Kisújság-olvasók figyelmébe!
Már kapható a:
GYERGYÓI KISÚJSÁG ÉVKÖNYV 2008.
A Gyergyói Kisújság szerkesztôsége lehetôséget biztosít arra, hogy a lapunkat ismerô, távolba szakadat gyergyóiak (és nemcsak) megrendelhessék a Gyergyói Kisújság évkönyvét.
Megrendeléseket az alábbi címeken (e-mail cím, postai cím), illetve telefonszámon fogadunk:
e-mail: kisujsag@hr.astral.ro
tel.: 004-0266-364.941
Postai cím: 535500 Gheorgheni, jud. Harghita, p-ta Libertătii nr. 22., Romania
A Gyergyói Kisújság lehetôséget biztosít arra is, hogy elôfizessenek a lapra mindazok, akik eddig csak internetes formában fértek hozzá kedvenc heti olvasnivalójukhoz.
A világ bármely pontján élô Kisújság-olvasók a fenti címeken, illetve telefonszámon fizethetnek elô lapunkra.
Gyergyói Kisújság ügyfélszolgálat
Látszólag
Hiszem, ha látom! – szoktuk mondani hitetlenkedve egyes olyan történetekre, eseményekre, pletykákra, amelyek, hitelességét igencsak megkérdôjelezzük. A pekingi nyári olimpia nyitóünnepsége új alapokra helyezte a fenti megállapítást: már a szemünknek sem hihetünk. Hiába az élô közvetítés, hiába a sokkamerás felvétel, úgyis kicselezték, becsapták a tátott szájjal bámuló nézôt. Kínai lapértesülések szerint az olimpia nyitóünnepségének televíziós közvetítése során a tűzijáték-bemutató egyes részeit egy animációs stúdióban már korábban felvették, és bevágták az élô képek közé. Az egyik szakember szerint ténylegesen csak a tűzijáték befejezô része szerepelt az élô közvetítésben. A tökéletes imázs, a nemzeti érdek azt is megkívánta, hogy a gyönyörűen éneklô, piros ruhás, aranyos kislány playbackrôl tátogja dalát, hiszen a hang tulajdonosa nem volt elég szép a nyilvános szerepléshez. Szóval, kiderült, amit élôben látunk, már az sem hiteles, meg van másítva, át van alakítva. Immár csak az kell kiderüljön, hogy a helyszínen tartózkodó szurkolók egy jó elôre megrendezett elôadás naiv nézôi, és az érmeket már rég elosztották a sport nagyhatalmai egymás között. Úgy látszik, semmi sem lehetetlen.
Minden látszólagos lehet. Még az Oroszország és Grúzia között dúló fegyveres konfliktus is, hiszen mindenki tagad, hiába a háborús képsorok, a civil áldozatok tetemei, a menekülôk ezrei. Ah, legyintenek a katonai vezetôk, egy ártatlan kis lövöldözés, nem lenni nagy probléma. Ugyan már, semmiség az egész. Nagyobb a füstje, mint a lángja. Lehet, sosem derül ki, számunkra örök titok marad, hogy ki, de az biztos, hogy valaki hazudik.
Lényegében egy nagy, hazug világban élünk, ahol olyan emberek rángatják a történelem gyeplôit, akiknél ismeretlen fogalom az igazmondás. Idônként kiderül ez, az. A sajtó elôrángat ilyen-olyan ellentmondásokat, de ezekre jól megalapozott, logikus cáfolatok érkeznek, aztán megy az élet tovább. S, ha ne adj’ isten, valamirôl tényleg kiderül, hogy hazugság volt, akkor arra természetesen csakis a nemzet, az emberiség, a bolygó érdekében volt szükség. Az nem hazugság, hanem a közösség érdekeit szolgáló jótékony mellébeszélés. Azon a bizonyos lakossági fórumon ilyenszerű akart lenni a Iosif bácsi-féle nyilatkozat is, miszerint nem tudott a GAZ épületeknél történt csendôrségi beavatkozásról, amirôl azt állítottam, hogy hazugság. Per is lett belôle, elég hosszú, elég nevetséges. Nevetséges, mert saját tanúja vallott ellene. Nevetséges, mert az érinthetetlenség konok tudata szállt szembe az igazsággal. Nevetséges volt a törvény színe elôtt a gyerekes csakazértisnekemvanigazam erôltetése, a mellébeszélések, az ellentmondások sorozata. Veszített. Kétszer is, mert természetesen fellebbezett. Úgyhogy Iosif bácsi bocsánatkéréssel tartozik. Lehet, hogy ennél többért is bocsánatot kérhetne, de ezért az esetért mindenképp. Nem tôlem, hanem a város polgáraitól, akiknek azon a fórumon nem mondott igazat, a sajtósoktól, akiket félretájékoztatott. Ha van egy pici tisztesség, alázat és becsület benne, akkor elnézést kér városunk közösségétôl. Mi, a Gyergyói Kisújság, készek vagyunk segíteni ebben. Ez egy apró ügy, ez egy kis gyôzelem, de a vak Jusztícia ragyogásának ritka pillanatai mindig nagy sikernek számítanak.
A jóhiszemű ember egyre inkább ki kell tanulja ennek a gyorsan fejlôdô információs társadalomnak minden ága-bogát, mert másképp egy teljesen torz világkép alakulhat ki benne. Ezért például aggodalommal követheti a két romániai magyar politikai alakulat játszmáját, olvashatja a látszat-tárgyalások egymásnak ellentmondó nyilatkozatait, amelyek mind-mind a romániai magyar közösség érdekeit szolgálják. Vigyázat, a látszólagosság ma már nemcsak politikai síkon nyilvánvaló!
Ábrahám Imre
Hivatali hírek
Kedden délelôtt tartott sajtótájékoztatót Mezei János polgármester valamint Lázár Zoltán alpolgármester, a tájékoztatón részt vett Árus Zsolt is. A sajtósoknak, a város lakóinak tudomására a következôket szánták:
A fôtér forgalmának ésszerűsítése
Objektív okok miatt (a forgalmi rendôrség fônöke szabadságon volt, így nem volt, aki szakmai szempontból véleményezze az elképzelést) késett, de immár zajlik a fôtér forgalmának ésszerűsítése. Ez elsôsorban a parkolás kérdésének a rendezésére koncentrál (a parkolóhelyek számának növelése, új parkolóhelyek kijelölése, a meglévôk átszervezése), de azzal párhuzamosan a forgalmi rend is változik egy helyen (a Rubin szálló elôtti elágazásban), illetve a városháza elôtt helyükre kerülnek a pillanatnyilag ésszerűtlenül elhelyezett táblák, s útburkolati jelek festésével egyértelművé válik a forgalmi rend. A cél az, hogy a forgalom folyamatos legyen a fôtéren, csökkenjen a zsúfoltság, a fôtérre behajtókkal szemben kapjanak elsôbbséget a már bent levôk, illetve a fôteret elhagyni szándékozók. Kérjük az autóvezetôket, hogy legyenek türelmesek a burkolati jelek festése idején elkerülhetetlen forgalom-korlátozások miatt, illetve figyeljék és tartsák be a frissen felfestésre került jeleket.
Véget ért az EMI-tábor
Az elmúlt héten lezajlott az EMI-tábor, amirôl immár kijelenthetô, hogy a város területén zajló legjelentôsebb rendezvény. Évrôl évre egyre nagyobb tömegeket vonz, egyre változatosabb és színvonalasabb programokat kínál. Nemzetpolitikai jelentôségén túl a város gazdasági életében is egyre nagyobb a jelentôsége, eme kettôs ok miatt kiemelt figyelmet érdemel az önkormányzat részérôl. Az eddigi városvezetés meglehetôsen mostohán bánt a táborral, de idéntôl ez megváltozott, s a jövôben még hangsúlyosabban oda fogunk figyelni, hogy segítsük a szervezôket, hisz a városnak is érdeke, hogy a tábor fejlôdjön.
Építkezés, csatornázás
Az építkezési engedélyekkel kapcsolatban a polgármester elmondta, mindenki idejében kérjen engedélyt, ha építkezni kíván. Ellenôrzéseket is végeznek. Habár nem a bírságolás a cél, komolyan kell venni az engedélyeztetést, fogalmazott Mezei.
A csatornázásra is kitért a polgármester, elmondta, fel kell készülni rá, a lakáson belül is el kell végezni az infrastrukturális munkálatokat, még egyelôre nem tudni, mely utcákban kezdik, de ahogy a pénzek érkeznek, végzik a munkálatokat. A sorrendet egy szakembercsoport fogja végezni, és mindenhol sor kerül csatornázásra, hiszen nem tarthatók fenn a mai helyzetek. Elsôsorban a Békény környékén próbálnak rendet csinálni, ez az elsôdleges, hangsúlyozta a város elsô embere.
Pál Árpád alelnök-tanácsadó
A gázszolgáltatás szünetelésére térve a polgármester elmondta: Bukarestben megtudta, a pénz megvan, de hogy mikor kerül ide, nem tudni, szerdán van kormányülés, és a tervezetet benyújtották.
Újságírói kérdésre, miszerint mit gondol arról, hogy az RMDSZ a hétfôi sajtótájékoztató közleményében bírálta a városvezetést azért, mert meleg víz nélkül maradtak a negyedekben lakó gyergyóiak, a polgármester elmondta: Az RMDSZ, amit 2006-tól felhalmozott, azokat a szônyeg alá sepert dolgokat próbáljuk most helyrehozni. És nem vagyunk hajlandóak olyan lehetôségeket elfogadni, amit a közösség kárára fogadnánk el. Azt próbálják elfogadtatni, hogy hitelt vegyünk fel. Mindent megmozgatunk, hogy megoldást találjunk, de ugyanúgy megmozgatnak az RMDSZ-esek is mindent, hogy megoldódjék a probléma.
Pál Árpád (szerk. megj.: az RMDSZ gyergyói szervezetének egyik alelnöke) a személyi tanácsadói irodában fog dolgozni, és a távhô-rendszerekkel fog foglalkozni. Jelen pillanatban is Bukarestben tárgyal a minisztériumban, felhasználva a régi kapcsolatait, próbál megoldást találni. De aki bármit is tud tenni a város érdekében, az ajtó nyitva áll.
Útjavítás után a tanintézmények következnek
Nemsokára befejezik az elôirányzot útjavítási munkálatokat. Hogy a 200 ezer lejbôl megmaradt összegbôl még milyen munkálatokra futja, az alpolgármester elmondta, közösen döntenek majd a sorsáról. A mostani munkálatokat a hivatal egy alkalmazottja vigyázza, ô ügyeli fel a minôség betartását. A kiejelölt utcák, a földutak rendbetételével is haladnak. Sikerült a vízlevezetô árkokat kitakarítani, és felkérik a lakókat, tartsák rendben, tisztítsák a sáncokat, legalább ôsszel és tavasszal. A városvezetésnek tudomása van arról, hogy a zúzott kaviccsal kitöltött utcákban a lakók megdézsmálták a kavicskupacokat, de ellenôrzéseket terveznek, és kifizettetik az elvett mennyiséget. Azt is megtudtuk, az utcai átereszek felújítására is nemsokára sor kerül.
Iskolakezdés elôtt egy hónappal tevôdött fel a kérdés, hogyan állnak az iskolák, óvodák. A polgármester elmondta, minden tanintézményt meg fog látogatni, az igazgatók pedig mindent meg kell tegyenek azért, hogy jól felszerelt intézmények legyenek, beleértve a pályázásokat is. Az alpolgármester elmondta, a jövô hét folyamára tervezi az intézményvezetôkkel a kapcsolatfelvételt.
Mezei utak és kóbor kutyák
A mezei utak javítása ez után következik, saját erôbôl, mondta az alpolgármester, a mellékgazdaság emberei végeznék a munkálatokat. Hozzátette, tudja: minden sürgôs, de vannak prioritások és a pénzkeret is szűkös. A polgármester elmondta, költségvetés-kiigazítás szükséges, többek között a piac felújításának kifizetéséhez és arra is, hogy telket vásároljanak a kutyamenhely számára. A korábbi elképzelés nem felel meg, ezért a szeméttelep szomszédságában vásárolnának telket.
Baricz-Tamás Imola
Párhuzamok (33.)
Ahogy az lenni szokott háborús idôkben, a kellô lendület érdekében eleinte csak igen kedvezô, késôbb úgynevezett kozmetikázott híreket olvashattak a polgárok. Gyôzelmes bevonulások, harc nélküli gyôzelmek mámora készíti az ágyútölteléknek behívottakat, behívandókat. Nyilván, ma már könnyű okosnak lenni. A józan ész és a háború sosem volt testvér. (Ha csak azok küzdenének meg férfiasan, akik a háborúkat elrendelik, a politikai vezetôk, talán más lenne a helyzet.
1914 augusztusának elején megjelent lapjainkból azért megtudhattunk mást is, mint fényességes bevonulásokat. A Gyergyó rövid híreibôl néhány: „A budapesti szerb fôkonzul és konzul elutazott.
Egész nap voltak tüntetések a német nagykövetség elôtt
(…) A tôzsde itt és Bécsben három napig zárva marad.
Az Osztrák–Magyar Bank a kamatlábat négyrôl öt százalékra emelte fel.
(…) Az angol lapok Oroszországot és Szerbiát engedékenységre intik.
A Csíkvármegyébôl egész civil hírt is olvashatunk: Tűzoltóink. (…) Dombi városi fôjegyzô elnöklete alatt E. Deér Kálmán, Merza Vilmos, Blénesy István, Mihály József és Vákár P. Artúr tagokból álló bizottság abban állapodott meg, hogy a tűzoltó-egyesület részére – mint más városokban is – 2000 korona segély kiutalását javasolja a képviselôtestületnek s egyben tűzrendészeti szabályzatot is alkot. A szabályrendelet elkészítésével Dombi fôjegyzô elnöklete mellett E. Deér Kálmán tűzoltó fôparancsnok, Mihály József r. kapitány bizattak meg.”
(Hogy lett e lelkes elhatározásból valaha valami, azt nem tudhatjuk, hiszen e háború számos más nemes kezdeményezést is eleve lehetetlenné tett, anyagi fedezetét pedig „eltérítette”.)
Ekkor még a hurráoptimizmus uralkodott. Nézzük meg a Csíkvármegye lelkes, hazafias örömkitörését:
„Ha valami, akkor ez fogja eldönteni a nem keresett, de elfogadott harczot.
A keztyüt felénk dobták, a keztyüt a magyar nemzet felveszi.
Ennek a sokszor megalázott, vérbe gázolt nemzetnek minden hű fia oroszlánként fog harczolni s Nándorfehérvár a miénk lesz, s ha hôsiesen fogjuk tudni állni a világháborút, diktálni fogjuk a világbékét is.”
(Kik is alázták meg annyiszor a történelem során a magyart? Semmi esetre sem a szerbek. A politikáról csak ennyit.)
Ilyen körülmények között valóban üde színfolt az a tudósítás, amely Esztegár Lászlóné, Römer Mici, a nagykikindai polgári leányiskola kézimunkatanárának kitüntetésérôl ad hírt, megjegyezve, hogy „ezen elismerés csak buzdítás lehet a jövô sikereire.”
Nem elhanyagolható hír a következô sem: „A gyári üzemek megszüntetése. Az általános mozgósítás miatt az ipartelepeknek üzemeiket be kellett szüntetni. A hirtelen beállott munkabeszüntetés sok családot fosztott meg részint kenyérkereséstôl, részint a családfenntartótól. Akik a gyáripar megszünése miatt nem jutnak munkához, legjobban teszik, ha elutaznak az Alföldre, hol a mezei munkák betakarításánál feltétlenül munkához jutnak, mert onnan is sok munkáskezet szólított el a háború.”
És ez csak a kezdet. A tragikus folytatás nem is oly sok idô múlva kezdôdik. Elsô háborús emlékoszlopaink mindennél beszédesebben vallanak veszteségeinkrôl.
Ollózta: Bajna György
Ünnep volt a keresztnél
Szombaton közel háromszázan vettek részt a búcsús szentmisén a pricskei keresztnél. E napon az Erdélyi Kárpát Egyesület is túrát szervezett a kereszthez, s a gyergyóiak negyedik pricskei ünnepében osztoztak a kiskunmajsaiak is. Itt volt e testvértelepülés polgármestere is. A gyergyóiak Táborhegyén hallhatták a zarándokok ft. Hajdó István ny. fôesperes plébános, Portik-Hegyi Kelemen fôesperes plébános szavait. Mezei János polgármester is köszöntötte a jelenlévôket.
Sokan mentek el a búcsúra, vendégek és helyiek egyaránt, még Barabás József, azaz Szentmiklós Jocója is kigyalogolt a meredeken.
A keresztet állító Dezsô és Bencze család agapéra invitálta a mindazokat, akik Pricske-tetôn voltak e napon. A Benedek Árpád szakáccsal készíttetett ízletes palócgulyás utolsó falatig elfogyott. A zarándokok mindegyikének jutott a földi finomságból, miután a mennyei táplálékot magukhoz vehették. Mert arról szólt fôként ez az ünnep, a lélek megújhodásáról. A pricskei keresztnél ismét megerôsítést nyert a „jó nekünk itt lenni!”.
Kedves-Tamás Gyopár
A törvényesség kijátszása
Többen kerestek meg képviselôi irodámban azzal a panasszal, hogy a rendôrség behívatja ôket a birtokba helyezésükkel kapcsolatban. Sôt, a rendôrségen nyilatkozatot kell írjanak azzal kapcsolatban, miként kerültek fel a 2 B melléklet listájára. Bevallásuk szerint városunk jegyzôje és a rendôrök azt híresztelik, hogy én volnék meghurcoltatásuk hátterében.
Szomorú dolog az, hogy értelmes embereket még a XXI. században is félre lehet vezetni. A 18-as törvény 2 B mellékletének az alkalmazása 2001 után valóban törvénytelen cselekedet. De a dolgokat a tények alapján kell megközelítenünk: nem az a fôhibás, aki ily módon birtokba került, hanem az, aki ôt a törvények kijátszásával birtokba helyezte.
Gyergyószentmiklós állampolgárai rendôrségi meghurcoltatásának egyik célja nem más, mint városunk jegyzôjének ügyészségi úton való felmentése. Az ügy bonyolulttá tevése ugyanis lehetôvé teszi a törvénytelenség elsimítását, vagyis azt, hogy saját maga törvénytelen birtokba helyezéséért felmenthessék a felelôsségre vonás alól.
A Tulajdon-visszaszolgáltatásokat Ellenôrzô Bizottság 2007. augusztus 20-i jelentésében pontosan leírta a jegyzô úr törvénytelenségét a sípálya melletti terület megszerzésével kapcsolatban. 2008 januárjában a Képviselôház Visszaéléseket és Korrupciót Kivizsgáló Bizottsága is megállapította a tulajdon-visszaszolgáltatási törvény durva kijátszását városunk köztisztviselôje által. A bizottság referátumát a legfelsôbb ügyészségre is eljuttatta, melynek kötelessége lett volna a törvénytelenség kivizsgálása. Igen ám, de közbelépett városunk fôügyésze, aki megakadályozta, hogy a Legfelsôbb Ügyészség és az Országos Rendôr-fôkapitányság vizsgálja ki a bűntényeket. A kivizsgálás pártosságát jelzi az a tény, hogy Benedek Anna ügye döntésében vagy hozzá nem értést, vagy pedig valakinek a pártfogását véljük felfedezni. Hasonló módon vizsgálják ki városunk jegyzôjének az ügyét is. Ahelyett, hogy városunk köztisztviselôjének a bűnügyét vizsgálnák, azzal a 322 személlyel foglalkoznak, akiket a jegyzô jelentett fel a Képviselôház Visszaéléseket és Korrupciót Kivizsgáló Bizottságának ellenôrzésekor a bukaresti Rendôr-fôkapitányság által kért kihallgatási jegyzetben (notă explicativă).
A parlamenti bizottság jelentésében azonban nem szerepelt a 322 személy ügye. Tehát ilyen ügyben nem keresték meg a bűnüldözô szerveket, ami azt jelenti, hogy a gyergyószentmiklósi bíróság mellett működô ügyészség és a helyi rendôrség sajátos módon kezeli a köztisztviselô törvénytelenségének a kivizsgálását. Valószínűleg még azt sem vizsgálják ki, hogy a jegyzô aláírásával vállalta a felelôsséget ezen 322 személy törvénytelen tulajdonba helyezéséért. Valószínűleg az esetek nagy számával próbálják megmenteni városunk köztisztviselôjét. Pedig a nagy számok törvényének nem volna szabad semlegesítenie a törvényszegést.
Sajnálatosnak tartom az ellenem irányuló suttogó propagandát, mellyel azt akarják elhitetni, hogy nekem köszönhetô a 322 személy rendôrségi meghurcoltatása.
Dr. Becsek Garda Dezsô, Országgyűlési képviselô
Óhajok, sóhajok
Amint nyilvánosságra került a megyében kijelölendô választókerületekre vonatkozó tervezet (valamikor július közepe), azzal kellett szembesüljön Gyergyószék népe, hogy súlyos következménnyel járó merénylet készül ellene. A Magyar Polgári Párt azonnal és hivatalosan állást foglalt ebben a kérdésben, a megyei közgyűlésben tevékenykedô frakciója pedig kezdeményezte a testület azonnali összehívását, illetve azt, hogy a megye választott képviselôi, a tisztségükbôl adódó súllyal tudjanak véleményt mondani a kialakult helyzetrôl, illetve tudják követelni annak megváltoztatását. E célból állásfoglalás-tervezetet is készített, amit eljuttatott Borboly Csaba megyei elnöknek is. Az elnök jelezte, hogy tudomásul veszi a felkérést, s szándékában áll összehívni a közgyűlés rendkívüli ülését. Erre végül július harmincadikán sor is került, épp csak azzal a különbséggel, hogy az ülés elôestéjén az derült ki, hogy a napirenden tíz határozat-tervezet szerepel, a választókerületek problémája pedig csak úgy mellékesen, az „egyebek” napirendi pontban kapott helyet.
Még nagyobb volt a meglepetésünk, amikor javaslatunk ismertetése után Hajdú Gábor minôsíthetetlen kirohanást intézett a polgári frakció ellen (felkészületlennek, rosszindulatúnak, minden rossz forrásának nevezve azt), majd ezt követôen Borboly Csaba berekesztette az ülést, anélkül, hogy kifejezett kérésünknek elege téve szavazásra bocsátotta volna a tervezetet.
Ilyen elôzmények után került sor az augusztus nyolcadikai ülésre. Az „egyebek” napirendi ponthoz érve ismételten tisztelettel felkértem a megye elnökét, hogy bocsássa szavazásra azt az állásfoglalás-tervezetet, aminek tartalmával mindkét frakció nyílván egyetért, hisz az elôzô ülésen abban egyetértés volt, hogy ez a felosztás rossz, káros, méltatlan Gyergyószék lakóival szemben, s egyetlen célt követ, azt, hogy lehetôleg legyen egy román képviselôje is Hargita megyének. Ismét ecseteltem, hogy más a súlya annak, ha egy párt, vagy bármilyen más szervezet tiltakozik, s más annak, amikor a megye legitim vezetôi, a megválasztott képviselôk emelik fel a szavukat ezen merénylet ellen. Az állásfoglalás persze nem minden, de kiindulópont és alap lehet arra is, hogy ez ellen a feldarabolás ellen jogi úton is fellépjen a megye, avagy az érintett települések.
Minderre a válasz az volt, hogy óhajokat, sóhajokat nem lehet szavazásra bocsátani. Aki pedig ezt mondta, nem más, mint Borboly Csaba, a megye megválasztott elnöke, aki a választási programjában elismerôen írt a Székely Nemzeti Tanács tevékenységérôl, mondván, hogy a jövôben támogatni kell az SZNT-t meg a székely hagyományokat, s nem mellesleg, gyergyói származású.
Félô, hogy a titok nyitja pofonegyszerű: Borboly Csaba annak az RMDSZ-nek hűséges katonája, amelyik oszlopos tagja annak a román kormánynak, amelyik a Gyergyószék feldarabolását szentesítô határozatot meghozta. Így már értehetôbb, s ebben az óhajban-sóhajban benne van tokkal, vonóval az RMDSZ eddigi 18 évének minden sikertelensége: ami igazán fontos számukra, az a parlamenti és a kormány jelenlét. Ennek mindent alárendelnek, a hiszékeny választóknak meg újra és újra eladják a régi nótát, miszerint mi csak 7%-ot teszünk ki, a többséggel szemben, sajnos, nem lehetett elérni se ezt, se azt. Miközben a 18 év alatt még egyetlen szenátor, miniszter, vagy prefektúrai sofôr sem mondott le, tiltakozásképpen a magyarság jogfosztása miatt. Egyetlen halvány tiltakozási kísérlet volt, amit azonnal letörtek a Petôfi-Schiller egyetem meséjével. Hát ezért állunk most is itt, ahol a part szakad.
Árus Zsolt
A Dél-Oszétiai válságról
A Dél-Oszétiában kirobbant súlyos válság ismét bebizonyította, hogy tartós békét és stabilitást fenntartani csakis azoknak a demokratikus elveknek a következetes alkalmazásával lehet, amelyeket az ENSZ, az Európa Tanács, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet számos alkalommal leszögezett, és amelyek érvényesítése a nemzetközi közösség felelôssége.
Dél-Oszétia és Abházia népének joga van az önrendelkezéshez, joga van ahhoz, hogy maga döntsön a jövôjérôl. Ennek az Európa Tanács 1811/2007 számú, regionalizációra vonatkozó ajánlásában is megerôsített eszköze a népszavazás.
A nemzetközi szervezetek felelôssége, hogy tagállamaik kerüljék az erôszak alkalmazását, ne forduljanak fegyverrel saját állampolgáraik ellen, és tartsák tiszteletben az emberi jogokra vonatkozóan vállalt kötelezettségeiket. Ismételten bebizonyosodott, hogy a közösségi jogok kérdése az egész világot érintô biztonságpolitikai kérdés.
A Székely Nemzeti Tanács a jog és demokrácia eszközeivel küzd Székelyföld államon belüli önrendelkezéséért. A nemzetközi közösség felelôssége is, hogy ezeknek az eszközöknek érvényt szerezzen, és hatékonnyá tegye ezeket a közösségi érdekérvényesítésben.
A saját állammal nem rendelkezô népek jogainak intézményes garanciákat kell teremteni, hogy puszta létük ne biztonságpolitikai kockázat, hanem a tartós béke eleme legyen.
Marosvásárhely 2008. augusztus 11.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke
Megyei önkormányzat
A múltkori, azonnali összehívásról
Az a tény, hogy az akkor el nem fogadott tervezetek kivétel nélkül szerepeltek a múlt heti rendes ülés napirendjén, illetve, hogy ezek mindegyikét nagy többséggel fogadta el a megyei közgyűlés azt bizonyítják, hogy:
1. Nem volt indokolt az azonnali összehívás, mert a szóban forgó tervezetek egyike sem volt annyira sürgôs, hogy ha nem döntünk azonnal, akkor valamiféle kár éri a megyét.
2. A polgári frakció elvszerűen járt el, amikor látatlanban tartózkodott ezen terveztek szavazásakor, majd most, mikor bizottsági üléseken módunk volt megismerni a tervezeteket, kérdéseket feltenni, információhoz jutni, akkor szavazatunkkal támogattuk a kezdeményezéseket.
Ezúton is kijelenjük, hogy nem azért indultunk a választáson, hogy bábként, szavazógépként látatlanban megszavazzunk bármit. Célunk az, hogy a megfelelô információk birtokában, a megye érdekeit meg a pártunk programját figyelembe véve, felelôs döntéseket hozzunk.
2. Az elfogadott határozatokról
– A regionális vízszolgáltató létrehozására vonatkozó határozatot a polgári frakció támogatta, abból a meggondolásból, hogy a megyei képviselôtestület ne legyen akadálya ezek megalakulásának, illetve ha megalakulnak, akkor anyagi forrásokkal is segítse azokat. Mindezek mellett a helyi közösségek kezében van a döntés, ôk kell mérlegeljék, hogy akarják vagy nem ezeket a társulásokat. Ilyen téren a megyei képviselôtestület csak partner lehet, de nem hozhat döntést a helyi önkormányzatok helyett, illetve nem erôltetheti rá akaratát ezekre.
– Székelyföld egységes képének promoválását nagyon fontosnak tartjuk, ezért szavaztuk meg a kerékpáros körverseny támogatására kért pénzösszeget. Ugyanakkor arra is felhívtuk a figyelmet, hogy Marosszék is Székelyföld része, ezért kérjük, hogy a jövôben a verseny ne korlátozódjon csak Hargita és Kovászna megyékre.
– Örvendetesnek tartjuk, hogy a megyei önkormányzat foglalkozzon az oly nagyon elhanyagolt játszóterek kérdésével, ellenben nem tartjuk jó ötletnek, hogy az erre a célra szánt pénzt kizárólag népszerűsítésre használjuk fel. A cél játszóterek létesítése, s nem az, hogy az írott és az elektronikus sajtó azzal legyen tele, hogy a megyei közgyűlés foglalkozik a témával. Közpénzrôl lévén szó fontos az, hogy valóban a köz érdekében költsük el, s ne lényegében propaganda-célokra.
– A megyei önkormányzat átszervezése tekintetében intô jelnek tekintjük, hogy a fôjegyzô szakvéleménye szerint a javasolt struktúra nem felel meg több helyen a törvényes elôírásoknak, illetve a létszám aránytalanul és nagymértékben növekszik. Éppen ezért azt javasoltuk, hogy ezt a témát még vizsgáljuk meg alaposabban, s ne döntsünk. Ennek ellenére a testület többségi szavazással elfogadta az elôterjesztést. A megye lakóinak joga van tudni, hogy ezek szerint a megyeházán szociális problémákkal hárman, kommunikációval pedig ötön foglalkoznak ezután. Mint-ha a cél nem az lenne, hogy dolgozzanak, hanem inkább az, hogy sokszor és sok helyen elmondják, hogy dolgoznak. Az elnök személyes propagandája a fontos (ráadásul közpénzen), nem a munka?
– Az egyes rendezvények támogatása kapcsán kifejeztük azon igényünket, hogy az ilyen támogatások odaítélése átlátható módon, objektív kritériumrendszer alapján történjen, legyen szó nyári táborokról, avagy az egyes felekezetek támogatásáról. A jövôben azon leszünk, hogy ennek az elvnek érvényt is szerezzünk.
– Végül, de nem utolsósorban több mint elítélendônek tartjuk azt, hogy ismételt kérésünkre sem bocsátotta szavazásra Borboly Csaba azt az állásfoglalás-tervezetet, amiben a megye megválasztott képviselôi tiltakozásukat fejeznék ki az egyéni választókerületek kijelölésekor Gyergyószéket ért méltánytalan bánásmód miatt. Semmiféle egyéni vagy pártérdeket nem lenne szabad a köz érdeke fölé helyezni, s a három történelmi szék szolidaritása alapvetô elvárás, ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni.
A Magyar Polgári Párt Hargita megyei képviselôcsoportja
Továbbra sem lesz gáz
A földgázszolgáltatás újraindításáról tárgyaltak szerdán, augusztus 13-án a Hargita Gáz Rt. képviselôi – Kele János és Bálint Kinga –, Mezei János polgármester és Vincze János, a közüzem igazgatója.
„Ezt a mindannyiunk számára kellemetlen szituációt próbáljuk feloldani. Megoldásokat próbálunk keresni. Meg kellett állapítanunk, hogy ezt az itteni Hargita Gáz Rt. hatáskörében nem lehet orvosolni, ezért az önkormányzat a mai napon megfogalmaz egy kérést az ELMÉB (Elsô Magyar Infrastruktúra Befektetési Rt.) igazgatóságához, a többségi tulajdonoshoz. Tárgyalás közben beszéltem az igazgatóság elnökével, próbálunk valami komplex megoldást javasolni: egyrészt most a hitelek visszafizetésére, vagy annak a részletben történô visszafizetés valamilyen lehetôségére, és a másik problémára, hogy a fűtômű gazdaságos üzemelését milyen formában javasoljuk mi megoldani. Abban az irányban folyt a beszélgetés, hogy minél hamarabb megoldás szülessen a lakosság érdekében” – mondta Kele János, a Hargita Gáz Rt. képviselôje.
Egyelôre tehát annyi történt, hogy a város vezetôsége kérte: fizethesse részletekben a hátralékot a szolgáltatónak egy elôre megegyezett felosztás alapján. Erre várják a választ a magyarországi többségi tulajdonostól a Hargita Gáz Rt. vezetôi.
Az adósságok törlesztésével kapcsoalatosan Vincze János, a közüzem igazgatója kiemelte: mindent el fognak követni annak érdekében, hogy a lakosságtól behajtsák a kintlévôségeket. Ennek érdekében közölni fogják a sajtóban a tartozók listáját, de akár arra is sor kerülhet, hogy a nagy összegekkel tartozó tömbházakban késôbb sem indítják újra a melegvíz- és a fűtésszolgáltatást.
Csata Orsolya
Idén is tavalyi gondok
Idén is két határpásztor ôrzi a mezôt, a termést Mezei Imre irányításával. A határ Alszegre és Felszegre van osztva, egy-egy ilyen nagy kiterjedésű terület jut a mezôôrökre. Reggel öt-kilenc között, és délután is járják a határt, ahogy a helyzet megkívánja.
Hétfôn este két, feltehetôen szándékosan elcsapott lovat kerestek, kedden reggel meg is találták. Az állatok hajtókertben vannak.
A bírságokról kérdezve Mezei Imre elmondta, 25-tôl 100 lejig terjed, például attól függôen, hogy szándékosan elcsapott vagy elkószált jószágról van szó. De, akit kihágáson fognak, a gazda követelését, az okozott kárt is ki kell fizetnie. Ugyanakkor, ha egy jószág 24 óránál több ideig van a hajtókertben, mert a gazdája nem ment érte, akkor tartásdíjat is kell fizetni, ami 25 lej napjára.
Idén is a romák állandó loporcsolása jelent problémát – mondta Mezei. Nem lopnak egyszerre anynyit, hogy a törvény kiemelkedôen büntesse. Ezért nem is szoknak le róla.
Másik nagy probléma a szemétkihordás. Sokan szekerekkel hordják ki a szemetet másnak a magánterületére. Pár nappal ezelôtt a szemétkupacban talált számlák alapján azonosították a szemét „tulajdonosát”.
Mezei, mint mondta, a rendôrségtôl minden kellô segítséget megkapnak, és közösen is végeznek nagyobb ellenôrzéseket.
Ugyanakkor a gazdák figyelmére is szükségük van – fűzte hozzá, noha tudja, hogy a gazdák olykor fenyegetéseket is kapnak, kérik, hogy telefonáljanak, bármit észlelnek.
Bejelentést a következô telefonszámokon tehetnek: 0741/245.119, 0742/967.676, 0742/196.885.
Rancz Enikô
Új elnökség
Négy alelnököt választott az RMDSZ Gyergyószentmiklósi szervezete. Pál Árpád az önkormányzati és fejlesztésekért felelôs; Magyari Levente a kulturális, tanügyi, ifjúsági; Bányász Lehel a szervezési; Magyari Vencel pedig a szociális, egészségügyi és vallásügyi alelnöki tisztséget tölti be. A négy alelnök és Barti Tihamér elnök által tartott sajtótájékoztatón az új vezetôség ismertette célkitűzéseit. „Az elnökség mérnökökbôl áll, remélem, jobban tudnak majd dolgozni” – hangsúlyozta az elnök.
Két jelölt tette le a sajtótájékoztató kezdéséig (augusztus 11-ig) jelölését a képviselôi, illetve szenátori tisztségre: dr. Dézsi Zoltán a szenátori; dr. Garda Dezsô pedig a képviselôi székre pályázik. A végsô jelöltlistát a Csíkszeredában összeülô küldöttgyűlés állítja össze, ezen 14 gyergyószentmiklósi küldött vesz részt.
Az alelnökök bemutatkozásánál elhangzott: véglegesíteni kell a város fejlôdésének stratégiai irányvonalát.
A földgázszolgáltatás felfüggesztésével kapcsolatosan is közleményt fogalmazott meg az RMDSZ városi szervezete. A Barti Tihamér elnök által aláírt dokumentumban a Magyar Polgári Pártra hárítják a felelôsséget:
„A jelenlegi polgármester tudta, hogy milyen gondokkal küszködik a város, akkor, amikor elvállalta e jelölést. Ezért nem értem, miért nem tette meg idôben azokat az intézkedéseket, amelyek következtében elkerülhetô lett volna a gázszolgáltatás megszüntetése. Ezen probléma megoldására a polgármesternek és a Magyar Polgári Pártnak kellett legyen elképzelése akkor, amikor indult a választásokon, ezért arra kérem, hogy mutassák be, hogyan oldják meg a gázszolgáltatás megszüntetésének a kérdését.”
Csata Orsolya
Kinek a felelôssége?
„Egy kormányhatározat megszületéséhez nem akkor kell elkezdeni dolgozni, amikor már levágták a gázt, hanem még elôtte, hiszen egy hosszas folyamatról van szó. Az is megtörténhet, hogy egész augusztus hónapban nem lesz meleg víz, ha a polgármester így folytatja a munkát.” Így métlatlankodik Barti Tihamér, az RMDSZ Gyergyószentmiklósi szervezetének elnöke közleményében. Azaz Mezei János a hibás, a vétkes, a felelôs, sôt maga a mumus azért, mert nincs meleg víz. És a Magyar Polgári Párt, hogy el ne felejtsük.
Néhány kérdés, amire (tisztességem védelmében mondom, nem az elnök úr hátánál susmogva!) Barti nem tudott válaszolni a sajtótájékoztatón: Azért ki a felelôs, hogy az elmúlt három évben senki nem kérte a kormány támogatását? Azért ki a felelôs, hogy a 2005-ben készen álló alternatív fűtési rendszer (melynek tervét Pál Árpád polgármestersége alatt készítettek elô) terv maradt? Azért ki a felelôs, hogy épp a választásokat követô héten „bukkant fel” a probléma (és nem a kampányban!)?
A város polgármestere 2004–2008 között az RMDSZ színeiben bejutott Pap József volt, a képviselôtestület 90%-át RMDSZ-es tanácsosok alkották.
Nem is az a döbbenetes, amilyen gátlástalanul kijelentik, hogy az új városvezetés a HIBÁS, hanem az, hogy minket, gyergyószentmiklósiakat ennyire hülyének néznek. Mi majd ezt „lenyeljük”…
Csata Orsolya
Fellendülô hegyi turizmus
A Hargita Megyei Tanács augusztus 7-én tette közzé, hogy a testület egyik júniusi ülésén elfogadta a Biztonságos hegyi turizmus programot. A program mintegy 200 km hosszú turisztikai útvonalnak a feljavítását, feltérképezését célozza, amely elsôdleges fontossággal bír Hargita megye turisztikai úthálózatában. Az utóbbi évtized nagyméretű erdôirtásai következtében is megrongálódott turistajelzések és ösvények felújítása, valamint a turistaösvény-hálózat aktualizált feltérképezése, bejegyzése különösen idôszerűvé vált mostanra – írják a közleményben. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke elmondta, minthogy ezeknek a célkitűzéseknek a megvalósítása meghaladja a turisztikai egyesületek anyagi lehetôségeit, ehhez kíván segítséget nyújtani a megyei tanács. A program keretében 30 000 új lejt utalnak ki négy turisztikai egyesületnek, így a csíkszeredai Serv-Mont-Har egyesület, a Székelyudvarhelyi Harmont, a Maroshévízi Călimani Salvamont Egyesület és a Gyergyószentmiklósi Dancurás Salvamont Sport Egyesület részére.
Az elmúlt héten meg is kötték a szerzôdést – tudtuk meg Bögözi Gábortól, a Gyergyószentmiklósi Dancurás Salvamont Sport Egyesület vezetôjétôl. Mint mondta, a program két részben fog megvalósulni. Az elsô részben a kijelölt szakaszokat felmérik, feltérképezik. Hogy mely szakaszok kerülnek most felmérésre, azt a költségek függvényében állapították meg, hogy a tervezett keret elegendô legyen – fűzte hozzá. A gyergyói sportegyesület által felmérésre kerülô szakaszok teljes hossza 49,9 km. Ezek a szakaszok a következôk: a Gyilkostó üdülôtelep központja – Kôerkély – Márton Ferenc útja – Kô-kapu – Pisztrángtenyészet – Juh-pataka – Csónakkikötô – Gyilkostó üdülôtelep központja 4 km-ét, a Gyilkostó üdülôtelep központja – Turista Motel – Cohárd menedékház – Cohárd-nyereg – Kis-Cohárd csúcsa 2 km-ét, a Gyilkostó üdülôtelep központja – Vereskô-nyereg – Mészégetôk útja – Cifra-nyereg – Békás-szorosi menedékház 3,2 km-ét, a Gyilkostó üdülôtelep központja – Vereskô-nyereg – Gyilkos pusztája – Gyilkos kilátó 3 km-ét, a Gyilkos kilátó – Gyilkos-pataka forrás 1 km-ét, a Gyilkostó üdülôtelep központja – Kôerkély – Cohárd-patak völgye – Likas-vesze – Likas-tisztás – Likas-kô – Likas-zsomboly 6,4 km-ét, a Likas-kô – Likas-nyak – Lapos-útja – Nyerges-nyaka 2,8 km-ét, a Gyilkostó-üdülôtelep – Gyilkos-nyaka – Kerekút-patak völgye – Veresgyík-nyak – Veresgyík-tisztás – Száraz-tók pusztája – Fekete-Hagymás csúcsa alatt Berszán tisztása – Fehérmezô 10,5 km-ét, a Nagy-Hagymás csúcsa – Fehérmezô – Tunzéria – Csofronka – Lunas – Pângăraţi-nyereg – Nyerges – Tatár-csúcs 17 km-ét térképezi fel.
Az egyesület három-négy szakembere négy hétvége alatt már elvégezte a felmérô munkát a szakaszok körülbelül 80 százalékán, most már csak digitális térképre kell tenniük a koordináták szerint. A program második szakaszában a turistajelzések és az ösvények feljavítását fogják lebonyolítani ifjúsági szervezetek a sportegyesület koordinálása alatt – mondta Bögözi.
Megyénkben, ahol a turizmusból befolyó jövedelem egyáltalán nem elhanyagolható, reményeink szerint a program nemcsak a biztonságos hegyi turizmus gondját próbálja megoldani, hanem kigyűrűzése is lesz: sikeres megvalósítás esetén azok a gazdasági egységek, amelyek a megye turisztikai infrastruktúráját alkotják, szintén haszonélvezôi lesznek a programnak – zárja a közleményt a megyei tanács.
Rancz Enikô
Árvízkárosultak segítése
Az árvízkárosultak megsegítésére a második szállímányt tervezték csütörtökre. Ezúttal az Arbor szövetségnél összegyűlt hozzávetôleg 10 köbméter faanyagot, a Kobezol cég jóvoltából nyílászárókat, és a Polgári Védelem raktárába összegyűlt ajtó-ablakokat szállították el.
Ezen kívül összegyűlt 15 tonna ruhanemű, bútorok, valamint az Ora International felajánlásának köszönhetôen 15 raklapnyi tartós alapélelmiszer; száraztészta, konzervek, pudingporok, levesporok, valamint tisztálkodószerek. A tervek szerint a ruhanemű, élelmiszer, bútor egy következô szállítmánnyal jut el az árvízkárosultakhoz – tudtuk meg Kémenes Ignáctól, a Polgári Védelem élenjárójától.
Kedves-Tamás Gyopár
Két táborról tájékoztattak
Kárpát-medencei Magyar Ifjúsági Képzôművészeti tábor zajlik augusztus 17-ig Ditróban a Puskás Tivadar iskolában. Ennek kapcsán sajtótájékoztatót szerveztek a községben. A tábor kezdeményezôje a Magyarság és Nemzettudatért Alapítvány – mondta Fenyvesi Ferenc, a kuratórium elnöke. A Veszprémben bejegyzett alapítványt két erdélyi származású nyugdíjas tanár, Fekete József és Hajnalka hozta létre. A közhasznú szervezet célja, a többiek mellett, a tehetséggondozás. 2006 március 25-én írták alá a megállapodást a ditrói önkormányzattal. Így szervezték a tábort Ditróban. Az idei tíznapos táborba Budapestrôl, Vajdaságból, Felvidékrôl és Erdély más tájairól, Gyergyó környékérôl érkeztek a fiatalok. A művészeti képzésben részesülô diákokat pedagógusaik választották ki, az ô jelölésük alapján vettek részt a táborban. A művészek, tanárok megfelelô szakmai foglalkozások által fejlesztik a tizenhét 14 és 26 év közötti fiatal művészeti tudását, de emellett kirándulnak is, hogy megismerjék az itteni vidéket, a kultúrát – mondta Nagy Gábor festôművész, a tábor programjának egyik szervezôje. A kirándulások során ugyanakkor élményeket, anyagot is gyűjtenek.
Puskás Elemér, Ditró polgármestere, azt szeretné, ha ez a kezdeményezés nem lenne szalmaláng életű, és ha ezt a tábort az egész Kárpát-medencére ki tudnák terjeszteni, és minden régióban meg tudnák szervezni. A táborban született festmények és grafikák a községben maradnak, a legjobb munkák a hivatal falait fogják díszíteni – mondta Puskás.
Ugyanakkor tudnunk kell – fűzte hozzá Fenyvesi Ferenc, hogy ezek nem professzionális munkák, tanulók készítették ôket. A csütörtökön szervezett kiállítás pedig a munkafolyamatot fogja bemutatni. De nem is az a fontos, ami a falon marad – állították többen, hanem az, amit magukkal visznek a fiatalok.
Kassay Péter, a szárhegyi alkotóközpont vezetôje, mint mondta, ôk is beszállnak a tábor szervezésébe az elkövetkezôkben, amivel tudnak, azzal segítenek.
Továbbá egy másik eseményrôl is beszámolt az alkotóközpont vezetôje. Kedden zárult az a tábor, amelyet az alfalvi, a hajdúböszörményi önkormányzat, az alfalvi iskola szülôbizottsága és a szárhegyi kulturális központ szervezett. A szárhegyi és a böszörményi művésztelep kapcsolatából „született meg” a tábor, amely tulajdonképpen egy cserediák kapcsolat az alfalvi és a böszörményi önkormányzat között. Az alfalviak júliusban voltak Hajdúböszörményben, a böszörményiek most voltak táborban Alfaluban, illetve Szárhegyen, hiszen ott volt a szálláshelyük. Öt-nyolc osztályos diákok vettek részt a csereprogramban, amely kirándulásokat, képzôművészeti foglalkozásokat nyújtott – mondta Kassay Noémi, az alfalvi iskola szülôbizottságának elnöke. A diákokat tanulmányi eredményeik alapján ajánlották pedagógusaik. A szervezôk szeretnék az ilyen programokat medence szintűre emelni.
Rancz Enikô
Térbe zártpillanat
A Tarisznyás Márton Múzeumban elsô alkalommal állít ki a Magyar Nemzeti Múzeum. A Térbe zárt pillanat című vándorkiállítás megnyitójára augusztus 8-án, délután került sor. A kiállításon háromdimenziós fényképeket láthatott a számos érdeklôdô, melyek egy piros-kék „szemüveg” segítségével térhatásúvá váltak. A kiállított munkák témája igen változatos, egy a közös bennük: mindegyik eredetije egy sztereofénykép. Ez a különleges fotográfia valójában két, egymástól kissé eltérô képbôl áll, amelyeket, az emberi szem állásának megfelelôen, két különbözô szögbôl vettek fel ugyanarról a tárgyról. A képpár egy speciális szerkezetben, a sztereoszkópban szemlélve egyetlen térhatású képpé olvad össze a képnézegetô tudatában, ad magyarázatot Bognár Katalin e különleges képekrôl az útmutatóban.
A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának legérdekesebb, leglátványosabb, 1850 és 1918 között készült sztereofelvételei különösebb készülékek nélkül váltak háromdimenzióssá csupán a piros-kék szemüveg használatával.
A kiállítás-megnyitót hangulatossá tette Ráduly Gábor csíkszeredai zongoraművész. Jelen volt Mezei János polgármester, a színvonalas kiállításra utalva elmondta, Csergô Tibor mindig jön egy parázzsal, és ez örömmel tölti el. Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész gondolatait Szôcs Levente tolmácsolta.
A Térbe zárt pillanat – Háromdimenziós fényképek 1850–1918 című kiállítás szeptember végéig látogatható a Tarisznyás Márton Múzeumban.
Baricz-Tamás Imola
Elszármazott tölgyesiek találkoztak
„Te vagy-e, te? Én vagyok!”
Idén negyedszer hívta meg a Tölgyesi Római Katolikus Plébánia az elszármazott híveit találkozóra. Major Sándor helyi plébános a négy év alatt egyre több elszármazottal vette fel a kapcsolatot, és évrôl évre egyre több idegenbe szakadt tölgyesinek küldött meghívót. A 3595 lelket számláló település 1100 magyar katolikusa készült erre az ünnepre, amelynek szervezésébôl Csibi László alpolgármester is kivette részét.
A Veres-kô lábánál augusztus 8-a és 10-e között ünnepeltek az elszármazottak. Közel százan jöttek haza. Ennyien láthatták, hogy ha lassan is, de fejlôdik szülôfalujuk. Csibi László alpolgármester elmondta, 150 férôhelyes sportcsarnoknak adják át nemsokára a területet. A közművesítés is halad, magyarországi cég nyerte a munkálatot, s meg vannak vele elégedve, hiszen tisztaságot hagy maga után. A vízhálózat kiépítése is kilátásban van, erre a szomszédos Holló pályázott, de Gyergyótölgyes is benne van a tervekben. Láthatták azt is a hazatérôk, hogy az árvíz szülôfalujukat sem kímélte, de több helyen is visszaállították az utat. Van tennivaló bôven még – állapíthatták meg, és segítôre is szükség van. Olyanokra, mint Brassay Sándor, aki betegsége miatt nem jöhetett, de csinos összeget áldozott a találkozó alkalmából szervezett szavalóverseny gyôzteseinek. A 63 magyar tanulóból 23-an szavaltak pénteken délután, és mindenkinek jutott az összegbôl. A hágótôi iskola szinte teljes létszámban jelen volt. Négy tanuló jár az összevont osztályba, hárman harmadikosok lesznek, az elsôbe induló kicsi pedig nem vehetett részt a vetélkedôn.
Simonváros Péter, Brassay Sándor veje, amint elmondta, apósa hagyományt szeretne elindítani ezzel. A gyerekeket arra ösztönzi e „jelképes” összeggel, hogy minél több magyar verset tanuljanak meg.
Csengtek tehát a rímek a vakáció közepén, s e napon piros-feketébe öltöztek a tölgyesi magyar gyermekek.
Másnap a helyiek közül sokan otthon maradtak, helyet kínálva a hazatérô vendégeknek a szentmisén. A Kis-Beszterce völgyének egyik legszebb gótikus stílusú templomában szombaton délelôtt Salamon József atya prédikált. A szentmisét követôen a temetôbe vonultak a vendégek, helyiek, imádkoztak azokért, akik már nincsenek közöttük.
A hazatérôk számára talán a legszebb templom múltjáról érdeklôdtünk a helyi plébánostól.
Major Sándor helyi plébános elmondta, a plébánia 1809-ben a Magyar Királyi Kincstár patronálásával alapíttatott. Ez idôtájt épült az egyházközség elsô kápolnája Nepomuki Szent János tiszteletére. Ez a kápolna volt a hívek vallási és oktatási központja egészen 1857-ig, az elsô katolikus iskola épületének megépítéséig. Az egyházközség Balogh Lajos plébános vezetésével 1900-ban kezdte a katolikus templom építését, egy gazdag Török nevű család 44 000 koronával járult hozzá, a hívek pedig munkával segítették. Arról is szólt, hogy a lakosság mindig vegyes volt, románság, magyarság együtt élt a községben. Az 1700-as években 70 százaléka magyar, 30 százaléka román volt Gyergyótölgyesnek. A jelenrôl szólva pedig ezt hallhattuk:
– Közel tizenegy éve vagyok Gyergyótölgyesen, egyre fogy a lakosság. Tizenegy év alatt 210– 215 házszámot vettem ki a kartotékból, ennyi kapuval lett kevesebb. 450–460 család van, 1100 katolikus. Tehát három személy nem jut egy családra. Tavaly eskettem három párt, kereszteltem hat gyermeket, és temettem 27 gyergyótölgyesit. De volt olyan év, hogy nem eskettem, és ha nincs esküvô, nincs gyerek se. De a gyerek mit is kezd itt? Iskolába el kell mennie, s hiába, hogy azt tervezi, visszajön, de mire jöjjön? Falopásból éljen? Nincs munkahely. A polgármesteri hivatalban, a szanatóriumban van néhány munkahely, és vannak a gatterek, ahol a munkahelyek nem biztosak. Nem lehet elfogadni, hogy nagy az elvándorlás. Nem is külföldre mennek, mint például Gyergyó más településeirôl.
Az igencsak elszomorító adatok hallatán a találkozóról érdeklôdtünk, amely évrôl-évre megmozgatja Gyergyótölgyes magyar lakosságát.
– Néhány éve hazajött pár tölgyesi Magyarországról, és akkor fogalmazódott meg az ötlet. Lévén, hogy sok helyen szerveztek hasonlót, mi is megpróbáltuk. Címeket gyűjtöttünk, ami nem is volt könnyű, hiszen akadt nénike, aki azt hitte, hogy a Ceauşescu-világban vagyunk, és a fia telefonszámát nem akarta ideadni. Rengeteg munkába került. Elsô évben hatvan meghívót küldtünk el, második évben százötvenet, és aztán egyre többet. Elég sokan hazajöttek. De én úgy indultam neki, hogy ha tízen jönnek, akkor is megéri, s ha csak egy elszármazott jön haza, és jól érzi magát, akkor is megérte, nem dolgoztunk hiába. Tavaly a déli pikniken 180–190-en ebédeltek. Ebbôl tölgyesi harminc személy volt. Számukra töltekezés, meghallják a falujuk harangját, bemennek a templomba, amelyben keresztelték.
– Hogyan oldották meg az elszállásolását azoknak, akiknek nincsenek élô rokonaik a faluban?
– Kértük, jelentsék be, és kerestünk szállást. Sajnos, turisztikai szempontból nagyon rosszul áll Tölgyes, nincs kulcsos ház, nincs panzió. Megkértünk családokat. De tavaly már csak két olyan személy volt, akinek nem volt rokona, ismerôse. Érdekes élményem volt tavalyelôtt, jött egy néni, meglátta a tölgyesi aszszonyt, és csak annyit kérdezett: Te vagy-e, te? Én vagyok! – hallatszott a válasz, majd elkezdtek sírni. Nem tudták egymást nevén szólítani, de egymásra ismertek.
Hasonló találkozások történhettek az iskola udvarán is, ahol a hosszú asztalsorok mellé újabb terítéket kellett tegyenek, és a farönkbôl alakított székek sem maradtak üresen. Megvendégelték a helyieket, hazaérkezôket, fellépett a Csíkszentgyörgy-Bánkfalva egyházi kórus, a ditrói fúvószenekar és a szavalóverseny gyôztesei.
Kedves-Tamás Gyopár
Várom a lomtalanítást
A hívott szám nem létezik – ismerôs, ugye. Ilyenkor a szokásos módon elôkeressük a cetlit, telefonkönyvet, füzetet és ismét akkurátusan felemeljük a készülék kagylóját, jól irányzott mozdulatokkal tárcsázunk, vagy nyomjuk a gombokat. Sorban, lassan, az összeset, el nem felejtve, hogy éppen 0266 vagy 0366-ot is kell bevezetôként bepötyögni. Jól megérdemelten hátradôlnénk, hogy most már semmi gond nem történik, sôt ha kijelzôs a telefonkészülék, rápillantunk, hogy valóban az a szám, amelyet már hatvanhatszor hívtunk sikeresen, mire ismét a vonal másik végén közli az össze nem téveszthetô hang, hogy ez a szám sem létezik. Tehát, ellenôrzés. Könyv vagy füzet, esetleg ficujka, összeolvassuk, már szinte kívülrôl fújjuk a számsort, tárcsázás, de már nem dôlünk hátra, készenlétben várjuk, hogy vegye fel már a kagylót a keresett személy. Fel is veszik a második csengetés után, s mit ad Isten, téves kapcsolás. Bocsánat az elnézésért, elnézés a bocsánatért… S a változás kedvéért ismét belevágunk e bonyolult feladat megoldásába. Tudjuk, hogy XY a hívásunkkor a telefon mellett tartózkodik, tehát otthon van, sôt vár egy fontos információt telefonon, tôlünk. Már látjuk szemünk elôtt, hogy ül az elôszobában, várja a csengetést. Türelmetlen. Tehát megismételjük a korábbi mozdulatsort. Naná, hogy kicseng, de csak háromszor, mert rögtön sípoló faxhang jelzi, hogy akár át is küldhetjük írásban, amit tudatni szeretnénk. XY-ék persze még nem szereltettek faxkészüléket a vonalas végére. Ezt tudva, feladjuk. S szerintem minden épeszű embernek elmúlik a cseveghetnékje, egye fene, és feladja legalábbis egy kis idôre.
Ez van, nem világvége. Majd öt perc múlva…, egy óra múlva, sôt másnap hívjuk, cikáznak a mentôötletek.
S mit ad az ég, a határidônaplóban a következô bejegyzés egy hívás. Ezúttal a kórházat kell hívni.
Ficuj nem kell, hiszen akárhányszor tárcsáztuk e számot. Elôbb a kötelezô 0266 majd a jól ismert, szinte kottázható sor. Szól egy másik jól ismert hang, hogy ha nem tudjuk a belsô számot, várnunk kell. Semmi gond, végre, sínen vagyunk, sôt jó vonalban, bármennyire is hihetetlen. Gondolják, mi? Két perc után, mielôtt a telefonszolgálatos felvenné a kagylót, hogy kapcsolja a belsôt, a korábbi hang csak úgy beköpi: a hívott szám nem létezik…
Nagyon várom a nagy lomtalanítást. S majd meg is nézem, végigjárva minden kapualjat, hány ártatlan, odavágott telefonkészülék fog díszelegni a limlom között… Mert éppen a hívott számok nem léteztek…
Augusztus elsô tanácsülése
Augusztus uborkaszezon, a szabadságok, nyaralások ideje. Ennek ellenére az önkormányzat, meg a polgármesteri hivatal lázasan dolgozik. A Borszéki Napok eufóriája eltelt, visszatértünk a szürke, dolgos hétköznapokhoz. Ezen a tanácsülésen is olyan határozatokat kellett elfogadni, amelyek a város infrastrukturális fejlôdését segítik: szociális lakás-építés (már megtörtént az elsô kapavágás), szennyvíz- és derítôállomás-rehabilitálás, kultúrotthon-felújítás. Annak ellenére, hogy közel 15 házat, 30 gazdasági épületet, kertet érintett a július 24-i árvíz, csak két család kért anyagi támogatást. Mindkettô építôanyag formájában kapta az igényelt segítséget. Város szinten viszont tovább kell lépni, a patakok medrét meg kell erôsíteni, védôfalakat építeni, patakmedret takarítani stb.
Újabb költségvetés-módosítást kellett végezni, mert folyik a körgyűrű Sapard-programból fedezett rehabilitálása, és fizetni kell a második részletet. Sajnos, az elsô kifizetett részlet visszafizetése késik. Igazából ebbôl a pénzbôl kellene kifizetni az idôközben elvégzett munkálatokat. A 3,5 km-es terelôút több mint fele már elkészült. Még néhány hidat, támfalat kell megépítsenek. Reméljük, októberig elkészülnek. 700 ezer lejt kellett ezekre a munkálatokra átirányítani. Az ANL-s lakások építésvezetôje egy csíkszeredai építész, Csáki János lett, aki a szociális lakások építését is felügyeli.
A szennyvíz- és derítôállomás felújítására pályázott az önkormányzat. Erre a beruházásra is égetôen nagy szükség van, hiszen nagyon tönkrement a több mint 50 éves hálózat. A beruházás összege 2,3 millió euró, ennek 20%-át kell az önkormányzat fedezze.
Farkas Aladár
Tiszta vizet a pohárba
Kakaószínű víz folyik a csapokon; az edények alján ujjnyi vastag az iszap; a fehér ruha a mosógépben szürkére változik. Szerintem ez minden gyergyóinak ismerôs kép. Legutóbb gyergyócsomafalvi olvasónk panaszkodott a sötét vízre, és arra, hogy a községben gyakran szünetel a vízszolgáltatás; fotókat is készített a fürdôkádban leülepedett iszapról.
Hogy öntsünk tiszta vizet a pohárba, Márton László Szilárdot, Csomafalva polgármesterét kérdeztük meg minderrôl. Elmondta, hogy ô is, családja is ugyanazt a vizet használja. Nagy esôzések után sötét színű a víz, de ez nem gyakori. A víz minôsége be van vizsgálva, naponta kétszer ellenôrzik, folyamatosan szolgálatot teljesítenek, és ha nagyon zavaros a víz, akkor elzárják. Az engedélyek rendben vannak, klórgázzal kezelik a vizet.
Három dolog idézheti elô a sárga vizet – tette hozzá, az esôzés, az, ha valaki halastavat épít, tehát zavarossá teszi a vizet, amit amúgy
30 000 lejes bírság követ, és a rendszer újratöltése, ekkor a vezetékeket kimossa a víz. Amennyiben a rendszeren dolgoznak, a lakókat a kábeltévén értesítik, viszont, esetenként nincs idô a csomafalviak tudomására hozni a vízszolgáltatás szüneteltetését. Amikor csôrepedés van, meg kell javítani.
Arról is szólt, hogy augusztus–szeptemberre tervezik a szűrôhomok kicserélését, amennyiben a tanácstestület rábólint, költségvetés-módosítással.
Korábban már elkészítették a vízhálózat teljes műszaki tervét a gyűjtôtótól indulva az egész községre. A megvalósításhoz 2 233 800 euróra volna szükség, ennyit önerôbôl nem lehet elôteremteni. Azon is gondolkodik a községvezetés, hogy regionális vízszolgáltatónak adja bérbe a rendszert, amely profi módon szolgáltatna.
Kedves-Tamás Gyopár
„Elsôdleges tervem: mindenki papja legyek”
Bartos Károly neve bizonyára több olvasónk, több gyergyói számára ismerôs már. Kovászna megyei születésű, Vágásról idehelyezett plébános, az új, Szent István templom plébánosa lesz. Vele beszélgettünk, így a templomavatás elôtt egy héttel (templomszentelés: augusztus 20., 17 óra). Szeretnénk, ha közelebbrôl is megismernék.
– Mennyi ideig volt Vágáson? Milyen volt az az idôszak?
– Tíz évig voltam ott plébános. Azelôtt Székelyudvarhelyen voltam káplán, úgyhogy nem volt ismeretlen az a vidék. Az elsô nehézség mindig az emberek bizalmának a megnyerése. Megtörténik, hogy valamilyen oknál fogva az elôzô papot nem kedvelték, és akkor fürkészik, hogy milyen az új. A családegyház képét akartam kialakítani, és itt is ezt szeretném. Gyermekkoromban megtetszett, hogy a plébános, aki tulajdonképpen engem kinevelt, az embereket szeretettel össze tudta édesgetni. Az én elképzelésem is ez volt, amit az elején nem nagyon értettek az emberek. Néha el is várták, hogy szigorú legyek, az oltárt olykor megverjem, kiabáljak. De aztán sikerült egyes embereket elkötelezni, ami a lelki programoknak volt köszönhetô. Ezeket a programokat minden korosztálynak megszerveztük, de voltak speciálisabb csoportok is, mint alkoholizálók, gyűlölködôk, káromkodók, és más csoportokkal is foglakoztunk. Aztán az lepett meg, hogy a káros szenvedélyeiket mennyire fel merték vállalni. Ezen kívül nagyon fontos volt számomra, hogy a házasságokat ápoljuk, így házas hétvégés pap is lettem. A házasságok, a jó kapcsolat megtartása volt a cél, és sikereket könyvelhettünk el: több gyereket vállaltak, elkötelezettebbek, önzetlenebbek lettek.
– Ez hogyan valósult meg?
– Végigjártam a családokat több alkalommal is, könyörögtem, olyan is volt, hogy letérdeltem – neveti el magát. A sok utánajárás nyomán tizenöt pár jött el a hétvégékre.
– Hogyan fogadta az elhelyezését?
– Én a gondviselésre bíztam magam. Elfogadtam, bármit elfogadtam volna.
– Milyen érzés, hogy egy új templomnak lesz a plébánosa?
– Kihívás és remény. Remény, hogy egy olyan egyházközösség fog kialakulni, amely jövôt lát. Megtiszteltetés, hogy erre a feladatra képesnek tartanak. Az is jó érzés, hogy az elöljárók el tudták képzelni, hogy elfogadom, lakás hiányában „hányódok” egyelôre. Nem a kényelem a fontos. Érzem, hogy szeretnek. Abban reménykedek, hogy így szűkebb körben jobban lehet foglalkozni az emberekkel.
– Korábban volt-e kapcsolata Gyergyóval, az itteni emberekkel?
– Ismertem gyergyóiakat. Ebbôl már ki tudtam venni a jellemüket. Egy kicsit irtózok, hogy mi történik, ha makacsok lesznek. De azt is hallottam, hogy a gyergyói ember egyszer meg kell ismerjen, azután él-hal érted.
– Eddig milyennek ismerte meg az embereket? Milyen jelzéseket kapott?
– Nagy tisztelet övezi az eddigi papokat. Lehet, egyesek elvárnák, hogy olyan legyek, mint Hajdó vagy Kelemen, de én mindig csak önmagam leszek. Ezt a híveknek is el fogom mondani. Ugyanakkor látok egy reményt az emberekben, hogy az ô elképzelésük valósul meg bennem. Személyes sérelmeket nem tudnak általam lerendezni. Nem ezért jöttem.
– Milyen tervei vannak?
– A tervek eleve adottak, mert az egyházközséget elosztottuk, a híveket számba kell venni, a miserendet kialakítani, alkalmazottakat kell felvenni, folytatni az építkezést. De a tervem az, hogy egy egységes egyházközséget alakítsunk ki. Én nem csak egy rétegnek akarok a papja lenni, az elsôdleges tervem, hogy mindenkinek a papja legyek. Az is a jelszavam: „Mindenkinek mindene lettem, hogy minél többet megnyerjek Krisztusnak”. Szeretném a negyed lakóinak terheit felvállalni, támogatni a szegényebb családok gyermekeit, segíteni munkahelyeket találni.
– Itt is kíván lelki csoportokat indítani?
– Igen, fogok, csak arra kell figyeljek, hogy mindenkivel egyformán foglalkozzak majd.
Bartos Károly plébános számára a kényelem nem fontos, mondta. Mivel a papi lak nincs kész, most káplánszobában lakik, majd, ha sikerül, tömbházlakásban fog. „Ezt azért vállaltam így fel, hogy érezzék az emberek, egy vagyok velük” – zártuk a beszélgetést az új plébánossal. Aki talán máris kicsit a miénk…
Rancz Enikô
Élelmiszertámogatás
Élelmiszertámogatás a többszörösen hátrányos helyzetű személyek részére.
A kormány 410/2008-as határozata értelmében az Európai Unió intervenciós tartalékaiból ôsztôl élelmiszertámogatásra számíthatnak a Romániában élô többszörösen hátrányos helyzetű személyek. A támogatásokat élelmiszercsomagok formájában juttatják el a hatóságok a jogosult személyeknek.
Az Európai Unió rendelkezései értelmében 2008-ban Romániában összesen 9538 tonna cukor és 30 500 tonna liszt kerül kiosztásra a leghátrányosabb helyzetű állampolgárok között. A mezôgazdasági minisztérium közlése értelmében a cukormennyiség magyarországi intervenciós raktárakból, míg a lisztmennyiség romániai raktárakból fog kikerülni. A Munka- és Esélyegyenlôség-ügyi Minisztérium megállapítása szerint a fenti rendelkezés a mezôgazdasági nyugdíjasokat, a garantált minimális jövedelemre vonatkozó törvény hatálya alá esô személyeket, a szociális konyhákon nyilvántartott, illetve az állami gondozás alatt lévô személyeket érinti.
Hargita megyében kb. 21 000 személyt érint ez az élelmiszertámogatási program, országos szinten pedig mintegy 1 500 000 állampolgár részesülhet támogatásban. A tavaly is létezett egy hasonló program, ami végül különbözô adminisztratív okok miatt nem valósult meg. Az idén elôreláthatólag nagyobb szerep hárul majd a helyi önkormányzatokra, polgármesteri hivatalokra. Az erre vonatkozó jogszabálynak a következô napokban kell napvilágot látnia.
A jogszabály értelmében ahhoz, hogy a fenti program lebonyolítható lehessen, több minisztérium és országos hatóság helyi szerveinek kell együttműködnie, hogy a helyi önkormányzatok, polgármesteri hivatalok illetékeseivel megfelelô módon gyakorlatba lehessen ültetni a kormányhatározatban foglaltakat. Eszerint a mezôgazdasági minisztérium illetékesei a raktározási és a szállítmányozási feladatokkal vannak megbízva, a helyi önkormányzatok szociális ügyekért felelôs osztályai együttműködve a megyei szinten szociális gondozással megbízott igazgatóságokkal a jogosultak azonosításában, közigazgatási egységenkénti csoportosításában, illetve az élelmiszercsomagok szétosztásában kell szerepet játsszanak. A kifizetési ügynökség munkatársai a folyamat adminisztratív ellenôrzését végzik, illetve az összesítésben vállalnak szerepet.
A 2008-as élelmiszertámogatási program folyó év október 1-jén kezdôdik, és a következô év december 31-ig tart. Jelenleg a jogosultak listájának összeállítása és a megfelelô raktárhelyiségek feltérképezése zajlik, illetve egyeztetések zajlanak a folyamat logisztikai részét illetôen, hogy minél gördülékenyebben lehessen eljuttatni az 1 kg-os csomagolású liszt- és cukorcsomagokat az arra jogosult személyeknek.
Kerekes Melinda, ügyvezetô igazgató, Mezôgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség
Mit is akar tulajdonképpen a Magyar Gárda?
Megfújni a kürtöt…
Vona Gábor a 2007. augusztus 25-én alakult Magyar Gárda elnöke. A Magyar Gárda pártok és határok felett áll. Alapító nyilatkozatukban ekképp vallanak céljaikról: „A Magyar Gárda a nemzetközösség erô- és érdekközössége akar lenni. Életre hívója és támogatója mindannak, ami nemzeti felébredésünk és felemelkedésünk irányába mutat, de megingathatatlan gátja a magyarság szellemi és fizikai gyengítésének.”
A Magyar Gárda Mozgalom a következô feladatokat tűzi maga elé: a felesketett gárdisták fizikai, lelki és szellemi képzése és önképzése, hogy feladataikat példamutató hatékonysággal, kellô erôvel, céltudatossággal és alázattal hajthassák végre; ápolja a magyar kultúrát és történelmünk emlékeit, adja tovább a felnövekvô generációk épülésére; aktívan vegyen részt katasztrófa-elhárításban, rend- és polgárvédelmi feladatokban; karitatív és szociális missziók támogatása és szervezése; rendkívüli helyzetben a nemzeti önvédelem erôsítése; része vagy gerince kíván lenni a majdan felállítandó Nemzetôrségnek.
Vona Gáborral, a Magyar Gárda elnökével a IV. EMI-táborban beszélgettünk:
– Miért jött létre a Magyar Gárda?
– Azért, mert szükség volt rá. 2006. október 23-a óta szerintem Csonka-Magyarországon mindenki számára nyilvánvalóvá vált az, hogy saját hazánkban védtelenek vagyunk kulturálisan, fizikálisan, szellemileg, lelkileg, mindenféle szempontból, és mi úgy gondoltuk, hogy szükség van egy kürtszó elhangzására, a kürt megfújására, hogy azokat a magyar embereket, akiknek még van erejük, hitük, akaratuk arra, hogy tegyenek valamit saját népükért, azokat összefogjuk. Ezért jött létre a Magyar Gárda. Minden a céljai közé tartozik, ami segíthet ezen a nemzeten. Azaz, nincs egy, vagy kettô, vagy három konkrét célunk, hanem minden célunk, ami a magyarságot elôre viszi.
– Hogyan válik valaki a gárda tagjává, és hány tagja van pillanatnyilag?
– Jelentkezni kell a gárdába, és elbíráljuk, hogy tagja lehet-e, vagy sem. Emellett a jelentkezô is idôt kap arra, hogy ismerkedjen a mozgalommal. Bárki, aki úgy dönt, hogy nem akarja, visszaléphet. Ezt követôen sor kerül egy avatásra, onnantól kezdve mindenki esküt tesz a Szent Koronára, amit nem lehet már viszszavonni, és így tagjává válik a szervezetnek. Jelen pillanatban 1300 esküt tett tagja van Csonka-Magyarországon. Emellett van körülbelül 6000 pártoló tag, akik nagyon szorosan kötôdnek a szervezethez, de ôk nem húznak formaruhát, nem tesznek esküt, mert a munkájuk, tanulmányaik, vagy családi állapotuk, vagy bármi miatt nem tehetik ezt meg, de ott vannak minden rendezvényünkön, segítenek anyagilag, fizikailag, lelkileg.
– Mivel jár a tagság?
– Én azt szoktam mondani erre, hogy mindenki annyit tesz be a kosárba, amennyit tud. Tehát van, aki csak egy áfonyaszemet tud, van, aki egy kiló kenyeret. Nincs megszabva az, hogy mi az elvárás, nincs egy ilyen limit, amit teljesíteni kell, hogy például hetente kétszer meg kell jelenni itt és ott, hanem azt gondoljuk, hogy aki a Magyar Gárda tagjává válik eskütétellel, az tudja, hogy mit vállal, és megpróbál ennek eleget tenni. Vannak, akik ennek maximálisan meg is felelnek, vannak, akik kevésbé felelnek meg, és vannak, akik egyáltalán nem felelnek meg. Ez minden szervezetnél jelen van. Sajnos, vannak momentumok, amikor valaki másra gondolt, nem tudja vállalni, lehet, hogy az eskütétel után többé nem látjuk, van, akinek csak az eskütétel jelent igazi élményt. Azért a pozitív tapasztalat az, hogy, aki ezt vállalja, az olyan élményt kap, amiért majd megpróbál megfelelni a Magyar Gárda elvárásainak. Az egy nagyon komoly feladat, hogy ez ne menjen sem a család, sem a munka, sem a tanulmányok rovására. Sok esetben megtörténik az, hogy például egy házaspár egyik tagja belép a gárdába, akkor követi a párja is, így együtt mennek a hétvégi rendezvényekre, és akkor nincs az, hogy szétszakítja a gárda a családot, hanem épp ellenkezôleg, van egy közösségteremtô ereje. Hála Istennek azt érzem, hogy sokkal inkább összehozza a családokat, mintsem szétszakítja. Volt már gárdás lánykérés is, egy fiú és egy lány a gárdában ismerkedtek meg, májusfát állítottak, és ahogy annak rendje van, összeházasodtak. Én ennek nagyon örülök, és tudni kell, hogy a Magyar Gárdának – a sajtóban megjelentekkel ellentétben – éppen ez a jövôje. Mi nem egy hadsereg akarunk lenni, hanem egy közösség. Ez az igazi erô.
– Miért van mégis ennyire rossz híre a Magyar Gárdának?
– Mert akik a sajtót irányítják, azok ennyire félnek tôle. Pontosan attól félnek, hogy Magyarországon a magyar emberek közösségbe szervezôdnek. Mert az elmúlt 60 évben, a kommunizmus és a rendszerváltozás húsz évében is arra törekedtek, hogy atomizálják a magyar társadalmat. A kommunizmus alatt szétverték a családokat, az egyházakat, a faluközösségeket, és ez folytatódik mind a mai napig. Napjainkban ugyanez a folyamat zajlik: most egymástól szétszabdalt fogyasztókra van szükség, akik elmennek a gyárba, lehúzzák a műszakot, megveszik azt, amit a tévében meg a rádióban hallottak, hogy meg kell venni, és utána nem gondolkodnak soha azon, hogy az életben esetleg van valami más feladat, küldetés, cél. Ebben a rendszerben – amit nagyon jól felépítettek Magyarországon a magyar nemzettel szemben – a Magyar Gárda egy piszok, ebben a gépezetben egy piszok, amit nem szívesen látnak, és mindenképp ki akarnak seperni.
– A sajtó másik része azért „aggódik”, hogy párttá alakul a Magyar Gárda…
– Egyrészt azért irreális az aggodalom, mert a gárda nem akar politikai párttá alakulni, mivel van egy politikai párt, amelyik hasonló elveket vall, az a Jobbik. Így nincs szükség arra, hogy a gárda politikai párttá váljon, ez amúgy a halála is volna. A gárda épp azért erôs, épp azért népszerű, mert bárki, politikai hovatartozástól függetlenül, megtalálhatja benne a maga helyét.
– Erdélyben van „fiókszervezete” a Magyar Gárdának?
– Nagyon-nagyon sokszor felmerült már, hogy szükség lenne rá. Az az én megérzésem, hogy akkor válik valósággá, hogyha találunk embereket, akik ezt megszervezik. Mi nem akarjuk Magyarországról eldönteni, hogy itt ez megszervezhetô-e, az itteni magyar embereknek kell eldönteni, hogy jó-e, használ-e, segíti-e az ô megerôsödésüket. Ha igen, akkor mi mindenben segíteni fogunk. Minden álmunk az volna, ha egyik avatáson a moderátor a színpadon a székely szakaszt jelentené be. Azt hiszem, ez sok ember szemébe könnyeket csalna. De nem akarjuk erôltetni. Ha az itteni fiatalok azt gondolják, hogy nekik másra van szükségük, akkor mi ezt tudomásul vesszük. Amúgy voltak már próbálkozások, de eddig nem találtunk még olyan személyre, vagy csoportra, akiben meg tudnánk maximálisan bízni.
Csata Orsolya
„Szörfölô” nagyik
Az egyik elmúlt lapszámunkban olvashattak azokról a tanulni vágyó nyugdíjasokról, akik lelkesen járnak a számítógépes tanfolyamra, amit a városi könyvtár indított. A tanfolyam véget ért, megtanulták az alapokat, ám úgy gondolták, mindez nem elég, még többet szeretnének tudni, még jobban akarnak érteni az internethasználathoz, éppen ezért megalapították a NetNagyi Klubot.
Az ötletadó Bákai Magdolna volt, és a „nagyik” ezt nagyon jónak találták.
– A háromhetes tanfolyamon tanultakat folytatni kell, az indulásnak jó volt. Ezért javasoltam, hogy továbbra is foglalkozzanak ezzel, találkozzanak, beszéljék meg, mit fedeztek fel, illetve fogunk tartani tanfolyamot haladóknak is. Hiszen ôk már haladók. Inkább információkeresést fognak tanulni. Ebben tud segíteni a könyvtár. De majd szakembert is meghívhatnak, informatikust, aki egy bizonyos témában elôadást tart – mondta Bákai.
A klub tagjai Puskás Erzsébetet választották vezetôjüknek. Hozzá közel áll az informatika, hiszen matematika tanárként dolgozott. Nagyon várta a tanfolyam elindulását, mert otthon, egyedül nem volt, aki segítsen a tanulásban.
A nyugdíjasnak forgatnia, frissítenie kell az eszét, hiszen nem hagyhatja, hogy eltompuljon – vallja.
– Hogy képzelik az életet a klubban?
– Ha kérdés van a számítógép-kezeléssel kapcsolatosan, megbeszéljük. Ha valami különlegeset tanulunk, megmutatjuk egymásnak.
– Szakembert is meghívnak a késôbbiekben?
– Ha olyan kérdésünk lesz, amelyre magunk között nem tudjuk megadni a választ, akkor igen.
– Rendszeresen találkoznak majd?
– Igen, legközelebb szeptember utolsó szerdáján, azután pedig minden hónap utolsó szerdáján, délelôtt 10 órától.
Találkozásunkkor is egy Windows alapkönyvet kölcsönzött a könyvtárból, mint mondja, számára az angol kifejezések jelentenek problémát, ezért kellenek a segédkönyvek.
Jelenleg csak öt tagja van a klubnak, de csatlakozhat bármelyik nyugdíjas, függetlenül attól, hogy részt vett vagy sem a tanfolyamon. Minél többen vannak, annál több a téma – mondta Erzsike néni.
Aki kedvet kapott a klubhoz, keresheti Puskás Erzsébetet a puskasbabu@hotmail.com e-mail-címen vagy a 0266/361.714-es telefonszámon, esetleg ellátogathat szeptember utolsó szerdájának délelôttjén a városi könyvtárba.
Rancz Enikô
Véget ért a IV. EMI-tábor
15 000 látogató
A tavalyi mintegy 6 000 eladott napijeggyel szemben, idén közel 15 000-en látogattak ki a negyedik EMI-táborba. „Nagyjából elégedettek vagyunk azzal, ahogy lezajlott a tábor” – összegzett az egyik szervezô, Tarr Margit. A rendezvény utolsó napján készült beszélgetésünkben a hiányosságokról is szó esett. „A látogatók hiányolták, hogy nem lehetett kürtôskalácsot vásárolni, ennek oka, hogy nem volt áram” – meséli Soós Sándor, az EMI elnöke. „Az étel árusításával is akadtak gondok, jobb minôségű gyorsételeket szerettünk volna biztosítani a résztvevôknek” – tette hozzá. Jövôre mindenképp javítani szeretnének ezen. Az ellenôrzéseket illetôen kiderült: idén is szép számban látogatták a tábort a gazdasági ellenôrök, naponta többen is kijártak ugyanattól a hivataltól. Sok árust megbírságoltak, de a tábor szervezése körül nem akadtak ilyen jellegű problémák. „Az ellenôrzések célja az volt elsôsorban, hogy elvegyék az árusok kedvét attól, hogy máskor is részt vegyenek a táborban” – állítják a szervezôk.
Jövôben is lesz Gyergyószentmiklóson EMI-tábor! Augusztus 5–9 között, ugyanazon a helyszínen, a hármas kilométernél tervezik megszervezni az ötödik tábort. Újdonság jövôre? „Mindenképpen kell újat hozni, mert az volt a visszajelzés a táborlakóktól, hogy, aki már mind a négy alkalommal részt vett, az néhány elôadást már hallott” – fejtette ki Tarr Margit.
Nyilván nem elég a lelkesedés, az akarat, pénz is kell egy ilyen rendezvényhez. És szervezôcsapat. „Nem könnyű megszervezni, ahogy sokan mondják, ôrültek vagyunk, amiért belekezdünk egy ilyen tábor szervezésébe. Ezelôtt két héttel a készpénzben bejött támogatás 50 000 forint és 7 000 lej volt. Ennyi pénzzel valóban ôrültség belekezdeni a táborba, aminek a költségvetése 150 000 lej. Minden költség minimumon van, a szervezôk a saját zsebükön vannak itt, az elôadók is megértik, hogy nincs pénzünk, nem a háttér-látványosságokban akarjuk emelni a tábor színvonalát, hanem a programban, és mondanivalóban. A költségvetéshez tegyük hozzá: a helyi támogatók nélkül 200 000 lejre is rúgnának a költségek” – ismerteti a számokat az elnök.
Idén – a szervezôk nagy örömére is – sok gyergyói is kilátogatott az ötnapos fesztiválra. Sokan családdal, gyerekkel keresték fel a tábort, hallgattak bele az elôadásokba, buliztak a népszerű együttesek koncertjén. Azaz, a szervezôk elérték céljukat: egyre több család választja a tartalmas pihenést, azaz az Erdélyi Magyar Ifjak által szervezett tábort.
Csata Orsolya
Magasabbra nôni, mint a gyom!
Erkölcs, haza, szerelem címmel tartott elôadást a népszerű magyarországi író, Jókai Anna az EMI-tábor harmadik napján. Jókai Anna 1932-ben született Budapesten, magyar-történelem szakos tanárként kezdte pályafutását, 1974-tôl írói hivatásának él. Műveiben megjelennek az emberi közönyösség elleni küzdelem, a szeretet képviselete a világban, a spiritualitás és a keresztény értékek. A számos regénnyel, elbeszéléssel jelentkezô írónô munkásságát József Attila-díjjal, Kossuth-díjjal, valamint a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével is kitüntették.
Az EMI-táborban tartott elôadásán a helytállásról, az értékek megôrzésérôl, a tartalmas életrôl beszélt. „Nincs más feladatunk, mint magasabbra nôni, mint a gyom” – mondta Jókai Anna, mintegy aláhúzva, hogy mindenkinek a maga helyén kell becsületesen, tartalmasan élnie életét. Az írónô szerint nyitott szemmel, a globalizáció csapdáit felismerve kell vigyáznunk értékeinkre, kiemelten a magyar nyelvre. Ugyanakkor a család, a nemzet szerepérôl is szólt, mint megtartó erôrôl.
Az írónôvel az elôadást követôen beszélgettünk:
– Bár élete során nagyon sokszor elbizonytalanodik az ember – még az úgynevezett nagy hivatású ember is –, hogy valóban jó dolog-e az, amit csinál, és van-e értelme, én úgy gondolom, hogy mindenkinek megvan a maga feladata. Nincs olyan ember, akinek ne volna meg az életfeladata, ami az adott szituációban, a rászabott körben ne volna teljesíthetô. A legfontosabbnak talán azt tartom, hogy ha van az embernek egy olyan értékrendje, amirôl meg van gyôzôdve, hogy helyes, azt próbálja meg abban a közegben, ahová a sors ôt tette, érvényesíteni. Ennyi az egész. És ez nem azt jelenti, hogy mindig a helyzet magaslatán vagyunk. Szoktam mondani, hogy nagyon sok vargabetűvel, sok esetben zsákutcával tarkított az embernek az élete. De a vargabetű után viszsza lehet térni az egyenes irányba, a zsákutcából ki lehet jönni, tehát soha nem szabad feladni azt a vágyat, hogy amire születtünk, azt valamilyen módon az életünkben megsokszorozzuk, ami a személyiségünket illeti. Tehát nagyon igaz az, hogy mindenki kap a születésével egy talentumot és azt, mire eljön az életbôl való távozás pillanata, vagy elfecsérli, vagy olyan ostobaságokra váltja fel, amit azután azon a bizonyos szűk kapun – a halál pillanatában – nem vihet át. De az, hogy ezt a talentumot szellemi erôkben fiaztassuk, tulajdonképpen ez az embernek a dolga. Ha egyet kaptál, akkor öt legyen! Amikor az ember elindul egy ilyen fejlôdési úton, amiben célja az, hogy ne csak önmagának akarjon jót, hanem a hazájának, a jelenkori évezred emberiségének is, akkor ez nem egy problémátlan, nem egy könnyű út. Tehát nem úgy kell elképzelni, hogy mindig, minden esetben minden sikerül, hanem úgy, hogy ha eljutunk egy bizonyos magaslati pontra az életünkben, és visszatekintünk, és nagyon elégedettek vagyunk magunkkal, akkor megtörténhet, hogy visszacsúszik az ember. Mire felér, azt látja, hogy tegnap még pontosan tudtam, mit kell csinálni, és most lent vagyok. De akkor is megfigyelhetô, hogy ha az ember úgy érzi, hogy hat lépést tett elôre, és csak ötöt csúszik vissza. Tehát egy mindig marad. Ez egy nagyon nehéz munka, nem lampionos kerti ünnepély, amit az életünkben meg kell csinálni. De akiben nincs meg ez az érzés, hogy az életnek van egy matérián túlmutató értelme, az nem tudja ezt az utat végigjárni, mert nem látja a célját, nincs az életének értelme. Tehát ott kezdôdik, hogy megerôsíti az ember magában azt a tudatot, hogy az életet valamiért kapta, az élet valamire való, és ennek a birtokában akar valamivel többet adni, vagy valamivel többet hagyni hátra, mint amennyi benne volt.
Csata Orsolya
Egyetlen támpont van a világon
„Jézus Krisztus nem volt Igen és Nem, Benne mindig az Igen valósult meg” (2Kor 1,19) – állítja elénk bátorító például Szent Pál apostol Jézus Krisztust, az Urat. Jézus pedig így buzdít bennünket: „Beszédetek legyen: igen, igen, nem, nem” (Mt 5,37). Czakó Gábor gondolatai Jézus szavának szellemében fogantak. Szeretne határozott „igen” lenni az igaz, a jó, a szép és a szent kihívására és egyértelmű „nem” mindarra, ami talmi, értéktelen. Minden felelôsséggel bíró ember újra meg újra megfogalmazza: korunk embere ellen a legnagyobb vétség, ha konfúziót, összevisszaságot teremtünk, ha az igazról nem mondjuk ki, hogy igaz, a jóról, hogy jó. Krisztus azért jött, hogy elvegye a bűnt. Ezért nem is a bűn a legveszélyesebb számunkra, hanem az, ha elveszítjük az igazságot. Czakó Gábor újra meg újra megpróbálja megfogalmazni az igazságot és meghív bennünket arra, hogy „beszédünk legyen igen, igen, nem, nem” – írja Bíró László püspök Czakó Gáborról.
Czakó Gábor 1942-ben született, író, publicista, képzôművész. A nagyközönség a Duna Televízió által közvetített Beavatás című televíziós esszésorozatából ismerhette meg személyesen, melynek elsô 160 adása 2004-ig négy kötetben jelent meg.
Az íróval az EMI-táborban magánállamokról tartott elôadását követôen beszélgettünk.
– Csak egyetlen egy támpont van a világon, az a bizonyos szilárd pont, amibôl ki lehet mozdítani az egészet: ez pedig maga a valóság, azaz a személyes, egyetlen Isten, akihez, ha visszatalálunk, akkor ki tudjuk mozdítani a világunk, saját személyes életünk szekerét a kátyúból. Nem tudom, hogy az egyház milyen. De ismerem például Böjte Csabát. Ha ô az egyház, akkor az égvilágon semmi baj nincs. Böjte Csaba köztünk él. Ô egy szent, aki a világot egyszerűen átalakítja, megmozdítja. Szerzetesként eddig felnevelt, vagy nevel 1000 gyereket. És láthatjuk, engedelmeskedik neki a világ. Tehát azok a bizonyos korlátok, melyeket mi olyan nagyra tartunk – mint anyagi korlátok, jogi lehetôségek, meg bürokrácia – ezek valami módon ledôlnek elôtte, mert ô ennek a valóságnak a talaján áll, és ennek a valóságnak az erejébôl veszi a magáét, és a valótlanságok, a múlandóságok erôi megtörnek azon az úton, amin ô jár. És még számtalan ilyen embert mondhatunk, akiknek a neve úgyszólván ismeretlen a nagyközönség elôtt, mert egyszerű édesapák, édesanyák, akik négy-öt-hat gyereket nevelnek. Tudja, ez olyan, hogy az ember elmegy a gyerekével sétálni, és azt mondja, hogy milyen szép ez a katicabogár, milyen jó, hogy látjuk ezt a katicabogarat. Lehetne-e valaki szép, aki nem jó. Annyi olyan öregasszonyt látunk, aki olyan jó. Látjuk, hogy milyen szép, bár már messze túl van azon a koron, amikor ôt szép aszszonyként értékeljük, vagy vizsgáljuk. De a jóság kiül rajta. És feltevôdik a kérdés: ez egy igazságtalan ember? Nyilvánvaló, hogy igaz ember. Elkezdünk gondolkodni rajta: az igazság, a szépség, a jóság az egy. Ezt egy nagymama, egy katicabogár tanulmányozása során is megérthetjük. Arra is rájövünk, hogy azért látjuk ôt szépnek, mert megszeretjük. És a szeretet alapján áll az igazság, a szépség és a jóság. Nem kell ehhez vallásoskodni, csak fel kell ismerni ezt az egységet, ami a legtermészetesebb egység. Hogyha belegondol abba, hogy honnan van a szépség. A katicabogár gyönyörködik a gyönyörű szép vízesésben, vagy a nagymamában? Nem. A katicabogár, a természet, a szépség nem ismeri a szépség fogalmát. Az valahonnan kívülrôl jön. A természetben nincsen jóság. A tigris az nem jó, mert megeszi a nyuszit. A nyuszi sem jó azért, mert ôt eszik meg. A szépség, az igazság, a jóság nincs meg a természetben, az a természetfelettibôl jön. Az ember ezt fedezte fel, minden korban ezt fedezte fel: ez valahonnan jön. És vagy megértjük a természetfelettinek az üzenetét, vagy nem. Azt, amit egyébként csak mi, emberek vagyunk képesek felfogni.
Csata Orsolya
Ha ápolt, akkor szép
Azt írtam és ígértem: egészségünk tükrét vesszük nagyító alá. A kezeinket, ápolását. Hiszen a kézen megjelent elváltozások szervi betegségek tünetei is lehetnek. De természetesen központi témánk most is a trend volt, amikor kézápolásról, körömfestésrôl is beszélgettünk Egyed Judit (Mókus) manikűrössel.
Az elején egy kis történelmi felvezetés a kézápolás és a műköröm eredetérôl. A kézápolás még a görögöktôl és a rómaiaktól ered, voltak rabszolgáik, akik ezzel foglalkoztak.
A műkörmöket egy amerikai fogorvos találta ki 30 évvel ezelôtt. Azt gondolta, ha az eltörött fogat meg lehet javítani, a törött körömmel miért ne lehetne ugyanezt tenni, hogy szép és tartós legyen. Ô fejlesztette ki az acryl, porcelánkörmöt. Ma a kínaiak a legjobb körmösök.
Mielôtt bármirôl beszélnénk, fontos tudni, hogy a manikűr szó kézápolást jelent, azaz nemcsak a körömápolást foglalja magába, hanem a fürdetés, a masszázs, a pakolás, és a torna is hozzátartozik.
– Létezik a kézápolásban trend?
– Nem trendnek, inkább módszernek lehet nevezni a klasszikus és a francia manikűrt. A francia manikűrre az jellemzô, hogy nem vágják ki a bôrt, csak puhítják és feltolják, míg a kalsszikus ápolásnál kivágják. A francia egészségesebb is, hiszen nincs kitéve a fertôzésveszélynek.
– Mi az aktuális trend a körömápolásban?
– A mostani, 2007 nyara óta, az ovális és mandula formájú köröm. A kocka kicsit férfias. A műkörömnél a nagyon hosszú, hegyesített is trendi most. Nem mondható el általánosan, hogy ezek a fiatalok által kedveltebbek, azok vállalják be, akik többet járnak és látnak.
– Milyen gyakran változik?
– A forma ritkábban, hiszen a kocka formájú köröm több mint tíz évig volt trend. A festés és díszítés divatja évente változik. De a francia stílusú körömfestés soha nem megy ki divatból.
– A festészetben és díszítésben mi a trendi?
– A műkörömnél a beépített strasszkövek, szárított virágok, sztaniolok és minden, ami elképzelhetô. Holott nyugaton inkább a szolidabbak, a kevésbé díszítettek a nyerôek.
– Milyen fajtái vannak a műkörömnek?
– A műkörömnek is több fajtája van: acryl, azaz porcelán, zselés műköröm, francia és sok más.
– A köröm színének és díszítésének mivel kell passzolnia?
– Semmivel. Ez egyáltalán nem meghatározó. Bármit lehet festeni, és azt bármilyen ruhával felvenni.
– Ha bejön egy új kliens, mit kér?
– Azoknak általában én ajánlom, az alapján, hogy mivel, mennyit dolgozik. Figyelembe veszem a kezét, a köröm formáját. Mert kanálkörömre, például nem lehet porcelán műkörmöt rakni.
– Ha valamilyen elváltozást észlelsz, mit teszel?
– Orvoshoz küldöm, hibás, beteg körömre nem szabad műkörmöt rakni, hiszen mögöttük rendszerint betegségek állnak.
– Milyen elváltozás milyen betegséget tükrözhet?
– Például a rétegzôdô hámló, lapokban szétváló köröm pajzsmirigytúltengésre, a kanál formájú köröm vérszegénységre, vashiányra utalhat. A körömgomba arra utalhat, hogy egyáltalán nem vagy hibásan ápolták az illetô kezét. A fehér foltok hiánybetegségek elôjelei lehetnek. A fekete foltok sérülések, zúzódások következményei. A hosszirányú redôzött köröm körömágysérülés jele, míg a keresztirányú is betegségek jelzôje lehet. Ezek közül a körömgomba a leggyakoribb, amit manikűrösnél szakszerűtlen ápolás esetén el lehet kapni, vagy kialakulhat nyomás, ütés esetén is. A lábon gyakoribb.
– Elôítéletek élnek a közvéleményben a műkörömmel szemben…
– Az tévhit, hogy akinek műkörme van, nem csinál semmit, ugyanúgy lehet dolgozni vele. Az elônye, hogy akár három hétig is szép marad, ápolt, a lakk nem kopik le róla.
– Mi annak az oka, hogy nem kopik le?
– A saját köröm zsírt tartalmaz, míg a mű nem. Saját köröm festése esetén azért kopik le hamarabb a lakk.
– Javaslat a hölgyeknek…
– Egy nônek a szépségét a körmei ápolásáról állapítják meg. Nem kell feltétlenül műkörömnek, vagy hosszúnak lenni, a lényeg, hogy ápolt legyen. A műkörömtôl nem kell ódzkodni, de akinek szép a saját körme is, annak nem javaslom.
Noha errefelé még szeretjük a csillogást, és kész ékszerköltelteményt is képesek vagyunk körmeinkre rakatni, az ápolt, gondozott kéznél semmi sem szebb, még akkor is, ha nem csillog, csupán ragyog a szépségtôl. Következô írásomban is lesz csillogás, arany, ezüst, több mint most. Igen! Az ékszerek trendjérôl tudhatnak meg érdekességeket. Önöknek fogom írni!
Rancz Enikô
Kultúrházak figyelem!
Elindult a Fejlesztési valamint a Művelôdési Minisztérium városi művelôdési házak felújítását, modernizálását célzó közös programja.
Új programmal bôvült a kormány közvetlenül az önkormányzatokat megszólító fejlesztési programsorozata. Az elsô, precedens értékű, közvetlenül az önkormányzatokhoz szóló fejlesztési program a 2006-ban elindított vidékfejlesztési program volt. Az önkormányzatoknak online kellett leadniuk a vidéki infrastruktúrafejlesztést: víz- és csatornahálózat kiépítését, hidak, pallók, sportpályák építését, meglévô sportpályák korszerűsítését célzó pályázatokat.
A Fejlesztési, Középítkezési és Lakásügyi valamint a Művelôdési Minisztérium által augusztus 11-én elindított program a városi művelôdési házak rehabilitálását, modernizálását támogatja. Az egy pályázatra adott kormánytámogatás értéke nem haladhatja meg a 3 000 000 lejt.
A városi kulturális infrastruktúra fejlesztését célzó program kivitelezôje a Fejlesztési, Középítkezési és Lakásügyi Minisztérium hatáskörébe tartozó Országos Befektetési Társaság. A most elindított program határideje 2010. A pályázatokat a meghirdetett idôponttól számítandó 30 napon belül kell leadni az Országos Befektetési Társaságnál. A pályázati útmutató megtalálható a minisztérium honlapján.
Száztíz könyv Erdélyrôl
Útikönyvek, térképek olcsóbban a Bookline-on
A www.bookline.ro internetes könyváruház összegyűjtötte erdélyi vonatkozású kiadványainak legjavát. A válogatásból 20 százalékos kedvezménnyel vásárolhatunk Erdélyrôl szóló ismeretterjesztô köteteket, albumokat, útikönyveket és térképeket.
A tartalmas gyűjteményben számos gyönyörű fotóalbum is található, úgy mint a Székelykô Kiadó gondozásában megjelent Örök Erdély (108 lej), vagy Hornok Ernô Verespatakról szóló műve (36 lej), de kedvezménnyel szerezhetô be az Erdély természeti kincsei (72 lej) című album is.
Az útikönyvek között találkozhatunk a Sós Judit és Farkas Zoltán által jegyzett kiváló bédekkerrel, az Erdély – A váradi kávéházaktól a hófödte Hargitáig (46 lej), valamint a hiánypótló Székelyföldi fürdôk, gyógyhelyek (48 lej) című kalauzzal is.
A régi idôk és a közelmúlt erdélyi történelmével kapcsolatban is sok olyan könyv szerepel a 110-es listában, amelyet ritkán láthatunk a könyvesboltok polcain. Ilyen például Miskolczy Ambrus Határjárás a román–magyar közös múltban (41 lej), vagy Szabó József Jánosnak a Magyar Királyi Honvédség keleti-kárpátoki védelmi rendszerérôl, Az Árpád-vonalról (28 lej) írott munkája.
Nyirô József „nemzetpolitikai regénye” a Mi az igazság Erdély esetében? (39 lej) és a II. Világháború után betiltott Hazai utazók Erdélyben (27 lej) című kolozsvári antológia új kiadása is szerepel a 110-es csoportban.
A térképek szekciójában szerepel többek között a Szarvas András Térképészeti Ügynökség gondozásában megjelent Kárpát-medence a Csángóföld térképével című autóatlasz (36 lej), valamint a Nemere hegység (17 lej) és a Gyalui havasok „földabrosza” is, de a Cartographia kiadásában megjelent várostérképek, és a Székelyföld autótérkép (17 lej) is elérhetô a bookline.ro-ról több falitérkép és könyöklôtérkép mellett.
Az erdélyi könyvek és térképek gyűjteménye közvetlenül elérhetô, ha a www.bookline.ro fejlécében, jobb oldalt rákattintanak az Útikalauzok, könyvek, térképek Erdélyrôl című hírre, illetve, ha beírják az internetes böngészôbe az alábbi címet: www.bookline.ro/control/ news?newsid=1080.
Hogy a fenti könyvekkel ön is gazdagíthassa könyvtárát, mindössze regisztrálnia kell a www.bookline.ro honlapon. (Az új felhasználóknak hasznos információkat kínál a honlapon szereplô Súgó nevű menüpont.)
A fizetés egyébként a termékek átvételekor lejben, vagy bankkártyával – on-line – is történhet, a zökkenômentes házhoz szállítást pedig a GLS futárszolgálat biztosítja Románia egész területén, vagyis nem kell órákat ácsorogni a postán sem.
(A cikkben feltüntetett árak változhatnak az árfolyamok tükrében.)
Olvasóink írták
Hogy tisztuljon a kép
Ugyan én csak a saját oldalamon állok, de én azt látom, hogy az eddigi újságcikkekbôl csak az derül ki, hogy szegény pórul járt üzletesek és a mágnás Benedek Árpád.
Csakhogy arról senki sem beszél, vajon ki nem vette észre, hogy a román államot nem perelték eddig.
Vajon miután az örökösök nevére került telekkönyvileg, hány üzletes ajánlott egyezséget, bérletet a tulajdonosnak, hogy béren ugyan, de bent maradhasson (az mindenkinek jó lett volna).
Vajon az elmúlt közel három évben fizetett-e valaki is azért a felületért, amit használt bárkinek bármit is? A mi esetünkben a tanácsnál az adót is mi fizettük.
Akkor, amikor valaki egy merészet mer és tud lépni, egybôl támadunk, fenyegetôzünk, pedig ez nem egy most feltűnt probléma.
Egy biztos, senki sem forgatott ki semmit személyesen, soha senki nem akart az üzletesek ellen tenni. Kétségbe nem vonta senki a becsületes munkájukat, sôt, értékelendô a kitartás, a dolog egy ideje átcsapott a vádaskodások és vagdalkozások medrébe.
Érdekes, hogy majdnem az egész fôtér ilyen, hasonló sorsú épületei rendezve vannak (pl. Romfeld-ház, festéküzlet, Fapicom, Elan-Impex, könyvesbolt, volt poliklinika, Gulliver, kantin…) szépen, vagy nem, de meg tudták oldani, azért mindenki jól járt.
Ez a fôtér mostoha gyermeke. És kezdenek fenyegetôzni, de hát miért? Arra fogni, hogy a „pénz beszél”. Miért? – támadás a legjobb védekezés, mint tudjuk.
Sokkal jobb lenne még ennyi idô után is felemelt fôvel távozni, arra csak felnézni tudnánk (Ildi-Éva üzlet).
Még egy dolog biztos: mindenkinek igaza van, csak szerre.
Tökéletesen megértem az üzleteseket, sokuknak egy élet munkája van benne. Erre számítani lehetett, félve valahol mindenki tudta, hogy nem volt igazán jó dolog belemenni a vásárba akkor a tanáccsal, egyik hónapban szerzôdés, következô hónapban törvény. Ez egy sajnálatos veszteség az üzleteseknek, amit mégiscsak valahogyan biztosan át lehet vészelni.
Gáspár József unokája,
Galló Gabriella
Ne csak panaszkodjunk – tegyünk is!
Az utóbbi napokban a média (újság, rádió, televízió) sokat foglalkozott és foglalkozik az árvizek által okozott károkkal, melyek sok embernek bánatot, szenvedést és elkeseredést okoztak.
Az árvizek egyik okának az erdôk letarolását tartják, mely igen nagymértékű volt Suceava és Hargita megyében is. Az erdôk kíméletlen letarolása ellen sokat küzdött dr. Garda Dezsô képviselônk. Igazát sokan ma is naponta vitatják. De azok, akiknek tenniük kellett volna, semmit nem tettek. Újból bebizonyosodott, hogy az erdôk letarolásából meggazdagodottak, a famaffia, erôsebb volt. Kapcsolatuk a felsôbb szervekkel, az igazságszolgáltatókkal megerôsödött, és nem sokat lehetett tenni ellenük. Megfogták, elôállították azt, aki egy kehes egyes fogattal 1–2 köbméter fát hozott, vagy lopott, de azokat, akik jól megrakott, megterhelt remorkával, teherautóval hozták, nem vették észre, vagy lopásukat elsimították. E miatt nem sokat lehetett tenni erdeink letarolása ellen.
Tehetünk-e valamit azért, hogy erdeink újból szépek, termôek legyenek, amivel legalább csökkenteni tudnák az árvizek által okozott károkat? Úgy vélem, hogy igen, sokat tehetnénk. Amint ismeretes, erdeink között kisebb vagy nagyobb kiterjedésű kaszálók vannak. A hegyeink lábánál lévô dombokon még nagyobb kiterjedésű kaszálók, melyeknek füvét évek óta senki nem kaszálja. Ezeknek senki nem veszi hasznát. Évrôl évre romlanak.
Gondolkozzunk. Nem lenne jó, hasznos ezen területeket beültetni tűlevelű, lomblevelű csemetével, hogy éghajlatunkat javítsuk, s majd 70-80 év múlva kitermelhetô erdeink legyenek? Ha nem is a mának, a jövônek, gyermekeink gyermekeinek.
Ezt a gondolatot európai segítséggel meg lehetne valósítani. A beültetett területek azoknak a tulajdonában maradnának, akiknek ma a tulajdonukban van. A beruházási költségeket majd vissza lehetne téríteni a beruházóknak, akkor, amikor 70–80 év múlva kitermelik az ott termett fát.
Igen helyes lenne, ha a Gyergyói-medence községeinek vezetôi, a megye vezetôi felfigyelnének erre. Talán mi, gyergyói, hargitai székelyek, jobban kötôdnénk szülôföldünkhöz. Egyben a világ figyelmét is felhívnánk arra, hogy így helyes gazdálkodni, éghajlatunk javítása céljából.
Király Sándor
Olvasói levél
Idézve B. Á. mondását „nem haragszom egyik kereskedôre sem” még szép gesztus ez. Ezek után a város lakói is meg kell ismerjék a kereskedôk tragédiáját. Hogyan ismerte meg B. Á. Tapody Németh Mária-Margarettát. 2001-ben a 10-es törvény megjelenése után, mint kollegák, megérdeklôdte a fiamtól, galambászás közben, hogy ki volt az örökös ezekre a 4–5-ös épületekre. A fiam, B.J. elmondta neki, hogy Tapody Németh Mária Margareta Magyarország Tarcali Útfenntartó út 1. szám alatti lakos. Ekkor egy közös barátjuk volt dr. P.Sz., aki hivatalosan települt ki Magyarországra, telefonon megkeresve B.Á. megkérte, hogy keresse meg ezt a T.N.M.M. nevű hölgyet. Persze, pontos cím alapján meg is találta, és közölte B.Á.-val. Sürgôsen fel is kereste B.Á. az idôs hölgyet, gondolva, valahogyan megpróbálja megszerezni az üzleteket. Mivel a 10-es törvény úgy szólt, kérheti a tulajdonos természetben, ha nem volt eladva, vagy a kártalanítást nem vette fel, vagy a felvett össze- get visszafizeti. Megkérte T.N.M.M.-et, hogy bízza meg ôt az üzletek visszaszerzésére, mert ô meg fogja venni tôle, és minden per lebonyolítását el is vállalta, és készítettek egy „Procura generelă”-t. A meghatalmazás 2001-ben lett kiállítva, és 2006-ban hoszszabbítottak. Kérdésem: hogy lehet jó és törvényes ez a meghatalmazás, amikor lakcímek és személyi igazolványok változtak azóta? De itt a törvényszéken csak írják a meghatalmazást, de nincs egy doszárban sem benne. Amikor dr. P.Sz. megtudta, hogy B.Á. ôt mire használta fel, hozzánk eljött, és elmondta a történteket, és kérte a bocsánatot, mert ô a fiamnak nem akarta ezt a hatalmas rosszat.
Hogyan és mikor került T.N.M.M. Gyergyóba?
1990-ben átutazóban volt a fiával, menyével és kis unokájával. A hotelben nem kaptak szállást, és a szomszédunk, Trauer István, éjszakai szolgálatba ment, ôt kérdezték meg nem-e tudna magánlakásba valahol szállást. T.I. felhozta a szüleihez, a Rákóczi Ferenc 43. szám alá, velünk szembe.
Reggel felkelve T.N.M.M. elmondta a családnak, neki is volt itt ismerôse, az apja távoli rokonának felesége és úgy hívták, Bogdán Anci néni. A házigazda mondta, hát az itt lakik, innen lefelé az ötödik házban. El is vitték oda, és így volt az egymásra találás.
T.-né 1991-ben még több alkalommal eljött, és így mi is megismerkedtünk vele, hozzánk is bejárt. A nagy szeretet csak addig tartott, amíg Anci néni aranyait elhordta (ez elég sok volt), és a végrendelet elkészült, melyben vállalta Anci néni létfenntartását és gondozását. Ezt, ahogy megkaparintotta, többet nem jött errefelé, még a temetésére sem jött el (így lehet végrendelkezni). Amikor a kártalanítási törvény megjelent, Anci néni még élt, és ô kérte a kártalanítást. De mire a kifizetésre került volna a sor, meghalt. De az örökös élt, megkerült, és ô felvette a kártalanítást. Ezt Ferenczi, a közjegyzô készítette a hagyatéki végzést Gáspár József és Tapodyné között, mert még egy végrendelet került elô. Az államosítás, ami 1957-ben volt, se a 4-es, se az 5-ös számú épületnél nincs feltüntetve külön az üzlethelyiség, sem a lakófelület, csak „imobilelor si teren aferent”. Így volt az IGO-nál is nyilvántartva, így volt leértékelve, és ebbôl levezetve az épület amortizálása, és ebbôl volt a kárpótlás is fizetve Tapodyné és Gáspár között.
Megvásárlás elôtt a polgármesteri hivatal kikérte a Megyei Kárpótlási Hivataltól, hogy az államosított épületek közül melyik van teljes értékben kártalanítva és melyik nincs. A listán van, amelyik után az van írva, hogy NU. A 4 és 5 számú után pedig DA. Lennebb a listán a Szilágyi vendéglônél pedig NUMAI ETAJ, tehát meg van jelölve.
Hiába mondja a jegyzô, hogy a 10-es törvény küszöbén adták el, mert 2000 márciusában az udvarhelyi felértékelô bizottság felmérte az üzleteket, ami nem kis pénzbe került, de húzódott az idô a tanácsüléseken történô tanácshatározat miatt. Csak azt nem tudom, tanácshatározat nélkül nem lehetett eladni és elvenni, öt év után a kereskedôktôl két ember aláírása elég volt. Mert a 357-es diszpozíciót, egy T-né papírját vették figyelembe, amiben azt írta, ô vállalja a felelôsséget, hogy ô csak a lakásokra vett fel pénzt. Hogy lehetett ilyet csinálni, hogy a 357-es számú polgármesteri rendelkezés alapján a kereskedelmi felületeket visszaszolgáltatták a végrendeleti örökösöknek. De ezt miért tették, mikor B.Á. elôször a polgármesteri hivatalt perelte be, és a polgármesteri hivatalnak a kezében volt a 992-es vásárhelyi visszavonhatatlan végzés, hogy jogosan adta el a polgármesteri hivatal.
A Gyergyó Tv-ben mikor a volt polgármester és alpolgármester interjúja volt, a fiam B.J. betelefonált, és megkérdezte a volt polgármestertôl, mondja meg, miért írta alá a 357-es diszpozíciót, ô azt mondta a tévében, hogy B.Á. követelte, és N.J. is azt mondta, ha ma nem írja alá, holnaptól büntetés fog lenni. Ezt a tévé hallgatói hallották, és szalagon meg kell legyen a stúdióban.
Azt mondja B.Á., kereskedôk vagyunk, sajnálom, a helyzet így alakult, de a sajátunkat nem hagyjuk.
Az én fiam öt évig volt telekkönyv-tulajdonos, azóta az állam használja a pénzét.
Na de kedves olvasók, hallottak olyat, hogy a telekkönyvek a perek miatt le voltak tiltva, és mégis B.Á. és B.T. meg tudták vásárolni úgy, hogy a meghatalmazás alapján eladó is és vásárló is, és olcsóbban vásárolta meg az épületeket, mint 2000-ben mi, kereskedôk, pedig most az ingatlanok árai csillagokban járnak.
Az én fiam igaz jóhiszemű vásárló volt, mert a családnak ez a megélhetôsége volt, amibôl a négytagú családját eltartja együtt a feleségével. A férjem 1973-tól dolgozott az ötös szám alatti cukrászdában, nyugdíjba jövetele után 1990-tôl a fiam dolgozott itt.
Most B.Á. kérkedik, hogy az egész 4–5-ös üzletsor az övé, és rendbe kell tetesse, mert gyenge állapotban vannak.
Igaz, kívül az épületek festetlenek, mert bizonytalanságokra nem lehet költeni. De ha ô olyan rendbetevésre gondol, mint a mészárszékja, akkor az emeleti lakóknak szomorú a helyzete.
A mészárszéknak ott volt egy kapualja, amit a rajoni néptanács megszűnése után beraktak. Ahol Gavrilának volt az irodája, ott a tartófalat kivágta, oda betette a húshűtôt, a kivágás miatt meggyengült az épület, egy kis földrengéssel megomlik, az emeleti lakók lezuhannak. Kíváncsi vagyok mindenre van-e engedélye. Most B.Á. az atyaisten a városban azért, amiért pénze van?
Július 30-án lakatverés történt, mert a fiam akkor orvosnál volt, ami nem is lehet kétes senkinek se, hogy ilyen helyzet összeroppantja a jó idegzetű embert is.
Na ôk, ha az üzletbe bementek is, de ami nem képezi a per tárgyát, oda nem mehettek volna be, mert a per az eladási felületrôl szól. De a konyha, mosogató, folyosók, raktárak, illemhelyek nem képezik a per tárgyát. A fiam ezt az OCL-tôl megvette. Ide is bementek, felleltározták az alapeszközöket és minden árut. A hátsó kijárati ajtót belülrôl leszidzsilálták.
Azt hiszem, ahogy mondta a jegyzô, a magántulajdon szent és sérthetetlen.
De B.Á. idegeneket hordoz be az üzletbe, és mutogatja (1 nôt, 2 férfit, 1 gyereket). Ha a lakatot levette, miért nem deszkázta el az ajtó helyét, mert ott nincs, amit keressen.
Kérem, ítéljék meg a történteket igazságosan, tegye mindenki saját magát ebbe a helyzetbe, mert akkor tud igazságosan ítélni. Mindenki tanulja meg a más kárán, hogy kinek mit mond el, mert egyes emberek nem ismernek se Istent, se embert, csak ôk gazdagodjanak. De az Isten se nem siet, se nem késik, egyszer csak lecsap a csaló emberre, és akkor az is zuhan, de nagyot.
Ez nem lejáratás akar lenni, csak igaz valóság.
Ismerjük meg, milyen embertípusok is léteznek, mert az emberi ravaszságnak nincs határa.
Remélem, az összefonódott intézkedéseknek vége lesz városunkban, és rövidesen ellenôrzik a jogtalanul szerzett vagyonokat, és fény derül a hozásegítôkre, és gyôzni fog az igazság.
Benedek Rozália
Információ, dezinformálás, pletyka
Korunk betegsége, az információ, dezinformálás, pletyka
A híreket általában három kategóriába sorolhatjuk. Semmitmondó, érdekes jó, és érdekes rossz. Sajnálatos módon az emberi természet olyan, hogy a rossz hír érdekli a legjobban, illetve az az, amire leginkább odafigyel.
Egy információval szemben a dezinformálás és a pletyka áll. Mindkettô mérgezô. Elemezzük egy kicsit. Különösen fontos kérdés az, hogy a hírforrás hogyan indítja útjára az eseményt taglaló leírást. Némi érzékkel a profit érdekében, vagy éppenséggel emberi gyengeségbôl, a semmitmondó hírbôl igen jó minôségű rossz hírt generálhatunk.
Vegyünk egy közönséges esetet.
Megkoszorúzták a Trianoni emlékművet. Ez egy hír. Tegyük érdekessé pozitív értelemben. Vegyünk egy közösségben gondolkodó újságírót, akinek ideológiája vélhetôleg konzervatív alapú, mérsékelten liberális, és nemzet irányában elkötelezett.
A következôképpen írja le az eseményeket:
XY városban a Magyar Gárda közreműködésével megkoszorúzták a Trianoni emlékművet. Megemlékeztek, és többen beszédet mondtak a szétszakított nemzetünk jelképe elôtt. Volt, aki térdet hajtva, mások tisztelegve álltak meg az emlékmű elôtt néhány könnycseppet elmorzsolva szemük sarkában. Közösen elénekelték a Magyar Himnuszt, és békésen elvonultak.
Erre a hírre csak a nemzetben gondolkodók a vevôk, ôk pedig lehet, hogy nem a döntô többséget alkotják. A médiának tömeg kell, ami a rossz hírt jobban kedveli, tehát tegyünk a kedvükre. Hiszen a média is egy piac. Minél nagyobb, annál több a bevétel.
Ebbôl kiindulva az újságíró így kommentálja az eseményeket:
XY városban a Magyar Gárda közreműködésével tartottak koszorúzást s Trianon emlékműnél. Az emberek egy része szimpátiával mások pedig ellenszenvvel fogadták az eseményeket. Ebbôl vita és kiabálás kerekedett. A sajtó munkatársait is elkergették, és a kialakult konfliktust a rendôrség embereinek bevetésével lehetett megfékezni.
Nos, ezek után az olvasóban biztosan nem Trianon emlékének fájdalma és tisztelete fog megmaradni, hanem a konfliktus és az, hogy a Magyar Gárda körül már megint csak botrány és rendzavarás alakult ki.
Egy tényre épülô hír, kétféle tálalással.
Ez a legjobb médiafogás, amivel manipulálhatják az olvasó gondolatait. Letesznek általuk kiragadott tényeket egy vezérfonal mentén, kihagynak lényeges információkat, és felnagyítanak olyat, aminek talán nem is volt akkora jelentôsége. Így ezek teljesen más színben mutatják meg ugyanazt az eseményt. Lehet kombinálni, és az olvasó bizony kombinál. Az olyan jó dolog néhány embernek, újságírónak vagy politikusnak, a másik emberrôl, politikusról, pártól vagy embercsoportról rosszat mondani. Rosszat gondolni emberi tulajdonság, viszont pletykát terjeszteni, meghallgatni, vagy továbbadni hiba, torzítva továbbadni bűn. Mert ebbôl keletkezik az ellenségeskedés, aminél alantasabb, ártalmasabb dolog nem létezhet. A jó pletyka érdekes. Úgy terjed, mint a tűz. Viszont éget, rombol, és feszültségeket gerjeszt.
Ha jó idôben indul, egy választás eredményét is megfordíthatja. Elôszeretettel élnek ezzel politikusaink is. Gondoljunk csak a december 5-i népszavazásra. Az a sok román, aki elindult Romániából, de vélhetôleg eltévedtek, mert ide nem érkeztek meg. Na, de hova lettek. Románia népessége nem csökkent. Vagy ez is csak pletyka volt?
Elismerem, nagyon nehéz ez ellen védekezni. Nehéz megtalálni a sok beszéd és ígéret között, hogy melyik igaz és melyik nem. Melyik mögött vannak igaz emberi értékek, és melyik mögött csak az érdek és hatalomvágy.
Közismert az a mondás, hogy a pokolban a magyarokat sütögetô kondér körül nincs ôr, mert a monda szerint, ha netán valamelyik magyar megpróbálna kimászni belôle, azt a többi magyar visszahúzza, mondván, hogy neked se legyen jobb, mint nekem. Jó lenne erre rácáfolni, és megpróbálni végre közösen meglátni, a helyes utat.
Egy helyes következtetésre, döntésre kétféle módon lehet jutni:
1. Minden, a minket érintô témával kapcsolatos információt begyűjtünk, feldolgozunk, majd levonjuk a következtetést. Azonban ember legyen talpán, aki a napi híreket fel tudja dolgozni, és nem fullad bele a sok információba.
2. A másik megoldás pedig az, hogy egy kérdést több párhuzamos szálon elemzünk, de csak a lényeges információkat veszszük figyelembe.
Úgy gondolom, minden józanul gondolkodó embernek be kellene tartania azt a szabályt, hogy a hír az információ, a pletyka tényszerűsége alapértelmezésben megkérdôjelezett. Meg kell tanulni a híreket szelektálni, valós értékük szerint értékelni.
Kovrih
Erdélyi ezredek a világháborúban
Antal Sándor honvéd, kocsmáros és gazdálkodó (Tekerôpatak). *1887, Tekerôpatak. 1914. augusztus 1-jén vonult be a 22. h. gyalogezredhez. 1914. augusztus 15-én a tábori ezreddel az orosz hadszíntérre ment. Itt Halics, Tarnov és Fenyvesvölgy mellett harcolt. 1914. december 26-án súlyosan megsebesült. 1916. januárban, mint hadirokkant szerelt le. – Felesége nagyapja, Simon János honv. hdgy., részt vett a magyar szabadságharcban.
Bajkó Ferenc honvéd, kisbirtokos (Ditró). *1898, Ditró. 1916. július 28-án vonult be a 22. h. gyalogezredhez. 1916. november 15-tôl az orosz és az olasz hadszíntereken küzdött. Zalesciki és a Monte-Tomba mellett harcolt. 1917. augusztusban megsebesült. Az összeomlás után szerelt le. Kitüntetései: O2, OB és Kcsk. – Testvére, István, az orosz fronton hôsi halált halt. Anyai nagyapja, Nagy Ágoston, részt vett a szabadságharcban.
Bajkó Imre tizedes, kisbirtokos (Ditró). *1884, Ditró. 1915. januárban vonult be a 22. h. gyalogezredhez. 1915. márciustól kétszeri megszakítással az orosz harctéren küzdött. Delatyn és Zalesciki mellett harcolt. Egyszer megsebesült. 1916. augusztus 10-én orosz fogságba esett. 1918. decemberben jött haza. Kitüntetése: O1. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Bajkó József (Varga) tizedes, kisbirtokos (Ditró). *1890, Ditró. Tényleges katonai szolgálatra 1912 októberében vonult be a 2. közös huszárezredhez. Itt érte a világháború kitörése. 1914. augusztusban a tábori ezreddel az orosz hadszíntérre ment. Halics és Lemberg mellett harcolt. 1916. szeptember 5-én orosz fogságba esett. 1918. augusztus 10-én jött haza. Az összeomláskor szerelt le. Kitüntetése: O2. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. – Nagyapja, József, részt vett a szabadságharcban.
Bajkó József ôrvezetô, ácsmester (Ditró). *1897, Ditró. 1916. augusztus 28-án vonult be a 35. közös tüzérezredhez. 1917. márciustól az orosz, olasz és a francia harctereken küzdött. Hermada, Piave és Verdun mellett harcolt. A forradalom kitörése után szerelt le. Kitüntetései: O2, OB és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. – Felesége elsô férje, Mezei Ferenc és két sógora, Csibi János és Lajos, a világháborúban hôsi halált haltak.
Bajkó Lôrinc tizedes, kisbirtokos (ditró). *1885, Ditró. Tényleges katonai szolgálatra 1907-ben vonult be a 24. h. gyalogezredhez. Két évig szolgált. 1914-ben a mozgósításkor a 22. h. gyalogezredhez vonult be. 1914. augusztus 5-tôl az orosz és az olasz frontokon küzdött. Halics, Hajasd, Nagyberezna és Asiagó mellett tüntette ki magát. Kétszer megsebesült. Az összeomlás után szerelt le. Kitüntetései: O2, OB, Kcsk. és a bajor kereszt. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. – Testvére, Bálint, az olasz harctéren hôsi halált halt.
Bajkó Péter honvéd, kisbirtokos (Ditró). *1870, Ditró. Tényleges katonai szolgálatra 1891-ben vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 3 évig szolgált. 1915 nyarán a 22. h. gyalogezredhez vonult be. 1915 decemberétôl az orosz és az olasz harctereken küzdött. Kirlibaba és Piave mellett harcolt. 1918. június 20-án megsebesült. Az összeomlás után szerelt le. – Leánya férjének nagyapja, Csiki István, mint ôrm. részt vett a szabadságharcban.
Bajkó Tamás ôrvezetô, kisbirtokos (Ditró). *1899, Ditró. 1917. március 10-én vonult be a 35. közös tüzérezredhez. 1917. augusztus 1-jén az olasz hadszíntérre ment. Kvéró és a Monte-Tomba mellett harcolt. 1918 novemberétôl a Székely hadosztály kötelékében Nagykároly és Mátészalka mellett harcolt a románok ellen. Két hónapig volt román fogságban. Kitüntetései: OB és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt lelkes tagja volt.
Bajkó Zsigmond honvéd, kisbirtokos (Ditró). *1882, Ditró. Tényleges katonai szolgálatra 1903-ban vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 3 évig szolgált. 1914-ben a mozgósításkor újra bevonult. 1914. augusztusban a tábori ezreddel az orosz harctérre ment. 1914. novemberben a Siankinál súlyos légnyomást szenvedett. 1914. decemberében, mint hadirokkant szerelt le. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Szárhegyi Bajna Imre ôrmester, kereskedô (Gyergyószentmiklós). *1888, Gyergyószentmiklós. Tényleges katonai szolgálatra 1908-ban vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1911-ig szolgált. 1914-ben a mozgósításkor újra bevonult. 1914. szeptembertôl egyszeri megszakítással az orosz hadszíntéren küzdött. Volóc, Lawocsne, Stryj és Skole mellett harcolt. 1915. május 27-én orosz fogságba esett. 1919. augusztusban szökve jött haza. A román megszállás alatt a Magyar Párt intézôbizottságának tagja volt.
Bajtalan Kálmán tizedes, magánzó (Gyergyószentmiklós). *1890, Csíkjenôfalva. 1914. októberben vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1915. január 15-tôl az orosz, román és az olasz hadszíntereken küzdött, Sósmezô, Olika, Monte-Grappa és Asiagó mellett harcolt. Háromszor megsebesült. Az összeomlás után szerelt le. Kitüntetései: O1, O2, OB és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. – Testvére, Ferenc, román fogságban hôsi halált halt.
Bakos Alajos tizedes, kisbirtokos (Gyergyóremete). *1894, Gyergyóremete. 1914. október 26-án vonult be a 22. h. gyalogezredhez. 1915. február 28-tól, egyszeri megszakítással, az orosz hadszíntéren küzdött. Zlota-Lypa és Brzezáni mellett harcolt. 1915. március 14-én megsebesült. 1916. augusztus 10-én orosz fogságba esett. 1918. június 28-án jött haza. Az összeomlás után szerelt le. Kitüntetései: O2, OB és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Bakos Balázs tizedes, kisbirtokos (Gyergyóremete). *1895, Gyergyóremete. 1915. május 15-én vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1915. június 24-én az orosz frontra ment. Lublin, Iwangorod és Luck mellett harcolt. 1915. szeptember 23-án orosz fogságba esett. 1918. december 17-én jött haza. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. – Testvére, István, 1916-ban a román harctéren hôsi halált halt.
Bakos János ôrmester, középbirtokos (Gyergyóremete). *1889, Gyergyóremete. Tényleges katonai szolgálatra 1910-ben vonult be a 24. h. gyalogezredhez. 1912-ig szolgált. 1914. augusztus 1-jén a 22. h. gyalogezredhez vonult be. 1914. októbertôl az orosz hadszíntéren küzdött. Stry, Uzsok és Sianki mellett harcolt. 1915. július 1-jén orosz fogságba esett. 1918. márciusban jött haza. Az összeomláskor szerelt le. Kitüntetései: O2, OB és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. – Sógora, Nagy János, az orosz fronton hôsi halált halt.
Bakos József tizedes, középbirtokos (Gyergyóremete). *1883, Gyergyóremete. Tényleges katonai szolgálatra 1904-ben vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1905-ig szolgált. 1914. július 28-án újra bevonult. 1914. szeptembertôl az orosz és a román hadszíntereken küzdött. Stry és Sósmezô mellett harcolt. Háromszor megsebesült. 1918. augusztusában, mint hadirokkant szerelt le. Kitüntetései: OB és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. – Testvére, Albert, 1918-ban az olasz fronton hôsi halált halt.
Bakos József gyalogos, kisbirtokos (Gyergyóremete). *1881, Gyergyóremete. 1915. március 15-én vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1915. májusban az orosz hadszíntérre ment. 1915. július 31-én Lublin alatt súlyosan megsebesült. Az összeomláskor, mint hadirokkant szerelt le. Kitüntetései: O1 és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Sport
Jégkorong
Csíki Sör Kupa
A hét elején ismertté vált az augusztus 15–17. között a csíkszeredai Vákár Lajos Műjégpályán zajló, Csíki Sör-kupával díjazott jégkorongtorna műsora. Az idény eleji megmérettetésen négy romániai csapat vesz részt. A jégkorongtorna műsorát az alábbiakban tesszük közzé.
Augusztus 15., péntek 17.00: HC Csíkszereda – Bukaresti Steaua; 20.00: Csíkszeredai Sportklub – Gyergyószentmiklósi Progym Hargita Gyöngye.
Augusztus 16., szombat 17.00: HC Csíkszereda – Gyergyószentmiklósi Progym Hargita Gyöngye; 20.00: Csíkszeredai Sportklub – Bukaresti Steaua.
Augusztus 17., vasárnap 17.00: Bukaresti Steaua – Gyergyószentmiklósi Progym Hargita Gyöngye; 20.00: Csíkszeredai Sportklub – HC Csíkszereda.
Egy belépôjegy egy mérkôzésre 10 lejbe kerül, a diák- és nyugdíjasjegy pedig 5 lej. A szervezôk tájékoztatása szerint a csíkszeredai jégkorongtornára érvényesek az idén és az elmúlt szezonban kiállított bérletek.
Fogathajtás
Nagyon jó versenyzés Svájcban!
Az augusztus 7–10. közötti idôszakban a svájci Niederwil nevű faluban rendezték meg a Duna-Alpok-kupa idei kiírásának küzdelemsorozatát. A kettes hajtók rangos nemzetközi megmérettetésén összesen 13 ország képviseltette magát, nevezetesen: Svájc, Lengyelország, Csehország, Belgium, Franciaország, Ausztria, Magyarország, Szlovákia, Olaszország, Horvátország, Románia, Németország és Hollandia. A felsoroltak közül csak 8 ország indított csapatot, a többi hajtó egyéni indulóként versenyzett. A román válogatottat a sportág nem hivatalos Európa-bajnokságaként számon tartott vetélkedôn Rákóczi Gergô, Pál Attila és Bodó Zoltán alkotta. A három erdélyi fogathajtó közül végig Pál Attila, a Gyergyóalfalvi Hipogrif versenyzôje szerepelt a legjobban. Pál Attila az egyéni összetett rangsorban az 5. helyen végzett. A nemzetek közötti csapatrangsorban – az együttest alkotó hajtók legjobb eredményei alapján állították össze – Románia válogatottja a dobogó harmadik fokán zárta a rangos megmérettetést. Az elsô versenyszám, a díjhajtás augusztus 7-én, csütörtökön kezdôdött el, és augusztus 8-án, pénteken fejezôdött be. Ez azért történt így, mert nagyszámú versenyzô nevezett be a viadalra.
Eredmények. Díjhajtás (41 induló): 1. Dutilloy Francois (francia) 44,93 hibapont, 2. Jiri Nesvacil ifj. (cseh) 49, 41 hp., 3. Schenk Beat (svájci) 49,92 hp., 4. Spörri Brigitte (svájci) 50,43 hp., 5. Rössler Gerald (ausztriai) 50,69 hp., 6. Bogacz Sebastian (lengyel) 51,46 hp., Pál Attila (romániai) 51,46 hp., … 17. Rákóczi Gergô (romániai) 57,86 hp., 26. Bodó Zoltán (romániai) 61,95 hp.
A második versenyszámra, a maratonhajtásra augusztus 9-én, szombaton került sor. Eredmények. Maratonhajtás (38 induló): 1. Schenk Beat (svájci) 64,84 hp., 2. Kaczmarek Waldemar (lengyel) 67,34 hp., 3. Kozlowski Jacek (lengyel) 68,42 hp., 4. Bousquet Frédéric (francia) 68,68 hp., Meier Bruno (svájci) 68,68 hp., 6. Auer Beat (svájci) 69,36 hp., 7. Pál Attila (romániai) 70,16 hp., … 10. Rákóczi Gergô (romániai) 71,12 hp., 30. Bodó Zoltán (romániai) 79,76 hp.
Az utolsó próba, az akadályhajtás augusztus 10-én, vasárnap zajlott. Eredmények. Akadályhajtás (41 induló): 1. Meier Bruno (svájci) 1,25 hp., 2. Kusz Roman (lengyel) 3,00 hp., 3. Jiri Nesvacil ifj. (cseh) 3,12 hp., 4. Dutilloy Francois (francia) 4,33 hp., 5. Cadi-Verna Eve (francia) 5,16 hp., 6. Spörri Brigitte (svájci) 5,75 hp., … 17. Pál Attila (romániai) 10,41 hp., 22. Rákóczi Gergô (romániai) 11,66 hp., 27. Bodó Zoltán (romániai) 15,00 hp.
Az egyéni összetett rangsorban: 1. Schenk Beat (svájci) 114,76 hibapont, 2. Dutilloy Francois (francia) 115,41 hp., 3. Jiri Nesvacil ifj. (cseh) 120,15 hp., 4. Auer Beat (svájci) 121,07 hp., 5. Pál Attila (romániai) 121,07 hp., … 13. Rákóczi Gergô (romániai) 129,98 hp., 27. Bodó Zoltán (romániai) 141,71 hp.
A nemzetek közötti rangsor (a két legjobb egyéni eredményt vették figyelembe): 1. Svájc 240,87 hibapont, 2. Franciaország 255,46 hp., 3. Románia (Bodó Zoltán, Pál Attila és Rákóczi Gergô) 272,67 hp., 4. Csehország 274,94 hp., 5. Ausztria 275,48 hp., 6. Németország 292, 90 hp. (A hatodik helyezett németek után még Magyarország és Olaszország válogatottjait rangsorolták.)
Labdarúgás/ Ifjúságiak
Sikeres torna
Augusztus 9-én, szombaton a gyergyószentmiklósi labdarúgópályán került megrendezésre a testvérvárosi kapcsolatok keretében az a 1993/94-es korcsoportú játékosokat felvonultató torna, amelyen a helyi csapat mellett magyarországi együttesek léptek pályára. A nemzetközi megmérettetésen a következô csapatok képviseltették magukat: Budapest XVII. ker., Eger, Szigetszentmiklós és Gyergyószentmiklós. A 2x35 perc idôtartamú mérkôzések a délelôtti órákban kezdôdtek el. Eredmények: Gyergyószentmiklós – Budapest XVII. ker. 3–2 és Eger – Szigetszentmiklós 7–2.
A küzdelemsorozat a délutáni ebédszünet után folytatódott. A szombat délutáni mérkôzések eredményei. A 3. helyért lejátszott találkozón: Budapest XVII. ker. – Szigetszentmiklós 11–2 (4–1) és Gyergyószentmiklós – Eger 1–1 (1–1) – büntetôrúgások után: 4–2.
A tornagyôzelmet tehát a rendes játékidô után következô büntetôrúgásokat jobban értékesítô gyergyószentmiklósi csapat szerezte meg. Érdekesség, hogy a gyergyói csapatot alkotó játékosok zöme fiatalabb volt az ellenfél együttesekben játszó labdarúgóknál. A helyi együttest Covrig Alin edzô irányította. A tornagyôztes gyergyói csapat: Scurtu Marius – kapus; Benedek Zoltán, ţepes Sebastian, Réthi Zsolt, Muscă Ionuţ, Nicuţă Alin, Botos Marius, Berecz Norbert, I. Róbert, Gáll Rajmond, Páka Hunor, Porumb Laurenţiu és Apostu Adrian – mezônyjátékosok.
A torna végsô rangsorában: 1. Gyergyószentmiklós, 2. Eger, 3. Budapest XVII. ker., 4. Szigetszentmiklós. Az ünnepélyes díjkiosztás elôtt Mezei János Gyergyószentmiklós polgármestere szólt a pályára lépett fiatal labdarúgókhoz és a rendezvény vendégeihez.
Díjazottak. Legjobb kapus: Borek Norbert (XVII. ker.). Legjobb hátvéd: Fejes Zsolt (Szigetszentmiklós). Legtechnikásabb játékos: Gáll Rajmond (Gyergyószentmiklós). Gólkirály: Kasza Dániel (Eger).
További érdekességként említeni kell, hogy a gyergyószentmiklósi tornán jelen volt Csuhay József, a székesfehérvári Videoton és a Budapest Honvéd egykori labdarúgója, aki az 1984/85-ös idényben UEFA-kupa-döntôt játszott a Real Madrid ellen. A Videoton nagy nemzetközi menetelése során az elôdöntôben az egykori jugoszláv Zseljeznicsár Szarajevo csapatát búcsúztatta mégpedig úgy, hogy éppen Csuhay József lôtte a sorsdöntô gólt. Csuhay József pályafutása során 11-szer szerepelt a magyar válogatottban. 1988-ban a Budapest Honvéd csapatával országos bajnokságot és Magyar Kupát nyert.
Az ifjúsági labdarúgótorna játékvezetôi: Deák Ferenc, Kelemen Szilveszter és Csutak Loránd (mindhárman csíkszeredaiak).
Covrig Alin edzô: – Úgy gondolom, hogy sikeres torna volt, hisz végül nyertünk. A nagy meleg ellenére a fiúk jól teljesítették a pályán, amit kértem tôlük. Nyertünk, de el kell mondjam, hogy a gyergyói csapatban fiatalabb játékosok léptek pályára, mint az ellenfeleknél. A felnôttcsapattal kapcsolatosan elmondom, hogy elkezdôdött a felkészülés. Jelenleg 18 labdarúgó készül a Jövô csapatában. Meg kell jegyeznem, hogy valamennyi játékos gyergyói.
Mostanig a gyergyói IV. Ligás csapat egy barátságos mérkôzést játszott a parajdi együttes ellen. Eredmény: Gyergyószentmiklósi Jövô – Parajdi SE 6–2. A gyergyói csapat gólszerzôi: Covrig Alin 2, ifj. Nagy Zsolt, Botos Marius, Mezei Imre és Blaga Florin.
Végezetül egy hír a helyi teremlabdarúgó csapatról: augusztus 13-án, szerdán 20 órai kezdettel barátságos mérkôzést játszott a gyergyószentmiklósi csapat. Az említett napon a Cenk alatti városban a Brassó – Gyergyószentmiklósi Elite mérkôzés került lejátszásra.
Labdarúgás
Tizenkét csapatos bajnokság
Eldôlt, hogy a Hargita megyei IV. Ligás bajnokság 2008/2009-es idényében 12 csapat szerepel. Mint kiderült, ez azért lesz így, mert kevesebb csapat nevezett be, mint az elmúlt idényben, így egyetlen csoportban, 12 csapat részvételével zajlik majd a bajnoki idény.
Az induló csapatok: Balánbányai ASA, Csíkszentmihályi Törekvés, Gyergyótölgyesi Real, Gyimesközéploki Paradise, Gyergyószentmiklósi Jövô, Csicsói KSE, Csíkszeredai Start 2000 ISK, Szentegyházi Vasas, Parajdi SE, Udvarhelyi Roseal, Székelykeresztúri Egyesülés és Homoródalmási Homoród.
A bajnokság augusztus 30-án kezdôdik, a csapatok képviselôivel augusztus 21-én 16 órától tartanak megbeszélést, ugyanakkor készítik el a bajnokság programját. Két átigazolási idôszak van: 2008. július 1. és szeptember 1., illetve 2009. január 29. és február 26.
Mivel a Csíkszeredai ISK az országos ifjúsági bajnokságban is részt vesz, az együttes 4. Ligás mérkôzéseinek többsége hétközben, szerdai napokon kerül megrendezésre, illetve lejátszásra.
Atlétika
Vasárnap, augusztus 3-án a Csíkszeredai Városnapok keretében rendezték meg a hagyományos, Tusnád Ásványvíz – Székely Szupermaratont. A 7. alkalommal zajló futóversenyt Hargita Megye Sportigazgatósága, a Megyei Szabadidôsport Szövetség, illetve a Csíki Sportegylet szervezte.
A versenyt a jó szervezés jellemezte. A nagy meleg alaposan próbára tette a versenyzôket. Az eredményhirdetést a Szabadság téren a városnapok színpadján tartották. Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere, aki feleségével együtt részt vett a váltó- futáson, méltatta az eseményt, köszöntötte a verseny támogatóit. Késôbb Csíki András, a Hargita Megyei Sportigazgatóság vezetôje rátért a díjak kiosztására. Pénzdíjat kapott az egyéni nyílt verseny elsô 6 helyezettje, illetve a váltócsapatok nyílt versenyének elsô három helyezettje. A váltóversenyben a korcsoportok dobogós helyezettjeit diplomával, éremmel és ajándéksapkával jutalmazták. A versenybizottság díjazta a legfiatalabb és a legidôsebb versenyzôket, akik végig- szaladták a távot. Különdíjban részesült a legtávolabbról érke- zett versenyzô, illetve a legnépesebb Csík vidéki települést képviselô váltócsapat, valamint a vidék legjobb férfi és nô versenyzôje. A váltóban rajthoz állt tekerôpataki Molnár János elsô helyen végzett a legidôsebbek korcsoportjában (241 felettiek kategóriája; az életkorokat összeadták). A Molnár Jánost (Pro Tekerôpatak) is magába foglaló váltó összetétele: Keresztes Gyula, Szabó József (mindketten Csíki Futókör) és Ferencz János (Sepsiszentgyörgy, Gáll Lajos Futókör).
A gyergyói színeket még a következô sportolók képviselték: Romfeld László (Gyergyószentmiklós) és Csató József (Gyergyóalfalu). Romfeld László a nyílt versenyben az 5. helyen végzett. Csató József szintén végigszaladta a 46 km-es távot.
Molnár János tájékoztatása szerint az idei verseny végén bejelentették a 8. Tusnád Ásványvíz – Székely Szupermaraton idôpontját, amelyre 2009. augusztus 2-án kerül sor.
29. Nyári olimpia, Peking
Román aranyérem az elsô versenynapon
A televíziós közvetítések jóvoltából az egész világon követhetett parádés augusztus 8-i megnyitó utáni elsô versenynapon Alina Dumitru révén román aranyérem született a 48 kg-os súlycsoportú nôi cselgáncsversenyen. A második versenynapon a magyar Cseh László a 400 m-es vegyesúszó számban ezüstérmet szerzett.
Az elsô versenynap érmesei
Sportlövészet. Nôi légpuska (10 m): 1. Katerina Emmons (cseh) 503,5 kör, 2. Ljubov Galkina (orosz) 502,1, 3. Snjezana Pejcic (horvát) 500,9, … 35. Tóth Anita (magyar) 390. Férfi légpisztoly: 1. Pang Vej (kínai) 688,2 kör, 2. Dzsin Jong O (dél-koreai) 684,5, 3. Kim Dzsong Szu (koreai NDK-beli) 683.
Kerékpár. Férfi országúti mezônyverseny (245,4 km): 1. Samuel Sanchez (spanyol) 6 óra 23:49 perc, 2. Davide Rebellin (olasz) azonos idôvel, 3. Fabian Cancellara (svájci) azonos idôvel, … 66. Kusztor Péter (magyar) 11:55 perc hátrány. Bodrogi László nem fejezte be a versenyt.
Vívás. Nôi kard: 1. Mariel Zagunis, 2. Sada Jacobson, 3. Rebacca Ward (mindhárman Egyesült Államok), … 14. Nagy Orsolya (magyar).
Súlyemelés. Nôk, 48 kg-os súlycsoport: 1. Csen Hsziehszia (kínai) 212 kg (szakítás: 95 kg+lökés:117 kg), 2. Sibel Ozkan (török) 199 kg (88,0+111,0), 3. Csen Wei-Ling (tajváni) 196 kg (84,0+112,0).
Cselgáncs. Nôk, 48 kg-os súlycsoport: 1. Alina Alexandra Dumitru (román), 2. Yanet Bermoy (kubai), 3. Paula Belen Pareto és Tani Rioko (japán), … 7. Csernoviczki Éva (magyar). Férfiak, 60 kg: 1. Csoj Min Ho (dél-koreai), 2. Ludwig Paischer (osztrák), 3. Risod Szobirov (üzbegisztáni) és Roben Houkes (holland).
Amint azt már említettük, a második versenynapon megszületett az elsô magyar érem. Úszás. Férfi 400 méter vegyes: 1. Michael Phelps (egyesült államokbeli) 4:03.84 perc – új világcsúcs, 2. Cseh László (magyar) 4:06.16 perc – új Európa csúcs, 3. Ryan Lochte (egyesült államokbeli) 4:08.09, … 6. Kiss Gergô (magyar) 4:12.84 perc. A második versenynap olimpiai bajnokai sportáganként. Úszás. Férfi 400 méter gyors: Park Te Hvan (dél-koreai) 3:41.86 perc; nôi 400 méter vegyes: Stephanie Rice (ausztrál) 4:29.45 perc – új világcsúcs; nôi 4x100 m-es gyorsváltó: Hollandia 3:33.76 perc – olimpiai csúcs. Vívás. Férfi párbajtôr egyéni: Matteo Tagliariol (olasz). Súlyemelés. Nôk, 53 kg-os súlycsoport: Prapavadi Jaroenrattanatarakoon (thaiföldi) 221 kg; férfiak: Lung Csingcsuan (kínai) 292 kg. Cselgáncs. Nôk, 52 kg-os súlycsoport: Hszian Tungmej (kínai); férfiak, 66 kg: Ucsisiba Maszato (japán). Íjászat. Nôi csapatverseny: Koreai Köztársaság. Kerékpár. Nôi országúti mezônyverseny (126,4 km): Nicole Cooke (Nagy-Britannia) 3 óra 32:24 perc. Műugrás. Nôi 3 méteres szinkronugrás: Vu Minhszia, Kuo Csing-csing (Kína) 343,50 pont. Sportlövészet. Nôi légpisztoly (10 m): Kuo Vencsün (kínai) 492,3 kör; férfi trap: David Kostelecky (cseh) 146 korong.
A harmadik versenynap olimpiai bajnokai. Cselgáncs. Nôk, 57 kg-os súlycsoport: Giulia Quintavalle (olasz). Férfiak, 73 kg: Elnur Mammadli (azeri). Íjászat. Férfi csapatverseny: Koreai Köztársaság. Sportlövészet. Nôi trap: Satu Makela-Nummela (finn) 91 korong. Férfi légpuska (10 m): Abhinav Bindra (indiai) 700,5 kör, … 4. George Moldoveanu (román) 698,9 kör. Súlyemelés. Nôk, 58 kg-os súlycsoport: Csen Jen-csing (kínai) 244 kg (szakítás: 106 kg+ lökés: 138 kg). Férfiak, 62 kg: Csang Hszianghsziang (kínai) 319 (143+176), … 4. Antoniu Buci (román) 295 kg (130+165). Úszás. Nôi 100 m pillangó: Lisbett Trickett (ausztrál) 56,73 mp. Nôi 400 m gyors: Rebecca Adlington (brit) 4:03:22 perc, … 6. Camelia Potec (román) 4:04:66 perc. Férfi 100 mellúszás: Kitadzsima Koszuke (japán) 59,91 mp – új világcsúcs. Férfi 4x100 m gyors: 1. Egyesült Államok (Michael Phelps, Garrett Weber-Gale, Cullen Jones, Jason Lezak) 3:08,24 perc – új világcsúcs. Vívás. Nôi tôr, egyéni: Valentina Vezzali (olasz), … 5. Knapek Edina (magyar). A romániai Stáhl Krisztina nem jutott a legjobb 16 közé.
A negyedik versenynap – augusztus 12., kedd – olimpiai bajnokai. Vívás. Férfi kard, egyéni: Csong Man (kínai), … 3. Mihai Covaliu (román). Úszás. Férfi 200 gyors: Michael Phelps (amerikai) 1:42,96 perc – új világcsúcs; férfi 100 m hát: Aaron Peirsol (amerikai) 52, 54 mp – új világcsúcs; nôi 100 m hát: Natalie Coughlin (amerikai) 58,96 mp; nôi 100 mellúszás: Leisel Jones (ausztrál) 1:05,17 perc – olimpiai csúcs. Torna. Férfi csapatverseny: Kína 286,125 pont, … 7. Románia 274,15 pont. Súlyemelés. Nôk, 63 kg-os súlycsoport: Pak Hjon Suk (észak-koreai) 241 kg (szakításban: 106+ lökés:135 kg); férfiak, 69 kg: Liao Huj (kínai) 348 kg (158+190). Sportlövészet. Férfiak, gyorspisztoly (50 m): Dzsing Dzsong O (dél-koreai) 660,4 kör; férfiak, dupla trap: Walton Eller (amerikai) 190 pont. Műugrás. Nôi szinkrontoronyugrás (10 m): Vang Hszin, Csen Zso-lin (Kína) 363,54 pont. Lovaglás. Lovastusa (military), csapatverseny: Németország; lovastusa egyéni: Hinrich Romeike (német). Kajak-kenu. Kajakszlalom, férfi egyes: Alexander Grimm (német); kenuszlalom, férfi egyes: Michal Martikan (szlovák) 176,65 mp. Cselgáncs. Nôk, 63 kg-os súlycsoport: Tanimoto Ajumi (japán); férfiak, 81 kg: Ole Bischof (német). Kötöttfogású birkózás. Férfi 55 kg-os súlycsoport: Nazir Mankijev (orosz); 60 kg: Iszlam-Beka Albijev (orosz).
A 4. versenyap utáni összesített éremtáblázat:
1. Kína: 13 arany, 3 ezüst, 4 bronz; 2. Egyesült Államok: 7 arany, 6 ezüst, 8 bronz; 3. Koreai Köztársaság: 5 arany, 6 ezüst, 1 bronz; 4. Olaszország: 3 arany, 3 ezüst, 3 bronz; 5. Ausztrália: 3 arany, 2 ezüst, 5 bronz; 6. Japán: 3 arany, 1 ezüst, 2 bronz; 7. Németország: 3 arany, 1 ezüst, 1 bronz; 8. Oroszország: 2 arany, 4 ezüst, 3 bronz; … 15. Ro mánia: 1 arany, 1 bronz; 25. Magyarország 1 ezüst.
Székely Körverseny
Városunkon is áthaladtak
Augusztus 7-én, csütörtökön Csíkszereda utcáin zajlott a Székely Körverseny 5,7 km-es távú idôfutama. A vetélkedôt Martin Hebik, a Sparta Prága cseh kerékpározója nyerte. Második helyen a magyarországi P-Nivo Betonexpressz színeit képviselô olasz Daniele Coli, harmadikon pedig Hebik csapattársa,a szintén cseh Tomas Okrouchlicky végzett.
A Csíkszeredai Polgármesteri Hivatal, Hargita Megye Sportigazgatósága, a Tusnád Cycling Team, a Csíki Sportegylet, Tusnád Ásványvíz szervezésében zajló körverseny elsô napján a gyôztes 42,248 km/órás átlagsebességgel haladt. Eredmények.
Egyéni idôfutam, 5,7 km (80 induló): 1. Martin Hebik (cseh, Sparta Prága) 7:21,06 perc, 2. Daniele Colli (olasz, P-Nivo Betonexpress) 66 század másodperc hátrány, 3. Tomas Okrouchlicky (cseh, Sparta Prága) 2:55 másodperc hártány, 4. Cador Rida (magyar, P-Nivo Betonexpressz) 2:71 mph, 5. Ivanics Gergely (magyar, P-Nivo-Betonexpressz) 4:96 mph, 6. Dimitro Akrinosz (ukrán, Mirázs) 7:57 mph, … 38. Serbán Albert (romániai, Csíkszeredai Tusnád Cycling Team) 52:11 mph, 66. Marcel Ternovszek (szlovén, Csíkszeredai Tusnád Cycling Team) 1:01,45 ph, 72. Novák Károly Eduárd (romániai, Csíkszeredai Tusnád Cycling Team) 1:11,24 ph, 73. Végh Hunor (romániai, Csíkszeredai Tusnád Cycling Team) 1:12,85 ph, 74. Simon Stritof (szlovén, Csíkszeredai Tusnád Cycling Team) 1:13,62 ph.
A 2. szakasz (Csíkszereda – Tusnádfürdô – Sepsiszentgyörgy – Kézdivásárhely – Nyerges-tetô – Csíkszereda, 164 km) eredményei: 1. Rostislav Krotky (cseh, Sparta Prága) 3 óra 52:21 perc, 2. Georgi Georgiev (bolgár, Nessebar) azonos idôvel, 3. Arany Gábor (magyar, P-Nivo Betonexpress) azonos idôvel, … 22. Marcel Ternovsek (szlovén, csíkszeredai Tusnád Cycling Team) 48 másodperc hártány, 26. Serbán Albert (romániai, Tusnád Cycling Team) 48 mph, 31. Csicsáky Tamás (romániai, csíkszeredai Tusnád Cycling Team) 48 mph, 64. Novák Károly Eduárd (romániai, Tusnád Cycling Team) 8:27 ph, Simon Stritof (Tusnád Cycling Team) nem fejezte be a szakaszt.
A 3. szakasz (Csíkszereda – Csíkszentdomokos – Gyergyószentmiklós – Bucsin-tetô – Parajd – Farkaslaka – Székelyudvarhely – Szentegyháza – Csíkszereda, 198 km) eredményei: 1. Martin Hebik (cseh, Sparta Prága) 4 óra 48:36 perc, 2. Szvetoszlav Csanliev (bolgár, Brisaspor) azonos idôvel, 3. Ivanics Gergely (magyar, P-Nivo Betonexpress) azonos idôvel, … 10. Ternovsek 2:01 ph, 25. Csicsáky 7:54 ph, 26. Serbán 7:54 ph. Novák Károly Eduárd nem indult ezen a szakaszon. Gyergyószentmiklósra délután 13.15 óra körül érkezett a mezôny. Az élen a bolgár Georgi Georgiev haladt, akinek jelentôs elônye volt még ekkor.
A 4. szakasz, kritériumverseny Csíkszereda utcáin (17x5,7 km) eredménye: 1. Danielle Colli (olasz, P-Nivo Betonexpress) 2 óra 12:53 perc, 2. Kemal Kucukbay (török, Brisaspor) azonos idôvel, 3. Martin Grasev (bolgár, Nessebar) azonos idôvel, 4. Cador Rida (magyar, P-Nivo Betonexpress) azonos idôvel, … 19. Ternovsek 8 mph, … 37. Csicsáky 17 mph. Serbán Albert nem fejezte be a versenyt.
A 2. Székely Kerékpáros Körverseny összesített végeredménye: 1. Martin Hebik (cseh, Sparta Prága) 11 óra 01:54 perc, 2. Ivanics Gergely (magyar, P-Nivo Betonexpress) 10 mp hátrány, 3. Szvetoszlav Csanliev (bolgár, Brisaspor) 34 mp hátrány, … 19. Marcel Ternovsek (szlovén, Tusnád Cycling Team) 3 perc 15 mph, … 26. Csicsáky Tamás (romániai, Tusnád Cycling Team) 9 perc 7 mph.
A sprinterek vetélkedôjét a Sparta Prága cseh versenyzôje, Rostislav Krotky nyerte, a hegyimenôk rangsorában pedig a P-Nivo Betonexpress magyar versenyzôje, Ivanics Gergely végzett az élen.
A sportrovatot szerkeszti: Rokaly Zsolt
Kisasszony
Szex-titkok, amelyeket tilos kifecsegni
(folytatás az elôzô lapszámból)
Ha elragadnak a fantáziák
Nem arról van szó, hogy céljaid és álmaid vannak, amelyeket szeretnél az életedben elérni. Inkább olyasmirôl, amitôl kissé bűntudatod van, vagy fordított esetben zavarna, ha megtudnád, a párod is ilyesmirôl fantáziál. Nyugodj meg: teszi. Mindannyian tesszük. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy amink van, még ha nem is tökéletes, sokkal értékesebb, hiszen itt van, a miénk, és azzá fejlôdhet, amivé csak akarjuk. Ha Brad Pittet képzeled idônként a hálószobába a pocakos férjed helyébe, vagy luxus-életrôl fantáziálsz, legyen. De tudd, hogy Brad Pitt is azért szereti a házasságot, mert végre büntetlenül eregethet a takaró alatt, és a hipergazdagok zömmel boldogtalanok.
Ha ezeket a gondolatokat megosztod a pároddal, nem úgy fog reagálni, mint a barátnôid. A férfiak máshogy vannak bekötve, és a párod egybôl azt hiszi majd, jobbat akarsz, mint amit ô képes nyújtani számodra. Ehelyett törekedj arra, hogy egészségesebben éljetek, és apadjon az a pocak, vagy segítsd a párod abban, hogy sikeresebb legyen a munkájában, és igazán büszke lehess rá. Dicsérd, amikor csak tudod, és közben magadra is figyelj oda: te mit nyújtasz cserébe azért, amire tôle vágysz?
A házasság dögunalom?
A házasságban élôk gyakran észreveszik: elmúlt az izgalom, a bizsergés. A rettegett kórokozók neve: dögunalom és semmittevés. Eláruljuk, mit tehetsz kapcsolatod ellaposodása ellen.
Álszent harmónia
Tünetek: minden veszekedést csírájában elfojtotok.
Kialakulása: az ellentéteket látszólagos harmóniával palástoljátok, ezért a beszélgetések teljesen megszűnnek.
Védekezés: minden tisztességes „összecsapás” a házastárs iránti ôszinte érdeklôdést, a partner tiszteletét bizonyítja. A veszekedés felfedezôút a másik céljaihoz és kívánságaihoz.
Mindent egyformán
Tünetek: közös barátok, közös hobbi. Sôt, hasonló öltözködés.
Kialakulása: az azonos színű szabadidôruha pusztán ízlés dolga. De ha a házasság alapjává válik, az egyhangúságot fokozza.
Védekezés: nem lehet mindenen megosztozni. A saját érdeklôdési körű partner érdekesebb. Tanuljatok egymástól, adjátok át lelkesedéseteket a másik félnek.
A túlzott ismeretség
Tünetek: elôre tudod, partnered bizonyos helyzetekben hogyan viselkedik, mit mond.
Kialakulása: ha mindig ugyanazt mondjuk és ugyanúgy cselekszünk, az olyan, mint egy unalmas színdarab, folyton ugyanazzal a szereposztással.
Védekezés: figyeld meg saját magadat. Kezdj megváltoztatni bizonyos dolgokat. Például ahelyett, hogy otthon várnád férjedet vagy feleségedet, menj eléje a munkahelyére.
Töltött paprika
Hozzávalók: 50 dkg darált pulyka vagy sertés, 6–8 tölteni való paprika, 4 evôkanál rizs, 1 fej vöröshagyma, 2 tojás, 5 dl paradicsompüré, 1 dl tej, 2 evôkanál étkezési keményítô, cukor, zellerlevél, só, bors, pirospaprika, zöldségkeverék (bio).
Elkészítés: Fél kiló darált húst keverjünk el 4 evôkanál rizzsel, reszeljünk bele 1 fej vöröshagymát, üssünk rá 2 tojást, és ízesítsük sóval, borssal, pirospaprikával és zöldségkeverékkel. Jól keverjük össze. A töltelék ezzel kész.
Vágjuk le a zöldpaprika végét, szedjük ki a magokat, és töltsük meg kb. 70 százalékosan a töltelékkel. A maradékból formázzunk kis gombócokat.
Tegyük a megtöltött paprikákat, a golyókat, pár zellerlevelet, a paprikák levágott gallérját egy nagy lábosba, és öntsünk rá forró vizet. Ízesítsük sóval, zöldségkeverékkel, és fôzzük addig, míg a paprika héja megpuhul, és a lakást elárasztja az isteni töltött paprika illata (kb. 30–40 perc).
Egy másik edénybe öntsük a passzírozott paradicsomot, higítsuk a megfôtt paprikák zamatos, leszűrt levével, majd ízesítsük sóval és cukorral. Rántani is lehet, de egészséges alternatíva az 1 dl tejben elkevert 2 evôkanál étkezési keményítôvel való sűrítés. Egyet rottyan, majd pottyannak bele óvatosan a megtöltött paprikák és gombócok átmelegedésre. Fôtt krumplival tálalhatjuk, de friss kenyérrel is finom.
Egészség
Egy fantasztikus ôrzô-védô szolgálat
(folytatás az elôzô lapszámból)
Azonosító jegyek
A sejtek felszínén az adott személyre jellemzô, egyedi molekulák (humán leukocita antigének vagy fô hisztokompatibilitási komplex molekulák) találhatók, ezek segítségével különbözteti meg a szervezet a saját sejtjeit a nem sajáttól. A T-limfociták a csecsemômirigyben „tanulják meg”, hogy tolerálják a saját sejteket és reagáljanak az „idegenekre”. Azokban az esetekben, amikor a T-limfocitákban nem alakul ki ez az elkülönítô képesség, vagy elveszti azt, autoimmun betegségek alakulhatnak ki, hiszen ebben az esetben a védôrendszer idegenként azonosít, és megtámad saját sejteket is.
Immunmemória
Az immunrendszer emlékezik minden antigénre, amellyel találkozik. Ez az ún. szerzett immunitás az oka annak, hogy a legtöbb fertôzô betegséget csak egyszer kapjuk el, és ez teszi lehetôvé a védôoltások alkalmazását. Az oltás ugyanis legyengített vírust tartalmaz. Ha a szervezet késôbb ugyanazzal a vírussal találkozik, az immunrendszer azonosítja, és a megfelelô specifikus védelmet aktiválja ellene, és a specifikus antitestek semlegesítik a fertôzést, mielôtt el tudna terjedni a szervezetben.
Felismerés, mozgósítás, támadás
Hogyan zajlik a „csata”? Ha például a légutakon keresztül baktérium kerül a szervezetbe, elôször a torokmandula és a tüdô nyálkahártyáján „állomásozó” makrofággal kerül szembe, ami bekebelezi, mert felismeri, hogy nem saját sejt, hanem testidegen anyag. Közben információt küld a segítô nyiroksejteknek, amelyek kémiai hírvivô anyagot, citokint bocsátanak ki, így mozgósítják az immunrendszer védelmi erôit, az ölô nyiroksejteket, a B-limfocitákat, melyek ellenanyagokat, azaz antitesteket termelnek. Az antitestek a baktériumokhoz kötôdve bénítják meg, illetve közömbösítik a kórokozót, és információkat küldenek a monocitáknak, a falósejteknek. A monociták bekebelezik a baktériumokat, miközben a környezô szövet begyullad, a fertôzés környéke elgennyesedhet. A genny az elhalt mikro- és makrofágok, szövettörmelékek, elpusztított idegen anyagok maradványainak összessége. Ha az immunrendszer megfelelôen működik, ez a riasztás néhány nap alatt lezajlik, a vér immunsejtekkel telítetté válik. Ha viszont az immunrendszer gyenge, a baktériumok, vírusok gyors szaporodásnak indulnak, és kialakul a betegség.
A Karfiol
Miért jó?
A karfiol energiatartalma alacsony (30 kcal /126 kJ), így energiaszegény étrendek kialakításánál és a cukorbetegek számára kedvezô tápanyagforrás lehet. Szénhidráttartalma (3,9%) csekély.
A karfiolnak az egészséges táplálkozásban nagy szerepe van, mivel a benne lévô élelmirost, és bizonyos kéntartalmú összetevôk – a többi káposztafélékhez hasonlóan – védelmet nyújthatnak egyes betegségekkel szemben. Továbbá a növény C-vitamin- tartalma is jelentôs.
Hogyan fogyasszuk?
A karfiol az egyik legfiatalabb zöldségnövényünk, amelynek fogyasztása csak a századforduló után terjedt el hazánkban.
A virágzat tömör szerkezetének köszönhetôen fôzés hatására nem esik össze, és megôrzi formáját.
Szerencsére szinte egész évben kapható, de a szezonja fôleg nyár végén és ôsszel van.
Sok családban télire lefagyasztják, és a téli hónapokban is fogyasztják.
Akik emésztôrendszeri megbetegedésekben szenvednek, azoknak fogyasztása mellôzendô, mivel a növény magas rosttartalma miatt puffasztó hatású.
Konyhai felhasználására többféle alternatíva létezik. A legnépszerűbbek közé tartoznak a különféle változatú karfiollevesek (hagyományos módon, sűrítés tejföllel, tejszínnel stb.), a rántott és a sült karfiol, de számos háztartásban savanyúságot is készítenek belôle.
Érdekesség
Már a kertészetekben termelnek kék színű karfiolt is. Színanyagát az antocián, adja, ami vöröskáposztában és a kék karalábéban is megtalálható. A növénynemesítôk ezt az anyagot hozták össze a karfiollal.
Horoszkóp
Augusztus 14 – 20.
KOS (III.21-IV.20.)
Hajlamos arra, hogy mindent túlbonyolítson, mindenkit kritizáljon. Lehetséges, hogy fônökei túlórát akarnak a nyakába varrni. Ne morgolódjon, különösen elôttük! Ezzel több gondot teremt, mint azzal, ha elfogadja az ajánlatot!
BIKA (IV.21-V.20)
Nem találja helyét, folyton nyugtalan, emiatt alvászavarai lehetnek. Ha elégedetlen jelenlegi munkahelyével, esetleg kollégáival akadt össze a bajusza, igyekezzen változtatni a helyzeten! Legyen mersze új dolgokba belevágni.
IKREK (V.21-VI.21.)
Bizonytalan döntéseit illetôen. Folyton azon rágódik, hogy a helyes következtetést vonta-e le. Ne hamarkodja el ügyes-bajos dolgait, néha teljesen spontán módon, az idô nyújtja a megoldást! Legyen mindig résen.
RÁK (VI.22-VII.22.)
Végre Önre köszönt a váratlan és szerencsés fordulatok idôszaka. Lázas iramot diktál, mindent egyszerre szeretne lerendezni, de a túlzott lelkesedésnek is megvannak az árnyoldalai.
OROSZLÁN (VII.23-VIII.23.)
Partnere féltékenységi jelenetei kihozzák a sodrából. Mivel Ön hódító jelenség, az ellenkezô nem képviselôi szívesen tartózkodnak a társaságában, ezért, ha akaratlanul is, de vonzalmat ébreszthet másokban. Persze Ön sincs fából.
SZŰZ (VIII.23-IX.21.)
Amennyiben konfliktus alakul ki Ön és néhány munkatársa között, gondoljon arra, hogy kompromisszumok nélkül csak örökös civakodásra számíthat! Ne legyen túlzottan engedékeny, de ne játssza el a vaskalapos szerepét sem!
MÉRLEG (IX.24-X.23.)
Szeszélyes hangulatban találják a csillagok. Képes olyan apróságokon is felhúzni magát, amin máskor nevetni támadt kedve. Valószínűleg környezetváltozásra van szüksége, leginkább a monoton hétköznapok elôl kellene elmenekülni.
SKORPIÓ (X.24-XI.22.)
Tervei kezdenek formát ölteni. Magánéletében sikerül kibogozni néhány csomót, csak arra kell fokozottan figyelnie, hogy idôsebb rokonait ne avassa be a részletekbe. Az ô erkölcsi normáik nagyban különböznek az Önétôl.
NYILAS (XI.23-XII.22)
Kiegyensúlyozatlanná válhat néhány napig. Ez nagyrészt párkapcsolatának köszönhetô. Ideje elgondolkodnia azon, hogy megéri-e kitartani jelenlegi partnere mellett, ha ô folyton beleköt az Ön dolgaiba. Az nem megoldás, hogy a munkába menekül, és a problémákat a szônyeg alá söpri.
BAK (XII.23-I.20.)
A hét remek lehetôségeket ígér karrierje terén. Olyan megbízást kap, amelyben öröme telik, ráadásul a pénztárcáját is kényezteti. Munkamániája azonban betegessé válhat, aminek magánélete issza meg a levét.
VÍZÖNTÔ (I.21-II.19.)
Volt kedvese folyton azzal nyaggatja, hogy jó lenne felszítani a régi parazsat. Önnek nincs hozzá hangulata, és erre megvan az oka. Természeténél fogva nem akarja ôt megbántani, ezért tapintatosan próbálja lerázni, több-kevesebb sikerrel.
HALAK (II. 18-III 20.)
Egy kemény idôszak után Fortuna a kegyeibe fogadja. Minden próbálkozását siker kíséri, de ne szálljon el a hirtelen jött szerencsekorszaktól! A sors útjai kiszámíthatatlanok, ezért legjobb, ha felkészül az esetleges kellemetlen meglepetésekre.
ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...
Kémiaórán megszólal a tanár:
– Na, Pistikém, mi az arany vegyjele?
A mellete ülô gyerek súgni akarna, de nem figyel oda Pistike, ezért megrúgja a lábát.
– AÚÚÚ!
– Jól van Pistikém, tízes.
* * *
Egy gyerek almamagot árul az utcán. Arra megy egy ember, megszólítja.
– Te, mire jók ezek a magok?
– Okosabbá tesznek.
– Tényleg, na adjál!
– Jó, 2 mag 6 lej.
A bácsi megadja a pénzt, majd kezdi rágcsálni a magokat. Kis idô múlva megszólal.
– Te, 6 lejért máshol egy kiló almát kapok, abban kétszer ennyi mag van.
– Látja, máris hat.
* * *
– Jean, mi ez a nagy csörömpölés a kertben?
– A kardvirágok edzést tartanak, uram.
* * *
Zuhan a kezdô ejtôernyôs, találkozik egy másik repülô emberrel.
– Elnézést, nem tudja véletlenül, hogyan kell kinyitni ezt az ernyôt?
– Sajnálom, nem értek hozzá, én csak a gáztűzhelyt jöttem begyújtani.
* * *
A süketnéma házaspár mutogatva beszélget.
– Hol a macska? – kérdi a férj.
– Megfojtottam az éjjel! – mutogatja a feleség.
– De hát miért? – vonja kérdôre a férj.
– Egész éjjel nyávogott! – mutogatja a feleség.
– Te teljesen hülye vagy, nem is hallhattad! – mutatja a férj.
– Leolvastam a szájáról.
* * *
A skót fordítva ül a lován. Odaszól neki a szomszédja.
– Szomszéd, fordítva ül a lovon.
– Tudom, de este lenyelt egy pennit a zabbal, azt várom.
* * *
Egy bomba nô beül egy gondolába Velencében. A gondolásnak megtetszik a nô, egy elhagyott hely felé veszi az irányt.
– Ugye szereti a szexet?
– Mit képzel, maga szemtelen!!!
– Rendben, de úszni biztosan szeret.
* * *
Szôke bemegy a fotószaküzletbe:
– Tudnak itt fekete-fehér képet csinálni rólam?
– Természetesen.
– Anélkül is, hogy elôtte a hajamat feketére kellene festeni?
* * *
Szabó találkozik rég nem látott barátjával.
– Szervusz! Mivel foglalkozol mostanában?
– Légypapírt árulok.
– Megbolondultál? Légypapírt télen?
– Csakis. Ilyenkor nincs konkurencia.
* * *
Két ivócimbora beszélget:
– Hát téged ki marcangolt így össze?
– Tegnap véletlenül józanul mentem haza, és a kutyám nem ismert meg.
* * *
Doktor úr, a nejem lenyelt egy gombostűt. Mit tegyek?
– Néhány napig gumi helyett gyűszűt használjon.
* * *
Furcsa dolog a házasság. Az elsô évben a férfi beszél, és a nô hallgatja. A második évben a nô beszél, a férfi hallgatja. A harmadik évben mindketten beszélnek, és a szomszédok hallgatják ôket.
Copyright (c) Kisújság Alapítvány - 2008
Ezen honlap tartalma (egészében vagy részleteiben) nem
sokszorosítható vagy publikálható semmilyen formában,
a kiadó előzetes beleegyezése nélkül!
|