Kisújság-olvasók figyelmébe!
Már kapható a:
GYERGYÓI KISÚJSÁG ÉVKÖNYV 2008.
A Gyergyói Kisújság szerkesztôsége lehetôséget biztosít arra, hogy a lapunkat ismerô, távolba szakadat gyergyóiak (és nemcsak) megrendelhessék a Gyergyói Kisújság évkönyvét.
Megrendeléseket az alábbi címeken (e-mail cím, postai cím), illetve telefonszámon fogadunk:
e-mail: kisujsag@hr.astral.ro
tel.: 004-0266-364.941
Postai cím: 535500 Gheorgheni, jud. Harghita, p-ta Libertătii nr. 22., Romania
A Gyergyói Kisújság lehetôséget biztosít arra is, hogy elôfizessenek a lapra mindazok, akik eddig csak internetes formában fértek hozzá kedvenc heti olvasnivalójukhoz.
A világ bármely pontján élô Kisújság-olvasók a fenti címeken, illetve telefonszámon fizethetnek elô lapunkra.
Gyergyói Kisújság ügyfélszolgálat
Felelôsség
Felelôsek vagyunk egymásért. Vannak gondolatok, melyeket ha túl sokszor hallottunk, mondatokká degradálódnak. Bólogatunk rá, de igazából sose rágjuk meg, sose foglalkozunk azzal, hogy valójában egyetértünk ezzel, vagy sem. Ezt a folyamatot segíti elô az, ha hiteltelen, képmutató szájából halljuk elhangzani. Akár a kamasz, aki minden „bejáratott” elméletet elvet, mi is ellenérzésekkel ízleljük az ilyen felvetéseket. És akkor még egy szót sem szóltunk arról, hogy manapság nem divat moralizálni, elmélkedni, fôleg arról nem, amibôl úgysem lesz pénz. Manapság dolgozni, jobb esetben pedig pénzt szerezni szokás. Abból pedig ugye egy lej haszna sem lesz az embernek, ha felelôsséget érez másokért.
Ennek ellenére én úgy gondolom, hogy felelôsek vagyunk egymásért. Még akkor is, ha ezzel konzervatívnak, maradinak bélyegeznek. Felelôs a diák a tanáráért, az orvos a betegéért, a polgármester a város fejlôdéséért, a választott képviselô a szavazópolgárok életszínvonaláért, de az utcaseprô az út tisztaságáért, az újságíró azért, hogy mit „etet” meg az olvasóval. Röviden: mindenki azért, ahogy végzi munkáját. Igazából ez lehetne alaptétel is, de felhígult minden. Hajlamosak vagyunk azt mondani, ha egyeseknek szabad, akkor mi is lehetünk felületesek.
Felelôsek vagyunk továbbá környezetünkért, azokért az emberekért, akik körülvesznek bennünket. Böjte atya ezt így fogalmazta meg: „nem mehetsz el egy földön heverô ember mellett, segítened kell rajta”. Nem nyomoríthatjuk meg egymást hangulatainkkal, kirohanásainkkal, idegességünkkel. Nem tölthetjük ki dühünket az elárusítón, a kollégán; igenis figyelnünk kell egymásra.
És végül felelôs a fônök, a tulaj az alkalmazottért. Amikor ennek okán gondolkoztam, egyetlen érv jutott eszembe: csak. Mert így van és kész. Ezt vagy érzi valaki ab ovo, vagy nincs miért magyarázni. Mert minek magyarázni valakinek, hogy milyen finom a csokoládé, ha soha életében nem evett édeset? Vagy van-e értelme tiszteletrôl beszélni annak, akit arra tanítottak, hogy a cél szentesíti az eszközt? Azaz, feltaszíthat mindenkit, átgyalogolhat bárkin annak érdekében, hogy elérje célját.
Van értelme. Hosszas keresgélés után érveket is találtam. Mármint arra, hogy a fônök, a tulaj miért felelôs az alkalmazottaiért. Elsôsorban erkölcsileg felelôs elfogadható munkakörülményeket biztosítani, normális bért adni munkájáért. Erkölcsileg köteles biztosítani számára a megélhetést akkor is, ha beteg lesz, ha netán mozgásképtelen lesz munkavégzés közben. És erkölcsileg felelôs családjáért, gyermekeiért abban az esetben, ha szerencsétlen munkabalesetben életével fizet az alkalmazott.
Ha valakinek netán nem elég ez, hogy erkölcsileg felelôs, akkor hadd soroljak néhány észérvet is fel. A munkás, az alkalmazott munkája nyomán gazdagodott meg az összes tulaj, az összes fônök. A sok esetben minimálbéren dolgoztatott alkalmazottak túlóráinak köszönhetôen építhettek úszómedencéket. Továbbá: a lelkiismeret szemét sem lehet mindörökké bekötni. Jobb számára is megnyugtató megoldást találni, még itt, ezen a földön. És végül, mindannyian vágyunk arra, hogy szeressenek, becsüljenek bennünket. Ehhez kell emberként viselkedni azokkal, akik függnek tôlünk, akik számítanak ránk. Vagyis éppen ezért kell a tehetôs fônöknek minden elképzelhetôt biztosítania azok számára, akik életükkel fizettek egy szerencsétlen balesetért, vagy hetekig, hónapokig szörnyű kínokat álltak ki sérülésük miatt. És ezért köteles biztosítania az elhunyt alkalmazott gyerekeinek a megfelelô feltételeket ahhoz, hogy tanuljanak, és amennyire lehet, normális körülmények között váljanak felnôtté. Hiszen a maximális, legodaadóbb támogatás sem fogja számukra pótolni az apát, azt a biztonságot, amit egy család jelent egy gyermek számára.
Csata Orsolya
Felszentelték az új templomot
Szent Istvánra bízott hajlék
Régen látott tömeg gyűlt össze augusztus huszadikán a Szent István templom felszentelésének ünnepére. A dr. Jakubinyi György érsek, Tamás József püspök, Ft. Hajdó István korábbi plébános közreműködésével zajló ünnepi szentmisén Szent István kegyelmébe ajánlották az új hajlékot.
Mezei János polgármester beszédében megtisztelésnek nevezte, hogy köszöntheti az ünneplôket. „Rohanó korunkban, amikor szinte nap mint nap veszítünk el értékeket a szó legszorosabb és legtágabb értelmében is, nagyon fontos, hogy újakat teremtsünk. Mindannyian tudjuk, hogy értékeket kell teremteni nemzetnek, hazának, embernek és léleknek” – mondta a város elsô embere. Mezei szerint a templom a székelység állhatatos akaratának diadala, éppen ezért a mi feladatunk vigyázni rá, megóvni az utókor, a következô generációk számára.
„Fôegyházmegyénket Szent István király alapította. Milyen gondviselésszerű egybeesés, és a bölcs vezetésnek is köszönhetô, hogy ebben az emlékévben (szeptember 13-án kezdôdik a Gyulafehérvári Fôegyházmegye alapításának millenniumi éve) Szent István tiszteletére épült a gyergyószentmiklósi kettes számú római katolikus plébánia temploma. Így akarták a hívek és vezetôik, hogy egyházmegyénk alapítója, elsô szent királyunk legyen ennek az új egyházközségnek a védôszentje” – mondta beszédében az érsek.
Az ünnepség keretében megszentelték a templomot, dr. Jakubinyi György megáldotta a hajlékot, majd megkente az oltárt. Ezt követôen az oltáron helyezték el a Szent Korona mását, benne a Szent István-ereklyét. Az ereklyét Ft. Hajdó István korábbi plébános közbenjárására kapta Gyergyószentmiklós az egri Segít a város Alapítvány hathatós segítsége nyomán.
„Papi életemnek legnagyobb érzése az volt, amikor Márton Áron püspök úr rám tette a kezét. Ez volt egy csodálatos érzés. A másik felejthetetlen, de már fájó érzés, amikor édesanyám koporsójának a fedelét tették le, és én megsimogattam, megcsókoltam a kezét. Ez a harmadik felejthetetlen érzés, ez az Istennek az átölelése volt, ezt már nem lehet szóban elmondani, csak érezni lehet. Azt hiszem, ebbôl fogok hátralevô életemben táplálkozni” – mondta a felszentelést követôen korábbi plébánosunk, Ft. Hajdó István.
Különálló egyházközség
A tervezô szerint hatszáz (négyszáz ülôhely, kétszáz állóhely) személy befogadására képes az új templom. Építése, a tér rendezése folytatódik, a tervek szerint a Testvériség sugárút egyik részét lezárják, és ezt a részt is a templom udvarához csatolják. Külön plébániája is lesz a Szent István templomnak, építését már elkezdték. Az új plébánia adminisztrációs szempontból osztja el a gyergyószentmiklósiakat. Úgy, ahogy a gyergyóalfalviak a gyergyóalfalvi plébániához; a tekerôpataki hívek a tekerôpataki egyházközséghez tartoznak; úgy a Tűzoltó utcától lefelé (nyugatra) lakók és a Virág negyed 42-es, 46-os és 51-es tömbházának lakosai az új templomhoz fognak tartozni. Az itt lakó hívek bármikor hallgathatják a szentmisét a Szent Miklós templomban, a felszegiek szintén részt vehetnek a Szent István templomban tartott miséken – hangsúlyozta Ft. Portik Hegyi Kelemen, a Szent Miklós templom plébánosa. Az elosztást az egyháztanács határozta meg azon irányelv alapján, hogy legalább 5000 katolikus hívô kerüljön az új egyházközséghez. A jelenlegi nyilvántartások alapján ezzel az elosztással 5000–5100 katolikus került a Szent István egyházközségbe, de az eddigi tapasztalatok alapján elmondható, hogy még sokan laknak ott, akik nincsenek bejelentkezve. A külön egyházközség azt jelenti, hogy aki keresztelést, esküvôt, elsô áldozást, bérmálkozást szeretne igényelni, annak ahhoz a plébánia-hivatalhoz kell fordulnia, ahová tartozik. Szentségek kiszolgáltatásáért lehet másik plébániához fordulni, ezt azonban kérés alapján tehetik meg a hívek – tette hozzá Kelemen atya. Az új plébániát egyelôre egyedül Bartos Károly plébános fogja vezetni, szeptember 15-ig vasárnap reggel 9 órától tartanak szentmisét. Szeptember huszadika után hétfôn és szerdán reggel hét órától; kedden, csütörtökön, pénteken és szombaton este hat órától is lesz szentmise.
Az új egyházközséget ideiglenes egyháztanács vezeti, gondnoka Czink Attila. Kérdésünkre Czink elmondta: a tervekben szerepel a különálló harangláb is, ennek építéséhez a közeljövôben hozzálátnak.
Új plébános
Bartos Károlyt, a Szent István templom plébánosát terveirôl kérdeztük:
– Új templom, új plébánia, új plébános. Mit jelent Önnek ez a feladat?
– Igazából egy óriási nagy bizalmat érzek a püspök és a paptársaim részérôl, hogy megbíztak ezzel a feladattal. Hiszek a Gondviselésben, éppen ezért egy kihívás. Öröm is, hiszen az emberekben is látom a nagy örömöt, a reményt. Ez a templomépítés az emberekben is elindított valamit, abban reménykedem, hogy ez majd összekovácsolja a közösséget.
– Mire fogja helyezni a hangsúlyt?
– Nagy a veszélye annak, hogy az ember építészmérnök lesz, éppen ezt szeretném elkerülni. Elôször is az embereket, a közösséget szeretném megismerni. Találkozni, közös programokat szervezni az itt élôkkel, ez a legfontosabb. Az építkezést másodlagos dolognak tartom.
– Mit szeretne itthagyni majd, amikor elmegy Gyergyószentmiklósról?
– Isten és a püspök dönti el, hogy meddig maradok itt. De azt szeretném, hogy egy olyan élô közösség maradjon itt, amely szereti Istent. Nem a paphoz ragaszkodik, hanem tagjai Istent szeretik. Olyan emberektôl szeretnék majd elbúcsúzni, akik szeretnek itt élni, örömmel élik mindennapjaikat.
Csata Orsolya
Párhuzamok (35.)
Nehéz elszakadnunk a háborús jelentésektôl. A lapok – ez érthetô is – legtöbbet a harctéri jelentésekbôl, hírekbôl közölnek. A háború elsô heteiben vagyunk, a német, az osztrák–magyar hadsereg gyôzelmeitôl hangos a világsajtó. Lapjaink is. HÁBORÚ fôcímet viseli a Gyergyó elsô oldalán csokorba szedett hadszíntéri jelentések sora:
„Vitéz hadseregünk két nagy gyôzelmérôl adhatunk hírt a közeli napok eseményei közül: a kraszniki gyôzelemrôl, melyben hadseregünk hat orosz hadtestet vert meg, 3000-nél több foglyot ejtett, 3 zászlót, hét elôfogatos gépfegyvert és 30-nál több ágyút zsákmányolt; valamint a Visegrád melletti ütközetrôl, melynek folyamán katonáink 30 zászlóalj szerbet vertek ki hadállásaikból és futamítottak meg, óriási veszteségeket okozva az ellenségnek. Ez utóbbi ütközetben a szkutarii német különítmény is részt vett parancsnokának, Schneider ôrnagynak a vezénylete mellett.(…)”
Németországi hírek a Gyergyóból:
„A vezérkar közli: A német nyugati hadsereg kilenc nappal felvonulása után folytonos gyôzelmes harcokban Cambraitól a déli Vogézig benyomult francia területre, az ellenség megverve visszavonul.(…)
Kluch tábornagy serege Maubeugenél visszaverte az angol hadsereget (…)
Antwerpenbôl négy belga hadosztály tegnap és tegnapelôtt megtámadta körülzáró csapatainkat. Ezeket a belgákat visszaverték, sok foglyot ejtettek és ágyúkat zsákmányoltak. Az összekötô vonalak védelmét eddig a hadseregre kellett bízni, ez azonban, valamint Belgium megszállása ezentúl a népfelkelôk dolga lesz. Belgium, mely német kormányzat alá került, mindennemű hadiszükségletre ki fog használtatni a németországi területek érdekében."
Egy igen figyelemre méltó német hír!:
„(…) A belga lakosság majdnem mindenütt részt vett a harcokban, miért is a legszigorúbb intézkedések történtek a franctireur bandák garázdálkodásának elnyomására.
A hadtápvonalak biztosítását eddig a hadseregre bízták. Miután az Antwerpercben e célra visszahagyott haderôk a további harcokban való részvételre szükségesek, Ôfelsége elrendelte a népfelkelôk mozgósítását; a hadtápvonalak biztosítására és Belgium megszállva tartására a népfelkelést fogjuk felhasználni.(…)”
Nem volt tehát épp olyan szent az a háború, annak ellenére sem, hogy X. Pius pápát így idézi a Csíkvármegye: „(…) A háború, a melyet Ausztria–Magyarország visel, igazságos, nagyon is igazságos.”
A lapokban már a sebesült katonáinkról is szó esik. Szintén a Csíkvármegyében olvasható:
„Majláth Gusztáv Károly gróf, erdélyi püspök Kolozsvárról visszaérkezve Gyulafehérvárra, kiköltözött nagy rezidenciájából egy kisebb tisztviselôi lakásba s az egész püspöki lakot átadta a megsebesült katonák s a hadba indultak hátrahagyottai számára. A püspök gondoskodik teljes ellátásukról is.”
Minden frontszakaszon gyôzelmek sora, délen, északon, nyugaton. Szétverték a franciákat, a belgákat, az angolokat, a szerbeket, az oroszokat… Itthon sem bénulhat meg az élet, bár nem úgy zajlik, mint az áldott békeidôben. Szeptemberben iskolakezdés. Folynak a beiratkozások: „(…) a Fogarassy leánynevelôintézet elemi és polgári iskolájában a beiratkozások szeptember 1-tôl és 12-ig tartanak. (…) A rendes tanítás szeptember 14-én kezdôdik.” Adja hírül a Csíkvármegye. Ugyanott olvasható: „(…) Az alszegi, felszegi, valamint a központi fiúiskolában a beíratások folyó évi szeptember hó 1-én kezdetüket veszik. Azonban a tanítás, tekintettel a háború miatti viszonyokra, a megkésett gazdasági munkálatokra, valamint a szeptember elején tartani szokott országos vásárra, csupán szeptember hó 14-én veszi kezdetét. Az V-ik és VI-ik osztály, valamint az ismétlô iskola szeptember havában nem áll be.”
Ollózta: Bajna György
Következmény
Elhunyt az Industry Transilvan Kft-nél történt tűzeset egyik áldozata. Amint arról korábban beszámoltunk, július 26-án 24 személy sérült meg az Industry Transilvan Kft. fűrészporszárítójában keletkezett tűzben. Tíz beteget még a robbanás napján Bukarestbe szállítottak, ahol a legsúlyosabban sérült, Becze János elhunyt. A 39 éves mester 60%-os égést szenvedett az egy hónappal ezelôtt történt munkabalesetben. Az ô állapotát ítélték a gyergyószentmiklósi orvosok a legrosszabbnak, elsôként szállították a bukaresti kórházba. Az Industry Transilvan Kft. vezetôi mindvégig reménykedtek gyógyulásában, ám néhány napja belsô vérzés miatt elhunyt a szárhegyi fiatalember – mondta Szakács József, a cég képviselôje. Az elhunyt fiatalembernek egy 18 éves fia és egy 15 éves lánya van, akiket a cég segíteni fog nagykorúvá válásukig – tette hozzá Szakács. Becze fia szintén a cégnél dolgozott, ôt is súlyos égési sérülésekkel szállították a marosvásárhelyi kórházba, állapota kielégítô.
Bukarestben további három gyergyószentmiklósi – egy férfi és két nô – beteget kezelnek. Demeter Lajos állapota nagyon rossz – mondta a bukaresti kórház orvosa. A két nôt szintén súlyos állapotban utalták be a fôvárosi kórházba, de állapotuk javul, remélhetôleg hamarosan hazatérhetnek – tudtuk meg az orvostól.
Csata Orsolya
Nem egy helyet akarunk, hanem az egészet!
Közlemény
A Székely Nemzeti Tanácsnak egyetlen célja Székelyföld autonómiáját, területi önkormányzásának szerves törvény általi szavatolását valóra váltani. Ezzel a céllal alakult, ezért munkálkodott az elmúlt öt évben, s a jövôben is ezt a célt tűzi maga elé. Székelyföld ôshonos közösségének, a székelységnek közképviseleti testületeként jött létre, nem pártként, és nem önkormányzati testületként. Közhatalommal nem rendelkezik, erejét a székelyek összefogása adja, hitelét pedig az autonómia jövôképének következetes szolgálata. A Székely Nemzeti Tanács választott képviselôi különbözô pártokhoz tartoznak, vagy éppenséggel párton kívüliek.
Lelkiismeretük és meggyôzôdésük szerint részt vesznek pártjuk színeiben, vagy függetlenként a választásokon, és a közbizalom által rájuk ruházott hatáskörüket, befolyásukat Székelyföld autonómiája érdekében érvényesítik. A Székely Nemzeti Tanács nem indul a választásokon, nem állít jelölteket, és nem támogat pártokat, csoportokat, vagy személyeket a választási kampányban, de nem is kér a maga számára helyeket egyetlen párt vagy szervezet jelöltlistáján sem, és nem is hatalmaz meg senki mást, hogy helyette és a nevében kérjen. Támogat azonban egy célt, és arról nem fog lemondani. Nem mond le Székelyföld államon belüli önkormányzásáról, és nem mond le arról, hogy e cél érdekében a közélet értékeket kijelölô és célt mutató ereje maradjon.
A Székely Nemzeti Tanács ez év februárjában megtartott gyűlésén elfogadott határozata kimondja: „Mai naptól kezdve a közélet szereplôi számára megkerülhetetlen kérdéssé vált Székelyföld autonómiája. Viszonyulnia kell hozzá a helyhatósági választások jelöltjeinek, leendô polgármestereknek és helyi tanácsosoknak, a parlamenti választásokon induló székelyföldi jelölteknek és az európai parlamenti választások jelöltjeinek. Mindnyájuk erkölcsi kötelesség vállalni a kinyilvánított akarat érvényesítését, programjukba iktatni és végrehajtani azokat a konkrét lépéseket, amelyek Székelyföld autonómiájának megvalósulását szolgálják.” Ennek a határozatnak a szellemében, nem egy helyet akarunk a törvényhozásban, hanem kiegyensúlyozott partneri viszonyt, közös cselekvést a közélet minden olyan szereplôjével, aki az autonómia ügyének elkötelezte magát. Nem egy helyet akarunk, hanem a Székelyföldnek kijáró egészet, de nem a magunk javára, hanem az autonómia ügyének. Nem lehetünk egy mandátumhoz szükséges harmincezer szavazó képviselôi, ha az a küldetésünk, hogy felmutassuk és érvényesítsük hétszázezer székely közös akaratát!
Egyben arra ösztönözzük székely testvéreinket, állítsanak saját soraikból képviselôjelölteket, a kampány során pedig kérdezzék meg tôlük, vállalják-e, hogy megtesznek mindent annak érdekében, hogy Székelyföld Autonómia Statútuma törvényerôre emelkedjen, és csak akkor szavazzanak rájuk, ha ezt megígérik.
A parlamenti képviselet nem csodaszer, csak egyik eszköz a demokratikus közélet eszköztárában, és a mi célunk az, hogy a fontos döntéseket, a szubszidiaritás elvét érvényesítve, a szülôföldünkön hozzuk meg és ne távoli nagyvárosokban.
2008. augusztus 26.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Marosvásárhely
MPP-hírek
Közlemény
A Magyar Polgári Párt Gyergyószentmiklósi Szervezete arról értesült, hogy a megye prefektusa átiratban értesítette a város polgármesterét, miszerint tudomására jutott, hogy a városházán ki van tűzve a székely zászló, s ennek kapcsán felhívja a figyelmet, hogy tartsa be a zászlók kitűzésére vonatkozó törvényt, ellenkezô esetben kénytelen lesz törvényes lépéseket tenni. Ennek kapcsán az álláspontunk a következô: Mint köztudott, a hivatkozó törvény azt szabályozza, hogy hol, mikor és hogyan kell az ország területén kitűzni Románia zászlaját, illetve hogy hol, mikor és hogyan tűzhetô ki más ország zászlaja. Ezek szerint két eset lehetséges:
1. A prefektus (illetve az átirat szerzôje, mert azt nem a prefektus írta alá) nem ismeri az ország törvényeit, illetve nincs tisztában azzal, hogy a székely zászló nem egy másik ország zászlaja. Ez egyrészt igencsak kínos lenne, hisz a prefektúra intézményének alapvetô
feladata pontosan a törvények betartásának az ellenôrzése, márpedig ehhez elsôsorban ismerni kell azokat. Igaz ugyan, hogy Romániában hagyománya van annak, hogy egy állami tisztséget nem a szakértelem, hanem más szempontok figyelembevételével töltenek be, mindamellett ezúton is felkérjük a prefektust, hogy tegye meg a szükséges lépéseket, hogy ilyen, az intézményt magát lejárató dokumentumokat máskor ne küldjenek ki hivatalos átiratként.
2. Logikai szempontból az sem kizárt, hogy a román kormány ilyen nyakatekert módon hozza a világ tudomására, hogy elismeri Székelyföld önálló állami státuszát, következésképpen a székely zászló valóban egy másik állam hivatalos zászlaja. Ha netán ez az örvendetes eset állna fenn, akkor azt szeretnénk ezúton a prefektus tudomására hozni, hogy átirata egy másik ország belügyeibe való beavatkozásnak minôsül, s ez komoly diplomáciai bonyodalmakhoz vezethet.
Bármelyik eset állna fenn, ezúton arra kérjük azokat a székelyföldi polgármestereket, akik esetleg hasonló átiratot kaptak mostanában, hogy ne féljenek, mert a székely zászló kitűzése a középületekre nem ütközik törvénybe. Biztatjuk ugyanakkor azokat, akik még nem tűzték azt ki a város-, illetve községházára, hogy mihamarabb tegyék ezt meg, jelenítsük meg szimbólumainkkal is azt a területet, amelynek autonómiáját együttes erôvel akarjuk kivívni.
Gyergyószentmiklós,
2008. augusztus. 27.
Állásfoglalás
A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének Állásfoglalása
A romániai magyar civil összefogás eredményeként létrejött Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége (MCSZESZ) Igazgató Tanácsa aggodalommal követi és elfogadhatatlannak tartja azt a politikai játszmát, látszat-tárgyalást, amely a 2008-as parlamenti választások elôtt a romániai magyar politikai pártok – RMDSZ és MPP – között folyik/folyt, s ezzel kapcsolatosan az alábbiakat tartja szükségesnek nyilvánosságra hozni:
– Figyelembe véve az erdélyi/romániai magyarság természetes igényét a demokráciát biztosító pluralizmusra;
– Tudatában annak, hogy a küszöbön álló parlamenti választások sokkal fontosabbak annál, hogy bizonyos „parlamenti matematika” jegyében a biztos bejutást – az alternatív küszöbre való hivatkozással – önmagának bárki megelôlegezheti, de nem tekintheti a másik magyar politikai erôt nem létezônek;
– Kifejezve a MCSZESZ-t alkotó szervezetek hitét, hogy a civil szféra felelôsségének és áldozatvállalásának eddigi példái meggyôzôek voltak a romániai magyar közösség önépítkezésében és jövôjének biztosítását illetôen a MCSZESZ-t alkotó több mint száz szervezet nevében kifejezzük aggodalmunkat, elégedetlenségünket és egyet nem értésünket a romániai magyar– magyar politikai párbeszéd alakulását, pontosabban zátonyra futását, érthetetlen lezárását illetôen.
Szükségesnek tartjuk hangsúlyozni és kérjük:
1. mindkét politikai alakulat vezetôsége mérje fel azt a kárt, amelyet a belsô demokratizáció elsô lépései után a parlamenti választások elôtti pártok közötti megállapodás elmaradása jelent;
2. a felek fogadják el és tartsák tiszteletben azt az elvet, hogy nem pártérdekek, hanem a romániai magyar közösség érdekei legyenek meghatározóak az országos szintű, az egész magyar közösséget érintô lépéseik elôkészítésénél;
3. a magyar pártharcok részévé váló romániai parlamenti képviselet veszélybe sodrása akkora felelôsség, amire mandátumot a pártoknak soha senki nem adott, tehát cselekedjenek a közösségi elvárásnak megfelelôen.
A fentiek ismeretében elvárjuk, hogy az RMDSZ és az MPP vizsgálják felül álláspontjukat, és a párbeszédet eddig is szorgalmazó és elôsegítô Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács bevonásával alakítsanak ki olyan politikai egyezséget a 2008-as parlamenti választások elôtt, amely összhangban van mind magyar közösségünk demokrácia-igé- nyével, mind azzal az elvárással, hogy a lehetô legjobb eredményt ígérô jelöltállításra kerüljön sor.
A civil társadalom elvárja, hogy politikai képviselete szubjektív (párt)érdekek ellenében csakis a romániai magyarság érdekeit tartsa szem elôtt.
Kolozsvár, 2008. augusztus 10.
A MCSZESZ Igazgató Tanácsa nevében
Dr. Bodó Barna elnök
Közlemény
A gyergyószentmiklósi RMDSZ nem lepôdött meg akkor, amikor olvasta az MPP közleményét, hiszen köztudott az, hogy a párt az RMDSZ támadásával próbált és próbál politikai tôkét kovácsolni magának.
Azon viszont meglepôdött a gyergyószentmiklósi RMDSZ, hogy a gyergyószentmiklósiakat az MPP ismét butáknak nézi, és azzal próbálja elterelni a figyelmüket a reális problémáktól, hogy szokásos vádaskodásokba kezd.
Fel kellene már fogja egyszer az MPP és vele együtt Mezei János is, hogy a gyergyószentmiklósiak nem buták, és most nem érdekképviseletek támadásával kell elterelni a figyelmet, hanem meg kell oldani a meleg víz kérdését városunkban.
A gyergyószentmiklósiaknak szüksége van meleg vízre, és nem lehet városfejlesztésekben gondolkozni akkor, amikor még a minimális létszükségletet sem tudja biztosítani az aktuális városvezetés.
Abból kifolyólag, hogy az MPP közleményében ismét nem adott egy konkrét választ a melegvíz-kérdés megoldásával kapcsolatban, felkérjük még egyszer, mutassa be, milyen lépéseket tett és hajlandó tenni az ügy megoldása érdekében.
A gyergyószentmiklósiak látták a városi RMDSZ megoldási javaslatát, amit az elnök elôzô sajtótájékoztatóján bemutatott. A határozott lépéseket a város lakossága a polgármestertôl és a tanácsban többséggel rendelkezô MPP-tôl várja, hiszen mint minden demokratikus államban, a többségben megválasztott párt felel a város problémáinak a megoldásáért.
Meg szeretnénk jegyezni azt is, hogy a közüzemekre hárítani a probléma megoldásának a felelôsségét azért helytelen, mert a közüzemek 100%-os tulajdonosa a gyergyószentmiklósi önkormányzat, tehát a felelôsség ôt terheli, és a probléma megoldásáért Mezei János polgármester a felelôs.
Barti Tihamér elnök
Továbbra sincs gáz
A Hargita Gáz Rt. július 25-tôl ideiglenesen felfüggesztette a gázszolgáltatást Gyergyószentmiklós egy részén, mert 1 500 000 lejjel tartozik a város. Azóta nincs a lakónegyedekben meleg víz. Nem tudni biztosan, hogy mikor nyitják meg a gázcsapokat.
Bálint Kinga, a Hargita Gáz Rt. képviselôje elmondta, hogy az augusztus 15-i megkeresésükre (szerk. megj.: a közlemény a múlt heti lapszámban olvasható) ezen a héten reagált a város, továbbra is várják a garanciát, mert akkora a fűtéshálózaton a veszteség, hogy a továbbiakban sem tudná fizetni a gázfogyasztást a város. Mint mondta, tudtuk szerint Mezei János polgármester e héten szabadságát tölti, ezért szeptember 4-re egyeztettek egy tárgyalást. Magyarországon ülnek asztalhoz Gyergyószentmiklós polgármestere és a tulajdonosi kör.
Vincze János közüzemigazgatótól érdeklôdve megtudtuk, hogy a Hargita Gáz Rt. kéri a fűtésrendszer-felújítási terveket. Elôreláthatóan augusztus 31-én adják át a Hargita Gáz Rt.-nek ugyanazt a tervet, amellyel a város részt vesz a kormányprogramban – mondta Vincze.
Kedves-Tamás Gyopár
Kik is az idegenek?
Nemrég feltűnt, hogy a labdarúgópálya bejáratára, a kék nagykapura kiragasztottak egy papírlapot melyen az állt, hogy kutyákat sétáltatni tilos. Majd pár nap elteltével újabbat láthatott az arra járó, melyen az állt, idegeneknek tilos a bemenet. Ez a papírlap is alig néhány napot ért meg. Már az elsô figyelmeztetésen is elgondolkodtam, hiszen nap mint nap látni tömbházlakó kutyasétáltatókat, amint a pálya körül töltik az idôt kedvenceikkel. Máshol hol is sétáltathatnák kutyusaikat?
De ami e pár sor írására késztetett az az volt, hogy nemrég olvastam a kék kapun egy feliratot, melyben megkérdezi a firkáló, hogy kik is az idegenek. Na, nem így volt fogalmazva az iromány. De a lényeg, a lényeg, arra voltam kíváncsi én is, kik is az idegenek. A labdarúgópálya olyan állapotban van, amilyenben. Tudjuk, tudjuk felújításra nincs pénz. A kapun kívül, amit idônként leláncolnak, még számos helyen be lehet jutni a pályára. A lelátók alatt tapasztaltakból kiindulva azt is tudjuk, sűrűn látogatják az éjszaka leple alatt a terepet. Akik a megnevezett idegenek lehetnek, úgy gondolom, azok a pici gyerekek, akik nagymamával, anyukával kitotyognak a betonrengetegbôl friss levegôért, és nem a sötétségben kószáló ifjak. Több babakocsit toló anyukát, még háromkerekűvel alig boldoguló cseppséget láttam szomorúan állni a kapuban. Nem nyertek belépést. Idegenek voltak?
A hivatal részérôl Buslig Gyulát kérdeztük, elmondta, az utóbbi idôben négy lakatot vágtak le a kapuról. Több mint tíz fiatalt büntetett ott meg a rendôrség, akkut problémáról van szó, és a civilizálatlan fiatalokhoz, emberekhez szól az idegenek megszólítás. Mint mondta, nem szeretnének kizárni senkit a labdarúgópályáról. Csupán azt szeretnék elérni, hogy a fiatalok ne italozásra térjenek be.
Baricz-Tamás Imola
Drágább vagy olcsóbb: kell!
Így iskolakezdés környékén több szülô is gondol már a szükséges tanszerek megvásárlására. Szeretnénk egy kicsit megkönynyíteni a dolgukat, ezért tanszer-körútra indultunk, hogy feltérképezzük, a város nagyobb papíráruüzleteiben milyenek az árak, mit hol érdemes beszerezniük a szülôknek, diákoknak. A kínálat bôséges, így nem is vállalkozhattunk arra, hogy minden egyes termék árát felsoroljuk, inkább a legszükségesebb, leggyakrabban vásárolt termékek árai iránt érdeklôdtünk.
A Littera papíráruüzletben: a vonalas-, négyzethálósfüzetek (48 lapos) 80 baniba, míg a 80 lapos 1,50 lejbe, a rajztömb 1,50-2,50 lejbe, rajzfüzet 1 lejbe kerül. A ma nagyon divatos üzenôfüzet 50 bani. Tizenkét színű ceruza 4 lej, hatszínű 1,50 lej, gyurma 4 lej, filctoll 1,50 lej. A felsôbb osztályosok számára az egyetemista-füzet (100 lapos) 3 vagy 5 lejbe kerül. Az iskolatáskák árai, a minôség függvényében, 15 lejtôl 63 lejig terjednek. Tolltartók 6 lej (üres) és 33 lej közötti árban kaphatóak. Egy elsô osztályos diák alapfelszerelése, néhány füzettel, ha a legalacsonyabb árakat vesszük, legalább 25–30 lejbe kerül – mondta az egyik alkalmazott.
Az Iroma papíráruüzletben az árak nem változtak a tavalyihoz képest – mondta Benedek Margit. Vonalas-, négyzethálós (48 lapos) füzet 80 bani, 80 lapos 1,40 lej, 100 lapos 2,50–3 lej. Elsô-második osztályos gyerekek számára a füzetek 1 lejbe, szószedet 50 baniba, rajztömb 2,70 lejbe, rajzfüzet 1,50 lejbe, a legolcsóbb gyurma 2 lejbe, színes ceruza 2,50–18 lejbe kerülnek. Biológia-, földrajzfüzetek 75 baniért vásárolhatók meg. Egyetemista-füzetet 2,80 lejért árusítanak. A tolltartók árai 10 lejtôl kezdôdnek. Az iskolatáskák pedig 26 lejtôl 69 lejig terjedô árban kaphatók. Egy kisiskolás szükséges alapcsomagjának ára, Benedek Margit szerint, legalább 50 lej (táska, tolltartó, füzetek, borítók stb.).
Benedek Margit tanácsa szerint, a kisiskolás gyerekek szülei inkább várják meg az elsô szülôi értekezletet, ahol elmondják, mire lesz szüksége a kisdiáknak, és egyelôre csak a legalapvetôbb tanszereket vásárolják meg.
A Papyrus papíráruüzletben Szabó Nagy Levente volt a segítségünkre, aki elmondta: egyes termékek, kiegészítôk drágultak. Elsôs-másodikos diákok számára forgalmazott füzetek árai: 60 bani, szószedet 40 bani, 48 lapos füzet 85–90 bani, színes ceruza 2–27 lej, egyetemista-füzet 2,50– 3,40 valamint 4,50 lej, tolltartók 4,50–20 lej (üres), 23–40 lej (felszerelt), iskolatáskák 19,50 lejtôl 50 lejig kaphatóak. Egy kezdôcsomag elsô osztályos számára, Szabó Nagy Levente számításai szerint, legalább 50–70 lejbe kerül (beleértve: táska, tolltartó, füzetek, gyurma, vízfesték, ecset, ceruzahegyzô stb.).
Akárhogy számolunk, az idei iskolakezdésre is el kell különíteni egy bizonyos összeget a családi pénztárból… Vásárlás elôtt azonban nem árt körülnézni, hogy utólag ne mérgelôdjünk, ha valamit, ugyanolyan minôségben, olcsóbban is beszerezhettünk volna. A tapasztalt vásárlók szerint, akik azt okosan teszik, vásárlás elôtt írjunk listát a legszükségesebb tanszerekrôl, így elkerülhetjük, hogy mindent összevásárolunk, amit meglátunk.
Pénztárcakímélô iskolakezdést!
Rancz Enikô
Zűr
Nagy káosz van a fejemben. S bizonyára már veszteséggel dolgoznak az agytekervényeim, így az idô teltével. Akárcsak a gyergyói távfűtés. Hogy miért e zűrzavar? Nem értem az egész fűtésrehabilitálást, fűtésstratégia utáni stratégiát, az új kazán-csatlakoztatásokat, a biomasszás, gázas alternatívákat. Az újabb megvalósíthatósági tanulmányokat, amire bólint a testület, mert elmondták tisztán és világosan, hogy kell, szükséges, mert, ha most nem, akkor soha, mert elmegy a vonat. A fôvárosi, rettenetesen sebes, a hetven vagy hatvan százalékban ingyenes… A többi a menetjegy, az önrész.
Nem értem, hogy most egy újabb stratégiát fogadott el a testület, s ez is olyan, amin menet közben lehet változtatni, ami a kazánok elhelyezését, kötését illeti. S ebbe a stratégiába, amely sok-sok évvel ezelôtt megfogalmazódott, aztán keresztbe tettek neki az újabb stratégiák, szerepel a biomasszásfűtés. Itt önkéntelenül a siófoki testvérkedés ugrik be, amitôl vártuk az olcsó hôenergiát, s aztán semmi nem lett. A biomasszáról Siófok, s aztsemtudommiért társítom gondolatban a dán kazánnal, és a tavalyi mosztos herce-hurcával. Emlékezniük kell rá: én szállítom drágán, biztosan, te szállítod olcsón, mert sok van neked, de mi együtt soha nem szállítjuk a városért, a fűtésért, a lakosságért…
Mindezek után lóg egy kérdés a Szabadság téri tanácsterem légterében: hogy akarja-e továbbra is a testület a moszt szállíttatását, vagy megoldja azt a hivatal, vagy a közüzem? Mert ettôl függ, hogy kell-e nekünk fahulladék-daráló. Számokat, számításokat nem tettek a testület asztalára, hogy milyen elônyökkel járna, vagy esetleg hátrányokkal e kiadás, de laikusnak úgy a logikus, hogy ha biomassza-fűtôanyagban gondolkodnak, sôt ez szerepel a stratégiában, s ha a dán kazánhoz kötik a kazánházakat a nyári meleg víz érdekében, akkor miért kell ezen gondolkodni?
Ugye, a gáz most már biztos, hogy nem biztos, azaz, hogy rossz fizetôk a fogyasztók. Garancia kell, ígéret szükséges, s nem elég a mi „becsületpionírszavunk”.
Amúgy, attól is ez a káosz a fejemben, hogy nem emlékszem pontosan, három vagy négy éve, vagy még korábban hallottam elôször e darálóról, de azt tudom, hogy akkor elônyös vásárnak tüntették fel.
Igaz, a gázbevezetésrôl is azt harsogták, hogy általa megszűnik a nyomor, lesz fűtés, lesz meleg víz.
Kedves-Tamás Gyopár
Óvakodjunk a kullancsoktól
Alaposan mossunk kezet!
Kullancsveszély van, de Gyergyóban nem fordult elô fertôzött kullancs csípésétôl agyhártyagyulladás. A fertôzôosztályon egyetlen agyhártyagyulladásban szenvedô beteg fekszik, de betegségét nem kullancs által terjesztett vírus okozta.
Dr. Aszalos Albert, a Gyergyószentmiklósi municípiumi kórház fertôzôosztályának vezetôje elmondta, sok a kullancscsípés, és hogy a térségben is fertôzöttek lehetnek a kullancsok, ezért óvatosnak kell lennünk, amikor fôként lombhullató fák között, erdôben, juhnyáj közelében sétálunk. Ha kullancs csípett meg, forduljunk családorvosunkhoz, aki szakszerűen eltávolítja bôrünkbôl, és ha szükséges, akkor továbbküld. Ha a csípés környéke piros, fejfájás, láz jelentkezik tünetként, azonnal forduljunk szakemberhez. A sürgôsségi osztályon vagy a családorvosi rendelôben tudják, mi a teendô.
Arról is kérdeztük, hogy az „öngyógyító” felnôttek hogyan járjanak el, hiszen sokan nem fordulnak orvoshoz egy kullancscsípéssel. Nos, elmondta dr. Aszalos, hogy nem kell gyógyszesszel bódítani a kullancsot, mert árthatunk ezzel magunknak, hanem ha a megcsípett mindenképp saját maga szeretné eltávolítani, akkor csipesszel, az óramutató járásával ellentétes irányba forgatva veheti ki bôrébôl az élôsködôt.
Arról is szólt, hogy tôlünk nyugatabbra vírusos agyhártyagyulladás ellen már védôoltással vértezik fel a lakosságot, de nálunk még nincs ilyen, nem vezették be.
Nincs tehát kullancs általi fertôzés miatt agyhártyagyulladásban szenvedô Gyergyóban, viszont „teltház” van az osztályon. Akad, aki sárgaságban, virózisban, tüdôgyulladásban szenved, de 40 beutalt betegbôl a zöme hasmenés-hányás tünetek miatt kénytelen ott gyógyulni. Ilyenkor, szárazság idején, a higiénés feltételeken javítani kell, mondta a szakorvos, mert sokan szenvednek e betegségtôl.
A gyümölcsöt, zöldséget alaposan mossuk meg, gyakran mossunk kezet, evés elôtt feltétlenül szappannal tisztítsuk meg kezeinket, mert egyre többen fertôzôdnek meg. Ha mégis megbetegszünk, és egy-két nap alatt nem múlik el a gyomormenés, hányás, akkor a fertôzôosztályra kerülhetünk.
Kedves-Tamás Gyopár
Villamosítás és csatornahálózat
A 2007–2009-es kormányprogram keretében kiírták a villamosítási programot olyan települések számára, ahol a villamosítás hiány még. Az ezzel kapcsolatos dokumentációt augusztus 15-ig kellett benyújtani a megyei tanácshoz. Az alfalvi önkormányzat is beadta a dokumentációt Borzont–Bucsin-tetô villamosítására – nyilatkozta lapunknak György István polgármester.
– A kivitelezhetôségi tanulmány szerint a munkálatok értéke annyira magas, hogy elsô lépésben nem valószínű, hogy a Libi csárdán kívüli területet is villamosítani lehessen. Az eddigi tervek szerint a Baricz-kanyar környékének, a Kerekhegyi út, a Putnai út, a Dandári út és a Libi csárdával szemben lévô zóna közép- és alacsonyfeszültségi hálózatának kiépítése 3 millió lejbe kerül majd. Valószínűleg, ez kerül be elsô lépésként a programba – mondta.
De vannak még hírek a faluban…
Jelenleg csatornáznak a Bucsin-tetô felé, a Baricz-kanyarig. Errôl is kérdeztük a falu polgármesterét:
– Technikailag pumpaállomások kiküszöbölésével nem lehetne csatornázni, mert nagy a szintkülönbség ezen a szakaszon. Jelenleg ezt, villanyáram nélkül, nem tervezhetjük. Ezért négy és fél kilométeren épül csatornahálózat öt magáncég kezdeményezésére. Az öt cég összepótolt
200 000 lejt, és arra kértük a tanácsot, hogy hagyja jóvá a szükséges 250 000 lejt melléje, hogy a munkálatok megvalósulhassanak. Minden cégnek külön-külön ennél sokkal többe került volna a magán-tisztítórendszer kiépítése, ami nélkül engedélyeztetés nem jöhet számításba. A 7-es kormányhatározattal elvégzett csatornázási munkálatokat egyik helyi vállalkozás nyerte meg, és a szerzôdés meghosszabbításának módszerét választották, hogy ne kelljen újabb közbeszerzést kiírni – fűzte hozzá.
Rancz Enikô
Véget ért a Magyarok VII. Világkongresszusa
A fordulat
Augusztus 15–20-a között Budapesten tartotta a Magyarok VII. Világkongresszusát a Magyarok Világszövetsége. Mintegy 12 határozat született a Világkongreszszus Záró-konferenciáján. Egyik legjelentôsebb határozat a magyar önrendelkezési nyilatkozat, mellyel kapcsolatosan Patrubány Miklós elnök így nyilatkozott: „A Magyarok Világszövetsége Kongresszusa már alapítása, 1929 óta a legátfogóbb legitimitású magyar köztestület. Összehasonlításképp a budapesti Parlament legitimitását csak a mai, csonka Magyarországból meríti. A Világkongreszszus viszont a világ magyarságát képviseli, beleértve a mai Magyarországot is. 1920. június 4-én szétszabdalták Magyarországot, 1944. március 19-én német katonaság szállta meg országunkat. Azóta sem adták vissza a magyar nép önrendelkezési jogát. Ha ezen a helyzeten felül kívánunk kerekedni, akkor a magyar nemzetnek is azt kell tennie, amit az európai nemzetek egész sora megtett az elmúlt 10–15 évben. Az ötmilliós szlovákság, a négymilliós horvátság, a kétmilliós Szlovénia, az ötszázezres Montenegró önálló államot alapított. Skócia elôbb-utóbb bejelenti függetlenedését Angliától. A walesiek, épp itt, a Magyarok VII. Világkongresszusán, az Államiság nélküli népek és nemzetek konferencia keretén belül nyilatkoztatták ki egyértelműen, hogy önálló állami létre törnek. Ugyanez jellemzô a katalánokra, a baszkokra. Ha tehát figyelünk az európai népekre, úgy tűnik, hogy egyedül mi, magyarok vagyunk azok a páriák, akiknek nemhogy nem adatott meg a lehetôség bajaink orvoslására, hanem még ki sem mertük mondani, hogy igényt tartunk az önrendelkezésre. Ezért tartom ezt a nyilatkozatot a legjelentôsebbnek.”
Dr. Borbély Zsolt Attila jogász, politikai szakértô, az EMNT jegyzôje, a Magyarok Világszövetsége Szavazatfelügyelô Bizottságának alelnökét a kongresszussal kapcsolatosan kérdeztük.
– Melyek a Magyarok VII. Világkongresszusának legfontosabb határozatai?
– A Világkongresszus számos nemzetstratégiai jelentôségű határozatot fogadott el, jellemzôen ellenszavazat nélkül, esetleg néhány tartózkodás mellett. Ezek közül elsô és kétségkívül legfontosabb a „magyar önrendelkezési nyilatkozat”, mely rögzíti, hogy a magyar népet is megilleti az önrendelkezés alapjoga, s élni is kíván vele. A Világkongresszus megerôsítette az elnökség azon határozatát, hogy az MVSZ újabb népszavazási kezdeményezéssel éljen a magyar állampolgárság kiterjesztésének ügyében, de csak akkor vigye népszavazásra a kérdést, ha sikerül egymillió aláírást összegyűjteni. Az egymilliós küszöb azért került a határozatba, mert ez egyértelmű társadalmi igényt mutat fel és erôt arra az esetre, ha a jelenleg regnáló bűnszövetkezet elcsalná ismét a szavazást. A világkongresszus határozatba foglalta azon igényét, hogy a magyar nemzettel ismertessék meg az államadósság kialakulásának pontos történetét, továbbá negyvenmilliárd euróra rúgó összegű jóvátétel követelését Oroszországtól az 1956-os szovjet beavatkozás miatt. Határozat született a rovásírás visszaállításának szándékáról, valamint arról, hogy Trefort Ágoston finnugrista nyelvész köztéri szobrait távolítsák el.
– Milyen feladatot lát el ma, milyen szerepe van a Világszövetségnek?
– A Világszövetség szerepe a nemzeti érdekek képviselete belföldön és külföldön, a magyarság összetartozásának szimbolikus megjelenítése, a pártlogika alapján működô kormánypártok – vagy akár ellenzéki pártok – figyelmeztetése olyan esetekben, amikor választási érdekbôl a nemzeti megfontolások ellen döntenek. Ilyen eset volt Románia EU-csatlakozásának feltétel nélküli megszavazása, a lisszaboni szerzôdés megszavazása annak elolvasása nélkül, de ide lehet sorolni a magyar állampolgárság ügyében indított népszavazást is, amire azért volt szükség, mert a politikai elit nem volt hajlandó lépni ebben az ügyben több mint egy évtizeden keresztül. De említhetô a Benes- dekrétumok ügyének nemzetközi és belföldi fórumokon való felvetése és napirenden tartása.
– Patrubány Miklóst újraválasztották elnöknek. Hogyan látja az ô szerepét a Világszövetségben?
– Kevés embert támadtak annyit Magyarországon, mint Patrubány Miklóst. Az ôt ért bírálatok egy része szemenszedett rágalom, mint a kommunista múlt, a szekusvád, amit eléggé el nem ítélhetô módon, épp a nemzeti oldalon szajkóztak, de alaptalan a szélsôségesség is, amivel a baloldal támadja. Amiben van némi igazság az az, hogy Patrubány Miklós nem egy integratív személyiség. Nem kétséges, hogy a 2000 májusában alulmaradt szárny bojkottjáért nem ô felelôs, a sztrájkolók Fekete Gyulától Duray Miklóson keresztül Pálffy G. Istvánig meg sem várták, hogy az újonnan megválasztott elnök bár egyet szusszanjon és bármit is intézkedjen elnöki minôségében, máris a távozását követelték. Nyilatkozatukban leírták azt az abszurd és példátlan mondatot, hogy a választások demokratikusak voltak ugyan, de az eredményt nem hajlandók elfogadni. Sem a szervezet, sem annak elnöke nem szolgált rá arra, hogy a magát nemzetinek mondó kormány 2000 decemberében megvonja a költségvetési támogatását. Akkor a kormány arra hivatkozott, hogy átláthatatlanok a viszonyok az MVSZ-ben, mikor a valóság az volt, hogy a döntés elôtt nem sokkal a siófoki küldöttgyűlés rendezte már a sorokat és a bojkottálókat semlegesítette. Az Orbán-kormányt egyébként Tôkés Lászlótól Lovas Istvánig nem kevesen megrótták ezért a nemzeti szempontból önsorsrontó lépésért. A 2000 után lemorzsolódók zöme viszont megítélésem szerint visszatartható lett volna. Mindazonáltal a legfontosabb, hogy Patrubány Miklós elérte azt, amire nem tudom, hogy ki lett volna képes rajta kívül: a Világszövetség az ô vezetésével állami támogatás nélkül, hatalmas politikai ellenszélben megnyerte az összes ellene indított pert, talpra állt anyagilag, és saját erôbôl hatótényezôvé tudott válni a nemzet életében.
Csata Orsolya
Hátha lesz foganatja
Minap egy ismerôsöm állított meg az utcán, panasza volt, amit nem rejtett véka alá. Idôs hölgy lévén, megélt már egyet s mást. Sokféle zászlólengetést, lobogófelvonást látott. Elmondta, hogy a Kossuth utcán egy olyan intézmény homlokzatán lobog egy piros-sárga-kék zászló, mely ilyet magának nem engedhetne meg, akár az utca szégyene is lehet. Rongyos, tépett…, erre mondják, kikezdte az idô, és ami a hab a tortán az az, hogy az épületet nyáron folyamatosan fotózzák a külföldi turisták. Az idôs hölgy azért is volt dühös, hogy ilyen hírünket viszik, ilyen képet visznek a nagyvilágba rólunk. Beszélgetésünk végén arra kért, írjam meg, mint mondta, hátha lesz foganatja, s jövô szezonra kicserélik a lobogót.
Baricz-Tamás Imola
Dolgozni csak pontosan, szépen
Már olvashattak ezeken a hasábokon arról, hogy a megye újonnan megválasztott elnöke átalakította a Megyei Közgyűlés hivatalát, s többek közt öt darab kommunikációs tanácsadót alkalmazott maga mellé. Ennek eredményeit láthatja, akinek van szeme a látásra, mert a sajtót elárasztják a Borboly Csaba irodájából származó hírek. Ha árvíz van, akkor Borboly Csaba segélyakciót kezdeményez, ha pedig közúti baleset történik, akkor Borboly Csaba a forgalmi szabályok betartására figyelmeztet. Még kis idô eltelik, s meg találjuk érni azt, hogy a szolgalelkű médiából arról értesülünk, hogy ma reggel Borboly Csaba felkérésére felkelt a nap. Magyarán véget sem ért a választási kampány, az folyamatosan tart, az elnök készül a 2012-es választásokra. (Amivel nem is volna gond, de jobb lenne, ha mindezt nem közpénzen tenné, illetve, ha valódi munkával, s eredményekkel tenné ezt.)
Az éremnek van persze egy másik oldala: mindeközben el kellene látni a hivatalát is, azt, amiért a fizetését kapja, mindannyiunk adóiból. Na, itt már sántít a dolog. S hogy ne menjünk túl messze a kommunikáció témájától, nézzük csak a megye honlapját.
Már a címe is problémás, mert így hangzik, hogy www.cchr.ro. Számomra talány, hogy ez minek a rövidítése, az ellenben egyértelmű, hogy az kellene legyen, hogy www.hargita.ro (már amíg ez a megye létezik). Igen ám, de ezt a nevet (meg a www.harghita.ro-t) egy magáncég bitorolja (nem véletlenül ugyanaz, aki a www.gyergyoszentmiklos.ro-t is), a mindenható párt egyik „média-birodalma”, a Borboly-kampány hű segítôje. Kínos volna ellene jogi lépéseket tenni, ez kétségtelen.
Ez természetesen nem minden, nevezhetjük apró formai hibának, amitôl el lehet tekinteni. Az igazi gond a tartalma.
Ott vannak például a testület határozatai. Azokat kötelezô módon közzé kell tenni a testület honlapján. Meg lehet nézni, hogy az idei mintegy 150 határozatból 20 van közzétéve, a többinek nyoma sincs. Ez már komolyabb.
De még ez sem minden, mert ha végül meg találunk nyitni egy ilyen határozatot, akkor további példáit találjuk a hanyag, felületes munkának, amihez ráadásul az is társul, hogy törvény-értékű határozatokról lévén szó a bennük fellelhetô hibák komoly jogi bonyodalmakhoz vezethetnek. A július negyedikei alakuló ülésen elfogadott 120-as határozat (az alelnökök megválasztásáról) például a június 25-i titkos szavazásra hivatkozik, holott a két alelnököt a testület július negyedikén választotta meg. S még ennél is cifrább a 118-as határozat, aminek a címe így hangzik: „HOTăRÂREA NR. 118/2008 privind revocarea Hotarârii Consiliului Judeţean Harghita nr. 118/2008, precum şi validarea mandatelor consilierilor judeţeni”. Tökéletes, nemde? Egy határozat, ami önmagát vonja vissza. Igazi jogalkotási csemege!
A sort hosszan lehetne folytatni, de hadd ne lôjek le elôre minden poént, maradjon felfedeznivaló a tisztelt olvasónak is.
Befejezésképpen azért hadd idézzek a július harmincadikai ülésrôl szóló „tudósításból”: Végül az MPP és az RMDSZ állásfoglalása került ismertetésre a parlamenti választások Hargita megyei egyéni választókerületei ügyében kialakult helyzetrôl, ahol nevetséges érvek és javaslatok hangzottak el, így azokról érdemben nem tudott a testület dönteni, még állásfoglalás szintjén sem. Túl azon, hogy egy ilyen mondat igencsak rossz fényt vet az általa vezetett testületre, az olvasók bizonyára azt is észreveszik, hogy ez a mondat sértô arra a pártra nézve, amelyik súlyos pénzeket költött arra, hogy Borboly Csabából megyei elnök legyen. Minden jel szerint ô maga ezt nem vette észre.
Utóirat: Miközben az utolsó mondatot gépeltem, csengett a telefonom. A megyei önkormányzat egy alkalmazottja hívott, elmondása szerint azért, mert pénteken elektronikus levélben küldtek számomra egy meghívót, s szeretné tudni, hogy részt tudok-e venni a jelzett eseményen. Válaszomra (miszerint a meghívót megkaptam, még akkor választ is írtam rá) már csak egy kérdése volt: mit tartalmazott a válaszlevél. Gondolom, minden kommentár fölösleges.
Árus Zsolt
A gondnokság apáról fiúra szállt
Szentmise Kovácspéterben
Az elmúlt pénteken délután négy órakor gyülekeztek a kovácspéteriek. Sóvetôbe érkezett a csíkszentdomokosi keresztalja is. A Páll Károly bácsi által megálmodott, 2003-ban felszentelt kápolna búcsújára a házszentelést követôen került sor. Károly bácsi, mint mondta, huszonöt évig dédelgette álmát, míg valóra válhatott, azóta gondnoka volt a kápolnának. A szentmise után a gondnokság átadására is sor került.
Portik Hegyi Kelemen fôesperes-plébános, Bartos Károly, Fehér Lajos közösen mutatták be a szentmisét, melyen nemcsak a helyiek, a csíkszentdomokosi keresztaljával a kamilliánus csoport és számos gyergyói is részt vett.
Szekerekkel, teherautókkal, gyalogszerrel, személyautóval „szállták” meg a kápolna környékét. De a szentmisét megelôzôen gombászni, kokojzászni is voltak a természetkedvelô hívek. Nagy vedrekkel érkeztek a tetôre már a déli órákban, mondhatnánk, a kellemest kötötték össze a hasznossal, mikor a lelki táplálék mellett a vitamindús gyümölcsöt gyűjtögették télire. Jó volt nézni, ahogyan meghitt nyugodtságot sugárzott az idôs bácsi kockás ingjének felsô zsebébôl kikandikáló piroskokojza-csokor, ahogyan a kicsi gyerekek rácsodálkoztak a pirosra, lilára „festett” kis kezükre.
Portik Hegyi Kelemen fôesperes predikációjában a kitűzött cél fontosságáról szólt, arról hogy az ember Isten által, Isten erejével mi mindenre képes, és hogy az önzetlen segítségnyújtás, milyen nagy boldogságot jelent. Ha valamit el akarunk érni, le kell hajolnunk, és az igazi nagyságot ekkor érjük el, hangsúlyozta. Szűzanyát állítva példaképül szólt az elfogadás nagyságáról, az Isten akaratának elfogadásáról, majd gyerekkori élményeit osztotta meg a jelenlévôkkel. Az igazi értékek továbbadására, a lelki gazdagság fontosságára hívta fel ismételten a figyelmet Portik Hegyi Kelemen fôesperes.
Az ünnepi szentmise után megbeszélésre került sor, ahol Páll Károly bácsi átadta a stafétát, mint mondta, a fiatalokban van a jövô. A kovácspéteri kápolna új gondnoka ifj. Páll Károly, az ô munkáját a szomszédok, az ott lakók segítik.
Az is eldöntetett, jövôben 2009. augusztus 22-én szombaton délután három órakor találkoznak a kovácspéteri kápolnában a búcsúsok, zarándokok.
Baricz-Tamás Imola
Szent István-búcsú Borszéken
Szent István-búcsúk idejét éljük. Az államalapító Szent István nevét érthetô módon számos templom viseli: Ajnád, Ákosfalva, Árkos, Borzont, Bethlen, Bükkhavas, Csicsókeresztúr, Csíkszentkirály, Csöb, Disznajó, Gyergyóbékás, Gyergyószentmiklós, Hargita-fürdô, Kicsibükk, Kovászna, Mezôbánd, Mezôszengyel, Mikháza, Mikóújfalu, Poliske, Székelyszentkirály, Szörcse stb.
Településünkön évszázados hagyománya van a Szent István búcsúnak. Idéznék a 125 évvel ezelôtt megjelent Maros-vidéke című újság augusztus 20-i számából: „Szent István napján az idén is megélénkült a borszéki fürdôi élet. A rendes fürdôvendégeken kívül – közel és távolabbi vidékekrôl – temérdek nép csoportosult össze, hogy a búcsújárásban részt vegyen, vagy azt megtekintse. Tölgyesrôl augusztus 19-én délután 5 órakor érkezett meg a szentkereszttel a búcsújáró népcsoport, míg Ditró és Szárhegy birtokos községekbôl egész népvándorlás volt, két nap óta a „Szentestáni búcsúra.” A kis kápolna tegnap és ma a búcsújárás színhelye volt. A misén Salamon Alajos gyergyóditrói esperes-plébános pontifikált, szónoklatot pedig Oláh Antal m.-vásárhelyi áldozár tartott, ki a templom ajtajából szónokolt, hogy a nagyszámú gyülekezet meghallhassa hazafias szellemű, vallásos kenetű alkalmi beszédét. Du. 2 órakor dr. Dobránszky Péter a kerület országgyűlési képviselôje fényes ebédet adott, melyre Ditró és Szárhegy községek képviseletén, a borszéki hivatalnoki fôbb személyzeten kívül több elôkelô család és egyes fürdôvendégek voltak hivatalosak, s mely emelkedô hangulatban egészen 6 óráig tartott. A lelkes köszöntések nem hiányoztak…”
Mint minden évben, az idén is érkeztek a keresztalják a környezô településekrôl. Ditróból, szokás szerint egy egész autóbusszal, de Gyergyótölgyesrôl is huszonegynéhány fôbôl állt a zarándokok száma. Templomunk ez alkalommal is kicsinek bizonyult, a templomudvar is tele volt a hívekkel. A szentmisén a Fôesperesi Kerület szinte minden települése képviseltette magát a helyi plébános és/vagy kántor által, és megtisztelte jelenlétével a búcsút, maga a fôesperes Portik Hegyi Kelemen is. Jelen voltak teológiai hallgatók is. A szentmisét Kovács Sándor, kolozsvári fôesperes celebrálta, aki prédikációjában kiemelte SzentIstván keresztényteremtô és -ápoló szerepét a Kárpát medencében, valamint a hit és a szeretet mindent legyôzô erejét. Az egyházkórus ez alkalommal is a helyzet magaslatán állt. A búcsús szentmise után mindenkit megkínáltak egy pohár pálinkával és kaláccsal. Felemelô érzés volt részt venni a szent király tiszteletére felszentelt templomban ezen az ünnepi szentmisén.
Farkas Aladár
Falunapok családiasan
Az augusztus 20-át követô vásárnap (ha 20-a éppen nem vasárnapra esik) hagyományosan Borzont búcsúnapja. Idén második alkalommal falunapokat is szerveztek. A csendesen lezajlott ünnepet a Domokos Pál Péter Hagyományôrzô Egyesület, a Helikon Fúvószenekar, és az utcabál tették szebbé. Az önkéntes tűzoltóalakulatok találkozója, a focibajnokság, és a három község (Újfalu, Csomafalva, Alfalu) tanácsosainak, önkormányzati alkalmazottainak versenye tette még szórakoztatóbbá a borzonti hétvégét.
Miért is történt mindez olyan csendben? – kérdeztük György István polgármestert.
– A tavalyi spontán kezdeményezés és szervezôi kör idén nem bizonyult ugyanolyan „erôsnek”. Ez az idôszak zsúfolt volt, ilyenkor vannak a testvértelepülések ünnepei is, amelyekre meghívást kaptunk idén is. Ugyanakkor nagyon sok munkánk is volt. De ennek ellenére jól lezajlott – magyarázta.
– Az önkormányzatok versenye?
– Az alfalvi napok során elmaradt a kampány miatt. Most Borzonton pótoltuk ezt. Ezek az egészséges versenyzések, a teljesítés mellett, a szórakozásról, egymás megismerésérôl szólnak. Ezeket a versenyeket mindhárom településen megszervezik a falunapok keretében – zártuk a beszélgetést.
Rancz Enikô
Tanácsülés
Újabb fűtésstratégia
Hétfôn délelôtt rendkívüli tanácsülést tartottak nyolc napirendi ponttal. Késôn, az ülés elôtt kapták kézhez a dossziét az önkormányzati képviselôk, ezért 20 perces szünettel indítottak, hogy a bizottságok véleményezzék a határozattervezeteket.
Tárgyaltak a 2008-as évi beruházási program módosításáról. Tinka Kálmán tanácsos felszólalásában megjegyezte, hogy négy éven keresztül folyamatosan tervezték a fahulladékôrlô megvásárlását, és most ismét elhalasztódik. Pál Árpád, a polgármester személyi tanácsadója, elmondta, a testület kell döntsön arról, hogy továbbra is hordatja-e a fűrészport, vagy nem, ennek függvényében lesz, illetve nem lesz szükség darálóra.
Költségvetésbe foglalták a kormány által leosztott 179 000 lejt, amely célirányosan hidak javítására fordítható. E folyamatos beruházás most a Gyilkostó üdülôtelepen lévô egyik hidat célozza.
A fôkönyvelônô, Biró Emese azt is elmondta, hogy az elôzô vezetés nem biztosította a költségvetésbôl a második félévre a köztisztasági szolgáltatást, a Támaszklub működését, s még kisebb módosításokra is szükség van, mert a barompiacot ki kell alakítani, kutyamenhelyet kell létrehozni, és törvényesíteni kell a piacon eszközölt fôjavítást. Ezért megvizsgálták a költségvetést, és azoknál a tételeknél, ahol nincs szerzôdés, átcsoportosításokat foganatosítottak. Többek között a fertôzôkórház javítására elôirányzott összeget is átcsoportosították, de végül javaslat született, hogy honnan is lehet lefaragni a kórház javára. Tinka Kálmán javaslatára, végül a hivatal épületének a kurrens javításától, a Kárpátok utcai épület javításától, illetve tanácsadásra, pályázatfigyelésre és a rendszergazda munkájára szánt összegbôl faragtak. Folytatódik tehát a fertôzôkórház javítása.
Többek között az átcsoportosítások során 10 000 lejt faragtak le a művelôdési központtól; belefoglalták a költségvetésbe a Tarisznyás Márton Múzeum által kapott, vissza nem térítendô támogatást.
Vita kerekedett a Global Energy Services cég által készíttetett hôegyenleg kapcsán, tételesen azon vitáztak, hogy ki szolgáltatta az adatokat, Kimpián Ágnes közüzemi mérnök vagy Nagy Attila exigazgató, mert az egyenleg szerint minimális a veszteség, szinte nincs is szükség rehabilitációra. Végül is nem derült ki, hogy Vincze János igazgató kérésére a Kimpián Ágnes vagy a Nagy Attila által adott adatokkal dolgoztak.
Pál Árpád terjesztette elô az új fűtésstratégiát, amely szerint a Virág és Bucsin negyedet összekötik a dán kazánnal, hogy nyáron zökkenômentes legyen a melegvíz-szolgáltatás. Továbbá a Bucsin és Virág negyedi távfűtésen teljes felújítás is szerepel, itt hôcserélôket szerelnének, teljes vezetékcserét végeznének. A stratégia szerint olyan kazánokat is felszerelnének, amelyek biomasszával is működnek. Pál Árpád azt is elmondta, hogy újraindult az a program, amely által a kormány bizonyos összegeket biztosít a távhôszolgáltatás korszerűsítésére. Ezen a héten dönt a kormány arról, hogy 2008-ra ad-e pénzt Gyergyószentmiklósnak. Hozzátette azt is, hogy a hôcserélôk szerelésére, távvezetékek cseréjére 40 százalékos önrész szükséges, a hôközpontok felújítására pedig 30 százalékos az önrész.
Vincze János az új fűtésstratégia kapcsán elmondta, hogy létezik már egy stratégia, amit elfogadott a tanács, továbbá megkérdôjelezte, hogy szükség van-e a dán kazánnal összekötni a kazánházakat, amennyiben biomasszával üzemelô kazánokat szerelnek fel. Arról is szólt, hogy a Virág negyed északi kazánházában nincs annyi hely, hogy elférjen a gázaskazán is és a biomasszás is. Annál is inkább, mert a déli kazánházat meg kellene szüntetni, nem lehet tovább működtetni, ugyanis télen naponta 60 köbméter vízveszteség van a fűtésrendszeren.
Pál Árpád hangsúlyozta, hogy a stratégián menet közben változtatni lehet.
Következô napirendi pontnál megvalósíthatósági tanulmány készítésére bólintott rá a testület, amely a fűtésrendszer rehabilitálásához, és a hôközpontok modernizálásához szükséges.
Szintén fűtéssel kapcsolatos volt a következô határozattervezet, amelynél pontosították az egységes fűtési övezetet.
Utolsó pontként a Carpatica Kereskedelmi Bank kérésére szavaztak, ami a 9 400 000 lejes kölcsönhöz szükséges. Ez a kölcsön a víz- és csatornahálózat rehabilitálásához szükséges önrészként.
* * *
Az ülés végén Nagy István jegyzô a prefektúra által küldött levelet olvasta fel, amely figyelmeztetés, hogy a Gyergyószentmiklósi Polgármesteri Hivatal épületére feltűzött székely zászlót szeptember 10-ig vegyék be, ellenkezô esetben bírsággal számolhatnak. Ennek kapcsán felkérték a jogi bizottságot, hogy alkosson véleményt.
* * *
Tinka Kálmán tanácsos viszszatért a hôegyenleghez szolgáltatott adatokhoz. Mint mondta, ha a közüzemeknek van igazgatója, akkor az igazgató adja ki az adatokat, ne hívjunk egy harmadik személyt. Hasonlít az ezelôtt négy évvel történt rágó, maró folyamathoz, ami jelenleg történik. Álljon ki az igazgató, s mondja el, mi van, mert ez már az ötödik variáns a fűtésrehabilitációra.
Kastal László tanácsos is szót kért. „Jóakaratú bohócokká válunk. Tízpercesre terveztük a rendkívüli ülést, és itt ülünk két és fél órája. Nem látok gazdasági számítást Pál Árpádtól, lehet, hogy három év múlva látunk ilyent. Elôtte össze kellene hívja a személyeket, vagy írja le, írja alá. Így nem lehet dolgozni.”
Kedves-Tamás Gyopár
Mészárosék ismerik a halat, vadat s mi jó falat
Olyan nap is volt, hogy negyven kilogramm rákot fogtam, de horgásztam is sokat, s pézsmáztam. Ha ismét fiatal volnék, vadôr lennék, ha engednék, az biztos. Az a legjobb. Mondja a 74 éves Mészáros Zoltán bácsi, aki idén tizenhárom agancsot talált. Tizen-huszon kilométereket gyalogol, vidám teremtés, s letagadhatna legkevesebb tizenöt évet a korából. S ezt a háziorvosa is mondta neki.
Sokan úgy ismerik Borzonton, hogy a peszterkedô legények egyike. Rá is szolgáltak testvéreivel e névre, hiszen a víziállatok eszén túljártak nem egyszer. Nem volt üres tarisznyás kirándulás, ha valamelyiküknek kedve szottyant halvacsorára.
Zoltán bácsi családja szereti is a halat, felesége kedvence a hegyi pisztráng.
Nagyon régen kezdték a rákászást, Zoltán bácsi ekként mesél arról az idôrôl, mikor nem csak az ínyenc család asztalára kerültek rákfalatok.
– A hatvanas években egy svéd illetô vette a rákot. Háló is volt a fogáshoz, közepébe csalit tettünk, azzal szedtük, vagy ha nem, akkor kézzel. Nyúltunk be a mart alá itt-ott, s szedtük össze. Akárhová nyúltunk, rák volt. Meg is volt fizetve. A napszám kijött. Augusztus végén ötezer lejt is kerestünk abban az idôben. Kilencen voltunk testvérek, és mindennek hozzáfogtunk. Kokojzát szedtünk, gombát, amiért pénzt kaptunk, mindent gyűjtöttünk. A Görgény-hídnál volt a központ, ott szedték a rákot. Egy alkalommal segítettünk megrakni a hűtôkocsit, s ételt készítetett a svéd nekünk rákból. Olyant nem ettem soha. A rák épen meg volt fôzve, s annak a levét tejfölesen elkészítették, a rákot nem ettük, csak a levét puliszkával. Hétvégenként fogtuk a rákokat, mert közben dolgoztam. Nekem 54 munkaévem van, 36 év állami, a többi a kollektívben. Szabadságom alatt is rákásztam, sok volt. Aztán egy idôben semmi. Most megint van, a Borzont patakában. Mennek fürödni az emberek, s fognak egy-egy vederrel.
– Egy idôben miért nem volt rák?
– Az történt, hogy két felvásárló volt. Összezörrentek a piros rákon, mert ez a legfinomabb, s valamelyik lemérgezte a vizet, ezért kipusztultak kicsitôl nagyig. Aztán hoztak innen-onnan, de nem mondták meg, melyik patakba eresztették el, nehogy kifogjam – mondja mosolyogva. Most ismét vannak rákok. Idén egy-kettô akadt a gilisztára horgászás közben. Most horgászok inkább, szivárványos pisztrángra. Van engedélyem is, ott a mellényzsebben, éppen oda készülök – mondta, miközben a felszerelésével bíbelôdött.
Arról is mesélt Zoltán bácsi, hogy a legnagyobb zsákmány egy ötkilós csuka volt. A Maroson fogta.
– Most már kevés a hal, s a sok traktor, amely átmegy a vízen, halat, békát agyontapos. S ahol TAF-ok járnak ott szaporodnának, de nem tudnak. A régi holtárkokból kipárolgott a víz. Pedig régen paducból sem volt hiány, álltunk belé a vízbe, s kézzel annyit fogtunk, amennyit akartunk, köbméterszámra. Csak az anyahal sík, a tejes hal nem.
Egyedül járt általában horgászni, vagy egy kutyával. Puskája sose volt. Csapdája viszont igen, amivel sok évvel ezelôtt tizenegy görényt fogatott a csűrje hátánál. Arról is mesélt, amikor a kutyáját meglôtték.
– Vadásztak, én a kutyával voltam pézsmáért, már nem volt jég. Szigonnyal mentem. Mellettem volt a nádas. Közel hozzám hajtottak. Úgy el voltam foglalva, hogy észre sem vettem ôket. A kutyámat mellôlem kilôtték, s engem leütöttek. Megnézték a patkányokat, amit fogtam. Jöttek házkutatást tartani, de semmit nem kaptak. Felvittek a málnatelepre, s aztán elengedtek. Mire hazaértem, már az aszszony tudta. A pézsmákat megnyúztam, azt az ötöt, amit fogtam, s otthagytam a milíciának. Akkoriban sapkákat készítettek a pézsmából. Az az igazság, hogy haragudtak a peszterkedésért.
– Két lánya és egy fia van Zoltan bácsinak, aki örökölte a peszterkedô hajlamot.
– A fiam is szeret peszterkedni, ô most Ausztriában él. Vadôr akart lenni, de azt mondták, hogy ha ôt odateszik, egy vad sem marad, „elpeszterkedi”.
A fiatalos Mészáros Zoltán tudja, hol miért érdemes tartani a horgászbotot, s éppen mit lehet gyűjteni, felesége is mondja, olyan nem volt, hogy üres tarisznyával térjen haza férje. Nemhiába ragasztották a „peszterkedô” nevet, irigyelhették is, hiszen nem illett rá a mondás, hogy halász, vadász, üres tarisznyában kotorász; halat, vadat s mi jó falat mindent gyűjtött.
Kedves-Tamás Gyopár
A pszichiáter válaszol
A gyászról…
Ígéretünkhöz hűen folytatjuk A pszichiáter válaszol című rovatunkat. Dr. Babos Hunorral készült beszélgetéseinkkel minden hónap utolsó lapszámában jelentkezünk. Legutóbbi lapszámunkban a depresszióról beszélgettünk, ezúttal gyászról kérdeztük a szakembert. Sorozatunkban szó lesz továbbá az alkoholizmusról, a szorongásról, a párkapcsolatokról.
– Mit nevez a pszichiátria gyásznak?
– A gyász egy veszteségre adott reakció, ennél fogva nemcsak egy személy elvesztése nyomán alakulhat ki, hanem bármilyen más veszteség nyomán is, mint például munkahely elvesztése, vagy válás. Életünk során számos veszteség ér bennünket. Ami a legmegterhelôbb, illetve a legfájdalmasabb veszteség, az nyilván egy hozzátartozónak az elvesztése. Három szakaszát különíthetjük el a gyásznak: az elsô az érzelmi bénulás, a sokkos állapot, ami tagadásban nyilvánul meg. Jellemzôje, hogy a személy nem hiszi el, hogy pontosan vele történt meg, kételkedik a halálhírben. Ez a szakasz órákig, napokig tart általában. Ezt követi egy hosszabb szakasz, a tudatosulás szakasza, ami általában a temetés utáni idôszakkal esik egybe. A gyászoló személyt elárasztják az érzelmek, ekkor szembesül lényegében a veszteséggel, a valósággal, azzal, hogy a hozzátartozója valóban nincs már mellette. Az érzelmek szintjén ilyenkor megjelenhet az elhunyt irányában érzett harag, amiért magára hagyta a gyászolót; megjelenhet a hibáztatás (például az orvosok, ápolók hibáztatása, akik nem gyógyították meg az elhunytat); vagy harag Istenre, hogy miért engedte elmenni a hozzátartozót. Nagyon gyakori a bűntudat, az önvádolás is, a gyászoló keresi magában a hibát, hogy mit tehetett volna másképp annak érdekében, hogy ne így alakuljanak a dolgok. Erre az idôszakra jellemzô a lehangoltság, hiszen a gyász a depresszió egy fajtájának is mondható, bár a szakemberek igyekszenek különválasztani a gyászt a depressziótól. Szorongás, félelmek, a halálfélelem is megjelenhet a gyászoló személynél, állandóan az elhunytra gondol, vele is álmodik, visszahúzódik, magába zárkózik, ez mind-mind természetes tünete a gyásznak. Ez a nehezebb szakasz, egy hosszabb idôszakot ölel fel, akár hónapokat is tarthat. Ezt követi az átdolgozás, az adaptáció szakasza, amikor lassan enyhülni kezdenek ezek a tünetek, és a gyászoló személy kezdi úgy érezni, hogy meg tud küzdeni a helyzetével. Megpróbál alkalmazkodni az új életkörülményekhez, melybôl már hiányzik az elhunyt személy; újraszervezôdnek a mindennapjai, és a gyászoló személy elég erôt kezd érezni magában ennek elviselésére. Ez normális esetben átlagosan hat hónapig tart, de nyilván esetenként változik.
– Mikor beszélhetünk „kóros” gyászról?
– Többféle lehet a komplikált gyász. Hirtelen halál esetén gyakoribb a komplikált gyász. Ha például egy hozzátartozó autóbalesetben hal meg, azt nehezebben dolgozzuk fel, mint mondjuk egy hosszas betegségben szenvedô távozását. Komplikált gyászra számíthatunk, ha erôszakos halállal hal meg a hozzátartozó, vagy ha fiatal haláláról van szó. Ha például túl hosszú a gyász ideje, akkor krónikus gyászról beszélünk. De szólnunk kell a késleltett gyászról is, amikor a gyászoló más hozzátartozó vigasztalásával van elfoglalva, és saját érzelmeivel nem törôdik, akkor eleinte nála nem jelentkeznek ezek a tünetek, csak késôbb. Egy másik formája a bagatellizálás, amikor a gyászoló könnyedén átsiklik a hozzátartozó elvesztésén. De ez csak látszat, a gyászoló a dühöt, a haragot, a fájdalmat elfojtja önmagában, és ez késôbb pszichiátriai betegséget okozhat. Egy másik komplikált gyászforma, amikor testi, vagy pszichiátriai betegségek jelennek meg a gyászoló személynél.
– Mikor kell szakemberhez fordulni?
– Akkor van gond, amikor az adaptáció nem következik be. A gyászolónak elôbb-utóbb vissza kell térnie a normális kerékvágásba, tudnia kell örülni az életnek, annak ellenére, ami történt vele. Ha ez egy év után sem következik be, nem tudja végezni munkáját, az már jelzi, hogy nem tudta túltenni magát a gyászon. Ha a gyász testi és lelki tünetei nem enyhülnek, hanem súlyosbodnak, az már jelzi, hogy valami nincs rendben, érdemes szakemberhez fordulni. A gyász lefolyását antidepresszánsokkal nem lehet befolyásolni, de ha már depresszióról beszélünk, akkor jó hatást érhetünk el ezekkel.
– Kell-e beszélni a gyászról? Vagy netán jobb jó mélyre „eltemetni” az emlékeket, érzéseket?
– A legfontosabb, hogy a gyászoló kibeszélje, megossza valakivel a fájdalmát, bánatát. Nagyon erôs érzelmekrôl van szó, ha ezek elfojtódnak, sok bajt okozhatnak depressziótól alkoholizmusig. Ki kell beszélni a fájdalmat. Segítenek a rituálék is: a ravatalozás, az elsiratás, a temetés, a tor, ez mind fontos a gyász szempontjából. Jelzik, hogy mások is részt vesznek a fájdalomban, hogy a gyászoló nincs egyedül a bánatával.
– Miben segíthet a környezet? A barátok, családtagok…
– A mai hozzáállás az, hogy minél hamarabb túl akarunk lenni a temetésen, a kapcsolódó szertartásokon. Szeretnénk rövid idô alatt túltenni magunkat, a barátok is legtöbbször nem tudják, hogyan viszonyuljanak a gyászoló személyhez. Legtöbb esetben nem megfelelôen, közhelyes megoldásokkal próbálunk segíteni egymáson. Tanácsoljuk, hogy a gyászoló menjen társaságba, hogy felejtse el fájdalmát, de valójában nem akarjuk meghallgatni igazi bánatát. Ez is a társadalom fejlôdésének tudható be, szemben a régi falusi szokásokkal, melyek valóban segítették a gyászoló személyt.
– Segít-e a sírás? Hiszen – fôként a férfiaknál – a gyengeség jele, ha valaki sír.
– Fontos a sírás ugyanúgy, mint az érzelmek megélése. Egyfajta szelepnek is tartják a sírást, megkönnyebbülésnek. Mindenképpen fontos. A társadalom szemében lehet, hogy szégyen, ha egy férfi sír, de lelki egészség szempontjából nagyon fontos szerepe van. Ugyanúgy, mint az érzelmek – akár a fájdalom is – megélése. Ez is elôfeltétele annak, hogy a gyászoló egészségesen élje meg a gyászt.
Csata Orsolya
Gyűjtés a máramarosi és moldvai árvízkárosultaknak
A július végi heves esôzések következtében számos folyó kiöntött Románia északi és északkeleti részén. Az áradások súlyos következményekkel jártak: hivatalos felmérések szerint 145 helységben 2200 házat rongált meg vagy döntött romba a víz,
12 000 személyt kellett ideiglenesen kitelepíteni. A Gyulafehérvári Caritas a szolidaritás jeleként gyűjtést kezdeményez a romániai árvízkárosultak megsegítésére. 2008. augusztus 31-én a gyulafehérvári fôegyházmegye templomaiban erre a célra gyűjtenek. Az ázsiai katasztrófák áldozatainak megsegítésére szervezett júniusi Caritas-gyűjtés eredménye (123 244 lej) is azt mutatja, hogy erdélyi közösségünk látható módon együtt érez szenvedô embertársainkkal.
A romániai Caritas-szervezetek munkatársai és önkéntesei már az árvíz elsô napjaiban a katasztrófasújtott településeken tevékenykedtek. Élelmiszercsomagokat, ivóvizet, tisztító- és fertôtlenítôszereket, takarókat, ágyakat és matracokat osztottak szét az árvízkárosult családoknak a moldvai Buruieneşti-en, Rotundán és a Máramaros megyei Felsôvisón. A gyorssegélyt követôen a Caritas szociális munkásai és pszichológusai felkeresték az érintett családokat, hogy felmérjék helyzetüket, illetve, hogy reményt öntsenek az elkeseredett emberek lelkébe. További tervezett tevékenységek: segítségnyújtás az idei tél átvészelésére élelmiszerrel, tisztálkodási szerekkel, kályhákkal és tűzifával, pszichoszociális tanácsadás, támogatás a mezôgazdasági tevékenységekben baromfik, tápszerek, mezôgazdasági eszközök, vetômagok, műtrágya adományozásával.
„Embertársaink, keresztény testvéreink, talán rokonaink és ismerôseink szorongattatott helyzete cselekvésre szólít fel. Nem csak a helyszínen segítôknek kell a szó legszorosabb értelmében gyakorolni az irgalmasság fôképp testi, de lelki cselekedeteit, hanem mi, a katasztrófa helyszíneitôl távol élôk is arra vagyunk hivatottak, hogy a keresztény tanítást, a szeretet krisztusi parancsát, tettekre váltsuk konkrét segítség formájában” – olvasható Jakubinyi György érsek adakozásra buzdító körlevelében.
Bárki, aki a romániai árvízkárosultak megsegítésére szeretne adakozni, megteheti augusztus 31-én Erdély római katolikus templomaiban vagy adományával megkeresheti a legközelebbi Caritas-kirendeltséget.
További információk: 0745/ 260.960 (Bányász József, a Gyulafehérvári Caritas katasztrófavédelmi felelôse).
Dr. Márton András, Caritas-igazgató
Mi az, amit mi templomnak hívunk?
(folytatás)
Caracalla császár 212-ben polgárjogot adott minden szabad embernek, aki a birodalom területén élt. Így a keresztények is építkezhettek, földet vásárolhattak és anyagilag is megerôsödhettek, annyira, hogy már-már a császári udvarra is kiterjedt befolyásuk. Ez történt: Severus Alexander (222–235), Philippus Arabus (244– 249), akik ediktumaikban biztosítottak békét a keresztényeknek, amit ôk arra is kihasználtak, hogy építkezzenek, s növeljék bázisukat. Így történt meg, hogy a római keresztény közösség nézeteltérésbe sodródott ingatlan vásárlása folyamán egy kocsmárossal. Az ügy Severus Alexander színe elé került, aki a keresztényeknek kedvezô ítéletet hozott, mondván, hogy egy istentiszteletre használt ház többet ér, mint egy italozóhely.
Gallienus császár (253–268) pedig 260-ban, miután Valerius üldözte a keresztényeket, kiadta rendeletben, hogy szolgáltassák vissza a tanítványok elkobzott házait. Ilyen alkalmakat felhasználva természetes volt, hogy a keresztények visszafoglalják templomaikat s újakat építve, gyarapítsák azokat. A 212. évi építkezési lehetôségek nem csak Rómára voltak jellemzôek, hanem az egész Birodalomra. Ezért van az, hogy a korszakban máshol is épülhettek keresztény istentiszteleti helyek. A szíriai közösség például építkezett, amirôl az Eufrátesz-parti, keresztelô medencével is ellátott Dura Europos-i háztemplom is tanúskodik, amelyet 230 körül építettek s 260-ig használtak, amikor a perzsák a várost lerombolták. A Didascalia című kézirat értékes és hasznos liturgikus tájékoztatást ad, amely a kor közösségeinek és egyházának jellegeit is megvilágítja. Az egyház terjedése annyira gyors és látványos volt, hogy annak láttán a pogány Porphirius dühösen állapította meg 268-ban a Discursus contra cristianorum című művében, hogy a keresztények „hatalmas termeket építettek, melyekben imádkozni gyűlnek össze”. Természetesen a nagy üldöztetés századában a kereszténység terjedése kevésbé volt ismert a külvilág elôtt. Az egyház elsô történésze, Cezarea-i Eusebius megerôsíti állításunkat, amikor művében azon örvendezik, hogy a 2. század közepén mindenfelé keresztény összejöveteleket szerveznek, melyekben tömegek gyűlnek össze imádkozni. S még hozzáteszi: „Ezért nem elégednek meg a régi épületekkel, hanem minden városban nagy templomokat emelnek maguknak”. Eusebiusnak ez a mondata számunkra az elsô olyan híradás, amely az ecclesia szót az építmény-egyházra (templomra) vonatkoztatja. Sajnos, nem tudjuk, milyenek lehettek ezek a templomok, mert Diocletianus császár 303. február 24-i rendeletére valamennyit megsemmisítették.
Ahhoz, hogy jobban megértsük a templom ôskeresztény kori fogalmát és jelentését, szükséges, hogy megvizsgáljuk és elemezzük az ecclesia szó eredetét és jelentését is az említett korban.
Az ecclesia
Mindenekelôtt meg kell állapítanunk, hogy a latin ecclesia szó a görög ekklesia-ból származik, s azt sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy az egyház nyelve a kezdeti századokban a görög s nem a latin volt. A katakombák feliratai görög nyelvűek.
Másodszor azt kell megjegyeznünk, hogy az ecclesia bibliai kifejezés, aminek elsô jelentése a Septuaginta fordításban gyülekezet. A Septuaginta bibliai fordítás Alexandriában készült II. Ptolemaiosz kérésére Kr.e. 283 és 246 között.
Az ekklesia kifejezés, aminek az egyház csak egyik jelentése, a görög világot, a nép összességét, a démoszt, mint politikai erôt is jelölte. Ez az értelem csak színt ad a szó vallásos jelentésének, amikor Pál apostol az egyházban összegyűlt közösségrôl tárgyal: „azt hallom, hogy amikor közösségbe gyűltök, szakadás mutatkozik köztetek” (1Kor 11, 18). Görögül: „Umaun en ekklesia.” Fenneb Pál az ekklesia kifejezést többes számban is használja: „Ha pedig valaki vitatkozni kíván, nekünk ez nem szokásunk, sem Isten egyházainak" (11,16). A Septuaginta fordításban a szó egy kultikus célra összegyűlt közösséget jelent (…), akár az Ígéret földjén, Izrael liturgikus közösségét a királyság korában, akár pedig a babiloni fogság után.
(folytatjuk)
Baróti László-Sándor
Sajtóközlemény
Fizetett gyakornoki program fogyatékkal élôk számára
Az Európai Parlament támogatja az esélyegyenlôség elômozdítását, és szorgalmazza a fogyatékkal élô személyek jelentkezését valamennyi gyakornoki programjára. 2006-ban pozitív intézkedésként az Európai Parlament külön gyakornoki programot indított a fogyatékkal élôk számára.
Az Európai Parlament pozitív intézkedésként fizetett gyakornoki programot kínál a fogyatékkal élôk számára azzal a céllal, hogy megkönnyítse munkahelyi integrációjukat. E program egyetemet végzettek vagy hasonló szintű intézményben oklevelet szerzôk, illetve egyetemi végzettségnél alacsonyabb szintű képzettséggel rendelkezôk számára nyújt részvételi lehetôséget.
A program fôcélja, hogy a fogyatékkal élôk számára hasznos és értékes munkatapasztalatot nyújtson, illetve lehetôséget biztosítson számukra, hogy megismerkedjenek az Európai Parlament tevékenységeivel.
A fizetett szakmai gyakorlat öt hónapos, meg nem hosszabbítható idôtartamra szól. Megjegyezzük, hogy a gyakorlat nem jogosítja fel a gyakornokokat arra, hogy a jövôben európai parlamenti tisztviselôk legyenek: a tisztviselôket az EPSO által szervezett versenyvizsgákon választják ki, a szerzôdéses alkalmazottakat pedig az EPSO szándéknyilatkozatra irányuló felhívásain keresztül veszik fel.
További információ: Sógor Csaba:
Tel:+40-723-633840 (RO), +32-474-011960 (BE); E-mail: sogorcsaba@yahoo.com
Sajtóiroda: e-mail: sogor.sajtoiroda@gmail.com.
Közlemény
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ez év júniusában párbeszédet indítványozott a politikai vezetôink között. Minekutána világossá vált, hogy az RMDSZ és az MPP nem tudnak megegyezést kötni az ôszi parlamenti választások ügyében, az EMNT, a tárgyalások kezdeményezôje, megpróbálta pontosan felmérni, hogy van-e igazi szándék a megegyezésre.
A tárgyalássorozat jelenlegi fázisában világossá vált számunkra, hogy az RMDSZ valójában nem akarta a megegyezést. Az eddig gyakorolt egypárti egyeduralom feltétlen továbbélésében érdekelt, és még mindig nem kívánja tudomásul venni sem a tavaly ôszi európai parlamenti választások, sem pedig az idei helyhatósági választások eredményét.
Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy szembeszökô változás volt tapasztalható a Markó Béla bálványosfürdôi javaslata, valamint az RMDSZ-vezetôk utóbbi napokban tett nyilatkozatai között. Ma már egészen világosan látszik, hogy az RMDSZ nem csupán az említett választások eredményeit hagyja figyelmen kívül, hanem olyan elvi kérdésekben is jelentôsen eltér a felfogása mint amilyenek a közösségi önrendelkezés, a Székelyföld területi autonómiája és más stratégiai célkitűzések.
Jelek szerint az RMDSZ nem csupán az MPP-vel, de az EMNT-vel sem kívánt megegyezni. A tárgyalásokat tulajdonképpen az RMDSZ látszatteremtô kommunikációs gyakorlatnak használta.
„A pártlogika gyôzelme a nemzeti érdek felett”, így jellemezhetô az elmúlt néhány hét tárgyalássorozatának eredménye. Tôkés László abból a megfontolásból indítványozta a tárgyalásokat, hogy a magyar közösség képviselete legyen minél átfogóbb, sokszínűbb, teljesebb. Sajnos, ez a szándéka megbukott a szembenálló pártok ellenállásán.
Az EMNT vezetôsége azért vállalta a közvetítést, valamint a tárgyalást, mert abban bízott, hogy az EMNT, az SZNT, az MPP, az EMI, a MIT és az MPE által jelölt, vagy támogatott jelöltek egy remélt nemzeti összefogás esetén parlamenti képviseletet biztosíthatnak azoknak, akiknek a képviseletét már régen nem képes megvalósítani az RMDSZ.
Mindent egybevetve a választások legvalószínűbb forgatókönyve az lehet, hogy az MPP által indított függetlenek több választókerületben megmérkôznek az RMDSZ jelöltjeivel. A helyhatósági választások eredményei alapján azonban, sajnos, igen jelentôs választói érdektelenség jósolható. Ez pedig a magyar képviselet gyengülését eredményezheti.
A tárgyalások elindításakor az összefogás erejében és sikerében bíztunk. Az ôszi választások kimeneteléért a felelôsség azokat terheli, akik pártpolitikai kötöttségeiken képtelenek voltak felülemelkedni.
Nagyvárad, 2008. augusztus 27.
Szilágyi Zsolt alelnök, Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
Trend! Kellesz nekem…?
Ezelôtt pár héttel ígértem, szakavatottakkal beszélgetek trendrôl, és helyi vonatkozásairól.
Akkor nem is hittem, mennyi újdonságot fog rejtegetni számomra is ez a sorozat, nemcsak új információkat, hanem meggyôzôdéseket, hiteket, örökérvényű tanácsokat jegyezhettem le, remélem, az önök örömére is.
Az is meglepett, hogy azok az emberek, akik a városba behozzák, vagy behozhatják a trendeket, milyen érdekesen gondolkodnak: nem áll a trend mindenek felett. Sokkal fontosabb a kényelem, az összhang, az ápoltság a szakemberek számára is, és nekünk is azt tanácsolják, erre figyeljünk, mintsem fanatikus módon kövessük, amit a „nagyok” diktálnak.
Elsô interjúalanyom Török Zoltán mesterfodrász volt, mint mondja, az asszimetria jellemzô a jelenlegi trendi frizurákra, de talán a legfontosabb szempont a trendiség mellett, hogy összhangban álljon az egyéniségünkkel, hogy ne tűnjünk „madárijesztônek”.
Csibi Mária divattervezô nagy meglepetést tartogatott számomra, hiszen nem is hittem mennyire a gazdaság diktálja a divatot az öltözködésben, hiszen a szezon végén megmaradt anyagokat el kell adni, mindenképp. Szerinte az összhang a mindenkori trend az öltözködésben, amit tükör elôtt állva mi magunk is észreveszünk.
Katona Annával a cipôk divatjáról beszélgettünk. Errôl a területrôl elmondható, hogy divatos darabokat viselünk formában, míg színekben kevésbé. De nem is ez a legfontosabb, hanem az, hogy jól érezzük magunkat benne, és lábformánkhoz elônyös legyen.
Csorba Magda optikus szerint akármilyen legyen is a divat, arra kell figyelni, hogy az illetônek az arcához, a stílusához, melyik típusú szemüveg illik. Hogy jól érezze magát az nagyon lényeges, mert a szemüveg „szem elôtt van”, hiszen legelôször az arcát nézzük meg egy embernek.
Majd nôiesebb témákkal: arc- és kézápolással folytattuk.
Seer Katalin kozmetikus úgymond „trendpárti”, szerinte az ciki, ha valaki olyan színnel sminkel, ami már régen nem divatos. Szerinte a tájékozódásért is érdemes néha egy-egy katalógust fellapozni.
Egyed Judit manikűröst kérdeztem a kézápolásról, aki szerint minden kéz és köröm trendi, amelyik ápolt. A körömfestésben van örökérvényű divat: a francia stílus. Ugyanúgy, ahogyan a százéves ékszer is szép, sôt gyönyörű – mondta Fodor Csaba ékszerész. Talán a hozzá fűzôdô érzelmek teszik csodálatossá.
Lehet lehangolom önöket: összegezve nem vagyunk (olyan nagyvilági értelemben) trendiek. De miért is szeretnénk azok lenni, hiszen látják, nem ez a lényeg, nem ez a legfontosabb, hanem, hogy jól érezzük magunkat, magunknak tetsszünk, amitôl pozitív lesz a kisugárzásunk. A másik oldalon pedig észrevétlenül is találunk divatos darabokat magunk körül, hiszen a trend „diktátorai” befolyásolnak. Divatos színek, modellek vesznek körül, és ha nincs más, milyent is vásárolnánk, ha nem trendit.
Egy biztos, én a sorozat után nem akarok megváltozni, nem akarok trendi(bb) lenni. Gondolom, önök is így érzenek.
Én így jól érzem magam a bôrömben, és akkor „divatos” vagyok. Nem?
Rancz Enikô
Jó volt, jönnénk még!
Ismeret- és készségfejlesztô tábor volt augusztus 17. és 23. között huszonhét alfalvi diák számára Nyárádszentlászlón. A tábort Hargita Megye Tanácsa és a Gyergyóalfalvi Közbirtokosság támogatásával a Sövér Elek Iskolaközpont szülôbizottsága szervezte meg. A tábor programjait a marosvásárhelyi Kulcs Egyesület biztosította.
A tábor után Kassay Noémivel, a Sövér Elek Iskolaközpont szülôbizottságának elnökével beszélgettünk.
– Milyen kritériumok alapján választották ki a gyerekeket?
– 8–11 éves és 15–18 éves diákok vettek részt ebben a táborban, kiválasztásuk szociális kritériumok (családi háttér, családstruktúra) szerint történt, figyelembe véve a diákok iskolai magatartását is.
– Milyen céllal szervezték meg a tábort?
– A táborral új szabadidôs, szórakoztatási lehetôségeket igyekeztünk biztosítani. A cél a társas- és kommunikációs készségek fejlesztése volt, a fiatalok bátorítása, hogy aktívan szerepet vállaljanak a közösség életében. Ennek egy jó gyakorlata az volt, amikor kiscsoportokban bekopogtak házakhoz azzal az indokkal, hogy kérnek egy tojást, amiért cserébe szeretnének segíteni a házkörüli munkában. Sok helyen nem értették. Ahogy attól a háztól eljöttek, bekopogtak egy másik házhoz, ahol egy történetet kértek cserébe a tojásért. Ez nagy élmény volt számukra. Így párhuzamot vonhattak a két falu közössége között. Este a tábortűznél azon gondolkodtak el, mi történt volna, hogyan fogadták volna az emberek ôket, ha ezt a játékot Alfaluban „játsszák”.
– Hogy fértek meg egymás mellett a nagyok és a kicsik?
– Erre kíváncsiak voltunk mi is. Az eredmény nagyon jó lett. A táborban a diáktanács tagjai közül is voltak, akik elmondták, hogy érdekes tapasztalat volt, nem is gondolták volna, milyen gondjaik, igényeik vannak a kicsiknek. Úgyhogy ezután a kicsiket reálisabban tudják képviselni a diáktanácsban.
– A programról, eredményekrôl?
– Elsôsorban személyiség- és közösségfejlesztô programok voltak, közösen és kiscsoportban, és nagyon látványos volt, fôleg a kicsiknél, hogy egyre jobban kommunikálnak, úgy kinyíltak, mintha nem is azok a gyerekek lennének, mint akik a táborba érkeztek.
A kisiskolások programvezetôje Lazsádi Csilla volt, a Kulcs Egyesület munkatársa, aki mint mondta, igyekezett úgy összeállítani a foglalkozásokat, hogy a gyerekek olyan értékeket kaphassanak, amelyeket továbbvihetnek magukkal, egy olyan lökést adni, amely elindítja személyiségüket a fejlôdés útján, hisz ez a kor (8–11 év), amikor elkezdenek egy tudatos utat járni. Jöjjenek rá, értsék meg, hogy a haladás akaraterôn is múlik, és tudatosítva saját képességeiket, tulajdonságaikat, az ôket körülvevô társadalmi rétegekben rejlô humán erôforrásaikat, merjenek élni ezekkel, és használják kiteljesedésük utján. Bánjanak tisztelettel a szabadidejükkel, használják egymás társaságát szórakoztató módon, és azt akarta erôsíteni bennük, amivel rendelkeznek, és nem mindig a hiányosságokkal foglalkozni. A gyerekekkel kellemes volt együtt lenni – mondta, mert nyitottak, értékeket hordoznak, és még vannak gyökereik... Ez utóbbi esetében meggyôzôdése, hogy ebben nagy szerepet játszik az ôket körülvevô környezet.
Szôcs Rajmond volt a középiskolás diákok programvezetôje, mint mondta, úgy érzi, hogy soha nem hagyna ki egyetlen tábort sem, mert annyi minden történik, annyi minden megmozdul.
A tábor végén a résztvevô diákok vallottak arról, mi volt a legjobb a táborban. Ebbôl szemlézünk most.
Molnár Tímea, kisiskolás: A kirándulás a Tűzhegyen, és az, amikor a falubeliekkel riportot készítettünk.
Baricz Csaba, kisiskolás: Az akadálypálya és az esti éneklések a tábortűznél.
Máthé László, középiskolás: Tetszett, hogy megismerhettük a helyi lakosokat, akik nagyon barátságosak voltak, és az, ahogy kapcsolat teremtôdött a kisiskolások meg közöttünk.
És hogy lesz-e folytatása a tábornak? Kassay Noémi elmondta: Természetesen szeretnénk, és dolgozunk rajta. A résztvevôk most már hazaérve, itthon hasznosítani tudják mindazt, amit tanultak, tapasztaltak és megéltek – ez már egyik kitűzött cél megvalósulása lesz, az elsô lépést már megtettük.... Mindezek mellett, viszont célunk továbbra is ilyen nemű táborokat szervezni, akár helyi szinten, akár bôvített részvétellel és lehetôségekkel. Mindezekrôl már konkrét megegyezések is születtek a Kulcs Egyesülettel, és természetesen, a szakmaiságra alapozva, továbbra is bízunk a Megyei Tanács és a közbirtokosság támogatásában. Ha nem ütközünk anyagi akadályokba, már télre tervezzük a „folytatást”.
A szervezôk ezúton is köszönetüket fejezik ki, hogy a tábor
11 000 lejes költségeit felvállalta a megyei tanács és az alfalvi közbirtokosság.
Rancz Enikô
Olvasótábor kirándulással
Zsongás, zsibongás, zsivaj… Mi más? Hiszen 6–13 éves gyerekek foglalatoskodtak nagyon szorgosan a városi könyvtár pár napra „óvodának” berendezkedett termében. „Mese, mese, mátka” – hatodszorra.
Idén a reneszánsz éve alkalmából Mátyás királyról szóló mesék voltak a középpontban. Az augusztus 25–29-e között megszervezett program meseolvasást, azok megbeszélését, rajzolást, gyöngyfűzést, üvegfestést, szalvétázást is tartalmazott, de a legnagyobb örömmel fogadott újdonság mégis talán a Lázár-kastélynál tett látogatás volt. Ottjártunkkor azt várták, nagyon…
Az elôtérben fejedelmi paraván, a mögé beállva fotózkodtak a minap, szerda délelôtt szalmagyönggyel nyakláncot fűztek, de minduntalan rendre kellett igazítani ôket, hiszen csak fegyelmezetten lehetett számba venni, ki milyen tízórait kér másnap délelôtt. A könyvtárosok munkáját dicséri a Mese, mese, mátka-zászló és a fejedelmi paraván, amelyeket elôre elkészítettek.
Naponta 23–28 „vendége” volt az „óvodának”, akik közül néhányat azzal a kérdéssel zavartunk meg a gyöngyfűzésben, miért szereti az olvasótábort, mi a kedvenc foglalkozása…
Bege Krisztina: A kirándulásnak nagyon örülök, de minden más foglalkozás is tetszik. A Mátyás király-mesék pedig a kedvenceim.
Spînochi Csilla: Mese, mese, mátká-n még nem voltam, de voltam a könyvtárban már más foglalkozásokon. Anyukám látta a plakátokat, jónak találta. Örülök, hogy eljöttem, mert a kézműves-foglalkozásokat nagyon szeretem. Ugyanakkor barátokat is szereztem itt.
Ferenczy Anita: Elôször vagyok olvasótáborban. A barátnôm hívott. Jövôben is szeretnék jönni. Azért szeretem, mert itt vannak a barátnôim, jók a programok, és a velünk foglalkozó nénik is nagyon kedvesek. Az is tetszik, hogy új meséket is hallok Mátyás királyról.
Ambrus Dorottya: Tavaly is voltam, akkor is tetszett. Olvastam az idei programot, s úgy döntöttem, idén is érdemes eljönni. Eddig a gyöngyfűzés tetszett a legjobban, de az üvegfestést is nagyon várom.
Ildikó nénit, Gálné Esztegár Ildikót, másodszor hívták meg mesét felolvasni. Miért is vállalja olyan szívesen?
– Tanárember vagyok, most nyugdíjas, nagyon szeretem a gyerekeket, és nagyon hiányoznak. Hatalmas nagy öröm nekik mesélni, beszélgetni velük, közöttük lenni. Ezért vállaltam, és fogom is vállalni, amíg tudok járni – mondta lelkesen.
Pénteken Biró Emesével fognak táncot tanulni a (többségében) lányok. Ugyanakkor az olvasótáborban elkészített munkáikat is kiállítják a könyvtárban – mondta Szakács Rita, könyvtáros.
Az olvasótábort a városi könyvtár és a Pro Libris Könyvbarátok Egyesülete szervezte, és a Communitas Alapítvány támogatta.
Rancz Enikô
Emlékezzünk régiekre
Kôrösi Csoma Sándor munkája véget ért. Az oly sokáig keresett, kutatott ázsiai magyarokat megtalálták Kazakisztánban. Torgaj vidéken él a Madjar (ejtsd: magyar) nevű törzs, melynek ôsi mondái, szokásai hasonlóak a mieinkhez, és melynek tagjai több ezer kilométer távolságból is tudják, mi kik vagyunk, holott a Kárpát-medencében sosem jártak.
2007 óta genetikai eredményekkel alátámasztott bizonyosság, hogy rokonok vagyunk. Ez a nép, megszabadulva az orosz fennhatóságtól, a XIX. század óta elôször 2007-ben rendezett kurultájt – törzsi gyűlést –, melyen egy húszfôs magyarországi küldöttség is részt vett, és ahol a madjarok hatalmas szeretettel és tisztelettel fogadták távolba szakadt „testvéreiket”.
2008. augusztus 8–10. között ezt a szeretetteljes vendéglátást viszonozták a kazakisztáni madjaroknak. A rendezvényen számos hagyományôrzô csoport 110 jurtával, minden korszakot felölelô öltözetbe, 1200 gyalogos és több mint 100 lovas harcossal vett részt. Nehéz szavakkal visszaadni azokat az érzéseket, melyeket a résztvevôk, és a körülbelöl harmincezer látogató megélt az „1500 éve történt…” magyar összefogás történelmi élôkép 1000 résztvevôs látványától, melyben megszólalt 100 körtös (marhaszarvkürttel), 200 dobos, volt háromszori megkerülés 100 lovassal, közös lövés 700 íjásszal, 400 ostoros körmenete, közös tánc 200 táncossal, lovas birkózás, lovas ügyességi játékok, csatajelenet 1000 résztvevôvel, tűzugratás lóval, sólyomröptetés, ôseink zenéje stb. A 260 személyre terített Magyarok Asztala és a felszolgálási szertartások egy kis bepillantást adtak, hogy milyen is lehetett az elôdeink élete, szokásai, elhivatottsága. Mindez bevezette a Kurultájt – törzsi gyűlést –, mely a két nép szövetségkötésének megerôsítése és a testvérnépek megszólításáról szólt.
A kavalkádot kézművesek és árusok serege színesítette, folyamatosan elôadások, koncertek, gyerek-foglalkozások és gyógyító sátor fogadta az érdeklôdôket (megjegyzendô, hogy az egész rendezvényt önkéntes felajánlásokból, önkéntes munkával segítséggel jött létre).
Sokak számára hol örvendetes, hol megdöbbentô, lenyűgözô volt az a hatalmas örökség, amelyet elôdeink ránk hagytak, és amelynek az átvétele és továbbadása nem kis munkát jelent, de ha tudjuk, hogy az eredettudat a megtartó nemzettudat része, és hiteles történelmi tájékozottság erôt ad, akkor ne akarjunk se tájékozatlanok, se erôtlenek lenni!
A három nap rövid üzenete számunkra: mai magyar emberek ne feledjétek a régi magyar embereket, akik idejüket, energiájukat, izzadságukat és vérüket adták azért, hogy nekünk hazánk és nemzetünk legyen!
A gyergyói Baranta közösség tíz személlyel képviseltette magát és egy jó barátom szerint, nem is csináltunk mást, csak „emlékeztünk régiekre”.
További információ www.kurultaj.hu
Kunszentmiklós – Bösztörpuszta
Elekes Oszkár
Gazdák figyelmébe
Az elmúlt napokban látott napvilágot két jogszabály, amely a mezôgazdasági termelôknek szánt gázolajár-támogatásról rendelkezik. A 485/ 2008-as mezôgazdasági miniszteri rendelettel a támogatási eljáráson változtatott a központi kormányzat, míg a 804/2008-as kormányhatározat esetében egy új típusú támogatásról van szó.
A mezôgazdasági miniszter 485/ 2008-as rendelete által szabályozott gázolajár-támogatás azokat a mezôgazdasági területet jogszerűen hasznosító jogi, illetve fizikai személyeket érinti, akik ôszi kultúrák létrehozását vállalják. Ezen jogszabály szerint a támogatás mértéke 1 lej minden liter gázolaj esetében, és egy hektár szántóterület esetében legfennebb 39 literre igényelhetô a támogatás. A támogatási kérelmet a megyei mezôgazdasági és vidékfejlesztési igazgatósághoz kell benyújtani folyó év október 15-ig.
Ez a típusú támogatás már érvényben volt a 2008-as tavaszi mezôgazdasági kampány során is. Az akkori helyzethez képest a változás „csupán” annyi, hogy jóval kevesebb igazoló iratot kell csatolni a kérelemhez. Az igénylônek a kérelemhez elegendô csatolnia a személyazonossági igazolványának másolatát/cégbejegyzési aktákat és a Mezôgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség által kibocsátott bizonylatot, amelybôl kiderül, hogy az illetô termelô, jogi vagy magánszemély, mekkora mezôgazdasági területtel szerepel az ügynökség nyilvántartásában.
A gazdák helyzetét megkönnyítendô, a kifizetési ügynökség által kiállítandó bizonylatok igényelhetôek munkanapokon 8–16 óra között úgy az ügynökség megyei, mint helyi irodáiban, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson, Székelykeresztúron, Csíkszentmártonban és Maroshévízen is. A gazdáknak fontos tudniuk, hogy a Mezôgazdasági Igazgatóság által kibocsátott bizonylatokat 2008. november 15-ig fel kell használniuk, ellenkezô esetben ezek érvényüket vesztik.
A 804/2008-as kormányhatározat által szabályozott támogatás minden olyan termelôt érint, akik mezôgazdasági területtel szerepelnek a Mezôgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség nyilvántartásában. Ebben az esetben a támogatás hektáronként legfennebb 48 liter gázolajra igényelhetô, amely literenként 0,65 lejt jelent. A támogatásigénylési eljárás ebben az esetben is ugyanaz, mint a 485/2008-as miniszteri rendelet alkalmazása esetében, vagyis a kérelemhez csatolni kell a személyazonossági kártya másolatát, illetve a kifizetési ügynökség által kiállított bizonylatot arra vonatkozóan, hogy mekkora mezôgazdasági területtel szerepel az ügynökség nyilvántartásában.
A támogatásra vonatkozó kérelmeket a mezôgazdasági és vidékfejlesztési igazgatóságra kell benyújtani. Az igazgatóság által kibocsátott – kedvezményre feljogosító – bizonylatok 2008. december 31-ig érvényesíthetôek.
* * *
A Mezôgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség Központi Hivatala által végzett összesítés alapján 2008. június 9-ig 1 130 531 kérelmet iktattak az ügynökség munkatársai országos szinten.
2008-ban újdonságnak számított, hogy a gazdák agrár-környezetgazdálkodási támogatást is igényelhettek. Ezzel a lehetôséggel Hargita megyében 24 587 farmer élt, akik mintegy 133 709 hektárra, azaz 90 474 parcellára igényelték a többlettámogatást.
18 185 gazda az agrár-környezetgazdálkodási támogatás 1-es csomagját igényelte 61 950 ha gyepterületre, a 2-es csomagot 10 810 farmer kérte mintegy 71 770 ha gyepterületre, vállalva ezáltal, hogy kizárólag hagyományos eszközökkel fogja megművelni az illetô területet. Az agrár-környezetgazdálkodási kiírások 4-es csomagját 4 gazda kérte 17,14 hektár szántóterületre.
Az Európai Unió utólag finanszíroz
A kérelmek szigorú vizuális ellenôrzésével, feldolgozásával kezdôdik az ellenôrzési folyamat, majd folytatódik az adminisztratív ellenôrzéssel, és lezárul a helyszíni ellenôrzéssel esetenként légi ellenôrzéssel (teledetekció).
A helyszíni ellenôrzések a napokban elkezdôdtek, Hargita megyében 1870 gazdát fognak ellenôrizni a kifizetési ügynökség munkatársai, akik a Helyes Mezôgazdasági és Környezetvédelmi Feltételek betartása, valamint a parcellák megfelelô azonosítása mellett, esetenként az agrár-környezetgazdálkodási kiírások betartását is szigorúan ellenôrizni fogják az uniós agrárpolitika szabályai szerint. Az össz ellenôrizendô terület
69 645,98 hektár, 17 451 parcellában.
A támogatások kifizetése feltételhez kötött.
Ahhoz, hogy a gazdák megkaphassák a folyószámláikon a kérelmezett támogatást, eleget kell tenniük egy sor kötelezettségnek. Elsôsorban be kell tartaniuk a helyes mezôgazdasági és környezetvédelmi feltételeket (GAEC) minden parcella esetében, attól függetlenül, hogy ezekre igényelt-e vagy sem támogatást. Fontosnak tartom kihangsúlyozni, hogy szélsôséges esetben, akár egyetlen – esetleg nem támogatható – parcella esetében a GAEC betartásának elhanyagolása maga után vonhatja az egész farm területére érvényes támogatás csökkentését, esetleges megvonását.
Kerekes Melinda ügyvezetô igazgató, Mezôgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség
Erdély
Itt ülök a Kárpát-medence kellôs közepén, és forgatom a fejem.
Nyugat felé, a haldokló, fejlett demokráciák felé. És kelet felé, Erdély irányában, a potenciálisan veszélybe hozott, még létezô magyari közösség felé, amely a felbomlás elôtti utolsó fázisban leledzik.
Ketten bomlasztják az erdélyi magyar közösséget. Az EU a maga globalizációs technológiájával, amely a technikával, sajátos kultúrájával, elmossa a nemzeti jellemzôket, és Románia a maga asszimilációs törekvésével, amelyet 1918 óta igen következetesen gyakorol.
És az áldozat, az erdélyi magyar közösség, mint aki a malomkövek közé kerül, próbálkozik megóvni maga és családja javát, érdekét.
Próbálkozik. De vajon hogyan próbálkozik.
Egyénként próbálkozik. Az egyén kivágja magát, nemzetét családja méretére redukálja. És mint egyetlen ember próbál kibújni a malomkövek súlya alól. Igaza lehet. A múlt az már a múlt. Ma már senki nem fogja újjáépíteni a közösség pórul járt tagjának házát, amely leégett. Itt az új trend. Oldd meg magad. Ott a biztosító. Ha nem fizet, az a te bajod.
Az új világrend.
Okos számítógépek figyelik a gáz, villany, szemétszállítás, mobil és vezetékes telefon, kábeltévé befizetéseidet. Ha nem fizetsz, egyértelmű a szabály, amit a számítógép diktál.
Figyelmeztetés, kikapcsolás értesítô, és kikapcsolás a végsô esetben.
Nos, akkor tapossuk a pedált, uraim, hónapról hónapra.
Ez az embertelen globalista világ kórképe, jövôképe. Nyugat Európa azért haldoklik, mert elkényelmesedett, a családjaik kihívások nélkül éltek, mindig megvolt a betevôjük, így inkább mentek a Bahamákra nyaralni, sem mint vállalnák a szülés gyötrelmeit, a család eltartásának problémi. Igen az Ego mindenek felett. Igen és Nyugat Európa el fog tűnni a föld színérôl vagy benépesül bevándorlókkal. Vajon melyik a jobb ?
A közösség erôsebben tudja képviselni az egyén érdekeit mint a sok egyén a közösségét.
2008. augusztus 26.
Kovrih
Véget ért a homoródfürdôi Neumann-tábor
Zöldebbekként tértek haza
Csütörtökön véget ért a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége és a Magyar Ifjúsági Értekezlet által 14–18 évesek számára megrendezett Neumann természetvédelmi és számítástechnikai tábor. A rendezvény öt napja alatt a fiatalok vitatkoztak alternatív energiaforrásokról, aranykitermelésrôl, sôt képzeletben környezetvédelmi miniszteri székbôl oldották meg a légszennyezési és hulladék-újrahasznosítási problémákat.
Jakab Adorján fôszervezô szerint a tábornak leginkább közösségformáló szerepe van, a diákok a világhálóról szerzett természetvédelmi ismeretek elsajátítása mellett megtanulnak véleményt alkotni, kész érvekkel vitázni, de az sem elhanyagolható, hogy a csoportmunkák nyomán életre szóló barátságok kötôdnek. Derzsi Szabolcs program-koordinátor elmondta, a kiegyensúlyozott arányban megszervezett szakmai és csapatépítô tevékenységeken keresztül a tábor ideje alatt egyszerre adódott lehetôség a információszerzésre és szórakozásra.
Ez volt az eddigi legjobban szervezett Neumann – állítják a tábor visszajáró résztvevôi, akik szerint összehasonlíthatatlanok az eddigiekhez a homoródfürdôi körülmények.
Petô Attila szakmai nevelésért felelôs vezetô a záróünnepségen egy oklevelet és egy 2 GB-os memóriahordozót átnyújtva köszönte meg az 52 fiatalnak a részvételt, a több mint 20 szervezônek és csoportvezetônek pedig a kitartó munkát.
Szôcs Csongor
Erdélyi ezredek a világháborúban
Bartis Ignác (Balázsé) tizedes, kisbirtokos (Szárhegy). *1884, Szárhegy. 1914. augusztus 2-án vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1914. november 18-án az orosz frontra ment. Itt Pilica, Krakkó és Gorlice mellett harcolt. 1915. július 7-én Lublinnál orosz fogságba esett. 1918. szeptember 30-án szökve jött haza. Egyszer sebesült. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Bartis István (Józsefé) gyalogos, kisbirtokos (Szárhegy). *1893, Szárhegy. 1914. október 26-án vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1914. december 20-án az orosz frontra ment. 1915. május 21-én a San folyónál megsebesült. Felépülése után újra az orosz frontra küldték. 1916. június 15-én Dunajovnál orosz fogságba esett. 1918. november 2-án jött haza. 1919. január 7-én szerelt le. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Becze Antal fôtüzér, kisbirtokos (Szárhegy). *1897, Gyergyószárhegy. 1916 augusztusban vonult be a 35. közös tüzérezredhez. 1917. április 20-tól az orosz és az olasz harctereken küzdött. Az Isonzó, Piave és a Monte Tomba mellett tüntette ki magát. A forradalom kitörése után szerelt le. Kitüntetései: O2, OB és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. – Testvérei, Lajos és Péter, a fronton hôsi halált haltak.
Becze Lajos (Józsefé) tizedes, kisbirtokos (Szárhegy). *1888, Gyergyószárhegy. Tényleges katonai szolgálatra 1909-ben vonult be a 82. közös gyalogezredhez. Két évig szolgált. 1914-ben a mozgósításkor újra bevonult. 1914 augusztusban a táb. ezreddel az orosz frontra ment. A Kárpátokban, továbbá Halics, Lemberg és Staniszlau mellett harcolt. 1917 ôszén felmentést nyert. Kitüntetése: O2. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Becze Sándor szakaszvezetô, kisbirtokos (Szárhegy). *1896, Szárhegy. 1915. június 15-én vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1915. július 15-tôl az orosz és a román hadszíntereken küzdött. Kolmalin, Rownó, Olika, Luck és Sósmezô mellett tüntette ki magát. Ezrede egyik legvitézebb katonája volt. Kétszer súlyosan megsebesült. Az összeomlás után szerelt le. Kitüntetései: O ar., O1, OB, Kcsk., Seb. é. Heé., szolg. vasker., bolgár és porosz heé. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. – Testvére, Albert, a fronton hôsi halált halt.
Bege József tizedes, kisbirtokos (Gyergyóalfalu). *1885, Gyergyóalfalu. Tényleges katonai szolgálatra 1907-ben vonult be a 24. h gyalogezredhez. 1909-ig szolgált. 1914-ben a mozgósításkor újra bevonult. 1914 augusztusban az orosz harctérre ment. Halics, Staniszlau, Homonna és Uzsok mellett harcolt. 1914. december 27-én Tarnownál orosz fogságba esett. 1918. október 14-én jött haza. Kitüntetése: Ferenc József jub. é. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Benedek András gyergyószentmiklósi, tüzér, kereskedelmi képviselô (Kolozsvár). *1894, Csíkszereda. A háború kitörésekor a 135. közös tábori tüzérezredhez vonult be. Elvégzett egy sítanfolyamot, s egy különítménynyel az olasz frontra ment. Monfalcone tengerparti részén, a 135. tüzérezred 4. ütegénél teljesített szolgálatot. Kitüntetései: O2, OB, Kcsk.
Benedek István szakaszvezetô, kisgazda (Gyergyóalfalu). *1891, Gyergyóalfalu. Tényleges katonai szolgálatra 1912 októberben vonult be a 24. vadász zászlóaljhoz. Itt érte a világháború kitörése. 1915 januártól az orosz és az olasz harctereken küzdött. Sianki, Halics, Kôrösmezô és Asiagó mellett harcolt. Kétszer megsebesült. Az összeomlás után szerelt le. Kitüntetései: O2, OB és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. – Édesapját 1916-ban a románok elhurcolták és agyonlôtték. Testvére, Ferenc, az orosz fronton hôsi halált halt.
Benedek Károly honvéd, épület- és bútorasztalosmester (Gyergyószentmiklós). 1897, Gyergyószentmiklós. 1916 júniusban vonult be a 22. h. gyalogezredhez. 1916 augusztustól az orosz és az olasz harctereken küzdött. Zalesciki, Asiagó és a Piave mellett harcolt. Az összeomlás után szerelt le. Kitüntetése: Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Benkes Albert ôrvezetô, kisbirtokos (Szárhegy). *1894, Gyergyószárhegy. 1914 októberben vonult be a 34. közös tábori ágyúsezredhez. 1915 telétôl az orosz, olasz és francia hadszíntereken küzdött. Baranovice, az Isonzó és a Piave mellett tüntette ki magát. Az összeomlás után szerelt le. Kitüntetései: O2, OB, szolg. vasker. és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Benkes József huszár, kisbirtokos (Szárhegy). *1891, Szárhegy. Tényleges katonai szolgálatra 1912. október 5-én vonult be a 2. közös huszárezredhez. Itt érte a világháború kitörése. 1914. szeptember 11-tôl az orosz, román és az olasz frontokon küzdött. Varsó, Lemberg, Tölgyes, Sósmezô. Asiagó és Piave mellett harcolt. 1918. május 27-én megsebesült. Az összeomláskor szerelt le. Kitüntetései: O2, OB, Kcsk. és szolg, vasker. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. – Sógorai, Gencsi József és Antal, a fronton hôsi halált haltak.
Benkô József tiszthelyettes, gazdálkodó (Szárhegy). *1891, Szárhegy. Tényleges katonai szolgálatra 1912 októberben vonult be a 22. h. gyalogezredhez. Itt érte a világháború kitörése. 1914. augusztus 28-tól, egyszeri megszakítással, az orosz és egy ízben az olasz fronton, mint géppuskásosztag-parancsnok küzdött. Rarance, csernowic, Tarnopol, Halics, Bródy, Hermada és Piave mellett harcolt. Egyszer sebesült és súlyos légnyomást szenvedett. 1921 májusában szerelt le. Kitüntetései: O1, O2, OB és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. – Testvére, Sándor, 1917 májusban hôsi halált halt.
Bereczky István szakaszvezetô, szabómester (Gyergyóbékás). *1893, Nyárádszentanna. Tényleges katonai szolgálatra 1912. október 5-én vonult be Marosvásárhelyt a 62. közös gyalogezredhez. Itt érte a világháború kitörése. 1914. augusztus 8-tól a szerb, orosz és az olasz harctereken küzdött. Az isonzói csatákban tüntette ki magát. 1914. szeptember 11-én súlyos gyomor- és tüdôlövést kapott. 1918. december 9-én szerelt le. Kitüntetései: O2, OB és Kcsk.
Béres Lajos szakaszvezetô, kisbirtokos (Szárhegy). *1898, Gyergyószárhegy. 1916 májusban vonult be a 4. h. gyalogezredhez. 1916 szeptemberben az orosz hadszíntérre ment. Itt Dornavatra mellett harcolt. 1918 novembertôl a székely hadosztály kötelékében harcolt a románok ellen. Két hónapig román fogságban volt. Kitüntetései: OB és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. – Nagyapja, János, részt vett a szabadságharcban.
Berkovits Mór szakaszvezetô, pékmester (Borszék). *1874, Gyergyószentmiklós. Tényleges katonai szolgálatra 1895-ben vonult be a 24. h. gyalogezredhez. 1896-ig szolgált. 1914-ben a mozgósításkor újra bevonult. 1914. augusztus 18-tól a 22. h. gyalogezred kötelékében az orosz és a szerb hadszíntereken küzdött. Halics, Stary-Sambor, Staniszlau, Stryj és Sabác mellett harcolt. Egyszer sebesült. A forradalom kitörése után szerelt le. Kitüntetései: O1, O2, OB és Kcsk. – Apai nagyapja részt vett a szabadságharcban.
Bicsak Sándor honvéd, kisbirtokos (Gyergyóalfalu) *1895, Gyergyóalfalu. 1916. január 15-én vonult be a 22. h. gyalogezredhez. 1916 február végétôl, egy megszakítással, az orosz harctéren küzdött. 1916. július 4-én Bucsacs mellett megsebesült. Kitüntetései: OB és Kcsk. 1918. december 1-tôl a székely hadosztályban, majd a nemzeti hadseregben teljesített szolgálatot. 1920-ban szerelt le. Testvére, Ferenc, az olasz fronton hôsi halált halt.
Biró Ágoston tizedes, gyógykovács, kovácsmester és gazdasági gépész (Gyergyószentmiklós). *1895, Gyergyószentmiklós. 1915. május 15-én vonult be a 11. közös huszárezredhez. 1915 augusztustól az orosz és az olasz harctereken küzdött. Csernowic, Halics, Staniszlau és San-Vitó mellett harcolt. Az összeomlás után szerelt le. Kitüntetései: Kcsk. és szolg. vasker. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Biró János gyalogos, kisbirtokos (Ditró). *1880, Ditró. Tényleges katonai szolgálatra 1901-ben vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1903-ig szolgált. 1914-ben a mozgósításkor a 22. h. gyalogezredhez vonult be. 1914 augusztustól az orosz, szerb, montenegrói, albán és újra az orosz hadszíntéren küzdött. Halics mellett tüntette ki magát. A forradalom kitörése után szerelt le. Kitüntetései: OB, Kcsk., szolg. vasker. és Ferenc József jub. eé. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. – Sógora, Simon Imre, 1914-ben az orosz fronton hôsi halált halt.
Biró Miklós gyalogos, kisbirtokos (Gyergyóalfalu). *1884, Gyergyóalfalu. 1914. augusztus 1-jén vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1914. szeptember 1-tôl egyszeri megszakítással az orosz harctéren küzdött. Az Stryj mellett harcolt. 1914. december 2-án súlyosan megsebesült. Mint 50%-os hadirokkant szerelt le. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. – Felesége édesapja, Pál Lázár Ignác, részt vett a boszniai hadjáratban.
Biró Vencel tizedes, középbirtokos (Gyergyószentmiklós). *1887, Gyergyószentmiklós. Tényleges katonai szolgálatra 1908-ban vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1910-ig szolgált. 1914. augusztus 1-jén újra bevonult. 1914 októbertôl az orosz és az olasz harctereken küzdött. Tarnopol, Stryj és Asiagó mellett harcolt. Kétszer sebesült. Az összeomlás után szerelt le. Kitüntetései: O2, OB és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt intézôbizottságának tagja volt.
Blénessy Ágoston ôrmester, vendéglôs (Kolozsvár). *Gyergyószentmiklós. Tényleges katonai szolgálatra 1912-ben vonult be a 9. h. huszárezredhez. Itt érte a világháború kitörése. 1914. augusztus 1-jén a tábori ezreddel az orosz frontra ment, ahol Luck, Tarnow és Kirlibaba mellett hôsiesen harcolt. Ezrede egyik legvitézebb katonája volt. 1915 júliusában Iwangorodnál megsebesült. A forradalom kitörése után szerelt le. Kitüntetései: arany vit. é., O1, O2, OB. Kcsk., seb. é. és Heé.
Blénesy Gyula gyalogos, szabómester (Marosvásárhely). *1898, Gyergyószárhegy. 1917. március 10-én vonult be Székelyudvarhelyt a 82. közös gyalogezredhez. Kiképzés után 1917. júniusban az olasz harctérre ment, ahol a 105. gyalogezred kötelékében részt vett az utolsó isonzói csatákban. Késôbb a Monte-Grappán harcolt. Súlyos betegen került haza. Az összeomlás után szerelt le.
Bodó Ferenc tizedes, kisbirtokos (Gyergyóújfalu). *1889, Gyergyókilyénfalva. Tényleges katonai szolgálatra 1910-ben vonult be a méneskarhoz. 1913-ig szolgált. 1914-ben a mozgósításkor a 82. közös gyalogezredhez vonult be. 1914 augusztustól az orosz és a román hadszíntereken küzdött. Staniszlau és Sósmezô mellett harcolt. 1917. augusztus 9-én megsebesült. Az összeomláskor szerelt le. Kitüntetései: O2, OB, Kcsk., szolg. vasker és az 1912-13 évi eé. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Testvére, János, a világháborúban hôsi halált halt.
Borbély-Bartis Albert szakaszvezetô, méhész (Gyergyóremete). *1884, Gyergyóremete. Tényleges katonai szolgálatra 1902-ben vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 3 évig szolgált. 1914-ben a mozgósításkor a 22. h. gyalogezredhez vonult be. 1914 augusztusban az orosz harctérre ment. Halics és Stanisló mellett harcolt. 1914. augusztus 30-án súlyos fejlövést kapott. 1917-ben, mint hadirokkant, szerelt le. Kitüntetése: O1. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Anyai nagyapja: Laczkó Benedek Gergely részt vett a szabadságharcban, ahol megsebesült.
Borbély-Bartis János tizedes, középbirtokos (Gyergyóremete). *1888, Gyergyóremete. Tényleges katonai szolgálatra 1909-ben vonult be a 24. h. gyalogezredhez. 1911-ig szolgált. 1914-ben a mozgósításkor újra bevonult. 1914 augusztustól, egyszeri megszakítással, az orosz harctéren küzdött. Egyszer sebesült. 1916. július 1-jén orosz fogságba esett. 1919. október 20-án jött haza. Kitünetései: O2, OB és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Borka József ôrvezetô, kisbirtokos (Kilyénfalva). *1893, Kilyénfalva. 1914. október 26-án vonult be a 23. h. gyalogezredhez. 1915. február 15-tôl, egyszeri megszakítással, az orosz és egy ízben az olasz harctereken küzdött. Halics, Siemikovce és Asiagó mellett tüntette ki magát. 1915. április 15-én megesebesült. Az összeomlás után szerelt le. Kitüntetései: O1, O2 kétszer, OB és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Borsos Dénes szakaszvezetô, villany-, vízvezetékszerelô és géplakatosmester (Borszék). *1889, Gyergyócsomafalva. Tényleges katonai szolgálatra 1910-ben vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1913-ig szolgált. 1914-ben a mozgósításkor újra bevonult. 1914. augusztus 4-tôl az orosz, román és az olasz hadszíntereken küzdött. Részt vett ezrede összes nagy ütközeteiben. A Kárpátokban és a Doberdón tüntette ki magát. Kétszer súlyosan megsebesült. 1918 novembertôl a nemzeti hadseregben szolgált. 1922 novemberben szerelt le. Kitüntetései: O1, O2, OB és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Borsos Ambrus tizedes, középbirtokos, fakitermelô (Gyergyócsomafalva). *1899, Gyergyócsomafalva. 1917 tavaszán vonult be a 82. h. gyalogezredhez, és az olasz frontra ment, ahol az Asiagó körüli harcokban küzdött az összeomlásig. Az oláh megszállás alatt a Magyar Párt tagja violt.
Borsos András szakaszvezetô, lövészmester, kisbirtokos (Gyergyócsomafalva). *1877, Gyergyócsomafalva. 1914-ben vonult be a 22. h. gyalogezredhez, s decemberben az orosz frontra ment (Halics, Staniszlau, Stryj, Drohobic stb.). 1917. január 1-jén gránátlégnyomást kapott. 1918. április 3-án, mint rokkant, szerelt le. Az oláh megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Borsos András gyalogos, kisbirtokos (Gyergyóalfalu). *1885, Gyergyóalfalu. 1915 októberben vonult 82. közös gyalogezredhez. 1916 januárban az orosz hadszíntérre ment. 1916. június 5-én Luck mellett súlyosan megsebesült. 1917 nyarán, mint 40%-os hadirokkant, szerelt le. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Sógora: Szekeres Ferenc az orosz fronton hôsi halált halt. Apósa, id. Szekeres Ferenc, részt vett a szabadságharcban, továbbá a porosz és a boszniai hadjáratokban.
Sport
Fogathajtás
Ismét jól szerepeltek a gyergyóiak
Az augusztus 22–24. közötti idôszakban Csíkkarcfalván rendezték az országos ketteshajtó-bajnokság negyedik fordulóját. A csíkkarcfalvi megmérettetésen nem indult Pál Attila, aki a marosvásárhelyi döntôre készül, pihentette a lovakat. Csíkkarcfalván két magyarországi hajtó – Galambos Nándor és Sánta István – is rajthoz állt, de eredményeik nem számítanak a romániai bajnokságba. Az alábbiakban a csíkkarcfalvi versenyen indult hajtók, illetve a gyergyóiak helyezéseit közöljük.
Az elsô napon a díjhajtás szerepelt műsoron. Eredmények: 1. Rákóczi Gergô (Drosera) 48,85 hibapont, 2. Bodó Zoltán (Lipicai) 52,91 hp, 3. Kádár Barna (Ugron) 54,40 pont, 4. Kovács Levente (Proregio) 56,75 hp, 5. Galambos Nándor (Magyarország) 58,24 hp., 6. Bajkó Tibor (Krigel – Gyergyószentmiklós) 59,95 hp, 7. Ivácson Róbert (Aranypatkós – Gyergyószentmiklós) 62,93 hp, … 10. Orosz László (Aranypatkós) 74,45 hp, 12. Romfeld Zsolt (Aranypatkós) 79,79 pont, 14. Bántó Attila (Aranypatkós) 81,37 hp.
Az ifjúságiaknál, pónifogatok: 1. Bartha Eduárd (Lipicai) 62,93 hibapont, 2. Bajkó Gellért (Krigel) 67,08 hp, 3. Bajkó Kriszta (Krigel) 68,05 hibapont.
Augusztus 23-án, szombaton a maratonhajtásra került sor. Eredmények: 1. Rákóczi Gergô (Drosera) 68,63 hibapont, 2. Galambos Nándor (Magyarország) 75,15 hp, 3. Ivácson Róbert (Aranypatkós) 75,36 hp, 4. Bartalis Attila (Lipicai) 77,10 hp, 5. Bajkó Tibor (Krigel) 78,17 hp, 6. Orosz László (Aranypatkós) 83,68 hp, 7. Benedek Lukács (Lobogó) 83,83 hp, … 10. Romfeld Zsolt (Aranypatkós) 86,40 hibapont.
Augusztus 24-én, vasárnap az akadályhajtásban mérték össze tudásukat a hajtók. Eredmények: 1. Rákóczi Gergô (Drosera) 6 hibapont, 2. Sánta István (Magyarország) 8,5 hp., 3. Galambos Nándor (Magyarország) 12 hp, 4. Bartalis Attila (Lipicai) 12 hp, 5. Ivácson Róbert (Aranypatkós) 12 hp, 6. Czirják Béla (Lipicai) 12 hp, 7. Bajkó Tibor (Krigel) 15 hp, 8. Orosz László (Aranypatkós) 15 hp, 9. Bántó Attila (Aranypatkós) 17,5 hp, … 12. Romfeld Zsolt (Aranypatkós) 27,5 hibapont.
A három versenynap utáni összesített rangsorban (csak a romániai hajtók eredményeit vettük figyelembe): 1. Rákóczi Gergô (Drosera) 123,48 hibapont, 2. Galambos Nándor (Magyarország) 145,39 hp, 3. Ivácson Róbert (Aranypatkós) 150,29 hp, 4. Bajkó Tibor (Krigel) 153,12 hp, 5. Bartalis Attila (Lipicai) 155,87 hp, 6. Orosz László (Aranypatkós) 173,13 hp, 7. Sánta István (Magyarország) 173,28 hp, 8. Kovács Levente (Proregio) 173,91 hp, … 10. Romfeld Zsolt (Aranypatkós) 193,69 hp, 15. Bántó Attila (Aranypatkós) 258,87 hibapont.
A két magyarországi vendéghajtó közül a legjobban tehát Galambos Nándor szerepelt, aki az összesített rangsorban 145,39 hibaponttal a második helyen zárt. A szintén magyarországi Sánta István 173,13 hibaponttal a 7. helyen végzett, de eredményeiket csak a csíkkarcfalvi versenyen jegyezték, nem számítanak a romániai országos bajnokságba. A gyergyói hajtók közül a legjobb teljesítményt Ivácson Róbert nyújtotta, aki a magyarországi hajtók jelenléte révén nemzetközivé vált mezônyben – három versenynap után – az elôkelô 3. helyezést érte el.
A kettes fogathajtók országos bajnoki döntôjére Marosvásárhelyen kerül sor a szeptember 19–21. közötti idôszakban.
Atlétika
Veteránok a pályán
Kitűnô szervezés, jó hangulat jellemezte a 23. alkalommal kiírt Veterán Atlétikai Országos Bajnokságot. Augusztus 23-án és 24-én az ország minden tájáról összesen 197 sportoló 23 versenyszámban mérte össze tudását. Színvonalas vetélkedôre került sor a bukaresti Balázs Jolán Sôtér-stadionban. A veterán sportolók mindkét nap 37–38 fokos hôségben küzdöttek az elsôbbségért. Az elôzô évekhez hasonlóan az elsô versenynap estéjén az összes sportoló jelenlétében átadták a dicsérô okleveleket az európai és a világbajnokságon részt vevô sportolóknak, valamint érdem- okleveleket vehettek át azok a versenyzôk, akik kitűntek az eddigi sporttevékenységükben és a szervezômunkában.
Hargita megye 8 sportolója eddigi legjobb eredményeivel tért haza a fôvárosból. Összesen 13 országos bajnoki címet, 4 második és 2 harmadik helyezést harcoltak ki.
Eredmények. Turós Endre (35–39 éves korcsoport) Csíkszereda: 800 m síkfutás 3. hely; Orbán József (35–39) Csíkszereda: hármasugrás 1. hely, 1500 m síkfutás 2. hely, távolugrás 2. hely; Poráczki Csaba (45–49) Csíkszereda: 100 m-es síkfutás 2. hely; Imre István (50–54) Csíkszereda: 100 m síkfutás 1. hely, 1500 m-es síkfutás 1. hely, 400 m-es síkfutás 1. hely – mindhárman a Csíkszeredai Gentiana SE sportolói; Molnár János (55–59) Tekerôpatak: 800 m síkfutás 1. hely, 400 m síkfutás 1. hely, 200 m síkfutás 2. hely, 2000 m akadályfutás 2. hely – Pro Tekerôpatak Egyesület; Szabó József (65–69) Csíkszépvíz: 800 m síkfutás 1. hely, 5000 m-es síkfutás 1. hely, 400 m-es síkfutás 1. hely; Keresztes Gyula (65–69) Csíkszereda: 300 m gátfutás 1. hely, 800 m-es síkfutás 1. hely, 2000 m-es akadályfutás 1. hely; Spânachi Ilie (45–49) Csíkszereda: 1500 m-es síkfutás 1. hely, 800 m-es síkfutás 3. hely, 400 m-es síkfutás 4. hely – mindhárman a Csíki Futókör sportolói.
A szervezôbizottságot a fáradhatatlan Gheorghe Rugină tanár, érdemes edzô, a Veterán Atléták Országos Bizottságának elnöke irányította.
A fenti eredménykrôl Molnár János tájékoztatott.
Jégkorong
Gyilkostó Kupa városunkban
Az augusztus 29–31. közötti idôszakban nemzetközi jégkorongtornának ad otthont a gyergyószentmiklósi műjégpálya. A hagyományos idény eleji jégkorongtornára a következô csapatok kaptak meghívást: Szokol Kijev (ukrán), HK Trebisov/ Tôketerebes (szlovák-1. Liga), HC Csíkszereda és a Gyergyószentmiklósi Progym Hargita Gyöngye. Amint az szerdán, augusztus 27-én kiderült, a Szokol Kijev csapatának az országba való beutazáshoz szükséges vízummal kapcsolatos problémái vannak. Ezt a bosszantó, nem jó hírt megerôsítette az ukrajnai Ungváron megjelenô Kárpáti Igaz Szó című újság, amelynek munkatársai szerdán 17.00 óra körül a kijevi Szokol jégkorongklubnál érdeklôdve megtudták, hogy az ukrán illetékesek nem tudnak vízumot intézni, tehát nem vesznek részt az idény eleji tornán. (Lapzárta után még változhat a helyzet.) Ha tényleg így lesz, akkor a Szokol Kijev helyett az idei Gyilkostó Kupán a Román ifjúsági (U20) válogatott indul. A HC Csíkszereda csapata nemrég megnyerte a Csíki Sör-kupát, majd a felvidéki Iglón (Spisská Nová Ves) megrendezett Szepesség-kupán is három gyôzelemmel bizonyultak a legjobbnak. A Gyilkostó Kupa elôtt mindenképp biztató, hogy a Gyergyószentmiklósi Progym Hargita Gyöngye a múlt heti Csíki Sör-kupán legyôzte a Bukaresti Steaua csapatát. A résztvevôket illetôen tehát minden feltétel adott a színvonalas mérkôzésekhez. Remélhetôen így is lesz. A helyi csapathoz kapcsolódó információ, hogy ezen a héten a Progym Hargita Gyöngye együtteséhez szerzôdött a 24 éves Robert Franc szlovák center, aki a tavalyi bajnoki idényben az angol Premier Leagueben szereplô Wightlink Raiders csapatában játszott. Jövô héten (pénteken, szombaton és vasárnap) Románia-kupa csoportmérkôzéseket rendeznek városunkban. A részletekre visszatérünk.
A Gyilkostó Kupa műsora:
Augusztus 29., péntek
17.00 HC Csíkszereda – Szokol Kijev vagy Románia U20
20.00 Progym Hargita Gyöngye – HK Trebisov/ Tôketerebes (szlovák)
Augusztus 30., szombat
17.00 HK Trebisov/ Tôketerebes – HC Csíkszereda
20.00 Progym Hargita Gyöngye – Szokol Kijev vagy Románia U20
Augusztus 31., vasárnap
17.00 Szokol Kijev vagy Románia U20 – HK Trebisov/ Tôketerebes
20.00 Progym Hargita Gyöngye – HC Csíkszereda
A belépôjegyek árai: 8 lej/mérkôzés; diákoknak és nyugdíjasoknak: 5 lej/mérkôzés.
Dr. Kovács Géza csapatorvos tájékoztatása szerint pénteken, augusztus 22-én Molnár Szabolcs, a Progym Hargita Gyöngye csapatának kapusa madulaműtéten esett át. Amint azt megtudtuk, Molnár Szabolcs, elôreláthatóan a műtét idôpontjától számítva, 30 nap múltán kezdheti el ismét az edzéseket. A múlt hét közepén Basilides László sikeres vállműtéten esett át Bukarestben. A gyergyói csatár remélhetôen januárban kezdheti el ismét az edzésmunkát.
Augusztus 25-én, hétfôn gyűlésezett a Román Jégkorong Szövetség vezetôsége. A tanácskozás keretében határozat született a 2008/2009-es romániai bajnokság lebonyolítási rendszerérôl. A küzdelemsorozat két csoportban zajlik. Az A-dívizió 1-es csoportjába a következô csapatok kerültek: Csíkszeredai Sportklub, HC Csíkszereda, Bukaresti Steaua, Gyergyószentmiklósi Progym Hargita Gyöngye, Brassói Fenestela 68. Az A-divízió 2-es csoportjába a következô együtteseket sorolták: Gyergyószentmiklósi Progym II., Dunărea Galaţi, Sportul Studenţesc, Csíkszeredai ISK Sportklub II. Az elsô csoport utolsó helyezettje, illetve a második csoport elsôje a bajnokság végén a bentmaradásért, illetve a feljutásért mérkôzik.
Ökölvívás
Barátságos és kupamérkôzések
Augusztus 16-án, szombaton a Magyarországról érkezett szigetszenmiklósi ökölvívókkal mérték össze tudásukat a Murvai József edzô által irányított gyergyói sportolók. A 48 kg-os súlycsoportban a gyergyói Siklódi Magdolna döntetlenre mérkôzött a Ruff Sarolta elleni mérkôzésen. A 63 kg-os súlycsoportban a gyergyói Puskás Sándor legyôzte Takács Pétert (Szigetszentmiklós). Az 50 kg-os súlycsoportban érdekes, nôi-férfi mérkôzésre került sor, amelyen a magyarországi Vágner Vivien legyôzte a gyergyói Pál Nobertet. A 63 kg-os súlycsoportban a gyergyói Csibi Attila és a vendég Takács Péter döntetlenre mérkôzött. A 38 kg-os súlycsoportban a gyergyói Portik György döntetlenre mérkôzött a Blénesy Norbert elleni összecsapáson. A nôi 48 kg-os súlycsoportban a szigetszentmiklósi Vágner Vivien legyôzte a gyergyói Siklódi Magdolnát.
Augusztus 21-én és 22-én Aradon rendezték meg az „Arad Öv” elnevezésű nemzetközi kupaversenyt. A Maros-parti városban a gyergyóiak közül Puskás Sándor kikapott Cozma Adriantól (Ring Arad). Másnap a gyergyói Csibi Attila a felnôttek 60 kg-os súlycsoportjának döntôjében vereséget szenvedett a paksi Hegedűs István elleni mérkôzésen. A tornán jelenlévô Siklódi Magdolna az 50 kg-os súlycsoportban ellenfél hiányában nem mérkôzött. Az aradi tornán betegség miatt nem lehetett jelen Pál Norbert – tájékoztatott Murvai József edzô.
Az ökölvívók kiutazásának támogatói voltak: Polgármesteri hivatal, P&P Mixt, Syncro Serv Kft., Ben-Com-Mixt, Vileco, Sztráti Lehel.
Amint azt megtudtuk, szeptember 20-án és 21-én kerül megrendezésre Gyergyószentmiklóson a hagyományos Gyilkostó Kupa küzdelemsorozata. A tervek szerint a mérkôzéseknek a sportcsarnok ad otthont.
29. Nyári olimpia, Peking
Kínai sportolók szerezték a legtöbb aranyérmet
Augusztus 20-án, szerdán a pekingi olimpia keretében a tizenkettedik versenynap küzdelmeire került sor. Az említett napon kiderült, hogy a magyar Kassai Viktor játékvezetô irányítja a férfi labdarúgótorna szombati döntôjét, az Argentína – Nigéria összecsapást. Eldôlt az is, hogy a magyar középbíró segítôi, asszisztensei Erôs Gábor és Vámos Tibor lesznek. A nap hôse kétségkívül a jamaicai Usain Bolt volt, aki második aranyérmét is begyűjtötte a 200 m-es síkfutásban. A 100 méteres síkfutást 9,69 másodperces világcsúccsal megnyerô 22 éves Bolt kétszázon is elképesztô, 19,30 másodperces új világcsúcsot repesztett. Második helyen Churandy Martin (holland–antilákbéli) ért célba, aki 19,82-es eredményt ért el. Bronzérmes az amerikai Shawn Crawford lett, aki 19,96 másodperces idôeredményt ért el. Bolt tehát ezen a távon lazán, 52 század másodperccel bizonyult jobbnak a második helyen célba érô futónál. A százas és kétszázas döntô után Jacques Rogge, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke bírálta a jamaicai sprintert, mint mondotta, Bolt nagyképűen viselkedett. „Megértem határtalan boldogságát, de egy bajnok nem viselkedhet úgy, mint ô a 100-as fináléban. Mozdulataiból úgy tűnt, azt üzeni a többieknek, hogy kapjatok el, ha tudtok” – fogalmazott Jacques Rogge. A 196 centiméter magas Usain Bolt egyébként a késôbbiekben tagja volt az aranyérmes 4x100 méteres jamaicai váltónak, így háromszoros olimpiai bajnoknak vallhatja magát.
Nôi kalapácsvetésben a fehérorosz Okszana Mijankova bizonyult legjobbnak 76,34 méteres dobással. A férfi szabadfogású birkozók 74 kg-os súlycsoportjában a román ştefan Gheorghiţă az 5. – pontszerzô – helyen végzett. A férfi kosárlabda-negyeddöntô eredményei: Spanyolország – Horvátország 72–59, Litvánia – Kína 94–68, Egyesült Államok – Ausztrália 116–85 és Argentína – Görögország 80–78. A gyôztes csapatok bejutottak az elôdöntôbe. A férfi kézilabda-negyeddöntôben: Franciaország – Oroszország 27–24, Izland – Lengyelország 32–20, Horvátország – Dánia 26–24 és Spanyolország – Dél-Korea 29–24. A gyôztes nemzeti csapatok az elôdöntôben folytathatták a küzdelmet.
Csütörtökön, augusztus 21-én a tizenharmadik versenynap küzdelmeit rendezték. Az atlétikai versenyek keretén belül megrendezett férfi hármasugrásban a román Marian Oprea 17,22 méteres teljesítménnyel az 5. helyen zárt. Olimpiai bajnok lett a portugál Nelson Evora, aki 17,67 méteres ugrással érdemelte ki az aranyémet. Nôi gerelyhajításban a 41 éves (!) román Felicia Moldovan-Tilea a 12. helyen fejezte be a próbaszám döntôjét. A magyar nôi vízilabdázók a bronzéremért játszhattak Ausztrália válogatottjával. A mérkô-zés eredménye: Ausztrália – Magyarország 12–11 (2–2, 1–3, 3–1, 1–1, 2–1, 0–1) – hosszabbítás és büntetôlövések után. A nôi vízilabdadöntôben: Egyesült Államok – Hollandia 8–9 (2–4, 3–1, 1–2, 2–2). A nôi vízilabdatorna végeredménye: 1. Hollandia – olimpiai bajnok, 2. Egyesült Államok, 3. Ausztrália, 4. Magyarország. A magyar nôi kézilabda-válogatott Oroszország ellen lépett pályára a döntôbe jutásért. Az elôdöntô mérkôzés eredménye: Oroszország – Magyarország 22–20 (14–9). Az elôdöntô másik ágán: Norvégia – Koreai Köztársaság 29–28 (14–15). A nôi olimpiai futballtorna döntôjében: Egyesült Államok – Brazília 1–0 (0–0, 0–0, 1–0). A gyôztes gól a hosszabbításban született meg. A 3. helyért lejátszott találkozón: Németország – Japán 2–0 (0–0). A nôi labdarúgótorna végeredménye: 1. Egyesült Államok, 2. Brazília, 3. Németország.
Augusztus 22-én, pénteken – a tizennegyedik versenynapon – megszületett az elsô magyar aranyérem! Ezen a napon olimpiai bajnok lett Vajda Attila kenu egyesben az 1000 méteres döntôben. Nem sokkal ezután a magyar nôi kajak négyes – Kovács Katalin, Janics Natasa, Kozák Danuta, Szabó Gabriella – az 500 m-es távon ezüstérmet szerzett. A férfi kenu kettesben újabb magyar érem született, hisz a férfiak 1000 méteres versenyszámában a Kozmann György, Kiss Tamás összetételű hajóegység bronzérmes lett.
Augusztus 23-án, szombaton rendezték az olimpiai férfi labdarúgótorna döntôjét. A finálé eredménye: Argentína – Nigéria 1–0 (0–0). Gólszerzô: Di Maria (58.). A 3. helyért: Brazília – Belgium 3–0 (2–0). Gólszerzôk: Jo (45., 92.), Diego (27.).
Maradva a csapatsportoknál. A magyar nôi kézilabdacsapat, sajnos, elvesztette a 3. helyért lejátszott mérkôzését. A találkozó eredménye: Koreai Köztársaság – Magyarország 33–28 (13–15). Románia nôi válogatottja a hetedik helyen végzett. A nôi kézilabdatorna döntôjében: Norvégia – Oroszország 34–27 (18–13). A férfiaknál a franciák diadalmaskodtak. A döntôben: Franciaország – Izland 28–23 (15–10). A 3. helyért: Spanyolország – Horvátország 35–29 (12– 14). A nôi kosárlabdadöntôben: Egyesült Államok – Ausztrália 92–65. A 3. helyért: Oroszország – Kína 94–81.
Szintén a múlt szombaton történt, hogy a kitűnôen versenyzô Kovács Katalin – Janics Natasa összetételű magyar csapat a nôi kajak kettesek 500 m-es döntôjében a legjobbnak bizonyult, így meglett a magyar sportküldöttség második pekingi aranyérme! A nôi röplabdatorna döntôjében: Brazília – Egyesült Államok 3–1. A 3. helyért: Kína – Kuba 3–1. A férfi röplabdatorna döntôjében: Egyesült Államok – Brazília 3–1. A 3. helyért: Oroszország – Olaszország 3–0.
Augusztus 24-én, vasárnap az utolsó – sorrendben tizenhatodik – versenynapon rendezték többek között a férfi-kosárlabda- döntôt, illetve a férfi vízilabdatorna döntôjét. Nos, a magyar vízilabda-válogatott zsinórban harmadszor lett olimpiai bajnok! A legutóbbi olimpiai aranyérmek 2004-ben és 2000-ben születtek, és mindannyiszor Kemény Dénes szövetségi kapitány irányította a magyar vízilabda-válogatottat. Kemény Dénes, az aranykovács, különben 1997 óta irányítja a magyar válogatottat. A magyar férfivízilabda-válogatott Pekingben egyébként kilencedik olimpiai elsôségét gyűjtötte be. A férfi-vízilabdadöntôben: Magyarország – Egyesült Államok 14–10 (6–4, 3–4, 2–1, 3–1). A magyar gólszerzôk: Biros Péter és Varga Dénes 3–3, Varga Dániel 2, Benedek Tibor, Kásás Tamás, Kiss Gergely, Kis Gábor, Madaras Norbert és Molnár Tamás 1–1. A férfi vízilabdatorna 3. helyéért: Szerbia – Montenegró 6–4 (2–0, 2–1, 2–1, 0–2).
A férfi kosárlabdatorna döntôjében: Egyesült Államok – Spanyolország 118–107. A 3. helyért: Argentína – Litvánia 87–75. Az utolsó napon rendezték a férfi maratonfutást, amelyet a 21 éves kenyai Samuel Wanjiru nyert meg, idôeredménye: 2 óra 06:32 perc, 2. Zsauad Garib (marokkói) 2 óra 07:16 perc, 3. Tsegaye Kebede (etiópiai) 2 óra 10:00 perc.
A 29. olimpiai játékok éremtábláztának élmezônye: 1. Kína 51 aranyérem, 21 ezüstérem, 28 bronzérem; 2. Egyesült Államok 36, 38, 36; 3. Oroszország 23, 21, 28; 4. Nagy-Britannia 19, 13, 15; 5. Németország 16, 10, 15; 6. Ausztrália 14, 15, 17; 7. Dél-Korea 13, 10, 8; 8. Japán 9, 6, 10; 9. Olaszország 8, 10, 10; 10. Franciaország 7, 16, 17; … 17. Románia 4, 1, 3; … 21. Magyarország 3, 5, 2.
A férfi maratoni futóverseny legjobbjainak díjazása egybeesett az olimpia záróünnepségével. Akárcsak az augusztus 8-án lezajlott megnyitó, a záróünnepség is káprázatosan látványos volt. Kína a szervezés, illetve a rendezés terén rendkívül magasra emelte a mércét. A következô olimpián, 2012-ben Londonban, nehéz lesz túlszárnyalni az ázsiaiakat. Pekingben összesen 204 ország képviseltette magát. Összesen 132 olimpiai és 43 világrekord született. Szintén új csúcs, hogy 87 ország szerzett érmet. Pekingben elsô aranyérmét szerezte Bahrein, Mongólia és Panama, India pedig elsô egyéni olimpiai bajnokságának örülhetett.
A 302 versenyszámban 10 500 sportolót felvonultató gigantikus rendezvény záróünnepségén Peking fôpolgármestere elôbb Jacques Rogge kezébe adta az olimpiai zászlót, majd a NOB elnöke a lobogót továbbadta, mégpedig London fôpolgármesterének, nevezetesen Boris Johnsonnak. A hivatalos és nyilvános staféta- átadás megtörtént tehát, következhetnek négy év múlva, 2012-ben a Londonban sorra kerülô – sorrendben 30. – olimpiai játékok.
Labdarúgás/ Gyermekek
Testvérvárosok kupája
Augusztus 19-én, kedden került sor Budapest XVII. kerületében az RTK pályán, arra az 1997-es korosztályú kislabdarúgókat felvonultató tornára, amelyen városunk is képviseltette magát – tájékoztatott Buslig Gyula sportreferens. A kispályástorna megnyitóünnepségén Riz Levente polgármester köszöntötte a csapatokat. Az A-csoportba sorolt együttesek: Lovran (horvát), Rojik, Grund. A B-csoport összetétele: RTK, REAC és Gyergyószentmiklós.
Az A-csoport eredményei: Lovran – Rojik 3–0, Rojik – Grund 0–4, Lovran – Grund 3–2. A B-csoportban a következô eredmények születtek: RTK – REAC 2–1, REAC – Gyergyó 0–1 és Gyergyó – RTK 0–3.
A helyosztó mérkôzéseken: az 5. helyért: REAC – Rojik 9–2; a 3. helyért: Gyergyó – Grund 2–0; a döntôben: RTK – Lovran 3–2. A torna végsô rangsorában: 1. RTK, 2. Lovran, 3. Gyergyószentmiklós, 4. Grund.
A díjkiosztáson Fohsz Tivadar alpolgármester működött közre. Díjazták a legjobb kapust, a torna gólkirályát és a legsportszerűbb csapatot (Lovran). A legjobb játékos címet a gyergyói Pintea Iulian érdemelte ki.
A gyergyói gyermekek gazdag élményekkel tértek haza. Megtekintették a Magyarország – Montenegró (3–3) válogatottjainak labdarúgómérkôzését, ezenkívül strandoltak és városnézésen vettek részt. A fogadtatásért és az élményekért ezúton is köszönet Budapest XVII. kerület és Rákosmente önkormányzatának!
Labdarúgás
Kezdôdik a megyei bajnokság
Az elôttünk álló hét végén elkezdôdik a IV. Liga Hargita megyei csoportjának 2008/2009-es küzdelemsorozata. Amint az a végsô benevezési határidô lejárta elôtt kiderült, a maroshévíziek is beneveztek a bajnokságba, így összesen 13 csapat indul a következô megyei küzdelemsorozaton. Fordulónként hat mérkôzésre kerül sor, egy csapat minden fordulóban szabadnapos.
Az elsô bajnoki forduló (augusztus 30–31.) műsora: Balánbánya Csíkszereda ASA – Csicsói SE, Szentegyházai Vasas – Homoródalmási Homoród, Csíkszentmihályi Törekvés – Csíkszeredai ISK, Udvarhelyi Roseal – Parajdi SE, Székelykeresztúri Egyesülés – Tölgyesi Real. Maroshévíz Salamás csapata az elsô fordulóban szabadnapos.
Városunkban, augusztus 31-én, vasárnap 18.00 órai kezdettel: Gyergyószentmiklósi Jövô – Gyimesközéplok. Játékvezetô: Fodor József (Székelyudvarhely); a játékvezetô asszisztensei: Vass Róbert és Tifán Attila (mindketten Székelyudvarhely). Megfigyelô: Kecseti Árpád (Salamás).
Sakk
Augusztus 17-én, vasárnap a szárhegyi falunapok keretében rendeztek sakkversenyt. A szárhegyi megmérettetésre 41 felnôtt és 15 gyermek sakkozó nevezett be. A résztvevôk Farkaslakáról, Balánbányáról, Szovátáról, Ditróból, Csomafalváról, Csíkszeredából és Gyergyószentmiklósról érkeztek. Eredmények. Felnôttek: 1. Jakab János (Farkaslaka) 5,5 pont, 2. Király Ferenc (Csomafalva) 5,5 pont, 3. Piros Alexandru (Szováta) 5,5 pont. Gyermekek: 1. Olteanu Eduard (Csíkszereda) 3,5 pont, 2. Jakab Nándor (Farkaslaka) 3,5 pont, 3. Ene Cosmin (Csíkszereda) 3 pont.
Jégkorong
Habár nem indul a közös magyar–román bajnokságban a Brassói Fenestela 68 csapata, mégis külföldi játékosokat szerzôdtek az együtteshez. A brassói csapathoz újonnan leigazolt jégkorongozók: Tomas Kramny cseh hátvéd a HC Csíkszeredától, Jiri Hubacek cseh csatár az EHC Visptôl (osztrák másodosztály), Miroslav Pitschmann szlovák hátvéd a KHL Mladost Zágrábtól, Richard Filip szlovák hátvéd az AHC Montpelliertôl (francia másodosztály), továbbá Johan Hedberg svéd csatár az Opole Orliktól (lengyel másodosztály) érkezett – adta hírül nemrég a sportoldal.ro.
A sportrovatot szerkeszti: Rokaly Zsolt
Kisasszony
Csalódás, válás és újrakezdés 30 alatt
A válás mindenkit máshogy érint, függôen attól, melyik fél kezdeményezte. Egy biztos: valahol kudarcként éli meg az ember, és sok mindent kell feldolgoznia, újraértékelnie utána. Ehhez adunk néhány tanácsot.
Manapság a házasságok mintha gyorsabban jönnének, és gyorsabban mennének. Mivel ma már nem ciki elváltnak lenni – sajnos, szinte általánosnak számít –, a házasságkötéssel nem jár automatikusan együtt az a megfontoltság, elkötelezôdés és felelôsségvállalás, ami egyben tartaná a problémákon keresztül is.
Ha téged hagytak el
Az a nehezebbik helyzet. Csalódni valakiben, akivel le akartad élni az életed, erôteljes hatással lehet az eljövendô kapcsolataidra nézve. Fontos, hogy felismerd: egyedül nem lehet egy párkapcsolatot életben tartani, és ha te mindent megtettél azért, hogy működjön, nem a te készülékedben van a hiba. Ha viszont tudod, hol rontottad el, itt az alkalom a változtatásra. Semmiképp ne süppedj bele az „engem senki se szeret” önsajnálatba, inkább erôsítsd magadban, hogy milyen klassz nô, férfi vagy, és vedd számba mindazokat a dolgokat, amiért igenis kifejezetten szeretnivaló vagy.
Mit szólnak mások?
Ha valaki furán néz rád, amikor megtudja, hogy ilyen fiatalon már elvált vagy, ne törôdj vele. Ôk lehet, hogy egy normális kapcsolatig sem jutottak el soha, vagy épp kínlódnak egy rosszban. Te pedig itt vagy fiatalon, elôtted az élet, és legalább megpróbáltad. Soha ne hagyd, hogy a környezeted elbátortalanítson, vagy hatással legyen rád, mit gondolnak. Nem ôk éltek a pároddal, így fogalmuk sem lehet a te életedrôl.
Hagyd leülepedni
Még ha békében váltatok is el, maga a válóper igen megterhelô esemény – ha addig nem voltál padlón, majd attól leszel. Néhányan pánikszerűen változtatnak az életükön ilyenkor, pedig lehet, hogy jobb hagyni, hogy megemészd a dolgokat az addigi kerékvágásban. A saját barátaid, a családtagok és a kollégák maradnak, és jó érzés, hogy a párkapcsolatodon kívül semmi nem változott, az élet nem áll meg. Ha hagysz idôt magadnak arra, hogy feldolgozd a kudarcot, a csalódást, és megtanuld az eseményekbôl, amit meg kell tanulni, stabilabban, nyugodtabban, bölcsebben vághatsz bele egy új kapcsolatba.
Nem vagy egyedül
Még ha azt is érzed, hogy valami űr tátong a lelkedben, biztos, hogy vannak körülötted emberek, akik szeretnek, és akikre számíthatsz. Járj társaságba, tölts egy kicsit több idôt a családoddal, és beszélgessetek a válásról. Nyugodj meg, a barátok, a szülôk különösen örülnek neki, ha hasznosnak érezhetik magukat. Ha gondod van, ha nyomorultul érzed magad, beszélj nekik a problémáidról, az érzéseidrôl. Egyszerűen az a tény, hogy valaki meghallgat anélkül, hogy véleményt alkotna, önmagában terápia. Nem kell ragaszkodni a szomorúsághoz, de érdemes kibeszélni – egybôl jobb lesz.
Törôdj magaddal
Nézd a jó oldalát: mostantól egyedül döntöd el, mikor hova mész, mit veszel fel, vagy mire költöd a pénzed. Hozd formába a tested, járj el edzeni, fogyj le, ha szükségét érzed, és vegyél magadnak csinos ruhákat. Beiratkozhatsz nyelvtanfolyamra, vagy megtanulhatsz új dolgokat, amik érdekelnek, és szabadon álmodozhatsz a jövôrôl, kompromisszumok nélkül. Foglalkozz magaddal, amennyit jól esik.
Amikor újra randizni kezdesz
Neked kell tudnod, mikor állsz készen egy új kapcsolatra. Ne ess abba a hibába, hogy az elsô arra járó férfi/nô karjaiba omlasz, csak hogy ne legyél egyedül. Dolgozd fel az eseményeket, találd meg magad, és élvezd kicsit az önállóságot. Amikor már nem a volt férjed/feleséged jut eszedbe minden filmrôl, ruhaüzletrôl, vagy arról a bizonyos autóról, akkor jól haladsz.
Ha késznek érzed magad egy új kapcsolatra, nem kell azonnal az illetô orrára kötni, hogy elváltál. Valószínűleg nem egyetlen emberrel fogsz randizni, így a volt kapcsolatokat talán nem az elsô alkalommal kell megbeszélni. Ismerkedj, és hagyd, hogy megismerjenek, majd menet közben úgyis kiderül, kit avatsz be a múltadba. Ha újra érzed azt a bizsergést, amit régebben, ha lefekvéskor nem az jut eszedbe, hova lett az ágyadból a másik takaró, hanem várod azt a levelet, azt az sms-t, azt a hívást, akkor biztosan továbbléptél.
Kolbászos-sajtos vendégváró
Hozzávalók: fagyasztott leveles tészta, kolbász, fűszeres kecskesajt vagy trappista sajt, tojás, szezámmag vagy köménymag.
Elkészítés: A kiolvasztott leveles tésztát 3 mm vastagságúra kinyújtjuk, és éles késsel felvágjuk kb. 7x7 cm nagyságú négyzetekre. Mindegyik közepére teszünk egy karika kolbászt és egy kis kocka kecskesajtot. A tészta átlós sarkait összenyomjuk, és a kis batyukat bekenjük felvert tojással. Megszórjuk szezámmaggal vagy köménnyel. 190–200 fokos sütôben sütjük, míg megpirulnak.
Egészség
Sárgadinnye: egy kis hűs a kánikulában
(folytatás az elôzô lapszámból)
Hogyan fogyasszuk?
A sárgadinnye esetében a fogyasztással kapcsolatos kihívások a megfelelôen érett dinnye kiválasztásánál kezdôdnek, amihez a legcélszerűbb megoldás az orrunkat követni. Az érett sárgadinnye ugyanis meglehetôsen erôs, édeskés illatot bocsát ki, ami megkönnyíti a vásárlók dolgát. A héj lemosása, a dinnye felvágása, majd a magok eltávolítása után a belsô részt esszük meg. Érdemes mindössze fél órával az elfogyasztás elôtt lehűteni, mert hosszabb hűtés esetén a gyümölcs húsa szívóssá válhat, emellett elveszítheti izét és kellemes illatát. Bár a sárgadinynyét elsôsorban nyersen élvezzük, készíthetünk belôle lekvárt vagy bólét is, remek kiegészítôje a gyümölcssalátáknak. Kiváló ízfokozó lehet húsok, sonkák, sajtok és szalámik mellett.
Tárolásakor érdemes figyelni arra, hogy a sárgadinnye rengeteg vizet tartalmaz, ezért igen érzékeny, és nagyon könnyen megromolhat. Az, hogy mennyi ideig ôrzi meg az állagát, függ a gyümölcs érettségétôl, illetve attól, hogy milyen hômérsékleten tartjuk. A legcélszerűbb 7 és 10 şC között tárolni, és ilyen körülmények között akár 3–5 napig is elállhat.
Tippek, tanácsok
A tökéletes dinnye kiválasztásához érdemes az illatán kívül megvizsgálni a gyümölcs szárának környékét is. Ha az puha, szinte biztosak lehetünk benne, hogy a sárgadinnyénk már megfelelôen érett. Az ezt követô tárolás és hűtés esetén célszerű a gyümölcsöt nejlonzacskóba csomagolni, ugyanis intenzív illatát a zárt térben más élelmiszerek is könnyen átvehetik.
A sárgadinnyét fontos ásványi- anyag- vitamintartalma és jótékony élettani hatásai miatt is ajánlatos beépíteni a napi étrendünkbe. Fokozhatjuk a szervezet folyamataira gyakorolt pozitív hatását, ha a nyers dinnye mellett naponta rendszeresen elfogyasztunk néhány pohár kiadós dinnyeturmixot, illetve a gyümölcshúsból készített rostos dinnyelevet. A gyümölcsben felhalmozott karotin felszívódását minden esetben elôsegíthetjük azzal, ha az elkészített dinnyeléhez egy kiskanál E-vitamintartalmú búzacsíraolajat keverünk.
Érdekesség
A sárgadinnye Amerikába Kolumbusz embereinek segítségével került, akik a különleges gyümölcsöt otthonról hozták magukkal, és miközben ették, a dinynyemagokat a földre szórták. Ezzel meghonosították a sárgadinnyét az Újvilágban is.
Érdekesség az is, hogy egyes ázsiai országokban, így Kínában is, a sárgadinnye magját is elrágcsálják. Mindez egy különleges teaszertartás keretein belül történik, ahol a dinnyemagot csemegeként szolgálják fel az ital mellé.
A sárgadinnyébôl készült levesek, bólék és egzotikus fagylaltok tálalásához különleges esetekben nem használnak tányért, vagy kelyhet, hiszen ezt a funkciót a sárgadinnye héja is kiválóan betölti, amely így stílusos dekorációja egy nyári desszertnek.
Horoszkóp
Augusztus 28 – szeptember 3.
KOS (III.21-IV.20.)
Környezetében számos rajongója van. Szimpatikusnak tartják Önt kedvessége, elbűvölô természete miatt. Arról viszont fogalmuk sincs újdonsült ismerôseinek, hogy milyen, amikor néha kiborul Önnél a bili.
BIKA (IV.21-V.20)
Felettese nem ért egyet néhány elképzelésével, de ez korántsem hat lelombozó erôként Önre. Épp ellenkezôleg! Helyesen teszi, ha most próbálja meg kibontakoztatni rejtett tehetségét, akár a munkahelyén, akár hobbiszinten!
IKREK (V.21-VI.21.)
Lehetôsége nyílik a régóta álmodott utazás valóra váltására! Emiatt az otthoni kötelezettségeket hajlamos lazán a háta mögé hajítani, arra viszont nem gondol, hogy vissza is kell térnie, s majd számon kérik Öntôl eddigi teljesítményét.
RÁK (VI.22-VII.22.)
Úgy érzi, föl kell eleveníteni a régi barátságokat. A baráti viszonnyal semmi gond nincs, kellemes hangulat vár Önre. De ha egykori kedvesét kezdi el ostromolni egy újabb találka reményében, legyen óvatos!
OROSZLÁN (VII.23-VIII.23.)
Újabban gyakran érzi magát egyedül. Úgy érzi, mindenki elfordult Öntôl. Ebben igencsak saját maga ludas: nem akar megnyílni kollégái elôtt, mert fél, hogy lerombolja azt az imázst, amit kialakítottak Önrôl. Higgye el, nem fogják elutasítani.
SZŰZ (VIII.23-IX.21.)
Munkahelyén sikeres, értékelik a kreativitását, ha pedig változtatni szeretne, most arra is ragyogó alkalma nyílik. Ehhez viszont nyitva kell tartania a szemét, nehogy a nagy lehetôség elsuhanjon az orra elôtt! Bár hoznia kell némi áldozatot a siker érdekében.
MÉRLEG (IX.24-X.23.)
Szerelmi csalódás, összetűzés esetén ne rohanjon azonnal bocsánatot kérni, ne alázza meg magát, inkább gondolkodjon el kapcsolatuk mibenlétén! Ne aggódjon, nem marad egyedül! Legyen önbizalma!
SKORPIÓ (X.24-XI.22.)
Hozott néhány gyors döntést a közelmúltban. Elsôsorban megtanult határozott nemet mondani. Hobbija egyúttal a szenvedélye, ezért ezt szívvel-lélekkel szeretné tenni. Ha tudja, mit akar, érje el, hogy fôállásban is ezzel foglalkozhasson!
NYILAS (XI.23-XII.22)
Hol büszke, hol féltékeny a gyerekére. El kell fogadnia, hogy ô nem az Ön tulajdona, inkább örüljön a sikereinek, és nyugtassa, vigasztalja meg, ha esetleg kudarc éri! Fölösleges azon morfondírozni, hogy hol rontotta el, ha ô másképp gondolkodik, mint Ön. Lássa be: generációnyi különbség választja el tôle!
BAK (XII.23-I.20.)
Titkos vágyainak tárgya hirtelen döntô lépésre szánja el magát. Ez meglepi, eddig ugyanis azt hitte, rá sem bagózik Önre. A sors kockája néha gyorsan fordul, idônként kedvezô napokat ígérve. A siker, a boldogság elégedetté teszik.
VÍZÖNTÔ (I.21-II.19.)
Remek lehetôségei adódnak minden területen, de ezúttal is csak önmagára számíthat. Ért ahhoz, hogyan építse kapcsolatait, ennek köszönhetôen nemcsak a bankszámlája gyarapodik szépen, hanem baráti szálakat is fonogathat.
HALAK (II. 18-III 20.)
Szívét egy szerelmi kapcsolatba vetett hit teszi erôssé. Bár gyakran kételkedik önmagában, illetve a sikeres végkifejletben, mégis próbálkozik, és ezzel beteljesítheti álmát. Ne legyen görcsös, ne ragaszkodjon a bevett sémákhoz.
ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...
* * *
– Apa, apa! Az ufók a barátaink?
– Miért, kisfiam?
– Mert most viszik el a nagyit.
– Igen, a barátaink.
* * *
Két cigány megy a faluban, találkoznak a pappal, akinek be van gipszelve a keze.
– Mi történt magával, atyám?
– Elcsúsztam a fürdôkádban.
Mennek tovább a cigányok, egyszer csak az egyik megkérdezi a másikat.
– Te Gazsi, mi az a fürdôkád?
– Nem tudom, én nem járok templomba.
* * *
Egy katona késve ér vissza az eltávozásról. Mikor az ôrmester kérdôre vonja, a katona magyarázkodni próbál.
– Sajnálom, uram, de lekéstem a buszt, béreltem egy kocsit, és azzal indultam el, de lerobbant, akkor láttam egy tanyát, vettem egy lovat és azzal jöttem tovább, de a ló megdöglött, és az utolsó tíz kilométert gyalog kellett megtennem.
Az ôrmester szkeptikus, de elfogadja a magyarázatot. Következô héten egy másik katona késik el.
– Sajnálom, uram, de lekéstem a buszt, béreltem egy kocsit, és azzal indultam el, de lerobbant, akkor láttam egy tanyát, vettem egy lovat és azzal jöttem tovább, de a ló megdöglött, és az utolsó tíz kilométert gyalog kellett megtennem.
Az ôrmester ennek is elnézi. Következô alkalommal tíz másik katona jön ugyanezzel a magyarázattal. Az ôrmesternek nem tetszik a dolog, de az elsô katona magyarázatát elfogadta, ezért ezekét is el kellett.
Következô héten ismét elkésik egy katona, és ô is magyarázkodni kezd.
– Sajnálom, uram, de lekéstem a buszt, akkor béreltem egy kocsit...
– Tudom, ne is folytassa – legyint az ôrmester –, lerobbant a kocsi.
– Nem robbant le, uram, csak kerülgetnem kellett a sok döglött lovat az úton...
* * *
– Miért nem bújócskázik az anyós?
– Mert senki sem keresné.
* * *
Pistike biciklit kér szülinapjára:
– Most vettünk fel 250 millió lej kölcsönt a házra. Sajnos, nincs most pénzünk biciklire. Várj karácsonyig! – mondja az apja.
Karácsonykor Pistike megint kéri.
– Sajnos, még mindig sok a tartozásunk, talán majd máskor.
Másnap Pistike bôrönddel lép ki a házból, szembetalálkozik az apjával.
– Hová készülsz, kisfiam? Nem szeretsz már minket?
– Tegnap, mikor elmentem a szobátok ajtaja elôtt, hallottam, hogy azt mondod, elmész, és anya megkért, várd meg, mert ô is megy. Hát dögöljek meg, ha én itt maradok ekkora tartozással.
* * *
Iván eltávozást kap a seregbôl, hogy hazalátogathasson Szibériába. A parancsnoka megkérdezi:
– Aztán mi lesz az elsô dolgod, ha hazaérsz?
– Tudja, százados úr, egy éve nem láttam a feleségemet, így amint hazaérek...
– Khmm, értem. Na, de mi lesz a második, amit csinálni fogsz?
– Leveszem a sílécemet.
* * *
Mi az abszolút pech?
– Amikor leülsz egy szénakazalba, és megszúr egy tű.
Copyright (c) Kisújság Alapítvány - 2008
Ezen honlap tartalma (egészében vagy részleteiben) nem
sokszorosítható vagy publikálható semmilyen formában,
a kiadó előzetes beleegyezése nélkül!
|