Kisújság-olvasók figyelmébe!
Már kapható a:
GYERGYÓI KISÚJSÁG ÉVKÖNYV 2008.
A Gyergyói Kisújság szerkesztôsége lehetôséget biztosít arra, hogy a lapunkat ismerô, távolba szakadat gyergyóiak (és nemcsak) megrendelhessék a Gyergyói Kisújság évkönyvét.
Megrendeléseket az alábbi címeken (e-mail cím, postai cím), illetve telefonszámon fogadunk:
e-mail: kisujsag@hr.astral.ro
tel.: 004-0266-364.941
Postai cím: 535500 Gheorgheni, jud. Harghita, p-ta Libertătii nr. 22., Romania
A Gyergyói Kisújság lehetôséget biztosít arra is, hogy elôfizessenek a lapra mindazok, akik eddig csak internetes formában fértek hozzá kedvenc heti olvasnivalójukhoz.
A világ bármely pontján élô Kisújság-olvasók a fenti címeken, illetve telefonszámon fizethetnek elô lapunkra.
Gyergyói Kisújság ügyfélszolgálat
Kerti törpe vagy zakuszka?
Mindezidáig azt hittem, hogy a művirágot, a mosolygó kerti törpéket semmi nem tudja felülmúlni. Á, dehogy. Már vannak, műszálasként árusított kerti gólyák, amelyek valójában régi fürdôjátékokhoz hasonló anyagból készülnek, s ha jól ismerem a betonvasat, akkor abból van a gólya nénik, bácsik lába, a piros festék alatt. S aztán persze a targoncás, vagyis talicskás hódok, szarvasok, medvék… miegymás. Kereskedô ismerôsömtôl kérdeztem, miért ezeket a nemistudommiket viszik a vásárra? Ezt diktálják a vevôk. Tavasztól ôszig veszik, mint a cukrot a törpéket, és a hozzá hasonló csecsebecséket – mondta örömmel, hiszen jól árul, ha kínálatát törpékkel spékeli meg. Következô tavasszal aztán ismét indul a törpék bulija, s ki tudja, mit fröccsentenek, hiszen határ a csillagos ég. Akár az ellenértéküknek. Mert drágulnak bíz ám a „luxuscikkek”. S nem csak azok. Visszatérve a cukorra, ismerôsömmel vásárolgatva – no nem a törpéket – egyik élelmiszerüzletben a kristálycukor után olajat is tett volna kosarába, ezt azonban megelôzte egy felkiáltás: 10 lej egy liter olaaaj???!!! Épp el nem ájult. Hogy miért nem tudta az éppen aktuális fôzôolajárat? Hát azért, mert nagyobb városokból nagy bevásárlóközpontokból hozatta 6 lejért az olajat. A gyergyói szerény keresetéhez mérve akár zakuszkában is gondolkodott a hatlejes olajárral, de így, ki tudja? Ha csak a kedves ismerôsnek nem lesz útja Vásárhelyre, búcsút inthet az idei zakuszkának…
S akkor mit szóljon a gyergyói, aki azt hallja, hogy a helyi kereskedôk fellobbantak a Penny Market gyergyói hódítása ellen? Háborog egyértelműen. Nem mindegy, mennyiért vásárol.
Igaz, az sem mindegy, hogy beszabadulva egy ilyen bevásárlóközpontba a cukor, olaj mellé, mert oly nagy a csábítás, egy-két mini kerti törpét is beledob a görgôs szekérbe. Mert ki ne járt volna úgy, hogy a nagyvárosi nagybevásárlás végén hazaérve csak tépte a haját, mert az olcsó áru mellett jó drágán „feltörpézte” a családot. Ugye ott a címkerengetegben írják, hogy egy darab drága, nagy csomaggal olcsó, de ki figyel a tarka kínálat közepette erre? Ha belép oda, egybôl a fogyasztói társadalom neonfénnyel megvilágított bűvkörébe kerül.
De nagyon. Láttam már vásárlótársat, aki a négy kocsiból kettôt óvatosan, feltűnést nem keltve visszatolt a polcok közé, mert az elsô két kocsiba halmozott áru kimerítette a pénztárcáját.
Én jobban szeretem a kicsi üzleteket, de csak addig, amíg nem vernek át, vagy amíg nem akarnak csokis sütit rámtukmálni, ha éppen nincs vaníliás, amit kedvelek. Hangulatuk van a kisebb, jól ellátott boltoknak, ha kedves a kiszolgáló, s fôként, ha még csengô is szól ajtónyitáskor. És…kellemes annak ott tízlejes olajat vásárolni, aki nincs ahonnan tudja, hogy máshol hat lejért is odaadják neki, s nem kell lemondania, idén is rottyanthatja a zakuszkát. Ha ott, ahol mindent kínálnak – művirágot, szilva ízű narancsot, ribizli ízű fügét – olaj helyett nem kerti törpét vásárol.
Kedves-Tamás Gyopár
Felszentelték a Szent István templomot
Ünnep
Ünnepelt Gyergyószentmiklós. Mire lapunkat kézbe veszik az olvasók, már véget is ér a Szent István templom felszentelése, az új Bucsin negyedi hajlék ajtói nyitva lesznek bárki elôtt, aki kis csendre, Istennel való találkozásra vágyik.
A templomot évekkel ezelôtt Ft. Hajdó István, Gyergyószentmiklós korábbi fôesperes-plébánosa álmodta meg. Terveirôl, álmáról öt évvel ezelôtt beszélt elôször. 2003 tavaszán így nyilatkozott: „A második Vatikán Zsinat sürgeti, hogy a nagy egyházközségek kisebb községekre osztódjanak, mert egy kisebb közösségben a lelkipásztor könnyebben tudja teljesíteni az ige szolgálatát. Amikor a változások után Gyergyószentmiklóson is lehetôség nyílott arra, hogy a nagy egyházközség felosztására megoldást keressünk, elsô gondolatunk az volt, hogy a felszegi részt nem lehet különválasztani. Ezért, amikor épült a Szent Erzsébet öregotthon, amelyhez területet az egyház adott, az volt a kérésem, hogy egy olyan kápolna épüljön ebben az otthonban, ahol a felszegi idôs hívek részt vehetnek a vasárnapi szentmiséken. Így ez a városrész megoldódott, de a Bucsin negyed és a vasútállomás környéke nem. Ide már 1991-ben terveztettünk egy nagyon szép templomot, ami nagyon nagyra sikerült, és az infláció miatt nem tudtuk volna kivitelezni. Sok anyagot gyűjtöttünk az évek során a templomépítéshez, egy része most is készenlétben áll, de el is használtunk belôle a Korona és a Szent Kristóf kápolna építéséhez. Most újra fontosnak érezzük, hogy a Bucsin negyedi rész önálló plébániává váljon, és két plébánia legyen Gyergyószentmiklóson.”
2005 december hatodikán, a város hivatalos ünnepén, Szent Miklós búcsúján ünnepélyes alapkôletétellel vette kezdetét a ma befejezett templomépítési munka. Az új templom terveit Köllô Miklós műépítész készítette. 2006 pünkösdjén annyira elôrehaladtak a munkálatok, hogy a gyergyói közösség fogadhatta a Szent Korona mását, benne az ereklyével. Ft. Hajdó István plébánosnak sikerült egyben egy valóban rendkívüli elképzelést megvalósítani: azt, hogy Szent István király ereklyéjébôl egy darabkát ôrizhessenek a róla elnevezett új templomban. Az elsô magyar király koponyájának egy darabját gyémánt alakúra csiszolt ólomkristály üvegtömbbe foglalva, a Szent korona hiteles másolatába építve kaptuk örökségül.
Sok-sok téglajegyet vásároltak meg vállalkozók, támogatók, tehetôs és szerény körülmények között élô gyergyóiak és külföldiek. Sokan anyagiakkal, mások munkával és imádsággal járultak hozzá az új hajlék építéséhez.
Ft. Portik-Hegyi Kelemen kanonok, aki 2006-tól Gyergyószentmiklós új plébánosaként tevékenykedik, ugyancsak szívügyének tekintette a Szent István templom építését.
„A város életében és a ma élô gyergyószentmiklósiak életében is egy jelentôs esemény. Épp azon gondolkoztam, hogy mit jelent a felgyorsult világ. Régebb egy templomot évtizedeken, évszázadokon keresztül építettek. Ma alig három-négy év alatt eljutottunk a templom szenteléséig” – mondta a szentelést megelôzôen Ft. Portik-Hegyi Kelemen fôesperes plébános.
A hatszáz ember befogadására képes templom építése közel 2 millió új lejbe került. Felszentelésére 2008. augusztus huszadikán, az országalapítás évfordulóján került sor. Az ünnepségrôl bôvebben jövô heti lapszámunkban olvashatnak.
Csata Orsolya
Párhuzamok (34.)
Tehát kitört az elsô világháború. Nézzük a gyergyói lapok híreit: A Gyergyó rendkívüli kiadása – lilás színű papíron – bejelenti, hogy hírei a fôvárosi lapoknál legalább két nappal korábban jutnak a gyergyói olvasókhoz. Ilyen szalagcímekkel tudósít:
„Nagy gyôzelem a déli harctéren, A német császár a fôhadiszállásra utazott, Sebesültek a fôvárosban” stb. Fôcíme: „A német hadsereg elsô döntô gyôzelme, 500 000 menekülô francia, 10 000-nál több hadifogoly.”
Néhány fontos hír a miniszterelnöki iroda sajtójelentéseibôl: „A hadüzenet harmadik hetében vagyunk. Szerbiában hôs csapataink járunk, erélyes offenzívába mentek át és feltartóztathatatlanul nyomulnak elôre.
(…) Az orosz határokról nap-nap után is sikerekrôl számolnak be a tudósítások.
(…) Románia, Bulgária és Törökország megegyezett a közös ellenség ellen, Svájc és Dánia jóakaratú semlegességet tanúsít a hármas szövetség irányába.
(…) Anglia utasította páncélosait, hogy az ellenségeskedést a Monarchia ellen megkezdje.
(…) A német–francia háború szakadatlan sorozata szövetségesünk sikereinek. Belgium területén a lüttichi dicsô fegyvertény után a német csapatok megszállották Belgium fôvárosát.”
A Csíkvármegye kaukázusiak Oroszország elleni forrongásokról is hírt ad. (Ma is idôszerű hír lehetne, lásd Grúziát.)
De hagyjuk az annyi tragédiát hozó „dicsô” harcokat. Meghalt ugyanis az 1835-ben született X. Pius pápa. A Gyergyóból idézünk: „… X. Pius pápa családi nevén Sarto József Riese faluban született (…) XIII. Leo halála után a konklave elsô napján nem számítottak megválasztására, de miután Rampella bíboros ellen Purym érsek benyújtotta Ferenc József király nevében a vétót, a bíborosok ôt választották meg. Koronázása 1903. augusztus 9-én ment végbe.”
Volt más koronás hír is: „Karcolatok a hétrôl. Nyolcvan négy éves a király.… Uralkodását akkor kezdte, amikor a Kossuth-nóta refrainje ellene járta be az országot és egy békés hosszú uralkodás után a nyugalmas öregség után fegyverbe kellett szólítania hű nemzetét. (…) Szép és hosszú idô… Mily különös játéka a sorsnak! Fiatal uralkodó korában ellene énekeltek egy dalt, ma nincs Magyarországban egyetlen igaz magyar ember sem, ki meghatottan ne ejtené ki e sorokat: Ferencz József azt üzente.”
A Csíkvármegye is több születésnapi ünnepségrôl tudósít, köztük a gyergyóbékásiról is.
Változás a tanári karban címmel iskolai híreket is olvashatunk a lapban: „A vallás- és közoktatásügyi minisztérium a hely-beli állami fôgimnázium tanárai közül Néder Gyula helyettes tanárt az aranyosmaróti áll. gimnáziumhoz, Regula Antal helyettes tanárt pedig a dombóvári kir. kath. fôgimnáziumhoz helyezte át, s az elôbbi tanár helyét Margitta Aladár a szakolcai kir. kath. fôgimnázium rendes tanárral, az utóbbit dr. Balogh Ernô kolozsvári tudományegyetemi tanársegéddel töltötte be. Az újonnan szervezett latin-történelemi tanszékre dr. Farczády Elek okleveles középiskolai tanár nyert alkalmazást.”
Tanítók és az Alispán címmel is olvashatunk rövid írást: „Csík és gyergyói községek tanítósága 8 év óta többször fordult panasszal a fôszolgabíróhoz, s most az alispáni hivatalhoz, hogy intézkednék, miszerint fizetésüket az iskolafenntartók pontos idôben szolgáltatnák ki. (…) mivel a tanítók nagy része bevonult a hadsereghez, a többinél is a megélhetés nagyon megnehezedett, kegyeskednék azon községeknek kölcsönt utalványozni, ahol a községek 1–2, sôt több hónap óta nem adtak fizetést a tanítóknak."
Még egy hír:
„A polgári ôrség városunkban működését folyó hó 17-én megkezdette.(…) Az ôrség szolgálat közben karszalagot visel, köteles mindenki a polgári ôrség tagjait hatósági személyként tisztelni és nekik engedelmeskedni”.
Ollózta: Bajna György
Penny Market vs. kereskedôk
Bevásárlóközpontot szeretnének építeni Gyergyószentmiklóson – hangzott el a legutóbbi önkormányzati testületi ülésen. A képviselôk levették napirendrôl az engedély kérdését, mondván, elôbb meg kell hallgatni a gyergyószentmiklósiakat ebben a kérdésben. Azaz, a városvezetôk fontosnak tartották a lakosok véleményét, úgy a vásárlókét, mint a kereskedôkét. Éppen ezért fórumot szerveztek a témában.
Ritkán látott tömeg gyűlt össze a fórumon, mintegy bizonyítva, hogy a bevásárlóközpont megnyitása sok kérdést vet fel. A fórum szépséghibája csupán az volt, hogy többségében egyik kereskedô alkalmazottai voltak a hozzászólók. Akik felvonultatása akár „erôfitogtatásnak” is beillett volna.
Számos pro és kontra vélemény fogalmazódott meg. A kiskereskedôk szerint a Penny Market és késôbb a Kaufland központok megnyitása a kis boltok bezárásához fog vezetni, ezáltal több tucat eladó kerül az utcára, munkanélkülinek. Vehemens tiltakozásukban sorolták: olcsóbb, de rossz minôségű termékeket fognak forgalmazni, nem fogják felvásárolni a gyergyói termelôk áruját, kevés alkalmazottat fognak foglalkoztatni, egyszóval kinyílik a város kapuja a globalizáció elôtt. A kiskereskedôk némelyike a fenyegetôzéstôl sem riadt vissza: ígérték, ha a Penny Market megnyílik, soha többé nem támogatják a városnapi rendezvényeket.
A lakosok, vásárlók nevében felszólalók szerint a sok káros hatás mellett számos elônye is lenne annak, ha bevásárlóközpontok lennének Gyergyószentmiklóson. Fôként az árak mérséklôdését várják a vásárlók egy ilyen üzlet megnyitásától.
Mezei János polgármester és a képviselôtestület több tagja figyelmesen hallgatta végig a közel három órán át tartó – helyenként személyeskedésbe torkolló – panaszáradatot. Döntés nem született, ez az önkormányzati képviselôtestület dolga lesz. A polgármester ígéri: úgy tesz, ahogy a testület dönt. Azaz, jövô szerdán, augusztus 27-én kiderül, hogy zöld utat kap a bevásárlóközpont építése, vagy sem.
Csata Orsolya
Hivatali hírek
Gyilkostói tervek
Sajtótájékoztatón a Gyilkostó üdülôtelep rendbetételérôl Mezei János polgármester a következôket tudatta.
A Gyilkostó a város mostohagyermeke volt eddig, ezen sürgôsen változtatni kell. Volt ugyan ott egy megbízottja a városházának, de ez csak annyiban volt észlelhetô, hogy az illetô felvette a fizetését. Rendet kell teremteni az üdülôtelepen, illetve meg kell adni a lehetôséget az ott élôknek, hogy hivatalos dolgaikat nagyrészt helyben intézhessék, ne kelljen mindenért bejöjjenek a városba. Erre a célra van ott a városnak egy helyisége, amit rendbe kell tenni, s majd egy-két olyan személyt alkalmazni, akik szívükön viselik a telep, illetve a város sorsát. Nem azonnal megoldható, de legkésôbb a tél folyamán ki kell találni valamit a megnövekedett autóforgalom, illetve parkolási igény által okozott gondok orvoslására, mert fôleg hétvégén szinte lehetetlen a telepen közlekedni.
Az is elhangzott, hogy novemberre készülne el a kicsi városháza Gyilkostón, és a tervek szerint Bartha Zsolt, a hivatal munkatársa lenne az ügyvezetô. Továbbá információs iroda működtetését is tervezik egyelôre egy személlyel, és tárgyalni készülnek az ottani vállalkozókkal.
Baricz-Tamás Imola
Közelednek a parlamenti választások
A jelölteket kérdeztük
Szeptember ötödikén, Csíkszeredában döntik el az RMDSZ küldöttei, hogy a képviselôi és szenátori tisztségekre pályázók közül kiket indítanak a parlamenti választásokon. Az RMDSZ Hargita Megyei Választási Bizottsága a Gyergyószentmiklóson tartott ülésén megvizsgálta a határidôben benyújtott képviselô- és szenátorjelölti pályázatokat. Megállapították, hogy minden iratcsomó teljes és megfelel a Szövetségi Állandó Tanács határozatában elôírtaknak. Hargita megyében szenátorjelöltségre pályázik: dr. Dézsi Zoltán, Gyerkó László, dr. Verestóy Attila és Zsombori Vilmos. Képviselôjelöltségre pályázik: Antal István, Asztalos Ferenc, dr. Becsek Garda Dezsô, Bende Sándor, Benyovszky Lajos, Birtalan József, Borbáth István, Kelemen Hunor, Korodi Attila és Pál Árpád.
Az eddigi évek gyakorlatától eltérôen nem állóurnás elôválasztáson, hanem küldöttgyűlésen döntik el, hogy melyik körzetben ki legyen az RMDSZ jelöltje. Az öt képviselôi és két szenátori körzetre a Gyergyói-medencébôl dr. Dézsi Zoltán, dr. Garda Dezsô és Pál Árpád tett le jelölést.
Felvállalni a vidék gondjait
Dr. Garda Dezsô képviselôjelölt
– Miért vállalta a jelölést?
– Lakossági felkérésre vállaltam a jelölést. Az utóbbi idôben nagyon sokan kerestek meg és kérték, hogy ne hagyjam abba az általam elkezdett parlamenti tevékenységet.
– Melyik körzetben szeretne indulni a választásokon?
– Gyergyó érdekeit csak a 4. körzetben lehet képviselni, hiszen csak ez a rész maradt életképesebb a Gyergyói-medencébôl. Véleményem szerint a megválasztandó képviselônek fel kell vállalnia a térség gondjait Gyergyótölgyestôl Marosfôig.
– Mit gondol, a jelöltállító küldöttgyűlés minek alapján fogja eldönteni, hogy ki legyen az RMDSZ jelöltje?
– Ez az a kérdés, melyre nem tudok válaszolni?! Nagyon sajnálom, hogy nem lesz állóurnás elôválasztás…
– A Magyar Polgári Párt megjelenése veszélyezteti a magyarság képviseletét?
– A gyergyói emberben kialakult szülôföldszeretet nem oszthatja meg a térség választóit politikai alakulatok szerint. Gyergyónak olyan képviselôre van szüksége, aki felvállalja a város és a vidék gondjait, nehézségeit.
– Amennyiben továbbra is Önnek szavaznak bizalmat, fogja segíteni a polgári pártos gyergyószentmiklósi városvezetést?
– A képviselônek elsôsorban a városnak és a vidéknek az érdekeit kell szolgálnia. Ez fontosabb a pártállásnál. Azt azonban én is joggal elvárhatom, hogy a polgármester tartsa be a törvényeket, és pártszempontból ne támogasson olyan személyeket, akik a törvénytelenségek sorozatát követték el.
Hasznosítani a tapasztalatot
Pál Árpád képviselôjelölt:
– Miért vállalta a jelölést?
– Tizenkét év adminisztrációs tevékenység után négy év állt rendelkezésemre, hogy elgondolkozzak, mérlegeljek, kiértékeljem mindazt, amit az adminisztrációban tettem. Miután ezeket az elemzéseket megtettem, a tavaszi választásokon távolmaradtam a családban történt tragédia miatt. Most arra a végsô következtetésre jutottam, hogy a becsülettel végzett tizenkét év után bűn volna saját magammal és a közösséggel szemben is, ha a felhalmozott tapasztalat, ismeretek mellett nem tennék a közösségért. Annál is inkább, hogy ezt a munkát önzetlenül végeztem. Nekem nem volt idôm az adminisztrációs munka mellett sem doktorálni, sem gazdagodni, sem könyvet írni. Úgy érzem, hogy hiba volna ezt ne gyümölcsöztetni a közösség érdekében. Mindenképp szeretném, ha a viszszatérésem során mindenki elsôsorban szakemberként könyvelne el, nem politikusként. Ezért nem egyéni vagy csoportérdekeket fogok szolgálni, hanem a Gyergyószentmiklóson, a Gyergyói-medencében, és az Erdélyben élô magyarok érdekeit.
Gyergyószentmiklóson változás következett be, ez a változás hozta a tapasztalatlanságot, de a lendületet is. Úgy ítélem meg, hogy a józan, meggondolt és ismereteken alapuló tanácsoknak és a konkrét támogatásnak egyaránt hasznát veheti városunk. Azt is szeretném hangsúlyozni, hogy nem valaki, vagy valakik ellen, hanem valakikért, a gyergyóiakért szeretnék képviselô lenni. Ugyanakkor fontos elmondanom, hogy a feszültség feloldásához tudnék hozzájárulni, mert mindkét fél, mindkét politikai alakulat elfogad. Ez annak tudható be, hogy mindig próbáltam megállni a helyes úton, a becsület útján.
– Melyik körzetben szeretne megmérkôzni?
– A négyes körzetben, hiszen Gyergyószentmiklós ehhez a körzethez tartozik.
– Mire számít a küldöttgyűlésen?
– Tizenkét évet ugyan adminisztrációban dolgoztam, de semmilyen politikai tisztségem nem volt. Éppen ezért semmi tapasztalatom nincs arra vonatkozóan, hogy hogyan zajlik egy ilyen küldöttgyűlés. Nem tudom, miként döntenek arról, hogy kit jelölnek a kialakított körzetekben.
– Ön szerint megtörténhet-e az, hogy parlamenti képviselet nélkül maradjon az erdélyi magyarság?
– Nem történhet meg. A 6–3-as alternatíva az RMDSZ-nek biztosítja a bejutást. Legfennebb az történhet meg, hogy nagyon lecsökken az RMDSZ-frakció a parlamentben.
– Amennyiben Ön lesz a Gyergyói-medence parlamenti képviselôje, számíthat-e segítségére a Magyar Polgári Párt színeiben bejutott városvezetés?
– Igen. Ezért is jó lenne, ha mandátumot nyernék. Minden veszély, minden felhô eloszlana, ellensúlyozni lehetne a különbségeket. Az önkormányzatok problémáját ismerem, minden bajukat, bánatukat, nagy hangsúlyt fektetnék a feszültségek feloldására, valamint a kommunikációra. Az önkormányzatokon kívül, amint azt már bizonyítottam, továbbra is számíthatnak rám az egyházi felekezetek, a tanügy, az egészségügy, az ifjúság, a gazdák, a vállalkozók és a civil szféra.
Erôsíteni a parlamenti jelenlétet
Dr. Dézsi Zoltán szenátorjelölt:
– Miért vállalta a jelölést?
– Az elmúlt 40 év szakmai és emberi tapasztalatai, tanári, polgármesteri, prefektusi, államtitkári és emberi minôségben a magyar közösséghez való tartozás és a közösség sorskérdéseinek a felvállalása mindezen idô alatt azt a hitet erôsítette bennem, hogy az ország törvényhozó testületében, Románia parlamentjében megpróbálhatnám – különös tekintettel oktatási, közigazgatási és kultúrpolitikai tapasztalataim felhasználásával – segíteni az RMDSZ szenátori frakciójának munkáját.
– Melyik körzetben szeretne megmérkôzni a szenátori székért?
– A Hargita megyei 1-es számú szenátori körzetben szeretnék részt venni a megmérettetésen.
– Idén küldöttgyűlés jelöli ki, hogy melyik körzetben kit indít az RMDSZ. Ön szerint „kap” egy szenátori helyet a Gyergyói-medence?
– Meggyôzôdésem, hogy a Gyergyói-medence, amint eddig is, Románia parlamentjében képviselve lesz.
– Hogyan határozzák meg, hogy melyik körzetben kit jelölnek?
– A 2008-as parlamenti választások elôkészítésérôl és az elôválasztások lebonyolításáról szóló SZKT Határozat értelmében. „A szavazás eredményeként kialakult sorrend alapján, a jelöltek írásos opcióját figyelembe véve, a SZÁT az illetékes Megyei Állandó Tanács/Megyei Egyeztetô Tanács javaslatára dönt arról, hogy a jelöltek melyik képviselôházi vagy szenátusi egyéni választókörzetben indulnak.”
– Ön szerint a jelenlegi új helyzetben – a Magyar Polgári Párt megjelenésével – hány képviselôje és hány szenátora lesz az RMDSZ-nek?
– Véleményem szerint Romániában az elmúlt 19 esztendô parlamenti választásának eredményessége, a magyar közösség érdekképviseletének fontossága minden magyar ember számára mindig különös fontossággal bírt. Bízom benne, hogy a parlamenti jelenlétünk tovább erôsödik, és minden magyar ember méltó képviseletét jeleníti meg.
A küldöttgyűlésen
– a lakosság számarányának függvényében 125 csíki, 138 udvarhelyi és 62 gyergyói küldött fog szavazni. Barti Tihamér, az RMDSZ gyergyószentmiklósi szervezetének elnöke szerint hátrányos a Gyergyói-medence számára a körzetek felosztása, éppen ezért jó lenne, ha a TKT eldöntené, kit támogat a szeptemberi küldöttgyűlésen. A területi szervezet döntése alapján a gyergyóiak egységesen szavazhatnának, vagyis több esélye lenne a gyergyói jelöltnek.
Csata Orsolya
Helyreállhat a gázszolgáltatás?
A S.C. Hargaz Harghita Gaz S.A., a többségi tulajdonos, Elmib Zrt. Vezetôségével egyetértésben 2008. július 25-tôl ideiglenesen felfüggesztette a gázszolgáltatást Gyergyószentmiklós egy részén. Társaságunk leányvállalata a nehéz döntésre azért kényszerült, mert nem finanszírozhatta tovább az önkormányzati fenntartású S.C. GO S.A. február óta felhalmozott mintegy másfél millió lej nagyságrendű adósságát, és nem látott reményt arra, hogy a közeljövôben a tartozás törlesztésére sor kerül.
Az Elmib Zrt. és az S.C. Hargaz Harghita Gaz S.A. célja, hogy a lakossági gázszolgáltatás mielôbb helyreálljon.
Elkerülhetetlennek tartjuk ugyanakkor a finanszírozási problémák tartós megoldását. Társaságunk ezért kezdeményezte: a város stabilizálja az S.C. GO S.A. gazdasági helyzetét, és tegyen lépéseket a rentábilis működés megteremtésére, amelynek alapfeltétele a városi távhôellátó rendszer fejlesztése. Csak ezen fejlesztések révén garantálható ugyanis a gázszolgáltatás hosszú távú stabil finanszírozása.
Az Elmib Zrt. Vezetése ezért úgy döntött: hozzájárul az S.C. GO S.A. tartozásának átütemezéséhez, és az ígért elsô részlet megfizetése esetén haladéktalanul helyreállítja a gázszolgáltatást, amenynyiben az önkormányzat felelôsséget vállal a szükséges fejlesztésekre, és megkezdi azok elôkészítését.
Budapest, 2008. augusztus 15.
Kele József, vezérigazgató
Tóth Balázs, az igazgatóság elnöke
ELMIB Elsô Magyar Infrastruktúra Befektetési Zrt.
A fenti közlemény kapcsán Mezei János polgármester elmondta: helyreáll a szolgáltatás amint kifizetik a 350 000 lejes elsô részletet. A hátralékot novemberben, januárban és márciusban kell törleszteniük. Megoldást azonban a kormányhatározat „megszületése” jelenthet, hiszen a téli fűtés indításával is hamarosan számolnia kell a közüzemnek.
Csata Orsolya
Ésszerűsítették a forgalmat
Meg kell szokni!
A központon végre parkolófestésre került sor, és ésszerűsítik a fôtér forgalmát. Többször is hallottuk, hogy autóbuszok tülköltek, mert nem fértek el, egyszerűen lehetetlenné vált a központból a piac irányába térülniük a sok autó miatt. Rendszerint a buszsofôrök tíz perc után feladták, és Tekerôpatak irányába vették útjukat. Na, de a festéssel minden megoldódik, gondoltuk. Sôt, sajtótájékoztatón elmondták, a sajtó le is hozta, hogy kérik a sofôröket, tartsák be a frissen festett jelzéseket. A jelzés szerint a hivatal és az átjáró közötti részen, hogy több autó elférjen, tolatva kellene beállni. Kellene. De a szokás ugye, nagy úr, amúgy is rövidebb idô alatt lehet parkolni „hagyományosan". A mai rohanó világban idôigényes, macera a tolatás...
Úgy tűnik, csak akkorra szokjuk meg az új festés szerinti parkolást, mire azok lekopnak.
* * *
Sajtótájékoztatón a fôtér forgalmának ésszerűsítése kapcsán a következôket szánták nyilvánosságra hozni.
Részben elkészült, s ha az idôjárás engedi, akkor a héten befejezôdik a fôtéri parkolóhelyek kijelölése. Ily módon lényegesen több parkolóhely lesz a fôtéren, illetve immár szabályosan lehet parkolni ott, ahol eddig tilos volt, de a forgalom biztonsága ezt megengedi. A kérésünk az, hogy mindenki figyeljen a megváltozott parkolási rendre, s kizárólag a kijelölt parkolóhelyeken és a kijelölt módon parkoljon. Egyelôre csak figyelmeztetjük a szabálytalankodókat, de a türelmi idô lejárta után szigorú büntetésre számíthatnak azok, akik áthágják a szabályokat. Mindenkinek meg kell érteni, hogy igyekszünk maximálisan kiaknázni a tér adta fogalmi meg parkolási lehetôségeket, ahhoz ellenben az is kell, hogy a forgalomban részt vevô gépkocsivezetôk illetve gyalogosok legyenek fegyelmezettek, s tartsák be a közlekedési szabályokat.
Kedves-Tamás Gyopár
Elszalasztott pályázati pénz?
Hargita Megye Tanácsa sajtóközleményben tájékoztatott A roma lakosság helyzetének javítását célzó stratégiák gyakorlatba ültetésének felgyorsítása című pályázati kiírásról. A roma kérdések és problémák orvoslása a javaslatok szintjén maradt – írják a közleményben.
A megyei tanácsnál rendelkezésre álló információk alapján az volt megállapítható, hogy a megyében az önkormányzatok nem éltek a PHARE 2006 alapból biztosított lehetôséggel, és nem adtak le támogatási kéréseket a kiírásra az augusztus 15-i határidôig.
Ennek lehetséges oka a pályázatok leadási határidejének közelsége, de az igazság az, hogy az önkormányzatok nincsenek felkészülve. Nem rendelkeznek elôzetesen elkészített elôtanulmányokkal, megvalósíthatósági tanulmányokkal, amelyek alapján gyorsan meg lehetne írni egy roma pályázatot, ugyanakkor egyre növekszik az ellenszenv a roma kisebbséggel szemben, a sorozatos túlkapások, rendbontások és magántulajdon-sértések következtében – mondta Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.
Kérdésünkre, hogy a helyi önkormányzat miért nem nyújtott be pályázatot, Kótai Levente a hivatal pályázati referense elmondta, konkrétan nem tudtak a lehetôségrôl, mert a pályázati stratégiát nem közölték a fejlesztési osztállyal.
Zsigmond Andrást, a hivatal romafelelôsét is megkérdeztük az ügyben, aki elmondta: a hivatalba ilyen pályázati kiírás nem érkezett. Ebbôl a PHARE 2006-os alapból pályázott korábban a hivatal a romák képzésére, amely már elindult.
Rancz Enikô
64-en nem kapnak segélyt
Július végén pár alkalommal láthattuk, amint a szociális segélyben részesülôk az útszéli koszt sepregették, lapátolták. „Helyszínelésünkkor” morgolódtak is: nem tetszik a munka, szeretnének könnyítéseket, így például, hogy a családból többen is dolgozhassanak a segélyt felvevô személy neve alatt, így hamarabb letelne a hónapjára kiszabott 40– 50 óra. A közmunkázókat Lázár Zoltán alpolgármester is megkereste, ismertette velük a törvényt, és felhívta a figyelmüket, ha nem dolgozzák le a kiszabott munkaórákat, hónap végén nem fognak segélyt kapni.
Eltelt a július, az „új rendszer” elsô hónapja. Az eltelt hónapra augusztus végén kell(ene) segélyt kapjanak a jogosultak. Kik jogosultak és kik nem?
Kovács Éva, a hivatal közigazgatási osztályának vezetôje (szociális részleg), kérdésünkre elmondta: 225 személy részesül szociális segélyben, közülük 108-an közmunkakötelesek. Július hónapban a 108 személybôl 23-an a mellékgazdaságnál, 9-en a kertészetnél tették le a közmunkát, 12-en pedig családorvostól hoztak igazoló iratot, mi szerint nem tudják a közmunkát teljesíteni, és ezt a hivatal elfogadta. 64 személy nem teljesítette a közmunkát és orvosi igazolást sem hozott, tehát ôk nem jogosultak a szociális segélyre. Azok a személyek, akik közmunkáztak ugyan, de nem dolgozták le teljesen a meghatározott idôt, a ledolgozott munkaidô arányában fogják megkapni majd a segélyt.
Tehát az elmúlt hónap nyilvántartása alapján hatvannégy személy nem jogosult a juttatásra.
Várjuk a hónap végét…
Rancz Enikô
Matematika, logika
Mindig egyfajta csodálattal töltenek el azok a politikusok, akik képesek akár órákig is beszélni, s közben meg vannak gyôzôdve afelôl, hogy mondhatnak bármit, úgysem figyel senki, úgysem lesz annak semmi következménye. Az újságírók sokat tehetnének azért, hogy ez változzon. E célból született eme rövid szösszenet is. Tehát nézzük.
Azt mondja Kelemen Hunor két héttel ezelôtt a Kisújságban:
Augusztus 1-jén zártuk le az MPP-vel való tárgyalás folyamatát. ... Azelôtt is több ízben tárgyaltunk a polgáriakkal.
A tájékozatlan olvasó azt hihetné, hogy hosszas tárgyalásokat zártak le elsején, erre utal több ízben. Holott az igazság ugye az, hogy pontosan egy találkozó zajlott le addig, egy szűk héttel azelôtt. Azt még meg lehet érteni, hogy az az egy tárgyalás is nagy erôfeszítésébe került az RMDSZ-nek, de attól még mindig csak egy volt, s nem több.
Ez lenne az RMDSZ-es matematika.
Ugyanabban a lapszámban Borboly Csaba azon kesereg, hogy ezek a csúf polgáriak akadályozzák megye infrastruktúrájának a fejlesztését. Szó szerint ezt mondja:
Az ülésen különösebb indok nélkül ellene szavaztak a Magyar Polgári Párt megyei tanácsosai, mert észrevették, hogy néhány RMDSZ-es tanácsos hiányzása miatt, a határozat elfogadásához szükség van legalább egy MPP-s tanácsos szavazatára is. ... Az elôterjesztés, tartalmát tekintve teljes mértékben megegyezik más román megyékben elfogadott hasonló tematikájú határozatok szövegével, de ôk mégis azt kifogásolták, hogy idôt kérnek az anyagok tanulmányozására.
Ha most eltekintünk attól az igencsak vitára sarkalló megfogalmazásról, hogy „más román megyék”, az elnök logikájára vonatkozó kérdés az, hogy vajon állíthatja-e, hogy minden indok nélkül tartózkodtak a Polgári Párt képviselôi, miközben egy mondattal odébb ugyanô írja le azt is, hogy mi volt a polgáriak indoka.
Avagy ez az RMDSZ-es logika?
Összegezve: kicsit több figyelmet, politikus urak, mert gondolkodó emberek is olvassák néha magvas mondataikat!
- zs -
Mi az, amit mi templomnak hívunk?
Jelen írás fôhajtásnak szántam azok elôtt, akik Gyergyószentmiklóson a Bucsin-negyedi Szent István templom alapkövét letették, akik adományaikkal, téglajegyek vásárlásával és bárminemű munkájukkal annak felépítését segítették vagy segíteni fogják.
Bevezetés
Mi a templom? Kérdezi a Keresztény Élet hittankönyvünk. A kérdés gyerekesnek hangzik, hiszen mindenki tudja, micsoda az, még azok is, akik soha nem lépték át küszöbét, ezért úgy tűnhet, nem is érdemes válaszolni rá. Mégis ezen a feleleten nyugszik a keresztény művészet, a liturgia és a húsz évszázados vallásos társadalom lélekrajza is. A válasz azért is fontos, mert ebbôl kell kiindulnia, és ehhez kell igazodnia minden cselekménynek vagy rendezvénynek, amely e templomban, vagy annak a közvetlen környezetében történik.
Ahhoz, hogy világos és teljes feleletet kapjuk feltett kérdésünkre, meg kell vizsgálnunk annak keletkezési, elterjedési és fejlôdési körülményeit, hogy ezek eredményeit alkalmazzuk mai templomainkra. Ha közvélemény-kutatást készítenénk a kérdésrôl, a feleletek minden valószínűség szerint eltérôek lennének, ami azt bizonyítaná, hogy nem mindenkinek van helyes fogalma arról az épületrôl, mely lakótelepeink legszebb színfoltjai közé tartozik.
Indulásképpen építsünk egy templomot úgy, hogy menjünk vissza idôben annak keletkezési körülményéig, minek során egy ideális templomot kapunk, mely modellként szolgál majd a mi templomainknak is. Templomaink, legyenek régiek vagy újak, a hit, az építészet és az ikonográfia művészetének sokszínű örökségét képezik, melyeket több generáció alkotott és ismert magáénak, s amelyek újrafelfedezése új és gyanútlan színekbe helyezheti azokat.
Módszernek azt az egyszerű eljárást választjuk, hogy a hit ôsatyáit kérdezzük meg témánkkal kapcsolatban, és próbáljuk értelmezni szavaikat, hogy megértsük gondolataikat, amelyek vallásos életüket irányították. Elsôként az egyház történelmének kezdeti századait vizsgáljuk, majd azt a kort, mely a Milánói ediktummal kezdôdött. Történelmi vizsgálódásaink után betekintünk Nyugatra és Keletre, majd levonjuk következtetéseinket, és a templom berendezéseinek legfôbb tárgyait ismertetjük.
Az elsô két század keresztény
egyházközössége
Krisztus feltámadása után az apostolok és a hozzuk csatlakozott megtértek egy sajátos közösségben éltek. Egy bizonyos ideig hibrid volt a liturgiájuk.
„Állhatatosan kitartottak az apostolok tanításában és közösségében, a kenyértörésben és az imádságban” (Ap. Csel. 2,42). De ugyanez a könyv azt is megjegyzi, hogy „Egy szívvel-lélekkel mindennap összegyűltek a templomban. A kenyeret házaknál törték meg, s örömmel és egyszerű szívvel vették magukhoz az ételt” (2, 46).
A „házaknál” kifejezés: vajon a saját lakóházaik voltak, vagy mivel mindenük közös volt, közösségi házakat vásároltak, vagy pedig olyan házakat, amelyek a liturgikus összejöveteleket szolgálták? Az Ap. Csel.-bôl azt is megtudhatjuk továbbá, hogy „Amikor elérkezett pünkösd napja, ugyanazon a helyen mindnyájan együtt voltak” (2, 1). A „hely” lehetett a liturgikus cselekményekre használt épület vagy pedig egy terem, amely befogadta ilyenkor a gyülekezet tagjait. Építészetileg hasonlítania kellett a vidék hasonló célra használt épületeinek stílusához, a zsinagógához, amit az újkori ásatások is alátámasztani látszanak.
Ezt erôsíti meg Jeruzsálem püspökévé lett Szent Jakab is az ô második levelében, melyet zsinagógának nevezett közösségének írt. Ebben a megszólításban észrevehetô a szó kettôs jelentése is, amely ugyanúgy utal a közösségre, mint annak kultikus helyére. Jakabot Kr.u. 44-ben fejezték le Heródes Agrippa idejében, ami arra is enged következtetni, hogy levelét 40 és 44 között írhatta, mondhatnánk, 10–12 évvel Krisztus feltámadása után. Ebben a levelében Jakab tiltakozását fejezi ki a gyakorlat ellen, mi szerint a zsinagógában külön helyre ülnek a gazdagok, és külön helyeken foglalnak helyet a szegények.
A zsidó fôtanács vezette keresztényüldözés kirobbanását követôen, amit István diakónus megkövezése fémjelez Kr.u.36-ban, a tanítványok a diaszpórákba szóródnak szét. Elôszeretettel keresik fel a zsidó közösségeket, amelyek a zsinagógáik köré tömörülnek, melyeknek a száma ebben a korban a Talmud szerint négyszáznyolcvanra tehetô. Késôbb, az alakuló keresztény közösségek elhagyják a zsinagógát, és valamelyik új tagjuk nagyobb házának nagytermében gyülekeznek. Ez történt Troászban, mondja el az Ap. Csel. 20. fejezete. Pál apostol ide, a ház harmadik emeletének termébe gyűjtötte össze egy alkalommal éjszakába nyúlóan a közösséget. „Az emeleti teremben, ahol összegyűltünk, volt lámpa bôven” (Ap. Csel. 20, 8). Pál itt egy hosszabb tanítást adhatott, mert hallgatóságának egy részét elnyomta az álom, s egy Eutichusz nevezetű ifjú, aki az ablakban ült, elaludt, s leesett a harmadik emeletrôl. Lukács így folytatja: „Holtan szedték össze. Pál lement hozzá, ráborult, átölelte, s így szólt: „Ne aggódjatok, még benne van a lélek.” Utána fölment, megtörte a kenyeret, evett, és hosszan beszélt, egészen virradatig, aztán útra kelt” (Ap. Csel. 20, 10–11). Pálnak ez volt az elsô halott-támasztása.
Az elsô keresztények generációja lassan szakított a zsinagógával és a zsidó szokásokkal. A szakítás akkor vált véglegessé, amikor Péter és Pál felhagytak a körülmetéléssel, s beengedték a pogányokat az egyházba. Pál ettôl kezdve különbséget tesz zsidók és keresztények között. Például akkor, amikor így ír a korintusiaknak: „akik üdvözülünk” (1Kor 1, 18). A szombat helyett, Krisztus feltámadásának napja, a vasárnap lett az ünnepük.
Ezzel egy idôben a nyelvhasználatuk is megváltozott. A keresztény közösség megjelölésére már nem a zsinagóga szót, hanem az „eklésia” szót használják. Amikor Pál és János apostolok leveleikben az „eklésia” szót használják, elsôsorban a lelki-közösségi entitásra, Krisztus egyházára gondolnak. A kifejezés alkalmazása az összejövetelek helyére csak késôbb jött szokásba, akárcsak a „zsinagógáé”, mely kezdetben szintén csak a zsidó közösség megjelölésére szolgált, s csak késôbb vonatkoztatták az Írások olvasásának és magyarázatának helyére is. Ilyen elôzmények után honosodott meg az „eklésia” kifejezés Nyugaton, minden valószínűség szerint Pál apostol közvetítésével, aki 60 körül Rómába érkezett.
Rómában, akárcsak Keleten, a keresztények a jómódú egyháztagok házainak nagytermeiben gyülekeztek. Errôl beszédes nyomok maradtak a római katakombák és néhány bazilika falain is.
A 2. század közepén, 150 körül keletkezett dokumentumok, szent Justinus levelei már a keresztények vasárnapi összejöveteleirôl beszélnek. Ezt olvassuk: „Azon a napon, amelyet vasárnapnak hívnak, mindannyian, akik a városban vagy a vidéken laknak, ugyanazon a helyen gyűlnek össze.” A vasárnapi összejövetelek természetesen már sokkal korábban is léteztek.
Tévednénk, ha azt hinnénk, hogy az egyház történelmének az elsô háromszáz évében folytonos volt a kereszténység üldöztetése. Sôt, általános jelleget csak a harmadik században öltött, amikor Septimius Severus 202-ben kiadta rendeletét a megtérôk ellen, majd drámai alakot öltött Décius császár idejében, aki a keresztények lojalitását ellenôriztette, és még más esetekben. De a ki-kirobbant üldöztetések között hosszú békés évek is voltak, amikor a kereszténység fejlôdhetett és virágozhatott.
(folytatjuk)
Baróti László-Sándor
Augusztus 20., az ünnep kialakulása
A Szent Istvánra való emlékezésnek ugyan ezeréves hagyománya van, augusztus 20-a, mint nemzeti ünnep, azonban mégis rövid múltra tekint vissza. Az államalapítás ünnepe a körmenetbôl nôtte ki magát a 20. században.
A középkorban az egész Kárpát-medencében élt Szent István kultusza, amely a török hódoltság alatt eltűnt. A kultusz fontos eleme volt a búcsújárás és az Aranybullában (1222) is meghatározott „szent király ünnepe”, amelyet Székesfehérváron tartottak, bár kezdetben nem augusztus 20-án.
A katolikus ünnep következô fejezete Mária Terézia korához kötôdik, amikor uralkodói közbenjárással 1771-ben Raguzából (ma Dubrovnik, Horvátország) Bécsbe, majd Budára került a Szent Jobb ereklye. A királynô rendelete értelmében az idôközben elpusztult Zsigmond-kápolnában ôrzött ereklyét évente hat alkalommal lehetett közszemlére állítani, köztük augusztus 20-án. Rendelete egyben nemzeti ünnepnek minôsítette Szent István napját.
Az intézkedés ellenére az ünnep nem vált rögtön az ország egységét kifejezô szimbólummá, ennek alapjait csak az elôször 1818-ban megtartott körmenet fektette le. A körmenetnek egészen a második világháború végéig a budai vár adott otthont, nem pedig a pesti belváros, ahogyan napjainkban.
A szokás történetében az 1848-49-es szabadságharc után több mint tízéves kényszerszünet következett be, mivel a Bach-korszak betiltotta. Az enyhülés vetett véget a tilalomnak 1860-ban. Ezután augusztus 20-a egyre népszerűbbé vált, a körmenetet országos érdeklôdés kísérte.
A francia forradalom mintájára a 19. század végén igény merült fel magyar nemzeti ünnep megalkotására is. A vasúthálózat bôvítésével párhuzamosan vidékrôl akár több százezren is a fôvárosba érkeztek, a budai várt ellepték az ünnepi viseletbe öltözött emberek. Hasonló azonban nem mondható el a Bécsben székelô uralkodóról, aki nem vett részt a körmeneten, ez alól kivételt jelentett az 1917-es háborús év, amikor az utolsó magyar király, IV. Károly a menet élén vonult.
Ugyancsak a Monarchia végén bukkant fel újra egy elfelejtett szokás, az aratóünnep. Miniszteri kezdeményezésre elevenítették fel a néphagyományt, amely ekkor még nem kapcsolódott össze augusztus 20-ával. Az új kenyér jelenléte csak fél évszázad múlva vált meghatározóvá.
Az elsô világháborúban és az azt követô években a nagyszabású ünnepségek elmaradtak. Néhány évnek kellett eltelnie, hogy a kialakult új politikai rendszer megfogalmazza önmagát, és ennek megfelelôen alakítsa az államiságot szimbolizáló ünnepet. A Horthy-rendszerben fektették le augusztus 20-ának, mint nemzeti ünnepnek az alapjait. A következô években több száz településen avattak országzászlókat, ezek a történelmi Magyarország egységét hirdették. Szent István ünnepe tehát a revíziót, a határok módosítását, a korszak legfontosabb követelését jelenítette meg.
Augusztus 20., mint nemzeti ünnep a Horthy-rendszerben vált a magyarság egyetemes ünnepévé. A második világháborút követô években új arculatot kellett találni az ünnepnek, mivel a Horthy-korszak kiemelten kezelte a jeles napot, s a koalíciós kormány élesen elhatárolódott politikai elôdjétôl. Gyökeres váltás a diktatúra kiépülésével, 1948-ban következett be. Az ünnep ezen újabb fejezete csak részben jelentett törést, mert a régi elemek közül többet is felhasználtak, csak a külsôségeket alakították át. A körmenet viszont a kommunizmus berendezkedése után a Bach-korszakhoz hasonlóan ismét tiltólistára került, ezúttal negyven évre. A Kádár-rendszerben augusztus 20-át az államalapítás, az alkotmány és az új kenyér ünnepének tekintették. A körmenet továbbra is tabu volt, egészen 1989-ig, amikor hosszú évtizedek után a Bazilikánál megrendezték az „elsôt”.
A demokratikus választások után összeült parlament szembekerült azzal a dilemmával, hogy három nemzeti ünnep van (március 15., augusztus 20. és október 23.), viszont csak egy lehet hivatalos állami ünnep. A választás végül augusztus 20-ra esett. A különbözô politikai erôk persze más-más helyszínen ünnepelnek a rendszerváltás óta, azonban az említett három ünnep közül még mindig Szent István ünnepe a legkevésbé megosztó.
Forrás: www.mult-kor.hu
Keserű a málna…
Péntekpatakáról gyerekkoromban hallottam elôször. Azóta sem ettem olyan finom málnát, mint amit ott szedtek ismerôseink. Végre azt is megláthattam, hogy hol is van ez a tanya. De elôtte láttam a Csutakost is, ahonnan 2002-ben a pápának, a Vatikánba vitték a 23 méteres fenyôt. Nos, a Kis-Beszterce mentén ha-ladva, a Neamţ és Hargita megyehatárnál jobbra kell térni. A híd, amely Péntekpatakára vezet, a látogató számára ijesztô. Nem a málnarakomány súlya alatt roppantak a gerendák, a sok rönkszállító tette tönkre. Kísérônk, Csibi László, Tölgyes alpolgármestere megnyugtatott, személyautóval könnyen áthaladunk, semmi vész, és azt is hozzátette, hamarosan felújítják e hidat. S azt is elmondta, hogy mostanság csak hajnalban lehet hallani, látni rönkszállítókat. Visszafogottabb az irtás, ahhoz képest, hogy ezelôtt a ’95-ös széldöntés ürügyén 20–30 autó is vitte a rönköket.
Na, de Péntekpataka felé járva, elhagyjuk a megyejelzô táblát, majd visszakanyarodunk Hargita megyébe, e település kétfelé van osztva, patak a határ Erdély és Regát között. Péntekpatakának a bal fele Grinţie faluhoz, másik része Tölgyeshez tartozik.
Ettôl még biztosan nem savanyúbb a málna, a péntekpata-ki. De attól, hogy már nem laknak magyarok ott, kissé fanyarabb. Attól viszont egyenesen keserű szájízzel távozik a látogató, hogy a gyergyótölgyesi településjelzô tábla magyar feliratát bemázolták.
Kedves-Tamás Gyopár
A Borvíz Útja
PHARE-alapokból finanszírozott programban vesz részt Hargita és Kovászna megye több települése. A Borvíz Útja nevet viselô projekt összértéke ötmillió euró. A fejlesztési minisztérium hajlandónak mutatkozik a 2007– 2008-as évi inflációból adódó értékkülönbség fedezésére. Három hónapon belül új kivitelezési terv készül, amely az új szerzôdésbe lesz belefoglalva a munkálatok minôségi elôírásaival együtt. A közös program számos módosítást szenvedett elindítása óta: eredetileg például a Kovászna–Kézdivásárhely–Bálványos– Sepsibükszád útszakaszt is fel szerették volna újítani, ám errôl lemondtak, hogy a kezelôközpontok felújítására jusson több pénz. A turisztikai fejlesztések megvalósítását célzó programban Kovászna megyébôl nyolc, Hargita megyébôl hat település vesz részt. Az érintett háromszéki települések: Barót, Oltszem, Bölön, Elôpatak, Kézdimartonos, Torja, Sepsibükszád, Málnás, Sugásfürdô. Hargita megyébôl Tusnádfürdô, Borszék, Szejkefürdô, Zsögödfürdô, Homoródfürdô, Gyergyóremete szerepel A Borvíz Útja tervében.
Laczkó-Albert Elemért, Remete polgármesterét a gyergyói nagyközséget érintô beruházásokkal kapcsolatosan kérdeztük.
– A borvízkutak – ami jelen esetben Remetén fürdôt is jelent – rehabilitálása szerepel a programban. Ebben természetesen benne van a fürdô környékének felújítása is, megvoltak már a licitek, a fejlesztési minisztérium bonyolította le. Egy magyarországi és egy romániai cég nyerte meg a pályázatot, közösen végzik el a munkálatokat. Több fordulós – a megyei önkormányzat által moderált – tárgyaláson vagyunk túl, az elvárásokat és a lehetôségeket össze kellett „fésülni”. Minden ígéretet megkaptunk arra vonatkozóan, hogy lesz lehetôség a projekt kivitelezésére, erre szükség is volt, mivel az önrész nagyon megnôtt. Induláskor 10%-os volt, most pedig közelítünk a 40%-os önrészhez. Az a kérdés, hogy így, ezek között a feltételek között mire van szüksége Remetének. De szerencsére egyetlen település sem lépett viszsza, mindenki próbálja tartani a lépést. Remete esetében az önrész 700 000 lej, az összköltség pedig 20 millió lej. A központ rehabilitálását (park rendbetétele, közvilágítás), a piaci borvízkút támfalának a megépítését, a fürdô rendbetételét, parkolók, ösvények rendbetételét foglalja magába. A munkálatok elkezdése, sajnos, nem függ az önkormányzattól, épp ezért kicsit irtózom is ettôl, mivel azt a munkát, amit nem helyben szerzôdtetnek, azt nehéz ellenôrizni. Semmiféle kötelezettsége nincs a kivitelezônek.
Mik József, Borszék polgármestere szerint a projekt jelentôs lépés lenne a turizmus fellendítésében.
– A Borvíz útja projekt kivitelezésével megújulna a fürdôtelep központja, a sétálóutca, a borvízforrások felé vezetô sétányok. Számunkra egyik legfontosabb projekt, egy elsô lépés lenne a turizmus fellendítése érdekében. Munkálatok: sétálóutca kövezése, szennyvízhálózat, díszvilágítás, sétányok kövezése, parkosítás, utcai bútorzat (padok, infotáblák, szemetesek stb.), lépcsôk stb. – az érték majdnem 5 000 000 lej, amibôl az önrész körülbelül
1 700 000 lej. A szerzôdés október–november hónapokban lesz aláírva, és utána az idôjárástól függôen indulnának a munkálatok.
A projekt megvalósítását a következô két évre tervezik. Mindkét település vezetôje szerint fontos szerepe lesz a régió turizmusának fellendítésében, annál is inkább, mivel hálózatként, a 14 település együtt kívánja idevonzani és tartalmas kínálattal ellátni az idelátogatókat.
Csata Orsolya
Bicikli- és szekérút program
Hargita Megye Tanácsának elnöke, Borboly Csaba az elkövetkezô idôszakban egyeztetéseket kezdeményez Borbély László regionális fejlesztési, Korodi Attila környezetvédelmi miniszterrel, illetve Tánczos Barna közlekedésügyi államtitkárral, amely megbeszélések során arra kéri tárgyalópartnereit, hogy vizsgálják meg és kormányzati pozíciójukból adódóan támogassák Hargita Megye Tanácsának azon törekvését, hogy a megye fontosabb közlekedési útvonalai mellett bicikliutak létesüljenek. Ezáltal javulna a biciklivel közlekedôk biztonsága, és növekedne a megye turisztikai vonzereje. Hargita megyében az idén Székelyföld legfontosabb útrehabilitá-ciója kezdôdik meg több százmillió euró értékben, a megyét Tusnádfürdô–Csíkszereda–Gyergyószentmiklós–Maroshévíz útvonalon átszelô 12-es országút (DN 12) felújítása. A beruházásra fordított költségvetési források növelésével és a hamarosan megkötendô kivitelezési szerzôdés módosításával a turisztikai szempontból fontos Hargita megyében Románia leghosszabb, egybefüggô bicikliútja épülhetne meg.
Egyeztetésekre kerül sor a polgármesterekkel és a civil szervezetekkel is, hisz közösségi összefogásra és megértésre van szükség, fôként a lehetséges útvonalak kialakítása tekintetében.
Ugyanakkor megoldást kell keresni a gépek és állatok által vontatott mezôgazdasági szállító- eszközök közlekedési gondjai kezelésére is, hisz a mostani helyzet minden közlekedésben résztvevô szereplô számára elfogadhatatlan.
Mindezek alapján a megyei tanács ösztönözni fogja a településeket a községi utak esetén, megvizsgálja a lehetôséget a megyei utak tekintetében és igényléseket fogalmaz meg az országutak vonatkozásában az alternatív utak megépíthetôségére vonatkozóan.
Elsô lépésként az augusztus 8-i megyei tanácsülésen létrehozásra került a megyei tanács hivatali szerkezetén belül az alternatív útvonalakkal foglalkozó részleg, ahol a megyei tanács három munkatársa követi és koordinálja az ilyen témakörű feladatokat.
Hargita Megye Tanácsa
Járható utcák
Rendbe teszik a földutakat – írtuk már a múlt héten is, és akkor döntöttem el, végigjárom azokat az utcákat, ahol az El-Com-Tur Kft. célgépei is végigjártak. A Gödrös utcából indulva a város felsô részén meglátszott, hogy szorgos kezek dolgoztak. A Selyem, Csíszér, Gödrös, Balázs Pál, Sáros, Fogarassy Mihály, Haladás, Felsôiskola, Ady Endre, Tölgyfa utca, Magyarköz, Csobothegy, Rákóczi Ferenc, Külsô, Haladás utcákat tették rendbe, igaz, vannak utcák, ahol nem sikerült kitölteni, illetve kötôanyaggal ellátni a töltést, de sáncokat tisztítottak, legyalulták az eddig szinte járhatatlan földutakat. A Kurta utca is járható és a közelben még egy, melynek hivatalosan nincs neve, az ott lakók Szaróka utcának hívják. Az jutott eszembe, ha már járható, akár nevet is kaphatna.
Az alig négy hete elkezdett munkálat meglátszik, ezt az ott lakók tudják a legjobban. Igaz, hogy a munkálatokat végzô cég vezetôje máris javaslattal állt elô polgármesteri hivatal felé, szerinte korlátozni kellene a sebességet, hiszen száguldanak az autók a rendbe tett utcákon.
Ráduly Sándor cégvezetô elmondta, a lelke van benne, hiszen bizonyítani szerette volna: igenis rendbe lehet tenni a felszegi, elhanyagolt utcákat, és ezt gyergyói cég is elvégezheti. Az útgyalu mellett, kis és nagy hengerrel, homlokrakodóval dolgoztak, ha kellett szombaton és vasárnap is. A polgármesteri hivatal állta a kavicsot, a töltôanyagot, és mint megtudtuk, ott is javítottak, legyalulták az utcát, sáncot tisztítottak, ahol szükséges volt, de nem volt belefoglalva a szerzôdésbe.
Ráduly Sándor mint mondta, referenciamunkát szeretne felmutatni a városnak. Felszegi, gazdálkodó családból származik, és tudja, mivel jár, ha nem lehet közlekedni a hepehupáson. Azt is tudja, a mezei utak állapota is nagyon rossz, de akár a város másik felének utcái is következhetnének.
A munkálatokat a polgármesteri hivatal rendelte meg, a megbízott cég vezetôje nemcsak a pénzért végzi, szívügyének is tekinti, támogatja a munkálatot, mondta, még akkor is, ha a lakók részérôl túlnyomóan kötözködést tapasztalt.
A polgármester sajtótájékoztatón elmondta, különösebb átadás nem szükséges a földutak, az utcák felújítása kapcsán, hiszen folyamatosan jelen voltak, követték a munkálatokat.
Baricz-Tamás Imola
Testvértelepülési napok
Szép dolog a testvériség, a kapcsolatok ápolása. A ’89-es rendszerváltás szülte új szokás, a testvértelepülések találkozója különbözô alkalmakkor, de fôleg az illetô település napján divatját éli. Az idei évben is két testvértelepülésünk ünnepe esett szinte egyszerre. Fonyód város a Balaton déli partján fekszik, és ’89-tôl tartjuk a kapcsolatot velük, illetve a Szeged melletti Zákányszék, amelynek jeles személyiségei 1992-ben tették elsô látogatásukat városunkban. Az idei napokra, az események torlódása miatt, viszonylag kisebb küldöttség képviselte városunkat ezeken a napokon. A gazdag és változatos program mellett mindig kerül idô a személyes ismeretségre, tapasztalatcserére. A cél, hogy minél több ember ismerje meg a másik települést, annak történetét, kultúráját. Zákányszéken most került bemutatásra az a közös kiadvány, amit Zákányszék Jövôjéért Alapítvány kezdeményezésére, a Borszékért Alapítvánnyal közösen sikerült összeállítani. A könyv mementóként eleveníti fel a két település természeti és épített értékeit, gazdagon és művészien illusztrálva. Nem ez, az elsô közös kiadvány, már a tavaly sikerült egy méreteiben szerényebb receptesfüzetet kiadni. Már kezükbe vehetik a kedves olvasók ezt a szép kiadványt, amelyet Zákányszék polgármestere, Matuszka Antal ajánl az olvasóknak. Dr. Sebestyén Balázs, a zákányszéki alapítvány elnöke, a kapcsolat egyik értelmi szerzôje és ápolója meleg szavakkal indítja útjára ezt a szép kiadványt. Külön kiemelem Fodorné Boldog Erzsébet szerepét, akiben megfogalmazódott a gondolat, és összeállította az anyagot. A fotókat, pedig dr. Kovács József, Zákányszék volt polgármestere, a kapcsolatokért évekig felelôs személy készítette. A tanulmányokat jól dokumentált szakemberek írták, a szerkesztést pedig Dr. Durkó Annamária szegedi tanyakutató segítette. Hasznos olvasmány, bátran ajánlom minden olyan embernek, legyen az zákányszéki vagy borszéki, aki meg szeretne ismerkedni a két település épített és természeti értékeivel.
Farkas Aladár
Tizedik falunapok a Szármány-hegy lábánál
Ezt látni kell!
Nagyboldogasszony napján, Boldogságos Szűz Mária mennybevételének ünnepén, augusztus 15-én tartják a szárhegyi búcsút. Az utóbbi idôben egyetlen búcsú sem képzelhetô el falunapok nélkül, amikor igyekeznek minél színesebb programokkal szórakoztatni a helyieket és az érkezô vendégeket. Idén is több testvértelepülésrôl érkeztek Szárhegyre vendégek, így Nagybajomból, Ôcsénybôl, Kemecsérôl és Vecsésrôl. Vecsésrôl a fúvósokból álló hagyományôrzô zeneegyesület tagjai is jöttek, és nemcsak a szentmisét tették ünnepélyesebbé, hanem azt követôen a vásártéri színpadon is felléptek. Madéfalváról is eljött a teljes énekkar.
A szentmise elôtt, a keresztalják érkezése közben gyóntak a hívek. Ebben semmi különös nem is lenne, de mégis megragadott, hiszen úgy ült a padon a gyónó és a gyóntató, mint két jó barát. Majd a sok székelyruhás gyermek tűnt fel, mint kiderült, a délutáni gyerektáncházra öltöztek népviseletbe.
Az ünnepi szentmise fôcelebránsa Vencser László atya volt, igét hirdetett Portik-Hegyi Kelemen fôesperes.
Máriát az Isten hívta, és ô vállalta a hivatást. Az Isten minket is hív, hogy szolgáljuk ôt és embertársainkat, úgy, ahogy Mária tette – hangzott el, mint a búcsú lelkülete.
A fôesperes az igehirdetést egy szemléletes példával kezdte: egy ötgyerekes édesanya halálos ágyán a következôt kérdezte gyermekeitôl: Mi lesz veletek, ha én már nem leszek? Mire a hétéves fiú: én pápa leszek, hogy édesanyámat szentté avassam. Jézus is így tett édesanyjával, innen az ünnep: Nagyboldogasszony, Szűz Mária mennybevétele.
Mária a szívébe véste a szavakat, és elgondolkodott rajta – olvashatjuk a Bibliában róla. Ô a Bibliát élte meg – mondta Portik-Hegyi Kelemen fôesperes-plébános. Így kellene nekünk is élnünk.
Mi történne, ha az életünkben ugyanolyan fontos szerepet töltene be a Biblia, mint a mobiltelefon? Minden bizonnyal békésebb lenne az életünk, hiszen Krisztus „megírta a szerzôdést” a vérével, kereszthalálával pedig teljes „lefödöttséget” adott – szemléltette, mit adna a hétköznapjainknak, ha ugyanúgy bánnánk a Bibliával, mint a mobiltelefonunkkal.
Mit jelent Máriaként élni? Szeretni. A szeretet nem más, mint szolgálat. Szolgálni azokat, akiket Isten ránkbízott. Bennük Jézust szolgáljuk. A mindennapi szolgálatból tevôdik össze az életünk. Ezt hittel lehet megvalósítani – zárta a szentbeszédet a fôesperes.
Az áldás és a himnuszok eléneklése után ugyanolyan sorokban, mint délelôtt a szentmisére, vonultak az emberek a vásártérre. Ott már sült az ilyenkor hagyományos miccs, flekken, kürtôskalács. A zenekarok muzsikája talán nem váltott ki a nézelôdôkbôl annyi kedves szót, mint a két, szüleikkel sétáló, alig egyéves, székely népviseletbe öltözött, copfos, szôke kislány.
Tudnak, akarnak mulatni a szárhegyiek, mondta a község jegyzôje, Kolcsár András, vasárnap délután a Szárhegyi napok harmadik, zárónapján. A szárhegyiek a teljes hétvégén mulattak. A rendezvény szűkös költségvetését a helyi vállalkozók gyarapították, így ezúttal is színesre sikeredtek a Nagyboldogasszony ünnepe köré szervezett falunapok. Koncertek, a hagyomány ápolását biztosító rendezvények sokasága közül választhattak a szárhegyiek, illetve azon külföldiek, kik ezekben a napokban a káposztájáról is híres településre érkeztek. Minden korosztályra gondoltak a szervezôk a tizedik falunap alkalmából. Szász Ferenc helybéli nyugdíjas mindhárom napon részt vett, elmondta, soha rosszabb ne legyen, és azt is hozzátette, tudja, hogy sokan szájukra veszik, sajnálják a pénzt az ünneplésre. A gyerekeket Tücsök Peti is örvendeztette, mint mondta, szinte hazajön Szárhegyre. Hat éve, hogy elôször jött, és akkor itt maradt szívének egy darabja: vissza-visszajárok, hogy egyesítsem a két fél szívet, fogalmazott Berényi Nagy Péter, a gyerekek kedvence.
A Békéscsabáról érkezett Kovács Péter immár több száz vendéget hozott Szárhegyre, ahol teheti, népszerűsíti a Lázár-kastély, a Szármány-hegy árnyékában lévô, immár a terepmotorozással is kapcsolatba hozható települést, ahol Cika mama karikóperecet osztogat és a Cika néptánccsoport egyszerre közel negyven aprósággal, székelyruhában lép a színre. Ezt látni kell! – vallja Kovács Péter, és ez így is van.
Rancz Enikô; Baricz-Tamás Imola
MPP-hírek
A Közüzem helyzetérôl
Minekutána közismertek a gázszolgáltatás körüli problémák, illetve a fogadóórákon többen jeleztek a közüzemekkel kapcsolatos problémákat, e hét csütörtökére kezdeményeztük a cég közgyűlésének az összehívását, hogy ismerkedjünk meg részletesen a cég helyzetével, gondjaival, s közösen keressük meg azokra a megoldást. Bízunk abban, hogy az ülés sikeres lesz, s elejét tudjuk venni annak, hogy a jövôben további gondok jelentkezzenek, netán veszélybe kerüljön a tömbházak téli fűtése is. A közgyűlés után sajtótájékoztatón fogunk beszámolni a tapasztalatainkról, illetve az esetleg meghozott döntésekrôl.
Az RMDSZ városi elnökének a nyilatkozatáról
Ismerve a gázszolgáltatás körüli bonyodalmak elôzményeit, meglepetéssel értesültünk a városi RMDSZ-elnöknek, illetve a megyei közgyűlés elnökének arra vonatkozó nyilatkozatairól. Nem szeretnénk a következô idôszakban politikai csatározásokra fecsérelni túl sok idôt, ennek szellemében született az alábbi közleményünk:
Közlemény
A Magyar Polgári Párt Gyergyószentmiklósi Szervezete meglepetéssel vette tudomásul az RMDSZ új városi elnökének a közüzemek anyagi gondjaira vonatkozó nyilatkozatát. Mint köztudott, ezen problémáknak két fôoka van, egyik az, hogy a cég ügyfelei (fizikai, illetve jogi személyek) több mint
900 000 lejjel tartoznak a közüzemnek, a másik meg az, hogy a város eddigi vezetôi nem tették meg a szükséges lépéseket, hogy a város megkapja az ôt megilletô állami támogatást. Az is köztudott, hogy az elmúlt évekre járó támogatást már lehetetlen utólag igényelni, ellenben Mezei János polgármester minden követ megmozgat, hogy az idénre járó pénzt minél hamarabb kapja meg a város.
Ezeken a tényeken túlmenôen sajnálatosnak tartjuk, hogy a városi RMDSZ elnöke nem vette észre, hogy a választási kampány lejárt, s most négy éven keresztül pártállástól függetlenül mindenkinek dolgozni kellene ezért a városért. Emlékeztetünk mindenkit, hogy négy évvel ezelôtt, minekutána a Magyar Polgári Szövetséget kizárták a választásoknál, mi felkerestük a frissen megválasztott polgármestert, s felajánlottuk neki a segítségünket, mert úgy gondoltuk, hogy felelôs, a város felemelkedése iránt elkötelezett csapatként ezt kell tennünk. A város lakói minden bizonnyal értékelnék, ha a városi RMDSZ is ebben a szellemben tevékenykedne, s a politikai csatározás helyett a közért való cselekvést helyezné elôtérbe. Köztudott, hogy az RDMSZ kormányon van, tehát módjában áll tenni azért, hogy a város haladéktalanul megkapja az ôt megilletô állami támogatást, s azáltal lehetôvé válna a gázszolgáltatás újraindítása. Felhívjuk a városi RMDSZ figyelmét, hogy amennyiben nem így jár el, az a gyanú fogalmazódhat meg a város lakóiban, hogy szándékosan idézik elô a válságot, direkt nem fizetik ki az állami támogatást (s hagyják ezáltal meleg víz nélkül a fél várost), csak azért, hogy bebizonyítsák azt, hogy a polgármester nem tudja megoldani ezt a problémát. Ezzel szemben nekünk ismételt kérésünk az, hogy a választási kampány múltával ássák el a csatabárdot, s lássunk hozzá közösen dolgozni.
Vadász Szatmári István elnök
Sajtó-közlemény
Az Iskola Alapítvány megkezdte a 2007– 2008-as tanév „Szülôföldön magyarul” Nevelési-oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatások kifizetését. Augusztus 20-án az Iskola Alapítvány projektirodája 14 404 gyerek után folyósította a támogatást azoknak a szülôknek, akik postán kérték az összeg kifizetését. A projektiroda 3367 gyerek után pedig bankkártyájára történô átutalással folyósítja a támogatást.
Az Iskola Alapítvány programirodája augusztusban értesítette a Nevelési-oktatási támogatásra pályázó szülôk második körét is, akiknek a támogatást szeptember folyamán utalja.
A Nevelési-oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatás összege a forint-lej bankközi licitárfolyama következtében 335 lej.
A „Szülôföldön magyarul” pályázati felhívásra a határidô lejártáig 90 728 pályázatot postáztak Nevelési-oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatásra, és 6186 Hallgatói támogatást igényeltek.
Kolozsvár, 2008. augusztus 20.
Kelemen Hunor elnök; Nagy Zoltán irodavezetô
Tekerôpatak
Újba öltözik Isten háza
Amiért a napokban felkerestük a szomszédos települést, Tekerôpatakot, az az 1734-ben felszentelt templom felújítása volt. A tizenhárom éve Tekerôpatakon szolgálatot teljesítô Csedô István plébánossal beszélgettünk, aki a templom történetérôl, a feljavításáról, a visszakapott iskolaépület újjávarázsolásáról szólt. Sôt, magyarázattal szolgált a templom ajtófeliratára is, és a híres menetrendet is megmutatta, mely segít utat keresni a mennyországba.
– A mai templomot 1734-ben szentelték fel, és ekkorra készült el a plébánia épülete is. Viszont a levéltári adatok szerint volt egy korábbi gótikus fatemplom is, melyet Mátyás király korában Szent Istvánnak szenteltek fel, és amely leégett. A templom újjáépítéséig a tekerôi és kilyénfalvi hívek a szentmiklósi templomba jártak misére, ott külön helyek voltak fenntartva, és a kórust is bôvítették számukra. 1727-ben született a mai templom építésének terve, mely a Gáborfi család anyagi támogatásával épült, és 1734-ben szentelték fel. A templom kicsinek bizonyult, az 1800-as években bôvítették, ugyanekkor fejezték be a templom tornyát is, mely építkezések meghatározzák a templom mai formáját. (Az 1600-ban épült Szent Rozália kápolnát teljes egészében a Gáborfi család építette.)
A templomot értékes festmények is díszítik, különösen a szószék képei, a Székely magvetô, a faragott kôkapuk, a toronyban lévô gótikus ablak, valamint a fô- és a mellékoltárok, melyek Szent Istvánt illetve Máriát ábrázolják.
Az elmúlt években nem voltak komolyabb javítások a templomon, hogy mi tette indokolttá most a feljavítást, Csedô plébános elmondta:
Két dolog van, ami sokat ártott a templomnak: az egyik a fekvése, hiszen fél méterrel van lennebb a padlózat szintje nemcsak a fôút, hanem a patak szintjénél is. Érdeklôdtem, miért építettek ilyen alacsonyan fekvô helyre templomot – hiszen a harminchárom évi szolgálatom alatt egyetlen helyen találkoztam ilyen jelenséggel, hogy lefelé kell menni a templomba, és nem felfelé – azt mondták, ez egy magasan fekvô terület volt, de az idôk folyamán feltöltötték az utat, a patak is hordalékkal töltötte fel a medrét. A másik dolog pedig az, hogy korábban, nem az elôdöm, hanem akik azelôtt szolgáltak, lefestették a templom teljes belsô terét olajfestékkel, ezzel megszüntették a falak lélegzését; a nedvesség fölfelé húzódott, és a javítások megkezdésekor már érte az ablakok magasságát. Le kellett szedjük az olajfestéket, téglák, kövek közül kiszedjük a vakolatot, hogy a falak kiszáradhassanak. Kívül is teljes szigetelésre lesz szükség. Nagy feladat vár ránk, mert a vizet el kell vezetni. Nem talajvíz van a templomban, hanem egy vízér. Egyetlen megoldás körvonalazódik: a templomon kívül kell ásnunk legalább 5–6 méter mély emésztôgödröt, hogy eséssel oda gyűljön a víz. Onnan pedig át kell vezessük, az út alatt átfúrva, az iskola és plébánia között lévô, 38 méteres, nem használt kútba. A víz elvezetése, a falak kiszáradása hosszú folyamat, ezért a munkálatokat is hosszú távra terveztük, mert ha nem tartjuk be e lépéseket, a teljes munkálat fölösleges.
Az oltárképek, templomfestmények restaurálására is sor kerül – tudtuk meg a plébánostól, aki elmondta, nem nagy értékű művészi képek díszítik a templomot, de nagyon kellemes összhatást keltenek. Éppen ezért nem meszelik le azokat, hanem megtartják, újrafestik.
– E képek nélkül a templombelsô csupasz lenne, nem is találna a templom stílusához, és egészen biztos, hogy a hívek is sajnálnák. Giccset festetni nem szeretnénk, művészi festést nem tudunk megfizetni, tehát maradnak ezek a festmények. Vannak olyan képek, amelyek restaurálásra szorulnak, szerencse, hogy a templomfelújítást végzô csapatnak, Czimbalmas Attila vezetésével, van képrestaurátora is.
A feljavítás nem kis pénzbe kerül, tudja ezt a plébános is, idôigényes és pénzigényes munkálatról van szó. Ez idáig csupán annyi pénz állt rendelkezésükre, amennyi pénze volt az egyháznak, és amelybôl elkezdték a munkálatokat. Két helyrôl, a kormánytól és a megyétôl összesen 30 000 lej támogatás érkezett eddig. De míg a falak száradnak, a pályázatírás, pénzforráskeresés idôszaka van, mert a tervezett javítások összértéke 350 000 lej, tudtuk meg Csedô plébánostól.
Az egyház által visszakapott iskolaépület egy nagy termét és elôterét rendezték be, oda járnak a hívek misére, míg tart a templom feljavítása, mert akár három évbe is beletelik, míg kész lesz. A plébános szerint a kisebb tér talán még jobban összekovácsolja a tekerôpatakiakat, igazi közösséggé formálja. Az iskola épületét az újfalvi önkormányzat által leosztott pénzekbôl javították ki.
A felirat és a menetrend
A tekerôpataki templom ajtaján felirat áll, ez valahogy mostanáig elkerülte a figyelmemet, de most, hogy fényképezni indultunk, szembetűnt: Amilyen a vasárnap, olyan a halálnap – hirdeti a megdöbbentô írás. A plébánostól érdeklôdtünk, megtudtuk, nagyon sokan megállnak, fényképezik, elgondolkodnak rajta. Csedô plébános magyarázattal is szolgált e nem mindennapi feliratról.
– Amilyen az embernek az élete, olyan lesz a halála is. Hogyha a vasárnapot megszenteli, megtartja, akkor remény van arra, hogy hite szerint, nyugodt, boldog halála lesz. Isten akaratából megbékélve hal meg. Ha a vasárnapot nem tartja meg, azt jelenti, hitetlen, közömbös, és akkor nyugtalan, zaklatott halála lesz.
A híres menetrendet, melyrôl már többen is hallottak, most a papilakon ôrzi Csedô plébános, ez olvasható rajta:
„Vasúti menetrend a mennyországba.
A vonatok indulása… minden órában.
Menetjegydíjak I. oszt.: Ártatlanság, szeretet, hűség.
II. oszt. : Bűnbánat.
Fontos figyelmeztetés:
1. Körjegy nincs.
2. Poggyászként csak a jó cselekedetek adhatók fel.
3. A végállomásra csak azok érhetnek, akik kitartással utaznak.
4. A gyermekeknek az utazás díjtalan, mert édesanyjuk, az anyaszentegyház ölében utaznak.
5. A válogatók könnyen lemaradhatnak.
Ez a menetrend olyan bájos, hogy mosolyogni lehet rajta, de annyira igaz, hogy rémüldözni kell miatta.”
Baricz-Tamás Imola
Még van hely a katolikusosztályban
A Gépgyártó Iskolaközpontban három éve indult az elsô római katolikus teológiaosztály. Idén is hirdettek felvételit 28 helyre, melyekbôl eddig, a júniusi felvételi nyomán, 13-at töltöttek be. A fennmaradt 15 helyre szeptember 2-án és 3-án jelentkezhetnek a nyolcadik osztályt végzett diákok. A jelentkezést követô felvételi, amelyet szeptember 4–5-én szerveznek meg, megye szinten egységes lesz – mondta Részeg Ildikó, a Gépgyártó Iskolaközpont igazgatója.
Mit is jelent katolikusosztályba járni?
„Meggyôzôdésünk és Fogarasy Mihály püspök alapító okirata szerint a katolikusoktatásnak sajátos nevelési céljai is vannak: olyan nemzedékek felnevelése, akiknek életük középpontjában helyet kapnak a keresztény értékek: Istenbe vetett hit, ragaszkodás a családhoz, az embertársakhoz és a szülôföldhöz.
Az iskolai oktatáson kívüli tevékenységek fôcéljai ennek a célirányos nevelésnek a megvalósítása. Ennek érdekében rendszeresen szervezünk lelkigyakorlatokat, kirándulásokat és különbözô közösségi programokat. Ezek a tevékenységek az iskola, a plébánia és a szülôk összefogásával valósulnak meg.
A tanügyi minisztérium besorolása szerint a teológiai oktatás a vokacionális szakok közé tartozik. Ennek megfelelôen a teológiai középiskolai osztályba jelentkezô diákok képességi vizsgát is kell tegyenek.
A római katolikus hittanosztály tanulói különbözô teológiai tantárgyakat tanulmányoznak a négyéves líceumi oktatás során: szentírásismeret, katekizmus, dogmatika, az egyház története, művészettörténet, spirituális nevelés, latin nyelv stb.
A teológiai tantárgyak mellett természetesen fontos helyet foglalnak el a humán tudományok is, mint a magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, történelem. A reáltantárgyak sem hanyagolódnak el, az informatika és mások is helyet kapnak az órarendben” – olvasható az iskolaközpont katolikusosztályának honlapján, a www.gyki.8k.ro címen.
A Gépgyártó Szakközépiskola római katolikus teológiaosztálya várja a diákokat, akik az iskola titkárságán jelentkezhetnek, illetve érdeklôdhetnek a 0266/364.122- es telefonszámon.
Rancz Enikô
Ami száz éve szép volt, ma is az
Az ékszerrôl is ugyanazt mondják, mint a szemüvegrôl: öltöztet. Viselése, ajándékozása ezer érzelmet rejt magában: szeretetet, bocsánatkérést, megbocsátást, hűséget, ragaszkodást, örömet, boldogságot. Ékszerekrôl, ápolásukról, de érzelmekrôl is beszélgettem Fodor Csaba ékszerészszel…
– Mit takar a trend fogalma?
– Szinoníma a divattal, és azt takarja, hogy egy bizonyos idôszakban mi tetszik az embereknek, amit a tervezôk irányítanak.
– Az ékszerek trendje milyen?
– Úgy gondolom, hogy ez nincs kialakulva, kiérve nálunk. Mondhatom, semmilyen területen nincs kialakulva. Ami ízléstelen, a jóízlés határán kívül esik, az szerintem nem divatos, még akkor sem, ha „gazdája”, gyártója úgy gondolja. Ugyanez érvényes a tömegékszerekre, amit keletrôl hoznak. Arról szól a divat, hogy mutatós és olcsó legyen. Itt tartunk mi. Minden attól az embertôl függ, aki bejön és ékszert vásárol, igazából nem mondható el, hogy a trend szerint választ. Egyeseknek mutatós kell, másoknak kicsi, szolid.
– Akkor vannak-e egyáltalán nagy diktátorok?
– Világszinten vannak, például a Bulgari. Azok nem a gyergyói emberekhez mértek, hiszen ott nem grammban mérik az értékét, hanem egy darabnak egy árat szabnak meg, ami sokszor tízszerese a grammonkénti árnak. Chicagoban, Párizsban és Velencében beszélhetünk divatos ékszerekrôl.
– Azok milyenek?
– Általában kézzel készültek, és drágakôvel díszítettek. Ez szinte követelmény. A drágakövek teszik igazán széppé az ékszereket, hiszen nem mindegy, hogy egy szintetikus kô van benne vagy eredeti. A különbség, ha egymás mellé rakjuk, szemmel látható. Természetesen ezek árban is „szebbek”.
– Itt mit és hogyan vásárolnak leginkább?
– Van, aki valamilyen alkalomra vásárol, és van, aki magának. A vásárlásban, a döntésben, a modell kiválasztásában az is meghatározó, hogy mit visel más, mi tetszik meg máson, és így lesz divatos, a többség által viselt, egy ékszer.
– Az állatfejeket utánzó modellek egy idôben hódítottak…
– Most is vannak, de ritkábbak. Leggyakoribb az oroszlán-, a bikafej, a kígyó. A kígyó már régi szimbólum, de leggyakrabban, elsôsorban a csillagjegyeket testesítik meg.
– Az ezüstékszerek…
– Róluk is ugyanazt lehet elmondani, mint az aranyakról, azonban az ezüstöt inkább a fiatalok kedvelik.
– Mihez kell találniuk az ékszernek, például, ha kô díszíti?
– Ha nyakék, akkor természetesen az öltözethez. Ha viszont nincs kô bennük, vagy a kô nem színes, akkor mindenhez találnak.
– Az alkalmi ékszerek…
– Attól alkalmiak, hogy nem viseljük állandóan, nem alszunk, nem fürdünk vele, nem dolgozunk vele, amire vigyázunk. Ettôl lesz tartós egy ékszer. Mondják, hogy a mostaniak nem tartósak, ami nem is csoda, hiszen állandóan hordjuk, míg régen ez nem így volt.
– Egy különleges, talán a legszebb ékszer a jegygyűrű, amelynek modellje az utóbbi idôben változáson ment át…
– Egyre gyakrabban van bennük díszítés, de nem választja mindenki ezeket. A jegygyűrű tulajdonképpen a folytonosság (a házasság, a kapcsolat örökké volta – a szerk. megj.) szimbóluma, az újabb modellek is figyelembe veszik, hogy ezt még képletesen se szakítsák meg.
– Ékszerek ápolása, gondozása…
– Ki lehet nyugodtan mosni, fôzni vízben, néha, ha nincs benne gyöngy, mert azok nem bírják a száz fokot. Kicsi mosószerrel, mosogatószerrel ki lehet tisztítani.
– Mit tanácsol az olvasóknak az ékszerek vásárlása és trendje szempontjából?
– Vásárláskor a minôségre is érdemes odafigyelni, benne van-e a hivatalos nemzeti fémjel és finomság fémjele, ami a karátot jelzi. Ezek nélkül nincs garancia. Kerüljék a feketekereskedelmet, hiszen sok selejtes ékszer bekerül az országba. De elsôsorban nézzék meg, tetszik-e, hiszen ôk kell majd viseljék. Olyant vásároljanak, amire majd szívesen néznek rá. Egy olyan ékszer, ami ezelôtt száz évvel szép volt, az most is az, vagy amit most odaadással készítenek, az száz év múlva is szép lesz. Ami szép, az mindig divatos.
– Apropó száz év, mennyi érzelem kötôdik az ékszerekhez…
– Én is sokszor elgondolom, mikor beolvasztom a tört aranyat, mennyi emlék a füstbe megy, s néha elgondolkodom, hogy mennyi mindent tönkreteszek…
Gondolom, ezek után önök sem válnak meg könnyen több tíz éve ajándékba kapott kedvenc, de már megviselt darabjuktól. Amíg ezen töprengnek, én az interjúk mondanivalóját gyűjtöm egy csokorba, zárszóként.
Rancz Enikô
1300 erdélyi magyar színészrôl fog szólni…
Kötô József színháztörténész irányításával összeállítják a két világháború közötti erdélyi magyar színjátszás lexikonát. A lexikont nem csupán száraz, tényközlô gyűjteményként képzelik el, hanem olyan összeállításként, amely a benne felvonultatott színészek személyiségébôl is megôriz valamit.
Az erdélyi színháztörténelem talán egyik legnagyobb leendô alkotásáról beszélgettünk Kötô Józseffel…
– Mit kell tudniuk az olvasóknak Önrôl?
– Misztótfalusi Kis Miklós óta erdélyi hagyománnyá vált, ha valaki nagyobb fába vágja a fejszéjét, el kell mondania mentségét. Mint színházi- lexikon-író két érvet hozhatok fel a magam mentségére. Az elsô, hogy több mint négy évtizede dolgozom a színház bűvöletében, mint irodalmi titkár, igazgató (szerk. megj.: 1985–1990 kolozsvári Állami Magyar Színház), színház- és drámatörténész. Munkatársa voltam a kolozsvári színház Sütô-Harag korszakának is. Tisztában vagyok tehát a színház „erkölcsnemesítô” és kultúrateremtô szerepével, ahogyan nagy elôdünk, Kótsi Patkó János fogalmazta művelôdésünk eme ágának küldetését. Meg kell tehát örökítenünk az illékony színházi pillanatokat. A második: több mint száz tanulmányt, több kötetet tettem közzé az erdélyi magyar színjátszás két világháború közötti korszakáról, gondolom, ez is jelenthet némi szakmai garanciát a vállalkozás sikerére.
– Honnan jött a lexikon ötlete?
– Színháztörténetünk nagy adóssága a két világháború közötti korszak monografikus feltárása. Tudományágunk alig ismeri az idôszak színjátszó személyeit. Például a szakirodalomban eddig alig száznál több színész neve volt ismert, lexikon-tervezetem ezerháromszáznál több nevet tartalmaz (például Felhô Ervin, Forgács Sándor, Marosi Géza és még nagyon sokan mások), nem is szólva arról, hogy egyedi jelenségként sajátos drámamodellt és színjátszóstílust „termelt” ki. Kézenfekvô tehát az ötlet: el kell készíteni a kor látleletét.
– Mit fog tartalmazni a lexikon?
– A készülô lexikon az 1920 és 1940 közöt- ti idôszak adatait fogja tartalmazni. Fontos újdonság lesz, hogy terveimben több mint két és félszáz, eddig ismeretlen színészekrôl készült fénykép közlése is szerepel, megteremtve a korszak ikonográfiai adatbázisát is. Szeretném, ha a lexikoni technicitáson túl, sikerülne úgy megfogalmazni a címszavakat, hogy valami megörökítôdjék a művészek személyiségébôl is.
– Felhívást tettek közzé, hogy akiknek a birtokukban a korszakra vonatkozó színházi hagyaték van, jelentkezzenek Önöknél… Milyen hagyatékra gondoltak a felhívásban?
– Folyik a kutatás az állami és egyházi levéltárakban, a könyvtárakban fellelhetô nyomtatott színházi anyag feldolgozása, a határokon túli közgyűjteményekben rejtôzködô dokumentáció felmérése, de a teljes feltárás érdekében számítunk azok segítségére is, akiknek családi hagyatékként birtokában vannak a korra vonatkozó iratok, illetve azok hozzájárulására is, akik helytörténészekként rendelkeznek adatokkal.
– A tervek szerint mikorra készül el a lexikon?
– A lexikoni munkálatok immár közel két éve folynak, remélhetôleg még két éven belül közölhetô állapotba kerül az anyag.
– Milyen anyagi forrásból tudják megvalósítani?
– Sajnos, még nem múlt „az egyszemélyes intézetek” divatja, a színháztudományi kutatás nem intézményesült, így a munkálatok legszükségesebb anyagi hátterét személyes hozzájárulásból és pályázatokon megnyerhetô alapokból teremtjük elô – zártuk a beszélgetést Kötô Józseffel.
A felhívás tehát: Kérjük, hogy azok a családok, magángyűjtôk, akiknek a vonatkozó korszakból származó színházi hagyaték található a birtokukban, értesítsék Kötô József színháztörténészt az alábbi címen: 400196 Cluj-Napoca, str. Aviator Bădescu nr. 42. vagy a kt@idilis.ro e-mail címen.
A tulajdonos egyetértésével kutatási céllal feldolgoznák a hagyatékot, kulturális körforgásunk részévé téve. Köszönik a hagyatékápolók jóindulatát és áldozatvállalását.
Rancz Enikô
Hargitaiak tárlata
Pénteken délután nyitották meg a Hargita Megyei Képzôművészek Tárlatát. Közel hatvan alkotás kapott helyet a Pro Art Galériában, ennyien fogadták el a kulturális központ és a kiállítást rendezô Botár László felhívását. Tusa Lajos és Botár László köszöntötte a művészetkedvelôket. A kiállító művészek között gyergyóiak is voltak Biró Zsuzsanna, Borsos Gábor, Burján-Gál Enikô, Burján Emil, Gál Éva Emese. A kiállított alkotások műfajilag is nagyon változatosak, a festészet, a szobrászat, a grafika, a textilművészet nagyon sok ága képviselteti magát. Székedi Ferenc megnyitóbeszédét Botár László tolmácsolta.
Baricz-Tamás Imola
Második hely a kakaspörköltért
Második helyezett lett a Pizza Joe küldöttsége. Vajdaságban a Magyaritthabe községben augusztus 8– 10. között tartott, harmadik alkalommal megrendezett falunapokra voltak hivatalosak a gyergyóiak, és a fôzôversenyen is részt vettek.
A fôszakács Korpos Katalin és a segédszakács Kolozsvári Orsolya mellett két önkormányzati képviselô, Czink Attila és Sándor István is a Vajdaságba utazott. A nemzetközinek is mondható fôzôversenyen a gyergyóiak kakaspörköltet készítettek. A harminchárom résztvevô csapat fôztjét a versenyzôk számára ismeretlen zsűri pontozta. Czink Attila elmondta, hazai fűszereket vittek, viszont a piros paprika békési volt, a kakast pedig a vendéglátók állták. A gyergyóiak nokedlivel tálalták a pörköltet, melyet a profi módon szervezett zsűri a második hellyel jutalmazott. A Békés város testvérközsége Magyaritthabe és az önkormányzati képviselôk így kapcsolatteremtésrôl is tárgyalhattak a vajdasági elôljárókkal. Legközelebb a szeptemberi Békési Napokon, majd a gyergyói Szent Miklós Napokon találkoznak a magyaritthabeiekkal.
Baricz-Tamás Imola
Elek apó unokája vagyok
Elek apó unokája vagyok – Fogalmazáspályázat II–VIII. osztályosok számára
A Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár és a Pro Libris Könyvbarátok Egyesülete fogalmazáspályázatot hirdet II–VIII. osztályos tanulók számára Elek apó unokája vagyok címmel.
A fogalmazások terjedelme legtöbb 2 oldal (A4-es lapméret; 12 pontos betűméret; 1,5-es sorköz) lehet. A pályamunkákat legkésôbb szeptember 22-ig kérjük személyesen eljuttatni, vagy postán elküldeni a következô címre: Városi Könyvtár, 535500 Gyergyószentmiklós, Kossuth Lajos u. 25. szám, Románia. (A borítékra írjátok rá: Elek apó unokája vagyok).
A pályázat eredményhirdetésére és a nyertesek díjazására szeptember végén, a Népmese Napja alkalmából szervezendô ünnepségen kerül sor.
A rendezvényt támogatja a Communitas Alapítvány.
Tolvaj elôtt nincs zár?
A tulajdon védelmét az alkotmány garantálja. Meghatározta a mai társadalom fejlôdését. A Hargita megyei rendôrség azonnal közbelép a lakossáag felkéréseire megelôzô intézkedésekkel vagy a bűnözôk, törvényszegôk felkutatásával.
A bűnözés egyik megnyilvánulási formája a magánvagyon kárára elkövetett lopás. A károsított javainak és használati eszközeinek a saját lakásából, udvaráról, hétvégi házából való eltulajdonítása nyomán érzi a bűnözés következményét.
Legtöbb esetben a tolvaj kihasználja az emberek naivságát, akiknek eszébe sem jutna mások vagyonára szert tenni. Az a feltételezés, hogy nem válhat, de áldozattá válik, az anyagi károk mellett néha ahhoz is vezet, hogy az emberek elveszítik az állami intézményekben való bizalmukat és hitüket a társadalmi rend fenntartásával megbízottakban, akik a törvények betartatását szorgalmazzák. A kárpótoltak örömét, akik a rendôröktôl tudják meg, hogy a bűnözôt elfogták, és javaikat visszaszerezték, beárnyékolja azok szomorúsága, akiknek nem sikerült az ellopott javaikat visszakapni, vagy az ôket kirabolt tolvajt sem azonosítani.
Érthetô, hogy a javak feletti ôrködés is esetrôl esetre különbözik, függ ezek értékétôl, jellegétôl. Ha a magánlakások védelmére a zárak, vasrácsok, vagy a tömbházlakásokban a bejárati biztonsági zárrendszerek nagymértékben megfelelnek, a kereskedelmi egységek, cégek számára másfajta ôrzés szükséges.
A 333/2003-as számú Törvény alternatív megoldásokkal szolgál a javak és értékek ôrzésére, betörés elleni eszközökkel, ezek nagysága, fontossága és jellege függvényében. Az ôrséget esetenként a csendôrség, a polgárvédelmi ôrség, magánôrség és erre szakosodott cégek is biztosíthatják.
A megye területén 24 ôrzésre szakosodott cég, valamint 9 diszpécserszolgálat működik, melyen keresztül 666 egységet felügyelnek. Ennek köszönhetôen az idén nem is történt betörés az ilyen egységekhez, cégekhez, bebizonyosodott az ôrzô-védô szakcégek hatékonysága.
A diszpécserszolgálatok szerepe az, hogy minden esetben, ha a biztonsági rendszerek riasztója beindul, megfelelô technikával rendelkezvén azonnal közbe tudnak lépni a behatolók elfogása érdekében.
Itt az ôsz, a terménybegyűjtés idôszaka. Ilyenkor esnek kísértésbe a terménytolvajok. Jó lenne, ha a helyi polgármesteri hivatalok megszerveznék a községek, falvak mezôôrzését, a rendôrôrsök alkalmazottai vagy a Hargita Megyei Rendôr-fôfelügyelôség az irányítási, képzési és felügyeleti tevékenységet elvégzik.
A rendôrség szaksegítséget nyújt az ôrzés jó megszervezésében. Engedélyeket bocsát ki az ôrzést vagy védelmet ellátó személyeknek, láttamozza azon egységek ôrzési tervét, amelyek védelmét nem a csendôrség látja el, ezenkívül ellenôrzi a törvényes elôírások betartását a vagyoni és értéktárgyak ôrzésére valamint a testôrökre vonatkozóan, és megállapítja a hozandó szükséges intézkedéseket. Ellát bármilyen más, a törvény által hatáskörébe tartozó feladatot.
Hargita Megye Rendôr-fôfelügyelôségének Bűnelemzési és -megelôzési osztálya
Magyar világsiker a www.bookline.ro-n
Sötéten szép regény a Ceausescu-korszak végnapjairól.
Hogyan dolgozza fel egy tizenegy éves kamasz, ha apját a szeme láttára hurcolják a Duna-csatorna munkatáborába? Hogyan éli meg az apa hiányát és az elhurcolás köré épített családi hazugságokat vagy titkolt történeteket? Milyen remények éltetik a mindennapok amúgy sem könnyű kamaszviharait megnehezítô élethelyzetben? Errôl szól a marosvásárhelyi születésű Dragomán György lendületesen megírt regénye a Ceauşescu-korszak végnapjairól, melyet a bolti árnál 20 százalékkal olcsóbban (30 lej – a feltüntetett ár változhat a valutaárfolyamok tükrében) kínál a bookline.ro internetes áruház.
Szikrázó, akrobatikus próza. […] Dragomán György sötéten szép regénye, A fehér király azt ábrázolja, milyen volt a totalitárius Romániában felnôni. A szerzô kegyetlen portrét rajzol az életrôl egy totalitárius társadalomban; regénye egyszerre brutális és lefegyverzôen gyöngéd – írja a könyvrôl ajánlásában a New York Times.
A Déry-, Márai- és József Attila-díjas fiatal író új könyvét – amelyet már közel harminc nyelvre lefordítottak –, nemrég a The Washington Post is méltatta Amerikában. A 34 éves író Kelet-Európa múltjának szemléléséhez friss nézôpontot kínál, mert a berlini fal leomlásakor hagyta maga mögött gyerekkorát és vált szabad felnôtté.
A könyv német változatát (Der weiße König) is be lehet szerezni a bookline.ro-n.
A bookline.ro Magyarország legnagyobb internetes könyváruházának az erdélyi oldala. A portál hatalmas könyvválasztéka mellett terjedelmes zenei (CD) és filmes (DVD) kínálat is várja az érdeklôdôket, de a www.bookline.ro-ról immár játékokat (makettek, társasjátékok), szoftvereket (enciklopédiák, térképek, vírusirtók) és drogériatermékeket (gyógyhatású készítmények, bébicikkek, szépségápoló termékek) is meg lehet rendelni.
A zökkenômentes házhoz szállítást a GLS futárszolgálat biztosítja az ország egész területén.
Olvasóink írták
Egy gyergyói négy gondja
Hétfôn levelet juttatott el Gyergyószentmiklós polgármesteréhez Szabó László gyergyószentmiklósi lakos.
Panaszai a következôk:
„Minap lejártam a Tölgymezôbe, a saját pityókaföldemre, ahol lesújtó látvány fogadott. Úgy megmocskolták a pityókámat, hogy rossz volt nézni. Szeretném, ha ezzel a problémával is foglalkozna valaki. Tudom, hogy az alpolgármester hatáskörébe tartozik, és van három mezôôr alkalmazva, de ez mind nem elég. Vajon ki, mi fog kárpótolni? Az a válasz, hogy nincs pénz. De én a szántást ki kellett fizessem, a gyomirtó szereket meg kellett vegyem, és más valaki aratja a termést. Sajnos, nem csak az én termésemet viszik.
A második probléma, mint Tölgyfa utcai lakos, örvendek, hogy végre került egy olyan polgármester, aki a mi utcánkat is kijavíttatja, csak az a probléma, hogy nem tudni, Hargita raliversenyt akarnak-e ott rendezni, vagy pedig a teherforgalmat akarják oda terelni. Száguldanak a kitöltött utcán, felverik a port, veszélyes a gyermekeknek az utcán járás.
Harmadik: észrevételem szerint nem szabad vita tárgyát képezze, és fórumot se kellene szervezni azért, hogy épüljön-e Penny Market, egyszerűen a szegény választópolgárok érdekében meg kell épüljön. Ne 20 vállalkozó érdekeit nézzük, mert ezzel csak viszszamegyünk a múltba.
Negyedik probléma: Remélem, hogy a Csiszér-pataka medre és a Visszafolyó patak medre ki lesz pucolva, nem fognak azon gondolkodni, hogy megéri-e vagy sem, mert egy nagy esôzés esetén ismét mindent visz a víz.”
Gyergyószentmiklós
2008. augusztus 18.
Tisztelettel:
Szabó László
Operatív megoldás
Végre megoldódott a sorsa egy gazdátlan kutyának. Ez a kutya körülbelül két hónapja szenvedett egy körülbelül öt méter mély aknában a vasútállomás környékén. Szerencsére sok lelkes állatbarát dobott be ételt neki.
Nem egy alkalommal volt több személytôl jelzés különbözô illetékes hivatalokhoz az eb sorsával kapcsolatosan, de sajnos, nem talált fülekre.
Augusztus 18-án értesítve a helybéli tűzoltóságot – azonnal a helyszínre érkeztek, és több mint négyórás nehéz, de lelkes küzdelem árán sikerült a szabadba kihozni a kutyát.
Elismeréssel tartozunk a tűzoltóknak a hozzáértô hivatásukat gyakorló munkájukért.
Antal Péter
60 éves kortárstalálkozó
A találkozók korát éljük, 30, 40, 50, 60 éves kortárstalálkozókat szerveznek szinte minden településen. Jó és szép kezdeményezés, hiszen jólesô érzés találkozni kortársakkal, osztálytársakkal évek, évtizedek teltével. Feleleveníteni a gondtalan gyerekéveket, boldog diákéveket. Elbeszélgetni rég nem látott kollégákkal, családi állapotuk felôl érdeklôdni. Egy pillanatra elfeledni a mindennapok gondjait-bajait. Ilyen találkozó színhelye volt az elmúlt hétvégén, a Visszafolyó partján fekvô Tekerôpatak, ahol az 1948-ban születettek találkoztak a régi Alma Materben, amely jelenleg ad hoc templomként is szolgál, mert a régi templom fôjavítás alatt van. Annál felemelôbb volt a hálaadó szentmise, mert ugyanabban az osztályban tanultunk meg írni, olvasni, számolni. A nagy osztályterem telis-tele volt a kortársakkal, meg az ôket ünneplô hozzátartozókkal. A plébános úr kihangsúlyozta, hogy adjunk hálát a Fennvaló Úristennek, azért a 60 évért, amit megéltünk, mert ez egy szép kor, amelyben volt sok szép és tartalmas év, de lehetett kevésbé szép vagy jó. A mise végén az iskolás gyerekek egy rövid ünnepi műsorral köszöntötték a jubilálókat, verseiket, énekeiket a blockflötte- együttes kísérte. Megható volt, mert jelen voltak a gyerekek, unokák, szülôk, meg a többi hozzátartozó. A mise utáni köszöntés szintén nagyon felemelô volt, annyi virág, ajándék, meg jókívánság, ami ott elhangzott, feltarisznyált újabb évekre. Nem feledkeztünk meg az elhunyt osztálytársakról sem, sírjaikra koszorút helyeztünk, és az elmondott ima által lélekben újra együtt voltunk velük. A délutáni vendéglôi együttlét kötetlen beszélgetés formájában zajlott, jó zene és finomabbnál finomabb ételek, italok kíséretében feledhetetlenné tették ezt a napot, visszavarázsolt a messzi gyermekkorba. Az elôkerült iskolai fotók kézrôl kézre jártak, és derültünk egykori mivoltunkon. Jó volt látni, érezni, hogy mindenki örül a másiknak. Dicséret illeti a kezdeményezôket, szervezôket ezért a felejthetetlen találkozóért.
Farkas Aladár
Erdélyi ezredek a világháborúban
Bakos Lajos tizedes, kisbirtokos (Gyergyóremete). * 1898, Gyergyóremete. 1917. január 28-án vonult be a 38. h. tüzérezredhez. 1917. június 2-ától az orosz és az olasz hadszíntereken küzdött. Mielnica, Halics és Asiagó mellett harcolt. 1918. december 22-tôl a székely hadosztály kötelékében Zilah és Mátészalka mellett harcolt a románok ellen. 1919. április 26-án szerelt le. Két és fél hónapig román fogságban volt. Kitüntetései: O1, OB és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. – Testvére, István, 1916 augusztusában hôsi halált halt.
Balázs Bécsi István szakaszvezetô, géplakatosmester (Gyalu). *1894, Gyergyóditró. 1915. május 30-án vonult be Marosvásárhelyen a 22. h. gyalogezredhez. 1915 június végén az orosz frontra ment. Stry és Bucac mellett küzdött. 1916 júniusában Bécsbe ment az autósosztaghoz. 7 hét után az olasz frontra küldték. Részt vett az isonzói csatákban. Monfalcone, Görz, Udine, Motta di Livenza, az Oderzo és a Piave melletti nagy ütközetetekben harcolt. Kétszer sebesült és gázmérgezése volt. Az összeomlás után szerelt le. Kitüntetései: O2, OB 2-szer, vas érd. ker., Kcsk., szolg. ker.
Balázs Ferenc ôrvezetô, cipészmester (Gyergyószentmiklós). *1897, Gyergyószentmiklós. 1915 augusztusában vonult be önként a 82. közös gyalogezredhez. 1916 novemberben az olasz frontra ment. Görz, Roverettó és Asiagó mellett harcolt. 1918. november 1-jén a Hétközség fennsíkján megsebesült és légnyomást szenvedett. 1918. november 4-én olasz fogságba esett. 1919 novemberében jött haza. Kitüntetései: OB és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. – Sógora, Benedek Ferenc, 1916-ban az orosz harctéren hôsi halált halt.
Balázs Ferenc gyalogos, kisbirtokos (Gyergyóalfalu) *1898, Gyergyóalfalu. 1916 májusában vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1916 szeptembertôl a román és az olasz harctereken küzdött. A rohamzászlóalj kötelékében az Ojtozi-szorosban, továbbá Asiagó és a Piave mellett harcolt. 1918 november 3-án olasz fogságba esett. 1920 márciusban jött haza. Kitüntetései: OB és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Balázs G. János huszár, kisbirtokos (Gyergyóalfalu). * 1880, Gyergyóalfalu. Tényleges katonai szolgálatra 1901-ben vonult be a 2. közös huszárezredhez. 3 évig szolgált. 1914. augusztus 1-jén a 9. h. huszárezredhez vonult be. 1914 szeptemberben az orosz hadszíntérre ment. 1917 nyarán felmentést nyert. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. – Sógora, Ambrus Mihály, orosz fogságban hôsi halált halt.
Balázs-Hegedüs János gyalogos, középbirtokos (Gyergyóremete). *1898, Gyergyóremete. 1916. május 28-án vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1916 nyarától a román és az olasz harctereken küzdött. Sósmezô, Leánymezô és Asiagó mellett harcolt. 1918 novembertôl 1919 áprilisáig a székely hadosztályban teljesített szolgálatot. Kitüntetései: OB és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Bálint István ôrvezetô, gazdálkodó (Tekerôpatak). *1893, Tekerôpatak. 1914 októberben vonult be a 22. h. gyalogezredhez. 1915. január 19-tôl az orosz, szerb és az olasz hadszíntereken küzdött. Belgrád, Kragujevác, Monte-Grappa és a Monte-Tomba mellett harcolt. Egyszer sebesült. 1918 decemberben jött haza. Kitüntetései: O2, OB és Kcsk. A román megszállás alatt minden hazafias megmozdulásban résztvett. 3 ízben volt hadbíróság elôtt. – Testvérei, Ferenc és Sándor, a fronton hôsi halált haltak.
Balla Sándor tizedes, kisbirtokos (Gyergyóújfalu). *1895, Gyergyóújfalu. 1915. május 15-én vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1915. június 20-tól az orosz, román és az olasz harctereken küzdött. Lublin, Luck, Sósmezô és Asiagó mellett harcolt. 1916. október 17-én súlyosan megsebesült. A forradalom kitörése után szerelt le. Kitüntetései: O2, OB és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. – Nagyapja, Sándor, részt vett a szabadságharcban.
Balogh Áron ôrmester, gazdálkodó (Tekerôpatak). *1876, Tekerôpatak. Tényleges katonai szolgálatra 1897-ben vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 3 évig szolgált. A világháború kitörése után a mozgósításkor a 22. népf. gyalogezredhez vonult be. 1914 augusztustól, kétszeri megszakítással, az orosz hadszíntéren küzdött. Csernowic, Sianki, Halics és Bucsacs mellett harcolt. Kétszer súlyosan megsebesült. 1917. november 18-án, mint 50%-os hadirokkant, szerelt le. Kitüntetései: O1, O2, Kcsk. és jub. emlékérem. – Felesége öccse, Lengyel János hdgy., a Kárpátokban hôsi halált halt.
Balogh Elek tizedes, gazdálkodó (Tekerôpatak). *1895, Tekerôpatak. 1915 májusban vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1915 májustól az orosz, román és az olasz harctereken küzdött. Lublin, Varsó és a Piave mellett tüntette ki magát. Háromszor sebesült. 1918. dec. 18-án szerelt le Budapesten. Kitüntetései: O1, O2, OB és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Balog Ferenc ôrvezetô, kisbirtokos (Gyergyóalfalu). *1897, Gyergyóalfalu. 1915. október 15-én vonult be a 22. h. gyalogezredhez. 1915. december 10-tôl az orosz és az olasz frontokon küzdött. Bucsacs, Dornawatra, Kirlibaba, Kimpolunk és Asiagó mellett harcolt. 1918 decemberétôl a székely hadosztály kötelékében Hadad és Zilah mellett harcolt a románok ellen. Két hónapig román fogságban volt. Kitüntetései: O2, OB és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. – Nagyapja, Baricz Lajos, részt vett a szabadságharcban.
Bányász György gyalogos, községi díjnok (Gyergyóújfalu). *1899, Gyergyóújfalu. 1917 májusban vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1917 augusztustól a román és az olasz hadszíntereken küzdött. Sósmezô és Asiagó mellett harcolt. 1918. június 28-án bal karját elvesztette. Az összeomlás után, mint 75%-os hadirokkant, szerelt le. Kitüntetései: O1 és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. – Sógora, Sajgó János tizedes, az orosz fronton hôsi halált halt.
Bányász József gyalogos, kisbirtokos (Gyergyóújfalu). *1890, Gyergyóújfalu. 1916 májusában vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1916 október elején a román harctérre ment. Sósmezô mellett harcolt. 1916 október végén súlyosan megsebesült. 1918 januárban, mint hadirokkant, szerelt le. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. – Sógora, Kovács Tamás Ferenc, 1915-ben az olasz fronton hôsi halált halt.
Bányász Lajos gyalogos, kisbirtokos, méhész (Gyergyóújfalu). *1894, Gyergyóújfalu. 1914 októberben vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1915. május 15-tôl az orosz és a román hadszíntereken küzdött. Lublin, Rownó, Sósmezô mellett és az Ojtozi-szorosban harcolt. 1916. október 25-én súlyosan megsebesült. 1917 augusztusban, mint 50%-os hadirokkant, szerelt le. Kitüntetései: O2, OB és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Bányász Sándor tizedes, középbirtokos, községi írnok (Gyergyóújfalu). *1891, Gyergyóújfalu. 1915. május 15-én vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1915. június 23-án az orosz frontra ment. Lublin, Kowel és Luck mellett harcolt. 1919. szeptember 16-án szerelt le. A román megszállás alatt a Magyar Párt intézôbizottságának tagja volt. – Unokatestvérei, Bányász Imre és Antal, a világháborúban hôsi halált haltak.
Bányász Sándor ôrvezetô, középbirtokos (Gyergyóújfalu). *1886, Gyergyóújfalu. Tényleges katonai szolgálatra 1907-ben vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1909-ig szolgált. 1914. augusztus 1-jén újra bevonult. 1914. augusztus 15-tôl, egyszeri megszakítással, az orosz hadszíntéren küzdött. Jankovhegyen és a San folyónál harcolt. 1915. június 13-án orosz fogságba esett. 1920-ban jött haza. Kitüntetése: Ferenc József jub. eé. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Barabás Lajos gyalogos, középbirtokos (Gyergyóújfalu). *1889, Gyergyóújfalu. Tényleges katonai szolgálatra 1910-ben vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1911-ig szolgált. 1914. augusztus 1-jén újra bevonult. 1914 augusztus végén a táb. ezreddel az orosz frontra ment. Dunajov, Petrikov és a San mellett harcolt. 1915 júniusban súlyosan megsebesült. 1918 ôszén, mint hadirokkant, szerelt le. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Baricz Albert tüzér, kisbirtokos (Gyergyóalfalu). *1891, Gyergyóalfalu. Tényleges katonai szolgálatra 1912. október 15-én vonult be az 5. honvéd tüzérezredhez. Itt érte a világháború kitörése. 1914 augusztustól az orosz és az olasz hadszíntereken küzdött. A Kárpátokban és Piave mellett harcolt. Az összeomlás után szerelt le. Kitüntetései: Kcsk. és az 1912-13. évi eé. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Baricz Ferenc honvéd, kisbirtokos, községi pénztáros (Gyergyóalfalu). *1893, Gyergyóalfalu. 1914. augusztus 7-én vonult be a 22. h. gyalogezredhez. 1914. október 4-tôl kétszeri megszakítással az orosz fronton küzdött. Mint géppuskás a Kárpátokban, továbbá Homonna és Tarnow mellett harcolt. Kétszer megsebesült. Az összeomlás után szerelt le. A román megszállás alatt a Magyar Párt lelkes tagja volt. – Nagyapja, Márton, részt vett a szabadságharcban.
Baricz Gergely ôrvezetô, kisbirtokos (Gyergyóalfalu). *1891, Gyergyóalfalu. Tényleges katonai szolgálatra 1912 októberben vonult be a 22. h. gyalogezredhez. Itt érte a világháború kitörése. 1915-tôl Kolozsvárt és Szolnokon helyôrségi szolgálatot teljesített. Az összeomlás után szerelt le. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Baricz Ignác szakaszvezetô, ny. postás (Székeludvarhely). *1886, Gyergyóalfalu. 1914-ben a mozgósításkor vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1914. augusztus 9-tôl az orosz és az olasz hadszíntereken küzdött. Az Stryj, Tarnow, Tarnopol, Iwangorod és Asiagó mellett harcolt. Rész tvett a gorlicei áttörésben. 1914. augusztus 30-án és 1915. május 27-én megsebesült. Az összeomlás után szerelt le. Kitüntetései: Kcsk. és Seb. é.
Baricz Imre Botos fôtüzér, kisbirtokos (Gyergyóalfalu). *1895, Gyergyóalfalu. 1915. május 15-én vonult be a 38. honvéd tüzérezredhez. 1915. október 5-tôl az orosz és a román frontokon küzdött. Tarnopol és Csernowitz mellett tüntette kis magát. 1915. december 31-én súlyosan megsebesült. A forradalom kitörése után szerelt le. Kitüntetései: O1, O2, OB és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. – Testvére, István, a harctéren hôsi halált halt.
Baricz János (Nyiri) tizedes, kisbirtokos (Gyergyóalfalu). *1891, Gyergyóalfalu. Tényleges katonai szolgálatra 1910-ben vonult be a 34. közös tábori ágyúsezredhez. 3 évig szolgált. 1914-ben a mozgósításkor a 6. honv. tábori ágyúsezredhez vonult be. 1914 augusztustól az orosz és a román harctereken küzdött. Podhajce, Halics, Lemberg, Turka, Stary-Sambor, Kôrösmezô és Sósmezô mellett harcolt. 1918. július 2-án felmentést nyert. Kitüntetései: szolg. vasker. és az 1912–13 évi eé. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Baritz János honvéd, kisbirtokos (Gyergyóalfalu). *1897, Gyergyóalfalu. 1918 május elején vonult be a 22. h. gyalogezredhez. 1918. december 10-tôl a székely hadosztály kötelékében Zilah és Mátészalka mellett harcolt a románok ellen. 1919. április 30-án román fogságba esett. 1919. június 13-án jött haza. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Baricz József gyalogos, kisbirtokos (Gyergyóalfalu). *1883, Gyergyóalfalu. 1914. augusztus 1-jén vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1914. szeptember 9-én az orosz frontra ment. 1915. május 7-én Dunajow mellett orosz fogságba esett. 1918. június 15-én szökve jött haza. Az összeomlás után szerelt le. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. – Felesége elsô férje, Gáll Antal, az olasz harctéren hôsi halált halt.
Baricz Lajos gyalogos, hentes- és mészárosmester (Gyergyóalfalu). – *1897, Gyergyóalfalu. 1915. október 15-én vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1915. november 29-tôl az orosz, román és az olasz hadszíntereken küzdött. Olika, Sósmezô, Monte-Grappa és Asiagó mellett harcolt. Egyszer sebesült. – 1918. november 3-án olasz fogságba esett. 1919. november 3-án jött haza. Kitüntetései: O1, O2, OB 2-szer, Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. – Testvére, István, az olasz fronton szerzett betegsége következtében 1918-ban hôsi halált halt.
Bartalis Balázs szakaszvezetô, középbirtokos (Gyergyócsomafalva). *1884, Gyergyócsomafalva. Tényleges katonai szolgálatot teljesített 1905-tôl 1908-ig a 82. közös gyalogezrednél. 1914 augusztusban bevonult a 22. h. gyalogezredhez és az orosz frontra ment (Halics, Staniszlau, Kolomea stb.). 1917 augusztustól az összeomlásig az olasz harctéren harcolt (Asiagó). Négy ízben sebesült. Kitüntetései: O1, O2, OB és Kcsk. – Testvére, András, az orosz harctéren hôsi halált halt. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Nagyapja részt vett a szabadságharcban.
Bartalis Kálmán szakaszvezetô, kisbirtokos (Szárhegy). *1892, Szárhegy. Tényleges katonai szolgálatra 1913. október 7-én vonult be a 82. közös gyalogezredhez. Itt érte a világháború kitörése. 1914 augusztustól az orosz és az olasz hadszíntereken küzdött. – Rohatyn, Stary-Sambor, Dunajec és a Halálhegy mellett harcolt. Kétszer súlyosan megsebesült. 1919. február 11-én szerelt le. Kitüntetései: O2, OB, Kcsk., seb. é., magyar és bolgár heé.-mek. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Bartalis Tamás honvéd, kisbirtokos (Gyergyószárhegy). *1898, Gyergyószárhegy. 1917 januárban vonult be a 22. h. gyalogezredhez. 1917 tavaszától az orosz és az olasz harctereken küzdött. Asiagó mellett és a Hermadán harcolt. Az összeomlás után szerelt le. Kitüntetése: O2. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Bartis Dénes tiszthelyettes, kisbirtokos (Szárhegy). *1890, Szárhegy. Tényleges katonai szolgálatra 1911-ben vonult be a 82. közös gyalogezredhez. Itt érte a világháború kitörése. 1914 augusztustól az orosz fronton küzdött. Dunajow, Stary-Sambor, Lublin és a San mellett harcolt. 1916. június 5-én Olikánál orosz fogságba esett. 1918 októberben jött haza. 1918. december 19-én szerelt le. Kitüntetései: O1, Kcsk., 6 éves szolg. ker. és III. o. német vasker. – Sógora, Kulcsár Lajos, az orosz harctéren hôsi halált halt. A román megszállás alatt a Magyar Párt vezetôségi tagja volt.
Sport
Jégkorong
A HC Csíkszereda nyerte a Csíki Sör Kupát
Az augusztus 15–17. közötti idôszakban Csíkszeredában lezajlott hagyományos idény eleji Csíki Sör Kupa küzdelemsorozatán a négy legjobb romániai csapat mérte össze erejét. A tornán a következô csapatok vettek részt: Csíkszeredai Sportklub, HC Csíkszereda, Bukaresti Steaua és a Gyergyószentmiklósi Progym Hargita Gyöngye.
Az augsztus 15-én, pénteken lejátszott elsô mérkôzés eredménye. HC Csíkszereda – Bukaresti Steaua 4–2 (0–2, 1–0, 3–0). Gólszerzôk: (28.40) Antal/ Adorján (e.e.h.), (43.23) Sofonov/ Szabó, (44.44) Mihály/ Antal, (53.58) Foltin/ Mihály, illetve (10.59) Lupaşcu/ Nicolescu, (16.32) Timaru. Játékvezetôk: Galusnyák, Lascăr/ Csata, Rédai. Büntetôpercek: 22–40 (ebbôl Emilianenko 10 perc fegyelmi).
Az elsô nap második, esti mérkôzésén: Csíkszeredai Sportklub – Progym Hargita Gyöngye 4–2 (2–1, 1–1, 1–0). Gólszerzôk: (6.59) Poznik/ Hozó, (17.35) Elekes Levente/ Péter R., (31.24 emberhátrányban) Szôcs Szabolcs, (59.30) Patrik Wallenberg, illetve (10.13) Borsos Attila, (22.44 emberelônyben) Csíki Csaba/ Nagy Csaba/ Kiricsenko. Játékvezetôk: Gergely, Csomortáni/ Máthé, Péter V. Büntetôpercek: 18–12. Kétszer sikerült kiegyenlítenie a gyergyói csapatnak, elôször 1–1-re, majd késôbb 2–2-re, de a folytatásban ez sem volt elég.
Augusztus 16-án, szombaton a következô eredmények születtek. HC Csíkszereda – Progym Hargita Gyöngye 3–1 (0–1, 2–0, 1–0). Gólszerzôk: (30.24) Harabin/ Petres (emberelônyben), (31.12) Antal/Mihály E./ Virág, (44.56) Suur/ Foltin (emberhátrányban). Játékvezetôk: Galusnyák, Máthé/ Csata, Péter V. Büntetôpercek: 24–28 (ebbôl Bálint 10 perc fegyelmi).
Csíkszeredai Sportklub – Bukaresti Steaua 3–4 (1–1, 2–1, 0–1, 0–0, 0–1) – hosszabbítás és büntetôlövések után. Gólszerzôk: (1.46) Péter, (28.27) Ordzovensky/Wallenberg (kettôs emberelôny), (31.22) Hozó/ Szôcs Sz./ Moldován (emberelônyben), illetve (18.33) Krechac/ Timaru, (27.19) ţapu (emberelônyös helyzet), (47.35) Piszareno/ Timaru. Játékvezetôk: Lascăr, Gergely/Csomortáni, Máthé. Büntetôpercek: 20–26.
Vasárnap, augusztus 17-én a következô eredmények születtek. A délutáni mérkôzésen: Bukaresti Steaua – Progym Hargita Gyöngye 3–4 (1–1, 1–3, 1–0). Gólszerzôk: (15.07) Georgescu/ Lupaşcu, (39.37) Krechac/ Nicolescu (emberelônyös helyzet), (56.17) Piszarenko (emberelônyös helyzet), illetve (13.07) Nagy Csaba/ Csíki (kettôs emberelônyös helyzet), (23.11) Daradics/ Nagy Cs., (24.36) Székely/ Bálint, (34.20) Sára/ Daradics. Játékvezetôk: Galusnyák, Csomortáni/Csata, Péter V. Büntetôpercek: 34–38 (ebbôl Hricina /Progym Hargita Gyöngye/ 10 perc fegyelmi).
Nem hatott meglepetésként a gyergyói csapat gyôzelme, hisz a Steaua meglehetôsen „foghíjas” gárdával állt ki. A Dusan Kapusta által irányított Progym-Hargita Gyöngye tudatosan játszott, jól látható, érezhetô volt a szlovák edzô munkájának hatékonysága. A csapat egyébként jó erônléti állapotról tett tanúbizonyságot, de azért látszott, hogy még nincs megfelelô mennyiségű jégedzés a lábakban. A közelgô (augusztus 29–31.) Gyilkostó Kupa mérkôzéseien valószínűleg jobbak lesznek a csapaton belüli egyéni teljesítmények, s remélhetôen ezáltal az eredmények is javulnak. Különösen az eredményességre és a helyezetek kihasználására kell hangsúlyt fektetni. A Steaua elleni mérkôzés egyébként feszült hangulatú volt, a találkozó során a bírói tévedések sem hiányoztak. A Csíki Sör-kupa mérkôzésein, sajnos, nem játszott a Steauától hazatért Basilides László, aki sérülés miatt hiányzott. A gyergyói jégkorongozónak, elmondása szerint, a múlt héten kiújult korábbi vállsérülése.
Dr. Kovács Géza, a gyergyói csapat orvosa: – A csíkszeredai mérkôzéseken betegség miatt nem állhatott jégre Molnár Szabolcs kapus. Vállsérülés miatt nem lehetett a csapatban Basilides László, akit értesüléseim szerint augusztus 20-án, szerdán műtöttek Bukarestben. Optimális esetben Basilides László jövô év januárjában térhet vissza a pályára. A második mérkôzésen megsérült Koniar Tibor, s ezért a szlovákiai játékos nem játszott a Steaua elleni mérkôzésen. Megsérült továbbá Balla Szabolcs, aki szintén kihagyta a Steaua elleni utolsó mérkôzést.
Ezúton is gyors felépülést kívánunk a többszörös országos bajnok és Románia-kupa gyôztes Basilides Lászlónak, hisz a gyergyói csapatnak szüksége van játéktudására, Bukarestben szerzett tapasztalatára. A Csíki Sör Kupán a Progym Hargita Gyöngye csapatának kapuját a szlovák Peter Hricina védte.
Csíkszeredai Sportklub – HC Csíkszereda 1–3 (1–1, 0–1, 0–1). Gólszerzôk: (9.48) Hozó (Moldován/ Braxenholm), illetve (13.28) Suur/ Saluga (emberelônyös helyzet), (35.20) Mihály E./ Antal, (44.54) Petres/ Góga/ Harabin (emberelônyös helyzet). Játékvezetôk: Gergely, Lascăr/ Máthé, Csomortáni. Büntetôpercek: 24–30.
A Vákár Lajos Műjégpályán lezajlott idény eleji jégkorongtornát három gyôzelme révén a HC Csíkszereda csapata nyerte meg. A Csíki Sör Kupa jégkorongtorna rangsorában: 1. HC Csíkszereda 9 pont (gólarány: 10–4), 2. Csíkszeredai Sportklub 4 pont (8–9), 3. Progym Hargita Gyöngye 3 pont (7–10), 4. Steaua 2 pont (9–11).
A Csíki Sör-kupa különdíjai
A legjobb kapus: Jevgenyij Brul (Steaua). A legjobb hátvéd: Dimitri Suur (HC Csíkszereda). A legjobb csatár: Borsos Attila (Progym Hargita Gyöngye). A legjobb játékos: Moldován Ervin (Sportklub).
Jégkorong
Edzôképzés Gyergyóban
Augusztus 15-én, pénteken nagygyűlést tartott a Román Jégkorong Szövetség. A tanácskozáson jelen volt Lázár Ernô, a Progym SK jégkorong-szakosztályának vezetôségi tagja. Megtudtuk, döntés született arról, hogy úgy a román, mint a magyar–román közös bajnokságban 5+1 (öt mezônyjátékos+ egy kapus) idegenlégiós szerepelhet a következô idényben. A korábban felmerült kérdés kapcsán, hogy esetleg két csoportra osztódjon a bajnokság, azt a határozatot hozták, hogy s szövetségi büró megkapja a bajnoki rendszer meghatározásának lehetôségét. Az a feltétel, hogy csak abban az esetben lehet két csoport, ha mindegyik csoportban legalább 4 csapat indul. A csoportokban viszont lehet több csapat, például 6–6 együttes is. A Románia-kupa mérkôzésekkel kapcsolatosan eldôlt, hogy december 27-én Gyergyószentmiklóson rendezik az elôdöntôket, majd másnap, december 28-án a kis- és nagydöntôt. A Románia-kupa 2008/2009-es idényének küzdelemsorozata két csoportban (A és B) zajlik, az érdekelt csapatok a csoportmérkôzéseket november végéig le kell játszszák. A bajnoki rendszerrel, illetve a bajnokság csoportjainak kialakításával kapcsolatosan az augusztus 25-én, hétfôn sorra kerülô szövetségi bürógyűlésen születik döntés.
Becze Iuliu, a Román Jégkorong Szövetség fôtitkárának tájékoztatása szerint augusztus 21-én és 22-én felkészítôt tartanak városunkban a gyergyói játékvezetôknek. A fôtitkártól tudtuk meg a játékvezetôkhöz kapcsolódó következô hírt: az augusztus 29–31. közötti idôszakban két romániai bíró ausztriai felkészítôn vesz részt. Ausztriába Gergely Lehel (Gyergyószentmiklós) és Lascăr Valentin (Bukarest) utazik.
A Román Jégkorong Szövetség fôtitkára elmondta továbbá, hogy az augusztus 18–22. közötti idôszakban Gyergyószentmiklóson edzôi továbbképzés zajlik játékosok részvételével. A tájékoztató során Becze Iuliu megjegyezte, hogy ehhez hasonló idény elôtti tevékenységre még nem volt példa Romániában! A képzésen 16–24 év közötti játékosok vesznek részt, a gyakorlások során külön foglalkoznak a kapusokkal, hátvédekkel és a csatárokkal. A játékosok kapcsán említeni kell, hogy két csíkszeredai lány (kapusok), illetve egy Kanadában játszó román ifjúsági hátvéd is résztvevôje a gyakorlásoknak. A képzésen galaci, bukaresti, brassói, felcsíki és helyi edzôk vesznek részt. Az elôadók Kanadából érkeztek Corey Hirsch, Tom Skinner és Kevin Figsby személyében. Corey Hirsch pályafutása során, kapusként többször védte a kanadai válogatott kapuját. NHL-es pályafutását a Dallas Stars csapatában fejezte be. Korábban a New York Rangers, a Vancouver Canucks és a Washington Capitals csapataiban is játszott. Az edzôképzést, amelynek során filmvetítésekre is sor kerül, a Román Jégkorong Szövetség szervezte a Kanadai Jégkorong Szövetség segítségével. Az ötnapos képzés végén a meghívott kanadai edzôk aláírásával ellátott okleveleket adnak a résztvevô hazai edzôknek.
A román válogattak 2008/2009-es idényének programját illetôen megtudtuk, hogy a felnôttcsapat a november 6–9. közötti idôszakban Lengyelországban játszik olimpiai selejtezô mérkôzéseket. 2009 februárjában a Challenge Cup nemzetközi sorozat keretében lép pályára a válogatott. A nemzetközi torna szervezésére három ország pályázik, nevezetesen Litvánia, Románia és Horvátország. A Challenge Cup februári tornáján a román válogatott ellenfelei lesznek: Hollandia, Litvánia és Horvátország. A felnôttválogatott 2009 áprilisában Lengyelországban vesz részt a divízió I-es világbajnokságon. Az utánpótlás, illetve az ifjúsági válogatottak közül elôször az U20-as válogatott játszik világbajnoki mérkôzéseket Csíkszeredában a december 15– 21. közötti idôszakban. Az ifjúsági (U18) válogatott 2009 márciusában a szlovéniai Bledben játszik a korosztályos világbajnokságon.
Atlétika
Közel 10 éve Hargita megyét eredményesen képviselik a veterán atléták az országos bajnokságon. A Megyei Sportigazgatóság beszámolójában értékeli a veterán atléták sikereit, akik a 2007-es évben a legtöbb aranyérmet hozták a megyének. A legutóbbi évértékelôn elhangzott, hogy összesen 74 bajnoki címet nyertek a megye sportolói, legtöbbet – tizenötöt – a veterán atléták. A veterán atlétákat kitüntették a Hargita Megyei Sportolók 2007-es seregszemléjén. A Veterán Atlétikai Szövetség évente 2 alkalommal hirdeti meg az országos szintű vetélkedôket Bukarestben. Kora tavasszal szervezik a fedettpályás versenyeket (a Lia Manoliu Sportkomplexumban), míg a nyár végén, ôsszel a szabadtéri versenyeket a Balázs Jolán Sôtér atlétikai stadionban. Idén Hargita megyébôl 8 sportoló nevezett be az augusztus 23-án és 24-én sorra kerülô országos bajnokságra. A benevezettek zöme csíkszeredai veterán atléta, de Tekerôpatak is képviselteti magát. Az országos bajnokságon induló csíkszeredai veterán atléták: Keresztes Gyula, Imre István, Spanachi Ilie, Orbán József, Turós Endre, Szabó József (Csíkszépvíz), Kedves László (Csíkpálfalva). Tekerôpatakról Molnár János vesz részt az országos bajnokságon. Ide kapcsolódó hír, hogy a veterán atléták készülnek a Balkán-bajnokságra, amely idén Montenegróban kerül megrendezésre.
Molnár János
Esemény
Dr. Balázs Sándor kezdeményezésére alakult újjá 25 év szünet után a Székelyföld Fair Play-bizottság. A tagok között Hargita és Kovászna megyei sportvezetôk, egykori sportolók és edzôk, valamint újságírók egyaránt megtalálhatóak. A bizottság minden évben sportszerűségi díjat oszt ki, és kupával honorálja a legsportszerűbb közönséggel rendelkezô várost.
A Fair Play-bizottság hagyományôrzô, szabad akaratból létrejött civil kezdeményezô, önszervezôdô, önkormányzatokkal, sporthivatalokkal, klubokkal, együttesekkel és más sportszervezetekkel együttműködô, értékelô, elemzô és javasló testület.
A Fair Play-bizottság tagjai: Áros Károly, Dr. Balázs Sándor, Boda Jenô, Buslig Gyula, Csíki András, Csutak Tamás, Dobos László, Kocsis Zoltán, Kopacz Gyula, Kovács Attila, Lôrincz Géza, Sarány István és Székedi Ferenc.
Gyilkostó Kupa
Az augusztus 29–31. közötti idôszakban Gyergyószentmiklóson rendezik meg a hagyományos idény eleji jégkorongtornát. A nemzetközi megmérettetés műsora.
Augusztus 29., péntek
17.00 HC Csíkszereda – Szokol Kijev (ukrán)
20.00 Progym Hargita Gyöngye – Tôketerebes/ Trebisov (szlovák)
Augusztus 30., szombat
17.00 Tôketerebes – HC Csíkszereda
20.00 Szokol Kijev – Progym Hargita Gyöngye
Augusztus 31., vasárnap
17.00 Szokol Kijev – Tôketerebes
20.00 Progym Hargita Gyöngye – HC Csíkszereda.
29. Nyári olimpia, Peking
Vasárnap befejezôdik az idei küzdelemsorozat
Az idei pekingi olimpia ötödik – augusztus 13., szerda – versenynapján román ezüstérem született a nôi párbajtôr egyéni versenyében. Az ezüstöt Ana Maria Brânză vívta ki a román küldöttségnek. Ugyanaznap rendezték a szertonászok nôi csapatversenyét. Ezen a versenyen újabb román érem született, mégpedig bronzérem, hisz a nôi tornacsapat a dobogó harmadik fokát érôen szerepelt. A nôi csapatverseny végeredménye: 1. Kína 188,900 pont, 2. Egyesült Államok 186,525 pont, 3. Románia (Andreea Acatrinei, Gabriela Drăgoi, Andreea Grigore, Sandra Izbasa, Steliana Nistor, Anamaria Tamirjan) 181,525 pont. Az ötödik versenynapon a magyarok közül Cseh László úszó megszerezte második ezüstérmét, míg a magyart megelôzô amerikai Michael Phelps újabb aranyérmet szerzett. Történt mindez a férfiak 200 m-es pillangóúszásában. Aznap Phelps még egy elsôségnek örülhetett, hisz a 4x200 m-es gyorsváltóban az Egyesült Államok válogatottja diadalmaskodott, amelynek természetesen tagja volt Michael Phelps is. Ekkor már Phelps öt aranyéremnél tartott a pekingi olimpián. Szólni kell még a magyar Mincza-Nébald Ildikó párbajtôrözô bronzérmérôl. Ez a harmadik helyezést jelentô érem szintén az ötödik versenynapon született meg.
A hatodik – augusztus 14., csütörtök – versenynapon kötöttfogású birkózók 84 kg-os súlycsoportjában a magyar Fodor Zoltán bejutott a döntôbe, ahol az olasz Andrea Minguzzi jobbnak bizonyult nála. A magyar birkózó így ezüstérmet vehetett át. A 120 kg-os súlycsoportban a magyar Deák Bárdos Mihály csak a 8. helyen zárta az olimpiai szereplést. A nôi 200 m-es gyorsúszás döntôjében a magyar csapat a 6. helyen végzett. Gyurta Dániel a férfi 200 méteres mellúszás döntôjében az 5. helyen zárt. Nem rossz ez az eredmény, ha figyelembe veszük, hogy a magyar úszó alig 19 éves, de már a második olimpián vesz részt!
Pénteken, augusztus 15-én az amerikai Phelps megszerezte hatodik aranyérmét Pekingben, mögötte a magyar Cseh László érkezett célba. Mindez a 200 méteres vegyesúszás döntôjében történt. A múlt pénteki – sorrendben hetedik – versenynapon Cseh László harmadik ezüstérmét szerezte. Románia nôi kézilabda-válogatottja 28–23 arányban legyôzte Angolát, míg a magyarok 33–24 arányú vereséget szenvedtek Oroszországtól. Ezen a napon elkezdôdtek az atlétikai versenyek. Férfi súlylökésben a lengyel Tomasz Majewski diadalmaskodott, míg a nôi 10 000 méteres versenyszámban az etióp Tirunesh Dibaba szerzett aranyérmet. A magyar nôi vízilabda-válogatott Görögország 10–4 arányú legyôzésével bejutott az olimpiai torna elôdöntôjébe.
A hetedik versenynap után továbbra sem lehetett magyar aranyéremrôl beszélni, ellenben a házigazda kínaiak már 26 aranynál tartottak. A kínaiak ezenkívül 9 ezüstöt és 6 bronzot nyertek. Románia egy arannyal, egy ezüsttel és két bronzéremmel a 19., míg Magyarország négy ezüsttel és egy bronzzal a 28. helyen állt az éremtáblázaton.
Szombaton, augusztus 16-án Michael Phelps alig egy század másodperccel ugyan, de megnyerte a 100 méteres pillangó úszást. Az amerikai a szerb Milorad Csavicsot elôzte meg. Phelpsnek így hétre növekedett aranyérmeinek száma az idei olimpián. Elképesztô sorozatot tudhatott maga mögött a 23 éves Phelps, aki négy évvel korábban Athénban már begyűjtött hat aranyérmet és két bronzérmet. A pekingi hét aranyéremmel összesen tehát 13-szoros olimpiai bajnoknak mondhatta magát a fantasztikusan teljesítô Phelps … És még nem volt vége, hisz augusztus 17-én, vasárnap újabb úszódöntôben volt érdekelt a 192 cm magas amerikai fiatalember. Phelps hetedik aranyérmével beérte a szintén amerikai Mark Spitzet, aki az 1972-es müncheni olimpián hét (!) aranyérmet nyert. Négy évvel korábban, 1968-ban Mexikóvárosban Spitz két aranynyal kezdte a szédítô olimpiai sorozatot. Pályafutása végén kilencszeres olimpiai bajnoknak tudhatta magát. Phelps azonban többször is kijelentette, hogy meg akarja dönteni Mark Spitz 36 éves olimpiai aranyérem-szerzô rekordját. A 800 méteres nôi gyorsúszás döntôjében a román Camelia Alina Potec a 4. helyen végzett. Maradva a szombati napnál, szólnunk kell még arról, hogy folytatódtak az atlétikai versenyek. A 100 méteres férfi síkfutás döntôjében a jamaicai Usain Bolt 9,69 másodperces világcsúccsal lett aranyérmes. Ezen a napon evezésben született meg a második román aranyérem. A nôi kormányos nélküli kettesben a Georgeta Andrunache, Viorica Susanu alkotta hajóegység bizonyult a leggyorsabbnak, így olimpiai bajnokokként térhetnek haza. A férfi teniszezôknél a páros versenyt a Roger Federer/ Stanislaw Wavrinka alkotta svájci kettôs nyerte.
Augusztus 17-én, vasárnap a nap egyik nagy kérdése az volt, hogy az amerikai Phelps felül tudja-e múlni honfitársa, Mark Spitz olimpiai rekordját? Ehhez az kellett, hogy Phelps nyolcadszor is a dobogó legmagasabb fokára álljon. Nos, sikerült a csúcsdöntés, hisz a 4x100 méteres vegyes váltóversenyen az Egyesült Államok válogatottja – a csapat összetétele: Aaron Peirsol, Brendan Hansen, Michael Phelps és Jason Lezak – világcsúccsal bizonyult a legjobbnak. Ily módon a 23 éves amerikai Michael Phelps világviszonylatban minden idôk legjobb sportolója lett, hisz összesen 14-szeres olimpiai bajnoknak vallhatja magát. Nôi maratonfutásban román siker született. A 42,195 km-es távot leggyorsabban Constantina Diţă Tomescu szaladta le. A 38 éves román atlétanô 2 óra 26:44 perces idôeredménnyel érdemelte ki az olimpiai aranyérmet. Evezésben újabb érmet szerzett a román küldöttség. Nôi nyolcpárevezésben a román válogatott bronzérmet szerzett. A román nôi evezôscsapat tagja volt a 23 éves marosvásárhelyi Barabás Enikô. A nôi tornászversenyen, a szerenkénti döntôben, kitünô talajgyakorlatának köszönhetôen, a román Sandra Izbasa aranyérmes lett, újfent bizonyítva, hogy a román tornásziskola még mindig a világ élvonalához tartozik. Károlyi Béla, az amerikai válogatottcsapat erdélyi származású edzôje, aki annak idején felfedezte a világhírű Nadia Comăneci-t, a verseny utáni felindultságában sokalta a román tornászlány által kapott osztályzatot. A férfi egyéni teniszdöntôben a spanyol Rafael Nadal diadalmaskodott, a nôknél az orosz Jelena Gyementejeva nyerte az aranyérmet. Maradva a tenisznél: nôi párosban a Serena Williams/ Venus Williams alkotta amerikai kettôs lett olimpiai bajnok. A kilencedik versenynap utáni éremtáblázaton Kína állt az elsô helyen 35 aranyéremmel, második az Egyesült Államok volt 19 arannyal. Románia 4 aranyéremmel 1 ezüstéremmel és 3 bronzéremmel az éremtáblázat 14. helyén állt. Magyarország 4 ezüstéremmel és egy 1 bronzzal a nemzetek közötti rangsorban a 41. helyet foglalta el.
Augusztus 18-án, hétfôn tovább folytatódott az olimpiai küzdelemsorozat. A férfiak szerenkénti tornadöntôjében, ugrásban Marian Drăgulescu (Románia) a 4., míg a szintén román Flavius Koczi a 7. helyen zárta a küzdelelemsorozatot. A nôi felemás korláton a román tornászok közül Steliana Nistor a 7. helyen fejezte be a versenyt. Világcsúcs született a nôi rúdugrás döntôjében, ahol az orosz Jelena Iszinbajeva 5,05 méter magas ugrással szerezte meg az aranyérmet. Szintén világcsúccsal gyôzött a férfi súlyemelôk 105 kg-os súlycsoportjában a fehérorosz Andrej Aramnau, aki 436 kg-os (szakítás: 200 kg+lökés: 236 kg) teljesítménnyel érdemelte ki az olimpiai aranyérmet. A magyar férfi vízilabdázók egyenes ágon jutottak az olimpiai torna elôdöntôjébe, miután utolsó csoportmérkôzésükön 12–3 arányban legyôzték Kanada válogatottját. A magyar válogatott pénteken a döntôbe jutásért játszik a Horvátország – Montenegró összecsapás gyôztesével. A nôi labdarúgótorna elôdöntôinek eredményei: Brazília – Németország 4–1 (1–1) és Japán – Egyesült Államok 2–4 (1–2). Döntôbe jutott: Brazília és az Egyesült Államok.
Augusztus 19-én, kedden a nôi kézilabdatorna negyeddöntôjében Magyarország válogatottja 34–30 arányban legyôzte Románia csapatát. Gyôzelme révén a magyar nôi kézilabda-válogatott bejutott az elôdöntôbe, ahol az orosz válogatottal mérkôzik. A nôi kézilabdatorna csütörtöki elôdöntôinek műsora: Norvégia – Dél-Korea és Magyarország – Oroszország. Románia az 5–8. helyekért mérkôzik. A magyar nôi vízilabda-válogatott, sajnos, nem jutott az olimpiai torna döntôjébe, miután 8–7 arányú vereséget szenvedett az elôdöntôben Hollandiától. A bronzéremért a magyar vízilabdázó lányok Ausztrália válogatottjával mérkôznek. A férfi labdarúgótorna elôdöntôjének eredményei: Belgium – Nigéria 1–4 (0–1) és Brazília – Argentína 0–3 (0–0). A férfi labdarúgótorna döntôjében a Nigéria – Argentína mérkôzésre kerül sor.
Augusztus 19-én, kedden sem a magyar, sem a román sportolók nem szereztek érmet. A nôi tornászok szerenkénti döntôjében a gerendán lezajlott versenyen a román Gabriela Drăgoi az 5. helyen végzett.
A keddi (11.) versenynap utáni éremtáblázaton: 1. Kína 43 aranyérem, 14 ezüstérem, 10 bronzérem; 2. Egyesült Államok 26 aranyérem, 26 ezüstérem, 27 bronzérem; 3. Nagy-Britannia 16 aranyérem, 9 ezüstérem, 8 bronzérem; 4. Ausztrália 11 aranyérem, 12 ezüstérem, 12 bronzérem; 5. Németország 11 aranyérem, 8 ezüstérem, 9 bronzérem; 6. Oroszország 10 aranyérem, 14 ezüstérem, 18 bronzérem, … 13. Románia 4 aranyérem, 1 ezüstérem, 3 bronzérem, … 47. Magyarország 4 ezüstérem, 1 bronzérem.
A pekingi olimpia augusztus 24-én, vasárnap ér véget, a záróünnepség romániai idô szerint 15.00 órakor kezdôdik.
A sportrovatot szerkeszti: Rokaly Zsolt
Kisasszony
Hányszor dönts egy férfi mellett?
SOS a szerelemért! Folyton aggódsz, hogy elveszíted a szerelmedet. Ráadásul egyre kevesebb idôtök van egymásra. És a szex sem olyan már, mint volt... Válságban a kapcsolat? Tanácsainkkal még megmenthetô.
A hétköznapi problémák, a megoldandó napi feladatok törvényszerűen megváltoztatják a kapcsolatot. A kezdeti érzelmi vihart felváltja a megszokás, s elég egy kritikus helyzet, hogy felvetôdjön a kérdés: vajon tényleg ô az igazi, biztos jól döntöttem, amikor hozzámentem?
Szakértôk szerint ugyanis nem csak akkor döntünk a párunk mellett, amikor kimondjuk a boldogító igent, hanem minden kritikus helyzetben.
Állandó szemrehányások és bosszantó apróságok
A férfi ruhái a padlón hevernek, a nôre várni kell a mozi elôtt – ismerôs gondok, a legtöbb kapcsolatban elôfordul az ilyesmi. De sajnos, egyikük sem változik az idôk során!
Megoldás: Ezek ugyan apróságok, ám sokszor nagyon bosszantóak. Mirôl van szó tulajdonképpen? Ha egy kapcsolatban feszültség van, az elsô adandó alkalommal robban a bomba, akár ilyen piszlicsáré dolgok miatt is. De ahelyett, hogy a problémák gyökeréig ásnánk, és megkeresnénk a valódi okot, megmaradunk a felszínen – mert így könnyebb és kevésbé fájdalmas.
Próbálj meg a dolgok mélyére nézni, és ôszintén válaszolj arra a kérdésre, mi zavar a kedveseddel kapcsolatban valójában. Kerüld az olyan általánosításokat, mint a „mindig”, a „már megint” és az „ez aztán jellemzô rád”. Ezzel csak célkeresztbe állítod, ami egész biztos, nem fog változtatni a viselkedésén.
Kevés az idô
Tedd a szívedre a kezed: tényleg minden a partnereden múlik? Ha igen, akkor se vedd elô a határidônaplóját, és húzd ki a programok felét. Gyakran az is elég, ha megpróbáljátok jobban beosztani azt a kevés idôt, amit kettesben tudtok tölteni. Tegyétek intenzívebbé ezeket a perceket, órákat. Hívasd meg magad vacsorázni vagy készíts reggelit, és szervírozd fel az ágyban. Sokszor ez többet ér, mint a hosszú, kettesben töltött idô.
Elveszett beszélgetések
A kommunikációban mindig voltak, vannak és lesznek félreértések, félrehallások. Tipikus hiba, ha A mond valamit, B-nek pedig már meg is van rá a kész válasza, holott meg sem hallotta, mint mondott a másik. Felmérések szerint a házastársak az ötödik év után már csak napi tíz percet beszélnek egymással, akkor is pusztán azt beszélik meg, mit kell venni a boltban, ki hozza el a gyerekeket az óvodából.
Túl nagy elvárások
Él egy vágyálom a nô fejében az ideális férfiról, s ezt várja a hús-vér embertôl. Sajnos, az idealizált képnek a valósághoz nem sok köze van, ám valamiféle ideálra mégiscsak szükség van, hogy bele tudjunk szeretni valakibe. És amíg megvan ez a bizsergetô érzés, addig minden csodálatos. Addig a partnert úgy bálványozzuk, mint egy hollywoodi sztárt.
De amint a hormonszintünk – úgy két év múlva – a normálisra csökken, hirtelen egy teljesen átlagos, hétköznapi ember áll elôttünk. Ebben a fázisban dôl el, a pár át tudja-e menteni a szerelmet, át tud-e alakulni kapcsolatuk szeretetté.
Megoldás: A férfinak vannak más tulajdonságai is, olyanok, amelyeket eddig a szerelem rózsaszín ködén át nem láttunk. Ilyen a megbízhatóság, az érzés, hogy mindenben számíthatunk a másikra. Ha az érdeklôdési kör, az életszemlélet és a célok azonosak, ha a férfi gyengéd és megbízható, akkor az sem számít, ha nem úgy néz ki, mint George Clooney. A humor pedig szinte mindenen átsegít.
Nem szeretsz eléggé
Gyakran elôfordul, hogy az egyik fél – általában a férfi – kevésbé mutatja ki az érzelmeit, ezzel elbizonytalanítja a másik felet...
A „nem szeretsz eléggé” szemrehányás voltaképpen a szülôi szeretet hiányára vezethetô vissza – állítják szakértôk. A mágikus „szeretlek” szóban benne van mindaz a vágy, ami már gyerekkorunk óta kísért minket, benne vannak a lelki sérülések, fájdalmak, amelyek felnôtté válásunkig értek minket. Ha ezt tudatosítjuk magunkban, máris megtettük az elsô lépést a lelki gyógyulás felé. Gyakran nehéz kimutatni sebezhetôségünket – ez fôleg a férfiak számára okoz problémát. De a nô megteheti az elsô lépést, és ha ôszinte érdeklôdést mutat partnere gyerekkora és lelki sérülései iránt, feloldhatja azt a blokádot, ami miatt akadozik közöttük a párbeszéd és a szoros érzelmi kötôdés. Ugyanakkor nem szabad erôszakosan fellépni, meg kell hagyni a másik szabadságát, a titkokhoz való ragaszkodás szabadságát is. Érett szerelem csak akkor tud kialakulni két felnôtt között, ha mindkettejüknek megmarad a saját személyisége.
Elégedetlenség az ágyban
Tudod még egyáltalán, mi az a szex? Nem más, mint kommunikáció. Beteljesült szerelmi élet és egymás megértése szóban, érzelmekben egyaránt. Ha a kommunikáció nem stimmel egymás között, ha nem meritek vagy nem tudjátok kimondani, mi bánt, azt elôbb-utóbb az ágyban is megsínyli a kapcsolat. A nôk gyengédséget várnak el a férfitól, és ha nem kapják meg, bojkottálják a szexet. A férfiak pedig reklamálnak.
A legnagyobb próba: szülôvé válni
Amikor három- vagy többtagúvá bôvül a család, semmi sem lesz többé már ugyanolyan, mint korábban. Megoszlik a figyelem, sôt, a baba sokkal többet kap, mint a partner. A gyerekvállalás csodálatos dolog, de az is biztos, hogy próbára teszi a szerelmet. Sok szülô nincs felkészülve az elôtte tornyosuló feladatok elvégzésére.
Megoldás: Különösen a nôk jeleskednek abban, hogy tökéletes szülôvé váljanak. Csakhogy a gyereknek olyan szülôkre van szükségük, akik jól érzik magukat, és nem olyanokra, akik a család áldozatává válnak. Tudatosan szakítsatok idôt arra, amikor kettesben lehettek, amikor csak egymással foglalkoztok. Idônként utazzatok el egy romantikus hétvégére nagyszülôk, barátok segítségét igénybe véve.
Mustáros máj
Hozzávalók: csirkemáj (fejenként 2–4), annyi evôkanál vaj, ahány májat akarunk sütni, 1–2 evôkanál mustár, 3–4 evôkanál víz .
Elkészítés: Megtisztítjuk a májat. Nem szükséges feldarabolni. Serpenyôben felolvasztjuk a vajat, és megpirítjuk rajta a májat. Érdemes kifröccsenésgátló szitát használni. Kiszedjük a megpirított májakat a vajból egy tányérba. A vajhoz hozzáadjuk a mustárt, jól elkeverjük, majd a vizet ugyanígy, és pár pillanatig fôzzük tovább, amíg elkezd rotyogni. Levesszük a serpenyôt a tűzhelyrôl. Végül visszatesszük a májakat az így kapott mártásba, és kissé összeforgatjuk.
Egészség
Sárgadinnye: egy kis hűs a kánikulában
Kézilabda méretű, gömbölyű és erôs illatával messzirôl „kikandikál” a többi gyümölcs közül. A sárgadinnyét azonban leggyakrabban nem az illata, hanem egzotikus, hűsítô íze teszi kedvelt csemegévé a nyári forróságban.
Ismerjük meg!
A sárgadinnye (Cucumis melo) egynyári növény, hajtásrendszere leginkább az uborkáéhoz hasonlít. Szára erôsen bordázott és serteszôrökkel borított. A növény kabaktermését fogyasztjuk, amely leggyakrabban gömb, lapított gömb, ovális vagy tojásdad alakú, felszíne pedig bordázott és érdes. A termés héja befelé haladva fokozatosan gyümölcshússá válik, melynek legmélyén a növény magjai találhatók.
Az egyik legrégebben ismert kultúrnövényfaj. A sárgadinnyét már jóval az idôszámítás kezdete elôtt is termesztették, sôt, nyomait egyiptomi sírokban is megtalálták. Konkrét származási helyét ennek ellenére homály fedi. Úgy vélik, hogy a sárgadinnye vagy Afrika trópusi-szubtrópusi sztyeppéirôl vagy Ázsia területérôl kezdte meg világhódító körútját. Termesztése késôbb, a melegebb területeken mindenhol sikeres volt: Európában leginkább a Földközi-tenger medencéjében található országok (Spanyolország, Olaszország), míg az Atlanti-óceán túlpartján, Dél-Amerika vált a sárgadinnye-termelés centrumává.
Hazánkban is volt hagyománya a dinnyetermesztésnek, sôt az írásos emlékek arról is tanúskodnak, hogy a fôúri kertek elôszeretettel fogyasztott gyümölcse volt. Egyes tájegységeken kantalupként, egyszerű dinnyeként és cukordinnyeként emlegetik, ez utóbbi elnevezés a német „Zuckermelone” név tükörfordításából származik. A sárgadinnye fajtái között különbséget, általában a dinnye belsô húsának színe alapján teszünk. Így létezik úgynevezett sárga húsú, amilyen például az Ezüstananász és a Tétényi csereshéjú, illetve zöld húsú fajta, mint a Magyar kincs, a Muskotály és a Topáz.
Miért jó?
A dinnyefélék, így a sárgadinnye legfontosabb összetevôi is általában rostok, ásványi anyagok, vitaminok és nagy mennyiségű víz. Nem csoda hát, hogy a nyári, nagy hôségek idején, elôszeretettel fogyasztjuk a hűsítô hatású gyümölcsöt, hiszen víztartalmával nagy százalékban pótolja szervezetünk elvesztett folyadékmennyiségét. A sárgadinnye gazdag ásványianyag-forrás; 100 gramm elfogyasztásával 3 mg karotinhoz juthatunk, de nem elhanyagolható a gyümölcs foszfor-, vas- és nátriumtartalma sem. Vitaminok közül elsôsorban A-, B1-, B2- és C-vitamin-tartalma jelentôs, 100 grammban 0,04 mg B1-, 0,02 mg B2- és 35 mg C-vitamin található. Fontos megjegyezni, hogy a sárgadinnye energiatartalma igen csekély, mindössze 39 kcal, így egyszerre nagyobb mennyiség elfogyasztása sem hordozza magában a pluszkilók veszélyét, azonban magas szénhidráttartalma (9 mg 100 gramm gyümölcsben) miatt cukorbetegek számára csak kevés elfogyasztása ajánlott, a napi megengedett szénhidrátmennyiségen belül. Mindemellett magas rosttartalma segíti az emésztési folyamatokat, helyreállítja a bél- és gyomorműködést. A nagy mennyiségű karotinnak köszönhetôen pedig, hatékonyan képes az immunrendszer ellenálló képességét növelni a gyulladásokkal szemben.
Horoszkóp
Augusztus 21 – 27.
KOS (III.21-IV.20.)
A hét elején zárkózottabb lesz, de az elmélyült gondolkodás segít a dolgok átgondolásában, tisztázásában. Párkapcsolati feszültségeire nagyon jó gyógymód az ôszinte kommunikáció. Munkahelyi konfliktusait ne a kedvesén vezesse le.
BIKA (IV.21-V.20)
A munkája nagyon fontos Önnek, ezért igyekszik azt tudásához képest legjobban végezni. Kedves Bika, ha mégis úgy érezné, hogy a mostani nem az a terület, ahol Önnek lennie kell, szedje össze minden bátorságát, és változtasson!
IKREK (V.21-VI.21.)
Pénzügyi nehézségekre számítson ezen a héten. Nehéz helyzet alakulhat ki annál az Ikreknél is, aki valamilyen kamatot törleszt. A szerelem romantikus, forró éjszakákat ígér. Több odafigyeléssel elkerülhetôek a nagyobb bajok!
RÁK (VI.22-VII.22.)
Kicsit magába forduló lesz ezen a héten. Nyugalomra lesz szüksége. Azért vegye figyelembe, hogy sokan vannak Ön körül, akik szeretik, akik többet szeretnének együtt lenni Önnel.
OROSZLÁN (VII.23-VIII.23.)
Szerelmével szép napok várnak önre ezen a héten. Sok jó ötletét valósíthatja meg. Kedvesével apróbb civódások fordulhatnak elô, amibôl nem kell különösebb ügyet kreálni! Szabadidejében mozogjon, sportoljon valamit!
SZŰZ (VIII.23-IX.21.)
A családi élet rendkívül fontos Önnek. Lehet, hogy ezen a héten nem minden alakul úgy, ahogyan azt Ön szeretné, de nincs különösebb baj! Életünkben gyakoriak a hullámzó periódusok, amiket célszerű könnyedén túlélni.
MÉRLEG (IX.24-X.23.)
Kezd egy kicsit megnyugodni. Kedvese megértô hozzáállása, biztatása sokat segít Önnek a tervei elérésében. Arra vigyázzon, hogy minden este tehermentesítse a gondolatait, cselekedeteit! A pihenés alatt legyen képes új erôt gyűjteni.
SKORPIÓ (X.24-XI.22.)
Életének ebben a szakaszában alkalma lesz arra, hogy ráébredjen léte új értelmére. A külföldi utak, illetve a találkozások olyan emberekkel, akiket szeret és tisztel intellektuális és lelki képességeikért, mind szélesíteni fogják a látókörét a világban.
NYILAS (XI.23-XII.22)
Ebben az idôszakban a legfontosabb kérdéseket anyagi alapjai, illetve munkahelyének biztonsága jelenthetik. De ezeken felül is sok nehézséggel kell megküzdenie, pláne, ha naivan túl sokat vár, vagy ha túlságosan megbízik másokban. A szerelemben hagyja a sorstól irányítani a dolgait.
BAK (XII.23-I.20.)
Párkapcsolati feszültségeit barátai segíthetnek feloldani. Egyelôre minden bizonytalannak, kuszának tűnik. Ilyenkor a legjobb háttérben maradni, és várni a dolgok maguktól való kibontakozását! Ne sürgesse az eseményeket!
VÍZÖNTÔ (I.21-II.19.)
Bajban van az a Vízöntô, aki bebeszéli magának, hogy öregszik. Ez a folyamat is életünk része, amit tudomásul kell venni! Az idôsebb ember is lehet szép és fiatalos, ha a lelke szép! E jegy szülötteinél gyakori a szerelmi perpatvar.
HALAK (II. 18-III 20.)
Önnel meg kell tanulni együtt élni. Jól mondják egyesek, amikor Halak mellett horgonyoznak le, hogy ehhez a jegyhez illik használati utasítást is adni! A szerelemben és általában mindenben a szabadságra törekszik.
ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...
– Drágám, fantasztikus, hogy két üveg bor, hogy megváltoztat téged.
– Nem is ittam annyit!
– De én igen!
* * *
Az irodavezetô úgy gondolja, tudatosítja mindenkiben, kinek tartoznak engedelmességgel. Vásárol egy „Én vagyok a fônök!” feliratú táblát, és kiszögezi az ajtajára. Mikor késôbb visszatér az ebédszünetrôl, csodálkozva látja, hogy valaki egy cetlit ragasztott az ajtajára:
„Fônök, a felesége telefonált. Kéri viszsza a tábláját.”
* * *
Két munkás beszélget az ebédszünetben:
– Te, mondja az egyik – beiratkoztam a dolgozók esti iskolájába, és egy csomó érdekességet tanultam már. Tudod te például, hogy ki az az Albert Einstein?
– Nem én!
– Egy nagy fizikus, ô alkotta meg a relativitáselméletet. És azt tudod, hogy ki az a Neuman János?
– Honnan tudnám?
– Az ô ötlete alapján építették az elsô számítógépet!
– És te tudod, ki az a Kovács János?
– Nem én. Ki az?
– Ô jár a feleségedhez esténként, amíg te az iskolában vagy!
* * *
– Kislányom, elmúltál 14. Szexuális kérdésekrôl szeretnék veled beszélni.
– Oké mami, ha tudok, segítek...
* * *
Van a hazudós, a csöves és a lopós.
Szent Péter fölhívja a hazudóst magához.
– Hazudós, ha még egyszer hazudsz, akkor megnyomom ezt a piros gombot, és meghalsz.
Fölhívja a csövest is.
– Csöves, ha még egyszer csövezel, megnyomom ezt a piros gombot, és meghalsz.
A csöves és a hazudós nagy bánattal lemennek. Összetalálkoztak a lopóssal, akit szintúgy fölhívott magához Szent Péter.
– Hát te miért vagy ilyen vidám lopós? Neked nem mondta el, hogy ha lopsz még egyszer, akkor megnyomja a gombot, és meghalsz?
A lopós nagy nevetve:
– Dehogyis nem mondta! Csak én elloptam a gombot.
* * *
A golfpályán a játék végén kifakad egy játékos:
– Úristen, ez volt életem legszörnyűbb játszmája!
A partnere felvonja a szemöldökét:
– Ezek szerint már játszott korábban is?
* * *
Nászéjszakán a férj áll az ablak elôtt, és áhitatosan bámulja a csillagokat.
– Gyere már! – sürgeti a neje.
– Még nem, kedvesem. Anyám azt mondta, ez lesz életem legszebb éjszakája, és egy pillanatot sem akarok elszalasztani belôle.
* * *
Szôke nô a benzinkútnál.
Odamegy hozzá a kutas és kérdi:
– 95-ös vagy 98-as benzint tankoljak?
Mire a szöszi:
– Miért, idei nincs???
* * *
A grófnak fontos elintéznivalója akad, korán reggel bekocsikázik a városba. Késôbb egy fülkébôl felhívja a kastélyt, a szobalány veszi fel a telefont.
– Na és mondja, hívott ma már valami hülye?
– Nem uram, ön az elsô.
Copyright (c) Kisújság Alapítvány - 2008
Ezen honlap tartalma (egészében vagy részleteiben) nem
sokszorosítható vagy publikálható semmilyen formában,
a kiadó előzetes beleegyezése nélkül!
|