Kisújság-olvasók figyelmébe!

           Már kapható a: GYERGYÓI KISÚJSÁG ÉVKÖNYV 2008.
           A Gyergyói Kisújság szerkesztôsége lehetôséget biztosít arra, hogy a lapunkat ismerô, távolba szakadat gyergyóiak (és nemcsak) megrendelhessék a Gyergyói Kisújság évkönyvét.
           Megrendeléseket az alábbi címeken (e-mail cím, postai cím), illetve telefonszámon fogadunk:
           e-mail: kisujsag@hr.astral.ro
           tel.: 004-0266-364.941
           Postai cím: 535500 Gheorgheni, jud. Harghita, p-ta Libertătii nr. 22., Romania
           A Gyergyói Kisújság lehetôséget biztosít arra is, hogy elôfizessenek a lapra mindazok, akik eddig csak internetes formában fértek hozzá kedvenc heti olvasnivalójukhoz.
           A világ bármely pontján élô Kisújság-olvasók a fenti címeken, illetve telefonszámon fizethetnek elô lapunkra.
Gyergyói Kisújság ügyfélszolgálat




Nézôpont

           Jogos lehet az elvárás, hogy a média kötelességszerűen mindenkor öntsön tiszta vizet a pohárba, de ez nem olyan egyszerű, még ha annak tűnik is. A tisztánlátás érdekében természetesen szüntelenül próbálkozni kell vele, ez nem kérdés. A múlt tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy egy embert nem lehet néhány ígérete, beszéde, kijelentése alapján megismerni. Egy vezetô személyisége munka közben mutatkozik meg. Olyan ez – persze férfiszemmel –, mint a feleség. Az esküvô elôtt észbontó szeretô, imádnivaló partner, kitartó, hű társ, aranyos, megértô barát, gyönyörű nô. Aztán a nagy pompával megtartott esküvô után kiderül, hogy lényegében egy minden hájjal megkent lusta, házsártos hárpiát sikerült feleségül venni. Na, ezt a nagyon ritkán elôforduló példát, egy picit átalakítva, lelkiismeret-furdalás nélkül alkalmazhatjuk a politikában is. Fôleg ilyenkor, választások elôtt. Tehát most van az udvarlási idôszak. Jelöltjeink bájos, aranyos emberek, kenyérre lehet kenni valamenynyit, mindenik a közért akar keresztre feszítôdni, kezét-lábát törné a választók életminôségének javításáért, kedves, elôzékeny személyek, akik elhatározták, hogy értünk, választókért, a város polgáraiért fogják feláldozni életük következô négy évét. Tele- vannak mérhetetlen energiával, akaraterôvel, sugárzik belôlük a tenni akarás, az eltökéltség, a jó szándék, a magabiztosság. S ez így van jól, hiszen ez az univerzális jelöltkép. Ma már ezt kapja a világ minden táján minden választópolgár, aki kisebb-nagyobb demokráciában él. Máshol is elvárják, hogy a választók bedôljenek a hangzatos szavaknak, csakúgy, mint nálunk. Máshol is vannak kisebb-nagyobb botrányok, csakúgy, mint városunkban. És máshol is mellétrafálnak idônként a jelölttel, csakúgy, mint mi. Nem lógunk ki a sorból nagyon, csak esetleg azzal, hogy minden galiba ellenére máshol mérhetô, látható a fejlôdés, Gyergyószentmiklóson nagyítóval kell keresni az elôrelépés halvány nyomait. Településünkön valahogy másképpen telik az idô, olyan patópálosan éljük jelenünket, mintha matuzsálemi korokat érne meg minden lakos, így hát ráérünk mindenre, elodázhatunk mindent, elveszíthetünk milliárdokat, hisz valamikor majd csak küldenek még pénzt. Fô az optimizmus.
           Tehát ez az udvarlás ideje, s annak rendje és módja szerint, mondhatni, tradicionálisan zajlanak az események. A lényeg, mint mindig, az esküvôt követôen, a választások után derül ki. És körülbelül egyévnyi munka után lehet véleményt mondani a feleségrôl, esetünkben a polgármesterrôl, a tanácsról. Akkor már lehet tudni, hogy minôséget vagy bóvlit vásároltunk szavazatainkkal.
           Meglehet, írhatnánk jót is, meg rosszat is jelöltjeinkrôl, de mi alapján válogassunk? Hiszen mindent szabad, de semmit sem muszáj. Nincs szabály semmire, ugyanis a törvények azért vannak, hogy megszegjük ôket, és a kiskapuk azért, hogy használjuk azokat.
           A barátod az, aki mindent tud rólad, és mégis szeret, de a választások nem barátságról szólnak. Gyergyószentmiklós egy olyan kisváros, ahol nagyjából mindenki ismerôs, ahol mindenkirôl lehet tudni mindent. Úgy gondolom, hogy most, mikor ténylegesen van választási lehetôség, nem szükséges sem lejáratási kampányt folytatnunk, sem dicshimnuszokat zengenünk egyik jelöltrôl sem. Ennyi év, ennyi választás, ennyi tapasztalat után azt hiszem, elég bölcs lett városunk választópolgára, és tanulva az eddigi történésekbôl, megérzéseire hallgatva, jól fog választani.
Ábrahám Imre

Életmű-díjasok

           Három gyergyószentmiklósit tüntettek ki Életmű-díjjal Székelyudvarhelyen, a megyei dísztanácsülésen. Bajna György újságíró, dr. Huszár György sebész-fôorvos és Basilides Csaba jégkorongedzô vehette át a díjat, Mohacsek Ákos maroshévízi iskolaigazgató, Zsigmond Márton csíkszeredai képzôművész valamint Vaipan Florina székelyudvarhelyi pedagógus mellett.
           A Hargita Megyéért-díjat post mortem dr. Vofkori László székelyudvarhelyi tudós özvegye vette át. A Hargita megye legtisztább városa Csíkszereda lett, Balánbánya a második ebben a rangsorban, Székelykeresztúr pedig különdíjat kapott. A községek közül elsô Korond, második Gyergyóremete, harmadik Csíkszentkirály, majd Kászonaltíz, Parajd és Gyergyóditró következett a kitüntetettek listáján. Gyergyótölgyes és Oroszhegy különdíjat kapott.
           Bajna György kérdésünkre elmondta, levélben értesítették, hogy vegye át a díjat, hiszen a MÚRE ôt javasolta.
           – Jólesik, de ez egyértelműen annak a szerkesztôségnek is kitüntetés, amely felnevelte írásaimat, annak a munkaközösségnek is, amelyben tizennyolc évig jól éreztem magam, ahol soha egyetlen soromat ki nem húzták a megkérdezésem nélkül. Az is négy-ötször fordult elô a tizennyolc év alatt. Nyilván ilyenkor visszagondolva, az olvasók voltak a legfontosabbak számomra, és próbáltam betartani azt az Arany János-i üzenetet, hogy a költô sosem lódít, „az igazat mondd, ne csak a valódit.” Jólesett a kitüntetés, de talán ennél is jobban esett az, amit a gyergyói kollégák szervezte nyugdíjbúcsúztatón éreztem. Hiszem, hogy az ember a világon azért él, hogy szeressen és szeressék – mondta Bajna György.
           – Basilides Csaba jégkorongedzônek is meglepetést jelentett az Életmű-díj. Állítja, hogy nem volt különösebb tevékenysége, csak végezte a munkáját.
           – Úgy végeztem a munkámat, ahogyan a szülôktôl megtanultam, ahogyan édesapámtól elsajátítottam, akire nagyon sokan felnéztek. Mikor gyermekekkel kell foglalkozni, felelôsséggel jár, úgy kell dolgozni, hogy csalódást ne okozzunk. Az ünnepségen elhangzott, hogy akik ebben a díjban részesülnek, azok hôsök. Nem gondolom azt, hogy hôs vagyok, oktattam a fiatalokat, gyermekeket, s amellett neveltem a sportszeretetre, az életre, hogy majd tudják megállni helyüket.
           Dr. Huszár György sebész-fôorvos is Életmű-díjat kapott ötvenhárom év munka után.
           – Természetesen elismerést és bizonyos fokú ôszinte hálát jelent számomra ez a díj. Ötvenhárom év munka eredménye. Meglepôdtem, hogy a megyei tanács engem tüntetett ki. Valahogy úgy van, hogy napok, hónapok, évek során dolgozik az ember, s aztán jön a leltár. A leltározás után általában elégedetlen az ember. A közösség figyeli minden lépését, kitartását, tevékenységét. Majd mindazt, amit tett, elismerik. Ez történt most.
Kedves-Tamás Gyopár

Párhuzamok (20.)

           1914-ben az utolsó percben érkezett a jótékony májusi esô, az aranyeke, tudjuk meg a korabeli lapok tudósításaiból. Mielôtt tovább panaszkodnánk a számunkra, emberekre kedvezôtlennek tűnô idôjárásra, gondoljunk arra, hogy gazdag termés feltétele a mostani hűvös és csapadékos május. Tehát ne zúgolódjunk!
           A Gyergyóból azt is megtudhatjuk, hogy rendes tavaszi közgyűlésén Csíkvármegye törvényhatósága közgyűlést tartott május 12-én. (Napirend elôtt Gyalókay Sándor fôispán indítványára feliratot küldtek „Ô Felsége betegsége jobbrafordultával” és köszöntötték az 50 éves Ferencz Ferdinánd trónörököst is.)
           Megállapították a választókerületeket, egyik Gyergyószentmiklóson, a másik Ditróban, 5 illetve 9 szavazókörzettel.
           Megszívlelendô:
           „Igen nagy fontosságú az a szabályrendelet, melyet a közgyűlés a ruházati alap terhére rendszeresített ösztöndíjakról és segélypénzekrôl alkotott, a csíki székely fiuk tanulmányainak folytatására. Ezek között van egy 1000 koronás állatorvosi fôiskolai ösztöndíj, egy 1000 koronás bányászakadémiai ösztöndíj, egy 1000 koronás bölcsészettudományi ösztöndíj, egy 1000 koronás erdészeti akadémiai ösztöndíj, egy 1000 koronás gazdasági akadémiai ösztöndíj, egy 1200 koronás honvéd reáliskolai és Ludovika akadémiai ösztöndíj, egy 1000 koronás jog- és államtudományi ösztöndíj, kettô egyenkint 1200 koronás műegyetemi ösztöndíj, kettô egyenkint 1200 koronás orvostudományi ösztöndíj, egy 1000 koronás képzôművészeti ösztöndíj…”
           A felsorolás folytatódott, hiszen minden létezô szakma elsajátításában akár 10–20 diákot is támogattak.
           „(…) Ezen kívül a tanulmányaikat felsôbb tanintézetekben folytatók tanulók segélyezésére évenkint 16000 koronát (…) a kisebb képesítést nyújtó tanfolyamok hallgatói segélyezésére pedig évenkint 4000 koronát folyósít. (…)
           A gyergyószentmiklósi róm. kath. polgári leányiskola elhelyezésére és internátusának ellátására a magánjavak 1916. évi költségvetésének terhére újabb 40000 koronát adományoztak. (…)”
           (A ma is perelt, a kommunista román állam által elvett Csíki Magánjavakról lenne szó.)
           A Csíkvármegye 1914. május 15-i száma ellenzéki hangvételhez illô. A következô sorok nem mai keletű gyergyószentmiklósi önkormányzati ülésrôl tudósítanak!
           „(…) Valami szabályrendeleteket is tárgyaltak, de tartalmát hétpecsétes titok alatt ôrzik. Majd amikor pótolni, kiegészíteni és módosítani kell, akkor majd lehet ezekrôl beszélni.
           (…) Telivér életerôs férfiak helyébe fiatal, nádszállegénykék kerültek hivatalba…
           (…) A magánjavaknál óriási osztogatás volt. Akit még a tegnap a magánhivatalnoknak minôsített a törvényhatóság, mert az volt akkor kivánatosabb, azt most közhivatalnokká ütötte. (…)
           A magánjavak visszatértek eredeti rendeltetésükhöz, földmivelést, ipart, kereskedést és bányászatot lendítettek fel s mikor mindez megtörtént, a határon megjelentek a kivándorlottak, hogy egy pikolóra megjelenhessenek a Közművelôdési házba, ahol akkor már úri svihákok, csalók, sikkasztók hamiskártyások és szédelgôk ültek együtt mindenttudó, de szemethunyó vármegyei urak társaságában.
           A kábáré akkor lett teljes, amikor a reggeli kávé-kifli emlékeivel a fôispán délután hat órakor azon elmélkedett, hogy vajon hazajuthat-e övéihez ebédelni.
           Pedig ekkor vetette fel a központ életrevaló polgármestere azt az eszmét, hogy az 1 millió 500 koronát kitevô értékpapirállományt hogyan lehetne értékesíteni s abból hogyan lehetne felállítani egy bankot? Hol? Valamit határoztak, de hogy mit, azt senkinek sem sikerült megtudnia.”
Ollózta: Bajna György

Fehérvári emlékmű a Gac-oldalban
„Nem idegen földben nyugszanak”

           Nemrég Székesfehérváron emlékművet áldottak meg és búcsúztattak. A székesfehérvári Magyar Királyi Szent István 3. gyalogezred 159 elesett katonájának méltó emléket állítanak honfitársaik. A múlt hét csütörtökén délben érkezett meg Fehérvárról, egy régi adósságot törlesztve az emlékmű, melyet a Gac-oldalban lemészárolt katonák emlékére állítanak.
           A Velencén élô Richter József aranykoszorús kôfaragó vállalta a szürke márványból csiszolt emlékmű elkészítését, Karsai Béla nagyvállalkozó pedig a szállítást. A magyarországi emlékműavatót könyvbemutató is követi. Szabó József János: Felirat egy tömegsírra című kötetét ismerhetjük meg, mely levéltári kutatások eredményei alapján újabb adatokkal próbálja teljesebbé tenni a székesfehérvári katonák haláláról kialakult eddig csak szájhagyományokra alapozó történeteket.
           A fehérvári ünnepségen részt vett Virág Zsolt, a megyei önkormányzat tagja, a GYTET elnöke, Portik Csaba városi tanácsos, vállalkozó, kapcsolattartók, az emlékműállítás pártolói és Bajna György újságíró.
           „Fehérvár most azért fogott össze, hogy méltó módon állítson emléket egykori katona fiainak. Mert minden halállal Fehérvár is kevesebb lesz. És azon a tragikus napon 159 halállal lett kevesebb Alba Regia. Ha egy ember egy egész világ – márpedig az –, akkor 159 világ omlott össze azon a vészterhes napon ott a Kárpátok bércein. A város nevében emlékezünk most azokra a tragikus sorsú magyarokra, fehérváriakra, akik nemcsak halálukban voltak tragikus hôsök, de áldozatuk közel fél évszázados némaságra kárhoztatása révén, szinte még egyszer meg kellett halniuk. De hál’ Istennek a gyergyói emberek kegyelete és hazafisága megôrizte a tragikus eseményt, megôrizte annak helyszínét, megôrizte a fehérvári katonák emlékét. Pedig több mint négy évtizedig nemhogy hôsök nem lehettek, de még igazi halottá sem válhattak a kor politikája miatt” – mondta az emlékműavatón Warvasovszky Tihamér fehérvári polgármester, kihangsúlyozva, a fehérvári katonák teste távol nyugszik ugyan, de nem idegenben.
           Az emlékművet Burján Gál Emil szobrászművész Gac-oldali alkotása mellé helyezték el. Az alapöntést a Fundamenta Kft., Sándor Pongrác vállalkozó vállalta.
           A felállított emlékmű Gac-oldali felszentelésére május 18-án déli 1 órakor kerül sor. Jelen lesz Magyarország csíkszeredai fôkonzulja, beutazási jogot kapott több magas rangú tiszt, jelen lesz Székesfehérvár polgármestere, az ügy támogatói, valamint számos fehérvári is.
           – Közös megbeszélések nyomán született az ötlet, mely ma már örökéletű emlékmű – fogalmazott Portik Csaba.
           Egymást kiegészítve áll ma már a két emlékmű a Bajna Györgyék tulajdonában lévô területen, a fehérvári katonák egyik közös sírja fölött. A felállítást követô napokban máris friss virágot helyeztek el a gyergyóiak, bizonyítva: valóban nem idegen földben nyugszanak a legyilkolt kiskatonák.
Baricz-Tamás Imola

A Visszaéléseket, Korrupciót Kivizsgáló Bizottságnak a jelentése

           ROMÁNIA PARLAMENTJE
           KÉPVISELÔIRODA
           Visszaéléseket, Korrupciós Ügyeket és Beadványokat Kivizsgáló Bizottság
           Bukarest, 398/2008. 02. 26.
           JELENTÉS
           a Becsek Garda Dezsô képviselô úr kezdeményezte kivizsgálások eredményeirôl
           (folytatás az elôzô lapszámból)
           A marosvásárhelyi Táblabíróság melletti Ügyészségrôl a doszszié a Hargita Megyei Rendôrfelügyelôségre került vissza a nyomozás folytatása végett, ahol 49/P/ 2005-ös számmal újraiktatták.
           További nyomozati anyaggal egészítette ki a rendôrség a megállapított szempontok alapján, majd 2005. június 8-án a 49/P/ 2005-ös számú dossziéhoz csatolták a 116/P/2004-es számú bűnügyi dossziét. Ekkor a 49/P/2005-ös bűnügyi dosszié újabb ellenôrzés alá került, egy része, az Agyagást érintô vonatkozások elkülönítve, 2006. március 25-én átkerült a nyomozás folytatásáért a Gyergyószentmiklósi Bíróság melletti Ügyészséghez.
           2006. június 20-án a 49/P/ 2005-ös dossziét ellenôrzésre elkérte az Ügyészség Legfelsôbb Tanácsa a Hargita megyei Törvényszéken keresztül, amelyet aztán visszaküldtek a Csíkszeredai Rendôrfelügyelôségre 2006 júliusában, a márciusban elkülönített dossziéval és Garda Dezsô képviselô folyamodványával együtt.
           A Csíkszeredai Törvényszék melletti Ügyészség fôügyészének utasítására 2006. augusztus 21-én a két bűnügyi dossziét és a folyamodványt egyetlen, 127/P/2006-os számú bűnügyi dossziévá kapcsolták össze.
           2006. december 15-én a Csíkszeredai Törvényszék melletti Ügyészség fôügyészének utasítására a 127/P/2006-os bűnügyi dosszié, szolgálatban elkövetett bűncselekmény (hivatali visszaélés), adócsalás, hűtlen kezelés stb. vádjával – Melles Elôd, és a csíkszeredai erdôfelügyelôség más alkalmazottai, a két erdôtársulás vezetôsége, a 11 cég adminisztrátorai (tulajdonképpen tulajdonosai) ellen, ehhez az ügyészséghez került, hogy továbbítsa az Igazságügyi és Semmítôszék melletti Ügyészségre. A dosszié tíz kötetbôl, összesen 2960 lapból és egy dobozban 49 tömbnyi erdôgazdálkodási dokumentációból áll.
           Ugyanakkor a fenti ügyészség osztályához került a 461/P/2006-os számú bűnügyi dosszié Melles Elôd és mások ügyével. Ebben a dossziéban a Csíkszeredai Rendôrfelügyelôség Bűnügyeket Kivizsgáló Szolgálata 2005. április 6-án kezdeményezte Melles Elôd és más vádlottak bíróság elé állítását, feladatul jelölve közérdek elleni hivatali visszaélés, magánokirat-hamisítás, magánokirat-hamisításra való felbujtás, intellektuális csalás, intellektuális csalásra való felbujtás, csalás vádjának kivizsgálását. A Marosvásárhelyi Táblabíróság melletti Ügyészség a 74/2005.11.10-es számú Határozatában elrendelte a vádlottak felmentését. Ennek az ügyészségnek a fôügyésze 2006. július 6-án hatálytalanította a 74/P/2005-ös határozatot, és a Csíkszeredai Rendôrfelügyelôséghez küldte a nyomozás folytatása végett a dossziét.
           Körülbelül egy év múlva, pontosabban 2007. december 16-án a 127/P/2007-es és a 461/P/2006-os számú bűnügyi dossziét a Csíkszeredai Törvényszék melletti Ügyészségen keresztül a rendôrfelügyelôségre küldte vissza a nyomozás folytatására, mivel a 3883/P/2007-es számú átiratával az Igazságügy és Semmítôszék melletti Ügyészség keretén belüli Kriminalisztikai és Bűnüldözô Osztály úgy értékelte, hogy alkalmatlan az ügy felülvizsgálatára, mivel nincs meg minden feltétel a Büntetô Törvénykönyv 209-es cikkelye 4-es bekezdése szerint.
           Jelenleg a Csíkszeredai Rendôrfelügyelôségnél nyomozócsoportot alakítottak a Bűnügyi Nyomozó Szolgálat, a Sikkasztásokat Kivizsgáló Szolgálat és a Közrendet Felügyelô Rendôrség tisztjeibôl, hogy a fent említett dossziékat véglegesítsék.
           A felsorolt helyzettel ellentétben, a kivizsgáló bizottság tagjai úgy értékelik, hogy a Csíkszeredai Rendôrfelügyelôség szervezetébe tartozó rendôrök tevékenysége helytálló és objektív, és a megoldásra tett javaslataik a valóságnak megfelelnek, viszont a területi ügyészségek halogatták a megoldásokat olyannyira, hogy legkevesebb három éven át az említett dossziékat egyik ügyészségtôl a másikig „sétáltatták” azzal a céllal, hogy a nyomozás elhúzódásával a tettek elévüljenek, és a felelôs személyeket ne lehessen bűnügyi felelôsségre vonni.
           (folytatjuk)

A helyi közösségek pénzügyi alapjának növeléséért

           Megszokhattuk már, hogy Romániában a Parlament által megszavazott törvényeket nem mindig hajtják végre, fôleg akkor, ha ezeknek a jogszabályoknak az állam intézményei részérôl pénzügyi vonzata is van. Ilyen többek között a helyi közpénzügyek törvénye, melyet még 2006 júniusában szavaztunk meg. A 273/2006-os törvény 35. cikkelyének 7. pontja kimondja, hogy azon adó- és illetékfizetô munkapontok, ahol legkevesebb öt alkalmazott van, kötelesek kérni fiskális bejegyzésüket, mint fizetés utáni adófizetôk azon helyi közpénzügyi hivatalhoz, melynek területén dolgozóik munkatevékenységüket folytatják.
           E törvény végrehajtását azon minisztériumok, miniszteri szintű intézmények sem teljesítették, akiknek kötelessége a törvények betartásának a felügyelete. Ilyen körülmények között hét miniszterhez fordultam interpellációimmal, akik a következôk voltak:
           Cătălin Marian Predoiu – igazságügyi miniszter
           Laura Codruta Kövesi – legfelsôbb ügyész
           Cristian David – belügyi és a közigazgatási reform minisztere
           Varujan Vozganian – gazdasági és pénzügyminiszter
           Eugen Nicolaescu – egészségügyi miniszter
           Dacian Ciolos – mezôgazdasági és vidékfejlesztési miniszter
           Paul Păcurariu – munkaügyi, család- és
           esélyegyenlôségi miniszter.
           Interpellációimban ismertettem velük a törvény szövegét, majd kértem hogy Hargita megyei munkapontjaikkal kapcsolatban a helyi önkormányzatokhoz fizessék az alkalmazottjaik utáni adókat és illetékeket.
           Bár interpellációim 2008. március 12-én nyújtottam be, a választ kérdéseimre csupán május elsô hetében kaptam meg három minisztertôl. Marian Cătălin Predoiu igazságügy miniszter válaszában jelezte, hogy utasította a minisztérium Közigazgatási, pénzügyi- gazdasági osztályát a törvényszékek és a bíróságok melletti ügyészségeknek azon helyi közpénzügyi hivatalokhoz való bejegyzésére vonatkozóan, ahol az illetô intézmények kifejtik tevékenységüket. A miniszter ugyanakkor a Magisztrátusok Legfelsôbb Tanácsához fordult a Hargita megyei törvényszéknek alárendelt mellékszékhelyek létrehozásával kapcsolatban. A belügyminiszter magyarázatában a 2008. március 25-én életbe lépett sürgôsségi kormányrendeletre utalt a törvény alkalmazásával kapcsolatban, és jelezte, hogy a neki alárendelt intézmények be fogják jegyeztetni magukat a helyi közpénzügyi hivatalokhoz, annak érdekében, hogy alkalmazottjaik jövedelmi adója a helyi önkormányzatokhoz kerüljön. A harmadik választ Paul Păcurariu munkaügyi miniszter fogalmazta meg, aki szintén jóindulattal viszonyult az általam felvetett kérdéskörhöz. A Hargita megyei ügyekre kitérve tudtomra adta, hogy megyénk munkaügyi igazgatóságát felkérte a munkapontok helyzetének a pontosítására. A minisztert arról tájékoztatták, hogy a csíkszeredai megyei igazgatóságnak Székelyudvarhelyen, Maroshévízen és Gyergyószentmiklóson vannak munkapontjai. Válaszából azt is megtudtam, hogy a gyergyószentmiklósi munkapontnak öt alkalmazottja van, akik közül hárman köztisztviselôk.
           A három válasz birtokában felkerestem Kedves Imrét, a Megyei Pénzügyi Igazgatóság vezetôjét, aki arról tájékoztatott, hogy interpellációimnak köszönhetôen megkezdôdött a rendôrség, a csendôrség, mezôgazdasági igazgatóság, állategészségügyi igazgatóság, a kifizetési ügynökség és a tűzoltóság munkapontjainak a fiskális bejegyzése a helyi közpénzügyi igazgatóságokhoz, azon célból, hogy az itt dolgozók fizetési adója a helyi önkormányzatokat gazdagíthassa.
Dr. B. Garda Dezsô Országgyűlési képviselô

A replika jogán

           A Visszaéléseket, Korrupciót Kivizsgáló Parlamenti Bizottság jelentése kapcsán, azaz egy újabb „tisztességes és pártatlan” ellenôrzés margójára
           2004-ben azt hittem, a parlamenti választásokkal véget ért a mocskos, elvtelen kampány, a lejáratás. De tévedtem. Be kellett látnom, hogy egyesek részérôl nem az a cél, hogy e térség fejlôdjön s ennek érdekében lobbizni, pénzeket hozni, segíteni az önkormányzatok munkáját, hanem az, hogy mindenképpen Gyergyóról az a kép alakuljon ki, hogy itt sűrűsödött össze az ország bűnözôi köre. Megállapítható, hogy aki nem tartozik képviselônk táborába – nem feltétlenül zavaró tényezô, ha alaptalanul – Románia Parlamentjében értünk dolgozó honfitársunk elôbb-utóbb feljelenti. Most újabb szenzációs felfedezést tudhat magáénak: ráakadt, hogy a tölgyesi községi földosztó bizottság jóváhagyta 10 hektár erdôs terület visszaadását Melles Elôd kérelmezô javára. Az már nem érdekelte, hogy ez a jóváhagyás az én kérésemre módosítva lett, hiszen az életkoromnál fogva sem lehetek örökös, és a Prefektúrán bekerült a jogos tulajdonos (a nagyszüleim, néhai nagyapám a Vákár család leszármazottja) a birtoklevélbe.
           Közben tényleg kiderült, hogy a 34- es telekkönyvben az illetô terület át lett írva Butnariu és társai békási egyének javára – ideiglenes jelleggel?! – amit az illetô „tulajdonosok” annak rendje-módja szerint kimérettek a 247/2005-ös törvény értelmé-ben, és állítólag le is vágtak. 1935-ben el lett adva egy bizonyos terület az összbôl (45 hektár), és a többi (350 hektár) pedig az államosítás elôtt, törvénytelenül, át lett írva a békásiak javára a 34-es telekkönyvben. De ezt a megfelelô állami szervek nyomozzák jelen pillanatban.
           A kampány közeledtével a parlamenti jelentés újra elôkapja a csontig lerágott szárhegyi Alsóerdôt, fenntartva azt az alaptalan vádat, amit már kitisztáztunk 2004-ben, hogy hamis akták alapján termelt ki Melles Elôd 2 milliárd új lej értékben fát az illetô területrôl, és hosszasan ismerteti a Garda Dezsô feljelentései alapján megnyitott bűnügyi dossziék sorát.
           Öszintén bevallom, már nekem sem volt türelmem elolvasni, nem is várom el senkitôl, hogy megtegye. De egy dolog nem furcsa? Visszatérünk minduntalan a 1997-es, 2000-es illetve 2003-as dolgokhoz. Szerintem, kilóg a lóláb.
           Nem tudom, hogy mi történt ezekkel a dossziékkal. Nem is érdekel. Annyit tudok, hogy mindig a törvényt tiszteletben tartottam, semmi közöm nem volt és jelenleg sincs a törvénytelen vágásokhoz, kollégáim tudják tanusítani, hogy ahol tudtam és hatásköröm engedte, mindig a legszigorúbban felléptem a törvény megszegése ellen.
           De viszont az a tény, hogy az éveken át tartó nyomásgyakorlás, fenyegetés és jelentgetés dacára tiszta tudtam maradni, annak ellenére, hogy, képviselônknek köszönhetôen, tevékenységem ki lett vizsgálva Románia mindenfajta és rendű bűnüldözô szerve által, és nem találtak bűnösnek – az egy jogállami olvasatban azt jelenti, hogy a kivizsgált személy ÁRTATLAN, csak Garda Dezsô szerint jelent ez összeesküvést, jelenti azt, hogy mindenki az én pártomra állt, és fel akar menteni a felelôsségrevonás alól.
           Ezek után csak egy kérdés marad nyitva: Még meddig gondolja valaki itt a Gyergyó térségben, hogy különbözô lejárató, mocskos, bünűgyi feljelentésekkel megtűzdelt kampány segítségével egy újabb mandátumhoz juthat, és nem kell elszámolnia azzal az értékes idôvel, amit a közösség javára fordíthatott volna?
Melles Elôd

Tanácsülés
Döntések az utolsó méterekben

           Rendes ülésre ültek össze a városatyák az elmúlt szerdán délután. A Nagy Zoltán elnökletével tartott ülésen huszonöt napirendi pontról tárgyaltak.
           A Köllô Miklós műépítész által elkészített általános városrendezési terv jóváhagyására nem került sor, az elôterjesztô, a polgármester, visszavonta. Elhangzott, harminc napon át ki kell függeszteni, hogy a lakosság az észrevételeit, javaslatait megtehesse.
           Egy lakóház építése kapcsán a Gyilkostó üdülôtelepen részleges városrendezési terv jóváhagyásáról nem döntöttek, kevés információ állt a tanácsosok rendelkezésére.
           Továbbá határozattervezeteket vettek le napirendrôl, többek között nem született döntés Gyilkostó üdülôtelepen egy általános iskola és óvoda elhelyezésérôl sem. Nem vették ki a város közvagyonából azt a Virág negyedben lévô 161 négyzetméteres területet, mely fölött, mint mondták, két család között van nézeteltérés.
           Rábólintottak a közüzemek által termelt hôenergia árának valamint a víz- és csatornadíjak módosítására.
           Szemétszállító autó bérbeadásáról is döntöttek, valamint arról, hogy még két alapeszközt bérbe ad a hivatal a közüzemnek öt évre. A bér pedig az alapeszközök kopása.
           Biró Emese, a hivatal fôkönyvelôje elmondta, idénre nincs a köztisztasági munkálatokra a szerzôdés aláírva a közüzemmel. Ezért nincs, ahogy követni a munkálatokat, a közüzemek pedig számláz, késedelmi kamattal. A testület segítségét kérte: „Segítséget kérek, hogy érvényesíteni tudjuk az önök döntéseit”. Továbbá elmondta, hiába van koncessziós szerzôdés, a tavalyhoz képest fele az összeg, amit a köztisztaságra fordíthatnak, ráadásul nôtt a szolgáltatás ára is.
           Módosították a város 2008-as beruházásának programját, az iskolák fejlesztésére kapott pénz miatt.
           Pozitívan döntöttek egy bizottság létrehozásáról, amely a műjégpálya-korszerűsítési munkálatainak az odaítéléséhez szükséges.
           Vitát váltott ki az a határozattervezet, amely 2005. december 31-ig az egyenlegen maradt szemétilleték eltörlésérôl szólt. A 40 000 lej felhajthatatlan, „ne sanyargassuk a népet” mondta a polgármester. 13 000 lakótól szedtük be a szemétilletéket, ezzel szemben a közüzem 15 000 lakóra számláz. Kovács Éva, a hivatal jogásza felvetette, hogy bizony szerepelnek olyanok az adósok listáján, akiktôl be lehetne hajtani az illetéket. Továbbá Biró Emese fôkönyvelônô elmondta, hogy hiába olvasni mindenhol azt, hogy a hivatal a közüzemnek a legnagyobb adósa, mert a késedelmi kamatok teszik ki a nagy összeget. Tinka Kálmán ennek kapcsán így fogalmazott: lévén, hogy a közüzemek tulajdonosa az önkormányzat, saját magunknak kell fizessünk késedelmi kamatot. A lakosság pénzével játszunk. Aszalos Albert tanácsos elmondta, az volt a négy év alatt a testület legnagyobb hibája, hogy nem követték a határozatok végrehajtását. A vita végén elfogadták a határozatot.
           Módosították a tisztségjegyzéket. Maradt a 73 személy, akiknek bére összesen 30 milliárd régi lej, azonban a személyzeti osztály egy beosztottal bôvült, míg a szociális iroda eggyel karcsúsodott. Ez a napirendi pont is hosszas vita után került megszavazásra. A fôkönyvelônô elmondta, hogy számára titkosak a személyzeti osztály adatai. Valamint egy személyrôl is szólt, aki a könyvelôségi osztályon dolgozik „papíron”, és a munkát helyette más kell elvégezze. Az érdekelte, hogy mikor fog dolgozni az osztályon az illetô. Zakariás László, az urbanisztikai iroda vezetôje elmondta, hogy osztályukra is kellene egy jogász, hiszen mostanáig nem tudtak beadni egyetlen ügyet sem a bíróságra. Ezzel szemben odatettek egy informatikust, akire ott nem volna szükség, és még szerepel papíron ebben az irodában egy személy, aki valójában nem dolgozik az osztályon.
           4175 négyzetméter területet adtak ingyenes használatba a sportiskolának. A sportpálya modernizálására 2 200 000 lejt kap a sportiskola, ehhez kellett a terület.
           A központi gyógyszertár épületét, a Szabadság tér 27. szám alatti ingatlan egy részét a közvagyonból a város magánvagyonába tették át, majd arról döntöttek, hogy eladják.
           A következô határozattervezetet Portik Csaba tanácsos terjesztette elô. Ez arról szólt, hogy a Tatár utca egy részét áthelyezzék, ezt a szakaszt az Industry Transilvan cég fogja modernizálni. Parászka Géza javaslata az volt, hogy lévén, hogy a kisebb parcellák tulajdonosainak beleegyezésérôl nem tudnak, nem támogatja az általa vezetett bizottság e határozatot. A jelen lévô Pap István, a cég vezetôje tudatta, hogy az összes kérdéses terület a cég tulajdonában van, továbbá azért szükséges az utca költöztetése, mert a céget bôvíteni szeretnék. A testület rábólintott.
           Arról is pozitívan döntöttek, hogy az Industry Transilvan cég 2008-ban az adója felét kell csak befizesse a márciusban történt tűzeset miatt, ami több mint
           2 000 000 lej kárt okozott. Az elôterjesztô, Portik Csaba tanácsos a 2009-es évre is adómentességet kért a cégnek, de lévén, hogy lejár e testület mandátuma, 2008-ban fizeti csak adója felét e vállalkozás.
           Jóváhagyták a békényfôi erdei út újraépítésének megvalósíthatósági tanulmányát. Máshol is javítani kellene az erdei utakat, hangzott el, aztán rábólintottak e tervre, amely valószínűleg 5 300 000 lejes beruházás.
           Egy zonális rendezési terv jóváhagyásáról is döntöttek a Nicolae Bălcescu utcában lévô területre, autó-bemutató üzlet építése céljából.
           Továbbá tizenkilenc turisztikai és vendéglátó egység kérte a székadó késedelmi kamatának eltörlését. Történt ugyanis, hogy kérést tettek le, hogy csökkentsék a székadót, de választ nem kaptak a kérésükre. Végül pozitívan döntött a testület arról, hogy május 8-ig, a tanácsülés napjáig törlik a székadók késedelmi kamatát.
Baricz-Tamás Imola, Kedves-Tamás Gyopár

Tűzkár, fél adó

           Bárhol történjen tűzeset, mindenképpen kárt jelent. A szerényebb körülmények között élôknél talán még tragikusabb, és valószínűleg egy épület leégését soha nem heveri ki a család. Ha tehetôs a tulajdonos, és biztosított az ingatlan, szerencse a szerencsétlenségben, mert megtérítik a kárt.
           Március közepén történt a tűzeset az Industry Transilvan Kft-nél. Akkor a polgármester, Pap József sajtótájékoztatón elmondta, biztosítása volt a cégnek a leégett épületre. Tény, hogy biztosítás ide vagy oda, megrázó képeket láthattak az ott lévôk, és mindenképpen felborította a cég addigi életét. S ugye, ilyenkor elkel a segítség. Ezzel nem is volna baj. S azzal sem, hogy a legutóbbi tanácsülésen a Portik Csaba tanácsos által elôterjesztett határozattervezetben az állt, hogy a
           2 000 000 lejes tűzkár miatt a 2008-as 2009-es évre 50%-os adókedvezményt kér az Industry Transilvan cég. Azon sem csodálkozom, hogy megszavazták, tételesen azt, hogy a 2008-as évre 32 525 lejjel kevesebb adót fizet az Industry Transilvan.
           Ami visszás volt, hogy ezt a határozattervezetet megelôzte egy másik. Az, hogy szintén ez a cég kéri a Tatár utca egy részének áthelyezését, mely útszakaszt az Industry Transilvan cég fogja modernizálni. Erre a tervezetre pedig Parászka Géza tanácsos javaslata az volt, hogy várni kell, lévén, hogy az érintett kisebb parcellák tulajdonosainak beleegyezése nem történt meg. És ekkor, az ülésen jelen lévô cégvezetô, Pap István tudatta, hogy az összes kérdéses terület a cég tulajdonában van, továbbá azért szükséges az utca költöztetése, mert a céget bôvíteni szeretnék. Természetesen, a testület rábólintott.
           Igaz, néhány évvel ezelôtt történt hasonló tűzeset, és akkor is rábólintottak az adó felének elengedésére. (Ennek kapcsán Kovács Éva, a hivatal jogásza elmondta, hogy azt a határozatot követôen a prefektúra átiratot küldött, hogy törvénytelen, és hogy természeti katasztrófa esetén lehet az adó felét elengedni. Továbbá tudatta, hogy magánszemélyek esetében egyszeri segélyt, faanyagot adnak tűzkár esetén.)
           Visszatérve: semmi bajom, ha bôvül egy cég, s még az sem gond, hogy ezért utcarészek költözködnek, semmi bajom azzal sem, hogy az összes terület ott e vállalkozásé, csak valahogy rossz volt az idôzítés. Furcsán következnek a határozattervezetek, s kevés pénz folyik be a városkasszába.
Kedves-Tamás Gyopár

Útfoltozás

           A Kossuth Lajos utcát foltozgatták kedden. A nagy gödrökkel bántak el a Brassói Országos Útügy alkalmazottai. A „helytartótól”, Sólyom Pétertôl érdeklôdve megtudtuk, hogy egyelôre a központig töltik ki az utca gödreit. A gázvezetékek lefektetése utáni helyreállítatlan résszel mostanság nem foglalkoznak, tehát továbbra is „súrlódásos” a közlekedés azon a részen, viszont ahol átvágták az utat, azokat a sávokat befoltozzák.

Útjavítás kilátásban

           Hatástanulmány készült a békényfôi erdei út rehabilitálására, erre bólintott rá a tanácstestület a legutóbbi ülésen. Amint elhangzott 5 300 000 lejes pályázatról van szó, az önrész 2 százalék. Lévén, hogy Pap József polgármester volt a határozat elôterjesztôje, és neki is van ott ingatlanja, többen is feltették a kérdést, miért pont ezt az erdei utat részesítik elônyben. Amúgy már a tanácsülésen szóba került, hogy van sokkal rosszabb állapotban lévô út is.
           Dr. Kolumbán László tanácsost kérdeztük arról, hogy hol van erdei út még, illetve, hogy mi a véleménye errôl a határozatról.
           – Összesen 30 kilométernyi erdei út van, a csanódi, a békényfôi, a Balázs Lôrinc útja, Meggyes, Kupás, Kis-kupás erdei utak. A békényfôi, amely folytatódik a Balázs Lôrinc útjával, az a leghosszabb, összesen 12 km. Ha a beáramló forgalmat vesszük a hivatalnak van ott 850 hektár erdeje, a közbirtokosságnak 1800 hektárnyi erdôje és legelôje, és még van 2000 hektárnyi magánerdô is. Indokolt volt ennek az útnak a feljavítására elkészíteni a hatástanulmányt. Csak a tálalással volt gond. Nem kellett volna a tanácsot kész tény elé állítani, kellett volna még bár egy variáns. Igaz, hogy a kupási út is összben 10,5 km-es, tehát ez is hosszú, viszont itt csak a közbirtokosságnak van területe. Tehát a békényfôi utat többen használják. Ha én kellett volna válasszak, én is ezt tettem volna.
Kedves-Tamás Gyopár

Takarítási akció

           Kétnapos akció során közel kétszáz zsák szemetet szedtek össze a Gyegyószentmiklós – Gyilkostó közötti útszakasz két oldalán. Ez nem jelenti azt, hogy tiszta a terep, az átutazók folyamatosan segítenek abban, hogy a szemét újratermelôdjön. Portik Csaba gyilkostói vállalkozó, önkormányzati képviselô és Sándor Pongrác gyergyószentmiklósi vállalkozó fizették a munkásokat, kik zsákba gyűjtötték az út két oldalán lévô szemetet. Tíz ember dolgozott az elmúlt csütörtökön, az összegyűjtött hulladékot a közüzem szállította el, a pénteki „termést”, szemetet pedig Portik Csaba saját autóján szállítatta el.
           Nem vigyáznak az emberek arra, ami a legfontosabb: Földre, vízre, levegôre – bosszankodott a gyilkostói vendéglátós Portik Csaba, aki azt is elmondta, amellett, hogy az átutazók szélnek eresztik a szemetet, sokan a háztartási hulladékot is kihordják az út mentére, a patak partjára. Elképzelhetô, hogyha bírságolnák a szemetelôket, kevesebb szemét éktelenkedne úton-útfélen. S talán a turistáknak a természet adta szépségek mellett nem jutna eszükbe az egymást érô szeméthegyek.
Baricz-Tamás Imola

Csodát láttunk

           Gyimesbükkben ma már nem emlékszik senki akkora emberáradatra, mint amekkora pünkösdvasárnap volt. 5–6 kilométeren sorakoztak az út két oldalán a járművek, miközben vonattal is több mint ezer ember érkezett a helyszínre. Párját ritkító esemény szolgáltatta az okot: egy 111 éves felújított vasúttörténeti múzeummá alakított vasúti ôrház megszentelése. 1960 óta Romániában, a vasúti forgalom korszerűsítése a bakterházak sorsát is megpecsételte. Gyimesbükkön, a Rákóczi lépcsô tövében Deáky András tanár, helytörténész a gyimesbükki önkormányzat támogatásával, a dunakeszi Kultúra Alapítvány hathatós anyagi hozzájárulásával, sok-sok jó ember segítségével felújíttatta a galaci vasúti igazgatóságtól megvásárolt, 111 éve épült, az egykori Osztrák–Magyar Monarchia legkeletibb vasúti ôrházát, ahol vasúttörténeti múzeumot rendeztek be.
           Az ünnepség elôtt megszentelték a Dévai Szent Ferenc Alapítvány újabb gyermekotthonát is, majd az ôrházzal szembeni oldalon lévô temetô kápolnája elôtt ezres tömegnek több lelkipásztor által celebrált szentmiseáldozatot mutattak be, melyen Böjte Csaba prédikált.
           Az ünnepség a bakterház elôtt folytatódott, ahol a szónokok: Hidas Mátyás, a budakeszi Kultúra Alapítvány elnöke, Görbe Vilmos helyi polgármester, Bilibók Ágoston, a vasúttörténeti múzeum tárgyainak gyűjtôje, Deáky András tanár, helytörténész, illetve Olteanu Viorel és Gergely Tibor önkormányzati képviselôk, valamint a MÁV vezetôinek üdvözletét tolmácsoló Kaposvári Péter és a korabeli ruhába öltözött Husonyicza Gábor MÁV-fôfelügyelô, egykori kazincbarcikai állomásfônök méltatták az eseményt. A két nyelven szóló Olteanu Viorel az EU polgáraivá váltakhoz intézte szavait, kiemelve, hogy a határokkal együtt az elôítéletek is eltűnôfélben vannak.
           Joggal érezhették a résztvevôk, hogy csodát látnak. Hasonló rendezvényre az elmúlt 64 esztendôben aligha kerülhetett volna sor. Hallatlan lelkesedés fogadta az ôrház elé begördülô, muzeális értékű MÁV-mozdonyt, ami mellesleg 400 magyarországi utassal érkezett a gyimesi állomásra, az Indóház fôszerkesztôje, T. Hámori Ferenc és munkatársai kitűnô szervezô és népszerűsítô munkájának köszönhetôen, hiszen az egyik ötletgazda, majd a magyarországi szálak egyik fô mozgatója maga a fôszerkesztô volt.
           A bakterházat Salamon József helyi plébános szentelte meg.
           A minden zavaró körülménytôl mentes ünnepség délután az állomás épületén elhelyezett Pfaff Ferenc, az épületet is tervezô egykori MÁV-fôtervezô emléktáblájának leleplezésével ért véget. A Fiumetôl-Gyimesig, az akkori monarchia területének sok állomásépületét tervezô mérnök életérôl Bilibók Ágoston bácsi szólt, az emléktábla hányattatott sorsáról Deáky András tanár. (Mostanig ugyanis az állomás épületén nem lehetett elhelyezni. Az út túloldalán, egy kocsma falán volt látható).
           Ez alkalommal felolvasták Tánczos Barnának, a romániai közlekedésügyi minisztérium államtitkárának levelét is, aki bár fô támasza volt az ünnepségeknek, a halálos kimenetelű, Ploiesti környékén történt vonatszerencsétlenség helyszínelése miatt nem vehetett részt az ünnepségeken.
Bajna György

Hargitai Megyenapok

           A Hargitai Megyenapok keretében számos rendezvényt tartottak Gyergyószentmiklóson is. Így a Hargita Megyei Művészeti Népiskola, Hargita Megyei Kulturális Központ, a Hargita Megyei Kulturális Központ Gyergyószárhegy szervezésében május 1–9 között került sor számos rendezvényre. A gyergyószentmiklósi Dancurás Hegyimentô Egyesület csapatával közösen szerveztek Hargitai sziklamászó maratont a Gyilkostó és Békás-szoros környékén. A megyenapok budapesti sztárvendége is fellépett városunkban. Fenyô Miklós csalódott lehetett, hiszen kevés gyergyói tisztelte meg fellépését a műjégpályán.
           A Kolozsvári Magyar Opera Franz Schubert Asszonyháború című egyfelvonásos operáját mutatta be, nagy sikerrel.
           * * *
           A Balázs József festôművész irányította gyergyószentmiklósi népfôiskola diákjai által készített alkotások kerültek kiállításra a könyvtár emeleti termében a Hargitai Megyenapok keretében. A hetente két-három alkalommal tartott találkozó gyümölcsét mutatták meg a tanoncok. A kiállítást Balázs József nyitotta meg, elmondta, a hároméves népfôiskolába bárki beiratkozhat, és olyan oklevelet kap, mellyel a képzôművészeti akadémiára felvételizhet. Célja, hogy a festô, rajzoló növendékeket elindítsa egy olyan úton, melyen megismerhetik a szakmának különbözô fortélyait.
           – Ennek az iskolának a célja, hogy kiemeljük a műkedvelô művészkedôket a dilettantizmus mocsarából, a mesterségbeli tudást bizonyos szinten adjuk át nekik. Ha nem is tanulnak meg mindent az ide járók, csak azt tanulják meg, hol vannak a határaik, megtanulják, felismerik saját lehetôségeiket, akkor már érdemes volt ebbe az iskolába járni, hangsúlyozta a festôművész.
           Jelenleg a népfôiskolának tizenhat tagja van, a kiállításon tizenegy személy munkája volt látható. Azért nem állított ki mindenki, mert csak a legjobbak állítanak ki – fogalmazott Balázs József.
           * * *
           Továbbá a Gyergyószentmiklóson tervezett programokról elmondhatjuk, ebben az évben is színesre sikeredett; plakátkiállításra, hagyományôrzô rendezvényekre is sor került. A Gábor Áron utcai Alkotóházban a Szépanyám fonta, dédanyám szôtte címmel tartottak kiállítást, a jelenlévôk Kisné Portik Irén néprajzkutató elôadását is végigkövethették.
           Szekértábor a Szármány hegyén
           A gyergyószárhegyi Lázár-kastély Lovagteremében Dávid Gyula és Zöld Lajos Szekértábor a Szármány hegyén című dokumentum-gyűjteményének bemutatójára került sor.
           „A három szárhegyi Kriterion Írótalálkozót felidézô dokumentumok kiadásának kezdeményezése Zöld Lajostól származik, aki úgy érezte, az 1980-ban, majd 1990-ben és 2000-ben Szárhegyen lezajlott írótalálkozóknak nemcsak irodalmi életünk közelmúltjának megismerése szempontjából van jelentôsége, hanem az ott elhangzottaknak olyan tanulságai vannak, amelyek a mai helyzetben is hasznosak lehetnek. Gyergyószárhegyen 1980-ban a három napon át ôszinte légkörben megbeszélést folytató írók lényegében az akkor már egyre nyíltabb nacionál-kommunista hatalommal fordultak szembe, amely az együtt élô népeket egymásra uszítva remélte megvalósítani a maga elnemzetietlenítô („homogenizáló”) céljait. 1990-ben – a diktatúra bukása utáni ellentmondásos helyzetben – az építô együttélés útjait és módjait kerestük, míg 2000-ben a már kiteljesedô piaci szemlélettel szemben próbáltuk megtalálni az irodalmunk által mindig is ôrzött szellemi értékek gyarapításának, az író és közönsége közötti kapcsolatok ôrzésének módozatait” – olvashatjuk a kötetben Dávid Gyula társszerzô tollából.
           Zöld Lajos által megôrzött, és más forrásokból is kiegészített dokumentumokat tartalmazó kötet részletekbe menôen tájékoztat mindarról, ami e három alkalommal az írótalálkozón elhangzott, és azokról a belsô vitákról is, amelyek a találkozókat követték.
           A bemutatón részt vett Gálfalvi Zsolt, Dávid Gyula, Gálfalvi György, Borboly Csaba és Zöld Lajos. Kassay Péter a központ igazgatója tolmácsolta a szerkesztô, Zöld Lajos gondolatait:. „Amikor errôl a könyvrôl szólok, Domokos Gézának az arca vetül recehártyámra, akinek a legtöbbet köszönhetek az újságírás veszélyes prérijén, az emberi tartás, tisztesség mércéjének átugorhatatlanul magas szintjén és mindazért, amire a barátság kötelezi az embert.
           Az ô arcát szeretném ôrizni és mélyebbre vésni az Erdélyi Pantheon falába, a Gyergyószárhegyi Kriterion Írótalálkozók dokumentum-gyűjteményével. Koporsója mellett álltam, és végignézve a sokaságon arra kellett gondoljak: egyedül csak Géza tudott huszonhárommillió magyar könyvet véreinek könyvespolcaira helyezni, életében, és – íme – halálában is ennyi barátot, ellenséget maga köré egybegyűjteni. Elôször úgy nézett ki, hogy nekem kell e feladat keresztjét s a kiadás költségeit vállamra venni, amikor az önzetlen segítôk egész hadserege állt mellém, hogy közösen megbirkózhassunk a feladattal. (...) Ha most élne az én drága barátom, Domokos Géza, szokása szerint bizonyára azt mondaná, hogy „elég jó munkát végeztetek barátaim, persze dolgozhattatok volna jobban is.”
           Az értékelést bízzuk a kritikusokra, akik – valószínű –, megtalálják a Kriterion Írótáborok s e dokumentumgyűjtemény helyét a magyar irodalom történetében.”
           A Szekértábor a Szármány hegyén című kötet, mely három írótalálkozót mutat be, dokumentál, nem kapható a kereskedelemben, viszont hazai és külföldi könyvtárakban, kulturális intézmények könyvtáraiban tanulmányozható, és Gyergyószárhegyen a Kulturális és Művészeti Központban valamint a községi könyvtárban is fellapozható.
Baricz-Tamás Imola

Közlekedési verseny

           Közlekedési vetélkedôt tartottak a diákoknak május 8-án Tekerôpatakon, a Tarisznyás Márton Általános Iskolában, a közlekedési rendôrség szervezésében. A körzeti szakaszon idén a Gyergyói-medence településeirôl tizenegy csapat versenyzett. Az elméleti és gyakorlati megmérettetést követôen a Sfântu Nicolae Líceum csapata bizonyult a legjobbnak, második helyezést ért el a vaslábi Teodor Chindea Általános Iskola, harmadik lett a versenynek otthont adó, Tarisznyás Márton Általános Iskola csapata.
           A két legjobb eredményt elért csapat vesz részt a közlekedési verseny megyei szakaszán, amelyet május 17-én szerveznek meg.
           A vetélkedô támogatói: Mark House, Villex, Fapicom., Erlascom, Golden Kft-k, valamint a Panorama Turist és a Favorit Trans.
K-T. Gy.

Könyvbemutató

           Gyergyói és szépvízi örmények nyomában címmel jelent meg kiadvány, mely részletesen taglalja a magyar és az erdélyi örmények múltját, kultúráját, építészetét. A dr. Száva Tibor által írt könyvet Gyergyószentmiklóson a Görög Joáchim Társaság szervezésében május 13-án mutatták be a Pro Art Galériában. Rokaly József történelemtanár a felvezetôben az örmény eredetrôl, a magyar örmény történelmi párhuzamról és a magyar történelemben jelentôs szerepet játszó örmény származású egyéniségekrôl beszélt. Dr. Száva Tibor könyve 18 év kutatómunkájának az eredményeként jeleníti meg a valamikori örmény családokat és leszármazottaikat, azzal a végsô céllal, hogy emléket állítson az örmény-székely elôdöknek, a valamikori nagy családoknak, amelyeknek leszármazottai mai is itt élnek Gyergyószentmiklóson, Erdélyben és a Kárpát-medencében. A Bécsben élô nyugdíjas kutató idôt, energiát nem sajnálva dolgozta fel a családfákat, és keresett meg ma élô leszármazottakat. A könyvben külön fejezetet kap Czirják Károly tanulmánya dr. Urmánczy Nándor örmény-székely parlamenti képviselôrôl, politikusról.
Csata Orsolya


Nyilatkozatok a levél kapcsán

           A hét végén dr. Weil Gyula RMDSZ-es polgármesterjelölt nevében ellenôrizhetetlen forrásból szétküldött levél kapcsán közleményeket fogalmaztak meg az érintettek. Az alábbiakban közöljük a levelet is, amelyre reagált mind az MPP, mind az RMDSZ.
           Közlemény
           Amikor jó évvel ezelôtt elhatároztam, hogy megpályázom Gyergyószentmiklós polgármesteri székét, akkor felkerestem Kelemen Hunort, tájékoztattam ôt szándékomról, és a véleményét kérdeztem errôl. Ô maximális támogatásáról biztosított, s megígért minden segítséget. Azóta vele, és az Ügyvezetô Elnökséggel szorosan együttműködve tettem meg minden lépést, bízva abban, hogy szakembereik támogatásával jó kampányt sikerül majd csinálni, s utána is mögöttem fognak állni, hisz el kell ismerjem, hogy vannak közigazgatási tapasztalataim, de azok még távolról sem tökéletesek. Így arról is tôlük kértem tanácsot, hogy összeférhetô-e a jelölésem a jelenlegi állásommal. A jogászok válasza az volt, hogy igen, csak a kampány idejére kell felfüggesztésemet kérjem. Ezt becsülettel meg is tettem, felfüggesztési kérésemet április 14-én postáztam marosvásárhelyi fônökömnek. Ezért ért hideg zuhanyként az MPP levele, amiben törvénysértéssel vádoltak, s lemondásra szólítottak fel. Azonnal felhívtam Kelemen Hunort, és jeleztem neki a dolgot, ô pedig megnyugtatott, hogy utánanéznek a dolognak, s visszahív. Így is lett, s azt közölte velem, hogy valóban van egy törvényes elôírás, amit nem vettek észre, de ne izgassam magam, mert megoldják az ügyet. Ô már kiadott egy közleményt, tôlem csak annyit kért, hogy szintén április 14-i keltezéssel írjak egy felmondási kérelmet, azt küldjem el Vásárhelyre, s a többit bízzam rá, ô intézkedik. Ezt meg is tettem, s megvallom, nem láttam benne kivetnivalót, hisz egy lényegtelen részletkérdésrôl van szó, amit még idôben kezeltünk, s ôszintén szólva nem hiszem, hogy olyan nagy különbség lenne a felfüggesztés és lemondás között, mert a választást mindenképp megnyerjük, s akkor úgyis az lett volna a vége. Ezért sajtótájékoztatót is tartottam, s elmondtam, hogy az MPP-nek nincs igaza.
           Ezek után nagyon kellemetlenül érintett a YouTubo-on megjelent videó, mert az azt bizonyítja, hogy én nem mondtam igazat, vagyis igaza volt az MPP-nek. Ismét felhívtam Kelemen Hunort, aki azt mondta, hogy egy kis gikszer történt, a papírok rendben vannak, csak a munkatársaimnak felejtett el szólni Borboly Csaba, de most már ez is rendben van, s különben se aggasszam magam, ha valaki kérdi, akkor mondjam az, hogy a videó egy hamisítvány. Ô már kiadta a parancsot a kampánystábnak, hogy ezt terjeszszék el, nézzem meg például a Figyelô. ro-n.
           Napok óta azon tépelôdök, hogy mit tegyek. Egyik oldalon ott van az, hogy a csapat nagyon számít rám, s én is hiszem, hogy jó polgármester lennék. De a másik oldalon ott van az, hogy én alapjában egy becsületes ember vagyok, aki köt kisebb kompromisszumokat, de itt most egy olyan helyzet van, hogy nem tudnék a szemébe nézni azoknak, akik megkérdezik kerek perec, hogy mi a helyzet a lemondásommal. Tegnap Somlyón voltam a búcsún, s megérett bennem az elhatározás: nem tudom ezt így vállalni. Elnézést kérek mindenkitôl, aki csalódott bennem, s elsôsorban attól a fiatal csapattól, amelyik bízott bennem, felnézett rám. Vannak pillanatok, amikor a jó szándék nem elég, mert a becsület mindennél fontosabb. Ezúton tehát hivatalosan bejelentem, hogy lemondok s jelöltségemrôl, s folytatom a megkezdett munkát ott, ahol szükség van rám, ahol sok elégtétel ért az évek során: a városi kórház sürgôsségi osztályán. Tisztelettel Weil Gyula

Sajtóközlemény
Weil Gyula nem mond le!
Diverziókeltéssel, hamisítással akciózik az MPP Gyergyószentmiklóson

           Diverzióval, a tiszta kampány elvét teljességgel mellôzve próbálja a gyergyószentmiklósiakat megtéveszteni, az RMDSZ polgármesterjelöltjét, Weil Gyulát pedig lejáratni Árus Zsolt és a gyergyószentmiklósi MPP. Minôsíthetetlen az a lejárató-akció, amelyet Weil Gyula ellen indított el pünkösd vasárnapján Árus Zsolt és a mögötte álló MPP-s diverziós csoport. Akciójuk arra enged következtetni, hogy tartanak attól, hogy az RMDSZ polgármesterjelöltje megnyeri a választást Gyergyószentmiklóson. Weil Gyula nyerni is fog – tiszta kampánynyal, az emberek problémái iránti érdeklôdéssel! Árus Zsolt és az MPP-s diverziós csoport idôt és energiát nem sajnált arra pünkösd vasárnapján, hogy Weil Gyula nevében lemondásáról szóló hamis leveleket küldözgessen szét az újságíróknak, akik így nem tudják munkájukat végezni – objektív tájékoztatást nyújtani az embereknek a választásokról. Weil Gyula jelöltsége törvényes. Ezt Árus Zsolt és az MPP-s diverziós csoport nagyon jól tudja. Azt is tudják, hogy megóvhatták volna Weil Gyula jelöltségét, ha igaz volna az, amit most hamisítás formájában dobnak be a közbeszédbe. Árus Zsolt és az MPP-s diverziós csoport nem tiszteli sem a gyergyószetmiklósiakat, sem a versenytársat, sem a munkájukat végzô újságírókat. Az RMDSZ jelöltje, a gyergyószenymiklósi és az országos kampánystáb visszautasítja az ilyen jellegű kampánymódszereket. Arra kérjük Árus Zsoltot és az MPP-s diverziócsoportot, haggyon fel a sárdobálással és a véget nem érô hazudozással!
Kelemen Hunor, az RMDSZ országos kampánystábjának vezetôje,
bWeil Gyula, az RMDSZ gyergyószentmiklósi polgármesterjelöltje
2008. május 11.

Közlemény

           A Magyar Polgári Párt Gyergyószentmiklósi Szervezete felháborodással értesült Kelemen Hunor és Weil Gyula mai sajtóközleményérôl, amiben súlyos vádakat fogalmaznak meg szervezetünk ellen. Ezúton is szeretnénk leszögezni, hogy mi nyíltan, a magunk nevében elmondtuk az álláspontunkat Weil Gyula jelöltségével kapcsolatban, s azzal a magunk részérôl ezt a témát lezártuk. Számunkra több mint két hete nem létezik Weil-ügy! Mi a választási kampánnyal vagyunk elfoglalva, a jelöltjeinket és a programunkat mutatjuk be, lakossági fórumokat, találkozókat szervezünk. Megítélésünk szerint az RMDSZ jelöltjei és kampány-stábja is jobban tennék, ha ugyanezzel foglalkoznának, s nem szervezetünket rágalmaznák ellenôrizhetetlen forrásból származó diverziós levelek kapcsán. A leghatározottabban felszólítjuk Kelemen Hunort és Weil Gyulát, hogy haladéktalanul vonják vissza meggondolatlan kijelentéseiket, ellenkezô esetben kénytelenek leszünk rágalmazásért eljárást indítani ellenük.
Vadász Szatmári István elnök
Gyergyószentmiklós, 2008.V.11.

Újabb jelöltek

           Laczkó Albert Elemér, az RMDSZ területi szervezetének alelnöke és Barti Tihamér kampányfônök ismertették május 13-án a Gyergyói-medencében RMDSZ-színekben induló polgármester- és megyei önkormányzati képviselôjelölteket. Fórika István Marosfô polgármesterjelöltje; Elekes Róbert Újfalu polgármesterjelöltje; Márton László Szilárd Csomafalva polgármesterjelöltje; György István Alfalu polgármesterjelöltje; Györgypál László megyei önkormányzati képviselôjelölt és Bende Sándor Maroshévíz polgármesterjelöltje és megyei önkormányzati képviselôjelölt ismertette elképzeléseit, terveit.
           Különbözô települések nagyjából hasonló problémákkal küzdenek – összegezhetnénk a jelöltek beszámolói és tervei alapján. Néhány kivétellel minden településen cél az infrastruktúra kiépítése vagy felújítása.
           Vasláb RMDSZ-es polgármesterjelöltje emellett a turizmus fejlesztését, valamint a hevederi utcák rendbetételét tartja fontosnak; Gyögy István Alfalu jelenlegi polgármestere és az RMDSZ jelöltje pedig a folyamat folytatását tartja fontosnak. Az elindított beruházások, programok befejezésére fektetné a hangsúlyt Csomafalva RMDSZ-es jelöltje is. Márton László Szilárd szerint is erôsen visszaveti a fejlôdésben a települést, ha megszakítás, irányváltás következik be, Elekes Róbert Újfalu jelöltje az alpolgármestersége alatt összegyűlt tapasztalatait kamatoztatná, a csatornahálózat kiépítése mellett a zöldövezetek kiépítését tartja fontosnak. Györgypál László, az RMDSZ jelöltje a megyei önkormányzatban a gazdaságfejlesztés és az oktatásfejlesztés terén tevékenykedne, emellett fontosnak tartja a régió jelenlétének erôsítését a megyei önkormányzatban. Bende Sándor, mint polgármester, a művelôdési élet fellendítésére helyezné a hangsúlyt Maroshévízen.
           Dr. Weil Gyula, gyergyószentmiklós polgármesterjelöltje az elkezdett konzultációról számolt be. Szerinte a lakosok igen nagy érdeklôdést tanúsítanak, szívesen beszélnek panaszaikról. A hét végi nyilatkozat-háború kapcsán dr. Weil Gyula elmondta: nem kíván beleavatkozni az elvtelen vitába, ezért helyette Barti Tihamér válaszolt a sajtó kérdéseire. A polgármesterjelölt panaszlevelet tett le a rendôrségen ismeretlen tettes ellen, azzal a céllal, hogy kiderítsék, ki írta dr. Weil nevében a felmondást – ismertette Barti.
Csata Orsolya

Új ritmus – tájékoztatott az MPP

           Szerdán délelôtt sajtótájékoztatót tartottak az MPP székházban dr. Simon Katalin, Nagy Zoltán tanácsosjelölt, sajtószóvivô és Mezei János, az MPP gyergyószentmiklósi polgármesterjelöltje.
           Elmondták, hogy csütörtökön, azaz május 15-én este nyolc órától ingyenes kulturális műsorral egybekötött fórumot szerveznek a helyi művelôdési központban Új ritmus címmel. Ezzel azt üzenik a lakóknak, hogy a városban új ritmust szeretnének bevezetni. Meghívott elôadók: Homonyik Sándor és Varga Miklós, meghívott politikusok: Szász Jenô, az MPP megyei tanácselnök-jelöltje, Varga Mihály, a FIDESZ alelnöke, volt magyarországi pénzügyminiszter, Mezei János, az MPP gyergyószentmiklósi polgármesterjelöltje.
           Elmondták, hogy folyamatosan dolgoznak, már két lakossági fórumot tartottak. A következô szombaton 17 órától lesz a Batthyány Ignác Szakközépiskolában – jelentették ki.
           Mezei János polgármesterjelölt felhívást intézett a helyi városvezetôséghez, hogy állítsák le a nem a városrendezési terv szerint történô munkálatokat. Ugyanakkor kéri, hogy a lakosság jelezze a hatóságoknál, vagy az MPP-nél, hogy közbenjárhassanak, ha valami hasonlót észlel. Költenek rá, de fel kell bontani, újra kell rakni – tette hozzá.
           – Az alpolgármester támogatja a kivitelezési tervet, a polgármester rakatja a köveket, nincs kommunikáció közöttük. Annak ellenére, hogy a lakók is panaszt tettek a műemlékvédôknél a járdaépítés kapcsán, csak folytatják a munkálatokat. Értékes épületeink vannak, amelyeket nem szabadna így tönkretenni. A villanyhálózat felújítása címen cserélik a lámpatesteket, de nem nézik meg a föld alatti huzalokat. Rákapcsolták az áramot a sugárút alsó felén, és nem világítottak, mert el volt szakadva a huzal. Aztán terhelve az oszlopokat, kifeszítettek egy újabb vezetéket. Amúgy csak a járdát és egy útsávot világítanak meg ezek a lámpatestek, pedig négysávos az út. Ez pénzpazarlás. Ugyanez történik a műjégpályával is. A következô képviselôtestületre hárítva a törlesztést. Kormánypénzeket kellett volna szerezni a felújításra, mert ha bezárnák ezt a pályát, nem lenne jégkorong Romániában.
           Végül, újságírói kérdésre Mezei János elmondta, hogy cégük építi az ANL-s lakásokat a Viaduct cég alvállalkozójaként, akárcsak a remetei derítôállomást.
Kedves-Tamás Gyopár

A régi hangulatot idézve
Böjte atya gyerekei

           A felszegi ötös iskolában rongyvágó kalákára gyűltek össze a Nôk a nôkért Szövetség tagjai. Már az udvarból hallani lehetett a vidám hangot, énekszót. Böjte atya kezdeményezésére és Portik Hegyi Kelemen fôesperes támogatásával az elmúlt év ôszén délutáni foglalkoztatót nyitottak meg az üresen maradt egyházi ingatlanban. Tizenhat nehézsorsú család gyereke jár oda iskola után, ott ebédelnek, tanulnak. A legfontosabb, hogy egy kis közösséggé válnak, ahol az egymásra figyelést gyakorolják, szeretetet kapnak, és adnak is. Bencze Réka irányítja a kis csapatot, kinek arca szigorú, de szeme mindig mosolyog. Mondta is, hogy ilyennek kell lennie a hitoktatónak, ezzel indították pályájára annak idején. Rengeteg türelem szükséges a gyerekekhez, hitoktató, pedagógus lévén tudja, hogy annak idején mit vállalt, szeretettel, felelôsséggel végzi a munkáját.
           Hát vannak sorsok – mondja Réka, ki a családlátogatást is felvállalta –, de Isten hitet ad, erôt, hogy megvívjuk a mindennapok harcát, teszi hozzá. Olyan programokat szervez a gyerekeknek, hogy tanuljanak, ôrizzék hagyományaikat, kézműves- foglalkozásokra a múzeum által működtetett Játszóházba járnak. Felszegi gyerekek lévén, gyakran járnak a Csíky-kertbe, de nemrég szakemberrel járták körbe a dendrológiai parkot. Bencze Levente biológiatanár vezette a növények, fák, madarak világába. Együtt ünnepelték az anyák napját is, Dániel Margit óvónô irányította a kis kezeket, virágtartót bogoztak a gyerekek. Az óvónô egy olyan érzésrôl számolt be, melyet pályája során még nem tapasztalt. A varázsszó a szeretet lehet, mely feltölti a mindennapok szürkeségét, és óvónô társaival, Köllô Emmával és Almási Erzsébettel, ezért is jár gyakran a gyerekekhez.
           A hétfôi délutánon Bartis Erzsébettel énekeltek együtt magyar nótákat és csángó dalokat a gyerekek. Erzsébet nem titkolt célja, hogy egy kis énekkart szeretne verbuválni, ezért is ül egy-egy nóta után más gyerekcsoporthoz, hogy hallja ki, hogyan énekel. Bákai Magdolna sem elôször vesz részt délutáni programon, visszajáró ô is, ugyanúgy, mint Bencze Kati néni, aki a felszegi közösségi életrôl szólt.
           Az énekszó elcsitult, és Bancsi Edit biológia szakos tanár a közvetlen közelünkben is lévô gyógynövényekrôl mesélt a gyerekeknek, a kalákázó szülôknek. A Nôk a nôkért Szövetség támogatásával még számos rendezvényre kerül sor, terveik vannak, hogy közösen, egymás szeretetébôl töltekezve gyűjtsenek erôt a holnapra.
           Sokan segítik e kis közösséget, hogy igazi élet legyen a felszegi iskolában, központtá váljon, és hogy ne csak az oda járók, a szomszédos gyerekek is kedvet kapjanak.
Baricz-Tamás Imola

Száz éve született Vákár Tibor

           Vákár Tibor építészmérnök, született Gyergyószentmiklóson 1908. május 14-én.
           Nem is gyergyói az, aki a Vákár név hallatán nem kapja fel a fejét. Vákár – vakár – vaca – tehenész. Talán 1908-ban még az öreg marhakereskedô Vákár nagyapa sem gondolta, hogy unokája lesz a család egyik leghíresebb képviselôje.
           Egyetemi tanulmányait Budapesten fejezi be 1930-ban a Műegyetemen. Mellette grafikát és festészetet tanul a kor divatja szerint.
           Munkatársa volt a kor híres szakembereinek, Ligeti Pálnak, Mohácsi Lászlónak, Kende Ferencnek.
           1941-ben gondolkodás nélkül hazajön Erdélybe, és részt vesz Kolozsvár, Marosvásárhely, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely és nem utolsósorban szülôvárosa, Gyergyószentmiklós maratoni műemlékvédelmi és városrendezési munkálataiban.
           A hadifogságban azonban kiderül, hogy ismét elveszett a haza.
           – Engedjék meg a „nagy öreg” emlékére, hogy megosszam többrendbeli látogatásom egyik feledhetetlen pillanatát.
           A beszélgetés Pesten az Alkotmány utcai lakásában zajlott.
           A szokásos energikus tempójában járt-kelt tágas dolgozószobájában, és miután ismételten, mindent elmondatott szülôvárosáról – megvallom szaporán kellett mesélni – szenvedélyesen átvette a szót, és velôsen kifejtette, hogy bizony kényszerbôl rekedt meg itt Budapesten a parlament hátánál a hadifogság után, de lám – még most is szüksége van személyére a fôvárosnak. Az esemény friss volt és szenzációszámba menô.
           – Akkoriban kezdte észrevenni a zsenge Antal-kormány, hogy létezik. Elkezdett körülnézni a kommunisták által hátrahagyott Budapesten. Nemcsak politikai, hanem építészeti szempontból is volt teendô bôven akkoriban.
           Történt ugyanis, hogy minden idôsebb budapesti kisember tudta, hogy valamikor létezett egy koronás címer Budán az alagút sikló melletti bejáratánál a kommunista rendszerváltás elôtt.
           Azt azonban senki sem tudta megmondani, hogy mi lett a sorsa nemzetünk szimbólumának.
           Hosszas gondolkodás után valami „szakavatottnak” eszébe jutott a mentô ötlet, hogy nem volna megvetendô megkérdezni az egykori városi fôépítészt.
           És ekkor jött a meglepetés Vákár Tibor nyugalmazott fôépítész részérôl.
           Lelkesen magyarázta el, hogy 1949 nyarán, saját felelôsségére megtagadta és leállíttatta a címer lebontását majd a munkásokkal elbetonoztatta azt.
           Telt, múlt az idô. Pontosan fél évszázad elteltével ismét koronás címerre volt szükség.
           Amikor kiderült, hogy megvan a címer ugyan, de „betonágyban”, hát senki sem örült a nagy felfedezésnek csak Vákár Tibor nyugalmazott fôépítész, mert csak ô ismerte a módját az ominózus betonágy eltávolításának, merthogy nem akármilyen beton volt az ! Rákérdeztem, de nekem sem árulta el a csavaros eszű örmény az ellenszert.
           Merészen ki merem mondani!
           Ilyet csak gyergyói – örmény észjárással lehet kifundálni!
           Ilyen és ehhez hasonló tetteinek hosszú sorát jegyezte fel a történelem, hisz közvetlenül a háború után elsôként mérte fel a budai várban a háború okozta pusztításokat, és terveket készített a királyi palota, a bécsi kaputér polgárházai, a Szent Miklós-torony, a Helyôrségi templom a középkori Pest városfalának helyreállítására.
           1949-ben a Lánchíd újjáépítési bizottságának tagjaként tiltakozott a régi címer eltávolítása ellen. Megtagadta a vörös csillag elhelyezését az országház kupoláján.
           Miskolcon megmentette a Nemzeti Színház utcára kiugró portikuszát, az egykori görög kereskedôk házait, a Gyôri kaput, javaslatot tett Miskolc belvárosának, mint települési egységnek, a műemléki egységének műemléki védelmére.
           Ismeretterjesztô elôadásokkal, interjúkkal, újságcikkekkel sikerült megakadályoznia a Diósgyôri vár romjainak széthordását. Harminc város és település műemléki, városképi vizsgálatait végezte el.
           Megakadályozta Kecskemét városában a vásárcsarnok és a zsinagóga lebontását.
           A fôvárosi műemléki osztály csoportvezetôjeként elérte Pest középkori városfalának megmentését és restaurálását, tervezte a margitszigeti domonkos kolostor helyreállítását.
           Büszkék lehetünk városunk szülöttére, hisz szakmai sikerein túl, megalkuvást, részrehajlást nem ismerô, tekintélyt nem tisztelô, élô lelkiismeret volt.
           Szakmai küzdelmei, szülôföldjéhez és örmény származásához való viszonya, az építészet és képzôművészet életét végigkísérô harmonikus egysége, a tervezési munkáiban megmutatkozó széleskörű műveltsége, követésre méltó példák.
Czimbalmas Tivadar

Olvasói levél

           Tisztelt Szerkesztôség!
           Mindig nagy megelégedéssel olvasom a Kisújságot, mert az egyetlen lap, amelyik mindig egyenesen megmondja az igazat, vállalja azt is, hogy ezért meghurcolják a bíróságon. Ha nem volnának olyan emberek, mint Ábrahám Imre, Balázs Katalin vagy Árus Zsolt, akkor egy csomó törvénytelenségre, gazemberségre soha nem derülne fény, vagy csak néhányan tudnának róluk.
           Ezért fordulok most önökhöz azzal a kéréssel, hogy ezt a jó szokásukat ôrizzék meg a kampányban is, s írjanak meg minden jelöltrôl minden olyan tudnivalót, ami ahhoz kell, hogy a választók majd tudják, hogy kire szabad, s kire nem szabad szavazni. Olvastam például az e heti újságban, hogy Nagy István jelölése nem törvényes, s lehetséges, hogy ha ô nyer, akkor meg kell ismételni a választásokat. Én ezt nagy felelôtlenségnek tartom, annyi idôt és pénzt elpazarolni feleslegesen. Ha tényleg így van, akkor Nagy István vissza kellene lépjen. Régebb olvastam, hogy az MPP szerint Weil Gyula indulása is törvénytelen, s amire Weil azt válaszolta, hogy nem igaz. Azt írták önök, hogy semmilyen dokumentumot nem mutatott, akkor meg mi az igazság? Utána kéne nézni, hogy nehogy az legyen a vége, hogy tényleg meg kelljen ismételni a választást.
           Végezetül kívánok sok egészséget az egész szerkesztôségnek, hogy még sokáig olvashassuk kedvenc újságunkat.
Tisztelettel, Kis László

Irodalmi alkotó-verseny Borszéken

           A borszéki Zimmethausen Iskolaközpont az idén is megszervezte a már hagyományos Ion Creangă irodalmi alkotóversenyt. Az 5. alkalommal megrendezett vetélkedôre három megye (Maros, Neamţ és Hargita) 11 iskolájából 75 tanuló nevezett be.
           A téma: szabad fogalmazás Ion Creangăról. Az eredmények: V. osztály: 1. Baki Henrietta-Ildikó, Szászrégenbôl (Sz.), 2. Péter Edina, Borszék (B.), 3. Farkas Edina (Sz.). A VI. osztályosok rangsora: 1. Nagy Bernadette, Maroshévíz (M.), 2. Rácz Rebeka (B.), 3. Ladó Tihamér (M.). A VII. osztályosok legjobbjai: 1. Kis Tímea (B.), 2. Lôrincz Linda (B.), 3. Csíki Dorottya (M.). A VIII. osztályosok dobogósai: 1. Nagy Enikô (R.), 2. Lázár Adrea-Beáta (M.), 3. Bende Renáta Andrea (M.) és Ambrus Lehel Pál (B.). Helyszűke miatt nem közlöm a román tagozat eredményeit. A verseny jó szervezése a román irodalom és nyelvszakos kollégák munkáját dicséri (Boronea Bianca és Hangan Daniela).
Farkas Aladár

Támogatás

           Újabb pályázási lehetôség nyílt az idegenforgalom fellendítésére. Az Eu támogatja mindazokat, akik a turizmus fejlesztéséért szeretnének tenni, akár kis-, vagy középvállalkozók. Támogatás igényelhetô szálláshelyek bôvítésére, modernizálására, vagy közhasznú létesítmények építésére. Fontos, hogy az illetô személy, vagy cég rendelkezzen kész tervvel. A pályázható összeg alsó értéke 700 ezer lej, azaz 200 ezer euró. Cégek esetében csupán 30%-os önrészt kérnek. Ezt hitelbôl is le lehet hívni. Az önrészbe betudható a tervkészítés, illetve a pályázatíró cégnek kifizetett összeg is. Érdemes kihasználni ezt a lehetôséget, mert ilyen kecsegtetô lehetôséget még a Phare-programok sem biztosítottak. Ugyanez a pályázási lehetôség érvényes az önkormányzatokra is, azzal a különbséggel, hogy ôk csak 2%-os önrészt kell fizessenek. Ez a pályázási lehetôség 2013-ig tart. Ez alatt az idô alatt egy önkormányzat csak 3 pályázattal vehet részt, ezért jól meg kell fontolni, hogy minek biztosítunk prioritást. Errôl a pályázási lehetôségrôl tartott tájékoztatót Borszéken Nagy Benedek, a Sapientia EMTE adjunktusa.
Farkas Aladár

Tudnivalók a választásokról

           Június elsején választhatunk új polgármestert és új önkormányzati képviselô-testületet. A kampány elkezdôdött, úton-útfélen jelöltek köszönnek vissza a hirdetôtáblákról, kirakatokból, televízióból. A felelôsség a miénk, választópolgároké. Az, hogy kit választunk, kire bízzuk városunk jövôjét, jövônket. Annak érdekében, hogy a választáson leadott szavazatunk érvényes legyen, néhány technikai részletet ismertetünk.
           Változtak a szavazókörzetek. Érdemes alaposan elemezni, mivel nagyon sok gyergyószentmiklósi lakos más helyen kell voksoljon, mint négy, vagy nyolc évvel ezelôtt. Szavazati joggal rendelkezik minden 18. életévét (június elsejéig) betöltött, gyergyószentmiklósi állandó, vagy ideiglenes lakhellyel rendelkezô román állampolgár. Szavazni lehet ideiglenes, vagy állandó személyazonossági kártyával (carte de identitate) és személyazonossági igazolvánnyal (buletin de identitate), esetleg szolgálati, vagy diplomáciai útlevéllel. Szavazati jog csak abban a községben, vagy városban gyakorolható, amelyikben a választó lakhelye van. Mindenki csak a saját lakhelyéhez tartozó körzetben voksolhat, lakhelyváltoztatás esetén – amennyiben ez három hónapnál kevesebb ideje történt – a régi lakhely szerint szavazhat. Május 31-én reggel hét órakor ér véget a választási kampány, június 1-jén 7 órától 21 óráig tartanak nyitva a választási körzetek. A voksolásra jelentkezô személy négy szavazócédulát kap: a polgármesterjelöltek, a helyi önkormányzati képviselô-testület jelöltjeit; a megyei önkormányzati képviselô-testület jelöltjeit, valamint a megyei önkormányzat elnökségére jelölt személyek neveit tartalmazó szavazócédulákat. A leadott voks akkor érvényes, ha minden szavazócédulán egyetlen pecsét található, mégpedig a kiválasztott jelölt vagy párt neve melletti kockában. Újságírók, megfigyelôk csupán akkreditálás alapján lehetnek jelen a szavazókörzetekben, ennek közelében (500 méteres körzetben) nem tartózkodhat sem jelölt, sem kampányoló személy. Ezek megszegése kihágásnak számít, bárki jelenthet hasonló eseményt a választási irodában, vagy a rendôrségen. Mozgó, vagy speciális urnát igényelhet az a mozgásában korlátozott személy, aki elôzôleg kérést tett le, mellécsatolva a mozgásképtelenségét igazoló orvosi aktát. A kórházakban levô betegek listáját az egészségügyi intézmények igazgatói kötelesek letenni, a betegek ezek alapján élhetnek állampolgári jogukkal.
           Gyergyószentmiklóson 16 954 személy rendelkezik szavazati joggal, ám ezen szám nem valós, mivel nagyon sokan külföldön tartózkodnak.
           A szavazatok számlálása a körzetek lezárását követôen kezdôdik el. Az a jelölt, aki megszerzi a polgármesterjelöltekre leadott érvényes voksok 50%-át plusz egy szavazatot, az megnyerte a választást. Amennyiben senki nem éri el ezt az eredményt, a két legtöbb szavazatot szerzett jelölt mérkôzik majd június 15-én a második fordulóban. A második fordulóban pedig az a gyôztes, aki több szavazatot szerzett.
           Az önkormányzati képviselôkre leadott érvényes szavazatok összeszámlálását követôen kiszámítják a választási küszöböt, ami a leadott érvényes szavazatok 5%-át jelenti. Ezt követôen megnézik, mely pártok, vagy független jelöltek érték el ezt a küszöböt, ezekkel számolnak tovább. Az ezekre leadott szavazatok számát elosztják 17-tel (mivel ennyi képviselôje van Gyergyószentmiklósnak), így kapják meg a bejutási együtthatót. Ezzel a számmal osztják el minden pártra és független jelöltre leadott szavazatok számát. Az a független jelölt, aki nem szerzett ennyi szavazatot, annak ellenére, hogy az 5%-os küszöböt elérte, nem kerül be a testületbe. Azaz minél több pár jut be, annál kevesebb a függetlenek esélye. Amennyiben az így kapott bejutó képviselôk száma még nem éri el a 17-et, azon párt listájáról jut be a következô jelölt, ahol legtöbb szavazat maradt, egészen addig, amíg a 17 képviselô neve ismertté válik.
Csata Orsolya

Új szavazókörzetek

           Módosultak a június 1-jén sorra kerülô választásokra kialakított szavazókörzetek. A 167/2008-as rendelet értelmében az alábbi elosztás szerint szavazhatunk a helyhatósági választásokon.
           Az egyes körzet a Kós Károly Általános Iskolában (Kossuth Lajos utca 124. szám):
           Kavicsbánya, Külsô (69–147 és 112–152 házszámok); Állomás; Tölgymezô (61–139 és 74–150); Keskeny, Kossuth Lajos (83–193 és 72–218); Gyöngyvirág; Kis; Malom I–IV; Új; Tatár (145, 146–154); Hársfa; Sólyom utcák; IMG tömbház; Testvériség sgt. 24; Bucsin negyed 22/A, B, C, D; 23/A, B, C; 24/A, B,C; 25/A, B, C, D, E; 26/A, B, C, D; 27/A, B, C, D; 28/A, B
           Kettes körzet, a 13-as Pitypang napköziben (Kossuth Lajos 81. szám):
           Bucsin negyed 7/A, B, C, D, E; 8/A; 9/A; 10/A, B, C, D, E; 11/A, B; 12/A, B; 13/A, B; 14/A, B; 15/A, B; 16/A, B; 17/A, B; 18/A, B, C, D, E, F; 19/A, B, C, D, E; 20/A, B, C, D; 21/A, B, C, D
           Hármas körzet, 13-as Pitypang napközi (Kossuth Lajos utca 81. szám):
           Víz, Békény, Mezô, Dózsa György, Külsô (1–67, 2–110); Régigyár; Tölgymezô (2–54, 1–53); Kossuth Lajos (53–81 és 42–70); Fazakas; Tűzoltó (1–49 és 2–42/a); Tatár utca (1–43 és 2–28); Bucsin negyed 1/A, B, C; 2/A, B; 3/A, B; 4/A, B; 5/A, B; 6/A, B; Virág negyed 31/A, B; 33/A, B; 35/A, B.
           Négyes körzet, művelôdési központ (Testvériség stg. 9. szám):
           Virág negyed 5/A, B; 6/A, B; 40/A, B; 41/A. B, C, D, E; 42/A, B, C; 43/A, B, C, D, E, F, G; 44/A1, A2, B, C; 45/A, B1, B2, B3, C, F, G, H, E, I; 46/A, B, C1, C2, D; 49/B, C, D, E; 50/A, B, C; 51/A, B, C, D; Testvériség sgt. 5 szám.
           Ötös körzet, Vaskertes Iskola (Kossuth Lajos u. 27. szám):
           Mezôgazdászok, Pacsirta, Mihai Eminescu, Kossuth Lajos (1–51 és 2–40); Rózsák, Meszes utca; Virág negyed 7/A, B; 8/A, B; 11/A, B; 12/A, B; 13; 14/A, B; 15/A, B; 16/A, B; 17, 18, 19, 20/A, B, C; 21./A, B, C, D, E, F; 22/A, B, C, D; 23/A, B; 25/A, B; 39/A, B, C, D; Garzon tömbház.
           Hatos körzet, Salamon Ernô Gimnázium, Gyilkostó sgt. 3–5:
           Kápolna, Kárpátok, Temetô, Építô, Téglagyár, Dr. Fejér Dávid, Földváry Károly, Makkos, Kiss Antal, Gyilkostó (1–103 és 2–112 a 9 és a 9-es tömbház kivételével) D1–2; Szabadság tér, Nyír, Miron Cristea; Mocsár; Nicolae Bălcescu; Tűzoltó (51–89, 44–78); Kapu, Kórház (A, B és IPEG tömbházak kivételével); Stadion; Varga Katalin; Új Élet; Gyôzelem utca.
           Hetes körzet, Gépgyártó Iskolaközpont (Márton Áron u. 13–15. szám):
           Arany János, Fürdô, Örmény templom; Budai Nagy Antal; Ôz, Closca; Két híd; Fogarassy Mihály; Kisköz; Gábor Áron; Hóvirág; Gödrös (1–25 és 2–32); Margaréta; Márton Áron; Alma; Halász; Rét; Galamb; Petôfi Sándor tér; Fecske; Akác; Selyem; Tudor Vladimirescu tér; Vadász utca; Forradalom negyed A, B, D, F, G; I/40/A, B; 9, 9/A; 9/B; Gyilkostó sgt. 9 és 9-es tömbház; Kórház A, B, IPEG; Visszafolyó
           Nyolcas körzet, Batthyány Ignác Szakközépiskola (Gyilkostó sgt. 149. szám):
           Ady Endre; Mogyorós; Balázs Pál; Fenyô; Vár; Csobothegy; Csiszér; Csengettyű; Crisan; Kôrisfa; Magyarköz; Csiky Kert; Gödrös (27–77 és 34–76); Gyilkostó sgt. (105–225 és 114–230); Malom; Erdô; Haladás; Rákóczi Ferenc; Szurokfôzô; Rövid; Tölgyfa; Szikla; Felsô iskola; Sáros; 4-es Km negyed; Kovács Péter utca.
           Kilences körzet, Gyilkostó üdülôtelep (Általános Iskola):
           Gyilkostó üdülôtelep.

Vegetáriánus kannibálok
„Ez a democsokácia
lebuktatandók mázlija.”

           Május elseje tiszteletére egy orvhalász vagy feketemunkás szerszámnak látszó fűrésszel fűben járó bűnt követett el, mikor is egyetlen kétágú fenyôm egyik oszlopát a kaszálón átgázolva hazaszállítás céljából kiirtotta, mégpedig a négyes Motelen inneni területemrôl, ami dédnagyapám idején még két hektár körüli volt, amely azzal, hogy a Magasbükkben visszaigényelt 50-bôl odaköltöztetett 33 árat a türelmi zónás Nagy István egykori városi jegyzô, lényegesen megcsökött, majd ebbôl is Csavar Zsolt, ismerve ezen merényletet, újabb néhány árat árajánlat megalkudásával ajándékozott oda annak, aki idegen telekkönyvet mutatott neki, azon pedig nem több, mint 641 négyzetméter szerepelt, de odase neki, felkerekítették 22 árra, megtoldva még csekély 78 ár kimérésével, amire a kedvezményezett másfél hektárt bediktálva mezôgazdasági támogatást is igényelt. Maradtam 40%-kal.
           Május elseje tiszteletére 50%-ban megdézsmálták tehát egyetlen kétágú fenyôfámat, újabb, törvény által el nem ismert leszármazottal ajándékozva meg dédnagyapámat. Rengeteg örökösödési merénylet révén sok-sok rokonom lett, akik nem fedik fel magukat, nehogy kiderüljön a kár, hogy mennyi bankjegynek látszó pénzt vágtak zsebre helyettem. Ekkor jöttem rá, hogy Oláhbükköt is ideköltöztette valaki, az ott csutakerdôvé letarolt fenyvesem lopakodik féllábbal ide. Valamikor feltettem azt a kérdést, hogy mi az azonosság a tarvágás és a türelmi zóna között, akkor az volt a válasz, hogy: „döntés, fa-szállítás, döntés, fa-szállítás”, de most egymásra csúsztak a kétértelmű igék.
           Egyes elvtársurak felcsaptak vegetáriánus kannibálnak, nem engemet, burján mivoltomat, zabálnak meg, csak mezôgazdasági területeimrôl a fűt-fát, aminek hírére az eredeti vegetáriánus kannibálok öngyilkosok lettek, mert ôk eddig csak-csupán-kizárólag kannabisz-termelôket iktattak ki az örök vadászmezôk ösvényeirôl.
           Meg szeretném jegyezni, hogy a dűlôk említett „összetévesztése” olyasmi, mintha egy hipotetikus polgármester a szülészetet a gólyafészekkel büszkélkedô szakiskola épületébe költöztetné át, a szakiskolát a polgármesteri hivatalba szakértelem felértékelése céljából, a hivatalt pedig a szülészet sokszintű háztömbjébe ötletek vajúdásának felgyorsítását elôsegítendô.
Burján Emil Gyermexentmiklós, 2008-05-12.

Tanácsosjelöltként indulok, mert...

           A miértekre keressük a választ ugyanúgy, mint ahogyan a múlt lapszámunkban is tettük. A jelöltek nevei ismertek. Arról olvashatnak, miért vállalták a jelölést; vettek-e részt ez idáig tanácsüléseken; mit szeretnének elérni; mi jelen pillanatban a város legégetôbb problémája, és hogyan oldanák ezt meg.
           Blénessy Géza
           Gondolom, hogy hasznos tudok lenni a gyergyói közéletnek. Bízom abban, hogy a közgazdász végzettségem, a 28 év szakmai tapasztalatom, illetve a 7 év tanácsosi régiségem felhatalmaz arra, hogy aktív szerepet vállalhassak a város gazdasági életében. Hét éve vagyok tanácsos, a hét év alatt végig a gazdasági bizottság elnökeként tevékenykedtem. Az ülések az utóbbi idôben nagyon vontatottak voltak. Nem szeretném megsérteni kollégáimat, de voltak, akik szeretnek szerepelni és ahelyett, hogy három-négy mondatban összefoglalnák mondanivalójukat, negyedórákat beszélnek, szerepelnek, így szerették volna éreztetni fontosságukat. Jobb gazdasági tevékenységre lenne szükség, és – ha tôlem függne – népszavazást hirdetnék. Ahhoz, hogy Gyergyószentmiklós jobb gazdasági tevékenységet tudjon kifejteni, a két nagy támogatott közül az egyiket szeretném megszüntetni. Itt a hokiszakosztályra és a Figura Stúdió Színházra gondolok. Népszavazáson kellene eldönteni, melyikre nincs szükség, és így sokkal de sokkal több tevékenységet tudna támogatni az önkormányzat. Az utcák, utak helyzete jelenti pillanatnyilag a legnagyobb problémát. Azokra kellene nagyobb hangsúlyt fektetni, nagyobb összeget költeni. Visszatérek az elôbbi gondolatra, ha e tevékenységek egyike megszűnne, sokkal több pénz jutna az utak javítására.
           Kontesveller József
           Közel 15 éve dolgozom az adminisztrációban, különbözô beosztásokban, megismertem, megtapasztaltam és megszerettem ezt a munkát. Úgy hiszem, segíteni tudnék a városvezetésnek, hogy élhetôbb várost alakítsunk ki. Vannak elképzeléseim, remélem végre értô fülekre találnak.
           Az utolsó négy év alatt két kivétellel minden tanácsülésen részt vettem, és rengeteg bizottsági ülésen. Több mint 80 határozattervezetem volt, melyek jó része a fejlesztésre vonatkozott. Ezeknek az életbe ültetése kellene, legyen az elsô teendô. Élhetôbbé tennék a várost, optimistábbá az embereket. A fejlesztésen végzett munka eredményes volt, és további eredményeket fog hozni. Itt említem meg, hogy fontosnak tartom a tanácsülések közvetítését, hiszen csak így lehetne publikus a siker és a kudarc is. Az nem ok, hogy unalmas, vagy nincs értelme, mert más helyi adás kárára nem megy, és aki nem akarja, nem nézi.
           Elsô lépésként meg kellene erôsíteni a beruházási és fejlesztési osztályt, és befejezni a megkezdett munkákat. Az integrált városfejlesztési terv akár 10–15 millió eurót hozhat a város kasszájába, és felújítja a fôteret, múzeumot, Benedek házat, vállalkozásfejlesztési központot hoz létre és felújítja az ezeket kiszolgáló víz, villany, kanális stb. hálózatot. Meg kell kezdeni a Gyilkostó fejlesztésére kapott 8 milliárd régi lej felhasználását, amibôl sétáló utakat, kilátót, sípályát, bicikli utakat lehet terveztetni, és felújítani bôvíteni a Salvamont központot. Sajnos az idei költségvetésben nem lett jóváhagyva, de szükséges egy forgalommérés és forgalomirányítási terv, ami segítene bizonyos mértékig a parkolási gondok orvoslásában is.
           A legégetôbb problémák közé tartozik az elkezdett közvilágítási felújítás befejezése. A gyilkostói víz- és szennyvízhálózat kiépítésének valamint a városi szennyvíz- és ivóvízhálózat felújításának megkezdése.
           Sok olyan dolog van, ami szervezés és akarat kérdése, ami bosszantott, de nem sokat tehettem. Ilyen például az útjavítás és festés, amit májusban kell csinálni, nem októberben.
           A kóbor kutyák ügye, amit nem túl sok pénzbôl meg lehet oldani, de erre sincs pénz a költségvetésben. Javasoltam, de nem került be a költségvetésbe területvásárlás parknak, szabadidôközpontnak, habár az állam 5–10 milliárd régi lejt adhatott volna az építésre.
           Évi pár száz millióból fásítani lehet, padokat festeni, szemeteseket felszerelni, leszerelni az éktelenkedô szemaforokat, felújítani a hirdetôtoszlopokat, forgalmi táblákat stb.
           Olyan dolgok ezek, amiket nem túl sok pénzzel meg lehet valósítani, és nagyban hozzájárul a gyergyószentmiklósi élet nyugalmához, ahhoz a jó érzéshez, hogy itthon vagyok.
           Kercsó Attila
           Elsô pillanattól nem igazán akartam semmilyen tisztséget vállalni, mivel ez a testület nem igazán működött. De miután az RMDSZ-nél megtörtént az elôválasztás, és láttam ennek eredményét, és azt a nagyfokú ellenszenvet a fiatalok részérôl, mellyel az idôseket, tapasztaltakat próbálják kinyomni, úgy gondoltam, muszáj vállalnom, mivel Gyergyószentmiklós szülöttje vagyok, itt éltem le az életemet, itt bizonyítottam szakmámban, a családban. Minden testületi ülésen részt vettem, ritkán hiányoztam az elmúlt mandátum alatt. Ha mindent sikerülne megvalósítani abból, ami a szórólapomon van, akkor meg leszek elégedve. Azt szeretném, hogy legyen egy olyan polgármester, akivel együtt tudunk dolgozni, és csapat legyen az egész testület függetlenül attól, hogy milyen színekben jutottak be. Pályázatokat, terveket kell készíteni annak érdekében, hogy ésszerűen fejlôdjön a város. Mert hiába aszfaltozunk, mielôtt a csatornahálózat kiépülne. Pályázatokból kell pénzt szerezni, de a helyi költségvetést is másképp kell osztani. Nagyon szeretném a sportért, kultúráért és az egyházban kifejtett tevékenységemet folytatni, garancia akarok lenni arra, hogy ezek az ágazatok fejlôdjenek.
           Marc Gheorghe
           Gyakorlatilag a Demokrata Párt régóta létezik Gyergyószentmiklóson. 2004-ben is megpróbáltuk összefogni a választásokon induló román pártokat, a román nemzetiségű polgárokat. Sajnos, nem sikerült ez, így 2004-ben nem tettük le a jelöltlistát azért, hogy a Szociáldemokrata Párt jelöltjei jussanak be. Késôbb kiderült, hogy három független jelölt is letette a papírjait, ami ismét ahhoz vezetett, hogy megosztották a román nemzetiségű polgárok szavazatait, azaz egyetlen román nemzetiségű jelölt sem került be a képviselôtestületbe. Késôbb meg is kaptam a párt megyei vezetôségétôl a „fejmosást” amiatt, hogy nem tettem le a jelölést, de vállaltam a felelôsséget. Nem politikai megfontolásból indulok most sem, nincsenek ilyen ambícióim, azért indulok a választáson, mert több mint 30 éve élek a városban, és évek óta nincs képviselôje a testületben a románságnak. Idén ismét megpróbáltam valamiféle koalíciót kialakítani a román pártok között, de nem sikerült közös nevezôre jutni. A kollégák kérésére, a megyei vezetôség nyomására végül mégis elvállaltam a jelölést. A Magyar Polgári Párt megjelenése is új helyzetet teremtett, jó helyzetet, hiszen közel 20 éve az RMDSZ dönt mindenben. Itt az ideje, hogy más vélemény is megjelenjen a testületben, egyebek mellett ezért is vállaltam a jelölést. Más véleményre is szükség van, ha egyedül döntesz, tudjuk, hová vezet. A Magyar Polgári Párt is egy új lehetôség, új szín, ha nekünk is sikerül egy-két-három jelöltet bejuttatni, akkor még színesebb lesz a testület. Természetesen számítunk a magyar nemzetiségű választópolgárok szavazataira is. Itt az ideje, hogy a város elinduljon a fejlôdés útján, hiszen látjuk, nem sok történik a város érdekében. És hiszek benne, hogy az új pártok gyôzedelmeskedni fognak. Hosszú idô után az emberek megelégelték az egypártrendszert, azt gondolják, itt az ideje, hogy másnak is lehetôséget adjanak, hogy megmutathassa, mire képes. Legégetôbb problémák? Ne kezdjük az utakkal. Számos egyéb is van. A lakossággal napi kapcsolatban állok, látom, menynyire nehéz a nyugdíjasok, a szegények élete. Rengeteg lehetôség van az európai programok révén, ezekkel élni kell, tudni kell pénzt szerezni annak érdekében, hogy a régió gazdasági élete fellendüljön. Továbbá új befektetôkre, új munkahelyekre van szükség, hiszen a fiatalok továbbra is elmennek külföldre dolgozni. Látom a hozzám járó kismamákat, akik követik férjeiket külföldre. Elképesztô, hogy milyen sokan dolgoznak Magyarországon, Spanyolországban, vagy Irakban. Vannak, akik visszajönnek, de nagyon sokan kint próbálnak megélhetést biztosítani megszületendô gyermeküknek. A Szociáldemokrata Pártnak nem célja politizálni, de hallatni szeretnénk hangunkat, képviselni szeretnénk a város román lakosait.
           Török Zoltán
           Amikor az ember függetlenként vállal megmérettetést, akkor két úton juthat el oda, hogy felkerüljön a neve egy négyzet fölé, amelyikbe lehet pecsételni. Az elsô az, hogy magát képesnek érzi a feladatra. A másik lehetôség az, hogy személyesen megszólítják, felkérik, vállaljon közösségi vezetôi szerepet. Nos, az én esetemben mind a kettô érvényes. Egy korábbi ciklusban már voltam önkormányzati képviselô, szintén függetlenül. Vállalom, és akarom is végezni a tanácsosi feladatot, ugyanakkor többen is felkértek erre. Több alkalommal vettem részt tanácsüléseken.
           Egyetlenegy dologra szeretném most felhívni a figyelmet: ez a kis város, sajnos, rég nem nevezhetô közösségnek. Én annak is örvendenék, ha ebben a nagyon is széjjelvert, megosztott egykori közösségben kezdene muködni az az egyszerű érzés, hogy „gyergyói vagyok”, tehát a másik, szukebb pátriám hazámfiához jóindulattal és nem irigységgel közeledjek... legalább.
           Ilyen alkalmakkor szokás a gondok sorba állítása, rangsorolása is. Én azt mondom, hogy a legnagyobb probléma az emberi tényezô. Vagyis: én, te, ô, mi. Ha a fejekben sikerül rendet teremteni, akkor a megoldások is elôkerülnek. Valamikori divatos kifejezéssel élve, mentálhigiéné gondokkal nézünk farkasszemet. A kevés pénz, az infrastruktúra áldatlan állapota, a közlekedési viszonyok, környezetvédelmi gondok és még annyi minden, amit lehetne sorolni, vajon nem a saját szürke lelkületünk, kiábrándultságunk, fásultságunk anyagi megtestesülése?
           Ha az egyén saját magát egy közösségen belül látja megvalósíthatónak, akkor máris megtette az elsô lépést. Magyarul mondva, ha az eddigi gyakorlattal – ami úgy szólt, hogy egyszer én, és majd lesz valami ezzel a várossal is – sikerül szakítani, akkor igenis lesz látszata a városvezetésnek. Természetesen voltak kivételek is az elôzôben felhozottakkal szemben, de nem elég, ha csak egy páran vannak. A következô csapat, amelyik odakerül a „polcra”, valószínűleg teljesen új lesz. Egy függetlennek is megvannak a lehetôségei, hogy a közösségi gondolkodást és cselekvést ösztönözze.
           Egyszóval, nem az a lényeg, hogy én legyek a legjobb, legokosabb, legrátermettebb, hanem mi, mindannyian legyünk jók, okosak és rátermettek. A pozitív gondolkodás és mosolygós arc sok mindennek a nyitja.
           Parászka Géza
           Szeretném gyümölcsöztetni az elmúlt 18 évben szerzett tapasztalataimat. Gyergyószentmiklóson, önkormányzati tevékenységben, senki nem tartott ki folyamatosan 18 éven keresztül. 1990 óta néhány kivétellel az összes tanácsülésen részt vettem.
           Mindenek elôtt szeretném, hogy az önkormányzatban bárki gondja meghallgatásra találna. Szeretném, ha Gyergyószentmiklós minden lakója bizalommal fordulna a város vezetéséhez, és soha nem csalódna benne. Úgyszintén szeretném, ha a civil szervezetek aktívan részt vehetnének városunk életének alakulásában. Összességében szeretném, ha Gyergyószentmliklós egy rangos megyei jogú város lenne anélkül, hogy gyökereirôl megfeledkezne, ahol gazdálkodó, vállalkozó, értelmiségi, gyerek és felnôtt egyaránt derűs, nyugodt életet élne.
           Talán a legégetôbb probléma Gyergyószentmiklóson az, hogy a város még mindig keresi, de valójában nem találta meg, boldogulásának biztos útját. A magam részérôl a turizmusban látom a megoldást, ami viszont nem tud működni rendszertelenség és összefogás nélkül, rossz infrastrukturális körülmények között, szennyezett, tönkretett környezetben.
           A megoldást a rendszerek kialakításában, a pályázati lehetôségek kihasználásában, lakossági összefogásban látom úgy, hogy mindenki saját boldogulását a közösség részeként igyekezzen kezelni.
           Lázár Zoltán: Gazdálkdó családban születtem 1943-ban, városunk felszegi részen.
           Az élet nehézségeivel túl fiatalon, tizenhárom és fél évesen megismerkedtem. Az történt ugyanis, hogy habár 1957-ben a város egyik legeredményesebb tanulójaként végeztem a hetedik osztályt, származásom miatt nem vettek fel a középiskola nyolcadik osztályába. Itt érdemes megjegyeznem, hogy 1955-ben bátyám és unokabátyám is ugyanerre a sorsra jutott, de nagy összeköttetés által nekik sikerült bejutni Brassóban a CFR-hez tartozó szakmunkásképzô iskolába. Mindketten mérnökként vonultak nyugdíjba. Én Marosvásárhelyen próbálkoztam egy autójavító szakmunkásképzô iskolába, de sajnos, a tiltó kezek oda is elértek, nem vettek fel. Ott maradtam, alig 14 évesen, tele tudásvággyal, de a tanulás lehetôségétôl megfosztva, jövôkép nélkül.
           Ugyanebben az évben édesapám egészségi állapota tovább romlott, nemsokára munkaképtelenné vált. Így át kellett vegyem egy 8 hektáros gazdaság összes teendôit (szántás, vetés, aratás, kaszálás, fahordás stb.). Két év gazdálkodás után, 1959 ôszén szántás közben érkezett a hír, hogy "Kardalos igazgató azt üzente, reggel menjek felvételizni, mert maradtak üres helyek." (Ezúton is köszönöm Endre!) Így, mivel már megszunt a származás utáni tiltás, 59 októberében sikeresen felvételiztem, és elkezdtem a középiskola nyolcadik osztályát. Nagy szerencsém volt, mert kb. három hét múlva 16 éves töltöttem, és nappali tagozaton már nem kezdhettem volna el a középiskolát. A társas-, majd a kollektív gazdaság "megoldotta" mezôgazdasági problémáimat, így a nyári vakációk alatt a Lenfonodában, majd az UFET-nél dolgoztam.
           Habár kezdetben a csillagászat érdekelt, Rétyi Mihály keze alatt hamar megszerettem a fizikát, minek az lett a következménye, hogy 1963-ban sikeresen felvételiztem a Bukarest-i Egyetem fizika karára. Azért választottam Bukarestet, mert az atomfizika érdekelt, és ilyen szak csak Bukarestben muködött. Az egyetem elvégzése után a Bukarest-Magurele-i Atomfizika Intézetben kaptam fizikusi állást, ahol a kutatás céljából üzemeltetett atomreaktorban végeztünk neutronfluxussal kapcsolatos méréseket. Habár sem én, sem magyar kollégáim, sem az egyetemen, sem az intézetben semmilyen hátrányos megkülönböztetést nem tapasztaltunk, sôt szerettek, az akkori Bukarestben a családalapítást nem tudtam elképzelni. Két lehetôség maradt, vagy az elsô tanulmányi ösztöndíjjal valamelyik nyugati országban maradok, ez azonban hosszú idôre meggátolta volna hazatérésem, vagy hazajövök szülôvárosomba. Ez utóbbit választottam, 1970-ben a Salamon Ernô Középiskola fizika tanára lettem, ahol 21 éven át fizikát tanítottam az iskola 202-es termében. Új szerepemben nagyon jól éreztem magam, jó kapcsolatot sikerült kialakítanom a diákokkal, mint osztályfônök, és mint fizikatanár is.
           Több mint 300 tanulóm felvételizett sikeresen egyetemekre, rendszeresé vált jelenlétünk a fizikaverseny országos szakaszán, szemléltetô eszközöket készítettem.
           Sajnos, családomban egészségügyi gondjaink adódtak, 1989-ben nem kaptunk útlevelet Magyarországra, emiatt bevándorlási kérelmet nyújtottunk be, az engedélyt 1989. október elején megkaptuk, két évre szolt.
           1990. januárjában élharcosa voltam a magyar középiskola megalakításának, melynek igazgatójává választott a munkaközösség. 1990 nyarán egy év, fizetés nélküli szabadságot kértem, Magyarországra mentem dolgozni, remélve gondjaink megoldását, de ez nem teljesült, ezért 1991. augusztus végén, egy hónappal a bevándorlási engedély lejárta elôtt Magyarországon telepedtünk le.
           Új iskolámban hamar elfogadtak, itt is az oktatás modernizálását tuztem ki célul.
           1992-ben az elektrotechnika tantárgy oktatásához tankönyvpótló jegyzetet írtam, 1997-ben készítettem egy számítógép-vezérlésu atomerômu-modellt, melyet a Magyar Szabadalmi Hivatal mintaoltalomban részesített. 1999-ben megkaptam a megtisztelô fôtanácsosi címet.
           15 éve a fizika munkaközösség vezetôje vagyok, jelenleg 12 fizikát oktató kollégám munkáját irányítom.
           40 évig voltam gyergyói lakos (20 év felszeg, 3 év alszeg, 17 év Virág negyed) ezen kívül szülôkkel való kapcsolattartás, családlátogatás alapján elmondhatom, hogy alig van utcája a városnak, ahol nem jártam. Habár elmentem, nem szakadtam el a város életétôl, évente összesen átlagosan három hónapot töltök itthon, így a kapcsolattartás a gyergyói emberekkel, barátokkal, ismerôsökkel majdnem folyamatos volt. Ezenkívül az Interneten is követtem a gyergyói eseményeket, gondokat, sikereket, sikertelenségeket. A legmegrázóbb élményt azonban mindig a valóság közvetlen megtapasztalása jelentette. A Virág negyed valamikor rászolgált a nevére, most azonban nem tudom, minek nevezhetném. A Virág és a Bucsin negyedekben elmaradt a futés-rehabilitáció, emiatt elmaradt az utak, járdák rendbetétele is, habár erre az elmúlt 4 évben a kormány megteremtette a megvalósítási lehetôséget különbözô programokon keresztül. Sok mindent meg lehet magyarázni pénzhiánnyal, azonban azt nem, hogy a Sugárút Virág negyedi részén a támfal omladozik, a lehullott elemek több mint egy éve a járdán hevernek, veszélyeztetve a gyalogosok közlekedését, amit rossz nézni is. Megdöbbenéssel tapasztalom, hogy évrôl- évre romlik a tömbházak állaga, habár Romániában is több éve léteznek futó programok tömbház-rehabilitációra.
           Fontosnak tartom környezetünk, erdôk, legelôk megfelelô karbantartását, erôforrásainak ésszeru felhasználását, ami biztosítja tulajdonosainak és egyben a közösségnek anyagi szükségleteinek megfelelô szintu kielégítését.
           Megismertem a Magyar Polgári Párt programját, úgy gondolom, tartalmazza mindazokat a tennivalókat, amelyek a város jelene és jövôje szempontjából fontosak, ezért jelentkeztem képviselônek. Meggyôzôdésem, hogy a változatosság képezi a komplex rendszerek fejlôdési folyamatának alapját, míg az uniformizálódás a stagnálásét és a romlásét, mint ahogy tapasztaltuk is.
           Nyugdíjas éveimet mindenképpen itthon tudom elképzelni.

Városunkért, otthonunkért közösen!

           – Miért jelöltette magát polgármesternek?
           – Húsz éve Gyergyószentmiklóson élek, itt dolgozom a boldog családommal együtt. Ezt a várost az otthonomnak tekintem, szeretem az itt élô embereket. Számomra nem közömbös, hogy a gyermekeim milyen környezetben nônek fel, milyen iskolába járnak, milyen oktatásban részesülnek, a város A pontjától B-ig milyen utakon jutnak el, milyen feltételek mellett, és fôként milyen közbiztonsági körülmények között. Vallom, hogy az engem és a családomat érintô problémák, hiányosságok, a szükségletek itt Gyergyószentmiklóson a közösségünk minden egyes tagját kivétel nélkül egyformán érintik. Képesnek érzem magam arra, hogy a legapróbbtól a legnagyobb kérdésig megoldásokat eszközöljek a felemelkedésünk érdekében, és ezt az indíttatást, majdan ennek a legkisebb hozadékát is meg akarom osztani Gyergyószentmiklós lakosságával. A hétköznapi munkám során vállalkozóként, szomszédként, barátként, ismerôsként, gazdálkodó emberként évek óta állandó közvetlen kapcsolatban vagyok a kisemberekkel. Ismerem a legégetôbb megélhetési gondjaikat, tudok azokról a problémáikról, bosszúságaikról, amelyek a mindenkori városvezetés felületes munkájából vagy tétlenségébôl, felületes döntéseibôl, felszínes cselekedeteibôl fakad.
           A jelölés gondolata évek óta foglalkoztat, nagyon nagy azoknak a száma, akik hisznek és bíznak bennem, biztatnak, támogatnak. Kézzel fogható, ellenôrizhetô bizonyíték erre, hogy a jelöltetéshez szükséges 1000 támogató aláírás helyett – minden kalapolás és különösebb kilincselgetések nélkül (mint ahogy ezt mondjuk oly sokszor itt Gyergyószentmiklóson), egy kis túlzással élve, pillanat alatt gyűlt össze 1400. Cselekedni, tenni akarok a városunkért, oda akarok hatni, hogy emelkedjen az életszínvonal, be akarom bizonyítani, hogy ez a város meg tudja kapni végre azt a sokkal többet, amelyre már rég érdemes.
           – Vett-e részt ezidáig tanácsülésen?
           – A helyi önkormányzat ülésein történtek lényegével tisztában vagyok az elektronikus média és az írott sajtó tudósításait követve. A munkám kapcsán, gyergyószentmiklósi lakósként mondhatom, minden lényegesrôl tudok, ami a helyi tanács hatáskörébe tartozik, a testület döntésének az eredménye, vagy nem. Konkrétan ez idáig nekem nem volt mit keresnem a tanácsüléseken, de azt gondolom, ismerôs az ülések hangulata, levegôje. Amint az idô beérik erre, lesz alkalmam üléselni, én hiszek abban, hogy június elseje után ez számomra bekövetkezik.
           – Konkrétan mit szeretne elérni városvezetôként?
           – Járható utakat, a legesôsebb idôben is túlélhetô mellékutcákat a város minden sarkában; olyan lakónegyedeket, ahol a szél nem kavarja az arcodba az út porát, a műanyag tasak nem emelkedik fel a füled mellé, olyan lakónegyedeket és köztereket, amelyeken mi és nem a kóborkutyafalkák szabják meg, hogy jobbra-e vagy balra térsz le az eredetileg kitűzött úti célod megközelítése idején; kutya-macska- piszok és mindennemű mocsoktól mentes zöldövezeteket; poharainkba tisztább, árban is elérhetôbb ivóvizet, a város területén mindenki számára egyformán elérhetô korszerű tanintézményeket; mindannyiunk egészsége érdekében akár szigorúság által megteremtendô köztisztaságot. Magyarán szólva, kékebb eget Gyergyószentmiklós fölé, a fejünk fölé, minden eddiginél zöldebb füvet, és e kettô közé mosolygós embereket, boldog és városára, önmagára büszke gyergyószentmiklósiakat.
           – Jelenleg mi a város legégetôbb problémája?
           – Abból indulok ki, hogy a mindenkori városvezetés és a lakosság között nem alakult ki egészséges, normális párbeszéd, olykor a minôsíthetetlenségig elfajult vagy el sem kezdôdött kommunikáció. Természetesen az ebbôl adódó bosszúságok, a közömbösség, az a tény, hogy egymás iránt nem vagyunk empátiával, nem tiszteljük egymást, nem nézünk fel arra, ha valaki valami érdemlegeset tesz le a közösség asztalára, az asztalunkra. Nem közeledünk egymáshoz szeretettel.
           – Hogyan lehetne kialakítani egészséges párbeszédet?
           – Tudom, hogy ezt a kérdést karakteres emberi tényezôk által alázattal és odafigyeléssel lehet megoldani. Pusztán úgy is, hogy emberi hangon szólítasz és hallgatsz meg bárkit, bármikor, akinek mondandója van, tanácsot vagy segítséget kér. Én nyitott vagyok az állandó párbeszédre, az építô jellegű kritikát szívesen hallgatom, és jellememnél fogva, ha kell, ami a szívemen, a számon alapon nem zárkózom el semmilyen körülmények között, semmilyen helyzetben sem a vélemény-nyilvánítás elôl.
           * * *
           Szombaton reggel fél nyolc és nyolc óra között gyülekeztek azok, akik a független polgármesterjelölt, Sztráti Lehel-János felhívására úgy gondolták, az általa fogadott autóbusszal indulnak Csíksomlyóra. Hamar megtelt a tömegközlekedési jármű, a pünkösdi búcsúra, a Szűzanyához igyekeztek. A polgármesterjelölt által biztosított szállítás teljesen ingyenes volt, a szimpatizánsok mellett a Szeretetkonyhán étkezô gyergyóiak közül is többen éltek a Sztráti Lehel-János adta lehetôséggel.
           Az induláskor ásványvizet, élelmiszert pakoltak a Szeretetkonyha jóvoltából az autóbuszra, melyen a jelölt maga is utazott.
(X)

A Magyar Polgári Párt Gyergyószentmiklósi Szervezetének választási programjából bôvebben

           Élhetô Gyergyószentmiklóst
           A lakónegyedek fűtésrendszerének korszerűsítése (olcsóbb fűtés):
           – elavult, hôveszteséges csövek cseréje, hôcserélô rendszerek a jobb kihasználás érdekében, tömbházak szigetelése (nap- és szél-energia hasznosítás a költségek csökkentése érdekében)
           – alapfeltétel: tulajdonosi társulások létrehozása a pályázási lehetôségekhez
           – hulladékfa, gallyak, ágak begyűjtése ellenérték fejében (erdôtakarítás), ezek felhasználása tüzelôanyagnak.
           Az ivóvíz-, szennyvíz- és esôvíz-csatornahálózat felújítása és kibôvítése:
           – a pályázaton elnyert 7 millió euró gyors és hatékony elköltése
           – tovább pályázni az uniós lehetôségekre, mivel ebbôl az összegbôl csak részben lehet megoldani a hálózat gondjait
           – ivóvízhálózat újratérképezése, esôvízcsatornáknak a kitisztítása és bôvítése.
           Köztisztaság:
           – több szemeteskuka az utcákra, kukák a tömbházaknál, utcaseprés
           – a kukázók és a kóbor kutyák távol tartása (bekerített kukák)
           – a kóbor állatok sorsának rendezése
           – a város takarításának megszervezése a lakók bevonásával
           – kukaelszállítási és ürítési felelôs (a szociális segélyezettek között felosztott térségek)
           – a város fokozatos portalanítása és locsolása.
           A közbiztonság erôsítése:
           – polgári védelem, jobb együttműködés a rendôrséggel.
           Legrendezettebb utca, tömbház, porta – verseny:
           – jutalmazás emléktáblával, adókedvezménnyel vagy kirándulással (testvérvárosba, annak városnapjaira – nyilvános dicséret).
           Parkolók kialakítása, a forgalom ésszerű megszervezése:
           – a város teljes forgalmának felmérése, ésszerű és szakszerű átszervezése
           – egyirányú utcák a negyedekben
           – tömbházak közötti területek ésszerű elosztása a park-játszótér és parkolóhelyek között
           – bekerített, bérletes parkolási lehetôség a tömbházlakók számára (akár zárt területen is, kétféle megoldás – lakattal zárva vagy személy által ôrizve).
           Az utak és járdák szakszerű és tervszerű javítása:
           – az aszfaltutak mihamarabbi járhatóvá tétele
           – ezek teljes felújítása csak a közművek felújítása illetve cseréje után, hosszúbérletű alapon szak-cégeknek kiadva
           – a földutak tervszerű, rendszeres javítása a város egész területén
           – járdák szélesítése és megosztása gyalogos és kerékpáros között.
           Egészséges környezet, tiszta levegô (parkosítás, utcák locsolása stb.):
           – a tömbháznegyedek közötti területek átalakítása játszótérnek, parknak
           – a járdák melletti zöldsávok bekerítése sövénnyel; gyepesítés és virágágyások kialakítása
           – a városi kertészet újraélesztése – szakemberek bevonásával
           – az arra alkalmas terek parkosítása, a meglévô parkok, zöld- övezetek állandó karbantartása.
           A Csíky kert visszaállítása eredeti formájába, szabadidôs parkká alakítása:
           – sétányok, tanösvények kiépítése a civil szervezetek segítségével
           – forgalom kizárása billenô akadállyal
           – tervszerű és szakszerű faültetés, parkgondozás.
           Cselekvô közösségeket
           A polgárok bevonása a várost érintô fontos döntések meghozásába és kivitelezésébe:
           – közvélemény-kutatás elvégzése a követendô fejlôdési irányról
           – a várost érintô fontos döntések közvitára bocsátása (fórum, szórólap stb.)
           – a városban élô szakemberek tudásának felhasználása a döntéshozatalban
           – a média felhasználása a lakossság és a városvezetés közti kommunikációban.
           A lakástulajdonosi szövetségek létrehozásának támogatása:
           – a sikertelen próbálkozások okainak felkutatása és kiértékelése
           – a tulajdonosi szövetségek létrehozása és működése szükségességének tudatosítása a lakosság körében
           – a legjobb és leghatékonyabb módszerek alkalmazása a szövetségek létrehozására, és azok támogatása
           – a feladatok leosztása személyekre és határidôk megszabása.
           A civil szervezetek és az önkormányzat közötti együttműködés intézményesítése:
           – a működô civil szervezetek feltérképezése
           – a civil szervezetekkel kapcsolatot tartó hivatali munkakör létrehozása
           – a közös tevékenységi irányelvek kidolgozása
           – a civil szervezetek bevonása a városi rendezvényekbe, valamint az általuk szervezett rendezvények támogatása és közös célként való kezelése
           A civil szervezetek pályázatainak támogatása (tanácsadás, önrész):
           – a pályázati lehetôségek figyelésében és pályázatok megírásában való aktív részvétel a hivatal pályázati szakértôje által
           – a hivatal és a civil szervezetek közös pályázati lehetôségeinek felkutatása és kivitelezése
           – a pályázatok támogatása önrész vállalása által a városvezetés részérôl.
           Civil szervezetek alakulásának ösztönzése:
           – a lakossági tanácsadó iroda felhasználása erre a célra is
           – tanácsadás a szervezetek jogi kérdéseiben
           – székhely és működési felület biztosítása.
(X)

Kacsó Sándor
Furcsa advent Gyergyóban

           A múlt, 1928
           A jelen 2008
           A kettô között nyolcvan év van, de helyezzük csak át a mába a múlt emlékeit!
           Czimbalmas Tivadar
           (folytatás az elôzô lapszámból)\
           Vagy akár Nyárádköszvényes. Pedig az a vidék szegényesebbnek látszik, mint itt ez a gyergyói. Itt szebbek a házak, nagyobbak, módosabbak az istállók. És cserepesek jórészt az épületek, szinte virítanak piros tetejükkel a falvakban a házak. Nálunkfelé több tán még a zsindelyes tetô, mint a cserépfödél. S van még minden faluban nem egy zsúpfödeles ház is. Csépléskor is vigyázni szoktak, hogy néhány kévének csak a fejét csapassák meg a géppel, nem eresztik egészen át rajta, hogy megmaradjon zsúpnak. Ezekbôl huzigálják ki aztán az asszonyok a szebb, fényesebb és töretlen fonnivaló szalmaszálakat, nyári kalapoknak. De ott nagy híre is van, ha valamelyik gazda banktól vesz fel kölcsönt s betábláztatja rá a házát! Legfeljebb egymástól kérnek kölcsön, ha tehenet vagy tulkot kell szerezni a másik, a megfélegesedett mellé. Ilyenkor fizetnek is „interest”, de legfeljebb tíz százalékot. S egymásnak! Ha ugyan nem szívességnek tekintik a „segítséget”, amelyet ma illôen viszonoznak, amikor a másik szorul meg valamiben. Legalábbis így volt régebben. No, legelsô lesz, ha hazamegyek, hogy utánanézek ennek a dolognak…
           Hanem most, amikor a könnyű és olcsó kölcsönökrôl példázott, fogadalmam ellenére sem állottam meg, hogy oda ne szúrjak:
           – Hát hiszen, ahogy itt tapasztalom, elég könnyen adták a kölcsönöket. Csak éppen nagyon drágán. Legalábbis eddig…
           – Tegyünk különbséget a könynyen és a könnyelműen között – felelt élénken. – Én könnyen sem osztogattam, könnyelműen még kevésbé. Felelôs vagyok a betétesek pénzéért, s tudatában vagyok a felelôsségemnek…
           Úgy bocsátott el, mint aki még hálás is, hogy ezt az utolsó mondatot – a sajtónak elmondhatta. Én azonban akkor már olyan újságírónak éreztem magam, aki részrehajlás nélkül hozza nyilvánosságra a rábízott nyilatkozatokat. Ennél az utolsó s önérzetesnek szánt mondatnál világosodott meg bennem a felismerés. Nem, ezek nem is bankárok! Ezek uzsorások. A legterméketlenebb szerepre kényszerítik a pénzt. Elveszik egyik kézbôl olcsón, s átadják egy másik kézbe drágán. S közben még ki is vonják az eredményes termelésbôl, pedig ez volna a pénz egyetlen haszos szerepe a társadalom életében…
           Hazafelé utamban kiugrottam a két vonatom közötti idôre Csíkszeredában. Pál Gábort kerestem fel. Csíki képviselôje a Magyar Pártnak ô is, lelkes, becsületes embernek ismertem, tudnia kellett a gyergyói helyzetrôl. Nem, nem a magas kamatokra akarom figyelmeztetni. Ha ezekrôl eddig nem értesült volna, akkor nem érdemli meg a képviselôséget. Hanem arra az erjedésre, amely a gyergyói népben ellene irányul. Ô is tagja annak a társaságnak, amely a bankok, a párt és az egyházi érdekek furcsa összefonódása következtében gyűjti maga alá a parazsat, feje fölé a viharfelhôt a tömegek indulatában. S ez az indulat nemigen tudja elkülöníteni a társaság tagjait a párttól és az egyháztól, amelyet akarva-akaratlan képviselnek. Ne is különítse, ez a helyes. Tegye csak felelôssé ôket, hadd ébredjenek rá, hogy valóban felelôsek.
           Szívesen fogadott. Azt hitte, udvariassági látogatást teszek, amit a megye képviselôje el is várhat egy ott portyázó újságírótól. Székely anekdotákkal akart szórakoztatni, de hamar elkomorult az arca, amikor megmondtam, hogy honnan jövök s miket tapasztaltam. Volt egy kis beszédhibája, egy, a harctéren kapott arclövés maradványa; ha valami izgalom érte, akkor jelentkezett észrevehetôen. Ilyenkor erôlködve lökött ki magából egy-egy szót. Most éppen így tett:
           – Én már – rrég megmondtam, figyelmeztettem ôket, hogy ez így tovább nem mehet, mert – megölik a népet…
           Eltettem magamban ezt a mondatát, úgy utaztam vissza Brassóba Csíkszeredáról.
           A riporter azért utazik, hogy utána a lapjában, mint valami asztalra, kiborítsa tarisznyája tartalmát. Elvárja ezt tôle a kiadó is, ezért vállalja az utazgatás költségeit. Ezúttal azonban hónom alatt szorongattam elôbb a tarisznyát, mielôtt kiborítottam volna. De hát nem tehettem el emlékbe a tartalmát, csak kipakoltam vele Füzi szerkesztônek: lám, mit szól hozzá, kezdhetnének vele valamit. Aztán hosszú beszélgetésben vitattuk meg, hogy mit, mennyit és mikor szedegessünk elô belôle. Helyeselte óvatosságomat: maradjunk meg most csak az általánosságok mellett, figyelmeztessük az illetékeseket, hogy mi forrik Gyergyóban. Akiknek a nevében beszélünk, megértik így is, és bátrabbak lesznek tôle. Azok meg, akik ellen beszélünk, igyekeznek majd úgy tenni, mintha nem róluk volna szó. Az ilyen emberek általában csak akkor hördülnek, ha egyenesen a tyúkszemükre hágunk. Vagyis ha néven nevezzük ôket. Ezt azonban gondosan elô kell készíteni. Be kell szervezni a „szövetségeseket” is; úgy, hogy aztán meg ne hátrálhassanak…
           Így születtek meg elsô riportjaim a székelyföldi bankuzsoráról. Füzinek igaza lett: akik ellen íródtak, azok valóban hallgattak, vagyis nem nyilatkoztak, nem cáfoltak, nem beszéltek vissza a nyilvánosság elôtt. Úgy tűnt, mintha visszhangtalanul hangzott volna el kiáltásom. De nem így történt. Gondoskodtak errôl azok, akik úgy érezték, hogy helyettük beszéltem Célzást olvastak ki minden írásomból, amelyben Gyergyóról, közbirtokosságról volt szó. Tapasztaltam ezt késôbb, amikor láttam, hogy rejtett értelmet tulajdonítottak a csíksomlyói búcsúról írott beszámolómnak is csak azért, mert azt írtam benne, hogy „közel huszonötezer ember vonult föl a Jézus-kápolnához”, s mert kiemeltem a gyergyóiakat így: „Legelôl a gyergyóiak mentek, élükön Alfaluval.” Hát persze, hiszen a dombot, amelyen a kápolna állott, Kálvária-dombnak is nevezték! Ilyen érzékenység mellett hogyne találtak volna célzásokat abban a riportomban, amelyben mindjárt a gyergyói beszámolók után arról adtam hírt, hogy Hodor Victor közigazgatási vezérfelügyelô javaslatot tett a kormánynak, vegyék állami kezelésbe a székelyföldi közbirtokosságokat. Azt hiszem, semmi túlzás nem volt a riport címében: Egész Székelyföldön végigvágott a rémület! Hiszen igaz, sok belsô viszálykodásra, erkölcsi eltévelyedésre, visszaélésre szolgáltat alkalmat a közbirtokossági vagyonkezelés, de mégiscsak ez az ottani székelyek igazi és úgyszólván egyetlen aratása. Az évenkint osztott vágterületet termelik ki, szeletelik a kis hegyi patakokra szerelt fűrészeiken deszkává s hordják azt szekereiken le Marosludasig is, hogy kukoricára, búzára cseréljék be. Mi lesz hát velük, ha ettôl a keresettôl is megfosztja ôket a liberális kormány? Hiszen akkor végképpen a bankok prédái lesznek, mind elárverezik ôket, még adósságaik kamatját sem tudják fizetni majd!
           Hodor vezérfelügyelô javalatáról Brassóba írtam meg a riportot, nem kellett utánamennem sehová. Sepsiszentgyörgyrôl szaladt be a tudósító: Málnáson vizsgált valamit a kormány kiküldöttje, ott jelentette be javaslatát, de tudja már Csíkszereda is, Székelyudvarhely is. A hírbôl magából persze még nem lett volna riport, de nekem már annyi felraktározódott értesülésem, tudásom, érzelmi anyagom volt a közbirtokossági ügyekrôl! Persze, ki kellett volna szállani újra Gyergyóba is, hogy a Füzi tanácsa szerint elôkészítsem a bankuzsora csattanós leleplezését. Készültem is, de annyi sürgetôbb feladat szaladt be, hogy a gyergyói s természete szerint napokat igénylô tartózkodásra nem maradt idô. Nyár elejéig nem is utaztam már többé oda, csak egyszer egy napra, a Görög Joachim temetésére, amelyen én képviseltem a Brassói Lapokat. De jelentôséget kapott ez a rövid látogatás is. László Dezsô lakásán találkoztam ott a temetés után Puskás Istvánnal újra. S tapasztaltam, hogy január elején írt cikkeim foglalkoztatják ám azokat is, akik ellen íródtak, bár úgy tesznek, mintha nem róluk volna szó. Pontosan úgy, ahogyan Füzi mondta volt. Úgy tett Puskás is. Az elhunyt nagyon szerény életmódjára hivatkozva jobb erkölcsöket kívánt a székelyeknek s egyszerűbb életmódot. Újra felhozta, hogy nyomban a bankba szaladnak kölcsönért, ha egy pár csizmára van szükségük.
           Ô kezdte, s én tudtam, hogy nekem beszél, ha nem is hozzám.
           – Ön tehát lehúzza a lábukról a csizmát? – kérdeztem kissé tán gúnyos hangon. Persze, ettôl kétértelművé és szinte állítássá vált a kérdô mondat. Így értette ô is. Elpirult, s élesen felelt:
           – Nem. Én csak azt mondom, hogy járjanak bocskorban a székelyek, ha csizmára nem telik!
           Sokat emlegetett szólás lett ebbôl nem sokkal késôbb, 1928 nyarának elején… De most még nem tartunk itt. Elôbb még másról kell beszélnem. Arról, hogy miért hagytuk szinte egy félévig erjedni a gyergyói hangulatot anélkül, hogy ebben valami számítás lett volna.

Erdélyi ezredek a világháborúban
Semmi kétség, hogy ennek az új, hatalmas vörös hadseregnek Románia elleni támadása fényesen és döntôen sikerül, mert a székelyek hazájukat, a székelyföldet vissza akarták foglalni és harci vágyuk szinte fékezhetetlen volt. Erdély visszafoglalása azonban ebben az esetben egy másik, végzetes szerencsétlenséget zúdított volna hazánkra és Európára, a kommunizmust. Ezt könnyű elképzelni. A gyôzelmes magyar kommunizmust követi Románia összeomlása és könnyű bolsevizálása, hiszen tudjuk, hogy a bojárellenes hangulat Romániában igen erôs volt és a Dnyeszter mentén már ott állottak az orosz bolsevisták. Ha ezekkel Kun Béla kezet foghat, Erdélyt egész Magyarországgal a Szovjethez csatolhatja. Kun Béla hatalmát és befolyását ily gyôzelemmel hihetetlen módon megerôsítheti. Ismert dolog, hogy ezidôben Moszkva ezen ügynökének szeme elôtt a világforradalom terjesztése lebegett és a cél eléréséhez a talaj körülöttünk általában nagyon kedvezô volt. Itáliában a munkásság többféle veszedelmes sztrájkokat rendezett. Németországban véres spartakus-harcok folytak. Ausztria féligmeddig bolsevista volt. Lengyelországban eredményesen működött a bolsevista propaganda. Angliában is voltak veszedelmes nagy sztrájkok. Így Kun Béla hatalomban gyarapodva, megerôsödve, még ma is kezében tarthatná Magyarország kormányát és ennek következményeként Közép-Európa, de talán egész Európa bolsevista lenne…
           Gróf Andrássy Gyula említi egy tanulmányában, hogy Kun Béla hatalomra jutásától kezdve mindvégig ragaszkodott ahhoz, hogy a dunai népek tanácsköztársaságaiból konföderációt alkosson és ezt szoros kapcsolatba hozza Szovjet-Oroszországgal. A prágai és bécsi kommunista mozgalmak pénzelésével, az osztrák és cseh tanácsköztársaság felállításával akarta ezt elérni. A tót tanácsköztársaságot ô maga kiáltotta ki, amikor egy – a székely hadosztálytól elszakadt – tüzérezred a cseheket Miskolcról kiűzte.
           Mindez nem következhetett be, mivel a székely hadosztály nem csatlakozott Kun Béla rendszeréhez. Ennek következtében a székely hadosztálynak – legalább is egyelôre – le kellett mondania arról a szándékáról, hogy a románokat megtámadja. Ebbôl keletkezett azután az az elhatározás, hogy elôbb Kun Béla bolsevizmusát kell megbukatnia, mert elsôsorban ez akadályozza Erdély visszaszerzésében. Kun Béla uralmának megbuktatását azonban a székely hadosztály egyedül és nem a románokkal társulva, akarta keresztülvinni. A székelyek nem tehették meg, hogy a románokkal együtt forduljanak Kun Béla ellen, egyrészt a románok és székelyek között tátongó nagy nemzeti ellentét miatt, másrészt azért, mert ha tényleg együtt mentek volna a románokkal Kun Béla bolsevizmusa ellen, ez a jövôre nézve végzetesen ferde és visszás helyzetet teremtett volna a magyarországi magyarok és a székely magyar testvérek között.
           Ezt tenni lehetetlennek tartottam.
           A románok, valamint az entente is jól tudták, hogy a székely hadosztály bolsevistaellenes, és hogy a székely hadosztály Kun Béla bolsevizmusa ellen akar fordulni. Ezt a szándékot ki is nyilatkoztattuk hadikövetünk útján Maniunak és Aradon Gondrecourt francia tábornoknak. Hogy a székely hadosztály Kun Béla rendszerének megbuktatását nem tudta teljesen és végérvényesen keresztülvinni, annak oka az volt, hogy a hadosztálynak eme szándéka a románok nagyratörô terveit és imperialisztikus céljait alaposan keresztezte.


                                       Kisasszony
Az öt legjobb bôrfeszesítô tipp

           A bôr feszessége elsôsorban az életmódon múlik. És a kilók számától függetlenül mindenkit érint, különösen egy fogyókúra után. Mindenképpen érdemes erre is odafigyelni, hiszen lehet, hogy leadtad a felesleget, amit terveztél, de ha lóg a bôröd, akkor nem leszel sokkal vonzóbb.
           Gondoltunk azokra is, akik nem fogyókúra után szeretnének feszesedni, hiszen egy vékony nô bôre is lehet puha és rugalmatlan.
           1. Kerüld a hirtelen fogyást!
           Amikor fogyni kezdesz, akkor tested térfogata összemegy, kisebb leszel. A bôr lassan követi ezt a változást, sokkal lassabban a leadott kilóknál. Ennek eredménye, hogy úgy fogsz kinézni, mint akinek nagy a bôre. Sok nô, aki hirtelen szabadult meg a súlyfeleslegtôl, azt kívánja, bárcsak maradt volna inkább rajta egy-két kiló plusz. A plasztikai sebészeteken végzett gyakori műtét, amikor a testre szabják a bôrt.
           Ha el akarod kerülni, hogy a bôröd elveszítse tartását, ráncos legyen, akkor olyan fogyókúrát válassz, ami lassú, de biztos. Így a bôröd is követni tudja a test változását.
           A feszesítô krémek itt mit sem érnek, hiszen csak a felszínt kapargatják. Persze nem ártasz velük, sôt, de ne várd, hogy a drasztikus fogyókúra bôrre gyakorolt hatását ki tudod velük küszöbölni.
           2. Mozgás
           Ha vékony vagy, akkor a bôr rugalmasságát mozgással tudod megôrizni. A vékony nôk bôre sokkal kevésbé rugalmas, mint a némi felesleggel rendelkezô társaiké, mivel nincs kellôképpen kipárnázva. Ez leggyorsabban az arc két oldalán jelenik meg. Fontos, hogy tornázz, és izmokat építs, amikre rá tud feszülni a bôröd.
           Ha két hónapon keresztül heti két napot tornázol, akkor eltűnnek a lógó pofazacskók, az arcod kikerekedik, és a melleid sem fognak lógni.
           3. Feszesítô étkek
           Figyelj arra, hogy a három bôrfeszesítô étek ne maradjon ki egy napodból sem. Ez a víz, a telítetlen zsír és a C-vitamin.
           A dehidratált bôr elveszíti rugalmasságát, petyhüdtté válik, míg a nedvességgel megfelelôen ellátott felhám feszes és egészséges. Azonban a bôrt elsôsorban belülrôl kell hidratálni, nem pedig kívülrôl. Napi 2 liter folyadékot fogyassz el, ha nem akarsz erôtlen bôrt. Ha ennek harmada zöldtea, akkor már a ránctalanításról is gondoskodtál, hiszen a zöldtea tele van antioxidánsokkal, amik lekötik a szabadgyököket. Amúgy is jó, ha lédúsan táplálkozol, tehát magas víztartalmú ételeket fogyasztasz.
           A zsír mostanában nagy mumus, és hajlamosak vagyunk megfeledkezni róla, hogy a zsírok fontosak is lehetnek. Az egészséges bôr szempontjából mindenképpen. Ha a bôrben nincs elég olaj, illetve zsír, akkor hamar ráncosodik és megereszkedik. Figyelj arra, hogy mindennap egyél valamilyen telítetlen zsírban gazdag olajat. Persze ne kanállal. Elég, ha teszel egy kicsit a salátádra.
           A bôr feszességéért a kollagén a felelôs. Ez az anyag adja a bôr és az ízületek rugalmasságát. A kollagénfehérjék szintéziséhez elengedhetetlen a C-vitamin. A felnôttek napi szükséglete 60 mg. Ez dohányzók esetében akár a háromszorosa is lehet, mivel a nikotin közömbösítésében is részt vesz. A legjobb C-vitamin forrás a zöldpaprika, a savanyúkáposzta, illetve a kivi és a citrusfélék.
           4. Szôlômagolaj
           A szôlômagolaj a leghatékonyabb bôrfeszesítôk között szerepel. A szôlô magját a szervezet nem tudja megemészteni, így csak préselve juthatunk hozzá a benne található értékes tápanyagokhoz. A szôlômag olaja halványsárga, nem erôs illatú olaj. Minden bôrtípusnak jót tesz.
           Megelôzi a bôr korai öregedését, képes a kollagén-szöveteket regenerálni, növekedésüket stimulálni, a petyhüdt bôr állapotát javítani. A bôrbe könynyen és gyorsan felszívódik, különösen alkalmas a száraz bôr ápolására.
           Az aromaterápiában hordozóolajnak használják ezt a semleges illatú olajat, hogy az illóolajokat így juttassák a bôrbe. Ha te is szeretnél saját aromaterápiás olajat, akkor csak jó minôségű, lehetôleg bio besorolású szôlômagolajba tedd az illóolajokat. 100 ml-hez maximum 30 cseppet.
           Pakolásként is használhatod. A megtisztított arc- és dekoltázsbôrre vidd fel az olajat, majd mosd le 20 perc után. Hetente kétszer is felteheted ezt az egyszerű pakolást.
           5. Bôrgyilkosok
           Nem lehet kikerülni a károsító hatásokat sem. Hiszen hiába eszel meg mindent, hogy a bôröd feszes legyen, ha mellette a bôrt károsító szokásaid is vannak.
           Az elsô helyen a dohányzás áll. Mint ahogy fent említettük, a nikotin lebontásához C-vitamin kell. A szervezet elôbb mindig a károkat semlegesíti, és csak utána fordít figyelmet a felépítô folyamatokra. Így a dohányzással szinte az összes szervezetbe jutott C-vitamint elhasználod.
           A napfény hatására a bôr megereszkedik, sôt a narancsbôr tünetei is látványosabbak lehetnek. Bár most senki nem napozik, a szolárium hasonló hatással van a bôrre. A megereszkedett kötôszövet laza bôrt eredményez.
           Szintén bôrlazító hatása van a hosszú, forró fürdôknek. Inkább válaszd a zuhanyzást. Ha bátor vagy, akkor a hideg-meleg váltózuhanyt.

Boros csirke paprikával és paradicsommal

           Hozzávalók:1 kg csirkecomb és -mell vegyesen, 3 db zöldpaprika, 3 db paradicsom, 1 dl fehérbor, 3 gerezd fokhagyma, majoranna, bors, só, olaj.
           Elkészítés: Forró olajban a csirkehúsokat megpirítjuk (nem sózzuk), melegen tartjuk. Ebben a forró olajban a darabokra vágott paprikát, paradicsomot és fokhagymát megdinszteljük (ekkor levet ereszt). Ezután beletesszük a húst, a bort ráöntjük (önthetünk hozzá még kb. 1 dl vizet), fűszerezzük (a felsoroltakon kívül még, amit találunk otthon), majd kb. fél órán át fedô alatt fôzzük. Petrezselyemzölddel megszórjuk, köretként rizst kínálunk.

                     Egészség

Megmérgezzük magunkat?

           Minden tizedik európainak baj van a veséjével. Lehet, hogy Ön is közéjük tartozik? A betegség könnyen, gyorsan felismerhetô, és megfelelô kezeléssel megelôzhetô a dialízis vagy veseátültetés. Olvassa el, mit kell tennie!
           Csak egy vérvizsgálat kell
           Ha már évek óta nem végeztek önnél laborvizsgálatot, akkor legközelebb, ha a háziorvosánál jár, kérjen beutalót vér- és vizeletvizsgálatra. Ha családjában van már vesebeteg, akkor évente ismételtesse meg – ezt ajánlják a szakemberek.
           A vese bab alakú, páros, ökölnagyságú szerv, szerepe, hogy kiürítse a szervezetben feleslegessé vált vizet és a benne oldható anyagokat, különbözô sókat és anyagcseretermékeket.
           Nagyrutin során azt ellenôrzik, hogy a vizeletben van-e albumin, illetve kreatinin. Ha van, akkor az a vese és az érrendszer megindult károsodására utal. Az albumin fehérje. Ha megjelenik a vizeletben, akkor az vesebetegségre utal. A kreatinin az izmokból származó fehérjelebomlási termék, mely a vesén keresztül távozik a szervezetbôl. Emelkedett szintje a veseműködés elégtelenségét mutatja.
           Ha idejében kiderül a baj, akkor diétával jól karbantartható a betegség, és nem lesz szükség egyéb beavatkozásokra.
           Ha azonban késôn derül ki a vesekárosodás, akkor dialízisre lehet szükség. Végleges megoldást pedig csak a veseátültetés hozhat. Magyarországon körülbelül félmillió embernek van problémája a veséjével, de csak töredékük fordul idôben orvoshoz.
           Vesekárosodás – tünetek nélkül
           A vesebetegség 10–20 év alatt alakul ki, és ezalatt semmilyen figyelmeztetô jelet nem tapasztal a beteg. Amikor panaszaival orvoshoz fordul, akkor már nagyon rossz a vesék állapota.
           Akinek régóta magas a vérnyomása vagy cukorbeteg, esetleg elhízott, illetve dohányzik, annál a vesebetegség szinte elkerülhetetlen. Minél több a rizikófaktor, annál biztosabb, hogy hamarosan károsodnak a vesék.
           Veséink mindennap 200 liter vért szűrnek át és tisztítanak meg, ha tönkremennek, akkor a szervezet nem képes méregteleníteni, és a beteg meghal.
           Tapasztalatok szerint a krónikus veseelégtelenségben szenvedôk 90 százaléka felismeretlen marad, tehát túl késôn kerül orvoshoz, esetleg más betegségek kivizsgálásakor derül fény arra, hogy a vesék gyakorlatilag a leállás határán vannak.
           A veseprobléma – az úgynevezett beszűkült vesefunkció – megsokszorozza más betegségek kockázatát: több mint tízszeresére növeli az idô elôtt bekövetkezô szív- és érrendszeri eredetű halálozást. Ezért a legtöbb felismeretlen beteg szív- és érrendszeri betegség miatt hal meg, még mielôtt eljutna a végstádiumú veseelégtelenség állapotába. Pedig ha a veseelégtelenséget idôben felfedezték volna, elkerülhetô lett volna az infarktus vagy a szélütés.
           Ahogy a vesebetegség súlyosbodik, úgy jelentkezik egyre több tünet: fáradtság, zavarodottság, gyengeség, légszomj és a test általános megdagadása, habzó, véres, esetleg teaszínű vagy zavaros vizelet, illetve a vizelés gyakoriságának a megváltozása. A becslések szerint 2015-re a világon 36 millió embernek lesz krónikus vesebetegsége.
           (folytatjuk)

                     Sport

Labdarúgás
Hétközben gyôzött a Gyergyói Jövô

           Május 7-én, szerdán délután pótolták a IV. Liga Hargita megyei csoportjában korábban, a 27. fordulóban, elnapolt bajnoki mérkôzést Gyergyószentmiklóson. A várakozásoknak megfelelôen a hazai pályán játszó gyergyói csapat diadalmaskodott. A bajnoki mérkôzés eredménye: Gyergyószentmiklósi Jövô – Csíkszeredai ISK 2–0 (0–0). Gólszerzôk: Scurtu Florin (46.) és Bakos Csaba (67.).
           Az elmúlt hét végén (szombaton és vasárnap) a IV. Liga Hargita megyei csoportjának 28. – utolsó – fordulójában a következô eredmények születtek. Keleti-Csoport: Csíkszentmihály – Gyimesközéplok 3–0 (meg nem jelenés). Balánbányai Csíkszeredai ASA – Gyergyószentmiklósi Jövô 3–1 (2–0). Gólszerzôk: Mitocaru Ciprian (17.), Drian Mirel (43.), Ronţu Dorin (75.), illetve Bakos Csaba (76.). A Csíkszeredai ISK – Csicsó mérkôzést május 14-én, szerdán délután rendezték. Május 18-án, vasárnap 17 órától a Csicsó – Tölgyes mérkôzés kerül lejátszásra.
           A Nyugati-Csoport múlt heti eredményei: Székelykeresztúr – Farcád 3–1 (2–0). Gólszerzôk: Dobribán Róbert (28. és 75.), Fodor Attila (20.), illetve Simó Péter (40.). Alsósófalva – Udvarhelyi Roseal 3–1 (1–1). Gólszerzôk: Veres László (47. és 63.), Molnár Zoltán (43.), illetve Molnár Károly (31.). Parajd – Székelyszentmihály 1–1 (0–0). Gólszerzôk: Fülöp Attila (86.), illetve Kovács Sándor (71.). A Nyugati-Csoportban május 18-án, vasárnap 17 órai kezdettel az Alsósófalva – Székelyszentmihály mérkôzés kerül lejátszásra.
           A Nyugati-Csoport rangsorában: 1. Szentegyháza 55 pont, 2. Parajd 46 pont, 3. Farcád 33 pont, 4. *Udvarhelyi Roseal 27 pont, 5. Keresztúr 21 pont, 6. Alsósófalva 19 pont, 7. Székelyszentmihály 19 pont. *Az Udvarhelyi Roseal csapata 13 ponttal büntetve.
           A megyei bajnokság döntôjének elsô összecsapásán – a Keleti- és a Nyugati-Csoportok gyôzteseinek párharca – május 17-én, szombaton 17 órai kezdettel a Szentegyháza – Balánbányai Csíkszeredai ASA mérkôzést rendezik. A visszavágóra egy héttel késôbb kerül sor.
           Idôközben eldôlt, hogy Hargita és Kovászna megye bajnokcsapatai egymás ellen játszanak osztályozót a III. Ligába kerülésért. Errôl a Román Labdarúgó Szövetség vezetôsége döntött. A két megye IV. Ligás bajnokságának gyôztesei május 31-én, szombaton Bákóban lépnek pályára. Az osztályozó mérkôzés kezdési idôpontja: 17.30 óra.
           Románia-kupa
           A 2008/ 2009-es labdarúgó Románia-kupa Hargita megyei szakaszának elsô nyolcaddöntôjében: Farcád – Szentegyháza 0–5 (0–4). Gólszerzôk: Lôrincz István (7.), Trinfuly Sándor (23.), Knobloch Zoltán (29.), Gergely Tibor (35.), Mag Árpád (86.). Szerdán, május 14-én délután rendezték a Csíkszentmárton – Balánbányai Csíkszeredai ASA mérkôzést. A megyei szintű Románia-kupa nyolcaddöntôjének további műsora: Szentdomokos – Tusnádi Piliske, Vasláb – Gyergyószentmiklósi Jövô, Csíkszentgyörgy – Csíkszentmihály, Udvarhelyi Sporting – Udvarhelyi Roseal és Székelyszentlélek – Székelyszentmihály. A fenti mérkôzéseket május 17-én, szombaton 17 órai kezdettel rendezik.
           * A megyei teremlabdarúgó-bajnokság legutóbbi eredménye: Udvarhelyi Infopress – Udvarhelyi Gimi 5–3. A rangsorban: 1. Udvarhelyi Infopress 14 pont, 2. Keresztúri Egyesülés 12 pont, 3. Udvarhelyi Gimi 10 pont, 4. Udvarhelyi UH 7 pont, 5. Csíki Siculum 0 pont.
           * Az ifjúsági bajnokságok legutóbbi eredményei. C-csoport: Szentegyháza – Start 1–3. A gyôztes csapat a 3. helyen zárta a bajnokságot. A D-korosztályon belüli Nyugati-Csoportban: Homoródalmás – Csíkszeredai Siculum 0–8. A csoport végsô rangsorában: 1. Budvár 29 pont, 2. Csíki Siculum 21 pont, 3. Udvarhelyi ISK 15 pont, 4. Csíki ISK 9 pont, 5. Homoródalmás 0 pont. A Keleti- és a Nyugati-Csoportok gyôzteseinek a megyei döntô viszszavágóján: Székelyudvarhelyi Budvár – Gyergyószentmiklósi Elite 3–5. Ebben a korcsoportban a Gyergyói Elite csapata képviseli majd Hargita megyét az országos szakaszon. A Keleti-Csoport 3. helyéért lejátszott találkozón: Csíkszeredai Siculum – Csíkszeredai ISK Balánbánya 3–0. Az ifjúsági F-csoportban legutóbb a következô eredmények születtek: Maroshévíz – Balánbánya 4–0, Balánbánya – Udvarhelyi ISK 0–3, Maroshévíz – Udvarhelyi ISK 0–2.
           * Május 17-én, szombaton 10 órai kezdettel Csíkszeredában, a Siculum otthonában, rendezik az F-csoportban érdekelt csapatok számára az élmezôny (elit) soronlévô mérkôzéseit. A következô műsor szerint mérkôznek: Csíkszeredai Siculum – Székelyudvarhelyi Roseal, Roseal – Gyergyói Elite és Siculum – Gyergyói Elite. A korcsoport vigaszágán érdekelt csapatoknak május 17-én, szombaton 12 órától Balánbányán rendeznek körmérkôzéses tornát. A párosítás: Balánbánya – Maroshévíz, Maroshévíz – Udvarhelyi ISK, Balánbánya – Udvarhelyi ISK.
           * A Fegyelmi Bizottság legutóbbi döntése értelmében az elsô meg nem jelenés miatt Gyimesközéplok csapatát 250 lejre büntették. Szintén meg nem jelenés miatt a Balánbányai Bányász ISK (ifjúsági D-csoport) csapatát 150 lejjel büntették, és nem vehetnek részt a visszavágón. Kilenc sárga lap begyűjtése miatt Mezei Róbertet (Parajd) 195 lej büntetés kifizetésére kötelezik. Négy sárga lap miatt Csender Szabolcsot (Farcád) 65 lejes büntetéssel sújtották. Szintén négy sárga lap begyűjtése miatt Szabó Zoltán (Székelyszentmihály) egy fordulóban nem léphet pályára, és 65 lej büntetést kell fizessen. A keresztúri Bilibók Zoltán és Lévai József (Székelyszentmihály) játékjogát egy-egy fordulóra felfüggesztették, és fejenként 55 lej büntetést kell fizessenek.

Labdarúgás/ Iskolások
Erdélyi Gyermekfoci Kupa

           Idén 6. alkalommal rendezték meg az Erdélyi Gyermekfoci Kupa döntôjét Csíkszentdomokoson. A kiírás szerint Hargita és Kovászna megyei V–VI., illetve VII–VIII. osztályos tanulókból álló diákcsapatok mérkôztek. A Kovászna megyeiek azonban nem voltak jelen, mert ugyanakkor zajlottak az egységes dolgozatírások.
           Az immár hagyományos rendezvény fôvédnöke és hírnévnövelôje az Aranycsapat egykori jobb hátvédje, Buzánszky Jenô, aki minden évben megtiszteli jelenlétével a tornát. A szentdomokosi tornára korosztályonként 8–8 csapat jutott ki a helyi szakaszok után. A döntô torna csoportmérkôzéseit május 7-én, szerdán rendezték. A találkozók 2x20 percet tartottak. A játékvezetôk Deák Ferenc és Csutak Lóránt D-divíziós bírók voltak. A csapatösszetétel 5+1 volt, a találkozók 40x20 méteres pályán zajlottak.
           Eredmények. V–VI. osztályosok. A-csoport: gyergyószentmiklósi Fogarassy Mihály iskola – gyimesfelsôloki Szent Erzsébet Gimnázium 3–4, Gyergyószentmiklós – székelyudvarhelyi Orbán Balázs iskola 2–1, karcfalvi Mártonffy György iskola – Gyergyószentmiklós 0–2, Felsôlok – Udvarhely 4–2, Karcfalva – Udvarhely 1–2 és Felsôlok – Karcfalva 1–3.
           A csoport végeredménye: 1. Gyimesfelsôlok 6 pont (gólarány: 9–8), 2. Gyergyószentmiklós 6 pont (7–5), 3. Udvarhely 3 pont, 4. Karcfalva 3 pont.
           A B-csoport eredményei: csíkszeredai Petôfi Sándor iskola – csíkszentkirályi Vitos Mózes iskola 2–1, szentdomokosi Márton Áron iskola – dánfalvi Petôfi Sándor iskola 4–3, Dánfalva – Szentkirály 4–2, Csíkszereda – Szentdomokos 4–0, Szentdomokos – Szentkirály 2–2 és Csíkszereda – Dánfalva 2–2.
           A csoport rangsorában: 1. csíkszeredai Petôfi Sándor iskola 9 pont, 2. Szentdomokos 4 pont, 3. Dánfalva 3 pont, 4. Szentkirály 1 pont.
           VII–VIII. osztályosok. A-csoport: dánfalvi Petôfi Sándor iskola – csíkszentimrei Arany János iskola 1–1, gyimesfelsôloki Szent Erzsébet Gimnázium – Gyergyóújfalu 0–0, Dánfalva – Felsôlok 2–3, Szentimre – Újfalu 1–0, Szentimre – Felsôlok 3–1 és Dánfalva – Újfalu 3–1. A csoport rangsorában: 1. Szentimre 7 pont, 2. Gyimesfelsôlok 4 pont (4–5), 3. Dánfalva 4 pont (6–5), 4. Újfalu 1 pont.
           A B-csoport eredményei: csíkszentdomokosi Márton Áron iskola – csíkszeredai József Attila iskola 0–1, madarasi Kiss Ferenc iskola – gyergyóremetei Fráter György iskola 1–1, Szentdomokos – Madaras 0–1, Csíkszereda – Remete 2–0, Csíkszereda – Madaras 3–0 és Szentdomokos – Remete 0–1.
           A csoport végeredménye: 1. csíkszeredai József Attila iskola 9 pont, 2. Gyergyóremete 4 pont (2–3), 3. Madaras 4 pont (2–4), 4. Szentdomokos 0 pont.
           Egyenlô pontszám esetén az egymás elleni eredmény számított, és ha ez sem volt döntô, akkor a jobb gólkülönbséget vették figyelembe.
           Csütörtökön, május 8-án a csoportok elsô két-két helyezettjei vettek részt a helyosztókon. Eredmények.
           V–VI. osztályosok. A 3. he- lyért: gyergyószentmiklósi Fogarassy Mihály iskola – szentdomokosi Márton Áron iskola 2–1. Gólszerzôk: Nagy és Czimbalmas, illetve Máton. A döntôben: csíkszeredai Petôfi iskola – Gyimesfelsôlok 4–1 (2–0). Gólszerzôk: Csürös 4, illetve Tankó.
           VII–VIII. osztályosok. A 3. helyért: gyergyóremetei Fráter György iskola – Gyimesfelsôlok 2–1. Gólszerzôk: Ferencz és Borbély, illetve Bodor. A döntôben: csíkszeredai József Attila iskola – Csíkszentimre 2–1 (0–1). Gólszerzôk: Farkas és Okos, illetve Balló.
           A torna fôvédnöke a 84. életévében járó, jó egészségnek örvendô Buzánszky Jenô – az Aranycsapat hátvédje volt – aki a korábbi öt tornát megtisztelte jelenlétével, és ezúttal is ellátogatott Szentdomokosra. A korosztályok gyôztesei a Budapesten sorra kerülô döntôn bizonyíthatják rátermettségüket.

Jégkorong
Vezetôségi gyűlés városunkban

           Május 7-én, szerdán Gyergyószentmiklóson tartott gyűlést a Román Jégkorong Szövetség vezetôsége. A Maros Szállóban sorra került tanácskozáson a szövetségi büró jóváhagyta az elmúlt idény gyermek- és ifjúsági bajnokságainak végeredményét, és meghallgatta a világbajnoságokon való részvételrôl szóló beszámolókat. A vezetôség feltételes módon jóváhagyta az Ice Magic Buzău Sportklub felvételét tagjai közé, a moldvai együttesnek ugyanis nincs még minden működéshez szükséges engedélye rendben. A különféléknél napirendre került a négy legjobb hazai együttesnek, a Csíkszeredai Sportklub, a HC Csíkszereda, a Bukaresti Steaua és a Gyergyószentmiklósi Progym a magyar bajnokságban való részvétele. A szövetség vezetôsége és a klubok képviselôi egyaránt soknak találták a csapatonkénti 3–3 millió forintos részvételi díjat, ezért elhatározták, hogy tárgyalásokat folytatnak a magyar szövetséggel az összeg csökkentése érdekében. Elsô lépésként a szövetség vezetôsége és a klubok egy átiratban fejtik ki véleményüket ezzel kapcsolatban, majd a két szövetség vezetôsége Kanadában, az A-csoportos vébével egy idôben zajló hokikongresszus szabadnapján ül le tárgyalni.

Jégkorong/ Divízió I
Ismertté váltak az ellenfelek

           A hét elején eldôlt, hogy Románia felnôttjégkorong-válogatottja melyik csoportban, illetve milyen ellenfelek ellen lép pályára a jövô évi Divízió I-es világbajnokságon. A romániai válogatott 2009-ben a Divízió I-es világbajnokságon az elitbôl most kiesett Olaszország mellett Ukrajna, Lengyelország, Nagy-Britannia és Hollandia legjobbjaival mérkôzik. A felsorolt válogatottakat a B-csoportba sorolták. Elsô ránézésre megállapítható, hogy nagyon erôs válogatottak – olasz, ukrán és lengyel – kerültek ebbe a csoportba. A másik két ellenfél, nevezetesen Hollandia és Nagy-Britannia sem könnyű eset, hisz ez a két válogatott bármikor, bármelyik nemzeti csapatot legyôzheti. A romániai válogatott elôreláthatóan a kiesés elkerüléséért küzd majd.
           A Divízió I-es világbajnokság A-csoportjába a következô válogatottak kerültek: Szlovénia (a héten befejezôdô kanadai vb-n estek ki a legjobbak közül), Kazahsztán, Japán, Litvánia, Horvátország és Ausztrália. A világbajnokságok helyszíneirôl a kanadai világbajnokság végén dönt a Nemzetközi Jégkorong Szövetség (IIHF).

Jégkorong/ Világbajnokság
Szlovénia és Olaszország kiesett

           Május 7-én, szerdán az utolsó csoportmérkôzéseket rendezték a Kanadában zajló elitcsoportos világbajnokságon.
           Eredmények: Svédország – Svájc 2–4 (1–2, 0–0, 1–2), Finnország – Szlovákia 3–2 (2–2, 1–0, 0–0), Franciaország – Fehéroroszország 1–3 (1–1, 0–1, 0–1) és Norvégia – Németország 3–2 (0–1, 1–1, 2–0).
           A csoportok végsô rangsorai. A-csoport: 1. Svájc 9 pont, 2. Svédország 6 pont, 3. Fehéroroszország 3 pont, 4. Franciaország 0 pont. B-csoport: 1. Kanada 9 pont, 2. Egyesült Államok 6 pont, 3. Lettország 3 pont, 4. Szlovénia 0 pont. C-csoport: 1. Finnország 8 pont, 2. Norvégia 4 pont, 3. Németország 3 pont, 4. Szlovákia 3 pont. D-csoport: 1. Oroszország 8 pont, 2. Csehország 7 pont, 3. Dánia 3 pont, 4. Olaszország 0 pont. A csoportokból az 1–3. helyezettek a középdöntôbe jutottak (az E- és F-csoportokba), a csoportok utolsó helyezettjei – az alsóházi találkozókon – a kiesés elkerüléséért mérkôztek a G-csoportban.
           A középdöntô csoportbeosztása
           E-csoport: 1. Svájc 6 pont, 2. Oroszország 5 pont, 3. Csehország 4 pont, 4. Svédország 3 pont, 5. Fehéroroszország 0, 6. Dánia 0 pont.
           F-csoport: 1. Kanada 6 pont, 2. Finnország 5 pont, 3. Norvégia 4 pont, 4. Egyesült Államok 3 pont, 5. Németország 0 pont, 6. Lettország 0 pont.
           A május 8-án, csütörtökön elkezdôdött középdöntôben: Svédország – Dánia 8–1 (2–0, 2–0, 4–1), Kanada – Norvégia 2–1 (1–0, 0–1, 1–0), Svájc – Csehország 0–5 (0–1, 0–3, 0–1), Egyesült Államok – Németország 6–4 (3–2, 1–1, 2–1). Május 9-én, pénteken: Finnország – Lettország 2–1 (0–1, 1–0, 1–0), Oroszország – Fehéroroszország 4–3 (0–2, 1–0, 2–1, 0–0, 1–0) – hosszabbítás és büntetôlövések után. Az elsô alsóházi mérkôzéseken: Szlovénia – Szlovákia 1–5 (0–1, 1–4, 0–0), Franciaország – Olaszország 3–2 (1–1, 1–0, 1–1).
           Május 10-én, szombaton: Csehország – Fehéroroszország 3–2 (0–1, 1–0, 1–1, 0–0, 1–0) – hoszszabbítás után büntetôkkel, Németország – Kanada 1–10 (0–4, 0–5, 1–1), Oroszország – Svédország 3–2 (0–1, 1–1, 2–0). Az alsóházi találkozókon: Szlovákia – Szlovénia 4–3 (1–0, 2–2, 0–1, 0–0, 1–0) – hosszabbítás után büntetôkkel; Olaszország – Franciaország 4–6 (1–2, 1–1, 2–3). A második alsóházi találkozók után eldôlt, hogy a szlovákok és a franciák is egyaránt 2–0 arányban nyerték a két gyôzelemig tartó párharcokat. Úgy a szlovákok, mint a franciák a legjobbak között maradtak, a vesztes szlovénok és az olaszok kiestek, így jövôre a divízió I-es világbajnokságon szerepelhetnek. 2009-ben az olaszok és a szlovénok helyét a világelitben a nemrég feljutott osztrák és magyar nemzeti válogatottak töltik ki.
           Május 11-én, vasárnap: Norvégia – Lettország 1–4 (1–2, 0–1, 0–1), Dánia – Svájc 2–7 (0–2, 0–3, 2–2), Finnország – Egyesült Államok 3–2 (0–0, 0–2, 3–0), Svédország – Csehország 5–3 (0–0, 2–2, 3–1).
           Május 12-én, hétfôn: Egyesült Államok – Norvégia 9–1 (3–0, 3–1, 3–0), Svájc – Oroszország 3–5 (0–3, 0–1, 3–1), Kanada – Finnország 6–3 (2–1, 2–0, 2–2), Fehéroroszország – Dánia 2–3 (0–0, 0–1, 2–1, 0–1) – hosszabbítás után, Lettország – Németország 3–5 (1–1, 2–1, 0–3). A középdöntô E-csoportjának végeredménye: 1. Oroszország 13 pont, 2. Csehország 9 pont, 3. Svédország 9 pont, 4. Svájc 9 pont, 5. Fehéroroszország 3 pont, 6. Dánia 2 pont.
           A középdöntô F-csoportjának végeredménye: 1. Kanada 15 pont, 2. Finnország 11 pont, 3. Egyesült Államok 9 pont, 4. Norvégia 4 pont, 5. Németország 3 pont, 6. Lettország 3 pont.
           Az egyenes kieséses rendszerben zajló negyeddöntô mérkôzéseit május 14-én, szerdán rendezték. Az említett napon a következô mérkôzések kerültek lejátszásra: Csehország – Svédország, Norvégia – Kanada, Oroszország – Svájc és Egyesült Államok – Finnország.
           Május 15-én, csütörtökön szabadnap, majd május 16-án, pénteken rendezik a két elôdöntôt. Május 17-én, szombaton az elôdöntôk vesztesei mérkôznek, majd május 18-án, vasárnap az elôdöntôk gyôztesei vívják a kanadai világbajnokság döntôjét.

Sajtóközlemény
Labdarúgó Európa-bajnokság az MTV-n
A sportműsorok mellett a Híradó is tudósít

           Június 7-én, szombaton kezdôdik az Euro 2008, a svájci–ausztriai közös rendezésű labdarúgó Európa-bajnokság. Nyolc városból 31 mérkôzést közvetít nézôinek élôben a Magyar Televízió. A helyszínekrôl a Híradó külön tudósításokkal jelentkezik, a döntô napján pedig Bécsbôl sugározza a teljes fél kilences fôadást.
           A Magyar Televízió a labdarúgó Európa-bajnokságok 1960-as debütálása óta közvetíti a legrangosabb kontinensviadalt. Az idén nyolc városból négy riporter kommentálja a mérkôzéseket, rajtuk kívül a budapesti stúdióban két műsorvezetô pár és a meghívott szakértôk elemzik majd a találkozókat.
           „2008 a sport éve az MTV-ben. Négy éve erre a nyárra készülünk, minden eddigi munkánk itt érik majd be – nyilatkozta Schulek Csaba, a Telesport fôszerkesztôje. – Az elôzô monstre fociesemény másik tévétársasá-gé volt, most az egészséges verseny szellemében igyekszünk minden eddiginél jobb produkciót varázsolni a képernyôkre. Gundel Takács Gábor, Egri Viktor és a Somos ikrek személyében a kommentátorcsapat maximálisan felkészült, a studióban pedig a műsorvezetô párosok és a szakértô vendégek már holnap kamera elé ülnének, felôlünk akár kezdôdhetne is. Gondolom, nem vagyunk egyedül … .”
           Csúcseseményhez a szakma csúcsa dukál, így az MTV szakértô vendégei két volt szövetségi kapitány és rutinos labdarúgó szakkommentátor lesznek: Bozsik Péter váltótársai Várhidi Péter és Bánfi János. Ahogy a Magyar Televízió az utóbbi két szezonban a klubfutball top-sorozatát, a Bajnokok Ligáját is egész estés adások keretében, háttérelemzésekkel és érdekességekkel tálalja, úgy az Európa-bajnokságok mérkôzései sem csak 90 perces eseményt jelentenek.
           A stúdióban már a kezdô sípszó elôtt fél órával elkezdôdik a felvezetés, a szünetben és a mérkôzések után pedig a gyors összefoglalót a meghívott vendégek értékelése követi. Ugyancsak a Bajnokok Ligájában kipróbált és bevált módszer szerint a helyszínen tartózkodó kommentátorok minden lehetséges alkalommal élôben jelentkeznek a mérkôzések elôtt a pálya szélérôl, hogy megosszák a nézôkkel a legfrissebb híreket a kezdés elôtt.
           Minden mérkôzést élôben su-gároz az m1, a csoportmeccsek harmadik fordulójában viszont – a bundázást elkerülendô – egyszerre játsszák a továbbjutást eldöntô találkozókat. Így az egyik mérkôzést, a továbbjutás szempontjából eldöntô találkozót az m1, vele párhuzamosan a másikat, szintén elôben az m2 adja. Mivel az m2 nem országos lefedettségű csatorna (továbbá a két adót nemigen lehet egyszerre nézni) ez utóbbi mérkôzést az m1-en ismétlésben is megtekinthetik a nézôk. Természtesen az se marad le, aki valamiért nem tudja élôben nézni a mérkôzéseket: másnap 10, és 14 órai kezdéssel minden mérkôzést megismétel az m1.
           Az MTV minden korábbinál nagyobb feladatok megoldását vállalta az idei labdarúgó Európa-bajnokság közvetítése kapcsán. Azon túl ugyanis, hogy a 8 városból 31 meccset, legalább 130 óra műsoridôben mutat meg a nézôknek, lesz számos különlegesség. A Híradó például úgy követi a kontinens legrangosabb sporteseményét, hogy a meccsek napjain az adott svájci vagy osztrák városból külön helyszíni tudósításokkal jelentkezik, bemutatva a város reakcióit a világeseményre. A döntô napján pedig a helyszínrôl, Bécsbôl sugározza a Híradó fôkiadását Magyarország elsô televíziója, az 51 éves MTV. „A foci EB ma már nemcsak egy sportesemény, hanem Európa legjelentôsebb fesztiválja, amely milliókat mozgat meg: emberek és eurók millióit. A híradóban ezt a fesztiválhangulatot, meg persze a gazdasági, kulturális érdekességeket mutatjuk majd be a helyszínrôl. Az EB stadionokon kívüli világát – mondta Kert Attila az MTV hírigazgatója. További különlegesség, hogy az EB-re elkészül a Magyar Televízió újabb internetes honlapja, a www. telesport.hu, amely az interneten élôben teszi élvezhetô élménnyé a mérkôzéseket.
           Új tematikus portállal jelentkezik a 2008-as sportévben a köztelevízió online rendszere. A telesport.hu dinamikusan frissülô, és azonnal reagáló sportportálként mutatkozik be május második felében. Interaktív felületként blogmotort és komment lehetôségeket is felkínál a köztévé az online olvasóknak és böngészôknek.
           „8 év után újra a Magyar Televíziónál van az egyik jelentôs köztelevíziós brand internet címe, a telesport.hu” – jelentette be az MTV újmédia fôszerkesztôje. Mucsi Csaba hozzátette: „Az új domain alatt a hónap közepétôl egy dinamikusan fejlôdô és percrôl-percre frissülô sportportált kapnak az olvasók és a böngészôk. További újdonság, hogy a hírpörgés és tévéközvetítések mellett a pekingi olimpiától interaktívvá válik az mtv.hu portál, ezzel megtesszük az elsô lépést az mtv.hu network-ösödése felé.”
           Az új adatbázis-kezelô szoftverbe blogmotor és cikkek kommentálási lehetôségét is beleépítjük, hogy folyamatos legyen az olvasók és a köztelevízió közötti kommunikáció.

Tenisz
Döntô párosban

           Az elmúlt héten, a május 5–11. közötti idôszakban, Bukarestben a BNR Arénában rendeztek
           50 000 dollár összdíjazású nôi tornát. Az egyéni verseny elsô fordulójában: Portik Szatmári Ágnes – Paraschiv Irina-Alexandra (román) 6–2, 6–1. Az egyéni verseny 2. fordulójában: Portik Szatmári Ágnes – Soler Espinosa Silvia (spanyol) 5–7 és 1–6.
           A páros verseny elsô fordulójában: Cirstea Sorana/ Portik Szatmári – Damaschin/ Spiegel (román– argentín) 2–1. A román–argentín kettôs feladta a meccset. A páros verseny 2. fordulójában: Cirstea/ Portik Szatmári – Dabija/ Pliskova (román–cseh) 4–6, 6–4 (10–8). Az elôdöntôben: Cirstea/ Portik Szatmári – Buzărnescu/ Pivovarova (román–orosz) 2–6, 7–6 (5), 10–3. A páros verseny döntôjében: Cirstea/ Portik Szatmári – Cetkovska/ Sromova (csehek) 4–6, 5–7.

Fogathajtás
Kezdôdik a bajnokság

           Az elôttünk álló hét végén elkezdôdik a 2008-as évi kettesfogathajtó országos bajnokság küzdelemsorozata. A május 16–18. közötti idôszakban a Kovászna megyei Sepsiszentkirályon sorra kerülô elsô bajnoki fordulót illetôen megtudtuk, hogy összesen 22 fogat jelezte részvételi szándékát.
           Az országos bajnokság elsô fordulójának műsora:
           Május 16., péntek: 14.00 Bemutató és díjhajtás. Május 17., szombat: 12.00 Maratonhajtás. Május 18., vasárnap: 11.00 Akadályhajtás.
           A Gyergyói-medencébôl a következô hajtók indulnak az idei országos bajnokságon: Pál Attila, Ivácson Róbert, Bajkó Tibor, Orosz László és Romfeld Zsolt. A pónilovak vontatta fogatok ifjúsági bajnokságára Gyergyóból a Bajkó testvérek, nevetesen Kriszta és Gellért neveznek be.
A sportrovatot szerkeszti: Rokaly Zsolt


                     Horoszkóp
Május 15 – 21.

           KOS (III.21-IV.20.)
           Aurája titokzatos és ellenállhatatlan, de lelkének mindig szüksége van valakire, akivel megoszthatja titkait. Akitôl nem kell félnie, hogy elárulja, és mentálisan is azonos partner. Ha szeretné megtalálni az igazit, mozduljon valamerre!
           BIKA (IV.21-V.20)
           Népszerűsége útjában sokszor konoksága áll. Szerdán és csütörtökön állomásozik a Hold a jegyében, ám ez az állás több kellemetlenséget is tartogat. Elképzelhetô, hogy egy hivatásbéli baráti kapcsolat most megy tönkre hatalmi harcok miatt.
           IKREK (V.21-VI.21.)
           Kedvességével, megértô természetével meglehetôsen népszerű. Igaz, sok embertársa szemében csak az esetben, ha annak kedvéért képes feladni saját személyiségét. Ilyenkor közkedveltségért alárendeltséggel fizet.
           RÁK (VI.22-VII.22.)
           Lénye legmélyén közkedveltségre, kapcsolatokra, nagy társasági életre vágyik. Népszerűségének gátja a túlzásba vitt gondoskodása lehet, ami néhány embertársa számára idônként már szinte terhes.
           OROSZLÁN (VII.23-VIII.23.)
           Életigenlése és pozitív kisugárzása teszi népszerűvé az emberek körében, ezzel is öregbítve az Önrôl kialakított pozitív képet. A hét közepén az üzleti és a szakmai ügyek kerülnek figyelme központjába. Ösztönösen ráérez üzletfele igényeire.
           SZŰZ (VIII.23-IX.21.)
           Boldogság, szerelem, rendkívüli kreativitás jellemzi önt ezen a héten és ügyei gördülékenyen haladnak. Azt üzenik a csillagok, hogy akkor keltik jó hírét, ha úgy juttatja kifejezésre meggyôzôdését, hogy közben nem kívánja befolyásolni a másikat.
           MÉRLEG (IX.24-X.23.)
           Bár utálja magát rabszolgaszerepben látni, idônként mégis hajlamos önmagát teljesen feladni. Olyannyira, hogy környezete meglepôdik, ha nem hagyja magát a szokásos módon rábeszélni valamire. Próbálja meg legyôzni a komplexusát.
           SKORPIÓ (X.24-XI.22.)
           Átalakulnak a hétköznapjai. Kisebb betegségbôl felépül, és ezt az új energiát hasznosíthatja szerelmi kapcsolatában is. Születési jegyébôl adódóan nagyon vigyázzon, hogy a szerelem ne korlátozza önállóságát!
           NYILAS (XI.23-XII.22)
           Munkájában pozitív változásokra számíthat. Érdemes lenne részt venni minden olyan dologban, amelyet most kezdenek, most vezetnek be, mert ez stabil bevételi forrást jelent, legalábbis belátható ideig. Kedvese iránti eltúlzott szerelme megfosztotta a szabadságtól, függetlenségétôl.
           BAK (XII.23-I.20.)
           Sokat kapkod a közeljövôben, ráadásul teljesen feleslegesen. Kizárólag magát hibáztathatja azért, ha túlbonyolítja a dolgokat. Agyonhajszolja magát, s ha nem vigyáz, ez bizony akár az egészsége rovására is mehet.
           VÍZÖNTÔ (I.21-II.19.)
           Határozott fellépéssel mindenkit megnyer. Ahelyett, hogy rossz néven vennék viselkedését, tetszést és elismerést vált ki az emberekbôl. Akadnak természetesen olyanok is, akik úgy érzik, ôk rosszul járnak azzal, ha Ön diadalt arat.
           HALAK (II. 18-III 20.)
           Átmenetileg derűs, jókedvű napok várnak Önre. Kondíciója is egyre jobb. Ennek köszönheti, hogy a kisebb kellemetlen meglepetések nem ejtik kétségbe, legfeljebb átmeneti nehézséget okozhatnak. Saját képességeiben megbízhat.



                     ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...

           Öreg cigány megkérdi a fiától:
           – Te gyerek, hova lett az a jó kis bicska, amit a múltkor adtam neked?
           – Hát fater, én azt elcseréltem egy jó kis karórára!
           – Hogy a fene vigyen el... és ha szidják az anyád a kocsmában, mit mondasz? Hogy fél nyolc van?
           * * *
           Az ejtôernyôs oktató és tanítványa az ejtôernyôzést gyakorolják. Kiugranak a repülôbôl, és miközben zuhannak, a tanítvány megpróbálja kinyitni az ejtôernyôt, de nem sikerül. Odaszól az oktatónak:
           – Mester! Nem nyílik az ejtôernyô!
           – Nem baj fiam, ez még csak a gyakorlat.
           * * *
           Feleség a férjnek, reggel 9 órakor:
           – Drágám, ne süssek neked egy finom rántottát?
           – Köszönöm, de nem kérek. Ez a Viagra elvette az étvágyam, nem vagyok éhes.
           Feleség a férjnek délután 1 órakor:
           – Drágám, ne csináljak valami finom ebédet neked?
           – Ez a Viagra teljesen elvette az étvágyam, nem vagyok éhes.
           Feleség a férjnek, este 6 órakor:
           – Kedvesem, nem ennél egy kis húslevest?
           – Á, nem. A Viagra teljesen elvette az étvágyam, egyáltalán nem vagyok éhes.
           – Azért egy kicsit nyugton hagynál? Én már majdnem éhen halok...
           * * *
           Ittas ember megy haza a kocsmából, de megbotlik, és hatalmasat esik a járdán.
           Egy járókelô megszólítja.
           – Látja, nem kellett volna annyit inni!
           – A fenét! Menni nem kellett volna!
           * * *
           Amikor a követségi fogadáson a zenekar elkezdett játszani, Lord George Brown odafordult a szomszédjához:
           – Gyönyörű hölgyem, ebben a szép vörös ruhában! Jöjjön, táncoljunk erre a valcerre egyet!
           – Semmi esetre sem! – jön a válasz. – Elôször is: maga tökrészeg! Másodszor, ez nem valcer, hanem Venezuela himnusza! Harmadszor: én nem vörös ruhás nô vagyok, hanem a bíboros!
           * * *
           Városi fickó sétál az egyik faluban, és a pályaudvart keresi. Meglát egy székelyt, odamegy és érdeklôdik, hogy hány percre van a pályaudvar.
           – Hát, ha itt megy az úton egyenesen, akkor kb. 40 perc, de ha kerül egyet, és a mezô felé megy, akkor csak 25 perc. – Hogyhogy a kerülôúton gyorsabb? – Hát, mert ott ki van engedve a bika.
           * * *
           – Kedves barátom, hogy megy a méhészkedés?
           – Hát, mézem még nincsen, de anyósomat már kb. 40-szer csípték meg ezek a szorgalmas kis állatok.
           * * *
           A cigány lóval érkezik a kocsmához. Kiköti az állatot, majd bemegy. Lehajt egy pofa sört, kimegy, de a lovát nem látja sehol. Így hát visszamegy a kocsmába és azt mondja:
           – Ha nem adják vissza a lovamat, úgy teszek, mint édesapám!
           Erre megijednek az emberek, és visszaadják a lovát.
           Másnap ugyanez megtörténik, megint visszakapja a cigány a lovát.
           Harmadnap megint visszahozzák neki a lovat, de megkérdezik tôle:
           – Itt van a ló, de árulja már el, mégis mit tett az édesapja?
           – Gyalog ment haza.
           * * *
           Az óvodában Móricka megkérdezi az óvó nénit:
           – Óvó néni, kimehetek cseresznyézni?
           – De Móricka, tél van.
           Móricka:
           – Tudom, sapka, sál!
          

                       Copyright (c) Kisújság Alapítvány - 2008

            Ezen honlap tartalma (egészében vagy részleteiben) nem
             sokszorosítható vagy publikálható semmilyen formában,
                        a kiadó előzetes beleegyezése nélkül!