Kisújság-olvasók figyelmébe!
Már kapható a:
GYERGYÓI KISÚJSÁG ÉVKÖNYV 2008.
A Gyergyói Kisújság szerkesztôsége lehetôséget biztosít arra, hogy a lapunkat ismerô, távolba szakadat gyergyóiak (és nemcsak) megrendelhessék a Gyergyói Kisújság évkönyvét.
Megrendeléseket az alábbi címeken (e-mail cím, postai cím), illetve telefonszámon fogadunk:
e-mail: kisujsag@hr.astral.ro
tel.: 004-0266-364.941
Postai cím: 535500 Gheorgheni, jud. Harghita, p-ta Libertătii nr. 22., Romania
A Gyergyói Kisújság lehetôséget biztosít arra is, hogy elôfizessenek a lapra mindazok, akik eddig csak internetes formában fértek hozzá kedvenc heti olvasnivalójukhoz.
A világ bármely pontján élô Kisújság-olvasók a fenti címeken, illetve telefonszámon fizethetnek elô lapunkra.
Gyergyói Kisújság ügyfélszolgálat
„Született” vezetôk
Vezetni jó. A hatalom mámorító. S persze, elônyökkel jár. Ha nagyon a kezdetektôl vizsgáljuk a jelenséget, akkor visszatérhetünk akár a kôkorszakba is, az ôsemberhez, de valószínű, már az ember kialakulása elôtt az evolúció így kódolta ezt az állatôseinkbe. Törj az élre, mert nagyobb az esély a túlélésre, és az utódok felnevelésére. Az ösztön a mai napig működik, s visszavezethetô eredetünkhöz, akár az ôsálom, amiben lezuhanunk a magasból, de sosem érünk földet.
Minden elôítélet nélküli ragadozók vagyunk. Álszent ragadozók, akik tagadják ösztöneiket. Láttak már politikust, akibôl kitör az állat? Aki elfelejtve minden jólneveltséget, felrúgva minden viselkedési szabályt, rávicsorít az alattvalókra? Nagyon érdekes látvány. De az is megragadó, ahogy ugyanaz a politikus behúzott farokkal, alázatosan pitizik a nálánál nagyobb kutyák elôtt, mert ugye mindig vannak nagyobbak. Nálunk, embereknél nagyon magas a ranglétra. Helyi, megyei, országos, balkáni, kelet-európai, európai, globális, s már lassan univerzumi szinteken folyik a harc az elsôbbségért. A politikában mindenki alfahím vagy alfanôstény, mindaddig, amíg nem találkozik egy magasabb rangúval. Az állatvilágtól eltérôen már kifinomultabb eszközökkel szerezhetôk meg a csúcspozíciók. Kapcsolatok, helyezkedés, talpnyalás, azonosulás, hasonulás, hódolat, szolgálás, politikai udvarlás, hajlongás, elvtelen alkalmazkodás, anyagi juttatások. Már rég letértünk arról az ôsi harcos útról, ahol még a fizikai erô, ügyesség, gyorsaság, kitartás számított, aztán nem is olyan nagyon-nagyon rég elhagytuk azt a hagyományos ösvényt is, ahol a bölcsesség, a megfontoltság, az ész volt a meghatározó. Most úttalan utakon, az áldemokrácia vadonjában, acsargó alfaragadozók között bolyongunk összevissza egy jó vezetôre vágyva, akivel együtt találjuk meg végre a helyes irányt. Álmodunk egy vezetôt magunknak. Egyre gyakrabban. Egyre kétségbeesetten.
A jelentkezôk mind meg akarják mutatni, hogy ôk (is) képesek a feladatra, ôk a legmegfelelôbbek, ôk a legalkalmasabbak, ôk a legjobbak. Ezeket hevesen hangsúlyozzák az általuk szervezett „baráti beszélgetéseken”, ahova az általuk fontosnak tartott üzletemberek kapnak meghívót, ahol támogatást kérnek, bizonyságot remélnek. Ilyenkor sok minden elhangzik. Természetesen, sok ígéret és sok megalapozatlan kijelentés is, amikbôl égig érô kártyavárakat lehet építeni.
Tudják, miért utálom ezt a fajta sunyi egyezkedést? Azért, mert ez már eleve árulás. A köz elárulása. Mit számít a nép, ha a fontosabb cégvezetôk velem vannak! Ez a tapogatózás, ez a ravaszkodás már eleve megbélyegez, predesztinál az elvtelen egyezkedésekre, az átláthatatlan politikai ügyeskedésekre, a tisztességtelen játszmákra. Kicsi barátom, ha olyan biztos vagy magadban, hogy indulni akarsz polgármesternek, ha semmilyen hátsó gondolatok nélkül akarsz tenni a városodért, akkor állj ki a média elé, s mond el hangosan, érthetôen, mit akarsz, mi nem tetszik, mit változtatnál, és kész. Nem kell a politikai körítés, nem kell a kilobbizott támogatás, nem kell az ígéretekbôl épített háttér, csak te kellesz, a magad valóságában.
Ábrahám Imre
„A sport javára, a város hátrányára”
Gyergyószentmiklós municípium önkormányzata több ülésen keresztül, folytatásokban tárgyalta a város ez évi költségvetését, a negyedik változatot szavazta meg, fogadta el a testület. Nem adják el a mozi épületét, s nem adják át alapítványnak a Támaszklub működtetését sem, viszont növelték a tervezett bevételt a tervek, pályázati önrész javára.
A 2008-as évre a elôterjesztett költségvetést 13 tanácsos szavazta meg. A gazdasági szakbizottság elnöke, Blénessy Géza tanácsos ismertette az idei költségvetést. A tanácsos azt is elmondta, amióta tanácsos, ez volt a legnehezebb költségvetési tervezet. A tanács elvetette (már a bizottsági ülésen nem kapott megfelelô támogatást) a mozi épületének, és a Makkos utcában lévô területnek az eladását.
33 324 000 lej idénre Gyergyószentmiklós tervezett bevétele fűtéstámogatással együtt, és ezzel egyenértékűek a tervezett kiadások is. Az alárendelt intézményekben dolgozók bére, a pénzügyi osztálynak járó stimulens, valamint a tanácsosi illeték összesen 3 782 000 lejt tesz ki, erre tevôdik rá a tanügyben dolgozók fizetése, anyagi költségek, általános szolgáltatások ellenértéke, a kamatokra, valamint a választások lebonyolítására szánt összeg.
Az összköltségvetés 26 százalékát a város kultúrára és sportra áldozza, ezzel szemben tervekre, tanulmányokra, pályázatokhoz szükséges önrészre még egy banit sem különített el a testület. Blénessy elmondta: az idei költségvetés végsô formájában a sport javára, a város kárára van.
Kultúrára, sportra 2 646 000 lejt áldoz a város, a sportalapra szánt 253 000 lejes összeghez pályázat útján juthatnak az igénylôk. Szintén pályázati alapot képez 51 000 lej, erre a kulturális szervezetek nyújthatják be igényüket. Biztosításra és szociális költségekre 1 932 000 lej áll rendelkezésre, amiben benne foglaltatik a Támaszklub megváltozott státusa szerinti finanszírozás. Február elsejétôl a Támaszklub fenntartását átadják alapítványnak, és az önkormányzat fejkvótát fizet a szentmiklósi gyerekek, fiatalok után.
A tanácstestület 120 000 lejt különített el egy önkormányzati lap indítására. A városi könyvtár 307 000 lejt, a Tarisznyás Márton Múzeum 261 000 lejt a Figura Stúdió Színház 504 000 lejt, a művelôdési központ 370 000 lejt kapott, az Ifitéka
17 000 lejbôl gazdálkodhat, a fennmaradó 843 000 lej parkra, zöldövezetekre és a szabadidônek van szánva.
A beruházási listán beütemezett programokra
6 133 500 lej van, ennek egy részét a tavaly elkezdett munkálatok befejezésére költik, a többit pedig olyan kiadásokra, mint a Gyervíz (50 000 lej) és G8 (25 000 lej) alaptôkéjének biztosítása, irodai felszerelés-vásárlás (34 000 lej), műjégpálya hűtôrendszerének korszerűsítése, Szent István-park kialakítása (50 000 lej) a Bucsin negyedben, Selyem, Külsô, Csiky-kert, Eminescu és Téglagyár utcák rendbetétele, valamint területvásárlás, mely a gyilkostói közművesítéshez szükséges.
A tervezettel ellentétben nem készül körforgalom az örmény templom szomszédságában, és nem jutott pénz egy fahulladék-ôrlô megvásárlására, csak lízingelésére, nem jutott kutyamenhely építésére sem.
Blénessy Géza tanácsos az elfogadott költségvetésrôl elmondta, csak abban lehet bizakodni, hogy ôsszel lesz költségvetés-kiigazítás, és hogy a következô mandátumban tanácsosi tisztséget vállalóknak nehezebb dolguk lesz, mint a jelenlegi testületnek.
* * *
A polgármester bejelentette: zárolták a város számláját, mert február 21-i határidôre nem volt meg a város 2008-as költségvetése, így a polgármesteri hivatalban és a hozzátartozó intézményekben, valamint a tanügyben dolgozók nem fogják idôben megkapni a bérüket.
* * *
Az immár megszavazott költségvetésrôl tárgyaltak hétfôn délután a városatyák, ugyanis még némi változtatásra rá kellett bólintani. A tanügyi intézmények költségvetésében történt módosítás átcsoportosítással. 150 000 lej megvalósítható bevételt foglaltak bele a költségvetésbe, mely tervek, tanulmányok, és pályázatokhoz szükséges önrészhez nyújt fedezetet. Az intézményvezetôk is meghívást kaptak az ülésre, egyesekbe sikerült bele is fojtani a szót. A költségvetés megtárgyalásának folytatása címen összehívott testületi ülésen a Támaszklub működését végül nem adták át az alapítványnak. Mint intézményt, egyelôre nem szüntetik meg. A könyvtár igazgatónôje, Bákai Magdolna felajánlott 12 000 új lejt a Támaszklub számára, és átcsoportosították a fejkvótára elkülönített összeget is.
Nagy István jegyzô ígérte, nem fogja megtámadni a költségvetésben eszközölt módosításokat, a folytatásban megszavazottakat; ugyan ilyennel még nem találkozott.
Kibillentette egyensúlyából a város költségvetését a kultúra, a sport támogatása – állapították meg a közel négyórás ülésen, melyen idônként több tanácsos is hangoztatta: korábban kellett volna részletekbe menôen tájékoztassák ôket arról, hogy ezúttal miért is gyűltek össze. Az ülésen a 19 tanácsosból heten hiányoztak.
Baricz-Tamás Imola
Párhuzamok (9.)
A Csíkvármegye igen érdekes, színházi vonatkozású vitás kérdésrôl ad hírt az 1914. február 25-én kelt Színügyi kérdések című tudósításban: „Az erdélyrészi II. szinikerület életében valamelyes változás van készülôben. (…)
A bajok kutforrását vizsgálva arra a meggyôzôdésre jutunk, hogy a szinügyek összezavarása a szini kerületet alkotó állomáshelyek szabad véleménynyilvánításának korlátozásából keletkezett. (…) Tény azonban, hogy nem az állomáshelyek alkalmas vagy alkalmatlan volta, hanem a „direktoratus” ingatták meg a szervezet alapjait s a különbözô felfogások érvényesülése miatt lábrakapott villongások. (…)
Annyit elvártak az állomás helyek, hogy ne megfogyatkozott társulatokat kapjanak, de ezt sem érhették el. (…)
A gyergyószentmiklósi szinpártoló közönség a helyes kerületi beosztás és szervezés hive, de kivánja a paritást sziniügyekben s azt, hogy bárhonnan irányíttassék is a kerület, a kezelés, az irányítás egyöntetű, egységes s a közönség érdekeinek megfelelô s azt respektáló legyen.
Csak hasonló befogadó képességű városok egyesülhetnek. Ez a társulat érdeke, ez a jó elôadás elôfeltétele. (…) Ha tehát Csíkszereda egy újból szervezett kerületnek akar adminisztrátora lenni, ami ellen kifogás nem emelhetô, akkor csak az általános kivánalmak nyerjenek kielégítést s a dolog rendben van; ha azonban Csíkszereda egy nagy színházzal, egy nagy társulatot egy nagy várossal társulva akar elnyerni: akkor a mai erdélyi második szinikerületet alkotó többi városok megoldást kell keressenek és találjanak, mert a szinészet ügye csak biztos alapon s nem ingoványon szolgálhatja a szinészet érdekeit, amelyek nemzeti érdeket képviselvén lelkiismeretes elbánást igényelnek.”
De nem csak a csíkiakkal hagyományos ellentétrôl olvashatunk. Ma is kísért annak a szelleme, ami a románság vezetôinek elôrelátását dicséri a magyar politikusok „lazaságával” ellentétben. A földterületek felvásárlásáról van szó. Létezik ma olyan magyar alap, ami a meglévônek (megmaradtnak) a magyar közösség javára történô megôrzését szolgálja? Mert 1914-ben a Csíkvármegye ezt írja: „...a román nemzetiségi bankok fokozott buzgalommal fáradoztak, hogy a magyaroknak még megmaradt székely vármegyék földbirtokaiból minél nagyobb terület jusson román kézre.(…)
A magukra hagyott vármegyék érzik, hogy a románokkal paktálni készülô Tisza kormánytól hasztalan várnak segítséget; éppen ezért a rendelkezésükre álló minden eszközzel legutóbb már a közigazgatási apparátus felhasználásával próbálnak védekezni az elôrenyomuló román területhóditások ellen. Háromszékvármegye e célból egy szükebbkörű bizottságot választott, mely megkereste a járások szolgabíráit, hogy írják össze sürgösen ama magyar birtokokat, melyeket román bankkölcsön terhel. Azt szeretnék elérni, ha a kölcsönöket a sepsiszentgyörgyi és kézdivásárhelyi intézetek vállalnák át, és engedmányeznék az Erdélyi Magyar Jelzáloghitelbanknak.”
Mit ír a Gyergyó e paktálásról?
„Tisza beszédének hatása. Tisza beszéde a román kérdésrôl politikai körökben igen jó benyomást tett.
Biztosra vehetô, hogy Tisza engedményei oly hangulatot keltenek a nemzetiségek között, mely sietteti a nemzeti béke megérlelését.
Általánosan rosszallják az ellenzék távolmaradását az ülésrôl, mely pedig a tárgyalások folyamán alaposan kihasználta a kérdést a miniszterelnök ellen.
Az ellenzék a Házban birálatot fog mondani a románoknak adott engedményekrôl és ki fogják mondani, hogy a román komitéval való tárgyalás nélkül kellett volna a felsorolt engedményeket megadni. Sokalják az engedményeket, mert a román agitátorok ezzel szemben nem adják fel programjukat.
Munkapárti részen általános a felfogás, hogy a miniszterelnök engedményei kivették a nemzetiségi agitáció méregfogát. Mihelyt életbe lépnek az iskolázásra vonatkozó intézkedések, a románok elfordulnak az agitátoroktól, akik teljesen el fogják veszíteni befolyásukat.”
És jöttek a háborúk. Nincs béke az olajfák alatt ma sem. Csak a szerepek cserélôdtek fel.
Ollózta: Bajna György
Maradnak a kóbor kutyák
Gyergyószentmiklós 2008-as költségvetésében nincs elkülönítve összeg sem kutyamenhelyre, sem az elhullt állatok tárolására alkalmas hűtôház kialakítására, berendezésére. Pedig a kóbor ebek immár falkákban járnak a városban. Évek óta megoldatlan a gazdátlan kutyák sorsa. Több próbálkozás is történt, mely ha nem is oldotta volna meg a város gondját, de orvosolta volna. Nemrég ifjú dr. Gáll József felajánlott a saját területébôl huszonöt árat, igaz célirányosan, kikötése az volt, hogy csak a kóbor kutya probléma megoldására használja az önkormányzat.
A városvezetés nem fogadta el a felajánlást. Gáll József állatorvos elmondta, a polgármester szóban jelezte: idegen területre nem tud befektetni az önkormányzat.
Egyelôre tehát nem lesz se kutyamenhely, se átmeneti központ az ebeknek.
Baricz-Tamás Imola
A sors váratlan fordulatai
2008. január 22–26-a között a Parlament Korrupciót Kivizsgáló Bizottságának néhány tagjával együtt ellenôrzéseket végeztünk Hargita megyében a tulajdon-visszaszolgáltatásokkal kapcsolatban. Ellenôrzéseink közben meglátogattuk Hargita megye prefektusát, illetve rendôrparancsnokát, akiknek tudomására hoztuk a megyében észlelt törvénytelenségeket. A Megyei Rendôrkapitányságon való tartózkodásunk idején Radu Sandu Moldovan megyei rendôrparancsnok durva, a jóérzés határait túllépô szavakkal illetett. Elmondta, hogy politikai nyilatkozataimmal, interpellációimmal – melyekben bemutattam a rendôrség összejátszását a fatolvajokkal – igen nagy kárt okoztam a rendôrség imázsának. Tudtunkra adta, hogy miattam váltották le Dan Valentin Fătuloiu volt országos rendôrparancsnokot, illetve nekem köszönhetôen az országos ellenôrzések sokaságát kellett elszenvedje a megyei rendôrkapitányság az én nyilatkozataimnak köszönhetôen.
Válaszomban jeleztem, hogy én csak kötelességem teljesítettem akkor, amikor politikai nyilatkozataimban, interpellációimban bemutattam egyes rendôrök törvénytelenségeit, melyeket azóta sem vizsgáltak ki rendesen, mivel a rendôregyenruhások összetartását fontosabbnak tartották, mint a reális ellenôrzést. A kialakult heves vitában védelmemre jöttek képviselôtársaim, illetve a velünk lévô más személyiségek is.
A sors fintora, hogy még egy hónap se telt el csíkszeredai látogatásunk óta, amikor február 20-án az országos sajtóból (Adevărul, Evenimentul Zilei, Krónika) arról értesültünk, hogy február 19-én a Kommunizmus Bűntetteit Feltáró Intézet a legfelsôbb kato-nai ügyészségnél feljelentette Radu Sandu Moldovan Hargita megyei rendôrparancsnokot a kommunizmus ideje alatt elkövetett bűntettei miatt. A jelentés szerint a jelenlegi parancsnok 1985–1989 között több személyt, elsôsorban kiskorúakat rendszeresen ütlegelt, és módszeresen megkínozott önkényes kivizsgálásai során. A korabeli áldozatok szerint a volt milicista gyakran addig ütlegelte áldozatait, míg azok egy része mozdulni sem tudott.
Nem tudom, mennyire megalapozottak megyénk rendôrparancsnoka ellen felhozott vádak. Azt sem lehet tudni, hogyan fog viszonyulni a katonai ügyészség a Kommunizmus Bűntetteit Feltáró Intézet feljelentésével kapcsolatban?! Egy dolgot azonban el kell mondanom: 2004 tavaszán ô volt az, aki vállalta az ún. Csibi-ügy felgöngyölítésével kapcsolatos kivizsgálásokat, melynek során kiderült, hogy mind a megyei rendôrség apparátusa, mind pedig a megyei pénzügyôrség vezetôsége, Hargita megye fôügyészével együtt védelmezôi voltak a csíkszeredai üzletembernek. Ezek a kivizsgálások abban a korszakban igen nagy erôfeszítést követeltek, hiszen a tanúk élete veszélyeztetve volt, Hargita megye „hatalmasságai” pedig mindent elkövettek a törvénytelenség-sorozat folytatása érdekében. 2004-ben részben a famaffia elleni harcot is felvállalta, késôbb azonban, valószínűleg politikai nyomásra, ismét hatalmat adott a régi korrupt rendôrök megnyilvánulásainak. Én pedig nem tettem mást, mint bemutattam ezeket a visszaéléseket, melyekkel kapcsolatban többször is kértem a törvényszegô rendôrök megbüntetését.
Dr. B. Garda Dezsô Országgyűlési képviselô
Interpellálás Ludovic Orban szállításügyi miniszter úrhoz!
Az 531-es számú Intercity vonat Bukarest Északi pályaudvar és Nagyvárad között közlekedik. Bukarest Északi pályaudvarról 13.00 órakor indul, Brassóba érkezik 15.39 órakor.
Az 532-es számú Intercity vonat Nagyvárad–Bukarest Északi pályaudvar között közlekedik, Brassóba érkezik 19.23 órakor, Bukarest Északi pályaudvarra érkezik 22.32 órakor.
Ezek a vonatszerelvények eredetileg 15 vagonból álltak, és maximum 750 tonnával közlekedhettek.
Ismeretlen okból ezekbôl a vonatszerelvényekbôl kivettek 3 vagont. Tehát jelenleg 12 vagonnal közlekednek. Azon utasok számára, akik Brassó–Marosvásárhely között szeretnének utazni, összekötô vonatnak betették az 1647 és 1648-as számú gyorsvonatokat, amelyek három vagonból állnak.
Az 1647-es gyorsvonat Brassóból 15.52 órakor indul, és Marosvásárhelyig közlekedik.
Az 1648-as gyorsvonat Marosvásárhely– Brassó között közlekedik és 19.07 órakor érkezik Brassóba.
Megjegyzem, hogy Brassóban az 531-es vonat érkezésétôl és az 1647-es vonat indulásáig 13 perc van, valamint az 1648-as vonat Brassóba érkezésétôl és az 532-es vonat indulásáig 16 perc van, mindkét vonat ugyan arra a peronra érkezik, a hármas és négyes vágányra.
Feltevôdik a kérdés: miért van a szolgálati menetrendben, és az utasok számára nyomtatott menetrendben is 640-es és 641-es Intercity szám feltüntetve? A valóságban az 1647 és 1648-as gyorsvonat-számmal közlekednek Brassó–Marosvásárhely között és fordítva. Kinek a parancsára?
Tisztelt miniszter úr!
Az utazás megkönnyítése céljából Bukarest Északi pályaudvar–Marosvásárhely szakaszon javasolom, az 531-es és 532-es vonatok összetételét állítsák vissza 15 vagonra úgy, ahogy eredetileg le van írva a szolgálati és az utasok számára nyomtatott menetrendekben. A brassói állomáson három vagont kapcsoljanak le az 531-es vonatból, ebbôl formálják a 641-es Intercity-t, amely Marosvásárhelyig közlekedik az 1647-es vonat menetrendje szerint.
Az 1648-as gyorsvonatot változtassák át 640-es Intercity-nek, amit Brassóban az 532-es vonathoz csatolnak, és így közlekedjék Bukarest Északi pályaudvaráig a jelenlegi menetrend szerint.
Megjegyezem, hogy a két vonat érkezése és indulása közötti idô elégséges a vagonok tolatásához és a fékpróbához. Tehát nem okoz gondot a személyvonatok menetrend szerinti közlekedésében.
Kérem, hogy elemezze kérésemet, mert nagyon sok idôs, beteg ember számára nagyon kellemetlen az átszállás a brassói állomásban nehéz csomagokkal.
A válaszát írásban kérem.
Dr. B. Garda Dezsô Parlamenti képviselô
MPSZ-hírek
A polgármester által „kölcsönvett” 187 millió lejrôl
Száztizenhat hét, több mint két év és két hónap telt el azóta, hogy a polgármester kérésére, az RMDSZ többségű képviselôtestület jóváhagyásával a város pénzébôl „kölcsönvettek” 187 853 400 régi lejt, hogy legyen amibôl kifizetni a polgármester saját személyes ügyvédjét. Újra és újra megkérdezzük Pap Iosif polgármestertôl, Farkas Zoltán városi RMDSZ-elnöktôl, illetve a városi képviselôtestület RMDSZ-es tagjaitól (aki nem ismerné ôket: Antal Péter, Aszalos Albert, Barabás Attila, Blénessy Géza, Eigel Tibor, Fülöp Edit, Kolumbán László, Mann Géza, Nagy Zoltán, Parászka Géza, Portik Csaba, Seer Mihály, Szabó Rudolf, Szász József, Szlávits Erika, Tinka Kálmán, Vencser Sándor), hogy mikor vetnek véget ennek az állapotnak? A múlt héten a Pop-TV jóvoltából újabb mosakodási kísérletnek voltunk szemtanúi. Mikor jön el végre a fizetés ideje?
A tömbházlakók meglopásáról
Emlékeztetjük a tömbházlakókat arra, hogy immár öt hónapja fizetik a fűtést sokkal drágábban, mint kellene, köszönhetôen a város vezetôi „engedékenységének”. Ha valaki nem emlékezne: a Termoenergy Kft. szerzôdésben vállalta, hogy 2007 ôszéig felépít egy hôközpontot, ami fahulladékkal működne, s a mostaninál olcsóbban szolgáltatna fűtést a Bucsin, valamit a Virág negyed lakóinak. A szerzôdésben azt is vállalták, hogy amennyiben a hôközpont nem készül el idôben, ez a lakosságot nem fogja hátrányosan érinteni, mert a Termoenergy megtéríti a Közüzemnek a két ár közötti különbséget. Felháborodással kell tapasztaljuk, hogy a város vezetôi nem képesek érvényesíteni ezt a szerzôdést, a lakosság meg fizeti a drága fűtést, ami az öt hónap alatt sok száz lej pluszkiadást jelent családonként. Olyan vezetôkrôl beszélünk, akik közel négy évvel ezelôtt esküt tettek arra, hogy a város érdekeit legjobb tudásuk szerint fogják szolgálni. Az csak költôi kérdés, hogy vajon esküszegôk, vagy tökéletlenek.
Az európai választásokról
Felhívjuk a város vezetôinek a figyelmét, hogy vegyék észre, lejárt a választási kampány, s távolítsák már el a Virág negyedbôl azt a reklámot, amirôl még ma is Frunda György mosolyog a naiv választókra, azt ígérve, hogy ô aztán majd oroszlánként védi az érdekeiket az Európai Parlamentben. Nem utolsósorban elvárjuk, hogy hajtsák be az elmúlt hónapokra esedékes reklámdíjat az RMDSZ-tôl, elvégre a törvény elôtt mind egyenlôek kell legyünk, ha jogállamnak nevezzük azt, amiben élünk. Persze, ha a cél az, hogy a választókat nap mint nap emlékeztesse arra, hogy Frunda, illetve az RMDSZ milyen galádul átverte ôket, akkor semmi kifogásunk az ellen, hogy az óriásplakát a helyén maradjon, sôt, azon is el fogunk gondolkozni, hogy a helyi választásokig hátralevô idôszakra magunk teremtsük elô a reklám-díjat.
A Magyar Polgári Párt helyi szervezeteinek alakulásáról
Ezúton is értesítünk mindenkit, hogy Gyergyószéken is alakulnak a Magyar Polgári Párt helyi szervezetei. Aki be szeretne iratkozni, az keresse a Magyar Polgári Szövetség helyi vezetôit további tájékoztatásért. Gyergyószentmiklóson csütörtökön (február 28-án) délután öt órától lesz az alakuló ülés a Korona nagytermében.
Tájékoztató
Sajtótájékoztató keretében ismertette Dr. Garda Dezsô parlamenti képviselô az 531-es számú Intercity járat megszüntetésével és újraindításával kapcsolatos bonyodalmakat. Mint mondta, „megszokott politikai mozgásoknak” tudható be a járat megszüntetése, hiszen hasonló módon akarták – felsôbb döntések alapján – elköltöztetni a gyergyószentmiklósi bíróságot, vagy leállítani az új városi kórház építését. Mindezt nem másért, mint Székelyföld fejlôdésének megakadályozásáért. Az Intercity járat megszüntetését követôen a képviselô interpellált a parlamentben, valamint felkereste Tánczos Barna szállításügyi államtitkárt – derült ki a sajtótájékoztatón. Ennek nyomán újra menetrendszerűen közlekedik az 531-es Intercity Bukarest és Nagyvárad között, érintve városunkat is. A képviselô szerint hasonló eredményekkel bizonyítható, hogy szükség van az RMDSZ munkájára, arra, hogy képviselôink, államtitkáraink jelen legyenek különbözô intézményekben.
Csata Orsolya
„Itt csodák történnek”
Pár napig úgy volt – a testület múlt szerdai döntése értelmében –, hogy a Támaszklubba járó tizenhét szentmiklósi fogyatékos gyerek és fiatal után fejkvótát fizet az önkormányzat, és átadja az intézmény működtetését a Napsugár az esôben Alapítványnak. Azonban kiigazításra került sor a hétfôn délutánra összehívott ülésen. Meghallgatták Csata Kingát is, az intézmény vezetôjét, a könyvtár felajánlott 12 ezer lejt a Támaszklubnak, és e mellé még átcsoportosítottak bizonyos összeget. Így a fizetési alap biztosítva van júniusig, de fenntartásra egy lej sincs, mondta az intézményvezetô, hozzátéve, azzal is tisztában van, hogy a környékrôl járó gyerekek, fiatalok után a falvak önkormányzatai is be kell szálljanak egy bizonyos összeggel.
Az intézménybe a medence fogyatékos gyerekei és fiataljai járnak, több mint ötvenen. Nem lenne szerencsés így választások elôtt bezárásra kényszeríteni egy ilyen intézményt. Arról nem is szólva, hogy nemrégiben a 10 éves évfordulóját ünneplô intézmény ünnepségén még a bôvítésérôl szólt a város elsô embere, akkor ekképp vélekedett:
„Van egy szép intézmény, nemes célokkal, ami nagyon fontos, és amelyet támogatni kell. Elmondta, e nélkül a csapat nélkül az ide járó gyerekek, fiatalok elveszett emberek lennének, majd szólt a külföldi támogatókról, akik horribilis összegekkel támogatják az intézményt a fejlôdés érdekében. A polgármester küzdelmes évek sorozatának nevezte az elmúlt tíz esztendôt, mely alatt fáradhatatlanul végezték munkájukat az ott dolgozók. Pap József mint elmondta, az elkövetkezôkben, a jövôben lehet, hogy azon kell gondolkodni, hogyan, miként lehet bôvíteni az intézményt, hiszen: itt csodák történnek.”
A történések után, ilyen költségvetés mellett, csoda lesz, ha nem zárják be az intézményt.
Baricz-Tamás Imola
Támogatásokról tájékoztatnak
Kedden délelôtt ültek össze a Hargita Megyei Mezôgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség vezetôi a Gyergyói-medencében működô irodák munkatársaival. Kerekes Melinda igazgatónô két kollégájával érkezett. Tájékoztatták a munkatársakat az elmúlt évben történtekrôl, a kérések kitöltésében felvetôdô, valamint adatfeldolgozáskor megjelenô problémákról.
A helytelen beazonosítások elkerülése végett felhívják a gazdák figyelmét, hogy a művelt területeket a lehetô legpontosabban jelöljék meg, a rosszul beazonosított területek büntetéseket is vonnak maguk után. Továbbá szó volt a helyszíni és a légifelvételekkel történt ellenôrzésekrôl, valamint arról, hogy Hargita megyében 1500 túllépett blokkot tartanak számon; ezzel szemben más megyékben 5–6000 között van ezek száma. Elhangzott az is, a 2007-es évre a kifizetések nemsokára elkezdôdnek.
Baricz-Tamás Imola
Igényelje a közvetlen területalapú támogatást!
Segítünk a mezôgazdasági területeinek beazonosításában!
Forduljon a kifizetési ügynökséghez, hogy megtudja jogait és kötelezettségeit!
2008. március 1 – május 15. között azonosítsa helyesen a fizikai blokkokon belül a mezôgazdasági területeit, töltse ki és nyújtsa be a támogatási kérelmét a kifizetési ügynökség területi/megyei irodájához, és területalapú támogatásban részesülhet az Európai Unió részérôl!
A tájékoztatás a kifizetési ügynökségen keresztül valósul meg, a Phare-program támogatásával.
A támogatottak köre
Területalapú támogatásban részesülhet minden természetes és jogi személy, aki megműveli a kérelmében megjelölt mezôgazdasági területe(ke)t, mint tulajdonos, bérlô, haszonbérleti szerzôdéssel rendelkezô személy.
Feltételek
– Ahhoz, hogy támogatásban részesüljön egy gazda, legalább 1,00 ha mezôgazdasági földterületet kell használnia, amely minimum 0,3 ha nagyságú parcellákból tevôdik össze.
– Szôlôültetvények, gyümölcsösök, gyümölcsfa-csemete- és komlóültetvények esetében a parcellák minimális mérete legalább 0,10 ha.
– A gazdának minden mezôgazdasági területet be kell jelentenie a kérelemben, attól függetlenül, hogy ezek támogatásra jogosultak vagy sem, és be kell tartania a helyes mezôgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó feltételeket a farmhoz tartozó minden parcella esetében.
– A támogatásra csak azok a termelôk jogosultak, akik megművelik a mezôgazdasági területe(ke)t.
– A támogatási kérelemhez csatolni kell a személyazonossági igazolvány másolatát, fizikai személyek esetében, ill. a cégbírósági bejegyzési bizonylat másolatát jogi személyek esetében. Ezenkívül a kérelemhez csatolni kell a bejelölt parcellákat tartalmazó térképeket, működô folyószámla-kivonatot, a nemzeti kiegészítô támogatáshoz szükséges dokumentumokat, az agrár-környezetgazdálkodási támogatás igényléséhez szükséges kötelezettség-vállalásokat, a farm tulajdonjogának átruházására vonatkozó aktákat és a szükségállapotra vonatkozó eseteket.
Kötelezettségek
A mezôgazdasági termelô egyetlen kérést nyújt be a kifizetési ügynökség azon területi/megyei irodájához, amelynek körzetéhez tartozik a támogatást igénylô személy lakcíme, vagy a jogi személyiség székhelye, függetlenül attól, hogy mely közigazgatási egység területén találhatóak a mezôgazdasági területei.
A gazdák személyi adataira és a mezôgazdasági területekre vonatkozó nyilatkozatok saját felelôsségre történnek.
A mezôgazdasági termelônek a rendelkezésre bocsátott légi felvétellel készült térképek segítségével kell a fizikai blokkokon belül pontosan beazonosítania a parcelláit.
A termelô által választott területalapú támogatástípus függvényében a termelônek be kell mutatnia az uniós és a hazai jogszabályok által elôírt dokumentumokat.
A támogatást igénylônek engedélyeznie kell, hogy a kifizetési ügynökség munkatársai vagy más erre a célra felhatalmazott szervek képviselôi ellenôrzést végezhessenek, és kérésre be kell mutatnia a jogszerű földhasználatot igazoló dokumentumokat, hogy igazolhassa, arra használja az illetô mezôgazdasági területet, amire a támogatást igényelte.
Következmények
Abban az esetben, ha nincsenek betartva a jogszabályokban megfogalmazott összes kötelezettségek és feltételek, akkor a következô büntetések róhatók ki:
Ha a kérelem benyújtása a 2008. május 16 – június 9 közötti idôszakban történik, akkor ez munkanaponként 1%-os büntetés alkalmazását vonja maga után.
A 2008. június 9-e után benyújtott kérelmek alapján igényelt támogatási összegek nem kerülnek kifizetésre.
A mezôgazdasági termelô a következô esetekben büntethetô:
– ha nem jelenti be a támogatási kérelemben az összes megművelt mezôgazdasági területet,
– ha túligénylés esete áll fenn egy fizikai blokkon belül,
– ha szándékos túligénylés esete áll fenn,
– ha nem idôben nyújtja be az országos kiegészítô támogatás megszerzéséhez szükséges dokumentumokat.
– ha nem tartja be a helyes mezôgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó feltételeket a farm egész területén.
Tanügyi reform készülôben?
Új oktatási törvényen dolgozik az illetékes tanügyi tárca. Az új törvény nem biztosítaná a magyar diákok jogát arra, hogy speciális, idegen nyelvi módszerekkel tanuljanak meg románul. A most készülô törvénytervezettel a probléma, hogy csak az elemi iskolák esetében mondja ki, hogy a diákoknak nem ugyanazon elvek szerint kell románul tanulniuk, mint a román anyanyelvűeknek. Az alternatív romántanulás 5–9 osztályig csupán lehetôségként merül fel (használhatók az anyanyelvű diákoknak készült tankönyvek mellett a „speciálisak” is), és a középiskolák számára kimondja, hogy kötelezô a kisebbségi iskolában is ugyanazon módszerek szerint tanulni románul. Ez áll a törvénytervezet 55. cikkelyében – írtuk egyik korábbi lapszámunkban.
A törvénytervezettel kapcsolatosan nemcsak a pedagógusok, hanem a szülôk is (módosító) javaslatokat tehettek az oktatási minisztériumnak, illetve javaslatokat és aláírásokat lehetett eljuttatni a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségéhez is február 17-ig, ugyanis eddig bocsátotta közvitára a tervezetet az oktatási minisztérium.
Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke mint mondta, február elején eljuttatták a javaslataikat az Oktatási- és Nevelésügyi Minisztérium szakbizottságához. Az RMPSZ 2517 aláírást gyűjtött össze, és húsz javaslatot juttatott el a törvénytervezet és tizennyolcat a tanügyi dolgozók statútumával kapcsolatosan. Noha nem számolták össze, hogy hol mennyi aláírás gyűlt, de példaként megemlítette, hogy Etéden és a környezô falvakban 860 aláírás gyűlt össze. Jelenleg a javaslatok feldolgozása van folyamatban, hiszen az illetékes minisztérium most véglegesíti a saját tervjavaslatát, amit majd a parlament két háza fog megvitatni – tájékoztatott Lászlófy Pál.
Rancz Enikô
42 lakrész épül
Szociális lakások épülnek a Kavicsbánya utcában. Az elmúlt héten a kivitelezést megnyert építkezéssel foglalkozó cég az alap kiásásával elkezdte a negyvenkét lakrészes, háromszintes lakás építését. A kormánypénzbôl épülô lakások közel ötvenmilliárd régi lejbe kerülnek. A város a teljes közművesítést kell állja: víz, villany, csatornahálózat és fűtés. A polgármester az építkezés kapcsán elmondta, két év áll az építôcég, a Fundamenta Kft. rendelkezésére, hogy kulcsrakészen átadja az épületet, de az ôszre lehet, hogy kész is lesz. A negyvenkét lakrészre már vannak igénylôk, a polgármesteri hivatalban több mint hatvan kérés van iktatva. A szociális lakások országos program részeként épülnek, a viszszaszolgáltatott ingatlanokból kilakoltatottak számára. Hogy kik kapják meg a lakásokat, azt egy bizottság fogja eldönteni.
Még az alap ásásánál tartanak, s máris felvetôdik a kérdés, jó helyre épül-e kormánypénzbôl a negyvenkét lakrészes tömbház, sokaknak a Téglagyárnál felépített iskola jut eszébe. Az ásásnál ott asszisztált egy szomszéd kis cigány gyerek, ô már tudta, nekik építik az emeletes házat.
Baricz-Tamás Imola
Reagálás
A Gyergyói Kisújság 2008. február 21-én megjelent 8. számában megjelent „Nem akarok híres lenni, elég volt!” című cikke. Erre a cikkre reagálva a Kós Károly Általános Iskola igazgatónôje elmondta, hogy iskolájukban nincs mód Gábor István beiskolázására, mert iskolájukban a Második Esély-program keretében nem indulnak osztályok, és nincs mód a megnevezett gyermek beiskolázására.
„Nem hiszek az önmagáért való versben…”
Napjaink dr. Fejér Dávidja
Dr. Kercsó Attila orvos-költô mesélt életútjáról, versszeretetérôl, munkájáról február 25-én a Salamon Ernô Irodalmi Kör találkozóján. Bajna György újságíró kérdéseire válaszolva Kercsó doktor úr mesélt gyerekkoráról, a háborúról és a kulákságról, arról, hogy miként lett pionír és párttag, majd kezdô orvosként hogyan került kapcsolatba a verssel. Elsô versét 1951-ben írta, ám csupán 1978-ban jelent meg elsô közlése az Utunkban. Felnôtteknek és gyermekeknek írt verseit számos kötetben és kiadványban ismerhette meg az olvasóközönség.
– Ön jelentôs tevékenységet fejtett ki, mint orvos is. Munkája során mindig fontosnak tartotta a tájékoztatást, felvilágosítást is. Mi ennek az oka?
– Észrevettem, és ma is tapasztalom, hogy mennyire tájékozatlanok az emberek, és az orvosok mennyire szűkszavúak. Elmegy a beteg egy kiváló orvoshoz, az megvizsgálja, felállítja a diagnózist, felír ötféle gyógyszert egy lapra, ami ugye egy recept, a beteg kezébe adja, és azzal azt mondja, viszontlátásra. És akkor jön a beteg hozzám, vagy megállít az utcasarkon, és kéri, magyarázzam el, hogy milyen gyógyszerek, mikor kell szedni, hogyan kell bevenni, mennyi vízzel és más kérdésekkel. Én kell elmagyarázzam azt, amit az kellett volna elmondjon, aki felírta. A betegnek joga van megtudni, hogy miként gyógyul meg. Ugyanakkor egy pár szóban el kell mondani neki a baját is.
– Napjaink rohanó világában egyre kevesebb idô jut erre: hogy beszélgessen a beteg és az orvos. Szükségesnek tartja-e, hogy emberi kapcsolat legyen közöttük?
– Feltétlenül. Erre most van a legnagyobb szükség. Ugyanis most, a sok műszer között, a sorozat-kivizsgálásban nincs jelen az ember. Ott van egy műszer, amibe beteszik az illetôt, majd kijön, felöltözik, és elmegy. Tehát nem hagyjuk, hogy a beteg elmondja panaszait, nincs is, akinek elmondja. Pedig nagyon lényeges egy beteg számára, hogy meghallgassák. Az természetes, hogy az orvos irányítja a beszélgetést abba az irányba, amibôl megtudja, hogy mi a probléma. De hagyni kell, hogy beszéljen a beteg. Egyik egyetemi tanárom szerint, ha a beteget alaposan kikérdezzük, és 85%-ban nem tudjuk, hogy mi a diagnózis, akkor már csak 15%-unk marad erre. Ennyi lehetôségünk.
– Ebben az egyre inkább embertelenné váló világban van-e szükség versre?
– Igen. Mindig voltak és vannak verset szeretô emberek. És ez valahogy felvidít. Bár a gyorsuló világban divatossá vált modern vers az olvasók nagy részét elriasztja a versolvasástól. Mikor meglátnak egy verset, fordítanak tovább. És ennek az az oka, hogy sokan nem értik. Igaz, vannak, akik azt mondják, hogy a verssel nem kell lejönni a közönséghez. De mire jó akkor a vers? Mit érek vele? A vers akkor jó, ha minél többen olvassák, szavalják, hallgatják. Az nem vers, amihey érve továbbfordít az olvasó. Nagyon lényeges az is, hogy a gyerekekkel megszerettessük a verseket. Már az óvodában el lehet kezdeni, hiszen a kisgyerekek a ritmusos versikéket nagyon szeretik. A vers szeretetét bele kell nevelni az emberbe. Elôbb könnyen érthetô verseket, olyan verseket kell megismertetni a gyermekekkel, amelyek elsajátítása nem jelent gondot számára, nem fárasztja ki ôt. És lépésrôl lépésre kell felépíteni, amikor már döbbenetesebb mondanivalókat, eldugottabb mondanivalókat is ki tudnak hámozni.
– Mivel dolgozik mostanában?
– Új kötet nem lesz egyhamar. Egy prózakötet van készen, de nem merek elindulni kiadatni, mert rengeteg pénzbe kerül. Ez már elég rég készen van, a gyermekkoromról írtam. A világháborúról és a kulákságról szól. De a kiadásra még várni kell…
Csata Orsolya
Lehet?
50 éves érettségi találkozó 2006
Már minden leckét megtanultunk
S mégis nehéz a felelet,
Megeshet-e, hogy néhány szóval
Elmeséljünk egy életet?
Hogy is lehetne minden ráncnak
Megtudni a történetét,
Elfáradt szemek csillanását
Mikor lopta el a sötét?
Mitôl lett ingatag a lépés
S az ôszülô haj mit remél?
Ha a májusi zsenge zöldben
Sandán kopogtat a tél.
S vajon mit rejt kézfogásunk
Csak jelkép-e az ölelés,
Egy pillanat bűvöletében
Megfér a dús emlékezés?
Néhány mondatot összegyűjtök
S magammal váltig cipelem,
Sok drága arc megkopott mása
Nekünk már a történelem.
Vízbe ejtett lepkének fűszál
Esôfelhôk közt napsugár,
S ígéret, hogy hosszú ôsz jön
Ha már búcsúzott az a nyár.
…és ekkor megszólal a csengô
Valami ismét véget ér,
Nagyszünet jön, semmi zsivajgás:
Vajon ki lesz, ki visszatér.
2006. V. 27.
dr. Kercsó Attila
Nézzük egymást „Nagyítóval”!
A Nagyító személyiség- és közösségfejlesztô program középiskolások számára, amely iskolán kívüli helyszínen bentlakásos keretek között zajlik. A városban kilenc lelkes, önkéntes pszichológus és pedagógus 2006 decembere óta szervez ilyen Nagyító hétvégéket. Ezekrôl beszélgettünk Vanyó Mónika pszichológussal, a Nagyítós hétvégéket szervezô Tenerum Egyesület vezetôjével.
– Honnan indult a Nagyító?
– Romániában a „Nagyító” személyiség- és közösségfejlesztô program 2002-ben indult el, a már évek óta sikeresen működô németországi és magyarországi minták alapján és ezek támogatásával. Hargita megye több városában működik már, közöttük aktívan szerepel a gyergyószentmiklósi Tenerum Egyesület is.
– Honnan jön ez az elnevezés?
– A Nagyító egyszerre két jelentést is magában hordoz: egyrészt minden Nagyítós hétvége alkalmával bizonyos témákat elemzünk, „veszünk nagyító alá”, ezáltal a résztvevôk tudását növeljük az adott témában. Másrészt a közösség összetartó erejét, az egyének önismeretét kívánjuk erôsíteni, ezért képzéseinken a kis- és nagycsoportos, élményszerű feldolgozás kerül elôtérbe. A diákok által választható témák: önismeret, kommunikáció, szerelem – párkapcsolat, konfliktuskezelés, pályaválasztás, szenvedélybetegségek, tolerancia. A program témakínálatát a diákok körében végzett igényfelmérés alapján állítottuk össze, és az elôzetes osztálylátogatás alkalmával mindig az osztály aktuális igényeihez mérten módosítjuk.
– Hol zajlik egy ilyen hétvége?
– A Nagyítós hétvégék a Csíky-kertben működô Szent Benedek Tanulmányi házban kerülnek megrendezésre. Ez nagyon fontos, mert sokkal hatásosabb a várostól távol esô helyen együtt lenni, mint ha hetente egy-egy órában tartanánk a képzést az iskolában.
– A program…
– Péntek délután kezdôdik a program azzal, hogy részletesen ismertetjük a Nagyító tevékenységét, a hétvége programját és szabályzatát. Mindez játékos keretek között, élményszerű feldolgozással történik: tánc, rajz, építés, szabadidôs tevékenységek. Az együtt töltött program vasárnap délben fejezôdik be, amikor búcsút veszünk egymástól.
– Ki kér fel ezekre titeket?
– Az elején bemutatókat tartottunk, most a diákok egymás között beszélnek róla, így szájról szájra terjedve egyre inkább ismertté válik. Ha felkérést kapunk egy ilyen hétvégére, akkor elôzetes osztálylátogatását végzünk, ahol bemutatjuk a programot, felmérjük az igényeket, és tisztázzuk a pályázat feltételeit.
– Melyik a kedvenc téma?
– A szerelem-párkapcsolat hétvége a legkedveltebb, de emellett az önismeret, kommunikáció hétvégét is nagyon szeretik. Ez a diákcsoport életkorától, érdeklôdésétôl és a téma nehézségétôl is függ. Tizenkettedik osztályosoknak leginkább pályaválasztási témában akadnak nehézségeik és kérdéseik, akkor ez a téma válik a legfontosabbá számukra.
– Mit kap a csoport egy ilyen hétvégén?
– Tapasztalataink alapján egy-egy hétvége során a résztvevôk nyitottabbá válnak, együttműködôbbek, jobban megismerik önmagukat és társaikat, könnyebben elfogadják egymás másságát, javul az osztályfônökkel és osztálytársakkal való viszonyuk.
Íme néhány írásbeli visszajelzés a diákoktól:
„Azok az emberek, akiket itt megismertem, nagyon fontosak lettek számomra. Életemben elôször örömemben sírtam, ilyen szeretetet még nem éreztem.”
„Jó volt egymással megosztani azt, ami minket bántott. Sok tapasztalatot és mások iránti szeretetet viszek magammal.”
„Közelebb kerültem a társaimhoz.”
Február 15–17-e között volt a legutóbbi nagyítós hétvége, amikor a Gépgyártó Szakközépiskolából a kilencedik B. osztálynak tartottak a szervezôk önismereti-kommunikáció képzést.
– Nekem nagyon tetszett. Amit hasznosítani tudok az, hogy jobban megismertem az osztályt. Kiderült, hogy egy jó osztályközösség vagyunk, és e hétvége után még jobban kötôdünk egymáshoz. Azóta az osztályban jobban figyelünk egymásra és még inkább összetartunk – mondta Zsombori Tünde.
Szilágyi Levente Tünde osztálytársa, ô is elôször vett részt ilyen hétvégén.
– Elmeséltük az élményeinket azoknak az osztálytársainknak, akik most nem jöttek el, és azóta már ôk is lelkesek, legközelebb csatlakoznának.
Kercsó Katalin tizedik osztályos, mint mondja, tavaly vett részt ilyen hétvégén, akkor a téma a szerelem-párkapcsolat volt.
– Olyan tapasztalatokat szereztem ott, amelyeket párkapcsolataimban fel tudok használni: hogyan viszonyuljak a másik nemhez, van fogalmam, mi tetszik bennem a fiúknak. Habár a mi közösségünk eléggé kiforrott volt, de azóta még közelebb kerültünk egymáshoz. Családias volt a hangulat. Legközelebbi nagyítós hétvégén leginkább a pályaválasztás témája érdekelne – fűzte hozzá.
Mint mondják, nemcsak a szervezôktôl, hanem más iskolatársaktól is hallottak a Nagyítóról, és az is ösztönözte ôket, hogy jelentkezzenek. Életre szóló élményeket és tapasztalatokat szereztek… megérte!
Rancz Enikô
Kell nekünk medencei vízszolgáltató?
Természetesen kell! Elvégre akkor sokkal több vizet tudunk eladni, miközben a szolgáltató költségei alig nônek. A vízház megvan, laboratóriumok szintúgy, a meglévô alkalmazottak ellátják a falusi rendszerek karbantartását, hisz azok vadonatújak, jó ideig semmiféle meghibásodás nem lesz. Szóval tiszta haszon, a víz attól kezdve olcsóbb lesz, mindenki jól jár.
Nem, nem és nem! Még mit nem! Hogy mi adjuk a vizet, s a többi község diktálja az árakat? Hogy a városból származó bevételekbôl építsenek hálózatot vidéken? Hogy az eddig nyereséges üzletrész veszteséges legyen? Hogy majd egy nap arra ébredjünk, hogy eladták a fejünk fölül a céget, s ki legyünk szolgáltatva egy multinacionális cég kénye- kedvének? Hát még mit nem?!
Nem tisztelt olvasó, nem vesztettem el a józan eszemet, mindössze megpróbáltam érzékeltetni azt, hogy a címben szereplô kérdésre bármilyen válasz adható, attól függôen, hogy melyek a cég létrehozásának és működésének a feltételei. Márpedig – fájdalom – ezekrôl legfeljebb szóbeszéd szinten lehet tudni valamiket, az pedig egyáltalán nem elegendô. Fel kellene már fogja városunk alpolgármestere is (aki nemrég lakossági fórumot szervezett a témában), hogy ez itt most nem az óvodai homokozó, ahol ha nem sikerül a homokvár, akkor leromboljuk, s kezdjük elölrôl. Egy város, s azon túl egy egész térség mindennapi ivóvizérôl van szó, az pedig nem játék. Csak akkor szabad belevágni bármilyen átszervezésbe, ha azt alaposan meggondoljuk, elvégezzük az összes elvégzendô számítást, modellezzük a lehetséges változatokat s azok következményeit. Felelôs vezetô nem mondhat olyat, hogy nekem is vannak kételyeim, de vágjunk bele, lássuk mi lesz, s majd útközben kiigazítjuk azt, ami nem megy jól.
A felelôsség pedig elvben a város vezetôié, bármennyire is próbálják azt másra hárítani. Kampányolásnak jól hangzik az, hogy mi jót akarunk, de Árus Zsolt akadályoz ebben. A jót ugyanis jól is kell akarni, hisz köztudott, hogy mivel van kikövezve a pokolba vezetô út. Túl azon, hogy a prefektúra megkeresésemre felszólította a képviselôtestületet, hogy vonja vissza a tavaly kutyafuttában elfogadott határozatot (amibôl egyértelműen kiderül, hogy annak elfogadásakor törvénytelenül jártak el), ott van az a tény, hogy azóta sem voltak képesek bár egy lépést tenni azért, hogy a szükséges hatástanulmányok elkészüljenek, illetve hogy papírra vessék az elképzelésüket a cég létrehozásáról és működésérôl. Eltelt semmittevéssel kerek három hónap, s csak annyi telik tôlük, hogy megpróbálnak bűnbakot csinálni abból, aki csak megállapítja, hogy nem végzik a munkájukat. Azt sugallják, hogy azért nem lehet haladni, mert „egyesek” ki tudja, milyen hátsó szándék által vezérelve akadályozzák ôket.
Volt már egy hasonló eset a két negyed fűtésrendszerének a felújítása kapcsán. Annak az lett az eredménye, hogy a Magyar Polgári Szövetség ismételt kérésére végül leültünk a kész terv mellé, elmondhattuk meglátásainkat, s mára már elismerték, hogy kifogásunk jogos volt, a tervet módosítani kell. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy mindentudók vagyunk, s nem dicséretet vagy elismerést várok, mindössze arra a népi bölcsességre hívom fel a figyelmet, miszerint több szem többet lát. A felelôs döntések meghozatala ugyan a városi képviselôtestület feladata, de az nem jelenti azt, hogy ezt gôgösen elutasítva minden más véleményt, a nyilvánosság kizárásával kell tenniük.
Befejezésképpen: a vitát úgy lehet lezárni, hogy elkészülnek azok a tanulmányok, számítások, amelyek el kell készüljenek, az érintett települések vezetôi azok alapján felvázolják az általuk jónak tartott elképzelést, majd az összes település lakóinak bevonásával véglegesítik azt. Erre idôt kell szánni, mert egy ilyen céget hosszú távra kell tervezni, s nem lehet félévente átszervezni. A lehetô legrosszabb változat ugyanis az, hogy állandó vita forrása lesz ez a cég, s rossz példa, ami elijeszti a gyergyói önkormányzatokat minden más együttműködéstôl. Ezt kerüljük el!
Árus Zsolt
Kedvezmények fiataloknak
Újra lehet igényelni az EURO26 kártyát. E kártya az EURO 26 programon belül az Európa Tanács támogatásával működik. Ez a kártya egy olyan európai ifjúsági igazolvány, amely a 14–26 év közötti fiataloknak jelentôs kedvezményeket nyújt az Európai Unió országaiban – tudtuk meg Csedô Zsófiától, a Hargita Megyei Ifjúsági Igazgatóság igazgatójától.
A kártyának több fajtája van, de Romániában három ismert kedvezménykártya van: a klasszikus, a diákkártya, amelyet kizárólag diákok használhatnak, és a bankok ügyfeleinek kártyája, amely egyszerre bankkártyaként és kedvezményadó kártyaként is működik. A klasszikus kártya az Európai Ifjúsági Kártyák Szövetsége tagjainak területén érvényes, mely 42 európai országot – köztük Svájcot is – foglal magába. A diákkártya egyetemisták esetében nincs összefüggésben azzal, hogy az egyetem államilag elismert vagy sem, azaz a sapientiások is igényelhetik.
Azok a 14–26 év közötti fiatalok, akik rendelkeznek ilyen EURO26 kártyával több kedvezményt igénybe vehetnek az unió országaiban, így bizonyos vásárlásokkor, szolgáltatások igénybevételekor, utazás esetén, de az oktatás, a kultúra és más szabadidôs programok területén is nyújt kedvezményeket.
És hogy milyen kedvezményeket nyújt Romániában?
Az ország múzeumhálózatában benne lévô múzeum látogatása esetén 50 százalékos kedvezményt kaphatnak a fiatalok, akik felmutatják a kártyát, valamint az Eurolines kül- és belföldi járatain 10–15 százalék és az Asitrans biztosítótársaságnál 15 százalék kedvezményt adnak – tájékoztatott Csedô Zsófia. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy Hargita megyében még nincs olyan egység, ahol a kártyával kedvezmények igénybe vehetôek lennének.
Az EURO26 kártyát minden 14–26 év közötti fiatal igényelheti, aki a Hargita Megyei Ifjúsági Igazgatóságon kitölt egy űrlapot, és csatolja hozzá a születési bizonyítványának vagy személyazonossági igazolványának másolatát és egy igazolványképet. A kártya a kiváltásától számított egy évig érvényes, és kiváltásáért nem kell fizetni.
Az igényléseket a Hargita Megyei Ifjúsági Igazgatóságon lehet leadni Csíkszeredában a Szabadság tér 5. szám alatt minden munkanapon 8–16 óra között, és ugyanitt vehetôk ki is.
Bôvebb felvilágosítás a www.e-tineret.ro és a www.euro26.ro honlapokon olvasható.
Rancz Enikô
Keressünk polgármestert!
Új lapszám, új kérdés a Keressünk polgármestert! címmel indított játékunkban. Hatodik fordulónkhoz érve ismét fel szeretnénk hívni figyelmüket arra, hogy a személyek-jelöltek megnevezését tartalmazó szelvényeket nem fogadhatjuk el. Játékunk során leendô polgármesterünk jellemzôit, tulajdonságait szeretnénk „megrajzolni”; illetve arra vagyunk kíváncsiak, hogy Önök milyennek képzelnek el egy jó városvezetôt.
Az elmúlt fordulókban beküldött válaszok alapján kiderült, hogy a város elsô embere 35–50 év közötti közgazdász, gyergyószentmiklósi születésű férfi lehet. A héten érkezett válaszokból még egy fontos jellemvonás körvonalazódott: a gyergyószentmiklósi választópolgárok szerint fontos hogy rendezett családi körülmények közzött éljen, illetve az, hogy nôs legyen.
Nagyon sokan meg is indokolták válaszukat: „egy városvezetô példakép kell legyen a város lakosai elôtt családi szempontból is a többi sok mellett”; „elsôrendű feltétel egy polgármesternek a családi állapota, kifogástalan kell legyen minden szempontból”; „a családi állapota legyen rendezett, természetesen ez azt jelenti, hogy nôs legyen”; „jó, ha kiegyensúlyozott, harmonikus családban él”; „legyen házas ember, hiszen tevékenységében közvetve fontos, hogy erkölcsileg támadhatatlan legyen”. Van, aki szerint „anyagilag jól szituáltnak kell lennie egy polgármesternek”, továbbá olyan válasz is érkezett a polgármesterjelölt családi állapotát fürkészô kérdésünkre, hogy: „nem fontos, mert aki nem nôs, annak több ideje jut közügyek intézésére”.
Köszönjük válaszaikat, leveleiket. Külön köszönjük azokat a leveleket, melyekben bôvebben kifejtik olvasóink, hogy milyennek képzelik el az ideális városvezetôt.
Egy kedves olvasónk például hosszú levélben, részletesen kifejti, milyennek képzeli el leendô polgármesterünket: „ôszinte, egyenes, a város érdekeit szem elôtt tartva (és nem magánérdekeket képviselve) dolgozzon. Legyen magabiztos, bízzon erejében és tudásában, de legyen élô hite is, ismerje el, hogy van valaki, akinek a segítségét jó ilyen nagy problémák megoldásában is kérni”. „Legyen dinamikus, jó szervezési képességgel rendelkezzen. Szervezzen maga körül egy erôs csapatot, akik mindent megtesznek városunk fejlôdéséért!'– írja egy másik Kisújság-olvasó.
Leveleiket továbbra is várjuk, de kérjük, ne nevezzenek meg jelölteket. Nem neveket, személyeket keresünk, hanem arról szeretnénk képet kapni, hogy MILYEN egy ideális polgármester Önök szerint.
Válaszaikat kérjük, juttassák el a Gyergyói Kisújság (az egykori mozi bejáratánál levô) postaládájába. Azok között, akik bekapcsolódnak játékunkba, és segítenek megrajzolni leendô polgármesterünk fantomképét, kisorsolunk egy 200 lejes vásárlási utalványt (a Ben-Com-Mixt Kft-ben vásárolható le) és egy kétszemélyes vacsorát a Muskátli vendéglôben. De a nyereményeknél is sokkal fontosabb, hogy közösen gondolkozzunk el, milyen tulajdonságokkal, képességekkel kell rendelkeznie annak, aki Gyergyószentmiklóst kimozdíthatja a tehetetlenségbôl!
Idén nem lesz step by step osztály Csomafalván
Hirdették nemrégiben a környezô településeken és Gyergyószentmiklóson is a szülôknek, hogy aki Csomafalvára a step by step osztályba szeretné íratni elsô osztályba gyermekét, jelentkezzen.
Néhány szülô szerette volna, hogy induljon step by step osztály a községben, tudtuk meg a Köllô Miklós Általános Iskola igazgatójától, Antal Teréztôl. Már ki is nézték a kicsi iskola épületében a termet, amelyet folyosó választ el, külön elôtérrel, azt ki lehetett volna alakítani a célnak megfelelôen. A szülôk mindent vállaltak. Mint az igazgató mondta, szakképzett tanítók is kerültek volna, tehát meg lehetett volna valósítani, azonban nem volt kellô számú jelentkezô. Az aligazgató, Kopacz Pongrác elmondta, a gyergyószentmiklósi step osztályban beteltek a helyek az iratkozás napján, talán ezért is akarták a csomafalvi szülôk egy ugyanilyen osztály indítását a községben.
Végül is nem lesz a 2008–2009-es tanévben ilyen osztály a községben, hagyományos osztályokban ôsztôl 52 elsôs fog tanulni, de mint az igazgató mondta, 2009–2010-es tanévben indulhat step osztály, amennyiben lesz elegendô jelentkezô. Majd a szomszédos településekrôl is szívesen fogadják az elsôsöket.
Kedves-Tamás Gyopár
Leleplezték Zimmethausen Antal domborművét
A borszéki iskola három évvel ezelôtt felvette a Zimmethausen Antal nevet. Azért esett erre a személyiségre a választás, mert általa lett Borszék világhírű üdülôtelep. Ô, annak ellenére, hogy osztrák állampolgár volt, rengeteget tett a településért. Elôször is feladta kényelmes bécsi otthonát, és leköltözött Borszékre feleségével együtt, ahol üveggyárat, ásványvíz-palackozó üzemet, járható utat épített Borszék és Ditró között. Több száz embernek munkahelyet biztosított. Ô indította el Borszék felvirágoztatását. Minden elismerésünk az övé. Ma már emléktábla jelzi a régi temetôben azt a helyet, ahol valaha a mauzóleuma állt, az iskola cserkészcsapata már a '90-esévek elejétôl az ô nevét viseli. 2005-tôl az iskola is felvette a nevét. Ma pedig, ünnepélyes keretek között lelepleztük azt a domborművet, amit Móga Attila, fiatal borszéki szobrászművész készített. A megemlékezô ünnepséget megtisztelte jelenlétével Borszék város polgármestere, Vaida Valentin és Costea Constantin, a Hargita Megyei Tanfelügyelôség fôtanfelügyelô helyettese. Kovács Júlia iskolaigazgató miután köszöntötte a megjelenteket, méltatta a nap fontosságát, az ünnepelt személy nagyságát, majd egy rövid ismertetô hangzott el Zimmethausenrôl. Ezt követôen az alkotó leleplezte művét. A jelenlévôk miután megcsodálták a művet, megtekintették a felújított számítástechnikai szaktermet, majd egy pohár pezsgôvel koccintottak.
Farkas Aladár
Hargita Népe
Negyvenéves a megyei napilap
Negyven éve alapították lapelôdünket, a Hargita napilapot. A lapalapítás az 1968-as megyésítés következménye: az új megyének új lap kellett. Elsôdleges feladata – mint minden korabeli sajtóorgánumnak – a pártállam politikájának népszerűsítése volt, emellett azonban a magyar újságírás hagyományainak megfelelôen, a sajtóműfajok teljes skáláját átölelve számtalan jó írást közölt. Bel- és külmunkatársai között voltak a szakma nagyjai, Erdély jeles, ma már klasszikusként tisztelt tollforgatói.
1989 decemberében a Hargita pozitív hagyományait vállalta fel a Hargita Népe, azóta is a hiteles tájékoztatást és a véleménynyilvánítás szabadságának tiszteletben tartását tekinti elsôrendű feladatának.
Fennállásunk negyvenedik évfordulóján, lapunk születésnapján szeretnénk együtt ünnepelni olvasóinkkal, ügyfeleinkkel és nem utolsósorban pályatársainkkal.
Péntek este 6 órára a Hargita megyében működô lapok, rádió- és tévéadók szerkesztôség-vezetôit hívtuk meg eszmecserére. Megbeszélésünk tervezett témája: Konkurencia és együttműködés. Moderátornak Ambrus Attilát, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnökét, a Brassói Lapok hetilap fôszerkesztôjét kértük fel. Házigazda Sarány István, a Hargita Népe napilap mb. felelôs szerkesztôje.
Szombat este 6 órára a Hargita Vendégváróba hívjuk meg olvasóinkat, ügyfeleinket, barátainkat, no meg a Hargita és a Hargita Népe volt és jelenlegi munkatársait. A Hargita Kalendárium rendszerváltás utáni történetérôl készült tanulmányát Kozán István, a Hargita Népe fiatal lapszerkesztôje ismerteti, majd bemutatjuk a Hargita napilap kezdeti éveiben közölt írásokból válogatott Hargita emlékkönyv című kötetet. A könyvet Ferencz Imre, a kiadvány szerkesztôje mutatja be. A jó hangulatot névrokonunk, barátunk, a Hargita nemzeti Székely Népi Együttes biztosítja. Az est a lap hajdani és jelenlegi munkatársai, a székelyföldi lapok képviselôi, a MÚRE vezetôi, a megyei önkormányzat képviselôi tiszteletére adott állófogadással zárul. Házigazda Karda Emese kiadóigazgató.
Karda Emese felelôs kiadó, Sarány István mb. felelôs szerkesztô
Éves közgyűlés
Február 23–24-én zajlott Sepsiszentgyörgyön, a Romá-niai Magyar Cserkészszövetség szokásos éves közgyűlése. Az ügyvezetô elnökség által elôterjesztett jelentésbôl kitűnt, hogy az országban 136 bejegyzett csapat létezik, közel 2500 aktív cserkésszel. Sajnos, csak 72 tevékenykedik rendszeresen. Megyénkben 26 csapat van, ebbôl a gyergyói körzetben 11. Az elmúlt év kiértékelése után sor került az idei eseménynaptár véglegesítésére. Gazdag év elébe nézünk, számtalan országos és körzetszintű rendezvény lesz, ezáltal minden cserkész érdeklôdési körének megfelelôen bekapcsolódhat bármelyik rendezvénybe (rovásírás, méta- és sárkányeregetô bajnokság, dalverseny, lelki napok, cserkészbál, sportnapok stb.). Szóba került a pályázatírási lehetôség, illetve támogatók beszervezése a rendezvények pénzügyi támogatására. Az új próbarendszer kikísérletezése egy fontos lépés annak véglegesítése szempontjából. Ebben az évben minden csapat ennek alapján dolgozik, és majd november-ben egyeztetjük a tapasztalatokat, és véglegesítjük a követelményrendszert. A megbeszélés végén megtekintettünk egy vetítéses élménybeszámolót a 21. cserkész világtalálkozóról, amelyre Angliában került sor, és Erdélybôl is részt vett egy fél kontingens. A cserkészet a világ legnagyobb ifjúsági mozgalma, közel 28 millió taggal. Erdélyben elsôként Székelyudvarhelyen alakult az elsô cserkészcsapat 1911-ben. A szocializmus éveiben betiltották a mozgalmat, csak 1990 februárjában éledt újra. Az alakuló gyűlésre Szárhegyen került sor. Fontos megjegyezni, hogy politikamentes szervezet, amelyben a ránkbízottakat hasznos és változatos programokkal neveljük.
Farkas Aladár
Tájékoztatók
Egyenes összeköttetés Marosvásárhely és Bukarest között
Tánczos Barna szállításügyi államtitkár tájékoztatja az utazóközönséget, hogy február huszonötödikétôl az 1647-es, február huszonhatodikától pedig az 1648-as jelű gyorsvonatok InterCity járatként közlekednek. A változások nincsenek kihatással a menetrendre, egyik eddigi állomás sem kerül ki a megállóhelyek közül. Tánczos kitért arra, hogy a Román Állami Vasúttársaság a fent említett szerelvények besorolását az utazóközönség kérésének eleget téve – a brassói átszállás kellemetlenségeit kikerülendô – alakítja át.
A módosítások legnagyobb elônye, hogy az 531-es számú, Bukarestbôl 13 órakor induló InterCity járathoz Brassóban csatlakozik az 549-es InterCity, így egyenes összeköttetés keletkezik Bukarest és Marosvásárhely között, és a 1647-es számú gyorsvonat helyét a fent említett 549-es számú InterCity veszi át. A Marosvásárhelyrôl 13:34-kor induló 1648-as számú gyorsvonat besorolása február huszonhatodikától 540-es InterCity lesz, és szintén Bukarestig közlekedik. A szállításügyi államtitkár személyes közbenjárására történt változások az utazók minél nagyobb kényelmét kívánják szolgálni, hiszen az említett vonatok minden eddigi állomáson és megállóhelyen megállnak majd, a szerelvények besorolásának változása lényegesen könnyíteni kívánja az Erdélyen és Székelyföldön vonattal közlekedôk utazását.
Tánczos arról is tájékoztatott, hogy a 406-1-es Brassó–Biharkersztes–Budapest, valamint a 407-2-es, Budapest–Biharkeresztes–Brassó vonalon közlekdô járatok február huszadikától Bánffyhunyadon is megállnak.
Kivitelezési tervek a csíkszeredai és gyergyószentmiklósi terelôutak megépítésére
Tánczos Barna szállításügyi államtitkár hétfôn, február 25-én az Állami Útkezelô Társaság (CNANDR) képviselôivel együtt a csíkszeredai és gyergyószentmiklósi terelôút tervezôcégével találkozott. A tervezôcég, amelyik a Kökös– Maroshévíz közötti DN12-es útfelújítás elôkészületeit is végzi, megkapta a felkérést a fent említett terelôutak megvalósíthatósági tanulmányainak és kivitelezési terveinek elkészítésére. A Szállításügyi Minisztérium szándéka szerint a DN12-es út rehabilitációjának elôkészítésébe belefoglalják a csíkszeredai és gyergyószentmiklósi terelôutak tervezését is. A hétfôi találkozón a felek megvitatták a tervezôcéggel a szerzôdés-kiegészítés feltételeit, a beruházások költségeit, valamint a munkálatok ütemtervét. Tánczos már egyeztetett Ráduly Róberttel, Csíkszereda polgármesterével a terelôút megépítésérôl, a beruházás költségi vonzatairól, amelyeket várhatóan uniós forrásokból teremtenek majd elô. A Strukturális Alapok keretén belüli POS-T Operatív Szállítási Program lehetôséget nyújt a Szállításügyi Minisztériumnak, hogy EU-s pénzeket hívjon le az említett beruházások finanszírozására.
Sajtóiroda
Van-e Gyergyószentmiklósnak jövôképe, fejlesztési programja? (1.)
A 2008-as év meghatározó lehet és lesz Gyergyószentmiklós jövôje, további fejlôdése szempontjából. Egyrészt mert a helyhatósági választások esélyt teremtenek arra, hogy rátermett, szakmailag felkészült és elhivatott emberek kapjanak a helyi közösségtôl felhatalmazást a város irányítására, igazgatására, menedzselésére. Örvendetes, hogy a helyi média megteremtette a közéleti diskurzus kereteit a polgármesteri és helyi tanácsosi funkciók betöltése kapcsán felmerülô felelôsségrôl. Igaz, hogy a politikát és a közéletet egyaránt egyéni és csoportérdekek vezérlik, de reményeink szerint a közérdek is. Az alábbiakban néhány olyan gondolatot körvonalazunk, amelyekre a közéleti szereplôknek és fôleg a városvezetôknek programszerű választ kell adniuk.
A városvezetés döntéshozói szerepkört tölt be, a helyi hatalomgyakorlás és az adott keretek közötti autonómia kiteljesítésének szereplôje. Ez azt jelenti, hogy egyrészt befelé fordulva, a települési közösség gondjaira, a gazdasági és társadalmi adottságok és belsô erôforrások ismeretére kell törekedni, másrészt kifelé is kell tekinteni. Nemcsak az államigazgatás magasabb területi és központi szintjei felé (megye, régió, ország, európai közösség/EU), hanem az egyre inkább globalizálódó gazdaság hozadékainak értelmezésére, a lehetôségek kihasználásának és a kockázatok, veszélyek kiküszöbölésének módjára is. Mindez stratégiai gondolkodást, irányultságot feltételez a városvezetéstôl. Nekik tudniuk kell, hogy merre tart a város.
Talán európai nyomásra, egy újfajta közigazgatási kultúra meghonosítási kísérleteit tapasztalhatjuk az államigazgatás magasabb szintjeinek egyes szereplôinél, elsôsorban azoknál az intézményeknél, amelyek részt kell, hogy vállaljanak „az európai pénzek lehívásában”. A pénzlehívási hevületben azonban nem csupán a pályázati lehetôségek széles skálájára kell odafigyelni, hanem arra is, hogy mire valók ezek a pénzek, honnan származnak és hogyan, milyen elvek mentén lehet azokat megszerezni és felhasználni. Gyergyószentmiklósnak és a hasonló településeknek nem elsôsorban pénzre van szükségük. Sôt, inkább egy olyanfajta gondolatrendszerre, amit stratégiának, célhierarchiának, fejlesztési irányvonalaknak, különbözô idôtávú programoknak, akcióterv-csomagnak nevezhetünk. És ezek után (a rangsorolt célokhoz rendelten) jöhet a pénz is. Az „európai pénzek” az EU-tagországok állampolgárainak zsebébôl, az egyes tagállamok és közvetetten ezek közös, EU-s intézményei által, adóbefizetések formájában, kiszedett pénzek. Jobb helyeken a közigazgatási kultúra része, hogy az államapparátus szereplôi ezzel a ténnyel tisztában vannak, és az adófizetô állampolgárral szemben tisztelettel viseltetnek.
A finanszírozási lehetôségek csak egyik formáját képezik az EU-s és a kormányzati programok. Ezen kívül lehet alapozni a helyi költségvetésre, bankkölcsönökre és egyéb (belsô és külsô) erôforrások mozgósítására is. A pénzosztók, ha racionális alapokon és átláthatóságra törekedve vagy kényszerítve működnek, akkor a támogatási formákat és rendszereket úgy alakítják ki, hogy azok hatékonyak és továbbra is nyomon követhetôek legyenek. Azok a fejlesztéspolitikai dokumentumok (Nemzeti Fejlesztési Terv, Nemzeti Stratégiai Referenciakeret, Operatív Programok és ezek pályázati kiírásai), amelyek alapján Románia, és azon belül az egyes területi közösségek külsô pénzforrásokhoz juthatnak, bizony, tankönyvként szolgálhatnak a városvezetôk szakmai alapozásához.
Ma már nem elég a lelkesedés a városvezetési szerepvállaláshoz. Verseny van, több szinten és téren is. A „megtartó erô” divatos kifejezés arra utal, hogy a verseny a funkciószegény és nem élhetô településrôl – fôleg, ha a helyi érzelmi kötôdés is meggyengül – a fejlôdési potenciált (demográfiai, gazdasági, kulturális potenciált) magukban hordozó emberek, személyek elvándorlását, más települések általi elszívását hozhatja. Oda mennek az emberek, ahol jó élni, adottak a normális emberi élethez való feltételek. És ehhez hozzátartozik a megfelelô munkahely, az élvezhetô vagy legalábbis elviselhetô települési környezet, ahol az ember otthonosan, jól érezheti magát.
A városvezetôknek az a dolguk, hogy teremtsék meg a település fennmaradásához és ha lehet, a fejlôdéséhez szükséges feltételeket. Az önkormányzatiság folyamatos településrendezési, – gazdálkodási és -fejlesztési gyakorlatot jelent. Nem az a baj, hogy a döntéshozók idônként hibáznak, rossz döntéseket hoznak, hanem az, hogy a hibák következményeit nem értékelik ki, nem tanulnak belôle, magyarán nem korrigálják a menedzsment-folyamatot.
A demokrácia velejárója az önkormányzatiság ciklikussága. De aki csak a következô 4 vagy éppen 8 évben gondolkodik (esetleg azért, mert reméli, hogy ennyi idô alatt konszolidálhatja saját pozícióit), az nem városvezetônek való. A település fejlôdésére rányomja a bélyegét az, ha 4 évente mindig csak újrakezdünk. Kell valami stabilitás az önkormányzatiságban, a fejlôdés elômozdításában. Lehet fejlesztési stratégiákat sorozatban is gyártani, ha nincs, aki a stratégiát éltesse, használja, aktualizálja. A településfejlesztési stratégiák, célrendszerek, programcsomagok csak akkor töltik be a szerepüket, ha azokat használják is, gondolkodnak, vitatkoznak róla, felülvizsgálják, kiegészítik stb.
Az önkormányzati szerepkörök közül egyik hatósági szerep például a településrendezés és ehhez kapcsolódó építkezési felügyelet és a települési környezet védelme, fejlesztése. Ennek eszköze az Általános Rendezési/Urbanisztikai Terv, aminek a gazdája a polgármesteri hivatal és az idônként cserélôdô helyi tanács. A fejlesztési stratégia részben hasonló dokumentum, amely véleményeket, szándékokat rögzít adott idôtávra. Van-e ilyen a városnak, s ha van, használják-e (használható-e)? Vagy ha nincs, illetve nem használják, mi van a döntéshozók fejében? Mit akarnak ezzel a várossal? Mondják el a közvéleménynek, válaszoljanak az emberek kérdéseire, problémáira.
Horváth Alpár turizmuskutató, egyetemi oktató Babes-Bolyai Tudományegyetem Gyergyószentmiklósi kirendeltség 2008. február 14. Gyergyószentmiklós
Tanuljanak meg „koszovóiul”!
Miután megbeszéltük nyolcéves kislányommal, hogy valóban igaza van, az anyukának nem lehet nyúl férje, nyúl apósa, és nyúl gyermekei – mint néha egyazon leckében látható –, és már azt is megtanulta, hogy Agricultorul lucrează pe câmp, este lett. Ezt a faji keveredést még egy felnôttnek, egy fajtalan világban élônek is nehéz elhinnie. S nincs amiért csodálkozni azon sem, hogy ha éppen lakodalmasdit játszik a gyermek, és plüssmalac a menyasszony a plüssfóka vôlegény jobbján…netán zsiráf az ara és egér a férj.
Tény, hogy sok társához hasonlóan iskolakezdéstôl nincs kibékülve a román tankönyvvel ô sem. Nem érti, hogy a képeken miért nyuszik a gyermekek, s néha miért macik, vagy hogy miért ugyanaz a maci a nagyapa is. S persze, hogy ezt kell megbeszélni, mielôtt szavakat, mondatocskákat rögzítene.
Ezen már túl voltunk csütörtök este, mikor egyik román tévécsatornán néztem, vagyis néztük a híradót. Örült, ha el-elcsípett néhány általa ismert szót, mondatot, kezdve a Bună seara-tól. Ezek szép pillanatok! Csakhogy a huligan-t is felfogta, s az éppen Belgrád utcáján hömpölygô tömegre is felkapta fejét.
– Ez Irakban történik ugye, s az messze van. Keresztapu ugye most nincs Irakban? Ugye már itthon van? Hívjuk fel!
Akkor tüntettek, majd rombolták a nagykövetségeket a szerbek Koszovó függetlensége miatt.
– Anyu, ezek huligánok? Nem lehet, ezek emberek. Mit csinálnak, miért lángol minden, miért törik az ablakokat? S ki tudja, hány kérdést tett fel néhány másodperc alatt. Aztán látta, hogy túl nehéz nekem válaszolnom rá, megpróbálta ô. Ekkép: anyu, a támadók felnôttek? – ült fel az ágyban – nem lehet, a felnôttek gondolkodnak, nem tesznek ilyent… A fekete ruhások a támadók, vagy ôk védekeznek? Ugye, mindez messze történik? Arra nem gondolnak, hogy másnap ôk kell eltakarítsák a sok szemetet? De miért nem megy oda valaki, aki le tudja állítani? Miért nem egyeznek meg, miért nem beszélik meg?
S mit tehet a felnôtt ilyen esetben? Magyaráz, ahogyan sikerül, nagyjából elmondja, hogy mi történt, hogy új ország Koszovó, s a régi nagy ország lakóinak nem tetszik. Tehát a szerbek tüntetnek.
– Ez egyszerű, anyu, tudnál-e telefonálni, s mondd meg nekik, hogy megvan a megoldás: a szerbek tanuljanak meg „koszovóiul”, a koszovóiak szerbül, és kész. Vége. Én is tanulok románul, úgy gondolom, nem is annyira nehéz, s ugye anyu, a románok is megtanulnak magyarul? Miért kell a környéken ezért felordibálják az összes alvó gyereket? Meg lehet tanulni egy más nyelvet, anyu. Ugye, nincsenek a tömegben gyermekek? Nem hiszem – válaszol is rá – hiszen holnap péntek, s iskolába kell menni.
És ekkor rögtön beugrik a románóra a kicsinek, s mondja is, hogy reggel nem árt átismételni a szavakat.
Közben újabb durva képsorok következnek, verekednek Belgrád utcáin. Könnyes lesz a szeme a kislánynak… Anyu, egy pap ugye segíthetne, mondjuk Bibliával a kezében. Vagy egy nagy fônök?
Át akarok kapcsolni másik csatornára, már bánom is, hogy ô látja mindezeket, de nem, a kicsi kér, hogy várjuk meg, hogy menjenek haza a tüntetôk. Nem mennek…
– Anyu, ilyenkor hol van Isten? Valaki állítsa már le ezeket a … nem lehetnek felnôttek, anyúúú… Mikor lesz ott már béke?
Csatornát váltok, valószínűleg hamarabb kellett volna. De mitôl védtem volna meg? Hozzá kell szokjon, hogy van eset, mikor a felnôttek nem viselkednek oly módon, hogy felnôttnek nézzék. Hogy a nagy fônökök, ha emberbôl vannak, nem ritkán szarvasmarhák, persze akadnak nyuszik, macik is közöttük. S össze is házasodnak, csoportosulnak a fajok, majd szétválnak, aztán „visszaválnak”. Hogy nem minden pap apolitikus. Hogy van Isten, de van emberi akarat is, ami nem a béke felé vezetô utat járja. Hogy egyelôre még ô meg kell tanulja a románt, viszont nem minden román tanul meg magyarul, mert nincs szüksége rá…
A tüntetôk hazamenését nem várhattuk meg. Álomba szenderült az elsôs. Reggel ismétlés románból, utána ismét kérdez. Ugye, vége lett annak, amit láttunk az este, ugye béke lett, ugye már nyomtatják a „koszovói” s a szerb könyveket, emlékszel anyu, tudod, ott messze-messze, ami történt? Már biztosan ôk is kitalálták eddig azt, amit én. Tesz úgy, mintha belenyugodna a látottakba.
Én pedig mit olvasok elsônek aznap? „Mintegy kétszáz személy vett részt tegnap délután Sepsiszentgyörgyön a Koszovó függetlenségének kikiáltása alkalmával szervezett szimpátiatüntetésen. A Székely Nemzeti Tanács sepsiszéki szervezete által összehívott fáklyás, gyertyás tüntetésen Gazda Zoltán titkár hangsúlyozta: Koszovó függetlensége precedens értékű, és megerôsít abban a hitünkben, hogy Székelyföldön létrejöhet az autonómia. Eközben tegnap Kolozsváron „A Székelyföld román föld, és az is marad” feliratú plakátok jelentek meg…”
Kedves-Tamás Gyopár
...légy vendégünk...
Az asztalon gôzölög a leves. Jóféle marhahúsból fôtt, igazi vasárnapi húsleves. Hatalmas lábszárcsont és hátszín adta ki magából a szuflát, murok, és petrezselyemgyökerek áztatták bele a lelküket, a karalábé társaságában. A húst ott vettük tegnap Ernô bácsi boltjában, és szokás szerint az öregek „elbeszélgettek” miközben a hentes hatalmas bárdjával csapkodta a marha- alkatrészeket, olyan jó négy-öt ujjnyi vastag lapítón. „Venci bácsi – mondta nagyapámnak a megbecsült mészáros – higgye el, lesz még másképp is”. Hazafelé jövet, Lepold bácsi kenyérüzletében kaptunk barna, cipónyi kenyeret. De az étek lényegét, a koronát az ángádzs ábur adja. Egy nappal elôbb készítettük, a „büngyürgetésbôl” én is kivettem derekasan a részem. Nagyanyám lepedônyi laskát sirített, nagy kockásra szabdalta, és mindegyik közepébe csipetnyi ôrölt, sózott, borsozott húst adagoltunk. Azután, mint a kendôt, össze hajtogattuk. Elôbb háromszögre, majd a két szélét egymáshoz közelítve, tekeríntettünk egyet rajta. Olyan lett a tésztába csomagolt hús, mint valami csónakocska, és ott száradt reggelig a konyhaasztalon, háziszôttes ruhára téve. Most már belefôtt a levesbe, ducira duzzadva olyan igazi ínycsiklandozó. Van hurut is, de azt nagyapám, aki ilyenkor csíkinak vallja magát a szentkirályi rokonok révén, egyszerűen „gyergyói marhaságnak” nevezi. Én egy keveset abból is csippentek a párolgó levesbe. Az öregek keresztet vetnek, imát mormolnak. Kezdôdhet a vasárnapi ebéd. Miközben kanalazom a forró, aranysárga levest, és el-el harapok egy „Gáborbát” ahogyan az ángádzs áburt kényeztetjük, a második ott melegedik a pattogó kályhán, sóban fôtt pityóka, a levesbôl kihalászott és felszeletelt hús képében. A kis asztalon hatalmas befôttesüvegben a rottyantott piros „kokojza” várakozik, az lesz a savanyúság. A friss erdei gyümölcsöt felszegi tejesnéni hozta, még az ôsszel, vederben. (A néni cekkerében ott volt a házivaj is. Háromkúti ismerôseim is mindig azt teszik az asztalra, mikor megjelenek a Nagy-hagymás hátánál: tudják, hogy mást nem is kérek... fôleg, ha a kenyér is kemencébe sült.) Érdekes ez az áfonyaféle, mert nem romlandó. Hogyne, mikor természetes aszpirint tartalmaz, csupán hideg vízben eltéve is sokáig eláll. Veron nagyanyám egy napig fôzte, keverte, cukrozta, dunsztolta, míg az üvegbe került. Harmadik fogásnak ott van a krémes. Nem akárki műve, a szomszéd Köcher bácsi remekelt, mint mindannyiszor. A városkánkban szakadt atyafi, akinek az akcentusát ízesre faragta az erdélyi szász beszéd, helybéli lányt vett feleségül, és köztünk öregedett meg. Mi, a Dobribán házi gyerekek, nyilvántartást vezettünk, hogy ki megy aznap a kosztoscsészével a cukiba, Jancsi bácsi ebédjével. Mert a szinte mindig ránk mosolygó Johannes, tésztaszélekkel, hatalmas adag fagylalttal megrakott asztalkával várt, és még egy párnát is tett a székre, a kisebb termetűeknek. Utána szörpös ásványvízzel öblíthettük le az örömteljes lakomát. Én pedig eszem azt a csodálatos krémest, pedig a hasam degeszre van tömve az ebéddel. Jobban mondva: ettem. Ezerkilencszázhatvan valahányat írtunk. Akkor. Amikor még nem tudtam, hogy oka van annak is, hogy esszük az ángádzs áburt, és a hurutot, mivel az elmúlt századok folyamán a gyergyószentmiklósi székely konyha magába fogadta, mondhatni annyira, hogy már magáénak is érzi az egykori Ani város környékérôl elszármazott kereskedôk eledelét. Azt sem tudtam, hogy a piros kokojza aszpirint tartalmaz, és azt sem, hogy Háromkút létezik a világon. És azt sem, hogy miért adja Leopold bácsi jegyre a kenyeret. Akkor nem tudtam. Most tudom, hogy még annyi mindent nem tudok. De azokat az ízeket, Teremtôm, soha nem tudom elfelejteni. Marcel Proust, a tea ízében és a süteményben fedezte fel az eltűnt idôt, a gyerekkorát. Én álmaimban gyakran ott ülök az asztal mellett, és lehajtott fejjel várom nagyapám szavát, a vasárnapi ebéd elôtt: „Jöjj el Jézus...”.
Török Zoltán
Sajátos lapszemle
Megpróbálva a sajátos lapszemlémet folytatni, egyelôre örömömre szolgál az is, hogy az immár negyedszeri megjelenése kapcsán, ôszinte és hiteles próbálkozásomat nem érinti, sôt nem is befolyásolja a mindenkori cenzúra esetlegessége sem.
Belevágva a közepébe, látszólag könnyű dolgom volt a Krónika 35. lapszámával (szerda, 2008. február 20.) és annak korszak-nyitó bejelentésével: Rajt elôtt az Erdélyi tévé, vezérlôpult vagy nyílt beszéd? Vezetôi nem szánják párttévének a nyár folyamán beinduló erdélyi magyar televíziót, kinyilatkoztatás a háttér megvilágításában, ugyanis másképp is értelmezhetô. A Krónikát idézve továbbra is: „Az erdélyi magyar televízió megvalósításáról 2003. november 14-én, Budapesten folytatott tárgyalás során született megállapodás Markó Béla RMDSZ-elnök és Medgyessy Péter akkori miniszterelnök között. A tévé a Hodgyai Géza gyergyószentmiklósi médiavállalkozó … tulajdonában levô Entel Kft. nevére bejegyzett, kihasználatlan frekvencián sugározna.
Én a magam részérôl elôlegezve a Hodgyai úr részérôl a pártatlanságot, figyelembe véve azt is, hogy europarlamenti választásokon RMDSZ-jelöltként szerepelt legutóbb, felhívom a gyergyói becsületes választópolgárok figyelmét, hogy elérkezett az idô az RMDSZ gyergyószentmiklósi struktúráinak az ôszinte öntisztulására. Ha véletlenül elfelejtette volna Hodgyai úr, úgy 3–4 évvel ezelôtt saját maga is tapasztalhatta az RMDSZ bizonyos tisztviselôi által, félévig tartó „mellôzésének” ármányságig fajuló „áldásos tevékenységet”.
Ugyancsak a Krónikában, Gazda Árpád tollából (34. szám, kedd, 2008. február 19.) a vezércikkre lehetett felfigyelni, mely szerint „a tájba simulás vége” azt jelenti ki: „kétség nem fér hozzá, erdélyi magyar szemmel nézve örömhír Koszovó függetlenségének kikiáltása. Örömhír, mert azt üzeni: ha egy nemzeti közösség az önrendelkezés útjára akar térni, és szándékát határozottan, következetesen fenntartja, nem lehet tôle megtagadni. Ideig-óráig elhalasztható a beteljesülés, megakadályozni azonban nem lehet.”
Ehhez tartozik szorosan, a román parlamentben az RMDSZ- frakció egységesen fejezte ki csatlakozását Koszovó ügyében, a függetlenedés elismertetésének vonatkozásában. Ideje is volt, a döntés helyességét maga a közeljövô történései fogják igazolni. Ezúttal Markó Béla is „jó lóra tett”, egyben felkapaszkodva az autonómia „vonata utolsó kocsijára”. Az Együtt az autonómiáért feliratú plakátok, amelyek minden „RMDSZ-es” irodában eddig is a falakat voltak hivatottak díszíteni, ettôl fogva sem veszíthetik el aktualitásukat. Pláne nem a napi politizálás boszorkánykonyhájában. A Krónika szerint ugyanis a „Belpolitikai vihar Koszovó ügyben” című cikkben a végkövetkeztetés: az RMDSZ tovább is Pristina oldalán áll. Szintén a Krónika megfogalmazásában: Az Európa Tanácshoz fordul autonómia ügyben a Székely Nemzeti Tanács. Végsôsoron, Sepsiszentgyörgyön megtartott tisztújító közgyűlés egyetlen pozitív hozadéka, az államelnök párhuzamos látogatása alkalmával tett kijelentése, azaz szorgalmazni fogják, hogy foglalják bele az új tanügyi törvénybe, hogy kisebbségi diákok számára oktassák különleges módszerekkel a román nyelvet.
A Hargita Népe 2008. február 21-i számában a Fórum rovatban feltett kérdés: Kommunikációs mutatvány vagy modernizáció? Kérdésre válaszol a szerzô Herédi Zsolt, aki többek között megállapítja: „sokszor az az érzése támad az embernek, hogy a székelyföldi autonómiára a retorikán túl elsôsorban azért vágynak egyes vezetôk, hogy még jobban kiteljesítsék kiskirályságukat. (…) A hatalmi koncentráció, a klientúra építés korlátlan lehetôsége egy autoriter szervezetté formálta az RMDSZ-t is. (…) Az EU-s parlamenti választások RMDSZ-es kudarca nyomán vezetôi azt a téves következtetést vonták le, hogy a területi szervezôelvvel van a baj.”
Ugyancsak a Hargita Népébôl idézve (44. lapszám, 2008. február 22.): Beke Mihály András, a Bukaresti levél című cikke megállapítja, „Brüsszel semmit sem kínál tálcán, csak a lehetôséget: a küzdés, lobbizás, érdekérvényesítés esélyét. De küzdenünk nekünk kell, autonómiáért, nemzeti kultúráért, egyetemért. Kapaszkodnunk nekünk kell. A másnapos csüggedésben is.” Ugyanebben a lapszámban Komoróczy György az Anyanyelvek világnapja című cikkében rámutat arra, hogy „az anyanyelv meghatározó szerepet játszik az egészséges nemzeti öntudat kialakításában, fejlôdésében, megtartásában. (…) A magyar nyelv a világ egyik legszebb és egyik legrégibb nyelve. (…) Magyar nyelv nélkül nincs magyar ember. (…) A Nobel-díjas George Bernard Shaw véleménye szerint: „meggyôzôdésemmé vált, ha magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna.”
Folytatva a Gyergyói Kisújság 8. számával végre elégedett mosoly ül ki Markó Béla RMDSZ-elnök arcára már a címlapon, és folytatva a 4. oldalon megjelent sajtóközleménnyel, melyben tudtunkra adja a kisebbfajta csodát, tudniillik: 27 RMDSZ-szavazat Koszovó függetlensége mellett. A Kelemen Hunor ügyvezetô elnök által közzétett szöveg jó érzékkel szentesíti a közeljövôben is feltétlen követendô politikai irányvonalat.
A Precedens című vezércikkhez a közvetlenül hozzátartozó mondanivaló számomra közvetve egy történelmi dátumot juttat az eszembe, éspedig 1918. december 1-jét, de azt ezúttal is kommentár nélkül, ahogy ezt nagyapám, elsô világháborús élményeirôl olyan fogalmak tudatosodtak bennem, mint Isonzó s a Piave völgye. A harmadik oldalon levô Az alpolgármester tájékoztatott, nemzeti park, közvilágítás, „eltűnt játszótér” cím alatt, és Rancz Enikô által jegyzett cikk kapcsán: szerény véleményem szerint az alpolgármester szerepe az utóbbi négy év történéseit vizsgálva, bizonyosfajta visszafogottsággal érzékeltethetô. Ez számomra annál is furcsábbnak hat, mivel köztudott tény, hogy az alpolgármester úr – ha rövid ideig is – de utóvégre Hargita megye kormányfôbiztosa illetve prefektusa volt. Az már más lapra tartozik, hogy az alpolgármesteri és polgármesteri beosztás akkortájt RMDSZ-megvilágításban olyan messze állt, mint Makó és Jeruzsálem. Napjaink hasonlatosságának érzékeltetésében pedig egy szomorú valóságra hívnám fel a figyelmet. Manapság a gyergyói RMDSZ-struktúrák úgy működnek, mintha nem kellene figyelembe venniük az utóbbi 18 év sajátos és lokális történéseit, annak minden eredményével és hiányosságaival egyetemben. Visszatérve a lényegre pedig „a nemzeti park eddig nem nagyon hívta meg az önkormányzatot a vezetôtanács üléseire” – ez a hírértékű megállapítás azonnal felvet egy számunkra, gyergyóiak számára égetôen fontos kérdést is. Vajon nem tudják a „fôvezérek”, hogy a Békás-szoros – Nagyhagymás Nemzeti Park teljes területe a Gyergyói- és Csíki-havasokat foglalja magába, és az eredeti tulajdonjog kérdése soha nem is volt vitatható! Több mint viccesnek tűnik „a város képviselôi nem tudták elolvasni a menedzseri tervet.”
Mindenkorra legyen világos: a gyergyói nép tisztában van, nem csak a Békás-szoros és a Lapos-havas, Zsedan stb. eredeti hovátartozásával, hanem a végsôkig kitart az igaza mellett, akár Hágában, esetleg Brüsszelben, netán Strasbourgban kell jogorvoslást keresnie. Mintegy emlékeztetônek szánom: aki nem tudná, hát részükre tudatom, hogy az osztrák–magyar törvényes elôírások máig is fedik a romániai törvényszéki ítélkezés gyakorlati alkalmazását egészen napjainkig.
A közelgô választások fényében a leendô polgármester számára legyen világos: ez a máig is meglévô ügy fontossága egyáltalában nem lesz megkerülhetô!
A költségvetés tervezetére vonatkozóan, „kimaradt a tervezetbôl: önrészre, tervezésre, tanulmányokra elkülönített pénz illetve a Salvamont támogatására tervezett” összeg is. Azzal próbálom vigasztalni magam, hogy ezt még az alpolgármester úr is csak tájékoztatásra szánta, és mikor a tervezetbôl tanácshatározat lesz, ez a mentalitás kedvezô fordulatot vesz egyes tanácsos urak mentalitásában!
Az állóurnás elôválasztás Gyergyószentmiklóson című, Csata Orsolya által jegyzett cikk kapcsán az én értelmezésemben becsúszott egy icipici, jelentéktelennek tűnô hiba. Ugyanis az RMDSZ színeiben induló polgármester-jelöltet választják meg, és nem az RMDSZ színeiben induló polgármestert, egyelôre. Ha netán tán tévednék, úgy kellô tisztelettel követem meg az általam is nagyra becsült szerkesztônôt, azaz bocsánatot kérek tôle a félreértésemért.
Az MPSZ-hírek rovat ez alkalommal is kifogásolhatatlan. A Kell nekünk vizescég? által feltett kérdésre a Baricz-Tamás Imola által körültekintôen megírt cikk méltó választ ad az ilyen jellegű gondjainkra.
A Jó gazda módjára című cikket egy rövid eszmefuttatás keretében lehetetlen kezelni, én örök derűlátóként feltételezem, hogy a polgármester úr is másként intézkedett volna, ha az idôfaktort is figyelembe veszi céljai megvalósításához. Vajon mások is észreveszik-e, az elôbb említett cikk s az ugyanazon oldalon Nem akarok híres lenni, elég volt című, Kedves-Tamás Gyopár által jegyzett cikk közötti közvetlen összefüggéseket. A kulcsszó mindkét esetben a gyergyószentmiklósi téglagyári cigánytelep (romatelep, ha úgy tetszik), s messzemenôen túlmutat a Gyergyószentmiklóson felgyülemlett problémák optimális megoldásaihoz.
A.C.M.
Ghivecs
Tudod, mi az, ugyebár?
Veszel egy jókora fazekat, abba belevágsz mindent, aminek gyökere van, mindent, aminek gumója van, mindent, aminek szára van, mindent, aminek levele van, egyszóval mindent, ami sárgás, mindent, ami zöld, mindent, ami vöröses és mindent, ami lilás, vizet rá, sót bele, borsot, paprikát ízlés szerint, aztán addig fôzöd, amíg ghivecs lesz belôle. Így, ahogy a kifejezést elnézegetem, vagy szerb, vagy szlovák, vagy bolgár eredetű, egyszóval törökös, törökös, mint például közeli rokona, a muszáká, éppen csak ez utóbbiba darált hús is dukál, de hát szegény ember vízzel fôz, úgyhogy mi maradjunk a ghivecsnél…
Amihez (van itt szakértelem!) jó sok cujkát ajánlok.
Jó étvágyat kívánok hozzá!
(Jobb vagyok, nemde, mint a Gyergyó tévé fôzôiskolája?!)
De nézzük csak a mi „ghivecsünket”.
Ha belenézel a Gyergyói Kisújságba mostanában, találsz egy kvíz-játékot benne azzal a címmel, hogy: Keressünk polgármestert! Eltűnôdvén a dolgon, és eltöprengvén a nyereményeken, valamint elgondolkozván azon, hogy megnyervén a játékot, a kétszemélyes (gyertyás!) vacsorára a Muskátliba Csata Orsolyát vagy Tamás Gyopárt vagy mégis inkább Rancz Enikôt vigyem el, úgy döntöttem, hogy jómagam is beszállok a játékba.
Hát, kérem szépen, közelednek a helyhatósági választások, és ilyenkor, drága jó székelyem, véresre karmolod azt a bikkfakemény kobakodat, nyűvöd az eszed, forgatod erre is, arra is, hogy ki lenne jó polgári mester, meg ki lenne igazi alpolgári mester, és kikbôl állnának össze a tanácsnokok… Nehéz ügy, igaz-e?
Mer e jó lenne, csak kapar…
Az es jó lenne, csak rúg…
A meg nem tud beszélni…
E meg túlságosan is tud beszélni… lyukat…a hasba…
Nos, én azt javasolom, hogy ezt az egész (RMDSZ-es) városvezetést, úgy, ahogy van, cakumpakk, válasszuk vissza, oda, ahol vannak!
Meg is indokolom.
Hát elôször is nem kell új foteleket vásárolni, ezek a fotelek már jól be vannak ülve. Na most, képzeljék el, ha mondjuk, egy olyan (cincér) méretű polgármestert választanak, mint amilyen én vagyok, az belehuppan a polgármesteri karosszékbe, és zutty… csak így orrtól felfelé látszanék ki az íróasztal mögül.
De van egy fontosabb érvem is.
Kéremalássan, az adminisztráció nagyon nehéz dolog! Érzék is kell hozzá, és meg is kell tanulni.
Ez arról jutott eszembe, hogy az elmúlt napokban kiderült, hogy mivel! A mandátum utolsó évében! A polgármesteri hivatal és a tanács! Négy év gyakorlás után!
Is! – bocsánat – Sem! Volt képes összehozni egy elfogadható költségvetést…
Zárolták a polgármesteri hivatal csekkszámláját…
Magyarán: csúszik például a tanárok fizetése, pedig ôket nem is a hivatal fizeti!
Na most: ha újakat választunk, azoknak is négy év kell, amíg megtanulják…
Ha egyszer ezeknek négy év sem volt elég…
De most már legalább gyakorlatuk van!
Úgyhogy azt javasolom, válasszuk újra ôket! Cakumpakk!
Más.
Az RMDSZ-t feltétlenül vissza kell választani majd a parlamentbe, ugyanilyen meggondolások alapján.
Ugyanis, egy ország adminisztrálása sokkal nehezebb dolog, mint mondjuk kies kis városunké.
Most alakul majd egy új kormány, halvány fi…, fi…, fogalma sincs az országkormányzásról. Gyakorlata csak egyetlen formációnak van, az RMDSZ-nek, hiszen minden kormányban részt vett egytôl-egyig… Hiába, a szakértelem az szakértelem!
Más:
Na nézd meg, milyen büszke Varujan! Hogy aszongya kilencven környékén az emberek befizettek a CEC-be Daciára, nem kapták meg és nem kapták vissza a pénzüket, hát most az állam kártalanítja ôket.
Tetszik ugye?
Csakhogy „az állam én vagyok” (na, ki mondta?)! Én, györffikálmán az adócskámmal, és te, nagypityu az adócskáddal…
Na, ebbôl, a mi adócskánkból kártalanít az állam.
A befizetôk listája megvan.
Kérdezd csak meg: azoknak a listája megvan-e, akik ellopták azt a pénzt?
Mert az a Varujan nem azt mondta, hogy bezárjuk Bogatasut, Avereat és Hârciogult, és az elkobzott vagyonukból kártalanítunk, mert ôk csapták meg a CEC-beli pénzt…
Na nem…
Más:
Azt mondja nálunkfelé olyan középvállalkozónak számító ismerôsöm, hogy te, képzeld el, hogyha én öt napot kések a befizetéssel, abban a pillanatban megbüntetnek. Hat hónapja viszsza kellett volna adja az állam a TVA-ból járó négymillió lejemet, annyit kaptam vissza eddig, amennyit te…
Ja, drága jó gyergyói székelyem, ne csodálkozz.
Az állam nem én vagyok. Ez az állam nem én vagyok.
Hát, így néz ki a ghivecs! Azért segíts, kérlek, Orsit vigyem a Muskátliba vagy Gyopit? Esetleg mégis csak Enikôt? Vagy Ellát, Bellát, Jucit, Karolinát…?
Györffi Kálmán
Erdélyi ezredek a világháborúban
(folytatás az elôzô lapszámból)
1918. december hó 31-én, amikor Berthelot francia tábornok Kolozsvárra érkezett, Apáthy kelet-magyarországi kormánybiztossal és Neculcea román tábornokkal egy egyezményt kötött, mely szerint az új demarkációs vonal Nagybánya–Kolozsvár– Déva, e vonal elôtt egy 15 km-es semleges sáv fogja elválasztani a magyarokat és románokat. A románok a sávtól keletre, a magyarok nyugatra tartják fenn a rendet. Fenti egyezmény alapján a magyar katonai parancsnokság Kolozsvárt elhagyva, 1919. január 7-én a semleges zónától nyugatra fekvô Bánffyhunyadra ment. A kolozsvári 21. gyalogezred vegyes osztagai biztosították a Kolozsvárt és Nagyváradot összekötô vasútvonalat, és pedig:
Erre – Bánffyhunyad és Budapest között telefon nem lévén – szűkebb törzsemmel Nagyváradra mentem, hogy tájékozódjak a helyzet felôl.
1 zászlóalj Egeres, 1 zászlóalj és ezredtörzs Bánffyhunyad, 1 zászlóalj Csucsa, a 24. ezredtôl kb. 80 fô Zilahon, 32. ezred maradványai Zsibó-Tasnád (kb. 200 fô), 38. hadosztály-parancsnokság Debrecen, erdélyi kerületi parancsnokság Bánffyhunyad. Azért választottam a katonai parancsnokság székhelyéül Bánffyhunyadot, hogy Erdély területén maradhassak, és itt s a hátrább esô részekben megszervezhessem a magyar csapatokat. De alig érkeztünk Bánffyhunyadra – értesítést kaptam, hogy a románok ezt a Berthelot–Apáthy–Neculcea egyezményt sem tartják be – hanem erôszakos módon folytatni akarják elônyomulásukat, hogy Nagyváradra jussanak. Így az erdélyi kerületi parancsnokság Bánffyhunyadon igen exponált helyzetbe került, és annak volt kitéve, hogy elfogják. Tényleg, Apáthy kormánybiztost a románok letartóztatták, az oláh gárdistákat és szabadcsapatokat pedig Bánffyhunyad felé irányították.
Nagyváradon azt az értesítést kaptam, hogy Arad felôl a Maros völgyében semmiféle román elônyomulás nincsen. Ekkor a Károlyi-kormány intenciója ellenére, saját felelôsségemre elrendeltem, hogy a 21. ezred a Csucsa-Királyhágó vonalat azonnal szállja meg. Elhatároztam, hogy a románok további elônyomulását fegyverrel akadályozom meg.
Lukács Béla ny. altábornagy, aki mint százados volt beosztva az erdélyi kerületi parancsnokságnál, a következôket írja: „Nagyváradon vettem fel Hughes- gépen a honvédelmi minisztérium azon parancsát, hogy nagyobb ellenséges erôk elôl kitérni, kisebb erôket lefegyverezni, de minden vérontás nélkül. Ezen parancsot Kratochvil ezredes nem engedte kiadni.”
Ebbôl látható, hogy ezzel a paranccsal Károlyi Mihály kormánya teljesen feladta Erdélyt, azáltal, hogy a székely csapatokat visszarendelte a magyar Alföldre, a Hajdúságba. Én azonban, ahogy fentebb írva van – nem változtattam meg a már kiadott parancsomat, hanem a fegyveres ellenállás mellett maradtam, amibe azután a magyar kormány is beleegyezett.
Néhány nap múlva Debrecenbe mentem, ahol az erdélyi katonai kerületi parancsnokság törzsének zöme már elhelyezkedett. Ott volt még a felállítandó 38. hadosztály törzse is. A 38. hadosztály ez idôben a „Székely hadosztály” hivatalos nevet kapta, és a hadosztály-parancsnokság nemsokára Szatmárra ment. Debrecenbôl aztán megszerveztem a további meghosszabbított védôvonalat, délrôl kezdve a következôképpen: Vaskoh, Belényes, Csucsa, Szilágysomlyó, Tasnád, Szinérváralja, Técsô, Máramarossziget mellett.
E védôvonal mögött kezdôdött a most már székely hadosztály elnevezéssel bíró csapatoknak és tüzérségnek szervezése és felszerelése, hihetetlen nehézségek között. Az uralkodó antimilitarista szellem következtében mindenrôl magunknak, titokban kellett gondoskodni, mert a kormány félt a fegyelmezett csapatoktól. Felszerelésünket vasúti gócpontokon, vagonokban talált fegyverzetbôl, ruházatból és lôszerbôl kellett eszközölnünk. A csucsai front megerôsítésére sikerült a debreceni volt 39-es és 3. honvéd gyalogezred 2 zászlóalját megszervezni, és a frontra küldeni.
A hazafias tisztikar odaadással, önzetlenül, lelkesedéssel igyekezett a fegyelmet megerôsíteni, és a csapatból használható erôt alakítani. Hiányos felszereléssel, bakancs, köpeny nélkül, hóban, sárban, esôben, nélkülözések közepette harcoltak a derék katonák, erdélyiek, székelyek, hónapokon keresztül akadályozva meg a románok elôretörését. Román tisztek kijelentették késôbb Apáthynak, hogy nekik sohase sikerült volna a székely hadosztály arcvonalát áttörni, ha nem következett volna be 1919. március 21-én az az átkozott szerencsétlenség, hogy Károlyi Mihály átadta helyét Kun Bélának, a bolsevistának.
A 21. székely ezred elôretörése Csucsától Bánffyhunyad felé. A Királyhágó környékén, a kolozsvári 21. székely ezred által megszállt vonalban Csucsa körül harcok keletkeztek, mielôtt a 39-esek és 3-as honvédek beérkeztek. 1919. január 22-én Nagy hadnagy a 9. századdal megszállta Csucsát, mire a román légionisták Csucsát kifosztva, kelet felé visszavonultak. 1919. január 23-án Geöczey hadnagy jelenti, hogy a románok menekülnek, Bánffyhunyadot is kiürítik. Erre Strinovich alezredes az ezredparancsnokságtól engedélyt kért arra, hogy Bánffyhunyad felé élônyomulhasson. Ezt az ezredparancsnokság el is rendelte azzal, hogy:
„A III. zászlóaljnak, a 3. századdal erôsítve, feladata Nagysebes, Sebesvár, Marótlaka községek lefegyverzése. A Bánffy villánál várja a további parancsokat.
1. és 2. század a géppuskás századdal Bánffyhunyadra támad. Ezredparancsnokság egyelôre Barátkán.”
Az elôtörés január 23-án megindult. Geöczy fôhadnagy estére 150 emberrel támadva Kissebest, 300 ember Nagysebest megszállotta. A Verbôczy-nemzetôrzászlóalj Bátossy-százada éjfél után Csucsára ért.
Január 24-én a támadás lendületesen haladt tovább. Nagy hadnagy Sebesvárt megszállva jelenti, hogy: „a románok menekülnek.”
A Bátossy-század 24-én délben 13 órakor apró bandákat a hegyek közé szorítva, birtokba vette a Sebesvártól keletre levô magaslatokat, és a 21/11. századdal helyreállította az összeköttetést. A századra támadó oláhokat pedig visszaűzte. Ezután délután 4-kor megszállotta a malomszigeti vasúti megállót, a 21/11. század pedig a megállótól északra foglalt állást.
Ezalatt az ezredparancsnokság, miután Bánffyhunyadról ellenséges túlerô volt jelezve, a Sebesvárra való visszavonulást rendelte el. Ennek megkezdésekor az oláhok megtámadták a malomszegi elôörsöket. Azok visszahúzódtak, minek megtörténte után a Bátossy-század támadásra indult. Az oláhok megfutamodtak; a géppuskák és a gyalogsági ágyúk tüze összeroppantotta támadásukat. A 21/11. század ebben a harcban nem szerepelt, már elôbb visszavonult Kissebesre.
A Bátossy-nemzetôrszázad estére Sebesvárra, majd parancs szerint Kissebesre visszavonult.
Január 25-én Bátossy fôhadnagy újból megszállta a Sebesvártól keletre levô magaslatokat, a 21/1. zászlóalj pedig Sebesvár túlhaladásával Malomszeg H. St. felé nyomult elô. Malomszeg megállónál román ellentámadás érte a zászlóaljat, melynek harcát egy páncélvonatunk is támogatta. A románok géppuskáinktól nagy veszteségeket szenvedtek, de aztán Kolozsvár felôl nagy erôsítéseket kaptak. Malomszeg és Magura 754 vonalában erôs harc fejlôdött ki a támadó székelyek és a Kolozsvár felôl érkezett román erôsítések között, amiben nálunk a tüzérség hiánya igen érezhetô volt.
Estére a 21/3., 9. század és a Verbôczy-nemzetôrzászlóalj 2. százada megmaradt az elért állásokban. 26-án reggeli 3 órakor azonban több irányból erôsebb tűz, majd támadás indult ellenük. A bal szárny veszélyeztetve volt, a felderítô járôrök Hódosfalva irányából is ellenséget állapítottak meg. D. Runcului 889-tôl Hódosfalváig mindenütt ellenség nyomult elô, amelynek támadását a nemzetôrzászlóalj jól állotta, s tartalékait Hódosfalva felé, a bal oldal biztosítására irányította.
(folytatjuk)
Ifi-oldal
Pályázati tanácsadó DVD kölcsönözhetô
A február 16–17-én Gyergyószentmiklóson állomásozó Civilsuli egyik meghívott elôadója volt Orbán Árpád, a Civitas Alapítvány székelyudvarhelyi igazgatója, aki a pályázati lehetôségekrôl beszélt a jelenlévôknek. A hasznos információk mellett az elôadása alapját képezô DVD néhány példányát az Ifitékának ajándékozta. A Magabiztosabban a jövônkért című pályázati tanácsadó DVD tehát kölcsönözhetô az Ifitékától. Egy kis ízelítô a tartalmából: Projekmenedzsment, Tippek, tanácsok, Pályázatírás, EU-pályázati rendszer ismertetése, Követendô példák, Linkgyűjtemény, Könyvészet, Irodalom, Fogalomtár.
Messengeren elbeszéltük...
Rita Ambrus: Mondd, hogy te sem hiszel a véletlenekben, mesélj el egy sztorit!
|< a T /-\ Varga: hát ez a topik ma nekem való.
|< a T /-\ Varga: mesélhetem?
Rita Ambrus: igen hát.
|< a T /-\ Varga: hát azt képzeld el, hogy múlt héten láttam egy kéményseprôt, azt hittem szerencsém lesz, és erre lerobbant hazafelé a busz...
|< a T /-\ Varga: ma pedig vizsgázni voltam, és nem volt idôm felújítani a bérletemet, ami tegnap járt le.
|< a T /-\ Varga: ...és a buszról, amire ültem fel, egy kéményseprô szállt le legelsônek.
|< a T /-\ Varga: gondolkoztam, vajon ez most jót hoz-e vagy rosszat.
|< a T /-\ Varga: s mire leültem, már ott volt mellettem az ellenôr, s meg is büntetett 20 lejre.
|< a T /-\ Varga: szerintem nem volt véletlen, hogy láttam azt az elsô kéményseprôt... jelek ezek mind.
|< a T /-\ Varga: meg kell tanulni figyelni a jelekre.
Rita Ambrus: és nem vetted a lapot.
Rita Ambrus: huha…
|< a T /-\ Varga: nem.
Rita Ambrus: kellene gyűjteni ezeket a véletlen sztorikat valahol.
|< a T /-\ Varga: Szepes Máriának van egy jó mondása a véletlenre... hmmm .... valami olyasmi, hogy az emberek az általuk át nem látható szükségszerűségekre ráhúzzák azt, hogy „véletlen”.
|< a T /-\ Varga: szerintem nincsenek véletlenek.
Rita Ambrus: szerintem is.
Rita Ambrus: általában év végén, ha egy kicsit leülök, és kezdek gondolkodni, mi is történt abban az évben, olyan jól összeáll a kép.
Rita Ambrus: megvilágosodnak a részletek, amiket nem értettem.
|< a T /-\ Varga: igen....
|< a T /-\ Varga: én hiszem azt is, hogy régebb az emberek tudtak olvasni a sorok között.
|< a T /-\ Varga: volt valami képességük erre…
Rita Ambrus: de most a tévé meg a média igyekszik az emberek fókuszát más dolgokra helyezni.
Rita Ambrus: hogy az emberek ne ismerjék eléggé önmagukat, mert akkor annyira nem irányíthatók és befolyásolhatók…
Rita Ambrus: a globális folyamatok mögött gazdasági érdekek állnak, és nekik az a jó, ha butulnak az emberek.
|< a T /-\ Varga: ez biztos... jó, ha a nép hülye, könnyebb manipulálni.
Rita Ambrus: te, támadt egy ötletem…
Rita Ambrus: az ifioldalon akár meg is jelentethetnénk ezt a beszélgetést!
Faggatóka
Új rovatot indítunk a Gyergyói Kisújság jóvoltából az ifi-oldalon. Havonta megismerkedhettek Gyergyószentmiklóson született, illetve itt élô tehetséges fiatalokkal, akik tudományokban, művészetben bizonyítják hozzáértésüket. Továbbá szívesen fogadjuk, ha ti is ajánlatokat tesztek arra vonatkozóan, hogy kit faggassunk még ki.
Elsôként Benedek Tibor-Magort kérdeztük emlékeirôl, lehetôségeirôl, terveirôl.
Névjegy: Benedek Tibor-Magor, Gyergyószentmiklóson született, 22 éves, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem Zene Fakultásának IV. éves zenepedagógus hallgatója.
Elsô egyéni orgonahangversenyét 2004. június 10-én a csíksomlyói kegytemplomban mutatta be. Gyergyószentmiklóson két egyéni hangversennyel mutatkozott be, legutóbb 2007. április 8-án Húsvéti hangversennyel a római katolikus templomban. Többször fellépett már a marosvásárhelyi vártemplomban, az unitárius templomban, kamarakoncerteken. További fellépéseinek helyszínei: Brassó, Nagydisznód, Kisdisznód, Csíkszereda.
Miért választottad az orgonát, mikor kezdtél zenélni?
– Kilencedikes koromban kezdtem el aktívan zenélni, addig itthon zongoráztam, és a csíkszeredai Nagy István Művészeti Líceumban orgona szakot választottam – nem mindennapi áttérni zongoráról orgonára. Kolozsvári Nagy Ildikó tanárnôtôl sokat tanultam.
Tibike (mi így szólítjuk) szenvedélyei közül hármat nevezett meg: népzene, néptánc, túrázás.
– Még fél évig vagy diák. Arra kérlek, hogy ezeknek az éveknek az élményei közül oszd meg velünk, mire emlékszel vissza szívesen, és milyen kevésbé szép emléked van.
– A jóval kezdem: a középiskolai évek alatti osztálykirándulások során mindig sok élménnyel gazdagodtunk, mert nagyon jó osztályfônökünk volt. Volt egy népzeneegyüttesünk, Mozseka. Együtt tanultuk a dalokat, és nótázgattunk a hargitai Piricskén.
Egyik kevésbé szép emlékem az egyetem elsô- és másodévén majdnem folyamatos volt, ugyanis egyik kolléganôm folyton azt próbálta bebizonyítani, hogy szakmailag nem vagyok a helyemen, ezek az évek rivalizálásról szóltak, nagy valószínűséggel azért, mert túlságosan hasonlítottunk egymásra.
– Mivel kecsegtet a jövô? Mivel szeretnél foglalkozni az egyetem elvégzése után?
– A tanulmányaimat még nem fejeztem be, mesterkurzuson folytatom, majd a doktori címet is meg szeretném szerezni. Továbbá állásajánlatot kaptam a kolozsvári Folklórintézetbe, ahol magyar népzenekutatással kellene foglalkoznom Almási István népzenekutató vezetésével. Összhangzattant is szívesen tanítanék, mint segédtanár.
– Gondolkodtál-e már azon, hogy hazagyere Gyergyószentmiklósra...
– Sok dolog dühít itthon, ami elriaszt. Szemléletváltást szeretnék látni, ami nincs. Nyitást az újra, amibôl következik, hagyni érvényesülni azt, aki újat teremtene.
A hazatérés ellen szól fôleg az, hogy szakmájában nem kap itthon munkát, amit ô tanítana, az összhangzattant, azzal nem tudna érvényesülni, mert nincsen ilyen jellegű oktatás.
És végül egy üzenet a többi fiatalnak: Legyetek nyitottak a kultúra, a kulturális élet iránt, és ha tehetitek, gyertek haza!
A „kütyük” világában
Köztudott, hogy a fiatalok mindig haladnak a korral. Húsz éve még a kazettás magnó volt a divat, ma már az iPod, az mp4 és a fényképezôs, kamerás maroktelefonok hódítanak. Napról napra újabbak és újabbak jelennek meg. Ez a mánia, hogy ki vagányabb, kinek van drágább, módosabb „kütyüje”, az iskolában is folyik. Mindenki rivalizál, mindenki lépéselônyt próbál szerezni a másikkal szemben.
De mi történik akkor, ha valaki elhagyja milliós „kütyüjét”? Természetesen, egybôl felfordul a világ. Keresni kezdik, mindenki mindenkit kérdezget, hogy nem látta-e?
Legrosszabb esetben, ha az elvesztett tárgy nem kerül elô, akkor a nagy szomorúság mulasztására már veszik a következôt. Ezért egyesek egyáltalán nem is vigyáznak tárgyaikra. Van, aki csak úgy fogja fel, hogy úgyis kapok újat, de van, aki saját maga teszi tönkre azt, amije van.
Ha valaki ebbe a helyzetbe kerül, az ô baja, de azon mindenki tudna változtatni, hogy másnak ne okozzon kellemetlenséget azáltal, hogy kifejezi: neki van, de másnak nincs.
Ez nagyon rossz annak a személynek, aki nem teheti meg, hogy hivalkodjon. Én nem vagyok az ellen, hogy valakinek szép, hasznos, modern cuccai legyenek, de próbáljunk vigyázni kijelentéseinkre, kérdéseinkre, hogy senkit ne hozzunk zavarba, senkit ne sértsünk meg.
Portik Tímea
Diákként a világ körül
Talán kevesen tudják közületek, hogy egy nemzetközi diákigazolvány birtokában szerte a világban utazhattok, múzeumot, színházat látogathattok, és még számos diákkedvezményben részesülhettek.
Ezen igazolványok közül talán a legnépszerűbb az euro26 kártya, egy olyan diákigazolvány, amelyet 14–25 év közötti fiatalok igényelhetnek, és 42 országban használhatnak. Kiváltásához csupán egy személyigazolvány-másolatra van szükséged, és hogyha már a kártya birtokosa vagy, további kedvezményekben részesülhetsz. Például biztosítási kártyát igényelhetsz, amely külföldi tartózkodás ideje alatt orvosi ellátási, illetve kórházi költségek fedezését biztosítja.
Hasonló elônyökben és kedvezményekben részesítenek az ISIC- és az IYTC-kártyák is, azzal a különbséggel, hogy ezek a világ 119 országában érvényesek, közöttük Romániában is.
Az ISIC egyetemistáknak és diákoknak szóló kártya: ezzel 5–70 százalékig terjedô kedvezmények várnak rátok repülôjegy-vásárlásnál, szállásfoglalásnál, turisztikai szolgáltatások terén, könyvkereskedésekben, éttermekben – hogy csak néhá-nyat említsünk a lehetôségek közül. Az IYTC-kártyákkal is a fent említett kedvezmények igényelhetôk, azon fiatalok számára, akik nem járnak egyetemre, de még nem töltötték be a 26 évet.
Természetesen, indulás elôtt nem árt tájékozódni a programban részt vevô intézményekrôl és szolgáltató egységekrôl: ezt a www.euro26.ro, valamint a www.isic.ro oldalakon teheted meg, de az Ifitékában is szolgálunk információkkal.
Kisasszony
Ne csak azért bújjunk ágyba
(folytatás az elôzô lapszámból)
Ne csak azért bújjunk ágyba
Egy-egy szombat–vasárnapi lustálkodás vagy ebéd utáni pihenô alkalmas lehet egy hosszabb szexuális együttlétre, amikor mást is kipróbálunk, mint a megszokott. Lehet egymást simogatni, becézgetni, esetleg szépeket mondani a másiknak, ha nem is lesz forró ölelés a vége. (Legalábbis ne várjuk el, de azért minden lehetséges...) Sok nô arról panaszkodik, hogy nem tudja nyugodtan élvezni a simogatást, mert „célirányosnak” érzi. A férfiaknak nincs idejük „csak úgy” a kedveskedésért kedveskedni.
Mi lenne ha...
Sokaknak akkor jutnak eszükbe a legjobb ötletek, hogy mit kellett volna tenniük, amikor kiderül, hogy párjuk már mást szeret. Lehet elôre is gondolkozni ezen, és akkor még semmi sem késô! Sok megcsalt feleség akkor kezd el csábítóan viselkedni, amikor ez már inkább visszatetszô a férj számára. Ha már megjelent a harmadik, akkor inkább legyünk „visszafogottak”, mint kihívóak!
Végezzünk PC-izom tornát!
Ha megerôsödnek a hólyagalap körüli záróizmok, ez nemcsak a szexuális gyönyört tudja fokozni, hanem megelôzhetô vele az inkontinencia-probléma is (vizelet-elcsöppenés). Hogyan végezzük ezt a gyakorlatot? Húzzuk össze fenékizmainkat, majd a vagina körüli izmokat, és engedjük el. Amikor csak tehetjük eresszük ki vizeletünket lassan, szakaszosan visszatartva. Ezáltal is erôsödik a PC izom. Ha már eleget gyakoroltunk, képesek leszünk férjünk péniszét is megszorítani szeretkezés közben. Ezáltal saját gyönyörérzésünket is fokozni tudjuk.
Mondjuk meg a másiknak, hogy milyen jó vele!
A szex is, de nemcsak a szex! Miért örülök, hogy ô a férjem/feleségem? A szóbeli megerôsítés sokat számít. Néha úgy gondoljuk, hogy felesleges ilyesmiket mondani, hiszen úgyis tudja! Vagy úgyis elég beképzelt, minek erôsítsem még én is? Ennek ellenére mindenkinek jólesik hallani, hogy milyen fantasztikus!
Naponta többször is fejezzük ki szeretetünket!
Elég egy simogatás, amikor elhalad mellettünk a másik, néha apró ajándékok – egy szelet csoki, egy szál virág. Könnyen kitaláljuk, mik lehetnek ezek, ha a kapcsolatunk kezdetére gondolunk, vagy arra, hogy ha meg akarnánk hódítani valakit, mit tennénk?
Engedjük néha szabadon a párunkat!
Minden embernek szüksége van néha egy kis magányra, és a házastársán kívül mások társaságára is. Ahogy a meleg biztonságos családi fészekre vágyakozunk, ugyanúgy a kalandra is. Akit túl rövid pórázon tartanak, az elôbb-utóbb menekülni próbál. Adjunk lehetôséget párunknak arra, hogy külön élményeket szerezzen, aztán ha akarja, úgyis megosztja velünk is!
Találjunk közös hobbyt, érdeklôdési kört, szenvedélyt!
Azok, akik szívesen sportolnak vagy kártyáznak egymás társaságában, sokkal szívesebben töltik együtt szabadidejüket, mint akiknek ilyen közös érdeklôdési körük nincs. Társunkat még jobban megismerjük a közös játék, szórakozás során, ugyanakkor a kedvenc idôtöltés nyújtotta örömöket is megoszthatjuk.
Vegyünk részt egymás szórakozásában
Ha mindketten más iránt érdeklôdnek, és az elôzôek figyelembevételével szabadon engedik a másikat, egyszercsak arra kell rádöbbenjenek, hogy jobban érzik magukat külön, mint együtt. Ezt megakadályozhatjuk azzal, ha részt veszünk egymás szórakozásában.
Mondjuk, ki azt a szót, hogy „szeretlek”!
Sokan azt hiszik, hogy elcsépelik ezt a szép szót, ha sokszor használják. Milyen szégyenlôsek vagyunk kimondani! Gondoljunk vissza, hogy kapcsolatunk elején hányszor is használtuk és most? Persze nem kell elvtelenül kimondani, csak ha tényleg úgy érezzük! A nôket kifejezetten irritálja, ha férjük csak szex közben mondja ezt. Úgy érzik, hogy „már azt is beveti, hogy szeret, csak megkaphasson”. Mondjuk ki máskor is!
Dicsérjük a másik jó tulajdonságait!
Magunkban mindannyian tudjuk, mi mindent szeretünk a másikban. Nekünk is jólesik hallani, ha megdicsérnek valamiért, neki is!
Hallgassuk meg figyelmesen!
Sok nô tapasztalata az, hogy míg ô minden nap végighallgatja a férjét a nap – fôleg negatív – élményeirôl, addig a férje „unja”, ha ô akar beszámolni valamirôl. Mindannyiunknak szüksége van arra, hogy „kibeszélje” magát, de ha unott arckifejezéssel hallgatják vagy mást csinálnak közben, akkor ettôl hamar elmegy a kedvünk.
Hamis vadas fogyókúrázóknak
Hozzávalók: 2 szelet pulykamell fejenként, 1 szál sárgarépa, 1 szál fehérrépa, 1 szál zellerszár, 1 kis fej hagyma, 2 gerezd fokhagyma, só, bors, babérlevél, tejföl, worcester szósz, borókabogyó, fehérbor, mustár, méz, köretnek káposzta és krumpli.
Elkészítés: A hússzeleteket kiverjük, vékonyan megkenjük mustárral, és a felkarikázott hagymával és késéllel megnyomott fokhagymagerezdekkel egy tálba fektetjük, majd borral és worcester szósszal meglocsoljuk. Lefedve hűtôbe tesszük pár órára. Utána egy serpenyôben olívaolajat melegítünk, és a lecsepegtetett húsokat fehéredésig sütjük. Rászórjuk a felkarikázott zöldségeket, a pácból a hagymákat, egy babérlevelet, pár szem borókabogyót, sózzuk, borsozzuk, felöntjük annyi víz-bor keverékkel, ami épp ellepi (a páclét is használjuk), és fedô alatt készre pároljuk. Közben néha megforgatjuk a húsokat, és ha kell, a folyadékot pótoljuk. Ha puha a hús, meleg tálra kiszedjük, a zöldségeket és a szaftot turmixgépbe öntjük, kb. két evôkanál tejfölt, egy kávéskanál mustárt és ugyanennyi mézet adunk hozzá, valamint pár csepp worcester szószt, sót, borsot ízlés szerint. Simára turmixoljuk, ha szükséges, kicsit megmelegítjük, hogy forró legyen, majd szószos tálba öntjük. A hússzeletekhez így kínáljuk.
Köretnek egyenként fóliába tekert, sütôben sült krumpli ajánlatos (200 fokon kb. háromnegyed óra), valamint olívaolajon, borban párolt káposzta, kevés borssal, köménymaggal és citromlével ízesítve.
Egészség
A májdaganatok tünetei, okai és kezelése
A májdaganatok lehetnek jó- és rosszindulatúak, elsôdlegesek és másodlagosak. Most tisztába tesszük a kérdéskört, és megismerheted a tüneteket is.
A betegség elsô tünete a májmegnagyobbodás, mely általában a 40–50 éves korban jelentkezik. A máj nagysága függ a ciszták számától és nagyságától. Az epepangásra utaló enzimek mérsékelten emelkedettek lehetnek, de a máj működésére jellemzô vizsgálatok normálisak.
Jóindulatú májdaganatok
Haemangioma
A májerekbôl kiinduló leggyakoribb jóindulatú májdaganat. Általában véletlen leletként derül ki hasi ultrahangvizsgálat során. Műtét rendszerint nem szükséges, csak megfigyelés, kivéve, ha az elváltozás nagy terjedelmű, tüneteket okoz, vagy a rosszindulatú elfajulás nem zárható ki.
Fokális moduláris hyperplasia
Gócosan jelentkezô, általában egy centinél kisebb, lebenykés szerkezet nélküli májsejtszaporulat. Általában véletlenül, más célból végzett vizsgálat alkalmával diagnosztizálják. Nem okoz tüneteket.
Nôknél gyakrabban fordul elô nem valódi daganat, kialakulásának kiváltásában felmerül a fogamzásgátlók kóroki szerepe.
Hepatocellularis – májsejtbôl kiinduló – adenoma
Májsejtbôl kiinduló jóindulatú daganat, mely majdnem kizárólag nôknél fordul elô, fôleg a 30–40 éves korban. A domináló elôfordulás nôknél a hormonális eredet mellett szól, ugyancsak ezt támasztja alá a fogamzásgátlók bizonyított szerepe is a betegség kialakulásában – körülbelül 90 százalékuk fogamzásgátló-szedéssel van kapcsolatban. A megrepedés veszélye miatt általában sebészi kivágás javasolt.
Fogamzásgátló szert szedôkben a gyógyszer elhagyása után a megfigyelés is, képalkotó eljárásokkal kiegészítve, megengedhetô, különösen akkor, ha a daganat helyzete, mérete vagy több daganat jelenléte a sebészi kimetszést kockázatossá teszi.
Rosszindulatú májdaganatok
Elsôdleges májrák
A máj rákos megbetegedésének két fô formája ismert: a májsejtekbôl kiinduló és az epeutak hámsejtjeibôl kiinduló rosszindulatú daganat. Kevert formák is elôfordulhatnak. Az elsôdleges májrák 80–90%-ban májsejtekbôl kiinduló rosszindulatú daganat, az epeutak hámsejtjeibôl kiinduló karcinómák lényegesen ritkábban fordulnak elô. Megkülönböztetésük gyakorlati szempontból nem lényeges hasonló tüneteik, lefolyásuk miatt.
Kialakulásukban 60–75%-ban a májzsugor játszik szerepet, fôleg a nagygöbös típusú májzsugoros megbetegedés. Ismert kóroki tényezôk a következôk:
– idült májbetegség,
– B és C hepatitiszvírus okozta fertôzés,
– Mycotoxinok,
– hormonális tényezôk.
Lefolyás
A klinikai tünetek közül legjellemzôbbek a máj megnagyobbodása, a májban tapintható kóros rezisztencia, jobb bordaív alatti érzékenység, hasi fájdalom, ritkán a máj felett dörzszörej hallható. Felhívja a figyelmet az addig stabil állapotú májzsugoros májbeteg állapotának megmagyarázhatatlan romlása vagy a nagymértékű fogyás. Elzáródásos sárgasággal járhat, a láz is gyakori.
Gyógyítás
Jó állapotú beteg esetében, ha áttétel nem igazolható, a daganat a máj egy részének kimetszésével eltávolítható. Kemoterápiára csak rövid ideig reagálnak a betegek, ezért annak alkalmazása csak kiegészítésként szokott szerepelni.
Másodlagos – áttételes – májdaganatok
Lényegesen gyakoribb, mint az elsôdleges májrák. A májban az áttételek könnyen megtapadnak. Az elsôdleges agydaganat kivételével szinte minden daganat adhat májáttételt, leggyakrabban a gyomor-bél rendszerben elôforduló tumorok, ezenkívül a tüdô-, emlôdaganatok, festékes anyajegybôl kiinduló rosszindulatú melanomák. Kevéssé gyakran a pajzsmirigy, a bôr daganatai adnak áttételt a májba.
Klinikailag az elsôdleges daganatra jellemzô tünetek, általános daganatos tünetek és ritkábban a májbetegség tünetei jellemzôek. A máj megnagyobbodott, kemény, egyenetlen felszínű, érzékeny.
Sport
Biatlon
Bronzérem az Európa-bajnokságon
Február 20-án, szerdán kezdôdött el a csehországi Nove Mestóban a felnôtt és ifjúsági biatlon Európa-bajnokság küzdelemsorozata. A tekerôpataki Ferencz Réka (fotó), aki klubszinten a Gyergyói ISK-t és a Csíkszeredai Sportklubot képviseli, az elsô napon 16. lett az ifjúságiak versenyén. Az Európa-bajnokság utolsó napján, február 24-én a nôi ifjúsági váltó – Babeş Alina, Flangea Claudia és Ferencz Réka – a dobogó harmadik fokára állhatott. A hírek szerint Babeş rosszul lôtt, és 2 büntetôkört kellett elvégezzen, Flangea és fôleg az utolsóként szaladó Ferencz Réka felhozta a román csapatot a 3. helyre. Babeş tizenegyediknek adta át a képze-letbeli stafétabotot, Flangea ötödikként ért célba, Ferencz pedig harmadiknak futott be, nagy harcban elôzve meg az olasz és az ukrán csapatot. Ferencz Réka edzôi: Gyulai Adalbert és Márton Simon.
Eredmények. Lányok. Ifjúságiak, 12,5 km (70 induló): 1. Ringer Elise (norvég) 45:54,8 perc (2), 2. Iris Waldhuber (osztrák) 1:11,7 ph (0), 3. Irina Makszimova (orosz) 3:11,6 ph (2), … 16. Ferencz Réka (romániai) 5:57,2 (4), 28. Flangea Claudia (román) 8:57,0 ph (7), 30. Runceanu Doralina (román) 9:10,7 (5).
7,5 km sprint: 1. Mariane Bolliet (francia) 26:42,2 (0), … 10. Flangea Claudia (román) 2:46,2 ph (3), 16. Ferencz Réka (romániai) 3:02,6 ph (4), 19. Babeş Alina (román) 3:19,3 ph (2), 45. Runceanu Doralina (román) 5:09,2 ph (5). 10 km-es üldözôverseny: 1. Bolliet 37:34,5 (3), … 10. Ferencz Réka (romániai) 4:58,8 ph (6), 16. Flangea 6:39,7 ph (9), 19. Babeş 7:04,1 ph (7), 26. Runceanu 8:30,8 ph (5). 3x6 km-es váltó: 1. Oroszország 1 óra 04.22,7 perc (2), 2. Csehország 18,9 mph (0), 3. Románia (Babeş Alina, Flangea Claudia, Ferencz Réka) 2:24,3 ph (2).
Sífutás
Dobogós tekerôpatakiak
Szombaton, február 23-án rendezték meg a Csíkszentkirályi Polgármesteri Hivatal szervezésében a Fut a Büdös elnevezésű tömeges sífutóversenyt. A versenyre nagyon jó hóviszonyok és népes résztvevô jelenlétében került sor. A 8 km-es pályát a versenyzôk 16 korcsoportba sorolva tették meg. Az abszolút gyôztesek: a nôknél Vrencseán Szidóna (Csíkszereda), a férfiaknál Kolumbán István (Tekerôpatak). A korcsoportonkénti dobogós helyezettek. 10 év alatti fiúk: 1. Czáka Imre (Csíkszereda). 11–15 évesek. Fiúk: 1. Kolumbán István (Tekerôpatak), 2. Fărţală Adrian (Tekerôpatak), 3. Koncsag Tamás (Csíkszereda). Lányok: 1. Ferencz Katalin (Tekerôpatak), 2. Cserghezán Szilvia (Csíkszereda). 16–20 évesek. Fiúk: 1. Bersan Paul (Csíkszereda), 2. Kristó Loránd (Csíkszereda), 3. Sándor Elôd (Szentsimon). Lányok: 1. Vrencseán Szidónia (Csíkszereda). 21–30 évesek. Férfiak: 1. Lôrincz Dénes Sándor (Szentegyháza). Nôk: 1. Udvari Szidónia (Szentkirály). 31–40 évesek. Férfiak. 1. Sárig Csaba (Csíkszereda), 2. Kedves László (Csíkpálfalva). 41–50 évesek. Férfiak. 1. Domokos Kálmán (Csíkszereda). 51–60 évesek. Férfiak: 1. Fénya József (Csíkszereda), 2. Miklós Lajos (Csíkszereda), 3. Molnár János (Tekerôpatak). Nôk: 1. Domokos Anna (Csíkszereda). 61 év felettiek. Férfiak: 1. Szabó József (Csíkszépvíz), 2. Keresztes Gyula (Csíkszereda), 3. Láday Károly (Csíkszereda). A verseny eredményeirôl Molnár János tájékoztatott.
Jégkorong
Vezet a Sportklub, elônyben a Steaua
Február 22-én, pénteken rendezték a csíkszeredai Vákár Lajos Műjégpályán a 2007/2008-as bajnoki idény döntôjének elsô mérkôzését. A két csíkszeredai csapat múlt pénteki összecsapásának eredménye: Csíkszeredai Sportklub – HC Csíkszereda 5–3 (1–0, 1–2, 3–1). Gólszerzôk: Kavulic 2, Hozó, Sándor és Péter, illetve Mihály Ede 2 és Harabin. A bajnoki döntô második, vasárnapi mérkôzésének eredménye: HC Csíkszereda – Csíkszeredai Sportklub 2–4 (0–1, 2–1, 0–2). Gólszerzôk: Bosak 2, illetve Moldován Ervin 2, Sándor és Péter Róbert. A két együttes február 26-án, kedden ismét összemérte tudását. Eredmény: Csíkszeredai Sportklub – HC Csíkszereda 4–3 (0–2, 2–0, 1–1, 1–0) – hosszabbítás után, aranygóllal. Gólszerzôk: Duda, Sándor, Péter Róbert és Filip, illetve Mihály, Petres, Péter Levente. Három mérkôzés után, a gyôzelmek számát tekintve, 3–0 arányú elônyre tett szert a bajnoki címvédô Sportklub csapata. A döntô további idôpontjairól a késôbbiekben döntenek, mert közben a két csíkszeredai csapat magyar bajnoki mérkôzéseket is játszik.
Bukarestben február 23-án és 24-én rendezték a bronzcsata elsô mérkôzéseit. A szombati mérkôzésen: Steaua – Progym 3–1 (1–0, 0–0, 2–1). Gólszerzôk: Geru 2, Nicolescu, illetve Gergely Attila. A vasárnapi mérkôzésen: Steaua – Progym 7–1 (1–0, 3–0, 3–1). Gólszerzôk: Emilianenko és Georgescu 2–2, Krechac, Nicolescu, Basilides László, illetve Koniar. Gyôzelmei révén 2–0-ra vezet a Steaua a három gyôzelemig tartó bronzcsatában.
A kisdöntô folytatásában, február 29-én, pénteken 17.30 órai kezdettel Gyergyószentmiklóson: Progym – Steaua. Ha szükséges lesz, akkor a két csapat március 1-jén, szombaton 17.30 órai kezdettel ismét megmérkôzik.
Teremfoci
Két hazai, egy vendéggyôzelem
A teremlabdarúgó II. Liga 2. csoportjában a múlt hét végén a 14. forduló mérkôzéseit rendezték. A forduló műsorán szereplô mérkôzéseken két esetben a hazai pályán szereplô csapatok, egyszer pedig, Sepsiszentgyörgyön, a vendégek diadalmaskodtak. Eredmények: Sepsiszentgyörgyi Spicom – Marosvásárhelyi City’us 3–7 (1–3), Real Craiova – Dava Déva 11–4 (7–1) és Piskitelepi 2003 Olimpic – Gyergyószentmiklósi Elite 11–6. A gyergyói csapat gólszerzôi: Bliorţ Ciprian 4 és Vinău Gigi 2.
A 14. forduló utáni bajnoki rangsorban: 1. Marosvásárhely 36 pont, 2. Craiova 27 pont, 3. Sepsiszentgyörgy 25 pont, 4. Piskitelep 17 pont, 5. Gyergyószentmiklós 13 pont, 6. Déva 6 pont.
A következô, 15. forduló (március 1–2.) műsora: Marosvásárhely – Piskitelep, Déva – Sepsiszentgyörgy, Gyergyói Elite – Craiova. A gyergyószentmiklósi mérkôzésre március 2-án, vasárnap 14.00 órai kezdettel kerül sor. A belépés ingyenes.
Kosárlabda
Diákok a palánk alatt
Az elmúlt héten került megrendezésre Gyergyószentmiklóson a megyei középiskolás bajnokság. Február 21-én, csütörtökön a lányok mérkôztek. A végsô rangsorban: 1. Márton Áron Gimnázium, 2. Segítô Mária Gimnázium (mindkettô Csíkszereda), 3. Balánbánya, 4. Maroshévízi Liviu Rebreanu, 5. Salamon Ernô Gimnázium. A gyergyói lányok edzôje: Elekes Ágnes. Február 22-én, pénteken a fiúk léptek pályára. Két csoportban zajlott a 6 csapat küzdelemsorozata. Eredmények: Márton Áron – Liviu Rebreanu 64–35, Balánbánya – Tamási Áron (Székelyudvarhely) 42–36, Márton Áron – Octavian Goga (Csíkszereda) 48–36, Salamon Ernô – Balánbánya 48–28, Liviu Rebreanu – Octavian Goga 15–40, Salamon Ernô – Tamási Áron 48–30. A 3. helyért: Octavian Goga – Balánbánya 62–38. A döntôben: Salamon Ernô – Márton Áron 48–69.
A rangsorban: 1. Márton Áron, 2. Salamon Ernô, 3. Octavian Goga, 4. Balánbánya. A Salamon Ernô fiúcsapatának edzôi: Kercsó Zoltán és Borbély Botond. Amint azt megtudtuk, 12 éve nem végzett dobogón gyergyói csapat. A kisebbek (V–VIII. osztályosok) megyei döntôjére is városunkban kerül sor március 6-án és 7-én.
Alpesi sí
Február 22-én, pénteken Hargitafürdôn rendezték a megyei iskolás bajnokságot. A Gyergyói ISK – tanár-edzôk: Elekes László és Balázs Lehel – sportolóinak eredményei: V–VI. osztályosok: 1. Binder Tímea; VII–VIII. osztályosok: 1. Keresztes Zsolt; IX–XII. osztályosok: 3. Elekes Krisztina. Február 23-án, szombaton Predeálon az Orange Kupa küzdelmeire került sor. A Gyergyói ISK sportolóinak eredményei: Nyílt verseny, fiúk: 1. Elekes András; lányok: 4. Elekes Adél.
A február 24-én, vasárnap Maroshévízen lezajlott Gyergyó Kupa elnevezésű lesiklóverseny dobogósai. Óvodások. Lányok: 1. Görgicze Boróka, 2. Balázs Helga, 3. Lôrincz Eszter (mind Gyergyói ISK). Fiúk: 1. Kopacz Márk (Gyergyói ISK). I–II. osztályosok. Lányok: 1. Kiss Tímea (Maroshévíz), 2. Kopacz Bea Zsuzsanna (Csíkszereda), 3. Kémenes Noémi (Gyergyói Sportegylet). Fiúk: 1. Molnár Erik (Csíkszereda), 2. Zöld Róbert (Gyergyói Sportegylet), 3. Gál Endre (Gyergyói ISK). III–IV. osztályosok. Lányok: 1. Tamási Eszter, 2. Tamási Emma (mindketten Csíkszereda), 3. Karácsony Renáta (Maroshévíz). Fiúk: 1. Gál Kristóf (Gyergyói ISK), 2. Portik Áron (Gyergyói Sportegylet), 3. Walter Richárd (Maroshévíz). V–VI. osztályosok. Lányok: 1. Binder Tímea (Gyergyói ISK), 2. Sikó Dorottya (Gyergyói Sportegylet), 3. Copot Bianca (Maroshévíz). Fiúk: 1. Keresztes Zsolt, 2. Dezsô Mátyás (mindketten Gyergyói ISK), 3. Szász Ádám (Csíkszereda). VII–VIII. osztályosok. Lányok: 1. Kopacz Réka (Csíkszereda), 2. Portik Emese (Gyergyói Sportegylet), 3. Bencze Henrietta (Maroshévíz). Fiúk: 1. Ladányi Tamás (Csíkszereda), 2. Baróti Mózes (Maroshévíz), 3. Teslovan Cosmin (Maroshévíz). IX–XII. osztályosok. Lányok: 1. Böjte Kinga (Csíkszereda), 2. Elekes Krisztina (Gyergyói ISK), 3. Sipos Zsuzsanna (Gyergyói Sportegylet). Fiúk: 1. Kopacz Kund (Csíkszereda), 2. Elekes András (Gyergyói ISK), 3. Böjte István (Csíkszereda). Felnôttek: 19–35 éves korosztály: 1. Szôcs László (Gyergyó), 2. Andrecuţ Ciprian (Maroshévíz), 3. Mártonfi Bogdán (Maroshévíz). 36–50 évesek. Nôk: 1. Balázs Gyöngyvér (Gyergyó), 2. Kiss Helga (Maroshévíz), 3. Sipos Zsuzsanna (Gyergyó). Férfiak: 1. Elekes László (Gyergyó), 2. Cotfas Adrian, 3. Karácsony Sándor (mindkettô Maroshévíz). 51–60 évesek, férfiak: 1. Zöld Imre, 2. Birtalan Árpád (mindketten Gyergyó). 60 év fölöttiek, férfiak: 1. Málnási Töhi (Gyergyó).
Sakk
Az elmúlt hét végén Szárhegyen rendezték meg a Gyergyói-medencei csapatverseny elsô fordulóját. A Bástya SE sakk-szakosztálya által szervezett szárhegyi megmérettetésre két helyi, két gyergyószentmiklósi és egy ditrói csapat nevezett be. A körmérkôzéses turné formájában lezajlott verseny után a következô élmezôny alakult ki: 1. Gyergyó I. 13 pont (16 lehetségesbôl), 2. Szárhegy I. 9 pont, 3. Ditró 8,5 pont.
Az élmezônyben végzett csa-patok összetétele: Gyergyó I.: 1. asztal: Nagy István; 2. asztal: Kolcsár Béla; 3. asztal: Baki Sándor; 4. asztal: Mîndru Traian. Szárhegy I.: 1. asztal: Becze László; 2. asztal: György Ferenc; 3. asztal: Ambrus Gyula; 4. asztal: Polgár Gyula. Ditró: 1. asztal: Bajkó Miklós; 2. asztal: Bajkó Sándor; 3. asztal: Bogács Árpád; 4. asztal: Márton András.
A tervek szerint a küzdelemsorozat márciusban Gyergyószentmiklóson folytatódik.
A sportrovatot szerkeszti: Rokaly Zsolt
Horoszkóp
Február 28 – március 5.
KOS (III.21-IV.20.)
Újra és újra megpróbál kibújni a megoldhatatlannak tűnô feladatok alól. Szerencsére ez nem sikerülhet, mert mire nemet mond, már túl is jut a kritikus pontokon. Az a leghelyesebb, ha elfogadja házastársa tanácsait, adott esetben segítségét.
BIKA (IV.21-V.20)
Önbizalma nagyon is meghatározza mindennapjait. Segít abban, hogy derűlátón álljon hozzá a feladataihoz, és sikere biztos tudatában kezelje problémáit. Ehhez társul remek intellektusa, segítségével könnyedén átlátja dolgait.
IKREK (V.21-VI.21.)
Gyakran támad olyan érzése, hogy könnyelmű. Pedig csak az elkerülhetetlenül fontos dolgokra költ. Az anyagi veszteségek nem kezdhetik ki jókedélyét. Különösen az elkövetkezô hetekben számíthat örömteli eseményekre.
RÁK (VI.22-VII.22.)
Az év legszebb és legszerencsésebb napjai várnak Önre. Természetesen ezt jobbára csak a kívülállók látják így, Ön inkább túlságosan bonyolultnak ítéli meg saját helyzetét.
OROSZLÁN (VII.23-VIII.23.)
Megmagyarázhatatlan nyugtalanság, kapkodás jellemzi az Ön közeljövôjét. Mindennek a legfôbb oka talán egy kiállhatatlan fônök, vagy valami miatt undokká vált munkatársak, akár a személyes horoszkópjától függôen, egy szerelmi csalódás.
SZŰZ (VIII.23-IX.21.)
Hivatása területén és pénzügyek tekintetében szerencsés idôszak következik. A munkáját is örömmel végzi, kitűnô szervezôképessége anyagi elônyöket, és kitüntetô elismerést hoz ebben az idôszakban. Egészen más a helyzet családjában.
MÉRLEG (IX.24-X.23.)
Fizikai és szellemi csúcspont jellemzi ezt az idôszakot. Olyan teljesítményekre képes, illetve olyan sikereket könyvelhet el, amelyek nem mindennaposak. Ha otthont változtat, élete egyik legjobb ötletét valósíthatja meg.
SKORPIÓ (X.24-XI.22.)
Amennyiben van egy sunyin féltékeny társa, hát nem irigylésre méltó, mert addig nem fog nyugodni, amíg valami fondorlattal el nem szeparálja Önt mindenkitôl. Észrevétlenül el fog vadítani mindenkit az Ön környezetébôl, hogy csakis és kizárólag tôle függjön!
NYILAS (XI.23-XII.22)
Ez a hét egy kicsit romantikusabb hangulatban veszi kezdetét, mint az eddigiek. Van azonban egy gyengéje, ami mindig visszahúzhatja: hajlamos a múltján rágódni, annak egy-egy állomását idealizálni, búbánatosan nosztalgiázni. A bolygók hatására csökkenhet az önbizalma.
BAK (XII.23-I.20.)
Problémái vannak testével. Sok szorongást és feszültséget kelt, hogy nem úgy néz ki, ahogyan szeretne. Drága Bak szülött, a belsô értékek mindennél fontosabbak, legyen képes felfedezni saját magában ezen értékek gazdagságát!
VÍZÖNTÔ (I.21-II.19.)
Soha ne a körülményeket hibáztassa! Le-galábbis a közeljövôben jobban teszi, ha nem a mások szemében keresi a szálkát, hanem a magáéban a gerendát! A halogatott munka most aztán igénybe veszi minden percét.
HALAK (II. 18-III 20.)
Csak látszólag kedvezôtlenek a bolygóállások. A problémákat az okozza, hogy újra és újra szembetalálja magát fontos emberekkel. Legalábbis olyanokkal, akik beleszólhatnak a dolgaiba. Legyen bátrabb!
ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...
Szôke csaj táncol a diszkóban egy pasival.
– Te melyik kocsival jöttél? – kérdi a szôke.
– Busszal jöttem, nem kocsival.
Mire a szôke:
– Azta, saját buszod van?
* * *
Mi a siker titka:
4 évesen: nem vizelsz a gatyádba
12 évesen: vannak barátaid
17 évesen: van jogsid
19 évesen: szexelsz
35 évesen: sok pénzt keresel
60 évesen: szexelsz
70 évesen: van jogsid
75 évesen: vannak barátaid
80 évesen: nem vizelsz a gatyádba.
* * *
Pistike ül a buszon, mikor felszáll egy öreg nénike, és odaáll mellé.
– Néni, fáj a lába? – kérdi Pistike.
– Igen, fáj.
– És a néni gyerekkorában átadta a helyét az idôsebbeknek?
– Igen, kisfiam.
– Na látja... ezért fáj.
* * *
Szôke nô száll le a buszról, kilóg a bal melle. Szól neki emiatt egy férfi, erre a nô:
– A francba, fenn hagytam a gyereket!
* * *
– Hogyan különböztetsz meg egy lovat egy zsiráftól?
– Egymás mellé állítod a kettôt és amelyik nem a ló, az a zsiráf.
* * *
Miért teremtette meg Isten a férfit?
– Mert a gorillákat sehogy sem tudta megtanítani a fűnyírásra.
* * *
Nôk közötti barátság:
– Egy napon a feleség nem jött haza, a férj megkérdezte, hol aludt, a felesége azt válaszolta, hogy az egyik barátnôjénél. A férj felhívta a 10 legjobb barátnôt, de egyik sem igazolta ezt.
Férfiak közötti barátság:
– Egy napon a férj nem jött haza este, a felesége megkérdezte, hol aludt, a férj azt válaszolta, hogy az egyik barátjánál. A felesége felhívta a 10 legjobb barátját, 8-an igazolták, hogy ott aludt, ketten, hogy még most is ott van.
* * *
– Halló öregfiú, itt ülök egy fekete mellett, ugorj le ide a presszóba!
– Itt fekszem egy szôke mellett. Ha tudok, nem megyek, ha nem tudok, megyek.
* * *
Két rendôr a nyelvtanórán:
– Te a tennap az két „n”?
– Azt nemtom, de hogy két „t” az biztos, mert múlt idô.
* * *
Két szôke nô beszélget az elôzô napi áramszünetrôl.
– Négy órára benn rekedtem a liftben! – mondja az egyik.
– Az semmi – mondja a másik. – Én nyolc órát álltam a mozgólépcsôn!
* * *
– Tudod, hogy én mit teszek, ha elalszik mellettem az anyósom?
– Meggyújtom még egyszer!
* * *
Aktus után:
Lány: AIDS-es vagyok...
Fiú: Én is...
Lány: Csak vicceltem...
Fiú: Többet nem fogsz...
* * *
Az alkohol öl, butít, és nyomorba dönt!
Hát most ez vagy nem igaz, vagy a sorrend rossz...
* * *
Mondja a székely a komájának:
– Te, a Bélát mégsem holnap temetik, hanem pénteken.
– Miért, jobban van?
Copyright (c) Kisújság Alapítvány - 2008
Ezen honlap tartalma (egészében vagy részleteiben) nem
sokszorosítható vagy publikálható semmilyen formában,
a kiadó előzetes beleegyezése nélkül!
|