Kisújság-olvasók figyelmébe!
Már kapható a:
GYERGYÓI KISÚJSÁG ÉVKÖNYV 2008.
A Gyergyói Kisújság szerkesztôsége lehetôséget biztosít arra, hogy a lapunkat ismerô, távolba szakadat gyergyóiak (és nemcsak) megrendelhessék a Gyergyói Kisújság évkönyvét.
Megrendeléseket az alábbi címeken (e-mail cím, postai cím), illetve telefonszámon fogadunk:
e-mail: kisujsag@hr.astral.ro
tel.: 004-0266-364.941
Postai cím: 535500 Gheorgheni, jud. Harghita, p-ta Libertătii nr. 22., Romania
A Gyergyói Kisújság lehetôséget biztosít arra is, hogy elôfizessenek a lapra mindazok, akik eddig csak internetes formában fértek hozzá kedvenc heti olvasnivalójukhoz.
A világ bármely pontján élô Kisújság-olvasók a fenti címeken, illetve telefonszámon fizethetnek elô lapunkra.
Gyergyói Kisújság ügyfélszolgálat
Hiszed-e még?
Sok mindenre feltehetô e kérdés. Nap nap után inognak meg bennünk alapigazságok, azaz, amiket annak hittünk eddig. Nap nap után ábrándulunk ki emberekbôl – barátokból, ismerôsökbôl, és egyre gyakrabban tesszük fel a kérdést elsôsorban önmagunknak: Hiszem-e még? Tudatalattink megmagyarázhatatlan ismérvei által vezérelve szégyenlôsen, ódzkodva válaszolunk önmagunknak, hiszen tudjuk, hogy birtokában vagyunk az igazságnak, csak nem merjük kimondani, elhinni, elfogadni, annyira hihetetlen, nyers, mellbevágó a felelet. Nem, alapjában véve már réges rég nem hiszünk semmiben, csak megjátsszuk önmagunkat, csak eljátsszuk a hagyományok által ránk testált szerepet. Hitünk önsajnálat.
Hiszed-e még szüleid igazát? Hiszed-e még az ôseid törvényeit? Hiszed-e még a becsületet, a tisztességet? Mered-e hinni? Mikor nap mint nap azt látod, hallod, tapasztalod, hogy aki hitvány, az halad, az gazdagodik, az irányít, az szabályoz, annak van igaza, akkor dagad-e kebledben a tehetetlen düh? Fojtogat-e valami megmagyarázhatatlan néma keserűség az eltékozolt tisztességes évekért? Mert nem volt köszönet, sem hála, tudod jól. S nem is lesz, mert a jóléti társadalom nem neked jóléti. Elbújhatsz az önmarcangolás sötét bugyraiba, bemenekülhetsz reményed mennyországába, de a mindennapok valóságától nem szabadulhatsz. Hiába minden. Egy idô után, akár Tamási Énekes bácsijából, belôled is kitör a felismerés, és dacosan, de csak önmagadnak suttogva mondogatod: Nekem többet ne trombitáljanak! De te nincs hová visszabújjál, és annyi mindennel tudnak újra és újra talpra trombitálni, hogy már magad is csodálkozol, hogy még nem süketültél meg a véget nem érô harsány kürtszó miatt. És újra, és újra talpra állsz, hogy tovább szolgáld a demokrácia élharcosait, akik természetesen érted, jólétedért munkálkodnak. Persze, persze… Reménykedsz, akár ôseid, hogy majd egyszer eljön a te idôd is. Soha. Reményed önsajnálat.
Továbbra is teszed a dolgod, lehet, megszokásból, mert úgy érzed, hogy ez a normális. Annak ellenére, hogy már nem hiszed azt, amit eddig hittél, de beletörôdve a megváltoztathatatlanba tovább húzod az igát. Csak az idegesít, hogy hazudnak neked, de már fel tudod dolgozni. Pszichológus, pszichiáter nélkül is. Megedzôdtél. Annyira, hogy lelki gyötrelem nélkül tűröd, hogy megvezetnek.
Hallgatod a híreket, hogy milyen jól élsz. Hallgatod, hogy mennyi lehetôséged van. Hallgatod, hogy milyen sok pénzt keresel. Nem tudod, hogy sírjál, vagy nevessél, ezért inkább kikapcsolod a tévét, s eltöprengsz, vajon benned van a hiba? Neked ugyanis nem üti a széle a hosszát, pedig minimáléletet élsz. Nem is tehetsz mást, megszabja a minimálbéred.
Valamikor erre a minimállétre korlátozott a rendszer, most önmagad diktátora vagy. Valamikor volt pénzed, de nem volt mit vegyél rajta. Most mindent megkaphatsz a jóléti társadalom bôségszarujából, de nincs mibôl megvásárold. Az utóbbi sokkal kellemetlenebb.
A legnagyobb dilemma azonban az, miként neveld gyermekeidet, hogy a te korodat megérve ne tegyék fel önmaguknak ôk is a kérdést: Hiszem-e még?
Ábrahám Imre
Sajtótájékoztató
Készül a városnapok programtervezete. A Szent Miklós Napokra 11 600 lej van elkülönítve, és alakul a szervezôcsapat is – tudtuk meg Mezei János polgármestertôl. Az is felvetôdött a program megbeszélésekor, hogy nyáron kellene a városnapokat tartani, decemeber 6-án, a Szent Miklós templom búcsúján pedig egynapos rendezvényt szerveznének – tudtuk meg.
* * *
Valószínűleg Szarkában lesz a barompiac, a barompiacra és a kutyamenhelyre összesen 50 000 lej van elkülönítve. Várják a Füles Egyesület tagjait, hogy bemutassák terveiket.
* * *
Mezei János polgármester, a testvérvárosok meghívásának eleget téve, Cegléden és Egerben járt. Mint mondta, terve az, hogy a civil szervezetek között, lakók között is kapcsolat jöjjön létre. Ezen kívül a hivatal irodáiban dolgozók sorban meglátogatják a testvérvárosok hasonló irodáit, mi több Szigetszentmiklós jóvoltából üdülhet 12 gyergyószentmiklósi hivatali alkalmazott 8 napig. Az üdülôcsapat össszeállítása az alpolgármester feladata.
* * *
Folyamatosan tárgyalnak külföldi vállalatokkal a fűtésrendszer felújítása érdekében. A polgármester állítja, hogy két éven belül megoldódik a fűtésprobléma, és zökkenômentessé válik a vízszolgáltatás. Mezei János a fogyasztók türelmét kéri, mint mondta, ha akadozik is a fűtésszolgáltatás, jövô télen már nem kell ilyen sokat fizetni, megéri a távhôszolgáltatás mellett dönteni. Kérdésünkre, hogy vásároljanak-e télre tüzelôt a tömbházlakók, elmondta, hogy nem szükséges, ô úgy látja, nem lesz probléma a fűtéssel.
Kedves-Tamás Gyopár
Párhuzamok (39.)
A két gyergyói újság 1914. szeptember végi számaiban csak a több tűzesetrôl és a tanonciskola megkezdését tudósító hírrôl állíthatjuk, hogy nem a háborúról szól. Szeptember 25-én a Gyergyó-ban Páll Albert leltárt készít a gyergyóalfalvi asszonyoknak a hadbavonult katonák számára kötött hósapka, zokni, haskötô, csuklóvédô, térdmelegítô, illetve kapcaküldeményrôl. Mint írja: „A házi gyapjú teljesen pótolja a behozatottat s még jobb is.”
Érdekes a leltár a nevek okán is, hiszen a több mint ötven név között számos, ma már esetleg csak a temetôben fellelhetô családnév is szerepel. Hol vannak már Kaitárok, Jodálok, Voitok, Vallicsok, Kazocsayak, Demények, Boc-ok, Botárok, Lutsok vagy Bogák a nagyközségben? Talán leszármazottaik közül valaki immár a szintén adakozó Páll, Kis, Székely, Lôrincz, Balázs, Márton, Gáll, Bege, Székely, Török, Benedek, Ambrus, Miklós, Lukáts, Gergely, Baricz, Rancz, Fülöp, Páll vagy Kozma nevű ôsök nevét örökölve viszi tovább velük a vérrokonságot?
A Csíkvármegye Vákár P. Artúr szeptember 24-én keltezett, Kihez forduljunk? című vezércikkét is közli. Külön figyelmet érdemel:
„Azokról van szó, akiknek hozzátartozóit hadba hívták, s akiket a hadba indulás napján azzal vigasztaltunk – törvényeinkre hivatkozva –, hogy gondoskodni fog róluk az állam.
Mi rendületlenül bízunk ebben a gondoskodásban, mert a mi mindennapi kenyerünk nincs függôvé téve ettôl a gondoskodástól. Nem tudjuk azonban, hogy azok az árván maradt gyermekek, azok a segítség nélkül maradt öreg szülôk és hitvesek vajon megelégednek-e a bizalommal, a gondoskodásba vetett rendületlen bizalommal? Ugyanis akinek kenyér kell, a bizalommal nem lakik jól, s akinek tüzelôfa kell, az a gondoskodástól nem tud felmelegedni, s úgyszintén a fűszert és az orvosságot sem adják rendületlenül ott, ahova a beteg orvosságért, s a nélkülözô fűszerért fordul.
Naponként könnyezô panaszok hangzanak el s miután kifogytunk a biztató, vigasztaló szóból, hát a törvény végrehajtásának késedelmével kell takaróznunk azok elôtt a félárvák elôtt, akiket valósággal elhalmoztunk a mozgósításkor a törvényes gondoskodás ígéretével.
Kezhetnénk elôl: ígérettel nem lakik jól az éhezô!
Hát kihez forduljunk?
Itt állunk fôispán úr, alispán úr önök elôtt. Ezrekre menô nélkülözôk nevében kérjük, hogy a három hónapos huzavonának vessenek véget. A hatóság munkáját gyorsítsák meg!
Hogyan forduljunk mi a társadalomhoz; hogyan vegyük igénybe százféleképen áldozatkészségét, ha a nagy gépezet, amelynek zavartalan mozgását millió és millió ember elôsegíti, nem funkcionál azokkal szemben, akik érettünk hadbaszálltak?
Mi, a társadalom nem nézhetjük hogy ezren és tízezren törvényes garancziák mellett nélkülöznek, akik tudjuk, hogy mit jelent az, ha a harczolók harczikészségét megbénítja az itthonmaradottak nélkülözése: kérjük azt, hogy a hadbavonultak hátramaradottjai ne koldusként kilincseljenek házról-házra, hanem haladéktalanul kapják meg azt, ami ôket, a magyar haza védelmezôinek hozzátartozóit megilleti.”
A Csíkvármegye Apróságok rovata továbbra is közöl háborús történeteket, anekdotákat is:
„Már egyebet sem beszélnek az emberek, csak apró háborús történeteket. Igy történt, hogy egyik társaságban valaki azt mondta el, hogy a harctéren olyan tömérdek az orosz halottak száma, hogy a mieink mellôle lövik az ellenséget.
– Mire egy úrnô így felelt:
– Igen, hogyisne, mert a halott megáll, hogy mellôle lövöldözzenek.
Bakalevél Galicziából: (…) Amióta itt vagyunk, nem találkoztunk magyar emberrel. Mindenki idegen nyelven povedál. Egyedül a kakasok kukorékoltak magyarul. Eleinte úgy hajnal tájban sűrűn hallottuk a magyar kukorékolást, aztán mindig kevesebb lett a magyar szó. Ma már ennek is vége. Nem kukorékolnak többé. Megettük ôket.”
Ollózta: Bajna György
Drága a fűrészpor
Ugyan még nem tudni, mely licitre jelentkezô cég fogja szállítani a fűrészport a dán-kazánhoz, de az már biztos, hogy drágább lesz. Vincze János közüzemigazgatótól megtudtuk, két cég jelentkezett a közbeszerzésre. A tavalyi 14 lejes árhoz képest idén 22 illetve 24 lejes köbméterenkénti árat ajánlottak. Tehát ha az olcsóbbra esik a választás, akkor is drágul a termelési ár nem kevesebb mint 25 százalékkal. Ez pedig maga után vonja a fűtés ellenértékének növekedését. Vincze János azt is elmondta, céljuk, hogy az állami ártámogatásba belefoglalják a 25 százalékos növekedést, de a fogyasztók is többet kell fizessenek.
* A fűtés kapcsán is megkérdeztük az igazgatót. Elmondta, hogy a Forradalom negyedben néhány tömbházban fűtenek, az iskolákban szintén. A Bucsin negyedben, a Virág negyed északi részében az ellenôrzéseket ezen a héten befejezik, kijavítják a lakónegyed déli részén a hibákat, így hét végétôl már beindíthatják a szolgáltatást, amennyiben igénylik a fogyasztók. Tudott dolog, hogy idén drágább a fűtés, ezért reméli, hogy jövô héten vége lesz a hideghullámnak. Arra is rákérdeztünk, hogy vásároljanak-e tüzelôt a tömbházlakók. Vincze János elmondta, hogy reméli, nem lesz a fűtésben fennakadás.
Kedves-Tamás Gyopár
Buli csak 23 óráig
23 óra után tilos lesz hangos bulikat, rendezvényeket szervezni bárokban, pubokban, vendéglôkben – döntötte el az önkormányzati képviselôtestület szeptember 24-i ülésén. A határozat lakosok bejelentése nyomán született, kivételt képeznek azon rendezvények – lakodalmak, érettségi találkozók stb. – melyek szervezésekor a Foglalt táblát kihelyezik a vendéglátóipari egységek. Legtöbb panasz a CBA üzlet mellett iszogatók ellen érkezett, de zavarja a szomszédokat a Kárpátikum pub is. Ezzel kapcsolatosan elhangzott: az élelmiszerüzletben vásárolt és közterületen italozó személyek kihágást követnek el, ôket a rendôrség bírságolhatja meg. A napirenden szereplô határozattervezetek megvitatása elôtt a Magyar Polgári Párt frakciója átnyújtotta a sajtó képviselôinek a város körzetekre való felosztását, és kérte az RMDSZ-es képviselôket, hogy ôk is vállaljanak körzeteket. Gáll Árpád, az RMDSZ-frakció vezetôje a Gyergyói Kisújságnak elmondta: nem kívánnak csatlakozni az MPP javaslatához, helyette fogadóórákat fognak tartani, ezek programját a jövô héten közlik. A testület pontatlan helyrajz miatt elutasította a 4-es kilométer környékének és elfogadta a Csobothegyi rész részleges városrendezési tervét. Elhatározták továbbá: társulnak a megyei önkormányzat infrastruktúra-fejlesztésére vonatkozó programhoz; tulajdonba helyezik azokat, akik a 18/1991-es törvény alapján használnak területeket. A kérdések, interpellációk keretében elhangzott: hétfôn, szeptember 29-én rendkívüli ülést tartanak, ennek témája a dán kormány támogatásával megvalósítandó fűtésrendszer-rehabilitálás lesz.
Csata Orsolya
Szeptember 20 – A Székely Kultúra Napja
„A Székelyföldi Művelôdésszervezôk Egyesülete (SZEME) kezdeményezésére az idéntôl bevezetôdik a köztudatba a Székely Kultúra Napja. Közművelôdés-szervezô szakemberek javaslatára a Tamási Áron születésnapjához legközelebb esô hétvégét választottuk. Úgy véljük, nem alaptanul. Tamási Áron munkássága, üzenete az a felvállalt szellemiség, amely sajátos székely szűrôn látja, értelmezi és éli meg a világot. Kezdeményezésünk azt a célt szeretné szolgálni, hogy lehetôséget teremtsen a székely kulturális önazonosság megújulásához. Szerintünk rendezett, tudatos és felvállalt egyéni belsô megújulás nélkül nincs esély közösségi megújulásra sem. Ezért erre, az idei Székely Kultúra Napján elsôsorban nem a „nagyrendezvényeket” látjuk alkalmasnak” – írja közleményében a Székelyföldi Művelôdésszervezôk Egyesülete.
Ennek kapcsán elôadást szervezett a városi könyvtár és a Pro Libris Könyvbarátok Egyesülete. Szatmári Ferenc, a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség elnöke a tárgyi népművészet az erdélyi magyar közművelôdésben, illetve a népművészet szerepe az identitás megôrzésében témakörben tartott érdekes elôadást.
„A néphagyomány ma még nem foglalta el méltó helyét a romániai magyar közművelôdési életben. Nálunk a hagyomány még ott van a hiuban, a fészerben, az emberek ujja begyében, ott lappang a lelkekben és új életre vár. Hagyományôrzôk, népi alkotók igazi hivatása, hogy életre keltsék” – mondta elôadásában Szatmári Ferenc, akivel – többek között – a Székely Kultúra Napjáról beszélgettünk.
– Van-e szükség egy ilyen ünnepre? Ha igen, milyen szerepet kellene betöltenie?
– A Székely Kultúra Napja lehetôvé tenné, hogy a Magyar Kultúra Napjához hasonlóan a mi értékeinket fel tudjuk mutatni elsôsorban önmagunknak, de a magyar nyelvterületen is be kell mutatni azokat az embereket, akikrôl esetleg még nem is hallottak.
– Beszélhetünk-e székely kultúráról?
– Igen. Van egy sajátos íze a székely kultúrának még akkor is, ha a tudósok kerülgetik, mint macska a forró kását. A néprajzi lexikonban is külön említik, mint fogalmat, az erdélyi festett bútort, az erdélyi művészetet. Az erdélyi keretén belül gyakran találunk hivatkozást a székely kultúrára is.
– Oktatható-e a népművészet?
– Mi, a szövetség, inkább felnôttekkel foglalkozunk, de nyilván a gyermekek oktatása is fontos, hiszen ôk lesznek majd a felnôttek. A játszóházak nagyon fontos szerepet töltenek be az oktatásban. De a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség tárgyalásokat folytat a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségével annak érdekében, hogy bizonyos órákat ennek érdekében használjanak fel. A korábban kézimunka-körként zajló órák helyett néprajzi alapismereteket, vagy helyismeretet lehetne tanítani.
Csata Orsolya
40 éves alakulat
1968. szeptember 16-án alakult meg a mai csendôrség elôdje, a Hargita Megyei Titkosszolgálat 16-os Ezrede néven. Az 1989-es változásokat követôen a Gyalogság 73. Ezrede névre keresztelik, így működött a Csendôrség megalakulásáig. 2003. július elsejétôl pedig hivatásos katonákat, csendôröket képeznek ki és készítenek fel a gyergyószentmiklósi intézményben.
Az évforduló alkalmából Nyitott kapuk napját szerveztek az alakulatnál, melyre meghívást kaptak a sajtó képviselôi is. Az ünnepség keretében ismertették a csendôrség szerepét, feladatát. Eszerint: fontos létesítmények ôrzését-védését; természeti katasztrófák megelôzését; közrend és közbiztonság megvédését; hivatásos csendôrök képzését; szerzôdéses tisztek továbbképzését vállalja a gyergyószentmiklósi alakulat.
Az ünnepség keretében bemutatták az alakulatot, oklevéllel tüntették ki az erre érdemeseket, és különbözô bemutatókon vettek részt a meghívott vendégek.
Csata Orsolya
Útjavítási munkálatok
A tél beálltáig várhatóan elkezdôdnek a DN 13 B jelű, Parajd–Gyergyószentmiklós közötti útszakasz javítási munkálatai – tájékoztatott Tánczos Barna. A szállításügyi államtitkár szerint a 2006-ban felületesen elvégzett drénezési munkálatok, valamint a vízelvezetô árkok hiánya maradandó károsodásokat okoztak az útszakasz egyes részein. „Most ezeket a mulasztásokat javítjuk ki, így a drénezési munkálatok befejezése után az új aszfaltréteget már nem fogják károsítani a földcsuszamlások és a beszivárgó víz. Az idén a Hargita megyei utak drénezési munkálataira 3 200 000 lejt sikerült kiharcolnunk. Az összegnek közel felét, mintegy 1 438 000 lejt költünk a Parajd–Gyergyószentmiklós útszakasz javítására” – tette hozzá az államtitkár. A kivitelezôvel a szerzôdést a Szállításügyi Minisztérium alárendeltségébe tartozó Brassói Útügyi Igazgatóság rövidesen megköti, így hamarosan el is kezdôdhetnek a munkálatok, amelyek várhatóan négy hóna- pig fognak tartani: ebbôl másfél hónapnyi munkálatot már az idén elvégeznek.
Nemzetközi konferenciát tartottak
A turizmus szerepe a területi fejlôdésben
Országos turizmuspolitika, nemzetközi együttműködések, globális folyamatok, régiómarketing, településmarketing, regionális együttműködések – ezeket a témákat vitatták meg a Babeş-Bolyai Tudományegyetem földrajz karának gyergyószentmiklósi kihelyezett tagozatán a hét végén tartott konferencia keretében. A nemzetközi konferencia résztvevôi – a gyöngyösi Károly Róbert Fôiskola, a székesfehérvári Kodolányi János Fôiskola, a budapesti és debreceni szakemberek, az OTP Consulting, a bukaresti Spiru Haret Egyetem, a Sapientia, valamint a kolozsvári és a helyi karok képviselôi – a turizmus szerepét körvonalazták a regionális fejlôdésben.
Dombay István, a Gyergyószentmiklóson működô egyetem igazgatója elmondta: azok vannak itt, akik kimondottan területfejlesztés és turizmus terén dolgoznak. Gyakorlati kutatásokat ismertetnek, nem elméleti dolgozatokat hallanak a résztvevôk. Megpróbálunk olyan kérdéseket megválaszolni, mint a turizmus szerepe a területfejlesztésben. Az egyetemek keretén belül kialakulnak kutatócsoportok, nálunk a földrajz kar keretén belül is alakult kutatócsoport. Mi például a turizmusfejlesztéssel foglalkozunk. 1997-tôl végzünk kutatásokat, tehát több mint tízéves folyamatos adatbázisunk van, amellyel a város rendelkezésére állunk, segíteni próbálunk az intergált fejlesztési stratégia kialakításában.
– E kutatások eredményeiben megjelennek-e azok a problémák, melyekkel a turisták is találkoznak?
– Igen, ezt a munkánk során mi is tapasztaljuk. Amikor terepen vagyunk, gyakran ezekbe a gondokba botlunk. Pontosan ezért vannak az idegenforgalom szakok – nem csak Gyergyószentmiklóson, máshol is –, hogy mi kell kitermeljük a szakembereket. Ami a vendéglátóipart illeti – azok, akik kimondottan a vendéggel foglalkoznak –, pincért, szaká- csot stb. az nem az egyetem dolga kitermelni. És itt jön be az, hogy a középiskolákban kellene indítani olyan szakokat, melyek ezt az űrt betöltenék. Valamikor nagy divatja volt ezeknek a szakmáknak, ma már nincs, pedig nagy szükség lenne. Mindenhol nagy gondot jelent e szakemberek hiánya. Mi a saját hallgatóinkat próbáljuk megismertetni ezekkel a problémákkal, amikor gyakorlaton vannak, megpróbálják „ellopni” a szakmát.
– Mi a tapasztalat, milyen az egyetemre érkezô hallgatók színvonala?
– Hullámzó. Amikor viszont elérik a harmadévet, egy folyamatos fejlôdés eredményét lehet látni. Ez már abból is kiderül, hogy az elsô évfolyamra beiratkozottak egy bizonyos százaléka végzi el az egyetemet. Azok, akik rájönnek, hogy ezt szeretik, ebben a szakmában akarnak dolgozni. A szintet pedig évrôl évre próbáljuk emelni annak érdekében, hogy jobb szakembereket képezzünk.
Horváth Alpár, a gyergyószentmiklósi tagozat tanára elôadásában kimondottan a Gyergyói-medence fejlesztési irányvonalait határozta meg. Állítja: az önkormányzatok, civil szervezetek, vállalkozók bevonásával elkezdôdhetne egy közös fejlesztési terv kidolgozása.
– Horváth Alpár: A turisztikai desztinációs menedzsmentnek, mint modellnek a meghonosításával próbálkoznánk elsôsorban Gyergyóban, majd székelyföldi szintre szeretnénk kiterjeszteni. Azt jelenti, hogy kistérségi szinten elindulna egy olyan párbeszéd, amibe mondjuk a fôiskola lenne a kezdeményezô, bevonnánk a G8 önkormányzatait, a turisztikai vállalkozásokat, a civil szervezeteket, az egyházakat, kialakulna az elméleti kerete a térségi menedzsmentnek. Egyelôre az, hogy hogyan lehetne a Gyergyói-medencét a nemzetközi turisztikai piacra kivinni hatékonyan, illetve milyen intézkedéseket kell megtenniük a vállalkozóknak, önkormányzatoknak. El kell valaki kezdje ezt a dolgot, kistérségi szinten elindulna a folyamat, és utána két irányba kell továbbvinni. Lefelé a települések irányába, meg kell találni minden településen a megfelelô szakembert, és utána Hargita megyében egyeztetni kell Csíkszeredában, Udvarhelyen különbözô fórumokon. Már vannak kezdeményezések, csak nem állt össze eddig. Mindenki tudja, hogy baj van, hiszen cikkeztek is arról, hogy távol áll, mint a székely ember a vendéglátástól. Tehát ezt a mottót szeretnénk megváltoztatni arra, hogy közel áll, mint székely a vendéglátáshoz. A szándék megvan az önkormányzatok részérôl, de még nem tudják, miben tudnánk együttműködni, tehát ezt kell tartalommal feltölteni. Vállalkozótól kérdeztem, mi a véleménye errôl, és az volt a válasz, hogy mindenkinek magának kell kikaparnia a gesztenyét, hát ez nem fog így működni a turisztikai piacon. Röviden errôl szól a konferencia.
Csák László, az OTP Consulting Kft. képviselôje a konferenciát értékelte:
– Szakmai szempontból helytálló kezdeményezés. A konferenciának a hozadéka, hogy a turizmust nem önmagában vizsgálja, hanem összeköti a regionális fejlesztés és a területfejlesztés kérdéskörével. A konferenciakötetet átlapozva, ez egy szép és pontos tudományos feltárása lesz a turizmus és a területfejlesztés regionális fejlesztés összefüggéseinek. Mert e kettô csakis egymással összefüggésben képzelhetô el, e kettô harmóniájára kell törekedni, ellenkezô esetben mindkét oldal rosszul jár. E konferencia egyik üzenete, hogy a gyergyói zónában egy sajátos és egyéni magas színvonalú turisztikai felsôoktatás van. Azt remélem, hogy a hallgatók is itt nagyon sokat fognak tanulni.
Csata Orsolya, Kedves-Tamás Gyopár
A rendelkezés nem szab határt az étvágynak
Múlt heti lapszámunkban már hírül adtuk, hogy az Egészségügyi Minisztérium szeptember eleji rendelete megtiltja azoknak a termékeknek az árusítását az iskolai büfékben, melyeknek magas a cukor-, só- és zsiradéktartalma. Ugyanakkor az olyan ételeket sem vásárolhatják meg a diákok az iskolák területén, melyek kalóriatartalma meghaladja a 300 kilokalóriát. A 123/2008-as Törvény 9-es cikkelye nem egy kész lista a tiltott termékekrôl, csupán példákat tartalmaz. Ezzel a rendelkezéssel az a célja a minisztériumnak, hogy a gyerekekkel idejében megszoktassák az egészséges táplálkozást.
Ehhez a rendelethez múlt héten személyes kommentárt fűztünk. A héten pedig iskolai büféket látogattunk meg, és diákokat faggattunk. A kedden délelôtt felkeresett négy iskola közül csak egyben, nevezetesen a Salamon Ernô Gimnáziumban, találtunk működô büfét. A termékek kényelmesen elfértek egymás mellett a polcokon, hiszen ott már „tiltott terméket” nem lehet kapni. A gimnázium büféjében (Izsó Universal Kft.) Bakos Kingát kérdeztük. Az Izsó Universal Kft. felkészültnek bizonyul e téren, hiszen Bakos Kinga nyomtatott papírokon mutatta meg a törvény pontos elvárásait. Tehát a törvény csak azon termékek árusítását engedi meg az iskolák területén, amelyek 100 gramm termékben 15 gramm cukornál és 20 gramm zsírnál többet nem tartalmaznak, és energiaértékük nem haladja meg a 300 kilokalóriát.
– Milyen termékek maradnak, amelyeket szabad árusítani?
– Gyümölcsök, tejtermékek, kiflik, egyelôre a töltött kifliket is lehet árusítani, gyümölcslevek, ásványvíz, bizonyos fajta kekszek, nápolyi szeletek és egyes csokoládék. Chips, kóla, szendvics szóba sem jöhet ezután.
– Anyagilag mit jelent ez egy büfének?
– Pontosan még nem tudjuk, de biztosan veszteséget okoz.
– A diákok hogyan reagálnak erre az intézkedésre?
– Reklamálnak. Megszokták, hogy szinte mindent lehetett kapni. De reméljük, csak könnyítnek majd a helyzeten. Egyik napról a másikra nem lehet kizárólag a „keretbe beleférô” termékeket hozni. Ezt a rést most a gyártók is észre kellene vegyék, és olyan termékeket dobjanak piacra, amelyek nem haladják meg ezeket az értékeket.
– Ezzel az intézkedéssel valóban elérik, hogy a diákok egészségesebben táplálkozzanak?
– Nem hiszem, szünetben kimennek, és megveszik az üzletben, amit kívánnak – mondta.
Lehetett igaza, hiszen nagyszünetben több tíz diákot láttunk, amint az iskolába visszamenet hamburgert evett, kekszet ropogtatott, chipses zacskót recsegtetett.
Az ô véleményükre is kíváncsiak voltunk. A megszólított diákok mindegyike hallott már a minisztérium rendeletérôl, és arról, hogy mit nem lehet kapni az alagsori büfében.
Anita, XII-es: Én nem fogyasztok chipset és kólát, úgyhogy nem zavar, ha ezután nem lehet kapni a büfében. A kiflit meg iskolába menet veszem meg a pékségben.
Melinda, XI-es: Én otthonról hozom a tízórait.
Ioana, XII-es: Úgyis megveszik a diákok, ha a suliban nem lehet, akkor majd reggel az üzletben, mikor jönnek. Lehet, ezután majd kevesebbet fogyasztanak, mert szünetben nem mennek ki az iskolából.
Krisztina, XII-es: Nagyon rossznak találom, hogy a szendvicseket is kitiltották. Ha szünetben ki tudok menni, akkor más büfében veszek ennivalót, vagy suliba jövet veszem meg, vagy otthonról hozok.
Mária-Magdolna, XII-es: A szendvicsben volt zöldség is, nem volt egészségtelenebb, mint a kifli.
Hunor, XI-es: Rossz ez így, mert a suliból nem lehet kimenni. A kólát és a chipset is szeretem. Én iskolába jövet szoktam megvenni.
Sándor, XI-es: Más megoldás nem lesz, ha itt nem lehet kapni, megvesszük máshol.
Úgy tűnik, nem ez a legjobb módszer ahhoz, hogy a diákok megszokják az egészséges táplálkozást. Ez egy olyan törvény, amellyel a büféseknek foglalkozniuk kell – hiszen szeptember 22-e és október 30-a között az iskolai büféket ellenôrzik az illetékesek –, de a diákok ugyanúgy megveszik és megeszik, amit szemük-szájuk kíván.
Rancz Enikô
… s a kárnak nincs gazdája
Vidékünkön mai napig sok ember gazdálkodik, ha nem is él belôle, kiegészíti jövedelmét vagy saját felhasználására termel. A hagyomány még mindig él, hogy tavasszal a szarvasmarhákat kiadják reglôre, a pásztorokra bízzák, akik ôrzik, fejik, a tejet felhasználják a gazda és a maguk javára. Ezelôtt száz évvel (sem) kötött szerzôdést a gazda és a pásztor. Ám magától értetôdô szabály lehetett, hogy az ôrzés ideje alatt a pásztor felel az elvállalt állatokért.
Ma már ez nem egyértelmű…
A mi családunk is tart állatot, mióta az eszemet tudom mindig volt tehenünk, és minden tavasszal reglôre adtuk. Idén is így történt, annyi különbséggel, hogy a korábbi évektôl eltérôen Ditróba Simon Péterhez került a jó állapotban lévô, az akár 11 liter tejet adó riskánk. Szeptember 14-én este arról értesítettek, a tehén megsérült, az akkori elmondás szerint betereléskor összeverekedtek, illetve másik csordába keveredett (mindkét verzió elhangzott), és egy másik tehén szarvával megszúrta. Haza kellett hozni. Erre hétfôn, 15-én került sor. A környék egyik legjobb állatorvosa kezelte otthon több mint öt napon át. De az állapota egyre inkább reménytelennek látszott, az oldalán levô dudor egyre nôtt, ereje fogyott, nem evett, nem kérôdzött, szeme vérmes és fehér lett. 22-én vágóhídra került, az ottani állatorvos megállapítása szerint legfeljebb két-három napot bírta volna csupán. A kapott pénz nem elég, hogy egy ilyen tehenet vásárolhasson a kárt elszenvedô gazda, hiszen az állat összértékének körülbelül harmadát kapja ilyen esetben.
Így a történet… De miért is írtam le, miért fontos?
Azon felül, hogy anyagi veszteséget jelent, a történet erkölcsi kérdést is feszeget. Ez a pásztorok hozzáállásában nyilvánult meg. Elsô perctôl azt állították, ôk nem felelôsek a történtekért. Rendben… de akkor mégis ki? Az, akinek vigyázni kellett volna rá, vagy a gazda, aki a pásztorra bízta, vagy ki más?
Mi történik abban az esetben, ha az állat két tulajdonosa két idôs nyugdíjas, aki a kevéske kollektív nyugdíjt egészíti ki telente a szomszédoknak eladott tej árával? Legyinteni kell rá?
Simon Péter pásztort hétfôn kerestük meg telefonon, aki elmondta: szeptember 14-én este a fejésnél vették észre a sérülését, másnap reggel kihívták a ditrói állatorvost, aki szerint meg lehetett volna műteni az állatot. Az elszállításáig az otthoni istállójukban volt a tehén. Csupán feltételezésként hangzott el, hogy a húsz kilométeres letereléskor verekedhetett össze egy másik tehénnel. Elmondása szerint a hetven darab szarvasmarha mellett két pásztor van a nap során. Továbbá a gazdákat teszi felelôssé az ilyen sérülésekért, mert az állatok szarva hegyét le kellene vágni kihajtás elôtt.
(A mi esetünkben nem szúrta át az oldalát, a hasfalat sértette meg, és ezáltal belsô szervei sérültek, a hasfal belsô oldala begennyesedett, és a kezelésekre nem reagált, így nem lehetett megműteni – csak ha esetleg felépült volna.)
Az eset kapcsán Suciu Gábor lakossági tanácsadó véleményét is kikértük, aki elmondta: a polgári törvénykönyv rendelkezései szerint a saját hibából vagy hanyagságból kárt okozó személy köteles a keletkezett kárt megtéríteni. A felügyeletet vállaló személy felelôs a felügyelete alatt levô állat által okozott kárért. Szükséges az ok és okozat összefüggés: ebben az esetben az, hogy a végzetes kimenetelű sérülést egy másik állat okozta, és nem valami egyéb miatt következett be.
Bűnbakot keresnék? Nem, inkább felelôst. Hogyan ôrizték az állatokat, ha nem vették észre, mi történik? Mennyit, hogyan voltak az állatok mellett? Hiszen a pásztor elmondása szerit nem látták az esetet, csak utólag vették észre a sérülést. Minden munka elvégzése, sôt minden tettünk felelôsséggel jár… Ezt tudnunk kellene, mielôtt bármire vállalkozunk.
Rancz Enikô
A toronyban
Sose tudtam elképzelni, milyen a toronyból hallgatni a harangszót, hogyan is lehet feljutni a toronyórához, s milyen a templom padlástere. Szombaton, a Magyar Kulturális Örökség Napján bárki felmehetett a toronyba. Köllô Miklós építész és csapata szívesen „idegenvezette” a csoportokat. Volt is érdeklôdô e napon; egyik csoport a másikat követte, alighogy leérkezett az idegenvezetô, fordulhatott vissza. Gyerekek, idôsebbek szívesen vállalták a sötétben feljutást, még úgy is, ha néha koppant a fej, kismama is akadt, aki csatlakozott, igaz, egy-egy pihenôhöz négykézláb érkezett.
Láthattunk 1498-ban, a kisebb templom falába egykor beépített tölgygerendákat. – Az évgyűrűk váltakozásából, egymáshoz való viszonyulásukból egy dendrokronológus meg tudná mondani, hogy a fal mikori, s ha a kéreg is rajta van, akkor az is megállapítható, hogy mikor vágták ki a fát – mondta a szakember. Legkevesebb húsz vizsgálatot végezhetnének a szakemberek, egyetlen gerenda vizsgálata 150–200 lej – mondta Köllô Miklós. Közben a régi barokk elôtti templom karzatához, a kis átjáráshoz érkezett a csapat, és egymásnak adtuk az elemlámpát. A puskával való védekezéshez lôrések biztosítottak lehetôséget, a lôrések pedig a régi járószinthez voltak igazítva – tudtuk meg. A ráépítéskor spórolás miatt teljesen eltolódtak az „emeletek”. Így vagy nagyon alacsonyra, vagy túlzottan magasra kerültek a lôrések. Galambfészek, galambtojás sem ritka ott fenn, ami káros – tudtuk meg kísérônktôl.
Láthattuk azt is, hol volt a korábbi torony harangablaka, korabeli cserepek is vannak a befalazásban. 1756-ban falazták be, a ráépítéskor, de a lôréseket megtartották.
Egy létrányival fennebb ott a kereplô. Amint odaértünk, szóltak is a kísérôk, hogy egy perc múlva harangoznak, tehát fennebb, vagy lennebb kell mennünk. Egyértelműen, felfelé vezetett az út, ott hallgattuk a harangot. A harangszó után a fedélszékbe is átmentünk. Egyensúlyozott a kíváncsi csapat a boltozatok felett, majd lekászálódott.
A toronylátogatás ötlete Csergô Tibor múzeumigazgató fejébôl pattant ki. Jó ötletnek bizonyult, hiszen közel harmincan jártak a toronyban. S közülük többen ígérték, hogy visszatérnek, mert elsô alkalommal arra összpontosítottak, hogy biztosan lépkedjenek a fokokon.
A Magyar Kulturális Örökség Napján a szentmiklósi épített örökségekrôl Köllô Miklóst kérdeztük.
– Általában elhanyagolt a város épített öröksége, ennek az az oka, hogy nincs az a kultúra, amivel ezt rendben lehessen tartani. Nagy a külsô nyomás a mindenféle újabb építkezési anyagokat forgalmazó vállalkozók részérôl, és kontár tervezôk munkája is oda vezet, hogy alapvetôen, ami érték, az eltörlôdik. A Szarvasmarha Tenyésztôk Egyesületének épülete, a Rubin szálloda az ellenpélda, a Kossuth utca 31. szám alatt szépen alakul az épület. De az egész fôtérrel amúgy elbántak. Elképzelés, mozgolódás van ugyan, az integrált városfejlesztési terv része a fôtér terve is.
Kedves-Tamás Gyopár
Gyergyószentmiklós újkori történeténeklegtragikusabb napja
(második rész)
A város felsô tízeseinek felgyújtásával és pusztulásával nem értek véget a bajok. Megrázó, hogy mi várt a betörés, a visszaverés, majd a tűz után a gyergyószentmiklósiakra:
„Most amikor ezen óriási nagy tűz rázúdult a város felsô felére, illetve az ottan lakó lakosokra (kiknek legnagyobb része a golyózápor elôl a pinczékbe és óvóhelyeken kerestek menedéket.)
Ahol dühöngött a tűz, meg kezdôdött a tűz elôl való menekülés, az életnek és vagyonkájuk mentése. Akiket nem ért egészen meglepve a tűz, azok még valamit a felvevô ruhájukból, ágyneműkbôl, eleségbôl szekérre dobálva meg tudtak menteni, de azok a lakosok, kik késôn jöttek elô, óvó helyükrôl vagy közvetlen az ôk épületjeiket gyújtották föl azok nagyon sokan csak a csupasz életüket tudták meg menteni és ami rajtok volt felvevô ruha; és így tudtak elmenekülni a mindent elpusztító tűz elôl; a többi minden véres verijtékes munkájuk gyümölcse semmisült meg pillanatok alatt s lettek földön futóká. Sokaknak a gazdasági felszerelése, sokaknak marhájuk és sertéseik is ben égtek. Az utczákon mindenütt felpakolt szekerek tolongtak, szívet tépô gyerekek sírása, felnôttek zokogása, öregek jajgatása, a ben égô álatok bôgése töltötte meg a füstös levegôt. És ezen tűz elôli menekülés magával ragadta a város lakosságának többi részét is és ment min-denki, anélkül, hogy tudta volna, hogy hova megy. Egyik része Alfalu, a másik Szárhegy és mások az erdôk felé menekültek.
Ha a szél keleti irányból fújt volna, akkor a Városból nem sok maradt volna meg és még több hajléktalan ember lett volna. De mivel déli szél fújt, a város keresztbe égett. Egyik szélétôl a másikig egészen.(…)
A lakosság nagyrésze elmenekült Parajd felé és azon keresztül a másik része Maroshôvíz felé.
Sajnos leghamaráb a vezetôség volt az elsô az elmenekülésbe és így a nép irányító nélkül maradva nem volt senki aki a népet irányítsa vagy felvilágosítást adjon. A hôsök, kik az elôtt pár nappal a mellüket verték és munkatábort igértek az embereknek, ha valami nem tetszôt mondott, eltüntek nyomtalanul azok a hôsök.
A hôs kereskedôk, kiknél semmit sem lehetett kapni hogy elfuttak, a németek, azután az oroszok autószámra hordták el a dugott árut. Ami megmaradt, azt a nép vitte el.
Bár egy orvos maradt volna csúfságnak, se gyógyszerész, se pap. A gyógyszertárakat is mind összetörték a németek, mert volt idô még elég a hordásra mivel az orosz fôcsapat az elsô örs után szeptember 12-én éjjel jött be a városba; ekkor vonult vissza a német utóvéd a Gyilkostótól. Az orosz fô csapat kárt nem tett, mivel ellen álás nem volt, nemigen bántottak senkit enni valót azt kerestek mert éhesek voltak , csak azt mondták, hogy csak a németekre haragusznak, mert Oroszországban rosszul bántak a polgári lakossággal.
Azután a ház kutatások alkalmával, mikor katonát, fegyvert, lôszert kerestek, sok ékszert, zseb órát össze szedtek, ami a kezek ügyébe akadt. Másképen nem úgy viselkedtek, mint ahogy a mi újságjaink elhitették a néppel, megmutatták, hogy nem olyanok, mind amilyennek lefestették ôket.
Az elôôrsök által felidézett rémület után 2–3 nappal kezdtek visszaszivárogni a népek elha-gyott othonaikba, kik nem menekültek messze, s kiknek nem égett el az othona. A kiké elégett, azok az üresen maradt piacztéri házakban kerestek menedéket. A fôcsapat bevonulása után pedig azok is visszatértek, a kik Parajd és Maroshôvízig is elmenekültek, mivel az oroszok utól érték a menekülteket. Az úri osztály, kereskedôk, az iparosok, nagy része elmentek az anya országba, sôt még a gazdálkodók is nagyon sokan. Ezek csak azután kezdtek vissza térni, hogy az oroszok Pesten is túl, mentek. Még március 15-én sem volt vissza jôve egy kereskedô sem. Az inteligenciából László Antal mérnök, Csiki János orvos, Székely Kálmi adó hivatali, Blénesi Félix pénz tárnok és dr. Matis Albert.
A város vezetôségét az oroszok által kirendelt egyének vették át polgármester egy kôműves, rendôrkapitány egy gyári munkás lett. A többi vezetôség is mind egyszerű emberekbôl tevôdött össze. Kivéve Török Tamás ki mindenhova tud simulni. (…)
Az orosz katonai parancsnokságnak a gazdálkodók kellett szolgáltassák a terményük 25%-át, azon kívül 1945 III. 15-ig 400 darab szarvasmarhát. Ezen beszolgáltatás a Románok által elhajtott marhák és még a meneküléssel elkallódott álatokkal és még sokaktól a menekültektôl is elvették az álattjaikot a Szászlekence környéki románok, sôt mindenükbôl kifosztották. Ezekkel az álatlétszám felén alul csökkent, ennek következtében a marha ára igen felment.(…)”
A tanulság néhány mondata:
(…) Mert ha nem gyújtják fel a várost, nem lett volna annyi elmenekült, nem lett volna bujdosás, nem lett volna annyi keserves megpróbáltatás a polgári lakosságnak. Nem lett volna annyi vagyon és érték pusztulás, nem lett volna az élelmesektôl annyi lopás, harácsolás és kevesebb lett volna az irigység, a gyülölet, a harag, melyet a lopások, hordások, és azután az egymást feljelentések idéztek elô.
A kézirat utószava:
„Irtam emlékül unokáimnak, hogy mi történt akkor a mikor kicsikék voltak, és azért, hogy a történelem ha másképpen írná meg a valósságot lássa az utókor ki elolvassa. (Betegségem alatt 1945. márczius 20. Kercsó Ignácz)”
Az volt a szándékunk e visszaemlékezés jelentôsebb részének a közreadásával, hogy egy pártatlan, tiszta ember szemszögébôl is megismerjük e valóban gyászos eseménysort. Ki-ki levonhatja a tanulságot. A Gyergyói Kisújság 2005-ös évkönyvében megtalálható a Kercsó Ignácz által készített összeírás. Ugyanakkor, ha véletlen rábukkanna valamelyik ôse hasonló visszaemlékezésére, bármirôl, nem csak a háborúról, szívesen adunk helyet számára lapunkban. Közösségünk és olvasóink javát fogja szolgálni minden „emlékíró” munkája.
Bajna György
Lézengtek, és ismét nyertek
Öt éve annak, hogy a szeptember nem is szeptember Gyergyószentmiklóson Ifinapok nélkül. Idén a 19–21-e közötti napokat választották ki a szervezôk, hogy a gyergyói fiatalok kultúráltan szórakozzanak és versenyezzenek. Lehet, a tervezéskor nem fogadtak fel idôjóst, így esett meg, hogy a megfigyelôként résztvevô újságírók jól átfáztak, nem így a fiatalok, ôket fűtötte valami. De hogy mi… ha tudtam volna, én is bevetettem volna minden módszert pénteken délután.
A rendezvény elsô napjának délutánja a hagyományos Élôlánc-akcióval kezdôdött. A csomagok gyűltek, és már a csapatok „morajlását” lehetett hallani, amint a sétálóutcából közeledtek. Nekem is feltűnt, hogy vannak veterán csapatok és újoncok is. Az élôlánc a csapatok elsô próbája is volt egyben. A zsűri aszerint pontozott, melyik csapat milyen és mennyi élelmiszert hozott. A több mint száz résztvevô fiatal felsorakozva adogatta kézrôl-kézre az elôre összeállított élelmiszercsomagokat, amelyek így értek el a Szeretetkonyhára.
A délután a rendezvény megnyitójával folytatódott a Korona-teremben. Ilyen nagy rendezvény leginkább nagyobb egyetemi városokban szokta megállni a helyét, de Gyergyószentmiklóson nagy sikere van az Ifinapoknak – mondta György Szidónia, szervezô.
Fehér Lajos plébános megköszönte a fiatalok adományát a Szeretetkonyha javára, és áldását adta a rendezvényre.
Puskás Gyöngyvér, mint mondta, a három nap alatt meleg ruhákra és jókedvre lesz szüksége a fiataloknak, és meg is kezdte a fiatalok bemelegítését néhány ugrálással.
A Gyergyói Fiatal Fórum meglepetéssel szolgált a résztvevôknek. Madaras Szilárd mint mondta, interaktív fórumot indítanak az Ifinapok ideje alatt: mindennap egy kérdésre kell válaszolniuk a résztvevôknek (a pénteki kérdés így hangzott: milyen a gyergyói fiatal?), amelyet összesítnek, és majd közzétesznek.
Mindezek után következett a csapatok második próbatétele, már könnyedebb hangvételben, olyan ifinaposan. A Hôsök bemutatkozása egy nagy történet egyes epizódjainak eljátszásával történt, úgy, hogy a csapat jellemvonásai is beépüljenek – legalábbis ezt várta el a zsűri. Nem tudtam megítélni, mennyire tükrözte a „színdarab” a csapat jellemét, de jól szórakoztunk a Mosolyszüreten, az Almaellopás, a Háború és béke, és a más címmel ellátott elôadásokon.
Milyen a gyergyói fiatal? Egy biztos: kreatív. Ezt bizonyította mind a nyolc résztvevô csapat: Egyhíjánhúsz, Szappanyoperálók, Dillók, Fingom sincs, Mangó Beat, Lézengôk, Seregelek, Betyarock.
A nyolc csapat közül a két és fél napos versengés során – ami inkább egy „jó bulinak” tűnt a szemlélô számára – a zsűri megítélése szerint legjobbnak a Lézengôk csapata bizonyult, a sorban a Seregelek és a Szappanyoperálók csapata követte.
* * *
Ifjak kiállítása
Idén az ötödik ifinapon 19 fiatal művész és művésznövendék tárta az érdeklôdôk elé munkáit. A Pro Art Galériában láthattuk Bíró Zsuzsa, Burján Gál Enikô, Erôs Zoltán, Gál Beáta, Gurzó Lehel, Lovász Árpád, Orosz Annabella, Simon Szabolcs, Török Réka, Nagy Zsolt, Szôcs Zsuzsa, Ferencz Zoltán, Csala Hermina, Binder Eszter, Funkenhauzer Zsófia, Hobaj Orsolya, Kotró Karola, Sára Paula, Török Patrícia alkotásait. Gál Éva Emese képzôművész méltatta az ifjak munkáit, akik másképp látják a világot, és műfajilag sokszínű, színvonalas kiállítást tártak elénk.
A megnyitót színesebbé tette és a rendezvénynek ritmust adott Székely Voland kolozsvári zenész, aki ütôshangszeren játszott, bevonva a közönséget is. Az idôsebb korosztály képviselôi is szívesen rázták a sörösdobozokat, vagy éppen tapsoltak a Voland és Csibi Márti „diktálta” ritmusra. A közös zenélést állófogadás követte.
Köszönetnyilvánítás
Az V. Gyergyói Ifinapok szervezôiként megköszönjük a Tig-Rad System Kft-nek, hogy ebben az évben is támogatott. Továbbá köszönetet mondunk mindazoknak, akik támogatása nélkül a rendezvény nem jöhetett volna létre: Gyergyószentmiklós Megyei Jogú Város Önkormányzata, Hargita Megye Tanácsa, Aktiv Plus Kft., Zerge Szakbolt, Pizza Joe, Salvia for You Kft, Gyergyószentmiklósi Magánerdôrendtartási Rt., Libáni Közbirtokosságok Egyesülete, Rubin Hotel, Napsugár Panzió, PS Computers Kft., Vill Service Kft., Server Kft., Texas Pub &Pizza, Szilágyi Vendéglô, Pázmán család, Karpaten Milk, Kinda Családi Vállalkozás, FBS Lines Kft, Pieta Kft, Szimpatika gyógyszertár, Kárpátikum Pub&Borpatika, Tenger képkeretezés, Europa-Tours Utazási Iroda, Tarka Barka Turkáló, Mándoki Attila, Kobezol Kft., Transport Csata Kft., Comex-Kem Kft., Speky Kft., Comex-tin Kft., Body Mixt Kft.
Megköszönjük a Figura Stúdió Színháznak, a Tarisznyás Márton Múzeumnak, a Hóvirág Néptáncegyüttesnek, a Baranta közösségnek, az Ora Internationalnak, a Caritas Családsegítô Szolgálatnak, a Naturland Alapítványnak, a Gyergyószentmiklósi Művelôdési Központnak, a Bucsin Onlinenak, a Gyergyói Fiatal Fórumnak, valamint a Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központjának, amelyek a rendezvényen társszervezôi szerepet vállaltak, és azoknak az önkéntes segítôknek, akik nem sajnálták idejüket és energiájukat az elmúlt idôszakban.
Médiatámogatóink: Gyergyó TV, Gyergyói Kisújság, Útmutató, figyelo.ro hírportál.
Ifitéka és Juventus Ifjúsági Egyesület
Rancz Enikô, Kedves-Tamás Gyopár
Politika?
Milyen is ez a politika? Milyen hosszú és göröngyös az út két szék között? Aki kicsit a lapunk archívumába kotorász, érdekes pályákat követhet végig. Sajátos gyergyói politizálásokat, ugrásokat, lépéseket, félreugrásokat, félretevéseket, viszszaugrásokat, összeugrásokat, visszalépéseket. Íme egy példa, de éppen száz is lehet hasonló. Mert errôl szól az „érdekérvényesítés”. Hogy milyen érdek? Döntsék el önök. A Gyergyói Kisújságban megjelent egyes írásokból csupán bekezdéseket ragadtunk ki, de tény, hogy mindegyiket lehoztuk. Most csupán kronológiai sorrendbe téve tálaljuk.
2001. július 5.
Lesz spanyol készruhagyár
Aláírtuk az egydolláros szerzôdést
Fontos nap volt péntek. Bár egy pillanatban úgy tűnt, nem lesz belôle semmi, mégis aláírta Pál Árpád polgármesterünk a spanyol befektetôkkel a szerzôdést. Ez sem ment olyan simán, mint az várható lett volna, de megtörtént, a szerzôdés immár mindkét fél részérôl alá van írva. „Még két ilyen gyôzelem, s elvesztünk” – mondja egy ismerôsöm a hír hallatán. Nem firtattam, miért látja így, az ô baja.
A Renco Kft. három képviselôje, a fordító, Pál Árpád és Nagy István tizenegy órakor jelentek meg a közjegyzô elôtt, hogy a néhány feltétel mellett egy dollárért megvásárolják/eladják a másfél hektáros területet. Mivel senki nem tudta, mennyi a dollár hivatalos napi árfolyama, kereken harmincezer lej szerepelt összegként a szerzôdésben. A közjegyzô viszont úgy látta, túl kicsi ez az ár, s így nem hagyhatja jóvá a szerzôdést. Létezik egy szabályozás, ami mindennek megszabja a minimális árát, amiért eladható, s eszerint a másfél hektár többet ér, mint harmincezer lej. Hiába gyôzködték a felek a közjegyzôt, az nem adta be a derekát, s a reményteljes mosoly kezdett eltűnni az arcokról. Senki nem számított erre, s talán ezért nem járt utána egyik fél sem.
Míg a spanyolok a polgármesterrel együtt a hivatalba tértek vissza, Nagy István felkeresett egy másik közjegyzôt. Az alaposan átnézte a szezôdést, felhívta a figyelmet néhány apró módosítás szükségességére, így arra is, hogy a feltételek be nem tartása esetén talán nem visszavásárolni, hanem visszakapni akarja a város a területet. A harmincezer lej nem tűnt szabálytalannak neki, nem is fűzött hozzá megjegyzést. Végül – pontosan két órakor – annak rendje s módja szerint a szerzôdést aláírhatta Pál Árpád és David Oulouqui. A szerzôdés tartalmát nem hozhatjuk nyilvánosságra – mondta Nagy István titkár. Viszont annyit elmondhatunk, hogy ha a megvásárolt területen két év múlva nem lesz készruhagyár, az visszakerül a város tulajdonába.
Pál Hajnalka
2001. július 19.
Cserekereskedelem spanyolosan:
Gyárat hozunk, embert viszünk?
A spanyol készruhagyár hallatán van, kit boldogság tölt el, hisz ezt is összehozta a város, ez is emeli hírnevét, van ki reménykedve követi a fejleményeket, több pénzt ígérô munkahelyet remél tôle, és persze van, ki retteg, veszélyesnek látja egy ilyen gyár beindulását. Az utolsó csoportba tartoznak azon cégek vezetôi, tulajdonosai, akik szintén az öltözködés, a divat piacán keresik kenyerüket. (…)
Bontással építünk
A Gyilkostó Szövetkezet elnöke, Bartis Emil legszívesebben jósnôhöz fordulna, hogy megismerje a jövôt:
– Hallottuk, hogy tôlünk is sokan jelentkeztek a spanyolok által szervezett munkaerô-felmérésen. Ha menni akarnak, menjenek oda, csak nekünk arról minél hamarabb tudni kellene. Most van a szerzôdéskötések ideje, s ha nem tudjuk, hány emberrel fogunk dolgozni, akkor nem tudhatjuk, mennyi munkát, milyen határidôre vállaljunk. Mert a nyugati megrendelô, ha nem szállítjuk idôben a terméket, többet nem rendel tôlünk, jövôben hiába várjuk. Én a polgármesternek is elmondtam ezt. Mert egyértelmű, hogy a legjobb szakemberek kellenek nekik, akik majd a szakképzetleneket is megtanítják. Szép az, hogy kedvezményt kapnak a spanyolok, de az a pénz nekünk is jó lett volna, s a gond az, hogy az új vállalkozás nem fogja csökkenteni a munkanélküliek számát, csupán a munkaerôt viszi egyik helyrôl a másikra. Az egyiket bontják, hogy a másikat építsék.
Balázs Katalin
2001. november 8.
Gyárat hoznak, embert visznek
Eddig csak tartottunk attól, hogy be fog következni. Most már nincs mitôl félnünk, mert bekövetkezett. Mirôl is van szó? Amikor szóba jött, hogy a spanyol Renco cég készruhagyárat épít Gyergyószentmiklóson, s több száz embernek munkát ad, akkor kezdôdött a rettegés. Mert ugye azt mondták, képzést indítanak, de szakképzett személyekre és irányítókra is szükség lesz. Honnan szerzik az alkalmazottakat? Más, hasonszôrű cégektôl – sejtették a varrodavezetôk. Lesték is a munkásaikat, ki fogja faképnél hagyni ôket, hogy több pénzt keressen spanyoléktól. Aggodalomra semmi ok – nyugtatgatott az alpolgármester, mert a külföldi befektetô ígéretet tett, hogy nem csábítja el a konkurens cégek alkalmazottait, csak munkanélkülieket alkalmaz. De hogyan nyugodhatnánk meg, amikor az alpolgármester is bevallotta, nem olvasta a spanyolokkal kötött szerzôdést. Titkos az máig is, s csak találgatni lehet, miért tartják hét lakat alatt, miért nem tudhatja az adófizetô polgár, miben egyezett meg a város és az igencsak sok kedvezményt kapó Renco cég.
Minap a spanyol cég megbízottjával, György Böjte Emmával beszélgettünk, aki elmondotta, hogy a cégnek már van két alkalmazottja, egy mechanikus és egy mester, s rajtuk kívül behívtak még ötven személyt, akit nemsokára alkalmazni fognak. A többi munkást csak akkor veszik fel, amikor a gyár felépül, azaz a jövô évben. Kérdésünkre a cég munkatársa azt is bevallotta, hogy az ötven személybôl nem mindenki munkanélküli, van olyan is, aki ezért adja fel állását. Ugye, ugye.
Nem megerôsített forrásból arról is értesültünk, hogy a behívott személyek be kell adják felmondásukat elôzô munkahelyükön, el kell végezzék az alkalmazáshoz szükséges orvosi vizsgákat, s hónap végén jelentkeznek majd. A fizetésrôl is szó esett, s az ígéret szerint valamivel több, mint kétmillió lejt kapnak majd kézhez havonta.
Kisebb bakinak tűnik ez a spanyolok részérôl, de reméljük, hogy az eredmények mellett el fog törpülni ez az apróság, és tényleg lesz egy impozáns gyárunk, lesz sok embernek munkahelye, s csak nyerhetünk abból, hogy szerzôdést kötöttünk a Rencoval.
Balázs Katalin
2004. április 1.
Elôválasztás-pálfordulás
Nem szorul magyarázatra a cím, csupán a hétvégi elôválasztás eredményét kell közzétennünk. Az RMDSZ-elôválasztáson, mely iránt igencsak nagy érdeklôdés mutatkozott városunkban, nem kevesebb, mint 4744 szavazópolgár járult az urnák elé a hét körzetben. A szavazatok összeszámlálása után az alábbi eredmény kerekedett ki:
A polgármesteri székért harcba szálló Pál Árpád jelenlegi polgármester és Pap József vállalkozó közül Pap József került ki gyôztesen. A szavazók nagy többsége, 3155-en a változásra voksoltak, 124 szavazat érvénytelen volt, így csupán 1465-en gondolták úgy, hogy továbbra is Pál Árpád kell vezesse a várost. Az általa összegyűjtött szavazatok száma kevés ahhoz, hogy bejutó helye legyen a tanácsba is, ugyanis a tanácsosok listáján a tizennyolcadik hely illetné meg ôt.
2004. június 10.
Szerk. megj.: Pál Árpád független polgármesterjelöltként 3711, Pap József 4257 szavazatot kapott.
2006. április 6.
Új elnök a Gyilkostó Szövetkezet élén
A gyergyószentmiklósi Gyilkostó Szövetkezet Vezetôtanácsa március 31-én közgyűlésre hívta a szövetkezeti tagokat a művelôdési ház nagytermébe. A napirendi pontok között szerepelt a 2005-ös évben kifejtett gazdasági és pénzügyi tevékenység ismertetése, az ez évre elôirányzott termelési és fejlesztési program elôterjesztése, valamint az elnökválasztás. A közgyűlésen a sajtónak, a pódiumon lévôk utasítására, ajtót mutattak, bár a kizárásról nem döntött a közgyűlés.
A nyugdíjba vonuló elnök, Bartis Emil helyére ketten is pályáztak, Palavits Gyula és Pál Árpád. A Gyilkostó Szövetkezet tagsága Pál Árpádnak szavazott bizalmat. Gyergyószentmiklós egykori polgármesterével, az új elnökkel második munkanapján, sajtótájékoztató keretében beszélgettünk. Elmondása szerint többszöri felkérés után döntött úgy, hogy megpályázza az elnöki széket:
– 1973 ôszén ez volt az elsô munkahelyem, ’78-ban innen mentem egyetemre, majd ’87-ben újra visszajöttem. 1992-ben felkérésre önkormányzati képviselôként indultam a választásokon, ismét elhagytam a szövetkezetet. És most harmadszor tér vissza a munkakönyvem ide. Mondhatom, volt egy belsô indíttatás is, 1992-ben alelnökként hagytam el a szövetkezetet, tehát nem egy új, ismeretlen dologba ugrottam bele, még akkor sem, ha az alapszakmám nem áll közel a konfekcióhoz. Szívesebben térek vissza Szentmiklósra, dolgozok a városban, a gyergyóiakért. Ez egy kihívás is, mert én a magam csatáját kell megvívjam.
Jelen pillanatban a szövetkezet kimondottan bérmunkát végez, közel harminc éve a Basler céggel van szerzôdése. A 330 alkalmazottból 235 személy részvényes a jelen pillanatban készruhagyártással foglalkozó szövetkezetben. (…)
Korábban még egy felkérésre is igent mondott Pál Árpád…
– Mielôtt felkértek, hogy vállaljam az elnöki tisztséget a Gyilkostó Szövetkezetnél, már megbízást kaptam, hogy képviseljem a Haladás Szövetkezet sorsát. Felvállaltam, és április 12-én lesz a következô tárgyalás Csíkszeredában. Megpróbáljuk megmenteni, visszahozni a vagyont, és visszaállítani a szövetkezetet Gyergyószentmiklóson. Úgy éreztem, a magukra maradt embereken kötelességem segíteni. És ezt a két munkát párhuzamosan végzem, az egyik szövetkezetet vezetem, a másikat megpróbálom újra életre hívni.
B. T. I.
2008. augusztus 14.
Új elnökség
Négy alelnököt választott az RMDSZ Gyergyószentmiklósi szervezete. Pál Árpád az önkormányzati és fejlesztésekért felelôs; Magyari Levente a kulturális, tanügyi, ifjúsági; Bányász Lehel a szervezési; Magyari Vencel pedig a szociális, egészségügyi és vallásügyi alelnöki tisztséget tölti be. (Szerk. megj.: Míg 2004-ben az RMDSZ-elôválasztáson Pál Árpád veszített, négy év múlva, alelnökké választják. Bocsánatkérés lenne?)
2008. augusztus 14.
Pál Árpád alelnök-tanácsadó
Pál Árpád (szerk. megj.: az RMDSZ gyergyói szervezetének egyik alelnöke) a Mezei János MPP-s polgármester személyi tanácsadói irodájában fog dolgozni, és a távhôrendszerekkel fog foglalkozni. Jelen pillanatban is Bukarestben tárgyal a minisztériumban, felhasználva a régi kapcsolatait, próbál megoldást találni. De aki bármit is tud tenni a város érdekében, az ajtó nyitva áll.
2008. szeptember 4.
Mezei János MPP-s polgármester három tanácsadója: Árus Zsolt, Pál Árpád és Kovács Enikô, akiket szeptember elsejétôl alkalmazott az önkormányzat. A tanácsadók havi juttatása 800–1200 lej között lesz, tapasztalatuk függvényében.
2008 szeptember 18.
Pál a képviselôjelölt
Az RMDSZ csíkszeredai küldöttgyűlésén, szeptember ötödikén egyenlô számú szavazatot szereztek meg Pál Árpád és Benyovszki Lajos képviselôjelöltek. Amint arról korábbi lapszámunkban beszámoltunk, a Szövetségi Állandó Tanácsnak (SZÁT) kellett eldöntenie, hogy közülük ki lesz a négyes számú régió képviselôjelöltje. A szeptember 11-én, Kolozsváron tartott ülésen kiderült, Benyovszki Lajos visszalépett a jelöléstôl, így a régióban Pál Árpád lesz az RMDSZ képviselôjelöltje.
összeálította: Kedves-Tamás Gyopár
Fesztivál, majd mesejáték
Az új évad talán egyik legnagyobb rendezvényére készül a Figura Stúdió Színház. Október 3– 5-e között szervezik meg a dance. movement.theater elnevezésű fesztivált immáron második alkalommal. A három nap alatt hat mozgásszínházi elôadásra (három stúdió- és három nagyszínpadi elôadás) és három koncertre kerül sor – mondta el Béres László a keddi sajtótájékoztatón.
Magyarország, Szerbia és Románia ismert és nagyratartott szakértôit hívták meg a fesztiválra. Bozsik Yvette, Florin Fieroiu, Vámos Veronika, Döbrei Dénes, Nagy József, Berger Gyula mutatkoznak be elôadásaikkal, és a Figura Stúdió Színház ismét elôadja a Vava ştefănescu által rendezett 3 tánc Beckettre című darabot. Az idei fesztivál érdekessége, hogy a fellépô társulatoknak zenét szerzô művészek lépnek fel a koncerteken: Lajkó Félix, Vlaicu Golcea, Ágoston Béla. A fesztivál keretében délelôttönként szakmai beszélgetésre kerül sor Gina şebănescu tánckritikussal a román tánc világáról, illetve Bozsik Yvette workshopot fog tartani. A szervezôk 65–70 000 lejes költségvetésbôl gazdálkodhatnak, amelyet a Román Kulturális és Vallásügyi Minisztériumnak, Hargita Megye Tanácsának, a Nemzeti Kulturális Alapnak (Magyarország), a Román Nemzeti Táncközpontnak és a Nemzeti Kulturális Igazgatóságnak (Románia) köszönhetnek.
A tájékoztatón jelen volt Katona Imre, A Hatalmas Színrabló című mesejáték rendezôje, aki pár szót szólt az október végén bemutatandó darabról. A mű Tor Age Bringsvaerd, norvég szerzô műve, amelyet a rendezô fordított, és Papadimitriu Grigoris kísérôzenéjét használják. A zenét hanganyag alapján kell rekonstruálniuk, hiszen a zeneszerzô nem hagyott kottákat. A darab alcíme: játék gyerekeknek 4–94 éves korig, hiszen ez nem egy szokványos mese, de minden mesei elemet használ. A gonosz nem a hétfejű sárkány, hanem a hatalmas Színrabló, aki tulajdonképpen a globalizáció árnyoldalait testesíti meg. A bohóc és társa, a macska akarja legyôzni az Artisztika békés lakosságára veszélyt jelentô Színrablót. Így történnek majd igazi varázslatok, a színpadon is – mondta Katona Imre. A darab próbái elkezdôdtek.
Végül Béres László elmondta, hogy a 3 tánc Beckettre című elôadásukkal meghívást kaptak szeptember utolsó hétvégéjére Bukarestbe a Masca Színházba.
Rancz Enikô
„Nyalka ôrszem” civilben
Veres Elôd a harmadik olyan friss-diplomás színész, aki a Figura Stúdió Színházhoz került az új évadtól. Ô Lugoson lakott, Kolozsváron végzett színművészetit, és onnan elég messzire eljött dolgozni. A hideggel és a város apróbb „nyűgjeivel” most barátkozik, de nem panaszos a hangja. Sokkal inkább tapasztalatot érzek ki belôle, de ugyanilyen mértékben szerénységet is. Fiatalsága ott rejlik ódzkodó gyerekes mozdulataiban és gesztusaiban, amint a fotelen össze-össze húzta magát. Kiérzem rajta, hogy a rábízott szerepeket átformálja, érleli magában. Ilyennek tűnt elsô találkozásunk után. A Gyergyóba vezetô útról, a munkájáról faggattam, valahogy úgy, hogy megismerjük a civil Veres Elôdöt.
– Miért döntöttél a színészi pálya mellett?
– Negyedik osztályos lehettem, amikor láttam egy nagyon jó kortárs darabot, akkor tetszett meg ez a szakma. Ez a vágyam nyolcadikos koromig tartott, amikor inkább hobbiként fogtam fel, így csupán szavalóversenyekre jártam. Aztán tizenegyedikes koromban ismét feleszméltem, hogy színész akarok lenni, amikor Temesváron Aszalos Géza vezetésével színjátszócsoport indult, és annak én is tagja lettem. Tizenkettedikben volt több elôadásunk is egy darabbal, és díjat is nyertünk vele egy multikulturális középiskolás versenyen.
– Hogy vezetett az út Lugosról Gyergyóba?
– Az egyetem befejezése után kevés hely volt más színházaknál meghirdetve, ahol volt, oda nem szívesen mentem volna. A Figuráról sokat hallottam, láttam is elôadásaikat, és az vonzott, hogy kísérleti színháznak indult, és noha „kifejlôdött”, de ezt a jellegét megtartotta.
– Miben nyilvánul meg a kí- sérleti jellege?
– Erre a legjobb példa a 3 tánc Beckettre című elôadás, amelyet nem tudok elképzelni csak kevés romániai magyar színház színpadán. Bizonyos színházak ezt nem preferálják, mert – véleményem szerint – nem egy „közönségbarát” elôadás. Nem a közönség igényeit elégíti ki, hanem a közönséget emeli fel a színház szintjére.
– A gyergyói közönség is nyitott az ilyen elôadásokra?
– Igen, fôként a fiatalok. Van egy bizonyos rétege, aki mindig visszatér, mert színházba járni bizonyos státust jelent.
– Még mindig státust kölcsönöz a színházba járás?
– Nem feltétlenül. De ebben a kisvárosban szerintem még igen. Ennek a története az operához vezethetô vissza.
– Szerinted milyen a helyi közönség?
– A 3 tánc Beckettre című elôadás bemutatóján a közönség vett minden poént. A második elôadáson már kevésbé, és vasárnap is azt figyeltem meg, hogy nem annyira felszabadultak, túlontúl jólneveltek. Ez az elôadás kicsit nagy falat volt itt, ennek ellenére sikeresnek láttam. De olyan édes dolgok tudnak történni egy elôadáson, amelyek jólesnek, például: tömegszereplôként vettem részt egy elôadáson, arra otthon, a szobámban is készültem, így a zenét és az éneket a lakótársaim is ismerték, amit az elôadáson énekeltek is a színészekkel, mire a jólneveltebbek sandítva néztek feléjük… Más alkalommal pedig kommentárok érkeznek a közönségtôl.
– Van-e álomszereped?
– Nincs, de természetesen vannak olyan szerepek, amelyeket szívesen eljátszok. Ennek ellenére az álom szó túl erôs. Nincs kis szerep, csak kis színész – mondják. Nem tudom meghatározni, mi lenne az igazi kihívás számomra. Annyira a pálya elején tartok, hogy minden szerep kihívás. Minden szerepet foggal-körömmel, verejtékkel alkotok meg, ez így természetes. Az eddigi szerepeim nagy részét nagyon szerettem.
– Azok milyen figurák voltak?
– Egy Hamlet-átirat alapján rendezett Hazatérés Dániába című darabban játszottam Poloniust, aki egy surmó alak volt, a király alá játszott, és a lánya érdekeit nézte, nem a magáét, mert ô már idôs volt. Tizenkettedik osztályban játszottuk a Gyurkó László Szerelmem, Elektra (szerk. megj.: Ô 1968-ban vitte színpadra, film készült belôle 1974-ben Jancsó Miklós rendezésében) című darabját, a fôszerepet kaptam én, Oresztészt alakítottam, az abszolút férfit, aki intelligens, de abba ôrül bele, hogy testvére, Elektra beleszeret. A vizsgamunkám a legutóbbi kedvencem: Dosztojevszkij A Karamazov testvérek című regényének átirata alapján készült színdarab, abban négyen fiúk játszottunk kilenc szerepet. Ebben a darabban az volt a legszebb, hogy hozzám nem áll közel a darab világa, az Isten, a hit, és erôt kellett vegyek magamon, hogy azt a figurát megalkossam.
– A jövôdet hogyan képzeled?
– Azért jöttem ide, hogy minél többet játsszak. Úgy néz ki, nem döntöttem rosszul. Bízok abban, hogy a nevem alapján derengeni fog majd valami rólam szakmai körökben.
– Mit gondolsz a sztárvilágról?
– Fogalmam sincs, ki sztár. Az a hátránya a szakmának, hogy beskatulyáz. Ha az elsô szereped komikus, meglehet a többi is az lesz. Ritka az, aki minden műfajban nagyon jó. A sztárság úgy működik, mint a termékek márkái. Sok rendezô nagyon jó elôadást rendez sok pénzért, más, aki kevésbé híres fele annyi pénzért talán még jobbat visz színpadra. A sztártól elvárják, hogy mindent tudjon és értsen a munkakörében. A negatív kritika hangosabb, mint a pozitív.
– A Hatalmas Színrabló mesejátékban milyen szerepet kaptál?
– Nyalka ôrszemet fogom alakítani, aki Színrabló legalsó beosztottja. Aranyos szerep, mert karikatúra: buta, sunyi, okoskodó, csak a saját érdekeit nézi. Nincs benne a darabban, de olyan figurának látom, hogy ha a bohóc lefizetné, biztosan beengedné ôt a kapun, amit ôriz. Úgy érzem, szeretni fogják.
Rancz Enikô
dance.movement.theater tervezett programja
Október 3., péntek:
18.00 óra: Zéró Balett: Nyisd ki a szemed, ha alszol, csukd be a szád, ha beszélsz – avagy semmit Berger Gyuláról – koreográfia: Berger Gyula és a társulat;
20.30 óra: 1. nimic. precis – elôadó, koreográfus, zenei válogatás: Florin Fieroiu; 2. Read „Modern” Made – elôadó: Carmen Cotofană, koreográfia: Florin Fieroiu, zeneszerzô: Vlaicu Golcea – stúdió;
21.30 óra: Ágoston Béla koncertje-stúdió.
Október 4., szombat:
18.00 óra: Five for two – tánc, koreográfia, videó: Döbrei Dénes és Varga Heni;
20.30 óra: 3 tánc Beckett-re – Figura Stúdió Színház, koreográfus: Vava ştefănescu;
21.30 óra: Vlaicu Golcea koncertje.
Október 5., vasárnap:
18.00 óra: Sárga tapéta – Bozsik Yvette Társulat;
20.30 óra: Születôben – elôadó, koreográfus: Vámos Veronika és Áncsán Anikó;
21.30 óra: Lajkó Félix koncertje.
Délelôttönként szakmai beszélgetésekre és workshopokra kerül sor.
Helyszín: Gyergyószentmiklósi Művelôdési Központ.
Bajna György
Válaszd az életet!
Drogmegelôzô rendezvény fiataloknak, és fiatalos gondolkodásúaknak, szeptember 25–27. között Gyergyószentmiklóson a ProArt Galériában.
A rendezvény célja a drogok (kábítószerek, alkohol, dohány stb.) veszélyeinek ismertetése, elôadások, filmek, fiatalos beszélgetések, csoportfoglalkozások, plakátkiállítás keretében. Szervezôk: Caritas Családsegítô Szolgálat, Drogmegelôzô Központ – Csíkszereda, Gyergyói Fiatal Fórum, Pro Art Galéria.
Program
Helyszín: ProArt Galéria.
Szeptember 25. Csütörtök:
18.00 A fiatalok által benevezett plakátok kiállításának megnyitója,
18.20 Dr. Babos Hunor pszichiáter: „Lökd ide a sört?” – elôadás az alkoholizmusról,
19.00 Fiatalos hangulatú beszélgetés forró tea mellett,
20.00 Filmnézés: „28 nap” – Fôszerepben: Sandra Bullock.
Szeptember 26. Péntek:
18.00 Dr. Ráduly Levente pszichiáter: „Fűtôl a gyep alá” – elôadás a kábítószerek biológiai hatásairól és veszélyeirôl,
19.00 Fiatalos hangulatú beszélgetés forró tea mellett,
20.00 Filmnézés: „Egy kosaras naplója” – Fôszerepben: Leonardo DiCaprio.
Szeptember 27. Szombat:
16.00 „Te hogyan cselekednél?” – csoportos foglalkozások: társasjátékok, élethelyzetek, a Caritas Családsegítô Szolgálat vezetésével,
18.00 A plakátverseny nyerteseinek díjazása,
18.20 Kalóz János: „Kábítószerfogyasztás-valóság és mítosz” – egy volt kábítószerfüggô életélményei,
19.00 Fiatalos hangulatú beszélgetés forró tea mellett,
20.00 Gitárest, gyertyafényben.
WINNIE’S KIDS CLUB
Interaktív angol nyelvtanítás gyerekeknek
A Micimackó gyerekklub októbertôl új csoportokat indít, amelyre 6–12 éves gyerekek jelentkezését várja. Ugyanakkor folytatjuk a régi csoportok tevékenységét is.
– Pedagógiai szakképesítéssel rendelkezô fiatal oktatók
– Szakmai tapasztalat amerikai iskolákban
– Beszédcentrikus nyelvtanulás jó hangulatú, vidám környezetben
Elérhetôségünk: 0749/160.808, 0748/124.033.
Jelentkezési határidô: 2008. október 10.
Tanuljunk könnyen, játékosan angolul!
Fotel 1800 lejért
A címet elolvasva arra gondolhat az olvasó, hogy valami fantasztikus ajánlattal rukkolok elô. Görgôs, díszes, bôrhuzatos, puha és meleg fotelt kínálok ezernyolcszáz lejért. Azaz régi lejben számolva 18 millió lejért. Nos, nem. 1800 lejért egy összehajtható, ülô- és hátrészbôl álló hátmasszírozót vásárolhat az, aki az „egészségmegôrzô termékek” bemutatóján részt vesz. Gyorsan fűzzük hozzá, hogy Gyergyószentmiklóson egy átlagos bér ennek alig több mint az összeg harmada. Már a meghívás is szokatlan: idegen emberek vezetékes telefonon invitálják a potenciális vásárlót a bemutatóra. Itt különbözô termékeket ismertetnek, ezekbôl bárki rendelhet, és a borsos áron vásárolt termék mellé bónuszt is kap ajándékba a vásárló. Csakhogy a számlán fotelként feltüntetett „csodamasina” tulajdonképpen egy fotelre szerelhetô masszírozó szerkezet. Aminek reális ára a vásárlók által kifizetett ár töredéke. Interneten kutakodva bárki talál hasonló fotelt (!!!) lényegesen olcsóbban, mint 1800 lej.
Apróság, hogy a bemutatón házhoz szállítást ígérnek…, hogy a megrendelôlap mellé nem kap a vásárló hivatalos számlát és nyugtát, csupán átvételi elismervényt.
Bárki megkérdezheti, hogy mi itt a baj? Hiszen a vásárlók saját akaratukból rendelik meg (az egyébként részletekben is fizethetô) a terméket. Piacgazdaság van, mindenki annyit fizet egy termékért, amennyit akar. Ez így van, csakhogy méregdrágán eladni valamit idôs embereknek, ami végül kiderül, hogy nem is az, ami… Szóval…
Csata Orsolya
Koncert a Súgó-barlangban
Múlt pénteken a Súgó-barlang termében exkluzív hegedűkoncertre hívta támogatóit a Gyilkostó Adventure Egyesület. Szűkkörű meghívott gyűlt össze a gyertyafénnyel hangulatosabbá tett barlangteremben, ahol a Szegeden született, Svájcban élô, gyergyói gyökerekkel rendelkezô Márffy Gabriella hegedűművész koncertezett. Azt a hegedűt szólaltatta meg, amelyet a barlang közelében nôtt hangszerfa törzsébôl készítettek számára.
A művész elérzékenyülve elevenítette fel gyerekkori élményeit. Zenei emlékeit hegedűjével tárta közönsége elé, elvarázsolva azokat. A barlang mesebeli világa, szépsége hegedűkoncerttel körítve felejthetetlen élmény volt mindenki számára. A nem mindennapi, csodálatos koncertet követôen a meghívottakat pityókástokánnyal vendégelték meg.
Nagyszerű ötlet, kitűnô rendezés, csodálatos koncert volt. Ebbôl, akár a finom pityókástokányból, csak repetát lehet kérni. Köszönet érte.
A pszichiáter válaszol
Napi három sör = alkoholizmus
A depresszióról és a gyászról készült összeállításunkat követôen ezen a héten az alkoholizmusról beszélgettünk dr. Babos Hunorral. A Pszichiáter válaszol című rovatunkkal minden hónap utolsó hetén jelentkezünk, igyekszünk olyan témákat keresni, melyek sok olvasónk életében jelentkezhetnek.
– Mit nevezünk alkoholizmusnak?
– Röviden: alkoholbetegnek tekinthetô az, akinél a rendszeres alkoholfogyasztás következtében már testi, lelki és társadalmi zavarok kezdenek kialakulni. Testi zavarokról akkor beszélünk, amikor már orvoshoz kell fordulni; károsodik a máj, a gyomor, az idegrendszer, a szív, az érrendszer. A lelki zavarok lehetnek az elvonási tünetektôl kezdve a delírium tremensig, a depresszióig, a leépülésig, elbutulásig. Emellett jelentkeznek a társadalmi problémák, a munkahelyi problémáik, a családi problémák, a barátok visszaszorulnak, az alkoholista elmagányosodik, utcára kerülhet. Röviden ez az alkoholista karrier. De alkoholistának tekinthetô az, akinél ezeknek az elsô jelei kezdenek kialakulni. Érdemes azzal is foglalkozni, hogy miért iszik, miért nyúl alkoholhoz valaki. Akkor kezdôdik a baj, amikor valaki azért kezd inni, hogy a feszültséget csökkentse; vagy felejtse bánatát. Ez az elsô lépés, ami lassan elindítja az embert az alkoholizmus felé. A másik módja az, amikor az illetô a társaság kedvéért kezd inni, ez fôleg fiataloknál fordul elô. Nyilván ebben az esetben számottevô, hogy a fiatal milyen családból származik, milyen értékekkel érkezik a csoportba, társaságba.
– Mekkora az az alkoholmennyiség, amit már „veszélyesnek” nevez a szakirodalom?
– A kutatások úgy találták, hogy a biztonságos ivásnak a határa, a férfiaknál körülbelül 21 egység alkohol hetente, nôknél 14 egység. Egy egység alkohol 10 milliliter alkoholt jelent, ami egy deciliter bornak, két és fél deciliter sörnek és 0,3 deciliter töménynek felel meg. Azaz heti két liter bornak, napi két üveg sörnek felel meg például férfiaknál, de úgy, hogy heti két nap nem iszik semmit. Ez az egészséges alkoholfogyasztás határa.
– Mondhatjuk az italról, az alkoholról ugyanazt, mint a drogokról? Azaz okoz függôséget?
– Természetesen. Az imént vázolt elsô lépéseket követi a függôség, ugyanaz a kategória, mint a kábítószer. Az alkoholizmus a leggyakoribb szenvedélybetegség, drognak tekinthetô. Ugyanazokkal a tulajdonságokkal rendelkezik és a legrosszabb az, hogy elérhetô, legális drog. Ugyanakkor azt állítják, hogy még az éhségnél, vagy a szexuális vágyaknál is erôsebb az alkohol utáni vágyódás, amikor már függôvé vált a személy. Ez a testi függôség, ehhez még hozzáadódik a lelki függôség.
– A környezet, a társadalmi szokások mennyiben befolyásolják az alkoholizmus terjedését? Hiszen elképzelhetetlen egy családi ünnepség, baráti összejövetel, buli alkohol nélkül. Az alkohol része lett az ünnepeknek.
– Nagyon nagy mértékben befolyásolja, hogy a társadalomban mennyire megszokott, elfogadott az alkoholfogyasztás. Székelyföldön köztudottan nagyon nagy az alkoholfogyasztók száma, a férfi szerepnek egy elvárt része. A gyerek ezt látja szüleitôl: az ünnepnek része az alkohol, az együttléteknek hozzátartozója, elképzelhetetlen anélkül. Még rosszabb, ha a gyerek megtudja, hogy az alkohol feszültségoldó lehet. És akkor itt – az okoknál – említsük meg azt is, hogy örökletes; azaz a hajlamot örökölheti a gyerek. Szocializációs tényezôk is vezethetnek alkoholizmushoz: a gyerek átveszi a családtól, hogy az alkohol hozzátartozik az élethez, másrészt a fiatal felnôtt korban az is fontos, hogy a csoport, amelyhez tartozik, hogyan gondolkozik. Fôleg a serdülônél, amikor nagyon fontos, hogy befogadják, elfogadják, belemehet ebbe a „játékba”. Minél lazább a kapcsolata egy gyereknek a szüleivel, annál inkább kívül, máshol keresi a szeretetet, az elfogadást. Ha szeretet után vágyik egy gyermek, akkor fogékonyabb a deviáns csoportok iránt. És az alkoholizmus kialakulásához kell egy stresszes élethelyzet is. Ha ezek a tényezôk megvannak, felnôtté válva kialakulhat egy stresszes élethelyzet, amivel nem tud megbírkózni és az alkoholhoz fordul. Ebbôl lehet alkoholizmus, de persze nem törvényszerű.
– A környezet, a család mit tud tenni?
– Tudni kell, hogy sok esetben a környezet, a család is hozzájárul ahhoz, hogy valaki alkoholistává váljon. Klasszikus példa: a férj leissza magát, nem tud menni munkába, és a feleség kimenti a fônök elôtt. Ennek az az eredménye, hogy az alkoholistát mentesíti attól, hogy vállalja a felelôsséget, szembenézzen tettével. Lehetôvé teszi, hogy folytassa az ivást. Ez csak egy példa, de hasonló ehhez az, amikor a feleség, vagy anya hazaviszi a kocsmában megittasodó férjet, fiút. Segítségnek tűnhet, de azt is szolgálja, hogy az alkoholista nem szembesül tetteivel. Az önbecsapás egész rendszerét dolgozza ki az alkoholista, magyarázatokat keres arra, hogy miért iszik, mindig mást hibáztat, mindig megmagyarázza magának, hogy miért van erre szüksége. Ez nagyon jól működik, elodázza azt, hogy szembenézzen önmagával, megmagyarázza önmagának, hogy mi is történik vele. Elég késôi stádiumban omlanak össze ezek a magyarázat-rendszerek, amikor már tényleg nem tud kibújni. Ekkor történik a válság az alkoholista életében. Másik véglet, amikor a családtagok is kerülik a témát, nem beszélnek róla. Hogy mit tehetnek a családtagok? Legfontosabb az, hogy segítséghez jusson minél hamarabb az alkoholista. Ugyanúgy, mint más betegségeknél. Minél korábbi stádiumban kerül orvoshoz, annál nagyobb az esélye, hogy segíteni lehet rajta. A gyakorlatban azonban az történik, hogy az alkoholista nem fordul szakemberhez. Legrosszabb esetben, az alkoholista agresszív állapotában – amikor veszélyezteti saját, vagy környezete testi épségét – mentôt, rendôrséget hívhat a hozzátartozó és kórházba vitetheti a beteget. Ittas állapotban belátóképessége az alkoholistának nincs. Ha a pszichiáter úgy gondolja, hogy van belátóképessége, akkor kiengedheti az alkoholistát, nyilván miután kijózanodott, magához tért. Van eset, hogy az ágyhoz kell bilincselni az agresszív beteget, aki miután kijózanodik, nem is emlékszik, hogy hová került, hogy miként került oda. Miután helyrejön, a pszichiáter javaslatára részt vehet kezelésen, ezzel sokan élnek is. Volt olyan eset, hogy miután az alkoholista a kórházban tért magához annyira megijedt, hogy soha többé nem nyúlt a pohárhoz. Persze, ez ritka. A gyógyulásban a legfontosabb három dolog a motiváció – a személy legyen motivált abban, hogy változtatni akarjon –, az absztinencia (önmegtartóztatás), valamint az életmódváltoztatás. Amíg az alkoholista nem képes változtatni életmódján, azaz ugyanúgy viszonyul a problémákhoz, mint korábban, addig nincs gyógyulás. Hiszen bármikor kialakulhat egy stresszes helyzet, egy probléma és akkor ismét pohárhoz nyúl. Ezért kellenek csoportos foglalkozások, terápiák, rehabilitációs központok, hogy megtanítsák az alkoholistát másképp kezelni a problémákat, megoldani a gondokat. Azaz, ezért nagyon fontos, hogy ôszintén szembenézzen a problémával, és szakember segítségét kérje.
Csata Orsolya
Mi az, amit mi templomnak hívunk?
(folytatás)
A bazilikák és változataik
A bazilikák Konstantin császártól kezdve a keresztény liturgiák helyei voltak, de amint fogjuk látni, nem kizárólagosan. Konstantin számos templomot építtetett, de azok nem pótolhatták számban sem azokat a templomokat, amelyeknek lerombolását Diocletianus elôdje 303-ban rendelt el. Nagy Konstantin csak tizenegy néhány évet lakott Milánóban, azután fôleg Rómá- ban lakott, majd 324-ben úgy döntött, hogy felújítja a régi Konstantinápoly városát, és ott új fôvárost hoz létre, hogy közelebb lehessen a barbár vándornépek betörési pontjához. Amikor a császár elment, Róma templomépítészete nem volt befejezett és nem volt kielégítô sem, dacára annak, hogy a császárral együtt a város lakosságának fele Konstantinápolyba ment, hogy a császár oltalmában vagy szolgálatában maradhasson. Elmentek a császárral együtt nemcsak a kereskedôk, de az építészek is, hiszen az új fôvárosban számtalan lehetôség és munka várta ôket. A római adminisztráció és a fôúri rétegek elköltözése új perspektívákat nyitott a kereszténységnek. Az üresen maradt impozáns épületek, melyek a császári udvart és adminisztrációt szolgálták, alkalmasaknak bizonyultak, hogy bennük istentiszteletet tartsanak. A befejezetlen épületek átalakítása, amelyekbôl már nem lehetett bazilikát építeni, új formákat lebbentettek meg az egyházi építészek szemei elôtt.
Így történhetett meg, hogy Diocletianus néhai termáljának nagyterme Szent Prudentia templomává vált, mert a termált éppen annak a Prudentiának a házára építették valamikor, aki szent Péter apostolnak lakásadója volt. A franciaországi Szent Márton hegyi templom két magas ház közti befödött udvarból jött létre. A római Celius dombon Szent János és Pál tiszteletére építettek gazdag római polgárok házaiból templomot, ahol még mindig láthatók az eredeti, profán festmények. Simplicius pápa egy régi befödött piaccsarnokból építette a Szent István körtemplomot. A Vespasianus fórumon lévô könyvtárból szent Kozma és Damján tiszteletére építettek templomot. Néha még a császári posta istállóit is templomokká alakították át. Ellenben az egyház soha nem használta fel azokat az épületeket, amelyeknek valaha pogány hit terjesztésében vagy szolgálatában valamilyen funkciója lett volna. A pogányságnak nem csupán a gondolatát vetette el, hanem mindent, ami arra emlékeztetett volna. Különben a pogány templom szerkezeti felépítésében éppen a bazilika és a keresztény templom ellentéte volt. A pogány szentélyek egyetlen ablaktalan, cellaszerű terembôl álltak, melybe esetleg csak az ajtón szűrôdött be a fény, hogy a bálványszobrot megvilágosítsa. A tömeg nem ment be ide, ha áldozatbemutatás volt, az egy kinti oltáron történt, melyre lépcsô vezetett föl. Az ilyen pogány szentélyek nem is lettek volna alkalmasak a keresztény istentisztelet helyének. Mégis ismerünk egy kivételt, ami annak példája, hogy a pogány szentélybôl keresztény istentiszteleti hely lett. 609-ben, amikor a pogányság már csak távoli rossz emléke volt a kereszténységnek, a bizánci Phocas császár IV. Bonifác pápának ajándékozta a Panteont, amit a pápa elfogadott, majd konszekrált, és a római Vértanúk Királynéja templom lett belôle. A Panteont Augustus császár veje, Agrippa építtette Kr.e. 37-ben, egy hatalmas körcsarnokot alkotott, melyben valaha valószínűleg kozmikus istenségek szobrai voltak elhelyezve. A grandiózus terem kupolájának és szélességének a nagysága egyaránt 43 m volt. Ezt a kupolát másolta Bramante 1506-ban, amikor II. Gyula pápa a konstantini korból származó Szent Péter Bazilikát restauráltatta. Michelangelo ezt a kupolát alakította át és adoptálta a Szent Péter Bazilikának. Továbbá a kereszténység nem használta fel a pogány szentélyeket templomként, esetleg egy-két esetben a lerombolt helyükre épített teljesen új templomot. A bazilika nem egyetlen keresztény templomstílus volt, építettek körtemplomokat is, mint amilyenek az említett Konstancia mauzóleum-templom Rómában, és Jeruzsálemben a Szent Sír Templom. A temetkezés céljául lóherelevél-szerű vagy oktogonális alaprajzú templomokat is építettek. De nem kevésbé igaz, hogy a bazilika maradt a mai napig a kereszténység legmaradandóbb templomstílusa.
Baróti László Sándor
Erdélyi ezredek a világháborúban
Fórika István ôrvezetô, gyárimunkás (Tekerôpatak). *1897, Tekerôpatak. 1916 júniusban vonult be a 22. h. gyalogezredhez. 1916 októbertôl az orosz és az olasz frontokon küzdött. Zalesciki, Dnyeszter, Vigoda és Asiagó mellett harcolt. Az összeomlás után szerelt le. Kitüntetései: O1, O2, OB és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Fórika János honvéd, kovácsmester (Ditró). *1899, Ditró. 1915. május 15-én vonult be a 22. h. gyalogezredhez. Erzsébetvároson, Marosvásárhelyt és Szászrégenben, mint szakmunkás, teljesített szolgálatot. 1918 novembertôl 1919. január 3-ig a székely hadosztályban szolgált. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Fórika József szakaszvezetô, gazdálkodó (Tekerôpatak). *1889, Tekerôpatak. 1914-ben a mozgósításkor vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1914 augusztustól, egyszeri megszakítással, az orosz hadszíntéren küzdött. Egyszer sebesült. Luck és Dunajow mellett harcolt. 1916. június 5-én orosz fogságba esett. 1920 márciusban jött haza. A román megszállás alatt a Magyar Párt vezetôségi tagja volt.
Fórika Sándor gyalogos, cipészmester (Tekerôpatak). *1894, Tekerôpatak. 1916 decemberben vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1917 júniustól az orosz, román és az olasz harctereken küzdött. Csernowic és Asiagó mellett hôsiesen harcolt. 1918. június 30-án jobb lábát elvesztette. 1920 júliusban, mint 70%-os hadirokkant, szerelt le. Kitüntetései: OB és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Forró István gyalogos, kisbirtokos (Gyergyóalfalu). *1886, Gyergyóalfalu. Tényleges katonai szolgálatra 1907-ben vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 3 évig szolgált. 1914. augusztus 1-én újra bevonult. 1914 szeptemberben az orosz frontra ment. Itt Dunajow, Rohatyn és Lemberg mellett harcolt. 1914 szeptember végén súlyosan megsebesült. 1914 decemberben, mint 40%-os hadirokkant, szerelt le. Még öt testvére harcolt a világháborúban. Öccse, Elek, az olasz fronton eltűnt.
Fülöp Béla tüzér, banktisztviselô (Ditró). *1897, Ditró. 1915. november 15-én vonult be a 35. tüzérezredhez. 1916. február 15-tôl az orosz és az olasz frontokon küzdött. Luck mellett harcolt. Az összeomlás után szerelt le. Kitüntetése: OB. A román megszállás alatt a Magyar Párt helyi tagozatának titkára volt. Sógora, Orosz Béla hdgy., 1917-ben az orosz fronton hôsi halált halt.
Fülöp Ferenc ôrvezetô, gazdálkodó (Tekerôpatak). *1884, Tekerôpatak. 1914-ben a mozgósításkor vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1914. augusztus 1-jén a tábori ezreddel az orosz harctérre ment. 1915. május 20-án sebesülve orosz fogságba esett. 1918 júliusban szökve jött haza. Az összeomláskor szerelt le. Kitüntetése: A Ferenc József jub. érem. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Testvére, István és sógora, Tatár József, a fronton hôsi halált haltak. Apósa, Benedek Lajos, részt vett a boszniai hadjáratban.
Fülöp József tizedes, kisbirtokos (Ditró). *1889, Ditró. Tényleges katonai szolgálatra 1909. október 7-én vonult be önként a 34. közös tüzérezredhez. 1912. szeptember 20-ig szolgált. 1914-ben a mozgósításkor újra bevonult. 1914 augusztustól küzdött. Podhajce, Halics, Turka, Stryj, Görz és a Monte-Tomba mellett harcolt. Egyszer sebesült. Az összeomlás után szerelt le. Kitüntetései: O1, O2, OB és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Fülöp Károly gyalogos, kovácsmester és kisbirtokos (Ditró). *1897, Ditró. 1916 szeptemberben vonult be a 63. közös gyalogezredhez. 1916 októberben a román frontra ment. A Tölgyesi-szorosban harcolt. A forradalom kitörése után szerelt le. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Sógora, Csathó Ferenc, az orosz fronton hôsi halált halt.
Füstös Sándor tizedes, kovácsmester (Gyergyóremete). *1893, Szárhegy. 1914. augusztus 9-én vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1914. október 7-tôl az orosz és a román harctereken küzdött. Stary-Sambor, Luck, Rownó és Sósmezô mellett harcolt. Kétszer súlyosan megsebesült. Az összeomlás után szerelt le. Kitüntetései: O1, Kcsk. és szolg. vaskereszt. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Gaál Ferenc honvéd, középbirtokos (Ditró). *1879, Ditró. Tényleges katonai szolgálatra 1900-ban vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1903-ig szolgált. 1914. július 28-án a 22. h. gyalogezredhez vonult be. 1914 szeptembertôl a 22. és a 24. h. gyalogezredek kötelékében az orosz és az olasz hadszíntereken küzdött. Halics, Stryj és Asiagó mellett harcolt. Egyszer megsebesült. Az összeomlás után szerelt le. Kitüntetései: O2, Kcsk., Szolg. Vaskereszt. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Sógora, Tamás Ignác, az orosz fronton hôsi halált halt. Felesége nagyapja, Buykó Elek, részt vett a magyar szabadságharcban.
Gál Antal honvéd, kisbirtokos, községi kisbíró (Gyergyóalfalu). *1888, Gyergyóalfalu. 1914. augusztus 2-án vonult be a 24. h. gyalogezredhez. 1914. augusztus 24-tôl az orosz és az olasz frontokon küzdött. Uzsok, Lemberg, Halics, Monte-Grappa és Asiagó mellett harcolt. 1916. június 18-án Kolomeánál tüdôlövést kapott. A forradalom kitörése után szerelt le. Kitüntetései: O2, OB, Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt lelkes tagja volt.
Gál Antal gyalogos, kisbirtokos (Gyergyóalfalu). *1894, Gyergyóalfalu. 1914 októberben vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1914. december 28-án az orosz frontra ment. 1915. július 8-án, Lublin mellett orosz fogságba esett. 1918 áprilisban szökve jött haza. Az összeomlás után szerelt le. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Gáll Antal gyalogos, lövészmester, kisbirtokos (gyergyóalfalu). *1883, Gyergyóalfalu. 1914. augusztus 1-jén vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1914. szeptember 24-én az orosz hadszíntérre ment. A Kárpátokban és a Stryj mellett harcolt. 1915. február 23-án orosz fogságba esett. 1920. június 27-én jött haza. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Testvére, Ignác, a fronton hôsi halált halt.
Gáll Bálint ôrvezetô, tisztviselô (Ditró). *1895, Ditró. 1915 máj. 15-én vonult be Székelyudvarhelyt a 82. közös gyalogezredhez. A 12. menetszázaddal az orosz hadszíntérre került. 1915. július 27-én, Lublin mellett súlyosan megsebesült. 1918. június 27-én, mint 40 %-os hadirokkant, szerelt le. Kitüntetései: Kcsk., seb. é. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Id. Gál Ferenc szakaszvezetô, kisbirtokos (Gyergyóremete). *1894, Gyergyóremete. 1914-ben vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1915. április 1-tôl az orosz, román és az olasz frontokon küzdött. Wolhyniában és az Ojtozi-szorosban tüntette ki magát. Egyszer sebesült és légnyomást szenvedett. 1918. november 15-tôl, 1919. januát 1-ig a székely hadosztályban teljesített szolgálatot. Kitüntetései: O1, O2, OB, Kcsk., seb. é. A román megszállás alatt a Magyar Párt lelkes tagja volt.
Gáll György ôrmester, gazdálkodó (Tekerôpatak). *1883, Tekerôpatak. Tényleges katonai szolgálatra 1904-ben vonult be a 82. közös gyalogezredhez. Három évig szolgált. A világháború kitörése után a mozgósításkor újra bevonult. 1914. október 19-tôl, kétszeri megszakítással, az orosz hadszíntéren küzdött. Háromszor súlyosan megsebesült. Az összeomláskor szerelt le. Kitüntetései: O1, O2, OB és Kcsk. 1912/13 évi emlékérem és a Jub. eé. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Testvére, Péter, 1915. június 7-én az orosz fronton hôsi halált halt.
Gáll Ignác honvéd, kisbirtokos (Gyergyóalfalu). *1874, Gyergyóalfalu. 1914-ben a mozgósításkor vonul be a 22. h. gyalogezredhez. 1914 augusztustól, egyszeri megszakítással, az orosz fronton küzdött. Halics és a Stryj mellett harcolt. A forradalom kitörése után szerelt le. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Nagyapja, Lajos, részt vett a szabadságharcban. Sógora, Borsos Lajos, az orosz hadszíntéren hôsi halált halt.
Gál Lajos ôrmester, fakereskedô, középbirtokos (Gyergyóalfalu). *1894, Gyergyóalfalu. 1914. november 15-én vonult be a 22. h. gyalogezredhez. 1915. február 14-tôl az orosz, román és az olasz hadszíntereken küzdött. Luck, Sósmezô, Udine és Piave mellett harcolt. Egyszer megsebesült. 1918. november 4-én fogságba esett. 1919 decemberben jött haza. Kitüntetései: O1 kétszer, O2, OB, Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Testvére, Imre, 1916-ban az orosz fronton hôsi halált halt.
Gál Péter tüzér, kisbirtokos (Szárhegy). *1879, Szárhegy. Tényleges katonai szolgálatra 1900-ban vonult be a 34. tábori tüzérezredhez. Három évig szolgált. A világháború kitörése után a mozgósításkor újra bevonult. 1915 augusztustól az orosz, olasz és a francia harctereken küzdött. Tarnopol, Gorodisce, Asiagó, Hermada és Verdun mellett harcolt. 1918. december 6-án szerelt le. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Testvére, Gergely, Predeálnál hôsi halált halt. Felesége elsô férje, Nagy Péter ôrmester, a világháborúban szerzett betegsége következtében hôsi halált halt.
Gáll Sándor ôrmester, kisbirtokos (Gyergyóalfalu). *1884, Gyergyóalfalu. Tényleges katonai szolgálatra 1903 májusban vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1904. október 31-ig szolgált. 1914. decemberben a 22. h. gyalogezredhez vonult be. 1915 februártól, kétszeri megszakítással, az orosz és egyízben az olasz harctereken küzdött. A Stryj és Asiagó mellett tüntette ki magát. Egyszer sebesült. 1918 szeptemberben felmentést nyert. Kitüntetései: O1, O, OB és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Testvére, József szkv., a harctéren szerzett betegsége közvetkeztében, 1917-ben hôsi halált halt.
Gál Sándor gyalogos, kisbirtokos (Gyergyóalfalu). *1875, Gyergyóalfalu. 1915. november 3-án vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1916. január 18-tól a 23. vadászzászlóalj kötelékében az orosz és az olasz harctereken küzdött. Asiagó és Görz mellett harcolt. Háromszor megsebesült. Az összeomlás után szerelt le. Kitüntetése: Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Gáspár Domokos ôrmester, vendéglôs (Szárhegy). *1892, Szárhegy. Tényleges katonai szolgálatra 1913. október 7-én vonult be a 82. közös gyalogezredhez. Itt érte a világháború kitörése. 1914 augusztustól az orosz és az olasz hadszíntereken küzdött. Bródy, Halics, Dunajow, Stari-Sambor, Asiagó és a Piave mellett harcolt. Egyszer sebesült, és súlyos gázmérgezést szenvedett. Az összeomláskor szerelt le. Kitüntetései: O2, OB és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Testvére, Balázs, 1918 augusztusban a román fronton hôsi halált halt.
Gáspár Ferenc tiszthelyettes, vezérigazgató (Marosvásárhely). *1891, Gyergyószárhegy. 1914-ben vonult be a 82. közös gyalogezredhez Bécsben. 1914-ben ezredével az orosz harctérre ment. Itt részt vett a Dunajec, Sanok, Stary-Sambor, Jankow, Jablonka, Stryj, Luck melletti nagy csatákban. 1916-tól egy gépfegyver-különítménnyel a román harctéren küzdött. Kétszer megsebesült. 1918 novemberben szerelt le. Kitüntetései: O1, O2 (kétszer), OB, Kcsk., seb. é.
Gáspár Károly ôrvezetô, kisbirtokos (Szárhegy). *1896, Szárhegy. 1915. június 15-én vonult be a 22. h. gyalogezredhez. 1915 szeptembertôl az orosz és az olasz frontokon küzdött. Sieminkovce, Bucsacs és Asiagó mellett tüntette ki magát. A székely hadosztályban 1918. november 28-tól december 26-ig teljesített szolgálatot. Kitüntései: O2, Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Testvére, Imre, Asiagónál hôsi halált halt.
Gáspár Máté tizedes, szabómester (Gyergyószentmiklós). *1871, Gyergyószentmiklós. Tényleges katonai szolgálatra 1892-ben vonult be a 82. közös gyalogezredhez. Három évig szolgált. A világháború alatt 1915 februárban a 22. h. gyalogezredhez vonult be. Gyomán teljesített segédszolgálatot. 1917 decemberben szerelt le. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Gegô János gyalogos, kisbirtokos (Vasláb). *1898, Vasláb. 1917 januárban vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1917 májustól a román és az olasz hadszíntereken küzdött. Asiagó mellett harcolt. 1918. július 9-én megsebesült. A forradalom kitörése után szerelt le. Kitüntetése: Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Édesapjukkal együtt 4-en voltak a családból a fronton.
Gergely Ambrus honvéd, szabómester, kereskedô (Gyergyóújfalu). *1897, Gyergyóújfalu. 1916. július 1-jén vonult be a 22. h. gyalogezredhez. 1917 júniustól az orosz és az olasz harctereken küzdött. Halics, Zalesciki és Asiagó mellett harcolt. Az összeomlás után szerelt le. Kitüntetése: Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Édesapja 3 évig teljesített harctéri szolgálatot.
Grancsa György ôrvezetô, fűrésztelep tulajdonos (Gyergyóalfalu). *1884, Csíkszenttamás. Tényleges katonai szolgálatra 1905-ben vonult be a 24. h. gyalogezredhez. 1906-ig szolgált. 1914-ben a mozgósításkor újra bevonult. 1914 augusztustól egy megszakítással az orosz hadszíntéren küzdött. Turka, Stari-Sambor, Luck és Halics mellett harcolt. 1914. december 15-én megsebesült. 1916. július 10-én felmentést nyert. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Grünberg Mátyás tizedes, fakereskedô (Gyergyóbékás). *1891, Gyergyóbékás. 1914. augusztus 18-án vonult be Székelyudvarhelyen a 82. közös gyalogezredhez. A tábori ezreddel az orosz hadszíntérre ment. Itt részt vett a gorlicei áttörésben és a Brusslilow-féle offenzívában. A forradalom kitörése után szerelt le. Kitüntetései: OB 2-szer és Kcsk.
Gyergyói Antal honvéd, áll. menhelyalkalmazott (Budapest). *1902, Gyergyóújfalu. 1918-ban az összeomláskor vonult be önként a székely hadosztályba. Szatmárnémeti, Nyírtasnádi, Nyíregyháza és Demecser mellett harcolt a románok ellen. 1919 májusban román fogságba esett. 1919 augusztusban jött haza. Részt vett Felvidék és Erdély felszabadításában. Kitüntetései: felvidéki és erdélyi emlékérmek és a nemzetvédelmi kereszt.
Gyôrfi Gyula szakaszvezetô, kisbirtokos (Gyergyóalfalu). *1883, Gyergyóalfalu. Tényleges katonai szolgálatra 1904-ben vonult be a 24. h. gyalogezredhez. Két évig szolgált. 1914-ben a mozgósításkor újra bevonult. 1914. augusztus 15-tôl a 22. h. gyalogezred és a 304. komb. ezred kötelékében, egyszeri megszakítással, az orosz hadszíntéren küzdött. Halics, Fenyvesvölgy és Uzsok mellett harcolt. Kétszer sebesült. 1917 tavaszán, mint 60%-os hadirokkant, szerelt le. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Testvérei, Antal és Gábor, a világháborúban hôsi halált haltak.
Gyôrffy Lajos tizedes, kisbirtokos (Gyergyóalfalu). *1873, Gyergyóalfalu. Tényleges katonai szolgálatra 1894-ben vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 3 évig szolgált. 1915 júliusban újra bevonult. 1915 augusztustól a szerb, orosz és az olasz hadszíntereken küzdött. A 32. és a 4. h. gyalogezredekkel Görz és Asiagó mellett harcolt. 1918. május 27-én felmentést nyert. Kitüntetései: O1, O2, OB és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
György Ferenc ôrvezetô, gazdálkodó (Tekerôpatak). *1897, Tekerôpatak. 1915 októberben vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1915. november 15-tôl, mint géppuskás, az orosz és a román frontokon küzdött. 1916. május 27-én Kolmalin mellett és 1917. november 1-jén az Ojtozi-szorosban megsebesült. Az összeomláskor szerelt le. Kitüntetései: O2, OB és Kcsk. Testvére, József, 1915. május 27-én, az orosz fronton hôsi halált halt.
György Ferenc gyalogos, középbirtokos (Gyergyóremete). *1889, Gyergyóremete. 1914. augusztus 14-én vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1914 augusztus végétôl az olasz és az orosz hadszíntereken küzdött. Lemberg, Halics, Asiagó és Piave mellett harcolt. Az összeomlás után szerelt le. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Apai nagyapja részt vett a szabadságharcban.
György Ignác gyalogos, gazdálkodó (Tekerôpatak). *1898, Tekerôpatak. 1916. május 28-án vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1916. augusztus 23-tól a román és az olasz hadszíntereken küzdött. Az Ojtozi-szorosban, a Brenta völgyében és Asiagó mellett harcolt. Az összeomlás után szerelt le. Kitüntetései: OB, Kcsk. és szolg. kereszt. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
György Imre huszár, kisbirtokos (Gyergyóalfalu). *1898, Gyergyóalfalu. 1916. május 29-én vonult be a 9. honv. huszárezredhez. 1916. december 10-tôl az orosz és az olasz frontokon küzdött. Kirlibaba és a Piave mellett tüntette ki magát. Az összeomlás után szerelt le. Kitüntetései: O2, OB és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
György Fazakas István törzsôrmester, közbirtokossági elnök (Gyergyószentmiklós). * 1887, Gyergyószentmiklós. Tényleges katonai szolgálatra 1907-ben vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1909-ben áthelyezték az 51. közös gyalogezredhez. Itt érte a világháború kitörése. 1914. szept. 3-tól az orosz hadszíntéren küzdött. Komarnó, Halics és Taropol stb. mellett harcolt. 1915. szeptember 3-án súlyosan megsebesült. 1918. február 20-án, mint 30%-os hadirokkant, szerelt le. Kitüntetései: O arany, O1 stb. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt, a vezetôségben foglalt helyet.
György János gyalogos, gazdálkodó és kereskedô (Tekerôpatak). *1895, Tekerôpatak. 1914. október 11-én vonult be önként a 82. közös gyalogezredhez. 1914. november 17-én az orosz hadszíntérre ment. 1915. május 27-én a San folyó mellett orosz fogságba esett. 1918. április 23-án jött haza. Az összeomlás után szerelt le. Testvére, József, 1914-ben az orosz fronton hôsi halált halt. Anyai nagyapja, Benedek Lajos, részt vett a boszniai hadjáratban.
György József honvéd, kisbirtokos (Kilyénfalva). *1876, Kilyénfalva. Tényleges katonai szolgálatra 1898-ban vonult be a 24. h. gyalogezredhez. 1900-ig szolgált. 1914. július 28-án a 22. h. gyalogezredhez vonult be. 1914 augusztusban a tábori ezreddel az orosz hadszíntérre ment. 1915. május 26-án súlyosan megsebesült. 1917 júliusban, mint 60 %-os hadirokkant, szerelt le. Kitüntetése: OB. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Testvére, Ferenc, az orosz fronton hôsi halált halt.
György Sándor gyalogos, háztulajdonos (Gyergyószentmiklós). *1895, Gyergyószentmiklós. 1915. május 15-én vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1915. július 3-án az olasz frontra ment. 1915. október 21-én a Doberdón olasz fogságba esett. 1919 novemberben jött haza. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja és az Ipartestület elnöke volt.
György Simon árkász, kisbirtokos (ditró). *1898, Ditró. 1916. május 15-én vonult be a 12. árkászzászlóaljhoz. 1916. október 18-án az orosz hadszíntérre ment. A Kárpátokban küzdött. 1918 decembertôl a székely hadosztály kötelékében Mátészalka mellett harcolt a románok ellen. Két hónapig román fogságban volt. Kitüntetései: OB és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Haba Mihály szakaszvezetô, lövészmester, kisbirtokos (Gyergyócsomafalva). *1885, Gyergyócsomafalva. 1914 augusztusban vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1914. szeptember 8-án a 2. menettel az orosz frontra ment (Stary-Sambor, gorlicei áttörés). 1916. június 5-én Olikánál orosz fogságba esett, ahonnan 1918. július 9-én jött haza. Kitüntetései: O2 és Kcsk. Testvéröccse, Péter, a világháborúban szerzett sebesülés következtében, 1920-ban hôsi halált halt.
Hermann József I. oszt. számv. ôrmester, kereskedô (Gyergyószentmiklós). *1886, Abafája. Tényleges katonai szolgálatra 1907. október 1-jén vonult be a 23. vadászzászlóalhoz. 1911. december 31-ig szolgált. 1914. augusztus 1-jén a 12. vonathadosztályhoz vonult be. 1914. augusztus 31-tôl az orosz, olasz és a francia hadszíntereken küzdött. Az összeomlás után szerelt le. Kitüntetései: Kor. ez. és vas ék. A vit. é. szalagján, OB, Kcsk., 1908. évi jub. é. és a 6 éves szolg. ker. Testvére, Móric, ôrmester, az O1, O2, OB és Kcsk tulajdonosa, egy évig volt olasz fogságban.
Hompót István tizedes, kisbirtokos (Ditró). *1896, Ditró. 1915 júliusban vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1915 augusztustól az orosz, román és az olasz harctereken küzdött. Luck, Stryj, Sósmezô, Leánymezô és a Kaszinóhegy, továbbá a Hétközség fennsíkjsán harcolt. 1918 novembertôl a székely hadosztály kötelékében Csucsa, Nagykároly és Mátészalka mellett harcolt a románok ellen. 1919 áprilisban szerelt le. Kitüntetései: O2 és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Édesapja a világháborúban hôsi halált halt.
Horváth János gyalogos, gazdálkodó (Tekerôpatak). *1881, Tekerôpatak. 1914. július 28-án vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1914. augusztus 30-tól az orosz és a román harctereken küzdött. Halics, Stanislau, Turka, Stryj, Stary-Sambor, Nagyberezna és Sianki mellett harcolt. Az összeomlás után szerelt le. Kitüntetései: OB és Kcsk. Nagyapja, Ferenc, részt vett a magyar szabadságharcban.
Horváth Sándor honvéd, gazdálkodó (Tekerôpatak). *1879, Tekerôpatak. 1914. augusztus 1-jén vonult be a 22. h. gyalogezredhez. 1916 februártól, egyszeri megszakítással, az orosz és egy ízben az olasz harctereken küzdött. Halics, Tarnopol és Asiagó mellett tüntette ki magát. A forradalom kitörése után szerelt le. Kitüntetései: O1, O2, OB és Kcsk.
Hunyadi Lajos huszár, kisbirtokos (Gyergyóújfalu). *1898, Gyergyóújfalu. 1916. május 28-án vonult be a 9. h. huszárezredhez. 1917 nyarán az olasz harctérre ment. Piave mellett harcolt. 1918. október 27-én olasz fogságba esett. 1919. október 27-én jött haza. 1920 áprilisban szerelt le. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Illyés Ferenc szakaszvezetô, kisbirtokos (Gyergyóújfalu). *1887, Gyergyóalfalu. Tényleges katonai szolgálatra 1908-ban vonult be a 24. h. gyalogezredhez. 1910-ig szolgált. 1914. augusztus 1-jén újra bevonult. 1914. október 6-án az orosz hadszíntérre ment. Uzsok, Takcsány és Tuchow mellett harcolt. 1914. december 20-án orosz fogságba esett. 1918. december 20-án szökve jött haza. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Hirdetés
Gyergyószentmiklós Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala nyílt árverést hirdet 2008. október 3-án, délelôtt 10 órakor a hivatal székhelyén 1409 m3 lábon álló lucfenyôfa eladására (egészségügyi vágás és gyérítési vágás).
Az árverésen csak erdôkitermelési engedéllyel rendelkezô cégek jelentkezhetnek. Az árverésre a dokumentációt 2008. szeptember 29-én, 10 óráig lehet leadni. Az elôválogatás ugyanebben az idôpontban lesz. Részvételi feltételek: 50 lej részvételi díj lefizetése; a kikiáltási ár 5%-át képezô garancia lefizetése.
Érdeklôdni a hivatal legelôgondnokságánál lehet. Telefon: 0266/364.494.
* * *
Gyergyószentmiklós Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala nyílt árverést hirdet 2008. október 22-én, délelôtt 10 órakor a hivatal székhelyén 475 m3 lábon álló lucfenyôfa eladására (fôvágás).
Az árverésen csak erdôkitermelési engedéllyel rendelkezô cégek jelentkezhetnek. Az árverésre a dokumentációt 2008. október 17-én, 10 óráig lehet leadni. Az elôválogatás ugyanebben az idôpontban lesz. Részvételi feltételek: 50 lej részvételi díj lefizetése; a kikiáltási ár 5%-át képezô garancia lefizetése.
Érdeklôdni a hivatal legelôgondnokságánál lehet. Telefon: 0266/364.494.
Lám a földön…
is van égi boldogság – mondják az angyalok, amikor lenéznek ránk, romániai magyarokra (mondom ezt én, Kálmán Györffi), de a mondat elsô felét nem én, hanem Kálmán Imre zenésítette a világ minden nyelvére, és akinek valamilyen évfordulóját ünnepeljük, hiába, a Kálmánok, a Kálmánok…
Jut eszembe, hogy e lap oldalain nemrég politikusunk tollából eléggé keserű sorokat olvastam, mivelhogy kigolyózták, esélyt sem adtak neki, hogy a közelgô választáson megmérkôzhessen, mondom, jut eszembe, hogy ô is Kálmán, ha nem tévedek, de ha igen, javítsanak ki, úgy hívják, ha jól emlékszem, hogy dr. Becsek, Garda Gyézideriu Coloman…
(Mocsok Kálmán, most mondd meg, hogy lehet belecsípni egy ártatlan emberbe, akivel ráadásul jól kibabrált a Demokrata Szövetség vezérkara?! Na, megmondom, hogy miért! Egyetlen mondatot fogok idézni „A cserbenhagyás remekműve” című cikkébôl, így hangzik:
„Egy magas rangú RMDSZ-es tisztségviselô nyomására a gyergyóiak többségükben Pál Árpádra szavaztak.”
Na tudod-e drága jó gyergyói székelyem, hogy mi a bajom a fenti mondattal?
Az, hogy túlságosan „politikusi”.
Mondok is valamit, nem is…
Ködösítek…
Nem mondom meg, hogy ki a „magas rangú”…
Olyan magas rangú, hogy félek leírni a nevét…
Rád bízom, Kálmán, hogy találgassál…
Markó Béla lenne? Hiszen ô igazán „magas rangú” abban a „szövetkezetben”! Nála már csak azok a bukuresti háttéremberek a magasabb rangúak, akik, miként a marionettbábut, dróton rángatják.
Ha viszont félek leírni a nevét a „magas rangú RMDSZ-es tisztségviselô”-nek, akkor ne írjak újságcikket. Akkor hívjam félre a szomszédasszonyt és súgjam a fülébe, hogy…
Nincs igazad, mocsok Kálmán, hiszen te is félsz rendesen leírni a nevét… Hát nem így hívják! Komolyan! Csak nemrég hallottam a korcsomában így:
Markoló Béla.
Én pedig a folklórt rettenetesen tisztelem. A népi találékonyság felülmúlhatatlan. Miért, mit gondolsz, hol hangzott el elôször: Mátyás, az igazságos? Megmondom, a korcsomában…)
Na, hol is tartottam?
Ja igen, hogy jönnek a választások, és én megint olyan tanácstalan vagyok.
Te hogy vagy vele, drága jó gyergyói székelyem?
Én ugyanis azt szoktam mondani: rendben van, küldjünk magyar embert a parlamentbe!
De: legyen okosabb, értelmesebb, mint én!
Sokkal okosabb!
Tudjon jobban, meggyôzôbben szövegelni, mint én!
Sokkal meggyôzôbben!
Legyen dörzsöltebb mint én, hiszen nem akárhova, Bukurestibe megy…
Sokkal dörzsöltebb!
Tudjon jobban franciául, mint én (körülbelül úgy beszélek, mint románul), esetleg angolul, németül…
Sokkal jobban!
írjon legalább olyan jó újságcikket mint én…
Sokkal jobbat!
Legyen legalább annyira bátor, mint én…
Sokkal bátrabb!
És akkor hajlandó vagyok rád szavazni, babám.
Errôl a babámról jut eszembe, hogy Markoló Béla azt mondta (használjuk a nevet, ha má' folklór!), hogy Bukurestiben, meg Dolzsban, meg Mehedinciben meg mittudoménmindenhol az RMDSZ román jelölteket és jelöltnôket fog indítani, mert az számít a jelenlegi választási helyzetben, hogy behozzák a szavazatokat…
Tudod, a visszaosztás mián…
Aminek én úgy örvendek…
Annyira boldog vagyok…
Hogy úgy mondjam: ugrálni tudnék az örömtôl! Ahogy a nagy Kálmán írta: „Lám a földön is van égi boldogság!”
Ugyanis ez az én érdekképviseletem.
Megvalósult a nagy költô álma!
Idézem, hogy te is megtanulhasd, drága jó székelyem:
„Fut, robog a kicsi vonat
Ide-oda kanyarog…
Kézen fogva ülnek benne
Románok és magyarok.”
(Csak azért morgolódok, mert amikor úgy tizenvalahány éve azt találtam mondani a fentemlítettnek, hogy Smaranda Enachet a parlamentbe, az volt a válasz, hogy az RMDSZ a magyarság érdekképviseleti szerve, ott nincs amit keressenek….)
De hol van már a tavalyi hó…
Györffi Kálmán
Fecske vitte, Fecske hozta
„Az álmom néha kemény, keserű,
Kérges, barna, mint sokszor a kenyér,
De benne van az újrakezdés magja,
De benne van a harchoz új erô, –
De benne van az élet.”
Így zárul Reményik Sándor verse, amely a Vaskertes Iskola Kossuth Lajos utcai épületének átadóünnepségén elszavalva a felújítás két éve során felmerülô „keserűség” és az „új erô” érzését is sugallta.
A Vaskertes Általános Iskola felújítási munkálatai 2006. november 4-én kezdôdtek el – hangzott el a múlt pénteki átadási ünnepségen. Az idei tanévet pedig már a régi, de új, több mint százéves épületben kezdhették.
A Kossuth Lajos utcai épületet Pásztor Gabriella oktatási államtitkár, dr. B. Garda Dezsô parlamenti képviselô, Bondor István fôtanfelügyelô, Petres Sándor, Hargita Megye Tanácsának alelnöke, Vaideş Marcel a prefektúrától, és sok más résztvevô jelenlétében áldotta meg Portik-Hegyi Kelemen fôesperes-plébános.
Az ünnepséget Csata Emese igazgatónô nyitotta meg beszédével, aki az iskola önállósodásának történetét, és a felújítás göröngyös útját mesélte el.
133 évvel ezelôtt nyitották meg a Polgári Fiúiskolát, és az épület 1968-ig rendeltetésének megfelelôen működött, akkor katonai kaszárnyává alakították, és csak 1980-ban lett újra tizenkét tantermes iskola. 2006 júniusában kapott teljes önállóságot Vaskertes Általános Iskola néven.
A felújítás elôtanulmánya 2005 ôszén készült el, majd 2006 tavaszán erre a célra 5 milliárd 120 millió lejt kaptak a kormánytól. Az épületet formájának és hangulatának megôrzésével kellett úgy renoválni, hogy minden négyzetmétert megfelelôen kihasználjanak. 2006 szeptemberében tíz nap alatt költöztek át az egyház által felajánlott épületbe. 2007 márciusában kaptak a kormánytól ismét 3 milliárd lejt, majd ebben az évben három kormányhatározat értelmében összesen 6 milliárd 350 millió lejt. Az alagsor, az udvar, a fásszín, a kerítés felújítására még további anyagi támogatásra lesz szüksége az iskolának. A többi munka után ez már csak apróságnak tűnik az igazgatónô számára.
Pásztor Gabriella a csapatmunka fontosságát hangsúlyozta, hiszen anélkül az iskola, sôt egyetlen iskola sem, Erdély sem lenne versenyképes.
Bondor István az iskola munkaközösségének fontosságát öntötte szavakba, ugyanakkor kiemelte, annak szükségességét, hogy az iskola felvállalta a művészeti oktatást.
Vaideş Marcel sok sikert kívánt a továbbiakban.
Petres Sándor pedig azt elemezte, mi szükséges a minôségi oktatáshoz: tudással rendelkezô és azt átadni képes pedagógusok, tanulni akaró diákok, de a megfelelô körülmények is hozzájárulnak ahhoz. „Fecske lótól kezdve mindenki belefeküdt a hámba, és egyformán húzott” – fűzte hozzá az alelnök.
Dr. Becsek Garda Dezsô szerint az oktatásban nem szabad pártpolitikai érdekeket érvényesíteni, a politikát szét kell választani az oktatástól, amikor egy iskola fennmaradása a tét.
A beszédek után a Vaskertes iskola művészeti osztályának három volt diákja játszott fuvolán, ami után Ráduly Kinga az iskola egyik nyolcadik osztályos diákja szavalta el Reményik Sándor Mindennapi kenyér című versét. Tôlük, volt és jelenlegi diákoktól lett az ünnep igazán ünnep.
Ezután az avatóünnepség fénypontja következett: Pásztor Gabriella, Csata Emese, Garda Dezsô és Bondor István vágták el a két székelyruhás diák által kifeszített piros-sárga-kék szalagot.
A köszönetnyilvánítások, az áldás és a közös ima után az új díszteremben állófogadásra hívták a vendégeket és a résztvevôket.
Rancz Enikô
A kampány
Fogjuk meg egymás kezét, nézzünk egymás szemébe, szeressük egymást gyerekek, és mondjuk ki bátran, tisztán, hogy a nagyjából húsz éve ránk derengô demokráciában egyetlen dolog működik kiválóan: a kampány. Mindenféle választásokra csábítanak azok, kik sorsunk irányítására éreznek elhivatottságot. Lassan állandósul a gyôzködés, plakátokba, harsogó szólamokba öntött öntömjénezés, ígéretek folyamai, melyek súlyosan megszégyenítik a szegény Grimm testvéreket. Az ô fantáziájuk amatôr tényszerűség volt csupán ahhoz képest, amit manapság a hatalomra, befolyásra áhítozók kampánystábjai produkálnak. Mert kizárólag a gyôzelem a fontos, legyen annak bármi ára, bármilyen áldozata.
A demokrácia megtanított bennünket, a kampánymesék egyre tompuló hallgatóságát arra, hogy megéri a „befektetés”. Legalábbis annak, aki felkent képviselôvé, polgármesterré, miniszterré avanzsálhat. No meg arra is, hogy hiába derülnének fényre kiválasztottjaink szennyes módszerei, a következô kampányig elôzékenyen megfeledkezünk róluk. És ezt ôk is pontosan tudják. Nem keresztényi megbocsátást, hanem telivér amnéziát várnak és várnak el tôlünk. Itt-ott egy kis korrupció, némi sárdobálós rágalmazás, kis lebegés a törvények fölött, szédítô személyes és slepp-gyarapodás… Ez mind-mind törlôdik egyre gyatrább memóriánkból. Reményeink délibábok, de inkább látjuk ôket valóságosoknak, mint józanul kételkednénk megfoghatóságukban.
A kampány megállíthatatlanul dübörög. Sokak boldogan beállnak a második sorba is, hiszen pénz, karrier csillan a horizonton. És persze jól vasalt öltönyben pörögnek a szakértôk. Egyik-másik még a letűntnek hitt régi rendszerbôl maradt rajtunk. Ôk természetesen már ott is szakértôk voltak, annak ellenére, hogy akkoriban nem a meggyôzés, hanem a törvényi szankció szigora terelte be a „választópolgárt” valamiféle kis lyukba, hogy fegyelmezett, öntudatos, sokoldalúan fejlett szocialista emberként leadja teljesen lényegtelen voksát az egyetlen párt egyetlen jelöltjére.
A szakértô vörös lepedôvel letakart hosszú asztalnál ülve szívhatta elméjébe a kampánystratégiát. És lám, volt értelme! Íme itt van ô, itt vannak ôk ma is közöttünk, ugyanolyan jól vasalt, csak ma már híres divatházak által kreált öltönyben, ugyanolyan fontoskodó ábrázattal. Érveléseik legalább akkora belsô hitbôl fakadnak, mint tették azt bô húsz évvel ezelôtt.
Ráadásul, ha kevésbé bízunk saját tenyésztésű szakértôinkben, importálhatunk is. Áldott egységes Európa, határok nélküli áramlás, jöhet minden gátak nélkül, jöhet szép és jó, szenny és selejt… És természetesen jöhet príma kampányszakértô is. Mint ahogyan jöhetnek ún. politikai áramlatok, pártok és pártoskodások, ideológiák, vélt és valós érdekek…
Ebben a pokoli internacionalista szellemben érkezik a hír: a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) nagyváradi fórumra invitált két igen nemes és tisztalelkű szakértôt az anyaországból, hadd mondják el, miként lehet választásokat nyerni. Ôk csak tudják, talán jobban, mint bárki, milyen módszerekkel lehet rábírni a választójogú nyájat arra, hogy mindennapi tapasztalatai, a tudván tudott állandó hazudozás ellenére, saját érdeke és józan esze ellen szavazzon.
Régi jó elvtársak ôk mindketten, akik piros lepedôvel takart asztal mellett szívták elméjükbe a néphatalom szabályait. A kizárólag a nép érdekeiért verejtékezô Nyakó (a Pista) és Újhelyi (szintén Pista) több sikeres kampányban vett már részt. Például abban, ahol a lehetô legaljasabb és legképtelenebb demagóg hantával mentették meg a nagybetűs magyar nemzetet a csonkország határain túlra szorultak magyar állampolgárságától. Vagy abban, ahol kiűzettetett a nagy magyar paradicsomból a polgári kormány, s mely után, kizárólag a választás tisztasága ellenôrizhetôségének céljából majdnem azonnal elégették a szavazólapokat. Abban is, ahol be kellett hajtani a kisbetűs népet a csábos unióba, hogy utána az onnan csordogáló summákat Nyakók és Újhelyik számolgathassák. Utóbbi komoly tudásra tehetett szert abban a legendás ifjúsági szervezetben is, ahol, Zuschlag padtársaként, buzgón építették a szocialista pénzelvonó szivatytyút. Elôbbi, akár szépemlékű Pavarotti, lassan már csak zsebkendôvel tudja vinni párt atyuskája szavát, hogy bôlevű antifidesz fröcsögését idônként letörölhesse az ázott mikrofonokról.
Nos, kedves, éppen választási kampányra készülôdô barátaim, ilyen szakértôkre van szükség Nagyváradon. Akik a nemzeti összetartozás jegyében ellenség-keresésre buzdítanak, ha éppen valamelyik pártnak, esetünkben nyilván erdélyi magyar pártnak, nem akad egy szolgálati ellensége a szertárban. Akik démonokat faragnak és faragtatnának másokkal is, ha épp nem akad arrafelé egy kétszarvú, patás Orbán Viktor. Némi kreativitással talán Szász Jenô is megfelelô ördöggé pallérozható.
És, nem utolsósorban, a meghívott európai hírű szakértôk példát mutathatnak elefánttalp-vastagságú arcbôr növesztésére. Hiszen felejtünk, felejtgetünk. Hol van már a magyarellenes szoci kampány?! Hol van már választási csalások árnyéka?! Hol vannak már a kis piros pártkönyvek?! A fôkáderi oklevelek?!
Csak az ördögöket, pardon, a démonokat, az általuk vizionált és létrehozott démonokat nem engedik feledni! Mert mi engedjük ôket egyáltalán „szakérteni”.
Szép kis kampány lesz. Komoly szakmai háttérrel. Ha már nem futja közel-keleti kampányfônökre, miként futotta Nyakó és Újhelyi háza táján, testvéri, segítô jobbot nyújt a magyar szocialista párt.
Ez még talán rendjén is volna.
De az, hogy e segítséget még kérik is?...
Kercsó Alpár
Sport
Labdarúgás
Kiütéses gyôzelem, majd vereség itthon
Szeptember 17-én, szerdán hétközi mérkôzéseket rendeztek a IV. Liga Hargita megyei csoportjában. Az említett napon a következô eredmények születtek: Gyergyószentmiklósi Jövô – Salamási Tudomány 9–0 (2–0). Gólszerzôk: Covrig Alin (29., 50. és 57.), Mezei Imre (10.), Nagy Csongor (56.), Orosz Attila (71. – öngól), Scurtu Florin (75.), Péter András (81.) és Blaga Florin (84.).
A nap másik mérkôzésén: Csíkszeredai Start 2000 ISK – Maroshévízi Tudomány 4–3 (2–1). Gólszerzôk: Gliga Krisztián (4. és 55.), Homoş Paul (15. és 59.), illetve Valla István (37. és 90.), Buzilă Cosmin (50.).
Az elsô fordulóban elhalasztott Balánbánya – Csicsó mérkôzés újrajátszásának idôpontját nem szögezték le, a mérkôzés a késôbbiekben kerül lejátszásra.
A IV. Liga Hargita megyei csoportjának múlt hétvégi 4. fordulójának eredményei: Székelykeresztúri Egyesülés – Salamási Tudomány 1–0 (0–0). Gólszerzô: Lázár Zsolt (70.).
Gyimesközéploki Csillag – Csíkszentmihályi Törekvés 2–1 (2–0). Gólszerzôk: Bodor Áron (36.) és Bolog Marius (42. – öngól), illetve Bodor Lóránt (62.).
Gyergyószentmiklósi Jövô – Székelyudvarhelyi Roseal 1–2 (1–0). Gólszerzôk: Covrig Alin (38.), illetve Fodor (46. – 11-esbôl) és Ferenczi Szabolcs (66.).
Parajdi SE – Balánbányai ASA 1–2 (1–1). Gólszerzôk: Ozsváth Zalán (6.), illetve Drian Mirel (22.) és Mitocaru Ciprian (76.).
Homoródalmási Homoród – Csicsói KSE 1–2 (0–0). Gólszerzôk: Bogdán Zsolt (57.), illetve Részeg Elôd (46.) és Miklós Csongor (81.).
A következô forduló (szeptember 27–28.) műsora: Salamás – Parajd, Balánbánya – Tölgyes, Szentegyháza – Középlok, Csíkszentmihály – Gyergyószentmiklósi Jövô (a mérkôzést szombaton, szeptember 27-én 16.00 órai kezdettel rendezik), Székelyudvarhelyi Roseal – Székelykeresztúr, Csicsó – Csíki ISK (szerdán, szeptember 24-én) és Maroshévíz – Homoródalmás.
* A megyei ifjúsági bajnokságok legutóbbi eredményei. Ifjúsági A- és B-csoportok: Zetelaka – Keresztúr 5–1 és Balánbánya – Csíkszentmihály 9–0. Ifjúsági C-csoport: Udvarhelyi ISK – Gyergyói Elite 2–0, Lövéte – Maroshévíz 2–3. Ifjúsági D-csoport: Homoródalmás – AFC 0–9, Csíki ISK – Parajd 11–1, Szentegyháza – Maroshévíz 0–4, Gyimesközéplok – Székelykeresztúr 1–8. Ifjúsági E-csoport: AFC 2 – AFC 1 1–3, Alsósófalva – Gyergyói Jövô 0–13, AFC 2 – Gyergyói Jövô 4–4, AFC 1 – Alsósófalva 15–0, AFC 1 – Gyergyói Jövô 5–1, AFC 2 – Alsósófalva 10–0. Ifjúsági F-csoport: Udvarhelyi Roseal – Udvarhelyi ISK 1–2, Gyergyói Elite – ASA 10–1, Udvarhelyi ISK – Gyergyói Elite 0–0, Roseal – ASA 10–0, Udvarhelyi ISK – ASA 4–3, Roseal – Gyergyói Elite 2–1.
* Októberben tehetség-válogatóra kerül sor Gyergyószentmiklóson. A válogatón 1995-ben született ifjúsági játékosok vehetnek részt. Az udvarhelyi és a csíki zónából az ifjúsági játékosok Gyergyóba szállítását a Hargita Megyei Labdarúgó Egyesület biztosítja. Javaslatokat tenni a válogatóval kapcsolatosan Ábrahám Andor (tel.: 0740/108.827) és Szin Ferenc (tel.: 0740/174. 780) edzôknél lehet szeptember 29-én, vasárnap 16 óráig.
* A Fegyelmi Bizottság legutóbbi döntései értelmében Tankó Szabolcs (Gyimesközéplok) kétfordulós eltiltást kapott, a pénzbírság 110 lej. Gál Vilmost (Tölgyes) és Lôrincz Istvánt (Szentegyháza) egy fordulós eltiltással sújtották, a pénzbüntetés egyenként 55 lej. Ugyanakkor enyhítették Péter István és Albu László (Csíkszeredai Siculum) büntetéseit, mégpedig két fordulóra. Szintén enyhítették a Andrási Gáspár (Udvarhelyi Sporting) büntetését. Az említett játékos a korábban kiszabott 12 helyett csak 9 fordulós eltiltást kell letöltsön.
Fogathajtás
Rákóczi a bajnok
A nagykárolyi Rákóczi Gergô sikerével ért véget a kettes fogathajtó országos bajnokság 2008-as idénye. A marosvásárhelyi döntôn (szeptember 19–21.) nagyon jól szerepelt a gyergyóalfalvi Pál Attila, aki az összetett versenyben a legjobbnak bizonyult, de ennek ellenére sem sikerült behoznia a nagykárolyi fogathajtóval szembeni hátrányát. Az országos bajnoki címet idén – akárcsak 2007-ben – Rákóczi Gergô szerezte meg. A marosvásárhelyi bajnoki döntôn összesen 12 fogat vetélkedett a helyezésekért.
Szeptember 19-én, pénteken a díjhajtás versenyszámát rendezték. Eredmények: 1. Pál Attila (Hipogrif) 44,29 hibapont, 2. Rákóczi Gergô (Drosera) 45,57 hp., 3. Bajkó Tibor (Krigel – Gyergyószentmiklós) 49,02 hp., 4. Bodó Zoltán (Lipicai) 50,43 hp., 5. Kovács Levente (Proregio) 62,98 hp., 6. Bartalis Attila (Lipicai) 67,97 hp., 7. Ivácson Róbert (Aranypatkós – Gyergyószentmiklós) 69,25 hp., 8. Romfeld Zsolt (Aranypatkós) 74,24 hibapont.
Az ifjúságiak versenyében: 1. Bajkó Gellért (Krigel) 68,48 hibapont, 2. Bajkó Kriszta (Krigel) 76,80 hibapont.
Másnap, szeptember 20-án következett a maratonhajtás, amelyre egy 17 km hosszúságú pályán került sor. Eredmények: 1. Pál Attila 70,09 hibapont, 2. Rákóczi Gergô 72,14 hp., 3. Ivácson Róbert 83,58 hp., 4. Bartalis Attila 83,97 hp., 5. Kovács Levente 88,89 hp., 6. Bodó Zoltán 89,00 hibapont. A gyergyóiak közül Bajkó Tibort kaputévesztés miatt kizárták, Romfeld Zsolt pedig feladta a versenyt. Az ifjúságiaknál: 1. Bajkó Gellért (Krigel) 84,02 hibapont.
Vasárnap, szeptember 21-én az akadályhajtással befejezôdött a bajnoki döntô. Az utolsó versenynap eredményei: 1. Bartalis Attila, 2. Kovács Levente (mindketten 0 hibapont), 3. Bodó Zoltán 3 hp., 4. Pál Attila 3,5 hp., 5. Bajkó Tibor 4 hp., 6. Czirják Béla (Hargita Gyöngye) 6 hp., 7. Ivácson Róbert 6,5 hp., … 9. Romfeld Zsolt 9 hibapont.
Mivel az akadályhajtásban két versenyzô is 0 hibaponttal fejezte be a versenyszámot, úgynevezett széthajtásra volt szükség. A ráadásban Bartalis Attila bizonyult jobbnak 6 hibaponttal, Kovács Leventének három verô- hibája volt, amiért 9 hibapontot kapott.
A marosvásárhelyi döntô három nap utáni összesített rangsorában: 1. Pál Attila 117,88 hibapont, 2. Rákóczi Gergô 124,21 hp., 3. Bodó Zoltán 142,43 hp., 4. Kovács Levente 151,87 hp., 5. Bartalis Attila 151,94 hp., 6. Ivácson Róbert 159,33 hp., … 11. Bajkó Tibor 505,37 hp., 12. Romfeld Zsolt 535,59 hibapont.
Az országos bajnokság végsô rangsora: 1. (és országos bajnok) Rákóczi Gergô (Drosera) 790 p., 2. Pál Attila (Hipogrif) 720 p., 3. Bodó Zoltán (Lipicai) 470 p., 4. Bartalis Attila (Lipicai) 395 p., 5. Bajkó Tibor (Krigel) 390 p., 6. Ivácson Róbert (Aranypatkós) 360 p., 7. Kovács Levente (Proregio) 305 p., 8. Czirják Béla (Hargita Gyöngye) 50 p., 9. Váncsa Jenô 20 pont.
Teremlabdarúgás
Elkezdôdtek a második liga küzdelmei
Az elmúlt hét végén elkezdôdtek a teremlabdarúgó II. Liga küzdelmei. A 2008/2009-es pontvadászat két csoportban (Északi és Déli) zajlik. Az Északi-Csoportban a következô csapatokat sorolták: Medgyesi Galaxi, Gecorom Craiova, Marosvásárhelyi City US II., FC Drobeta Turnu Severin, Hidroteam Pitesti és a Gyergyószentmiklósi Elite.
A Déli-Csoport összetétele: Roşiorii de Vede ISK, Steaua Alba Bukarest, Amicii Boys Brăila, Metropolis Bukarest, Concordia II. Chianja, Hidro Metalcord Buzău.
Szeptember 21-én, vasárnap az Északi csoport elsô fordulójában a Galaxy Medgyes – Gecorom Craiova 6–2 és a City'US II. – FC Drobeta Turnu Severin mérkôzéseket rendezték. Az elsô forduló műsorán szereplô Hidroteam Piteşti – Gyergyói Elite mérkôzést a gyergyói csapat kérésére elnapolták.
A második forduló (szeptember 28., vasárnap) műsora: FC Drobeta Turnu Severin – Hidroteam Piteşti, Galaxy Medgyes – Marosvásárhelyi City'US II.
Covrig Alin edzô: Elképzelhetô, hogy a gyergyói teremlabdarúgó-csapat nem indul a II. Ligás bajnokságban. Ez az anyagiakra vezethetô vissza, illetve arra, hogy magasak a kiszállási és csapatfenntartási költségek. Sajnálatos helyzet, de ennek ellenére folytatjuk a munkát a nagypályás gyergyói csapattal. Bízom a játékosokban. A játékoskeretben sok ambíciós labdarúgó van. A jövôt illletôen jó lenne, ha támogatók állnának a nagypályás csapat mellé, hisz jelenleg nagyon szűkös anyagi keret áll rendelkezésünkre. Ilyen körülmények között minden pozítiv eredményt értékelni kell.
Ökölvívás
Idén, immár a 18. alkalommal került megrendezésre Gyergyószentmiklóson a hagyományos Gyilkostó Kupa ökölvívótorna küzdelemsorozata. A küzdôteret, a szorítót ezúttal a Sportiskola tornatermében szerelték fel. Mielôtt továbbmennénk azonban említeni kell, hogy az idei rendezvényt a Progym SK szervezte. Társszervezôk: Gyergyószentmiklós Polgármesteri Hivatala és a Megyei Sportigazgatóság. Támogatók: Batthyány Iskola és a Gyergyói ISK.
Szeptember 20-án, szombaton az elôdöntôket rendezték, míg vasárnap délelôtt elkezdôdhetett a döntô, amelynek során 13 mérkôzésre került sor. Érdekesség volt, hogy ezúttal – akárcsak a korábbi években – a lányok is szorítóba léptek. A szebbik nem küzdelme is látványos mérkôzéseket eredményezett. Az idei Gyilkostó Kupán a helyieken kívül marosvásárhelyi, zernyesti, dési, jászvásári, nagybányai, romani, kolozsvári és Călăraşi-i gyermek, ifjúsági és a felnôtt korosztályhoz tartozó sportolók küzdöttek a helyezésekért. Amint az várható volt, lelkesedésben, küzdeni akarásban ezúttal sem volt hiány. Több mérkôzés is látványos küzdelmet hozott, nem egyszer megnyilvánult a nyers erô és a lendület. Voltak ugyan látható technikai hiányosságok a sportolóknál. Az ökölvívók azonban határtatalan lelkesedésükkel minden esetben áthidalták ezt a hiányosságot. Összeségében az idei Gyilkostó Kupa is sikeresnek bizonyult, remélhetôen jövôben is lesz folytatása a hagyományos küzdelemsorozatnak.
A súlycsoportonkénti gyôztesek: 35 kg.: Portik György (Progym Gyergyószentmiklós); 40 kg.: Pavel Vasile (Laminorul Roman); 45 kg.: Giuroiu Ionuţ (Kolozsvári Univers); 48 kg.: Marin Alex (CFR Jászvásár); 51 kg.: Presnereanu Alex (Torpedo Zernyest) és Marcu Benone (CFR Jászvásár); 54 kg.: Iliescu Andrei (LPS-ISK Nagybánya); 57 kg.: Ilieş Alexandru (LPS-ISK Nagybánya); 60 kg.: Csibi Attila (Progym Gyergyószentmiklós); 67 kg.: Pop Dragoş (LPS-ISK Nagybánya); 69 kg.: Petrache Adrian (Călăraşi MSK); 75 kg.: Stan Alex (CFR Jászvásár). A lányok döntôjében, 48 kg-os súlycsoport: Siklódi Mária (Progym Gyergyószentmiklós). A gyergyói ökölvívók edzôje: Murvai József.
Ellenfél nélkül ugyan, de tornagyôzelmet szereztek: a 77 kg-os súlycsoportban: Soma Ferenc (Progym Gyergyószentmiklós); a 42 kg-osoknál: András Ferenc (Marosvásárhely); az 52 kg-os súlycsoportban: Marin Tudor (CFR Jászvásár). A Gyilkostó Kupa szorítóbírói voltak: Nedelcu Viorel (Câmpina), Câmpean Mircea (Kolozsvár). A szakszövetség képviselôje: Giurca Dan (Marosvásárhely).
Jégkorong
Gyôzelem a Románia-kupában, vereségek a MOL Ligában
Szerdán, szeptember 17-én a jégkorong Románia-kupa A-csoportjában, Csíkszeredában lépett jégre a Progym Hargita Gyöngye jégkorongcsapata. Az ellenfél a helyi fiatal játékosokból álló Sportklub II. ISK csapata volt. A várakozásoknak megfelelôen nagy gólarányú gyergyói gyôzelem lett az összecsapás vége. A hétközi jégkorongmérkôzés eredménye: Csíkszeredai Sportklub II. ISK – Gyergyószentmiklósi Progym Hargita Gyöngye 2–12 (2–1, 0–5, 0–6). Gólszerzôk: Kovács és Fülöp, illetve Sára 3, Basilides Tibor, Nagy Csaba és Skokan 2–2, Daradics, Hopkovics és Kiricsenko. Büntetôpercek: 18–14. Játékvezetôk: Rédai Botond és Gergely Lehel, illetve Csata Attila és Galusnyák Levente.
Közben szeptember 18-án, csütörtökön kiderült, hogy a HC Csíkszereda csapata Gyergyószentmiklóson kénytelen lejátszani soronlévô MOL Liga-mérkôzéseit. A csíkszeredai klub által kiadott közleményben ezzel kapcsolatosan a következôk olvashatók: „Mivel a Vákár Lajos műjégpályát üzemeltetô Sportklubtól nem kapott megfelelô idôpontokat és feltételeket a HC Csíkszereda, így a csapat vezetôsége arra kényszerült, hogy a MOL Ligában soron következô HC Csíkszereda – Miskolci JJSE, valamint a HC Csíkszereda – NZ Stars mérkôzéseket a gyergyószentmiklósi műjégpályán rendezze meg (nézôk és szurkolók jelenléte nélkül, a gyergyói pálya letiltása miatt).” A csíkszeredai csapat múlt pénteki, Gyergyószentmiklóson lejátszott mérkôzésének eredménye: HC Csíkszereda – Miskolci JJSE 10–3 (5–0, 1–2, 4–1). Vasárnap, szeptember 21-én ismét pályára lépett városunkban a HC csapata a MOL Ligában műsoron szereplô mérkôzésen. A találkozó eredménye: HC Csíkszereda – NZ Stars Budapest 3–0 (1–0, 1–0, 1–0).
A Progym Hargita Gyöngye csapata az elmúlt pénteken Budapesten, Pesterzsébeten, a Ferencváros ellen lépett jégre a soros MOL Liga-mérkôzésen. Dusan Kapusta edzô legénysége sajnos, vereséget szenvedett. Kiegyensúlyozott elsô harmadot hozott a mérkôzés. A harmad közepén elkezdôdtek a kiállítások. A hazaiak a második emberelônyt váltották gólra, ekkor a gyergyói születésű Pál Zsombor bombázott Hricina kapujába. A gyergyói csapat is a második létszámfölényes helyezetben egyenlített Kiricsenko révén. A második harmadban kontrákra rendezkedett be a gyergyói csapat. A harmad 14. percében Jánosi Csaba szerezte meg a hazaiak vezetést jelentô gólját, majd Kovsov növelte a zöld-fehérek elônyét: 3–1. A harmadik játékrészt emeberelônyös helyzetben kezdhette a gyergyói csapat. A kedvezô szituációt Kiricsenko használta ki, majd nem egészen két perccel késôbb a hazaiak egy rossz cseréje után Koniar Tibor járt túl a Ferencváros kapusának eszén, s az eredmény 3–3-ra alakult! Ezután felváltva forogtak veszélyben a kapuk, végül Kovsov szerzett vezetést a Ferencvárosnak. A mérkôzés vége felé nagy gólhelyzetet hagyott ki a gyergyói csapat, de két másodperccel a vége elôtt az orosz Vjacseszlav Kovsov megszerezte harmadik gólját is.
A mérkôzés végeredménye: Ferencvárosi TE – Progym Hargita Gyöngye 5–3 (1–1, 2–0, 2–2). Gólszerzôk: Kovsov 3, Pál Zsombor, Jánosi Csaba, illetve Kiricsenko 2 és Koniar Tibor. Büntetôpercek: 16–30 (ebbôl a Progymos Franc 10 perc fegyelmi). Játékvezetôk: Halassy György, Nagy Attila és Soós Miklós.
Pesterzsébet után vasárnap este a Megyeri úti pályán játszotta második magyarországi mérkôzését a gyergyói csapat. Az ellenfél, illetve a mérkôzés házigazdája az újpesti csapat volt, amely már járt városunkban ebben az idényben. Az Újpesti TE – Progym Hargita Gyöngye mérkôzés elsô harmadában jól kezdett a gyergyói csapat, hisz a második percben vezetést szerzett Kapusta legénysége: Chernis lôtt emberelônyös helyzetben Palko, az újpesti kapus lábai között a hálóba. Az egyenlítés a 11. percben következett, amikor Sikorcin lôtt a gyergyói kapuba. Az újpesti center csapattársától, Dubektôl kapott nagyon jó passzt, majd lefordult ellenfelérôl, és egy testcsellel becsapta Hricinát, ezután pedig fonákkal a hálóba emelt: 1–1. Az elsô harmad végén Franc, a gyergyói csapat csatára megszerezte a vezetést (1–2) a Progym Hargita Gyöngye számára.
A második harmad is jól kezdôdött a gyergyóiak számára, hisz a 9. percben Kiricsenko, emberelônyös helyzetben, kettôre növelte az elônyt (1–3). A gólt megelôzôen Csíki Csaba lövôcselt csinált, így mindenki arra gondolt, hogy lô, de közben paszszolt Kiricsenkónak, s végül az ukrán lôtt gólt. Három perccel a harmadik gyergyói gól után szépítettek a hazaiak, majd kiegyenlítettek és 4–3-as eredménynyel fejezték be a második harmadot.
A harmadik játékrészben lendületesen kezdtek a hazaiak. Az ötödik percben 5–3-ra alakult az eredmény, miután Zlocha lôtt kapásból a gyergyói kapuba. A harmad 14. percében az újpesti Németh Ádám lôtt távolról, majd a kipattanót Rafaj Attila kotorta a hálóba: 6–3. Eldôlni látszott a mérkôzés, annál is inkább, mert néhány másodperccel késôbb Rufus lôtt a kék vonal közelébôl Hricina kapujába: 7–3. Az utolsó percre emberelônybe került a gyergyói csapat. Alig három másodperccel a mérkôzés vége elôtt buli volt az Újpest harmadában, s sikerült megszerezni a korongot, majd Kozma körülbelül 6 méterrôl, Palko lábai között, a hálóba lôtte a negyedik gyergyói gólt.
A mérkôzés végeredménye: Újpesti TE – Progym Hargita Gyöngye 7–4 (1–2, 3–1, 3–1). Gólszerzôk: (10.16) Sikorcin/ Dubek/ Kadlubiak, (31.58) Hetler/ Berta/ Hüffner, (35.13) Kadlubiak/ Sikorcin/ Rufus, (35.54) Borbás/ Berta/ Hüffner, (44.56) Zlocha/ Dubek/ Sikorcin, (53.09) Rafaj/ Németh Ádám/ Roczanov, (53.48) Rufus/ Sikorcin/ Dubek, illetve (1.46) Chernis/ Nagy Csaba/ Franc, (17.51) Franc/ Chernish, (28.34) Kiricsenko/ Csíki, (59.59) Kozma/ Sára/ Balla. Büntetôpercek: 12–20 (ebbôl Franc 10 perc fegyelmi). Játékvezetôk: Halassy, Abonyi, Wolf.
UTE: Palko – Hüffner, Hetler, Borbás, Berta, Virág Cs.; Rufus, Kadlubiak, Zlocha, Sikorcin, Dubek; Horváth D., Harmati, Németh Á., Rafaj, Roczanov; Starusz, Szepessy, Markó. Edzôk: Pék György, Baróti Zsolt.
Progym Hargita Gyöngye: Hricina – Nagy Cs., Hopkovic, Koniar, Chernish, Franc; Nagy L., Maştaleriu, Kiricsenko, Csíki, Basilides T.; Farkas, Kozma, Balla, Daradics, Sára; Székely és Bilibók. Edzô: Dusan Kapusta.
Az elmúlt pénteken és vasárnap lejátszott MOL Liga mérkôzések eredményei: (pénteken) Steaua – Budapest NZ Stars 6–3 (2–1, 2–1, 2–1), Dunaújvárosi Dab. Docler – Újpesti TE 2–5 (0–2, 2–2, 0–1), Alba Volán II. – Csíkszeredai Sportklub 0–5 (0–1, 0–3, 0–1); (vasárnap) Steaua – Miskolc 8–2 (1–1, 5–1, 2–0), Ferencváros – Alba Volán II. 5–4 (2–0, 1–2, 2–2), Dunaújvárosi Dab.Docler – Csíkszeredai Sportklub 5–1 (0–0, 4–1, 1–0).
Szeptember 23-án, kedden este a következô eredmények születtek a MOL Ligában: Újpesti TE – Csíkszeredai Sportklub 5–6 (4–3, 0–2, 1–0, 0–0, 0–1) – hosszabbítás és büntetôlövések után; Dunaújvárosi Dab. Docler – Progym Hargita Gyöngye 6–2 (1–0, 4–1, 1–1). Gólszerzôk: (16.13) Schneider Tibor/ Peterdi/ Holló, (21.19) Peterdi, (29.51) Peterdi/ Misal/ Holló, (30.21) Magosi Bálint/ Misal/ Peterdi, (38.10) Galanisz/ Tôkési, (44.13) Galanisz/ Azari/ Tôkési, illetve (34.53) Franc Robert/ Nagy Csaba, (58.34) Franc Robert/ Chernish/ Sára. Büntetôpercek: 20–62. Játékvezetôk: Kincses Gergely, Németh Márton és Haszonits Miklós.
A MOL Liga következô mérkôzéseinek műsora
Szeptember 26-án, pénteken 17.00 órától Gyergyószentmiklóson: HC Csíkszereda – Progym Hargita Gyöngye (a mérkôzés házigazdája a HC), Sportklub – Steaua (19.00 órától), Miskolc – Dunaújvárosi Dab. Docler, Ferencváros – NZ Stars Budapest, Alba Volán II. – Újpesti TE.
Szeptember 28-án, vasárnap 11.00 órától Csíkszeredában: Progym Hargita Gyöngye – Steaua, Sportklub – HC Csíkszereda (15.00 órától), NZ Stars Budapest – Újpest, Miskolc – Ferencváros, Dunaújvárosi Dab. Docler – Alba Volán II.
A jövô hét eleji műsor: szeptember 30., kedd: Steaua – Sportklub, NZ Stars Budapest – Miskolc, Alba Volán II. – Ferencváros.
A sportrovatot szerkeszti: Rokaly Zsolt
Kisasszony
Ödéma, ránc és karika ellen
A szemek körüli bôr egészen másmilyen, mint arcod, vagy tested bármely területén. Nagyjából ötödannyi-ra vékony és ötször érzékenyebb, mint például a homlok vagy az orr bôre. Ennek a vékonyságnak köszönhetôen pedig jobban meglátszik rajta a fáradtság, az elôzô napi sminkmaradvány, a stressz és a bôr alatt futó erek.
A szemkörnyéken nincsenek fagygyúmirigyek, illetve nagyon kevés. Az alacsony faggyútermelés szintén korai ráncokhoz vezethet. Arról nem is beszélve, hogy milyen maradandó nyomokat hagy a sírás, a mimika – a nevetés, vagy a hunyorgás. Éppen ezek miatt szükséges, hogy naponta, kellô gondoskodással foglalkozz a szemed körüli területtel, hacsak nem szeretnéd, hogy mindenki szemed alól olvassa le, milyen volt az éjszakád.
Az elsôtôl a mélyekig
Nagyjából húszéves kor körül jelennek meg az elsô szarkalábak, melyek az idôvel, a napsugárzással és az arcizmok mozgatásával csak egyre mélyebbé válnak. A mély, kort jelölô ráncokat jóval nehezebb kialakulásuk után eltüntetni, mint folyamatosan ápolni.
A ráncok látványát a reggeli karikák pedig csak erôsítik, melyek megszüntetése a sok rohanás és idôhiány mellett szinte lehetetlen. Alvás közben a nyirokkeringés lassúbb, ezért a szemhéjakban található folyadék felgyülemlik, és a szemek megdagadnak. A duzzanatot a túl kevés, a rossz, vagy éppen a túl sok alvás pedig csak fokozza. És bár a nap végére a szemek viszszanyerik eredeti formájukat, nyilván te sem szereted, ha reggel az irodában azzal fogadnak, hogy „de rosszul nézel ki, beteg vagy?”.
A legtöbb ember azonban meg akarja úszni az egész arc ápolását egyetlen esti arckrémezéssel, aztán csodálkozik, hogy táskásak a szemei és bôre nem hidratált. Mit tehetsz a friss, fiatalos szemekért?
Hét szabály a szemek ápolásában
* Soha ne használj arckrémet a szemek körüli bôr hidratálására. A szemkörnyéki bôr más összetevôket, sűrűséget, zsírtartalmat és vitaminokat igényel, mint arcod többi része. Az arckrém az elsô lépés a szépségápolásban, ideje megtenned a másodikat is! Vegyél egy kifejezetten szemekre való krémet is.
* Napszemüveget ne csak strandon viselj, hanem lehetôleg mindig, ha napra mész. Ez különösen reggel fontos, amikor még egész szervezeted fáradtabb és álmosabb. Ilyenkor bôröd is érzékenyebb. A napszemüveg pedig nem csak a szemedet védi a nap káros sugaraitól, hanem a környékén lévô vékony, puha bôrt is.
* Soha semmilyen körülmények között ne hagyd magadon a nappali sminket, ha aludni mész. Még a legfáradtabb nap után sem engedheted meg magadnak, hogy a smink megfelelô eltávolítása nélkül menj aludni! A sminklemosót elôször vidd fel bôrödre, majd hagyd hatni fél percig. Ezután egy puha vattadarabbal a szemzugból kifelé haladva távolítsd el a festéket.
* Figyelj arra, hogy olyan kozmetikumokat, sminkszereket használj, melyek nem irritálják a szemet. Erre különösen akkor ügyelj, ha kontaklencsét hordasz
* A reggeli karikás szemeidre tegyél hideg kamillás borogatást tíz percre. Garantáltan eltűnnek a táskák.
* Az apró szarkalábak ellen remekül hat a mandulaolaj is. Néhány cseppet, finom, nem dörzsölô mozdulattal masszírozz bele bôrödbe.
* Ha érzékeny bôröd van, és nem bírod a sminklemosót, akkor se nyúlj a szappanért vagy a tusfürdôért. Használj mandula olajat és ásványvizet.
Fűszeres hússal töltött kifli
Hozzávalók: A tésztához: 30 dkg liszt, 15 dkg margarin, 2,5 dkg élesztô, 2–3 evôkanál víz, 3 tojás, só. A töltelékhez: 1 hagyma, 40 dkg darált hús, 2 kanál olaj, 1 kanál ételízesítô, bors, só, 2 kanál mustár, 2 kanál majonéz, 2 kanál liszt, kis víz, 2 tojás, 2 dl tejföl, 1 tojás a kenéshez.
Elkészítés: A lisztet összemorzsoljuk a margarinnal. A langyos vízben elkeverjük az élesztôt, a lisztbe öntjük a tojással és a sóval együtt. Közepesen kemény tésztát gyúrunk belôle. Ha kell, lisztet lehet még hozzáadni, hogy ne ragadjon. 30 percig pihentetjük addig elkészítjük a tölteléket.
A hagymát lereszeljuk, megfuttatjuk az olajon, rátesszük a húst, és jól megpirítjuk. Ételízesítôvel, borssal, majonézzel, sóval, mustárral ízesítjük, meghintjük a liszttel, és felöntjük kis vízzel, majd zsírjára pirítjuk. Ráöntjük a tojással elkevert tejfölt, egyet forralunk rajta, és már kész is a töltelék.
A tésztát két részre osztjuk, lisztezett deszkán kerekre kinyújtjuk, kb. 3–4 mm vastagságúra. 8 részre vágjuk, és a vastag felére tölteléket kanalazunk, majd feltekerjük kifli alakúra. Tepsibe rakjuk (ne túl szorosan!), tojással megkenjük a tetejét, és 20 percig pihentetjük. Megint megkenjük tojással, és elômelegített, forró sütôben 160 fokon 10–15 perc alatt pirosra sütjük.
Megjegyzés: Melegen és hidegen is nagyon finom!! Ha só helyett cukrot rakunk a tésztába, édes süti is lehet belôle, pl. túrós batyu vagy lekváros bukta. Jó étvágyat hozzá!
Egészség
A terhességi húgyúti fertôzésekrôl
Adatokkal alátámasztott ismeret, hogy nôknél a húgyúti fertôzés sokkal gyakrabban fordul elô, mint a férfiaknál. Ennek oka elsôsorban a nôk sajátos anatómiai viszonyaira vezethetô vissza (rövid húgycsô, a végbél és a hüvely szomszédsága). A terhességgel együtt járó állapotváltozás sokszorozza a nôknél amúgy is jelenlevô, kifejezetten kedvezôtlen fertôzési hajlamot.
Terhesség során a vizeletelválasztó, illetve vizeletelvezetô rendszer fertôzésének három formája ismert. Elsô és legenyhébb forma az úgynevezett tünetmentes baktériumvizelés. Már a megnevezésbôl is világosan látjuk, hogy ezekben az esetekben hiányoznak a klinikai tünetek (panaszok nincsenek), és a terhesek egészségérzete kifogástalan, noha vizeletükben kórosan megnövekedett mennyisegű baktérium van jelen; ezt az állapotot baktériumtenyésztéssel lehet igazolni. Ahhoz azonban, hogy baktériumtenyésztés során megbízható eredményt kapjunk, szigorúan be kell tartani a vizeletminta vételére vonatkozó orvosi elôírásokat. Ellenkezô esetben a szomszédos testtájakon megtelepedett baktériumok fertôzhetik a vizeletet, elsôsorban a hüvelybôl és a szeméremtestrôl származó csírák; emiatt a vizsgálat téves eredménnyel járhat. A nem eléggé körültekintô mintavételt követôen a fals eredmény akár a 20 százalékot is elérheti.
Magukat egészségesnek tartó terhesek között 6–8 százalékban fordul elô tüneteket nem adó, nagymértékű baktériumürítés. Azonban az sem kizárt, hogy ezek között sokan vannak olyanok, akik már a terhesség elôtt fertôzôdnek, csak éppen a terhesgondozás kapcsán kerülnek felismerésre.
Mi a szülészeti jelentôsége az effajta húgyúti fertôzésnek? Ma már biztosan tudjuk, hogy növeli a koraszülés kockázatát és az újszülött-halálozást, emeli a kis súlyú (2500 gramm testsúly alatti) újszülöttek számát. Ebbôl a terhescsoportból világra jött újszülöttek, illetve csecsemôk bizonyítottan gyengébb ellenállóképességűek, betegségekre hajlamosak, a kis súlyúak közül többen gyengébben fejlôdnek fizikailag, de akár értelmileg is.
A fentiekbôl egyértelműen következik, hogy már a terhesség elsô heteiben indokolt a baktériumürítés szűrése, a fertôzés jelenlétének igazolása, illetve annak szakszerű kezelése. Sajnos, a felderítés és a kezelés elmulasztása a fertôzöttek szinte egynegyedénél heveny vesemedence-gyulladás kialakulásához vezet, fôképpen a terhesség utolsó harmadában.
A fenti ismeretek szerint megalapozott az a jogos orvosi eljárás, hogy a terhes nôk már állapotuk elsô három hónapjában kerüljenek nyilvántartásba, ami lehetôvé teszi az elôírt laboratóriumi vizsgálatok idejében történô elvégzését.
(folytatjuk)
Dr. Pachota Gyula fôorvos
Horoszkóp
szeptember 25 – október 1.
KOS (III.21-IV.20.)
Kellemes napok elé néz, most szinte minden arannyá válik a kezében. Remek üzleti ajánlatokat kap, ráadásul ambíciója és realitásérzéke teljében dönt. Ezt nemcsak a sors kegyeinek köszönheti, hanem annak is, hogy kitűnô a kondíciója.
BIKA (IV.21-V.20)
Feszült, nyugtalan napok várnak Önre, pedig mindezt kiküszöbölhetné, ha több figyelmet fordítana a valóban fontos dolgokra. Remek alkalmak adódhatnak, csak eléggé szemfülesnek kell lennie ahhoz, hogy felismerje azokat.
IKREK (V.21-VI.21.)
A biztosítóhoz, vagy más hivatalhoz kell rohangálnia, ráadásul folyton megvárakoztatják. Nem lesz kellemes, ráadásul a hivatalnokok csipkelôdéseit is szó nélkül kell állnia. Fölösleges vitába keverednie bárkivel egy piti ügy miatt.
RÁK (VI.22-VII.22.)
Érdemes többet forognia társaságban, keresni mások barátságát, mert több szempontból is hasznos kapcsolatokra tehet szert. Ha lehetôsége támad kalandozni, ne mulassza el a kínálkozó alkalmat!
OROSZLÁN (VII.23-VIII.23.)
Fárasztó idôszak elé néz. Minden csupán azon múlik, hogy viszonyul a problémákhoz. Pénzügyi gondokra nem kell számítania, sôt, lehetséges, hogy többet keres, mint amire szüksége van. Barátkozzon meg a gondolattal, hogy nem Ön körül forog a világ!
SZŰZ (VIII.23-IX.21.)
Új, eddig ismeretlen oldaláról mutatkozik meg környezete elôtt, nem kis meglepetést okozva ezáltal. Ön, aki egyébként a ritka és tartós kapcsolatok híve, most egyik futó ismeretségét a másik után köti. Gyönyörű lehetôségek rejlenek a kalandozásban!
MÉRLEG (IX.24-X.23.)
Csapodársága néha mások idegeire megy, de ez Önt nem zavarja, mert a rózsaszínű ködfelhô még mindig a szemei elôtt lebeg. A pénz nem játékszer, ezért jobban vigyázzon rá. Egy-két hétig csak a legszükségesebbekre áldozzon.
SKORPIÓ (X.24-XI.22.)
Ha valami nem úgy sül el, ahogy eltervezte, ne dühöngjön! Próbálja tágabb perspektívából szemlélni az eseményeket, így a kiskapukat is könynyen felismerheti. Amennyiben keményen akar valamit, tartson ki az elhatározása mellett.
NYILAS (XI.23-XII.22)
Sok mindent elérhetne, csak akarnia kellene. Néha azonban lustaság vesz Önön erôt, ilyenkor legszívesebben begubózna, önsajnálatba menekülne. Próbálja legyôzni kishitűségét, így leleményessége révén könnyedén gyôzelmet arat ellenfelei fölött. Ne engedje át üzletfeleinek a kezdeményezést!
BAK (XII.23-I.20.)
Rosszul ítéli meg a helyzetet, ha mindent pénzzel mér, és az anyagi körülményekhez igazít. Munkahelyén lehetôsége támad extra bevételre szert tenni, de ez ne ingassa meg a felfogásában! Az emberek többségét a pénz megváltoztatja!
VÍZÖNTÔ (I.21-II.19.)
Lehet, hogy kiszolgáltatottnak érzi magát. Minden másképpen alakul, mint szeretné, az elsô szót kimondhatja, de az utolsó másoké lesz. Csak nagyszerű taktikai érzékkel sikerülhet elkerülnie a bonyolult, nemegyszer érthetetlen helyzeteket.
HALAK (II. 18-III 20.)
Kissé nyűgös, gyakran morgolódik, és még hobbijában sem talál elég örömöt. Hét közepére azonban egy csapásra kivirul, ráadásul megszűnik az olyan állapot, amikor még Ön sem tudja pontosan, mit is akar valójában.
ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...
A kakas kergeti a tyúkot a baromfiudvaron. A gazda nézi egy ideig a hajszát, majd odavet egy karéj kenyeret. A kakas azonnal elfelejti a tyúkot és a kenyérre veti magát. A gazda felsóhajt:
– Drága jó Istenem, add, hogy sose legyek ilyen éhes...
* * *
– Hány óra van magánál Jean?
– Hat, uram!
– Jean, akkor adjon el ötöt, nekünk egy óra is elég.
* * *
Ügyfél kérdezi az ügyvédtől:
– Mennyi tiszteletdíjat kér jogi tanácsokért?
– 2000 lejbe kerül három válasz.
– Nem túl drága?
– De igen. És mi a harmadik kérdése?
* * *
Valaki egy üzletben a tulajtól alamizsnát kér. Az meglepődve mondja:
– De hiszen maga most szállt ki egy taxiból!
– Igen. Ez is bizonyítja, hogy menynyire sürgősen szükségem van a pénzre!
* * *
Egy szőke nő a múzeum folyosóján járkálva véletlenül összetör egy vázát. A teremőr oda is szól neki:
– Hölgyem, maga normális? Egy ezerkétszáz éves vázát tört össze!
Erre a szőke nő:
– Hála istennek, én meg azt hittem hogy még új volt...
* * *
Az iskolában a tanár megkérdezi egy diáktól:
– Hány lakosa van a legnagyobb japán szigetnek és mi a neve?
– Sok lakosa van, és Kovács Pistikének hívnak.
* * *
Bemegy a kocsmába egy ember a kutyájával.
– Bekapcsolhatnám a televíziót? Az enyém ugyanis elromlott, a kutyám meg nagy rajongója a magyar fociválogatottnak, és sosem hagy ki egy meccset sem.
A csapos beleegyezik, bekapcsolják a készüléket, a kutya leül. Támad a csapat, rúgnak egy nagy kapufát. A kutya felugrik a bárpultra, két lábra áll, és elkezd táncolni. A csapos álla leesik:
– Úristen, ez ám az öröm. És mit szokott csinálni, ha a csapat gólt rúg?
– Azt nem tudom, még csak három éve van nálam a kutyus.
* * *
Két ügyvéd bemegy egy étterembe, leülnek, kérnek egy pohár vizet, majd kinyitják az aktatáskájukat, és elővesznek egy-egy szendvicset. A pincér felháborodva mondja nekik:
– De uraim! Ez egy étterem! Itt nem ehetik a saját szendvicsüket!
A két ügyvéd egymásra néz, megvonják a vállukat, kicserélik egymás közt a szendvicseiket, majd nyugodtan elkezdenek falatozni.
* * *
Két spicces barát egymást támogatva megy hazafelé.
– De jó lenne, ha egér lennék! – mondja az egyik.
– Miért akarsz éppen egér lenni? – kérdezi tőle a barátja.
– Mert az anyósom csak az egértől fél.
* * *
– Nem is tudtam, Jean, hogy maga egy puska.
– Már miért volnék puska, uram?
– Mert amikor megkérdeztem, hogy milyen nap van, csütörtököt mondott.
Copyright (c) Kisújság Alapítvány - 2008
Ezen honlap tartalma (egészében vagy részleteiben) nem
sokszorosítható vagy publikálható semmilyen formában,
a kiadó előzetes beleegyezése nélkül!
|