Kisújság-olvasók figyelmébe!
Már kapható a:
GYERGYÓI KISÚJSÁG ÉVKÖNYV 2008.
A Gyergyói Kisújság szerkesztôsége lehetôséget biztosít arra, hogy a lapunkat ismerô, távolba szakadat gyergyóiak (és nemcsak) megrendelhessék a Gyergyói Kisújság évkönyvét.
Megrendeléseket az alábbi címeken (e-mail cím, postai cím), illetve telefonszámon fogadunk:
e-mail: kisujsag@hr.astral.ro
tel.: 004-0266-364.941
Postai cím: 535500 Gheorgheni, jud. Harghita, p-ta Libertătii nr. 22., Romania
A Gyergyói Kisújság lehetôséget biztosít arra is, hogy elôfizessenek a lapra mindazok, akik eddig csak internetes formában fértek hozzá kedvenc heti olvasnivalójukhoz.
A világ bármely pontján élô Kisújság-olvasók a fenti címeken, illetve telefonszámon fizethetnek elô lapunkra.
Gyergyói Kisújság ügyfélszolgálat
Tisztogatás
Régi igazság, hogy a tisztaság fél egészség. A tisztogatási tevékenység pedig a tisztaság fenntartásának alapja. Ahhoz, hogy egy egészséges környezetet fenntarthassunk, mindenhol tisztogatni kell, mert a szemét egyre csak gyűl. Nincs ez másképpen a politikában sem, s természetesen ott is történnek tisztogatások. Politikai tisztogatások. Ezek egy kicsit másképp zajlanak, mint a szokásos otthoni nagytakarítások. Nem Lencsi néni seperget a nylonharisnyás cirokseprűjével, nem is a mostanában divatos szivárványos moppjával porolgat, hanem mondjuk egy számonkérô bizottság vonja felelôsségre a leváltandó személyt, akit aztán bűnösnek talál, felelôtlenséggel vádol, esetleg munkahelyi mulasztásokat állapít meg, melyek hátrányosan befolyásolták az országot, a népet, a közösséget. Így minden ok megvan a lefejezésre, és ha szerencséje van, az áldozat máris mehet le is, fel is. Ha nincs szerencséje, és a politikai tisztogatásba belevegyül egy kis személyes leszámolás, bosszú, akkor nincs menekvés. Földbe verik a kiszemelt szerencsétlent, hogy soha többé ne tudjon lábra állni, legalábbis politikai körökben. Na, de fordulhat a politikai kocka, és akkor egyfajta visszavétel, represszália történhet, a jogsértést jogsértéssel szankcionálhatják, mert a visszavágás kényszere álmatlan éjszakákat okoz minden „jóravaló” vesztesnek, de a rémálmok egy kiadós bosszúval gyógyíthatóak. A politika bebizonyította, hogy az egyik tizenkilenc, a másik egy híján húsz. Mindkét, mindhárom… szóval minden oldal ugyanazt műveli, és ezért nincs mit egymás szemére vetni.
Ôszintén szólva fogalmam sincs, mitôl keletkezhetnek ilyen lehetetlen személyiségek, karrierek a hazai politikában. Vagy például, hogy mitôl olyan béna egy párt, hogy szép csendben, semmi felhajtás nélkül nem tudja lecserélni a kényelmetlenné válókat, akik melléfogásaikkal égetik az alakulatot. Vagy, hogyan tudnak a mai napig olyan buzgómócsingokat vezetô politikai pozícióba juttatni, akik csak hatalmas hatalmi étvágyukról és pénzéhségükrôl hírhedtek. Kötelezôvé tenném minden politikusnak a pszichológiai vizsgát. Évente meg is ismételtetném, mert el-elszállnak saját mindenhatóságuktól. Aztán egy bizonyos anyagi gyarapodás után kirúgnám ôket, eleget gazdagodtál Napóleon, haladjál, mert vár Szent Ilona-szigete.
Visszatérve a tisztogatásokra, nem meglepô sehol a világon, hogy politikai, nem pedig szakmai alapon történnek a személycserék. Annyi a különbség, hogy politikai tisztaságuk képét ôrizgetve, nyugaton ezt jóval kifinomultabban rendezik le. Minden pénzrôl, pozícióról, hatalomról szól itt is, ott is, de az itteniek szószerint kivégzik egymást, legalábbis megpróbálják. Nem is lenne ezzel baj, hiszen kevés politikust siratnak meg igazán, de egy-egy ilyen váltás emberi sorsok sokaságát érinti, társadalmi csoportok sorsáról dönt. Így olyan ártatlan, pártatlan emberek meghurcolására is sor kerül, akik nagy ívben kerülik a politizálás minden műfaját. Aki azonban valamikor elkente a száját azzal a bizonyos mézesmadzaggal, az most vállalja be a torkos borz szerepét is. A nagyfiúk nem sírnak, ha igen, akkor csak ott, ahol senki sem látja ôket.
Ábrahám Imre
Ismét lesznek garázsgondok?
A keddre összehívott sajtótájékoztató keretében több folyamatban levô üggyel kapcsolatosan beszámolt Mezei János polgármester.
A hónap elsô hetén bejelentés érkezett a villamossági vállalat részérôl, mi szerint a tizennyolc trafóállomás ötméteres körzetében le kell bontani minden garázst, ami számszerűleg harmincnyolcat jelent. Minderre azért van szükség, mert olyan környezetben veszélyforrást jelentenek.
Továbbá a Támaszklub és a bölcsôde területén lévô garázsok is bontásra kerülnek április 30-ig, mivel ott játszóteret kívánnak kialakítani. A tulajdonosokat értesíteni fogják. Ha nem bontják le a tulajdonosok, akkor egy felkért cég végzi el a munkát, amelynek költségeit a garázstulajdonosoknak kell megtéríteniük. Ugyanakkor a közeljövôben minden olyan garázst le fognak bontatni, amelyek közveszélyt jelentenek, vagy zavarják a városrendezést, illetve nem illenek a városképbe – fűzte hozzá a polgármester.
A polgármester jelenleg is tárgyalásokat folytat a fűtésrendszer korszerűsítésérôl, és hamarosan döntés születik a kivitelezést illetôen. A polgármester szerint a fűtésszolgáltatás zavartalanul fog működni, csak mindenki fizesse be lemaradásait.
Kérdésünkre, hogy mit tehet az a tömbházlakó, aki fűtést igényelne a szezon elôtt, azonban a lakóközösség hatvan százaléka nem igényli még, egy távlati tervet vázolt a polgármester. A jelenlegi rendszer nem engedi meg a lakások külön fűtését, de a fűtésrendszer felújítása után a lakásokban lesznek belüli fűtésszabályozók és olyan érzékelôk felszerelése, amelyek a hômérsékletet mérik, és ennek következtében, amikor szükség van rá, a fűtés automatikusan beindul.
A tavaszi akció után az elmúlt szombaton is gyűjtötték az elektromos és elektronikus hulladékot a közüzem alkalmazottai. Az utóbbi akciót sikeresnek nevezte a polgármester, hiszen több tonna hulladékot gyűjtöttek össze. A jövôben minden hónap elsô szombatján fog sor kerülni hasonlóra. Aki az elmúlt szombaton nem élt a lehetôséggel, ilyen jellegű hulladékát nem szállíttatta el, beviheti a közüzem udvarára.
A közeljövôben a közüzem alkalmazottai ellenôrzik a lakások vízóráit, hiszen nemrégiben megfúrt órát találtak. Ez esetben bírságot fognak kiróni.
A polgármester továbbá tájékoztatott: a gázhálózat lefektetése során a gáznyomvonalak újraaszfaltozása elmaradt, hiszen a szerzôdés szerint azt az önkormányzat végezte volna el, ha a pénzt rá megkapta volna. A jelenlegi önkormányzat felszólította az illetékes céget, hogy a pénzt utalja át a város számlájára.
A Virág negyedben járva többen is láthatták, hogy az egyik oldalon a járdát marják fel az erôgépek. Az utolsó költségvetés módosítása során 52 000 lejt kapott az önkormányzat a járdaszakasz teljes újraaszfaltozására. Az elôkészítési munkálatokat a hivatal végzi, míg az aszfaltozást a közbeszerzésen nyert Redingatlan Kft. fogja kivitelezni. Ha marad pénz, abból a Márton Áron utcai járdát fogják rendbe tenni.
Ebben a negyedben a tömbházak között a felgyalult utak egyelôre ilyen állapotban maradnak, hiszen a tervek szerint a jövô nyáron végzendô fűtésrendszer-felújítási munkálatok során újra fel kellene szedni az aszfaltot. Továbbá a polgármester teljes felújítást tervez azokon az utakon – hangzott el.
A polgármester további két bejelentése már könnyedebb hangvételű volt.
Október 10-én, pénteken városunkban kerül sor a Székely Városok Találkozójára, amelyen Hargita és Kovászna megye öt polgármestere és két tanácsosa fog részt venni.
A hónap végén, október 25-én városunkba látogat Sólyom László, Magyarország köztársasági elnöke. Október 23-án az ’56-os forradalom emlékére szervezett ünnepségen koszorúzni fog Csíkszeredában, és találkozik a székely városok polgármestereivel. Majd 25-én, rövid városnézô út után a szárhegyi Lázár-kastélyba látogat.
Rancz Enikô
Párhuzamok (41.)
Nehéz idôk jártak, híven tükrözik ezt a gyergyói lapok is. A Csíkvármegye október 9., illetve 11-i számában nem csak háborús tudósítások jelennek meg. Egyik írásból: „Tüzelôfa? A lakosság téli tüzelôfa szükséglete nagy arányokban kezd jelentkezni. Az az akczió, amit a kisemberek felsegélyezése érdekében indítottak, nem vált be. Az erdôben felajánlott hulladékfát a szegényebb rendű emberek, akik pedig legjobban vannak ráutalva a segélyre, nem tudták beszállítani.
Fokozza most a tüzelôfahiányt az a körülmény, hogy a városi villamos telepet is teljesen készületlenül találja a tél, s ha a napi szükségletet a helyi piacon akarja fedezni, úgy akarva, – nem akarva felveri a piaczi árt. Úgy véljük most, hogy e kettôs szempont miatt helyes lett volna, ha közmunka vagy akár ínségmunka czimén nagyobb mennyiségű hulladékfát halmoztunk volna fel a város területén. A városi villamostelep valóságos küzdelemmel szerzi össze nagy szükségletét, s még így is jól bemegyünk az esti órákba, amikor áramot kapunk, s kora hajnalban már nincs áram. (…)
A tél miatti aggodalom okára szintén e lapban bukkantunk rá: „A havazás mérhetetlen károkat okozott városunkban. A gyümölcsösökben még jórészt az ágán van a téli termés, de a nagyobb kárt az okozta, hogy a leveles fiatal fára sok hó rakodott s az ágakat lehasogatta.”
Nehéz idôket emlegettünk lapszemlénk elején. Hát azok voltak. A Csíkvármegye híre: „Személyforgalmi korlátozás a kolera miatt. A Máv. üzletvezetôség közli, hogy a Magyarországon föllépett kolerajárvány miatt Romániába csak Verciorova és Predeal állomásokon át lehet utazni, ellenben Gyimesbükk-Palánka és Cainen határállomásokon a személyforgalom Romániába további intézkedésekig be van szüntetve.”
A Gyergyó hírt ad Károly román király haláláról is: „Károly román király meghalt. Váratlanul hunyt el. Senki sem gondolta, hogy a nehéz idôk e vészes napjaiban hagyja el Romániát. (…)
Sokáig nem voltunk bizonyosak Románia magatartása felôl, vagy legalábbis kétely szállta meg lelkeinket, míg egy pár héttel ez elôtt kiszivárgott Károly királynak beszéde a koronatanácsban, mely mindenkit meggyôzhetett arról, hogy Románia királya a hármasszövetséghez, illetve a monarchiához a legbarátságosabb indulattal viseltetik és politikája a józan önmérséklet politikája, amely az utóbbi orosz barátkozás nyomása alatt is hűségesen kitartott a monarchia mellett. (…)
(…) ez a barátságos szomszédi viszony tette értékessé számunkra Károly uralkodását, ez a politika alapozta meg a román királyság fundamentumát és csak ez az út lehet biztató Románia jövôjét illetôleg.(…)”
Mivel háború dúlt, nem hagyhatjuk ki teljesen a háborús híreket sem. Ezek közül kettô a Gyergyóból:
„Népfelkelôk behívása. A Gyergyószentmiklós városon lakó idegenekkel együtt elôállásra felhívatott 1894. évi születésű 65 egyén. Ebbôl besoroztatott 32, távol maradt 11. 1893-as születésű felhívatott 34, ebbôl besorozva 23, távol maradt 2. 1892. évi születésű felhívatott 36, ebbôl besoroztatott 18, távol maradt 2. Ehhez számít még 30 most tényleges szolgálatban álló katona, kik hadi szolgálatra korábban jelentkeztek.”
Az egyik gyorsan visszavert orosz betörés sem maradt nyom nélkül a Gyergyóban:
„Pánik Marosvásárhelyen. Annak a hírnek a hallatára, hogy az oroszok Beszterce-Naszód vármegyében vannak, azon felül azon menekültek elbeszélésére kik e területek valamelyikérôl érkeztek, roppant pánik fogta el Marosvásárhely lakosságát. (…)”
És hadd zárjuk a Csíkvármegye egyik lelkesítô hírével: „Lelkesedés. Balázs István gyergyószentmiklósi székely gazda, jól lehet 48 éves, önként jelentkezett a sorozó bizottság elôtt. (…)
Ollózta: Bajna György
Sztrájk a hivatalban
Október 9-én 8–10 óra között figyelmeztetô sztrájkba lépnek a polgármesteri hivatalok alkalmazottai. A több mint 150 alkalmazottat magába foglaló Havasi Gyopár Szakszervezet az országos szakszervezeten keresztül a Cartel ALFA Szakszervezethez tartozik. A sztrájkolók követelik a közalkalmazottak és a köztisztviselôk bérének 50%-kal való növelését – tudtuk meg a Bartha Zsolt alelnök, Benedek Csaba és Portik Imre elnökségi tagok által tartott sajtótájékoztatón.
Amennyiben követelésük nyomására sem érik el céljukat, október 16-tól általános sztrájkba lépnek a polgármesteri hivatal alkalmazottai. Ez alól természetesen kivétel a két választott vezetô, a polgármester és az alpolgármester.
A munkabeszüntetés ideje alatt csak az anyakönyvi irodában fogadják az ügyfeleket, a többi irodában – bár munkahelyükön lesznek a köztisztviselôk – nem lesz ügyfélszolgálat.
Csata Orsolya
A pihenônek vége
Pál Árpád ismét politikai pályán
– Ön számára képviselôjelöltnek lenni új szerep. Sokan számítottak visszatérésére a helyhatósági választások alkalmával. A politikai életben a lapok akkor lettek újraosztva, közeledhetett volna bármely párthoz, vagy indulhatott volna függetlenként.
– Egy ember bensôjében a saját idôszámítása szerint érnek meg a dolgok. Mint családapa, mint férfi, most érzem azt, hogy kötelességeimet teljesítettem. Én, és ezért hálát adok az Istennek, tetterôsnek, jövôbetekintônek érzem magam. Az életforma, az otthontól való folyamatos távollét, amit a képviselôi tisztség megkövetel, most vált élhetôvé számomra. A politikában, hogy ki kap lapot, ki nem, számomra nem elsôrangú. A közigazgatásban akartam és akarok helytállni szakemberként.
– RMDSZ-támogatással befutott egy adott karriert. Az ék, ami Önt és addigi támogatóit összetartották, 2004-ben kicsúszott. A választók azt látták, hogy Pál Árpád, függetlenként, egyedül van. Hamis kép volt ez?
– Nem. Négy év alatt tudtam leszűrni ezt. A hiba abban húzódott meg, hogy a felszínen, a szemmel látható rétegekben kevés volt az eredmény. Alapokat próbáltam teremteni. 2004-ig a források nem voltak ennyire bôségesek, de érezhetô volt a közeledésük. A cél az volt, hogy a támogatásoknak fogadási felületet biztosítsak. Felvásároltuk a vízhálózatot, hatalmas áldozatok árán önkormányzati kézben tartottuk a fűtésrendszert, kezelésbe vettük a gyilkostói gátakat, létrehoztuk az inkubátorházat, és még folytathatnám. Akkor, mint polgármesternek a feladatom az volt, hogy biztosítsam azt, amibe majd be lehet ruházni, illetve felkészítsem az önkormányzat apparátusát a programok lebonyolítására. Mindezeket sikerre vinni senkinek sem érdeke a gyergyói emberen kívül.
– Ha térségi szinten gondolkodunk, akkor az Ön választói körzete két tömb egy-egy szeletébôl adódik össze. Pál Árpád otthona Gyergyószentmiklós, tágabban a Gyergyói-medence. Mennyire lesz képes félvállalni Székelykeresztúr, Farkaslaka környékének a problémáit?
– Nagyon kevéssé különböznek a problémák. Az önkormányzatoknak ugyanazokkal a kihívásokkal kell szembenézniük. Azt kell prioritásként kezelni, ami dominál: gazdálkodás, állattenyésztés, turizmus. Mindezt fejleszteni csak jó állapotban lévô infrastruktúra mellett lehet. Az egyedi vonások szembeszökôk településenként, de ez a tradíciókban, kultúrában jelenik meg. Gazdaságilag Hargita megye, Székelyföld egységes arculatot mutat. Kell érezni a térségek pulzusát, mi az, amire affinitás van az itt élôkben. Természetes életvitelünknek nem csak az iskolákban, összejöveteleinken kell helyet adni. Mesterségesen ezt nem lehet kiszorítani a gazdaságból sem. A jövôt nem a multinacionális cégeknek való bedolgozás jelenti száz százalékban. A nagyobb falatot ígérô bizonytalanság helyett a kissebb haszonréssel működô, de hosszú távú befektetéseket kell pártolni. Itt és most még csak vízió az ökológiai szempontok szerint történô gazdálkodás, de az iparban is egyre nagyobb teret szerez a természetes anyagok felhasználása. A változás viszont rohamos, minden egyre hamarabb ér el bennünket. Hol volt az EU ’98-ban. Nem kellett tíz év, és ott van minden területén a közéletnek, a gazdaságnak. Együtt élni, tervezni csak akkor lehet, ha az ember háttérbe szorítja az én szót. Egy pár is akkor válik igazi családdá, ha közössé válik a kassza és közössé válnak az egyéni igények. Együtt, összepótolva telik egy bútordarabra, rend ruhára. Mint képviselô, csak akkor juthatok valamire, ha a polgármesterekkel, a többi jelölttel közösen lépünk fel. Ennek a térségnek eddig nem volt olyan képviselôje, aki a szereplôket integrálni, egy asztalhoz akarta volna ültetni. Jelenleg úgy érzem, hogy ezt követeli tôlem az eredményesség.
Kótai Levente
(x)
Indul a Borvíz útja
Ma, 2008. október 7-én Horváth Anna, a Fejlesztési Középítkezési és Lakásügyi Minisztérium régiófejlesztési államtitkára, valamint Borboly Csaba és Tamás Sándor, Hargita és Kovászna megye tanácselnökei aláírták a Borvíz útja – Phare elôcsatlakozási Európai Uniós pénzekbôl finanszírozandó – nagyszabású turisztikai infrastruktúra-fejlesztési terv keretszerzôdését.
A Borvíz útja olyan beruházás lesz, amely összesen 13 székelyföldi település ásványvízre épülô hagyományos székelyföldi gyógyfürdôkultúráját éleszti fel, ötvözve azt a mai korszerű elvárásokkal – mondta Horváth Anna régiófejlesztési államtitkár hangsúlyozva, hogy a terveik szerint majdnem 10 millió euró értékű beruházás újabb befektetôket vonz majd a térségbe, újabb fejlesztéseknek ad majd lendületet.
A megyei önkormányzatok által is támogatott terv kivitelezésére az önkormányzatok – Kovászna megyébôl Sepsiszentgyörgy-Sugásfürdô, Elôpatak, Bölön, Barót, Bodok, Sepsibükszád és Bereck-Martonos; Hargita megyébôl pedig Tusnád, Csíkszereda- Zsögödfürdô, Borszék, Gyergyóremete, Szentegyháza-Homoródfürdô és Székelyudvarhely-Szejkefürdô – összesen közel 4 millió eurót kell elkülönítsenek a 18 hónapos kivitelezési idôszak alatt, amelynek elôteremtésében a minisztérium is részt vállalt.
– Tamás Sándor és Borboly Csaba megyei-tanácselnökök hangsúlyozták, hogy a még pár hónapja vesztesnek tűnô terv mai sikere a minisztérium és az önkormányzatok közötti szoros együttműködésben, többszörös konzultációban, reális párbeszédben rejlik, mindez az önkormányzati választásokat követôen kapott új lendületet. A 10 millió eurós terv kimozdítása nagy áttörés mindkét megye számára, hiszen mind Kovászna, mind pedig Hargita megyében új munkahelyeket és más befektetéseket generál.
A programban részt vevô 13 település turisztikai infrastruktúrája új sétányokkal, pihenôpavilonokkal bôvül, korszerűsítik a forrásokat és a fürdômedencéket, javítják a közvilágítást és a vezetékes ivóvízhálózatot. A munkálatok november közepétôl kezdôdnek, és 18 hónapig tartanak.
Hargita Megyei Önkormányzat
Az MPP támogatja a népszavazást
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke folyó év október 3-án, Farkaslakán találkozott a Magyar Polgári Párt országos elnökségével és önkormányzati vezetôivel. Az SZNT elnöke felszólalásában ismertette a közigazgatási határok módosítását célzó népszavazási kezdeményezést.
Az MPP elnöksége, valamint a jelen lévô önkormányzati vezetôk egyhangúan megszavazták, hogy a párt önkormányzati tisztségviselôi számára kötelezô kezdeményezni és támogatni a népszavazásról szóló határozattervezetek benyújtását és elfogadását.
2008. október 3.
Ferencz Csaba tájékoztatási alelnök
Fogadóóra az RMDSZ- székházban
Míg a gyergyószentmiklósi tanácstestület MPP önkormányzati frakciója körzetesített, tehát 8 körzetre osztotta fel a várost, és egy-egy tanácsost jelölt ki minden városrészre, az RMDSZ- frakció fogadóórákat tart.
Barti Tihamér helyi RMDSZ- elnököt kérdeztük minderrôl.
– Az RMDSZ-es tanácsosok úgy gondolták, nem megfelelô felosztani a várost nyolc részre, elôször is hét RMDSZ-tanácsos van, másrészt egy tanácsos nem csupán egy körzettel kell foglalkozzon, hanem az egész város problémáival, mert a lakosság egy része választotta meg. Úgy gondoltuk, hogy hatékonyabb, ha az RMDSZ székházában szervezünk fogadóórát minden kedden 15 és 17 óra között. A lakosság pedig szintén itt benyújthatja panaszát hétköznaponként 9 és 13 óra között a Szabadság tér 23. szám alatt. Akik panasszal felkeresik a székházat, űrlapra is leírhatják, mi a gondjuk. Ezekkel a problémákkal foglalkoznak a tanácsosok, de amennyiben személyesen szeretnék elmondani gondjaikat a lakók, ezt megtehetik keddenként. Igyekszünk minél hamarabb választ adni a kérdéseikre. Szerintünk, könyebben elérhetôk így a tanácsosok, mint ha a körzeti képviselôket kellene felkeressék otthonaikban. Persze ez nem zárja ki azt, hogy kimenjenek tanácsosaink terepre. Már felkerestek a barompiac hiánya miatt, az Eminescu utcában lefektetett gázvezetékek miatt, a gazdák a legeltetési, mezôôrzési gondokkal, a cigányok miatt, olyanok is jöttek, akik tizennégy éve várják a tulajdonjogi papírjukat. És jöttek panaszosok a polgármesteri hivatal által meg nem oldott problémákkal is – tette hozzá Barti Tihamér.
Kedves-Tamás Gyopár
Mégsem lesz tanügyi reform?
Február folyamán hírül adtuk, hogy a tanügyi tárca új oktatási törvényen dolgozik, ami végsôsoron megnehezítené a kisebbségi magyar diákok helyzetét. Hiszen az új törvény nem biztosítani a jogukat arra, hogy speciális, idegennyelvi módszerekkel tanuljanak románul. A 60-as években az elemi iskolákban más tankönyvekbôl tanultak románul a magyar kisdiákok, mint a hasonló korú román gyermekek, azonban ez a gyakorlat a diktatúra idején elhalt. Az 1995-ben elfogadott és ma is érvényes tanügyi törvény, erre csak az elemiseknek ad lehetôséget. Tehát a februárban készülônek mondott tanügyi törvény csak az elemi iskolásoknak „engedi meg”, hogy speciális, és nem anyanyelvi módszerekkel tanulják az ország nyelvét, az V–IX. osztályosok számára ezt csupán alternatívaként említi, vagyis használhatók speciális tankönyvek is a román anyanyelvi tankönyvek mellett, míg a középiskolák számára kimondja, hogy kötelezô a kisebbségi iskolákban is ugyanazon módszerek szerint tanulni románul, mint a román tannyelvű iskolákban.
A miszitérium közvitára bocsátotta a tervezetet, amelyre javaslatokat lehetett tenni. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége felhívást tett közzé, hogy minél többen küldjék el kritikájukat a minisztériumba, továbbá aláírásokat gyűjtöttek a tervezet „ellen”. Az RMPSZ 2517 aláírást gyűjtött és húsz javaslatot juttatott el a törvénytervezettel és tizennyolcat a tanügyi dolgozók statútumával kapcsolatosan.
Azóta semmilyen hír nem látott napvilágot, csend övezi a törvénytervezetet. Nem tudni, mi történt a javaslatokkal, lesz-e jogerôs törvény belôle, mi történik a magyar ajkú gyerekek román nyelvre tanításával, a késôbbiekben is így kell-e kínlódniuk, vagy még rosszabb lesz a helyzetük.
A törvénytervezet jelenlegi helyzetérôl kérdeztük Lászlóffy Pált, az RMPSZ elnökét, aki mint mondta, már a tavasszal látni lehetett, hogy az elôkészítési fázisban lévô törvény el is akad, hiszen a képviselôk a választásokkal voltak elfoglalva. A tervezetre a javaslatokat begyűjtötték, de a módosított változatot nem dolgozták ki a minisztériumban. A november 30-i választásokig nincs annyi idô, hogy a parlament elé kerülhessen a tervezet, és jogerôs törvény születhessen. Lászlóffy Pál szerint a tervezet ilyen formában nem kerül az új parlament elé, új tanügyi törvényt alkotnak majd az illetékes minisztériumban, amelynek elnökét, Cristian Adomniţeit a napokban menesztette a kormányfô.
Rancz Enikô
Közlemény
Ma, október 7-én délután egy órakor a GO Rt. székhelyén került sor a cég rendes közgyűlésére. Az ülésen elemzésre került a cég tevékenysége, annak alapján, amit a városi képviselôtestület közszolgálati szakbizottsága tapasztalt az elmúlt hetekben. A közgyűlés a következôket állapította meg:
1. A cég vezetése nem kezelte kellôképpen a fűtésrendszer működésével kapcsolatos problémákat, ideértve a Virág és a Bucsin negyedi rendszerek felújítását.
2. A szakbizottság a helyszíni szemle során szervezetlenséget és visszaéléseket tapasztalt.
3. A vízdíj legutóbbi emelése törvénytelen körülmények között történt.
4. A Forradalom negyedi kazánház üzemeltetése körül számos rendellenesség tapasztalható. Például nem gondoskodtak idejében a fűtôanyagról, ezáltal lényegesen drágább lesz a télen a fűtés.
Ezen okok következtében a szakbizottság elnöke azt javasolta, hogy azonnali hatállyal váltsák le a cég igazgatóját. A javaslatot a közgyűlés kilenc szavazattal elfogadta. Meglepetésünkre, s számunkra megmagyarázhatatalan módon a szavazáson az RMDSZ-frakció tagjai nem vettek részt.
A közgyűlés döntése értelmében a cégvezetést ideiglenesen (30 napra) a cég egykori igazgatója, Nagy Attila látja el. Ez alatt a városi képviselôtestület kell gondoskodjon az új igazgató kiválasztásáról.
Tudatában vagyunk annak, hogy a lakosság jelentôs része elégedetlen a cég tevékenységével. Bízunk benne, hogy ezen váltás eredményeképpen ez lényegesen javulni fog.
Gyergyószentmiklós, 2008. X. 7.
A Magyar Polgári Párt önkormányzati frakciója
„Rablók tanyája”
A Kárpátok utcában a kapuk zárva, nem egy helyen szögesdrót húzódik a kerítés fölött, vagy a kapun veszélyes kutya felirat figyelmeztet, hogy belépni csak a háziak engedélyével lehet. Aki nem bennfentes, az egyetlen portára se tud bemenni. Ott egy ideje csak így tudnak viszonylag biztonságban élni. Idôsebb hölgy lépett ki a kapun, a szomszédba indult, de azonnal kulcsra zárta a kaput. Lukács Mária nénibôl árad a panasz. Igen, a téglagyárnál lakó romákra panaszkodik, a frissen ideköltözöttekre, a süldôkorúakra. Ôk bizony megkeserítik az életét. Állatok módjára végzik a dolgukat a kapukban, egy reggelre pedig a kilincset is bekenték. Egy pillanatig sem szabad a kaput nyitva hagyni, mert eltűnik a kint lehúzott ünnepi cipô. S sötétedés után nem mennek az utcára. A ház oldalát sárral dobálják, az ablakot betörik. Egyik szomszédját büdös káposztalével lelocsolták.
– Rablók tanyája ez. Nem a régi cigányok ezek. Mikor ideköltöztünk, négy család élt itt, de azokkal nem volt baj. Aztán ahogy megengedték, hogy itt letelepedjenek, vége lett a jószomszédi viszonynak. Rég még segítettek, amikor az ember bajba jutott, de ezek borzasztóan viselkednek. Egy délelôtt az unokám záratlan hagyta a kaput, s a vejem cipôjét el is lopta a purdi, s vitte a másik szomszédba, egy kenyér áráért el akarta adni. Itt mindenki kutyát tart, de a cigányt minden kutya ismeri. Embertelenül viselkednek. Közben érkeztek a rokolyások is, akiket nevükön szólított Mária néni. Jött Zsófi, Éva. Velük nincs baj – mondta.
Éva a katonáknál lakik huszonéve. Ô is fél az idegen romáktól. „Cigány cigánytól kell féljen. Nem merek venni egy csirkét az udvaromra. Sok az idegen, félek az unokámat iskolába engedni, mert megütik. Az én gyermekeim a Fograssy Mihály iskolába jártak, az unokámmal nem tudom, hogy lesz, fél. Megmotozzák a kicsiket, elveszik mindenüket.”
Mária néni arról is szólt, hogy egyik szomszédját leütötték, a szatyrában volt egy kenyér, kalács, két kiló hús, százötven lej a zsebében, és elvették. Hogy miért nem jelentik a hatóságnak? Arra az volt válaszuk, hogy mindhiába, mert úgy is ôk húzák a rövidebbet, mert megbosszulják.
„Ahogy szürkülödik, tízesével mennek a szekerekkel, aztán másnap hajnalban indulnak leadni a fémet. Sokszor letakarják, úgy viszik. A kapusasokról leszedték a gömböket, leadták.
Közben téglagyáriak, gyergyói romák is jöttek. Arról panaszkodtak, hogy sajnos, nem tesznek különbséget közöttük, pedig nem egyformák. „A csalárdjainkat nem így neveljük, hogy lopjanak. Sokan rendetlenek.”
Csatlakozott még egy szomszédasszony, Antal Mária néni. Ô is panaszkodott. Leköpték. A temetôben egyenesen megpofozták a purdik. A síremlék mögül elôszöktek, lekapták a sapkáját, pofon ütötték. Máskor pedig elvették a szatyrot a kezébôl, a pénztárcát, hiába akadt segítsége, a pénztárcát visszakapta, de belôle a pénzt nem. Az ô ablakát is beverték. Ô tehetetlen.
„Még jó, hogy most égôket tettek az oszlopokra. De így sem merünk sötétben járni, még a szomszédig se.”
Aknatetô is hiányzik az utcában. Elvitték azt is vagy letakarva, vagy a szekér fenekében.
A romakérdés megoldásának ügyében Mezei János polgármestert kérdeztük a keddi sajtótájékoztatón. Elmondta: folyamatban vannak intézkedések, hogy a romákkal való együttélés elviselhetôbb legyen. Így rendszeresen, havonta, háromhetente szerveznek razziákat a rendôrséggel közösen, amikor a romák személyazonosságát ellenôrzik, amivel próbálják megakadályozni, hogy az egész rokonságuk itt éljen. A mezôôrök alkalmazása is a termések megvédése érdekében történik. A polgármester szerint a legelviselhetetlenebb állapot a Rákóczi utcában van, ahol a lakók adják el telkeiket, annyira ellehetetlenítik az életüket a romák, azonban az eladó telkeket és ingatlanokat a romák vásárolják meg. Ezt szeretné megakadályozni az önkormányzat azzal a lépéssel, hogy a most eladó egyik épületet megvásárolja, és a csendôrséget oda költözteti. Továbbá azt is megígérte a polgármester, hogy a romák letelepedési kérelmét a jövôben alaposan kivizsgálják.
Noha próbálkozik az önkormányzat a helyzet megoldásán, összetett e probléma. Sokan költöznek a városba, még több a vendégeskedô, s egyre többen kénytelenek zárni a kapuikat, kutyát tartani, mert félnek, féltik a javaikat.
Kedves-Tamás Gyopár, Rancz Enikô
Leváltották Vinczét
Október 7-én közüzemi közgyűlést tartottak. Leváltották Vincze János igazgatót, errôl 9 MPP-s önkormányzati képviselô döntött. Hiányzott Czink Attila. Vincze helyét ideiglenesen Nagy Attila, a Go Rt. korábbi igazgatója vette át. Vincze János és Barti Tihamér, a helyi RMDSZ elnöke tartott szerdán délután sajtótájékoztatót. Vincze János elmondta: Nem fogok jelentgetni senkit, de amit törvénytelennek tartok, jogi úton keresek megoldást rá. Továbbá Politikai boszorkányüldözés címmel írásba foglalta mondandóját.
Politikai boszorkányüldözés
Mostanig döbbenettel olvastam, hogy Magyarországon a kormányváltást mindig tisztségviselôk cseréje követi. Tegnap döbbentem rá, hogy ami mostanig 400 km távolságra történt, immár Gyergyószentmiklóson is bekövetkezik.
Az MPP politikai hatalomra jutása városunkban számomra nem azt jelentette, hogy az intézmények vezetôinek távozni kell, ha nem tartoznak a szimpatizánsok közé. Tegnap, szerintem egy teljesen törvénytelen közgyűlés során, koholt vádak alapján megfosztottak attól a tisztségtôl, amelynek betöltésére 4 évre mandátumot kaptam. Köszönöm az alkalmazottaknak és a vezetôtanácsnak azt, hogy mostanig támogattak az elképzeléseim megvalósításában.
Az események elôszelét már szeptemberben éreztem, de akkor úgy tűnt, hogy csak pillanatnyi fellángolás az egész, majd utána a józan ész gyôz. Nem ez történt. Azt feltételezni magamról, hogy a város legrátermettebb menedzsere lennék, több volna, mint beképzeltség. De teljes energiámmal és tudá- sommal tettem dolgomat, annak érdekében, hogy a szolgáltatásokon javítsak, a cég és a város anyagi feltételei mellett. Úgy érzem, a tegnapi gyűlés után, hogy mindez ennek a városvezetésnek nem volt fontos. A közgyűlésen az RMDSZ-es képviselôk ledöbbenve hallgatták azt a mesét, amit az MPP-s tanácsosok közös döntésnek tüntettek fel. Tehát, a tettek mögött politikai döntés áll, amelynek egyedüli célja, hogy a közszolgáltatásokat az MPP politikai holdudvarában tevékenykedô cégek birtokába jutassa, nem törôdve azzal, hogy a szentmiklósi embereknek mi a fontos. Az önkormányzat és Árus Zsolt politikai boszorkánykonyháján már rég kifôzték, hogy hogyan kell szétszedni a közüzemeket, és a tevékenységeket olyan cégekre bízni, akik anyagi hátteret biztosítanak a további politikai tevékenységhez majd akkor is, ha Gyergyószentmiklóson nem lesznek hatalmon. Amire várnak, hogy ezt egy csodálatos csomagolásban a város polgárainak feltálalják. A szolgáltatás javítása ürügyén való eladás jó annak a külföldinek, aki megszerzi, jó annak, aki ezért csúszópénzt kap, jó annak is, aki bosszút forralt és most boldog, csak a lakosságnak nem jó! Tudom, hogy amíg ezt a tisztséget töltöttem be, nem tudtam volna beleegyezni abba, hogy a víz-csatornát odaadjuk egy olyan magyarországi cégcsoportnak, amelyet már a saját országában is áruba bocsátottak, a fűtéshez kapcsolódó tevékenységet egy másik cégnek, amelynek gazdasági helyzete igen labilis, a hulladékgazdálkodást pedig egy más külföldi befektetônek.
Érdekes módon Árus úr az elôzô ciklusban nagyon sokat kardoskodott, hogy a gyergyói népet érintô tanácshatározatokat 30 napig közszemlére tegyék a törvény értelmében. De amióta a politikai guru minôségét közpénzzel jutalmazzák, azóta már rég nem fontos ez, sôt a város jövôjét szervesen befolyásoló határozatokat úgy hozzák meg, hogy döntéshozatalkor még a tanácsosok asztalára se kerül az. Nem véletlen, hogy az ideiglenes igazgató személye Nagy Attila lett, mert benne láttak garanciát arra, hogy a szolgáltatások átjátszásában partner lehet. Csak ez a konjunktúra tette lehetôvé, hogy újból döntéshozó szerephez jusson úgy, hogy az elmúlt pár év alatt két alkalommal is az alkohol következtében több hónapos távolmaradásra kényszerült, és jelenleg a mindenhez értô szakember szerepkörében tetszelegjen.
A cinizmus csúcsa, hogy a közgyűlés jegyzôkönyvén meg se száradt a tinta, és már a sajtóban megjelent a gyôzedelmes közlemény, hogy sikerült leváltani a közüzemek igazgatóját. Érdekes módon a közgyűlés során nem volt fontos, hogy hogyan lehet biztosítani a szolgáltatások és különösképpen a fűtés működtetését, nem volt fontos, hogy hogyan zárul a Termoenergy Kft-vel a szerzôdés, nem volt fontos, hogy hogyan lehet megoldani a közüzemek alkalmazottainak a bérnövelését, csak egy dolog volt fontos, hogy leváltsák az igazgatót. Még az okokat is csak a leváltás megszavazása után közölték, és az okok kivizsgálására a gyűlés után szálltak ki a fűrészporos kazánházhoz.
Gyergyóiak! A kialakult helyzetben csak azt tudom üzenni, hogy vigyázzunk vagyonunkra, közüzemi szolgáltatásainkra, mert egyre aktuálisabb az a gondolat, hogy „ahhoz, hogy a rossz gyôzni tudjon, elég, hogy a jók hallgassanak”.
Barti Tihamér elmondta: „A Romániai Magyar Demokrata Szövetség gyergyószentmiklósi szervezete meglepôdött akkor, amikor az MPP-s tanácsosok a közüzemek közgyűlésén elôterjesztették az intézmény vezetôjének leváltását.
Meglepôdtünk azért, mert egy nem átláthatóan elôkészített eltávolításnak vagyunk a tanúi. Az MPP érdeke az, hogy mindent a városban úgy csináljon, hogy arról mindenki csak akkor szerezzen tudomást, amikor az már le van csengve. Ez történt a tegnap is, amikor Vincze János igazgató urat az MPP tanácsosok leváltották tisztségébôl. Az, hogy az MPP nem ismeri a törvényeket, az nem azt jelenti, hogy mentesítve van ezek betartása alól. Ez az akció egy fű alatt, sunyi módon kitervelt akció volt, ami azt jelenti, hogy akár rossz szándékú műveletként is el lehet könyvelni. Azért mondom, hogy sunyi módon kitervelt és szabályokat be nem tartó módon történt ez a leváltás, mert ez a kérdés elôre nem volt megtárgyalva sem tanácsülésen sem bizottsági ülésen. Egy ilyen fontosságú kérdésrôl legalább bizottsági szinten kellett volna beszélni. Én személy szerint nem akarom minôsíteni az igazgató úr eddigi munkáját, hiszen ahhoz, hogy reálisan átnézzük a közüzemek körüli helyzetet, egy nagyon komoly kivizsgálást kellene végezni a közüzemek működésével kapcsolatban.
Figyelembe véve azt, hogy Vincze János az RMDSZ gyergyószentmiklósi szervezetének alelnöke volt négy éven keresztül, azt is ki merem jelenteni, hogy egy politikai leszámolásról is lehet ebben az esetben beszélni. Vincze János igazgató urat azért rúgta ki az aktuális városvezetés és a Magyar Polgári Párt, mert nem bizonyult jó pártkatonának, és nem pártérdekeket követve vezette a közüzemeket, hanem a lehetôségekhez mérten és legjobb belátása szerint. Miniszterek esetében szokott úgy lenni, hogy ha egy párt megérkezik, akkor minden minisztert kirúg, és a sajátjait teszi helyükbe. Nem gondoltam soha, hogy a Magyar Polgári Párt az igazgatók állásával is így játszadozik. Nem lehet egy városi közszolgáltató intézmény vezetôjét pártérdekek szerint kinevezni. Mert ilyen esetekben mindig a pártérdeket szolgálja az igazgató, és nem a lakosság érdekét. Ha ennyire gátlástalanul jár el az aktuális városvezetés és az MPP ilyen esetben, akkor felteszem a kérdést, ki következik. Ki lesz a következô személy, akit az MPP ki akar rúgni azért, mert nem jó pártkatona. Egy város infrastruktúráját nem pártklientúra építésére kell használni. És egy várost nem pártérdekek szerint kell vezetni, hanem a lakosság érdekeit kell szolgálni. Felteszem még azt a kérdést is, hogy vajon ez az akció az elsô lépés a cég eladása irányában. Az MPP el akarja adni a közüzemeket?
Bencze Attila, és Szilágyi Imre, a közüzemek vezetôtanácsának tagjai nem tudtak a közgyűlés elôtt a tervezett leváltásról. Elmondták, nem kívánnak részt venni politikai csatározásokban, ezért lemondtak a vezetôtanácsban betöltött tisztségükrôl.
Kedves-Tamás Gyopár
Nemsokára indul a Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely
Lencsevégre kapnak
A Gyôri Fotóklub Egyesülete szervezésében az V. Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely alkalmával öt ország közel húsz fotósa örökíti meg, október 9–16. között Bukovina és Székelyföld szépségeit örökítik meg.
A 2002-ben indult Az Eltűnô kultúrák nyomában program részét képezô mesterműhely célja feltérképezni az ezredfordulót követô idôszak társadalmi, kulturális, építészeti változásait a zárt falusi közösségekben. Az idei tábor programjából sem marad ki Bukovina, ott kezdôdik a fotózás, és kiállítás-megnyitó is lesz a tavalyi mesterműhely termékeibôl. Székelyföldön olyan gyöngyszemeket szeretnének lencsevégre kapni az alkotók, mint Háromkút, Varság mindennapjai, a Gyergyói-medence élete, de szászföldre is ellátogatnak. A négy napra (október 12–16) a szárhegyi Kulturális és Művészeti Központ Vendégháza ad otthont az alkotóknak. Fôszervezô az Egri Fotóklub Egyesület, szakmai vezetôk Szabó Béla fotográfus, fotóművész, szakoktató, szakíró, a Gyôri Fotóklub Egyesület ügyvezetô elnöke, és Mekli Zoltán fotóriporter, fotóművész. A mesterműhely szervezését segítette Marius Vasiliu bukovinai, Dezsô László gyergyói fotográfusok, valamint Hlavathy Károly sepsiszentgyörgyi fotóművész.
Írótábor Szárhegyen
A magyar irodalom jelenségrajza címmel szervezték meg a hatodik Szárhegyi Írótábort. Az október 2–4. között zajló eseményen a magyar irodalom elmúlt két évének „termését” vették górcsô alá a jelenlevôk. Hat éve minden ôsszel összegyűlnek Szárhegyen a jelenkori magyar irodalom képviselôi. Írók, költôk, akik a néhány napos együttlét alatt megbeszélik, megvitatják a magyar irodalom aktuális kérdéseit, foglalkoznak az elmúlt idôszakban megjelent könyvekkel. Szó esik továbbá az érdekvédelemrôl, a könyvkiadásról is. Idén pedig meghívták azokat a képzôművészeket is, akik rendszeresen illusztrálnak könyveket. Fekete Vince író Kolozsvárról érkezett. Mindig más témája van. Az idén a magyar irodalom jelenségei volt a téma. – Meghívottaink voltak Budapestrôl V. Gilbert Edit, Prágai Tamás, Felvidékrôl Németh Zotlán és Kolozsvárról Balázs Imre József. Tegnap meghallgattuk az elôadásaikat. Találkozásra ad alkalmat egy ilyen tábor, a két évvel ezelôtti dolgok újrafelvételére és nyilván a baráti kapcsolatok ápolására és megtartására – vázolta a találkozó célját. Változó világunkban változik az olvasók könyvhöz, az olvasáshoz való viszonya is. Ugyanakkor az íróknak, költôknek is alkalmazkodniuk kell az újdonságokhoz, azaz – mondhatjuk – állandó átalakulásban van a magyar irodalom is.
Kovács András Ferenc kolozsvári író-költôt az irodalom alakulásáról kérdeztük: Az irodalom? Arról ugye csak szokták mondani, hogy válságban van. Általában nem szokott válságban lenni, vagy többé-kevésbé mindig abban van. Érdekes módon így van mind a magyar irodalom – melynek része az erdélyi magyar irodalom is – mind az erdélyi magyar irodalom éppen ezért. Azt hiszem, hogy fontos könyvek születnek, az íróknak, költôknek a dolga úgyis az, hogy írjanak, és éppen ezért én valamiféle lendületet, kibontakozást mindig érzek, vagy érezni vélek. Ez a helyes dolog. Az, hogy milyen az irodalom befogadása, recepciója – inkább errôl lehetne beszélni. Mennyire tudják terjeszteni azokat a könyveket, megtalálják-e a könyvek az olvasókat? Én azt hiszem, hogy az esetek fele részében igen.
Hasonló témákat boncolgattak, feszegettek az írótábor neves elôadói is. A rendezvény keretében a Várad folyóirat bemutatására és a 2008-as életműdíj kiosztására is sort kerítettek.
Csata Orsolya
Véget ért a II. táncszínházi fesztivál
dance.movement.theater
A Figura Stúdió Színház második alkalommal szervezte meg október 3–5. között a dance.movement.theater. elnevezésű táncszínházi fesztivált. „A fesztivál nevében hordozza küldetését, így olyan elôadások meghívására törekszik, amelyek a mozgás, a tánc és a színház határmezsgyéjén jönnek létre” – vallják a szervezôk.
Idén az Alkotói párbeszéd alcímet adták a rendezvénynek, melyre olyan elôadók kaptak meghívást, mint Bozsik Yvette társulat, Zéró Balett – Berger Gyula és társulata, Vámos Veronika és Áncsán Anikó Magyarországról; Szerbiából Döbrei Dénes; Romániából Florin Fieroiu, illetve Vava ştefănescu.
Béres László fesztiváligazgatóval a rendezvényrôl beszélgettünk.
– Az idén azért adtuk az Alkotói párbeszéd nevet a fesztiválnak, mert arra gondoltunk, hogy – vagy azért, mert már régóta kapcsolatban vagyunk, vagy azért, mert barátaink, vagy pedig azért, mert néhány meghívott valóban reprezentatív személyisége az illetô ország táncvilágának – egyfajta párbeszédet próbálunk generálni számukra. Itt gondolok Magyarországról Bozsik Yvettere, Romániából Florin Fieroiura, Vava ştefănescura, vagy Szerbiából, Vajdaságból Döbrei Dénesre, akik olyan alkotók, hogy meghatározzák az ottani tánc világát. A Figura Stúdió Színház olyan sajátos helyzetben van, hogy nálunk rendszeresen elôfordulnak román és magyar nyelvű alkotók, akik komoly feladatokkal látták el a színházat, és így képesek lehetünk egyfajta kulturális kapocsként, hídként működni ezen táncvilágok között.
– A klasszikus színháznak van jövôje, vagy az alternatív, kísérletezônek?
– Erre így nagyon nehéz válaszolni, és talán nincs is egyértelmű válasz. Talán ebbôl a fesztiválból is az szűrôdik le – ami már szinte közhely –, hogy a tartalom határozza meg a formát. Azt gondolom, hogy felbomlanak ezek a határok, ma már nem lehet egyértelműen klasszikus színházról, vagy klasszikus táncról beszélni. Ha megfigyeljük, minden elôadásban különbözô jegyeket, stílusokat kevernek az alkotók. Elsôsorban a mondanivaló függvényében választják meg ezt. Egyszóval a formák átjárhatók.
A fesztivál érdekessége volt, hogy az esti koncerteken a felkért elôadók léptek fel – Lajkó Felix, Vlaicu Golcea, Ágoston Béla – akik a részt vevô társulatok, koreográfusok produkcióihoz írtak zenét.
Teltházas koncertet tartott a vajdasági Lajkó Félix.
Lajkó Félix Topolyán (Vajdaság) született 1974. december 17-én. (Beethoven ugyanezen a napon született 1770-ben.) Zenekedvelô családban nevelkedett, amelynek korábban egyetlen tagja sem választotta a zenélést élet- és szakmai hivatásul. Elsô hangszere a citera volt, amellyel tízéves korában ismerkedett
meg. Hegedűt az általános iskola 6. osztályában vett a kezébe elôször. Az alsófokú zeneiskolát három év alatt végezte el Kishegyesen. A szabadkai zenei középiskola második osztályát otthagyva indult el Budapestre kölcsönkért hegedűvel, ahol a Dresch Quartett tagja lett. Azóta ingázik Budapest és Szabadka között, egyformán képviselve és összekötve az anyaországot és a Vajdaságot – írja a művész életrajzában.
Gyergyószentmiklósra a Figura Stúdió Színház meghívására érkezett, hegedűvel és citerával, Brasnyó Antal brácsás kíséretében. A koncert elôtt a sajtóval is beszélgetett a halk szavú, sztárallűröktôl mentes, zárkózott művész.
– Nincs kedvenc. Ugyanúgy szeretem a hegedűmet, mint a citerámat. Csak sokkal egyszerűbb hegedűvel utazni és koncertezni, mint citerával. Amiatt, hogy a citerának több húrja van, sokkal gyorsabban széthangolódik. Viszont a hegedűn nehezebb játszani. Úgyhogy nem lehet meghatározni, hogy melyiken megerôltetôbb játszani. Ezt a két hangszert sajátítottam el a legjobban. Mindkettôt nagyon szeretem. Soha nem játszottam más zenét, mint a sajátomat. A keresés abszolút hozzátartozik a művészethez. A művészek általában – velem együtt – mind valamilyen hendikeppel születnek, ezért van ez a keresés. Nyilván nem úgy értem, hogy hiányzik a kezem, vagy a lábam, hanem mondjuk úgy, hogy nem rendelkezem azzal a képességgel, hogy megtaláljam a helyem a társadalomban.
Lajkó Félix nem érzi hátránynak, hogy Szabadkán született, szerinte a vidéki ember tisztábban látja a világot. A kezdetek a zene szeretetével kezdôdtek:
– Szerettem zenét hallgatni, szerintem így kezdôdött. Anyám fölrakott fekete lemezen zenéket, és azokat hallgattam. Nagyon szerettem Mozartot például. Ebbôl indult ki az egész. Késôbb, a szomszédom, osztálytársam kapott év végére egy citerát, és az nagyon megtetszett, én is kikönyörögtem egyet.
Nem szeret Budapesten élni. Szívesebben él Szabadkán, vállalva az utazást. És nincs jó véleménye a zeneiparról sem.
– Minél több pénz van, annál romlottabb a világ. Hajt engem is a pénz, de teljesen hidegen hagy, nincsenek olyan vágyaim, hogy ezt, vagy azt vásároljak, vagy Stradivari hegedűvel játsszak. Leszoktam ezekrôl a dolgokról. Azon a citerán és azon a hegedűn játszom, amit anyám vett gyerekkoromban. Mert az szól a legjobban. És ez érdekel. Engem nem érdekel az, hogy ki mennyit keres, ki mit vásárol, vagy, hogy mit lehet vásárolni sok pénzbôl.
Lajkó Félix koncertjén ezt a zene iránti elkötelezettséget, virtuóz zenélést hallhatták az érdeklôdôk. Egyedi, megismételhetetlen, improvizált koncertet.
Három nap alatt rendhagyó elôadásokat, kiváló koncerteket hallhatott a gyergyószentmiklósi nagyérdemű a Figura jóvoltából. Ezeket a darabokat, dalokat nyitott eszű és szívű nézôknek szánták, semmiképpen nem sorolhatók a „jólröhögtünk-kabaré” kategóriába. Igaz, néha értetlenül álltunk egy-egy jelenet, elôadás után, de azt elmondhatjuk: nem kell értelmezni ezeket a – elôadások nyomán ért – hatásokat. Hagyni kell, hadd kavarogjanak a gondolatok a fejünkben.
Ilyen szemmel nézve mondhatjuk, rendhagyó élményt kaptunk ezúttal is. Lajkó Félixtôl, Vlaicu Golceától, Bozsik Yvettetôl. Köszönet érte!
Csata Orsolya
A Figura Stúdió Színház köszönetet mond a dance.movement.theater táncszínházi fesztiválon nyújtott segítségükért mindazoknak, akik támogatása nélkül a rendezvény nem jöhetett volna létre:
Gyergyószentmiklós Megyei Jogú Város Önkormányzata és Helyi Tanácsa, Gyergyószentmiklósi Művelôdési Központ, Meta Glob Kft., Mark House Nyomda, Ben-Com-Mixt Kft., Kobezol Kft., Talizmán Kft., Comex-Kem Kft., Radfeld Kft. – Ráduly Sándor, El-Com-Tur Kft. – Fölföldi Tamás, Tibsil Kft., Alutus Nyomda, Pro Koncept, Lázár Panzió, Lakatos Jenô, Portik Imre, FLB Software Kft., Security Group, Mobil Distribution, Rubin Stúdió, Rubin Hotel & Restaurant, Savil Com. Kft., Server, Tig-Rad Kft., Tarisznyás Márton Múzeum, Kárpátikum Pub & Borpatika.
Az önkéntes segítôknek, akik nem sajnálták idejüket és energiájukat: Pál Ágnes és a Step Dance Sportklub, Ifitéka, Selyem András és a Hallámsza Egyesület, Szabó Tamás, Fórizs László, Transport Csata Levente, és nem utolsósorban az Ôsfigurásoknak.
Médiapartnerek: Gyergyói Kisújság, Gyergyó Tv, Krónika, Új Magyar Szó, Hargita Népe, Fun Fm, Mix Fm, Új Kelet, Fény Tv, 24 Fun, Reklám Zóna, Hírek.ro, Hamlet.ro, Plusz Portál, Útmutató.
Lemondott Árus
Nem indul pártként a Magyar Polgári Párt a november 30-án sorra kerülô parlamenti választásokon. A hét végén tartott bôvített elnökségi ülésen elhatározták, hogy független jelölteket támogatnak, amennyiben kerül olyan jelölt, aki felvállalja a párt programját.
Árus Zsoltot, egykori alelnököt a változásokról kérdeztük.
– Miért döntött úgy az MPP, hogy nem indul pártként?
– A párt elsô perctôl következetesen azt mondta, hogy a helyhatósági választáson a verseny, az országoson az összefogás a célszerű. Minekutána az RMDSZ-szel folytatott tárgyalások kudarcba fulladtak oly módon, hogy mi elfogadtuk az RMDSZ ajánlatát, mire ôk már nem voltak hajlandóak azt aláírni, nem maradt más választásunk, mint következetesnek lenni, s nem versenybe szállni idén ôsszel. Mindezek mellett természetesen van véleményünk arról, hogy miképpen kell képviselni a magyar érdeket a parlamentben, s hogy ezt kifejezésre is juttassuk, az elnökség úgy döntött, hogy a párt támogatni fogja azokat a jelölteket, akik vállalják a Polgári Párt programját, illetve akikben garanciát lát, hogy meg fogják mutatni, hogy másképp is lehet Bukarestben politizálni.
– Mikor lesznek ismertek a jelöltek nevei?
– Az elnökség határozata szerint a személyekre vonatkozó döntések még a hét végén megszületnek.
– A Gyergyói-medencében kit támogatnának szívesen?
– A támogatást azok kaphatják meg, akik indulnak a választáson, s akikben a párt a fennebb jelzett garanciákat látja. Tehát nem arról van szó, hogy ezt vagy azt indítjuk a választáson, hanem arról, hogy az indulók közül választunk ki támogatásra méltókat. Gyergyó ilyen szempontból nagyon lehetetlen helyzetben van, mert köztudottan feldarabolták három választókerület között, így ha akarnánk, akkor sem lehetne egységes támogatottunk.
– Felmerült-e dr. Garda Dezsô neve?
– Amennyiben indulni fog a választáson, s megfelel a fent említett kritériumoknak, akkor az elnökség ezt mérlegelni fogja. De semmilyen döntést nem szeretnék megelôlegezni, az elnökség kell kimondja a döntô szót.
– Pál Árpád a polgármester tanácsadója. Elképzelhetô, hogy ôt fogja támogatni az MPP?
– Elvben ez is lehetséges. De mint jeleztem, a döntés az elnökség kezében van.
– Lemondott alelnöki tisztségérôl, miért?
– Hónapok óta viták zajlanak arról, hogy menynyire legitim a Magyar Polgári Párt elnöksége. A kérdés most már nem az, hogy kinek van igaza, hanem az, hogy miképpen tudjuk ezt a vitát mihamarabb lezárni, hogy energiáinkat hasznosabb célokra tudjuk fordítani. Személy szerint jónak tartottam volna, ha valóban sor kerül egy Országos Gyűlésre szeptemberben, illetve, ha bár annak az idôpontját véglegesen rögzítjük. Erre nem került sor. A lemondásomat jelzésnek szántam, s nem személyes, hanem elvi oka van. Magyarán: nem az a gondom, hogy Szász Jenô vagy más az elnök, hanem az, hogy szeretném, ha mihamarabb összeülne az OGY. Aztán az eldönti, hogy megerôsíti vagy lecseréli az elnökséget, de a vitának mindenképp véget vet.
Csata Orsolya
Szoborbántók
Nagyon, de nagyon zavar valakiket a Szent Miklós-szobor. Nem mehetnek el mellette úgy, hogy „bele ne rúgjanak”. Esténként többen mászkálnak a fôtéri szobron, máskor kidekorálják. Mindegy, csak ne hagyják békén. Feldíszítették az utóbbi napokban többször is. Padról letört léceket adtak kezébe, aztán rákövetkezô napokban egyenesen sörös pillepalackot. Hihetetlen. Akik tették, bizonyára szembevigyorognának, ha azt ajánlanám, hogy azzal az erôvel kukába is lehetne tenni a szemetet. Mert így ez ugye, milyen jópofa dolog? Menô, vagány, trendi… Azt tehetnek, amit akarnak, és azt teszik, ami éppen jólesik.
Sejtem, hogy az ilyen vagányok már nem hisznek a Mikulásban, de nem is ôk vásárolják a puttonyba a kicsik ajándékát. Egyszerűen feltűnési viszketegségüket „vakargatják” így, hogy kikezdenek egy szoborral. Üzenem, hogy ebben sem ôk az elsôk, mert néhány éve már valaki feltalálta ily módon a spanyolviaszt, tehát másképpen kell villogni, jópofizni, feltűnni, kitűnni, bizonyítani, hogy „ki a legény a gáton”.
Kedves-Tamás Gyopár
Már dolgoznak a Szent Miklós Napok programján
Ne szégyenkezzünk!
Az elmúlt héten ültek egy asztalhoz a civil szervezetek képviselôi, a kulturális intézmények vezetôi és a polgármester, hogy a háromnaposra tervezett Szent Miklós Napok programjáról tárgyaljanak. A szerda délutáni találkozón Mezei János polgármester mint mondta, hagyományokra épülô városnapokat szeretne. A múzeum és a színház igazgatóira, Csergô Tiborra és Béres Lászlóra bízta a háromnapos rendezvény szervezését. Így a továbbiakban ôk egyeztetnek a civil szervezetekkel. Új helyszínek, új igények jelennek meg az idei ünnep kapcsán, rendezvény költségvetése kecsegtetô, így minôségi programokat tudunk szervezni, fogalmazott Csergô, hozzátéve, hogy céljuk nemcsak a város, hanem a medence lakóinak megszólítása, megmozgatása. Nem titkolták, külsô támogatásra is szükség van, hiszen a költségvetésben nagyon kevés pénz van erre a célra, de számítanak a helyi vállalkozók támogatására is. A jelen lévô civil szervezetekkel már történtek egyeztetések, a programokat folyamatosan bôvítik. A találkozón jelen volt Portik Hegyi Kelemen fôesperes is, hiszen egyházi ünneprôl is szól a december eleji rendezvény.
Ígéretesnek mutatkozik a Béres–Csergô által felvázolt három nap, minôségi, színvonalas, hagyományokra épülô szórakoztatásra vállalkoztak a szervezôk. Mezei polgármester pedig kijelentette, tudja, az anyagiak megszerzése az ô feladata, de olyan városnapokat szeretne, mellyel nem kell szégyenkezni senkinek.
Baricz-Tamás Imola
Veszélyben a tanácsadás?
Nemrég tartották a Lakossági Tanácsadó Irodák országos konferenciáját. A találkozóra Predealon került sor, és a Gyergyószentmiklóson 2004 tavaszán nyitott irodát az egyetlen munkatárs, tanácsadó Suciu Gábor jogász képviselte. A közgyűlésrôl, a gyergyói iroda működésérôl a tanácsadóval beszélgettünk. Megtudtuk, a jelenlévô irodavezetôk több fontos dokumentum elfogadása mellett fejlesztési stratégiáról is döntöttek. A stratégia magába foglalja a kisebb településeken, falvakon újabb irodák létrehozását, illetve a képviselt irodáknak lehetôséget biztosít a fiókirodák létrehozására. Így igazodva az uniós elvárásokhoz, normához. Többek között a normák egy picit rugalmassá is váltak, nincsenek szigorú megkötések, például az iroda bejárata kapcsán sem.
– A lényeg az, hogy minél több ember részesüljön ingyenes, bizalmas tanácsadásban, a gyakorlat az, hogy a tanácsadó menjen a lakókhoz a fiókirodák megnyitásával, és ne a tanácstalanok kelljen utazzanak egyik településrôl a másikra, fogalmazott Suciu.
– Megtörténhet-e az, hogy a gyergyói Lakossági Tanácsadó Iroda egyetlen tanácsosztója, az elfogadott stratégia értelmében máshol, a környezô települések egyikén nyit irodát?
– Igen, elôfordulhat, már voltak tárgyalások a környezô falvak polgármestereivel, jelenleg pozitív visszajelzés Ditróból érkezett, egyelôre csak szóbeli megegyezésrôl beszélhetünk. De amenynyiben anyagilag is támogatnak, akkor azt a települést fogjuk elônyben részesíteni. Megtörténhet az is, hogy amennyiben a testület úgy dönt, elköltözik az iroda.
A jelenlegi iroda, mely megnyitására a Pro Cive Egyesület az önkormányzattal partneri szerzôdéssel együtt pályázott, három tanácsadóval indult, ez az elfogadott létszám, ezzel ellentétben kénytelen volt csökkenteni az alkalmazottak számát. Mint mindenben, itt is az anyagiak játszottak nagy szerepet. Idôközben a korábbi városvezetés is elfoglalt egy helyiséget a tanácsadó felületbôl. A jelenlegi helyzetrôl is kérdeztük Suciu Gábort, aki elmondta, az iroda hétköznapokon 10 és 15 óra között van nyitva, de mivel csak egyedül van, ezért megtörténhet, hogy várni kell, esetleg egy késôbbi idôpontban vissza kell térni. Az iroda a polgármesteri hivatal udvaráról közelíthetô meg.
– A polgármesterrel egyelôre szóbeli egyezséget kötöttünk az iroda megközelítésérôl, nem nyitottuk ki a járdára nyíló ajtót, de a szolgálatos kapus mindenkit útbaigazít. És ígéretet is kaptunk a polgármestertôl, megpróbál mindent megtenni, hogy az iroda a polgármesteri hivatalon belül működjön, megtalálja a helyét. Én bízom benne, hogy ez sikerülni fog. Tudni kell azt is, egy éve annak, hogy önkéntes alapon működik, ami azt jelenti, hogy anyagi fedezet nélkül végzem a munkát. A korábbi testület a 2007-es évi költségvetésbôl százmillió régi lejt szavazott meg, ezt az összeget nem kaptuk meg, nem utalták át az egyesület számlájára. A 2008-as évre pedig nincsen a költségvetésben keret. Dolgozunk az aktacsomó összeállításán, hogy a 2009-es évi költségvetésbe a helyi tanács elkülönítsen egy bizonyos pénzkeretet az iroda fenntartásárra.
A kialakult helyzetrôl a Pro Cive Egyesület elnökét, Hideg Csabát is megkérdeztük. Véleménye szerint a jelenlevô áldatlan állapoton kellene segíteni. Reménykednek ugyan, de nem látják a végét. Az egyesület elnöke továbbra is a párbeszédet tartja a legfontosabbnak. Egy asztalhoz kellene ülniük, hogy zökkenômentesen folyjon az ingyenes tanácsadás, mert a statisztika azt mutatja, igény van rá.
Tehát van remény, és igény is egy jól működô irodára, annál is inkább, mert már május elején tervbe vette a Magyar Polgári Párt, az akkori polgármesterjelölt, hogy újraindítja az irodát.
Baricz-Tamás Imola
Kicsi moszt, nagy por
Ha a fűtésidény elkezdôdik, akkor a moszt terítékre kerül. Ez szinte biztos. Most hála istennek, nem az a gond, hogy nincs moszt, vagy hogy nem tudjuk, ki szállít. Nemrégiben több helyrôl is kaptuk a hírt, hogy mocskos mosztot hordanak a dán kazánhoz, pedig a közbeszerzéskor feltételként szerepelt, hogy csak tiszta fűrészport vesznek át.
Hogy mi történt? Vincze János közüzem-igazgató (szerk. megj.: október 7-én az igazgatót leváltották) elmondta, hogy egy szállítmány érkezett, amely nem felelt meg a minôségi feltételeknek, át sem vették a szállítmányt. Ugyan leüresítették a szállítóautót, hogy ez ne akadályozza a további szállítást, de nem fogják azt kifizetni. Errôl értesítették a licitet megnyert cég tulajdonosát, és ô el is fogadta.
Portik Endre, az Explosiv cég képviselôje elmondta, hogy valóban így volt, hétfôn adták tudtára mindezt. Hozzátette, hogy száz kocsi fűrészporból, ha egy sáros, nem tehet róla. Esett az esô, a sofôr sem hibás ezért, nem egy helyrôl hordják a mosztot, megtörténik. Amúgy a dán kazán melletti régebbi moszt is ugyanolyan sáros már. Lényeg, tudomásul vette, hogy ezt nem számolják el. Azt is elmondta, hogy ha esetenként tölgyfa- vagy bükkfamosztot szállít, ami tudnivaló, hogy jobb tüzelôanyag, azért nem keresik meg az újságírók. Ha ezután hasonló eset fordul elô, szintén így járnak el, hiszen ebben állapodtak meg a közüzemekkel – tette hozzá.
Kedves-Tamás Gyopár
Ahogyan eltervezték
A Felnôtt Sérültek Egyesülete immár a második sikeres rendezvényt tudhatja maga mögött. A baktai holtágban közel nyolcvanan voltak, huszonhatan neveztek be a horgászverenyre, tudtuk
meg Mezei Attilától, a rendezvény egyik szervezôjétôl. A résztvevôk Csomafalváról, Csíkszeredából és Szentmiklósról érkeztek. Volt, aki elôször horgászott életében, de olyan résztvevô is akadt, aki azt mondta, ha jól telik, lehet, hogy rákap a horgászásra. Kinek nem volt horgászbotja, vadonatújat kapott, hogy pecázhasson.
Az egynapos rendezvényen több hegyimentô is részt vett, és a társszervezô horgász- és vadász- egyesület elnöke, Portik György is jelen volt. A horgászok felpártolták e kezdeményezést, és még támogatókat is kerestek, így a Salvia For You, Iguana horgászüzlet, a Kordial, a BB Market, a Favorit Trans vállalta fel a támogatást. A verseny lejártával a mérés, a díjak kiosztása következett, minden résztvevô kapott ajándékot. A horgászháznál már a kora délelôtti órákban rotyogott az ebéd, Puskás József mesterszakácsnál volt a fakanál. Ottjártunkkor jó hangulatban horgásztak a fiatalok, idôsek, gyerekek, hölgyek egyaránt, a kerekes székkel is jól megközelíthetô partról.
A baptista közösség támogatta a felnôtt sérültek ezen rendezvényét is. Novák Zsolt misszionárius elmondta, igyekeznek támogatni minden programjukat a felnôtt betegeknek, hiszen látják, építô, hasznos; a beteg embereknek nagy élmény egy-egy ilyen rendezvényen részt venni.
Zöld Imre, a horgász társulat elnöke a helyszínen irányította a versenyt, elmondta, az ötlet a sérültek egyesületétôl származik, és ha a gyilkostói túrát sikeresen megszervezték, miért ne lehetne horgászversenyt szervezni, ez volt a kiindulási pont. Maximálisan támogatták az egynapos rendezvényt.
– Elôzetes egyeztetéseket követôen a helyszínen is tárgyaltunk, hiszen a horgászterület nem egy speciálisan kialakított terület, így megkerestük azokat a részeket melyek kerekes székekkel is könnyen megközlíthetôk. Ami a támogatást illeti, emberileg és társulati szinten úgy gondoltuk, ne csak ingyenes, engedély nélküli horgászatot, szórakozást biztosítsunk, hanem egy kicsivel többet. Így sikerült, hogy összefogva támogatókat is kerestünk, és olyan támogatókat találtunk, akik nemcsak anyagilag támogattak. A sérült emberek is ugyanolyan tagjai a társadalomnak, mint az ép egészségesek, ugyanolyan lehetôséget kell teremteni számukra, mint az egészségeseknek. A mozgássérülteket is kell segíteni, hogy visszakapják életkedvüket, hasznosnak érezzék magukat. Remélem, lesz folytatás, azt szoktam mondani, mindenki tegyen egy kicsit. A vonal összetevôje a pont, a pontok sokaságából áll össze a vonal. Ha elkezdünk valamit, és azt pontról pontra folytatjuk, egymás mellé rakva a kis dolgokat, kialakul a folytonos vonal. Hagyjunk valamit magunk után.
Baricz-Tamás Imola
Sikeres táborozásról, közönyösségrôl
Gyergyói, értelmi sérült fiatalok vettek részt a zentai táborban. Az évrôl évre megrendezendô nemzetközi táborba elsô alkalommal hívták meg a Támaszklubos fiatalokat. Öt fiatal, Balázs Zoltán, Burján Hajnalka, Bellai Antal, Fülöp Lajos és Budai Éva valamint négy kísérô volt vendég a zentai XIII. Százszorszép Kultu-rális táborban. A meghívott fogyatékos gyerekek fejlesztésével foglalkozó intézmények csapatai egy-egy műsorszámmal léptek fel, tudtuk meg Csata Kingától, az intézmény vezetôjétôl, továbbá az ott tapasztaltakról is szólt. A pénteken tartott jótékonysági koncertrôl is beszélgettünk, melynek hozadéka mínusz 150 lej.
– A kaposvári Bárczi Gusztáv Módszertani Központtal vagyunk kapcsolatban, általuk sikerült részt vennünk a zentai táborban, tagjává válhattunk az Értük-velük Egyesületnek, mely díjmentesen táboroztatott. Nagyon színvonalas elôadásokat, műsorokat láthattunk ebben a táborban, a raptôl a modern táncig, a pomponos elôadástól a Nyilas Misiig mindenféle volt középsúlyos fogyatékos gyerekek, fiatalok elôadásában. Mi nem készültünk elôadással, nem tudtunk errôl a lehetôségrôl, de jövôre biztos, hogy fellépünk mi is, ugyanis már most meghívást kaptunk a jövô ôszi táborba. A tábor ideje alatt kézműves-foglalkozások voltak, ahol szakemberek vezette foglalkozásokon remekeltek a fiataljaink. Minden este bulit szerveztek, és egy alkalommal hajódiszkót is tartottak a kilencszáz fôs táborozós csapatnak, melybôl hétszáz volt értelmi fogyatékos, a többi meg kísérô. A zentai tábort tűzijátékkal zárták.
Kinga a táborról is szólt, elmondta, egy sérült sem érezhette úgy, hogy kinézik, furcsasága miatt megbélyegzik, olyannak fogadták el egymást, amilyenek.
– Rengeteg szeretetet adtak, kaptak, azt a szeretethullámot, ami ott volt e pár nap alatt, nem éreztem soha. Feltöltôdtünk mi is, nemcsak a fiataljaink. Az elsô perctôl az utolsóig élvezték a tábort a fiatalok, minden foglalkozáson részt vettek, ismerkedtek, táncolni felkérték a társaikat. A fogyatékosok között is vannak különbségek, meglátszik, hogy milyen otthonból érkeznek. A kollegák többször is rácsodálkoztak, hogy mennyire szoros, bensôséges a kapcsolat köztünk és a sérült fiatalok között, hogy nincsen a fejlesztô pedagógus és a fejlesztett közötti távolság. Kapcsolatokat alakítottunk ki kollégákkal, intézményekkel és legközelebb március 15-én egy szavalóversenyre, Kaposvárra kaptunk meghívást. Ezt a szavalóversenyt kimondottan értelmi sérült fiataloknak szervezik.
Az elmúlt pénteken jótékonysági koncertre került sor, melynek a Szilágyi vendéglô adott otthont, és a bevételt az értelmi sérült gyerekek fejlesztésére ajánlották volna fel. Mint megtudtuk, három zenekar lépett fel, akik nagyon jó hangulatot varázsoltak. De az érdektelenség kétségbeejtô, fogalmazott Csata Kinga, és kihangsúlyozta:
– Nem föltétlenül a jótékonykodásért, a mi intézményünkért, a sérült fiataljainkért kellett volna benépesüljön a vendéglô, de akár ezért is, hanem egyáltalán a minôségi szórakozásért. Sokszor elhangzik, nem történik semmi a városban. És miért van az, hogy csak kritikusaink vannak. Nagyon szomorú voltam, amikor megláttam, hogy csak úgymond szinte magunk vagyunk. Viszont az a pár érdeklôdô, aki jelen volt és a mi fiataljaink, nagyon jól érezték magukat, úgy gondolom, ezért már megérte. Azt tapasztaltam, hogy az, aki ott volt, annak fontos volt, hogy a mellette lévô fogyatékos jól érezze magát. Együtt táncoltak, üdítôztek, beszélgettek. A jótékonysági koncert bevétele mínusz 150 lej. Köszönet a Just Dream, Hot Snow Storm, a Shadows zenekaroknak, illetve a Szilágyi vendéglônek, és külön köszönet a kiszolgálók türelméért, melyet az értelmi sérült fiatalok iránt tanúsítottak.
Sikeres táborozásról, lehangoló gyergyói közönyrôl szólt az intézményvezetô, aki jelen pillanatban várja a környezô települések testületeinek döntését, hogy szerzôdés alapján, a Támaszklubba járó értelmi sérültek után megkapja azt a pénzösszeget, melybôl fenn tudják tartani az intézmény működését.
Baricz-Tamás Imola
Látogatóban
A Lorántffy Zsuzsanna Nôegylet tagjai, mint minden évben, idén október 1-én is meglátogatták a Fogarassy Mihály utcai intézetben lakó idôseket. Az otthon lakóit ajándékcsomagokkal derítette mosolyra a hét nôegyleti tag. Édességekkel, gyümölccsel kedveskedtek az otthon lakóinak, sôt, a városvezetés is megemlékezett az idôsekrôl, szintén édességgel kedveskedtek. Az otthonlakók közül a fennjáró szépkorúak a Koronában tartott ünnepségen is részt vettek.
Baricz-Tamás Imola
Népmese Napja díjazással és kirándulással
Benedek Elek meseíró iránti tisztelgésként nyilvánította a Magyar Olvasástársaság szeptember 30-át, az író születésnapját, az örök műfaj, a Népmese Napjának. A városi könyvtár negyedik alkalommal ápolja az „ôseinktôl örökségbe kapott kincsekkel teli tarisznyát”. Közösen a Pro Libris Könyvbarátok Egyesületével, a művelôdési központtal, a Balatonfüredi Városi Könyvtárral és a Füredi Játékszín Alapítvánnyal, valamint a Communitas Alapítvány anyagi támogatásával háromnapos rendezvényt szerveztek.
A könyvtárba látogató gyermekek mesét és naptárt kaptak ajándékba szeptember 30-án, majd elsején mesés gyermekrajzokból nyílt kiállítás, amelyen harmincegy rajzot láthattunk nemcsak gyergyói gyerekektôl, hanem székelyudvarhelyiektôl és magyarországiaktól is. Tulajdonképpen az elmúlt két év Mese, mese, mátka elnevezésű tábor, a Gyergyói mondák könyvének illusztrációi és a Füredi Játékszín Alapítvány által kiírt pályázat munkái voltak láthatók, amelyek mindegyike valamilyen mesei jelenetet ábrázolt. Majd a mondáskönyvben megjelent gyergyói mondákkal ismerkedtek a füredi és a révkomáromi vendégek egy felolvasóest keretében. Alig volt jelen néhány gyergyói a kiállítás-megnyitón és a felolvasóesten, a vendégek annál többen voltak.
Elek apó unokája vagyok címmel hirdetett fogalmazás-pályázatot gyerekeknek a városi könyvtár. A beérkezett legjobb munkákat szintén a Népmese Napja rendezvénysorozat keretében díjazták. Összesen hatvannyolc fogalmazást küldtek be nemcsak Gyergyóból, hanem az ország más településeirôl és Magyarországról is, a Balatonfüredi Városi Könyvtár és a Füredi Játékszín Alapítvány társszervezésének köszönhetôen. A hatvannyolcból huszonkilencen kaptak könyvjutalmat, amelyek közül az elsô három helyezett nevét soroljuk. A harmadik osztályosok közül Bánó Bendegúz elsô, Villám Benjamin második, és Herczeg Péter harmadik helyezést kapott. Mindhárman balatonfürediek. A negyedik osztályosok közül a gyergyószentmiklósi Bege Krisztina és Bajcsi Anna, valamint a füredi Kötél Alexandra fogalmazása bizonyult a legjobbnak. Az ötödik osztályosok által küldött legjobb fogalmazások írói: az újfalvi Bányász Bence, a révkomáromi Fehér Ákos, és a füredi Sági Barbara, valamint Papp Vivien. A hatodik osztályosok közül az alfalvi Costea Andrea, Jánosi Katalin és az alsósófalvi Petrás Dalma Ildikó fogalmazásai bizonyultak a legjobbnak. A hetedik osztályosok dicséretet kaptak. Barabás Laura alfalvi, Erdôdi Katica zilahi, György Tünde gyergyószentmiklósi – ôk bizonyítottak a nyolcadik osztályosok közül.
A háromnapos rendezvény méltóképpen zárult: kisbaconi kirándulással. Kisbacon, Benedek Elek szülôfaluja, ahová harminchét gyergyói látogatott el, ebbôl harminchárom gyermek, a Vaskertes Általános Iskola negyedik osztályosai közül. A meseíró sírjánál koszorúztak, megnézték az emlékházat, a vízimalmot, és a Bodvai Vashámort, ahol Gábor Áron az elsô rézágyúit készítette.
A rendezvényt a helyi és magyarországi táncegyüttesek találkozója és táncház színesítette.
Rancz Enikô
Tízéves a művészeti oktatás
1998-ban sokak álma valósult meg Gyergyószentmiklóson: megszületett az elsô művészeti osztály. Tucatnyi kisdiák kezdett ismerkedni a hangszerekkel, ugyanennyien választották a rajzot póttantárgyként. Közülük néhányan ma már vásárhelyi, udvarhelyi és csíkszeredai művészeti líceumokban tanulnak. De akik nem művészeti osztályban akartak továbbtanulni a nyolcadik osztály elvégzése után, azok is nyertek a nyolc év alatt. Megismerkedtek egy hangszerrel, tudnak kottát olvasni, énekelni, felnôttként igényesebbek lesznek a zene terén. A „rajzosok” pedig értô tárlatlátogatók lesznek, de akár más szakmában dolgozva is hasznát vehetik rajztudásuknak. Arról nem is beszélve, hogy milyen élményt nyújthat az, ha valaki kedvtelésbôl zenél, vagy festeget.
Nem zökkenômentes az elmúlt tíz év a művészeti oktatás alakulásában. A megyei szervek szerint Gyergyószentmiklóson és környékén nem születik annyi tehetséges gyermek, hogy képes legyen „megtölteni” évrôl évre az elsô osztályok padjait. A minisztérium szintén rossz szemmel nézte, hogy Hargita megyében három ilyen jellegű intézmény működjön. Ennek ellenére idén tizedik alkalommal indult művészeti oktatás a Vaskertes iskolában. Összefoglalónkkal betekintést szeretnénk nyújtani az iskola életébe, segítséget nyújtva azon szülôknek, akik gyerekeik számára keresnek jó iskolát.
Csata Emese, a Vaskertes iskola igazgatója a jelenlegi helyzetrôl számolt be.
– Tizedik éve működik a Vaskertes iskola keretén belül a művészeti oktatás, ez azt jelenti, hogy összesen 80 hangszeren tanuló diákunk végzett, és 120 diák tanult rajzot az elmúlt években I–VIII. osztályban. Két évvel ezelôtt sok pénzt kaptunk hangszervásárlásra. Tavaly is, idén is 50 000 lejt kaptunk a kormánytól, amibôl fuvolákat, hegedűket, zongorákat vásároltunk. Sôt, van egy 25 000 lejért vásárolt koncertzongoránk is. A rajz terén egy kicsit gyengébben állunk, a felszerelésre külön nem kaptunk pénzt, de igyekszünk ott is elôteremteni a szükséges kellékeket. Itt meg kell köszönnöm a szülôk hozzáállását, mert nagyon sok esetben ôk vásárolják meg a grafikaoktatáshoz szükséges szenet, szénceruzákat, a festészeti órákon elhasznált festékeket, a szobrászati órákon szükséges agyagot. Mára sikerült azt is elérni, hogy – két kivétellel – csak szakképesített pedagógusok tanítanak a művészeti osztályokban. Két csíkszeredai tanárkollégánk is van, akik bár ingáznak, nagyon jól érzik itt magukat. Eredményként könyvelhetjük el, hogy megyeszinten nagyon büszkék a Vaskertes iskola kis művészeire, pártolják, támogatják tanfelügyelôségi szinten is. Gyerekeink versenyeken, kiállításokon vesznek részt, ezáltal is egyre jobban megismerik a művészeti iskolát.
– Ennek ellenére most sem kapta meg az ígért emeleti osztálytermeket az iskola…
– Igen, ez így van. Tekintettel arra, hogy az épület statikai állapota nem engedte meg még egy szint felépítését a tetôtér alá, ezért még mindig szanaszét tartják a művészeti osztályokban a délutáni órákat. Kimondottan a szakórákra gondolok, a délelôtti, közismereti órákat itt, a központi épületben tartják számukra is. Ellenben tanácshatározat alapján megkaptuk az egykori csendôrség épületét a Kossuth Lajos utca 27. szám alatt, amelyre már elkészültek a tervek. Teljes egészében fel szeretnénk újítani. A földszinten lesznek a hangszerórák tantermei, megemeljük az épületet, és az emeleten, a manzárdon szobrászat-, festészet- és grafika-műhelyeket alakítunk ki. Minden reményünk megvan arra, hogy a következô tanévben erre sor kerüljön.
Balázs József festôművész a kezdetektôl részt vesz a művészeti oktatásban. Az elmúlt években közel 80 kisdiákot tanított a vonalvezetésre.
– Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a gyermekek többet rajzoljanak, mint más iskolában, hogy megismerkedjenek a rajzolás alapjaival. Most már négyen tanítunk rajzot, ezáltal a gyermekek is különféle szemléletmódot ismerhetnek meg. Ami viszont szomorú, hogy tíz év eltelt, és nincs egy rajztermünk. Koldulunk a városban a terem után. Jelenleg a városi könyvtárban tartjuk a rajzórákat, olyan körülmények között, hogy nincs vizünk és vécénk télen. Nincs fedett szín, ahol a tűzifa szárazon maradhatna, hogy meleg is legyen télen. Egyszóval mostoha körülmények között „élünk”. Az egykori csendôrség épületében nincs egy akkora terem, amely megfelelne rajzteremnek. Azzal kecsegtetnek, hogy oda majd építenek egy művészeti iskolát, de sajnos, már kétszer hitegettek bennünket. Elôbb a Salamon Ernô Gimnázium tetôterét ígérték a művészeti iskolának, majd a Vaskertes iskola tetôterét jelölték ki a művészeti iskolának, ebbôl sem lett semmi. Megértem, mert így minden osztálynak lett helye. A lényeg az, hogy még mindig nincs rajztermünk, tíz év után sem.
– Mondhatjuk, vannak sokkal fontosabb tantárgyak, mint a rajz. Gondolok azokra a tantárgyakra, amelyekbôl késôbb érettségizniük kell a diákoknak… Valóban szükség van a rajzteremre?
– Mi, rajztanárok vagyunk a legnagyobb hibások, mert túlságosan békések vagyunk. Nem sírunk állandóan az igazgatók fejébe. Ha feltesszük a kérdést, hogy valóban miért is kell rajzterem, akkor tegyük fel azt a kérdést is, hogy miért is kell nyelvkabinet, miért kell földrajzkabinet. Ezek mind elméleti tantárgyak. A rajz gyakorlati tantárgy. Ha egy asztalosműhelyt nyitnék, és műbútorasztalos szakmát tanítanék, furcsán hangzana a kérdés, hogy miért is kell műhely? Igazából egyetlen iskolaigazgató sem érti meg, hogy valóban szükség van a rajzteremre.
– Van-e látszata, kézzelfogható eredménye annak, hogy Gyergyószentmiklóson is működik művészeti oktatás, ezen belül rajzoktatás?
– Egyrészt nagyon megnôtt a műkedvelô, műértô közönség. Egyre többen látogatnak el tárlatokra. Másrészt több mint 50 képzôművész került ki a városból és környékérôl az elmúlt években. Egyre több művésznövendék tanul csíkszeredai, udvarhelyi művészeti líceumokban. Gyergyó annyi tehetséges embert hoz a világra, hogy nem kérdés az, kell-e nekünk művészeti iskola. Szinte kötelezô nekünk művészeti iskolát működtetni, kéri az élet maga.
Szülôk, gyerekek véleményére is kíváncsiak voltunk. Hegedűt cipelô elsôsöket kérdeztünk meg, akiket szüleik vártak az iskola elôtt.
– Még most kezdték el, egyelôre csak játszanak, ismerkednek a hangszerrel. Kicsi korától szeretett zenélni, állandóan énekelt. Heti két zeneórájuk van egyelôre, ötödik osztálytól talán sokkal több lesz a zeneelmélet, többet kell gyakorolniuk, és lesz még egy hangszer is, úgy hallottuk – magyarázta Bakos C. Mária.
– Jó a hegedűóra, játszunk is, és a tanár bácsi is nagyon kedves – teszi hozzá édesanyja magyarázatához az elsôs Dorottya.
– Jó a hallása, gondoltuk, hogy ott a helye a zeneosztályban – mondja egy másik elsôs édesapja. De a kicsi Zsófi átveszi a szót: Otthon szeretek orgonálni, mindenféle kitalált zenét szoktam orgonálni. Ha nagy leszek, zenész leszek.
– Nem nehéz a gyerekeknek, gondolom, késôbb sem lesz megterhelô. Fokozatosan több lesz a tananyag, de nyilván, ahogy nônek, ôk is okosabbak lesznek, és meg fogják bírni. Ha nyolcadik osztály után is ezt akarja csinálni, és tehetsége is lesz hozzá, akkor el fogjuk engedni más városba továbbtanulni. Ezt is kell vállalni – teszi hozzá az édesapa, Csergô Endre.
Hegedű, zongora, blockflöte, klarinét, kürt. Ezekkel a hangszerekkel ismerkedhet meg a gyergyószentmiklósi művészeti iskolában tanuló kisdiák. Máyer Róbert klarinéttanár a kezdetektôl részt vesz a Vaskertes iskolában alakuló zenei oktatásban.
– Sokkal jobbak a feltételek, mint ezelôtt tíz évvel. Reméljük, hogy ez még csak jobb lesz, azaz, hogy az egykori csendôrség épületét is fel fogják újítani. Mi a gyöngyszemei kell legyünk az iskolának. Blockflötén, hegedűn, klarinéton, fuvolán, trombitán, zongorán, csellón tanulnak játszani a gyerekek.
Veress József hegedűtanár Csíkszeredából jár oktatni. A tehetségrôl, gyakorlásról, szülôi hozzáállásról kérdeztük.
– Hat-hétéves korban már látszik az, ha valakiben több tehetsége, jobb ritmusérzéke, jobb hangérzéke van. De ez önmagában nem elég. Kell kapjon egy olyan nevelést, olyan iskolát, amivel elérheti azt, hogy belôle színpadi zenész, vagy tanár legyen. Rendszeres foglalkozásra van szükség annak érdekében, hogy ki tudja bontakoztatni azokat a képességeket, amelyekkel született. A zene nem egy tantárgy. Fôleg kiskorban nem arra kell törekedni, hogy meghatározzuk a gyerek jövôjét, hogy ebbôl fog megélni késôbb. Az a cél, hogy a gyerek jól érezze magát, megtanuljon egy hangszeren játszani. A hangszeren való játék nem tanulás, hanem nevelés. Pontosságra, szépségre tanítjuk a gyereket azáltal, hogy megtanul egy hangszeren játszani. Fontos, hogy tehetsége is legyen, de fontos az iskola is, ahol megkapja a képzést.
– Megterhelô a gyerek számára ez a tanulás?
– Sok gyerek kiskorától sportol, vagy más hobbija van. Miért ne tanulhatna meg hangszeren játszani? Lehet, nem lesz belôle művész. De munkájában majd azt a szépséget, pontosságot fogja érvényesíteni, amit a zenében megszokott. Kiskorban nem a teljesítmény a fontos, hanem az, hogy megszeresse, büszke legyen arra, ahogy megszólaltat egy hangszert.
– Mennyire fontos a szülô hozzáállása?
– Kiskorban – nemcsak a zenében – a teljesítmény nagy része a szülôtôl függ. Ha kiskorban nem állnak mellé, az meglátszik mindenben. Addig van a gond, amíg a gyermek „rákap” a zenére. Amikor már kezdi élvezni, kezd büszke lenni arra, hogy ô mit tud, akkor már magától is kézbe veszi a hangszert. Nem kell az elején erôltetni, kell hagyni, hogy örüljön. Nem biztos, hogy mindenki fogékony, hajlama van a zenére, de mindenkire ráfér a szépségre való nevelés. Ami igazán emberré tesz, az a szépség. Mindannyian eszünk, alszunk, biztonságos lakot alakítunk ki magunk számára, de az állatoktól abban különbözünk, hogy tudjuk mindezt szépen csinálni. Kiskorban kell a gyerekekkel megszerettetni a szépséget, a zenét.
Reméljük, sok száz év múlva is lesznek tanárok, akik nem „versenylovakat” akarnak nevelni a kisgyerekekbôl, hanem erre a szépségre kívánják majd tanítani. És lesznek szülôk, akik fontosnak tartják a zenei oktatást, lesznek gyerekek, akik vállalják azt a pluszmunkát, amivel jár a művészeti oktatás. És nem utolsósorban, reméljük, hogy lesz művészeti oktatás is Gyergyószentmiklóson. Isten éltessen, gyergyószentmiklósi művészeti oktatás!
Csata Orsolya
Ditró külföldi kapcsolatainak újabb eseménye
Hungen és Ditró testvérkapcsolatai 1995 karácsonyára nyúlnak vissza. A község középiskolájának akkori igazgatója, Czimbalmas Árpád ezzel az alkalommal találkozott egy német kollégájával, Reinhold Bounerttel.
A kialakuló baráti kapcsolat az elején csak a két település iskoláira korlátozódott, késôbb azonban a két helység vezetôi is kezdtek iránta érdeklôdni.
1996 nyarán épp ballagás volt Ditró középiskolájában, amikor megérkezett községünkbe a hat tanárból álló kirándulócsoport. Tetszett a német kollégáknak az iskolától vett búcsú, a székely vendégszeretet, tetszettek Székelyföld tájai.
Attól kezdve minden tavasszal elment Hungenbe kirándulni egy ditrói diákcsoport a tanárokkal, ôsszel pedig a német tanárok és diákok jöttek Ditróba, hogy felújítsák a régi barátságokat, és újabb erdélyi vidékeket járjanak be.
A német kirándulás-vezetôk sorába újabb tanárok léptek be: 2002-ben Hartmut Roeschen, 2007-ben Hubert Wiesenbach.
2004-ben Ditró vezetôsége Bardócz Ferenc személyében együttműködési szerzôdést írt alá a Hungen Testvérkapcsolat Egyesülettel, 2005-ben ezt Ditróban megerôsítették. Német részrôl az okmányt a szervezet akkori elnöke, Annaliese Schuer látta el kézjegyével.
A tavaly pedig újabb jeleit láthattuk a barátság erôsödésének: Bernd Crispeus önkéntes tűzoltó, a hungeni önkormányzat tanácsosa, az ottani polgármester megbízottja egy tűzoltóautót ígért Ditrónak. Ígérete nem volt üres szólam: az idén október 4-én Ditróba érkezett egy nyolctagú hungeni küldöttség, amely nemcsak az ígérô személyt, hanem az ígért autót is (Mercedes Benz) elhozta.
Az átadásra az Erdôs panzió biztosított szép, ünnepélyes keretet. Véletlenül pontosan október 6-án. (Ebben a vendéglátó egységben szálltak meg a német kirándulók október 4–8 között.)
Üdvözlôbeszédet mondott Iosef Tanner, a Hungeni Testvérkapcsolati Egyesület elnöke és a ditrói polgármester, Puskás Elemér. Ezek a szónoklatok a két település közötti viszony további javulását hirdették.
Jól érezte magát mindenki.
A német vendégek túl voltak már egy kisebb kiránduláson (ötödikén a szárhegyi Lázár-kastélyt látogatták meg), és egy újabb látogatásnak néztek elébe: hetedikén a Gyilkos-tó és Békás-szoros megtekintése következett.
Ditró vezetôsége pedig ennek az eseménynek a méltó folytatásán gondolkodik.
Reinhold Bounert feleségének véleménye szerint az lenne a legszebb folytatás, ha a jövô tavasszal sokkal több ditrói vendéget tudnának fogadni Hungenben.
Gergely Géza
EKE-túra
Múlt szombaton negyvenen vettek részt az EKE-túrán. Gyönyörű napsütéses idôt kaptak. Reggel fél 9-kor indultak a gyilkostói csónakháztól a Gyilkos-pusztáig, majd onnan a Kerekkôre vezetett útjuk. A Kerekkô tetején fogyasztották el a tízórait, itt három zergét is láttak. Akadt a negyven túrázó közül olyan szerencsés is, aki több zergét pillanthatott meg. Útjuk visszafelé a Gyilkos-pusztára, onnan a Gyilkos-csúcsra vezetett, a kilátóhoz, majd a háromkúti útra beereszkedtek, és visszaértek a csónakházhoz, ahol elköltötték a vacsorát. A túravezetô ezúttal Balázs Miklós és Madaras Erzsébet volt.
Könnyűzene-fesztivál
Az elmúlt hét végén országos könnyűzene-fesztivál színhelye volt a borszéki Zimmethausen Iskolaközpont. Már másodszor kerül megszervezésre az Excelsior névre hallgató fesztivál. A versenyre 28 gyerek és ifjú jelentkezett Bukarestbôl, Galacról, Kolozsvárról, Bákóból, Vasluiból, Csíkszeredából, Maroshévízrôl, a szomszédos Hollóból meg Borszékrôl. Négy korcsoportban versenyeztek: 5–7, 8–10, 11–13 és 14–18 évesek. A borszéki énekesek közül kiemelném Kovacs Marat, aki elsô helyen végzett, és Molnár-Csiszér Rékát, aki a 14–18 évesek között 3. lett. Amúgy egy nagyon tehetséges lány. A tavaly részt vett a Dan Spătaru-fesztiválon, az idén májusban pedig a Gyerekek Szarvasa fesztiválon (az Aranyszarvas mintájára gyermekeknek szervezett könnyűzene-fesztivál). A csíkszeredai Orosz Mădălina elsô lett a 11–13 évesek korcsoportjában, míg Tănase Bianca Hollóból a Gamara Civic különdíjat kapta. A verseny médiatámogatója volt az Antena 1, a marosvásárhelyi Rádió, a Rádió XXI. valamint a kolozsvári Euro Muzic (Robert Dioszeghi). A versenyt támogatta a borszéki Romaqua Group Rt. Szervezte a borszéki Gamara Civic Kulturális Egyesület (Kovacs Robert). A nyertesek oklevelet, serleget és tárgyjutalmat kaptak. Szép és hasznos rendezvény, ahol a tehetséges gyerekek lehetôséget kaptak, hogy megmérettessenek, és a médián keresztül ismertté váljanak.
Farkas Aladár
Zákányszékiek Borszéken
Egy 18 fôs delegáció érkezett Zákányszékrôl településünkre péntek délután, Matuszka Antal polgármester vezetésével. Látogatásuk célja a két település közti testvérkapcsolat elmélyítése, illetve egy tapasztalatcsere Zákányszék Jövôjéért Alapítvány és a Borszékért Alapítvány között.
Szombaton kirándultunk Gyilkostóra, Békás-szorosba, Bükkhavasra. Este pedig tapasztalatcserére került sor a két alapítvány között. Termékeny a kapcsolat, hiszen a tavaly közösen kiadtunk egy ételreceptes könyvecskét a két településen begyűjtött receptekbôl. Az idén a két település természeti és épített értékeit leltároztuk fel, és egy nagyon szép kiadvány lett belôle, amelyet 1200 példányban jelentettünk meg. Körvonalazódtak a tervek a jövôre nézve is: népi gyermekjátékok összegyűjtése, népi gyógymódok begyűjtése, dokumentumfilm készítése a településekrôl, és ezek ismertetése a lakosság körében. Vasárnap újabb székelyföldi kirándulás: Parajd, Szováta, Korond, Farkaslaka érintésével. Hétfôn délelôtt koszorúzás a Hôsök emlékművénél, október 6-a kapcsán, illetve a Borvíz Múzeum megtekintése.
Hagyományosan november végén tartják a disznóvágás és feldolgozásversenyt, amelyre meghívtak egy borszéki csapatot is. Mi, pedig meghívtuk a vendégeket a november elején esedékes sportcsarnokavató ünnepségre. Egy gyerekfocicsapat fog eljönni. Szép és tartalmas kapcsolat, amit érdemes folytatni.
Farkas Aladár
Járda a biztonságért
Kicsit eltúlozva, úgy jártak a fôút mellett lakó borzontiak, mint a csiga a viccben, amely át akar menni az út túloldalára, de nem tud, mert oda születni kell.
Nemrég átgyalogoltunk Alfalu központjából Borzontra. Halálfélelmünk is volt egy-egy nagyobb, gyorsan guruló jármű szelétôl. Járda csupán egy részen van. Jó az út, hát hajtanak, mint az ôrültek, fogalmaztak az ott lakók. Sokszor tíz percig kell állni az út szélén, hogy a szemközt lakó szomszédhoz átmenjenek. A gyalogos átkelôhelyek nem gyakoriak, s tulajdonképpen, ha lenne, akkor se biztos, hogy számítana. Azt is elmondták, hogy azon az útszakaszon idén tíz baleset volt, s többen meg is haltak.
A rövid beszélgetést követôen mi is átkeltünk az úttesten, ami tényleg nem egyszerű.
György István polgármestert kérdeztük ennek kapcsán. Elmondta, hogy a településvégeken radarjelzô táblákat szereltek fel, de ez nem jelenti azt, hogy csökkentenék a sebességet a sofôrök. Az átjárók festése volna a legolcsóbb megoldás, de az sem oldaná meg a problémát. Mint elmondta, folytatják Borzonton a járdakészítést, idén szeretnék befejezni, így a gyalogosokat meg tudnák óvni a balesetektôl. Tényleg sok a kisebb-nagyobb ütközés, az egész Hargita megyében összesen annyi történik, mint az alfalvi önkormányzat közigazgatásához tartozó útszakaszon.
Kedves-Tamás Gyopár
Magyar Golgota
A fenti cím alatt került sor vasárnap a borszéki római katolikus templomban arra a megemlékezô műsorra, amit a Zimmethausen Iskolaközpont tanulói mutattak be, Ballai Erzsébet, magyar szakos tanárnô vezetésével. Hagyományosan, minden évben sor kerül az aradi vértanúk emlékére szervezett megemlékezésre. Az idôjárás függvényében hol Alsóborszéken, az Emlékparkban, hol a kultúrotthonban kerül sor erre a rendezvényre. Az idén, formabontásként a templomban a 11 órás mise után mutatták be a tanulók a közel egyórás elôadásukat. A döntés helyes volt, mert telt templom elôtt szerepelhettek a nyolcadikos tanulókból verbuvált elôadók. Forradalmi és hazafias versek hangzottak el, ének- és táncbetétekkel. A műsor záróakkordjaként Szabó Kinga hegedűn eljátszotta a Himnuszt. A magyar zászló elôtti asztalkán 13 piros-fehér-zöld égô gyertya szimbolizálta a 13 aradi vértanú halálát. Megható volt ez az elôadás. Dicséret a gyerekeknek és az ôket betanító tanárnônek. Hétfôn, október 6-án már csak koszorúzásra került sor. Rendhagyó módon koszorúzott Zákányszék önkormányzata is, Matuszka Antal polgármester személyében. Köszönet érte a mártírok nevében is.
Farkas Aladár
Emlékezni gyűltek össze
Emlékezni gyűltek össze október 6-án a Petôfi-szobornál. A szentmiklósiak a tizenhárom aradi vértanúra emlékeztek. Ünnepi beszédet mondott Mezei János polgármester és Rokaly József történelemtanár. Ady Endre Alszik a magyar című versét Fórika Sebestyén szavalta. A Földváry Károly Hagyományôrzô Egyesület lovas huszárainak vezetésével az emlékezôk fáklyával vonultak a temetôbe, ahol az egyházak képviselôi, Bíró Sándor református lelkész, Portik Hegyi Kelemen római katolikus fôesperes és Lôrinczi Botond László unitárius lelkész szólt az egybegyűlt emlékezôkhöz. A polgármesteri hivatal, a Székely Nemzeti Tanács, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Magyar Polgári Párt, a Lorántffy Zsuzsanna Nôegylet, valamint a Volt Politikai Foglyok Egysületének gyergyói fiókja nevében helyezték el a kegyelet koszorúit. A szentmiklósi kórustagok is hallatták hangjukat, a fáklya lángjánál a Himnusz csendült fel.
Baricz-Tamás Imola
És a vezetôink?
Folytassuk hát a múlt héten megkezdett eszmefuttatást. Akkor Kercsó Ignácz bácsi emlékiratából idéztem, hogy l944-ben Gyergyóból minden vezetô elmenekült: „a hôsök, kik az elôtt pár nappal a mellüket verték és munkatábort ígértek az embereknek, ha valami nem tetszôt mondott, eltűntek nyomtalanul…”
Amire – sajnos – nagyon érdemes odafigyelni, mert tökéletes képet ad a vezetôembereinkrôl.
Az úgynevezett „politikusainkról”. (Ôk nevezik magukat és egymást így nagy elôszeretettel.)
Ha már az idézeteknél tartok, figyelj csak egy kicsit, barátom: „minden cselekedetet, amellyel az ember a közjó kirekesztésével saját vágyait szolgálja, bűnnek kell nevezni, és erény nevet kell adni minden tettnek, mely a jóra való racionális törekvés eredményeképpen a természet ösztönzésével ellenkezôen a mások javát vagy a szenvedélyek legyôzését szolgálja.”
Most figyelj:
„Mindez nem az anonim racionalitás hatása az emberi közösségekben, hanem politikusok fortélyának az eredménye, akik a saját hasznuk elérése érdekében alkalmazták a társas erényekre való rábeszélés, a hízelgés eszközét.”
Hát nem sajátmagamat idézem, sôt, hanem egy Bernard de Mandeville nevű hapsit, aki úgy az ezerhatszázas évek végén írta le a fenti sorokat, amelyeket viszonylag egyszerű megérteni, kinevezem például „társas erénynek” az összefogást, az egységet, és mindenkit „bűnösnek” minôsítek, aki ezt a pártkatonás egységet megbontja, legyen az MPP, legyen az „független jelölt”, legyen az Garda Dezsô vagy éppen e sorok aláírója.
Ja, elnézést, drága jó székelyem, e sorok írója nem „bűnös”, e sorok írója „eszement”.
Nem hiszed?
Idézem magát a nagy Markó Bélát, ha már úgyis az idézeteknél tartok. (A dolgozat az Élet és Irodalom szeptember 19-i számában jelent meg, hol máshol? Hol máshol? Nyilván az SZDSZ ultrakulturális és szupraliberális lapjában!) Idézek:
„Erdélyben látszólag mindenki megegyezést akar. Egy-két eszementnek tartott mellékszereplô kivételével, nem találni olyan RMDSZ-es vagy RMDSZ-en kívüli politikust, de többé-kevésbé független értelmiségit sem…”
Na, ez az utóbbi lennék én.
Mármint az „eszement”!
Hol is tartottam? Ja igen, Kercsó Ignácz bácsinál, aki szerint tájainkon a vezetôink, a „vezetôség” elfut, ha jô az orosz.
Rosszul mondom.
Elfut, ha jön a tatár…
Elfut, ha jön a török…
Elfut, ha jön az orosz…
És elfut, ha jön a román…
Te nem futsz el, szegény, jó székelyem, mert neked nincsen amiért elfussál. Ô viszont elfut, mert többnyire gyanús kis húzásokkal összevakart magának némi vagyonkát, ezt-azt, egy kis valutát, egy kis aranyat, fôleg ezüstpénzt harmincat… miként Júdás, mostanában eurót… Azt csak ô tudja, hogy lopkodta össze, hát muszáj vele elfutni, mert azt is tudja, hogy jönnek az oroszok és elveszik tôle… Ha má' jönnek… Az oroszok!
Jut eszembe, ott hagytam abba a felsorolást: és elfut, ha jön a román…
Emlékszel a marosvásárhelyi „fekete márciusra”?
(Hogy is írta Kercsó Ignácz bácsi? „A hôsök, kik azelôtt pár nappal a mellüket verték…”
A tragikus napot megelôzte egy gyertyás-könyves felvonulás. A „hôsök” az elsô sorban meneteltek – azóta is az elsô sorban menetelnek, ha valami pénzesebb funkciót meg lehet ragadni a bukaresti szörnyen decentralizált kormányban – integettek a tévékameráknak a hôsök, és egymás kezébôl kapkodták ki a mikrofont, hogy megtarthassák „bátor” beszédeiket, ahogy Ignácz bácsi írta: verték a mellüket…
Tudod, hogy eltűntek március 19-én ezek a hôsök?
Tudod, hogy az egyetlen Kincses Elôd állta a sarat március 19-én?
Mert az a hetven és… ember, aki az RMDSZ-székházban gyűlésezett… véletlenül rosszkor volt… rossz helyen…
Olvastam valahol: „pedig mi Sütô Andrásnak is megüzentük, hogy tűnjön el Vásárhelyrôl. Mármint – képzeld csak! – Bukurestibôl üzentük meg!
Mert ôk tudták!
Elvégre szekuritáté is van a világon… Sziguránca… Elnézést SZRI… Ôk pedig csak tudják jóelôre, hogy mi lesz két nap múlva?!
Mi pedig… magyar korifeusok… „megüzentük”!
Most már érted, miért jó az, ha a „vezetôink” benne vannak „bármelyik” román kormányban?
Azon kívül, hogy bemutatják a külföldnek, hogy itt aztán úgy meg van oldva a kisebbségi kérdés, de úgy…
És ezért részesei a vagyon újraelosztásának: nesze neked is ebbôl a csalásból, megérdemelted, Caritas, tessék, megérdemelted, FNI, ez a te részed, mert jól szerepeltél Amerikában, Brüsszelben…
De ez mind semmi!
Hanem a fontosabb: meg tudják üzenni egymásnak, hogy tűnjél el, fiú!
Fogd, amit összeszedtél magadnak, és futás!!!
Györffi Kálmán
Államosítás egyházi segédlettel
Interjú Czirják Árpád pápai prelátussal
– A katolikus líceum létrehozása többek között az Ön kezdeményezésének és kitartó munkájának köszönhetô. Kezdetben az iskola igazgatói tisztségét is vállalta. Hogyan történt mindez?
– A rendszerváltás utáni kezdeti eufóriában, majd zűrzavaros idôszakban lehetôség mutatkozott a katolikus iskola létrehozására. A testvéregyházak képviselôivel összefogva sikerült tervünket megvalósítani. Mostoha körülmények között ugyan, de elindult a felekezeti oktatás. Sokan ellenezték az egyház jelenlétét az iskolában. A lebukott diktatúra vallásellenes propagandája sokáig éreztette hatását.
– Hogyan fogadta annak idején a Báthory István-líceum tantestülete a katolikus iskola létrejöttét?
– Egyesek örültek, mások nemtetszésüknek adtak hangot, a klerikális befolyás ártalmaitól féltették a diákokat. Többen az alig létrejött iskola lejáratásától sem riadtak vissza. Azt híresztelték, hogy a katolikus iskolába a tehetségtelen, gyenge szellemi képességgel rendelkezô diákok jelentkeznek. Hosszú idônek kellett eltelnie, amíg a légkör megváltozott. A katolikus iskola igazgatóinak, tanárainak lelkiismeretes, kitartó munkája meghozta gyümölcsét, az iskola hírnevet szerzett. Növendékei felvették a versenyt a Báthory növendékeivel, sôt legutóbb arról értesültem, hogy a színvonal jelentôsen növekedett.
– Mivel magyarázható a katolikus líceum felszámolási kísérlete?
– Számomra érthetetlen, megmagyarázhatatlan intézkedésrôl van szó. Hatvan évvel ezelôtt, l948-ban a kommunista diktatúra az egyik legnagyobb jogtalanságot követte el, amikor az egyházak tiltakozása ellenére megszüntette, államosította a felekezeti iskolákat, most viszont a gyulafehérvári fôegyházmegye áldásával államosították a kolozsvári katolikus líceumot. Ami önerôbôl létrejött, sokáig vajúdott, de végül is kibontakozott, azt most megsemmisítenék?!
– Mi a véleménye arról, hogy ezt az intézkedést az igazgató, a tantestület, a szülôk megkerülésével hozták?
– Az, hogy az egyházi hatóság olykor mindenhatóságnak képzeli magát.
– Végül is ki a felelôs a katolikus iskola megszüntetésére elindított akcióért?
– A gyulafehérvári érsek. A fôegyházmegye néhai fôpásztorai az iskolaügy apostolai voltak. Ôk alapítottak, alkottak, nem pedig a meglévôt lerombolták. A sok példa után egy botrányos intézkedés szemlélôi lehetünk. Az érsek után súlyos felelôsség terheli a fôegyházmegyei fôtanfelügyelôt és a helyi plébánost, hogy mindez megtörtént. Összefüggéseiben kell látni a dolgokat – ha az iskola megköti az állammal a húszéves finanszírozási szerzôdést, akkor ennyi ideig nem kapja vissza a katolikus egyház az épületet. Jól gondoljuk meg, hány egyházi épületben folyik még állami oktatás, amelyek feladása valójában önfeladás lenne!
– Az illetékesek és a sajtó azt hangoztatja, hogy az egyesítés ellenére a katolikus osztályok maradhatnak és a felekezeti oktatás is zavartalanul folytatódhat.
– Nagy kegy, hogy a katolikus osztályok maradhatnak. Maradnak, amíg maradnak, aztán erôszak nélkül is felszámolódnak. Mostanig a katolikus iskola jogi kerete és presztízse tartotta össze ôket, amit most megszüntetnének. Anélkül, hogy a Báthory-líceum jeles vezetôségét, tanárait és a katolikus iskola ellenzôit bántanám, csak emlékeztetem ôket, hogy Báthory István nem egyszerűen iskolát, hanem katolikus, ha úgy tetszik felekezeti iskolát alapított. Kolozsvár akkor lett kincses város, amikor a felekezetek megnyitották iskoláik kapuit a nemzet tehetséges gyermekei elôtt, akik felismerték történelmi hivatásukat, küldetésüket. A felszámolt katolikus iskola katolikus igazgatója, tanárai és a szülôk, akik gyermekeiket tudatosan katolikus iskolába íratták vallási meggyôzôdésükben, döntésükben érzik sértve magukat, az önkény ellen tiltakoznak, és elutasítják azt.
– Véleménye szerint a katolikus iskola felszámolása befolyásolja-e a felekezeti iskolák státusát?
– Egységben az erô, tartja a közmondás. A felekezeti iskolaügy egységének megbomlása gyengíti a kisebbségi sorsban vergôdô magyarság helyzetét is. Láthatjuk, hogy mindenik történelmi egyház igyekszik a saját felekezeti jellegét és az oktatás minôségét saját hatáskörén belül erôsíteni. Bizonyos, hogy a testvéregyházak vezetôi annál bölcsebbek mintsem, hogy a katolikus egyházhoz hasonló önpusztító intézkedést hozzanak.
Megjelent a Szabadságban
2008. szeptember 13.
Szerzô: Török János
Aki pályázhatna, nem jött el
A gyerekek mindenek elôtt címmel egy nappali központok létrehozását és működtetését célzó országos program indul.
Kedden a megye tanácsának alelnöke, Sófalvi László és a szociális és gyermekvédelmi igazgatóság igazgatója, Elekes Zoltán ismertette a tudnivalókat a jelenlévô szociális intézmények képviselôivel. A találkozóra meghívást kapott a polgármester is, azonban nem jelent meg, így a hivatal részérôl csupán Papuc Annamária volt jelen a szociális részlegrôl.
Elekes Zoltán szerint a program Gyergyószentmiklóson a meglévô intézményrendszer ezirányú fejlesztését segíthetné elô.
Egy nappali központ esélyt adhat arra, hogy a nehéz helyzetben lévô gyermekek a központban kapott szakosított gondozás és oktatás által a jövôben a közösség hasznos tagjaivá váljanak. A központ legfontosabb célkitűzése, hogy megakadályozza a gyermekek családtól való elszakadását, megoldást kínáljon a család problémáira, megelôzze, hogy a gyermekek elhagyják az iskolát, növelje a szülôk felelôsségtudatát, megelôzze a gyermekek munka általi kizsákmányolását.
Egy-egy központ 8–15 iskolás korú vagy annál kisebb gyermek befogadására lenne kialakítva. Az oktatásukat, gondozásukat, étkeztetésüket vállalnák fel a szolgáltatók.
Az igazgatóság statisztikája szerint a megyében csupán hat ilyen központ van, úgyhogy szükség lenne még ilyenekre – mondta Elekes Zoltán.
A pályázás kritériumai szerint egy köztulajdonban levô terület szükségeltetik, továbbá a helyi önkormányzatnak öt évre kell vállalnia, hogy működtetni fogja a központot, tíz évig szociális intézmény marad. Az önrész kilenc százalékot jelentene, és legfeljebb 80 000 euróra lehet pályázni. Tehát a program keretében a helyi hatóságok, a szociális és gyermekvédelmi igazgatóságok pályázhatnak, a szociális szervezetek, mint partnerek jelennek meg. Ha egy igazgatóság pályázik, a létrehozás után a helyi hatóságoknak át kell venniük a központ adminisztrálást.
A bemutató elôadásokat követôen rövid véleménycserére került sor a meglévô intézmények képviselôi között.
Több probléma felvetôdött: a tanács nem sokat tesz az Ora International szervezet működéséért – hangzott el. A Támaszklub vezetôje szerint a meglévô szociális intézményeket kellene fenntartani, ezért felelôsséget vállalni. Az is felvetôdött, hogy kik fognak dolgozni egy ilyen központban, ha kevés a szakember.
Leginkább azt kifogásolták a résztvevôk, hogy – mivel a polgármester nem tett eleget a meghívásnak – a találkozó során nem derült ki, az önkormányzat hogyan áll hozzá a most induló programhoz.
Sófalvi László, mint mondta, ilyent még nem tapasztalt, hogy az önkormányzat ennyire nem működik együtt a civil szervezetekkel, és a párbeszéd kialakítását sürgette.
A programról további információkat a www.copii.ro honlapon lehet megtudni.
Rancz Enikô
Mi az, amit mi templomnak hívunk?
(folytatás)
Keleten és Nyugaton egyaránt bazilikákat építettek. Konstantinápolyban, az új székhelyén, Nagy Konstantin császár 325-ben impozáns bazilikát emeltet, amit Hagia Sophianak, a Megtestesült Isteni Bölcsesség tiszteletének szentelt. Sajnos, a bazilika kétszer is a tűzvész áldozata lett. Elôször 404-ben, amikor a császárné Aranyszájú szent Jánost száműzette, majd a visszaépített és kijavított templomot 532-ben, Justinianus császár uralmának 5. évében, a Nika-felkelés idején. Konstantin császár más bazilikákat is építtetett, melyek közül megemlítjük a Hagia Sophia szomszédságában emelt Szent Irén-t, ami ugyancsak a lángok martaléka lett 532-ben. Ebben a pompás, háromhajójú bazilikában tartották 381-ben Nagy Theodósius császár és Szent Damasus pápa elnökletével az egyháztörténelem második egyetemes zsinatát. Minden bizonnyal ennek a bazilikának építettek elôször perzsa eredetű, Nagy Konstantin által annyira csodált kupolát, amely azután a bizánci bazilikaépítészet jellegzetessége lett. Valószínű, hogy ebben a Szent Irén templomban alkalmazták elôször az apszidiolákat is, a mellékhajók végzôdésében, valamint a protésist és a diakonikont, ami a papok és a diakónusok liturgikus ruháinak az elôkészítésére és megôrzésére szolgált.
A keresztény szírek
Keleten mindenütt, ahol az egyház terjeszkedett s olyan igehirdetôk tevékenykedtek, mint Barnabás, Titusz és Lukács, idôvel székesegyházak épültek. Szíriában, a 4. és az 5. században, ami akkoriban virágzóan keresztény volt, százával nôttek ki a földbôl a bazilikák, melyeknek ma csak a romjaik díszelegnek. Az arabok által lerombolt városok romjai mindenütt a kereszténységrôl vallanak. Valamikor itt minden kis városban pompás bazilika magaslott büszkén, némelyiküket még ma is használhatóvá lehetne tenni.
Oumm-el-Djemal vára a sivatagos sztyeppe közepében, a turizmus által még meg nem közelíthetô helyen, Bagdadtól nem messze van, valamikor szír nevén Thantia-nak hívták. A várost nyolcszáz méter hosszú és háromszázötven méter széles várfal övezi, szabályos négyszög alakban. A merész turista messzirôl láthatja a mára halott építményt, melynek ciszternái, melyeknek egyike negyvenszer harminc méteres méretű, érintetlenül viselték el a történelem kegyetlen viharait. A holt város fölött ma is a magaslatokban trónoló (Mihály, Gábor, Ráffáel és Uriel arkangyalokról nevezett, égig érô tornyok ôrködnek. A tornyok a kolostor bazilikáját fogják közre, melynek három hajója van. A négyszög alakú várban tizenöt templom volt valamikor, melyek monumentális bejárattal, három hajóval, apszissal, prothezissel, diakonikonnal és a hölgyeknek készített magas karzattal voltak ellátva. E templomok egyike, mely a Iulianus nevet viseli, 345-bôl származik és az egész kereszténység legrégibb templomaként ismerjük. Oszlopai ma is állnak, és a negyedik-ötödik századi keleti kereszténység életerejét hirdetik.
A szír sztyeppe bazilikáinak meglepô a magasságuk és gyakran a tartósságuk is, melynek köszönhetôen az idô vasfogának ellenálltak. A 8. századtól elhagyatottan állnak, karbantartás nélkül maradva szenvedték a gyakori földrengéseket, amik ellenére máig megôrizték bazilikaformájukat.
Említésre méltó a Qalaat-Seman (az arabok Qalat Seman-nak, azaz Simeon várának nevezik), melynek építészete a keresztény építészet talán legkomplexebb alkotása. Az Aleppóból Antiókiába vezetô átmenti hegygerincen emelkedik egy négy bazilikát magában foglaló 5. századi épületegyüttes, mely nálunk Oszlopos Szent Simonként is-mert remete szobrát tartó oszlop körül helyezkedik el. A szent ezen az oszlopon vezekelt, imádkozott és böjtölt 27 teljes esztendeig. Szent Simon az ókor egyik legnépszerűbb szentje volt, akit egész keleten tiszteltek, s akinek a szobrához tömegek zarándokoltak el, akik ide egy teljes várost építettek. A városban szerzeteskolostor működött.
(folytatjuk)
Baróti László Sándor
Erdélyi ezredek a világháborúban
Gáll Bálint ôrvezetô, tisztviselô (Ditró). *1895, Ditró. 1915. május 15-én vonult be Székelyudvarhelyt a 82. közös gyalogezredhez. A 12. menetszázaddal az orosz hadszíntérre került. 1915. július 27-én, Lublin mellett súlyosan megsebesült. 1918. június 27-én, mint 40%-os hadirokkant, szerelt le. Kitüntetései: Kcsk., seb. é. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Id. Gál Ferenc szakaszvezetô, kisbirtokos (Gyergyóremete). *1894, Gyergyóremete. 1914-ben vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1915. április 1-tôl az orosz, román és az olasz frontokon küzdött. Wolhyniában és az Ojtozi-szorosban tüntette ki magát. Egyszer sebesült és légnyomást szenvedett. 1918. november 15-tôl, 1919. január 1-ig a székely hadosztályban teljesített szolgálatot. Kitüntetései: O1, O2, OB, Kcsk., seb. é. A román megszállás alatt a Magyar Párt lelkes tagja volt.
Gáll György ôrmester, gazdálkodó (Tekerôpatak). *1883, Tekerôpatak. Tényleges katonai szolgálatra 1904-ben vonult be a 82. közös gyalogezredhez. Három évig szolgált. A világháború kitörése után a mozgósításkor újra bevonult. 1914. október 19-tôl, kétszeri megszakítással, az orosz hadszíntéren küzdött. Háromszor súlyosan megsebesült. Az összeomláskor szerelt le. Kitüntetései: O1, O2, OB és Kcsk. 1912/13 évi emlékérem és a Jub. eé. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Testvére, Péter, 1915. június 7-én az orosz fronton hôsi halált halt.
Gáll Ignác honvéd, kisbirtokos (Gyergyóalfalu). *1874, Gyergyóalfalu. 1914-ben a mozgósításkor vonul be a 22. h. gyalogezredhez. 1914 augusztustól, egyszeri megszakítással, az orosz fronton küzdött. Halics és a Stryj mellett harcolt. A forradalom kitörése után szerelt le. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Nagyapja, Lajos, részt vett a szabadságharcban. Sógora, Borsos Lajos, az orosz hadszíntéren hôsi halált halt.
Gál Lajos ôrmester, fakereskedô, középbirtokos (Gyergyóalfalu). *1894, Gyergyóalfalu. 1914. november 15-én vonult be a 22. h. gyalogezredhez. 1915. február 14-tôl az orosz, román és az olasz hadszíntereken küzdött. Luck, Sósmezô, Udine és Piave mellett harcolt. Egyszer megsebesült. 1918. november 4-én fogságba esett. 1919 decemberben jött haza. Kitüntetései: O1 kétszer, O2, OB, Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Testvére, Imre, 1916-ban az orosz fronton hôsi halált halt.
Gál Péter tüzér, kisbirtokos (Szárhegy). *1879, Szárhegy. Tényleges katonai szolgálatra 1900-ban vonult be a 34. tábori tüzérezredhez. Három évig szolgált. A világháború kitörése után a mozgósításkor újra bevonult. 1915 augusztustól az orosz, olasz és a francia harctereken küzdött. Tarnopol, Gorodisce, Asiagó, Hermada és Verdun mellett harcolt. 1918. december 6-án szerelt le. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Testvére, Gergely, Predeálnál hôsi halált halt. Felesége elsô férje, Nagy Péter ôrmester, a világháborúban szerzett betegsége következtében hôsi halált halt.
Újabb Hot Bird-díjra pályázik a Duna Televízió
A 2006-os Hot Bird-díjas Duna Televízió az idén is pályázik a velencei tévés kitüntetésre, a sikerhez pedig a nézôk támogatására van szükség.
A Duna Televízió 2006-ban már sikert aratott Velencében: a nézôk szavazataival elnyerte az Eutelsat-Hot Bird díjat. Nemzetközi hírű intézményünket a zsűri ebben az évben is a kitüntetésre jelölte: a Duna Tv a „Nemzeti Ablak” kategóriában száll versenybe közel száz európai csatornával.
Az elsô kategóriában a nemzetközi zsűri ítélkezik, a második viszont hűséges nézôinken múlik: minél többen adják le voksukat a több mint tizenöt éve a nemzet szolgálatában ténykedô televízió mellett, annál biztosabb a gyôzelem. Önök tehát a világból bárhonnan szavazhatnak a Duna Televízióra.
A Közönségdíj nyertesét, azt a televízió-csatornát, amelyre a legtöbb nézô voksolt, 2008. november 14-én, a Hot Bird Awards díjkiosztó gáláján, Velencében hirdetik ki.
Amennyiben megszolgáltuk megtisztelô figyelmét, kérjük, szavazzon a Duna Tv-re, hogy elnyerhessük a legjobb nemzeti csatorna címét a HOT BIRD 2008-as internetes szavazásán!
Az alábbiakban segítséget nyújtunk a szavazáshoz:
Keresse a www.hotbirdawards.com oldalt az interneten! Klikkeljen a kép felett található reklámra!
Az országok (Country) közül válassza ki Magyarországot! A legördülô menüben klikkeljen a HUNGARY feliratra!
A kategóriák (Category) között pedig a „Nemzeti Ablak” gombot keresse! (Azaz a NATIONAL WINDOW feliratot). Ezután hagyja jóvá választását az alsó gomb megnyomásával. (Azaz a SHOW ME gombbal lépjen tovább.)
Erôsítse meg választását (klikkeljen bele a VOTE, azaz „szavazás” körbe), majd a Submit vote (szavazat megerôsítése) feliratra klikkelve küldje el szavazatát!
Végezetül adja meg e-mail címét (gépelje be az üres mezôbe), hogy viszszaigazolást kapjon a szavazatáról!
Ezt követôen lépjen be postafiókjába. Kérjük, ne feledje, az e-mailt egyetlen klikkeléssel igazolja vissza!
Köszönjük szavazatát!
Sajtóközlemény
Sikeres volt a gyűjtés a moldvai árvízkárosultak javára.
Mint ismeretes, a július végi heves esôzések következtében Románia északi és északkeleti részét árvíz sújtotta. Hivatalos felmérések szerint 145 helységben 2200 házat rongált meg vagy döntött romba a víz, 12000 személyt kellett ideiglenesen kitelepíteni. Hozzávetôlegesen 7000 háztartást érintett közvetlenül az árvíz Botoşani, Iaşi, Neamţ és Bákó megyében.
A romániai Caritas-szervezetek munkatársai és önkéntesei már a katasztrófa elsô napjaiban a helyszínen voltak, a gyorsfelmérést követôen azonnali segélyben részesítették az árvíz sújtotta embereket. Élelmiszert, ivóvizet, tisztálkodási eszközöket és takarókat osztottak szét.
A Gyulafehérvári Caritas augusztus folyamán 150 ágyat tartalmazó segélyszállítmányt küldött az árvízkárosultaknak, amelyet a Neamţ megyei Buruieneşti lakói között osztottak szét. Ezzel párhuzamosan a Gyulafehérvári Caritas egy szociális munkása és egy önkéntes pszichológusa a helyszínen segített a károk felmérésében, majd ezt követôen pszichológiai tanácsadásban részesítette a katasztrófa következtében traumatizált lakosságot.
Felmérve a helyzet súlyosságát dr. Jakubinyi György érsek a Gyulafehérvári Caritas kérésére templomi gyűjtést kezdeményezett a moldvai árvízkárosultak megsegítésére. Augusztus 31-én Erdély templomaiban erre a célra gyűjtöttek a szentmisék keretében. A burmai és a kínai katasztrófát követôen szervezett gyűjtéshez hasonlóan a moldvai árvízkárosultak javára kezdeményezett gyűjtés során is látható módon fejezték ki együttérzésüket az érintettekkel a gyulafehérvári fôegyházmegye katolikusai. Összesen 130 959 lej gyűlt össze az árvízkárosultak javára.
A gyűjtés során befolyt összeget a Jászvásári Caritas rendelkezésére bocsátjuk, akik komplex helyreállítási programot dolgoztak ki. Az idôközben elvégzett szociális ankétok alapján legalább 700 család számára nyújt anyagi segítséget a Caritas Buruieneşti, Rotunda, Răchiţeni, Tămăşeni, Adjudeni és Schineni településeken. Olyan családokról van szó, akiknek a házát teljesen vagy részben tönkretette az árvíz. Mivel az állam felvállalta a romba dôlt házak újjáépítését, a Caritas a berendezéshez szükséges javak (kályhák, gáztűzhelyek, háztartási cikkek) megvásárlásában nyújt segítséget. Emellett 500 család számára vetômagokat, műtrágyát és kerti szerszámokat adományoz a Caritas földjeik megművelésére. A karácsonyi ünnepek elôtt pedig kiadós élelmiszercsomagot kapnak a programban részt vevô családok.
Ezúton is köszönjük mindazoknak, akik adományaikkal érezhetô módon is kifejezték szolidaritásukat embertársaikkal. Isten fizesse!
dr. Márton András Caritas-igazgató
Sport
Jégkorong/ MOL Liga
Pénteken Miskolc, vasárnap a Sportklub lesz az ellenfél
Október 3-án, pénteken este rendezték Gyergyószentmiklóson a közös magyar–román bajnokság, a MOL Liga keretében a Progym Hargita Gyöngye – Ferencváros mérkôzést. A néhány száz nézô és szurkoló elôtt lejátszott mérkôzéstôl mindenki azt várta, hogy gyergyói gyôzelem szülessen. Tegyük hozzá, hogy erre minden esély megvolt, s a hazai pálya lélektani elônye is a gyergyói csapat mellett szólt ezen az összecsapáson. Sérülés miatt a gyergyói csapatban nem lehetett a pályán Molnár Szabolcs kapuvédô és Csíki Csaba, játszott viszont Borsos Attila. Ily módon a Progym Hargita Gyöngye kapuját ismét a szlovák Hricina védte. Nem indult igazán jól a találkozó, hisz a vendégek már a 39. másodpercben vezetést szereztek Hoffmann révén: 0–1. Az elsô öt percben, illetve a közvetlen folytatásban emberelônyös helyzetben játszhatott a gyergyói csapat. A 4. percben Katrics révén sikerült kiegyenlíteni: 1–1. Az egyenlítô gól kettôs emberelônyös helyzetben született meg, de jókor jött. A következô percekben is emberelônyös helyzetben játszhatott Dusan Kapusta edzô legénysége, de ezúttal nem sikerült kihasználni a kedvezô szituációt. Az elsô harmad közepe táján felváltva forogtak veszélyben a kapuk, a vendégek támadásainál azonban Hricina kapus többször is jól hárított. Ez kissé megnyugtatóan hatott, tudva, hogy nem a legjobb formáját mutatta eddig a szlovák hálóôr. A 17. perctôl ismét emberelônybe került a Progym Hargita Gyöngye, és Koniar révén sikerült megszerezni a vezetést: 2–1. A szlovák csatár gyönyörűen szép bombagólt repesztett a hosszú felsôsarokba. Ilyen és ehhez hasonló gólokért érdemes mérkôzésekre járni. A 18. percben Balla kiállítása miatt emberhátrányba került a gyergyói csapat. A vendégek rögtön éltek is a lehetôséggel, hisz néhány másodperc múlva Kovhsov révén kiegyenlítettek. A harmad eredménye így 2–2-re alakult.
A második játékrészben mindenki remélte, hogy megnyugtató elônyt szerez a gyergyói csapat, és sikerül begyűjteni a gyôzele-mért járó pontokat. A harmadot emberhátrányban kezdte a gyergyói gárda – Koniar lett kiállítva az elsô harmad utolsó másodperceiben –, de sikerült kivédkezni, majd a vendégektôl Székely-Mádait állították ki. Négy a négy ellen harcolhattak tovább a csapatok, hisz tartott még Koniar büntetésébôl, amikor Franc vezetést szerzett a Progym Hargita Gyöngyének. Alig 50 másodperc múlva Nagy Levente lôtt ismét a vendégek kapujába: 4–2. A gyergyói hátvéd emberelônyös helyzetben volt eredményes. Kétgólosra módosult az elôny, lehetett tovább reménykedni. A harmad közepe felé közeledve ismét emberelônyben játszhatott a gyergyói együttes, de nem sikerült gólt szerezni. A jobb helyzetkihasználással a mérkôzés ezen szakaszában el lehetett volna dönteni a találkozó sorsát. Nem így történt. A játékrész 17. percében Kovshov révén szépítettek a vendégek: 4–3. Ennél a gólnál már látszott, érzôdött, hogy az idô múlásával egyre bizonytalanabb lesz Hricina, a Progym Hargita Gyöngye szlovák kapusa. A második harmad utolsó percében Hopkovic, a Progym Hargita Gyöngye hátvédje lôtt egy gyönyörű gólt a kékvonalról. A nagyerejű ütés után a gyergyói csapat hátvédje fél térdre esett, mintegy jelezve, hogy óriási löketet küldött a vendégek kapujára. Az eredmény 5–3-ra módosult, következhetett a mindent eldöntô harmadik játékrész.
A harmadik harmad 6. percében Jánosi, a Ferencváros játékosa lôtt közelrôl a gyergyói kapuba: 5–4. Ennél a gólnál Hricina is beragadt ugyan, de a gyergyói hátvédek is jobban figyelhettek volna. Nem egészen egy perc múlva Hopkovic szerzett egy újabb hatalmas bombagólt, igaz, a korong megpattant mielôtt a hálóba ért volna. Sebaj, hisz 6–4 volt ekkor az eredmény. Nem telt el még egy perc sem a hatodik gyergyói gól után, amikor Jánosi ismét szépített, az eredmény 6–5-re változott. Következhetett a végjáték, amelynek nagy kérdése az volt, hogy sikerül-e megtartani az eredményt, és megszerezni a gyôzelmet? A harmad 11. percében kiegyenlítettek a vendégek Kiss révén, így 6–6 díszelgett az eredményjelzôn. Vészesen kezdett hasonlítani ez a mérkôzés az Újpest elleni itthoni mérkôzéshez, amikor a rendes játékidôben 7–7 volt az eredmény. A vendégek góljánál ismét nem reagált a szükséges gyorsasággal Hricina kapus. Újabb értékes percek teltek el gyergyói gól nélkül, s nagyon nehéznek ígérkeztek az utolsó mozzanatok. A harmad 16. percében azonban vezetést szereztek a vendégek. Bontovics lôtt a támadás iránya szerint jobbról a gyergyói kapu irányába, a közben megpattanó korong a kapuvasra vágódott, majd onnan vissza a kapu elé. A hátulról érkezô Nyerges a kapu elé pattant korongot közelrôl a hálóba helyezte: 6–7. A gólt megelôzôen Hricina kapus ráugorhatott volna a játékszerre, amikor az lepattant a kapuvasról. Nem így történt. A szlovák bénultan követte az eseményeket. A hátralévô percekben a vendégeknek sikerült megtartaniuk az egygólos elônyt, és hihetetlen módon megnyerték a mérkôzést, elrabolták a gyôzelemért járó pontokat. A zsinórban hatodik (!) elvesztett mérkôzés után számos nézô és szurkoló elégedetlen volt a látottakkal. Fôleg Hricina kapust hibáztatták a vereségért. Ehhez tegyük hozzá, hogy a hátvédek is tévedtek néhány bekapott gólt megelôzôen.
A mérkôzés eredménye: Gyergyószentmiklósi Progym Hargita Gyöngye – Ferencvárosi TC 6–7 (2–2, 3–1, 1–4). Gólszerzôk: Katrics (4.), Koniar (18.), Franc (22.), Nagy L. (23.), Hopkovics (40., 47.), illetve Hoffmann (1.), Kovshov (18., 37.), Jánosi (46., 48.), Kiss (51.), Nyerges (56.). Játékvezetôk: Lascăr Valentin, Galusnyák Levente, illetve Máthé István és Péter Vilmos. Büntetôpercek: 12–26.
A múlt pénteki mérkôzések további eredményei: Csíkszeredai Sportklub – Székesfehérvári Alba Volán II. 8–3 (3–0, 2–2, 3–1). Gólszerzôk: Moldován (4.), Wallenberg (5., 42., 48.), Ramstedt (6.), Biró (21.), Sándor (40.), Papp (55.), illetve Tóth (27.), Fekti (43.), Maklári (55.).
Újpesti TE – HC Csíkszereda 3–4 (1–0, 2–1, 0–2, 0–1) – hoszszabbítás után. Gólszerzôk: Berta (9.), Borbás (26.), Zlocha (32.), illetve Molnár (25.), Góga (47., 65.), Pupak (59.).
Dunaújvárosi Dab. Docler – NZ Stars 0–6 (0–1, 0–3, 0–2). Gólszerzôk: Kangyal (12., 47.), Majoross (26.), Szappanos (30., 51.), Maszlov (33.).
Miskolci Jegesmedvék – Bukaresti Steaua 3–5 (0–2, 1–2, 2–1). Gólszerzôk: Cop (33.), Strengell (54.), Sike (57.), illetve Lupaşcu (1.), Geru (5.), Butucsnov (22.), Krechac (34.), Timaru (51.).
Október 5-én, vasárnap a MOL Liga 9. fordulójának mérkôzései kerültek lejátszásra. A forduló egyik érdekessége volt, hogy a Steaua csapata meglepô, 5–0 arányú vereséget szenvedett a dunaújvárosi csapat otthonában. A másik érdekesség, hogy Patrik Wallenberg, a Sportklub svéd légiósa a két hét végi mérkôzésen összesen nyolc gólt (!) szerzett csapatának. Remek teljesítmény.
Gyergyószentmiklóson, a helyi Progym Hargita Gyöngye csapata megszerezte második gyôzelmét a MOL Ligában. Dusan Kapusta edzô legénysége ezúttal magabiztos játékkal gyôzte le az Alba Volán fiatalokból álló, második csapatát. A mérkôzés eredménye a várakozásoknak megfelelôen alakult. A gyergyói csapat góljait ezen a mérkôzésen három idegenlégiós szerezte. Az ukrán Kiricsenko kétszer is betalált a vendégek kapujába.
A gyergyószentmiklósi mérkôzés végeredménye: Progym Hargita Gyöngye – Székesfehérvári Alba Volán II. 4–1 (1–0, 1–0, 2–1). Gólszerzôk: Katrics (19.), Kiricsenko (27., 46.), Franc (47.), illetve Maklári (44.). Büntetôpercek: 12–30. Játékvezetôk: Lascar Valentin, Galusnyák Levente, illetve Máthé István és Péter Vilmos.
A MOL Liga 9. fordulójának további eredményei: Csíkszeredai Sportklub – Ferencvárosi TC 10–2 (4–0, 1–2, 5–0). Gólszerzôk: Wallenberg (7., 18., 20., 28., 57.), Péter (19., 44.), Elekes (46.), Zsók (49.), Papp (60.), illetve Jánosi (32.), Safonov (33.).
Budapest NZ Stars – Csíkszeredai HC 2–4 (0–1, 0–2, 2–1). Gólszerzôk: Svasznek (46.), Gergely (49.), illetve Mihály Árpád (9.), Saluga (22.), Harabin (31.), Mihály Ede (59.).
Miskolci Jegesmedvék – Újpest 2–5 (0–1, 0–3, 2–1). Gólszerzôk: Popovics (52.), Sike (57.), illetve Sikorcin (14.), Dubek (30.), Zlocha (34.), Virág (35.), Berta (51.).
Dunaújvárosi Dab. Docler – Steaua Bukarest 5–0 (1–0, 2–0, 2–0). Gólszerzôk: Tôkési (18.), Galanisz (26.), Peterdi (38.), Szilassy (52.), Azari (60.).
Október 7-én, kedden újabb mérkôzéseket rendeztek a MOL Ligában. Eredmények: Dunaújvárosi Dab. Docler – HC Csíkszereda 3–5 (1–3, 1–1, 1–1). Gólszerzôk: Schneider, Kiss, Papp, illetve Antal, Mihály Árpád (2), Mihály E. és Góga.
Szintén kedden: Újpest – Steaua 6–3 (1–2, 3–1, 2–0). Gólszerzôk: Berta (3), Zlocha (2), Dubek, illetve Nicolescu, Georgescu és Geru.
A MOL Liga hét végi műsora. Október 10-én, pénteken, Gyergyószentmiklóson 19 órai kezdettel: Progym Hargita Gyöngye – Miskolc. Ugyanaznap: Steaua – HC Csíkszereda, Ferencváros – Alba Volán, Sportklub – NZ Stars Budapest és Újpest – Dunaújvárosi Dab. Docler.
Október 12-én, vasárnap Gyergyószentmiklóson 19 órai kezdettel: Progym Hargita Gyöngye – Csíkszeredai Sportklub; Bukarestben: Steaua – Miskolc; Székesfehérváron: Alba Volán II. – Dunaújvárosi Dab. Docler; Budapesten: Ferencváros – Újpest; Csíkszeredában: HC Csíkszereda – NZ Stars Budapest.
Október 14-én, kedden: HC Csíkszereda – Sportklub. Október 17-én, pénteken: Steaua – Progym Hargita Gyöngye, Újpest – Ferencváros, Alba Volán II. – Miskolc.
Labdarúgás
Itthon kapott ki a Jövô
Szerdán, október 1-jén két mérkôzés is lejátszásra került a IV. Liga Hargita megyei csoportjában. A hétközi találkozók eredményei: Balánbányai ASA – Csicsói KSE 7–0 (2–0). Gólszerzôk: Drian Mirel (32. – 11-esbôl és 72.), Mitocaru Ciprian (43. és 74.), Ronţu Iulian (56. és 76.), Rusu Dan (77.). Csíkszeredai Start 2000 ISK – Homoródalmási Homoród 9–1 (4–0). Gólszerzôk: Homoş Paul (10. és 22.), Szakács Szilárd (49. és 50.), Nagy Nándor (13.), Braic Alex (20.), Gábor Tibor (59.), Ladó István (67.) és Hodgyai László (72.), illetve Gothárd Attila (89.).
A labdarúgó IV. Liga Hargita megyei csoportjának múlt hét végi eredményeit szemlélve szembetűnik, hogy hazai pályán, sajnos, vereséget szenvedett a gyergyói csapat. A 6. bajnoki forduló eredményei:
Gyergyószentmiklósi Jövô – Szentegyházai Vasas 0–4 (0–1). Gólszerzôk: Knobloch Zoltán (13. és 74.), Gergely Tibor (65.) és Mag Árpád (89.).
Székelyudvarhelyi Roseal – Salamási Tudomány 6–1 (3–0). Gólszerzôk: Péter Mózes (5., 21. és 48.), Béres Sándor (35.), Fodor Attila (52.), Lôrinczi Sándor (80.), illetve Zait Ciprian (89.).
Gyimesközéploki Csillag – Balánbányai ASA 0–4 (0–3). Gólszerzôk: Drian Mirel (38. és 45.), Tankó Attila (17. – öngól) és Mitocaru Constantin (50.).
Gyergyótölgyesi Real – Maroshévíz 0–3 (0–1). Gólszerzôk: Barabás Sándor (41. és 62.), Valla István (80.).
Parajd – Csicsó 5–1 (3–0). Gólszerzôk: Ozsváth Zalán (14. és 23.), Farcaş Lucian (59. és 74.), Mezei Róbert (30.), illetve Becze Kálmán (76.).
A Székelykeresztúr – Csíkszentmihály mérkôzést egy késôbbi idôpontban játsszák le.
A következô forduló műsora: október 11., szombat 11.00 órától: Balánbánya – Gyergyószentmiklós /játékvezetôk: Kocsis Zoltán, Deák Ferenc, Csutak Loránd – mindannyian Csíkszereda; megfigyelô: Horváth Vilmos – Csíkszereda/; Szentegyháza – Székelykeresztúr /játékvezetôk: Fodor József, Jenei Csaba, Bálint Attila – mindhárman Székelyudvarhely; megfigyelô: Chiratcu Petre – Székelyudvarhely/.
Október 11-én, szombaton 16.00 órától: Maroshévíz – Gyimesközéplok / játékvezetôk: Simó Zoltán, Kis István – mindketten Keresztúr, Tifán Attila – Székelyudvarhely; megfigyelô: Kopacz József – Csíkszereda/.
Október 12-én, vasárnap 16.00 órától: Csíkszentmihály – Udvarhelyi Roseal / játékvezetô: Kecseti László – Nagygalambfalva, Pál Márton – Keresztúr, Deák Ferenc – Keresztúr; megfigyelô: Kovács Tibor – Gyergyószentmiklós/; Homoródalmás – Parajd / játékvezetôk: Vas Róbert, Incze Árpád, Bara Szende – mindanynyian Székelyudvarhely; megfigyelô: Györffy Károly – Keresz-túr/, Csicsó – Tölgyes / játékvezetôk: Fábián Tibor – Gyimesközéplok, Gegô Levente, Papp Róbert – mindketten Csíkszereda; megfigyelô: Kecseti Pál – Csíkszereda/.
Október 8-án, szerdán délután rendezték a Salamás – Csíki ISK mérkôzést. A hétközi találkozó lapzárta után ért véget.
* A megyei ifjúsági bajnokságok legutóbbi eredményei. Ifjúsági A- és B-csoport: Csíkszentmárton – Zetelaka 1–3, Balánbánya – Csicsó 7–0, Keresztúr – Csíkszentmihály 3–0.
* Ifjúsági C-csoport: Gyergyói Elite – Maroshévíz 0–0, Tölgyes – Csíkszeredai Siculum 0–4, AFC – Lövéte 5–0, Gyergyói Jövô – Balánbánya 3–2.
* Ifjúsági D-csoport: Csíki ISK – Balánbánya 5–0, Udvarhelyi ISK – Szentegyháza 2–0, Gyimesközéplok – Maroshévíz 1–6, AFC – Keresztúr 7–0, Parajd – Homoródalmás 2–1.
* Ifjúsági E-csoport: Maroshévíz – Gyergyói Jövô 4–4, Siculum1 – Siculum2 5–1, Gyergyói Jövô – Siculum1 3–6, Maroshévíz – Siculum2 7–1, Siculum2 – Gyergyói Jövô 1–3, Maroshévíz – Siculum1 0–0.
* Ifjúsági F-csoport: Salamás – Gyergyói Elite 1–2, Udvarhelyi AFC – Udvarhelyi ISK 4–2, Gyergyói Elite – AFC 3–2, Salamás – Udvarhelyi ISK 7–4, Udvarhelyi ISK – Gyergyói Elite 0–3, Salamás – AFC 4–1.
* A Fegyelmi Bizottság legutóbbi döntése értelmében a Keresztúri Egyesülés – Csíkszentmihályi Törekvés mérkôzést újrajátsszák, mert a vendégek járműve meghibásodott, ezért nem értek idôben Székelykeresztúrra. A szervezési költségek a vendég, csíkszentmihályi csapatot terhelik. A két együttes október 13-ig kell megegyezzen az újrajátszás idôpontját illetôen, ellenkezô esetben a mérkôzés lejátszásának idôpontját a Hargita Megyei Labdarúgó Egyesület jelöli ki.
Meg nem jelenés miatt az ifjúsági B-csoportban érdekelt csíkszentmihályi csapatot 300 lej pénzbírsággal sújtják, és az esetet elsô meg nem jelenésként könyvelik el.
Sportszerűtlen megnyilvánulás és magatartás miatt a balánbányai Meres Vochin edzô (ifjúsági C-csoport) utolsó figyelmeztetésben részesült.
Jégkorong
Kupa- és bajnoki mérkôzések
Október 1-jén, szerdán este a csíkszeredai Vákár Lajos Műjégpályán rendeztek mérkôzést a Románia-kupa A-csoportjában. Az említett napon játszotta elsô kupamérkôzését a Csíkszeredai Sportklub, amely házigazdaként a Gyergyószentmiklósi ISK Progym Hargita Gyöngye csapatát fogadta. A várakozásnak megfelelôen a mérkôzést a román bajnoki címvédô Sportklub csapata nyerte meg. A találkozó eredménye: Csíkszeredai Sportklub – Gyergyói ISK Progym Hargita Gyöngye 15–2 (3–0, 6–1, 6–1).
A román bajnokságba számító eddig lejátszott mérkôzések eredményei: Sportklub – Brassó 6–1, Steaua – Brassó 7–3, HC Csíkszereda – Progym Hargita Gyöngye 9–3, Sportklub – Steaua 3–2, Progym – Steaua 1–5, Sportklub – HC Csíkszereda 2–5, Steaua – Sportklub 4–3 és HC Csíkszereda – Brassó 3–0. Október 7-én, kedden: Sportklub – Brassó 7–4 (2–2, 2–2, 3–0).
Október 8-án, szerdán a Románia-kupa A-csoportjában rendeztek hétközi mérkôzést Gyergyószentmiklóson. Az említett napon a Progym Hargita Gyöngye – Csíkszeredai Sportklub mérkôzés került lejátszásra. A hétközi mérkôzés lapzárta után ért véget.
Az októberre érvényes további román bajnoki műsor: október 10.: Steaua – HC Csíkszereda; október 12-én: Progym Hargita Gyöngye – Csíkszeredai Sportklub; október 14-én: Progym Hargita Gyöngye – Brassó és HC Csíkszereda – Sportklub; október 17-én: Steaua – Progym Hargita Gyöngye; október 19-én: Progym Hargita Gyöngye – HC Csíkszereda; október 21.: Brassó – HC Csíkszereda; október 28.: Brassó – Progym Hargita Gyöngye; október 31.: Progym Hargita Gyöngye – HC Csíkszereda és Sportklub – Steaua.
A Sportklub, a HC, a Steaua és a Gyergyószentmiklósi Progym Hargita Gyöngye csapatainak egymás elleni mérkôzései a MOL Ligába is beszámítanak.
Az elmúlt hét végén (október 4–5.) elkezdôdött a román bajnokság I-es divíziója II. értékcsoportjának küzdelemsorozata. Az elmúlt szombaton és vasárnap Csíkszeredában és Bukarestben rendeztek mérkôzéseket. Az elsô eredmények: október 4-én: Csíkszeredai ISK Sportklub II. – Dunărea Galaţi 4–2; Bukaresti Sportul Studenţesc – Gyergyói ISK Progym Hargita Gyöngye 8–5 (4–0, 3–4, 1–1). A gyergyói csapat gólszerzôi: Ambrus Alpár (18. perc), Jánosi Róbert (28.), Molnár Zsolt (31.), Márton Péter (33.) és Neagoş Bogdan (50.).
Október 5-én, vasárnap: Csíkszeredai ISK Sportklub II. – Dunărea Galaţi 2–0; Sportul Studenţesc – ISK Progym Hargita Gyöngye 7–4 (3–1, 2–3, 2–0). A gyergyói csapat gólszerzôi: Molnár Zsolt (2), Orbán Szabolcs és Márton Péter.
A Gyergyói ISK Progym Hargita Gyöngye csapatának játékoskerete: Boeriu Adrian és Szakács Szabolcs – kapusok; Botoş Vlad, Lukács László, Márton Péter, Péter Zsolt, Ambrus Alpár; Jánosi Róbert, Ördög Tihamér, Sikó Szilárd, Neagoş Bogdan, Molnár Zsolt; László Szilamér, Fejér Hunor, Zári Zsolt, Barabás László, Orbán Szabolcs; Péter Szabolcs. A csapat edzôje: Basilides Csaba.
A II. értékcsoport következô mérkôzéseinek műsora: október 11., szombat: Sportul Studenţesc – Csíkszeredai ISK Sportklub II. (17.30 órai kezdettel) és Dunărea Galaţi – ISK Gyergyói Progym Hargita Gyöngye (17.30); október 12., vasárnap: Sportul Studenţesc – Csíkszeredai ISK Sportklub II. (11.30) és Dunărea Galaţi – ISK Gyergyói Progym Hargita Gyöngye (11.30).
A folytatásban, illetve a jövô héten: október 18., szombat: Dunărea Galaţi – Sportul Studenţesc és ISK Progym Hargita Gyöngye – Csíki ISK Sportklub II.; október 19., vasárnap: Dunărea Galaţi – Sportul Studenţesc és ISK Progym Hargita Gyöngye – Csíki ISK Sportklub II.
Jégkorong
Kontinentális Kupa
Szeptember 19–21. között rendezték meg a Kontinentális Kupa 2008/2009-es kiírása keretében az elsô forduló mérkôzéseit. Az elsô forduló keretében az A-csoportban rendeztek mérkôzéseket a szerbiai Újvidéken. A csoportból továbbjutott Novi Sad csapata.
A Kontinentális Kupa 2. fordulójának mérkôzéseit az október 17–19. közötti idôszakban rendezik. Az említett idôszakban a B- és a C-csoportokban rendeznek mérkôzéseket. A B-csoport mérkôzései a litvániai Elektrenai városában kerülnek lejátszásra. A B-csoport összetétele: Energija Elektrenai (litván), Krakkó (lengyel), Szokol Kijev (ukrán), Tilburg Trappers (holland).
A C-csoport mérkôzéseire Csíkszeredában, a Vákár Lajos Műjégpályán kerül sor. A C-csoport összetétele: Csíkszeredai Sportklub, Dunaújvárosi Dab. Docler, CG Puigcerda (spanyol), HC Novi Sad (szerb).
A csíkszeredai mérkôzések műsora: október 17., péntek: Dunaújvárosi Dab. Docler – Novi Sad (16.00 órától), Csíkszeredai Sportklub – Puigcerda (19.30).
Október 18., szombat: Dunaújvárosi Dab. Docler – Puigcerda (16.00 órától), Csíkszeredai Sportklub – Novi Sad (19.30).
Október 19., vasárnap: Novi Sad – Puigcerda (16.00) és Csíkszeredai Sportklub – Dunaújváros (19.30).
A Kontinentális Kupa B- és C-csoportjainak gyôztesei a novemberi harmadik fordulóban a D- és az E-csoportokban léphetnek pályára.
Görsí
Jól teljesítettek a gyergyóiak
A szeptemberben Hargitafürdôn lezajlott országos görsí bajnokságon a Gyergyói ISK – edzôk: Jánosi István és Gyulai Adalbert – sífutói is rajthoz álltak. Sára Tímea az ifjúsági I-es korosztályban 2., az ifjúsági II-es korcsoportban pedig elsô helyezést ért el.
A szeptember 25–27. közötti idôszakban szintén Hargitafürdôn rendezték az országos terepfutó bajnokságot. A Gyergyói ISK sífutói közül egyéniben Sára Péter elsô helyezést érte el, Sára Tímea pedig az ifjúsági II-es korcsoportban 3. helyen végzett.
A váltóversenyben az ifjúsági II-es korosztályban rajthoz állt lánycsapat – Baricz Emôke, Sára Tímea, Ferencz Katalin – 3. helyezést ért el. A gyermek korosztályban versenyzô lányváltó – Bajkó Réka, Sára Dalma, Sára Erzsébet – szintén a dobogó harmadik fokára állhatott. A serdülô fiúknál a gyergyói váltócsapat – Fartala Adrian, Gyulai Albert és Sára Péter – a második helyen ért célba. A serdülô lányok mezônyében rajthoz állt gyergyói váltó – Bokor Melinda, Blénesi Rita és Kinda Lilla – is jó eredményt ért el, hisz a dobogó harmadik fokára állhattak.
A sportrovatot szerkeszti: Rokaly Zsolt
Kisasszony
Nagy ôszi farmerkörkép
Idén ôsszel a tervezôk igazán elkényeztették a farmer rajongóit – azaz szinte mindannyiunkat. Lényegében nincs olyan fazon, amely ne számítana trendinek: a csônaci éppúgy divat, mint a nagyon bô szárú, nem beszélve a kettô közötti számos átmenetrôl. A lehetôségek tehát korlátlanok – azaz mégsem. Ahhoz ugyanis, hogy valóban csinos légy, egy-egy darab kiválasztásakor elsôsorban a saját testalkatodat kell figyelembe venned.
A tervezôk talán az újdonság hiányát igyekeztek ellensúlyozni a nagymértékű szabadsággal. Igazán eredeti megoldással ugyanis nemigen találkozhatunk – ami nem meglepô, hiszen mára aligha maradtak kiaknázatlan lehetôségek a farmer világában.
Popsiemelô, retro, diszkó
Egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nemrégiben még újdonságnak számító, úgynevezett popsiemelô gatyók, melyeket különleges technikával készült farmervászonból varrnak. Nem csoda, hiszen kontúrosabbnak, formásabbnak mutatják a feneket, mint amilyen valójában. A dolog egyetlen szépséghibája az, hogy a nadrág, legalábbis optimális esetben, elôbb-utóbb lekerül – és marad a zord valóság. Ezért a popsiemelô jeans viselését csak abszolút vészhelyzetre javasoljuk.
Trapéz
Bôvülô szára eltereli a figyelmet a vastag csípôrôl és combokról. A legjobb, ha viszonylag szűk, csípônél – és nem csípô fölött – végzôdô felsôvel hordod. Ugye, mondanunk sem kell, hogy a hasvillantós felsôk ideje leáldozott? A trapéznadrág zakóval is csinos viselet. Ha alacsony vagy, inkább mondj le errôl a fazonról, és válassz helyette enyhén bôvülô szárút.
Csôszárú
Sokan kedvelik ezt a fazont, bár igazán csak a modellalkatú – vagy a náluk is vékonyabb – lányokon áll jól. Sajnos, már az egészségesen nôies formákat is teltebbnek mutatja, mint amilyenek valójában. De nincs minden veszve: ha csak kevés súlyfelesleged van, és az arányosan oszlik el a testeden, hosszú, bô felsôvel nyugodtan viselheted ezt a fazont.
Kapros káposztafôzelék rizzsel
Hozzávalók: 1 fej vöröshagyma, 1 gerezd fokhagyma, 70 dkg fejes káposzta, 2 dl rizs, 2 babérlevél, 1 csokor aprított vagy 2 evôkanál szárított kapor, 1,5 dl liszt, 2 dl tejföl, 1 dl olaj, 1 kávéskanál ôrölt köménymag, frissen ôrölt bors, só.
Elkészítés: Az olajat megszórjuk egy teáskanál sóval, megfuttatjuk rajta a felkockázott vöröshagymát és az egyik fokhagymát, melyet szintén felaprítunk. Mielôtt pirulni kezdene, hozzáöntjük a lisztet, sárgára pirítjuk, majd fél liter hideg vízzel csomómentesre keverjük. A fél centis csíkokra vágott káposztát és a babérleveleket hozzáadjuk, és tíz percig lassú tűzön rotyogtatjuk. Ekkor beleöntjük a megmosott rizset (ha elôfôzött, akkor még tíz percet várunk), a kapor felét és a köményt. Amikor a rizs is megpuhult, a tejfölt egy tálban elkeverjük meleg vízzel (hogy ne csomósodjon), és a fôzelékbe keverjük a maradék zúzott fokhagymagerezddel együtt. A kaporból picit félretesszünk a díszítéshez, a maradékot beleszórjuk. Ízlés szerint sózzuk, édesítjük, ha kell, borsozzuk. Tálaláskor félbevágott fôtt tojást teszünk a tetejére, és megszórjuk a maradék kaporral.
Megjegyzés: A pirított liszt aromásabbá teszi az ételt, mint a sima habarás.
Egészség
Fegyverezzük fel testôreinket!
Jóízű ételek, kellemes innivalók, illatos teák is segíthetnek erôsíteni immunrendszerünket. Érdemes megismerni néhány olyan táplálékot, amely nemcsak élvezetes, hanem hozzájárul egészségünk megôrzéséhez is.
Kihívások
Immunrendszerünk feladata megakadályozni, hogy a szervezetünket megbetegíthessék a kórokozók. Ezt a védelmi rendszert megerôsíthetjük helyes, kiegyensúlyozott táplálkozással, bizonyos tápanyagok rendszeres bevitelével. Az immunrendszer hatékony működéséhez olyan étrendre van szükség, amelyben megfelelô arányban vannak fehérjék, szénhidrátok, zsírok, valamint vitaminok és ásványi anyagok. Azt gondolhatnánk, hogy ez az átlagos, szélsôségektôl mentes, vegyes étkezési szokásokkal megvalósítható, ahogy századokon keresztül a nem tudatos táplálkozás korában történt. Ez így is van, csak oda kell figyelnünk arra is, hogy a modern ember életmódja már nem ugyanaz, mint ami a dédszülei idejében jellemzô volt. Sokkal több a stressz az életünkben, amely önmagában is rontja az immunrendszer működését, és sokkal több a káros hatás, például a légszennyezettség a környezetünkben, sôt egyre több az élelmiszereinkben található vegyi anyag is. Maguk az élelmiszerek is megváltoztak, a rövidebb tenyészidejű, tömegtermesztésre alkalmas növényfajták elterjedésével nem egy esetben csökkent az élelmi alapanyagok tápértéke. Megváltoztak az étkezési szokásaink is: a fejlett országokban nemigen éhezik senki, sôt, többet is eszünk a kelleténél, de divatos étkeink jelentôs része immunrendszerünk számára értéktelen, sôt, károsítja azt. Így már érthetô, hogy védelmi rendszerünk bizony nagyobb odafigyelésre és támogatásra szorul.
Vissza az alapokhoz!
Testünknek a következô alapvetô tápanyagokra van szüksége ahhoz, hogy pótolhassa energiáit, megôrizhesse jóllétét: szénhidrátokra, fehérjékre, zsírokra. A szénhidrátok közül lassabban bomlanak le az összetett szénhidrátok, például a teljes kiôrlésű gabonafélék (búza, rozs, zab, árpa, kukorica), a hüvelyesek (a lencse, bab, borsó) és a zöldségek. Hirtelen nagyobb mennyiségű cukrot juttatnak a szervezetbe az egyszerű szénhidrátok: például a gyümölcsök és a cukor. A fehérjék legnagyobb mennyiségben a húsokban, a halakban, a tojásban, a sajtokban, a zöldségekben, magvakban, magas fehérjetartalmú hüvelyesekben találhatók. A zsírsavak közül megfelelô arányban mindnek megvan a maga szerepe, de fontos, hogy a telítetlen, omega-3 és omega-6 zsírsavat tartalmazó olívaolaj, napraforgó, lenolaj, halolaj, dióolaj stb. is része legyen az étkezésünknek.
Horoszkóp
október 9 – 15.
KOS (III.21-IV.20.)
Kerülje azokat, akik mindenáron segíteni akarnak! Persze, azt mondják, hogy csakis az Ön érdekében szólnak bele a dolgaiba! De ebbôl egy szó sem igaz! Amennyiben bizonytalan az érzéseiben, a növô Hold mindig segít tisztábban látni a dolgokat!
BIKA (IV.21-V.20)
Lendületével, temperamentumával nemcsak lenyűgözi partnerét, de ezzel együtt féltékenységét is fokozhatja. Sajnos, sok apró nézeteltérést mutatnak a csillagok erre a hétre, ami ellen különösebben sokat tenni nem lehet.
IKREK (V.21-VI.21.)
Kedvesének nagy szüksége lenne most az Ön figyelmére, szeretetére, gondoskodására. Függessze fel rigo-rózus elveit, s siessen segítségére! Ha van gyermeke, és mindenben ô akar az elsô lenni, emiatt kissé át kell szerveznie a napokat!
RÁK (VI.22-VII.22.)
A szerelemben kisugárzása hozza meg a várva várt sikert. Kíváncsi arra, hogy milyen lehet ellazulni egyik kollégája karjaiban. Amennyiben ezt ô is akarja, még a héten megtudhatja.
OROSZLÁN (VII.23-VIII.23.)
Az Oroszlán nônek az otthonülô, férjet hazaváró típusán kívül létezik egy másik fajtája is. Ô az, aki az élet örömeit nagykanállal habzsolja, aki mindenbôl a legjobbat akarja, aki az autó nagysága és a pénztárca vastagsága szerint választ partnert.
SZŰZ (VIII.23-IX.21.)
A legtöbb Szűz jegyű ember házasságra született, és aránylag jól is érzi benne magát. Idôre van szükségük ahhoz, hogy párkapcsolaton belül tisztán lássák ki, milyen pozícióban tölti be szerepét, azaz közönségesen: ki hordja a nadrágot.
MÉRLEG (IX.24-X.23.)
Nagyon fontos ön számára minden, ami szép, így a művészet is. Szakmai teendôit igen jól összeegyezteti családi kötelezettségeivel, egyik sem megy a másik rovására. Külsejére nagyon igényes, szüntelenül lépést tart a divattal.
SKORPIÓ (X.24-XI.22.)
Többnyire tudja, hogy mit akar. Mindenrôl pontos elképzelései vannak, és általában el is éri céljait. Ez persze azzal jár, hogy nemigen befolyásolható, ha valamit elhatároz, tűzön-vízen keresztül véghezviszi azt. A szerelemben akkor boldog, ha van tartós kapcsolata.
NYILAS (XI.23-XII.22)
Amennyiben elegendô szabadságot kap, rendkívül jó feleség. Bár nem túl házias, gyermekeinek gondos anyja, férjének társa jóban, rosszban. Mindkét Nyilas jegyű kitart szerettei mellett a legnehezebb körülmények között is. Ha kell, keményen dolgozik, küzd értük.
BAK (XII.23-I.20.)
Fontos Önnek a biztonság, a szeretet. Amennyiben megfelelô partnert talál, egy életen át remek társa lesz, mert van képessége, tehetsége az állandó megújulásra, szellemi téren éppúgy, mint a szexualitásban.
VÍZÖNTÔ (I.21-II.19.)
Hangulata ezen a héten szélsôségesen ingadozik. A legjobb hangulatából képes rövid idôn belül egészen mély depresszióba zuhanni. Szerencsére, amilyen könnyen támadnak lelkében a viharok, olyan hamar el is múlnak..
HALAK (II. 18-III 20.)
Ha megfelelô társat talál, békességben, harmóniában tud élni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne vágyna néha egy kis flörtre, izgalmas kalandra. Úgy van vele, amirôl nem tud a másik, az nem fáj! A Halak legjobb partnere a Rák, a Szűz.
ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...
Két barátnô kirúgott a hámból, megünnepelték egyikük születésnapját. Az alkohol hatása alatt vallomást tesz az egyikük:
Mindig arról fantáziáltam, milyen jó lenne két férfival egyszerre...
Az egyik mosogatna, a másik levinné a szemetet...
* * *
Két anyuka beszélget.
Az egyik: – Van két gyerekem, az egyik optimista, a másik pesszimista. Mindkettônek most lesz a születésnapja, de nem tudom, melyiküknek vegyek nagyobb ajándékot?
Mondja a másik: – A pesszimistát halmozd el ajándékkal, hátha örül neki, az optimistának mindegy, mit adsz, úgyis örülni fog.
Az anyuka a pesszimistát elborítja ajándékkal, de az optimista ajándékára már nem marad pénze, ezért becsomagol egy nagy adag lószart. Otthon kérdezik egymást a testvérek, hogy ki mit kapott. A pesszimista: – Kaptam számítógépet de minek, hiszen véletlenül elromlik, aztán megráz az áram. Távirányítós autót is kaptam, de minek, úgyis elromlik, és akkor kidobhatom a szemétbe. És te mit kaptál?
Azt mondja az optimista örömtôl ragyogva: – Szerintem egy pónit, csak nem találom sehol!
* * *
A rendôrt behívatják az iskolába, mert a fiát dohányzáson kapták. Otthon aztán a gyerek megkapja a fejmosást, mire ô így védekezik:
– De apu, azt mondtad, hogy hetedik osztályban már te is dohányoztál...
– Igen kisfiam, de akkor én már 18 éves voltam.
* * *
Nyuszika lohol az erdôben. Szembe- jön a róka, nagy nyugodtan ballag.
– Szaladj róka, az elvtársak vadásznak!!!
– De nyuszika, csak medvére lônek!
– Ajjaj, tévedtek azok már nagyobbat is!
* * *
Az újdonsült apuka kirohan a szülôszobából, hogy elújságolja a hírt a kint várakozó családtagoknak:
– Ikreink születtek!
– Na, és kire hasonlítanak? – kérdezi a nagymama.
A férfi elgondolkodik, majd felel:
– Hát egymásra!
* * *
Nénike odamegy a sírásóhoz a temetôben.
– Ne haragudjon aranyoskám, de megmondaná, merre találom a negyvenegyes parcella, harmincnégyes sírt?
– Höhö, ezt bírom... Elmászkálnak, aztán meg nem találnak vissza...
* * *
– Mindig aggódom, amikor hétvégére elmész a haverjaiddal! – mondja a csinos, fiatal feleség a férjének.
– Ne aggódj, drágám, hamarabb viszszajövök, mint gondolnád – nyugtatja a férj.
– Hát éppen ez az!
* * *
A gyerekeket arról kérdi a tanárnô, mivel foglalkozik a papájuk.
– Az én apám ügyvéd! – mondja az elsô kisgyerek.
– Az én apám orvos, embereket gyógyít! – mondja a második.
– Az én apám meghalt – mondja Pistike.
– Ezt sajnálattal hallom – mondja a tanárnô. – És mit csinált, mielôtt meghalt volna?
– Elôször elvörösödött, aztán elkékült, majd összesett a szônyegen.
Copyright (c) Kisújság Alapítvány - 2008
Ezen honlap tartalma (egészében vagy részleteiben) nem
sokszorosítható vagy publikálható semmilyen formában,
a kiadó előzetes beleegyezése nélkül!
|