Kisújság-olvasók figyelmébe!
Már kapható a:
GYERGYÓI KISÚJSÁG ÉVKÖNYV 2008.
A Gyergyói Kisújság szerkesztôsége lehetôséget biztosít arra, hogy a lapunkat ismerô, távolba szakadat gyergyóiak (és nemcsak) megrendelhessék a Gyergyói Kisújság évkönyvét.
Megrendeléseket az alábbi címeken (e-mail cím, postai cím), illetve telefonszámon fogadunk:
e-mail: kisujsag@hr.astral.ro
tel.: 004-0266-364.941
Postai cím: 535500 Gheorgheni, jud. Harghita, p-ta Libertătii nr. 22., Romania
A Gyergyói Kisújság lehetôséget biztosít arra is, hogy elôfizessenek a lapra mindazok, akik eddig csak internetes formában fértek hozzá kedvenc heti olvasnivalójukhoz.
A világ bármely pontján élô Kisújság-olvasók a fenti címeken, illetve telefonszámon fizethetnek elô lapunkra.
Gyergyói Kisújság ügyfélszolgálat
Magyar hóra
A környezet befolyásolja az embert, legalább annyira, mint amennyire az ember befolyásolja környezetét. Folyamatos átalakulás zajlik a természetben, az élôvilágban, s természetesen bennünk is. Átveszünk, átadunk érzelmeket, szokásokat. Mások után alakulunk, vagy mások alakulnak utánunk. Befolyásolnak, és mi is befolyásolunk másokat. Tetten érhetô ennek a folyamatnak egyfajta ciklikussága, ám még senki sem írta meg szabályát, törvényét. Kivédhetetlen, követhetetlen ez a láthatatlan, de mégis tapintható, lassuló, gyorsuló, meg-megújuló metamorfózis.
Nincs új a nap alatt – mondogatjuk, de lényegében csak frázisokat ismételgetünk megszokásból. Ugyanilyen üres szóvirágokkal élnek politikusaink, akik talán a sajátos politikai miliônek, a bukaresti politizálásnak köszönhetôen, egy picit idôutazva, szakállánál fogva idôrôl idôre elôrángatják a történelmi múltat. Sajnos, nem a magyarság történelmében kutakodnak, ahol a példamutatás számtalan esetébôl tanulhatnának, nem a magyar történelem nagy személyiségeinek tetteibôl akarnak erôt merítve okulni. Korántsem.
A meghasonulás, a meghunyászkodás még ma sem számít emberi értéknek. Aki korpa közé keveredik, azt megeszik a disznók – tartja a mondás, – hacsak maga is nem disznó – egészíteném ki, mert ez az aktuálpolitika egyik fô tendenciája. Ha mindenki lop, akkor lopj te is, mert másképp kilógsz a sorból, így megbízhatatlannak számítasz. Ha mindenki hazudik, akkor hazudj te is! Ha mindenki csal, akkor csalj te is! Ez a politikai túlélés kiskátéja, ez az a bizonyos egységmodell, amit olyan sokat hallunk, és aminek megvalósítását tôlünk, választóktól várják el. Igen, mi kell legyünk a hiteles háttér. A román történelembôl, Lăpuşneanutól ihletôdve szajkózzák: Ha ti nem akartok, mi akarunk titeket…, és ha ti nem szerettek, mi szeretünk titeket, és képviselni fogunk beleegyezésetekkel, vagy beleegyezésetek nélkül is. Mondom, az embert megváltoztatja környezete. S példaképei is merôben mások lesznek.
Ezért nem az egységes nemzetállama és az ortodoxiája mellett kiálló román többség a hibás, hanem a meggyengített, összezavart, megvezetett, megosztott, többszörösen kihasznált és megtagadott erdélyi magyar kisebbség, kinek nyáját olyan pásztorok vigyázzák, olyan pásztorok terelgetik, akik lepaktáltak, kiegyeztek a farkasokkal. A nyáj áldozati bárányokként ítéli halálra elveit, vágyait, álmait évrôl évre, de ennek ellenére egységesen bégetve, az önállóság felelôsségétôl irtózva, az ígéret legelôjérôl nyálazva választja újra ugyanazokat nyájterelônek. Mert ha nem, akkor… akkor nem tudjuk, nem merjük tudni, hogy mi lesz. Kegyetlenül kiszolgáltatott helyzetben vagyunk. S ha már történelmi példákat emlegettem, hát bôven ránkférne egy újabb felvilágosodás. Ideje lenne túllépni az ártatlan, de írhatnám, hogy bárgyú szemlélô szerepkörét, ideje lenne fellázadni a képmutatás ellen, s törölni a szavazó, mint árucikk fogalmát. Mivel a szavazatszerzés érdekében minden eszköz megengedett, így kivásárolható áru lett a szavazókból, akiket irányítani, megvenni, eladni lehet, akik még azt sem dönthetik el, hogy kit szeretnének képviselôjüknek, hiszen a küldöttek tanácsának nevezett bábegyesület tagjai a bábmesterek kénye-kedve szerint táncolnak.
Ábrahám Imre
Tanévnyitó
Szeptember 15. A diákok számára ez az ôszi napforduló, szerintem. A vakáció szabadsága a mindennapi kötelességek teljesítésére vált át, hiába kerek a labda és süt a nap, a játék csak másodlagos tevékenység lesz ezután.
Az idei esôs, hideg 15-e, a reggeli nyüzsgés, az iskolakapuk elôtt várakozó, virágot szorongató elsôsök, akik lesve néznek jövendôbeli padtársukra, a saját tanévnyitóimat idézte bennem. Csak én annak idején még félôsebb voltam, és szorongott a gyomrom, hogyan mondom el a versikémet. Beleakadtam… kipirultam, így indult az elsô napom az iskolában.
Noha nemcsak elsôsök kezdenek új tanévet, mégis ôk az igazi ünnepeltek minden szeptember 15-én. Ôket olvassák ki számszerűen, hogy hányan vannak, ôk ülnek padokon, ôk adnak virágot a tanító néninek, és ôk szavalják a verseket.
Így történt ez idén a Vaskertes Általános Iskola tanévnyitóján is. A régi, de új udvart benépesítették a kis elsôsök, a nagyobbak, a szülôk, a tanárok. Öröm volt hallani a nyüzsgésüket, a sugdolózást, így próbálták átadni egymásnak a nyár élményeit.
Eközben Csata Emese igazgatónô és Ambrus Judit aligazgatónô köszöntötte ôket. Ôket és Fecskét, aki lovas szekérrel költöztette vissza az „iskolát” két év után régi helyére. Fecske, a ló, nem volt jelen, de mindenki ismerte a diákoktól a szülôkig, azt is tudták, hogy Fecske külön engedéllyel szállította a szekérrel a bútorokat a központon át.
Az igazgatónô a diákok türelmét kérte, amíg minden helyére kerül a felújított iskolában. Az aligazgatónô pedig kitartást kívánt az új tanévhez.
Dr. Garda Dezsô is köszöntötte a jelenlevôket, aki könyvet adott ki a Vaskertes iskola történetérôl, az idôközben felmerült problémákról A Gyergyószentmiklósi Polgári Fiúiskolától a Vaskertes iskoláig címmel. A megnyitóünnepségen jelen volt Magyari Vencel megyei tanácsos és Kari Attila tanfelügyelô is.
A szemerkélô esô ellenére két kisdiák büszkén mondta versikéjét, nem akadtak bele, mint én 1992-ben.
Majd kettes sorokba állva, a tanítójukat követve foglalták el helyüket az osztályukban. S én arra gondolok: vajon nekik is ez-e a kedvenc napjuk az egész tanévben?
* * *
A Vaskertes Általános Iskola Kossuth Lajos utca 2. szám alatti épületének avatóünnepségére szeptember 19-én 10 órától kerül sor.
Rancz Enikô
Párhuzamok (38.)
A háborúról szóló híreket nem kerülhetjük el az 1914. szeptemberi újságokban. Csapataink gyôzelmi sorozata folytatódik, akkor is, ha egyre több sebesülésrôl érkezik hír. Hôsi halott nevét még nem olvashatjuk. Szorítkozzunk hát mi is kevésbé szomorú háborús eseményekre. Kapjanak olvasóink ízelítôt mindabból, ami a háborúnak köszönhetôen az újságírással is történt. Lássunk elôbb a háború kitöréséig ellenzéki hangot képviselô Csíkvármegye írásaiból egy csokrot. Hiába, a propaganda akkor is propaganda volt:
„Apróságok
Egy sebesült. Lázár Ferencz honvéd, újfalvi lakos a Lemberg melletti csatában történt megsebesülésérôl kedves kis epizód jutott tudomásunkra:
A csata legnagyobb hevében nem vette észre, hogy balkarját már négy golyó érte. Egyszer aztán egy srapner a közvetlen közelbôl a puskáját is eltörte. Egy halott fegyverét felragadta, ismét befutott a rajvonalba, de ekkor egy tiszt megpillantva Lázár honvéd vérzô karját, határozott hangon azzal fenyegette, hogy agyon lövi, ha viszsza nem vonul. Gyönyörűen tárja elénk ez a kis eset székely katonáink félelmet megvetô bizalmunk magatartását. Csak így tovább székelyek! Nagy a mi bizodalmunk.
„Mikor a hadnagy lô. Szigeti Józsefrôl lehet szó, aki aktiv szolgálatot teljesített a marosvásárhelyi 22. h. gy. e. 2. zljnál Erzsébetvároson. Ez a kitűnô lövô a harc közepette 5 honvédet rendelt magához, akiknek parancsot adott, hogy a puskákat töltsék. Szigeti hadnagy lôtt is, mesteri lövésétôl egész rajvonalak hulltak el a muszkák soraiból. Késôbb ô is megsebesült.
Egy gyergyószentmiklósi úri gyerek, a ki a polgári életben egy pulykát sem mert volna megölni, most egy nap kilenc szuronyrohamot vezényelt csapatának, s a jó gyergyószentmiklósi honvédeket gyôzelemrôl gyôzelemre vezette.
Alter Dávid honfitársunknak van egy hadbavonult fia. Egyszer három napig csak répán és káposztán tengôdött a csapat.
Alter gondolt egyet s a közeli ellenséges táborból szerzett elemózsiát. A szerzés módját majd elmeséli ô, ha visszakerül a harctérrôl.”
Más:
„Képviselônk és a sebesült székely bakák. Kedves jelenet játszódott le Balatonbogláron, ahol képviselônknek, Sümegi Vilmosnak nyaralója van….vasárnap délután 4 órakor a déli vasút Balaton-boglári állomásán egy sebesült szállító vonat állott meg. (…) A vonat tele volt minden fajta, minden nemzetiségbeli sebesülttel, sôt vagy 25 orosz foglyot (megsebesültet) is hozott a vonat, de a legjobban dédelgetette a közönség azt a 20 sebesültet, akik meglátva a vonatnál szorgoskodó Sümegi Vilmos gyergyói képviselôt, lelkes éljenzésbe kezdett. (…)
A transzport tagjai voltak Gyergyóból: Szárhegy: Benkô József, Csergô Sándor Mihályé, Fülöp Ignácz Balázsé, Simon István Józsefé, Fodor Ödön Alajosé, Csergô Sándor Gáspáré.
Alfaluból: Nagy Imre Györgyé, Páll Sándor Péteré, Benedek Márton Sándoré, Koncsak Mihály Imréé. Remetérôl: György Ferencz Istváné. Ditróból: Puskás Lôrinz Ignáczé, Tamás János Istváné, Bajkó Tamás Mihályé, Balla Lajos Ferenczé. Tekerôpatak: Benedek Sándor Lajosé. (…)”
Háború volt, de az élet ment tovább. A Gyergyó Fôgimnáziumunk népessége címmel számolt be az iskolakezdésrôl: „Fôgimnáziumunkba az 1914–15-ös évre 159 tanuló iratkozott be. Tekintve a háborus viszonyokat és azt a körülményt, hogy az intézet a régi épületben volt kénytelen megkezdeni az elôadásokat, ez a szám haladást mutat. Jóreménységgel töltheti el mindazokat, akiket fôgimnáziumunk fejlôdése és működése érdekel. A tanitás 15-én vette kezdetét, tekintve, hogy a tanárok közül öten katonai szolgálatot teljesítenek, az itthonmaradottak magasabb óraszámmal helyettesitik a bevonultakat, s igy zavartalanul folynak az elôadások”.
Ollózta: Bajna György
Tanszercsomagokat és számítógépeket adnak
Ebben a tanévben is ingyenes tanszercsomagban részesülnek azok a diákok, akik szeptember 15–25. között igénylést tesznek le iskolájuk titkárságán. Azok a diákok tehetnek le igénylést, akiknek családjában az egy fôre esô jövedelem július hónapban nem haladta meg a 250 lejt. Az igénylési határidô lejártával az iskolák jelentik a tanfelügyelôségnek, hogy hány csomagot kérnek, és a tanfelügyelôség annyi csomagot fog kiküldeni az iskoláknak szeptember 22–24-e között – magyarázta lapunknak Csukás Levente, a tanfelügyelôség fôkönyvelôje. A csomag füzeteket, írószereket tartalmaz, négyfélét állítanak össze belôlük, korosztályonként megfelelôt.
* * *
Az Iskolák informatizálása elnevezésű program keretében tavaly azokat az iskolákat látták el számítógépekkel, amelyek jogi személyiséggel rendelkeztek. Idén pedig a struktúrákat (struktúra például: a jogi személyiséggel nem rendelkezô gyilkostói óvoda, amely a Sfântu Nicolae Líceumhoz tartozik) látta el a kormány. Pontosan 170 ilyen struktúrát – mondta Csukás Levente.
Az elmúlt héten jóváhagyott kormányhatározatot, melynek értelmében kilenc és tizedikes diákok kapnak használtara új számitógépeket, amelyeket a gimnáziumi évek lejárta után vissza kell adniuk, lapzártánkkor vissza is vonták. Így ezt a jó hírt nem közölhetjük olvasóinkkal.
Rancz Enikô
A Vaskertes története
Kinek ne tűnne fel, hogy újjávarázsolták a Vaskertes iskolát. Az egykori Gyergyószentmiklósi Polgári Fiúiskola létrehozásától kezdve a mostani felújított, kibôvített tanodáig, hogy mi minden történt, azt dr. Garda Dezsô szedte egy csokorba, és jelentette meg. A kötet, melynek címe A Gyergyószentmiklósi Polgári Fiúiskolától a Vaskertes iskoláig rögzítette az épület illetve a benne zajló tevékenység történetét, tanárok munkáját. Arról is tudomást szerezhetünk e könyvbôl, hogy a feljavításának gondolata két évtizeddel korábban született meg, ekkor a tanintézmény a Salamon Ernô Líceumhoz tartozott. Az iskola épületének feljavításáért folytatott küzdelem cím alatt dr. Garda Dezsô munkájáról, dokumentumokkal alátámasztott levelezéseirôl olvashatunk, mindarról, ami nélkül nem avathatnák fel a felújított Vaskertes iskolát. A Státus Könyvkiadó gondozásában megjelent könyv utolsó lapjain elismerô oklevelek bizonyítják a vaskerteses tanulók, tanárok munkáját.
Kedves-Tamás Gyopár
Árulás
A gyergyószentmiklósi küldöttek szavazata alapján eldôlt: dr. Garda Dezsô parlamenti képviselô munkájára nem tart igényt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség. A képviselô szerint a gyergyói küldöttek elárulták ôt, a TKT döntése ellenére nem rá voksoltak a csíkszeredai küldöttgyűlésen.
A jelöltállításon dr. Garda Dezsôre voksolók továbbra is fontosnak tartják a képviselô támogatását. Raffain Zoltán, a Közbirtokosságok Szövetségének elnöke elmondta „Az elôválasztásokon egyértel-műen Garda Dezsô képviselôre adtuk a szavazatunkat. Garantáltan tudjuk, hogy ez meghaladja a tíz szavazatot.” Darvas Kozma József csíkszeredai esperes szintén Gardát támogatta. A Gyergyói Kisújságnak nyilatkozva elmondta: „mi, csíki plébánosok hárman voltunk jelen, többen összebeszéltünk, hogy Gyergyót nem szabad képviselet nélkül hagyni. Mi Garda Dezsô képviselôre szavaztunk annál is inkább, hogy törvénytervezeteket készített, törvénymódosításokat nyújtott be, és az elkövetkezô négy év idejére lényeges, hogy nemzetközösségünket, az erdélyi magyarságot érintôen törvénymódosításokat, törvénytervezeteket nyújtsanak be, mert népünknek az autonómia megteremtéséhez új módosított törvényekre van szükség. Ezért támogattuk paptársaimmal Garda Dezsôt.”
A Nagy-Küküllô forrásvidéki, Libán Közbirtokossági Unióhoz tartozó közbirtokosságok nevében Jakab Ferenc közbirtokossági elnök és Fodor György erdômérnök nyilatkozatot fogalmazott meg és juttatott el szerkesztôségünkbe: „Sajnálattal vettük tudomásul a gyergyói küldöttek magatartását a szeptember 5-i küldöttgyűlésen, ahol többségükben jelenlegi képviselôjük, dr. Becsek Garda Dezsô ellen szavaztak. Mi Udvarhelyszékrôl több mint 40 szavazattal támogattuk a 61 leadott elektor szavazatból a gyergyói képviselôt, akinek meghatározó szerepe volt a közbirtokossági és a magánerdôk viszszaadásában és a magán-erdôgondnokságok létrehozásában. Tudjuk, hogy az igazság kimondásával és a korrupció elleni harcával ellenségeinek száma jelentôsen megnövekedett. Azt azonban elfogadhatatlannak tartjuk, hogy valakit csak azért tartunk nemkívánatos személynek, mert felvállalta a székely gazdák és erdôtulajdonosok védelmét.”
Csata Orsolya, Kedves-Tamás Gyopár
Közlemény
A Magyar Polgári Párt üdvözli a Székely Nemzeti Tanács népszavazás-kezdeményezését Székelyföld autonómiájának ügyében. A Magyar Polgári Párt, a programjában megfogalmazottakkal összhangban, egyetért azzal, hogy az autonómia – mint erdélyi magyar közösségünk megmaradása és szülôföldjén történô boldogulásának intézményes kerete – kivívásának a jogállam és a demokratikus intézményrendszer nyújtotta eszközök által kell megtörténnie. Ezért a Magyar Polgári Párt támogatja a Székely Nemzeti Tanács referendum-kezdeményezését, mint a helyi közakarat kifejezôdésének leghitelesebb és törvényes formáját. Ennek megfelelôen a Magyar Polgári Párt pozitívan viszonyul a Székely Nemzeti Tanács elnökének felkéréséhez, és a népszavazás-kezdeményezés napirendre tűzésének, illetve a referendum megszervezésének maradéktalan támogatására kéri önkormányzati tisztségviselôit.
Székelyudvarhely, 2008. szeptember 12.
Magyar Polgári Párt elnöksége
Nyilatkozat
A sajtószabadság érdekében
A Magyar Polgári Párt megyei képviselôcsoportja jogi szempontból törvénytelennek, politikailag aggályosnak tartja a Borboly-adminisztráció folyó év szeptember 15-én RMDSZ-többséggel megszavazott határozat- tervezetét a Hargita Népe napilap ellenôrzô bizottságának létrehozásával kapcsolatban. Az említett határozat visszavonását kezdeményezzük, és ennek érdekében megtesszük a megfelelô jogi lépéseket.
Tekintettel arra, hogy az RMDSZ-frakció megakadályozta a Magyar Polgári Párt képviselôjének, Árus Zsoltnak a részvételét a Hargita Népe napilap ellenôrzô bizottságában, ezzel egy olyan politikai döntést hozott, amelyrôl joggal feltételezzük, hogy a választások közeledtével a Hargita Népét RMDSZ-es pártlappá alakítják.
A hazai magyar írott és elektronikus sajtó az utóbbi években szinte teljesen az egypártrendszerre berendezkedô RMDSZ ellenôrzése alá került, amely a pénzügyi támogatások kizárólagos monopóliumával rendelkezik. A Hargita Népe feletti ellenôrzés megszerzése abba a sorba tartozik, amelynek legfrissebb példái az Erdély FM rádió vagy a rövidesen induló erdélyi televízió.
Felemeljük szavunkat a sajtószabadság érdekében! A magyar közösségnek joga van a szabad sajtóhoz, az egyoldalú tájékoztatás veszélyezteti a demokráciát!
Azt javasoljuk, hogy haladéktalanul jöjjön létre az Erdélyi Magyar Egyeztetô Fórum Markó Béla RMDSZ-elnök Duna TV-ben tett ígéretének megfelelôen.
A támogatási rendszer civil ellenôrzésének bevezetését, a hazai magyar sajtó függetlenségének, a sajtószabadságnak biztosítását a demokrácia fokmérôjének tekintjük!
Csík, Gyergyó, Udvarhely, 2008. szeptember 16.
A Magyar Polgári Párt Hargita megyei képviselôcsoportja
A folyamatos választási kampány ártatlan áldozatai
Már jeleztük többször, hogy rosszaljuk azt, hogy Borboly Csaba permanens kampányban van, miközben az általa vezetett intézmény alkalmazottai nem végzik azt a munkát, amiért havonta közpénzbôl felveszik a fizetésüket.
Hajszálon múlott például az, hogy a megye számos települése lemaradjon egy villamosítási programról, csak azért, mert a megye elnökének fontosabb volt szabadságra menni, mintsem a közügyekkel foglalkozni. Ha valaki egy intézmény vezetését vállalja magára, az tudatában kell legyen annak, hogy egy személyben felel azért, amit az intézmény tesz, avagy mulaszt. Ha a megyeházán akadozik a munka, azért egyedül Borboly Csaba a felelôs.
Legújabban pedig a megye teljes lakossága azzal szembesül, hogy gyermekeik nem tudnak élni a törvény adta jogukkal, s hétfôtôl nem részesülnek a nekik járó tízóraiban, mert az elnök beosztottai az ehhez szükséges árverés megszervezése helyett a fônököt dicsôítô sajtóközleményeket gyártanak. A óvodás gyermekek is tudják, hogy a tanév szeptember közepén kezdôdik, a megye elnökének meg illene tudni, hogy mikor kell az árverést kiírni úgy, hogy az adott dátumig garantáltan lebonyolítható legyen. Ezért a mulasztásért Borboly minimum bocsánatkéréssel tartozik a korgó gyomrú kisgyermekeknek.
Köztudott, hogy a kisiskolásoknak nincs szavazati joguk, de hála Istennek többségüknek vannak szülei, akik remélhetôleg majd az ôszi választáson megbüntetik azt a pártot, amelyik ilyen vezetôt állított a megye élére.
Csík, Gyergyó, Udvarhely, 2008. szeptember 17.
A Magyar Polgári Párt Hargita megyei képviselôcsoportja
Nyílt levél az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt elnökéhez
Tisztelt Elnök Urak!
A Székely Nemzeti Tanács népszavazást kezdeményez Székelyföld autonómiája ügyében, amelyet 2008. november 30-án, a parlamenti választásokkal egy idôben kell megtartani.
Önöknek, az Önök pártjainak és önkormányzati tisztségviselôinek kiváló alkalom bizonyítani, az egységet nem személyek, vagy pártok körül képzelik el, nem saját személyüket helyezik a magyar közösségi összefogás középpontjába, hanem azt a jövôképet, amelyért érdemes összefogni, azaz a romániai magyarság államon belüli önrendelkezését, úgy, ahogy az Önök szervezeteinek programjában áll.
A Magyar Polgári Párt programjában olvasható:
„Az autonómia számunkra olyan közjogi megoldást, intézményes keretet jelent, amely által döntési és adminisztratív jog- körök egy meghatározott közösségre történô átruházása révén biztosított az illetô közösség megmaradása és boldogulása.”
Az RMDSZ programja hasonló gondolatot fogalmaz meg:
„A romániai magyarság identitásának megôrzésével kapcsolatos érdekek hatékony védelmét, e jogok garantálását, valamint az esélyek és eszközök biztosítását csak a jogállam keretei között létrehozott autonómiák intézményei révén tartja lehetségesnek.”
Székelyföld autonóm közigazgatási régióként csak a közigazgatási határok megváltoztatásával hozható létre, a törvény értelmében az erre vonatkozó törvénytervezeteket a parlament elé terjeszteni csakis helyi népszavazás után lehet.
A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottságának határozata értelmében felkérem Önöket, ösztönözzék a székelyföldi polgármestereket és tanácsosokat, hogy tűzzék napirendre, majd szervezzék meg a Székelyföld Autonómia Statútumának törvényerôre emeléséhez szükséges népszavazást 2008. november 30-án, a parlamenti választásokkal egy idôben.
Ezáltal lehetôség nyílik valóra váltani az RMDSZ négy év elôtti programjában meghirdetett célt: Együtt az autonómiáért!, mint ahogy a választási ígéretek is valóra válnak. Ha nem több mandátumért, hanem a közösség jövôjéért fogunk össze, akkor a várhatóan magas részvétellel az is elérhetô, hogy minden eddiginél hatékonyabb képviselete legyen a magyarságnak Románia Parlamentjében, és egyben megteremtôdik az elôfeltétele annak, hogy Székelyföld államon belüli önrendelkezéséért közösen és eredményesen tudjunk cselekedni.
Az Önöké a döntés, és a döntés felelôssége a választók és az egész magyarság elôtt!
Marosvásárhely, 2008. 09. 11.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke
Sajtóközlemény
Az Iskola Alapítvány a Szülôföld Alap Iroda támogatásával és az Országos Magyar Diákszövetséggel együttműködve 2008. szeptember 15-tôl Szociális ösztöndíjpályázatot hirdet a 2008– 2009-es tanév elsô félévére a középiskolában tanulók és egyetemi hallgatók részére.
Pályázhatnak
* az anyagi nehézségekkel küszködô szülôk (törvényes képviselôk), akiknek gyerekei magyar nyelven folytatják középiskolai tanulmányaikat vagy magyar nyelvet, és irodalmat intézményes keretek között tanulnak;
* egyetemi hallgatók, akik valamely romániai állami vagy magán felsôoktatási intézményben folytatják tanulmányaikat, árvák vagy félárvák, vagy a családban az egy fôre esô jövedelem nagyon alacsony.
Az Iskola Alapítvány 150 középiskolás diáknak tud egyszeri támogatást biztosítani 250 lej értékben, továbbá 300 egyetemi hallgatót részesít egyszeri ösztöndíjban három kategóriában, a következôk szerint:
100 egyetemi hallgató 400 lej, 100 egyetemi hallgató 350 lej, 100 egyetemi hallgató 300 lej.
A pályázatok leadási határideje: 2008. október 15., du. 16.00 óra.
A pályázati űrlap, valamint a szükséges iratok jegyzéke megtalálható a brassói, bukaresti, jászvásári, kolozsvári, marosvásárhelyi, nagyváradi és temesvári diákszervezetek irodáiban, letölthetô az Iskola Alapítvány honlapjáról: www.iskolaalapitvany.ro, valamint az Országos Magyar Diákszövetség honlapjáról: www.omdsz.ro, illetve személyesen igényelhetô az Iskola Alapítvány irodájában.
További információk a 0264-592.668-as telefonszámon, illetve az office@iskolaalapitvany.ro e-mail címen igényelhetôk.
Ügyfélfogadás: hétfô-péntek, 10–16 óráig az Iskola Alapítvány irodájában: Kolozsvár, şoimului utca 24/A.
Kolozsvár, 2008. szeptember 12.
Nagy Zoltán igazgató
Testvérvárosi kapcsolatok
A város vezetôsége ápolja kapcsolatát a testvérvárosokkal. Gyergyószentmiklós küldöttei, köztük a polgármester is két testvérváros (Békés, illetve Kiskunmajsa) meghívásának tett eleget szeptember elején. „Ez alkalom volt arra, hogy gyakorlatba ültessük azt az elhatározásunkat, hogy új lendületet, illetve tágabb perspektívát adjunk a testvérvárosi kapcsolatoknak. A küldöttségekben nem csak a városháza alkalmazottai, illetve a városi képviselôtestület tagjai kaptak helyet, hanem intézményvezetôk is, azért, hogy épüljenek olyan kapcsolatok a testvérvárosok között, amelyek messze túlmutatnak az évente egyszeri kötelezô városnapi protokoll-látogatáson. Célunk az, hogy a települések intézményei, vállalkozói, egyszerű polgárai között is minél több és minél szorosabb kapcsolat alakuljon ki, illetve, hogy az ünnepi alkalmakon túl további, tapasztalatcsere típusú találkozókat szervezzünk a testvérvárosok polgármestereivel, hivatalaival, mert úgy gondoljuk, hogy van bôven, amit tanuljunk, elsôsorban mi a testvérvárosoktól, de esetenként nekik is tôlünk.
Ezúton is köszönjük a majsai és békési meleg fogadtatást, ez reményt ad nekünk arra, hogy fennebb vázolt elképzeléseink megvalósításához partnerek lesznek ezen városok vezetôi.
Külön öröm volt számunkra az, hogy olyan emberekkel is sikerült találkozni, megismerkedni, akik már nem vezetôi ezen településeknek, de akik ettôl függetlenül továbbra is szívükön viselik városunk sorsát, ma is sokat tesznek Gyergyószentmiklósért, a város lakóiért. Ilyen téren kiemelném Kis Károly egykori majsai polgármestert, akiben a város, a gyergyói ember igaz barátját ismertem meg” – írja a hivatal közleményében.
Az elmúlt hétvégén pedig Szigetszentmiklósra és Topolyára egy húszfôs csapat látogatott a városból. Az ott történtekrôl, valamint a más testvérvárosokkal való kapcsolatról a soron következô sajtótájékoztatón számol be Mezei János polgármester.
Rancz Enikô
Egy fura közlemény margójára
Az elôzô számban megjelent közleményre kénytelen vagyok álláspontomat kifejteni, hiszen a közölt tények hiányosak illetve pontatlanok. Még mielôtt rátérnék erre, közölni szeretném, hogy nem tartom szerencsésnek, hogy a városi közszolgálati bizottság elnöke és a városi közüzem igazgatója a sajtó hasábjain keresztül cseréljenek gondolatokat, vitázzanak, vagy netalán sértegessék egymást, kivéve, ha ezek mögött nincs valami más szándék. Ezért nagyon remélem, hogy a kommunikáció a jövôben személyesen fog megtörténni.
Tisztelt dr. Gáll József elnök úr. Az elmúlt hetekben a közüzemek igazgatója, a Vezetôtanács határozata alapján, három alkalommal próbálta összehívni a közgyűlést. A 31-es törvény értelmében azokra a napirendi pontokra, amelyeket megbeszélni szerettünk volna (a legfontosabb a közüzem tevékenységének és nehézségeinek bemutatása és megvitatása) rendes közgyűlést kell meghirdetni. Ennek megtartása a meghirdetéstôl számított legkevesebb 30 nap, kivétel, ha minden részvényes (jelen esetben a részvényest képviselô mind a 17 tag, a tanácshatározat értemében) jelen van, a 31/1990-es törvény 121-es pontja értelmében, ami a meghívón is szerepelt. A képviselô-testület tagjai elsô alkalommal halasztást kértek, majd két alkalommal nem teljes létszámban jelentek meg. Megismétlem a találkozók alkalmával is elmondottakat, hogy ha a tisztelt képviselôk ezt a törvényt másképpen értelmezik, kérjék ki a cégbíróság álláspontját is.
A szakbizottság írásban kérte a GO Rt. 2007-es évi mérlegét és a 2008-as évben elkészült utolsó mérleget, amit a cég önöknek e-mail útján juttatott el. A többi adat, amit szóban kértek, a sikertelen közgyűlésre elkészült, de mivel önök egészen másról óhajtottak beszélni, ez nem került kiosztásra. Remélem, október 7-én sor kerülhet rá.
A szakbizottság tényleg tiszteletét tette a cégnél, amit külön köszönök, mivel ezáltal lehetôség nyílt arra, hogy reálisan megbeszéljük, de messze attól, hogy kimerítsük a hulladékgazdálkodás és köztisztaság részlegének gondjait. Remélem, ezt tovább sikerül folytatnunk a többi tevékenységgel is ebben az építô jellegű hangnemben. Természetesen csak abban az esetben, ha véglegesen elveti az elnök úr azt az ötletét, hogy a cégnél a részlegek tevékenységének megismerésére szánt találkozójáról eltávolítja a cég igazgatóját és a cég vezetését.
Végezetül pedig veszélyesnek találom, hogy az elnök úr ítéletet mond olyan tevékenységekrôl, amelyekrôl nem áll rendelkezésére elégséges adat, nincs teljes rálátása, vagy az információk nem hivatalos forrásokból származnak. Félô, nehogy precedens értékű legyen, annál is inkább, mivel a közlemény tartalmát jelen pillanatig nem egyeztette a bizottság minden tagjával.
Vincze János, a gyergyószentmiklósi Közüzemek igazgatója
Új vízházat!
Több olvasónk jelezte: üledékes, sáros víz folyik a vízcsapon. Ez fôként esôzések után történik meg.
Ezzel kapcsolatosan Nagy Attila, a közüzem munkatársa elmondta:
– Amint azt a fogyasztók jelezték, a hálózati ivóvíz idônként zavaros. Ennek oka legtöbbször az esôzés. Meg szeretném jegyezni, és hangsúlyozni szeretném, hogy nem szabadna a hálózati ivóvíz minôségét befolyásolja az idôjárás, ha a víztisztító-berendezések megfelelôek lennének. Megfelelôen működnek, de sajnos, a ma kezelt vizet az 50-es években tervezett víztisztító-berendezéssel tisztítják. Az 50-es években teljesen mások voltak a környezeti körülmények. Megvoltak az erdôk, nem voltak ilyen környezetszennyezô tényezôk, mint ma. Éppen ezért fontosnak tartjuk új berendezések építését, amelyek segítségével a most befolyó nyers vizet megfelelôen meg lehet tisztítani. Ez egy olyan követelmény, amit nemcsak megérdemel Gyergyószentmiklós, de megérdemelte volna már a 80-as évek végén is. Már akkor szükséges lett volna egy új vízházat építeni, ami sajnos, nem sikerült, mert nem volt jól lemásolva a francia technológia, ami szerint megépítették. Gyergyószentmiklós már a 80-as évek végén megérett a régi vízház lecserélésére, mivel nem volt jó az új berendezés, kénytelenek voltunk használni a régit. Most tényleg – megint eltelt húsz év – szükség van az új technológiára. Valamilyen úton-módon fel kellene újítani, és a mostani vízházban megfelelô technológiát kellene alkalmazni. A város kap pénzt a hálózat-felújítására, és a vízház, a szennyvíztisztító építésére, szeretném hangsúlyozni a vízház felújításának fontosságát.
Mezei János polgármester szerint az Országos Befektetési Társaság támogatásából, a 7,5 millió eurónak megfelelô összegbôl – az elôtanulmány értelmében – a vízházat és az ülepítôt újítják fel, továbbá mintegy 25 kilométeren csatornázni fognak. A vízháznál többféle változat, elképzelés van; egyelôre az eredeti változat szerint készülnek a tervek. Azaz, új vízházat építenek a hatos kilométernél levô közel 60 éves víztisztító-berendezéssel működô helyére.
Csata Orsolya
Ki szállítja a mosztot?
Bizonyára emlékeznek olvasóink, fôként azok, akiknek lakásuk a dán kazán fűtésrendszerére van csatolva, hogy milyen hercehurca volt a mosztszállítás licitje kapcsán. Aki a közbeszerzésen alul maradt, az fellebbezett, a fellebbezés eredménye húzódott, nem lehetett tudni, mely cég szállítja a tüzelôt, a nagy autók nem tudtak betérni biztonságosan a kazán udvarára, csak néhány napra való tüzelô volt. Aztán amelyik cég nyert, az visszalépett, szóval hosszúnak bizonyult a moszt útja.
Ôsz van, hideg van, s ismét licit lesz a mosztszállításra. Szeptember 18-án adják le a cégek aktacsomóikat.
Amint Vincze János közüzemigazgatótól megtudtuk, júliusban már volt egy licit, de azon csupán egy jelentkezô volt. Nem jártak volna el törvénytelenül, ha az egyetlen jelentkezô cég nyerte volna meg, de a fogyasztók érdekeit tartva szem elôtt, megismétlik a közbeszerzést.
Továbbá reméli az igazgató, hogy nem ismétlôdik meg a tavalyi bonyodalom, nem húzódik el a közbeszerzés, és a lakók érdekét fogja szolgálni.
Kedves-Tamás Gyopár
Fáztak a kismamák
Múlt hét végén késô ôsziesre fordult az idôjárás. Aki tehette, befűtött otthonában. A gyergyószentmiklósi kórházban a kismamák nem tehették meg. Fáztak, állítják, és aggódtak újszülött gyermekük miatt is. Tizenöt Celsius foknál nem volt melegebb vasárnap, mondták, és bizony a csecsemôknek ez nem elegendô, még akkor sem, ha sapkában voltak. Azokban a kórtermekben, ahol hárman feküdtek, nem volt annyira hideg, de ahol kevesebben, ott bizony fáztak. Vasárnap egy rezsó felváltva melegített több kórteremben.
Dr. Jeszenszky Géza kórházigazgatót telefonon kerestük meg, hogy rákérdezzünk, mikor indítják el a fűtést, hiszen külön fűtésrendszere van az új kórháznak. Elmondta, hogy neki senki nem jelentette, hogy hideg van azon az osztályon. Hangsúlyozta, hogy a szabályzat szerint, ha három napon át az átlaghômérséklet 10 fok alatt van, akkor indíthatják be a fűtést. Hozzátette, hogy ahol a babák vannak, ott biztos, rezsók melegítenek.
* * *
Hétfôn késô délután beindították a fűtést a gyergyószentmiklósi kórházban – mondták a jó hírt a kismamák.
Kedves-Tamás Gyopár
Panasz és köszönet
A XXI. század kórháza a régi rendszer elavult szabályaival és kommunikációs hiányaival. Nem a kórház személyzetével, hanem a vezetôséggel és a kórházban uralkodó kommunikációs hiánynyal van problémám. A kapusszobán található szabályzat szerint 14 éven aluli gyerekek nem látogathatják a betegeket, míg a kórtermekben található Betegek jogai és kötelességei című szabályzatban azt írja, hogy 0–5 éves korú gyerekeknek nem engedélyezett a látogatás, amit a kapusszobán nem tudnak. Amikor erre rákérdeztem, azt a választ kaptam, az ilyen szabályokat felsôbb szinten hozzák, ami nem ért le az alsó szintre, a kapusszobáig.
Felháborodásomra azt a választ kaptam: Ha a kisgyerek egy na- pig nem látja az anyukáját, az nem tragédia.
Az én 6 és fél éves kisfiamat nem engedték fel az édesanyjához, hanem neki kellett lejönnie a negyedik emeletrôl, hogy láthassa a kisfiát, és a kapusszoba elôtti lépcsôre kellett ülnie, ott ölelhette át.
Tehát az is probléma, hogy a modern kórház udvarán nincs egy pad, amin a járó betegek és hozzátartozóik megpihenhetnének.
Remélem, a problémán minél hamarabb segítenek, és a belsô kommunikáción fejleszteni fognak a betegek gyógyulása érdekében is.
Utólag köszönöm a nôgyógyászati osztály ápolóinak és orvosainak, hogy világra segítették a kisfiamat.
Ifj. Egyed András
Gyergyószentmiklós újkori történetének legtragikusabb napja
Kevés titok maradt a gyergyószentmiklósi Gac-oldalban 1944. szeptember 7-én történtekkel kapcsolatosan, a maradék ellenben a leglényegesebb: nem ismerjük az elesettek nevét.
Tisztázódott, hogy nem partizánok, hanem a II. ukrán front elôôrsének katonái végeztek az ott táborozó magyar honvédekkel.
Tisztázódott, hogy hova tartozott a 159, Gac-oldalban elesett magyar katona. Szabó József János hadtörténész ez év elején idevonatkozó kutatásainak eredményeit is közzétette a Feliratok egy tömegsírra című könyvében. A névsor nélkül. Az talán soha nem lesz teljes: „Az 1944. évi ôszi, és a ’45 tavaszi harcok veszteségei nem szerepelnek a névjegyzékben, mert akkor már a veszteség-kimutatások nem érkeztek meg a nyilvántartási helyekre.” A levéltárkutató hadtörténész szerzô írja, hinnünk kell neki.
Hogy a névtelen katonák emléke mégsem kopott ki az emlékezetbôl, s minden esztendôben virágok nyíltak a két tömegsíron (a Dombtartomány dűlôben lévô többi katonasíron is!), halottak napján pedig gyertyák gyúltak ott, azt bátor gyergyószentmiklósi asszonyoknak köszönhetjük.
Ôk az emlékezés ôrei. Nélkülük talán már a hantokról sem tudna senki, csak a csendes téli estéken elmeséltek élnék a szájról szájra terjedô, háborús történetek életét. (Megjegyzendô, hogy a hetedikei utcai harcok halottai a városi temetôben nyugszanak.)
Idén májusban Székesfehérvár önkormányzata, illetve a Honvédség és Társadalom Baráti Kör emlékkövet helyezett a székesfehérvári Szent István magyar királyi 3. tábori pótezred hôsi halottainak a már meglévô, Burján Gál Emil szobrászművész tervei alapján készült emlékmű szomszédságába a Gac-oldalban.
Az évrôl évre megtartott emlékezés gazdagodott. Úgy vélem, azok is megérdemelnének végre egy emléktáblát, akik nem kis bátorsággal tették, amit emberségük diktált olyan idôkben, amikor sunyítani volt ajánlatos. És illene emlékeznünk hetedikére a felszegi csengettyű tövében, de bárhol, akár a Both-vára alatti téren felállítandó emlékművel, ahogy máris javasolták, mert emlékeznünk illene a mi halottainkra, a harcokban ártatlanul meghalt, védtelen gyergyószentmiklósiakra is!
Kovács Péterre, aki után négy gyermek maradt árván, Hideg Péter és Kolumbán Vencel nôtlenekre, Szász Félixre, három gyermek édesapjára, a négygyermekes Kopacz Sándorra, az egy gyermeket maga után hagyó Blénesi Tamásra, Nagy Istvánra, Kémenes Gyulánéra, Madaras Annára, a Károlyéra, Szôcs Istvánra. Bizonyára e névsor sem teljes, hiszen a forrás még említ két nevet, egy Jánost és egy kiolvashatatlan családnevű Istvánt. Ne feledjük: szeptember 7-én vált a lángok martalékává Felszeg 2. és 3. tízese, 384 család otthona, gazdasága, sokak egész életük munkájának az eredménye!
A Gac-oldali történet évente újabb adatokkal gazdagodik. Az itt örök álmukat pihenô kadétok, illetve az utolsók között behívott idôsebbek, mindazok, akik a pótzászlóalj nagyobb részét tették ki – még mindig csak a feltevések szerint – Székesfehérvár és környékérôl behívott svábok lehettek, akiknek hozzátartozóit késôbb a kommunisták kiüldözték, kitelepítették Magyarországról, arra kényszerítve, hogy elhagyják szülôföldjüket, azt a földet, amit századokon keresztül édes hazájuknak érezhettek és tisztességgel szolgáltak. Kitelepítésükkel újabb láncszemek hulltak ki, a Gac-oldalban történtekbôl, hiszen messzire kerülve aligha kereshették a valahol Székelyföldön elesett szeretteiket, fiaikat, férjüket, édesapjukat az immár új hazába kényszerítettek.
Szabó József János könyvében szemtanúk, túlélôk, résztvevôk és emlékezôk is megszólalnak. Arról ellenben aránytalanul kevés szó esik, hogy a tragédiát el lehetett volna kerülni, ha a helyi hadvezetés, mi több, a városban lévô magyar, illetve német katonai parancsnokság tisztjei nem hánynak fittyet a leselkedô veszélyre. A városban mindenki tudta, hogy a hegyekben ellenség ólálkodik. Lôrincz István özvegye néhány éve beszámolt arról is, hogy az esztenákról tízesével hajtották el a szovjet katonák a birkákat. A gyergyószentmiklósi katonai parancsnokság – a pánik elkerülése végett – büntetéssel fenyegette falragaszok útján is a „rémhírek” terjesztôit”. (A frissiben érkezettekkel délelôtt valószínű nem csak a fegyverek beállítása miatt tartottak lövésgyakorlatokat is. A Kárhágóra szénáért induló gazdákat ilyen ürüggyel fordították vissza.)
Tudjuk tehát, hogy az alvókat meglepôk nem partizánok voltak. Hogy a szovjet elôôrsöt hegyi ösvényeken vezették helyismerettel rendelkezôk. Még csodálkozni sem lehet ezen, hiszen éppen két hét telt el Románia átállása óta. Az idegenvezetôk tehát civilek is lehettek. A harcosok ellenben katonák voltak. Ezt az 1990-es évek elején ismét Gyergyószentmiklóson járt veterán, a szovjet hadsereg egykori századosa is elmondta Antal Jánoséknak. Küldetésük a vasút és az állomás felrobbantása lett volna.
Szabó József János könyvében Szádvári János hivatásos fôhadnagy, Koós Ottó százados, vitéz Fűrész Gyula tartalékos alezredes emlékeit is olvashatjuk. Résztvevôi voltak az itteni harcoknak. Ennek ellenére kérdés kérdésre türemkedik: miért is ott, a szabad ég alatt éjszakáztak a legyilkoltak? Ha mégis oda rendelték, milyen ôrséget szerveztek? Mennyire játszott közre a tragédiában az, amit édesapámtól is hallottam, hogy bizony a Páll Están vendéglôjébôl ugyancsak fogyott a bor és a pálinka a szörnyű éjszakát megelôzô estén.
Azt, hogy a gyergyói emlékezet igenis pontos, Koós százados emlékezése igazolja: „Kiderült, hogy a dr. Veress alezredes parancsnoksága alatt álló csoport borosüvegekkel megerôsítve ment védôállásba.”
Kercsó Ignác elsô világháborús ôrmester így ír unokáinak hátrahagyott Történelmi feljegyzésében:
„A bekövetkezett veszedelem elôtt szeptember 4-én kürtössel közhírré tétette a katonai parancsnokság, hogy a Magas-bükk patak és a Kárhágó környékén szigorúan tilos 5-én polgári személyeknek úgy járművel, mint gyalogoson járni, mivel a katonaság czél lövészetet tart.
Sajnos a czél lövésbôl háborús lövés lett, mert akkor az orosz elôôrs is (vagy partizánok) már Kárhágó bütüjébe elô volt jôve és ott elásták magukat, vagyis a czél lövésre kivonult katonaság ellenségre talált.
Lehetséges, hogy a katonai parancsnokság tudott róla, csak a polgári lakosságot nem akarták megijeszteni.
Szeptember 5-én dél elôtt 10 óra tájban meg is kezdôdött az ágyú és aknavetô lövés, és egész estig tartott a Vár alól és a Sárospatakból, és a polgári lakosság csak este tudta meg, hogy itt komoly veszedelem fenyegeti a várost, mert az oroszok golyószórók és gépfegyverek kattogásait kezdték hallani a városban.
6-án, szerdán hajnalban újból megszólaltak az ágyuk és tartott egészen este ˝ 11 óráig, de viszonozták a lövést az oroszok is: és már a dél elôtti órákban megérkeztek a városba az elsô honvéd sebesültek is, akik Kárhágó és Csíszér bütüjében sebesültek meg. Mind ennek daczára a német katonai gépkocsik rendes ütemben közlekedtek be Gyilkostóhoz, mert azon a részen még a Gyilkostón alul volt az ellenség. 6-án este ˝ tizenegykor elcsendesedett a lövés, de az oroszok rakétával kérték az erôsítést. A városban pedig sok magyar és német katonaság volt, de a megrémült lakosság hiába fordult felvilágosításért, akár a német vagy magyar katonai parancsnoksághoz, a válasz vagy felvilágosítás az volt, hogy az ellenség még messze van, pedig már belôttek a városba. A németek szava szerint az orosz, a ruszkij kaput. Pedig jól tudta a német katonai parancsnokság, hogy már vasárnap 3-án az oroszok a Meggyes nevű havasban vannak és lôtték ágyúval ôket. Itt az oroszok a Lukács Márton és a Kari Ferenc vezetése alatt lévô esztena társaság juhaiból naponta 20–25 darabot vágattak le a pásztorokkal. Tanú erre Tódor István kovács, aki éppen akkor volt fejni, és ô, mint felesége és a pásztorok úgy szöktek meg és ott hagyták a nyájat.
Hogy mi volt az oka, hogy a katonai parancsnokságok tudták, hogy hol van az ellenség, és a város védelmérôl még semmi intézkedés nem történt, ez érthetetlen és az is fog maradni, annál is inkább, mert katonaság elég volt a városban, csak a kellô intézkedés hiányzott.
S érthetetlen elôttem, e sorok írója elôtt, mint múlt világháborút átélt altiszt elôtt, mert a múlt világháborúban ilyen fejetlenség, ilyen elhibázott vezetés nem fordult elô ott, ahol magyar és székely katonák állták az ôrt, védték a Hazát. Hogy a városban ott legyen a sok katonaság, s tudom, hogy a várostól 1000–1500 méterre ott van az ellenség és mégis óvintézkedés ne legyen, s így az éj leple alatt teljesen észrevétlenül Újhely és Gac bütüje felôl bejöjjön az ellenség, és megszállja a város szélét teljesen és errôl senki se tudjon, ennek csak a katonai parancsnokság nemtörôdömsége, tudatlansága, vagy csak a tábori ôrsök vigyázatlansága lehetett az oka. (Itt megjegyzendô, hogy tudva, hogy az ellenség milyen közel van, rajvonallal kellett volna biztosítani a város védelmét és nem tábori ôrssel, akiket az oroszok mind le is szúrtak.)
És így nyugodtan szállták meg a várost, sôt Both Ignácné bemondása szerint az oroszok a Csíki-kertbe is átszivárogtak, a város másik szélére este 11 órakor. A katonaság pedig aludt nyugodtan az egész városban, úgy hogy amikor a hajnali órákban az elsô lövés eldördült a Szurokfôzô utcában, és két orosz a Gottlieb-gyár tetejérôl géppisztollyal lôni kezdett, az oroszok kezdték a támadást. A mi katonaságunk pedig álmából felzavarva sokan még a puskájukhoz sem tudtak nyúlni, és úgy estek áldozatául a támadásnak, illetve a fejetlen vezetésnek.
Ez a meglepetésszerű támadás nagy felfordulást, fejetlenséget idézett elô a katonaság körében. Ezt kihasználva az ellenség gyorsan elözönlötte a várost egészen. Mikor pedig a katonaság összeszedhette magát úgy a honvédség, mint a németek, és ellentámadásba mentek át, akkorra már sok honvéd holtteste hevert a város utcáin. Az ellentámadás elôl a beözönlô oroszok bekezdtek menekülni az épületekbe, részint azért, hogy védve legyenek, másrészt, hogy védett helyekrôl jobban tudják pusztítani a katonaságot és ôk veszteség nélkül harcolhassanak.
Látva ezt a katonaság, hogy nem lehet megközelíteni az elbújt ellenséget, és megsemmisíteni nem lehet, gyújtó aknákkal kezdték lôni az épületeket, hogy kizavarják belôlük az ellenséget. (Ugyan ezt tették az oroszok is, csak nem aknával.) Egy belsôséget egy német tiszt foszforral gyújtott föl. Elsônek a Madaras Balázs Balázsé, másodiknak Blénesi István és Dénes gazdasági épületei gyúltak föl, és azután sorra jöttek a többiek. És ezen fölgyújtásokat tetôzte, hogy nagy déli szél fújt, és vitte a lángnyelveket épületrôl-épületre, ami annál inkább borzasztó volt, és gyorsan terjedt, mert az elôtt több mint 5 hétig nem volt esô és így pillanatok alatt lángokban állott az egész 2. és 3. tízes.
(…) A küzdelem megkezdése és folytatása alkalmával az oroszok polgári, védtelen személyeket is lôttek le, kik mindannyian meghaltak és közülük három el is égett, a tűz elôl nem tudta megmenteni a családja. Elégtek, meghalva. Délfelére sikerült a katonaságnak szétszórni, megsemmisíteni az ellenséget. Sajnos nagy áldozatok árán, mert nagyon sok honvéd életébe került, mert az oroszok elszántan harcoltak. Hogy hány honvéd életébe került, azt csak a késôbbi kimutatások fogják megállapítani.”
Itt befejezném Kercsó Ignác elsô világháborús ôrmester visszaemlékezését 1944. szeptember 7-rôl. A feljegyzés egésze tanulságos olvasmány, kordokumentum értékű. Egy részét unokája jóvoltából és engedelmével a 90-es évek végén már közreadtuk a Hargita Kalendáriumban. A leégett gazdaságok tulajdonosainak névsorát következô lapszámunkban ismertetjük. Hátha azzal kissé felrázzuk az egyre lanyhuló érdeklôdést 1944. szeptember 7-e iránt. Hátha emlékeztethetünk: fontos dátum e nap közösségünk életében! Talán a hajdanán pusztító pestisjárványokon kívül településünk történelmének legtragikusabb napja. Fôhajtásra és elgondolkodásra késztetô. Több, mint 60 esztendô után is.
Kercsó Ignác bácsinak és a kéziratát megôrzô utódainak köszönhetôen talán egyszer valóban méltó megemlékezések színhelye lesz egy majdani emlékmű és a környéke.
(Az emlékmű megtervezésére a pályázatot a képviselôtestület akár már az idén kiírhatja!)
Bajna György
Hazát kell nekünk is teremtenünk!
A Székely Nemzeti Tanács az ôszi parlamenti választások után ismételten Románia parlamentje elé kívánja terjeszteni Székelyföld Autonómia Statútumát. Tekintettel arra, hogy a tervezet közigazgatási határok módosítását is tartalmazza, a közigazgatási és a népszavazásról szóló törvény értelmében kötelezô kikérni a lakosság véleményét helyi népszavazások megszervezésével. A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottságának a népszavazás megszervezésére vonatkozó döntése a törvényben elôírt elôfeltételét kívánja megteremteni a törvénytervezet benyújtásának.
A javaslat szerint a népszavazás a közigazgatási határoknak a megváltoztatásáról szólna, és nem az autonóm Székelyföld létrehozásának igényérôl. Ez utóbbi megtörtént, a székelység akaratnyilvánító népszavazását érvényesnek tekintjük, és nem kívánjuk megismételni. A kinyilvánított közösségi akarathoz ugyanis semmit nem tud hozzátenni a népszavazás hivatalos jellege.
Mindez érthetô bárki számára, aki az SZNT honlapján közzétett tanácsi határozattervezet indoklását elolvassa.
Ezek után érthetetlen Markó Béla RMDSZ-elnök állítása, amely szerint ebben a kérdésben csakis országos népszavazás írható ki. A pártelnök nyilatkozata magyar szempontból rosszabb, mint az a negatív véleményezés, amit Románia Parlamentjének Törvényhozási Tanácsa adott 2004-ben a törvénykezdeményezésrôl. A nyíltan ellenséges, nemzetközi dokumentumokat is tendenciózusan átíró testület ugyanis nem az országos népszavazás elmulasztását rója fel a kezdeményezôknek, hanem a helyit. Szó szerint ezt tartalmazza: „Ebbôl a szigorúan formai, eljárásbeli szempontból nézve jelen törvénykezdeményezés nincsen alátámasztva a jelzett megyék polgárainak véleménynyilvánításával, hogy egy autonóm régióhoz kívánnak tartozni.”
Egy másik megközelítésben, ha a kezdeményezett helyi népszavazás kérdése tényleg Székelyföld autonómiájára vonatkozna, akkor is azt várnánk el a magyarság képviselôitôl, az Európai Unióban honos gyakorlattal, a demokrácia elveivel érveljenek, hiszen, sem Skócia, sem Wales autonómiáját nem elôzte meg egész Nagy Britanniára kiterjedô népszavazás. És folytathatnánk a példák sorát.
Félrevezetô, sôt rosszindulatú a szövetségi elnök azon megjegyzése is, hogy „aki a romániai parlamenti választásokkor szervezne népszavazást, nem autonómiát akar, hanem demagóg módon népszerűséget hajhász”. Hiszen az egyébként ajánlott november 30-i dátum kiválasztását gyakorlati okok indokolják: egyrészt így kevesebb költséggel szervezhetô meg a népszavazás, másrészt a magyar közösség számára mozgósító erôvel hat a két fontos esemény egyidejűsége. Ugyanakkor lehetôség nyílik arra, hogy a frissen megválasztott magyar képviselôk és szenátorok már tevékenységük kezdetén támogathassák az autonómiáról szóló törvénytervezetet.
Mi késztet egy magyar politikust arra, hogy saját közösségének céljaival szemben ellenségesebb legyen, mint egy nemzeti elfogultsággal és a pártállami központosítás mentalitásával megterhelt testület? Mi készteti arra, az egyetlen parlamenti jelenléttel rendelkezô romániai magyar politikai szervezet elsô emberét, hogy a csúsztatásokat sem mellôzve félrevezesse közösségét, semmibe vegye annak kinyilvánított akaratát? Ezekre a kérdésekre a pontos választ a jövô történészei fogják megadni, ha feltárják az RMDSZ bukaresti politizálásának titkait.
Nekünk azonban ma kell cselekedni. Illyés Gyula írta: „mert egy nép feje bukik le velünk,/ ha gyengék leszünk a parancsra, hogy/ hazát kell nekünk is teremtenünk!”
Mi az erdélyi magyar közélet minden szereplôjét partnernek tekintjük ebben a hazateremtô küldetésben. Pártpolitikai és egyéni érdekektôl mentesen igyekszünk az alapvetô emberi és közösségi jogok, a törvényesség és az európai gyakorlat alapján érvényt szerezni a közösség akaratának.
Sepsiszentgyörgy, 2008. szeptember 12.
Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke
Pál a képviselôjelölt
Az RMDSZ csíkszeredai küldöttgyűlésén, szeptember ötödikén egyenlô számú szavazatot szereztek meg Pál Árpád és Benyovszky Lajos képviselôjelöltek. Amint arról korábbi lapszámunkban beszámoltunk, a Szövetségi Állandó Tanácsnak (SZÁT) kellett eldöntenie, hogy közülük ki lesz a négyes számú régió képviselôjelöltje. A szeptember 11-én, Kolozsváron tartott ülésen kiderült, Benyovszky Lajos visszalépett a jelöléstôl, így a régióban Pál Árpád lesz az RMDSZ képviselôjelöltje.
Beszélgetésünkben arra kértük a képviselôjelöltet, ismertesse terveit, elképzeléseit.
– Hogyan fogadta a SZÁT döntését?
– Az eredménynek örvendek. Ez Gyergyószentmiklós és a Gyergyói-medence számára az egyetlen szerencsés változat. Ezért köszönet mindazoknak, akik hozzájárultak a versenyben maradáshoz.
– Kiket fog képviselni a román parlamentben, amennyiben megnyeri a november harmincadikai választást?
– Hivatalosan Gyergyószentmiklós, Szárhegy, Remete, Alfalu, Csomafalva RMDSZ-jelöltje vagyok a régióban. Az együttműködésre és támogatásra a történelmi régió minden települése számíthat Marosfôtôl Gyergyótölgyesig.
– Mikor kezdôdik a kampány? Ön hogyan készül erre?
– A kampány számomra a döntés meghozatalától, szeptember 11-tôl elkezdôdött. A törvények értelmében a hivatalos kampány 30 nappal a választások elôtt indul, azaz november elsejétôl. Legfontosabbnak a kapcsolatfelvételt, az ismerkedést, a problémákkal, nehézségekkel való ismerkedést tartom, ezért szeretnék eljutni minden településre. A látogatásaim során szándékomban áll ismertetni az RMDSZ programját. A saját programom véglegesítéséhez pedig igyekszem begyűjteni a településeken a megoldásra váró problémákat. A kampány végéig szeretném meggyôzni a választópolgárokat arról, hogy menjenek el szavazni, szavazzanak az RMDSZ jelöltjeire, hogy a lehetôséget tudjuk eredményre váltani a következô négy évben.
– Képviselôként mire fogja fektetni a hangsúlyt?
– Amennyiben megelôlegeznek bizalmukkal, parlamenti tevékenységem alatt hangsúlyt a következôkre fektetek: a munkára, mert a képviseletet szolgálatnak tekintem; egy működô kapcsolatrendszer kialakítására. Ugyanakkor a konfliktusok megoldása érdekében a mérleg szerepét betölteni. Szeretném, ha a létezô alkotó energiát nem egymás ellen, hanem a közös célok megvalósítására összpontosítanánk mindannyian, akiket választóink bizalmukkal kitüntettek. A csapatmunkában csak egy láncszem szeretnék lenni a rendszerben. Az a láncszem, aki segít abban, hogy a különbözô szereplôk identitásuk megtartása mellett eligazodjanak a régió közös problémáinak megoldásában. Az autonómiáért szeretnék dolgozni, annak érdekében, hogy megteremtsük feltételeit, ne csak a nyilatkozatok szintjén maradjon.
Csata Orsolya
Népszavazás
Népszavazást kezdeményez a Székely Nemzeti Tanács november 30-án. A Székelyföld autonómiájáért tevékenykedô szervezet legutóbb nem hivatalos népszavazás keretében kérdezte meg Székelyföld lakosait arról, hogy szeretnék-e, ha a történelmi Székelyföld autonóm területté válna. A november harmincadikára tervezett népszavazás a román törvények betartásával, hivatalos referendumként zajlik majd.
Ezzel kapcsolatosan a Székely Nemzeti Tanács alelnökét, Ferencz Csabát kérdeztük.
– Miért kezdeményezi a népszavazást az SZNT?
– Az SZNT ismét Románia parlamentje elé kívánja terjeszteni Székelyföld Autonómia Statútumát. Mivel a tervezet közigazgatási határok módosítását is feltételezi, kötelezô kiírni a helyi népszavazásokat. Vagyis ez a népszavazás nem közvetlenül az autonómiáról szól, hanem az autonómiát törvényesítô tervezet benyújtásának egyik elôfeltétele.
– Mirôl kell majd voksolniuk azon településeknek, ahol az önkormányzatok ezt kiírják?
– A települések lakóinak a következô kérdésre kell válaszolniuk: Egyetért Ön ___________ megye közigazgatási határának megváltoztatásával a „Székelyföld Autonómia Statútuma” törvénykezdeményezésnek megfelelôen, Székelyföld autonóm közigazgatási régió létrehozása érdekében, és azzal, hogy _________ község ehhez az autonóm közigazgatási egységhez tartozzon? A kezdeményezés során az önkormányzatok a felkérés mellett tehát a statútumot is megkapják, amit közszemlére kell tenni. Így a szavazók értesülnek arról, hogy milyen közigazgatási határmódosításról van szó. Egyébként a statútum, mint ahogy a határozattervezet modellje is, megtalálható az SZNT honlapján, a www.sznt.eu és www.sznt.ro címen.
– Milyen arányban fogják kiírni reményeik, felméréseik szerint?
– Az SZNT, mint közképviselet arra vállalkozott, hogy békés eszközöket kínál fel az autonómia megvalósítása érdekében. Az út, amelyet a statútum törvénybe iktatására javasolunk, egy belsô törvényes építkezés. Hangsúlyozom: ahhoz, hogy a parlamentáris eszközök használhatóak legyenek, kötelezô megszervezni a helyi népszavazásokat. Vagyis nem a közösségek autonómiaigényét kívánjuk felmérni – az már megtörtént, 210 ezer ember igent mondott Székelyföld autonómiájára –, hanem egy törvényes kötelezettségnek kívánunk eleget tenni. Ha a székelyföldi önkormányzatok, függetlenül politikai összetételüktôl, nem támogatják a kezdeményezést, akkor egyrészt ellentmondanak mindazoknak az elveknek, amikkel megnyerték a választásokat, másrészt az autonómia építésének útjába állnak. Vagyis önszántukból mondanak le a legfontosabb nemzetpolitikai cél megvalósításának a lehetôségérôl.
– Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint ez törvénytelen. Valóban az?
– Közigazgatási határok módosítása érdekében még a jelenlegi román törvények szerint is helyi népszavazást kell kiírni. Hogyan döntsön a Székelyföld közigazgatási régió megalakításáról mondjuk a dobrudzsai választópolgár? Ez mind jogi, mind gyakorlati, mind a demokrácia szempontjából képtelenség.
– Az RMDSZ nem támogatja a népszavazást, az MPP igen. Mit jelent ez valójában? Az MPP mivel támogatja?
– Markó Béla elnök úr sietôs nyilatkozata ellenére remélem, a helyi RMDSZ-szervezetek, önkormányzati képviselôk tudják, miért kaptak bizalmat szavazóiktól, tájékozódnak arról, hogy milyen fontos döntést hozhatnak az autonómia érdekében. Az MPP támogatása konkrétan azt jelenti, hogy a párt önkormányzati képviselôi kezdeményezik és benyújtják a határozattervezetet. Sepsiszentgyörgyön például a polgári frakció kezdeményezésére a határozattervezetet már iktatták a városháza szakirodájában.
– Összesen hány településen kellene kiírni, és ahol nem fogják, ott mi a következô lépés?
– Reméljük, hogy gyakorlatilag minden székelyföldi önkormányzat – a hivatkozási alap a statútum, tehát a mellékletben szereplô önkormányzatokról van szó – él a népszavazás lehetôségével. Ez 130 határozatot jelenthetne. Az SZNT nem rendelkezik kényszerítô eszközökkel, de ha rendelkezne, sem lenne ildomos alkalmazni. Végre fel kellene ismerni, hogy minden székelyföldi intézménynek, de minden polgárnak hozzá kell járulnia közvetlenül is az autonómia megteremtéséhez. Ebben a mandátummal rendelkezô önkormányzatok rendkívüli szerepet játszhatnak. Annál is inkább, mert ennek alapján kaptak bizalmat a választóktól. Ez jelentheti az igazi összefogást.
– Mit tesznek az „eredménynyel”?
– A népszavazás közvetlenül a statútum parlamenti benyújtását szolgálja. Ám jelentôsége messze túlmutat ezen, hiszen olyan közösségi erôt mutatunk fel – ezúttal a törvényesen megválasztott székelyföldi önkormányzatok révén –, amelyet egy európai uniós országban figyelembe kell venni. Annál is inkább, mert Romániában éppen aktuális a közigazgatási reform. Ebben a folyamatban – a sajátos hatáskörök átruházása természetesen a statútum törvényre emelése révén valósul meg – érvényesíteni lehet és kell az autonómia-igényt. Nem vitatkozni kell a hogyanról, hanem élni a felkínált, az adódó, de fôleg a megteremtett lehetôségekkel.
Csata Orsolya
A Hyperion egyetemrôl egy kicsit másként...
Több felsőoktatási intézményről is kering a hír, hogy diplomagyár. Traian Băsescu is kijelentette, az országban működő egyetemek „diplomagyárak”, hiszen egyetlen romániai egyetem sem került be az első ötszázba az egyetemek nemzetközi rangsorolásakor.
Mi tagadás, manapság előnyben van az elhelyezkedés terén az, aki habár fiatal, de zapiszkája van arról, hogy szakképesített azzal szemben aki évtizede dolgozik ugyanazon a helyen, de nincs diplomája. S hányan vannak, akik kikerülve a középiskolából, a család anyagi körülményeit figyelembe véve, kenyérbe léptek a továbbtanulás helyett. Hogy bánják? Egyértelmű. De sose késő tanulni, bepótolni az elmulasztottat, hiszen néhány éve Gyergyószentmiklósra hoztak képzést, nem kell már nagyvárosokba ingázni, hogy oklevéllel is bizonyítani tudják szakképesítésüket, vagy azt, hogy egyetemet végeztek.
Minderről a Hyperion egyetem gyergyószentmiklósi igazgatójával, Barabás Csabával beszélgettünk.
– Miért van szükség Gyergyószentmiklóson egy ilyen távoktatási intézményre?
– Nagyon sok ember még mindig úgy gondolja, hogy ha egyetemről van szó, akkor oda a tizennyolc-tizenkilenc éves fiatalok jelentkezhetnek, őket fel kell csomagolni, és el kell küldeni a nagyvárosba, hogy tanuljanak, és négy évet bentlakásban, akár kintlakásban éljenek távol az otthonaiktól és reggeltől estig a tanulmányaikkal foglalkozzanak. Téves ez a mentalitás, mert a világ sokat változott. Most már lehetőségük van azoknak is tanulni, akiket az anyagiak hiánya miatt, vagy bármilyen más okból egykor, vagy még most sem tudnak szüleik felcsomagolni és a nagyvárosokba küldeni tanulni.
– Az Európai Unió jelmondata is az, hogy ne a diák, hanem az iskola menjen a diákhoz...
– Oktatási intézményünk ezeket a tanulni vágyó, szakképesítést óhajtó személyeket célozza meg, mert most nekik is van lehetőségük, hogy lediplomázzanak itthon, ingázás nélkül. Azok is megtehetik ezt, akik már nem tizennyolc-tizenkilenc évesek, esetleg családosak, már dolgoznak, azok is, akik még azt sem engedhették meg maguknak, hogy Csíkszereda és Gyergyó között ingázzanak.
– Nem könnyű, mondjuk egy családanyának a megannyi teendője mellett egyetemistának lenni…
– Mentalitás kérdése. Aki nem kitartó, csak beiratkozik, az biztosan nem fogja végigcsinálni. Aki komolyan gondolja, annak biztosan sikerül. A tapasztalat az, hogy az itt élő emberek többsége lehetőségként kezeli azt, hogy helyben olyan egyetemet végezhet, amely akkreditált, és csak hétvégeken vannak óralátogatások.
– Hogyan birkóznak meg a gyergyóiak a román nyelvvel?
– Román az egyetem – ez sokakat elriaszt. Szerintem lehetőség, és ez a fontos. Akik már dolgoznak, és szükségük van az oklevélre, azok nem foglalkoznak azzal, hogy milyen nyelvű. Magyarlakta város Gyergyószentmiklós. Sokan ellene vannak az intézménynek, habár nem mondanak semmit, de ez érződik. Mind- ez számomra azért furcsa, mert nem tesznek semmit azért, hogy itt legyen magyar egyetem. Inkább azt szeretnék, ha semmi nem lenne. Ha azt vesszük, hogy a mai napig majdnem 500 diákunk van, ez bizonyítja, hogy nagy igény van rá. Van előnye is meg hátránya is, hogy román nyelven zajlik az oktatás.
– Milyen szakok vannak?
– A köztudatban úgy él, hogy Hyperion egyetem, de itt van egy posztliceális képzés is, amelynek semmi köze ehhez az egyetemhez, az alapítvány keretén belül működik, de ugyanúgy akkreditált és az Európai Unió országaiban elismert. Ez egy hároméves általános egészségügyi asszisztensképzés. Az új kórházban gyakorlatozhatnak a diákok, nagyon szigorúan vesszük a gyakorlatot, napi bejegyzések szükségesek a kórházban töltött gyakorlatról. Szinte minden délután van elméleti képzés, és a diákok nagy többsége fiatal. Ezen kívül van a Hyperion egyetem, ezen a jogi kar és a közgazdaságtan. A közgazdaságon belül lehet szakosodni bank és pénzügy, a könyvelőség illetve a menedzsment szakokra.
– Szeptembertől májusig minden hétvégén vannak kurzusok?
– Fogalmazzunk úgy, hogy konzultációs órák vannak hétvégeken. A diákok megkapják a tananyagot elektronikus formában, akkor ta-nulnak, amikor idejük jut rá, hétvégeken pedig konzultációs órákat tartunk, amelyen a jelenlét nem kötelező. Ezeken az órákon jelen van egy olyan személy, akivel lehet konzultálni a tananyagról. Attól tűnik furának sokak számára, hogy más intézményben mindennap délelőtt előadások vannak, itt pedig csak konzultációk hétvégenként. De ettől még kell tanulni, otthon elő kell venni, és kell figyelni, ha jön a szesszió. Ami előnyös, hogy a diák oszthatja be idejét, ő dönti el, hogy éppen mikor tanul. Ezért egy lehetőség ez a továbbtanulási forma sokak számára. A mesterképző is ugyanilyen rendszerrel működik.
– Honnan jelentkeznek a diákok?
– A környező településeken kívül, távolabbról, Korondról, Tölgyesről, Békásból is jönnek.
Barabás Csaba azt is elmondta, hogy eleinte félve iratkoznak be a jelentkezők a Hyperionra, de a tapasztalata az, hogy míg az első hetekben nehéznek tűnik, nagyon hamar belejönnek. Passzív nyelvtudással sokan rendelkeznek. És ezenkívül órák végén röviden összefoglalják a tananyag magját az előadó tanárok. S ha kell, magyar nyelven is elmondják.
– Beiratokozás…
– Szeptember hónap végéig lehet jelentkezni a képzésnek helyet adó Salamon Ernő Gimnáziumban, hogy mi szükséges a beiratkozáshoz, arról érdeklődni lehet a 0765/152.273-as telefonszámon.
(x)
Motozás csengetés elôtt?
Az Egészségügyi Minisztérium múlt heti rendelete megtiltja azoknak a termékeknek az árusítását az iskolai büfékben, melyeknek magas a cukor-, só- és zsiradéktartalma. Ugyanakkor azok az ételek, melyek 300 kilókalóriánál többet tartalmaznak szintén ártalmasak a gyermekekre nézve, így amelyek ezt a határt meghaladják, nem vásárolhatják meg a diákok az iskolák területén. A 123/2008-as Törvény 9-es cikkelye nem egy kész lista a tiltott termékekrôl, csupán példákat tartalmaz. Ezzel a rendelkezéssel az a célja a minisztériumnak, hogy a gyerekekkel idejében megszoktassák az egészséges táplálkozást.
Mintha az egészségügyi miniszter is érezné, sántít a rendelet, hiszen a közlemény végén megemlíti: nem teljes és végleges a probléma megoldása ezáltal, hogy a nem ajánlatos termékeket kitiltják az iskolai büfék polcairól… Integratív szemléletre van szükség – írja.
Akkor mit is lehet majd kapni a büfékben? Hmmm. Kiflit, üditôt, nápolyszeletet, kekszet, fagyit, csokoládét, chipset nem. Mi marad, ami egészséges, és nem tiltja a törvény? Semmi. Ha alaposan belegondolunk, nem lehet kapni olyan terméket a kereskedelemben, ami ne lenne ártalmas a szervezetre, tele vannak ízfokozókkal, térfogatnövelôkkel, színezékekkel – mesterséges, vegyi anyagokkal… (Én is kijátszottam most a sok E-betűt, amelyektôl rázza az embert a hideg, de a színezék – így kiírva, már „ehetôbb”).
Szóval a büfék üresek.
S a korgó gyomor ellen mit tesz ezután a diák? Iskolába menet a sarki üzletben megveszi a (modern) tízórait. (Modern tízórait kell vinni ma már az iskolába, hiszen gúny tárgya lenne ma az a diák, aki vajas, ne adj’ isten zsíros kenyerét akarná megosztani padtársával). Szóval, marad a csoki, chips a sarkiból, ha már az iskolai büfé is bezárt.
Mi irtotta ki a régi zsíros-kenyeres tízóraikat? A kereskedelmi csatornák óránként szinte negyedórás Coca-Cola, Milka, 7 Days reklámjai, és az azt követô versengés az iskolások között (is): ki eszik ma „márkás cuccot”?
Apropó integratív szemlélet… mivel csak így lehet a gyerekekbe és a diákokba az egészséges táplálkozás eszméjét belenevelni, elképzelem, amint reggel nyolc óra elôtt pár perccel fegyveres ôrök motozzák a diákokat (akár a reptéren az ôrök az utasokat, és úgy néznek az emberre, mintha terrorista lenne).
Milyen is volt egy diák tízóraija a '90-es években? (Azelôtt nem tudom…) Felidézem azt az idôt, amikor a padtársammal mondtuk már az elsô szünetben: „Fele-fele”, ô adta a vajas kenyeret és én a zsírost retekkel megpakolva (azóta sincs olyan íze a zsíros-retkes házikenyérnek). Nem voltunk elhízott gyerekek.
Tehát, nem vagyok én chips-cola párti, nehogy azt higgyék, de a kormány rendelete mégis erôltetett. Az okánál kell kezelni a problémát – mondják sokan. A szervezet számára káros anyagokat tartalmazó élelmiszerek gyártásával van a probléma. Az az „eredendô bűn”, nem a forgalmazás, az árusítás. És az elôállítást hogyan akadályoznák meg? Miért? Biztosan van valamelyik politikusnak élelmiszergyára is…
Rancz Enikô
Kérjen „zöld” postaládát!
Munkából hazatérve, bevásárlószatyorral a kezünkben, kotorjuk a táskánkból a lakás és a postaláda kulcsát. Kíváncsian lessünk, ma ideért-e a kedvenc lapunk, amire elôfizettünk. Erre temérdek mennyiségű szórólap, katalógus, és mindenféle reklámanyag ömlik szembe postaládánkból. És zsörtölôdünk… Gondolom, a jelenet sokunk számára ismerôs.
A cégeknek a profitszerzés a céljuk, aminek érdekében meg akarnak gyôzni minket, potenciális vásárlókat, akár „kérünk” a meggyôzésbôl, akár nem. És akkor elárasztanak mindenféle színes papírdarabbal. Ezeket elôbb-utóbb (jobb esetben) a szemétbe dobjuk.
A Zöld SzékelyFöld Egyesület ez ellen a terjesztési tevékenység ellen indított programot szeptember 8-tól. Amellett, hogy zavaróak a kéretlen reklámanyagok, környezetkárosító hatásai is vannak: papírgyártásban használt fa kivágása, a papír és a reklámlapok elôállítása, és így tovább.
Az egyesület célja megfékezni a kéretlen papíralapú reklámanyagok szórását azokba a postaládákba, amelyek tulajdonosai nem igénylik azokat. Ennek érdekében KÖRNYEZETBARÁT POSTALÁDA feliratú matricákat lehet kérni az egyesület tagjaitól és önkénteseitôl. Az öntapadósok postaládákon való megjelenése jelzi a reklámanyagokat szóró cégek felé, hogy a postaláda „gazdája” nem kér belôlük.
Átvételkor egy adatlapot kell kitölteni, megadni az igénylô nevét, lakcímét (ahová kerül az öntapadós), illetve elérhetôségét (elektronikus levélcím – a programban részt vevôk rendszeres tájékoztatást kapnak a fejleményekrôl egy levelezési listán). Az adatlap aláírásával a programban részt vevô személy vállalja, hogy: az öntapadós kizárólag a postaládájára fog kerülni, és nem végzi hulladékként, hisz nem ez a rendeltetése; jelzi a Zöld SzékelyFöld Egyesületnek, ha az öntapadós kiragasztása ellenére szóróanyagok kerültek a postaládájába, és vállalja a felelôsséget, hogy azok valóban a postaládájában voltak.
Az egyesület együttműködik civil szervezetekkel is. Így, amennyiben Gyergyószentmiklósról és környékérôl is igényel valaki ilyen KÖRNYEZETBARÁT POSTALÁDA feliratú matricát, és így részt kíván venni a programban, úgy a Zöld SzékelyFöld Egyesület kapcsolatot teremt a Naturlanddal vagy az Amôba Öko Központtal. Adatlap kitöltése helyett egy aláírással ellátott elektronikus levelet is elfogadnak az igénylôktôl, amelyben kifejezik felelôsségvállalásukat – mondta el lapunknak Csonta László.
Amennyiben ön is szeretne megszabadulni a fölösleges szeméttôl, igényeljen matricát az info@zoldszekely.ro elektronikus levélcímen, vagy a 0742/ 125.368-os telefonszámon.
Csonta László továbbá elmondta, a program kezdete óta, öt nap alatt körülbelül 40 matricát igényeltek Csíkszeredában, Marosvásárhelyen és Székelyudvarhelyen. A Zöld SzékelyFöld Egyesület vállalja, hogy a nemkívánatos reklámanyagokat saját költségén visszapostázza küldôjének, és egy levelet is mellékel hozzá, amelyben felszólítja az illetô céget, hogy, amelyik postaládán az illetô matricát látja, legközelebb ne tegyen szóróanyagot. Ha ennek ellenére, legközelebb sem veszik figyelembe a kiragasztott matricát, az illetô cég az egyesület által készített feketelistára kerül, és ezt népszerűsíteni fogják.
Rancz Enikô
Színészportré
Sztár: „reklám” vagy elismerés?
Kolozsi Borsos Gábor székelyudvarhelyi, és már ötéves korában is otthonosan mozgott a színház berkeiben. Akkoriban még nem, csak késôbb, tizenkét évesen játszott elôször színdarabban. Onnan egyenesen vezetett az út a színészi pálya felé… A Marosvásárhelyi Színművészeti Fôiskola elvégése után, alig több mint két hete ismerkedik a gyergyói társulattal. Kolozsi Borsos Gábor a Figura Stúdió Színház másik új arca.
A 3 tánc Beckettre című darabban láthattuk már, és a Katona Imre által rendezett A Hatalmas Színrabló című mesejátékban is játszani fog, Marcona ôrszem lesz.
A színészt és az embert próbáltuk megismerni…
– Ha pár szóban kellene bemutatkoznod, mit mondanál el magadról?
– Bika vagyok – nevet. Barátságos, társaságkedvelô, és úgy gondolom, jó társaság is, és kicsit dekoncentrált. De vagyok! A környezetem hat rám, befolyásolja, hogy milyen legyek. Változom… változatos ember vagyok.
– Hogyan lettél színész?
– Mondhatnám, hogy hírnévrôl ábrándozok, de nem így van. Szeretek játszani. Soha nem fordult meg a fejemben, hogy orvos vagy mérnök legyek. Ez kellett nekem. Mióta megszülettem „színházban élek”. A szüleim a székelyudvarhelyi népszínház alapító tagjai és tagjai voltak, majd a nôvérem is dolgozott ott. Ötévesen a színház padlásán futkároztam. Tizenkét évesen játszottam egy egyfelvonásos Tomcsa Sándor-darabban. Dráma-pedagógia osztályba jártam a középiskolában. A fôiskolára való felvételi során az sem jutott eszembe, mi történik, ha nem sikerül. Le se tudtam volna térni errôl az útról.
– Hogy érzed itt magad?
– Kicsit furcsa ebben a kisvárosban Vásárhely után. Jártam már itt, de nem sokat tudtam Gyergyóról. Kezdem megszokni, lassan jól fogom érezni magam. A kollégákkal még meg kell ismerjük és szokjuk egymást. Ahol emberek vannak, mindenhol jó nekem. Nagyon tetszik, hogy kis létszámú a társulat, így hamar be lehet illeszkedni.
– Van-e álomszereped?
– Minél többet dolgozom és játszom, annál inkább felismerem, mi nem nekem való, illetve, ami nekem való. A világirodalom egyetlen figurájáról érzem úgy, hogy szívesen a „bôrébe bújnék”: Ká A dzsungel könyvébôl nagyon tetszik, az erô, az energia, amit sugároz. Az ô figuráját érzem magamhoz nagyon közel.
– Milyennek látod két elôadás után a gyergyói közönséget?
– Fanatikus. Sugárzik az arcukról, hogy részt fognak még venni elôadásokon. A gyergyói színháznak nincs nagy közönsége, de van egy réteg, amelyik rendszeresen megnézi a darabokat. Ôket hívom fanatikus nézôknek.
– A színpadról milyen embernek ismerhetnek meg?
– Az egész személyiségemet felviszem a színpadra, nem lehet azt „otthon hagyni”. Nem III. Richárddá kell átváltoznom, hanem bennem kell élnie III. Richárdnak, ahhoz hogy méltóképpen alakítani tudjam, ezt vallom én. Amilyennek a színpadon látszom, olyan vagyok.
– Hogyan képzeled a jövôdet?
– Sztár akarok lenni – mondja komolynak tűnôen, aztán elneveti magát. Ennél a társulatnál jól érzem most magam, de nem hiszem, hogy innen vonulok nyugdíjba. Szívesen maradnék most egy ideig. Lehetôségem is van, hogy kibontakozzak, hogy játsszak, mert nem vagyunk sokan.
– Apropó sztárok… mit gondolsz a mai sztárvilágról?
– Erdélyben ilyen nincs, Hollywoodban már beteges, de Magyarországon nagyon jól működik a sztárkultusz. Egészséges szinten kifizetôdô. Egy jó színész „reklámozása” az egész társulat hasznára válhat. Amelyik színésznek, legalább a maga környezetében nincs kultusza, az elôbb-utóbb kikerül a szakmából. Tehát a sztárvilág és annak kialakulása, kialakítása meg is rostálja a színészeket. De ahhoz, hogy valakinek kultusza legyen, egyszer a saját maga erejébôl el kell jutnia oda, hogy elismerjék a szakmájában, különben nincs értelme, hogy „sztárt faragjanak belôle”, akkor az a közönség becsapása lenne. Így gondolom én, és azt vallom, hogy a közönség elismerését ki kell érdemelni.
Rancz Enikô
Ôszinte részvétünk
Lámpával keresett igaz embereket. Úgy hívták, hogy Diogenész. Gesztusa több mint képletes, a szellemi sötétség ellenképlete volt. Azóta sorstársai vagyunk, annál is inkább, mert intézményesítették ezt a nem középkori (tehát kortalan?) sötétséget, így lettek egyes bürokratákból szurokraták. Vele együtt említhetô az is, aki ugyanolyan kényszer hatására leírta: „Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel!” Hasonló ihlet termékenyítette egyik múlt századi klasszikusunkat: „Elárul, mert világít.” Ezredfordulónk teljesen új helyzetet teremtett, Ô lett a sorstársunk: Diogenész keresi a lámpását. Keressük meg az okát és okozóit.
Négy éve még volt elôválasztás az RMDSZ vadászterületén, amikor nem csak RMDSZ-tagok, de tölgyesi nem magyar anyanyelvűek is urnákhoz járulhattak, hogy legyôzettessék az akkori parlamenti képviselô. Azóta (szurokrata egyének) rájöttek, hogy szélsôséges eszközök miatt sem kell szégyenkezniük – az elôválasztástól óva a makacs és megbízhatatlan szavazókat, Hargita megyei küldöttgyűlés döntött arról, hogy harmadik legyen az addigi képviselô, aki így nem nyert újabb bebocsátást az RMDSZ elôszobájába, amelynek bejárata fölött kicserélhetnék az addig sem ott díszelgô dantei sort egy újabbal: „Ki itt belépsz, átkozd Diogenészt el!”
Ôszinte részvétünk a küldöttek azon csoportjának, akik az alkalmatlanokat preferálták, illetve annak a csapatnak, amely az elôbbiekkel szemben alulmaradt, mert együtt kell kihúzniuk a következô négy évet. Ha nem tudnák, leváltották a népet. Vagyis nem kérdezték meg az urnánál a békáktól, mi legyen a láppal. Miképpen azt sem, mi legyen az apáink tarvágásra ítélt fenyveseivel.
Viszont tücsökzenének számított kilenc hónapja a brekegés, idézek egy kampány-szórólapból: „NE JÁTSzSZUK EL A JÖVÔT… // 2000-ben elveszítettük Marosvásárhelyt. Az RMDSZ polgármesterjelöltje kapott 38 844 szavazatot. // hiányzott neki még 167 szavazat. Egy független magyar jelölt elvitt 797 szavazatot. // A független jelöltre leadott szavazatok elvesztek. // … // Tanuljunk a múlt hibáiból. 2007-ben ôrizzük meg európai parlamenti képviseletünket! // 2007. november 25-én szavazzunk az RMDSZ jelöltjeire! // … EGY SZAVAZATON IS MÚLHAT!” Most kiközösítve, az elôszobából is kitiltották a képviselôt, hadd induljon független jelöltként, ha tovább akarja folytatni a korrupció elleni küzdelmet. Így csillog pár hónap távlatából a múlt hibáit hangoztató szurokrata logika.
Apropó korrupció. Elôzôleg vidékünkre látogatva Markó Béla mester megsúgta a képviselônek, hogy nehezményezi a Tôkés Lászlóval való szimpátiáját és a korrupcióval való szembemenését. Amibôl rögtön következik, hogy Markó mester megbízatásával ellentétes szempontokat képvisel, vagyis ôszödi módra: (több mint egy évtizede értünk) nem csinált semmit. Ôszinte részvétünk, mert Tôkés Lászlóval egyazon Olimposzra „magacsonyította” a képviselô (Dr. Becsek Garda Dezsô) személyét. Aki mondhatná, elárultak, mert világít a teljesítményem, vagy ha Markó úrnak jobban ízlik, jöjjön egy Shakespeare-szonett-sor: „Az érdem itt koldusnak született”. Mindketten kizárattak az agyafúrtak kasztjából. Ezzel azt árulta el a kaszt, hogy minden próbálkozást elakaszt, nehogy a nép szimpátiája megvétózza az ô karriernek nevezett majdnem ötéves tervét. Ôszinte részvétünk. Markó mester harmadik szívfájdalma, hogy a képviselô nem látja a fától az erdôt. Esztendôk óta írogatom, hogy ô pedig a csutakerdôtôl a góbé sivatagot. (Sôt, a sivataggyártó céh ülnökét szerette volna maga mellé állítva mentelmi joggal jutalmazni.) Ilyenkor részvétnyilvánítás helyett azt a demokrácia-paradoxont kell elôvenni, ami így hangzik: ti vagytok többen, de nem én vagyok a hülye.
Markó mester nem tudja, hogy egykori marosvásárhelyi hithű fôszerkesztôje, Hajdú Gyôzô 1958-ban feljelentett az RKP-nál magyar irományban egy kolozsvári fôszerkesztôt, aki ellen csupa pozitívumokat sorol fel, olyasmiket, amikért érdemrend járna, más szavakkal, az a bűne, hogy nem bűnös, következésképpen: aki nem lép egyszerre, nem kap plecsnit, csak lapátra teszik. Kommunistát plagizál, ötven év távlatából értékelve, Markó mester, aki egyrészt megorrolt a képviselôre a korrupció-ellenesség ürügyén, másrészt a néptôl megvonta bizalmát valamint a választás lehetôségét. Attól a néptôl, amelyiknek tavaly év végén minden szavazatáért esedezett. Ôszinte részvétünk, visszamenôleg is. Körkérdésem: a szavazati jogukban megcsonkított, Diogenész-lámpástalan székelyföldiek kérhetnek-e menedékjogot mostani lakhelyükön?
Gyergyószentmiklós, 2008. szeptember 9.
Megjelentette a Hargita Népe 2008-09-11-én.
Burján Emil
Az új tanév küszöbén
Az új tanév hagyományosan a római katolikus templomban megtartott szentmisével kezdôdött, ahol Bakos Balázs helyi plébános tartott szentmisét. A tanulóknak szorgalmat, szófogadást kívánt, a pedagógusoknak sok türelmet és kitartást. Ezt követôen a tanévnyitó az iskolában folytatódott, ahol az iskola igazgatónôje, Kovács Júlia összefoglalta a tavalyi tanév eredményeit. 14 tanuló maradt pótvizsgára, ebbôl 3 a kisiskolások közül. Egyetlen tanuló évismétlô. A 106 V–VIII. osztályos tanuló 40,56%-a végzett kilences fölötti átlagosztályzattal, közel 38%-a közepes eredményt ért el (7–8,99 közötti általánossal), míg 21 % ért el hetes alatti eredményt. Az általános iskolát végzettek mind továbbtanulnak középiskolában vagy szakiskolában. A szakmunkásképzôt végzettek mind a szakmában dolgoznak, illetve folytatják tanulmányaikat a borszéki Zimmethausen Iskolaközpontban. Akik még nem tudták befejezni tanulmányaikat, azok részére ott van az esti XI. osztály vagy a csökkentett látogatású XIII. osztály. Az oktatás anyagi alapja ebben az évben is sokat javult. A helyi költségvetésbôl 144 ezer lejt, míg a tanügyi minisztériumtól 208 ezer lejt kaptunk, amibôl sikerült befejezni a higienizáló munkálatokat, és az épület külsô hôszigetelését. Az iskola udvarán áll az új 16 személyes Fiat Ducato mikrobusz, amely a távolabb lakó tanulókat fogja az iskolába szállítani, illetve az iskolától 2 km-re lévô sportterembe. A megnyitóünnepségen jelen volt a város polgármestere, Mik József, a helyi rendôrség képviselôje, és a helyi ortodox egyház képviselôje. A polgármester is értékelte az elvégzett munkálatokat, és azzal a felhívással fordult a tanulókhoz, pedagógusokhoz, hogy vigyázzanak ezekre az értékekre. Ígérete szerint egy hónap leforgása alatt birtokba vehetjük az új sportcsarnokot. Az ünnepi beszédek után a kis elsôsök kissé megszeppenve mondták a verseket, énekeltek. A nagyszámú szülôi közösség jelenlétében lezajlott ünnepi megnyitó után a tanulók az osztályokba vonultak, ahol tanítóik, tanáraik kiosztották a tankönyveket, és megbeszélték a legfontosabb teendôket. Reméljük, hogy ez a tanév még hatékonyabb lesz mindannyiunk számára.
Farkas Aladár
Jó a termés, mégis sok a gond
Idén nem panaszkodnak a termésre a gazdák: szép, nagy krumpli termett a Gyergyói-medencében. Igaz, volt olyan termelô, aki szerint túlságosan is nagyra nôttek a gumók, egymást kilökdösve, a napon megzöldültek. Ez azonban a kisebb gondot jelenti, mondják, sokkal súlyosabb probléma, hogy idén sincs ára a pityókának. És idén is lopják a termést. Ami viszont újszerű problémának számít: nincs munkaerô. Azaz, napi 50–60 lejért a gyergyóiak nem vállalnak pityókaszedést.
Az Agromec társasnál Ferencz Bélát kérdeztük az ôszi betakarítással járó nehézségekrôl.
– Milyen az idei termés? Milyen gondokkal kell szembenézniük?
– Az idei termés a Gyergyói-medencében elfogadhatónak, jónak mondható. Probléma sok van. Ez idáig az ipari burgonyán kívül érdeklôdés semmi iránt nem volt, nem tudjuk még az árakat sem, nem érdeklôdött senki. Valószínű, hogy nagyobb mennyiséget hoznak be külföldrôl, ezért nem kell. Másik problémánk a munkaerô hiánya. A tavaly nálunk dolgozók egynegyede sem jött idén. Pénzt mindenki akarna, de dolgozni kevesebbet. Ugyanakkor nagy gondot jelentenek az éjszakai lopások. Az éjszaka is egy nagy területet – tudtunk és engedélyünk nélkül – kiástak, és el is vitték a termést. Sajnos, nagy területeket megmocskolnak. Csak a nagyját szedik össze, a többi pedig ott marad, a nap süti.
– Mennyit lehet ma Gyergyóban keresni krumpliszedéssel?
– Napszámban nem dolgozik nálunk senki, mert azt nem lehet ellenôrizni. Egyik nap jön, másnap nem. Szerzôdéses alapon, teljesítmény után fizetünk. 50–70 lejt lehet keresni az Agromecnél naponta.
– Milyen ára lesz számításaik szerint a krumplinak, és mennyi az önköltségi ára?
– Nem tudok még árakról beszélni, mivel nem érdeklôdött még senki. A kollégák által gyűjtött információk szerint körülbelül 50–70 baniért lehet majd eladni a minôségtôl függôen. Az önköltségi árról is korai beszélni, de hozzávetôlegesen 40–45 bani körül lesz a betakarítás után.
A mezôn járva maroshévízi, bákói krumpliszedôkkel állunk szóba. Többségük elégedett a bérével, állítják, kitartó munkával 1000–1200 lejt lehet keresni havonta. Gyergyóiak nem szedik a pityókát – mondják a maroshévíziek, akik mindennap vonattal ingáznak munkahelyükre.
Az Aranykalász társasnál hasonló nehézségek adódnak. Gáll Árpád elnök szerint is legnagyobb gondot a pénzhiány jelenti.
– A pénz hiánya okozza a legnagyobb problémát. Az idei termés a tavalyinál jobb. Minôségi gondok vannak a chips-pityókánál. Mivel túl nagy volt a termés, a földben nem fértek el, kibújtak a földbôl, és ahol a nap érte, ott megzöldültek. Így a chips-gyárak nem vásárolják meg. A nagy termés megvan, de raktáron van, nem kell senkinek. Ez fôként sütésre alkalmas krumpli, nehéz eladni. A munkaerôhiány is jelentôs problémát okoz. Idegen munkásaink vannak, napi normát kell teljesíteniük, ami 1000 kilo- gramm krumplit jelent. Ezért 50 lejes napszámot fizetünk. Pillanatnyilag 10 gyergyói alkalmazott dolgozik, ôk a raktárakban válogatják a krumplit.
– Milyen módszerrel ôrzik a terményt?
– A mezôôrzést a rendôrséggel közösen végezzük. Három társulás – az Agromec, a Békény és az Aranykalász társulás – a rendôrséggel közösen szervezte meg a mezôk ôrzését. Mindennapra be van osztva egy személy és egy rendôr, és figyelik a mezôket. Nem csak a társasok területeit figyelik, hanem a környéken levô földeket is. A tavalyi évhez képest idén sokkal kevesebb problémánk volt, a rendôrök jelenléte sokat segít az ôrzésben.
– Milyen lesz az eladási ára a burgonyának?
– Az eladási ár jelenleg 50 bani, az önköltségi ára is körülbelül 50 bani. Nyereséggel nem tudunk számolni. Fôleg azért, mert a krumpli kiszedése nagyon költséges. Megoldás lenne, ha vásárolnánk krumpliásó-kombájnokat, amivel leegyszerűsödne a betakarítás. De egy ilyen gép ára 100 000 euró, amit nehéz elôteremteni, és a gyergyói földek is nagyon kövesek, nem minden területen lehetne használni.
– Megoldást jelentene egy szövetség létrejötte?
– Nemrég megalakult a Cart-Gheorgheni Egyesület, jogilag iktatva van, de nem működik. A termelôk még nem látták be, hogy segítene, ha közösen keresnénk a gondok megoldását. Össze kell fogni, de arra még várni kell, hogy mindenki megértse.
Pityóka mindig volt és mindig lesz a Gyergyói-medencében. Nyilván, az idôjárás függvényében más és más mennyiséget visznek majd haza a gazdák. Az igazi gond az, hogy az elôállítási ár alig kisebb, mint az eladási. Vagyis nem lehet a krumplitermesztésbôl hasznot húzni. Talán majd akkor, ha a gazdák megértik, hogy összefogásra van szükség, közösen kell „betörni” az európai piacra. És ott – megfelelô politikai támogatással – nevet, árat kell kiharcolni a székely pityókának.
Csata Orsolya
Mi az, amit mi templomnak hívunk?
(folytatás)
Építészeti struktúrák
Nem lehetett volna jobbat kitalálni a keresztény közösségek liturgikus gyülekezetei számára, mint amit az egyház és a császár választott. Természetesen a célnak megfelelôen módosították az addig kialakult formákat. Elôször is leválasztották a bazilika közepében lévô boltíves kupolát, s az épületegyüttes keleti oldalára építették szentély céljából, mert ott kel fel a Nap, s a fény betörése a katedrálisba arra emlékeztette a keresztényeket, amit Krisztus tanít az evangéliumban: „Én vagyok a világ világossága. Aki követ, nem jár többé sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága” (Jn 8, 12). Ezt az eljárást máig megôrizte a keresztény építészet. Csak olyan esetekben tett kivételt, ha a terület vagy más nyomós ok ezt másképpen követelte, mint például a Szent Péter Bazilika esetében, ahol Szent Péter monumentális sírja miatt tették ezt másként. (Régóta ismert tény, hogy a középkori eredetű keresztény templomok határozott irányítottsággal rendelkeznek. Maga a szentély általában kelet felé helyezkedik el, míg a templom bejárata s a tornyok nyugaton. A hívek kelet felé fordulva imádkoztak, s a pap kelet felé fordulva mutatta be a szentmisét, egészen 1966-ig. A keletelés hagyománya nem a keresztény vallásban jelent meg elôször. A Nap tisztelete már az ôsi pogány népek hitvilágában is nagyon fontos szerepet játszott. A korai keresztény templomépítészetben a jeruzsálemi zsidó templom volt a követendô példa, amelynek szentélye a Keleten megígért Édenkert felé mutatott. A zsinagóga-építészetben ez a hagyomány máig nyomon követhetô: a szent tekercseket ôrzô tóra-fülke mindig a keleti oldalra kerül. Ezt a funkcionális kötöttséget vették át a korai keresztény háztemplomok vacsoratermeinél is. A modern templomi építészet és művészet nem köti magát a keletelés keresztény szokásához, ráadásul a 2. vatikáni zsinat liturgikus reformjai során a misézô pap szembe fordult a keleti oltár felé tekintô hívekkel, így történhetett meg a Bucsin-negyedi Szent István templom esetében is, hogy annak oltára É–D irányba, s nem Keletre néz.)
Keleten hamarosan apszist is csatlakoztattak a mellékhajókhoz. Az apszist a mellékszentélyekre emlékeztetô, liturgikus rendeltetésű diakonikon és protheszisz fogta közre. A középkor folyamán, Nyugaton az apszisok köré azokat megnyújtó apszidiolákat is építenek. Az apszis belsô görbületébe, középre építik a püspöki trónust, majd egy-egy papoknak szolgáló széket. A pogány bazilikáknak a bejárata az épület hosszanti oldalán volt, amelyik a csarnokra nyílott, a keresztény templomok bejárata a bazilika nyugati, rövidebb oldalára került. Mivel a lenyugvó Nap a halált szimbolizálta, akárcsak az egyiptomiaknál, ezért a kijárati falon, elôször belül, majd a középkortól kezdve a külsô falakon is, az Utolsó ítéletet ábrázolták. Néhány bazilikatemplomban a mellékhajók fölé a nôk számára emelvényt is építettek.
A bejárat elé az épület teljes szélességében narthexet építettek, mely ruhatárnak, a liturgia elôtt és után pedig a közösség tagjai számára a külvilágtól és a templom belsejétôl egyaránt elválasztott, csendet biztosító találkozóhelynek szolgált. A liturgiát nem csak azzal szolgálta, hogy védte a külvilág zajától, hanem befogadta a katekumeneket, akiknek csak a szentmise elsô részén volt szabad jelen lenniük, s az átváltoztatás elôtt ki kellett jönniük a szentmisérôl. Itt tartózkodhattak az egyházból idôlegesen kizárt nyilvános bűnösök is, akiknek csak a bűneik alóli egyházi feloldozás után volt szabad a templom belsejébe belépni.
A bazilikák elsô részében a gazdag családoknak átriumot létesítettek, melyeket görög oszlopdíszítéssel vettek körül, belül – a megtisztulást jelképezendô – kútforrást létesítettek. Néha helyszűke miatt az átriumot egy oszlopos kapuval helyettesítették. A középkortól kezdve ezt az átriumot a bazilikák déli, napos oldalára csúsztatták, és az itt élô szerzeteseknek vagy püspököknek szolgált kolostorul. Ha a bazilika székesegyház is volt, akkor külsô keresztelômedencét illesztettek hozzá, ahol a püspök húsvét éjszakáján a keresztséget szolgáltatta ki. Ez a keresztelômedence általában kívül kocka alakú szokott lenni, belül nyolcszög alakú, mivelhogy a nyolcas számnak a régiek szemében szent jelentése volt. A megújulást vagy az újrakezdést jelentette, mert a bibliai elsô teremtéstörténetben Isten hat nap alatt teremtette meg a világot, a hetedik nap megpihent, majd a nyolcadik napon kezdôdött el az élet. Kevesen tudják miért, de templomainkban ezért találkozunk manapság is gyakran nyolcszögre faragott keresztelôkutakkal.
A bazilika belsejében az oltár, ami nélkül nincs templom, a szentély apszisában néhány lépcsôfokon emelkedett. Az oltár magát Krisztust jelképezi s egy idôben a lakoma és az eucharisztia helye, mérete nem volt nagy. A katakombákban néha egy háromlábú asztal szolgált oltárként. Késôbb a vértanúk sírja fölé építették baldachinszerűen, oszlopok közé, és gyakran négy oszlopra helyezett kupolát (ciborumot) helyeztek rá. Ilyen a Szent Péter Bazilika oltára is.
Hamarosan egy emelvényt (solea) is helyeztek el néhány méterre az oltár elé, ahonnan a schola (néhány tagból álló univocalis énekkar) énekelte a liturgia ráesô részét, és – mivel ez a hallgatóságot is jobban megközelítette, mint az oltár – az Isten Szavát is innen olvasták és magyarázták. Szokás szerint az apszis kupoláját a megdicsôült Krisztust ábrázoló mozaikkal díszítették, jobbján az egyre nagyobb tekintélynek örvendô püspökkel. Ennek a megdicsôült és mennybe ment Krisztusnak elsô ábrázolása, amely az összes többit is illette, nagy Konstantin elhalálozott lányának, Constantia temetkezési templomának egyik kupoláját díszítette. A templomot 340 körül építették a Falakon Kívüli Szent Ágnes Bazilika közelében, és a császári bazilikastílus egyik legszebb példánya lett, mely ugyanakkor római-görög stílusjegyeket is ôriz.
Baróti László Sándor
Erdélyi ezredek a világháborúban
Ferenc Ignác tiszthelyettes, kisbirtokos (Szárhegy). *1881, Szárhegy. Tényleges katonai szolgálatra 1902-ben vonult be a 34. közös tüzéri tábori ezredhez. Három évig szolgált. 1914-ben a mozgósításkor újra bevonult. 1914. augusztus 18-tól az orosz, román és az olasz hadszíntereken küzdött. Luck, Gyimes és Piave mellett tüntette ki magát. 1918. június 22-én megsebesült. Az összeomlás után 1918. november 14-én szerelt le. Kitüntetései: O1, O2 2-szer, OB 2-szer, Kcsk. és seb. é. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Ferencz Ignác (Jánosé) tizedes, kisbirtokos (Szárhegy). *1882, Szárhegy. Tényleges katonai szolgálatra 1904-ben vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 3 évig szolgált. 1914-ben a mozgósításkor újra bevonult. 1914 augusztusban a tábori ezreddel az orosz hadszíntérre ment. Itt Stary-Sambor mellett harcolt. 1914. november 21-én orosz fogságba esett. 1918. november 2-án jött haza. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Ferencz János (Ignácé) tizedes, kisbirtokos (Szárhegy). *1893, Szárhegy. 1914. október 26-án vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1914. december 26-tól az orosz, román és az olasz harctereken küzdött. Iwangorod, San, Monte-Grappa és Asiagó mellett tüntette ki magát. 1915. július 19-én megsebesült. 1918. november 3-án olasz fogságba esett. 1919 novemberben jött haza. Kitüntetései: O2, OB és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Testvére, Gergely, Kôrösmezônél hôsi halált halt.
Ferencz Péter tűzmester, községi bíró, középbirtokos (Gyergyóremete). *1889, Gyergyóremete. Tényleges katonai szolgálatra 1909-ben vonult be a 34. közös tüzérezredhez. 3 évig szolgált. 1914-ben a mozgósításkor újra bevonult. 1914 augusztustól az orosz, szerb és az olasz frontokon küzdött. Halics, Drohobic, Sabác, Belgrád, Valjevó, Kragujevác, Asiagó és Piave mellett harcolt. 1914. szeptember 25-én súlyos légnyomást szenvedett. 1918. december 28-án szerelt le. Kitüntetései: O1 2-szer, O2 3-szor, OB, Kcsk., heé., 6 éves szolg ker. és a bolgár heé. A román megszállás alatt a Magyar Párt alelnöke volt. Testvére, Samu, a világháborúban szerzett betegsége következtében, 1930-ban hôsi halált halt.
Ferencz Rudolf szakaszvezetô, vendéglôs (Szárhegy). *1894, Szárhegy. 1914. augusztus 1-én vonult be a 24. h. gyalogezredhez. 1914. szeptember 28-tól kétszeri megszakítással az orosz fronton küzdött. Stary-Sambor, Sianki, Zlota-Lypa és Siemikovce mellett harcolt. Kétszer megsebsült. Az összeomláskor szerelt le. Kitüntetései: O1, O2, OB, Kcsk. és seb. é. A román megszállás alatt a Magyar Párt lelkes tagja volt.
Ferencz Sándor honvéd, gazdálkodó (Tekerôpatak). *1894, Tekerôpatak. 1914. október 26-án vonult be a 22. h. gyalogezredhez. 1915. február 1-tôl a 304. komb. gyalogezred kötelékében az orosz harctéren küzdött. A Kárpátokban és Stryj mellett, mint telefonista, harcolt. 1915. június 8-án orosz fogságba esett. 1918 májusában jött haza. Az összeomláskor szerelt le. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Testvére, Márton, orosz fogságba hôsi halált halt.
id. Ferenczi Alajos szakaszvezetô, kisbirtokos (Kilyénfalva). *1877, Kilyénfalva. Tényleges katonai szolgálatra 1898-ban vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 3 évig szolgált. 1914-ben a mozgósításkor a 22. népf. h. gyalogezredhez vonult be. 1914 szeptembertôl a 22., 32. és a 20. h. gyalogezredek kötelékében az orosz, szerb, albán, majd ismét az orosz hadszíntereken küzdött. Halics, Homonna, Kragujevác, Nis, Lovcen és Durazzó mellett harcolt. Kétszer sebesült. Az összeomláskor szerelt le. Kitüntetései: O2, OB és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Testvérei, János és Mihály, a világháborúban hôsi halált haltak.
Ferenczi András ôrvezetô, kisbirtokos (Ditró). *1893, Ditró. 1914. október 26-án vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1915 májusban az orosz frontra ment. Dunajow és Olika mellett harcolt. 1916. június 5-én sebesülve orosz fogságba esett. 1918. szeptember 21-én jött haza. Az összeomlás után szerelt le. Kitüntetése: OB. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Ferenczi Ferenc ôrmester, kisbirtokos (Gyergyóalfalu). *1894, Gyergyóalfalu. Tényleges katonai szolgálatra 1913. október 15-én vonult be önként a 82. közös gyalogezredhez. Itt érte a világháború kitörése. 1914 augusztustól az orosz, román és az olasz frontokon küzdött. Dunajec, Stary-Sambor, Stryj, Tölgyes, Asiagó és Piave mellett harcolt. Kétszer súlyosan megsebesült. Az összeomlás után szerelt le. Kitüntetései: O1, O2, OB és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Sógora, Szabó Lajos, az orosz fronton küzdött.
Ferenczi Ferenc ôrvezetô, kisbirtokos (Kilyénfalva). *1891, Kilyénfalva. Tényleges katonai szolgálatra 1912. október 15-én vonult be a 22. h. gyalogezredhez. Itt érte a világháború kitörése. 1914 augusztustól az orosz és az olasz harctereken küzdött. Rawaruska, Halics, Uzsok és Piave mellett harcolt. Kétszer megsebesült. Az összeomlás után szerelt le. Testvére, János, 1915-ben az orosz fronton hôsi halált halt. Öccse, Mihály, 1915-ben az orosz fronton eltünt. Édesapját a románok 1916-ban megölték. Sógora, György Károly szkv., az O1 és O2 tulajdonosa, 1918 októberben az olasz fronton hôsi halált halt.
Ferenczy József gyalogos, kisbirtokos, közbirtokossági elnök (Gyergyóújfalu). *1876, Gyergyóújfalu. 1914. augusztus 1-én vonult be a 82. közös gyalogezredhez. A világháború alatt a pékeknél teljesített szolgálatot. Az összeomlás után szerelt le. Kitüntetése: Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Testvére: Márton, ôrm., 1915. március 15-én hôsi halált halt.
Ferenczi Péter gyalogos, kisbirtokos (Gyergyóújfalu). *1882, Gyergyóújfalu. 1916 áprilisban vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1916 augusztustól a román és az olasz hadszíntereken küzdött. Sósmezô, Leánykamezô és Asiagó mellett harcolt. Egyszer megsebesült. Az összeomlás után szerelt le. Kitüntetései: Kcsk. és a szolg. vasker. Testvére, József, szakaszvezetô, 1916-ban a román fronton hôsi halált halt.
Fleischer János ôrmester, kisbirtokos (Ditró). *1892, Ditró. Tényleges katonai szolgálatra 1913. október 1-jén vonult be a 82. közös gyalogezredhez. Itt érte a világháború kitörése. 1914. augusztus 3-tól az orosz és az olasz harctereken küzdött. Dunajow, Lemberg, Sanok, Stary-Sambor mellett és a Hétközség fennsíkján harcolt. 1914. október 14-én megsebesült. Az összeomláskor szerelt le. Kitüntetései: O2, OB és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Testvérei, Jenô, István és Rezsô, továbbá sógora, Bángi Gerô, a világháborúban hôsi halált haltak.
Fórika Antal (Józsefé) tűzmester, fűrészgyári felügyelô és gazdálkodó (Tekerôpatak). *1891, Tekerôpatak. 1914. augusztus 1-jén vonult be a 35. táb. ágyúsezredhez. 1914. augusztus 20-tól az orosz, olasz és a francia hadszíntereken harcolt. Homonna, Turka, Hermada, Isonzó és Verdun mellett küzdött. 1918. december 10-én szerelt le. Kitüntetései: O1 2-szer, O2 2-szer, OB 2-szer, Kcsk., szolgálati vaskereszt, német hadiérem. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Ismerjük meg ôsapáink rendszeretetét
Úgy vélem, hogy a mai ifjúság nem ismeri kellôképpen ôseink rendszeretetét, amely városaink, községeink rendszabályzataiba volt foglalva. Ezek a szabályzatok ôsidôk óta léteztek, s a legutóbbiak a XVIII. század végén és a XIX. század elején lettek szerkesztve és törvényerôre emelve.
E törvényeket például a Csíkvármegyei Királyi Állami jegyzôség és bíróság véleményezték és hagyták véglegesen jóvá.
Ezen szabályzatok fejezetekre osztva magukba foglalták a honpolgárok jogait és kötelezettségeit, a közrend fenntartásának fontosságát, a gazdasági tevékenység minden ágának szabályát, a hatósági szervek hatáskörét, s a hatáskör megsértésének szankcionálási módszerét.
Önbíráskodás, hatalommal való visszaélés nem lehetett, de a polgár is tiszteletben kellett tartsa a város, a község vezetôségének határozatait, melyek csakis a település érdekeit kellett szolgálják.
A mai világban a helyi hatalom részérôl sok esetben vannak visszaélések, önbíráskodások, amelyek sértik az egyszerű ember jogait, érdekeit. De az is létezik, amikor a polgárok semmibe veszik a törvényeket, a helyi szervek határozatait, s ezzel a magatartással rontják a település jó hírnevét.
Helyesnek tartanám, ha városaink, községeink régi rendszabályzatát nyomdában sok-sok példányban kinyomtatnák, s kedvezô áron a település polgárainak eladnák, hogy minél többen megismerjék ôseink rendszeretetét, és megerôsítsék településeink dolgozóinak rendjét. Ebbôl is okulva elôsegítenénk az ôseink iránti tiszteletet,
Ugyanakkor igen hasznos lenne az is, ha iskoláink VII–VIII. osztályaiban az osztályfônöki, vagy történelemórákon ismertetnék városaink, községeink rendszabályzatát, mely nagy mértékben hozzájárulna a szülôföld iránti szeretet megerôsítéséhez, megbecsüléséhez, az ôseink iránti tisztelet megerôsítéséhez.
Király Sándor
Erôsödô kapcsolatok
Borszék a rendszerváltás óta kezdte el kapcsolatépítését magyarországi településekkel. Elsôként a Balaton-parti Fonyód lett tesvértelepülésünk. Ezt követôen, 1995-tôl Orfű, ’96-tól Bácsalmás és Zákányszék, ’97-tôl Aba következett. Pilisvörösvárral 2000-tôl kezdôdött a kapcsolatfelvétel, azóta több-kevesebb rendszerességgel mentek és jöttek a delegációk a két település között. A Budapest melletti 17 ezres lakosú város az évek során mentôautót és tűzoltókocsit adományozott a városnak, könyveket az iskolának. Két évvel ezelôtt beiskolázták két tanulónkat. Rendszeres a kapcsolattartás a tűzoltók és a mentôsök között. A tűzoltók az idén is részt vettek a szombaton megtartott Tűzoltók Napján, ahol az 1901-ben alakult civil tűzoltótestületünk megemlékezô-ünnepséget szervezett. Megszentelték egy hálaadó szentmisén az új testületi zászlót, felkeresték a temetôben az elhunyt tűzoltókat, majd a megemlékezô-beszédek után egy közös ünnepi ebéden elevenítették fel a több mint százéves polgári tűzoltótestület múltját. Ezen a nem mindennapi eseményen részt vett a Hargita megyei sürgôsségi esetek parancsnoka, Gheorghe Pop úr is, valamint a pilisvörösvári tűzoltó-alakulat és a Vörösvári Önkormányzat 9 fôs delegációja, élükön a város polgármesterével, Gromon Istvánnal. Vasárnap a tűzoltók Torjára kirándultak, az Önkormányzat képviselôi pedig a Gyilkostóra, illetve a Békás-szorost követôen a víztározó megkerülésével viszsza Borszékre. Nosztalgiázva, megálltak az ezeréves magyar határnál. Jól érezték magukat, és azzal az ígérettel váltak el, hogy még visszatérnek. Jó tapasztalatcsere volt a két önkormányzati testület között.
Farkas Aladár
Sport
Jégkorong
Itthoni vereség hosszabbításban, majd gyôzelem Csíkszeredában
Szeptember 12-én, pénteken este a gyergyószentmiklósi műjégpályán rendezték a Progym Hargita Gyöngye – Újpesti TE MOL Liga mérkôzést. A gyergyói csapat elôször vesz részt a magyar–román közös bajnokság küzdelmein. Az elmúlt években a romániai csapatok közül a Csíkszeredai Sportklub és a HC Csíkszereda csapatai már játszottak a magyar bajnokságban, az említett két együttes tehát szerzett már tapasztalatot a magyaroszági csapatok elleni küzdelmeket illetôen. Az idei közös magyar–román bajnokság, a MOL Liga küzdelemsorozata szeptember 9-én, kedden kezdôdött el, amikor egy elôrehozott mérkôzést rendeztek. Az elôrehozott találkozó eredménye: NZ Budapest Stars – Dunaújvárosi Dab. Docler 4–3 (2–1, 0–1, 1–1, 0–0, 1–0) – hosszabbítás és büntetôlövések után.
A Progym Hargita Gyöngye nagyon jól kezdte az Újpesti TE elleni mérkôzést, hisz a szlovák Robert Franc alig 21 másodpercnyi játék után a vendégek kapujába ütötte a korongot. A folytatásban is támadt Dusan Kapusta legénysége, gyors gyergyói támadások gördültek a jégen, kimondottan pörgôs volt a mérkôzés kezdete. Kedvezô helyzetek következtek a gyergyói csapat számára, hisz az újpesti gárdából Borbás kapott 10 perces kiállítást, majd a továbbiakban több kétperces büntetéssel sújtották a vendégeket. Emberelônyös helyzetekben támadhatott a gyergyói csapat, de nem sikerült élni a lehetôségekkel. A 14. percig kimondottan jól játszott a Progym Hargita Gyöngye, formás támadásokat vezettek Koniarék. A
15. percben rövidzárlat következett be a gyergyói csapat védelmében, hisz alig 45 másodperc alatt három gólt ütöttek a vendégek. Elôször Dubek volt eredményes, majd Rafai, és végül a rutinos Zloha zörgette meg a gyergyói csapat hálóját. Az eredmény 1–3-ra alakult, és nem változott a harmad végéig. Mint kiderült, két gólt a gyergyói harmadik sor kapott. A gólok után kettôs emberelônyben játszhatott a Progym, az újpestiek kontrákra rendezkedtek be. A végén nagy Hricina-védést láthatott a gyergyói közönség, amely lelkesen bíztatta, buzdította a Progym Hargita Gyöngye játékosait.
A második harmad is gyergyói helyzetekkel kezdôdött. A harmad elsô helyzetét Franc hagyta ki, majd a második percben, emberelônyös helyzetben, Kiricsenko szépített Csíki Csaba átadásából: 2–3. Három perccel késôbb – emberhátrányos helyzetben – egyenlített a Progym Hargita Gyöngye Koniar révén. Az eredmény 3–3-ra alakult! A harmad 9. percében Basilides Tibor szerzett vezetést a Progym Hargita Gyöngye számára: 4–3. A mérkôzés ezen periódusában nagyon jól, sôt remekül játszott a gyergyói csapat. A játékrész 11. percében egy Hopkovic-Koniar összjáték után az utóbbi lôtt gólt, s az eredmény 5–3-ra alakult. Természetesen volt boldogság a lelátón, hisz két- gólos hátrányból sikerült fordítani. Nyolc másodperccel az ötödik gyergyói gól után az újpestiektôl Sikorcin szépített (5–4), majd Bálint Lóri korcsolyázott szembe egyedül az újpesti kapussal, de kihagyta az óriási gólhelyzetet. A másik oldalon az újpestiek ve-szélyes támadásokat vezettek, s úgy tűnt, rájöttek, hogy lehet keresnivalójuk ezen a mérkôzésen. A második harmad 18. percében Sikorcsin egyenlített (5–5), majd a harmad utolsó percében Dubek szerzett vezetést az újpesti csapat számára. Kér harmad után 5–6 volt a mérkôzés eredménye.
A harmadik harmadban a gyergyói kapura veszélyt jelentô támadásokat vezetett az UTE csapata, de akadt gyergyói helyzet is, például, amikor Bálint a kapu elôterében elütött a korong fölött. Néhány másodperc múlva látványos támadást vezetett a gyergyói csapat, ekkor Kiricsenko tette be a korongot a középen érkezô Csíki Csabának, aki kihagyta a helyzetet. Rögtön ezután Robert Franc egyenlített (6–6). A harmad hatodik percében az újpesti Virág szerzett ismét elônyt a vendégeknek (6–7). A nyolcadik percben Hricina mutatott be nagy védést, majd egy perccel késôbb büntetôütést ítéltek a gyergyói csapat javára. A sértett Robert Franc állt a pálya közepére letett korong mögé, majd miután balra elfektette a kapust, a hosszú felsôbe vágta a korongot: 7–7. A büntetôbôl is gólt szerzô Franc végig sokat korcsolyázott, nagyon jól játszott, a szurkolók többször is bekiabálták a nevét! A mérkôzés végéig nem változott az eredmény, így következett az ötperces hosszabbítás. Négy-négy mezônyjátékos lépett ismét pályára a csapatokban. Támadással kezdtek a vendégek, többször kezdeményeztek. A hosszabbítás harmadik percében Basilides Tibor ugrott ki egyedül, gyorsan szembekorcsolyázott a újpestiek kapusával, majd lôtt … Sajnos, a korong a kapuvasat érintve pörgött a kapu hátához. A következô percben kezdôdtek a bonyodalmak, a késôbbi botrányt kiváltó történések. A védekezésben lévô gyergyói csapat egyik játékosának, nevezetesen Koniar Tibor, botjáról a korong a palánkon kívülre került, amiért Csomortáni Zsolt csíkszeredai játékvezetô két- perces kiállítást ítélt a játék késleltetése miatt. A pályán így három helyi játékos maradt, a vendégek viszont négyen támadhattak. Az emberfölénynek gól lett a vége, így nyertek a vendégek 8–7 arányban. Ezt látva, rettenetesen felháborodtak a nézôk, egyhangúlag Csomortánit hibáztatták a hosszabbításban elszenvedett vereségért. A játékoskijárónál távozó bírókhoz közel férkôzôtt az egyik nézô, s nem messze a játékvezetôi helyiség elôtt háromszor megütötte Csomortáni Zsoltot. Az eset következményeként a Fegyelmi Bizottság a szeptember 14-i ülésén, két fordulóra eltiltotta a gyer-gyói pályát, így a csapat a dunaújvárosiak elleni vasárnapi mérkôzést már Csíkszeredában játszotta le. A gyergyói csapat szeptember 28-án, vasárnap a Steaua elleni MOL Liga mérkôzését is Csíkszeredában játssza le. A pálya eltiltása mellett a gyergyói klubot pénzbírsággal is sújtották.
A Román Jégkorong Szövet- ségtôl kapott tájékoztatóból kiderül, hogy a Fegyelmi Bizottság rendkívüli ülésén a Progym Hargita Gyöngye csapatát 500 lejes pénzbírsággal sújtották és a gyergyói pályát szeptember 14-i hatállyal két MOL Liga fordulóra letiltották. A Fegyelmi Bizottság azután döntött így, miután egy gyergyói nézô megütötte a Progym Hargita Gyöngye – Újpesti TE mérkôzés egyik játékvezetôjét, aki az öltözô felé haladt. Megjegyzik ugyanakkor, hogy a dunaújvárosiak elleni mérkôzés már nem Gyergyószentmiklóson, hanem Csíkszeredában kerül megrendezésre.
Bencze Attila, a Román Jégkorong Szövetség alelnöke, a Progym SK jégkorong-szakosztályának vezetôségi tagja: – Elég számunkra büntetésbôl már az is, hogy idegen pályán kell mérkôzést rendezni. Csapatunk számára ez jelentôs bevételkiesést jelent. A pálya eltiltása mérkôzésenként mintegy 6–7 ezer lejes bevétel- kiesést, költségterhet jelent a helyi csapatnak. Az nem megoldás, hogy kedvenc csapatát valaki ily módon büntesse. Ugyanakkor a szurkolóknak is többletkiadást jelent beutazni Csíkszeredába mérkôzést nézni. Teljesen más módszert kell alkalmazni, mert ha jót nem tehetsz, akkor rosszat ne tegyél. Ismétlem, nem megoldás az ilyen eljárás. Egész nyáron igyekeztünk, hogy minél közelebb kerüljünk a jó képességű csapatokhoz, végül az ilyen megnyilvánulások miatt büntetnek. Véleményem szerint a jövôben próbáljunk úgy viselkedni a pályán, hogy a gyergyói csapat szűkös anyagi keretét ne nyírbáljuk ilyen és ehhez hasonló magatartással.
A pénteki mérkôzés eredménye: Gyergyószentmiklósi Progym Hargita Gyöngye – Újpesti TE 7–8 (1–3, 4–3, 2–1, 0–1) – hosszabbítás után. Gólszerzôk: (0.21) Franc, (21.26) Kiricsenko/ Csíki, (24.52) Koniar/ Franc/ Nagy Csaba, (28.15) Basilides Tibor/ Kiricsenko/ Csíki, (30.03) Koniar/ Hopkovics, (43.56) Franc/ Hopkovics, (48.15) Franc (büntetôbôl), illetve (14.53) Dubek/ Sikorcsin, (15.06) Rafai/ Németh/ Virág, (15.38) Zloha/ Sikorcin/ Dubek, (30.11) Sikorcin, (37.18) Sikorcin/ Zloha, (39.54) Dubek/ Zloha, (45.16) Virág/ Németh, (63.47) Sikorcin/ Dubek. Büntetôpercek: 18–38 (ebbôl Borbás és Németh 10–10 perc). Játékvezetôk: Popescu Eduard, Csomortáni Zsolt/ Máthé István, Péter Vilmos.
Szeptember 14-én, vasárnap este Csíkszeredában: Progym Hargita Gyöngye – Dunaújvárosi Dab. Docler 6–1 (1–0, 3–1, 2–0). Gólszerzôk: Koniar 3, Nagy Levente, Kiricsenko, Basilides Tibor, illetve Magosi. Büntetôpercek: 32–84.
A MOL Liga múlt hét végi fordulójának további eredményei: Csíkszeredai Sportklub – Dunaújvárosi Dab. Docler 6–1 (1–0, 2–1, 3–0), Miskolci Jegesmedvék – HC Csíkszereda 4–7 (0–6, 3–1, 1–0), Székesfehérvári Alba Volán II. – Bukaresti Steaua 2–3 (0–2, 1–1, 1–0), Budapest NZ Stars – Ferencváros 6–2 (1–2, 3–0, 2–0), Sportklub – Újpest 6–1 (3–0, 2–0, 1–1), Budapest NZ Stars – Steaua 2–3 (0–0, 0–2, 2–0, 0–0, 0–1) – hosszabbítás után, büntetôlövésekkel, Miskolc – Alba Volán II. 3–5 (0–2, 2–2, 1–1), Ferencváros – HC Csíkszereda 2–5 (1–0, 0–3, 1–2).
Szeptember 16-án, kedden: Alba Volán II. – HC Csíkszereda 0–8 (0–2, 0–2, 0–4). Gólszerzôk: Saluga, Szabó, Harabin, Antal Zs., Pupak, Péter L., Mihály Á., Petres. Ferencváros – Steaua 6–4 (2–0, 4–3, 0–1). Gólszerzôk: Jánosi 2, Safonov 2, Bontovics, Kiss, illetve Saverson 2, Piszarenko és Tapu.
A MOL Liga pillanatnyi rangsorában: 1. HC Csíkszereda (gólarány: 20–6) 9 pont/ 3 mérkôzés, 2. Sportklub (12–2) 6 pont/2 mérkôzés, 3. NZ Stars (12–8) 6 pont/ 3 mérkôzés, 4. Steaua (10–10) 5 pont/ 3 mérkôzés, 5. Progym Hargita Gyöngye (13–9) 4 pont/ 2 mérkôzés, 6. Ferencvárosi TC (10–15) 3 pont/ 3 mérkôzés, 7. Alba Volán II. (7–14) 3 pont/ 3 mérkôzés, 8. Újpesti TE (9–13) 2 pont/ 2 mérkôzés, 9. Dunaújvárosi Dab. Docler (5–16) 1 pont/ 3 mérkôzés, 10. Miskolci JJSE (7–12) 0 pont/ 2 mérkôzés.
Szintén szeptember 16-án, kedden este a csíkszeredai Vákár Lajos Műjégpályán román bajnoki mérkôzésre került sor. A bajnoki találkozó végeredménye: Csíkszeredai Sportklub – Brassói Fenestela 68 MSC 6–1 (2–1, 3–0, 1–0). Gólszerzôk: Wallenberg 3, Hozó 3, illetve Hubacek. Szeptember 17-én, szerdán rendezték – szintén a Vákár Lajos Műjégpályán – a Románia Kupa csoportmérkôzésinek keretében műsoron szereplô Csíkszeredai Sportklub II. ISK – Gyergyószentmiklósi Progym Hargita Gyöngye mérkôzést. A találkozó lapzárta után ért véget.
A MOL Liga hét végi, illetve jövô hét eleji műsora
Szeptember 19-én, pénteken: Dunaújváros – Újpest, Steaua – Budapest NZ Stars, HC Csíkszereda – Miskolc, Alba Volán II. – Sportklub, Ferencváros – Progym Hargita Gyöngye.
Szeptember 21-én, vasárnap: Steaua – Miskolc, HC Csíkszereda – Budapest Stars, Ferencváros – Alba Volán II., Dunaújváros – Sportklub és Újpest – Progym Hargita Gyöngye.
Szeptember 23-án, kedden: Újpest – Sportklub, Dunaújvárosi Dab. Docler – Progym Hargita Gyöngye.
Incidens a gyergyószentmiklósi műjégpályán
A Hargita Megyei Csendôrség jelentése szerint szeptember 12-én, pénteken a Progym Hargita Gyöngye és az UTE Budapest közötti jégkorongmérkôzés alatt a csendôrség közbelépésére volt szükség a mérkôzés végén, a bírói döntéssel elégedetlen nézôk megnyugtatásáért.
Pénteken a két együttes közötti mérkôzés hosszabbításában a nézôk durva szavakkal illették a bírókat, elégedetlenségüket fejezve ki a hazai csapat egyik játékosának a kiállításáért. A nézôk közül többen is behatoltak a palánk és a lelátó közötti részre, valaki pedig három ütést mért az egyik bíróra. A csendôrök közbelépésére volt szükség, akik azonosították a tettest L. A., 33 éves, szárhegyi lakos személyében. A csendôrök verekedés és más erôszakos bűncselekmény elkövetése miatt bűnügyi doszsziét állítanak össze számára. A meccs végén több tíz nézô is összegyűlt a jégpálya elôtt, ismét durva szavakat kiabálva a bírókra, két személy, B.E.M., 34 éves gyergyószentmiklósi és A.L. gyergyócsomafalvi illetôségűek által biztatva, akiket fejenként 150 lejre bírságoltak.
Az idény kezdete elôtt végzett ellenôrzés alkalmával az ellenôrzôbizottság megállapította, hogy a gyergyószentmiklósi műjégpálya nem megfelelô a nézôk biztonsága szempontjából, ezért szeptember 30-án újra felmérést végeznek. A szervezônek azt ajánlották, hogy mindaddig, míg meg nem oldják a problémákat, ne engedjék be a nézôket. A szervezôt is megbírságolták. A 4/2008-as Törvény elôírásait betartva köteles az irányítópontot megfelelôen berendezni, és a rendfenntartók rendelkezésére bocsátani, videofelvételt készíteni a résztvevôk viselkedésérôl, és a felvételeket átadni a rendfenntartóknak, a játékrészt a föderáció által elôírt módon, a csendôrséggel való egyeztetés után, megfelelôen bekeríteni, és korlátokkal elhatárolni.
Ipate Irina csendôrhadnagy
Labdarúgás
Minimális vereség Keresztúron
A Hargita megyei IV. Liga 3. fordulójában Székelykeresztúron vendégszerepelt a Gyergyószentmiklósi Jövô fiatal játékosokból álló csapata. A mérkôzést, döntetlen elsô félidô után, a hazaiak nyerték meg, de a gyergyói labdarúgócsapat nem vallott szégyent, s a gyergyói együttes végül minimális vereséget szenvedett.
Eredmények
Székelyudvarhelyi Roseal – Gyimesközéploki Csillag 5–1 (3–0). Gólszerzôk: Bálint Róbert (20.), Román Levente (29.), Veres László (31.), Fodor Attila (71.), Vătămaniuc Alexandru (85.), illetve Bodor Áron (75.).
Székelykeresztúri Egyesülés – Gyergyószentmiklósi Jövô 3–2 (1–1). Gólszerzôk: Dobribán Árpád (20. és 65.), Bilibók Zoltán (84.), illetve Mezei Imre (26. és 85.).
Csíkszentmihályi Törekvés – Gyergyótölgyesi Real 5–0 (2–0). Gólszerzôk: Szatmári Szabolcs (9., 53. és 90.), Kovács István (1.) és Oltean Ovidiu (68.).
Szentegyházi Vasas – Parajdi SE 2–0 (1–0). Gólszerzôk: Knobloch Zoltán (10.) és Gergely Tibor (60.).
Maroshévízi Tudomány – Homoródalmási Homoród 3–0 (3–0). Gólszerzôk: Grama Bogdan (10.), György Răzvan (37.) és Buzilă Cosmin (44.).
Salamási Tudomány – Csicsói KSE 5–0 (4–0). Gólszerzôk: Doltea Gabriel (30., 34. és 60.), Zait Ciprian (26. és 37.).
Szeptember 17-én, szerdán délután (17.00 órától) rendezték városunkban a 2. fordulóban elhalasztott Gyergyószentmiklós – Salamás mérkôzést.
A 4. forduló (szeptember 20-21.) műsora: Gyergyószentmiklósi Jövô – Székelyudvarhelyi Roseal (Gyergyószentmiklóson, szeptember 21-én, vasárnap 17 órától), Gyimesközéplok – Csíkszentmihály, Tölgyes – Szentegyháza, Parajd – Balánbánya, Csíki ISK – Salamás (szerda, szeptember 17.), Homoródalmás – Csicsó és Székelykeresztúr – Maroshévíz.
* A megyei ifjúsági bajnokságok eredményei. Ifjúsági A és B: Zetelaka – Balánbánya 3–0, Székelykeresztúr – Csíkszentmárton 1–1, Szentegyháza – Csíkszentmihály 1–2. Ifjúsági C-csoport: Udvarhelyi ISK – Udvarhelyi FC 6–1, Balánbánya – Lövéte 1–0, Tölgyes – Gyergyói Elite 1–1, Maroshévíz – Csíki Siculum 4–1. Ifjúsági D-csoport: Keresztúr – Udvarhelyi ISK 2–5, Udvarhelyi FC – Csíki ISK 4–0, Balánbánya – Szentegyháza 8–3, Parajd – Kászonaltíz 4–1, Maroshévíz – Homoródalmás 3–0.
* Teremfoci. A román bajnok Székelyudvarhelyi Sportklub csapata Európa legjobb 16 együttese közé jutott az UEFA Futsal Cup selejtezôi után. A székelyudvarhelyi selejtezô mérkôzések utáni rangsorban: 1. Charleroi Action 21 (belga) 7 pont (gólarány: 20–4), 2. Székelyudvarhelyi Sportklub 7 pont (10–6), 3. Viten Orsha (fehérorosz) 3 pont (4–8), 4. Roubaix Futsal (francia) 0 pont (5–21).
* A Fegyelmi Bizottság legutóbbi határozatai szerint Scurtu Nicolae (Gyergyói Jövô) egyfordulós eltiltást kapott, és 55 lej pénzbírsággal sújtották. Az egy mérkôzésen 7 sárgalapot begyűjtô gyergyószentmiklósi csapatot 90 lej pénzbírsággal sújtották. A tölgyesi Selyem Ernôt és a maroshévízi Dunca Mariust két– két fordulóra tiltották el, ugyanakkor mindketten 110 lej pénzbírságot kell fizessenek.
Fogathajtás
Következik a bajnoki döntô
A 2008-as idényben ez idáig négy forduló zajlott le az országos ketteshajtó-bajnokságon. A döntô jellegű ötödik fordulót a szeptember 19–21. közötti idôszakban rendezik Marosvásárhelyen. A Maros-parti döntô elôtt a gyergyóalfalvi Pál Attilát, a korábbi háromszoros országos bajnok fogathajtót, arról faggattuk, hogy sikerül-e idén visszaszerezni a 2007-es idényben elvesztett bajnoki címet. Az alábbiakban a Gyergyóalfalvi Hipogrif SK fiatal fogathajtójával készült beszélgetést olvashajták.
– Idén egy picit hátrányos helyzetbôl vágok neki a döntônek, mert jelen pillanatban második helyen állok a bajnokságban. Az idei szezont a magyarországi Fábiánsebestyénben megrendezett nemzetközi versennyel kezdtük május elsején. Nagyon jó teljesítménnyel sikerült megnyernem a versenyt. A fábiánsebestyéni verseny elôtt több magyarországi hajtó és szakértô úgy vélekedett, hogy ideje a nemzetközi porondon is nevet szerezni. A javaslat tehát az volt, hogy minél több külföldi versenyen induljunk. Ez fontos, mert amikor egy színvonalas, nemzetközi versenyt megnyer az ember, akkor sokan felfigyelnek az eredményre, többek között a bírók is. A lényeg az volt tehát az idei szezonban, hogy minél több külföldi versenyen jelen legyünk, induljunk a tapasztalatszerzés szempontjából is. A végéhez közeledô versenyidényben tehát kimondottan a külföldi versenyeket részesítettük elônyben. Három jelentôs külföldi versenyen indultunk. Az elsô volt a már említett fábiánsebestyéni, a második a hollandiai, a harmadik pedig a Svájcban megrendezett Duna-Alpes Kupa volt, amely a sportág nem hivatalos Európa-bajnoksága. Ezenkívül négy romániai bajnoki fordulóra került sor, de a nemzetközi szereplés miatt csak két hazai versenyen vettem részt.
– Ennek ellenére a döntôn részt vehetsz…
– A döntôn kötelesek vagyunk részt venni. Az a tény, hogy csak két hazai versenyen, bajnoki fordulón indultam, azt is jelenti, hogy elônyt adtam a többieknek. Itt fôleg a nagykárolyi Rákóczi Gergôre gondolok, aki szorgalmasan gyűjtögette a pontokat. Ebbôl az a helyzet adódott, hogy amelyik versenyen nem indultam én, azokon a versenyeken nagyon jól teljesített Rákóczi Gergô, így nyilvánvalóan elônyös helyzetbe került.
– Rákóczi Gergô elônye ellenére van-e esélyed a bajnoki címre?
– Abban az esetben, ha nagyot hibázik, akkor lesz, lehet esélyem az országos bajnoki címre. Ehhez nagyon jól kell teljesítsek, de nem akarok úgy országos bajnok lenni, hogy más hibázik, és én közben nyerek. Itt el kell mondjam, hogy az említett külföldi versenyeken Rákóczi Gergô is indult, és mindenhol sikerült megelôznöm. A kívülállók azt mondták, hogy toronymagasan jobb voltam a külföldi versenyeken indult romániai hajtóknál.
– Idén sikerült-e megszerezni a jövô évi világbajnokságon való induláshoz szükséges pontokat?
– Tavaly pontosan a nemzetközi versenyeken megszerezhetô pontok hiánya miatt nem tudtunk indulni a lengyelországi világbajnokságon. Hajtóként én tudtam, hogy a világbajnokságon való részvétel egyik feltétele a nemzetközi szinten történô pontszerzés. Tudtuk azt is, hogy emiatt gondban lesz a román válogatott. Amikor ezzel kapcsolatosan szóltam a szakszövetség illetékeseinek, akkor azt válaszolták, hogy félre vagyok tájékoztatva, és ôk tudják, hogy mi a dolguk. Idén azt mondták, hogy a svájci nem hivatalos Európa-bajnokság is része a pontszerzô versenyeknek. Jövô év elején, a világbajnokságot megelôzôen, szándékomban áll két külföldi, nemzetközi versenyen indulni, ahol remélem, sikerül összegyűjteni a világbajnoki részvételhez szükséges pontokat.
– Mit jelent a fogathajtásban a kvalifikálás?
– Ez azt jelenti, hogy világ-bajnokságon való részvételt lehetôvé tevô pontokat kell gyűjteni. Ezenkívül mindhárom lovat kell hajtani a díjhajtáson. Mindhárom ló 58 hibapont alatt kell teljesítsen. Ehhez két verseny szükséges. Feltétel, hogy a maratonló is induljon a díjhajtáson.
– Az országos döntôn kívül idén még indulsz-e versenyeken?
– Lesznek még kisebb versenyek a különbözô falunapok keretében, de nagyon kell vigyázzak a lovakra. Gondosan megtervezzük, hogy melyik versenyeken indulunk, mert kímélnünk kell a lovakat. A ló nem olyan, mint az autó, illetve a motor, hogy kicseréljük az olajat, és ismét mehetünk tízezer kilométert. Ha egyszer megerôltetôdik a lába, akkor az már az életben nem lesz tökéletes. A lovainkra való tekintettel számomra a marosvásárhelyi döntôvel befejezôdik az idei versenyidény.
Jégkorong/ Külföld
Rendezésre pályáznak
A Magyar Jégkorong Szövetség elküldte pályázatát a szeptember elsejei határidôre a Nemzetközi Jégkorong Szövetségnek a 2014-es A-csoportos világbajnokság rendezésére.
Rendezôként Budapest és Székesfehérvár szerepel az anyagban. A fôvárosban a Papp László Budapest Sportaréna, míg a Fejér megyei városban egy újonnan épülô 7000 nézôt befogadó multicsarnok adna otthont a világversenynek. A magyar szövetség mellett beadta pályázatát a fehérorosz, a cseh, a lett és az ukrán szövetség is. Döntés a nemzetközi szövetség 2009. májusi berni kongresszusán lesz.
Elkészült a 2009-es svájci jégkorong-világbajnokság részletes menetrendje: a magyar válogatott Szlovákia ellen kezdi meg szereplését az elitben. Pat Cortina csapata 2009. április 24-én, romániai idô szerint 21.15 órakor csap össze a szlovákokkal, majd két nap múlva Kanada (szintén 21.15), április 28-án pedig Fehéroroszország (17.15) következik. A torna nyitómérkôzését a világbajnok oroszok Németországgal játsszák. A csoportbeosztás: A-csoport (Zürich): Kanada, Szlovákia, Fehéroroszország, Magyarország. B-csoport (Bern): Oroszország, Svájc, Németország, Franciaország. C-c soport (Bern): Svédország, Egyesült Államok, Lettország, Ausztria. D-csoport (Zürich): Finnország, Csehország, Norvégia, Dánia.
Az A-jelű, magyar érdekeltségű csoport műsora. Április 24.: Fehéroroszország – Kanada (17.15) és Szlovákia – Magyarország (21.15). Április 26.: Szlovákia – Fehéroroszország – Kanada (17.15) és Szlovákia – Magyarország (21.15). Április 26.: Szlovákia – Fehéroroszország (17.15) és Kanada – Magyarország (21.15). Április 28.: Magyarország – Fehéroroszország (17.15) és Kanada – Szlovákia (21.15).
A sportrovatot szerkeszti: Rokaly Zsolt
Kisasszony
Ôszi szoknya-körkép
Sokan a szekrény mélyére süllyesztik a szoknyákat és rövidebb ruhákat, ha beköszönt az ôsz. Pedig nem kell megválnod a nôies daraboktól akkor sem, ha már nincs kánikula. Szinte egész évben viselhetôk, hiszen hordhatsz hozzájuk vastagabb harisnyát, és csizmával is jól mutatnak. De ne szaladjunk ennyire elôre, hiszen még messze vannak a mínuszok.
Szoknyatrendek
Rakott
Igazi diáklánynak érezheted magad, ha beszerzel egy rakott szoknyát; persze, nem az iskolai sötétkék változatból.
A rakott szoknya készülhet könynyebb anyagból, de akár gyapjúból is. Bár a gyapjúholmikkal óvatosan kell bánni, azonban, ha vigyázol rájuk, akkor nagyon praktikusak lehetnek a hűvösebb napokon. A gyapjú ugyanis a legmelegebb anyagok egyike. Ne akard azonban élére vasalni, inkább vidd tisztítóba. Ha nem ilyen kényes anyagot választottál, akkor elkerülhetetlen, hogy elôvedd a vasalódeszkát. A rakott szoknya ugyanis csak akkor szép és mutatós, ha a berakások katonásan állnak.
A párod egyébként biztosan odalesz érte, a férfiak imádják a diáklányos cuccokat.
Magas derék
Még mindig slágernek számít, és nálunk is kezdi komolyabban megvetni a lábát. A trendek – sajnos – kis késéssel érnek el hozzánk. Hihetetlenül nôies, hiszen kihangsúlyozza a derekadat és a csípôdet is. Lehet farmer- vagy kosztümszoknya, a lényeg, hogy szűk legyen. Leginkább a ceruzafazon meghosszabbításaként szép. Kicsit szigorú és nosztalgikus viselet, amit ellensúlyozhatsz egy szép selyemblúzzal, természetesen betűrve.
Évszakhoz illôen
Október
Bizony az aranyló levelekkel már hűvösebbre fordul az idô, így lassan váltani kell. A balerinacipôcskéket felváltják a szép csizmák. A szoknya-csizma kombó a legtöbb férfi szemében ellenállhatatlan, így bátran viseld. A csizmád legyen szexi és magas sarkú, de még mindig divatosak a lapos talpú velúr darabok, amit akár kis ruhácskákkal is felvehetsz.
November
Ez a hónap már a tél elôfutára; a divatot sokszor háttérbe szorítja az idôjárás. Bár furcsának tűnhet, de azt javasoljuk, hogy ne viselj ilyenkor nagyon hosszú szoknyát, az esôben ugyanis tönkremehet az alja, és hiába nem ér le a földre, a tömegközlekedés megviselheti.
Mindenképpen vastag anyagú harisnyát húzz a szoknya alá, akár duplán is hordhatod. Mert jó dolog a divat, de a felfázás kevésbé. Ha fázós vagy, akár kisnadrágot is vehetsz egy bôvebb fazonú szoknya alá.
Marlenka
Hozzávalók: 45–50 dkg liszt, 10 dkg vaj (puha), 2–3 evôkanál méz, 20 dkg cukor, 1 evôkanál szódabikarbóna, 1 kávéskanál ecet, 2 egész tojás, 2 evôkanál tejföl. A krémhez: 5 dl sűrített tej (cukrozott), 35 dkg vaj, 8 dkg dió (darált), 3 cl konyak.
Elkészítés: Öntse a sűrített tejet egy jól zárható konzervesüvegbe, és szorosan csavarja rá a tetejét. Tegye vízfürdôbe, a víz épp a tetô alá érjen, és fôzze 3 órán keresztül. Tegye egy edénybe a mézet, a cukrot, a vajat, a tojásokat, és gôz fölött, állandó kevergetés közben sűrítse be. Vegye le a szirupot a tűzrôl, hagyja kicsit hűlni. Keverje el a szódabikarbónát egy kevéske ecetben, és adja a meleg sziruphoz. Dolgozza bele a lisztet is, ha szükség van rá, 1–2 kanál tejföllel gyúrja rugalmas tésztává. Hagyja állni szobahômérsékleten 2–3 órát. Keverje habosra a vajat, és lassan adja hozzá a karamellizált sűrített tejet, majd a finomra darált diót és a konyakot. Keverje össze. Ossza a tésztát 5–6 egyenlô részre, nyújtsa mindegyiket egyformára, 2–3 mm vastagra. Melegítse elô a sütôt 180 fokra. Helyezzen sütôlemezre sütôpapírt, tegye rá a kinyújtott tésztát, és süsse 5–7 percig, majd a sütôpapírral együtt tegye egy tálra a tésztát, és jöhet a következô lap, mindegyik alá kerüljön sütôpapír, és papírral helyezze a kisült lapokat egymásra. Hagyja kihűlni. Rétegezze a tésztát és a krémet, a tetejére krém kerüljön, majd szórja meg darált dióval, és fedje le a süteményt. Hagyja állni szobahômérsékleten 1 napig, hűtôben 2–3 napig. Akkor tálalja, amikor kellôen megpuhult.
Egészség
Gyomor- és nyombélfekély-diéta
Gyomor- és nyombélfekélyes betegek diétájában az alapszabály: sokszor egyen keveset. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 2–3 óránként kell táplálkozni, egy-egy alkalommal kevés ételt elfogyasztva, így valósítható meg, hogy a gyomor rövid idôn át legyen üres és így rövid ideig érvényesüljön a gyomorsav hatása.
A diéta összeállításakor a következô alapvetô tényeket kell ismerni:
1. A folyadékok rövid idôn belül (max. 15–20 perc) kiürülnek a gyomorból, tehát nem jó a savlekötô hatásuk.
2. A zsiradékok (növényi és állati eredetű egyaránt) hosszú ideig maradnak a gyomorban, ráadásul csökkentik a gyomorsav elválasztásának mértékét. Inkább a növényi zsiradékok ajánlottak az állatiak vérzsírszintre gyakorolt kedvezôtlen hatása miatt. A naponta elfogyasztott zsírmenynyiség 6 dkg-nál ne legyen több.
3. A fehérjék rövidebb ideig tartózkodnak a gyomorban, sôt fokozzák a gyomorsavtermelést. Természetesen fogyasztani kell fehérjét is megfelelô arányban, hiszen elengedhetetlen tápanyagunk.
Az állati eredetű fehérjék közül a sovány és közepesen zsíros húsok fogyaszthatók (sertés-, marha-, baromfi-, halhús). Nem javasolt a rántott hús, illetve pörkölt formában való fogyasztásuk. A tej és a tejtermékek fogyasztása általában nem okoz panaszokat, a tojás és az abból készült ételek szintén fogyaszthatók.
4. A szénhidrátok közül a keményítô a legideálisabb a diétában. Bár csak rövid ideig marad a gyomorban, de nem serkenti a savelválsztást, és leköti a termelôdött savat. A liszt, búzadara és rizs a diéta elemei, de a zsírban pirított formájuk kerülendô. A burgonya a zsírban sült formától eltekintve korlátozás nélkül fogyasztható.
A kenyér és péksütemények, piskóták, omlós sütemények, kekszek általában fogyaszthatók. Ezek ne legyenek túl sósak, illetve túl édesek. Kerülendôk a zsíros tészták, vajas alapú krémek és fagylaltok.
5. Az erôs fűszerek, a túlzott sózás, az édességek fokozzák a fekélyes panaszokat, ezért azok fogyasztását mérsékelni kell. Szerepelhet a diétában a petrezselyem, zellerlevél, vanília, fahéj, szegfűszeg, méz, édes fűszerpaprika, köménymag, kakukkfű, szerecsendió, babérlevél, hagymapép (a tisztított hagymát fél óra állás után fogyasszuk), snidling, fokhagymapép. Kisebb mennyiségben fogyasztható a paradicsompüré, citrom és az ecet is.
6. Az alkohol (fôként a tömény szeszes italok) és a kávé fokozzák a savelválasztást, súlyosbíthatják a tüneteket. A gyengén elkészített tea (alacsony koffein- tartalmú) engedélyezett. Kakaó korlátozás nélkül fogyasztható.
7. Tilos a dohányzás.
8. A fekélybetegek gyakran panaszkodnak egyes zöldségfélék fogyasztása után kialakuló kellemetlen teltségérzésrôl. Ezek általában a hüvelyesek (szárazbab, sárgaborsó), káposztafélék (brokkoli, káposzta), uborka, zöldpaprika, retek. A panaszok enyhíthetôk, ha ezeket fedô nélkül fôzzük, mivel így a puffadást okozó illóolajok eltávoznak belôlük. A zöldségek közül a zsenge, rostszegény fajták fogyaszthatók.
9. A gyümölcsök közül a friss, érett gyümölcsök ajánlottak. Az apró magvas gyümölcsök kerülendôk, a többi gyümölcs (leginkább az alma és a banán) egyéni tapasztalattól függôen fogyasztható.
(Dr. Dobi Göngyi)
Horoszkóp
szeptember 18 – 24.
KOS (III.21-IV.20.)
Ezen a héten romantikus hangulatban lesz. Olyannyira, hogy szinte elolvad az érzelmektôl. Nehezen várja a szerelmével együtt töltendô perceket, de most még a várakozás is boldogsággal tölti el. Ne is akarja a jövôt kutatni, éljen a mában.
BIKA (IV.21-V.20)
Fontos dolgok dôlhetnek el a szakmájában. Amennyiben jól akar járni, fôleg anyagilag, nem árt megtanulni egy kicsit hízelegni! Hosszabb ideje házasságban élôknél szinte napi vitákra, gonoszkodó csipkelôdésekre lehet számítani.
IKREK (V.21-VI.21.)
Egyik ismerôse a háttérben keveri a kártyát, látszólag az Ön érdekeit képviselve. Elôbb utóbb Ön is rájön arra, hogy hosszú ideje kígyót melengetett a keblén. A szerelemben mámoros minden, szerelmével nagy, közös lépés elôtt állnak.
RÁK (VI.22-VII.22.)
Nehezére esik bármit közvetlenül megközelíteni, így inkább a megfelelô szempontból kiindulva, és a fokozatosság elvét szem elôtt tartva juthat elôrébb. Megélhetési gondjai miatt bizonytalanság keríti hatalmába.
OROSZLÁN (VII.23-VIII.23.)
Az elsô és utolsó dekád szülötteinél nemcsak az ôket körülvevô levegô, hanem a lelkük is megtelik reménnyel. Imádottjuk rajongása nagyon boldoggá teszi ôket. Mondhatjuk azt is, hogy ezen a héten az oroszlánokat égetô vágyaik irányítják.
SZŰZ (VIII.23-IX.21.)
A Szűz szülött általában megértô, segítségére mindig lehet számítani. Nagyon tud kötôdni embertársaihoz, másokért nagy áldozatokra is képes. Kiterjedt figyelmének köszönhetôen olyan dolgokat is észrevesz, amelyen bárki másnak átsiklik a tekintete.
MÉRLEG (IX.24-X.23.)
Ezen a héten lassan, de biztosan halad azon az úton, amelyen szerelmi élete várhatóan helyreáll. Legyen türelmes, ne akarjon idô elôtt célba érni! Gondoljon arra, hogy a gondosan felépített imázs, adott esetben, kártyavárként dôlhet össze.
SKORPIÓ (X.24-XI.22.)
Művészi élmények hetét éli, amikor színház, bálok, és mindenféle jópofa mulatságok töltik be az életét. Ezek mellett varázslatos találkozásra kerülhet sor. Egy szerelmi vallomástól, bájos bóktól pedig nô az önbizalma.
NYILAS (XI.23-XII.22)
Magasra törô, terjeszkedni vágyó hajlamai sugallatára újabb és újabb kihívások felkutatására törekszik. Testének szüksége van valamilyen rendszeres mozgásra. Így, ôsz felé inkább a teremsportokat vegye igénybe, például a kosárlabda, a konditerem, a teke az, ami elsôsorban ajánlott.
BAK (XII.23-I.20.)
Jobban jár, ha tovább- ra is titokban tartja a kapcsolatában dúló viharokat vagy az éppen halványuló érzések miatti feszültséget. A szerelemben vegyes érzelmekkel teli idôszak a mostani, hagyni kell a dolgokat a saját útjukon haladni!
VÍZÖNTÔ (I.21-II.19.)
Változások történnek az életében, a szíve csordultig teli reménnyel. Ha eddig nem volt társa, most talál valakit, aki hosszú távon ott lehet Ön mellett. Aki pedig már együtt él valakivel arra törekedjen, hogy kapcsolatuk ne legyen monoton.
HALAK (II. 18-III 20.)
Van egy olyan személy, aki közel állt a szívéhez, ennek ellenére nagyon megbántotta Önt. Most, ha szóban nem is, de tettekkel megpróbálja rendezni a dolgokat. Az Ön szíve joga eldönteni, hogy mit tesz.
ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...
Móricka lestoppol egy kocsit az iskolába menet:
– Bácsi kérem, vigyen el az iskoláig!
– Nem arra megyek.
– Annál jobb.
* * *
Egy egyetemista az egyetem ebédlôjében le szeretett volna ülni egy üres helyre egy pedagógusa mellé, de az így válaszolt:
– Egy hattyú nem lehet barátja egy disznónak.
– Jó, akkor továbbrepülök! – így a diák.
A tanár ezen vérig sértôdött, és elhatározta, hogy a vizsgán elbuktatja, így a legnehezebb kérdéseket adta fel neki. A diák azonban a dolgozatában parádés válaszokat adott, ezért a tanár – hátha mégis megbuktathatja az áldozatát – mindent eldöntô kérdést ad:
– Mész az úton, és találsz két zsákot, az egyikben arany, a másikban pedig ész van. Melyiket választod?
– Az aranyat.
– Én, sajnos, a másikat választanám, az értelemmel teli zsákot.
– Mindenki azt, ami neki hiányzik – vágja ki magát a diák.
A tanár majd megôrül, és azt írja a dolgozatra: „szamár”. A diák anélkül, hogy belenézzen, fogja a dolgozatát, és kimegy a terembôl. Rövid idô múlva azonban visszatér, visszateszi a dolgozatát és így szól:
– Elnézést tanár úr, aláírta, de nem írt rá jegyet!
* * *
Miniszteri kulcspozíció betöltésére nyilvános pályázatot hirdetnek. Három személy jelentkezik, behívatják és egyenként szólítják ôket. Mind a három ugyanazt a kérdést kapja:
– Mennyi hatszor hét?
A válaszok azonban eltérnek, mégpedig az érkezôk sorrendjében a következôk:
– Hát, az függ a párt mindenkori irányvonalától.
– Hatvanhét.
– Negyvenkettô.
A bizottság vitatja, melyik jelöltet vegyék fel. Végül a kollektív bölcsesség alapján úgy döntenek, hogy mindhármat, mivel az elsôrôl kiderült, követi a párt irányvonalát, a második megelôzi a tömegeket, a harmadik pedig valóságos tudós.
* * *
Pesten a villamosra felszállt egy öreg nô, szétsminkelt arccal, rózsaszínre rúzsozott szájjal, olcsó kölniszag terjengte körül, csiricsáré sárga-piros-lila ruha, barna, rozzant műbôrszatyor.
Alig, hogy becsukódtak az ajtók, irtózatos tolongásba kezdett az amúgy is tömött villamoson, ezzel is demonstrálva, hogy neki márpedig ülôhelyre lenne szüksége. Talált is egy megfelelô alanyt, punk frizura, farmerdzseki, néhány piercing a fülében...
Na, az öregasszony el is kezdte lökdösni a szatyorral, meg dülöngélt, nyögdécselt. Meg is jött a várt eredmény, a fickó nem bírta tovább és felugrott. Ingerülten odaszólt az öregasszonynak:
– Tessék, üljön le, vén ...!
Az öregasszony még levegôt sem kapott, elkezdett hápogni, hangosan sikítozott, hogy: Hallotta, hallotta, hallotta... közben kereste a megfelelô alanyt, aki ôt megérti.
A közelben állt egy idôsebb fehér hajú úriember, sétapálca a kezében. Az öregasszony hozzásietett segítségért:
– Hallotta uram, mit mondott nekem ez a taknyos? Azt mondta NEKEM... hogy VÉN ...!
Mire az öregúr:
– Ne izgassa fel magát drága hölgyem, én is már vagy 10 éve, hogy nem praktizálok, mégis mindenki doktor úrnak szólít!
Copyright (c) Kisújság Alapítvány - 2008
Ezen honlap tartalma (egészében vagy részleteiben) nem
sokszorosítható vagy publikálható semmilyen formában,
a kiadó előzetes beleegyezése nélkül!
|