Kisújság-olvasók figyelmébe!

           Már kapható a: GYERGYÓI KISÚJSÁG ÉVKÖNYV 2009.
           A Gyergyói Kisújság szerkesztôsége lehetôséget biztosít arra, hogy a lapunkat ismerô, távolba szakadat gyergyóiak (és nemcsak) megrendelhessék a Gyergyói Kisújság évkönyvét.
           Megrendeléseket az alábbi címeken (e-mail cím, postai cím), illetve telefonszámon fogadunk:
           e-mail: kisujsag@hr.astral.ro
           tel.: 004-0266-364.941
           Postai cím: 535500 Gheorgheni, jud. Harghita, p-ta Libertătii nr. 22., Romania
           A Gyergyói Kisújság lehetôséget biztosít arra is, hogy elôfizessenek a lapra mindazok, akik eddig csak internetes formában fértek hozzá kedvenc heti olvasnivalójukhoz.
           A világ bármely pontján élô Kisújság-olvasók a fenti címeken, illetve telefonszámon fizethetnek elô lapunkra.
Gyergyói Kisújság ügyfélszolgálat




Nônapra ’09

           A nô, a szeretô. A nô, az anya. A nô, a feleség. A nô, a csábító. A nô, a buja. A nô, a test. A nô, a szerelem. A nô, a fájdalom. A nô, a féltékenység. A nô, a társ. A nô, az ellenség. A nô, a titokzatos. A nô, az érthetetlen. A nô..., az istennô. Igazság szerint nem sokat tudunk róluk mi, férfiak. Nem is fogunk tudni. Így volt ez már az idôk kezdetétôl, és ez már így is marad az idôk végezetéig. Pedig minden férfi életében eljönnek olyan pillanatok, mikor meg akarja érteni a nôket, sôt azt hiszi, érti is, kiismeri ôket, de aztán nagyon hamar rájön, hogy ez csak csalóka ábránd. Vavyan Fable írónôt ídézve: Így van ez, végtére is a nôi lélek olyan kusza, mint a pamutgombolyag, amellyel négy-öt macska gurigázott egész nap.
           De minek is megérteni ôket. Ahhoz, hogy megüttessük magunkat az árammal, nem szükséges tudnunk, hogyan működik. Úgy kell elfogadnunk, szeretnünk, istenítenünk a nôt, ahogy van, mert a már ismert recept szerint se vele, se nélküle. Ezért mindent megteszünk, hogy kedvében járjunk. S talán nem árulok el titkot, ha elmondom, hogy a legszebb dolgok, a természet csodái, számunkra, férfiak számára többnyire nôneműek. A nyíló virág, a selymes rét, a tavasz, a virágba borult fák, a szépség kiáramlása egy műtárgyból, az illatok, a fény, a vörös, a rózsaszín, s még számtalan más szín, a hajnal, az alkony szerelmes elpihenése mind-mind nônemű. De egy gyönyörű autó, vagy akár más, számunkra becses eszköz, tárgy is nôi nevet kap, ezzel is elárulva kötôdésünket a nôhöz. A nô azt hozhat ki egy férfiból, amit akar, a nôért mindenre képesek vagyunk, de az értelmes nô ugyanakkor megérti, hogy ezért áldozatokat kell hoznia. Új életeknek hordozójaként elsôsorban gyereket szül. Aztán megérti, hogy a háziasszonyszerep: a fôzés, a takarítás, a vasalás, a mosás nem lealacsonyító. Megérti, hogy ô kell legyen a rend ura, neki kell vezetô szerepet betöltenie a gyermeknevelésben, mert nélküle nincs egyensúly, nincs harmónia, nincs meg az otthon melege, nincs család. Ez az egyáltalán nem könnyű feladatsor rettenetesen fontos. Annyira, hogy népek, nemzetségek függtek, függnek ettôl. Ennél nagyobb szerepe nem lehet senkinek a világ színpadán. Ugyanakkor a halhatatlanságunk ôrei a nôk, hiszen génjeinket gyerekeinkbe átörökítve biztosítják számunkra is az „örök életet”.
           Azt írta Jókai: Csodálatos az, amit egy nô megbír! – Egy nô, aki anya; – egy anya, aki szeret. Ez a megállapítás örökérvényű, aktualitását sosem veszíti el. Ezt bátran vallhatjuk gyermekként is, férfiként is, és a magam során, Márai Sándor soraival búcsúzva, én is leborulok a nô nagysága, fontossága elôtt.
           Te vagy a nô! Te nem vagy ember és nem közülünk való. A becézés és imádás új szavait találtuk ki érted, a halál új formáit, és szaggattuk az élet kereteit, hogy Te többet élhess. Hegyeket bontottunk le, hogy messzibb lássál. Kitaláltuk a telefont, hogy felhívhassad ágyadból a kedvesedet. Hajót csináltunk, hogy megállhass az esti szélben a jachton, lila fátylakban, kissé hunyorítva a szemed. Megépítettük a szibériai expresszt, mert hátha egyszer kedved lesz arra járni. Komoly nagy népek jogrendszert alkottak, hogy Te egyszer megtaposd. Isteneket faragtunk, és hittünk, hogy érted megtagadjuk ôket, s túl minden képén az Istenségnek, mellünket verve feléd tartottuk ajkainkat: Te vagy a Fény!
           Boldog Nônapot! Isten éltesse a nôket!
Ábrahám Imre

Februári testületi ülés

           Másfél tucatnyi határozattervezetet vitattak meg a februári önkormányzati testületi ülésen választottjaink. A múlt havi ülés jegyzôkönyvének elfogadása és a márciusi ülések elnöke, Kastal László kinevezése után hozzáláttak a napirenden szereplô javaslatok megvitatásához.
           Jóváhagytak a sérült gyermekeket foglalkoztató Napsugár az esôben Alapítvány számára
           54 876 lejt, melyet a 2009-es évi költségeire fordíthat. Kisebb nézeteltérés támadt a gazdasági bizottság elnöke, Farkas Zoltán és a napközi vezetôje, Csata Kinga között. Farkas Zoltán az elôzô évi elszámolásokat szerette volna látni, mire a napközi képviselôje többször is elmondta, hogy ezeket az aktákat leadta a polgármesteri hivatalba. A helyzetet Kovács Éva jogász tisztázta, aki elmondta: egy bizottság ítéli meg, hogy mely szociális intézményeknek ad támogatást a testület által jóváhagyott alapból. Ez a rendszer évek óta így működik, a bizottságnak tagja a testület szociális bizottsága is. Ôk minden egyes dokumentumot kézhez kaptak, ismerik a Napsugár az esôben Alapítvány tevékenységét. A képviselôtestület jóváhagyta a támogatást. Ugyancsak jóváhagyták azt a javaslatot is, hogy a Napsugár az esôben Alapítvány ingyenes használatba kapja a Virág negyed déli részén levô épület egy részét és a hozzá járó területet. Az egykori bölcsôde épülete körül játszóteret szeretnének kialakítani a gyermekek számára.
           A városatyák jóváhagyták Gyergyószentmiklós köz- és magánterületeit adminisztráló szolgáltatások szervezési és működési szabályzatát, valamint a polgármesteri hivatal és a hozzá tartozó intézmények személyzeti ábráját. Összesen 155 alkalmazottal működik a hivatal, további 55 ember dolgozik a hozzá tartozó intézményekben. A polgármester utólag szerette volna módosítani a dokumentumot, mondván, kifelejtették a közösségi rendôrség intézményéhez tartozó személyeket felvenni a tisztségjegyzékbe. Ezt a polgármesternek alárendelt intézményt egy 2006-ban elfogadott határozat alapján szeretnék megalakítani, célja lenne a közbiztonság megerôsítése városunkban. A testület elvetette a javaslatot azzal az indokkal, hogy a határozat nincs elôkészítve.
           Elfogadták, hogy a jelenleg levegôben kihúzott vezetékeket mostantól a föld alatt vezessék. A testület tagjai tisztában vannak azzal, hogy ezt a határozatot nem lehet egy-két nap alatt életbe léptetni, a terv az, hogy 30 év alatt valósuljon meg a javaslat.
           Jóváhagyták a közszolgáltatások fejlesztésének gyorsításáról szóló stratégiát, és módosították a Tarisznyás Márton Múzeum tisztségjegyzékét. Eszerint a jelenlegi kilenc alkalmazott mellé hamarosan egy restaurátort fognak alkalmazni. Módosították a 2009-re vonatkozó helyi adókat és illetékeket szabályozó határozatot, valamint jóváhagytak 30 000 lejt a Szeretetkonyhát működtetô Szent Márton Alapítványnak.
           Elfogadták a Sürgôsségi esetek önkéntes szolgálatának szervezési és működési szabályzatát, valamint az önkéntes-szerzôdés modelljét.
           Kisebb vita kerekedett a művelôdési központ tisztségjegyzékének megtárgyalásánál. Az ülésen jelen levô Barti Tihamér ismét elmondta: leváltása törvénytelen volt. A testület elfogadta, március elsejétôl egyetlen igazgatója lesz a hét alkalmazottal működô intézménynek. Az új igazgatót versenyvizsga alapján fogják megválasztani.
           Jóváhagyták a 2008-as év költségvetésének módosítását, valamint módosították a Kaufland üzlethez tartozó területre vonatkozó részleges városrendezési tervet.
           Az ülés végén rendhagyó eseményre került sor. Farkas Zoltán, a gazdasági bizottság elnöke, az RMDSZ-frakció tagja ismertette a távhôszolgáltatás rehabilitálására vonatkozó elképzeléseket. Az RMDSZ-frakció Somodi Zoltán mérnök javaslatai alapján készítette el a dokumentumot, melyet a testület egyhangúan elfogadott. „Nagyon örülök, hogy ilyen fontos kérdésekben össze tudunk fogni politikai színezetre való tekintet nélkül” – mondta Mezei János, aki kifejtette, a pénzek szerzésében számítanak a gyergyószentmiklósi képviselô, Pál Árpád segítségére is.
Csata Orsolya

Visszapillantó (9.)

           Szokásunktól eltérôen, most egy valóban mai hangulatú tudósítást is ollózunk a Csíkvármegyébôl, bemutatva, hogy nem csak a mai koraesti tévéhírek lehetnek hátborzongatók. Ígérjük, utoljára tesszük. Most is csak azért, mert minap fél szemmel egy számítógépre sandítottam, s azon két alfalvi ifjú kacagtatta nem csak magát, de szülôföldjét is Mónika műsorában. Ha nem is akkora szórással, de hasonló „jó szolgálatot” tett közösségének az a négy ember is, aki az alábbi történet „hôse”. Bizonyára tisztességes utódaikra való tekintettel nevüknek csak a kezdôbetűit használjuk.
           „Rablógyilkosság Alfaluban. Egy hajmeresztô rablógyilkosságot eszelt ki az elmúlt napokban négy elvetemült, pénzszomjas lélek. – Magyari János 68 éves magányosan élô jó módú gazdálkodó alfalvi lakos X. 22 éves leányt szerelmi ajánlatokkal üldözte már régóta. A fiatal leányt Magyarinak gazdagsága kissé megszédítette, s hogy az öregnek szerelmét ne kelljen sokáig élvezni és pénzére kezet tehessen, borzalmas tervet eszelt ki. – Magyarinak szerelemi ajánlatát látszólag elfogadta és az elsô találkát február 26-án estére tüzték ki. Idôközben azonban X. tervét tudatta Y. 22 éves barátnôjével, Z testvérével és ennek férjével O-val, kikkel abban állapodott meg, hogy együttesen teszik el az öreget láb alól és akkor közösen rabolják ki. A terv véghezvitelére a pásztorórát eszelték ki, amikor is az elôzetes megbeszélés értelmében mind a négyen megjelentek
           az öreg Magyari lakásán és itt az öreget elôbb beszéddel elszédítették és azután neki esve a földre teperték és a magukkal vitt kötéllel megfojtották. – A gyanut, hogy magukról elháritsák az öreget megfojtva átvitték a kamrába és a gerendára felakasztották, mintha ô maga magával végzett volna. Majd a lakás átkutatásához fogtak, de az egész házban csak 200 koronát találtak, ennyi összegért kellett az öregnek elpusztulnia. Az elvetemültek ezután távozni akartak, de nagy zajt csaptak és a zajra a szomszédok is figyelmesek lettek és az eltávozókat elfogták, megkötötték és átadták a csendôrségnek. – A csendôrség a rablógyilkosságot nyomban jelentette a gyergyószentmiklósi vizsgálóbirónak, Pulszky Mihály járásbirónak, ki a vizsgálat megejtésére azonnal a helyszinre ment. A vizsgálat megejtése után a vizsgálóbiró a sötét büncselekményt beismerô tetteseket bekisértette a csikszeredai államügyészhez.”
           A felette zavaros élet tovább csörgedezett a medrében. Ma elképzelhetetlen helyzet volt ugyanis 90 esztendeje. De a jogállam még ôrzött valamit a háború elôtti idôkbôl. Az országrész elfoglalva, de még nem elcsatolva a magyar jog szerint rendezte ügyeit.
           „Hadiszolgáltatási tárgyalások megkezdése.
           Értesülésünk szerint a hadiszolgáltatások folytatólagos tárgyalása március 18-án délelôtt 8 órakor újra megkezdôdnek és abban a sorrendben fognak tárgyalás alá vétetni, amilyen sorrendben azok iktatóra érkeztek. – Kivételt képeznek azok a hadiszolgáltatások, amelyeknek mielôbbi letárgyalását rendkivüli szükség indokolja.
           Egyes ügyek zavartalan és gyors letárgyalása végett szükséges és ajánlatos, hogy mindenki a tárgyaláson bizonyitékaival teljesen felszerelve jelenjen meg; ott pedig, ahol tanubizonyitásra van szükség, mindenki gondoskodjék a saját érdekében arról, hogy a tanuk a kitüzött napon pontosan megjelenjenek.”
           1919-ben húshagyó kedd március 4-re esett. Az iparos ifjúság táncmulatságáról ezt tudjuk meg: „A gyergyószentmiklósi Iparis Ifjúság f. évi március hó 4-én az Ipartestület helyiségében felerészben a Rokkant-alap javára zártkörű Táncmulatságot rendez. Kezdete este fél 8 órakor. A rendezôség fáradtságot nem kimélve mindent megtesz, csakhogy a táncestély minél fényesebb legyen.”
           Nem csak jótékonysági bálokon adakozott az ifjúság: „Adományok a Gyergyói Árvaháznak. Az elemi iskolás leánykák gyűjtése 204 K 04 fillér. A csomafalvi Sz. Antal perselye eddig 75 K. Jánosi Imre esküvése alkalmával 10 K.”
Szemlézi: Bajna György

Hatóság a lakók érdekében

           Nemrég tartotta alakuló ülését a Hargita Megyei Közrendészeti Hatóság. A négyévente újjáalakuló közrendészeti hatóság működését a 218/2002-es rendôrség működését is szabályzó törvény, valamint a 787/2002-es Kormányhatározat szabályozza. A konzultatív szereppel rendelkezô hatóság a rendôrség tevékenységét kivizsgáló, munkáját követô hatóság, mely a közrend hatékonyságának növelése érdekében tevékenykedik.
           Tizenegy tagot számlál a hatóság: Ladányi László alprefektus, Radu Sandu Moldovan megyei rendôr- fôfelügyelô, Rusu Viorel Ion a rendôrség részérôl, Becze István, Bende Sándor, Bondor István, dr. Hajdú Gábor, Stoia Sabina, Pálffy Domokos megyei tanácsosok, valamint három közösségi képviselô: Suciu Gábor, Grünstein Szabolcs, Rafain Zoltán. A hatóság elnöke ifj. dr. Hajdú Gábor jogász.
           A közrendészeti hatóság feladatairól, munkájáról Suciu Gábor, a Gyergyói-medence közösségi képviselôje számolt be. Megtudtuk, Suciu Gábor a szociális problémák, az emberjogi panaszok, valamint a szakmai standardok betartásával foglalkozó bizottságban tevékenykedik.
           A megyei tanács költségvetésének jóváhagyása után, rövid idôn belül Suciu Gábor a körzetéhez tartozó irodában fogadóórákat fog tartani, és postaládákat is helyeznek el, tudtuk meg. A beérkezett panaszokat pedig kivizsgálják, segítve a lakókat a problémák megoldásában, panaszuk orvoslásában.
Baricz-Tamás Imola

Nyílt levél Markó Béla úrnak, az RMDSZ szövetségi elnökének

           Tisztelt Elnök Úr!
           A múlt év ôszén fontos és hasznos megbeszélést folytattunk a székelyföldi népszavazások kiírásáról, mindarról, amit Székelyföld autonómiája ügyében tenni lehet. Megállapodtunk abban, hogy miután az általunk elkészített írásos anyagokat áttanulmányozzák, egy-két héten belül folytatjuk a tárgyalásokat. A választásokat követôen többször sürgettük a megbeszélések folytatását, azonban az elmúlt hónapok során elfoglaltsága miatt nem tudtak idôpontot megjelölni, február közepén elküldött levelemre pedig nem kaptunk választ. Ezért a nyilvánosság elôtt fordulok Önhöz.
           Tisztelt Elnök Úr!
           Küszöbön áll Románia közigazgatási és alkotmányos reformja, amely átrajzolhatja Románia közigazgatási térképét. Egyetlen erdélyi magyar, egyetlen székely számára sem közömbös, hogy ennek során közeledünk Székelyföld autonómiájához, vagy távolodunk tôle.
           A székelyföldi önkormányzatoknak október közepén eljuttatott körlevelében Ön kilátásba helyezte, hogy a parlamenti választások után, az SZNT kezdeményezését is figyelembe véve, meg fogják vitatni, írjanak-e ki a közigazgatási határok megváltoztatására, illetve az önkormányzatok konkrét célú társulására vonatkozó népszavazást. Ezek után olyan visszajelzéseket kapunk, hogy az autonómia-népszavazások kiírását az RMDSZ többségű tanácsok nagyon sok helyen akadályozzák, így Marosszéken egyedül Makfalván hoztak népszavazást kiíró határozatot.
           A sajtónak nyilatkozva Ön azt is kijelentette, nem az autonómia köré építik az RMDSZ Európa Parlamenti választási kampányát, hanem e helyett Romániának az Európai Unióban elfoglalt helye és szerepe lesz a központi téma. Ha az RMDSZ ismét ellentételezés nélkül kíván szolgálatot tenni a román államnak, vagy úgy gondolja, hogy ezzel a román választóknak küldött üzenet révén, pótolhatja az urnáktól elmaradó magyarokat, akkor azt kockáztatja, hogy a nemzeti összefogás jelszavát a választók hiteltelennek fogják tekinteni, és ezzel az ötszázalékos küszöb elérése is veszélybe kerül az Európa Parlamenti választásokon.
           A Székely Nemzeti Tanács nevében megismétlem: partnernek tekintünk mindenkit, aki ténylegesen tenni akar Székelyföld autonómiájáért. Ennek érdekében kérem:
           1. Támogassák a népszavazások kiírását Székelyföld autonómiájáért.
           2. Vállalják fel és Románia Parlamentjében támogassák az SZNT által elfogadott törvénytervezetet Székelyföld autonómiájára vonatkozóan.
           3. Pártok fölött átnyúló összefogással kezdjék meg a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés összehívását, a székely önkormányzatok széki szintű társulásainak, majd ezekbôl székelyföldi szövetségének megszervezését.
           Továbbra is nyitottak vagyunk a tárgyalásokra, az együttműködésre, és bízunk abban, hogy októberi megbeszélésünk folytatására rövidesen sor kerülhet, és érdemi kérdésekben is meg tudunk állapodni.
           Meggyôzôdésünk, hogy valódi összefogás csak konkrét célok érdekében lehetséges, azzal a kinyilvánított jó szándékkal, hogy az ígéreteinket valóra váltjuk.
           Megköszönve a figyelmet, tisztelettel:
           Marosvásárhely 2009. 03. 02.
Izsák Balázs

Kongresszusra készülve

           Elnökváltásról suttognak a Magyar Polgári Párt berkeiben. A március 14-én, városunkban sorra kerülô elsô kongresszus egyesek szerint Szász Jenô elnök leváltását is hozhatja. A változás mellett tette le a voksát a párt gyergyószentmiklósi szervezete is, a február 17-én tartott közgyűlésén. Ennek kapcsán a hét végére a párt elnöke tanácskozást hívott össze Gyergyószentmiklóson, melyen mintegy 25 párttag vett részt. Az elnök bizalmi szavazást kért a jelenlevôktôl, akik nagy többsége Szász Jenô mellett tette le voksát.
           Árus Zsolt, a párt korábbi alelnöke így vélekedik a hét végén történtekrôl: „Szász Jenônek kétségtelen érdemei vannak abban, hogy annak idején megalakult a Magyar Polgári Szövetség, majd tavaly a párt. Ezek nélküle nem jöttek volna létre, ezt tényként el lehet fogadni. Az is tény, hogy egy nagyon tehetséges politikus és kitűnô szónok, bármilyen közönséget levesz a lábáról. Vannak tehát adottságai arra, hogy nagy dolgokat vigyen véghez. S épp azért vagyok én nagyon elégedetlen, mert az eredmények ahhoz képest jóval szerényebbek.” Hogy miért kardoskodik mégis a változás mellett? Árus szerint a tavaszi, helyi választások óta a párt vezetése számos hibát követett el, s ezt a párt belsô fórumain nyíltan meg kell beszélni. Amennyiben az elnökség belátja a hibáit, s hajlandó változtati, akkor kell nekik adni még egy esélyt, ha ellenben nem, akkor személyi változásra van szükség. „Nem Szász Jenô ellen cselekszem, hanem a pártért. Ugyanis a pártra hatalmas feladat vár, s hatalmas felelôsség van azok vállán, akik ezt a pártot vezetik. Ha az alternatíva valóban megbukik, akkor Székelyföld jövôje igencsak kétes. Ahhoz, hogy esélyünk legyen egy jobb jövôre, nagy szükség van arra, hogy az itteni önkormányzatokban többségbe kerüljenek azok, akik hiszen az autonómiában, s tenni is akarnak/tudnak érte. S csak ez az, ami ebben a kérdésben engem érdekel” – tette hozzá az egykori alelnök.
           Szász Jenôt, a párt elnökét lapzártánkig nem értük el.
Csata Orsolya

Nyílt levél Románia Elnökéhez, Traian Băsescu Úrhoz!

           Székelyföld van, volt, és lesz!
           Elnök Úr!
           Ön, mint Románia legfôbb állami méltósága, Románia hivatalos álláspontját képviselve, Budapesten, a Magyar Köztársaság elnökének jelenlétében kijelentette, hogy „Székelyföldön soha nem lesz autonómia”, megtoldva azzal, hogy Románia egységes nemzetállam, és soha nem fogja elismerni a kollektív jogokat.
           Kijelentései ellentmondanak a nemzetközi jognak, ellentétben állnak azokkal a nemzetközi kötelezettségekkel, amelyeket Románia vállalt, sértik a székely nép, a magyar nemzeti közösség önérzetét, és az európai stabilitást veszélyeztetô kényszerhelyzetet próbálnak teremteni.
           Elnök úr!
           Ön, és Ön által a hivatalos román politika, ezzel tagadni próbál egy több mint ezeréves valóságot, a székely nép állami formában szervezett létét Erdély földjén.
           Létezésünket Románia 18 éve született alkotmányával próbálja cáfolni.
           Tudomására hozzuk, hogy a székely nép alkotmánya (Constitúciója) már 1500-ban írott formában létezett, és már akkor kimondta a bírói függetlenség és az ártatlanság védelmének elvét.
           Ön egyéni kisebbségi jogokat kínál önrendelkezése helyett népünknek, melynek tagjai nem egyéni beszivárgókként érkeztek Erdélybe, hanem ôshonos államalapítóként élnek a Székelyföldön.
           Európa népei tudják, hogy a székely nép Erdélyben ôshonos. Ôsi, maga teremtette kultúrával, saját jogrenddel, írásbeliséggel rendelkezve, évezreden át, védte, ha kellett fegyverrel és véráldozat árán is szülôföldjét, közösségi fennmaradását, tiszteletben tartva más népek jogait.
           Tudatjuk Önnel, hogy a Székelyföldön, a mai lakosság 80%-át alkotva, él ma is a székely nép, a magyar nemzet részének tekinti magát, és mint ennek a területnek ôshonos népe! Az elmúlt évszázadok során saját jogrendjére és a székely székek autonómiájára alapozott közigazgatási és védelmi rendszert működtetett, mai szóval autonómiát élvezett.
           A magyar királyok és a mindenkori hatalmak által ismert vagy elismert autonómiájának és olthatatlan szabadságvágyának köszönheti fennmaradását.
           Ön épp úgy tudja, mint mi, hogy a népek önrendelkezési joga nemzetközileg elismert, kötelezô jog. Ezt a jogot nem adják, nem kell elismerni, arról le sem lehet mondani! Az önrendelkezési jog természetes jog.
           A székely nép akaratnyilvánító népszavazáson mondta ki 2007-ben, hogy élni akar önrendelkezési jogával, és ennek értelmében igényli Székelyföld Autonóm Közigazgatási Régió törvény általi létrehozását, mely nem sérti Románia területi integritását, de biztosítja a székely nép közösségi fennmaradását ôsi földjén. Ön örökre lehetetlenné nyilvánítaná ezt a megoldást.
           Elnök úr!
           Kategorikus kijelentésével egyértelműen tudtunkra adta, hogy a székely népnek, mint közösségnek Románia keretein belül nincs jövôje! Tudtunkra próbálja adni, hogy Romániában soha nem fog megegyezés születni a demokrácia szabályai szerint, a székely nép és a román hatalom között.
           Ön a hatalom birtokában, a hatalom eszközével szándékszik megakadályozni egy nép közösségi fennmaradását és gyarapodását, azt a demokratikus, mindkét fél érdekeinek megfelelô megoldást, mely tiszteletben tartja Románia területi integritását és a székely nép önrendelkezési jogát.
           Ön kényszerhelyzetet teremt székely közösségünk számára.
           A székely nép nem mond le, mert nem is mondhat le önrendelkezési jogának érvényre juttatásáról, közösségi értékeinek megvédésérôl, arról a jogáról és kötelezettségérôl, hogy saját szülôföldjén közösségi jövôt teremtsen saját maga és gyermekei számára.
           Székelyföld örök!
           A „Székelyföld örök” önrendelkezési fórum résztvevôi:
           Borsos Géza – Gyergyócsomafalva, Benkô Emôke – Bardócz, Ambrus A. Árpád – Gyergyócsomafalva, Bardócz Ferenc – Gyergyóditró, Krizbai Imre Barót, Kádár Edit – Bibarcfalva, Tordai Árpád – Bibarcfalva, Elekes Józsa Márton – Gyergyóújfalu, Korpos Levente – Gyergyócsomafalva, Székely Álmos – Gyergyócsomafalva, Török Zoltán – Gyergyószentmiklós, Madaras Albert – Ditrói, Dr.Takács József – Gyergyóalfalu, Baricz Gergely – Borzont, Csíki Dezsô – Borzont, Antal Teréz – Gyergyócsomafalva, Székely Levente – Gyergyócsomafalva, Csala József – Gyergyócsomafalva, Baróti Ferenc – Gyergyócsomafalva, Vitéz Huszár András – Gyergyócsomafalva, Pildner József Károly – a Magyar Polgári Párt tagja (Sepsiszentgyörgy), Czirják Károly – a Maroshévízi Székely
           Tanács elnöke, SZNT-küldött, Strasszer István – a Maroshévízi Székely Tanács alelnöke, Ambrus József – a Maroshévízi Székely Tanács alelnöke, Csibi István – a Maroshévízi Székely Tanács titkára, SZNT-küldött, Czimbalmas Tivadar – a Gyergyószentmiklósi Székely Tanács tagja, SZNT-küldött, Süket Levente – a Csíksomlyói Székely Tanács elnöke, SZNT-küldött, Székely Antal – a Csíksomlyói Székely Tanács tagja, Simó P. József Tibor – a Csíksomlyói Székely Tanács titkára, Péter Tivadar – a Csíksomlyói Székely Tanács tagja, Bartalis Imre – a Csíksomlyói Székely Tanács tagja, Antal Imre – a Csíkcsobotfalvi Székely Tanács elnöke, SZNT-küldött, Petres László – a Csíkcsobotfalvi Székely Tanács tagja, Petres Gábor – a Csíkcsomortáni Székely Tanács titkára.
           Kelt Gyergyócsomafalván, az Úr 2009-ik esztendejének böjtelô hava 6-ik napján.
           A lista nyitva áll mindenki számára! Aki alá akarja írni, szándékát jelezze a szekelytanacs.csoma falva@yahoo.com vagy a consili ulsecuiesc@yahoo.com címen!
Csata Orsolya

Sajtótájékoztató és közlemény

           A tavasz közeledtével munkába állnak a területfelügyelôk – mondta Mezei János polgármester keddi sajtótájékoztatóján. Lehet, néhány udvarra is betérnek, hogy az adózandó felületeket számba vegyék. Ugyanakkor a polgármester felkéri a lakókat, hogy portáikat tegyék rendbe. Azok az idôsek, betegek, akik ezt a munkát nem tudják elvégezni, igényeljék a hivatal segítségét.
           Az utóbbi napokban a polgármester beszélgetést folytatott a rendôrséggel a parkolásokat illetôen, közös megegyezésre jutottak: a parkolási rend fenntartásában nem a büntetés elsôdleges, de azon gépjárművezetôket, akik rendszeresen semmibe veszik a parkolási szabályokat, meg kell büntetniük.
           Az önkormányzat kéri az egészségügyi minisztériumtól a régi kórház épületének rendeltetésváltását. Az épület az önkormányzat tulajdona, használatba adta az egészségügyi minisztériumnak, most visszakérjük, a minisztérium válaszát várjuk – mondta el a sajtó kérdésére a polgármester. A polgármester szerint a visszaadás nem fog nehézségekbe ütközni.
           A sajtótájékoztató keretében Mezei János polgármester közleményt adott át, amelyben Barti Tihamér legutóbbi sajtónyilatkozatára válaszol.
           Rancz Enikô
           * * *
           Közlemény
           Annak ellenére, hogy régebb jeleztem, hogy a Barti Tihamér felfüggesztéséhez vezetô ügyek kivizsgálásának lezárultáig nem szándékszom a kérdéssel foglalkozni, a sajtóban közzétett újabb nyilatkozatával kapcsolatban kénytelen vagyok elmondani a következôket:
           1. A Barti Tihamér által említett 34 200 lej a művelôdési ház felújításához szükséges önrész lett volna, amit akkor kellett volna kifizetni, ha megnyerik a benyújtott pályázatot. Mint ismert, a pályázatuk nem nyert.
           2. A polgármesternek nem áll módjában egy intézménytôl pénzt elvenni, a költségvetést csak a képviselôtestület módosíthatja. Augusztusban valóban volt egy költségvetés-módosítás, amikor csökkentették a központ költségvetését 10 000 lejjel. Tételesen a következô célokra szánt költségeket csökkentették: a külföldi kiszállásokra szánt alapot 4000 lejjel, a munkavédelemre szánt keretet 1000 lejjel és a személyzet szakmai továbbképzésére szánt alapot 5000 lejjel. Erre a három célra 14 000 lejt terveztek egy nyolc alkalmazottat foglalkozó intézményben, s ezt a képviselôtestület túlzottnak tartotta. Az erre vonatkozó határozatot pedig egyhangúlag hozták meg, az RMDSZ képviselôi is igennel szavaztak.
           3. A polgármesteri hivatal belsô pénzügyi ellenôre rendszeresen ellenôrzi a helyi művelôdési intézményeket, ezt tette az elôzô években is. A városi művelôdési központnál régebb is talált rendellenességeket, ellenben az akkori polgármester ezeket elnézte a ház igazgatójának.
           4. Városnapokat a művelôdési központ létrehozása elôtt is szerveztek, s a szervezés, az összehangolás mindig a városháza alkalmazottainak a feladata volt. 2008 volt az elsô év, amikor a rendezvények megszervezését és lebonyolítását arra a két intézményre bízta a város vezetése, amelyek az elmúlt években bizonyították, hogy képesek egy ilyen szabású rendezvényt megszervezni. Ugyanakkor a város lakóinak azt is tudni kell, hogy az egyes intézmények év elején bemutatnak egy tevékenységi tervet, s annak megvalósítására kapnak támogatást az önkormányzattól. A városi művelôdési központ a tavalyi évre vállalt számos rendezvénnyel adós mind a mai napig, ezek között van a Gyergyói Nyári Napok is. Ilyen elôzmények után természetes, hogy a városnapokat másokra bízta a város vezetôsége.
           5. A december 11-i testületi ülésen valóban szó volt a művelôdési központ átcsoportosítási kérésérôl, annak ellenére, hogy az nem volt idôben beterjesztve. Az ülés jegyzôkönyvének a tanulsága szerint a költségvetési szakbizottság nem támogatta a kért módosításokat, majd a testület egyhangúlag szavazta meg a költségvetés-módosítást, tehát nem igaz, hogy az egyes pártok képviselôi ebben a kérdésben ellentétesen szavaztak. Mindez nem meglepô, ha tudjuk, hogy például az épület tetôzetének szigetelésére akartak átcsoportosítani egy nagyobb összeget, s mindezt december tizenegyedikén.
           6. Az év végén a művelôdési központ számláján 23 032 lej maradt meg, s ezt az összeget az érvényes törvényeknek megfelelôen az intézmény visszautalta a város számlájára. Tette ezt annak ellenére, hogy valóban voltak olyan számlái, amiket ki kellett volna fizessen. Amennyiben ezekre a számlákra késedelmi kamatot kell fizetni, akkor Barti Tihamér arról kell majd számot adjon, hogy miért nem fizette ki ôket idôben, miért utalta vissza a pénzt a város számlájára.
           Összességében elmondható, hogy a művelôdési központ tavaly megkapott a város költségvetésébôl minden olyan összeget, amire a működéséhez szüksége volt, illetve amit ésszerűen el tudott költeni, sôt, még valamivel többet is, hisz év végén pénze maradt meg, amit önként utalt vissza a város számlájára.
           7. Januárban a belsô ellenôr azért tért viszsza az intézménybe, hogy ellenôrizze, kijavították-e az ôsszel észlelt hiányosságokat. Mint már köztudott, azt tapasztalta, hogy csak részben. Ezért lett elkerülhetetlen a mulasztásokért felelôs igazgató felfüggesztése.
           8. A januárban beterjesztett, a két intézmény összevonására vonatkozó határozat-tervezet elôkészítése heteket vett igénybe, ez alatt a városháza vezetôi, a képviselôtestület illetékes szakbizottságai (bevonva az érintett intézmények vezetôit is) alaposan átbeszélték a ház, s a benne működô két intézmény helyzetét, s közösen dolgozták ki a megoldási javaslatot. Sajnálatos, hogy a párt nyomására az RMDSZ-es képviselôk végül nem szavazták meg ezt. Azóta is adósok azonban azzal, hogy a jó működést és a költségeket csökkentô alternatív javaslatot terjesszenek be.
           9. Barti Tihamér felfüggesztése már a januári testületi ülés elôtt megtörtént, bármenynyire igyekszik az érintett ennek az ellenkezôjérôl meggyôzni a közvéleményt. Éppen a félremagyarázások elkerülése végett a vonatkozó rendelet postán, tértivevénnyel volt kiküldve, az iktatószám meg a postabélyegzô dátuma tanúsítja, hogy Barti ebben a kérdésben sem mond igazat.
           10. A felfüggesztésrôl szóló rendelet érvénytelenítését Barti mind a mai napig nem kérte a törvényszéktôl, mindössze annak felfüggesztését. Ennek a pernek a fejleményeirôl tájékoztatni fogjuk a közvéleményt.
           11. Minekutána a képviselôtestület nem hagyta jóvá a két intézmény összevonását, akkor bár annak a törvénytelen álláspontnak véget kellett vetni, hogy egy intézményben két, ugyanolyan hatáskörrel és jogkörrel felruházott igazgató van. Ezért terjesztettem a képviselôtestület elé a művelôdési központ szervezési ábrájának és tisztségjegyzékének a módosítására vonatkozó határozattervezetet. Ebbôl a tisztára adminisztratív, és jogi szempontból elkerülhetetlen tervezetbôl sajnálatos módon ismét politikai kérdést csináltak a testület RMDSZ-es tagjai, ennek ellenére elnyerte a többség szavazatát, így ez a kérdés le van zárva.
           Gyergyószentmiklós,
           2009. III. 3.
Mezei János polgármester

Árus-módszerek a polgármesteri hivatalban

           A fenti címnek nem szabadna meglepetést keltenie, ha azt vesszük figyelembe, hogy a polgármester tanácsadója éppen Árus Zsolt. Azt azonban valószínűnek tartom, még az MPP szimpatizánsok sem gondolták, hogy „Árus vezeti a várost” – pedig a nyilatkozatokból számomra ez derül ki.
           Érdekes fejleményeknek vagyunk tanúi: a polgármester nem jött el egy műsorba, hogy a szemembe mondja azt, hogy felfüggesztett, – de elküldte maga helyett Árus Zsoltot vitázni, mintha ô írta volna alá a felfüggesztésem. Miért nem jött el a polgármester? A választ megtudtam a minap, amikor egy tévészereplése alatt elmondta, hogy nem szeret vitázni. Biztos, az elkövetkezô idôszakban is Árus Zsoltot fogjuk látni a tévé képernyôjén, mint a „polgármester tanácsadóját”, és tôle fogjuk megtudni az „igazat” mindenrôl.
           A múlt héten kiadott 11 pontos nyilatkozatomra a polgármester (személyesen! – annak ellenére, hogy azt mondta nem fog többet ebben az ügyben nyilatkozni) írt egy 11 pontos választ. Mikor láttam, hogy Mezei János írta alá, és mégis milyen sok hamis állítást tartalmaz, hirtelen az jutott eszembe, hogy ezt nem a hivatal egyik alkalmazottja írhatta, hiszen aki írta, vagy szándékosan félretájékoztatja a közvéleményt, vagy nem is tudja, mi történt eddig ebben az ügyben.
           A polgármester által kiadott nyilatkozatról pontonként a következôket tudom mondani: Az 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9-es pont hamis, a 10-es pont teljesen igaz, és várom a polgármesteri hivatal tájékoztatását, a 11-es pont pedig azért téves, mert csak az MPP-frakció szavazott politikai utasításra, az RMDSZ képviselôi nem: errôl a jegyzôkönyv tanúskodik.
           Ezzel le is zárhatnám azt a témát, amit szerintem eddig csak Árus Zsolt és a polgármester nem unt meg, de azt még meg szeretném jegyezni, hogy minden, ezzel az üggyel kapcsolatos kijelentésemet visszavonom, ha a prefektúra nem támadja meg törvényszéken a polgármester rendeletét. Ha viszont megtámadja, akkor ismételten kérem a polgármestert, hogy ismerje be, tévedett.
           Ezt pedig csak tôle fogadom el, helyette nem nyilatkozhat Árus Zsolt.
Barti Tihamér, Gyergyószent- miklósi Művelôdési Központ

Névre szóló ajánlat

           Épülnek az ANL-s lakások, a kérések leadásának határideje lejárt. Ilyen lakás vásárlásának ürügyén névre szóló levelet kapott több igénylô is az egyik bank helyi kirendeltségétôl, amelyben lakásvásárláshoz (akár ANL-s építésű), felújításhoz, javításhoz ajánlanak fel „hathatós hozzájárulást megtakarítási-hitelezési termékeikkel”. A leveleket névre szólóan adták át, felkérve a potenciális ügyfelet, részletes tájékoztatásért térjen be az illetô bank helyi kirendeltségéhez.
           Felmerült a gyanú, személyes információk kerültek ki a hivataltól.
           „A levelet februárban kaptam, személyesen adta át nekem az adott bank egy alkalmazottja. Amikor ideadta a borítékot, hangsúlyozta, egy igen jó lehetôséget ajánl a bank, olvassam el, és egy héten belül térjek be bankba. Egyszer kaptam ilyen levelet. Amikor elolvastam, kissé furcsálltam, hogy névre szóló hitelajánlatot kaptam, és az is meg van jegyezve benne, hogy ANL-s lakás vásárlására is alkalmas. Nem sokkal késôbb egy ismerôsömmel találkoztam, aki szintén tett le igénylést ANL-s lakásra, és elmondta, hogy ô is kapott ugyanolyan névre szóló levelet ugyanattól a banktól. Ez után vált világossá számomra, hogy más ANL-s lakás-igénylôk is kaptak ajánlatot. A hitelajánlatot részletesen elolvastam, de nem igényeltem azt, a bankba sem jártam be. Csupán attól tartok, hogy mivel a polgármesteri hivatalból kikerült a lakcímem, ezután kéretlen reklámleveleket kapok majd, és nem csak én, hanem mások is, akik hozzám hasonlóan ilyen levelet kaptak. Ezt egyáltalán nem tartom jó dolognak, mert már így is elárasztanak minket a reklámok, szórólapok, és legtöbb olyan, amit meg sem nézünk, hanem azonnal eldobjuk” – mondta.
           Mezei János polgármester utánanézett, a hivatal részérôl történt-e mulasztás. „Két úton indultam el. Szúrópróbaszerűen felhívtam négy személyt azok közül, akik ifjúsági lakás igénylésére letették a papírokat. Nem kapott mindenki ilyen levelet. A hivataltól nem jutottak ki személyes információk a banknak” – mondta lapunknak.
           Csavar Gábor dolgozik a hivatalban az ilyen lakásokra benyújtott kérésekkel, valamint az elbíráló bizottságnak is tagja. Ôt is megkérdeztük az ügyben.
           „A névsor a 69 személy nevével, akik a dokumentációt letették december tizedikéig, nem titkosított. Oda nem adtam senkinek, de bárkinek megmutattam, s meg is kell mutassam, ez nem titkos. Más adatot természetesen nem adunk ki. A névsor csak a neveket tartalmazza.”
           Suciu Gábort, mint a helyi tanács képviselôtestületi tagját, és a jogi bizottság tagját kérdeztük. „Két fázis van. Az elsôben az igénylôk beadják a kérést és mellékelik a dokumentációt. A bizottság megvizsgálja a letett dokumentációt, megállapítja, kik felelnek meg a követelményeknek. Errôl kiállít egy listát (ez a lista van most kész – szerk. megj.). Aki hiányos aktacsomót tett le, kimaradt. A további folyamat: akik bent maradnak, azok között felállítják a sorrendet a kritériumok szerint. Amikor a bizottság végez ezzel a rangsorolással, az eredményt kifüggesztik, és az illetékeseknek joguk van jogorvoslatot kérni. A hivatal nem adhat ki személyes információkat, a névsor azonban nyilvános.”
           Az illetékes banknál érdeklôdve megtudtuk, a nyilvános listán keresztül jutottak hozzá a nevekhez. Azon személyek nevéhez, akik ifjúsági lakást szeretnének vásárolni. Mivel ez a megtakarítási-hitelezési konstrukció elônyös számukra is, ezért a reklámokon kívül ilyen módon is igyekeztek megszólítani ezt a célcsoportot.
           Miközben ennek az esetnek próbáltam utánajárni, kedden délután az egyik pénzintézettôl kaptam én is névre szóló levelet postai úton. Nos… ezzel a pénzintézettel soha nem volt dolgom, mégis „utolértek”.
Rancz Enikô

Sok ajándék összegyűlt!

           Ajándékgyűjtést szervezett rászoruló gyerekeknek a Gépgyártó Iskolaközpont XI. teológia osztálya. A kezdeményezést felpártolta a Gyergyó TV, és több héten át hirdette az akciót, melybe gyerek, felnôtt egyaránt bekapcsolódhatott. A közös szervezésben elindult karitatív akcióban, mely február 1–28. között zajlott, számos gyergyói kapcsolódott be felkeresve a Gyergyó TV szerkesztôségét és az iskolát. Szép számban gyűltek össze ajándékcsomagok, könyvek a rászoruló gyerekeknek. A teológia osztályok minden évben szerveznek hasonló akciókat, tevékenységeket. Idei felhívásuk azokhoz a gyerekekhez szólt, akik szívesen ajánlották fel letett, vagy a már nem használt játékaikat, meséskönyveiket. A szervezôk azon gyerekektôl, akik nem kaptak az Angyaltól, Mikulástól ajándékot, levelet vártak, melyben feltüntették nevüket, életkorukat, és röviden leírták, hogy miért alakultak szegényesre az ünnepek. A levélíró gyerekektôl azt is várták, hogy írják meg, felnôve, milyen foglalkozást választanának maguknak. Az óvodáskorúaktól rajzban várták mindezt, vagy családtag is besegíthetett a kicsiknek a levélírásban.
           Az elmúlt napokban a Vaskertes Általános Iskola diákjait, pedagógusait kísértük el a gólyafészkes tanintézménybe. Szervezetten, iskolaszinten kapcsolódtak az akcióhoz, mint Bernád Ildikó tanárnô elmondta, fontosnak tartják a karitatív jellegű rendezvények támogatását, fontosnak tartják, hogy a gyerekek szociálisan érzékennyé váljanak.
           András Szabolcs, a katolikus osztály osztályfônöke elmondta, rengeteg csomag érkezett, és levelet is kaptak a gyerekektôl. Az ajándékcsomagokkal nemsokára útnak indulnak, mi elkísérjük ôket akkor is.
Baricz-Tamás Imola

Népzenészek találkozója

           Rendhagyó esemény tanúi lehettek február 27-én a művelôdési központ nagytermében szervezett találkozón részt vevôk. A rendezvényt a gyergyói népzenészek seregszemléjeként határozta meg a szervezô, azon táncházzenészeket vonultatta fel, akik az 50-es évektôl napjainkig hagyományainkat ápolva lakodalmak, keresztelôk, bálok, katonalátók, táncházak, tánctáborok zenéjét szolgáltatták, szolgáltatják.
           Kolcsár Béla szervezô, a művelôdési központ művészeti igazgatója szerint jól sikerült rendezvényt mondhat a magáénak az intézmény.
           – Úgy értékelném, hogy az elsô alkalommal szervezett Gyergyói Népzenészek Találkozója elérte a célját, nevezetesen azt, hogy sikerült nagyszámú zenészt összegyűjteni, és egy olyan gálaműsort bemutatni a közönség számára, ahol az idôs bácsiktól – akik lakodalmakon és különbözô családi rendezvényeken biztosítják a jó hangulatot, illetve továbbadják a népzenekincsünket – kezdve, a mindannyiunk számára ismert és Erdély-szerte egyre ismertebb táncház-zenészekig nagyon sokan részt vettek. Igaz, volt néhány hiányzó is, de reményeink szerint jövôben, amennyiben sikerül megszervezni ismét a találkozót, még többen leszünk. Nagy öröm számunkra, hogy a legtöbb zenész elsô kérésünkre igent mondott. Azt jelenti, hogy ôk is azonosultak a rendezvény céljával. Itt a fiatal diákzenészektôl az idôsekig mindenki jelen volt. A közönség reakciójából és létszámából ítélve is egy sikeres rendezvény volt. Remélem, sikerül hagyományos rendezvénnyé „növelni” a találkozót.
Csata Orsolya

Emlékezés: és mégis élünk…

           „A kormány 1949. március 2-i határozata értelmében, mely a földbirtokosok végsô felszámolását célozta, Alfaluból deportálták a Lukács és Ágoston családokat, akinek Udvarhelyen jelöltek ki kényszerlakhelyet” – áll Magyari András Gyergyóalfalu a történelem sodrában című könyvében. Erre a szomorú eseményre emlékeztek vasárnap, március elsején Alfaluban a Lukács család és az egybegyűltek. Lukács Irén, született Ávéd, és családja kitelepítésének emlékére, családi házukra helyezett el emléktáblát a Volt Politikai Foglyok Szövetsége, dédunokájuk és fiuk koszorúzta meg. A koszorúzás után az iskola dísztermében folytatódott a megemlékezés.
           A kitelepítésekkel egy idôben a faluban intézkedéseket foganatosítottak a kuláknak minôsített jobb módú gazdák, kereskedôk, cséplôgéptulajdonosok, vagy olyan személyek ellen is, akik idegen munkaerôt alkalmaztak földjük megművelésére. Az 1950-ben összeállított elsô kuláklistán kilenc család szerepelt, majd 53 után még 17 családdal bôvült a lista.
           Az aktuális rendszer, a kommunizmus azok ellen harcolt, akik munkát, megélhetést adtak az embereknek – mondta a megemlékezésen Lukács János. Az éjszaka, erôszakkal végzett kitelepítések célja az emberek megfélemlítése, az akaraterô, a kollektívával szembeni ellenállás megtörése volt. S még nehezebb volt azon kulákok sorsa, aki a faluban maradtak. „A megemlékezés fontos. Az ember nem azért dolgozik, hogy összegyűjtött vagyonát valaki elherdálja. Ilyen többé nem történhet meg” – fejezte be.
           Bogyé Miklós történelemtanár szerint emlékezni kötelességünk, tisztelni kell azok emlékét, akiknek volt bátorságuk szembeszállni a kommunizmussal. A diktatúra semmibe vette az emberi értékeket, és nemcsak anyagilag tette tönkre a kuláknak minôsített családokat, megalázta ôket. Megszüntetve a magántulajdont, azt nevelte az emberekbe, hogy ha minden közös, minden a miénk, akkor vigyük el… – vázolta a kommunizmus következményeit.
           Gál János bácsi egy szárhegyi születésű íróra, Bartis Ferencre emlékezett, aki tíz évet töltött börtönben politikai tevékenysége és egy verse miatt. A ’49-es szárhegyi lázadás során, amikor nagybátyját is a Duna-csatornához deportálták, röpcédulázott, ami után Szentmiklóson megkínozták. Akkor felfogadta, a kisemmizett embereken segíteni fog. ’54-ben megszervezte az összmagyar testületet, majd az És mégis élünk! című versének elszavalásáért hét évet töltött olyan nehéz börtönben, amelyet 12 emberbôl csak három élt túl. Majd sírva szavalta el Bartis Ferenc És mégis élünk! című versét:
          
           Széttépve és összetörten
           Gyôzelmektôl meggyötörten
           Már magzatként bajba ölten
           Vándor bölcsôtemetôkben –
           És mégis élünk
          
           Dobra vernek minden vágyat
           Árverezés a vasárnap,
           Nászunkra is gyászhír támad
           Üresek a gyermekágyak –
           És mégis élünk
          
           Elvadult a dűlôk lelke
           Kórót terem tarló mezsgye
           Pusztul a föld egyre-egyre
           Hull a szikla tenyerünkbe –
           És mégis élünk
          
           Fogaskerék futószalag
           Egyik elmegy másik marad
           Bölcsônk, sírunk porrá szakad
           Zokognak a kövek szavak –
           És mégis élünk
          
           Hogyha sírunk: kiröhögnek,
           Hogyha kérünk: fel is kötnek
           Hogyha küzdünk: odalöknek
           Történelmi kárörömnek –
           És mégis élünk
          
           Magyar, szavad világ értse:
           Anyanyelvünk létünk vére;
           Anyánk szíve tetemére
           Átok zúdult: vége, vége...
           És mégis élünk!
          
           A szomorú hangulatot a diákok által szavalt versek, illetve a citerások zenéje és éneke oldotta.
Rancz Enikô

Újdonságok az egyetemrôl

           A Babes-Bolyai Tudományegyetem Gyergyószentmiklósi Kihelyezett Tagozatának igazgatója, dr. Dombay István tájékoztatott az újdonságokról. A sajtótájékoztatón elmondta a felvételivel kapcsolatos tudnivalókat, valamint beszámolt arról, hogy felsôoktatást minôsítô ellenôrzés folyik a Csíky-kerti intézményben. Azt is megtudtuk, hogy jövôtôl távoktatáson mesteri képzést is indítanak ökoturizmus és fenntartható fejlesztés szakon. Ugyanakkor szeretnék bevezetni a pedagógia modult is, aminek elvégzése alapján bármilyen állást be lehet tölteni a tanügyben, akár egyetemen is.
           Az igazgató egy megnyert uniós pályázatról is hírt adott, mely által az egyetemisták terepen végezhetnek szakmai gyakorlatot.
           Gyergyószentmiklósról 80 tanulót helyeznek el az ország területén különbözô cégeknél 10 napos gyakorlatra. Május és október között van lehetôségük a diákoknak Ciprusra is utazni. Az ôszi felvételi kapcsán az igazgató elmondta, ugyanazok a szakok indulnak, mint az elôzô évben. A turizmus-földrajz szakon, magyar tagozaton 30 ingyenes hely lesz és 40 tandíjas, míg román tagozaton 10 tandíjas és szintén 10 tandíjköteles hely van elôirányozva. A geodézia szak magyar tagozatán 15 ingyenes és 25 tandíjas helyre jelentkezhetnek a fiatalok, román tagozaton pedig 10– 10 hely van. A felvételivel kapcsolatos információkat a 0266/364.761-es telefonszámon kaphatnak vagy a www.cugh.ro honlapon.
Baricz-Tamás Imola

Vetélkedô

           Játékosan tanuljunk románul vetélkedôt szerveztek 2009. február 28-án a siménfalvi Maros Gergely Általános Iskolában, második alkalommal a polgármesteri hivatal teljes támogatásával.
           Hargita megye 26 csapattal volt jelen. A Gyergyói-medencébôl három iskola nevezett be: a gyergyószentmiklósi Kós Károly Általános Iskola, felkészítô romántanár Kovács Éva, a ditrói Siklódi Lôrinc Általános Iskola, a felkészítô romántanárok Apostoaiei Katalin és Natea Alina, a remetei Fráter György Általános Iskola, a felkészítô romántanár György Edit.
           Mindhárom csapat igen szép eredménnyel, sok élménnyel tért haza.
           Ugyanis a 26 résztvevô csapat közül a ditróiak ötödik, a gyergyóremetei és a gyergyószentmiklósiak hatodik helyezést értek el. Kiváló szervezés-fogadtatásban volt részük a megmérettetésre beérkezett tanulóknak. E lelkes csapatok már várják a következô vetélkedôre való benevezést.
Apostoaiei Katalin, tanárnô

Felszegiek, gazdálkodók gondjai

           Nem elôször ülnek egy asztalhoz a felszegi gazdák, hogy megvitassák dolgaikat, problémáikra megoldást találjanak. Hétfôn este a Batthyány Ignác Szakkollégiumban ültek össze több mint ötvenen a tanácstestület RMDSZ- frakciójának szervezésében. Több önkormányzati képviselô, a város polgármestere és alpolgármestere, valamint az erdészet és a rendôrség is képviseltette magát. A kétórás beszélgetésen a felszegiek, gazdálkodók nem rejtették véka alá véleményüket. A Tinka Kálmán tanácsos vezette találkozón a mezei utak állapotáról, a mezôôrzésrôl, a falopásokról, rendezetlen területekrôl, a Vár utca áldatlan állapotáról, a vezetékes víz hiányáról, esztenák megszervezésérôl, a várost körülvevô szántós és kaszálós területekre kihordott szemétrôl, a kóbor kutyák ügyérôl, járdák állapotáról, és a felszegi kisgyerekeket érintô tanintézmény hiányáról szóltak.
           Hosszasan tárgyaltak a tűzifa szállításáról, a rendôrség által kirótt büntetésekrôl, tisztázódni látszott, hogy szállítólevél nélkül mit is vihet haza a fuvaros. Bajcsi István a magánerdészet képviseletében volt jelen, elmondta, a nyolc centiméternél kisebb átmérôjű csapot lehet szállítani papíros nélkül. Coşa Emil rendôrfônök és helyettese, Diaconiţă Vasile is részt vett a találkozón, elmondták, bíz’ a csap alatt rönkfák is vannak a szekéren, s ekkor jön a büntetés. Coşa kihangsúlyozta, ha nem volt jogos a büntetés, szóljanak, keressék fel a rendôrséget, az ajtajuk mindenki elôtt nyitva áll.
           Összehangolva kellene dolgozni, állapíttatott meg ugyanúgy, mint a mezôôrzés témában. Mezei János elmondta, megoldást próbálnak találni, és egy bizonyos pénzösszeggel hozzá is kívánnak járulni a termények megôrzéséhez, viszont a tulajdonosok is egy minimális összeget rá kell fordítsanak, hogy minél hatékonyabb legyen az ôrzés. A városvezetés egy tíztagú közösségi rendôrség létrehozásában látná a megoldást. Gáll Árpád tanácsos a Gyergyói-medencei polgármesterekkel tárgyalt már ez ügyben. Ha a határt a Gyergyót körülvevô települések mezôôreivel együtt lehetne ôrizni, sokkal hatékonyabb lenne, mondta, hozzátéve, a mezôn csak akkor lesz rend, ha csak az jár ott, akinek területe van. A gazdákon kívül más személynek nincs mit keresnie a mezôn. Gáll Árpád ebben az ügyben is az összefogást szorgalmazta ugyanúgy, mint a mezei utak rendbetétele esetében. Felajánlotta az Aranykalász és az Agromec társas nevében, hogy célgépeket biztosít a mezei utak rendbetételére. A mezei utak állapotára térve Kastal László tanácsos kihangsúlyozta, ha járhatóak lennének, talán a rendôrség is végig tudna menni az utakon, és hatékonyabban lehetne visszaszorítani a termények lopását, és a szemétkihordókat is jobban szem elôtt lehetne tartani, „mi, gyergyóiak hordjuk ki a szemetet a mezôre a város kijárataihoz” – mondta.
           A polgármester pedig egy kisebb célgép vásárlásáról szólt, mely megoldhatná a mezei utak árkolását is, így esôzésekkor lenne, ahol elvezetni a vizet.
           Továbbá a Vár utca lakóinak kérését, a vezetékes víz bevezetését is tárgyalták, a víz- és csatornahálózat kiépítésének programjába beleférne, erre valamikor az ôsszel kerülne sor, mondta Mezei János, hozzátette, tudja, a Vár utcai lakók is ugyanolyan adófizetô polgárai a városnak, mint mások. Pál József többször is elmondta, a városvezetésnek legyen gondja a felszegiekre, a gazdálkodókra. Szó esett a villanyhálózat bôvítésérôl is a város szélén levô utcákban.
           Lázár Zoltán alpolgármester, mintegy összegzésként, a találkozón felmerülô minden problémára kitért, kihangsúlyozva, hogy a gazdák fogalmazzák meg konkrétan a kéréseiket, akár utcánként, akár a mezôôrzés kapcsán szomszédonként. Elmondta, tudja, hogy vannak problémái a felszegi gazdálkodóknak, hisz ô is felszegi gazdálkodó családból származik, és próbálnak megoldásokat keresni a felmerülô problémákra.
           Tinka Kálmán tanácsos a találkozó végén egy újabb találkozót szorgalmazott, mint mondta, a tavasz közeledtével sok a tennivaló.
Baricz-Tamás Imola

Új városkép felé
Ilyen városban szeretnék élni!

           Ezzel a mondattal zárta bevezetôjét Bíró Emese, a polgármesteri hivatal fôkönyvelôje a kedden, március 3-án tartott városrendezési terv ismertetésén. A Nosztalgia kávéházban összegyűlt városvezetôk, önkormányzati képviselôk a Fejlesztési Stratégia részeként létrejött Általános Városrendezési Tervet (románul PUG, azaz Plan Urbanistic General) ismerhették meg.
           „Mindenki kollégám, aki itt van, mindenki közreműködött abban, hogy az utóbbi nyolc hónap eredményeként létrejött elsô bemutatót megtarthassuk” – vezette be a tervezôt Bíró Emese, a stratégia projektmenedzsere. A tervek alapján sorra kerülô átalakulás hosszú folyamat, de a pályázat sikeres elbírálása esetén egy olyan Gyergyószentmiklós fog születni, ahol jó lesz élni – összegezett az átfogó tanulmány elkészítését összehangoló projektmenedzser.
           A városrendezési tervet Köllô Miklós építész és kollégái készítették. A Nosztalgia kávéházban kiállított tervekkel kapcsolatosan Köllô Miklós elmondta: szubjektív munkát tár a szemlélôk elé, hiszen szereti ezt a várost, munkáját meghatározta az a cél, hogy élhetô, „szeretnivaló” városképet alakítson. A kávéház emeleti termében öt városrész látványtervét tekintheti meg a nagyérdemű: a Szent István tér (a Szent István templom körüli tér); a Szabadság tér, a Kossuth Lajos utca, az Orel Dezsô tér (a művelôdési központ körüli városrész), valamint a Fapiac rendezési tervét.
           A Gyergyói Kisújság részletesen fogja közölni ezeket a terveket. Elsôként Köllô Miklós szempontjait és a Szabadság tér tervét ismertetjük.
           – Gyergyószentmiklóson élünk. Ennek a városnak nagyon sok adottsága van, de ugyanakkor nagyon sok veszély is leselkedik rá építészeti szempontból. A tervek készítésénél fontos szempontok voltak, hogy az adott lehetôségeket kihasználjuk, ésszerűen gazdálkodjunk a város területeivel, lehetôségeivel. Az volt a célunk, hogy tereket, élettereket hozzunk létre, találkozásoknak a kis üldögélésnek, a diskurálásnak a tere, az, amitôl a fiatalok itthon maradnak, az öregek kimennek a gyerekekkel a városba, az emberek találkoznak egymással, nem idegenednek el egymástól. Ez egy olyan város, ahol mindez megvalósítható és ezáltal egy nagyon vonzó településsé válhatna.
           Elsôként mutassuk be a Szabadság tér rendezési tervét.
           – A Szabadság térben rejlik az a lehetôség, hogy mélységében kezelve az udvarokat és fejlesztve, bejárhatóvá téve ezeket, és az építészeti örökséget bemutatva nemcsak homlokzatok szintjén, a felsô része (gyakorlatilag a jelenlegi szökôkúttól egy kicsit fennebb) nemcsak városi fôtérré, nemcsak a medence fô fogadóterévé, de Székelyföld szalonjává, legmarkánsabb terévé válhatna. A másik részen megtartjuk a parkot klasszikus szabályok szerint. Míg az elsô részen kövezett tér lesz, ezen a részen gyakorlatilag két fát kell mindössze kivágni a sétányok miatt. Ellenben ezek a sétányok hangsúlyozzák az épületeket. Faültetést a park belsejében képzeltünk el, így fokozatosan kivágjuk az öregedô fákat azért, hogy a homlokzatokat kibontsuk. Egy park nem nô fel gyorsan, addig ezt a parkot nem akarjuk megszüntetni. Ez a tér egy oázis is lesz a városban, a parkban sok kis változatos találkozási hely lesz. A Szent Miklós szobor áthelyezôdik, ezáltal a fôtér úgy fog működni, mint a templomnak egy meghosszabbított hajója. Ennek oldalkápolnájaként a szobor egyfajta oldaloltárként működik. Két oldalutcának tartja majd a perspektívát: a Gábor Áron és a Miron Cristea utcának. A fôtengely a parktól a templomig tart. A park és a városi tér elválasztásaként jelenik meg a változó magasságú, több vízoszlopból álló szökôkút, amely az állandó változásával, meg a susogásával egy látványosság lesz a téren. Az az egyik elônye, hogy nyáron látvány, télen meg észrevehetetlen. És nincs gond vele. Városnapokon szervezett ünnepeken nem zavar, nem fagy el. A forgalom zsebparkolókkal lesz megoldva. A Gábor Áron utca és a Miron Cristea utca megközelíthetô lesz. Ezek programja reggel nyolc órától délután öt óráig lesz, ekkor van a forgalom a városban. Nagyon sok intézmény van a környéken, melynek a parkolását meg kell oldani, ez most is látszik. Sok elemzést folytattunk, ezt a kérdést nem lehetett másképp megoldani. Ez azt jelenti, hogy délután öt órától az utca csendes marad. Ennek betartása nem a városrendezô, hanem a polgármesteri hivatal feladata. A forgalom a Budai Nagy Antal utcán keresztül fog zajlani, felfelé pedig a Selyem utcában. Gyakorlatilag az autóval közlekedô a templom feletti részen érne a Márton Áron utcába. Biztosítottunk egy pár parkolót mozgássérültek számára, a többi parkolót pedig kissé távolabb tettük, éppen azért, hogy ne torlódjanak az autók. Meg kell szokni és meg kell tanulni ezt a környezetet használni. Lesznek szabályai, de Gyergyószentmiklós a legjobb turisztikai adottságokkal rendelkezô székelyföldi település, amely megérdemli, hogy a központi terét méltó módon megbecsüljük.
           A városrendezési tervrôl Bíró Emesét, a projekt menedzserét is megkérdeztük.
           – Ami a projektmenedzseri minôségemet illeti, el kell mondanom, hogy mivel mi még az elôkészítô fázisban vagyunk, inkább úgy fogalmaznék, hogy a projekt „mozgatórugója” vagyok e munka során.
           Az idáig lebonyolított, vagy kilátásban levô legnagyobb projektrôl lévén szó, gyökeresen megváltoztathatja a város életét, és meghatározó lehet a város fejlôdésében. Egy figyelemfelkeltô tájékoztatás után, amelyet meghívásunkra Köllô Miklós építész tartott az újonnan megválasztott tanácsosoknak, a Tarisznyás Márton Múzeum Játszóháza, valamint más helyszínek helyet biztosítottak a hétrôl-hétre megszervezett műhelymunkáknak, melyek során szakértôk bevonásával (turisztikai, kulturális, forgalmi, szociá-lis, városrendezési, kertépítési stb. területeken) megvitatásra került sok olyan probléma, ami részben megoldásra talált a jelen program keretén belül, így kialakult a pályázat követendô irányvonala. Párhuzamosan lakossági fórumok voltak szervezve, felmérések készültek, a részleges eredmények nyilvános bemutatásra kerültek, és itt kihangsúlyoznám az elsô pozitív melléktermékét ennek a munkának, éspedig az elsô két tulajdonosi szövetség megalakulását városunkban. Egy másik eredmény azon tanácshatározat, amely kötelezi a szolgáltatókat vezetékeik földbe helyezésére, és így elkezdôdik környezetünk kábelmentesítése.
           – Kik vettek még részt ebben a munkában?
           – A hivatal részérôl kezdetben ţurcaş Éva, majd Kótai Levente, a fejlesztési osztály szakreferensei vettek aktívan részt, utólag Madaras Szilárd kapcsolódott be a fejlesztési osztályra való áthelyezése után, és a hivatalba érkezése után Bardócz Ferenc. Az utóbbiak hozzájárulása úgy az egyeztetési fázisban, mind a mostani koordinálási munka során nélkülözhetetlenné vált.
           A külsô munkatársak közül megemlíteném Köllô Miklóst és csapatát, Csergô Tibort, Portik Irént, Bányász Józsefet, Sebestyén Albertet, Dániel Botondot, a diáktanácsok tagjait, Farkas Évát és nem utolsósorban meghívottainkat Horváth Alpárt, Lukács Pétert.
           – Mitôl más ez a program, mint eddig?
           – Amikor kijelentettem, hogy a legnagyobb projektrôl beszélünk, akkor nem csak az értékére gondoltam, hanem a komplexitására is. Hogy érzékeltessem a méreteit, elmondhatom, hogy a fűtésrendszer teljes rehabilitálásánál, vagy a víz- és csatornarendszer felújításánál is nagyobb. Ameddig az utóbbiak csak egy-egy szakterületre irányulnak, addig ez – az elôzôek figyelembevételével – minden infrastrukturális kérdésre választ kell adjon a tanulmányozott területen, megtoldva azt szociális, műemlékvédelmi, építészeti kérdésekre való válaszolási feltételekkel is. A pályázat legutolsó fázisáig, tizenkét szerzôdés keretén belül folyik a munka. A letevésig az önkormányzat körül 600 000 lejjel kell elôzetesen hozzájáruljon a programhoz. Amennyiben a pályázatunk kedvezô elbírálásban részesül (amirôl lelkem mélyén meg vagyok gyôzôdve) a lebonyolítás során szükség lesz arra, hogy egyeztessük (idôben és pénzben) más programokkal.
Csata Orsolya

Óh, az a fennvaló

           Van egy jó barátom. Február 13-án, pénteken este telefonon felhívtam, hogy beszéljek vele. Jelentkezett. Beszéd közben hallom, hogy egyet kattan a telefon és megszakad a beszélgetés. Nem tudtam elképzelni, hogy miért tette le a telefont. Újból hívtam. Csöngetett a telefon, de nem vette fel. Mi történhetett? Valami nem jót mondtam és azért lecsukta? Másnap újból hívtam. A hívást többször megismételtem. Cseng a telefon, de nem veszi fel senki. 15-én Csíkba kellett mennem. Onnan háromszor is hívtam, de ugyanaz a helyzet. 16-án hazajövök. Újból hívom. Cseng a telefon, de nem veszi fel. Bánkódni kezdtem. Nincs-e valami baj. Ô vagy a felesége nem-e került kórházba. Elmegyek a lakásukra, lássam, mi a helyzet.
           A felesége nyitott kaput. Megörvendtem. Kérdem, mi van a barátommal. Bent van a házban, nincs semmi baj. Még nagyobb az örömem. Bemegyek. Kezet fogunk. Jól fogad. Mondom, hogy hányszor telefonáltam, csengett a telefon, de nem vettétek fel. Miért? S elmondja az okát.
           13-án, amikor beszélgettünk, a telefon egyszer csak kattant és megszakadt a beszélgetés. Azóta a telefonjuk nem működik. Jelentette a postán, az a Romtelecomhoz irányította. Odament a helyi kirendeltséghez. Ott azt válaszolták, hogy a bajt Brassóba kell jelenteni. Így felhívta az 1921-es „deranjamentet”. A válasz rövid. Gyergyónak közlik, hogy javítsák meg február 16-án, 9 órakor.
           Február 17. Még nem jelentkeztek. Barátommal kimegyünk a postára más dolgainkat intézni. Ô kifizeti a telefon taxát idejében, hogy nehogy késedelmi kamatot követeljenek. Útközben találkozunk egy szakival, aki az egyik telefonpóznánál tevékenykedik. Kérdi a barátom, hogy hozzuk megy-e. Nem. Volt a rövid válasz. Nem, mert Brassó a hibát kell jelentse Ploieşti-nek, onnan jelentik Bukarestnek. Bukarest beteszi a komputerbe, s majd adja az utasítást a jelentett hiba elhárítására. De nem lehet megcsinálni azt, hogy ezt a kálváriát elkerüljük, és ön eljön hozzánk, hogy elhárítsa a hibát? Ja, kérem, nem mászkálhatunk akárhova, mert műholdon keresztül vagyunk követve, hogy mikor és hol vagyunk, végezzük-e a munkánkat. Istenem, milyen magasra jutottunk a haladással.
           A januári telefonszámlával a Romtelecomtól kaptunk egy „fluturaşt”, „foaie volantăt”, vagy röpiratot, amit románul pamfletnek is neveznek. Ez aztán egy igazi gúnypamflet. A bal sarkán azt írja „Clientul pe locul 1”. Tehát a kliens, vagy én, mint vásárló az elsô helyen vagyok. Ezt a röpcédulát, röpiratot, vagy nem tudom, minek nevezzem, az igazgató írja alá, és tudomásunkra hozza, hogy „Sunt noul director general al Romtelecom, de la începutul lunii februarie, şi as vrea să vă spun, direct şi sincer, că sunteţi o persoană importantă pentru noi”.
           Ez a szöveg szabadfordításban így hangzik: „Február kezdetétôl a Romtelecom új igazgatója vagyok, és mondani akarom, közvetlenül és ôszintén, hogy ön egy fontos személy számunkra”. Elhiszem, hisz a mi pénzünk után élnek. Továbbá ezt írja: voltak hibák, de mindent megtesznek, hogy a dolgok sokkal jobban menjenek.
           Február közepén túl vagyunk. De még komplikáltabbak lettek a dolgok, tisztelt vezérigazgató úr. Ha továbbra is így fognak menni a dolgok, elege lesz a fogyasztónak, a szolgáltatásukat elfogadott feleknek. Panaszkodhat, várhatja a telefon javítását. Nem csak a telefon, a polgár is sokáig némán marad. Talán addig, amíg a műhold feléje fordul.
           Na, kedves barátom, kérjed azt a fennvalót, a Föld körül keringô műholdat, hogy mihamarabb feléjed forduljon, s kövesse a Romtelecom szorgalmas munkását, hogy az idôben eleget tesz-e a kért panaszod megoldásának.
           Vén fejemre nem gondoltam volna, hogy a műszaki haladás a csillagokig jusson, s a kapitalizmus olyan szigorú legyen, hogy az égbôl ellenôrizze munkását, állandóan szemmel tartsa, hogy az miként tesz eleget feladatának.
Király Sándor

A pszichiáter válaszol
Szkizofrénia

           Az elmúlt évben elkezdett rovatunkban olyan – nagy érdeklôdésre számot tartó – betegségeket ismertettünk, mint az alkoholizmus, depresszió, szorongás. Rovatunkat folytatjuk. E heti lapszámunkban dr. Babos Hunor pszichiáterrel a szkizofréniáról, a pszichotikus zavarokról készült beszélgetésünket olvashatják.
           A betegség-kategóriát pszichotikus zavaroknak nevezzük. Ezen belül leggyakoribb a szkizofrénia (tudathasadás), ritkábban fordul elô a téveszmés zavar. A pszichotikus zavarok közös jellemzôje az, hogy a beteg valósággal való kapcsolata összetöredezik, zavart szenved, amelynek következtében hallucinációk (érzékcsalódások) keletkeznek – leggyakrabban hallási és látási, de lehet szaglási, ízlési, tapintási is. Ez azt jelenti, hogy olyan dolgokat hall, vagy lát a beteg, melyek nem valóságosak. Másik jellemzô a téveszmék, ami azt jelenti, hogy olyan dolgokról van meggyôzôdve, melyek nem valóságosak, és a beteg ebbôl a meggyôzôdésébôl nem téríthetô ki. Például, hogy üldözik, hogy lehallgatják, hogy összeesküvést szônek ellene, hogy róla beszélnek a tévében, vagy rádióban. Másik jellemzôje a furcsa viselkedés, magatartás (pl. nem megfelelô edénybe vizel, magában dörmögve sétál az utcán). Ugyanakkor a beszéd, a gondolkodás is összetöredezik, inkoherenssé, érthetetlenné, szokatlanná válik. Ezeket pozitív tüneteknek nevezzük, azaz a normális viselkedéshez képest pluszban vannak. Vannak a negatív tünetek is – amelyek leginkább a krónikus szkizofréniára jellemzôk –, a normálishoz képest hiányt jelentenek. Például a kezdeményezô-készség hiánya, elhanyagolja a higiéniát, nem gondoskodik magáról, visszahúzódik, leépülnek a társas kapcsolatai, érzelmileg elsivárosodik. Ezek a pszichotikus betegségeknek a közös jellemzôi. Mondhatni, hogy a szkizofréniában ezek mind megvannak, míg téveszmés zavarban fôleg a téveszmék vannak elôtérben, amelyek nem annyira bizarrak, mint szkizofréniában, valós, elképzelhetô helyzetekrôl szólnak, pl. üldöztetéses téveszmék, ugyanakkor a hallucinációk nincsenek elôtérben, és a beteg viselkedése nem annyira szokatlan, bizarr mint a szkizofréniában. Amikor pszichiátriára gondolnak az emberek, többnyire ezek a betegségek jutnak eszükbe, ami bizarr, eltér a normálistól viselkedés szempontjából. Mert ez tűnik fel. A szorongás, a depresszió, a visszahúzódottság közelebb áll az emberekhez, mert azt könnyebben megértik. És ez a kulcsszó, hogy megértik. Viszont a szkizofréniát nehezebben értik meg. Nem értik, hogy mi történik a beteggel, éppen ezért sokkal nehezebben fogadja el a környezete. A szkizofrénia leggyakrabban a 20-as 30-as életévekben kezdôdik, míg a téveszmés zavar a 40-es évek után. A szkizofrénia a lakosság 1%-ánál fordul elô. A téveszmés-zavar ennél sokkal ritkább. Éppen ezért érdemes inkább a szkizofréniáról beszélni.
           – Mi válthatja ki? Melyek az okai?
           – Nem lehet pontosan tudni. Többféle elmélet, elképzelés van. A legelfogadottabb elmélet, hogy több tényezô járul hozzá: biológiai, genetikai, pszichés, szociális tényezôk egyaránt. Ha egyik szülô szkizofréniában szenved, akkor 10% az esélye annak, hogy a gyermeknél is kialakul. Vannak elméletek, melyek szerint a méhen belül, a terhesség ideje alatt történik vírusfertôzés vagy egyéb károsodás, mások szerint a szülés körüli komplikációk is szerepet játszhatnak. A legelfogadottabb biológiai elmélet az, hogy a dopaminnak nevezett hírvivô anyag az agyban nagyobb mennyiségben található, mint egészségeseknél, ezt lehet gyógyszerrel befolyásolni.
           – Van-e szervi elváltozás ezeknél a betegeknél?
           – Egyes esetekben van. Agysorvadásra utaló jelek mutathatók ki CT-vel például. Az agykamrák tágulnak, az agytekervények közötti sáncok mélyülnek. De ez nem specifikus.
           – Hogy kerül orvoshoz a beteg?
           – Nagyon jellemzô a pszichotikus betegségekre, hogy nincs betegségbelátás. Magyarul, a személy nem tudja magáról, hogy valamilyen baja lenne. Ô meg van gyôzôdve arról, hogy amit átél, az valós. És nem is gyôzhetô meg az ellenkezôjérôl. Nem is érdemes vitázni vele a téveszmékrôl. Orvoshoz általában viszik. Ha nagyon bizarr a vislekedése, akkor már mentôvel. Ameddig nem veszélyes önmagára, vagy a környezetére, addig nem lehet mentôvel, rendôrséggel beszállítani. A pszichotikus zavarokban szenvedô embereknek jogi szempontból nincs józan ítélôképessége. Akarata ellenére kezelésre kötelezhetô.
           – Milyen a lefolyása?
           – Leggyakrabban hullámokban zajlik. Egy ilyen epizód, vagy hullám eltarthat hónapokig, utána többé-kevésbé helyreáll a normális állapot. Ez az epizód kezeléssel rövidíthetô. Minden újabb epizód után egyre nô a visszamaradó károsodás mértéke. Ez azt jelenti, hogy nem múlnak el teljesen a pozitív tünetek, részleges formában megmaradhatnak, valamint a betegség elôrehaladásával erôsödnek a negatív tünetek. Az esetek 50%-ára ez a jellemzô. Az esetek 25%-ában nem hullámzó, hanem krónikus a lefolyás, azaz a betegség kezdetétôl nagyfokú károsodás maradhat fenn. A további 25%-ban egy epizód után teljesen helyrejön a beteg. Gyakori a komplikáció, az öngyilkosság, a szerfüggôség a szkizofréniában szenvedô betegeknél.
           – Kezelése…
           – Elsôdleges a gyógyszeres kezelés, ezért kórházba kerül a beteg. Mivel nincs betegségbelátása, általában be kell fektetni a pszichiátriára (gyakran zárt osztályra), másképp nem lehet rábírni arra, hogy gyógyszert szedjen. Állandó probléma a beteget rábírni, hogy miután jobban van, akkor is szedje a gyógyszert. A gyógyszeres kezelés elsôsorban lerövidíti a pszichotikus epizód idôtartamát, másrészt bizonyítottan kevesebb a visszaesés kezelés mellett, mint anélkül, habár nem biztosít teljes védelmet ezen a téren. Elsô epizód után egy-két évig javasolt szedni, de két-három epizód után javasolják, hogy folyamatosan szedje a gyógyszert, évekig, akár a cukorbetegek. A régebbi gyógyszerekhez képest sokkal jobbak a ma használatos gyógyszerek, kevesebb a mellékhatásuk. Ha hamar abbahagyja, megtörténhet, hogy visszaesik a betegségbe. Másik módszer az elektrokonvulzív kezelés, amit helytelenül sokk-kezelésnek is szoktak nevezni. Arról van szó, hogy elektromos árammal kiváltanak egy epilepsziás görcsrohamot. Általában rossz a laikusok véleménye ezekrôl a kezelésekrôl, de sokszor hat, gyógyulást eredményez, habár nem tisztázott ma sem, hogy hogyan. Végzik ezt a kezelést mindenfelé, akár az Egyesült Államokban is, habár az utóbbi idôben visszaszorult a használata. A beteg kezelés körüli emlékei kiesnek, de egyéb szövôdménye ritkán szokott kialakulni, esetleg több kúrán átesett betegeknél enyhe memóriakárosodás maradhat vissza. Nem igaz az, hogy nincs helye a gyógyításban. Természetesen megfelelô indikációkkal kell használni. Például, ha a gyógyszeres kezelésre nem reagál a beteg. Miután helyrejött, nagyon fontos, hogy megértse, mirôl is van szó, fontos hogy megértse betegségét. Segíteni kell a betegnek feldolgozni azt, ami vele történt. Bizonyított továbbá, hogy nagyon hasznos a családterápia, ritkítja a visszaeséseket. Tehát, miután a beteg jól van, érdemes alkalmazni pszichoterápiás eljárásokat is.
Csata Orsolya

Városunk, mindennapjaink
Gyergyószentmiklós Barabás Árpád szemével

           Mindenkinek kialakult egy képe a városról, aki kicsit is követi a történéseket, annak van bôven mondanivalója, aki figyeli a médiát, biztosan akad hozzáfűznivalója az utóbbi évek változásaihoz, vagy éppenséggel a nagy stagnáláshoz, de aki csak végigmegy a lakónegyedek bármelyikén, biztosan nem hagyja szó nélkül a látványt. A színművészeket általában produkciók, szerepek kapcsán kérdezik. Ezúttal Barabás Árpád színművész véleményére voltunk kíváncsiak, arra, ô hogyan látja a várost, ahol él.
           – Nagyjából öt éve változatlan, habár néhány épületet kifestettek azóta, s kitettek néhány szemetest, mert ugye tudjuk, hogy ezelôtt az állomás és a kultúrház közötti útvonalon lehetetlen küldetésnek bizonyult kukát találni. Szerintem inkább mentálisan kellene változzanak az itt lakók. Rendet kellene rakni, és most nem csak a politikusokról beszélek, hanem arról, hogy sokak hozzáállásán kellene változtatni. Az értékrendünkön. Van egy nagyfokú külsô és belsô igénytelenség – lehet, hogy sokan megsértôdnek – de én így látom. Mert mi van? Mindennek van politikai színezete, de a város egyre szürkébb, egyre igénytelenebb, sárosabb, szutykosabb, matyukább. Miközben szeretek én itt élni, mert itt dolgozom, itt van a családom, attól nem tudok eltekinteni, hogy úgy tűnik, alulról termelôdik a mocsok. Én tudom, hogy gázt vezettünk, folyton túrni kell, mert régi a vezeték, de a Forradalom negyedben, ahol lakom, elképesztô a látvány. Például: a kórházzal szemben valaha volt egy kicsi zöldövezet, de vége, nincs, még kerítés sincs, cölöpök vannak és oda parkolnak az autók. Ezeket észreveszi az ember. Az esti kivilágítatlan utcák, vagy a kutyák látványa hasonlít egy Bacovia-versre „Auzi materia plângănd…”
           – Mint fogyasztó, a távfűtésrôl, a hercehurcáról mi a véleményed?
           – Lassan megkérdôjelezem, hogy én miért fizetek. Fontos számomra, hogy én nyugodt legyek, mint a kisnyudíjasok. De akkor, amikor hatszáz család nem fizet, amelynek tíz százaléka tehetôs, vagy cég, s nem történik velük semmi, akkor tényleg, miért fizetek? Ez is meg kellene változzon, meg kell tanulnunk, hogy ez egy olyan világ, ahol a szolgáltatásért fizetni kell. Amit a hercehurcáról látok, hogy évtizedek óta nincs megoldva a fűtés. Amíg nem volt gáz, addig azért, ha gáz van, az baj, hihetetlen. Arról nem is beszélve, hogy a kultúrházban aztán egyáltalán nem megoldott a fűtés.
           – Kultúrház…
           – Na, hát nevében is benne van, hogy az a kultúra háza, bárhogyan is nevezzük. De ha a városnak ennyit ér a kultúra háza, így jó, ahogy kinéz, ahogyan működik, ez sok mindent elárul. Mocsok van, hideg van, ha ezek valaki szerint nem lényeges dolgok, nem tudom, számára mi a fontos. A nézôknek is számít, hogy hová mennek be. Úgy gondolom, hogy ugyanúgy, ahogy én kifestem a lakást, ahol lakom, kifesthetnék az elôteret is, nem nagy dolog. Sok mindent nem lehet megoldani ezzel, igaz, nem hatalmas projekt, nem uniós pénz… de meg lehetne tenni. Nem kellene nagy hôség legyen bent, de azt már tudjuk, hogy jobban megéri folyamatosan fűteni egy helyiséget, mint idônként nulla fokról tízre felmelegíteni a levegôt. Mondjuk az sem világos számomra, hogy miért nincs oda bevezetve a gáz. Hiszen fel van túrva, ott megy el a vezeték. Az illemhelyekrôl nem is beszélve. Tipikusan gyergyóiasan néhány mosdót rendbe tettek… a kollokviumra. Mert ez ilyen. Semmit nem szeretünk, ami a miénk, de ha kifelé kell mutogatni, akkor úgy teszünk, mintha szeretnénk. Teltház van kollokviumkor, s máskor nincs. Ritka gyenge „alakítások” ezek, nem belsô igény diktálta, hanem látszatmegoldások. Saját jégkorongcsapatunk ellenfelét jobban utáljuk, mint amenynyire szeretjük a sajátunkat.
           – Vezetô személyektôl függ egy intézmény működése, arculata?
           – Meggyôzôdésem, hogy a személy nem annyira fontos, mint a mögötte lévô apparátus. Ki lehet cserélni valakit egy intézmény élén, ha körülötte harmincöt éve ugyanazok az emberek ugyanúgy végzik a munkájukat. A struktúra állandó. Nem a munkahelyekkel van gondom, csak azt látom, hogy amíg a struktúrán nem változtatnak, addig ellehetetlenítik a vezetô munkáját. Nem védek vezetôket, mert valakibôl úgy lesz vezetô, hogy az akar lenni. Viszont a felelôsségvállalással lehetnek gondok. Egy vezetônek tájékozódnia kell elsôsorban, ne ôt tájékoztassák, hanem gyôzôdjön meg az éppen aktuális állapotokról, ennek tudatában hozza a döntéseket, s vállalja a felelôsséget. Alakítsa ki úgy a struktúrát, hogy hatékonyan tudjon dolgozni, mert egy ember, egy ember. Persze, mindenre van magyarázat, és a történet lényege sehol sincs. Ha valaki nem végzi a dolgát többszöri figyelmeztetés után sem, az miért baj, ha más váltja fel? Ha valakinek „megfájdul a gyomra”, sajtótájékoztatót tart, sajtóreferensek, sajtóirodák, nyílt levelek… Divatosak lettek ezek a kifejezések, de ezzel szemben nincs felelôsségvállalás. Gyakran halljuk a változás szót is, ami azt jelenti, hogy megtagadják a régit, de nincs új, más, ami jobb. Látok feltörekvést, karrierizmust, egyéni érvényesülést. Hol vagyunk mi attól, mint régen, hogy ha valakinek leég a háza, összepótolunk, újra felépítjük.
           – Politika…
           – Nem voltam, s nem is vagyok egyetlen párt tagja sem. Se a politikát, sem a politikusokat nem szeretem. Úgy tűnik, nem azok ülnek ott, akik ott kellene legyenek. Nem személyek, pártkatonák vannak a helyi testületben, akiknek esetenként nem lehet saját véleményük. Nem járok lakossági fórumra sem, mert általában próbám van abban az idôpontban, pedig szívesen elmennék. A gyermekvállalás például felelôsséggel jár, s érdekel, hogy milyen lesz a világ, amelyben felnônek. Mert ugye olyan lesz, amilyenre alakítjuk. S ez a vezetôk egoizmusának kiélésétôl is függ. Ez idegesítô. Van egy Kovács Ákos nevű fazon, aki azt mondja egy írásában: „Karnyújtásnyi körben felelôs vagy a világért. Önmagadért és önvalódért.” Mert ha az unokáimért Stockholmba kell mennem, én leszek a világ legszomorúbb embere. Ha a fiaim azt mondják majd, hogy elmennek egyetemre, milyen alapon mondhatnám azt, hogy ne menjenek messze? Észérvet nem tudnék felhozni, hogy miért ne tegyék.
           – Válság…
           – Sokat nem tudok, de hallom, hogy a Honda nem indul a Forma–1-en és a Kawasaki sem a Moto Gp-en. Nagy csattanás volt a tengeren túl, s ez itt minálunk mindenre magyarázatként szolgál. S amit eddig sem sikerült megoldani, most azért nem oldják meg, mert itt vagyunk a válság kellôs közepén. Én gyalog járok, s valószínűleg nem is lesz autóm soha, így nap mint nap látom, hogy zsúfolásig telve a város autókkal, s nagy részük tíz évnél nem öregebb. Ha mindenki szekérrel járna, akkor meggyôzôdnék, hogy nincs lehetôség a jobbra. S közben arról hallani, hogy hozzuk a nagy európai pénzeket. Ez is szerintem humbug. Valaki már hozza le azt a pénzt, vagy legalább a pénz látszatát! Mert ezzel ugyan meg lehet etetni az embereket, de mire is hoznak?
           – Adófizetôk pénze…
           – Ez is nagyon felkapott. Sokáig az élt a köztudatban s talán még most is, hogy például a színház a város pénzén megy Budapestre, holott tudatjuk mindig, hogy meghívás. S szeretném, ha büszkék lennének a gyergyóiak azokra, akik kijutnak, s vissza is jönnek. Ha nem is örülnek a másik sikerének, legalább ne piszkálódjanak. Például léteznek városok, amelyeknek pozitív hangulatuk van. Azt érezni. És az remek dolog. Jó lenne, ha a Gyergyóba érkezô a város jó hangulatát érezné.
           – Pozitívum…
           – Van három gyermekem, rájuk vagyok a legbüszkébb, de Gyergyónak voltak és vannak kiváló sportolói, a hokira is büszke vagyok, a színházra is, személyekre vagyok büszke, azokra, akik teszik a dolgukat, akár képzôművészek, akár karvezetôk, kórustagok. Ezzel szemben úgy gondolom, hogy ha Balázs József képzôművésznek a Louvre-ban lenne kiállítása, sajnos, nem biztos, hogy tudná a város kellôképpen értékelni. Nem csak az a jó, amibôl nekem személyes hasznom van.
           A két próba közötti szünetben beszélgettünk. A készülô darab vezetôk feladatairól, a felelôsségrôl is szól. Valeriot alakítja a Leonce és Lénában Barabás Árpád, a szolgát, aki felnyitja szemét Leonce-nak, hogy emberközelibbnek lássa a dolgokat.
           „Nekem az a dolgom, hogy este, mikor a színpadra kimegyek, hiteles legyek, ez a szakmám, a hivatásom. Ott kell tegyem a dolgom. Ezáltal teszek valamit a nagy közösbe. Ha mindenki teszi a dolgát, beletesz valamit a nagy közösbe, el lehet érni célokat. Rajtunk múlik” – fejezte be gondolatát a délutáni próba elôtt.
Kedves-Tamás Gyopár

5. A Békény utca (2.)

           Utunk Alszeg felé vettük az Orel-kerttôl, a késôbbi Pihenôparktól – becézve a Dzsungel –, a mai zöldségpiactól. Bal oldalon a Víz utcának 1913-ból származó elsô említése után, soha nem volt más neve. Négy házszámos kurta utcácska. A számomra oly kedves Fazakas utcába visz, ahol nagyon sok gyermekkori barátom, osztálytársam és játszótársam volt.
           A Fazakas utca említését elôször 1863-ból olvashatjuk. Családnevet takar. Ezért bosszantó az Olarilor-ra történô fordítása. Az utca, ahol a gólya gyakrabban járt, mint máshova, román világban a şincai nevet kapta, magyar idôben a régi nevét adták viszsza. 1945 után a kommunista Ilie Pintilie-rôl nevezik el, 1989 elôtt a Crîngului–Ág utca nevet kellett volna megtanulnunk, mint ahogy az 1989 utáni Olarilort is. Nekünk, gyergyószentmiklósiaknak, a Fazekas utca mindig Fazakas utca marad. Lefordítatlan!
           A Dózsa György utca nem a sűrűn lakottságáról híres. 1913-ban Alsóiskola utca néven jegyzik. Az 1878-ban épült egyházi iskola kertje (ismerjük Kölönte, majd Orosz Kálmán-féle iskola néven is) a Vörösmarty utcáig tartott. A XIX. század végén itt tevékenykedô Hozó Pál tanító faiskolájából tanítványai, köztük nagyapám, Bajna Márton segítségével egész Alszegben gyümölcsösök jelentek meg. Néhány öreg gyümölcsfa, fôleg körtefa, ma is él és terem. Átmentésük fiatal csemetékbe nem lenne ostobaság. Elemista korunkban mi még az iskola kertjében gyakoroltuk a konyhakerti teendôket. A 60-as években a kertet felparcellázták. A római katolikus egyház már e területek nélkül kapta vissza egykori tulajdonát. Az utca nevei: 1920 után Coşbuc utca, 1940 után ismét Alsóiskola utca, az 1945 után kapott Dózsa György utca nevet máig ôrzi.
           A Régigyár utca azon kevés utca közé tartozik, amelynek a neve 1864-tôl nem változott. Nem zavarták a hatalomváltások sem. Pontosabban, 1920-tól 1940-ig, majd 1945-tôl napjainkig a Fabrica Veche fordítás is olvasható az utcanévtáblán.
           A Régigyár utca sarkán, a Bíró-féle ház oldalán valamikor márványtábla is volt látható. Arról adott hírt, hogy az 1920–30-as években illegális nyomda működött e házban. Mert finnyáskodhatunk, a két világháború közötti gyergyói munkásmozgalmat nem lehet nem létezôvé tenni.
           Alább, a mai építkezésianyag-lerakat helyén, le a csengettyűig széles mederben folyt a patak vize. Fölötte hidak vezettek át az udvarokba. Az elágazásnál gát és zúgó volt, a mélyebb vízben nyáron úszni tanultunk. Télen a gát alatti csorgóból hordtuk a vizet az állatoknak és fôzni, ha a hosszú telek alatt túlságosan elapadt a víz a kutakban.
           A Vörösmarty utca alsó szakasza két idegenforgalmi látványossággal vár. Egyik az alszegi csengettyűként emlegetett harangtorony, ami a megyei műemlékek között is szerepel, mint a népi építészet egyik remeke. Másik a Tinka-féle malom. Néhány éve a helyi múzeum munkatársai és magyarországi egyetemisták egykori vízi-fűrész hasonmását is felépítették a malom kertjében.
           A Sólyom utca sem a kerecsensólyomról kapta a nevét, hanem a valószínű solymász mestersége után e családnevet felvevô valamelyik Sólyom nemzetség egyik, valaha itt élô családjáról. A şoimilor névfordítás tehát ez esetben is a szolgalelkűség bizonyítéka.
Bajna György

Vidéki ellenôrzések

           A február hónap folyamán tett ellenôrzésekrôl számolt be dr. Weil Gyula, a Hargita Megyei Fogyasztóvédelmi Hatóság igazgatója. Az élelmiszerek tárolását, címkézését, minôségét és forgalmazásának módját ellenôrizték ezúttal. A falvakon kereskedelmi és vendéglátóegységeket ellenôriztek a fogyasztóvédôk. A tizenöt kereskedelmi egységben végzett ellenôrzés nyomán tizennégynél találtak rendellenességet. Összesen 165,75 kg árut, 497,60 lej értékben találtak nem megfelelônek a fogyasztóvédôk. A kereskedelmi egységekben a lejárt szavatosságú árutól, a nem meg felelô címkézésen át, az árcímke fel nem tüntetéséig mindennel találkoztak az ellenôrök. A tizenegy vendéglátó egységben tett ellenôrzés során mindegyiknél találtak rendellenességet, összesen 51,11 kg árut 937,7 lej értékben. Ezúttal is találtak lejárt szavatosságú árut, valamint az ételekre és azokhoz felhasznált élelmiszerekre vonatkozó tájékoztató hiánya is elôfordult.
           Ezúttal sem maradtak el a törvény által elôírt intézkedések. Összesen húsz esetben büntettek 56 350 lej értékben. 57,57 kilogrammnyi árut teljesen kivontak forgalomból, valamint három kilogrammnyi áru forgalmazását idôlegesen felfüggesztették ezen ellenôrzés során, tudtuk meg dr. Weil Gyulától.
Baricz-Tamás Imola

„Fast” vagy „subitus”?

           Jóllakni, színhús nélkül, ráadásul gyorsan elkészíthetô fogással? Lehetetlennek tűnô feladat, és ha az étellel bíbelôdni nincs tapasztalatunk, akkor még inkább. Mi, erdélyiek olyan idôket is megértünk, amikor a kényszer vitt rá, hogy abból fôzzünk, ami van. De elôdeink is hagytak ránk egy jó pár fogást, mert a kevésbôl is tudtak az asztalra varázsolni. Na, és a megváltozott életforma és életvitel ledöntött olyan bálványokat, mint a férfiak távolmaradása a konyhától. Lássuk csak, mit lehet elkövetni, amikor fáradtan, éhesen érkezünk haza, a tartalékaink kimerültek, nincs konzerv és gyors leves (unalmas is!), amit csak beledobálunk a forró vízbe és kész. Ha körbe- nézünk a kamrában, általában csak maradt hagyma, fokhagyma, liszt, gríz, tojás, szalonna, tejfölmaradék vagy savanyú tej, valami zsiradék... más nem is kell, csak egy kevés kenyér. Azért ne felejtsem ki a fűszereket sem, só, bors, paprika, babérlevél és természetesen az ecetes tárkony. Ugye, hogy van? Mennyi idô, amit az éhes gyomor még kibír? Legyen annyi, ameddig kihozza a pizzát a futár, vagyis olyan húsz perc körül. Na, ennyi idô alatt lehet elkészíteni a „victus subitus transsylvanicus”-t, az erdélyi gyors ételt, két személyre. Kezdjük el az elsô változatot, ami tojásleves valamint huszárflekken, fokhagymás mártással. Egy jó kanál lisztbôl rántást készítünk (olaj vagy zsír, annyi, amennyi felveszi a lisztet, világos barnára kell pirítani), felöntjük fél liter vízzel, bele egy fej hagymát, sót és négy babérlevelet. Ameddig felfô, vágunk hat szelet kenyeret, három nagy cikk fokhagymát megpucolunk, összevágjuk apróra vagy megtörjük. Egy serpenyôben kevés felaprózott szalonnát zsírjára pirítunk, majd beletöltjük egy csuporba, bele a fokhagymát, só, bors, paprika, jól összekeverjük, hagyjuk pihenni. Olajat vagy zsírt teszünk (megmaradt sült zsírral még jobb) a serpenyôbe jó bôven, és a kenyérszeleteket mind a két oldalán ropogósra sütjük. Felfôtt a levesnekvaló, kis lángra tesszük, fôzzük vagy 10 percet, majd kivesszük a hagymát és babérleveleket, beleütünk két tojást, egy kiskanál ecettel savanyítjuk, és még fôzzük egy keveset. A fokhagymát összekeverjük tejföllel és vízzel vagy savanyú tejjel, kb. 2 deciliternyivel. Kissé vastag kell legyen. Ha a fokhagymára a fűszerek helyett vegetát teszünk, akkor a végtermék az Gyilkostó-mártás, parasztosan (minden jog fenntartva!). A leves elfogyasztása után a sült kenyeret a mártással tálaljuk, utána a sör vagy bor istenien esik. Nem is olyan komplikált, ugye? Lássuk a kettes variánst, ami fokhagymás korhelyleves és tojáspörkölt. Két cikk fokhagyma apróra vágva vagy törve, egy kevés zsiradékkal (vagy kockázott szalonnával) keveset pirítva. Teszünk rá egy kanál lisztet, összekeverjük, feltöltjük vízzel. Sózzuk, hagyjuk fôni. Keményre fôzünk két tojást. Egy harmadikat felverünk, teszünk bele egy púpos kanál grízt, sózzuk, összekeverjük, és serpenyôben megsütjük ropogósra, mint a rántottát, majd lapítón felkockázzuk. A megfôtt lébe ecetes tárkonyt vágunk, és beletesszük az elôbbi kockákat. Egyet lobban és kész. Ha keveset hűlt, keverhetünk bele tejfölt. A serpenyôbe teszünk még zsiradékot és egy fél fej hagymát, apróra vágva megpirítunk. Teszünk bele egy kanál lisztet, keverjük, felöntjük egy pohárnyi vízzel, fôzzük és kevergetjük míg megvastagszik. Só, bors, paprika bele, legyen jó piros. De tehetünk bele vegetát és curryt, akkor egzotikus lesz. A végén beletesszük a félbe vágott fôtt tojásokat. Puliszkával, pirított grízzel nagyszerűen megy, de kenyérrel is lehet enni, így hamarább. A gyorsétkezde helyett ki kell ezeket próbálni. No fast food, jobb a subitus. Talán még olcsóbb is, és hogy egészségesebb, meleg és fôétel az nem vitás. Megéheztünk az olvasás közben? Be a kamrába!
Török Zoltán

Rendes havi tanácsülés

           A borszéki önkormányzat torkos csütörtökön tartotta rendes havi ülését. A tíz napirendi pontot megelôzôen Bende Sándor megyei tanácsos meghallgatta a tanácsosok panaszait, óhajait. Elsôként az Orotván áthaladó megyei út rehabilitálása szerepelt, amely visszatérô motívumként áll a testület érdeklôdési körében. Ez a kétévszázados út már évek óta nagyon elhanyagolt állapotban van. Szinte teljesen alkalmatlan személyautóval való közlekedésre. Erre kértünk támogatást a megyei tanácstól (nem elôször). A település turisztikai potenciáljának növelése érdekében jó volt Elena Udrea miniszter asszonyt Borszékre csalogatni, hogy lássa, hová süllyedt a valamikori világhírű fürdôváros, és támogassa a gyógyturizmust. Újabb ANL-s lakásokra lenne szükség, hogy az államosított villákban lakókat ki lehessen lakoltatni, és elkezdôdjön a régi patinás épületek felújítása.
           A testület gyorsított ütemben tárgyalta a napirenden szereplô pontokat. Nem sok hozzászólás, vita volt, lévén, hogy a frakcióban ezek letisztultak. A leendô sípályáról eladtak közel 700 köbméter fát, hogy neki lehessen fogni a talajmunkálatoknak. Újabb adókedvezmények jóváhagyására került sor azon személyek esetében, akiknek jövedelme 500 lej alatt van. Újból elfogadtuk azt a határozatot, amely lehetôvé teszi az iskolai tanműhely felújítását. Módosítottunk egy korábbi határozatot, amely növeli a lakosság és a cégek kötelezettségeit, ami az épületek, kerítések karbantartását illeti. A már tíz éve vitatott városcímer legújabb változatát hagyta jóvá a testület. Hogy ebbôl mikor lesz címer, azt még a jósaszszony sem tudja megmondani. A testület jóváhagyta a kapcsolatfelvételt egy jogi tanácsadói irodával, hogy állandó jogi asszisztenciánk legyen.
Farkas Aladár

Pályabörze

           A Gyergyói-medence Pszichopedagógiai Munkaközössége PÁLYABÖRZÉT szervez.
           A rendezvény célja: információkat nyújtani a diákokat érdeklô szakmákról. A hiteles és pontos tájékoztatás érdekében 26 szakmakategórián belül több mint ötven szakember részvételére számíthatnak a diákok, akik a szakmabemutatás mellett tájékoztatást nyújtanak a szükséges képesítésekrôl és elhelyezkedési lehetôségekrôl, valamint ismertetik azokat a követelményeket, amelyek az adott pályára alkalmasságot jelenthetnek, ugyanakkor válaszolnak a diákok kérdéseire is.
           Külön helyiségben az Ifitéka Ifjúsági Szervezet információkat szolgáltat a továbbtanulási lehetôségekrôl (egyetemek, fôiskolák, képzési lehetôségek stb.).
           Idôpont: 2009. március 18–19-én, délután 14.00–18.00 óráig. A rendezvény helyszíne: Fogarassy Mihály Általános Iskola.

Gyűjtô-büszkeségeink
Ditró, a geológusok eldorádója

           Nem mindennapi gyűjtemény, sem a maga nemében, sem sehogy. Nem bélyeg, nem jelvény, nem szalvéta… kô. Aprótól a több száz kilós tömbökig. Kövek, kôzetek, ásványok. Féldrágakövek, drágakövek. Megannyi fajta, szín, csillogó és fényelnyelô, fluoreszkáló. Számtalan darab. Mindegyik saját élettel, történelemmel. Mesélhetnének földtörténeti korokról, állat- és növényvilágról. És beszélnek évmilliókról is akár. Róluk mesélt, gyűjteményének darabjairól dr. Jakab Gyula, ebben az esetben nemcsak geokémikusként, hanem gyűjtôként is.
           – Valamikor nemcsak ásványokat és kôzeteket gyűjtöttem, hanem mindent. Gyerekkoromban jelvényeket, 1961-ben, sajnos, eladtam a gyűjteményt. Akkor talán a város legnagyobb jelvénygyűjteménye volt az enyém. Aztán tücsköt-bogarat. Volt lepkegyűjteményem, növénygyűjteményem, pénzgyűjteményem, bélyeggyűjteményem. Ezek kisebbek voltak. ’58-tól kezdtem az ásványokat gyűjteni. Tulajdonképpen már gyermekként, a patakból szedtem ki a köveket és gyűjtöttem össze a fásszínben. Polcokat készítettem, azokra felraktam, mikor megteltek, jó apám el-eldobta, hogy ürítse a színt. Akkor színek szerint gyűjtöttem, rendezgettem. Majd hobbivá vált. A rendes írókrétát is dobozba raktam, hogy az is legyen a gyűjtemény része, akkor nekem kôzetnek számított. Már akkor begyűjtöttem olyan ásványt, ami mai napig megvan a múzeumban. ’65-ben elmentem egyetemre, akkor már volt 30–40 ásványom. Természetesen geokémia szakot választottam. Hobbi, mesterség lett. Szerettem…
           Az igazat megvallva, az utóbbi idôben kicsit felgyorsult a gyűjtés, mert ahogy az anyagi helyzetem megengedte, vásárolni, cserélni kezdtem, volt alkalmam külföldre menni, onnan is hozni.
           – Gyerekként melyik követ vette fel?
           – Amelyiknek szép volt a színe. Eltörtem, hogy lássam a színét, a kristályokat, mert külsôre mindegyik egyforma volt.
           – Mi a különbség az ásvány és a kôzet között?
           – Mi a különbség a sejt és a szövet között? A szövet sejtekbôl áll, a kôzet ásványokból. Van olyan kôzet, amely egyetlen ásványból áll, például a márvány, ami kalcium-karbonát. A kôzetek zöme több ásványból tevôdik össze. Ha sok kvarcot tartalmaz, akkor savanyú kôzetekhez tartozik, ha pedig több benne a magnézium vagy a vas, akkor bázikus kôzet.
           – Van úgy, hogy csak gyűjteni megy ki?
           – Ritkán. 25 éven keresztül geológus-csoportvezetô voltam. A kutatási zónám Kovászna megyétôl a suceavai határig, Békásig, Parajdig, a Csíki-havaso- kig, a Gyergyói-havasokig tartott. Az egész vulkáni vonulat. Átkutattuk ezeket a területeket. Normális, hogy mindig egy darabot, vagy egy hátizsáknyit púpoltam haza.
           – Van-e kedvenc darabja?
           – Persze, hogy van. Az egész. Sok ideig kerestem ritka ásványokat, amelyekre nagyon vágytam. Ezek egy jó része megvan Ditróban, így elôkerültek. A ditrói egy egyedi magmatikus maszszívum. A földkerekség egy százalékát teszik ki az ilyen alkáli tömzsök. A szárazföldi kéreg zöme gránit, az óceáni kéreg bazalt, ez a földkéreg 90 százaléka, ezenkívül van a többi kôzet és ásvány. Az alkáli tömzsök ritkák, és általában minden elem megvan bennük. Ezért a geológusok számára Ditró egy 170 négyzetkilométeres eldorádo. Ország szinten egyedülálló, sôt Európában sincs sok ilyen alkáli tömzs. Aki egyszer megfordul Ditróban, biztos, szerelmes lesz belé. Egy szép nônél szebb, természetesen a szakembereknek – fűzi hozzá gyorsan.
           – Melyik a legértékesebb darab? Nem pénzbeli értékre gondolok…
           – Nem tudom. Mindegyik hozzám nôtt, mindegyiket tapintásra megismerem, a több ezer közül.
           – Volt-e eset, hogy egy új darabot nem tudott azonosítani?
           – Természetesen. Több mint 3500 ásvány létezik. Soknak a nevével sem találkozik a geológus. Egyeseket csak analízisekkel lehet kimutatni, vagy még azzal sem, s vannak, amelyek szemmel nem láthatók. Körülbelül 90 százalékukról hallottam, így van, hogy esetleg csupán kategóriába tudom besorolni, az ezer közönségeset persze, ismerem.
           Dr. Jakab Gyula a kôzetekkel dolgozik nap mint nap. A járda, a padló, az asztaltetô, a hamutál, de még a sakktábla, sôt még a figurák is valamilyen kôzetbôl készültek otthonában.
           – Kôzetekbôl készítünk mindenfélét. Burkolólapot, műemléket, sírkövet, asztallapot és mindent, amit kérnek, amit kôbôl ki lehet munkálni. A díszköveket távolról hozzuk, a márványok egy részét az országból szerezzük be, a gránittípusok Afrikából, Kínából és a világ más tájairól kerülnek ide.
           – Külföldön hol kutatott? Honnan hozott kôzetet?
           – Az egyik legszebb utam a svédországi volt. A világ legnagyobb bányáiban jártam. Például a Kiruna-i bánya összhossza 450 km, ami járható teherautókkal. Óriási érctelepek. Csehszlovákiában többször voltam, összejártam Pozsonytól-Kassáig, és sok más helyen.
           – Mi jellemzô a környezô talapzatra?
           – Gyergyó környékén sok kôzettípus megtalálható. A vulkáni vonulat andezitekbôl áll, a Gyergyói-havasok különbözô kristályos palákból. Üledékes kôzetek találhatók a medencében, mészkô is van.
           – Mennyire használjuk ki az ország adottságait?
           – Minden nyersanyag megtalálható nálunk, csak kis mennyiségben. Románia gazdag sóban. A verespataki arany, a nagybányai érc kevés. Ceauşescunak az volt a politikája, hogy mindent mi termeljünk ki. Akkor olyan nyersanyagokat kutattatott fel, amelyeket nem érte meg kibányászni, ha már volt sokkal értékesebb. Orotva is egy ilyen eset volt. A balánbányai rézércet is veszteségesen termelték ki. Vannak a világon nagy rézérctelepek, amelyek az egész világot ellátják érccel, az ilyen kis telepekkel ma már nem foglalkozik senki. Ha valaha itt bányászásra kerül sor, már minden fel van térképezve.
           – Egy-egy kôzet mit árul el a Föld életérôl?
           – Fôleg az üledékes kôzetekbôl sok mindent ki lehet olvasni, a kort is, az élôvilágot, az éghajlatot. Ma már van olyan technológia, hogy izotópokból, a radioaktív lebomlásból meg lehet állapítani a kôzet korát, míg korábban az élôvilág maradványai alapján lehetett azonosítani.
           – Az itt megtalálható kôzetek milyen korra utalnak?
           – A Gyergyói-havasok kristályos zóna. Koruk: 450–500 millió év. Van egy erôsebben metamorfozált kristályos zóna, a Pongrác-tetôtôl a Nagyhagymásig, amely még idôsebb, 850 millió éves. A ditrói tömzsben pedig egyes kôzetek 150–190 millió évesek. Ha a vulkáni vonulatot vesszük, az utolsó vulkáni kitörés 1,5 millió éve volt. Amíg a vulkáni vonulatok nem voltak meg, a medence vizei nyugatra folytak, amikor a vulkánok kitörtek és eltorlaszolták a víz útját, tó keletkezett a medencében, s folyamatosan feltelt a medence. Még ezelôtt kétszáz évrôl lehet tudni, hogy az Alfalu–Szárhegy–Szentmiklós közötti terület mocsaras volt. A felgyűlt üledékes kôzetek egy része, az alsó rétegek 800 millió évesek.
           – Miben rejlik egyes ásványok, a gyémánt, az arany, hatalma?
           – A gyémánt a legkeményebb anyag, ami létezik a Földön. Ezenkívül fantasztikus fényviszszaverô tulajdonsága van, tűzben játszik, ha szépen ki van csiszolva. A kôzeteket csak gyémántporral lehet vágni, a gyémántot csak gyémánttal lehet csiszolni. Egy nagyon értékes anyag, mert nagyon ritka. Az arany is nemesfém, mert semmilyen sav, oldat nem támadja meg, csak a királyvíz, ami két sav elegyedése. Ez a platinát is megtámadja.
           Kôzetlapok, bányavirágok, ásványok, drágakövek, féldrágakövek csiszolva és csiszolatlan Madagaszkárról, Dél-Amerikából és a világ minden szegletébôl.Gyűjteményérôl nem tartja számon, hány darabja lehet, de akár négyezer kôzet és ásvány is megtalálható a múzeumban kiállítva. Egyes kôzetek a napfényben mutatják meg szépségüket, mások ultraibolyafényben, sokuk csiszolatlan formában is szemet gyönyörködtetô látványt nyújt. Soha nem fogom elfelejteni azokat a gyönyörű féldrágaköveket, a lila ametiszttömböket, amelyek csak töredéke az ország (talán) legnagyobb magángyűjteményének.
Rancz Enikô

Erdélyi ezredek a világháborúban

           Mihálydeák Imre honvéd, kisbirtokos (Gyergyóújfalu). *1872, Gyergyóújfalu. 1914 októberben vonult be a 22. népf. h. gy. e.-hez. 1915. június 11-tôl az olasz fronton küzdött. A Doberdón hôsiesen harcolt. 1918 júliusban felmentést nyert. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Testvére, Ágoston, a világháborúban hôsi halált halt. Anyai nagyapja: András Imre, részt vett a szabadságharcban.
           Miklós Antal tüzér, szabómester, kisbirtokos (Gyergyóújfalu). *1898, Gyergyóújfalu. 1917. január 10-én vonult be az 5. h. tábori tüzérezredhez. 1917 májustól az orosz és az olasz harctereken küzdött. Halics és Asiagó mellett harcolt. Az összeomlás után szerelt le. Kitüntetései: O2, OB és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Nagybátyja, Barabás István, a Kárpátokban hôsi halált halt.
           Miklós János gyalogos, kisbirtokos (Gyergyóújfalu). *1889, Gyergyóújfalu. Tényleges katonai szolgálatra 1912-ben vonult be a 82. közös gyalogezredhez. Itt érte a világháború kitörése. 1914 augusztustól az orosz, román és az olasz hadszíntereken küzdött. Dunajow, Lublin, Krakkó, Sósmezô és Monte Grappa mellett harcolt. Kétszer megsebesült. Az összeomlás után szerelt le. Kitüntetései: O1, OB, Kcsk. és szolg. vasker. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
           Miklós Lajos ôrmester, gatteres (Ditró). *1889, Városfenes. Tényleges katonai szolgálatra 1910-ben vonult be az 1. közös huszárezredhez. 1912-ben a lovascsendôrség kötelékébe lépett. Itt érte a világháború kitörése. 1914 augusztustól a szerb, orosz, román és olasz harctereken küzdött. Lemberg, Varsó, Lublin, Kiew, Tarnopol és Tölgyes mellett harcolt. Az összeomlás után szerelt le. Egyszer sebesült. Kitüntetései: O2 2-szer, Kor. ez. és vas. ék., 6 éves szolg. ker. és az 1912–13 évi eé. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Testvére, András, az olasz fronton megrokkant.
           Miklós Sándor tizedes, kisbirtokos (Kilyénfalva). *1885, Kilyénfalva. Tényleges katonai szolgálatra 1906-ban vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 3 évig szolgált. 1914-ben a mozgósításkor újra bevonult. 1914. augusztus 23-án az orosz frontra ment. 1915. május 27-én orosz fogságba esett. 1918. október 12-én jött haza. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Sógora, Ambrus József, orosz fogságban hôsi halált halt.
           Molnár Alajos huszár, kisbirtokos (Ditró). *1898, Ditró. 1916 decemberben vonult be a 2. közös huszárezredhez. 1914 augusztustól a román és az olasz harctereken küzdött. A Tölgyesi-szorosban és Piave mellett harcolt. 1918. június 19-én megsebesült. Az összeomlás után szerelt le. Kitüntetései: OB és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Testvérei, Ignác, Ferenc és Hompót Lôrinc, a világháborúban hôsi halált haltak.
           Molnár Antal tiszthelyettes, kisbirtokos (Ditró). *1890, Ditró. Tényleges katonai szolgálatra 1911. október 6-án vonult be a 35. közös nehéztüzérezredhez. Itt érte a világháború kitörése. 1914. augusztus 18-tól az orosz, olasz és a francia hadszíntereken küzdött. Podhajce, Halics, Stary-Sambor, San, Tarnopol, Hermada, Piave és Verdun mellett harcolt. 1915. október 3-án megsebesült. 1918. november 19-én szerelt le. Kitüntetései: O1, O2 2-szer, OB, Kcsk. és Seb. é. A székely hadosztályban 1918. november 20-tól 1919. április 29-ig teljesített szolgálatot. Hat hétig román fogságban volt. A román megszállás alatt a Magyar Párt lelkes tagja volt.
           Molnár Ferenc gyalogos, kisbirtokos (Gyergyóújfalu). *1893, Gyergyóújfalu. 1914 októberben vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1914 novembertôl az orosz és az olasz frontokon küzdött. Luck és Roverettó mellett harcolt. 1915 októberben súlyosan megsebesült. Az összeomlás után szerelt le. Kitüntetései: OB és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Egyik testvére, József, orosz fogságban, másik testvére, Sándor, a világháborúban szerzett betegsége következtében 1936-ban hôsi halált haltak.
           Molnár István szakaszvezetô, kisbirtokos (Gyergyóújfalu). *1886, Gyergyóújfalu. Tényleges katonai szolgálatra 1907-ben vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 3 évig szolgált. 1914-ben a mozgósításkor újra bevonult. 1914 augusztustól az orosz, román és az olasz frontokon küzdött. Dunajow, Luck, Lublin, Stary-Sambor és Asiagó mellett harcolt. Az összeomlás után szerelt le. Kitüntetései: O1, O2, OB, Kcsk. és Ferenc József jub. eé. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
           Molnár János gyalogos, szabómester és kisbirtokos (Ditró). *1896, Ditró. 1916. június 15-én vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1915 szeptembertôl az orosz, román és az olasz hadszíntereken küzdött. Rownó, Sósmezô és Piave mellett harcolt. 1916. július 1-jén megsebesült. A forradalom kitörése után szerelt le. Kitüntetései: OB és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Sógorai, Simon Sándor és Srasszer Zoltán, a fronton hôsi halált haltak.
           Molnár János gyalogos, gazdálkodó (Tekerôpatak). *1879, Tekerôpatak. Tényleges katonai szolgálatra 1900-ban vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 3 évig szolgált. A világháború kitörése után a mozgósításkor újra bevonult. 1915 januárban az orosz hadszíntérre ment. Csernowic mellett harcolt. 1916. november 12-én Kirlibabánál, sebesülve, orosz fogságba esett. 1918 júliusban jött haza. Az összeomláskor szerelt le. Kitüntetése: O2. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
           Molnár Péter tizedes, kisbirtokos (Ditró). *1891, Ditró. 1914. augusztus 10-én vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1914. október 20-tól az orosz, román és az olasz hadszíntereken küzdött. A San folyó, Sósmezô és Asiagó mellett harcolt. 1915. május 27-én megsebesült. Az összeomlás után szerelt le. Kitüntetései: O2, OB és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Apósa, Csibi József és sógora, Csibi Sándor, a világháborúban hôsi halált haltak.

Böjte Csaba atya levele

           Hogyan tovább? Nemcsak a részvények esnek, meg az árfolyamok, hanem mintha a világ nagyhangú elöljárói is elcsendesedtek volna.
           A politikusok elbizonytalanodtak, a bankárok sokkal visszafogottabban nyilatkoznak. Talán ez nem is volna baj, az a szomorú, hogy az emberiség nagy tömege a holnaptól már nem a jót, nem szép álmaik beteljesedését várják, hanem reményvesztetten félnek az eljövendô napoktól, mely nagyon sokak szerint csak munkanélküliséget, háborút, összeomlást, anarchiát, pusztulást fog hozni.
           Félünk, mert szinte kitapintható, ahogy napról napra párolog, vékonyodik el az embertársainkban, a közintézményeinkben vetett bizalmunk, hitünk. Elillan az összetartozás kellemes érzése, az, hogy együtt jobb, könnyebb, szebb ez a világ.
           Elmagányosodunk, bezárkózunk, félünk egymástól, és sok mindenben megtorpanunk!
           Igen, biztos, hogy a világunk GDP-ben mért rohanása megtorpant. De talán ismerôs a kis nyuszi és a teknôc párbeszéde?
           A nyuszi szalad, a teknôc ballag utána. A nyuszi nyüstöli a teknôcöt, hogy szedje már a lábát, de a cammogó teknôc egyre csak azt mondja, hogy: te nyuszi, milyen jó, hogy ilyen lassan haladunk! De miért lenne jó – kérdi a nyuszi –, hogy lassan megyünk. Mert nem jó felé megyünk – jön a csendes válasz a teknôctôl!
           Megtorpant a világunk, de nem is baj – mondom fél szájjal –, mert talán nem jó felé mentünk.
           Nem hiszem, hogy nekünk még több autóra és csillogó-villogó ruhára, limlomra, elektromos kütyűre lenne szükségünk. Jó lenne most egy csendes, visszafogott séta. Úgy gondolom, hogy mindannyian arra vágyunk, amit a betlehemi barlang jelképez, arra, amit a Mária karjaiban simuló kisgyermek mosolya jelent: Biztonságra, szeretetre, egymást átkaroló jóságra van szükségünk! Mária figyelô, egy életre kimondott alázatos igenjére, Szent József megbízható férfiúi hűségére, ki a nem vér szerinti gyermekére is gondoskodó jósággal tekint. Nekünk ma a család melegére, megértésre, elfogadásra, a ránk ragyogó tekintettel felnézô kisdedekre van szükségünk.
           És mindezt miért csak fél szájjal mondom? Az biztos, hogy nem azért, mert nem hiszek a názáreti csendes, örömteli családi élet világot megújítani tudó erejében.
           Hiszem, hogy mindaz, mi igazán értékes az életünkben, mi az embert emberré teszi, azt nem tudja elvenni tôlünk a gazdasági válság, a pénzügyi összeomlás, melyek országainkat érintik.
           Családod, barátaid iránti ôszinte szeretetedet, azt, hogy gyermekeiddel vidáman elmenjél kirándulni, vagy egy zimankós este leüljél sakkozni, römizni, azt nem tudja senki elvenni tôled.
           Azt, hogy egy jó sörre barátaiddal leülj, és egymást férfiasan ugratva elbeszélgessetek, gondolom megteheted, még ha nem is dübörög a gazdaság.
           Azért vagyok visszafogott, mert a szabad akaratú ember, félelmében, a pánikhangulatban nem biztos, hogy ezt a csendes, visszafogott, természethez, önmagához, családjához visszavezetô utat fogja választani.
           A harmincas évek elején kipattanó gazdasági világválságra se ezt a választ adták a népek vezetôi.
           A hatalomért és annak megtartása érdekében óriási kölcsönöket vettek fel, újból felpergették a termelést, a fogyasztást, és beindultak a hatalmas fegyvergyárak, a háborús gépezetek, és az emberiséget belesodorták a második világháborúba.
           Az anyagiak szorongatásából hihetetlenül gyorsan kinôttek a mindent elsodró, kegyetlen jobb- és baloldalú diktatúrák.
           Nem jó felé mentünk, a termelés, fogyasztás mókuskereke már nagyon gyorsan pergett.
           Hiába volt mindenféle szerzôdés a fenntartható világról, mi egyetlen gyárat se, sôt egyetlen villanyégôt sem kapcsoltunk volna ki, ha lenne vevô az elôállított termékekre.
           Megtorpantunk, hogyan tovább? Alázatos imádkozó lélekkel kérem az Urat, hogy a názáreti csendes élet mellett tudjunk dönteni.
           Krisztus mutatja nekünk a kétezer éves utat, a szeretet útját. Képesek vagyunk a mindannyiunkat boldoggá tevô szeretet mellett dönteni, vagy világunk újból a gonosz lélek játékszere lesz?
           Van megoldás, kiút, és lelkünk mélyén érezzük, látjuk is ezt az utat.
           Merjünk külön-külön is, de együtt és a jó szándék által vezetett ôszinte szeretet útja mellett dönteni, nem feledve azt, hogy bármi is történik körülöttünk, az nem jogosít fel bennünket arra, hogy letérjünk errôl az útról, melyen kívül minden más csak pusztulás, szakadék.
Testvéri szeretettel, Cs. t.


                     Sport

Jégkorong
Csíki csapatok a döntôben

           Múlt hét végén újabb két mérkôzést rendeztek a csíkszeredai Vákár Lajos Műjégpályán, a román bajnokság középszakasza keretében. A hazai környezetben pályára lépô csíkszeredai csapatok gyôztesen hagyták el a jeget, így tovább erôsítették helyezéseiket a középszakasz rangsorában. Ugyanakkor végérvényesen eldôlt, hogy a két csíkszeredai gárda mérkôzhet a román bajnokság 2008/2009-es idényének döntôjében.
           A középszakasz negyedik fordulójának elsô mérkôzésén a brassói csapat a címvédô Sportklub gárdája ellen lépett jégre. A mérkôzést a várakozásoknak megfelelôen a Sportklub nyerte meg. Eredmény: Brassói Fenestela' 68 MSC – Csíkszeredai Sportklub 2–5 (1–2, 1–1, 0–2). Gólszerzôk: Hubacek (16., 23.), illetve Filip (1.), Kánya (4.), Ordzovensky (29., 57.), Moldován (58.).
           A nap másik összecsapásán kevés nézô volt kíváncsi a HC Csíkszereda – Steaua mérkôzésre. A találkozó elsô gólját Virág lôtte kevéssel az elsô harmad vége elôtt. Az elsô játékrész szorosnak mondható 1–0-s eredménnyel ért véget, majd a második harmadban elkezdôdött a HC-játékosainak gólgyártása. A csíkszeredai csapat jégkorongozói tulajdonképpen már a középsô harmadban eldöntötték a bajnoki pontok, azaz a gyôzelem sorsát, hisz ötszöt találtak be a bukarestiek kapujába. Erre az eredményes sorozatra a fôvárosiak csak egy góllal tudtak válaszolni. Az utolsó harmadban csupán egy gól esett, amelyet a vendégek ütöttek, így alakult ki a magabiztos HC-gyôzelem. Újabb gyôzelme révén a HC Csíkszereda továbbra is az elsô helyen áll a középszakasz rangsorában.
           A bajnoki találkozó eredménye: HC Csíkszereda – Bukaresti Steaua 6–2 (1–0, 5–1, 0–1). Gólszerzôk: Virág (15., 25., 26.), Nagy (28.), Saluga (32.), Lôrincz (35.), illetve Emilianenko (36., 43.). Büntetôpercek: 63–53 (ebbôl Suur 25 perc, Flinta 10 perc, illetve Lupaşcu 20 perc).
           Március 3-án, kedden: Brassói Fenestela 68'MSC – HC Csíkszereda 2–9 (1–1, 0–6, 1–2). Gólszerzôk: Tankó 2, illetve Zabludovszkij 2, Lôrincz, Molnár, Antal, Góga, Virág, Mihály Ede és Páll. Büntetôpercek: 22–8. Játékvezetôk: Csomortáni és Galusnyák, illetve Csata és Rédai. A Steaua – Sportklub mérkôzést március 5-én, csütörtökön 17.30 órai kezdettel rendezik.

Jégkorong
3–1-re vezet a gyergyói csapat

           Alig egy gyôzelemnyire áll a Progym Hargita Gyöngye csapata a román bajnokság ötödik helyének megszerzésétôl. Az elmúlt szombaton és vasárnap a gyergyószentmiklósi műjégpályán rendezték a négy gyôzele- mig tartó osztályozó párharc harmadik és negyedik összecsapásait. A Sportul Studenţesc csapatával vívott elsô két találkozó után az összesített állás 1–1 volt, azaz mindkét csapat egy-egy gyôzelmet aratott. Amint az ismert, az elsô, gyergyói mérkôzésen a vendégek gyôztek, egy héttel késôbb Bukarestben a Progym Hargita Gyöngye játékosai diadalmaskodtak. Sikerült tehát visszavágni a hazai környezetben elszenvedett vereségért.
           Az osztályozó múlt szombati, sorrendben harmadik mérkôzésén a vártnál nehezebben ugyan, de megszerezte a gyôzelmet a gyergyói csapat. A harmadik osztályozó mérkôzés eredménye: Gyergyószentmiklósi Progym Hargita Gyöngye – Bukaresti Sportul Studenţesc 4–2 (1–1, 0–1, 3–0). Gólszerzôk: (14.28) Péter Zsolt/ Mastaleriu/ Ambrus, (43.49) Kozma/ Basilides Tibor, (57.14) Bálint, (59.00) Péter Zsolt/ Nagy Levente, illetve (2.52) Balog/ Slave, (25.28) Molnár Szabolcs. Büntetôpercek: 16–48. Játékvezetôk: Gergely Lehel, Péter Vilmos és Szabó László.
           Vasárnap, március 1-jén negyedik mérkôzését vívta a két csapat. Ezúttal a gyergyói csapat minden tekintetben felülmúlta ellenfelét. Az elsô harmadban öt gólt ütöttek a bukarestiek kapujába a gyergyói csapat játékosai. A 6. percben kettes emberelônybe került a gyergyói együttes, de nem sikerült kihasználni a kedvezô szituációt. Az elsô gól a 11. percben született, ekkor Péter Zsolt volt eredményes: 1–0. Két perccel késôbb Sára Tibor növelte az elônyt: 2–0. A két bekapott gól nem törte le a vendégeket, hisz veszélyesen támadtak, amikor tehették. Újabb két perc múltán Basilides Tibor talált közelrôl a Sportul kapujába: 3–0. A 18. percben Farkas volt eredményes (4–0), majd egy perc múlva Molnár Zsolt góljával 5–0-ra alakult az állás. Eldôlni látszott a mérkôzés, körvonalazódott a gyergyói gyôzelem.
           A második harmad elsô percében Sára révén újabb gyergyói gólt láthattak a mérkôzésre kilátogató nézôk, s az eredmény 6–0-ra alakult. A hatodik gólt megelôzôen Basilides László korcsolyázott el a szélen, jól tette kapu elé a korongot, s Sára gólt is szerzett. Következtek Sára Tibor újabb góljai, s az eredmény 7–0-ra, majd 8–0-ra változott. A harmad utolsó percében Nagy Levente értékesítette Sára Tibor passzát, s ezzel már 9–0 arányban vezetett a gyergyói csapat.
           Az utolsó játékrészben Molnár Szabolcs kapus helyére Szakács állt be. Ebben a játékrészben a gyergyói játékosok még további három gólt ütöttek, de a vendégek is betaláltak négyszer a gyergyói kapuba. A legfontosabb, hogy nyert a Progym Hargita Gyöngye csapata, így az összesített eredmények alapján 3–1 arányú vezetésre sikerült szert tenni. A mérkôzés legeredményesebb játékosa Sára Tibor volt, aki ötször talált a bukarestiek kapujába, ezenkívül három gólpasszt is adott.
           A negyedik osztályozó mérkôzés eredménye: Gyergyószentmiklósi Progym Hargita Gyöngye – Bukaresti Sportul Studenţesc 12–4 (5–0, 4–0, 3–4). Gólszerzôk: (10.46) Péter/ Sára/ Bálint, (12.22) Sára T./ Basilides L., (14.32) Basilides T./ Nagy Cs./ Sára, (17.56) Farkas/ Basilides T., (18.56) Molnár/ Neagoş, (40.26) Sára T./ Basilides L., (43.58) Sára T., (46.32) Sára T./ Nagy Cs.,/ Nagy L., (39.24) Nagy L./ Sára T., (40.25) Sára T./ Nagy L., (43.03) Székely/ Neagoş/ Ördög, (59.49) Ambrus/ Péter Zsolt, illetve (42.49) Balog/ Sándor, (51.06) Molnár, (56.53) Liga/ Vlad, (59.03) Sándor/ Balog. Büntetôpercek: 32–36. Játékvezetôk: Gergely Lehel, Péter Vilmos és Szabó László.
           Az osztályozó küzdelemsorozata március 7-én és 8-án Bukarestben folytatódik. Remélhetôen már az elsô mérkôzésen a gyergyóiak javára dôl el a párviadal sorsa, s az elsô értékcsoportban való szereplést biztosító 5. helyen végez a Progym Hargita Gyöngye jégkorongcsapa-ta.

Jégkorong/ Jubileumi torna
HC-siker a Volán ellen

           A csíkszeredai jégkorongsport megalakulásának 80. évfordulója alkalmával szerveztek jubileumi tornát az elmúlt héten a Vákár Lajos Műjégpályán. A két csíkszeredai csapat (HC és Sportklub) mellett az osztrák bajnokságban szerepelt Székesfehérvári Alba Volán csapata vett részt a tornán.
           Az elsô mérkôzésre február 24-én, kedden került sor. Eredmény: HC Csíkszereda – Csíkszeredai Sportklub 6–1 (2–0, 3–0, 1–1). Gólszerzôk: Pupák 2, Virág Csanád, Nagy István, Mihály Ede és Lôrincz Levente, illetve Kósa Endre. Büntetôpercek: 14–14. Játékvezetôk: Galusnyák Levente és Csomortáni Zsolt, illetve Rédai Botond és Csata Attila.
           Másnap, azaz február 25-én, szerdán újabb mérkôzésre került sor. A második találkozó eredménye: Csíkszeredai Sportklub – Székesfehérvári Alba Volán 0–9 (0–2, 0–5, 0–2). Gólszerzôk: Fekete és Kovács 2–2, Palkovics, Nagy, Vaszjunyin, Sofron és Tóth. Büntetôpercek: 16–10. Játékvezetôk: Galusnyák Levente és Kincses Gergely, illetve Csata Attila és Nagy Attila.
           A február 26-án lejátszott harmadik, döntô jellegű mérkôzésen a helyi HC Csíkszereda legyôzte az Alba Volán csapatát. A gyôztesek 5000 eurós pénzdíjat vehettek át. A harmadik mérkôzés eredménye: HC Csíkszereda – Székesfehérvári Alba Volán 4–3 (1–0, 2–1, 1–2). Gólszerzôk: Mihály Árpád, Saluga, Molnár Zsolt, Stefanka, illetve Hegyi, Guerriero és Palkovics. Büntetôpercek: 26–28. Játékvezetôk: Csomortáni Zsolt, Kincses Gábor, illetve Nagy Attila és Rédai Botond.
           Kevéssel a jubileumi jégkorongtorna elôtt jelentették be, hogy eltávozott a Csíkszeredai Sportklub csapatától a svéd Staffan Lund vezetôedzô. A csíkszeredai jégkorongcsapatot a következô mérkôzésekre a Gál Sándor – Hodos László edzôpáros készíti majd fel.
           A jubileumi jégkorongtorna legjobb kapusának a HC hálóôre, Patrik Polc bizonyult, a legjobb hátvédnek csapattársát, Dimitrij Suurt választották, míg a legjobb csatár díját az Alba Volántól Kovács Csaba vihette el. A torna végsô rangsorában: 1. HC Csíkszereda, 2. Székesfehérvári Alba Volán, 3. Csíkszeredai Sportklub.

Borszéki sporthírek

           Teremfoci
           Február utolsó hétvégéjén került megszervezésre az a nemzetközi teremlabdarúgó-torna, amelyen 4 csapat vett részt: a magyarországi Derecske nagyközség, Bánffyhunyad, Észak-kelet Hargita válogatottja és a házigazda Borszék Öregfiúk csapata. (Derecske Bihar megyében van, Hajdúszoboszlótól mintegy 18,5 km-re. Közel 10 ezer fôs határ menti kisváros.)
           A mérkôzések eredményei: Észak-kelet Hargita – Bánffyhunyad 4–0 (3–0). Gólszerzôk: Szôcs 2, Gidró B. és Pop 1–1. Derecske – Borszék 5–1 (3–0). A borszékiek becsületgólját Csatlós J. lôtte. Bánffyhunyad – Borszék 6–4 (4–4). A borszékiek góllövôi: Csatlós (9. és 12. p.), Pop Cristian (10., 16. – 7 m). Derecske – Borszék 7–5 (4–2). A borszékiek gólszerzôi: Szôcs S. (10., 22. – 7 m, 24.), Tamás P. (18.), Benkes Zs. (35.).
           A tornát a Nagy Károly vezette Derecske nyerte meg. A rangsorban: 2. Észak-kelet Hargita válogatottja (vezetôik: a ditrói Csibi Béla és a borszéki Gidró Béla), 3. Bánffyhunyad (vezetô: Csüdöm Ferenc), 4. Borszéki Öregfiúk (csapatkapitány: Biró Lajos).
           Kutyaszánverseny
           A január végére tervezett 5. Borszék-kupát február végén lehetett megtartani. Ekkora voltak a hóviszonyok elfogadhatóak. A versenyre, amelynek helyszíne a Tündérkert volt, nyolc településrôl tizenhatan neveztek be öt kategóriában. A kétnapos rendezvényen két futamot szerveztek. A pálya hossza 5 km volt, enyhe emelkedôvel (ahol bizony rollerezni kell) és hosszú egyenes szakasszal, illetve egy kevés ereszkedôvel.
           A versenyt a gyergyóremetei For Fun Egyesület és a tusnádfürdôi Gree-Zone Egyesület szervezte. Társszervezô: Hargita Megye Tanácsa. Médiapartnerek: Hargita Népe, Csíki Hírlap és Csíki TV. Támogatók: Borszék Város Önkormányzata, Romaqua Group Rt., Vendégvárók Szövetsége, Bosch. Terepbírók a Zimmethausen Iskolaközpont tanulói voltak.
           Eredmények. B1-es kategória: 1. Balla Róbert (Arad), 2. Parajdi Zoltán (Csíkszereda), 3. Becze Tibor (Csíkszereda). C1: 1. Both Hunor (Csíkszentmárton), 2. Grosu Constantin (Balánbánya), 3. Kósa Ernô (Madéfalva). C2: 1. Nagy Ioana (Balánbánya), 2. Vrabie Mariana (Balánbánya), 3. Zágoni Zsolt (Sepsiszentgyörgy). D1: 1. Erdély Sándor (Csíkszereda), 2. Both József (Csíkszentmárton), 3. Lacz Norbert (Csíkszentgyörgy). D2: 1. Basarab Robert (Balánbánya), 2. Kovács Attila (Sepsiszentgyörgy), 3. Sándor Ernô (Gyergyószentmiklós), 4. Barabás Tímea (Balánbánya).
           Farkas Aladár

Jégkorong
Leváltották Beczét

           Múlt héten ülésezett a Román Jégkorong Szövetség vezetô testülete. A legfontosabb döntés az volt, hogy leváltották tisztségébôl Becze Iuliu fôtitkárt. Ezt Tánczos Barna elnök javasolta, s a büró nyolc az egy szavazat ellenében, egy tartozkodás mellett leváltotta a korábbi fôtitkárt. Helyébe Ale-xandru Nistort nevezték ki ideiglenesen, megbízatása 2 hónapra szól. Az ideiglenesen kinevezett bukaresti Alexandru Nistor egyik feladata a szakszövetség tavaszi közgyűlésének elôkészítése lesz. Ide kapcsolódik a hír miszerint az alelnök Mihai Covaliu, valamint a korábbi fôtitkár testvére, Becze Andrei, a bírói testület alelnöke benyújtotta felmondását. Ugyanakkor eldöntötték, hogy a szövetség kihelyezett irodát nyit Csíkszeredában. A felnôttválogatott bukaresti, február eleji edzôtáborában öt behívott játékos nem jelent meg, ezért ôket 3–3 fordulóra eltiltották. Az érintett játékosok: Catrinoi Adrian és Ioan Timaru (mindketten Bukaresti Steaua), Zsók Levente (Csíkszeredai Sportklub), Mihály Árpád (HC Csíkszereda) és Borsos Attila (Gyergyószentmiklósi Progym Hargita Gyöngye/ Dunaújváros).

Labdarúgás/ Románia-kupa
Kupamérkôzések a nyitányon

           A Románia-kupa 2009/2010-es kiírása megyei szakasza tizenhatos döntôjének találkozói kerültek megrendezésre az elmúlt szombaton és vasárnap. Ezekkel a mérkôzésekkel tulajdonképpen elkezdôdött a tavaszi megyei labdarúgóidény. Az elmúlt heti kupamérkôzések eredményei.
           Szépvízi MU – Gyimesközéploki Csillag 2–3 (0–2). Gólszerzôk: Szatmári Domokos (52. és 65.), illetve Szederjesi László (32. és 67.), Csillag György (15.).
           Csíkszentdomokosi Garados – Maroshévízi Tudomány 4–5 (1–2). Gólszerzôk: Lukács Lóránt (36., 77. és 79.), Karda István (59.), illetve Ungureanu Paul (21. és 54.), György Răzvan (26. – 11-esbôl), Dolnescu (51.) és Bliorţ Ciprian (82.).
           Csíkszentmártoni IFK – Balánbányai ASA 2–5 (0–4). Gólszerzôk: Fazakas Tihamér (73.), Botta József (92.), illetve Drian Mirel (17., 23.), Ronţu Dorin (38. és 78.), Mitocaru Ciprian (25. – 11-esbôl).
           Csíkszentsimoni Szefite – Csicsói SE 4–1 (1–1). Gólszerzôk: Balogh László (25., 73.), Göde László (66.) és Bilibók Csaba (82.), illetve Részegh Elôd (13.).
           Szentegyházi Total – Szentegyházi Vasas 0–3 (0–2). Gólszerzôk: Gergely Tibor (9., 61.), Mag Péter (19.).
           Fiatfalva – Székelykeresztúri Egyesülés 4–2 (3–1). Gólszerzôk: Varró Lajos (54., 83.), Sepsi (20.), Nagy Sándor (23.), illetve Miklós Zsolt (19.), Dobribán Róbert (49.).
           Karcfalvi Hargita – Salamási Tudomány 2–1 (1–1). Gólszerzôk: Grama (45. és 81.), illetve Căinaru Alexandru (12.).
           Kászonaltíz Salutaris – Csíkszeredai 2000 ISK 2–3 (1–2). Gólszerzôk: Balló László (22.) és László Ernô (54.), illetve Homoş Paul (24.), Tudor Alexandru (44.) és Moscu Eduard (73.).
           Korondi SE – Parajdi SE 1–4 (0–4). Gólszerzôk: Koszta Róbert (78.), illetve Kiss Attila (13., 39.), Birtalan Attila (10.), Kálmán Zsolt (44.).
           Agyagfalvi Lendület – Farcádi SE 1–3 (1–0). Gólszerzôk: Gergely Tamás (19.), illetve Kádár Csaba (60. és 78.), Balázsi Zoltán (90.).
           Lövétei Egyesülés – Homoródalmási Homoród 7–2 (5–1). Gólszerzôk: Kicsi János (24., 34.), Forgács István (26., 27.), Lázár Árpád (63., 76.), Silye Ferenc (21.), illetve Gothárd Attila (46.), Balázsi Zoltán (4.).
           Malomfalvi Fiatalság – Alsósófalvi SE 4–2 (4–0). Gólszerzôk: Szász Dénes (21., 32.), Hadnagy Árpád (12.), László Levente (15.), illetve Fülöp Mihály (58., 59.).
           Székelyudvarhelyi Küküllô – Székelyudvarhelyi Roseal 0–3 (0–2). Gólszerzôk: Dénes Jenô (25.), Bálint Róbert (42.), Jakab Attila (86.).
           A Kozmási Komisz – Csíkszentmihályi Törekvés találkozót március 8-ra, míg a Madéfalvi MIK – Gyergyószentmiklósi Jövô mérkôzést március 21-re halasztották. A Szentábrahámi Andycom erônyerô, mérkôzés nélkül jutott a legjobb 16 közé. A gyôztes csapatok bejutottak a Románia-kupa megyei szakaszának következô fordulójába.
           * * *
           A megyei teremlabdarúgó-bajnokság legutóbbi eredménye: Benati Betfalva – Farkaslaka 5–4. A bajnokság rangsorában: 1. ACS2 Gimi Udvarhely 22 pont (gólarány: 57-28), 2. Keresztúri Egyesülés 22 pont (58-43), 3. Infopress Udvarhely 19 pont, 4. Farkaslaka 16 pont, 5. Csíki Siculum 9 pont, 6. Benati Betfalva 6 pont, 7. UH Udvarhely 0 pont.

Labdarúgás/ Megyei bajnokság
Kezdôdik a tavaszi idény

           Március 4-én, szerdán délután az ôszi 13. fordulóban elnapolt Salamás – Gyimesközéplok mérkôzéssel folytatódott a Hargita megyei IV. Liga 2008/2009-es idényének tavaszi küzdelemsorozata. Március 3-án, kedden rendezték a bajnokság elsô tavaszi mérkôzését a Csíki ISK – Csíkszentmihály mérkôzést. Eredmény: Csíkszeredai Start 2000 ISK – Csíkszentmihályi Törekvés 1–2 (1–2). Gólszerzôk: Homoş Paul (7.), illetve Szatmári Szabolcs (12. és 23.)
           A megyei bajnokság tavaszi elsô, sorrendben 14. fordulóját március 7-én és 8-án rendezik. A műsor: Csicsó – Balánbányai ASA, Homoródalmás – Szentegyháza, Parajd – Székelyudvarhelyi Roseal, Gyimesközéplok – Gyergyószentmiklósi Jövô (a mérkôzésre március 7-én, szombaton 14 órai kezdettel kerül sor) és Maroshévíz – Salamás.
           A további műsor
           15. forduló (március 14–15.)
           Székelykeresztúr – Gyimesközéplok, Csíkszentmihály – Parajd, Szentegyháza – Csíki ISK (március 11-én), Balánbányai ASA – Homoródalmás, Maroshévíz – Csicsó és Salamás – Gyergyói Jövô.
           16. forduló (március 21–22.)
           Homoródalmás – Maroshévíz, Csíki ISK – Balánbányai ASA (március 18-án), Parajd – Szentegyháza, Gyimesközéplok – Székelyudvarhelyi Roseal, Gyergyói Jövô – Székelykeresztúr, Csicsó – Salamás.
           17. forduló (március 28–29.)
           Székelyudvarhelyi Roseal – Gyergyói Jövô, Csíkszentmihály – Gyimesközéplok, Balánbányai ASA – Parajd, Maroshévíz – Csíki ISK (március 25-én), Csicsó – Homoródalmás, Salamás – Székelykeresztúr.
           18. forduló (április 4–5.)
           Parajd – Maroshévíz, Gyimesközéplok – Szentegyháza, Gyergyói Jövô – Csíkszentmihály, Székelykeresztúr – Székelyudvarhelyi Roseal, Csíki ISK – Csicsó (április 1-jén), Homoródalmás – Salamás.
           19. forduló (április 11–12.)
           Csíkszentmihály – Székelykeresztúr, Szentegyháza – Gyergyói Jövô, Balánbányai ASA – Gyimesközéplok, Csicsó – Parajd, Homoródalmás – Csíki ISK, Salamás – Székelyudvarhelyi Roseal.
           20. forduló (április 18–19.)
           Gyimesközéplok – Maroshévíz, Gyergyói Jövô – Balánbányai ASA, Székelykeresztúr – Szentegyháza, Székelyudvarhelyi Roseal – Csíkszentmihály, Parajd – Homoródalmás, Csíki ISK – Salamás (április 15-én).
           21. forduló (április 25–26.)
           Szentegyháza – Székelyudvarhelyi Roseal, Balánbányai ASA – Székelykeresztúr, Maroshévíz – Gyergyói Jövô, Csicsó – Gyimesközéplok, Csíki ISK – Parajd (április 22-én), Salamás – Csíkszentmihály.
           22. forduló (május 2–3.)
           Székelykeresztúr – Maroshévíz, Székelyudvarhelyi Roseal – Balánbányai ASA, Csíkszentmihály – Szentegyháza, Gyimesközéplok – Homoródalmás, Gyergyói Jövô – Csicsó, Parajd – Salamás.
           23. forduló (május 9–10.)
           Balánbányai ASA – Csíkszentmihály, Maroshévíz – Székelyudvarhelyi Roseal, Csicsó – Székelykeresztúr, Homoródalmás – Gyergyói Jövô, Csíki ISK – Gyimesközéplok (május 6.), Salamás – Szentegyháza.
           24. forduló (május 16–17.)
           Csíkszentmihály – Maroshévíz, Szentegyháza – Balánbányai ASA, Gyimesközéplok – Parajd, Gyergyói Jövô – Csíki ISK (május 13-án), Székelykeresztúr – Homoródalmás, Székelyudvarhelyi Roseal – Csicsó.
           25. forduló (május 23–24.)
           Maroshévíz – Szentegyháza, Csicsó – Csíkszentmihály, Homoródalmás – Székelyudvarhelyi Roseal, Csíki ISK – Székelykeresztúr (május 20.), Parajd – Gyergyói Jövô, Salamás – Balánbányai ASA.
           26. forduló (május 30–31.)
           Balánbányai ASA – Maroshévíz, Székelykeresztúr – Parajd, Székelyudvarhelyi Roseal – Csíki ISK (május 27-én), Csíkszentmihály – Homoródalmás, Szentegyháza – Csicsó és Gyimesközéplok – Salamás.
           A Románia-kupa 2009/2010-es kiírásának megyei szakasza keretében, június 5-én rendezik a negyeddöntô mérkôzéseit, majd június 12-én az elôdöntôre kerül sor. A Románia-kupa megyei szakaszának döntôjére június 19-én kerül sor.

Teremfoci
Inter Kupa szombaton és vasárnap

           Március 7-én és 8-án a gyergyószentmiklósi sportcsarnokban kerül megrendezésre az Inter Kupa elnevezésű teremlabdarúgó-torna. A szervezôk tájékoztatása szerint 20 csapat nevezett be. A benevezett együtteseket öt csoportba sorolták. A csoportok összetétele: A-csoport: Larix, Babilon, Futsalito, Juniors. B-csoport: Magic, BFK, Szaky, Katorzsa. C-csoport: Crazy Boys, Baliro, Hodex, Kossuth Street Boys.
           D-csoport: Emol, Sör-Dögök, Haverock, Zsonglôrök. E-csoport: Inter Gyergyó, Laposvas, Kolping, Sekler's.
           A csoportmérkôzések március 7-én, szombaton 9.00 órakor kezdôdnek és március 8-án, vasárnap délután érnek véget. A pótselejtezôk vasárnap délután 14.55 órakor kezdôdnek el. A negyeddöntôk kezdési idôpontja: 16.05 óra. Az elôdöntôk 18.30-kor, a kisdöntô 20.15-kor, a torna döntôje pedig 21.15 órakor kezdôdik.

Kosárlabda
Három gyôzelem

           Az elmúlt hét végén három kosárlabda-mérkôzést játszottak a gyergyói gyerek-, illetve ifjúsági csapatok a hasonló korú székelyudvarhelyi csapatokkal. Elôször az 1998-ban született lányok alkotta csapatok léptek pályára. Eredmény: Gyergyói ISK – Udvarhelyi VMS 25:17. A fiúknál: Gyergyói ISK (1998) – Udvarhelyi VMS (1996) 35:16. Következtek a fiúk az ifi II-es (U16) országos bajnokság keretében lejátszott mérkôzésen. Eredmény: Gyergyói ISK – Udvarhelyi VMS 103:20. Amint azt Kercsó Zoltán edzôtôl megtudtuk, március 8-án, vasárnap 12.00 órai kezdettel a Gyergyói ISK – Brassói Braşovia mérkôzésre kerül sor. Ez a mérkôzés dönt a csoportelsôségrôl, de ettôl függetlenül az ifi II-es korosztályú gyergyói csapat már továbbjutott. A folytatásban az országos bajnokság 8–14. helyeiért küzdhetnek a gyergyóiak. Egyébként az U16-os országos bajnokságban összesen 46 csapat vágott neki a pontvadászatnak.
           A Gyergyói ISK ifjúsági II-es korosztályú fiúcsapata ezúton is köszönetet mond támogatóinak, nevezetesen a Tobex-Com Kft-nek és a Maraton Sportüzletnek.
           * * *
           A Román Kosárlabda Szövetségtôl díjmentesen lehet igényelni kosárlabdapalánkot. A szállítást, szerelést és a megfelelô területet az igénylôk kell biztosítsák. További információkért Kercsó Zoltánhoz lehet fordulni a 0744/ 472.251-es telefonszámon.

Rendezvény
Sporttörténeti konferencia

           Március 1-jén, vasárnap a magyarországi Pölöskefôn került sor az Európai Sport Hagyományôrzô Egyesület, a Zalai Sportmúzeumért Alapítvány, a dr. Mezô Ferenc Olimpiai Baráti Kör és a Pölöskefôi Önkormányzat által szervezett nemzetközi sporttörténeti konferenciára. A helyi Faluházban lezajlott konferenciát a helyi születésű olimpiai bajnok, dr. Mezô Ferenc tiszteletére szervezték. Gyergyószentmiklósról Buslig Gyula sportreferens vett részt a konferencián. Amint azt megtudtuk, Buslig Gyula együttműködési megállapodást írt alá közös pályázatok elnyerése céljával.
           A konferencián Dominkó Ottó Pölöskefô polgármestere mondott köszöntôt, majd elkezdôdtek az elôadások: Az amszterdami olimpia érdekességei, Magyarkanizsa sporttörténete, Testkultúra a reneszánsz korában, A Hargita lábától Lake Placid-ig – Csíki hokisták az ötkarikás játékokon (elôadó: Csíki András, a Hargita Megyei Sportigazgazgatóság vezetôje), Az ókori olimpiák sztárjai, Pekingi élménybeszámoló. Végezetül beszélgetés zajlott Szarka Zoltánnal, az 1968-ban Mexikóvárosban olimpiai bajnokságot nyert magyar labdarúgó-válogatott kapusával, továbbá Józsi György és id. Vlaszák Géza egykori labdarúgókkal. Amint azt Buslig Gyulától, az elôzô, 2008 októberében Gyergyószentmiklóson lezajlott, konferencia szervezôjétôl megtudtuk, a következô rendezvényre október közepén kerül sor Csíkszeredában.

Sílövô Eb

           Az egyéni, hosszú próbákkal folytatódott az oroszországi Ufában, Baskíria fôvárosában, a 26 éven aluliak és az ifjúsági sportolók számára kiírt Európa-bajnokság. A gyôztesek névsora, illetve a romániai sportolók helyezései.
           * * *
           Nôk. Felnôttek, 15 km: 1. Juliane Döll (német). Ifjúságiak, 12,5 km: 1. Olga Vilkunova (orosz), … 8. Piscoranu Luminiţa, 9. Ferencz Réka, 23. Diana Mihalache.
           * * *
           Férfiak. Felnôttek, 20 km: 1. Viktor Vasziljev (orosz). Ifjúságiak, 15 km: 1. Boe Tarjei (norvég), … 6. Gerbacea Roland, 18. Gavrilă ştefan, 35. Cojenelu Adrian, 38. Faur Remus.
A sportrovatot szerkeszti: Rokaly Zsolt


                     Kisasszony

Hajtrend 2009

           Légiesen leomló hullámok, csúcsosan magasodó bubifrizurák és természetes színek jellemzik 2009-ben a hajdivatot. A fiús fazont felváltja a szexi és dögös frizura, amelyet a nôi báj és a felszabadultság jellemez. Ugorjunk vissza az 1940-es évek elejére, amikor a tupír és a kifinomultság jellemezte a hajdivatot. A félhosszú vagy bubifrizura – fôleg egyenesre vasalva – idén nem divat, így két dolgot tehetsz: vagy nagyon rövidre vágatod – ahogy Victoria Beckham vagy Katie Holmes is tette – vagy hagyod megnôni. 2009-ben a frizurák megálmodói kizárólag végletekben gondolkodnak.
           Csúcsosan magasodó
           A rövid hajat idén az ívelt stílus jellemzi: kerekített formában hajlik a frizura a nyak vonalánál vagy a fül fölött – akárcsak Naomi Campbell frizurája – de frufruban is ez köszön vissza. Ezenkívül a haj most nem lapul le, hanem bubifrizuraként dúsan magasodik a fej körül.
           Lágy esés
           Felejtsd el az extraerôs, ragacsos hajlakkokat, waxokat és zseléket. Mivel idén a kifinomultság veszi át a stafétabotot, használj inkább lágy tartást adó, formázókrémet, hajfény spray-t, vagy ultragyenge hajlakkot. A lényeg a természetesség.
           Légiesen hulló
           A hajvasalót most egy idôre a sufniban teheted, mert a nagy, kiemelkedô fürtös fazon veszi át a lapos, fejhez tapadó frizurák helyét. A francia barokk divatja köszön vissza az idei hosszúhaj- trendben: selyemszerűen leomló hajzuhatag, csillogás és pompa.
           Hajfonat a fej körül
           A hosszú hajúak nemcsak a hullámok tekintetében vannak idén elônyben. Az elôrejelzések szerint tavasszal és nyáron a saját hajból készített hajfonat a fej köré tekerve lesz egyike a legtrendibb hajkölteményeknek.
           És ami a színeket illeti…
           Mivel 2009-ben a természetességen van a hangsúly, ezért szemed és bôrszíned szerint válassz hajfestéket. A kék szemet az aranyszôke és rezes árnyalatok emelik ki, míg a fekete illetve barna szemhez a sötétszôke fürtök passzolnak igazán. Ha zöld a szemed, akkor füstszürkés árnyalatokban gondolkodj.
           Idén semmiképp ne melíroztass az eredeti hajszínednél egy vagy két árnyalatnál világosabb tincseket, mivel a sötétebb, aranybarnás árnyalatok és a füstös színek, fôleg a füstszürke viszik a prímet. A tűzvöröset és kirívó árnyalatait felejtsd el, ám a szôke örök divat, így idén is a hajtrendek között szerepel.
           Dióhéjban a hajápolásról
           A leggyakoribb hiba a túlsamponozás. Mielôtt a tisztítószert a hajadra tennéd, mindig hígítsd kétszeresére. Balzsamot csak akkor használj, ha nehezen kifésülhetô, száraz hajad van. Pakolást házilag is készíthetsz, ami ráadásul egészségesebb is, mint a boltokban kapható vegyszeres termékek.
           Tégy tejfölbe egy kis olívaolajat, és ezzel kend be a hajadat – ha száraz. Negyedóra múlva mosd le. Az eredmény gyönyörű és csillogó hajzuhatag.
           A citromlé jó bôrápolószer mandula- vagy avokádóolajjal elegyítve. Ha ezt erôsen a fejbôrbe dörzsölöd, hamarosan megszünteti a haj korpásodását és megakadályozza a hajhullást.
           Az, hogy a zsíros hajat nem szabad naponta mosni, nem igaz! Csak a túl erôs samponok válthatják ki az újabb zsírosodást. Egy gyenge, kifejezetten zsíros hajra készült samponnal nyugodtan lehet hajat mosni akár naponta is.

Böjti káposzta

           Hozzávalók: 50 dkg savanyú káposzta, 1 fej fehér káposzta, 25 dkg rizs, 4 kemény tojás, 1 fej vöröshagyma, 1 gerezd fokhagyma, 1 csokor kapor vagy petrezselyem, 1 alma vagy birsalma, 2 dl tejföl, 1 kiskanál pirospaprika, 2 kiskanál levesízesítô por, 1 kiskanál törött bors, 2 evôkanál liszt, 2 evôkanál olaj.
           Elkészítés: A vöröshagymát olajban megpirítjuk, néhány percig sütjük rajta a rizst, majd sóval, borssal, pirospaprikával, fokhagymával ízesítjük, és kevés vízzel kb. 5 percig pároljuk.
           Kihűlés után összekeverjük a kockára vágott kemény tojásokkal, és a káposztaleveleket megtöltjük. Az edény aljára rakjuk a savanyú káposztát, belekeverjük a felvágott kaprot vagy petrezselymet és a felszeletelt almát. A töltelékeket rátesszük. Annyi vizet öntünk rá, amennyi ellepi, a levesízesítôt hozzátesszük, és kis lángon puhára fôzzük. Liszttel elkevert tejföllel habarjuk be.

                     Egészség

Hasznos tanácsok – mikor és hogyan fogyasszunk probiotikumokat?

           Napjainkban az egészségtudatos táplálkozással kapcsolatban közkedvelt és gyakran használt szó a probiotikum. Az alábbiakban hasznos tanácsokat szeretnénk adni ezeknek a jótékony baktériumoknak a megfelelô alkalmazásáról.
           Mik azok a probiotikumok?
           A probiotikumok az emberi szervezet egészsége szempontjából jótékony hatással bíró, élô mikroorganizmusok, például tejsavbaktériumok és bifidobaktériumok, amelyek egyébként a bél mikroflórájának természetes alkotóelemei.
           Mikor szedjünk probiotikumot?
           Probiotikumok alkalmazása elsôsorban károsodott bélflóra esetén ajánlott, melynek kiváltó okai lehetnek antibiotikumok szedése, helytelen táplálkozás, stresszes életmód és különbözô környezeti ártalmak. Gyomor- és bélrendszeri fertôzések után, a bélflóra egyensúlyának helyreállításához, illetve utazás elôtt, e fertôzések kivédéséhez szintén ajánlott a probiotikumok szedése. A bélflóránk egyensúlyának fenntartása céljából a probiotikumokat akár folyamatosan is szedhetjük.
           Probiotikumok fogyasztása felnôtteknek és gyermekeknek egyaránt ajánlott. Terhes nôk probiotikum fogyasztása során semmilyen mellékhatásról nem számoltak be, így a probiotikumok határozott, mégis kíméletes, a baba egészségét sem veszélyeztetô választ jelenthetnek a bélflórával kapcsolatos nehézségekre.
           Miért jó, ha a probiotikumokat „védett” formában fogyasztjuk el?
           A probiotikus baktériumok képesek túlélni a vastagbélig vezetô útjuk során a gyomor savas közegét, az epesavak és a vékonybél pusztító hatásait. Ennek ellenére a baktériumokat érdemes egyéb védelmi rendszerrel ellátni. Ez a védelem lehet akár egy kapszula is, ami a baktériumokat védôburokba vonja, így biztos lehetsz benne, hogy a megfelelô baktérium-mennyiség eljuthat oda, ahol egészségvédô hatásukat azután kifejtik. Otthonunkban a probiotikus készítményeket – még a szobahômérsékleten eltarthatókat is – érdemes száraz, hűvös helyen tárolni.
           Mire figyeljünk a probiotikum készítmény kiválasztásánál?
           A bélflóra egyensúlyzavara valószínűleg nem egyetlen baktériumtörzs hiányával magyarázható. Ilyenkor a baktériumok több fajtáját érdemes egyszerre pótolni, ami több baktériumtörzset megfelelô csíraszámban tartalmazó készítménnyel nagyobb sikerrel jár.
           A csíraszám kifejezéssel gyakran találkozhatunk a probiotikus termékek csomagolásán. Ez az életképes baktériumok számát fejezi ki.
           A fentiek tudatában sem feledkezhetünk meg róla, hogy bélflóránk egyensúlyi állapotának fenntartásáért mi is felelôsek vagyunk. A jól megválasztott étkezéssel, a káros szenvedélyek mellôzésével, és az életünkben elôforduló stresszhelyzetek megfelelô megoldásával sokat tehetünk bélrendszerünk egészségért!

                     Horoszkóp
március 5 – 11.

           KOS (III.21-IV.20.)
           Felfordul Ön körül szinte minden. Azt hiszi, otthona ad nyugalmat. Aztán kiderül, hogy otthona valójában nem is az Öné. Partnere, annak gyermekei turkálnak holmijai között, csak azért, hogy valami hibát találjanak.
           BIKA (IV.21-V.20)
           Felesége, barátnôje nehéz helyzetbe kerülhet, és Önnek mindent meg kell tenni azért, hogy segítsen rajta. Ne kifogásokat keressen, hogy miért nem mozdul, inkább cselekedjen! Most!!! Fantáziája rendkívül élénk.
           IKREK (V.21-VI.21.)
           A munkáért, a pénzért harcolni kell. Ki kell nyitnia száját, ha azt akarja, hogy megmaradjon mindaz, amiért annyit dolgozott, vagy ami már régóta az Öné. Az egészségére figyeljen jobban, és tegyen meg mindent azért, hogy jó kondícióban maradjon!
           RÁK (VI.22-VII.22.)
           Ingatlanügyeire sokkal nagyobb erôvel kellene koncentrálnia, mint eddig. Ha nemcsak figyel rájuk, hanem mindent meg is tesz értük, biztos lehet, hogy minden pozitív irányba alakul.
           OROSZLÁN (VII.23-VIII.23.)
           Egy rég látott baráttal kellemesen elbeszélgethet. Az is lehet, hogy egy letűnt kapcsolata most új kerékvágásban folytatódik. Rájön arra, hogy ezt a személyt félreismerte, tehát újult erôvel veti bele magát a viszonyba.
           SZŰZ (VIII.23-IX.21.)
           Ezen a héten lefegyverzi ellenségét, sôt még gyôzelmet is arathat. Ehhez nincs másra szüksége, mint kedves stílusra és néhány apró titok felfedésére. A munkahelyén ügyeljen arra, hogy betartsa a szabályokat, szerelmi titkairól ne fecsegjen mindenkinek.
           MÉRLEG (IX.24-X.23.)
           Talán még soha nem volt annyira szerelmes, mint most. Emiatt életében minden gördülékenyebben megy, mindent könnyebbnek érez. Nemcsak testi és lelki harmónia van kettejük között, hanem szellemi is, ami nagyon fontos.
           SKORPIÓ (X.24-XI.22.)
           Valakinek hatására többet foglalkozik olyan témákkal, amelyek nem evilágiak, és igyekszik magyarázatot találni ezekkel kapcsolatos kérdésekre, melyek régóta foglalkoztatják. A szerelmi élete attól függ, hogy milyen társ van Ön mellett.
           NYILAS (XI.23-XII.22)
           Az e héten történô események nagyban befolyásolják a jövôjét, ezért ne kapkodjon! Nagyon fontos, hogy a pénzügyek, ingatlan, vagy a család anyagi ügyeinek terén tanúsítson kellô higgadtságot! Különben elkótyavetyélhet olyan dolgokat, amelyek fölöttébb értékesek, átverik és becsapják Önt.
           BAK (XII.23-I.20.)
           Ez a hét a bizonytalanság és a várakozás idôszaka. A legjobb lenne, ha most minden ügyét rendbe tenné, saját maga intézné. Így kerülheti el a csalódást, vagy azt, hogy mások hibájából kellemetlen helyzetekbe kerüljön.
           VÍZÖNTÔ (I.21-II.19.)
           Tévedett, ha azt hitte, minden egyszerűen és könnyen fog menni. A nehézségek még csak ezután következnek. Ne higgyen a hivatásos optimistáknak! ôk tanulták a mosolyogva hazudozást, és különben is, ezért fizetik ôket.
           HALAK (II. 18-III 20.)
           Egy nagyon ostoba ember azt mondta, hogy aki azt állítja, hogy szeret dolgozni, az hazudik. Ezzel saját magát árulta el, sunyi jelleme eszerint a munkakerülésen alapszik. Vigyázzon az ilyen, a másokon élôsködôk filozófiáját hirdetôkkel.



                     ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...

           Egy férfi bemegy az ajándékboltba, és elkezdi a képeslapokat nézegetni. Az eladó odamegy hozzá, és megkérdi:
           – Segíthetek valamiben?
           – Igen, tud adni olyan képeslapot, amit a szerelmének szokott küldeni az ember?
           – Hogyne, van egy olyan szövegű, hogy: „Életem egyetlen szerelmének”.
           – Nagyon jó, kérem az egész dobozzal!
           * * *
           A székely és a fia mennek az erdôben. Egyszer csak tanálnak egy puskát. Állnak mellette egy darabig, mire a fiú megszólal:
           – Hát mi lehet ez, édesapám?
           Pár perc múlva:
           – Édös fiam, emmeg beztosan egy furulya.
           Elrakják, mennek tovább. A fiút csak nem hagyja nyugodni a dolog, megkérdi vagy öt mérfölddel odébb:
           – Osztán, ha ez egy furulya, há’ mér nem próbáljuk es ki?
           Pár perc múlva mondja az öreg:
           – Há’, próbáljuk, fiam.
           Pár mérföldnyire meg is állnak, elôveszik az instrumentumot. Megszólal a fiú:
           – Osztán, ha kipróbáljuk, az hogyan lössz?
           – Há’, fiam, majd én fulom, te mög nyomogassad, oszt majd csak mögszólal.
           Így is történik: az öreg bekapja a puska csövét, fújja rettenetesen, a fiú meg a ravasszal babrál. Egyszer csak elsül a puska, az öreg szája meg fülig fölreped. Aszongya erre a fiú:
           – Há’, ne vigyorogjon, idösapám, mer' én aztán nagyon mögijedtem!
           * * *
           Tanár a diákhoz:
           – Ha jól felelsz egy kérdésemre, akkor megkapod a kettest földrajzból. Hány csillag van az égen?
           – 2 316 524 – feleli a diák.
           – Hát ezt meg honnan vetted?
           – Ez már egy második kérdés, tanár úr.
           * * *
           Két fekete macska beszélget:
           – Már reggel tudtam, hogy peches napom lesz!
           – Honnan?
           – Egy fekete sportkocsi ment át elôttem az úton.
           * * *
           Beszélget az amerikai, az orosz és a román titkosrendôr. A téma: ki tudja jobban megtartani a szolgálati titkot.
           – Én a nejemmel egy irodában dolgozok, ô nem tudja, mit csinálok, nem is érdekli, én nem tudom, mit csinál, de nem is érdekel – mondja az amerikai.
           – Az semmi... Én egy íróasztalnál dolgozom a feleségemmel! Nem tudja, mit csinálok, de nem is érdekli, én sem tudom, ô mit csinál, de nem is érdekel – kontráz rá az orosz. A román erre nagyot legyint:
           – Ugyan már... Én egyedül dolgozom egy irodában! Nem tudom, mit csinálok, de nem is érdekel.
           * * *
           Egy cseh férfi, miután elkezdett romlani a szeme, elmegy a szemorvoshoz. A szemész mutatja neki a szokásos szemvizsgálótáblát, a következô betűkkel: „CVKPNWXSCZ”.
           – El tudja olvasni? – kérdi a doki.
           – Méghogy el tudom-e olvasni? – kérdi a páciens. – Már jártam is ebben a faluban!
           * * *
           Általános iskolások fociznak a szomszéd iskola csapatával. A félidôben odahívja az edzô magához az egyik játékost:
           – Fiam, ugye tudod, hogy ez egy játék?
           – Igen – feleli csodálkozva a kissrác.
           – És azt is tudod, hogy ha szabálytalankodnak velünk, vagy egyszerűen csak az ellenfélnél van a labda, nem szabad a bírót átkozni és szidni az anyját?
           – Igen.
           – Akkor most menj oda az édesapádhoz, és légy szíves, magyarázd el neki!
          
          

                       Copyright (c) Kisújság Alapítvány - 2009

            Ezen honlap tartalma (egészében vagy részleteiben) nem
             sokszorosítható vagy publikálható semmilyen formában,
                        a kiadó előzetes beleegyezése nélkül!