Kisújság-olvasók figyelmébe!
Már kapható a:
GYERGYÓI KISÚJSÁG ÉVKÖNYV 2008.
A Gyergyói Kisújság szerkesztôsége lehetôséget biztosít arra, hogy a lapunkat ismerô, távolba szakadat gyergyóiak (és nemcsak) megrendelhessék a Gyergyói Kisújság évkönyvét.
Megrendeléseket az alábbi címeken (e-mail cím, postai cím), illetve telefonszámon fogadunk:
e-mail: kisujsag@hr.astral.ro
tel.: 004-0266-364.941
Postai cím: 535500 Gheorgheni, jud. Harghita, p-ta Libertătii nr. 22., Romania
A Gyergyói Kisújság lehetôséget biztosít arra is, hogy elôfizessenek a lapra mindazok, akik eddig csak internetes formában fértek hozzá kedvenc heti olvasnivalójukhoz.
A világ bármely pontján élô Kisújság-olvasók a fenti címeken, illetve telefonszámon fizethetnek elô lapunkra.
Gyergyói Kisújság ügyfélszolgálat
Hej romale! Hej shavale!
A 12 éves roma fiú által keltett hisztéria jó ok arra, hogy elgondolkozzunk azon, mennyire is vagyunk kiszolgáltatva egy meg nem értett társadalmi csoportnak, a cigányságnak.
Erdélyben egy Fogarasból származó dokumentum 1390 és 1406 között tesz említést elôször sátoros romákról. Az erdélyi fejedelemség II. József uralkodása alatt veszi át a romákra vonatkozó, Mária Terézia által bevezetett törvényeket. Így az 1783. október 9-én keltezett dekrétum a következôszabályozó rendeleteket írta elô: tilos a romáknak sátorban lakniuk, a romák a falu bírójának vannak alárendelve, a négy év feletti roma gyerekeket le kell választani a közösségtôl, és nem cigány családokhoz kell kiosztani ôket a szomszéd falvakba, a nomád életmód szigorúan tilos, a letelepült romák csak speciális engedéllyel mehetnek vásárba, vagy más településre, kötelezô a többség nyelvének és öltözködési módjának az átvétele, a roma nyelv használatáért 24 botütés járt büntetésképpen, megtiltják a névcserét, a roma házaknak is házszámot kell adni, tilos a romák egymás közti házassága, a helyi elôljáróság jogi képviselôi havonta jelentést kötelesek felterjeszteni a hatáskörükbe tartozó romák életmódjáról, a roma zenészek számának csökkentése, tilos a kéregetés, a roma gyerekek is iskolakötelesek, ezért a pap vállalja a felelôsséget, a romák letelepedését elôsegítendô a hűbérúrnak kötelessége földet biztosítani a számukra, aki elhagyja a házát és a foglalkozását azt csavargónak tekintik, és hazatelepítik. A fenti elôírásokat azonban nem mindenütt tartották be. Szaporaságuknak köszönhetôen például a XIX. század közepére Havasalföld és Moldva lakosságának 7%-át teszi ki a roma népség.
A roma közösségek maguk választották a vezetôiket, akiket Havasalföldön és Moldvában bírónak neveztek, Erdélyben pedig vajdának. A funkciót egy életre kapták, de nem volt örökölhetô. Bizonyos számú bíró fölött ott állt a bulibasa, aki beszedte az adót és ítélkezett, ha a cigányhadban, vagy akár a családban vitás kérdések merültek fel. Ítélkezett a házasságtörôk felett, elbírálta a csalásokat, igazságot tett a verekedôk között, és joga volt büntetést is kiszabni.
Mára már megszűntek a hagyományos roma közösségek, a hagyományos cigány mesterségek zöme, beszűkült életterük. Megélhetésüket kukászásból, kéregetésbôl, alkalmi munkákból biztosítják. A roma identitás általában egyet jelent a szegénységgel és a szubkultúrával, valamint szorosan kapcsolódik a bűnözéshez, az agresszivitáshoz. Az utóbbi okok miatt több településrôl elüldözték ôket, házaikat felgyújtották. Azonban, ahol megtűrik a romákat, esetleg még megélhetési forrás is akad ott – a máig fennmaradt alkalmazkodó képességüknek, és a nem kimondottan helyhez kötött életmódjuknak köszönhetôen – számuk növekedésére lehet számítani, mint például városunkban is. A hatóságok engedékenységének köszönhetôen nem egyedi eset, hogy egy lakcímre 20–30 személy is be van jelentve. Így „legálisan” juthatnak hozzá bizonyos segélyekhez. Ugyancsak a hatóságok elnézô magatartásának köszönhetôen szaporodik a romák által elkövetett bűncselekmények száma. Hagyományuknak, életmódjuknak, életfelfogásuknak köszönhetôen a mi törvényeink nem az ô törvényeik. Viszont már a régi törvénykezés (roma divan, kris romani) sem létezik. Így gyakorlatilag sem az általános jogszabályok, sem a roma közösség hagyományos szabályai nem gátolják antiszociális cselekedeteik elkövetésében. Ezért a lakosság többsége fél, irtózik, undorodik a romáktól, akiket megvet, lenéz, s ha csak egy mód van rá, kerül. Ezt a konfliktust tovább fokozzuk azzal, hogy szegregáljuk ôket, mint például a roma iskola esetében. Ha kirekesztjük ôket, akkor természetszerűen elszigetelôdnek, nem szocializálódnak, s még ellenségesebbek, még agresszívebbek, még társadalomellenesebbek lesznek. Egyszer majd ég és föld összeér, mivel ôk szaporodnak, mi pedig fogyunk.
Ábrahám Imre
Lakossági fórum kevés érdeklôdôvel
Születôben a megoldás
Csütörtökön délután hat órától tartottak lakossági fórumot. Az ivóvíz és kanalizálás mellett a szemét is egy óriási, megoldatlan probléma Gyergyószentmiklóson, mondta az alpolgármester a lakossági fórumon, melyen, ha a lakók nem is jelentek meg, jelen volt néhány tanácsos. Kontesveller elnézést kért, hogy késôn került nyilvánosságra a fórum idôpontja, melynek témája az Integrált hulladékggyűjtés kialakítása Gyergyószentmiklós közigazgatási területén. (Bíró József utólag elmondta, valójában nem a fórum idôpontjával volt gond, hanem azzal, hogy ha ebben a hónapban akarnak tanácsi határozatot hozni erre, az 52/2003 törvény úgy írja elô, hogy 30 nappal a tervezet elfogadása elôtt értesíteni kell a lakosságot a hirdetôtáblán, a helyi lapokban vagy a honlapon. A honlapon még szerdán, január 23-án sem volt olvasható a határozat-javaslat.).
Évek óta egyáltalán nem szép látvány a negyedekben hömpölygô szemét, a kapuk elôtt a kóbor kutyák által szétcincált háztartási hulladék. Ennek érdekében próbál lépni a városvezetés, ezért is szervezte azt a fórumot, melyen egy marosvásárhelyi cég az önkormányzat által megrendelt tervet mutatta be. A cég vezetôje, Molnár Árpád tervezô és kollegája ismertette a tervet, mely nemcsak a szelektív szemétgyűjtésre terjed ki, hanem gyűjtôudvar kialakítására is, ahol, az újrahasznosítható hulladékot, papírt, műanyagot, üveget külön bálázzák, majd értékesítik. A hulladék az átrakónál préselôdik, és csak hetente egyszer vagy kétszer kell elszállítani a megyei hulladéktározóba, ameny-nyiben a hulladékraktározó nem Gyergyó határában lesz, mondta a tervezô.
– A terv szerint a hulladékudvar kialakítása valamint a szállításhoz szükséges felszerelések összesen 1,4 millió euró értékűek, erre jön még rá a meglévô szeméttároló környezetvédelmi elvárások szerinti lezárása, ami 700 000 euró. 2,4–2,6 millió eurós beruházásra lehet számítani, amelyre a pénzt, közösen a megyével, az operatív programokból lehet megpályázni. A bemutatott terv alapján a szelektív hulladékgyűjtésre a város területén összesen tizennyolc gyűjtôpontot alakítanának ki, közölte Molnár.
A lakossági fórumon részt vevô Suciu Gábort kérdeztük ezzel kapcsolatosan:
– Úgy gondolom, valamiért nagyon sürgôsen szervezték meg a fórumot, a találkozó idôpontja csak egy nappal hamarabb jelent meg az internetes levelezôlistán. Állítólag a szakemberek csak most tudtak eljönni, de a lényeg az, hogy ha bocsánatot kérünk ezért, ha nem, rövid volt a hirdetéstôl számított idô, ez látszott a jelenlévôk számán is. A lényeg az lenne – mert gondolom nem csak formalitás volt ez az egész fórum –, hogy a lakosság is véleményezze valamilyen módon ezt az anyagot, a tervet. A határidô január 23-a eddig lehet véleményezni. Javasoltam az alpolgármester úrnak, hogy ne csak a hivatal bejáratánál adjanak a terv megtekintésére lehetôséget, hanem egy olyan helyen, ahol úgymond szünet nélkül hozzáférhetnek a lakók. A központi parkban elhelyezett hirdetôtábla is alkalmas lenne erre. A Lakossági Tanácsadó Irodában is megtalálható az anyag, itt is bárki megtekintheti, átnézheti a tervet naponta – a keddi nap kivételével – 10 és 15 óra között, tudtuk meg Suciu Gábortól. A tanácsadó irodába ideiglenesen nem az utcára nyíló ajtón keresztül lehet bejutni, hanem a hivatalon keresztül.
A fórumon jelen lévô Bíró Józsefet, az Eurokultúra Egyesület elnökét, Csíkszereda város független tanácsosát is megkérdeztük, aki elmondta:
– A szentmiklósi történéseket figyelem, mert én kezdeményeztem a Párbeszéd-programot és Polgári csoportot szerveztem, mely a helyi közösségi problémák azonosításával és megoldásával foglalkozott. Néhány évig, eléggé aktívan. E csoportból nôtt ki a Pro Cive Egyesület. Tevékenységüket folyamatosan figyeltem, lehetôségekhez képest támogattam. A kapcsolatot mai napig tartom. Sajnos, a tevékenységük nagyon lelassult.
A fórummal kapcsolatban, amint ott is elmondtam, örvendek hogy VÉGRE megtörtént. Tíz évvel ezelôtt sem lett volna korán. A szomorú, hogy a létezô információk a megyei stratégiával és ennek részleteivel nem voltak a tervezô rendelkezésére bocsátva. A tervezô nem tudta, hogy létezik már egy, a szebeni regionális környezetvédelmi hatósághoz leadott terv, amely a „Sistem integrat de management al deşeurilor” – „Studiu de fezabilitate ptr. jud. Harghita” – „Construirea Centru-lui de Management şi Depozit Regional Ecologic pentru Deşeuri Menajere” neveket viseli.
Nagy kár, hogy pár nap sem volt a polgároknak, sajtónak és civil szervezeteknek hagyva, hogy kikérhessék és átnézzék a tervet. A fórumon alig volt néhány polgár és egyedül Suciu Gábornál volt meg a tervnek egy másolata.
Ez a „fórum” a terv bemutatója volt, nem pedig FÓRUM, ahol elôre tájékoztatott, felkészült civisek beszélik meg dolgaikat.
A fontos és jó, hogy elindult a téma megbeszélése. Kellene folytatni. Szakembereket, többé-kevésbé hozzáértôket is megszólaltatni. Kérdéseket feltenni a tervezônek, bár e-mailen.
Például:
– hogy válogatják majd ki a veszélyes hulladékot, és hová teszik?; egyáltalán ellenôrizhetô-e, hogy ki, mit dob a szemétbe?
– mi történik, ha a leendô, csak háztartási szemetet befogadó lerakóhely nem engedi be a szállítmányt a telephelyre, mert ipari szemetet is tartalmaz?
– fog-e működni a begyűjtés télen a -30 fokos hidegben, és hogyan?
– a szelektív begyűjtés anyagi eredményei érintik-e majd a várost?
– helyi zöldek kapják-e meg a terv költségvetésébôl a nevelésre / tájékoztatásra szánt nem kevés pénzt, vagy kipályáztatják szak-cégeknek? stb.
Az alpolgármester ígérte, hogy érdeklôdés esetén még szervez egy fórumot.
A jelenlevô tanácsosok sem ismerték a tervet. Többnyire csak hümmögtek.
Baricz-Tamás Imola
Párhuzamok (4.)
„Vízvezetékünk. A vízvezeték és csatornázás kiviteli terveinek elkészültével, a képviselôtestület által kiküldött bizottság f. hó 20-án tartotta ülését.
A tervek részletes ismertetését Kendy Finály István megbízott mérnök személyesen eszközölte, a városi mérnökkel történt elôzetes megvitatás alapján.
A városi tanács által eszközölt minimális vízhozományi megfigyelés alapján kitűnt, hogy a minden tekintetben kielégítô tervezeten bárminô redukálás avagy tervváltoztatás csak merénylet lenne a közjóléti intézmény ellen, miért is úgy a jeleni, mint a jövô szükségleteit feltüntetô tervezeteket minden változtatás nélkül a bizottság egyhangúlag elfogadta, utasította a tanácsot, hogy a tervek jóváhagyását és vonatkozó vízjogi engedélyeket sürgôsen eszközöltesse, hogy a pénzügyi helyzet javultával a várva várt kivitelnek mi sem állhassa tovább útját.
E sorok kapcsán elvárjuk városi mérnökünktôl, hogy ezen közt érintô közintézmény lehetô legalaposabb ismertetésével nem fog késni, hogy ezáltal mindnyájan áttekinthetô képet nyerhessünk.”
Megjegyzendô, hogy 1914 január végén jelent meg a Gyergyóban. Akkor természetes volt a fontos, a várost érintô tanácsi határozatokat ismertetni a polgárokkal. Ma idônként megsértôdnek az illetékesek a hasonló kérések hallatán.
Nem gyôztük és nem gyôzzük hangsúlyozni, hogy olyan személyiségekrôl illene legalább az új utcaneveket választani, akik példaképek lehetnek. Az sem lenne nagy baj, ha Gyergyószentmiklóson született híres emberekrôl vagy a városért sokat tevôkrôl kapná a nevét egy-egy új utca.
A Csíkvármegye Gyergyóval párhuzamosan megjelent számában olvashatjuk:
„Lázár István. Az édes anyaföldbôl idônként hatalmas erôk törnek fel. Az ég csillagzatán idônként nagy fényű üstökösök vonulnak át. A sok nyomorúsággal, ezer bajjal-gonddal küzködô székelynemzetnek nem egy ilyen hatalmasan feltörô, üstökösként világító csillaga Lázár István.
Gyergyó hóborította bércei között látta meg a napvilágot 1881-ben Gyergyószentmiklóson. Érettségit a székelység anyavárosában Székelyudvarhelyen tett, az egyetemet Budapesten végezte. Mint a legtöbb író Lázár István is versek írásával kezdte irodalmi működését: Pista korában. Négy verseskötetére igen kedvesen emlékezik még vissza az olvasója: Dalok egy aranyhajú leányról, 1903, Híres földön, székely földön, 1906. Szenvedések könyve, 1908, Jézus – verses dráma, 1908.
Elsô regényét 1910-ben írta a Sátán címen, mely a Budapesti Hírlapban jelent meg s egyszerre országhírű nevet szerzett Lázár Istvánnak. Az elismerés, az ünneplés megittasította lelkét és azóta csak ontja ifjúi hévvel gyönyörű regényeit, melyek az új magyar irodalom gyöngyei. Betulia virága című regényét románra fordították, több műve jelent meg német nyelven. Ma közel 30 kötet hirdeti Lázár István írói nagyságát, csodás képzelôtehetségét, óriási készültségét és virágillatos lelki világát… Ez a kincs elôször is a miénk, a székelyeké!
A Budapesten élô székelyek „Péterfy asztaltársasága” kicsiny, de lelkes gárdája a tavaszon két könyvet ad ki Lázár Istvántól. Az egyik Hágár bibliai tárgyú regény. A másik Vihar után kisüt a nap válogatott székely tárgyú novellák. (…)”
Gondolom, nem kései a portörlés e több figyelmet érdemlô íróról!
Ollózta: Bajna György
Szemfényvesztés
A helyi választásokig ugyan még hónapok vannak, de a kampányt nem lehet elég korán megkezdeni – gondolhatják az ôsszel amúgy is megtépázott nimbuszú székelyföldi RMDSZ- szervezetek, ezért már mostantól hozzá is láttak. Ennek egyik látványos jele az, hogy nagy hangon bírálni kezdték az oktatási törvény tervezetét. Félreértés ne essen, van bôven bírálnivaló azon a tervezeten, úgy általában is, meg magyar szempontból is, tehát nem védeni akarom Adomniţei minisztériumának agyszüleményét, épp csak fel szeretném hívni a figyelmet arra, amirôl bölcsen hallgatnak a tulipá-nos nemzetvédôk.
Képzelje csak el a tisztelt olvasó, hogy valamelyik egyszemélyes kft-ben (ahol a tulajdonos és az egy szem alkalmazott egy és ugyanaz – van ilyen bôven nálunkfelé) az alkalmazott sztrájkba kezd, tiltakozásképpen a tulajdonos túlkapásai miatt. Komikus volna, nemde? Kovács János szobafestô és mázoló felemeli a szavát azért, mert Kovács János cégtulajdonos kizsákmányoló, népnyúzó magatartást tanúsít, semmibe veszi az alkalmazottakat, nem áll szóba még a szakszervezet vezetôjével sem. Kabaréba illô jelenet. No, de nem ugyanez történik akkor is, amikor egy kormánypárt tiltakozik a kormány egyik tervezete ellen? Ahelyett, hogy nyilatkozatokat ad ki, s tiltakozásra buzdítja a tanulókat meg szüleiket, vajon nem lenne egyszerűbb és célszerűbb, ha a „szakemberei” végeznék a dolgukat a Victoria palotában? Ha pedig ott annyira kicsi fiúk, hogy nem képesek szakmai kérdésekben szakmai döntéseket kicsikarni, akkor jó ha tudják, hogy az ajtó nincs rájuk zárva, bármikor fel lehet kelni a bársonyszékbôl, akár tiltakozásképpen is.
Innen pedig egyenes út vezet egy másik sokat hangoztatott, alapigazságként elfogadott, de erôsen kérdéses tételhez. A minap a tévében egybehangzóan állította a helyi meg a területi RMDSZ-elnök, hogy nem jó az egyéni választókerületes szavazási rendszer, mert akkor kevesebb magyar képviselô jut be a parlamentbe. E mögött a kijelentés mögött is az a gondolat áll, hogy a gondjaink megoldásához az kell, hogy sok magyar legyen a parlamentben, netán a kormányban. Ennyi, s ez elég is. Az már nem számít, hogy kik azok, mire képesek és mit tesznek, csak az a fontos, hogy legyenek ott. Holott a dolog ennél kicsivel bonyolultabb. Nem elég ott lenni, tenni is kell, sôt, nem elég tenni, eredményt is fel kell(ene) mutatni. Mert ha nem, akkor visszájára fordul az egész. Az, aki ott van, kapja a nagy fizetést, kapcsolatokat épít, stb, stb, tehát személyesen neki, esetleg rokonainak, barátainak jó, de a közösségnek már nem, sôt. Gondoljunk csak bele: mi lenne hatékonyabb, ha az RMDSZ emberei ott ülnek a minisztériumban, s arról alkudoznak, hogy azért itt-ott kicsit finomítani kellene a törvényen, mert ha nem, akkor a párt képviselôi nem fogják tudni megszavazni a parlamentben, vagy ha határozottan megfogalmazzák az összes, a magyarság számára fontos elvárást, s világossá teszik, hogy ha azok nem kerülnek be maradéktalanul a tervezetbe, akkor az RMDSZ másnap kilépett a kormányból. Ha pedig a tervezetbe bekerülnek, de a parlament kiveszi ôket a törvénybôl, akkor még a végszavazás elôtt a párt minden tagja kivonul a parlamentbôl, s hatalmas nemzetközi patáliát csapnak azért, mert itt elnyomják a magyarokat. A fenyegetést persze tett is kellene kövesse (emlékszik még ugye mindenki a Petôfi-Schiller egyetemre?), és nem kétséges, hogy ez a módszer hatásosabb volna, mint hangzatosakat nyilatkozni a sajtónak, majd (szokás szerint – lásd még az alkotmány esetét is) lehajtott fejjel megszavazni a törvényt úgy ahogy van, azzal a felkiáltással, hogy ez még mindig jobb egy kicsivel, mint amilyen a régi törvény volt.
Miközben a fentieket írtam, érkezett a hír, hogy a Diszkriminációellenes tanács egyhangúlag úgy döntött, hogy Voiculescu ártatlan. Ha valaki elfelejtette volna, a Konzervatív Párt elnöke olyan törvényt kezdeményezett, aminek értelmében minden román állampolgárnak meg kell tanulni az állam nyelvét, s aki nem tanul meg, az elveszíti az állampolgárságot. A tervezet nem csak alkotmány-ellenes (mert az állampolgárságot senkitôl nem lehet elvenni), hanem nyilvánvalóan diszkriminatív, hisz egyértelműen a nemzeti kisebbségek ellen irányul. Éppen ezért a Magyar Polgári Szövetség Sepsiszéki Szervezete panasszal fordult az Asztalos Csaba veszette diszkriminációellenes tanácshoz, az meg hosszas mérlegelés után hozta meg a fent említett döntését. Van a kedves olvasók között valaki, aki nem háborodik fel erre a hírre? Az olvassa el kérem még egyszer: Asztalos Csaba, az RMDSZ által vezetô tisztségbe juttatott bátor magyar ember úgy döntött, hogy az teljesen helyénvaló, ha Székelyföld lakóinak nagy többségének elveszik az állampolgárságát! Lusta népség, ha el akarja ezt kerülni, tanuljon meg románul, ellenkezô esetben megérdemli, hogy a nyugdíját is megvonják, s kitoloncolják az országból!! Voiculescunak persze fülig ér a szája, s már be is jelentette, hogy vannak még ötletei arra vonatkozónak, hogy megregulázzák ezeket a fránya magyarokat. Mi pedig nem tehetünk mást, mint hogy szívjuk a fogunkat, elvégre papírja van róla, hogy ártatlan, s ha sokat ugrálunk, még minket fog elítélni Asztalos bizottsága.
Hát így állunk! S ez csak két friss példa arra, hogy mennyire hamis az az állítás, hogy mindennél fontosabb az, hogy a magyarok ott legyenek. A megalkuvó jelenlétnél sokkal de sokkal többet el lehet érni egy látványos távozással. Épp csak félre kell tenni az egyéni érdekeket, s egyszer végre a közösségét helyezni elôtérbe.
Árus Zsolt
MPSZ-hírek
A polgármester által
„kölcsönvett” 187 millió lejrôl
Száztizenegy hét, több mint két év és egy hónap telt el azóta, hogy a polgármester kérésére, az RMDSZ többségű képviselôtestület jóváhagyásával a város pénzébôl „kölcsönvettek” 187 853 400 régi lejt, hogy legyen amibôl kifizetni a polgármester saját személyes ügyvédjét. Újra és újra megkérdezzük Pap Iosif polgármestertôl, Farkas Zoltán városi RMDSZ-elnöktôl, illetve a városi képviselôtestület RMDSZ-es tagjaitól (aki nem ismerné ôket: Antal Péter, Aszalos Albert, Barabás Attila, Blénessy Géza, Eigel Tibor, Fülöp Edit, Kolumbán László, Mann Géza, Nagy Zoltán, Parászka Géza, Portik Csaba, Seer Mihály, Szabó Rudolf, Szász József, Szlávits Erika, Tinka Kálmán, Vencser Sándor), hogy mikor vetnek véget ennek az állapotnak? A polgármester legutóbb is azért siránkozott a Gyergyó tévé műsorában, hogy kevés a pénz, azért nem tudott többet megvalósítani. Ezúton is emlékeztetjük, hogy ennek közvetlen módon ô is az okozója, hisz több mint két éve nem adja meg a kölcsönvett pénzt. Neki nem nagy összeg, úgy két havi jövedelme lehet, éppen ezért érthetetlen, hogy miért teszi ezt. Azt a szót, hogy becsület sokszor használja ô is, de vajon tudja, hogy mit jelent?
A Kossuth Lajos utca állapotáról
A Magyar Polgári Szövetség Gyergyószentmiklósi Szervezete felháborítónak tartja a Kossuth Lajos utca állapotát. A Harmopan pékségtôl a Pacsirta utcáig a járda használhatatlan, jobban hasonlít egy térdig sáros tanyai ösvényhez, mint egy megyei jogú város központi részének gyalogjárójához. Az úttest pedig ugyanazon szakasz két végén, a vasúti átjárótól felfelé, illetve még számos helyen olyan állapotban van, mint egy szônyegbombázás után. A helybeliek még ismerik a terepet, s képesek épségben végigvezetni rajta autóikat, az idelátogató idegennek ellenben jó esélye van, hogy maradandó élményekkel távozzon városunkból, már ha nem esik darabokra az autója. Az ok pedig egy: a polgármester vajból való szíve. Ugyanis a gyilkos gödrök gyakorlatilag mind a gázvezetés során, illetve után keletkeztek, kizárólag azért, mert a vezeték lefektetése után az utat nem állították helyre. Az érvényes törvény azt mondja, hogy a gáz-vezetés költségei azt terhelik, akihez a gázt vezetik, s a díjszabás annak függvénye, hogy milyen terepen kell vezetni, azaz műút esetében lényegesen nagyobb, mint ha földútról volna szó, mert a helyreállítás költségei magasabbak. Tudva azt, hogy a gázt többek közt a polgármester családjának cégeihez vezették, felmerül a gyanú, hogy elnézô magatartása annak köszönhetô, hogy cserébe az illetô cégeknek kevesebbe került a vezeték lefektetése.
Dan Voiculescu tisztára mosásáról
A Magyar Polgári Szövetség Gyergyószéki Szervezete veszélyes precedensnek tekinti a Diszkriminációellenes Tanácsnak azt a határozatát, miszerint nem tekinthetô diszkriminációnak a Konzervatív Párt azon törvénytervezete, aminek értelmében megfosztanák az állampolgárságuktól azokat a hazai magyarokat, akik nem tanulják meg az állam nyelvét. Túl azon, hogy a tervezet nyilvánvalóan alkotmányellenes (hisz az alkotmány kimondja, hogy senkit nem lehet megfosztani az állampolgárságától), a határozat lovat ad a nacionalista román politikusok alá, s egy nap arra fogunk ébredni, hogy a parlament meg is szavaz egy ilyen, vagy ehhez hasonló törvényt, pontosan a mostani határozatra hivatkozva. Az eset ugyanakkor ismét bizonyítja, hogy mélységesen hamis az a Markó-féle elmélet, hogy a legfontosabb az, hogy az embereink mindenhol ott legyenek. Lám, a városi tanács élén is az RMDSZ embere áll, s nem hogy képtelen volt megakadályozni ezt a határozatot, de még maga is mellette szavazott (a hírek ugyanis egyhangú szavazásról szólnak). Jellemzô ugyanakkor, hogy az RMDSZ lapít, nem foglal állást ebben az ügyben, holott elvárható minimum az, hogy azonnali hatállyal megvonja a bizalmat Asztalos Csabától, s felszólítja, hogy mondjon le. Ha ezt nem teszi meg, akkor maga is részese ennek az árulásnak.
Mindennapi autonómiánk
Többször és több helyen elhangzott már, hogy az autonómia valóban megmaradásunk záloga, azt minél hamarabb meg kell valósítani, de legelôször a fejekben kell rendet tenni, illetve élni kell már ma azokkal a lehetôségekkel, amelyek adottak. Ez többek közt azt jelenti, hogy le kell vetkôzni a régi reflexeket, a rossz beidegzôdéseket, s bár akkor és ott, ahol ennek semmi akadálya nincs, úgy kell viselkedni, mintha már autonómia lenne. Hadd mondjak három példát:
1. Beszélt nyelvünk rengeteget romlott az elmúlt évtizedekben. Sokszor észre se vesszük, hogy milyen sok idegen, elsôsorban román szót használunk, holott azoknak létezik szép magyar megfelelôjük is. Gondolok itt a plásza, punga, média, bon, praktika, meg hasonló szavakra. Ezeket az idôsebbektôl sajnos, megtanulják az újabb nemzedékek is, holott van nekik szép magyar megfelelôjük, még bár nem is olyan nagy ügy megtalálni s megszokni azokat, csak kis odafigyelés kell.
2. Másik példa a különféle feliratok, elsôsorban a közintézményekben. Kétségtelen, hogy kicsivel több pénz és munka, de attól még jogosan elvárható, hogy minden, de minden kétnyelvű legyen, kezdve egy iroda vagy egy kórházi osztály megnevezésével, s befejezve a „Dohányozni tilos” táblával. Az elmondható, hogy van ilyen téren fejlôdés, de lehetne sokkal gyorsabb is. Sôt, elvárható, hogy sokkal gyorsabb és átfogóbb legyen. Az egyes intézményvezetôk lehetôsége és felelôssége az, hogy felleltározzák az adott épületben levô összes táblát, s valamennyit egységesen kicseréljék, egyforma típusú, kétnyelvűre. Ez pedig nem kerül olyan sokba, hogy ne lehetne, teszem azt, még az elsô negyedévben a végére járni Gyergyószentmiklós, de akár Gyergyószék, vagy egész Székelyföld szintjén is. Épp csak hozzá kell látni. Hát rajta!
3. Habár tövény adta jogunk, mégsem élnek sokan azzal a lehetôséggel, hogy a különféle hivatalos beadványokat anyanyelvükön írják meg. Ez is elsôsorban rossz beidegzôdés, kell venni egy mély lélegzetet, s leszokni róla. Az igazsághoz azért hozzátartozik az is, hogy ebben a témában szerepet játszik a magyar hivatalos nyelv hiányos ismerete is. Nem csak az utca embere, hanem maguk a hivatalnokok is gondban vannak néha, ezért is van az, hogy sokszor a magyar beadványra is román nyelvű válasz érkezik. Itt a megoldásban fontos szerepet kell játsszon – szerintem – az iskola. Van ma több olyan tantárgy, aminek keretében lehetôség van megtanítani a fiatalokat a magyar hivatalos nyelvre. Teszem azt, állampolgári nevelés órán fogalmazhatnak kéréseket, beadványokat. Tudomásom szerint szakszótár létezik, épp csak nem forog annyira közkézen, mint amennyire jó lenne. Könyvkereskedések tehetnének ilyen téren sokat, illetve az önkormányzatok, ha rászánnák azt a nem sok pénzt, s bevásárolnának ilyen szótárakból, lehetôvé (kötelezôvé?) téve alkalmazottaiknak, hogy tanuljanak.
Ez három apró, lényegtelennek tűnô, de igencsak fontos dolog. Ha mindenki a maga helyén tenne azért, hogy ezeken a területeken elôrelépés történjen, akkor már pár hónap leforgása alatt közelebb lennénk a célhoz, az autonómiához. A feladat tehát ez: gondolkozzunk és cselekedjük autonóm módon, használjuk ki a már rendelkezésünkre álló lehetôségeket.
Árus Zsolt
Fiát várja rozoga házában a néni
A Haladás utcában lakó néni számára megállt az idô. Talán akkortól nem érdekli semmi, mióta elment határon túlra a fia, és még üdvözlôt sem küldött. Hazavárja. Azt a szobát, amelyben van csempekályha is, fenntartja neki, de már évek óta nem tud semmit róla.
A kidôlt-bedôlt háza majd ráomlik, abban a helyiségben, ahol tartózkodik, igencsak foghíjas a padló, a mennyezetet az ige tartja, s vastagon áll a korom, a kosz mindenütt. Nemrégiben hadilábon álló kályhája csúfot űzött vele. Nem azért, mert nincs teteje, és szabad tűz van a házában, hanem mert leesett a kürtôcsô is. Szomszédok oltották el a tüzet, mentették ki a lángoló ágybetétet. Arcát is megégette.
Akkor még volt, amit tüzelnie, brikettet égetett, amit a Caritas Családsegítô Szolgálat munkatársai vittek számára. Most már újabb adagot kért, mert elfogyott, és segítség nélkül a méteres fákat nem tudja felaprítani.
Mikor a caritasos autóval kivittek a nénihez, mínusz tíz fokon tárt ajtó fogadott, s gomolygott vastagon ki a füst a házból.
Kísérônk elmondta, a caritasos otthoni beteggondozóktól szereztek tudomást e nénirôl, távoli rokona is szólt, hogy segítsenek rajta.
– December elején mentünk ki hozzá elôször, vittünk tüzelôt, ablakot tettünk a házára, mert nem volt, és kályhacsövet is szereltünk. Nem lakhat tovább ott, ilyen körülmények között. A szomszédok visznek neki ebédet, nem fôz, nem tud. Ezt akkor mondták el, amikor élelmiszercsomagot vittünk neki. A szomszédoknál melegedik néha. Meg sem járta az esze, hogy igényeljen ebédet a Szeretetkonyháról. Nem jár vásárolni, a pénzt sem nagyon ismeri. Pedig elég jó nyugdíjat kap. El kellene jönnie bár télire otthonról. Rengeteg eset van, de ennyire szörnyű körülmények között élôrôl nem tudunk. S nem is panaszkodik a néni – mondta Moni Gabriella.
– Mi lenne a megoldás?
– Az alsó öregotthon lehetne számára a megoldás, véleményem szerint, de nem akar beleegyezni. Mint ahogy abba sem, hogy költözzön a ház másik szobájába, ahol állítólag rendes kályha is van.
Megoldás lenne tehát, de nem akar kimozdulni házából – a szomszédok is segítenek, mesélnek neki, hogy bár tisztaságban, melegben lenne, és ebédet is kapna, de nem tágít otthonától. Meglátjuk – ismételgeti. S közben elmondja, hogy elégette arcát, mikor tűz volt. Fáj a lába is – panaszkodik, mutatva gumicsizmába bújtatott végtagjaira. S mondja azt is, hogy vihetnek ruhát.
A szomszédok állítják, harminc éve lakik ott, de mióta egyedül maradt, másfél, két éve gyengült le, korábban az UFET-nél dolgozott. De már vizet sem hord, s padló sincs a házában. A rokonai nem látogatják. Mikor meggyúlt a ház, segítettek neki, s ki, mit tud, átvisz, hogy legyen, amit egyen. Egyik szomszéd szokott vásárolni neki élelmiszert, ha kell, fát vágnak. A körülötte lakók is úgy gondolják, legjobb az volna, ha kórházotthonba kerülne, mert nem tudja ellátni magát.
– A tisztálkodás is nehezére esik, elhagyta magát, télen, nyáron rajta van a gumicsizma, sajnáljuk – mondják. S félnek is, hogy egy reggelre házastól elég, vagy hogy megfagy.
A néni nem tudja, hogy elmúlt karácsony, arra sem emlékszik, hogy hol dolgozott. Nem panaszkodik, talán fel sem fogja, hogyan él. Ül a kályha mellett, be-bedob némi tüzelôt koromtól fekete kezével. Várja a fiát, ez az egyetlen, amiben biztos, és az, hogy egyelôre nem tudja meggyôzni senki, hogy kimozduljon házából, amelybôl egy ideje gomolyog a füst.
Kedves-Tamás Gyopár
Influenza ellen C-vitamin
A várva várt langyos idô nemcsak sárt hozott, hanem betegséget is egyeseknek. Már múlt héten többen keresték fel a rendelôket. Arról kérdeztük dr. Simon Alpár családorvost, hogy miként védekezzünk az influenza ellen.
– Még nincs járvány, de sok a beteg. Aki beoltatta magát az ingyenes grippe elleni oltással, az most nyugodtabb lehet, aki nem, az minél több C-vitamint, zöldséget, gyümölcsöt fogyasszon.
Elmondta, hogy otthon tüneti kezelést lehet alkalmazni Paracetamollal, C-vitaminnal, mézzel, zöldséggel, gyümölccsel, sok folyadékkal, de magas láz esetén feltétlenül orvoshoz kell fordulni. Gyerekeknek napi 2–3, számukra készített C-vitamintablettát vagy napi egy, 24 óra alatt felszívódó készítményt adhatunk. Hozzátette azt is, hogy amennyiben lappang e betegség valakiben, az kerülje a közösségeket, tehát, ha beteg a gyerek, ne menjen iskolába, ne menjen ki a levegôre.
Tünetei lehetnek e betegségnek: magas láz, torokfájás, hányás, hasmenés. Amennyiben magas láz jelentkezik, orvoshoz kell fordulni mihamarabb, mert szövôdmények alakulhatnak ki.
Azt is hozzátette, hogy az idô felmelegedésével egyre többen betegedhetnek meg.
Kedves-Tamás Gyopár
Tej és kifli a nagyobbaknak is
A kormány már több éve beindította a tej-kifli programot, amelynek keretében hétköznapokon egy pohár tej és egy kifli jár az óvodásoknak, valamint az elemi tagozatos diákoknak. A Gyergyói-medencében a kifli mellé sajtot kapnak a gyermekek. Nos, a január elején életbe lépett 2007/388-as törvény értelmében, idéntôl az V–VIII. osztályos ta-nulók is részesülnek ebben a juttatásban. A megyei tanácsoknak alig három hét áll a rendelkezésükre a versenytárgyalások lebonyolítására és a program beindítására.
Hargita megyében az óvodások és I–IV. osztályosok, összesen 22 700-an kaptak ezidáig kiflit és sajtot, február 11-tôl pedig 13 350 V–VIII. osztályosnak is jár a tízórai.
Petres Sándortól, a megyei tanács alelnökétôl megtudtuk, amint a megyei tanácsnak lesz költségvetése, tehát február elsô napjaiban kiírják a közbeszerzést. Amíg zajlik a közbeszerzési eljárás, addig is tárgyalásos megegyezéssel, akik most szállítják a kisebbeknek a tejet és sajtot, azok fogják biztosítani a nagyobbaknak is, hogy ne legyen késés. Azt is megkérdeztük, hogy változtatnak-e a feltételeken, ami a termékek minôségét illeti. Elmondta, hogy mostanig is elôírásnak kellett megfeleljenek a termékek, s valószínűleg az illetékesek, akik végigkövették a programot, ha kell, változtatnak a feltételeken. Továbbá elmondta, hogy amennyiben nem megfelelô a termékek minôsége, a fogyasztóvédelmet illetve a megyei tanácsot kell értesíteni.
A tervek szerint tehát sikerül megvalósítani, hogy a február 11-én kezdôdô második félévben minden, erre jogosult gyermekhez eljut majd a napi tej-, vagyis sajt- és kifliadag.
Kedves-Tamás Gyopár
Vissza kell vonni a 178/2007-es határozatot
Törvénytelen a Gyervíz
Közös vízgazdálkodási cég létrehozásáról döntöttek a Gyergyói-medence önkormányzatai. Ennek alapján a gyergyószentmiklósi önkormányzati képviselôtestület tavaly határozatot hozott, miszerint a GO Rt-tôl különválasztják a víz- és szennyvízgazdálkodást, és a közeljövôben létrejövô – egyelôre nem tudni milyen jogi formában működô – céghez társulnak. A részvénytársaságban minden település lakosságarányosan vesz részt. Gyergyószentmiklós 37%-ot birtokol majd, Alfalu, Csomafalva, Újfalu, Vasláb, Szárhegy, Ditró és Remete önkormányzatai mellett. A 178-as számú határozat ellen tett panaszt Hargita megye prefektusánál Árus Zsolt. Indoklásában Árus arra hivatkozik, hogy a vízgazdálkodási tevékenység különválasztását közvitára kellett volna bocsátani annak érdekében, hogy a lakosság tudomást szerezzen, észrevételeket fogalmazzon meg ezzel kapcsolatosan. A beadványra Strujan Constantin (magyar nyelvű!) levélben válaszolt: „Mivel a fent említett határozat meghozatalakor a 2003/53-as törvény elôírásai nem voltak betartva, visszavonását kértük”. Azaz, az önkormányzat nem dönthet a lakosságot ilyen mértékben érintô kérdésben anélkül, hogy fórum keretében megkérdezné az érintetteket, a gyergyószentmiklósiakat. Megkeresésünkre Kontesveller József alpolgármester elmondta: „A működési szabályzat kialakulóban van, sikerült egyeztetnünk a környék polgármestereivel. Ezt a javaslatot kiosztottuk a gyergyószentmiklósi önkormányzati képviselôknek is, hamarosan a testület is meg fogja vitatni.” A prefektus levelét nem ismerte az alpolgármester. „Nem tudok errôl mit mondani. Ha tényleg így van, akkor közvitára kell a kérdést bocsátani. Szerintem nem volt kötelezô közvitára bocsátani, mivel ez egy elvi döntés volt, és majd az alapszabályzatot kell közvitára bocsátani.”
Csata Orsolya
Ismét a vízszámlázásról
Többször cikkeztünk arról, hogy a Közigazgatási Bíróság szerint rosszul számláz, azaz becsapja a közüzem a tömbházlakókat a hideg és a meleg víz számlázásakor. Árus Zsolt, Bucsin negyedi lakos panaszára a Hargita Megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal is büntetést rótt ki a GO Rt-ként működô intézményre. Aztán lakossági fórum következett, ennek nyomán többen panasszal fordultak a fogyasztóvédelemhez, miszerint jogtalannak tartják, hogy több vizet számlázzon a közüzem, mint amennyit fogyasztanak. A fogyasztóvédelmi hivatal igazgatója, dr. Weil Gyula szerint „nem jogos, amit reklamálnak a fogyasztók”, errôl levélben is értesítették ôket. Azaz, ugyanaz a panasz, amiért korábban büntetést rótt ki a hivatal, ezúttal – számszerint 11 fogyasztó írásban letett reklamációja – nem jogos. Weil szerint nem létezik keretszerzôdés a GO Rt. és a tulajdonosok szövetsége között, mivel nem létezik szövetség. Ezen a keretszerzôdésen dolgoznak az intézmény jogászai, ezt hamarosan az önkormányzati képviselôtestület elé fogják terjeszteni – árulta el a fogyasztóvédelmi hivatal igazgatója. „Egyébként saját magunkat hozzuk rossz helyzetbe, ha több százmillió lejes büntetést szabunk ki a közüzem számára – folytatta Weil. Hiszen a büntetést is a fogyasztók, a tömbházlakók pénzébôl fizeti ki a GO Rt. Hol jó az nekünk, hogy a mi pénzünkbôl fizessen az államnak büntetést?” – fejtette ki.
Csata Orsolya
Magyar Kultúra Napja
Január 22-én ünnepeljük a Magyar Kultúra Napját. A kézirat szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz megírását. Erre az eseményre emlékezve 1989 óta január 22-én minden magyarlakta településen kulturális rendezvények keretében ünnepelik az évfordulót. A Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központja, Hargita Megye Tanácsának Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központja, a Gyergyószentmiklósi Művelôdési Központ, a Városi Könyvtár és a brassói Transilvania Egyetem szervezésében városunkban is megünnepelték a Magyar Kultúra Napját. Hétfôn, január 21-én a művelôdési ház színháztermében, gálaest keretében tüntették ki mindazokat, akik erkölcsi, vagy anyagi hozzájárulásukkal támogatták a Gyergyószárhegyi Központ és a Művelôdési Központ rendezvényeit. A mintegy félszáz oklevél kiosztását megelôzôen Barti Tihamér, a Gyergyószentmiklósi Művelôdési Központ gazdasági igazgatója szólt a nap jelentôségérôl, fontosságáról, majd Petres Sándor, a megyei önkormányzat alelnöke nyitotta meg a rendezvényt. Petres szerint meg kell tanulnunk büszkének lenni arra, hogy gyergyóiak vagyunk, hiszen ez a vidék számos művészt, alkotót adott a nagyvilágnak. A gálaest a sepsiszentgyörgyi Codex régizeneegyüttes elôadásával folytatódott. A XVI–XVIII. század magyar fôúri mulató- és tánczenéit tolmácsoló koncertet reneszánsz táncház követte. Mátyás, az igazságos című rajzfilm vetítésével folytatódott a rendezvénysorozat kedden, a Városi Könyvtár emeletén; délután pedig a művelôdési központ 40-es termében nyitottak tárlatot a Gyergyóalfalvi Nemzetközi Alkotótábor tavalyi „termésébôl”.
* * *
Gyergyóalfaluban is ünnepelték a Magyar Kultúra Napját. Kedden este Wass Albert születésének 100., halálának 10. évfordulójára emlékeztek a Galériában. Ábrahám Tihamér, Koncsag Katalin, Borsos Szilvia, Ambrus Kinga, Majorán Hilda, Carp Natália, Koncsag Bernadett, Baricz Zsuzsa diákok valamint Gál Mihály lépett fel. Zenélt Erdôs Ágnes, Fülöp Ildikó, Blénesi Áron és Csata Levente. A népes közönséget a műsor végén farsangi fánkkal, üdítôvel és forralt borral kínálták a szervezôk.
Csata Orsolya, Kedves-Tamás Gyopár
Gyergyószentmiklóson a Cabaret
A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház társulata Gyergyószentmiklóson vendégszerepel John Kander-Joe Masteroff-Fred Ebb: Cabaret című vilaghírű musicallel, Gajdos József rendezésében. Az elôadást a művelôdési központ színháztermében tekintheti meg a nagyérdemű: január 27-én, vasárnap este 7 órától – érvényes a Ferenczy István bérlet-, illetve január 28-án, hétfôn délután 4 órától – érvényes a Salamon Ernô ifjúsági bérlet.
A Cabaret musical-változatának létrejötténél sokan bábáskodtak. John van Druten, akit megihletett Isherwood Berlini történetei és megalkotta egyik legnagyobb sikerű háromfelvonásosát. Címnek az Isten veled, Berlin egyik sorát adta: I’am a Camera (1952). Az I’Am a Camera-t megnézte egy fiatal drámaíró, Joe Masteroff, és úgy döntött, ír belôle egy musicalt. Az ötletet megosztotta Harold Prince rendezôvel, aki azonnal megvásárolta a jogokat. Prince felkérte John Kandert, a dalszerzôt és Fred Ebbet, a dalszövegírót, hogy segítsenek a zenei anyag összeállításában. Az összeszokott páros munkához látott. A Cabaret ôsbemutatója 1966. november 20-án New Yorkban, a Broadhurst Theatre-ben volt. Valamennyiük közül mégis Christopher Isherwoodé az érdem, hogy ezt a parfümös-könnyes, tragikus és naivul mosolyos történetet megörökítette. Az angol író, a nácik hatalomra jutásakor éppen Berlinben élt, és nosztalgikus, szomorú emlékeit laza novellafüzérben adta ki 1939-ben, Isten veled, Berlin címmel. Ebben az elbeszélés-sorozatban jelenik meg elôször Schroeder kisasszony – a musicalban Sally Bowles –, azután Kost kisasszony, Schneider kisasszony, meg a Kabaré néhány hôse.
Bob Fosse 1972-ben rendezte meg a híres filmváltozatot. Sally szerepét Liza Minellire, Cliffet Michael Yorkra osztotta, igaz a filmben ez a karakter Brian néven futott. A Konferansziét az a Joel Grey alakította, aki akkor már hat éve játszotta ugyanezt a szerepet a Broadway-i musicalben. A film mégsem a musicalt vette alapul, hanem visszanyúlt van Druten darabjához, és Isherwood Berlini történeteihez. A film kirobbanó siker lett. Nyolc Oscar-díjat söpört be.
... Színhely: 1930, Németország. (Hitler hatalomra kerülése elôtt három évvel, amikor a leendô Führer még hangzatos nemzetiszocialista jelszavakkal operál, de bibliául már ott a Mein Kampf, és ízelítôül már meg-szervezte pártja rohamosztagát, az SA-t.) A berliniek még Trianon utáni álmukat alusszák, legalábbis a hajnali ébredezés félálmában érzékelik csak egy-egy „véletlen” eset folytán, hogy valami történni kezd: miért is ilyen vadak ezek a nemzetiszocialisták? Hiszen jelszavaik ígéretesek és vonzóak… Miért nem német Schultz úr, a kiskereskedô akkor is, ha zsidó? De a válasz még kézlegyintés: fiatalok ezek a legények, durvábbak hát a kelleténél, majd megszelídíti ôket az élet. Cliff, a fiatal amerikai író veszi csak észre (talán éppen azért, mert kívülálló, és egy kevésbé fanatizálható, bevándorlókból szôtt nemzet fia), hogy – kellô költôiséggel szólva – a szendergô Vénusz megfogant, s szörnyeteget készül világra szülni... A Kabaré önmagán túlmutató érdeme (s talán világsikerének egyik oka), hogy a szörnyet kölyökkorában mutatja fel, amikor, mint minden más kölyökállat, odakap ugyan, de hát így van rendjén, a fogait élesíti... (Christopher Isherwood)
Az elôadás alkotói: díszlettervezô Csíki Csaba m.v., jelmeztervezô Kiss Zsuzsanna m.v, korrepetitor Derzsi Katalin m.v, dramaturg Dunkler Réka, koreográfus Gajdos József m.v. A rendezô munkatársai Csurulya Csongor és Lôrincz József.
Jegyek ára: 10 lej, diákoknak és nyugdíjasoknak 6 lej. Jegyek elôvételben a Figura Stúdió Színház titkárságán (művelôdési központ – földszint) munkanapokon 10 és 16 óra között, valamint elôadás elôtt a helyszínen.
Jeleskedtek gyermekeink
Két versenyrôl hoztak elsô és második helyezésért járó elismerést a Vaskertes Iskola és a Kós Károly Általános Iskola diákjai. Dobribán Melinda és Csillag Adél a Magyar Kultúra Napja alkalmából szervezett egri versmondó versenyrôl hozták el az elsô, illetve a második díjat. Heves megye 13-15 éves diákjai számára határon túli diákokat is meghívtak, így került Melinda és Adél a január 19-i versenyre. Az ötágú síp üzenete című megmérettetésre XX. századi magyar költôk verseivel jelentkeztek a versenyzôk. Dobribán Melinda Dsida Jenôtôl a Kerülöm a nevedet Erdély című verset adta elô, felkészítô tanárai Farkas Katalin és Varga Gyöngyi tanárnôk voltak. Adél, a Kós Károly Általános Iskola VIII. osztályos tanulója pedig Tompa László Lófürösztés című versével készült; tanára, Máthé Gyöngyvér irányításával. „Nagyon jó verseny volt, örültem, hogy részt vehettem rajta. Nagyon kedvesek voltak, mindenki mondta, hogy már járt Erdélyben, ismerik az itteni vidékeket. Örültek nekünk nagyon” – meséli Melinda.
Ugyancsak díjakkal tértek haza a mesevetélkedôn versenyzô gyerekek is. Hargita megyét három csapat – kettô a Vaskertes iskola diákjaiból alakult – fogja képviselni az országos szakaszon, melyre márciusban, Nagyváradon kerül sor. A 96 csapatból, második forduló után elsô helyen a Manók, másodikon pedig a Töprengôk csapata végzett. A Györffy Mária-Magdolna által felkészített Manók: Árus Krisztina Zsuzsanna, Szász Dorottya, Ferenczi Anita és Puskás Sándor. Második helyen a Szôcs Márton Nóra tanítónô által felkészített – Czimbalmas Abigél, Sajgó Formayer Orsolya, Madaras Szilvia és Ambrus Dorottya alkotta – Töprengôk csapat végzett.
– A verseny három fordulóból áll, minden fordulóra négy mesét kell feldolgozni. Nagyon sok feladattípus van, mindig sokat újítanak a verseny szervezôi. Vannak keresztrejtvények, igaz-hamis állítások, mondatokat kell befejezniük a gyerekeknek, kakukk tojásos feladatok, szinonímák keresése, egyszóval átfogó ismeretekre van szükség. Nyelvtant, fogalmazást, szövegelemzést részletesen felölel ez a vetélkedô – magyarázza a Manókat felkészítô Györffy Mária Magdolna.
– Nagyon sok plusz munkát igényel, hetente háromszor találkoztunk órán kívül, ilyenkor oldottuk meg a feladatokat, dolgoztuk fel aprólékosan a meséket. Mi harminc feladatot oldottunk meg, 80 villámkérdést, szóval nagyon sok munkánk van az elsô díj mögött. Ezzel az én munkám is fel van mérve, úgy érzem. Hasznát fogják ennek venni késôbb is, helyesen írnak, értik és tudják elemezni a szövegeket és szépen fogalmaznak magyarul – teszi hozzá.
Csata Orsolya
Egyiptomi ételkóstoló
Az egyiptomi kultúrába nyerhettek betekintést a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Gyergyószentmiklósra kihelyezett karának szervezésében az egyetem diákjai. A testvérkapcsolat tavaly született meg az egyiptomi Sinai Szállodaipari és Idegenforgalmi Fôiskola és a gyergyószentmiklósi egyetem között, ennek eredményeként érkeztek most városunkba a keleti egyetem képviselôi. A két professzorból – Dr. Mostafa Mohamed Sayed El Zagul és Dr. Mohamed Sherif Hosny Mohamed Wahdan – és három diákból – Ingy Mohamed Mohmasud Mohamed; Munatallah Hesham Mostafa Osman Mostafa; Mohamed Ali Osman Mohamed Hassan – álló küldöttség tagjai elmondták: nagyon érdekes számukra ez a látogatás, hiszen elôször látnak havat. Dr. Mostafa professzor viccelôdve mesélte, hogy még sosem volt 1200 méter magasan, és most kiderült, hogy észre sem vevôdik a különbség. A két egyetem professzorai, diákjai között kialakuló baráti kapcsolatot bizonyította a kötetlen hangvételű bemutató is. Elôbb kisfilmet vetítettek a 7000 éves Egyiptomról, múltjáról, turisztikai érdekességeirôl, hagyományairól, valamint napjaink Kairójáról. Ezt követôen étel- és italkóstolóra invitálták a jelenlévôket. A küldöttség által készített lencselevest és – fôtt rizset, lencsét, csicseri borsót, pirított hagymát és makarónit tartalmazó – kocherit a két professzor készítette a meghívottak számára. Különleges üdítôitalokkal is kedveskedtek, az asztalokon dam, carob, karkady és tamer hendy nevű alkoholmentes frissítôk fogadták az új ízekre kíváncsiakat. Igencsak nagy volt a tolongás az egyiptomi lányok asztalánál, akik egyiptomi arab hieroglifákkal írták le – a fôleg lányok által igényelt – neveket. A barátkozásra, ismerkedésre kitűnô alkalmat biztosító est végén kötetlen beszélgetések alakultak ki, de olyan is volt, aki táncra perdült a különleges egyiptomi könnyűzene dallamaira.
Csata Orsolya
Ködös idô, késôi üzenet
Köd van. Ilyenkor valami kellene, ami emeli a morált. Amitôl fellélegzik az ember, még akkor is, ha belélegzi a köhögtetô, füsttel teli párát. De néhol már harapható is a nyomasztó fehér gombolyag. Év eleje van, az ünnepek utáni nehéz idôszak. Lapul a zseb, lapít az élet. Túlélünk ilyenkor. Meghúzzuk magunk. Nem újdonság. Nincs tolongás a fodrászaton, a cégek csínján reklámoznak… Hiába csappan a forgalom, attól még a kiadások megvannak. Jön a számla, pengetni kell, jön a bankos dátum, fizetni kell. Kinek van kölcsöne, az tudja, és nem fogja elfelejteni még évek múltán sem azt a dátumot, mikor a kézhez kapott összeget tovább kellett adnia. Örült, mikor megadatott az a lehetôség, hogy bebizonyíthatta, van annyi pénze, hogy szinte nem is kell neki már. Hiszen ki ne tudná, hogy csak akkor kap kölcsönt valaki, ha halomnyi akta igazolja, hogy szinte szüksége sincs a pénzre. Ezt nem én találtam ki, ismerôseim is tapasztalták. Amolyan általános tudnivaló. Mint az is, hogy, ha este kilenc óra után megcsörren a telefon, összerándul a gyomor, mert semmi jót nem sejtet. Ilyenkor megtízszerezôdik az út a telefonkagylóig, vagy óráknak tűnik elôhalászni a mobiltelefont, hogy már legyünk túl a rossz híren. Lesz, ami lesz. S ez történik az üzenettel is. Nekem, legalábbis, frászom van a késôi SMS-ektôl.
Minap este, miután teleszívtam tüdômet az egész napos köddel, végre beállítottam a telefont, hogy ébresszen fel egy újabb, elôreláthatóan nyomasztó ködös napra, az elkövetkezendô kiadásokat és bevételeket meghánytam-vetettem, s elégedetten arra a következtetésre jutottam, hogy üti a széle a hosszát. A számvetést követôen pedig, annak rendje és módja szerint, elszenderedtem. Álom: nyár, meleg, virágok, csupa zöld minden… Na, nem sokáig. 00.02 perckor, kísértetiesen jelzett a telefon, hogy üzenet. Tapogatom a készüléket, gyomrom görcsbe, hogy valami baj van, ez biztos. Végre megvan a készülék, nem is vertem le a földre, alig találom a gombokat, most nincs idô a szemüveg után nyúlni, mert valószínűleg szüksége van valakinek rám, segíteni kell… Beteg nagymamák, rokonok, szülôk, távolban lévô testvér, jaj Istenem, mi történhetett?
Na, mit gondolnak? A bank figyelmeztetett. Éjfélkor jött az üzenet. Nem másért, csakhogy el ne felejtsem: négy nap múlva be kell fizetnem az összeget. Négy nap múlva…
Addig is elôreláthatóan ködös idô várható.
Kedves-Tamás Gyopár
Szorgosan dolgozik a kis csapat
Már korábban is írtunk a fogyatékossággal élô ifjak foglalkoztatójának kialakításáról. A Gyilkostó Szövetkezet udvarán kialakított védett műhelyt október elsején nyitották meg. A napokban látogattuk meg az ott tanuló, dolgozó fiatalokat. Kellemes hangulatban mindenki tette a dolgát, ottjártunkkor lepedôket szegett két fiatal, és a szôtt lábtörlôk is készültek. Budai Ilona, a műhely vezetôje már a helyiség kialakításakor is tevékenykedett, most eredményekrôl, fejlôdésrôl számol be. Tizennyolc fiatal jár a műhelybe, hetente váltják egymást, egyszerre hatan dolgoznak, szorgoskodnak, és amint Ilonka mondja, ügyesek, sokat tanultak a fiatalok, és szívesen járnak a műhelybe tevékenykedni, dolgozni. Kis párnák is készültek, és Mikulás-csizmák is kerültek ki a műhelybôl, melyeket az adventi vásáron kínáltak a város lakóinak a napköziben készített, ötletesebbnél ötletesebb ajándéktárgyak mellett.
A pályázatból létrehozott műhely célja: foglalkoztató és szórakoztató munkával összekötve értelmet adni azon fogyatékosok tevékenységének, akik a Gyergyói-medencében élnek. A fogyatékosok állami intézeténél megpályázott foglalkoztató műhely, a gyergyói Gyilkostó Szövetkezet, a Támaszklub illetve a Hargita Megyei Mozgássérültek Szervezete közös munkájának eredménye.
Mintaértékű az összefogás, ilyet mostanság ritkán tapasztalni, hogy a gazdasági szféra a szociális szférával egy közös érdek ügyében tud fellépni, tud tenni. Az otthonról való kimozdulás fontossága a fogyatékossággal élô gyerekeknél, fiataloknál döntô jelentôségű, meghatározza a további mindennapokat.
Csata Kinga, a Támaszklub vezetôje örömmel szól azokról, akik adójuk két százalékát a Napsugár az Esôben Alapítványnak ajánlották fel, köszöni az adófizetôknek a támogatását. Felhívással is fordul azon cégek vezetôihez, ahol több mint ötven alkalmazott van, már most tudnak a fiatalok olyan termékeket elôállítani, melyeket hasznosítani lehet. Tehát, lehet tôlük rendelni, hogy ne menjen az államnak a pénz, mert a nemrég megjelent törvény büntetéseket is megfogalmaz abban az esetben, ha nem alkalmaznak fogyatékos személyt ötven alkalmazott után, vagy nem vásárolnak védett műhelyekben elôállított terméket.
Baricz-Tamás Imola
Keressünk polgármestert!
Hamarosan véget ér a 2004-ben választott helyi tisztségviselôk mandátuma. Tavasszal, de legkésôbb nyáron új polgármestert, önkormányzati képviselôket és megyei önkormányzati képviselôket kell választanunk. Az eddigiek elköszönnek. Végezték dolgukat, jól-rosszul, több-kevesebb sikerrel, eredménnyel vagy látszat nélkül. Az értékelésre most nem térünk ki. Munkájuk eredményét mindenki látja, aki végigsétál a városon. Akár gyalogosan, akár autóval teszi.
Keressünk polgármestert! című játékunkkal arra próbálunk választ találni, hogy Önök szerint, a gyergyószentmiklósiak szerint, milyennek kell lennie annak, aki 2008–2012 között igazgatja városunk sorsát. Leendô városatyánknak mindenekelôtt felnôttnek kell lennie a törvény szerint. Azaz legalább 23 évesnek kell lennie, és legalább három hónapja Gyergyószentmiklóson állandó lakhellyel kell rendelkeznie. A választási törvény értelmében polgármestert indíthat politikai párt, vagy koalíció, kisebbségi szövetség, de lehet valaki független jelölt is. A politikai pártok, vagy szövetség esetében a jelölt elfogadja az ôt jelölô szervezet programját, és mandátuma során azt képviseli. Ebben az esetben nem szükséges számára támogató aláírásokat gyűjteni. Független jelölt a szavazati joggal rendelkezô polgárok 2%-ának támogatásával indulhat a polgármesteri székért való megmérettetésen. Ez körülbelül 332 támogatót jelent. (Önkormányzati képviselônek az indulhat, aki megszerzi a szavazati joggal rendelkezô polgárok 1%-ának támogatását, azaz kb. 166 aláírást.) Támogatólistát csupán a szavazati joggal rendelkezô személyek írhatnak alá, egy polgár csupán egyetlen jelöltet támogathat. Jó tudni, hogy egy jelölt indulhat egy idôben a polgármesteri, az önkormányzati képviselôi és a megyei önkormányzati tisztségért, de csak egyetlen tisztséget tölthet be a választásokat követôen.
Most induló játékunkkal fantomképet próbálunk rajzolni arról, hogy Önök milyennek képzelik el azt az embert, akire rábíznák Gyergyószentmiklóst a következô négy évre. Nem azt keressük, hogy KI legyen a polgármester, hanem azt próbáljuk körvonalazni, hogy MILYEN legyen. Okos? Tisztességes? Diktatorikus? Csapatépítô? Szakember? Gazdag? Íme csak néhány azon tulajdonságok közül, melyekrôl megkérdezzük Önöket következô 12 lapszámunkban. Ragadjanak tollat, írják meg véleményüket!
A szelvény kitöltése után válaszaikat kérjük, juttassák el a Gyergyói Kisújság (a volt mozi bejáratánál levô) postaládájába. Azok között, akik bekapcsolódnak játékunkba, megválaszolnak minden kérdést, és beküldött szelvényeikkel segítenek megrajzolni leendô polgármesterünk fantomképét, kisorsolunk egy 200 lejes vásárlási utalványt (a Ben-Com-Mixt Kft. üzletében vásárolható le) és egy kétszemélyes vacsorát a Muskátli vendéglôben. De a nyereményeknél is sokkal fontosabb, hogy közösen gondolkozzunk el, milyen tulajdonságokkal, képességekkel kell rendelkeznie annak, aki Gyergyószentmiklóst kimozdíthatja a tehetetlenségbôl!
Információs- és dokumentációs központ Ditróban is
December 17-én avatták fel a ditrói iskolában az információs és dokumentációs központot. Román Sándor iskolaigazgató bemutatta a vendégeket: Burus Botondot, az Apáczai Csere János Pedagógusok Házának igazgatóját, Petres Sándort, Hargita Megye Tanácsának alelnökét, Lászlófy Pált, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnökét, Bardócz Ferenc polgármestert, Puskás Elemér alpolgármestert, a környék iskoláinak igazgatóit, a tervezôket, a kivitelezôket és a többi vendéget. Bemutatóval ismertette a központ fontosságát, működését és funkcionalitását. A központ nemcsak a diákoknak, a tanároknak és az iskola munkatársainak lesz funkcionális „segédeszköze”, hanem a közösség minden lakója betérhet, ha valamit tanulmányozni, kutatni akar akár könyvekbôl, akár az interneten. De a központ nemcsak csoportos tevékenységekre, egyéni kutatásokra alkalmas, hiszen továbbképzôket is fognak ott tartani.
Az elsô ilyen információs és dokumentációs központot Franciaországban alakították ki 1969-ben, és 2000 májusában létrejött egy francia–román megállapodás, aminek az lett a hozadéka, hogy azóta számos ilyen központ jött létre az országban.
2003 júliusa óta a ditrói iskola több munkatársa is részt vett képzésen, amelyek során azt sajátították el, mire szolgál egy ilyen központ. A termet január elsô napjaiban rendezték be. Az igazgató köszönetét fejezte ki a tanfelügyelôség – és sajnálkozását is kifejezte, hogy részükrôl senki nem jelent meg –, a pedagógusok háza, a megyei tanács és mindenki irányába, aki a központ létrehozásában besegített.
Majd Burus Botond elmondta, hogy az utóbbi évben a ditrói a tízedik központavató. Sok sikert kívánt hozzá, és átadta a pedagógusok házának ajándékát, a DVD-lejátszót.
Lászlófy Pál elmondta, hogy majd a pedagógusok szövetsége is helyet fog kérni itt továbbképzések lebonyolítására. Ô is ajándékot adott át: könyveket, folyóiratokat és oklevelet az igazgatónak. Majd Tatár Margit, az iskola volt igazgatónôje is kifejezte köszönetét a segítségért.
Végül az igazgató még kihasználta az alkalmat, és bemutatta jövôbeli terveiket: a felszegi iskolát szeretnék felújítani, amelyre már terv is készült.
Az avató szimbolikus kulcsátadással fejezôdött be: az igazgató átadta a padlásfeljáró régi kulcsát a központ fô emberének, a dokumentaristának.
Végül az iskola furulyacsoportja tette ünnepélyessé az amúgy sem protokollszabályokkal megterhelt központavatót.
Rancz Enikô
Műemlékeinkrôl
Annak ellenére, hogy városunk elég lelombozó állapotban leledzik, tudnunk kell, hogy óriási értékek vannak körülöttünk. Nap mint nap elmegyünk mellettük, esetleg nem is sejtjük, hogy építészeti műemlékrôl van szó.
Ha végigsétálunk a Hétvezér sétányon, a Lázár-kút mellett mindjárt ott van a Borostyánkô (Bernstein) villa (7-es). A tulajdonosa egy ploieşti-i zsidó volt, Bernstein Samoilă. A villát 1950-ben államosították, 17-es villaként volt ismeretes. A rendszerváltás után eladták, jelenleg egy nagykárolyi a tulajdonosa. A következô az Ágnes villa (18-as), amely a két világháború között épült, tulajdonosa a gyergyószentmiklósi Ferenczi Lajos volt. Passat Gheorghe, volt görögkeleti pap és iskolaigazgató vásárolta meg, majd a rendszerváltás után Ferenczi visszavásárolta. 1989 után a gyergyószentmiklósi Csavar család kért és kapott kártérítést érte. Ma egy moldáviai tulajdonosa van.
A Remény-szálloda épülete. Errôl már sokan és sokat írtak. Én csak arra hívnám fel a figyelmet, hogy 1889-ben épült Kantner János tervei alapján. Ditró–Szárhegy–Borszék nevű Közbirtokosságának a tulajdona volt. Minden rangosabb rendezvényt itt bonyolítottak le. Néhányat említenék: 1895-ben itt alakult meg a gyergyói EKE (Erdélyi Kárpát Egyesület), 1911-ben az új római katolikus templom felszentelése utáni díszvacsorát is itt tartották, vagy 1937-ben a Nemzetközi Balneológiai Kongresszust. Az államosítás után az üdültetôvállalat adminisztrációs épülete. A bálterem moziteremé alakult. A ’89-es rendszerváltással elkezdôdött a hanyatlása. Többször is gazdát cserélt, de ez nem tett jót az épületnek. Maholnap a teljes összeomlás veszélye fenyegeti. Nagy kár ezért az építészeti remekműért.
Vele szemben áll a Rózsakert (Făget). A XX. század elején épülhetett. Volt Soós-féle cukrászda, vendéglô, ma diszkó. 1950-ben államosították, majd 90 után privatizálták. Ma Costea Nicolae a tulajdonosa.
A 19-es villa Stoica néven került a köztudatba. Egy Stoica Gheorghe bukaresti lakos vásárolta a két világháború között, de hogy mikor épült, nem tudjuk pontosan. Az államosítás után az Egészségügyi Minisztérium használta, majd ’89 után privatizálták. Jelenlegi tulajdonosa a bukaresti Marmura cég.
A Heiter (20-as villa) a gyógyszertár mellett található. Elsô tulajdonosa Ernst Grohs volt, akitôl Heiter György szászrégeni udvari fényképész megvásárolta, és műtermet működtetett itt. Államosítás után üzlethelységek voltak benne, a rendszerváltás után félkész állapotban várja a teljes felújítást. Egy marosvásárhelyi üzletember vásárolta meg, de továbbadta egy bukaresti cégnek (O. O. Renat Kft.).
Ha utunkat tovább folytatjuk a Körsétányon, újabb műemléklistán lévô épületeket láthatunk. A Barbu villa (56-os villa) 1896-ban épült. Barbu Clement és felesége Lili kolozsvári lakosoktól államosították a 21 szobából álló nyaralót. Az Egészségügyi Minisztérium használta, majd 1970-tôl a Fürdôvállalat. 1996-ban Suciu Maria leszármazott visszaigényelte. A tetôt kijavíttatta. Az 53-as (Doru-villa) a 21-es szám alatt található. Tulajdonosa Armeanu Victor volt. Ez is a két világháború között épült. Az örökös, Rusu Ioan bukaresti állampolgár visszaigényelte.
A Stadion utca 9. szám alatt van a 60-as számú villa (Vasalopol), amely 1880-ban épült. Tulajdonosa a bukaresti Vasalopol Constantin volt, a magyar idôben magyar kaszárnyaként működött. Az államosítás után a Fürdôvállalat használta.
Ha kitérünk a Tavasz utcába, ott találjuk az Emil-villát (51-es). Antal Constantin maroshévízi lakos volt a tulajdonosa. Visszakapta az örökös, és árulja. A sétány végén van (26-os szám) a régi villanytelep. Köllô János igazgató idejében épült, 1898-ban a Ditró–Szárhegy Közbirtokosság pénzén. A Fürdôtelep raktáraként volt ismeretes, jelenleg nem használják. A XX. század elején a fürdôtelep világítását az itt lévô gôzgépek biztosították.
Visszatérve a Hétvezér sétányra, ott találjuk a mai poli-klinika épületét, a régi Mélik-szállót, amely 1845-ben épült, késôbb leégett, újraépítették. Tulajdonosa a remetei Mélik Bogdán volt. Államosítás után volt munkásklub, kantin, járóbeteg-rendelô. Ma lakat áll az ajtaján annak ellenére, hogy a privatizálás során többször is tulajdonost váltott. Mellette van az ortodox templom, amely 1847-ben épült római katolikus fatemplom, amelyet az új templom felépítése után eladtak a görögkeletieknek. Ôket 1948 után betiltották, és az épületet odaadták az ortodox egyháznak. Utolsó arhitekturális értékünk a Vadász utcában, a Szentkovits-villa (14-es). A 30-as évek elején épült, tulajdonosa dr. Szentkovits András gyergyószentmiklósi lakos. Tôlük vették el 1950-ben és a hadügyminisztérium használta, utána a Fürdôvállalat.
Alsó-Borszéken a harangláb van a műemléklistán. 1901-ben épült, javítva a 60-as években volt. Régebb nem volt sem halottasház, sem kápolna, ahol harangozhattak volna. A civil lakosság zöme itt lakott, és szükség volt erre a haranglábra, ez adott otthont annak a két csengettyűnek, amelylyel jelezték a napszakokat, és hírt adtak a halálesetrôl.
Farkas Aladár
Kampány a pohár mellett
Jéghideg kocsma. A községi italozó aranyvirágának alig akad, akit kiszolgálnia. Egyik asztalnál hatvan év körüliek osztják az aktuális gondokat. Mi más lehetne idôszerűbb, mint a közeledô helyhatósági választások; az elmúlt négy év kiértékelése. Memóriájukat is megvillantják a teremtés koronái, s a kocsmárosné is belekapcsolódik a vitába. A község elsô emberérôl van szó, aki annak idején ugye, sok mindent kiírt a plakátra, amit jó volt olvasni. Két pártra oszlanak a délelôtti poharazók, fele elégedett a tevékenységével, másik fele hallani sem akar arról, hogy valamit is felmutathatna. Idéznek a plakátszövegbôl. (Négy évvel ezelôttrôl. Ki gondolta volna, hogy megjegyzik, s a kupica felhörpintése után szóról szóra visszaadják.) Nem lehet becsapni a helybelieket. Egyre hangosabb a vita, ami bevallom, tetszik. Azért is, mert ugyan kocsmaszinten, de foglalkoztatja a település jövôje a helybélieket. S ez is egyfajta bizonyíték arra, hogy nem passzívak. Tovább emelkedik a hangulat, hangosabb a szó, s aztán a vezetôvel elégedetlen atyafi kijelenti, hogy felfogás kérdése az egész, majd hozzáteszi, hogy minden ígéretét valóra váltotta a megválasztott. (Ekkor mély döbbenet ült ki a másik táborban lévôk arcára). De folytatta az atyafi a gondolatot: igen, mindent megvalósított, amit ígért, mert nem is ígért semmit azon a plakáton.
Kedves-Tamás Gyopár
Uniós források hatékony lehívása érdekében
Új régiós szervezet
Új régiós szervezettel gazdagodott a 7-es számú, Középerdélyi Fejlesztési Régió szerdától, január 23-ától, amikor is Marosvásárhelyen hat megye – Brassó, Fehér, Hargita, Kovászna, Maros, Szeben – képviselôi aláírták a „Közép-Erdély” elnevezésű Közösségfejlesztési Egyesületet létrehozó alapító szabályzatot. E lépésük lehetôvé teszi, hogy az együttműködés jegyében európai uniós alapokat hívhassanak le olyan közös érdekeltségű, közhasznú tevékenységek támogatására és európai szintre emelésére, mint amilyen például a sürgôsségi beavatkozások folyamatban lévô korszerűsítése és átalakítása is.
Hargita megye önkormányzata még a múlt év októberében határozatban (146/2007 sz.) döntött a csatlakozásról és egy minimális önrész befizetésérôl. Közvetlenül a szerdai alapító ülés után Bunta Levente, a Hargita Megyei Tanács elnöke, aki egyike az egyesület alapító kezdeményezôinek, sajtónyilatkozatában elmondta:
– Ma még igen sok tekintetben a megyei önkormányzatoknak nincs a hatáskörükben egyik-másik tevékenység koordinálása. Látva a fokozódó társadalmi szükséget, számos esetben – most éppen a sürgôsségi beavatkozásokéban – keressük a lehetôséget a cselekvésre. Gyakorlatilag azt a munkaeszközt hoztuk létre az egyesület révén, amelyiken keresztül lebonyolítjuk a sürgôsségi beavatkozások programját is. Mentôszolgálatról, rohammentôkrôl, továbbá a hozzájuk csatlakozó tűzoltó alakulatokról van szó, akik egy új szervezési formában remélhetôleg, közelebb kerülnek az önkormányzatokhoz. A tűzoltóságokat demilitarizálják, átalakítják, összevonják a polgárvédelemmel, s megyénként erôs sürgôsségi felügyelôségeket hoznak létre. Mostani találkozónkon már helyet szorítottunk a hegyimentôknek is, ôk kezdetben nem szerepeltek az eredeti elképzelésben. Hargita megyében a hegyimentést önkéntes csapatok bevonásával szervezzük meg, viszont az egész mentôtevékenységre kiterjedô pályázatunk révén próbálunk nekik is uniós forrásból rendes felszerelést beszerezni.
– Több millió eurós pályázatról van szó, s úgy tűnik, legesélyesebb pályázataink egyike lesz, amennyiben eredményesen tudunk együttműködni. A pályázati programra két- éves kifutási idôt számítunk, az elsô négy mentôautó és az elsô két tűzoltókocsi már az idén szolgálatot teljesíthet megyénkben. Felszereltségünk ugyanis még távol áll a szükségtôl, az európai normákat és szintet figyelembe véve. Ha arra gondolok, hogy Etédig két és fél óra alatt lehet leghamarabb eljutni a megye központjából, s akár a városban is tíz perc fölötti idôbe kerül, amíg a mentô kiszáll, akkor nem beszélhetünk idôbeni mentésrôl és megfelelô felszereltségrôl. Igaz, hogy ma már lényegesen jobban állunk, mint rendszerváltáskor, de mi nem azokat az állapotokat vesszük elvárási szintnek, hanem az európai normákat, a lakosság igényeit.
– Pályázati részvételünk igen elônyös, nem kell mélyen nyúlnunk a zsebünkbe, s bízom benne, hogy millió euró feletti összeget tudunk Hargita megyébe hozni a sürgôsségi szolgálatra, ehhez képest a megye költségei alig 2–3 százalékos szintre tehetôek. Az elosztást illetôen, Hargita megye elnökeként, bármennyire is jó viszonyban vagyunk a Maros megyeiekkel, kértem azokat a biztosítékokat, hogy például a közbeszerzésnél, az áru kiválasztásánál embereink ott lehessenek, és rálátásunk legyen arra, hogy a legmegfelelôbb eszközöket kapjuk. Fontos körülmény, s ez a mai világ lényege, hogy mindenütt jelen legyünk, ahol rólunk van szó, tudjunk felelni a közös gondokért és az esetleges mulasztásokért is.
(Az Elnöki Kabinet sajtónyilatkozata)
Olvasóink véleménye
Hétrôl hétre a hűségszelvények által a városban történô eseményekkel kapcsolatban kérdezzük meg az olvasók véleményét. Így történt ez a tavalyi év novemberében és decemberében is, amelyeket nemrég összegeztünk.
Novemberi elsô kérdésünk így szólt: Önnek mi a véleménye a szemétszállításról? A közüzemek ezen szolgáltatásával az olvasók 44 százaléka nem elégedett, míg 30 százaléka elégedett, vagy megfelelônek tartja, 12 százalékuk válaszolta azt, hogy vannak még ezen a téren hiányosságok, azaz fele arányban elégedettek csupán. A beérkezô szelvények 14 százalékán nem volt válasz.
Néhány olvasói véleményt idézünk: „Jó lenne, ha szombaton is elszállítanák”, „Rendetlenül működik”, „A szemetelôkrôl rosszabb a véleményem”, „Elviselhetetlen a negyedekben felgyülemlett szemét”, „Kész fertô”, „Nyakig járunk a mocsokban”, „Kár fizetni érte”, „Jó ötlet a szemételszállítás”.
Következô novemberi kérdésünk is közszolgáltatással foglalkozott, azt kérdeztük: Ön szerint még hány évig kell izgulni, hogy lesz-e fűtés a tömbházakban? A többség szerint még nagyon sokáig fenn fog állni ez az állapot, ez a véleménye a válaszadók 45 százalékának. 7 százalékuk szerint még egy-két évig kell ettôl tartani, 4 százalékuk szerint nem kell izgulni, az olvasók 32 százaléka nem tudom-mal felelt, és a szelvények 12 százalékán nem volt válasz. Írták azt is: „Amíg a lakosság és a cégek megértik végre, hogy a melegért fizetni kell”, „Mi beszerezzük a fát ’84 óta”, „Amit megszokott az ember, azért már nem is izgul”, „Élvezik stresszelni a lakosságot”.
Novemberi utolsó kérdésünk is hasonló ügyet érintett: Ön tenne-e lépéseket a törvénytelen vízszámlázás ellen? A szelvények értékelése után a következô eredményt kaptuk: 76% tenne, 10% nem tenne, 2% szerint nincs, mit tenni, 6% szerint ez nem a lakosság dolga, és ismét ugyanennyien nem válaszoltak a kérdésre. Ilyen vélemények fogalmazódtak meg: „Nincs, aki képviselje a lakókat”, „Szabálytalanság a lakókkal szemben”, „Én Árus Zsoltra bízom”.
Decemberi elsô kérdésünk a november végi európai parlamenti választások eredményeit érintette. Azt kérdeztük olvasóinktól, hogy elégedettek-e az eredménnyel. Túlnyomó többségük, 76 százalékuk elégedettségét fejezte ki, csupán 14 százalékuk nem elégedett az eredménnyel. 2 százalék azt nyilatkozza, hogy ôt ez a téma nem érdekli, és a szelvények 8 százalékán nem volt válasz. Ismét idézünk néhány érdekes véleményt: „Az RMDSZ ennyit sem érdemelt”, „Az RMDSZ irányába egy kicsit gyenge az eredmény”, „Bizonyossá vált, hogy az RMDSZ mellett egy független képviselôt is megfelelôképpen támogattak”.
Második kérdésünk már kicsit könnyedebb, az elmúlt városnapokról kértük ki olvasóink véleményét. A szelvénybeküldôk csaknem fele, 49%-a elégedettségét fejezte ki, jónak minôsítette a rendezvényeket. Ekképpen fogalmaztak: „Az elôzô évekhez képest rendezettebb volt”, „A város 100 éves évfordulójának köszönhetôen volt jobb, mint az elôzô években”. A beküldôk 17 százaléka nem vett részt a rendezvényeken, 9%-a szerint nem voltak jók a rendezvények, és a fennmaradó 7% szelvény üresen maradt. Íme a negatív kritikákból néhány: „Olyan színvonalú volt, mint a vezetôség”, „Az utcai világítás nem volt megfelelô”, „A pénzre máshol is szükség van, ami fontosabb”, „A város szemetes volt, ami szégyen a vendégek elôtt”.
Az év vége felé közeledve decemberben arra is kíváncsiak voltunk, mit gondolnak az olvasóink a város évi fejlôdésérôl. A vélemények csaknem egyenlô arányban oszlottak meg: a szelvények 25%-án az szerepelt, hogy egy helyben állunk, 23%-án az, hogy haladás tapasztalható, 20%-án még sok a tennivaló, 20%-án visszaesés tapasztalható, és 12%-án nem volt válasz a kérdésünkre. A megjegyzések: „Le vagyunk maradva, mint a borravaló”, „Fejlôdés csak a kutyafalkák terén tapasztalható. Kutyaólakat kellene rakni a tanács elé, sorban”, „Sok szép ház épült”, „Járhatatlan utcák, sötétség, szemetes park. Fejlôdés?”.
Decemberi negyedik lapszámunkban megjelent a tanácsnak egy nyilatkozata, mi szerint tiltakoznak a Fény TV Nagyító alatt című műsora ellen, amely véleményük szerint lejárató a tanácsra nézve. A nyilatkozattal kapcsolatban azt kérdeztük olvasóinktól, hogy ezt helyénvalónak tartják-e. A beküldôk 43 százaléka nem tartja helyénvalónak, 37 százaléka szerint jól járt el ebben az ügyben a tanács, 10 százaléka szerint csak részben helyes, 2 százaléka nem ismeri az ügyet és 8 százaléka nem vála-szolt. Az olvasók véleménye: „Mind kormosak, és mossák magukat”, „Egy tévés szerkesztônek nincs joga megítélni, csak bemutatni a tényeket”, „Látszik, hogy a Fény tévé polgármesterpárti”, „Egyik okosabb, mint a másik, s a végén azt sem tudják, mit akarnak”, „Ôk sem dolgoznak rá a pénzükre”.
A tavalyi év utolsó kérdésével arra kerestük a választ, hogy olvasóink mit várnak a küszöbön álló 2008-as évtôl. A szelvénybeküldôk 60%-a magának és a családjának kíván jobbat, elsôsorban egészséget, pénzt, nyögdíj helyett adómentes nyugdíjat, és munkahelyet, 25%-a Gyergyónak és a világnak szeretne békességet, jobb életkörülményeket, jobb városvezetést, 5%-a olyan évet szeretne, mint 2007 volt, és 10%-a nem válaszolt.
2008-ban is várjuk olvasóink véleményét!
Rancz Enikô
Fotópályázat a figyelo.ro-val!
Elege lehet Önnek is városa szemetébôl, a leggyengébb utakból, amelyekre azt mondják, hogy az már európai. Ezenkívül tele lehet a hócipôje a sok leomlott fallal, amely egykoron virított tömbháza oldalán, de egyben megelégedéssel töltheti el Önt, hogy vannak olyan szép helyeink, mint a kolozsvári fôtér, a Gyilkos-tó, a Békási-szoros vagy a brassói Cenk. Az is meglehet, hogy városában a parkok úgy néznek ki, mint a Normandiai-partraszállás után a csatamezô, és nem hisszük, hogy nincsenek kukázó romák. Fotózza le, és küldje el nekünk, írja meg, és tudassa a figyelo.ro-val, hogy Önnek is elege van abból, ami környékünkön történik, vagy csak egyszerűen dicsekedje el a világnak, hogy milyen szép helyen is él Ön!
A figyelo.ro háromhavonta díjazza mindazon olvasóit, akik segítenek abban, hogy a világ elé kerüljön az igazi Erdély, szemetével, negatívumaival, de egyben pluszaival és szépségével.
Fotózzon!
Elég egy kamerás mobil, de a filmtekercses fényképezôgép is megteszi, ha nincs digitális kamera: fotózzon le minden olyan dolgot, amelyrôl Ön azt gondolja, hogy vagy szép, vagy csúnya, ott, ahol él. Ezt küldje el nekünk az office@ relatio.ro e-mail címre, mi pedig a világ elé tárjuk (névvel vagy név nélkül), hogyan is néz ki Erdély 2008-ban.
Írjon!
A fénykép mellé mellékelni kell a következôket, írásban:
1. Hol készült a fotó? (Megye, város és helyszín (pl. fôtér, Virág negyed, Szabadság tér stb.)
2. Mikor készült a fotó?
Nyerjen!
Háromhavonta díjazzuk a legjobb fotókat, fotóriportokat különbözô figyelo.ro-s szuvenírekkel (bögre, írószer, naptár), 2008. decemberében pedig kisorsolásra kerül a fôdíj, egy Canon EOS 400D KIT digitális kamera (vagy ennek teljes ára, amennyiben nem kellene a készülék).
Ki nem nyerhet?
A figyelo.ro munkaközössége nem vehet részt az akcióban, bárki rajtuk kívül beküldheti fotóit az office@relatio.ro e-mail címünkre.
Hol lesznek a fotók?
A beküldött fotókat a hamarosan elinduló MEGfigyelô rovatunkban találhatják meg, két kategóriába sorolva: Erdély PLUSZ, Erdély MÍNUSZ címszavak alatt.
A nyertes képeket bemutatják az MTV Átjáró című műsorában.
Figyelo.ro
Miért nem 10?!
Tisztelt illetékesek!
Hetedikes fejjel kezdek rájönni, hogy a sportot nem csak nézni kell, hanem űzni is! Na jó, sportoltam én is két évet, de abba kellett hagyjam, sajnos, más tanulmányok miatt! Hogy térjünk a lényegre: kijár(unk)ok hétvégenként a pályára korcsolyázni. Mit ne mondjak, egy jó cseppet meglepett, amikor szinte visszadobták a 3 lejt a kezembe, mondván: ,,Már 8 lej a belépô!”''
Székely-magyar meccs elôtt láttam kiírva – oh, gondoltam! – ez valami vicc, nem is foglalkoztam tovább vele: ,,Úgysem igaz! Ilyen sok nem lehet!”' Dehát úgy látszik, nem volt épp humoros kedvében a tisztelt kiagyaló.
Nem volt mit tenni, kifizettem a 8 lejt, s kissé, illetve hát nagyon meglepetten, és picit felháborodva mentem be csöppet mozogni. Róttam a köröket, várva, hogy a muzsika is fülembe csendül hamarosan, dehát e téren is csalódnom kellett. Érdekes, hogy amíg 3 lej volt a belépô, zene is hangulatosabbá tette a szabadkorcsolyázásokat!
Következô hétvégén gondoltam, fizetek 10 lejt, mit számít már?! – azonban arra gondolva, hogy a gyergyói szülôk nem élvezik a Harry Potter-kötetek szerzôi jogdíját, megkérdeztem néhány diákot a suliban, ôk mit szólnak ehhez a hirtelen jött inflációhoz.
Na, hát a kérdezôsködésem eredményeképp megtudtam, hogy a megkérdezett 194 diákból 96 diák járt! rendszeresen szabadkorcsolyázásra – mindenki sokallta az összeget! Anno, csaknem 100-an jártak rendszeresen korizni, ma már kb. 40-en!
Érdemes ezen elgondolkodniuk a kedves, mélyen tisztelt városvezetôknek: megvonják-e a lassacskán utolsó sportolási, kikapcsolódási lehetôséget a szerény kisvárosunk új generációjától, lakosságától?
Végsô kérdésként: érdemes-e 20 lejért, 60 diáktól megvonni a mozgás, a szórakozás örömét, lehetôségét?!
Huszár Ágnes, diáktanácselnök Vaskertes Általános Iskola
Tisztelettel a Kisújság szerkesztôségének
Alulírott Madaras Irén, Selyem utca 78. szám alatti lakos vagyok. Közelegnek a választások. A Selyem utcából a lakók a 68. számtól fölfelé, a Balázs Pál utca, a Gödrös utca a Balázs Pál utcától fölfelé fel kell menjenek az új Batthyány iskolába szavazni. A szavazás elôtt azt hirdetik, hogy a legközelebbi szavazókörzetbe menjenek. Ezeknek az utcáknak sokkal közelebb van a Gépgyártó Iskolaközpont (régi nevén Zárda). Nézzenek végig, hogy ezekben az utcákban hány idôs ember él. Majdnem mind templomba járó emberek. Ha elmennek templomba, útjukba esik ez a körzet. Hazamennek, még egyszer nincs kedvük elindulni, olyan messze elmenni szavazni, inkább nem szavaznak. Ez csak a város vezetôségén múlik. Kérjük a közbejárásukat, intézzék el, tegyenek át ehhez a körzethez, hogy tudjunk élni szavazási jogunkkal. Nem vagyunk hajlandók olyan messze felmenni.
Elôre is köszönjük közbejárásukat.
Gyergyószentmiklós, Selyem utca 78. szám.
Tisztelettel Madaras Irén, a selyem utcai lakosok nevében
Barátság vagy „haverság”
Az ember társas lény – mondta Aronson Elliot, híres szociálpszichológus. Hogy bebizonyítsa, ez mennyire igaz, könyvet is írt.
Müller Péter spirituális kutató szerint is különbség van a barátság és a „haverkodás” között. De ezt mi magunk is tudjuk, akiknek kapcsolatokra, barátságokra, szerelemre van szükségünk. Különbséget is teszünk barátaink, szerelmünk és haverjaink között. Én is… Másképp viszonyulok a barátnômhöz és a haveromhoz. Mondják is, barátságnak akkor nevezhetünk egy kapcsolatot, ha a bajban is számíthatunk egymásra. Eddig nem is gondoltam bele… a baj szó alatt nem lelket rengetô problémára kell gondolnunk. Adott helyzetben egy apró szívesség megoldaná a bajt. Meg is kérem ÔT, a barátomnak nevezett személyt valamire: olyanra, ami tudom, nem kerül neki nagy fáradságba, mert nap mint nap megfordul azon a helyen. 2 perc lenne. Hárít, hazudik, témát terel, azaz nem akarja megtenni. Rosszulesik. Pont Ô ilyen?
De milyen a sors, összehoz egy olyan emberrel, akinek csak a hangját ismerem. Ô is megfordul azon a helyen, ugyanúgy. Megkérem erre az apró, az imént barátinak nevezett, szívességre a vadidegen embert, és megteszi. Sôt egy nap elteltével hív, „sikerült”. Majd beszélgetek egy számomra nagyon fontos emberrel, aki több mint a barátom, ráébreszt: sok esetben egy idegenre jobban számíthatsz, mint arra az emberre, akit a barátodnak nevezel.
Azon gondolkodom, a sors ismétli önmagát: mindig ez volt a gond a barátságaimmal, adtam, de nem kaptam. Nem tárgyiakat, lelkieket… Vagy csak az én mércém túl magas. Meglehet… (De azt barátságnak lehet nevezni: találkozunk minden héten, vagy a vakációkban, elmeséljük kivel, mi történt, és amikor ez a kedves ember megkér valamire, hárítunk, hazudunk. Ez nem több a „haverságnál”. És ilyen kapcsolatokat szeretnénk megerôsíteni bizonyos „szertartásokkal”. Abban hiszünk, hogy még közelebb kerülhetünk egymáshoz, és nemcsak mi ketten, hanem a párunk is az ô párjához, majd a gyerekünk a gyerekükhöz.)
Visszagondolva: mégis volt egy igaz barátom. Miért nevezem annak? Ráébresztett, felnyitotta a szemem, szavakba öntötte egy olyan tulajdonságomat, ami eddig ismeretlen volt számomra. Elején fájt az éles kritika. De rájöttem, igaza volt és van. Azóta ez sok nehéz helyzetben segít, és nem vagyok annyira önfejű – ahogy itt nevezik. Ez nagy segítség volt nekem, nem is felejtem el soha.
Ezek az esetek, példák mind tanítani akarnak valamire. Talán arra, hogy a közvetlen környezetemben, a családomban vannak barátaim, akiknek más szerep is jutott az én életemben, és akiket még jobban kell értékelni. Emiatt is…
Rancz Enikô
És még egyszer a tömbmagyarságról
Meg kell mondjam, én meglehetôsen ritkán szoktam elmondani ezt a – mások által igen gyakran, és általában politikai hozadék reményében használt kifejezést, hogy „Székelyföld autonómiája”.
Nem igen használom, mert ha már egyszer létezik és elfogadott az EU-országokban a „regionalizmus” és a „szubszidiaritás”, vagyis a régiók autonómiájának és a központi irányítás minimálisra szűkítésének gyakorlata, úgy érzem, ezt sokkal hamarabb, minél hamarabb érvényesíteni kellene és lehetne a Székelyföldön.
És ez kellene legyen az elsô lépés ahhoz, hogy egyáltalán felmérhessük a (gazdasági, földrajzi és humán) erôforrásainkat, és lépni, élni tudjunk a lehetôségeinkkel.
Csakhogy Bukarest sem hülye!
Azt mondja: decentralizálást akarunk és régiókat akarunk! Ha már egyszer elvárják tôlünk!
De azt mi szabjuk meg, innen a központból, hogy mekkorák legyenek ezek a régiók, és kik tartozzanak oda!
Aztán minden régió élére kinevezünk egy úgynevezett prefektust, aki majd ôrzi, hogy a régiók betartják-e a fôváros utasításait.
Ebben semmi meglepô nincs, ez az úgynevezett bizánci politizálás, mindent az égvilágon lemásolunk abból, ami Franciaországban rossz, de ott működik, az alkotmánytól kezdve a területi felosztásig, az államigazgatástól a közigazgatásig, annyi eltéréssel, hogy a törvényekhez még hozzáadjuk a jellegzetes „romános” vonásokat, az „ügyeskedést”, a „lefizetést” a „suvasztást”, a „korrupciót” biztosító kis „törvénymódosításokat”, és máris ott vagyunk, amiben vagyunk…
(Mit mondjak, drága jó székelyem, olvasom a Cotidianulban, hogy kell kilenc hónap alatt 12 000 euróból három millió eurót „csinálni” Romániában. Na persze, az illetô PSD-s honatya, úgy hívják, Nicolae Bădălău, a módszer pedig olyan egyszerű: vásárolt 130 hektár szántóföldet Bukarest mellett valami harminc kilométerre, írd és mondd 12 000 euróért. Aztán összejött a polgármesterrel és annak tanácsosaival, egy kis koccintgatás, egy kis zsebbedugás, borítékok csusszintása, és máris meg volt szavazva, hogy a fent említett terület bizony építkezésre kiválóan alkalmas belterület. Barátunk térült-fordult, ráíratta az asszonyra a területecskét, az meg hárommillióért továbbadta egy építkezési cégnek, így aztán a félmilliós illetéket sem kellett kifizetni.)
Na, az ilyen húzásokhoz kell a francia törvények románosra szabása.
Amit én is utálok, te is utálsz és ô is utál…
Mert én is megszenvedem, te is megszenveded és ô is megszenvedi…
Ugyanis a mi zsebünkben kotorásznak állandóan.
És képzeld el, az ilyen ügyletekre mindenki felháborodik ebben az országban.
De van egyetlen politikai formáció, amelyik nem. Az RMDSZ- rôl van szó és annak vezetôirôl, akiknek a szájából én soha nem hallottam, hogy ebben az országban virágzik a korrupció, nagyban folyik a tolvajlás és a letolvajolt pénzek tisztára mosása…
Nem, az RMDSZ szerint minden törvényes, mindenhol rend van, a törvény elôtt mindenki egyenlô.
És mindenki hazudik, aki az ellenkezôjét állítja.
Errôl jut eszembe, megtörtént-e már a magyar ellenzék pártjának bejegyzése? Mintha január vége felé kellett volna sor kerüljön rá. Csak úgy mellékesen mondom, hatalmas gyôzelme lesz az RMDSZ-nek, ha a bejegyzést a helyhatósági választások utánra tudja tolni.
Különben RMDSZ-es ismerôseim azzal szoktak jönni, hogy: „Te tényleg azt gondolod, hogy ezek (Szász Jenôék) jobbak, mint az ernyôszervezet vezetôi?”
Hát nem, barátaim, nem gondolom. Öreg vagyok már, vén róka, és tudom, hogy az ember természeténél fogva irigy, számító, csak a saját (orráig) tartó érdekeit nézi… De azt is tudom, hogy van egy, egyetlenegy jó tulajdonsága: tud gondolkozni. Akkor pedig meg tud teremteni egy olyan belsô törvényt, ami megakadályozza, hogy a választott szembe menjen a közösségi akarattal.
Ami ebben az országban meglehetôsen nehéz, mert minden törvény úgy van megalkotva, hogy ne működjön a közösségi akarat.
Mesélek neked valamit, hogy megértsed, mirôl van szó.
Nagybátyám negyvenötben szovjet fogságba esett. Annak rendje és módja szerint elszállították egy jókora fogolytáborba, ahol ugye, amellett, hogy szenet bányásztak igencsak kalóriaszegény élelem járt nekik. Csakhogy, a húst már kilopták az ôrök. A barakkban ott volt a magyar! barakkfelelôs, akinek ugyebár nagyobb adag járt. És akár hiszed, akár nem, érvénybe lépett a „rangidôs” beosztás is, a zászlóaljparancsnok kicsit többet kapott, mint a hadnagyocska… És csak ezután következett az ügyeskedés… Nagybátyám szerint a magyar bakák majdnem fele ott döglött éhen… a szocializmusban. Ahol mindenki egyenlô…
Ugyanez a mese máshol. Drága jó ismerôsöm (barátom?) meg is írta… A tizenöt–tizenhat éves kadétokat a tanár tisztjeik Németországba menekítik, ott esnek angol fogságba. Az ország tönkrebombázva, az élelem kevés (az ôröknek is), a kadétoknak valami napi 250 gramm kenyér jár fejenként, de hát az úgy néz ki, hogy a barakkba beadnak három kenyeret, osszák el a gyerekek egymás között… Gondolhatod, mi lett volna ebbôl, ha nincs ott a barakkvezetô, a tiszt-tanár. Aki a következô törvényt vezeti be: mindennap másik kadét osztja el a fejadagokat, szétvágja a kenyereket cigarettásdoboz méretű darabokra, aztán mindenki elvesz egyet, és a legutolsó darabot az a fiú veszi el, aki szétosztotta a fejadagokat.
És képzeld, egyetlen kadét nem halt éhen az angol fogságban… A „kapitalizmusban”!
Ahol „aki bírja, marja”!
Na, ezért mondom én, az embernek egyetlen jó tulajdonsága van: tud gondolkozni.
Ha a polgári erôk ki tudják találni, hogyan lehet rákényszeríteni az (árulásra hajlamos, lefizethetô és megvásárolható, csak a saját gazdagodását akaró) megválasztott képviselôt a közösség szolgálatára, akkor változni fog az erdélyi magyar politizálás.
Ha nem, akkor az új fiúk gyenge másolataivá válnak az RMDSZ-es kollaboránsoknak, a polgári párt pedig ugyancsak a bukaresti román politika játékszere lesz.
Györffi Kálmán
Erdélyi ezredek a világháborúban
(folytatás az elôzô lapszámból)
A 9. hadsereg ezek szerint három különálló csoportból állott, amint vele szemben ugyanígy három csoportban állottak a románok is. Ebbôl a három csoportból az orsovai olyan messze volt, hogy szinte csak biztosításszámba ment és megfelelô erôink által lekötve, a fôerôk döntô harcába be nem avatkozhatott. A ysilvölgyi csoport már ki volt verve Erdélybôl, s így a 9. hadsereg fôerejének a döntô csapást a román hadsereg Nagyszebennél maradt fôerejére kellett intéznie.
Az összecsapáshoz Falkenhayn – a Zsil-völgynél kivert románokkal szemben csak 144. dandárt hagyva, onnan a 187. német hadosztályt is Nagyszebenhez rendelte, s ugyanott kellett harcba lépni hadserege többi részeinek is. Eszerint Nagyszebennél 35 zászlóaljunknak kellett összegyűlni, mivel szemben a románokkal ottan csak 25 zászlóaljuk volt. A mi zászlóaljainknak azonban átlag csak 5–600 emberük volt, ami összesen 20 000 puskát se tett ki; a román zászlóaljak pedig teljes hadiállományon lévén, csaknem 25 000 puskát számoltak. Tehát a románok számbelileg többen voltak ugyan, de a mi 200-on felüli ágyúnkkal szemben – melyek között szép számmal voltak nehezek is – 100-at se tudtak kiállítani.
Nagyszebennél a helyzet szeptember elsô napjai óta úgyszólván semmit se változott. A románok most is a várostól délre, bal szárnynyal Guraró-nál a Cibinre támaszkodva, Sellembergen át Szakadát-Felekig húzódó vonalban állottak, és állásaik erôsítésén dolgoztak. A mi vonalunk is a régi helyén, Szebentôl északra, a várost Orlát–Kereszténysziget–Kiscsür–Nagycsür–Dolmány vonalában körülöleve állott; a két vonal közti senkiföldjén Szeben déli szélét azonban most is megszállva tartotta egy népfölkelô-zászlóaljunk, és nemcsak fedezte a város még mindig folyó kiürítését, hanem vissza is verte a románok koronként felderítô elôtöréseit. A lovashadtest 3. német lovashadosztálya Dolmány és Hortobágyfalva közt a bal szárnyat képezte, tôle balra az 1. lovashadosztály 7. dandára Holczmány és az Olt-menti Kolun között, a 6. dandár pedig Fogarassal szemben kelet felé biztosított.
Szeptember 22-én adta ki Falkenhayn a csatára vonatakozó intézkedéseket. Ezek szerint a bajor alpesi hadtest a Cibin-hegység erdôkkel borított hatalmas hegyvonulatain át a Szeben elôtt álló románok hátába tört, hogy elzárja a románok egyetlen hátravezetô útját, egyetlen visszavonulási vonalát, a Vöröstorony-szorost; a hadsereg többi részei pedig koncentrikusan támadják meg a Szeben elôtti románokat. Ehhez a 187. német hadosztálynak Nagyszebentôl délnyugatra, az 51. honvédhadosztálynak a várostól északnyugatra, a 76. német hadosztálynak a várostól északkeletre kellett a támadáshoz készen állani.
A bajor hegyicsapatok a nagyszebeni vasúttól még országúttal járható Polyán és Zsinnáról már 22-én el is indultak, és aznap már 1200 méter magasra, másnap pedig a Cibin-hegység legmagasabb tetejét képezô Cindrelul 2245 m-es kúpjára kapaszkodtak fel, 24-én pedig elérték a Negovanul 2136 m-es hegytetôt. A románok addig sehol nem álltak a bajorok útjában. Most azonban hírét vették a megkerülésnek, és egy-egy zászlóaljat küldtek a bajorok felé, úgy Nagyszeben felôl, mint a határon túli román hegyeken át.
Szeptember 26-án kezôdött
a csata
A románok – számítottak-e rá vagy nem? – már elôtte való nap, 25-én kiürítették a Szebentôl keletre alig 3 kilométerre levô Gregori 598 háromszögelésű hegyen a vonalukból kiugró elôállásukat. Mire az 51. hadosztály honvédei azonnal megtámadták a hegyet, és elűzve az otthagyott román utóvédet, megszállották annak állásait.
26-án kora reggel mennydörögve szólaltak meg a Falkenhayn agyúi és pusztítva árasztották el a román állásokat. Az Orláttól rohamozó németek heves küzdelem után el is foglalták a Gurárónál levô román állásokat és támadásuk azon túl Poplakáig jutott. De a Valare 1346 háromszögelésű kúp támpontjában levô ellenséges balszárny erôsen tartotta magát; a németek fennakadtak rajta éppen úgy, mint az 51. Hadosztály honvédei is csak a Poplaká-tól keletre levô magaslatok lábáig jutottak, de azokat elfoglalniok nem sikerült.
A várost, hogy a harcoktól ne kelljen szenvednie vagy elpusztulnia, kikerültük; a 76. német hadosztály attól keletre a Gregori-hegyen át nyomult Sellemberk felé, de a románok ellentámadást indítottak ellene, s így a támadás a dolmányi útig jutott.
Mialatt Szebennél az elsô nap nem hozott mindjárt teljes sikert, azalatt a bajor alpesi hadtest harc nélkül érte és zárta el a Vöröstorony-szorosban a hasonnevű falut és a szoros kijáratainál a magyar oldalon Boiczát, a román oldalon Canenit is. De erre már a románok is észbekaptak, úgy Nagyszeben felôl, mint Romániából a Duna mellôl is sürgôsen 5–5 zászlóaljat indítottak a szoros felé, s a bajoroknak kemény harcokban kellett helyt állani.
27-én egész 9. hadseregünk folytatta a támadást. A románok ugyan most is végsôkig védtek minden talpalatnyi földet, de a mieink lelkesedett vitézsége végre is hátrálásra kényszerítette ôket mindenütt az egész vonalon. Kora reggel óta ismét dörögtek az ágyúk, és a pergôtűz után a német 187. hadosztály rohammal foglalta el a Guraró-tól délre levô Valare és Oncesci-magaslatokon lévô román támpontokat és messze üldözve a belôlük menekülô románokat, elfoglalta Kisdisznódot is. Az 51. honvédhadosztály egy ellentámadás visszaverése után Nagydisznód – Sellemberk déli széle vonalát érte el. A 76. német hadosztály is átlépte a dolmányi utat és bal szárnyával Hermányig jutott. A Schmettow-lovashadtest kisebb harcok után Fogaras felôl a román jobbszárnyat arccal nyugatnak vett felállítással zárta el, és visszaverte a 2. román hadsereggel összeköttetést keresô román lovasokat.
…
A bajorok ellen a Vöröstorony-szorosban azonban mindkét oldal felôl megindult a román támadás. Öt zászlóalj dél felôl, öt zászlóalj Szebentôl indult a szoros szabaddátételére. A kifejlôdött harcokban a bajoroknak ott kellett hagyni a tűznek teljesen kitett keskeny völgyszorost, e helyett azonban az azt kísérô magaslatokat szállva meg, onnan tovább is tűz alatt tartva uralták a szorosban vezetô utat. Bal szárnyuk pedig a 187. hadosztállyal érintkezésben a Gyhan 1411 háromszögelésű hegyrôl a Kisdisznódnál levô román vonal hátát veszélyeztette.
A 9. hadsereg támadása tehát kedvezôen haladt elôre, de nem volt elég gyors ahhoz, hogy a 2. román hadseregnek Fogaras felôl várható esetleges közbelépése elôtt meghozhatta volna a teljes sikert. Ezért az 1. hadsereg a 89. német hadosztálynak már a Vízaknára küldött ezrede után most a Segesvártól délre levô Hégenre és Jakabfalvára küldte a 89. hadosztály többi ezredeit is.
Erre csakhamar szükség is lett. Ugyanis a 2. román hadsereg, mely addig még mindig a 15-én elért vonalában építette az állásokat, 27-én elôreindult felmenteni a Szebennél szorongatott 1. hadseregüket. A Hortobágy folyó felé tartó oszlopai az azon vidéken levô 1. lovashadosztály csapataival vívtak kisebb harcokat, többi részei 28-án estére az olt mellett Árpást és Rukkort, feljebb Nagysinket és Báránykutat érték el. De ezek a csapatok már késôn jöttek. Mire odaértek volna, Szebennél már beállott a részünkre kedvezô fordulat.
A Nagyszeben elôtti románok maguk is érezték, hogy a brassói segítség késôn érkezik, s ezért már 27-én este megtették a szoroson át való visszavonulásra az elôkészületeket, a szoros bejáratánál gyűjtötték össze az összes vonatokat.
28-án a 187., 51. és 76. hadosztályokon kívül már a bajor alpesi hadtest is tevékenyen részt vett a támadásban. Mialatt a fôtámadás szorosabbra vonta az átkaroló-gyűrűt a románok körül, azalatt a bajorok hátba támadták a román bal szárnyat és rohammal foglalták el a Kisdisznódtól délre lévô Götzen-hegyi támpontjukat, s ezzel kirántották alóluk a védelmi alapot. A román csapatok közt a levegôben szálló balsejtelem, a sok rossz hír is fokozta a rossz hangulatot. A Disznód körüli bal szárny veresége s visszavonulása után a jobb szárny se tudott megmaradni a helyén; Feleket német lovasság szállta meg, sôt egy részük már a román jobbszárny háta mögött a La Cetate 846 háromszögelésű magaslatra jutott. Ezzel a románok szinte teljesen körül voltak zárva. Estére egész ottani haderejük a Vöröstorony bejáratához vonult vissza, és ott gyalogság, tüzérség, vonatok, mind teljesen magatehetetlen tömeggé zsufolódott össze. Így természetesen, még jobb célt nyújtottak, és még nagyobb veszteséget okoztak bennük tüzérségünk lövései. Míg végül három zászlóaljat összeszedve és a szorosba irányítva, hogy abban utat nyissanak, az összepréselt seregnek éjfél után, vagyis 29-én 1 órakor elrendelték a visszavonulást.
A visszavonulás az egymás hátán tolongó, összekeveredett csapatok és vonatok rendetlen tömegei közt a legnagyobb nehézséggel, pánikhangulatban történt. Bár a bajor alpesi csapatoknak a szorost elzáró kis osztagai – melyeknek a dél felôl támadó felmentô román erôk ellen is kellett védekezniök – nem tudták feltartani a Boiczánál a szoros nyugati lejtôin ellenük támadó román zászlóaljakat, de helyenként géppuskáikkal így is lôtték a szorosban levô utat. A hátratolongó tömegek nem jöttek ki a pánikból, és igen nagy volt köztük a veszteség. A foglyok száma ugyan nem valami nagy, mindössze 3000 volt, azért mert a román gyalogság a fogarasi hegység úttalan vadonjaiban szerteszéledve átvergôdhetett a határon, és elmenekült. Ágyú is mindössze 13 maradt vissza zsákmány gyanánt, de a románok nagy része holtan vagy sebesülten feküdt a csatatéren, és ottrekedt a románok egész vonata is.
A nagyszebeni csata a románok megsemmisítô vereségével végzôdött. A Vöröstorony-szoros elzárására és a kivert ellenség szemmel tartása a bajor alpesi hadtest maradt vissza, a 9. hadsereg többi része pedig gyôzelmi mámortól eltelten állott a további támadásra készen.
Események
a nagyszebeni csata alatt
A románok felismerve a nagyszebeni csata végzetessé válható jelentôségét, összes Erdélyben lévô erejüket támadásra indították, hogy a Szeben körül szorongatott helyzeten segítsenek.
Szeptember 25-én a Zsil-völgyénél a Szurduk-szoroson és a Vulkán-hágón át az ott csak 9 zászlóaljból álló 144. dandárt 22 zászlóaljuk támadta meg. A Vulkán-hágónál megkerült dandárunknak a túlerô elôl vissza kellett vonulnia a Zsil mögött levô magaslatokra, s ezzel az egész petrozsényi bányavidék ismét román kézre került. Éppen jókor érkezett oda az olasz frontról a 4 magyar zászlóaljból álló 2. hegyi dandár, mely most a 144. dandár erôsítésére sietett. A szembenálló románoknak a szebeni vereség miatt hat zászlóaljat oda kellett irányítani, s így a 301. német hadosztály-parancsnokság alatt egyesített két dandárunk ismét a bányavidék visszafoglalására gondolhatott.
A román északi (4.) hadsereg is támadásba kezdett, és elôle a 16. dandárnak 26-án Palotától Ratosnyára, 27-én Dédára kellett viszszamennie. Akkor azonban a szebeni események miatt megállást parancsoltak a román hadseregnek, és a 16. dandár nyugodtan erôsíthette a Dédánál már elôzôleg épített állásokat.
A 2. román hadsereg a csata elsô napjain csendben haladt, az Olt–Homoród vonalában békésen erôsítette állásait és 71. hadosztályunk csak elôörsei útján volt érintkezésben vele. A csata második napján azonban – mind már említettük – a 2. hadsereg a Szebennél szorongatott seregek segítségére indult, és 28-án estére Árpás–Rukor–Nagysink–Báránykút vonalát érte el (2. vázlat). 29-én folytatta az elônyomulást, de nem jutott messzire. Az Olt mentén elônyomuló oszlopát az Olt északi magaslatairól a lovashadtest tüzérsége olyan hatásosan lôtte, és maguk a rajokban támadó lovasok is úgy feltartóztatták, hogy a románok alig haladtak valamit. Az 1. lovashadosztály huszárai zavarták, és komolyan feltartóztatták a többi oszlopot is. A szélsô, Báránykútról induló román oszlop pedig Réten közelében a Segesvárról Nagyszeben felé igyekvô 89. német hadosztályba ütközött, és olyan teljes vereséget szenvedett, hogy szétszórtan és 12 ágyúját zsákmányul hagyva kellett visszamenekülnie. Így a 2. román hadsereg 2-án estére óriási kiterjedésen széthúzva olyan állapotban volt, hogy akkor se sokat segített volna Nagyszebennél, ha akár 2–3 nap múlva se dôlt volna el az ottani csata.
Események
a nagyszebeni csata után
A nagyszebeni gyôzelem után önként adódott az akkori terv továbbfolytatása, hogy 1. hadseregünk most is védekezve, lassú hátrálással minél több ellenséges erôt vonjon magára és tartson lekötve, a döntô támadást pedig a 9. hadseregnek kell intéznie.
A magtámadandó erôcsoport csak a 2. román hadsereg lehetett, amely szeptember 29-re Kercz– Szászaház–Nagysink–Báránykút vonalba ért így egymástól messze levô csoportokban, nagy kiterjedésen állt.
A 2. román hadsereg megtámadásához a 9. hadsereghez csatolták az 1. hadsereg jobb szárnyáról – a Morgen német tábornok I. hadtesteként – a 89. német és a 71. hadosztályokat is. Az így megerôsített hadseregnek aztán két oldaláról, az Olt mentén nyugat felôl, a Morgen alatt egyesített 89. és 71. hadosztályoknak pedig északról, Segesvár felôl kellett megtámadni a 2. román hadsereget. Minél jobban ment hát az elôre Szeben felé, annál jobban tette ki magát az átkarolás veszedelmeinek.
(folytatjuk)
Egy olvasó
Kisasszony
Mit jelentenek erotikus álmaid?
Mi nôk ugyanannyit álmodunk a szexrôl, mint a férfiak – derült ki nemrég. De vajon mi rejtôzik az erotikus álmok mögött, és mit jelentenek?
Míg néhány évtizeddel ezelôtt a nôk álmainak csupán 4%-a volt erotikus tartalmú, addig egy, a napokban megjelent kanadai tanulmány szerint ma ugyanannyiszor álmodunk a szexrôl, mint a férfiak. Még akkor is, ha nem tudunk róla...
Miért éppen a szexrôl?
Az álmodás létfontosságú tevékenység az agy számára: nemcsak a szellemi pihenést segíti elô, hanem a test egészségének megôrzésében is szerepet játszik. Bár sokan nem emlékeznek rendszeresen az álmukra, bizonyított tény, hogy mindenki álmodik, ráadásul éppen ugyanannyit, mint azok, akik reggelente képesek felidézni egy-egy képet vagy jelenetek sorát. Ahhoz azonban, hogy az álmaidat fejtegethesd, nincs is szükség arra, hogy egy egész történetre emlékezz, az álmokra ugyanis egyfajta ismétlôdés jellemzô, ami arra enged következtetni, hogy az agy egész éjszaka egyetlen témát variál.
És hogy hogyan kúszhat be az erotika az álomvilágba? Erre a kérdésre az álomfejtés szempontjából a legérdekesebb alvási fázis, az úgynevezett REM-szakasz a válasz. Amikor ugyanis mélyen alszol, a tested az agyaddal együtt valóban pihen: alvás közben a szervezet vegetál, minden létfontosságú szerv aktivitása minimálisra csökken. Ezzel szemben a REM-szakaszban – mely periodikusan váltakozik a „mély alvás” szakaszaival – a szív, a tüdô és a keringés fokozottabban, szinte teljes üzemben dolgozik, a felhalmozódott információkat ugyanis ekkor tudja az agy feldolgozni. A szervek aktivitásának fokozódásával a nemi hormonok mennyisége is megnövekszik a testben, melynek hatására a nemi szervek a szexuális izgalom állapotába kerülnek. Innen pedig egyenes az út az erotikus álom keletkezéséig.
Freud szerint...
Legyen szó bármelyik nemrôl, a nemi hormonok megnövekedett mennyisége okozta szexuális álmok elsôsorban azoknak kedveznek, akik eleve fogékonyabbak a vizualitásra, az álmok szerkezetükbôl adódóan ugyanis többnyire képekbôl állnak, a hangok, ízek, illatok és érzések kevésbé dominánsak.
Továbbá az is nemtôl független, hogy egy-egy álomkép megjelenéséért pontosan mi a felelôs. Az álomkutatásban úttörônek számító Sigmund Freud szerint ugyanis a szexuális témájú álmok mindig valamilyen értelmezhetô és valós tartalmat hordoznak, és amelyek mögött minden esetben egyfajta elfojtott, visszatartott vágy áll. Az álmodás során ez a visszafojtott vágy próbál a tudatalatti börtönébôl kitörni különbözô szimbólumok formájában.
Sokan a mai napig egyetértenek Freud azon nézetével, miszerint az álmokban éppen azokat a vágyait éli át az ember, amelyeket a valós életében képtelen kielégíteni, és amelyeket akár olyannyira visszatart, hogy létezésükrôl sem tud. Ez részben igaz is, az azonban már túlzásnak tűnik, hogy minden álomkép a mélyen elfojtott szexualitásra vezethetô vissza. Egy-egy erotikus képsor ugyanis nem feltétlenül kapcsolódik a szexhez: jelentheti mások hozzád kapcsolódó viszonyát, de akár azt is, hogy te hogyan vélekedsz mások viszonyulásáról. Ha tehát álmodban nem a pároddal szeretkezel, az még korántsem jelenti azt, hogy tudat alatt már nem ôt kívánod.
Néhány elgondolkodtató, bár pszichológiailag nem egészen elfogadott „álomfejtés”:
Ismerôssel szeretkezni – egyes vélemények szerint jelentheti azt is, hogy az adott személyhez közelebb szeretnél kerülni, jobban meg akarod ismerni.
Arctalan személlyel szeretkezni – utalhat arra, hogy nem vagy biztos abban, hogy mit vársz a jelenlegi kapcsolatodtól, de az éned eddig rejtett oldalát is jelképezheti.
Leszbikus aktusban részt venni – fôként nôk esetében a gyengédség, törôdés iránti vágy megnyilvánulása lehet.
Megcsalni a párod – nem jelenti feltétlenül, hogy a szexuális életetekkel vagy elégedetlen, lehet, hogy valami mást találsz unalmasnak a kapcsolatban.
Mindenki másképp csinálja
Bár ma már a nôk esetében is gyakoriak a szexuális töltetű álmok, abban még mindig különböznek a férfiaktól, hogy míg az utóbbiak aktív résztvevôk, addig a gyengébbik nem csupán szemlélôdôként jelenik meg a saját álmában. Egyes vélemények szerint a nôk ezen „álombéli” viselkedési formája a bevésôdött gátlásokra vezethetô vissza, amelyekhez a nôkben a mai napig élô, a jó és a rossz énkép közti konfliktus is hozzájárul. Nem véletlen tehát, hogy a férfiak szexuális álmai gyakrabban végzôdnek orgazmussal, mint a nôké...
A kíváncsiság az éber állapotban át nem élt helyzetek iránt mindettôl függetlenül a nôkben is él, ami az álmokban – tabukat feszegetve és perverz helyzeteket teremtve – felszínre is tör.
Mindez nem azt jelenti, hogy feltétlenül arra vágysz, amit álmodsz. Érdemes azonban elgondolkodni azon, hogy álmodban megjelenô kíváncsiságnak vajon mekkora része eredeztethetô az éber állapotban elfojtott, kielégítetlen vágyból...
Fahéjas-mazsolás csirkemell
Hozzávalók: 50 dkg csirkemellfilé, kb. 5 dkg margarin, 1 teáskanál ôrölt fahéj, 1 marék mazsola, só, bors, 2–3 dl tejszín.
Elkészítés: A margarinon megpirítjuk a csíkokra vágott húst, sózzuk, borsozuk, hozzáadjuk a mazsolát és a teáskanál fahéjt, és felöntjük a tejszínnel. Kb. 15 perc alatt készre fôzzük. Nagyon pikáns, petrezselymes rizzsel tálaljuk.
Egészség
Kilenc bevált háziszer meghűlés ellen
Kipróbált praktikák
Tudtad, hogy krumplival, tormával megszüntetheted a náthát?
És azt, hogy a hagymatea kiváló
gyulladáscsökkentô?
Fűszerek a fájó torokra
5 g lestyánt, 20 g édesköményt, 5 g friss zsályát keverj bele 2,5 dl száraz fehérborba, és rövid ideig fôzd! A forró gyógynövényes bort három percig hagyd állni, majd szűrd le, és idd meg melegen! Az ital csillapítja a torok- fájást. Naponta háromszor fogyassz el belôle egy-egy csészényit!
Kivi-mangó turmix meghűlés ellen
A kivi olyan sok C-vitamint tartalmaz, hogy már egyetlen gyümölcs fedezi a napi szükségletet. A turmixhoz vágj össze két kivit és egy mangót. A gyümölcshúst addig turmixold, amíg krémes állagú lesz! Adj hozzá mézet, és frissen kanalazd be! A mangóban a C-vitaminon kívül található még idegerôsítô B-vitamin, valamint fontos ásványi anyagok és nyomelemek is. A benne levô cink segít a meghűlé-ses betegségek megelôzésében.
Nyákoldó hagymatea
A hagyma gyulladáscsökkentô hatású, sok benne a C-vitamin, és elpusztítja a kórokozókat. Két darab hagymát apríts fel, majd egy darab szegfűszeggel és egy kakukkfűággal fôzd meg fél liter vízben! A fôzetet hagyd állni hat óra hosszáig, végül finom szitán keresztül szűrd le! Néhány evôkanálnyit vegyél ki belôle, és kevés hagymamaradékkal és egy csésze tejjel forrald fel! Ebbôl a folyadékból mindennap igyál meg 1–3 csészével!
Torma-méz mix
és torma-túró pakolás a nátha ellen
A tormakúrához kevés tormapépet keverj össze ugyanannyi mézzel! Aki túl csípôsnek érzi a tormát, keverjen hozzá finomra reszelt sárgarépát is! Annak érdekében, hogy ez a házilag elôállított gyógyszer valóban csillapítsa a köhögést és a meghűlés egyéb kellemetlen velejáróit, naponta maximum háromszor fogyassz el belôle egy evôkanálnyit!
Erôs köhögés esetén a torma javítja a torok vérkeringését, és oldja a lerakódott nyákot. Erôsen irritáló hatását enyhíteni lehet, ha sárgarépát keversz hozzá, rásimítod egy kendôre, majd ezt néhány percre a mellkasra helyezed. Hatására a légcsô görcse feloldódik, és a beteg ismét szabadon tud lélegezni.
Forró burgonyapakolás az orra
A forró burgonyából készült pakolás segít a melléküreg-gyulladást kísérô panaszok enyhítésében. Hámozz meg pár szem burgonyát, fôzd puhára, majd egy tálban törd össze kevés tejjel! A forró burgonyapürét ujjhegynyi vastagságban helyezd rá textilzsebkendôre! A zsebkendôbôl formálj hosszúkás kis csomagot, és tedd rá az orra! A kihűlt burgonyapépet cseréld ki újra! A burgonyakúra oldja a nyákot, és csillapítja a fájdalmat.
Köhögéscsillapító sör
A sört ôsidôk óta használják köhögéscsillapításra. Fél liter sört forrósíts fel, és keverj el benne öt kanálnyi mézet! Lefekvés elôtt kis kortyokban fogyaszd el az italt!
Inhalálás tengeri sóval
Az orrdugulást megszüntetheted tengeri sós inhalálással. Három kanálnyi gyógyszertárban kapható tengeri sót oldj fel két liter forró vízben! Hajolj a gôzölgô tál fölé, és tíz percig lélegezz mélyeket, a fejedre teríts törülközôt! A só fertôtlenít és oldja a nyákot.
Bíbor kasvirág (Echinacea)
A fájó, hólyagos száj ápolására kitűnôen alkalmas a gyógyszertárakban kapható bíbor kasvirágból készült lé. Egy vattapamacsot márts bele az oldatba, majd segítségével óvatosan vidd fel a problémás bôrfelületre! A kezelést napi öt-hat alkalommal ismételd!
Vitamindús koktél mézbôl és gyümölcsbôl
Hozzávalók: író, gyümölcsök - banán, kivi vagy mangó, egy csipet vaníliás cukor, méz. Ezeket turmixold össze! A kapott turmix erôsíti az immunrendszert. Különösen a méz tartalmaz olyan enzimeket, amelyek felpörgetik az anyagcserét.
Sport
Jégkorong
Csíkszeredában szerzett pontot a Progym
A csíkszeredai Vákár Lajos Műjégpályán vendégszerepelt a középdöntô sorrendben harmadik és negyedik összecsapásain a Gyergyószentmiklósi Progym csapata. A soros ellenfél és a mérkôzések házigazdája az alapszakaszgyôztes HC Csíkszereda csapata volt. A Vákár Lajos Műjégpályán lejátszott mérkôzésen, január 19-én szombaton: HC Csíkszereda – Gyergyószentmiklósi Progym 6–0 (2–0, 1–0, 3–0). Gólszerzôk: (10.31) Pipa/ Virág Csanád, (19.50) Harabin/ Kovac/ Petres, (31.53) Kovac, (41.01) Mihály Ede/ Kovac, (57.12) Mihály Ede/ Virág, (59.20) Harabin/ Petres Tivadar. Játékvezetôk: Galusnyák Levente és Máthé István (középen), illetve Rédai Botond és Péter Vilmos. Büntetôpercek: 24–26 (ebbôl Antal Zsombor, illetve Molnár Szabolcs 10–10 perc sportszerűtlenségért).
Január 19-én, szombaton Bukarestben is felsôházi mérkôzést rendeztek. A Mihai Flamaropol Műjégpályán a Steaua vendége a Csíkszeredai Sportklub csapata volt. A bajnoki mérkôzés eredménye: Bukaresti Steaua – Csíkszeredai Sportklub 4–5 (3–2, 1–2, 0–1). Gólszerzôk: Nicolescu (1.), Piszarenko (16.), Vernikov (20.), Piszarenko (38.), illetve Péter R. (9.), Filip (10.), Moldován (23.), Szôcs Sz. (29.), Kavulic (41.). Büntetôpercek: 22–12 (ebbôl Georgescu 10 perc sportszerűtlenségért). Játékvezetôk: Lascăr Valentin, Gergely Lehel (középen), illetve Iliescu Marius és Topârceanu Cosmin.
Január 20-án, vasárnap újabb mérkôzésekre került sor. A nap elsô összecsapását Bukarestben rendezték. A múlt vasárnapi mérkôzés, akárcsak az egy nappal korábbi találkozó a tévé képernyôin is követhetô volt. Az elsô percben lôtt Nicolescu-góllal a Steaua megnyerte az elsô játékrészt, de a mérkôzésnek korántsem volt vége. A középsô harmadban a veterán Geru lôtt – kettôs emberhátrányos helyzetben (!) – újabb gólt a Steaua kapujába, így az eredmény 2–0-ra módosult. Alig egy perccel késôbb a sportklubos Poznik szépített. A harmad végéig nem változott az eredmény, így a második játékresz után is elônyös helyzetben (2–1-re vezettek) mehetett pihenôre a Steaua csapata. A harmadik játékrész elsô percében emberelônyös helyzetben Poznik lôtt a kék vonal tájékáról, a korong átment Catrinoi kapus lába között és a berobbanó Filip közelrôl a hálóba pofozta a korongot: 2–2. A harmad 11. percében vezetést szerzett a Sportklub, ekkor Misal lôtt távolról a Steaua kapujába: 2–3. A gól után idôt kért a Steaua, s Marius Gliga edzô egy kettôs kiállítás után Catrinoi kapus helyére mezônyjátékost küldött a jégre. Ezt a helyzetet rögtön kihasználta a Sportklub, hisz Kavulic saját harmadvo-naláról a Steaua üresen maradt kapujába lôtte a korongot: 2–4. A mérkôzés végéig nem változott az eredmény, a Sportklub második bukaresti mérkôzését is megnyerte, és elkezdte a felzárkózást a rangsorban. Eredmény: Bukaresti Steaua – Csíkszeredai Sportklub 2–4 (1–0, 1–1, 0–3). Gólszerzôk: Timaru (10.), Geru (36.), illetve Poznik (37.), Filip (41.), Misal (52.), Kavulic (54.). Büntetôpercek: 26–22 (ebbôl Vernikovnak 10 perc sportszerűtlenségért). Játékvezetôk: Lascăr Valentin és Gergely Lehel (középen), illetve Iliescu Marius és Topârceanu Cosmin.
A vasárnap esti, csíkszeredai mérkôzésen lényegesen jobban játszott a HC ellen a Progym, mint egy nappal korábban. Az elsô harmad 14. percében Csiki Csaba lôtt a HC kapujába: 0–1. A gyergyói csatár Koniartól kapott jó passzt. A második harmadban is a Progym csapata szerezte az elsô gólt, ekkor Kerata volt eredményes egy kettôs emberelônyt követôen. Az eredmény 0–2-re alakult. Öt perccel késôbb emberelônyös helyzetben szépített a HC, ekkor Bosak volt eredményes: 1–2. A második harmad végéig nem változott az eredmény, így 40 percnyi játék után vezetett a Progym! Az utolsó harmad 3. percében Balla Szabolcs növelte a Progym elônyét (1–3), s ekkor a gyôzelem lehetôsége is felvillant. A kétgólos elônyt egészen az 58. percig sikerült tartani, amikor Kramny szépített (2–3), majd nyolc másodperccel a mérkôzés vége elôtt Pipa Leos emberhátrányos helyzetben egyenlített: 3–3. A HC harmadik, egyenlítô gólját megelôzôen emberhátrányba kerültek a csíkiak, de kapusukat lehívták, és öt mezônyjátékossal folytatták a küzdelmet, így sikerült kiegyenlíteniük. Drámai volt a mérkôzés vége, de megszületett az elsô pont a Progym számára. Az öt- perces hosszabbításban a HC-s Harabin Ladislav lôtt szerencsés gólt, így eldôlt, hogy a csíkszeredai csapat nyerte a mérkôzést. A gyôztesek 2, a vesztes gyergyóiak 1 pontot tudhatnak magukénak. A mérkôzés eredménye: HC Csíkszereda – Gyergyószentmiklósi Progym 4–3 (0–1, 1–1, 2–1, 1–0) – hosszabbítás után. Gólszerzôk: (38.12) Bosak/ Kramny, (58.00) Kramny, (59.52) Pipa/ Kovac, (64.00) Harabin, illetve (13.54) Csiki/ Koniar, (33.00) Kerata/ Csiki/ Laczkó, (42.27) Balla Szabolcs. Játékvezetôk: Galusnyák Levente és Máthé István (középen), illetve Rédai és Péter Vilmos. Büntetôpercek: 20–28 (ebbôl Kramny, illetve Bálint 10–10 perc sportszerűtlenségért).
A két csapat összeállítása: HC: Polc Patrik és Fülöp Rajmond – kapusok; 1. sor: Kramny Tomas, Harabin Ladislav, Kovac Krisz-tián, Bosak Patrik, Malinka Igor; 2. sor: Flinta, Antal Zsombor, Szabó István, Mihály Ede, Petres Tivadar; 3. sor: Pipa, Solti, Bíró Ottó, Péter Levente, Virág Csanád; 4. sor: Szôgyör Zoltán, Molnár Zsolt, Bálint Zsolt és Szôcs Botond.
Progym: Molnár Szabolcs és Ţăran Daniel – kapusok; 1. sor: Góga Attila, Hopkovic Ladislav, Csiki Csaba, Koniar Tibor, Kerata Ramon; 2. sor: Laczkó Attila, Nagy Levente, Slosar Kamil, Gergely Attila, Székely László; 3. sor: Piskura Ondrej, Nagy Csaba, Balla Szabolcs, Daradics Csaba, Sára Tibor; 4. sor: Ördög Szabolcs, Kozma Zsolt.
Az alapszakasz élcsoportjának középdöntôje a következô műsor szerint folytatódik:
3. forduló (január 25–26., péntek és szombat): HC Csíkszereda – Bukaresti Steaua és Csíkszeredai Sportklub – Gyergyószentmiklósi Progym. A Sportklub – Progym mérkôzések kezdési idôpontjai: január 25-én, pénteken 19.30 óra; január 26-án, szombaton 17.30 óra.
4. forduló (február 1–2., péntek és szombat): HC Csíkszereda – Sportklub, Bukaresti Steaua – Gyergyószentmiklósi Progym.
5. forduló (február 12–13., kedd és szerda): Sportklub – Steaua és Gyergyószentmiklósi Progym – HC Csíkszereda.
6. forduló (február 17–18., vasárnap és hétfô): Steaua – HC Csíkszereda és Gyergyószentmiklósi Progym – Csíkszeredai Sportklub.
Amint a műsorból is kitűnik, a Progym közelebbrôl csak február közepén játszik ismét hazai környezetben. Legközelebb, a középdöntô 5. fordulójában – szinte egy hónappal az elsô fordulóbeli mérkôzés után – a HC Csíkszereda csapata vendégszerepel Gyergyóban.
A bajnokság elsô szakaszához hasonló rendszerben játszanak a romániai bajnokság alapszakaszában az 5–8. helyen végzett csapatok. Az elsô mérkôzéseket Bukarestben és Galacon rendezték a múlt héten, január 19-én és 20-án. A bukaresti mérkôzéseken a következô eredmények születtek: Sportul Studenţesc – Brassói Fenestela 68 MSC 5–8 (2–3, 2–3, 1–2) és 3–5 (1–2, 0–2, 2–1). Január 21-én, hétfôn a vendégek meg nem jelenése miatt elmaradt a mérkôzés, de január 22-én, kedden Galacon is alsóházi mérkôzést rendeztek. Eredmények: Dunărea Galaţi – Csíkszeredai ISK Sportklub II. 5–0 (meg nem jelenés miatt) és 4–1 (0–0, 1–1, 3–0).
Korábban a szakszövetség javasolta, hogy az alapszakasz 5–8. helyezettjei vagy a bajnoksághoz hasonlító rendszerben, vagy körmérkôzéses turnék keretében mérkôzzenek. Amint az idôközben kiderült, az érdekelt csapatok a bajnoksághoz hasonló folytatás mellett döntöttek.
Jégkorong/ Ifjúságiak
Karcfalván volt a harmadik forduló
Felcsíkon, a karcfalvi műjégpályán zajlottak le az ifjúsági II-es, az U16-os korosztályú jégkorongbajnokság harmadik körmérkôzéses tornájának mérkôzései. A hat csapatot felvonultató csíkkarcfalvi mérkôzéssorozat eredményei: Csíkszeredai ISK Sportklub – Kézdivásárhelyi Bikák 22–7, Dunărea Galaţi – Gyergyószentmiklósi ISK Progym Junior 3–2, HC Felcsík – Bukaresti Steaua 1–5, Csíkszereda – Gyergyószentmiklós 5–2, Steaua – Kézdivásárhely 11–2, HC Felcsík – Galac 9–3, HC Felcsík – Csíki ISK Sportklub 3–14, HC Felcsík – Gyergyószentmiklós 0–3, HC Felcsík – Kézdivásárhely 4–2, Steaua – Gyergyószentmiklós 5–4, Csíki ISK Sportklub – Galac 7–4, Gyergyószentmiklós – Kézdivásárhely 10–2, Steaua – Galac 10–1, Kézdivásárhely – Galac 3–10, Csíkszereda – Steaua 9–3. Korábban elmaradt mérkôzés is lejátszásra került. Eredmény: HC Felcsík Csíkkarcfalva – Gyergyószentmiklósi ISK Progym Junior 0–8.
A csíkkarcfalvi forduló rangsorában: 1. Csíkszereda 15 pont, 2. Bukarest 12 pont, 3. Gyergyószentmiklós 6 pont (gólarány: 21–15), 4. Galac 6 pont (21–31), 5. Felcsík 6 pont (17–27), 6. Kézdivásárhely 0 pont.
A következô – sorrendben a 4. – bajnoki fordulót a tervek szerint Kézdivásárhelyen rendezik a február 4–8. közötti idôszakban.
A január 23–27. közötti idôszakban Galacon rendezik az ifjúsági I-es korosztályú országos bajnokság negyedik körmérkôzéses fordulóját. A Duna-parti városban sorra kerülô mérkôzések műsora: január 23., szerda: Bukaresti Steaua 6. sz. ISK – Dunărea Galaţi, Bukaresti Triumf – Csíkszeredai ISK Sportklub; január 24., csütörtök: Gyergyói ISK Progym – Triumf, Csíkszereda – Steaua; január 25., péntek: Gyergyói ISK Progym – Steaua, Csíkszereda – Dunărea Galaţi; január 26., szombat: Dunărea Galaţi – Gyergyói ISK Progym, Triumf – Steaua; január 27., vasárnap: Gyergyói ISK Progym – Csíkszereda, Dunărea Galaţi – Triumf.
Jégkorong
A legjobb hazaiak és külföldiek
A Román Jégkorong Szövetség – az edzôk és más szakemberek javaslatai alapján – elkészítette a 2007-es esztendô legjobb hazai, illetve Romániában játszó idegenlégiós jégkorongozók rangsorát.
Hazai játékosok: 1. Moldován Ervin (Csíkszeredai Sportklub), 2. Geru Cătălin (Bukaresti Steaua), 3. Molnár Szabolcs (Gyergyószentmiklósi Progym), 4. Ioan Timaru (Bukaresti Steaua), 5. Petres Tivadar (HC Csíkszereda), 6. Góga Attila (Gyergyószentmiklósi Progym), 7. Adorján József (Csíkszeredai Sportklub), 8. Mihály Ede (HC Csíkszereda), 9. Szôcs Szabolcs (Csíkszeredai Sportklub), 10. Basilides Tibor (Bukaresti Steaua).
Idegenlégiósok: 1. Kovac Krisztián (HC Csíkszereda), 2. Peter Filip (Csíkszeredai Sportklub), 3. Jevgenyij Zabludovszkij (Bukaresti Steaua), 4. Peter Misal (Csíkszeredai Sportklub), 5. Harabin Ladislav (HC Csíkszereda), 6. Anton Poznik (Csíkszeredai Sportklub), 7. Staniszláv Kozuch (Csíkszeredai Sportklub), 8. Patrick Polc (HC Csíkszereda), 9. Tomas Kramny (HC Csíkszereda), 10. Peter Krechac (Bukaresti Steaua).
Szabadkorcsolyázás
Január 26-án, szombaton 15.00 órától, másnap,
január 27-én, vasárnap 15.00 és 17.00 órától lesz szabadkorcsolyázás
a gyergyószentmiklósi műjégpályán. Szombaton, január 26-án
17.00 órától táncos, zenés Jégparti várja az érdeklôdôket.
Belépôjegyek árai: a szabadkorcsolyázásra 8 lej,
a szombat délutáni Jégpartira 10 lej.
Minden érdeklôdôt szeretettel várnak!
Biatlon
Kitűnôen szerepeltek a lányok
A január 18–20. közötti idôszakban szlovákiai Brezno-Osbrlie adott otthont a biatlon Európa-kupa 6. fordulójának. A felnôtt és ifjúsági sportolókat felvonultató nemzetközi megmérettetésen kitűnô eredményeket értek el a Román válogatottat alkotó nôi ifjúsági sílövôk. Az ifjúsági nôi válogatottnak tagja volt a tekerôpataki Ferencz Réka (Gyergyói ISK-Csíkszeredai Sportklub), aki az egyéni versenyeken is a legjobbnak bizonyult a csapattagok közül.
Január 18-án, pénteken a 7,5 km-es távú sprintversenyt rendezték. Eredmény: 1. Kalbianok Vera (Fehéroroszország) 21:41.6 perc, 2. Dudchenko Vera (Kazahsztán) 10,9 másodperc hátrány, 3. Alifiravtes Olga (Fehéroroszország) 35,4 másodperc hátrány, … 5. Ferencz Réka (Románia) 55,4 másodperc hátrány. Az összesen 49 sílövôt felvonultató sprintversenyen a romániai sílövôk közül Runceanu Doralina a 14. (2:29.7 perces hátránnyal), míg Mihalache Diana a 20. helyen (3:12.9 p.h.) végzett.
Január 19-én, szombaton az ifjúsági nôi sportolók a 10 km-es távú üldözéses versenyen bizonyíthattak. Eredmények: 1. Dudchenko Olga (kazah) 33:04.8 perc, 2. Ferencz Réka (romániai) 45,3 mp.h., 3. Kalbianok Vera (fehérorosz) 59,4 mp.h., … 8. Runceanu Doralina (román) 4:28.1 p.h., … 12. Mihalache Diana (román) 6:57,9 p.h.
Január 20-án, vasárnap a váltóversenyt rendezték. A 6 km-es távú megmérettetésen a rajthoz állt váltókat három-három sportoló alkotta. A legjobbaknak a romániaiak bizonyultak. Az összesen 9 váltót felvonultató verseny eredményei: 1. Románia (a váltó összetétele: Ferencz Réka, Flangea Claudia, Runceanu Doralina) 1 óra 04:03,98 perc., 2. Fehéroroszország 1:05,7 p.h, 3. Bulgária 2:21.4 p.h., 4. Szlovákia 2:37.1 p.h., 5. Kazahsztán 5:03.2 perc hátrány.
Említeni kell, hogy Románia és Moldova vegyescsapata – a váltó tagjai: Babeş Alina, Mihalache Diana és Camenscic Alexandra – a 7. helyen végzett.
* * *
A sportághoz kapcsolódó további hír, hogy a nyolcadik helyen végzett az olaszországi Antholzban rendezett 10 km-es üldözôversenyen Tófalvi Éva. A csíkszeredai sílövô a 26. helyrôl indulva hibátlan lövészettel jött fokozatosan elôre, és idei legjobb eredményét érte el. Ez egyben Tófalvi pályafutásának második legjobb Világkupa-eredménye is, ennél sikersebben csak 2001-ben, a szlovéniai Pokljukában szerepelt, amikor az egyéni indításos futamon lett hatodik. Az antholzi versenyt a német Andrea Henkel nyerte, 33,4 másodperccel megelôzve az orosz Szvetlana Szlepcovát, és 46,5-tel a norvég Tora Bergert. Tófalvi 1:24,2 perces késéssel ért célba, míg a tíz lövôhibát vétô Dana Plotogea (Románia) az 54. helyen végzett. Az összetett Világkupában a német Kati Wilhelm (425 pont) vezet Henkel (406) és francia Sandrine Bailly (403) elôtt, Tófalvi 51 ponttal feljött a 40. helyre.
Sífutás
Helyezések Bulgáriában
Január 12-én és 13-án Bulgáriában rendezték a Balkán-kupa versenysorozatát – tudtuk meg Jánosi Bélától, a Gyergyói ISK igazgatójától. A felnôttek számára szervezett versenyen a Gyergyói ISK színeit képviselô sportoló is rajthoz állt, nevezetesen Sára Tímea, aki fiatal kora ellenére jól teljesített a mezônyben. A 15 éves gyergyói sportoló 5. helyezést ért el az 5 km-es szabadstílusú versenyben és szintén ötödik lett a 10 km-es távú szabadstílusú versenyben. A bulgáriai versenyen rajthoz állt György Mónika (Brassói Dinamo), a Gyergyói ISK neveltje, aki mindkét versenyszámban a 2. helyen végzett.
Január 20-án, vasárnap a Brassó megyei Felsômoécs melletti Cheile Grădiştei-n – Törcsvár közelében – rendezte meg a Román Sí és Biatlon Szövetség a sífutók és biatlonisták Románia-kupa versenyének 2. fordulóját. Szombaton a sífutó-, vasárnap a biatlonversenyre került sor. Az ifjúsági I-es korosztályban a lányoknál az 5 km-es, szabadstílusú versenyben Sára Tímea (Gyergyói ISK) bizonyult legjobbnak. Mivelhogy nyílt verseny volt, Sára Tímea az ifjúsági II-es korosztályban is az elsô helyen végzett. További eredmények. Gyermek korosztály (3 km, 30 versenyzô): 1. Rácz Renáta, 2. Búzás Dorottya (Csíki ISK), 3. Bajkó Réka (Gyergyói ISK), 4. Cserghezán Szilvia, 5. Miklós Alíz, 6. Súgár Tímea (mindannyian Csíki ISK). Kadet-korosztály: … 3. Tófalvi Orsolya (Csíki ISK), … 5. Ferencz Katalin (Gyergyói ISK). Ifjúsági I. és II. Lányok (5 km, 29 versenyzô): 1. Sára Tímea (Gyergyói ISK). Felnôttek. Lányok (5 km, 29 versenyzô): 1. György Mónika (gyergyói nevelésű/ Brassói Dinamo). Biatlon (a Hargita megyeiek eredményei). Gyermek korosztály. Lányok (3 km, 17 versenyzô): 1. Búzás Dorottya, 2. Rácz Renáta, … 6. Cserghezán Szilvia (mind Csíki ISK). Fiúk (3 km, 8 versenyzô): … 6. Péter Ottó, 9. Crăciun Richárd, 11. Gegô Hunor. Kadett korosztály. Lányok (5 km, 12 versenyzô): … 4. Tófalvi Orsolya. Ifjúsági II., lányok (6 km, 14 versenyzô): 4. Vrencseán Szidónia.
A január 22–29. közötti idôszakban zajlanak az országos ifjúsági bajnokság küzdelmei a Brassó megyei Cheile Grădiştei-n. Január 22-én, kedden délelôtt a duatlon (5 km klasszikus stílus+5 km korcsolya stílus) versenyszámban Sára Tímea (Gyergyói ISK) a koránál nagyobb korosztályban (ifjúsági I-eseknél) a 2. helyen végzett. Jánosi Béla, a Gyergyói ISK igazgatójának tájékoztatása szerint nem véletlen az alig 15 éves Sára Tímea indítása a nagyobbak között, hisz ezzel a szakszövetség vezetôinek figyelmét akarják felhívni a fiatal és tehetséges gyergyói futósízô lányra. Az országos ifjúsági bajnoksággal párhuzamoasan pénteken és szombaton zajlik a Balkán-bajnokság is. Az ifjúsági bajnokságon a Gyergyói ISK a következô csa-pattal vesz részt: fiúk: Sára Hunor, Bernád Szilárd, Kolumbán István és Sára Péter; lányok: Sára Tímea, Baricz Emôke, Ferencz Katalin, Kinda Lilla és Bajkó Réka. A gyergyói sportolók edzôi: Gyulai Adalbert, Jánosi István és Jánosi Béla.
Január 30-án és 31-én a Bánát-kupa küzdelmeit rendezik a Krassó-Szörény megyei Semenicen, az említett versenyen felnôttek és ifjúsági versenyzôk állnak rajthoz. A tervek szerint a február 2–5. közötti idôszakban rendezik a 2007/2008-as idényben a Sportiskolák országos bajnokságát.
Az idei sífutóversenyek további műsora
A tervek szerint február 10-én, vasárnap kerül megrendezésre Tekerôpatakon a hagyományos György Vilmos Emlékverseny. Február 16-án Hargitafürdôn rendezik a Megyei Sportigazgatóság szervezésében a hagyományos Egészség Maraton idei kiírásának küzdelmeire. Egy nappal késôbb, február 17-én, vasárnap a Gyergyószentmiklóson a Gyergyó Kupa küzdelmeire kerül sor. Február 24-én, vasárnap az Azuga-kupa küzdelmeit rendezik Azugán, majd másnap február 25-én a Dinamo-kupa elnevezésű versenyre kerül sor Brassópojánán. Február 26-án, kedden a G. Olteanu Emlékversenyt rendezik szintén Brassópojánán. Az országos felnôttbajnokság küzdelemeit a tervek szerint a március 4–9. közötti idôszakban rendezik Fundatán. A március 13–16. közötti idôszakban rendezik az országos Kadét- és Gyermekbajnokságot. A versenyre a máramarosi Felsôbányán kerül sor. Március 22-én, szombaton a tervek szerint Hargitafürdôn rendezik a Veterán Országos Bajnokság küzdelmeit.
A versenynaptár szerint március 23-án is lesznek vetélkedôk, de ez valószínűleg változni fog, hisz 2008-ban ekkorra esik a húsvéti ünnep. Az említett napon a Funadata-kupa, illetve a Bucsin-tetôi símaraton szerepel a versenynaptárban. Április 5-én és 6-án a Piatra Arsăn rendezik a Román Sí és Biatlon Szövetség-kupa küzdelmeit. Egy héttel késôbb, azaz április 12-én és 13-án szintén Piatra Arsăn rendezik a Prahova- és a Piatra Arsă-kupa küzdelemeit.
Síugrás
Jó eredmény Ausztriában
Január 14-tôl Szlovéniában voltak felkészülésen a tekerôpataki síugrók, nevezetesen Kozma Szilveszter (IX. osztályos tanuló) és Gál Szilárd (VII. osztályos). A szlovéniai edzôtáborozás után Kozma Szilveszter, a román olimpiai síugró válogatott tagjaként, részt vett az ausztriai Eisenerts-ben megrendezett FIS Cup elnevezésű síugróversenyen – tájékoztatott Bernád Csaba, a Tekerôpataki Sport Egylet elnöke. Amint azt megtudtuk, a tekerôpataki síugró a K-80-as ugrósáncon január 19-én, szombaton, a több mint 70 sportolót felvonultató mezônyben, 79 és 80 méteres ugrásokkal a nagyon jónak mondható 27. helyen végzett. Ezért az eredményért a tekerôpataki síugró értékes FIS-pontokat kapott, biztosítva ezáltal következô versenyen – Interkontinentális Kupa – való részvételét. Bernád Csaba elmondása szerint a január vége és február eleje közötti idôszakban a lengyelországi Zakopaneban edzôtáboroznak a tekerôpataki síugrók. E hét közepén Kozma Szilveszter, Gál Szilárd és Fülöp Szilveszter (VI. osztályos) utazott Lengyelországba.
* * *
Végezetül még egy jó hír: január 20-án, vasárnap a Szecselevárosban megrendezett síugró Braşovia Kupán a tekerôpataki Fülöp Szilveszter elsô helyezést ért el korcsoportjában.
Labdarúgás
Elkezdôdött a felkészülés
Január 14-én, hétfôn elkezdôdött a Hargita megyei IV. Ligában szereplô Gyergyószentmiklósi Jövô csapatának felkészülése a soron lévô, tavaszi idényre. Amint azt megtudtuk, a következô idôszakban a csapat szakvezetése 3–4 barátságos mérkôzést tervez a tavaszi idény kezdete elôtt. Ennek érdekében a következô napokban egyeztetésekre kerül sor a lehetséges ellenfelekkel. Az idei elsô edzésen összesen 18 labdarúgó jelent meg. A Gyergyói Jövô jelenlegi játékoskeretében 13 ifjúsági (18 éven aluliak) játékos található. A klub házatáján az egyik jövôbeni cél, hogy további fiatal tehetségek kerüljenek a csapatba, és szerepeljenek a megyei bajnokságban.
Labdarúgás
Játékvezetôi tanfolyam
A Hargita Megyei Labdarúgó Egyesület játékvezetôi tanfolyamot szervez Csík, Gyergyó és Maroshévíz körzetben. A játékvezetôi tanfolyam január 28-án, hétfôn 18.00 órakor kezdôdik. Jelentkezni, illetve bôvebb információkat kérni a következô telefonszámokon lehet: 371.278, 0721/ 282.749 és 0745/ 043.064.
Fogathajtás
Elkészült az idei versenynaptár
A múlt hét végén Marosvásárhelyen gyűlésezett a fogathajtók országos vezérkara. Többek között leszögezték, hogy a 2008-as évi bajnokságban öt forduló alapján döntenek kettôsfogat-hajtásban a bajnoki érmek sorsáról.
A bajnoki fordulók idôpontjai: I. forduló: május 9–11., Sepsiszentkirály; II. forduló: május 30 – június 1., Bethlen (Beszterce-Naszód megye); III. forduló: július 12–13., Szatmárnémeti; IV. forduló: augusztus 22–24., Csíkkarcfalva; V. forduló: szeptember 19–21., Marosvásárhely.
További hazai rendezvények: július 22-én Homoródfürdôn, míg június 29–30-án Gyergyószentmiklóson lesznek fogathajtó versenyek, és minden bizonnyal a bodoki és a kökösi napokon (ezek idôpontja még ismeretlen).
A hírek szerint az augusztus 7–10. közötti idôszakban a fogathajtó-válogatott részt vesz a Duna-Alpok Kupa Svájcban megrendezésre kerülô viadalán.
Áros Károly
Atlétika
Szent Pál-napi futóversenyt rendeznek szombaton, január 26-án délelôtt 11.00 órától Csíkpálfalván. Benevezni a verseny elôtt, 8 és 11 óra között lehet a csíkpálfalavi kultúrotthonnál. A versenytáv: 2 km, a falu között, illetve mellett. A szervezôk a nyílt verseny nôi és férfi dobogósai mellett a korcsoportok elsô 3–3 helyezettjét díjazzák.
A január végi futóversennyel kapcsolatosan bôvebb információkat a 0745/403.788-as telefonszámon lehet szerezni, Kedves László fôszervezôtôl.
A sportrovatot szerkeszti: Rokaly Zsolt
Horoszkóp
Január 24 – 30.
KOS (III.21-IV.20.)
Rejtett érdekek ütközése, esetleg egy korábban hozott, idôközben rossznak bizonyult döntése miatt nehéz helyzet alakulhat ki a munkahelyén. Ne beszéljen mellé, mint egy szóvivô, hanem egyenes gerinccel vállalja fel, ha hibázott!
BIKA (IV.21-V.20)
Még mindig elégedetlenkedik sorsával, pedig az csak figyelmeztetni szeretné, és járható utat mutatni hétköznapjai kuszasága közepette. Pedig ezen a héten az élet újabb feladatok elé állítja, ami szintén nem véletlenek következménye.
IKREK (V.21-VI.21.)
Kissé elfáradt. A hét végén kényeztesse magát! Vegye lazára a dolgokat, így is sok mindent elvégezhet! Szépítse otthonát, teremtsen kellemes hangulatot! Szerelem terén engedje szabadjára fantáziáját, próbáljon oldódni!
RÁK (VI.22-VII.22.)
Feldúlt állapotba kerülhet, mert nem tudta akaratát érvényesíteni. Túlzásokba esik, úgy érzi, nem fogadják el a környezetében lévôk. Ne csináljon belôle különösebb ügyet, mert még nagyobb lehet a baj!
OROSZLÁN (VII.23-VIII.23.)
Ez az idôszak alkalmas arra, hogy újból, friss lendülettel nekifusson pénzügyi és jogi problémái rendezésének. Vegye kezébe a dolgai irányítását, legalább egy komolyabb rendrakás erejéig! Magánéletében egyébként romantikus beállítottságú.
SZŰZ (VIII.23-IX.21.)
Azok, akik másoknál többnek, okosabbnak akarnak látszani, könynyen blamálhatják magukat. Persze, vannak olyan IQ-negatívok, akik ezt észre sem veszik. Ennélfogva úgy vélik, nem kis ingerültséggel, hogy egyedül maradtak, mindent egyedül kell elintézniük.
MÉRLEG (IX.24-X.23.)
Ne vállaljon most kockázatot, ne tegyen fel mindent egy lapra, mert roszszul mérheti fel erejét, és nagyot bukhat! Mindez vonatkozik a szerelemre, általában a vágyaira, amelyekrôl azt gondolhatja, hogy nehezebben válthatja ôket valóra.
SKORPIÓ (X.24-XI.22.)
Legyen önkontrollja, és türelmesen hallgassa meg partnereit is! Sikervágya jelentôsen felerôsödik, de nem is marad el az eredmény. Olyan dolgokat vállaljon csak, melyeket stressz nélkül, valamiféle nyugalomban el tud végezni!
NYILAS (XI.23-XII.22)
Itt az ideje kimondani a legjobban bántó dolgokat. Tegye fel a kérdéseit, hogy végre elhangozhassanak a válaszok! Az utóbbi idôben nagyon sok idôt töltött azzal, hogy válaszokat gyártott. Hát ennek most vége, mert az érintett elmondhatja, mit is gondol. Nincs mitôl tartania, ha ezen túl lesz, bizonytalansága eltűnik.
BAK (XII.23-I.20.)
Régi ügyek kerülhetnek újra terítékre. Házastársa, vagy környezetében valaki provokálhatja, és Ön hamar elveszti a türelmét. De a sors nyerô lapokat ad a kezébe, így hétvégén megérkezik a ritka lehetôség, amivel átugorhatja az akadályokat.
VÍZÖNTÔ (I.21-II.19.)
Egy nagy lépés még nem azt jelenti, hogy az utat teljesen bejárta. Ne ringassa magát illúziókban, mindössze arról van szó, hogy jó úton halad! Egy baráti beszélgetés, és néhány pohár bor egészen máshová helyezheti a súlypontokat.
HALAK (II. 18-III 20.)
A hihetetlen fordulatok napjai köszöntenek Önre. A szerelemben éppúgy megújulhat, mint a hivatásában. Valaki nem várt áldozatot hoz az Ön kedvéért, vagy remek ötlettel szolgál. Élvezi a kihívásokat, és a nehéz helyzeteket.
ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...
Egy kislány és egy kisfiú együtt fürdenek a kádban. A kislánynak feltűnik, hogy a kisfiú lábai között van valami furcsa...
– Játszhatok vele? – kérdezi a kislány.
– Hogyisne! – mondja a kissrác. – Úgy látom, a tiédet már letörted!
* * *
A kis ôsember megérkezik a barlanghoz, és átnyújtja a bizonyítványát az apukájának, aki végigolvassa, majd így szól:
– Nézd fiam, azt, hogy megbuktál vadászatból megértem, mert még kicsi vagy, és nem bánsz még jól a dárdával. Hogy ismételned kell földművelésbôl, elnézem, mert nem könnyű dolog, elég sok fáradságba kerül, hogy eredményes legyen. Hogy meghúztak barlangfestészetbôl, megbocsátom, mert még kicsi vagy, és a kézügyességed még nem fejlôdött ki. De hogy történelembôl is karót kapjál... amikor abból még csak két oldal van...!
* * *
Professzor magyaráz, egy röntgenfelvételt mutatva:
– A felvételen látható, hogy a sípcsont és a sarokcsont meg van repedve, ezért panaszkodott a beteg, hogy sántít. Mit csinálna, Mihály hallgató, ilyen esetben?
– Hát kérem, én is sántítanék!
* * *
Reggel van. Az anya kelti a fiát.
– Fiam, kelj fel, iskolába kell menned!
– Nem akarok!
– Mondj két nyomós érvet, hogy miért nem!
– Egy, az összes gyerek utál, kettô, az összes tanár utál!
– Ez nem nyomós ok!
– Jó, akkor anyu te mondj két érvet!
– Egy mert 50 éves vagy, kettô, mert te vagy az iskola igazgatója!
* * *
Férj hazajön a melóból, levágja magát a fotelbe a tévé elé, és foghegyrôl odakiált a feleségének:
– Hozz egy sört, mielôtt elkezdôdik!
Az asszony hozza, kicsit késôbb a férj megint kiállt!
– Hozz gyorsan még egy sört, mielôtt elkezdôdik!
Az asszony nem érti, de azért hozza. Tíz perc múlva újra kiállt a férj:
– Hozd gyorsan a következôt, mert most már tényleg mindjárt elkezdôdik!
A feleség teljesen kiborul. Üvölteni kezd:
– Na mi van!? Ma este ez minden tôled? Csak ülsz a rohadt téve elôtt, és a piát vedeled!? Te utolsó, senkiházi, lusta, részeges állat! Te...
Mire a férj szomorúan:
– Elkezdôdött.
* * *
Bemegy a törzsvendég reggel 8-kor a kedvenc kocsmájába.
– Egy sört? – kérdi a csapos.
– Nem gondolod, hogy kicsit korán van hozzá?
– A sörhöz? – kérdi a csapos.
– Nem, a hülye kérdésekhez!
* * *
A nemi életem olyan szegényes, hogy amikor a múltkor felhívtam egy szexvonalat, egy nôi hang azt mondta a telefonba:
– „Ma este ne. Fáj a fülem”.
* * *
Az idôs gróf késô este érkezik haza. A komornyik megkérdezi:
– Na, mi van, te vén piszok? Már megint a kocsmában voltál, és whiskyt vedeltél?
– Nem, John. A városban voltam, és egy új hallókészüléket vettem.
* * *
– Bementem tegnap a fogadóirodába.
– És mi volt?
– Elhajtottak a francba. Aszonták, nem tudnak nekem fogat adni.
Copyright (c) Kisújság Alapítvány - 2008
Ezen honlap tartalma (egészében vagy részleteiben) nem
sokszorosítható vagy publikálható semmilyen formában,
a kiadó előzetes beleegyezése nélkül!
|