Kisújság-olvasók figyelmébe!
Már kapható a:
GYERGYÓI KISÚJSÁG ÉVKÖNYV 2008.
A Gyergyói Kisújság szerkesztôsége lehetôséget biztosít arra, hogy a lapunkat ismerô, távolba szakadat gyergyóiak (és nemcsak) megrendelhessék a Gyergyói Kisújság évkönyvét.
Megrendeléseket az alábbi címeken (e-mail cím, postai cím), illetve telefonszámon fogadunk:
e-mail: kisujsag@hr.astral.ro
tel.: 004-0266-364.941
Postai cím: 535500 Gheorgheni, jud. Harghita, p-ta Libertătii nr. 22., Romania
A Gyergyói Kisújság lehetôséget biztosít arra is, hogy elôfizessenek a lapra mindazok, akik eddig csak internetes formában fértek hozzá kedvenc heti olvasnivalójukhoz.
A világ bármely pontján élô Kisújság-olvasók a fenti címeken, illetve telefonszámon fizethetnek elô lapunkra.
Gyergyói Kisújság ügyfélszolgálat
Precedens
Minden mellébeszélés ellenére teljesen természetes, hogy számunkra, romániai magyarok számára precedens értékkel bír Koszovó függetlenségének kikiáltása.
Teljesen természetes az is, hogy Románia és más olyan EU-s országok, ahol nincsenek megoldva az ott élô kisebbségek kérdései (Spanyolország, Szlovákia, Görögország, Ciprus) nem ismerik el ennek a függetlenségnek a jogosságát. A román állam számára az új állam elismerése többek között azt is jelentené, hogy természetes és jogos követelésként, és nem szeparatista törekvésként kezelné autonómia-igényünket.
Az is természetes, hogy az RMDSZ nem értett egyet a román állásponttal, és sok más állammal együtt, mint például az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia vagy Franciaország, elismerte Koszovó függetlenségét. Valljuk be ôszintén, nem is tehetett mást, hiszen a küszöbön levô választások elôtt ellenkezô álláspontra állni egyenlô lett volna a politikai öngyilkossággal. Ugyanakkor nem kell zseninek lenni ahhoz, hogy rájöjjünk, most kell kihasználni a számunkra kedvezô helyzetet. Nyíltan el kell mondani: ha nem oldjátok meg a romániai magyarság kérdéseit, ha nem fordítotok kellô figyelmet jogaink és érdekeink érvényesítésére, beleértve a nemzeti és kulturális autonómia megvalósítására irányuló igényeinket is, ha továbbra is kirekesztô, félrevezetô, mellébeszélô politikát folytattok, akkor akár ez is megtörténhet. Igen, ez a helyzet, s tetszik, nem tetszik, ehhez tartsátok magatokat.
De lehet, hogy beszélhetnénk másképp – ahogy nem is olyan rég még beszéltünk – Erdély gazdasági függetlenítésérôl, vagy Székelyföld szabadságáról. Azt mondjátok, hogy ez zsarolás? Ez egy adódó helyzet kihasználása. Azt mondjátok, hogy ez politikai opportunizmus? Hát persze, hogy az, de ezért ti nem háborodhattok fel, hiszen történelmetek nagy része csakis errôl szól.
A hazai politikában feltámadt a nacionalizmus, ami latensen mindig is ott rejtôzködött a román párteszmékben, de amíg szükség volt az RMDSZ segítségére, addig sikeresen kendôzték azt. Most lenne ok véglegesen félreállítani Markóékat a kormányzástól, de ki vállalja ezt a lépést egy véleménykülönbségért? A demokratikus állam státusának átlátszó köde foszlana szét, hiszen a véleményszabadság, és a szabad véleménynyilvánítás alapjoga miatt történne megtorlás. Ennek a lépésnek természetes velejárója lenne a romániai magyarság nacionalista érzelmének robbanásszerű erôsödése, és végre megtörténne az erdélyi magyarság rég várt példátlan összefogása. Ahogy mondani szokás: minden kárban van valami haszon. Ebben az esetben lehet, hogy több lenne a haszon, mint a kár. Nem elhanyagolandó az sem, hogy a kormánykoalíció felbontása elôrehozott választásokkal járna.
Latet anguis in herba! – szól a mondás, de ne feledjük, hogy mindkét fél kígyója a fűben lapul, sôt olyan kígyók is ott leskelôdnek, amikrôl esetleg tudomásunk sincs. Az érdekek csúszómászókat is szülnek.
Egy demokratikus világban, egy valóban demokratikus államban, ha egy népcsoport, egy nemzeti kisebbség úgy érzi, hogy területileg le akar válni egy egységesnek hirdetett nemzettestrôl, ki akar szakadni a nemzetállamból, független szeretne lenni, akkor ez természetszerűleg meg kell történjen. Ha a szóban forgó állam nem hajlandó elfogadni az igény jogosságát, ha meggátolja az önrendelkezési elv megvalósulását békés úton, azt jelenti, hogy az erôszakos megoldást támogatja. Erre is precedens Koszovó. Ha hatalmi szempontok, és nem demokratikus elvek alapján születnek döntések, akkor abból mindig konfliktusok származnak. Rossz elképzelni, hogy Románia is erre az ösvényre tévedhet.
Ábrahám Imre
Az alpolgármester tájékoztatott
Nemzeti park, közvilágítás, „eltűnt játszótér”
Kontesveller József, városunk alpolgármestere a héten is összehívta a média képviselôit tájékoztatóra. Több témában is tájékoztatott.
Legelôször a Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Park ügyében. Az elmúlt héten megbeszélésen vett részt Kontesveller József is a megyei erdészetnél. A nemzeti park eddig nem nagyon hívta meg az önkormányzatot a vezetôtanács üléseire. A múlt héten szerették volna elfogatatni a menedzseri tervet, amelyet a konzultatív-, a tudományos- és a vezetôtanács is jóvá kell hagyjon. Mivel a város képviselôi nem tudták akkor elolvasni a menedzseri tervet, kérték, hogy halasszák el két héttel az ülést. A terv tartalmazza a terület zónákra való felosztását, aszerint, hogy azon a területen engedélyezett-e az építkezés, vagy teljesen zárt, azaz nem engedélyez semmilyen építkezést. Az alagút fölötti területen épültek villák, ezért azt be akarták sorolni fejlesztési zónának, amibe az alpolgármester nem egyezett bele, hiszen tudomása szerint ott az erdészeti térképek szerinti területek és az adminisztratív területek nem egyeznek meg, és ha az a terület a város önkormányzatához tartozik, akkor ott nem adhatnak ki engedélyt a békásiak. Ez a terv a sípálya helyét is tartalmazni fogja, amit csak olyan területen lehet kialakítani, amely fejlesztési zónaként lesz meghatározva. A korondi árusok kérdése is szóba került, akiknek a békásiak adtak ki engedélyt, de ez a következô gyűlésen ismét téma lesz, hiszen az alpolgármester utána kell nézzen a kataszteri területeknek, mivel a város területén a békásiak nem adhatnak ki engedélyt.
Másodikként a közvilágítás került szóba, amelynek megvalósíthatósági tervét a temesváriak elküldték, és amelyet a tanács jóvá kell hagyjon ahhoz, hogy a technikai tervhez hozzá lehessen látni. Elkészítették a technikai tervet a fôutakra. Az alpolgármester a munkálatok megvalósításának sorrendjére javaslatot fog tenni: a fôutakon, a fôtéren és a mellékutakon kellene elôször elkezdeni a munkálatokat, és csak ezt követôen a parkban, a zsinagóga környékén és más helyeken.
A város integrált fejlesztési terve kapcsán Kontesveller József elmondta, az OTP Consulting elküldte különbözô intézményeknek a kérdôíveket, amelyekre pár napon belül válaszolni kell, hogy másfél hónap alatt elkészülhessen a terv, és a város tudjon részt venni a pályázaton. A tanács a héten megbeszéli a fejlesztési területek prioritási sorrendjét. Az alpolgármester szerint azokat a területeket kellene elônyben részesíteni, amelyekre már van tanulmány.
A héten, szerdán a tanács elé került a költségvetés tervezete. Ezzel kapcsolatosan az alpolgármester arról tájékoztatott, ami kimaradt a tervezetbôl: önrészre, tervezésre, tanulmányokra nincs elkülönítve pénz, míg tavaly 2–2 milliárd lej volt ilyen célokra. A Gyilkostó víz- és szennyvízhálózatának kiépítéséhez szükséges területekre sincs elkülönített alap, illetve a Salvamont támogatás nélkül marad, pedig az önkormányzatnak feladata, hogy a sportrendezvényekhez a biztonságot garantálja – fűzte hozzá Kontesveller.
* * *
Néhány kisgyermekes édesanya panaszkodott arra, hogy a decemberben a központi parkban felállított játszótér eltűnt, és ennek hiányát érzik.
Ezzel kapcsolatosan Kontesveller József alpolgármester elmondta:
– A játszóteret az önkormányzat készítette, és hozzávetôleg 8000 lejbe került. A játszótér a Mikulás- és városnapok alkalmából volt a központi parkba elhelyezve. A parkot most rendbe kell tenni. Tervbe van véve játszótér-felújítás is, majd a játékok oda kerülnek. A játékszerek most az Orosz Kálmán óvoda udvarán vannak. Mi lesz a sorsuk, nem tudja az alpolgármester, annyi biztos, hogy a központi parkba nem fognak visszakerülni.
Rancz Enikô
Párhuzamok (8.)
a1914-ben a következô tudósítást is olvashatjuk a Gyergyó című lap oldalain: „Továbbképzô tanfolyam. Ipartestületünk 27-én (február – B. Gy.) este a technológiai múzeum vezetôsége által rendezett továbbképzô tanfolyam befejezô vizsgája igen szép eredménynyel folyt le.
A helybeli fôgimnázium derék igazgatója, lovag G. Fehrentheil Henrik vezette tanfolyamot, oktató tanárok Szopos Sándor, dr. Székely József és Keresztúri György tanárurak voltak, akiknek fáradhatatlan szorgalma és szaktudása meglátszott a vizsgán.
A tanfolyamon ugyan iparosaink közül csak 16-an vettek részt, de a szép eredmény után remélni lehet, hogy a jövô évben ott lesz a tanfolyamon minden iparos, aki csak ott lehet.
A számtan, üzleti mértan és üzleti levelezésbôl adott pontos feleletek iparosaink értelmességérôl, tanulékonyságukról tettek tanúbizonyságot (…)
A vizsgán jelen volt Orel Dezsô polgármester is (…)
…tavaszon három tanfolyamot rendeznek iparosaink részére, ú.n. 1. szabóipari szakrajz, 2. cipészipari szakrajz és 3. asztalos csinozó tanfolyamot (…)”
Érdemes odafigyelni a tudósításra, hiszen arról ad hírt, hogy akkor sem várták ölbe tett kézzel a sült galambot. Képezték magukat az emberek. De mást is megtudhattunk: volt technológiai múzeum nevű szervezôdés, s hogy a valószínű civil kezdeményezés tevékenységét figyelemre méltatta a város polgármestere. (Igaz, ôt Orel Dezsônek hívták.)
Még egy ma is figyelemre méltó hírrészlet a Gyergyóból: „Majláth püspök pásztorlevele. Erdély római katholikus püspöke Majláth Gusztáv Károly gróf most adta ki ezidei elsô pásztorlevelét, melyben különösen az egyke és a nôi ruhadivat elfajulása ellen foglal állást. (Utóbbi ellen a „a testi idomok nyilvános fitogtatása” okán.)”
A Csíkvármegye egyik híre is igazolja, egyszer-egyszer arra méltót is észrevesznek: Kitüntetett tanító. Méltó kitüntetés érte városunk egyik tanítóját, Márton Gábort, aki már 38 évet töltött a tanítói pályán s ezen idô alatt nemcsak mint lelkes tanító szolgálta községe oktatás ügyét, hanem pótolhatatlan érdemeket szerzett az iparos dalárda évekig való szakszerű vezetésével is. (…)
Most, amikor a kitüntetések csak azok számára vannak fenntartva, akik nagyképűsködés, csúszás-mászás, politikai szolgálatok terén válnak ki, – jól esô érzés tölti el az embert, ha a véletlen egy olyan emberhez is juttatja az ilyesmit, aki becsületes munkásságában, korrekt hazafiságban ôszült meg.”
Ejnye, hogy milyenek voltak azok a régiek. Ma ilyesmi soha nem fordulhat elô, hiszen minden esetben a rátermettség, a tehetség és a tisztesség a legfontosabb követelmény.
Befejezésnek egy tanulságos tudósításból idéznénk néhány sort: „ A Székely földműves ifjúsági egyesület folyó hó 15-én Gerôffy Csanád, központi fiúiskolai tanító elnöklete mellett, szépen sikerült mulatságot rendezett…
Külön elismerés illeti Gerôffy Csanád, Berecz Balázs és Ferenczy István tanítókat…, – kár, hogy városunk értelmisége alig érdeklôdik a székely ifjúság kulturális tevékenységei iránt, annak tulajdonítható aztán, hogy a székely ellenséget lát a nadrágos emberben, s nincs bizalma ezek iránt, akik az ôk támogatásukra, nevelésükre, szellemi és anyagi erôsbbülésükre vannak rendelve…”
Ollózta: Bajna György
A japán sztrájk folytatódik
Nemrégiben hírt adtunk arról, hogy a Munka-, Család és Esélyegyenlôségi Minisztérium megvonta a 18. életévüket betöltött diákoktól a családi pótlékot (gyerekpénzt), noha sokuk ebben az életkorban még csak tizenegyedik osztályos. Tiltakozások sora kezdôdött el az országban: elôször aláírásgyűjtést, majd japán sztrájkot szerveztek, amely során a diákok – tiltakozásuk jeléül – fehér karszalagot viseltek az órákon.
A tiltakozáshoz január 30-án, 31-én és február elsején a gyergyószentmiklósi középiskolák is csatlakoztak.
Múlt heti lapszámunkban arról is beszámoltunk, hogy a megyében öt város középiskoláiban összesen 4610 aláírás gyűlt össze, Gyergyószentmiklósról 525, Csíkszeredából 1650, Székelyudvarhelyrôl 1855, Székelykeresztúrról 470 és Maroshévízrôl 110. Az aláírásokat egy sajtótájékoztató keretében adja át a MAKOSZ Derzsi Ákosnak, a Munkaügyi, Család- és Esélyegyenlôségi Minisztérium államtitkárának. Azonban, amint Kotró Karola, a Hargita Megyei Diáktanács elnöke elmondta, a sajtótájékoztató idôpontját még mindig nem tudják. Ugyanakkor arról is tájékoztatott, hogy a japán sztrájk február 19-étôl folytatódik Székelyudvarhelyen öt, Csíkszeredában négy, Maroshévízen egy és Székelykeresztúron szintén egy iskolában. A törvénymódosító javaslatot átadták a magyar képviselôknek és az oktatási minisztériumnak – fűzte hozzá Kotró Karola.
Rancz Enikô
Sajtóközlemény
27 RMDSZ-szavazat Koszovó függetlensége mellett
A román Parlament két háza hurrogással fogadta az RMDSZ-frakció 27 szavazatát, amelylyel a Szövetség képviselôi és szenátorai egyhangúlag ellenezték Romániának Koszovó függetlensége ügyében kialakított álláspontját. Az új állam függetlenségét tegnap 357 szavazattal utasították el a parlament rendkívüli ülésén.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség továbbra is elkötelezetten támogatja, hogy Románia is ismerje el Koszovó függetlenségét. Álláspontja megegyezik az Európai Unió tagállamai többségének álláspontjával.
Meggyôzôdésünk, hogy Koszovó függetlenségének kikiáltása Nyugat-Balkán térségében, az elmúlt másfél évtizedben végbement változások szükségszerű következménye, európai vonatkozásban pedig a népek, nemzetek önrendelkezési jogára irányítja a nemzetközi közösség figyelmét.
A parlamentben leadott egyhangú szavazatukkal az RMDSZ politikusai azt hangsúlyozták, hogy az új állam elismerése Románia számára is fontos lépés volna.
A függetlenség elismerése azt is jelentené, hogy a román állam természetes és jogos követelésként, és nem szeparatista törekvésként kezeli a romániai magyarok autonómia-igényét.
Kisebbségi érdekvédelmi szervezetként fontosnak tekintjük a koszovói béke konszolidálását. Ugyanakkor továbbra is figyelemmel követjük, és támogatjuk, hogy az újonnan létrejött államban a szerb kisebbség jogai ne sérüljenek, hogy megteremtôdjenek az immár többségivé vált albán közösség, és az új állam területén élô szerb kisebbség békés együttélésének feltételei.
Európában és itthon is békés politikai eszközöket kell keresnünk az etnikai problémák megoldásához. A továbbiakban is ennek szellemében fogunk harcolni közös célunkért, a romániai magyar közösség autonómiája megteremtéséért.
2007. február 19.
Kelemen Hunor ügyvezetô elnök
Állóurnás elôválasztás Gyergyószentmiklóson
Betartva a Területi Küldöttek Tanácsának (TKT) elôírásait, ülésezett az RMDSZ Gyergyószentmiklósi Szervezete. A városi szervezet eldöntötte, hogy állóurnás elôválasztást szerveznek március 29-én. A Területi Állandó Tanács (TÁT) azonban nem fogadta el ezt a határidôt, helyette március 30-át, vasárnapot javasolta az elôválasztás megszervezésére. Az elôválasztásra polgármesternek jelentkezhetnek mindazok, akik megfelelnek a törvény által elôírt követelményeknek, emellett a városi szervezet által támasztott követelmény, hogy felsôfokú végzettséggel rendelkezzenek, és ismerjék a magyar, valamint a román nyelvet. A jelöltnek programot kell letennie, ebben vázolnia kell, mit tenne polgármesterként városunk jövôje érdekében. Az önkormányzati képviselôtestületbe jelentkezôknek szintén papírra kell vetniük elképzeléseiket, ám a tisztségbe jelentkezhetnek azok is, akik csupán középfokú végzettséggel rendelkeznek. A magyar és a román nyelv ismerete feltétel a képviselôtestületbe jelentkezôk számára is. A TÁT elfogadta ezeket a feltételeket – tudtuk meg Farkas Zoltántól, az RMDSZ Gyergyószentmiklósi Szervezetének elnökétôl. Az állóurnás elôválasztáson – az RMDSZ színeiben induló – polgármestert választják meg, továbbá eldôl az, hogy az önkormányzati képviselôtestületbe jelentkezôk milyen sorrendben kerülnek a helyi választás szavazócéduláira (értelemszerűen az elôválasztáson legtöbb szavazatot szerzô jelölt kerül az elsô helyre). Farkas Zoltán hangsúlyozta: bárki lehet az RMDSZ jelöltje függetlenül attól, hogy RMDSZ-tag, vagy sem. Feltétele csupán az, hogy elfogadja a szövetség programját. Ugyanakkor az elôválasztáson szintén minden gyergyószentmiklósi szavazhat RMDSZ-tagságtól függetlenül – tájékoztatott Farkas.
Csata Orsolya
Útjavítási munkálatok
A gyergyószentmiklósi és maroshévízi útfelújítási munkálatok már az idén augusztusban elkezdôdhetnek, adta közre Tánczos Barna szállításügyi államtitkár kabinetje. Az alábbiakban ebbôl olvashatnak részleteket.
Megszülettek azok a kormányhatározatok, amelyeknek értelmében a szállításügyi minisztérium átveszi a gyergyószentmiklósi és maroshévízi önkormányzattól az említett településeken átmenô DN12-es út városi szakaszait – mondta Tánczos Barna szállításügyi államtitkár, aki hozzátette: ez a határozat precedens értékű, hiszen egyik említett önkormányzatnak sincsenek meg a megfelelô anyagi forrásai arra, hogy felújítsák a rajtuk keresztül áthaladó DN12-es országút rájuk esô részét. „Már többször hangsúlyoztam azt, hogy mennyire abszurd helyzet teremtôdne akkor, ha a Kökös és Maroshévíz közötti szakasz egy modern, európai szintű út lenne, de a városokban az utak nem kerülnének felújítás alá” – fejtette ki az államtikár. Tánczos elmondta: az országos útrehabilitációs projekt VI. szakasza mintegy 987 millió eurót emészt fel, amelybôl az Európai Befektetési Bank (BEI) 450 millió euróval, a román kormány pedig 537 millió euróval veszi ki részét. „Székelyföldnek most kell kihasználnia azt, hogy az Európai Befektetési Banktól ekkora összeg érkezik az országba. Azt már sikerült elérnünk, hogy Erdély számára olyan fontos útszakaszok kerülnek felújításra, mint a fent említett Kökös-Maroshévíz közötti rész. De meg kell említenem, hogy tavaly nyáron már megszületett az a sürgôsségi kormányrendelet, amelynek értelmében további, Erdély számára prioritást élvezô útszakaszokat is rehabilitálni fognak” – érvelt Tánczos, aki elárulta: lénye-ges az, hogy ezeknek a szakaszoknak a munkálatait minél hamarabb elkezdjék, ugyanis ezek az utak fognak kapcsolatot teremteni a tervezett autópályák között is. „Terveink szerint Gyergyószentmiklós egyik fontos csomópontja lesz Székelyföldnek, ugyanis mind a DN12-es országút, mind a Székelyföldön áthaladó autópálya érinteni fogja a város környékét. A jelenlegi beruházások alapot adnak arra, hogy minél több magyarok lakta település legyen csomópontja azoknak az infrastrukturális beruházásoknak, amelyeknek mértéke a legnagyobb Románia történetében” – fejtette ki az államtitkár, aki hozzátette: a DN12-es országút Kökös és Maroshévíz közötti szakaszának munkálatait már az idén augusztusban el lehet kezdeni. „Ha nem történik óvás, akkor már augusztus hetedikén szerzôdéskötésre kerülhet sor a szállításügyi minisztérium és az építtetô cég között.
Pártalakítás Borszéken!!!
Vasárnap, január 17-én megalakult Borszéken a Magyar Polgári Párt helyi önálló szervezete. Büszkeséggel tölt el, hiszen a Gyergyói-medencében, beleértve Maroshévíz és Borszék környékét is, ez az elsô megalakított helyi szervezet. Nem volt egyszerű, hiszen Borszékon nem létezett Magyar Polgári Szövetség, mint más településen, melynek tagjai közül kerültek ki a pártalakító személyek. A 15 taggal induló borszéki szervezet titkos szavazással megválasztotta a vezetôtanácsot, elnöke Bajkó Gyula vállalkozó, alelnöke Portik László kereskedelmi ügynök és Péter Tibor ugyancsak vállalkozó, mint vezetôtanácstag. Továbbá ismertetve volt az alapszabályzat és a párt jelenlegi helyzete, mivel köztudott, hogy megtámadták a párt bejegyzését. De csak rendezôdnek a dolgok, hiszen jogállamban élünk, vagy talán nem? Na, de a gondokat félretéve, megalakult az MPP borszéki szervezete.
A jelenlevô tagok eldöntötték továbbá a sürgôs teendôket, éspedig a tagtoborozást és azt, hogy ki kell választani azokat a személyeket, akik indulnának a helyhatósági választásokon a fenyô jele alatt.
A pártalakítás ötlete abból indult ki, hogy Borszéknek szüksége van gyökeres változásra, mivel az eddigi közigazgatás nem sok eredményt mutat fel a fejlesztés és a turizmus terén. Akárhogy alakulnak a dolgok a választáskor, a közös cél Borszék turisztikai fejlesztése kell legyen, és nem politikai viszályok és anyagi érdekek vadászati színtere.
Befejezésül értesítünk minden csatlakozni kívánó személyt, hogy nem állunk meg a pártalapításnál, és várunk sorainkba mindenkit, aki hisz Borszék fejlôdésében és fellendülésében.
Jelentkezésüket, észrevételeiket, hozzászólásaikat várjuk a 0744/276.681-es, 337.675-ös telefonszámokon; sms-ben a 0723/388.266-os telefonszámon; e-mailban a csukkos@freemail.hu. címen.
Polgártársi üdvözlettel,
Bajkó Gyula elnök, Portik László alelnök
MPSZ-hírek
Koszovó függetlenné válásáról
A Magyar Polgári Szövetség Gyergyószéki Szervezete megelégedéssel vette tudomásul, hogy Koszovó kikiáltotta függetlenségét, s azt a vezetô nagyhatalmak már el is ismerték. Példa ez számunkra azért, mert a gyakorlatban bizonyítja, hogy ha egy nép nagyon akar valamit, akkor van rá lehetôség, hogy azt el is érje. Ugyanakkor Koszovó arra is példa, hogy a nagyhatalmak felismerték, hogy nem nézhetik tétlenül, ha egy állam lenyomja a területén élô nemzeti kisebbségeket. Bízunk ugyanakkor abban, hogy azt is megtanulták a nagyhatalmak, hogy nem kell megvárni, míg az ellentétek nyílt konfliktussá fajulnak, célszerűbb azokba minél hamarabb beavatkozni, hogy el lehessen kerülni a még nagyobb bajt. Végül, de egyáltalán nem utolsósorban Koszovó esete biztatást, erôt kell jelentsen a székely népnek. Lám, csak elég erôsen kell akarni, s az eredmény nem marad el. Arra kell tehát törekedni, hogy a helyhatósági választásokon olyan vezetôket válasszunk meg, akik határozottan és következetesen fognak dolgozni Székelyföld autonómiájáért.
A polgármester által „kölcsönvett”
187 millió lejrôl
Száztizenöt hét, több mint két év és két hónap telt el azóta, hogy a polgármester kérésére, az RMDSZ többségű képviselôtestület jóváhagyásával a város pénzébôl „kölcsönvettek” 187 853 400 régi lejt, hogy legyen amibôl kifizetni a polgármester saját személyes ügyvédjét. Újra és újra megkérdezzük Pap Iosif polgármestertôl, Farkas Zoltán városi RMDSZ-elnöktôl, illetve a városi képviselôtestület RMDSZ-es tagjaitól (aki nem ismerné ôket: Antal Péter, Aszalos Albert, Barabás Attila, Blénessy Géza, Eigel Tibor, Fülöp Edit, Kolumbán László, Mann Géza, Nagy Zoltán, Parászka Géza, Portik Csaba, Seer Mihály, Szabó Rudolf, Szász József, Szlávits Erika, Tinka Kálmán, Vencser Sándor), hogy mikor vetnek véget ennek az állapotnak? A helyi képviselôk megtehetik azt is, hogy pert indítanak a polgármester ellen, ha valamiképp bizonyítani akarják, hogy nem vállalnak vele közösséget ebben az ügyben.
Az oktatási nevelési támogatásról
A Magyar Polgári Szövetség Gyergyószéki Szervezete felháborodással tapasztalja, hogy az oktatási-nevelési támogatást ismét kampány-célokra akarja felhasználni az RMDSZ. Ezért ismételten elmondjuk mindenkinek, hogy nem igaz, hogy az Iskola Alapítvány adja a támogatást azoknak, akik sikeresen pályáznak érte. Ezzel szemben az igazság az, hogy a támogatást hivatalból jár minden olyan igénylônek, akinek a gyermeke magyar iskolába jár. Köszönhetô ez annak, hogy az Orbán kormány kezdeményezésére az Országgyűlés annak idején elfogadta a Státustörvényt, tehát ha valakinek hálás kell legyen a hazai magyar szülô, az nem Markó Béla, avagy Kelemen Hunor (az Iskola alapítvány vezetôje), hanem Orbán Viktor. Ugyanakkor természetesen, gyenge és átlátszó hazugság az is, hogy csak az kap támogatást, aki az RMDSZ-re szavaz. Mi arra biztatunk minden szülôt, hogy igényelje a támogatást, szavazni meg majd arra szavazzon, akit alkalmasabbnak talál.
A Magyar Polgári Párt helyi szervezeteinek alakulásáról
Ezúton is értesítünk mindenkit, hogy Gyergyószéken is alakulnak a Magyar Polgári Párt helyi szervezetei. Aki be szeretne iratkozni, az keresse a Magyar Polgári Szövetség helyi vezetôit további tájékoztatásért. Gyergyószentmiklóson jövô csütörtökön (február 28-án) délután öt órától lesz az alakuló ülés a Korona nagytermében.
Jó gazda módjára…
Többször jártam a Kárpátok utca végében lévô cigánytelepre, a Téglagyárhoz, a szomszédos GAZ-s istállókhoz. Hol ezért, hol azért, s többek között akkor is, amikor átvette a hivatal a volt csendôrség istállóit. Akkor egy kapun mentünk be, s kerítés óvta az istállókat, a gazdasági melléképületeket, a szénatárolót. Ami a hét elején fogadott, az megdöbbentett. Se kapu, se kerítés, se szénatároló. Ami megmaradt: negyed istálló kéménnyel, s a melléképületekbôl is van még.
Nagy István jegyzôt kértük meg, idôrendben meséljen a város ezen magánvagyonáról.
– A történet 2004 ôszén kezdôdött. Október 26-án a csendôralakulat levélben értesíti a Gyergyószentmiklósi Polgármesteri Hivatalt, hogy a birtokukban lévô 7580 négyzetméternyi területet a 10 épülettel együtt felajánlja a városnak megvásárlásra. A polgármester válaszol az értesítésre, mint írja, érdekli a hivatalt a felajánlás, hiszen a város szociális problémákkal küzd, és nagy szüksége van a szociális lakásokra. 2005. április 27-én Gyergyószentmiklós önkormányzata döntést hozott, hogy a területet és az épületeket a város közvagyonába felveszi. Az erre vonatkozó 59-es számú határozatot a prefektúra megtámadta, és a május 31-i ülésén módosítja azt a tanács, így kerül a város magánvagyonába. A döntések alapján megkezdôdik a tényleges átvétel 2006. februárjában a dokumentáció elkészítése után, 2006 júniusában megôrzésre veszi át a hivatal. A 89-es számú tanácshatározattal a korábbi határozatokat visszavonják, és a város közvagyonává, közjavai közé sorolják a területet a hozzátartozó épületekkel. A tényleges átadásra 2006. szeptember 25-én került sor.
Az átadás után több cigány család is beköltözött az istállók melletti házakba, majd kikerültek onnan, mások költöztek be, mind-mind próbálják óvni a javakat, s helyébe fedél van a fejük felett. De mára már szinte nem maradt, amit óvni, amire vigyázni.
Kontesveller József alpolgármester sajtótájékoztatón megerôsítette: a város tulajdonában van. A probléma az, hogy a polgármester úr szociális lakásokat akart itt kialakítani, amikor visszaadták szociális lakásoknak adták vissza, de oda nemigen lehet lakásokat építeni. A tanács is elvetette ezt a javaslatot. Mindent szerettek volna ott kialakítani, kutyamenhelytôl kezdve tyúkfarmig, de a kormányhatározatot módosítani kellett volna. Ha jól emlékszem, a polgármester urat hatalmazta fel a bizottság a módosítás indítványozására, ami elôtt el kellene dönteni, hogy oda mit terveznek.
A több éves folyamat, a tervek, hogy egyszer majd megoldódik a szociális probléma, szertefoszlóban van, mindjárt nincs, mit átalakítani. Szerre omlottak meg az épületek. A tavaly ilyenkor a nagy szénatároló födéltartóit vagdalták le. Ekkor a polgármester sajtótájékoztatón mondta el, ismeretlen tettes ellen indítanak kivizsgálást. Mai napig nem tudni, mit is szeretne oda a városvezetés, de egy biztos, nem sok minden maradt a közel egy hektáron. Az évek során, magánszemély is jelezte, kibérelné. Felvetôdik a kérdés, nem lehetett volna valamilyen módon hasznosítani, ha már a városé?
Baricz-Tamás Imola
Kell nekünk vizescég?
Közös vízszolgáltató cég létrehozása kapcsán tartottak lakossági fórumot kedden este hat órától. A tanácsteremben alig több, mint kéttucatnyian ültek asztalhoz. Kótai Levente, a hivatal munkatársa, majd Kontesveller József alpolgármester szólt a jelenlévôkhöz. Elmondta, a vízszolgáltató cég létrehozásáról szóló korábbi tanácshatározatot Árus Zsolt a prefektúrán megtámadta, ezt a tanács vissza is vonta. A elsô fázisban nyolc településrôl volt szó, idôközben csatlakozott Galócás, és Balánbánya is jelezte, hogy társulni kíván.
– Felejtsük el a várost, a falut, a községet, gondolkodjunk régióban, ajánlom minél aktívabban, legyen a városé a kezdeményezô szerep, nem célzok én semmire, meg kell változzon a helyzet, ne nézzük a gyergyói helyzetet a templom tornyától, nézzük Pricskérôl” – fogalmazott felszólalásában Bélnessy Jenô bácsi.
– Mirôl beszélünk, ha van az önkormányzatnak elképzelése, akkor mondja el, lát-e egy leírt tervezetet valaki maga elôtt? – tette fel a kérdést Árus Zsolt. Mert elméletileg jól hangzik, hogy kell egy medence szintű szolgáltató, és lehetséges, hogy így van, de a kérdés az, hogy milyen legyen. Láthatólag erre az önkormányzatnak elgondolása nincsen, lehet, hogy van, de akkor eldugták, mert senki sem látta. Ugyanis az ördög mindig a részletekben bújik meg. Évek óta halljuk, hogy szükség van erre, de tudtommal nem készült semmiféle tanulmány, mely arról szólna, hogy mibe kerül, milyen beruházásokra, költségekre van szükség, hogyan érintené a várost. Így nem lehet állást foglalni, hogy jó vagy nem jó, akarjuk, vagy nem akarjuk. Kellene egy elgondolás, s akkor beszélhetünk róla – fogalmazott Árus Zsolt.
Kontesveller József elmondta, elvi kérdésrôl tárgyalnak, errôl is szólt a határozat. 2008 elsô évharmadában kell lépni, ha nem, nincs értelme. A városra esô rész 1,2 milliárd lej, és 37 százalékkal azt lehet elérni, hogy az alapszabályzat értelmében vétójoga van.
Vincze János elmondta, a regionális szolgáltatóhoz csak a víz- és csatornahálózat tartozik, továbbá a szolgáltatócég esetleges működésérôl szólt.
Pénzre van szüksége a városnak, és ahhoz, hogy támogassanak, össze kell álljanak az önkormányzatok, ezt a lehetôséget látjuk most. Nem biztos, hogy pénz lesz ebbôl, de ez egy olyan lehetôség, mely által a medence víz- és szennyvízhálózatát lehetne fejleszteni. A lakókban, bennem és a tanácsosokban is vannak kételyek, az alapszabályzatot és működési szabályzatot úgy kell megalkotni, hogy mindenkinek jó legyen. Nem az a kérdés, hogy vacakoljunk-e tovább, a kérdés az, hogy akarjuk-e, kell-e ez nekünk, látunk-e más fejlôdési utat. Kényszerhelyzetben vagyunk, mert a támogatást csakis regionális szolgáltatók kaphatnak. Határidôk vannak, melyek szorítanak, két-három hetet kaptunk arra, hogy elkezdjünk valamit, hangzott el. Pályázatok regionális szolgáltatók számára vannak, ha Gyergyó térsége nem hozza létre a közös céget – amint a környezetvédelmi miniszter átiratában is szerepel –, megyeszinten egy szolgáltató lesz, s valószínű ez Csíkszeredában – fűzte hozzá az alpolgármester.
A lakossági fórumon, a hirdetések, meghívók ellenére kevés fogyasztó volt.
– Akiket érdekelt, azok eljöttek, itt volt Árus úr, aki megtámadta a tanácshatározatot, feltette azokat a kérdéseket, melyeket részben megtudtunk válaszolni, részben olyan kérdések voltak, melyek nem ide tartoztak – összegzett a fórum végén Kontesveller.
Baricz-Tamás Imola
A fűtésrôl
Bár reménykedünk, hogy hamarosan itt a tavasz, sajnos, továbbra is mínuszokat ígérnek a meteorológusok. Azaz továbbra is szükség lesz a fára, szénre, vagy a központi fűtésre. Mint kiderült, az alapélelmiszerek mellett többet kell fizetnünk a központi fűtésért is. Vincze Jánost, a Városgazdálkodási Vállalat igazgatóját ezzel kapcsolatosan kérdeztük.
– Mikortól és mennyivel fog drágulni a fűtésszolgáltatás?
– A kérdés sajnos, nem ennyire egyszerű. A fűtés árszámításánál létezik egy referenciaár, ennek van egy működési határideje. Jelen pillanatban kénytelenek voltunk árat emelni az energiahordozó áremelkedése és más olyan tényezôk miatt, melyek nem tôlünk függenek. Ellenben az áremelés csak a jogi személyeket érinti pillanatnyilag. A lakosságot ez augusztus után fogja érinteni, amikor is meghatározzák a referenciaárat, akkor fogunk ezzel az értékkel számolni. Ennek, az áremelkedésnek egy másik fontos tényezôje, hogy a fűrészport nem ingyen kapjuk, hanem a közbeszerzés alapján 14 lejt fizetünk köbméterenként.
– Mennyibe kerül akkor egy gigakalória hôenergia?
– ÁFA nélkül jelenleg 101,42 lej, és felemelkedik 136,91 lejre egy gigakalória fűrészporral elôállított hôenergia. A gázzal elôállított hôenergia eddig 236,89 lej volt, és felemelkedik 270 lejre. Hangsúlyozom, lakók csak a következô fűtésszezontól fizetik az új árban a fűtést. Fontos tudni, hogy más városokhoz viszonyítva még mindig Gyergyószentmiklóson a legolcsóbb a központi fűtés. Tudatában vagyok annak, hogy sokaknak ez az ár is nagyon magas, de a megyében még mindig itt a legolcsóbb a fűtés. Nemrég jelent meg egy összehasonlítás: Gyergyószentmiklóson egy háromszobás lakás fűtésköltsége 250 lej volt, más erdélyi városokban ez 500–550 lej, Kolozsváron pedig mintegy 750 lejbe került. Egy kolozsvári lakos ugyanazért a négyzetméterért közel háromszorosát fizette. Persze ez nem jelenti, hogy itt olcsó a fűtés. Abban az esetben, ha el tudják végezni – és nagyon remélem, hogy elvégzik – a rehabilitálást, azt fogja eredményezni, hogy hosszú távon szinten marad az ár. Remélem, hogy az árnövekedést bele tudjuk építeni az energiacsökkenésbe.
– Mennyit fizetnek a közintézmények?
– Tudni kell, hogy jelen pillanatban a közintézményeknek számlázott ár 104,27 lejrôl (ÁFA nélkül) 140 lejre növekszik. Minden közintézmény a fűrészporos rendszertôl kapja a hôenergiát. Érdekes módon, a törvény ellentmondása alapján, az intézmények azt az árat kell fizessék, amibôl ôk az energiát nyerik, és annak az elôállítási árát. És mivel a közintézmények mind a fűrészporos rendszerre vannak kötve, abban a helyzetben vannak, hogy még mindig kevesebbet fizetnek, mint a lakosok. A közintézmények abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy nincsenek túlterhelve. A referenciaárról tudni kell, hogy a lakos az elôállítási ár 65%-át fizeti, 10%-át a helyi önkormányzat, a különbséget pedig az állam adja. Az állam azonban csak akkor hajlandó adni az ô részét – ami lényegesen nagyobb, mint amit a város ad –, ha a város hozzáteszi ezt. Ezt azért mondom el, mert hamarosan sor kerül a költségvetés megszavazására, és tudni kell, hogy ha a város elkülönít erre 7 milliárd lejt, akkor az állam is odateszi az ô részét. Jelen pillanatban kormányhatározat alapján már elkülönített az állam erre 4,1 milliárd régi lejt, ezt azonban csak akkor kapjuk meg, ha a város is odateszi a részét.
– Milyen fázisban vannak a Thermoenergyvel folytatott tárgyalások?
– Kaptunk egy átiratot, eszerint február végén érkeznek városunkba. Eddig semmilyen hivatalos tárgyalást nem folytattunk, február végén kerül sor erre.
Csata Orsolya
„Nem akarok híres lenni, elég volt!”
Hétfôn hazakerült Gábor István, a tizenkét éves roma fiú, akibôl mi tagadás, sztár lett. Igen, igen róla készült Budapesten a kisfilm, újságok tucatjai hozták le öles, szaftos címekkel tetteit. Ô „tartotta rettegésben a magyar fôvárost”, ôt tartotta néhány sajtós tekerôpataki születésűnek, és hát általa lett híres nemrégiben Gyergyószentmiklós.
Kismoszkvában kedden délelôtt a kerítés mellé gyűlt a család apraja-nagyja. S István hozta a formáját, közölte, ha nem adunk pénzt, több fotót nem készíthetünk. Pénzt szoktak adni, hogy fotózhassanak, mondta a gyönyörű szemű, testvéreihez képest „világot járt” emberke, villogtatva kezén a gyűrűt, melyet apjától kapott ajándékba hazaérkezésekor. Ránézésre kiderült: ô menô a családban. S a többiek is bizonygatták, aki Istvánról ír, vagy képet készít, az szokott fizetni érte.
Hát mi nem nyúltunk zsebbe…
Nem minden igaz, amit mondtak, hajtotta a család, Beszterce-Naszódra készült vonattal, elaludt, s Magyarországon ébredt fel.
Véletlenül kerültem oda, nem vagyok én hülye, a hülyék a másik oldalon vannak. Voltak barátaim az aluljáróban, megvédtek másoktól, de nem volt felettesem. Petárdáztam ott, az volt a legjobb. De elegem volt az ottani barátokból. Nem akarok híres lenni. Má’ az vagyok, de elég volt. Örvendek, hogy itthon vagyok. Iskolába akarok menni, nem a Téglagyárhoz, hanem a másikba. Meg akarok tanulni írni-olvasni, s vezetni. Budapesten sírtam a szüleim, testvéreim után. Bevittek az intézetbe, s megszöktem.
Az édesapa pedig mindvégig állította, többet nem fog olyant csinálni István, mert otthon van, s nem engedik. A hangzavar közepette rá-rászólt az apa, akire úgy tűnt, hallgatott a hazatérô emberke. Szintén az apa állította, hogy iskolába íratják, a Kós Károlyba, mert nem adják a téglagyáriba. Azt is többször kihangsúlyozta, hogy semmi baj nincs Istvánnal.
Csakhamar vége lett a kérdezz-feleleknek, mert a családfô mellett virító piros dzsekis kissrác szavára adtak, mi pedig pénzt nem adtunk, hogy néhány mondatot még kicsaljunk a családból.
Hagytuk ôket, a tízgyermekes családot, mert nem is az volt a fontos, hogy kicsikarjunk még egy-két választ, esetleg, hogy fűszerezzék ki a történetet a bankók láttán, hanem, hogy tényleg ne legyen „híres” többé a hazatérô fiú. Szerintünk is: elég volt már!
Kedves-Tamás Gyopár
Mínusz fokokban is Civilsuli...
Gyergyószentmiklóson 2008. február 16-17-én tartotta immár kilencedik konferenciáját a Civilsuli. Ezúttal is egy helybeli szervezet, az Ifitéka segített a Magyar Ifjúsági Tanácsnak (MIT) a szervezésben. A Civilsuli helyszíne a Szarvasmarha-tenyésztôk Egyesületének székháza volt. Szombat délelôtt Molnár Judith elôadása nyitotta a konferenciát, és arra a kérdésre próbált választ adni, hogy Miért és hogyan a civil szférában? Elôadásában említést tett a gyergyói civil szervezetekrôl, kiemelve az Esély Alapítványt, illetve azt, hogy miért fontos tenni egy cél érdekében – legyen az éppen a halmozottan sérült vagy mozgáskorlátozott fiatalok segítése. Nagyon fontos, hogy egy civil szervezetnek legyen jövôképe. Véleménye szerint civil hovatartozás nélkül lehet élni, de nem érdemes. Dr. Papp Kincses Emese, a csíkszeredai Sapientia EMTE tanárának témája az értékek és érdekek kultúrája volt. A bevezetôben elhangzott a kultúra, érték, érdek szavak meghatározása, majd az, hogy az érdekek egyre inkább átveszik az értékek helyét, illetve az érdekek értékként nyilvánulnak meg. Fontos lenne az értékek képviselete és az érdekek védelme. Elhangzott, hogy minden magyar érték a magyar érdeket kellene szolgálja. Ebédszünet után a konferencia Ábrahám Imrének, a Gyergyói Kisújság fôszerkesztôjének elôadásával folytatódott, melynek címe: A vélemény szabadsága, avagy a demokrácia csapdája volt. Az elôadó különbözô véleménytípusokat sorolt fel, megemlítve azt is, hogy milyen káros következményei lehetnek a gyerekkori véleményelfojtásnak. Szerinte hangot kell adni, és vállalni kell véleményünket, hogy magasabb szinten megvalósíthassuk a demokráciát, amely W. Churchill szerint a kormányzat egy rossz formája, de amelynél jobbat még nem találtak ki. A nap utolsó elôadását Csergô Tibor-András tartotta, a Tarisznyás Márton Múzeum igazgatója, aki a politikai ideológiák rövid áttekintésére vállalkozott. Osztályozta a különbözô irányelveket (liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus stb.), részletezve azok sajátosságait, ismertetve a jobb-, illetve a baloldalhoz tartozó világnézeteket. Ezeket mindenképpen fontos megkülönböztetni, hiszen nem mindegy, hogy kit hova sorolunk be. Vacsora után vetítésre került sor a Muuuvi filmfesztivál animációiból, majd a fiatalok kötetlen beszélgetéssel zárták a napot. Vasárnap délelôtt Orbán Árpád, a Civitas Alapítvány székelyudvarhelyi igazgatója Magabiztosabban a jövônkért! – pályázati rendszerek, lehetôségek, kihívások című elôadásában rávezetett arra, hogy mennyire fontos a pályázatírás, a jó ötletek, az alulról jövô kezdeményezés, hogyan kell jó pályázatokat írni, a kihívásoknak megfelelni. Elôadása keretében bemutatta az alapítvány kiadásában megjelent, sok hasznos adatot tartalmazó lemezt is. Az utolsó elôadás rendhagyónak bizonyult, hiszen Magyari-Sáska Zsolt tanársegéd, a helyi örmény közösség tagjaként az úgynevezett hazatérô turizmusról, azaz Az örmény kulturális örökség turisztikai lehetôségeirôi mesélt, hangsúlyozván e viszonylag ismeretlen kultúra értékeit, illetve ennek kapcsán a kihasználható lehetôségeket. A kiértékelô lapok arról tanúskodnak, hogy a gyergyói Civilsuli megfelelt a fiatalok elvárásainak, akik így sok hasznos információval gazdagodtak egy hétvége alatt. Folytatás következik Nagybányán, február 23–24-én!
Péter Emôke Katalin
Beérô gyümölcsök
A Vaskertes iskolában működô művészeti osztályok egykori diákjának, Kolumbán Barna Csongornak grafikai kiállítását nyitották meg a Tarisznyás Márton Múzeumban. A fiatal művész jelenleg a csíkszeredai Nagy István Művészeti Líceum kilencedik osztályos diákja, mestere jelenleg Siklódy Ferenc képzôművész.
A Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány szervezte tárlaton Csergô Tibor, a múzeum igazgatója évadnyitó tárlatnak nevezte a kiállítást, hangsúlyozva, hogy „Barni eladta a bôrét”, azaz remélhetôleg, híres grafikus válik belôle.
Dobribán Melinda verssel köszöntötte egykori iskolatársát, majd Balázs József, volt tanára mesélt a fiatal művészrôl. „A művészeti iskola legnagyobb erénye nem az, hogy művészt neveljen minden diákból, hanem az, hogy egy tehetséges diák megkapja a pályán való elinduláshoz szükséges szellemi táplálékot” – emelte ki Balázs.
A tárlat megnyitóját követôen Siklódy Ferenc képzôművésszel, Kolumbán Barna tanárával beszélgettünk.
– Ez a mesterség, a grafika teljesen másféle forma- és színvilág, mint a festészet például. Színben rövid idôn belül nagy távot lehet bejárni, mutatni lehet; formailag ugyanúgy gyorsan gyúrod, faragod, alakul. A grafika az álmatlan fele a képzôművészetnek. Önfegyelmet, becsületet igényel. Mondhatni, önzô vagy addig, amíg megszületnek a munkák. Nagyon munkaigényes. A grafikusnak ugyanakkor elôbb meg kell tanulnia, meg kell ismernie a hagyományos grafika szabályait, sok kínlódással jár, és intelligenciát igényel. Egy felületet megrajzolsz tussal, fehér-feketében, szálkázod stb., és a nézô azt mondja, hogy hát, ilyent én is tudok rajzolni. Pedig nem, ki kell próbálni ahhoz, hogy ezt megértsd. Barni egy ilyen munkára képes fiatal. Csendes, gondolkodó, és grafikusnak született. Ezek a munkák, amelyek itt ki vannak állítva, az ô világát ábrázolják. Kevés csiszolást igényelnek, kicsit kellett „mozdítani” rajta, teljesen új világlátással készültek. Barni nem cseveg, hanem alkot. Nagyon ritka az, aki ebben az életkorban annyi munkát készít, hogy elég egy kiállításra. Ô így született, hiszen grafikusnak nem lehet tanulni. Olyan ága a képzôművészetnek, amit nem lehet megtanulni. Dolgozol, dolgozol, és nem tudsz megállni. Munkaigényes, és teljes embert, kemény munkát igényel. Viszont nagyon szép az eredménye. Aki meglátogatja Barni kiállítását, az tapasztalhatja ezt.
Csata Orsolya
Fizikaóra a századelejérôl
Városunk gimnáziumát 100 éve alapították. 1908-ban. Azóta sok mindent megért: magyar kort, világháborúkat, kommunizmust, rendszerváltást. 1912-ben tíz diák végzett az iskolában, ma 570 diákja van. Gyönyörű épülete hirdeti a megért évszázadot, látványa nemcsak volt és jelenlegi diákjait, oktatóit töltheti el büszkeséggel, hanem a város és a környék lakosságát is, hiszen a Salamon Ernô Gimnázium itt, nálunk van.
Az alapítás százéves évfordulóját a gimnázium méltón szeretné megünnepelni. Errôl is beszélgettünk Lakatos Mihály és Patek Mária igazgatókkal.
– Hogyan készülnek az októberi ünnepségre?
– Mi egy bizottságot hoztunk létre, és nagyon sok ötletünk van, amit meg szeretnénk valósítani – kezdte Lakatos Mihály. Gondoltunk könyvkiállításra, mert nagyon sok diák és tanár írt könyvet a száz év alatt, ezek közül nagyon sok megvan a könyvtárunkban. Szeretnénk képzôművészeti kiállítást is szervezni, hiszen több képzôművész tanult és tanított a gimnáziumban, így Karancsi Sándor, Balázs József. Ami még érdekesebb, és külföldön is láttunk rá példát, az iskolatörténeti múzeum. Ennek érdekében hirdetéseket is közzétettünk, hogy akinek van régi iskolatáskája, értesítôje, ellenôrzôje, hozza be. De a diákságot is megmozgatjuk, hogy nézzenek szét a padláson. Ezek a tárgyak nem kell feltétlenül a gimnázium százéves történetéhez kötôdjenek. A múzeumot úgy képzeljük, hogy az állandó kiállítás lesz majd. Ez a múzeum most idôszerű, mert minél inkább telik az idô, annál kevesebb ilyen tárgy lenne összegyűjthetô.
– Hol szeretnék a múzeumot kialakítani?
– Erre a célra biztosan találunk egy termet, de például a régi tornaterem fölötti tetôteret ki lehetne majd alakítani erre a célra. De ez októberre nem készülhet el…
– A régi tablók elôkerülnek-e a múzeumba?
– A meglévô tablók mind ki vannak rakva az iskolában. A tavaly került meg az iskola legelsô tablójának reprodukciója, 1912-bôl. A 40-es évek elôtti tablókat tönkretették, így azok nincsenek meg. Az 1912-es tablót szeretnénk kinagyíttatni és kiállítani.
– További tervek az ünnepségre…
– A száz év alatt készült fényképek alapján vetítést tervezünk. Így fényképeket is gyűjtünk. Sok a régi tanárok hagyatékaként került hozzánk. A másik tervünk, hogy különbözô történelmi korokra jellemzô órákat szeretnénk tartani. Egyelôre matematika-, fizika- és magyarórát tervezünk. Bíró Zoltán egy 1911-es matematikakönyv alapján fog órát tartani. A fizikalaborban sok olyan századeleji szemléltetôeszköz van, amelyek működôképesek. Nem könnyű, mert kell találjunk abban az idôben kiadott tankönyvet, de kicsit vigyáznunk kell, mert azokon az órákon aszerint kell gondolkodjunk, figyelembe kell vegyük, hogy mi volt addig felfedezve. Úgy képzeljük, hogy a diákok és a tanárok akkori ruhákba öltöznek, és régi padokat is megpróbálunk beszerezni. Ezek az órák minden érdeklôdô számára nyitottak lesznek. És természetesen, nádpálcát is kell szerezzünk – fűzi hozzá nevetve az igazgató. Szintén erre a hétre gondoltuk, hogy Rokaly József a gimnázium százéves történetét reprezentáló könyvét bemutatjuk. Majd ezt követni fogja egy Törd a fejed verseny. Az egy hét alatt a gimnáziumban készült tudományos dolgozatokat is be szeretnénk mutatni. De mindezek mellett a Véndiák Szövetség összegyűjti az egykori diákokat, és találkozót szerveznek nekik. Majd az egyhetes ünnepséget gálaműsor fogja zárni, amelynek során volt, jelenlegi diákokkal és itt végzett színészekkel képzelünk el elôadást. Természetesen, nem feledkezünk meg a sportrendezvényekrôl sem, verseny lesz a véndiákok és a jelenlegi diákok között.
– A kapu és az ajtó felújítása is a százéves évforduló jegyében készült nemrég el?
– Nem, ezek felújítására most találtunk támogatókat. Az évfordulók azért jók, mert felgyorsítják a folyamatokat. A hátsó kaput Köllô Miklós és a belsô ajtót Balázs József tervezte. Ez egy gyönyörű iskolaépület és a legfontosabb, hogy ezt meg kell becsülni. A százéves évfordulón még szebb kell legyen, mint száz éve. A másik vonzata, hogy ez a diákokat ösztönzi a komolyságra és arra, hogy az ilyen értékeket megbecsüljék.
– Az iskola indulója…
– Születôben van, de a zsűri még nem döntött, hogy melyik pályázatot fogadja el. De ezt a pályázatot fel fogjuk újítani, és reméljük, hogy az iskolának méltó indulója lesz – tájékoztatott Patek Mária. Ezek a rendezvények azért is jók, mert ilyenkor megtapasztalja nemcsak a diák és a tanár, hanem egy város lakóközössége, hogy az iskolának milyen fontos szerepe van. Elgondoljuk, hogy az elmúlt száz évben mit jelentett a jövôre nézve az iskolában zajló tevékenység, és ugyanígy mi is ennek tudatában végezzük munkánkat, hogy mindaz, ami történik, a jövô építése. Ha így gondolkodunk, akkor mindaz az érték, ami itt születik, az nemcsak a diáké és a tanáré, hanem a város minden lakójáé. Ez komoly feladatot jelent számunkra – fűzte hozzá az aligazgatónô.
– Véndiákok felkutatása ütközik-e nehézségekbe?
– A Véndiák Szövetségnek az a szerepe, hogy ôket felkutassa. Természetesen elôfordulhat, hogy valaki csendben alkot, és nem szerzünk tudomást róla, de ezt majd a kétszázéves évfordulón bepótoljuk – nevet az igazgató.
Rancz Enikô
Sajátos lapszemle
A Gyergyói Kisújság 7. szám címlapja is fogas kérdést vet fel számomra? Vajon én melyik „vonal” követôje lennék szerény választópolgári minôségemben? A Petres-féle RMDSZ-es vonalnak, vagy az Árus-féle polgári csoportosulásnak? Bizonyos életkorban, némi élettapasztalattal is rendelkezvén, bárki nyugodtan választ kaphat a kérdésre, csak a vezércikket újraolvasva le kell vonni a megfelelô következtetéseket. A Foggal és körömmel című vezércikk telitalálat a javából. Bátorkodom kiegészíteni a válaszommal arra a kérdésre, hogy ki kivel tart? Én az RMDSZ-bôl, Markó Béla által, igazságtalanul kizárt és megszégyenített Toró T. Tiborral tartok. Mert ô utolsóként is kitartva elvei mellett bizonyította, hogy az RMDSZ éket kapott hajóját már ideje lenne jócskán kijavítani. Továbbá Ráduly Róberttel is tartok, aki a gyergyóditrói székely népgyűlésen is részt mert venni, bátran vállalva az esetleges következményeket.
A 3. oldalon, a kerülôút, parkosítás, kutyamenhely, az alpolgármester tájékoztatott című cikkhez hozzátenném dióhéjban csupán: végre, ugyanis a kerülôút szükségességét már ezelôtt 8 évvel Kolumbán Gábor csíki-udvarhelyi illetôségű, akkori szenátorjelölt, egy Gyergyóról értekezô tanulmányában vetette fel elôször. Ebben a vonatkozásban is késésben vagyunk. EZ annyira összetett kérdés, hogy bármilyen variánst is választ a tisztelt tanács, elôre ki kell kérni megfelelô számú és tudású szakemberek véleményét. Ilyen nagyhorderejű problémakörben nem szabad elhamarkodottan dönteni.
A gazdasági szemponton túl, a technikai jellegű megvalósítás is, testvérek között 2 drb. alul- illetve felüljárót is feltételez. És nem utolsósorban az emberi, humános gondolkodásnak is bôven szerep jut a forgalomelterelés vonatkozásában. A cikkbôl kiemelnék egy mondatocskát is: „A prefektúra igazat adott Árus Zsoltnak”, így a szövegkörnyezetébôl kiragadva is sokat mondó megállapítás.
A parkosítási programról csak annyit, hogy bôven ráfér szeretett városunkra a parkosítás. Már akkor is ráfért volna, amikor úgy 8–9 éve a Virág negyedi északi kazánház „garázs-zónájának” beépítési sűrűsége már az akkori törvényi szabályzások elôírásai alapján is messzemenôen törvénybe ütközô volt. Természetesen az ANL-s lakások oda nem illô helyre való „beszorítására” gondolok.
A parkosítási programon kívül szinte észrevétlenül húzódik meg a létesítendô strand problematikája. Ez is a helytelenül értelmezett és messzemenôen elhibázott városrendezés illetve városfejlesztés tükrében az elmúlt 18 éves intervallumban másféle értelmezést nyer.
A kutyamenhely ügyével kapcsolatosan két név is szerepel, dr. Gáll József és Orendi Éva neve, akiknek az álláspontjai szinte fedik egymást. Én még kötelességemnek tartanám, mintegy kiegészíteni: Orendi Éva a kutyamenhely létesítésének szükségességét már jó pár éve felvetette, egy, a Szilágyi vendéglôben tartott és Bíró József, a csíki civil szféra képviselôje által moderált nyilvános lakossági fórumon. Azóta csak annyi a változás, hogy újra felvállalta az ilyen jellegű tevékenységet két bátor tanácsos, akik komolyan gondolják a város érdekében megfogalmazott és saját tanácsosi esküjüknek minden egyes szavát.
A 6. oldalon a GYTIT közgyűlésrôl, koromnál fogva illetéktelen vagyok, de nem annyira illetéktelen, hogy a választások fényében ne lássam meg a 4 évenként kísértetiesen ismétlôdô „árnyékot”. Kommentár nélkül idézek szó szerint a cikkbôl: … erre a bizottságra azért is volt szükség, mert több olyan tagszervezet is van, mely az utóbbi idôben, az újjáalakulás után, nem működik…
Úgy látszik, csak a már említett négyévenkénti ciklus végre „irányváltásra” adta a fejét, ha másért nem, legalábbis az igazi tehetséges és folyamatosan növekvô is gondolkodó ifjú gyergyóiak saját tapasztalataira alapozva.
A 7. oldal Együttműködési Charta Javaslat című cikk nem egyéb, mint napjainkban is alkalmazandó végkövetkeztetés, tudniillik a Kárpát-medencei magyar összetartozás és önbecsülés helyreállítása, ideológiai beállítódásoktól függetlenül.
Folytatva a Nem adják el a mozi épületét című, a tanács munkáját elemzô, és Baricz-Tamás Imola által jegyzett cikk jellemzi napjaink történéseit Gyergyószentmiklóson.
Tekintettel arra, hogy a választók által 4 évre megbízott tanács felelôs, és nem utolsósorban a közérdeknek legmegfelelôbb határozatokat kell meghozza, örömmel állapítom meg, hogy Parászka Géza tanácsos úr nem töltötte hiába sok évre szóló megbizatását.
Aki nem ôrizte meg a múlt heti Gyergyói Kisújság vonatkozó lapszámát, újraidézném: „Parászka Géza elmondta: a választási évben egy ingatlan újraértékesítése meggondolandó dolog, lassan már felégettünk mindent magunk mögött”. Tanulságos a folytatás is: A polgármester úr volt a határozat-tervezet kezdeményezôje, t.i. annak a határozattervezetnek, mely a moziépületét értékesíteni óhajtja, az a moziépületet amit Gyergyószentmiklósnak építettek még az 50-es évek közepén.
A tanácsosok közül Eigel, Szlávits, Parászka és Szabó az épület eladása ellen szavazott, két általam egyelôre „ismeretlen” tanácsos tartózkodott a szavazástól.
Azóta is tűnôdöm mely érdekcsoport malmára hajtotta a vizet. Kinek használ, ha eladják a mozi épületét? Kérdésben a felelet, tudniillik a Gyilkostónál is létezett moziépület hajdanán, igaz, hogy nem fából, de létezett, egészen a 90-es évekig. Bár idôközben lebontották, de mégiscsak Gyergyószentmiklós városának köztulajdonát képezte.
Tovább nem is folytatnám, vonja le mindenki a saját konzekvenciáját az ügyre vonatkozóan. Ha a tanácsos úrak helyében lettem volna legfeljebb tartózkodtam volna, úgy a javaslattételtôl, mint a szavazástól, ha másként nem, az emberi jóérzés nevében.
Végül Vencser Sándor és dr. Seer Mihály vonatkozó javaslatait csak helyeselni tudom.
A 9. oldalon Új helyzet van! (A választások elôszelében) című, Csata Orsolya által jegyzett cikkre vonatkozóan megállapítható, hogy szerzôje messzemenôen betartja az újságírói etika semleges, íratlan szabályait. A magam részérôl hozzátenném még, hogy az europarlamenti választások idején és eredményeképpen Gyergyószentmiklóson Tôkés László 2–1 (2/3-ad, 1/3-ad) arányban gyôzte le az egész nagyszámú, és óriásplakátokkal, korlátlan anyagi háttérrel rendelkezô RMDSZ- kampánystábot. Ez a tiszta igazság a számok tükrében.
Az igazsághoz még tartozik persze az is, hogy ehhez szükség volt Tôkés László személyes, 18 év után is hiteles, személyes hitelességére.
Ha visszalapozunk a Hargita Népe 31. számú, február 7-i számáig, akkor megállapítható, hogy messzemenôen fedi, megállapításaiban is a Gyergyói Kisújság 7. számában a 9. oldalon megjelent állítást, azaz új helyzet van a választások elôszelében, más szóval a Hargita vonatkozó számában címoldalon jelenik meg Markó Béla és Szász Jenô fényképe, Új helyzetben a romániai magyarság címszó alatt.
A Gyergyói Kisújság 7. számában, a 10. oldalon megjelentekre vonatkozóan pedig; szerintem ne hallgattassunk el senkit, se tanácsost, se szerkesztôt, se egyszerű választópolgárt, aki tevékeny részt vállalt és részt vállal továbbra is, városunk egyre sokasodó gondjainak megfelelô szinten való eredményes kezelésére. Nem vesszük észre már végre, hogy közösen, egyetértésben kell dolgozni, ami hatékonyabb bármilyen kisstilű vitánál.
Ugyanis arról szól egész életünk, hogy milyen szerepet szánt nekünk a sors egyénenként is a képzeletbeli sakktáblán.
A.C.M.
Sztrájk a láthatáron
A Közigazgatási Szakszervezetek Országos Szövetsége átíratban közölte a csatlakozott szakszervezetekkel a közelgô sztrájk módozatát.
A leközölt átiratcsomagban szerepel:
1. Az országos szövetség 6/2007.11.19-es számú határozata a befizetendô tagdíj összegérôl és befizetési módozatáról.
2. A figyelmeztetô sztrájkra vonatkozó értesítô.
3. Az aláírásgyűgytjési táblázat modellje a tiltakozási akciók szervezésére vonatkozóan.
A gyergyószentmiklósi Havasi gyopár Szakszervezet alelnöke, Bartha Zsolt elmondta, csatlakoznak a sztrájkhoz, tehát február 25-én japán sztrájk lesz rendes munkaprogrammal, fehér karszalaggal jelezve a tiltakozási akciót. 28-án 8 és 10 óra között általános munkabeszüntetés lesz, csak a média képviselôi mehetnek be a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatalba.
Az általános sztrájk idôpontját a Közigazgatási Szakszervezetek Országos Szövetsége Federációs bürójának gyűlésén döntik el február 21-én és 22-én.
A fejleményekre a történések függvényében visszatérünk.
Keressünk polgármestert!
Játékunk ötödik fordulójához érkeztünk. Egyre többen kapcsolódnak be „kérdezgetôs” polgármester-keresônkbe, köszönjük! Azok is bekapcsolódhatnak, akik most kaptak kedvet a válaszoláshoz, csupán a korábbi lapszámainkban levô szelvényeket kell mellékelniük az e heti lapszámunkban található szelvényhez.
Ezidáig – az Önök válaszai alapján – a következôket tudjuk az „óhajtott” polgármesterrôl: 35–50 év közötti, közgazdász férfi. A múlt héten azt kérdeztük, fontos-e, hogy gyergyószentmiklósi születésű legyen az, aki városunk sorsát irányítani fogja a következô négy évben. Válaszadóink többsége szerint igen, azaz szívesebben látnának egy „bennszülött” gyergyószentmiklósit a Szabadság tér 27. szám alatti bársonyszékben. Olvasóink meg is indokolják: „igen, legyen gyergyószentmiklósi, mert már elég jöttment volt; olyan is volt, aki törtetett elôre és itt hagyott, de most viszszajönne”; „végre jó volna, hogy gyergyói polgármester legyen, akit érdekel a gyergyóiak sorsa”; „igen, ismerjen minden utcát, bokrot, hegyet”; „városunknak olyan polgármesterre van szüksége, aki látta a város lemaradását”; „jövevény elég volt”; „csakis gyergyószentmiklósi legyen, sôt az elôdei is azok legyenek”. Néhányan azt írják, nem fontos, hogy gyergyószentmiklósi legyen, de elengedhetetlen, hogy kötôdjön ehhez a kisvároshoz; „nem ez a legfontosabb, viszont éljen annyi ideje Gyergyószentmiklóson, hogy kötôdés alakuljon ki a gyergyói kultúra és hagyományok iránt”.
E heti kérdésünkkel arra keressük a választ, hogy mennyire fontos egy polgármester tevékenységében a családi élet, az, hogy ismerje a család támasztotta igényeket, elvárásokat.
Leveleiket továbbra is várjuk, de kérjük, ne nevezzenek meg jelölteket. Nem neveket, személyeket keresünk, hanem arról szeretnénk képet kapni, hogy MILYEN egy ideális polgármester Önök szerint.
Válaszaikat kérjük, juttassák el a Gyergyói Kisújság (a volt mozi bejáratánál levô) postaládájába. Azok között, akik bekapcsolódnak játékunkba, és segítenek megrajzolni leendô polgármesterünk fantomképét, kisorsolunk egy 200 lejes vásárlási utalványt (a Ben-Com-Mixt Kft-ben vásárolható le) és egy kétszemélyes vacsorát a Muskátli vendéglôben. De a nyereményeknél is sokkal fontosabb, hogy közösen gondolkozzunk el, milyen tulajdonságokkal, képességekkel kell rendelkeznie annak, aki Gyergyószentmiklóst kimozdíthatja a tehetetlenségbôl!
Falugyűlés Ditróban
Helyi tisztségviselôk beszámolójával; tervek, elképzelések ismertetésével; szakemberek tájékoztatójával tartottak falugyűlést február 16-án Ditróban. Puskás Elemér alpolgármester beszámolójában – többek között – ismertette a szemét elszállítása érdekében hozott döntéseket. Eszerint azok a lakosok, akik idôben kifizetik helyi adóikat, bérmentesen kapnak (és kaptak a múlt év végén) egy műanyag szeméttárolót; jövôben pedig csupán azoktól szállítják el a szemetet, akik ilyen kukákban tárolják a háztartási hulladékot. Az alpolgármester utcák javításáról, az apaállatistálló fenntartásáról, valamint a Tűzoltóegyesület tevékenységérôl is beszámolt. Ezt követôen Török Péter, a Hargita Megyei Mezôgazdasági és Kifizetési Ügynökség munkájáról, a földalapú támogatás feltételeirôl számolt be, majd Sándor Vilmos, a remetei Tejporgyár igazgatója ismertette a tej leadásának feltételeit. Sándor szerint ma sem kell mást tenniük a szarvasmarha-tenyésztôknek, mint korábban, ôseink tettek: a teheneket tiszta, higiénikus körülmények között kell tartani, az istállókat rendszeresen kell takarítani, meszelni és szellôztetni. Jelenleg egy liter 100 000 összcsírájú, 400 000 szomatikus sejtet tartalmazó, 3,7%-os zsírtartalmú tejért 1 lejt (10 000 régi lejt) adnak a csarnokokban. Bardócz Ferenc polgármester a 2008-as esztendô költségvetését, majd az elindított beruházásokat ismertette. Folyamatban van a (Szárhegy és Remete önkormányzatával, valamint a tejporgyárral közösen tervezett) szennyvíztisztító és a (ditrói és orotvai) víz- és szennyvízhálózat építése; a Ditró- és a Martonka-patak szabályozása. Terveket készítettek el a Puskás Tivadar, a Temetô és a Hosszú utcák rehabilitálására, egy új óvodaközpont építésére, az ún. földszintes iskola javítására, valamint elkészítették a központ rendezési tervét. A folyamatban levô szennyvízhálózat építése kapcsán Bardócz elmondta: családonként – egységesen – hozzávetôleg 1200 lejbe fog kerülni a csatlakozás a víz- és szennyvízhálózathoz. Petres Sándor, a Megyei Önkormányzat alelnöke a megyei utak felújításáról és a templom restaurálásáról számolt be. A kora délutánba nyúló gyűlés végén a ditróiak fogalmazták meg panaszaikat, kérdéseiket.
Csata Orsolya
Háznak csattant az autó
Nem laknék én Alfaluban a Szentmiklósi és a Bagolyloka utca sarkán. Igen, a kettôs kanyarban, ahol legtöbbször új kerítés díszeleg hol a jobb, hol a bal oldalon. Tavaly olyan hét is volt, hogy kétszer kerteltek, mert kétszer ütötték ki a közlekedô autók a kertlábakat. De az utóbbi két évben másodszor ütközött autó a ház falának.
Az ott lakók elmondták, hogy a múlt télen ötször történt kisebb baleset a kanyarban. Amint meglátták a legutóbbi autóroncsot, elszörnyülködve mondták, hogy már azt hitték, nem történik hasonló eset, hiszen megúszták a telet, nem volt nagyobb csattanás. A sáncokban voltak autók, ez igaz, de annál nagyobb szerencsétlenség nem történt.
A legutóbbi baleset viszont tényleg szörnyű nyomokat hagyott. Az autó a ház falát beütötte, a kerítést is. Nem csoda, ha azonnal felébredtek a közelben lakók.
Szerencséjére, a házban lakó népes család azon az éjszakán nem tartózkodott otthon. Amint a négygyermekes édesanya, Gyurka Clementina mondta, a közelben lakó anyósáéknál töltötték az éjszakát.
– Tavalyelôtt, amikor szintén egy Dacia nekijött a háznak a gyermekek nagyon megijedtek, pedig nem használjuk azt a szobát, amely falának nekicsattant. Azóta, ha a kerítést ütötték be, vagy ha csattanást, görgetést hallottak, sikítottak. Hatéves a legnagyobb, az ikrek négyévesek, és van még egy kétéves kicsi is. Az udvarra nem is merem kiengedni, nem játszhatnak ott, mert veszélyes. Nem is merünk egy ideig hazajönni, azt hiszem biztonságosabb, ha anyósoméknál maradunk.
A február 18-i balesetrôl a rendôrségi tájékoztatóban ez olvasható:
2008. február 18-án 5 óra 40 perckor a 13/B országúton, Gyergyóalfaluban a gyergyószentmiklósi 20 éves T. Z., miközben Parajd felôl Gyergyószentmiklósra tartott egy Dacia személygépkocsival, a nagyon veszélyes balra kanyarban a nagy sebesség miatt elveszítette uralmát a jármű felett, lesodródott az úttestrôl, és egy ingatlannak ütközött. A baleset során súlyosan megsérült a két utas, a 22 éves C. I. és a 23 éves B. T. – mindketten ditróiak. Az anyagi kár 2000 lej. Az autóvezetô, amint az orvosi vizsgálat során kiderült – ittas állapotban volt. Az ügy kivizsgálása folyamatban van.
Kedves-Tamás Gyopár
Énekeket, táncot tanít Ágnes néni
– Cika mamának hívnak ezek a fiatalok. Barátaim. Sok barátom van – mondja a szárhegyi Korposné Kovács Ágnes néni, kinek mindig van karikóperece vagy valami süteménye, s a látogatóját még finom pityókás kenyérkóstolóra is meginvitálja. Sôt, minket nemcsak meginvitált, hanem, lévén, hogy tudta, felkeressük a falu elsô emberét, neki is küldött egy jókora szeletet.
Nemcsak földi jóval kínált, rengeteg éneket is hallhattunk tôle, köszöntôket is. Azt is elmondta, amellyel a helyi plébánost köszöntötte nevenapján. Rengeteg rím, ritmus, dallam van az Ágnes néni tarsolyában, amelyeket szívesen átad a fiataloknak. Mint mondja, elég, ha csak az ének, vagy vers elsô sorát feljegyzi valamelyik füzetébe, a többi eszébe jut. Kedvencei a huszáros, katonás énekek. De ôrzi a negyvenes években íródott pünkösdi énekeket is, amelyeket a búcsúsok zengtek.
– Mondtam a cikásoknak is, jobb, ha szárhegyi, gyergyói, csíki táncot tanulnak, nem kalotaszegit, dunántúlit. Én megmutattam nekik, s szívesen fogadták.
– Hol tanulta Ágnes néni a rengeteg éneket?
– Leányka koromban, az iskolában, s akkor, amikor a magyarok bejöttek. A kugli mellett laktunk, hallottam az énekeket. Jöttek a frontról szabadságra a katonák, s úgy daloltak. Román óvodába jártam, román énekeket is tudok. De összesen hatszáz ének elsô sora van leírva, nincs idôm a többit lejegyezni. Folyton valami dolgom van. Mennem kell. De van nekem egy olyan jövendölésem is, hogy abban azt írják, hogy az antikrisztus uralkodása idejét éljük. Le kellene másolni, mert nem tudom jól olvasni. Ezt egy 77 éves apáca írta le nekem. És beteljesült, ez a világ van.
– Annyira rossz ez a világ?
– Igen, el van bolondulva. Ezelôtt is volt szerelem, bitang. Ezelôtt is hiába csíptették meg a leányok szoknyáját az ajtóba, kikísérték a kapuig a legényt. Ahogy mondták, ezelôtt is volt veres nyakú kasza… Mindenféle félre járó férfi, fehérnép. De régebb házszenteléskor a pap nem szentelte meg a vadházasságban élôk házát. Pedig rendes emberek voltak. Na, de most több az elbolondult ember.
– Kiket tanított meg az énekekre?
– Aki idejött és érdekelte, fiatalokat. Ágnesre is felköszöntöttek a fiatalok.
– Mikor volt a legjobb élet Szárhegyen?
– Amikor én voltam leány. A gyermekkorom is nagyon szép volt. A mi családunk olyan volt, hogy egyszerre ültünk le frustokolni, a család akkor megbeszélte, ki, hová megy, mit fog dolgozni. Nem volt szabad felállni közben az asztaltól, csak ha valamire, mondjuk sóra volt szüksége valamelyikünknek. Mikor harangoztak délre, ha mezôn voltunk, vagy bárhol, édesapám megállt, levette a kalapját, és közösen elmondtuk az Úr angyalát. Este lefekvéskor is, mi gyermekek letérdeltünk, és imádkoztunk. Kértük az Istent, hogy ôrizzen meg minden rossztól. És mentünk, és máminak kezet csókoltunk. Még akkor is megálltunk imádkozni, ha éppen szénát hánytunk a szekérrôl. Meghitt családi életet éltünk, pedig édesapám kuglizott, és szerették a fiatalok, hát be-betért a kocsmába egy-egy pohár borra. Szép volt az az idôszak. Aztán jártunk leányegyletbe, a legények legényegyletbe. Volt indulónk is. Az volt a szórakozás, hogy a kézimunka után énekeltünk, táncoltunk. Minden kedden és pénteken volt ilyen.
– Mi a vágya, terve?
– Most azt akarom megszervezni, hogy tanuljanak csárdást, keringôt a fiatalok, mert egy lakodalomban kell tudni. A nagymamák, a magam korúak még tudják. Ne csak rizgôst járjanak, igaz, mi is jártunk rizgôst, de meg kell tanulják a többit is. Meg akarom beszélni a cikásokkal, hogy jöjjenek, tanuljanak táncolni.
– Mit gondol, lesz-e autonómia?
– Feltétlenül. Olvasok újságot, spekulálok rajta. De Európa nem jó nekünk, mert olyan követelmények vannak, hogy nem tudunk eleget tenni, a hegyek között nem lehet. S miért fejjünk fejôgéppel, ha van két kezünk? Leszünk még magyarok! Feltétlenül.
Bármennyire is sietett Ágnes néni, hiszen imádkozóba készült, még két-három huszáros nótát elénekelt, hiszen azok a kedvencei. Azt is megígérte, lejegyez jó néhány szárhegyi szólást, hogy ne merüljenek feledésbe.
Kedves-Tamás Gyopár
A replika jogán
Városunkban az utóbbi idôk történései arra engednek következtetni, hogy azonnal megrendelt, manipulált adásról beszél az a személy, akit mellébeszéléssel, a lakók félrevezetésével szembesít a Nagyító alatt közéleti magazin szerkesztôje. Nem történt ez másképp Szlávits (Dali) Erika tanácsos asszony esetében sem, aki egy elôzô, a kutyamenhely létrehozása körül kialakult helyzetrôl készült műsort, és az abban elhangzottakat nehezményezi, nem is akárhogyan. Akár tudatlanságát fitogtatva is, mindenképpen igazolni akarja bizonyítványát.
De a tisztánlátás érdekében vegyük csak sorba az általa felhozott érveket.
Szerinte lejáratásának hátterében elsôsorban személyes bosszú áll, mivel Ô és még két tanácsos kollégája (Nagy Zoltán és Eigel Tibor) nem szavazta meg az Echo vállalkozói inkubátorháznak kiutalandó 300 millió régi lejt, azon a jogcímen, hogy a polgármesteri hivatalhoz tartozó, és helyi költségvetésbôl gazdálkodó intézmények vezetôjét nem számoltatták el, többek között az Echoét sem.
Ez valóban így is van, csupán egy kis szépséghibával. Négy év tanácsosi „tevékenységet” követôen legalább annyit illene tudnia, hogy melyek azok az intézmények, amelyek a hivatalhoz tartoznak, mert hogy az Echo nem, az biztos. Ugyanis ez az intézmény egy nonprofit szervezet, amelynek 10 évre a hivatal koncesszióba adta a tulajdonában lévô épületet, amelynek fenntartását teljes egészében az ottani vezetôk kell megoldják. És ami szintén elkerülte a tanácsos asszony figyelmét, hogy a 300 millió lej a hivatal által a gépjárművezetôi engedély megszerzéséhez, az elméleti vizsgák lebonyolítására bérelt helyiség és annak fenntartási költségeinek fedezésére szolgál. Továbbá ezt az összeget nem a helyi költségvetésbôl kell elkülöníteni, ugyanis havonta az Echonál vizsgázó több mint 600 személy a polgármesteri hivatal pénztárába fizeti be a 5–25 közötti új lejt, és ebbôl a pénzbôl, és nem a helyi költségvetésbôl fedezik a szerzôdésben vállalt kötelezettségeiket. Az általa emlegetett pénzösszeg pedig több mint másféléves bért takar. De ha már ennyire szívén viseli a taná-csos asszony a városlakók sorsát, hol volt 2005-ben, amikor hivatalosan is bejelentették az elméleti vizsgáztatás Csíkszeredába való átvitelét? Egyáltalán tudja, merre nyílik Constantin Strujan kormánybiztos ajtaja? Mert mi igen! Számtalan alkalommal kerestük fel, arról próbálván meggyôzni, hogy Gyergyószentmiklós vezetôsége képes a kialakult helyzet megoldására. Végül is a talpalásnak, és a rendôrség által kért feltételek biztosításának meg lett az eredménye. Hol volt ekkor a tanácsos asszony? Vagy ekkor még korai volt a kampányolás?
Arról nem is beszélve, hogy több alkalommal is ingyen bocsátottuk a tanácsos asszony rendelkezésére (akár a kazánfűtô hétvégi 2 egész napra való berendelésével, fa biztosításával stb.) az Echo tanácstermeit palyázatírási tanfolyam megszervezésére. De ha már a pályázatoknál tartunk, mint egy olyan személy, aki büszkén hangoztatja pályázatíró képességét, hány pályázatot írt önzetlenül, és nyert meg a város fejlôdése és lakóinak jobbléte érdekében? Mert mi az Echonál csak a 2007-es évben több mint 5,6 milliárd lejt hoztunk a városnak, megnyert pályázatok által, amelyeket habár nem volt feladatunk, teljesen ingyen készítettünk el a hivatal részére. De gondolom, számára ez is, mint minden fontos dolog elhanyagolható, ha nem Ô kampányolhat.
Az eddigi érvek birtokában, valójában nem kérdéses a tanácsos asszony törvényismeret-hiányossága, sem a tanácsban eddig kifejtett tevékenységének hatásossága.
Visszatérve az adáshoz: akkor sem, most sem kérdôjelezem meg a kutyamenhely létrehozásának fontosságát, ellenben kihangsúlyoztam akkor is, fenntartom most is, hogy ne választási kampányként akarják felhasználni ezen szerencsétlen ebek problémájának megoldását.
Írása végén Szlávits (Dali) Erika arra hívja fel a gyergyószentmiklósiak figyelmét, hogy a Nagyító alatt nézôi használjanak tisztánlátó szemüveget annak érdekében, hogy valóban tisztán lássák a helyzetet.
Tisztelt asszonyom! Gondolom, szemüveg nélkül is vannak annyira értelmesek városunk lakói, hogy az adások kapcsán valóban tisztán lássák a kialakult helyzetet. Ellenben hiábavaló lenne számukra több dioptriás szemüveg is, amennyiben az Ön által kifejtett 4 éves tevékenységet próbálnák kiértékelni, mert körömrágáson, orrpiszkáláson és telefonáláson kívül nem sokról tudna beszámolni. A tanácsüléseken készített felvételek alapján valójában nem kellett Önt elhallgattatni, ugyanis a négy év alatt egy-két felszólaláson kívül, amelynek nem sok hasznát látta a város, a „csekélyke” havi 5 millió lejért, nem sokszor hallatta a hangját.
2008. február 18., Gyergyószentmiklós.
Bartalis Mária
Vigyázó szemetek… Rigómezôre vessétek!
Talán elnézi nekem Batsányi János, mennybéli íróasztala mellôl, hogy pontatlanul idéztem. Talán megbocsát nekem, s elfogadja halk magyarázkodásom, miszerint ma Rigómezô legalább annyira látnivaló példa lehet, mint a francia fôváros és a francia szellem volt az ô idejében.
Amit már minden írott és íratlan sajtó megírt, megmutatott, kommentált, elemzett: Koszovó kikiáltotta függetlenségét. A túlnyomó többségben albánok lakta tartomány, egyelôre még csak parlamenti határozat szintjén, önálló állam lett. Az albán elszakadási törekvések szép múltra tekintenek vissza, a végkifejlet igazán nem okozhatott meglepetést. Amint számtalan politikai elemzôtôl hallhattuk mostanában, következik a diplomáciai nagyüzem, történelmi, politikai és természetesen érdekekhez fűzôdô megfontolások mentén döntenek majd öltönyös, fehéringes urak az elismerésrôl vagy annak megtagadásáról. Velük szemben néha olyan albán politikusok ülnek majd, csillogóra vikszolt asztaloknál, akik néhány éve még fegyverrel kezükben küzdöttek azért, hogy 2008 februárjában bejelenthessék az új ország megszületését.
Érdekes, hogy a függetlenség elismerését már az elsô napokban elutasító államok jó része azon országok körébôl vétetik, melyek Trianon nyomán nemcsak jelentôs területeket, számottevô gazdasági potenciált, de „jókora” kisebbséggé átminôsített magyarságot is „örököltek”. Ezen kisebbségek körében, lélekszámtól és politikai súlytól függôen, különbözô szinteken és erôvel csírázik az autonómia eszméje, s próbál szárba szökni. A többségi nemzet, bár túlsúlya megfellebbezhetetlen, mindenhol irtózik a mostani területén élô magyarság bárminemű függetlenedésének, önállósulásának gondolatától. Hiába minden európai direktíva, a demokrácia még kissé halovány szelleme, hiába a Koszovótól eltérô, békés és racionális kisebbségi megnyilvánulások… A többség, és ezáltal az ország, vélt és sulykolt érdekét vaskézzel érvényesítik.
Most pedig itt áll elôttük Rigómezô példája, a tudatosság és kitartás sikere. Fanyalgásuk már-már természetes. Ámbár tudhatnák, hogy mi, magyarok, nagyon ritkán tanultunk saját történelmünkbôl, gyakran estünk ugyanazokba a csapdákba. Vélhetôen, mások történelmébôl sem okulunk majd, legalábbis nem olyan mértékben, ami ôket komolyan veszélyeztetné.
Koszovó sikere nemcsak népe kitartásában, de összetartásában is keresendô. Ebbôl a szempontból huszadrangú kérdés pártok, kormányok véleménye, politológusok elemzô magyarázatai. Az egyszerű koszovói albán ember ülhet most csodálatos ünnepet, lehet büszke önmagára és nemzettársaira. Hatalmas erôt kaphat a diadaltól, erôt s önbizalmat, mely képessé teszi majd arra, hogy megmutassa a ma szájukat vonogatóknak, hogy nemcsak elérni volt képes régi célját, de azt megtartani is. Megmutatták a világnak, mindenféle politikai konstellációk közepette, idônként súlytva általuk, idônként hátukra pattanva, hogy a nemzeti kisebbségekkel mindenkoron és komolyan számolni kell, az uniformizálódó Európában is.
Irigylem ôket! Szeretnék részese lenni egy igazi nemzeti ünnepnek, együtt örülni egy igazi nemzeti sikernek. Talán az albánok Rigómezôn tudtak hinni. Elsôsorban önmagukban. Talán egyszer elmondják nekünk, magyaroknak is, hogyan kell azt csinálni. S talán egyszer fülünk is lesz ahhoz, hogy meghalljuk…
Kercsó Alpár
Több a soknál
Kifüggesztették lépcsôházunkban a közköltség kimutatását. Megrettenve bámultuk az adatokat, különösképpen a januári fűtés árát. Jól felverték. Pedig azt ígérték, hangoztatták, hogy majd olcsóbb lesz a gázzal való fűtés, mint a pakurával. Fenét lett olcsóbb. Hazugság az egész. Félrevezetés. 2007 januárjában fűtésre 285 lejt fizettem. Ekkor jobb volt a fűtés, mint 2008 januárjában. 2008 januárjára a fűtés ára felugrott 408 lejre. Ez az emelkedés százalékban számítva igen nagy. A gáz ára nem emelkedett ilyen mértékben a világpiacon.
A város gazdálkodási vállalata (GO) mivel magyarázza ezt a nagy emelkedést. Senkinek nem tartozik bizonyított adatokkal? Dr. Márton László mérnök úr a sajtóban megjelent állítása szerint ô, mint a GO volt vezetôségi tagja nem hallotta, hogy az igazgató, fôkönyvelô beszámolt volna a gazdasági-pénzügyi helyzetrôl. Pedig ô szakember. Ért a dolgokhoz, hiszen egy nagy gyár igazgatója volt, ahol jól mentek a dolgok. A GO-nál is tudott volna segíteni, ha nem rejtik elôtte tevékenységüket. Úgy tudom, a helyi gazdasági-szolgáltatási egység a municípium polgármesteri hivatala ellenôrzése és igazgatása alá tartozik. Nekik sem számol be az IGO? Nem értenek az ellenôzréshez, vagy közömbösek, és mindenki azt csinál, amit akar, s elnyelet a fogyasztókkal. Hagyja a számlák mesterséges felduzzasztását, hogy minél több nyugdíjas, kicsi fizetésű dolgozó életét megkeserítse? Így mind többen képtelenek lesznek a fűtési díj kifizetésére. Az IGO küldheti a tartozókat a bíróságra. Így is a napi bírósági tárgyalások legtöbbje az IGO által bíróságra adott személyek ügye. A bíróság dönt. Elkobozzák a szerencsétlen ember házát. Kirakják lakásából. Az utcára teszik, együtt gyermekeikkel. Ezek az emberek nem csak házatlanok, de hazátlanok is lesznek. Mit csinál az IGO, a város ezekkel az elkobzott házakkal. Beköltöznek a hegyen túlról jöttek, vagy a nagyrokolyások, akik kiveszik házbérre, vagy potom áron megveszik. Ôk sem fognak fizetni. De kirakni ôket nem lehet, mert felháborodnának, s a város vezetôségét, az IGO-t faji gyűlölettel vádolnák. Ettôl a vádtól ôkelmék félnének.
Mit lehet tenni, hogy a számlákat ne duzzasszák fel olyan erôsen. Ellenôrizze az arra hivatott szerv. Maga az IGO vezetôsége tartsa szem elôtt naponta a kinti hômérsékletet, és annak függvényében fűtsön, ne hébe-hóba. A kormány azt állítja, hogy az infláció 2007 januárja és 2008 januárja között 7%-os. Ez is hazugság. Ezt bizonyítja az IGO számlája, azok az árak, amelyek napról napra szemtelenül emelkednek. A mai világban senki nem tekinti a hazugságot, a becsapást bűnnek.
Király Sándor
Borszéken is megszavazták a 2008-as költségvetést
Február 8-án a borszéki önkormányzat is megszavazta az idei költségvetést. Sem a közmeghallgatáson elhangzott javaslatok, sem a pénzügyi szakbizottság javaslatai, sem pedig a plénumban elhangzott javaslatok nem lettek beépítve az elôre összeállított költségvetés-tervezetbe. Ez van, ezt kell szeretni. Fölösleges közmeghallgatást hirdetni, fölösleges egy órát vitatkozni a tervezeten, ha az úgy is eredeti elképzelés szerint megy át. Formalizmus a javából. Ígéretekkel maradtunk, hogy majd a költségvetés kiegészítésnél bekerülnek azok a tételek, amelyeket kifogásoltunk: oktatás, kultúra, sport stb.
Ezek után a többi 14 napirendi pont szinte ellenvélemény, módosító indítvány nélkül ment át a szavazó- gépezeten. Volt adókedvezmény, szemétszállítás koncesszióba adása, a helyi adók és illetékek módosítása, adományok elfogadása, tisztségjegyzék, stb. Ebben az évben is közel 1700 köbméter épületfa kerül eladásra a város legelôirôl. Újabb terület kerül kiosztásra fiataloknak lakásépítésre. A turisták számára egy pihenôhely kiépítése is szerepel a határozatok között, amelyet az Észak-Kelet Hargita Kistérségi Régióval közösen viteleznek ki. Javasoltam, hogy városunk mindkét bejáratához tegyük ki a település nevét rovásírással is.
A beruházási listán 12 pont szerepel. A legfontosabbak: SAPARD- program keretében egy 3,5 km-es körgyűrű rehabilitálása. A Borvíz Útja program keretében felújítják a Hétvezér sétányt. Lakások épülnek fiataloknak, szociális lakások az állami lakásokból kilakoltatottak részére. A célkitűzések között szerepel a sportcsarnok befejezése, sípályaépítés, kultúrotthon-felújítás, víz- és szennyvíz csatorna felújítása és bôvítése, beleértve a derítôállomást is. Tovább folytatódnak az iskola fôjavítási munkálatai, a szeméttelep bezárása és a szemétszállítás bérbeadása. A város összbevétele 9349,80 ezer lejre van tervezve. Ezzel szemben a kiadások elérhetik a 11 349,80 ezer lejt. A deficitet kölcsönbôl próbálja megoldani a város.
Farkas Aladár
Mint majom a farkának…
Tudod, drága jó székelyem, miért örül a majom a farkának?
Megmondom. Ezek a derék kéz-lábas rokonaink azért örülnek a szép hosszú és mozgékony farkuknak, mert ez egy ötödik kezet… illetve lábat jelent nekik. Ezzel a gyönyörű farokkal pontosan úgy kapaszkodnak a fán, mint bármely más végtagjukkal, az elugrásban is segít, sôt, afféle kormányként szolgál a magasban való lavírozásban. Amikor éppen repülnek.
Az egyik (uborka)fáról a másik (uborka)fára.
De ez csak a kisebb öröm, hogy milyen jól jön a farok a felfelé való kapaszkodásban. A nagyobbik öröm az, amikor így lelógsz az ágról, és csak a kétméteres farok tart, de ô, a majom, eléri az alatta érô banánköteget. Olyankor a majomnak fülig megy a szája, úgy röhögi a kisebb majmokat, mert azoknak sokkal rövidebb a farkuk.
Na, most beszéljünk csak a másik rokonainkról, a politikusainkról. Ilyenkor a bukaresti politikusokra gondolok, ezek is úgy örvendenek a farkuknak, mint a majmok. Minél nagyobb, annál jobban örvendenek neki.
Így ülnek, tudod, a húsosfazék körül (a szenátusban), egy funár egy frunda, még egy funár még egy frunda, egy verestói egy paunescu, még egy verestói egy pruteanu, egy vadim egy markó… tudod, hogy van ez?
Így ülnek egymás mellett, a húsosfazék körül, és mutogatják egymásnak a farkukat. Az enyém hosszabb, mondják, de az enyém szebb, a tiéd viszont ronda… Akinek ilyen farka van, az nem is kéne itt legyen a szenátusban… Érted, kedves olvasóm, így, ebben a hangnemben politizálnak, politizálgatnak naphosszat.
A politika ugyanis – ennyi.
Legalábbis nálunkfelé, … Romániában.
…
Most azt mondod, drága jó székelyem: hát elment az esze ennek a györffikálmánnak, hogy ilyeneket firkál itt össze nekem?
Jaj, dehogyis.
Az elmúlt napokban olvastál-e újságot? Néztél-e tévét? Hallgattál-e szakértôket? Politikusokat? Újságírókat? Figyelted-e, mi zajlott a fôvárosban?
Minden majom lengette (harciasan) a farkát, és ordított, ahogy a torkán kifért.
A bűvös farok most éppen: Koszovó.
Olyan jól jött és olyan jól lett idôzítve – véletlenül – a függetlensége „kikiáltása”, hogy azt te el nem tudod képzelni, drága jó székelyem.
Ugyanis ne felejtsd el, hogy a nyakunkon van a helyhatósági választás, és rögtön utána indul is a parlamenti választás kemény és vérre menô kampánya.
Amiben most már mi is résztvevôk leszünk, és nem csupán dróton rángatott bábuk.
Hidd el nekem, a bukaresti politikusok úgy örvendtek Koszovónak, mint majom a farkának.
Figyeled ugye, fel is dühödsz állandóan, ha meghallgatod a szövegeket.
Kár volt. Ha engem kérdezel, felesleges foglalkozzál Koszovó „függetlenségével”.
Én megszokásból odafigyelek (mármint a tévécsatornákra, meg az újságokra), és nagyon jól szórakozom.
A majmok harciasan lengették a farkukat.
Kezdjük a mi majmainkkal. Az RMDSZ egyedül! Elismerte! Koszovó államiságát!
Le is hurrogták, ki is fütyülték érte a parlamentben: minden román párt, egyhangúan és teljes egyetértésben. Ahogy azt illik.
(Csak úgy zárójelben: gondolod, hogy hatalmas bátorság kellett az RMDSZ-faroklengetôktôl, hogy szembemenjenek az egész román parlamenttel, kormánnyal és elnökséggel? Édes drága jó székelyem, ne röhögtess! Ha egyszer magam mögött tudom az Egyesült Államokat, az Egyesült Királyságot, Franciaországot, Németországot, hogy az apróbbakról ne is beszéljek, akkor hidd el nekem, hogy semmi vér nem kellett abba a farokba, hogy szembemenjek az egész ordító-fütyülô majomcirkusszal.
De, csak úgy zárójelben, megmondod nekem, drága jó gyergyói székelyem, mit csináltak az RMDSZ-es kormánytagok? Ôk is szembementek a letett esküjükkel?)
(Jót röhögtem a Vadim Tudor hasaljig kivörösödött fejjel elharsogott Szerbbarát és Koszovóellenes kirohanásain is, sűrű utalásokkal az erdélyi áruló magyarokra. Szegény, mondanám, ez a szíve mélyén moszkovita ember elôbb nekirohant az oroszoknak hosszú éveken keresztül a Pruton túli románok miatt, most pedig – szlavofilként – azt sem tudja, hogy mit beszél… De a pofájára van írva, hogy örvend a farkának, mert a mostani választásokon nem azt kell majd ordítsa, hogy a székely, miután lenyomta a tizenkét órát jóformán éhbérért a székely vállalkozó cirkulája mellett, hazamegy, bekapja szűkös ebédjét, veszi a fapuskáját – mert mása ugyebár nincs neki – és kimegy a hegyekbe gyakorlatozni… Mert ezeket hallottuk tôle az eddigi választások elôtt.)
(De jót röhögtem a román pártok „egységes kiállásán” is, miszerint nem ismerjük el Koszovó függetlenségét. Édes szíveim, hát nem ismeritek saját magatokat? Hát Bukarest a hetekben valami nemzetközi összeröffenésre készül! Itt lesznek a „nehézfiúk”! A diktálófiúk!
A románok szeretnek a világhatalommal szembeállni. De csak a földretepert világhatalommal! A Török Birodalommal, ha már letörölte a térképrôl az angol, francia, orosz akarat, az Osztrák-Magyar Monarchiával, ha már földre teperte az angol–francia– orosz akarat, a Hitleri Birodalommal, ha már tönkrezúzta az amerikai–orosz összefogás, és a Szovjetunióval, ha az orosz medve félholtan liheg a ketrecében. De egységes kiállás a világhatalommal szemben? Amikor az ereje teljében van? Ilyen még nem volt… És ha jól odafigyelsz: nem sokáig lesz: egy-két napig csupán…)
De te most a helyhatósági választásokra figyelj, drága jó székelyem.
Hagyd a majmok farkát a majmoknak.
Györffi Kálmán
Erdélyi ezredek a világháborúban
(folytatás az elôzô lapszámból)
Székely Hadosztály
Az 1918/19. évi erdélyi katonai kerületi parancsnokság alárendelt csapatok harcai a románok ellen.
Írta: Szent Kereszthegyi Kratochvil Károly ny. altábornagy.
Az általam felállított és megszervezett székely hadosztály 1918/19. évi harcait a világháború folytatásának, vagy új háborúnak kell tekinteni, amelyet Románia – entente ellenére – hadüzenettel kezdeményezett.
1918. november 3-án kötötték meg Páduában a Diaz-Weber-féle fegyverszünetet, amely az aláírás után 24 órával, november 4-én délután 15 órakor kezdôdött. A fegyverszüneti szerzôdés 3. pontjához Badoglio tábornok még kijelentette, hogy a montenegrói, szerb és román hadszíntéren, valamint Ukrajna és Lengyelország felé, a monarchia jelenlegi határa a demarkációs vonal, amely mögé az osztrák–magyar csapatoknak vissza kell vonulniuk.
A fegyverszünet Ausztria–Magyarország összes frontjaira érvényes volt, és tulajdonképpen jóvátette a Linder-féle – Magyarországot és Erdélyt védtelenné tevô – szerencsétlen intézkedést, mert a Diaz-Weber-féle fegyverszüneti szerzôdés azzal, hogy Erdély történelmi határát jelölte ki, a demarkációs vonalon átlépni semmiféle entente csapatnak sem volt szabad.
1918. november 6-án a román kormány kijelenti, hogy bevonul Bukovinába, amit a bevonuló Zadic, román tábornok azzal indokolt, hogy a bukovinai nemzeti tanács hívta be.
1918. november 9-én kezdôdik a román kormány titkos mozgósítása, 10-én ultimátumot küldtek Mackensennek Bukarestbe, hogy a német csapatok 24 órán belül ürítsék ki Romániát.
1918. november 12-én a német vezérkar Bukarestben kiadott helyzetjelentése közli, hogy a franciák átlépték a Dunát Giurgiunál és Bukarest felé menetelnek. 4–5 hadosztály román elônyomulásban Vitos-hágón át Sepsiszentgyörgy felé és Bukovinából Marosvásárhely felé. A 333. német ezred a Kárpátokon keresztül Sepsi felé, az utóvéd 375. német ezred a Bodza-szoroson keresztül Brassó felé indult, hogy szembeszálljon az ottan elônyomuló oláhokkal.
1918. november13-án azonban Németország Romániával fegyverszünetet kötött, s ezzel a németeknek Erdélyben szándékolt ellenállása tárgytalan lett.
Berthelot francia tábornok pedig a következô felhívást adta ki: „Fegyverbe románok! Ma francia csapatok keltek át a Dunán, hogy nektek az ellenségtôl megszabadulni segítsenek. Két évig nyögtetek a németek brutalitása alatt stb. Katonák, egyesüljenek a ti zászlóaljaitok a miénkkel.”
Közben gr. Károly Mihály 1918. november 9-én Franchet d’Esperay tábornokkal, a keleti hadsereg fôparancsnokával a szerencsétlen belgrádi egyezményt kötötte meg. Ez hatálytalanította a Diaz-Weber-féle fegyverszüneti szerzôdést, hatálytalanította az ott lefektetett tényt, hogy a határ demarkációs vonalat entente katona nem lépheti át.
Idôközben a román kormány nagyarányú propagandát kezdett Erdély megszállása érdekében. Majd Erdélybôl kiszökött román tisztek alatt légiókat, azaz bandákat szerveztek, amelyek a szorosokon át be is nyomultak Erdélybe.
Az entente a belgrádi egyezménnyel feldarabolta Magyarországot, Erdélyben a Maros lett a demarkációs vonal. A román király november 20-án elrendelte a mozgósítást: „Harcra hívlak, hogy megvalósítsátok régi álmaitokat, az összes románok egyesítését, melyért 1916/17-ben annyi vitézséggel harcoltatok. Testvéreitek hívnak az utolsó harcra, hogy vitézségetekkel hozzátok meg az idegen járom alóli felszabadulásunkat.” Ez hadüzenet volt, és három nappal késôbb átlépték a határt. A világháború itt újra fellángolt.
A román katonák közt Erdély megszállását elôször ellenszenvvel fogadták, azt mondván, hogy 1916-ban is azzal bíztatták ôket, hogy nem fognak erôsebb ellenállásra találni, s mégis mindenütt vereséget szenvedtek. Mikor aztán a Kárpátok szorosaiban csakugyan nem találtak ellenállásra, a hangulat egyszerre megváltozott. Ellenállás nélkül jöttek át, és megszállták Erdrélyt.
Itt mutatkoztak azután gr. Károlyi Mihály és bűnös hadügyminisztere kijelentései, hogy „nem akarok katonát látni”, mert szertezüllesztették a hadsereget s nem volt senki, aki megvédte volna az erdélyi hágókat. A székelyek is ahelyett, hogy a jól védhetô hágókat szállták volna meg, a belgrádi egyezményben demarkációs vonalul kijelölt Maros mögé, Kolozsvárra jöttek, hogy szolgálataikat felajánlják. Ebben az idôben érkeztem, mint Erdély kinevezett katonai parancsnoka Kolozsvárra. A nálam jelentkezett székelyeket a kolozsvári fellegvárba helyezve, székely tisztek alatt katonai osztagokra szerveztettem; néhány napon belül már karhatalomra használhattam fel ôket, megszüntetve ezzel a rendbontást, fosztogatást, megakadályozva a polgárháborút és például biztosítottam Gyalun a havasokban fellázított móc bandák ellen a kolozsvári víz- és villanyműveket.
A fentiekbôl levont tapasztalataim alapján célszerűnek vélném – hogy ilyenfajta betörések elô ne fordulhassanak, senki puskalövés nélkül át ne jöhessen a szorosokon –, hogy Erdélyben határôrvidék létesíttessék, mint valamikor már volt, és be is vált. Az ott lakók maguk védték meg faluikat, földjeiket.
A kormány rendelete alapján Erdélyben fel kellett volna állítani a 38. hadosztályt; de a behívott öt legfiatalabb korosztály vagy nem vonult be, vagy akik bevonultak, nem voltak kiképezve, és bennük élt a forradalom. Körülbelül 1700 székely jött Kolozsvárra, de csak 600 puska állt a rendelkezésre. Kolozsvárt alakult nagy nehezen a 21. ezred is.
A fegyelmet megbontani sokkal könnyebb, mint helyreállítani; s most, mikor igazán szükség lett volna rá, nem volt fegyelmezett erô. A román betörés hírére a rögtönzött 21. ezred osztagait azonnal a demarkációs vonalul kijelölt Maroshoz rendeltem. De annak megvédésére nem került sor, mert a hadügyminiszter december 18-án elrendelte, hogy: „a csapatok vérontás elkerülése céljából ne használják a fegyvert, de helyeiken maradjanak. Ha a románok a lefegyverzést követelik, akkor csapataink, tiltakozás bejelentése mellett, fokozatosan vonuljanak vissza. A kerületi parancsnoksági póttestek helyeiken maradnak”. (33.908 eln/1918)
1918. december 24-én, reánk szomorú karácsony napján vonultak be a románok Kolozsvárra, ahonnan elôzôleg az 1700 fôbôl álló székely csapat felszerelés végett Nagyváradra, majd onnan Szatmárra irányíttatott.
(folytatjuk)
Pályázati felhívások
I. Vissza nem térítendô támogatás magánjogú sportklubok és megyei sportágazati egyesületek számára
a Hargita megyei sporttevékenységek támogatási programjának keretén belül a 2008-as évre
1. A szerzôdô hatóság:
Hargita Megye Tanácsa, székhelye: Csíkszereda, Szabadság tér 5. szám, Hargita megye, adószám: 4245763;
Telefon: 0266/207.700, fax: 0266/207.716 illetve e-mail office@cchr.ro.
2. Igénylô:
l magánjogú sportklubok és megyei sportágazati egyesületek
3. A vissza nem térítendô támogatás törvényi szabályozása:
* 350/2005-ös törvény az általános érdekű nonprofit tevékenységekre kiutalt közalapokból való vissza nem térítendô finanszírozás rendjérôl;
* a testnevelés és sport 69/2000-es számú törvénye, utólagos módosításokkal és kiegészítésekkel;
* az országos sportügynökség elnökének 130/2006-os rendelete a sportklubok és megyei sportegyesületek projektjeinek közpénzekbôl való vissza nem térítendô támogatására, utólagos módosításokkal és kiegészítésekkel;
* 1447/2007-es számú kormányhatározat sporttevékenységek pénzügyi szabályozását illetôen
4. Tevékenységtípusok, amelyekre igényelhetô vissza nem térítendô támogatás a magánjogú sportklubok és megyei sportágazati egyesületek részére:
* sportolók felkészítését megcélzó tevékenységek
* sportvetélkedôk, versenyek
* hazai országos szintű sportvetélkedôk
* sportvetélkedôk megye illetve régió szinten
* megyeközi sportvetélkedôk
* város, municípium illetve község szinten szervezett sportvetélkedôk
* nemzetközi sportversenyek
* egyéb sporttevékenységek: konferenciák, szimpózium, kollokviumok, munkaülések, tapasztalatcsere, kiállítások, továbbképzôk, kutatás, dokumentálás, tanácskozás stb.
5. A 2008-as év sporttevékenységeinek támogatására jóváhagyott összeg 97 000 lej.
6. A program futamideje: 2008-as év.
7. A projektjavaslatok leadásának határideje: 2008. március 31., 15.00 óra.
8. A vissza nem térítendô támogatás igényelhetô:
– a Hargita megyei sporttevékenységek támogatási programjával kapcsolatos dokumentációban bemutatottak, valamint a pályázati űrlap kitöltése alapján, amelyet a Hargita Megye Tanácsának székhelyérôl lehet beszerezni, cím: Csíkszereda, Szabadság tér 5. szám, 206-os szoba, kapcsolattartó személy Petres Kinga, telefon 0266/207.700/ 1310 belsô, illetve a www.cchr.ro. oldalon is megtalálhatóak a pályázati kiírással kapcsolatos tudnivalók.
9. A teljes dokumentáció a Szabadság tér 5. szám alatt, a Hargita Megye Tanácsának iktatószobájában kerül leadásra lezárt borítékban, ill. elektronikus formában a kpetres@cchr.ro e-mail címre.
II. Teleház-projektek támogatása Hargita megyében
A pályázat célja: a Teleház-projektek támogatása, nyilvános kiértékelési eljárás alapján a nem kormányzati és nem profitorientált, Hargita megyei jogi személyiséggel rendelkezô egyesületeknek és szervezeteknek, akik működtetnek, vagy szeretnének működtetni teleházat.
A program keretén belül támogatott tevékenységek:
A működô teleházak dologi és fenntartási költségeinek támogatása, számítógépek vásárlása (működéséhez tartozó alkatrészek, szolgáltatások), bútorzat, létrehozási folyamatban lévô teleházak költségeinek támogatása.
A pályázók köre: A Hargita megyei jogi személyiséggel rendelkezô, nem kormányzati és nem profitorientált szervezetek, egyesületek és alapítványok.
A pályázat céljára elkülönített összeg a 2008-as évre: 45 905 lej.
A pályázat beérkezésének határideje: 2008. március 31., 15.00 óra
A pályázat lefutási határideje: 2008-as év
A pályázati űrlap a tájékoztatóval együtt igényelhetô Hargita Megye Tanácsának Szabadság tér 5. szám alatti székhelyén a 208-as irodából, vagy a 0266/207.700/ 1308-as és 1309-es belsô telefonszámokon, illetve a szkinga@cchr.ro e-mail címeken, valamint letölthetô a www.cchr.ro weboldalról.
A pályázat benyújtható: Lezárt borítékban Hargita Megye Tanácsának iktatóirodájába, Csíkszereda, Szabadság tér 5. szám alá, valamint a kitöltött Pályázati űrlapot kérjük elküldeni elektronikus formában is a szkinga@ cchr.ro e-mail címre.
A pályázatok elbírálása után Hargita Megye Tanácsa meghirdeti a nyertes projektek listáját, és 10 napon belül értesíti az érintetteket az eredményekrôl.
III. Ifjúsági programok támogatása Hargita megyében
A pályázat célja: az ifjúsági programok támogatása, nyilvános kiértékelési eljárás alapján, a nem kormányzati és nem profitorientált, Hargita megyei jogi személyiséggel rendelkezô egyesületeknek és szervezeteknek.
A program keretén belül támogatott tevékenységek:
Nevelô jellegű programok, humánerôforrás-fejlesztés, kulturális és szociális tevékenységek, közösségfejlesztô rendezvények, nyári táborok és egyéb fejlesztô jellegű ifjúsági tevékenységek.
A pályázók köre: Hargita megyei jogi személyiséggel rendelkezô, nem kormányzati és nem profitorientált szervezetek, egyesületek és alapítványok.
A pályázat céljára elkülönített összeg a 2008-as évre: 80 300 lej.
A pályázat beérkezésének határideje: 2008. március 31., 15.00 óra
A pályázat lefutási határideje: 2008-as év
A pályázati űrlap a tájékoztatóval együtt igényelhetô Hargita Megye Tanácsának Szabadság tér 5. szám alatti székhelyén a 208-as irodából, vagy a 0266/207.700/ 1308-as és 1309-es belsô telefonszámokon, illetve a bcsilla@cchr.ro e-mail címen, valamint letölthetô a www. cchr.ro weboldalról.
A pályázat benyújtható: Lezárt borítékban Hargita Megye Tanácsának iktatóirodájába, Csíkszereda, Szabadság tér 5. szám alá, valamint a kitöltött Pályázati űrlapot kérjük elküldeni elektronikus formában is a bcsilla@ cchr.ro e-mail címre.
A pályázatok elbírálása után Hargita Megye Tanácsa meghirdeti a nyertes projektek listáját, és 10 napon belül értesíti az érintetteket az eredményekrôl.
IV. Hargita megyei otthoni,
egészségügyi és szociális gondozási program a 2008-as évre
1. A szerzôdô hatóság: Hargita Megye Tanácsa, székhelye: Csíkszereda, Szabadság tér 5. szám, Hargita megye, adószám: 4245763, tel: 0266/207.700, fax: 0266/207.716, ill. e-mai: office@cchr.ro.
2. Pályázhatnak: Hargita megyei, jogi személyiséggel rendelkezô, és szociális-egészségügyi tevékenységet folytató egyesületek és szervezetek.
3. A vissza nem térítendô támogatás törvényi szabályozása:
A 350-es Törvény az általános érdekű nonprofit tevékenységekre kiutalt közalapokból való vissza nem térítendô finanszírozás rendjérôl.
4. Tevékenységtípusok/szolgáltatások, amelyekre igényelhetô a vissza nem térítendô támogatás:
– alapszolgáltatások (tisztálkodás, öltöztetés stb.)
– kiegészítô szolgáltatások (ételkészítés, bevásárlás stb.)
– egészségügyi szolgáltatások
– rehabilitációs szolgáltatások
5. A 2008-as évre elôirányzott keretösszeg:
460 000 lej
6. A program futamideje: a 2008-as év.
7. A projektjavaslatok leadásának határideje: 2008. március 31., 15,00 óra.
8. A vissza nem térítendô támogatás igényelhetô:
A Hargita megyei otthoni, egészségügyi és szociális gondozási programmal kapcsolatos dokumentációban bemutatottak, valamint a pályázati űrlap kitöltése alapján, amelyet Hargita Megye Tanácsának székhelyérôl lehet beszerezni, cím: Csíkszereda, Szabadság tér 5. szám, 206-os szoba, kapcsolattartó személy Kedves Mária, telefonszám: 0266/207.700/ 1412 belsô, ill. a www.cchr.ro oldalon is megtalálhatóak a pályázati kiírással kapcsolatosak.
9. Leadás: A teljes dokumentáció a Szabadság tér 5. szám alatt, Hargita Megye Tanácsának iktatószobájában kerül leadásra, lezárt borítékban, ill. elektronikus formában a kmarika@cchr.ro e-mail címre.
V. Hargita megye Tanácsának együttműködési programja
nyugdíjasok és idôsek egyesületi
rendszereivel a 2008-as esztendôre
Pályáztató intézmény: Hargita Megye Tanácsa, Csíkszereda, Szabadság tér 5. szám, adószám: 4245763. Telefonszám 0266/207.700, fax szám: 0266/207.716 email cím: office @cchr.ro.
Pályázók köre. Hargita megyében törvényesen bejegyzett és ugyanott működô alapítványok, egyesületek, amelyek a megye területén fejtik ki tevékenységüket.
A pályázat célterületei: Idôsklubok ill. nappali gondozóközpontok létrehozásával és működtetésével továbbfejleszteni és bôvíteni az alap szociális ellátórendszert Hargita megyében, az aktív tagoknak és a településen élô nyugdíjasoknak és idôseknek kulturális, egészségügyi, szabadidô-, informatikai programokat szervezni.
Társadalomba való beilleszkedés: klubok indítása vagy működtetése, szociális nehézségekkel küszködô idôseket és nyugdíjasokat támogatnak, élelmiszercsomagokat osztanak, esetleg meleg ételt szolgálnak fel a területükön élô rászorulóknak vagy egyedül élôknek.
Szociális szolgáltatások: idôsek és nyugdíjasok gazdasági, szociális, sport, kulturális, érdekeit védô szolgáltatások nyújtása, amelyek hozzájárulnak a személyes érvényesülésük fejlesztéséhez, és az idôsek méltóságának az emeléséhez.
Társadalomban való eligazodást, tájékoztatást szolgáló akciók: gazdasági, pénzügyi, jogi tanácsadás, a létezô és az idôseknek járó kedvezmények, szolgáltatások ismertetése, a különbözô médiák, a világháló /internet/ és más informatikai szolgáltatások használatra bocsátása.
Idôsek egészségnevelése: e korosztályt érintô egészségnevelô szaktanácsadások és szolgáltatások szervezése.
Szabadidôprogramok szervezése: különbözô ünnepek szervezése, sport, kulturális programok, szabadidô kellemes eltöltésére szervezett rendezvények, élelmiszercsomagok osztása stb.
Mobilitás: kirándulások, mozgásigényes akciók szervezése.
A Programra elôirányzott keretösszeg a 2008-as évre 27 000 lej.
A Program futamideje: 2008-as esztendô
A pályázatok beérkezési és iktatási határideje: 2008. március 31.,15 óra
További információk a pályázási űrlap, a pályázási útmutató letölthetôk a http://www.cchr.ro internetes oldalról vagy érdeklôdni lehet a 207.700/ 1110-es belsô telefonszámon Ábrahám Emmánál, II. emelet 212-es szoba, vagy igényelhetôk az aemma@cchr.ro email címen.
A pályázat benyújtható: egy példányban lezárt borítékban Hargita Megye Tanácsának földszinti iktatóirodájába.
Postacím: Hargita Megye Tanácsa, 530140 Csíkszereda, Szabadság tér 5. szám.
A hiányos és határidô után beérkezett pályázatok (akár ha elôzetesen is kerültek postázásra) nem részesülnek elbírálásban.
VI. Vissza nem térítendô támogatás – Falugondnokság Borzonton és Farkaspallón, Hargita megye elszigetelt településein – a 2008-as évre
1. A szerzôdô hatóság: Hargita Megye Tanácsa, székhelye: Csíkszereda, Szabadság tér 5. szám, Hargita megye, adószám: 4245763, tel: 0266/207.700, fax: 0266/207.716, ill. e-mai: office@cchr.ro.
2. Pályázhatnak: Hargita megyei, jogi személyiséggel rendelkezô és falugondnoksági tevékenységet folytató egyesületek és szervezetek.
3. A vissza nem térítendô támogatás törvényi szabályozása:
A 350-es Törvény az általános érdekű nonprofit tevékenységekre kiutalt közalapokból való vissza nem térítendô finanszírozás rendjérôl.
4. Tevékenységtípusok/szolgáltatások, amelyekre igényelhetô a vissza nem térítendô támogatás:
– az elszigetelt településen élô mozgáskorlátozott, idôs és rászoruló személyek állandó figyelemmel tartása,
– a felmerült szociális problémák megoldása: bevásárlás, orvosi rendelésre való elszállítás, háztartási gépek megjavíttatása, bérleti díjak kifizetése, csomag, pénzutalvány vagy nyugdíj kivétele, felhatalmazás alapján stb.
A pályázat keretében a következô költségeket fedezi a megyei tanács: a falugondnok által használt a szállítóeszközhöz üzemanyag, és ennek javítási költségei, valamint a mobiltelefon fenntartásának költségei.
A támogatás nem fordítható a szervezet azon költségeinek fedezésére, amelyek nem szerepelnek a pályázat költségvetésében.
5. A 2008-as évre elôirányzott keretösszeg:
13 000 lej
6. A Program futamideje: a 2008-as év.
7. A projektjavaslatok leadásának határideje: 2008. március 31., 15,00 óra.
8. A vissza nem térítendô támogatás igényelhetô:
A Hargita megyei falugondnokság Borzonton és Farkaspallón, a programmal kapcsolatos dokumentációban bemutatottak, valamint a pályázati űrlap kitöltése alapján, amelyet a Hargita Megye Tanácsának székhelyérôl lehet beszerezni, cím: Csíkszereda, Szabadság tér 5. szám, 206-os szoba, kapcsolattartó személy Korpos Szilvia, telefon 0266/207.700/ 1310-es belsô, ill. a www.cchr.ro oldalon is megtalálhatóak a pályázati kiírással kapcsolatos tudnivalók.
9. Leadás: A teljes dokumentáció a Szabadság tér 5. szám alatt, Hargita Megye Tanácsának iktatószobájában kerül leadásra, lezárt borítékban, ill. elektronikus formában a kszilvi@cchr.ro e-mail címre.
VII. Hargita megyei Kistérségi Egyesületek „Fejlesztési programja”
A pályázat célja: Kistérségek fejlesztése Cím: Hargita Megye Tanácsa, Csíkszereda, Szabadság tér 5. szám, telefonszám: 0266/207.700/ 1314-es belsô; faxszám: 0266/207.716, e-mail office@cchr.ro ;
A 350/2005 Törvény alapján vissza nem térítendô támogatásban részesíti azon Kistérségi Egyesületeket melyek tevékenységükkel a helyi közösségi érdekeket, célozzák meg.
A pályázat célja: A kistérségi egyesületek azon programjainak támogatása, amelyek tevékenységei környezet, turizmus és közösség fejlesztését célozzák meg.
A programra elkülönített összeg: 68 000 lej.
A pályázat beérkezésének határideje: 2008. március 31., 15,00 óra.
A program lefutási határideje: 2008-as év.
A pályázati űrlap a tájékoztatóval együtt igényelhetô Hargita Megye Tanácsának Szabadság tér 5. szám alatti székhelyén a 208-as irodából, vagy érdeklôdni lehet a 0266/207.700/ 1314-es belsô telefonszámon, illetve a kmargit@cchr.ro e-mail címen, valamint letölthetô a www.cchr.ro weboldalról.
A pályázat benyújtható: Lezárt borítékban Hargita Megye Tanácsának iktatóirodájába, 23-as iroda, Csíkszereda, Szabadság tér 5. szám alatt, valamint a kitöltött Pályázati űrlapot kérjük elküldeni elektronikus formában is a kmargit@cchr.ro e-mail címre.
A pályázatok elbírálása után Hargita Megye Tanácsa meghirdeti a nyertes projektek névjegyzékét, és 10 napon belül értesíti az érintetteket az eredményrôl.
VIII. Hargita megyei fogyatékkal élô személyek támogatása
1. Pályáztató intézmény: Hargita Megye Tanácsa, Szabadság tér 5. szám, adószám 4245763, tel. 0266/207.700, faxszám 0266/207.716, e-mail office@cchr.ro.
2. A pályázók köre: Hargita megyei jogi személyiséggel rendelkezô, fogyatékkal élô személyek gondozására szakosodott, nem kormányzati és nem profitorientált szervezetek, egyesületek és alapítványok.
3. A pályázat célja: A Hargita megyei fogyatékkal élô személyek gondozására szakosodott, nem kormányzati és nem profitorientált szervezetek, egyesületek, alapítványok megyei szintű programjainak és projektjeinek résztámogatása.
4. A program keretén belül támogatott tevékenységek:
– minden olyan kezdeményezés, amelynek célja a fogyatékkal élô személyek társadalmi integrációja
– szociális jellegű aktivitások, amelyek a fogyatékkal élô személyek jogait védik és promoválják
– gazdasági, pénzügyi valamint jogi tanácsadás, a fogyatékkal élô személyeket érintô információk terjesztése és hozzáférhetôsége
– szabadidôprogramok
– olyan tevékenységek, amelyek promoválják a harmonikus együttélést.
5. A pályázat céljára elkülönített összeg: 30 000 lej.
6. A pályázat beérkezésének határideje: 2008. március 31., 15,00 óra.
7. A pályázat lefutási határideje: 2008. november 30.
8. A pályázati űrlap a tájékoztatóval együtt igényelhetô Hargita Megye Tanácsának Szabadság tér 5. szám alatti székhelyén a 212-es irodából, vagy a 0266/207.700/ 1714-es belsô telefonszámon, illetve a ktimea@cchr.ro e-mail címen, valamint letölthetô a www.cchr.ro weboldalról.
9. A pályázat benyújtható: Lezárt borítékban Hargita Megye Tanácsának iktatóirodájába, Csíkszereda, Szabadság tér 5. szám, valamint a kitöltött Pályázati űrlapot kérjük elküldeni elektronikus formában is, a ktimea@cchr.ro e-mail címre.
A pályázatok elbírálása után Hargita Megye Tanácsa meghirdeti a nyertes projektek listáját, és 10 napon belül értesíti az érintetteket az eredményekrôl.
IX. Hargita megyei környezetvédelmi tevékenységek támogatása
A pályázat célja: A Hargita megyei környezetvédelmi irányultságú, nem kormányzati és nem profitorientált szervezetek, egyesületek, alapítványok megyei szintű környezetvédelmi programjainak és projektjeinek résztámogatása.
A program keretén belül támogatott tevékenységek:
– szemétgyűjtéssel, takarítással, tárolással, feldolgozással kapcsolatos tevékenységek.
A pályázók köre: A Hargita megyei jogi személyiséggel rendelkezô, környezetvédelmi irányultságú, nem kormányzati és nem profitorientált szervezetek, egyesületek és alapítványok.
A pályázat céljára elkülönített összeg: 53 100 lej.
A pályázat beérkezésének határideje: 2008. március 31., 15,00 óra.
A pályázat lefutási határideje: 2008. november 30.
A pályázati űrlap a tájékoztatóval együtt igényelhetô Hargita Megye Tanácsának Szabadság tér 5. szám alatti székhelyén a 208-as vagy 337-es irodából, vagy a 0266/207.700/ 1308-as és 1309-es belsô telefonszámokon, illetve a ksanyi@cchr.ro, sandrea@cchr.ro e-mail címeken, valamint letölthetô a www.cchr.ro weboldalról.
A pályázat benyújtható: Lezárt borítékban Hargita Megye Tanácsának iktatóirodájába, Csíkszereda, Szabadság tér 5. szám alá, valamint a kitöltött Pályázati űrlapot kérjük elküldeni elektronikus formában is, a sandrea@ cchr.ro e-mail címre.
A pályázatok elbírálása után Hargita Megye Tanácsa meghirdeti a nyertes projektek listáját, és 10 napon belül, értesíti az érintetteket az eredményekrôl.
X. Turisztikai projektek
résztámogatására
1. Pályázatkiíró hatóság: Hargita Megye Tanácsa,
Postacím: Hargita Megye Tanácsa,
530140 Csíkszereda,
Szabadság tér 5. szám
2. Pályázhatnak: Hargita megyében bejegyzett és működô turisztikai egyesületek.
3. Törvényes szabályozások:
– a vissza nem térítendô támogatásokat szabályzó 350/2005. számú Törvény
– a Romániában kifejtett turisztikai tevékenységeket szabályzó 58/1998. számú Kormányrendelet.
4. A pályázat célterületei: egyesületek, alapítványok és kistérségi szervezetek turisztikai tevékenységének anyagi támogatása, szabadidôs tevékenységek kialakítására és fejlesztésére valamint népszerűsítô kiadványokra. Pályázhatnak olyan egyesületek, alapítványok és kistérségi szervezetek, amelyek Hargita megyében vannak bejegyezve, és céljuk a turisztikai tevékenység fejlesztése.
5. Jóváhagyott összeg: 40 000 lej. A projekt megvalósításához szükséges önrész 50%. A támogatás értéke minimum 5000 lej.
6. A program idôtartama: 2008-as év.
7. A projektek leadási határideje: 2008. március 31., 15 óra
8. További információk és a pályázati űrlap letölthetôk a www.cchr.ro internetes oldalról vagy érdeklôdni lehet a 207.700/ 1307-es belsô telefonszámon.
9. Kérjük a pályázatokat egy példányban postázni vagy személyesen leadni Hargita Megye Tanácsának 205-ös számú irodájába (II. emelet), amit elôzetesen beiktatnak a Hargita Megyei Tanács földszinti iktatóirodájában. Leadási határidô: 2008. március 31.
Hiányos és határidô után beérkezett pályázatok nem részesülnek elbírálásban.
Bunta Levente elnök, Borboly Csaba alelnök, Zonda Erika igazgató
Te is tehetsz valamit!
Közösen a klímaváltozás ellen
Az Amôba Öko Központ által az elmúlt évben indított és a Gyergyói-medence iskoláit megcélzó kampány célja felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy bár a klímaváltozás a Föld összes országát érintô globális probléma, mindannyian felelôsek vagyunk, és életviteli szokásaink megváltoztatásával részesei lehetünk a megoldásnak.
Az iskolák fontos részt vállalhatnak abban, hogy megismertessék a gyerekekkel az éghajlatváltozás okait és lehetséges következményeit. Tudatosítani kell a diákokban, hogy a klímaváltozás legfontosabb kiváltó oka energiatermelésünk és felhasználásunk módja. Az energia felelôsségteljesebb felhasználásával, a mindennapi életünkben tett apróbb változtatásokkal csökkenthetjük a széndioxid és más üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, amelyek jelentôs szerepet játszanak a klímaváltozásban.
A programba bekapcsolódó iskolák: Fogarassy Mihály Általános Iskola, Kós Károly Általános Iskola, Vaskertes Általános Iskola, Batthyány Ignác Szakközépiskola, Gépgyártóipari Iskolaközpont – Gyergyószentmiklós, Tarisznyás Márton Általános Iskola – Tekerôpatak, Balás Jenô Általános Iskola – Remete, Köllö Miklós Általános Iskola – Csomafalva, Elekes Vencel Általános Iskola – Újfalu, Sövér Elek Általános Iskola – Alfalu.
A kampány keretében, február 8-án az Amôba Öko Központ tanácskozást szervezett a programban részt vevô pedagógusok részére. A tanácskozás során bemutatásra került a KAH-RO (Klímavédelmi Akciócsoport Hálózat – Románia) amelynek kilenc más nem kormányzati környezetvédelmi szervezettel közösen az Amôba Öko Központ is alapító tagja. A KAH-RO hivatása: csökkenteni az emberi tevékenységek éghajlatra gyakorolt káros hatását, fékezni az éghajlatváltozást.
A részt vevô pedagógusok megismerkedhettek a KAH-RO által ez év januárjában kiadott Tanári Kézikönyvvel és Gyakorlati Útmutatóval. A Tanári Kézikönyv bemutatja, hogy hogyan járul hozzá az energiatermelés és felhasználás, a közlekedés, a hulladéktermelés, a mezôgazdaság valamint az erdôkitermelés a klímaváltozáshoz. A Gyakorlati Útmutató a Kézikönyvben levô elméleti ismeretek gyakorlatba ültetéséhez nyújt segítséget a pedagógusok részére.
A könyv bemutatását az Évezred Alapítvány és az ALMA-RO által szervezett „Fiatal nagykövetek a klímaváltozás ellen” középiskolásoknak szervezett verseny ismertetése követte. Hargita megyében az érdeklôdô diákok az Amôba Öko Központ címére juttathatják el munkáikat február 28-ig. A verseny ismertetése és a jelentkezési lap a www.rac-ro.ngo.ro internetes oldalon tölthetô le.
A találkozó második felében a résztvevôk az iskolai, valamint a közös környezeti nevelési programok szervezését beszélték meg.
A kiadványokat, valamint a program keretében az elmúlt évben kiadott anyagokat az amoeba@hr.astral.ro e-mail címen igényelhetik az érdeklôdô pedagógusok.
Bajkó Ildikó Amôba Öko Központ
Fejlesztések
Az elmúlt héten a Babeş-Bolyai Tudományegyetem gyergyói kihelyezett tagozatának Csíky Dénes amfiteátrumában nemsokára felszerelésre kerülô videkonfenrencia-rendszerrôl tájékoztattak. Ezt az egyetemi szintű programot az országban elsôként indította a BBTE. A rendszerrôl dr. Szamosközi István rektor-helyettes tájékoztatott.
Az új felszerelés lehetôvé teszi, hogy a gyergyói egyetemisták hallgassák a kolozsvári központban zajló elôadásokat – közölte Szamosközi István rektor-helyettes, kiemelve a rendszer sajátosságát, mely abban áll, hogy mind a kép, mind a hang reális idôben érkezik. A Csiky-kertben lévô egyetemen nagy méricskélések, tervezések folytak. A korszerűsítéshez szükséges átalakításokat, terveket a szakemberek helyi vállalkozóval közösen tárgyalták meg.
Besztercén és Szatmáron már elkészült a rendszer, most Gyergyószentmiklóson szerelik fel a videokonferencia-rendszert. Felújítják és bôvítik az egyetem számítógéprendszerét, korszerűsítenek négy elôadótermet, minden teremben lesz videokivetítô, számítógép, újra cserélik a berendezések egy részét, és kibôvítik a könyvtárat is. Ezen fejlesztésekre azért is van szükség, mert ôsztôl egy új szak, a topográfia indítását tervezik, és ehhez elengedhetetlen az országos minôségellenôrzô szerv, az ARACIS jóváhagyása. Dr. Szamosközi István azt is elmondta, március végére tervezik a berendezés átadását, melyet nemcsak az egyetemisták használhatnak, kibérelhetik más intézmények, sôt a városvezetés is.
Baricz-Tamás Imola
Kisasszony
Három bevált tipp hideg idôre
Jókedv, karcsúság, egészség
Mindenki számára ismerôs a téli rosszkedv. Hogy ne veszítsd el jókedved és formás alakod, fogadd meg tanácsainkat!
Paradoxnak tűnhet, de a pihenés fáradttá tesz. Minél hosszabb ideig lustálkodsz, annál kevésbé lesz kedved kimozdulni vagy sportolni, és ennek végzetesek a következményei energiaszinted, kedved és természetesen alakod szempontjából is.
Ha kiegyensúlyozottan és fitten vágsz neki a télnek, garantált, hogy a téli depressziót még csak hírbôl sem fogod ismerni!
A legjobb tippek
A lelkednek
* Naponta: az orbáncfű mellékhatások nélkül fékezi a szerotoninlebontást. Kapható a gyógyszertárakban és a gyógynövényboltokban. Hatása a szedés kezdetétôl számított két-három hét múlva jelentkezik.
Vigyázat! Hatására szoláriumban megnô a leégés veszélye.
* Hetente: egy aroma-energia fürdô elűzi a kedvetlenséget. Ehhez két-két csepp erdeifenyô- és szantálfaolajat, egy csepp rozmaringolajat keverj el 5 ml fürdôolajban!
Élénkítô citruskeverék: egy csepp neori-, két-két csepp keserűnarancs- és petitgrain-olaj 5 ml fürdôolajban.
* Havonta: vágj nagyobb darabok ra 50–50 dkg megtisztított burgonyát és zellert! Fôzd 30 percig sótlan vízben! Fogyaszd el egy nap alatt, arányosan elosztva! Csak ásványvizet igyál hozzá. Kiváló salaktalanító hatása van.
Az alakodnak
* Naponta: sétálj, fuss, kocogj, lépcsôzz! Ideális napi egy óra mozgás nappali fénynél, ugyanis serkenti a szerotonin kiáramlását.
* Hetente: nem kerül semmibe, nincs szükség fitneszstúdióra, bármikor megteheted a szobában vagy a szabadban, hogy ugrókötelezz. Ez a legjobb zsíreltüntetô hatású aerobikgyakorlat. Lassan emeld az adagot ötrôl tíz percre!
* Havonta: fitnesz-masszázst! Nemcsak lazít, de fitté is tesz, hiszen segíti a sportos tréning hatását. Általa javul a vér- és a nyirokkeringés, eltávolítja a salakanyagokat.
Ne csak azért bújjunk ágyba
Hogyan renováljuk házasságunkat?
Már több éve együtt élô párok gondja az, hogy a lángoló szerelem elmúlt, helyette „megszokás” van, és mindketten vágynak valami érdekesebbre, izgatóbbra. Attól tartanak, hogy párjuk ezt majd mással találja meg, és már elôre féltékenyek.
Ugyanakkor ôk is szeretnék átélni a szerelem okozta mámort, de már elôre lelkiismeret-furdalásuk van, hogy mi lesz akkor a házasságukkal? Legegyszerűbb lenne ezt a „megújítást” együtt csinálni! De hogyan?
Hogyan kezdôdött?
Idézze fel azokat a tulajdonságait, amelyekért beleszeretett! Keressen olyan tulajdonságokat, amiket most is nagyon becsül a párjában, amik a mai napig szeretetreméltóvá teszik. Ezek a gondolatok nagyon hasznosak lehetnek szexuális együttlét elôtt is, amikor jó, ha „lelkileg” is felkészülünk a szerelmeskedésre. Akik így tesznek, hamarabb jutnak izgalmi állapotba, és jobban is élvezik a szexet.
Lehet, hogy én is
megváltoztam?
Tegye fel magának a kérdést, mennyiben más most mint „annakidején”. Ahhoz, hogy kapcsolatunk érdekesebb legyen, nemcsak párunknak kell megváltoznia, hanem nekünk, magunknak is. Ugyanannyit adok magamra, mindig csinos vagyok otthon is?
Ugyanolyan ôszinték vagyunk egymáshoz,
mint kezdetben?
Ha nem, akkor vajon miért változott ez meg? Beszéljük meg!
Randevúzzunk újra!
Milyen jó randevúra készülôdni, csinosan felöltözni, várni a másikkal való találkozást! Éljük át néha újra! Egy-egy ilyen házon kívüli randevú alkalmas lehet mélyebb témák megbeszélésére is a napi gondokon kívül.
Terítsünk ünnepélyesen, hívjuk meg a párunkat otthon egy vacsorára!
Sokkal bensôségesebb lehet egy otthon együtt elköltött vacsora, mintha étterembe mennénk. Persze, adjuk meg a módját! A férfiak is el tudnak készíteni egy vacsorát, ha másképp nem megy, akkor hideget tálalnak fel szépen feldíszítve. Vegyük komolyan a másikat! Ha elkezdi valami érdekelni, amit mi nem tartunk olyan fontosnak, próbáljuk megérteni, mi lehet abban az érdekes, a jó, a hasznos. Ha panaszkodik valamire, vagy valakire, ne intézzük el egy legyintéssel, mert legközelebb már nem hozzánk fordul.
(folytatjuk)
Ne csak "azért" bújjunk ágyba
Egy-egy szombat-vasárnapi lustálkodás vagy ebéd utáni pihenô alkalmas lehet egy hosszabb szexuális együttlétre, amikor mást is kipróbálunk, mint a megszokott. Lehet egymást simogatni, becézgetni esetleg szépeket mondani a másiknak, ha nem is lesz forró ölelés a vége. (Legalábbis ne várjuk el, de azért minden lehetséges...) Sok nô arról panaszkodik, hogy nem tudja nyugodtan élvezni a simogatást, mert "célirányosnak" érzi. A férfiaknak nincs idejük "csak úgy" a kedveskedésért kedveskedni.
Mi lenne ha...
Sokaknak akkor jutnak eszükbe a legjobb ötletek, hogy mit kellett volna tenniük, amikor kiderül, hogy párjuk már mást szeret. Lehet elôre is gondolkozni ezen, és akkor még semmi sem késô! Sok megcsalt feleség akkor kezd el csábítóan viselkedni, amikor ez már inkább visszatetszô a férj számára. Ha már megjelent a harmadik, akkor inkább legyünk "visszafogottak", mint kihívóak!
Végezzünk PC-izom tornát!
Ha megerôsödnek a hólyagalap körüli záróizmok, ez nemcsak a szexuális gyönyört tudja fokozni, hanem megelôzhetô vele az inkontinencia-probléma is. (vizelet-elcsöppenés) Hogyan végezzük ezt a gyakorlatot? Húzzuk össze fenékizmainkat, majd a vagina körüli izmokat, és engedjük el. Amikor csak tehetjük eresszük ki vizeletünket lassan, szakaszosan visszatartva. Ezáltal is erôsödik a PC izom. Ha már eleget gyakoroltunk, képesek leszünk férjünk péniszét is megszorítani szeretkezés közben. Ezáltal saját gyönyörérzésünket is fokozni tudjuk.
Mondjuk meg a másiknak, hogy milyen jó vele!
A szex is, de nemcsak a szex! Miért örülök, hogy ô a férjem/feleségem? A szóbeli megerôsítés sokat számít. Néha úgy gondoljuk, hogy felesleges ilyesmiket mondani, hiszen úgyis tudja! Vagy úgyis elég beképzelt, minek erôsítsem még én is? Ennek ellenére mindenkinek jól esik hallani, hogy milyen fantasztikus!
Naponta többször is fejezzük ki szeretetünket!
Elég egy simogatás, amikor elhalad mellettünk a másik, néha apró ajándékok-egy szelet csoki, egy szál virág. Könnyen kitaláljuk mik lehetnek ezek, ha a kapcsolatunk kezdetére gondolunk, vagy arra, hogy ha meg akarnánk hódítani valakit, mit tennénk?
Engedjük néha szabadon a párunkat!
Minden embernek szüksége van néha egy kis magányra és a házastársán kívül mások társaságára is. Ahogy a meleg biztonságos családi fészekre vágyakozunk, ugyanúgy a kalandra is. Akit túl rövid pórázon tartanak az elôbb-utóbb menekülni próbál. Adjunk lehetôséget párunknak arra, hogy külön élményeket szerezzen, aztán ha akarja, úgyis megosztja velünk is!
Találjunk közös hobbyt, érdeklôdési kört, szenvedélyt!
Azok, akik szívesen sportolnak vagy kártyáznak egymás társaságában sokkal szívesebben töltik együtt szabadidejüket, mint akiknek ilyen közös érdeklôdési körük nincs. Társunkat még jobban megismerjük a közös játék, szórakozás során, ugyanakkor a kedvcenc idôtöltés nyújtotta örömöket is megoszthatjuk.
Vegyünk részt egymás szórakozásában
Ha mindketten más iránt érdeklôdnek és az elôzôek figyelembevételével szabadon engedik a másikat, egyszercsak arra kell rádöbbenjenek, hogy jobban érzik magukat külön, mint együtt, Ezt megakadályozhatjuk azzal, ha részt veszünk egymás szórakozásában. (Elkísérjük vásárolni, mint kibic a kártyában, nézô a férj focimeccsén stb)
Mondjuk, ki azt a szót, hogy "szeretlek"!
Sokan azt hiszik, hogy elcsépelik ezt a szép szót, ha sokszor használják. Milyen szégyenlôsek vagyunk kimondani! Gondoljunk vissza, hogy kapcsolatunk elején hányszor is használtuk és most??? Persze nem kell elvtelenül kimondani, csak ha tényleg úgy érezzük! A nôket kifejezetten irritálja, ha férjük csak szex közben mondja ezt. Úgy érzik, hogy "már azt is beveti, hogy szeret, csak megkaphasson". Mondjuk ki máskor is!
Dícsérjük a másik jó tulajdonságait!
Magunkban mindannyian tudjuk, mi mindent szeretünk a másikban. Nekünk is jól esik hallani, ha megdícsérnek valamiért, neki is!
Hallgassuk meg figyelmesen!
Sok nô tapasztalata az, hogy míg ô minden nap végighallgatja a férjét a nap -fôleg negatív- élményeirôl, addig a férje "unja", ha ô akar beszámolni valamirôl. Mindannyiunknak szüksége van arra, hogy "kibeszélje" magát, de ha unott arckifejezéssel hallgatják vagy mást csinálnak közben, akkor ettôl hamar elmegy a kedvünk
Csirkemájas szelet
Hozzávalók: 1 kg sertéscomb, 30 dkg csirkemáj, 30 dkg gomba, vöröshagyma, fôzôtejszín, fűszerek, sajt.
Elkészítés: A sertésszeletekbôl natúr szeletet készítünk. Ezt behelyezzük egy tepsibe. Utána hagymás olajban megfuttatjuk a gombát, majd beletesszük a májat, összepirítjuk. Meghintjük 1 evôkanál liszttel, majd fôzôtejszínt öntünk hozzá, és szósz sűrűségűre fôzzük. Ráöntjük a natúr szeletekre, megszórjuk reszelt sajttal. Annyi idôre tesszük be a sütôbe, ameddig elolvad a sajt.
Egészség
A rákmegelôzés bibliája
Étel, ital, szűrések
A statisztikákat látva nem csoda, ha mindenki tart attól, hogy egyszer csak daganatot fedeznek fel testében. Vannak azonban kitűnô megelôzési módszerek!
Évrôl évre nô a betegek száma, és nem csak hazánkban, hanem világviszonylatban is. Egyre több rákkeltô tényezô vesz minket körül, és egyre kevesebbet teszünk ezek ellen. Mintha senkit nem érdekelne az egész. De érdekes módon mégis mindenki fél tôle. Akkor hol itt az összefüggés? A rákbetegség megelôzésének elhanyagolása mögött egy igen egyszerű pszichológiai magyarázat lapul: ha dohányzol, lehet, hogy majd rákos leszel, a szolárium lehet, hogy bôrrákot okoz – majd, majd, majd, majd.
A kulcsszó a MAJD. Ami nem most van, az nem érzékelhetô, ami nem most következik be, attól csak agyunk legelrejtettebb kis zugában félünk. Így tehát a megoldás is a jövôbe csúszik: majd leszokom a dohányzásról, majd nem járok szoláriumba – hogy ennél a két példánál maradjunk.
Megelôzés – tényleg annyi lemondás?
A fent említett okokon kívül persze az a tény is közrejátszik, hogy a rákmegelôzést mindenki nagyon sok lemondással párosítja. Ez természetes is, hiszen jó- formán minden káros, ami körbevesz minket. Így hát marad a „valamiben úgyis meg kell halnom” kifejezés kibôvítve a „amíg élek, addig élvezni szeretném az életet” kijelentéssel. Vagyis, ha már úgyis meg kell halnunk, akkor legalább az életben töltött idô során nem szeretnénk lemondani a káros, de annál szórakoztatóbb szokásainkról.
Csakhogy a megelôzés nem feltétlenül jár annyi lemondással. Ha túllépünk a megelôzés azon szintjén, ahol minden károsat ki kell iktatni a környezetünkbôl, akkor bizony nagyon sok hasznos, sôt, finom dolgot használhatunk fel egészségünk megôrzésének céljából. Lássuk, mi minden használható rák ellen!
Fekete tea
Mára már bizonyított tény, hogy a testünkben lévô szabadgyökök a szervezet molekuláihoz kapcsolódva rákos elfajuláshoz vezethetnek. Így minden olyan étel-ital, melynek erôs antioxidáns hatása van, segíthet a szabadgyökök elpusztításában. A fekete tea éppen ilyen.
Nem egy vizsgálat kimutatta már, hogy ha mindennap meginnál nem több, mint egy csésze fekete teát, a daganatok kialakulásának esélye megfelezôdne.
Narancs
A narancs antioxidánsai szintén csökkentik a szabadgyökök káros hatásait. De megfelelô mennyiségű C-vitamin szervezetbe jutásával a gyomorban nem képzôdnek rákkeltô nitrozaminok sem, tehát a narancs duplán, sôt, triplán védelmet nyújt. Holland és svéd kutatók tanulmányai ugyanis arról számolnak be, hogy a citrusfélék rendszeres és bôséges fogyasztása mellett kisebb a gyomorrák kialakulásának esélye.
K-betűs ételek
A k-betűs ételek általánosságban véve magas antioxidáns-hatással bírnak. Sôt, olyan ásványi anyagokat tartalmaznak, melyek konkrétan megakadályozzák a káros anyagok beépülését, miután azok bejutottak a szervezetbe. Így rengeteg behatás semlegesíthetô. Ilyen például a karfiol, a karalábé, a kelbimbó, a kelkáposzta vagy a káposzta is.
Egyéb
tevékenységek
De nem csak étkezéseddel, hanem egyéb célirányos tevékenységekkel is megóvhatod tested a daganatoktól. Ilyen például a stressz tudatos levezetése. Nem titok már, hogy a stressz milyen káros folyamatokat indít be a szervezetben, ha tudatosan nem oldod vagy csökkented. Nemcsak a szépségnek árt az idegeskedés, de nagymértékben hozzájárul a fekélyek kialakulásához vagy éppen a szívrohamhoz. Így van ez a rákkal is. A daganatok megjelenése mögött ugyanis nem csak testi tényezôk állnak. Komoly lelki háttérrel is rendelkezik, akárcsak szinte minden egyéb betegség is.
Komplett étrend
Ha igazán nagy védôburkot szeretnél magad köré húzni, akkor nem csak egy-egy jótékony gyümölcsöt, zöldséget vagy ételt építesz be mindennapjaidba, hanem akár egy egész diétába is belefoghatsz. Nem egy orvos állított már össze olyan étrendet, mely hosszú távon bizonyítottan csökkentette a kialakulás vagy a kialakulás utáni halálozási arányt.
Szűrés, önvizsgálat
És nem utolsósorban nem szabad megfeledkezni a rendszeres szűrôvizsgálatokról sem, melyeket megdöbbentôen kevesen látogatnak. Mindezt annak ellenére, hogy a legtöbb rákos megbetegedés túlélési esélye fordított arányban áll a felfedezési idôvel: minél elôbb veszik észre, annál késôbb halsz meg. Ennyire egyszerű.
Sport
Jégkorong
Aranyért: Sportklub – HC, bronzért: Steaua – Progym
Február 13-án, szerdán kerültek lejátszásra Gyergyószentmiklóson és Csíkszeredában a bajnokság középdöntôjének 5. fordulójában műsoron szereplô második mérkôzések. Gyergyószentmiklóson az elôzô napinál kevesebb gól született, de ismét a vendégek bizonyultak jobbnak. A Progym játékosainak ezúttal csak a becsületgólra futotta. A bajnoki mérkôzés eredménye: Gyergyószentmiklósi Progym – HC Csíkszereda 1–3 (0–1, 0–1, 1–1). Gólszerzôk: (53.03) Csiki/ Farkas/ Gergely, illetve (4.15) Kramny, (23.43) Harabin/ Kramny/ Szabó, (44.16) Petres Tivadar. Büntetôpercek: 14–77 (ebbôl Antal Zsombor 10+25 perc). Az egy nappal korábban lejátszott mérkôzésen (már közölt eredmény): Progym – HC Csíkszereda 3–5 (2–0, 1–1, 0–4). Gólszerzôk: Bálint Lóránt, Nagy Csaba, Koniar, illetve Mihály Ede 2, Szabó István 2 és Harabin. Mindkét gyergyószentmiklósi mérkôzést a Gergely Lehel, Popescu Eduard, illetve a Máthé István és Trandafir Mihai alkotta játékvezetôi négyes irányította.
Csíkszeredában a Sportklub vendégeként a Bukaresti Steaua csapata lépett pályára. Az elsô napi fölényes, 7–2 arányú, Sportklub-gyôzelem után a második nap sem termett babér a Steaua javára. A két csapat múlt szerdán lejátszott mérkôzésének eredménye: Csíkszeredai Sportklub – Bukaresti Steaua 8–2 (3–0, 3–2, 2–0). Gólszerzôk: Poznik 2, Moldován 2, Hozó, Péter Róbert, Sándor Szilárd és Peter Filip, illetve Krechac és Vernikov. A két csapat mérkôzésének egy nappal korábbi – már közölt – eredménye: Sportklub – Steaua 7–2 (1–2, 3–0, 3–0). Gólszerzôk: Zsók 3, Poznik, Szôcs Sz., Misal és Kavulic, illetve Lupaşcu és Butucsnov.
A múlt hét közepén lejátszott mérkôzések után eldôlt, hogy a tavalyi bajnok Csíkszeredai Sportklub bejutott az idei küzdelemsorozat döntôjébe. A másik döntôs kilétére a középdöntô 6. – utolsó – fordulójában, a február 17-én, vasárnap és február 18-án, hétfôn Bukarestben lejátszott Steaua – HC Csíkszereda mérkôzések adtak választ. Az említett napokon Gyergyóban a Csíkszeredai Sportklub vendégszerepelt. Vasárnap, kevéssel a déli harangszó után kezdôdött el a Mihai Flamaropol Műjégpályán a Steaua – HC Csíkszereda mérkôzés. Mindkét csapat számára nagy tétje volt a találkozónak, hisz gyôzelem esetén tovább lehetett szôni a döntôs álmokat. A vendégként pályára lépô HC Csíkszereda kezdte jobban a küzdelmet, hisz a 3. percben vezetést szereztek Harabin révén. A gólt megelôzôen emberelônyös helyzetbe került a HC, s ezt a kedvezô szituációt használták ki. A gól után támadásba lendült a Steaua, sôt ki is hagytak egy emberelônyös helyzetet. A folytatásban mindkét kapu elôtt adódott helyzet, de gólt nem lôttek a csapatok. Az elsô harmad 17. percében Vernikov, a Steaua hátvédje egy korongot szándékozott kihozni csapata harmadából, de tévedésbôl a vele szembe érkezô Petres botjára pöccintette a játékszert. Nagyot tévedett Vernikov. A HC fürge csatára egy testcsel után már roboghatott a Steaua kapuja felé, elfektette Catrinoit, majd elegánsan a fôvárosiak kapujába emelt: 0–2. A második gól után tovább támadt a HC, keményen fejezték be a harmadot Marcel Ozimák edzô tanítványai, de a végéig nem született újabb gól, így kétgólos elôny birtokában kezdhette a második játékrészt a HC.
A második harmadban a Steaua indított egy góllal, Butucsnov szépített közelrôl, fonákkal: 1–2. Néhány másodperccel késôbb a steauás Krechac lôtt veszélyesen, de a másik oldalon a HC is veszélyeztetett. A második harmad 6. percében a HC szlovák idegenlégiósa, Kovac Krisztián lôtt kapura, s a korong Catrinoi karjai közül kiugorva perdült a kapuba: 1–3. A másik oldalon többször jól hárított Polc Patrik kapus. A 9. percben újabb gólt ütött a Steaua, ekkor Akimov lôtt a HC kapujába: 2–3. A harmad 17. percében Kramny növelte a HC elônyét egy távoli lapos lövéssel: 2–4.
A harmadik játékrészben csupán egy gól született, ekkor a HC-s Harabin volt eredményes, s az eredmény 2–5-re alakult. Ebben a harmadban fôleg Petres Tivadar veszélyeztette a Steaua kapuját. Egy támadás során Basilides Tibor korcsolyázott szembe Polc kapussal, de a gyergyói nevelésű csatár nem tudott gólt szerezni. A harmad 13. percében Petres egyedül korcsolyázott szembe Catrinoi kapussal, de a HC csatára a kapu fölé bombázott. A mérkôzés végéig több gól nem született, de így is megérdemelt gyôzelmet aratott a HC, kiharcolta a döntôbe jutást.
A mérkôzés eredménye: Bukaresti Steaua – HC Csíkszereda 2–5 (0–2, 2–2, 0–1). Gólszerzôk: Butucsnov és Akimov, illetve Harabin 2, Petres, Kovac és Kramny.
Gyergyószentmiklóson a kora esti, szokásos idôpontban kezdôdött el a Progym – Sportklub összecsapás. Nagyon jól kezdte a mérkôzést a gyergyói csapat, hisz a 3. percben Sára Tibor góljával vezetést szerzett a Progym. Újabb három perc múltán Kerata ment szembe Kozuch kapussal, de nem tudott a Sportklub kapujába találni. A másik oldalon Molnár Szabolcs kapus is jól védett. A 10. percben emberelônybe került a Sportklub, de a Progym játékosai kivédték a helyzetet. A mérkôzés 17. percében meglôtték Gergelyt, a Progym csatárát, aki a késôbbiekben visszaállt ugyan, de kötést viselt az arcán. A 18. perctôl kettôs emberelônyben játszhatott a Progym, s a kedvezô szituációt sikerült is kihasználni, hisz a harmad utolsó percében a gyergyói csapatban játszó Koniar lôtt gólt, s az eredmény 2–0-ra alakult.
A második harmad 2. percében a sportklubos Duda kínálta meg egy távoli lövéssel Molnárt, aki kiütötte a korongot. Ezután emberelônybe került a Sportklub, de a Progym csapata ismét jól védekezett. A játékrész 11. percében Misal lôtte a Sportklub elsô gólját (2–1), majd Filip bombázott a gyergyói kapuba: 2–2. A mérkôzés ezen idôszakában a Progym játékosai távoli lövésekkel próbálkoztak, de sikertelenül.
A harmadik harmadot Kavulic kiállítása miatt emberelônyben kezdte a Progym, majd késôbb újabb gyergyói emberelôny maradt kihasználatlanul. A 8. percben ismét emberelônybe került a Progym, de nem sikerült ezúttal sem kihasználni a kedvezô helyzetet. A harmad 10. percében megszerezte a vezetést a Sportklub, ekkor Kavulic bombázott a gyergyói kapu felsô sarka felé, a korong a kapuvasat találta el, de a bírók gólt ítéltek. A mérkôzés után visszanézett videofelvétel tanúsága szerint nem volt gól! Hat perccel késôbb újabb gólt szerzett a Sportklub, Carsky állította be a mérkôzés végeredményét. A videofelvétel tanúsága szerint az összecsapás végén Kerata révén a Progym újabb gólt szerzett, a kapuba ütött korong villámgyorsan kipattant, s ezt a gólt sem adták meg! Gyôzelmével a Sportklub csapata is bejutott az idei bajnokság döntôjébe, ahol ellenfelük a HC csapata lesz. A középszakasz 6. fordulójának elsô mérkôzései után az is eldôlt, hogy a Progym ellenfele a bronzcsatában a Bukaresti Steaua együttese lesz. A hírek szerint a döntôbe jutást elpuskázó bukaresti csapatot nagyon megrázta ez a kudarc. Állítólag jövôre jelentôs változtatások lesznek a Steaua házatáján, illetve jelenlegi játékoskeretében.
A vasárnapi találkozó eredménye: Gyergyószentmiklósi Progym – Csíkszeredai Sportklub 2–4 (2–0, 0–2, 0–2). Gólszerzôk: (2.35) Sára/ Hopkovic, (19.19) Koniar/ Hopkovic, illetve (30.47) Misal/ Filip, (36.35) Filip/ Poznik, (49.38) Kavulic/ Misal, (55.52) Carsky/ Moldován. Játékvezetôk: Máthé István, Lascăr Valentin, illetve Szabó László és Péter Vilmos. Büntetôpercek: 12–14.
A bajnokság középszakaszának utolsó mérkôzéseit február 18-án, hétfôn rendezték. Ezeknek a találkozóknak tulajdonképpen nem volt már tétje. A sorrendet betartva, Bukarestben kezdôdött korábban a mérkôzés. A vendégek egy nappal korábban már bebiztosították döntôs helyüket, így nem igazán hajtottak. Ezen a mérkôzésen az elsô soruk sem állt jégre. Tulajdonképpen a HC már a döntôre készül úgy fizikailag, mint szellemileg. A Steaua az elsô harmadban háromszor, a másodikban négyszer talált a csíkszeredaiak kapujába. Két harmad után már eldôlt a mérkôzés, nyilvánvaló volt a Steaua sikere ezen a mérkôzésen.
A találkozó eredménye: Bukaresti Steaua – HC Csíkszereda 8–3 (3–1, 4–1, 1–1). Gólszerzôk: Krechac 2, Geru, Basilides T., Butucsnov, Georgescu, Akimov, Golovinov, illetve Bíró 2, Kovác.
Gyergyószentmiklóson is szinte hasonló volt a helyzet. Szinte, mert a vendégek a 26. percben már 4–1-re vezettek! Ezután feltámadt a Progym, s a mérkôzés végéig sikerült kiegyenlíteni! A rendes játékidô végén 4–4-es eredményt mutott az eredményjelzô, így következhetett az 5 perces hosszabbítás. A ráadás 4. percében aztán Koniar Tibor megszerezte a gyôzelmet jelentô gólt. A gyôztes Progym csapata 2, a vesztes Sportklub 1 ponttal gazdagította addigi pontgyűjteményét.
A mérkôzés eredménye: Gyergyószentmiklósi Progym – Csíkszeredai Sportklub 5–4 (0–2, 2–2, 2–0, 1–0) – hoszszabbítás után, aranygóllal. Gólszerzôk: (22.41) Góga/ Kerata – emberelônyös helyzet (e.e.h.), (31.40) Laczkó/ Csiki, (47.19) Székely L./ Nagy Cs., (54.33) Koniar/ Hopkovic, (63.44) Koniar/ Hopkovic – 2 e.e.h., illetve (5.47) Péter R./ Zsók – e.e.h., (10.42) Zsók/ Sándor Sz./ Kósa, (23.45) Szôcs Sz./ Moldován, (25.20) Filip. Játékvezetôk: Lascăr Valentin, Máthé István, illetve Szabó László és Péter Vilmos. Büntetôpercek: 18–18.
A bajnoki döntô elsô idôpontjai: február 22-én, pénteken: 18.30 órától: Sportklub – HC Csíkszereda; február 24-én, vasárnap 12.00 órai kezdettel: HC Csíkszereda – Sportklub. A folytatásban: február 26-án, kedden 15.30 órai kezdettel: Sportklub – HC Csíkszereda. A mérkôzéseket a sport.ro tévéadó közvetíti. A döntô további idôpontjai a késôbbiekben kerülnek leszögezésre.
A 3. helyért sorra kerülô rájátszás párharcának műsora: február 23., szombaton: Steaua – Progym; február 24., vasárnap: Steaua – Progym. A bukaresti mérkôzések mindkét nap 17.30 órakor kezdôdnek. A folytatásban: február 29., péntek: Progym – Steaua; március 1., szombat: Progym – Steaua (ha szükséges); március 7., péntek: Steaua – Progym (ha szükséges).
Jégkorong
Eltiltás
A február 10-én Gyergyószentmiklóson megrendezett Brassói Fenestela 68 MSC – Sportul Studenţesc alsóházi (5–8. helyezettek) bajnoki mérkôzés 54. percében történt incidens következményeként Gál Csabát, a Brassói Fenestela 68 MSC játékosát véglegesen eltiltották a jégkorongozástól. Errôl a Román Jégkorong Szövetség Fegyelmi Bizottsága döntött február 14-én, csütörtökön. Az említett mérkôzésen a szóbanforgó játékos bántalmazta – a közelben állók szerint megfejelte – Topârceanu Cosmint, a mérkôzést irányító játékvezetôt. Az ütés következtében a bíró elterült a jégen és megsérült.
Vagner Alexandru, a fegyelmi testület elnökének tájékoztatása szerint az ítélet meghozatalakor súlyosbította a ritkán elôforduló kihágást elkövetô játékos helyzetét, hogy korábban is voltak sportszerűtlen megnyilvánulásai a pályán. Ugyanakkor a döntést hozó testület tagjainak tudomása volt arról is, hogy a játékvezetô bántalmazása miatt félbeszakadt mérkôzés után a botrányt okozó játékos bement a bíróknak fenntartott a helyiségbe, ahol ismételten sportszerűtlen hangnemet használt, és sportemberhez méltatlan magatartást tanusított.
Amint azt megtudtuk, Gál Csaba fellebbezést nyújthat be a döntés ellen.
A legutóbbi alsóházi (5–8. helyezettek) mérkôzéseken: Brassó – Sportklub II. 8–4 (3–0, 3–1, 2–3) és 5–4 (2–1, 1–3, 2–0). Bukarestben: Sportul Studenţesc – Dunărea Galaţi 5–6 és 3–9. Az utolsó forduló (február 23–24.) műsora: Dunărea – Brassó és Csíkszeredai Sportklub II. – Sportul Studenţesc.
Biatlon
Bronzérem az Európa- bajnokság elôtt
Az elmúlt héten Hargitafürdôn rendeztek meg két versenyszámot a sílövôk ifjúsági országos bajnokságából. A kisifjúságiak 10 km-es távú versenyén rajthoz állt a tekerôpataki Ferencz Réka (Gyergyói ISK-Csíkszeredai Sportklub) is. Gyulai Béla és Márton Simon edzô tanítványa a dobogó 3. fokára állhatott fel. További idekapcsolódó hír, hogy a román ifjúsági válogatott tagjaként Ferencz Réka a február 20–24. közötti idôszakban részt vesz a Csehországban rendezett Európa-bajnokságon. A Nove Mesto-i Eb-n Réka az ifjúságiak mezônyében a sprintversenyen, az üldözéses versenyen, a hosszú távú próbán és a váltóversenyen áll rajthoz.
Teremfoci
Magabiztosan elsô a City’us
A 13. forduló mérkôzéseivel folytatódott a II. Liga 2. csoportjának küzdelemsorozata. A múlt hét végi eredmények: Sepsiszentgyörgyi Spicom – Piskitelepi 2003 Olimpic 7–4 és Dava Déva – Gyergyószentmiklósi Elite 8–6 /a gyergyói csapat gólszerzôi: Bliorţ Cristian 2, Vinău Gigi 2, Bliorţ Ciprian és ifj. Nagy Zsolt/. Amint azt megtudtuk, a dévai mérkôzésre a gyergyói csapatból alig 8 játékos utazott el, többen hiányoztak. A bajnoki forduló további eredménye: Marosvásárhelyi City’us – Real Craiova 4–1.
A 13. forduló utáni rangsorban: 1. Marosvásárhely 33 pont, 2. Sepsiszentgyörgy 25 pont, 3. Craiova 24 pont, 4. Piskitelep 14 pont, 5. Gyergyói Elite 13 pont, 6. Déva 6 pont.
Kiss István, a marosvásárhelyi klub elnöke, egyben a Román Teremlabdarúgó Szövetség alelnöke:
– Amint az ismert, két csapatunk van, az egyik az elsô, a másik a második ligában szerepel. A célunk az, hogy minél több fiatal játékost szerepeltessünk és juttassunk a román ifjúsági válogatottba. Ôsztôl valószínűleg csak egy csapattal veszünk részt az élvonalbeli küzdelemsorozaton. A következô idénytôl a tervek szerint bôvülni fog az I. Liga mezônye. A jelenlegi 14 csapatos mezôny az elképzelések szerint 16–18 csapatosra bôvül. Idén tavasszal nem esik ki egyik együttes sem az élvonalból. A második Ligás csapatok pedig meg lesznek kérdezve, hogy akarnak-e indulni a magasabb osztályban. Elsôként a 2. Liga 1–3. helyezettjeivel állunk szóba, de számításba jöhetnek a II. Ligában 4. helyezést elérô csapatok is. Az egész lényege, hogy ôsztôl az élvonalban indulni szándékozó csapatok fel tudják mutatni a zökkenômentes szerepléshez szükséges anyagi garanciát.
A következô, 14. forduló (február 23–24.) műsora: Piskitelep – Gyergyói Elite, Real Craiova – Dava Déva, Sepsiszentgyörgyi Spicom – Marosvásárhelyi City’ us.
A 15. forduló (március 1–2.) műsora: Marosvásárhely – Piskitelep, Déva – Sepsiszentgyörgy, Gyergyói Elite – Real Craiova.
Labdarúgás
Kezdôdik a tavaszi idény
A tervek szerint február 23-án és 24-én az elôrehozott 17. forduló mérkôzéseivel folytatódik a megyei bajnokság küzdelemsorozata. A Keleti-Csoportban a tervek szerint a következô műsor szerint mérkôznek: Csicsó – Gyimesközéplok /játékvezetôk: Kocsis Zoltán, Csutak Loránd, Papp Róbert (mind Csíkszereda); megfigyelô: Ravasz József (Tusnád)/, Csíkszeredai ISK – Csíkszeredai Balánbányai ASA /játékvezetôk: Jenei Csaba, Szakáli Botond (mindkettô Székelyudvarhely), Székely Lídia (Nyikómalomfalva); megfigyelô: Tamás Zoltán (Székelyudvarhely)/, Tölgyesi Real – Székelyszentmihály /játékvezetôk: Deák Ferenc, Timár Levente, Timár Zsombor (mind Csíkszereda); megfigyelô: Kecseti Pál (Csíkszereda)/. A Nyugati-Csoportban a Farcád – Székelyudvarhelyi Roseal /játékvezetô: Simó István (Székelykeresztúr), Szabó Attila (Kôrispatak), Kis Zoltán (Keresztúr); megfigyelô: Botorok János (Székelyudvarhely)/, Székelykeresztúr – Szentegyháza /játékvezetôk: Bálint Attila, Szécsi Csaba, Kis Ferenc (mind Székelyudvarhely); megfigyelô: Somolyák István (Székelyudvarhely) és a Parajd – Alsósófalva / játékvezetôk: Fodor József, Vas Róbert, Bara Szende (mind Székelyudvarhely); megfigyelô: Dusinszki Zoltán (Székelyudvarhely)/ mérkôzésekre kerül sor.
A székelykeresztúri mérkôzés február 23-án, szombaton 11 órától kerül lejátszásra, ugyanaznap 13 órai kezdettel kerül lejátszásra a csíkszeredai mérkôzés. Február 24-én, vasárnap 12 órakor kezdôdik a tölgyesi mérkôzés, a többi találkozóra ugyanaznap 15 órai kezdettel kerül sor.
Február 23-án, szombaton 13 órai kezdettel a megyei ifjúsági bajnokság C-csoportjának 7. fordulója keretében a Székelykeresztúr – Szentegyháza mérkôzés kerül lejátszásra.
Küzdôsport
Döntôbe jutottak
Február 16-án, szombaton a Vrancea megyei Focşani-ban szerveztek kvalifikáló versenyt a WTF-taekwondo szakágban érdekelt sportolók számára. A versenyen elsô, második és harmadik helyezést elért sportolók részt vehetnek a március 22-én Bukarestben sorra kerülô országos döntôn. Focşani-ban több mint 100 sportoló küzdött a döntôbe kerülésért. A Blackwidow Sportklub összesen 17 sportolóval képviseltette magát Péter Balázs 2 Danos edzô vezetésével. A benevezett sportolók közül 12-en értek el dobogós helyezést.
Elsô helyezettek: Vaszi Borbála (–51 kg, ifjúsági), Bende Benedek (–58 kg, felnôtt), Madarász Melinda (–63 kg, ifjúsági), Münzlinger Noémi (–49 kg, ifjúsági), Mali Amália (–52 kg, ifjúsági), Len Attila (–63 kg, ifjúsági).
Második helyezettek: Görbe Csongor (–48 kg, ifjúsági), Cseke Lehel (–58 kg, felnôtt), Tódor Zoltán (–59 kg, ifjúsági).
Harmadik helyezettek: Korodi Levente (–67 kg, felnôtt), Chindea Gabriel (–62 kg, felnôtt), Váta Csaba (–45 kg, ifjúsági). A dobogós helyezést elért sportolók bejutottak a márciusi országos döntôbe.
A csapatok összesített eredményei alapján a Blackwidow SK a felnôtt kategóriában harmadik, az ifjúságiaknál pedig az elôkelô második helyet szerezte meg.
Alpesi sí
Február 6-án, szerdán a Bucsin-tetôn rendezték meg a Havas Bucsin Kupa elnevezésű lesikló- versenyt. A Gyergyói ISK – edzôk: Balázs Lehel és Elekes László – sportolóin kívül a résztvevôk között csíkszeredai, maroshévízi és Piatra Neamţ-i sízôk is voltak.
A Gyergyói ISK sízôinek eredményei. Óvodások. Lányok: 1. Keresztes Andrea. I–II. osztályosok. Lányok: 3. Lôrincz Réka. Fiúk: 1. Gál Endre. III–IV. osztályosok. Lányok: 3. Kopacz Zsófia. Fiúk: 1. Gál Kristóf. V–VI. osztályosok. Lányok: 1. Binder Tímea. VII–VIII. osztályosok. Fiúk: 1. Keresztes Zsolt. IX–XII. osztályosok. Lányok: 1. Elekes Adél, 2. Elekes Krisztina. Fiúk: 1. Elekes András.
A felsorolt helyezettek közül Lôrincz Réka és Kopacz Zsófia Balázs Lehel tanár-edzô tanítványai, a többiek Elekes Lászlóé.
Február 17-én, vasárnap Maroshévízen rendezték meg a Măgheruş-kupával díjazott vetélkedôt. A Gyergyói ISK sportolóin kívül csíkszeredai, maroshévízi és borszéki versenyzôk álltak rajthoz.
A Gyergyói ISK sportolóinak eredményei. Óvodások. Lányok: 1. Balázs Helga, 2. Lôrincz Eszter, 3. Görgicze Boróka. Fiúk: 3. Kopacz Márk. I–II. osztályosok. Fiúk: 3. Simon Ajtony. A kisebb korosztályú sízôk Balázs Lehel edzô tanítványai. III–IV. osztályosok. Fiúk: 1. Bencze Attila, … 3. Gál Kristóf. V–VI. osztályosok. Lányok: 1. Binder Tímea. VII–VIII. osztályosok. Fiúk: 1. Keresztes Zsolt. IX–XII. osztályosok. Lányok: 3. Elekes Krisztina. Az utóbb említett, nagyobb iskoláskorú sízôk Elekes László edzô tanítványai.
Sífutás
Február 17-én, vasárnap a Bucsin-tetôn rendezték a futósízôk számára a Gyergyó Kupa küzdelmeit. A megmérettésen részt vevô csapatok: Csíkszeredai ISK, Gyergyói ISK, Maroshévízi ISK, Felsôbányai ISK (Máramaros megye), Vatra Dornei-i ISK, Brassói Dinamo. Az említetteken kívül több tekerôpataki sportoló is rajthoz állt. A dobogós helyezettek oklevelet, serleget és emlékérmet kaptak. Ezenkívül minden résztvevô ajándékot vehetett át. Ugyanakkor díjazták a legfiatalabb lány és fiú versenyzôket.
Eredmények. 1998-ban születettek és fiatalabbak. Lányok: 1. Sára Dalma (Gyergyó), 2. Chindea Luciana (Maroshévíz) – legfiatalabb lány versenyzôk. Fiúk: 1. Tankó Rudolf (Gyergyó, a legfiatalabb fiú versenyzô), 2. Bokor Rajmond (Tekerôpatak), 3. György Sándor (Tekerôpatak).
1995–97-es korosztály. Lányok: 1. Bajkó Réka (Gyergyó), 2. Cerghezan Szilvia (Csíkszereda), 3. Dănilă Florina (Felsôbánya). Fiúk: 1. Demeter Raul (Felsôbánya), 2. Gegô Hunor (Csíkszereda), 3. Koncsag Tamás (Csíkszereda).
1993–94-es korosztály. Lányok: 1. Potinga Irina (Vatra Dornei), 2. Grigoroscuţa Alexandra (V. Dorna), 3. Ferencz Katalin (Tekerôpatak). Fiúk: 1. Harghilean Mihai (Felsôbánya), 2. Kolumbán István (Tekerôpatak), 3. Sára Péter (Gyergyó).
1991–92-es korosztály (ifjúsági II-es kategória). Lányok: 1. Baricz Emôke (Gyergyó), 2. Dănilă Maria (Felsôbánya), 3. Liboţean Anca (Felsôbánya). Fiúk: 1. Sára Hunor (Gyergyó), 2. Fehér Dumitru (Felsôbánya), 3. Bernád Szilárd (Tekerôpatak).
1988–91-es korosztály (ifjúsági I-es kategória). Lányok: 1. Poiana Alina (V. Dornei), 2. Farkas Raluca (Maroshévíz), 3. Baricz Emôke (Gyergyó). Fiúk: 1. Sára Hunor (Gyergyó), 2. Fehér Dumitru (Felsôbánya), 3. Rusu Iulian (Maroshévíz).
1987-ben születettek és idôsebbek (felnôttek). Férfiak: 1. Găliceanu Mihai (Brassói Dinamo), 2. Beşa Simion (Brassói Dinamo), 3. Sára Hunor (Gyergyó).
A verseny szervezôi: Gyergyószentmiklós Polgármesteri Hivatala, Gyergyói ISK, Gyergyói Jövô SK közösen a Hargita Megyei Sportigazgatósággal, Bujdosó Székely. Támogatók: Duna-Trade, Kobezol, Ex-Beton, Ben-Com-Mixt, Amigo-Intercost, Gyilkostó Szövetkezet, Decoratex, Szent Erzsébet Öregotthon, Metaglob, Erlascom, Tig-Rad System, Arterimpex, Gyergyói Csendôrség, Caritas, Bajkó Tibor, Sára Zsolt, a Tankó család, a Jánosi család, Páll László, Rozmaring Vendéglô, Muskátli Vendéglô, Gyergyó TV.
Február 24-én, vasárnap 10 órai kezdettel kerül megrendezésre a Gyergyó Kupa alpesi síverseny. A verseny színhelye: a maroshévízi lesiklópálya.
Teremfoci
Február 16-án, szombaton a gyergyószentmiklósi sportcsarnokban rendezték meg a Délhegy-kupa elnevezésű teremfocitornát, amelyet a Gyergyócsomafalvi Délhegy FC csapata szervezett.
Eredmények
Csomafalvi Sördögök – Gyergyói Öregfiúk 7–2 (5–0). Gólszerzôk: Bege Miklós 3, Orbán Adolf 2, Orbán Levente 2, illetve Ábrahám Andor és Horváth Kálmán. Hevesi Admirál – Csomafalvi Délhegy 4–6 (2–3). Gólszerzôk: Budai Attila 3, Gyarmati László, illetve Köllô Emil 3, Székely István 2 és Király Levente. Gyergyói Öregfiúk – Délhegy 0–8 (0–2). Gólszerzôk: Köllô Emil 5, Köllô Attila 2 és Székely István. Sördögök – Hevesi Admiral 6–1 (3–0). Gólszerzôk: Bege Miklós 3, Orbán Adolf 2, Pál Árpád, illetve Budai Attila. Sördögök – Délhegy 0–4 (0–2). Gólszerzôk: Köllô Emil 3 és Köllô Attila. Gyergyói Öregfiúk – Hevesi Admirál 2–2 (0–2). Gólszerzôk: Ábrahám Andor, Lukács Attila, illetve Balázs Ferenc és Balázs József.
A végsô sorrend: 1. Délhegy 9 pont (18–4), 2. Sördögök 6 pont (13–7), 3. Admiral 1 pont (7–14), 4. Öregfiúk 1 pont (4–17).
Egyéni díjazottak. Legjobb kapus: Paltán Zsolt (Gyergyószentmiklós). Legjobb hátvéd: Budai Attila (Heves). Legjobb csatár és gólkirály: Köllô Emil (Csomafalva) – 11 góllal.
Ambrus A. Árpád
A sportrovatot szerkeszti: Rokaly Zsolt
Horoszkóp
Február 21 – 27.
KOS (III.21-IV.20.)
Szokatlan helyzetbe kerülnek a Kosok. Elôfordulhat, hogy rejtett képességeikre is szükség lesz. Kapkodni azért nem kell! Szép lassan nyugodtan keressék a megoldást, akkor biztosan nem hibáznak, sôt, tekintélyt vívhatnak ki maguknak.
BIKA (IV.21-V.20)
Tartsa szemét a pénzügyein, a kínálkozó befektetési lehetôségeken, hogy meg is kapja mindazt, amiért alaposan megdolgozott! Pár napon belül szüksége lehet tartalékai mozgósítására is, mert elônyös fordulatok érlelôdnek háza táján.
IKREK (V.21-VI.21.)
Az elmúlt napokban legalább egy alkalommal rosszul döntött. Elszédítették a szép szavak, gyorsan elhessegette józan eszének tiltakozását. Kár, mert az álnok hízelgés csak arra volt jó, hogy Önt minél jobban ki tudják használni.
RÁK (VI.22-VII.22.)
Egész héten határozott, gyors és magabiztos lesz a Rák szülött. Jó lenne, ha ezt az állapotát sokáig meg tudná ôrizni. A nagy izgalmak közepette azért ne feledkezzen meg a regenerálódásról sem.
OROSZLÁN (VII.23-VIII.23.)
Ne élje fel az összes tartalékát, hanem gondolkozzék olyan új dolgokon, melynek segítségével hosszabb távra teremtheti meg anyagi biztonságát, másoktól való függetlenségét. Kedvese környékén veszedelmesnek tűnô rivális bukkanhat fel.
SZŰZ (VIII.23-IX.21.)
Félreértések merülhetnek fel még olyan kapcsolatban is, amely eddig kitűnôen működött. Ha elkényeztette kedvesét, és pénzzel akarta megvenni ôt, az ô szemében mindössze csak egy jó anyagi forrás marad. Próbáljon meg a lelkére hatni.
MÉRLEG (IX.24-X.23.)
Ne érje be jelenlegi anyagi helyzetével, inkább keressen a meglévô mellé új lehetôségeket! Aztán ezek közül is szelektáljon, még akkor is, ha ez megfeszített munkát igényel! Magányos Mérleg szülött kösse fel a gatyamadzagját.
SKORPIÓ (X.24-XI.22.)
Az a ragyogás, amely nem is olyan régen bearanyozta napjait, visszatér a héten. Legyen fokozottan tekintettel mások igényeire, de azért ne essen át a paci túlfelére, azaz ne legyen társának címeres balekja! Környezete elvárja Öntôl az objektív helyzetfelismerést.
NYILAS (XI.23-XII.22)
Nagyvonalúsága most határtalan lehet, de nem biztos, hogy a megfelelô embert tiszteli meg ezzel a gesztussal. ôrizze meg humorérzékét, mert ezzel elűzheti életébôl a keserűséget! A hét második felében vita, félreértés lehet egy munkából adódóan, de ne veszítse el a fejét!
BAK (XII.23-I.20.)
Ne engedje, hogy a kaotikus körülmények kikezdjék idegeit! Ha egy dologra összpontosít, biztosan sikert arathat. Becsúszott hibáiért ne kérjen többször is bocsánatot, különösen akkor, amikor mindent megtett a siker érdekében!
VÍZÖNTÔ (I.21-II.19.)
Barátai közül valaki megelégeli a bizonytalankodását, és eléggé keményen leteremti. Ez a legjobbkor jön, mert felrázza mély álmából. A hivatásában nagyobb örömét lelné, ha több pénzt keresne, de egyelôre nem várható pozitív változás.
HALAK (II. 18-III 20.)
A ranglétrán lassabban jut elôre, mint azt tervezte. Ennek oka egy rámenôs kolléga, aki azt vallja: az elvtelen eszköz is bevethetô az embernek saját céljai érdekében. Tartsa távol magát az ilyen, már-már politikusi szintű emberektôl.
ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...
Két kivánság
Egy férfi betér egy étterembe egy struccal a nyomában, leül és rendel:
– Kérek egy hamburgert, sült krumplit és egy Coca-Colát. – Majd megkérdezi a struccot:
– És te? – Ugyanazt – így a strucc. Néhány perc múlva a pincérnô visszatér a rendeléssel és a számlával.
– 6 dollár 40 – mondja. A férfi belenyúl a zsebébe, és átadja a pontos összeget. A következô nap újra bejönnek, ugyanazt rendelik, és ugyanúgy kifizeti a férfi a pontos összeget. A következô napokban ugyanez megismétlôdik még négy-öt alkalommal. Egy péntek este ismét megjelennek.
– A szokásosat? – kérdezi a pincérnô.
– Nem, ma péntek van, kérnék egy steaket és tört krumplit – közli a férfi, és a strucchoz fordul:
– És te? – Ugyanazt – hangzik a válasz. Néhány perc múlva a pincérnô visszatér a rendeléssel, és közli a számla összegét: – 32 dollár 50. A férfi belenyúl a zsebébe, és ismét átadja a pontos összeget. A pincérnô nem tudja visszatartani a kíváncsiságát, és megkérdezi:
– Bocsásson meg, uram, hogy lehet az, hogy önnél mindig a pontos összeg van?
– Évekkel ezelôtt kitakarítottam a padlást, és találtam egy öreg lámpát. Megdörzsöltem, kijött belôle egy jó tündér, és felajánlotta, hogy teljesíti két kívánságomat. Az elsô kívánságom az volt, ha valaha is kell fizetnem valamiért, mindig legyen a zsebemben a pontos összeg.
– Briliáns, más emberek kértek volna egymillió dollárt, de így maga gazdag fog maradni egész életén át.
– Ez így igaz, mindegy, hogy egy liter tej vagy egy Rolls-Royce, az összeg mindig ott van, ha kell. – Megkérdezhetem, hogy kerül ide a strucc?
– A második kívánságom egy feltűnôen magas pipi volt, hosszú, izmos combokkal.
* * *
Egy építkezésen az egyik munkás mindenki elôtt fitogtatta az erejét. Az egyik öreg szakinak elege lett.
– Fogadjunk, hogy eltolok valamit ezen a talicskán a kerítésig, amit te nem tudsz viszszatolni!
– Oké, fogadok egy havi fizetésemben.
– Rendben – mondta az öreg, és fogta a talicskát. – Ülj bele!
* * *
Kis és Nagy találkozik a népszavazás elôtti napon, és elkezdenek politikáról beszélgetni. Kiderül, hogy minden kérdésben éppen ellenkezô nézeteket vallanak. Már majdnem kitör köztük a vita, amikor Kisnek támad egy okos ötlete:
– Úgy tűnik, hogy mindenben ellentétes a véleményünk. A szavazataink holnap kioltják egymást. Az lesz a legjobb, ha megegyezünk, hogy egyikünk sem megy el szavazni.
– Rendben – egyezik bele Nagy, majd elbúcsúznak egymástól.
Éppen arra jön Kis egyik barátja, aki még hallotta a párbeszéd végét. Megjegyzi:
– Hát ezt igazságosan megoldottad, haver.
– Nem egészen – mosolyog rá Kis. – Ma már ô a harmadik ember, akivel megegyeztem.
* * *
Az újdonsült apuka boldogan rohan ki a szülôszobából, és közli a várakozó családtagokkal:
– Ikreink vannak!
– Na, és kire hasonlítanak?
– Hát egymásra!
* * *
– Éppen pihenôkúrán veszek részt.
– Az meg milyen?
– Naponta három órát üldögélek az orvosi várószobában.
Copyright (c) Kisújság Alapítvány - 2008
Ezen honlap tartalma (egészében vagy részleteiben) nem
sokszorosítható vagy publikálható semmilyen formában,
a kiadó előzetes beleegyezése nélkül!
|