Kisújság-olvasók figyelmébe!
Már kapható a:
GYERGYÓI KISÚJSÁG ÉVKÖNYV 2008.
A Gyergyói Kisújság szerkesztôsége lehetôséget biztosít arra, hogy a lapunkat ismerô, távolba szakadat gyergyóiak (és nemcsak) megrendelhessék a Gyergyói Kisújság évkönyvét.
Megrendeléseket az alábbi címeken (e-mail cím, postai cím), illetve telefonszámon fogadunk:
e-mail: kisujsag@hr.astral.ro
tel.: 004-0266-364.941
Postai cím: 535500 Gheorgheni, jud. Harghita, p-ta Libertătii nr. 22., Romania
A Gyergyói Kisújság lehetôséget biztosít arra is, hogy elôfizessenek a lapra mindazok, akik eddig csak internetes formában fértek hozzá kedvenc heti olvasnivalójukhoz.
A világ bármely pontján élô Kisújság-olvasók a fenti címeken, illetve telefonszámon fizethetnek elô lapunkra.
Gyergyói Kisújság ügyfélszolgálat
Politikai puzzle
A hatalom nem válogat a módszerekben, ha az érdekek vezérlik. Az egyéni választókerületek felosztása körüli hercehurca sem maradhat ki a botránykrónikából, egyes politikai pártok képviselôi szerint a politikai csalásokból.
Mint tudjuk, hiszen megszavaztatott, egyéni körzetes választási rendszerben fog lezajlani az ôszi parlamenti választás. Soknak azért volt szimpatikus ez a választási rendszer, mert elméletileg jobb az érdekérvényesítés, ugyanis minden kerületnek egy jól meghatározott képviselôje lesz. A választott képviselô közelebb kerül választóihoz, zömében csak a saját körzetének problémáival kell foglalkoznia, így könnyebben felelôsségre vonható, számon kérhetô, sôt akár vissza is hívható. Ezért kell minden megyében, annak nagyságától függôen, több-kevesebb választókerületet megjelölni, melyekben lehetôleg arányosan oszoljon meg a lakosok száma. Az lett volna a kívánatos, hogy a történelmi tájegységek ne darabolódjanak fel, a már együttműködô közösségek ne választódjanak szét. De, mint a tervezet is mutatja, erre nemi figyelt az a különleges parlamenti bizottság, amelyet az egyéni választókerületek meghatározására hoztak létre, legalábbis Hargita megye esetében egyáltalán nem, de gondolom máshol is ugyanez a helyzet foroghat fenn. Hogy mit vettek figyelembe? Úgy jelölték ki a kerületek határait, hogy pártjaik kerüljenek elônyös politikai helyzetbe, és így megtarthassák embereiket a parlamentben. Politikai egyezségek köttetnek, ez a lényeg, nem a régiók, életterek, közösségek, tájegységek. A választók ebben az esetben sem tehetnek egyebet, mint fejet hajtva elfogadják az elfogadhatatlant. Igaz, hogy még egyelôre egy tervezetrôl beszélünk, de már ez az elképzelés is sokat sejtet. A történelmi tájegységek ilyen szemtelen szétforgácsolása egyértelműen egyfajta politikai elôjáték egy szinte elôre megírt csatához. Csata? Inkább kiárusítás!
Egy hargitai, alig használt, 45 ezres, többségében magyarlakta körzetet cserélünk PSD-s beállítottságú hasonló nagyságú körzetre. Az ár alkudható. Szélhámosok kíméljenek, ha nem politikusok. Érdeklôdni a párt székhelyén lehet.
Az ilyen és a hasonló esetek adják meg a kapitalizmus igazi zamatát. Ez már vérprofi politikusok összjátéka. Így lehet például Gyergyóditrót elválasztani a gyergyói vonzáskörzettôl, csak azért, hogy a nagyközség lélekszáma egy másik, zömében románlakta választókerület lakosainak számát emelje. Még így sem tartható be a törvényesség, de a szokásos balkáni jegyeket viselô hazai politika biztosan talál valami rafinált kibúvót, egy jogi kiskaput, ami hozzásegít egy jó hazafit a képviselôi székhez. Ô pedig kötelességszerűen majd gondját fogja viselni a ditrói emberkéknek, kiknek szavát sem érti. Nem tudok elszakadni ettôl az idilli képtôl, de attól a visszatérô megérzéstôl sem, hogy mindez az RMDSZ hallgatólagos beleegyezésével történik, és lényegében egyfajta bosszúállásként szedik darabokra a történelmi Gyergyószéket. Ne legyen igazam, s erre a tervezetre ne bólintson rá a kormány, de nem várok semmi jóra, nem szeretem az ilyen kisded, politikai kirakós játékokat.
Ábrahám Imre
„Ami jól működik, azt megtartjuk”
Sajtótájékoztató keretében számolt be Mezei János polgármester az elmúlt hetekben történtekrôl. Az elkezdett és jól működô projekteket folytatják, ami viszont elônytelen a város szempontjából, azt szakemberekkel újratárgyalják, megvitatják és módosítják.
Új terveket készítettek az Országos Befektetési Társaságtól kapott 7,3 millió euró értékű, víz- és csatornahálózatra – mondta a polgármester. A támogatáshoz 22%-os önrésszel kell hozzájárulnia a városnak, ezt az összeget hitelbôl fedezik. Az új tervek alapján új vízház és víztisztító berendezés épül a korábbi helyére, felújítják a szennyvíz-tisztítót, valamint a Gyilkostó-üdülôtelep víz- és szennyvízhálózatát.
Leállították a régi városvezetés által megrendelt és részben kivitelezett közvilágítás felújításának munkálatait és kifizetését. Mezei szerint a terveket helyszíni szemle nélkül készítették, az elhelyezett lámpatestek nem energiatakarékosok és nem felelnek meg a szerzôdésben foglalt elôírásoknak. A polgármester tárgyalásokat folytatott a kivitelezô céggel, szeretné, ha megoldást találnának a hibák kijavítására.
Tárgyalásokat folytattak a jégpálya felújításának ügyében is. Ennek eredményeképpen a polgármester reméli, hogy a tél folyamán sikerül újrafedni a jégpályát és kicserélhetik a hűtési rendszert is, ám az új szezon elôtt – mivel rövid az idô – nem valószínű, hogy sor kerülhet ezekre. Megállapodás született a közüzemekkel, ennek alapján folyamatosan karbantartják a zuhanyozókat és az illemhelyeket.
A lakosok passzivitása miatt lassan haladnak a város takarításával. Jelenleg – a Bucsin és a Virág negyedet követôen – a Kossuth Lajos utcában takarítanak a polgármesteri hivatal alkalmazottai és a szociális segélyre jogosultak. Mezei hangsúlyozta: nem kapja meg a szociális segélyt az a jogosult, aki nem végez közmunkát. A polgármester határozottan kijelentette: a törvény szabta keretek között csak a közmunkát végzô személyek vehetik fel a segélyt augusztusban.
Hozzáláttak az utak javításához is. A rendelkezésre álló összegbôl a Békény utcát, a Testvériség sugárút Virág negyedi részét, a Stadion utcát fogják kátyúzni, valamint a felszegi földutakat gyalulják, és töltik fel. A polgármester a lakosok türelmét, megértését kéri, ígérve, hogy „ez még csak a kezdet”.
A közvécé felújítása kapcsán elhangzott: 10 000 lejes befektetés szükséges ahhoz, hogy a központi közvécék használhatók legyenek. Addig is két mobil illemhelyet helyeztek el, melyet a Toifor Kft. bérmentesen bocsátott a város rendelkezésére. Ennek kapcsán a polgármester elmondta: a vállalkozók nyitottak az együttműködésre, akiket személyesen felkeresett, azok támogatásukról biztosították. Így például a Syncro Serv Kft. egy körkaszát ajándékozott a polgármesteri hivatalnak.
A földgáz-szolgáltatás felfüggesztésével kapcsolatosan Mezei elmondta: a Hargita Gáz Rt. július 25-én felfüggeszti a szolgáltatást, mivel a GO Rt., azaz a közüzem február óta mintegy másfél millió lejes tartozást halmozott fel. A lakosok viszont közel egymillió lejjel tartoznak a közüzemnek. A polgármester hangsúlyozta: a Hargita Gáz Rt. nem fogja megnyitni a gázcsapot a hátrálék kifizetéséig, éppen ezért nagyon fontos, hogy a lakosok is törlesszék adósságaikat a szolgáltatás újraindítása érdekében.
Jó az együttműködés a Füles Egyesülettel – folytatta a polgármester. Az egyesület begyűjti a kóbor kutyákat és a polgármesteri hivatal mellékgazdaságában kialakított ketrecekben helyezi el. Mezei János köszönetét fejezte ki az egyesületben dolgozóknak, hiszen az együttműködés eredményeként végre megoldódni látszik a kóbor kutyák helyzete Gyergyószentmiklóson.
Csata Orsolya
Párhuzamok (30.)
1914 júliusában jól érzôdik a tömegek háborúra való ráhangolása. A politikusok ügyeltek a megfelelô feszültség elérésére, ami után szinte önként jelentkezett meghalni – úgymond a hazáért – a közember, aki a Habsburgoktól, ha magyar volt, csak megaláztatást, lebecsülést kapott, s nem volt székely család, amelynek vére ne tapadt volna Habsburgok kezéhez a több száz éves „együttélés” eredményeképp. A háború tehát már kopogott az ajtón. A gyergyói élet ellenben ment tovább, mintha mi sem történt volna. Szemlézzünk az 1914. július 22-i Gyergyóból:
Egyletek egyesülnek! címmel más vidékek lapjai adják tovább a hírt e rovatban a múlt héten ismertetett eseményrôl, mely Gyilkostó üdülôhellyé tétele érdekében történt. Jól esik látni, hogy példaként emlegették Gyergyószentmiklós civil szervezeteit.
– „Székelyországból vesszük át az alábbi közleményt. (Írja fôvárosi lap.) Az EMKE a Székely Társaság és az EKE együttes gyűlést tartott Gyergyószentmiklóson ebben a fürgevérű legújabb székely városkában.
Három egyesület összefogott, és idegenforgalmat akar teremteni Gyergyószentmiklósnak. És mert erôsen akarják, és mert azonnal dologhoz fogtak, és a tett terére léptek, szent meggyôzôdéssel valljuk, hogy szándékukat, hazafias törekvéseiket siker kell kövesse.”(…)
Mi elsôsorban csak annak örvendünk, hogy három egyesületet – egy cél felé való törekvésben és vállvetett munkában látunk. Ennek nagy a jelentôsége, mert az igazi székely összetartás embrióját a picinyke mustármag érvényesülését véljük az ilyen és hasonló akciókban felismerni.
Sok, szinte megszámlálhatatlan az egyesületeink száma, de a kevésnél is csekélyebb azok feljegyzésre érdemes tevékenysége.(…)
A kicsiny Gyergyószentmiklós értelmisége most utat mutatott az összes székelyföldi városok, sôt még a faluk nyitott szemmel járó polgárságának is. (…)”
A Csíkvármegye is elsôsorban a város gondjait osztja: Városunk szükségleteirôl s azoknak fedezetérôl.
„(…) A város polgárságának egész egyeteme érzi azt, hogy a közszükségletek létesítésére elérkezett az idô s az eszközök megszerzése után felállítható az a munkaprogram, amely az intézményeket s a szükséges idôt körvonalazza s kitölti.(…)
Mindenekelôtt megállapítható az, hogy bár városunk leltár szerinti értékben nagy összeg felett (cca. 8-10 millió) rendelkezik, ezek az értékek nem mobilizálhatók külsô kényszer hatása alatt anélkül, hogy értékben nagy árcsökkenés ne történjék. Egy olyan városnak, mint Gyergyószentmiklós, nem szabad ismernie értékcsökkentô külsô kényszert, mert belátással úgy oszthatja be háztartását, hogy az évrôl évre esedékes közjövedelmekbôl évi költségvetését egyensúlyban tudja tartani. (…)
Így tehát egy város intézményeinek megvalósítását nem tolhatja ki évszázadokra, hanem a közszükséglet jelentkezése szerint fog azoknak megvalósításához.”
Komolyan vette a fejlesztés kérdését az akkori testület. A város eddigi legjelentôsebb rendésze és fômérnöke, László Antal aranydiplomás építészmérnök ezt veti papírra 1970-ben, halála elôtt egy évvel: „… a képviselôtestület 1 500 000 aranykoronát helyez letétbe a vízvezeték és csatornázás megvalósítására, további 5000 hold erdôt rezelvál a Kultusz alapra, melybôl a város 300 000 aranykoronát ad a gimnázium építésére az adományozott telken felül. … Ilyen stádiumban találja a várost az elsô világháború.(…)”
Ollózta: Bajna György
Köszönjük szépen!
Megleptek. Nem, nem újabb idézést hoztak szerkesztôségünkbe, hanem egy hűséges olvasó kereste fel a Kisújság műhelyét. Márton János kisújságolvasó nem másért jött, csakhogy ô szívesen felhozná hozzánk a Gyergyói Kisújság gyűjteményét, hiszen mindig olvassa az egész család a friss lapot, megôrizték, csakhogy most felgyűlt, helyet foglal. 2000-tôl folyamatosan egymásra tették a lapszámokat, mint mondta, a család is tudta, hogy nem szabad Kisújsággal tüzet gyújtani. A magas köteget el is hozta, ígéretét betartva. Csupán néhány lapszám hiányzik a hétévi megjelenésbôl, s azt is kiírta egy papírra, hogy pontosan melyek azok, hogy ne keressük hiába. A 2008-ban megjelent újságokat otthon megtartotta, hiszen arra szüksége lehet neki is, fiának is, mert választási év az idei. Amúgy, a közéleti lapok közül csak a Kisújságot gyűjti.
Mikor megköszöntük, csupán az volt a kérése, hogy ha a családjukból valakinek szüksége lesz némelyik régi lapszámra, adjuk kölcsön.
Köszönjük, Márton Jánosnak a gyűjteményt, köszönjük a hűséget, az elismerést.
Kedves-Tamás Gyopár
Értesítés
A Hargaz Harghita Gaz Rt. értesíti az érdekelteket, hogy 2008. július 25-én, pénteken, meghatározatlan idôre megszünteti a gázszolgáltatást a gyergyószentmiklósi GO SA felé.
A gázszolgáltatás mindaddig szünetelni fog, míg nem történik meg a tartozás törlesztése, illetve más jellegű megállapodás nem születik.
A lakosság és az érintett intézmények, cégek megértését kérjük.
Gyergyó Trianonja
A személyre szóló, körzetes választási rendszer törvénybe foglalását azért követelték a civil szféra és az elnöki hivatal részérôl, hogy a képviselôk és a szenátorok nagyobb felelôsséget tanúsítsanak az ôket megválasztó állampolgárokkal szemben. Romániában ugyanis gyakorlattá vált, hogy a Bukarestben, vagy más nagyobb központokban lakó honatyák mandátumuk alatt nem nagyon találkoztak választóikkal, nem nagyon törôdtek az általuk képviselt térség sorsával. Ilyen szempontból a személyre szóló választási rendszer a megválasztottak felelôsségét tűzte ki célul. Nálunk, Hargita és Kovászna megyékben az elôválasztások megszervezésével gyakorlatilag már 1996-tól kezdôdôen érvényesült a személyre szóló szavazás és csupán olyan képviselô juthatott mandátumhoz, akinek lakhelye az illetô körzetben volt. Székelyföld két megyéjében a honatyák különbözô régiókat képviseltek. Így Tamás Sándor Kézdi széket, Márton Árpád Alsó Háromszéket, Kelemen Hunor Csíkszéket, Antal István és Asztalos Ferenc a valamikori Udvarhely- szék két térségét, míg jómagam az ôsi Gyergyószéket és Maroshévíz vidékét képviseltük. Az általunk képviselt térségek általában az ôsi székely közigazgatás hagyományai szerint alakultak és működtek.
Az új választási törvény megszavazása után Románia szinten létrehozták az ún. választási kollégiumokat A körzetek létrehozását a Parlamentnek egy különbizottsága vállalta fel, melynek tagja az RMDSZ részérôl Márton Árpád képviselôházi frakcióvezetô volt. Úgy tűnt, hogy ezen körzetek létrehozása a törvényesség betartásával fog történni, ami azt jelentette hogy egy képviselôre maximum 70 000 lakos juthat, az alsó határ pedig nem lehetett alacsonyabb az 57 000-nél. A Hargita és Kovászna megyei románoknak nem kedvezett a körzetek létrehozása fôleg azért sem mert ilyen nagy méretű földrajzilag körülhatárolt körzetet nem lehetett létrehozni az említett két székely megyében, ahol többségében román népesség lakjon. Ezért a törvény megszegéséhez folyamodtak. Nem tartották be a törvény által elôírt népességi mutatókat. Hargita és Kovászna megyékben létrehoztak két olyan választási kollégiumot, ahol a lakosság lélekszáma 30 000 személy körül van, de ahol az uralkodó nemzet a körzet lakosságának több mint 70–80 százalékát teszi ki, vagyis a magyarság olyan kisebbségbe kerül, mint a szórvány vidékeken. Ez a felosztás Gyergyó és Maroshévíz térségének a teljes megcsonkításához vezetett. A Mircea Duşa-nak kialakított körzet magába foglalja Maroshévízet, Tölgyest, Hollót, Bélbort, Borszéket, Galocást és Salamást. Ide csatolták még a Gyergyói-medence nagyközségét, Ditrót is. A másik oldalon Felcsíkhoz csatolták Gyergyócsomafalvát, illetve Gyergyóújfalu nagyközségeket Tekerôpatakkal és Kilyénfalvával együtt. Gyergyószentmiklóst, Alfalut, Remetét és Szárhegyet összekapcsolták Parajddal, Koronddal, Székelykeresztúr városával és a Nyikó mentével. Egyszóval egy olyan képviselôkörzetet hoztak létre, mely népességének felét Gyergyó vidéke, másik felét pedig a Sóvidék és Keresztúr környéke adja.
A legfájdalmasabb számunkra Gyergyó vidékének területi megcsonkítása. Ez az újonnan kialakított képviselôi körzet nem felel meg a történelmi hagyományoknak és ellentétben van az eddig működô kistérségi fejlesztésekkel. De hát nálunk senkit sem érdekel az állampolgár sorsa, illetve a régió fejlesztési lehetôsége.
Dr. Becsek Garda Dezsô parlamenti képviselô
Tiltakozás
(Ma Gyergyószék, holnap Székelyföld)
Megtörtént a tömbmagyar megyék egyéni választókerületeinek kijelölése, nagy valószínűséggel a parlamenti bizottság döntése a késôbbiekben már nem fog változni.
Feltűnô újdonság, hogy a választási térkép megrajzolói mindkét székely megyében úgy készítették el a választókerületeket, hogy a kisebbségben levô román etnikum számára parlamenti helyet biztosítsanak, Maroshévíz és Kovászna városok környékén. Ezt még pozitív diszkriminációként is felfoghatnánk, ha ugyanezzel a mércével mérnének a többi erdélyi részeken is, ahol a magyarság hasonló módon kisebbségben van. Sajnos ennek semmilyen jele nincs.
Az „osztozkodásban”, a román többségű választókörzetek kialakításában az RMDSZ-t Márton Árpád képviselte.
Hargita megyében a képviselôházi választókerületek kijelölése során Gyergyószéket egyszerűen szétszabdalták, így elvesztette önálló választókerületi státusát, amelyet eddig élvezett. Súlyos csapást mértek Székelyföld egyik kisrégiójára, Gyergyószékre. A Maroshévízi-medence soha sem tartozott a Székelyföldhöz, viszont a Bélbori-, Borszéki- és Tölgyesi medencék Gyergyó vidékének szerves tartozékai voltak. De ennél is veszélyesebb precedenst teremtett az RMDSZ-es egyezkedés, ezúttal az egész térség számára. Köztudomású, hogy közeleg Románia új közigazgatási reformja, és ami ma megtörtént Gyergyószéken és Orbaiszéken, holnap megtörténhet az egész Székelyföldön. Ha ezt a mostani felosztást elfogadjuk, akkor majd az új közigazgatási régiók kialakításakor könnyű lesz a keleti részeket: Bélbor-Borszék-Tölgyes és Gyimes vidékét Moldvához csatolni. Számunkra elvi kérdés, hogy a székelyföldi választókerületek határainak meghúzásánál követni kell a székek határait.
Tiltakozunk a magyar többségű régiók közigazgatási (választási-körzeti) szétdarabolása, a román etnikumú többséghez csatolása ellen! Számunkra elvi kérdés, hogy a székelyföldi választókerületek határainak meghúzásánál követni kell a székek határait.
A székelységre nézve veszélyes választási játékot űz az RMDSZ, hiszen pillanatnyi érdekeinek, a parlamenti helyek megszerzésének alárendelte a Székelyföld egységes régióként való megjelenítését. A székelyföldi közigazgatási régió megvalósítását csupán választási szlogenként használni és közben román többségű választási körzetek létrehozásához asszisztálni tisztességtelen, sôt káros politika.
Székelyudvarhely, Csíkszereda, Gyergyószentmiklós – A Magyar Polgári Párt Hargita Megyei Elnöksége nevében Thamó Csaba
Közelednek a parlamenti választások
Új rendszer
Új törvény szabályozza az ôsszel sorra kerülô parlamenti választásokat. A nemrég napvilágot látott, 38/2008-as jogszabály szerint uninominális választási körzetek és választási kollégiumok alapján kerülnek ki a képviselôk és szenátorok. Az eddigiektôl eltérôen a helyi közigazgatási egységek, azaz a megyék lesznek a választókerületek, vagyis 43 választókerületet alakítottak ki (a 41 megye kiegészül a Bukarest és a határon túli román állampolgárok számára kialakított körzettel). A választási kerületeken belül egyéni választási kollégiumokat alakítanak ki, az adott megye lakosságának függvényében. Egy képviselô 70 000, egy szenátor pedig 160 000 lakost fog képviselni. Ennek alapján Hargita megyében öt képviselôi és két szenátori választási kollégiumot alakítanak ki. A kollégiumok leosztását egy parlamenti bizottság határozza meg, a Hivatalos Közlönyben való megjelenés után válik jogerôssé. Módosult a választási bizottságok kialakítása is, eszerint a választási körzetekben csupán egyetlen iroda lesz (azaz Hargita megyében csak Csíkszeredában lesz bizottság). A választási kollégiumokban minden párt, vagy koalíció egyetlen jelöltet indíthat, továbbá egy személy (akár függetlenként is) csupán egyetlen kollégiumban mérkôzhet meg. A választási küszöb továbbra is a leadott érvényes szavazatok 5%-a, ám a törvény szerint az a párt, amelynek országosan három szenátora és hat képviselôje elsôként kerül ki a választási kollégiumokban, az bejut a parlamentbe – tájékoztatott Portik Imre, a polgármesteri hivatal jogásza.
Az új törvényrôl, a választási kollégiumokról Dr. Garda Dezsô parlamenti képviselôt, valamint az RMDSZ és az MPP területi, illetve megyei elnökét kérdeztük: – Jónak tartja-e a megye felosztását uninominális kollégiumokra?;
– Elônyös-e ez a magyarság számára?;
– Ön szerint több képviselôje, illetve szenátora lesz az erdélyi magyarságnak, mint eddig?;
– Mit módosítana ezeken a kollégiumokon, ha tehetné?
Petres Sándor, az RMDSZ Gyergyó-területi szervezetének elnöke:
– A két kérdésre egyben szeretnék válaszolni. Véleményem szerint a törvény rossz a magyar közösségre nézve, összesen két pozitív vonatkozása (személyre szóló szavazás – ezt az elôválasztási rendszer szinte teljesen megoldotta, illetve az arányos képviselet lehetôsége – erre jobb volt a régi módszer) nem kárpótolja hibáit. Az egyéni kollégiumok kialakítása pedig még rosszabbá teszi a helyzetet. A szinte teljesen egyöntetű román akarattal átvitt változat egyetlen szempontot érvényesített: legyen biztos román többségű körzet. Sem helyrajzi-történelmi, sem gazdasági, sem társadalmi alapja nincs. Gyergyó szempontjából különösen rossz az eredmény, háromfele szakíttattunk. Arra is nagyon kíváncsi lennék, hogy miféle logika szerint került Ditró a hévízi kollégiumhoz: a román többségű településeken levô ditrói területek miatt? Netán ez lenne a következô lakosságarány-megváltoztatási célpont? Esetleg egyéb?
– Kizártnak tartom, hogy a törvény körülményei között, illetve a magyarságon belüli törésvonalak állandósulása esetén az eddiginél nagyobb létszámú képviseletünk legyen, sôt a létszám csökkenésétôl tarthatunk. Ez aggasztó számunkra, mert – meggyôzôdésem szerint – erôs képviselet nélkül komoly hátrányba kerülhetünk, és nem csak a szórványban, hanem Székelyföldön is.
– Figyelembe venném a földrajzi és történelmi tényeket, a hagyományokat és gazdasági kötôdéseket. Ez a teljes átrajzolást jelentené: két udvarhelyszéki, két csíkszéki és egy gyergyói képviselôi körzetet, illetve egy udvarhelyszéki és egy csík-gyergyói szenátori kollégiumot eredményezne. De azt hiszem, hogy kár ezen rágódnunk, mert a döntés megváltoztatásának csekély a valószínűsége az ôszi választások elôtt. Be kell látnunk, hogy – államelnöki mézesmadzagok ide vagy oda – a romániai magyar közösség sorskérdéseiben csak saját magára számíthat, és közösségi akaratunk érvényesítése hosszú és nehéz, ellenszélben teljesített maratoni táv lesz inkább, mintsem egy-két nagyhangú „megvilágosodott” által ígért vágta.
Thamó Csaba, az MPP Hargita Megyei Szervezetének elnöke:
– Az egyéni kollégiumok kijelölése – bár a választási törvény alapján történik – mégis a határok meghúzása politikai egyezkedések következménye, jelen esetben a hatalmon levô politikai pártok közötti osztozkodásról van szó. Ennek részese az RMDSZ is. A megye mostani felosztását rossznak tartom, elvárásom roppant egyszerű: vegyék figyelembe a történelmileg kialakult székek területét, amelyet a helyi lakosság a szokásrend alapján elfogad és magáénak tart.
– Ez a felosztás elônytelen a magyarok számára, mert magyarok lakta gyergyói területeket csatoltak a román többségű Maroshévízhez. Gyakorlatilag Gyergyószék, mint választókerület felszámolása, feldarabolása történt meg. Nyilvánvaló a román képviselôi hely biztosításának szándéka, viszont ezt nem kellene feltétlenül a magyarok hátrányára tenni. Szerintem az RMDSZ-es alku, ez esetben nem a gyergyóiak és nem a magyarok érdekét szolgálja.
– Az egyéni választási törvény alkalmazása több, kiszámíthatatlan következménnyel járhat. Megítélésem szerint a magyar összefogás egy pártszövetség keretében, amely lehetôvé tenné mindkét szervezet identitásának megôrzést, sikeres szereplést és erôsebb parlamenti jelenlétet eredményezhet. Az RMDSZ és MPP összefogása, választási koalíciója motiválná, mozgósítaná a választópolgárokat, azokat is, akik eddig távol maradtak a szavazóurnáktól.
– Röviden csak annyi, hogy Gyergyószék önálló választókerületet vissza kell állítani. Székelyföld hagyományos településszerkezetét figyelembe kell venni. A kisebbségi román, illetve Erdély más részein a kisebbségi magyar képviseletet a pozitív diszkriminácó jegyében törvénymódosítással kellene megoldani anélkül, hogy ez az etnikai arányok megváltoztatását eredményezné.
Dr. Garda Dezsô, parlamenti képviselô
– Az uninominális szavazókörzetek eddig is léteztek Hargita és Kovászna megyékben, hiszen minden térség 1996-tól kezdôdôen elôválasztások révén maga választotta meg képviselôit és szenátorait. A honatyák eddig is felelôsséggel tartoztak körzetük lakosságának.
– A szórványban élô magyarság számára óriási hátrányt jelent a körzetesítés. Székelyföldön, ha az uninominális körzetek a hagyományoknak és a történelmi önkormányzatiság elveinek felelnek meg, akkor ez a felosztás elfogadható. Nagyon elkeserítô azonban a hagyományos Gyergyó- széknek a három részre való felosztása.
– Az a tény, hogy a magyarságnak szinte a fele szórványban, vagy fele román és fele magyar népességű térségekben lakik, jelzi, hogy a körzetesítés hátrányt jelent számunkra. Ebbôl kitűnik, hogy a magyar képviselôk és a szenátorok száma az uninominális kollégiumok létrehozásával jelentôsen fog csökkenni.
– Vissza kell állítani Gyergyó-szék egységét. Ez azt jelenti, hogy Ditrót vissza kell csatolni a gyergyói körzethez, akárcsak Csomafalvát, Újfalut, Kilyénfalvát és Tekerôpatakot. Ebben az ügyben megtettem a lépéseket. Az RMDSZ felsô vezetése nem zárkózott el javaslatom megvitatásától. A jövô hét elsô napjaiban Bukarestben mindent el fogunk követni a Gyergyói-medence egységének visszaállítása érdekében.
Csata Orsolya
Nem kell majd a hivatalba rohangálnunk?
Mezei János polgármester a tusnádi szabadegyetemen találkozott az Aquis Informatika Zrt. Igazgatójával, Takács Imrével, és ott beszéltek az e-önkormányzati rendszerrôl. Ez a társaság most akar piacot teremteni Romániában, és az országban az elsô két rendszer aktiválása ingyenes. Így kapja ajándékba a város önkormányzata az e-önkormányzati rendszert – tájékoztatott a polgármester. Ez a szoftvercsomag magyar nyelvű, így le kell fordítani románra, de ez a programcsomag és az önkormányzat internetes portálja megkönnyíti a hivatal alkalmazottainak dokumentumkezelési munkáját, és a lakosok számára könynyebb ügyintézést jelent majd – mondta el elöljáróban Mezei, hiszen a tárgyalások most kezdôdnek el az ügyben.
(Szerk. megj.: e-önkormányzati rendszer itt: a hivatal internetes portálja, portálon keresztüli ügyintézés, és belsô szoftveres iktatási és dokumentumkezelési rendszer.)
Rancz Enikô
Szülô helyett számítógép?
Ha nincs idônk a gyerekeinkre, azt hisszük, pótolni tudjuk a szülôi gondoskodást kevésbé költséges megoldásokkal. Bízunk a mai technikában, ami miatt az internet, vagy a tévé a gyerek barátjává válik. Hallgatva a kedvelt zenéjét és szörfözve a világhálón, a gyerek védve van a drogoktól, a lakónegyedi bandáktól, attól, hogy ismeretlen rosszakarókkal barátkozzon.
A veszély azonban ott kopogtat az ajtón, ha a valós világ helyét átveszi a virtualitás. Hiányzik a szülôi tanács. Egyetlen kattintással a gyerek a képernyôn látott világban találja magát, a társaival, szüleivel való beszélgetés helyett magába fordul, és a kommunikáció hiánya a fiatal szervezetet sérülékennyé teszi.
Keresve a választ az életben felmerülô kérdésekre, egyes internetbarát, zenekedvelô gyerekek sajátos stílust alakítottak ki, melyet különleges öltözék viselése, bizonyos fajta zene hallgatása, visszahúzódó életforma és érzékenység jellemez.
Az EMO-gyerekekrôl van szó. Az EMO irányzatként jelent meg a 90-es évek elején. De a 12 éves romániai kislány tragédiája, aki az EMO irányzathoz való csatlakozása miatt lett öngyilkos, felkavarta a médiát. A pszichológusok és szociológusok véleménye szerint ez az ismeretlen vagy mostanig közönnyel kezelt jelenség a tinédzserekre különleges hatással van.
Az EMO jelentése az angol emotion szóból ered, olyan érzékeny személyekre vonatkozik, akik érzelmileg könnyen befolyásolhatók. A jelenség, mai ismereteink szerint, a rock-hardcore zenét kedvelôk körében alakult ki, emo-gyerekeknek nevezik ôket.
E mozgalom kulturális és viselkedési elemeit nézve kitűnik a szóbanforgó személyek fokozott önmagukba fordulása, ami csak bizonyos fajta zene hallgatásában, szuggesztív rajzokban kerül kifejezésre, például olyanokban, amelyekben a tinédzser a halált sugalmazza.
A rajongói könnyen felismerhetôk: fekete ruhát viselnek, szemüket hangsúlyosan kontűrözik, a hajukat, melynek egy tincse az egyik szemükbe lóg, ezzel hasonló színűre festik, magányossági érzéseik és depreszsziós viselkedésük gyakran öncsonkító tettekbe torkollik, öngyilkosságot is elkövethetnek. A fél szemüket takaró haj azt jelenti, hogy a világnak csak a nem tökéletes részét látják, letakarva egyik szemüket, amelylyel egy ideális, jobb világot láthatnának. A gyerekek többsége jól néz ki: szemüvegük fekete keretes, hosszú sáluk menô színű és ruhájuk méregdrága. Esetenként postástáskát hordanak, all stars márkájú vászoncipôt, deszkáscipôt vagy más fajta papucsot, általában elnyűttet és vastagtalpút.
A jelenség annál nyilvánvalóbb, mivel egyes fiatalok dillemában vannak, egy valóságban, amiben az iskolai követelmények túlterhelik, a szülôk pedig mind kevesebb és kevesebb idôt fordítanak rájuk, amiatt, hogy a hagyományos értékeket gyerekesnek tekintik és a közösségben való elismerést a pénz és a társadalmi helyzet diktálja. A fiatalok a szomorúságban fedezik fel az egyetlen módozatot arra, hogy kikerüljenek a névtelenségbôl.
Elolvasva ezeket, felmerül a kérdés: vajon az én gyermekem nem-e EMO?
Ha a felsorolt jellemvonások felfedezhetôek a gyerekében, ha így öltözik, érez vagy él, meg fogják érteni, milyen fontos visszahozni arcukra a mosolyt.
Ne helyettesítsük a szülôi szeretetet az internetrôl másolt sztereotípiákkal, az egyes együttesek durva szövegeivel, amelyek antiszociális értékeket közvetítenek, olyan szimbólumokon keresztül, amelyek nem jellemzôek a gyermekkorra. Akármilyen hasznos is a számítógép, nem gyógyítja a beteg testet, melynek a szülôi simogatásra van szüksége, sem az internet hordozta vírussal fertôzött lelket, melynek szeretetre és szülôi gondoskodásra van szüksége.
Legyen idônk a gyerekeinkre, a szülôi gondoskodást és szeretetet semmi nem helyettesíti!
A Hargita Megyei Rendôr-fôfelügyelôség Bűnmegelôzô és -elemzô osztálya
Polgármesterek találkozója?
A következô hír jelent meg a Hargita Megyei Tanács elektronikus hírlevelében:
„Borboly Csaba találkozott a Gyergyó térségi polgármesterekkel
Ma 13.00 órától a gyergyóremetei községházán Borboly Csaba a Hargita Megye Tanács elnöke, valamint Sófalvi László és Petres Sándor alelnökök találkoztak a Gyergyó térségi polgármesterekkel. Megbeszélésre került a megyei utak építési és felújítási programja, valamint a specifikus és sürgôs problémák, amelyekkel a települések szembesülnek. Borboly Csaba kihangsúlyozta a kommunikáció és információáramlás gördülékenységének fontosságát. „Fontos, hogy a lakosság érezze, az elkezdett projektek befejezésre is kerülnek” – mondta a megyei tanács elnöke. A továbbiakban szó volt a támogatások fontosság szerinti elköltésérôl, iskolafelújításról, földvisszamérésrôl. Ez utóbbi felgyorsítására Borboly Csaba a földvisszamérés informatizálását tartotta alkalmasnak.”
Eddig a hír. Hír a hírben viszont, hogy Mezei Jánost, Gyergyószentmiklós (MPP színekben bejutott) polgármesterét nem hívták meg a találkozóra. Mi lehet ennek az oka? Petres Sándor, a Megyei Tanács alelnöke szerint ez a találkozó az RMDSZ-es polgármesterek számára volt szervezve. És nem a térség polgármestereinek. Messzemenô következtetéseket pedig nem kell levonni.
Nem vonunk le következtetéseket. Csak így, hangosan gondolkodva, hadd kérdezzük meg: akkor miért nem az RMDSZ infrastruktúráját használták a rendezvény népszerűsítéséhez???
Csata Orsolya
„Új idôszámítás”
Ki nem dolgozik, nem kap segélyt!
Sepregetnek, lapátolják az útszéli koszt, és morgolódnak. Ôk azok, akik szociális segélyben részesülnek, és törvény szerint közmunkázniuk kell, anélkül nem kapják meg a bankókat.
A Kossuth Lajos utcában csütörtökön heten dolgoztak, de alig várták, hogy megpihenhessenek, s persze folyamatosan áradt a panasz belôlük. Seprűvel, néhány lapáttal dolgoztak, és szavaikból kicsengett, nem tetszik a munka, az „új idôszámítás”, mert azóta szigorítottak. Ráadásul a törvény betűi szerint nem szabad más dolgozzon, csak az, aki felveszi a pénzt, igaz, az is szerepel a törvényben, hogy egy családból egyetlen felnôtt közmunkaköteles, nem az összes, mint korábban.
Nos, keresik a mentséget, kérik a lazább munkaidôt: szeretnék, ha mégiscsak többen dolgozhatnának egy név alatt, így hamarabb ledolgozhatnák a kiszabott órákat, de azért is sopánkodnak, hogy csak minden második nap kelljen menjenek, hogy a közbeesô napokon gombászhassanak, legyen pénz a „csalárdoknak”.
Szó, mi szó, nem ég kezük alatt a munka. S azért is felemelik szavukat, hogy bezzeg a „városiak” nem kell közmunkázzanak, ôk viszont, a téglagyáriak mindig kell dolgozzanak.
Fiatal cigányember meséli, hogy reggelente a Rájzernél jelentkeznek, s mondják, hogy mit, hogyan kell csinálni, hol fognak dolgozni, és máris kezdenek. S ez így megy már napok óta… S még kell jöjjenek jó néhány napig.
Csak bámultam, hogy mennyire teher számukra az, hogy rendszeresen kell valahová járni, és mennyire megerôltetô a munka… Miközben hónap vége felé hosszú sor kígyózik a segélyért…
Miként volt ezelôtt, arról többféleképpen mesélnek. Akad, aki „intézkedésrôl” szól, de persze nem ô volt, ki ekképp kereste a kibúvót a közmunka alól. Az aszszonyságok orvosi igazolásról is szót ejtenek, de esetükben nem lehet tudni, mi a valós alapja a hôbörgésüknek.
Tény, hogy van, aki munkaképtelen, a 225 szociális segélyben részesülô gyergyószentmiklósiból 108-an kötelesek közmunkázni.
Ahhoz képest heten dolgoztak egy csoportban… Gondoljanak csak bele, ha havonta rendszeresen, becsületesen ledolgoznák az elôírt órákat, (40–50 órát személyenként) patika-tisztaság lenne a városban. Se gaz, se mocsok, se rendezetlen közterület nem csúfítaná a negyedek gödrös bekötôutcáit, s lehet, hogy virágok pompáznának a virágedényekben, útszéleken, mert huszonegynéhány szorgos ember végezné a teendôket nap mint nap.
A valóság, tudjuk, hogy más.
Mezei Imre, a hivatal alkalmazottja írja a segélyesek óráit. Ez- idáig, mint mondta tizenketten jelentkeztek legtöbben egy nap. Tolmácsoltuk a seprűforgatók kéréseit is. Elmondta, hogy más egyáltalán nem végezheti el a közmunkát, csak az, akinek neve szerepel a listán. Minden reggel felkészítik, hogy mire kell vigyázzanak a nap során. Tehát munkavédelemmel indul a reggel, csak aztán viszik a helyszínre. Arról is szólt, hogy jelentkezett két személy valakik helyett, de nincs, amit kezdjen, nem írhatja fel az órákat, tudatta ezt velük, de továbbra is dolgoznak. Így ôk valóban közmunkáznak, kalákában. Elmondta azt is, hogy utalgattak „intézkedésre” a segélyesek, próbálkoztak is különbözô formában, nehezen értik meg, hogy le kell dolgozzák az órákat, másként tényleg nem kapnak segélyt.
Nehéz a fanyelű szerszám számukra, s az egész „új idôszámítás”, ami a polgármesterváltással kezdôdött, azelôtt nem a hivatalhoz tartozott e tevékenység. Miként volt régen, mostmár tényleg mindegy, s nem is lehet mindent elhinni, amiket kihoz belôlük a sepregetés. Az viszont biztos, hogy nagyrészük nehezen bírható munkára.
A takarítókhoz Lázár Zoltán alpolgármester is kijárt, személyesen elbeszélgetett velük, ismertette, hogy a törvényt be kell tartani, és azt is hozzátette, hogy amennyiben nem végeznek minôségi munkát, meghosszabbodik a közmunkaidô.
Immel-ámmal heten a száznyolcból felvették a szerszámokat, hogy mi lesz hónap végén azokkal, akiknek nem üti markukat a segély, nem tudni. Jó esetben, a következô hónapban dolgozni próbálnak.
Kedves-Tamás Gyopár
Bolyai Nyári Akadémia
„Nem mentek haza üres kézzel”
Egy hét erejéig tizenhét matematikatanár vált „diákká”, és feszült figyelemmel hallgatták professzorok elôadásait, oldották a feladatokat a Salamon Ernô Elméleti Gimnáziumban. Bolyai Nyári Akadémia volt az elmúlt héten. Prof. Dr. Kolumbán József, az MTA külsô tagja is fejlesztette a résztvevôk meglévô tudományát. Vele beszélgettünk…
– Mit kell tudnunk a Bolyai Nyári Akadémiáról?
– 1990 elôtt a tanügy-minisztérium rendszeresen szervezett továbbképzô programokat, amelyeket ma nem szerveznek meg. A továbbképzô programokon való részvételeket pontozzák, és hozzájárul a fizetés mértékéhez, befolyásolják fokoza-tok vagy bizonyos állások odaítélését is. Majd a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége próbálta helyettesíteni a továbbképzô tevékenységet, és a ’90-es évek elejétôl meg is szervezi ezeket. Ezt különbözô városokban, más-más szakos tanároknak szervezik meg. A matematikusoknak sokáig Sepsiszentgyörgyön voltak a továbbképzôk. Miután láttam, hogy itt ebben a városban, ebben a gimnáziumban ilyen jó feltételek vannak, van bentlakás, informatika-laboratórium, étkezde, javasoltam az itteni kollegáknak, hogy vállalják el. Lelkesen vállalták a szervezést. Természetesen az anyagi ráfordítást a RMPSZ megtéríti.
A professzor úr továbbá hozzáfűzte, hogy eddig a Bolyai Nyári Akadémiát nem ismerték el a megyei tanfelügyelôségek, mint továbbképzô tanfolyamot, de sikerült akkreditáltatni.
– Idén kik vettek részt?
– A részvétel nem volt kötelezô, de aki részt akart venni, elôször pályáznia kellett az RMPSZ-nél. Nem jelentkeztek túl sokan. Tizenhét résztvevô volt, hárman Délvidékrôl, ketten Szlovákiából, a többiek az ország különbözô részeibôl jöttek. Ebben az évben általános iskolai tanárok vannak itt, míg tavaly gimnáziumokból érkeztek. A szétválasztást azért láttam szükségesnek, mert a két csoportot nem ugyanazok a kérdések foglalkoztatják, nem ugyanazokat a témákat tanítják. Ez meghatározta a képzés tartalmát, tehát, hogy olyan dolgokkal foglalkozzunk, amelyeket tudnak hasznosítani, ha nem is a mindennapi oktatásban, akkor a körök, jobb diákok irányítása alkalmával, vagy a leadott anyagok elmélyítése érdekében.
– Az elôadók?
– Szakmailag a kolozsvári egyetem szervezi meg, verbuváljuk az elôadókat és megállapítjuk, hogy milyen témakörben tartsanak elôadást, összeállítjuk az órarendet. Az elôadók Kolozsvárról jöttek, kollégák, többen közülük tanítványaim is voltak. Minden nap más-más témákkal foglalkozunk.
– Szigorú az órarend?
– Elég zsúfolt, negyven óra egy hét alatt, de a péntek délutánt felszabadítottuk és ellátogatunk Szárhegyre, régizenét hallgatunk, de azt is terveztük, hogy elmegyünk a Gyilkos-tóhoz.
A professzor reméli, hogy a „diákok” nem távoztak üres tarisznyával az idei Bolyai Nyári Akadémiáról.
Rancz Enikô
Corvinák és régizene
2008 a Magyar Reneszánsz éve, ennek keretén belül múlt szerdán, július 16-án a Tarisznyás Márton Múzeumban Csergô Tibor, a múzeum igazgatója megnyitotta a reneszánsz vándorkiállítást.
Beszélt a kiállításon látható Corvinákról és tablókról. A tárlaton látható többek közt a Corvinák öt nemesmásolata, ami a Országos Széchényi Könyvtárból származik. Azt is megtudhattuk, hogy egy ilyen Corvina elkészítése sok esetben egy emberi életet ölel fel, és mindegyiknek külön története van. A kiállítás már látható volt Udvarhelyen, Kolozsváron, és megtekinthetô lesz még Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön is.
Csergô Tibor mellett felszólalt László Bakk Anikó, az Amaryllis Társulat vezetôje is. A társulat céljának tekinti Mátyás király szellemi örökségének kutatását és felmutatását. Ugyanakkor felszólalt Öllerer Ágnes, a Lyceum Consort Régizene Együttes művészeti vezetôje, aki meghatódva mondta el, torokszorító érzés számára, hogy itt játszhat Gyergyószentmiklóson, hisz pályafutása ebbôl a városból indult, és különleges élmény, hogy találkozhat volt kollegáival, ismerôseivel. A társulat 1992-ben alakult Bukarestben, céljuk pedig az, hogy népszerűsítsék és tanulmányozzák a reneszánsz kort és a középkori zenét. Már négyszáz alkalommal koncerteztek Romániában, Németországban, Magyarországon.
Miután az együttes Zenei emlékeket adott elô Mátyás király udvarából, Csergô Tibor múzeumigazgató elmondta, hogy a kiállítást augusztus 6-ig lehet megtekinteni.
Bartha Emese
Ifjúsági Napok
Idén a Borszéki Ifjúsági Fórum 5. alkalommal szervezte meg ezt az ifjúsági összejövetelt. Más évben három naposra sikeredett, de az idén gyengébb volt az eklézsia. Társszervezôként jelen volt az Ecou Kulturális Egyesület és a Gamara-Civic Kulturális Egyesület. A kétnapos programban szerepelt zeneműhely, ahol bárki bemutathatta zenei képességeit. Volt ügyességi vetélkedô, focimeccs. A borszéki könnyűzene együttesek és szólisták mellett fellépett három gyergyószentmiklósi együttes is: a Harmónia, a Retro Band és a Hot Snow Storm. Minden este szabadtéri diszkót szerveztek a városi könyvtár teraszán, ahol étel, ital is várta az érdeklôdôket. A rendezvényt támogatta a Hargita Megyei Tanács, Borszék Város Önkormányzata, az Amurg Kft, a Forrás Kft, az Orpheus Kft, a Robi családi vállalkozás.
Farkas Aladár
Kaláka a javából
Csomafalván nem veszett ki a kalákázás hagyománya. Az ott lakók, ha tűz üt ki, és félreverik a harangokat, rohannak vederrel kezükben, hogy segítsenek eloltani a lángokat. Az elhunytak lábához is koszorúpénzt tesznek, s ha bármilyen gond van, összefognak. Összefogtak a községben szervezett XII. Székelyföldi Fürdô- és Közösségépítô Kalákára is. Nemcsak lesték a reggelente vidáman munkába induló szalmakalapos ifjakat, hanem velük is tartottak. Aki pedig nem ment, az adakozott. A nyolcvan, idegenbôl érkezô kalákás mel- lett több mint negyvenen dolgoztak, és tízszer ennyien támogatták, amivel tudták. Volt, aki pénzadománnyal, szállással, de akadt, aki élelmiszerrel, vagy éppenséggel imával segített.
Több helyszínen dolgoztak, így a Maroson két mosópadot építettek, Veresvirágban kilátót állítottak, Lukács Tamás asztalosműhelyében faragták a falu borvízkútjának faszerkezetét, tölgyfából utcatáblákat készítettek, a Marosparti Iskola körül az ifjak a Nap és Hold motívumoknak készítették a terepet, az Üvegcsűrben ebédet fôztek az asszonyok, és a Felsô-Nyírkertben építették a borvízfürdôt, mellé pedig agyagból rakták a hôkatlant.
Az egykori fürdôt nem érezték magukénak a helyiek, nem is nagyon emlékeznek rá, amit tudnak, hogy amikor az ötvenes években avatták, akkor kulákcsúfoló nótákat zengtek, így nem csoda, hogy nem voltak büszkék. Habár feledésbe merült, de nem tűnt el teljesen az a fürdô, Herczeg Ágnes tájépítész elmondta, az ásáskor elôkerültek sértetlenül a régi borvízfürdô gerendái. Új szerkezetet ácsoltak a kalákások.
Tik Dóra tájépítész immár hetedszer vesz részt kalákában, a hôkatlan rakása közben zavartuk meg. Mint mondta, Budapestrôl, Debrecentôl Békéscsabáig mindenhonnan érkeztek, de van németországi kalákás is, és erdélyiek is tevékenykednek közöttük.
– Segítôkészek a helyiek, a szakmai részét helyi vállalkozók vállalták, asztalosműhelyben is dolgozhatunk. De segített a Hargita Megyei Tanács a Zöld Székelyföld Egyesületen keresztül, Magyarországról a Nemzeti Kulturális Alap – mondta.
– Meddig kalákázik?
– Szakmai szempontból nagyon jó a tájépítészeknek a kaláka, és még néhány évig fogok kalákázni. A kalákázás egy életforma, leginkább családalapításkor vonulnak vissza, de van közöttünk, aki már gyerekét is hozta. Ez egy tág közösség, amelyhez bárki bármikor csatlakozhat.
– Elszállásolás…
– Sokan vagyunk, sokféle igény is van, többnyire szeretnénk, hogy családoknál szállásoljanak el, hogy kialakuljon egyféle kapcsolat a helyiekkel. Van, aki panzióban lakik, vállalkozók felajánlásából, de alszanak a Marosparti Iskola udvarán felállított jurtában és akadnak olyanok, akik mindenféleképpen szénáshídban akartak aludni. Ez is sikerült.
– Visszajárnak-e a kalákások megnézni építményeiket?
– Van eset, hogy a fagy, a víz miatt javításra szorulna egy-egy medence. De úgy gondolom, megjavítják. A közösségtôl függ, hogy vigyáznak-e az építményekre, mert van hely, ahonnan elhordták a fát… Minél többen bekapcsolódnak a kalákába, annál inkább vigyáznak a késôbbiekben az építményekre.
A Marosparti Iskolában a gyermekek azzal segítettek, hogy lerajzolták, amit láttak, színeztek, kanyarították a vonalakat. Alkottak, miközben a felnôttek az udvaron válogatták, nappá formálták a helyi bányaadta kôzeteket. A Hold és a Nap motívumok fogják fogadni az iskolába betérôt.
Csaba Kinga budapesti tájépítész a munkavezetô, elmondta, azt sem hagyják ki, hogy a terep rendezése mellett vízelvezetôt képezzenek ki, az épület megmentéséért.
Az asztalosműhelyben faragtak, csiszoltak a kalákások. A munkavezetô tájépítész, László Viktor, az Ars Topia Alapítvány munkatársa éppen a régi kút helyreállításához a kopjafát faragta. Régi fénykép alapján véste a mintát az oszlopba.
Összefogta a kaláka Csomafalvát, kilenc napig errôl szólt az élet a Délhegy alji községben. No meg arról, hogy az idegenbôl érkezôk dicsérték a helyieket, a helyiek pedig a szalmakalapos, szorgalmas kalákásokat.
Kedves-Tamás Gyopár
Közlemény
2008. július 17-én lezajlott az RMDSZ gyergyószentmiklósi szervezetének tisztújító közgyűlése. A helyhatósági választások eredményeinek kiértékelése és az alapszabályzat módosítása mellett a jelenlevô több mint kétszáz RMDSZ-tag megválasztotta a szervezet elnökét, a választmány tagjait és a Területi Képviselôk Tanácsába delegált személyeket, illetve kijelölte az Etikai Bizottság és az Ellenôrzô Bizottság tagjait.
Az elnöki tisztségre pályázó négy személy közül dr. Becsek Garda Dezsô és Magyari Levente visszalépett a jelöltségtôl, így a megmérettetésen Barti Tihamér és Gáll Árpád vett részt. A választmány 15 betölthetô helyére 31, a tíz TKT-helyre 27 jelölt pályázott.
A 204 leadott szavazat megszámlálása alapján a szervezet elnöke a következô négy évre (105 szavazattal 99 ellenében) Barti Tihamér lesz. A választmány tagjainak névsora: Magyari Vencel, Bányász Lehel, Weil Gyula, Barti Tihamér, Egyed Zsolt, Keresztes Zsombor, Albert Huba, Magyari Levente, Lázár Zoltán, Eigel Tibor, György Sándor, Nagy Zoltán, Ambrus István, Erôs Levente és Pál Árpád. A TKT-ban Gyergyószentmiklóst Weil Gyula, Barti Tihamér, Lakatos Mihály, Egyed Zsolt, György Sándor, Bányász Lehel, Ambrus István, Lázár Zoltán, Gáll Árpád és Keresztes Zsombor fogják képviselni.
Gyergyószentmiklós, 2008. 07. 18.
RMDSZ Gyergyó Területi Szervezet
Petres Sándor elnök
Kilyénfalvi Falunapok
Immár nem csak a közigazgatásilag Újfaluhoz tartozó Tekerôpatakon tartottak falunapokat, hétfôn és kedden Kilyénfalván is ünnepeltek a helyiek. A templom körül bazársátrakat állítottak fel, a szervezô önkormányzat, közbirtokosság valamint vállalkozók gazdag programot kínáltak az elsô Kilyénfalvi Falunapokon. Hétfôn a gyerekeknek szerveztek különbözô ügyességi vetélkedôket, kézműves foglalkozást, délután a férfiak fôzôversenyre nevezhettek be. A Balázs-György-Bálint hármas nyert a Székely ízek névvel illetett étekkel. De szépségszalon is volt, valamint feleségcipelô vetélkedôre is benevezhettek a férjek. Este pedig muzsikáltak a felkért, meghívott együttesek.
Kedden a Bűnbánó Mária-Magdolna oltalmába ajánlott templomban ünnepi szentmisén vehettek részt a helyiek, vendégek. Nt. Darvas-Kozma József csíkszeredai címzetes esperes mutatta be több paptestvére segédletével a szentmisét, és megszentelték az önkormányzat támogatásával újrafestett templombelsôt. Az esperes prédikációjában rövid történelmi képet is festett, felsorolta Isten innen származó szolgáit, az 1694-ben Mikházán örök nyugovóra tért Kilyénfalvi István pátertôl dr. Jakab Antal gyulafehérvári püspökig.
Délután az újfalvi rezesbanda fellépését követôen a gyermekek vették birtokukba a színpadot, népi gyermekjátékokkal, hangszeres elôadással a Gyilkos-tó legendájával, népdalcsokorral szórakoztatták a felnôtteket. Majd este koncerteken az ünnepeltek az esôs, szomorkás idô ellenére.
Kedves-Tamás Gyopár
RMDSZ közgyűlés
Barti a városi elnök
Július 17-én délután öt órától került sor a Koronában az RMDSZ helyi szervezetének közgyűlésére. A Petres Sándor területi elnök által összehívott rendkívüli közgyűlés a Szövetség Állandó Tanácsának június 16-i határozata értelmében történt. Petres Sándor elmondta, szavazati joggal rendelkezik a gyergyószentmiklósi RMDSZ minden 18. életévét betöltött tagja, aki a 2008-as évi tagdíj befizetési kötelezettségét teljesítette. A négyszázhárom szavazati joggal rendelkezô tagból több mint kétszáz volt jelen a közgyűlésen. A tisztújítás fontos pontja volt a közgyűlésnek, négy elnökjelölt tette le jelölését: Barti Tihamér, dr. Becsek Garda Dezsô, Magyari Levente és Gáll Árpád.
Öten vezették az ülést, Suciu Gábor, Kótai Levente, Kovács Péter, a szervezet országos ügyvezetô alelnöke, Vincze János és Petres Sándor. A jegyzôkönyvet vezette Szabó Anna, Elekes Katalin és Tamás Mónika.
A napirendi pontokra térve elsôként a 2008-as helyhatósági választások kiértékelése hangzott el. Dr. Weil Gyula kért szót és megköszönte azoknak a bizalmát, akik rá szavaztak a választá- son. Elmondta, sajnálja, hogy nem voltak jelen olyan nagy számban, mint ahogyan megjelentek a közgyűlésen, továbbá szólt arról is, hogy ô is és csapata, valamint a nagy csapat is tévedett, de mindenki magában, illetve saját lelkében megteheti a vizsgálatot és reméli, a megválasztott új vezetôség a szövetség építésén fog dolgozni. Laczkó-Albert Elemér területi kampányfônök a szentmiklósi és újfalvi sikertelenséggel kapcsolatban elmondta, az elmúlt négy év sok kívánnivalót hagy maga után. Meglátszott az eredményekben a markáns RMDSZ-vezetés hiánya. A telt teremre utalva elmondta: a másik szervezetnek is egy üzenet, hogy ennyien vagyunk. Hozzátette, hogy a tavalyi parlamenti választásokkor már látszott, a gyergyói emberek el akarnak fordulni az RMDSZ-tôl, és annak ellenére, hogy kemény kampányt folytattak, nem sikerült az embereket, a választást megnyerni. Reményét fejezte ki, hogy olyan emberek kerülnek a vezetésbe, akik az RMDSZ-t sikerre viszik. Kovács Péter alelnök a városi vezetés illetve városi RMDSZ- vezetés munkájának minôségét tette felelôssé, hogy most nincs RMDSZ-es polgármester, megemlítve az el nem költött milliókat is. Váltani kell, hangsúlyozta, továbbá egy Hofi-idézettel élve: „akinek nem inge, ne vegye magára”, kijelentette, ez a szervezet ennél lejjebb már nem tud menni, innen már csak felfele lehet. Burján Gál Emil is bírálta az RMDSZ tisztségviselôit, több kérdést is megfogalmazva. Dr. Dézsi Zoltán is szót kért, elmondta, a mai alkalom nemcsak a jövôre való készülés, hanem a múltba tekintés is kell legyen.
Miután a tagság a tizenöt választmányi tagra, valamint a tíz területi köldettre tett javaslatot, bemutatkozott a négy elnökjelölt. Barti a megújulás mellett szólt, dr. Becsek Garda Dezsô szintén a megújulás fontosságára hívta fel a figyelmet, és visszalépett, szavazótáborát arra kérte, Bartira voksoljanak. Gáll Árpád elnökjelölt bemutatkozója után Magyari Levente következett, ki szintén arra kérte támogatóit, hogy Bartira szavazzanak. A tagság miután feltette kérdéseit a jelölteknek, létrehozta a Szavazatszámláló Bizottságot. Tagjai: Jakab Péter, Calbeaza Alexandru Mircea, Kótai Levente, Feleki Ildikó, Bányász Judit, Kibédi Szilárd, Máyer Adalbert. Továbbá az Ellenôrzô Bizottság tagjai megszavazásakor egy jelölt vállalta a jelölést, így a választmány fogja a következô közgyűlésig ideiglenesen kiegészíteni a bizottságot. Az Etikai Bizottság tagjai: Tinka Kálmán, Portik Imre, Burján Gál Emil, Garda Dezsô, Kótai Levente. Alapszabályzat-módosításra is sor került, ezentúl a választmánynak is van hatásköre, és akár öt tagja is összehívhatja a közgyűlést. A tagok fél tízkor fejezték be a szavazást. Szavaztak az elnökre, a választmányi tagokra illetve a területi küldöttekre.
Az elnökjelöltekre leadott érvényes szavazatok száma 204 volt. Barti Tihamérra 105-en szavaztak, Gáll Árpádra 99-en. A küldöttjelöltekre szintén 204-en szavaztak, 175 volt az érvényes szavazatok száma. A kialakult sorrend a következô: Weil Gyula, Barti Tihamér, Lakatos Mihály, Egyed Zsolt, György Sándor, Bányász Lehel, Ambrus István, Lázár Zoltán, Gáll Árpád, Keresztes Zsombor.
Kettôszáznégy RMDSZ tag élt szavazati jogával.
A választmányitag-jelöltekre leadott szavazatok száma 204, érvényes szavazatok száma 176, a kialakult sorrend a következô: Magyari Vencel, Bányász Lehel, Weil Gyula, Barti Tihamér, Egyed Zsolt, Keresztes Zsombor, Albert Huba, Magyari Levente, Lázár Zoltán, Eigel Tibor, György Sándor, Nagy Zoltán, Ambrus István, Erôs Levente, Pál Árpád.
* * *
A szavazás másnapján az RMDSZ helyi szervezetének új elnökével, Barti Tihamérral beszélgettünk. Elmondta, a 2008 július 17-én tartott közgyűlésen nem Barti Tihamér nyert és Gáll Árpád veszített, hanem a Gyergyószentmiklósi RMDSZ nyert azáltal, hogy több mint kétszáz személy vette a fáradságot, és egy négyórás gyűlésen részt vett, ami azt jelenti, hogy bele akar szólni a városi RMDSZ jövôjébe.
– Úgy gondolom ez a tett arra vall, hogy a szentmiklósi tagok egy része változást akar az RMDSZ-ben, ennek már elôjeleit tapasztalni lehetett az Európai Parlamenti illetve a helyhatósági választásokon, el akartak fordulni az RMDSZ-tôl. Gondolom, azért tették ezt, mert a szentmiklósi vezetés nem tudott megfelelni a gyergyószentmiklósiak igényének. Remélem, mi az elkövetkezô idôszakban meg fogunk felelni.
Barti Tihamér mint mondta, köszönettel tartozik dr. Garda Dezsô parlamenti képviselônek és Magyari Levente önkormányzati képviselônek, hogy visszaléptek, ôt támogatták, bizalmat szavaztak neki azáltal, hogy támogatóikat arra biztatták, szavazzanak rá. Barti kiemelte a Gáll Árpád korrekt hozzáállását a megmérettetéshez, továbbá kihangsúlyozta, helye van és helye kell legyen az RMDSZ vezetésében. Minden tenni akarónak helye van az RMDSZ-ben.
Az elnököt a terveirôl is kérdeztük, elmondta, reméli, hogy sokkal kommunikatívabb lesz ezentúl a szervezet, igyekezni fognak, hogy az önkormányzati képviselôkön keresztül a város javát szolgálják. Az új elnök leltárt kíván készíteni az RMDSZ támogatásával városunkban elért eredményekrôl, a megvalósításokról, melyet nyilvánosságra hoznak, hogy a szentmiklósiak meggyôzôdjenek, az RMDSZ tesz a városért. Továbbá az iroda átalakítása is szerepel a tervek között, jogi tanácsadás bevezetésén is gondolkodnak, hiszen közelebb kerülni a lakókhoz – ez a cél.
A medence motorja kell legyen Gyergyószentmiklós mivel megérdemli – fogalmazott Barti, hozzátéve az elkövetkezô idôszakban ezen fognak dolgozni.
A Magyar Polgári Párttal való egyűttműködésrôl is kérdeztük az új elnököt.
– Annak ellenére, hogy Gyergyószentmiklóson az RMDSZ ellenzékben van, nyitottan kell viszonyulnunk a Magyar Polgári Párthoz, de ugyanakkor minden olyan szervezethez, amely Gyergyószentmiklósért tenni akar. Addig, amíg az MPP is a városért akar ténykedni, azt hiszem, nincsen semmi ellenvetésünk. Úgy gondolom, hogy az RMDSZ érdeke az, ami a gyergyószentmiklósiak érdeke, ha a Magyar Polgári Pártnak is ez az érdeke, akkor nem látom, hogy miért lennének komolyabb konfliktusok. Az tény, hogy építô jellegű kritikát fogunk folytatni az elkövetkezôkben.
Arra kérdésre, hogy mit gondol az új elnök arról, hogy úgy hírlik, egyesek lemondásukat fontolgatják, elmondta, nem tud ilyenrôl, de aki tenni akar az RMDSZ-ért, az ne a lemondását fontolgassa, hanem azon gondolkodjon, hogyan tegye oda a vállát; a szövetség nyitott, és kompromisszumokat lehet kötni.
Baricz-Tamás Imola
Svájc vagy Bubendorf? (6.)
Már indulunk a szálláshely felé, s nekem még mindig a német–svájci határon strázsáló német tiszt jár az eszemben. Bizony lefizettette azt az útadót is, amit Ausztriában kellett volna lepengetnünk, ahol senki nem kérte. Országaik között egyezmény van erre. A rend az rend. Nem zaklatják tehát úton útfélen ellenôrök, fontoskodó forgalmi rendôrök – mint felénk – az utazókat. Tudják, mindennek eljön az ideje, mint a szalmakalapnak.
Liestalban Peter hajt elôttünk. Egy keskeny utcán hirtelen kanyar után jobbra térünk. Seltisberg – olvasom a helységnév táblán. Néhány perc múlva svájcias pontossággal parkolunk. Vendéglátóink megkérik, hogy csomag nélkül szálljunk ki. Irány a föld alá! Polgárvédelmi menhelyen fogunk lakni. A sötét bejáraton sorra tűnnek el társaim. Honnan sejthetnénk, hogy milyen meglepetést vár reánk?
Egyszer csak gyertya gyúl, és nem porlunk, mint a szikla, ahogy a felcsendülô dal hirdeti, hanem dagad a keblünk, meleg járja át, s a legmordabbak is galuskákat nyelnek. Megható fogadtatás!
Újabb ölelkezések, Peter szinte röpköd, mintha védôszárnyak lennének a karjai. Ujjong a lélek. Ilike se fukarkodik a kedvességgel. Elfeledjük, hogy atom-biztos bunkerben vagyunk, minden olyan otthonos. Az ölelésekbôl kijár ezúttal Hansnak, e meleg lelkű svájci barátunknak is, aki szükség esetén a franciául tudogatóknak franciául válaszol, s akinek nem kis része volt a férfikórus két évvel ezelôtti és most már két gyergyói kórus svájci szereplésében. (Ô az, aki szerez még az utolsó itt töltött délutánon olyan feledhetetlen élményt Bubendorfban, a szomszéd, mintegy 3500 lelkes faluban, amit holtamig emlegetek majd.)
Ünnepi vacsora, mindenre figyelô fogadtatás. A sörösök sört, a borosok bort ihatnak vacsora után. De van ott banán, szôlô, alma, sárgadinynye, ôszibarack…, s ez így lesz a következô hét napon át. Hogy mennyi munka árán varázsolhattak elénk ennyi jót Ilikéék, csak az Ég és ôk tudhatják.
A mosogatást elsô este a férfiak vállalták. Késôbb vegyes csapatok végzik ezt az otthon – fôleg a férfiak számára – olyannyira nem kedvelt, ám nélkülözhetetlen munkát.
Amikor hosszú az est, rövid az éjszaka. Zuhanyozás, lefekvés. Karcsi és Venci – pilótáink – külön teremben alhatnak, hogy frissek lehessenek, hiszen állandóan úton leszünk. Bánhatják ezt a nagy megtiszteltetést, hiszen a horkolók, hogy dalos-testvéreiket ne zavarják, ugyan abba a helyiségbe vonulnak a második éjszakától. (Kolcsár Endre telefonos felvételei alapján elmondhatjuk: szegény Karcsi, szegény Venci. S ôk, amilyen jól neveltek, zokszó nélkül tűrték az „éjjelizenét”.)
Keddtôl pontosan leszögezett program szerint utazunk. Nem csak megismerni Svájc néhány helyiségét, tájait, de azért is, hogy énekeljünk, csiszoljuk az elôadandó műveket, szórakoztassuk a ránk kíváncsiakat, s ámuljunk a csodálatos akusztikájú, többségében új és korszerű, felénk szokatlan, mégis meghitt, igen diszkrét pompájú, ennek ellenére jólétrôl és gazdagságról valló, kifinomult ízléssel tervezett és kivitelezett templomain, amelyek szükség esetén közösségi házak szerepét is elláthatják. (Tágas melléktermeik akár nagyobb összejövetelek számára is alkalmasak.) Olyan hatalmas orgonákat láthattunk, sajnos nem hallhattunk csaknem valamennyiben, amelyek felénk csak igen ritkán fordulhatnak elô. Hiába, Svájcot nem rázták meg háborúk, s az általunk észleltek alapján is állíthatom: bizonyára minden lépésünket arany téglán tehettük volna meg a híres svájci bankok páncélszekrényeiben ôrzött értékek alapján.
A következôkben ismét Simó Ádám tanár úr szolgálataira szorulok, ô pontosan jegyzetelt. Tôle tudom: június 4-én Möhlinben, a római katolikus templomban énekelt a két kórus és muzsikált a kamaraegyüttes.
Fodor Csabáék fújták, a két karnagy – Molnár Katalin és Kolcsár Árpád – húzta. Kata csellón, Árpi hegedűn. A templomban meglehetôsen sokan voltak, köztük baseli magyarok is.
Június 4-én Luzernbe látogattunk.
Luzern mély benyomást tett rám. A központban is rengeteg a fa, a városban és környékén ontotta az oxigént. Ott nem félnek a lomboktól, s a fák sem csak 20-30 évesek… Az utcákon szinte sehol nem látni szemetes kosarat! (Svájc általunk meglátogatott helyiségeiben összesen nem volt annyi szemetes kosár, mint az általam e miatt is annyit bírált Gyergyószentmiklóson.) De szemét sehol! Ott ugyanis nem esznek az úton, nem szemetelnek. (Dohányozni is talán csak a mi dohányos társaink dohányoztak.)
Jártuk a várost. Rengeteg a sétáló- utca. Ahol behajthatnak egyáltalán járművekkel, ott is a gyalogos az úr. Messzemenô figyelmesség jellemzi az autóvezetôket. Talán azért, mert csak akkor ülnek autóba – gondolom a sok kerékpár láttán – amikor nagyon szükséges? Egyébként minden autós elsôsorban gyalogos és kerékpáros? A városközpontokban ugyanis nem autóparkoló van több, hanem kerékpár parkoló. A járgány hol megkötve, hol szabadon. Pumpa, dinamó, lámpa otthagyva, sôt még a bukósisak is. „Itthon éreztem magam…” Kacsák, hattyúk, itt hangzott el a mottóul használt mondat is, hiszen sokat sejtett lassan alakuló otthoni gondolkodásmódunkról is: „szabály van ugyan, hogy nem lehet, de szabad.” Az úszkálókat etetô dalos-testvér otthon érezte magát.
A svájci városokban, akárcsak Bécsben, szerelték a hatalmas vetítôvásznakat a közelgô Európa Bajnokság okán.
Városnézés közben a luzerni evangélikus templomban, ahol mellesleg épp egy szoborkiállítás alkotásait láthattuk, megengedték, hogy kipróbáljuk a templom akusztikáját. Rövid elôadást rögtönzött a két kórus. Nem maradt el a dicséret sem a házigazdák részérôl.
(folytatjuk)
Bajna György
(Öröm)könnyek Remetén
Az elmúlt hétvégén a remeteiek ünnepeltek. Kilencedik alkalommal szervezték meg a falunapokat, amelynek keretében a falu szülötteit, elszármazottakat és ittmaradtakat hívták meg, hogy beszéljenek remeteiségükrôl. A Szimpozion mottója ez volt: Jó nekünk itt lenni!, és bárkinek, aki betért, hogy meghallgassa az elôadásokat, az volt az érzése, a remeteiek valóban így éreznek, jó nekik a szülôfalujukban élni, ide viszszatérni. Kíváncsiak egymás sorsára, akár a nagyvilágban, akár a szomszédban él, tudnak együtt nevetni, és egymás sorsán meghatódottan sírni örömükben vagy bánatukban. Ez, ami ma már, a gyergyói kis közösségekben is egyre ritkább… Nemcsak remeteieknek, hanem egy idegennek is jó Remetén lenni.
A polgármester, Laczkó-Albert Elemér köszöntött mindenkit, és büszkeséggel töltötte el, hogy milyen sok, ügyes remetei öregbíti a falu hírnevét. De ugyanakkor hiányoznak is ôk. Sajnos a falu nem tud megtartani mindenkit, de lehetôvé szeretnék tenni, hogy a remeteiek itthon is boldoguljanak.
Dr. Garda Dezsô képviselô beszélt a falu történelmérôl, fejlôdésérôl: a 17. században a medence legkisebb faluja, de már a 18. században a faluhatár kevésnek bizonyult, és a 19. század elején a medence egyik legfontosabb települése és a tutajozás központja. A 19. század végén a falu lakosságának nagy része szolgasorsba jut, ekkor elkezdôdik a munkaerô-elvándorlás, ami fokozatosan elvándorlásba csap át, Szilágyságba, Régenbe, Vásárhelyre, Aradra és Dél-Amerikába vándorolnak (1927-ben Dél-Amerikában Remete nevű települést hoznak létre). Mindezek ellenére 2004-ben a faluban még természetes növekedés volt tapasztalható.
Balázs-Bécsi Attila Szamosújváron él, történelemtanár, kutatja az örmények történelmét, de mindezek mellett látványos civilszervezeti életet él. 1993-ban létrehozták a Téka Alapítványt, egy közművelôdési központot, amelynek célja, hogy a fiatalokból egy ütôképes csapatot neveljen ki. Művelôdési Központot építettek, programjaikat hetente 5– 600 fiatal látogatja. Mivel a térség jövôjét az önálló magyar iskolaközpont jelentené, 2000-ben projektet indítottak szórványkollégium létrehozására, ezáltal olyan gyerekeknek adja meg az anyanyelven való tanulás lehetôségét, akik közül sokan iskolába sem tudnának járni.
Laczkó Károly ma személyszállítással foglalkozik, háromgyerekes családapa. 17 éves volt, amikor jobb kereseti lehetôség reményében Magyarországra, majd Ausztriába ment. Mikor kalapácsért küldték, fűrészt hozott, mire újra elküldték, ezalatt biztosan megjegyezte, hogy mondják németül a kalapácsnak, így tanulta a nyelvet. Egyre jobb sora volt ott, de egyre többet járt haza is, és Károly szerint az édesapja akkor volt életében a legboldogabb, mikor megtudta, hogy végleg hazajön. Károly azt vallja, hogy egy gyerek nem gyerek, két gyerek egy fél gyerek, három már egy gyerek, és ô kettôt szeretne – erre már könnyek folytak a szemünkbôl a nevetéstôl.
Ivácson Zsófia Sepsiszentgyörgyön orvos, belgyógyász a Dr. Fogolyán Kristóf megyei kórházban. Amikor egy negyven éves vesebeteg férfit haza kellett küldjön gyerekei mellé, mert műszerek hiányában nem tudott segíteni rajta, eldöntötte: dialízisközpontot hoz létre. Meghatódva mesélte el a központ létrehozásának történetét, amelynek célja, hogy életet adjon a veseelégtelenséggel küzdôknek, ne csupán létezést. Hat beteggel indultak, ma a megye minden részérôl járnak oda dialízisre. A központ (Sancta Maria műveseállomás) nem a hagyományos értelemben vett kórház, hiszen az otthon melegét, a gondoskodás érzését is igyekszik közvetíteni a betegek felé. Reméli, hogy Gyergyóba is hazajöhet, hogy egy fiatal csapatot betanítson, hiszen a hírek szerint a városban is lesz ilyen dialízisközpont. A legmeghatóbb mondat talán az volt, hogy a doktornô minden műtéte elôtt imádkozik, hogy az Isten segítse a kezét.
Balázs Teréz tanítónô, négy gyerek édesanyja. Számára Remete a világ közepe, belenevelték, hogy szeresse a szülôfaluját, még akkor is, ha zord a táj, nehéz megélni itt, és az emberek is ugyanilyen zordak, kemények, akaratosak. Enyedi évei alatt foggal-körömmel védte, ha bármi rosszat mondtak szülôfalujáról. A boldogsága akkor kezdôdött – vallja, amikor hazajött Remetére. A tanfelügyelôségen sem akarták hinni, hogy erre a zord vidékre és pont Csutakfalvára akar jönni tanítani. Olyan lelkesedéssel mesélt, vallott remeteiségérôl, hogy több hallgató szeme sarkában már könny csillant meg.
Portik-Hegyi Kelemen fôesperes-plébános zárta az elôadásokat, aki szerint fel kell ismernünk, mit kaptunk Istentôl, így a remeteiek a rátartiságukat, ami sokszor az ô életében pozitív tulajdonságnak bizonyult. Az evangéliumból olvasott részlettel szemléltette azt, mire vonatkozik Jézus és tanítványai története, amikor három sátrat építettek és elhangzott: Uram, jó nekünk itt lenni! A közösségalkotás példája ez, amely a kapcsolatokra épít, és a fôesperes azt kívánta, hogy Remete is mindig ilyen közösség legyen.
* * *
Szintén a falunapok keretében avatták fel a szolgálati lakásokat Tulamaroson. Cigányoktól vásárolta vissza az önkormányzat a huszonhárom áras területet ezelôtt 4–5 évvel, amelyre sikerült ezt a házsort (négy ház) megépíteni. Amikor megvették, még nem tudták, mire fogják használni, de jött a kormány szociálislakás-építési programja, és ebbe a programba belefértek úgy is, hogy szolgálati lakásnak épült a társasház. Már többen kértek jogosultságot írásban is: gyógyszerész, orvosok, önkormányzati alkalmazottak. A négy lakóház és külsô rendezése 1 millió 100 ezer új lejbe került, amelynek eredetileg tíz százalékát, mára úgy néz ki, hogy huszonhárom százalékát kell az önkormányzat állja – tájékoztatott Laczkó-Albert Elemér polgármester. A négy lakás négy családnak jelent majd kényelmes otthont – fűzte hozzá.
Rancz Enikô
„Álmodj hintát, homokozót!”...
gyergyói kis ember. Hogy álmod valóra váljon, ahhoz a nagyok, a felnôttek összefogása szükséges. Néhányan közülük összefogtak egykor, s volt is homok a keretben, guszta mászkáló, házikó, minden. Csak olyanok vagyunk, mi felnôttek, amilyenek. Ennek eredményeképpen ugyan van homokozókeret, de homok már nincs, a régi hinták veszélyesek. Cigarettacsikk, csipszeszacskó viszont bôven akad. S nem túlzás egy játszótéri szemle után kijelenteni, hogy rendeset aligha talál az ember a municípiumunkban. Ahol van csúszda, ami használható, ott nincs hinta. Ahol van mászkáló, ott térdig ér a gaz. S minek folytatni a sort. Ja, még megvannak a régi, húszéves vasjátékszerek is. Árválkodnak a hinták, a vasazat spirálszerűre csavarodott.
Tudod, huszonévvel ezelôtt, az elefánt csúzdánál negyvenen álltunk sorba, s egyszerre öten lógtunk a porolón, így telt el a nyár…
Kihalt mind a Virág negyedi, mind a Bucsin negyedi tömbházak közötti tér.
Egy nagymama szerint, nem egy emberrel van baj, hanem sokkal. Mindenkivel. Velünk. Valószínűleg nem a kicsik dobták el a csikkeket, cigarettásdobozt. És a sihederek kedvenc helyévé is vált egy idôben a játszótér, ami meglátszik a fa játekszereken.
Anyukákat kérdeztünk meg, de természetesen nem a játszótéren, mert oda nem nagyon sétáltatják kicsinyeiket, mint mondták a szemét és a kóbor kutyák miatt kerülik az ilyen tereket. A kicsik pedig, homokozót, csúzdát szeretnének, na meg kutyapiszok nélküli, füves területeket. A néhány éves, egykor ízléses tereken idônként óvóhelyre talál a gyergyói hajléktalan, és csupán néhány felnôtt meri játszani vinni csemetéjét.
Szóval, kis ember, nem azért nem hangos a játszótér az önfeledt játékodtól, mert nem szeretnél játszani, hanem azért, mert a nagyok nem vigyáznak. Te nem tudod ripityára törni a hinta deszkáját, megontani a kuckókat. A nagyok már igen, azok, akik kakaskodásból belerúgnak a deszkába, vagy éppen a facsemetét kettétörik vagányságból.
Kis ember, az évekkel ezelôtti egyik játszótér építô, Kopacz Zoltán vállalkozó elmondta, hogy szerinte is a nagyok, a virtuskodó sihederek teszik tönkre a tereket, s azt is elmondta hogy belôlünk, felnôttekbôl hiányzik valami. Azt is elmondta, hogy talán több felnôtt kellett volna besegítsen az építésbe, mert úgy talán sajátjának érezte volna és nem engedné, hogy törjék-zúzzák. Elfásultak a nagy gyergyóiak, kis ember, nem szívesen közmunkáznak, pedig csemetéikrôl van szó. Azt is hozzátette, hogy a lakás-tulajdonosi szövetségek, ha lenne ilyen, akkor tehetnének a játszóterekért.
De mondok mást is, megígérte a játszótér építô vállalkozó, hogy amennyiben akarat lesz, ô még mindig szívesen tesz a közért, segít feljavítani a lelakott tereket.
A megkérdezett járókelôk között is akadt, aki szívesen tenne, de olyan is akadt, aki meggondolná kétszer, hiszen próbálkozott tenni, de néhány nap múlva már minden a régi volt. Tele szeméttel a tér.
Nos, gyergyói kisember, türelem! Addig is: álmodj hintát, homokozót… és tenniakaró felnôtteket!
Kedves-Tamás Gyopár
Panaszos fogyasztó
Nemrégiben panasszal fordultak szerkesztôségünkhöz. Nagy Anna az elmúlt héten vásárolt egy feltöltôkártyát az egyik telefontársaság helyi kirendeltségénél. A feltöltés sikeres volt, ennek ellenére pár óra múlva a kártyáját vissza-vonták, így azt nem tudja használni. Nem fordult a fogyasztóvédelemhez, csak bosszankodásának szeretne hangot adni. Megérti, hogy ezért nem a kiszolgáló üzlet a felelôs, de bosszantja, hogy a probléma megoldása tíz napba telik, és ez idô alatt a társaság használja a pénzét, miközben ô nem használhatja a még idôben feltöltött kártyáját. Mint mondta, ha uniós árakat szabnak, akkor uniós szolgáltatásokat is várnak cserébe a fogyasztók.
Az ügyben a másik érintett fél nem adott hivatalos nyilatkozatot, de az általános vélemény az, hogy az ilyen és az ehhez hasonló esetek a számítógépes rendszer hibájából fakadóan történnek. Az eljárás pedig az, hogy az ügyféltôl bocsánatot kérve tíz napon belül megoldják az okozott kellemetlenséget.
Mi azt reméljük, hogy a rendszer hibáját a közeljövôben megpróbálják kiküszöbölni, valamint azt, hogy az effajta hibaigazítások kevesebb idôt vesznek igénybe majd, azért, hogy minden fogyasztó elégedett lehessen.
Rancz Enikô
Borszéki tűzoltók
Beszélgetés Simon Zsolttal, a Borszéki Civil Tűzoltóság parancsnokával
Lassan már egy éve, hogy nem beszélgettünk a borszéki civil tűzoltók tevékenységérôl.
– Mi történt az elmúlt idôszakban?
– Az idén is részt vettünk a civil tűzoltó alakulatok megyei versenyén, ahol hét önkéntes csapat közül elsô helyen végeztünk. A versenyt az Olt Katonai Tűzoltó Alakulat tűzmegelôzési osztálya szervezte. Azután mi képviseltük Hargita megyét a Nagyszebenben megrendezett megye közi versenyen. Itt sem szerepeltünk rosszul, csak sajnos, minden próbában elcsalták az eredményeinket. Így is két próbában a harmadik helyen végeztünk. Stafétában nagyon jók Puskás Ferenc és Chusluca Florin.
– Milyen a csapat technikai felszereltsége?
– Van egy 43 éves Magirus tűzoltó autónk, amit a Pilisvörösvári Civil Tűzoltó Egyesülettôl kaptunk évekkel ezelôtt. Azzal dolgozunk. Van védôruhánk, sisakunk, egészségügyi felszerelésünk, lélegeztetô készülékünk, gázmaszk. Nagyon fontos lenne a műszaki mentésekhez nélkülözhetetlen vágó- és mentôszerszámok, meg egy rend gála egyenruha, amelyben ünnepi alkalmakkor felvonulhatnánk, akárcsak más települések önkéntes tűzoltói. A mentôakciók, és a beavatkozási idô csökkentésére kellene egy tartályos gépjárműfecskendô, ami még hatékonyabbá tenné tevékenységünket.
– A jövôre nézve, milyen terveik vannak?
– Az ôsztôl szeretnék egy gyerek csoportot is indítani, hiszen az edzéseinken ott vannak, és kíváncsian nézik gyakorlatainkat. Biztos lenne sok érdeklôdô közöttük. Szeretném, ha megoldódhatna egy gyakorlótér, ahol zavartalanul készülhetünk. Jelen pillanatban a Jókai Mór utcán gyakorlatozunk, ahol autós forgalom is van. Csatlakoztunk a Hargita Megyei Civil Tűzoltók Egyesületéhez, amely felvállalta a civil tűzoltók jogi képviseletét is. Ügyvezetô elnöke Albert Csaba, aki próbálja a megye 67 önkéntes tűzoltó egyesületét összefogni.
Kívánok további jó egészséget és minél kevesebb munkát a 15 fôs polgári tűzoltó alakulatnak!
Farkas Aladár
Csak egy halk megjegyzés
Úgy tűnik, Európa követi, ha kissé döcögôsen és szörnyen bürokratikusan is, az Internet példáját. Elmosódnak a határok, s annak ellenére, hogy sokan indokoltan tartanak a nemzetek sajátosságainak feloldódásától emiatt, az „euroglobalizációnak” kétségtelen elônyei is vannak. Az utazgatás zökkenômentessé válásán túl kitágul a kontinens, kicsit talán a világ is, lehetôségünk adódhat távolabbról, s így az egészet is látva, figyelni szűkebb hazánkat, szülôvárosunkat. A képet ráadásul összehasonlíthatjuk azzal, amit idegen tájakon, idegen emberek között tapasztalunk, a régi gyökerek gúzsát árnyalják más szemléletek, életmódok. Botorság lenne mellôzni mindezt, ha ôsi fészkünk jobbítását szolgálhatja. És talán érdemes elfogadni azt is, hogy a hűség nem feltétlenül jelent helyhezkötöttséget.
Mindig kényesen vigyáztam arra, hogy árnyéknyi véleményt se nyilvánítsak a gyergyói, helyi politikáról, ügyekrôl. Úgy éreztem, miután hosszú, szürke hétköznapjaimat nem ott taposom, elfogyott a jogom is ehhez. Persze, igyekeztem minden lehetséges úton-módon követni az eseményeket, ismerôs és ismeretlen nevek felemelkedését s leáldozását. Körbesétáltam a fôtéren, ha lehetôségem volt hazalátogatni, elmerengtem régi és, szerintem, újjáteremtendô szépségén. És azon, hogy a természet eme bôkezű ajándékából milyen ritka paradicsomot lehetne varázsolni. És bosszankodtam, ha a pocsolyákat kerülgettem vagy nem láttam a park fáinak leveleit a vastagon rájuk telepedô por alatt. Mindezt, szépet s elszomorítót, megtartottam magamnak. Hiszen az ott élôk, reggel munkába igyekvôk, gyerekkocsival sétálók igénye és véleménye teheti csak másabbá a várost…
Most mégis megszegem az általam felállított szabályt. Kérem, nézzék ezt el nekem, tudják be balga szentimentalizmusomnak, s ne vegyék túl komolyan megjegyzéseimet.
Az önkormányzati választások nyomán megalakult az új városvezetés Gyergyószentmiklóson, és szívbôl kívánok sikeres munkát neki. Kerestem a már hallott-látott neveket a tanácsosok listáján. És lám-lám, Lázár Zoltán tanár úrral „találkozhattam” ma már alpolgármesterként. Valaha ugyanazon iskola folyósóit koptattuk, én a fizika dolgozattól enyhe gyomorgörcsben szenvedô diákként, ô a naplót hóna alá szorító tanárként. Bár engem nem tanított, s ezzel a fizika tudományát megmentette egy renitens antitalentumtól, tudtam, ki ô, s akár ebadta diáktársaim, nagy tisztelettel említettem nevét. Most Magyarországról tér haza. Viszi tarsolyában az anyaországban (vagy újabban anyósországban) szerzett, vagy kénytelen-kelletlen ráragadt jó és rossz majd' húsz esztendôt. Viszi mindazt, amit talán érdemes lekoppintani a mostanában meglehetôsen klaszszikusan mostoha anyóstól, és azt a rengeteg elrettentô példát is, amit fölöttébb tanácsos elkerülni az ember fiának, ha boldogulni és boldogítani szeretne. Remélhetôleg nem marad ki csomagjából a magyarországi belpolitika feltétlen importjának tiltótáblája sem. Az erôltetett megosztottság, a saját- és pártérdekek kizárólagos szolgálata, az egyéniség befestése valamilyen torz politikai színnel… maradjon csak az anyós privilégiuma! S ne legyenek a pitiáner pártfegyelem buckái akadályai az egy, közös kert gondozásának. Hajrá tanár úr! (Kicsit irigylem önt. Nem a posztért, hanem bátorságáért.)
Mielôtt túlságosan beleélnénk magunkat a lendület hevébe, eszembe jut egy televízíós választási vita, melyben gyergyói jelöltek ültek a stúdió asztalánál. A lassan unalomig megszokott frázisok, idônként a kényszerű udvariasság köpenyét is át-átszúró személyeskedés közben, ahogyan a médiában illik egy fenenagy demokráciában, a képernyô alján ôfelsége, a nézô rövid szöveges üzenetei sorjáztak. Néha tanulságos vagy elgondolkodtató felvetések kúsztak be a színes sávba. És a bambuló tévézô szeme megakad egy üzenô kifogásán az egyik jelölttel szemben. Hevenyészve tudom már csak idézni, az alkotó bocsánata kísérjen eme vállalkozásomban: „Miért nem marad dr. Weil Gyula orvos, miért akar polgármester lenni, mikor nem is gyergyói?”
Hát, kérem szépen, az óhaj meghallgattatott, valószínűleg Weil doktor, az eredmények ismeretében, orvos marad. Engedtessék meg nekem mégis, hogy elismerésem fejezzem ki irányába, anélkül, hogy politikai motivációit, megfontolásait tudhatnám. Ugyanis hiszem, hogy a választott identitás, a választott hovatartozás erôsebb és meggyôzôbb lehet, mint az anyaméhbôl hozott. Mondhatnánk száz példát olyan nagyszerű gyergyóiakra, akik nem a Békény mentén csodálkoztak rá a napvilágra, de azt a vidéket választották háznak s hazának, és szolgálták a várost és lakóit, ahogyan sok ôshonos székely soha nem tette. Becsüljük meg azt, aki ott akar élni, dolgozni, s nem pusztán azért, mert a szülôi ház megszokott falait szereti maga körül látni pirkadati ébredéskor. Hiszen, ha dr. Fejér Dávid szülôfalujában, Baróton maradt volna, sok székely anya sirathatta volna korán elhunyt gyermekét, vagy vihették volna ôt magát a szülôágyból rövid úton a frissen ásott sírgödörhöz.
„Jó nekünk itt lenni” hirdeti ma is sírja a gyergyói temetôben.
Legyen jó minden gyergyóinak életében is ott lenni, érkezzen akár Magyarországról vissza, akár a hegyeken túlról.
Eredményes munkát kívánok a város vezetésének, minden gyergyói javára, akár ott fogant, akár ott talált otthonra.
Kercsó Alpár
Emo vagyok, nem öngyilkosjelölt!
Az utóbbi hetekben egyre több helyen találkoztam az emokról szóló írásokkal. Az elsô ilyen elrettentett, hiszen abból az emok „öngyilkosjelölt” tizenéves fiataloknak tűntek. Majd egyre több írást olvastam, amelyek csak ezt, az öngyilkosságra való hajlamukat, taglalta. Az interneten is, ha rákeresünk, olyan írásokat, képeket és videókat kapunk, amely láttán meg is értem, hogy megborzong minden szülô. Ekkor döntöttem úgy, utánajárok… Egyre többet olvastam a témában, véleményeket kértem szülôktôl, nem emo fiataloktól, és végül egy emoval is beszélgettem, aki mesélt errôl a stílusról, megosztotta érzéseit, gondolatait.
Elöljáróban annyit, hogy az emo kifejezés az angol emotio-nal, emotionally szavakból ered, amelyek magyar fordítása érzelem, érzelmes. A kezdetekben csupán amerikai zenei irányzat volt. Rögtön itt különbséget kell tenni az emo és az emos között. Míg az emos, az a személy, aki a külsô stílusjegyeket (öltözködés, hajviselet, smink) veszi át, addig az emo az a személy, aki a külsô jegyek mellett a belsôket is átérzi, így alapvetôen szomorú ember, a világot rossznak, gonosznak tartja.
Az emo stílusról beszélgettünk Besze Alexandrával, aki 18 éves, és 16–17 éves korában volt emo.
– Mirôl lehet felismerni az emokat?
– Pont azért nagyon nehéz, mert vannak a divatemosok, akik mindent megtesznek csakhogy felfigyeljenek rájuk. Az emok többnyire egyedül sétálgatnak, üldögélnek a parkban, és nem jellemzô rájuk a figyelemfelkeltô, színes holmi. Nem járnak rózsaszín ruhákban. Szeretik a fekete színt, ruhadarabokat. Sötét farmer, szegecses öv. Lányoknál hosszú tépett haj oldalfrufruval. Fiúknál középhosszú tépett fekete, illetve sötét haj, szűk, tapadós felsôrészek. A tornacipô-viselet jellemzô mindkét nemre. Erôteljesen sminkelik magukat (fekete szemceruza), ez a fiúkra is jellemzô, ezért sokan homoszexuálisoknak nézik ôket. Így lázadnak.
– Mi ellen lázadnak?
– Az emberek nemtörôdömsége ellen, egyfajta segélykiáltás, hogy velük is kell foglalkozni. De ugyanakkor az elme szabadságát és a boldogságot részesítik elônyben. Az ôspunkok sajnos gyűlölik ôket érzelgôsségük miatt, mert kitűnnek a tömegbôl, továbbá mert nem politikai dolgok ellen lázadnak.
– Mi jellemzô az emokra?
– A mai emokra a kétszínűsködés, hazudnak maguknak. Azt hiszik, hogy attól emo az emo, ha vagdossa magát pengével, ha egy olyan hajat vágat magának, ami emo frizura, ha csíkos ruhákban jár, és idétlen holmikat aggat magára (például a rózsaszín „Hello Kitty” ôrület). Tehát sokan csak megjátsszák, hogy emok, azzal, hogy úgy öltözködnek, és próbálnak úgy viselkedni. Ehhez érzés is kell, enélkül csak emos lehet valaki. Az igazi emokra jellemzô a szomorúság, a depresszió. Vidám, boldog ember nem lehet igazi emo sohasem, mert ôt nem érte annyi szenvedés, mint mást. Az emoknak kevés barátjuk van. Ezért is érzik magukat annyira egyedül. A világtól elzárkóznak, nem bírják elviselni, amit az utcákon látnak. Sokszor bántalmazzák magukat (éhezés, szavakat vésnek a karjukba körzôvel, vagy pengével). Szomorú zenéket hallgatnak. Vannak bizonyos (emo) együttesek, akik úgynevezett érzelmes rockot játszanak, például Halifax, Lostprophets, Afi, ezek közkedveltek az emoknál. Az igazi emok sokat filóznak az érzelmekrôl, az emberi létrôl.
– Valami nagy csalódás, bánat kell érje az embert ahhoz, hogy emo legyen?
– Attól, hogy valakinek meghalt a kedvenc kutyája, vagy a macskája, nagyon szomorú lesz, de nem lesz emo. Ez sokkal bonyolultabb folyamat. Nem elég csak egy csalódás, hanem sorozatos fájdalom szükséges, amitôl az ember másképp látja a világot.
– Hogyan lettél te emo? Miért?
– A barátom emo volt, már azelôt, mielôtt divatba jött volna. Ô kezdett el nekem mesélni errôl az érzésrôl, gondolkodásról. Mikor beszélt róla, egyre jobban éreztem, hogy talán megtaláltam azt, amit eddig annyira kerestem, hogy hová is tartozom. Tetszett az egész. Tetszett, hogy megmutathatom, ki is vagyok valójában.
– Mit jelentett, vagy jelent ez az irányzat számodra?
– Szavak nélkül is meg tudtam mutatni az érzéseimet. A fájdalmamat. Ôszinteséget, és emberek iránti gyűlöletet. Olyanok iránt, akik bántanak másokat, állatokat kínoznak, lenézik az embert, csak azért mert ô másabb. Ma már nem jelent számomra semmit ez az egész, esetleg annyit, hogy tévedtem.
– Miért volt tévedés?
– Azóta talán „felnôttem” s kinôttem ebbôl. Ezt nehéz elmondani. Azokban az idôkben sok fájdalom s csalódás ért, családi, iskolai, baráti körben… S azt hittem, ez az életforma ôszinte. S megmutathatom vele mindenkinek, hogy ki vagyok. De elszaporodtak az emosok, s egymást lekörözve versengtek, hogy ki is igazi emo, meg ki a szebb, a jobb. Ez az életforma stílussá vált. Mostmár gyerekesnek tartom az egészet, s nincs semmi értelme a cirkusznak. Nem kell mutatnod a fájdalmad mindenkinek, nem kell a külsôd emo legyen, elég ha csak a belsôd az. S elég, ha csak te magad tudod, mit érzel, ki is vagy, hova tartozol. Büszke vagyok, hogy ezeket sikerült megértenem és sikerült túltennem magam ezen „depresszión”.
– Hogyan élted a napjaidat akkor? Hogyan ismerkedtél emokkal? Mit jelentettek a találkozások, „bandáztatok”?
– Az életem nem sokban változott, talán annyiban, hogy pár embert elvesztettem az új stílusom miatt, de szereztem helyettük másokat. Az ismerkedés csak úgy jött, hirtelen. Emok keresték emok társaságát, és ha megláttak az utcán, azonnal odamentek hozzád. Így bekerült a te társaságodba, bandádba és te is az övébe majd a két csapat egyesült, és máris sokan lettünk. Interneten keresztül is ismerkedtünk, például a MYVIP-en klubok alakultak s így sok embert megismertem. Nálam a bandázások annyit tettek, hogy suli után vagy este összefutottunk, és jártuk a várost, elmentünk a törzshelyünkre, ami egy park volt, s ott dumálgattunk, szórakoztunk. Egyesek betéptek… Nagy bulikat tudtunk összehozni, és mindig remekül éreztük magunkat. Elmélkedtünk az életen.
– Egész pontosan…
– Többnyire a jelennel, s a jövôvel kapcsolatosan. Mit várhatunk az élettôl 10 év múlva, mi változik? Mediterrán éghajlat lesz nálunk is, megszűnik az ôsz s a tavasz? Elmélkedtünk, hogy miért is vagyunk a világon, mi értelme az életnek? Mi lett volna, ha meg sem születünk? Milyen lehet a halál utáni élet? Ki hogy szeretne meghalni, s mi lenne, ha hirtelen eltűnnénk? Észrevennék-e hogy már nem vagyunk?
– Tényleg az az alapeszme, hogy „az élet szar”?
– Igen. Sok mindentôl félnünk kell, sok helyen még nappal is félnek kimenni az utcára az emberek, bűnözés, éhezés, szegénység, rosszindulatú a világ. Ez ellen is lázadnak az emok, szeretnének egy erôszakmentesebb világot. Az emoknak nagy a szabadságigényük. Ezzel szemben a mai világ állandó rohanás, idôhöz kötés. Az ember szinte soha nem teheti azt, amit szeretne. Gyerekkorban az iskola a kényszer, felnôtt korban a munka.
– Én úgy látom, a társadalom elítéli ezt az stílust. Szerinted?
– A társadalom tele van tévhi-tekkel. Rengetegen gondolják úgy, ha valaki emo stílusú, akkor biztos otthon élvezi, ha folyhat belôle a vér, s megállás nélkül vagdossa ereit, begyógyszerezi magát, és a tizedik emeletrôl leugorva végez életével. Nos, azok, akik ezt valóban megteszik, bolondok. Nekik pszichiáterre van szükségük, vagy barátokra, s odafigyelô szülôkre. Normális ember nem vágja fel az ereit, nem lesz öngyilkos.
– Volt-e valaki a „bandában” olyan, aki sanyargatta magát? Ha a boldogság olyan fontos számukra, miért teszik?
– Igen, volt. De nem volt napi rendszer. Ez egy bizonyos önsajnálat, vagy csupán a feszültség levezetése. Az a baj a vagdosgatással, hogy ha egyszer, csak egyszer megvágod magad szándékosan, utána már nem tudsz leállni vele. Akárhányszor ideges leszel, vagy fájdalom, csalódás ér, a pengéhez fogsz nyúlni. De akkor sem azért, hogy megöld magad. Nem mély sebeket okoznak maguknak, csak akkorát hogy épp egy picit elkezdjen vérezni, ezek karcolgatások. Ezzel csak a bôr felszínét sérti meg, nem azért csinálja, hogy meghaljon, hanem mert jó érzés neki. De emberenként változik… Van, aki emo, és még soha nem vágott a karjába egy karcolást sem, mások talán túl sokat is. Ha fájdalmat okoznak maguknak, akkor kicsit megkönnyebbülnek, s jó érzéssel tölti el ôket. Feszültséget, bánatot vezet le. De emberenként változó. Másrészt mindenki maga tudja, miért „bántja” magát. Szerintem nem fáj, ha pengével megvágod magad, nekem legalábbis nagyon ritkán fájt.
– Mennyire hitelesek azok a videók, melyek azt mutatják be, egy emo kárt tesz magában?
– Semmi hitelesség nincs benne. Egy emo igaz, hogy eljátszik a halál gondolatával, de nem vetemedik ilyesmire. Egy igazi emo nem „mutogatja” a dolgait.
– A szüleid hogy tudták meg, hogy emo vagy? Hogyan fogadták?
– Ôk nem tudtak még semmit sem arról a stílusról, csak látták, hogy megváltoztam, másabb vagyok. Zárkózottabb lettem, és érdeklôdést mutattam a halál iránt. Jöttek a „pengejátékok”, ami egyfajta büntetés volt. Ôket nem avattam be annyira a dolgokba, a fekete felsôk iránti érdeklôdésemet pedig anyum eleinte ellenezte, hogy „mindig az a fekete”, anyum élettársa viszont támogatott benne, és a mai napig is van olyan, ha elmennek vásárolni, beszerez nekem egy-két fekete, cuki halálfejes felsôt. Külsôleg nem vagyok már emo, de a fekete cuccok iránti ôrült vágyam megmaradt.
– Mit jelent, hogy jöttek a „pengejátékok”?
– Vagdosgatások. Mikor nagyon elkeseredett voltam, fogtam a pengét, és beleírtam egy szót a karomba, vagy csak csíkot húztam vele a bôrömön. Akkoriban heti rendszerességgel történtek ezek.
– Igaz, hogy az emok gyakran írnak verseket?
– Igen, beleírják az érzéseiket, azt, amit másoknak nem tudnak elmondani. Én is írtam verseket, de nem az emo korszakommal kezdôdött a versírás, mindig szerettem írni, mikor bánatos voltam. Egyszerűen nehéz elhinni, de mintha kiírnád magadból minden fájdalmadat, és utána felszabadulsz. A versek témája a keserű fájdalom, a magány, a boldogtalanság és olykor a halál iránti vágy.
– Miért vágynak a halál után?
– Az életben nem találnak semmi örömet már. Egyszerűen elfelejtenek mosolyogni. A jó dolgokra fel sem figyelnek. Semminek nem tudnak már örülni. Olyasmi, mint a súlyosabb depresszió. Minek éljen az ember, ha semmi öröme nincsen már az életben? Ha meghalsz, legalább már nem bántanak.
– Igaz, hogy leggyakrabban azok lesznek emok, akikkel a szüleik kevésbé törôdnek?
– Többnyire igaz. Akikkel nem beszélnek meg semmit, akik nem tudnak elmondani otthon semmit, mert a szüleik nem érnek rá meghallgatni, vagy hallgatják, de oda se figyelnek rá. Mert az egy gyereknek világfájdalom, ha a szüleire se számíthat. Mi anyummal olyanok vagyunk, mint a barátnôk, de volt idô, mikor emo lettem, hogy sok problémája volt (válás), s nem tudott úgy figyelni rám. De ô mindig is elfogadta a szabadságomat. Nem szeretem, ha megmondják, mit csináljak, de sose csinálok olyant, amit ô ellenezne. S ô nem szólt bele az akkori stílusomba. Elfogadott olyannak, amilyen vagyok.
– Akkor ez a stílus figyelemfelkeltés?
– A szülôk részére igen, hogy „nézz már rám anya, apa, szenvedek! Segíts nekem!” A társadalom részére régebb figyelmeztetés volt, s egyfajta lázadás, hogy figyeljünk a másikra, ne bántsuk értelmetlenül egymást. Manapság az emosok számára olyan figyelemfelkeltés, hogy nézzétek, milyen szép vagyok.
– Mennyi ideig voltál emo, és miért „léptél ki”?
– Erre már nem nagyon emlékszem, azt hiszem egy teljes évig. Meguntam, hogy mindenki elkezdett utánozni, mindenki a barátom akart lenni, mert szerintük menô, s ôk is olyanok akartak lenni, mint én. Már oly sok emos volt, hogy beleuntam az egészbe, letagadtam. De így is ôszinte, és szabad maradtam. Büszke vagyok, hogy túlléptem ezen a korszakomon, és végre megtaláltam teljesen önmagam.
– Akkor arra a korszakra azért volt szükség, hogy megtaláld önmagad?
– Igen, nekem azért volt rá szükségem. Megtanított arra, hogy tudjam értékelni az életet. S még a legapróbb dolgoknak is tudjak örülni. Ma már teljesen jól vagyok, s úgy érzem, boldog embernek mondhatom magam. De ha nagy fájdalom ér, nagyon nagyon ritkán megfordul a kezemben a penge, hisz mondtam, ha egyszer elkezdted, utána mindig fogod. Ezért senki se kezdje el!
– Ismerve az életformát és a „karcolgatások” létét, te, mikor anya leszel, vagy ha anya lennél, mitôl féltenéd a gyerekedet?
– Az ôszinte érzéseitôl biztosan nem. Megbeszélném vele a témát és a valódi jelentését, s egyáltalán nem tiltanám el a stílusoktól. Idôvel úgyis rájön, hogy mind hülyeség, és az a legjobb, ha önmagát adja. Ebben a társadalomban vannak bizony sokkal félelmetesebb dolgok is. Félteném a rossz társaságoktól, olyan bandáktól, akik lopnak, bűnöznek. De talán legjobban a hazugságoktól, és a fájdalmas csalódástól. A gyerekünket nem tiltani kell mindentôl, mert úgyis megteszi, csak nem elôttünk, inkább figyelmeztetni kell a döntése következményeirôl.
– Hülyeség?
– Mióta kiszálltam, rájöttem, semmi értelme az egésznek. Ha az ember tudja, hogy milyen egy emo gondolkodása, akkor ô is megpróbál úgy gondolkodni, s elveszti ezzel önmagát. Megy a tömeg által kialakított ösvényen. Ha valaki emo, akkor csak emo zenét szabad hallgatnia, és nem szabad mást, mert akkor azt mondják rá, hogy nem is igazi emo.
– Mit üzensz a szülôknek, akiknek emo illetve emos a gyerekük?
Akinek emo, azt, hogy beszélgessenek sokat, mondják el neki, hogy aggódnak miatta, kérdezzenek rá a problémáira, vagy hogy miért is csinálja. De ne veszekedjenek vele, azért mert ô másabb, mint önök. Hagyják, hagy találják meg azt, amit keresnek. Ha úgy érzik, fontosak az önök számára, akkor nem követnek el semmi butaságot. Csak kell érezzék, van, kire számítaniuk. Az emos gyerekek szüleik számára különösebb aggódást nem okoznak. Csak a divat kedvéért csinálják, hogy feltűnôsködjenek. De azért figyelmet ôk is érdemelnek. Ne felejtsék el, hogy önök is voltak egyszer fiatalok, csináltak butaságot, amelyekbôl tanultak. Ne fosszák meg ettôl a gyereküket. Hadd fedezzék fel önmagukat. Ne tiltsák el, mert az jóra nem vezet. Mindenki a maga hibájából tanul. S elôbb-utóbb ôk is kinövik ezt a „hóbortot”.
(folytatjuk)
Rancz Enikô
Erdélyi ezredek a világháborúban
Pál Gerô dr. t. e. ü. hadnagy, községi orvos (Gyergyóremete). *1892, Gyergyóremete. 1914. június 16-án vonult be Bécsbe a 82. közös gyalogezredhez. 1914. augusztus 6-tól kétszeri megszakítással az orosz hadszíntéren küzdött. A román és a szerb frontokon is harcolt. A Dunajow, Lemberg, Uzsok, Olika és Brassó mellett harcolt. Egyszer sebesült. Az összeomláskor szerelt le. Kitüntetései: Kor. ar. ék. a vit. érem szalagján és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Péter Árpád t. hadnagy, igazgató-tanító (Kilyénfalva). *1896, Vargyas. 1914. október 26-án vonult be Marosvásárhelyen a 22. h. gyalogezredhez. 1915. márciustól kétszeri megszakítással az orosz harctéren küzdött. Uzsok és Sieminkowce mellett harcolt. Kétszer súlyosan megsebesült. 1916. június 6-án orosz fogságba esett. 1918. március 15-én szökve jött haza. 1918. december 22-én szerelt le. Kitüntetései: O2 és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt kilyénfalvi tagozatának titkára volt.
Petres Sándor t. hadnagy, ny. tanító (Ditró). 1876, Csíkszereda. 1914. augusztus 4-én vonult be Marosvásárhelyen a 22. h. gyalogezredhez. 1914. szeptemberben az orosz hadszíntérre ment. A Kárpátokban harcolt. 1918. április 3-án szerelt le. – Még három testvére vett részt a világháborúban. Lajos, az orosz fronton hôsi halált halt. László, orosz fogságban eltűnt, András súlyos fejsebet kapott.
Puskás Antal e. é. ö. szakaszvezetô, községi tisztviselô (Gyergyóremete). *1898, Gyergyóremete. 1916. májusban vonult be Marosvásárhelyen a 22. h. gyalogezredhez. 1917. decembertôl az orosz és az olasz harctereken küzdött. Asiagó mellett harcolt. 1918. december 19-én szerelt le. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. – Apai nagyapja, Sámuel, mint h. hadnagy, részt vett a szabadságharcban.
Rácz Vince t. hadnagy, róm. kat. plébános (Gyergyóújfalu). *1896, Ozsdola. 1915. december 15-én vonult be Brassóba a 24. h. gyalogezredhez. 1916. júliustól az orosz és az olasz hadszíntereken küzdött. A 24. és 21. h. gyalogezredek kötelékében Zlota-Lypa és Asiagó mellett harcolt. Az összeomlás után szerelt le. Kitüntetései: O2, OB és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt helyi tagozatának elnöke volt. Magyarságáért 16-szor idézték meg az ügyészségre. Négy napig volt elzárva. A feketelistán „megrögzött irredenta” címen volt elkönyvelve.
Salamon József t. hadnagy, adóhivatali tisztviselô (Gyergyószentmiklós). *1898, Csíkpálfalva. 1916-ban vonult be Brassóba a 24. h. gy. e.-hez. 1917. február 20-tól a 24. és a 23. h. gyalogezredek kötelékeiben az orosz és az olasz hadszíntereken küzdött. A Dnyeszter mellett tüntette ki magát. 1918. október 31-én szerelt le. Kitüntetése: O2.
Sáska Andor kpvj. Ôrmester, szolgabíró (Gyergyószentmiklós). *1889, Gyergyószentmiklós. Egyéves önkéntes évét 1907-ben szolgálta le a 62. gyalogezrednél. 1914. novemberben az orosz frontra ment, ahol 1915. március 21-ig küzdött. 1915. júniustól ismét az orosz harctéren részt vett a nagy offenzívában Luckon keresztül Rovnóig. 1915. szeptember 4-én fejlövéssel orosz fogságba esett (Rovnó elôtt), ahonnan 1918. áprilisban szökve jött haza.
Sáska János e. é. ö. szakaszvezetô, áll. tanító (Gyergyóremete). *1888, Ditró. 1914. júliusban vonult be Marosvásárhelyen a 22. h. gyalogezredhez. 1914. augusztusban a tábori ezreddel az orosz hadszíntérre ment. A Kárpátokban harcolt. 1915. június 8-án orosz fogságba esett. 1921. február 13-án jött haza.
Simon Ákos t. hadnagy, magántisztviselô (Gyergyóhodos). *1897, Szárhegy. 1916. augusztus 28-án vonult be Marosvásárhelyen a 22. h. gyalogezredhez. 1917. áprilisától az orosz és az olasz hadszíntereken küzdött. Dornavatra és Asiagó mellett, továbbá a Hétközség fennsíkján harcolt. 1918. november 11-én szerelt le. Kitüntetései: O2, OB és Kcsk. – Édesapja részt vett a boszniai hadjáratban. – Testvére, Géza, sebesülve orosz fogságba esett, ahol eltűnt.
Szabó József e. é. ö. szakaszvezetô, nyug. igazgató-tanító (Gyergyóremete). *1888, Gyergyóremete. 1914. július 28-án vonult be Székelyudvarhelyen a 82. közös gyalogezredhez. 1914. augusztustól az orosz hadszíntéren küzdött. A Kárpátokban és Rohatyn mellett hôsiesen harcolt. Egyszer súlyosan megsebesült. 1915. december 25-én, mint hadirokkant, szerelt le. – Édesapja 1866-ban részt vett a kônigrätzi ütközetben.
Száva Gerô t. zászlós, földbirtokos (Ditró). *1890, Ditró. 1915 januárban vonult be Marosvásárhelyen a 22. h. gyalogezredhez. 1915 májusban a 11. menetszázaddal az orosz frontra került. Részt vett ezrede összes ütközeteiben. 1915 júliusában orosz fogságba esett. 1918. augusztusban, mint csererokkant jött haza. Kitüntetései: O2 és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt helyi tagozatának választmányi tagja volt.
Szini Ferenc t. fôhadnagy, kereskedô (Gyergyószentmiklós). *1895, Szárhegy. 1915 ôszén vonult be a 13. közös táb. tűzérezredhez. 1916. januártól az orosz és az olasz harctereken küzdött. Részt vett ezrede minden ütközetében. A Piave és a Monte Tomba mellett tüntette ki magát. Az összeomlás után mint 50%-os hadirokkant szerelt le. Kitüntetései: br. S. L., kor. Ar. ék. Ar. vit. érem szalagján. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Varga János t. zászlós, áll. Tanító (Gyergyószentmiklós). *1888, Gyergyóremete. 1914. augusztus 1-jén vonult be Székelyudvarhelyen a 82. közös gyalogezredhez. 1914. augusztus 22-tôl a 82., 64., 62. és a 61. közös gyalogezredek kötelékeiben az orosz és az olasz hadszíntereken küzdött. Dunajov, Lemberg, Tarnopol, Rohatyn és az Isonzó mellett harcolt. 1915. július 25-én a Doberdón olasz fogságba esett. 1919. március 6-án jött haza. A román megszállás alatt a Magyar Párt intézôbizottságának tagja volt.
Várterész Jakab Rudolf hadapródôrmester, s. jegyzô (Gyergyóremete). *1891, Gyergyóremete. Mint e. é. ö. 1912. október 1-jén vonult be Kolozsváron a 21. h. gyalogezredhez. 1914-ben a mozgósításkor újra bevonult. 1914. augusztusban az orosz hadszíntérre ment. Lemberg, Halics, Stary-Sambor, Tukov és Uzsok mellett harcolt. 1915. január 1-jén orosz fogságba esett. 1918. május 28-án jött haza. Az összeomlás után szerelt le. – Testvére, Jenô t. százados, 1918-ban Albániában hôsi halált halt.
Voith Mihály e. é. ö. szakaszvezetô, gyógyszertár-tulajdonos (Gyergyóalfalu). *1897, Gyergyóalfalu. 1915. augusztus 15-én vonult be Brassóba a 24. h. gyalogezredhez. 1916 elején az orosz hadszíntérre ment. Részt vett ezrede számos nagy ütközetében. 1916. augusztus 14-én orosz fogságba esett. 1919. november 7-én jött haza. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. - Apai nagyapja, Miklós h. hadnagy, részt vett a magyar szabadságharcban.
Weintraub Manó t. hadnagy, községi aljegyzô (Nagysomkút). *1898, Szárhegy. 1916. május 25-én vonult be Marosvásárhelyen a 62. közös gyalogezredhez. A tisztiiskolát Nagyszebenben végezte el. 1916. novemberben a román frontra vezényelték. A tölgyesi szorosban harcolt. 1918. februárban tisztitovábbképzô tanfolyamra ment. Ennek elvégzése után Galíciába került. Itt betegséggel a lembergi kórházba vitték. 1918 novembertôl a székely hadosztályban szolgált. 1919-ben szerelt le. – Kitüntetései: OB, Kcsk., Heé.
Zakariás Jenô t. fôhadnagy, vezetôfôjegyzô (Szárhegy). *1892, Ditró. Tényleges katonai szolgálatra 1910. október 1-jén vonult be Bécsbe a 82. közös gyalogezredhez. 1914-ben a mozgósításkor újra bevonult. 1914. augusztus 6-tól az orosz, román és az olasz hadszíntereken küzdött. Részt vett ezrede minden ütközetében. 1918. november 15-én szerelt le. Kitüntetései: III. o. Kék., O1, O2, Kcsk. és hadsereg-parancsnoksági dicséret. – Testvére: Albert és sógora: Zathmenczky István, a fronton hôsi halált haltak. Nagyapja, Mezey István, részt vett a szabadságharcban.
Altisztek és legénység
Ádám Antal honvéd, kisbirtokos (ditró). 1879, Ditró. Tényleges katonai szolgálatra 1900-ban vonult be a 82. közös gyalogezredhez. Három évig szolgált. 1914. július 28-án a 22. népf. h. gyalogezredhez vonult be. 1914. augusztus 1-jén az orosz frontra ment. Itt Halics, Kôrösmezô és Lemberg mellett harcolt. 1914. november 3-án súlyos légnyomást szenvedett. 1917 júniusában, mint hadirokkant szerelt le. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. – Sógora, Fülöp Ferenc, a fronton szerzett sebesülése következtében 1917. augusztus 17-én hôsi halált halt.
Ádám Imre szakaszvezetô, kisbirtokos (Ditró). *1891, Ditró. Tényleges katonai szolgálatra 1912. október 12-én vonult be a 22. h. gyalogezredhez. Itt érte a világháború kitörése. 1914. augusztusától kétszeri megszakítással az orosz fronton küzdött. Halics, Stry, Luck és Kolmalin mellett harcolt. Kétszer súlyosan megsebesült. Az összeomlás után szerelt le. Kitüntetései: O2 és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Felesége nagyapja, Puskás Ambrus, részt vett a szabadságharcban.
Albert Máté tizedes, középbirtokos, harangozó (Gyergyóújfalu). *1885, Gyergyóújfalu. Tényleges katonai szolgálatra 1907-ben vonult be a 82. közös gyalogezredhez. Három évig szolgált. 1914-ben a mozgósításkor újra bevonult. 1914-tôl egyszeri megszakítással az orosz hadszíntéren küzdött. Egyszer sebesült. 1916. június 5-én Olikánál orosz fogságba esett. 1919 augusztusában jött haza. Ezután román fogságba került, ahonnan 1920. áprilisban szabadult. Kitüntetései: O2, OB és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Ambrus Gergely szakaszvezetô, kisbirtokos (Szárhegy). *1878, Szárhegy. Tényleges katonai szolgálatra 1899-ben vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 3 évig szolgált. A világháború kitörése után a mozgósításkor újra bevonult. 1914 szeptemberében az orosz hadszíntérre ment. Delatyn, Uzsok, Sianki és a Stry mellett harcolt. 1915. május 28-án orosz fogságba esett. 1919. januárban jött haza. Kitüntetései: O2, OB és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Ambrus József honvéd, kisbirtokos, malomtulajdonos (Gyergyóalfalu). *1898, Gyergyóalfalu. 1916. május 28-án vonult be a 22. h. gyalogezredhez. 1916. december 25-tôl az orosz és az olasz hadszíntereken küzdött. Halics, Zlota-Lipa és Zalesciki mellett harcolt. Az összeomláskor szerelt le. Kitüntetései: OB és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. - Édesapja részt vett a boszniai hadjáratban.
Angi Albert szakaszvezetô, II. o. műmester, lakatosmester (Szárhegy). *1893, Szárhegy. 1914. augusztus 8-án vonult be a bécsi Arzenálba. 1915. július 20-tól az olasz, román, orosz, majd ismét a román hadszíntereken küzdött. A Monte San Michelén és az Ojtozi-szorosban tüntette ki magát. Az összeomlás után szerelt le. Kitüntetései: OB és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. – Testvére: Ignác, 1914. október 13-án az orosz fronton hôsi halált halt. Anyai nagyapja: Csergô Zsigmond részt vett a szabadságharcban.
Antal József szakaszvezetô, gazdálkodó (Tekerôpatak). *1886, Tekerôpatak. Tényleges katonai szolgálatra 1907-ben vonult be a méneskarhoz, 3 évig szolgált. 1914-ben a mozgósításkor újra bevonult a 12. vonatosztályhoz. 1914. október 1-tôl az orosz harctéren küzdött. A fronton szívgyengülést és tüdôtágulást kapott. 1918. októberben, mint 75%-os hadirokkant szerelt le. Kitüntetései: O2, OB, Kcsk és Ferenc József jub. érem. - Testvére, Ferenc, orosz hadifogságban hôsi halált halt.
Antal Sándor honvéd, kocsmáros és gazdálkodó (Tekerôpatak). *1887, Tekerôpatak. 1914. augusztus 1-jén vonult be a 22. h. gyalogezredhez. 1914. augusztus 15-én a tábori ezreddel az orosz hadszíntérre ment. Itt Halics, Tarnov és Fenyvesvölgy mellett harcolt. 1914. december 26-án súlyosan megsebesült. 1916. januárban, mint hadirokkant szerelt le. - Felesége nagyapja, Simon János honv. hdgy., részt vett a magyar szabadságharcban.
Bajkó Ferenc honvéd, kisbirtokos (Ditró). *1898, Ditró. 1916. július 28-án vonult be a 22. h. gyalogezredhez. 1916. november 15-tôl az orosz és az olasz hadszíntereken küzdött. Zalesciki és a Monte-Tomba mellett harcolt. 1917. augusztusban megsebesült. Az összeomlás után szerelt le. Kitüntetései: O2, OB és Kcsk. - Testvére, István, az orosz fronton hôsi halált halt. Anyai nagyapja, Nagy Ágoston, részt vett a szabadságharcban.
Bajkó Imre tizedes, kisbirtokos (Ditró). *1884, Ditró. 1915. januárban vonult be a 22. h. gyalogezredhez. 1915. márciustól kétszeri megszakítással az orosz harctéren küzdött. Delatyn és Zalesciki mellett harcolt. Egyszer megsebesült. 1916. augusztus 10-én orosz fogságba esett. 1918. decemberben jött haza. Kitüntetése: O1. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Bajkó József (Varga) tizedes, kisbirtokos (Ditró). *1890, Ditró. Tényleges katonai szolgálatra 1912 októberében vonult be a 2. közös huszárezredhez. Itt érte a világháború kitörése. 1914. augusztusban a tábori ezreddel az orosz hadszíntérre ment. Halics és Lemberg mellett harcolt. 1916. szeptember 5-én orosz fogságba esett. 1918. augusztus 10-én jött haza. Az összeomláskor szerelt le. Kitüntetése: O2. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. - Nagyapja, József, részt vett a szabadságharcban.
Bajkó József ôrvezetô, ácsmester (Ditró). *1897, Ditró. 1916. augusztus 28-án vonult be a 35. közös tüzérezredhez. 1917. márciustól az orosz, olasz és a francia harctereken küzdött. Hermada, Piave és Verdun mellett harcolt. A forradalom kitörése után szerelt le. Kitüntetései: O2, OB és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. - Felesége elsô férje, Mezei Ferenc és két sógora: Csibi János és Lajos a világháborúban hôsi halált haltak.
Bajkó Lôrinc tizedes, kisbirtokos (ditró). *1885, Ditró. Tényleges katonai szolgálatra 1907-ben vonult be a 24. h. gyalogezredhez. Két évig szolgált. 1914-ben a mozgósításkor a 22. h. gyalogezredhez vonult be. 1914. augusztus 5-tôl az orosz és az olasz frontokon küzdött. Halics, Hajasd, Nagyberezna és Asiagó mellett tüntette ki magát. Kétszer megsebesült. Az összeomlás után szerelt le. Kitüntetései: O2, OB, Kcsk. és a bajor kereszt. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. - Testvére, Bálint, az olasz harctéren hôsi halált halt.
Bajkó Péter honvéd, kisbirtokos (Ditró). *1870, Ditró. Tényleges katonai szolgálatra 1891-ben vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 3 évig szolgált. 1915 nyarán a 22. h. gyalogezredhez vonult be. 1915 decemberétôl az orosz és az olasz harctereken küzdött. Kirlibaba és Piave mellett harcolt. 1918. június 20-án megsebesült. Az összeomlás után szerelt le. - Leánya férjének nagyapja, Csiki István, mint ôrm. részt vett a szabadságharcban.
Bajkó Tamás ôrvezetô, kisbirtokos (Ditró). *1899, Ditró. 1917. március 10-én vonult be a 35. közös tüzérezredhez. 1917. augusztus 1-jén az olasz hadszíntérre ment. Kvéró és a Monte-Tomba mellett harcolt. 1918 novemberétôl a Székelyhadosztály kötelékében Nagykároly és Mátészalka mellett harcolt a románok ellen. Két hónapig volt román fogságban. Kitüntetései: OB és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt lelkes tagja volt.
Bajkó Zsigmond honvéd, kisbirtokos (Ditró). *1882, Ditró. Tényleges katonai szolgálatra 1903-ban vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 3 évig szolgált. 1914-ben a mozgósításkor újra bevonult. 1914. augusztusban a tábori ezreddel az orosz harctérre ment. 1914. novemberben a Siankinál súlyos légnyomást szenvedett. 1914 decemberében, mint hadirokkant szerelt le. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Szárhegyi Bajna Imre ôrmester, kereskedô (Gyergyószentmiklós). *1888, Gyergyószentmiklós. Tényleges katonai szolgálatra 1908-ban vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1911-ig szolgált. 1914-ben a mozgósításkor újra bevonult. 1914. szeptembertôl egyszeri megszakítással az orosz hadszíntéren küzdött. Volóc, Lawocsne, Stryj és Skole mellett harcolt. 1915. május 27-én orosz fogságba esett. 1919. augusztusban szökve jött haza. A román megszállás alatt a Magyar Párt intézôbizottságának tagja volt.
Bajtalan Kálmán tizedes, magánzó (Gyergyószentmiklós). *1890, Csíkjenôofalva. 1914. októberben vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1915. január 15-tôl az orosz, román és az olasz hadszíntereken küzdött, Sósmezô, Olika, Monte-Grappa és Asiagó mellett harcolt. Háromszor megsebesült. Az összeomlás után szerelt le. Kitüntetései: O1, O2, OB és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. - Testvére, Ferenc, román fogságban hôsi halált halt.
Bakos Alajos tizedes, kisbirtokos (Gyergyóremete). *1894, Gyergyóremete. 1914. október 26-án vonult be a 22. h. gyalogezredhez. 1915. február 28-tól, egyszeri megszakítással, az orosz hadszíntéren küzdött. Zlota-Lypa és Brzezáni mellett harcolt. 1915 március 14-én megsebesült. 1916. augusztus 10-én orosz fogságba esett. 1918. június 28-án jött haza. Az összeomlás után szerelt le. Kitüntetései: O2, OB és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Bakos Balázs tizedes, kisbirtokos (Gyergyóremete). *1895, Gyergyóremete. 1915. május 15-én vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1915. június 24-én az orosz frontra ment. Lublin, Iwangorod és Luck mellett harcolt. 1915. szeptember 23-án orosz fogságba esett. 1918. december 17-én jött haza. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. - Testvére, István, 1916-ban a román harctéren hôsi halált halt.
Bakos János ôrmester, középbirtokos (Gyergyóremete). *1889, Gyergyóremete. Tényleges katonai szolgálatra 1910-ben vonult be a 24. h. gyalogezredhez. 1912-ig szolgált. 1914. augusztus 1-jén a 22. h. gyalogezredhez vonult be. 1914. októbertôl az orosz hadszíntéren küzdött. Stry, Uzsok és Sianki mellett harcolt. 1915. július 1-jén orosz fogságba esett. 1918. márciusban jött haza. Az összeomláskor szerelt le. Kitüntetései: O2, OB és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. - Sógora, Nagy János, az orosz fronton hôsi halált halt.
Bakos József tizedes, középbirtokos (Gyergyóremete). *1883, Gyergyóremete. Tényleges katonai szolgálatra 1904-ben vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1905-ig szolgált. 1914. július 28-án újra bevonult. 1914 szeptembertôl az orosz és a román hadszíntereken küzdött. Stry és Sósmezô mellett harcolt. Háromszor megsebesült. 1918 augusztusában, mint hadirokkant szerelt le. Kitüntetései: OB és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. - Testvére, Albert, 1918-ban az olasz fronton hôsi halált halt.
Bakos József gyalogos, kisbirtokos (Gyergyóremete). *1881, Gyergyóremete. 1915. március 15-én vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1915. májusban az orosz hadszíntérre ment. 1915. július 31-én Lublin alatt súlyosan megsebesült. Az összeomláskor, mint hadirokkant szerelt le. Kitüntetései: O1 és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Bakos Lajos tizedes, kisbirtokos (Gyergyóremete). * 1898, Gyergyóremete. 1917. január 28-án vonult be a 38. h. tüzérezredhez. 1917. június 2-ától az orosz és az olasz hadszíntereken küzdött. Mielnica, Halics és Asiagó mellett harcolt. 1918. december 22-tôl a székely hadosztály kötelékében Zilah és Mátészalka mellett harcolt a románok ellen. 1919. április 26-án szerelt le. Két és fél hónapig román fogságban volt. Kitüntetései: O1, OB és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Testvére, István, 1916 augusztusában hôsi halált halt.
Balázs Bécsi István szakszvezetô, géplakatosmester (Gyalu). *1894, Gyergyóditró. 1915. május 30-án vonult be Marosvásárhelyen a 22. h. gyalogezredhez. 1915 június végén az orosz frontra ment. Stry és Bucac mellett küzdött. 1916 júniusában Bécsbe ment az autósosztaghoz. 7 hét után az olasz frontra küldték. Részt vett az isonzói csatákban. Monfalcone, Görz, Udine, Motta di Livenza, az Oderzo és a Piave melletti nagy ütközetetekben harcolt. Kétszer sebesült és gázmérgezése volt. Az összeomlás után szerelt le. Kitüntetései: O2, OB 2-szer, vas érd. ker., Kcsk., szolg. ker.
Balázs Ferenc ôrvezetô, cipészmester (Gyergyószentmiklós). *1897, Gyergyószentmiklós. 1915 augusztusában vonult be önként a 82. közös gyalogezredhez. 1916 novemberben az olasz frontra ment. Görz, Roverettó és Asiagó mellett harcolt. 1918. november 1-jén a Hétközség fennsíkján megsebesült és légnyomást szenvedett. 1918. november 4-én olasz fogságba esett. 1919 novemberében jött haza. Kitüntetései: OB és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. - Sógora, Benedek Ferenc, 1916-ban az orosz harctéren hôsi halált halt.
Balázs Ferenc gyalogos, kisbirtokos (Gyergyóalfalu) *1898, Gyergyóalfalu. 1916 májusában vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1916 szeptembertôl a román és az olasz harctereken küzdött. A rohamzászlóalj kötelékében az Ojtozi-szorosban, továbbá Asiagó és a Piave mellett harcolt. 1918 november 3-án olasz fogságba esett. 1920 márciusban jött haza. Kitüntetései: OB és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Balázs G. János huszár, kisbirtokos (Gyergyóalfalu). * 1880, Gyergyóalfalu. Tényleges katonai szolgálatra 1901-ben vonult be a 2. közös huszárezredhez. 3 évig szolgált. 1914. augusztus 1-jén a 9. h. huszárezredhez vonult be. 1914 szeptemberben az orosz hadszíntérre ment. 1917 nyarán felmentést nyert. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. - Sógora, Ambrus Mihály, orosz fogságban hôsi halált halt.
Balázs-Hegedüs János gyalogos, középbirtokos (Gyergyóremete). *1898, Gyergyóremete. 1916 május 28-án vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1916 nyarától a román és az olasz harctereken küzdött. Sósmezô, Leánymezô és Asiagó mellett harcolt. 1918 novembertôl 1919 áprilisáig a székely hadosztályban teljesített szolgálatot. Kitüntetései: OB és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Bálint István ôrvezetô, gazdálkodó (Tekerôpatak). *1893, Tekerôpatak. 1914 októberben vonult be a 22. h. gyalogezredhez. 1915 január 19-tôl az orosz, szerb és az olasz hadszíntereken küzdött. Belgrád, Kragujevác, Monte-Grappa és a Monte-Tomba mellett harcolt. Egyszer sebesült. 1918 decemberben jött haza. Kitüntetései: O2, OB és Kcsk. A román megszállás alatt minden hazafias megmozdulásban résztvett. 3 ízben volt hadbíróság elôtt. - Testvérei, Ferenc és Sándor, a fronton hôsi halált haltak.
Balla Sándor tizedes, kisbirtokos (Gyergyóújfalu). *1895, Gyergyóújfalu. 1915. május 15-én vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1915. június 20-tól az orosz, román és az olasz harctereken küzdött. Lublin, Luck, Sósmezô és Asiagó mellett harcolt. 1916. október 17-én súlyosan megsebesült. A forradalom kitörése után szerelt le. Kitüntetései: O2, OB és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. - Nagyapja, Sándor, részt vett a szabadságharcban.
Balogh Áron ôrmester, gazdálkodó (Tekerôpatak). *1876, Tekerôpatak. Tényleges katonai szolgálatra 1897-ben vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 3 évig szolgált. A világháború kitörése után a mozgósításkor a 22. népf. gyalogezredhez vonult be. 1914 augusztustól, kétszeri megszakítással, az orosz hadszíntéren küzdött. Csernowic, Sianki, Halics és Bucsacs mellett harcolt. Kétszer súlyosan megsebesült. 1917. november 18-án, mint 50%-os hadirokkant, szerelt le. Kitüntetései: O1, O2, Kcsk. és jub. emlékérem. - Felesége öccse, Lengyel János hdgy., a Kárpátokban hôsi halált halt.
Balogh Elek tizedes, gazdálkodó (Tekerôpatak). *1895, Tekerôpatak. 1915 májusban vonult be a 82 közös gyalogezredhez. 1915 májustól az orosz, román és az olasz harctereken küzdött. Lublin, Varsó és a Piave mellett tüntette ki magát. Háromszor sebesült. 1918 dec. 18-án szerelt le Budapesten. Kitüntetései: O1, O2, OB és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Balog Ferenc ôrvezetô, kisbirtokos (Gyergyóalfalu). *1897, Gyergyóalfalu. 1915. október 15-én vonult be a 22. h. gyalogezredhez. 1915. december 10-tôl az orosz és az olasz frontokon küzdött. Bucsacs, Dornawatra, Kirlibaba, Kimpolunk és Asiagó mellett harcolt. 1918 decemberétôl a székely hadosztály kötelékében Hadad és Zilah mellett harcolt a románok ellen. Két hónapig román fogságban volt. Kitüntetései: O2, OB és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. - Nagyapja, Baricz Lajos, részt vett a szabadságharcban.
Bányász györgy gyalogos, községi díjnok (Gyergyóújfalu). *1899, Gyergyóújfalu. 1917 májusban vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1917 augusztustól a román és az olasz hadszíntereken küzdött. Sósmezô és Asiagó mellett harcolt. 1918. június 28-án balkarját elvesztette. Az összeomlás után, mint 75%-os hadirokkant, szerelt le. Kitüntetései: O1 és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. - Sógora, Sajgó János tizedes, az orosz fronton hôsi halált halt.
Bányász József gyalogos, kisbirtokos (Gyergyóújfalu). *1890, Gyergyóújfalu. 1916 májusában vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1916 október elején a román harctérre ment. Sósmezô mellett harcolt. 1916 október végén súlyosan megsebesült. 1918 januárban, mint hadirokkant, szerelt le. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. - Sógora, Kovács Tamás Ferenc, 1915-ben az olasz fronton hôsi halált halt.
Bányász Lajos gyalogos, kisbirtokos, méhész (Gyergyóújfalu). *1894, Gyergyóújfalu. 1914 októberben vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1915. május 15-tôl az orosz és a román hadszíntereken küzdött. Lublin, Rownó, Sósmezô mellett és az Ojtozi-szorosban harcolt. 1916. október 25-én súlyosan megsebesült. 1917 augusztusban, mint 50%-os hadirokkant, szerelt le. Kitüntetései: O2, OB és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Bányász Sándor tizedes, középbirtokos, községi írnok (Gyergyóújfalu). *1891, Gyergyóújfalu. 1915. május 15-én vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1915. június 23-án az orosz frontra ment. Lublin, Kowel és Luck mellett harcolt. 1919. szeptember 16-án szerelt le. A román megszállás alatt a Magyar Párt intézôbizottságának tagja volt. - Unokatestvérei, Bányász Imre és Antal, a világháborúban hôsi halált haltak.
Bányász sándor ôrvezetô, középbirtokos (Gyergyóújfalu). *1886, Gyergyóújfalu. Tényleges katonai szolgálatra 1907-ben vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1909-ig szolgált. 1914. augusztus 1-jén újra bevonult. 1914. augusztus 15-tôl, egyszeri megszakítással, az orosz hadszíntéren küzdött. Jankovhegyen és a San folyónál harcolt. 1915. június 13-án orosz fogságba esett. 1920-ban jött haza. Kitüntetése: Ferenc József jub. eé. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Barabás Lajos gyalogos, középbirtokos (Gyergyóújfalu). *1889, Gyergyóújfalu. Tényleges katonai szolgálatra 1910-ben vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1911-ig szolgált. 1914. augusztus 1-jén újra bevonult. 1914 augusztus végén a táb. Ezreddel az orosz frontra ment. Dunajov, Petrikov és a San mellett harcolt. 1915 júniusban súlyosan megsebesült. 1918 ôszén, mint hadirokkant, szerelt le. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Baricz Albert tüzér, kisbirtokos (Gyergyóalfalu). *1891, Gyergyóalfalu. Tényleges katonai szolgálatra 1912. október 15-én vonult be az 5. honvéd tüzérezredhez. Itt érte a világháború kitörése. 1914 augusztustól az orosz és az olasz hadszíntereken küzdött. A Kárpátokban és Piave mellett harcolt. Az összeomlás után szerelt le. Kitüntetései: Kcsk. és az 1912-13. évi eé. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Baricz Ferenc honvéd, kisbirtokos, községi pénztáros (Gyergyóalfalu). *1893, Gyergyóalfalu. 1914. augusztus 7-én vonult be a 22. h. gyalogezredhez. 1914. október 4-tôl kétszeri megszakítással az orosz fronton küzdött. Mint géppuskás a Kárpátokban, továbbá Homonna és Tarnow mellett harcolt. Kétszer megsebesült. Az összeomlás után szerelt le. A román megszállás alatt a Magyar Párt lelkes tagja volt. - Nagyapja, Márton, részt vett a szabadságharcban.
Baricz Gergely ôrvezetô, kisbirtokos (Gyergyóalfalu). *1891, Gyergyóalfalu. Tényleges katonai szolgálatra 1912 októberben vonult be a 22. h. gyalogezredhez. Itt érte a világháború kitörése. 1915-tôl Kolozsvárt és Szolnokon helyôrségi szolgálatot teljesített. Az összeomlás után szerelt le. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Baricz Ignác szakaszvezetô, ny. postás (Székeludvarhely). *1886, Gyergyóalfalu. 1914-ben a mozgósításkor vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1914. augusztus 9-tôl az orosz és az olasz hadszíntereken küzdött. Az Stryj, Tarnow, Tarnopol, Iwangorod és Asiagó mellett harcolt. Rész tvett a gorlicei áttörésben. 1914. augusztus 30-án és 1915. május 27-én megsebesült. Az összeomlás után szerelt le. Kitüntetései: Kcsk. és Seb. é.
Baricz Imre Botos fôtüzér, kisbirtokos (Gyergyóalfalu). *1895, Gyergyóalfalu. 1915. május 15-én vonult be a 38. honvéd tüzérezredhez. 1915. október 5-tôl az orosz és a román frontokon küzdött. Tarnopol és Csernowitz mellett tüntette kis magát. 1915. december 31-én súlyosan megsebesült. A forradalom kitörése után szerelt le. Kitüntetései: O1, O2, OB és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. - Testvére, István, a harctéren hôsi halált halt.
Baricz János (Nyiri) tizedes, kisbirtokos (Gyergyóalfalu). *1891, Gyergyóalfalu. Tényleges katonai szolgálatra 1910-ben vonult be a 34. közös tábori ágyúsezredhez. 3 évig szolgált. 1914-ben a mozgósításkor a 6. honv. tábori ágyúsezredhez vonult be. 1914 augusztustól az orosz és a román harctereken küzdött. Podhajce, Halics, Lemberg, Turka, Stary-Sambor, Kôrösmezô és Sósmezô mellett harcolt. 1918. július 2-án felmentést nyert. Kitüntetései: szolg. vasker. és az 1912-13 évi eé. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Baritz János honvéd, kisbirtokos (Gyergyóalfalu). *1897, Gyergyóalfalu. 1918 május elején vonult be a 22. h. gyalogezredhez. 1918. december 10-tôl a székely hadosztály kötelékében Zilah és Mátészalka mellett harcolt a románok ellen. 1919. április 30-án román fogságba esett. 1919. június 13-án jött haza. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Baricz József gyalogos, kisbirtokos (Gyergyóalfalu). *1883, Gyergyóalfalu. 1914. augusztus 1-jén vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1914. szeptember 9-én az orosz frontra ment. 1915. május 7-én Dunajow mellett orosz fogságba esett. 1918. június 15-én szökve jött haza. Az összeomlás után szerelt le. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. - Felesége elsô férje, Gáll Antal, az olasz harctéren hôsi halált halt.
Baricz Lajos gyalogos, hentes- és mészárosmester (Gyergyóalfalu). - *1897, Gyergyóalfalu. 1915. október 15-én vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1915. november 29-tôl az orosz, román és az olasz hadszíntereken küzdött. Olika, Sósmezô, Monte-Grappa és Asiagó mellett harcolt. Egyszer sebesült. - 1918. november 3-án olasz fogságba esett. 1919. november 3-án jött haza. Kitüntetései: O1, O2, OB 2-szer, Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. - Testvére, István, az olasz fronton szerzett betegsége következtében 1918-ban hôsi halált halt.
Bartalis Balázs szakaszvezetô, középbirtokos (Gyergyócsomafalva). *1884, Gyergyócsomafalva. Tényleges katonai szolgálatot teljesített 1905-tôl 1908-ig a 82. közös gyalogezrednél. 1914 augusztusban bevonult a 22. h. gyalogezredhez és az orosz frontra ment (Halics, Staniszlau, Kolomea stb.). 1917 augusztustól az összeomlásig az olasz harctéren harcolt (Asiagó). Négy ízben sebesült. Kitüntetései: O1, O2, OB és Kcsk. - Testvére, András, az orosz harctéren hôsi halált halt. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Nagyapja részt vett a szabadságharcban.
Bartalis Kálmán szakaszvezetô, kisbirtokos (Szárhegy). *1892, Szárhegy. Tényleges katonai szolgálatra 1913. október 7-én vonult be a 82. közös gyalogezredhez. Itt érte a világháború kitörése. 1914 augusztustól az orosz és az olasz hadszíntereken küzdött. - Rohatyn, Stary-Sambor, Dunajec és a Halálhegy mellett harcolt. Kétszer súlyosan megsebesült. 1919. február 11-én szerelt le. Kitüntetései: O2, OB, Kcsk., Seb. é., magyar és bolgár heé.-mek. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Bartalis Tamáshonvéd, kisbirtokos (Gyergyószárhegy). *1898, Gyergyószárhegy. 1917 januárban vonult be a 22. h. gyalogezredhez. 1917 tavaszától az orosz és az olasz harctereken küzdött. Asiagó mellett és a Hermadán harcolt. Az összeomlás után szerelt le. Kitüntetése: O2. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Bartis Dénes tiszthelyettes, kisbirtokos (Szárhegy). *1890, Szárhegy. Tényleges katonai szolgálatra 1911-ben vonult be a 82. közös gyalogezredhez. Itt érte a világháború kitörése. 1914 augusztustól az orosz fronton küzdött. Dunajow, Stary-Sambor, Lublin és a San mellett harcolt. 1916. június 5-én Olikánál orosz fogságba esett. 1918 októberben jött haza. 1918. december 19-én szerelt le. Kitüntetései: O1, Kcsk., 6 éves szolg. ker. és III. o. német vasker. - Sógora, Kulcsár Lajos, az orosz harctéren hôsi halált halt. A román megszállás alatt a Magyar Párt vezetôségi tagja volt.
Bartis Ignác (Balázsé) tizedes, kisbirtokos (Szárhegy). *1884, Szárhegy. 1914. augusztus 2-án vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1914. november 18-á
2008, ôsz
Alig értek véget a helyhatósági választások, épp csak megalakultak az új önkormányzati testületek, még szinte meg sem száradt a tinta az új polgármesterek elsô rendeletein, s máris nyakunkon a következô választások. A parlamentiek.
Azzal sem mondok újdonságot senkinek, hogy március közepe óta, mióta hivatalossá vált a Magyar Polgári Párt bejegyzése, a romániai magyarok jelentôs része számára az az egyik legfontosabb beszédtéma, hogy mi lesz ôsszel, meg tud-e állapodni a két magyar párt, lesz-e parlamenti képviselete a magyarságnak, s ha igen, akkor milyen.
Ilyen elôzmények után dicséretesnek nevezhetô Tôkés László azon kezdeményezése, hogy azonnal a helyhatósági választások lezárulta után konzultációkat kezdeményezett a két párt vezetôivel, közvetíteni próbál. Minderre persze semmi szükség nem lenne, ha az RMDSZ feladná a struccpolitikáját, belátná és elismerné, hogy immár két, választásokon megméretkezett és legitimációt szerzett magyar párt létezik ebben az országban, s a parlamenti képviselet puszta léte érdekében is szükségszerű a két párt között megállapodás, együttműködés.
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján akár biztatónak is nevezhetô, hogy az utóbbi napokban már ott tartunk, hogy Markó Béla RMDSZ elnök együttműködési ajánlatot tett a Magyar Polgári Pártnak. Ez számomra azt is jelzi, hogy ô maga is tisztában van ezen együttműködés szükségességével, illetve azzal, hogy lehetséges olyan megállapodás, ami mindkét párt számára elfogadható. (Most arról ne beszéljünk, hogy az igazán fontos az, hogy a hazai magyarság érdeke a legfontosabb ebben a kérdésben is.) Lehet ugyanis azt hangoztatni, hogy az RMDSZ több mint 5%-ot szerzett a helyhatósági választáson, tehát elég erôs ahhoz, hogy egymagában bejusson a parlamentbe, de egyrészt nem is olyan biztos, hogy ez így van, másrészt a romániai magyarság jóval több mint 5%-át teszi ki a hazai lakosságnak, s ugyebár senki számára nem kérdéses az, hogy egy (mondjuk) 7,5%-os parlamenti jelenlét eredményesebb tud lenni (s így kívánatosabb is), mint egy 5%-os. Summa summarum, jogos és észszerű elvárás az, hogy a két párt valamiféle megállapodásra jusson, s közösen induljanak az országos választásokon.
A Magyar Polgári Párt álláspontja ebben a kérdésben elsô perctôl teljesen világos volt: Szász Jenô pártelnök már február elején írásban kereste meg az RMDSZ elnökét, s azt ajánlotta, hogy ott, ahol a magyarság alacsony aránya ezt megköveteli, már a helyhatósági választáson is állítson közös jelölteket a két párt. Ugyanakkor az ôszi választásra egyértelműen a választási együttműködést nevezte meg olyan eszközként, ami a magyarság minél szélesebb körű parlamenti képviseletének a záloga. Ezen együttműködés esélyét meglepô módon a sokat (és joggal) szidott új választási törvény nagy mértékben növeli, ugyanis az eddig is létezett választási küszöbök (5% pártok, 8% pártszövetség esetén) mellé újdonságként bevezette az alternatív választási küszöböt, azaz bejut a parlamentbe az a párt vagy pártszövetség is, amelyik ugyan nem teljesíti az 5, illetve 8 százalékot, de elsô helyen végez hat képviselôi és három szenátori választókerületben. A törvény szövege teljesen világos és félreértelmezhetetlen: ez a küszöb ugyanúgy érvényes pártokra, mint pártszövetségekre. Ez azért nagy lehetôség, mert úgy biztosít biztos magyar parlamenti képviseletet (hisz csak Székelyföldön könynyedén megszerezhetô ez a 6+3 hely, ha a két párt közösen indul), hogy közben mindkettô megôrizheti a maga egyéniségét, nevét, logóját, arculatát. Magyarán: a törvény eme elôírása megteremti annak a lehetôségét, hogy a választáson a két magyar párt szövetségben induljon, úgy, ahogy azt a hazai magyarság lényegében elvárja, s így a lehetô legtöbb szavazatot gyűjtse be, elvigye az urnákhoz mindkét párt szavazóit, sôt, még azokat is, akik az utóbbi idôben távol maradtak, hisz ennek az összefogásnak nagyon pozitív üzenete lenne, visszaadná a hitet és a reményt azoknak is, akik már lemondtak arról, hogy valami jó is történhet ebben a hazai magyar közéletben.
Mindezek ellenére ezt az együttműködési formát nem támogatja az RMDSZ országos vezetése. Érvelésüket arra alapozzák, hogy a törvény ugyan valóban tartalmazza ezt az alternatív küszöböt, de fennáll a veszélye annak, hogy a választás eredményét megállapító központi választási bizottság mégis másképp értelmezi azt, s ha a két magyar párt szövetsége nem éri el a 8%-os küszöböt, akkor hoppon (azaz parlamenti képviselet nélkül) maradunk. Ezért egyfajta fából vaskarikát ajánlanak, egy „belsô koalíciót”, ami úgy nézne ki, hogy a Magyar Polgár Párt jelöltjei az RMDSZ listáján indulnának a választáson, a bejutó helyeket pedig a helyhatósági választáson elért 85–15 arányban osztanánk meg a két párt között.
Ennek az elképzelésnek több bökkenôje van, közülük kettôt mindenképp ki kell emelni:
1. A világ még nem látott olyat, hogy egy párt feladja saját identitását, lemond nevérôl, választási jelérôl, s jelöltjeit beíratja egy másik pártba, majd annak jelöltjeként indítja ôket a választáson. Gondoljunk csak bele, elképzelhetô-e, hogy egy liberális politikus a szociáldemokrata párt listáján avagy egy fideszes politikus akár az MDF listáján induljon?
2. Ez a 85–15 azért nem reális, mert egyszerűen nem veszi figyelembe, hogy példás önkorlátozást gyakorolva, a helyhatósági választáson a Magyar Polgári Párt számos helyen nem indított jelöltet, hogy ne veszélyeztesse a magyar esélyeket. Könnyen belátható, hogy a versenyben el sem indult jelöltekre nem lehetett szavazni, illetve hogy a Polgári Párt több szavazatot kapott volna, ha lettek volna jelöltjei Marosvásárhelyen, Bihar- és Szatmár megyében, stb., stb. Ha valós összehasonlítást akarunk, akkor azokat a szavazatokat kell összehasonlítani, amelyeket ott kapott az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt, ahol mindkettônek volt jelöltje.
Mindezek mellett, vagy ha akarjuk mindezek ellenére azt gondolom, hogy jelen esetben a legfontosabb az, hogy itt és most úgy néz ki, megvan a hajlandóság mindkét pártban arra, hogy szülessen egy választási megállapodás. Ez egy olyan történelmi esély, amit ki kell használni. Le kell ülni, tárgyalni kell, s meg kell állapodni, mert ez a hazai magyarság érdeke, s ezt akarja is a hazai magyarság.
Árus Zsolt
Sport
Jégkorong
Benevezett a Steaua, kezdôdhet az Interliga
Július 18-án, pénteken eldôlt, hogy a Bukaresti Steaua csapata is részt vesz a szeptember 9-én rajtoló közös magyar–román bajnokságban, amelynek neve Interliga lesz. A bukaresti csapat közel két hónapig tartotta bizonytalanságban a szervezôket, végül kiderült, hogy indulnak a küzdelemsorozaton.
A két ország csapatainak közös megmérettetésén összesen 10 együttes vesz részt, ebbô hat magyarországi, négy további együttes pedig romániai. A benevezett magyarországi csapatok: Alba Volán II., Dunaújváros, Érsekújvár-Budapest Stars, Újpest, Ferencváros, Miskolc. A küzdelemsorozaton induló romániai csapatok: Csíkszeredai Sportklub, HC Csíkszereda, Bukaresti Steaua és a Gyergyószentmiklósi Progym Hargita Gyöngye.
Az Interliga 2008/2009-es idénye szeptember 9-én, kedden rajtol az Érsekújvár Stars – Dunaújváros mérkôzéssel. Szeptember 12-én, pénteken a Sportklub – Dunaújváros, Progym Hargita Gyöngye – Újpest, Miskolc – HC Csíkszereda, Alba Volán – Steaua és az Érsekújvár Stars – Ferencváros mérkôzéseket rendezik. Szeptember 14-én, vasárnap újabb mérkôzések kerülnek lejátszásra: Sportklub – Újpest, Progym Hargita Gyöngye – Dunaújváros, Ferencváros – HC Csíkszereda, Érsekújvár Stars – Steaua, Miskolc – Alba Volán. Érdekesség, hogy az Interligában mérkôzések lesznek például december 30-án, kedden és január 2-án, pénteken.
Az Interliga mérkôzéseit egyébként minden héten kedden, pénteken és vasárnap rendezik. Az alapszakasz utolsó találkozóira 2009. január 18-án, vasárnap kerül sor. Az elôdöntôk január 24-én kezdôdnek. Az elôdöntôk további idôpontjai: január 25. és 28. (ha szükséges). A három gyôzelemig zajló Interliga döntôjének idôpontjai: január 31., február 1., 14., 15. és 21. (utóbbi kettô, ha szükséges). A romániai csapatok egymás elleni mérkôzései a román bajnokság alapszakaszába is számítanak. Ugyanez érvényes a magyar csapatok esetében is. A közös liga minden egyes mérkôzésére 5+1 (öt mezônyjátékos+1 kapus) idegenlégiós játékos nevezhetô. A magyar–román közös bajnokság, az Interliga hivatalos névadójának kiléte lapzártáig nem derült ki.
A Magyar Jégkorong Szövetség honlapján megjelent az Interliga alapszakaszának műsora, amely alapján közöljük a gyergyói csapat további mérkôzéseinek idôpontjait.
Szeptember 19., péntek: Ferencváros – Progym Hargita Gyöngye; szeptember 21., vasárnap: Újpest – Progym Hargita Gyöngye; szeptember 23., kedd: Dunaújváros – Progym Hargita Gyöngye; szeptember 26., péntek: HC Csíkszereda – Progym Hargita Gyöngye; szeptember 28., vasárnap: Progym Hargita Gyöngye – Steaua; október 3., péntek: Progym Hargita Gyöngye – Ferencváros; október 5., vasárnap: Progym Hargita Gyöngye – Alba Volán; október 10., péntek: Progym Hargita Gyöngye – Miskolc; október 12., vasárnap: Progym Hargita Gyöngye – Sportklub; október 17., péntek: Steaua – Progym Hargita Gyöngye; október 19., vasárnap: Progym Hargita Gyöngye – HC Csíkszereda; október 24., péntek: Progym Hargita Gyöngye – Dunaújváros; október 26., vasárnap: Progym Hargita Gyöngye – Újpest; október 31., péntek: Progym Hargita Gyöngye – HC Csíkszereda; november 2., vasárnap: Steaua – Progym Hargita Gyöngye; november 14., péntek: Dunaújváros – Progym Hargita Gyöngye; november 16., vasárnap: Miskolc – Progym Hargita Gyöngye; november 18., kedd: Újpest – Progym Hargita Gyöngye; november 21., péntek: Progym-Hargita Gyöngye – Steaua; november 23., vasárnap: HC Csíkszereda – Progym Hargita Gyöngye; november 28., péntek: Progym Hargita Gyöngye – Miskolc; november 30., vasárnap: Progym Hargita Gyöngye – Érsekújvár Stars; december 5., péntek: Ferencváros – Progym Hargita Gyöngye; december 7., vasárnap: Érsekújvár Stars – Progym Hargita Gyöngye; december 9., kedd: Alba Volán – Progym Hargita Gyöngye; december 28., vasárnap: Progym Hargita Gyöngye – Alba Volán; december 30., kedd: Sportklub – Progym Hargita Gyöngye; 2009. január 2.: Progym Hargita Gyöngye – Sportklub; január 4., vasárnap: Progym Hargita Gyöngye – Érsekújvár Stars; január 9., péntek: Miskolc – Progym Hargita Gyöngye; január 11., vasárnap: Alba Volán – Progym Hargita Gyöngye; január 13., kedd: Érsekújvár Stars – Progym Hargita Gyöngye; január 16., péntek: Progym Hargita Gyöngye – Ferencváros; január 18., vasárnap: Sportklub – Progym Hargita Gyöngye.
Amint az látható, az Interliga alapaszakaszában a Progym Hargita Gyöngye csapata összesen 36 (kétszer hazai pályán és kétszer idegenben) mérkôzést játszik.
Az Interligát 2000-ben hozta létre a magyar, az osztrák és a szlovén jégkorongszövetség, hogy csapatainak a korábbinál nagyobb mérkôzés- és versenylehetôséget biztosítson, mivel saját bajnokságukban kevés volt az igazán kemény összecsapás. Az indulás után horvát és lengyel csapatok is megfordultak a sorozatban, amelyet végül tavaly szüntettek, miután a szlovén élcsapatok és a magyar bajnok Alba Volán az osztrák pontvadászatba benevezett. Az Interliga gyôztesei – 2000: Klagenfurt AC; 2001 és 2002: Olimpija Ljubljana; 2003: Alba Volán; 2004: Wojas Podhale Nowy Targ; 2005 és 2006: Acroni Jesenice; 2007: Alba Volán.
A közös bajnokságok kronológiájához tartozik, hogy a 2002/ 2003-as szezonban indult újra a horvát jégkorongszövetség szervezésében a Pannónia Liga, amelyet elsô alkalommal a Ferencváros hódított el, a zöld-fehérek a döntôben a Csíkszeredai Sportklubnál bizonyultak jobbnak büntetôlövések után. 2004-ben a Sportklub visszavágott a Fradinak, és megnyerte a sorozatot. Két év kihagyást követôen a 2006/2007-es idényben Interliga B néven újra megszervezték a nemzetközi sorozatot, ezúttal horvát és szlovén csapatok részvételével. Tavaly újra Pannónia Liga néven futott a sorozat, a szlovén és a horvát csapatok mellé a szerb csapatok is csatlakoztak, idén a három ország csapatai számára újra kiírják a nemzetközi megmérettetetést.
Jégkorong/ Progym Hargita Gyöngye
Heten érkeztek, öten távoztak
Vegyük számba, ki érkezett, illetve ki távozott a gyergyószentmiklósi jégkorongcsapattól. Ezidáig heten érkeztek a Dusan Kapusta edzô által felkészített Gyergyószentmiklósi Progym-Hargita Gyöngye csapatához, nevezetesen: Borsos Attila (a Dunaújvárosi Acélbikáktól), Alekszandr Csernis és Vitalij Kiricsenko, Kirill Katrics (mindhárom ukrán, a Szokol Kijevtôl), Maştaleriu Zsolt (az Újpesttôl), Jan Skokan (szlovák, Unicov, cseh) és a szlovák Peter Hricina kapus, aki legutóbb hazája bajnokságában védett. Hricina korábban a Csíkszeredai Sportklub csapatának kapuját is védte. Az említett Jan Skokan a 2006/2007-es idényben már játszott a gyergyói csapatban. Ellenben a gyergyói csapattól a nyár folyamán néhány játékos távozott. A védelembôl két meghatározó jégkorongozó is kivált. Itt elsôsorban Góga Attilát kell megemlítsük, aki a HC Csíkszereda csapatához igazolt. Szintén a gyergyói csapat védelmének oszlopos tagja volt Laczkó Attila, aki kevéssel a 2007/2008-as bajnoki idény befejezte után Irakba utazott munkavállalás céljával. Távozott továbbá a szlovák Ondrej Piskura és Ramon Kerata, míg a csíkszeredai Gergely Attila – az elsô hírek szerint – visszavonult, de nem kizárt, hogy a brassói csapatnál folytatja pályafutását.
A következô bajnoki idény kezdetéig nem kizárt, hogy még érkeznek játékosok a gyergyói csapathoz, így remélhetôen tovább erôsödik a Progym Hargita Gyöngye játékoskerete.
Gyilkostó Kupa
Amint arról már hírt adtunk, az augusztus 29–31. közötti idôszakban Gyergyószentmiklóson kerül megrendezésre az idénye-leji, hagyományos Gyilkostó Kupa küzdelemsorozata. Az idei tornán résztvevô csapatok: Szokol Kijev (a legutóbbi ukrán bajnokság aranyérmese), HC Csíkszereda, Terebes (szlovákiai I. Ligás csapat) és a Gyergyószentmiklósi Progym Hargita Gyöngye. Ukrán és szlovák csapatok részvételével nemzetközi torna elébe nézünk tehát, remélhetôen az ukrán csapat legjobb jégkorongozóit vonultatja fel városunkban.
Kalandverseny
Gyilkostó Adventure Race 2008
Augusztus 28–31. között megrendezésre kerül a 4. Gyilkostó Adventure Race, a Gyergyószentmiklós környékét népszerűsítô kalandverseny.
Egy stratégiai játékról van szó, ugyanis a csapatok maguk döntik el, hogy a non stop jellegű, tájékozodási verseny alatt mennyit és hogy melyik ellenôrzôpontban pihennek.
Az elôzô évekhez hasonlóan, a rajthoz álló versenyzôk csapatban mérhetik össze állóképességüket és több sportágban való jártasságukat. A versenyen 2 fôs (nemtôl független összetételű) és 4 fôs (kötelezô legalább egy nôi csapattag) csapatok indulhatnak. A résztvevôk kerékpározva, szaladva, evezve teszik meg a versenytávot, mely idén meghaladja a 200 km-t.
A verseny ideje alatt be kell tartani a természetbarát turizmus szabályait. Különösen nagy hangsúlyt kell fektetni a környezet tisztaságának megôrzésére. A szeméttôl az ellenôrzôpontokban lehet megszabadulni. Tüzet gyújtani a verseny ideje alatt tilos. A rendezvény pontos útvonalát, csak a versenyt megelôzô napon (augusztus 28.), az eligazító gyűlésen hozzák a résztvevôk tudomására. A szervezôk biztosítják a különbözô technikai próbákhoz szükséges felszerelést és az itt felügyelô megfelelôen képzett pontôröket, akik vigyáznak a résztvevôk biztonságára.
A versenyrôl bôvebb információ található a www.adventurerace.ro internetes honlapon.
Jégkorong/ Utánpótlás
Medenceszintű összefogás!
Sok évi próbálkozás után végre megszületett egy közös elképzelés az utánpótlás jégkorong medence szintű szervezésérôl. Július 18-án, pénteken a Sportiskola székhelyén megállapodás született a HC Fenestela-Csomafalva, Progym Junior Vipers Sportklub valamint a Gyergyószentmiklósi Sportiskola képviselôi között – tájékoztatott a tanácskozáson jelenlévô Dániel Botond.
A megegyezés témája a korosztályos csapatok összeállítása, valamint ezen csapatok finanszírozása volt. A 2008/2009-es idényben az alfalvi, csomafalvi, remetei és gyergyószentmiklósi gyerekek közös korosztályos csapatokban fognak részt venni az országos bajnokságon. A játékosok dupla leigazolással fognak rendelkezni: a Progym Junior Vipers Sportklubnál valamint a Sportiskolánál. Az U12-es korosztályban, ahol több a jégkorongozó gyerek, két csapat fog nevezni, az U14, U16-os korosztályokban, ahol kevesebb a Gyergyói-medencei gyerek, a csapatok felcsíki játékosokkal fognak kiegészülni.
A megállapodás szerint a csapatok bajnokságon való részvételének finanszírozásában a Progym Junior Vipers SK mellett (jégdíj, edzôi fizetések egy része, stb.) aktívan részt vesz a Sportiskola is, várhatóan a kiszállásokban, leigazolási díjak kifizetésében, egy korosztály versenyeztetésében. Az együttműködési szerzôdést a közeljövôben fogják aláírni.
A korosztályok mellé tervezett szakmai stáb
U8-U10: Csíki Csaba, Koós Tibor, Kémenes Balázs.
U12: Farkas Csaba, Koós Tibor, Kémenes Csaba.
U14: Divoiu Adrian, Antal Zsolt.
U16: Divoiu Adrian, Gál Csaba, Antal Zsolt.
Motorsport
Bajnoki forduló lesz Szárhegyen
Július 26-án, szombaton a Szárhegyhez közeli güdüci motorospályán kerül sor az országos egyéni enduro-cross bajnokság, sorrendben harmadik futamára – tájékoztatta lapunkat Gábor László, Gyergyószárhegy polgármestere. A güdüci versenyen résztvevô kategóriák: A, B, C, F (nôk). Abban az esetben, ha legalább 6 versenyzô nevez, lesz Quad futam is.
A versenypálya hossza 9 km. Az A-kategória: 2 óra + 1 kört, a B-kategória: 1,5 óra + 1 kört, a C- és F-kategória 1 óra + 1 kört kell teljesítsen. A Q-kategória 45 percet + 1 kört kell teljesítsen.
A verseny programja
Szombat, július 26.: 9.00 órától edzés a C +F kategóriáknak; 9.30 órától edzés az A+B kategóriáknak; 10.00 órától edzés a Q-kategóriának; 10.20 órától verseny indítása a C+F kategóriáknak; 12.45 órától verseny indítása az A + B kategóriáknak; 17.00 órától díjkiosztás.
Kategóriánként a versenyzôket egyszerre indítják a La Manch-start szerint.
Az országos bajnokságon részt vevô versenyzôk megkülönböztetése: az A-kategóriások sárga alapon fekete számot viselnek, a B-kategóriások fehér alapon fekete számot, a C-kategóriában érdekeltek piros alapon fekete számot viselnek.
Az országos egyéni enduro-cross bajnokság idei elsô fordulóját a Bihar megyei Érmihályfalván, míg a második fordulót Konstancán rendezték. A harmadik forduló Kolozsvárra volt tervezve, de elnapolták. Szárhegyen tehát a tulajdonképpeni harmadik futamot rendezik, habár a versenynaptárban a szárhegyi bajnoki forduló a negyedik etapként van bejelölve. Az elnapolt kolozsvári fordulót a késôbbiekben bepótolják. Szárhegy után Medgyes (augusztus 23.), majd Zernyest (szeptember 20.) és végül Brăneşti (október 4.) ad otthont az enduro-cross bajnoki futamoknak 2008-ban.
Két forduló után az országos bajnokság A-kategóriájának (profik) rangsorában (élmezôny): 1. Kovács Ervin Zsolt (Ivan Auto Moto Székelyudvarhely) 47 pont, 2. Szereday Dominik (Perpetuum Mobile Szatmárnémeti) 39 pont, 3. Ramay Attila (2 Race Kolozsvár) 33 pont. Érdekesség, hogy a román bajnokság A-kategóriájában versenyez Grillmayer Gábor, a többszörös magyar bajnok terepmotoros, aki az érmihályfalvi Transbuldex csapatát erôsíti. Képességeit annak idején több enduro bemutatón megcsodálhattuk a Gyergyószentmiklóshoz közeli pályákon lezajlott, néhai Barilovits Ferenc által szervezett versenyeken.
A B-kategóriában (sportosztály): 1. Bocărnea Cătălin (2 Race Kolozsvár) 42 pont, 2. Mircea Ottó (Automoto Iseco Marosvásárhely) 40 pont, 3. Lupu Marius (Xriders Bákó) 38 pont.
A C-kategória élmezônye: 1. Mircea Gusztáv Róbert (Automoto Iseco Marosvásárhely) 44 pont, 2. Podea Răzvan (2 Race Kolozsvár) 34 pont, 3. Sipos László Zoltán (Bukaresti Steaua) 31 pont.
Megyei labdarúgás
Augusztus végén kezdôdik a bajnokság
A tervek szerint augusztus 30-án, szombaton elkezdôdik a 2008/2009-es évi megyei labdarúgó-bajnokság, másnéven a IV. Liga Hargita megyei csoportjának küzdelemsorozata. Amint arról a Megyei Labdarúgó Egyesület végrehajtó bizottsága tájékoztatott, a következô csapatok nevezehetnek be a soronlévô megyei küzdelemsorozatba:
Keleti Csoport: Balánbányai Csíkszeredai ASA, Csíkszentmihályi Törekvés, Gyimesközéploki Paradise, Gyergyószentmiklósi Jövô, Tölgyesi Real, Csicsó, továbbá 5 csapat, amely eleget tesz a feltételeknek, a Csíki-körzeti bajnokságból.
Nyugati Csoport: Udvarhelyi Roseal, Parajd SE, Szentegyházai Vasas, Farcád SE, Alsósófalva, Keresztúr, Székelyszentmihály, továbbá 5 csapat az Udvarhely-körzetibôl, ha eleget tesznek a feltételeknek. Benevezési határidô: július 31.
Minimális feltételek, amelyek szükségesek a benevezéshez a bajnokságba: hitelesített pálya öltözôkkel (a csapatoknak és külön a játékvezetôknek), kerítés vagy védôkorlát, továbbá egy ifjúsági csapat, amely részt vesz a megyei korosztályos bajnokságok valamelyikén.
A 2008/2009-es idényben a következô korcsoportokban szerveznek megyei szintű bajnokságokat: A-csoport (1990–91-ben születettek); B-csoport (1992–93-ban születettek); C-csoport (1994–95-ben születettek); D-csoport (1996–97-ben születettek); E-csoport (1998–99-ben születettek); F-csoport (2000– 2001-ben születettek). A 2008/ 2009-es ifjúsági és gyemekbajnokságokba augusztus 15-ig lehet benevezni. Az ifi és gyermekcsapatok következô idényének küzdelemsorozata szeptember 15-én kezdôdik. A körzeti és a területi bajnokságokba július 31-ig lehet benevezni.
A IV. Ligába indulni szándékozó csapatok képviselôi augusztus 21-én, csütörtökön 16 órai kezdettel Csíkszeredában, és 19 órai kezdettel Székelyudvarhelyen gyűléseznek. Az említett napon és idôpontokban kerül sor a 2007/2008-as bajnoki idényben dobogós (1–3.) helyezést elért felnôtt és ifjúsági, illetve gyermekcsapatok díjazására.
Ökölvívás
Zernyesten léptek szorítóba
Július 19-én és 20-án rendezték meg a Brassó megyei Zernyesten a Torpedo-kupa elnevezésű versenyt, amelyen gyermekek, ifjúságiak és felnôttek léptek a kötelek közé. Murvai József edzô elmondása szerint a Progym SK ökölvívói közül nagyon jó mérkôzéseket vívott a Páll Norbert és Siklódi Magdolna. Az elsô napon a 48 kg-os súlycsoportban a gyergyói színekben versenyzô Blénesi Norbert legyôzte Hristea Cipriant (Kolozsvári Akarat). Az 52 kg-osok súlycsoportjában Páll Norbert (Progym) legyôzte Graur Gheorghet (Brassói MSK). A lányok 50 kg-os súlycsoportjában Siklódi Magdolna (Progym) legyôzte Coleasa Carment (Călăraş). A fiúk 78 kg-os súlycsoportjában Turca Valentin (Călăraş) legyôzte Ferencz Somát (Progym). Július 20-án, vasárnap a döntôkkel folytatódott a küzdelemsorozat. A 48 kg-os súlycsoport döntôjében Blénesi Norbert (Progym) vereséget szenvedett a Chirica Ionuţ (Kolozsvári MSK) elleni mérkôzésen. Az 52 kg-osoknál Páll Norbert (Progym) legyôzte Buhuş Romeót (Zernyest). A 60 kg-os súlycsoport döntôjében Lăcătuş Dant (Dés) a gyergyói klubot képviselô Csibi Attila múlta felül. Szintén a 60 kg-osoknál, de az ifjúságiak mezônyében Puskás Sándor (Progym) ellenfél nélkül szerezte meg a végsô gyôzelmet. A lányok (50 kg-os súlycsoport) mezônyében Siklódi Magdolna (Progym) legyôzte Vlăscanu Adrianát (Călăraş). A fiúk 78 kg-os súlycsoportjában Ferencz Soma vereséget szenvedett a Neculai Ilie (Călăraş) elleni küzdelem során.
Amint azt megtudtuk, a gyergyói ökölvívók augusztus 20-án Aradra utaznak, ahol a Centura Aradului elnevezésű versenyen vesznek részt. Murvai József edzô tájékoztatása szerint az aradi versenyen a gyergyói színeket Páll Norbert, Puskás Sándor, Csibi Attila és Siklódi Magdolna képviseli.
A gyergyói ökölvívók csapatát támogatták: Syncro Serv Kft., P&P Mixt Kft. és a Ben-Com-Mixt Kft.
MTV: olimpia csúcsminôségben
44 helyszín, 51 fôs pekingi stáb, 560 óra közvetítés, ráadás az Internet.
Minden csatornáján élôben közvetíti a Magyar Televízió az augusztus 8-ától 24-éig tartó nyári olimpiai játékokat. A 44 helyszínen zajló pekingi világeseményrôl napi 15 órányi műsort láthatnak a nézôk – már HD minôségben is.
Az olimpiai közvetítések történetében elôször az MTV mindkét csatornáján folyamatosan tájékoztat a világ legrangosabb sporteseményérôl. A 29. nyári olimpiai játékok helyszínén 51 tagú stáb dolgozik azon, hogy az 560 órás közvetítés-sorozatból a nézôk mindent megtudjanak az ötkarikás játékok eseményeirôl, gyôzteseirôl, résztvevôirôl.
Miután az olimpián van mínusz 1. és 2. nap, az MTV augusztus 6-án és 7-én már melegít, hogy aztán augusztus 8-án, a megnyitóval elinduljon a nagy menetelés. A plusz 6 órás idôeltolódás miatt, a közvetítés mindennap hajnali háromnegyed háromtól délután fél hatig tart az m1-en, amelyet minden este nyolctól tízig napi összefoglaló műsor követ. Az m2 a Nap-kelte hajnali hattól nyolcig tartó műsorát követôen, kora délutánig az m1-gyel párhuzamos, majd este 8-ig saját olimpiai műsort sugároz.
A „harmadik” csatorna, a Magyar Televízió internetes sportportálja, a www.telesport.hu túl azon, hogy élôben közvetít, Video On Demand, azaz igény szerint nézhetô szolgáltatást is biztosít. Így egyetlen kattintással elérhetôk lesznek a különbözô versenyszámokról készült felvételek.
„A tôlünk telhetôt megtettük és megtesszük azért, hogy a sportszeretô közönség a legjobbat kapja a közszolgálati Magyar Televíziótól. A Magyarországot képviselô versenyzôknek érezniük kell, hogy a teljes magyar közvélemény mögöttük áll, nekik szurkol az ország” – mondta Medveczky Balázs, az MTV alelnöke a köztévé keddi, július 15-i sajtótájékoztatóján.
Az MTV, mint a magyar olimpiai csapat arany fokozatú támogatója, minden esetben élôben közvetíti Magyarországot képviselô sportolók szereplését. Amennyiben két magyar vonatkozású viadal idôben egybeesik, akkor a két csatorna adása különválik, ha több magyar esemény „csúszik össze”, akkor a legkevésbé éremesélyes esemény késôbb látható majd.
„Mi még a nézôknél is jobban szurkolunk a sportolóinknak, de nem gondoljuk, hogy az olimpiai közvetítés csak akkor lehet jó, ha sok magyar érem születik. Az olimpia egészének érdekes, izgalmas közvetítése, a mögöttes sportteljesítmény bemutatása a célunk. A szerkesztési alapelv, hogy a magyarok szereplésének közvetítése az elsôdleges, de a két csatorna valamelyikén minden sportcsemege látható legyen. Mindez úgy, hogy a késôn kelôk se maradjanak le semmirôl” – mondta Schulek Csaba sportfôszerkesztô (a fotón középen).
Az olimpiai közvetítések szerkesztését egységesen elôre nem lehet meghatározni. Sok sportágban még elôzô nap sem lehet tudni, hogy meddig jut el egy-egy versenyzô. Ezért a konkrét műsorrendet az „élet”, illetve a versenyzôk szerkesztik, ennek dacára az MTV minden nap viszonylag pontos közvetítési tervet fog közreadni.
A versenyszámok közvetítésén túl az MTV sok érdekes politikai, társadalmi, gazdasági háttéranyagot készít, nem csak az olimpiai műsorok, hanem a Híradó és Az Este számára is.
Az MTV mindkét csatornán a műsoridô nagy részében a technika legújabb vívmányával, az ún. HD technológiával közvetíti az olimpiát – így az az egyre gyarapodó nézôi tábor, amelynek már van ilyen készüléke, jobb képminôségben láthatja az olimpiát. Ám természetesen egyidejűleg a hagyományos változat is elérhetô lesz.
Atlétika
Szentgyörgy Félmaraton néven szerveznek hagyományos félmaratoni futóversenyt Sepsiszentgyörgyön július 26-án, szombaton.
Benevezni a verseny napján 8.30 órai kezdettel lehet a verseny titkárságán, a színház elôtt, a beiratkozási fogadalom kitöltése után. Versenypróbák: egyéni 21 097,5 m (félmaraton), csak 12 évnél nagyobbaknak; váltó 3x7032,5 m, a váltók összetétele nincs meghatározva, lehet férfi, nôi vagy vegyes, bármilyen korosztályú; görkorcsolya; mikromaraton – 420,19 m, óvodásoknak és kisiskolások részére, 12 évesekig. Rajt 9,30 órakor a színház elôl, közös rajt az egyéni, váltóversenyzôknek és görkorisoknak. A mikromaraton 9,45-kor rajtol.
A sportrovatot szerkeszti: Rokaly Zsolt
Kisasszony
5 dolog, amit nem értünk a férfiakban
De jó lenne olykor egy szinkrontolmács a konyhaasztalnál, aki segítene értelmezni párunk szavait. Aki elmagyarázná, mi van a kemény mondatok mögött, amelyeken mi éjszakákon át rágódunk.
„Mondd, mirôl beszélsz?”
Életed párja az íróasztalánál gubbaszt, és mereng. Szemmel láthatóan nem csinál semmit (a merengésen és a gubbasztáson kívül), mégis haragosan pillant föl, ha szólni merészel a család. Vagy még rosszabb esetben keresztülnéz mindenkin, nem válaszol.
Te pedig agyalni kezdesz. Mi baja lehet? Talán már nem is szeret? Természetesen beindul a védekezési ösztönöd, és a kedvesed bűnbakká, sôt csalárd gazemberré lép elô pár perc alatt: emberedre zúdítod minden váddá duzzasztott kétségedet. Ismerôs?
Férfiak és nôk másként kommunikálnak, ezt mindenki tudja, érzi. Neveltetés, társadalmi szerepek és elvárások okozzák a nagy félreértéseket – mondja a pszichológus, aki segít megfejteni néhány tipikus helyzetet.
„Gôzöm sincs, mit akarsz hallani tôlem”
– mondja a szerelmed, és biztos lehetsz benne, legalább gondolatban hozzáteszi: „Veled nem lehet értelmesen beszélni, mondod a magadét, megôrjítesz!”
– Ha a partner minden mondata szemrehányás, támadás, akkor a férfi úgy érzi, nincs értelme a vitának, és kihátrál belôle – magyarázza a pszichológus.
Hogy mi a helyes taktika ebben a helyzetben? Ahelyett, hogy tovább támadnád, érdemesebb szüneteltetni a vitát. „Beszéljük meg inkább holnap este, nyugodtan. Egyikünk sem akarja megbántani egymást” – ilyesféle mondatokkal lehet lezárni a dolgot, mielôtt tényleg elmérgesedik a helyzet. Viszont fontos, hogy ne odázd el a beszélgetést, és elôre javasolj egy idôpontot, hogy fel tudjon készülni rá, ne érje váratlanul, ha felhozod a témát.
Az otthoni színtér a korábbi veszekedésre emlékeztetnek, ezért a vita lezárására ajánld fel, hogy találja ki ô, hol beszélgessetek. A környezetváltozás, a randevú amúgy is jó hatással lehet mindkettôtök lelkiállapotára.
„Ne tervezzünk ennyire elôre!”
Te már a közös síelésre foglalnád a szállást, ô még arra is kényszeredetten bólint rá, hogy befizessetek-e egy augusztusi görögországi utazásra. „Legyünk egy kicsit lazábbak, jó?” – mondja, és te kiborulsz. Mert úgy gondolod, egy komoly kapcsolat lényege a közös jövô tervezgetése. A nôk többsége ebben a szituációban félni kezd, hogy nem is szeretik, csak kihasználják ôket. Pedig elôfordulhat, hogy a kedvesednek nem veled van baja, hanem szerinte az idô nem alkalmas.
De ne hagyd magad bizonytalanságban, kérdezz rá, szán-e neked szerepet a jövôjében. Válaszából, ha köntörfalaz is, tudni fogod, mit jelentesz neki.
– Ha egy férfi az „élj a mának”-elv alapján nem akarja elkötelezni magát, akkor meg kell tanulni bizonytalanságban élni, vagy itt az ideje a búcsúnak - mondja a szakértô. – Az ilyen hozzáállás ugyanis általában nem változik. A nôk gyakran elkövetik azt a hibát, hogy évekig kettô helyett terveznek, szövik az álmokat, annak ellenére, hogy a férfi makacsul hallgat.
„Szerinted híztam?”
Embered behúzott hassal feszít a tükör elôtt, vizslatja a lapuló muszklikat, felhúzott szemöldökkel tanulmányozza az árkot a homlokán és kopaszodó halántékát.
Mióta ilyen hiú? – teszed fel magadnak a kérdést, és rögtön az ugrik be: csak nincs valakije?
– Jogos a gondolat, mondja a szakértô – Sok férfi nem figyel oda a külsejére, amíg stabil kapcsolatban él. Ha hirtelen piperkôccé válik egy leginkább sportruhát kedvelô mackó, akkor lehet, hogy megtetszett neki valaki.
Pánikra nincs ok, de azért jobban oda kell figyelned a kapcsolatra ezután. Kérdôre vonni akkor érdemes, ha kerüli veled a testi kontaktust, nem érdeklôdik irántad akkor sem, ha levetkôzöl vagy kicsinosítod magad, ha folyton a mobiltelefonját figyeli, ha késôn jár haza.
De még mielôtt megkérdôjeleznéd hűségét, jó, ha eszedbe jut: talán éppen te ejtettél el pár mondatot a pocakos férfiakról. Talán nem érzi már, hogy tetszik neked.
„Megnézem, mi megy a tévében”
Még le sem nyelte a vacsora utolsó falatját, már nyúl is a távirányítóért. Feltéve, hogy nem ez volt az elsô mozdulata, amikor belépett a lakásba. Neked pedig már megint az jut eszedbe, hogy még pár év, és teljesen besavanyodtok, már nem is fogtok beszélgetni egyáltalán, csak bambuljátok közösen a tévét.
– Akkor van gond, ha így telik minden este – mondja a szakértô. – Ha idônként tölt el a férfi egy-egy estét a tévé elôtt, és nem akar közben sem beszélgetni, sem gondolkodni, akkor ezzel semmi baj sincs. A nôk általában aktívan szeretnék eltölteni a közös szabad idôt, a férfiak gyakrabban igénylik a pihenés passzív formáit. Ha ez zavar, akkor beszélj meg közös programot a barátnôiddel ezekre az estékre.
Tévé nélkül az élet
Egyes terapeuták a pároknak heti két tévémentes estét „írnak fel”. Az egyiken otthon maradhatnak, a másikon azonban kötelezô kimozdulni, új élményeket gyűjteni, színházba menni vagy táncolni. Így újra lesz mirôl beszélni odahaza. Ez csodát tehet, amelynek hatását a hálószobában is érezhetik a felek.
Nyári tepsis krumpli csirkemellel sütve
Hozzávalók: 2 db csirkemellfilé felszeletelve, 2 fej vöröshagyma, 3 paradicsom, 1 nagyobb paprika, 1 közepes cukkini (kb. 40 dkg), 1,5 kg krumpli, 2 gerezd fokhagyma, 2 pohár tejföl, magyaros fűszer, vaj.
Elkészítés: A krumplit meghámozzuk, és uborkagyalun lereszeljük, besózzuk. Kivajazott tepsibe a felét beletesszük, ráhelyezzük a kiklopfolt és magyaros fűszerrel beszórt csirkemellet, erre karikázzuk a hagymát, paradicsomot, a felszeletelt és elôre besózott cukkinit és paprikát. Rászórjuk a fokhagymát, majd a maradék krumplit elterítjük a tetején. A tejföllel bevonjuk, letakarjuk alufóliával. 200 fokos sütôben kb. 1 órát sütjük, majd levesszük a fóliát, és megpirítjuk a tetejét.
Egészség
Görögdinnye: a gömbbe csomagolt ital
Víztartalma valóságos csodaszámba megy azon a vidéken, ahol görögdinnyénk ôsei élnek. Hosszú gyökereivel felkutatja és összegyűjti az életmentô vizet a sivatagos tájon szomjazóknak. Legfinomabb üdítôitalunk nyáron a dinnye.
Ismerjük meg!
A görögdinnye (Citrullus vulgaris, Colocynthis lanatus) a tökfélék családjához (Cucurbitaceae) tartozik az uborkával, tökkel, cukkinival együtt. Ember legyen a talpán, aki el tudja dönteni, hogy miféle növény, zöldség vagy gyümölcs. Mondjuk, inkább az utóbbi. Hogy mitôl görög, nem tudjuk, talán nem is a nép nevére, inkább alakjára utal.
Valószínűleg Nyugat-Afrikából érkezett hozzánk. A Kalahári- sivatagban ma is élnek rokonai, amelyek értékes vízforrások az ott élô állatoknak. Esôzések után nagy számban jelennek meg, vannak keserű és savanyú változatok is, amelyeket a spanyol és arab kereskedôk nyilván nem szállították Európába, ahol igen régen termesztik. Az 1500-a évekbôl már jó néhány feljegyzés van róla.
A csemegeként fogyasztott dinnyéknek több mint 500 formában, méretben és héja színében eltérô, termesztett fajtája van a hosszúkástól a gömbölyűig, a fehér húsútól a pirosig, az egyszínű héjútól a csíkosig. A görögdinnye élénk rózsaszínes pirosbelű, fekete, feketefoltos, barna magvakkal és egyszínű sötétzöld vagy világoszölddel sávozott, csíkos héjjal, 4–10 kg-os terméssel. Mértek már 20 kilót nyomó termést is. Hihetetlen gyorsan nô, ha meggondoljuk, hogy az ültetés után már 3–4 hónappal ekkora gömbök érnek a növényen.
Magyarországon kiváló dinynyetermô helyek találhatók Heves megyében, ezen belül is híresen finom a vékony héjú, csányi dinnye. Az innen származó gyümölcsök a Mátra vulkanikus hordaléktalajának köszönhetik egyéni zamatukat. A hevesi dinnyefajták a fekete héjú vagy szigetcsépi és a csíkos héjú vagy Crimson.
Az ízletes görögdinnye július elején jelenik meg a piacokon. A meleg, száraz nyarakon, illetve ilyen idôszakokban a legédesebb. Az érett görögdinnyét megismerhetjük fémesen kongó hangjáról, fényes, sötét héjáról. Ha szabadföldön szedjük, akkor a termés melletti kacs elszáradása jelzi, melyik gömb érett. A piacon az elszáradt szármaradvány jó jel. Nem elég, hogy a földdel érintkezô rész a héjon sárga színű. Az igazán gondosan termesztett és forgatott dinnyén alig van sárga folt, egyenletesen zöld. Ilyet manapság sajnos ritkán találunk az árusoknál. A piacon ugyan nem látszik, de jó tudni, hogy csak a hajnali hűvösben szedett dinnye tartható jól el. Ebben szerencsére többnyire bízhatunk. Jó idôjárású évben egészen szeptemberi 5-ig, azaz Lôrinc napig, ritkán egészen a hónap közepéig vásárolhatunk finom dinnyéket. Ez után már túl kásás, „lôrinces” és nem eléggé édes.
(folytatjuk)
Horoszkóp
Július 24 – 30.
KOS (III.21-IV.20.)
Szélcsend a munkában, nincs különösebb, ami feldobná, vagy motiválná. Semmi olyan, amire érdemes jobban ráhajtani. Ennélfogva ez a hét arról szóljon, hogy nyugodtan gondolja át teendôit, intézze függôben lévô ügyeit.
BIKA (IV.21-V.20)
Hosszú távú terveket szô, hivatását rendkívül komolyan veszi, mert ez biztosítja az élet egyéb területein elérendô sikerek anyagi hátterét. Ha valamit igen határozottan akar, semmi sem térítheti el céljai megvalósításától.
IKREK (V.21-VI.21.)
Az élet nevű, idônként habos tortából hatalmas szeletet haraphat, amennyiben eredményesen kihasználja vonzerejét. Intelligens, szellemes lénye érdekes kihívásokra vágyik, néha már csak unaloműzés miatt is.
RÁK (VI.22-VII.22.)
Többféle befektetési lehetôség izgatja fantáziáját, de messzirôl elkerüli a kockázatosnak és kiszámíthatatlannak tűnô vállalkozásokat. A boldogság állapota az, ami leginkább elôsegíti egészsége megtartását.
OROSZLÁN (VII.23-VIII.23.)
Utolsó dekád Oroszlán szülöttének nehezére esik szorosabbra húzni a nadrágszíjat, inkább kölcsönt vesz fel, hogy megszokott életmódját gondtalanul folytathassa. Rosszul tűri, ha valaki visszaél a bizalmával, ha semmibe veszik, méregbe gurul.
SZŰZ (VIII.23-IX.21.)
Romantikus kapcsolatot meglehetôsen nehezen alakít ki. A hoszszabb egyedüllétet és a magányt másokhoz képest könnyebben viseli. A felgyülemlett csalódottság leküzdésére a Szűz gyakran vállal szolgálatot másokért. Legyen sokat a családdal!
MÉRLEG (IX.24-X.23.)
A Mérleg hölgy igényli a szép és nyugodt környezetet ahhoz, hogy igazán elengedje magát, kipihenje fáradalmait. Meglehetôsen romantikus lelkületű, hihetetlen mennyiségű szeretetet és energiát képes befektetni kapcsolatába.
SKORPIÓ (X.24-XI.22.)
Ezen a héten árad önbôl a mélabú. Enyhén szólva is rusztikus jelleme nem engedi, hogy problémáit megossza az arra érdemesekkel, inkább látványosan nyűglôdik piszkos kis titkaival. Egyszer már a sarkára kellene állnia, a fondorkodás nem mindig üdvözítô!
NYILAS (XI.23-XII.22)
Nyugtalansága és az új kihívások kergetése miatt beletelik egy kis idôbe, amíg lehiggad és megállapodik, ha ez valaha is egyáltalán megtörténik. Olykor keményen meg kell küzdenie azért, hogy kötelezettségeit teljesíteni tudja, különben fennáll annak a veszélye, hogy élete sekélyes marad.
BAK (XII.23-I.20.)
Ezen a héten vidám lesz. Remek humorérzékével jókedvre derít másokat. Nem újdonság: az Ön számára a beteljesülést az adja, ha ösztönös megérzéseire hallgatva cselekedhet. A Bak férfi romantikus alkatként igényli a nôk társaságát.
VÍZÖNTÔ (I.21-II.19.)
A kívülállók ugyan nem mondják a szemébe, de nem tartják egy könnyű embernek. A munkában elvárja a maximális precizitást, vásárlásnál csak az a jó, amit saját maga választ, és így tovább. Sétáljon sokat, kapcsolódjon ki.
HALAK (II. 18-III 20.)
Átszellemült dolgokban elmerülô gondolkodása megnehezíti pénzügyei intézését. Rendszeresen visszatérô érzelmi viharai elmossák kötelességérzetének vékony parti homokját, utána aztán jajong, ha véresre sebzi lábait az éles szirteken.
ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...
Egy ifjú hölgy a kocsijával két autó közé szeretne beállni. Nehezen megy neki a bonyolult művelet, elôbb a mögötte álló kocsinak koccan, majd az elôtte álló autót sikerül meglöknie. Egy rendôr mosolyogva nézi, majd így szól hozzá:
– Hölgyem, ön most parkolni szeretne, vagy csak biliárdozik?
* * *
A vidéki favágónak ad a kollektív gazdaság egy motoros fűrészt, hogy gyorsabban menjen a munka. Mikor hó végén jön a kollektív-elnök, megkérdi:
– Na bátyám, hány fát vágott ki?
– 25-öt.
– De hát ezzel naponta lehet kivágni 50-et!
– Én pedig reggeltôl estig melózok, de csak ennyi ment.
– Na, majd én megmutatom hogyan kell! – ezzel beindítja a fűrészt.
Ekkor megszólal a favágó:
– Mi ez a berregés?
* * *
Vidám társaság érkezik a Keleti Pályaudvar indulási oldalához, akik a Nyíregyházára induló vonatot keresik.
– Még nem tolták be! Csak háromnegyed óra múlva! – válaszolja az egyik vasutas.
A legények beülnek a restibe, és egyik sört rendelik a másik után. Letelik a háromnegyed óra, és akkor rohannak ki a restibôl. Épp hogy sikerül felkapaszkodniuk az utolsó kocsira. A harmadik lemarad, ott áll a peronon, néz a vonat után, és harsogó nevetésbe tör ki.
– Mit tud maga ezen nevetni? – kérdezi az egyik vasutas.
– Hát csak azt, hogy a haverjaim azért jöttek ki a pályaudvarra, hogy engem kikísérjenek!
* * *
A fônök meglátogatja kórházban fekvô beosztottját, aki hamuszürke arccal hever a párnákon, egy oxigénpalack és egy infúziós készülék társaságában. Nézi a fônök, majd megszólal:
– Hát ez igazán megnyugtató. Én mindig azt hittem, hogy maga csak szimulál, de most örömmel látom, hogy valóban beteg.
* * *
A vizitre érkezô orvos megdicséri a fekvôbeteget:
– No lám, ma már sokkal könnyebben köhög.
– Nem csoda, doktor úr! Egész éjjel gyakoroltam!
* * *
Brezsnyev meglátogatja Cartert, aki egy szuper számítógépet mutat be neki. Állítása szerint a kütyü minden kérdésre tudja a választ.
– Én is kérdezhetek? – kíváncsiskodik Brezsnyev.
– Természetesen! – hangzik a válasz. Brezsnyev a gép elé áll, és beleszól a mikrofonba:
– Azt szeretném tudni, hogy mikor lesz a Szovjetunióban kommunizmus.
A gép kerreg egy darabig, majd kiböki hogy 18 km. Senki nem érti, ezért Brezsnyev még egyszer felteszi a kérdést, de a válasz ugyanez. Nincs mit tenni, az orosz elnök hazautazik. Otthon összehívja a nagytanácsot, de ôk sem tudják, hogy mit takar a 18 km. Végül elhatározzák, hogy felkeresik a bölcsek bölcsét, aki az Ural- hegységben él. A bölcs meghallgatja ôket, majd így szól:
– Gyertek vissza egy hét múlva, akkor megmondom.
Egy hét után nagy tömeg tódul össze a bölcs házánál, aki a következôt mondja:
– Vegyétek elô Lenin összes művének a 24. kötetét. Abban lapozzátok fel a 310. oldalt, ahol az áll, hogy minden ötéves terv teljesítése egy lépés a kommunizmus felé.
Copyright (c) Kisújság Alapítvány - 2008
Ezen honlap tartalma (egészében vagy részleteiben) nem
sokszorosítható vagy publikálható semmilyen formában,
a kiadó előzetes beleegyezése nélkül!
|