Kisújság-olvasók figyelmébe!
Már kapható a:
GYERGYÓI KISÚJSÁG ÉVKÖNYV 2008.
A Gyergyói Kisújság szerkesztôsége lehetôséget biztosít arra, hogy a lapunkat ismerô, távolba szakadat gyergyóiak (és nemcsak) megrendelhessék a Gyergyói Kisújság évkönyvét.
Megrendeléseket az alábbi címeken (e-mail cím, postai cím), illetve telefonszámon fogadunk:
e-mail: kisujsag@hr.astral.ro
tel.: 004-0266-364.941
Postai cím: 535500 Gheorgheni, jud. Harghita, p-ta Libertătii nr. 22., Romania
A Gyergyói Kisújság lehetôséget biztosít arra is, hogy elôfizessenek a lapra mindazok, akik eddig csak internetes formában fértek hozzá kedvenc heti olvasnivalójukhoz.
A világ bármely pontján élô Kisújság-olvasók a fenti címeken, illetve telefonszámon fizethetnek elô lapunkra.
Gyergyói Kisújság ügyfélszolgálat
A civilizáció ára
Generációról generációra valami elvesz, valami eltűnik a mindennapi élet színpadáról. Átalakulunk. Nap mint nap, folyamatoson átalakulunk, alakul környezetünk is, és ez óhatatlanul veszteségekkel jár. A mai civilizációk még mindig a múltból táplálkoznak, arra alapoznak, csupán felélik a korábban felhalmozott intellektuális javakat. Lényegében semmit nem tesznek hozzá a nehezen összegyűjtögetett klasszikus műveltség feledésre ítélt csomagjához. Sôt, átértelmezve a régi, bevált, íratlan szabályokat, félrevezetô elvek látnak napvilágot, melyek ugyan a régi hagyományokra alapoznak, de kifordítva azokat, egy hamis társadalmi álomképet propagálnak. Az így felnôtt nemzedéknek teljes más meglátása van a világról, a kultúráról, az életrôl, s ennek köszönhetôen látványos összeütközés keletkezik a „jól nevelt” generáció és a liberalizmus jóléti társadalmának nemzedéke között. A saját kulturális gyökereinktôl elszakítva egyre mélyebbre süllyedünk a társadalmi kiüresedés mindent elnyelô örvényében. Az istenhívô, jámbor, szorgalmas, becsületes, önérzetes, erkölcsös, józan, önuralmat gyakorló embertípust leváltotta a materialisták, fogyasztásközpontúak élvhajhász hada. A mindent eluraló önzés miatt csökken a közéleti érdeklôdés, és egyre nyilvánvalóbb a közömbösség. Az erkölcsi nevelés természetes színtere, a család és a civil társadalom darabjaira hullott. Emiatt eltűnt mindenfajta tekintély, a becsületes munka, a kiemelkedô teljesítmény, a segítôkészség megbecsülése, a nevelés kulturális tartalma, az iskola célja kérdôjelek sokaságával tűzdelt. Az individualizmus bunkóságával telítôdött társadalmi létbôl egyre jobban kilóg a lóláb. Nincs egy szilárd támpont, minden relatív. Tarol a szubjektív idealizmus egyeduralma. A nevelést egyfajta konzervatizmusnak tulajdonítják, egyrészt csak azért, mert a szülôk pénzhajhászása nem hagy idôt rá, másrészt azért, mert többnyire az államtól várják el az életre való felkészítést, holott az állam erre teljes egészében alkalmatlan.
S hogy egy banális példával szolgáljak, biztosan emlékeznek néhányan arra a csendszabályra, amit egy társközösségben illett betartani. Ma már csak néhány tömbház földszintjén lelhetjük fel a múlt emlékeként, hiszen senkit nem érdekel. Az én házam, az én váram. Azt teszek, akkor, amit, amikor akarok. A tulajdonjog a becsület és a jóérzés rovására sok mindenre felhatalmaz. Na, de azért is idejétmúlt a csendórák szertartása, mivel maga a karhatalom, ez esetben az önkormányzat, teszi nevetségessé. Ugyanis, úgy reggeli öt és hat óra között megérkezik a kukásautó, a maga lopakodó stílusában. Gondolom, minden valamirevaló tömbházlakó ismeri azt az utánozhatatlan hangkavalkádot, ami ezzel jár. Csattogás, kattogás, csörömpölés, burrogás, puffanás, horkantás, majd kis pihenô után dörrenés, döngetés, csikorgatás, nyikorgatás és csattanás, aztán újra csörömpölés, puffanás, horkantás, burrogás. S van, amikor kettôt tér ez a csodálatos masina. Na, kérem szépen, ezek után már okaveszett az a kis poros tábla a lépcsôházban, ami elôírja, hogy délelôtt 9 óráig nem szabad zajongani. És ha még ehhez hozzátesszük az állatbaráti szeretetbôl megtűrt kóbor ebek területfoglaló vagy területvédô, hajnali négytôl a kukásautó érkeztéig tartó koncertjét, akkor hű életképet kapunk egy jóléti társadalom mindennapjaiból. Így már frissen, pihenten, munkakedvvel teli indulhat a nap.
Ez alkalommal szeretnék köszönetet mondani annak az önzetlen tömbházlakónak, aki fáradságot nem kímélve, anyagi áldozatot hozva, az éjszaka kellôs közepén meghajította egy befôttesüveggel azt a mélytorkú, harsány dögöt, amely kitartóan csaholt egy órán keresztül. Így a kukások érkeztéig még szendereghettem egy kicsit. Köszönöm.
Ábrahám Imre
Lesz-e fűtés?
„Változatlanul szünetel a gázszolgáltatás a Bucsin és a Virág negyedben. Annak ellenére, hogy az adósság az elmúlt években halmozódott fel, az új városvezetés komoly erôfeszítéseket tesz azért, hogy a közüzemet segítse a probléma megoldásában. A múlt héten a polgármester Bukarestben járt gázügyben, de konkrét eredmény nélkül, mert a megkeresett állami hatóság nem tud segíteni, az elôkészített kormányhatározat-tervezet (az elmaradt ártámogatás kifizetésére, illetve beruházási alapra) pedig nem tudni, mikor kerül a kormány elé, s mi lesz a sorsa. E hónap 13-án újabb találkozó lesz a Hargita Gáz képviselôjével, kérdés az, hogy miképpen lehetne ebbôl a helyzetbôl úgy szabadulni, hogy a rendesen fizetô lakók ne károsodjanak. A cég természetesen érdekelt a szolgáltatás újbóli beindításában, ezért hitelfelvételt javasol, ellenben megfontolandó, hogy ezt el szabad-e fogadni, hisz egy hitel felvétele azzal jár, hogy emelni kell a fűtés árát (elvégre valamibôl törleszteni is kell a hitelt), tehát lényegében az összes fogyasztó (a jól fizetôk is) fizetné meg az eddigi mulasztások árát. A helyzeten mindenképp sokat segítene, ha a lakosság törlesztené az adósságait a közüzem felé” – adja tudtunkra Mezei János sajtótájékoztatójában.
Ezzel kapcsolatosan a polgármester sajtótájékoztatón elmondta: hamarosan nyilvánosságra fogják hozni azon fizikai személyek listáját, akik több mint 500 lejjel tartoznak a GO Rt-nek. Ezen a listán 460, tömbházban lakó család szerepel. A legtöbb adósságot felhalmozók 14 000 lejjel tartoznak. Mezei szerint meg fog oldódni a téli fűtés kérdése, azaz remélhetôen lesz központi fűtés a tömbházakban. „A XXI. században megengedhetetlen, hogy fűtés nélkül maradjon 10 000 ember” – mondta Mezei. A probléma megoldása érdekében hamarosan lakásról lakásra fognak járni a közüzem és a polgármesteri hivatal munkatársai, és jegyzôkönyvet készítenek arról, hogy ki mekkora felületet fűt a közüzem biztosította rendszerrel, illetve használ-e meleg vizet, vagy sem.
Csata Orsolya
Párhuzamok (32.)
Háború van. A múlt számban a Csík vármegye írásaiból ollóztunk, most nézzük meg a kormánypártibb Gyergyó híreit. 1914. július 29-i számának elsô oldalán az új hadimenetrendrôl tudósít, aztán távirati stílusban pontokba szedi a legfontosabb eseményeket: a diplomáciai lépéseket, amelyek azt szolgálták volna, „hogy a konfliktus az Osztrák–Magyar Monarchia és Szerbia közt lokális maradjon, hogy az európai béke fennmaradhasson.”
Olvashatjuk, hogy „Zimony, júl. 28. Román hajó a német követ közbelépésére áthozta az osztrák–magyar alattvalókat, még kétezer várja az átszállítást.”
Wien, júl. 26. Orosz követség elvállalta a monarchiában élô szerbek érdekképviseletét.”
Orel Dezsô gyergyószentmiklósi polgármester intézkedéseirôl is olvashatunk: „felsôbb rendeletre az alábbi két hirdetményt adta:
Honvédelmi miniszter úr rendeletére közhírré teszem, hogy a hadiszolgáltatások iránti kötelezettség folyó év július 26-án megkezdôdött.
Ezen szolgáltatások szükség esetén külön rendelet alapján fognak igénybe vétetni.”
A másik:
HIRDETMÉNY
Ôfelsége a népfelkelésnek a honvédelem érdekei által megkövetelt mérvben való felhívását elrendelte.
A város területérôl a népfelkelésre kötelezettek közül egyelôre csak azok kötelesek bevonulni, akik behívójegyet kapnak.”
Természetesen e lap is közli a hadüzenetet, majd a császár „manifesztumát”.
Aztán olvashatjuk, hogy „a szerbek felrobbantották a zimonyi – belgrádi hidat; csapataink elfoglalták Belgrádot; lázadás tört ki a szerb hadseregben; meghiúsult a boszniai szerb betörés, mert csapataink csúful visszaverték ôket. Kétezer szerb elfogva.”
Örömhírek érkeznek ekkor még: Bevonulás Belgrádba. Zimony, júl. 29. Csapataink ma délelôtt 10 órakor Belgrádba bevonultak éspedig a 68. és 44. gyalogezredek.
Belgrádban alig 35000 ember maradt a polgármesterrel, aki fehér zászlót tűzött ki.
Bevonuló csapataink Belgrád erôdjeit megszállották, és a magyar kivételes törvény alá helyezték.
A polgármester kérte a csapatok parancsnokát, hogy a békés lakosságot ne bántsa.
A parancsnok azt válaszolta, hogyha a polgárok békések lesznek, nem lesz bántódásuk.”
Szintén júl. 29-én érkezik a hír Bécsbôl: „Nem lesz békekongresszus. A szeptemberre tervezett világbéke-kongresszust lemondták.” Azt is, hogy „Románia semleges. Románia deklarálta semlegességét.
Érkeznek a harctéri hírek. A Gyergyó fôszerkesztôje, dr. Benke Antal is bevonul, helyét a lap tulajdonosa Sándory Mihály veszi át. Megcáfolják a német mozgósításról érkezô híreket, a király bécsi, nagy lelkesedéssel fogadott látogatásáról is hírt adnak.
„Anglia a békéért. London, júl. 31. Grey kijelentette az alsóházban, hogy a helyzet nem kevésbé komoly, mint tegnap volt. Oroszország elrendelte a részleges mozgósítást. Az angol kormány nem tud róla, hogy más hatalom is mozgósított volna. Anglia dacára elsô kísérlete sikertelenségének, folytatja működését a háborús veszedelem lokalizálására.”
„Bulgária semleges. Szófia, júl. 31. Bulgária értesítette a nagyhatalmakat, hogy a szerbiával való konfliktusokban szigorú semlegességet követ.”
(A háború végére világossá válik a semlegesség igazi arca is. De most még csak 1914-ben vagyunk.)
„Anglia magatartása. Gibraltár, júl. 31. Ma itt rendkívüli intézkedéseket foganatosítottak, de vissza is vonták azokat.”
Ollózta: Bajna György
Segítség az árvízkárosultaknak
A Hargita Megyei Tanács elnökének felhívására, Gyergyószentmiklóson is gyűjtési akciót szerveztek az árvízkárosultak megsegítésére. Pénteken szállítják el az elsô rakományt, amely ruhaneműt, cipôt, konyhai eszközöket tartalmaz. Egyelôre nem tudni, hogy a 169 érintett település melyikén segít a gyergyói adomány, egy kijelölt központba viszik, onnan osztják szét – tudtuk meg Kémenes Ignáctól, a Polgári védelem irányítójától.
Továbbra is lehet adományozni ruhaneműt, cipôt, építkezési anyagot. Hétköznaponként 9 és 14 óra között a Polgári védelem épületébe lehet vinni a csomagokat. Ha a segítônek nincs lehetôsége a szállításra, akkor a 0266/364.006-os vagy a 0730/710.955-ös telefonon kell bejelenteni a segítôszándékot. Faanyaggal is lehet támogatni a károsultakat, ennek gyűjtését az Arbor szövetség vállalta fel.
A Suceava, Iasi, Botosani, Bákó, Neamt és Máramaros me-gyék árvízkárosultjainak megsegítésére létrehozott bank számlaszámok: BCR RO 20 RNBG 0072 0496 8538 0022, BCR EU 90 RNGB 0072 0496 8538 0023.
Kedves-Tamás Gyopár
Ünnep lesz a keresztnél
„Gyertek, hogy ott a bérc fenségében kezet szorítsunk, és lélekben vérszerzôdést kössünk, hogy ezeréves megtartó történelmi keresztünket és a keresztbôl áradó tanítást nem adjuk semmiért és senkinek” – így hívott 2004-ben a pricskei kereszt megáldásának ünnepére fôtisztelendô Hajdó István ny. fôesperes plébános.
Ismét érvényes e hívás a zarándoklatra, melyet évrôl évre egyre többen meghallanak, és a meredeken kigyalogolnak a kereszthez.
A keresztet állító Bencze és Dezsô család idén is szeretettel vár mindenkit Pricske-tetôre. Portik Hegyi Kelemen fôesperes plébános és Hajdó István ny. fôesperes is várja a híveket szombaton, augusztus 9-én, a déli tizenkét órakor kezdôdô ünnepi szentmisére. A gyergyóiak Tábor-hegyére. Mert Tábor-hegy ez – hangzott el a tavalyi pricskei predikációban. „Ideje, hogy ébredjünk, és a Tábor-hegyen péterek legyünk. A vallomásunk tiszta és szent legyen: Uram, jó nekünk itt lenni.”
Itt is, ott is javítanak
Javítják nemcsak az aszfaltutakat, de a földutakat is. Így a Selyem utca rég nem látott, tapasztalt állapotba került miután a munkálatot végzô cég felmarta és kikavicsozta a már szinte járhatatlan utcát. De nem csak ez az egy utca van rendbe téve, munkálatok folynak a Gödrös utcában, soron a Kápolna, a Tölgyfa utca is.
Útlezárásokkal találkozunk a Testvériség sugárúton, itt a már korábban kitisztított gödröket tömik be, következik a Békény utca. Mezei János polgármester sajtótájékoztatón mondta el, felbontják azzal a céggel a szerzôdést mellyel a korábbi városvezetés kötött megállapodást. Mezei az útlezárások, a forgalomkorlátozások miatt a lakosság megértését kéri, ugyanakkor az autó-tulajdonosokat felszólítja, ne parkoljanak olyan helyen, ahol kátyúznak.
Baricz-Tamás Imola
A gyergyói körzet visszaállíthatatlanságáról
Két héttel ezelôtt azt nyilatkoztam, hogy az RMDSZ felsô vezetése kész tárgyalni Gyergyó körzetének visszaállításáról. Legalábbis ezt jelezte Markó Béla szövetségi elnökkel folytatott telefonbeszélgetésem. Ezért július 29-én Bukarestbe utaztam, ahol ígéretéhez híven fogadott az RMDSZ szövetségi elnöke. Beszélgetésünk során javaslatomat nem utasította el, de jelezte, hogy az RMDSZ más erdélyi megyékben igen jó körzeteket tudott kiharcolni, ami megnehezíti a Hargita megyével kapcsolatos tárgyalásokat. Azt is elmondta, hogy a két román képviselô helyéért cserében a szórványokban is szeretne a magyarság képviselôi helyeket kapni. Összegezésképpen nem kaptam határozott választ Gyergyó térségének egy képviselôi körzetté való visszaállítására. Ugyancsak ebben az ügyben kerestem meg Kelemen Hunor ügyvezetô elnököt, aki azt válaszolta, hogy meg kell néznie a törvényben a képviselôk kijelölt számát. Mivel határozott elutasításban nem részesültem, a múlt hét közepéig reménykedtem abban, hogy nem fogják Gyergyót feláldozni. A kormányhatározat azonban a múlt hét csütörtökén megszületett, s ezzel törvényerôre emelkedett a Gyergyói-medence területi felosztása.
Ez a területi felosztás azért ért minket váratlanul, mivel a Hargita Megyei Egyeztetô Tanácskozásokon nekünk azt a felosztást mutatták be, mely szerint Gyergyószentmiklóstól, Szárhegytôl Remetéig, Holló és Bélbor községekig terjedne e körzet. A kompromisszumok szellemében hajlandók lettünk volna Újfalu, Csomafalva és Vasláb községeket Felcsíkhoz csatolni. Legalábbis errôl szólt a Hargita megyei Egyeztetô Tanácson elfogadott közös álláspont. Én többször jeleztem, hogy bemegyek Bukarestbe, hogy részt vegyek (természetesen szavazati jog nélkül) a körzetek felosztásáról folyó tárgyaláson, de úgy tűnik jelenlétemre nem nagyon volt szükség, mivel a jelenlegi változatot nem a hivatalosan tartott hétfôi napon fogadták el, hanem a hét közepén tartott gyűlésen (valószínűleg szerdán). A döntés tehát a fejünk felett történt, megkérdezésünk nélkül, sôt még a konzultálás lehetôségét is kizárták.
A parlamenti választások elôkészítésével kapcsolatban úgy tűnik, az RMDSZ lemondott a lakossággal való közvetlen konzultálásról, vagyis kizárta az elôválasztások lehetôségét. A Szövetségi Állandó Tanács határozata nem veszi figyelembe a megyéken belüli területi szervezetek opcióit, hanem a küldöttgyűléseket megyei szinten szervezik meg, s így lehetôséget biztosítanak arra, hogy a csíki, illetve az Udvarhely környéki küldöttek többségi opciója érvényesüljön. A küldöttek száma 325, vagyis Hargita megye népességének egy ezreléke. A küldöttek területi szervezetek szerinti megoszlása a következô: Csík körzete 125 küldött, Udvarhely vidéke 138 küldött, míg a gyergyói küldöttek száma 62 személyre konkretizálódott. A szavazásra Csíkszeredában fog sor kerülni. Ez a rendszer a Gyergyó területi RMDSZ szervezet formálissá válását is jelentheti, mely így a gyakorlatban elveszítheti feladatköreinek egy részét.
Dr. Becsek Garda Dezsô, Országgyűlési képviselô
A XIII. Borszéki Napokról
Borszék az idén is megszervezte a már hagyományos Borszéki Napokat. A rendezvénysorozat a Hármasligetben kezdôdött, ahol Mik József, Borszék polgármestere köszöntötte a város lakóit, a testvértelepülések képviselôit és a szép számban megjelent vendégeket. Megnyitóbeszédét egy konfettis tűzijáték kísérte. Utána egy díszelôadás keretében fellépett a Művészeti Népiskola borszéki csoportja, László Tibor vezetésével, valamint a Tündérkert virágai tánccsoport Mosneág Ilona irányításával. Az est folyamán még láthattuk a Gamara-civic kulturális egyesület műsorát, a Hangyabolyt és a Szimpla Kárpácit. Szombat délelôtt minifocibajnokság zajlott, illetve Terepjáró-bemutatón szórakozhattak az érdeklôdôk. A Barátság parkban a testvértelepülések képviselôinek jelenlétében felvonták a testvértelepülések zászlóit. Fontos momentuma volt a napnak a Borvíz Múzeum ünnepélyes avatója, amelyen megjelentek a Maros Megyei Múzeum igazgatója és aligazgatója, a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum igazgatója és a székelyudvarhelyi Haáz Rezsô Múzeum igazgatója. A múzeum a világhírű borszéki víznek állít emléket. Három új kiadványnak a bemutatójára is sor került: Borszék története és névanyaga, Zákányszék és Borszék természeti és épített értékei, valamint Kamenitzky Antal verseskötete. Dr. Garda Dezsô parlamenti képviselô a városi könyvtárban érdekes elôadást tartott a székelyek történetérôl. A délután a néptáncé volt. Több értékes néptánccsoport lépett fel Csíkszeredából, Balánbányáról, Marosfôrôl, Ditróból, Remetérôl. De láthattuk a szekszárdi Bartina népzenekart, illetve a Szivárvány együttest is. A borszéki együttesek közül fellépett a fúvószenekar, Tini és Réka. Az idén elôször került díjazásra a Tiszta udvar, rendes ház verseny, gyôztese Kiss Ottó. Az esti koncertek közül érdemes megemlíteni az Accent és a Bere Gratis, Kristóf Katalin és Milán, valamint a Steam együttesek produkcióit. Az éjfélt jelzô 15 perces tűzijáték képezte az éjszaka fénypontját. Vasárnap a szentmise után sakkversenyen mérhették össze tudásukat a sakkrajongók. Vodă Costel lett az idei verseny nyertese. Nem hiányzott a hangulatos koncert. Fellépett a Hacacáré, Dancs Annamari, a Transylmania és a Moby Dick. A hagyományos fôzôversenynek nagy sikere volt, akárcsak a polgármesteri hivatal fôztjének, amelybôl több százan ebédeltek. Magas rangú tisztségviselôk jelenlétében zajlott egy kerekasztal-megbeszélés Borszék jövôjérôl.
Csodálatos tábortűz zárta a háromnapos rendezvénysorozatot. Népes közönség jelenlétében zajlottak a városnapok. Dicséret a szervezôknek, köszönet a támogatóknak, akik nélkül nem lehetett volna megszervezni ezt a csodálatos rendezvényt.
Farkas Aladár
Közlemény
Az RMDSZ Gyergyó Területi Szervezetének Területi Állandó Tanácsa 2008. augusztus 4-én, az RMDSZ-színekben megválasztott polgármesterek és a helyi szervezetek elnökeinek jelenlétében tartott ülést, melynek napirendjén a választási elôkészületek, illetve a választókerületek meghatározása után kialakult helyzet elemzése szerepelt.
A Területi Állandó Tanács a szövetségi, illetve megyei szintu határozatok alapján meghatározta, hogy a helyi szervezetek mekkora küldöttséggel vesznek részt a szeptember 5-én sorra kerülô megyei jelölôgyűlésen. A helyi szervezetek választmányai augusztus 14-ig jelölik ki küldötteiket. Ugyancsak augusztus 14-e a képviselô- illetve szenátorjelöltek jelentkezésének határideje.
A választókerületek kialakításának kapcsán a jelenlevôk elkeseredéssel állapították meg, hogy a döntéshozók a Hargita megyei képviselôi kerületek kialakításánál nélkülünk döntöttek rólunk, és semmibe vették a helyi földrajzi és gazdasági viszonyokat, a térség történelmét és hagyományait. Így történhetett meg, hogy Gyergyó szétszabdaltatott, ráadásul a felosztásból szinte következik az is, hogy Románia Parlamentjében térségünk több mint 58 000 fôs magyar lakosságának nem lesz gyergyói magyar képviselôje.
Kijelentjük, hogy számunkra ez a helyzet és annak esetleges következményei elfogadhatatlanok, és minden lehetséges módon megpróbáljuk elérni azt, hogy térségünk továbbra is képviselve legyen a törvényhozásban.
Gyergyószentmiklós,
2008. augusztus 5.
Az RMDSZ Gyergyó Területi Állandó Tanácsa
Közlemény
Az RMDSZ Hargita Megyei Egyeztetô Tanácsa a Hargita megyei képviselô- és szenátorjelöltek kiválasztásával kapcsolatban az érdeklôdôk tudomására hozza a következôket:
A jelölési folyamat lebonyolításáért felelôs Megyei Választási Bizottság összetétele: Becze István, Bíró Enikô, Borboly Csaba, Bunta Levente, Nagy Zoltán, Petres Sándor, Sófalvi László.
Jelölt lehet az a személy, aki tagja az RMDSZ-nek, illetve valamely társult szervezetnek, és a tisztségre a megyében működô valamelyik helyi szervezet, platform vagy társult szervezet jelöli. Egyéni jelölés is lehetséges, ebben az esetben képviselôjelöltek esetében legkevesebb 600, szenátorjelöltek esetén legkevesebb 1200 RMDSZ-tag támogató aláírása szükséges. A tagok egyetlen képviselôjelöltet és egyetlen szenátorjelöltet támogathatnak aláírásukkal. Az aláírási íven szerepelnie kell a tag személyi igazolvány szerinti nevének, személyi igazolványa számának és lakcímének (település, utca, házszám).
A további jelölési feltételekrôl, illetve a pályázathoz szükséges iratokról az RMDSZ területi szervezeteinek irodái adhatnak felvilágosítást.
A jelölési idôszak augusztus 5 – augusztus 14., a pályázatokat a területi szervezetek irodáihoz kell benyújtani 2008. augusztus 14-én 12 óráig.
A Megyei Választási Bizottság 2008. augusztus 15-én 12 óráig nyilvánosságra hozza a teljes pályázatot benyújtott jelöltek névsorát. A jelöltekkel kapcsolatos esetleges óvásokat a területi szervezetek irodáihoz lehet benyújtani 2008. augusztus 17-én 12 óráig. A végsô jelöltlista 2008. augusztus 22-én kerül nyilvánosságra.
A megyei jelölô küldöttgyűlés idôpontja 2008. szeptember 5-én 17 óra, helyszíne Csíkszereda. A küldöttek száma 325, kijelölésük a területi szervezetek által megállapított számok alapján a helyi szervezetek Választmányainak hatásköre. A küldöttek kijelölésének határideje 2008. augusztus 14-én 12 óra.
Csíkszereda,
2008. augusztus 4.
RMDSZ Hargita Megyei Egyeztetô Tanács
Petres Sándor, soros elnök
Sajtóközlemény
A Hajtási Engedélyeket Kibocsátó és Járműbeíratási Közösségi Szolgáltató Hargita megyei fiókja az érdekeltek tudomására hozza, hogy július 6-tól a következô órarend szerint áll a lakosság rendelkezésére:
Fizikai személyeknek hétfôn, kedden, szerdán és csütörtökön 8,30-14,30 óra között a iratok benyújtása, 15,30–16,30 óra között az akták kibocsátása.
Jogi személyeknek pénteken 8,30–12,00 óra között az iratok benyújtása és 12,30–13,00 óra között az akták kibocsátása.
Minden hónap utolsó napján szünetel az ügyfélfogadás.
A sofôriskolát végzettek figyelmébe
A Hajtási Engedélyeket Kibocsátó és Járműbeíratási Közösségi Szolgáltató Hargita megyei fiókja augusztus 6-a és 16-a között nem veszi át az elméleti vizsgára való beiratkozáshoz szükséges aktacsomót.
Augusztus 18-ától ismét a lakosság rendelkezésére áll a Csíkszereda, Kossuth Lajos 11–13. szám alatti székhelyén.
Constantin Strujan, prefektus
Újabb tűz
Július 30-án ismét tűz ütött ki az Industry Tansilvan Kft. fafeldolgozó műhelyében. Megkeresésünkre Pap Ferenc tulajdonos elmondta: egy szikra okozta a kisebb méretű tüzet, amit a tűzoltóknak rövid idô alatt sikerült eloltaniuk. Pap szerint valójában nem is volt indokolt a tűzoltók kihívása, ám a korábbi tűzeset miatt még mindig pánikhangulat uralkodik. „Érthetô, hogy a félelem uralkodik még mindig” – jegyezte meg a tulajdonos. A tüzet rövid idô alatt sikerült eloltani, nem sérült meg senki. A kórház sürgôsségi osztályán érdeklôdve dr. Nagy István ügyeletes orvossal beszélgettünk, aki elmondta: a mentôket ugyan értesítették, de sérültet végül nem kellett beszállítani a kórházba.
Stabilizálódott a Bukarestben ápolt betegek állapota, hamarosan talán haza is térhetnek – tudtuk meg Pap Ferenctôl. A gyergyószentmiklósi kórházban kezelt sérütek többségét hazaengedték, hárman további ápolásra szorulnak, de állapotuk javul. Ugyanakkor augusztus 5-én és 6-án is folytatódott az önkéntes véradás; amennyiben szükség lesz, a jövô héten is zajlik az akció.
Bukarestben járva Mezei János polgármester felkereste a kórházban a múlt heti robbanás áldozatait is. Megelégedéssel tapasztalta, hogy kiváló feltételek között vannak, gondos kezelésben részesülnek, s nem a kórházak személyzetén múlik a felépülésük. A beteglátogatásra elkísérte ôt a bukaresti magyar nagykövet felesége is, aki együttérzésérôl biztosította a sebesülteket és családjukat, s pénzadománnyal is segítette ôket ebben a nehéz helyzetben, tudtuk meg Mezei polgármestertôl. A cég vezetôi nagyra értékelik a polgármester látogatását, együttérzését köszönik.
Csata Orsolya
Helyesbítés
Kiigazítást kért a Gyergyói Kisújságtól Micu Vasile, a Gyergyószentmiklósi Mentôszolgálat képviselôje. Múlt heti, az Industry Transilvan Kft-nél keletkezett csoportos munkabalesetrôl szóló írásunkban Pap Ferenc szavaira kívánt reagálni a szerkesztôséget felkeresô mentôs szakember.
– Nem szeretnék vitába szállni Pap Ferenccel, az Industry Transilvan Kft. vezetôjével, de tisztázni szeretném, hogy a gyergyószentmiklósi mentôszolgálat jól fel van szerelve, és rendesen végzi a munkáját. Sajnos, aki elolvasta a Gyergyói Kisújság múlt heti, 31. számában megjelent Rosszkor, rossz helyen című cikkét, azt mondja, hogy Gyergyószentmiklóson csupán két mentô van. Márciusban érkezett egy – a sajtó által csodamentônek nevezett – jármű, tehát összesen négy új mentônk van, emellett volt négy tartalék mentô és egy szállító. Ezek bármikor használhatók, igénybe vehetôk. Nem igaz, hogy Gyergyószentmiklóson egy-két mentô van. Szeretném megnyugtatni a gyergyószentmiklósiakat, hogy szakemberek és jól felszerelt mentôk látják el feladatukat a nap 24 órájában.
Csata Orsolya
Változtak a telefonszámok
Csak körzetszámmal hívhatók a vezetékes telefonhálózatok számai augusztus 1-jétôl. Ettôl kezdve a hívást nem továbbítják a hívott fél felé, ha a hívó fél nem használja az új formátumot – áll az országos távközlés-szabályozó hatóság (ANRCTI) közleményében.
Az augusztus 1. és szeptember 30. közötti idôszak az utolsó szakasza az országos programnak, amelynek a végén a telefonszámokat 10 számjeggyel lehet csak hívni, amely tartalmazza a megyei hívószámot és a helyi számot. Például, ha egy Gyergyószentmiklóson lakó, vezetékes telefonnal rendelkezô személy fel akar hívni egy Kolozsváron lakó ügyfelet, a következôképpen fog tárcsázni: 0264 xxx xxx, vagy 0364 xxx xxx, a telefonszolgáltatótól függôen. Bukarestben a hét számjegybôl álló telefonszámot a 021-es vagy a 031-es körzeti hívószám elôzi meg.
A jelenlegi rövid hívószámok formátuma is megváltozik. Az országos szinten közérdekű szolgáltatások hívószáma, mint például a pontos idô, a Romtelecom információs szolgálata stb., 4 számjegybôl fog állni: a jelenlegi szám elôtt egy 1-est kell hívni, megyétôl függetlenül. A pontos óra hívószáma például 1958 lesz.
A helyi szinten közérdekű szolgáltatások hívószámai, mint például a csendôrség 7 számjegybôl fog állni. A jelenlegi számok elôtt be kell ütni a körzeti hívószámot. A Hargita megyei csendôrség például a 0266956-os számon lesz hívható.
Mind a 112-es egységes sürgôsségi hívószám, mind a mobiltelefonszámok változatlanok maradnak.
Csata Orsolya
Postaláda
A polgármesteri hivatalban észlelt észrevételeiket, gondjaikat, panaszaikat írhatják meg a gyergyószentmiklósiak a hivatal bejáratához elhelyezett postaládába. Mezei János polgármester kéri a polgárokat, bátran írják meg, azt is, ha rossz élménnyel távoztak a hivatalból. A postaládába érkezô leveleket személyesen a városvezetô fogja elolvasni és orvosolni.
Bontottak, de újat építenek
Szerda este, majd az azt követô napokban a gyergyóalfalvi polgármesteri hivatal alkalmazottai és az önkéntes tűzoltóalakulat munkatársai, több nézelôdô társaságában, bontották a Vaddomb és a Csorgó utca sarkán, a Békény partján található épületet. Az épületben korábban óvoda, legutóbb a kísérleti állomás laboratóriuma működött, de már legalább 5–6 éve semmire sem használják – mondta György István, a falu polgármestere. Miután felépül az új épület, polgárvédelmi központ, az önkéntes tűzoltóalakulat székháza lesz. A faszerkezetű épület tatarozása ráfizetéses lett volna, így döntöttek az újraépítés mellett. Az új épület alapterülete 140–150 négyzetméter lesz majd. A költségek pedig 300–400 000 lejt tesznek ki, amelyet az önkormányzat, a tűzoltóalakulat és a közbirtokosság fog finanszírozni. Kérdésünkre, hogy mikor lesz kész a tűzoltóalakulat székháza, a polgármester reményét fejezte ki, hogy 2010 közepéig be tudják fejezni.
Rancz Enikô
Tanácsülés hét kérdéssel
Szerdán rendkívüli ülést tartott a tanácstestület. Mezei János polgármester nem vehetett részt, hiszen Bukarestbe utazott a gáz- probléma megoldása érdekében.
Mielôtt Lázár Zoltán alpolgármester megérkezett, Tinka Kálmán tanácsos hét pontba összefoglalta kérdéseit:
1. Gyergyószentmiklós municípium általános rendezési terve milyen fázisban van? Ki volt fizetve a terv, ennek ellenére három éve már, hogy nem ennek megfelelôen bocsátják ki az engedélyeket.
2. A Külsô utca végén a vasúti átjárót vissza kellene állítani, hogy törvényesen lehessen közlekedni ott. Korábban már szó volt errôl, most éppen hol tartanak ez ügyben?
3. Kampányban mind az RMDSZ mind az MPP megígérte, hogy lesz barompiac. Hogyan haladnak a munkálatokkal?
4. A Négyes kilométerhez vezetô hátsó utat az elôzô testület határozata értelmében sétálóutcává kellene alakítani, hogy ne az országúton sétáljanak a kirándulók. Erre a költségvetésbôl el is különítettek bizonyos pénzösszeget, milyen fázisban van ez a munkálat?
5. Szintén a Négyes kilométernél házszámozásra van szükség, hiszen ott élnek állandó lakhellyel családok, de állandó lakcímük nincs.
6. A Tölgyfa utcaiak megkerestek, írásba is foglalták kérdésüket, szeretnék tudni, hogy a csatornahálózat kiépítési tervében a Tölgyfa utca szerepel-e. A 7,3 millió eurós beruházásba mely utcák csatornázása van benne?
7. A zöldségpiac általános följavítására elkülönítettek idénre 25 000 lejt. A munkálatot az ezzel megbízott cég elvégezte, viszont az ellenértékét nem kapta meg. Miért?
A kérdéseit, az illetékesek ígérete alapján, továbbítják az operatív vezetésnek.
Kémenes József Tölgyfa utcai lakos a testülettel ismertette az utca helyzetét, mint mondta, tarthatatlan a helyzet, égetôen szükség van az utca szennycsatornázására, mert magas a talajvíz, maholnap nem lehet használni a fürdôszobákat. Azt is elmondta, hogy soha egyetlen kérésükre választ nem kaptak, legutóbb három hete adták be, de lám, még a testület se tud róla.
Ennek kapcsán Nagy István jegyzô javasolta, hogy kérje a testület a csatornázási terv nyilvánosságra hozatalát.
Gyergyószentmiklósi kereskedôk is megjelentek az ülésen. Kérésük az, hogy a Penny Market-et ne a településen belül, hanem a városon kívülre építsék, hiszen tönkreteszi cégeiket e bevásárlóközpont. Kérték, hogy a város vezetôsége védje meg polgárait, azt is hozzátették, hogy mikor támogatni kell rendezvényeket, mindig hozzájuk fordulnak.
A testület úgy döntött, hogy elhalasztják a részletes városrendezési terv jóváhagyását a Penny Market építése céljából. Levették napirendrôl azt a határozattervezetet is, amely a háztartási hulladék elszállításáról szólt a 4-es és 5-ös kilométernél. Ez kapcsolódik a házszámozáshoz is, hiszen lakcím nélkül nem lehet szerzôdést kötni.
A prefektúra visszavonásra kért két határozatot a Szabadság tér 27. szám alatti ingatlan eladásával kapcsolatosan, így viszszavonták a korábbi döntést.
Tinka Kálmán ennél a napirendi pontnál felvetette, hogy a jelenlegi épület nem felel meg az önkormányzatnak.
Továbbá 6040 köbméter faanyag értékesítésérôl is döntöttek. Farkas Zoltán tanácsos, a gazdasági bizottság elnöke arra kérte az illetékeseket, hogy tudassák 30 napon belül, a tavalyi faeladás ellenértékét mire költötték.
Levették napirendrôl a Gyilkostó üdülôtelepen a moziház bérbeadását licit útján. Az indok az volt, hogy ki kell menni, meg kell nézni, az ingatlan milyen állapotban van.
Arról is döntöttek, hogy a közüzemek közgyűlésén a teljes testület részt vesz. Aktualizálták a Járványmegelôzô, Közlekedési Biztonsági Bizottságot, tanácsosokat neveztek ki a tanügyi intézmények vezetôtanácsaiba, a Municípiumi Kórház Konzultatív tanácsába. Ennél a határozattervezetnél a gazdasági bizottságból javasolt egy személyt Farkas Zoltán bizottságelnök, viszont az MPP-s tanácsosok ellene voksoltak. Itt jegyezte meg Tinka Kálmán, hogy nem arról volt szó, hogy RMDSZ-es kell legyen a bizottsági tag, s hozzátette, „ne csináljunk színezeti ambíciót”.
Továbbá arról is határoztak, hogy 3000 négyzetméter területet átadnak a Stadion utcában az Országos Beruházási Társaságnak uszoda építése céljából. Megjegyzendô, hogy a határozattervezet mellékletében az is szerepel, hogy az uszoda működtetésének évente az elôrelátható költsége
90 000 euró, amit az önkormányzat kell biztosítson.
Pap József volt polgármester panasza is a tanács asztalára került, melyben kéri, hogy a 2005-ös, 2006-os és 2007-es évekre a le nem töltött pihenôszabadságát fizessék ki. Megegyeztek, hogy e panaszt a jogi bizottság véleményezi.
A különféléknél Farkas Zoltán tanácsos javasolta egy szavazórendszer megvásárlását, amely idôben behatárolná a hozzászólásokat, kijelezné a szavazási eredményeket, könnyítené a munkát.
Kedves-Tamás Gyopár
Muuuvi negyedszer
„Tudod, mi az a Muuuvi? Jól írtam: nem movie! Ha unod az egymást érô, sablonos fesztiválokat, és inkább valami laza, filmnézôs, bográcsozós, beszélgetôs találkozóra vágysz, akkor gyere, muuuvizz velünk!” – csalogatták a hírportálok a negyedik Muuuvi-ra az érdeklôdô filmkészítô-ket és nézôket. Augusztus 1–3 között a Lázár-kastélyban zajló fesztivál érdekessége sok egyéb mellett, hogy nem a filmekben játszó színészeket, hanem a karaktert díjazzák. A legjobb karakternek járó Vértehén-díjat – akárcsak a többi díjat – Mayer Éva felvidéki grafikusművész tervezte, és a háromtagú zsűri, név szerint Mihai Fulger, ştefan Tiron (művészetkritikus-szaklapszerkesztôk) és Maria Pepistasu (színművész) ítélték oda.
Balázs Áron szervezôt beszélgetésünkben arra kértük, értékelje a fesztivált, minôsítse az alkotásokat.
– Elég sokan, elég sok helyrôl érkeztek az idei fesztiválra. Úgy tűnik, hogy anyagi szempontból is sikerül egy nullszaldós rendezvényt zárnunk. Összegyűjtöttünk egy rakás ötletet jövôre. A filmek színvonala körülbelül ugyanott van, mint tavaly, viszont idén elôször történt meg az, hogy amelyik film bekerült a versenybe, az teljesen hivatalosan a versenyre érkezett, azaz, nem kellett nekünk hívnunk filmeket egyetemerrôl, vagy innen-onnan a versenybe.
– Miben változott a fesztivál az elsôhöz, vagy az elôzô rendezvényekhez képest?
– Az elsôhöz képest abban változott, hogy filmfesztivál lett, szerintem ahhoz kár hasonlítani. Az elôzôekhez képest abban változott, hogy most talán megkapta szakmailag önmagát a fesztivál, most már a hangsúlyt a karakter-díjra helyezzük, és gyakorlatilag ez az a díj, ami megkülönböztet bennünket más fesztiváloktól.
– Ki és milyen pénzbôl készít ma filmet, animációt? Egy fiatal alkotónak milyen lehetôségei vannak arra, hogy pénzt szerezzen filmjéhez?
– Igazából a filmkészítés ezen oldaláról nem szól a Muuuvi. De sok módja van. Például nyersz fesztiválokon, lesz egy portfóliód, és azzal már meg lehet gyôzni producereket, hogy támogassák a film elkészítését. Azonkívül számos pályázati lehetôség van. Le kell adni a forgatókönyvet, ha nyer, akkor van pénz a filmre. Egyébként egy jó animációhoz nem szükséges sok pénz. Kell egy jó ötlet. A technika ma már oda jutott, hogy azt a minôséget, ami egy fesztiválhoz kell, azt akár egy otthoni, kisebb számítógéppel és egy 4–5 megapixeles fényképezôgéppel meg lehet csinálni. Jó ötlet kell.
A fôdíjat, avagy a legjobb karakter kategóriát Anton Slisko – GOD/Obsession című alkotása nyerte, a legjobb filmnek járó díjat (Bloody Cow-Vértehén kategória) Blu-Andrea Martignoni Muto című alkotása nyerte, a legjobb animációnak járó díjat Ducki Tomek Életvonal című alkotása kapta. További díjak: legjobb forgatókönyv Zomborácz Virág – Nyomtávváltás, legjobb kísérlet Max Hattler – Drift, legjobb operatôr Declan Hannigan – Csapás (Hit), legjobb rendezô Csáki László – A hangya és a tücsök, a legjobb gyergyói Berszán Árus György – Kinda Lázár és a csíki traktor, és végül a legjobb egyetemi hallgatónak járó díj Koszti Cristinát és Dorin Moldoveanut illette Manifeste Urbain és Celălalt című alkotásaikért. A zsűri különdíját Török Tihamér vihette haza Easy life című alkotásával.
Selyem Andrást, a fesztivál szervezôjét a díjkiosztás elôtt csíptük el. Villáminterjúnkban a fesztivál jövôjérôl is kérdeztük a Muuuvi megálmodóját.
– Négy éve, a kezdetek kezdetén álmodtad volna, hogy ilyen méretűre nô a fesztivál?
– Igen. Tudtam, hogy ha életben marad, akkor „megnô”. Ezt szerettük volna, abba az irányba halad, fejlôdik, amit szerettünk volna.
– Helyi alkotók, fiatalok számára is jó kitörési lehetôség a fesztivál. Élnek-e ezzel a lehetôséggel?
– Úgy érzem, nem eléggé. És nem a fiatalok, azaz, többnyire azok jönnek el filmjeikkel, akik már valamilyen szinten „öregnek”, ismertnek számítanak a filmes szakmában.
– Jövôre mire számíthatunk?
– Még jobb bulikra, még több filmre, még jobb filmek, még több ember.
– Hatvan év múlva?
– Akkor is jó lesz. Számomra pedig jó lesz, ha le tudok jönni majd Szárhegyre.
Stefan Tiron a zsűri tagjaként válaszolt kérdéseinkre.
– Milyenek voltak a versenyre benevezett filmek?
– Nagyon jó filmeket láttunk. Sok kategóriában, sokféle filmet. A zsűri összesen kilenc díjat osztott ki, a kedvencem egy olasz film volt. Műfaját tekintve leginkább a street-art kategóriába sorolnám. Filmjében szereplôk metamorfózisát követhetjük végig egy város utcáin, falain.
– Milyen szerepet foglal el a Muuuvi az országban zajló fesztiválok között?
– Azt hiszem, hogy épp a filmfesztiválok decentralizálásában játszik nagyon fontos szerepet. Helye van egy ilyen jellegű fesztiválnak a sok nagyvárosi esemény mellett. Minél messzibb van egy ilyen esemény a fôvárostól, annál jobb, mert annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy új filmkészítôk tűnnek fel. Arról nem is beszélve, hogy ezáltal a filmek is több városba, többféle közönséghez jutnak el.
– Egy romániai filmkészítô hátrányokkal indul nemzetközi versenyeken?
– Vannak hátrányai is, de elônyei is egy romániai filmesnek. Ha valahol elszigetelten élsz, de van mondjuk egy számítógéped, interneted, akkor már mindened megvan, ami kell egy filmhez. Épp ezt erôsíti meg az, hogy egy gyergyószentmiklósi fiatal is nyert díjat tavaly is, idén is. Az viszont fontos, hogy lelkesedéssel, szívesen dolgozzon, készítsen filmet.
Csata Orsolya
„Két világnyelv van: a magyar és a film”
Amikor filmfesztiválokról hallok, mindig eszembe jut az elsô „filmes” csalódásom. Kiskoromban sokáig csodálkoztam azon, honnan tudja a „kamerás bácsi”, hogy éppen a nagyvilágban hol és mi történik, honnan tudja, mikor van háború, és egyáltalán hogy van annyi türelme, hogy kivárja a rögzíteni való pillanatot. Gondoltam, ez a véletlen műve, az pedig valódi csoda, hogy én azokról a régmúlt eseményrôl tudhatok, a bácsinak köszönhetôen. Azt hittem, így születik a film. Aztán kiderült az igazság, és fájt, hogy mindent csak megjátszanak, „nem is igaz”.
Ettôl eltekintve szeretem a jó filmeket, és az elmúlt napokban bôven vetítettek belôlük.
A Muuuvit Slow Film Fesztivál követte. Ez utóbbinak a története Egerben kezdôdött. Az Egri Filmművészeti Nyári Egyetem a legrégebbi filmes rendezvény Magyarországon, amely 34 éves múltra tekint vissza. A tavalytól Slow Film Fesztivál néven nemzetközi filmbemutatkozást biztosítva versenyjelleget is öltött. A fesztivál címválasztása, a „Slow Film” pillanatnyi megállásra késztet bennünket. Idô van! a szlogen. Azt szeretnék a szervezôk, ha a sok film által mindenki megtalálná mások történetében saját kis történetét. Ezzel a szlogennel szeretnék a figyelmet ráirányítani a pillanatokra, ami elszáll, ha nem figyelünk oda egymásra, családtagjainkra, barátainkra és magunkra.
A fesztivált Kiss Lajos és Vincze Csilla szervezte meg, akik többször kihangsúlyozták, hogy ez a pár nap ünnep, filmes ünnep, és a város ünnepe is. A fesztivál igazgatója, Kiss Lajos, azt is elmondta, hogy az e-mozi technikai hátterét szeretnék itt is megvalósítani, ha ez megtörténik, akkor rendszeres vetítések lesznek majd.
A hétfôi megnyitón Kozma Károly, a Nemzeti Kulturális Alapprogram Mozgókép osztályának vezetôje, olyant mondott, amitôl a magyar ajkú jelenlevôknek biztos nôtt a mája: két világnyelv van: a magyar és a film – kezdte viccelôdve, ha e kettô találkozhat, élménysorozat születik belôle.
A három nap alatt több mint huszonöt dokumentum- és játékfilmet láthatott a közönség csaknem 1050 percben a Salamon Ernô Gimnázium dísztermében. De alkotókkal is találkozhattak esténként, így Duló Károllyal is, aki mint mondta, becsületes mesterségét tekintve filmrendezô. A Magyar Mozi és Video Filmgyárban dolgozott, amelynek nevéhez kötôdik a Duna Televízió kitalálása. Duló Károly rendszeresen filmet készít, de tanít is.
Vele beszélgettünk a rendezés rejtelmeirôl…
– Ha valakinek van egy kamerája és egy ötlete, hogyan lesz abból film?
– Több útja van a filmkészítésnek. Ez egy drága műfaj. Az ötletet sok embernek és intézménynek el kell tudni adni. Ez nem azt jelenti, hogy sok pénz jön össze, inkább az az elônye, hogy például beszállva egy nemzetközi koprodukcióba nagyobb az esély, hogy találkozik a közönséggel. A másik irány: az egyre magasabb szintű eszközök egyre elérhetôbbek, a technikák átjárhatóbbak. A televíziók adásminôségének megfelelô anyag elkészítése megvalósítható otthon is. Csupán az a kérdés, hogyan jut el a közönséghez. Ha az ember nem ebbôl akar élni, akkor könnyen lehet szórni. Néhány évvel ezelôtt ez elit szakma volt, ma már turisták készítik a világhíradók kiemelkedô anyagait, mert jó idôben jó helyen vannak.
– És ha valaki ebbôl akar megélni?
– Nehéz, mert a hagyományos filmgyártás megváltozott. Valaha a filmgyárak úgy néztek ki, hogy minden mesterség képviselôi ott voltak elérhetôek a filmgyárban. Ha szükség volt rájuk, dolgoztak. Ma a piacszemlélettel a filmgyárak senkit sem alkalmaznak, amikor szükség van szakemberre, szereznek. De egyeseket nem lehet leakasztani a polcról, például háttérfestôt, akinek a műterem falára úgy kell erdôt festenie, hogy úgy tűnjön, a legközelebbi fa 50 méterre van. Ha a világ másik felérôl kell egy háttérfestôt alkalmazni, akkor a gyár itt ráfizet. Azok a gyártók mennek a mai napig, ahol ott vannak a szükséges szakemberek mindig. A legtöbb ember úgy tud megélni a filmezésbôl, hogy ha független módon próbálja itt is, ott is eladni magát. Európában a szakemberek tíz százaléka él kizárólag ebbôl az állandó tevékenységbôl, a többségnek ez kiegészítô foglalkozás.
– Az elsô filmje…
– Az házi feladat volt. Én úgy kerültem a Tudományos- és Oktatófilm Stúdióba, hogy hosszú évekig nem sikerült megoldani az utánpótlást. Rájött a stúdióvezetô, hogy akkor tudja ezt a kérdést könnyebben megoldani, ha nem a filmeseket tanítja meg a kvantum-mechanikára, hanem azokat tanítja meg filmezni, akik amúgy értenek a kvantum-mechanikához. Így engem fizikusként értek el. Kiváló mesterektôl tanultam. Ennek megfelelôen az én elsô filmem egy ipari oktatófilm volt.
– A legutóbbi…
– Egy sorozat utolsó része, amely egyedi filmekbôl áll, kezdetben nem is gondoltam, hogy sorozat lesz. Jó ideje foglalkozok már a 19–20. századforduló építészetével. Akkor Lechner nyomán a nemzeti építészet nagyon sok mindent produkált, és korán bekapcsolódott az európai folyamatokba, ugyanakkor a modernizmus jelei is korán megjelentek. Ennek a sorozatnak a záródarabját készítettem el néhány hónapja, amely Árkai Aladár életművét dolgozza fel. Ehhez az egykori Magyarország egész területét be kellett járni – kellett zárnunk a beszélgetést.
Még szívesen beszélgettünk volna technikákról is, de az egri, a francia, és az angol szakemberek hétfôn délelôtt városnézô körútra indultak, miközben a moziteremmé alakult díszteremben pörögtek a filmkockák.
Rancz Enikô
Elkezdôdött a felnôttképzés
A Vaskertes iskola ideiglenes otthonában 17 felnôtt tanul péntekenként, itt zajlik a roma felnôttek képzése. A fiatalasszonyok némelyike mellett kisgyerek húzza meg magát a padban. A csoport kereskedelemrôl tanul. Ôk azok, akik a nyolc osztályt elvégezték. Öt hónapos a tanfolyam, péntekenként 3 és 5 óra között az elméleti részt sajátítják el, és közben persze gyakorlatoznak is az Erlascom vállalkozás jóvoltából.
Sokan jelentkeztek volna még, mondták a diákok, csakhogy nem volt meg a nyolc osztályuk. Jónak tartják e lehetôséget, mert amellett, hogy ingyenes a képzés, uniós oklevelet kapnak. Akad az osztályban, aki fáscégnél dolgozik, de a kereskedelemben szeretne elhelyezkedni, azért jelentkezett. Fodrásznô is van közöttük, Rimba-Gáspár Mária. Ô eldöntötte, hogy minden képzésen részt vesz, amin csak lehet. Siklódi Irén Simona az iskolát nem tudta befejezni, mert jött a baba, ezért jelentkezett a felnôttképzésre. Párja, aki a padtársa e kurzuson, építkezésen dolgozik, szeretnének saját vállalkozást indítani. Pincér is van, aki tizenegy osztályt végzett, de olyan is, akinek állítása szerint nem volt anyagi lehetôsége elvégezni az iskolát. Tanulnak tehát a felnôttek, hogy mit, arról az elôadót kérdeztük.
– Az öt hónap alatt öt kurzust veszünk át, a kereskedelmi technikától kezdve az áruforgalomig, áruismeretig, az elárusító teendôig, mindazt, amit tudni kell ebben a szakmában. Hétköznapoként gyakorlatoznak a tanulók. Próbálom magyarul leadni az anyagot, a vizsga románul lesz, tehát román nyelven jegyzetelnek. A kurzus anyaga nem vastag, de én jóval többet szeretnék leadni, mint a kötelezô tananyag – mondta Damian Ioan, a szakember.
Augusztus elsején volt a második felnôttképzés. Az óra elôtt a Phare-programot lebonyolító Afacov Consulting Group igazgatóját, Constantin Gheorghincăt kérdeztük. Elmondta, hogy Gyergyószentmiklóson elôször indítottak el programot a polgármesteri hivatallal közösen. A program Hargita és Kovászna megyében zajlik. 116 roma vehet részt, 36 felnôttképzésben részesül, 80 személy pedig miután felmérik a szakmai tudását, és az elégségesnek bizonyul, oklevelet kap az illetô szakmában. Harminc nap alatt történik a felmérés.
– A felnôttképzéshez szükséges a nyolc osztály, a szakmai felméréshez nem szükséges iskola, akár analfabéta is lehet a jelentkezô. Gyergyószentmiklóson kereskedelem és kôműves szakmában indítunk kurzust. A kôművesekhez ezidáig 9-en jelentkeztek. Augusztus 15-ig még van lehetôség a beiratkozásra. Amennyiben nem lesz 15 személy, átköltöztetjük a képzést Kovászna megyébe. Az igazgató azt is hozzátette, hogy Kovászna megyében túljelentkezés van.
Kedves-Tamás Gyopár
RON
Alig pár éves, s mégis úgy ismeri mindenki, mint a sokkal de sokkal régebbi Xeroxot meg Adidast. Valódi sikertörténet az övé. Csak tudni lehetne, hogy miért, hogyan?! Ugyanis elôdje, a ROL ahhoz képest matuzsálemi kort ért meg, mégis csak a beavatottak, a pénzügyi szakemberek hallottak róla, az utca embere számára ismeretlen volt. Hogy miért? Mert azt egyszerűen úgy nevezte, hogy lej. Pont úgy, ahogy az amerikai valutát dollárnak nevezte, az angolt meg fontnak. Igaz ugyan, hogy létezett egy rövid idôszak, amikor a régi meg az új lej egyaránt forgalomban volt, s akkor meg kellett ôket különböztetni egymástól. No de az az idô egyrészt már rég elmúlt, másrészt akkor használható volt a már említett régi lej, új lej megnevezés. S mióta a régi nincs, az ország pénzneme ismét csak egyszerűen: lej. Képzelje csak el a tisztelt olvasó, milyen furcsán néznének rá, ha egyszer csak azt mondaná, hogy CHF-ben vett fel hitelt egy bankból, vagy hogy rokonai beváltottak mondjuk száz USD-t a pénzváltóban. Akkor meg minek ez a sok RON? Lej, és kész.
- zs -
Újra a sarokházról
Mindahányan kereskedôk
A sarokház néven is ismert, Szabadság tér 4–5. szám alatt levô ingatlan földszintjén található kereskedelmi felületek fölött igencsak hosszú ideje pereskednek. A polgármesteri hivatal az államosított ingatlan kereskedelmi felületeit 2000-ben tanácshatározat alapján a kiskereskedôknek eladta. A szerzôdések 2001 januárjában köttettek, és februárban megjelent a 10-es restitúciós törvény. Tapody Németh Mária Margareta és Gáspár József, a végrendeleti örökös, visszaigényelte a Szabadság tér 4–5. szám alatti kereskedelmi felületeket. Tárgyalás tárgyalást ért és 2005 júliusában a 357-es számú polgármesteri rendelkezés alapján a kereskedelmi felületeket visszaszolgáltatták a végrendeleti örökösöknek. A Magyarországon élô idôs hölgytôl, Tapody Németh Mária Margaretától Benedek Árpád vállalkozó vásárolta meg a kérdéses kereskedelmi felületeket, aki Tapodyné által felhatalmazottként végig is követte a pereskedéseket.
Az elmúlt hét szerdáján lakatvágásra, illetve felszólításra is sor került. Hogy tehet-e valamit a kiskereskedôk érdekében a városvezetés, Nagy István jegyzôt kérdeztük, aki az államosított ingatlanok helyzetérôl szólva, elmondta:
– Az érintett épületekben lévô kereskedelmi felületek a 20/ 2000; 37/2007; 38/2000 számú tanácshatározat alapján, a restituciós, 10-es törvény köszöbén adódtak el. Tapody Németh Mária Margareta és Gáspár József végrendeleti örökösi minôségükben igényelték vissza a kereskedelmi felületeket. Én úgy ítélem meg, hogy törvényesen jártak el, az igaz, hogy az utóbbi idôben az örökösödési minôségükkel kérdések merültek fel, ezért újra tanulmányozás alatt állnak a dossziék, az igazoló akták. A kiskereskedôket amúgy a tanácsadásaimon kívül nem tudom semmivel segíteni, egyelôre a magánvagyon sérthetetlen.
A kialakult helyzetrôl az érintetteket kérdeztük.
Benedek József, a Hóvirág cukrászda tulajdonosa elmondta, szeptember 9-én Csíkszeredában tárgyalás lesz a per újrakezdésérôl, mindez a táblabíróság döntése nyomán. Mint mondta, ez idáig nem hívták perbe a román államot, pedig ôk a román államtól vásároltak.
– A szeptemberi tárgyalást nem várták meg, nem kilakoltattak, egyszerűen kizártak. Olyan dolgok vannak bent, amelyeket én is bérelek, és most nem férek hozzá. Leltárba vették a dolgainkat. Az évek folyamán az igazoló aktáinkat a bíróságon nem vették figyelembe. Nem fogjuk annyiba hagyni, továbblépünk. A kártérítések kapcsán is felmerültek problémák, sôt az örökösödés utánajárást kíván. Mindent kiforgatva, próbálnak ellenünk lépni. Egyszerre ketten is ki akartak lakoltatni, Benedek Árpád is és Tapodyné is, ezen pereket is elveszítettem. A kilakoltatási idézésben is az áll, hogy ideiglenes (evacuare vremelnică).
Bízunk az igazságszolgáltatásban, de mindeddig, sajnos, csak azzal szembesültünk, hogy a pénz az úr. Valahol csak van igazság, becsületesen dolgoztunk eddig is, és reméljük, meghallgatják panaszunkat. Lázár Vili bácsi lebetegedett, feladta, a másik szônyeges üzlet is elköltözött, Patka Éva meghalt, a Kordial is folyamatosan perben áll, Muresan Nina meghalt, mi nem fogjuk feladni. A 357/2005-ös rendelkezés aláírásáig a polgármesteri hivatal támogatott, a telekönyvbe a pereket is bejegyeztette, de utána ellenünk fordult.
Benedek József, mint mondta, tavaly szeptemberben a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordultak, az elküldött aktacsomóra decemberben kaptak választ, melyben értesítik, elfogadták a kérlemet, de még igazoló aktákra van szükség. Természetesen Benedekék tisztában vannak, hogy ügyvédet kell fogadniuk, ha kitűzik a tárgyalás idôpontját.
A Delicatesse Kft. részérôl Nagy Margitot kérdeztük, elmondta, múlt szerdán kapott személyes felszólítást, illetve a papíros értesítôk nyomán tíz nap haladékot kaptak a kiköltözésre, végkiárusításra. Hétfôn tíz órakor átadják a helyiséget.
Az Ila Romarta üzlet tulajdonosa, Szász Bernát elmondta, perben állnak ôk is, szeptemberben lesz a következô tárgyalás.
A Kordial részérôl Muresan Tibort nem értük el. Az üzletben érdeklôdve megtudtuk, külföldön szabadságát tölti.
Benedek Árpád tulajdonosi minôségében elmondta, az egész sor ház az övék, a Szabadság tér 4 és 5. szám alatti épületek kereskedelmi felületei.
– Hét évi pereskedés után kapta vissza Margit néni, ami nem ment könnyen. Én a kollegáimat, a kereskedôket megértem, de nem gondoltam, hogy ennyire elfajul a dolog, ugyan nem haragszom egyik kereskedôre sem. Nekem rengeteg dolgom van, nem foglalkozom azzal, hogy engem és a családomat éppen miként járatják le, nincs idôm erre. Közel 140 embernek adok munkát, van, amivel foglalkozzak. De ami a miénk, azt nem hagyom, miért kellene hagyjam? Becsületesen, törvényesen megvásároltam, adásvételi szerzôdéssel a tulajdonostól, aki törvényesen visszakapta, nem tudom, hogy a kereskedôk még mit akarnak. Törvényszéki végzés van a kereskedôk szerzôdésének a semmissé nyilvánításáról, át van írva az én nevemre, a sajátom. Minden tiszta. Arról, hogy nem vette figyelembe az akkori városvezetés a Tapodyné kérését, miszerint ô visszaigényli természetben az örökséget, én nem tehetek. Nyomás alatt tartották az akkori polgármestert, a felületeket eladták. 2000 óta megnyertünk legalább negyven pert, csak egyet veszítettünk el. Ellenségeskedni nem akarok, kollegák, kereskedôk vagyunk, sajnálom, hogy ez a helyzet így alakult, de a sajátunkat nem hagyom. Várom, hogy a Hóvirág cukrászda tulajdonosa jöjjön és pakoljanak ki, én hova pakoltassam az ô berendezéseiket? Álljunk szóba, ismétlem: nem akarok ellenségeskedni, itt kell éljünk, Szentmiklós kicsi város, és én valamit kell kezdjek az épülettel, mert ebben az állapotban nem nézhetem. Ha a kereskedôk megkeresnek, s megegyezünk, bérelhetnék tovább a felületeket, de különben ki kell költöznie, mind a Delicatessenek, mind a Kordialnak. Nyitott vagyok mindenre, de a törvény mindenkinek törvény.
Benedek Árpádot arról is kérdeztük eladja-e ezeket az felületeket. Az üzletember elmondta, szó nincs eladásról, valószínű egy bank fogja bérelni az egyik helyiséget.
Véget kell vetni állítják az érintettek Benedek József és Benedek Árpád. De hogyan? Természetesen mindketten másra gondolnak.
Baricz-Tamás Imola
Svájc vagy Bubendorf? (8.)
Mottó: Szabály van ugyan,
hogy nem szabad, de lehet.
(Egy dalos-testvér)
A Habsburgok még ôseik maradványait is Bécsbe szállították, állítólag sértôdöttségükben. A templomban ellenben ott maradt Magyarországi Ágnes emléke, ott a kolostor is, amelynek fenntartását oly bôkezűen biztosította. A gyönyörű kôablakkereteket kicserélték ugyan hasonmásokra, de az eredetiek ott láthatók kiállítva a templom fala mellett. A templomtól néhány méterre a svájci gazdaságokban fellelhetô összes háziállat farmját rendezték be. Máshol összeférhetetlennek tartanának ilyen párosítást. Bevallom, engem sem zavart.
Gyönyörű napsütésben úszik a táj. A távolban ismét zápor függönye látszik. Hiába, Svájcban ilyennel gyakran találkozni. A társaság csendes. Talán mindenki otthon jár már képzeletben? Hétfôn hazafelé vesszük az irányt. Ilyenkor összegez az ember. Megpróbálja elraktározni a történteket. De hát nem is szitához, inkább rostához hasonlít az emlékezet. Furcsa rostához, hiszen sokszor kipotyog lyukai között a fontos, és fennakad a lényegtelen.
A weinfeldeni csodás napok simogatnak: a verseny, ahol értô, és szigorú bíráló értékelte a teljesítményünket – a kórusokét és a karnagyokét egyaránt. Karnagyunk, Kolcsár Árpád arcát látom most is, ahogy sírni kezd az örömtôl, amikor ezres tömeg elôtt közlik: a vegyes kórusok között a legjobbaknak kijáró kitűnô minôsítést érdemelte ki ô és a kórusa. Mert fújtuk mi, de az érdem az övé, mert kezdve a Bárdos-művek kiválasztásától azok kidolgozásáig, nem nekünk fájt a fejünk a próbák alatt is. És amikor a téren elhangzott németesen: Szent Miklós Kamaraegyüttes – Gyergyószentmiklós, Erdély, Románia nem tagadom, gyorsabban kezdett verni az amúgy is gyorsan verô szívem.
(Kijutott a zsűri szakmai dicséretébôl Molnár Katinak is. Bár a nemrég átvett férfikórus ez alkalommal nem lett elsô a férfikórusok között, szereplésének jó minôsítése sejteti: lesz abból ismét kitűnô. A svájci közönség ugyanis mindenhol, ahol felléptünk, szívébe zárta az Ipartestületi Da-lárdát és vezetôjét.)
Megtisztelô volt az eredményhirdetés elôtti fogadásunk is. A fesztivál igazgatójának, illetve Weinfelden polgármesterének elismerô szavait és ôszinte gratulációit fordíthatta Vencser Emese, majd a hatalmas sátor alatt a gyergyói kórusok énekkel búcsúztak e páratlan dalos-találkozó szervezôitôl. Ünneplésbôl ennyi elég – gondoltam. De nem így volt. Hans Walker, forró lelkű svájci barátunk tartogatott még valami meglepetést. Oda igyekeztünk hát Windisch felôl az utolsó svájci magyar vonatkozású emlékek megtekintése után.
Bubendorf. Istenem, soha ki nem törölhetô immár szívembôl. Autóbuszunkkal a faluszélen parkoltunk le. A dobzenekar egyik dobosa pörgette a ritmust, úgy vonultunk a falu fôterére, ahol egy pikoló-zenekar, egy dobzenekar, egy több mint 30 tagot számláló kitűnô fúvószenekar, kórusok és dalcsoport várt. És következtek a rövid köszöntô beszédek, az sem volt baj, hogy egy szót nem éreztem, mert messzire voltam tolmácsunktól, Emesétôl, de érzetem a szavakból felénk áradó tiszteletet. A zenekarok és a kórusaink által rögtönzött egydalos elôadás – tolmács nélkül is – egy kedves közösség örök tiszteletét ültette el szívembe. Egy pohár bor, aztán ment mindenki a dolgára. Mi „haza” Seltisbergbe.
Könnyes búcsúvacsora. Ilike minden fájdalma kitört, valószínű a sok-sok értünk való fáradozás meríthette ki. Otthoni galádságok okozta sérelmeitôl szabadulni nem tudva – úgy kiosztani a lapokat a Szent Miklós Kamaraegyüttes tagjainak és karnagyának, hogy csak ámulni tudtunk a váratlan hangulatváltástól. Mivel szolgáltunk rá e ráncbaszedésre? Ki ültette fel ellenünk? Nem akarom megtudni. Talán még jó is volt a pirongatás, mert az ember fia hajlamos elszállni a sikertôl. Azt pedig a következô idôszak munkája érzi meg. Ha ilyen szándékkal tört ki jótevônk, szavai nem estek jól, de mérlegelendôk. Ha nem, sajnálnom kell ôt.
Sérelmek félre, a szelepek kiengedték a fölösleges gôzt, reggel hálás búcsút vettünk vendéglátóinktól.
Soha nem feledlek Svájc, Bubendorf, Peter Hersberger, Hersberger Ilona, Hans Walker és weinfeldeni idegenvezetônk: Elisabeth Tanner. Soha Weinfelden és Seltisberg, s most hadd ne soroljam a helységneveket, amirôl már említést tettem az elôzô részekben.
Irány az Alpok, a Szent Gotthárd-alagút, majd kérésre vissza, mert a hágó „megmászása” nélkül valóban a Bucsin-tetô lett volna a legmagasabb pont, amin áthajtottunk ez út során. Álomszép, hófoltos táj júniusban. S hogy álmélkodásunk fokozódjon: ott, a magasban is mosták az utat. Nehogy por maradjon a csíkozáson!
A Szent Gotthárd-hágó után már a taljánok országában csodálkozunk rá a látnivalókra. Ahogy közeledtünk Milánó felé, úgy vált át a svájcias rend olaszos „könnyedségre”.
Milánó meglátogatása után aznapi szálláshelyünk felé sietünk. Velence mellett kitűnô a kemping. Másnap Velencében csodálatos délelôtt. Rengeteg mosolygó arc fényében énekeljük meg elnökünket, Fodor Csabát a Szent Márk téren. Születésnapja van.
Délfelé egy Pasta di Venezzia elfogyasztásával súlyosbítom velencei kulturális emlékeimet, aztán már a kis hajón rögtönzött koncert után Trieszt felé haladunk a csodálatos olasz úton, amivel csak a számomra oly kedves Szlovénia útjai kelhetnek versenyre – minôségüket illetôen.
Éjfél is elmúlt, mire Siófokra érkezünk, ahol a Szôcs László elnökölte férfikórus testvéri kapcsolatainak jóvoltából szállást kapunk egy éjszakára. Én az udvart választottam. Csodálatos cirpelés és milliárd csillag fénye ringatott álomba. Reggel korán keltünk. Már nagyon hívnak a gyergyói hegyek. Nyolc óra felé néhányan (két bátor dalos-hölgy társaságában) belevetjük magunkat a Balatonba. Mire megtudjuk, hogy tilos helyen fürdünk, már késô lenne, ha ott is idejében ébrednének. Így megússzuk a 7000 forintos bírságot. Éjfél is elmúlt, mire megölelhetjük itthoni szeretteinket. Én sem maradok ki a megénekeltek közül. Születésnapom van: 2008. június 12.
Bajna György
A múlt neves embereirôl…
Gyergyószentmiklóson sok olyan ember élt, akirôl nem kellene megfeledkeznünk – írta Bajna György a Gyergyó neves emberei című könyv bevezetôjében, „útmutatójában”. A könyvecske nem sztárokat mutat be, hanem igazi hétköznapi embereket, akik gyergyóinak vallották magukat, és az itt élô közösségért tettek. A városi könyvtár gondozásában kiadott, Bákai Magdolna és Bajna György által szerkesztett könyvet szerdán este mutatták be, sok érdeklôdô jelenlétében.
A könyvecske egy kétéves folyamat eredménye, Magyari Levente ötlete nyomán, a megyei tanács támogatásával. A könyv nem meséket ôriz a bemutatott negyvennégy személyrôl, hanem (száraz) adatokat közöl, amely által megismerhetjük munkásságukat. A beválogatás szempontja nem az itteni születés vagy lakhely volt, hanem az itteni munkásság, a Gyergyóért való elkötelezôdés. Az összeállítók könyveket, folyóiratokat, újságokat, a történészek elôzetes munkáit használták fel forrásanyagként. Az adatok gyűjtése, rendszerezése, a helytörténeti bibliográfia építése feladata a könyvtárnak, a kiadás már nem – magyarázta Bákai Magdolna.
A szándék egyértelmű: példaállítás, hogy kiket mi módon érdemes követni – mondta Bajna. Kik ôk? A fények: dr. Árus Lajos, Blénesi Sándor, dr. Fejér Dávid, dr. Csíky Dénes, Fogarassy Mihály, dr. Gaál Alajos, Karácsony János, Málnási Csaba, Salamon Ernô, Tarisznyás Márton és még sokan mások.
Az elsô kiadás 500 példányban jelent meg, amelybôl 260 darabot osztanak szét ajándékba. Elsô kiadás, mert terveznek még, hiszen nemcsak negyvennégy ember tett Gyergyóért és a környékért. Jóval többen, a sor beláthatatlan. A második kötet, a tervek szerint, nemcsak újabb értékes embereket mutat majd be, hanem további adatokkal szolgál, az elsô kiadást kiegészítve.
Az adatgyűjtéshez bárki hozzájárulhat, aki ismer neves embereket, és tud valamit róluk.
A könyvecske ára 9 lej, megvásárolható a városi könyvtárban.
Rancz Enikô
Táborzáró, névadó
Vasárnap kiállítással egybekötve zárták a negyedik Vadárvácska képzôművészeti tábort Alfaluban. A tíznapos tábor alatt készült több festmény, faragványok, dombormű. Több művészt is ihletett a borzonti, a bükkfôi táj.
De a táborzáró mellett mást is ünnepelt a falu.
Ötven évvel ezelôtt épült a kultúrház, így a vasárnapi program a most elnevezett Petôfi Sándor Művelôdési Ház „ünnepe” is volt. Ezt a nevet viselte a 90-es évek elején, majd a Sövér Elek nevét mostanáig.
Gáll Mihály, a tábor házigazdája értékelte elôször az idei tábor anyagát: értékteremtô alkotások, „ez egy csoda” – mondta. Pár munkát kiemelt, így a Gál Tamás plébánosról készült domborművet, de mint mondta, a többi alkotás is ugyanolyan értékes nemcsak a falu lakói, hanem az egész magyarság számára. Végül azt kívánta a művészeknek, hogy azt az ajándékot, amit az Istentôl kaptak, ôrizzék úgy, mint Dsida az édes anyanyelvünket.
Márton Árpád, a tábor egyik résztvevôje, mint mondta, ôk ehhez a talajhoz, helyhez ragaszkodnak. Olyan művészeket hívnak meg a táborba évrôl évre, akik szent kötelességgel jönnek, szívvel, lélekkel alkotnak itt. Nem kísérletezni, teremteni jönnek. A született alkotások is ezt bizonyítják. A Vadárvácska tábor a falu jövôjének meghatározója kulturális szempontból.
Gál Irma egy 1979-ben kapott rézplakettet adott át, hiszen szerinte ennek méltó helye a Vadárvácska táborban van.
A táborzárón jelen volt Petres Sándor, a megyei tanács alelnöke is, aki néhány szóban üdvözölte a művészeket és a jelenlévôket. A tábor erôt adó példa lehet számunkra – mondta – mi, gyergyóiak, bele vagyunk savanyodva abba, hogy elkerült a világ, a periférián érezzük magunkat. Az igazi Gyergyó nem ez a hely, hanem az a Gyergyó, amely meg van áldva csodálatos tehetségekkel. Bízom abban, hogy ez erôt ad számunkra – fejezte be.
A tábor anyagának nézegetése közben szinte táncolni lett volna kedve az embernek, hiszen a kiskunhalasi Szilaj Citerazenekar „húzta” a talpalávalót.
Az ötvenéves kultúrház ünneplése ezzel nem ért véget, hiszen este nemzetközi citerazenekar-találkozóra került sor, amelyen a kiskunhalasi, a remetei, a csomafalvi és az alfalvi citerazenekar vett részt. A Domokos Pál Péter Hagyományôrzô Egyesület tánccsoportjának fellépése után a táncház csak természetes mozzanata volt az egynapos ünnepnek.
Rancz Enikô
Csiki-csuki a megyei tanács képviselô-testületében
Már az alakuló ülésen kiderült: lesznek gondok a Hargita Megyei Önkormányzat testületének működésében. A két frakció – RMDSZ és MPP – képtelen az együttműködésre, a konfliktusok gyűlnek és erôsödnek. Egymás munkáját minôsítik, saját erejüket bizonygatják, fitogtatják, oda- és visszavágnak. A legutóbbi ülésen is ez történt. Alábbi interjúink világosan mutatják: megegyezésrôl, kiegyezésrôl, netán közös munkáról szó sincs.
Borboly Csaba, a megyei önkormányzat elnöke:
– Mi történt a legutóbbi ülésen?
– A gyimesi árvízkárok elhárítására fordítandó pénzügyi keret tanácsi elfogadása céljából hívtam össze a megyei tanács rendkívüli ülését. Tekintettel arra, hogy a tavasz folyamán két hónapot tartott a választási kampány, utána meg az alakulás körüli problémákkal voltunk elfoglalva, illetve idôközben elkezdôdtek a szabadságolások is – egyszóval felgyűltek a halasztást nem tűrô fontos ügyek, melyek közül kiemelkedik a megyei települések víz- és csatornarendszerének felújítására megítélt legtöbb 100 millió eurós ISPA-támogatás ügye. Ezen ISPA-támogatást Korodi Attila miniszter közreműködésével sikerült megszerezni a megyének, de sajnálatos módon az elmúlt években a támogatás lehívásához szükséges legfontosabb feltételt, a regionális víztársulások létrehozását elmulasztották megyénk önkormányzatai. Abba, hogy ki, kik a felelôsek, most nem mennék bele, egy dolog biztos, a társulások létrehozásának késedelme miatt csak azért nem veszítettük el a támogatást, mert a beruházást felügyelô minisztérium vezetôjét Korodi Attilának hívják. 100 millió euró nagyon sok pénz, és mivel késésben vagyunk, napirendi pontként javasoltam a tanácsos kollégáknak, hogy az egyik regionális szolgáltató, a csíkszéki regionális szolgáltató, a Harvíz Rt. megalakulásával kapcsolatos, lényegét tekintve formális döntést szavazzuk meg. Az ülésen különösebb indok nélkül ellene szavaztak a javaslatnak a Magyar Polgári Párt megyei tanácsosai, mert észrevették, hogy néhány RMDSZ-tanácsos hiányzása miatt, a határozat elfogadásához szükség van legalább egy MPP-s tanácsos szavazatára is. Nem mérlegeltek, nem indokolták meg, hogy miért tesznek keresztbe, hanem gondolkodás nélkül leszavazták a regionális vízmű létrehozására vonatkozó határozatot. MPP-s kollégáimat nem érdekelte, hogy ellenszavazatuk akár azt is eredményezheti, hogy kifutunk az immár sokadszorra meghosszabbított határidôbôl, és olyan lehetôséget szalasztunk el, amely tán soha nem tér vissza. Ôket csak az érdekelte, hogy ha van lehetôség keresztbe tenni, akkor azt kihasználják. Az elôterjesztés, mivel Európai Uniós támogatás lehívására vonatkozik, tartalmát tekintve teljes mértékben megegyezik más román megyékben elfogadott hasonló tematikájú határozatok szövegével, de ôk mégis azt kifogásolták, hogy idôt kérnek az anyagok tanulmányozására – valójában nem errôl volt szó, hanem kihasználták azt, hogy a határozat elfogadásához szükség volt egy MPP-s szavazatra. Elszomorítónak és elgondolkodtatónak tartom, hogy az MPP megjelenése óta olyan dolgok történnek a megyei tanács munkájában (gondoljunk csak a megyei tanács alakuló ülésérôl való értelmetlen MPP-s kivonulásra is), amelyekre sem megyénkben, sem más erdélyi, romániai megyében nem volt példa. Felesleges cirkuszok, kivonulások, keresztbetevések. Egyetlen módosító javaslat, bármi érdemi hozzászólás nélkül, mint egy durcás kisgyerek szavaztak le mindent. Ez azt jelenti, hogy a megye lakosságával az MPP szembefordult kicsinyes, önös politikai érdekbôl, mert azt gondolják, hogy ha elakadnak a megye lakosságának életszínvonalát, életkörülményeit javító beruházások, fejlesztések, akkor négy év múlva, majd ôk kerülhetnek többségbe. De tévednek, mert egyfelôl az emberek nagyon világosan látják, hogy ki az, aki érdekükben dolgozik, és ki az, aki nem, másfelôl pedig az elkövetkezô idôszakban biztosítani fogjuk, hogy minden tanácsülésen meglegyen a szükséges RMDSZ-es szavazatszám. Az esetnek tanulsága van az RMDSZ-frakció számára is, hisz 5 kollégánk pihenôszabadságon volt, így szükségünk volt egyetlen MPP szavazatra, de nem kaptuk meg sem mi, sem a megye lakossága, beleértve június 1-jén az MPP-re szavazó megyei polgárokat is.
– Milyen következményekkel járhat ez a szavazás?
– Ha gyorsan nem térünk rá vissza, a pénz el fog veszni. Gyergyószentmiklós város lesz az egyik legjelentôsebb károsult. És azok a kistelepülések ahol még nincs kiépítve 100%-ban a víz- és csatornarendszer, mivel a 100 millió eurós támogatásból ez a probléma megoldódna. Tudom, Árus Zsolt majd elkezdi a magyarázkodást, hogy ezért, meg azért nem valósult meg az egész beruházás, meg hogy mindenért az RMDSZ a hibás, de a kérdés fontossága nem teszi lehetôvé, hogy vulgárisan fogalmazva, szórakozzunk egymással.
– Milyen a hangulata a megyei üléseknek? Milyennek nevezné az együttműködést a két frakció között?
– A két frakció között nincs érdemi együttműködés, mivel az általunk kezdeményezett megbeszéléseken részt vevô Thamó Csaba MPP-frakcióvezetô által tanúsított együttműködési készséget a tanácsülésen kivonulások, leszavazások, akadékoskodások követik. De remélem, hogy ez megváltozik, MPP-s kollégáim is belátják, hogy ez így nem folytatható. Remélem, a sajtó, a megyei civil szervezetek, illetve az MPP-s polgármesterek, tanácsosok, párttagok szólnak az MPP-s megyei tanácsi frakciónak, hogy fejezzék be azt az ámokfutást, amit elkezdtek, mert az nem vezet semmire. Meglátjuk, mi lesz, mi türelmesen várunk, és mihelyt azt tapasztaljuk, hogy a keresztbetevés politikájáról áttérnek a konstruktivitásra, akkor majd megtaláljuk a módját az érdemi együttműködésnek.
– Lát esélyt arra, hogy közösen dolgozzanak, hatékony legyen a munka?
– A munka hatékony lesz. Az MPP ideig-óráig elakaszthat néha dolgokat ugyan, de a június elsejei egyértelmű választási eredményeknek köszönhetôen rendelkezünk a kellô többséggel ahhoz, hogy a választási kampányban tett, ambiciózus ígéreteinket megvalósítsuk. Az MPP ebben lehet partner, ha felhagy azzal a magatartással, amelyet a tanács megalakulása óta tanúsít. Ideje lenne végre rájönni, hogy a pártpolitikának nem az önkormányzatokban, hanem a parlamentben van a helye. Aki egy regionális vízszolgáltató kérdésébôl pártpolitikai ügyet akar csinálni, az véleményem szerint saját választói ellen cselekszik, ugyanis az emberek nem azért küldtek minket a megyei tanácsba, hogy a fontos kérdések megoldása helyett kakaskodjunk egymással.
Árus Zsolt megyei önkormányzati képviselô:
– Mi történt a legutóbbi ülésen?
– Az, ami nem kellene történjen e megyei képviselôtestületben: az ülés összehívásakor az elnök semmibe vette a törvényes elôírásokat, illetve a saját munkatársait (gondolok itt a megyei közgyűlés 30 tagjára), s arra próbált rávenni mindanynyiunkat, hogy bábként, az ô vezényszavára emeljük a kezünket. Konkrétan: egyik nap este összehívott másnap délelôttre egy testületi ülést, amin olyan határozatokat próbált áterôltetni, amelyek a költségvetés módosítását, illetve százmillió eurós beruházásokat érintettek. A Magyar Polgári Párt frakciója azt kérte, hogy csak a valóban sürgôs tervezeteket (az árvízkárosultaknak, illetve a gyergyószentmiklósi robbanás sérültjeinek a megsegítése) tárgyaljuk meg, a többi tervezet megvitatása lehet, hogy sürgôs, de ugyanakkor nagyon fontos és bonyolult problémákról van szó, ezért tartsuk be a törvényt, elôzetesen tárgyalják meg ezeket alaposan a szakbizottságok, s csak utána kerüljenek a plénum elé. Mivel az elnök, illetve az RMDSZ-frakció ezt az ésszerű kérést nem vette figyelembe, nem tehettünk mást, minthogy megszavaztuk a két sürgôs határozatot, az összes többi esetében pedig tartózkodtunk, hisz nem állt rendelkezésünkre semmi információ, ami alapján eldönthettük volna, hogy miképpen szavazzunk.
– Milyen következményekkel járhat ez a szavazás?
– Ha a kérdés netán arra vonatkozik, hogy származik-e ebbôl bármiféle kár, veszteség a megye, illetve annak lakói számára, akkor a válasz határozottan nem. Egyik elhalasztott döntés sem volt annyira sürgôs, hogy most bármiféle gond származna az el nem fogadásukból. Egyetlen lehetséges következmény az, hogy az elnök új ülést kell összehívjon, ahol ismét elôterjesztheti a tervezeteket. Ez már meg is történt, nyolcadikán lesz a megyei képviselôtestület újabb ülése. Azt megelôzôen össze fognak ülni a szakbizottságok is, tehát van esély arra, hogy ezúttal valóban a normális mederbe kerüljön a munka. Ez már csak azért is örvendetes, mert rögtön az ülés után (netán elsô haragjában) Borboly Csaba azt nyilatkozta, hogy sebaj, új ülést hív össze, s azon már jelen lesz annyi RMDSZ-es képviselô, hogy magukban meg tudják szavazni a tervezeteket. Azt hiszem, ez a mentalitás több mint káros, illetve veszélyes. A választók 31 képviselônek szavaztak bizalmat, s akkor a döntéshozatalban mindannyiuk tudását, tapasztalatait, gondolatait figyelembe kell venni, azért, hogy a lehetô legjobb döntések szülessenek. Ugyebár a magyar közmondás is úgy hangzik, hogy több szem többet lát. Nem mellékesen megjegyzem, hogy az a tény, hogy a múlt héten elhalasztott tervezetek mind szerepelnek a nyolcadikai ülés napirendjén, csak azt erôsíti meg, hogy igazából egyik sem volt annyira sürgôs, az egész történet lényege sokkal inkább az volt, hogy az elnök az erejét próbálgatta, arra tett kísérletet, hogy zsinóron rángassa a testületet. Ez a kísérlet szerencsére sikertelen volt.
– Milyen a hangulata a megyei üléseknek? Milyennek nevezné az együttműködést a két frakció között?
– Nehéz ezt még megítélni. Lényegében egyetlen ülés zajlott le (leszámítva az alakulót), s ez is nagyon gyorsan, mindenféle érdemi vita nélkül. Amit mégis rossz elôjelnek lehet nevezni, az két momentum, pont a múlt heti ülésrôl. Az egyik az, hogy minekutána a polgári frakció nem szavazta meg látatlanban az elnök kezdeményezéseit, az RMDSZ-frakció, meglehetôsen gyermekes módon „visszavágott”, s nem szavazta meg Simon Csaba mandátumának igazolását, annak ellenére, hogy az igazolóbizottság mindent rendben talált, s a mandátum igazolását javasolta a testületnek. Már az is eléggé rossz fényt vetett a testületre, hogy Csaba az alakuló ülésen azért nem vett részt, mert nem is tudott róla (ennyire akadozó és esetleges a kommunikáció), s arra most rátettek egy lapáttal, mint egy durcás kisgyerek. Ezzel csak azt érték el, hogy ebbôl per lesz, s az nem fogja javítani a hangulatot. A másik már ennél súlyosabb, ugyanis az ülés összehívását lényegében a polgári frak-ció kezdeményezte, azért, hogy a testület, mint a megye lakóinak megválasztott, tehát legitim képviselôje, foglaljon állást az ellen a merénylet ellen, amit pont Gyergyószék ellen követett el a parlament, mikor szétszabdalta három különbözô választókerületre. Az erre vonatkozó állásfoglalást a testület végül nem fogadta el, sôt, erre vonatkozó kérésünk ellenére még bár szavazásra se bocsátotta az elnök. Két eset lehetséges: vagy azért, mert a kezdeményezés a polgári frakciótól jött, vagy azért, mert ô(k) ezt nem tartja/tartják fontosnak. Bármelyik változat legyen igaz, szomorú, s nem járul hozzá a két frakció közötti jó viszony kialakulásához.
– Lát esélyt arra, hogy közösen dolgozzanak, hatékony legyen a munka?
– Azt tartja a mondás, hogy a remény hal meg utoljára. Én is ezt tartom. A héten összeülnek a szakbizottságok, ahol szűkebb körben tudjuk megvitatni a határozat-tervezeteket. Remélem, hogy valóban elvszerű és tárgyszerű viták lesznek a bizottsági üléseken.
Csata Orsolya
Székely Városok Szövetsége
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke július 31-én nyílt levelet adott közzé, melyben üdvözli az öt város, Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Kézdivásárhely, Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely azon kezdeményezését, hogy létrehozzák a Székely Városok Szövetségét. „Székelyföldnek sajátos regionális érdekei vannak, amelyet erôteljesen képviselni kell, és meg kell jeleníteni azt a regionális identitást, amelyet a székely nép, a magyar nemzet részeként, századokon át megôrzött. Közös célunk Székelyföld regionális önkormányzása. Amíg ennek törvényi feltételei létrejönnek, addig is élni kell minden olyan törvény adta lehetôséggel, amely a székelység önálló akaratát képes érvényesíteni” – írja a levélben.
A levél nyomán megkérdeztük az öt város polgármesterét, jelenleg milyen stádiumban van az egyeztetés, és mit is jelent majd ez a szövetség a gyakorlatban.
Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere mint mondta, a pénteki, csíkszeredai találkozón megegyeztek abban, hogy egységesen fognak fellépni olyan kérdésekben, amelyek az egész magyarságot érintik. Eldöntötték, hogy kéthavonta a 15-éhez legközelebb esô pénteken találkoznak, így legközelebb szeptember 12-én, Kézdivásárhelyen. A szövetségnek célja lesz például a kultúrközpontok összekötése, de olyan gyakorlati kérdések megoldására is kitérnek majd, mint például a székely szimbólumok, a székely zászló használata. Arról azonban még nem tudtak dönteni, hogy kizárólag megyei jogú városok legyenek-e tagjai a szövetségnek.
A keddi sajtótájékoztatón is szó esett az alakuló szövetségrôl, a polgármester elmondta: „Örvendetesnek és hasznosnak tarjuk a Székely Városok Szövetsége megalakításának kezdeményezését. Az elmúlt évtizedek széthúzása, befelé fordulása bebizonyította, hogy nem az a járható és követendô út. Ha valóban sikeres, felemelkedô Székelyföldet akarunk, akkor félre kell tenni az aggályokat, a jogos vagy jogtalan félelmeket, a pártérdekeket, s összehangoltan kell cselekedni. Múlt héten ugyan formálisan nem alakult meg a szövetség, de megtettük az elsô lépést, ráadásul jobb lábbal. Nyílt, ôszinte beszélgetésen vettünk részt, ahol kiderült, hogy számos ok, mód és alkalom van az együttműködésre, sokat tanulhatunk egymástól, illetve közösen gondolkodva hatékonyabban tudunk megoldani olyan problémákat, amelyekkel mindannyian küszködünk a saját városunkban. Az összefogás ugyanakkor lehetôséget teremt közös fellépésre akár a kormánynyal szemben is, amennyiben az korlátozni próbálja a helyi autonómiát. Az elvi megállapodás megszületett, s bízunk benne, hogy sikerül valós tartalommal megtölteni a most felvázolt kereteket. Bízunk ugyanakkor abban, hogy szeptemberben Kézdivásárhelyen már többen leszünk, hisz Székelyföldnek még sok városa van, s mindenkire szükség van.”
Bunta Levente, Székelyudvarhely polgármestere más kötelezettsége miatt nem tudott részt venni a pénteki találkozón, de mint mondta, örül a kezdeményezésnek, Udvarhely komolyan fogja venni a kérdést, és a komolyságot meg is fogja követelni. Szeretnék, hogy ez is ne olyan legyen, mint az utóbbi tizennyolc év hasonló kezdeményezései, amelyek az elôkészítés hiánya miatt nem valósultak meg. „Az együttműködés híve vagyok” – fűzte hozzá.
Antal Árpád Sepsiszentgyörgy polgármestere azt reméli, ez nem egy verseny lesz a városok között, hanem a székely városok vezetôi közötti kommunikáció, együttgondolkodás, segítségnyújtás és tapasztalatcsere. A szövetség jogi értelemben nem létezik még, a bejegyzés elôtt szeretnék megtölteni tartalommal. Elôször be akarják bizonyítani, hogy tudnak együttműködni – mondta.
Rácz Károly, Kézdivásárhely polgármestere mint mondta ez a szövetség együttműködést fog jelenteni a városok között olyan területeken, ahol a nagyobb projekteket egyedül, különállókként nem tudnák lebonyolítani. Pénteken a szövetség alapköveit tették le – mondta.
Ráduly Róbertet, Csíkszereda polgármesterét lapzártánkig nem tudtuk elérni.
Rancz Enikô
Együtt, vagy külön?
Több ízben is tárgyalóasztalhoz ültek a Románia Magyar Demokrata Szövetség és a Magyar Polgári Párt képviselôi, ennek ellenére megegyezés nem született a parlamenti választásokat illetôen. Jelenleg egyfajta hidegháború folyik, az RMDSZ már készül a novemberi megmérettetésre, az MPP reméli, sikerül közös listát összeállítani.
A tárgyalásokon részt vevô Kelemen Hunort és Árus Zsoltot arról kérdeztük, hogy miért nem sikerült megyezeni, illetve, hogy mi a tervük a választásokat illetôen.
Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezetô elnöke:
– Folytatódnak-e a tárgyalások az MPP és az RMDSZ között?
– Augusztus 1-jén zártuk le az MPP-vel való tárgyalás folyamatát. Ekkor kaptunk elutasító választ telefonon Szász Jenô pártelnöktôl. Azelôtt is több ízben tárgyaltunk a polgáriakkal. Marosvásárhelyen négy és fél órán át egyeztettünk a belsô koalíció lehetôségeirôl. Nem rajtunk múlott, hogy nem jött létre az összefogás, hiszen az RMDSZ részérôl a megegyezés minden feltétele adott volt. Ha nem akartunk volna megegyezni, már azon fennakadtunk volna, hogy Szász Jenô pártelnök pálfordulása az RMDSZ által megjelölt július 26-i határidô lejárta után következett be. Nem érthetô, hogy miért olyan késôn. De úgy véltük, ezen nem múlhat a magyar–magyar megegyezés, amelyet a választók is elvárnak tôlünk. Ezért „utolsó utáni” esélyt is adtunk az MPP-nek. De bármilyen rugalmasak vagyunk, azt azért mégsem engedhetjük meg, hogy a szekér húzza a lovat.
– Mi volt ennek az oka?
– Kifutottunk az idôbôl. Az RMDSZ-nek véglegesítenie kell a parlamenti jelöltjei névsorát. Azelôtt a területi szervezetek dolga felsorakoztatni, javasolni a lehetséges jelölteket. Mi annak árán is hajlandóak voltunk tárgyalni az MPP-vel, hogy emiatt alig-alig tudtuk tartani a jelöltállításra kitűzött határidôinket. Ha tovább húzzuk az idôt, az akár a magyarság parlamenti képviseletébe is kerülhet. Ezt az árat nem fizethetjük meg. Az MPP pedig nem látta be, meddig ér a takarója, hogy tovább nem nyújtózkodhat, mert annak már nincs köze a valósághoz. Hangsúlyozom: országos parlamentben, országos szinten kellett volna jelölteket állítanunk. Ennek a számadatai pedig: RMDSZ 85, MPP 15. Nagyon egyszerű. A biztosan megszerezhetô mandátumok száma 14. Ebbôl méltányosan 2 biztos befutó helyet ajánlottunk az MPP-nek, és természetesen azt, hogy a többi helyekre is arányosan állítsanak jelölteket. És ami talán a legfontosabb: ha a mi ajánlatunkat elfogadta volna az MPP, biztosan parlamenti párttá vált volna. Ezt kellett volna az MPP-nek is figyelembe vennie, ezzel kellett volna szembenéznie. Nem ez történt. Sajnos.
– Vetélytársnak tartják-e a Magyar Polgári Párt jelöltjeit, amennyiben külön-külön indulnak a választáson?
– Hogyan nevezhetnénk másképp azt a szervezetet, amely szintén a magyar választók bizalmát igyekszik elnyerni? Mi viszont tudjuk, hogy a választói támogatásért nem elég létezni, tenni is kell valamit. Ezt méltányolták a magyar választópolgárok az önkormányzati megmérettetésen a már ismert arányban, az RMDSZ javára.
– Ezáltal – a külön indulás miatt – veszélybe kerülhet-e a magyarság parlamenti képviselete?
– A veszély létezik. Mi azért tettünk meg mindent a belsô koalíció létrehozásáért, hogy ezt a veszélyt elhárítsuk. Mert az új, egyéni választókerületes rendszer egyáltalán nem kedvez a magyarság képviseletének. Igaz, az RMDSZ egymagában is képes elérni a parlamenti küszöböt. De jobban szerettük volna, ha nem létezik kockázat. Ezzel a próbálkozással tartoztunk a választóinknak. Az ôszi választásokon is megbízunk az ô bölcsességükben.
– Hosszú távon elképzelhetô-e, hogy együtt fognak dolgozni a Magyar Polgári Párttal?
– Továbbra sem zárkózunk el a tárgyalásoktól az elkövetkezô választásokon. De ehhez megbízható tárgyalópartnerre is szükségünk van. Olyanra, aki a tárgyaláson a másik fél szempontjait is figyelembe veszi, és a megegyezés szándékával, a határidôk tudatában ül le tárgyalni. A közös munkához, együttműködéshez pedig ugyancsak megbízhatóságra, korrektségre és nyitottságra van szükség a polgáriak részérôl.
– Hamarosan kezdôdik a kampány, az RMDSZ mire fekteti a hangsúlyt kampánya során?
– Elsôsorban arra, hogy a magyarságnak erôs parlamenti képviselete legyen a kedvezôtlen választási rendszer ellenére is. Ez a legfontosabb szempontunk. Amúgy az ôszi kampány sok tekintetben hasonlít majd a helyhatósági választások kampányára. A jelölt személye, hitelessége, szakmaisága és hozzáértése nagyon fontos lesz, és továbbra is nagy jelentôséget tulajdonítunk az embertôl emberig folytatott kampánynak, a közvetlen párbeszédnek. Azt is megígérhetjük, hogy mindvégig az emberek problémáit helyezzük figyelmünk központjába, és nem az ellenjelöltek személyét.
– Hány képviselôre és szenátorra számítanak így, e külön-külön indulás során?
– Jóslásokba nem szívesen bocsátkozom.
Árus Zsolt, az MPP országos alelnöke:
– Véglegesen lezárultak, befejezôdtek a tárgyalások?
– Ezt nehéz lenne megmondani. Ha azt nézzük, hogy az elsô alkalommal lényegében semmirôl nem tárgyaltunk, csak ismertette mindkét fél a maga álláspontját, a másodikon ellenben már szinte mindenben sikerült megállapodni, akkor igencsak nagy felelôtlenség volna nem folytatni a megbeszéléseket. A gyors elôrehaladás mindenkit arra kéne ösztönözzön, hogy folytassuk, s szülessen megállapodás.
– Miért nem sikerült megegyezni?
– Látszólag banálisnak is nevezhetô, ha leegyszerűsítve azt mondjuk, hogy egyetlen hely miatt nincs ma egyezség. Figyelembe kell azonban venni azt, hogy az az egy hely a mi esetünkben másfélszeresére növelné a bejutók számát, míg a másik oldalon mintegy 3%-a a helyeknek. De túl a számokon az igazi gond az, hogy miután két alapelvben megállapodtunk – ezek: a Magyar Polgári Párt képviselôi az RMDSZ színeiben indulnak a választáson, illetve, hogy a helyek elosztásánál a tavaszi választások eredményeit vesszük figyelembe –, ott akadtunk el, hogy az RMDSZ képes a matematikába is politikát vinni, oly módon, hogy közönséges osztások és százalékszámítások nekik más eredményt adnak, mint amit bárki elemista kiszámol. Ezért merült fel szerintünk joggal az, hogy akkor lehet megállapodni, ha az elfogadott elveket kölcsönösen tiszteletben tartjuk. A képlet a mi szempontunkból tiszta: azonnal aláírjuk a megállapodást, amennyiben az tényleg azt tartalmazza, amit az RMDSZ írásban felajánlott, s nem próbálnak utóbb további feltételeket szabni. Ezt azért fontos kihangsúlyozni, mert habár múlt csütörtökön már csak az a kérdés maradt nyitva, hogy 32-nek menynyi a 18%-a, péntek reggel már olyan igényekkel állt elô Kelemen Hunor, hogy az RMDSZ-nek legyen beleszólása abba, hogy a Magyar Polgári Párt kiket indíthat a választáson, illetve hogy a pártunk nem folytathat önálló külpolitikát, köteles fenntartani Markó Bélának az álláspontját. (Minekutána az elfogadott ajánlatukban az áll, hogy „3. Az RMDSZ listáin ily módon bejutó MPP-politikusok, a két szervezet között elôzôleg kialakítandó megállapodás szerint, megtartják önállóságukat, és pártjuk álláspontját képviselhetik a frakcióban, illetve nyilvánosan.”)
– Amennyiben külön indul a két alakulat, a Magyar Polgári Pártnak mi a terve?
– Errôl még nagyon korai lenne beszélni. Mi egyelôre írásban is közöltük Markó Bélával, hogy az összefogás érdekében lemondunk a választási koalíció szorgalmazásáról, maradéktalanul elfogadjuk az úgynevezett belsô koalícióra vonatkozó javaslatukat, s az abban foglaltaknak megfelelô megállapodást szeretnénk kötni. Erre a vasárnap kelt levelünkre még nem kaptunk választ, tehát még reménykedünk, tekintettel arra, hogy Markó Béla már július 26-án is bejelentette, hogy lezárták a tárgyalásokat, mégis újabb fordulóra került sor 31-én. Várjuk tehát a választ, és addig más forgatókönyvekben nem gondolkozunk.
– A magyarság képviselete nem fog ebben az esetben veszélybe kerülni?
– Ha meredeken akarok fogalmazni, akkor azt mondom, hogy a magyarság eddig nem volt képviselve a parlamentben, eddig csak az RMDSZ-nek volt ott képviselete. Ha a megállapodás létrejön, akkor lesz esélye annak, hogy végre olyanok is bekerüljenek, akik valóban a magyar érdeket fogják képviselni. De azt mindenképp el lehet mondani, hogy amennyiben nem születik megállapodás, nagyon nehéz dolga lesz annak a magyar pártnak, illetve egyéni képviselônek, aki a parlamentbe akar jutni, s borítékolható az, hogy a magyar képviselôk száma csökkenni fog. A 6+3-as alternatív küszöbnek köszönhetôen az RMDSZ mindenképp be fog jutni, épp csak az nem mindegy, hogy 4%-os eredménynyel, avagy megszületik egy koalíciós megállapodás, s a közös lista 7–8%-ot ér el.
– Képes lesz felkészülni az MPP arra, hogy külön induljon? Lát esélyt arra, hogy két magyar párt, illetve szövetség képviselôi bejussanak a parlamentbe?
– Erre a kérdésre egyelôre nem lehet válaszolni. Ha az RMDSZ elutasítása végleges lesz, akkor a Magyar Polgári Párt elnöksége felelôssége tudatában meg fogja vizsgálni a helyzetet, s meghozza a meghozható legjobb döntést.
Csata Orsolya
Tekerôi gondok
Tekerôpatakon Pérásban és két faluvégen is romák laknak. A pérásiak nagy része „szombatos”, pedáns szép lakásokban éli mindennapjait. A szentmiklósi faluvégen élôk is zajosak. Aki arra járt, láthatta: kirohannak az autókhoz, hangoskodnak. A Vasláb felé vezetô országút mentén, a völgyben lakókra viszont sok a panasz.
Molnár János és Gál István, az Újfalvi Önkormányzat képviselôi, hosszasan ecsetelik a problémát. De a cigányok közelében lakókból is árad a panasz: szemetes a környezetük, ahol eljárnak lovaikkal, szekereikkel, ott veszélyben a termény, a legjobb lóherés részt kaszálják le a gazdák területérôl, hangoskodnak, a „purdik” kiabálnak a járókelôkre. Ezenkívül pedig betegségektôl is tartanak a szomszédban élôk, mert e völgy lakóinak a dögkút a mészárszék. Szinte természetes az is számukra, hogy nincs illemhely a négy családnak és gyakori náluk a vendégeskedés. Ott ugyanis az a szokás, hogy hetekig vendégeskednek a domokosiak pereputtyostól, több szekérrel érkeznek, lovaikat ellátják a legkövérebb fűbôl, majd hazaszekereznek néhány napra. Tagadják a háziak, hogy idegenek tanyáznának ott, de ottjártunkkor is szépvízi rendszámtáblás szekér parkolt valakinek a pityókaföldjén.
Molnár János tanácsos elmondta, a legutolsó népszámlálásnál 70-en vallották magukat cigánynak az 1100 tekerôi lakosból. De az iskolában minden ötödik gyerek cigány. 52 család kap szociális segélyt, ez 173 cigányt érint. De ezenkívül még van, akinek nincs helyi személyazonossági igazolványa, így nem részesül segélyben. A völgybeliek a harmincas években költöztek oda, akkor egy négytagú család húzta meg magát ott. Jelenleg azt sem tudni, hányan élnek a három putriban, a gyerekek iskolába nem járnak, és persze, az általuk lakott területrôl papírjuk sincs. Ráadásul terjeszkednek, a beültetett pityókaföldön is utat rögtönöznek. Anyagilag úgy állnak, hogy hiába is bírságolnák, nem lenne, amibôl kifizetniük. Egyikük sem dolgozik sehol. Egyetlen személy dolgozott, de nem bírt ott lakni sokáig, elköltözött. Olyan körülmények között élnek, hogy nem volt, ahonnan dolgozni járjon.
Molnár János a rendôrség segítségében bízik. Panaszt is tettek a rendôrségen, a polgármesterrel is beszéltek. Elsôsorban azonosítani kellene ôket, hogy kiderüljön, ki vendég, ki az állandó lakos.
Bálint Pál suszter, és György Ágoston is panaszkodik.
Ôk leginkább a csíki cigányokra, ôk a veszélyesek, mondják. Írást is tettek le, mert nem igazságos, hogy a cigányoknál szárazvécé sincs. A közelükben lévô pityókasort kapálni rettenetes. A közegészségügyi hatósághoz fognak fordulni. Mert a dögkút nekik a mészárszék.
– Joguk van, de akkor legyen kötelezettségük is, mint nekünk – mondta Bálint Pál.
– A gyermekeket nem merjük elküldeni az üzletbe – mondják. S kell félni a bosszútól is. Ha rájuk szólunk, baj lehet belôle.
– Katasztrófa, mi van itt. Lovaznak, elállják az utat – mondja György Ágoston. A szénát a szekéren leoldják, féket húznak. Kísérô nélkül nem lehet szekérrel szénát szállítani. Rendôrôrsöt kellene létesíteni a közelükben.
– Tudják, mi a baj? Fűzi hozzá Bálint Pál – többen vannak, mint mi. Eddig tartottak tôlünk, mert mi voltunk sokan, most már megfordult. S azt se értem, hogy ha van ott egy bogba tíz ló, tíz szekér, akkor minek oda szociális segély? Egy pár ló után megél egy fogatos a családjával. S azoknak a lovaknak takarmány kell. Hiába adták oda a sáncot, hogy kaszálják, ôk a jó füvet legeltetik. Meg kellene szigorítani ôket. Nem tűrjük sokáig. Más falvakból is hajtottak el cigányokat…
– Hajnalban három szekér elment – csatlakozik a panaszosokhoz egy szomszédasszony, de jönnek nemsokára, egészen biztos. Tôlünk ellopták a lekaszált sarjút, rendôrségi ügy lett belôle, ötven lejt kellene adjanak a loporcsolók, de évek óta nem jelentkeztek a pénzzel.
Gál István RMDSZ-es tanácsos is csatlakozott hozzánk, amikor elindultunk a völgy felé. Azon a falurészen a vágtató ló, szekeres suhancok mindennapos látvány. Amikorra kiértünk a rövid, sáros utcán, a szekér hazaért, hírt adva az érkezô idegenekrôl, s a vágtázó paci is hazatalált.
Útközben Kovács János is elmondta, sok a gazemberség, nagy lábat adtak nekik.
– Harminc ár sarjúmnak lemocskolták legkevesebb 75 százalékát. Kilesik az alkalmat – mondta.
Gál Istvánnak ott van a völgybeli cigányok szomszédságában a földterülete.
– Sok bajunk volt velük, rendôrök is kijártak, még Szentmiklósról is. De aztán újra jönnek a vendégek, kezdôdik elölrôl minden. Az új polgármesterrel beszéltük, hogy gyakoribb ellenôrzések kellenének, s velük is megpróbálnánk beszélni. Minden pénzbírság hiábavaló, nem fizetik ki.
Csakhamar megérkeztünk a völgybe, ahol leányzók, kicsi gyermekek, s Vilma, az ôslakos fogadott. Kérdésünkre kezdte sorolni, hogy hányan is laknak: „Rétán egy család, Lián egy család, Jankó egy család, Kodzsák egy család…” Közben Rétán józanodott, sérült lovát vezette a látogatók közé. – Kékszeszt ivott – mondta Vilma, az édesanyja.
Szemét mindenütt, s panasz, azért mert esik be a házba az esô. – Tavalyi pityókát esznek a családok – sírták.
– Szociális segélybôl sokat nem eszünk, mert kell orvosságra – mondta az idôs cigányasszony, a leányzók pedig egyenesen azzal fenyegettek, hogy éhen halnak, ha nem kapnak szociális segélyt. De közben az is kiderült, hogy a felajánlott tíz zsák pityókából csak egyet hoztak el a segítôtôl.
– Ha megszorítanák, dolgoznának, mondta Vilma, csak kell szorítani az embereket, hogy ne igyanak. Mi már ledolgoztuk a közmunkát. Azzal Rétánnak lehúzott egy anyai pofont. S mikor visszanéztünk, akkor már rágyújtott egy szűrôs cigarettára, s a kékszeszt fogyasztó fia is lecsendesült a sérült lova jobbján.
Egyed József polgármestert kérdeztük a panaszok kapcsán. Elmondta, hogy beszélt a rendôrséggel, csütörtökön ismét tárgyal, közösen kell keressék a megoldást. Hozzátette, hogy a legutóbbi tanácsülésen is felvetôdött ez a gond, de egyik napról a másikra nem lehet megoldani. Régóta panasz van a völgybeliekre. Azt is elmondta, hogy hetven százaléka a szociális segélyre jogosultaknak ledolgozta a kötelezô órákat, 30 százalékuk nem közmunkázott.
Tekerôpatakon gond van tehát, csak gyôzze jegyezni a kérdezô, s esetenként kérdezni sem kell. Csak reménykedni lehet, hogy összefogva megoldást találnak, mielôtt nagyon megsokallják a szomszédok a loporcsolást, kártevést.
Kedves-Tamás Gyopár
Erdélyi ezredek a világháborúban
Albert Máté tizedes, középbirtokos, harangozó (Gyergyóújfalu). *1885, Gyergyóújfalu. Tényleges katonai szolgálatra 1907-ben vonult be a 82. közös gyalogezredhez. Három évig szolgált. 1914-ben a mozgósításkor újra bevonult. 1914-tôl, egyszeri megszakítással, az orosz hadszíntéren küzdött. Egyszer sebesült. 1916. június 5-én Olikánál orosz fogságba esett. 1919 augusztusában jött haza. Ezután román fogságba került, ahonnan 1920. áprilisban szabadult. Kitüntetései: O2, OB és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Ambrus Gergely szakaszvezetô, kisbirtokos (Szárhegy). *1878, Szárhegy. Tényleges katonai szolgálatra 1899-ben vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 3 évig szolgált. A világháború kitörése után a mozgósításkor újra bevonult. 1914 szeptemberében az orosz hadszíntérre ment. Delatyn, Uzsok, Sianki és a Stry mellett harcolt. 1915. május 28-án orosz fogságba esett. 1919. januárban jött haza. Kitüntetései: O2, OB és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Ambrus József honvéd, kisbirtokos, malomtulajdonos (Gyergyóalfalu). *1898, Gyergyóalfalu. 1916. május 28-án vonult be a 22. h. gyalogezredhez. 1916. december 25-tôl az orosz és az olasz hadszíntereken küzdött. Halics, Zlota-Lipa és Zalesciki mellett harcolt. Az összeomláskor szerelt le. Kitüntetései: OB és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. – Édesapja részt vett a boszniai hadjáratban.
Angi Albert szakaszvezetô, II. o. műmester, lakatosmester (Szárhegy). *1893, Szárhegy. 1914. augusztus 8-án vonult be a bécsi Arzenálba. 1915. július 20-tól az olasz, román, orosz, majd ismét a román hadszíntereken küzdött. A Monte San Michelén és az Ojtozi-szorosban tüntette ki magát. Az összeomlás után szerelt le. Kitüntetései: OB és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. – Testvére, Ignác, 1914. október 13-án az orosz fronton hôsi halált halt. Anyai nagyapja, Csergô Zsigmond részt vett a szabadságharcban.
Antal József szakaszvezetô, gazdálkodó (Tekerôpatak). *1886, Tekerôpatak. Tényleges katonai szolgálatra 1907-ben vonult be a méneskarhoz, 3 évig szolgált. 1914-ben a mozgósításkor újra bevonult a 12. vonatosztályhoz. 1914. október 1-tôl az orosz harctéren küzdött. A fronton szívgyengülést és tüdôtágulást kapott. 1918. októberben, mint 75%-os hadirokkant szerelt le. Kitüntetései: O2, OB, Kcsk és Ferenc József jub. érem. – Testvére, Ferenc, orosz hadifogságban hôsi halált halt.
Megkezdôdött az EMI-tábor
„Legyen Erdély újra, ami volt!”
Többszáz résztvevôvel, recepciónál kígyózó sorral nyitotta meg hivatalosan is kapuit a IV. EMI-tábor. Az ötnapos rendezvény során a Hármas Kilométerkônél kialakított kempingben hat nagy sátorban várják a tartalmas szórakozásra vágyó fiatalokat és fiatalosan gondolkodókat.
Az elôadósátor témái között az Erdélyben élô magyarok anyanyelvhasználatáról, valamint Wass Albert író munkásságáról hallhatnak elôadásokat az érdeklôdôk, de aki inkább bulizni szeretne, az kilátogathat többek között a Beatrice, a Kárpátia, vagy a Bikini koncertjére. A Hagyományörzô-sátorban kézműves-foglalkozásokkal, kiállításokkal, népművészeti és magyar hagyományokra vonatkozó elôadásokkal várják a fiatalokat, de lesz borkóstolás, önvédelmi edzés, lovaglás, táncház, valamint túrázás.
A város, Gyergyószentmiklós – idén elôször – magáénak érzi a turisztikai szempontból az év legjelentôsebb eseményének nevezhetô rendezvényt. Ez derült ki Mezei János polgármester megnyitóbeszédébôl is.
– Ezek a mai fiatalok… Ki ne ismerné ezt a mondást? Akár úgy, hogy az ô fejére hullott, akár úgy, hogy immár ô mondogatja alkalomadtán. Soha nem dicséretképpen, mindig rosszalló éllel, esetenként kimondottan haraggal. Ha ezt mondjuk, mindig megfeledkezünk arról, hogy a történelem alakításában nemegyszer játszott nagyon pozitív szerepet a fiatalság. Gondoljunk a ’48-as forradalomra, a márciusi ifjakra, vagy akár az ’56-os pesti srácokra. És Istennek hála, pozitív példáért nem kell olyan messzire menni, találunk olyant itt és most. Hiszent itt van az EMI. Ráadásul nem csak ifjak, hanem erdélyiek. És ráadásul magyarok is. Ennyi jó egy helyen… Már-már a bôség zavarával kell küzdenünk. No de, félretéve a tréfát, mindenképpen örvendetes, hogy ez az értéket veszítô, globalizációs világ mégsem jelenti a megomlást sem az emberiség, sem a magyarság számára. Minden kritikus helyzet valahol magában hordozza a megoldást is, és újra bebizonyosodik, hogy van gondviselés, nem vesznek el végre az emberi értékek, és ezen belül a magyarság értékei sem. Gyergyószentmiklós korábbi vezetôi nem látták és nem értékelték, hogy mi zajlik itt nyaranta. Mostantól azonban ez másképp lesz. Ezt megígérem!
A – kissé már gyergyóinak is nevezhetô – tábor egész idejére a belépô (sátorozási lehetôséggel együtt) 50 lej, egy napra pedig 12 lej.
Csata Orsolya
Ifi-oldal
Végvári torna
Eger város meghívására a Csabafiak Hagyományôrzô Egyesület bemutatkozott az Egri várban szervezett Végvári Vigasságokon július 19–20 között.
A végvári hétpróbára a gyergyószentmiklósiak is beneveztek, a fehérnépek kategóriában Németi Abigél a háromfôs Kardos Menyecskék csapatát erôsítette szablya- és fokoshasználatban, kürtfújásban, kardkitartásban, kelevézhajításban, ágyúgolyódobásban és íjászatban. Az egész napos próbatételek után a Kardos Menyecskék fehérnépei elsô helyen végeztek, a felnôtt férfiak kategóriájában a Csabafiak ötfôs csapata (Bakos Lóránt, Czirják Csaba, Köllô Miklós, Sándor-Rokaly László és Török Lehel) harmadik helyezést ért el. Emellett külön díjazták az egyes próbákon a legjobb teljesítményt elérô vitézeket, így Köllô Miklós a kürtfújásban lett a legjobb, Sándor-Rokaly László pedig a kardkitartás bajnoka címet nyerte el.
Abigél a Csabafiak egyik legfiatalabb tagja, 15 éves, a Salamon Ernô Gimnázium diákja. Lovagolni tanult, így találkozott a hagyományôrzô csapattal, két éve barantázik. A végvári hétpróbáról ô is vitézséget igazoló okmánnyal tért haza, amelyen ezt olvashatjuk:
Mi, az Egervári Vitézlô Oskola hadnagyai, Isten kegyelmébôl Eger várának éber ôrei, az hit és az erkölcs védelmezôi, az vitézi hagyományok hű ápolói tudatjuk valamennyi rend mestereivel és más mindenkivel egyenként és összesen az kiket illet, hogy
Németi Abigél
erejérôl, bátorságáról és hadi tudományokból elôttünk tanubizonyosságot téve derekas helytállásával az alábbi fegyvernemben a fehérnépek közt a legelsô helyet szerezte meg, ezért Tôlünk Maga és utódai nagyobb dicsôségére, valamint hasznára és javára az
fokos bajnoka
címet nyerte el
mit aláírásunkkal és kisebb pecsétünkkel ellátott jelen okmánnyal bizonyítunk.
Kelt az kiváló férfiú, Tamás mester, az vár delineátorának keze által Eger várában, az Úr 2008. esztendejében, Szent Jakab havának 19-ik napján.
Köszönet a vendéglátóknak, Eger Város Polgármesteri Hivatalának és a Dobó István Vármúzeum vezetôségének, hogy lehetôséget biztosítottak a találkozásra!
Faggatóka
A Gyergyói Kisújság jóvoltából rovatunkban, az ifi-oldalon havonta megismerkedhettek Gyergyószentmiklóson született, illetve itt élô tehetséges fiatalokkal, akik tudományokban, művészetben bizonyítják hozzáértésüket. Továbbá szívesen fogadjuk, ha ti is ajánlatokat tesztek arra vonatkozóan, hogy kit faggassunk még ki.
Hatodikként Balázs Áront kérdeztük a fotózásról, munkájáról és terveirôl.
Névjegy: Balázs Áron, Gyergyószentmiklóson született 1983-ban, a Kolozsvári Képzôművészeti és Formatervezôi Egyetem Fotó-videó Számítógépes Képfeldolgozás szakán végzett 2006-ban, majd ugyanott mesterizett 2008-ban. Jelenleg a Scala Jay Walter Thompson reklámügynökség művészeti igazgatója (Art Director) Bukarestben, valamint a Muuuvi nemzetközi rövidfilm fesztivál művészeti vezetôje.
– Tudjuk rólad, hogy régebben szerettél fotózni, milyen a viszonyod manapság a fotózással?
– Jelenleg gépem sincs, de van két elég komoly fotós projektem, amelyek futnak.
– Ez mit jelent?
– Van egy fotóblogom, http://balazsaron.wordpress.com, ahová naponta töltök fel telefonnal készített képeket. Ez egyfajta nagyon szubjektív dokumentálása a részleteknek.
A másik projket úgy hangzik, hogy Conservă de Burcureşti vagyis Bukaresti Konzerv, ami arról szól, hogy vettem egyszer használatos fényképezôgépeket, szétosztottam különbözô korú és foglalkozású emberek között, és arra kértem ôket, hogy fotózzanak, de csak Bukarestben. Ebbôl lett egy album, ami felfogható egyfajta turista-albumnak is azzal a különbséggel, hogy nem Bukarest kliséit mutatja be, hanem emberibb oldalát láttatja. Ez egy szubjektív, átfogó kép egy adott idôintervallumban, egy adott helyrôl.
– Mitôl konzerv?
– Az egyszer használatos gépet fel lehet fogni konzervként, ahogy lefotóztad, kimerevítetted a pillanatot, azzal már konzerváltad is. Ezt a projektet szeretném kiterjeszteni más városokra is. Minden városban, ahol megfordulok, készülök arra, hogy ezt megcsináljam. Különbözô elôadásokat tartok a témával kapcsolatban, ennek a projektnek a bemutatását meghívták a Berlini Képzôművészeti Akadémiára is. A http://conservadebucuresti.wordpress.com címen fel is lehet lapozni, meg lehet nézni, hogy mi lett az eredménye.
– Miért nem te fotóztál?
– Én látok egyféle dolgot, mások másféleképpen látják még ugyanazt is, és bárki meg tudja csinálni azt, amit én. Az a filozófiám, hogy bárki fotóit lehet olyan szintre emelni, hogy abból művészet legyen. A „10 konzerv” közül én vagyok a tizedik, 9 különbözô ember mellett én is fotózom. A következô fázis ennek a programnak a kiterjesztése lenne. Ha például Orbán Balázs nyomában járnám végig Székelyföldet, akkor ezt úgy dokumentálnám szívesen, hogy annak a személynek a szemével lássam azt a világot, aki eddig csak alanya volt a fotóknak – az állatait gondozó János bácsiéval.
– Bukarestben mivel foglalkozol?
– Bukaresthez köt a munkám, ahol gyakorlatilag mindenféle reklámoknak a vizuális koncepcióját kitalálom – természetesen nem egyszemélyes munka, ami e mögött van. A reklám képi részét én koordinálom. Ha fotóra van szükség, fotóst keresek, ha rendezôre, akkor rendezôt – a kliens akarata szerint vizuálisan megfogalmazom, és kivitelezem a hirdetnivalót. Valószínű, hogy nemsokára Moszkvában folytatom ugyanezt a munkát.
– Itthon Muuuvi!
– A családon kívül egyetlen dolog, ami még Gyergyóhoz köt. A muuuvis szervezésben való részvétel részemrôl egyfajta kurátori munkával jár, ahol az a cél, hogy olyan külföldi és belföldi művészeket, alkotókat szólítsunk meg és hívjunk ide, akiknek megmutathatjuk egyrészt azt is, hogy itt is történnek olyan szintű rendezvények, mint más, nagyobb városokban. Lassan ütjük azt a színvonalat, amellyel bárhol megállná a helyét a rendezvény. Bárhová kerülök, úgy gondolom, hogy a Muuuvi megszervezésében valamilyen szinten mindig besegítek.
– Gondolsz-e arra, hogy majd Gyergyóban folytasd a munkádat?
– Ha úgy érzem, hogy jó lenne hazaköltözni, akkor mindenképpen hazajövök. Most egyelôre úgy látom, hogy Gyergyó egy nyugodt hely, ahol művészetbôl megélni nem lehet, és a reklám kategóriában sincs akkora kereslet, mint nagyobb városokban.
– Üzenet a gyergyói fiataloknak?
– Tanuljatok meg románul! (Ezt nagyon komolyan gondoltam.)
Európai cserediák
Papp Dorottya a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem másodéves, informatika szakos hallgatójaként, kihasználva a nemzetközi diákcsere-program adta lehetôségeket, a Kufsteini Egyetemen tanult közgazdaságtant, marketinget ez év második szemeszterében (márciustól júliusig). Az Erasmus-program résztvevôjeként ösztöndíjjal jutott ki az ausztriai kisvárosba, és annak ellenére, hogy pótolni kellett a költségeket, a kint eltöltött idô hasznosnak bizonyult.
A programra versenyvizsga alapján lehet jelentkezni. Itt figyelembe veszik a tanulmányi eredményeket, a tudományos illetve kutatómunkában felmutatott sikereket, és pontszám szerint döntik el, hogy ki jogosult a programban való részvételre. Ahhoz, hogy pályázni lehessen, kötelezô az idegennyelv-ismeret, a nyelvvizsga bizonylata, továbbá a programban azok a diákok vehetnek részt, akik már befejezték az elsô évet az általuk választott egyetemen. Az Erasmus nyelve az angol, de vannak olyan egyetemek, ahol az adott ország hivatalos nyelvén folyik az oktatás.
A csereprogramon ebben a periódusban 20 országból 90 diák vett részt, erre az egyetemre Dél-Koreából, Mexikóból, Kanadából, Ecuadorból, valamint az európai országokból jöttek diákok.
Milyen benyomásokkal, élményekkel, ismeretekkel lehet hazatérni egy ilyen programról – kérdeztük. Dorka elmesélte, hogy felvett egy Cross-Culture Management nevű tárgyat, ahol meglepô ismeretekkel gazdagodott – érdekes volt a különbözô kultúrákkal való találkozás, amelyen keresztül megismerhette az üzletkötési kultúrát is egyes nemzetek esetében. „Ha Dél-Koreába kell menned üzletet kötni, tudnod kell, hogy a koreaiak nagyon tisztelik az idôseket. Ez abban nyilvánul meg, hogy a cégek vezetôi általában mind idôs emberek, és az elôléptetés náluk is korhoz kötött. Náluk inkább az üzleti vacsora jellemzô, ami általában italozással kezdôdik. Szerintük úgy lehet a legjobban megismerni az üzletfelet, ha együtt isznak. Felfogásuk szerint így lehet a legjobb döntéseket hozni.”
Továbbá az egyetemen minden cserediáknak volt egy „ôrangyala”, egy helyi diák, akihez fordulhatott, ha kérdése vagy valamilyen gondja támadt.
A tanítási módszerek is eltérnek az itthon megtapasztaltaktól – állítja. Észrevétele szerint ott a hangsúlyt a gyakorlatra helyezik, és nagy szerepet tulajdonítanak a csoportmunkának a projektek kidolgozásánál és bemutatásánál.
Minden félévben vannak olyan kötelezô tantárgyak is, amelyek oktatása angol nyelven folyik. Az egyetem tanulmányi programja magába foglal egy fél év külföldi egyetemen való tanulást és egy fél év szakmai gyakorlatot (cégeknél, intézményeknél), amely idôszak alatt nincs tanítás. Mivelhogy a tandíjmentes helyek száma lényegesen alacsonyabb, az egytemisták 80 százaléka a tanulás mellett vagy a nyári idôszakban dolgozik.
Szórakozási lehetôségeket is kínáltak – kirándulások, nemzetközi estek.
Következésképpen állítja: „Rájöttem arra, hogy gyakorlati tapasztalatra kell szert tenni a saját területeden – munka vagy önkéntesség révén –, mert másképp nem tudsz érvényesülni a nagybetűs Életben”.
„Ezúttal megragadom az alkalmat, hogy megköszönjem azon cégeknek és magánszemélyeknek az anyagi támogatást, akik nélkül nagyon nehéz lett volna fedezni ottlétem: a Server Kft-nek, a Kobezol Kft-nek, a Tig-Rad Systems Kft-nek és nem utolsósorban a Delta Info Kft-nek.”
Dorka üzenete: mindenki, akinek lehetôsége adódik, próbálja ki, mert megéri!
Sport
Jégkorong
Basilides László visszatérta gyergyói csapatba
A Progym Hargita Gyöngye csapatánál folytatja pályafutását a gyergyószentmiklósi Basilides László, aki ezen a héten játékosi szerzôdést írt alá a helyi jégkorongcsapathoz. Az elmúlt években a Bukaresti Steauát erôsítô csatár, Kopacz Zoltán, a Progym SK jégkorong-szakosztály elnökének tájékoztatása szerint, 2 évre szóló szerzôdést látott el kézjegyével augusztus 6-án, szerdán. Basilides László érkeztével nyolcra növekedett a nyár folyamán leigazolt jégkorongozók száma a Progym Hargita Gyöngye játékoskeretében. Korábban a Dunaújvárostól Borsos Attila, a szlovákiai Jan Skokan és a szintén szlovák Peter Hricina kapus, továbbá az ukrán Kirill Katrics, Alekszandr Csernis, Vitalij Kiricsenko (mindhárman a Szokol Kijevtôl) és Maştaleriu Zsolt (Újpest) döntött úgy, hogy a gyergyószentmiklósi jégkorongcsapatban folytatja pályafutását.
Kopacz Zoltán, a Progym SK jégkorong-szakosztályának elnöke továbbá elmondta, hogy a gyergyói csapat részt vesz a hagyományos Csíki Sör-kupa küzdelmein, amelynek a csíkszeredai Vákár Lajos Műjégpálya ad otthont az augusztus 15–17. közötti idôszakban. Az idény eleji jégkorongtornán a következô csapatok lépnek pályára: Csíkszeredai Sportklub, HC Csíkszereda, Bukaresti Steaua és a Gyergyószentmiklósi Progym Hargita Gyöngye. Korábban úgy volt, hogy a Dunaújváros csapata is indul a Csíki Sör-kupán, de visszaléptek a csíkszeredai tornán való részvételtôl. A dunaújvárosiak helyett a HC Csíkszereda kapott meghívást.
További fontos hír, hogy a Progym Hargita Gyöngye csapata, a terveknek megfelelôen, augusztus 4-én, hétfôn délután elkezdte a bajnoki idény elôtti közvetlen edzésmunkát, a jégen történô felkészülést.
Augusztus 5-én, kedden Budapesten üléseztek a magyar és román jégkorongszövetség vezetôi. A tanácskozás keretében a romániai fél kérésére módosították a közös liga decemberi műsorát, mert ez egybeesett a Románia-kupa, illetve az U20-as világbajnokság idôpontjával. Az új műsortervet elfogadta és aláírásával szentesítette a tíz résztvevô klub, illetve a két szövetség képviselôje. A tanácsozáson jelen lévô gyergyói csapatvezetôk, nevezetesen Kopacz Zoltán és Lázár Ernô kérdésünkre válaszolva közölték, hogy eldôlt: a közös magyar–román hokiliga névadó szponzora a MOL cég lett. A szeptemberben rajtoló magyar–román közös hokibajnokság neve tehát MOL interliga lesz. A névadó szponzor külön-külön köt majd szerzôdést a román, illetve a magyar szövetséggel.
Labdarúgás/ Ifjúságiak
Testvérvárosok tornája
Augusztus 9-én, szombaton testvárvárosok ifjúsági (1993/94-es korcsoportok) csapatainak részvételével szerveznek labdarúgótornát a gyergyószentmiklósi labdarúgópályán. Meghívott korosztályos együttesek: Szigetszentmiklós, Budapest XVII. kerület, Eger és Gyergyószentmiklós. A nagypályás tornán a mérkôzések játékideje: 2x35 perc. A félidôk közötti szünetek tízpercesek lesznek.
A műsor
Augusztus 9., szombat: 9.30 óra: Gyergyószentmiklós – Budapest XVII. kerület; 11.00: Eger – Szigetszentmiklós. Délután: 15.00 órától: a délelôtti mérkôzések vesztesei játszanak a 3. helyért; 16.30 órától: a délelôtti mérkôzések gyôztesei vívják a döntôt.
Az 1–3. helyezett csapatokat oklevéllel és serleggel díjazzák. Jutalmazzák ugyanakkor a legsportszerűbb csapatot. Egyéni díjak is kiosztásra kerülnek. Díjazzák a legjobb kapust, a legjobb hátvédet, a legtechnikásabb játékost és a torna gólkirályát.
Kora este, 18.00 órai kezdettel az öregfiúk mérkôzésére kerül sor, amelynek keretében a Gyergyószentmiklós – Budapest XVII. kerület csapatai csapnak össze. Az öregfiú-mérkôzés keretében, információink szerint, pályára lépnek Budapest XVII. kerület és Gyergyószentmiklós polgármesterei.
Labdarúgás
Csíkszentmihály kiesett
Meglehetôsen szoros mérkôzésen 3–2-re nyert a Bákói Pambac Csíkszentmihályon, a labdarúgó Románia Kupa elsô megyék közti szakaszán. A július 30-án, szerdán lejátszott mérkôzésen a gyôztes gól a 91. percben született miután a házigazdák 0–2-rôl, 2–2-re kiegyenlítettek.
A különbözô játékerôt képviselô együttesek csatája végül a papírformának megfelelôen alakult, de a megyei bajnokságban szereplô amatôrcsapat majdnem megleckéztette a 3. Liga élmezônyéhez tartozó, naponta edzéseket végzô moldvai együttest. A vendégcsapat edzôje Costel Câmpeanu, aki 40 éves koráig kapusként szerepelt a romániai élvonalban, az 1. Ligás Besztercei Gloria játékosaként fejezte be aktív labdarúgói pályafutását. Egyébként a jó képességű és fizikai adottságú (190 cm magas) Câmpeanu egykoron a Gyergyószentmiklósi Jövô kapuját is védte, késôbb a Bukaresti Dinamo együttesében is játszott. Câmpeanu pályafutása során a romániai élvonalban összesen 468 mérkôzésen lépett pályára. Jelenleg a bákói csapatban játszik Bolfă Dan, aki évekkel ezelôtt – pályafutása kezdetén – a Gyergyószentmiklósi Kárpáti Sas csapatát erôsítette.
A megyék közti Románia-kupa mérkôzés eredménye: Csíkszentmihályi Törekvés – Bákói Pambac 2–3 (0–2). Gólszerzôk: Bodor (50.), Kovács (60.), illetve Petcu (15. és 91.), Sascău (5.). Játékvezetôk: Curta Ovidiu, Mózes Miklós és Flanja Călin (mind marosvásárhelyiek).
Kerékpározás
Csütörtökön kezdôdik Székelyföld Körversenye
Az augusztus 7–10. közötti idôszakban második alkalommal rendezik meg Székelyföld Kerékpáros Körversenyét, amely jelen pillanatban Románia legrangosabb nemzetközi kerékpáros versenye a Román Körverseny mellett. Az idei, négynapos, Csíkszereda központtal zajló verseny bekerült a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség (UCI) versenynaptárába. A verseny egyéni idôfutamból és három szakaszból áll. A 461 km hosszú útvonal áthalad több Hargita és Kovászna megyei városon.
A verseny szervezôi: Csíkszereda Polgármesteri Hivatala, a Hargita Megyei Sportigazgatóság, a Csíki Sportegylet, a Tusnád Cycling Team csíkszeredai kerékpáros klub és a Tusnád Ásványvíz Rt., amely egyben a verseny fôtámogatója is. A szervezôk tájékoztatása szerint idén az amatôr kerékpárosoknak is biztosítanak programokat, a nagyközönség számára pedig koncerteket: augusztus 10-én, a körverseny utolsó napján Csíkszeredában koncertezik a magyarországi Groovehouse és a romániai Voltaj együttes. A hírek szerint a hazai csapatokon kívül még nyolc ország – Csehország, Bulgária, Németország, Hollandia, Magyarország, Ukrajna, Törökország és Szlovénia – versenyzôi jelezték indulási szándékukat. Közülük nyolcan csapatokat is indítanak, s mivel egy csapat maximum 6 fôs, az idei Székely Kerékpáros Körversenyen indulók száma meghaladja a százat. A körversenyen három fôdíj lesz: Kék Mez – Tusnád Ásványvíz Rt. – Egyéni összetett rangsor. A versenyzô minden szakaszon elért idôeredményeinek összesítése alapján számítódik, a pluszidôk hozzáadása, illetve a büntetôidôk levonása révén; Zöld Mez – Fenestela 68 – Sprinterek általános rangsorolása. A zöld mezt azon versenyzô szerzi meg, aki a legkitartóbban harcol a pontszerzésért, és a négy szakasz során a legtöbb sprintversenyt nyeri meg. Sárga Mez – Csíkszereda Polgármesteri Hivatala – Hegyimentôk általános rangsora. A sárga mezt az a versenyzô viselheti, aki az emelkedô szakaszokon a legjobban teljesít. A díjak összértéke a prológ (egyéni idôfutam) esetén 943 euró, a többi szakasznál 1929 euró, míg az egyéni összetett rangsor esetében 6987 euró. Az alábbiakban közöljük a verseny napokra lebontott programját.
1. szakasz. Augusztus 7., csütörtök, 18.30 óra: prológ Csíkszereda utcáin.
2. szakasz. Augusztus 8., péntek, 11.45 óra: Csíkszereda – Csíkszentkirály – Csíkszentmárton – Kozmás – Tusnád – Tusnádfürdô – Málnás – Sepsiszentgyörgy – Maksa – Csernáton – Kézdivásárhely – Katrosa – Kászonok – Nyergestetô – Kozmás – Csíkszereda, 164 km.
3. szakasz. Augusztus 9., szombat, 11.45 óra: Csíkszereda – Csicsó – Madéfalva – Rákos – Madaras – Dánfalva – Csíkszentdomokos – Marosfô – Tekerôpatak – Gyergyószentmiklós – Gyergyóalfalu – Borzont – Bucsin-tetô – Parajd – Korond – Farkaslaka – Székelyudvarhely – Fenyéd – Máréfalva – Homoródfürdô – Kápolnásfalu – Szentegyháza – Csíkszereda, 194 km. Gyergyószentmiklóson a mezôny a tervek szerint a 12.45 – 13.15 óra közötti idôszakban halad át. A Tekerôpatak irányából érkezô kereképározók a Gábor Áron utca felôl a Szabadság térre kerekeznek, majd a Kárpátok és a Nicolae Bălcescu utcák után a Tűzoltó utcába térnek be, a Sugárúton haladnak tovább az Állomás utca, majd Gyergyóalfalu irányába. Az újonnan felépült Szent István templomtól az egykori mechanikai vállalat szomszédságában található spanyol cég székhelyéig, sprintversenyre kerül sor. Szintén augusztus 9-én kerül sor az Amatôrversenyre. Ennek programja: 10.30: Egyéni idôfutam; 12.00: Kritériumverseny.
4. szakasz. Augusztus 10., vasárnap, 11.45 óra: kritériumverseny Csíkszereda utcáin.
A körverseny ideje alatt útlezárásokra kell számítani a kerékpárosok áthaladása idején. A szervezôk felkérik a lakosságot, illetve a közúti forgalomban részt vevô személyeket, legyenek elôvigyázatosak, tartsák be a közlekedési rendôrök, illetve a szervezôk utasításait a balesetek elkerülése végett.
Közlemény
Szombaton halad át városunkon az ország második legfontosabb kerékpárversenye, amely hagyományteremtô szándékkal idén immár második alkalommal kerül megrendezésre. Túl az esemény sportjellegén, azért is üdvözlendô és örvendetes ez a kezdeményezés, mert valahol a székely identitást erôsíti, illetve Székelyföld nevét viszi el a nagyvilágba. Bízunk benne, hogy éppen ezért a város lakói érdeklôdéssel fogják kísérni a versenyt, s buzdítani a benne részt vevô székely versenyzôket. A verseny idején forgalom-korlátozásokra kell számítani, arra kérjük a gyalogosokat és gépkocsivezetôket, hogy figyeljenek a forgalmi rendôrökre, akik a rendezvényt biztosítják. Az ezzel járó kellemetlenségért a rendezôk elôzetesen is elnézést kérnek mindenkitôl, s bíznak benne, hogy ennyi erôfeszítést megér minden székely embernek az, hogy a verseny egyáltalán megrendezésre kerül.
Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere
Labdarúgás
Benevezôket várnak
Július 31-ig, a IV. Liga Hargita megyei csoportjába való benevezési határidô lejártáig a következô együttesek neveztek be a 2008/ 2009-es bajnoki kiírás küzdelemsorozatára: Balánbányai Csíkszeredai ASA, Csíkszentmihályi Törekvés, Tölgyesi Real, Gyimesközéploki Paradise, Gyergyószentmiklósi Jövô, Csicsói SE, Csíkszeredai ISK (Keleti-Csoport), Szentegyházai Vasas, Parajd SE, Udvarhelyi Roseal, Székelykeresztúri Egyesülés (Nyugati-Csoport). A határidô lejártáig nem neveztek a következô csapatok: Farcád, Alsósófalva és a Székelyszentmihályi Szalon.
Azon együttesek (Csíkszentmárton, Borszék, Homoródalmás, FC Udvarhely, Udvarhelyi Küküllô, Nagygalambfalva stb.), amelyek be szeretnének nevezni a megyei bajnokságba, megtehetik augusztus 7-én, csütörtökön 16 óráig. A bajnokság műsorát a benevezések lejárta után készítik el. A Hargita Megyei Labdarúgó Egyesület végrehajtó bizottságának gyűlését augusztus 7-én, csütörtökön 16 órai kezdettel tartják Csíkszeredában.
Jégkorong
Hírek a Steauáról
Predeal mellett, a forbani bázison készült a Bukaresti Steaua jégkorongcsapata. A jegkorong.blog.hu internetes portál szerint a következô játékosok alkotják pillanatnyilag a katonacsapat játékoskeretét. Kapusok: Adrian Catrinoi, Kari Loránd, Jevgenyij Brul. Védôk: Pavlo Akimov, Cosmin Flueraş, Kosztándi András, Jevgenyij Piszarenko, Peter Krechac, Jevgenyij Emilianenko. Csatárok: Cătălin Ghenea, Cătălin Geru, Viorel Nicolescu, Răzvan Lupaşcu, Ioan Timaru, Andrej Butucsnov, Mihai Georgescu. Valamennyi mind ismerôs név, kivétel a 41 éves Brul kapus. Szinte biztosra vehetô, hogy két kanadai játékos is érkezik a Steauához: a 30 éves Cam Severson az NHL-ben is játszott, az Anaheimot erôsítette, legutóbb pedig a Linz játékosaként az EBEL-ben, az osztrák ligában próbálkozott. A 24 éves David Croteau tavaly a francia másodosztályban, a HC Mulhouse-ban játszott.
29. Nyári olimpia, Peking
Kínában randevúznak a világ legjobb sportolói
Augusztus 8–24. között Kína fôvárosában, Pekingben zajlik a négyévente sorra kerülô nyári olimpia, sorrendben 29. kiírásának küzdelemsorozata. Az újkori olimpiák sorozata 1896-ban kezdôdött el Athénban.
Az elsô újkori kiírás után következô olimpiák idôpontjai, illetve helyszínei. 1900: Párizs, 1904: St. Louis, 1908: London, 1912: Stockholm, 1916: Berlin – elmaradt, 1920: Antwerpen, 1924: Párizs, 1928: Amszterdam, 1932: Los Angeles, 1936: Berlin, 1940: Helsinki – elmaradt, 1944: London – elmaradt, 1948: London, 1952: Helsiniki, 1956: Melbourne, 1960: Róma, 1964: Tokió, 1968: Mexikóváros, 1972: München, 1976: Montreal, 1980: Moszkva, 1984: Los Angeles, 1988: Szöul, 1992: Barcelona, 1996: Atlanta, 2000: Sydney, 2004: Athén.
Kínában 33 sportágban és összesen 302 versenyszámban mérik össze tudásukat a földkerekség legjobb sportolói. A versenypróbák száma eggyel több, mint Athénban. Néhány versenyt más városokban rendeznek: a vitorlázást Quangdaóban, a lovaglást Hongkongban, a labdarúgást Quihungdaoban, Shenyangban és Tianjiben. Pekinget 2001. július 13-án választották meg az idei olimpia házigazdájának a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 112. ülésén, Moszkvában. Itt Peking megelôzte Torontót, Párizst, Isztambult és Oszakát. Peking korábban már pályázott a 2000. évi nyári olimpiai játékok megrendezésére, de Sydneyvel szemben alulmaradt. Az idei nyári olimpiai játékokon hozzávetôleg
10 200 sportoló szereplését követhetik végig az érdeklôdôk.
A 2004-es olimpián részt vevô nemzetek száma Pekingben még tovább növekedhet. Az elôzô olimpián részt vevô 202 országon kívül a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elismerte a Marshall-szigeteket és Tuvalut is, illetve Szerbia és Montenegró függetlenné válása után ez lesz az elsô olimpia, amelyen külön indulnak. Várhatóan tehát 205 nemzet sorakozik fel a megnyitóünnepségen. Felmerült annak lehetôsége, hogy a Kína részét képezô Tibet is indulhasson ezen az olimpián. A NOB végrehajtó bizottsága azonban 2007 decemberében elvetette a tibetiek kérelmét, arra hivatkozva, hogy a diplomáciai szempontból el nem ismert országok nem nevezhetik sportolóikat a külön az olimpiai játékokra. Észak- és Dél-Korea közös csapatként indul Pekingben.
Sportágak a 2008. évi nyári olimpiai játékokon: asztalitenisz, atlétika, baseball, birkózás, evezés, gumiasztal, gyeplabda, íjászat, judo, kajak-kenu, kerékpározás, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, lovaglás, műugrás, ökölvívás, öttusa, ritmikus gimnasztika, röplabda, softball, sportlövészet, súlyemelés, szinkronúszás, taekwondo, tenisz, tollaslabda, torna, triatlon, úszás, vitorlázás, vívás és vízilabda.
A kabalafigurák
A 2008-as olimpia kabalafigurája az öt Fuva (jó szerencsét hozó babák). A figurákon négy állat, illetve egy ôselem külsô jegyei találhatók meg: a halé, az óriáspandáé, a tűzé, a tibeti antilopé és a fecskéé. Nagy vonalakban a kínai filozófiában alapvetô szerepet játszó öt ôselemet jelenítik meg: a vízet, a fémet, a tüzet, a fát és a földet. A Fuva-figurák mindegyikének különbözô a színe, éspedig az öt földrészt jelképezô olimpiai ötkarika színét hordozzák. A babák nevei: Beijbej, Dzsingdzsing, Huanhuan, Jingjing és Nini.
Ezeknek a neveknek az elsô szótagjait összeolvasva a következô mondatot kapjuk: „Beidzsing huanjing ni”, azaz „Peking üdvözöl benneteket.”
Romániát Pekingben összesen 104 sportoló képviseli. A román sportolók 15 sportágban versenyeznek. A sportolókon kívül még 61 hivatalos személy (edzôk, sportvezetôk stb.) egészíti ki a román küldöttséget. A romániai versenyzôk a következô sportágakban harcolnak a dobogós helyezésekért: atlétika (19 sportoló), ökölvívás (2), evezés (13), szertorna (12), súlyemelés (5), nôi kézilabda (14), cselgáncs (2), kajak-kenu (5), birkózás (8), úszás (8), vívás (5), tenisz (2), asztalitenisz (4), sportlövészet (4), íjászat (1). Románia sportolói négy évvel ezelôtt, Athénban 19 érmet szereztek, ebbôl 8 arany, 5 ezüst és 6 bronzérem. Románia legeredményesebb szereplését az 1984-es Los Angeles-i „csonka olimpián” jegyezte. Az akkori többi kommunista ország által bojkottált játékokon a romániai sportolók összesen 53 érmet (20 arany, 16 ezüst és 17 bronz) szereztek. A román küldöttséget Alexandru Epuran vezeti. Epuran 1995-tôl dolgozik a Román Olimpiai Bizottságnál, eddig a 2002-es Salt Lake City-i, valamint a 2006-os torinói téli olimpián vezette a román küldöttséget.
Magyarországot Pekingben összesen 174 versenyzô képviseli. Ebbôl 134 egyéni sportoló (76 férfi, 54 nô), továbbá a férfi és nôi vízilabda-, illetve a nôi kézilabda-válogatott (13+13+14 fô). A magyarok a következô sportágakban harcolnak a dobogós helyezésekért: asztalitenisz (4 versenyzô), atlétika (20), birkózás (10), cselgáncs (6), evezés (2), hosszútávúszás (1), kajak (11), kenu (6), kerékpár (4), kézilabda – nôk (14), műugrás (2), ökölvívás (5), öttusa (4), sportlövészet (5), súlyemelés (1), tenisz (2), torna (2), triatlon (1), úszás (30), vitorlázás (3), vívás (15), vízilabda – nôk és férfiak (26).
Az augusztus 8-án, pénteken sorra kerülô – romániai idô szerint kevéssel 15.00 óra után kezdôdô – nyitóünnepségen a felvonulás a kínai ábécé szerint történik. Ausztrália sportolói ezúttal nem a sor elején, hanem a 205 részt vevô ország közül 203.-ként vonulnak be a pekingi olimpia ünnepélyes megnyitóján. John Coates, az Ausztrál Olimpiai Bizottság elnöke elmondta, hogy az országokat ezúttal a kínai ABC szerint rangsorolták. „A sorrendet az határozza meg, hogy a kezdôbetűt mintázó szimbólum hány vonásból áll, a miénk 15-bôl, nálunk csak Zambia kezdôbetűje kacifántosabb, ahhoz 16 vonás kell” – mondta Coates. A kínai ábécé szerint Guinea és Japán sportolói jönnek be az élen az olimpiai stadionba. Ellenben a szervezôbizottság szóvivônôje semmit sem kívánt elárulni a megnyitóról, azt mondta, a nemzetek bevonulási sorrendjérôl nem tud semmit, és arról sem hallott, hogy a kínai ábécé határozza ezt meg.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság engedélyezte Iraknak, hogy részt vegyen a pekingi nyári játékokon. Irak két versenyzôvel képviselheti magát az olimpián. A NOB végrehajtó bizottsága június 4-én függesztette fel Irak tagságát, mert az ország politikai vezetése beleszólt abba, hogy kik kaphatnak vezetô tisztségeket a sportszövetségekben.
Jégkorong
Kupamérkôzések Gyergyóban
A 2008/2009-es romániai bajnoki idény lebonyolításáról az augusztus 15-én sorra kerülô közgyűlésen hoznak végleges döntést. A hírek szerint két lehetôség létezik. Az egyik az elôzô idényben alkalmazott lebonyolítási rendszer, a másik pedig a két- csoportos küzdelemsorozat bevezetése. Amennyiben a második rendszer mellett döntenek, akkor kétfelé oszlik a mezôny. Az úgynevezett felsôházban a Csíkszeredai Sportklub, a HC Csíkszereda, a Progym Hargita Gyöngye, a Bukaresti Steaua és a Brassói Fenestela 68 csapatai szerepelnének. A második csoportban a Dunărea Galaţi, a Sportul Studenţesc, a Csíkszeredai Sportklub ISK, a Steaua és a Progym második csapata. A korábbi híreknek megfelelôen a felsôházi küzdelemsorozatba beszámítanak a négy romániai csapat Interliga mérkôzései. Jó hír és elônyt jelent a fiatal játékosok számára, hogy a 20 éven aluliak korlátozás nélkül szerepelhetnek, vagyis az ifik és a juniorok bármikor, bármelyik csapatban játszhatnak. Az idegenlégiósok számát illetôen: a következô idényben mérkôzésenként öt mezônyjátékos és egy kapus nevezhetô. A Románia-kupa elôcsatározásai a tervek szerint két csoportban kerülnek lejátszásra. Az egyik csoportban a Csíkszeredai Sportklub, a Progym Hargita Gyöngye, a Brassói Fenestela 68, a Sportklub ISK és a Progym második csapata kapna besorolást. A második csoportban a HC Csíkszereda, a Bukaresti Steaua, a Sportul Studenţesc és a Dunărea Galaţi együttesei szerepelnének. Az elsô csoport helyszíne várhatóan Gyergyószentmiklós lesz, a másik csoport mérkôzéseit Csíkszeredában rendezik. A Románia-kupa csoportmérkôzéseire szeptember elsô hetében kerül sor. A két csoportból az elsô és a második helyezettek jutnak az elôdöntôbe. Az elôdöntôk, illetve a kis- és a nagydöntô lehetséges helyszíne Gyergyószentmiklós lesz. A tervek szerint a Románia-kupa keretében zajló döntô mérkôzéseket december végén (27-én és 28-án) rendezik.
Nemzetközi Kerékpártúra
Székely Tur 2008
A székelykevei „TINET” ifjúsági klub, a Vajdasági Kerékpár Szövetséggel, valamint a székelykevei helyi, és a kovini közösséggel együtt idén is megszervezte a hagyományos kerékpártúrát „Székely Tur 2008” név alatt, amely augusztus elsejétôl tizedikéig tart. Indul a székelyföldi Gyergyócsomafalváról, érkezik a Belgrádtól 46 km-re fekvô Székelykevére. A túra útvonala: Gyergyócsomafalva, Székelykeresztúr, Nagyszeben, Déva, Lippa, Kisiratos, Kikinda, Versec és Székelykeve.
E kerékpártúra nem verseny jellegű, minden résztvevô gyôztes. A túra célja rekreatív kerékpározás, és azon régiók összekötése, melyeken a túra áthalad, valamint kulturális és sportkapcsolatok kialakítása, illetve ápolása. Ezen az úton, mely kb. 800 km, hirdetve a béke, a tolerancia és a határokon átnyúló együttműködés fontosságát.
A túrát képviselô csoport 25 kerékpárosból és 5 fôs kísérô személyzetbôl áll. A csapattal tart 3 autó is. A „TINET” ifjúsági klub nonprofit ifjúsági szervezet, és tagjaik közt megtaláljuk mindazokat, akik még fiatalnak érzik magukat. Célja többek között sport és kulturális tematikájú megmozdulások szervezése Szerbiában.
Augusztus 1-jén érkezett Csomafalvára 24 vajdasági kerékpáros, akik augusztus 3–10. között 810 km-es távot tesznek meg biciklikkel. A túrát Dani Zoltán tartalékos ezredes szervezte. A csapatban részt vesznek vajdasági magyarok, székelyek, bolgárok, horvátok, románok.
A székelykevei klub immár négyéves hagyományt teremtett azzal, hogy minden augusztusban kerékpáros zarándoklatot szervez az egykori szülôföldrôl, Bukovinából, a mostanira, Székelykevére.
Ambrus A. Árpád
Atlétika
Augusztus 3-án, vasárnap került megrendezésre az idén hetedik kiírásához érkezett Székely Szupermaraton. Az alábbiakban közöljük a 46 km-es távú verseny eredményeit. A megmérettetés a Csíkszereda – Csíkszentkirály – Szentmárton – Kozmás – Tusnád – Verebes – Csatószeg – Szentsimon – Szentimre – Csíkszentkirály – Csíkszereda útvonalon zajlott.
Eredemények. Egyéni, 46 km: 1. Dobriţă Viorela Ionela (Drăgăşani) 3 óra 53: 24 perc, 2. Drăghici Diana (Nagybánya) 4 óra 36:36 perc. Férfiak: 1. Sárosi Ferenc (Hátszeg) 3 óra 15:05 perc, 2. Dobriţă Constantin Aurelian (Drăgăşani) 3 óra 18:41 perc, 3. Cernat Dan (Csíkszereda) 3 óra 22:04 perc, 4. Csomortáni Attila (Csíkszereda) 3 óra 51:19 perc, 5. Romfeld László (Szárhegy) 4 óra 22:49 perc, 6. Constantin Ioan (Aknasugatag) 4 óra 04:15 perc.
Váltó. 4x11,5 km. Nôk: 1. Nagyváradi Crişul 3 óra 19:23 perc, 2. Nagybányai Electrosistem 3 óra 49:08 perc, 3. Sepsiszentgyörgyi Gáll Lajos Futókör 4 óra 03:48 perc, 4. Csíkszeredai Sportklub 4 óra 08:17 perc.
Férfiak: 1. CSU Galaţi 2 óra 36:47 perc, 2. Hátszegi Retezatul 2 óra 38:56 perc, 3. Sepsiszentgyörgyi Gáll Lajos Futókör 2 óra 45:36 perc.
A sportrovatot szerkeszti: Rokaly Zsolt
Kisasszony
Szex-titkok, amelyeket tilos kifecsegni
A jó párkapcsolat alapja az ôszinte kommunikáció. Vajon ez azt jelenti, hogy mindig minden gondolatodat meg kell osztanod a kedveseddel? A tapasztalat azt mutatja, van, amit jobb megtartani magadnak. Fura gondolat, de nagyon hasznos: nem kell mindent kipakolni. Vannak bizonyos dolgok, amiket jobb magunkban – vagy egy bizalmassal – lerendezni, hiszen a legtöbb esetben csak ártanánk vele a kapcsolatnak.
Ha megtetszik valaki más
A legjobb házasságban is elôfordul, hogy egyszer csak valaki hirtelen nagyon bizsergetô érzést kelt bennünk, és azt vesszük észre, hogy sokkal többször gondolunk rá, mint az egészséges lenne. Pánikra semmi ok: ez normális. Ettôl még az az illetô nem lesz semmivel sem jobb, mint a férjed, csak valószínűleg profi szívtipró, aki tudja, hogyan kell elôidézni az ilyesmit. Esetleg kiderül, hogy nagyon egy hullámhosszon vagytok, vagy többet és jobban lehet vele beszélgetni, mint a pároddal. Emlékezz, ugyanígy éreztél régen a mostani kedveseddel kapcsolatban is, és lehet, hogy az új csábító egy halom rossz tulajdonsággal rendelkezik, ami csak az együttélés során derülne ki.
Túl fogod tenni magad rajta, és még az is lehet, hogy újult lelkesedés ébred benned a párod irányába. Tehát teljesen felesleges ôt ezzel stresszelni, mivel úgysem fogja tudni megoldani a problémádat. Ehelyett azonnal pánikba esik, az egóján pedig hatalmas seb keletkezik, és ha nem tudja feldolgozni a hírt, akár visszafordíthatatlanul elronthatjátok a kapcsolatotokat. Rendezd le magadban, vagy egy idôsebb nôtôl kérj segítséget, akirôl tudod, hogy nem fog a férjed ellen hangolni.
Ha nem olyan jó vele az ágyban
Valószínűleg kezdetben elég jó volt, hiszen ez nem volt akadálya a kapcsolatotoknak. Mivel az emberek az évek alatt változnak, különbözô igényeik merülnek fel, kialakulhat egy olyan helyzet, hogy többre, másra van szükséged, mint amit nyújtani tud. Persze van, amit érdemes megosztani vele, hiszen lehet, hogy évek óta arra vár, mikor próbálhattok ki valami mást is a hálószobában.
De ha ilyenkor letámadod azzal, hogy te nem élvezed igazán az együttléteket (még ha kedvesen, finoman is próbálod értésére adni), mindent elronthatsz. Bestresszel, és még kevésbé tud majd teljesíteni, mint eddig. Ehelyett vesd be a nôi praktikákat, és tégy úgy, mintha csak a kedvében szeretnél járni. Számos módszer van arra, hogyan hozzuk ki a legjobbat a pasiból, vagy hogyan érjük el, hogy a kedvünkben járjon. Légy kreatív.
Ha féltékeny vagy
Ha úgy érzed, elhanyagol, esetleg arra gyanakszol, hogy máshol is csurran-cseppen neki a boldogságból, elôbb higgadj le. A cél nem az, hogy megtudd, van-e okod a féltékenységre, hanem elérni, hogy ne legyen. Még ha ki is derül, hogy nem volt alaptalan a félelmed, mire jó? A cél az, hogy téged szeressen, hozzád ragaszkodjon, és ezt ki is mutassa olyan módon, hogy magabiztos és nyugodt legyél a kapcsolatotokat illetôen.
A megoldás nem a trükkös hatalmi játszmákban rejlik, magyarul: ne akard ôt féltékennyé tenni. Ha elôhozod a témát, nem tudhatod, hogyan reagál, azon kívül inkább ne adj neki ilyen ötleteket… Ráadásul a férfiak borzasztóan utálják a számonkérést és a lelkizést, egyszerűen nem tudnak mit kezdeni egy ilyen kérdéssel. Ennek következtében gyakran aggódni kezdenek, hogy nem elég jók, vagy rosszul csinálnak valamit, és elindul az egész lefelé a lejtôn. Ha ehelyett bölcsen hallgatsz, ellenben rengeteg közös programot szervezel, közben odafigyelsz arra, hogy kedves, kívánatos és ellenállhatatlan légy, nem lesz okod az aggodalomra: ha volt is valamilyen szitu, az ettôl majd kezelôdik.
(folytatjuk)
Diós galuska
Hozzávalók: 20 dkg liszt, 4 egész tojás, 1 dl tejföl, 4 evôkanál olaj, só, 6 dkg cukor, 1 liter tej, 10 dkg darált dió + cukor.
Elkészítés: A tojást, a tejfölt és az olajat összekeverjük, majd beletesszük a lisztet, a sót, 2 dkg cukrot: vagyis galuskatésztát készítünk. A cukrozott (4 dkg) tejbe szaggatjuk a galuskákat, kifôzzük. Majd vajazott tálba rétegezzük a galuskát és a cukros darált diót. Sütôben aranybarnára sütjük.
Megjegyzés: Lehet dió helyett mákot, túrót is rétegezni.
Egészség
Egy fantasztikus ôrzô-védô szolgálat
Az emberi szervezet immunrendszere, mint egy jól szervezett állam határôrsége védi az egészségünket a betolakodó kórokozók, külsô, káros hatások ellen, és mindent megtesz a belsô egyensúly fenntartásáért.
Hogy a hasonlatnál maradjunk: az immunrendszer a szervezet védelmében a következô feladatokat látja el: felismeri az „ellenséget”, mozgósítja ellene a rendelkezésre álló véderôket és megtámadja, elpusztítja a betolakodó kórokozókat. Mindehhez, épp, mint egy valóságos hadseregnél, jól szervezett információáramlásra van szükség: a sejtek közti kommunikáció a rendszer alapvetô fontosságú eleme. Nemcsak a sejtek közötti folyamatos kapcsolattartás biztosítja a szervezet védekezôképességét, hanem legalább ennyire az immunrendszer érzékeny memóriája is: az idegennek felismert káros anyagokat számon tartja, így azok újbóli felismerése esetén azonnali immunválasz indul el.
Védôháló: a nyirokrendszer
Az immunrendszernek saját keringése van, amely az agy kivételével a szervezet minden részébe eljut: ez a nyirokrendszer, amely nem specifikus sejtes (celluláris) és specifikus (ellenanyagokon, immunglobulinokon alapuló) molekuláris részbôl áll. Fô sejtjei a fehérvérsejtek, köztük a makrofágok, neutrofilek és a limfociták. A molekuláris, oldható anyagok (az antitestek, a komplement fehérjék és a citokinek) sejten kívül, folyadékban találhatók, például a plazmában. A nyirokerekben sűrű, világos színű, zsírokban és fehérvérsejtekben gazdag folyadék, a nyirok kering. A mozgósítandó sejteket a nyirokszervek termelik, érlelik illetve raktározzák. Elsôdleges nyirokszerv a T-limfocitákat érlelô csecsemômirigy és a B-limfocitákat termelô csontvelô, másodlagosak a nyirokcsomók, a mandulák, a máj, a lép, a féregnyúlvány és a vékonybélben lévô Peyer-plakkok, amelyekben az érett védôsejtek, limfociták várják a „bevetést”. Mindezek a stratégiai pontok azokhoz a „kapukhoz” közel helyezkednek el, amelyeken a káros anyagok legkönnyebben megjelenhetnek: a légzôszervek környékén, az emésztôrendszer táján és az ivarszervek közelében.
A harcos sejtek
A legnagyobb fehérvérsejtek, a makrofágok szerepe, hogy mikrobákat, antigéneket (immunválasz kiváltására alkalmas anyagokat, vagyis baktériumokat, vírusokat, fehérjéket, szénhidrátokat) kebelezzenek be. A makrofágokban olyan, hártyával körülvett képletek, ún. granulumok találhatók, amelyek gondoskodnak a bekebelezett mikroba elpusztításáról és megemésztésérôl. Makrofágok a vérben nincsenek (ott a monociták, illetve a neutrofilek töltenek be hasonló szerepet), hanem ott találhatók, ahol valamely szerv a vérárammal vagy a külsô levegôvel találkozik (például a májban vagy a tüdôben). A nyirokrendszer fô sejtjei, a limfociták az elôzôekhez képest jóval kisebbek, viszont sokkal hosszabb élettartamúak, akár évekig is élhetnek. Három fô fajtájuk a B- és a T-limfociták, valamint a természetes ölô sejtek. A B-limfociták antitesteket (immunglobulinokat) termelô plazmasejtekké alakulnak az antigének hatására. A T-limfociták felelôsek a „saját” és az idegen anyag megkülönböztetéséért.
Horoszkóp
Augusztus 7 – 13.
KOS (III.21-IV.20.)
Bármennyire is szeretne valami újba kezdeni, vigyázzon, mert ez a hét nem a döntések ideje! Nincs szellemi képességeinek teljében, így most a megérzései is csalókák lehetnek. A pénzügyeit érintô döntéseit beszélje meg egy bizalmasával!
BIKA (IV.21-V.20)
Ezen a héten nehezen találja meg lelki békéjét, s ez meglehetôsen nyugtalanítja. Szeretne valahová elutazni, de erre valójában se ideje, se lehetôsége nincs. Idegesítik a máskor örömet okozó apróságok, s pillanatok alatt dühbe gurul.
IKREK (V.21-VI.21.)
Lelkében két lény lakozik, akik örök harcban állnak egymással. Olyan, mint az idôjárás, bizonytalan, határozatlan, hol a nap süt, hol az esô esik. Alapeleme a levegô, alaptulajdonsága az állandó változás.
RÁK (VI.22-VII.22.)
A külvilág rendkívül erôs hatással van Önre, a legnagyobb lelkesedésbôl képes lecsúszni a legmélyebb letargiába. Használja ki a nyarat, ameddig még lehet. Utazzon el messze, sétáljon, élvezze a nap melegét.
OROSZLÁN (VII.23-VIII.23.)
Az e jegyben született egyén uralkodásra, vezetésre született. Önérzet, egészséges büszkeség tölti el a jellemét. Megfelelô idôszak ez anyagi helyzetének javítására. Ha kicsiben játszik, még szerencséje is lehet.
SZŰZ (VIII.23-IX.21.)
Most szerencséje lehet, próbálkozásai sikerülnek, amennyiben kitartó marad egy valós, reális úton. A szerelemben nem ajánlatos félrelépni, maradjon meg a már biztos, jól működô kapcsolat mellett! Feleslegesen ne kockáztasson!
MÉRLEG (IX.24-X.23.)
Az a Mérleg, aki hétvégén a strandra készül, esetleg úszni akar tanulni, számoljon kisebb nehézségekkel, kellemetlenségekkel. A szerelemi partnerére most fordítson a lehetô legnagyobb figyelmet, meglátja megéri!
SKORPIÓ (X.24-XI.22.)
A Skorpió ura a tüzes Mars, alapeleme a Víz. A két ellentétes elem között örök harc folyik a Skorpióban, ebbôl a küzdelembôl fakad összes erénye és hibája, aktivitása és passzivitása. Ezen a héten ne kérjen pénzt kölcsön barátaitól, ne halmozzon fel adósságot!
NYILAS (XI.23-XII.22)
A Nyilas optimista beállítottságú, általában a dolgok pozitív oldalát nézi. Barátai kétségeit egyszerű és világos megnyilatkozásaival oszlatja el. Ezekben a napokban kisebb intrikára számíthat a munkahelyén, de ne aggódjon, bízhat önmagában! Szerencsére Önnek megvan a magához való esze.
BAK (XII.23-I.20.)
Szerencsésnek mondható e hét, remekül érzi magát, a kiváló fizikai, egészségi állapot még sokáig elkíséri. Ne feledkezzen meg arról soha, hogy ha nem mozog, minden nyavalyája elôjön, kiújul! A szerelemben mindent lelki oldalról közelít.
VÍZÖNTÔ (I.21-II.19.)
Ezen a héten nyugodt idôre számíthat. Lesz ideje, hogy a halogatott, nem sorsdöntô, de szükséges dolgokat elintézze. Ilyen például a nagy nyári utazás miatt elhalasztott dolgok elintézése, ruhák szelektálása stb.
HALAK (II. 18-III 20.)
Aki Halak társban gondolkodik, az nézzen komolyan utána e jegy tulajdonságainak! Ismerje meg adottságait, mert csak ez esetben számíthat tartós kötelékre! Ezen a héten új emberekkel ismerkedik, új tapasztalatokat gyűjt.
ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...
A ház ura félrevonja a bejárónôt:
– Kérem María, vesse be úgy az ágyamat, hogy a feleségem azt higgye, hogy este itthon aludtam.
– Igenis, csak elôbb megcsinálom az ô oldalát...
* * *
Évike elújságolja a nagymamájának:
– Ma volt az elsô hittanóránk!
– És mirôl tanultatok?
– Ádámról meg rólam!
* * *
Egy fiatal pár beszélget a telihold fénye alatt, szerelmesen össze-összebújnak. Egyszerre csak egy nagy felhô eltakarja a holdat. Erre a fiú megszólal:
– Édesem, nézd! A szépséged elhomályosítja a holdat!
Mire a lány elérzékenyülve:
– Milyen kedves vagy!
És tovább élnek végtelen szerelemben...
Pár évvel késôbb, már megházasodva, három gyerekkel, hiteleket törlesztve, és egy szörnyű anyóssal élnek. Ugyanaz a pár, kinn a teraszon, de most nem beszélgetnek. Egyszer csak a holdat eltakarja egy felhô. A nô szeretne hallani valami szépet a férjétôl, ezért megszólítja:
– Nézd csak, valami eltakarta a holdat!
Mire a férj:
– Hát nem látod, te szerencsétlen? Mindjárt esni fog!
* * *
A férfi súlyos beteg, otthon az ágyában fekszik. Mellette ott az orvosa, az ügyvédje, a felesége és a gyermekei. Mindannyian azt várják, hogy vajon mikor leheli ki a lelkét. Egyszer csak a beteg felül, ránéz a többiekre, és mérgesen mondja:
– Gyilkosok, tolvajok, kurvák és szégyentelenek!
Aztán nyomban újból álomba merül. A doktor szólal meg elôször:
– Azt hiszem, már jobban van, felismert mindannyiunkat.
* * *
Sünike megy az úton, egyik kezében egy jókora kenyér, másik kezével meg egy kötelet húz maga után. Szembejön vele egy farkas, és megkérdi:
– Süni, hová viszed azt a kötelet?
– Tudod, farkas koma, olyan szörnyű az életem, hogy úgy döntöttem, felkötöm magam egy fára.
– Akkor meg minek a kenyér?
– Fene tudja, meddig leszek felkötve...
* * *
Biztosítási ügynökök továbbképzésén így szól az oktató:
– Ahhoz, hogy igazán sikeresek legyenek a szakmában, két adottságra van szükségük: ôsz hajra és aranyérre. Az ôsz haj megbízható külsôt, míg az aranyér együttérzô tekintetet biztosít...
* * *
– Katikám! Hogyhogy nem zsebkendôket vettél a mamádnak karácsonyra? Ha jól tudom, az volt a terved – faggatja a nagynénje Katit.
– Azért, mert nem tudtam, hányas méretű orra van a mamának.
* * *
A tánctanár egy „politikustánc” nevű új gyakorlatot mutat be az osztálynak:
– Roppant egyszerű a koreográfia, könynyű megtanulni. Kezdem: három lépést elôre, kettôt vissza, egyet jobbra, egyet balra, majd teljes fordulat...
* * *
Két barát találkozik. Az egyiknek be van kötve a feje. Megkérdezi a másik:
– Mi történt veled?
– Tegnap ráborult egy veder víz a fejemre!
– És, fémbôl volt a veder?
– Dehogy! Bele volt fagyva a víz!
* * *
A fônök diktál az új titkárnôjének:
– Írja, hogy összehívunk egy megbeszélést a témában keddre.
– Fônök, a keddet egy vagy két t-vel írjuk?
– Tudja mit? Legyen a megbeszélés szerdán...
Copyright (c) Kisújság Alapítvány - 2008
Ezen honlap tartalma (egészében vagy részleteiben) nem
sokszorosítható vagy publikálható semmilyen formában,
a kiadó előzetes beleegyezése nélkül!
|