Kisújság-olvasók figyelmébe!
Már kapható a:
GYERGYÓI KISÚJSÁG ÉVKÖNYV 2007.
A Gyergyói Kisújság szerkesztôsége lehetôséget biztosít arra, hogy a lapunkat ismerô, távolba szakadat gyergyóiak (és nemcsak) megrendelhessék a Gyergyói Kisújság évkönyvét.
Megrendeléseket az alábbi címeken (e-mail cím, postai cím), illetve telefonszámon fogadunk:
e-mail: kisujsag@hr.astral.ro
tel.: 004-0266-364.941
Postai cím: 535500 Gheorgheni, jud. Harghita, p-ta Libertătii nr. 22., Romania
A Gyergyói Kisújság lehetôséget biztosít arra is, hogy elôfizessenek a lapra mindazok, akik eddig csak internetes formában fértek hozzá kedvenc heti olvasnivalójukhoz.
A világ bármely pontján élô Kisújság-olvasók a fenti címeken, illetve telefonszámon fizethetnek elô lapunkra.
Gyergyói Kisújság ügyfélszolgálat
Hát nincs bocsánat
Bevett szokás volt (s úgy látszik, felénk az is maradt) már a középkorban is, de az ôsi civilizációkról fennmaradt szövegekben is szó esik a hatalmas úr (törzsfônök, fáraó, király, császár stb.) kegyelem-megnyilvánulásairól. Egy-egy ünnep alkalmával jó benyomást keltett, ha a fônök megbocsátott alattvalóinak, ha nem is mindenkinek, de legalább néhánynak. Kegyes volt, fenséges, jóságos, adakozó, leereszkedôen kedves. Persze, az egésznek az volt a lényege, hogy még inkább nyilvánvalóvá váljon az a tény, hogy a csúcsvezetô élet-halál ura. Ha akarja, kivégeztet, ha akarja, életben hagy, és szabadon enged. Ilyen hatalmuk pedig csak a mindenkori isteneknek lehet. Ezt mindenki tudta, és tudja a mai napig. Akkor, ezek a cselekedetek pontosan a hatalom urainak isteni mivoltát próbálták bizonyítani. Ma is fellelhetôek ilyenfajta próbálkozások, természetesen sokkal kisebb szinten, hiszen annak ellenére, hogy néhány vezetô saját magát már-már isteni lénynek képzeli, azért egyikük sem meri ezt nyilvánosan is kikérni magának. Így hát ez a saját kis titkuk marad, s egyben egy beteljesületlen vágyuk is.
A régi iskola tanítványai már kiveszôfélben vannak, pedig jó lenne néhányat konzerválni elrettentô példaképül a fiatalabb generáció számára. Nincs megfelelô életkörülmény számukra. Kevés a diktatúra, így a félistenek száma is rohamosan csökken. Itt-ott, ideig-óráig egy kis hegemónia még felállítható, de az nem az igazi. Ez a demokráciának kikiáltott uzsoratársadalom, ez a kamatkapitalizmus legyintve söpri félre a kommunista kenyéren felnôtt látszatembereket. Már nem igen válnak be sem a suszterek államfônek, sem a favágók polgármesternek. Nem ezekkel a becsületes szakmákkal van baj, hanem azokkal, akik nagyot látnak maguk körül, azokkal, akik azt hiszik, hogy egy kivásárolt, meghamisított oklevéllel, diplomával, néhány blöffel, hazugsággal, s némi pénzzel ôk lehetnek a mindenhatók. Az intelligenciát, jó modort, tisztességet, becsületet, műveltséget nem az anyagiak hordozzák. A pénz eszköz lehet ezek elsajátítására, de egyre több példánk van a gazdag bunkókra, így hát sajnos, ez egyáltalán nem szabály. De errôl majd máskor. Most térjünk vissza a kegyelem megnyilvánulásához, ami csodaként napjainkban történt.
Pap Iosif, december 28-án, az év utolsó sajtótájékoztatóján (amelyen csak a Gyergyói Kisújság és a Hargita Népe vett részt) elnézést kért, ha valakit megbántott, és ugyanakkor felajánlotta, hogy induljunk tiszta lappal az új évben, ne haragudjunk egymásra. Mondta ezt, miután elmesélte, hogy kifizette a 150 milliót Hodgyaiéknak, mert szüksége van az önkormányzatnak a médiára. Mondta ezt egy olyan sajtótájékoztatón, ahol egy darab Kelet Info Media Grup-os sem volt jelen. (Le sem ejtették Iosif bácsit. A pénz, a város pénze a zsebben, továbbá ki a fészkes madárfüttyöt érdekel, hogy mit hablatyol össze-vissza. A következô napokban amúgy sem volt megjelenése az újságuknak, sem saját „produkciója” a tévéjüknek. Igaz, bepótolták a Fényes év végével. Az egész város megcsodálhatta a CSALÁD egy részének preszilveszterét. Ismétlésben is. Igaz, ezt is ôk szponzorálták. Legalább erre jutott, ha már a városnapokra nem.) Mondta ezt azok elôtt, akik tudták, hogy újságuk teljesen ingyen jelentetett meg minden olyan anyagot, amire felkérés jött az önkormányzattól. Ennek ellenére 150 milliót csókolt oda a város pénzébôl teljesen fölöslegesen egy médiának, csak, mert ô úgy látta jónak. Persze, mi tudjuk, hogy van, akinek a hallgatása pénzzel megvásárolható, tudjuk, honnan fúj a szél. De, hogy ezt a városi tanács ölbe tett kézzel nézze? Így már teljesen nyilvánvaló, hogy tanácsosaink társak voltak a város pénzének átjátszásában, mert ez nem más, hiszen ki az az ütôdött, aki fizet valakinek azért, amit máshol ingyen megkap?
Pap úr, nem tôlünk kell bocsánatot kérni! Mi nem haragszunk „magikra”, csak unjuk, talán már utáljuk is egy kicsit gyermeteg játszadozásaikat. A város polgáraitól kell bocsánatért esedezni, ôk fizetik a drága játékszereket.
Ábrahám Imre
Sajtótájékoztató
Hétfôn Kontesveller József alpolgármester tartott sajtótájékoztatót. Megköszönte a kulturális rendezvények megszervezéséhez nyújtott támogatást a civil szervezeteknek.
A Gyilkostó üdülôtelep kapcsán elmondta, a vízhálózat, szennyvízcsatorna és szennyvíztisztító megvalósításán kívül fontos a gátak biztosítása is. A gátak tervezése valószínűleg január végére befejezôdik, és remélhetô, hogy részt vesznek a márciusra várható kiírásokon. Fontos lenne a Gyilkos-tónak a tisztítása, és a part megerôsítése, ennek kapcsán egy vásárhelyi tervezôvel tárgyaltak, és közelebbrôl a közbeszerzést is kiírják. Ugyanakkor nemsokára kell érkezzen a tervezô a város és a Gyilkostó üdülôtelep szelektív hulladékgyűjtési, kész megvalósíthatósági tervével. Január 15-ig lehet benyújtani a pályázatot a szelektív hulladékgyűjtésre valamint a hulladékátrakó állomásra, amely valószínűleg a jelenlegi szeméttelep helyén lesz. Azt ugyanis be kell zárni. Erre is pénz kell.
– Jó lenne, ha ott készülne el az átrakó, az új szeméttelep is, mert nem kellene a hulladékot szállítani, és a kiadások egy részét lehetne fedezni a Hargita és Kovászna megye hulladéktárolási programjából. Akárhol lesz a hulladéklerakó, 1000 méterre kell legyen az elsô háztól. A gyergyói, Alfalu területén lévô szeméttelep pillanatnyilag az egyetlen Hargita megyében, amely elhelyezkedésileg megfelelne. A probléma, hogy konkrét döntés kellene szülessen. Alfalu és Gyergyószentmiklós tanácsa kell döntsön. S nem mindegy, hogy hány kilométert kell majd szállítani a szemetet. Valószínűleg, az elsô tanácsülésen megvitatják – mondta az alpolgármester.
* * *
Újabb cigány-programot nyert az önkormányzat. A téglagyárhoz vezetô utat rendbe teszik, valamint biztosítják a vezetékes vizet. Várhatóan év végéig lesz jó út a Kárpátok utcában, lesz víz az ott élô romák számára.
* * *
– A strukturális alapoknak van egy prioritása a kisvárosok fejlesztésére. A 10 000 és 50 000 lakosú városokra vonatkozik ez. A város különbözô negyedeinek fejlesztésére van lehetôség. December 28-án kötötték meg a szerzôdést az integrált városfejlesztés tervének az elkészítésére az OTP Consultinggal. Négy hónap a kifutási ideje a megvalósíthatósági tanulmánynak. Kezdetben lakossági felméréseket végeznek, elkészítik a város általános leírását, közben a tanács meg kell állapítsa a prioritásokat, mely városrész rehabilitálásával kezdenek. Mert ameddig a pénz tart, folyamatosan adnak. Erre 85 százalékot ad az unió, 13 százalékot a román állam és 2 százalékot az önkormányzat. Ez egy nagyon kedvezô program. Általa több városrésznek az integrált fejlesztésére van lehetôség – tudtuk meg.
* * *
A közvilágítás rehabilitálása kapcsán megtudtuk, megkötötték a szerzôdést a tervezésre, 10-én jönnek a tervezôk, három nap alatt végigjárják az utcákat, majd elkészítik a számításokat. 1400 lámpatestre van elkészítve a megvalósíthatósági terv, de ez változhat. A szerzôdés szerint másfél hónap alatt kell kidolgozzák a tervet, tehát február közepére kell kész legyen. De a munkálatokhoz úgy is hozzá tudnak fogni, hogy a tervezés és kivitelezés párhuzamosan haladjon. Az alpolgármester reméli, május közepéig a fôtér és a fôbb útvonalak mentén rehabilitálják a közvilágítást. Minél hamarabb elkészül, annál többet lehet spórolni, 30–35 százalékos megtakarítást jelentene. A Bucsin negyed északi részének a terve is félig megvan. Ha utólag lesz lehetôség rá, a kivitelezésre is sor kerülhet, amennyiben belefér a pénzkeretbe.
* * *
– Az egyik legfontosabb kérdés a környezetvédelem, a Csiky-kerttel, ahogy Lemhényi úr a Gyergyói Kisújságban leírja, akárhány éve senki nem foglalkozott. E cikkel kapcsolatban elmondanám, hogy több órás beszélgetések voltak. Szeretném, ha eljönne hozzám Lemhényi úr, hogy közösen találjunk megoldást. Ami igaz, hogy én meg fogok akadályozni ott minden fakivágást. Különben az arborétum felújításához tanulmány kell. Furcsa helyzet állt elô. 20 000 hektár erdônket egyik, a Csiky-kertet másik magánerdészet kezeli. Nem tartom jónak ezt. Tavaly javasoltam kétmilliárd régi lejt a kert rendbetételére, nem hagyták jóvá. Indulásból nincs, amit karbantartani, ha nincs egy kerítés, lovak legelésznek az arborétumban. Be kell keríteni, tanösvényeket kell képezni, s újratelepíteni a fákat. Tavaly leadtunk egy pályázatot, amelyben kilátó is tervben van a kerítés mellett. Hogy nem nyert a pályázat sajnálatos, de ha száz év után kell várni még egy évet… Oda lehet adni adminisztrálásra, de az adminisztrátor mibôl él meg? Ha lett volna pénz rá, meg lehetett volna csinálni – mondta az alpolgármester.
Kedves-Tamás Gyopár
Párhuzamok (2.)
1914. január 9-én városi testületi ülést tartottak Gyergyószentmiklóson. Nézzük, mit ír a Gyergyó:
„Képviselôtestületi gyűlés. (…) Tárgyalásra került az 1914. évi költségvetésünk, mely ellen dr. Márton Vencel szállott síkra. – Elpanaszolta az arányosítás során ez elôtt 9 évvel kötött bírói szerzôdés hiányát, és kérte a képviselôtestületet, hogy ezen egyezség megváltoztatása irányában tegyen lépéseket. Kifogásolta egyfelôl, hogy a költségvetés szerint a város háztartása igen sokba került, másfelôl pedig hibának rótta fel a tanácsnak, hogy a rendkívüli kiadásokra igen keveset irányzott elô és túl takarékos. Sajnálattal látja, hogy nincs pótadó elôirányozva, mert csak ezáltal lehetne a város területén lévô gyárakat és más iparvállalatokat megadóztatni, ha ezt most nem tesszük meg, úgy majd késôbb - ha elfogy a pénzünk, pótadónak tesszük ki saját lakosainkat.
Páll József az iránt panaszkodik, hogy erdôink vételárát költjük el, s így lassan kifogyunk a vagyonból.
Polgármester megnyugtatta a felszólalókat, hogy a költségvetés áttekintése aggályaikat azonnal eloszlatja, mert abban a rendes kiadásokat a rendes bevételek fedezik, és erre a célra a Lapos és Súgó vételárából egyetlen fillér sem lett felhasználva.
A képviselôtestület ezek után túlnyomó többséggel elfogadta a költségvetést. (…)
Legjobban jellemzi a gyűlés lefolyását egyik székely polgártársunk talpraesett találó megjegyzése, ki a terembôl távoztakor ekként szólott társaihoz: Hangos énekszóval megkerültük az egész határt, és szerencsésen visszaérkeztünk oda, honnót elindultunk.”
Mit ír a Csíkvármegye?: „Városi közgyűlés. A pénteki városi közgyűlésen ezúttal törvényes formák között került tárgyalás alá a város 1914. évi költségvetése. Úgy mutatkozott, hogy hevesebb vita fog a költségvetés körül támadni, eme számításunkban csalódtunk, s a közgyűlés néhány felszólalás után a költségvetést nagy többséggel elfogadta. Puskaporosabb volt ellenben a levegô a fôjegyzôi állás kérdése tárgyalásánál. A tanács azon megindoklással, hogy az új tanácsosok helyes munkabeosztással a város ügyeit maguk is el tudják végezni és így nem feltétlenül szükséges egyelôre a fôjegyzôi állás betöltése, javasolta, hogy a fôjegyzô helyettesítésével ideiglenesen bizassék meg dr. Lôrincz Károly jogi tanácsos. A tanács javaslata körül aztán nagyszabású vita keletkezett, ahol felvonulni láttam majdnem az összes ügyvéd képviselôtagjainkat. Dr. László Dezsô, dr. Márton Vencel, dr. Kiss Ágoston, dr. Fejér Mihály, dr. Miklósy Viktor egymás után felszólaltak. Önálló indítványt terjesztettek elô Görög Joachim plébános, dr. Gross Tivadar kir. közjegyzô, kinek javaslatát a tanács is magáévá tette. A vita élén ez alkalommal mutatkozott be a város ügyésze dr. Tódor Béla, akinek a tanácstól eltérô véleménye volt e kérdésben. Lelkiismeretes tanulmányra, kiforrott jogászi gondolkodásra valló indoklással fejtegette, e kérdésben a helyes jogi álláspontot. (…) Nívós vita eredményeként a közgyűlés dr. Gross Tivadarnak az indítványát fogadta el. (…)
Névszerinti szavazással döntött a közgyűlés a 10000 koronás kölcsön kérdésében, s úgyszintén a város pénzeinek a pénzintézeteknél való elhelyezésérôl. (…)”
Ollózta: Bajna György
Újítani kell a kéréseket
500-ról 615 lejre nô januártól a fűtéstámogatást igénylô személyek jövedelmi kerete. Akik a téli hónapokra igényelt fűtéstámogatási kérelmet októberben letették, januárban meg kell újítaniuk kérésüket, mivel a nyugdíjpont és a minimálbér emelésével a támogatásra jogosult személyek jövedelemkerete is módosul. Az új jövedelembevallás alapján számolják ki az önkormányzatok a téli idôszak utolsó három hónapjára, január, február és márciusra járó támogatási keretet. A tömbházlakóknak – akik központi fűtéssel rendelkeznek – a típusnyomtatványokat a közüzem alkalmazottai kézbesítik és a Virág negyed 7-es számú tömbház földszintjén lévô közüzem irodájában nyújthatják be az új kérést. Azon lakók, akik fával melegítik ki lakásukat, és nem tettek le támogatást igénylô kérést korábban, a hivatal kapus- szobájánál kaphatnak típus- nyomtatványt, ott érdeklôdhetnek, tudtuk meg a hivatal illetékes irodájában.
155 lejes egy fôre esô jövedelem alatt a támogatás 90 százalékos, és ez arányosan csökken egészen az egy fôre esô 615 lejes jövedelemig, amely esetben a számla értékének 10 százalékát fedezi a támogatás. A gázzal melegítô családok havi 17 lejtôl 233 lejig kaphatnak támogatást, jövedelemtôl függôen. 615 lej fölött nem jár fűtéstámogatás.
A fűtéstámogatásra a kéréseket január folyamán fogadják.
Vincze János, a közüzem igazgatója elmondta, a tömbházlakók a fűtéstámogatás igénylésére a januári igazoló aktákat, nyugdíjszelvényt, fizetési igazolást kell benyújtsák. Ezért e hónap második felétôl lehet felújítani a kéréseket, hogy mindenki tudatában legyen a pontos jövedelmének.
Baricz-Tamás Imola
Tájékoztató a Hargita Megyei Csendôrség tavaly évi tevékenységérôl
A Hargita Megyei Csendôrség tevékenysége az elmúlt évben a Román Csendôrség működésére, a kormányprogramra, a Belügy- és Közigazgatási Reform Minisztérium tevékenységi tervére, a Román Csendôr-fôfelügyelôség intézményreformjának megerôsítésére alkalmazott stratégiára és a Román Csendôrség felépítésének és az általa alkalmazott gyakorlatnak az Európai Unióban működô hasonló intézményekhez viszonyítva a 2006– 2015 közötti idôszakban, saját intézkedési tervek alapján, való fejlesztésére vonatkozó 550/2004-es számú törvény által elôírt célkitűzések teljesítésére irányult.
A felügyelôség elsôdlegesnek tekintette a feladatai teljesítését, a katonai karrier megtervezését, valamint a humán erôforrás kezelését.
2007 folyamán 392 közrendfenntartási küldetést hajtottak végre, 19%-al többet mint 2006-ban, 138 kulturális, egyházi tevékenység, 197 sportesemény alkalmával, 47 esetben nyújtottak terroristák elleni védelmet, 3 tiltakozó-megmozdulás, 4 hivatalos látogatás és 3 esetben krízishelyzet-elhárítás alkalmával.
Minden esetben felelôsségtudattal teljesítették a megbizatásukat, fôleg a sportesemények alkalmával ügyeltek a törvényes elôírások betartására, a sportban az erôszakos megnyilvánulások megakadályozásáért, a jégpályákon, sporttermekben a rongálások megelôzéséért. A múlt év folyamán ilyen esetek nem voltak, habár az ilyen típusú küldetések száma több mint 30%-kal nôtt 2006-hoz viszonyítva.
A közrendfenntartási küldetések alkalmával együttműködtek a Hargita Megyei rendôr-fôfelügyelôséggel.
Tavaly a nyári idôszakban az állandó készenlétben álló csendôralakulatok 107 alkalommal vettek részt a turisztikai területeken rendfenntartási küldetésben. A Hargita Megyei Rendôr-fôfelügyelôséggel közösen konkrét konfliktus-felismerési, megfigyelési és megoldási tervet dolgoztak ki.
A rendôrök és csendôrök állandó jelenlétükkel hozzájárultak az erôszakos cselekmények megelôzéséhez, fôleg Tusnádfaluban, Csíkszentgyörgyön, Csíkkozmáson és Csíkszentmártonban.
A törvények betartása érdekében együtműködtek más állami intézményekkel, mint rendôrség, helyi közigazgatási szervek, erdészet, környezetvédelmi felügyelôség. Megállapítottak 89 személy által elkövetett 99 erdészeti, lopási és más erôszakossági bűncselekményt. 1552 esetben, összesen 200 885 lej büntetést róttak ki kihágásért, 81 050 lej értékben koboztak el javakat. 23 intézmény ôrzésével vannak megbízva. Ezenkívül érték-, robbanóanyag- és fegyverszállítás-ôrzést végeznek. A múlt év folyamán 57 személy állt be a csendôrség kötelékébe. A csendôrség tevékenysége által biztosítja a rendet és biztonságot az egész megye területén.
Ipate Irina hadnagy
Közlemény
Románia külügyminisztere, Adrian Cioroianu, ismertetve Románia hivatalos álláspontját Koszovó jogállásával kapcsolatban, kijelentette, hogy Románia ellenzi a kollektív jogok biztosítását a kisebbségek számára. Emlékeztetni kívánjuk Románia külügyminiszterét és illetékes közhatóságait, hogy az alapvetô emberi jogok egyetemesek, minden embert megilletnek, mivel azok az emberi lény veleszületett méltóságából fakadnak! A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának elsô szakasza kimondja a népek jogát az önrendelkezéshez, és ez a jog ma már nemcsak a szuverén államok létezésének alapja, de az államokon belüli önrendelkezés jogát érvényesítô autonómiák is erre épülnek. Azaz nemcsak Spanyolország, Nagy Britannia, Olaszország, Németország, Franciaország népeinek a jogát jelenti, hogy saját állammal rendelkezzenek, hanem a baszk, a katalán, a skót, a dél-tiroli osztrák, a bajor és a korzikai nép jogát is, hogy a felsorolt államokon belül, azok törvényeivel összhangban a törvényhozás és végrehajtás saját intézményeivel rendelkezzenek.
Románia 1974-ben a 212-es törvénnyel iktatta belsô jogrendjébe a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, 2007 januárjától pedig egy olyan szövetségi rendszer tagállama, amely az európai civilizáció közös értékrendjére, az emberi méltóság és a szabadság megbecsülésére épül. Ezek után elfogadhatatlan, hogy ahelyett, hogy ezen értékek mellett állna ki országa nevében Románia külügyminisztere, az orosz birodalmi törekvésekkel vállal közösséget, vagy éppenséggel a háborús bűnös Milosevic politikai örökségével.
A koszovói példa bizonyítja, hogy a népek önrendelkezési jogának érvényesülését megakadályozni nem lehet! A népek önrendelkezési joga alapján megilleti a koszovói albánokat Koszovó függetlensége, és ugyanezen jog alapján megilleti a koszovói szerbeket a széleskörű autonómiához való jog, amelyet a saját elképzeléseik, közösségi törekvéseik szerint kell kialakítani! Ehhez szükséges legitim képviselôik bevonása a tárgyalások nemzetközi szakaszába.
A népek önrendelkezési joga alapján megilleti a székely népet a jog Székelyföld autonómiájához! A Székely Nemzeti Tanács többször is leszögezte, hogy a székely nép kinyilvánított, önrendelkezésre vonatkozó akarata nem sérti Románia érdekeit, ellenkezôleg: a térség stabilitását és gazdasági felemelkedését szolgálja. A Székely Nemzeti Tanács Székelyföld autonómiáját Románia törvényhozása elé terjesztett szerves törvény által kívánja megvalósítani. Ezek után nem tartjuk indokoltnak, hogy a román állam, saját polgáraitól félve, szembeforduljon annak a szövetségi rendszernek legnagyobb részével, amelybe frissen nyert felvételt! Románia kormányának, a román törvényhozásnak nem félnie kell a székelyektôl, hanem bíznia bennük, mint törvénytisztelô, a jog és demokrácia értékeit megbecsülô állampolgárokban, s megszavaznia az elôterjesztett törvénytervezetet Székelyföld autonómiájára vonatkozóan! Az indokolatlan félelem diktálta szembefordulás az Európai Unió nagy többségével sérti – nemzeti identitástól függetlenül – az ország minden állampolgárának érdekét, és ellentétben áll azokkal a nemzetközi vállalásokkal, amelyek Romániát az emberi jogok mellett kötelezték el!
Marosvásárhely, 2008. 01. 04.
Fodor Imre a Székely Nemzeti Tanács elnöke
MPSZ-hírek
A polgármester által „kölcsönvett” 187 millió lejrôl
Százkilenc hét, több mint két év telt el azóta, hogy a polgármester kérésére, az RMDSZ többségű képviselôtestület jóváhagyásával a város pénzébôl „kölcsönvettek” 187 853 400 régi lejt, hogy legyen amibôl kifizetni a polgármester saját személyes ügyvédjét. Újra és újra megkérdezzük Pap Iosif polgármestertôl, Farkas Zoltán városi RMDSZ-elnöktôl, illetve a városi képviselôtestület RMDSZ-es tagjaitól (aki nem ismerné ôket: Antal Péter, Aszalós Albert, Barabás Attila, Blénessy Géza, Eigel Tibor, Fülöp Edit, Kolumbán László, Mann Géza, Nagy Zoltán, Parászka Géza, Portik Csaba, Seer Mihály, Szabó Rudolf, Szász József, Szlávits Erika, Tinka Kálmán, Vencser Sándor), hogy mikor vetnek véget ennek az állapotnak? A magukat ártatlannak gondolók pedig jó, ha tudomásul veszik, hogy annak idején a polgármester becsapta ôket, amikor megszavaztatta velük ezt a kifizetést, de mióta tudnak errôl, s mégsem tesznek semmit, azóta maguk is cinkosai a várost megkárosító polgármesternek.
A „megmentett” 10 millió lejrôl
Nagy sikerként tálalták a város „vezetôi” a múlt év végén, hogy sikerült megmenteni azt a 10 millió lejt, amit a tavalyi évre kapott a város a fűtésrendszer felújítására. Ezzel szemben jó, ha mindenki tisztában van vele, hogy ez csak porhintés, félrevezetési kísérlet, ugyanis a város igenis veszített, sôt, lehet, hogy még többet is, mint ez a tízmillió. Ugyanis az idén valóban el lehet majd költeni ezt a pénzt (ha valami ismét közbe nem jön), ellenben azzal, hogy a tavaly nem költötték el, elvágták a lehetôségét annak, hogy az idén további pénzt igényeljenek és kapjanak a munkálatok folytatására, netán befejezésére. Ezért pedig mindenképpen felelôsek a magukat most nagy hôsöknek, a város megmentôinek beállítók. S akkor még nem beszéltünk arról, hogy a két negyed lakói továbbra is az elavult, veszteséges rendszeren kapják a fűtést, amiért lényegesen többet fizetnek, mint amibe ugyanez egy felújított rendszeren kerülne.
A tömbházlakókat eláruló „érdekképviseletrôl”
A Magyar Polgári Szövetség Gyergyószentmiklósi Szervezete felháborítónak tartja azt, amit a városi RMDSZ, s az általa 2004-ben tisztségbe juttatott képviselôtestület művel a Virág és a Bucsin negyed lakóival. Három és fél éve vezetik a várost, s az alatt csak kudarcok fűzôdnek a nevükhöz. A svájci kormánytámogatással tervezett fűtésrendszer-felújítás a sok totojázás miatt kútba esett, arra képtelenek voltak, hogy EU-s vagy hazai forrásokra pályázva saját beruházásban végezzék el a felújítást, ezért rábízták egy olyan cégre, amelyik a jelek szerint maga is képtelen a tervezett hôközpontot felépíteni. Mindez nem is volna tragédia, mert 2006-ban szerzôdésben vállalta, hogy 2007 ôszétôl működni fog a hôközpontja, s ha valamiért csúszna is az átadás, akkor kifizeti a gázzal, illetve fahulladékkal elôállított hô közötti árkülönbséget, azaz a lakosság tavaly ôsztôl mindenképp olcsóbban kellene kapja a fűtést és meleg vizet a két negyedben. Ennek pedig nyoma sincs, sôt, az RMDSZ-es tisztségviselôk azon mesterkednek, hogy felbontsák ezt a szerzôdést, s a lakosság maradjon a régi hôközponttal s a drága fűtéssel. Hihetetlen és égbekiáltó!
Új prefektusi hivatal
Az új esztendô új hivatalt hozott a maroshévízieknek. A Hargita Megyei Prefektusi Hivatal irodát nyitott a Nicolae Bălcescu utca F tömbházában. Az intézmény munkanapokon 8–16 óra között fogadja az ügyfeleket, továbbá fogadóórákat tart a prefektus és az alprefektusok a következô program szerint: január 15-én 12–14 óra között Strujan Constantin prefektus; január 22-én 12–14 óra között Romfeld Mária-Magdolna alprefektus; január 29-én 12–14 óra között pedig ugyancsak a prefektus fogadja a problémáikkal ôt felkeresô lakosokat. A maroshévízi kihelyezett prefektusi hivatalhoz az alábbi települések tartoznak: Maroshévíz, Borszék, Bélbor, Holló, Tölgyes, Galócás, Salamás, valamint Várhegy.
Az intézmény hatáskörébe a következôk tartoznak: a régió gazdasági, szociális és kulturális fejlôdésének követése; a települések helyi vezetôi munkájának ellenôrzése és követése; az önkormányzatok által elkövetett esetleges törvénytelenségek feltárása; civil szervezetek bevonása az európai integrá-ció folyamatába; kapcsolattartás az önkormányzatokkal és a Hargita Megyei Prefektusi Hivatallal; a polgárok tájékoztatása.
Csata Orsolya
Visszaadott utak?
Nemrég írtunk arról, hogy a testület döntést hozott, hogy a municípium köztulajdonát képezô egyes útszakaszok tulajdonjogát átadják a Román Állam Köztulajdonába és a Nemzeti Autóutak és Autópályák Ügynökségének használatába; valamint a törvények értelmében ezek nemzeti úttá való minôsítésérôl is szólt a testület határozata. A kormány tavaly év végén, a december 19-i ülésén határozatban fogadta el, hogy 15,5 kilométer hosszúságú országutat vesz vissza Gyergyószentmiklós municípium önkormányzatától, és ad át a Közlekedésügyi Minisztériumnak, illetve karbantartásra az országos útügyi hivatalnak, mely az országos utak adminisztrálásával van megbízva. Tehát ezen utak karbantartásával ezentúl nem az önkormányzat foglalkozik.
A minisztérium Gyergyószentmiklós önkormányzatától átvette a várost átszelô útrészek adminisztrálását, a karbantartáshoz a pénzalapokat a szállítási minisztérium fogja biztosítani, mondta nemrég Borbély László miniszter. Errôl számolt be Pap József polgármester is múlt hét péntekén.
Hobaj József, a polgármesteri hivatalhoz tartozó mellékgazdaság vezetôje elmondta, amíg a hivatalos közlönyben nem jelenik meg, addig ôk végzik az utak takarítását, de reméli, nemsokára átveszi az útügy a Gyilkostó, a Balcescu, a Kossuth valamint a Gábor Áron út adminisztrálását.
2008. január 4-én Románia Hivatalos Közlönyében jelent meg a Kormány erre vonatkozó határozata.
Baricz-Tamás Imola
Munkavállalói könnyítések
Románia tavalyi Európai Unió-hoz való csatlakozásával nem lett könnyebb azon munkavállalóknak a helyzete, akik célországként Magyarországot választották. Magyarország a román és a bolgár állampolgároknak nem biztosította a szabad munkavállalást. 2008-tól engedményt tesz a magyar kormány: fokozatosan, az egyre szabadabb munkavállalás elvét követve, valamennyi felsôfokú, középfokú végzettséget vagy szakmunkás-bizonyítványt igénylô munkakörben a román és a bolgár állampolgárok munkavállalási engedély nélkül állhatnak munkába Magyarországon. A kormányrendelet azt írja elô a munkáltatóknak, hogy ha a foglalkoztatáshoz nem kell munkavállalási engedély, akkor a foglalkoztatást jelentsék be az illetékes munkaügyi központnak regisztráció céljából. Továbbra is kell engedély szakképesítést nem igénylô foglalkozások esetén, amelyek közül huszonötre a munkaerôpiaci helyzet vizsgálata nélkül, automatikusan adják ki az engedélyt.
Az uniós tagsággal nagyobb lehetôségünk van külföldi munkavállalásra, ami ahhoz vezetett, hogy egyre kevesebb román állampolgár (elsôsorban magyar nemzetiségűek) igényel munkavállalási engedélyt Magyarországon.
* * *
További értékes információ lehet a külföldre indulók számára, hogy a Hargita Megyei Egészségügyi Biztosító Pénztár ingyenesen készíti el az elkövetkezôkben az egészségügyi EU-kártyát. Eddig a kártya térítési díja 2,17 lej volt, amit a biztosított kellett fizessen.
Az európai egészség-biztosítási kártya orvosi ellátásra jogosít a tulajdonos átmeneti külföldi tartózkodása során szükségessé vált vagy sürgôsségi egészségügyi szolgáltatások esetén, bármely tagállamban, az adott tagállam egészségbiztosítási törvényei szerint.
Az európai egészség-biztosítási kártyát csak a Romániában egészségbiztosításra jogosult személyek igényelhetik, alkalmazottak esetén feltétel az egészség-biztosítási hozzájárulás rendszeres fizetése.
A kártya nem jogosít fel az utazás elôtt már meglevô egészségi problémák kezelésére. A kártyát a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnál beadott kérés és egyéb szükséges irat alapján állítják ki, 7 munkanapon belül az igénylô saját lakhelyén veheti át. Érvényességi ideje a kiállítástól számított 6 hónap. A kérés letölthetô a www.cashr.ro honlapról, valamint bôvebb felvilágosítás is beszerezhetô innen.
Rancz Enikô
Lesz víz, jó út a roma soron?
Kontesveller József alpolgármestertôl tudtuk meg, hogy a téglagyárhoz vezetô Kárpátok utcát megjavítják, és lesz víz is a romasoron egy, Bartalis Mária által készített sikeres pályázatnak köszönhetôen. Aki járt hómenéskor vagy esôs idôben a roma iskoláig vagy azon kívül, láthatta, nagyon ráfér az utcára a feltöltés, javítás, mert térdig ér a sár. S a több száz romának egyelôre csupán egyetlen utcai vízcsap biztosítja a vizet. Ottjártunkkor folyt a víz, az elzárócsapnak se híre, se hamva. – Kell most folyjon, mert másképp elfagy, mondták az ott lakók. Hozzátették azt is, már volt rá példa, hogy elfagyott, s amíg végre tüzet raktak alá, hogy engedjen fel, a szomszédokhoz jártak vízért.
– Itt már sok mindent ígértek, jó volna végre, hogy megszűnjön a sár – mondták a kalapos férfiak, kendôs asszonyságok, s belekiabáltak még a gyengén öltözött kicsik is a beszélgetésbe.
– Most jó, mert megfagyott, de a nagy sárban a gyermekek megbetegednek, menni sem lehet itt az utcában. S vagyunk vagy ötszázan. Meg kéne segítsenek, flaszter kellene ide, mert a kô semmit sem ér. De ígértek ide betont tavalyelôtt is… Mocskokból eszünk, a kukából, s megyünk a kórházba. A gyermekek koldulnak, mi kötünk seprűt, kosarat, s így tengetjük az életet – mondta egy fekete kalapos roma.
– Egyre többen költöznek ide…
– Vannak bennszülöttek, s jöttek ide még, házasodtak, megnôsültek, hozták a párjukat. Tudja-e, mi a legnagyobb gond? Nincs vécénk, s vagyunk vagy ötszázan. A szomszédos magánterületeket használjuk vécének, a magyar emberek földjét. Egyik a másikát látja, mikor végezzük a dolgunkat. S jön a tavasz, a bűz, a betegségek. Az utcát fel kell javítani, víz is kell, de a legnagyobb gond, hogy nem jelölnek ki egy helyet, ahová fel lehetne építeni vécéket. Hely maradt az iskolán kívül, oda lehetne, mert nyáron meg lehet nyuvadni itt a szagtól. Segítenénk építeni is. Megmondjuk elôre, ha jön a választás, ne csokoládét, vécét hozzanak ide…
Kedves-Tamás Gyopár
Leválasztják a szolgáltatást
Nemrég arról döntött a gyergyószentmiklósi tanácstestület, hogy a GO Rt-tôl különválasztják a vízszolgáltatást és a szennyvízcsatorna-hálózatot. Akkor az is elhangzott, hogy február elsejéig a céget létre kell hozni, amihez majd csatlakoznak a falvak is. Annak kapcsán kérdeztük a polgármestert, hogy a szolgáltatások különválasztása elkezdôdött-e.
– Az történt, hogy sikerült egy céget kapnom, amely elvégzi a szolgáltatások elkülönítését a közüzemtôl. Ez a cég fel is vállalta, de hamarabb meg kell történjen a GO Rt. alapellenôrzése, ami a megyei ellenôrzôszerv munkája. Tehát, amíg nincs meg az ellenôrzés, nem foghatnak hozzá az elkülönítéshez. Amikor a G8 így határozott, tulajdonképpen nem tudtuk ennek a törvényes útját, nem tudtuk, hogy alapellenôrzés szükséges ehhez. Nem is olyan egyszerű. A megbízott cég hozzálát a különválasztáshoz. Utána következik az új cég létrehozása, majd csatlakozik a nyolc település a városhoz. Tudni kell, hogy Galócás is csatlakozik a G8-hoz. Ha minden jól megy, rövid idô alatt létre lehet hozni a vizescéget, de sok minden közbejöhet. Én mindent elkövetek, hogy sikerüljön – mondta a polgármester.
K-T. Gy.
Trichinellózis!
Trichinellózissal szállítottak be egy férfit a gyergyói municípiumi kórház fertôzôosztályára múlt hét végén. Dr. Aszalos Albert elmondása alapján e gyergyói beteg nyers kolbászhúst kóstolgatott a fűszerezéskor. Kedden, mikor érdeklôdtünk, a beteg állapota nem volt rossz, a szakorvos szerint kezelhetô.
További hat személy, a beteg családtagjai valamint a szomszédok is bent fekszenek az osztályon. Ôk is ettek a beteg állat húsából, igaz, ôk már a hôkezelt készítményekbôl fogyasztottak. E hat személynél is jelentkeztek a tünetek, de még nem bizonyosodott be a trichinellózis, Bukarestbôl várják a laboratóriumi eredményt. Az orvos elmondása alapján, amennyiben hôkezelt, sütött, fôzött húst ettek, nem valószínű, hogy trichinellózisban szenvednek, mert a Trichinella spiralis nevű fonálféreg lárvája, amely az állat izomzatában betokozódik, a hô hatására elpusztul. A betegség tüneteirôl is szólt a szakorvos: hasmenés, hasi fájdalom, izomfájdalom a tünete e kórnak, esetleg kiütések is jelentkezhetnek a beteg testén.
Továbbá dr. Aszalos Albert felhívja az olvasók figyelmét arra, hogy amikor disznót vágnak, elengedhetetlen az állat húsának a megvizsgáltatása, mielôtt fogyasztanák. Továbbá óvakodjanak a nyers hús fogyasztásától.
Ifj. dr. Gáll József állatorvos elmondta, évek óta nem volt rá eset, hogy trichinellózist állapítsanak meg a húsvizsgálat során. Arról is szólt, hogy ahhoz képest, mekkora a sertésállomány, a sertésvágások idején hozzávetôleg az állatok negyven százalékának húsából visznek mintát a gazdák. Téves azon állattartók gondolkodása, akik azért nem ellenôriztetik a húst, mert ôk nevelték az állatot, és tudják, hogy mit evett. Mindenki saját érdekében meg kellene vizsgáltasson a levágott állat rekeszizmának tartóizmából egy részt. A Balcescu utcai állatorvosi rendelôben 5 lej ellenében végeznek vizsgálatot munkanapokon 8 és 13.30 óra között, szombaton 8–12 óra között, de telefonon is hívhatják bármikor az állatorvost a 0744/870.840- es telefonszámon.
K-T. Gy.
Évforduló – 350 éve történt
Az 1658-as esztendô Erdély történetének egyik legtragikusabb éve volt. Az elôzô évben az ország fejedelme, II. Rákóczi György majd egy évtizednyi sikeres uralkodás után a török Porta engedélye nélkül a svédekkel és kozákokkal szövetkezve beavatkozott a Lengyelország felosztásáért folyó háborúba. Miután vállalkozása kudarcot vallott, és az erdélyi sereg zöme elpusztult, vagy a krími tatárok fogságába került, a Porta lemondatta Rákóczit, és új fejedelmet választatott a helyébe. II. Rákóczi György azonban nem volt hajlandó beletörôdni trónja elvesztésébe, s 1658 januárjában fegyverrel szerezte vissza az uralmat Erdély felett. Emiatt zúdult ez év nyarán az országra az Oszmán Birodalom és vazallusai – a Krími Kánság, Havasalföld és Moldva – hadserege. Az 1658-as háborúnak számos máig ható következménye lett. Nyugat-Európában nem egy kortárs úgy értékelte Rákóczi harcát, hogy az indította el a XVII. század második felének törökellenes küzdelmeit, amelyek eredményeként kiűzték az Oszmán Birodalom hadait Magyarországról. Erdély késôbbi sorsára is nagy hatást gyakoroltak ezek az események. A tizenöt éves háború borzalmai óta nem érte a fejedelemséget ilyen súlyos csapás; az idegen hadak falvak sokaságát és számos várost földig romboltak, sôt még a fejedelmi székhelyet, Gyulafehérvárt is elpusztították; ezrével hurcolták rabságba a lakosságot, s ez jelentôsen hozzájárult a terület etnikai viszonyainak átalakulásához. Ezt a korszakot örökíti meg a Gyergyói mondák könyvében Duka János regéje.
A hôs gyergyai asszonyok
1658. augusztus havában, II. Rákóczi György szerencsétlen lengyelországi hadjáratát megbosszulandó, a hatalmát féltô török szultán ráuszította Erdély népeire a tatárokat. Ezeknek egy gyülevész csoportja Moldován keresztül a Tölgyesi-szoroson át érte el Gyergyót, szándéka lévén kirabolni, és földig lerombolni. Miután felégették Toplicát, augusztus 6-án Ditrót gyújtották fel, ám sikereik itt befejezôdtek, mert a gyergyaiak fegyveres csapata Gábor deák vezetésével Szárhegy elôtt, az úgynevezett Fekete rétnél legyôzte és szétszórta a martalócokat. Az elesettek Tatárhalomnak nevezett réten vannak eltemetve…
Mondják, hogy az ellenállásra az otthon maradt gyergyai fegyverforgató férfiakat angyalok vezették, mások szerint Bákainé táltos szelleme vezette gyôzelemre a kicsiny, de bátor csapatot.
A valóság pedig az, hogy voltak ott angyalok egy sereg bátor székely asszony személyében, akik példájukkal öntöttek bátorságot a férfiak szívébe, és segítették elé a rabló horda legyôzését.
A lengyelországi hadjárat idején Apor Andrásné, a szárhegyi Lázár Borbála hazaköltözött atyai házába, mely magas kôfallal, és bástyákkal volt megerôsítve, és ebben a várkastélyban keresett menedéket. Vele jött legkedvesebb barátnôje, Cserei Györgyné Baróti Kata asszony is, kinek férje, mint az udvari karabélyos hadak fôkapitánya, szintén elment fejedelmével a háborúba. Ez a két bátor asszony, amikor meghallotta a közelgô veszedelmet, összegyűjtötte a kevés harcképes embert, aki itthon maradt, s lelkes szavakkal buzdították ôket harcra, majd a Lázár-kastély fegyvertárának minden használható fegyverét kiosztották közöttük. Akinek nem jutott fegyver, annak a kovácsok sebtében kaszát egyenesítettek, szúró és vágó tárgyakat készítettek, élesítettek.
Amíg Gábor deák a Güdüc-patakot övezô fűzfák védelmében lezárta a Szárhegy felé vezetô utat, mely út mentén akkor egy selymékes mocsaras rét terült el, addig a két lelkes asszony összegyűjtetett minden cserépedényt és rozsdás vasdarabot, kasza-, sarló-, kapatördéket. Az apróbb csuprokat, edénytöredékeket az út két oldalán a fűbe rejtette. Oda dugták az éles vasdarabokat, a rossz kaszát, sarlókat, a rozsdás szegeket is, hogy azok mind, mind kárt okozzanak a rabló hordának. A nagyobb edényeket, fazekakat, szalmakalapokat pedig a Szármány-hegy Ditró felé nézô bütüjében úgy helyezték el, hogy azok egy hadirendben felsorakozott páncélos sisakos csapatnak lássanak. A mezôn lévô kalangyákra szalmakalapokat, kucsmákat helyeztek, mintha mindenik mögött fegyveres férfi lenne harci készületben várva az ellenséget.
Mikor Ditró felôl rendetlen tömegben Szárhegy felé tartó elbizakodott rablóhadat váratlanul megállította és megtámadta a Gábor deák vezette fegyveres gyergyai csapat, a számra tízszernyi nagyobb tatárhad hirtelen megtorpant, majd összetorlódott a keskeny úton. Az elôl lévôk megfordították a lovaikat, és menekülni szerettek volna, de a hátulsók ebben megakadályozták ôket, ezért leugrottak az útról a mocsaras rétre, ahol lovaik egymás után buktak fel, így hát a gyalog harcoló gyergyaiak fejszéikkel agyonsújtották ôket. A dombok irányában meg hadirendbe állított páncélosok látszottak. Ennyi veszedelem láttára csak a menekülésre gondolhatott a rabló had, amely nem is annyira harcolni, mint inkább zsákmányolni szeretett volna. A fejvesztve menekülô rabló had egymást taposva igyekezett visszafelé, üldöztetve a vérszemet kapott gyergyai székelyek bátor csapatától, akik iszonyú mészárlást vittek végbe a juhokként menekülô gyáva rablók seregében.
Állítólag 1750 ellenség semmisült meg, akik közül 450-nél többet temettek el a Tatárdomb vagy másképpen Tatárhalom alá. A többit farkasok, kutyák, varjak falták fel. A gyergyaiak közül tizenöten estek el. Annál több volt a sebesültek száma, akiket Lázár Borbála és Baróti Kata, valamint számos névtelen asszony vett gondozásba, bekötvén sebeiket, enyhítvén fájdalmaikat.
Az asszonyok közül sokan avatkoztak bele a harcba, ahol férfiak módjára küzdöttek, hírt, nevet szerezve a bátor gyergyai asszonyoknak. Kettônek a nevét ma is ôrzi a szájhagyomány. Az egyik Puskás Klára, a másik Mezei Mária volt.
„Ha a versek jók, messzire jutnak”
Földhöz vert csoda
Rafi Lajos verseit Budapesten olvasni mégiscsak idôutazás. Mintha a romantika korába mennénk vissza. A Rafi-versekre úgy (is) kell nézni, mintha Berzsenyi, Petôfi, Vörösmarty kortársát olvasnánk. Mintha egy régi magyar költôt fedeznénk fel – aki történetesen ma él, mondta Kemény István budapesti író a Földhöz vert csoda című verseskötet bemutatóján, Szárhegyen, szombaton este a művelôdési ház Cika-termében. A rendhagyó könyvbemutatón zsúfolásig telt a terem, a helyi érdeklôdôk mellett Rafi Lajos barátai, budapesti istápolói is jelen voltak, azok is, akik bábáskodtak a kötet megjelentetésénél.
Szárhegyen tisztelik a művészetet. Nemzetközi hírű művésztelepe van, írók, szobrászok, festôk kerültek és kerülnek ki ma is a faluból. Hatalmas, romos, késô-reneszánsz kastélyát évtizedek szorgalmával építgeti újjá a falu a saját erejébôl. Rafi Lajost Szárhegy éppúgy a saját kincsének tartja, mint a Lázár-kastélyt. És ugyanazokból az okokból is: a kultúra iránti tiszteletbôl és önbecsülésbôl – fogalmazott Kemény István.
Az egyik istápoló, András László író így szólt a versekrôl: „ha a versek jók, messzire jutnak, megtalálják a maguk útját akkor is, ha írójuk elgyengül, földhöz verôdik”.
A hatgyerekes bádogos cigány-költôt ünnepelték a szárhegyiek és a vendégek, magyar fiatalok, dr. Simon István és ifj. Csibi András hegedűje ezúttal cigány muzsikát hallatott a nem mindennapi könyvbemutatón.
A felszólalók mindegyike biztatta a versírásra az ünnepeltet, aki szerényen hallgatta a dicséretet, majd köszönte, hogy „élete alkotó elemei”, embertársai mellette vannak, hogy része lehet Szárhegynek, akár a Lázár-kastély.
A harmincnyolc éves fiatalember ekképp vall magáról a kötet hátoldalán: „1970-ben Marosvásárhelyen születtem. Ôsszüleim nyárádmenti kovácsmesteremberek voltak, akik a kollektivizáláskor elvesztették munkájukat. Vándorolni kezdtek, és fazekat, rézüstöket készítettek rögtönzött műhelyekben. Így kerültem egyéves koromban Gyergyószárhegyre. Szüleim nyolcosztályos általános iskolát végeztek, majd korai házasságot kötöttek. Hatan születtünk. Az általános iskolát Gyergyószárhegyen végeztem. Gyergyószentmiklóson a Mezôgazdasági Líceumban érettségiztem 1989-ben. Jelenleg hat gyerek édesapja vagyok, és ôseim mesterségébôl, a bádogosságból tartom fenn a családomat.”
Ferenczi Attila falustársa, osztálytársa, költôtársa olvasta fel a gyerekkori baráthoz írt levelét, melyben arról is szólt, hogy a szárhegyiek sokáig összetévesztették ôket, és e jeles alkalommal Rafi Lajos elnézést kért Ferenczitôl, hogy barátságuk kapcsán jó ideig csatornásnak nézték. A kötet bemutatóján jelen volt Bartis Attila író is. Danguly Ervin és a ferences Ervin atya is sok sikert kívánt a tollforgatásban a cigány költônek.
Gyakran mondta neki egy művész-cimborája: te cigány, írjál verset, ígérem, megveszem, és Rafi írt, írogatott. Most édesapja is kérte, mondván: Légy érték a világnak, és légy jobb, mint tegnap. Fiam, a titok nálad van.
Baricz-Tamás Imola
Játék
I.
Vágyak egy könyöklô ablakban.
Vádak egy eljátszott asztalon,
Könyörgô és földhöz vert játék,
Én, aki maradt egy asztalon.
II.
Egy kétségbeesett falevél lehullt.
Mielôtt tette, nagyon szenvedett.
Vádak logikája feküdt el benne,
Szakadt kötél független harcokon.
III.
Tudtam, hogy harc lesz,
S földhözvert leszek,
Sejtettem, vég lesz, s elveszíthetem.
De nem gondoltam, hogy gyôztes leszek.
Rafi Lajos
Közpénzbôl fizetett média
Tavaly augusztusban már írtunk (2007. augusztus 9–15. XIV. évf. 32. szám; Balázs Katalin: Közpénzbôl csak a kiválasztottnak jut) arról a 3951/2007-es számú szerzôdésrôl, melyet Gyergyószentmiklós Önkormányzata a Kelet Info Média Grouppal kötött. Az elmúlt év végén – ezen szerzôdés alapján – az önkormányzat ki is fizetett 15 000 lejt a Fény Televíziót, az Új Kelet hetilapot és az Extra Rádiót működtetô vállalkozásnak.
„Más országokban, például Magyarországon teljesen normális dolog, hogy az önkormányzat támogatja a helyi sajtót.” – magyarázza Hodgyai Edit a szerzôdést. „Igaz, cserében megfogalmazódnak elvárások. A mi esetünkben viszont szó sincs támogatásról, a Kelet Info Media Group, azon belül is a Fény Tv kapott egy felkérést, mely szerint a hivatal munkáját mutatja be és népszerűsíti, amelynek maradéktalanul mi eleget is tettünk. A szerzôdés kimondottan a Fény Tv által nyújtott szolgáltatásokra vonatkozott, az Új Kelet eddig is díjmentesen közölte a hivatal, valamint az önkormányzat közérdeklôdésre szánt hirdetéseit” – tette hozzá. A 2007 februárjában kötött elsô szerzôdésben heti két adás (egy 20 perceset keddenként és egy 40 perceset péntekenként (!)) készítését vállalja a Kelet Info 1500 lejért, ám létezik még egy egyezség ugyanazzal a számmal, ugyanazon a napon iktatva. Ezen az 1500 lej után kézzel ráírták, hogy havonta. Mivel Biró Emese fôkönyvelô érvénytelennek nyilvánította ezt, új szerzôdés született 2007. szeptember 24-én. Ennek értéke 13 500 lej, a Kelet Info pedig vállalja, hogy reklámszolgáltatást végez a megrendelô (polgármester) kérésére, valamint, hogy „dinamikusan reagál a megrendelô (polgármester) felkérésére”. A két szerzôdés ellenértékét (15 000 lejt) múlt év végén átutalta a polgármesteri hivatal. A Fejér László sajtóreferens által jóváhagyott átutalás indoklásában az alábbi műsorok szerepelnek.
A Fény Televízióban bejátszásra került anyagok:
Segíthetünk…? – Szociális iroda munkájának bemutatása; Segíthetünk…? – Kataszteri iroda bemutatása; Segíthetünk…? – Városrendészet; Segíthetünk…? – Pénzügyi osztály; Segíthetünk…? – Mellékgazdaság bemutatása. Ezeken a műsorokon kívül valamennyi városháza és helyi önkormányzat által felmutatott eredményrôl beszámoltunk napi hírműsorainkban, beleértve az ismétléseket is. Ezen pozitív megvalósításokat folyamatosan és maradéktalanul népszerűsítettük a Fényhétvége című hírösszefoglalóban is. A helyi tanács valamennyi rendes és rendkívüli ülésén jelen voltunk, és annak rendje és módja szerint sokszorosan népszerűsítettük mind a hivatal, mind a tanácstestületi tagok Gyergyószentmiklós elômenetele érdekében kifejtett munkáját. FényPont – Városunk polgármestere és alpolgármestere sajtótájékoztatót tartott; FényPont – Rendkívüli tanácsülés; FényPont – Beszámoló a rendkívüli tanácsülésrôl; FényPont – Terítéken a beruházások; FényPont – Elôrelépések az ANL-s lakásügyben; FényPont – 2008-as adóztatás; FényPont – Rendes tanácsülés keretén belül napirendi pont a közvilágítás; FényPont – Rendkívüli tanácsülés keretén belül terítékre kerül a gyilkostói iskola építése; FényPont – Rendkívüli tanácsülés. Mégis épül iskola Gyilkostón?; Fénypont – Rendkívüli munkaülés a 2006/48 határozat módosítása; – FényPont – Rendkívüli tanácsülés; FényPont – Fafűtéses támogatás kifizetésének ütemterve; Rendkívüli tanácsülés – több mint 200 000 lejt költenek a közelgô városnapokra; FényPont – Interpelláció – Válaszra várva; FényPont – Négy napja osztják a fafűtéses támogatást az erre jogosultaknak; FényPont – Közelednek a Szent Miklós Napok.
(Ezek után könyvbemutatókról, kiállításmegnyitókról, balesetekrôl, rendezvényekrôl, stb. készült tudósításokért is pénzt kér a sajtó az érintettektôl??????)
A kifizetéssel kapcsolatosan néhány önkormányzati képviselôt is megkérdeztünk. Parászka Géza szerint utólag tudta meg a testület, hogy a polgármester szerzôdést kötött a Kelet Info Media Grouppal. „Nem tartom jó ötletnek, hogy egy sajtóorgánum kapjon a város pénzébôl, nem így kell azt elosztani. Az eredmények sem igazolják ezt a szerzôdést, egész másképp kell tartani a kapcsolatot a helyi sajtóval” – tette hozzá.
A költségvetés elfogadásakor kialakult rövidzárlattal magyarázta a helyzetet dr. Aszalos Albert: „Nem tartom helyesnek ahogy osztották a pénzt. Idén javasolni fogom, hogy igazítsák ki úgy, hogy mindenki arányosan kapjon” – fejtette ki Aszalos. „Tudomásom szerint a 15 ezer lejt, azaz 150 millió régi lejt a gyergyószentmiklósi tanács a helyi média támogatására szavazta meg. Az önkormányzat operatív vezetése élt a törvény adta lehetôségével, és ferdítve a tanács által meghatározott célt, egy kedvezményezett intézmény támogatására használta fel. Ez nem törvénytelen, gondolván a közbeszerzési elôírások betartására, de nem etikus. Nem kommentálom a finanszírozott tévéadás minôségét valamint tendenciózusos beállítottságát, ezt inkább rábízom a közvetítôcég tulajdonosára, valamint annak szerkesztôjére, de kifogásolom azt, hogy közpénzbôl finanszírozott adás egyéni érdekeket képviseljen.
A jövôre nézve szükség van továbbra is a média támogatására, de elsôsorban azokat gondolom támogatni, amelyek közcélt szolgálnak, és hozzájárulnak konkrétan a lakosság tájékoztatáshoz, ugyanakkor biztosítanám a közösség számára a közéleti tevékenységekkel kapcsolatos törvények, helyi tanácshatározatok ismertetését, összekötve egészséges, konstruktív jellegű bírálatokkal” – mondta Tinka Kálmán.
Idén nem valószínű, hogy szerzôdést köt az önkormányzat és a Kelet Info Media Group – adta tudtunkra Hodgyai Edit. Oka: a Gyergyó TV már egyezséget kötött az önkormányzattal, miszerint bérmentesen közli a városháza információit, híreit – állítja.
A Gyergyó TV valóban megfogalmazott egy felkérést a tanács, a polgármesteri hivatal és a kórházak felé – tudtuk meg Both Róberttôl, az intézmény igazgatójától. „Ebben az áll, hogy a Gyergyó Tv Képújságában bérmentesen közöljük az intézmények közérdekű információit.” – árulta el Both. Hasonló felkéréssel fordul évek óta az önkormányzathoz és a polgármesteri hivatalhoz a Gyergyói Kisújság. Azaz bérmentesen közli azokat a közérdekű információkat, melyek a város lakosait érintik. Hírekért, tudósításokért, tanácsüléseken készült interjúkért pénzt elkérni ugyan nem törvénytelen, de mindenképpen erkölcstelen. Hiszen ez a sajtó dolga: tájékoztatni, informálni.
Csata Orsolya
Pléhtányéros extrém ünnep
„Az újévet Oroszországban nagy divat volt Sztálin bunkerében ünnepelni, s mivel abból csak egy van, azok az érdeklôdôk, akik valami extrát akartak, rendezhettek estélyt omladozó iparcsarnokokban, vagy repülôgéphangárban is. A pszichológusok szerint az ilyen helyszínekre azért nagy az igény, mert sokan már túljutottak a pénzbôség mutogatásán, a fényűzésen, és valami szokatlant akarnak” – írják a döbbentô mondatokat a lapok.
Ki nem akart volna legalább egyszer egy szokatlan ünnepet, attól függetlenül, hogy volt-e pénze temérdek, vagy toldotta a hónapokat egymásután? Ki ne vágyna egy igazi ünnepre, amit érezni lehet. Ami nem attól szép, mert nem lapos a bejgli, vagy nem attól, hogy tele a kamra, hűtô, hanem, mert együtt van szeretteivel. Nem attól szép, hogy végre nem csak hangban volt utánozhatatlan a tűzijáték, hanem udvaráról lövellt ki legmagasabbra a csillaghányó. Na, de nem fontos, sôt nem kell egyetérteni ezzel. Nem vagyunk egyformák. S közelünkben is vannak vastagabb pénztárcájúak, s esetleg nemsokára itt is igény mutatkozik az extrém bulikra, melyek esetében határ a csillagos ég. Melyek, ha nem is olyan fergetegesek a „szenvedôinek”, de van visszhangjuk.
Ha valakinek nem jutna eszébe, milyen adottságok vannak e kisvárosban, segíthetek, hiszen kell egy év a jó szervezéshez. Ha szokatlant akar, egy szülinapot megszervezhet akár a régi szülészeten; veszélyekkel tele a folyosó, és olyan az emelet, hogy az ige tartja. Igaz, évek óta nem jártam be az ajtón, de talán még nem landolt a plafon a földszinten, s ha igen, annál jobb. De ajánlhatom a volt GAZ épületeit is. Nagy befogadóképességű. Vagy a régi lengyár is igazi horrorfilmbe illô milliôt biztosíthat. S ha kicsibe, mondjuk párosával az igazi a buli az ön számára, ott van a közvécé. Kicsike, omladozó, igazi extrém estély ígérkezik e lakban. S bevallom, tűnôdtem, hogy eláruljam-e, hol lehetne még izgalmasabb bulit csapni, de egye fene, leírom: a Virág negyedi bunkerben. Ugye? Van annak a helynek is szelleme. De nehogy úgy képzeljék, hogy egy lerobbant helyiségben, mint mondjuk a lengyár gépsorainak hangárjában, hol állatkák is emelik vagy ugyebár nyomasztják a hangulatot, zsolnai porcelánból szürcsölgették a levet, aranytányérokból csipegették a falatokat a „zsírosok”. Nem.
„A rendezvényszolgálatok idén is bárhová készek voltak bármilyen büfét szállítani. E téren is változik a divat, de még tartja magát a néhány éve népszerűvé vált brezsnyevi stílus viaszosvászon abroszokkal, pléhtányérokkal és – evôeszközökkel. A korábbiaktól eltérôen azonban már nem csak a 70-es években megszokott étkeket szolgálták fel, mint a magyarországi franciasalátára emlékeztetô oliviert kis pléhlavórban, hanem például friss ananászt a változatlanul létezô, fekete címkés szovjet pezsgôben.”
Kedves majdani extrémbulizók, hát itt minden adott. Még az evôeszközök, pléhtányérok is. Lehet vásárolni. Vagy akár a konyhaszekrénybôl is elôránthatjuk a kellékeket. A franciasalátára emlékeztetô eledel ripsz-ropsz készen van. Sokat nem kell lapozni a szakácskönyvekben. S ne feledjék: gazdagék is azzal kezdték. Csak idéntôl nem „kukoricáznak”, inkább ananászoznak azok, akikrôl Mózsi bá azt mondja, a jó dolgukban vesznek meg.
K-T. Gy.
Elôadássorozat
A Caritas Családsegítô Szolgálat és a Ringató közös szervezésében hat találkozós elôadássorozat indul a Nôi létünk állomásai címmel, 20 éven felüli nôk számára, ahol kellemes hangulatban beszélgetnek a nôi lét szépségeirôl, mint például a nôi nemi szerepek, házasság, gyerekvállalás, szexualitás, anyaság.
A csoport január 16-án indul, korlátozott létszámú, ezért kérjük elôre jelezzék részvételi szándékukat a Családsegítô Szolgálat irodájában vagy a 0741/948.284-es telefonszámon. A részvétel ingyenes.
A Caritas Családsegítô Szolgálat januári programja
Gyergyószentmiklós:
Január 14., 19 óra: Daganatos betegek csoportja.
Helyszín: Caritas Családsegítô iroda (Római Katolikus Plébánia);
Gyergyóditró:
Január 14., 19 óra: Egészségmegôrzô torna.
Helyszín: Idôsek klubja (Maros út, 19. szám);
Gyergyóremete:
Január 17., 15 óra: Nôk órája.
Helyszín: Szent Anna – Szociális Központ;
Gyergyótekerôpatak:
Január 15., 15 óra: Nôk órája.
Helyszín: Római Katolikus Plébánia.
Érdeklôdni a 0741/258.151-es telefonszámon, illetve az asistfam.gheorgheni@caritas-ab.ro e-mail címen lehet.
Segítségnyújtás
Segítség szenvedélybetegeknek és hozzátartozóknak
A Református Mentô Misszió és a Bonus Pastor Alapítvány szeretettel ajánlja segítségét szenvedélybetegek (alkohol-, drog-, gyógyszer-, nikotin-, játékfüggôk) és családtagjaik számára.
Egyéni tanácsadás, lelkigondozás;
Támogató csoport (hetente, kéthetente);
Rövid illetve hosszú terápiás programok formájában.
Rövid terápiás programra legközelebb 2008. január 28–február 8. között kerül sor. Jelentkezési határidô: január 21.
Több hónapos terápiára 18–48 év közötti szenvedélybeteg férfiak számára van lehetôség a magyarózdi Drogterápiás Otthonban. Felvétel minden második kedden.
Érdeklôdjön a következô telefonszámokon:
Székelyudvarhelyen: 0266/211.541 (munkanapokon 11–16 óra között), 0723/779.378.
Az alfalvi iskolaközpont különleges naptárjáról
A gyergyóalfalvi Sövér Elek Iskolaközpont különleges naptárt adatott ki múlt év végén. Ilyen még nem volt…
A borítón három kép mutatja be a falu központját, madártávlatból. …szinte megelevenül szemünk elôtt a táj. A naptár másik különlegessége, hogy minden hónap esetében az iskolaközpont egy-egy épületérôl készült kép teszi ékesebbé a hétköznapokat. Így a Veress Iskoláról, amely 1823-ban épült, a Leányiskoláról, amely építése 1895-re fejezôdött be, a Becevári Óvodáról, 1945-ben épült, a borzonti Gaál Tamás Általános Iskoláról, építését 1912-ben fejezték be, a Központi Óvodáról, 1975–77 között épült, az Alszegi Iskola és Óvodáról, amely 1985 októberére készült el, a Felszegi Óvodáról, 1930-ban építették, a Manó Óvodáról 1969-ben épült közmunkával, az Új Emeletes Iskoláról, 1962-ben épült, a borzonti Méhecske Óvodáról, 1973-ban épült, a Régi Emeletes Iskoláról, 1875-ben épült, és az 1914-ben épült Díszteremrôl láthatunk képet hónapról hónapra. A lap hátoldalán az iskola munkaközösségét és az iskolák azon tanulóit, akik ebben a tanévben oda járnak, név szerint felsorolták.
Emellett a 410 éves iskola története is helyet kapott a naptárban. Íme néhány szemelvény… Feltételezhetô, hogy iskolai oktatás már 1597 elôtt működött, az elsô iskola a templom mellett lévô ún. „parochialis funduson” létesült. 1840-ben a népiskolát 108 fiúgyermek és 42 leány látogatta. Az 1868-as Eötvös-féle oktatási törvény elôírta a hatéves kötelezô oktatást. Ekkor a faluban 769 tanköteles gyermek volt. A két iskolaépület abban az idôben a parochiális és a késôbbi Veress Iskola. Majd rövid idô alatt hét tanerôs iskola jött létre. Az 1860-as években működött román iskola is. Az Eötvös-féle törvény a nagyközségek számára lehetôvé tette Felsô Népiskolák létesítését, amelyben az elemi iskola hat osztályát végzett tanulók tanulhattak tovább. 1875-ben „tangazdaságot” szerveztek, „a tanulók itt sajátították el a korszerű mezôgazdaság alapjait”, de végeztek ott csendôrök, postai hivatalnokok, pénzügyôrök, iparosok és kereskedôk is. Majd a faluban 1920-ig Polgári Iskola is működött, ahonnan fôgimnáziumba, tanítóképzôbe és kereskedelmi iskolába lehetett tovább tanulni. 1961-ben megszervezték a líceumi oktatást.
Az utóbbi három év az iskolaépületek modernizálásának korszaka, a kabinetrendszerek újraszervezése, a központi épület, a Leányiskola, a Veress Iskola, a Központi Óvoda, a Díszterem modernizálása. (…) Felszereltség, funkcionalitás és higiénia szempontjából a legkorszerűbb iskolákkal is versenyezhetnek. A használaton kívüli moziterembôl gyakorló sporttermet alakítottak ki. A Veress Iskola udvarán korszerű sportcsarnokot építettek. Ilyen tanulási és tanítási feltételekrôl még nem is olyan régen álmodni sem lehetett, – zárja a történeti leírást a szerzô, Fülöp Sándor.
A naptár kiadására nemcsak az iskola munkatársai lehetnek büszkék, hanem bárki, aki a falu szülötte és most vagy valaha a Sövér Elek Iskolaközpont valamelyik épületében készítették fel a nagybetűs életre.
Rancz Enikô
Egyedi tervezésű sportcsarnok épül
Szárhegyen már korábban, évekkel ezelôtt is szó volt tornaterem építésérôl, akkor a sportcsarnok-program által finanszírozott standard építményt elutasították, nem fért bele a település összképébe, ezért is húzódott a sportcsarnok építése. A Lázár-kastély szomszédságában csak egyedi tervezésű tornatermet képzeltek el a község elöljárói, és a műemlékvédelem is tiltakozott a bádogdobozhoz hasonló tervezésű tornaterem ellen.
Gábor László polgármestertôl megtudtuk, elôrelépések vannak a tornaterem építése kapcsán, nemsokára elkezdôdhet a Köllô Miklós műépítész által tervezett csarnok építése. Gábor László elmondta, Köllô Miklós tervét elfogadták, és olyan sportcsarnokot szeretnének építeni Szárhegyen, mely a település épületeinek sajátosságait ötvözi. A tervet elfogadta a műemlékvédelem is, és ígéretet tett az Állami Befektetési Ügynökség az 1,1 millió eurós támogatásra. Az egyedi tervezésű, 250 férôhelyes sportcsarnok központi helyre, a polgármesteri hivatal, óvoda és napközi otthon között levô, önkormányzati területre épül. Az épületben koncertek, elôadások is szervezhetôk, ennek érdekében 400– 500 ülôhelyet is lehet majd biztosítani, tudtuk meg a polgármestertôl. A beruházás összértékérôl is tájékoztatott a községvezetô, elmondta, az összeg 5 300 000 lej, a különbséget az önkormányzat kell elôteremtse.
A szárhegyi, egyedi tervezésű sportcsarnok építését, a közbeszerzési eljárás eredményeként, a Fundamenta és az Apicom Kft. vállalta, az építkezés elkezdésétôl számított egy éven belül kell elkészüljön az építmény.
Baricz-Tamás Imola
Hagyományteremtés vagy ápolás
A házi disznóvágás korszaka leáldozóban van. Egyre többen vásárolnak friss húst a mészárszékban vagy az élelmiszerüzletben. A házi disznóvágás hagyományos módja lassan már néprajzi különlegességnek számít vagy idegencsalogató turista csemegének. Ehhez talán a szigorú európai uniós normák is hozzájárulnak. A még meglévô szokások ápolása, átmentése céljából kerül sor e hónap 12-én, Borszéken egy disznóvágási vetélkedôre, amelyen a hazai Vendégvárók Szövetsége csapata mellett részt vesz két magyarországi település is: nevezetesen Pilisvörösvár és Zákányszék. Mindenik böllércsapat a maga eszközkészletével, tudásával bemutatja, hogy hogyan lehet gyorsan és jól feldolgozni az áldozati állatokat. A helyszín a Borszéki Napokról is jól ismert Hármasliget. Akit érdekel a látvány, vagy meg akarja kóstolni a finom készítményeket, az látogasson Borszékre szombaton, január 12-én.
Farkas Aladár
Fiatal Szakemberek Projektje
A Hargita Megyei Kulturális Központ tolmácsolja a Belügy- és Közigazgatási Reform Minisztériuma (Ministerul Internelor şi Reformei Administrative) által közzétett hírt, mely szerint kiírásra került a Fiatal Szakemberek Projektje című PHARE 2005 pályázat harmadik szakasza. (Young Professionals Scheme – YPS)
A projekt célja közigazgatásban dolgozó fiatalok vagy közigazgatásban dolgozni kívánó végzôs hallgatók felkészítése a közigazgatási reform által támasztott követelményeknek való megfelelésre.
A pályázat által 180 romániai fiatal kerül kiválasztásra, akik a felajánlott képzés által bôvíthetik a közigazgatáshoz szükséges ismereteiket és képességeiket. A képzés idôtartama 7 hónap, a Nemzeti Közigazgatási Intézet (Institutul Naţional de Administraţie) és az Európai Unió tagállamai biztosítanak helyet a kurzusoknak.
130 hely a közigazgatásban alkalmazott fiatalok számára van fenntartva, a fennmaradt 50 hely pedig olyan frissen végzett diplomás fiataloknak, akik a közigazgatásban kívánnak elhelyezkedni.
A pályázat határideje 2008. február 1., péntek.
A pályázatról bôvebb információt a www.yps.ro honlapon találnak, ugyancsak itt található meg a pályázati űrlap is.
IV. Országos Középiskolai Videofilm Szemle „Állat !”
Pályázat fôvédnöke, a zsűri elnöke: Jancsó Miklós.
Pályázat tartalma: 5–20 perces magyar nyelvű film.
Pályázati kategóriák:
– rövidfilm
– dokumentumfilm
– videoklip
– „mobiltelefonfilm”
– forgatókönyv
A forgatókönyv kategória témáját Jancsó Miklós fogja megadni egy késôbbi idôpontban, melyet a honlapon teszünk közzé. A beérkezett forgatókönyvekbôl ô kiválasztja azt, amelyiket a Szemle idején a konzultációjával elkészítenek az alkotók.
Pályázhatnak:
Magyarországi és határon túli középiskolák diákjai. Nevezési díj nincs.
Kérjük beküldeni:
– a filmet, formátum: DV cam, mini DV, DVD (MPEG II.)
– pályázati adatlapot (kitölthetô a honlapon:
http://www.kaldorkoli.hu/filmszemle)
– két fotót a filmbôl (filmszemle@kaldorkoli.hu e-mailre)
Pályázat díjazása:
Kategóriánkénti I. díj: 40 000 Ft.
Pályázat leadási határideje: 2008. március 17., hétfô
Cím: Káldor Miklós Kollégium, 1022 Budapest, Felvinci út 8.
Szemle idôpontja: 2008. április 25–27.
További információ:
Simon Gábor, szervezô: Tel.: 06-70/515-0446
Reith Gábor, szervezô: Tel.: 06-20/436-8010
Káldor Miklós Kollégium: Tel: 06-1/212-5403
E-mail: filmszemle@kaldorkoli.hu
Internet: http://www.kaldorkoli.hu/filmszemle.
Új korszak új korosztálya
Most ôsszel, az Európai Parlamenti választások alkalmával szavazott elôször egy olyan generáció, amely az Európai Unióba lépéssel lett nagykorú. Ôk azok, akik a rendszerváltás évében születtek, kisbabák voltak akkor, amikor lehullott fölöttük a vasfüggöny, kenyér-, hús-, és aragáz-sorokról csak a szüleiktôl hallottak, a diktatúráról pedig csupán történelemórán tanultak.
Ôk a számítógépes modern technológiák korszakában nôttek fel, nem jelent ismeretlen fogalmat számukra: az SMS, google, sim-kártya, torrent, memory stick, wireless és a térerô.
Helyzetükrôl és lehetôségeikrôl az interneten tájékozódnak. Elegük van a tanmesékbôl, tudják, mit akarnak: fejlôdni tudásban és anyagiakban, és élhetô életet élni.
Szintén ehhez a korosztályhoz kapcsolódik a népességfogyás elkezdôdése, az ô szüleik élték át az ipari szerkezetváltásból adódó tömeges munkaerô-elbocsátásokat, esetleg kisgyerekként hallgatták ámulva, hogy a papa saját cégérôl, vállalkozásáról vagy épp adósságáról beszélt. A demográfiai mutatók pedig negatív folyamatokról beszéltek az elmúlt 17 évben: egyre kevesebben mentek iskolába, egyetemekre. Ezáltal is fogyott a munkaképes lakosság ország szinten, a megyében és a Gyergyói-medencénkben egyaránt.
Úgy is nevezik ezt a folyamatot, hogy „elöregedés”, mely erdélyi falvainkban ölt súlyosabb formákat, és hatásai a földek parlagon hagyásától, az iskolák bezárásáig igen változatos.
Az új korszak új korosztálya pedig szabadon választhat az itthon maradás, és az elmenés között: fôleg, ha úgy érzi, hogy munkájáért, vagy tudásáért nincs kellôképpen megfizetve. Az ideális eset persze az, hogy a fiatal elmegy tanulni, szaktudást összeszedni, és hazajön ezt a közösséget gyarapítani! Azonban ez korántsem egy önműködô folyamat.
Globális verseny folyik a fiatal, képzett munkaerô vonzásáért, mely kihívásaira minden területnek válaszolnia kell, függetlenül attól, hogy országos, regionális vagy helyi szintrôl beszélünk. Helyi szintű kezdeményezésekre is számos példát láthatunk a környezetünkben.
Például egyes EU-tagállamok kistelepülésein létezik olyan program, hogy a felsôfokú képzést részben vagy teljesen az önkormányzat megtéríti, olyan ösztöndíj keretében, amely kötelezi a frissen végzettet, hogy a szülôvárosában kell dolgozzon néhány évet.
A fiatal tanárok, orvosok, kutatók, vagy más szakmunkások életét azzal is segítik, hogy az önkormányzat lakás-programmal gondoskodik róluk.
Regionális gazdaságból ismert számomra az a tény, hogy egyik vagy másik régió, vagy kisrégió, nem annyira az erôforrások tekintetében különbözik egymástól, mint inkább a helyi munkamorál, mentalitás, vállalkozói hajlam és kezdeményezôkészség tekintetében.
Ehhez pedig kell a megfelelô tudás, eligazodás a mai világban, amelyben a fiataloknak elônyük van.
Szintén pozitívan befolyásolja a helyi mentalitást az oktatás versenyképessége!
Új korszak van, új verseny! Pályázati célokért, befektetôkért, erôforrásokért, információért, tudásért a munkaerôért is: a fiatalokért.
Új korszak új korosztálya lépett a nagykorúságba.
Sikert, és bátran elôre, srácok!
Szerk. megj.: A szerzô doktori disszertációjának kutatási területe az Európai Unióhoz való csatlakozás hatása a munkaerô foglalkoztatáshoz, regionális szinten.
Drd. Madaras Szilárd
Lajhár operativitás
(avagy csalafinta kijátszás)
Sok esetben az államadminisztráció LAJHÁR operativitással intézi a dolgozók panaszainak-kérdéseinek megoldását, márpedig törvény van azok megoldásának határidejére. De ôket ez nem érdekli.
1962 után a szüleim tulajdonában levô 0,37 ha belterületre a kollektív gazdaság ráépített. Itt hozta létre székhelyét. Amint ismeretes, a kollektivizálás után a bevitt területek nem voltak a kollektívgazdaságokra telekkönyveztetve. A tulajdonjog azoké volt, akik a kényszer hatására a kollektív gazdaságokba léptek. De nem így történt az én szüleim szóbanforgó birtokával.
Jött a forradalom, felbomlottak a kollektív gazdaságok. Elfogadták a 18/1991-es törvényt. Lett nagy zűrzavar. Mindazok, akik rendezték a kollektívek felbontását, arattak, ahogy tudtak. Elaratták az én 0,37 ha belterületemet is. A volt parlamenti képviselônk közbejárására, aki az újonnan megalakult Hajnal nevű társulás elnöke lett, a toplicai állami jegyzôségen fura módon 0,18 ha-t a Hajnalra telekkönyveztetett, míg a többi másokra lett telekkönyveztetve, azokra, akik ott kereskedelmi, vagy gazdasági tevékenységet hoztak létre. E fura törvénykihasználás tudtom nélkül történt. De hogyan? Elôször a nemlétezô kollektív gazdaságra telekkönyveztetik, s azután a kollektív gazdaságról magukra. Ugye kicsit fura. E fura módszer miatt gyűlt meg a bajom. Legtöbbször a tettesek azt állították, hogy ott apámnak nem is volt birtoka. Bemutattam a hagyatéki papírokat, a telekkönyvi kivonatokat és más bizonyító aktákat. Bírósági tárgyalások sora következett. Teltek az évek. S ha már nem lehetett visszaadni a kért területet, kértem, hogy a kártalanításra felterjesztett kimutatásra tegyenek. Végül a megyei prefektúra fôjegyzôjének becsületes intézkedése folytán felkerültem a kártalanítandó személyek névsorába. Ezért Romfeld Mária Magdolnának köszönet.
Teltek a hónapok. Teltek az évek. Rendszeresen érdeklôdtem a kártalanítás helyzetérôl: egy helyben topogott az intézkedés. Végül a tulajdont visszaadó országos hatósághoz írtam, érdeklôdvén, hogy lesz-e valami a kártalanításból. Azok a törvényes határidôben válaszoltak, hogy az aktáim nincsenek a prefektúráról még felterjesztve.
A prefektúrán érdeklôdtem, és rá kellett döbbennem arra, hogy az akták, amelyek alapján a kártalanítás meg kelett volna történjen, tényleg egy közömbös tisztviselô miatt még mindig a prefektúránál hevernek. Írásban választ kaptam, de az akták hiányosak, és majd kiegészítik, és az illetékes szerveknek felküldik Bukarestbe. Ezért nem a fôjegyzô a hibás. Hibások azok, akik feladatuknak nem tesznek eleget.
Jönnek a helyi szervek választásai, majd pedig a parlamenti választások. A hatalomra jutásért mindig nagy volt a harc, és ezután is az lesz. Mindent ígértek, ígérni fognak ezután is. Csak egyet nem ígértek és ígérnek. Tűzték-e vagy napirendre tűzik-e a dolgozók panaszainak, kéréseinek megoldását, azok által, akikbe a választó bizalmát helyezte. S ha nem oldották meg a törvény szellemében a hanyag tisztviselôk, a lajhár- módszerekkel dolgozó tisztviselôk ellen milyen intézkedéseket tettek. Különösképen azok ellen, akik a törvényeket kijátszva saját zsebüket tömték mások róvására.
Erre is kellene figyeljenek a hatalo- mért küzdô személyek, s ne távcsôvel figyeljék az egyszerű ember bajait.
Az új esztendôben állami tisztviselôink dolgozzanak nagyobb operativítással. Ehhez kívánok nekik egészséget és sikert.
Id. Király Sándor
Üröm az örömben
Tulajdonképpen folytatni szerettem volna a szórványmagyarságról és tömbmagyarságról szóló eszmefuttatásomat, annál is inkább, mert idôközben elolvastam Csutak István Székelyföld modernizációja című dolgozatát, és mindig szívbôl tudok röhögni, ha a ló elé fogják a szekeret, bár az írás néhány gondolatával könnyű egyetérteni…
Viszont, ma reggel, szerdán, január 9-én, amíg azon tűnôdtem, hogy mit fogok írni, nagy „ürömömre” megjelent Frunda György az üvegfalú néphülyítôben, mármint a Duna nevű tévében, és beszámolt az újabb gyôzelemrôl (nem tudom, ez az RMDSZ állandóan gyôzelmeket arat Bukur városában), és erre olyan mérges lettem, hogy kénytelen vagyok megosztani veled, kedves olvasóm…
Ugyanis a dolog roppant jellemzô bukaresti képviselôinkre…
Nagyon jellemzô magára Frunda Györgyre is…
Nagyon jellemzô a román kormányra, amelyben az RMDSZ szívvel és lélekkel benne van…
Nagyon jellemzô a „közfelfogásunkra”…, az igazságérzetünkre…
Hogy a tévé riporterérôl ne is beszéljek…
...
Mirôl is van szó?
Az ántivilágban, ’89 elôtt mindenért sorba kellett állni… Például, ha összeéheztél egy autóra (Dacia) való pénzt – akkoriban egy tömbházlakás árát – akkor azt befizetted a takarékpénztárba, kaptál egy bizonylatot és egy sorszámot, és aztán várakoztál… Ha párttitkár voltál egy fél évig, ha párttag voltál egy évig, ha pedig pártonkívüli akkor másfél évig.
Türelmesen.
Hogy úgy mondjam, egy birka türelmével.
Aztán jött a gengszterváltás, és a valami harminchétezer befizetô-várakozó, látva, hogy a gengsztervilágban sem érkezik az autó, kérte vissza a pénzét.
Amire a kormánytagok, meg a parlament, meg a szenátus (a Te parlamentereid és szenátoraid is) így összefogta a mutatóujját a nagyujjával, és közöttük kidugta a hüvelykujját, azzal így feléd mutatott, és azt mondta, hogy: csucsu!
A pénzt ugyanis a takarékpénztárból megfújták, meglovasították, elcsaklizták, a szenátoraink és honatyáink persze ezt így mondják „privatizálták”, „átvitték a magánszektorba”, „befektették”, „munkahelyeket teremtettek” – válasszál magadnak egyet a fentiekbôl.
Én egyszerűen csak azt mondanám: a pénzt – ellopták.
Mit tegyek, szeretem a magyar nyelv szépségét, tisztaságát, kifejezôerejét.
Na, persze most nem a budapestiek utcanyelvére gondolok, és nem is az ôket majmoló gyergyói fiatalok nyelvezetére vazze!
És persze, nem a Frunda György nyelvezetére, aki nekem az üveg másik oldaláról azt mondja, hogy:
– Tizennyolc év kellett hozzá, hogy végre elérjük, hogy a román állam kárpótolja ezeket a Dacia-befizetôket…
Érted?
A román állam. Az álladalom!
Amelyiknek rengeteg pénze van… mert örökölte az amerikai nagynénitôl, meg az angliai Tamara nénikétôl, a svájci Tamara nénikétôl meg a svéd Tamara nénikétôl.
Mindegy, mert mindegyik szôke.
Az a bajom, hogy a politikus így belebámul az én rusnya pofámba, és mert tudja, hogy hülye is vagyok, tökkelütött (szavazó) polgár és a szeme sem rebben, amikor azt mondja: az állam kárpótolja ezeket a veszteseket. Érted? Vagyis rárakunk még egy kicsit neked, nekem és neki az útadóra, megspékeljük egy kicsit a kötelezô biztosítást, emeljük egy kicsit az ingatlanadót és a jövedelmi adót, aztán lefölözzük, mert emelni kell a honatyák fizetéseit is, és ami marad, abból kárpótoljuk a szerencsétlen egykori Dacia befizetôket.
Mondja Frunda így bele a pofámba.
Természetesen az üve-gen túlról…
Mert legfennebb földhözvágom a tévékészülékemet, az sem az ô baja.
(Te tudod, milyen könynyű mostanában politikusnak lenni? Amíg nem volt tévé, addig a politikus nem az üveg mögül hazudott. Dehogyis. Így egyenesen bele a pofádba! Ezért aztán te ügyesen hozzávágtál egy paradicsomot, egy-két záptojást, jól járt a paraszt is, te is kipolitizálhattad magad… Ô is megkapta a magáét… Na, de most?)
Nézem a tévériportert. Azt hiszed, rákérdez a mélyendekoltált: De Frunda úr, az nem a polgárok pénze? Amibôl kárpotolnak? Dehogyis, megköszöni szépen, hogy ilyen „szakszerűen” válaszolt.
(Csak úgy zárójelben mondom el, l990-ben, amikor ellopták azt a pénzt, a takarékpénztárnak volt egy igazgatója. Nem kell sokat nyomozni, uraim, nem kell sokat nyomozni! Elô kell venni a ’90-es fizetési listát, és megkeresni rajta a legelsô nevet. Aztán meg kell nézni a 2008-as vagyonbevallását… Aztán… rá kell jönni, hogy Romániában élünk. Frunda is, nagyon jól, köszöni szépen, én is itt nyomorgok, köszönöm kérdésedet, ô is itt dobja fel a talpát, köszöni szépen, ha már egyszer gyógyszerre sem telik a nyugdíjából…)
Györffi Kálmán
Wass Albert 100 éves lenne
„Mert élek még! Ha törten is,
ha vérben is, ha görcsben is,
még ha utolsó is vagyok,
kit az özönvíz meghagyott,
de harcom végig harcolom
s a lobogót megmarkolom!”
(Wass Albert)
Wass Albert 100 éve született. Ebbôl az alkalomból a városi könyvtár felolvasással egybekötött kiállítást szervezett. A könyvtárban épp bent lévô könyveket, a róla megjelent cikkeket és Szűcsné Harkó Enikô az író életérôl szóló könyvét – amelyet a városi könyvtárban mutattak be – állították ki. Így is szép számú könyvet forgathattak a jelenlévôk, de nagyon sok ki is van kölcsönözve, hiszen Wass Albert könyvei a legkeresettebbek közé tartoznak – mondta a könyvtár igazgatónôje. A résztvevôknek idézeteket is adtak. Emellett filmet is vetítettek az íróról, amelyben Pomogáts Béla beszél Wass Albertrôl. Az este folyamán felolvastak verseibôl, a Krónika folyóiratból cikket, az Adjátok vissza a hegyeimet! című regényébôl és idézeteket. A negyven résztvevô között volt néhány gyerek is, és olyanok is, akik még nem olvasták az író műveit. „Remélem, majd fogják, hiszen ôt olvasni kell” – vallja Bákai Magdolna.
Az író élete
Wass Albert sorsa – születésének helye, ideje és módja – egyben végzete is volt. A Mezôség szívében, a Kolozs megyei Válaszúton született 1908. január 8-án, arisztokrata családban. A Wass család nemesi címét még Szent László királytól nyerte, annak érdeméül, hogy a család egyik ôse, Buzátfia Lób 1081-ben a kun betörés ellen harcoló királyt az általa egy, az orrán nyíllal megsebzett, felbôszült bölénybikától megmentette úgy, hogy a bikát szarvainál fogva bedobta a czegei tóba. Tettéért orrán nyíllal átlôtt bölényfejes címerrel – amely azóta is a Wass család címerállataként szerepel – és a hatalmas testi erejére utaló Vas névvel jutalmazta Lóbot a király, s a kor szokásai szerint hivatalosan is neki adományozta a tavat, a körülötte levô dombokkal együtt. Ezeknek a domboknak az egyikén állt a vasas-szentgotthárdi udvarház, ahol maga az író is született, s ugyancsak ott terül el az ötszáz hold mezôségi föld is, melyet művelni, szeretni tanult. Itt született meg tehát Wass Albert, a Mezôség gyermeke, a kálvinista vallás jegyében, gróf Wass Endre és a Bánffy család bárói ágából származó Bánffy Ilona gyermekeként. Ennek a társadalmi rétegnek volt tehát szülötte úgy, hogy műveiben is megjelenített módon, igen éles kritikával látta elôdei történelmi felelôsségét. Életének szűkebb színtere – amely meghatározó benyomással bírt egész életpályája során – a Mezôség, a magyarság nemzeti tragédiájának egyik történelmi színtere volt. Tanulmányait a nagy múltú kolozsvári Farkas utcai Református Kollégiumban kezdte. Kiváló, tiszta magyar kálvinista nevelésben részesült itt, és egy egész életre szóló értékrenddel vértezte fel magát. 1926-ban tett sikeres érettségi vizsgát, azután, hogy az elôzô évben a román hatalom által kirendelt felügyelôbiztos hathatós közreműködése révén az érettségizni kívánó tanulók 86%-a elbukott. Különösen emlékezetes élmény maradt ez Wass Albert számára, melyet több művében is megemlített. Ezt követôen gazdasági tanulmányokat folytatott a magyaróvári, majd a Debreceni Gazdasági Akadémián, hogy felvértezze magát a föld tudományos igényű művelésének tudásával, melynek révén lehetôsége lett otthoni birtokán mintagazdaság kiépítésére. Román hadkötelesként Bukarestben tölti le katonai szolgálatát, hogy eleven környezetben szerezzen tapasztalatot az oláh világ sajátosságairól, melyeket a késôbbiekben nagy hatékonysággal volt képes alkalmazni. Majd Németországban és a Sorbonne-on tanul, majd megszerzett, elismert tudása révén, 1944-ben az újra magyarrá vált kolozsvári egyetem díszdoktorává avatják. Tanulmányai végeztével visszatért családi birtokára, s gazdálkodni kezdett megalapozott tervek nyomán, minthogy a nyugati egyetemeken erdészeti és kertészeti tanulmányokat is folytatott.
A gazdálkodásról azonban minduntalan az irodalmi pálya ragadta el. Pályáját versek írásával kezdte, melyeket gyakorta publikált a Pásztortűz, az Ellenzék, majd az Erdélyi Fiatalok című folyóiratokban. Elsô verseskötete 1928-ban Világtemetés címmel jelent meg Kolozsváron. Az 1932-ben megjelent A temetô megindul című szavalókórusra írt színműve magára irányította az erdélyi helikonisták figyelmét, melynek révén meghívást kapott a gróf Kemény János marosvécsi birtokán megrendezett, vadászattal egybekötött, irodalmi és művészeti találkozóra. Wass Albert tagja lett ezáltal a helikoni írók társaságának, akik közül csak a legjelentôsebbek említve: Áprily Lajos, báró Bánffy Miklós, Berde Mária, Dsida Jenô, Gulácsy Irén, gróf Kemény János, Kós Károly, Kuncz Aladár, Molter Károly, Nyírô József, Reményik Sándor, Szabó Dezsô, Tamási Áron.
Meghatározó világnézeti felfogása, a transzszilvanizmus életeszménye is ekkor forrott ki benne a maga teljes rendszerében. Igen magas, misztikus szintre emeli gondolatvilágában Wass Albert Erdélyt, és az erdélyi szellemiséget. Mert Erdély számára nem csak földrajzi egység. Ebben a szóban nála benne van mindaz, ami igaz, jó és tisztességes. „Vannak a világon szebb vidékek, magosabb hegyek, gazdagabb vizek, fényesebb városok – írja. – De békésebb esték, szelídebb szellôk, kékebb égbolt, színesebb virágok, békésebb emberek sehol sincsenek Isten szabad ege alatt. De a hangsúly a szabadságon van. Ideje hát, nagyon is ideje, hogy helyrebillenjen a szabadság mérlege Erdély vérrel és könynyel öntözött földje fölött. (...) S ez a vénember bízik abban és szívbôl reméli, hogy Erdély románjai eléggé erdélyiek ahhoz, hogy végre valahára megalkothassanak egy olyan pompás kis országot, melynek minden fiára egyformán süt a nap, s melynek háromnyelvű népe békés egységben élve, mindegyik a maga kultúráján keresztül közelítheti meg Isten országát.”
1934-ben jelent meg az Erdélyi Szépmíves Céh gondozásában – melynek 1935-tôl ô maga is tagja lett – Farkasverem című regénye, melynek révén országosan ismertté vált az irodalmi körök és a nagyközönség számára is. E regényét a szakma akkora elismeréssel fogadta, hogy írójának a kor legnagyobb magyarországi irodalmi kitüntetését, a Baumgarten-díjat ítélték oda. A díj odaítélésének indoklása szerint e mű „olyan társadalmi kor- és kórrajz, amely Erdély tragédiájának gyökereit tárja fel”. Ebben a művében a Mezôségben élô magyar földbirtokosok életével vetett számot. Hôsei általában „felesleges” emberek, akik nem találják helyüket az impériumváltás következtében megváltozott világban. Hétköznapjaikat mindösszesen a vadászatok teszik változatossá. A regény igen erôs kritikai éle azon arisztokrácia életmódját veszi célba, amely éli megszokott életformáját, és vallja a múltból átörökített eszményeket. Utolsó mentsvárát a természet jelenti, amelyet az élet minden területére behatoló emberi beavatkozás még nem tudott megváltoztatni. Az erdô csendje, a vadak és növények világa igen szuggesztív ábrázolással jelenik meg a műben, ezáltal is példázva azt, hogy Wass Albertnek igen kiváló érzéke van a tájleírásokhoz és természeti ábrázolásokhoz. E díj után a budapesti Révai Kiadó is szinte évenként adta ki egyaránt irodalmi sikereket hozó regényeit. A Baumgarten-díj csak egyike volt azon szakmai és társadalmi elismeréseknek, amelyekben részesült. 1942-ben Klebelsberg-díjat, 1944-ben pedig Zrínyi irodalmi díjat nyert. 1938-ban tagja lett az Erdélyi Helikonnak, 1939-ben az Erdélyi Irodalmi Társaságnak és a Kisfaludy Társaságnak, végül pedig 1944-ben a Magyar Tudományos Akadémia is tagjai sorába választotta.
A Jönnek! című, 1940-ben megjelent könyve az Észak-Erdély Magyarországhoz való visszatérésének tizennégy napjáról szóló írói beszámoló. Nem riport, és nem is regény, hanem inkább irodalmi eszközökkel, a pontos tárgyilagosság betartása mellett, bölcs önmérséklettel megírt tanúságtétel, kortörténeti dokumentum Erdély nagy napjairól.
Csaba (1940) című művében, amelyben a trianoni változások után felnövô nemzedék tennivalóját jelölte ki. Jól tudta, hogy a kisebbségi sors fokozott készültséget és elszántságot követel, s ezáltal regényhôse is ezzel a megnövelt bátorságtudattal próbálja a magára maradt erdélyi magyarokat kitartásra és önvédelemre buzdítani. Fileki Ferkó gyermekkori Csaba-álmai bár megkoptak, de értelmük változatlan maradt. A Csaba-jelkép nem a harcban megsegítô királyfit, nem a fegyvert, hanem a szilárd helytállás fegyelmét hordozza.
Korábbi művei cselekményének idejeként választotta már az 1919-es megszállást és az azután következô nehéz évek korszakát, valamint a felszabadulás örömteli perceit. Mire a fák megnônek (1942) című művében, az 1848–49-es szabadságharc leverése utáni idôkbe és a kiegyezés idejébe viszik vissza az olvasót. Az 1943-ban megjelenô, A kastély árnyékában című regénye az elôbbi tulajdonképpeni folytatása, amely cselekményében már Wass Albert saját korában játszódik. Az elôzô rész által elôkészített tragédia ebben a részben éri el csúcspontját. A vezetô társadalmi réteg vaksága, a hivatalok elzárkózottsága és az idegenek tervszerű aknamunkája meghozta a kiszámítható eredményt: a falu magyar lakossága a teljes kisemmizettség szélére jutott. Visszafordíthatatlan folyamat zajlott le, melynek végsô momentumaként megjelentek az oláh katonaszekerek oszlopai a falu országútján.
Wass Albert 1943-ban került ki a keleti frontra zászlósi rangban, ahonnan 1944 hideg februárjában I. és II. osztályú német Vaskereszttel érkezett haza. Utóbbi kitüntetését akkor kapta, mikor a németek egyik belvízi uszályhajóját egy partizánmerénylettôl megmentette, és egy lefülelt orosz révén az egész partizánbandát felgöngyölítette. Hazakerülése után szülôföldjén vette fel harcot a román és az orosz katonák ellen. Ettôl kezdve, ami életében meghatározó és kitörölhetetlen érték volt – a szülôföld, a táj, a nyelv, az emberek, a hazai levegô, az otthoni gondok és gondolatok – műveiben éltek tovább ugyanolyan vagy még határozottabb formában. Minden életviszonya és körülménye egy csapásra megváltozott. Egy dolog azonban mégis állandó maradt. Egyszerűen nem tudott és nem is akart másról írni, mint Erdélyrôl.
Attól a pillanattól kezdve, hogy elhagyta Magyarország földjét – amelyet sohasem látott viszont többé –, emigráns íróvá vált. Írói munkássága annak a nyugati magyar irodalomnak vált szerves részévé, amely a kommunista diktatúra elôtti magyar irodalom sokszínűségét reprezentálta. Wass Albert emigrációban született könyveit úgy írta meg, mintha ki sem tette volna a lábát Erdélybôl. Leírásai részletesek, pontosak, szuggesztívek, nyelvén semmi idegen hatás nem érzôdik. Ugyanazt az ízes mezôségi beszédformát használja, melyet Erdélyben született alkotásaiban már megszokhattunk tôle. Elsô állomása Németország. A bajorországi Blaibach nevű falu fölötti erdôben kapott állást, és mint okleveles erdômérnök azt a megbízást kapta, hogy Turn Taxis herceg számára mérjen ki negyvenezer hold erdôt. A bajor erdôben kezdte el írni a Funtinelli boszorkány (1947) című trilógiáját. Rövid anekdotája is van ehhez:
„Kimentem az erdôbe, egy tönkre letettem az írógépemet, egy másikat odagurítottam, és azon ülve kopogtattam a regényt. Itt találkoztam az elsô amerikai katonákkal. Öt amerikai legénybôl álló csoport jött arra, és megláttak engem, ott a fatönkön írni. Odajöttek – én angolul nem tudtam –, kérdezték, hogy ki vagyok, mi vagyok? Nem volt nálam semmiféle papír... erre a legjobb angol tudásom szerint azt mondtam nekik: I'm the Hungarian Shakespeare. Ezen nagyot nevettek, megveregették a vállamat: találkoztak egy bolonddal. Csokoládét, cigarettát adtak és elmentek.”
A Funtineli boszorkány cselekménye az Osztrák–Magyar Monarchia hetvenes-nyolcvanas éveiben, a vad iparosítás és vasútépítés korában játszódik Erdélyben. Egy bűvös álom az elveszett honról. Úgy érzékeljük, mintha itt lenne, és szemünk elôtt zajlana a történet. A műben megjelenô Erdély már az író korában sem létezett. Ez az utolsó, békés évtizedeit élô – vasútvonalainak terjeszkedéseiben és gôzmalmainak építéseiben Erdélyt is elérô – monarchia kora. Nem saját élettapasztalata által megélt világot ábrázol tehát. A mű fôszereplôje Nuca, a tündér-boszorkány, a démonikus nô, mágikus tündéri realizmus megjelenítôje, akiben egyidejűleg van meg a varázslatos jövô és a végzetszerű halál. Nuca sorsában hordozza végzetét, önkéntelenül is megbosszulva azokat a cselekedeteket, amelyeket a férfiak a nôk ellen valaha is elkövettek. A Funtinelli boszorkány a szülôföld végtelen szeretetének és a marcangoló honvágy monumentális regénye. Tájleírásnál megragadóbbat magyar író szinte még nem alkotott. Meseszövése varázslatos, nyelvezete páratlan, s mindez együttesen a magyar irodalom nagy klasszikusává avatja az írót. A regény – mely az író bevallottan legkedvesebb műve – az emigrációban több kiadást is megért, s német fordításban is megjelent.
A bajor erdô után, 1947-ben Hamburgba költözött, ahol elsô feleségének családja élt. Egy építkezésen kapott állást, mint éjjeliôr. Adjátok vissza a hegyeimet! című igen jelentôs alkotása ekkor született, és ott is került kiadásra 1949-ben a Hungária gondozásában. Ez a legtöbb nyelvre lefordított regénye: 1949-ben németül, 1953-ban spanyolul, 1972-ben pedig angolul látott napvilágot. Késôbb olasz, sôt holland nyelven is megjelent. „Urak, akik a világ dolgait igazítjátok: adjátok vissza a hegyeimet!” E sikolya megrázza az öt világrészre szétszórt magyarságot és a világ olvasóközönségét. Neve, e műve és még néhány hasonló lelkiséggel megírt írása miatt, valamint katonai tevékenysége okán felkerült a román hatóságok feketelistájára. Szülôföldjén 1945-ben halálos ítéletet hirdettek ki fölötte, s érvényben is tartották haláláig.
Sokoldalúsága révén a mese műfajában is múlhatatlant alkotott. Hányatott németországi évei alatt írta a Tavak könyve (1946) és az Erdôk könyve (1947) című mesésköteteit.
Wass Albert életművének meghatározó része, az Egyesült Államok-beli emigrációjában született.
Elbeszélés- és verseskötetek, regények és dokumentumértékű életrajzi vallomások. És nem is csupán a magyar irodalom legnagyobbjai közé sorolható műveivel mentette a magyar szót és magyar lelkiséget, hanem hatalmas irodalomszervezô igyekezetével és vagyonával is. Ô alapította meg az egykori Erdélyi Szépmíves Céh mintájára, 1962-ben az Amerikai Magyar Szépmíves Céhet (American Hungarian Literary Guid).
Wass Albert saját kiadóvállalatot is alapított. Danubian Press néven, amely nem csak könyveket, hanem az Amerikai Magyar Szépmíves Céh által kiadott angol nyelvű folyóiratokat is megjelentetett. Ezen tevékenységéért a románok 1979 ôszén hírlapi hajszát indítottak ellene, lejáratására törekedve, majd mint háborús bűnöst Románia hivatalosan kérte kiadatását, melyet az Amerikai Egyesült Államok természetesen elutasított. Saját elmondása és közvetlen környezetének vallomása szerint még a hetvenes években is több merényletet kíséreltek meg ellene a szekuritáté ügynökei, akiknek a fegyvereibôl származó golyónyomokat Wass Albert még a vele készült, 1996-ban forgatott riportfilm során is meg tudta mutatni. E merénylet két elkövetôjét az amerikai rendôrség el is fogta, de mivel román diplomata-útlevéllel rendelkeztek, elengedte ôket.
Utolsó társadalmi kísérlete a nevét viselô Gróf Czegei Wass Albert Alapítvány megalapítása volt.
Wass Albert 1951-ben érkezett Amerikába, ahol elôször egy ohiói farmon lett tiszttartó és béres egy személyben: szántott, vetett, állatot gondozott hajnaltól késô estig. Ezt követôen a Floridai-félszigeten található Orlandótól mintegy nyolcvan kilométerre fekvô, zajtól és nyüzsgéstôl mentes amerikai kisvárosba, Astorba költözött. Elsô állását Taft szenátor közbenjárására a floridai De Lantban kapta, ahol az ott működô katonai akadémián algebrát kezdett oktatni. Késôbb a Floridai Állami Egyetemen (University of Florida) tanított német és francia nyelvet, valamint európai irodalmat és történelmet. Lakóhelyéül – mivel végtelen szeretete és vágyódása az erdô után változatlan maradt – a négyszázhu-szonötezer holdnyi lakatlan erdôségben, az Okala Nacional Forest területén található Astor villát választotta, melyben egészen haláláig élt.
Erdélyi író maradt az emigrációban is. Megváltozott környezete nem befolyásolta ebben, sôt inkább fokozta érzéseit. Az az ember, aki egész életét a fenyvesek világában szerette volna eltölteni, egy másik, idegen kontinensre került, ahol délszaki növények környezetében álmodta újra az erdélyi tájat.
Legnagyobb könyvsikerei ekkor születtek. Ember az országút szélén (1951) című műve az érzelmi, értelmi, akarati megmaradás és önazonosság megtartásának és megvallásának regénye. A történet kezdôképei azoknak a sorsát vetíti elénk, akik a második világháború utolsó pillanataihoz közeledve menekülôként kényszerülnek elhagyni Erdély földjét, mentve maguk és családjuk életét a szovjet és a vérengzô, rabló, gyilkoló, fékevesztett Maniu-gárdisták elôl. A regény a pusztulás okait keresi, annak reményében, hogy magyarázatot talál a bekövetkezett tragédiák sorozatára.
Wass Albert általam legnagyobbra tartott műve a kétkötetes Kard és kasza (1974). E műve dokumentumértékű helytörténet, családregény és önéletírás egyben, melyet a jövendô nemzedék okulásának szolgálatára írt. A két kötet a helyt- állás és a hűség példatára: a felelôsség és a szeretet próbatételén keresztül, a múlt és jelen sodrában.
Végül utolsó kiemelt darabként: a Halálos köd – Holtember partján (1978) című regény, amely egy, az amerikai olvasó számára íródott bűnügyi regény, krimi. E műfajt megint szokatlannak találhatjuk Wass Albert mély írói lényéhez viszonyítva, azonban a regény felszíne alatt megbúvó lényegi mondanivaló feloldja ezt a látszat ellentmondást. A történet Amerikában játszódik, egy Astor melletti mocsaras területen. Egy rejtélyes hármas gyilkosság szálait kezdi el kinyomozni az ifjú Frank Seller vadôr, aki nyomozásai során egy Palatkay nevű magyar származású embertôl fontos információkat tud meg a bűntények hátterére vonatkozólag, amelynek szálai Erdélybe vezetnek. Wass Albert e bűnügyi regény burkolt eszköze révén ragadja meg az alkalmat, hogy feltárja az amerikai olvasó elôtt a magyarság ezer- éves történelmének sorsfordító epizódjait, és egyben érzékeltesse Erdély történetének azt a szakaszát, melyben az oláh betelepülés lezajlott. Wass Albert célja az oláhok sokszoros árulásának érzékletes bemutatásával az, hogy érzelmi közösséget alakítson ki az amerikai és magyar nép között azon az alapon, hogy mindkét nemzetet hazafias érzelmét, mély erkölcsi tartását és igazságérzetét egyazon csoportba sorolja.
Wass Albert halálhírét többen, több idôpontban is terjesztették, amelyekre méltóságteljesen, a legfôbb emberi feladatra való figyelemfelhívással válaszolt: „Azokat pedig, kik jó szívvel és szeretettel emlékeztek meg rólam, jó szívvel és szeretettel köszöntöm magam is. És hadd örvendezzünk együtt annak, hogy kis ideig még együtt lehetünk ezen a búba-facsarodott földön, s munkálkodhatunk népünk jövendôjén, mindegyikünk a maga ôrhelyén.” Aztán egyszerre csak elment. 1998 február 17-én öngyilkos lett. A legnagyobb kortárs magyar író öngyilkosságához – többek véleménye szerint – hozzájárult az a körülmény is, ahogyan Budapest állampolgárságának kérelmére reagált.
„Uraim! Nyolcvannégy éves vagyok, magyarnak születtem. Alapítványom célja irodalmi munkásságomat hazámnak bemutatni. Mint magyar állampolgár kívánok hazalátogatni, nem pedig mint román vagy amerikai. (...)
Ôszinte magyar üdvözlettel:
Wass Albert
1996. június 24-én.”
A minisztériumi válasz azonban: „(...) Sajnálattal értesítem arról, hogy magyar állampolgárságát az 1945. évi fegyverszüneti egyezmény rendelkezései alapján elveszítette, így a magyar állampolgárság fennállását tanúsító bizonyítványt kiállítani nem tudok. (...)
Kérem, a fentieket megértôen fogadni szíveskedjék.
dr. Ugróczky Mária
fôosztályvezetô
Budapest, 1997. január 11.”
Hamvainak kálváriája azonban még nem ért véget. Kívánsága szerint abban a szellemi környezetben kívánt nyugodni, amelynek szellemisége egész életén keresztül áthatotta. Marosvécsén temették tehát el. Az elôzetes egyeztetések ellenére azonban gróf Kemény János leszármazottai kihantolták koporsóját, s a kastély kápolnájában helyezték el ideiglenesen. A méltatlan Kemény utódok cselekedete azon túl, hogy kegyeletsértô, Wass Albert egész irodalmi alkotásának arculcsapása, minthogy attól az embertôl tagadták meg ezáltal a végsô nyugalmat, aki egész hosszú élete során nem akart mást, csak hazajutni.
Fráter Olivér nyomán
Wass Albert: Véren vett ország
Egy ország van a lelkünk mélyén,
más országokkal nem határos.
Úgy épült fel a szívünk vérén
sok könny-falu, sok bánat-város.
Egy ország van a lelkünk mélyén,
úgy építgetjük napról-napra.
Csalódás-házak gond-falakból,
keserűség a tetô rajta.
Véren vett ország ez az ország,
önnön vérünket adjuk érte,
s addig fog bennünk egyre nôni,
amíg telik még könnyre, vérre.
Amíg, hogy fa égig ne nôjön:
alkony vigyáz a napsugárra.
Míg minden este gyújtott mécses
koromba fullad éjfél tájra.
Egy ország van a lelkünk mélyén:
más országokkal nem határos.
Véren vett ország ez az ország,
nagyon ködös és nagyon sáros.
„Adjátok vissza a hegyeimet”
Karácsony másodnapján abban a felemelô érzésben volt részem, hogy Budapesten, az Uránia Nemzeti Színházban láthattam családom társaságában Koltai Gábor dokumentum értékű filmjét Wass Albertrôl. A filmben a fôszereplô, Rékasi András színművész végigjárta Wass Albert életútját. A Mezôség szívében, a Kolozs megyei Válaszúton született most száz éve. Szülei fônemesek voltak, apja gróf Wass Endre, anyja Bánffy Ilona. A kolozsvári Farkas Utcai Református Kollégiumban, 1926-ban érettségizett. Ezután Magyarországon folytatta tanulmányait. Utána Bukarestben katonáskodott, majd Németországban és Franciaországban folytatta erdészeti és kertészeti tanulmányait. Hazatérve a családi birtokra, mintagazdaságot rendezett be. A „transzilván” szellemiség megszállottja volt. Erdély számára nem csak földrajzi egység, hanem minden, ami igaz, jó és tökéletes. A Helikon írói munkaközösség tagjaként gyakran megfordult Marosvécsen. Elsô verseskötete 1927-ben jelent meg, de igazi feltűnést az 1934-ben megjelent Farkasveremmel keltette. 1940-ben Baumgarten- díjat kapott, majd 1944-ben a Magyar Tudományos Akadémia is tagjai sorába választotta. A második világháború vége elôtt emigrációba vonult. Elôbb Sopronban, majd Németországban élt. 1951-tôl Amerikába emigrált, ott élt haláláig, 1998-ig. A román Néptörvényszék 1946 tavaszán távollétében halálra ítélte háborús bűnökért és gyilkosságért. Ezért sosem térhetett haza, sem Romániába, sem Magyarországra. 2003-ban posztumust alternatív Kossuth-díjjal tüntették ki. Elkezdôdött az erdélyi író rehabilitálása. Sajnos, az igazságszolgáltatás malmai lassan ôrölnek. Annak ellenére, hogy művei a legolvasottabbak, és a legnagyobb példányszámban kelnek el, köztéri szobrai nem állhatnak a kijelölt piedesztálokon. Halála után, végre hazatérhetett, a marosvécsi kastély kápolnájában nyugszik földi pora. Síremléke is a kastélykertben található, Kemény János sírjától nem messze. Reméljük, belátható idôn belül tisztázódik Wass második világháborús szerepe, és újra lekerül a tiltott listáról. Addig is maradunk intô szavaival: „Mert elfut a víz, csak a kô marad, de a kô marad”.
Farkas Aladár
Erdélyi ezredek a világháborúban
Múltidézô sorozatot indítunk útjára; egy féltve ôrzött könyv jutott el olvasónk jóvoltából hozzánk, mely fényt derít az I. világháború történéseire. Gyergyóban tán páratlan a kötet, kevesek láthatták. Pedig ôseinkrôl szól, a háborúban való részvételükrôl, a csatákról, gyôzelmekrôl és visszavonulásokról. Az értékes kötet a harcban résztvevôk leírását, fényképét is tartalmazza. A háború eseményeinek vidékünkhöz kötôdô részletei mellett a Gyergyóhoz kötôdô személyeket is megismerhetik. Reméljük, e sorozattal, melyet Vitéz Dezsô Lajos nyugdíjas tábornok vetett papírra, olvasztott könyvvé, sokak megelégedését szolgáljuk, segítünk a múlt pontosabb megismerésében, hisz valljuk, múltismeret nélkül nem lehet jövôt építeni.
(Erdélyi ezredek a világháborúban – az Ardói Irodalmi és Könyvkiadó Vállalat kiadása. Szerkesztette: Vitéz Dezsô Lajos nyugdíjas tábornok. Írták: Ajtay Endre nyugdíjas ezredes, Bittó Dezsô nyugdíjas tábornok, Gyurócsik-Jászay Mihály nyugdíjas ezredes, vitéz Kamarássy Jenô nyugdíjas ezredes, noszlopi és körmendi Körmendy Géza nyugdíjas ezredes, Szent Kereszthegyi Kratochvil Károly nyugdíjas altábornagy, vitéz pávai Mátyás Sándor nyugdíjas altábornagy, vitéz Németh Lajos nyugdíjas tábornok, Nyáry Iván alezredes, vitéz Solth Imre ezredes).
Elôszó
1940. szeptember 5. Megnyíltak Erdély kapui!
Mintha az ég kapui nyíltak volna meg. Huszonkét keserves esztendô után, mely alatt el voltunk vágva az ôsi Erdélytôl, most Hitler és Mussolini hatalmas akarata és döntô szava révén bedôlt a kapu: Erdély egy része ismét a miénk!
Viszontlátás huszonkét év után! Micsoda öröm! Peregnek a viszontlátás örömkönnyei! Ha a késôi ivadék olvassa majd e napok leírásait, talán meg sem érti azt az óriási, kirobbanó örömet, ami úrrá lett akkor, amikor viszontlátta egymást a magyar és a magyar. A lelkeket árvízként elborító örömhullám túlnôtt a társadalmi különbségeken, sokszor önkívületig fokozódó extázisban érte el tetôfokát. Csak amikor elvesztettük, akkor eszméltünk rá, hogy mi nekünk Erdély. És most, hogy viszszatért, most tudjuk, mit tesz az, hogy megint együtt élhetünk elszakított testvéreinkkel, akik immár nemcsak érzéseikben, szívükben, hanem beszédükben és cselekedeteikben is azok lehetnek megint, akik voltak: magyarok!
Szabad a magyar szó, szabad a magyar gondolat! Szabad nyíltan hirdetni s büszkélkedni vele, hogy magyarok vagyunk. Szabad lett megörökíteni mindazt, amit huszonkét éven át említeni se lehetett. Megörökíthetjük, amit kôbe vésve, ércbe, betűbe öntve az utókor számára minden nemzedék meg szokott örökíteni. A katona is leírhatja viselt dolgait, Erdély régi katonáinak hôsi küzdelmeit. Ami nemcsak sok-sok ezer névtelen hôs emlékének megörökítését jelenti, hanem a jövôt is szolgálja azzal, hogy összekötôkapocs legyen a múlt és a jövô között. Ezt a könyvet olvasva, a régiek akaratlanul is visz-sza fognak gondolni arra, hogy ezredük, mint egy nagy család, miként tartotta össze a különféle vidékek fiait. A magyarokat és más nyelvűeket, urat és parasztot egyaránt. Mert a lövészárok, a harc, ahol a golyó mindenkit egyformán leterít, egyformává tette az ezred minden rendű és rangú fiait. És aki egyszer 12-es vagy 85-ös volt, az késôbb is 12-es vagy 85-ös bajtárs és barát maradt a polgári életben is, bármily nyelven beszélt.
A régi emlékek felújításával különösképpen ezt a célt kívánja szolgálni ez a könyv: folytatni a régi ezredbeli összetartást, összetartozást, ott, ahol abbamaradt; a régi bajtársi szellemet a régi bajtársak, s az ô révükön az ô fiaik, vagyis a múlt és a jövô között. Legyen ez a könyv figyelmeztetés arra, hogy úgy, mint évszázadokon át volt, a jövôben is mindenki egyforma fiaként szeresse ezt a szép hazát, ahol élni s halni kell; amelyet hegyek vonulása, vizek folyása az ember által meg nem változtatható isteni örök törvények szerint tesz közös hazává, s amelyet természetes védôbástyaként öveznek a Kárpátok bércei.
* * *
Csak egy ezred viselt dolgait leírni is jókora könyvet jelent, ami nálunk igen nehéz, mert a világháborút követô összeomlás úgyszólván teljesen megsemmisítette a háborús iratokat. Ezért az összes magyar ezredekbôl alig van megírva egy párnak a története. Nem lekicsinylendô tehát, amire ez a könyv vállalkozott.
Egy ilyen albumba összegyűjteni a sok ezred történetét, természetesen még dióhéjba szorítva is csak vázlatosan lehet. De mégis valami. És bár forrásmunkák hitelességével nem bírhatnak leírásaink, az album mégis végigvezeti az olvasót az egyes ezredek háborús útjain, és fôként a nagyobb harcok megörökítésével ad mutatót a világháború vérzivataros küzdelmeibôl. És ha ezek a mutatók az egykori ezredtagokban felújítják a régi érzelmeket, a fiatalságnak pedig megmutatják apáik erényeit, akkor a könyv megírói nem fáradtak hiába, különösen, ha munkájuk egyik-másik ezred teljes történetének megírásához szolgál kiindulás gyanánt.
Megemlítjük még, hogy az azonos magasabb kötelékbe tartozó, otthonukban is szomszédos területekrôl származó csapatok – mint a 38. honvéd hadosztályt alkotó 21., 22. és 24. honvéd ezredek, továbbá a 35. hadosztálybeli 51., 62., 63. stb. ezredek – ugyanazon hadműveletekben és harcokban vettek részt, vagyis történetük sokszor csaknem ugyanaz. Ajánlatos tehát az illetô helyeken átolvasni a testvérezredekre vonatkozó leírást, amely – talán az ott lévô vázlat révén is – esetleg kiegészítést ad a történtek felôl.
A román betörés és kiverése
A világháború kitörése elôtt a nagy német birodalmon kívül az olaszok és Románia is szövetségeseink voltak ugyan, de hamar kitűnt, hogy csak a németek tartanak velünk. A másik két szövetséges mind jobban az ellentábor felé húzott.
Az angol–francia–orosz entente teljes erôvel folytatta a bennünket és Németországot bekerítô politikát. Ez a bekerítés – amelyet a mostani nagy háborúban a németek Vezére olyan fényesen tett semmivé – már akkor minden országot megmozgatott, hogy a maga oldalán tudja sorompóba állítani. Így volt ez Romániával is, amelynek mindent odaígértek, nem csak Erdélyt, hanem fél Magyarországot a Tiszáig, csakhogy hadba lépjen ellenünk.
Az öreg Károly román király kijelentette ugyan, hogy amíg él, nem lép be elleneink közé, de 1914 októberében történt elhunyta után az Erdély elszakítására törekvô román vezetô-politikusok mind jobban hajlottak az entente felé. Végleg határozni nem tudván, egyelôre kétszínű politikát folytattak. Míg az ententetôl Erdélyt ígértették meg maguknak, titokban velünk is folytattak tárgyalásokat, hogy a mi gyôzelmünk esetén Besszarábiát juttassuk nekik.
Most is úgy szerették volna intézni a dolgot, mint 1913-ban, amikor a Balkán háború végén vér és áldozat nélkül úgy kaparintották meg Dobrudzsát, hogy akkor léptek fel Bulgária ellen, amikor az többi ellenfele által földre tepercve és béklyóba kötve nemcsak védekezni, de mozdulni sem tudott. Most is csak akkor szerettek volna csatlakozni a gyôztes félhez, amikor annak gyôzelme már bizonyos, amikor reszkírozni semmit se kell, csak vér és áldozat nélkül megjelenni az osztozkodók között.
Mindkét fél tudta, hogy Románia nem csak készül, hanem fel is van készülve a háborúra, csak azt nem tudja, hogy mikor lépjen közbe, és kinek az oldalán. Az egyik vagy másik fél harctéri sikere hol erre, hol a másik oldalra vonzotta. Csak leste a jó alkalmat, míg aztán 1916 nyarán, Brussilow-offenzíva elsô sikereire azt hívén, hogy erônk teljesen kimerült, most már csak a kegyelemdöfést kell megadnia, végleg az entente pártjára állott. A Brussilow-offenzíva ellaposodása folytán ugyan szeretett volna megint kibújni ígéretei alól. De akkorra a nyugati hadszíntéren is szorongatott entente türelme elfogyott, és megüzenték Romániának, hogy vagy azonnal megindítja a háborút, vagy Erdélyt a békekötésnél sem adják neki.
Ezzel Románia számára el volt vetve a kocka. Közbe kellett lépnie, pedig a háború biztos bukása volt; elhatározása csak a központi hatalmak erejének lebecsülésén és a maga túlbecsülésén alapult. Még kitűnô katonai vezetés mellett is – amirôl persze, szó se lehetett – igen nehéz körülményekkel kellett számolnia, mert Bulgáriával is, tehát két fronton, két tűz közé szorítva kellett viselnie a háborút. Igaz ugyan, hogy Erdélyt két oldaltról körülölelô földrajzi helyzete nagy elônyére volt; viszont Erdélyt a Kárpátok fô gerince hatalmas természetes védôbástyaként el is választja Romániától, úgy, hogy ennek a falnak csak néhány kapuján vezet át az út. Nagy elônye volt az, hogy Erdély csaknem teljesen védtelen volt, míg Románia 1914 óta fegyverben állt; volt ideje begyakorolni hadseregét, építette erôdeit a hermetikusan elzárt határ mögött, mivel szemben mi mindössze annyit tettünk, hogy a Maros-Küküllô mentén egy hevenyészett védôállást készítettünk elô. Ember azonban ahhoz se volt. Csak 1916 nyarán, amikor a Brussilow-offenzívával kapcsolatosan már biztos volt, hogy Románia az aratás utáni azonnali támadásra kötelezte magát, csak akkor néztünk némi védelmi intézkedések után. De még akkor is késve, abban a hitben, hogy a románok szeptember vége elôtt nem kezdik meg a támadást. És ekkor is csak mi, a németek nélkül. Mert azok az utolsó pillanatig nem hitték, hogy a románok megüzenik a háborút, aminek a legrövidebb idô alatt kudarcba kell fulladnia.
Így 1916 júniusában csak mi tettünk a háborúra vonatkozó némely óvintézkedést. Erdély határait addig csak a határcsendôrség ôrizte, azokon kívül csak a pótzászlóaljak voltak ott.
Július végén, amikor a román háború már bizonyossá vált, egynéhány menet- és népfelkelô valamint hirtelen felállított hadtápzászlóalj ment Erdélybe, a határszorosokat biztosítani. Majd Erdélybe indultak az orosz front nehéz harcaiban szerfelett lefogyott, 51. Honvéd és 61. (magyar népfölkelôkbôl álló) hadosztályok és a szűkebb hazája védelmére az orosz frontról Brassóba szállított székely 82. Gyalogezred, mely az odaküldött más zászlóaljakkal együtt a 71. Hadosztályt alakította meg. Más zászlóaljakból még a 143., 144., 145. Dandár alakult. Ezen csapatokat a Kolozsváron, Arz gyalogsági tábornok vezérlete alatt augusztus 14-én megalakult 1. Hadseregparancsnokság a következôleg csoportosította:
61. hadosztály a keleti határon, a Gyergyói és Csíki medencék elôtt és pedig a Gyergyószentmiklós és Ditrónál álló 16. Hegyidandár elôretolt zászlóaljai Bélbornál, Tölgyesnél és a Békás-szorosban; a Csíkszeredában lévô 19. Hegyidandár a Gyimesi hágó elôtt, továbbá a Csobános- és az Úz-szorosaiban;
71. hadosztály Erdély sarkában, a Bárcaságban, Brassó körül biztosította a Bodza-Ósánci-Töbösi-Törcsvári szorosokat;
Erdély déli határán:
A 143. Dandár Nagyszeben, illetve Talmács elôtt a Vöröstorony-szorosba és annak vidékén;
144. dandár a petrozsényi szénvidéken és elôtte a Zsil folyó Szurduk-szorosában és a Vulkán-hágó körül;
145 dandár a Duna mellett Orsova vidékén a Vaskapunál és a határt képezô Cserna-folyó mentén.
A Gyulafehérváron még csak gyülekezô s alig egy pár zászlóalból álló 51. Honvéd hadosztály hadseregtartalékot képezett.
Ezen csoportosításba a felsorolt csapatok augusztus 20. Körül érkeztek be, és megkezdték a határbiztosító-szolgálatot. De még ki se építették állásaikat, amikor a románok augusztus 27-én este megüzenték a háborút.
Mielôtt tovább követnénk az eseményeket, lássuk a románok ezidôbeli helyzetét.
(folytatás a 12. oldalról)
A románok a hadüzenetkor három, teljesen felvonult hadsereggel álltak betörésre készen a határ túloldalán. A 4. (északi) hadseregük (három hadosztály) a keleti határhegység mögött a Kárpátok nyugatnak forduló sarkáig, szemben a mi 61. Hadosztályunkkal. A 2. Hadseregük, mint hat hadosztályból álló fô erô, Erdély délkeleti sarkán, a mi 71. Hadosztályunkkal szemben, a Bodza-szorostól a Törcsvári-szorosig; az 1. Hadsereg négy hadosztálya egyenletesen elosztva, mindenik külön-külön a Vöröstoronynál, a Szurduk-szorosnál s a Duna körül a Vaskapunál. Ehhez még két tartalék hadosztályuk is volt, és miután a román hadosztályok 16– 20 teljes hadiállományú zászlóaljból állottak, kb. 350 000 emberre volt becsülhetô az az ellenséges erô, amivel szemben a jobbára hirtelen összeszedett, részben alig kiképzett, kis létszámú zászlóaljakból álló 1. Hadseregünknek 50 000 embere se volt. Így kb. 7–8 szor több volt az ellenség, mint a mi erônk.
A románok haditerve az volt, hogy Erdélyt körülfogó hadseregeikkel egyszerre meglepôleg betörve, megsemmisítsék az ott lévô csekély erôt, s aztán az oroszokkal egyesülve – Budapestig meg se álljanak! Ezen offenzívájuk fedezésére még egy hadsereget a Dobrudzsában hagytak, amivel szemben Mackensen alatt egy német, bolgár és török csapatokból álló hadseregünk gyülekezett.
A románokkal szemben a mi 1. Hadseregünknek addig kellett tartani magát, és feltartóztatni a románokat, amíg Erdély belsejében az odairányított osztrák–magyar és német csapatok megérkeznek, belôlük egy új hadsereg alakul, amely aztán támadással veri ki a határon betört románokat. Hogy ezt a támadást mikor és hol kell intézni, az az események fejlôdésétôl és a kínálkozó alkalomtól függött.
A román betörés
Augusztus 27-én este 9 órakor adták át a románok Bécsben a hadüzenetet, és bevonulásra készen álló hadseregeik ugyanabban az órában, a bukovinai határtól a Dunáig minden úton azonnal be is törtek a határon át. A betörés ilyen formán teljesen meglepte a határt ôzô, biztosító-osztagokat, amelyeknek kis ereje szinte semmi volt az 500 kilométer hosszú határ magas hegységei között, és valóban inkább csak a figyelésre s arra voltak elegendôk, hogy észrevegyék, és jelentsék a betörést. Mert a tízszeres túlerô nemcsak harcban rohanta meg, hanem megkerülte ôket az erre mindenütt alkalmas hegyek között, s így magán a határon ellenállásra módjuk is alig lehetett. De azért mindenütt híven teljesítették nehéz kötelességüket: parancs szerint csak lépésrôl lépésre hátrálva engedtek a túlerônek, és szinte nem várt módon késleltették az ellenséges elônyomulást.
A 16. Hegyidandárnak Tölgyesnél és Békásnál álló biztosításait 12 zászlóalj rohanta meg, elfoglalták Almásmezôt, Tölgyest, ahonnan Bélborig terjeszkedtek. Zászlóaljaink Borszékhez s a Gyilkos-tóhoz mentek vissza, s e helyeken súlyos harcok árán napokig feltartották az ellenséges támadásokat.
Gyimesnél a 19. Hegyidandár ellen 8 üteggel 13 zászlóalj nyomult elô. Ennek egy részét Gyimesközéploknál megsemmisítették a derék népfölkelôk, a Csobános- és Úz-völgyeiben is közvetlen a határ mentén állították meg a románokat. Míg aztán 30-án a Csíkszeredától keletre lévô hídfôállásba vonultak a túlerô elôl.
Ojtoznál három úton törtek a Háromszék felé. 28-án elfoglalták a hágót, és a 71. Hadosztály két zászlóaljának Kézdivásárhelyig vissza kellett jönnie.
Az itt említett erôinkkel szemben a román északi hadsereg egyelôre nem is ment tovább, hanem az elért helyeken elásta magát.
A Bárcaság védelmével megbízott 71. Hadosztály a román betörés idejére még meg sem alakult teljesen, pedig vele szemben nyomult elô a legnagyobb román erô. Hat zászlóaljuk a Putna-völgybôl tartott Kézdivásárhely felé, és csak járôrök állván útjába, egész Gelencéig jutott. Egy másik oszlopuk azonban csak harcolva tudott átjutni a Bodza-szoroson.
A Tatár-havas és Ósánci-hágóktól 1–1 zászlóaljunk 12 zászlóaljal szemben is csak egész 28-án vívott harc után vonult vissza Brassó felé.
A 71. Hadosztály magját képezô 87. Székely ezred a Tömösi- és Törcsvári-szorosokban állt. A Tömösi-szoroson Predealnál betört 10 zászlóaljjal szemben a 82/I zászlóalj lépésrôl lépésre engedve 28-án estére a Tömösi-szoros északi kijáratát zárta el.
A Törcsvári-szorosnál fejlôdött ki a leghevesebb küzdelem, ahol a hazájukat védô székelyek 82/II és III. zászlóalja véresen verte vissza a tizenkét zászlóaljnyi túlerô támadásait. Egész 28-án nem jutottak elôre a románok, rendkívüli veszteségeket hozott közöttük a székelyek kitűnô célzott tüze. Csak amikor estére érkezett új ellenséges zászlóaljak megkerülve, oldalból indítottak támadást, akkor rendelték hátra a 82-eseket Zernyest elé. 29-én a románok Predeal felôl visszaszorítva a 82/I. zászlóaljat, bevonultak Brassóba, s ugyanakkor Zernyestnél is nagy tömegekben közeledtek a 82. Ezred felé. Erre a 71. Hadosztály parancsnoksága, hogy a rendkívül nagy területen elosztva lévô csapatai összeszilárduljanak, elrendelte, hogy zászlóaljai 31-én az Olt mögött, Fogarastól Homoród Oklándig terjedô, elôre kiszemelt és megerôsített vonalban gyülekezzenek.
Még hevesebb harcok fejlôdtek ki Nagyszebennél a Vöröstorony-szoros körül, ahol a 143. Dandár várta a román támadást. Ott 17 zászlóaljnyi román erô jobb oszlopa a szorostól keletre levô el nem zárt hegyeken át harc nélkül Porcsesdig jutott, ahol azonban egy páncélvonatunk tüzétôl nagy veszteséget sznevedett, és megakadt. A szorosban elônyomuló oszlopunk pedig a szorost elzáró egyetlen századunk tüze olyan pánikba ejtette, hogy az egész oszlop fejvesztetten menekült vissza a határon túli Canenibe, és csak akkor indult ismét elôre, 29-én, amikor a szorosban lévô századunknak a Porcsesden háta mögött lévô ellenség miatt a szorost ki kellett üríteniük. Hasonlóan vissza kellett vonulni a hegyeken át megkerült jobb szárnynak is, úgy hogy végül az egész 143. Dandárnak a szebeni síkságra Schellemberkre kellett visszamennie. Erre a hadseregparancsnokság az 51. Hadosztályt Gyulafehérvárról vasúton Nagyszebenbe szállíttatta, hogy a Vöröstorony-szorost visszavegye. Mialatt ez a szállítás történt, a 143. Dandár mindkét oldali átkarolás elôl 31-én a Szeben mögötti magaslatokon elôkészített állásokba ment vissza. A románok nagy túlerejük dacára sem mentek Schellenberken túl, úgyhogy Nagyszeben a két arcvonal között megszállatlanul maradt, a város kiürítése pedig nyugodtan folyt tovább.
Petrozsény értékes kôszénvidéke elôtt a Szurdok-szorsban és a Vulkáni-hágó a nagyrészt csak felfegyverzett bányászok munkásszálló aljaiból alakított 144. Dandárt Livazény körüli magaslatokon a románok 28-án áttörték, és Petrozsényig jutottak. A dandárnak Krivádiáig vissza kellett mennie, de a románok itt se követték ôket, hanem Merisor vonalában beásták magukat.
Orsovánál a 145. Dandár még mielôtt a románok betörtek volna, monitorai lövegeivel tűz alá vette Turn-Severint; az Orsovánál és tôle északra lévô osztagai pedig visszaverték az elôreindult románokat, akik közt éjjeli járôrvállalkozásainkat kísérô fényszóróink olyan pánikot idéztek elô, hogy mindent otthagyva menekültek hátrafelé. Csak szeptember elsején kezdtek támadásba, mielôl a dandárnak – a Dunát Ogradinánál elzárva – a Mehádia és Herkulesfürdô közt a Csernát nyugatról kisérô magaslatokra kellett kitérnie.
Miallatt csapataink a betörés alatt néhol kemény harcot vívtak, máshol a megkerülés miatt lépésrôl lépésre engedve, mindenütt alaposan feltartóztatták a betört románokat, ezalatt az utak mentén a háborúkat kisérô egyik legszomorúbb esemény volt látható: a polgári lakosság menekülése. A határmenti magyar és szász lakosság nagy része otthagyta otthonát, és fejvesztetten menekült az özönvíz elôl, mentette, amit lehetett. Tervszerű kiürítésrôl a meglepetésszerű betörés miatt szó se lehetett. A vasútak még a katonai javak, s a polgári hivatalok elszállítására se voltak elegendôk, és így ki-ki azt mentette, amit magával elbírt. Az utak végeláthatatlan kocsisorokkal voltak tele. Néhol egész falvak felkerekedtek. A szekereken az elhozható ruha-, és ágynemű, mellettük asszonynép, aggok és gyerekek, állatok. Valamennyi megpakolva mind. Bizony sok-sok útmenti kis fakereszt volt a tanúja, hogy hányan nem bírták a kényszerű futást, hányan pusztultak el annak fáradalmaitól. És hányan maradtak miatta egész életükre betegek.
Pár nappal a betörés után, szeptember 4-én 1. Hadseregünk egyes részeit vonalban találjuk, éspedig:
A 61. Hadosztály 16. Dandárát Maroshévíz magasságában a Maros két oldalán, a 19. Dandárt felsô Csíkban és Csíkszeredával szemben, az Olt-lapály nyugati szélét határoló hegyeken;
A 71. Hadosztályt Halmágy-oklánd között, az olt mögött;
Az 51. Hadosztályt és a 143. Dandárt nagyszeben és vízakna közötti magaslatokon;
A 144. Dandárt Krivádia körül;
A 145. Dandárt Orsovánál a Duna mellett és a Csernát Mehádiáig nyugaton kísérô magaslatokon.
A románok csak helyenként – fôként csak 4. Hadseregük – maradtak csapataink nyomában. A többiek megelégedve azzal, hogy betörtek, és „meghódított földön” állanak, teljes passzivitással olyan messze maradtak tôlünk, hogy velük sok helyen az érintkezés is megszakadt. Így volt ez különösen Brassó elôtt, ahol éppen fôerejük a Bárcaság és Háromszék szélén Brassó és Sepsiszentgyörgy között megállva, teljesen tétlen maradt. Szinte el se lehet képzelni, hogy miért? Két éven át készültek a háborúra, s aki nincs kész, az ne indítson háborút! Alighanem úgy voltak, mint az éjjeli sötétben, magas kôfalakkal körölzárt kertbe jutott betörô, aki mozdulni sem mer, mert nem tudja, hogy körülötte mi van, s mi vár rá, s nem mer nyúlni semmihez, mert nem tudja, hogy hol vannak az ismeretlen méhkasok, amelyekbôl, ha megbolygatják, halálthozó veszedelem zúdulhat reá. A magas kôfalon kimenekülni pedig még nehezebb, mint bemenni volt.
Elôkészületek a románok kiverésére. A románok tétlen állvamaradásukkal elmulasztották kihasználni felkészületlenségünkbôl eredô átmeneti gyengeségünket, ami pedig a gyôzelemre egyedüli kilátásuk lehetett. Mert óriási túlerejük egyenként verhette volna le a külön, és egymástól messze álló s egymást segíteni se tudó csoportjainkat. Az idô haladása azonban nekünk kedvezett, nekünk hozta meg az általuk elmulasztott alkalmat, egyenként verni meg az ô különálló csoportjaikat.
A románok ugyanis szeptember elsô felében sem adták fel addigi passzivitásukat. Éspedig azért, mert a bolgárok szeptember elsején offenzívát indítottak; átlépték a dobrudzsai határt, és ötödikén fényes gyôzelemmel elfoglalták a Turtukai-nál lévô román Duna-hídfôt, amelynek körülbelül 40 000 fônyi védôrsége megsemmisült. Nemcsak maga ez az érvágás volt igen jelentékeny, hanem Turtukai elestével az egész dorbudzsai román front is megrendült. Elôbb a tengermenti dobric, majd a Bukaresttel szemben lévô Szilisztria vára is elesett, és a románoknak attól kellett tartani, hogy Bukarestet is rövidesen elveszíthetik. Egy jó hét alatt a románoknak a határtól 50, sôt néhol majd száz kilométerre kellett hátrálni a Mackensen német–bolgár csapatai elôl.
Mindez természetesen nem-csak a románoknál, hanem az egész entente körében is a legnagyobb ijedelmet idézte elô. a románok sürgôsen segítségért fordultak az oroszokhoz. De azok még az esetben sem voltak hajlandók újabb csapatokat küldeni Dobrudzsába, ha egész Dobrudzsát elveszítik is; azzal érveltek, hogy a háború úgy se Romániában, hanem Galíciában fog eldôlni.
Így a románok nem tehettek mást, mind Erdélybôl vették el a dobrudzsai front erôsítéséhez okvetlenül szükséges erôt. Ebbôl egy-két, végül öt teljes hadosztályt, erdélyi csapataik egyharmadát. Ezzel együtt részben már szeptember 6-án beszüntették az offenzívát, 12-ére pedig elrendelték, hogy az egész erdélyi frontnak védekezésre kell szorítkoznia.
Így a románok szeptember közepén is ott voltak, ahová a hó elején jutottak, mi pedig nyugodtan tehettük meg a jövôt illetô elôkészületeket. Vilmos, német császár, akit teljesen váratlanul ért a román betörés, Falkenhayn tábornok német vezérkari fônök helyett Hindenburgot bízta meg a legfôbb hadvezetéssel, és Falkenhaynnak – aki a román háborúban nem hivén, elmulasztotta idejében megtenni az azzal szemben szükséges intézkedéseket – feladatává tette, hogy az Erdélyben felállítandó új német 9. Hadsereggel verje ki onnan a románokat. Mindjárt hozzá is kell tenni, hogy a Falkenhayn hadvezéri zsenije fényesen meg is oldotta a rábízott, rendkívül nehéz feladatot, és a románok kiverésével a hadtörténelem egyik legragyogóbb gyôzelmét vívta ki.
Farkas Aladár
Kisasszony
Gyönyörű mellek műtét nélkül!
Tippek és trükkök
Kicsi, lapos, lógós, petyhüdt, puha vagy csak nem elég formás? Költsd el a műtétre spórolt pénzed ajándékokra, mert nem kell kés alá feküdnöd!
Néhány jó tanács, amit érdemes beiktatnod a mindennapokba
* Reggelente indítsd a napot hideg-meleg vizes zuhannyal, ami serkenti a vérkeringést.
* A mellen és dekoltázson is használj hetente egyszer bôrradírt! Fokozza a vérkeringést, eltávolítja az elhalt hámsejteket, javítja a kötôszövet állományát, és segít megelôzni a terhességi csíkok kialakulását is.
* A hatást fokozhatod mellkefével, amihez csaknem minden drogériában hozzájuthatsz. Bánj vele óvatosan, mert a dekoltázs és a mell bôre érzékeny. A mellbimbókra pedig különösen ügyelj!
Ha szereted a finom illatokat, akkor a mellkondicionáló olajat (Aromax) neked találták ki. Természetes összetevôi, E-vitamintartalma ápolja a bôrt. Az illóolajok feszesítik a bôrt. Eránium-, ilang-ilang-, jázmin-, avokádó- és földimogyoró-olajat tartalmaz. Használd zuhanyzás után, és élvezd a finom illatot.
* A kötôszövetek állapotán sokat segítenek a speciálisan erre a célra kifejlesztett feszesítô-hidratáló krémek, a dekoltázs érzékeny felületén pedig érdemes ugyanazokat a kozmetikumokat használni, mint az arcodon.
* Használj sportolás közben is melltartót! A széles pántú sportmelltartót javasoljuk, hiszen mozgás közben szükséges a megfelelô „alátámasztás”, különben megnyúlnak a feszességet adó kötôszövetek.
* Napozás, illetve szoláriumozás közben mindig használj fényvédô krémeket, hiszen megóvják a bôr szerkezetét a káros sugárzástól.
Gyorssegély buli elôtt
A mélyen kivágott felsôhöz, vállpántos ruhához tökéletes dekoltázs dukál. Ha úgy érzed, ráncosabb, petyhüdtebb a bôröd a kelleténél, próbáld ki extra tippünket, mellyel gyorsan orvosolhatod a problémát!
Ha nincs mindig otthon spéci krémed a gravitáció hatása ellen, ne aggódj, mert kiváló pakolást készíthetsz saját kezűleg is:
Szükséged lesz hozzá két tojásra és egy kevés tejszínre. A két tojásfehérjét verd kemény habbá, adj hozzá fél evôkanál tejszínt, és keverd össze. Tedd fel az így kapott masszát a melledre és a dekoltázsodra, hagyd hatni 15–20 percig, majd alaposan öblítsd le. A hatás garantált!
Ezután hidratáld a bôröd. Ezen a területen is sminkelhetsz. Simítsd át csillámokat is tartalmazó arcpírral vagy használj bronz zselét. Mindkettôtôl tündéri fényt kap.
Feszesítô pakolást készen is kap. A drogériákban megvásárolható pakolástól feszes lesz a mell. Apró kapszulái holt-tengeri ásványokat, A- és E-vitamint tartalmaznak, melyek csak a felvitelkor olvadnak szét, és akkor eresztik ki belsejükbôl a hatóanyagot. Használd hetente egyszer.
Érdekesség
A mell mérete az agyalapi mirigy és a petefészkek egységesen működô rendszerétôl függ. A fitoöszrogének olyan, a természetben megtalálható vegyületek, amelyek serkentik a szervezet hormontermelését, hormonegyensúlyát, ezért aki ösztrogéntartalmú fogamzásgátlót szed, általában mellnövekedésrôl számol be.
A természetbôl is hozzájuthatsz minimális mennyiségű fitoösztrogénhez. Tartalmazza a szója, lenmag, alma, fokhagyma és a legtöbb hüvelyes zöldség.
Csirkebecsinált-leves
Hozzávalók: 50 dkg csirkeaprólék, 2 sárgarépa, 1 petrezselyemgyökér, fél karalábé, 10 dkg tisztított zöldborsó, negyed zeller, 1 csomó zöldpetrezselyem, 1 kisebb vöröshagyma, 2 evôkanál olaj, 2 evôkanál liszt, 2 dl tejszín, só, bors.
Elkészítés: A megtisztított sárgarépát, petrezselyemgyökeret, zellert és karalábét vágjuk kis kockákra! A csirkeaprólékot daraboljuk össze, és mossuk át, hogy ne maradjon benne csontszilánk. Forrósítsuk fel az olajat, és pároljuk meg benne a tisztított, kockára vágott vöröshagymát! Dobjuk rá a csirkeaprólékot, és süssük fehéredésig. Adjuk hozzá a kockára vágott zöldségeket, és pirítsuk le! Ha zsírjára sült, hintsük meg liszttel, öntsük rá a tejszínt, és engedjük fel egy liter vízzel. Ha felforrt, szórjuk bele a zöldborsót és az apróra vágott petrezselymet. Ízesítsük sóval, kevés borssal, és lassú tűzön fôzzük készre! Apróra vágott petrezselyemmel hintsük meg, és tálalható!
Egészség
Az 5 legjobb természetes immunerôsítô
Itt a tél, ilyenkor nem árt felvértezni magad vitaminokkal. Hogy immunrendszered kibírja a hideget megfázás nélkül, próbáld ki az öt legtutibb módszert!
Cékla
A cékla gazdag vasban, és fokozza a betegségeket leküzdô antitestek, a fehérvérsejtek termelôdését. Serkenti a vörösvérsejtek működését is, és javítja a sejtek oxigénellátását. Mangánt tartalmaz, amely az interferon – egy hatékony rákellenes anyag – létrehozásához szükséges.
Vörös színét a betanin nevű pigmentnek köszönheti, amely antioxidáns hatású, segít megelôzni a rákot és a szívbetegségeket. Úgy vélik, hogy a céklának méregtelenítô hatásai is vannak, melyek javítják a máj és a vese működését. Magas rosttartalmú, fontos a szív és a gyomor megfelelô működéséhez.
Használata
A cékla megfôzve is éppen olyan hatásos, mint nyersen. A friss céklát fogyaszthatod préselve, de teheted salátába is. Levesnek fôzve is nagyon ízletes. Levele gazdag A- és C-vitaminban, vasban és kalciumban, így ha spenóthoz hasonlóan használod fel, rengeteg értékes vitaminhoz juthatsz.
Mandula
A mandula rengeteg antioxidáns hatású E-vitamint tartalmaz, melynek erôs rákellenes hatása van. 100 g mandulában 24 mg E-vitamin található.
Ezen kívül jó forrása a kalciumnak is, mely vírusölô ásványi anyag. A benne lévô cink erôsíti az immunrendszert, és elôsegíti a sebgyógyulást is. A telítetlen zsírsavaknak köszönhetôen pedig csökkenti a koleszterinszintet.
Burgonya
A krumpliban az a jó, hogy nagyon olcsó, és mindenhol hozzájuthatsz. Így ez a legegyszerűbb C-vitamin forrásunk, mellyel nagy mértékben hozzájárulhatsz immunrendszered erôsítéséhez. Az újkrumpli különösen gazdag antioxidánsokban, fôképpen a héja, ezért érdemes nem megtisztítva fogyasztani. Segíti az emésztést, és csökkenti a koleszterinszintet. Rengeteg B6-vitamin van benne, mely az immunfokozó aminosavak elôállításában játszik szerepet.
Csipkebogyó
A csipkebogyó a vadrózsa termése, és rózsabokrokon található, miután a rózsák már elvirágoztak. Húszszor annyi C-vitamint tartalmaz, mint ugyannyi tömegű narancs, ezért növeli a szervezet ellenállását a betegségekkel szemben. Fokozza a fagociták termelôdését és a méregtelenítô baktériumok hatását. Jó forrása ezen kívül még a pektinnek, mely megköti a mérgeket és a koleszterint, hogy a szervezet ezután ki tuja magából söpörni.
Zöldbab
A többi zöldséghez hasonlóan a zöldbab is alacsony zsírtartalmú, és sok fontos oldható rostot tartalmaz, mely fontos a szív egészségének megôrzéséhez. Rengeteg B-vitamin van benne, mely a fagocita sejtek fejlôdéséhez szükséges. Ezek semmisítik meg a nem kívánt betolakodókat. A növény ezen felül tartalmaz még bétakarotint is, melyet a szervezet rákmegelôzô A-vitaminná alakít. A zöldbab jó mangánforrás is, mely egyben remek vírusölô anyag.
Sport
Jégkorong
Hétfôn kezdôdik a középdöntô
A romániai bajnokság alapszakasza keretében a 2008-as év elsô mérkôzéseit a csíkszeredai Vákár Lajos Műjégpályán rendezték. A január 3-án, csütörtökön lejátszott mérkôzésen két helyi csapat, nevezetesen a HC és a Sportklub ISK II. csapata mérte össze tudását. A papírformának megfelelôen az esélyesebb, tapasztaltabb együttes diadalmaskodott.
A bajnoki mérkôzés eredménye: HC Csíkszereda – Csíkszeredai Sportklub II. ISK 12–2 (2–0, 5–1, 5–1). Gólszerzôk: Bosak Patrik 2, Molnár 2, Bálint Zs. 2, Flinta, Lôrincz, Szôgyôr, Bíró Ottó, Virág, Szôcs Botond, illetve Bálint Attila és Biró Tamás. Játékvezetôk: Galusnyák Levente, Csomortáni Zsolt és Rédai Botond. Büntetôpercek: 10–4.
A két együttes január 4-én, pénteken ismét összemérte képességeit a Vákár Lajos Műjégpályán. Ezúttal is az erôsebbik csapat szerezte meg a gyôzele- mért járó pontokat. A mérkôzés eredménye: HC Csíkszereda – Csíkszeredai Sportklub II. ISK 8–0 (3–0, 1–0, 4–0). Gólszerzôk: Mihály Ede 2, Bíró, Malinka, Kramny, Antal Zsombor, Solti és Bartha Loránd. Játékvezetôk: Galusnyák, Csomortáni és Csata Attila. Büntetôpercek: 16–12.
Ezzel a két gyôzelemmel a HC Csíkszereda, a pontszámokat illetôen, közelebb került a listavezetô Steaua csapatához. A HC-nek még két mérkôzése maradt a Sportklub elsô csapatával, a Steaua viszont még egyszer korcsolyázik pályára az alapszakaszban. A fôvárosiak ellenfele az alapszakasz utolsó mérkôzésén a Brassói Fenestela 68 MSC gárdája lesz, a mérkôzésre Bukarestben kerül sor január 10-én, csütörtökön 17.30 órai kezdettel. A hét elején ezzel a mérkôzéssel kapcsolatosan az a hír járta, hogy a mérkôzés eredményét 5–0 arányban a Steaua javára írták.
Szintén az alapszakasz keretében január 3-án, csütörtökön Csíkszeredában: Brassói Fenestela 68 MSC – Csíkszeredai Sportklub 3–9 (0–1, 1–5, 2–3). Gólszerzôk: Ambrus, Gál és Nagy Attila, illetve Elekes és Szôcs Szabolcs 2–2, Hozó, Poznik, Zsók és Kavulic. Büntetôpercek: 6–4. Játékvezetôk: Gergely Lehel, Máthé István és Csata Attila. Január 4-én, pénteken újra megmérkôzött a két együttes. Eredmény: Brassói Fenestela 68 MSC – Csíkszeredai Sportklub 1–13 (0–7, 1–5, 0–1). Gólszerzôk: Kavulic 5, Filip 2, Elekes, Zsók, Carsky, Szôcs Szabolcs, Papp és Kánya, illetve Péter Szabolcs. Büntetôpercek: 4-10. Játékvezetôk: Máthé István, Péter Vilmos és Rédai Botond. Az alapszakaszból hátramaradt két HC – Sportklub mérkôzést a tervek szerint szerdán (január 9.) és pénteken (január 11.) rendezik. A hírek szerint a találkozók mind a román, mind pedig a magyar bajnokságban számítanak. Január 9-én és 10-én Galacon a Dunărea Galaţi – Csíkszeredai ISK Sportklub II. mérkôzéseket rendezik. Az utóbb említett két csapat a tervek szerint január 12-én és 13-án Csíkszeredában ismét megmérkôzik, s ezekkel a találkozókkal befejezôdik az alapszakasz küzdelemsorozata.
A romániai bajnokság alapszakaszában 1–4. helyezett csapatok következô körmérkôzéses turnéja – a tulajdonképpeni középdöntô – január 14-én, hétfôn kezdôdik el. Az említett napokon az alapszakasz harmadik helyezettje az elsôvel, a negyedik helyezett – Progym – pedig a másodikkal játszik két mérkôzést. A harmadik, illetve a negyedik helyezett csapatok az elsô körben hazai pályán léphetnek pályára. Eszerint január 14-én, hétfôn és január 15-én, kedden Gyergyószentmiklóson a Progym – az alapszakasz 2. helyezettje találkozókra kerül sor. A mérkôzések mindkét nap 17.30 órakor kezdôdnek.
A további idôpontok, illetve a mérkôzések párosítása: január 19–20.: 2.–3., 1.–4.; január 25–26.: 1.–2., 3.–4.; február 1–2.: 2.–4., 1.–3.; február 12–13.: 3.–2., 4.–1.; február 17–18.: 2.–1., 4.–3. A középdöntô elsô és második helyezettjei bejutnak a döntôbe, a harmadik és negyedik helyezettek a kisdöntôben a bronzéremért mérkôzhetnek.
A négy gyôzelemig tartó bajnoki döntô a tervek szerint február 24-én kezdôdik el, ekkor a középdöntô elsô a második helyezettet fogadja. A döntô további idôpontjai: február 29.: 2.– 1.; március 7–8.: 1.– 2.; (és ha szükséges) március 14–15: 2.–1.; március 21.: 1.– 2. A három gyôzelemig tartó kisdöntô két elsô mérkôzését február 23-án és 24-én rendezik, ekkor a középszakasz 3. helyezettje a 4. helyezettel mérkôzik. További idôpontok, illetve a mérkôzések párosítása: február 29 – március 1.: 4.– 3.; (és ha szükséges) március 7.: 3.–4.
Az 5–8. helyezettek további mérkôzéseit illetôen a csapatok döntésére várnak, hogy a turné rendszert esetleg az alapszakaszhoz hasonló mérkôzésrendet választják. Amennyiben a turné- mellett döntenek, akkor sorrendben Bukarestben, Csíkszeredában, Galacon és Gyergyószentmiklóson lennének az érdekelt csapatok számára az egymás elleni mérkôzések.
Motorsport/ Enduro
Európai szintű verseny lesz Szárhegyen
Gábor Lászlótól, Gyergyószárhegy polgármesterétôl értesültünk az idei év egyik rangos sporteseményérôl, amelynek a Gyergyói-medencei nagyközség lesz a házigazdája. Kimondottan jó hír az enduro-szakág kedvelôinek, hogy június 7-én és 8-án Gyergyószárhegyen európai szintű vetélkedôt rendeznek a Kelet- Európai bajnokság keretében. Kolozsvár és Zernyest volt a nagy ellenfél a helyszín kiválasztásában, végül Szárhegyre esett a választás, a Güdüc határában lévô pályán lesz megszervezve a futam. Amint azt Gábor László polgármestertôl megtudtuk, a szóban forgó megmérettetés korábban a Balkán Kupa nevet viselte. A lebonyolítást illetôen megtudtuk, hogy a versenysorozat keretében három-három futamot rendeznek Nyugat-, illetve Kelet-Európában. A kelet-európai versenyekre Romániában, Bulgáriában és Görögországban kerül sor. A különbözô kategóriákban induló motorosok, akik az említett három országban megrendezésre kerülô versenyek után a rangsorok 1–5. helyein végeznek, bejutnak a spanyolországi döntôbe, amely a tervek szerint október folyamán lesz megrendezve. Gábor László polgármester úgy véli, hogy a júniusi versenyen elôreláthatóan mintegy 150 versenyzô áll majd rajthoz, a keletieken kívül várhatóan több nyugat-európai endurós is indul a szárhegyi nemzetközi versenyen. A nyugatiak jelenléte nem véletlen, mert ôk a kelet-európai futamokra szinte mindannyiszor – jobb felszereltségük, illetve járműveik minôsége okán – esélyesként érkeznek, és ezeken a futamokon könnyebben kiharcolhatják a spanyolországi döntôbe jutást.
Amint azt megtudtuk, a nyár eleji versenyt a Brassói Smart Klub és a Gyergyószárhegyi Bástya SK közösen szervezi. A szervezôk által kapott ígéretek szerint a gyergyószárhegyi nemzetközi enduroverseny védnöke Hargita Megye Tanácsa lesz.
Síugrás
Veteránok ugrottak
Az év elején (január 2.) a Brassó megyei Szecselevárosban a K-15-ös sáncon megrendezett öregfiú versenyen a tekerôpatakiak közül az 57 éves Molnár Márton elsô helyezést ért el, míg Fórika Róbert a dobogó 3. helyére állhatott fel. A szecselevárosi versenyen Tekerôpatakról a következô veterán síugrók vettek részt: Molnár Márton, Sajgó Árpád, Molnár Csaba, Fórika Róbert, Tódor Tivadar, Horváth József, Hobaj Ernô és Molnár Csaba – tájékoztatott Bernád Csaba, a Tekerôpataki Sportegylet elnöke.
Jégkorong/ Külföld
Az orosz Kazany nyerte a döntôt
A január 4–6. közötti idôszakban a lettországi Rigában rendezték a Kontinentális Kupa négyes döntôjét. A tavaly ôszi csoportmérkôzések után a döntôben a következô együttesek szerepelhettek: Ak Bars Kazany (orosz), Riga 2000 (lett), Kazzinc Torpedo (kazah), AaB Aalborg (dán). A jégkorongozók második számú európai, nemzetközi kupasorozatát, a Kontinentális-kupát az Ak Bars Kazany együttese nyerte, a lettországi négyes döntôben az oroszok mindhárom riválisukat legyôzték. A kiírás 2007/2008-as döntôjében háromszor diadalmaskodó oroszok a rangos trófeát magabiztosan, 6 pont elônnyel hódították el. A múlt hét végi, lettországi mérkôzéseken a következô eredmények születtek:
Ak Bars Kazany – Kazzinc Torpedo 2–1, Riga 2000 – AaB Aalborg 7–2, Ak Bars Kazany – AaB Aalborg 4–1, Kazzinc Torpedo – Riga 2000 4–3, Riga 2000 – Ak Bars Kazany 2–6, AaB Aalborg – Kazzinc Torpedo 5–3.
A rangsorban: 1. Kazany 9 pont, 2. Riga (gólarány: 12–13) 3 pont, 3. Torpedo (8–10) 3 pont, 4. Aalborg (8–14) 3 pont.
A Kontinentális Kupa korábbi, 2006/2007-es kiírásának négyes – Székesfehérváron rendezett – döntôje után a következô végsô rangsor alakult ki: 1. Junoszt Minszk (fehérorosz), 2. Avantgard Omszk (orosz), 3. Ilves Tampere (finn), 4. Székesfehérvári Alba Volán.
Az Európai Bajnokok-kupája tornáját csütörtöktôl rendezik Szentpéterváron, és a hat legerôsebb európai bajnokság gyôztesei vesznek részt: HC Davos (svájci), Karpat Oulu (finn), Metallurg Manyitogorszk (orosz), MODO Ornskoldvsik (svéd), Slovan Pozsony (szlovák), Sparta Prága (cseh).
Jégkorong/ Külföld
Gyôzelem a sportágalapítók ellen
Az újdonsült Magyar Kupa-gyôztes Dunaújváros január 3-án, csütörtökön barátságos mérkôzésen egy góllal nyert a sportág alapítójaként számon tartott kanadai McGill University ellen. A montreali együttes résztvevôje volt az elsô, hivatalosan jegyzôkönyvezett hokimeccsnek 1875. március 3-án. A jelenlegi, 18–23 éves játékosokból álló alakulat ugyancsak híres utánpótlás-nevelô klub, sokan az egyetemrôl kikerülve már a profiligában (NHL) szerepelnek. A montreali csapat edzôje, Martin Raymond szerepelt a kanadai válogatottban.
Az év eleji barátságos mérkôzés eredménye: Dunaújvárosi Acélbikák-Extra.hu – McGill University Montreal (kanadai) 2–1 (1–0, 0–0, 1–1).
Január 4-én, pénteken egy másik barátságos mérkôzést is játszottak Magyarországon a tengerentúliak. Az Újpesten lejátszott mérkôzés végeredménye: Újpesti TE – McGill University Montreal (kanadai) 2–4 (0–2, 1–2, 1–0).
A Magyar Jégkorong Szövetség elnökségének szavazása alapján a francia Briancon légiósa, dr. Szélig Viktor lett a 2007-es esztendô legjobb magyarországi játékosa. A hölgyeknél Szlaby Gyöngyi az UTE-Marilyn válogatott hokisa, míg az InLine-szakágban Deák Csaba lett az elsô. „A tavalyi év meglehetôsen jól sikerült klub és válogatott szinten is. A Briancon csapatával a harmadik helyet szereztük meg a francia bajnokságban, míg a divízió I-es világbajnokságon ezüstérmes lettem a magyar válogatottal” – nyilatkozta Szélig Viktor a magyar szövetség honlapján.
Menesztette Pat Cortinát, a magyar jégkorong-válogatott szövetségi kapitányi tisztét is ellátó szakvezetôt az Innsbruck együttese. A kanadai és olasz állampolgársággal is rendelkezô Cortinának azért kellett távoznia, mivel csapata csak a hetedik helyet szerezte meg az osztrák bajnokság alapszakaszában, így az együttes a rájátszást az alsóházban kezdi meg. Az osztrák bajnokság alapszakaszának mérkôzései után a rangsorban a következô élmezôny alakult ki (a csapatok 36 mérkôzést játszottak): 1. Linz 49 pont, 2. Vienna 49 pont, 3. Jesenice 46 pont, 4. Salzburg 46 pont, 5. Klagenfurt 45 pont, 6. Villach 42 pont. A rájátszásban az 1–6. helyezettek külön, a 7–10. helyen végzô együttesek pedig külön egy újabb kört játszanak.
Sífutás
Márkos András Emlékverseny Hargitafürdôn
Az elmúlt hét végén rendezték meg a hagyományos sífutó Márkos András Emlékversenyt a hargitafürdôi sífutó- és biatlonpályán. Hargitafürdôn összesen 90 sportoló állt rajthoz. A január 5-én, szombaton és január 6-án, vasárnap lezajlott vetélkedôn az ország szinte mindenik sífutóközpontja képviseltette magát. (Rövidítés-magyarázat: S – Csíkszeredai Sportklub, Cs – Csíkszeredai ISK, Gy – Gyergyószentmiklósi ISK, D – Brassói Dinamo, F – Felsôbánya, M – Maroshévíz, N – Nagybánya).
Eredmények. Nôk. Nyílt verseny (7,5 km-es táv): 1. György Mónika (D), 2. Szôcs Emôke (S), 3. Sára Tímea (Gy), illetve a korosztályban: 1. György Mónika, 2. Szôcs Emôke, 3. Sára Tímea.
Ifjúsági I-es korosztály – 7,5 km-es táv – (nyílt verseny): 1. Hepca Alina (F), 2. Fărcaş Raluca (D), 3. Gibotean Alina (F), illetve (a korosztályban): 1. Fărcaş Raluca, 2. Gibotean Alina, 3. Hepca Alina. Ifjúsági II-es korosztály (7,5 km): 1. Sára Tímea (Gy), 2. Surdu Mihaela (D), 3. Vrencseán Szidónia (Cs), illetve 1. Sára Tímea, 2. Surdu Mirabela (D), 3. György Emôke (Gy).
Kadet-korosztály, 5 km: 1. Tófalvi Orsolya (Cs), 2. Ferencz Katalin, 3. Kinda Lilla (mindketten Gy), illetve 1. Tófalvi Orsolya, 2. Ferencz Katalin, 3. Kinda Lilla. Gyermek I-es korosztály (3 km): 1. Rácz Renáta, 2. Búzás Dorottya (mindketten Cs), 3. Petruţ Cosmina, illetve 1. Rácz Renáta, 2. Búzás Dorottya, 3. Cserghezán Szilvia (Cs). Gyermek II-es korosztály (2 km): 1. Dănilă Florina (F), 2. Sára Dalma (Gy), 3. Mihoc Mădălina (Cs), illetve 1. Dănilă Florina, 2. Sára Dalma, 3. Mihoc Mădălina.
Férfiak. Nyílt verseny (10 km): 1. Pepene Paul, 2. Péter László, 3. Besa Simion (mindhárman D), illetve (a korosztályban) 1. Pepene, 2. Péter, 3. Besa Simion. Ifjúsági I-es korosztály (10 km): 1. Pepene Paul (D), 2. Suciu Simion (Csíkszeredai Kárpátok), 3. Dopovecz Mircea (Brassói CSU), illetve 1. Pepene, 2. Suciu, 3. Dopovecz. Ifjúsági II-es korosztály (10 km): 1. Dănilă Marian (F), 2. Sára Hunor (Gy), 3. Indreşan Ionuţ (N), illetve 1. Sára, 2. Dănilă, 3. Bernárd Szilárd (Gy). Kadet korosztály (7,5 km): 1. Kolumbán István, 2. Sára Péter (mindketten Gy), 3. Petruţ Vlad (M), illetve 1. Kolumbán, 2. Sára, 3. Petruţ. Gyermek I-es kategória (3 km-es táv): 1. Crăciun Richárd, 2. Gegô Hunor (mindketten Cs), 3. Kovács Csaba (Gy), illetve 1. Crăciun, 2. Gegô, 3. Kovács. Gyermek II-es kategória (2 km-es táv): 1. Koncsag Tamás, 2. Czáka Imre (mindketten Cs), 3. Salamon Norbert (Gy), illetve 1. Koncsag, 2. Tankó Rudolf (Gy), 3. Czáka Imre.
A férfiaknál a nyílt versenyben a gyôzelemre esélyes tekerôpataki Antal Zsolt pályát tévesztett, és ezért kizárták. A verseny anyagi támogatói: Harmopan Rt., Hargita Megyei Sportigazgatóság, Csíkszeredai ISK és a Csíki Síbírók Testülete.
December 29-én, szombaton a Bucsin-tetôn rendezték a 2007/ 2008-as idény elsô sífutóversenyét. A Karácsony-kupával díjazott, ifjúsági sportolók számára szervezett vetélkedôt a Gyergyói ISK szervezte, a Hargita Megyei Sportigazgatóság, Gyergyószentmiklós és Gyergyóújfalu önkormányzatainak támogatásával. Íme a dobogósok névsora (Gy – Gyergyószentmiklós, T– Tekerôpatak, M – Maroshévíz, Cs – Csíkszereda). 1995 után születettek: lányok: 1. Búzás Dorottya, 2. Rácz Beáta (mindketten Cs), 3. Bajkó Réka (Gy); fiúk: 1. Crăciun Richárd, 2. Koncsag Tamás, 3. Gegô Hunor (mind Cs). 1993-94-es korosztály: lányok: 1. Tófalvi Orsolya (Cs), 2. Ferencz Katalin (T), 3. Kinda Lilla (Gy), illetve a fiúknál: 1. Kolumbán István (T), 2. Sára Péter (Gy), 3. Péter Ottó (Cs). 1991–92-ben születettek: lányok: 1. Sára Tímea (Gy), 2. Vrencseán Szidónia (Cs), 3. Baricz Emôke (Gy), illetve a fiúknál: 1. Sára Hunor (Gy), 2. Bernád Szilárd (T), 3. Toma Cătălin (M). A nyílt versenyben: lányok: 1. Ferencz Réka (T), 2. Sára Tímea (Gy), 3. Fărcaş Raluca Maria (M), illetve a fiúknál: 1. Sára Hunor (Gy), 2. Rusu Iulian (M), 3. Bernád Szilárd (T). A Bucsin-tetôi verseny elsô három-három helyezettje korosztályonként díszoklevelet és emléktárgyat kapott, de jutott édességcsomag minden versenyzônek. A Gyergyóújfalvi Polgármesteri Hivatal különdíjban részesítette Ferencz Rékát, Ferencz Katalint, Bernád Szilárdot és Kolumbán Istvánt – tájékoztatott Buslig Gyula sportreferens.
Amint azt megtudtuk, az elôttünk álló hét végén (szombaton és vasárnap) újabb téli sportvetélkedôket szerveznek Hargitafürdôn: a sílövôk a Hargita Kupáért küzdenek, míg az alpesi sízôk a Trilak Kupáért vetélkednek.
Jégkorong/ Magyar bajnokság
HC-gyôzelmek az alapszakaszban
A magyar Borsodi Liga alapszakasza keretében lejátszott mérkôzéseken a múlt szombaton és vasárnap a következô eredmények születtek: szombaton: HC Csíkszereda – Miskolci Jegesmedvék 4–2 (3–2, 0–0, 1–0). Gólszerzôk: Kramny, Bosak, Virág és Bíró, illetve Kocsis és Sike. Büntetôpercek: 16–12 (ebbôl a HC-s Nagy Istvánnak 10 perc fegyelmi). Játékvezetôk: Galusnyák Levente, Lascăr Valentin és Csomortáni Botond. Vasárnap, január 6-án: HC Csíkszereda – Miskolci Jegesmedvék 6–3 (3–3, 1–0, 2–0). Gólszerzôk: Racek 2, Mihály, Szabó, Péter Levente és Molnár, illetve Karcak, Kocsis és Budai. Büntetôpercek: 8–12. Játékvezetôk: Gergely Lehel, Lascăr Valentin és Galusnyák Levente. A két együttes január 7-én, hétfôn ismét megmérkôzött a Vákár Lajos Műjégpályán. A hétfôi találkozó eredménye: HC Csíkszereda – Miskolci Jegesmedvék 4–3 (2–0, 2–1, 0–1). Gólszerzôk: Pipa, Bálint, Molnár, Nagy, illetve Sike, Béres, Kocsis. További eredmény a magyar bajnokság alapaszakaszából: Újpesti TE – Dab.Extra.hu 3–2 (0–2, 1–0, 2–0).
A magyar bajnokság alapszakaszához kapcsolódó hír, hogy nem utazott Erdélybe a Csíkszeredai Sportklub elleni, január 5-én, 6-án és 7-én esedékes bajnoki jégkorong mérkôzésekre a Ferencvároscsapata. Az ok: sérülések és vizsgák. Emiatt csak 12 jégkorongozó állt a ferencvárosi csapat szakvezetésének rendelkezésére. A szabályok szerint viszont az egyes találkozókra legkevesebb 15 játékost kell nevezni. A hírek szerint a Magyar Jégkorong Szövetség még nem döntött arról, hogy új idôpontokat tűz ki, vagy a csíkszeredai csapat javára írja a három alapszakaszbeli találkozó eredményét.
Alpesi sí
Ben-Com-Mixt Kupa
Január 13-án, vasárnap a csomafalvi sípályán kerül megrendezésre a hagyományos Ben-Com-Mixt-kupa lesiklóverseny 5. kiírásának küzdelemsorozata. A délelôtt 10 órakor kezdôdô megmérettetés szervezôje a Gyergyói Síegylet. A verseny fôtámogatója a Ben-Com-Mixt Kft.
Benevezni 9 órai kezdettel a helyszínen lehet.
Teremfoci
Sördögök-kupa
Január 5-én és 6-án a gyergyószentmiklósi sportcsarnokban rendezték meg a Sördögök Kupa IV. kiírásának küzdelmeit. A résztvevô csapatok: Inter Gyergyó, Crazy Boys – Gyergyószentmiklós, Babilon – Gyergyószárhegy, Délhegy – Gyergyócsomafalva, Megasztár – Gyergyócsomafalva, Sördögök – Gyergyócsomafalva.
Az A-csoport eredményei: Csomafalvi Sördögök – Inter Gyergyó 3–5. Gólszerzôk: Bege Miklós (2), Orbán Adolf, illetve Cioloboc Marius (2), Péter András, Vaszi Szabolcs, Scurtu Nelu.
Inter Gyergyó – Csomafalvi Megasztár 4–2. Gólszerzôk: Berecz Norbert, Scurtu Nelu, Péter Vilmos, Blaga Florin, illetve Erôs Norbert, Erôs Rajmond. Csomafalvi Sördögök – Csomafalvi Megasztár 3–1. Gólszerzôk: Bartalis Attila, Ambrus Zsolt, Bege Miklós, illetve Köllô Csaba. A csoport rangsorában: 1. Inter Gyergyó 4 pont (gólarány: 9–5), 2. Sördögök 2 pont (6–6), 3. Csomafalvi Megasztár 0 pont (3–7).
A B-csoport eredményei: Csomafalvi Délhegy – Crazy Boys 4–1. Gólszerzôk: Szakáli Zsolt (3), Kovács István, illetve Máthé Csaba.
Csomafalvi Délhegy – Szárhegyi Babilon 4–1. Gólszerzôk: Köllô Emil (2), Székely István, Király Levente, illetve Csergô Csaba.
Crazy Boys – Babilon 6–2. Gólszerzôk: Gergely Lehel (2), Bakos Csaba (2), Kari Zoltán (2), illetve Csergô Csaba és Gáspár Ernô.
A csoport rangsorában: 1. Délhegy 4 pont (8–2), 2. Crazy Boys 2 pont (7–6), 3. Babilon 0 pont (3–10).
Az elôdöntôk eredményei: Crazy Boys – Inter Gyergyó 6–3. Gólszerzôk: Puskás István (3), Kari Zoltán, Máthé István, Bernád László, illetve Cioloboc Marius, Péter András.
Délhegy – Csomafalvi Sördögök 8–2. Gólszerzôk: Kovács István (3), Köllô Emil (2), Szakáli Zsolt (2), Péter Sándor, illetve Baróti Emil és Bege Miklós. Az elôdöntôk vesztesei a harmadik helyért mérkôzhettek, a gyôztesek viszont a döntôben léphettek pályára.
A 3. helyért: Inter Gyergyó – Csomafalvi Sördögök 8–4. Gólszerzôk: Péter András (4), Scurtu Florin (2), Vaszi Szabolcs, Cioloboc Marius, illetve Bege Miklós (2), Orbán Adolf (2).
A döntôben: Csomafalvi Délhegy – Crazy Boys 4–1. Gólszerzôk: Köllô Emil (2), Székely István, Kovács István, illetve Kari Zoltán.
A végsô rangsorban: 1. Délhegy, 2. Crazy Boys, 3. Inter Gyergyó, 4. Sördögök, 5. Megasztár, 6. Babilon.
Egyéni díjak: legjobb kapus: Saitoc Ioan (Crazy Boys); legjobb hátvéd: Cioloboc Marius (Inter); legjobb csatár: Köllô Emil (Délhegy). A IV. Sördögök Kupa mérkôzései után kialakult góllövôlista: 1–3. Köllô Emil (Délhegy), Péter András (Inter), Bege Miklós (Sördögök) 6–6 góllal; 4–5. Kovács István és Szakáli Zsolt (Délhegy) 5–5 góllal; 6–7. Kari Zoltán (Crazy Boys) és Cioloboc Marius (Inter) 4–4 góllal; 8–10. Puskás István (Crazy Boys), Scurtu Nelu (Inter) és Orbán Adolf (Sördögök) 3–3 góllal.
Köszönet a szervezôknek, Baróti Emilnek (aki egyben támogató is volt) és Bege Miklósnak. Hajrá, fiúk!
Ambrus A. Árpád
Teremfoci
Az országos teremlabdarúgó- bajnokság II. Ligája 2. csoportjának küzdelemsorozata februárban folytatódik a 11. forduló mérkôzéseivel. Amint arról az ôszi fordulók után beszámoltunk, a csoport élmezônye a következôképpen alakult: 1. Marosvásárhelyi City'US 24 pont, 2. Sepsiszentgyörgyi Spicom 19 pont, 3. Real Craiova 18 pont, 4. Gyergyói Elite 13 pont.
A II. Liga 2. csoportjának következô, 11. fordulójában, február 3-án a következô műsor szerint mérkôznek: Piskitelepi 2003 Olimpic – Real Craiova, Gyergyói Elite – Sepsiszentgyörgyi Spicom, Dava Déva – Marosvásárhelyi City'US.
Olvasóink kérésének eleget téve utánanéztünk, hogy mi a helyzet a II. Liga 1. csoportjában. A 7 csapatot felvonultató csoportban tavaly decemberben a 10. forduló mérkôzéseivel fejezôdött be a küzdelemsorozat. A következô eredmények születtek: Hidro-metalcord Buzău – Amia Internaţional Bukarest 3–4, Slobozia ISK – Metropolis Bukarest 9–13, Athletic Bukarest – Blazer Brăila 3–3. Az Egreta Tulcea csapata szabadnapos volt.
A II. Liga 2. csoportjának rangsorában: 1. Athletic Bukarest 23 pont/ 9 mérkôzés, 2. Blazer Braila 20 pont/ 8 mérkôzés, 3. Hidro-metalcord Buzău 13 pont/ 9 (gólarány: 54–41), 4. Amia International 13 pont/ 9 (42–32), 5. Metropolis 12 pont/ 8 mérkôzés, 6. Egreta Tulcea 6 pont/ 8 mérkôzés, 7. Slobozia ISK 0 pont.
A 2. csoport küzdelemsorozata is február 3-án folytatódik, ekkor a 11. forduló mérkôzései kerülnek lejátszásra.
A sportrovatot szerkeszti: Rokaly Zsolt
Horoszkóp
Január 10 – 16.
KOS (III.21-IV.20.)
A Merkúr bolygó páratlan lehetôséget jelez a kommunikációval kapcsolatos tevékenységeiben. Személyes varázsával, fellépésével szinte mindent el tud érni, amit szeretne. Szerelemben ezen a héten a lelki fogékonyság erôsödhet.
BIKA (IV.21-V.20)
Végezzen el minden olyan tavalyról elmaradt feladatot, amely sok türelmet és aprólékosságot igényel! A hét közepéig a Vénusz nyújt kissé vad szerelmi dolgaiban támogatást. Utána nagyobb fegyelmezettségre lesz szüksége!
IKREK (V.21-VI.21.)
Ezen a héten, találékonyságának vagy szerencséjének köszönhetôen, megtalálja az ideális megoldásokat, még a legbonyolultabb élethelyzetekben is. Vállalkozó kedve, fizikai és szellemi teljesítô képessége erôsödik.
RÁK (VI.22-VII.22.)
Energiái minden új év kezdetén nônek, a biztonság jólesô érzését hozzák. A kiszámítottság és az érzelmi épség igényei is erôsödnek ebben az idôszakban. Pénz dolgában azonban legyen óvatos!
OROSZLÁN (VII.23-VIII.23.)
Önnek ezen a héten sorsdöntô bolygóállásai vannak. Ha kell, ne féljen változtatni! Vonatkozik ez párkapcsolatra és üzleti dolgokra egyaránt. Egy rossz párkapcsolatban az ember energiája fogy, majd ha nem változtat, megcsúnyul, belebetegszik.
SZŰZ (VIII.23-IX.21.)
A jelenlegi bolygókonstellációk nem sok változást jeleznek Önnek erre a hétre. Élete lassan viszszatér a megszokott kerékvágásba. Nehezen, kisebb zökkenôkkel próbálja felvenni az év elejei tempót. Emberi kapcsolatait illetôen továbbra is óvatos, gyanakvó.
MÉRLEG (IX.24-X.23.)
A környezetében élô emberekkel jó lesz a kapcsolata, ami azt is jelenti, hogy együtt, összefogva többre vihetik. Szerelmi kapcsolatában megnyugszik, szeret és érzi, hogy szeretik. Sokat adhatnak egymásnak.
SKORPIÓ (X.24-XI.22.)
Szerelmi kapcsolatában kisebb súrlódások adódhatnak, fôleg akkor, ha az Ön kedvese Halak jegyében született. Célszerű megbeszélni, majd helyére tenni a nézetkülönbségeket. Ha Önnek gyermeke van, legyen vele türelmesebb!
NYILAS (XI.23-XII.22)
Sokat segíthet nyughatatlan természetén egy Önnél nyugodtabb jegyű társ. Ezen a héten úgyis nyerô lesz a másik nemnél, vegye ezt figyelembe! Amúgy gyorsan ismerkedik, de kevés embert enged igazán közel magához. Kerülje a huzatos helyeket, most ugyanis nagyon érzékeny a szeme és a füle.
BAK (XII.23-I.20.)
Születési adottsága az érzékenység, kishitűség. Szerencsére, folyamatos önkontrollal sokat javíthat ezen az állapoton. Kerülje olyan emberek társaságát, akik negatívak, akik társaságában lemerül az ember.
VÍZÖNTÔ (I.21-II.19.)
Új munkalehetôségei adódnak. Hogy mibe megy bele, vagy mibôl mennyit vállal, az Önre, erejére, képességeire van bízva. Nagy jövedelemre ne számítson, ehhez Ön túl tisztességes! Szerelmi élete megerôsödni látszik.
HALAK (II. 18-III 20.)
Vigyázzon a szerelmi választással! Ha olyan személy vonzza, aki érdemtelen a szerelmére, aki nem érti, nem érzi a lényeget, inkább hagyja ôt elmenni! Vagy Ön álljon tovább! Veszélyes lehet egy érzelmi analfabéta is, nagyon le tudja húzni.
ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...
– Mi a második házasság?
– Az optimizmus gyôzelme a tapasztalat felett.
* * *
– Szomszéd, használhatnám a fűnyíróját?
– Persze, csak ne vigye ki a kertembôl.
* * *
A toronyház tetején lévô bárban ül a bárpultnál egy férfi. Egyszer csak melléül egy fekete ruhás pasi, és így szól a csaposhoz:
– Hé csapos! Adj egy repülô koktélt!
A csapos ad egy italt neki. A fekete ruhás felhajtja, majd kiugrik az ablakon, körberepüli az épületet, visszarepül a bárba, és leül a bárpult mellé. A másik férfi hüledezve kérdezi tôle:
– Hát ezt meg hogy csinálta?
– Hát így! Csapos! Még egy repülô koktélt!
Felkapja az italt, felhajtja, és megint kiugrik az ablakon, körberepüli az épületet, vissza a bárba, a bárpult mellé.
– Na ezt én is kipróbálom! – mondja felvillanyozva a másik pasi. – Csapos, adj nekem is egy ilyen repülô koktélt!
Felhajtja az italt, kiugrik az ablakon, lezuhan, és szörnyet hal. A csapos a fejét csóválva mondja a fekete ruhásnak:
– De szemét tudsz lenni Batman, ha részeg vagy!
* * *
Két férfi véletlenül összetolja a bevásárlókocsiját a szupermarketben.
– Jaj bocsánat, csak a feleségemet keresem.
– Maga is a feleségét keresi? A magáé hogy néz ki?
– Az enyém gyönyörű, hosszú combú, vékony, nagy mellű, szôke, hosszúhajú. És a magáé?
– Hagyjuk az én feleségemet, keressük meg inkább a magáét!
* * *
Pszichiátriai elôadás az egyetemen, a prof felteszi a kérdést:
– Minek diagnosztizálnák a következô szimptómákat: az illetô fel-le járkál, mindenféle durvaságokat kiabál, aztán leül, magába roskadva?
– Futballedzônek.
* * *
A férj várja a feleségét a kozmetikus elôtt. Az asszony kilép az ajtón, a pasi ránéz, majd megszólal:
– Hát... legalább megpróbáltad...
* * *
Családi veszekedés után:
– Asszony, most BigBrothert fogunk játszani!
– Azt hogy kell?
– 3 perced van, hogy kitakarodj a házból!
* * *
A halôr meghökkenve látja, hogy miközben szinte senki sem fogott halat, az egyik horgász csónakja hemzseg a halaktól. Odamegy, és megkérdi, ugyan mi a módszere?
– Jöjjön ki velem holnap a vízre, és megmutatom! – mondja a horgász.
Másnap találkoznak, beülnek a csónakba, és kimennek a vízre. A horgász elôvesz egy dobozból egy rúd dinamitot, meggyújtja, majd bedobja a vízbe. Fojtott robbanás hallatszik, majd elkezdenek felbukkani a döglött halak. A halôr magából kikelten üvölti:
– Ember! Hogy képzeli ezt? Ez teljesen törvénytelen! Úgy megbüntetem magát, hogy még az unokája is azt fogja fizetni!
A horgász nyugodtan elôvesz egy másik rudat, meggyújtja, majd a halôr kezébe adja:
– Na, most horgászni akar, vagy kiabálni?
* * *
Orvosnál:
– Elôször a jó hír: betegséget fogunk elnevezni magáról.
Copyright (c) Kisújság Alapítvány - 2008
Ezen honlap tartalma (egészében vagy részleteiben) nem
sokszorosítható vagy publikálható semmilyen formában,
a kiadó előzetes beleegyezése nélkül!
|