május 9-én, pénteken a csoportok utolsó helyezettjei a kiesés elkerüléséért lépnek pályára.
Mászómaraton
Népes részvétel, sikeres rendezvény
Május 2–4. között mászómaratont szervezett a Gyilkostónál a VIII. Hargitai Megyenapok keretében a Dancurás Hegyimentô Egyesület, a szárhegyi Kulturális és Művészeti Központ, valamint Hargita Megye Tanácsa támogatásával.
A versenyszerű maratonmászás lényege, hogy ki tud több falat megmászni és több pontot összegyűjteni. A mászóutak pontozva voltak, nehézségi fokok szerint. Az nyert, aki a legtöbb pontot összegyűjtötte. A múlt hét végi versenyre több mint harminc mászó és 18 csapat nevezett be. A benevezettek a következô helységeket képviselték: Gyergyószentmiklós, Marosvásárhely, Barót, Szecseleváros, Székelyudvarhely, Maroshévíz, Kolozsvár, Câmpulung, Gura Humorului, Onceşti. A versenyre magyarországi mászók is beneveztek. A megmérettetést két kategóriában szervezték. Az egyik a sportmászás, vagyis rövid utak mászása a Postafal 10 útján, melyek 10–20 méter magasak csupán. Az útvonalat elôre biztosítják. A sportoló csak mászik, akasztja a kötelet a karabinerbe, és mászik tovább. Maximális a biztonság a legjobb teljesítmény elérése érdekében.
Sportmászás kategóriában fiúk és lányok is beneveztek a versenybe. Igencsak jó hangulatban zajlott a sportmászás. A Postafal alatt folyamatos viccelôdések, biztatások között zajlott a verseny, fiúk és lányok külön-külön kategóriákban mérték össze tudásukat.
Eredmények. Fiúk: 1. Dornac Nicu (Campulung), 2. Pop Ionel (Maroshévíz), 3. Domokos Jenô (Szecseleváros). Lányok: 1. Naipan Loredana (Gura Humorului), 2. Pascan Angela (Oncesti), 3. Máthé Erika (Marosvásárhely) és Liscan Delea (Kolozsvár).
A klasszikus mászást választóknak is rengeteg lehetôségük volt a szoros területén. Klasszikus mászás a több kötélhosszas utak kimászása, mikor két mászó megy egy kötélen összekötve, a hatalmas, akár 150–200 méteres falakon. Legtöbben a Kis-Cohárd oldalát szemelték ki, de voltak a szorosban is a Szurdok és a Fekete repedés nevű falakon, valamint az Oltár-kôn is. Tény, hogy nem történt baleset, és jó stratégiai játék is volt a maraton miatti pontszámgyűjtögetés. Tény az is, hogy a benevezettek között voltak nagyon erôs csapatok.
Eredmények. Férfiak: 1. Fra-ţilă Cătălin – Bradu Olteanu (Maroshévíz); Menyhárt Levente – Cserei Botond (Székelyudvarhely), 2. Török Zoltán – Tófalvi Zsolt (Gyergyószentmiklós), 3. Szász László – Csáki István (magyarországiak).
Nagyon jó szervezésrôl tett tanúbizonyságot a Dancurás Hegyimentô Egyesület, a versenybírók folyamatosan kapcsolatban voltak egymással, minden egyes csapatmozgásról tudomásuk volt. A szervezôk sátorhelyet és napi étkezést is biztosítottak, mesterszakácsok fôztek rendkívül ízletes ételeket. Az idôjárási viszonyokat illetôen elmondható, hogy az idô, sajnos, nem tartott a szervezôkkel, emiatt pár csapat visszamondta a versenyzést, ráadásul nem is jöttek el. Ennek ellenére szép versengés alakult ki a csapatok között. Megállapítható volt ugyanakkor, hogy nagyon sokan a versenyzôk közül nem kimondottan nyerni jöttek, hanem inkább a mászkálás kedvéért látogattak a maraton helyszínére.
Mindent összefoglalva elmondható, hogy a szervezôknek sikerült népszerűsíteni a szabadtéri sportolást, hiszen több gyergyói család is kilátogatott és kipróbálták a külön kezdôk részére megszervezett, úgynevezett bekötött falon lezajlott mászást.
A kimondottan jó szervezés és a népszerűség eredményeként a hegyimentôk úgy gondolják, hogy lesz még ennek folytatása a jövôben is.
Fogathajtás
Pál Attila sikere
A május 2–4. közötti idôszakban a magyarországi Fábiánsebestyén helység Magyar Derby néven egyes-, kettes- és négyesfogathajtó Világkupaversenyeknek adott otthont. A kettes fogatok mezônyében rajthoz állt a gyergyóalfalvi Pál Attila is, aki az elsô napi díjhajtásban 54,66 ponttal a 4. helyen végzett. A másnapi maratonon Pál Attila 71,71 ponttal szintén a 4. helyen zárt. A két napi összesített rangsorban a gyergyóalfalvi fogathajtó 126,37 ponttal a második helyen állt. Az utolsó napi akadályhajtásban Pál Attila 6 hibaponttal a 10. helyen zárt. A három napi kiegyensúlyozott teljesítmény eredményeként Pál Attila, a Gyergyóalfalvi Hipogrif hajtója megnyerte a fábiánsebestyéni nemzetközi – magyarországi, romániai, ausztriai, horvátországi és németországi hajtók álltak rajthoz – versenyt.
A ketteshajtóverseny végsô rangsoránk élmezônye (összesen 37-en indultak): 1. Pál Attila (romániai) 132,37 pont, 2. Farkas László 133,61 pont, 3. Kákonyi Norbert 133,70 pont, 4. Selyben Zsolt 136,93 pont, 5. Papp János 136,95 pont, 6. Kalmár László (mindannyian Magyarország) 137,46 pont.
A magyarországi versenyen részt vettek a romániai bajnokságban szereplô más hajtók is. Helyezéseik: 12. Rákóczi Gergô, …17. Bodó Zoltán, 31. Ivácson Róbert (Gyergyószentmiklósi Aranypatkós).
Jégkorong/ Gyermekek
Csíkban hokiztak
Április 26-án és 27-én a csíkszeredai Vákár Lajos Műjégpályán U12-es korosztályú csapatok számára szerveztek nemzetközi jégkorongtornát. Benevezett csapatok: Csíkszeredai ISK-Sportklub, HK Debrecen, HK Tôketerebes (Szlovákia), Gyergyószentmiklósi Progym, Gyergyócsomafalvi Délhegy Fenestela 68 és a Kézdivásárhelyi Bikák. Szombaton és vasárnap összesen tizenöt mérkôzést játszottak a csíkszeredai nemzetközi tornán. A nemzetközi jégkorongtorna eredményei: Csíkszereda – Tôketerebes 5–3, Csíkszereda – Progym 3–0, Csíkszereda – Debrecen 6–0, Csíkszereda – Délhegy 3–1, Csíkszereda – Bikák 8–1, Tôketerebes – Progym 7–1, Tôketerebes – Debrecen 6–3, Tôketerebes – Délhegy 4–1, Tôketerebes – Bikák 16–0, Progym – Debrecen 3–2, Progym – Délhegy 2–4, Progym – Bikák 4–3, Debrecen – Délhegy 4–3, Debrecen – Bikák 10–2, Délhegy – Bikák 5–0.
A torna rangsorában: 1. Csíkszereda, 2. Tôketerebes, 3. Csomafalva, 4. Debrecen, 5. Gyergyószentmiklósi Progym, 6. Kézdivásárhelyi Bikák.
A szervezôk díjazták a torna legfiatalabb játékosát, a 2000-ben született kézdivásárhelyi Bardocz Botond kapust. Sportszerűségi díjjal a kézdivásárhelyi csapatot jutalmazták a mérkôzéseken tanusított magatartásáért. Legjobb kapusnak a gyergyószentmiklósi Ilyés Róbert bizonyult, legjobb csatárnak a csíkszeredai Péter Balázs, a legjobb hátvédnek pedig a debreceni Burai Péter. A torna gólkirálya a tôketerebesi Toma Lukas volt.
Jégkorong/ Honi bajnokság
Lundh visszatér
A következô idényben is a Staffan Lundh lesz a vezetôedzôje a Csíkszeredai Sportklub jégkorongcsapatának – tájékoztatta a médiát Szüszer Róbert, a Sportklub sajtószóvívôje.
A svéd edzôvel a napokban sikerült megállapodni a folytatásról. „Nem volt nehéz tárgyalás, az eddigi remek együttműködés és sikeres idény után természetesen ô is és mi is hosszabbítani akartunk” – nyilatkozta az edzôvel folytatott egyeztetéseket követôen Csergô Zsolt, a Sportklub támogató bizottságának tagja. „Mindkét fél elégedett volt a teljesítménnyel, egyértelmű volt, hogy ezen az úton akarunk továbbra is haladni” – hangsúlyozta Csergô. Elmondta azt is, hogy az edzô hamarosan megérkezik Csíkszeredába. A szakembergárda tehát változatlan marad, a bajnokcsapatot továbbra is a Staffan Lundh, Gál Sándor és Hodos László alkotta edzôi hármas készíti majd fel.
Jégkorong/ magyar OBI
Hétfôn, május 5-én késô este ülésezett a Magyar Jégkorong Szövetség (MJSz) vezetôsége, az elnökség, mely elfogadta, hogy négy romániai együttes indulhasson a 2008/2009-es magyar bajnokságban. A nem magyarországi együttesek csapatonként 3–3 millió forint részvételi díjat kell fizessenek. Ezt a magyarországi együttesek kérték, a megnövekedett kiadások enyhítésére – nyilatkozta Kovács Zoltán, az MJSZ fôtitkára. Kovács elmondotta továbbá, hogy az Alba Volán ennél sokkal nagyobb pénzösszeget fizet azért, hogy indulhasson az osztrák bajnokságban. Az elônevezési határidô május 15-én jár le, addig a dátumig csupán 300–300 ezer forintot kell lefizetni a magyar szövetséghez. A magyar OB I. tervezett mezônye: Székesfehérvári Alba Volán I., Dunaújváros, Újpest, Ferencváros, Miskolc, Budapest Stars, Alba Volán II., Csíkszeredai Sportklub, HC Csíkszereda, Bukaresti Steaua és a Gyergyói Progym.
Atlétika
Május végén Görögországban versenyez Csató József
Immár a 18. alkalommal rendezték meg Sepsiszentgyörgyön a Gáll Lajos-futónap idei kiírását. A mintegy 3200 méter távú utcai futóversenyre idén több mint 300-an neveztek be. Számosan érkeztek a szomszédos megyékbôl, de az ország minden tájáról voltak benevezettek. A határokon túlról a legtávolabbi versenyzô Kanadából érkezett.
Gáll Lajos az 1936-os berlini olimpia maratoni futószámában a 23. helyen ért célba. Az egykori maratoni futó Csíkdánfalván született, Sepsiszentgyörgyön lakott, Brassóban sportolt, és Korondon hunyt el. Gáll Lajos földi maradványai a sepsiszentgyörgyi vártemplomban nyugszanak. A szombaton, május 3-án lezajlott utcai futás nyílt versenyszámait sepsiszentgyörgyi atléták nyerték.
Eredmények. Nyílt verseny, nôk: 1. Mihaela Loghin (Sepsiszentgyörgyi MSC), 2. Andrea Mărginean (Medgyes), 3. Jakab Benke Hajnalka (Sepsiszentgyörgy). Férfiak: 1. Maricel Ionaşcu (Sepsiszentgyörgyi MSC), 2. George Halapciuc (MSC), 3. Daniel Preda (Târgovişte).
A benevezettek között volt a gyergyóalfalvi Csató József is, aki az 50–54 évesek korosztályában a második helyen végzett. A szóban forgó korosztályban jegyzett eredmény: 50–54 évesek, férfiak: 1. Corneliu Varvescu (Déva), 2. Csató József (Gyergyóalfalu), 3. Imreh István (Csíkszereda). A dobogósokat oklevéllel, emlékéremmel és serleggel jutalmazták.
Csató József elmondása szerint amire igazán bemelegedett, vége is volt a versenynek, hisz nem ilyen távokhoz szokott. Nem mulasztottuk el az alkalmat, hogy megkérdezzük a gyergyóalfalvi hosszútávfutótól, hogy idén milyen fontosabb versenyeken áll rajthoz. Csató József válaszában elmondta, hogy legközelebb május 24-én és 25-én Görögországban versenyez. Az említett országban a Nemea – Olimpia közötti 186 km-es távú versenyen áll rajthoz. A nyár folyamán, egész pontosan júliusban következik egy magyarországi, Balaton körüli futás, melynek össztávja megközelíti a 200 kilométert. A következô jelentôs megmérettetés Csató József versenynaptárában a szeptember végi Spartathlon lesz, amelyre szintén Görögországban kerül sor. Az Athén és Spárta közötti futóverseny távja hozzávetôleg 246 km. Októberben rendezik majd a hagyományos Bécs–Budapest maratont, amelyen, ha minden a tervek szerint alakul, rajthoz áll Csató József is.
A sportrovatot szerkeszti: Rokaly Zsolt
Horoszkóp
Május 8 – 14.
KOS (III.21-IV.20.)
Igen elszánt és bátor. Ezek mind szép erények, de vigyázzon nehogy ambíciói negatívan befolyásolják mély érzelmi kapcsolatát. Partnere több gyengédséget vár öntôl. Ha ezt nem tudja megadni, válsághelyzet alakulhat ki kapcsolatukban.
BIKA (IV.21-V.20)
Annyi az energiája, hogy akár kölcsön is adhatna belôle! Használja ki ezt az idôszakot, hogy munkáját jobban végezze, és a jogos elvárásoknak eleget tegyen! Vizsgázni készülô Bika, naponta végezzen önbizalom-erôsítô gyakorlatokat.
IKREK (V.21-VI.21.)
Sokkal jobban megy most minden, mint az elmúlt pár héten. Itt az ideje, hogy az esetleges mulasztásait pótolja. Egy Ikrek nem engedheti meg magának, hogy ne legyen naprakész! Csípôs a nyelve, elôbb szól, s csak aztán gondolkodik.
RÁK (VI.22-VII.22.)
A bolygóállások azt jelzik, hogy otthonával kapcsolatosan komoly mértékű kiadás várható. Igyekezzen valami jól fizetô mellékmunkát bevállalni! Élete párja nehezen viseli a sok gyűrôdést!
OROSZLÁN (VII.23-VIII.23.)
Hatalomra, uralkodásra van igénye. De nem mindegy, hogy milyen áron! Itt a kérdés, tegye fel magában, eddig hány emberen gázolt végig ahhoz, hogy pozícióját elérje! Mennyire hajlandó az igazság mellett kiállni akkor, mikor arra szükség van?
SZŰZ (VIII.23-IX.21.)
Heves fejfájás, gyomorpanaszok, és álmatlanság gyötörheti a napokban. Nem lesz túl jó a hangulata, de szerencsére valahogy átvészeli ezt a hetet. Anyagilag minimálisra csökkentheti a kiadásokat, és tiszta lappal, nulláról indulhat.
MÉRLEG (IX.24-X.23.)
Új szerelem, új lehetôségek vannak kilátásban. De még mielôtt meggondolatlanságot követne el, mielôtt ország-világ elôtt kiderülne, hogy csalja partnerét, üdvös lenne mérlegelni a helyzetet.
SKORPIÓ (X.24-XI.22.)
Legalkalmasabb ez a hét új munkahely keresésére. Tehát, ha nincs megelégedve a jelenlegivel, nem kéne sokat gondolkodni, keressen másikat! A csillagok segítenek fennmaradni, sôt olyan ajánlatot is kaphat, ami hízelgô lehet az ön számára.
NYILAS (XI.23-XII.22)
Már megint tovább nyújtózkodna, mint ameddig a takarója ér, pedig sokat kell még dolgoznia ahhoz, hogy olyan színvonalon élhessen, mint szeretne. Igaz, a héten szert tehet egy kis pénzre, de ez némi kockázattal jár. Szerelmi téren minden változó és cseppfolyós, ám ez inkább ingerlô, mint borzasztó.
BAK (XII.23-I.20.)
Munkahelyén összecsapnak a feje fölött a hullámok. Lehet, hogy már a felmondását is megírták, de akkor sem kell elkeseredni! A rossz után mindig jobb jön! Magánéletét alakítsa egyedül, ne nagyon hagyjon abba beleszólni másokat!
VÍZÖNTÔ (I.21-II.19.)
Nem mindenki értékeli jóindulatát, még akkor sem, ha azt a legjobb belátása szerint teszi. Nagy az irigyei tábora, akik bukását várják, de a barátoké is legalább annyi! Mostanság túlságosan is feszültnek látszik.
HALAK (II. 18-III 20.)
Az a hír járja, hogy a nagyhal megeszi a kicsit. Az összest úgysem tudja megenni, mindig lesz utánpótlás. Valahogy úgy érzi Ön is, megpróbálják eltiporni, kivonni a forgalomból. Vívja meg a saját harcát, ne adja fel elsôre.
ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...
A zsidó optikus tanítja be segédjét:
– Amikor a vevô kiválasztotta a szemüvegét, és az árat kérdi, azt mondod: 10 dollár. Ezután figyeled a reakcióját. Ha nem szörnyed el, akkor hozzáteszed: A lencse még 10 dollár. Ha még ezt is elviseli, akkor azt mondod: Darabonként.
* * *
A szôke nô szül, és kislányt szeretne. Pár perc múlva világra is jön a kis szöszi.
– Hát ez bizony nem lány! – mondja a doktor.
Mire a szôke nô:
– Hanem?
* * *
Újságíró készít riportot az elmegyógyintézetben. Azt kérdi a fôorvostól:
– Hogyan állapítják meg egy páciensrôl, hogy már elhagyhatja a kórházat?
– Vannak olyan feladataink, amiket helyesen végrehajtva bizonyíthatják elmeállapotukat.
– Tudna egy ilyen példát mondani?
– Persze. Vegyük például ezt: van egy kád, teli vízzel. Van a fürdôszobában három tárgy, egy kiskanál, egy pohár és egy vödör. Melyikkel tüntetné el a vizet a kádból?
– Ó, hát ez egyszerű! Minden normális ember a vödröt választaná.
– Nem, minden normális ember kihúzná a dugót a kádból...
* * *
A rezervátumban egy indián fekszik az úton, a fülét az útra tapasztva. A turisták köréje gyűlnek.
– Chevrolet, floridai rendszámmal, fehér színű, horpadt a lökhárító, négy sápadtarcú ül benne...
– Ezt mind hallás alapján állapította meg? – kérdezik csodálkozva.
– Dehogy, nincs két perce, hogy elütött.
* * *
Egy nô bemegy az állatkereskedésbe. Meglát egy 38 000 forintos papagájt, aminek egyik lábán piros, a másik lábán kék szalag van. A nô megkérdezi az eladót:
– Tessék mondani, miért ilyen drága ez a papagáj?
– Mert 2 nyelven beszél. Ha meghúzza a kék szalgot, akkor angolul beszél, ha a pirosat, akkor magyarul.
A nô elôször meghúzza a piros szalagot.
Papagáj: – How are you?
Ezután meghúzza a kéket.
Papagáj: – Hello! Hogy s mint?
– És ha mindkettôt meghúzom??
Papagáj: – Akkor elesek vazeg!
* * *
Bomba nô áll a buszmegállóban. Esik az esô, busz meg sehol. Hirtelen elegáns Merci fékez le elôtte, és kiszól egy jóképű férfi:
– Hölgyem, hazavihetem?
– Nem bánom – feleli a nô. – De hol lakik?
* * *
Két öreg beszélget:
– Mondd csak, jársz még az örömtanyára? – kérdezi az egyik.
– Persze, de júliusban szünetet tartok.
– Miért?
– Mert olyankor szabadságon van az a kedves kidobólegény, aki felvisz a lépcsôn a lányokhoz.
* * *
Egy skót egyik tablettát a másik után nyeli le.
– Rosszul van? – kérdi az egyik járókelô.
– Nem, de holnap lejár a szavatossági ideje...
* * *
Napok óta bolyong két halálosan kimerült utazó a sivatagban, amikor már nem bírják tovább, és a földre rogynak.
Az egyikük benyúl a zsebébe, és egy kis zacskófélét vesz elô. Rekedten, a szomjúságtól cserepes ajkakkal kérdezi társát:
– Nem kérsz egy kis sósmogyorót?
Copyright (c) Kisújság Alapítvány - 2008
Ezen honlap tartalma (egészében vagy részleteiben) nem
sokszorosítható vagy publikálható semmilyen formában,
a kiadó előzetes beleegyezése nélkül!
|