Kisújság-olvasók figyelmébe!
Már kapható a:
GYERGYÓI KISÚJSÁG ÉVKÖNYV 2008.
A Gyergyói Kisújság szerkesztôsége lehetôséget biztosít arra, hogy a lapunkat ismerô, távolba szakadat gyergyóiak (és nemcsak) megrendelhessék a Gyergyói Kisújság évkönyvét.
Megrendeléseket az alábbi címeken (e-mail cím, postai cím), illetve telefonszámon fogadunk:
e-mail: kisujsag@hr.astral.ro
tel.: 004-0266-364.941
Postai cím: 535500 Gheorgheni, jud. Harghita, p-ta Libertătii nr. 22., Romania
A Gyergyói Kisújság lehetôséget biztosít arra is, hogy elôfizessenek a lapra mindazok, akik eddig csak internetes formában fértek hozzá kedvenc heti olvasnivalójukhoz.
A világ bármely pontján élô Kisújság-olvasók a fenti címeken, illetve telefonszámon fizethetnek elô lapunkra.
Gyergyói Kisújság ügyfélszolgálat
Politikai illúziók
Sokszor elôfordul, hogy valamit elôrelátunk, és az beteljesül. Ezen premoníciók jó része negatív vonatkozású. Így rosszul esik, ha meglátásaink beigazolódnak, és a dolgok úgy alakulnak, ahogy megjósoltuk. Bár sose lett volna igazam, bár sose gondoltam volna rá – mondogatjuk elkeseredve, magunkat hibáztatva, babonásan arra gondolva, hogy ha nem jut eszünkbe az ominózus esemény, akkor talán meg sem történik. Persze ez nem így van. Aminek meg kell történnie, az megtörténik. Ez nem a Murphy igazságok egyik derűs gyöngyszeme, ez az élet sokszor igazságtalan törvénye.
A politikában nincsenek nagy meglepetések. Ezért is ért mindenki hozzá. A kiszámíthatóság annak köszönhetô, hogy az alapelvek általában rögzítettek. A gyôztes learatja a babérokat, a vesztes pedig elviszi a balhét, behúzott farokkal eloldalog, vagy a bosszúvágytól vérbeforgó szemekkel acsarkodva ígérgeti a megtorlást. Még a közös cél, esetünkben az erdélyi magyarság önzetlen, felelôsségteljes, becsületes képviselete sem tudja összekovácsolni azt, amit a hatalomvágy és a vele szorosan karöltve járó pénzéhség folyamatosan szétfeszít. Hosszú mondatokban lehet gyönyörűséges hévvel beszélni a magyarságtudatról, az itt és most jelentôségérôl, a Székelyföld összetartó erejérôl, a közös múltról, jelenrôl, jövôrôl. Lehet lelkesen, könnybe lábadt szemmel szólni a néphez, s közben a résnyire szűkült szem takarásában rejlô pupillákban eszeveszetten pörög az euró, akár egy játékgépen. Kis pozíció, kis pénz, nagy pozíció, nagy pénz. S minél több van, annál több kell. A politikában nincs megállás, az ördögi rulett kifogyhatatlan energiával egyre csak forog, forog.
Beigazolódott, amit rögtön a választás után elôreláttam. Városunkban az RMDSZ nem akar része lenni a következô négy év történéseinek. Politikai szempontból érthetô, hiszen a vereséget szenvedett csapat nem szabad szereplôje legyen egy, az MPP által rendezett sikertörténetnek. Ha nem lehetett fôszereplô, akkor statisztaként inkább lejáratná a darabot, nehogy kasszasiker legyen, mert akkor négy év múlva sem lesz esély a fôszerepre. Belátom, hogy hiú ábrándokat kergettem, mikor az együttműködés reményében dicsértem az RMDSZ-es tanácsosi csapatot. Politikai légvárat építettem önmagamban. Hiába, nem tudom legyôzni orvosolhatatlan optimizmusomat.
Működik a pártfegyelem. A sok ígérgetés ellenére sem a városról van szó. A következô választásokat szem elôtt tartva nem szabad túl jól haladjanak Gyergyó dolgai, mert akkor újabb MPP-s évek következhetnek. Ezt pedig ugye nem akarjuk, Béla bácsi? Tehát elsôsorban le kell cserélni a teljes városi RMDSZ-es vezetôséget, megbízhatatlanok, már-már kezdtek önállóan a város elôremenetelén dolgozni. Ez teljes egészében érthetetlen a frakció számára. Ez kimerítheti a politikai összeesküvés fogalmát is. Megengedhetetlen engedetlenség. Na, szóval a tisztújítás kipipálva. Négy évig, amit lehet, bojkottálni kell, ügyelve a pártérdekekre, ezen túl semmit nem kell támogatni, csak éberen figyelni és jelenteni. Körülbelül ez az ellenzéki politizálás.
Az együttműködésrôl lehet álmodozni, de amíg fentrôl irányítják a helyi önkormányzati képviselôk kezét, addig állandó lesz az elvtelen, politikai adok-kapok. Ezt tetézi a szavazás számonkérhetôsége. Ki, mikor, mit támogatott és mit nem. Informátorok minden közösségben, társaságban vannak. Ezért jó megoldás a titkos szavazás, hogy az igazán jóindulatú, becsületes, segítôkész embert ne a félelem tartsa vissza egy jószándékú kezdeményezés megszavazásától, közössége szolgálatától.
Ábrahám Imre
Erôsítik a támfalat
Munkálatok folynak a Gyergyószentmiklóst átszelô Békény-pataka medrében. Most a város középsô részén a támfalak javításán, valamint a mederben kialakult szigetek felszámolásán dolgoznak, tudtuk meg Egyed Vilmostól, a Maros Vízügyi Vezérigazgatóság Gyergyói-medencei alakulatának vezetôjétôl. Célgépekkel munkálkodva, ottjártunkkor a szigetecskéket létrehozó iszapot, földet, kavicsot takarították ki a mederbôl, készítették elô a betonozást. A diszkont üzletet veszélyeztetô részen támfalat emelnek, mert alámosta az épületet a Békény-pataka. Egyed Vilmos azt is elmondta, a lakók részérôl nem mindig találnak megértésre, magukénak tartják a Békény partját, és a munkálatok miatt zúgolódnak. Az üllô és a kalapács között vagyok – fogalmazott Egyed Vilmos, és kéri, hogy a lakók lássák be, a Békény-pataka megérett a takarításra, ôk szakszerűen járnak el, a terv szerint dolgoznak. Egyed arról is beszámolt, hogy nemsokára az újonnan megválasztott községi és városi vezetéssel is kíván tárgyalni, hiszen az ellenôrzések során minden településen talált rendellenességet.
Baricz-Tamás Imola
Párhuzamok (28.)
Miközben naprakész hírekkel szolgáltak a gyergyói lapok a trónörökös pár halálával kapcsolatosan, a gyergyói ember nem csak e sorsdöntô esemény iránt érdeklôdött. Miközben Európát a merénylô vallomása döbbentette meg, mely szerint „Belgrádban a vezérkari fônök bérelte fel ôt és hat társát a merénylet elkövetésére”, a Csíkvármegye 1914. július 4-i számából ollóznánk az „Egy szemlélô” által jegyzett írást, igazolásul, hogy az embereket mindig is érdekelte városunk arculata. Nem olyan rég még a gimnázium téves elhelyezésérôl közöltünk írást. Hogy nem volt hatástalan, álljon itt a bizonyíték:
„Segíteni még lehet! … Nekem is, mint nem idevalónak, feltünt mikor láttam, de feltünt az is, hogy az Unió utcza olyan görbén van kijelölve. Tehát az utca olyan görbe, fölösleges az is, hogy a fôgimnázium épülete hogyan fekszik.
Ezek szemlélésénél rájöttem, arra, hogy lehetne az Unió utczát egyenesíteni, s lehetne a gimnázium fôbejáróját is az utcza közepére helyezni, még pedig úgy, hogy – ha igaz – a város az általa eladott telkeket venné vissza tulajdonába (nincs kifizetve) vagyis azokra építési engedélyt ne adjon ki. Az így szabad rendelkezésre álló üres helyen lehetne az utczát egyenesíteni, olyképpen, hogy a gimnázium fôbejárója egészen az utca közepére essék. (…) Ezen kívül el lehetné még érni azt is, a mi szintén egy örök hiba lenne, hogy a fôgimnáziumot az Unió utczában lévô házakkal nem takartatnók el. Lenne az szabad tér.
A Csíkvármegye egyik száma talán foglalkozott is ezen kulturális eszmével, hogy egy ilyen épületet, mint a fôgimnázium épülete is, melyért talán a város is sokat áldozott, ne dugjuk el akkor, mikor a város saját birtokából tudna oda egy befásított, egészséges teret csinálni.
Természetesen ennek is, minden más ügynek lennének, ugy ennek is lennének nem akarói, de ezt a nem akaratot a csak pár év múlva bánná meg, mikor késô, mikor csak nagy áldozattal teremthetné meg azt.
Álljunk csak ki a piacztérre, nézzük meg onnan a gimnázium épületét, onnan lehet csak valóban meglátni e tér szükségességét; onnan lehet meglátni, hogy oda egy kis tér mennyire kivánatos. (…)
A szerkesztôségi vélemény egyik mondata is külön figyelmet érdemel: „… a fôgimnázium elôterét óvjuk meg a formátlan építkezési inzultusoktól s teremtsünk az épület elé csendes parkot. Lehet, csak akarni kell.
Bizony irtunk mi már errôl is.”
Emlékeztetni szeretném azokat, akik még emlékezhetnek, hogy a görögkeleti templomot egy szabad tér közepére építették, hiszen évtizedek múltán is parkosításra alkalmas területet ismerhettem meg. A mai Miron Cristea utcai tömbházak, a Fejér Dávid utca házai nem léteztek gyermekkoromban. Hogy miért nem lett ott egy befásított gyönyörű park? Talán a város munkás-paraszt vezetôitôl tudhattuk volna meg, ha mertük volna, mint tették akkori vezetôikkel eleink. Talán akkor ma nem a szocialista vívmányok ronda vagy kevésbé ronda épületei lennének a pörsenések a város e részének arcán. A sétálóutca is betölthetné szerepét, hiszen a papkerttel (a mai kórház területe) együtt az örmény templomig egy gyönyörű, madárdalos fás övezet foglalná el a város központját. Hol van már a tavalyi hó? Ami ránk maradt: a még értékeset óvjuk a további romlástól, a meglévô városközpontot tegyük olyanná, hogy csodájára járjanak. Nem hiszik el, „Lehet, csak akarni kell!”
Ollózta: Bajna György
Takarítunk!
Folytatódik a takarítás Gyergyószentmiklóson. Délutánonként tisztítják a hivatal alkalmazottai a lakók segítségével a lépcsôházak közötti bekötôutakat, a bejáratok körüli tereket rendbe teszik.
Ez idáig, a Bucsin negyedi takarítási akció sikeres volt – tudtuk meg Hobaj Józseftôl, aki azt is elmondta, hogy visszaemlékezései szerint ilyen alapos takarítás nem volt a városban. Többször is felszólították a lakókat, hogy szedjék rendbe a portájuk elôtt a teret, mert elszállítják a szemetet, de ennyien soha nem kapcsolódtak be az akcióba. Harminc traktornyi port, sárt, füvet takarítottak öszsze, amit a mellékgazdaság udvarára hordtak, felszíni komposztálásra.
Ezen a héten a Virág negyedben takarítanak a lakókkal közösen.
Folytatódik tehát a város tisztítása, a lakókat idôben értesítették, hogy hol kell „seperni”.
Július 10-én a 5A, 5B, 6A, 6B, 7A, 7B, 8A, 8B, 11A, 11B, 12A, 12B, 13A, 14A, 14B, 15A, 15B, 16A, 16B, 17, 18, 19, 20A, 20B, 20C, 22A, 22B, 22C, 22D, 23, 25, 31A, 31B, 33A, 33B, 35A, 35B, 39A, 39B, 39C, 39D lépcsôházak környékén takarítanak; július 11-én, pénteken pedig a 5A, 5B, 6A, 6B, 6C, 10, valamint a Román Kereskedelmi Bank környékét tisztítják.
* * *
Szerdán láttak hozzá az aszfaltos utak foltozásához. A nem aszfaltos utak járhatóvá tételét is tervezi a hivatal, a jövô héten látnak hozzá a munkálatokhoz.
Razzia a roma soron
Hétfôn kora reggel rendôrök igazoltatták a romákat Gyergyószentmiklós több utcájában is. Bekopogtak a családokhoz, és kérték, hogy igazolják magukat. A cél a személyek igazoltatása, az építkezések ellenôrzése – mivelhogy engedélye senkinek nincs – és a javak igazolása volt. Négy rendôrautó, tizenhárom rendôr indult reggel fél hatkor, összesen nyolcvan családot ellenôriztek a Kárpátok, Téglagyár, Malmok I–IV, a Tölgymezô, Kis, Fazakasok, Alma, Kôbánya utcákban. A razziát Mezei János polgármester rendelte el. Az akcióban részt vett a rendôrség, Lăcătuşu Livia, a hivatal pénzügyi irodavezetôje, Selyem Hideg Norbert jogász, Benedek Csaba az urbanisztikai iroda részérôl és Ványolós Tibor felügyelô. Az akció végeztével Zsigmond András, a hivatal romareferense nyilatkozott.
– Igazoló akták nélküli javakat találtak, több személy nem tudta igazolni magát, és többen is lakhatási engedély nélkül tartózkodtak a helyiségekben.
Három rendôrautóval szállították az ôrsre a nyolc igazoló akta nélküli személyt, valamint két tizennégy évnél idôsebb személyt, akik szintén nem tudták igazolni magukat, illetve hét ló esetében nem volt semmilyen irat a gazdáknál. Két személy ellen elfogatóparancs is volt érvényben, a razzia során ôk is elôkerültek. Erôszakos cselekményre nem került sor.
Mind a rendôrség, mind a polgármester sikeresnek ítéli az akciót, amelynek lesz folytatása mindaddig, amíg csak gyergyószentmiklósiak laknak a romasoron – tudtuk meg a referenstôl.
Kedves-Tamás Gyopár
Ebgondok tárgyalóasztalon
Többször is tárgyalóasztalhoz ült az alakuló Füles Egyesület vezetôje, Gergely Éva és Mezei János polgármester. Az egyesület megálmodója elmondta, hogy egyelôre felfüggesztették a kóbor kutyák elaltatását, és hogy együtt keresik a megoldást az önkormányzattal e gond megoldására. Mint mondta, tisztában van azzal, hogy Gyergyószentmiklóson nem ez a legnagyobb probléma, de a törvényeket olvasgatva kiderült, hogy egyik legrégebbi megoldatlan feladat, hiszen évek óta – törvény szerint – kellene legyen átmeneti szállás, menhely a kutyák számára, és hogy tilos a kutyák elpusztítása altatással. Nos, körvonalazódni kezd, hogy mi lesz az elsô nagy lépés, egyelôre a mellékgazdasághoz járnak ki az egyesületbe tömörülô gyergyószentmiklósiak. Ott van egy kutyus, amelyet ellátnak, de a továbbiakban máshová tervezik a polgármesterrel közösen a menhelyet. Lévén, hogy lakott területen van a mellékgazdaság, nem lenne üdvös, ha hangoskodnának az ebek a lakók bosszantására. Ezért a polgármester felvetette, hogy talán a barompiacnál lenne a legmegfelelôbb hely ilyen építménynek.
Kedves-Tamás Gyopár
A Magyar Polgári Párt Közleménye
Július 4-én, pénteken este 19 órakor egy szabálytalanul összehívott tanácsülésen megalakult Hargita Megye Tanácsa. Több tanácsosunkat nem értesítették idejében, a törvényben elôírt módon, a nem rendkívüli, nem rendes, hanem (ismételten kiírt!) alakuló ülés idôpontjáról és a napirendrôl.
Az elmúlt napokban a médiában fenyegetôzô, lejárató kampányt folytattak ellenünk, a Magyar Polgári Párt tanácsosait az eskü megtagadásával, a munka akadályozásával vádolták, holott csak a törvények betartását és a demokrácia szabályainak érvényesítését akartuk elérni.
Tájékoztatjuk a közvéleményt, hogy több alkalommal egyeztetést kezdeményeztünk az RMDSZ-szel, de a tárgyalások eredménytelennek bizonyultak. Az alelnöki tisztségre és a szakbizottságokra vonatkozó javaslatainkat (amire feljogosított a Magyar Polgári Pártra megyénkben leadott közel negyvenezer magyar szavazat) elvetették.
(Megjegyezzük, hogy Kolozs megyében, ahol a magyarság mindössze 15 százalékot ért el a választásokon, a román (!) pártok megegyezés alapján alelnöki és alpolgármesteri tisztséget, Váradon szintén alpolgármesteri széket biztosítottak az RMDSZ-nek.)
Ennek ellenére részt vettünk a tanács megalakulásában, ahol az RMDSZ frakció elôre leszabályozott forgatókönyv szerint, szavazógépezetként működött. Többségben lévén – érdembeli, a szakbizottságok hatékonyabb működésére vonatkozó – javaslatainkat is lesöpörték az asztalról.
A többség diktatúrájának mindenáron való érvényesítése sajnálatos, és az ôszi parlamenti választások szemszögébôl nézve nem biztató kezdet. A mi álláspontunk szerint szakszerűségre, együttműködésre, koalícióra van szükség.
A Magyar Polgári Párt megyei tanácsosai a választópolgárok érdekeit fogják képviselni. Támogatni fogjuk azokat a kezdeményezéseket, amely az emberek életkörülményeit javítják, a korrupciót visszaszorítják, rendet és fegyelmet teremtenek a lakosságot kiszolgáló közintézményekben. Ugyanakkor követni fogjuk és számon kérjük az RMDSZ választási kampányban tett ígéreteit, továbbra is készen állva az együttműködésre.
Székelyudvarhely – Gyergyószentmiklós – Csíkszereda,
2008. július 6.
A Magyar Polgári Párt Hargita megyei
tanácsosai
Árus Zsolt István Beder Tibor Kovács Árpád-András Dr. Papp Kincses Emese Sebestyén Csaba Simon Csaba Szász Jenô Tamás Zoltán Thamó Csaba Dr. Vajna Imre.
Közlemény
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Gyergyószentmiklósi szervezetének rendkívüli közgyűlése
A Szövetségi Állandó Tanács június 16-án elfogadott határozatának értelmében július 17-én a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Gyergyószentmiklósi szervezete rendkívüli közgyűlést tart 17 órai kezdettel a Koronában (Márton Áron utca 16. szám).
A közgyűlésen szavazati joggal rendelkezik a Gyergyószentmiklósi RMDSZ minden 18. életévét betöltött tagja, aki a 2008-as évi tagdíj-befizetési kötelezettségét teljesítette.
Napirendi pontok:
1. A 2008-as helyhatósági választások kiértékelése
2. Bizottsági tagok választása
3. Területi küldöttek választása
4. Választmányi tagok választása
5. Elnökválasztás
6. Alapszabályzat-módosítás
7. Egyebek
További információk:
1. Azok a személyek, akik az elnöki tisztség betöltésére kívánnak jelentkezni, kizárólag 2008. július 15-én 15 óráig (irodaidôben) jelezhetik szándékukat a Gyergyószentmiklósi RMDSZ székházában (Szabadság tér 23. szám) az alábbi dokumentumok benyújtásával:
– önéletrajz
– programtervezet
– ajánlás egy társult szervezet vagy 60 RMDSZ-tag – aki betöltötte 18. életévét, és teljesítette a 2008-as évi tagdíj-befizetési kötelezettségét – részérôl. (A tagok támogatását igazoló nyilatkozat a Gyergyószentmiklósi RMDSZ székházában igényelhetô űrlap kitöltésével tekinthetô érvényesnek.)
A jelölések érvényességét felügyelô bizottság 2008. július 15-én 16 óráig köteles értesíteni döntésérôl a jelölteket. A döntésre vonatkozó fellebbezéseket a Gyergyó Területi Állandó Tanácshoz lehet benyújtani 2008. július 16-án 15 óráig.
2. Az egyéb tisztségekre való jelölés a rendkívüli közgyűlés helyszínén és idôpontjában történik.
3. A Gyergyószentmiklósi RMDSZ alapszabályzatára vonatkozó módosító indítványokat kizárólag 2008. július 15-én 15 óráig (irodaidôben), írott és elektronikus formában (CD vagy DVD) lehet benyújtani. Módosító indítvány benyújtására jogosult a Gyergyószentmiklósi RMDSZ minden 18. életévét betöltött tagja, aki a 2008-as évi tagdíj-befizetési kötelezettségét teljesítette.
Keltezés:
2008 július 9.
Gyergyószentmiklós
Tisztelettel:
Petres Sándor – elnök RMDSZ – Gyergyó Területi Szervezet
Lejárt a megmérettetés
Az érettségizô fiatalok már felszusszanhatnak, lejárt a számadás, az elmúlt szombaton este 8 óráig fellebbezhettek az érintettek. Gyergyószentmiklóson két vizsgaközpontban, a Salamon Ernô Gimnáziumban és a Batthyány Ignác Technikai Kollégiumban összesen 573 diák vizsgázott. A Salamon Ernô Gimnáziumban 217 fiatal vizsgázott, 24 nem kapott átmenô jegyet, 43 óvást jegyeztek, tudtuk meg Patek Mária aligazgatónôtôl. A Batthyány Ignác Technikai Kollégiumban 356-on adtak számot tudásukról, nem kapott átmenôjegyet 82 fiatal, és 46 óvást nyújtottak be, tudtuk meg. Gyergyószentmiklóson nem volt színtízes osztályzat egyik vizsgaközpontban sem.
Hargita megye azon kevés megye közé tartozik, ahol a vizsgázók kilencven százaléka átmenôjegyet kapott. Országos viszonylatban az érettségi vizsgákra beiratkozott diákok hetven százaléka teljesített átmenôre – derült ki a hét végén kifüggesztett érettségi eredményekbôl. A megközelítôleg 230 ezer vizsgázó diákból országos szinten 87 teljesített színtízesre, és több mint 45 ezer tanuló ért el kilencesen felüli átlagot. Országos szinten 247 érettségizôt zártak ki a vizsgákról csalási kísérlet miatt, ami az utóbbi éveket figyelembe véve rekordnak számít.
Baricz-Tamás Imola
Czirják Károly könyve Dr. Urmánczy Nándorról
A kisvárosokban nem mindig értékelik tehetségüknek megfelelôen az alkotó embereket. A tanulmányt, könyvet író személyt sem anyagilag nem támogatják az elvárásoknak megfelelôen, de legtöbbször a társadalmi-erkölcsi megbecsülés sincs arányban a szellemi alkotás során kifejtett szellemi erôfeszítéssel. Így tehát természetesnek tűnhet, hogy kevesen vállalják az írással járó szellemi alkotást közösségeinkben. A posztkommunizmus mostoha körülményei ellenére közíróink, helytörténészeink mégis felvállalják az alkotással járó áldozatokat. Közéjük tartozik Czirják Károly, aki munkásságával igencsak hozzájárult Maroshévíz múltjának, jelenlegi állapotának a feltárásához. Munkásságáról Komán János, Maroshévíz másik jeles helytörténésze a következôképpen fogalmazott: „Ismereteim szerint – bár voltak Maroshévíznek kiváló történelem szakos tanárai, de egyikükben sem lángolt föl annyira az a szenvedélyes, csillapíthatatlan kutatási kedv, mint Czirják Károlyban, aki az utóbbi tizenöt – húsz év alatt tetemes mennyiségű helytörténeti dokumentumot gyűjtögetett. Talán az édesapjától örökölhette ezt a kutató szenvedélyt, aki a legkiválóbb éremgyűjtôk egyike volt, és akinek a hagyatéka – bizonyára – ösztönzôleg hatott. Most már elmondhatjuk, hogy Czirják Károly Maroshévíz lábon járó levéltára. Nélküle nem lehet megírni Maroshévíz monográfiáját”.
Melyek a jelentôsebb könyvei a Maros menti város kiváló helytörténészének? Felsorolnám jelentôsebb műveit, melyek a következôk:
Borszék és Maroshévíz a korabeli lapokon; A maroshévízi római katolikus egyház története I–II. kötet; A maroshévízi református egyház története; Maroshévíz híres szülöttjei.
És a most bemutatandó könyve, melynek címe Dr. Urmánczy Nándor élete és munkássága.
Állandó munkatársa volt a hat kiadást megért helytörténeti füzeteknek és közel 2500 újságcikk kötôdik a nevéhez. Sôt, még fotódokumentum-kiállításokat szervezett Borszéken, Bukarestben, Csíkszeredában, Maroshévízen és Sepsiszentgyörgyön.
Czirják Károly legújabb könyve Maroshévíz legnagyobb örmény-magyarjának életét és munkásságát mutatja be. A kötetbôl megtudjuk, hogy Dr. Urmánczy Nándor nevéhez kötôdik az elsô maroshévízi újság létesítése 1895-ben. 1896-ban saját telkén és költségén létrehozta az elsô állami magyar iskolát. Nevéhez köthetô a maroshévízi bíróság létrehozása. Parlamenti munkájának köszönhetôen építették ki a Gyergyószentmiklós–Déda közötti vasútvonalat.
A szerzô külön fejezetben érzékeltette a gyergyószenbtmiklósi örmény család történetét, melynek tagjai a XIX. század második felében fokozatosan leltek otthonra Maroshévízen. Czirják Károly külön fejezetet szentel a nagy örmény-magyar életútjának, közéleti életének a bemutatására.
Dr. Urmánczy Nándor már a XIX. század végén felismerte Székelyföld turisztikai lehetôségeit. Külön tanulmányt írt a Gyilkos-tóról és környékérôl, a Csalhó szépségérôl, Borszék és Holló különlegesen szép tájairól. Írásaiban sajátos szenvedélyességgel mutatta be a gyergyói települések és Maroshévíz turisztikai nevezetességeit.
Döntô szerepet vállalt az Erdélyi Kárpát Egyesület Gyergyó vidéki osztályának a létrehozásában, melynek tiszteletbeli alelnökévé választották. A turisztikai lehetôségek ismertetése érdekében kifejtett irodalmi munkássága elismeréséül A turistaság bajnoka titulussal tüntették ki.
Az Urmánczy Nándorról írt monográfia legsokatmondóbb fejezete Maroshévíz nagy szülöttjének politikai tevékenységét mutatja be. 1902-ben országgyűlési képviselônek választották. Ezt a választott tisztséget 1918 végéig töltötte be.
Az 1918 ôszi zavaros katonapolitikai körülmények között határozottan fellépett Károlyi Mihály miniszterelnök és Linder Béla hadügyminiszter nemzetellenes politikája ellen, akik ebben az idôben, minden ok nélkül, felszámolták a magyar hadsereget. Ennek a nemzetellenes politikának az ellensúlyozására 1918 novemberében Dr. Jancsó Benedekkel, Sebes Dénessel és Dr. Ugron Gáborral együtt létrehozta a Székely Nemzeti Tanácsot.
A Székely Nemzeti Tanács 1918. november 19-i gyűlésén felvállalta a Székely Köztársaság létrehozásának a gondolatát. A Székely Hadosztály létrehozásában és fenntartásában is önfeláldozó szerepet vállalt. Czirják Károly igen érzékletesen mutatja be Dr. Urmánczy Nándor önfeláldozó tevékenységét Magyarország, Erdély és ezen belül Székelyföld védelméért. Maroshévíz kimagasló egyénisége a két világháború közötti idôszakban is hű maradt politikai elveihez. Bár ezt az idôszakot magyarországi emigrációban töltötte, tevékenységével Nagy-Magyarország visszaállítását akarta szolgálni. 1940. október 23-án számára is megadatott a hazatérés lehetôsége. Szülôföldje szépségeit azonban nem élvezhette sokáig. Október 31-én ugyanis holtan találták szobájában.
Miért tartom fontosnak ennek a könyvnek a megjelentetését 2008-ban?
Elôször is: azért mert évfordulót jelent: Dr. Urmánczy Nándor ezelôtt 140 évvel született.
Másodsorban: most, amikor a Székely Nemzeti Tanács célul tűzte ki a Székely Autonómia megvalósítását, e könyvben a szerzô méltó emléket állít a Székely Nemzeti Tanács egyik létrehozójának.
Harmadsorban: múltunknak reális feltárása Czirják Károly által, eddig fehér foltként számon tartott eseményeket ismertet az olvasóval, melyek döntô módon hozzájárulhatnak jövônk építéséhez.
Dr. Becsek Garda Dezsô Országgyűlési képviselô
Rendes tanácsülés
Lázár Zoltán az alpolgármester
Tanácsülésre hívta a testület újonnan megválasztott tagjait Mezei János polgármester az elmúlt pénteken. A nyolc napirendi pontból kettôt vitatott meg a testület. Czink Attila elnökletével az elsô napirendi pontra térve Gyergyószentmiklós alpolgármesterének kilétérôl döntöttek.
– A RMDSZ nem kívánt jelöltet állítani – jelentette be Gáll Árpád, az RMDSZ frakcióvezetô-helyettese: – A Gyergyó Területi Küldöttek Tanácsa döntött úgy, hogy azokon a településeken, ahol az RMDSZ nem nyert polgármesteri tisztséget, illetve, ahol a tanácstestületben kisebbségben van a szövetség képviselve, ott nem állítunk alpolgármester-jelöltet – indokolta a döntést Gáll, hozzátéve azt is, ez nem konfliktuskeresés, csupán belsô döntés tiszteletben tartása.
Simon Emese Katalin, az MPP-frakcióvezetôje pedig Lázár Zoltán tanácsos jelölését ismertette. Az egyetlen jelöltre titkos szavazással adták le voksukat a testületi tagok. Kilenc támogató szavazattal és hat tartózkodással Lázár Zoltán nyerte el a négyéves alpolgármesteri mandátumot.
A gazdálkodó családból származó, pályáját Bukarestben kutatófizikusként kezdô Lázár Zoltán huszonegy évig volt a Salmon Ernô Gimnázium tanára, a ’89-es változás után az elsô választott igazgatója volt az intézménynek. Majd Magyarországra települve közel húsz évig szintén fizikatanárként dolgozott. Nem szakadt el Gyergyószentmiklóstól, mint mondta, évente három hónapot töltött itthon, követte a város életét, a történéseket.
Dolgozni, tenni szeretne Gyergyószentmiklósért Lázár Zoltán, és pártállástól függetlenül felkérte erre kollegáit is.
Második napirendi pontként a városatyák a szakbizottságok létrehozásáról döntöttek:
Gazdasági bizottság:
Elnök – Farkas Zoltán-Béla, titkár – Nagy Zoltán, tagok Sándor István, Antal-Bacsó Sándor, Tinka Kálmán.
Fejlesztési bizottság:
Elnök – Nagy Zoltán, titkár – Magyari Levente, tagok – Szôcs László, Gáll József, Gáll Árpád.
Városrendezési bizottság:
Elnök – Czink Attila, titkár Len Emil-Balázs, tagok – Antal-Bacsó Sándor, Sándor István, Suciu Gábor.
Tanügyi bizottság:
Elnök – Gáll Árpád, titkár – Kari Attila, tagok – Vadász-Szatmári István, Simon Katalin-Emese, Magyari Levente.
Jogi bizottság:
Elnök – Suciu Gábor, titkár – Antal-Bacsó Sándor, tagok – Kari Attila, Gáll József, Len Emil-Balázs.
Kulturális és egészségügyi bizottság:
Elnök – Simon Katalin-Emese, titkár – Farkas Zoltán-Béla, tagok – Vadász-Szatmári István, Czink Attila, Kastal László.
Közszolgáltatásokkal foglalkozó bizottság:
Elnök – Gáll József, titkár – Kastal László, tagok – Szôcs László, Sándor István, Tinka Kálmán.
A két napirendi pont megvitatása után bezárták az ülést, megegyeztek, szerdán rendkívüli ülésre ülnek össze, addig is a szakbizottságok megvitatják az elmaradt határozattervezeteket. Az is eldöntetett, hogy minden hónap utolsó szerdáján tartják a rendes üléseket, 15 órától.
Baricz-Tamás Imola
Könyvadomány
Könyvadomány érkezett a városi könyvtárhoz, tudtuk meg Bákai Magdolna igazgatónôtôl. A több mint százezer kötettel rendelkezô könyvtár második alkalommal kap könyveket a Nôk Lapja jóvoltából. Madarász Gyöngyvér kapcsolata révén a budapesti Holló Katalin magánkönyvtárának egy részét kapta meg a szentmiklósi könyvtár. A harminchat doboznyi könyvet az elkövetkezôkben válogatják, rendszerezik. Az igazgatónôtôl megtudtuk, a könyvek nagy része magyar szerzôktôl való szépirodalmi mű, olyan kötetek, melyek nincsenek meg a városi könyvtárban.
Az igazgatónô a könyvtár készülô honlapjáról is szólt, továbbá arról, hogy pályázat kiírását tervezik gyerekeknek; Cegléden vettek részt táborban, és nyugdíjasoknak számítógép-kezelôi alapképzést is tartanak. A Közösségi Info Pont látogatottságáról is szólt az intézményvezetô, elmondta, szerencsés helyzetben van Gyergyószentmiklós, hogy a könyvtárban kapott helyet az információt nyújtó központ.
Baricz-Tamás Imola
Környezetszennyezési illeték!
Az illetékes pénzügyi szerv számítja ki.
A kifizetési végzéshez szükséges aktacsomag:
– a gépjármű törzskönyve/esetenként összesítô táblázat a lízingelt gépjárműveknél (eredeti és fénymásolat)
– hitelesített fordítás a gépjárművek elsô forgalomba helyezését igazoló aktáról, külföldrôl vásárolt autók esetében (eredeti és fénymásolat)
– saját felelôsségre adott nyilatkozat (esetenként)
– Gépjármű-bejegyzési Hivatal (RAR) által kibocsátott szakértôi vizsgálat eredménye/esetenként elvégzett egyéni értékelés eredménye.
Megoldási határidô: 2 munkanap/lízingelt gépjárművek esetében 5 munkanap.
Az illeték visszaadásához szükséges akták:
– visszaigénylési típuskérés;
– személyautók- és gépjárművek speciális illetékének kifizetését igazoló akta (kincstári nyugta/kifizetési utalvány/számlakivonat);
– gépjármű törzskönyve (eredeti és fénymásolat);
– gépjármű forgalmi engedélye (eredeti és fénymásolat).
A lízingelt gépjárművek esetében a visszaigénylési kéréshez saját felelôsségre adott nyilatkozatot kell csatolni, bizonyítva ez által az aktacsomó eredetiségét.
Megoldási határidô: 45 nap a teljes aktacsomó letevésétôl számítva.
A kifizetés/visszafizetés az illetékes pénzügyi szerv keretén belül működô állami kincstárnál történik, átutalással vagy készpénzben.
Figyelem!
A CO2 kibocsátási érték meghatározását és bejegyzését a törzskönyvbe a Gépjármű-bejegyzési Hivatal (RAR) végzi.
Törvényes elôírások:
– 50/2008-as számú Sürgôsségi Kormányhatározat
– 686/2008-as számú Kormányhatározat.
Az uszoda környéke
Nemrég városunkban járt Borbély László fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter, aki terepszemlét tett a jégpálya körüli területen. Ígérete szerint a jégpálya és az egykor tekepályának tervezett omladozó épület mellé uszoda épül a közeljövôben. Borbély szerint a helyszín ideális egy sportkomplexum kialakítására.
Szétnéztünk mi is a futballpályán és a tekepálya környékén. Lehangoló látvány fogadott. A focipályán – bár sokan még mindig oda járnak sportolni, sétálni – förtelmes szemét és orrfacsaró szag fogadott. Az egykor jegyárusításra épített fülkék ajtait – más megoldás hiányában – befalazták. Üres söröspalackok, cigarettásdobozok és szétszórt papírok mindenfelé. A padok szétkorhadtak, csupán a betonlépcsôk tartják össze a korábban focirajongók tömegétôl hangos lelátókat. Alatta hatalmas kupac szemét jelzi: sok fiatal itt tölti szabadidejét. Az ottfelejtett jelek szerint sok szülô nem örülne, ha tudná, mivel töltik idejüket az itt mulató fiatalok. Továbbmenve bevert ablakú öltözôket és századeleji favécéket lát a bámészkodó.
A pálya másik oldalán leégett kis ház jelzi: valaki, vagy valakik megpróbálták kiűzni az ott élô két hajléktalant. Az egykor Mezôgazdasági Bankként működô épület melléképülete még ôrzi a hajléktalanok nyomait: szétégett paplan, rossz cipô, üres üvegek hevernek a méteresre nôtt gazban. A bank épületében ma nem zajlik semmilyen tevékenység. Az udvarhelyi Meloc Invest Rt. tulajdonában levô épület hátsó ablakait betörték, a jelek szerint valaki, vagy valakik birtokukba vették az elhanyagolt termeket. Gogu ştefan, a részvénytársaság illetékese nem tudott a történtekrôl, állítása szerint terveik vannak, hamarosan hozzálátnak az épület felújításához, rendbetételéhez.
A szomszédságban levô tekepályáról sokan, sokszor írtak már. Elképesztô látvány fogadja a bemerészkedôt. Üres ragasztósdobozok és zacskók tömege szétszórva, bizonyítva: a szipózás, vagy dexelés még mindig divat a fiatalok körében.
Az épületet korábban az Esély Alapítvány kapta bérbe azzal a kikötéssel, hogy három éven belül elkezdi a felújítást. Az alapítvány munkatársai elkészítették az elôtanulmányt, mely szerint mozgássérültek rehabilitációs központját és egészségmegôrzô központot terveztek létrehozni az épületben. A határidô szeptember 15-e, a munkálatokat nem sikerült elkezdeni.
Pupák Zsuzsa, az Esély Alapítvány képviselôje szerint terveiket nem adták fel:
– Egy kicsit pang a dolog, mert szeptember 15-ig szól a mi érvényes szerzôdésünk, olyan értelemben, hogy mi megkaptuk 49 évre azzal a feltétellel, hogy három éven belül elkezdjük a felújítását. Amikor megkötöttük a szerzôdést, akkor még nem tudtuk, hogy nagyobb méretű pályázatokhoz szociális tevékenységet folytató szevrezetek csak akkor pályázhatnak, ha megvan az akkreditációjuk. Az akkreditációt pedig olyan körülmények között kellett megszereznünk, hogy nem volt egy összeforrott és állandó tevékenyseget folytató, fizetett szakembercsoport, meg nincs egy olyan hely, ahol mi dolgozhatunk, és minden engedélyt megszerezhetünk. Borzasztóan nehéz volt megszerezni az akkreditációt, de sikerült. Körülbelül másfél hónapja van a kezünkben. Azt könnyű elmondani, hogy pénz van, pályázni kell; viszont, hogyha nincs egy bizonyos célra kiírt pályázat, és nincs mögötte a megfelelô csapat, akkor nagyon nehéz pénzeket lehozni fôleg olyan mértékben, ami a tekepálya felújításához szükséges. Úgyhogy egyelôre tárgyalunk vállalkozókkal, a Caritasszal, a megyei szociális irodával, a megyei tanács elnökével, és mindenki elismeri, hogy arra a tevékenységre, amit mi elkezdtünk, nagyon nagy szükség van, igény van rá. Mindenki támogatásáról biztosított, meg kell találjuk a közös pontot, és meg kell lássuk, hogy azt az épületet fogjuk-e rendbe tenni úgy, hogy pénzeket hozunk le, vagy valamilyen más helyet fogunk keresni. Nem mondtunk le tervünkrôl, a szerzôdésünk még érvényes. Felajánlottak egy olyant, hogy ha mi lemondanánk az épületrôl az Arbor Famegmunkáló Szövetség javára, és oda egy gazdasági tevékenységet folytató tevékenységet hoznának létre, akkor annak fejében az Arbor támogatná esetleg egy új épület létrehozását, vagy pedig egy város által felajánlott épületnek a rendbetételét. Ennek érdekében hamarosan találkozni fogunk az új testülettel, polgármesterrel, Caritasszal.
A polgármester tervei szerint, amennyiben jut pénz, hamarosan kijavítják a Stadion utcát. Talán ez lesz az elsô lépés annak irányába, hogy a sportolásra tervezett városrész visszakapja rendeltetését. Elsôsorban odafigyelés kérdése, másodsorban pénz szükséges ehhez. Igazán jó lenne egy uszoda, egy sportkomplexum, egy hely, ahol nyugodtan sétálhatnak a kicsikkel szüleik. És nem utolsósorban egy olyan szórakozóhely, ahol jól érzik magukat a fiatalok, és nem kell nekik ragasztószacskóba menekülniük egy koszos, tönkrement épületben.
Csata Orsolya
A Zöld Szív Ifjúsági Természetvédô Mozgalomról
A fent említett mozgalom lassan két évtizede létezik, mégis nagyon kevesen tudnak róla. Magyarországon a foglalkozására nézve képzôművész Orgoványi Anikó alapította 1989-ben. Néhány év alatt országos mozgalommá nôtt. Ez érthetô, egyrészt, mert újdonságnak számított, másrészt, mert elsôként nyújtott környezeti nevelési programot a 6–14 éves korosztálynak. Ott (Magyarországon) közel száz településen működik Zöld Szíves környezetvédô csoport. Több mint egy évtizednek kellett eltelni, hogy a mozgalom belopja magát Romániába, pontosabban Erdélybe. Balla Ede székelyudvarhelyi fiatalember kezdeményezésére 2001. szeptember 29-én bejegyezték a Zöld Szíves ITM Székelyföldi Ágát. Az alapító okirat szerint a szervezet négy megyében fejtené ki tevékenységét: Hargita, Kovászna, Brassó és Maros. Sajnos, nagyon lassan terjed a mozgalom. Hét év elteltével csak 7 településen eresztett gyökeret ez a rendkívül fontos nevelési szegmens. Tizenegy aktív csoport van a nyilvántartásunkban, közel 200 tanulóval. Iskolánk 1996-tól Betula Humilis (Törpe nyír) néven fejtette ki tevékenységét. Földrajzi elszigeteltségünk miatt magányos farkasként dolgoztunk mindaddig, amíg nem csatlakoztunk ehhez a több megyét is átfogni próbáló szervezethez. Részt vettünk egész évet kitöltô elméleti vetélkedôn, környezetvédô táborban, hallgattunk Balla Ede jóvoltából környezetvédelmi elôadásokat, néztünk természetfilmeket, takarítottunk, egyszóval tettük a dolgunkat. Igazából minden iskolában működnie kellene egy hasonló tevékenységnek, hogy a felnövekvô tanuló ifjúság megfelelô környezetkímélô szemlélettel rendelkezzen. Tudom, hogy nem ez az egyetlen környezet- és természetvédô szervezet, hiszen nemcsak a Gyergyói-medencében működik hasonló profilú szervezet, a Csíki-medencében és Udvarhely környékén szintén ismerek hasonló csoportosulásokat. Érdemes volna ezeket a civil kezdeményezéseket felkarolni, segíteni, hogy fiataljaink aktív környezetvédô felnôtteké váljanak.
Farkas Aladár
Tábor tábor után
Zajlik az élet a Gyergyószárhegyi Művészeti és Kulturális Köpontban, tudtuk meg Kassay L. Péter igazgatótól. Ifjúsági cseretáborba gyűltek össze a határon túli és hazai képzôművészeti egyetemisták, vezetôtanáraik irányításával okulnak, pénteken 12-én tartják táborzárójukat.
Július 15–25. között a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány által szervezett táborban vesznek részt a gyerekek, fiatalok. Július 16-tól Régizene Fesztiválra kerül sor, a programban koncertek szerepelnek, a Budapesti Utcaszínház is eleget tesz a felkérésnek, Gyergyószárhegyre látogat. A szárhegyi Kulturális és Művészeti Központ augusztus elején huszonöt hajdúsági gyereket fogad az alfalvi önkormányzat megbízásából. A muuuvi rövidfilmfesztivált háromnaposra, augusztus 1–2–3-ra tervezik a Lázár-kastélyban, a Korképtábor pedig augusztus 14-én veszi kezdetét.
Baricz-Tamás Imola
Versikék egy képre
A Gyergyói Kisújság 2008-as Évkönyvében a gyerekeknek is ajánlottunk rejtvényeket. A helyesen válaszolók, rejtvényfejtôk ajándékban részesültek. Volt egy feladvány, mely rímfaragásra ösztönözte a gyereket, egy kép alapján kellett rövid versikét írjanak. A beküldött alkotásokból válogattunk az alábbiakban.
Balázs Gellért
Esik Esô, nem havazik
Aki nem fut, bôrig ázik.
Ki sátor, ki ernyô alatt
Várja a jó napsugarat.
Esôkabát, gumicsizma
Locsos idô ruházatja.
Csak menjen már el a felhô,
jó napocska, gyere elô!
Páll Ferenc
Egy nyári esôs délután
fagylaltozni kéne már,
De szél van és hideg
Mindenki esernyôvel jár
S így oda a délután.
Csata Ágnes
Záporesô, zivatar
Minden gyereket kicsal.
Csata Helga
Esik az esô
Én vagyok az elsô, aki sátorba bújt
Barátaim asztal, ernyô alá
Csak az osztályfônök jár, fel alá
Ránk ügyelve!
Csata József
Esik az esô,
Fúj a szél,
De holnapra a Nap
már visszatér.
Ifj. Baricz László
Nyári zápor
Hirtelen, váratlan zúdult alá a nyári zápor,
Menekült – ki hová tudott –
a frissítô zuhanytól:
Papóék a sátor alá bújtak,
Marcsi az esôköpenyt kapta magára,
Ricsi a fürdôlepedôt kanyarította hátára,
hugicám az asztal alól leselkedett,
engem a családi ernyô védelmezett.
Míg Bugri a nagy fa tövében meglapult,
addig Cirmi a sűrű lombsátor alá bújt.
Nagyiék a hintaszék ernyôjétôl védve voltak.
Anyáék a napernyô alatt vígan fagyizgattak.
Nagy Bernadette
Esik esô, csepereg
Én vagyok a jó gyerek
Mert eszem a fagylaltot
Nem áztatom magamat
Az esôtôl nem félek
Több fagylaltot nem kérek.
Ifj. Kastal László
Mélabús délután
Szomorú sötét a délután
Barátom hív egy fagyira bár.
De nekem semmi óhajom,
Hogy ezen az esôs napon,
Kint bandukoljak
Az utakon
Veszem az esernyôt, s kabátom
Mert nem hagy békén a barátom.
Elmegyünk s járunk egy keveset
De fagyitól elmegy neki is a
Kedve.
Muuuvi
augusztus 1–3.
Idén is sor kerül a fiatal filmesek versenyére. A szervezôk ezúttal is Gyergyószárhegyen a Lázár-kastélyban tartják az immár negyedik alkalommal sorra kerülô Muuuvi Nemzetközi Kisjátékfilm-fesztivált. A szervezési munkálatok elkezdôdtek – tudtuk meg Selyem András fesztivál-igazgatótól. Kísérôprogramokban sem lesz hiány, zenei elôadók, koncertek, zsonglôrök érkeznek Gyergyószárhegyre. A kisgyerekekre is gondoltak a szervezôk, nekik is külön programot ajánlanak majd, míg szüleik kisfilmet néznek.
Az erdélyi és nemzetközi fiatal filmesek versenyére a Muuuvi rövidfilmfesztiválra július 18-ig lehet beküldeni filmeket. Filmes és animációs szereplôkkel/karakterekkel lehet nevezni a fesztiválra, 2007. január 1-je után készült, angol felirattal rendelkezô filmeket fogadnak el a szervezôk, és a nevezett filmek hossza nem haladhatja meg a 13 percet.
A tavaly közel száz alkotás érkezett, idénre többet várnak. A zsűri tagjainak kiléte már körvonalazódik, M. Tóth Géza, ştefan Tiron és Maria Popistasu, tudtuk meg Jánossy Aliztól, a fesztivál sajtóreferensétôl. Balázs Áron az idei fesztivál művészeti vezetôje.
A díjat, az emléktárgyat Mayer Éva felvidéki grafikusművész tervezi, készíti.
A szervezôk a szárhegyi Művelôdési és Kulturális Központ, a Hallámsza Egyesület, a Betyár Egyesület, és a GYTIT várja a jelentkezôket, érdeklôdôket. Bôvebb információt a www.muuuvi.ro oldalon olvasatnak.
Baricz-Tamás Imola
Ingyenes kiállítás
Ingyen tekinthetik meg vasárnap A nagybányai művésztelep című kiállítást a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban a székelyruhába öltözött látogatók. A művelôdési intézmény vezetôsége így kívánja jutalmazni mindazokat a múzeumlátogatókat, akik tisztelik és ápolják a hagyományokat, népviseletbe öltözve vesznek részt a vasárnapi Ezer Székely Leány Napja rendezvénysorozaton. Hasonló kedvezményt biztosított a vendéglátó múzeum a tavalyi Munkácsy Erdélyben című kiállítás megtekintésére is az Ezer Székely Leány Napja alkalmával.
A nagybányai művésztelep című, mintegy 20 alkotó munkáját felvonultató kiállítás május 8-án nyílt meg és július 18-ig látogatható. Eddig mintegy tízezer látogató kereste fel az 55 képet bemutató kiállítást. Ebbôl ötven a Magyar Nemzeti Galéria, 2 a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum, 2 a Csíki Székely Múzeum és egy a Maros Megyei Múzeum tulajdona. A jelek szerint idén az Ezer Székely Leány Napját kevesebben keresik fel, mint a korábbi években, mert ezúttal elmarad az immár hagyományossá vált rockopera-elôadás. Egy ilyen elôadáshoz ugyanis nem állt rendelkezésre elegendô idô és pénz – mondják a szervezôk. Ebben az évben inkább a rendezvény eredeti, a két világháború közötti idôszakban megfogalmazott célját részesítik elônyben: minél több fiatalt késztetni a hagyományok és a népviselet megôrzésére. Így nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy fellépési lehetôséget biztosítsanak a környéken tevékenykedô néptánccsoportoknak, ugyanakkor valamennyi résztvevô számára megteremtik a közös tánc lehetôségét.
Magyar Távirati Iroda
Búvárkodnak Lóri atya vendégei
Idén már a második tábornak ad otthont a Baricz-kanyarban Lóri atya. Egyre több a visszatérô gyermek, aki évrôl évre ezt a kikapcsolódást-tanulást választja a vakációban. Ôk már tudják, hogy hol van a cipômentes övezet, de az újak is betartják rendesen a szabályt, ezt a sorba rakott cipôcskék is mutatják, na meg a csapatok piros pontjai is gyűlnek a rendrakás után. Ez így is van rendjén, mint ahogy az, hogy élményekben gazdag minden nap, perc a Baricz-kanyarban.
Tavaly 670 gyermek fordult meg ott, idén is már több mint száz kicsi vette birtokába néhány napra e portát.
Az idei elsô táborban a szórványból, Tűrbôl, Balázsfalváról, Péterfalváról érkezett gyermekek szórakoztak, illetve tanulták a magyar nyelvet. Azon túl, hogy megismerhették a székely-magyar valóságot, próbáltak magyarul tanulni. E gyermekek nagyszülei tudnak még magyarul, de gyermekeik, unokáik már nem. De hét végére már ötven-hatvan magyar szóval gazdagodott szókincsük. Tehát kisebb mondatokba is összefűzték az itt tanult szavakat. Volt gyerek, akit a székely ember ízes beszéde ragadott meg, miután szekerével végigjárták a környéket. Ez a gyermek este, a szokásos kiértékelônél, megbeszélésnél kiemelte, hogy a mesélô bácsinak a szeme nagyon csillogott, amikor velük beszélt.
– Ezek a gyermekek hazavittek abból, ami itt még van, amire mi is egyre ritkábban figyelünk oda – mondta Lóri atya, aki évek óta magánemberként csodálatra méltóan tesz a gyermekekért.
A második, a Búvár-tábor negyven gyerekkel indult, Gyergyóból, Csíkszeredából, Marosvásárhelyrôl érkeztek a gyermekek, vannak közöttük visszatérôk, és olyanok is, akik társaik biztatására próbálják ki ezt a nyaralást. Lóri atya fôz számukra. S az udvar bármely sarkában is legyenek, a csengô hallattán összesereglenek. Ottjártunkkor éppen táncot tanultak. A csengôszó elôtt pedig elmesélték, milyen kunyhókat építettek ágakból az elôzô éjszakai túrán, a föld-levegô nap záróprogramján. De azon a napon köveket is gyűjtöttek, amelyeket kifestenek, és egyik csoport például madárhangokat utánozott.
Nem unatkoznak a kicsik, pattannak fel a csengô hangjára, mert tudják, hogy valami érdekes program következik, vagy éppen ebédre hívják ôket. A szülinapjukat a táborban is megünneplik a gyermekeknek, ilyenkor elôkerül a gitár is, és szól a köszöntô dal az ünnepeltnek. Csütörtökig a lányok szobája még fogkrémmentes övezet volt, nem csoda, hiszen az éjszakai túrázást követôen jólesett az alvás. Nem csintalankodtak társaikkal, viszont akadt, aki annyi mindent kellett barátnôjével közöljön, hogy késôig suttogott – mondták a leányzók. De reggel, mikor szólt a csengô menni kellett.
A mindennapi kenyér ezidáig bôséggel kikerült, sôt péksütemény is, ottjárttunkkor csülök fôtt a nagy fazékban. Ha fogytán az élelem, „koldulni” megy Lóri atya a gondviseléssel, és mindig akad, aki segíti a gyermekek táborozását. Keveset kell pótoljanak a táborozók szülei, 40 lejt, de nem is ez a tét – mondja a tábor- vezetô atya, hanem, hogy jól érezék magukat a gyermekek, hazavigyenek magukkal valamit, amit ha nem is mostanság, de a késôbbiekben használnak.
Mi tagadás, szívesen vadásznak ott élménykre a kicsik, ezt az is bizonyítja, hogy sokan visszatérnek.
Kedves-Tamás Gyopár
Gyergyói galambok Rómában!
Békét és szeretetet a világnak – mottóval szerveznek nemzetközi versenyt július 12-én. A Nemzetközi Sportgalambász Szövetség által szervezett versenyre 12-én, szombaton kerül sor. Rómából a Szent Péter térrôl röpítik a több ezer postagalambot. E nemzetközi versenyre, melyen Európa legtöbb országa részt vesz, romániai galambászok is felkérést kaptak. Hargita megyébôl közel tíz tenyésztô döntött úgy, hogy kosarazza kedvenceit. A Gyergyói-medencébôl kedden reggel négy tenyésztô versenygalambjait vitték a megyeszékhelyre, ahonnan majd Rómába szállítják a béke hírnökeit. Varga József (Szárhegy), Török Levente és Benedek Róbert (Alfalu), valamint Baricz-Tamás Csaba (Gyergyószentmiklós) tenyésztôk kedvenceit szombaton kora reggel a Szent Péter téren engedik szabadon, hogy békét és szeretet hirdessenek. Róma – Gyergyószentmiklós légvonalban 1170 km, a medencébe vasárnap délutánra várják haza a versenygalambokat.
EKE-közgyűlés
Július 7-én közgyűlést tartott az Erdélyi Kárpát Egyesület, az EKE gyergyószentmiklósi fiókja. A székházban összehívott közgyűlésen elhangzott dr. Gereöffy Ferenc elnök beszámolója, és ennek megvitatása után, Madaras Erzsébet pénzügyi jelentése volt soron.
Szerzezési problémák; Vándortábor a XVII. Székelyjó július 27– augusztus 1.; tervek az év hátra- lévô részére; újrafestési sikerek a csomafalvi Dél-hegy és Görgényi-havasok turistaösvényeken Zrinyi István és Laczkó Szentmiklósi Endre vezetésével; Vadász Szatmári István alelnök szerint az év egyik legnagyobb sikere a 27 túra és az 550 résztvevô.
Záróként megemlékeztünk természetjáró, néhai gyergyói EKE-tagokról.
Elekes Éva titkár
Jó bakancs, hátizsák
Na, meg a természet szeretete, ez kell a túrázáshoz. Nem ritka manapság, hogy a kirándulás vagy rövid túra helyett a képernyô elôtt töltik szabadidejüket a gyermekek. S az sem ritka, hogy erdei sétára horgászszéket is hurcolnak, hogy ha pihenni kell, legyen, amire leülni. Elkényelmesedtünk, s élményektôl is megfosztjuk így magunkat. Ki ne pillantana meg szívesen mondjuk kilenc zergét, vagy távolban cammogó medvét, vagy ki ne nézne le a magasból úgy, hogy a csúcshódítás utáni sikerélménytôl duzzad a melle.
Madaras Erzsike, Bözske néni folyamatosan túrázik, a vezetést is elvállalja. Tíz éve ugyan nem vesz részt magashegyi túrákon, de amikor csak teheti, megy a természetbe. Negyvenkét évet dolgozott a bankban, jelenleg, mint nyugdíjas, a civil szervezetek papírjait írogatja, igazítja ügyeiket. Ottjárttunkkor az EKE aktáival foglalkozott, hiszen éves beszámolóra készült. De hétvégén ô vezette a Csofronkára az EKE- túrát.
Gyermekkorában, mikor a Gyilkostónál laktak, a szülôk dolgoztak, a gyermekek pedig sétáltak, játszottak a természetben. S azóta is, amint lehet, túrázik és mindig elôre lejárja az útvonalat, mielôtt a csapatot vezetné.
Bizonyára sokan emlékeznek a régi rendszerben a Jöjjön velünk túrára, amit a Hargita napilap hirdetett, térképeket is lehozott, na meg a túraútvonalat. Kivágott újságcikkeket is ôriz Erzsike néni e mozgalomról. 1979-tôl 1987-ig, amíg a mozgalom élt, bekapcsolódott, elôre tudták, hová túráznak, hiszen pénteken megjelent az újságban. Beder Tibor szervezte meg, hogy ki vezeti, az illetô személy felkészült, a csapat pedig indulhatott. Természetesen az akkori hatalomnak nem tetszett, hogy csoportok túráznak, fôként magyar ajkúak, és 1987 májusában betiltották. Elvtársi utasításra a Csukás-hegységi túrát lefújták, mert jelentés érkezett a rendôrség közlekedési osztályára, amiben az állt, hogy a 42 személyes autóbuszra ötvenen jelentkeztek, ellenôrzik az autóbuszt, és elveszik a sofôr hajtási jogosítványát… Aztán több túrát nem közölt a napilap. Erzsike néni a Jöjjön velünk mozgalom keretében a Fogarasi-havasokba, Radnai-havasokba, Nyugati-Kárpátokba túrázott. Volt rá példa, hogy tizenkét napos túra is volt.
Aztán pangás következett, na meg Libánba kirándult gyakran Bözske néni, majd az EKE gyergyói fiókja keretében ismét túrázott.
– Szeretni kell, fizikai erônlétet biztosít, hozzájárul az egészségmegôrzéshez, kikapcsolódást jelent. A banki munka után, majdnem 60 éves voltam, amikor nyugdíjba engedtek, mindenképpen jót tett. A gyönyörű látvány, ami a csúcs megmászása után fogad, mindenért kárpótol, megtanít kitartani. Elérted a kitűzött célt, megtanít küzdeni, hogy le kell gyôzni a nehézséget.
– A mostani ifjak…
– Nem szeretnek túrázni, mert el vannak kényelmesedve. Talán kezdett kicsit népszerűvé válni az EKE miatt. Vannak néhányan, akik teljesítménytúráznak. Az iskolában kellene megszerettetni a túrázást. Mondjuk egy földrajz- vagy biológiaórán ki kellene menjen az osztály a kápolnáig, hogy nézzék meg fentrôl, milyen a város. Tanárnô mesélte nekem, hogy van gyermek, aki nem járt még a Gyilkos-tóhoz. Az EKE próbálja hirdetni, de iskolába kellene megszerettetni a természetet, hogy a szabadban kapcsolódjanak ki, ne a számítógép és az agymosó filmeket nézve. Ez olyan sport, amit lehet űzni addig, amíg egészséged van, nem lehet kiöregedni, nem korhoz kötött. Meg kell érezni az ízét, hogy milyen, amikor kint vagy a csúcson, mert az felejthetetlen élmény. Persze megtörténik, hogy néha eltéved a csapat, mondjuk, ha nem figyeli a jelzéseket, de ilyenkor vissza kell térni a jelzésig. Megtörténik, azért is, mert évek alatt nagyon megváltozik a terep a fairtások miatt.
– Sokan ódzkodnak kullancstól, kígyótól, medvétôl…
– Életemben egyszer láttam egy medvét, de nem az erdôben, hanem Libánban az úton sétált át, viszont láttam kilenc zergét a Kerek-kônél. Sajnos, nem szoktam fényképezni. Ugyancsak hétvégén láttam egy kígyót távolról. Ha két ember túrázik, beszélget, akkor nem megy közelükbe vadállat. Soha nem féltem én a vadállatoktól. A kullancsok ellen pedig, hát hegyi túrára nem bikinit viselünk, hanem hosszú ujjú felsôt, hosszú nadrágot.
– Mi a legfontosabb egy túrára?
– A legfontosabb egy jó, kényelmes bakancs, nem sportcipô, edzôcipô, hanem bakancs, ami tartja a bokát, és nem csúszik. És egy akármilyen legolcsóbb hátizsák.
Egyedül soha nem indult el Erzsike néni túrázni, nem is ajánlja azoknak, akik most szeretnének belekóstolni ebbe a sportba. Azt is elmondta, ha akad pedagógus, aki segítségét kérné, hogy osztályát elkísérje, szívesen vállalná a vezetést. Elôre a közelbe kell szervezni túrákat, amihez nem kell drága felszerelés, csak egy jó bakancs és egy olcsó hátizsák.
Kedves-Tamás Gyopár
Svájc vagy Bubendorf? (4.)
Mottó: Szabály van ugyan, hogy nem szabad, de lehet.
(Egy dalos-testvér)
Hogy kissé hosszabban idôztem Linzben, az senkit ne zavarjon. Ott a Szent Antal plébánián lehettem utoljára az enyéim között. Gyergyóiak, felcsíkiak egy fedél alatt. Ismerôs mosoly, ismerôs kézfogás: meleg, olyan, amin keresztül érzik a vér lüktetése is. Vérünk lüktetése. A nagy tudású és övéiért annyit tevô dr. Vencser László kanonok, professzor, a kelet-európai nyugatra szakadt római katolikusok lelki gondozását irányító intézményigazgató, akinek életét interjúkötetben foglalta a Kilyénfalvának ismét könyvtárt teremtô Varga Gabriella, maga is a Visszafolyó partjára, közeli rokonaihoz mindig valóban hazatérô újságíró. (Az érdekes és értékes könyvet meg lehet vásárolni a gyergyószentmiklósi plébánián ma is. Tanulságos olvasmány!)
Melegebb tehát a parola, nehezebb az elválás a templomi rövid éneklés és áldás után reggel. Az idegenben élôk mindent tudnak az otthoni dolgokról. Pontosabban szinte mindent. Újdonsággal azért tudunk szolgálni. A helyhatósági választások eredményeirôl is. (Akkor mondtam, hogy Gyergyószentmiklósra, egy ideje „a Maroson „felúszók” kerülnek városvezetônek. Ráadásul valamennyinek köze van Remetéhez is: az elsô polgármester György Antal, remetei. Dézsi Zoltán édesanyja csutakfalvi volt. Pap József ôsei – tudtom szerint – Kicsi-bükkbôl kerültek Salamásra. Mezei János, a frissen választott városvezetô pedig szintén remetei. Egyedül Pál Árpád volt kivétel az utóbbi, lassan 20 év alatt. Mintha a sors úgy akarná, hogy az egymást követô remeteiek egymás hibáit helyrehozhassák. Van bôven. Nehogy újabb vicc szereplôi legyenek. Már elég adoma született róluk, mármint a remeteiekrôl. A legkedvesebb számomra az, amit a Gyergyó című lap egyik 1907-ben megjelent számában olvastam, s ami valahogy úgy szólt, hogy az alaposan helybehagyott vasútépítô vendégmunkás koponyája szinte olyan kemény volt, mint a remetei emberek feje.)
Búcsú tehát, kis figyelmesség a vendéglátók részérôl. Mintha most indulnánk hazulról. Isten áldja lelküket és munkájukat, kívánom magamban, amikor a kivezetô út szélére gépkocsijával félrehúzó dr. Vencser László integetését már nem látjuk. (Büszke vagyok, hogy kortársam. Öt nappal elôztem meg a születésben.)
Még eszembe jut Simó tanár úr megjegyzése, hogy Linz és Ceske Budejovice – között úgy 130 éve lovas vasutat építettek. Milyen érdekes. Hányszor jut eszünkbe e kedves cseh helyiség? Hányszor Svejk, a derék katona, akitôl nem volt idegen? Weinfeldenben, a versenyzés után tartott délutáni fogadáson, ahol kórusainkat köszöntötték a helyi elöljárók és a fesztivál elnöke, a budejoviceiek elôttünk énekeltek a hatalmas sátorban. (A polgári védelmi bunkert is egy idôben osztottuk meg Weinfeldenben.)
Kitűnô útviszonyok, Karcsi és Venci pontosan betartva az egyik-egyiknek jutó vezetési idôt, figyelmesen kormányozza autóbuszunkat. A táj fenséges. „Az Alpok elôtere – halljuk útbaigazítónkat. Ausztria és Bajorország területén a mészkôvonulat lábánál terül el. Jégárak nyomultak le a Salzach és Inn között. Törmelékük: moréna borítja a tájat. Ahol a jégárak elolvadtak, óriási moréna-gátak alakultak ki, mögöttük szép kékvizű tavak sorakoznak. A tóvilágtól északra kavicsmezôk földje húzódik, szabályosan csiszolt diónyi színes kövekkel. A tájat erdôk, tisztások borítják, gyönyörű patyolat tiszta falvak, gömbölyded toronytetôkkel. A barokk hazájában vagyunk.”
Salzburg, „észak Rómája” a következô állomás. A Salzach folyó partján, fontos európai utak találkozásához igyekszünk. Mozart szülôvárosába, ami 996 óta piactartási joggal rendelkezik. 1598-ban nagy tűzvész pusztított, azután kezdôdött meg a város, immár barokk stílusban való újjáépítése. Európa egyik legszebb műemlékegyüttese található itt.
Salzburgot is látni kell, nem lehet elmesélni. 1809-ben Napóleon átadta a bajoroknak. Az Alpok térségének legfontosabb idegenforgalmi központja. Érseki székhely. 1996-tól a belváros a világörökség része. S ha csak az itt rendezett ünnepi játékokra gondolunk is, nem csodálkozunk – fôleg a vár –, majd a városnézés után. De Sopronnal ellentétben Salzburg 1921-ben népszavazás útján vált ausztriai várossá. (Az osztrákok tarthatják a hűség városának.)
Ha valahol utunk során volt látnivaló, akkor Salzburgban garmadával. A Szt. Rupert székesegyházban keresztelték meg az angyali zenész Mozartot. Van is ráemlékeztetô bôven: Mozart-tér, Mozart-szobor, Mozart-szülôház. Mozart-ház. Hohensalzburg várában még a zeneterem akusztikáját is kipróbáltuk Fodor Csabával, miután a sikló felvitt az 1075-ben még favárnak épült, ma Európa legnagyobb, teljes épségben megmaradt várába. Négy tornya még 1465-ben épült.
(A nem messzire lévô Kufstein várát is megemlíti Simó tanár úr. Magyar vonatkozásai nem épp vidám emlékek. Ha csak a vigyázó szemét Párizsra vetô Kazinczy Ferencre és társaira vagy Teleky Blankára gondolunk is. A sógorok szerették biztonságban tudni magukat. S amíg a lázongók itt raboskodtak, nem kellett tartani tôlük. )
Mintegy hat-hét órát töltöttünk Salzburgban, e gyöngyszem városban. Utána a sztrádán Mün- chen felé olyat is láthatunk, ami felénk elképzelhetetlen: a forgalmas út egyik sávját foltozták. A foltok nem sikerültek se magasabbra, se mélyebbre, mint az úttest többi része!
A távolban a híres müncheni tévétorony is feltűnt. Messze az Alpok csipkézte az eget, amikor nem takarta felhô. A következô megálló a svájci vám volt.
(folytatjuk)
Bajna György
Egy napunk Csángóföldön
„Akinek a szíve fáj,
Meggyógyítja ez a táj”
A gyergyószentmiklósi Idôsek Klubja, szárhegyi társaikkal együtt úgy döntöttek, Gyimesbükk, az 1000 éves határ a következô úticél.
Kinga megszerezte számunkra a Vándor-buszt, a támogatást már régebben megkaptuk, így csak egy doboz cigaretta ára volt az egyéni hozzájárulásunk.
Június utolsó napján, pontosan reggel 8-kor mindenki a helyén volt, még többen is, mint ahányan elôzetesen jelezték szándékukat, de a plébánia kisegített, pótszékek kerültek a buszba, és egy keveset kellett várnunk a szárhegyi szomszédokra. Velünk jött egy ifjú hölgy, ô volt egészségünk ôrzôje. A busz kényelmes volt, az ifjú kormányfô bekapcsolta a szellôztetô-berendezést, a „napos oldalon” ülôk pedig a kiskabátokból napellenzôt is készítettek. Elindulunk, csendesen beszélgetünk, és csodáltuk a tájat miután kiérünk a Gyergyói-medencébôl.
Az elsô megálló Szépvíz után következett.
Fotógépem 55 felvételén az állomásaink. Az elsô Gyimesbükk, a kétnyelvű tábla szerint Ghimeş Făget, Csíkszeredától körülbelül 35 km-re, a Tatros partján. Itt van az egykori, utolsó bakterházból átalakított vasúttörténeti múzeum, ahol a sok kiállított emlék mellé szakszerű magyarázatot is kaptunk, az egykori, örökifjú vasutastól, Bilibók Ágoston „bácsitól”. A korhűen helyreállított épület elôtt van a kôbôl rakott óriás Szentkorona, melyet ma már vasból készült dôlt kereszt is gazdagít, a diósgyôriek ajándéka. Innen jól látszik az egykori országhatárt jelzô lépcsôsor, mely a Rákóczi várhoz vezet... és hogy hány lépcsô van, az társaim szerint eltérô, van, aki lefelé kevesebbet számolt, biztosan elkopott egy a nagy forgalom miatt... Az idôsebbek megpihentek a kis téren, innen látszik a Bunker, többen elmondták, nem mennek be, elég volt bunkerbôl a második világháború alatt. Jól látszik a tábla, Rákóczi vár, és egy nyíl, merészebb társamat felkértem, mondja meg Ferikének, hiába vár, nem merem megkockáztatni a lépcsômászást, és arra is megkértem, hozzon a vár alapkövébôl egy párkilós darabkát emlékbe. Nem hozott, nem is hozhatott, nem is illene, de azért jó páran hoztunk egy-egy folyami kavicsot pihenôhelyünkrôl. (Otthon tudtam meg, hogy a várat Kôorr csúcsán Bethlen Gábor építette 1626-ban, de II. Rákóczi Ferenc erôsítette meg az 1700-as évek elején a szoros védelmére. A világhálón az áll, hogy Gyimesbükk Bákó megyéhez tartozik, 8 településbôl áll és 1095 magyar lakosa is van. A várhoz vezetô lépcsô sincs eredeti helyén, a vasút építésekor, a XIX. század végén pár méterrel áthelyezték.)
Kifáradva a sok látnivalóban és lépcsômászásban, találtunk egy szép domboldalt, ahol megebédeltünk. Most sem maradt el a szokásos klubtevékenység, név- vagy születésnapjukat ünneplô tagjaink körbejárták az ebédelôket jóféle itókákkal, süteményekkel.
Gyimesbükk másik nevezetessége az 1782-ben épült régi templom és az 1976-ban felszentelt új templom, elôtte művészi székelykapuval. Hosszabb idôt töltöttünk a Tájházban, több száz csángó műremek tárolóhelyén, melynek vezetôje és megteremtôje Antalné Tankó Mária. A múzeum udvarán füstölô, megrakva ínycsiklandozó szalonnával, kolbásszal és sonkával, és még lakat sincs rajta... Fényképet készítettem az egyik varrottas falvédôrôl, „Akinek a szíve fáj, meggyógyítja ez a táj”... ha én ezt elôbb tudom, nem töltöttem volna sok-sok napot a kovásznai szívszanatóriumban, és ilyen-olyan kórházban sok-sok évvel ezelôtt, és nem adnám nyugdíjam egy részét ilyen-olyan orvosságra.
A Deáky panziót már nem tudtuk meglátogatni, pedig fenntartója megérdemelné, neki köszönhetô az egykori bakterház mai formája. Álljon itt köszönetünk. Sok ilyen lelkes-önfeláldozó magyarra, székelyre, csángóra lenne szükség széles Erdélyországban.
Utolsó állomásunk az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium volt. Ott várt már minket az intézmény vezetôje, szűk órácska alatt elmondta, itt nem csak tanítják, hanem nevelik is a gyerekeket. Eszembe jutottak az egykori Kolozsvári Unitárius Kollégium tanárai, tanáraim, akik valóban nem csak tudós emberek, hanem jó pedagógusok, nevelôk is voltak. Ez az intézet már Hargita megyében van, s amikor a kiselôadás után végigjártuk földszinti termeit, felsóhajtottunk, ilyen kellene legyen minden iskola.
Elbúcsúztunk, hazafelé nótára gyújtott, akinek hangja van, a fapiacon leszállt társaink többsége, 6–7-en maradtunk a Maros-szálló melletti végállomásig. Felálltam kinyújtóztatni lábamat, a busz nagyot zökkent, itthon vagyunk.
Már itthon dolgozom fel a látottak néhány részletét, Csángóföldön nem láttunk parlagon heverô földeket, a meredek kaszálók is „leborotválva”, a pityókasorok tiszták és egyenesek, pedig az ottani nóta szerint „A gyimesi hegyek kôbôl vannak rakva”...
Szathmáry János Gyergyószentmiklós
Gazdasági egységek figyelmébe!
A Hivatalos Közlöny 499/03. 07.2008-as számában megjelent a Gazdasági és Pénzügyminisztérium 1958/24.06.2008-as rendelete amely a könyvviteli jelentési rendszer jóváhagyására vonatkozik, miszerint minden gazdasági egység, szervezési és tulajdonosi formájától függetlenül, köteles benyújtani a 2008. 06.30-i könyvviteli jelentést a Hargita Megyei Közpénzügyi Igazgatóság területi alegységeihez.
A jogi személyek könyviteli jelentést kell letegyenek a helyi közpénzügyi hivatalhoz. A jelentés a következô nyilatkozatokat kell tartalmazza:
* Vagyoni, tartozási és sajáttôkehelyzet (cod 10)
* Nyereségi és veszteségi helyzet (cod 20)
* Tájékoztató adatok (cod 30)
* könyvviteli jelentést az illetékes személy kell aláírja, kiírva a teljes nevét.
Azon mezô kitöltése, amelyet a jogos személy kell kitöltsön a következô adatokat kell tartalmazza:
* Gazdasági igazgató, fôkönyvelô vagy más erre a rendelkezésre felhatalmazott személy, a törvény értelmében.
* A törvény által felhatalmazott fizikai és jogi személyek, akik tagjai a Könyvelési Szakértôk és Mérlegképes Könyvelôk Testületének Romániában.
A program aktualizált (2008. 07.03) változata (1.0.0. változata) ingyen áll a gazdasági egységek rendelkezésére a közpénzügyi hivatalnál, vagy letölthetô a Pénzügyminisztérium honlapjáról (www.mfinante.ro).
A könyvviteli jelentést lemezen, valamint nyomtatott formában (aláírás, pecsét) kell benyújtani a Hargita Megyei Közpénzügyi Hivatal alegységeihez. A jelentés mellé csatolni kell a gazdasági egység azonosítási számának (C.U.I.) másolatát és a fökönyvi kivonat másolatát (balanţa de verificare).
Azon jogi személyek, akik a megalapításuktól 2008. június 30-ig nem tevékenykedtek, nem kell benyújtaniuk a könyvviteli jelentést, viszont kötelezô benyújtaniuk saját felelôsségükre egy nyilatkozatot, amely a következô adatokat tartalmazza a gazdasági egységrôl:
* Pontos megnevezés
* Cím, telefonszám
* A Kereskedelmi Kamarai bejegyzési számát
* Az azonosítási számát
* A részvénytôkét
Egy hasonló nyilatkozatot kell benyújtaniuk azon jogi személyeknek is, akik felszámolás alatt állnak.
A 2008. június 30-i könyvviteli jelentés és a nyilatkozatok benyújtásának határideje 2008. augusztus 15. Be nem nyújtás esetén vagy aláírás, pecséthiány esetében a 82/1991 törvény 42. cikkelye által elôírt büntetés alkalmazandó.
Hargita Megye Közpénzügyi Vezérigazgatóság
Összegzés és felhívás
Június 30-án lejárt a juh/kecsketámogatásra vonatkozó kérelmek benyújtásának határideje. A Mezôgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség Hargita Megyei Központjának munkatársai által készített gyors összegzés alapján elmondható, hogy a tavalyhoz képest az idén 33,5%-kal több kérelmet nyújtottak be a gazdák a juh-, illetve kecsketámogatásra.
A támogatási kérelmek gyors feldolgozása után elmondható, hogy a mezôgazdasági miniszter 358/2008-as rendelete alapján benyújtott közvetlen nemzeti állattenyésztési támogatás jogcímén Hargita megyében 617 kérelmet nyújtottak be anyajuh-, illetve anyakecske-állományokra, összesen 72 487 állatra, amely mintegy 60%-kal haladja meg a 2007-es állományt.
A tavaly egy anyajuh/anyakecske utáni támogatás 35 lei/fô volt, idén remélhetôleg ez több lesz. A jogszabály értelmében az egységnyi támogatási érték csak az országos adatok feldolgozása után válhat ismertté, miután miniszteri rendelet formájában napvilágot lát a Hivatalos Közlöny hasábjain. Remélhetôleg az idén ez az összeg növekedni fog a tavalyi szinthez képest, és ez által a Hargita megyei juhosgazdák hozzájuthatnak mintegy 2,8 millió lejhez.
A kérelmek letételével azonban az állattartó gazdák részérôl még nem zárult le minden, hiszen a kérelmezôk vállalták, hogy 2008. július 1 – szeptember 30. között az állomány egy jól meghatározott helyen megtalálható kell legyen. A jogszabály értelmében a kérelmekben megjelölt állomány mintegy 40%-a helyszíni ellenôrzésen fog átesni, amely során a gazdáknak – elôzetes bejelentés során – biztosítaniuk kell az állomány ellenôrzésének feltételeit.
Az így elvégzett ellenôrzések során kiállított jegyzôkönyvek alapján nyerhetnek majd végleges képet a Mezôgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség Hargita Megyei Központjának munkatársai, hogy mekkora is a ténylegesen támogatható állomány. A következô hetekben zajlik majd a kérelmek feldolgozása, adminisztratív ellenôrzése, illetve a kijelölt állományok helyszíni ellenôrzése.
* * *
Ezúton hívom fel azon szarvasmarhatartó gazdák figyelmét, akik még nem nyújtották be a 2008-ra vonatkozó közvetlen nemzeti állattenyésztési támogatási kérelmüket, hogy ezt még július 15-ig megtehetik. A polgármesteri hivataloknál, illetve a Kifizetési Ügynökség Hargita Megyei Központjához tartozó területi irodákban megtalálhatóak a formanyomtatványok, és ezekben az irodákban útbaigazítást is adnak a kérelem kitöltését illetôen. Mostanig kb. 35%-os arányban nyújtották be a kérelmet a gazdák a tavalyhoz képest.
Ismételten felhívom a szarvasmarhatartó gazdák figyelmét, hogy aki nem nyújt be új támogatási kérelmet a mezôgazdasági miniszter 358/2008-as rendelete értelmében, az nem részesülhet az idén támogatásban, attól függetlenül, hogy a 255/2008-as miniszteri rendelet értelmében már benyújtott-e vagy sem erre vonatkozó támogatási kérelmet.
Kerekes Melinda ügyvezetô igazgató
Gurul a Rádió
A kerékpárkaraván hétfôn délután érkezett meg Borszék határába, Péterffy Botond vezetésével. Velük karikázott Tölgyestôl egy borszéki házaspár is. Az Árvácska panziónál megálltak egy szuszra, ahol a város polgármestere és alulírott vette át a csoportot Csibi Lászlótól, Gyergyótölgyes alpolgármesterétôl, aki idáig kísérte a lelkes túrázókat. Bajkó Gyula kempingtáborában már a gulyás készen állt a vendégek fogadására, a Vendégváró Szövetség jóvoltából. A fôszakács Radeanu Miklós volt. A vacsorát pedig Bajkó Ildikó és Radeanu Edit szolgálták fel a megfáradt csapatnak.
A vacsora alatt, után elbeszélgettünk. Kádár Zoltán elmesélte a nap eseményeit. Második alkalommal vannak Borszéken. Ez nem egy rossz arány, mert négy és fél megyét fed le a Marosvásárhelyi Rádió adása. Ezt próbálják bejárni. Dr. Sorin Schiopunak is kellemes emlékei vannak Borszékrôl, akárcsak Bíró Zsoltnak. Az éjszakát a Péterffy panzióban töltötték. Másnap, átkelve a Borszéki-hágón, felkeresték Bélbort, majd Maroshévíz érintésével újra Ditró következik. Innen indultak a tegnap reggel, és a Cengelléren keresztül érkeztek Tölgyesre, majd a Kisbeszterce völgyén karikáztak be városunkba. Jólesô érzés itt látni annak a rádiónak a csapatát, amelyet gyakorlatilag egész nap hallgatunk. Megosztani velük gondjainkat-terveinket. Gratulálunk nekik a megtett szakaszért, és a vásárhelyi rádió népszerűsítéséért. Drukkolunk, hogy szerencsésen célba érjenek.
Farkas Aladár
Kisajátítás
Örvendetes, hogy végre van polgármesterünk, tanácstestületünk és nem utolsósorban alpolgármesterünk.
Jó a felállítás, csak sajnos, két komoly probléma adódhat:
Gyergyó lakossága nem csak MPP-s tagokból áll, hanem vannak más politikai színezetű polgárok is, és vannak függetlenek is. Azokat kik fogják képviselni?
Ha már MPP-s a polgármester, MPP többségű a tanács, akkor bár az alpolgármesteri tisztség megillette volna az RMDSZ-t.
Semmi kifogásom az alpolgármester úr személye ellen, de az gond, hogy hosszú idôt élt külföldön, valamint nem látom összeférhetônek – a város és a lakossága érdekeinek szempontjából – hogy egy közhivatalban, magas beosztásban, ugyanabból a családból két vagy több személy tevékenykedjen.
Kívánok a polgármesteri hivatalnak és a tanácsnak jó munkát a 4 év alatt a lakosság és a város érdekében!
A polgármester úrnak éberséget és pártatlanságot!
Tisztelettel Antal Péter
Szelektív hulladékgyűjtés
Ide az üveget, oda a műanyagot, amoda a roncskocsit! Ezt láthatjuk a fotón, ami a város egyetlen szelektív hulladékgyűjtésre nevelô szeméttárolónál készült. Habár öles betűk nem hirdetik, hogy oda kell tenni a rozsdás hegyi kecskéket, meg társaikat, a piros Dacia mellé odakívánkozik mondjuk egy kék Oltcit, vagy zöld Moszkvics. S így lesz Gyergyószentmiklóson egyedi szelektív hulladékgyűjtés és egyedi roncsautó-program. Csak leteszi a tulaj a csontig lejárt járművet a „háztartási vegyes” konténer mellé, lepallja kezét és kész. Kik nyernek e programból? Hát a guberálók, s köztük is a fogatosok, akik gebéikkel leszállítják az újrahasznosítható anyagok lerakatához, pénzért cserében.
Kedves-Tamás Gyopár
Kutyaszorító…
Alig pár napja alakult meg az új városi tanács, máris elsô célkitűzése a köztisztaság helyreállítása, a kóborkutyafalkák felszámolása volt.
Ifj. dr. Gáll József és lelkes csapata munkához is látott, a csatangoló ebek befogásához és elhelyezéséhez a mellékgazdaság területén. Itt a kutyák 4–5 napig ellátást kapnak, ezen idôszak alatt, ha a gazdi nem jelentkezik átvételre, a kutyákat elaltatják. A kis csapat már az elsô bevetéskor, segítség helyett, bizonyos személyek és a nemrég megalakult Füles Egyesület vezetôségének ellenállásába ütközött. Kutyaszorítóba került. Az utóbbi hónapokban a köztereken, tömbházak között megjelentek az újonnan ideszállított kóbor kutyák. Elsô ránézésre látjuk, hogy ilyen kutyákat Gyergyó és környékén nem tartanak az itteni emberek. Ezek importált ebek.
A gyergyói lakosok bizonyos része nem lehet ennyire feledékeny, hogy most ellenzik a kóbor kutyák elaltatását, és az elmúlt hónapokban számtalan lakossági bejelentés érkezett, hogy a csatangoló ebektôl nem merik gyerekeiket játszóterekre engedni, több esetben támadtak meg gyerekeket, idôseket, kérik, hogy az áldatlan állapot megoldódjon, valamit tenni kellene ez irányba.
Most ez a probléma megoldása megkezdôdött, sajnos, egyes személyek ezt nehezményezik.
Szerintem a kulturált kutyatartás nem abból áll, hogy a IV. emeletrôl egy karéj kenyeret ledobunk, semmit sem tudunk a kutya származásáról, védôoltás, féregtelenítés történt-e élete folyamán?
Gyerekkoromtól kutyakedvelô és -tartó voltam és maradtam a mai napig. A 80-as években alapító tagja voltam a Bodri Kutya Egyesületnek, és elnöke majd tíz éven keresztül.
Számos országos és nemzetközi kiállításon vettünk részt, megismertem a kulturált kutyatartás írott és íratlan törvényeit.
Ezt csak azért közlöm, hogy nem vagyok Gyergyóban a kóbor kutyák kiirtását szorgalmazó leggonoszabb személy.
Aki kutyát tart, az tudja, hogy a kölyökkutya 6 hetes korban megkapja az elsô védôoltást, 3–4 hónapos korban a másodikat ráoltással, ekkor a legérzékenyebb a fertôzésekre, következik a féléves majd az éves oltás.
Évente kb. kétszer féregtelenítés, védôoltás és veszettség elleni oltás, mindezek valamint a táplálék is anyagi ráfordítással jár.
A kutya által terjesztett többféle fertôzés közül talán a legveszélyesebbek az emberre a veszettséget okozó vírus és a pántlikagiliszta.
Egy banálisnak tűnô, kis harapás, karcolás a foggal is fertôzô lehet, hisz a vírus az embernél 3–4 évet is lappang, amikor a tünetek jelentkeznek a kór már végzetes kimenetelű.
Ezért jelentenek potenciális veszélyt a személyekre a kóborló ebek.
Nagy részük barátságos, közeledik az emberhez, hisz táplálékot kap tôle.
Az ôsi falkaösztön azt diktálja, hogy vadászterületet jelöljön ki magának, és azt védelmezze. Nem egy esetben a tömbház bejáratánál fekvô állat rámvicsorított, megugatott, nem sokon múlott, hogy megharapjon.
Az ösztönök, a hirtelen zaj, a rekkenô hôség, gyors idôjárás-változás, mind kiválthatnak nem várt reakciókat az állatból.
Öt éve csak a gondviselésnek köszöhetem, hogy életben maradtam, és nem kerültem tolószékbe egy baleset folytán. Minden elôzetes, legkisebb jelzés nélkül rámtámadt a 9 éves kuvasz kutyám, és összerágta mindkét karomat.
Jó félórányi élet-halál harc után, továbbra úgy viselkedett, mintha semmi nem történt volna. Kiszámíthatatlan belsô reakció válthatta ki nála a támadást.
Minden kutyatartó (és egyre több van) személyt óva intek, hogy kisgyerekeket ne hagyjanak felügyelet nélkül házi kedvenceikkel, házôrzôikkel.
A kóborkutyafalkák felszámolásának a következô módozatát látom kivitelezhetônek: a kutyák befogása, 4–5 napos elhelyezés, ha a gazda nem jelentkezik, akkor elaltatás.
A kutya átlagéletkora 10–12 év, tehát nem várhatjuk el a városi tanácstól, hogy ilyen hosszú távon erre a célra pénzt különítsen el az éves költségvetésbôl, a befogott négylábúak védôoltásaira, táplálására.
Elekes Csaba
Vándorpadok
A Virág negyedben lévô park, amely valamikor jó karban volt tartva, gyönyörű virágokkal tele, most sétatér lett. Az ott elhelyezett padok hol ide, hol oda vándorolnak. Ha nagyon süt a nap, a parkban lévô fiatal akácfák árnyékába vándorolnak, hogy a fák árnyéka megvédje az ott traccsolókat. Van eset, amikor a padokat a kijelölt helyükrôl elhurcolva egymással szemben teszik, hogy a kártyázók kielégítsék délutáni szórakozó vágyukat. A baj azonban az, hogy ha már nem süt a nap, s befejezték a kártyapartit, ottfelejtik a padokat, és nem teszik a kijelölt helyükre, oda, ahonnan elhurcolták.
A park gyepét játszótérré, sétatérré degradálták. A park sétányait az RMDSZ szervezésében zúzott kaviccsal beterítették, de mivel jött a választási nap, siettek, hogy eredményt tudjanak felmutatni, és nem volt idô, hogy a sétányok szélén lévô gyepet kitakarítsák. Így most a fű kinôtt a kavics közül, és egy hónap múlva kaszálni is lehet.
A parkban valamikor virággruppok voltak. Tele szebbnél szebb virágokkal. Akkor városunknak volt egy jól képzett kertésze, akit Portiknak hívtak, s mint remetei származású, szerette a rendet és a szépet. A városnak akkor még négy-öt üvegháza volt, ahol virágokat termesztettek, s a körülötte lévô kertben a palántákat továbbnevelték. A város parkjait onnan látták el virágpalántákkal és virágokkal. Akkor még a járdák szélén lévô betonvirágtartókban is virultak a virágok, nem mint most, ahol mindenikben a gyom tenyészik, a város szégyenére. Jó lenne azokat átadni gondozás céljából azoknak az üzleteknek, vállalatoknak, melyek elôtt ezek el vannak helyezve.
Az is jó lenne, ha a parkokban, a zöldövezetekben figyelmeztetô táblácskákat helyeznének, melyek a közömbös embereket figyelmeztetnék arra, hogy fűre lépni tilos. S erre, ha majd közületi ôrök lesznek, vigyázzanak is. Addig is a helyi tanács egy személyt kijelölhetne, aki járva a várost, figyelmeztetné az embereket a rend és a fegyelemre.
Id. Király Sándor
Hagyományokat ápolva
Ditróban a VIII. Falunapokat is a hagyományápolás jegyében ünnepelték meg. Már a díszgyűlés is errôl az igyekezetrôl tanúskodott. Puskás Gabriella összekötô szövege és a hozzá kapcsolódó műsorszámok ilyen értelemben alkottak egységet.
Elsô jelentôs mozzanat volt Puskás Elemér polgármester köszöntô beszéde, amely a testvértelepülésekkel való kapcsolatot igyekezett erôsíteni. Miután Göthér Gergely káplán Ditró zászlójának másolatait megáldotta, ezeket a lobogókat községünk vezetôje ajándékként adta át Budajenô, Bátaszék és Kamut képviselôinek, akik egy-egy szép beszéd kíséretében ugyancsak ajándékokat nyújtottak át Puskás polgármesternek. Megszívlelendô üzeneteik összefogásra buzdították Ditró lakóit.
Kovács Balázs tanuló, aki az országos mesemondó versenyen díjat nyert, ezúttal A király három kérdése című mondát adta elô, amelynek a tanulsága, hogy gondtalanul nem élhetünk, nagyon is aktuális.
Sor került egy értékes néprajzi munka bemutatására is. Kis Portik Irén néprajzkutató Bíró Zsuzsa tanárnô kérésére eljött Ditróba, hogy ismertesse Petres Lajos Ahol a sulykok beszélnek című kötetét. A mű elôszavának szerzôje kiemelte, hogy Petres Lajos ezúttal nem zenetanárként, hanem etnográfiai kutatóként mutatkozik be, és ezzel a könyvével megkoronázza a közművelôdési életben kifejtett eddigi tevékenységét. Múzeumokban végzett kutatásai alapján Petres Lajos 66 sulyok másolatát készítette el óriási türelemmel és a szakma iránti alázattal.
A könyvben a sulyokmásolatok fényképei megszámozva helyezkednek el. A 31–66. közötti sulykok tárgyként megvoltak a múzeumokban. De az elsô 30 sulyok csak rajz vagy fénykép formájában volt fellelhetô, ami nagyon megnehezítette a kutató munkáját. Így a nagyítót is használni kellett, nagyfokú kreativitásra volt szükség, hogy ezeknek a sulykoknak a pontos másolata is elkészülhessen. Petres Lajos műve hézagpótló: hiteles módon felszínre hozza egy letűnt kor néprajzi motívumait… Íme nehány gondolat a műrôl.
Szép könyv született. Meg fogják becsülni mindazok, akik a népi hagyományok tiszta forrásából akarnak meríteni.
A díszgyűlés további elemei valamilyen módon ugyancsak a népi hagyományokhoz, az alkotó munkához vagy az összefogás gondolatához kapcsolódtak.
Ilyen volt Köllô Erzsébet fellépése. Szép népdalokat énekelt szépen, átéléssel… Ilyen volt Wass Albert Építôk dala című verse, amely Puskás Gabriella felolvasásában félreérthetetlen célzás volt arra, hogy a mai körülmények között legfontosabb célunk a munka, az alkotás… A barátság gondolatát erôsítve szólt a ditrói emberekhez mindannyiunk Földesi Istvánja, aki már 18 éve munkálkodik e két település közös jövôjén. Szavainak még nagyobb nyomatékot adtak Sztankó Károly kamuti táncosai, akik újra bebizonyították, hogy a néptánc csak gyönyörű lehet, ha szépen táncolják. Amikor a kamuti táncosok megjelentek a színpadon, a nézôk számára minden egyébb elveszítette a jelentôségét. Maga a nevetô, lüktetô élet pattogott be a színpadra, és mindenki együtt élte a táncot a fiatal művészekkel. Mindenki érezte: táncolni csak így érdemes! (Nem csoda, ha délután is sokan visszajöttek megnézni a kamutiak táncát a szabadtéri színpadon.)
Ilyen élmények után várta a közönséget az elôtérben a népi hagyományoknak egy másik szépsége. Berze Katalin, a 64 éves, székelyszentkirályi asszony csipkéinek kiállítása tárult a szemünk elé. Fehér vert csipkék, piros alapon. Ha alaposan megnéztük, akkor fedezhettük fel a különbözô motívumok seregszemléjét: rózsa, gyopár, tulipán, margaréta, páva, galamb, kakas, csiga, lúdtalp, kosszarv, csodaszarvas-agancs, de ki tudná mindet felsorolni!
A csipkeverô asszony pedig épp a következô művén dolgozik elragadó könnyedséggel, mintha nem is törôdne azzal, hogy Kis Portik Irén többek között azt mondja el nekünk, miként védte valamikor a csipke az abroszok vagy a nôi ruhák szegélyét, és az idôk folyamán hogyan lett belôle önálló tárgy, amely megszépíti a környezetet és az emberek életét.
A látogatók úgyszólván „kórusban” nézik az eléjük varázsolt csodát és a „mesebeli” aszszonyt, aki már nem is tudja pontosan, hány kiállítása volt eddig, és hány kitüntetést kapott már.
Lassan azonban az emberek zöme mégis átszivárog a régi moziterembe, az állófogadásra, mert éhüket-szomjukat is enyhíteni kell.
Miután ez is fényesen sikerül, az érdeklôdôk (mintegy negyvenen) átballagnak a Községi Tanács esketôtermébe, hogy megtekintsék Moldován Zsolt csíkszerdai festôművész Székelyföld képekben című kiállítását.
Balázs József alfalvi festôművész mutatja be fiatal kollégáját, akirôl késôbb kiderül, hogy eddig hét egyéni kiállítása volt Romániában, majdnem 50 közös tárlata belföldön és külföldön.
Balázs József a képek tartalmi vonatkozásairól beszél elôször. Méltatja, hogy Moldován Zsolt a székely falut ábrázolja, felhívja a figyelmet a falu turisztikai lehetôségeire is, amelyek érzôdnek a képeken is.
A pasztellképekrôl szólva kitér a táj és a székely ember közötti szoros kapcsolatra. Elmondja, hogy ezeken a képeken érvényesül mind a négy évszak, ezért a színekkel való munka nagy szerephez jut az alkotásban. A hamisítatlan erdôt látjuk, a zuhogó patakokat, a kimosott erdei utat, a pusztulásra ítélt fákat. A művész itt igyekszik olyan tájat festeni, amely magához csalogatja az embert. Kissé óvakodik, hogy a művész kulisszatitkairól szóljon. Maga Moldován azonban „bevallja”, hogy szereti az impresszionizmust és a Plein air festészetet. De ebbôl még semmi konklúziót vagy jóslatot nem lehet kihámozni. A tájképek nagy száma pedig részben azzal is magyarázható, hogy ezeket az emberek szívesebben vásárolják.
Ha a kiállításról kijövünk az útra, a falunapok többi eseményeit látjuk. Sajnos, itt két-három hónap alatt máskor nem történik annyi minden, mint ezen a rendezvény-sorozaton. Ebbôl feltétlenül ki kell emelnünk a Légy ott kupát, hiszen legalább 25 féle tevékenységet és több mint száz résztvevôt vonultatott fel. A sokféle sporteseményt, a szórakoztató és ún. kocsmai játékokat, a fôzôversenyt, a kézügyességet igénylô barkácsműhelyt több felelôs irányítja, pontozza, értékeli. Az irányítók közül meg kell említnünk Bíró Zsuzsának, Deák Júliának, Puskás Gabriellának és Vizoli Erikának a nevét. Nagy szerepük volt abban, hogy a Légy ott kupa öt csoportját működtetni, végül rangsorolni lehetett. Íme a végleges sorrend: 1. Hot Show Race, 2. Építôk, 3. Sniley, 4. Tool Laza, 5. Hegylakók.
Két nap alatt most legalább annyi tevékenység zajlott le, mint az elmúlt években három falunap alatt. Nem csoda, ha az események hétfôn hajnalban fejezôdtek be.
Köszönet a sok anygai támogatónak! Nélkülük ennyi szépet és jót nem lehetett volna megvalósítani. Nevüket népszerűsíti a helyi televízió.
A VIII. Ditrói napok újra bebizonyították, hogy a község ápolja, és tovább fejleszti éltetô hagyományait.
Gergely Géza
Erdélyi ezredek a világháborúban
Kopacz Lukács t. fôhadnagy, bankigazgató (Marosvásárhely). *1876, Ditró. Mint e. é. ö. 1897-ben vonult be Budapestre a 69. közös gy. e.-hez. A világháború kitörése után a mozgósításkor újra bevonult. 1914. augusztus 1-tôl a 22. és a 102. népf. gy. ezredek kötelékében az orosz harctéren küzdött. Kirlibaba, Csernowic, Kolomea, Nagyberezna és Uzsok mellett harcolt. 1915. június 9-én orosz fogságba esett. 1918. április 1-jén szökve jött haza. Soron kívül léptették elô fôhadnaggyá. Kitüntetései: S. L. br. és Kcsk. – Sógorai: Németh Ödön hdgy. és Elczner Béla fhdgy. a világháborúban hôsi halált haltak.
Kósa Tamás t. hadnagy, vezetôjegyzô (Vasláb). *1896, Csíkszentmihály. 1915. május 15-én vonult be a 24. h. gy. e.-hez. 1915 novemberétôl az orosz és az olasz harctereken küzdött. A Stryj, Dobronyn, Zalesciki és Asiagó mellett harcolt. Az összeomlás után szerelt le. Kitüntetései: Tiszti ar. vé., S. L. br. és Kcsk. – A családból 5 testvér vett részt a világháborúban. A legidôsebb hôsi halált halt.
Kölönte József t. fôhadnagy, tanító (Gyergyószentmiklós). *1889, Gyótekerôpatak. 1914-ben a mozgósításkor vonult be Székelyudvarhelyen a 82. közös gy. e.-hez. 1915. május 12-én a 12. menetzászlóaljjal az orosz frontra ment. Luck, Lublin, Torein és Olika mellett harcolt. 1916. június 6-án súlyos légnyomást szenvedett. Az összeomlás után szerelt le. Kitüntetései: O2, OB és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
+Kricsa Andor t. fôhadnagy, kereskedô (Gyergyószentmiklós). *1887, Gyergyószentmiklós. +1932. 1915 januárban vonult be a 82. gy. e.-hez. 1915 júliusában az orosz frontra ment. Egyike volt ezrede legvitézebb tisztjeinek. Kitüntetései: Ar. vit. é., O1 stb. Az összeomlás után részt vett a polgárôrség megszervezésében. 1932. december 1-jén a háborúban szerzett szívbajában hunyt el.
László Antal t. fôhadnagy, városi fômérnök (Gyergyószentmiklós). *1891, Gyergyószentmiklós. 1913. október 1-jén vonult be Pólába a 4. vártüzérezredhez. Itt érte a világháború kitörése. 1915 áprilisától az olasz harctéren küzdött. Hat hónap kivételével állandóan az elsô vonalban teljesített műszaki szolgálatot. 1919 márciusában szerelt le. Kitüntetései: S. L. ez., S. L. br. és Kcsk.
László Ignác t. fôhadnagy, fôesperes-plébános (Gyergyószentmiklós). *1898, Székelyszentkirály. 1916. július 1-jén vonult be Székelyudvarhelyen a 82. közös gy. e.-hez. 1917 májusától az orosz és az olasz hadszíntereken küzdött. Staniszlau, Hordenka és Asiagó mellett harcolt. 1918 novemberétôl a székely hadosztály kötelékében harcolt a románok ellen. 1919 júniusában szerelt le. Kitüntetései: O2, OB és Kcsk. – Testvére: István, 1915-ben az orosz fronton hôsi halált halt.
Lázár Gerô t. százados, kereskedô (Gyergyószentmiklós). *1880, Gyergyószentmiklós. 1914. augusztus 1-jén vonult be Marosvásárhelyen a 22. h. gy. e.-hez. 1914 októberétôl az orosz és az olasz frontokon küzdött. Kelet-Galíciában és Asiagó mellett hôsiesen harcolt. 1915 márciusában súlyos gyomorbajjal kórházba került. Az összeomlás után szerelt le. Kitüntetései: S. L. br. és Kcsk.
Lázár Gyula t. százados, városi tisztviselô (Gyergyószentmiklós). *1878, Gyergyószentmiklós. 1914. auguszus 18-án vonult be Marosvásárhelyen a 22. honv. egy. e.-hez. 1914. szeptember 2-án az orosz harctérre ment. Uzsok, Máramarossziget és Kôrösmezô mellett harcolt. 1915. május 28-án orosz fogságba esett. 1918. február 7-én jött haza. Az összeomlás után szerelt le. Kitüntetései: III. oszt. kék., S. L. br. és Kcsk. – Nagyapja, János, részt vett a szabadságharcban.
Lázár József t. hadnagy, bankigazgató (Gyergyószentmiklós). *1896, Gyergyószentmiklós. 1915. március 15-én vonult be Marosvásárhelyen a 22. h. gy. e.-hez. 1915. november 10-én az orosz hadszíntérre ment. Részt vett a Brussilow-offenzívában. 1916. január 6-án Olikánál orosz fogságba esett, 1918. augusztus 10-én jött haza. Az összeomlás után a székely hadosztályban teljesített szolgálatot. Kitüntetései: O2, OB és Kcsk. – Testvérei: Andor, 1916-ban az orosz, Vilmos 1918-ban az olasz harctereken hôsi halált haltak.
Málnásy Antal t. hadnagy, kereskedô (Gyergyószentmiklós). *1893, Gyergyóremete. 1915 decemberében vonult be Székelyudvarhelyen a 82. közös gy. e.-hez. 1916. január 1-tôl az orosz és a román frontokon küzdött. Wladimir-Wolyszki mellett harcolt. Egyszer sebesült. 1918. december 20-án szerelt le.
Mánya Gyula t. fôhadnagy, kántortanító (Gyergyóújfalu). *1892, Gyergyószentmiklós. 1914. augusztus 9-én vonult be a 24. h. gy. e.-hez. 1915. február 18-tól a 24., 15. és a 21. h. gy. ezredek kötelékeiben az orosz, és kétszeri megszakítással az olasz frontokon küzdött. Komarnik és Uzsok mellett, továbbá a Hétközség fennsíkján harcolt. 1918. december 31-én szerelt le Budapesten. Kitünt.: Kcsk.
Márk István t. hadnagy, könyvkereskedô (Gyergyószentmiklós). *1896, Magyarrégen. 1915-ben vonult be a marosvásárhelyi 22. h. gy. e.-hez. 1915 szeptemberében az orosz harctérre ment. A 310. h. gy. e.-hez kötelékében részt vett többek között az 1915. november 1-8-ig tartó siemikowcei ütközetben, ahol megsebesült. Kitüntetései: O2, Kcsk., seb. é. Továbbszolgált a székely hadosztályban, ahol mint futártiszt teljesített szolgálatot, majd arra kapott megbiztatást, hogy álruhában Erdélybe térjen vissza, s ott szervezze meg a felkelést a megszállók ellen, s ezáltal elôsegítse a visszafoglalást. Munkája sikerét megsemmisítette a teljes összeomlás. A megszállás alatt saját költségén adta ki a Gyergyói Lapokat s késôbb a Gyergyó című Magyar Párti hetilapot. – Nagyapja: +Márk János Bem tábornok alatt harcolt a szabadságharcban.
www.tusvanyos.ro
Székelyföld a turistaparadicsom
A fogadó lakosság jellemzôi
Ha a turizmus társadalmi kulturális hatásait a fogadó közösség életminôségében bekövetkezett változással jellemezzük, egyértelmű, hogy a helyi lakosság jellemzôi meghatározóak abból a szempontból, hogy milyen hatások érvényesülnek az adott területen.
A fogadó lakosság demográfiai és szocio-ökonómiai jellemzôi (életkor, nem, családi állapot, iskolai végzettség, foglalkozás, átlagkereset szerinti megoszlás) meghatározza egyrészt, hogy hogyan képes a lakosság a turizmus fejlôdésébe bekapcsolódni, másrészt, pedig, hogy milyen jellegű és mértékű gazdasági és kulturális különbség tapasztalható a területre érkezô turisták és a házigazdák között. A turizmus fejlesztésében való részvételhez szükség van többek között megfelelô iskolai végzettségű, szaktudású szabad munkaerôre, anyagi erôforrásokra, kezdeményezôkészségre, földterületre, összefogásra, együttműködésre. A helyi lakosoknak minél nagyobb csoportja rendelkezik a megfelelô iskolai végzettséggel, anyagi háttérrel, minél erôsebb a közös szándék a turizmus fejlesztésére, annál sikeresebb lehet a turizmus fejlôdése, és annál pozitívabbak lesznek a bekövetkezô társadalmi, kulturális hatások. Rendkívül fontos, hogy amennyiben a fejlesztésben dominál a külsô kezdeményezés, külsô tôke, külsô munkaerô, akkor a helyiek kevésbé profitálnak a turizmus fejlôdésébôl és az érvényesülô társadalmi, kulturális hatások mérlege is inkább negatív lesz.
A házigazdák turizmussal, turistákkal kapcsolatos attitűdjeit befolyásolja a közösség nyitottsága más kultúrák iránt a vendégszeretet hagyományos érték minden kultúrában, de kifejezôdése, határai eltérôek lehetnek, és ezeket a határokat a turistáknak és a turizmus fejlesztôinek ismerniük kell, ha azt akarják, hogy a helyi közösség attitűdjei pozitívak maradjanak.
A fogadó lakosság művészete, kézművessége, kultúrája rendkívül értékes, de egyben meglehetôsen sérülékeny erôforrásoknak tekinthetôk. Jellemzôik, ellenálló képességük tehát meghatározó szerepet játszanak abban, hogy milyen hatással lesznek a területen élô emberekre.
Pozitív és negatív társadalmi-kulturális hatások Népességre gyakorolt hatások
A turizmus fejlôdésének következtében megváltozhat a népesség száma összetétele, demográfiai jellemzôi. A növekvô munkahelykínálat az általános életszínvonal-javulás, a turizmus szektor kínálta vállalkozási lehetôségek általában vonzzák a betelepülôket és a szezonális munkát vállalókat, illetve meggátolják a helyiek elvándorlását.
A szezonális munkaerô beáramlásának több oka is lehet. Amennyiben azért van szükség a turistaszezonban pótlólagos munkaerôre, mert a helyi lakosság nem képes a munkaerô-keresletet kielégíteni, akkor pozitív jelenségnek tekinthetô a vendégmunkások megjelenése, ugyanis ôk teszik lehetôvé, hogy a terület rugalmasan alkalmazkodhasson a szezonálisan ingadozó kereslethez. Amennyiben azonban a vendégmunkások a helyi lakosokat fosztják meg a munkalehetôségektôl (ez elsôsorban a fejlôdô területeken fordul elô, ahol gyakran kifizetôdôbb a turistaszezonban jól képzett, a turistákkal megegyezô nemzetiségű, a nyelvüket jól beszélô vendégmunkásokat foglalkoztatni, mint a helyi lakosokat képezni, betanítani), akkor a jelenlétük a helyi lakosság szempontjából negatív jelenségnek tekinthetô, és gyakran vezet konfliktusokhoz.
A munkaerôpiac átalakulása
A turizmus pozitív társadalmi hatásai közül a legismertebb a munkahelyteremtés és a foglalkoztatottság struktúrájának átalakítása. Ez a hatás pozitív és negatív is lehet, hiszen a munkahelyek számának növekedése – különösen egy munkanélküliséggel küzdô területen – egyértelmű kedvezô változás, ráadásul a turizmus fejlôdése általában szélesíti is a munkahely- kínálatot, a területen korábban nem létezô munkahelyeket hoz létre (például: idegenvezetô, szállodai recepciós, vagy animátor). A munkahelyteremtés együtt jár az érintettek életszínvonalának emelkedésével is, illetve kedvezôen befolyásolja a foglalkoztatottak önértékelését.
Mivel a turisztikai munkahelyek jelentôs részében elôny a nyelvtudás, a munkahelyteremtés ebben a szektorban többnyire a nyelvtudás és egyéb ismeretek (például a helyi szokások, hagyományok, ismerete vagy a gasztronómiában, esetleg extrém sportokban való jártasság) felértékeléséhez vezethet. A fiatalokat ez a változás arra ösztönzi, hogy tanuljanak (szakmát, nyelveket), illetve próbálják meg elsajátítani a régi mesterségeket, ismerjék meg a régi hagyományokat. Az idôsebbeket pedig a turisták érdeklôdése motiválhatja arra, hogy felelevenítsék és továbbadják ismereteiket, vagy bekapcsolódjanak a turizmus fejlesztésébe.
A közösség jellemzôinek, szerkezetének átalakulása
A turizmus fejlôdése elkerülhetetlenül a helyi társadalom bizonyos szintű átrétegzôdéséhez, a hagyományos hatalmi struktúrák átalakulásához vezet.
A korábban nem jövedelmezô tevékenység szolgáltatássá válhat (mint például a fôzés vagy takarítás), ami a tulajdonos, vagy az adott tevékenységet végzô helyi lakos társadalmi helyzetének megváltoztatását vonja maga után. A turizmusba bekapcsolódó, vállalkozó szellemű helyi lakosok gazdasági és társadalmi befolyása növekszik, a hatalom pedig átkerül a felemelkedô osztály kezébe.
A turistáknak a helyi természeti és kulturális értékekkel kapcsolatos érdeklôdése általában növeli a helyi közösség büszkeségét saját lakóhelyüket illetôen. Közvetetten ennek a megnövekvô büszkeség érzésnek lehet a következménye, hogy a helyiek fokozott gondot fordítanak természeti környezetükre, kulturális értékeik megóvására, mivel egyrészt saját maguk is jobban megtanulják értékelni azt, ami a sajátjuk, másrészt, pedig meg akarnak felelni az oda látogatók feltételezett elvárásainak.
A vallási életre gyakorolt hatások
A turisztikai kereslet lehetséges motivációi között szerepel a vallás. Egy vallás követôinek célja lehet saját vallásuk kegyhelyeinek, templomainak, rendezvényeinek felkeresése, ezért látogatnak el például a katolikus hívôk Rómába, a zsidók Jeruzsálembe, vagy az iszlám hívei Mekkába.
A saját vallásuk jelentôsebb kegyhelyeit felkeresô hívôk mellett a vallási jellegű motivációval utazó turisták másik csoportjába azok sorolhatók, akik nem hívôként vagy egy másik vallás követôiként keresnek fel vallási látványosságokat (például a világvallások jelentôsebb központjait, templomokat, szentélyeket, kolostorokat), hanem elsôsorban azok szellemi vagy esztétikai értéke miatt vagy egyszerűen kíváncsiságból.
A vallási látványosságok, rendezvények többségében általában jóval nehezebb megteremteni az egyensúlyt a hívôk és a pusztán érdeklôdô turisták, igényei között, hiszen a hangos fényképezôgépet kattogtató, a szent helyet kevésbé tisztelô turisták zavarhatják a hívôket az elmélkedésben. Egy-egy különösen látogatott helyen kialakulhat konfliktus a helyi lakosok és az odalátogatók között is, pusztán ez utóbbiak jelenléte és nagy száma miatt, tekintet nélkül vallásosságukra.
Mindamellett a turizmusnak a vallási élettel kapcsolatos pozitív hatásai között említhetô meg az, amikor a turistáktól szedett belépôjegyek vagy a látogatók adományai teszik lehetôvé, akár használaton kívüli vagy működô templomok, szent helyek fenntartásához, felújításához.
Egyéni, családi jellemzôk átalakulása
A turizmus jellegébôl adódóan nagy arányban nyújt fiatalok és nôk számára munkalehetôségeket, tehát növeli ezen rétegek gazdasági függetlenségét, társadalmi mobilitását. A nagyobb mobilitás a fiatalok és nôk helyzetének, társadalmi megítélésének változása következtében átalakulhatnak a családi kapcsolatok is.
A társadalmi kapcsolatok felbomlása egyrészt a generációk közötti kapcsolatok meglazulása miatt következik be a turisztikai régiók társadalmában. A fiatalok általában lelkesebben kapcsolódnak be a turizmus fejlôdésébe, ezért általában rájuk jobban hat a turisták kultúrája, viselkedésükben, attitűdjeikben jelentôsebb változások mennek végbe, mint az idôsebbek esetében, akik rendszerint stabilabb, nehezebben befolyásolható magatartásmintákkal, értékrendszerrel rendelkeznek. Másrészt a hagyományos társadalmi kapcsolatok átalakulásához vezethet az is, hogy a turizmusban dolgozók megszokott életritmusa felbomlik, mivel a turistákat este, hétvégén, és ünnepnapokon is ki kell szolgálni.
A turizmus fejlôdésével együtt járhat az egyéni értékrendszerek átalakulása. Ahogy a helyi társadalom külvilággal való kapcsolatának erôsödése, a turisták jelenlétének fokozódó jelenlétének következtében egyre nyitottabbá válik, a helyi lakosok mássággal kapcsolatos toleranciája is növekedhet. A családokon belül a turisták értékrendjének bizonyos mértékű átvétele abban is kifejezôdhet, hogy konfliktusmentesen válik liberálisabbá a szülôk és gyerekek közötti kapcsolat, az idôsebbek elfogadják, hogy a fiatalok is képesek önálló döntéseket hozni.
A turizmussal együtt járó foglalkoztatottság növekedés, a turisztikai munkahelyek sajátosságaiból adódóan hogy a családtagoknak kevesebb ideje marad egymásra. Amennyiben egy család a szobakiadással foglalkozik, a turisták jelenléte bizonyos fokig zavaró is lehet a családi kapcsolatokban, hiszen a családtagok igényei háttérbe szorulhatnak a turistákéval szemben.
Nyelvtudás, nyelvhasználat
Jelentôs változást okozhat a turistákkal való kapcsolat egy terület lakosainak nyelvhasználatában és nyelvtudásában. A változást indukálhatja egyrészt a demonstrációs hatás, amikor a helyiek a turisták nyelvét magasabb rendűnek vélve próbálják azt átvenni, másrészt pedig a turistákkal létrejövô kapcsolat, mind kereskedelmi, mind pedig személyes kontextusban. A hatás tehát egyszerre lehet pozitív és negatív. Pozitív például az, amikor egy terület lakosai idegen nyelveket tanulnak, hogy kommunikálni tudjanak az érkezô turistákkal, negatív az ha a turisták nyelve válik uralkodóvá, felsôbbrendűvé, mint például a Balaton környéki vendéglátásban a német nyelv. Magyarországon törvényt kellett hozni, hogy a közterületeken, a vendéglátásban kötelezô a magyar nyelvű feliratokat, információs szövegeket elhelyezni.
Összegzés
A turizmus, mint gazdasági tevékenység, mindenképpen fellendülést idéz elô a fogadó terület, gazdasági helyzetében, illetve a lakosság életvitelében, életszínvonalában. Az érkezô turisták számára épített infrastruktúra munkahelyeket teremt a helyi lakosság számára.
Léteznek olyan országok (Svájc, Ausztria, Horvátország….), ahol bizonyos területek lakossága kizárólag a turizmusból él, még akkor is, ha szezonális a látogatottság. Ehhez azonban szükséges a lakosság és az állam olyan irányú felfogása és együttműködése, amely ezt lehetôvé teszi. Romániában jelentôs területek léteznek, amelyek természeti szempontból vetekedhetnek az Alpok bármely országával, de infrastrukturális szempontból gyakorlatilag alkalmatlan fogadásra a terület. És mivel a lakosság önerôbôl képtelen a szükséges beruházásokra az állam pedig, nem megfelelô módon kezeli a turizmust, ezért nem tud kialakulni még a magas munkanélküliség és alacsony bérek mellett sem a vendégfogadásra alkalmas réteg.
Tehát a lakosság hozzáállása alapvetôen függ a régió kulturális beállítottságától, illetve életszínvonalától, az állam állásfoglalásától a turizmus területén. Jellemzô, hogy szegényebb országokban sokkal kedvesebb vendégszeretôbb kiszolgálást kapunk, mint a fejlett, magas életszínvonalú országokban.
Székelyföld kultúrája, természeti adottságai alkalmasak arra, hogy a turizmus európai színvonalúra fejlôdhessen, és fenntartható módon megôrizze a fejlesztések során elért pozícióját. A területet mindenképpen több kategóriára kell osztani a turizmus fajtáinak megfelelô elvárások szerint. A térségben a turizmus szinte minden fajtája megtalálja a saját igényeinek, érdeklôdési körének megfelelô célpontokat.
Ahhoz, hogy a régióban működô turizmus fejlôdhessen, gyökeres változásokat kell eszközölni. Az elsô lépésben az infrastruktúra kiépítése mellett, folyamatos hangsúlyt kell fordítani a különbözô ágazatok (vendéglátás, szállodaipar, utazási iroda) működésének szabályozására. Ez a szabályozás a megfelelô képzés vonalán kell elinduljon, mely képzéseknél nagyon fontos, hogy ne csak egy elôírás miatti „papírszerzés”, hanem valódi gyakorlati és elméleti tudást adó iskola legyen.
Ki kell használni a terület nyújtotta lehetôségeket, olyan programokat, program-csomagokat ajánlani a vendégek számára, melyeknek kompelxitása, változatossága egyértelműen az eladható, pozitív élménnyel záruló kategóriába sorolható.
És talán mindenekelôtt a legfontosabb, hogy az itt élô, természetüknél fogva kedves, vendégszeretô emberek felismerjék gyönyörű szülôföldjük lehetôségeit és bízzanak, benne. Ne higgyék el, hogy a csodálatos fenyôerdôk csak fakitermeléssel hozhatnak megélhetést számukra! A fiatalok küzdjenek ezért a lehetôségért, gyermekiket pedig már ezen, a turizmus kínálta úton indítsák el!
Kovács Péter, Kaposvár
Sport
Kosárlabda
Erdélyi csapatok a dobogón
Az elmúlt héten a 10–12 éves lánycsapatok szereplésével folytatódott a minikosárlabda nemzeti liga a marosvásárhelyi Romulus Guga Gimnázium sportbázisán a Maros Megyei Kosárlabda-egyesület és az országos szakszövetség közös szervezésében. A háromhetes rendezvény múlt héten utolsó szakaszához érkezett, a zárótorna programja is hasonló az elôzô kettôéhez. A 30 részt vevô csapat elôször 8 csoportban mérte össze erejét, majd a csoportok elsô két helyezettje a nyolcaddöntôkben, a többiek helyosztókon folytathatták szereplésüket. Pénteken kulturális rendezvény színesítette a kosaras- lányok programját, szombaton pedig a döntôket rendezték.
A mérkôzéssorozaton jelen voltak a Gyergyói ISK lánykosarasai is, akik a G-csoportba voltak besorolva. A csoportbeosztás a következô volt: Marosvásárhelyi Sirius, Szatmárnémeti ISK, Gyergyói ISK, Kézdivásárhelyi KSE (1).
A csoporton belüli gyergyói vonatkozású eredmények: Gyergyói ISK – Marosvásárhelyi Sirius 39–35, Szatmárnémeti ISK – Gyergyói ISK 77–9, Gyergyói ISK – Kézdivásárhelyi KSE (1) 14–22. A csoportmérkôzések utáni rangsorban: 1. Szatmárnémeti ISK, 2. Kézdivásárhelyi KSE (1), 3. Gyergyói ISK, 4. Marosvásárhelyi Sirius.
A csoportok 1–2. helyezettjei az I, J, K, L jelű elôdöntô csoportokban folytatták a küzdelmet, ahonnan az elsôk és a másodikok az elôdöntô csoportokban mérkôztek. A csoportban harmadik gyergyóiak és a Marosvásárhelyi Sirius csapatai újabb mérkôzéseket játszottak az N-csoport keretében. Eredmények: Kézdivásárhelyi KSE (2) – Marosvásárhelyi Sirius 23–36 és Gyergyói ISK – Sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceum 42–5.
Az N-csoport végeredménye: 1. Gyergyói ISK, 2. Marosvásárhelyi Sirius, 3. Sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceum, 4. Kézdivásárhelyi KSE (2).
További gyergyói vonatkozású eredmény a marosvásárhelyi tornáról: Gyergyói ISK – Temesvári Sport Star 29–17.
Július 3-án, pénteken a 17. helyért lejátszott mérkôzésen: Gyergyói ISK – PH Kolozsvár 21–30. A gyergyói csapat a 18. helyen fejezte be a marosvásárhelyi küzdelemsorozatot.
A lánytorna elôdöntôjében: Kolozsvári MC – Kézdivásárhelyi KSE (1) 35–27 és Phoenix Galaţi – Szatmárnémeti ISK 30–49. A szombaton, július 5-én lejátszott kis- és nagydöntôk végén eldôlt, hogy a marosvásárhelyi torna az erdélyi csapatok sikerével zárul. A gyôzelmi dobogó mindhárom fokára ugyanis erdélyi csapatok állhattak. A döntôben: MC Kolozsvár – Szatmárnémeti ISK 55–39. A 3. helyért lejátszott találkozón: Kézdivásárhelyi KSE (1) – Phoenix Galaţi 27–18. Az ünnepélyes díjkiosztón meghívottként részt vett Mia Pârşu és Jerebie Magda két volt román válogatott játékos, akik nagy szeretettel szóltak a lányokhoz. A sportolás folytatására biztatták a csapatok játékosait, hogy néhány év múlva az ifjúsági, majd a felnôttválogatottakban szerepeljenek. Alkalmam adódott végignézni a kis- és a nagydöntôt. Mindjárt az elején le kell szögezni, hogy a szervezés nagyon jó volt. Az elmúlt hetekben a marosvásárhelyi tanintézmény udvarán kialakított pályákon mintegy 2000 gyermekjátékos lépett pályára az ország minden részérôl. Lépcsôzetesen öt pályát alakítottak ki a szervezôk, így egy idôben négy-öt mérkôzést is tudtak rendezni. Elegáns palánkokat szereltek a pályákra, a játékfelületet bitumen borítás képezte. Számos tehetséges gyereknek alkalma adódott bizonyítani a tehetségét. A közönségsiker is számottevô volt, hisz valamennyi mérkôzésen voltak érdeklôdôk. Természetesen a gyerekek szülei, nagyszülei, rokonai is rendszeresen látogatták a mérkôzéseket.
Az összesen 30 lánycsapatot felvonultató torna végsô rangsorában (élmezôny): 1. Kolozsvári MC, 2. Szatmárnémeti ISK, 3. Kézdivásárhelyi KSE (1), 4. Phoenix Galaţi, 5. LPS Gyulafehérvár, 6. Bukaresti Olimpia, … 18. Gyergyói ISK.
A marosvásárhelyi tornán részt vett Gyergyói ISK korosztályos lánycsapata: Laczkó Szilvia, Pongrácz Orsolya, Fock Helga, Csibi Anita, György Beatrix, Szilveszter Szilvia, Huszár Katalin, Burján Anna, Csavar Boróka és Bartos Andrea. Az együttes edzôje: Hoffmann Gabriella.
Díjazottak. A torna legértékesebb játékosa: Mihaela Maxim (Kolozsvári MC). Kosárkirály: Blajan Iulia (Kolozsvári PH). Legtechnikásabb játékos: Maxim Mihaela (Kolozsvári MC). Legjobb passzoló: Neste Andrea Lorena (Szatmárnémeti ISK). Legfiatalabb játékos: Voloncs Orsolya (Kézdivásárhelyi KSE 2-es csapat). Legmagasabb játékos: Aniţei Ana Maria (Konstancai ISK). Egy mérkôzésen a legtöbb pontot szerzô csapat: Kolozsvári PH. Legígéretesebb játékos: Grigor Iulia (Szatmárnémeti ISK).
Hoffmann Gabriella, a Gyergyói ISK lánycsapatának tanár-edzôje: – Nagyon jó csapatok voltak a gyergyóiakat is magába foglaló csoportban. Gondolok itt elsôsorban a szatmáriakra és a kézdivásárhelyiekre. Ezeken a csapatokon látszott, hogy nagyon sokat játszottak. Véleményem szerint a fôvárosi csapatoknak kedvezett a sorsolás. Úgy érzem, hogy csapatom nem a 17. helyért kellett volna játsszon, hanem jóval elôbbi helyezésért. A szervezésrôl elmondhatom, hogy tökéletes volt. Tény, hogy a szervezôknek semmi közük nem volt a csoportok összeállításához, mert ezt teljes egészében a szakszövetség illetékesei intézték. Úgy sorsoltak, hogy egyes csapatoknak tulajdonképpen utat nyitottak a negyeddöntô felé. Az elsô két mérkôzésünket elveszítettük, de ezután mindent megnyertünk. Ha a turné elsô felében egy könynyebb csoportba kerülünk, akkor a legjobb tizenhat között végzünk. A gyergyói lányok ügyesek, de nincs megfelelô játéktapasztalatuk, mert nem volt lehetôségük komoly mérkôzéseket játszaniuk. Az ôszi idénytôl kezdôdôen a lánycsapat indul az ifjúsági III-as korosztályú országos bajnokságon. A csapat minden játékosa dicséretet érdemel, hisz mindenik lány legjobb tudása szerint küzdött. Elmondhatom, hogy egyetlen játékosunk sem volt olyan, aki nem dobott kosarat. Még a legkisebb lány is szerzett pontokat. Gratulálok a csapatnak, a szülôknek pedig megköszönöm, hogy elengedték gyerekeiket a marosvásárhelyi tornára.
Hegyikerékpár
Országos bajnokság Marosfôn
Marosfôn került megrendezésre az elmúlt hét végén a hegyikerékpárosok országos bajnoksága. A július 6-án, vasárnap lezajlott versenyeket a Román Kerékpár és Triatlon Szövetség szervezte. A megmérettetés eredményeirôl Sipos István, a verseny bírói testületének tagja tájékoztatott.
Ifjúságiak, fiúk (16 induló): 1. Benghia Florin (Bilal Cibo Brassó) 1 óra 07:17 perc, 2. Mureşan Cristian (Marosvásárhely) 1 óra 08:45, 3. Prejmerean Ionel (Torpedo Zernyest) 1 óra 08:56, 4. Sdraila Ionuţ (Torpedo Zernyest) 1 óra 10:15 perc, 5. Niţu Andrei (Compet Ploieşti) 1 óra 14:10 perc, 6. ştefănuţ Tudor Petru (Kolozsvári Voinţa) 1 óra 14:43 perc.
U23-as korosztály, fiúk (8 induló): 1. Logigan Lucian (Marosvásárhely) 1 óra 19:15 perc, 2. Petrache Marius (Bukaresti Olimpia) 1 óra 28:05 perc, 3. Sabău George Vlad (Kolozsvári Maros) 1 óra 32:40 perc, 4. ţigănescu Bogdan (Torpedo Zernyest) egy kör hátrány, 5. Szilágyi Sándor (2000 Delma Medgidia) egy kör hátrány, 6. Szentes Norbert (Marosvásárhely) egy kör hátrány, 7. Boldi Dan (Kolozsvári Voinţa) három kör hátrány.
Elit kategória, fiúk (10 induló): 1. Oprea Ovidiu Tudor (Szeben) 1 óra 19:15 perc, 2. Madaras Attila (Delma 2000 Medgidia) 1 óra 23:35 perc, 3. Radu Ioan Tudor (Kolozsvári Maros) 1 óra 24:10 perc, 4. Jugănaru Nicolae (Bukaresti Dinamo) 1 óra 25:35 perc, 5. Miron Elisei (Kolozsvári Maros) 1 óra 27:08 perc, 6. Dinu Vlad (Compet Ploieşti) 1 óra 29:39 perc.
Lányok: 1. Condurache Ana Caterina 1 óra 07:34 perc, 2. Szabó Anita Hajnalka (mindketten Marosvásárhely) 1 óra 23:01 perc, 3. Dascălu Giorgiana egy kör hátrány, 4. Filip Alina (mindketten Piatra Neamţ) két kör hátrány.
Sport/Vidék
Sportesemények Ditróban
Július 5-én és 6-án, a sorrendben 8. Ditrói Napok keretében, gazdag sporttevékenység bontakozott ki a nagyközségben.
Az alábbiakban nézzük sportáganként lebontva az eseményeket.
Az öregfiúk kézilabda- mérkôzései
Az elmúlt évek hagyományait folytatva Csík – Udvarhely – Gyergyó zónából az öregfiúk csapatai újra összegyűltek (ezúttal Ditróban), hogy az eltervezett és mindig megvalósított sporttalálkozót ezúttal is megtartsák.
Ennek a rendezvénynek a kialakításában nagy szerepe van Czimbalmos Árpád sporttanárnak, aki a Gyergyó-zónai csapatot is összeverbuválta. A szárhegyi Ruszu Demeter gondoskodott a csapat felszerelésérôl, Bardócz Ferenc pedig arról, hogy ennek a rendezvénynek a költségeit belekalkulálják a 8. Ditrói Napok kiadásaiba. A mostani találkozón lejátszott meccsek alapján a következô rangsor alakult ki: 1. Gyergyó-körzet csapata, 2. Székelyudvarhely, 3. Csíkszereda, 4. Sepsiszentgyörgy.
Következô találkozójukat Csíkszeredában tartják ezek az 50 év fölötti sportoló „fiúk”.
Minifoci-bajnokság
Fôszervezôje Héja Zoltán, támogatója Györgydeák József. Két nap alatt zajlott le az esemény. Hat csapat vett részt, és a következô végsô rangsor alakult ki: 1. Detroit City (Ditró), 2. Babilon (Szárhegy), 3. Salamási Tudomány, 4. Haladás (Maroshévíz), 5. Laposvas (Szárhegy), 6. FC Zsonglôr (Szárhegy).
Asztalitenisz-bajnokság
Héja Zoltán szervezte 8 játékos részvételével. A dobogós helyekre a következô versenyzôk kerültek: 1. Deák Ferenc, 2. Bajkó Imre, 3. Tódor László.
Az Önkormányzatok vetélkedôjét Bajkó Imre szervezte meg. Részt vett a találkozón Remete, Szárhegy és Ditró. Akit bánt, hogy a vándorserleget ezúttal is Szárhegy vitte el, nemsokára elhódíthatja a remetei falunapokon.
Sakk
A hagyományos sakkversenyre az Idôsek Klubjában került sor, megszervezését idén is Madaras Albert vállalta. A vetélkedô 5 fordulós volt, és svájci rendszerben bontakozott ki. A felnôttek csoportjában 18 játékos mérte össze erejét. A következô településekrôl érkeztek a résztvevôk: Gyergyószentmiklós, Szárhegy, Borszék és Ditró. A dobogós helyezettek: 1. Nagy István (Gyergyószentmiklós) 4 pont, 2. Bajkó Sándor (Ditró) 4 pont, 3. Becze László (Szárhegy) és Buzdugan Alexe (Gyergyószentmiklós) 3,5 – 3,5 pont.
A három ditrói gyermekversenyzô a következô sorrendben zárta a megmérettetést: 1. Petres Botond, 2. Gál Csongor, 3. Bajkó Kristóf.
Jövôre jöjjenek el többen Ditróba!
Gergely géza
III. Step Dance Days
Nyári mozgáskongresszus
Mostanig tavasszal és ôsszel szerveztek városunkban Step Dance Days elnevezéssel látványos és sikeres mozgáskongresszusokat az ágazat kedvelôinek. Az idei – sorrendben immár harmadik – kiírásra június 28-án és 29-én, tehát a nyár kellôs közepén, került sor a gyergyószentmiklósi sportcsarnokban. A vizsgaidôszak, a vakáció és a nyaralások ellenére nem volt érdeklôdésben hiány, hisz a két nap alatt több mint százan álltak be a „sorba”, és végezték a meghívott elôadók által bemutatott gyakorlatokat. Említenünk kell a június végi mozgáshétvége szervezôit: Bencze Kata – Step Dance, Román Szabadidô és Sport Szövetség, Ben-Com-Mixt és a Fitness Company (Budapest). Fontos említeni a felsorolt személyeket és cégeket, hisz nélkülük nem jöhetett volna létre az érdeklôdôk izomzatának szakszerű megmozgatása.
Természetesen nem mulasztottuk el megkérdezni Bencze Katát, az immár hagyományos gyergyói rendezvény szívét-lelkét, „mozgató rugóját”.
– Milyen újítások voltak a június végi rendezvényen?
– Újdonság volt a városunkban lezajlott legutóbbi mozgáskongresszuson a Bosu, a Spin Racing és a Kangoo Jumps. A Bosu-bemutatót Tihanyi Krisztina, a Fitness Company oktatója irányította. A Spin Racing gyakorlatokat a szintén magyarországi Pati Nagy Attila, a Kangoo Jumps-bemutatót pedig a csíkszeredai Sebestyén Kinga vezette. Az elôzô kiírásokon ezek a gyakorlatsorok, illetve kiegészítô szerek nem szerepeltek a rendezvény műsorában, tehát mindenképp újdonságot jelentettek.
– Magyarázzuk meg az olvasóknak, hogy a felsorolt bemutatók mit is jelentenek...
– A Bosu tulajdonképpen egy kiegészítô eszköz, úgy néz ki, mint egy fél labda, amelyet a földre helyeznek. A lényeg az, hogy meg kell tartani rajta az egyensúlyt, hisz nem egy stabil felületre áll a használó. E gyakorlószer segítségével teljesen megmozgatódik az összes izomzat, kezdve a háttól egészen le a bokáig. Ez a szer ugyanakkor kíméletes is, mert rugalmas légpárnájával felfogja az ütközést. Olyan érzést kelt, mint amikor labdára lépünk. A Spin Racing tulajdonképpen terembiciklizést jelent. A kerékpárok teremben vannak elhelyezve, amelyeket természetesen hajtanak, s specifikus zenére ezeken még különbözô gyakorlatokat is végeznek a résztvevôk. A Kangoo Jumps során speciális rugós cipôt kell felhúzzanak a gyakorlatra vállalkozók. A rugós lábbelik segítségével zajlik a mozgások sorozata. Városunkban különben már van ilyen Kangoo Jumps gyakorlás. A Kangoo Jumps is kíméli az ízületeket, de intenzíven meg is dolgoztatja az izmokat.
– Honnan érkeztek résztvevôk?
– Nagyon sok helyrôl jöttek ezúttal is mozgást kedvelôk. Itt említhetem Bukarestet, Konstancát, Nagybányát, Galacot, Aradot, Marosvásárhelyt, Kolozsvárt, Szászrégent, de természetesen a környékbeliek és a helyiek is képviseltették magukat. A visszajelzések alapján elmondhatom, hogy tetszettek az újdonságok, a Bosut például nem ismerte senki. A szóbanforgó szeren többféle gyakorlatot is bemutattak, mint például a kardioedzést, a pilatest, erôsítést, mindezt azért, hogy látni lehessen, menynyi mindenre használható ez a szer. A terembicikliket Csíkszeredából hoztam egyik fitneszterembôl. A Kangoo Jumpot mindenki élvezi.
– Kik voltak az elôadók?
– Magyarországról Pati Nagy Attila, Gáspár Kata, Tihanyi Krisztina és Boros Annamária, aki a fit-ballt irányította, továbbá a székelyudvarhelyi Menyhárt Éva, Sebestyén Kinga Csíkszeredából, Aurelia Ciurea Bukaresbôl és jómagam is tartottam egy órát. Említenem kell még Kovács Rékát, aki szintén egy órát tartó gyakorlást vezetett.
– Hogyan értékeled a nyári rendezvényt?
– Az igazság az, hogy nem igazán volt jó ez az idôpont. Aki itt volt, biztosan meg volt elégedve, de tudom, hogy sokan nem tudtak eljönni, mert éppen vizsgáztak, vagy egyéb nyári elfoglaltságuk akadt.
– Mikor kerül sor a negyedik rendezvényre?
– Jövô tavasszal, egész pontosan 2009 áprilisában. Ez már le van szögezve, tehát biztos az idôpont. Akkorra újdonságként a soft-ball-gyakorlatok bemutatását tervezzük.
A III. Step Dance Days támogatói: Gyergyószentmiklós Polgármesteri Hivatala, Tusnád Ásványvíz Rt., Jessica, Europowertec, Mark House, Figura Stúdió Színház, Filo Hotel, Texas Pub, Gyergyó Tv.
A támogatásért ezúton is köszönet!
Fogathajtás
Újabb bajnoki forduló következik
A július 11–13. közötti idôszakban Szatmárnémetiben kerül megrendezésre a kettes fogathajtó országos bajnokság harmadik fordulója. Pál Vilmost, a Gyergyóalfalvi Hipogrif SK vezetôjét kérdeztük a bajnokság két forduló utáni állásáról. A kérdezett ezúttal is készségesen állt rendelkezésünkre, és közölte az új pontozási rendszer szerint összeállított rangsort.
Eszerint: 1. Pál Attila (Gyergyóalfalvi Hipogrif) 360 pont, 2. Rákóczi Gergô (Nagykárolyi Drosera) 350 pont, 3. Bajkó Tibor (Gyergyószentmiklósi Krigel) 190 pont, 4. Ivácson Róbert (Gyergyószentmiklósi Aranypatkós) 185 pont, 5. Bodó Zoltán (Sepsiszentgyörgyi Lipicai SK) 140 pont, 6. Besenyei József (Gyergyószentmiklósi Aranypatkós) 100 pont.
Amint azt megtudtuk, az eddigi két forduló utáni rangsorban elsô helyen álló Pál Attila nem indul az elôttünk álló hét végén következô szatmárnémeti versenyen, mert a július 25–27. közötti idôszakban Hollandiában – Beekbergen – vesz részt Világkupa- versenyen. A hollandiai verseny után, az augusztus 8–10. közötti idôszakban, Svájcban – Niederwil – sorra kerülô rangos nemzetközi versenyen áll rajthoz Pál Attila. A kantonok országában a Duna-Alpesi Kupa elnevezésű kettesfogathajtó-versenyre kerül sor, amely a sportág nem hivatalos Európa-bajnoksága. A hírek szerint idén hozzávetôleg 24 európai ország kettes fogathajtói indulnak a Duna-Alpesi Kupán. A rangos svájci versenyen Romániából a már említett Pál Attila, Rákóczi Gergô és Bodó Zoltán vesz részt, míg a július végén sorra kerülô hollandiai versenyen Pál Attila és Rákóczi Gergô indul.
Niederwil, a kis svájci borfalu, immár negyedik alkalommal ad helyt ilyen rangos eseménynek. A szóbanforgó falu, Andelfingen mellett, százötven lakosával erdôk, szôlôtáblák és hegyek között ideális helyszín egy ilyen rendezvény megszervezéséhez. A település Zürichtôl 40 km-re keletre, Winterthur és Schaffhausen városok között fekszik Budapesttôl 980 km-re. Az idillikus nyugalom ez év augusztusában eltűnik. A szervezôk szállást kell biztosítsanak mintegy háromszáz résztvevônek, és ezenkívül száznyolcvan lónak istállót kellett kialakítaniuk. Az elôkészületek egyébként már a tavaly elkezdôdtek. A tizenötezer nézô szórakoztatásáról elsô osztályú sport- és kiegészítô rendezvények gondoskodnak majd. A településen lezajlott három eddigi versenyen megszerzett tapasztalat, a jól működô szervezési munka, továbbá a település lakossága és az ötszáz önkéntes garantálja a feledhetetlen és élvezetes versenyt.
A Svájcban megrendezésre kerülô nemzetközi verseny elôkészületeirôl szóló hírek után ismét hazai vizekre evezve szólnunk kell még arról, hogy a ketteshajtó országos bajnokság negyedik fordulóját az augusztus 22–24. közötti idôszakban rendezik Csíkkarcfalván.
Jégkorong/ Külföld
Tizenkét csapatos szlovén hokibajnokság
Lassan kialakul a szlovén jégkorongbajnokság mezônye és programja. 12 csapat küzd majd egymással, köztük két horvát. Az alapszakaszban 10 csapat vesz részt. Szlovéniából: HD Mladi Jesenice, HDK Maribor, HK Slavija Ljubljana, HK Triglav Kranj, HS Toja Olimpija Ljubljana, HK MK Bled, HK Alfa Ljubljana és HDK Maribor Mladi. Horvátországból: KHL Mladost Zágráb és KHL Medvescsak Zágráb. Az alapszakaszban a csapatok két teljes oda-vissza kört, tehát csapatonként 36 mérkôzést játszanak szeptember 13. és február 14. között. Ezután kapcsolódik be a rájátszás küzdelmeibe a két osztrák bajnokságban, az EBEL-ben szereplô csapat, a HK Acroni Jesenice és a HDD Tilia Olimpia Ljubljana. Újdonság, hogy az idei évtôl a horvát csapatok is részt vehetnek a rájátszás küzdelmeiben. Tavaly a Medvescsak Zágrábot az alapszakaszban elért második helye ellenére sem illette meg ez a jog. Érdekesség, hogy a Mladost Zágráb két bajnokságban szerepel, indul az öt szerbiai (Crvena zvezda, Partizan, Beostar, Vojvodina, HK Novi Sad) és két horvátországi csapat (Mladost Zágráb, KHL Zágráb) részvételével kiírt Pannónia Ligában. (jegkorong.blog.hu)
Labdarúgás/ Külföld
Pénzek és világranglista
Huszonhárom millió euróval ismeri el a spanyol labdarúgó-válogatott Európa-bajnoki gyôzelmét a sportág kontinentális szövetsége (UEFA). A spanyol csapat valamennyi mérkôzését megnyerte – az olaszok ellenit tizenegyesekkel –, s ezzel 15,5 milliót gyűjtött össze, a németekkel szembeni 1–0-s döntôbeli siker, vagyis az elsôség kiharcolása pedig 7,5 milliót ér. A német együttes 14,5 millióval jutott el a döntôig, amelyért még 4,5 milliót, azaz összesen 19 milliót kap. Az UEFA összesen 184 millió eurót oszt szét 16 résztvevô között, ebbôl 64 milliót a mutatott teljesítmény alapján. Valamennyi válogatott indulásból részesült 7,5 millió euróban, majd az elsô szakaszban a gyôzelmek 1 milliót, a döntetlenek 500 ezret értek. A negyeddöntôbe került nyolc alakulatnak jut további két- millió, az elôdöntôsöknek pedig újabb három. A marketingbevételek és a közvetítési jogdíjak emelkedése miatt lényegesen nôtt a szétosztható pénz összege 2004-hez képest. A portugáliai torna után 129 millió eurón osztozhattak a csapatok. Ami a spanyol labdarúgókat illeti, ôk fejenként 213 ezer eurót kapnak az aranyéremért. A spanyol szövetség közlése szerint az elsô helyért járó prémium összegét már a kontinensviadal elôtt meghatározták.
* A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) által július elején kiadott labdarúgó világranglistán az egy hónappal ezelôtti pozicíóját megôrizve továbbra is a 12. és az 52. Románia, illetve Magyarország válogatottja. A világranglistát a friss Európa-bajnok Spanyolország vezeti. A spanyolok elôször kerültek az élre a lista 1992-es elsô közlése óta. A legutóbb éllovas Argentína a hatodik helyre esett vissza. A legfrissebb FIFA-ranglista (zárójelben a múlt havi állás): 1. (4.) Spanyolország 1557 pont, 2. (3.) Olaszország 1404 pont, 3. (5.) Németország 1364 pont, 4. (2.) Brazília 1344 pont, 5. (10.) Hollandia 1299 pont, 6. (1.) Argentína 1298 pont, 7. (15.) Horvátország 1282 pont, 8. (6.) Csehország 1146 pont, 9. (11.) Portugália 1104 pont, 10. (7.) Franciaország 1053 pont, 11. (24.) Oroszország 1023 pont, 12. (12.) Románia 1021 pont, 13. (13.) Kamerun 1011 pont, 14. (20.) Törökország 1010 pont, 15. (9.) Anglia 1003 pont, … 52. (52.) Magyarország 591 pont.
A sportrovatot szerkeszti: Rokaly Zsolt
Kisasszony
Bevált tippek, hogy hozzád költözzön
Nagyanyáink idejében nemhogy az együttélést, de esküvô elôtt még az „egy ágyban alvást” sem nézték volna jó szemmel. Így nem volt meglepô, ha csak a lagzi után derült ki, hogy az újdonsült férj a szennyesláda és a konyhabútor helyett sokkal fontosabbnak tartja például az új LGT-lemez beszerzését...
Mindennek vége?
Ma már nem kell megküzdeni a rokonokkal, esetleg az egész faluval, hogy a szerelmesek egy fedél alatt élhessenek hivatalos papír nélkül, ám ennek ellenére sem fenékig tejfel a dolog: a férfiak ugyanis – természetesen tisztelet a kivételnek – manapság szinte rettegnek attól, hogy elkötelezzék magukat. Az összeköltözés a szemükben egyenlô a szerda esti focimeccs-nézés hagyományának eltörlésével, a különbözô fizikai kísérletek – melyek témája a „hány nap után mászik be a zokni a mosógépbe” – kudarcba fulladásával, és azon kényelmes helyzet végleges megszűnésével, amelynek keretében anyuci minden nap friss ételt tett a kisfia elé, majd el is mosogatott utána.
De bármennyire is retteg a férfi az összeköltözéstôl, ha benned már igencsak mocorog a fészekrakás ôsi ösztöne, ne törôdj bele! Vesd be tippjeinket, és meglátod, egy hónap múlva bôrönddel kopogtat majd!
Kövesd az aranyszabályt!
Hogy melyiket? Amelyik azt mondja, hogy a pasi szívéhez a gyomrán keresztül vezet az út. És hogy hogyan csináld? Mi sem egyszerűbb: ha elárulja a kedvenc ételét, mondd neki, hogy éppen az a specialitásod, majd szerezd be a receptet – esetleg egy családi ebéd során az anyukájától –, és fôzd meg neki. Ettôl biztosan felcsillan a szeme! Ha viszont nem vagy egy konyhatündér, akkor is igyekezz annak feltüntetni magad: a kerti partik alkalmával igyekezz mindenben segíteni, tüsténkedni a grill körül, hiszen a háziasság a férfiak szemében nagyobb elôny, mint a szilikoncici meg a műköröm...
Érezze magát otthon!
Biztos te is tapasztaltad, hogy bizonyos lakásokban szinte azonnal természetesen viselkedsz, ahogy belépsz, míg másutt feszengsz, zavar a hely légköre. Ha szeretnéd, hogy a pasid összeköltözzön veled, akkor teremts olyan környezetet, amiben jól érzi magát. Ennek egyik alapja, hogy legyen átlátható, kellemes rend a lakásodban: nem túl vonzó, ha mindig a konyhában várakoztatod, míg összepakolsz a nappaliban. Másodsorban ügyelj arra, hogy a kezdetektôl legyenek saját dolgai! Jelölj ki számára papucsot, fogkefét és törülközôt! Hidd el, értékelni fogja a gondoskodást!
Kémkedj!
A „Nézd meg az anyát, vedd el a lányát!” mondás a mai napig érvényes, ráadásul nem csak a nôk esetében. Ha ugyanis megismered kedvesed édesanyját, az sokat segíthet abban, hogy megtudd, hogyan csavarhatod végleg az ujjad köré. Egy férfiról nagyon sokat elárul, hogy milyen az édesanyja, és milyen a köztük lévô viszony, hiszen mindez hatással van a nôi szerepekrôl és a családról alkotott világképére.
Ha akkora elônyben vagy, hogy nemcsak bemutatott a szüleinek, de sokszor meg is fordulsz náluk, akkor könnyen feltérképezheted az ottani viszonyokat – kinek a feladata a mosogatás, és kié a kutya sétáltatása –, és „átmásolhatod” azt a saját életetekre. Ha elváltak a szülei, vagy más problémák voltak a családjában, akkor valószínűleg nehezebb lesz meggyôznöd az összeköltözésrôl, viszont ha a mai napig szent a vasárnapi családi ebéd, akkor valószínűleg párod is családcentrikusabb.
Fogadd el, barátok voltak, vannak és lesznek
Tény, hogy a pasik szeretnek – nemcsak hétvégén, hanem hétköznap is – együtt bandázni a haverokkal, legyen az összejövetel oka akár focimeccs, akár az aktuális kütyü szerelése. Fogadd el, hogy azokon az estéken a párod szívesebben foglalkozik a néha sörszagú, borostás, alpári vicceket mesélô alakokkal, mint veled. „Mindenkiben van valami jó” alapon ilyenkor tedd félre a házisárkány-éned, és próbálj megbarátkozni velük. Ha helyet engedsz nekik az életedben, akkor a szerelmed sem fogja úgy érezni, hogy ha összebútorozik veled, azzal egyszerre le is kell mondania a haverokról.
Ôrjítsd meg, és csavard az ujjad köré!
Hogy a pasid ne ijedjen meg a házasság elôszobájától, azaz az összeköltözéstôl, érd el, hogy ôrülten belédessen, és úgy érezze: nem szabad elszalasztanom ezt a nôt! Ezt persze könnyebb elképzelni, mint megvalósítani, ám néhány egyszerű tippel talán sikered lehet:
* A kapcsolatban is legyél önmagad, ne vedd át a másik személyiségét!
* Ne telepedjetek egymásra, mindig legyen saját szabadidôtök!
* Maradj titokzatos és szexi! A fürdôszobát hagyjátok meg intim területnek, ne hagyd el magad, még otthon sem!
* Tudd, hogy kivel jársz! Ha egy macsó a zsánered, nehéz lesz rávenned a házimunkára...
* Éreztesd vele, hogy nélkülözhetetlen: ha becsavar egy villanykörtét, tegyél úgy, mintha legalábbis egy atom-tengeralattjárót épített volna a szoba közepén!
Steak burgonya
Hozzávalók: 1 kg aprószemű újkrumpli, 2–3 gerezd fokhagyma, rozmaring, kakukkfű, pirospaprika, só, bors, vaj.
Elkészítés: A krumplit megkaparjuk, vagy erôs dörzsölô szivaccsal ledörgöljük, megmossuk, negyedekre-felekre vágjuk, a fokhagymát felszeleteljük, a tepsit kivajazzuk, de alaposan. A krumplicikkeket a tepsibe öntjük, megszórjuk a fűszerekkel, rátesszük a fokhagymát, majd jól összerázzuk. 200 fokra elômelegített sütôbe toljuk, és szép pirosra sütjük.
Megjegyzés: Semmiképp ne hámozzuk meg a krumplit, hiszen attól lesz olyan steak-es, hogy a héj alsó rétege rajta marad foltokban. Ha már nem annyira „új” az a krumpli, akkor persze hámozni kell. Míg a grillen sülnek a húsok, zöldségek, addig ez a sütôben szépen elkészül.
Egészség
Vitaminpótlás – de okosan!
Kedvetlen, fáradékony, nincs erônléte, bôrproblémái vannak? Gondolja végig, mit eszik, elég vitamint tartalmaz-e mostanában a tápláléka – hátha egyszerűen, vitaminpótlással megoldhatók lennének a gondjai.
Miért szükségesek a vitaminok?
Nézzük röviden, abc-sorrendben: a zsíroldékony A-vitamin (retinol) a látást, a csontfejlôdést, a növekedést segíti, a bôr, a haj egészségéhez járul hozzá. A nyálkahártyák védelmében, a fertôzések leküzdésében is szerepe van.
A B-vitaminok: a B1-vitamin (tiamin), B2-vitamin (riboflavin), B3-vitamin (niacin), B5-vitamin (pantoténsav), B6-vitamin (piridoxin), B12-vitamin (cianokobalamin), a biotin és a folsav a vízoldékony vitaminok közé tartoznak. A vékonybélbôl szívódnak fel, és különbözô biokémiai folyamatok segítôiként alapvetô fontosságúak a szervezetben. Az idegsejtek működéséhez, a sejtek anyagcseréjéhez, az energiafelvételhez nélkülözhetetlenek. A vízoldékony C-vitamin (aszkorbinsav) a kollagén nevű fehérje szintéziséhez szükséges.
A kollagén szerkezeti elemként megtalálható a csontokban, porcokban, izomszövetben és a vér alakos elemeiben. Erôsíti az erek falát, valamint hozzájárul a csontok és fogak megfelelô felépítéséhez, a vas felszívódásához. A C-vitamin segíti a sebek, csonttörések, véraláfutások gyógyulását. Növeli a szervezet ellenállóképességét a fertôzésekkel szemben, ezek megelôzésében és gyógyításában is szerepet játszik. Az egyik legfontosabb antioxidáns: részt vesz a káros reaktív oxigén gyökök megkötésében és hatástalanításában.
A D-vitamin zsíroldékony, segíti a kalcium és a foszfor beépülését a csontokba, így hat a csontnövekedésre és gyógyulásra.
Az E-vitamin védi a májat, erôsít-regenerál, segíti a hormontermelést.
A K-vitamin hozzájárul a véralvadáshoz.
Ha kevés...
Az A-vitamin tartós hiányát jelzi a rossz szürkületi látás vagy farkasvakság, gyengeség, a fokozott hajlam a fertôzésekre, ezenkívül hiányában megjelenhetnek különbözô bôrtünetek és a fogak, illetve a fogíny betegségei is.
A B-vitamincsoport tagjainak hiánya sokféle tünetet okozhat: jelentkezhet fáradtság, étvágytalanság, fogyás, hányinger és gyengeség, bôrgyulladás, ideggyulladás és vérszegénység.
A C-vitamin hiányára utalhatnak véraláfutások, fogínyvérzések, az orrvérzésre való fokozott hajlam, a duzzadt, érzékeny ízületek és a fájdalmas csontok, az általános gyengeség, étvágytalanság, a száraz, pikkelyes bôr. Hiánybetegsége, a skorbut vérszegénységgel, foghullással és bôr alatti bevérzésekkel jár.
A D-vitamin hiánya a csontok rendellenes növekedését és a csontritkulást válthatja ki, törékeny csontokat okozhat. Az E-vitamin hiánya vörösvérsejt és idegi károsodásokban mutatkozik meg, a K-vitamin tartós hiánya pedig vérzéshez, lassabb véralvadáshoz vezet.
(folytatjuk)
Horoszkóp
Július 10 – 16.
KOS (III.21-IV.20.)
Ha nemrégiben megbántott valakit, és lelkiismerete nem hagyja nyugodni, emelje fel a telefont, és kérjen bocsánatot! Összekuszált dolgai sem indokolják, hogy valami gyenge magyarázattal szálljon ki egy szerelmi kapcsolatból.
BIKA (IV.21-V.20)
Szüksége lenne egy megbízható, jó lelkiismerettel rendelkezô személyre, akivel megbeszélhetné a problémáit. Ha a családban van valaki, aki erre alkalmas, együtt hamar megtalálhatják a gyógyírt problémáira.
IKREK (V.21-VI.21.)
Pótcselekvések tucatját találja ki, nehogy el kelljen indulnia orvoshoz. A probléma nem múlik el magától, de ha mégis, az ellenôrzô vizsgálat akkor is szükséges. A pillanatnyi holdállás hatására a szerelemben érzékenyebbé válik.
RÁK (VI.22-VII.22.)
A hét elsô napjaiban nagyon felpörög, ami meggondolatlan munkavállalásra ösztönzi. A Hold állása miatt szerelmi zűrzavarban élôknél most minden jobban fáj, nehezebben tudnak felejteni.
OROSZLÁN (VII.23-VIII.23.)
A bolygók mindenben segítik a megkeseredett Oroszlánt. De az égbe vetett bizalmat, a hitet, onnan fentrôl elvárják Öntôl! Frusztráltságát sporttal, masszázszsal, egy jó könyvvel oldhatja. Munkában csak annyit vállaljon be, amennyivel elbír!
SZŰZ (VIII.23-IX.21.)
Most ne legyen erôszakos, fogadja el: ami nem megy, azt nem kell erôltetni! Különösen akkor nem, ha az szerelemmel kapcsolatos! Törôdjön többet saját magával, mert a baj gyorsan kiül ábrázatára, a szomorúság mély barázdákat váj az arcába!
MÉRLEG (IX.24-X.23.)
Pótcselekvések tucatját találja ki, hogy szerelmi bánatáról elterelje a figyelmet. Nehéz lesz túltenni magát, mert annak ellenére, ahogy imádottja elbánt Önnel, még mindig szereti ôt. Igazából nem is érti mi, miért történt.
SKORPIÓ (X.24-XI.22.)
Szórakozásra, vidám programokra, jó társaságra és nem utolsósorban egy igazi szerelemre lenne szüksége a regenerálódáshoz. Idegileg elfáradt, és ez is okozhat végtagfájdalmakat, sôt még alapfokú depressziót is.
NYILAS (XI.23-XII.22)
Különleges, mélylélektani, vagy okkult tudományokkal foglalkozó könyvek kerülhetnek a kezébe. Ezáltal vágyat érezhet, hogy ezen a területen képezze magát, s majd alkalomadtán alkalmazza sorsának alakításában a tanultakat. Helyes elgondolás, de csak egy mentor irányításával próbálkozzon!
BAK (XII.23-I.20.)
Feszültséggel telített napok várnak Önre. Túlságosan a szívére vesz mindent, és már akkor aggódik, amikor még szó sincs arról, amitôl tart. Negatív fantáziaképeivel csak tovább fokozza az idegességét, kimerültségét.
VÍZÖNTÔ (I.21-II.19.)
A hétvége kellemesnek ígérkezik, csupán az étkezésekkor kellene kicsit visszafognia magát, mert a jóból is megárthat a sok. A bolygók nemcsak a regenerálódást segítik, de felerôsítik a megérzô képességeit is.
HALAK (II. 18-III 20.)
Csak akkor lesz elég energiája a munkához, ha nem foglalkozik mással, és az eredményekrôl sem számol be senkinek, amíg el nem készült. Mostanság keljen korábban, a szervezete reggel terhelhetô legnagyobb mértékben!
ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...
Hitler a Wermacht fôtisztjeinek tart eligazítást. Egy pálcával éppen a térkép elôtt a támadási útvonalat mutogatja, amikor valaki tüsszent egy hatalmasat.
– Ki volt az? – kérdi Hitler.
Néma csend, mindenki rettegve néz maga elé.
– Azt kérdeztem, ki volt az?! – üvölti a Führer.
Nem jelentkezik senki. Hitler behívja a Gestapo embereit:
– Azonnal válasszanak ki 10 embert, és lôjjék ôket fôbe!
A gestapósok kiválasztanak 10 tisztet, kiviszik ôket, majd kintrôl lövések zaja hallatszik.
– Na, még egyszer kérdezem: ki tüsszentett? – kérdi ismét Hitler.
Megint néma csend.
– Gyerünk, lôjjenek le még tízet közülük! – utasítja a Führer.
Ismét 10 ember, ismét lövések.
– Addig fogok lelövetni Önök közül tíz embert, amíg nem jelentkezik az, aki tüsszentett! – ordítja Hitler.
Ekkor egy félelemtôl remegô tiszt jelentkezik:
– Én voltam!
– Úgy, tehát Ön tüsszentett?
– Igen.
– Egészségére – mondja Hitler, és újra a térkép felé fordul...
* * *
Egy férfi kúszik a sivatagban. A vize már két napja elfogyott, erejének végén tart. Egyszer csak felpillant, és meglát egy eszkimót a szánján, szánhúzó kutyák társaságában. Mivel azt hiszi, hogy hallucinál, összeesik és elájul.
Arra tér magához, hogy a kutyák nyalogatják az arcát.
– Hála Istennek, mégsem képzelôdtem! – kiált fel. – Eltévedtem, és már az utolsókat rúgom. Kérem, segítsen!
– Hah! – kiált fel az eszkimó. – Méghogy MAGA tévedt el...
* * *
Rendôr egy reggel fekete karszalaggal jelentkezik szolgálatra az ôrszobán. Részvétteli kollégáinak szipogva meséli, hogy az éjjel meghalt az anyja.
Másnap reggel megint bemegy dolgozni, de már a másik karján is fekete szalag van.
Mindenki szörnyülködve érdeklôdik, hogy mi történt már megint, mire a rendôr nagy nehezen leküzdi a zokogást, erôt vesz magán és meséli:
– Képzeljétek, este hívott az öcsém, és neki is meghalt az anyja...
* * *
Anya és lánya vásárolnak a plázában. Az anya meglát egy szôrmebundát az egyik kirakatban, és azt mondja a lányának:
– Idén nem kell ajándékot vennetek nekem karácsonyra, majd veszek én magamnak.
A lány ránéz a szôrmebundára:
– De, anya! A szegény állat nagyon sokat szenvedett azért, hogy te ilyen kabátot hordhass. Nem tartod ezt kegyetlenségnek?
– Ne izgulj, apád nem fogja megkapni a számlát még néhány hétig.
* * *
– Szóval azt állítja, hogy eltűnt az anyósa?
– Igen.
– Mikor?
– Úgy két évvel ezelôtt.
– Ember! Akkor miért csak most jelenti be?
– Valahogy eddig nem mertem elhinni.
* * *
Egy autóst megállít a rendôr gyorshajtás miatt. A férfi megáll, kiköszön a rendôrnek, nagyon idegesnek látszik.
– Ugye, tudja, miért állítottam meg? – kérdezi a rendôr.
– Igen, gyorsan mentem, de ez most élet-halál kérdése – feleli a férfi.
– Tényleg? Hogyhogy?
– Mert otthon egy meztelen nô van az ágyamban.
– Nem értem, hogy ez miért élet-halál kérdése.
– Mert ha a feleségem hamarabb hazaér, mint én, akkor nekem végem!
Copyright (c) Kisújság Alapítvány - 2008
Ezen honlap tartalma (egészében vagy részleteiben) nem
sokszorosítható vagy publikálható semmilyen formában,
a kiadó előzetes beleegyezése nélkül!
|