Kisújság-olvasók figyelmébe!
Már kapható a:
GYERGYÓI KISÚJSÁG ÉVKÖNYV 2009.
A Gyergyói Kisújság szerkesztôsége lehetôséget biztosít arra, hogy a lapunkat ismerô, távolba szakadat gyergyóiak (és nemcsak) megrendelhessék a Gyergyói Kisújság évkönyvét.
Megrendeléseket az alábbi címeken (e-mail cím, postai cím), illetve telefonszámon fogadunk:
e-mail: kisujsag@hr.astral.ro
tel.: 004-0266-364.941
Postai cím: 535500 Gheorgheni, jud. Harghita, p-ta Libertătii nr. 22., Romania
A Gyergyói Kisújság lehetôséget biztosít arra is, hogy elôfizessenek a lapra mindazok, akik eddig csak internetes formában fértek hozzá kedvenc heti olvasnivalójukhoz.
A világ bármely pontján élô Kisújság-olvasók a fenti címeken, illetve telefonszámon fizethetnek elô lapunkra.
Gyergyói Kisújság ügyfélszolgálat
Választási déjŕ vu
Választások ide, választások oda, de nagyon-nagyon egy kaptafára zajlanak. Kitalálunk egy jelmondatot, ezt ráerôltetjük a szimbolikusan képviselni kívánt közösségre, feldobunk néhány fájó problémát, megígérjük a megoldásukat, leplagizálunk pár megvalósítást, beállítjuk saját eredményként, ezeket körülbelül ezerszázszor elismételjük válogatott közönség elôtt, amennyire sűrűn csak lehet sajtótájékoztatókat tartunk (ezekért nem kell fizetni, és általában megjelennek a médiában), ahol kiemeljük szociális érzékenységünket, nem utolsósorban (már csak a tradíció kedvéért – mert azt is nagyon ôrizzük – teleszóratunk mindent plakáttal). Hát nagyvonalakban ennyi. Semmi extra, semmi meglepetés. A szexuál-pszichológus erre mondaná, hogy: – Uram, ön olyan fantáziátlan az ágyban, hogy feleségét még egy golyóstoll is jobban elszórakoztatja.
Ez a választási kampány sem különbözik a többitôl. Kiszámítható, elôrelátható, és már jó elôre utálható. De feltehetô a kérdés: Miért is ne lenne az, ha a recept már többször is bevált. Igaz, négyévente ugyanaz a menü, de ha van, ki megzabálja tizedszerre is, akkor semmi probléma. A logikai ficam az egészben az, hogy erre elpazarolnak akármennyi pénzt, holott ez teljesen fölösleges. A megrögzött választók úgyis elmennek szavazni vagy erre, vagy arra. Aki kiábrándult az egyikbôl, az a másikra, aki csalódott a másikban az az egyikre. Nem túl bonyolult körforgás ez, és ha valaki venné a fáradságot a tudományos kutatásra, biztosan felfedezne egyfajta ciklikus ismétlôdést, azonosságot az egész folyamatban. Vannak csúcsértékek, vannak mélypontok, mint az élet akármelyik szegmensében. Az a különös, meg-megújuló rítusféle, ahogy egy rakás politikai elemzô, szakértô különbözô okokkal magyarázza a sikert vagy a sikertelenséget párton belül, vagy párton kívül, egyfajta áhítatot kölcsönöz az egész bohóckodásnak. Szakrális politikai formákhoz ragaszkodó primitív gondolkodásmód, de sikert arat, mert mi, a választók partnerek vagyunk ebben. Nem másért, hanem a saját elementáris gyôzni, diadalmaskodni akarásunk miatt. Igen, önzôek vagyunk, és szeretünk, vagy szeretnénk egy kiváltságos kaszthoz tartozni, azért hogy különbek legyünk. Nem elítélendô! Nem elítélendô! Már az ôsközösségben, aki kívülállóként élt, annak drasztikusan alacsony volt a túlélési esélye. Szabad volt, a maga ura volt, az igaz, de sokszorta nagyobb veszélyek fenyegették, sokkal többet kellet dolgoznia a megélhetéséért, százszor figyelmesebben, óvatosabban kellett járnia-kelnie, mint azoknak, akik, ha szolgasorban is, de egy közösséghez tartoztak. Persze, a közösségen belül is jobb, ha te diktálod a szabályokat, de ha nem, akkor legalább meghúzódhatsz a hatalmasok árnyékában.
Olvasok egy szlogent, ami elüt a többitôl, de csak azért, mert az új választási formához igazodik, tehát régebb nem lehetett bedobni ezt a poént. Így szól: Az új választási rendszer legnagyobb elônye a személyre szóló szavazás... és folytatja ...a választó nem pártlistára, hanem személyre szavaz, közvetlenül nyilváníthatja ki véleményét annak a választókerületnek a jelöltjérôl, amelyben lakik...
Ha jól emlékszem, akkor ezt is a népakarat döntötte el, abban a hitben bízva naivan, hogy így valamennyire érvényesül a valós demokrácia. Akkoriban még nagyon elleneztétek a szavazásnak ezt a formáját. Most, miután ennek is sikerült kitörnötök a nyakát, már része a kampányotoknak, holott ezelôtt négy évvel még a pártlistára kellett szavazni, mert egységben az erô. Most meg azért szavazzunk személyre szólóan, mert egységben az erô. Érthetô, nem?
Csak tudnám, hogy miért kell egy udvarhelyi szenátorra, és egy gyergyói képviselôre szavazzon az a magyar, aki mondjuk Székelykeresztúron lakik. Igen, sejtem, mert ôt is képviselni fogják.
Ábrahám Imre
Sajtótájékoztató
Építenek, bontnak, törlesztnek
A szokásos heti sajtótájékoztató során több, a várost és lakosságát érintô kérdésben beszámolt a polgármester, Mezei János.
A közüzem igazgatói állásának betöltésére kiírt versenyvizsga megtörtént, a jelentkezôk leadták fejlesztési terveiket, ezután csak a bizottságnak kell összeülnie a döntés érdekében.
A kormánytól 1 540 000 lejt kapott az önkormányzat a fűtés költségeinek fedezésére, amelyet a Hargita Gáz Rt-nél felgyülemlett adósság törlesztésére és a fűrészpor kifizetésére fordítanak. A Hargita Gáz Rt. nehezményezi, hogy a törlesztés csak havi részletekben történik, és nem utalnak egyszerre nagyobb összeget. Mire a polgármester elmondta: a kormánytól kapott pénzt bele kell foglalniuk a költségvetésbe, miután ez megtörténik, akkor tudnak nagyobb részletekben törleszteni. Addig is a fennmaradó tartozásra folyamatosan halmozódik a büntetôkamat.
A Bucsin negyedben az egyik tömbházat a lakók önerôbôl leszigeteltették. Ott a lakószövetség is alakulóban van. Továbbra is van lehetôség, hogy ilyen céllal a lakószövetségek pályázzanak (1/3-ad részt kell biztosítaniuk a lakosoknak, míg 1/3-ot az önkormányzat és 1/3-ot a kormány fedez), azonban ahhoz meg kell alakulniuk – fűzte hozzá Mezei.
Az inkubátorház helyzetére is rákérdeztek a sajtó képviselôi. Nemrégiben az önkormányzat gyűlésre hívta a tulajdonosokat (megyei tanács, csíkszeredai inkubációs központ, a két kistérség és a város önkormányzata), azonban csak a csíkszeredai inkubációs központ képviseltette magát. Az önkormányzatnak az a célja, hogy működjön a központ, szükség lenne rá, hiszen a vállalkozók beszerezhetnének minden szükséges információt az aktuális pályázatokról, és útmutatásokat kaphatnának. Az önkormányzat fejlesztési irodája is ott kapna majd helyet – tudtuk meg.
A tekepálya épületének felmérése után úgy döntöttek az illetékesek, az épületet lebontják, és nem is építik vissza, mert oda uszodát, sportcentrumot képzeltek el különbözô épületekkel. Az uszoda létrehozására keresik a megoldást, mert noha szükség lenne rá, fenntartása megterhelné a városkasszát.
A szociális és ANL-s lakások az ütemterveknek megfelelôen épülnek – állapította meg a polgármester a minap. Továbbá azt is elmondta, ANL-s lakásokra folyamatosan lehet kéréseket leadni, aztán majd pontrendszert fognak kialakítani, ami alapján elbírálják azokat.
A www.gheorgheni.ro weboldal kapcsán számos kritikát olvashattunk fórumon, civillistán. Ezzel kapcsolatban a polgármester elmondta: az oldal még csak információs portálként szolgál, folyamatosan szeretnék fejleszteni, figyelve az emberek kéréseire, megjegyzéseire. Amelyet akár a primar@gheorgheni.ro e-mail címre is el lehet küldeni. A portált Árus Zsolt készíttette, és a portál hátterét meg fogják pályáztatni.
A kampány kellôs közepén és egy plakátbotrány után felmerült, hogyan, hová lehet ilyen reklámanyagokat elhelyezni. Mezei megígérte, hogy a választási kampány lejárta után határozatot fognak hozni, amelyben szabályozzák, hová lehet plakátolni, és a törvényszegôket büntetni fogják. Így remélhetôleg a tavaszi eu-s választási kampányban nem történhet meg ugyanaz, mint idén tavasszal vagy a napokban.
Egy hónap sincs a városnapo-kig, azonban a program nem végeleges, még november 20-ig változhat, annak függvényében, hogy a költségvetésbôl elkülönített 53 000 lej mellé mennyit sikerül még támogatásokból megszerezni, hiszen az anyagi keret fogja „diktálni” a programot. A városatyák mérlegelik, hogy lakossági fórumot hívnak össze, aminek keretében a lakók elmondhatják, hogyan látják: nem lenne-e jobb, ha Szent Miklós napjára csak egyházi ünnepet, és a nagyobb városnapi rendezvényeket nyárra szerveznék ezután?
Rancz Enikô
Párhuzamok (46.)
Mind a két gyergyói lap foglalkozik a románok ügyében tett Tisza István és kormánya lépéseivel.
A Gyergyó ma is megszívlelendô hangon fűz kommentárt hozzá: „A románok és mi. (…) A románság éppen olyan híven állotta a harcot, – ami ne feledjük el, kötelessége is volt, mint a mieink, ezzel együtt a legerôsebb bizonyítékát is szolgáltatta annak, hogy e haza polgárainak tekintik magukat, megértették a haza, a közös föld hívó szózatát, testvérnek tekintve a magyar nemzetet, mindenütt hôsies magatartással állották meg a helyüket. (…) A románságnak helyesen kell látni, mérlegelni az általános helyzetet, tekintetbe kell venni a nemzet, a haza egységének a fogalmát, meg kell értenie, hogy a mostani kedvezmények csak a legnagyobb örömmel tölthetik el a románság minden tagjának a lelkét, mert hűségesen megtesznek mindent a közös föld és közös haza iránt, akkor mind abban a jogban és kedvezményben részesülnek, melyeket a haza engedélyezhet idegen ajkú polgárainak.
(…) A közös célhoz nem kell vagy legalábbis nem okvetlenül szükséges az egynyelvűség, de elengedhetetlen követelmény a haza hű lelkű és hű szívű polgáraival való együttérzés. (…) Lehet a nemzeti szint és viseletet alkalmazni, ha az nem egy idegen állam színe. (…) Gondolhat valaki arra, hogy román, de a magyar szín viselése az ô színe mellett kifejezésre juttathatja, hogy neki itt van a hazája, innen várhatja segítését, földjének, házának oltalmát és védelmét. Az ô színének viselése pedig annak erôs záloga, hogy n e m z e t i- s é g é t é r v é n y e s í t h e t i m i n d a d d i g, a m í g a z a m a g y a r h a z a f o g a l m á v a l n e m e l l e n k e z i k. Az, hogy iskoláikban a törvény elôtt az anyanyelv alkalmazható, nagyon nagy kedvezmény és minden román beláthatja, hogy ezzel a kedvezménnyel az államiság olyan jogot adott ki a kezébôl, amely csak olyanoknak adható meg, akik minden percükben a haza hű fiainak vallják és érzik magukat.
(…) Ôk anyanyelvükhöz ragaszkodtak a legszívósabban, de azt is be kell látniok, hogy ezen kívül van még egy becsesebb kincsük, a magyar haza, amely éppen olyan szeretettel öleli keblére román ajkú fiait, mint amilyen hűséggel áldozzák ôk életüket és vérüket annak épségéért, oltalmáért. (…)”
Csíkvármegye eredeti távirata: „A török hadüzenetrôl.
Konstantinápoly nov. 12 este 8 óra 45 pkor. Porta közli a császári irodát, mely hadüzenetet tartalmazza, mely ezeket mondja. Okt. 29-én, oly idôben, mikor ottomán flotta egyrésze Fekete tengeren gyakorlatozott orosz flotta egy része, melyet mint késôbb megtudható volt, azért küldtek, hogy Boszporusz bejáratánál aknákat szórjon, gyakorlatokat megzavarta, elôre nyomult annyira, hogy az a tengerszorosok elleni ellenséges aktusnak volt tekinthetô. (…) ottomán kormány azonban e sajnálatos esemény kapcsán orosz kormányhoz fordult, vizsgálatot javasolva esemény okainak tisztázására, hogy ily módon megôrizhesse semlegességét. Orosz kormány azonban anélkül, hogy e kérésemre válaszolt volna, nagykövetét visszahívta és ellenségeskedést megkezdte, a mennyiben fegyveres erôinek parancsot adott, hogy Ezreumi határt különbözô pontokon átlépjék. Ezen idô alatt angol és francia kormányok visszahivtak nagyköveteiket és megkezdték ellenségeskedést, amennyiben angol-franczia flottát Dardanellák ellen, angol czirkálókat pedig Akaba ellen tüzeltették. Miután hatalmak ezután kijelentették, hogy ottomán kormánnyal hadiállapotban lévônek tekintik magukat, elrendelem, a Mindenható támogatásában bizva a hadüzenetet az említett államoknak. Az iratot a szultán és valamennyi minisztere aláírta."
(A távirat nyelvezete nem a mi hibánkból ilyen. Valószínű a szultáni iroda tisztviselôjének magyar nyelvtudását tükrözi.)
Ollózta: Bajna György
Fűre, fára plakátolnak
Elkezdôdött a kampány, s nemcsak a kijelölt helyekre plakátolnak. A Forradalom negyedben az öreg fákat vették célba a megbízottak. Vadász Szatmári István önkormányzati képviselô, a körzetért felelôs tanácsos a helyszínen hívta fel a figyelmet, és mondta el véleményét a történtekrôl.
– Megbotránkoztam, tudtam, hogy a kampányban egyesek minden aljasságra képesek, de hogy miért, hogyan süllyed valaki oda, hogy élô fába tűzzön, kapszáljon, minden határt meghalad. Minôsíthetetlen. Azok az emberek, akik Gyergyószentmiklóson Verestóy szenátor úrnak a kampányát szervezik, ezzel a módszerükkel bebizonyították, hogy nincsenek korlátaik, erkölcsi határaik. Bármit meg lehet itt tenni.
Lépéseket fognak tenni ez ügyben, mondta Vadász Szatmári István, és a jelenlévô Antal Bacsó Sándor önkormányzati képviselô, a környezetvédelemmel is foglalkozó bizottság tagja, az elképzelésrôl is szólt, mely korlátot szabna az összevissza plakátolásnak.
– A reklámfelületekrôl, így a plakátolásokról is szóló határozattervezeten dolgozunk, nem szerettük volna, ha azt mondják, akadályozzuk a kampányt, ezért nem került még asztalra a tervezet. De úgy látom, mégiscsak hamarabb kellett volna, mert eddig a kerítéseket vették célba, most meg az élô fákra is plakátolnak. Ezek díszek, már amennyi megmaradt, és kellene vigyáznunk rájuk – mondta Antal Bacsó.
A Forradalom negyedi, több évtizedes fák valóban a negyed díszei, igaz, már nem egy esett áldozatul, mert közel volt tömbházhoz. A tűzô nem igazán bántja az egy centinél is vastagabb kérget, a látvány sokkal inkább zavarja az ott lakókat. Tettek is ellene, letépték, s szétdobálták, szélnek eresztették. Reméljük, a következô kampányok során nem kell ilyen és hasonló dolgokkal szembenéznie a városnak, a választópolgároknak. Mezei János polgármester sajtótájékoztatón is kitért a plakátolást, a reklámfelületeket szabályzó tervezetre. Szigorítani fognak, bírságokat szabnak majd ki – adta tudtunkra.
Baricz-Tamás Imola
Szavazz a tulipánra!
Ez volt a központi üzenete dr. Verestóy Attila hétvégi körútjának, melynek során Gyergyószentmiklósra, Szárhegyre, Ditróba és Remetére látogatott el.
„Két szóban el lehet mondani jövetelünk célját, ez a két szó pedig: Szavazz a tulipánra!
Messzirôl jövünk, és messzire kell mennünk, most ne torpanjunk meg!
Elmondhatom, hogy benne vagyok az RMDSZ történelmében, ez a hatodik választás, amit megélünk, és a szövetség az egyetlen olyan politikai alakulat, amelyik folytonosságot tud felmutatni. Romániában ma az RMDSZ az egyedüli, amelyik megalakulása óta ugyanazzal a névvel, ugyanazzal a jellel és nagyjából ugyanazzal a programmal tevékenykedik. A szándékok és a célok nem változtak, a romániai magyarság érdekei a legfontosabbak” – hangsúlyozta a szenátor.
– A választási eredmény, egy számtani feladat, ki lehet számolni, hogy aki nem az RMDSZ-re szavaz, az a román pártokat támogatja. Ha nagy arányban szavazunk, akkor nemcsak a saját jelöltjeinket, hanem más megyék magyar jelöltjeit is be tudjuk juttatni a parlamentbe, és ezt a lehetôséget nem szabad elszalasztani – hangsúlyozta dr. Verestóy Attila.
– Sokan mondták már, hogy Székelyföld Tündérkert, hát tegyük azzá! Minden falunak, közösségnek jusson annyi pénz, energia, figyelem, amennyi jár neki. A következô idôben, a következô négy évben már arra kell figyelni, hogy a pénz a megye minden sarkába eljusson. Erre többek között jó lehetôséget kínál az autópálya építése, amely Európa szívébe vezet majd, Budapesten keresztül. Ez a megvalósítás az itteni embereknek jobb és több munkát is jelent, ami az anyagi biztonság megteremtésének feltétele – emelte ki a szenátor.
– Az élet itt nem olyan jó, mint amilyent az emberek érdemelnek, ezért kell ide beruházást, munkát, pénzt hozni. Nekem ez lesz a dolgom. Ne csak túléljünk, egyik napról a másikra, hanem gyarapodjunk is – jelentette ki a jelölt, majd kiemelte, hogy az erôs parlamenti képviselet azért is fontos, mert meg kell védenünk magunkat. A széthúzás, a különszavazás oda sodorhat minket, ahol ma a szlovákiai magyarság tart, hogy nincs helyük a kormányzásban. A magyar kisebbséget pedig attrocitások sora éri.
Gyergyó vidékét választási körzetként most elôször csatolták Udvarhelyszékhez. A szenátorjelölt elmondta, az RMDSZ-nek már sikerült összekapcsolnia a két vidéket, ezt a kapcsot jelenti a Bucsini és Libáni utak teljes felújítása, melynek eredményeként egyszerűbb és gyorsabb az út a két zóna között.
A látogatás alkalmával dr. Verestóy Attila megígérte, hogy a gyergyóiak hatékonyabb ügyintézése érdekében, Gyergyószentmiklóson is szenátori irodát fog működtetni.
Bende Sándor, többségben a kisebbségért
Bende Sándor, Gyergyóditró, Maroshévíz és környékének képviselôjelöltje az elmúlt héten Maroshévízen tartotta kampánynyitóját, amelyen több közéleti személyiség, egyházi képviselô, környékbeli és területi település vezetô volt jelen.
Elsôként Laczkó-Albert Elemér, Gyergyóremete polgármestere valamint a Gyergyó-területi RMDSZ kampánystábjának vezetôje köszöntötte a jelenlévôket, felelevenítve a Maroshévízen magyar szakos tanárként eltöltött kellemes emlékeit, amióta már önálló magyar iskola működik a városban. Ez a megvalósítás elsôsorban a helyiek munkáját dicséri, ugyanakkor a magyarság megyei és országos képviselôinek támogatását is bizonyítja.
Fontosnak tartja, hogy Bende Sándor vállalta a jelöltséget, amely nemcsak róla szól, hanem mindannyiunkról, a közösségünkrôl, és hála Istennek sokan vannak, akik így gondolkodnak. A polgármester hangsúlyozta, hogy az elônytelen körzetfelosztás ellenére matematikailag reális esély van Bende Sándor képviselôjelölt gyôzelmére.
Beszédet mondott Petres Sándor, a Gyergyó-területi RMDSZ elnöke, aki a fejlôdés folytonosságáról beszélt. Nem szabad elhallgatni azt a tényt, hogy bár Gyergyó az ország közepén van, mégis több szempontból perifériának számít, hiszen alulmaradt a gazdasági, az infrastrukturális fejlôdésben. Az utóbbi években az erôs magyar képviseletnek köszönhetôen újra lendületet vett a fejlôdés, és ezt a vonalat nem szabad megtörni, mert rányomja bélyegét az elkövetkezendô évekre is. Kiemelte, hogy Bende Sándor maroshévízi magyarként már bizonyított, oda tud figyelni nemcsak a város, hanem a térség problémáira, illetve nemcsak a magyarság, hanem a teljes közösségre is.
Bende Sándor képviselôjelölt felszólalásában hangsúlyozta, hogy folytatni szeretné azt a munkát, amit a Romániai Magyar Demokrata Szövetség tagjaként illetve megyei tanácsosként megkezdett. Maga mögött érzi támogatóit, mivel ez nem egyszemélyes, hanem csapatmunka. Humorosan arra biztatta a választópolgárokat: „Aki rám haragszik, november 30-án szavazzon az RMDSZ-re, aki az RMDSZ-re haragszik, november 30-án szavazzon rám!”
Gyergyó Területi RMDSZ
November 30-án döntünk az autonómiáról is
Kedden városunkban találkoztak a Székely Városok Szövetségének képviselôi Izsák Balázzsal, az SZNT elnökével. A közigazgatási határok módosítását célzó népszavazásról beszélgettek.
A késéssel megkezdett megbeszélésen jelen volt Bunta Levente Székelyudvarhely polgármestere, Ráduly Róbert Kálmán Csíkszereda polgármestere, Rácz Károly Kézdivásárhely polgármestere, Bálint József Sepsiszentgyörgy alpolgármestere, Mezei János városunk polgármestere és Izsák Balázs. Noha meghívást kapott Tamás Sándor és Borboly Csaba is, ôk nem jöttek el, így a megyei tanácsok nem képviseltették magukat a találkozón. Velük külön még egyeztetni fog Izsák Balázs – hangzott el a találkozó után tartott sajtótájékoztatón.
A találkozó során döntést hoztak a jelenlevôk a Székelyföld autonómiáját érintô népszavazás ügyében. Ott, ahol az önkormányzatok határozatot hoztak, hogy november 30-ra kiírják a népszavazást, ezen a dátumon kerül sor erre, hacsak a prefektúra meg nem támadja. Amely önkormányzatok nem hoztak még a referendum idôpontjára vonatkozó döntést, március 15-re megszervezhetik, kiírhatják – mondta Mezei.
Az a fontos, hogy a népszavazás megtörténjen, hogy az SZNT a parlament elé terjeszthesse ismét Székelyföld Autonómia Statútumát – hangsúlyozta Izsák Balázs. A népszavazások megtartása ennek elôfeltétele. Fontos, hogy a székely önkormányzatok ehhez a kezdeményezéshez csatlakozzanak. Ugyanakkor, az is nagyon fontos, hogy a megyei tanácsokkal is egyeztessék ezt a kérdést – hangzott el.
„A határozattervezetek törvényesek, Románia Parlamentje Törvényhozási Tanácsának az észrevételére épülnek. 2004-ben, amikor a törvénytervezetet a parlament elé terjesztettük, akkor a törvényhozási tanácsnak az volt a kifogása, hogy nem kértük ki az érintett lakosság véleményét. Ezt pedig törvény írja elô. Tehát mi a törvényes elôírásnak akarunk eleget tenni” – mondta Izsák Balázs, azt támasztva alá, hogy érdekes lesz, ha a népszavazásra vonatkozó határozatokat megtámadja a prefektúra.
A statútum tartalmaz egy függeléket, azoknak a településeknek a jegyzékét, amelyek a Székelyföldhöz tartoznának. Nem a megyéket, hanem a településeket. Tehát, ha abban benne van Gyergyószentmiklós, akkor az itt lakókat meg kell kérdezni – magyarázta az SZNT elnöke.
„Bízom abban, hogy Székelyföld önkormányzatai szolidárisak lesznek, mert Székelyföld autonómiája a községházakon és a városházakon fog eldôlni. Amikor 130 székely önkormányzat eldönti, hogy székely autonómiát akar, akkor ezt az akaratot már megállítani nem lehet” – hangsúlyozta az elnök.
A románok által többségben lakott települések kérdésérôl párbeszédet szeretnének folytatni a székelyföldi románsággal, és megértetni, hogy Székelyföld autonómiája számukra is elôny. Nyilvánvaló, hogy ôk ezt decentralizációként fogják megélni. De bízom abban, hogy meg fogják érteni – fejezte be Izsák Balázs.
Rancz Enikô
Kié a kis utca?
Közel húsz év alatt sem sikerült maradéktalanul rendezni a kisajátított terület tulajdonosainak kárpótlását városunkban. Nemrégiben panasszal keresték fel a Gyergyói Kisújság szerkesztôségét. A Tűzoltók utca 28. és 30. szám alatti ingatlanokhoz tartozó területek közötti kis utcát nem tudják osztani el a Dáné és a Leopold család. 1977–1978-ban az épülô Virág negyed tömbházainak helyre volt szükség. Az akkori rendszer törvényeinek megfelelôen erre úgy tettek szert, hogy egyszerűen elvették a Tűzoltók utca lakosainak telkeibôl. Ezek nagy részét kárpótolták, vagy kártérítésben részesültek a tulajdonosok.
Máig megoldatlan maradt viszont a két ház között – régebb utcaként funkcionáló – 161 négyzetméteres terület. Ez a rész ma – az önkormányzat álláspontja szerint – az önkormányzat tulajdonában van, de teljes egészében a Leopold család használja anélkül, hogy adót fizetne utána. A telek több mint felére – 100 négyzetméterre – a szomszédos Dáné család fizeti évek óta az adót. A Leopold család szerint az utcát 1955-ben felszámolták, ez a terület jogos tulajdonát képezi a Leopold családnak.
„Amikor apósom a néptanácsnál dolgozott, a néptanács elnöke neki- adott 100 négyzetmétert az utcából. Ezt betelekkönyvezték, a többit a Leopold családnak adták. Az a 100 négyzetméter szerepel a mi telekkönyvünkben. Nekünk volt 967 négyzetméter az udvarunk, elvettek 483-at, és maradt 484 négyzetméter. Ebbôl csak 384-et használunk, mert a 100 négyzetméter ott van a Leopold családnál. Kértük, adjanak egy kicsit az utcából, mert olyan kicsi volt az udvar, hogy a kutya sem fért el. Mivel nem adtak, a férjem öt méterrel arrébb tolta a kerítés végét. Bepereltek, ezt a pert elveszítettük és fizettünk 3000 lej (30 millió) perköltséget 5 négyzetméter területért” – meséli Dáné Ilona, néhai Dáné Pál özvegye.
Nagy István jegyzô szerint az út a Gyergyószentmiklósi Önkormányzat tulajdonát képezi, és a Leopold család jogtalanul használja azt. „Rendkívül sok bonyodalmat okozott ez az eset feljelentésekkel, perekkel, nem tudunk zöldágra vergôdni. Ôk azt állítják, hogy az övék az utca. Mindkét családtól – a tömbházak építésekor – elvettek a telkeik végébôl. Kisajátította az akkori néptanács, oda épült a 45-ös tömbház. Egyforma hosszúságú telket vettek el a Leopold és a Dáné családtól. De az nem jogosítja fel ôket arra, hogy használják a két telek közötti utcácskát – magyarázza a jegyzô”.
Leopold Ágnes állítja: a telek jogos tulajdonosa a Leopold család.
– Ez a telek a miénk. Ezt törvényszéken is bizonyítottuk, vannak róla papírjaink. 1955-ben édesapám megvette. A tanácstól rajzot kapott, hogy házat építsen rá. A 161 négyzetméter, ami topo számot mutatnak, az valahol fent a tömbházaknál, a bunker környékén van. Ezt a számot rajzolták ide a két telek közé be, nem itt van valójában. A térképen sehol. Én ezt megmutattam a polgármester úrnak is, ô is elismerte, hogy az a szám ott van. Nekünk Csavar Zsolt idejében adtak egy ilyen térképet. Amikor az eredetit kértük, nagyon felháborodtak. A lányom eljárt a prefektúrára, térképet kért, ott is el voltak csodálkozva, hogy itt nem akartak térképet adni. Mikor most az új polgármester úrhoz is feljártam, akkor megmutatták a térképet is. A rajzon pedig rajta van, hogy „drum desfinţat” 1955-ben. Ezt mondtam a polgármester úrnak is.
Az ügy rendezése érdekében született már tanácshatározat, visszavonták, aztán újabb döntést hozott az önkormányzat, ezt a prefektúra utalta vissza. Magyarán, nem született – mindkét fél számára megnyugtató – megoldás.
Az ügyben megkérdeztük a város vezetôjét, Mezei János polgármestert is. „A terület a városé. Mi javasoltuk, hogy egyezzenek meg, osszák el két egyforma részre az utcát. Amennyiben nem sikerül megegyezniük, pert fogunk indítani, és visszavesszük a város vagyonát” – erôsítette meg a jegyzô által elmondottakat a polgármester.
A szomszédok vitájában újságíró igazságot tenni nem tud. Nem is az a dolga. A cikk írása során megkérdezett és meghallgatott számtalan érintett nyilatkozatából az derült ki, hogy a területek visszaszolgáltatása még mindig számos bonyodalmat szül. Igazságot a törvény szolgáltathat, tehet, a szakértôk dolga – a dokumentumok ismeretében – eldönteni, hogy kié a 161 négyzetméteres terület.
Csata Orsolya
A Gyergyói Kisújság vezetôségéhez!
Az 1960-as években tervbe vették a Virág negyed építését. A Tűzoltók utcában Dáné Béla és Leopoldék között volt egy kis utca, amelyen a földekre jártak be. Mivel már a földeket elkezdték venni, a tűzoltókatonák odaköltöztek a poligonnal, vagyis a gyakorlótérrel a kertünk végébe. A kis utcát már a barompiacra járó emberek használták; bekötötték a lovakat és a teheneket, amíg ôk áldomásoztak. Az állatok odapiszkoltak, és hogy ez ki legyen küszöbölve, Dáné Béla és Leopold József odatettek egy kerítésdarabot, elzárták a bejárást.
Mivel Dáné Béla a néptanácsnál dolgozott, mint rajoni káderosztályfônök, a néptanácselnök, László József, Dáné Bélának adta a kis utcának felét, vagyis 100 négyzetmétert, amit be is telekkönyvezett. Amirôl azóta is fizetjük az adót.
1977–78-ban az önkormányzat kisajátította az udvarunkat, elvettek 483 m2-t az udvarunkból a Virág negyed építésére. Mivel nem volt a kerítés odatéve a néptanácstól kijelölt helyre, és közben Dáné Béla, a nagyapa, hirtelen meghalt; amikor a kerítést a helyére akartuk tenni, Leopold József letagadta, és magáénak tulajdonított 161 m2-t. 30–40 éven keresztül bitorolta, vagyis használta, és adót nem fizetett utána.
Az urbanisztika iroda is igazolja, hogy azon a telekrajzon a kis utcára a Dáné Béla neve van ráírva, mert az neki volt adva.
A néptanács keretén belül volt egy lehetôség, hogy megegyezünk Leopold Klárával, de ô erôszakosan kitartott, hogy az övé a 161 m2.
A néptanácsnál tanácsülésen többször megszavazták a tanácstagok a Dáné Pál javára, mivel tartozik a néptanács 483 m2-rel.
A régi tanácstagok közül három személlyel is be tudom bizonyítani. Pap Iosif polgármester mindig ellenünk volt, négy éven keresztül nem írta alá, pedig biztosan tudta, hogy Leopold Klárának nincsen igaza. És még felszólítást is küldött neki, hogy költözzön ki arról a 161 m2 területrôl.
A jelen polgármesteri hivatal is bebizonyítja, hogy nem a Leopoldéké az a terület.
Miért nem lehetett egy közös megegyezéshez jutni, lelki megfontolásokkal megoldani. Hol van az önérzet?
A mindennapi életben hol van a kultúrája annak a személynek, aki egy olyan dologért harcol évek óta, amiben nincsen igaza.
Gyergyószentmiklós 2008. november 7.
Tisztelettel Dáné Ilona
Téglagyári látogatás
Karácsonyra legyen tisztaság!
A több mint hatszáz téglagyári romának nincs bár egy eszkabált illemhelye. Tele kutyákkal az utca vége. Panaszkodnak, hogy a patkányokkal egy tányérból esznek. Áldatlan állapot uralkodik ott, az biztos, viszont sok viskón díszeleg a parabola… Egy-egy vízcsap van a két utcarészen, innen hordják a vizet, s amikor nem viszik, akkor is folyik, nincs elzárócsap rajtuk.
Mezei János polgármester a sajtó kíséretével terepszemlét tartott a Téglagyár utcában, a két roma soron. Többször írtunk már arról, hogy tele szeméttel minden, nincs konténer, amibe gyűjthetnék a sok mocskot. Szanaszét minden.
Amint látogatók érkeztek, összegyűlt az utca apraja-nagyja, s áradt a panasz az utcai világítás hiánya miatt, többször felvetették a szocsiáliát, s azt is, hogy sokat kell dolgozni érte. Töltést kértek az utcába, mert esôzéskor nagy a sár. Itt-ott „kinôtt a földbôl” egy-egy ól, arra rákérdezett a polgármester, de mint mondták, csak ideiglenes, mert nincs, ahol tartani a lovakat, a malackát.
Nehezen értik meg, vagy talán nem is akarják megérteni, hogy minden építkezéshez engedély kell, ahhoz, hogy tulajdonát képezze a terület, amelyen a háza van, papírral kell igazolnia, hogy az övé.
Kalányos Ferenc, a jobb oldali utcarészen lakók szószólója, bátorította a romákat, hogy mondják el panaszaikat a polgármesternek.
– Egy pumpa van, s messze van az is, volt itt kút is, de elvették. Majdnem egy kilométerre van a csap. Egy háztól ég mindenhol a villany, s mindenhol patkány van. Nem viszik el a szemetet, ötszáz ember szemetel, az mind itt van. Külön kellene mindenkinek területe legyen, s azt tisztán tartaná. Ha szekérrel elvisszük a szemetet, megütnek a magyarok. Itt születtünk, itt halunk meg, elvették a helyünket, valahová kellett építsünk. Ha innen menni kell, ennyi népnek lakást kell adjanak, mert ennyi népet utcára kitenni nem lehet.
A polgármester a panaszok hallatán elmondta: Itt akkor lesz áram és lehetôség egy jobb életre, ha tisztaság lesz, nem lesz szemét mindenhol; az állatokat elválasztják az emberektôl. Ha nem, akkor el kell költözniük. Két hónap múlva ismét idejövök, s ha nem lesz összeszedve a szemét, ha a városban a gyermekek nem lopják a tízóraikat, akkor lehet víz, lehet áram. A városban mindenhová elmegyek, ahol romák élnek, elmondom. Járjanak rendesen és tisztán iskolába a gyermekek, dolgozzák le a szociális segélyért a közmunkát, akkor több lesz a lehetôség a segítségnyújtásra.
Karácsonyig kell rendbe tegyék portáik környékét a téglagyári romák, addig is konténert vitet ki a polgármester, amelyet kétnaponta elvisznek. Abban is megegyeztek, hogy Sándor István lesz a felelôs a szeren, a jobb oldali részen lakók közül pedig Kalányos Ferenc a kapcsolattartó.
A polgármester a romák közeli szomszédaihoz is bejárt. Ôk különösebben nem panaszkodtak, az igaz, hogy zajosak, mondták, de nincs különösebb gond. Mikor isznak, akkor buliznak, lovagolnak. S egy elhagyatott közeli területet használnak vécének. A szomszédok állítják, hogy sok az idegen roma. A legközelebb lakó magyar ember záros kapujára ki van írva, hogy kutyával ôrzött és árammal ellátott terület, s nemrég bizony az utca elején lakók lopásokra panaszkodtak.
Idegen romákkal nem találkoztunk, nem mutatkoztak ottjárttunkkor, érthetô módon.
Két hónap alatt sok szemetet összegyűjthetnének, ami a patkánykolóniákat is megtizedelné. Mi több, a fertô is megszűnhetne. Persze, ehhez akarat kell. Szinte csoda szükséges. Mert ha ez idáig egy szárazvécét nem tudtak összeeszkabálni, a polgármestertôl kérik azt is, aligha lesz patikatisztaság. Na, de meglátjuk, mi fogadja a város elsô emberét ott karácsonykor.
Kedves-Tamás Gyopár
Ének, tánc, és mandala…
Kós Károly-hetet tartanak az építész-íróról elnevezett 2-es számú iskolában. A kedd délutáni eseményeknek voltunk mi is részesei.
A kicsik elôször énekeket tanultak Danguly Ervinnel, de a tanító nénik, a szülôk is billegtek az ismerôs dallamokra: „A juhásznak jól van dolga…”. A kicsiknek biztatás kellett, de második-harmadik alkalommal olyan hangosan tudtak énekelni, mint hancúrozni szünetben. Az éneklés mellett azt is megtudhatták, hogy a bôrduda annyira magyar, mint amennyire skót, amit kecske-, vagy báránybôrbôl, de régen kutyabôrbôl készítettek. Az „Aluszol-e te juhász?” kezdetű humoros csángó–magyar népdal már sokkal ismerôsebben csengett a fülüknek. De a táncnak örült igazán a több mint ötven kisdiák. Moldvai csángó és székely körtáncokat tanultak harmonikaszó mellett.
Véget sem ért a tánc, más tantermekben zenei kísérettel kézimunkáztak. Biró Zsuzsanna rajztanárnô segédletével a négy évszakról készítettek kompozíciókat, minél több természetes anyag felhasználásával. Így nemcsak rajzoltak, hanem faleveleket, textíliákat, vattát ragasztottak a kartonpapírokra.
Akinek valami bensôségesebb, meghittebb foglalkozáshoz támadt kedve, az Szabó Erzsébet pszichológussal mandalaköröket festett. „A mandalaszínezés hat a szellemre és a lélekre egyaránt. A színekkel való foglalatosság pozitív hatással van rád, segít megnyugodni, ellazulni” – toborozták a gyerekeket a foglalkozásra a napokban. A meggyújtott gyertyák, füstölô és a madárcsicsergést idézô zene adta meg a relaxációs hangulatot. Eközben festették az érdekes mintákat, mintázatokat, képeket. A mandalákat a középponttól kiindulva kell festeni, úgy, hogy elôször világos, majd kifelé haladva sötét színeket használunk. Nemcsak festeni, díszíteni is lehet ôket szárított virágszirommal, színes homokkal, bôrrel, falevelekkel, rizzsel vagy bármi mással.
De a legfontosabb, hogy festés közben figyeljünk arra, milyen érzések, gondolatok támadnak bennünk – magyarázta ezt Szabó Erzsébet a gyerekeknek is. A mandalaszínezés fejleszti a finommotorikát, a kreativitást – tudtuk meg.
Így zajlott a kedd délután a Kós Károly Általános Iskolában, de a rendezvények egészen péntekig folytatódnak, amikorra gólyabált szerveznek az iskola munkatársai diákjaiknak.
Rancz Enikô
Hímzôtábor egy kicsit másként
Az ötödik Gránátalma úri hímzés és csipkeverô tábor megnyitójára került sor november 10-én déli tizenkettôkor a Delta Tanulmányházban. Kisné Portik Irén néprajzkutató köszöntötte a hímzô asszonyokat. Öt gránátalmát helyeztek a tálra, és gyertyát gyújtottak. A korábbi táborokhoz képest hangulatában eltérô, hagyományt ápoló, teremtô tábort nyitott meg a néprajzkutató, táborvezetô.
– A tábor annak a szent ügynek az égisze alatt indult, miszerint Európa legkeletibb részében, reneszánsz műemlékében, egy reneszánsz környezetet valósítsunk meg. Bukaresttôl Budapestig elismérés övezte az ötletet. Be fogjuk fejezni azokat a kézimunkákat, melyeket elkezdtünk, újakat is fogunk kezdeni. A tábort nem fogjuk feloszlatni, a kézimunkákat akkor is fogjuk készíteni, ha bizonyos politikai körök ezt nem tartják fontosnak. Szárhegyen úgy voltunk a reneszánsz kultúra továbbvivôi, hogy azzal nem bántunk senkit, hangsúlyos része vagyunk a romániai magyar kultúrának, ami az unióban elismerést nyert és értékesebb is ezáltal.
Kenyértörési pillanatoknak nevezte Kisné a szárhegyi intézménynél az anyagiak kapcsán kialakult helyzetet. Továbbá kihangsúlyozta, reméli, hogy Gyergyószentmiklóson nem zavar senkit az, hogy a háromszínű gyertyát meggyújtja a tábornyitón. A piros gyertyát az összetartozás, a szeretet jeléül, a fehéret a tisztaság, a zöldet pedig a remény jelképeként gyújtotta meg.
A magyar kultúra megmaradását soha egyetlen politikai vihar sem tudta igazán, mélyen befolyásolni, hangsúlyozta a néprajzkutató.
A jelenlegi tábort támogatók segítségével indították útjára, a hétfôi megnyitón négy napra elegendô anyagi háttérrel rendelkeztek. Jelenleg Mureşan Tibor, Bíró Boér Attila, Nemes Katalin, Czink Attila, Kémenes Balázs, Kolcsár László, Simon István adományaiból táboroznak, a házigazda pedig dr. Márton László.
Az asszonyok öltögettek és Kisné támogatók után néz, vasárnap pedig Lengyelfalvára, a búcsúra szeretnének menni a hímzôasszonyok.
Baricz-Tamás Imola
30 éves társulat
Több évfordulót ünnepelt az elmúlt hétvégén a Fábián Ferenc Színtársulat: névadója 75. születésnapját; a társulat fennállásának 30. évfordulóját, valamint a Műkedvelô Színjátszók Találkozójának XV. kiadását.
Fábián Ferenc, a gyergyószentmiklósi műkedvelô színtársulat névadója 1933-ban született Galócáson. 1956-ban végzett a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben, majd Temesvárra szerzôdött. Nagy formátumú drámai színész volt, aki tragédiában és vígjátékban, hagyományos és nem hagyományos drámai alkotásban kiválót nyújtott. Nagy belsô erô és visszafogottság jellemezte játékát, de rendkívül feszes, robbanó légkört, helyzetet tudott teremteni. Társaságánál, amelyhez végig hű maradt, eljátszotta a drámairodalom nagy szerepeit. Sorsának paradoxona, hogy a halál akkor érte, amikor Nagyváradon vendégként szerepelt volna Székely János Irgalmas hazugság című drámájának ôsbemutatóján.
„Nagyon szép, mozgalmas és tartalmas korszaknak” nevezi Danaliszyn József, a gyergyói színészrôl elnevezett műkedvelô társulat elmúlt 30 esztendejét.
Danaliszyn Józseffel, a társulat „alapemberével”, rendezôjével, színészével és mindenesével az elmúlt harminc esztendôt vettük számba:
– 1978-ban alakult a társulat. A felbomlott gyergyószentmiklósi társulatról érdeklôdve Kolumbán Istvántól, Ördög Istvántól megtudtam, hogy a Mágnás Miska bemutatója után, a 60-as évek végén feloszlott a korábbi műkedvelô színjátszó csoport. Hiánypótlóként, de ambícióként is láttunk hozzá a csoport szervezéséhez Gálné Esztegár Ildikóval. Június hatodikát nem lehet elfelejteni, akkor ültünk le elôször, hogy beszélgessünk a csoportról. Iskolásokból, felnôtt munkásokból, tisztviselôkbôl összeverbuválódott egy jó kis csapat. Egy Méhes darabot, a Dupla kanyart választottuk. Nagyon-nagyon nehéz volt, mert olyan kollégák is voltak, akik vagy egyáltalán, vagy nagyon keveset voltak színpadon. Nem ismertem a lelkivilágukat, a közeget, ahonnan jönnek, felkészültségüket. Az volt a lényeg, hogy helyes magyar beszédet vigyünk a nézôk elé. Volt egy kemény műsorpolitika, minden mondatunkat ellenôriztek. Ezek között kellett lavírozni. Három-négy hónap alatt színpadra állítottuk a darabot. Az elsô bemutatót Tekerôpatakon tartottuk, az volt a gyakorlat, hogy egy-két elôadást tartunk vidéken, azt követôen adjuk elô Gyergyószentmiklóson is. Itthon a legnehezebb mindig az elôadás. Az elôadásnak nagy sikere volt, ez bátorságot adott, vettük a következô darabot. Egyik követte a másikat. A harminc év alatt legnagyobb sikere a Carlo Goldoni: Különös történet című darabjának volt, ez 126 elôadást ért meg. A régi rendszerben nem úgy volt, mint ma. Csak akkor lehetett menni a Megéneklünk Románia! című fesztiválra, ha elôbb a darabot látta a vidék és az egész megye. De rengeteg idôt fektettünk egy-egy darabba. Például egy háromfelvonásos darabot napi két-három órán át próbáltunk. Az anyagi hátteret – kiszállásokat, autóbuszt – a kultúrotthon biztosította.
– Közösségformáló szerepe is volt a színjátszásnak?
– Mindenképpen. Vacsorával, kürtôskaláccsal fogadtak a régi rendszerben. Mondhatom, minden nagyobb magyar településen felléptünk. De a csapat is közösségformáló volt. Nálunk nem volt diktatúra. 14 házasság köttetett a társulaton belül, egyetlen válás sem volt. Összesen 270 tagja volt a Fábián Ferenc Színtársulatnak az elmúlt 30 évben. 14 nagyszínpadi – két-három felvonásos – és 10–15 egyfelvonásos darabot mutattunk be. Összesen több mint 500 elôadásunk volt. Ugyanakkor unikumnak számított a pantomím. Elsôként mutattunk be ilyen elôadásokat. Nagy sikere volt Erdély-szerte.
– Könnyebb, vagy nehezebb lett a változásokat követôen a műkedvelô színjátszók élete?
– Határozottan nehezebb. A csapat szétszéledt. Nem volt kötelezô senki számára, de amelyik percen beállt valaki a csapatba, egyenlô jogokkal és kötelezettségekkel bírt. Most is így van, ezt a tagok be is tartják. Mindig azt mondtam: az elsô a magánélete mindenkinek, ne menjen a színjátszás a családi élet rovására. Erôltetett, izzadságszagú munkára nincs szükség, és nem is lehet úgy alkotni.
„A csoport jelenleg tizenegy tagból áll, jól összehangolt, összjátékra nevelt fiatalokból, akik nem pályáznak egyéni érvényesülésre. Munkájuk folyamatos. Nincsenek kihagyások, nagy szünetek. És ez a jó. Jelenleg elôadásra készen áll Nóti Károly: Doktor Boglya Lajos című egyfelvonásos vígjátéka hét szereplôvel. Nagy terveik vannak, sok minden van még a tarsolyukban, de errôl nem nyilatkoznak” – írja Gálné Esztegér Ildikó, alapító tag.
Jelenlegi tagok: Danaliszyn József, Máthé József, Blénesi Enikô, Gáspár József, Máthé Ildikó, Bartis Erzsébet, András Zsuzsa, Mărginean László, Balázs Ildikó, Kertész Katalin, Forizs László, Nagy Ildikó, Gál Tibor és Boda István.
A műkedvelô színjátszók kedvtelésbôl gyakorolnak, próbálnak, állnak színpadra. Legtöbbször egyetlen bérük a taps. Napjainkban szinte mindent pénzben mérünk, éppen ennek tükrében értékelôdik fel a műkedvelô színjátszás és színjátszók szerepe. Produkcióikat nem szabad és nem kell összemérnünk a profi színházak produkcióival, ezek értékét teljesen más skálán kell mérnünk.
Ezen a skálán pedig igenis dicséret és köszönet illeti meg ôket!
Csata Orsolya
A törvény betartásáért sztrájkba kezdhetnek
Tanügyi sztrájkról hallunk, olvasunk jó ideje. Béremelést kérnek, illetve egészen pontosan a törvény betartását.
Az 50 százalékos fizetésemelést megszavazta a parlament, a törvényt kihirdette az államfô, a kormány mégsem alkalmazta – ezért a sztrájk. „Ez egyébként nem jelentene pluszkiadást, mert a kormány még nem fordította a tanügyre a bruttó hazai össztermék 6 százalékát, amire kötelezte magát, s emiatt a közvélemény félrevezetésének nevezhetô, hogy azt mondják: a béremelés gazdasági krízist idézne elô” – olvasható az egyik országos lapban.
Az 50 százalékos fizetésemelésben benne foglaltatik az év eleji 6 és 9 százalékos kiegészítés, így tulajdonképpen 35 százalékos béremelés forog szóban.
November 3–7-e között a tanügyi dolgozók japánsztrájkot tartottak, azaz az oktatás zavartalanul történt, csak a sztrájkolók karját „díszítette” fehér szalag.
November 10-én 12–14 óra között figyelmeztetô sztrájkot tartottak, vagyis nem tanítottak, nem írtak hiányzót, nem feleltettek a sztrájkban részt vevô tanárok, csak felügyelôként voltak jelen az osztályokban – magyarázta lapunknak Nap László, a Salamon Ernô Gimnázium munkaközösségének szakszervezeti képviselôje. A szakszervezet 197 tagot tart számon. A tagok több mint fele aláírásával igazolta, részt fog venni a tiltakozásban. A másik része azon álláspontjának adott hangot, ha a szakszervezeti tagok többsége sztrájkba lép, ôk is csatlakozni fognak – tudtuk meg.
Nap László mint mondta, azt szeretnék elérni, hogy a kormány tartsa be a törvényt. Álláspontjuk mellett kitartanak, így november 18-tól elôre meghatározatlan ideig általános sztrájkba kezdenek, ha azelôtt a kormány nem fog lépni. A szakszervezet álláspontja szerint ezzel lehet megmenteni a tanügyet, hiszen jól képzett szakemberekre van szükség, akiket meg kell fizetni. Ha a törvényt nem fogja a kormány betartani, azzal mindenki csak veszíteni fog. Azok az országok, amelyek gondolnak a jövôre, állampolgáraik jövôjére, a tanügybe fektetnek – hangsúlyozta Nap László.
Ez a szakszervezet is, ahogyan a város és a környék többi tanintézményének munkaközössége (kivéve a Sfântu Nicolae Elméleti Líceum munkaközösségét) az országos Tanügyi Szabad Szakszervezethez (Federaţia Sindicatelor Libere din Învăţămănt) tartozik, amelynek helyi (Gyergyó zóna) felelôse Kovácsics Judit. Elmondása szerint a 788 gyergyói és környékbeli tagból 574-en vettek részt a hétfôi figyelmeztetô sztrájkban. Az 574 személybe nem tartozik bele a kisegítô személyzet, mivel amúgy is alacsony a fizetésük, a kétórás munkabeszüntetést ne vonják le fizetésükbôl, ôk késôbb csatlakoznak a sztrájkhoz.
Tehát a tanügyi dolgozók várnak. Arra, hogy történni fog az elkövetkezô napokban valami, azaz a kormány lépni fog, és nem lesz szükség általános sztrájkra, tartós munkabeszüntetésre.
Rancz Enikô
A Zöld ház programról
Múlt heti lapszámunkban olvashattak arról, hogy a Zöld ház program keretében a Környezetvédelmi Alap finanszírozást nyújt mindazoknak, akik szeretnék lakásaik fűtését környezetbaráttá tenni. A támogatás értéke magánszemélyek esetében elérheti a befektetés 90%-át, de nem lehet több, mint 25 000 lej, áll a közleményben.
„A pályázati rendszer kidolgozásakor a fôkritérium az volt, hogy a lakosok számára minél érthetôbb s minél könynyebben elérhetô legyen. Az elsô pályázási idôszakra 520 millió lejt utaltak ki, amelybôl 400 millió lejre, tehát megközelítôleg 110 millió euróra magánszemélyek, lakószövetségek vagy civil szervezetek pályázhatnak.
A közleménybôl az is kiderül, hogy a programban magánszemélyek mellett részt vehetnek lakószövetségek, civil szervezetek, önkormányzatok, gazdasági szereplôk és közbirtokosságok is. Az utóbbi három esetben a támogatás aránya kisebb. Gazdasági szereplôk például a berendezés felére kaphatnak támogatást, de a finanszírozás nem haladhatja meg a 250 000 lejt. Önkormányzatok és tanintézmények 60%-os támogatásban részesülhetnek, de a finanszírozás értéke nem haladhatja meg a 300 000 lejt. Civil szervezeteket ugyanolyan arányban támogatnak, mint magánszemélyeket” – áll a közleményben.
Suciu Gábort, a Lakossági Tanácsadó Iroda munkatársát kérdeztük, mi a teendôje annak, aki részt szeretne venni a programban.
– E programnak a működtetését a roncsautóprogramhoz hasonlóan működtetnék, hiszen engedélyezett cég fogja felszerelni a környezetbarát berendezéseket. Elsôsorban az igénylônek be kell nyújtania az iratcsomót, egy olyan céghez, amelyet a Környezetvédelmi Ügynökség engedélyez. E cégek listáját december huszadika körül teszik nyilvánossá a környezetvédelmi minisztérium honlapján. Ezt követôen az igénylô az engedélyezett cégek közül egyet kiválaszt, attól függôen, hogy milyen felszerelést akar megpályázni. A harmadik lépés, hogy az illetékes cég elfogadási bizonylatot nyújt az igénylônek.
– Mit kell tartalmazzon az iratcsomó?
– Az igénylô személyazonossági igazolványának másolatát, az épületrôl szóló tulajdonjogi akta közjegyzô által hitelesített másolatát. Amennyiben nem egyedüli tulajdonos, abban az esetben a közjegyzô által hitelesített beleegyezés is szükséges minden tulajdonos részérôl, továbba szükséges egy másolat az igénylô családi állapotáról. Tudni kell, hogy az igénylô nem kap pénzt, az ügynökség által engedélyezett cégnek továbbítják a támogatás összegét. Bôvebb információkat a környezetvédelmi minisztérium honlapján www.mmediu.ro és a Környezetvédelmi alap www.afm.ro címen lehet beszerezni.
Kedves-Tamás Gyopár
Indiánok a Virág negyedben
Indiánok vették birtokukba a hét végén Gyergyószentmiklós Virág negyedi parkját. Hátteret rögtönöztek szônyegeikkel, amolyan harci játékot mutattak be, lándzsadobálás közepette, tolldíszekkel felszerelve. S persze, zenéjüket hallatták hegyrôl, napról… Sokakat vonzott e kuriózum, hiszen míg az ország nagyvárosaiba már-már unják az efféle kultúra- és zenebemutatót, mifelénk csupán most jutottak el. Tény, hogy sokan kíváncsiak voltak. Kicsi-nagy figyelmesen hallgatta, figyelte az attrakciót. Kíváncsi volnék, következôkor, mikor meglátogat minket e két bolíviai testvér, ugyanennyien körülállják-e a „sátrukat”. Mert biztos, hogy jönnek, hiszen vásárolták az ékszereket, cd-ket a gergyóiak szaporán. S mi tagadás, ha egy-egy ritmus, dallam órákig, sôt másnap is még cseng a „sápadt arcúak” fülébe, akkor tudnak valamit nyújtani a hallgatóságnak.
Több kíváncsiskodóban is megfogalmazódott, elnézve a tömeget, hogy Gyergyóban igény mutatkozik arra, hogy kihozva a művelôdési házból, szabadtéren tálalják a produkciókat.
Kedves-Tamás Gyopár
Közszállítás kérdésekkel
Több olvasónk panasza alapján döntöttünk úgy, hogy a városi közszállítás „nyomába eredünk”. Sok panasz merült fel, viszont sok érdekesség is kiderült a jegyek és a közüzemekkel kötött szerzôdés kapcsán. A szerzôdést 2006-ban kötötte a marosvásárhelyi Bálint Trans Kft. és a GO Rt, azaz a közüzem. Érdekes módon, közbeszerzési eljárás nélkül.
Nagy Attilát, a cég újonnan választott igazgatóját a szerzôdéskötéssel kapcsolatosan kerestük fel.
– A Bálint Trans és a közüzem között a városi közszállítási szolgáltatásra három évre szerzôdés köttetett. Egyedüli bevétel ezidáig ebbôl a közüzem által eladott bérletek árából volt. A szerzôdésbe foglaltak szerint a buszjegyek árából származó bevétel 35–65%-os arányban oszlik meg. Azaz a bevétel 35%-a a közüzemé, 65%-a a Bálint Trans Kft-é. A szerzôdés értelmében minden hónapban kellett volna egyeztetnie a két vállalkozásnak, azaz a Bátlint Trans Kft. minden hónapban köteles lett volna elszámolni a bevétellel. Ilyen elszámolás azóta nem történt. Nem tudjuk, hogy hány jegyet adott el a vállalkozó, milyen bevétele volt, abból mennyi illetné meg a közüzemet. A Bálint Trans saját jegyeket is adott ki, közüzemi felségjeggyel is. Errôl a közüzem vezetôi nem tudnak, nem tudjuk, hogy ki nyomtatta ezeket a jegyeket. Elvileg, ha létezik egy egyezmény, akkor a kinyomtatott, kiadott jegyek mindkét cégnél nyilvántartásban kellett volna legyenek. Teljesen követhetetlen az egész. Végülis mondható, hogy ezt a szolgáltatást teljesen kiejtette a kezébôl a közüzem. Igaz, a szerzôdés megkötése elôtt sem volt nyereséges ez a szolgáltatás, mert régi autóbuszokkal láttuk el. De így sem oldódott meg a városi közszállítás. Azaz, azt sem lehet tudni, hogy a vállalkozó nyereségesen, vagy veszteségesen végzi ezt.
Bálint Józsefet, a Bálint Trans Kft. vezetôjét is megkérdeztük a szerzôdéssel kapcsolatosan.
– Az Ön által vezetett cég végzi a városi közszállítást Gyergyószentmiklóson. A szerzôdés alapján a 2006-os szerzôdéskötés óta egyetlen alkalommal sem számoltak el a jegyek árát illetôen. Hogyan magyarázná ezt?
– A szerzôdés értelmében a GO Rt-vel évente számolunk el. A tavaly decemberben elszámoltunk a 2007-es tevékenységre
vonatkozóan, és értelemszerűen az idén decemberben is el fogunk számolni. A szerzôdés értelmében történô elszámolások rendszerességéhez cégünk nem ragaszkodik, ha az önkormányzat igényli, bármikor évközben is tájékoztatást tudunk nyújtani. A GO Rt-vel történô együttműködési szerzôdésben foglaltak alapján mindkét fél hozzájárul a közszállítási szolgáltatás színvonalának emeléséhez. Emiatt szükségesek az év végi elszámolások, mivel tulajdonképpen ez által történik a szerzôdésben vállaltak teljesítésének ismertetése. Mivel mindkét félnek van pénzügyi vonatkozású vállalása a szerzôdés értelmében, ekkor történik a pénzügyi kérdések egyeztetése is.
– A GO Rt. vezetôsége azt állítja, hogy nem adtak ki GO Rt-s menetjegyeket a városi buszra. Mégis vannak ilyen jegyek forgalomban. Ki adta ki ezeket a jegyeket?
– A közszállítási jegyeket mi adjuk ki, a GO Rt. valóban nem bocsát ki jegyeket. Tekintve a GO Rt-vel történô együttműködésünket, természetesnek tekintettük, hogy a partner cég neve is megjelenjen a jegyen.
– Számos panasz van a szolgáltatásra: késnek a buszok, cigarettáznak a buszvezetôk a járművön, gorombán állnak szóba az utassal. Ezeken kívánnak változtatni?
– A közszállítási szolgáltatást igyekszünk a legjobban végezni. Minden bizonnyal van javítani- való a tevékenységünk színvonalán. Cégünknek az az elsôdleges érdeke, hogy az utasok elégedettek legyenek a szolgáltatással, és máskor is velünk utazzanak. Ezidáig egyetlen panasz sem érkezett a cégünkhöz az ön által felsorolt panaszok közül. Ez persze nem jelenti azt, hogy ilyen esetek nem történhettek meg. Minden jármű hátán megtalálható egy telefonszám, ezen azonnal lehet a jelezni, ha nincs valami rendben. Biztosítom Önöket arról, hogy amennyiben cégünk alkalmazottjai hibásak a történtekért, a megfelelô lépéseket meg fogjuk tenni annak érdekében, hogy hasonló esetek ne fordulhassanak elô.
Írásos nyoma az elszámolásnak a közüzemeknél nincs. Ugyanakkor a GO Rt. nevében kiadott jegyekrôl sincs tudomása a közüzemnek, erre vonatkozóan sem találni dokumentumot a cég székhelyén.
Marad tehát a számos kérdés és annak reménye, hogy egyszer talán nyeresége is lesz a város tulajdonában levô cégnek abból, hogy bérbe ad egy szolgáltatást.
Csata Orsolya
Szociális – karitatív munkacsoport találkozó
Eredményes találkozóra került sor a gyergyószentmiklósi plébánián 2008. november 4-én, kedden délelôtt. Szép számban voltak jelen különbözô szociális – karitatív szervezetek képviselôi, akik együttműködési szándékukat sugallták jelenlétükkel. Bemutatkozási körrel kezdôdött ez a találkozó is, hiszen nagy örömünkre folyamatosan jelennek meg új arcok a csapatunkban. Portik Hegyi Kelemen helyi plébános nagyon hozzáértôen segít ráhangolódni a csapatot az együttműködésre. A véleménye, hogy ezek az emberek, akik itt jelen vagyunk, munkája közel áll az emberfelettihez, ahogy ô fogalmaz.
Már a múltkori (szeptember 9) találkozón megfogalmazódott a mai találkozásunk célja. Ebbôl a célból van közöttünk Madaras Szilárd, aki az integrált városfejlesztési terv koordinátora, hogy elmondja, hol kap helyet a mi munkánk. Szilárd elmondta, hogy minden héten különbözô célcsoportokkal találkoznak (ifjúság, könyvtár, fôtér stb.) és az a cél, hogy besorolódjon a szociális fejlesztés is. Elmondása szerint konkrét számszerinti adatokra van szükség, és ennek a csoportnak a feladata, hogy elôtérbe helyezze a legfontosabbakat (egyedül élô idôsek, fogyatékos gyerekek, hajléktalanok, roma kérdés stb).
Nagyon nagy probléma városunkban a roma kérdés, nincs képviselôjük a tanácsban, csakis olyan ember vállalhatná fel ezt a problémát, aki szívvel lélekkel csinálná.
December 5-én a Szent Miklós napok keretében kerül bemutatásra az a power point-bemutató ahol mindenképp a szociális téren dolgozók munkájának is képviseltetnie kell magát. Ez a cél, hogy megismerjenek, hogy tudjanak rólunk, tevékenységünkrôl, megvalósításainkról, gondjainkról, problémáinkról. Minden szervezettôl szeretnénk kérni minél elôbb egy rövid leírást, amely tartalmazza a helyzetelemzést és a perspektívákat – hangzott el.
Ötletként merült fel, hogy bele kellene vonni a médiát is, belefoglalni a lehetôségeket, és úgy bemutatni, hogy milyen ötleteink vannak a megoldásra, és hogy mire illetve kire lenne szükségünk ennek véghezviteléhez.
A Szeretetkonyha működését az egyház és az adományozók finanszírozzák, a tanácstól nem jön semmi segítség. 1997 óta működik, és jelenleg napi 110 rászorulónak biztosít meleg ebédet.
A következô találkozó november 17-én 9 órától lesz a plébánián, minél elôbb mindenkitôl várjuk a terveket, helyzetképeket fényképekkel ellátva a következô e-mail címre edit.gyorgy@caritas-ab.ro. Ezeket összesítjük és 17-re elkészítjük a bemutatót Madaras Szilárddal, amit közösen megnézünk, kielemezünk.
Köszönet minden résztvevônek aki idejét feláldozva eljött erre a találkozóra, hogy gondolkodjunk együtt.
Gyergyószentmiklós, 2008. november 4.
Günther Edit
Studio 9 – Párbeszéd
Csíki képzôművészek vándorkiállításának megnyitójára került sor az elmúlt pénteken. Kilenc csíki képzôművész munkáit tekinthette meg a gyergyói érdeklôdô a Pro Art Galériában, ahol Tusa Lajos házigazdaként köszöntötte a művészet kedvelôit. A Sudio9 – Párbeszéd címmel nyitott tárlaton különbözô stílusú technikák, valamint figuratív és absztrakt ábrázolás dominált. A kiállító művészek korukat tekintve is több korosztályt képviseltek. Balla Tibor, Bara Barnabás, Botár László, Keresztes Györgyi, Nagy Ödön, Turcza László, Szabó Árpád, Váncsa Mónika és Xantus Géza képzôművészek kiállított alkotásai kapcsolatban vannak egymással, hatással vannak egymásra.
„A különbözô kultúrák, temperamentumok, vélemények közötti kapcsolat megteremtésére kiválóan alkalmas a párbeszéd, amely így a tevékenység célja, eszköze, módszere és témája is egyben” – olvasható a Studio 9 – Csíki Képzôművészek vándorkiállításának ismertetô kiadványában, Bíró Sarolta tollából.
Baricz-Tamás Imola
Szipál Márton életmű-kiállítás
A Gyulai Ferenc Fotóművész Egyesület, az Árkosi Művelôdési Központ, a Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központja és a Székely Nemzeti Múzeum szervezésében 2008. november 13-án 18 órától a sepsiszentgyörgyi Gyárfás Jenô Képtárban nyitja meg kapuit a Martin Szipál kiállítás.
Martin S. Martin vagy Szipál Márton nemzetközi hírű fotóművész. A világhírt elsôsorban kifejezô és összetéveszthetetlen portréi és sajátságos technikája hozták el. Fekete-fehérben fotóz, de úgy, hogy meg lehet különböztetni, látni lehet a szôke hajat, a kék szemeket, ami a fekete-fehér fotók világában, mondanunk sem kell, szokatlan különlegesség!
Olyan nemzetközileg ismert sztárokat fotózott, mint John Wayne, Tommy Lee Jones, Leslie Nielsen, Tracy Nelson, Charlene Tilton, Givenchy Kareen, Margaux Hemingway (a nagy író unokája), Timothy Hutton, Priscilla Presley vagy a kosárlabdacsillagként elhíresült Abdul Jabbar.
Martin S. Martin mindent elért, amit fotográfus egyáltalán elérhet. Több mint negyven évig egy nagy lap fotósaként járta be a világot. 1997-ben sikerei csúcsán váratlanul döntött – kalandos életére mindig is jellemzôek voltak a váratlan döntések –, és hazatért Magyarországra, azóta Budapesten él, vallomása szerint kizárólag pszichológiát és filozófiai könyveket olvas, a fotóújságok munkatársa és tanít is.
Program
November 13-án, csütörtökön 18 óra a kiállítás megnyitója a Gyárfás Jenô Képtárban.
November 14-én, pénteken 18 óra beszélgetés Szipál Márton fotóművésszel az Árkosi Művelôdési Központban.
November 15-én 11 óra Fotóműhely az Árkosi Művelôdési Központben. A Fotóműhelyen való részvétel díja 150 lej felnôtteknek, 50 lej diákoknak.
Dénes István-emléktúra
A gyergyószentmiklósi EKE ebben az évben is megszervezte a már hagyományos emléktúráját a Súgó-barlanghoz. Az éves kirándulási program állandó túrája 2006-tól, hiszen ekkortól, halálának elsô évfordulójától emlékeznek meg rendszeresen, arról az emberrôl, aki életének és munkásságának nagy részét a barlangok csodálatos világának szentelte. Oklándon született, tanulmányai elvégzése után geológusként Gyergyószentmiklóson is dolgozott. Barlangkutatásai során nagyban segítette a gyergyói barlangászok munkáját mind a feltárásban, mind a feltérképezésben. Legnagyobb munkája a homoródalmási Orbán Balázs-barlang kutatása és feltérképezése (1996). De neki köszönhetjük a borszéki barlangok térképeit is. 1971-tôl tagja volt a Barlangi Medvék amatôr barlangklubnak, majd 1999-tôl vezetôje a baróti Elveszett világ, Természetjáró, Természetvédô és Barlangász Egyesületnek. Igazi barlangkutató volt, barlangtérképeit nagy precizitással készítette. Több külföldi barlangkutatói expedíción vett részt. Fôműve a Székelyföldi barlangvilág (2002) című könyve, amelyben részletes és szakszerű leírását adja a székelyföldi barlangoknak. A barlangkutatás mellett régészettel is foglalkozott. Kutatásokat végzett a vargyasi templomnál, de tanulmányozta a Rikai gyepűrendszert is. Baróton halt meg 2005. november elsején. A következô évben a vargyasi barlangnál emlékeztek meg halálának évfordulójáról, emléklapot helyeztek el a barlang bejáratánál. Azóta minden évben sor kerül az emléktúrára. A gyergyói Erdélyi Kárpát Egyesület is ezzel az emléktúrával adózott Dénes István nagysága elôtt. A túrát Dr. Gerôffy Ferenc, az EKE gyergyói tagozatának elnöke vezette. Csodálatosan szép idô volt, gyalog mentünk a Salamon Ernô Gimnáziumtól a Gödrös utcán át, érintve a Visszafolyó-patakát, a Cérna-nyerget, a Sipos-kaput, Borzókán át a Sipos-kô oldalában lévô barlanghoz. Ez alkalommal 17 EKE-tag, meg Málnási Béla (Töhi), síoktató népes turisztikai csoportja kereste fel a barlangot, ahol újból megcsodálhattuk a Fô-ág termeit és a lenyűgözô cseppkô-képzôdményeket. Megtudtunk egy-két dolgot a barlangkutatás történetébôl is. A kutatás még az 1930-as évek elején elkezdôdött, de 1965. november 7-én tárták fel ifj. Buslig Lajos, Romfeld Ákos, Gereôffy Ferencz és társaik. Ma is szakavatott barlangászok dolgoznak, hogy a turisták számára élményszerű látogatást biztosítsanak. Örvendetes, hogy egyre többen fordulnak meg a Súgó-barlangban. Látogatásunk napján is legalább százan voltak. Érdemes, mert felejthetetlen élményben van része minden látogatónak.
Baricz-Tamás Imola
Egymásért!
A Felnôtt Sérültek Egyesülete alig pár hónaposan sikeres rendezvényeket tudhat maga mögött. A nyári gyilkostói túra, a Sátoros evangelizáció a Remény sátorban, a baktai horgászverseny sok sérült, beteg embert csalt ki otthonából. Az egyesület célja pedig pont ez, kimozdítani a betegségük miatt visszahúzódott embereket, rendezvényeket, olyan programokat szervezni, melyen részt vehetnek.
A fiatal egyesület támogatókra is talált egy-egy nagyobb rendezvény szervezésekor. December 21-én újabb programot igyekeznek szervezni. Délután négy órától egy hálaadó Istentiszteletet szeretnének, ezt követôen pedig egy ünnepi hangulatú vacsorával készülnének karácsonyra. A közös vacsorát a Szilágyi vendéglôben tervezik, tudtuk meg Mezei Attilától. Ezzel a rendezvénnyel is szeretnék kimozdítani, felvidítani beteg, sérült társaikat az egyesület tagjai. Karácsonyi ajándéknak szánják, hiszen több társuk van, aki nem vesz részt hasonló ünnepségeken. Nemcsak a felnôtt sérülteket várják a december 21-i rendezvényre, hanem a családtagokat, támogatókat, akik egész év folyamán segítették az egyesület rendezvényeit.
Nemrég írtunk arról, hogy egy területet szeretne az egyesület, ahová hétvégenként kimehetnének, friss levegôn lehetnének. A terület megvan, Novák Zsolt baptista misszionárius, az egyesület támogatója, saját területébôl ajánlott fel egy részt, melyet a tervek szerint bekerítenek, ebben lesz segítségükre Bodó Géza, a Dancurás hegyimentô csapat tagja. Továbbá igéretet is kaptak, hiszen még van tennivaló a területen, alkalmassá kell tenni a kirándulásokhoz. Az odavezetô utat is földgyaluval kellene járhatóvá tenni, ehhez kérnék a városvezetés segítségét. Az egyesület tagjai tesznek egymásért, egymás életének a könnyítéséért, egy kis mosoly varázslásért az arcokra, egy szebb, élhetôbb holnapért.
Baricz-Tamás Imola
Csak egy kis dühöt
Ha mindenkinek az arcába vágnék, vághatnék, aki iránt már a felebaráti szeretet legapróbb morzsája sem pislákol bennem, sajgó kézzel és szüntelen bunyóval telnének napjaim. És nem vigasztal annak biztos tudata, hogy a szeretet-szónoklatok álcája mögött nagyon-nagyon sok társam akadna. Talán kegyetlen, s némelyek szerint embertelen érzés ez, de létezik bennem, bennünk, talán mindenkiben, akár bevalljuk, akár nem, kimondjuk vagy sem. Több ezer esztendô civilizációs máza sem bizonyul elég erôs gátnak idônként atavisztikus ösztöneink elôtt, a harag, düh vagy gyűlölet utat tör magának, keresztényi szellem s emberi törvény parancsa ellenére. Persze, kilépve házaink intim falai közül, indulatainkat illendôen szerény méltatlankodásba csomagoljuk, fogaink közt szűrt átkaink magánvéleménnyé szelídülnek, s hálát adunk a teremtônek, hogy koponyánk átláthatatlan csontból készült, a benne forrongó biokémia csak közléseink által válhat ismertté.
Talán az Úr, ha úgy látta volna jónak, nem plántálta volna belénk sem a gondolkodás, sem a harag csíráit. Talán akkor értelmét veszítette volna a szeretet is, hiszen ellenpólus nélkül lényege vész el, az ok, melyért létezhet. Mert a napsütésnek a ború ad életet, értékét felismerni igazán csak viharos esô után lehet.
Verik a magyart. Verik ôt a szerbek, néha románok, mostanában a szlovákok is. És teljesen mindegy, hogy okkal vagy ok nélkül. Nekem, s remélem, nekünk is, fojtó szorítás torkomon a magyarra mért ütések látványa, tehetetlenségem, mindnyájunk tehetetlensége. És nehéz elhinnem, hogy élhet magyar ember bárhol e sáros, szutykos golyóbison, kinek a lendülô szlovák rendôrbotok képei nem szorítják ökölbe kezét. És ne telepedne mellkasára a tunya tehetetlenség ólomsúlya. Az övé és azoké, kiknek ülepe alá ô adott pénzt, paripát, fegyvert, hogy tehessenek valamit. Többek között a magyarokat verôk ellen.
Mi sokkal jobb színészek vagyunk a bennünket ütlegelôknél, ama civilizációs tanmese mély lényegünkké oldódott agyunkat jótékonyan takaró koponyacsontunk mögött. Mi nem verjük sem a szerbet, sem a románt, a szlovákot meg pláne nem. Mi tenyerünkön hordjuk ôket, annak dacára, hogy országunk tépett testébôl eszkábáltak hazát maguknak. Mi csendben gyertyát gyújtunk nagykövetségeik elôtt, rendôreink százaival építtetünk acélkordont önmagunk elé, hogy nehogy nemes hajuk szála görbüljön. Mi nem csapunk az asztalra, nem követelünk igazságot, jogot a megvertnek, bilincset a minket bántó csuklóra.
Nevezhetnénk akár példamutatásnak is, amit teszünk vagy inkább nem teszünk. Pedig tudhatnánk, hogy példáinkból még soha nem okult egyetlen olyan szomszédunk sem, ki pokolra kívánt s kíván minket. Olyan szomszéd, aki büntetlenül emelhet kezet a magyarra, csak azért, mert az magyar. Övéi oltalmazó gyűrűjében köphet ránk, rúghat belénk.
Hadd lehessünk legalább dühösek! Hadd üssünk vissza, legalább gondolatban. Hadd érezzük legalább mélyen, ösztöneink sötétjében, csak egyetlen másodpercig az igazságtétel ízét, azé az igazságtételét, melyre lassan száz esztendeje hiába áhítozunk.
Cserébe, mert ugyebár semmi nincs ingyen, tehetnénk néhány fogadalmat. Például megígérhetjük a demokrácia és a kultúra bölcsôjének, a vén Európának, hogy alázatos, hű polgárai maradunk, akkor is, ha eddigi gyakorlatához szörnyen híven, egyetlen vakkantás el nem hagyja az uniós korifeusok eurómilliókért bebútorozott száját, midôn berkein belül verik a magyart. Belügy – mondják. Slussz. Ígérjük meg szegényeknek, hogy akár jogos dühünk, mit kimondani s kimutatni nem merünk, belügy is marad.
Ígérjük meg, hogy soha semmilyen más szempont nem vezérel majd bennünket, kizárólag szomszédaink nemzeti büszkeségének, érzékenységének figyelembe vétele. Hogy nem számít, hány magyar orrot zúz péppé szlovák gumibot vagy karhatalmi vipera, óvni fogjuk a minket megalázók történelmi szentimentalizmusát. Megfogadhatnánk azt is, hogy Andrei Saguna román ortodox püspöknek, aki híres magyarellenességével írta be magát a história lapjaira, háromszor akkora szobrot emelünk az éppen Magyarországon tanyázó Gyula városában, mint eddig tervezték a testvéri hangulatú magyar–román kormányüléseken. És lehetne akár színaranyból is a mű. És természetesen, minimum ugyanekkora szobor jár Slota szlovák barátunknak. Sôt, szoborcsoport, ahol aktuálisan regnáló kollégái társaságában utálhat bennünket. És felállíthatnánk az alkotást a Mária Valéria híd ma még magyar hídfôjénél. Vagy a ma még magyar Komáromban, de nem zárkóznánk el ma még magyar Budapestünk bármely központi helyétôl sem. S ha épp nem akadna szabad terület, hát nekiesünk légkalapáccsal egy tévedésbôl odabigygyesztett turulnak…
Aztán szent esküvéssel fogadjuk, hogy minden tôlünk undorodó embert s népet hôn szeretett vendégként fogadunk megmaradt országocskánkban, amiképpen tárt karokkal várjuk azt a töméntelen szemetet s idegen érdeket, mit imádott uniónk kukásautói cipelnek hozzánk. És feledjük a csavargó Árpád kusza nyelvét, kizárólag olyan szavakkal búcsúzunk drága ellenségeinktôl, melyeket ôk az anyatejjel szívtak magukba. Búcsúzunk, mert besurranunk a ma még magyar szántóföldbe kotort lyukakba, s ott húzzuk meg magunkat, az üregi nyulak mellett. Hátha ôk még nem tudják, kik is vagyunk mi.
De addig… De addig magyarverô szomszédok, kiknek oly kifinomult hallását sérti Arany s Vörösmarty nyelve, hadd engedjük egyetlen másodpercre szétáradni magunkban a dühöt. Csak magunkban. Nem kell aggódnotok, már régen elfelejtettünk vágtázó lóról hátrafelé nyilazni. Most éppen a ti szobraitokra gyűjtögetünk, koldusként, alamizsnáért nyújtott kézzel. Azzal a kézzel, melynek talán illene az egyetlen másodperces düh miatt, ökölbe szorulnia.
Kercsó Alpár
Csodát művelnek
A szentté avatás mindig is egy titokzatos dolog volt számomra, hiszen pontosan nem tudtam, hogyan történik. Kit avathatnak szentté? Miért? Hogyan? Mirôl állapítják meg, hogy csoda történt? És a csoda kinek a műve?
Számtalan kérdés kavargott bennem mielôtt megkértem Portik-Hegyi Kelemen fôesperes plébánost, meséljen errôl a misztikumról.
Már az is érdekes, mit jelent maga a szent szó. Isten az egyedüli szent, ô részesít a szentségében. Szent azt jelenti: elválasztott, leválasztott a bűntôl, a rossztól, Isten számára leválasztott. Mindenki szent, aki Isten megszentelô kegyelmi állapotában van. Ha Isten szeretetében vagyok, szent vagyok – kezdte a fôesperes. Mindenki meg van hívva a szentségre, vagyis arra, hogy Istennel teljes boldogságban éljen. „Aki szeretetben él, az Istenben él, és az Isten ôbenne” – írta Szent János evangélista. A szó szoros értelmében szent az, akit az egyház elénk állít, hogy tiszteljük, felnézzünk rá, mint követendô példára, és akinek a közbenjárását kérhetjük – folytatja.
Majd egy rövid történelmi áttekintés során megtudtam, hogy már a Keleti Birodalomban, ahol túlnyomóan keresztények éltek, a második században virágzott a szentek tisztelete. A negyedik században általánossá váltak a vértanúk ünnepei. Elefántcsont- vagy fatáblára rótták fel a nevüket, és a szentmiséken megemlítették ôket. A nem vértanú szentek kultusza a negyedik században kezdôdött.
– Mi a különbség a vértanú és nem vértanú szent között?
– Vértanú szent az, akit megöltek a hitéért. A legújabb magyar boldog Apor Vilmos, aki erdélyi származású és püspök volt Gyôrben, a második világháború alatt lôtték meg az orosz katonák, akik a püspöki palotába menekült nôket és asszonyokat akarták megbecsteleníteni, de Apor Vilmos útjukat állta. Ôt lelôtték, de védelmezettei megmenekültek. Vérével tanúskodott arról, amiben hitt. A nem vértanú szent az, aki természetes halállal halt meg. Tiszteletük a néptôl indul ki.
– Hány szentet tart számon a katolikus egyház?
– Több mint ötezret, amelybôl nagyon sok magyar. A magyar nemzet azok közé tartozik, amelyik a legtöbb szentet adta a világnak. De van olyan szent is, akit több nemzet is a magáénak vall, például Szent Erzsébetet. Magyar szülôk gyermeke, de Bajorországban élt, és ott halt meg.
– Az elsô szentté avatott?
– Az augsburgi Ulrich püspök, XV. János Pál pápa avatta szentté 1093-ban.
– Ki avathat valakit szentté?
– Szentté avatni egy személyt a legfôbb bírói döntéssel lehet. A szentté avatási jog 1170 óta kizárólag a pápa joga. A jogi helyzetet VIII. Orbán pápa tisztázta 1634-ben. Ettôl kezdve csak azt a személyt lehet szentként vagy boldogként tisztelni, akire az eljárás végén jóváhagyást adtak, ami a per lezárását jelenti.
– Kit nevezünk boldognak?
– Elôször boldoggá avatják az illetô személyt és csak utána szentté. Boldoggá avatható, aki hôsies fokban gyakorolta az erényeket, és halála után közbenjárására csoda történt. Ahhoz, hogy valakit boldoggá avassanak, két csoda is szükséges, ami az ô közbenjárására kell történjen. Majd ha bizonyos idô után újabb két csoda történt, szentté avatják. Tehát a szentté avatáshoz legalább négy csodára van szükség.
– Csoda?
– Például valaki halálos, gyógyíthatatlan betegségben szenved, és valakinek kéri a közbenjárását, imádkozzon Istenhez a gyógyulásáért. Ha meggyógyul, és az orvostudomány nem tudja megmagyarázni a hogyanját, akkor csodáról beszélünk. Az ilyen eseteket az egyházi törvényszék kivizsgálja. Ez nagyon szigorú eljárás. Lourdesban ma is nagyon sok csoda történik. Száz orvosilag meg nem magyarázható esetbôl körülbelül tizet ismer el az egyház csodának.
– Ki indítja el az eljárást? Mi történik ennek során?
– A szentté avatási eljárást általában az egyházmegye püspöke indítja el, ahol az illetô személy meghalt. Például Márton Áron püspök szentté avatási eljárása ebbôl az egyházmegyébôl indult el. Sok embert kihallgatnak az eljárás során, olyanokat, akik ismerték. Kivizsgálják az írásait, hogy mennyire egyházhűek. Van egy akadékoskodó személy, aki azt próbálja bebizonyítani, hogy az illetô személy mégsem élt szent életet vagy nem a szentség hírében halt meg. Ô az „ördög ügyvédje”.
Várjuk, hogy Márton Áron püspök közbenjárására csoda történjen, ez meg van hirdetve, a betegek is tudják, hogy hozzá imádkozhatnak. Ha a csoda bekövetkezik, a beteget kihallgatják.
A szentté avatást az egyházi jog külön szabályozza. Ezt legutóbb II. János Pál pápa dolgozta ki.
Aki vértanúhalált halt annak könnyű a szentté avatása, nem kell a csodára várni.
– Elôfordul, hogy az eljárás elévül?
– Elôfordul, hogy az illetô egyházmegyének, amelyik el kell indítsa a szentté avatási eljárást, nincs elég pénze a folytatáshoz. A boldoggá avatás után kérni kell az eljárás folytatását, ami nagyon költséges.
– Hány év alatt bonyolódik le az eljárás?
– Sokszor évtizedek szükségesek. Például Szent István királyt már régen szentként tiszteljük, de felesége még mindig a boldogok közt van.
– Nemrégiben négy embert avattak szentté a Vatikánban. Közülük az egyik indiai nô. Ô az elsô indiai, akit szentté avattak. Mi a véleménye errôl?
– Érthetô, mert a kereszténység nem olyan régi Indiában. Erdélyi szentünk is egy van, Pongrácz István, székely szentünk még nincs. Az utódoktól is függ a szentté avatás, hogy ôk mennyire tartják fontosnak a személy példaképpé állítását. Ha egy nemzetnek, népnek nincs ilyen igénye, elvesznek a történelem sülylyesztôjében.
– Mostanában sok szentünk életérôl filmet forgattak. Errôl mit gondol?
– Örvendek. Szükség van arra, hogy az embernek legyenek ideáljai, akikre föl lehet nézni. Tôlük tanulunk. Így kell kiemelni a pozitív dolgokat, hogy mit jelent, ha valaki igazságos, türelmes, nagylelkű, tud szolgálni szeretetbôl. Például Szent Erzsébet királynô volt, és az ô élete példa arra is, hogyan használta a pénzét, a hatalmát, a tudását. A filmek kielégítik lelki éhségünket.
Rancz Enikô
Egy újra életrekelô ôsi foglalkozás
Az ácsszakma
Egy régi anekdota szerint, egy apa óvodás kisfiával képzôművészeti kiállításra megy. A gyerek megáll egy akt elôtt, kíváncsian nézegeti, és azt kérdezi az apjától, hogy milyen ruhát visel ez a néni. Olyat fiam, amely nem megy ki divatból soha, hangzik a válasz. Nyilván régi keletű lehet ez a favicc, hiszen egy mai felvilágosult óvodás nem kérdezne ilyen ostobaságot.
A divatból soha ki nem menô „ruha” esetéhez hasonlítható az ácsszakma az emberi foglalkozások terén. Az igaz, hogy a sokszor szeszélyes nôi viselet sokkal gyorsabban változik, mint a szakmák, de az utóbbiak esetében is hasonló folyamatok figyelhetôk meg. Akárcsak a ruházkodás terén, az emberi foglakozások vonatkozásában is az adott kor társadalmi igényeihez igazodó irányzatok, tendenciák születnek, fejlôdnek, elérik csúcspontjukat, majd lassan leépülnek és feledésbe merülnek. Egy ilyen jellegzetesen gyergyói vonatkozású, eltűnt foglalkozás a tutajos (errôl az egykor „menô” szakmáról késôbb még szó esik).
Van néhány nem divatos, de örök szakma, melyekre nem érvényes a fenti állítás. Ezek olyan kivételek, melyek erôsítik a szabályt. Ide tartozik a földművelés, állattenyésztés, a kôműves- és ács- szakma. Ezek lényege az idôk folyamán maradt, csak eszközeik tökéletesedtek. A sors iróniája, hogy ezek a „létezés szakmái” általában nem felkapottak, társadalmi megítélésük nem áll a fontosságuk színvonalán. A következôkben ezek egyikével, a vidékünkhöz leginkább kapcsolódóval, az ácsszakmával próbálunk foglalkozni, mert ez volt és maradt sok itteni ember megélhetési forrása.
Ez az ôsrégi foglalkozás gyakorlatilag egyidôs az emberiséggel. A történészek úgy magyarázzák a megjelenését, hogy a vadászó, gyűjtögetô életmódot folytató ôsember számára egy adott pillanatban kevésnek bizonyul a rendelkezésre álló barlangok száma (úgy látszik, már akkor is volt lakáskrízis). Így arra kényszerül, hogy a környezetében fellelhetô anyagokból lakóalkalmatosságot készítsen magának. Ezek közül az anyagok közül erre a legmegfelelôbb anyag kétségkívül a fa volt. A történészek a kôkorszakkal indítják a történelem tanulmányozását, de vitán felüli, hogy az ezt megelôzô idôszakot nyugodtan nevezhetjük „fakorszaknak”. A fa kedvezô adottságainak köszönhetôen, még a legkezdetlegesebb eszközökkel is megmunkálható volt. Minden bizonnyal fából készült kalyibák, kunyhók védték úgy-ahogy a barlangokat elhagyni kényszerülôket az idôjárási viszontagságok és a vadállatok ellen. A földművelést, állattenyésztést és fazekasságot megelôzôen, a vadászó, gyűjtögetô ôsember elsôsorban lakhelyet kellett készítsen magának. Erre a célra a legalkalmasabb anyag a fa volt. Ahhoz, hogy egy építmény legyen belôle, akkor is sarokkötésekkel, toldásokkal, beeresztésekkel – tehát ácskötésekkel – kellett összeilleszteni, és szilárd szerkezetté összeépíteni. Tehát nyugodtan állítható, hogy az emberiség történetében a legôsibb mesterség az ácsé volt.
Kezdetben mint építkezési anyag, a fa lehetett az egyeduralkodó, mellette moha, agyag, nád jöhetett számításba. A késôbbi évezredek során a „képbe lép” a kô, a tégla és a mész, mint klasszikus építôanyagok, mint szakma pedig megjelenik a kôműves. E két foglalkozás képviselôi hosszú évezredek során a megvalósítói az emberi településeket alkotó építményeknek. A civilizáció haladásával és a társadalmi tagoltság erôsödésével az építészet tárgyköre egyre bôvül. A lakóházak építésén kívül katonai, vallási stb. jellegű építmények jelennek meg. Az ókor nagy kultúrái már művészi szintre emelik az építészetet, ekkor már különféle stílusok jelennek meg. Nem akarván elorozni az építészek és történészek kenyerét, nem folytatjuk ezt a röpke építészettörténetet. Ezzel tulajdonképpen azt akartuk hangsúlyozni, hogy az ácsszakma jelen volt és van az építészetben, kezdve az ôsember kezdetleges kalyibájától a mai posztmodern hi-tech építészetig minden korban.
Saját kaptafámnál maradva úgy gondolom, érdemes szólni ezen ôsi szakma néhány gyergyói vonatkozásáról, annál is inkább, mert e téren vidékünk párját ritkító múlttal rendelkezik. Mindezek mellett, figyelembe véve a jelen tendenciát, elmondható, hogy az érdeklôdés napról napra nô e foglalkozás iránt. Sokatmondó az a tény, hogy az utóbbi két évben 172 személy szerzett ács diplomát városunkban, szakmai továbbképzés formájában. Ebben a gazdasági leépülésben, amely napjainkban a vidékünkön tapasztalható, sokak számára e szakma gyakorlása kiutat jelent még akkor is – ha úgy, mint régen – idegenben kell munkát vállalni.
Mielôtt konkrétabban rátérnénk az ácsság gyergyói vonatkozására, szükséges néhány szót ejteni egy, a néprajz berkeiben használatos fogalomról, a népi építészetrôl. Ez tükrözi egy adott népcsoport anyagi lehetôségeit, technikai fejlettségét, az illetô vidék közízlését stb. A Gyergyói-medence népi építészete kimondottan faépítészet jellegű. A medencét körülvevô valamikori hatalmas erdôségek kitűnô minôségű fája lehetôvé tette, hogy az évszázadok során az itteni lakosság magas szintre fejlessze a faépítészetet, és ezzel párhuzamosan az ácsszakmát. Évszázadok során itt apáról fiúra hagyatékolva olyan ismeretanyag halmozódott fel, amely más, fában szegényebb vidékeken nem tapasztalható. Egykoron fából készült itt a ház falazata, födémje, tetôszerkezete, fedôanyaga, bútora, ezeken kívül a kapu és a kerítés is. Nem csoda, hogy az itteni ácsok magas szakértelemre tettek szert. A vidék mezôgazdasági művelésre kevéssé alkalmas silány földje, valamint e szakmában szerzett sok évszázados jártasság volt az a két fôok, amely hozzájárult, hogy úgy régen, mint ma ismert és megbecsült legyen az itteni ács, nemcsak az országban, hanem külföldön is.
Minden, vidékünk történelmé-vel foglalkozó szerzô, tág teret szentel – joggal – a tutajozásnak. A fa szállításának ez a kezdetleges módja hosszú évszázadokon át az itteni ember fô megélhetési forrását biztosította. Ugyanakkor ez volt e vidék emberének a kapcsolattartási lehetôsége más tájak lakóival. Tarisznyás Márton szerint az elsô írásos emlék a tutajozásról 1627-bôl való, de megjegyzi, hogy ennek a tevékenységnek a kezdetei jóval korábbi idôszakba nyúlnak vissza. Ezek a tutajok biztosították az egész Marosmente faanyaggal való ellátását, beleértve a magyar Alföldet is. Tarisznyás szerint egyes tutajosok egészen Szegedig is eljutottak, de említést tesz egyrôl, aki a tutajt Belgrádig vitte.
A tutajozásnak van egy olyan vonatkozása is, amely a jelen írás szemszögébôl nézve, nincs eléggé kihangsúlyozva az itteni történészek által. Éspedig az, hogy a tutaj nemcsak gerendát, deszkát, zsindelyt, szôlôkarót szállított, hanem a faanyaggal együtt az ácsot is vitte mindenhová, ahol szükség volt rá. Valószínű, hogy a Marosmentén lefelé, de a magyar Alföldön is sok torony, kúria, lakóház, középület stb. viseli magán az itteni ácsok keze nyomát.
Az 1867-es kiegyezés után Magyarország az elsô világháborúig óriási fejlôdésen megy át. A korabeli források szerint az Osztrák– Magyar Monarchia legjelentôsebb lábonálló fatartaléka a Keleti-Kárpátokban volt. (A monarchia más, iparilag fejlettebb vidékein a faanyagot nagyjából feléli a bányaipar, a kohászat, az üveggyártás stb.). Hatalmas építkezések kezdôdnek ebben az idôszakban Budapesten, amely a századfordulóra világvárossá növi ki magát, de más magyar városok is nagy fejlôdésen mennek keresztül. Ezekhez az építkezésekhez nagy mennyiségű faanyagra és sok, szakértô ácsra volt szükség. Az egyre nagyobb volumenű faanyagszállítás kezdetben tutajon, késôbb (1906 után) vasúton bonyolódik le. A korabeli források szerint ezen építkezések famunkáit fôleg székely ácsok, zömével vidékünkrôl származók, végzik.
De az itteni ácsok ténykedésének nemcsak magyar, de román és német vonatkozásai is vannak. Megemlítünk néhányat a következôkben. A Peles-kastélyt, amely 1878–84 között épült Sinaián és a román királyok nyári rezidenciája volt, székely ácsok építik fel osztrák műépítész irányításával. Az ezt követô években a román arisztokrácia a Prahova-völgye hegyi falvait valóságos üdülôparadicsommá változtatja, ugyancsak székely ácsok közreműködésével. Köztudott, hogy a még 150 évvel ezelôtt ütött-kopott balkáni Bukarestet a mi nyelvünket beszélô ácsok építik fôvárossá. Érdekességképpen megemlíthetô, hogy például 1900-ban Budapest után Bukarest volt az a város, ahol a legtöbb magyar élt. A korabeli feljegyzések szerint ekkor Bukarestnek kb. kétszázezer magyar lakója volt. Ilyen magyarországi vidéki város pedig nem volt abban az idôben.
Ide kívánkozik egy, napjainkhoz közelebb álló német vonatkozású eset. Köztudott, hogy az 1972-es Nyári Olimpiát Németország rendezte (akkor NSZK), német precizitás idestova, a „dajcsok” alaposan lemaradtak az építkezésekkel, fôleg a famunkákkal. Szorult helyzetükben az akkori román Erdészeti és Építôanyagok Minisztériumához folyamodtak ácsokért. A tárgyalásra érkezett német delegációt nyomban Piatra Neamţra vitték, hogy onnan toborozzák az embereket. Abban az idôben a Piatra-i IFET volt a minisztérium mintavállalata, oda pumpálták a pénzt. A németek nem értettek egyet a mieinkkel. Ôk székely ácsokat akartak. A delegáció eljött a csíkszeredai IFET-hez. Itt a vezetôség mindent elkövetett, hogy az ácsok Csíkból legyenek. A németek pedig egyértelműen ragaszkodtak a csomafalvi ácsokhoz (tudták ôk, hogy miért). Így ment akkor Németországba 30 ács a gyergyói IFET-tôl Szilágyi László művezetô irányításával.
Végezetül, de nem utolsósorban meg kell említenünk, hogy az organikus építészet világhírű magyar képviselôje Makovecz Imre, a rendszerváltás utáni években, több nagy bélyegzetű, rendkívül eredeti középületet valósított meg – köztük Sevillában a Világkiállítás magyar pavilonját – fôleg csomafalvi ácsok közreműködésével.
Nem akarván túlzottan belemerülni a múlt taglalásába, nézzük meg, hogyan is áll ez a szakma napjainkban.
A rendszerváltás óta eltelt 18 év során az ácsmesterség felértékelôdött. Keresettsége ma is egyre nô. Ebben az idôszakban az ács társadalmat két részre lehetne osztani. Az elsô kategóriába azok a vállalkozóbb szellemű ácsok tartoztak, akiknél a gének jobban ôrizték ôseik hagyományait. Ezek a változás után rögtön fogták szerszámaikat, hagytak csapot-papot és meg sem álltak Budapestig. A második kategóriába azok tartoztak, akik még néhány évig ilyen vagy olyan szakmában dolgoztak az itteni, haláltusájukat vívó posztkommunista nagy vállalatokban. Innen kilépve ôk is fokozatosan visszatérnek a jó öreg ácssághoz. A magyar gazdasági konjunktúra kedvezôtlenre fordultával a szakma figyelme mindinkább a hazai piac felé fordult, ahol az építôipar a gazdaság fô húzóágazata lett.
A tôkeerôs politikai elit, valamint az ezzel szorosan összefonódó újgazdagok, akik az ország vagyonát kiprivatizálták, olyan fizetôképes keresletet biztosított az építôiparnak, amelyhez hasonló más országokban nem tapasztalható.
A legtöbb város mellett valóságos palotákból álló üdülôzónák jelennek meg, nem is beszélve a hagyományos üdülôhelységekrôl (Snagov, Prahova-völgye, tengerpart stb.). Az építészet ezen szegmensét a fa uralja, de a magánlakás építkezés terén is „feljövôben” van. A hazai piac mellett az itteni cégek intenzíven exportálnak kulcsrakész faházakat az EU országaiba.
Pozitív konjunkturális körülménynek könyvelhetô el, hogy a fa „ázsiója” az építészetben (de nemcsak ott) egyre inkább nô. Ma napról napra új építkezési anyagok jelennek meg. Tömérdek hôszigetelô réstömítô stb. anyag árasztja el a piacot. Ezek mellett fahelyettesítô lemezek (MDF, OSB stb.), fóliák, lemosható falfestékek egész sora létezik. Ezek az újonnan megjelent anyagok mind mesterségesek. Az emberi szervezetre gyakorolt hosszú távú hatásuk ismeretlen. Ezenkívül nagyon energiaigényesek. Bebizonyított tény, hogy a fa, mint egykor élô anyag „lélegzik”. A természetnek egy része, a legegészségesebb építmények megvalósítását teszi lehetôvé. Mindezek mellett a legszebb építkezési anyag is. Gondosan megmunkálva, többször csiszolva, lekezelve, olyan esztétikai élményt nyújt, amilyenre egyetlen építôanyag sem képes.
Az eddig felsoroltak a szakma szempontjából pozitívumként értékelhetôk. Ami a jövôt illeti, az e téren sem túl fényes. A nemzetközivé váló pénzügyi-gazdasági válság már nálunk is érezteti hatását, habár a fôpénzügyesek
egyre az ellenkezôjét próbálják bizonyítani. Na, de a jövô témáját hagyjuk meg a politikusoknak, az szerintük mindig szép. Mi pedig maradjunk optimisták, két dologban bizakodva. Az egyik a szűnni nem akaró lakásigény. A másik pedig az a tény, hogy ebben a korrupt hazai világban mindig lesz egy réteg, amely összehoz magának annyi pénzt, hogy megengedhesse az építkezés luxusát.
U.i. Egy, az ácssággal összefüggô javaslat a politikusok és a vállalkozók felé:
Szerte a világban, ahol fenyôfa van, prosperál a ragasztott (tömbösített) faszerkezetek gyártása. Ezek nagy fesztávú csarnokok építésére szolgáló szerkezetek. Városunkban 18 ilyen nagy nyílású épület megvalósításához szükséges tetôszerkezet készült. Egyike ezeknek a hokipálya 46 m-es nyílással. Ebben a kérdésben próbáljanak beruházni, vagy beruházót hozni.
Lemhényi Pál
A Gyergyószentmiklósi RMDSZ nem enged a provokációnak
Nyílt levél Burján Emil írására
Sajnálattal vesszük tudomásul, hogy a békétlenség, az uszítás hangulata alkotó, művész embereket kebelez be. Azokat a sorokat, amelyeket legutóbbi írásában a Gyergyószentmiklósi RMDSZ-nek szegez, nem vádként éljük meg. Sokkal inkább elkeseredett panaszáradatnak tekintjük.
Ön is, Garda úr is, miként jómagam is, egyszerre vállaltunk szerepet a helyi RMDSZ Etikai bizottságában. Garda Úr távozása sorainkból nyilvánvaló veszteség. Karaktere a maga ellentmondásosságával és erélyességével színfoltja volt szervezetünknek. Kihangsúlyoznám, hogy Garda úr a politikában, szabályzatokban és törvényekben próbált férfi. Az RMDSZ soraiból való távozását abban a pillanatban döntötte el, amelyben elhatározta magát a független jelöltként való indulás mellet. Ez nyilvánvaló következmény. RMDSZ-tagként önmaga ellen kellene megmérettessen, mint független jelölt, ha ezt nem teszi meg. Érett emberként Garda úrnak ezzel tisztában kellet lennie. Nem üldözte senki, nem ígért neki senki.
Nem hinném, hogy Garda Úr a helyi RMDSZ átalakításában vállalt munkájáért árat szabott volna, egy képviselôi helyet. Ha igen, ezt csak az Ô szájából hiszem el. A 4. választókörzet jelöltjének kiválasztása nem a Gyergyószentmiklósi RMDSZ hatásköre, hiszen nem egymaga érdekelt benne. Barti Tihamér elnök úr nem ígérhetett olyasmit, ami nem az övé.
Pál Árpád és dr. Garda Dezsô egyenlô esélyekkel indultak a jelöltségért. A feladatuk azonos volt: meggyôzni a küldötteket hitelességükrôl, rátermettségükrôl. A választás egy támogatási rendszerekben, beruházási kérdésekben jártas személyre esett: Pál Árpádra. Jelenleg ez a prioritás. Térségünk infrastruktúrájának fejlesztése külsô források bevonása elôtt áll. Ekkora lehetôség talán évtizedekig nem adódik újra. Versenyben leszünk. Operatív, technikai tudású embert követel a feladat: Pál Árpádot, aki polgármesterként már bizonyított ezen a téren. A pályázatok elsô, legkisebb szeleit is Gyergyószentmiklós vitorlájába terelte. Hogy utódja a mozgásnak indult hajóból dobta ki a horgonyt, az nem az Ô felelôsége. Garda Úr teljesítménye, képességei sem alábecsülendôek, de más természetűek. Megszületett a logikus döntés.
Egy szervezetben tag ként fegyelmezetten kell viselkedni. Ez a közös munka, és az eredményesség záloga. Ember ként megértem Garda úr csalódottságát, vele egy célért dolgozóként viszont nem tudok ésszerű magyarázatot találni viselkedésére, csak a dühöt és elkeseredettséget. Csalódottság tölt el mindnyájunkat e miatt.
Többen tartózkodtunk a székházban akkor, amikor Dr. Garda Dezsô kilépését a szervezetbôl hivatalossá tette. Senki sem örült, nem volt elégedett, nem volt ellenséges. Tehetetlenek voltunk. Tudomásul vettük, hogy mégis megtette. Tiszteletben tartjuk döntését. Mikor a jelöltek névsora végleges lett, a Gyergyószentmiklósi RMDSZ vezetôsége beszélgetésre hívta Garda Urat. Senkit sem hallgatott meg, senkire sem figyelt oda. Elpanaszolta sérelmeit, vádaskodott, és elrohant a párbeszéd lefolytatása elôl. Akkor már döntött.
Tisztelt Burján Úr, megértem, hogy nem tud mindenki békét kötni a világgal. Elfogadom, ha költôi hitvallásában a kiábrándultságot vállalja fel. Annak is megvan a maga helye, ideje. A közélet viszont a megfontolt tettekrôl is szól, nem csak a dacos elzárkózásáról, a kiábrándultság ernyedtségérôl. Hangsúlyozom, nem vitatom ennek létjogosultságát, a kritika társadalomformáló erejét. Mégis inkább vállalom, hogy a közérdeknek inkább van helye a cselekvés hatósugarában. A demokrácia tizennyolcadik életévét betöltötte országunkban. A választóknak vannak politikai tapasztalataik. Alábecsülés állandóan úgy szurkálni ôket, mintha most ébrednének szendergésükbôl. Vannak, akik aktívak, vannak, akik figyelmesek és vannak, akik érdektelenek vagy elutasítóak. Mindenki meghozta a döntését, és ezt tiszteletben kell tartsuk. Érvelhetünk, pártolhatjuk saját véleményünket, de nem tekinthetünk értelmileg csökkentnek senkit, aki másképp gondolkodik, és nem képzelhetjük magunkat fehér lovon érkezô hôsnek, aki kiragadja a tömegeket vakságukból. A gondolat szabadságát, az egyenlôséget sérti meg az, aki így tesz.
A Gyergyószentmiklósi RMDSZ követi a jelöltek állításáért felelôs küldöttgyűlés döntését. Vállaltuk ezt még a döntés megszületése elôtt, és tartjuk magunkat vállalásunkhoz, a közös döntéshez. Bízunk Pál Árpádban, hozzáértésében, mértékletes életvitelében. Ô olyan jelölt, akit emelt fôvel lehet vállalni, meghasonlás nélkül. Nem engedünk a provokációnak, akár elkeseredés szüli, akár rosszindulat. Ezt követeli jelöltük, és saját karakterünk.
Rávilágítani a bűnre, közszemlére tenni azt, és megszégyeníteni. Ez Garda úr receptje. Esetenként ennek valóban helye, jogosultsága van. Remélem Garda Úr érzi azt, hogy ebben a kampányban nem bűnözôk, szélmalmok ellensége. Nyílt akaratú emberrel vetélkedik most, sportszerűen. Az eredményesség és a hatékonyság felmutatását várjuk el Pál Árpád jelöltünktôl, ahogy Ô is a csapatától. Ez a sikerünk kulcsa.
Tisztelettel ajánlom Búrján úr figyelmébe soraimat, mint partnere a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Gyergyószentmiklósi szervezetének Etikai bizottságában.
Kótai Levente
Beavató hétvége
Középiskolás fiatalok számára szervezett hétvégi foglalkozást az Egyesület a Gyergyói Ifjúsági Központért. A résztvevôk péntektôl vasárnapig megismerkedhettek az egyesület tevékenységével, a „Légy pozitív!” ifjúsági műsorral, valamint játékos foglalkozásokon, elôadásokon és műhelymunkákon vehettek részt.
A hétvégének kettôs célja volt. A szervezôk olyan középiskolásokat szerettek volna megszólítani, akik eddig kevésbé voltak aktívak ifjúsági szervezetekben, ôket szerették volna bevonni a szervezet tevékenységébe. Ennek érdekében egy látványos projekt, a „Légy pozitív!” ifjúsági műsor segítségével vonzották a fiatalokat. A hétvége másik célja az volt, hogy az ifjúsági műsor készítésében tevékenykedôk jobban megismerjék egymást, valamint lehetôségük legyen műhelymunkákon részt venni, a következô műsorokat megtervezni.
Amint azt Dániel Botond, a hétvége szervezôje elmondta, pénteken játékos ismerkedésre és csapatépítô gyakorlatokra került sor, a résztvevôk számára levetítették a „Légy pozitív!” Ifjúsági Műsor bemutatkozó adását, bemutatták az egyesület tevékenységét. Az estét külföldi képzéseken és az idén nyáron szintén a Csíky kertben szervezett nemzetközi tábor képeibôl összeállított vetítés tette színesebbé. Szombaton délelôtt az ifiműsorosok a júniusban, diákok körében végzett felmérés eredményeit értékelték, délután műhelymunkákon vettek részt. A műhelymunkák során a fiatalok megismerkedhettek a kamera használatával, a műsorszerkesztés elveivel, a felvételek összevágásának technikáival, valamint a kamera elôtti szereplést is gyakorolhatták. Vasárnap délelôtt az ifjúsági műsor leendô rovatait tervezgették. Elkészült a második műsor tématerve is.
A hétvégi tábor megvalósulását az Európai Bizottság Fiatalok Lendületben (Tineret în Acţiune) programja valamint a Communitas Alapítvány támogatta. Dániel Botond
Sportcsarnok Borszéken
Végre Borszéken is épült valami, és nem akármi. Egy nagyméretű, korszerű építmény, egy 150 férôhelyes lelátóval ellátott Sportcsarnok. A város büszkesége. Igaz, kissé eldugva, a város labdarúgópályájának szomszédságában épült, mert az iskolaudvar mérete nem tette lehetôvé, hogy ott épüljön. A Kerekben sem lehetett felépíteni, mert a római katolikus templom szomszédságában lett volna. A harmadik helyszín, a Hármasliget lett volna, de a talajfúrások kimutatták, hogy 25–30 m mélyen tôzegláp van, ami megnövelte volna az építkezési költségeket, nem beszélve arról, hogy a terület rezervátum. Így kénytelen-kelletlen elfo-gadtuk az új helyszínt, ami közel 2 km-re van az iskolától. A gyerekek szállítását iskolabusszal oldjuk meg, és összevont órákat tartunk, hogy kevesebb idôt vesztegessünk az oda-vissza úttal. Az építkezés közel két évet tartott, mert a sziklás terep, meg egy bôvizű forrás is késleltette a munkálatokat. Ha lassan is, de elkészült, és ez a fontos. A múlt héten megtörtént a technikai átadás, másnap már a teremavató teremfocimérkôzés is lezajlott. Október 9-tôl már ott tartjuk a testnevelési órákat, meg a sporttevékenységeket. Ha igaz, 19-én kerül sor az ünnepi átadásra is. Ez a létesítmény fontos impulzust adhat a városi sportélet fellendítéséhez. A teremsportok feltörését jelentheti, valamint biztosítani tudja az amatôr és professzionalista csapatok edzôtáborozását. Mellette van egy 50 férôhelyes motel, meg egy csodálatos pázsitú focipálya. Ideális környezet bármilyen sport számára. Merem remélni, hogy az üdülôtelep fellendítését is segíteni fogja.
Farkas Aladár
Megvan a gazember!
A huligán! (A szó különben angol, drága jó székelyem, két o-val írják, így: hoo…)
A tróger!
A plakáttépô!!!
Elkaptam, képzeld el, drága jó gyergyói székelyem!
Egészen kora reggel, amikor kiléptem a kapumon!
Ott ment, megnézte a kerítést…
Rajta nagy, zöld tulipános plakátdíszek…
De ez, a tróger, a plakáttépô, elôbb hersintett, aztán olvasott, hogy aszongya „Együtt – közösen”…
(Csak úgy zárójelben, még a nyár elején, a helyhatósági választások elôtt, itt járt egy magyarországi, illetve oda „szakadt” gyergyói barátom, te, nagy SZDSZ-es az illetô, de akkora… de akkora… és ahogy így mentünk, megnézte a letépett plakátok garmadáját a kerítések tövén, és megkérdezte tôlem, miért tépik le az emberek a plakátokat? Mondtam, mert még nincs politikai kultúrájuk, vagy valami ilyesmit, jobbat ugyanis nem tudtam hirtelen kitalálni…)
(Tovább, zárójelben: hát ezen is el lehet azért gondolkozni! Mert az, hogy ezek a plakátok pénzbe, igen súlyos pénzekbe kerülnek, az holtbiztos. Csakhogy nem annak a pénzébe kerülnek, akinek a barátságos mosolyú pofáját látod a plakáton. Drága gyergyói adófizetô emberem, ezek a plakátok is a te adódból kerülnek ki! Én most nem akarom elmagyarázni azt, hogy lesz a te adódból, milyen kanyargós úton lesz a te adódból kampányplakát is! – mert lesz még belôle magánvagyon, de mennyi, lesz még belôle mindenféle ügyintézést akadályozó bürokrácia, de mennyi, lesz még belôle nagykorrupció és kiskorrupció, de mennyi, kisgeng és nagymaffia, de mennyi… És lesz belôle hülyeség: manele! Csak azért, nehogy egy pillanatig is eszednél találj maradni, egyszem szavazópolgárom!)
Térjünk csak vissza az elejére: mondom, elkaptam a gazembert!
A trógert!!
A plakáttépôt!!!
Képzeld, haver, kora reggel, amikor kiléptem a kapumon…
Még alig pitymallott…
Ilyenkor szoktam kocogni indulni…
S akkor az illetô így herrsss! Le a plakátot! A kerítésrôl! A kerítésemrôl!
Ezt azért elmagyarázom: azért mondom így, a kapumról, a kerítésemrôl, mert a deszkát hozzá én éheztem ki az asszonnyal, a deszkát én gyalultam le az „abrichterrel” az asszonnyal, a dekopírfűrészt én vettem meg a tanári „fizetésembôl”, a szeget én vettem meg, az asszony fogta a deszkát, én szegeztem fel, szóval, érted, ugye?
S akkor az illetô… így herrrsss, le a „gyönyörű” plakátot a kerítésemrôl… Elôbb tépett, azután olvasott, hogy aszongya: Együtt – közösen! Mert összetartozunk! Stb.
Na akkor rémültem én meg, de úgy, de annyira…!
Ide figyelj, barátom, tudod te, mi a skizofrénia?
Az csak a legenyhébb (és legjátékosabb) esete, amit a drága jó Kosztolányi Dezsô vetett papírra, hogy: „álmomban két kismacska voltam, és játszottam egymással”.
Ez csak a legenyhébb esete, bár ha megérted a mondatot, mondhatni „egészséges” vagy.
De azt képzeld el, amikor te utánalépsz a plakáttépônek…
… és kiderül, hogy te vagy az?!
Rákérdezel:
– Györffi úr, maga mit csinál itt?
Válaszol:
– Tépem a plakátjaimat. Ezek ugyanis az én adómból készültek, de nem ez a baj, hanem a pofátlanság. A hatalmas pofátlanság!
Ezt a skizofréniát el tudod képzelni?
Megint rákérdeztem:
– Hogy képzeli, csakúgy letépni ezt a gyönyörű plakátot?
Nagyon fáradtan válaszolt:
– Ez itt az én kerítésem… Mert az aszszonnyal együtt mi vettük hozzá a deszkát, a szeget, mi szegeztük fel… Ezek pedig… mutatott a földön fekvô nyakkendôs arcképre… ilyen … deszkaôrültek! Az Ô kerítésük ilyen műkôbôl van, meg márványból van, meg vasrudakból van, de hát azokra nem lehet felcsattintani ilyen tűzôgépekkel a pofát, hogy aszongya: Együtt – közösen!
Érti? – kérdezte szomorúan. – Itt van ez a sok egyszerű kis gyergyói ember, egy se meri lehersinteni a kerítésérôl a pofát.
(Félünk, mi?)
Na most, folytatta fáradtan:
– Ahol ezek egy darab deszkát meglátnak… oda rögtön rácsattintanak… egy plakátot…
Györffi Kálmán
Mi az, amit mi templomnak hívunk?
(folytatás az elôzô lapszámból)
A kiriakon
A keleti keresztények ezentúl már nem építettek bazilikát, aminek megszüntével a gyülekezeti helyek is eltűntek, amik helyébe már ugyan továbbra is kisebb-nagyobb kupolával kereszt alakban építették az Úr házát, a kiriakont. Ugyanakkor Platón és Plotinosz nyomán elmélyültek a gondolatban, hogy értelmi munkájuk révén felül kell múlniuk az anyagvilág tüneményét, a dolgok mögött meg kell látniuk a valóságot, amit az anyag fátyolba borít. Így a kiriakonban minden szimbólummá vált, a személyiségek a túlvilági jelentésüket szimbolizálták. Jézusnak az embersége istenségére mutatott rá, a Pantokrátor a világ teremtôje és Bírája. Mária emberi megjelenítése Istenanyai mivoltának kifejezôje lett. A szentek alakjai a mennyei seregek kifejezôi lettek. A kiriakon ikonjain a mennyország ragyogott keresztül s a profán anyag a szent kifejezôeszközévé lett. Az épülettemplom, melyet nyugaton nagyon változatosan definiálhatunk, keleten „az Úr háza lett”. Az ebben a szellemben felépült keleti templomok sok közös vonásban hasonlítottak egymáshoz, nem csak az építészet, hanem ikonográfia és szimbólumaik terén is. Valamennyien hasonlóak voltak majdnem minden lényeges részleteikben. A kupola mindenikben a menyboltozatot szimbolizálta, ahol Krisztus, a Pantokrátor trónol, mint mindenható Isten és az emberiség legfelsôbb bírája. A bizánci és a szír művészet itt Krisztust úgy jelenítette meg, mint a sivatagok barna bôrű aszkéta szerzetesét. A szentély boltozata a dicsôséges Krisztust ábrázolta, barátságosan, mint aki házába fogadja népét. Néha a hívek fogadásának a gondját a bizánci művészet Máriára, Krisztus Anyjára hárította, aki viszont a kezében tartotta az embereket megáldó kisded Jézust. A szentély az Eucharisztiának volt fenntartva, a déli és az északi kereszthajók pedig Krisztus életének részleteit valamint a liturgikus év tizenkét nagy ünnepét ábrázolták. Ugyanakkor két ábrázolás is elmaradhatatlan volt: a diadalívet a hetimazia díszítette, mely egy szimbolikus képként Krisztus üres trónját és szenvedésének eszközeit ábrázolja; a deisis, mely a fôbejárat fölött Szűz Máriát és Keresztelô Szent János ábrázolta, akik fogadták a templomba lépôket, és közbenjártak ugyanakkor értük. Nyilvánvalóan a görögkereszt alakú templom keresztben épített alapja kiemelte a diakonikon szakrális jellegét, viszont nem volt annyira alkalmas a hívek befogadására, aminek Keleten nem adtak akkora jelentôséget, mint a gyakorlatiasabb nyugatiak. A VI. századtól kezdôdôen észlelhetô, hogy a szentély bejáratához könnyű korlátot kezdenek építeni, hogy a híveket leválasszák a templom legszakrálisabb részétôl. E könynyed rács csak a tendencia kezdetét jelezte, mely abban teljesedett ki, hogy a római egyháztól már elszakadt konstantinápolyiban ikonosztázát építettek, mely valóságosan elszigetelte a híveket az eucharisztia ünneplésétôl. Ez a megoldás fémjelzôje volt annak a misztikus igénynek is, mely érzôdni kezdett már ekkor a keleti liturgiában.
Erdélyi ezredek a világháborúban
Horváth Sándor honvéd, gazdálkodó (Tekerôpatak). *1879, Tekerôpatak. 1914. augusztus 1-jén vonult be a 22. h. gyalogezredhez. 1916 februártól, egyszeri megszakítással, az orosz és egy ízben az olasz harctereken küzdött. Halics, Tarnopol és Asiagó mellett tüntette ki magát. A forradalom kitörése után szerelt le. Kitüntetései: O1, O2, OB és Kcsk.
Hunyadi Lajos huszár, kisbirtokos (Gyergyóújfalu). *1898, Gyergyóújfalu. 1916. május 28-án vonult be a 9. h. huszárezredhez. 1917 nyarán az olasz harctérre ment. Piave mellett harcolt. 1918. október 27-én olasz fogságba esett. 1919. október 27-én jött haza. 1920 áprilisban szerelt le. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Illyés Ferenc szakaszvezetô, kisbirtokos (Gyergyóújfalu). *1887, Gyergyóalfalu. Tényleges katonai szolgálatra 1908-ban vonult be a 24. h. gyalogezredhez. 1910-ig szolgált. 1914. augusztus 1-jén újra bevonult. 1914. október 6-án az orosz hadszíntérre ment. Uzsok, Takcsány és Tuchow mellett harcolt. 1914. december 20-án orosz fogságba esett. 1918. december 20-án szökve jött haza. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Ilyés Márton ôrvezetô, kisbirtokos (Gyergyóalfalu). *1884, Gyergyóalfalu. 1914. augusztus 1-jén vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1914 szeptembertôl az orosz és az olasz frontokon harcolt. Stryj, Lublin, Görz mellett. Kétszer sebesült. 1915. december 20-án olasz fogságba esett. 1920. május 7-én jött haza. Kitüntetései: O2 és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Imre Péter gyalogos, gazdálkodó (Tekerôpatak). *1889, Gyergyóújfalu. 1915. január 15-én vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1915. március 15-tôl az orosz és az olasz hadszíntereken küzdött. Mezôlaborc mellett és Doberdón harcolt. 1918. július 25-én súlyosan megsebesült. Mint hadirokkant szerelt le. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Felesége nagyapja, Madaras János, részt vett a szabadságharcban.
Szavazzunk vagy válasszunk?
Azt a fűzfán fityegôjét! Ismét nehéz dilemma elé állítanak! Most aztán törhetem a fejemet, hogy az eszemre-e vagy a lelkiismeretemre kell hallgassak. Úgy látszik, beindult a gépezet, és szükség van rám (ránk), hogy oda üssem azt a fránya pecsétet, amire mind csábítanak szép tetszetôs plakátjaikkal több mint tizennyolc éve.
Tudomásom szerint a szenátori székért körzetünkben ketten indulnak. Egy független és egy szövetségi jelölt, Verestóy úr.
Kedves uram, dacára, hogy roskadoznak a kerítések az ön plakátjai alatt, az önök szokásos szövegeivel, de engedtessék meg nekem, hogy az eszemre hallgassak, mert nem szavazni akarok, hanem élve az adott lehetôséggel, választani fogok. Hogy miért? Késôbb megmagyarázom.
Pedig személyesen nem ismerem független ellenjelöltjét, de ideje, hogy érvényesüljön a szabadon választható jog, és ne arra szavazzak, akit rámerôszakolnak. Töredelmesen bevallom, hogy a kezdetek kezdetén én is a lelkiismeretemre hallgattam, s mit kaptam cserébe? Úgy helyi szinten, mint a megye akkori fôfôjétôl, kiket a szövetség ültetett székbe, azt csak én tudom. Hatalmi viszszaélés, korrupció, és pofa be paraszt, húzd meg magad, mert rád csak addig volt szükségünk, míg ránk szavaztál.
A képviselôi székért ketten indulnak. Pál úr a szövetség színeiben, Garda úr függetlenként. Na, most szedd össze az eszedet öreg székely, mert senkit sem akarok megsérteni, de az eddigi tapasztalataim tisztánlátásra köteleznek. Pál urat személyesen ismerem, hiszen egy vállalatnál dolgoztunk, személyes konfliktusunk nem volt, csak kölcsönös tisztelet egymás iránt. 1990-ben nyugdíjaztak, így nem volt alkalmam napirenden lenni a szentmiklósi eseményekkel, és ismerni polgármesteri tevékenységét, s így véleményem sem lehet errôl. Mint embert, embertársamat ezután is tisztelni fogom.
Garda urat még csak személyesen sem volt alkalmam megismerni, csak a rendszeres tájékoztatóiról, parlamenti tevékenysége sikereirôl, kudarcairól olvastam a Gyergyói Kisújságban. Régebbi információt róla Anna lányomtól kaptam, ki tanítványaként nagyon felnézett tanárára, mert nem csak a kötelezô anyagot adta le nekik, hanem azt is, amiért akkor kemény megtorlást osztogattak. Képviselôi tevékenységérôl szinte semmit sem kell mondanom, mert elért eredményei helyette beszélnek.
Az, hogy a Gyergyói-medence népének egy ilyen kórháza van, képviselôjüknek köszönhetik. De nem csak a székelység, hanem az egész ország erdôtulajdonosai hálával és bizalommal tartoznak annak az embernek, ki kiharcolta jussukat, hogy visszakaphassák megélhetésük egyik fô forrását, az erdôt. Markó úr egyik beszédében eldicsekedte, hogy lám-lám a szövetség az erdôjogot is kiharcolta, de megfeledkezett a Garda úr méltatásáról. És ezt az embert érdemei mellôzésével kibekkelték a szövetségbôl, akárcsak hajdanán Tôkés püspök urat. Lelkük rajta (ha van), de talán jobb is így, mert függetlenként is épp úgy fog harcolni a korrupció ellen, s talán még többet tud tenni választóiért, akárcsak Tôkés úr, mert nem kell elviselnie csapattársai gáncsoskodásait. Tagadhatatlan tény, hogy szálka volt a szemükben, és igyekeztek megszabadulni tôle, még itt, alsóbb szinten is. Állításomról fényképes bizonyítékom van, csak hallgattam vele, mert nem akartam belegabalyodni a politika piszkos fertôjébe. Nagyon meglepett, ami történt Alfaluban ezelôtt négy évvel. A központi kicsi ruhaüzlet melletti kerítésen hat darab Melles urat ábrázoló plakát mellett négy darab szerényebb méretű Garda úr plakátjaira fekete festékkel kereszt volt festve, amit le is fényképeztem. Utólag hallottam egy szavahihetô ismerôsömtôl, hogy egy fiatalember rajtakapta polgármestereinket, mikor az éj leple alatt letépték Bogyé tanár úr kerítésérôl Garda úr plakátjait. Tettük komoly lökés volt számomra, hogy örökre kiábránduljak az RMDSZ-bôl, a politikából, legyen az bármilyen színezetű, beleértve az MPP is, mely létrejöttére égetôen szüksége volt Románia magyarságának, és működési jogát ôszintén üdvözöltem a Gyergyói Kisújságban is.
Nem véletlen, hogy dicsô egy pártunk, amíg hatalmon volt, mindig igyekezett gáncsolni törvényes elfogadtatását, mert féltette egyeduralmát. Nagy szükség volt az ellenzékre, hogy a piszkos ügyek kiderüljenek, mert a kuliszszák mögött síri csend és ho- mály uralkodott. Márpedig tudott dolog, ha a csecsemô ágyacskájában nagy a csend, a pelenka siralmasan néz ki és bűzlik nagyon (korrupció, visszaélések, látványos meggazdagodások stb.). Ôszintén örvendtem az MPP születésének, de csalatkoztam bennük is, mert nem bíztak bennünk, támogatóikban, és nem indultak most a megmérettetésen. Pedig a helyhatósági választások alkalmával rájöhettek, hogy van tömegbázisuk. Az a hetvenöt napi lehetôségük a hangoskodók 18 évéhez viszonyítva ragyogó siker volt. Tagjai néhol többségben, máshol kisebbségben, de jelen vannak, s ez már kezdetnek jó. Szerintem rosszul döntött a felsô vezetés, mert soktól hallottam nemtetszésüket. Elherdálni a meglévô tôkét, engedni az ellenfél nyomásának nem szabad. Markó úr mindváltig zengedezi az elsöprô sikereiket, de az csak humbug, mert azzal nem számol, hogy lassan kihalnak Mari néniék, az idôsek, kik gondolkodás nélkül rájuk szavaznak, mert a múltban beléjük sulykolták, hogy a hatalmon lévôknek szót kell fogadni. Az a fiatal családfô, ki hosszú ideig idegenben, távol a családjától kulizik, hogy bár létfenntartásukat úgy-ahogy tudja biztosítani, az már nem veszi be a maszlagot. Kiábrándultam a politikából, az ígérgetésekbôl, mert lassan többre becsülöm azt az elesett hölgyet, ki az út szélén árulja bájait, mert megteszi azt, amire vállalkozott.
Kiábrándultságom nem fajult el annyira, hogy ne menjek szavazni, mert az polgári kötelességem, ha kimozdulást akarok a holtpontról, ha jelenlétemmel hozzájárulhatok a jelen és ifjú nemzedékünk jövôjének jobbá alakulásához, de pártlistán indulóra, amíg élek, nem szavazok. Maradok hűséges támogatója annak a független indulónak, kit jól ismerek, emberi magatartásáért megérdemli támogatásomat, mert bízhatok benne. Írásom célja, hogy kiálljak Garda úr mellett, s teszem ezt önszántamból, önzetlenül, mert eddigi tevékenysége igazolja, hogy megérdemli bizalmunkat.
Tisztelt Garda úr, örvendek, hogy önre szavazhatok, mert támogatásunkat megérdemli, de bevallom, önzô vagyok, mert ha nyerni fog, csakis mi, a támogatói leszünk a haszonélvezôk. Szeretném, ha ideje engedi, az alfalvi lakosoknak is beszélne terveirôl, eddig elért eredményeirôl.
Örvendek, hogy függetlenként indul, de még jobban, hogy kitúrták a korpából, mielôtt… Addig keresgélem, míg elé nem kerül az a bizonyos fénykép, mert szándékomban áll önnél becserélni egy kézfogás árán.
Tisztelettel Antal bácsi
Utóirat helyett és Györffi úr szavait használva, kérdezlek székely testvérem, te kire szavaznál? Arra-e, ki lassan húsz éve ígérgeti neked a jobb jövôt, a nagyobb darab kenyeret, vagy arra, aki kitartó fáradozása árán készen a kezedbe nyomta.
Gáll Antal
Sport
Jégkorong/ Olimpiai selejtezô
Magyar siker Budapesten, teljes leszereplés Sanokban
Az elmúlt héten a lengyelországi Sanokban megrendezett 2010-es vancouveri téli olimpia selejtezôjén vett részt a Dusan Kapusta szövetségi kapitány által irányított romániai felnôtt- jégkorongválogatott. A zömében székelyföldi játékosokból álló romániai válogatott Lengyelországban három nagy gólarányú vereséget szenvedett.
A romániai válogatott eredményei: Japán – Románia 7–0 (3–0, 3–0, 1–0), Lengyelország – Románia 9–1 (3–1, 3–0, 3–0) /a romániai válogatott gólját Moldován Ervin szerezte/ és Nagy-Britannia – Románia 11–1 (4–0, 3–1, 4–0) /a romániai csapat gólját Antal Zsombor ütötte/.
Amint az látható, a romániai csapatnak három mérkôzésen csak két becsületgólra futotta erejébôl. A három lengyelországi selejtezô mérkôzésen az ellenfelek 27 gólt rámoltak be a válogatott kapujába. Megalázó vereségeket szenvedett tehát a romániai válogatott, ismételten bizonyítva, hogy mennyire távol is áll a hazai jégkorongsport az európai és a világelittôl.
A lengyelországi D-jelű selejtezôcsoport további eredményei: Japán – Nagy-Britannia 2–1 (1–1, 1–0, 0–0), Lengyelország – Nagy-Britannia 3–2 (1–1, 1–0, 0–1, 0–0, 1–0) – büntetôlövések után és Lengyelország – Japán 1–3 (0–3, 1–0, 0–0).
A D-csoport rangsorában: 1. Japán 9 pont, 2. Lengyelország 5 pont, 3. Nagy-Britannia 4 pont, 4. Románia 0 pont. A csoportból Japán válogatottja jutott tovább.
A magyar válogatott a Papp László Budapest Sportarénában mérkôzött a C-jelű selejtezôcsoportban. A november 7–9. közötti idôszakban lezajlott budapesti mérkôzéssorozaton a magyar válogatott három magabiztos gyôzelmet aratott.
A magyar válogatott eredményei: Magyarország – Szerbia 9–1 (4–0, 1–1, 4–0). A magyar válogatott gólszerzôi: Svasznek, Ondrejcik, Ladányi, Palkovics, Ocskay, Vaszjunyin, Vas János és Tokaji.
Magyarország – Horvátország 6–1 (2–0, 3–0, 1–1). A magyar csapat gólszerzôi: Horváth, Ocskay, Vas János, Peterdi, Ondrejcik és Fekete.
Magyarország – Litvánia 5–2 (3–1, 0–0, 2–1). A magyar csapat gólszerzôi: Vas János (2), Holéczy, Ladányi és Palkovics.
Pat Cortina szövetségi kapitány legénysége újfent bebizonyította, hogy nem volt véletlen a feljutás a világelitbe. A magyarok a csoportból vereség nélkül jutottak tovább és 2009. februárjában Rigában játszhatnak újabb selejtezô jellegű mérkôzéseket. Érdekességként említeni kell, hogy a magyarok utolsó, Litvánia elleni mérkôzésére 9000 nézô volt kíváncsi a Papp László Budapest Sportarénában.
A budapesti C-csoport további eredményei: Litvánia – Horvátország 4–2 (0–2, 3–0, 1–0), Litvánia – Szerbia 7–2 (0–1, 4–1, 3–0) és Szerbia – Horvátország 1–5 (0–1, 1–3, 0–1).
A csoport rangsorában: 1. Magyarország 9 pont, 2. Litvánia 6 pont, 3. Horvátország 3 pont, 4. Szerbia 0 pont. A csoportból továbbjutott Magyarország válogatottja. Jövô év február 5–8. között Pat Cortina legénysége a lettországi Rigában mérkôzik.
A rigai mérkôzések programja: február 5.: Olaszország – Ukrajna és Lettország – Magyarország; február 6.: Olaszország – Magyarország és Lettország – Ukrajna; február 8.: Magyarország – Ukrajna és Lettország – Olaszország.
A múlt héten a B-jelű olimpiai selejtezôcsoportban is mérkôzéseket rendeztek. A mérkôzésekre az észtországi Narvában került sor. A B-csoport eredményei: Kazahsztán – Spanyolország 17–0 (7–0, 6–0, 4–0), Hollandia – Észtország 4–6 (2–1, 1–1, 1–4), Hollandia – Spanyolország 4–1 (0–1, 2–0, 2–0), Észtország – Kazahsztán 0–7 (0–4, 0–2, 0–1), Kazahsztán – Hollandia 7–2 (2–1, 3–1, 2–0) és Spanyolország – Észtország 1–8 (0–2, 1–3, 0–3).
A csoport rangsorában: 1. Kazahsztán 9 pont, 2. Észtország 6 pont, 3. Hollandia 3 pont, 4. Spanyolország 0 pont.
Amint az látható, a kazah válogatott lesöpörte ellenfeleit. A kazahok három mérkôzésen 31 gólt lôttek az ellenfelek kapujába. Ez a teljesítmény mérkôzésenként 10 gólos átlagot jelent. Remek eredményességi mutató.
Az A-jelű selejtezôcsoport mérkôzéseire októberben került sor a törökországi Ankarában. Eredmények: Mexikó – Bulgária 2–6 (1–2, 0–3, 1–1), Spanyolország – Törökország 14–1 (2–1, 6–0, 6–0), Spanyolország – Mexikó 4–5 (3–2, 1–2, 0–1), Bulgária – Törökország 8–0 (2–0, 3–0, 3–0), Bulgária – Spanyolország 2–6 (0–1, 1–4, 1–1) és Törökország – Mexikó 2–9 (0–3, 1–2, 1–4). A csoportból Spanyolország válogatottja jutott tovább, a második, novemberi körbe.
Az olimpiai selejtezôsorozat következô mérkôzései a már említett rigai, F-csoporton kívül az E- és a G-csoportokban folytatódnak. A mérkôzésekre a 2009. február 5–8. közötti idôszakban kerül sor. Az E-csoport mérkôzéseit a németországi Hannoverben rendezik, míg az G-csoport találkozóira a norvégiai Oslóban kerül sor. Az E-csoportban Németország, Szlovénia és Ausztria válogatottjain kívül az egyik novemberi selejtezôcsoport gyôztese, neveztesen Japán válogatottja vesz részt. Az G-csoportban Norvégia, Dánia és Franciaország mellett a másik novemberi selejtezôcsoport gyôztese, neveztesen Kazahsztán válogatottja játszik. A februári selejtezô mérkôzések gyôztesei a G-, E- és F-csoportból kijutnak a 2010-es téli olimpiára.
Az olimpiai (2010. február 16-28.) csoportok. A-csoport: Kanada, Egyesült Államok, Svájc, selejtezôbôl továbbjutó 3. B-csoport: Oroszország, Csehország, Szlovákia, selejtezôbôl továbbjutó 2. C-csoport: Svédország, Finnország, Fehéroroszország és a selejtezôbôl továbbjutó elsô.
Az olimpiára kijutó válogatottak besorolása az olimpiai csoportokba a világranglistás helyezéseik alapján történik. A legjobb világranglistás helyezett a C-csoportba kerül, a következô a B-csoportba, míg a világranglistán leggyengébben helyezett csapat az olimpia A-csoportjában szerepel.
Jégkorong
Románia-kupa eredmények, rangsorok
A jégkorong Románia-kupa 2008/2009-es idényének küzdelemsorozata két csoportban zajlik. Az A-csoportban lejátszott mérkôzéseken ezidáig a következô eredmények születtek: Gyergyói Progym Hargita Gyöngye – Gyergyói ISK Progym Hargita Gyöngye 22–2, Progym Hargita Gyöngye – Brassói Fenestela 68 MSC 5–4 (hosszabbítás után), Csíkszeredai Sportklub – ISK Progym Hargita Gyöngye 15–2, Brassó – Csíkszeredai Sportklub II. 21–1, Brassó – ISK Progym Hargita Gyöngye 5–1, Progym Hargita Gyöngye – Sportklub II. 12–2, Sportklub II. – ISK Progym Hargita Gyöngye 5–4 (hosszabbítás után) és Progym Hargita Gyöngye – Csíkszeredai Sportklub 8–5.
A csoport hátralévô mérkôzései közül egyet lejátszottak november 8-án, szombaton. Eredmény: Sportklub – Sportklub II. 12–1. November 12-én, szerdán a Brassó – Sportklub mérkôzést rendezték Csíkszeredában, a Vákár Lajos Műjégpályán. A Románia-kupa A-csoportjába számító hétközi találkozó lapzárta után ért véget.
A Románia-kupa B-csoportjában eddig lejátszott mérkôzések eredményei: HC Csíkszereda – Dunărea Galaţi 26–1, Bukaresti Steaua – Bukaresti Sportul Studenţesc 12–0 és HC Csíkszereda – Sportul Studenţesc 20–2. A rangsorban: 1. Progym Hargita Gyöngye 11 pont/ 4 mérkôzés, 2. Brassó 7 pont/ 3 mérkôzés, 3. Sportklub 6 pont/ 3 mérkôzés, 4. Sportklub II. 2 pont/ 4 mérkôzés, 5. ISK Progym Hargita Gyöngye 1 pont/ 4 mérkôzés.
A hátralévô mérkôzések közül november 7-én rendeztek egy összecsapást. A találkozó eredménye: Sportul Studenţesc – Dunărea Galaţi 3–4 – hosszabbítás után; november 8-án, szombaton: Bukaresti Steaua – Dunărea Galaţi 21–0.
A B-csoport rangsorában: 1. HC Csíkszereda 6 pont/ 2 mérkôzés (gólarány: 46–3), 2. Steaua 6 pont/ 2 mérkôzés (33–0), 3. Dunărea Galaţi 2 pont/ 1 mérkôzés, 4. Sportul 1 pont/ 2 mérkôzés.
November 12-én, szerdán a HC Csíkszereda – Bukaresti Steaua mérkôzést rendezték Csíkszeredában. A csoportmérkôzések után az elsô két-két helyezett jut a december 27-én Gyergyószentmiklóson sorra kerülô elôdöntôkbe. A kis- és nagydöntôt szintén városunkban rendezik december 28-án.
Jégkorong
MOL Liga és román bajnokság
November 11-én, kedden folytatódott a közös magyar–román bajnokság, a MOL Liga alapszakaszának küzdelemsorozata. Az említett napon lejátszott mérkôzés végeredménye: Dunaújvárosi Dab. Docler – Ferencvárosi TC 4–1 (1–1, 1–0, 2–0). Hét végén újabb mérkôzésekre kerül sor. A program: november 14., péntek: Steaua – Alba Volán II., Miskolc – Újpest, Dab. Docler – Gyergyószentmiklósi Progym Hargita Gyöngye, HC Csíkszereda – Ferencváros és NZ Stars Budapest – Csíkszeredai Sportklub. November 16-án, vasárnap a következô mérkôzések kerülnek lejátszásra: Steaua – Ferencváros, HC Csíkszereda – Alba Volán II., NZ Stars Budapest – Dab. Docler, Újpest – Csíkszeredai Sportklub és Miskolci Jegesmedvék – Progym Hargita Gyöngye. Kedden, november 18-án a Dab. Docler – Csíkszeredai Sportklub és az Újpest – Progym Hargita Gyöngye mérkôzések kerülnek megrendezésre.
A dívizió I-es román bajnokság B-csoportjában november 15-én, szombaton és november 16-án, vasárnap a Csíkszeredai ISK Sportklub II. – Dunărea Galaţi és a Bukaresti Sportul Studenţesc – Gyergyói ISK Progym Hargita Gyöngye mérkôzéseket rendezik.
A román bajnokság elsô értékcsoportjában ebben a hónapban a következô mérkôzéseket rendezik: november 18., kedd: Brassó – Steaua; november 21., péntek: Progym Hargita Gyöngye – Bukaresti Steaua és Csíkszeredai Sportklub – HC Csíkszereda; november 23., vasárnap: Bukaresti Steaua – Csíkszeredai Sportklub és HC Csíkszereda – Progym Hargita Gyöngye; november 25-én, kedden: Csíkszeredai Sportklub – Brassó. A Sportklub, a HC Csíkszereda, a Gyergyószentmiklósi Progym Hargita Gyöngye és a Steaua egymás elleni összecsapásai egyben MOL Liga mérkôzések is.
Sportgalambászat
Az elmúlt hét végén tartotta éves kiértékelô ülését és díjkiosztó gáláját a gyergyószentmiklósi 19/4-es Fenyô Postagalambász Egyesület. A 2008-as röptetési szezonban elért eredmények alapján a legjobb tenyésztôket díjazták. Külön, röptetési utanként, kategóriánként jutalmazták a legjobb galambokat, tenyésztôket. Az esemény házigazdája Kercsó Attila volt.
A felnôttgalambok három hónapos (május – július) röptetési program alatt összesen 17 utat repültek végig, ebbôl hét rövid táv (100–400 km), öt középtáv (300– 500 km) és öt hosszú táv (500 km fölött), melybôl kettô maratoni táv.
A felnôttgalambok versenyére a huszonnégy tenyésztôbôl, egyesületi tagból húsz nevezett be. A rangsorolás az Országos Postagalamb Szövetség által elôírt szabályzat, pontrendszer alapján történt. Utanként az elsô három galambot és tenyésztôjét díjazták. Kupák, oklevelek, érmek kerültek kiosztásra. A rangsor a szövetség által kiadott katalógusban is szerepelni fog, összesített eredmény alapján.
Rövid táv: 1. Baricz-Tamás Csaba – Gyergyószentmiklós; 2. Polgár Csaba – Gyergyószentmiklós; 3. Sövér Gyula – Alfalu.
Középtáv: 1. Baricz-Tamás Csaba; 2. Pál Hunor – Gyergyószentmiklós, 3. Török Levente – Alfalu.
Hosszú táv: 1. Baricz-Tamás Csaba, 2. Török Levente.
Általános táv (öt helyezett verseny, egyszer 100–400 kilométerig, kétszer 300–500 kilométer, kétszer 500 km fölött, összesen 1500 km): 1. Baricz-Tamás Csaba, 2. Pál Hunor, 3. Török Levente.
Nemcsak a felnôttgalambokat, a fiókákat is megröptették a gyergyói tenyésztôk, négyszer kellett hazatalálniuk az idei fiaknak különbözô távokról. A díjkiosztó ünnepségen ezen versenyek eredményeit is kiemelték.
A 2008-as versenyek a csíkszeredai egyesület szervezésében zajlottak, tudtuk meg Baricz-Tamás Csabától a gyergyószentmiklósi egyesület elnökétôl.
Labdarúgás
Hétközben kapott ki a Jövô
A Hargita megyei IV. Liga 11. fordulójának elsô, hétközi fordulójában Csíkszeredában vendégszerepelt a Gyergyói Jövô csapata. A mérkôzés végeredménye: Csíkszeredai Start 2000 ISK – Gyergyószentmiklósi Jövô 5–1 (2–1). Gólszerzôk: Braic Alex, Homos Paul 2–2 és Gliga Krisztián, illetve Covrig Alin.
A múlt szerdai mérkôzés után megszólaltattuk a gyergyói csapat játékos-edzôjét, Covrig Alint: – Az történt, hogy az elsô félidôben két játékosunk, nevezetesen Cioloboc és Catrinoi piros lapot kaptak. Így nyolc mezônyjátékosra apadt csapatunk, s végül nagy gólarányú vereséget szenvedtünk. Az ellenfél csapatát fiatal játékosok alkotják, jóval többet szaladtak, s legyôztek. Különben nagyon lehangol a piroslapos történet. Catrinoi például ebben az idényben harmadik piroslapját gyűjtötte be. Sajnos, ez történt, pedig minden mérkôzés elôtt felhívom a játékosok figyelmét, hogy figyeljenek oda a pályán, ne sportszerűtlenkedjenek. Az említett két játékos úgy tűnik, nem hallgatott meg, ezért a továbbiakat illetôen lemondok Cioloboc szerepeltetésérôl. Nem engedhetjük meg ugyanis, hogy gyakran fizessük a borsos büntetéseket, amelyeket a piroslapok vonnak maguk után. A fiatal játékosokat veszem igénybe a továbbiakban, mert így lehetôség nyílik számukra is, hogy fejlôdjön a játéktudásuk, és jó irányú nevelést kapjanak.
A 11. bajnoki forduló további eredményei: Balánbányai ASA – Szentegyházi Vasas 5–0 (0–0). Gólszerzôk: Oblijan Ionel (47.), Sion Constantin (55.), Mitocaru Ciprian (56.), Drian Mirel (60.), Vânău Gigi (67.).
Homoródalmási Homoród – Székelykeresztúri Egyesülés 0–0.
Maroshévízi Tudomány – Csíkszentmihályi Törekvés 1–1 (0–1). Gólszerzôk: Maximciuc Sorin (69.), illetve Székely Zoltán (5.).
Parajdi SE – Gyimesközéploki Csillag 7–2 (4–1). Gólszerzôk: Ozsváth Zalán (19., 37., 45., 80. és 87.), Bonyori József (33. és 75.), illetve Csillag György (19. és 66.).
Csicsói KSE – Székelyudvarhelyi Roseal 2–2 (2–1). Gólszerzôk: György Csaba (2.), Részegh Elôd (15.), illetve Béres Sándor (20. és 68.).
Salamási Tudomány – Gyergyótölgyesi Real 3–0 (meg nem jelenés).
A következô forduló (november 15–16.) műsora: Szentegyháza – Maroshévíz, Csíkszentmihály – Csicsó, Székelyudvarhely – Homoródalmás, Keresztúr – Csíkszeredai ISK (a mérkôzésre, szerdán, november 12-én került sor), Középlok – Tölgyes és Salamás – Balánbánya.
November 16-án, vasárnap 14.30 órai kezdettel: Gyergyószentmiklósi Jövô – Parajd SE. Játékvezetô: Bajkó Barna (Csíkszereda); asszisztensek: Papp Levente, Papp Róbert (mindketten Csíkszereda. Megfigyelô: Kecseti Árpád (Salamás).
November 15-én, szombaton pótolják a 6. fordulóban le nem játszott Székelykeresztúr – Csíkszentmihály mérkôzést.
* A megyei teremlabdarúgó-bajnokság legutóbbi eredményei: UH Udvarhely – ACS2 1–2, Csíki Siculum – Farkaslaka 2–4, Székelykeresztúr – Udvarhelyi Infopress 8–5.
* A megyei ifjúsági bajnokságokban legutóbb a következô eredmények születtek. Ifjúsági C-csoport: Udvarhelyi AFC – Balánbánya 2–4, Gyergyói Jövô – Gyergyói Elite 2–1, Balánbánya – Csíki Siculum 0–4, Tölgyes – Lövéte 3–0.
* Az ifjúsági D-csoportban: Udvarhelyi ISK – Balánbánya 4–0, Keresztúr – Maroshévíz 0–2, Csíki ISK – Kászonaltíz 7–0, Balánbánya – Homoródalmás 2–1, Parajd – Szentegyháza 0–1.
* Ifjúsági E-csoport: Siculum1 – Balánbánya 2–0, AFC1 – Balánbánya 2–0, Siculum1 – AFC1 4–1, Maroshévíz – Alsósófalva 3–0, Alsósófalva – Csíki ISK 0–3, Maroshévíz – Csíki ISK 0–2.
* Az 1999-ben született kislabdarúgókat felvonultató Gheorghe Ola Emléktorna eredményei: Székélyudvarhelyi Roseal – FC Székelyudvarhely 3–0, Roseal – Salamás 4–1, Salamás – AFC 4–1, Székelyudvarhelyi ISK – Csíki Siculum 2–2, Udvarhelyi ISK – ASA 6–0, Csíki Siculum – ASA 7–0. Az elôdöntôk eredményei: Székelyudvarhelyi Roseal – Udvarhelyi ISK 3–1, Salamás – Csíki Siculum 3–4. A döntôben: Udvarhelyi Roseal – Csíki Siculum 3–5. A tornagyôztes Csíkszeredai Siculum csapata képviseli Hargita megyét a zónadöntôn.
* A Fegyelmi Bizottság legutóbbi döntései értelmében Szabó Sándor (Csicsó) kétfordulós eltiltást kapott és 110 lej büntetéssel sújtották. A csicsói szurkolókat figyelmeztetik, mert bedobáltak a pályára. A maroshévízi Ciocania Vasile edzôt egy hónapos eltiltással és 90 lejes pénzbírsággal büntetik. Maximciuc Sorin (Maroshévíz), Catrinoi Cornea Marius és Cioloboc Marius (mindketten Gyergyói Jövô) egy- fordulós eltiltást kaptak, ezenkívül a pénzbírság 55 lej. A Salamási Maroshévízi Tudomány csapatát figyelmeztetik a szervezés terén tapasztalt hiányosságok miatt. Négy sárgalap begyűjtése miatt Grama Bogdant (Maroshévíz) egy fordulóra szóló eltiltással és 65 lej pénzbírsággal sújtották. Elsô meg nem jelenés miatt a Gyergyótölgyesi Real csapatát 200 lej bírsággal büntetik. A második meg nem jelenés után a csapatot kizárják a bajnokságból. Cojocaru Alexandru (Balánbánya, ifi C-csoport) játékjogát egy fordulóra felfüggesztik és 25 lejes pénzbírság befizetésére kötelezik. Sion Constantin (ASA) játékjogát három fordulóra felfüggesztik és 90 lej pénzbírságot kell befizessen. Egy mérkôzésen nyolc sárgalap begyűjtése miatt a Gyergyószentmiklósi Jövô csapatát 90 lej pénzbírság befizetésével büntetik. Hat sárgalap egy mérkôzésen való begyűjtése miatt a Balánbányai Csíkszeredai ASA csapatát szintén 90 lejes büntetéssel sújtják. Második meg nem jelenés miatt a Lövétei Bányász (ifjúsági C-csoport) csapatát 300 lejes pénzbírsággal büntetik. A harmadik meg nem jelenés után a csapatot kizárják a bajnokságból. Elsô meg nem jelenése miatt az alsósófalvi ifjúsági (E-csoport) csapatot 200 lej bírság befizetésére kötelezik.
Jégkorong/ Ifjúságiak
Forduló volt Gyergyóban
Az U14-es korosztályban érdekelt csapatok számára szerveztek bajnoki fordulót az elmúlt héten a városi műjégpályán. A sorrendben második országos bajnoki fordulóban a következô eredmények születtek. Pénteken, november 7-én: Gyergyói ISK Progym Junior Vipers – Steaua Bukarest 6-os ISK 11–3 (5–0, 3–1, 3–2). November 8-án, szombaton: ISK Progym Junior Vipers – Dunărea Galaţi MSK 11–5 (4–1, 4–1, 3–3), Steaua Bukarest 6-os ISK – Csíkszeredai ISK Sportklub 1–11 (0–3, 0–4, 1–4) és Sportklub – Galaţi 23–2 (2–0, 11–0, 10–2).
Vasárnap, november 9-én: Steaua Bukarest 6-os ISK – Dunărea Galaţi MSK 6–2 és Gyergyói ISK Progym Junior Vipers – Csíkszeredai Sportklub 4–12 (0–4, 2–3, 2–5).
A 2. forduló utáni rangsorban: 1. Csíkszereda 16 pont, 2. ISK Progym Junior Vipers 12 pont, 3. Steaua 8 pont, 4. Dunărea Galaţi 4 pont. (A gyôzelemért 2 pont jár).
Portik Csaba, a Junior Vipers Sport Klub elnökének tájékoztatása szerint a HC Felcsík és a Bukaresti Chimistul korosztályos csapatai visszaléptek a bajnokságból. Az U14-es korosztályú országos bajnokság következô, sorrendben harmadik, fordulóját a december 19–21. közötti idôszakban rendezik meg Galacon.
Az elôttünk álló hét végén, egész pontosan a november 14–16. közötti idôszakban Gyergyószentmiklóson kerül sor a kisifjúsági (U12) országos bajnokság elsô körmérkôzéses fordulójára. A gyergyói turnén részt vevô csapatok: ISK Progym Junior Vipers, Csíkszeredai ISK Sportklub, Steaua Bukarest, Dunărea Galaţi, HC Bikák Kézdivásárhely és a Brassói MSC.
Jégkorong/ Külföld
Fontosabb világversenyek
A Nemzetközi Jégkorong Szövetség nemrég közzétette a 2008/2009-es idény-ben sorra kerülô felnôtt- és ifjúsági világbajnokságok végleges idôpontjait, helyszíneit. Kezdjük a fontosabb idôpontok közlését, illetve a résztvevô válogatottak bemutatását a felnôttekkel. Az elitben, illetve az A-csoportban érdekelt 16 nemzeti válogatott a 2009. április 24 – május 10. közötti idôszakban Svájcban (Zürich és Kloten) mérkôzik a helyezésekért. A Svájcban sorra kerülô jövô tavaszi világbajnokságon érdekelt a magyar válogatott is, amelyet az A-csoportba soroltak olyan ellenfelek társaságában, mint Kanada, Szlovákia és Fehéroroszország.
Egy értékcsoporttal lennebb, azaz a Divízió I-ben, két csoportban (A és B) zajlanak majd a mérkôzések az elitbe jutásért, illetve a kiesés elkerüléséért. Az A-csoport mérkôzéseire Litvániában, Vilniuszban kerül sor a 2009. április 11–17. közötti idôszakban. A vilniuszi csoport összetétele: Szlovénia, Kazahsztán, Japán, Litvánia, Horvátország és Ausztrália.
A Divízió I-es világbajnokság B-csoportjának mérkôzéseire a lengyelországi Torunban kerül sor, szintén az április 11–17. közötti periódusban. A B-csoport összetétele: Olaszország, Ukrajna, Lengyelország, Nagy-Britannia, Hollandia és Románia. Akárcsak a múlt heti olimpiai selejtezôn, jövô év tavaszán ismét lesz lengyel –román összecsapás és Nagy-Britannia– Románia párharc. Amint az ismert legutóbb úgy a lengyelek, mint az angolok simán legyôzték a romániai felnôttválogatottat, de a hollandok sem lesznek kellemes ellenfelek. Olaszország és Ukrajna az elsôségért harcol ebben a csoportban, így ellenük a tisztes helytállásban lehet csak bízni.
A felnôttek Divízió II-es világbajnoksága A-csoportjának mérkôzéseit Szerbiában, Novi Sadon rendezik 2009. április 9–15. között. Itt a következô válogatottak mérkôznek: Észtország, Kína, Szerbia, Izrael, Izland és Észak-Korea. A B-csoport találkozóit Szófiában rendezik. Az április 6–12. közötti idôszakban Bulgáriában a következô válogatottak mérkôznek: Korea, Belgium, Spanyolország, Mexikó, Bulgária és Dél-Afrika.
A felnôttválogatottak Divízió III-as világbajnokságának az új-zélandi Dunedin ad majd otthont az április 10–16. közötti idôszakban. A csoport összetétele: Új-Zéland, Írország, Luxemburg, Törökország, Görögország és Mongólia.
Végezetül vessünk egy pillantást az ifjúsági válogatottak programjára. A korosztályos világbajnokságok sora már idén decemberben megkezdôdik. A küzdelemsorozatot az U20-as korcsoportú válogatottak nyitják. A Divízió I-es vb-n érdekelt magyar ifjúsági (U20) válogatott a B-csoport keretében mérkôzik a dániai Aalborgban. A csoport összetétele: Dánia, Ausztria, Norvégia, Magyarország, Ukrajna és Olaszország.
A Divízió II-es vb-n érdekelt romániai ifjúsági (U20) válogatott a december 15–21. közötti idôszakban Csíkszeredában lép pályára. Az A-csoport keretében a Vákár Lajos Műjégpályán a következô korosztályos válogatottak mérkôznek: Litvánia, Japán, Korea, Belgium, Románia és Szerbia.
Jégkorong/ Játékvezetôk
Gergely Lehel Ausztriában bíráskodik
A romániai és az osztrák jégkorongszövetség együttműködési egyezményt kötött. Ennek értelmében a romániai játékvezetôk ausztriai felkészítôn vettek részt, ausztriai bírók a romániai, romániai játékvezetôk pedig osztrák bajnoki mérkôzéseken bíráskodnak. Romániából elsôként Gergely Lehelt és Lascăr Valentint hívták meg, hogy osztrák bajnoki mérkôzéseket vezessen. A Román Jégkorong Szövetség hivatalos honlapja szerint november 4-én és 5-én az említett két romániai bíró osztrák bajnoki mérkôzéseken lépett jégre.
A sportrovatot szerkeszti: Rokaly Zsolt
Kisasszony
35 jel, hogy a pasid megcsal
A féltékenység a legkínzóbb érzés. Előfordul, hogy alaptalan, de legtöbbször nem csal a női megérzés. Összegyűjtöttünk 35 jelet, ami arra utal, hogy a pasid félrelép. Nézz szembe az igazsággal!
1. Egyre ritkábban szeretkeztek, és neki soha sincs kedve ágyba bújni. Rendszeresen fejfájásra és fáradtságra panaszkodik.
2. Új hobbikat talál magának, de téged nem visz magával. Egyedül megy motorozni vagy éppen szaunázni.
3. Egyre késôbb jár haza. Hol túlórázni kell, hol a haverokkal sörözni vagy éppen biliárdozni.
4. Idegen nôi fehérneműt találsz a sporttáskájában, vagy az anyósülés alól a lábadhoz gurul egy fél üveg nôi parfüm.
5. Egyre több dolgot „vásárol” magának. Új táska, új nyakkendôk, új toll. Régen ilyet nem tett, most viszont szaporodnak a tárgyak. Ezek általában ajándékok. Csak hazudja, hogy saját magának vette, mert megtetszett. Az igazság, hogy ajándékba kapta a másik nôtôl.
6. Lecseréli az alsónadrágjait, és kampányszerűen felfrissíti a ruhatárát.
7. Eddig mindig neked kellett szólni, hogy menjen el fodrászhoz, most rendszeresen nyiratkozik, és hirtelen a borotválkozást sem hanyagolja.
8. Inkább a nappaliban alszik, mint veled a hálószobában.
9. Az elmúlt években még a névnapodat is elfelejtette, most viszont minden hónapban hatalmas virágcsokorral lep meg, és elég kimondanod, hogy mit szeretnél, máris megkapod. A hűtlenek gyakran ajándékokkal próbálják elfedni lelkiismeret-furdalásukat.
10. Féltékeny mindenkire. Régi barátaidra és az új szomszédra egyaránt. Megpróbálja „beléd beszélni”, hogy kifelé nézegetsz a kapcsolatból.
11. Egyre többször beszél a kapcsolatotok végérôl. Olykor csak viccesen, olykor viszont halálosan komolyan a válást tervezgeti.
12. Ha rákérdezel megváltozott, furcsa viselkedésére, és hangot adsz gyanúdnak, sértetten azonnal visszakérdez: „Talán nem bízol bennem? Azért vádaskodsz, mert te voltál hűtlen?”
13. Megszaporodnak az „üzleti ügyek”, és gyakran órákig nem tudod elérni.
14. Egyedüllétre vágyik, és ezért egyedül megy nyaralni a tengerpartra vagy egy wellness-szállodába. Az igazság viszont az, hogy a hűtlen pasik nem egyedül mennek, hanem a szeretôjüket viszik.
15. Ha esik, ha fúj, minden szerdán teniszezik, nem hajlandó lemondani, és mindig csak hajnalban jön haza.
Aszalt szilvával töltött csirkemell diós bundában
Hozzávalók: 4 db kicsontozott csirkemell, 20 dkg mag nélküli aszalt szilva, só, ôrölt bors, tojás, liszt, darált dió, zsemlemorzsa.
Elkészítés: A csirkemelleket éles késsel hosszában felszúrjuk, a nyílást aszalt szilvával megtöltjük, és hústűvel vagy fogpiszkálóval összetűzzük. A megtöltött húsokat sóval, borssal bedörzsöljük. Azután lisztbe, felvert tojásba, majd dióval kevert zsemlemorzsába forgatjuk. Bô, forró olajban aranybarnára sütjük, és szerecsendióval megszórt burgonyapürével tálaljuk.
Egészség
Depresszió
Tünetek
Az érzelmi élet zavarai a vezetô tünetek közé tartoznak, és intenzitásuk széles skálán mozog: az enyhe kedvetlenségtôl a mély lehangoltságig. A betegek arca rendszerint állandóan tükrözi a gondterheltséget, jellemzôek a homlokráncok, a szemhéjak kettôs redôje és a lefelé hajló szájzugok. A kifejezô mozdulatok szegényebbé válnak, a gesztikuláció megszűnik, a hang gyenge, elhaló. A beteg könnyen elsírja magát, de az elôbb említett súlyos állapotban a sírás készsége is megszűnik.
Az érzelmi állapotot a kilátástalanság jellemzi, a beteg szomorúnak érzi magát. Saját magáról kialakított képe negatív, általában értéktelennek, alacsonyabb rendűnek, visszataszítónak tartja magát, az önértékelési zavarok rendszerint igen súlyosak. Jövôjét sötétnek és reménytelennek látja, és az érzelmi állapotot a betegségre jellemzô szorongás mértéke is befolyásolja. Érdeklôdése beszűkül, gondolkodása lelassul, tanácstalanná válik. A depresszió jellemzôen korai tünete a figyelemzavar. A depressziós beteg gyakran panaszkodik az intellektuális képességek romlásáról, de egyes kutatások szerint ennek hátterében a csökkent motiváció figyelhetô meg.
Az érdeklôdés beszűkülése elôször a lendület, a kezdeményezôkészség elvesztésében nyilvánul meg. Enyhe esetben a beteg mindig fáradtnak, lassúnak érzi magát, de elôfordul, hogy egész nap fekszik, és nem látja értelmét felkelni az ágyból. A depresszió motivációs tünetei közt tartják számon a közömbösség ellentétjét, amikor a beteg a szorongás következtében erôs motoros nyugtalanságot él át: kezét tördeli, jajgat, testét ingatja, ezt agitált depressziónak hívják. A depressziós az élet terhétôl való szabadulás végsô eszközének az öngyilkosságot tartja.
A depresszió egyik leggyakoribb tünete az alvászavar, amelynek mindhárom változata elôfordul: az elalvás zavara, a gyakori felébredés és korai ébredés. A beteg akkor is fáradtnak érzi magát, ha a szokottnál többet alszik. Ugyancsak gyakori kísérô tünet az étvágyzavar, az emésztési zavarok, a székrekedés, a szédülés és a társult testi fájdalmak. A szexuális késztetés minden esetben csökken.
Meg kell említeni az a-típusos depresszió tüneteit is: ebben az esetben az étvágytalanság helyett fokozott étvágy, ennek következtében hízás lép fel, illetve az alvászavart a fokozott alvásigény jellemzi. Gyakori, hogy a depressziós tüneteket szorongás és pánikrohamok fedik el, de az a-típusos depresszióra a hangulati ingadozás is jellemzô: a betegek képesek örülni bizonyos pozitív életeseményeknek. Elôfordul a depressziónak olyan súlyos változata, amelyben a beteg már nem képes átélni a lehangoltságot (depressio sine depressione), ebben az esetben az érzelmi élet nagyon súlyos gátlása van jelen.
Diagnózis
Lévén, a hangulati élet zavarait szervi betegségek is elôidézhetik, még a legenyhébbnek tűnô depressziós tünetekkel jelentkezô beteget is gondos kivizsgálásnak kell alávetni. A diagnosztikai útnak a tüneti elemzésen túl ki kell terjednie a kórkép hosszmetszeti elemzésére is, amely így a betegség lefolyásának ismeretében nyújt támpontot a klinikusnak. A gyakorlatban megtalálható depressziós kérdôívek és skálák tájékozódó képet nyújthatnak, de a diagnózis felállítása pszichiáter vagy klinikai pszichológus feladata.
A major depresszív zavar kórisméjének felállításában a következô állapotok megléte nyújt segítséget:
1. a nap legnagyobb részében rossz, levert hangulat,
2. az érdeklôdés és az öröm csökkenése,
3. az étvágy változása, súlycsökkenés vagy súlynövekedés,
4. alvászavar, álmatlanság vagy fokozott alvásigény,
5. nyugtalanság, agitáltság vagy gátoltság érzése a mindennapi tevékenységekben,
6. állandó fáradtság,
7. értéktelenség érzése, súlyos bűntudat, nem igazolható önvádlás
8. csökkent gondolkodási képesség, összpontosítási és döntési képtelenség,
9. visszatérô gondolatok a halálról.
Major depresszív zavar akkor diagnosztizálható egy betegnél, ha a depressziós epizód miatt legalább két héten át cselekvôképtelen, illetve a depressziónak legalább öt olyan – az elôbbiekben felsorolt – tünete van jelen, amely nem tulajdonítható gyógyszerhatásnak. A depresszió visszatérô, ha a beteg egy éven belül legalább három epizódot élt át. A depresszió szezonálisnak számít, ha az évszakok változásának függvényében alakul ki; az ôszi, illetve a téli jelentkezés különösen gyakori. Ha a depressziós tünetek között a lehangoltság uralkodik, akkor melankóliásnak, ha a mozgás teljes hiánya, akkor katatónnak nevezzük. Ugyancsak külön diagnózisnak számít a posztpartum depresszió, amely a szülést követô négy hétben lép fel.
Horoszkóp
november 13 – 19.
KOS (III.21-IV.20.)
Elsôsorban az anyagiak miatt kerülhet sor vitára kedvesével. Hirtelen érkezô nagyobb összeg (örökség, ajándék) felszínre hozhat régi, elfelejtett sérelmet. Szerencsére, a fogyó hold segít elsimítani a nehézségeket.
BIKA (IV.21-V.20)
A Jupiter erôs hatása arra készteti, hogy januárban eljegyzéssel, esküvôvel pecsételje meg a párjához fűzôdô kapcsolatát. Ha már házas, akkor egy hosszú hétvégi programmal még jobban elmélyítheti szerelméhez fűzôdô viszonyát.
IKREK (V.21-VI.21.)
A hétvégi összejövetelt, családi ünnepséget tönkreteheti egy meggondolatlan megjegyzés. Sajnos, ez csak ront a helyzeten, hiszen az utóbbi idôben sok volt az ehhez hasonló vihar. Ha Ön vállalkozó, anyagi helyzetében némi visszaesés várható.
RÁK (VI.22-VII.22.)
Adjon teret az életnek, ne bújjon el a szerelem elôl! Jelenleg nyomasztónak érezheti a másoktól való függést is. Ha Ön, kedves Rák még fiatal és szüleivel él, akkor lassan elkezdhet önállósodni.
OROSZLÁN (VII.23-VIII.23.)
Szerelmi kapcsolataiban olyan valakire lesz szüksége, aki megfelelô partnere lehet kulturális, intellektuális, művészi érdeklôdéseiben. Valószínűleg sokat fog külföldre utazni, sôt még az sem kizárt, hogy társat is valahonnan messzirôl választ magának.
SZŰZ (VIII.23-IX.21.)
Az emberek körülrajongják, a társaság középpontja lesz. A munkahelyi akadályokat is könnyedén leküzdi. Amikor kedve van hozzá, szívesen egyengeti mások párkapcsolatát, segít elsimítani az akadályokat. Egészsége nagyjából rendben van.
MÉRLEG (IX.24-X.23.)
Utazást, kedvesével békés együttlétet mutatnak a csillagok. Használja ki a bolygók kedvezô hatását minden szempontból! Az a Mérleg, aki még mindig társat keres, higgadtan törekedjen barátságokra, amibôl aztán bármi lehet!
SKORPIÓ (X.24-XI.22.)
Találékony és ötletgazdag lesz ezen a héten. Bármit kérnek Öntôl, szívesen teljesíti. Az a Skorpió, aki mostanában kapta meg új jogosítványát, legyen türelmes az autóvezetésben! Sokat kell még tanulnia, de szép lassan azért minden kialakul.
NYILAS (XI.23-XII.22)
Teljesítôképessége a csúcson lesz, de azért arra vigyázzon, hogy megôrizze az egyensúlyt a munka és a szabadidô között! Úgy érzi, most kell minden elmaradt feladatot bepótolnia, ezért egyszerre több mindent elvégez. Ingatlanra, lakásfelújításra, telekre most érdemes költeni, mert megtérül!
BAK (XII.23-I.20.)
Hihetetlenül érzékeny lesz ezen a héten, ezért ne csodálkozzon magán, ha szélsôségesen reagál a külsô hatásokra. Az a Bak, aki egyedül él, egyik pillanatról a másikra belebonyolódhat egy szerelembe, amibôl nincs kiút.
VÍZÖNTÔ (I.21-II.19.)
Hajlamos arra, hogy nagyobb kockázatot vállaljon, mint ami most ésszerű lenne. Vigyázzon, mert amit tervez, kifejezetten kétesélyes, és veszíthet! Ha titkos érzelmi kapcsolatba bonyolódott, itt az ideje, hogy eldöntse, kivel is akar maradni.
HALAK (II. 18-III 20.)
A héten munkája kerül elôtérbe. Olyan eseményekkel szembesülhet, amelyeknek sem kiindulópontját, sem pedig végkimenetelét nem igazán ismeri. Szerencsére lesz valaki, aki segíti, megvédi az alattomos furkálódásoktól.
ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...
Milliárdos a feleségéhez:
– Te asszony, fogy a pénzünk, ezért kirúgom a szakácsot, és megtanulok fôzni!
– Jó, drágám! Ha megtanulnál szeretkezni, akkor még a sofôrt is kirúghatnánk!
* * *
A hegymászó megcsúszik a sziklán, két kézzel kapaszkodik, nem talál támaszt a lábának. Kétségbeesetten felnéz az égre, és fohászkodik:
– Istenem, van ott valaki?
– Igen.
– Most mit tegyek?
– Imádkozz, bízz Istenben, és engedd el a sziklát!
A hegymászó gondolkodik egy kicsit, majd újra megszólal:
– Nincs ott valaki más?
* * *
Egy focista panaszkodik egy szurkolónak.
– Képzelje el, 8 hónapja nem kapunk fizetést!
Mire a szurkoló:
– Én meg már 20 éve nem láttam focit.
* * *
Hajótörött cigány hánykolódik a tengerben, meglát a távolban egy nagy hajót. Odaúszik, és felkiabál az éppen árbócon lévô matróznak:
– Dobjá’ má’ le egy kötelet!
– A matróz nem válaszol. A cigány újból kiabál:
– Há, dobjá’ má’ le egy kötelet!
– A matróz ismét nem válaszol. Mérgesen kiabál a cigány ismét:
– Do you speak English???
– A matróz visszaszól: – YES.
– Hát akkó dobjá’ má’ le egy kötelet!!!
* * *
Eszkimó a sarki kocsmában:
– Kérek egy whiskyt! – szól a csaposnak.
– Jéggel, vagy jég nélkül?
– Ne idegesítsen fel!
* * *
Temetik a favágót.
– Szegény Józsi korán elment.
– Isten nyugtassa! Pedig, de szerettem volna neki még valamit mondani!
– Mit?
– Csak azt, hogy ugorjon, mert dôl a fa.
* * *
Egy skót a fiával sétál az úton, a kisfiú meglát egy dinnyeárust, és mondja az apjának, hogy vegyen neki egyet. Megkapja. Majd 20 év múlva ugyanott sétálnak, a fiú meglát egy kocsmát, mondja az apjának hogy menjenek be és igyanak egy sört. Erre az apa:
– Kisfiam, dinnyére sört???
* * *
Az igazgató konferenciára készül, és utasításba adja a beosztottjának, hogy írjon neki egy frappáns 20 perces beszédet. Mérgesen jön vissza a konferenciáról.
– Kovács kartárs, egyórás beszédet írt, a hallgatóság nagy része kiment félidôben a terembôl.
– Én 20 perces szöveget írtam, fônök, még a két másolatot is odaadtam, amit kért.
* * *
Alkalmazottak személyi kartonjaiból:
– Munkájának színvonala a múlt héten a lehetô legmélyebbre süllyedt. Azóta ás.
– A munkatársai akárhova követnék azért, hogy röhöghessenek a baklövésein.
– Nem szabadna ezt az embert engedni szaporodni.
– Hajlandó dolgozni, ha sarokba szorítják, és állandóan figyelik.
* * *
Munkaközvetítônél. Kicsit szakadt alak panaszkodik az ügyintézônek:
– Sehol sem kapok munkát! Maga mit tenne az én bôrömben?
– Elôször is megmosakodnék.
Copyright (c) Kisújság Alapítvány - 2008
Ezen honlap tartalma (egészében vagy részleteiben) nem
sokszorosítható vagy publikálható semmilyen formában,
a kiadó előzetes beleegyezése nélkül!
|