Kisújság-olvasók figyelmébe!
Már kapható a:
GYERGYÓI KISÚJSÁG ÉVKÖNYV 2008.
A Gyergyói Kisújság szerkesztôsége lehetôséget biztosít arra, hogy a lapunkat ismerô, távolba szakadat gyergyóiak (és nemcsak) megrendelhessék a Gyergyói Kisújság évkönyvét.
Megrendeléseket az alábbi címeken (e-mail cím, postai cím), illetve telefonszámon fogadunk:
e-mail: kisujsag@hr.astral.ro
tel.: 004-0266-364.941
Postai cím: 535500 Gheorgheni, jud. Harghita, p-ta Libertătii nr. 22., Romania
A Gyergyói Kisújság lehetôséget biztosít arra is, hogy elôfizessenek a lapra mindazok, akik eddig csak internetes formában fértek hozzá kedvenc heti olvasnivalójukhoz.
A világ bármely pontján élô Kisújság-olvasók a fenti címeken, illetve telefonszámon fizethetnek elô lapunkra.
Gyergyói Kisújság ügyfélszolgálat
Elôjáték
Újabb politikai polémiáktól hangos a sajtó. Egyezkedések, szövetségek, új felállások, átigazolások, ígérgetések, mocskolódások. Az egyszerű ember tátott szájjal áll, és természetesen nem ért semmit. Hogy lehet, hogy akik tavaly még halálos ellenségek voltak, és megfojtották volna egymást egy kanál vízben, most kebelbarátok lettek, és közösen szidják a harmadikot, akivel az egyik tavaly, a másik tavalyelôtt volt puszipajtás. Mi ez? Milyen elôadásnak, miféle színházi produkciónak vagyunk az értetlen szemlélôi?
Évekkel ezelôtt, a még vajúdó demokrácia hajnalán, azt gondoltuk, hogy ez a mondvacsinált cirkusz a fejlôdés velejárója, és az idô meg a letisztuló politikai kultúra majd szép lassan kiiktatja az efféle rossz szájízű politikai momentumokat. Mára már megérthettük, hogy ennek a jól megrendezett politikai cirkusznak sosem lehet vége. Nem véresen komoly a dolog, csak a hatalmi pozíciók leosztása történik sajátos balkáni módon. Gyergyószék szétdarabolása egyrészt bosszúállás a választás végeredménye miatt, másrészt eszköz egy képviselô holtvágányra futtatásához, harmadsorban pedig egy politikai egyezség végeredménye, egy román képviselô befutásának biztosítása.
Ez az elsô felvonás. Aztán a második felvonás elôtt az alábbi jelenet fôpróbája zajlik városon, falun egyaránt:
– Jó napot, Máli néni! Lássa-e eztet a gödröt?
– Látom hát, hiszen nem vagyok vak, vagy mi a csuda! Mondta is a szomszéd asszony a múltkor, hogy a koromhoz képest milyen jól látok. Egészen innét megláttam Jóskát, a Gergé fiát, amint mászott ki annak a céda Bözsének a háza ablakán. Tudja, az a vénleány, a falu kur…
– Igen, igen. Jól van, na! Ez most nem ide tartozik.
– ...ta utcájának sarkán lakik – fejezi be Máli néni. – Hát má’ hogyne tartozna ide. Megmondja a szomszédasszony is. Jól látok én. Nincs azzal semi hiba. Olyan szemem van, hogy…
– Elég má’! Kibeszéli a bornyút az anyjából, Máli néni. Levegôt sem vesz, úgy mond. Egyszer még megnyuvad beszéd közben. Hadd mondjam el, hogy mi a helyzet.
– Há' mért? Nem font anyám a szájamért. Beszélek, hát persze, hogy beszélek. Ami a szívemen az a szájamon. Mindig úgy tartottam, hogy…
– Máli néni!
– Na!
– Ugye lássa ezt a gödröt?
– Megint kezdi, s akkor én vagyok a szószátyár. Mondtam, hogy látom. Azt is mondtam, hogy a koromhoz képest…
– Rendben! Hallottam! Jól lát! Tehát biztosan lássa ezt a gödröt is.
– Akkor most erre válaszoljak?
– Ne, ne, ne, ne, az Isten szerelmére, csak hallgasson meg! Tudja-e, hogy miért ásattuk eztet a gödröt? Csak röviden, nagyon röviden!
– Hát a kanalizáció miatt, meg a vízvezeték...
– Így igaz. Nagyon jól tudja. De tudja meg aztat is, hogy ez így marad, ha nem arra szavaz, akire én mondom. Akkor se víz, se kanalizáció. Érthetô? Röviden. Igen? Nem?
– Igen.
– Akkor, ezt mindenkinek mondja el azzal a sebesen pergô nyelvével.
S Máli néni egy kicsit megszeppenve, de annál nagyobb iramban vitte a hírt házról házra, s terjedt az szájról szájra, talán még most is terjedne, ha el nem jött volna a választás napja. Azóta sok víz lefolyt az ereszen, s a Bözse ablakpárkányáról is lekopott a festék. Politikai öntudattal telve Máli néniék már egy másik választásra készülôdnek. Már tudják is, mi nem épül fel, ha nem hallgatnak a szóra. Választhatnak. Szabadon.
Ábrahám Imre
Tanácsülés
Épülhet a Penny Market
Szerdán, augusztus 27-én délután rendes tanácsülésre került sor. Napirend elôtt Lázár Zoltán alpolgármester, ígéretét betartva, átadta a gazdasági bizottságnak az erdôgazdákodásról szóló kimutatást. Ezt követôen a múlt havi tanácsülésen, Tinka Kálmán által feltett kérdésekre adott választ. Eszerint Gyergyószentmiklós város általános rendezési tervét nem fizették még ki, csak elôleget adtak.
A Külsô utcai vasútátjáróról az új testület ülésein nem volt szó. Nem tudtak róla.
A barompiacra a legutóbbi rendkívüli ülésen különítettek el pénzt.
A négyes kilométerhez vezetô mellékutca feljavítására nincs elkülönítve pénz.
A négyes kilométernél a házszámozás kialakítását szintén ezen az ülésen fogadták el.
A Tölgyfa utca benne van a víz- és szennycsatorna-hálózat felújításának tervében.
A piacon eszközölt fôjavítást kifizetik, a rendkívüli ülésen szavazták meg, hogy benne legyen a költségvetésben.
Vadász-Szatmári István tiltakozást nyújtott át az önkormányzati képviselôknek, amely az egyéni választókerületek ellen szól. Az ülés utolsó mozzanataként elfogadta a testület a tiltakozást.
Miután az elôzô ülés jegyzôkönyvét elfogadták, a Támaszklubról szóló határozattervezet került napirendre, az, hogy e szolgáltatást a továbbiakban a Napsugár az Esôben Alapítvány biztosítsa. Habár több tanácsos is hiányosnak találta e tervezetet, végül a további működés mellett döntöttek úgy, hogy decemberben szerzôdést kötnek a Napsugár az Esôben Alapítvánnyal.
Az Ora International Szervezettel szerzôdéskötésre is rábólintott a testület, és ígérték, hogy e szervezet által működtetett hajléktalanszállóra ellátogatnak.
A prefektúra három tanácshatározat visszavonását kérte a testülettôl, ezt megtették. Így a tavasszal történt tűzkár miatt az Industry Transilvan Kft. által kért adócsökkentést visszavonta a testület, és az Industry Steel Corp Kft. által kért utcaköltöztetést is. Az ülésen jelen volt Pap István, a cég képviselôje is. Ismét elôadta kérését az utcával kapcsolatban, és a tanács elvi beleegyezését adta, hogy más formában, újabb határozattervezetet készítsenek elô.
Jóváhagyták a Bucsin negyed északi részére készült közvilágításról, elektromos árammal való ellátásról szóló terv értékének újraszámolását. Azért volt szükség erre, hogy bekerüljön e terv a kormány által finanszírozott programba, melyhez majd önrész is szükséges. Az alpolgármester állítása szerint az önrész közel 500 000 lej.
A Figura Stúdió Színház vezetôtanácsába Szôcs László képviselôt választották be, valamint az intézmény tisztségjegyzékének változtatására is rábólintottak.
Közvagyonba vették a Sportcsarnokot, és pozitívan szavaztak arról, hogy e létesítményt a gyergyószentmiklósi ISK (Iskolás Sportklub) működtesse. A döntést követôen, az ülés végén Szôcs László tanácsos tolmácsolta a Salamon Ernô Gimnázium igazgatójának, Lakatos Mihálynak a felháborodását, hiszen nem tudott errôl a határozattervezetrôl. Kastal László az ülés végén javasolta, hogy lévén, ez a tervezet is hiányos volt, nem volt benne a gimnázium véleményezése, a továbbiakban a hiányos tervezeteket tegyék félre. Megfogalmazódott az is, hogy oda kell figyeljenek szerzôdéskötéskor, mert e Sportcsarnok a városé, és minden iskolának joga van a használatához.
A Négyes kilométeri üdülôtelepet öt részre osztották fel, így hamarosan házszámozásra is sor kerül.
Pozitívan döntöttek a szennycsatorna-tisztító gépjármű bérbeadásáról is. Ezentúl a közüzem béreli e célgépet.
Elfogadták a hôenergia árának módosítását is. Eszerint 154-rôl 194 lejre emelték a lakosság felé a gigakalóriánkénti árat.
Létrehoztak egy bizottságot, amely megállapítja, hogy milyen feltételekhez kötik az ANL-s lakások kiutalásának sorrendjét.
Pozitívan döntöttek a polgármester szakapparátusának és a helyi tanácsnak alárendelt közszolgáltatásokat végzôk tisztségjegyzékének módosításáról. Eszerint a polgármester kiválaszthatja tanácsadóit.
Elfogadták a részletes városrendezési tervet a Penny Market építése céljából. Tinka Kálmán szavazott ellene, mint mondta, egyetért a Penny Market építésével, de véleménye szerint a város kijáratainak valamelyikénél kellene épüljön a bevásárlóközpont.
Kedves-Tamás Gyopár
Párhuzamok (36.)
A háború kezdete óta csak gyôzelmekrôl zengett a sajtó. A gyergyói is. Az élet ellenben a fronttól távol is zajlott. Ám a harcterek szelét immár itthon is érezni lehet. A Gyergyó is, a Csíkvármegye is rövid hírben tájékoztat a pápaválasztásról: „Az új pápa. Pápává Della Chiese bíborost választották, aki mint pápa a XV. Benedek nevet vette fel” – tudjuk meg a Gyergyóból. Ugyanott a Vármegyei segélyakció cím alatt egyebek mellett ezt olvashatjuk: „A harcba vonultaknak itthonmaradottjai iránt érzett nemes kötelességtudás, és az a hazafias áldozatkészség, mely a küzdôk családjainak ínségét enyhíteni van hivatva, megtalálta a nemesen gondolkodó és érzô nôk szívét. Gyalókay Sándorné (a fôispán felesége – megj. tôlem) … vasárnap délelôttre (szeptember 6-án) összehívta a vármegye illetékes tényezôit, hogy a segélyakció megyeszerte szerinti megindítását kezdeményezze. (…)
Egyben megindult a másik nemes mozgalom is, az „Aranyat vasért” jelszóval. (…)
Mindenhol, ahol az ékszeradakozás történik, a pénzügyminiszter szakközege megbecsüli, és lajstromozza és beküldi József fôherceg uradalma fôpénztára címére.”
Vöröskeresztes ápolói tanfolyamról is olvashatunk a Gyergyó szeptemberi elsô számában: „Ma, szombaton befejezést nyert a négy hetes Vöröskereszt ápolónôi tanfolyam, amelyben városunk elôkelô és hazafias gondolkodása és nemes lelkű hölgyei közül 16 és az Irgalmas Nôvérek közül pedig 12-en vettek részt. (…)”
Jó hír az új fôgimnáziumról: „Az új fôgimnáziumnál a mozgósítás alkalmával félbehagyott építkezéseket a jövô hét folyamán megkezdik és folytatni fogják.”
Nem kevésbé rossz hír a bebörtönzöttek számára, habár bizonyára már akkor sokan elmosolyodtak a kilógó lólábon: „Amnesztia a foglyoknak. Azoknak a harcbavonultaknak, akik a monarchia bármelyik államában szolgálnak, és hat hónapot meg nem haladó szabadságvesztés büntetésük van, Ôfelsége legfelsôbb elhatározásával büntetésük végrehajtása félbeszkíttatott büntetésük, illetve büntetésük hátramaradt részét Ôfelsége kegyelmesebben törli, ha a háborúban katonai kötelességüket híven és becsületesen teljesítik.
E rendelet értelmében megnyugvás szállhat azok lelkébe, kik a büntetés kiállása elôtt mentek a háborúba, mert hiszen, ha kötelességüknek eleget tesznek – amire ugyan a hazának szent szeretete is kötelezi ôket – büntetésüket nem kell kitöltsék.(…)”
A Polgári Ôrség is tájékoztat. Az általuk hozott rendelet talán hívebben tükrözi a valós helyzetet, mint a hazafias szólamokkal átitatott sajtó. Néhány pontot ismertetünk a Mihály József rendôrkapitány által aláírt közleménybôl: „(…) Minden tizesben az idegen lakosságot összeírják és azokat felügyelet alatt tartják. (…) Tánczot még magánháznál sem szabad tartani. (…) A polgári ôrség utasítva lett a lopások ellenôrzésére. Ennek megkönnyítésére elrendelem, hogy esti harangszó után kévét hazahozni és hajnali harangszó elôtt kéve után menni nem szabad. Az ôrség jogosult a mezôrôl hazajövôk szekerét, tarisznyáját és egyéb podgyászát átvizsgálni, hogy mezei terményt, különösen pityókát senki jogtalanul ne hozhasson haza. (…) Az ôrség a köztisztaság érdekében felügyel arra, hogy a lakosság az utcára, útárkokba szemetet ne dobjon ki, és hogy a trágyalé az udvarokról ne folyjon ki az utcára.(…)
A rendôrhatóság a háborús állapotokra való tekintettel e rendelkezések ellen vétôket a legszigorubban meg fogja büntetni.”
Miközben Auffenberg gyôzelmérôl, tíz francia hadtest szétverésérôl, Antwerpen bombázásáról, az angol hadsereg szétverésérôl és három angol csatahajó elsüllyesztésérôl nagybetűs címekkel értesít a Csíkvármegye, szinte elvész a hír, miszerint sebesültek érkeznek immár Csíkszeredába is: „F. hó 3-án este a galiczíai harcztérrôl Brassón át 45 sebesült honvéd érkezett. Dr. Hirsch fôorvos vezetése mellett nagy gonddal szállították kórházba a sebesülteket, a kik a magyar honvédség harczairól legendákat beszélnek. A sebesültek között csak kevés a súlyosan sebesült.”
Ollózta: Bajna György
Marad a lobogó
A helyhatósági választások után Mezei János polgármester elsô dolga volt a székely zászló kifüggesztése a városházán. Ennek immár több mint két hónapja. Nemrég Constantin Strujan prefektus átiratot küldött Gyergyószentmiklós polgármesterének és jegyzôjének, melyben többek között az áll, hogy „abban az esetben, ha szeptember 10-ig nem hozzák meg a kellô intézkedéseket a legalitásba kerüléshez, kénytelenek leszünk a törvény által elôírt szankciókat alkalmazni”. Az önkormányzati tagok véleményt nyilvánítottak a múlt héten tartott rendkívüli ülésen, hangoztatva, ez nem egy másik ország zászlója, hanem a székely népé, az iskolák is kitűzhetik saját zászlóikat az épületükre, akkor miért éppen ennek ne lenne helye. A zászló levétele mellett nem állt ki senki, eldöntetett, a jogi bizottság véleményét kérik ki ez ügyben.
Suciu Gábor önkormányzati képviselô, a jogi bizottság elnöke elmondta, még nem sikerült egyeztetni, de szeptember 10-ig a bizottság álláspontot foglal.
Mezei János polgármester sajtótájékoztatón elmondta, nem követtek el törvénytelenséget, megcserélték a lobogók helyét, és most az elôírásnak megfelelôen vannak kitűzve a zászlók.
Baricz-Tamás Imola
MPP-közlemények
A Magyar Polgári Párt elnöksége hetek óta várja, hogy az RMDSZ elnöke hivatalosan, írásban adjon választ arra, hogy elfogadja-e a pártja által megfogalmazott hat pontbó álló együttműködési megállapodást. Emlékeztetjük ugyanakkor a közvéleményt, hogy a Magyar Polgári Párt elnöksége ezt elfogadta, csak az RMDSZ elnökének aláírása hiányzik a dokumentumról.
Mindemellett figyelemmel kísértük az elmúlt idôszakban az EMNT és az RMDSZ közötti tárgyalásokat, hisz azok kimenetele is hatással lehetett volna arra a döntésre, amelyre vonatkozóan a Magyar Polgári Párt elnöksége hamarosan javaslatot kell terjesszen az Országos Gyűlés elé.
Ezeknek a tárgyalásoknak a végkifejlete csak megerôsíti azon meggyôzôdésünket, ami már a pártunk és az RMDSZ között lezajlott két tárgyalási forduló után kialakult bennünk: Markó Béla és társai csak eljátsszák a nyitottságot, az együttműködési hajlandóságot, de eszük ágában sincs megkötni bármiféle megállapodást bárkivel. Elvárjuk azonban, hogy ezt vállalják is, ne próbálják a tárgyalások kudarcát mondvacsinált okokkal immár másodszor a tárgyalópartnerre hárítani.
Tekintettel arra, hogy a választások idôpontját immár hivatalosan is kijelölték, a Magyar Polgári Párt Elnöksége jövô héten összeül, hogy az indulás kérdésérôl kialakítsa az álláspontját. A végsô szót azonban ebben a kérdésben – az alapszabálynak megfelelôen – az Országos Gyűlés kell kimondja.
Gyergyószentmiklós, 2008. augusztus 29.
Árus Zsolt, alelnök
* * *
A Magyar Polgári Párt megalakulása óta legfontosabb céljaként a magyar közösségi érdekek maximális érvényesülését fogalmazta meg, ennek érdekében az önkormányzati választásokra versenyhelyzetet, míg a parlamenti választásokra összefogást szorgalmazott.
A meghiúsult tárgyalások után az RMDSZ jól bejáratott médiája a Magyar Polgári Pártot tette felelôssé az összefogás elmaradásáért, holott pont az RMDSZ magatartása, valamint az általuk aláírásra küldött dokumentum a bizonyíték arra, hogy semmi szándékuk nem volt a saját maguk által javasolt belsô koalíció megkötésére.
Az RMDSZ és az EMNT közt meghiúsult titkos tárgyalások újfent bebizonyították, hogy az RMDSZ a többség diktatúrájából jottányit sem hajlandó engedni, és kizárólag pártpolitikai megfontolások mentén hajlandó politizálni.
Jelen helyzetben a Magyar Polgári Párt nem tehet mást, mint folytatja törekvéseit a romániai magyar közélet demokratizálódása érdekében, és saját értékrendje szerinti alternatívát kínál a magyar választópolgároknak.
Éppen ezért a következô hét folyamán kerül sor arra az elnökségi ülésre, amely arról lesz hivatott döntést hozni, hogy az ôszi parlamenti választásokon milyen formában állít jelölteket a Magyar Polgári Párt.
Székelyudvarhely, 2008. augusztus 29.
a Magyar Polgári Párt sajtóirodája
* * *
A Megyei Képviselôtestület augusztus 29-i ülése kapcsán fontosnak tartjuk elmondani, hogy a testület vezetôi ismét olyan helyzetbe hozták a képviselôket, hogy dönteniük kellett, hogy ragaszkodnak a törvények betartásához, vagy pedig vállalva a törvénysértés vádját összegyűlnek, s elfogadnak egy olyan határozatot, ami a megye számos településének villamosítása szempontjából nagyon fontos. A villamosítás 2007–2009 program (mint neve is mutatja) tavaly indult, tehát bôven lett volna idô elôkészíteni, s idôben összehívni a testületet, nem kellett volna az utolsó pillanatig halogatni azt.
A Magyar Polgári Párt képviselôi ezúttal is a megye érdekeit tartották szem elôtt, ezért – ellentétben az üdülést választó Borboly Csaba elnökkel – részt vettek az ülésen, illetve a határozat megszavazásában.
Mindezek mellett ismételten felhívjuk a megye elnökének a figyelmét, hogy a megyei önkormányzat egy közintézmény, s nem hírügynökség.
Kérésünk az, hogy a nyakra-fôre tartott sajtótájékoztatók, a közlemények és hírlevelek kiadása helyett inkább kezdjen el végre dolgozni.
Mindannyiunk számára hasznosabb volna, ha a sajtó az elnök munkájáról szóló tudósításokkal lenne tele, s nem az elnök felhívásaival meg közleményeivel.
2008. augusztus 30.
A Magyar Polgári Párt Hargita megyei önkormányzati frakciója
Iskolatáska-támogatás
Az Erdélyi Református Egyházkerület három éve indította be azt a kisdiákok megsegítését felvállaló programot, amely az ISKOLATÁSKA elnevezést kapta. Mivel már több civil és egyházi kezdeményezés is született a miénkhez hasonló célkitűzésekkel, a gyermekek támogatásának egy eddig nem gyakorolt módját választottuk.
Fôcélunk a szórványban élô, iskoláskorú gyermekek anyagi és szociális támogatása, akik Erdély olyan régióiban élnek, ahol nincs lehetôségük az anyanyelvükön való tanuláshoz. Ezek a régiók többszörösen hátrányos helyzetűek: egyrészt gazdaságilag elmaradottabbak, mint az ország többi része, nemzetiségi szempontból pedig a beolvadás veszélye fenyegeti az ott élôket. A kisebbségi létben az anyanyelv ismerete sokszor háttérbe szorul a többségiek nyelvével szemben, mert azt a családon kívül nem használhatják. Ezért fontos, hogy az ott élô gyermekeknek többrétű segítséget nyújtsunk: hozzájuttatjuk ôket a tanulás lehetôségéhez, miközben lehetôséget kapnak egy erôsebb magyar közösségbe való beilleszkedésre. A 2007–2008-as iskolai évben programunk segítségével kétszáznégy támogatott diák tanulhatott valamelyik erdélyi város magyar iskolájában.
A támogatás módjával kapcsolatban sajátos elvárásokat fogalmaztunk meg. A program számára nem hoztunk létre olyan háttérintézményt, ahova a „jókedvű adakozó” számla ellenében befizethetné a támogatásra szánt összeget, amelyet azután az illetô szervezet belátása szerint továbboszthatna. Az Erdélyi Református Egyházkerület csak a közvetítô szerepét kívánja felvállalni: felkutatjuk a támogatásra szoruló gyermekeket és a segítôkész támogatókat; azután bemutatjuk ôket egymásnak; és amennyiben a felek igénylik, a továbbiakban is készen állunk a segítségnyújtásra. A háttérintézmény kizárásával a támogatás útját kívánjuk lerövidíteni, hogy a támogató egyenesen az általa támogatott gyermekhez juttathassa el adományát. Ezáltal mentor és felkarolt megismerhetik egymást, és élô kapcsolat alakulhat ki közöttük. Sok szép történet született már ez alatt a rövid idô alatt is ebbôl a próbálkozásból. Vannak családok, akik rendszeresen tartják egymással a személyes, baráti kapcsolatot. Sok lelki ajándékot kap nemcsak maga az adományozó, hanem azoknak a családja is, akik egy-egy gyermek taníttatásához hozzájárulnak.
Az Iskolatáska-program másik, igen fontos alapelve, hogy csak erdélyi támogatókra számít. Erdélyi magyar társadalmunk zárt közösségében mi, akik még itt maradtunk, felelôsek vagyunk egymásért. A változás óta eltelt évek során kialakult az erdélyi magyarság körében egy gazdaságilag erôs réteg. Rohanó világunkban ôket szeretnénk megszólítani, egy percre megállítani, felhívni a figyelmüket mellettük élô, nehezebb sorsú nemzettársaik helyzetére, akiken egy apró kis gesztussal sokat segíthetnek. A program az ô szociális érzékenységüket szeretné felébreszteni. Ne várjunk külsô segítségre, hanem próbáljuk meg összefogással megoldani a problémáinkat! A kívülrôl jövô bármekkora segítség sohasem lehet olyan értékes, mint a mi egymásért vállalt áldozathozatalunk. Béna az a közösség, amely csak mankó segítségével képes állva maradni. Meg kell tanulnunk saját erôforrásainkra támaszkodva, okosan gazdálkodni!
Balázs Attila, programfelelôs
Hogyan és kit lehet támogatni?
A támogatásra váró gyerekek Erdély különbözô régióiból kerülnek ki, a csángóktól a Mezôségig. Az esetek feltérképezésében pedagógusok, lelkészek segítenek. Minden támogatásra váró gyerek neve mellett megtalálható egy esetbemutatás. A támogatni vágyó személy jelentkezésekor a hozzá legközelebb esô régióból mutatunk be néhány esetet. Az ô döntésén alapul, hogy kit szeretne támogatni. Eddigi tapasztalataink alapján azt mondhatjuk el, hogy nagyon jó mindkét fél számára az, ha személyesen is találkoznak.
Támogatás módja
A gyerekek az iskolai idô alatt kapják a támogatást. Eddig minden gyerek havonta 200 lej támogatásban részesült. Ebbôl lehetett fedezni a bentlakás, étkezés, tanszerek és az utazás költségeit. Jó esetben a mentor személyesen gondoskodott a pénz célba juttatásáról, de elôfordult az is, hogy tanítónôt, lelkipásztort, tanárt kért meg arra, hogy vállalják a közvetítô és felügyelô szerepet.
Kik részesülhetnek támogatásban
A programbemutatóban is olvasható, hogy a támogatás egyik feltétele az, hogy olyan faluból kerüljenek ki a gyerekek, ahol már nincs lehetôségük magyar nyelven való tanulmányok folytatására, és a szülôk nem tudják kifizetni a bentlakás, vagy ingázás költségei. Azok a gyerekek, akik nem kapnak egy külsô segítséget, a helyi román iskolába kerülnek, és visszafordíthatatlanul beindul az asszimiláció folyamata.
Támogatási programunkban olyan gyerekek is szerepelnek, akik árvák, félárvák, és emiatt vannak anyagi gondjaik.
www.iskolataska.ro
Ülésezett a Székely Nemzeti Tanács
A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága augusztus 30-án tartotta soros munkaülését Sepsiszentgyörgyön. A napirenden szerepelt az októberi SZNT-ülés elôkészítése. Döntés született arról, hogy az SZNT megalakulásának ötéves évfordulójáról ezen a soron következô SZNT-ülésen, október 25-én, Sepsiszentgyörgyön, az alakuló közgyűlés történelmi helyszínén, a Bod Péter megyei Könyvtár Gábor Áron-termében fog megemlékezni.
Az ÁB megvitatta az ôszi parlamenti választás elôtt kialakult politikai helyzetet, és azonosult az SZNT elnöke által, a választás kapcsán korábban (folyó év augusztus 27-én) kiadott közleményben foglalt alapelvekkel és gyakorlattal.
Az ÁB elemezte a helyhatósági választások nyomán megújult önkormányzatok helyzetét. Döntés született arról, felszólítja a helyi tanácsokat, hogy az autonómia-igényét kinyilvánító helyi népszavazásokat tűzzék ki november 30-ra. Ugyanakkor felkéri a polgármestereket, hogy – a gyergyószentmiklósi példát követve – az intézmények épületére tűzzék ki a székely zászlót.
Az ÁB elhatározta, hogy Székelyföld Autonómia Statútumát állampolgári törvénykezdeményezésként terjeszti Románia parlamentje elé.
Az ÁB elemezte a kollektív jogokról megjelent nyilatkozatokat, és döntött arról, hogy egy közleményben részletes tájékoztatást ad az SZNT erre vonatkozó álláspontjáról.
2008. augusztus 30.
Sok a terv…
A keddi sajtótájékoztató keretében több témában is beszámolót tartott Mezei János, a város polgármestere.
Az elsô és talán a legnagyobb érdeklôdésre számot tartó kérdés a gázcsapok megnyitása volt. „Jó esély van arra, hogy a szolgáltatás napokon belül újrainduljon” – hangzott el, azonban a pontos idejét még nem lehet tudni, hiszen az a csütörtöki, Budapesten zajló megbeszéléstôl függ, ahol az ELMIB Zrt. vezetôivel tárgyal a polgármester. A város az adósság részletben történô törlesztését, míg a szolgáltató a fűtésrendszer felújítását kérte a várostól. A gázszolgáltatás elindításának ugyanakkor feltétele a felújítás elkezdése. Ez folyamatban van – mondta a polgármester. Az ELMIB Zrt. a fűtésrendszer működtetésérôl tervet készít majd – fűzte hozzá.
Az útjavítás minôsége is szóba került, amellyel nem elégedett a polgármester. A kátyúzás ideiglenes megoldás, tulajdonképpen pénzpocsékolás – mondta, de nemsokára sor kerül a csatornázásra, azután majd terv alapján aszfaltoznak mindenhol. A Stadion utca rendbetétele attól függ, mennyi pénz marad a munkálatok kifizetése után az útjavításokra szánt keretbôl. Az utca jelenlegi állapota így is jobb a korábbinál – mondta.
Majd a Bucsin és Virág ne-gyedi fűtésrendszer korszerűsítésérôl tájékoztatott Mezei. A múlt héten a városi képviselôtestület elfogadta azokat a határozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a város kormánytámogatásra pályázzon a két negyed fűtésrendszerének korszerűsítése érdekében. A pályázatot be is nyújtották, és most már minden dokumentum készen van, várják, hogy a kormány mikor tűzi napirendre a pályázatok elbírálását.
Aki megfordult a hivatalban, láthatja, hogy néhány iroda felújítás alatt áll: a titkárság, a polgármester és az alpolgármester irodája, valamint a folyosó. A közeljövôben minden irodát fel fognak újítani – hangzott el a tájékoztatón. Az építkezési anyagot vállalkozóktól támogatásként kapták, míg a munkát a költségvetésbôl fedezik majd. A felújításokra mindenképp szükség van – mondta a polgármester, hiszen két éven belül még nem valószínű, hogy a régi kórház épületébe átköltözik a hivatal. A régi kórház épületének felújítására terv lesz majd, és arra pályázni szeretnének. A jelenlegi városháza funkcionalitási problémák miatt nem megfelelô.
Egy újabb elképzelésrôl is szó esett: az inkubátorház visszakapja régi rendeltetését. Külsô pályázócsoport működne ott, amit a város és a kistérségek tartnak fenn majd. Az inkubátorház épületét illetôen is folynak a tárgyalások a Bucsin részvénytársasággal. A szeptember 9-i polgármesterek találkozóján, amelyre Gyergyószentmiklóson kerül sor, ez ügyben is tárgyalnak a kistérségekkel. Külsô pályázócsoport működéséhez is különítettek el a költségvetésbôl, ugyanúgy ahogy a polgármester tanácsadóinak bérezésére is. A három tanácsadó: Árus Zsolt, Pál Árpád és Kovács Enikô, akiket szeptember elsejétôl alkalmazott az önkormányzat. A tanácsadók havi juttatása 800–1200 lej között lesz, tapasztalatuk függvényében.
Rancz Enikô
Közgyűlés a közüzemnél
Halasztás
Közgyűlést tartottak a közüzemnél. A közgyűlés a cég döntéshozó szerve, tagjai a mindenkori önkrományzati képviselôk. Vezetését háromtagú Vezetôtanács végzi, ennek tagjai a közüzem igazgatója, aki mellé nemrég beválasztották Bencze Attilát és Szilágyi Imrét.
A zárt ajtók mögött, sajtó kizárásával tartott tanácskozáson tulajdonképpen nem született érdemi döntés – tudtuk meg Vincze János igazgatótól.
– A közgyűlés harmadik nekifutásra is sikertelen volt sajnos. Tulajdonképpen amióta eldöntötte a testület, hogy 17 személy vesz részt a közgyűlésen, azóta szándékomban van ismertetni velük a közüzem működését. Az új testületnek nincs ahonnan ismernie, hogyan működik a közüzem. Ezt a tevékenységet szerettem volna nekik bemutatni. Már harmadik alkalom volt, amikor sikertelen volt a közgyűlés. Oka: a 31-es törvény, amely szabályozza a közgyűlés hatáskörét, többször is módosult, ennek következtében mi is alapszabály-módosítást voltunk kénytelenek eszközölni. Ebben az áll, hogy rendes és rendkívüli közgyűlés hívható össze. A rendkívüli csak bizonyos témakörökben hívható össze, egyébként a rendes közgyűlést kell összehívni. Ennek módozata az, hogy legalább 30 nappal korábban meg kell hirdetni bizonyos napirendi pontokkal. Van egy kivétel – mint általában a törvényekben – amikor megengedi, hogy ne tartsák be ezt a 30 napos határidôt, de a feltétel az, hogy teljes létszámban, mindenkinek a beleegyezésével és a jelenlétével folyjon az ülés. Mindig volt egy két tanácsos, aki hiányzott – gondolom, hogy objektív okok miatt. Ez történt legutóbb is, ezért nem volt az ülés statutáris és úgy döntöttünk, hogy nincs értelme ezzel a formával tovább próbálkozni, rendes közgyűlést hirdettünk meg. Erre október 7-én kerül sor, és ha már így hirdetjük meg, akkor nincsenek meg azok a feltételek, azaz 17-nél kevesebb önkormányzati képviselô jelenlétében is meg tudjuk tartani.
A napirendi pontok a következôk (ezek szerepelnek a következô ülés napirendjén is): a cég általános ismertetése; a Termoenergy Kft-vel kialakult helyzet ismertetése és döntéshozatal; a szolgáltatások részletes megbeszélése; illetve ezeknek a javítására tett javaslatok; és egyebek. A tagoknak (önkormányzati képviselôknek) is lehet javaslata a napirendet illetôen, ezt az értesítés kézbevételétôl számított 15 napon belül kell írásban megtenniük.
Csata Orsolya
64-en nem kaptak segélyt
Júliusban, lehet, többünk meglepetésére, szociális segélyben részesülôket lehetett látni a városban munka közben. Pontosabban néhányat közülük. A közmunkázókat Lázár Zoltán alpolgármester is megkereste, ismertette a törvényt, és felhívta a figyelmüket, ha nem dolgozzák le a kiszabott munkaórákat, hónap végén nem fognak segélyt kapni. Akkor ezt a „bejelentést” nem vették komolyan.
Így szeptember elsô napjaiban adták a júliusi segélyt. Adták annak a 172 személynek, akik ledolgozták a kötelezô 40–50 órát júliusban, vagy orvosi igazolással bizonyították, hogy nem tudják teljesíteni a követelményt. Az összesen 236 jogosult személybôl 64 nem vehette fel a segélyt, mivel a közmunkát nem teljesítette – tájékoztatott Kovács Éva, a hivatal közigazgatási osztályának vezetôje (szociális részleg).
Hogyan fogadták az újdonságot? – kérdeztük Kovács Évától. Mi is meglepôdtünk azon, hogy nem tanúsítottak felháborodást, inkább meglepôdöttséget. Azt vallották, a gombászásból és az erdei gyümölcsök értékesítésébôl többet kerestek a segélynél. Most a krumpliszedéssel keresett pénzzel vigasztalják magukat.
Na, de mi lesz télen? Annyi már elôre látható – mondta Kovács Éva, hogy komolyan fogják venni a közmunkát, hiszen már augusztusban is többen dolgozták le a kötelezô órákat, mint az azt megelôzô hónapban.
Rancz Enikô
Lakcímet kaphatnak
Öt részre, utcára osztották fel a négyes kilométernél lévô területet. Tíz-húsz évvel ezelôtt alig néhány ház volt a Magasbükk lábánál, ma már utcákra, övezetekre osztotta fel a hivatal. A 131/ 2008-as tanácshatározat értelmében Szarvas, Sízôk, Magasbükk, Forrás, Medve elnevezést kapták az ott lévô területek. S ha már van neve a zónának, utcának, akkor az ott lakók némi utánajárással házszámot is kapnak. Többen is sürgették e döntést, hiszen nincs postai címük, lakcímük. A döntés megszületett, és a szükséges igazoló iratok megszerzése, bemutatása után immár a többévi várakozás után jó esély van arra, hogy az ott lakók állandó lakcímet kapjanak, legyen postacímük. Az érdekeltek a polgármesteri hivatal városrendezési irodáján érdeklôdhetnek.
Baricz-Tamás Imola
A Szeretetkonyhán…
Zajlik az élet, van munka a Szeretetkonyhán. Vera néni kisegítôjével sürög-forog az immár uniós szabványoknak is megfelelô konyhában. Minden az elôírásoknak megfelel, külön a húsos, külön a zöldséges… Külön van itt minden, úgy ahogyan azt kérték az illetékesek, kagyló kagylót ér.
Ami megmaradt a korábbi konyhából az a nagy kályha, melyen most is nagy lábos, nagy fazék van, és pontosan olyan finom illatok terjengnek, mint ezelôtt. Vera néni ottjárttunkkor lecsót készített, mint mondta, jó sok kolbásszal fogja tálalni, így kiadós, táplálós lesz az egytálétel. Közel száz ember kap minden nap friss ebédet. Az ebéd mellett nagy fazékban karfiolt pároltak, ez a másnapi ebédhez készült. Elôre már lehet tervezni, készülni, mondja Vera néni, hiszen most vannak hűtôk, nincs gond a tárolással. A konyha mindennel fel van szerelve. Csak mintha az adakozók száma csappant volna meg, de ahogy ezt mondja Vera néni, egy idôs bácsi érkezik, ölnyi zellerzölddel. Hozta a szeretetkonyhára, nem azért, mert nagy a kert, sok a zöldség, hanem azért mert gondozott, és mert minden évben gondol a Szeretetkonyhán étkezôkre.
Vera néni arca is mintha felderülne, s mondja is, vannak még adakozók csak kevesebben, és reméli, az ôszi betakarítás idején egyre többen fognak gondolni rászoruló embertársaikra.
Baricz-Tamás Imola
Évadnyitó
Kemény évad elôtt a Figura
A Figuránál szeptember 1-jén kezdték a munkát, és sajtótájékoztatót tartottak 2-án, kedden délelôtt, ahol a tervekrôl szólt az igazgató. Öt bemutatót és két fesztivált terveznek a 2008–2009-es évadra.
Béres László igazgató elmondta, a nyáron a szabadság alatt dolgoztak is, felléptek Kapolcson a Művészetek Völgye néven ismert rendezvényen, ahová meghívást kaptak. Hogy eljuthassanak, a Román Kulturális Minisztérium által meghirdetett pályázatot nyerték meg, ami 60 000 lejt jelent. Ennek a pénznek köszönhetô, hogy játszhattak Pécsen a Nyári Játékok keretén belül is, ahol a Figaro házasságát adták elô.
Az évad több változással indul, egyrészt tagok távoztak, Bálint Éva és Szabó Tibor Szombathelyre, Antal Csaba Budapestre és Bándi Johanna a szatmári színházhoz szerzôdött, másrészt a Figura is szerzôdtetett új színészeket. A színészek mind frissen végzettek, Vajda Gyöngyvér és Kolozsi Gábor Marosvásárhelyen, Máthé Annamária és Veres Elôd Kolozsváron végeztek az idén.
Az új tagokkal együtt jelenleg a színház tíz színművésszel rendelkezik. Az évad egy beszédtechnikai kurzussal kezdôdik, amelyen a budapesti Fort Krisztina oktat. Ezek után érkezik Vava ştefănescu, aki simításokat végez a múlt évadban már színpadra állított 3 tánc Beckettre című darabon. A stúdióelôadás nagy bemutatójára szeptember 7-én, vasárnap 19-órától kerül sor.
Idén is lesz gyerekelôadás, Katona Imre rendezésében a Hatalmas Színrabló című.
A figurások a dance.muvement.theatre fesztivált is megrendezik, amely október 3–5. között zajlik majd. Ez a rendezvény az idén várhatóan nagyszabású és nemzetközi lesz. A meghívottak között találhatók magyar, román és szerb nemzetiségűek is. Ezeken a napokon nem csak elôadásokra hívják a közönséget, hiszen kísérôrendezvényekként koncerteket is szerveznek.
Október kilencedikén Bukarestben a száz, ezer, egymillió mese nevet viselô fesztiválon vesznek részt a Jancsi és Juliska című darabbal, amelyet Dézsi Szilárd rendezett.
Október 13–14-én Székelyudvarhelyen a kortársdráma-fesztiválon lépnek fel a Világtalanok című darabbal, melynek rendezôje Kövesdy István.
November közepén Anger Zsolt rendezésében Kárpáti Péter Pájinkás János című darabját próbálják a figurás színészek. Az évad második felében, januárban egy klasszikus vígjátékot rendez Béres László rendezô-igazgató. Majd az évad végére Bozsik Yvettet várják, ô egy mozgásszínházi elôadást fog rendezni.
A már hagyománynak számító Kisebbségi Színházak Kollokviumát is szeretnék megszervezni, ezt 2009 májusára tervezik.
Az idén is lesz gyerek- és felnôttbérlet a Figura Stúdió Színháznál. A tavaly ezerhatszáz gyerek- és közel kilencszáz felnôttbérletet váltott a színházkedvelô közönség.
Az idén tavasszal a művelôdési háztól a Figura Stúdió Színház kapta meg a régi diszkóterem használati jogát. A termet önerôbôl újítják fel, a késôbbiekben stúdióteremnek szeretnék használni, számítanak a támogatókra.
A Figura színház célja az élvonalban maradni, egyrészt színvonalas elôadásokkal igényes szórakoztatást nyújtani az érdeklôdôknek, nem viszszariadva az újtól, másrészt a város kulturális rendezvényeinek szervezôje maradni, hangsúlyozta az igazgató.
Kovács Réka
Szakember Borszéken
Örvendetes hír, hogy végre városunk is rendelkezik magas szakképesítéssel rendelkezô műemlékvédôvel. Nem sok település dicsekedhet hasonló teljesítménnyel (tudomásunk szerint csak Köllô Miklós fô műépítész). Nagyon is idôszerű volt az a posztgraduális képzés, amelyre a Babeş- Bolyai Tudomány Egyetem Történelemtudomány és Filozófia karán került sor. A képzés, a Transylvania Trust kezdeményezésére már 1998-tól beindult az oktatási minisztérium 4223-as rendelete alapján. Errôl beszélgettem el, Kovács Géza építészmérnökkel, aki vállalta a négyszemeszteres távoktatást, annak ellenére, hogy félévente hatszor kellett felutaznia Kolozsvárra, és részt vennie a 3–3 napos konferenciákon. A 600 órás képzésbôl 480 elméleti, 120 pedig gyakorlati foglalkozás volt. A kapott diploma feljogosítja, hogy elvégezze a tervezési munkálatokat a felújításra váró műemlék listán szereplô épületek esetében, illetve felvigyázza azok kivitelezését a dokumentációnak megfelelôen. Fontos adalék, hogy a szakkifejezéseket románul és angolul is elsajátították. A záróvizsga dolgozatának címe: Remény szálló rehabilitációja. Nagyon ráfér az épületegyüttes teljes rehabilitációja, mert már életveszélyes állapotban leledzik. Életveszélyes magának az épületnek is, mert beszakadt a teteje, és állaga tovább romlik. Indiai érdekeltségű tulajdonosát nem igazán érdekli. Sajnos, nem ez az egyedüli ilyen, vagy ehhez hasonló épület, amely sürgôs beavatkozást igényel. Az önkormányzat közelebbrôl egy határozattervezetet fog kidolgozni, amiben megoldásokat javasol az említett listán szereplô épületek sorsát illetôen. Elsô lépésként táblával kellene megjelölni ezeket az épületeket, feltüntetve a tulajdonos nevét, és az épület építésének évét. Adókedvezményben részesíteni azokat a tulajdonosokat, akik elkezdik a rehabilitációs munkákat, illetve büntetni azokat, akik nem tesznek eleget a törvényben is elôírt kötelezettségeiknek. A javításokat, bôvítéseket végzôket kötelezni, hogy csak természetes anyagokat használjanak, és a külsô falszint is egyeztetni kellene az urbanisztikai bizottsággal. Meg kell ôrizni a település svájci építészeti stílusát, fôleg a történelmi fürdôközpontban, de nemcsak.
Farkas Aladár
Sárvár tanúbizonysága…
Egy jó évtizedet eltöltöttem életemben Sárváron. Gyakori látogatóként a Nádasdy-vár nevezetes térképgyűjteményét többször is volt módomban áttanulmányozni. Így legutóbb nyáron is arra jártamban felkerestem. S fizetôs turistaként többször is megtettem.
A György nevezet térképészeti (kartográfiai) elôfordulásait kerestem. Rájöttem elsônek, hogyha minél nyugatabbra megyünk, annál kevesebb a változat. György: George angolban; Georgius latinban; Giorgone, Giorgio, Giorgini az olaszban (de végtérre ez is csupán egy, mert a Giorgone vezetéknév, s nincs valós György jelentése, a Giorgino pedig egy-két hetes pici babák gügyöge megnevezése, igen intim, élô köznyelvben nincs szerepe az olaszban.
Keletebbre haladva annál több a változat, köztük a például magyarországiakat nem is akarom külön részletezni, mindenki alaposan-kiválóan ismeri. De annál érdekesebb a helyzet Erdélyben, Csángóföldön. Megmondom ôszintén, Gyergyó Gyergyó-szék, Gyergyószentmiklós miatt kezdtem el kutakodni. És csakis térképészetileg, mert nem vagyok nyelvész. Tudom azonban, hogy vannak a magyar nyelvben sajátos polifiletikus eredetek. Ebben a pilis szavunk prominens (szent hely, kopasz jellegű hegycsúcs, földrajzi név/ek). Továbbá ilyen a Mátra-terenye-Máriaterenye-Máriatenyere is, szintén egykori szenthely. Ez az úgynevezett mássalhangzócsere: Csángóföldön valamint Torockónál igen gyakran megfigyelhetô jelenség. Végezetül ilyen a titokzatos – Erdélyszerte tisztelt – László is, amely lengyel–szarmát jelentése alapjaiban tér el az etruszk jelentéstôl (Ladislo – létezô Ladislopolis nevű település ma is Etruriában.) Ilyen lehet a sokat vitatott rez, amely a Székely Oklevéltárban – erdôkkel kapcsolatosan – mást jelent, mint a gyergyóhollói, hollósarkai erdôhasználati nyelvben, és megint mást a metallurgiában (a réz pénzértékű és egyben szakrális értékű eszköz volt a pre-szkíta idôkben – rézcsörgôk ismeretlen – például vallási funkciókkal).
Valószínűsíthetô, hogy erdélyi földrajzi nevek, például Küküllô, Gyergyó tekintetében is netalántán itt-ott fellelhetünk hasonlót. Azaz megsejthetünk több szálú, több gyökű eredetvidéket. Járjunk – az utóbbi, azaz Gyergyó-elnevezés nyomán – a nevezetes antik térképtár vitrinjei közt. Vannak itten „kitaposott” útvonalak, mégpedig a térképlapok alapos tanulmányozása alapján. Tegyük mindjárt ezt a Sz. Oklevéltár XVI. századi névjegyzéke mellé… Mindezen 10 név mindösszesen 90–95 év névváltozása lenne.
George (1587), Giergieo (1568–1591), Georgio (1568– 1591), Georgin (1680), Georgii (1568–1591), Geörgj (1568– 1591), Geörgy (1580), Georgy (1568–1591), Georgyin (1680), Georgen (1595). (Megj.: Az aláhúzottak gyergyói földrajzi nevek, az aláhúzatlanok kelet székelyföldi személynevek, zömmel keresztnevek.)
Járjunk be a térképteremben egy második kitaposott, de azért képzeletbeli utat. Lássuk tehát ismét a sort a fentiekben felállított szabályszerűségek alapján: Gijergio, Giorgj, Giorgio, Gijrgijo, Giorgj, Girgio, Gieörgj, Giorgy, Georg, Gyergio, Gyrgio, Giorgió. Itt magasabb rendű a kezdô szótag, két kivétellel. Ezt leszámítva – itt is 10 nevet találunk a fenti elvek szerint. A szemünk kímélése okán az évszámokat itt elhagytam.
Íme még egy harmadik kijárt út is – évszámokkal – bár igen halványan, de körvonalazódik, nos: Girgio (1592), Gijergio (1511), Ciorcio (!) 1730, Gijrgijo (1568).
Fittyet hányva az aranyszabályra, ami szerint „Vándor! A járatlan utat a jártté' el ne hagyd…” keressünk most errefelé feltáratlan nyomokat is.
1. Gorgi 1200?, Gorgio 1334, Gorgo, 1587, Giorgj (1590), Gordi (1533), Iordi (1559), (I)jergu 1600?
Szintén a híres Nádasdy Térképtár alapján az Sz. Oklevéltárral összevetve.
2. Giergio (1200?), Gyorgio (1332), Gyrgiv (?) 1463, Gyrgiu (1466), Gyurgyu (1466), Gurgio (1553- Honterus), Gergyen (1400?), Gewegyu 1587.
Az aláhúzott (kartográfiai) nevek különösen markáns és érdekes diverzifikációról tesznek tanúságot (fôleg 1., 2.). Szakembereknek, történeti- földrajzosoknak és nyelvészeknek érdemes volna áttekinteni ez ügyben a fôvárosi Nemzeti Múzeum szintén hatalmas Erdélyi Térképtárát. A földrajzi nevek (topográfiai) mindenesetre jóval, azaz mondhatni nagyságrendekkel szerteágazóbbak, mint az idézett személy(ek)é. Noha itt sincs azért túlságos hiány. A Szentkirályi György (Zentkirali) prókátor uram neveit írták le ennyiféleképpen a Sz. Oklevéltár szerint kancelláriában (aláhúzatlan nevek). A földrajzi-topográfiai nevek divergenciája azonban ennek tudatában is egyenesen elképesztô! A legnagyobb meglepetést azonban mégis Ptoleimaios (sajnos nem eredeti) két térképe okozta. Az érdekesebbik a két mutáció közül Erdélyt – benne Székelyföldet – is igencsak megkapó részletességgel tárgyalja. Ptoleimaiosz – Claudios – Servetus neves „abrosza” ez. Kiváló módon értelmezi a Keleti-Kárpátok belsô térségét ebben az 1541-évben napvilágot látott mutációban, verzióban. A fametszet címe „TABULA NOVA POLONIA? UNGARIAE…”, találó hisz Szkítiát, Szarátiát öleli fel, mely térségeknek azelôtt, mind Strabon, mind pedig Ptolemaiosz nagymestere volt. A keletibb városok és stratégiai pontok közül egyedül Tatrost– /Gyimest említi fel ebben az általunk tárgyalt térségben. A várról legkorábban 1687-ben (VI. 4. /Kôváry) emlékeznek. Korábbi dokumentum nincs, legfeljebb annyi, hogy az Úz és Hamura ôsi nevű folyások csatlakoznak a Tatrosba. Tartarus - Tartaros nevezetet (ezt egyébiránt a kimmerekhez/ kimberios: „hegyezi” Strabón III Könyv/2./12 fejezet - ôk pre - szkíták s a Fekete-tenger keleti partjától a Kaspiig éltek. A szorosnak köze topográfiailag nem lehet a kimmerekhez, mert ôk az Oxus mellett éltek, hangsúlyozom mielôtt az etimológiát (Tartaros–Tatáros–Tatros etimológiát) megkezdeném, ha el-etimogizálgatnék, de persze én ezt nem teszem, nem tenném. Csak a földrajzi–tipográfiai- kartográfiai valóságos adatok szikár összevetésére vállalkozhattam. Erre viszont vállalkozhattam.
László Péter Sándor adj. a B-B. Egyetem Gyergyószentmiklósi Földrajzi- Topográfiai Fakultás volt vendégtanára.
Küszöbön a tanévkezdés
Vakáció… Errôl a szóról legtöbbünknek az iskolai szünidô, a pihenés, a labda, a játék jut eszünkbe. Arról pedig, hogy iskolakezdés, a pihent diákok, a „friss” osztálytermek.
De, hogy a vakáció mit jelentett az iskolák és a benne dolgozók számára: felújítást, építkezést, munkát. Azért, hogy szeptember tizenötödikén méltóképpen fogadhassák a tanévkezdô iskolásokat.
A Kós Károly Általános Iskolában az osztálytermeket, folyósokat és az illemhelyeket meszelték ki, így az iskola készen áll a diákok fogadására. Az intézményben körülbelül 220 diák fogja kezdeni a 2008/2009-es tanévet – mondta el lapunknak Ilyés Etelka igazgató.
A Fogarassy Mihály Általános Iskola fôépületének teljes belsô felújítására került sor az elmúlt hónapokban, ugyanakkor a sportterem építése is folyamatban van, amit a tervek szerint novemberre fejeznek be – nyilatkozta Gáll Árpád igazgató. Szeptember tizenötödikén 650 diák számára nyílik meg az iskola kapuja.
A Vaskertes Általános Iskola diákjai már a régi–új épületben kezdik a küszöbön álló tanévet. A hátralevô munkálatokat a rendelkezésükre álló két hét alatt befejezik már – mondta Csata Emese igazgató. A tanévkezdés után az udvar és a pince felújításának befejezése, véglegesítése lesz még hátra. A teljesen újbatett épületet 540 tanuló élvezheti majd.
A Salamon Ernô Gimnáziumban több osztálytermet újítottak fel, jelenleg az adminisztrálási elôkészületek zajlanak, az órarend összeállításán dolgoznak, tudtuk meg Patek Mária aligazgatónôtôl. A nemsokára 100 éves gimnáziumban idén közel hatszáz diák kezdi a tanévet.
A tavasszal átadott Batthyány Ignác Technikai Kollégiumban több mint hatszáz diáknak csengetnek be a 2008–2009-es tanévben.
Idén is megnyitja kapuit a Gépgyártó Szakközépiskola. Az iskola frissen festett falakkal, és rendezett mellékhelyiségekkel készen áll a szeptember 15-i kezdésre. Jelenleg a nagytakarítás, a termek visszarendezése folyik. Várják a kötelezô engedélyeket. Három líceumi kilencedik osztály indul: teológia, számítástechnika és elektrotechnika szak. Szakosztály: autószerelôi magyar és román nyelven, és ebben az évben is tanulhatnak asztalosnak a fiatalok. A progresszív, haladó vonalon az idén két osztály indul.
András Szabolcs sajtóreferens elmondta, hogy körülbelül hétszáz diákkal indul a tanév, hasonlóan az eddigi évekhez.
A „gólyafészkes” iskolában az idén is tanulhatnak a diákok autóvezetést, egy új Dacia Logannal bôvült az autópark. A bentlakásban még folyamatban vannak a tavaly elkezdett felújítások, de az alsó szintek már befogadóképesek.
A tantestület négy új, szakos tanárral bôvült, a szakok a következôk: kémia, magyar, matematika és német. Az oktatómesterek létszáma nem változott.
Az alkalmazottak száma közel kilencven és ebbôl több mint negyven személy oktat, tudtuk meg András Szabolcstól, a tanintézmény sajtóreferensétôl.
* * *
Múlt héten határozott a kormány, hogy mintegy nyolcszáznegyven tanügyi intézménynek különít el pénzt különbözô munkálatok elvégzésére. Gyergyószentmiklóson és környékén tizenegy tanintézmény kap összesen 1 765 000 lejt. Gyergyószentmiklóson a Vaskertes Általános Iskola 325 000 lejt, a Fogarassy Mihály Általános Iskola 350 000 lejt, a Sfântu Nicolae Elméleti Líceum 550 000 lejt, és a Pitypang Óvoda 50 000 lejt fog kapni, míg a környéken: a remetei Fráter György Általános Iskola 40 000 lejt, az 1-es számú napköziotthon 50 000 lejt, a ditrói Siklódi Lôrinc Általános Iskola 100 000 lejt és a Csibi Andor Általános Iskola 50 000 lejt, a csomafalvi Köllô Miklós Általános Iskola 50 000 lejt, az alfalvi Sövér Elek Iskolaközpont 100 000 lejt, és a tekerôpataki Tarisznyás Márton Általános Iskola is ugyanennyit kap majd. A pénzt az intézmények rehabilitálására, nagyobb feljavítására, beruházásokra kapták – mondta el lapunknak Bondor István fôtanfelügyelô.
Kovács Réka, Rancz Enikô
Új kezekben a sportcsarnok
Mielôtt még részletekbe menôen elemeznénk az új helyzetet, a szakamberek többszöri kérésére tisztázzuk: a Gyergyószentmiklóson sportcsarnoknak nevezett épület tulajdonképpen egy tornaterem. Ennek ellenére természetesen nevezhetjük sportcsarnoknak, hiszen így került be a köztudatba. Sportolók, tanárok szerint legfontosabb feladata: kiszolgálni a profi szinten sportolókat ugyanúgy, mint a nagyközönséget, azaz a diákokat és a mozogni szeretô felnôtteket.
Legutóbbi ülésén úgy döntött a város önkormányzati képviselôtestülete, hogy a Sportiskola fennhatóságába helyezi a sportcsarnokot.
Jánosi Bélát, a Sportiskola igazgatóját arról kérdeztük, hogy mit fog jelenteni ez a döntés az ô számukra és a sportolni vágyók számára.
– A Sportiskola a tanügyminisztérium fennhatósága alá tartozik. Reméljük, azáltal, hogy hozzánk került a sportcsarnok, levettünk egy terhet a város válláról. A sportcsarnok fenntartása elég szép összegbe kerül, ezt az összeget megpróbáljuk az állam kasszájából, a tanügyminisztérium segítségével megszerezni. A tornaórák sosem kerültek pénzbe az iskoláknak, a fűtés, a villanyáram és a víz került pénzbe. Régebb – a régi tornateremrôl beszélek – megegyeztünk az iskolákkal, hogy a használat arányában egy bizonyos százalékot a fűtésbôl fizessenek. Másért sose kértünk pénzt, sem vízért, sem villanyért. Az iskolák elvállalták, egy téli hónap fűtését, ezt fizették ki. Ha átkerül a Sportiskola fennhatósága alá, akkor legfontosabb dolgunk lesz, hogy biztosítsuk az iskoláknak a testnevelési órákhoz a megfelelô körülményeket természetesen ingyen és bérmentve.
Lakatos Mihály, a Salamon Ernô Gimnázium igazgatója reméli, hogy az iskola diákjai továbbra is használhatják a termet.
– Remélem, hogy ugyanúgy marad minden, mint ahogy eddig volt. Mostanig is használtuk délelôtt a sportcsarnokot, ugyanis a kicsi tornaterembe – ami egyébként teljesen fel van újítva – nem fér be az egész iskola, nem tudjuk az összes tornaórát ott megtartani. Ha ugyanígy használhatjuk a termet, akkor az iskola jól jár. Gondolom, hogy jó kezekbe kerül a sportcsarnok, és ezzel a város is jól jár. Az elvárásunk az, hogy azokat az órákat, melyeket nem tudunk helyszűke miatt megtartani, azt tarthassuk meg a sportcsarnokban. Elképzelhetetlennek tartom, hogy fizessünk egy órára 25 lejt. Szerencsére kiderült, hogy ezek álhírek, senki nem akar pénzt kérni az órákért. Sikerült megbeszélnünk a dolgokat, a feszültségek feloldódtak. Amit viszont nagyon-nagyon jónak találtam volna a város vezetôségétôl, az, hogy amikor az iskolát érintô kérdésekrôl tárgyalnak, elôtte hívjanak meg, üljünk le, beszéljük meg. Így nem lett volna feszültség.
A közel másfél éve felavatott sportcsarnok adminisztrátora Kercsó Zoltán, akivel a terem működésérôl beszélgettünk.
– Kik és milyen bér ellenében használhatják a sportcsarnokot?
– Három kategória van: a gyerekek csapatonként 10 lejes órabérért használhatják a sportcsarnokot; a felnôttklubok, akik edzéseket tartanak itt 30 lejes órabért fizetnek; és 35 lejes órabért fizetnek a hobbisportolók.
– Iskolák használták-e és fizettek-e érte?
– Az iskolák délelôttönként használták, ezért nem fizettek órabért. Ez egy tanácshatározat alapján működött, minden reggel 8 órától 13 óráig használták. Néhány alkalommal akár 15–16 óráig is tartották a testnevelés órákat.
– Milyen költségvetéssel számolt a sportcsarnok? A bevétel fedezte a kiadásokat?
– A bevétel sosem volt annyi, mint a kiadás. Téli hónapokban például a gázszámla 5500 lej volt, 2500 a villanyszámla. Így nagyjából 8000 – 9000 lejre rúgtak a kiadások téli hónapokban. Nyáron hiába, hogy kevesebb a költség (1000 lej hozzávetôlegesen a gázszámla, 500–600 lej a villanyszámla), de kevesebb a bevétel is, hiszen mindenki szabadságol, augusztus közepéig nem tart senki edzéseket. Rendezvények voltak, de ebbôl a bevétel csupán 3900 – 4500 lej körül volt; az évi átlagos kiadás pedig
6000 lej körül van. Szomorú az, hogy ha emelünk az áron, akkor visszamondják a csapatok az edzéseket.
– A különbözetet az önkormányzat fizette a város költségvetésébôl?
– Mindent az önkormányzat fizetett. A bevételt leadtuk, a megszavazott költségvetést megkapta a sportcsarnok havonta.
– Jól működött mostanig a sportcsarnok? Jobb lesz, ha a Sportiskola fogja működtetni a jövôben?
– Ha az anyagi oldalát nézzük, akkor nem működött jól, nem kaptunk pénzt felújításokra. A tervezésnél sok részletre nem figyeltek oda, ezeket mind ki kell javítani. Így például a zuhanyozókban gipszkartonból készültek a falak, amit javítani kellett. Ha azt nézzük, hogy nagyon sok gyerek sportolt, voltak megyei, országos bajnokságok szervezve; volt játékvezetôi képzés, aerobik- kongresszus, hogy sokan sportoltak itt szabadidejükben, akkor nagyon jól működött. A városnak szüksége van egy ilyen teremre. Nagy hiba volt az, hogy a sportcsarnokot rácsatlakoztatták a földgázra. Ez nagyon emeli a költségeket, ha ez nem lenne, gyakrabban lehetne mondjuk hálót cserélni a focikapun.
– Hírek szerint a Szent Miklós (Sfântu Nicolae) Líceum diákjai csak pénzért használhatták a termet…
– Tanévkezdéskor leültünk a román iskola és a Salamon Ernô Gimnázium vezetôjével, egyeztettük a terem beosztását. Született egy megállapodás, miszerint 8–11 óra között a román líceum használja a Sportiskola tornatermét, 11-tôl jöttek át ide. Nézeteltérés mindig akad. Volt egy ilyen eset, hogy bajnokság alkalmával amelyen a két iskola csapata játszott, a román líceum diákjai eltörtek néhány széket. Sajnos, a tévébôl ezt látjuk, hogy a mérkôzéseken szét kell törni a csarnokot. De meg tudtunk egyezni, sosem voltak komolyabb gondok. Olyan sem fordult elô, hogy valakit ne, vagy csak pénzért engedjünk be. Kisebb incidensek voltak csupán.
Az új tanévtôl tehát a Sportiskola fogja működtetni a sokak által használt termet. A jó működés alapfeltétele az, hogy mindenkinek megfelelô megyegyezéseket kössenek az érintett intézmények vezetôi. A velük folytatott beszélgetésekbôl kiderült: mindannyian nyitottak a tárgyalásra, ez garancia lehet arra, hogy a sportcsarnok továbbra is nyitott ajtókkal fogadja a sport szerelmeseit.
Csata Orsolya
Szárhegyi hírek
Környezetvédelmi alapból pályázat útján 45 hektár beerdôsítésre nyert támogatást Gyergyószárhegy, ebbôl huszonöt hektárt már beültettek a Csere-oldalban, és tavasszal folytatják a munkálatokat – tudtuk meg Gábor László polgármestertôl. Továbbá beszámolt a güdüci, 6,5 kilométeres útszakasz felújítási munkálatairól. Az átadást szeptember végére tervezik. A vízhálózat kialakításán is dolgoznak, a tartályt és a tisztítórendszert kell még felépíteni. Továbbá a vízhálózat, csatornahálózat második szakaszának tervei is készülnek mind a szárhegyi, mind a güdüci részre. A csatornarendszer kiépítése folyamatban, egyelôre tizennyolc kilométerre van finanszírozás, és ebbôl tíz kilométeren a csatorna le van fektetve. De huszonnyolc kilométer az utcák összhossza, így még tíz kilométerre finanszírozást kell találni. Szeptemberre tervezik a csatornarendszerre való csatlakozást.
Folyamatban van a sportcsarnok építése, mely kormánytámogatással valósul meg, viszont nem standard, hanem – rendhagyó módon – tájba illôt terveztettek. Az utcák feljavítási tervei készen vannak, de addig, míg nem fejezôdik be a víz- és csatornahálózat letétele, nem fognak neki a felújításnak. Továbbá egy turisztikai központ létrehozásán dolgoznak, a polgármester elmondta, dédelgetett álma ez. Szintén tervezés alatt van a güdüci ifjúsági és gyerektábor, mely lassan nemzetközivé lesz, hiszen a testvértelepülések már jelezték, részt kívánnak venni, támogatni szeretnék. A területrendezési terv is készül, továbbá vidékfejlesztési programokban kívánnak részt venni.
A polgármesteri hivatal felújítására készülnek, pénzt pályáztak javítására, és az emeleti irodák kialakítására, addig a Cika terembe költözik a hivatal. De az önkormányzat támogatja a templom felújítását is. Sôt, a kijárót is megcsináltatta a polgármesteri hivatal.
Tűzvédelmi felszerelések beszerzése folyamatban van – tudtuk meg a polgármestertôl, aki a testvértelepülésekkel tartott jó kapcsolatról is szólt: adok-kapok kapcsolat alakul ki, mely gazdasági téren is hasznot jelent a községnek. Az elkezdett munkákat szeretné folytatni, befejezni, mint mondta, „ha sikerül véghez vinni mindezt, nem teltek hiába az évek”.
A felszegi iskola teljes felújítása elkészült, de itt megjegyzendô, hogy a 4,5 milliós beruházásból csak kétmilliót fizettek ki a munkálatot végzô cégnek, a többivel még tartoznak a Szikla House Kft-nek, Oláh László vállalkozónak, ki a helyszínen elmondta, helyi vállalkozó lévén bízik benne, megkapja a pénzét, a polgármester is reménykedik, nemsokára utalja a kormány a beígért összeget. A feljavítási munkálat nyolc hónapot tartott. Az iskola tágas, központi fűtéssel felszerelt, világos termeivel készen áll, az óvodai felszerelések, kisasztalok már helyükön vannak, így szeptember 15-én kezdôdhet a tanév, közel száz kicsi fog oda járni.
Gábor László, Szárhegy polgármestere kérdésünkre elmondta, hetven-harminc százalékban kell lennie a pályázott illetve a költségvetési összeg arányának. Ezt a szintet már a tavaly súrolták, és ezt tartani is szeretnék.
Baricz-Tamás Imola
Tanévkezdésre készülve Borszéken
Alig tíz nap választ el az új tanévkezdéstôl. Minden iskola lázasan készül a tanévnyitóra. Rendbe teszik kívülrôl-belülrôl az épületeket, befejezik a tatarozásokat, higiénizálási munkálatokat. A Borszéki Zimmethausen Iskolaközpont is túl van a munkálatok nagyján. Az iskolaépület külsô hôszigetelése képezte (1530 négyzetméter) a munka dandárját, amelyet kormánytámogatásból (a tanügyminisztérium költségvetésébôl) kezdtünk el, a helyi Elpir cég jóvoltából, de nem tudom, hogy mibôl fejezzük be, mert a kiutalt 2,7 milliárd lej közel sem elegendô. Az osztálytermek egy részének, folyosók, vécék meszelése megtörtént. Az iskola kis tornaterme is felújítva várja a nebulókat, ami nem kevesebb, mint 25 450 lejbe került. Az iskola önálló központi fűtéssel rendelkezik, és elegendô üzemanyaggal, tova október végéig. De a költségvetésben van elegendô pénz újabb cseppfolyós üzemanyag vásárlására. Kicserélték azt a fôivóvízvezetéket, amely a városi vezetékbôl ágazott le az iskolához, mert valahol meglyukadt, és mi fizettük az elfolyt vízmennyiséget is. Befejezték az iskola villanyvezetékének teljes kicserélését. Csak a tervezés 4750 lejbe került, a kivitelezés pedig 57 031 lejbe. A megyei tanfelügyelôség jóvoltából kaptunk 25 számítógépet és három rend bútort. Az iskolának egészségügyi engedélye november másodikáig érvényes, de a tornateremnek, sajnos, nincs érvényes működési engedélye. Azt reméltük, hogy kész lesz az új sportcsarnok, de nem úgy néz ki, hogy azt egyhamar használni lehetne. Örvendetes dolog, hogy az egyik kolléganônk posztgraduális képzésre iratkozott, mint dokumentarista. Ez a háromszemeszteres képzés magas fokú képzettséget biztosít, és hatékonyabbá teszi az információs és dokumentációs központunk tevékenységét.
A Tündérkert óvoda szintén elvégezte az esedékes javításokat, felújításokat és tárt karokkal várja az óvodásait. Egyszóval, rajtra kész állapotban várjuk a tanévkezdést.
Farkas Aladár
Paintball Borszéken
Ez a játék az Egyesült Államokban már három évtizede igen népszerű. Egy festéket forgalmazó üzletember találta ki. Viaszból készült, színes festékkel megtöltött golyókkal lövôdöztek fákra, tehenekre, bármire, ami útjukba esett. Az eltalált tárgyak elszínezôdtek, jelezve a találatot. Egyre népszerűbb lett, minden korosztály számára. A 80-as évek elején már párharcot is szerveztek az érdeklôdôknek. Közben a viaszgolyókat felváltotta a lágyzselé kapszula, amelyeket ételfestékkel töltenek meg. A puska pedig széndioxid segítségével röpíti ki a golyókat. A játékosok, kötelezô módon, fejvédô sisakot, és védôruhát használnak. Lehet párossával vagy csapatban játszani. A cél az ellenfél eltalálása, de nem közelebbrôl mint 5 m. Akit eltalálnak, kiáll a játékból. Minden korosztálynak szórakoztató ez a játék. Településünkön a Körsétány mellett, az erdô alatt, a tavaly épült az elsô paintballpálya, amely a biztonság kedvéért be van kerítve. Bárki használhatja, de a gyerekek csak felnôttek társaságában. Egy fiatal borszéki vállalkozó (Vaida Victor) kezdeményezte, és ô is üzemelteti. Feltéve, ha van akinek.
Farkas Aladár
Szép vagy, gyönyörű vagy Erdélyország
„Itt az emberek azt akarják megmutatni, hogy erôs akarattal a lehetetlent is ki lehet vivni”.
A gyergyószentmiklósi Idôsek klubjának „ifjú” tagjai megint útra készen. A cél most nem egy nagyközség vagy turisztikai látványosság, hanem egy kis falu, minek neve Orotva, hivatalosan Jolotca, és hogy az év utolsó buszos kirándulásának célja ez a Ditróhoz tartozó település, az nem véletlen. Tagtársunk, P.G. bográcsgulyás-partira hívta meg a t. gyülekezetet a „zöld fűbe”.
Kinga, mint mindig, most is elintézi a buszt, jön ifjú „kormányfôjével” a Vándor, a Plébánia elôtt gyülekezünk, mindenkinek jut ülôhely, kivéve a klub vezetôjének... és irány Orotva. Gyergyószentmiklóstól 26 km az út, de Ditróban pihenôt tartunk, megcsodáljuk újra a kétágú templomot, mely a márványtábla szerint 75 méter magas és 100 évvel ezelôtt kezdték építeni, de 5 év alatt felépült, az emléktábla pedig 70 éves... Innen már csak 12 km áll elôttünk, vendéglátónk hatalmas csomagot emel be a buszba, a bográcsba „belevaló is szükségeltetik”.
Útközben elgondolkozom, Gyergyóremetének van Eszenyô, Kis-(vagy Kicsi)bükk, Martonka, Csutakfalva és talán Dudád nevű települése is, Szárhegynek Güdüctelep és Gyulaházatelep nevezetű, akkor illene, hogy Ditrónak is legyen „kisfia”, és van is, Orotva és Cengellér, mely utóbbi az 1941-ben kiadott „Nagykönyv” szerint tk. Szentgellért, de ezt a helybeliek sem nagyon tudják... pedig akkor már 129 lakosa volt, azaz „elbújhatott” az 547 lelket számláló bátyuskája mögött.
Könyvtáram és az internet jóvoltából megtudom, hogy Orotva falu a hasonló nevű patak és a Tászok-patak mellett húzódik, 800 méter tengerszint fölötti magasságban, 1992-ben 692, 2002-ben pedig 670 magyar lakosa volt. Erdély térképe azt is mutatja, hogy Orotván keresztül lehet Gyergyószentmiklósról a legrövidebb, ha nem is a legjobb úton, eljutni Borszékre.
De többet tudok meg a Román Sándor által összeállított honlapról, a fôútról letérve átmegyünk Tilalmas nevezetű településen, de Orotva része Halaság és Törökpataka is. Azt is a honlapról tudom meg, hogy a helység neve irtás-orotás-aratás szóból származik. Az elsô letelepülôk a dús ôsnövényzetet ki kellett irtsák épületeik számára, de Csibi Ferenc „beszámolója”, aki akkor XII-es tanuló volt, tudományos műnek is felfogható, mert tudja, hogy „Jövônk kulcsa a múltunk”, és kötelességünk azt (is) ismerni.
A falu múltjáról írásos emlékek 1800-tól vannak. Az itt átvezetô utat a rómaiak is ismerték, a Tászok-tetô pedig kultikus jelleggel is bírt a pogány magyarok számára, az „eltűnt” kövek rovásírással lettek díszítve. A környék gazdag növény- és állatvilága vonzza a turistákat, a jó levegô és a szép táj pedig minden pihenni vágyót. Valaha volt itt vashámor, bánya, szénégetés, vízimalom, az elsô telepesek Fülöp, Simon Illyés nevezetűek voltak, de az iskola tánccsoportjában legtöbb a Puskás...
De térjünk vissza a mába. Buszunk megáll a fôúton, még pár lépés, és ott vagyunk a falu valódi székely templománál, mely 1973-ban épült önerôbôl, és még sok mindent megtudunk a falu plébánosától az egyházközségrôl és a faluról, majd beszámolóját mise követi, melynek ministránsa a klub vezetôje, civilben...
Visszaülünk a buszba, még pár kilométer, és ott vagyunk vendéglátónk házánál. Az asszonyok nekilátnak pityókát hámozni, káposztát sarvalni, a kevésszámú férfi pedig tüzet gyújt a bogrács alá. De elôbb jöhet egy pohár köményes, hogy jobban vágjon a kés a szorgos fehérnépek kezében. A jókedv a fôúr, készülnek a fényképek, a focipálya nagyságú sima területre hátravisszük az asztalokat, padokat, megterítenek, és a két legerôsebb öregfiú már viheti is az óriás bográcsot. Derekasan nekiállunk, nem sok marad belôle a két házôrzônek, felcsendül a nótaszó, de eljön a 6 óra, csoportkép és vissza a buszba, de elôbb köszönet akkor, és most is, a szívélyes vendéglátásért.
Hazafelé hangulatomat kissé elrontja a szárhegyi Tatárdomb látványa, az emlékkô, vagy „szép márványobeliszk”, mintha nem lenne gazdája, mellette romos épület, ideje lenne onnan „eltakarítani”, és az építkezés jóváhagyójának egy-két dorgáló szót súgni a fülébe, jó hangosan. A 3000 fegyveres kozák–tatár sereget legyôzô Gábor diák vezette sereg, a hôsiesség jelképévé vált Puskás Klára 350 év után többet térdemelne, mert így az obeliszk nem hirdeti a „szülôföld lángoló szeretetét” a hálátlan utókor részérôl.
Gyergyószentmiklós, 2008. augusztus 29.
Szathmáry János
Mi az, amit mi templomnak hívunk?
(folytatás)
Jézus azonban soha nem használta az ekklesia kifejezést, mert nem görögül beszélt, hanem arámul. Mikor azonban Péternek azt mondja: „És mondom neked, te Péter vagy és én erre a kôsziklára fogom építeni egyházamat…” (Mt 16,18), akkor az arám Qahal, Edta vagy Kenista szavak valamelyikét használhatta. A zsidók azonban átvették a sünagogé görög kifejezést, mely gyülekezetet jelent, héber szóval azonban ugyanezt a knesset szóval jelölték. A knesset kifejezés a babiloni fogságban keletkezett, ahol a zsidók összegyűltek, hogy Sionért imádkozzanak. Amikor innen Cyrus 538-as rendelete nyomán megszabadultak és hazamentek, rendszeresítették az összejöveteleket a Tóra nyilvános felolvasása céljából. Lassan az összejövetelek, amelyeket a Septuaginta zsinagógának nevezett, nevüket adták a gyülekezetnek helyet adó épületnek is.
Az elsô keresztény generáció Isten új népének tudta magát, mint ahogyan azt Péter apostol levele tükrözi: „Ti valamikor nem voltatok nép, most pedig Isten népe vagytok” (1Pt 2,10) és egy olyan szóval fejezte ki identitását, amit Pál apostol a gallok elôdeinek, a kis-ázsiai galatáknak az Isten Izraele kifejezéssel jelöl meg, amelyet a Septuagintából kölcsönzött, s tökéletesen alkalmasnak bizonyult arra, hogy megjelölje azt a közösséget, amelyet az ApCsel „az üdvözültek”-nek (2,47), Pál pedig a korintusi híveknek írt levelében „megváltottak”-nak nevez (1 Kor 1,18).
Ilyen elôzmények után a görög ekklesia kifejezés az egyház nyelvezetében meghonosodott, elôször csak a gyülekezetet (közösséget), majd annak a helyét (a templomot) is jelentette.
Diocletianus császár egyházüldözése
A kezdeti keresztények 212-tôl ismét építkezhettek. Gyülekezeteik növekedhettek, közösségeik kitágultak, egyrészt a megtérôk száma gyarapította soraikat, másrészt a meglévô családjaik szaporodtak természetesen – generációkon keresztül, ahonnan természetesen nem hiányoztak a vértanúk sem. Mindez megváltozott akkor, amikor Diocletianus lett a császár.
A 3. század végén és a 4. század elején a kis-ázsiai Nikomediából származó Diocletianus vezette a Birodalmat. Nehéz megpróbáltatás volt ez neki, ezért hatalmát három helyettesével is megosztotta: Maximianusszal Itáliában és Rómában, Galeriusszal Keleten, Constantius Chlorusszal Nyugaton. Ugyanakkor fiatalembereket képezett ki a magas hivatalok betöltésére, akik között ott volt Constantinus Clorus fia is.
284-ben a császár Kis-Ázsiában rendelte el a keresztényüldözést. 303. február 24-én ezt kiterjesztette a Birodalom teljes területére, s elrendelte a keresztény templomok lerombolását és a szent könyveik elégetését is. Úgy nézett ki, mintha a kereszténység teljes eltüntetését célozta volna meg. Ez az üldözés 311-ig tartott, amit helytartói, Maximianus Itáliában és Rómában, valamint Galerius és ennek utóda, Gaius nagy buzgalommal hajtottak végre. Nyugaton azonban (Gallia, Germánia és a Brit-szigetek területein) Constantius Chlorus, valószínűleg a keresztény feleségének befolyására, toleránsnak mutatkozott a keresztényekkel szemben, és nem is hajtotta végre Diocletianus császár rendeletét, aki 305-ben elhagyta Nikomediát és a dalmát-parti Salonaeba (ma Split) vonult vissza. De a keresztényüldözés folytatódott, kivéve Nyugatot. Nem tudjuk, mi okból, de Constantinus Chlorus 306-ban lemondott, és arra kérte Diocletianus császárt, hogy megbízatását fiának, Constantinusnak adja. Diocletianus elfogadja az ajánlatot s Constantinus lett a Birodalom nyugati részének az ura. Fôvárosát – apja és Diocletianus akarata szerint – Trierbe helyezi, folytatja apja toleráns politikáját a kereszténység tekintetében, de mint annyian addig és azután is, titokban arra törekedett, hogy egyszer a császári hatalom egyedüli birtokosa lehessen. Egyelôre keresztény tanácsadókkal vetette körül magát, s még egy katedrálist is építtetett a város elsô püspöke számára. Így Constantinus elsô templomát nem Rómában, hanem Trierben építtette fel. Ennek a katedrálisnak romjai ma is láthatóak a ma is meglévô románkori katedrális alatt. Constantinus ennél is továbbment, meggyôzte a társcsászár Galeriust, hogy vonják vissza a 307-ben Salonae várában magányosan elszenderült Diocletianus császár keresztényellenes rendeleteit. Constantinus hatására Galerius 311-ben türelmi rendeletet bocsátott ki: „Úgy döntöttünk, jelen körülményeket tekintetbe véve, késedelem nélkül ki kell terjesztenünk kegyességünket, ami lehetôvé teszi a keresztényeknek, hogy létezzenek és épületeket emeljenek, amelyekben gyülekezhetnek is.” Keleten azonban, a harmadik társcsászár, Gaius, aki Galerius utóda lett, elôdjének toleranciarendelete ellenére is, hevesen folytatta a keresztényüldözést, mindaddig, amíg 313-ban Constantinus sógorának, az idôközben társcsászárrá választott Licinusnak hadai véget nem vetettek annak, legyôzve Gaius seregét, s kiterjesztve Constantinus hatalmát Keletre is.
(folytatjuk)
Mi vagyunk a legbetegebbek?
A tavalyi év júliusában elindult országos Egészségfelmérô Program június 1–július 30-i adatait hozta nyilvánosságra az egészségügyi minisztérium. Ez a program az egészségügyi megelôzô politika része, így az elsô kiértékelô után azok a személyek, akiknél a megbetegedés valamilyen jelét fedezték fel, idôszakosan új vizsgálatokon kell részt vegyenek öt év leforgása alatt, hogy ez a megelôzô politika elérje a célját.
A program elsô évében csupán 11 104 655 állampolgár vett részt a programban, nagyobb arányban nôk. Hargita megyébôl jelentkeztek a legtöbben családorvosuknál.
Az eredmények szerint több mint négymillió állampolgárt veszélyeztet valamilyen betegség.
Romániában a leggyakoribb a – már népbetegségnek számító – cukorbetegség: az egészségügyi vizsgálatokon résztvevô lakosok 30 százalékánál, 3 323 156 személynél mutattak ki az orvosok hajlamot a kórra.
A vizsgált személyek 7 százalékának (ország szinten) esetében mutattak ki valamilyen szív- és érrendszeri megbetegedést, a listát ez esetben Hargita megye vezeti 14 százalékkal.
A beszámoló szerint a harmadik helyen a daganatos megbetegedések állnak, országos szinten ez 6%-ot tesz ki, míg a megyében, a programban résztvevô lakosság 20%-nál találtak erre utaló jelet.
A megvizsgált nôk 2%-ánál, azaz 214 személynél az orvosok méhnyakrákra való hajlamot mutattak ki. Az egészségügyi miniszter ennek kapcsán közölte, minden 25 és 64 év közti nô számára lehetôséget biztosít ingyenes méhnyakrák-szűrésre a következô három év folyamán. Emellett, mivel ez a rák egyetlen formája, amely megelôzhetô, a minisztérium ôsztôl oltási programot indít a negyedik osztályos iskoláslányok számára.
A program során, a lakosság egészségi állapotának felmérése mellett, olyan tényezôkre is fényt derített, amelyek egészségi állapotunkat befolyásolják. Így kiderült, hogy a vizsgált férfiak 34%-a, a nôk 23%-a fogyaszt naponta zsiradékban gazdag ételeket. Alkoholos italt a férfiak 30%-a, a nôk 6%-a fogyaszt naponta, a vizsgált férfiak 29%-a, míg a nôk 12%-a pedig napi rendszerességgel dohányzik. A férfiak csupán 2%-a, míg a nôk 1%-a űz valamilyen sportot rendszeresen.
A nyilvánosságra hozott eddigi eredményekrôl dr. Pázmán Enikô családorvost kérdeztük.
– Hogyan értékeli az eredményeket, Hargita megye „vezetô helyét” a betegségekre való hajlamban?
– Az emberek, fôleg a program kezdetekor, lelkiismeretesen jöttek. Hargita megyében vettek részt legnagyobb létszámban. Most már a részvétel megcsappant. Nagyon sok cukorbeteget, koleszterin-túltengéses, és vashiányos beteget fedeztünk fel.
– Mi az oka, hogy most olyan kevesen jelentkeznek a családorvosnál?
– A hanyagság. Pedig ezt a lehetôséget ki kellene használni, mert ingyen van, még azoknak is, akik nem fizetik az egészségügyi biztosítást. A reklám is megcsappant. Pedig úgy érzem ez egy hasznos dolog.
– Mi tehetnénk egészségünk érdekében?
– Nagyon kevés ideális testsúlyú emberrel találkoztam a felmérés során. Például 40 év fölött az emberek 3–5 százalékának normális a testsúlya. A cukorbetegségnek, az érrendszeri betegségeknek az egyik és legfôbb oka a túlsúly. A testsúlyunkat kell kontrollálnunk. Nem mozgunk eleget ahhoz amennyit eszünk. A nagyszüleink nem ettek ennyit, és fizikai munkát végeztek. Ugyanakkor bizonyos élelmiszereket ki kellene vennünk az étrendünkbôl, így üdítôket, chipseket, ketchupot stb. És ami a legfontosabb, le kellene mondani a cigarettáról. Hetente két pohár üdítô egy év alatt plusz öt kilót jelent, hiszen egy pohár üdítôben hét kiskanál cukor van. Teljes kiôrlésű lisztbôl készült kenyeret kellene ennünk, sok zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanunk, lehetôleg a szezon gyümölcseit, zöldségeit. Az lenne az ideális, ha mi magunk termelhetnénk meg a táplálékunkat, de mivel ezt nem tudjuk megtenni, vásároljunk lehetôleg termelôktôl. Nagyon tudatosan kellene figyelnünk az egészségünkre.
– Hogyan? Rámegy erre az életünk…
– Gondolom, egyszer mindenki eljut arra az értelmi szintre, hogy rájön, az élet ajándék, érdemes jó kondícióban leélni. Van, aki veleszületett vagy szerzett betegsége miatt ezt nem tudja megtenni, de a nagy többség igenis megteheti. Hiszen az Ô egyetlen ajándékba kapott Életérôl van szó. Az életünk így is, úgy is rámegy, de a betegségek megelôzése még mindig olcsóbb, mint a kezelése. Vagy nem?...
A program eddigi eredményeinek értékelése nem jelenti annak befejezését, hiszen aki valamilyen oknál fogva eddig nem jelentkezett a személyre szóló lila „szelvénnyel” családorvosánál, az ez év végéig még megteheti.
Rancz Enikô
Tatárdomb
1658. szeptember 6. – 2008. szeptember 6.
1658 nyarán Székelyföld nagyjai, míg hadakozással elfoglalva idegenben voltak, betörtek a Gyergyói-medencébe a tatárok. A 3000 fegyveres, a zsákmány tudatában magabiztosan haladt elôre.
Az otthon maradt székelyeknek két lehetôségük volt: csüggedten, külön-külön menthette volna mindenki a maga életét, javait, hogy az erdôben szurdokokba menedéket keressen, hátrahagyva a gyengéket, generációk által felépített anyagi javaikat, templomaikat, sírva elbujdossanak. Vagy a másik lehetôség az összefogás, a túlerôvel való bátor szembenállás, Isten segítségét kérô, létért való küzdelem.
1658. szeptember 6-án, nem mások segítségére várva, hanem bátor összefogással, a Gyergyói-medence népei, az általuk jól ismert természeti adottságokat felhasználva Szárhegy és Ditró határában megütköztek a saját erejében gôgösen bízó túlerôvel. A gyôztes csata emlékét hirdeti a máig Tatárdombnak nevezett halom, mely alá az elesetteket temették közös sírba, és az 1908-ban felállított szép márvány obeliszk, mely írott emléket is állít a székely nép összefogásának, a létért való bátor, eredményes kiállásának.
A 350 éves évforduló jó alkalom az emlékezésre, és a visszanézésre. Meg vagyok gyôzôdve, hogy az akkor élt ôseinknek üzenete is van mindannyiunk számára: „Ne féljetek, hanem a létet adó jó Istenben bizakodva fogjatok össze, ne mások irgalma után siránkozva, hanem bátor kiállással oldjátok meg ti is a magatok gondjait.” Igen, hiszem, hogy a 350 éves példa mindannyiunk számára útmutató. Akár gyermekvédelemben, akár kulturális, gazdasági kérdésekben, az lenne jó, ha ôseink példájára saját gondjainkat felvállalnánk, és egymásban szövetségeseket keresve, a jó Isten segítségét kérve mi is megoldanánk létünket, közösségeinket veszélyeztetô kérdéseket.
A Tatárdomb közvetlen környékét, a több hektáros ôsi ferences birtokot rendünk Isten kegyelmébôl visszakapta tulajdonába. Így, a Gyergyói-medence egyházi és közigazgatási elöljáróival való egyeztetés után, szeretettel meghívunk minden jóakaratú embert szeptember 6-án, szombaton 11.00 órától egy megemlékezô szentmisére. A szentmise után, a nagy bográcsainkban fôzött ebédbôl reméljük, mindenkinek bôségesen fog jutni. Délután háromtól ünnepi kulturális műsor lesz.
Szeretettel várunk, hogy a múltba nézve megújítsuk a szeretetbôl vállalt Szövetségünket, Szeretettel, Csaba t.
2008. augusztus. 20
1908. június 30.: Amikor felrobbant az ég
Tunguzka a szibériai tajga szívében található, azaz a semmi kellôs közepén. A legközelebbi nagyváros, Krasznojarszk 600 kilométerre található. A legközelebb esô településrôl, a 3000 lelket számláló Vanavarából három módon lehet eljutni a Csalkó-tóhoz. Az egyik megoldás egy kétnapos út a folyón, a másik az ennél több- napos szárazföldi megközelítés. A harmadik megoldás a helikopter, ez a leggyorsabb verzió, egyben a legdrágább is. Arrafelé a helikopterbérlés egy órára 4000 amerikai dollárba kerül.
Mire ez a nagy felhajtás egy apró tavacska miatt? A Csalkó azonban nem akármilyen tó; amennyiben egy olasz kutatócsoportnak igaza van, üledékeiben egy földönkívüli objektum maradványai rejtôznek, ami választ adhat egy évszázados rejtélyre. Június 30-án volt száz éve, hogy egy hatalmas robbanás világította be az északi félteke hajnali égboltját. A nyugat-szibériai Tunguzka folyó közelében bekövetkezett esemény több mint 2000 négyzetkilométeren tarolta le a fákat. A korabeli szemtanúk erôs hôhatásról és az égen átsüvítô tűzoszlopokról számoltak be. A területen élô evenkik, egy sátorlakó nomád nép tagjainak elbeszélése szerint hirtelen hatalmas, forró széllökés csapott le rájuk, ami sátrakat, állatokat és embereket emelt a levegôbe. Többen megégtek az eseményben, aminek a fényét még Londonban is napokon át látták.
A kutatók azóta sem tudtak egyértelmű magyarázatot adni a hatalmas robbanás okára, ami a késôbbi számítások szerint ezerszer több energiát szabadított fel, mint a Hirosimára ledobott atombomba, nem is beszélve a különös fényekrôl és a talajon végzett pusztítás szokatlan módjáról. Elmélet számtalan akad a gigantikus gázkitöréstôl egy miniatűr fekete lyuk felbukkanásán át egészen az idegenek látogatásáig. Az általános nézet szerint a Tunguzka eseményt egy bolid okozta, egy jókora űrkôzet, ami heves reakciók közepette még a légkörben megsemmisül.
Ennek, akárcsak a többi teóriának az alátámasztására azonban mind a mai napig nincs perdöntô bizonyíték.
Egy biztos, akaratban nincs hiány. Az eseményt követôen azonnal megkezdôdtek a kutatások. A szeizmológusok a lökéshullám-adatokból gyorsan behatárolták a robbanás helyszínét, mégis 1921-ig kellett várni az elsô átfogó vizsgálatra. Ez feltehetôleg az idôszak sűrű történéseinek, mint az októberi forradalomnak és az elsô világháborúnak tudható be. Elsôként egy, a területen dolgozó orosz ásványtudós, Leonyid Kulik vezette le a történéseket a szemtanúk beszámolója alapján.
Elmélete szerint a robbanás egy vasmeteorit eredménye lehetett, ami becsapódott a talajba. Kulik 1927-ben visszatért az elsô tudományos expedíció élén, és több ezer megégett, elterült fát talált, melyek sugáralakú mintát felvéve feküdtek a földön. Ebbôl arra következtetett, hogy a robbanás Vanavarától 65 kilométerre északi irányba következett be, de mivel ott nyoma sem volt becsapódási kráternek, újabb elméletet gyártott: a meteoritot elnyelte a mocsaras talaj. Az elkövetkezô évtizedek alatt Kulik és más kutatók többször meglátogatták a területet a bolid pora és törmelékei után kutatva, de semmit nem találtak.
A II. világháború után új elméletek kezdtek kibontakozni. 1961-ben egy orosz geológus, Kiril Florenszkij azt bizonygatta, hogy a bolid inkább egy sziklás aszteroida, vagy egy porból és jégbôl álló üstökös lehetett. Egy ilyen test elvileg nem élheti túl a légkörön való áthaladást, feltehetôleg 5 és 10 kilométerre a felszíntôl felrobbanhatott hatalmas lökéshullámot hozva létre, ami tüzeket indított el, és letarolta a területen álló farengeteget. Mivel nem maradt szilárd mag, ami elérhette volna a felszínt, nem kellett tovább keresgélni a becsapódási krátert. Az elmélet tesztelésére több kutatócsoport fésülte át a területet a földönkívüli anyag apró maradványai után. Az eredmény zéró.
Giuseppe Longo, az olasz Bolognai Egyetem kutatója is részt vett ezekben a keresésekben, az igazi felfedezést azonban nem a terepen érte el. A '90-es évek végén rátalált egy 1960-ban készült orosz tanulmányra, ami a Csalkó-tavat feltételezi becsapódási kráterként. Ezt a feltevést korábban több kutató is elvetette, mivel szerintük a tó üledéke túl mélyen van, ami 100 évnél régebbi eredtre utal. Mindezek ellenére a teória nem hagyta nyugodni Longót és 1999-ben két társával az egyetem tengergeológiai tanszékérôl nekivágtak, hogy maguk vegyék szemügyre a tavat. 1999 júliusában érkezett a helyszínre Luca Gaspereni és Enrico Bonatti társaságában, ahol mintákat vettek a meder felsô 2 méterén található üledékérôl, a tavat pedig egy szonár segítségével feltérképezték.
Mire a kutatás végére értek, az egész eset még rejtélyesebbé vált. A területen található tavak többsége lapos mederrel rendelkezik, a Csalkó azonban kúp alakú, ami középpontjánál eléri az 50 méteres mélységet. Ez már önmagában is gyanús, véli Gasperini, mivel egy becsapódáson kívül nem sok lehetséges módja van egy ilyen mederszerkezet kialakulásának. A szonár kimutatott még valamit, ami ennél is jobban meglepte a kutatókat. A tómeder középpontja alatt 10 méterrel egy terület erôteljes visszaverôdéseket keltett. Lehetséges hogy ez a bolid maradványa lenne, vagy egy olyan sűrű üledékes terület amit a landolás tömörített össze?
Kulik számításai szerint a légrobbanás a Csalkó-tótól körülbelül 8 kilométerre következett be. Ezek fényében Gasperiniék meggyôzôdése, hogy a tavat az eredeti bolid egy darabja hozta létre, ami a robbanáskor leszakadva tovább folytatta útját nagyjából ugyanazon az észak-nyugati pályán, amin a teljes test megközelíthette a felszínt. Ha 45 fokos szögben haladt, akkor nagy valószínűséggel a Kimcsu folyóba csapódott be, a létrejövô kráter pedig igen hamar megtelhetett vízzel.
Az olaszok számításai szerint egy megközelítôleg 10 méter átmérôjű, 1–10 km/s sebességgel haladó test a mai tó felének megfelelô méretű krátert ütött volna. A víz beömlésével a kráter körül elhelyezkedô fagyott altalaj megolvadhatott, különbözô gázokat, például metánt szabadítva fel, kiszélesítve a tavat jelenlegi méretére. A folyamatban létrejöhetett az a vastagságú üledékréteg, ami egy ilyen fiatal tóban nem feltételezhetô. Gasperini és kollégái eredményeiket a Terra Nova szaklap tavaly év végi számában tették közzé, az ügy azonban ezzel még korántsem zárult le.
Néhány hónappal késôbb Gareth Collins, a londoni Imperial College geofizikusának expedíciója is elérte a szibériai helyszínt, és a Terra Nova következô számában határozottan cáfolta az olaszok elméletét. „Nem hiszem, hogy ez bármilyen tekintetben is egy becsapódási kráter lehetne” – összegez Collins, aki leginkább a kráterperemet hiányolja. „Legrosszabb esetben is a területet a becsapódás következtében kilökôdött földnek kellene körülvennie” – magyarázta Collins, erre azonban semmi nem utal, teszi hozzá. Emellett azt is kiemeli, hogy a tavat 100 évnél idôsebb fák veszik körül, amiknek szintén ki kellett volna dôlniük vagy legalább égésnyomok lehetnének rajtuk a becsapódás következményeként.
A helyi szóbeszéd szintén Collinst igazolja. A helyiek szerint a Csalkó-tó már 1908 elôtt is létezett, ami romba dönti az egész elméletet. Ludmilla Luganova, a területet is magába foglaló nemzeti park igazgatónôje evenki beszámolók alapján állítja, hogy a tó már az esemény elôtt is a helyén volt.
A tó helikopterrôl nézve valóban nem hasonlít kráterre, gyakorlatilag ugyanolyan, mint a területet pettyezô többi holtág tavacska – ismeri el David Cohen, a New Scientist londoni munkatársa – alakja pedig elliptikus, szemben a kráterre jellemzô kör alakkal. Sokak számára a fenti vita a bolid hipotézis elvetését jelenti. „Nincs bizonyíték semmilyen földönkívüli anyagra, ami azt jelenti, hogy földi magyarázatot kell keresnünk” – állítja Wolfgang Kundt, a Bonni Egyetem fizikusa.
Kundt a robbanást a Föld kérgébôl kiszökô nagy nyomású gáz eredményének tartja. Számításai szerint 10 millió tonna metánban gazdag természetes gáz hirtelen felszabadulása elôidézhet egy Tunguzkánál bekövetkezett pusztítást. Tengerfenék esetében bizonyítékok is vannak hasonló metán felszabadulásokra, egy kráter a metánban gazdag Blake Ridge térségben 700 négyzetkilométert borít. A Tunguzka térségben szintén hatalmas gázlelôhelyek húzódnak a felszín alatt.
Amennyiben nagy nyomású metán távozna hatalmas sebességgel a kéreg gyenge pontjain, az létrehozhatott egy olyan lökéshullámot, ami ekkora területen letarolhatja a fákat, egyben megmagyarázná a különös fényeket is, amik az egész északi félgömböt bevilágították több nappal az esemény után is. A gáz kiszökésekor töltötté válhatott, ami begyújthatta a metánt, napokon át tartó égést gerjesztve a légkör felsô régióiban, magyarázta Kundt.
Jason Phipps Morgan, a Cornell Egyetem geofizikusa is hasonlóan gondolkodik. Az ô érdeklôdését egy orosz kutatás keltette fel Tunguzka iránt, ami sokkolt kvarckristályok felfedezésérôl számolt be azon a területen, ahol a robbanás bekövetkezett. Sokkolt kvarc akkor képzôdik, amikor egy kristályt nagy nyomású lökéshullám ér, árulkodó deformációt hagyva kristályszerkezetében. A korábbi elméletek szerint csak a bolidrobbanások, meteorit-becsapódások és nukleáris robbanások képesek a megfelelô nyomás elôidézésére, Morgan azonban úgy véli, egy szuperszonikus gázkitörés lökéshulláma is alkalmas a feladatra.
Morgan „Verneshot-ként”, a széndioxid vulkanikus kitöréseként írja le a folyamatot, bár még soha nem sikerült bizonyítani, hogy ilyen esemény valaha is végbement. A magma felemelkedésével a Föld kérgén keresztül elkezd lehullni, széndioxidot bocsátva ki, ami felgyülemlik a felszín alatti zsebekben, körülbelül 80 kilométeres mélységekben. Amikor a kéreg már nem képes tovább visszatartani a nyomást, a gáz kitör, kôzeteket és gázt lövellve a levegôbe. Morgan szerint egy Verneshot a felelôs a perm-triász tömeges kihalásért körülbelül 250 millió évvel ezelôtt.
A fenti elméleteket földtani bizonyítékok is alátámasztani látszanak. A Tunguzka-robbanás területén található egy megközelítôleg 10 kilométer átmérôjű ôsi vulkán, a Tunguzka-árok. Viszont, ha Morgannek igaza van, akkor a gáz kiszökésére is lennie kell bizonyítéknak. Valójában az egész területet keresztül-kasul szelik a kimberlit kürtôkhöz hasonló függôleges szerkezetek, melyeken keresztül vulkanikus magma- és gázfeláramlások zajlanak. Morgan következtetése szerint a Csalkó-tó az egyik ilyen szerkezet szája lehet. Hamarosan alá is támaszthatja elméletét, nemsokára ugyanis a területre utazik, hogy saját szempontjai szerint keressen mintákat. „Ha valóban létezik sokkolt kvarc a Tunguzka-árok homokkövében, akkor egy üveg jófajta bort tennék rá, hogy az 1908-as Tunguzka-esemény a föld alól indult” – mondta.
Sokakat nem gyôznek meg Morgan és a hozzá hasonló elméleteket vallók. Mark Boslough, az Új-Mexikói Sandia Nemzeti Laboratórium aszteroida- és üstökös-becsapódások szakértôje szerint mindez csak spekuláció, és kétséget kizáróan az eseményt egy levegôben felrobban test okozta, amit egy számítógépes modellel is alátámasztott. A modell eredményei jól illeszkednek a rendelkezésre álló bizonyítékok sorába, és gyakorlatilag nem is hagynak más alternatívát, állítja a tudós. Számításai szerint az eseményt elôidézô objektum 30 méter átmérôjű volt.
Gasperini szintén elutasítja Kundt és Morgan magyarázatát, azokat teljesen megalapozatlannak titulálva. Collins kritikájára válaszolva Gasperiniék elismerik, hogy nincs perdöntô bizonyíték a kezükben, azonban a kritikák többsége sem megalapozott. A kráterperem hiányát a mocsaras talaj puhaságával magyarázzák: a képlékeny felszín könnyedén elnyelhette a becsapódás erejét, ezért nem lökôdött ki anyag.
Nemsoára Gasperini maga is ellátogat a helyszínre egy nagy expedíció elôkészítése érdekében, ami jövô évben indul nem kisebb célkitűzéssel, mint hogy mintát vegyenek az erôteljes visszaverôdéseket produkáló, reflektor anyagból. „Ha lefúrnak, és földönkívüli anyagot találnak, akkor készséggel elhiszem, hogy a reflektor valódi és ez egy becsapódási kráter” – mondta Morgan. „Azonban nem vagyok meggyôzôdve róla, hogy bármit is találnának” – tette hozzá, amivel Kundt is egyetért.
Jelen állás szerint a bolidteória támogatóinak nincs bizonyítékuk földönkívüli anyagra, a mélybôl érkezô gázkitörés táborának pedig nincsenek kimberlit kürtôi. A patthelyzetet remélhetôleg a most induló expedíciók, illetve az olaszok jövô évi mintavétele elmozdíthatja.
Baróti László-Sándor
Ifi-oldal
Faggatóka
A Gyergyói Kisújság jóvoltából rovatunkban, az ifi-oldalon havonta megismerkedhettek Gyergyószentmiklóson született, illetve itt élô tehetséges fiatalokkal, akik tudományokban, művészetben bizonyítják hozzáértésüket. Továbbá szívesen fogadjuk, ha ti is ajánlatokat tesztek arra vonatkozóan, hogy kit faggassunk még ki.
Hetedikként Gurzó Lehel-Lászlót kérdeztük ki.
Névjegy: Gurzó Lehel-László, Gyergyószentmiklóson született 1983-ban, a Marosvásárhelyi Képzôművészeti Líceum után Temesváron a Nyugati Egyetem grafika szakán végzett 2006-ban. Jelenleg a Mark House Kiadó és Nyomda tervezô-grafikusa.
– Nagyon sokan választják a grafikát. Te miért választottad?
– Az általános iskola befejezése után két tárgyat szerettem meg igazán: a rajzot és az idegen nyelvet. Ilyés Kincsô tanárnô bátorításával és vezetésével ez idô alatt évente részt vettem az esztergomi Piktor táborban, majd Siklódi Ferenc grafikus felügyelete alatt gyakoroltam, hogy a művészeti középiskolába bejuthassak. Át kellett lépnem azon, hogy azt teszem csupán, amit szeretek, azzal is kellett foglalkoznom, amit megköveteltek tôlem. A középiskolai képzés alatt minden szekción kipróbáltuk magunkat – én a grafikát, a vonalakat választottam.
– Az egyetem befejezése után...
– Hazajöttem, és munkát kerestem. Nyolcórás munkaidô után már kissé fáradt az ember, ezért nem az egyetemi évek alatti intenzítással dolgozom.
– Ennek ellenére évrôl évre a gyergyói fiatal művészek kiállításán jobbnál jobb munkákkal jelensz meg.
– A vonalak meghúzása, majd a részletek kidomborítása után kész a mű. Idén is készülök – még golyóstollvázlataim vannak csupán, de kiállítható formába próbálom „önteni”.
– Milyen Gyergyóban művésznek lenni?
– Úgy érzem, hogy az elvont alkotásoknak nincs meg a helye – nincs befogadó és nincs igény, tájképekre és a modern szobaberendezésekkel együtt a dekoratívabb munkákra van kereslet. Itthon egyszerűbbek a dolgok. Ha az ember nem tudja a látottakat valamilyen figuratív elemmel asszociálni, akkor nem érti, ebbôl kifolyólag nem is értékeli. Továbbá egymagában keveset tehet az ember – meg kell keresni azok társaságát, akikkel megvitathatóak a problémák, akik ösztönöznek arra, hogy fejlôdjek. A képzôművészeti táborokban megfelelô környezetben alkothat az ember – ezeken szeretnék részt venni a közeljövôben.
– Mi mondható el a plakát- és szóróanyagokról? Mi a trend?
– Úgy látom, hogy eluralkodtak itt is a kopottabb vektor-formák, átmenetek. Ez annyiban jó, hogy több a vonal, de ha több színű is, akkor már zsúfolttá válik. A megrendelô ízlése és igénye határozza meg azt, hogy milyen legyen a hirdetnivaló. Nekem is úgy kell cselekednem, ahogy az tetszik a kliensnek, nincs akkora szabadság, mint a tanulmányi évek alatt, nem lehet elvetni a súlykot.
– Kedvelt témáid...
– Diákkoromban feladatként kaptam egy érdekesebb témát, metamorfózis-csírázás-határ, ami mentén ma is szívesen dolgozom. Az egyetemen a lapméret megduplázódott – nagyobb teret kellett betölteni, de a nagyobb méretű grafikáktól eljutottam az A5-ös vagy a még kisebb méretekig. Ezekben megvan a spontaneitás, a pillanatiság heve, nem válnak túlságosan kidolgozottá, ebbôl kifolyólag nem nehezítik el a munkát.
– Üzenet a gyergyói fiataloknak?
– Keressétek a vonalak mögött rejtôzô tartalmat is!
Mutasd meg, hogy a talpadra estél!
Te is vagy valaki!
Szeptember 17-ig, azaz szerdán délután 4 óráig várjuk az Ifitékában jelentkezéseteket az V. Gyergyói Ifinapokra. Csapatotok minimum 15 fôt kell számláljon, kötelezôen 5 lánnyal. Alsó korhatár: 14 év. Jelentkezési íveket az Ifitékából igényelhettek, vagy letölthetitek a www.ifinapok.com oldalról, illetve jelentkezhettek online ugyanott!
A buli garantált az V. Gyergyói Ifinapokon is!
Felhívás fiatal képzôművészek számára
Szeptember 20-án bemutatkozási lehetôséget biztosítunk a medence fiatal képzôművészei számára az V. Gyergyói Ifinapokon. A Pro Art Galériában megrendezendô kiállításra szeptember 15-ig várjuk alkotásaitokat az Ifitékában. Megtaláltok bennünket a Szabadság tér 22. szám alatt (a volt mozi emeletén) délután 4 óráig.
Tisztelt Cégvezetô!
Ötödik éve szervezi az Ifitéka, a Juventus Ifjúsági Egyesület és nagyszámú önkéntes fiatal az Ifinapokat. Ez idô alatt sokan, sokat segítettek abban, hogy a rendezvény sikerérôl évrôl évre beszámolhattunk. Tisztelettel felkérjük, amennyiben módjában áll, támogasson idén is! Elérhetôség: 0266/364.056, ifiteka@knet.ro. Elôre is köszönjük!
Az V. Gyergyói Ifinapok programtervezete
Szeptember 19., péntek
16.00 – Élôlánc – élelmiszeradományok átadása a Szeretetkonyhának;
16.30 – Vetítés az Ifinapokról – Korona-terem;
16.45 – Megnyitó, áldás – Korona-terem;
17.00 – Hôsök bemutatkozása – Korona-terem;
19.00 – Humoros elôadás – Vitos Imre és Fehér Zoltán humoristákkal – Korona-terem;
20.00 – Játékest – a kolozsvári Mirakolix közreműködésével – Texas Pub&Pizza;
20.00 – Táncház – a Hóvirág közreműködésével – Szilágyi Vendéglô;
22.00 – Nôi foci – Csíky-kert.
Szeptember 20., szombat
8.00 – Ébresztô – Futballpálya;
8.30 – Forma –1.2, csapatvetélkedô – Futballpálya;
8.30 – Szerencsekerék, csapatvetélkedô – Futballpálya;
9.00 – Méta, csapatvetélkedô – Futballpálya;
9.00 – Monociklizô illetve triál-biciklisek bemutatója – Futballpálya;
9.30 – Ügyességi bicikliverseny, csapatvetélkedô – Futballpálya;
11.00 – Vadászat, csapatvetélkedô – A város területén;
12.00 – Vadászat bemutatója – Korona-terem;
13.00 – Streetball, csapatvetélkedô – Sportiskola tornaterme;
13.00 – Asztalitenisz, csapatvetélkedô – Gépgyártó Szakközépiskola;
14.00 – Kultúrmaraton, csapatvetélkedô – Korona-terem;
14.30 – Teremfoci, csapatvetélkedô – Sportiskola tornaterme;
16.00 – Párkapcsolat, szexualitás – interaktív elôadás – Caritas társszervezésében a Tükörteremben;
17.00 – Fiatal művészek kiállításának megnyitója és Marimbaphon-koncert Székely Voland elôadásában – Pro Art Galéria;
18.00 – Falmászás a Naturland közreműködésével – Salamon Ernô Gimnázium;
20.30 – Karaoke, csapatvetélkedô – Múzeum udvara;
21.15 – Vetítés fél évtizedes ifinapos fotókból – Múzeum udvara;
21.15 – Tábortűz – Múzeum udvara;
21.30 – Darb el Minkari–koncert (Szentegyháza) – Múzeum udvara;
23.00 – Éjjeli lepke.
Szeptember 21., vasárnap
10.00 – Barkácsvetélkedô – Múzeum udvara;
10.30 – Plakátkészítô verseny – Múzeum udvara;
10.30 – Fôzôverseny – Múzeum udvara;
11.00 – Baranta-bemutató és -bajnokság – Múzeum udvara;
11.00 – Ízek és Illatok, csapatvetélkedô – Múzeum udvara;
15.00 – Tollaslabda, csapatvetélkedô – Napsugár Panzió;
15.00 – Gyeplabda, csapatvetélkedô – Napsugár Panzió;
17.00 – A tudatalatti tízparancsolata, Balogh Béla író elôadása – Korona-terem;
19.00 – 3 tánc Beckettre, mozgásszínházi elôadás – Figura Stúdió Színház, rendezô-koreográfus Vava ştefănescu;
19.00 – Ifjúsági mise;
21.00 – Eredményhirdetés, záróbuli Selyem Andrással – Műjégpálya.
Szeptember 22., hétfô – ráadás
20.00 – Mester Sándor gitárkoncertje – Kárpátikum Pub&Borpatika.
A tudatalatti tízparancsolata
Jó szándékkal, pozitív gondolatokkal, nagy lendülettel és szép reményekkel hozzákezdünk valamihez, ám az eredmény messze elmarad elvárásainktól. Van, aki párkapcsolati viszonyait rontja el sorozatosan, mások anyagi nehézségeiktôl nem tudnak szabadulni, és nagyon sokan egészségi állapotukra panaszkodnak. A tudatos gondolkodás és döntés úgy tűnik, nem mindig segít. A titok nyitja a tudatalattiban rögzült programjainkban rejlik. Csakhogy a rosszul működô programok, beidegzôdések, sorozatos kudarcokhoz vezetô hitrendszerek felülírhatók, kicserélhetôk. Csupán legalább annyiszor kell meghallgatni a jó programot ahányszor szüleink, nevelôink vagy a média elültette bennünk a rosszat. Hogyan valósítható ez meg a gyakorlatban?
Balogh Béla Kolozsváron született 1955-ben, egyetemi tanulmányait is ott végezte. Civil foglalkozását tekintve út- és hídépítô mérnök. 1987-ben Svédországba emigrált, ahol továbbra is mérnökként dolgozott, de foglalkozott műfordítással is. Korábbi tapasztalatai és kíváncsisága arra késztették, hogy módszeresen és körültekintôen rendszerezni kezdje a rendelkezésre álló kísérleti eredményeket, tudományos elméleteket.
Több tudományág eredményeinek (fizika, matematika, orvostudomány, agykutatás, pszichológia, evolúciós elméletek) összevetésével olyan következtetésekre jutott, amelyek lehetôvé teszik az anyagelvű világkép és a szellemi eredetű, Isten által teremtett világról alkotott kép közös nevezôre hozását, mégpedig olyan módon, hogy abban mindenki magára ismer, sôt, mindeddig szunnyadó lehetôségeit is felismeri.
Mindezt a szerzô A végsô valóság című könyvében írta meg – elôször svéd nyelven.
1999-ben Budapesten telepedett le, könyvét a rugalmas és nyitott, önálló gondolkodását még ôrzô magyar olvasóközönség számára valósággal újraírta.
A könyv magyar nyelven 2001 óta hét kiadást ért meg. Ezt követte 2004-ben a Gyógyító meditáció című könyv CD-melléklettel, amely minden komoly érdeklôdô számára lehetôvé teszi, hogy saját gyógyulásában aktívan részt vegyen, és belsô energiatartalékait a megfelelô irányba mozgósítsa. 2005 – a szerzô harmadik könyvének megjelenési éve. A tudatalatti tízparancsolata című könyv CD-melléklete több mint tízévi munka és tapasztalat alapján állt össze.
Az V. Gyergyói Ifinapok meghívott elôadójaként szeptember 21-én, vasárnap délután 5 órától találkozhattok a szerzôvel, aki amellett, hogy a tudatalattink tízparancsolatáról tart elôadást, szívesen válaszol kérdéseitekre is.
Erdélyi ezredek a világháborúban
Borsos Miklós gyalogos, kisbirtokos (Gyergyóalfalu). *1875, Csomafalva. 1914. augusztus 2-án vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1914 október végén az orosz harctérre ment. 1914. november 6-án sebesülve Oradnánál orosz fogságba esett. 1916 júliusban, mint csererokkant, jött haza. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Felesége nagyapja, Kercsó András, a szabadságharcban hôsi halált halt.
Buslig Gyula tizedes, hentes- és mészárosmester (Gyergyószentmiklós). *1898, Gyergyószentmiklós. 1915 májusban vonult be önként a 82. közös gyalogezredhez. 1915 júniustól az orosz és a román hadszíntereken küzdött. Volhyniában, a vöröstoronyi szorosban és Nagyszeben mellett harcolt. Egyszer megsebesült. Az összeomláskor, mint 40%-os hadirokkant, szerelt le. Kitüntetései: O1, O2 2-szer, OB és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Testvére, Béla ôrv., 1915-ben az orosz fronton hôsi halált halt.
Csata Miklós tizedes, lövészmester, községi bíró, középbirtokos (Gyergyócsomafalva). *1883, Gyergyócsomafalva. 1914 augusztusban vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1915 decemberben a 10. menettel az orosz frontra ment. (Stryj, Lemberg, Gorlice, Varsó stb.) 1915. október 7-én bal kezén és jobb combján lövést kapott. Felgyógyulása után az orosz harctérre tért viszsza. Kitüntetései: O2, OB, Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Nagyapja részt vett a szabadságharcban.
Ifj. újszékelyi bágyóni Csegey Gyula szakaszvezetô, áll. erdôôr (Ditró). *1886, Magyarrégen. Tényleges katonai szolgálatra 1907-ben vonult be a 62. közös gyalogezredhez. 3 évig szolgált. 1914-ben a mozgósításkor újra bevonult. 1914 augusztustól a szerb, olasz, orosz és a román harctereken küzdött. Sabác, Cigánysziget, Valjevó, Kolmalin és Tölgyes mellett harcolt. Kétszer megsebesült. A székely hadosztályban 3 és fél hónapot szolgált. Kitüntetései: O1, O2, OB, Kcsk., Ferenc József jub. é és az 1912-13 évi eé. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Testvérei, József, Sándor és István, továbbá sógora, Balázs Ferenc ôrv., a O1 tulajdonosa, a világháborúban hôsi halált haltak.
Csergô Bálint szakaszvezetô, kisbirtokos (Szárhegy). *1884, Szárhegy. Tényleges katonai szolgálatra 1905-ben vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1909-ig szolgált. 1914-ben a mozgósításkor újra bevonult. 1914. november 10-én az orosz hadszíntérre ment. Munkács és Stryj mellett harcolt. 1915. május 28-án orosz fogságba esett. 1918 júniusban szökve jött haza. Egyszer sebesült. Az összeomláskor szerelt le. Testvérei, Dénes és Vilmos, hôsi halált haltak. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Csergô István (Károlyé) tüzér, kisbirtokos (Szárhegy). *1888, Gyergyószárhegy. 1914. június 18-án vonult be az 5. h. tüzérezredhez. 1914 augusztustól az orosz és az olasz harctereken küzdött. Podhajce, Halics, Staniszlau és a Dunajow mellett harcolt. Az összeomlás után szerelt le. Kitüntetései: OB és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Édesapja, Károly a román betörés áldozata lett.
Csergô Lajos (Péteré) tizedes, kisbirtokos (Szárhegy). *1889, Szárhegy. Tényleges katonai szolgálatra 1910-ben vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 3 évig szolgált. A világháború kitörése után a mozgósításkor újra bevonult. 1914. augusztus 9-én a tábori ezreddel az orosz frontra ment. 1914. augusztus 26-án Dunajovnál sebesülve orosz fogságba esett. 1918. június 12-én jött haza. Az összeomláskor szerelt le. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Csergô Sándor szakaszvezetô, kisbirtokos (Szárhegy). *1884, Szárhegy. Tényleges katonai szolgálatra 1906-ban vonult be a 24. gyalogezredhez. Két évig szolgált. 1914. augusztus 1-jén vonult be a 22. h. gyalogezredhez. 1914. szeptember 6-án az orosz frontra ment. Halics, Stary-Sambor és Rohatyn mellett harcolt. Egyszer sebesült. 1915 szeptembertôl a tábori csendôrségnél teljesített szolgálatot. Az összeomlás után szerelt le. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Felesége elsô férje, Ádám Tamás, orosz fogságban, sógorai, Orosz Ferenc és András, a fronton hôsi halált haltak.
Csibi Imre tizedes, kisbirtokos (Ditró). *1896, Ditró. 1915. június 15-én vonult be a 22. h. gyalogezredhez. 1915 júliustól az orosz és az olasz harctereken küzdött. Bucac, Halics és Asiagó mellett harcolt. Egyszer sebesült. 1918 novembertôl a székely hadosztály kötelékében Csicsa, Mátészalka és Zilah mellett harcolt a románok ellen. 1919 áprilisban szerelt le. Kitünt.: O2, OB és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Csibi Lajos ôrvezetô, kisbirtokos (Ditró). *1889, Ditró. Tényleges katonai szolgálatra 1911-ben vonult be a 24. h. gyalogezredhez. Két évig szolgált. 1914-ben a mozgósításkor újra bevonult. 1914 augusztusban a tábori ezreddel az orosz frontra ment. 1914. szeptember 8-án Halics mellett megsebesült. Felépülése után újra az orosz harctérre küldték, ahol 1914. december 27-én fogságba esett. 1918. május 8-án jött haza. Az összeomláskor szerelt le. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Csibi Lajos gyalogos, kisbirtokos (Ditró). 8 1887, Ditró. Tényleges katonai szolgálatra 1911-ben vonult be a 24. h. gyalogezredhez. 3 évig szolgált. 1914. július 28-án újra bevonult. 1914. augusztus 3-tól az orosz és a román hadszíntereken küzdött. Halics, Sósmezô, Stryj és mellett harcolt. Kétszer súlyosan megsebesült. Az összeomlás után szerelt le. Kitüntetései: OB, Kcsk. és Ferenc József jub. é. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Csibi Mihály ôrmester, középbirtokos (Ditró). *1882, Ditró. Tényleges katonai szolgálatra 1904-ben vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 3 évig szolgált. 1914. július 28-án a 41. közös gyalogezredhez vonult be. 1914 augusztustól az orosz, román és az olasz harctereken küzdött. Halics, Sianki, Vittorió és Piave mellett tüntette ki magát. Háromszor megsebesült. Az összeomlás után szerelt le. Kitüntetései: O1, O2 2-szer, OB és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Testvére, Lôrinc, 1915-ben az orosz fronton hôsi halált halt.
Csibi Pál Lajos ôrmester, kisbirtokos (Ditró). *1883, Ditró. Tényleges katonai szolgálatra 1904-ben vonult be a 82. közös gyalogezredhez. Három évig szolgált. 1914-ben a mozgósításkor újra bevonult. 1914 okt. 15-én az orosz frontra ment. Stary-Sambor, San és Olika mellett harcolt. Egyszer megsebesült. 1916. június 5-én orosz fogságba esett. 1918. augusztus 4-én jött haza. 1918 novembertôl a székely hadosztályban teljesített szolgálatot. 1919 februárban szerelt le. Kitüntetése: O2. Felesége elsô férje, Orosz Vince, 1914 októberben hôsi halált halt.
Csiki Albert tizedes, lövészmester, középbirtokos (Gyergyócsomafalva). *1885, Gyergyócsomafalva. Tényleges katonai szolgálatot teljesített 1906-tól 1909-ig. 1914. augusztus 1-jén bevonult a 82. közös gyalogezredhez, és az orosz frontra ment (Gorlice, San folyó). 1916 áprilistól 1918 szeptemberig az 50. gyalogezred kötelékében az olasz harctéren küzdött (Asiagó, Doberdó). Gránátnyomástól mindkét fülére megsüketült. Kitüntetései: O1, O2, OB, Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Apai nagyapja, Csiki Ambrus, részt vett a szabadságharcban.
Csiki Dénes gyalogos, órásmester (Ditró). *1895, Ditró. 1915. május 15-én vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1915 július közepén az orosz harctérre ment. San, Iwangorod, Ravaruszka és Olika mellett harcolt. 1916. június 5-én Olikánál orosz fogságba esett. 1918. június 5-én jött haza. A összeomlás után szerelt le.
Csiky Ferenc huszár, kisbirtokos (Ditró). *1896, Ditró. 1915. július 15-én vonult be a 2. közös huszár ezredhez. 1917. március 13-tól az olasz és 1917. december 1-tôl az orosz harctereken küzdött. Az összeomlás után szerelt le. Kitüntetései: OB. Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Csiki Imre szakaszvezetô, kisbirtokos (Gyergyócsomafalva). *1896, Gyergyócsomafalva. 1915. június 1-jén vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1915. augusztus 1-jén az orosz frontra, 1916 szeptemberben az oláh harctérre ment (Luck, Lemberg, Sósmezô, Runkui mare). Itt tüdôlövést kapott 1916 októberben. 1918 márctiustól az összeomlásig, mint géppuskás irányzó, küzdött az olasz harctéren (Monte-Grappa). 1918. november 3-án Trientben olasz fogságba esett, ahonnan 1919 novemberben jött haza. Kitüntetései: O2, OB, Kcsk és seb. é. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Apai nagyapja küzdött a szabadságharcban.
Csiki Lajos gyalogos, kisbirtokos (Gyergyócsomafalva). *1895, Gyergyócsomafalva. 1915 májusban vonult be a 82. közös gyalogezredhez. Júniusban az olasz harctérre ment, ahol július 26-án a Doberdón fogságba esett. 1919 októberben jött haza. Kitüntetése: Kcsk. Testvérbátyjai, Dénes és Tamás, a világháború hôsi halottai. Az oláh megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Czimbalmos András szakaszvezetô, kisbirtokos (Szárhegy). *1869, Szárhegy. Tényleges katonai szolgálatra 1890-ben vonult be a 82. közös gyalogezredhez. Három évig szolgált. 1915. március 15-én újra bevonult. 1915 júniustól, mint tábori csendôr, a román fronton küzdött. 1916. szeptember 29-én megsebesült. 1917 márciusban, mint hadirokkant, szerelt le. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Czirják István tűzmester, kisbirtokos (Kilyénfalva). *1889, Kilyénfalva. Tényleges katonai szolgálatra 1910-ben vonult be a 12. hegyi tüzérezredhez. Három évig szolgált. 1914. július 27-én újra bevonult. 1914. július 28-tól a szerb, orosz, román és az olasz hadszíntereken küzdött. Belgrád, Kôrösmezô, Csernowic, Trieszt és a Garda-tó mellett harcolt. Az összeomláskor szerelt le. Kitüntetései: O2, OB kétszer, Kcsk. és az 1912/13 évi eé. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Az önk. tűzoltóság fôparancsnoka volt.
Dániel Antal gyalogos, középbirtokos (Gyergyócsomafalva). *1889, Csíkszentdomokos. 1915 februárban vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1915 márciusban az orosz frontra ment (gorlicei áttörés). Ez év május 27-én Sinajevónál megsebesült (bal térd). Az összeomláskor szerelt le. Sógorai, Vákay Gergely és Boriszák Márton, a világháborúban hôsi halált haltak. A megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Darvas János tizedes, kisbirtokos (Gyergyóalfalu). *1890, Gyergyóalfalu. Tényleges katonai szolgálatra 1911 októberben vonult be a 62. közös gyalogezredhez. Itt érte a világháború kitörése. 1914 augusztustól az orosz, olasz és a francia hadszíntereken küzdött. Staniszlau, Halics, Luck, Piave és Verdun mellett harcolt. 1917. augusztus 10-én megsebesült. Az összeomlás után szerelt le. Kitüntetései: OB, Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Deák András huszár, középbirtokos (Gyergyóújfalu). *1890, Gyergyóújfalu. Tényleges katonai szolgálatra 1911-ben vonult be a 9. h. huszár ezredhez. 1913-ig szolgált. 1914. augusztus 1-jén újra bevonult. 1914. augusztus 9-tôl, egyszeri megszakítással, az orosz hadszíntéren küzdött. Luck és Olika mellett harcolt. Egyszer sebesült. 1916. július 6-án orosz fogságba esett. 1918 november végén jött haza. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Testvére, Ignác, 1914-ben az orosz fronton hôsi halált halt.
Deák András tüzér, napszámos (Vasláb). *1885, Szárhegy. Tényleges katonai szolgálatra 1907-ben vonult be a 82. közös gyalogezredhez. Három évig szolgált. 1914-ben a mozgósításkor a 35. tábori tarackos ezredhez vonult be. 1916 augusztustól a román, olasz és a francia harctereken küzdött. Gyilkostó, Tölgyes, Görz és Verdun mellett harcolt. 1918. július 9-én megsebesült. Az összeomlás után szerelt le. Kitüntetései: O1, OB kétszer, Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Deák András gyalogos, kisbirtokos (Gyergyóújfalu). *1889, Gyergyóújfalu. 1914-ben a mozgósításkor vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1914 augusztustól az orosz fronton küzdött. Dunajow, San és Luck mellett harcolt. 1915. június 7-én sebesülve orosz fogságba esett. 1918. július 25-én jött haza. Az összeomlás után szerelt le. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Nagyapja, Ferenc, részt vett a szabadságharcban.
Deák Imre tizedes, kisbirtokos (Gyergyóalfalu). *1876, Gyergyóalfalu. 1915-ben vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1915 ôszétôl az orosz és az olasz harctereken küzdött. Korova, Tarnopol és Asiagó mellett harcolt. Az összeomlás után szerelt le. Kitüntetései: OB és Kcsk. Testvére, Antal és ennek fia, Ignác, továbbá sógora, Magyari János, a fronton hôsi halált haltak.
Deák József tizedes, kisbirtokos (Ditró). *1885, Ditró. Tényleges katonai szolgálatra 1906-ban vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 3 évig szolgált. 1914. augusztus 1-jén újra bevonult. 1914. augusztus 7-tôl az orosz és a román frontokon küzdött. Dunajov és Sósmezô mellett tüntette ki magát. Kétszer súlyosan megsebesült. Az összeomlás után szerelt le. Kitüntetései: O2 és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Felesége édesapja, Péter János, részt vett a szabadságharcban.
Deák Márton gyalogos, középbirtokos (Gyergyóújfalu). *1883, Gyergyóújfalu. 1915. február 15-én vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1915. június 2-án az orosz hadszíntérre ment. A San folyó mellett harcolt. 1915. július 7-én Lublin elôtt megsebesült. 1915. június 29-én, mint hadirokkant, szerelt le. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Deák Péter (Józsefé) tizedes, kisbirtokos (Szárhegy). *1893, Szárhegy. 1914 októberben vonult be a 22. h. gyalogezredhez. 1914. december 20-án az orosz hadszíntérre ment. 1915. április 12-én orosz fogságba esett. 1918. október 20-án jött haza. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Édesapját, Józsefet, 1916 nyarán a románok kivégezték. Testvére, József, 1916-ban a román fronton hôsi halált halt.
Rancz Enikô
Sport
Gyilkostó Kalandverseny
Idén öt csapat vetélkedett
Családias, jó hangulatban zajlott az elmúlt hét végén a negyedik Gyilkostó Adventure kalandverseny. A gyergyószentmiklósi Gyilkostó Adventure Egyesület által szervezett megmérettetésre kétszemélyes csapatok neveztek be, szám szerint öt, melybôl négy gyergyói volt. Rajtuk kívül a brassói és szentgyörgyi tagokból álló Nomádok vettek részt a megmérettetésen. A benevezett versenyzôk nagy része több alkalommal is résztvevôje volt a több sportot is magába foglaló csapatversenynek. A Görgényi havasokat és a Gyilkostó–Nagy-hagymás Nemzeti Parkot érintô kalandverseny szervezôi nem kímélték a sportembereket, hiszen 134 km hegyi kerékpározást, 50 km gyaloglást, 3 km evezést, valamint szikláról való ereszkedést iktattak a programba. Az öt csapat mindegyike sikeresen befejezte a versenyt a megadott szintidô alatt. A leggyorsabbak a Nomádok voltak (Márk Elôd Miklós és Coliban Allen), a verseny legtapasztaltabb résztvevôi, hiszen minden évben aktívan szerepelnek az ország összes kalandversenyén, elôkelô helyezésekkel – ôk 19 óra 17 perc alatt rohantak végig a távon. Szorosan követték és végig a nyomukban lihegtek a gyergyószentmiklósi ifjak, a Neuzer Racing Team, (Bíró Csongor és Bakos Csaba) akik szintén aktív résztvevôi a kalandversenyeknek, futó- és biciklismaratonoknak. Fiatal koruk ellenére csupán 21 perccel maradtak le az elsô helyezettektôl, nem kis meglepetést okozva a csapattársaknak és a szervezôknek egyaránt. A harmadik helyezést a szintén gyergyói Magellán csapat nyerte el (Szôcs László és Koz-ma Zsolt), 20 óra 11 perces teljesítménnyel, tagjai a terepbiciklizés nagy mesterei. Negyedikek lettek a gyergyói maratonfutók, a Kriegel – Endorphin nevet viselô duó, (Romfeld László és Csató József), ôk 27 óra 4 perc alatt teljesítették a távot. Ötödik helyen ért célba a szintén helyi versenyzôkbôl álló Szinkron csapat (dr. Székely Zsolt és Tatár Elôd), 27 óra 44 perccel – ôk résztvevôi voltak az idei Kárpáti Kalandversenynek is.
A szervezôk szerint a versenyzôk nem várt gyorsaságát meghatározta, hogy az eddigi évektôl eltérôen idén kétszemélyes csapatokat is lehetett alkotni, ezt kihasználva, valamint, hogy nem volt kötelezô, hogy lány is legyen a csapatban, s a fiúk jóval gyorsabban haladtak.
Ami a versenyzôk kis számát illeti, a szervezôk szerint az idôzítéssel volt probléma, hiszen mostanában rendezték a Kárpáti Kalandversenyt, valamint hegyikerékpár-versenyeket is, ahol több olyan sportoló is lesérült, akik minden alkalommal hűséges résztvevôi voltak a Gyilkostó Adventure kalandversenynek is. A tervek szerint a következô években konkrét idôpontot szabnak meg a megmérettetésnek, július második hétvégéjét – ezzel a Gyergyót és környékét érintô kalandverseny szezonnyitónak is számít.
A vasárnapi díjkiosztó ünnepségen Korodi Attila környezetvédelmi miniszter is tiszteletét tette, a díjakat ô nyújtotta át a nyerteseknek.
A negyedik Gyilkostó Adventure kalandverseny fôtámogatója Gyergyószentmiklós Polgármesteri Hivatala és Önkormányzata. A szervezést helyi egyesületek, szervezetek is segítették, mint Dancurás Hegyimentô Egyesület, az EKE, de támogatást nyújtott a Közlekedési Rendôrség és a Figura Stúdió Színház is. Anyagi támogatást a helyi cégek nyújtottak.
Gyergyói lovas napok
Hagyományteremtô jelleggel
Bajkó Tibor, a Krigel SK elnöke tartott szeptember 1-jén, hétfôn sajtótájékoztatót a szombaton (szeptember 6.) és vasárnap (szeptember 7.) sorra kerülô Gyergyói lovas napokkal kapcsolatosan. A helyi sajtósokat összehívó üzletember mindjárt az elején elmondta, hogy a Krigel Sport Klub a tavaly lett megalakítva. Mint kifejtette, az elôttünk álló hétvégén nem fogathajtó napokról, hanem lovasnapokról kell beszélni. Szombaton és vasárnap a mocsári dülôben lévô lovaspályán hozzávetôleg 13 órás programmal várják az érdeklôdôket. Bajkó Tibor elmondta, hogy a Krigel SK a helyi polgármesteri hivatallal és a Megyei Tanáccsal együttműködve, társszervezésben készíti elô az eseményt. A rendezvényhez pozítivan álltak hozzá a vállalkozók. A lovasnapok keretében többek között kutyakiállítást tartanak, amely szombaton reggel 9 órakor kezdôdik. Ezen a megnyilvánuláson a helyi és a környékbeli kutyatartók vonultatják fel kedvenceiket. Hétfôn, szeptember elsô napján már 25 kutya volt benevezve a megmérettetésre. A két nap során rövid idôtartamú (a tervek szerint 20 perces) bemutatókra kerül sor. Lesz ugróbemutató, díjlovaglás, 35–40 percig tartó rönkterhelô verseny, és nem utolsósorban látható lesz a magyarországi Mészáros család pónis-bemutatója. „Lovam vagy kollégám” az egyik műsorszám, illetve vetélkedô címe. Megtekinthetô lesz a Csabafiak bemutatója, amely tulajdonképpen zárja a szombati napot.
Vasárnap, szeptember 7-én többek között díjhajtás-bemutatóra kerül sor. „Elôdeink a hajtók” címmel tartanak vetélkedôt, amelynek során az elmúlt évtizedek bajnokai mutatják be tudásukat. Lesz díjlovaglás, láncfűrész- verseny, díjazás és tombolasorsolás. A vasárnapi program egész pontosan 9.30 órakor kezdôdik autókiállítással és bemutatóval, majd 10.30 órakor a Góbé lovasudvar gyerekeinek lovastorna műsorát láthajták az érdeklôdôk. Mindkét nap a jó hangulat megteremtéséhez, illetve fokozásához hozzájárul a Step Dance SK. Újságírói kérdésre válaszolva Bajkó Tibor elmondta, hogy a két- napos rendezvényt hagyományteremtés céljával szervezik meg idén elôször. A cél az lenne, hogy a gyermekek és a fiatalok úgymond a lovak felé mozduljanak, feléledjen az érdeklôdésük e nemes állatok iránt – fogalmazott az üzletember. Mint mondotta, ez a rendezvény költségesebb, mint egy országos bajnoki forduló megszervezése. Ugyanakkor a lovasnapokat az idén Gyergyószentmiklóson elmaradt bajnoki fogathajtó forduló pótlásaként is tervezték és szervezik meg. Fontos megjegyezni, hogy mindkét nap lovaglási lehetôség lesz biztosítva a gyermekeknek és a felnôtteknek egyaránt.
Bajkó Tibor tájékoztatója során kihangsúlyozta, hogy a szombaton és vasárnap sorra kerülô rendezvényekre a belépés ingyenes!
A Gyergyói lovas napok műsora:
Szeptember 6., szombat: Kutyakiállítás; Megnyitó; A 11. Székely határôr huszárbandérium bemutatója; Step Dance – táncbemutató; Ugrólovas-bemutató; Step Dance – táncbemutató; Díjlovaglás; Rönkterhelô verseny; Fogathajtás – elôdöntô; Step Dance – táncbemutató; „Póni Show” – a magyarországi Mészáros gyerekek elôadásában; „Lovam vagy a kollégám” – vetélkedô; Csabafiak bemutatója.
Szeptember 7., vasárnap: Nissan-kiállítás és bemutató; A Góbé lovasudvar gyerekeinek lovastorna-bemutatója; Díjhajtás ismertetése; Step Dance – táncbemutató; „Elôdeink a hajtók” – vetélkedô; Díjlovaglás; Láncfűrészverseny; Fogathajtás – döntô; Step Dance – táncbemutató; „Ló és lóerô” – vetélkedô; „Póni show” – a magyarországi Mészáros gyerekek elôadásában; Díjazás és tombolasorsolás.
Sajtóközlemény
Szeptemberben kezdôdik a MOL Liga
Közös román–magyar jégkorongligában játszanak Magyarország és Románia legjobb klubcsapatai ebben az idényben.
Szponzori együttműködést alakított ki a MOL-csoport a magyar és a romániai jégkorongszövetséggekkel. Az együttműködés eredményeképpen a legjobb magyar és a legjobb romániai csapatok ôsztôl egy bajnokságban, a MOL Ligában mérhetik össze erejüket, ezzel is lehetôséget kapva a fejlôdésre és megerôsôdésre.
Az új, rangos jégkorong-versenysorozatban Magyarország és Románia 10 legjobb csapatával vesz részt a 2008/2009-es szezonban. A kétfordulós alapszakasszal – csapatonként 36 mérkôzéssel – lebonyolításra kerülô nemzetközi ligában kedden, pénteken és vasárnaponként játszanak majd egymás ellen a résztvevôk. A MOL Ligában magyarországi oldalról a Dunaújvárosi Acélbikák, Ferencvárosi Torna Club, Miskolci Jegesmedvék, Alba Volán, Újpesti TE és a Budapest NZ Stars csapataival, míg Romániából a Csíkszeredai Sportklub, a HC Csíkszereda, a Progym Hargita Gyöngye Gyergyószentmiklós és a Steaua Bukarest gárdája fog szerepelni. A MOL Liga küzdelmei szeptember 9-én indulnak és a 2009. január 18-ig tartó alapszakasz után folytatódik a február elejéig tartó rájátszás és döntô. A MOL-lal kötendô megállapodás újabb fejlôdési lehetôséget biztosít a két ország jégkorongja számára, és izgalmas küzdelmeket hoz a szurkolóknak is.
„A MOL hivatásának érzi, hogy ne csak a gazdasági és üzleti életben, hanem a sportban vagy a kultúrában is hidakat építsen a régió országai között. A régió valamennyi országában jelen lévô nagyvállalatként megtapasztaltuk, hogy a közös munka, az együttműködés mindig nagyszerű eredmények forrása, és biztosan tudjuk, hogy ez nem csak az olajiparban, hanem a jégkorongsportban is így lesz. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a közös ligában való küzdelem, mint elhatározás, a csapatokban és a két ország sportvezetésében már megszületett, mi az anyagi források biztosításával tesszük lehetôvé a megvalósulását” – véli Ferencz I. Szabolcs, a MOL-csoport kommunikációs igazgatója.
Az olajipari vállalat a jégkoronggal az egyébként is szélesnek nevezhetô sportszponzorációs portofólióját egészíti ki: közismert, hogy a MOL több mint tíz éve támogatja a kajak-kenu sportot, Kovács Katinak, Vajda Attilának és Vereckei Ákosnak egyéni szponzora is; de a vállalat áll szponzorként Talmácsi Gábor motorversenyzô, Szávay Ágnes teniszezô, Veres Zoltán műrepülô mögött, a pekingi játékok alkalmából pedig segítették a férfi kardcsapat és a férfi vízilabda-válogatott felkészülését is. A Segíthetek? MOL Tehetségtámogató Program keretei között pedig olyan kiemelkedôen tehetséges 18 éven aluli fiatal sportolókat támogatnak, akik minden remény szerint a jövô bajnokai lesznek.
Atlétika
Félmaraton
A VII. Büdösfürdôi Napok keretében ötödik alkalommal szervezték meg a hagyományos félmaratoni futóversenyt. A férfiak és nôk egyéni versenyben 21 kilométeres távot szaladtak, míg a hármas váltóban 3x7 km volt a táv hossza. A versenyre összesen 41-en neveztek be. A vetélkedôn részt vett a Román Atlétikai Szövetségnél leigazolt 6 veterán sportoló is. A büdösfürdôi új színpadnál emléklappal, éremmel és kupákkal díjazták a dobogós helyezetteket. A legidôsebb korosztály váltócsapatának nyertesei (fotó): Molnár János – Tekerôpatak, Szabó József – Csíkszépvíz és Keresztes Gyula – Csíkszereda.
Jégkorong
Gólgazdag mérkôzések a Gyilkostó Kupán
Sajnos, a meghívott Szokol Kijev nélkül rendezték a múlt hét végi Gyilkostó Kupa nemzetközi jégkorongtornát. Egyáltalán nem jött jól ez a távolmaradás. Az ukrán csapat visszalépése csalódást, bosszúságot okozott úgy a rendezôk, mint a szurkolók körében. A kijevi klub illetékesei vízumproblémákkal magyarázták távolmaradásukat. Az ukrán együttes helyére egy ifjúsági (U20) játékosokból és a HC Csíkszereda jégkorongozóiból összeállított válogatott lépett. Még a nemzetközi jégkorongtorna elôtt lezajlott szurkolói találkozón bejelentette a helyi csapat vezetôsége, hogy ifj. Basilides Tibor a következô bajnoki idényben a Progym Hargita Gyöngye csapatában folytatja sportolói pályafutását. Hazatért tehát az elmúlt években a Bukaresti Steauát erôsítô gyergyói csatár, aki a felnôttválogatott mérkôzésein is rendszerint nagyon jó teljesítményt nyújt.
A fiatal játékosok számára mindenképp jól jött – még akkor is, ha olykor szembeötlôen nagy volt a különbség – ez a belépés az idei Gyilkostó Kupára, hisz nemzetközi felkészülési tornán, felnôttcsapatok elleni összecsapásokon gyarapíthatták játéktapasztalatukat, amelyet jövôbeni mérkôzéseiken kamatoztathatnak. A gyergyói csapat a Csíki Sör-kupán elért harmadik helyezés után ismét harmadikként fejezte be a városunkban lezajlott idény eleji tornát. Az idei Gyilkostó Kupán – a rendes játékidôkben – összesen 58 gól (!) született, ez 9,6-os mérkôzésenkénti gólátlagot jelent.
A Gyilkostó Kupa eredményei:
Pénteken: HC Csíkszereda – Románia U20 6–5 (0–1, 5–1, 1–3). Gólszerzôk: (23.14) Foltin/ Mihály Á., (31.28) Mihály E./ Adorján/ Flinta, (34.08) Sevcik/ Mihály Á., (35.47) Antal/ Adorján, (37.18) Mihály Á./ Sevcik, (57.59) Lôrincz/ Molnár, illetve (0.38) Szabó/ Zabludovszkij, (20.54) Szabó/ Fegyasev/Zabdludovszkij, (40.32) Zabludovszkij/ Fegyasev, (40.50) Zabludovszkij/ Szabó, (59.53) Szabó/ Zabludovszkij.
Progym Hargita Gyöngye – HK Trebisov 1–2 (0–2, 0–0, 1–0). Gólszerzôk: Csernish, illetve Milovcik és Findura.
Szombaton: HC Csíkszereda – HK Trebisov 7–2 (2–1, 0–1, 5–0). Gólszerzôk: (11.16) Saluga/ Stefanka, (12.12) Szabó/ Góga, (41.14) Zabludovszkij, (42.25) Pupák, (47.07) Pupák/ Saluga, (54.13) Mihály Á./ Góga, (58.35) Antal/ Flinta, illetve (7.35) Balaz/ Majernik, (20.57) Gajdos.
Progym Hargita Gyöngye – Románia U20 7–1 (3–0, 2–1, 2–0). Gólszerzôk: (2.33) Sára/ Hopkovic, (9.50) Koniar/ Maştaleriu, (13.51) Franc/ Borsos, (20.41) Kiricsenko, (29.49) Franc/ Koniar, (45.54) Daradics/ Nagy Cs., (53.28) Balla/ Sára, illetve (34.26) Sevcik/ Solti.
Vasárnap, augusztus 31-én: HK Trebisov – Románia U20 21–2 (6–0, 9–1, 6–1). Gólszerzôk: Milovcik 4, Sintaj 3, Grega, Findura, Majernik, Chmelo 2–2, Gajdos, Zambori, Cernansky, Cvejn, Kralik, Balaz, illetve Bálint és Pupák (HC Csíkszereda). Progym Hargita Gyöngye – HC Csíkszereda 3–4 (1–0, 1–1, 0–1, 0–0) – hosszabbítás és büntetôlövések után. A 2–2-es eredménnyel végzôdött rendes játékidôben a gólokat a következô játékosok lôtték: (2.56) Kiricsenko, (33.04) Borsos, illetve (33.13) Flinta, (41.33) Góga/ Harabin. Ezen a mérkôzésen végig nagyon jól játszott a Progym Hargita Gyöngye csapata. Végig egyenlô ellenfélként küzdöttek a gyergyói csapat játékosai a szemmel láthatóan erôsebb játékerôt képviselô HC Csíkszereda csapatával szemben. A Gyilkostó Kupa utolsó mérkôzése iramos, tetszetôs játékot eredményezett, újfent bizonyítva, hogy a gyergyói csapat nyilvánvalóan erôsödött a nyár folyamán. Ez a tény mindenképp biztató a közelgô közös magyar–román bajnokság, a Mol Liga mérkôzései elôtt. Végig nagyon jól játszott Borsos Attila, aki nagyszerűen irányította csapattársait.
A 2008-as évi Gyilkostó Kupa végsô rangsorában: 1. HC Csíkszereda 8 pont, 2. HK Trebisov 6 pont, 3. Progym Hargita Gyöngye 4 pont, 4. Románia U20 0 p.
Természetesen nem maradt el az ünnepélyes díjkiosztás. A torna legjobb kapusa: Peter Hricina (Progym Hargita Gyöngye) – a díjat Horváth Kálmán, a Progym SK jégkorong-szakosztályának vezetôségi tagja adta át. A torna legjobb hátvédje: Ladislav Hopkovic (Progym Hargita Gyöngye) – a díjat Kercsó Attila, a Progym SK jégkorong-szakosztályának tiszteletbeli elnöke adta át. A Gyilkostó Kupa legjobb csatára: Dennis Zabludovszkij (HC Csíkszereda) – a díjat Basa János, a Román Jégkorong Szövetség technikai igazgatója adta át. A legsportszerűbb csapat: Progym Hargita Gyöngye – a díjat Becze Iuliu, a Román Jégkorong Szövetség fôtitkára adta át. Díjazták a tornán indult és 4. helyezést elért 20 éven aluli válogatottat – a díjat átadta: Rokaly Szabolcs, a Progym SK jégkorong-szakosztályának vezetôségi tagja. A harmadik helyezett Progym Hargita Gyöngye csapatát Bencze Attila, a Román Jégkorong Szövetség alelnöke díjazta. A második helyezett HK Terebes együttesét Csavar Zsolt, a Progym SK jégkorong-szakosztályának titkára díjazta. Az elsô helyezett és tornagyôztes HC Csíkszereda csapatát Kopacz Zoltán, a Progym SK jégkorong szakosztályának elnöke díjazta.
* * *
Augusztus 27-én, szerdán Gyergyószentmiklóson lejátszott barátságos mérrkôzésen: Brassói Fenestela 68 – Bukaresti Steaua 4–6. Az elmúlt hét végén Miskolcon újabb mérkôzést játszott a brassói csapat. A találkozó eredménye: Miskolci JJSE – Brassói Fenestela 68 1–3 (1–1, 0–1, 0–1).
* * *
Svédországban turnézik a Sportklub. A román jégkorongbajnokság legutóbbi aranyérmes csapata a svédországi turné során néhány barátságos mérkôzést is játszott. Íme az eredmények. Troja-Ljungby (svéd 2. liga) – Csíkszeredai Sportklub 7–0 (1–0, 2–0, 4–0). Gólszerzôk: Enberg 2, Striz, Kannerling, Olof Mars, Akesson, Johansson. Karlskrona HK (svéd 3. liga) – Csíkszeredai Sportklub 6–2 (1–0, 3–2, 2–0). Gólszerzôk: Carl Johann Svenson 2, Rädde, Ottinger, Sandberg, Jimmie Svensson, illetve Péter Róbert és Per Braxenholm. Szeptember 1-jén, hétfôn: Mariestad BOIS (svéd 2. liga) – Csíkszeredai Sportklub 2–3 (1–3, 1–0, 0–0). A csíki csapat gólszerzôi: Ordzovensky 2 és Ramsted. A Csíkszeredai Sportklub svédországi turnéja szeptember 8-ig tart.
* * *
A szeptember 5–7. közötti idôszakban a gyergyószentmiklósi műjégpályán kerülnek lejátszásra a Románia-kupa 2008/2009-es idényének elsô mérkôzései. A hét végi mérkôzések műsora:
Szeptember 5., péntek 19.00: Progym Hargita Gyöngye – Progym Hargita Gyöngye II.
Szeptember 6., szombat 19.00: Progym Hargita Gyöngye – Brassói Fenestela 68.
Szeptember 7., vasárnap 19.00: Progym Hargita Gyöngye II. – Brassói Fenestela 68.
Labdarúgás
Jól kezdte a bajnokságot a gyergyói csapat
Az elmúlt héten lezajlott a Hargita megyei IV. Liga 2008/2009-es bajnoki idényének elsô fordulója.
Az 1. forduló eredményei: (a Balánbányai ASA – Csicsó mérkôzést elnapolták) Szentegyházai Vasas – Homoródalmási Homoród 9–0 (5–0) /gólszerzôk: Knobloch Zoltán (2., 29., 90.), Mag Ervin (64., 88.), Mezei Zsolt (19., 86.), Mag Árpád (7.), Gergely Tibor (24.)/, Csíkszentmihályi Törekvés – Csíkszeredai ISK 1–1 (0–0) /gólszerzôk: Szatmári Szabolcs (70.), illetve Hodgyai Zoltán (82.)/, Székelyudvarhelyi Roseal – Parajdi SE 1–0 (0–0) /gólszerzô: Fodor Attila (46. – 11 m)/, Székelykeresztúri Egyesülés – Tölgyesi Real 2–0 (0–0) /gólszerzôk: Török Attila (79.), Dobribán Róbert (89.)/, Gyergyószentmiklósi Jövô – Gyimesközéplok 4–0 (3–0) /gólszerzôk: Blaga Florin (29., 42.), Covrig Alin (32.), Tankó Csaba (73.)/. Maroshévíz Salamás csapata szabadnapos volt.
A 2. forduló (szeptember 3–7.) műsora: szeptember 6., szombat 14 óra: Gyimesközéplok – Székelykeresztúr; 17 órától: Homoródalmás – Balánbányai ASA. Szeptember 7-én, vasárnap 13 órától: Tölgyes – Udvarhelyi Roseal; 17 órától: Parajd – Csíkszentmihály és Csicsó – Maroshévíz Salamás. Hétközben, szeptember 3-án, szerdán 17 órai kezdettel került lejátszásra a Csíki ISK – Szentegyháza mérkôzés. A második bajnoki fordulóban a Gyergyószentmiklósi Jövô csapata szabadnapos.
3. forduló (szeptember 13–14.): Maroshévíz – Homoródalmás, Szentegyháza – Parajd, Csíkszentmihály – Tölgyes, Udvarhelyi Roseal – Gyimesközéplok, Székelykeresztúr – Gyergyói Jövô; szeptember 10-én, szerdán: Balánbánya – Csíki ISK.
4. forduló (szeptember 20–21.): Gyergyói Jövô – Udvarhelyi Roseal, Gyimesközéplok – Csíkszentmihály, Tölgyes – Szentegyháza, Parajd – Balánbánya, Homoródalmás – Csicsó; szeptember 17-én, szerdán: Csíki ISK – Maroshévíz.
5. forduló (szeptember 27–28.): Maroshévíz – Parajd, Balánbánya – Tölgyes, Szentegyháza – Gyimesközéplok, Csíkszentmihály – Gyergyói Jövô, Udvarhelyi Roseal – Székelykeresztúr; szeptember 24-én, szerdán: Csicsó – Csíki ISK.
6. forduló (október 4–5.): Székelykeresztúr – Csíkszentmihály, Gyergyói Jövô – Szentegyháza, Gyimesközéplok – Balánbánya, Tölgyes – Maroshévíz, Parajd – Csicsó; október 1-jén, szerdán: Csíki ISK – Homoródalmás.
7. forduló (október 11–12.): Maroshévíz – Gyimesközéplok, Balánbánya – Gyergyói Jövô, Szentegyháza – Székelykeresz- túr, Csíkszentmihály – Udvarhelyi Roseal, Csicsó – Tölgyes.
8. forduló (október 18–19.): Udvarhelyi Roseal – Szentegyháza, Székelykeresztúr – Balánbánya, Gyergyói Jövô – Maroshévíz, Gyimesközéplok – Csicsó, Tölgyes – Homoródalmás; október 15-én, szerdán: Parajd – Csíki ISK.
9. forduló (október 25–26.): Maroshévíz – Székelykeresztúr, Balánbánya – Udvarhelyi Roseal, Szentegyháza – Csíkszentmihály, Homoródalmás – Gyimesközéplok, Csicsó – Gyergyói Jövô; október 22-én, szerdán: Csíki ISK – Tölgyes.
10. forduló (november 1–2.): Csíkszentmihály – Balánbánya, Udvarhelyi Roseal – Maroshévíz, Székelykeresztúr – Csicsó, Gyergyói Jövô – Homoródalmás, Tölgyes – Parajd; október 29., szerda: Gyimesközéplok – Csíki ISK.
11. forduló (november 8–9.): Maroshévíz – Csíkszentmihály, Balánbánya – Szentegyháza, Parajd – Gyimesközéplok, Homoródalmás – Székelykeresztúr, Csicsó – Udvarhelyi Roseal; november 5-én, szerdán: Csíki ISK – Gyergyói Jövô.
12. forduló (november 15–16.): Szentegyháza – Maroshévíz, Csíkszentmihály – Csicsó, Udvarhelyi Roseal – Homoródalmás, Gyergyói Jövô – Parajd, Gyimesközéplok – Tölgyes; november 12-én: Székelykeresztúr – Csíki ISK.
13. forduló (november 22–23.): Maroshévíz – Balánbánya, Tölgyes – Gyergyószentmiklós, Parajd – Székelykeresztúr, Homoródalmás – Csíkszentmihály, Csicsó – Szentegyháza; november 19., szerda: Csíki ISK – Udvarhelyi Roseal.
Amennyiben az idô megengedi, a tavaszi idénybôl még egy-két fordulót lebonyolítanak. Megjegyzik ugyanakkor, hogy a Csíki ISK szerdán délutánonként játssza le mérkôzéseit. Székelykeresztúr, Balánbánya, az Udvarhelyi Roseal és Maroshévíz csapatai szombatonként 11 órától mérkôznek. Gyimesközéplok és Szentegyháza csapatai szintén szombaton, de délután játsszák le mérkôzéseiket. Csíkszentmihály, a Gyergyói Jövô, Csicsó, Parajd és Homoródalmás csapatai vasárnaponként a délutáni órákban játsszák le bajnoki találkozóikat.
A sportrovatot szerkeszti: Rokaly Zsolt
Kisasszony
Tíz dolog, amit a férfiak valóban keresnek a nôkben
A küldetés nem egyszerű, de nem is lehetetlen: megtudni, mit keresnek a férfiak a nôben, amikor komoly barátnôt választanak. Igaz, nincs univerzális recept, de vannak bizonyos jellemvonások, szokások, amiket a férfiak nagyra értékelnek, vagy épp a maguk számára biztonságosnak tartanak egy nôvel kapcsolatban, amikor mérlegelik, jó barátnô, igazi társ lesz-e belôle. Ebben van némi logika is, de rengeteg az ösztönös döntés, és – tetszik, nem tetszik –, ezek egyetemes érvényű szempontok, amikor egy férfi „feleség-alapanyagot” keres.
Persze, minden férfi más, és vannak eltérô fontosságok, értékrendek, de azok sokszor csak felszínes óhajok, és hosszú távon nem fognak működni. Összegyűjtöttük azokat a tényezôket, amelyek segítenek kiigazodni a társ keresésének kiismerhetetlen útjain.
1. Van saját élete – és még élvezi is
Ez azt jelenti, hogy odafigyelsz magadra, a megjelenésedre, és a fantasztikus családtagjaidra és barátaidra is szánsz némi idôt. Kalandos kedvű vagy, mivel szeretsz utazni. Elfogadod az élet által nyújtott örömöket – akár egy desszertet is képes vagy lelkiismeret-furdalás nélkül elfogyasztani, és boldoggá tesz egy séta a parkban, amikor szép az idô. Szereted a munkád, vagy ha nem szereted, épp másikat keresel, és nem keseregsz azon, hogy egyedül kell felcipelned a bevásárlószatyrokat. Ne várj arra, hogy majd egy nap megjelenik a Nagy Ô, és akkor elkezded a valódi életet. A jó barátnô-alapanyag élvezi a saját életét.
2. Soha nem teszi meg az elsô lépést
Ez a kérdés állandó vita tárgyát képezi. Nem arról van szó, hogy a nô ne mutathatná ki tetszését, vagy ne kezdeményezhetne beszélgetést valakivel, aki tetszik neki. Viszont ha tettlegességre fajulnak a dolgok (tehát randi következik be), azt nem szabad a nônek kezdeményeznie. Egyrészt letörné a férfi vadászösztönét, ami pedig szükséges a közép- és hosszú távú tervek kedvezô alakulásához. Másrészt pedig, ha a nô telefonál, ha az ô ötlete egy vacsora, egy mozi, sosem fogja megtudni, vajon a férfi miért ment el vele: mert nem tud nemet mondani, mert nem volt jobb dolga, mert kóbor numerát remélt, vagy mert tényleg találkozni szeretett volna vele... Ha ebbôl kapcsolat lesz, a kétség majd állandóan ott lóg a levegôben: „vajon ô akarta, vagy én vettem rá?”
3. Szexi, de nem közönséges
Ez azt jelenti, hogy másképp viselkedünk az elsô találkozások alkalmával, mint a késôbbiekben. Az elején tartsd vissza magad a nyílt szexuális kijelentésektôl, még ha vagánynak is tűnik, ijesztô lesz a férfi számára. Inkább használj finom flört-módszereket: például beszélgetés közben röviden megérinted az alkarját, vagy akár a térdét is. Mosolyogj, fordítsd oldalra a fejed néha, de ne röhögj hangosan, és ha ô próbálkozik, engedd el a füled mellett az obszcén megjegyzéseket. Ha látja, hogy benne vagy a pasis, nyíltan szexuális dolgokban, nem leszel komoly barátnô-alapanyag.
4. Nem fekszik le az elsô randin
És a másodikon, de még a harmadikon sem. Igen, a szexuális forradalom jó rég bekövetkezett, és a menyasszony sem az ártatlansága miatt visel fehér ruhát az esküvôn, hanem mert különlegesen szép. Ugyanakkor a szex több szempontból is megváltoztat egy kapcsolatot, például a nôknél elindítja a „bújós-ölelôs hormon” termelôdését. Ha rögtön az elején az ágyban köttök ki, a férfi könnyű prédának gondol majd, akit más is könnyen kaphat meg, tehát nem veszôdik a kegyeid elnyerésével, túl rizikós vagy neki. Másrészt pedig nálad beindulnak a meghitt romantika ösztönei, és önkéntelenül is nyaggatni kezded a pasit, többet szeretnél, elkötelezôdést vársz.
Érdemes legalább egy hónapig randizgatni, mielôtt szexre vetemednétek. Igen, soknak tűnik, de azalatt legalább megismeritek egymást, és talán az is kiderül, nem ô az igazi számodra. Akkor meg miért feküdnél le vele? (Öööö, ugye jól gondoljuk, hogy te is komoly kapcsolatra vágysz?)
Sörös-mazsolás csirke
Hozzávalók: 1 csirke, só, 2 dl sör, mazsola, pici víz.
Elkészítés: A csirkét feldaraboljuk, besózzuk, kacsasütôbe vagy tepsibe rakva kevés vizet öntünk alá, és alufóliával letakarjuk. 200 fokon sütjük. Kb. 20 perc múlva levesszük a fóliát, rászórjuk a mazsolát, és a sörrel megöntözzük. Pirosra sütjük. Rizzsel tálaljuk.
Megjegyzés: A sör picit habzani fog, de elpárolog, és marad a fantasztikus íz!
Egészség
Értse jobban ízületeit – porcról porcra!
Az ízületek külvilágtól elzárt belsejébena természet különleges megoldásokat produkált. Nehéz hozzáférni, nincsenek benne erek, mégis tökéletesen működnek, ha lételemük, a mozgás élteti ôket.
Ízülettípusok
Az emberi mozgásszervrendszer csontokból, porcokból, szalagokból, ízületekbôl, izmokból és inakból épül fel. 275 darab csonttal születünk, melybôl összecsontosodások, összenövések után végül 206 lesz. A testtömegünk 12–20 százalékát kitevô csonthalmazt stabil, mégis mozgékony összeköttetések kapcsolják egymáshoz.
A csontok folyamatos csontösszeköttetése (synarthrosis) lehet viszonylag merev, ilyenkor az összekötött csontok között nincs hézag, rés vagy anyaghiány. A folyamatos kapcsolatot alkothatja kötôszövetes szalag is (syndesmosis). Ilyen a kapcsolat a lábszár két alsó csontvége között. Könnyebb elképzelni, ha tudjuk, hogy bár neve szalag, formáját tekintve nem szalagszerű. Az összenôtt koponyacsontok között szabad szemmel nem látható vékony kötôszövetréteg lapul, így ezek is ebbe a csoportba tartoznak.
A csontok porcos összeköttetésekor (synchondrosis) az összekötô elemet porcszövet alkotja, mint a gerinccsigolyák közé ékelôdött porckorongoknál. Ha a csontokat vékony hialin- vagy rostos porc köti egymáshoz, az összeköttetés rugalmas és erôs.
A csontokat csontszövet is összekötheti (synostosis), akár az öt csontból létrejött keresztcsont vagy a medence esetében, itt azonban természetesen nem beszélhetünk ízületekrôl.
Az ízületekrôl elsôként mozgékony, hajlítható ízületeink jutnak eszünkbe, a könyök, a csukló vagy a térd. Ezeket a csuklószerűen mozgatható csontkapcsolatokat nevezik valódi ízületeknek (artikuláció) vagy diartrózisnak.
Porcról porcra – a porcszövetek
A porcszövet a támasztószövetekre jellemzô módon sejtekbôl, nevezetesen porcsejtekbôl, és sejtközötti állományból (ún. mátrixból) áll. A sejtközötti állományt a szövet alapállományát adó anyagok és kollagén rostok teszik ki. A porc kollagén rosttartalmának köszönheti húzószilárdságát.
A valódi ízületekben üvegporc, más néven hialinporc található. A hialin az áttetszô, kékes színű szövet alapállományának egyik fontos anyaga. A sült csirkecomb kedvelt „porcogója” is üveg- porc.
Az üvegporcban viszonylag kevés, alig 1–2 tömegszázalékot kitevô porcsejt (chondrocita) található, ezek kettesével, esetleg hármasával állnak össze, s a szövet térfogatának kevesebb, mint 1 százalékát adják.
A porcsejtek a növekedési fázis befejezôdése után már nem osztódnak, de továbbra is termelik a sejtközötti állomány anyagait, a fehérjékbôl és cukrokból felépülô proteoglikánokat, melyek nagy vízmegkötô-képességgel rendelkeznek. Ezért lehet nagy a szövet víztartalma. Születéskor 90%, ami a korral fokozatosan csökken. A felnôttek csontvégi porcai már csupán 40% vizet tartalmaznak. A vizes alapállományban szerkezetalkotó molekulák adnak formát a porcnak, közöttük kollagén fehérjék, proteoglikán fehérjeszármazékok – nem kollagén típusú fehérjék.
A szárazanyag-tartalom százalékában mérve 50% kollagén rost, a proteoglikánok aránya 30-35%. A proteoglikánok legfontosabb képviselôi a kondroitin-szulfát vagy a már talán ismerôsen csengô nevű hialuronsav. Ezek az anyagok adják a porc nagy nyomószilárdságát, s ennek folytán tudja megvédeni a csontvégeket az erôteljes mechanikai behatásoktól. A sejtek között kevés kollagén rost található, melyeket kondroitin-szulfát itat át, ezért egyszerű fénymikroszkóppal a rostok nem látszanak, a szövet teljesen áttetszô.
(folytatás a következô lapszámban)
Horoszkóp
szeptember 4 – 10.
KOS (III.21-IV.20.)
Fôleg a munkájában tűnik türelmetlennek. Nehezen tűri az akadékoskodást, a gáncsoskodást. Ennek ellenére, amit a fejébe vesz, azt általában véghez viszi, a nehézségek ellenére is. Kedvezô változások ezen a héten a magánéletében érhetik.
BIKA (IV.21-V.20)
Általában óvatos az érzelmek terén, hiszen annyiszor megjárta már. Szinte egyik pillanatról a másikra történnek a dolgok, jönnek az új lehetôségek. Tegye félre kishitűségét, adjon esélyt a szerencséjének!
IKREK (V.21-VI.21.)
Az a személy, aki közel áll a szívéhez, szóban megbánthatja Önt. Pár nap elteltével rádöbben, mit tett, és esedezik az Ön bocsánatáért. A munkája körül felmerülô bizonytalanságok arra figyelmeztetik, hogy jó lenne idôben másik állás után nézni.
RÁK (VI.22-VII.22.)
Hajlamos lesz megmakacsolni magát, még akkor is, ha érzi, hogy rossz úton halad. A telihold hatására bolhából elefántot csinál. Lehet, hogy olyasmibe kezd, ami meghaladja képességeit.
OROSZLÁN (VII.23-VIII.23.)
Meglehetôsen érzékenyen reagál a világ dolgaira. Ne feledje: a karrierharcban farkastörvények uralkodnak. Vállalkozásba csak erôs karakterű, határozott társsal érdemes belevágni. Magánéletében feltörô vágyakozás jellemzi ezt a hetet.
SZŰZ (VIII.23-IX.21.)
Mély szerelmi kötôdés gyümölcse lehet egy csodálatos, egészséges baba. A kis jövevényt mindenki nagy szeretettel fogja várni. Munkájában váratlan fordulat állhat be. Amennyiben elég figyelmes, képes lesz kiszimatolni a jó lehetôségeket. Ne feledje, néha kockáztatni is kell!
MÉRLEG (IX.24-X.23.)
Sok feszültség vár Önre, amennyiben nem képes taktikázni. A héten akkor sem tud hallgatni, amikor saját érdeke ezt kívánná. Amennyiben Önök között valami konfliktus zajlik, oldja meg azt nemes egyszerűséggel.
SKORPIÓ (X.24-XI.22.)
Nemsokára vége a nagy melegeknek, de ha ön eddig nem napozott, ne bánkódjon, lesz még lehetôsége az idén. Addig is menjen el színházba, szórakozzon. Higgye el, nem lehet örökké begubózva otthon ücsörögni! Szedje össze bátorságát!
NYILAS (XI.23-XII.22)
Vonzza Önt a kaland lehetôsége, szívesen próbálgatja csáberejét, és lehetôsége lesz sok emberrel megismerkedni. Munka körüli változást is ígérnek a csillagok, több kedvezô ajánlatot is kap, de butaság lenne mindenre azonnal igent mondani. A határidôkkel pedig vigyázzon, tartsa be azokat.
BAK (XII.23-I.20.)
Aki nem tud alkalmazkodni, az kirekeszti magát az emberek közül. Erre a hétre az lenne a legfontosabb feladata, hogy rendezze kapcsolatait. Szüntesse meg a kapcsolatát azokkal az emberekkel, akikrôl tudja, hogy elszívják minden energiáját!
VÍZÖNTÔ (I.21-II.19.)
Nagy felelôsséget vállal magára. Szerencsére ez inkább ösztönzi, mintsem bénítóan hatna. A családi gondokra megoldást talál, csak az ég szerelmére, legyen sokkal türelmesebb! A kiadások terén fogja viszsza magát.
HALAK (II. 18-III 20.)
Az ügyei lassan intézôdnek, de vonatkozik ez életének szinte minden területére. Ne essen kétségbe, mert minden úgy jó, ahogyan van! A szerelemben, mint derült égbôl a villámcsapás, úgy bukkan fel egyik volt kedvese.
ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...
– Katona, mi akar lenni a hadseregben?
– Be akarok kerülni a vezérkarba!
– Maga hülye?
– Miért, az a feltétele?
* * *
Van egy alacsony fiú, aki szerelmes egy magas lányba. Egyszer kíséri végig a falun, amikor összeszedi a bátorságát, és kér egy csókot. A lány beleegyezik. Éppen egy kovácsműhely mellett vannak, a fiú feláll egy nagy üllôre, és megcsókolja a lányt. Mennek, mennek tovább, már a falu végénél járnak.
– Adj még egy csókot!
– Nem adok, elég volt egy.
– Akkor a franc cipeli tovább ezt az üllôt!
* * *
– Miért nevezik Magyarországot állatkertnek?
– Mert a Lánchídon van két oroszlán, azelôtt van egy zebra, azon átmegy egy Jaguár, abból kiszáll egy ürge, felszed egy tyúkot, megcsinálják a disznóságot, és jöhet a gólya!
* * *
Egy kisfiú ír egy levelet a Jézuskának:
„Kedves Jézuska, nagyon szegény családból származom. Kérlek, küldj nekem 1 millió lejt karácsonyra!”
A postások nem tudják kézbesíteni, ezért kibontják. Megsajnálják a kisfiút és gyűjtést szerveznek, de csak 500 000 lej gyűl össze, amit el is küldenek a gyereknek. Egy hét múlva újra levelet küld a kisfiú a Jézuskának, a postások ezt is kibontják. Ez áll benne: „Kedves Jézuska, te nagyon rendes vagy, de azok a szemét postások lenyúlták a pénz felét!”
* * *
Móricka siránkozva panaszolja apjának, hogy nem tudja egyedül a házi feladatot megírni.
– Mirôl? – kérdi az apa.
– Arról, hogyan élt a család a múltban és hogy él ma?
– Na, majd én diktálom, írd: a múltban autó, pezsgô, Riviéra, táncosnôk, jelenleg pedig trolibusz, kisfröccs, dagály, anyád.
* * *
Miniszteri kulcspozíció betöltésére nyilvános pályázatot hirdetnek. Három személy jelentkezik, egyenként szólítják ôket. Mind a három ugyanazt a kérdést kapja:
– Mennyi hatszor hét?
A válaszok azonban eltérnek, mégpedig az érkezôk sorrendjében a következôk:
– Hát, az függ a párt mindenkori irányvonalától.
– Hatvanhét.
– Negyvenkettô.
A bizottság vitatja, melyik jelöltet vegyék fel. Végül a kollektív bölcsesség alapján úgy döntenek, hogy mindhármat, mivel az elsôrôl kiderült, követi a párt irányvonalát, a második megelôzi a tömegeket, a harmadik pedig valóságos tudós.
* * *
Sándor leül az anyósával beszélgetni.
A beszélgetés során, hogy csillapítsa a haragos anyóst, gondolja, bevág egy jó bókot.
– Mama, de hát maga olyan szép, mint egy csillár.
Mire a mama:
– Köszönöm fiam, tudom én azt.
Erre Sanyi:
– Csak kár, hogy nem lóg!
* * *
Kovács felesége meghal. Egy közeli barát így vigasztalja:
– Tudom, hogy most nagyon nehéz, de hidd el, jön majd valaki, aki elfeledteti veled ezt a nagy szomorúságot!
– Tudom – feleli Kovács – de mit csináljak ma éjszaka?
Copyright (c) Kisújság Alapítvány - 2008
Ezen honlap tartalma (egészében vagy részleteiben) nem
sokszorosítható vagy publikálható semmilyen formában,
a kiadó előzetes beleegyezése nélkül!
|