Kisújság-olvasók figyelmébe!
Már kapható a:
GYERGYÓI KISÚJSÁG ÉVKÖNYV 2009.
A Gyergyói Kisújság szerkesztôsége lehetôséget biztosít arra, hogy a lapunkat ismerô, távolba szakadat gyergyóiak (és nemcsak) megrendelhessék a Gyergyói Kisújság évkönyvét.
Megrendeléseket az alábbi címeken (e-mail cím, postai cím), illetve telefonszámon fogadunk:
e-mail: kisujsag@hr.astral.ro
tel.: 004-0266-364.941
Postai cím: 535500 Gheorgheni, jud. Harghita, p-ta Libertătii nr. 22., Romania
A Gyergyói Kisújság lehetôséget biztosít arra is, hogy elôfizessenek a lapra mindazok, akik eddig csak internetes formában fértek hozzá kedvenc heti olvasnivalójukhoz.
A világ bármely pontján élô Kisújság-olvasók a fenti címeken, illetve telefonszámon fizethetnek elô lapunkra.
Gyergyói Kisújság ügyfélszolgálat
Éljen a szabadság!
Március 15. emléknap és ünnepnap. Megemlékezünk és lerójuk tiszteletünket a Márciusi Ifjak, a szabadságharc áldozatai elôtt. Megünnepeljük a magyar nemzet születését, ünnepeljük magyarságunkat.
Ilyenkor semmihez sem hasonlítható érzések töltik el szívemet. Szeretet, büszkeség, erô vegyül egy megmagyarázhatatlanul forradalmias áldozatvállalási készséggel, tenni akarással. Nem tudom, hogy más is így van-e ezzel, de csak egy szóra lenne szükségem, és gondolkodás nélkül indulnék egy új Kossuth alá katonának. De ennek ellenére nem veszek részt a megemlékezéseken, az ünnepségeken.
Amikor még tilos volt a „magyarkodás”, néhány barátommal nagy titokban emlékeztünk a magyar forradalomra. Zárt ajtók mögött, a halkan lejátszott magyar himnusz hangjára álltunk mozdulatlan vigyázban, majd zokogva elénekeltük a székely himnuszt, s áhítatosan megsimogattuk a rejtekhelyrôl ez alkalomra elôvett magyar zászlócskát. Tudtuk, hogy a hangoskodás, az emlékezés nyílt vállalása, a himnuszok éneklése nyilvánosság elôtt fölösleges meghurcoltatást vont volna maga után, amivel nem kevés gondot okoztunk volna elsôsorban önmagunknak, másodsorban családunknak. Mint minden fiatalban, bennünk is lángolt a hôsködés vágya, de a józan ész szerencsére erôsebb volt. Igaz, hogy több évre rá az István, a király rockoperából, Laborc dalát (Nem kell olyan Isten) teljes hangerôre állítva hallgattuk meg egy magánház udvarán. Csak azért is. Volt is belôle kivizsgálás, de nem kaptak el.
Aztán szabadság lett. S a múlt újra elôkerült, most már azok számára is, akiknek addig eszébe sem jutott. A régi történések gyermekies játszadozásokká szelídül-tek, s újra magyarkodhattunk szabadon. Rögtön az elején, a nagy szabadság kezdetén még eljárogattam az emlékezésekre, ünnepségekre március 15-én, de ezek az ünnepségek nagyon gyorsan átalakultak politikai tribünökké, ahol a mindenkori politikai megbízott elordibálta forradalmiasnak hitt buzgóságait. A közönség eljátszotta, hogy lelkesen tapsol, az illetékes pedig, hogy komolyan gondolja az egészet. Olyan protokollszerű lett az egész. Jön március 15? Igen, már megint kell egy beszéd, néhány meghívott, néhány koszorú és néhány megbízott, aki lerendezi az egész ceremóniát. Ez folyt, ez folyik a mai napig, és ebbôl többet nem kértem, most sem kérek. Bocsássák meg nekem, de az én ünnepem többet jelent annál, hogy néhány hitelét vesztett politikus elrontsa azt, és rossz szájízzel távozva szidjam magam, hogy minek is kellet részt vennem az ominózus eseményen. Az ünnepségek kisajátítása, politikai útra terelés ütközik a politikai apátiával, és ma ezért nincs közösségformáló, jövôt, reményt sugalló, tettre hívó ereje március 15-nek, ezért nincs felhôtlen, teljes szívbôl történô, lelkes ünneplés.
Ígérem, hogy mihelyt visszaadják az ünnepet a népnek, s rábízzák a gyerekekre, az ifjúságra, a művészekre, a színészekre, a szavalókra, az éneklôkre és azokra, akik politikamentesen, magamutogatás nélkül szervezik meg azt, akkor én is és még sokan mások is újra ott leszünk. S akkor megtörténhet, hogy minden magyar ember fellobogózza a házát, és kokárdásan, vasárnapiba öltözve nemcsak illendôségbôl vesz részt a magyarság történelmi napjának emlékezôjén, hanem mert a szívében is érezni fogja, hogy ténylegesen ünnep van. És akkor megtörténhet, hogy – nem politikai sugallatra – a román nemzeti adó magyar adása is, legalább tíz másodpercnyi anyagban, hírt ad majd Gyergyószentmiklósról, mert itt hittel fogjuk kiáltani az Éljen a szabadság-ot!
Ábrahám Imre
Sajtótájékoztató
Miért nem emlékezett együtt az RMDSZ és az MPP?
A város folyamatban lévô ügyeirôl, az eseménydús hét történéseirôl szólt Mezei János polgármester keddi tájékoztatóján.
A március tizenötödikei emlékezést sikeresnek ítélte meg, örömét fejezte ki, hogy az emberek nem közömbösek a nemzeti ünnepek iránt. Szóba került az RMDSZ által kiadott nyilatkozat, melyben nehezményezik, hogy az önkormányzat nem tartotta be a koszorúzási sorrendet, Pál Árpád képviselô nem kapott szót, illetve a már hagyományos temetôi koszorúzás nem került be az önkormányzat által összeállított programba. A polgármester elsôre nem vélte ezt az önkormányzat hibájának, majd késôbb beismerte, kicsinyes viselkedés volt részükrôl, hogy az RMDSZ „kimaradt” a programból, illetve háttérbe került, és a jövôben odafigyelnek a szervezés során ezekre a problémákra.
Mezei János polgármester beszámolt a múlt heti ausztriai és magyarországi útjáról. Szôcs Tivadarral, a közüzem igazgatójával közösen különbözô fűtésrendszereket néztek meg. Minderre azért volt szükség, mert készül a fűtésrendszer megoldásának rövid és hosszú távú terve, és a leghatékonyabb rendszert szeretnék kialakítani. A faôrleménnyel működô kazánt szeretnék összekötni a többivel, és a Virág negyed dé-li részén kicserélni a hálózatot – ez a prioritás a munkálatokban, ha megkapja a város a pénzt. Ennek érdekében letette az elôtanulmányt a Román Energia-takarékossági Ügynökséghez és a Belügy- és Közigazgatási Reform Minisztériumhoz, továbbá a költségvetés-tervezet szerint az önrészre 500 000 lejt különítenek el. A látott rendszerek közül a polgármester a biodízellel működôt találja a legelônyösebbnek a város szempontjából, hiszen a mezôgazdaságban dolgozó személyek megélhetését is elôsegítené.
Magyarországon hulladékgazdálkodó cégeknél jártak, szelektív hulladékgyűjtô rendszerek átrakodó állomásain, hiszen 2012-tôl be kell zárja a város a saját lerakóit. Dolgoznak e koncepció kialakításán is, ennek érdekében lapzártánkkal egy idôben egy kaposvári cég informálja a város képviselôtestületét.
A kutyamenhellyel is foglalkoznak – mondta Mezei. A költségvetés-tervezet szerint terület vásárlására elkülönítenek. Ötvenáras terület vásárlása van folyamatban, a területet alkalmasnak ítélték meg a célra, a közművesítése is könnyen megoldható lenne. Ára 20 000 lej körüli.
Amint az idô felmelegedik, elkezdik a víz- és csatornahálózat kiépítésének munkálatait Gyilkostón, és a sípályát is tervezik, továbbá március végén adják le a Város Integrált Fejlesztési Tervét a Gyulafehérvári Központi Fejlesztési Régióhoz.
A polgármester a lakók türelmét kéri. Amint felmelegszik az idô, elkezdik a tavaszi takarítást, a város rendbetételét, amibe a lakosságot is szeretnék bevonni.
Rancz Enikô
Visszapillantó (11.)
Nem véletlen választottuk ez évi lapszemlénk elsô negyedévét az 1919-es Csíki Lapok böngészésére. A politikai helyzet olyannyira sajátos, hogy máig üzenetet hordoz. De ezt már többször hangsúlyoztuk. Nézzük meg, mirôl ad hírt a március 16-i szám:
„Március idusa nemzeti ünnep. A minisztertanács, az igazságügyminiszter javaslatára elhatározta, hogy március 15-t néptörvénynyel nemzeti ünneppé avatja és az erre vonatkozó törvény a napokban lesz kihirdetve.”
Bár sok területen már átvette a hatalmat a román királyság, Állampénztári kinevezések elôléptetéssel címmel azt olvashatjuk, hogy „A pénzügyminiszter (itt nyilván a magyar pénzügyminiszterrôl van szó. Megj. tôlem.) – a gyergyószentmiklósi áll. pénztárnál Ferenczy Dénes pénztárnokot a VII. fizetési osztályba állampénztári fôtanácsossá; Koródy Jenô ellenôrt és Nagy Károly fôtisztet a VIII. fizetési osztályba állampénztári tanácsossá nevezte ki, illetve léptette elô.”
A gyergyószentmiklósi Ipartestületrôl is olvashatunk: „Ipartestületünk közgyülése. Ipartestületünk március 9-én tartotta meg igen nagy érdeklôdés mellett rendes közgyülését. A közgyülés általános közóhajára és felkérésére a testület további vezetését vállalta az eddigi elnök László István és az eddigi tikár Straszer József, akiknek közhasznos tevékenysége és fáradtságot nem ismerô munkássága a jelenlévô iparosok egyhangú állásfoglalásával érdeméhez méltóan nyert elismerést. – A megértéssel és higgadtsággal lefolyt közgyűlés elfogadta a hôsi halált halt iparos polgártársainak emlékét megörökítô, tartalmas titkári jelentést, továbbá a számvizsgálók jelentését és a költségvetést. – A gyülés Mihály József rendôrkapitány elnöklete alatt megválasztotta a törvény értelmében szükséges iparhatósági megbizottakat is.”
Akkor sem folytak gyorsan le a perek. Úgy látszik, a háború a házastársi kérdésekben is jelentôs pusztítást végzett. „A válóperek gyors lebonyolítása. Juhász Nagy Sándor igazságügyminiszter a legutóbb megtartott minisztertanács elé több törvénytervezetet terjesztett elôzetes szankció végett. A sürgôs elintézésre várók között van a válóperekre vonatkozó törvény, mely a háborús tapasztalatok felhasználásával az új kor szellemének megfelelôen könnyebbé teszi a válást.
A háború alatt megindult tömeges válóperek gyors lebonyolítása érdekében ezt a javaslatot soron kívül készítik el és ezzel egyidejüleg tetô alá hozzák a holttányilvánításról szóló új javaslatot is.”
A város polgárait közelrôl érintô hírt is olvashatunk: „A villanyvilágitási dijak fizetése tárgyában a városi hatóság úgy határozott, hogy minden fogyasztó köteles az elôzô havi dijat havonkint 5. és 15. között a mérnöki hivatalhoz befizetni. – Az eddigi, a házaknál eszközölt pénzbeszedés megszüntetett. A közönség figyelmét felhivjuk, hogy fizetési kötelezettségének a fentiek értelmében pontosan tegyen eleget annyival is inkább, mert nem fizetés avagy késedelmes fizetés esetén a villany használatától kikapcsolás útján el lesznek tiltva.”
A köztisztaságról is ír a lap. Ma is érvényes e felhívás: „Köztisztasági és közegészségügyi szabályok betartása tárgyában a rendôrhatóság szigorú rendelkezéseket adott ki. Mindenki köteles a telkén összegyült szemetet, trágyát, és az ürüléket április 1-ig büntetés terhe alatt kihordatni. Utcák, járdák, tisztán tartandók, az útárokba és a Békény-patakba szemetet avagy szennyvizet kibocsátani nem szabad.”
Az Árvaház támogatásáról, a gyergyószentmiklósiak szociális érzékenységét alátámasztó hírt csaknem minden lapszámban olvashatunk: „A Gyergyói Árvaháznak. Dr. Nagy Lajos és neje Alice emlékiért 100 koronát adományozott a Gyergyói Árvaháznak.”
Vagy: „Özv. Lengyel Józsefné 100 koronát adományozott dr. László Dezsôné elhalálozása alkalmából koszorúmegváltás címén, mely összeget a Gyergyói Árvaház alaphoz csatoltunk.”
Más: „Az Árvaháznak. A Gyergyói Árvaház részére újabban adakoztak: Csiky Sándor és Milch Sándor 20–20 K., Réti Juliska 3 K.”
A Blénessy-családfa készítôinek is van hír a lapban: Halálozás. Madaras Balázsné szül. Blénesi Teréz életének 33. évében, házasságának 14. évében Gyergyószentmiklóson f. évi március hó 8-án elhunyt. (…) Az elhunytat férje Madaras Balázs városi ellenôr és hat kis árvája siratja.”
1918 novemberében olvashattuk a Csíkvármegyében, hogy forradalmárok eltévedt, vaktában leadott golyója ölte meg Teréz édesapját, Blénesi Albert birtokost. (Mellesleg, az ôszirózsások épp vejét, Madaras Balázst keresték nála.)
Szemlézi: Bajna György
Rendkívüli tanácsülés
Múlt szerdán délután rendkívüli ülést tartott a tanácstestület. A tíz napirendi pontból nyolc az Integrált Városfejleszési Tervvel volt kapcsolatos. Pozitívan döntöttek a terv jóváhagyásáról és társfinanszírozásáról, illetve a terv szerves részeit képezô projektek gazdasági-technikai dokumentációjára is rábólintottak. Bardócz Ferenc elmondta, párhuzamosan dolgoznak a terven, illetve a pályázatok megírásán. Hozzátette, hogy véglegesítôdtek az értékek is, eszerint a központ rehabilitációja 23 460 000 lej, a múzeum és a Benedek-ház restaurálása 5 836 000 lej, a volt mozi épületének szociális ifjúsági központtá alakítása és modernizálása 4 600 000 lej.
Hargita megyének 8 millió euró jut, a terv alapján ennyire volna hozzávetôleg szüksége a városnak, de ezen összeget más városok is megpályázhatják. A leadási határidô március 31.
A fôtér terve kapcsán Köllô Miklós elmondta, 2002-höz képest megnôtt a térség parkolási igénye, nagy parkolófelületre lenne szükség, hiszen azóta megépült a kórház is. Teljesen nem lehet megoldani ezt a problémát. A koncepció a gyalogos és biciklis forgalmat bátorítja. Jelenleg reggel 7–8 óra között, illetve délután 5 óra után lehet parkolóhelyet találni, máskor nehezen. A Miron Cristea utcát nem lehet sétálóutcának megtartani, a megfigyeléseik alapján ott reggel, iskolakezdés elôtt, illetve délután jönnek-mennek, akkor van élet. Nem tölti be a sétálóutca szerepét. Zsebparkolókat alakítanának ki, és megnyitnák a forgalom elôtt, viszont délután öttôl másnap reggel 8-ig letiltanák az autósforgalmat. A Kossuth Lajos utca egy részét egyirányúsítanák, a Maros szálloda és a Kossuth Lajos utca között hét fa kivágásával megnyitnák a forgalmat, kis parkolóval. A kultúrház elôtt összefüggô zöldterületet alakítanának ki. A Sugárút négy sávja helyett kettôn bonyolódna a forgalom, és biciklissávot alakítanának ki. Amint Köllô Miklós elmondta, összességében nem lesz rosszabb a városi forgalom, 3–5 percnyi gyaloglásra lesz szükség a parkolóktól. Ez 4 km/óra sebességgel gyalogolva 300–350 méter távolságot jelent. Ezzel szemben terek alakulnának ki.
Az utolsó napirendi pont a kulturális központ rehabilitálása beruházás gazdasági-technikai dokumentációjának jóváhagyásáról, valamint az energiatakarékossági nemzeti programban való részvételérôl szólt. Elhangzott, hogy a 2008-ban elkészített rehabilitálási tanulmányra nem volt pénz, de most van lehetôség pályázni a közintézmények hôszigetelésére, s ennek a tanulmánynak része a hôszigetelés is. A nyílászárókat cserélnék ki, az önkormányzat felét kellene állja az összegnek. Ezzel el lehetne indítani az épület rehabilitálását.
Kedves-Tamás Gyopár
A képviselô tájékoztatott
Az elmúlt pénteken tartott sajtótájékoztatón Pál Árpád parlamenti képviselô a Gyergyót érintô dolgokról szólt, elmondta, letette a Román Energia-takarékossági Ügynökséghez (ARCE) az aktacsomót, mellyel a fűtésrendszer felújítási költségeinek egy részét szeretnék fedezni. Szintén az ügynökséghez kerülnek az akták a művelôdési központ külsô burkolata, szigetelése finanszírozására. Továbbá a gazdálkodásban, mezôgazdaságban, állattenyésztésben érdekeltekhez szólva elmondta, hátul kullogók vagyunk a pályázatok kapcsán. Példának hozta fel a 141-es számú, gazdáknak szóló támogatás-kiírás ügyében azt, hogy míg Csík 81 és Udvarhely környéke 167 pályázatot nyújtott be, Gyergyó 2 darabot.
Baricz-Tamás Imola
Ünnep után
Nemzeti ünnepünk és általában a közösségünket érintô megemlékezések, ünnepek nem sérülhetnek, nem válhatnak politikai érdekek eszközévé.
Az ünnep elteltével viszont, mint felelôs politikus, nem tehetem meg, hogy ne hívjam fel a figyelmet a történtekre azért, hogy a jövôben mindannyian okuljunk belôle.
Elfogadhatatlan, hogy az RMDSZ szerepvállalását elutasították a március 15-i megemlékezésen, politikamentességre hivatkozva. Ezzel szemben a legélesebb politikai hangnemben zajlott az ünnep. Így sikerült közösségünk hiteles gyergyói szereplôitôl (az RMDSZ képviselettôl) megvonni a fennhangon emlegetett szólás- és választás szabadságát.
A jövôbeni együttműködés, a munkánk hatékonysága kerülhet veszélybe az ehhez hasonló politikai trükkök megismétlôdésével, mert hatékonyan együttműködni csak „jóban-rosszban együtt” elven lehet.
Ezért a jövôre nézve két változatot ajánlok a városvezetésnek, melyek tiszteletben tartásával elkerülhetjük a feszültségeket:
1. Politikamentes megemlékezések, ünnepek kizárólag a civil szféra, egyházi felekezetek, tanügy stb. bevonásával.
2. A politikum szerepvállalásával szervezett ünnepek kiközösítés nélkül.
Bízom abban, hogy senkinek nem érdeke Gyergyószentmiklóson közös és szent ünnepeinket politikai, vagy más szempontok szerint külön ünnepelni. Ehhez, azt hiszem, túl kevesen vagyunk, és túlságosan egymásra vagyunk utalva. Hagyjuk egymást szóhoz jutni, akkor is, ha a másik egy kicsit másképp gondolja. Fontosak az idegenbôl jött meghívottak, de a szónoklat után hazamennek. Ha bajba kerülünk, nem számíthatunk csak saját magunkra.
A további közreműködés érdekében javasolnám a tisztelt érintetteknek, hogy az ünneplés pillanataiban is álljunk ki egymás mellett, ne csak a nehézségek közepette, és elsôsorban a gyergyóiak mellett álljunk ki.
Ennek elengedhetetlen feltétele, hogy ne ismétlôdjék meg a március 15-i politikai diverzió.
Gyergyószentmiklós, 2009. március 17.
Tisztelettel: Pál Árpád országgyűlési képviselô
Területi küldöttgyűlést tart az RMDSZ
Egyetlen elnökjelölt
Lejárt Petres Sándornak, az RMDSZ Gyergyó-területi elnökének mandátuma. En- nek megfelelôen új vezetôt választ a területi szervezet szombaton, március 21-én. A délelôtt 10 órakor, a Pro Art Galériában sorra kerülô gyűlésen 85 küldött értékeli a korábbi elnök és alelnökök munkáját, és választ új elnököt.
Egyetlen jelölt tette le jelölését a kiírt határidôig: Bende Sándor, borszéki jelölt. A megyei tanácsosként is tevékenykedô jelölt korábban a parlamenti képviselôi székért is megmérkôzött az északi régióban. Nem érkezett óvás a letett jelölés ellen – tudtuk meg Tamás Mónikától, az RMDSZ területi szervezetének irodavezetôjétôl.
Összefogás – így fogalmazta meg egyetlen szóban Bende Sándor elképzeléseit, céljait a területi szervezet elnökeként. A szövetség alapszabályzata szerint négy évre választanak új vezetôt, amennyiben a szabályzatot nem módosítják a küldöttgyűlés elején.
Csata Orsolya
Városunkban járt Kövér László
„Nem törölheti mindenki belénk sáros bocskorát…”
A Magyar Polgári Párt elsô kongresszusának meghívottjaként városunkban járt Kövér László, a Fidesz Országos Választmányának elnöke. Vele készült beszélgetésünkben Székelyföld autonómia-törekvéseirôl, a romániai magyarság helyzetérôl kérdeztük.
– Mit gondol arról a bánásmódról, ahogy Sólyom László magyar államfôt fogadták a március 15-i ünnepségek alkalmával a román hatóságok?
– Azért – fogalmazzunk finoman – az udvariatlan bánásmó- dért, ami a Magyar Köztársaság elnökét érte a magyar–román határon a legkevesebb az, hogy a Magyar Külügyminisztérium a leghatározattabban fog tiltakozni. Ennél kevésbé baráti viszonyban levô államoknak viszonyában, mint amilyen Magyarország, vagy Románia, ennél sokkal súlyosabb konfliktusok is keletkezhettek volna abból, ami történt. Ezt még akkor is merem állítani, hogyha nem elôzmények nélküli. Hiszen Băsescu államfô budapesti látogatása sem éppen arról nevesült el, hogy a vendég a diplomáciában megszokott udvariassággal viszonyult volna azokhoz az egyébként Európában természetes, normális törekvésekhez, amelyeknek Sólyom László hangot adott, vagyis az erdélyi, székelyföldi autonómia kérdéséhez. Hogyha egy európai uniós tagállam politikai elitje és annak vezetôi azt sem képesek tudomásul venni és elfogadni, hogy egy nép és annak választott képviselôi saját vágyainak legalább a diplomácia keretein belül elfogadhatónak mondható módon hangot adjanak, akkor azt gondolom, hogy kiállítják magukról a bizonyítványt, hogy talán elkapkodott dolog volt az Európai Unió részérôl, hogy beengedték ezt a politikai alakulatot a soraikba. Hogyha a baszkoknak, a dél-tiroliaknak, a katalánoknak és még lehetne sorolni a különbözô példákat, megadatik az EU tagállamain belül az önrendelkezés lehetôsége, akkor ennek az igénynek a felvetése a legtermészetesebb annak a közösségnek a részérôl, amely a szülôföldjén él, ott is szeretne maradni, szeretné a saját nyelvét, kultúráját, hagyományait megôrizni és gyermekeinek továbbadni, és szeretne megaláztatás nélkül, hátrasorolás, másodrangúság nélkül polgára lenni annak az országnak, amit ugyan nem ô választott, hanem a történelem mért rá. Ha a román állam és a román vezetôk lojalitást várnak el a magyar polgártársaiktól, akkor az a legkevesebb, hogy megértôen viszonyulnak azokhoz a teljesen normális, emberi, ösztönös vágyakhoz, érzelmekhez, amelyek ezekben az emberekben megfogalmazódnak, és nem vetemednek oda, hogy megpróbálják megalázni annak a közösségnek a vezetôit, amely közösség éppen most az ô uralmuk alatt él. Más kérdés – és errôl is lehetne beszélni, de errôl majd otthon a parlamentben, az illetékes bizottságokban kell beszélni –, hogy miért jutottunk oda, miért jutott oda Magyarország, a magyar állam, annak külügyi vezetése, hogy gyakorlatilag ma már csak az nem töröli belénk a sáros bocskorát, aki megszán bennünket megalázottságunkban. Azért jutottunk ide, mert egy semmiházi, semmirevaló, alkalmatlan, nemzeti érzésektôl egyáltalán nem túlfűtött és egyébként is dilettáns kormány, dilettáns külügyminisztérium az elmúlt években is elébe ment a pofonoknak. Ahelyett, hogy a magyar nemzeti érdekeket képviselte volna, gyakorlatilag éppen csak ki nem szolgálta azokat az utódállami törekvéseket, amelyek a területükön élô magyar nemzeti közösség elnyomását szolgálták. Végre szakítani kellene már a Kovács László-féle „tanuljunk meg kicsik lenni” doktrínával, és magunk értékeinek tudatában, a magunk helyének, szerepének reális megítélésével együtt, de végre büszkén kellene megélnünk saját hovatartozásunkat.
– Amennyiben kormányra kerül, a Fidesz támogatja-e Székelyföld autonómia-törekvéseit?
– Mi akkor is támogatjuk, hogyha nem vagyunk kormányon. Minden lehetôséget megragadunk arra, hogy kifejezésre juttassuk, hogy az erdélyi magyaroknak éppúgy, mint a felvidékieknek, a délvidékieknek, vagy éppen a Kárpátalján élôknek, joguk van az önrendelkezésre. A magunk lehetôségei szerint a nemzetközi politikai porondon – például az Európai Parlamentben is – hangot adunk ennek, és ha kormányra kerülünk, akkor bízunk benne, hogy Magyarország politikai tekintélye a mostanihoz képest nôni fog, és immáron Magyarország tekintélyével is meg tudjuk támogatni az itteniek törekvéseit.
– Mit gondol az erdélyi magyarság jelenlegi helyzetérôl?
– Volt rosszabb, lehetne jobb. Anélkül, hogy ítélkeznék az itteni viszonyok felett, úgy látom, hogy a bajaink – nem csak a határokon innen, hanem Magyarországon is – sokkal nagyobbak és egyre súlyosbodnak, mint ahogy a megoldásra a gondolkodásunk és a tetterônk gyarapodna. Ha egyáltalán gyarapodásról lehetne beszélni… Az erdélyi magyarság jövôje éppen azon áll vagy bukik, mint a magyarországi magyarságé. Azon, hogy egyáltalán lesznek-e magyarok 50 év múlva, 100 év múlva. Értem ezalatt, hogy az itt lappangva mindig is meglévô rafinériákkal működô asszimilációs törekvések késôbb eredményre jutnak-e, vagy éppenséggel elvándorolnak-e innen az emberek. Talán ez a folyamat megállni látszik. Nagyon sok múlik azon, hogy lesznek-e kismagyarok, ahogy Nagy Imre fogalmazott 1953-ban, azaz születnek-e újabb generációk, akik fenntartják a nyelvet, a kultúrát, a nemzeti, történelmi emlékezetet. Magyarán szólva azt a közösséget, amelyet még ma is sokan tönkre szeretnének tenni.
Csata Orsolya
MPP-kongresszus kivonulással
2013-ig Szász Jenô az elnök
Nem volt csendes, füttyszótól mentes a Magyar Polgári Párt I. Országos Tanácsának ülése. Egyesek szakadásról szóltak, mások a kerékkötôk idejének lejártát hangsúlyozták. Megkérdôjelezôdött az ülés törvényessége, demokratikus volta. Az utolsó napirendi pontként négy évre szavaztak bizalmat Szász Jenônek, a Magyar Polgári Párt elnökének.
Gyergyószentmiklóson tartotta a Magyar Polgári Párt elsô kongresszusát. Több mint nyolc órán át tartott az I. Országos Tanács munkaülése. Kulturális műsorral indították az ülést, Oláh Aranka és a Kormorán együttes két tagja lépett fel.
Bartos Károly plébános az igazság szolgálatáért kérte Isten áldását a munkaülés kezdetén. Vadász Szatmári István, a helyi szervezet elnöke köszöntötte az Országos Tanács 425 résztvevôjét, valamint a külföldi meghívottakat, kihangsúlyozta, a gyergyói kongresszus annak a következménye, hogy Szentmiklós lakossága rábízta magát a Magyar Polgári Párt színeiben induló vezetôkre. Hangsúlyozta, azt az utat kell megtaláljuk, mely jobbra fordítja sorsunkat, itt Erdélyben, Gyergyószentmiklóson. Thamó Csaba, a Magyar Polgári Párt Hargita Megyei Szervezetének elnöke beszédében a magyarok összefogásának fontosságáról szólt, azért vagyunk itt együtt, hogy megerôsítsük egymást, mondta. Mezei János ünnepi beszédében elmondta, öröm számára, hogy itt Szentmiklóson szervezhették meg az elsô rangos ülést, a párt születésnapját, megköszönve Száz Jenô elnök munkáját. Ezt követôen a Magyar Polgári Párt megalakulásának történetérôl készített kisfilmet tekinthették meg az ülésen jelen lévôk. Szász Jenô ünnepi beszédét követôen kiosztotta a Wass-Akarat-díjakat, elismerésben részesültek azok, akiknek elévülhetetlen érdemei vannak a Magyar Polgári Párt létrejöttében. Magánszemélyeket és szervezeteket egyaránt részesítettek elismerésben.
Tôkés László levélben üdvözölte az egybegyűlteket, hangsúlyozva, a nemzeti minimum az autonómia kell legyen, ám ehhez összefogás szükséges. Ünnepi beszédet mondott többek között a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs, Bayer Zsolt publicista, a magyar csángók üdvözletét is tolmácsolták, Sebestyén Csaba az Országos Gazdák Egyesületének nevében üdvözölte a jelenlévôket, szólt a párt és az egyesületük közötti jó kapcsolatról. Meghívottként Kövér László, a Fidesz válaszmányi elnöke is üdvözölte a küldötteket, meghívottakat.
A jelenlét megtételekor, mandátumigazoláskor kiderült, 144 küldött van, akik sötétzöld kitűzôt viselnek, és 281 világoszöld kitűzôt viselô meghívott. A határozattervezetben azonban az szerepelt, hogy a munkálatok során ne csupán a 144 küldött élhessen szavazati joggal, hanem a világoszöld kitűzôs meghívottak is.
Az elôterjesztô Szász Jenô elmondta, 425 több mint 144, így érvényesül jobban a demokrácia, s ez nem mond ellent az alapszabályzatnak. A 425 szavazó mellett szólt Mezei János is. Ezzel ellentétben akadtak olyanok, akik úgy gondolták, az alapszabályzat értelmében csak a 144 küldött szavazzon. Errôl döntöttek 144-en, a sötétzöldek, ám szavazatszámláló bizottság híján csak saccolni lehetett, hogy a többség nyilvánított-e véleményt. Többen kérték, ismételjék meg a szavazást, erre viszont nem került sor. Árus Zsolt szót kérve elmondta, nem tartja legálisnak az ülést, „a saját alapszabályzatunkat nem tartjuk be”, hangsúlyozta. Ekkor Szász Jenô elnök ellenjelöltje, Gergely Balázs, a kolozsvári szervezet elnöke kivonulót fújt azoknak, akik szabályellenesnek tartották az ülést. Elmondta: nem kívánok részese lenni egy olyan bohózatnak, amit Szász Jenô megkomponált. Ami bent történik, az szabályellenes, 144 hivatalos küldöttnek van mandátuma, nem négyszáznak. Van egy szabályzatunk, ha nem tartjuk be a választás szabadságát, saját jelszavunkat sértjük. Nem kívánok szabályellenes elnöke lenni a pártnak – jelentette ki Gergely elvonulóban, azt is hozzátéve, lemond a Kolozsvári Magyar Polgári Párt elnöki tisztségérôl, a párttagságáról viszont nem.
Csinta Samu neve korábban már elhangzott, mint a Szász Jenô kihívója, ám késôbb visszalépett, felszólalásában a tisztújításnak fél évvel való elhalasztását kérte, és ô is kivonult. Elmondta: „Számomra azonosíthatatlan mértékben szavazták meg, hogy a meghívottakkal kiegészüljön a döntéshozók tábora. Konkrét kérésre sem ismételtették meg a szavazást. Kíváncsi vagyok, mi áll a jegyzôkönyvben. A négyszázemberes tömeg demagóg szöveggel sokkal könnyebben terelhetô, s azt hiszem, ez volt az érdek”.
Csinta újságírói kérdésre elmondta: eszünk ágában nincs az RMDSZ-hez csatlakozni, de hogy ezzel teljesen, és lehet, hogy végérvényesen megosztották a Magyar Polgári Pártot, az biztos.
Gazda Zoltán, a háromszéki szervezet elnöke a párt veszélybe sodrásától tart, mint mondta: személyes érdekek miatt a párt sorsa kerülhet veszélybe. A Magyar Polgári Pártban minden lehetséges, hogy kik fogják ezt figyelembe venni, az a bentlévôktôl függ.
Árus Zsolt, bár szintén illegitimnek tartotta az ülés további részét, a teremben maradt, állítva, annál fontosabb számára a Magyar Polgári Párt, minthogy kivonuljon, ám hangsúlyozta: szabálytalan ülés munkálatain ô nem kíván szavazni. Ha megfordulna is a fejében az elnökké jelöltetése, azt akkor nem egy illegitim ülésen tenné, de egyelôre erre nem kerül sor. Árus elmondta, a szabályzatot be kellett volna tartani.
Kivonultak többen, s voltak, akik elfoglalták újra az üres székeket, hogy hányan mentek el, a bentiek sem tudták megsaccolni.
Szász Jenô harmincegynéhányra becsülte a kivonulók számát, és elmondta, ha nem reagálnak pozitívan a kérésre, hogy jöjjenek vissza, bebizonyosodik, hogy nem a pártot szeretnék tovább építeni, hanem más irányzatot akartak volna érvényesíteni. – Azt tudomásul kell vennie mindenkinek, ha a véleménye kisebbségben van, akkor neki kell igazodnia. A Kolozs megyeiek egy része itt van, a szatmáriak itt vannak. Eddig is azt láttam, hogy Gergely Balázsnak különvéleménye van. Sajnálom, hogy megfutamodott, szerintem felmérte az erôviszonyokat, és idônap elôtt feladta. Sajnálom, hogy a belsô ellenzék ezt a csodálatos napot használta fel erre, lelkük rajta. Az erkölcsi többség a pártépítést választotta, s van dolgunk bôven. Mindenkire szükség van, választások lesznek, és mindenkinek lehetôsége lesz megméretkezni. A választásokkor mindig kiállásra van szükség, erôs idegrendszerre, jó hogyha az ember bírja a vele járó dolgokat az összes negatívumával együtt.
A Csinta Samu felszólalásával kapcsolatban, hogy halasztani kellene a tisztújítást, Szász Jenô elmondta, nem érti, hiszen tavaly ôsszel ôk szorgalmazták az ülés összehívását, akkor most a halasztással áll elô. Nem szeretném kommentálni a felvetést. Kétségtelen, hogy a kivonulás nem azt a hatást hozta a kongresszusnak, amit mi szerettünk volna, de mindenképpen lezár egy folyamatot, kezdôdhet az építkezés, fogalmazott Szász az ülés szünetében.
Kövér László, a Fidesz választmányi elnöke a kialakult helyzettel kapcsolatban kifejtette, visszagondolva a fiatal Fidesz alakulásainak éveire, hasonlóságot vél felfedezni: Ugyanúgy szerettek volna minket is nem létezônek tekinteni, és megtenni mindent annak érdekében, hogy ne is létezzünk, ugyanúgy, mint ahogy most a Magyar Polgári Párttal történik. Úgy gondolom, hogy a Magyar Polgári Párt tüske mindazok körme alatt, akik az elmúlt húsz esztendôt nem tudták kihasználni úgy, ahogy kellett volna a saját közösségük vezetôjeként az ügy boldogulása érdekében. Hogy túléli-e a párt a szünetben hangoztatott szakadást, Kövér mint mondta, ô nem hivatott eldönteni, ezt a közösségnek, a köldötteknek kell eldönteniük.
A napirendi pontok sorát tartva elnöki beszámolóra, alapszabály-módosításra, az Új lehetôség nevű politikai keretprogram elfogadására, tagdíj-módosításra került sor, melyet elnökség és elnökválasztás követett.
A jelöltek bemutatkozásakor kiderült, van, aki Szász Jenôvel megméretkezne az elnöki címért. A Maros megyei öt település képviseletében Bartha Jenô lett Szász Jenô kihívója.
Hogy miért vállalta a megméretkezést, így fogalmazott: ez így demokratikus, hogy a párton belül érvényesüljön a választás szabadsága. De nemcsak ezért jelöltetem magam – „a kisembert akarom képviselni, a párt vezetôségét pedig én kiegészíteném” – mondta, azt is hozzáfűzve, a szavazatok tíz százalékára számít. A végeredmény ezt is mutatta a 289 szavazó közül 29-en szavaztak Bartha Jenôre.
A szavazatok számlálását követôen eredményt hirdettek: az újonnan választott elnökség tagjai: Bálint József, Fazakas Tibor, Fekete Károly, dr. Farkas Csaba, Mezei János, Tôkés András, Varga Károly, Simon Csaba és Hegedűs Pál. Az Alapszabályzati, Etikai és Konfliktuskezelô Országos Bizottság elnöke Bartos Károly, az Országos Pénzügyi Ellenôrzô és Vagyonkezelô Bizottság elnöke pedig Geréb László lett.
A pártelnöki tisztségre pályázók közül Bartha Jenô 29, Szász Jenô 256 szavazatot kapott, az érvénytelen szavazatok száma négy volt.
Szász Jenô mintegy záróbeszédként elmondta: A jövôképünk arról szól, hogy 2012-ben, megerôsítve a Magyar Polgári Pártot, végérvényesen fel tudjuk állítani azt a közéleti berendezkedést, amiért érdemes volt a Magyar Polgári Pártnak megszületnie. Erre a munkára hívom önöket. (…) Aki építeni kívánja velünk a jövôt, azokra szükség van. Aki viszont kerékkötô kíván lenni, megkérem, a mai nappal az ilyesfajta tevékenységét fejezze be. Pontot tettünk erre az idôszakra, az építkezés következik.
Baricz-Tamás Imola
Erdélyi Magyar Breviárium
A Pro Art Galériában mutatták be Czirják Árpád Erdélyi Magyar Breviárium című könyvének III. kötetét. Erdélyország a mi hazánk, itt mintha az ég is közelebb lenne hozzánk – írja Czirják Árpád. A gyergyócsomafalvi származású pápai prelátus legújabb könyvének bemutatóján Tusa Lajos köszöntötte az érdeklôdôket. A háromperces esszékbôl álló kötetet Borsos Géza, a csomafalvi Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány elnöke méltatta. Elmondta, az esszék mindegyike egy-egy eseményhez, évfordulóhoz vagy személyhez fűzôdik, a székely néprôl szól, a kisebbségi sorsról, és erôt próbál adni, arra biztat, hogy higgyünk a jövôben. A Figura Stúdió Színház két színésze több esszét is felolvasott, és népdalok emelték az est hangulatát. A szerzô röviden beszámolt életérôl, munkásságáról és a kötet megszületésének körülményeirôl is. Hangsúlyozta, nagy öröm letenni egy könyvet a nemzet asztalára: – Az a feladatunk, hogy bátorságot és erôt adjunk a csüggedôknek, mivel ha kitartunk, legyôzhetetlenek vagyunk. A Kolozsváron élô és dolgozó pápai prelátus úgy érzi, munkájáért legnagyobb fizetség az lesz, ha befogadókra talál az olvasmány.
Baricz-Tamás Imola
Újra kiállították
A 2008-as, negyedik Vadárvácska Nemzetközi Alkotótábor gyergyószentmiklósi tárlatát nyitották meg pénteken, március 13-án a Pro Art Galériában. Húsz képzôművész különbözô technikákkal készült munkáit láthatták az érdeklôdôk. A körülbelül harminchárom munka többségét a borzonti, bucsini, parajdi táj, a természetközelség ihlette.
Márton Árpád, a tábor művészeti vezetôje a szállásfákról, azaz a bükkfôi táborhelyrôl, és a tábor céljairól beszélt, a jövôben több figurális munkát szeretnének alkotni.
A kiállítást Gál Éva Emese képzôművész, költô nyitotta meg, aki mint mondta, nem véletlen, hogy a tábor ötlete Alfaluban született meg, hiszen a falu 16 képzôművészt „termelt ki”. Tanácsolta, hogy a jövôben fiatal képzôművészeket is hívjanak meg a szervezôk a táborba.
Végül Gál Mihály, a Sövér Elek Alapítvány elnöke, a tábor ötletgazdája a céljaikról szólt: a négy tábor anyagát szeretnék könyvben megjelentetni, augusztusban a borzonti Szent István-búcsú alkalmával felavatnák a Vetró András által készített Szent István-szobrot, és a tábort természetesen folytatnák.
A kiállító művészek: Gaál András, Petkes József, Vetró András, Vetró Botond Zsuzsa, Simon Enikô, Márton Árpád, Dóczi András, Sárpádki Zoltán, Orbán Endre, Balázs József, Miholcsa József, Bálint Károly, Datu Viktor, Major Gizella, Sajgó Ilona, Hunyadi László, Barabás Éva, Kákonyi Csilla.
Rancz Enikô
A Korunk fiatal szerzôinek antológiája
A meghajlás művészete
Balázs Imre József szerkesztô így ismerteti a kiadványt: 2006 januárjában a Korunk Generátor címmel indított rovatot pályakezdô szerzôk bemutatása céljával. Több indoka volt ennek a vállalkozásnak: egyrészt a Romániában jelentkezô fiatal magyar szerzôk elôtti lehetôségek korlátozott volta, másrészt annak a jelzése, hogy a 2006 táján felbukkanó fiatal szerzôk már nem fértek be a korábbi skatulyákba. Számukra egyre fontosabbnak tűnik az új alternatívák keresése, az irodalmi intézményesülés, illetve az irodalomszemlélet terén: új irodalmi körök, portálok, találkozóhelyek bukkantak fel e kötet szerzôi körül. A rovat újdonsága az volt, hogy a lapban közölt szövegekhez minden esetben társult egy rövid cv és egy miniinterjú, amely az olvasókat talán segíthette annak megítélésében, hogy milyen problémák foglalkoztatják a fiatal szerzôket, milyen állomásánál tartanak az alkotómunkának, mennyire tudnak kívül helyezkedni saját szövegeiken. A könyvben tizenegy szerzô írásai olvashatók tehát, miniinterjúk és kiséletrajzok kíséretében: pályakezdô írók szövegei, pályakezdésük kontextusaival együtt.
A kiadványt városunkban is bemutatták. A Salamon Ernô Gimnázium dísztermében összegyűlt diákok, László Szabolcs, Váradi Nagy Pál, Láng Orsolya, Visky Zsolt és Kósa Boróka írásaival ismerkedhettek meg. Rendhagyó találkozó volt, hiszen fiatalok hallgattak fiatal írókat. A szerkesztô, Balázs Imre József, a kolozsvári „íróiskola osztályfônöke” kérdéssel indított: meg lehet-e tanítani valakit írni?
A felolvasók ôszinte írásait hallgatva megállapíthatjuk: ha valakiben ott bújkál a tehetség, szunnyadozik a leendô író, akkor egy ilyen műhely segíthet neki elindulni, kibontakozni. Hiszem, hogy hamarosan könyvesboltjaink polcain is felismerjük ezen fiatalok egy-egy kötetét, regényét.
Csata Orsolya
Száz éve született dr. Jakab Antal püspök
100 éve született Kilyénfalván dr. Jakab Antal gyulafehérvári megyéspüspök. A centenáriumi ünnepségre szülôfalujában került sor március 12-én és 13-án. A kétnapos ünnepséget Gyergyóújfalu Község Önkormányzata, a budapesti Határtalanul Alapítvány és a gyergyócsomafalvi Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány szervezte.
Jakab Antal-emlékkonferenciára csütörtökön délután került sor, ahol Egyed József polgármester köszöntötte a jelenlévôket. Varga Gabriella újságíró, Jakab Antal unokahúga mutatta be az elôadókat, és elmondta, azért tartja fontosnak a konferenciát, hogy minél jobban megismerjük a püspök életét, hogy beszéljünk róla. Elsôként Kolumbán Csilla hitoktató, a püspök unokahúga tartott elôadást Dr. Jakab Antal, a székely- föld, a székely nép fia címmel, melyben életútjáról szólt. Rokaly József tanár A húszas években diákként, a negyvenes években igazgatóként a mai Salamon Ernô Gimnáziumban címmel tartott elôadást, melyben kitért Jakab Antal gyergyószentmiklósi Magyar Állami Királyi Gimnázium igazgatói voltára is. Dr. Tempfli Imre lelkész, történész Stuttgartból érkezett, hogy megossza gondolatait az emlékezôkkel. Az elôadások írott változatát kiadványban is megjelentették a szervezôk, dr. Tempfli Imre eltért a már elôre megírt elôadásától. Az 1951. augusztus 24-i Gyulafehérváron történt szekuritátés letartóztatás részleteit, a bukaresti dosszié fordítását ismertette, mely négy kanonok letartóztatásáról szól. Dr. Vencser László volt teológiai tanár Linzbôl érkezett, diákja és 16 évig munkatársa volt a püspöknek, ezekrôl az idôkrôl mesélt, kiemelve Jakab Antal emberi nagyságát, történeteket mesélve arról, hogyan volt képes saját döntését visszavonni. Baricz Lajos marosszentgyörgyi lelkész saját verseit olvasta fel, melyeket az ôt szentelô püspökéhez írt. Továbbá elôadást tartott a budapesti Hajdu Gyula pápai prelátus, kanonok, nyugdíjas rektor, Csíki Dénes pápai káplán, kanonok és Borsos Géza, a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány elnöke.
Pénteken délelôtt szentmisével folytatódott az ünnepség, ezt követôen ünnepi beszédekre és a templom kertjében Jakab Antal mellszobrának leleplezésére került sor. Egyed József polgármester ünnepi beszédében a szülôfalujába hazaérkezett fôpásztort köszöntötte. A Gyulafehérvári Római Katolikus Fôegyházmegye ezeréves fennállását ünnepeljük, mondta a polgármester, kiemelve az 1909-ben született Jakab püspök kerek évfordulóját. Az állandó küzdelemre a kilyénfalvi bölcsôjébôl nôtt fel, vállalva székelységét, katolikus hitvallását. Nehéz úton vezette népét, székely makacssága megsokszorozta erejét. Borsos Géza a szobor állításáról szólt, elmondta, alapítványuk vállalta az anyagi kiadásokat, és üdvözölte a szobor alkotóját, Dóczi Andrást. A szobor kilyénfalvi andezitbôl készült, és nagy szükség volt hozzá dr. Vencser László konokságára, Varga Gabriella elhivatottságára, Egyed József támogatására.
Az emlékezô-ünnepségen részt vett Jakab Antal még egyetlen élô, 88 éves testvére. Berta asszony a szobor megszentelése után könynyes szemmel köszönte a közösségnek, hogy püspök testvérének méltó emléket állítottak.
A délután folyamán emlékkiállítás keretében mutatták be a püspök emberi nagyságát, mely születésétôl haláláig kíséri végig Jakab Antal életét. Varga Gabriella és Vencser László áldozatos munkája nyomán megnyitott kiállításon személyes tárgyakat is láthatott az érdeklôdô. A kiállítás anyagát minden olyan helyszínre elviszik, ahol papként munkálkodott Jakab Antal. A kellemes, tartalmas délutánon Kolumbán Csilla által betanított műsorral kedveskedtek a gyerekek, szavaltak, és a zene szárnyain köszöntötték a nagy püspökre emlékezô közönséget. Borka Ernô marosfôi plébános nyitotta meg a kiállítást, személyes élményeit osztva meg a püspök bácsiról, elmondta, mindvégig nagy figyelemmel kísérte a püspök rokonainak, családjának életét.
A kiállítás után könyvbemutatóra került sor. A Jakab Antal püspök életérôl megjelent elsô könyvet az ünnepség koronájának nevezte Egyed József polgármester. A Megalkuvás nélkül Száz éve született Jakab Antal című könyvet rendhagyó módon mutatták be. Varga Gabriella kérdéseire mindazok elmondták élményeiket, meséltek munkájukról, akik a könyv szerkesztésében részt vállaltak. Az anyaggyűjtésrôl szólt Kolumbán Csilla, Varga Gabriella, dr. Vencser László és dr. Tempfli Imre, a kötet lektora.
Ilyen nagy személyiségrôl írni kell – hangzott el. De nemcsak a könyv megálmodói, hanem a visszaemlékezéseikkel a kötetet gazdagító meghívottak is megosztották gondolataikat a nagy püspökrôl.
A Magyarok Világszövetségének elnöke, Patrubány Miklós szólt az emlékezôkhöz, elmondta, méltó emléket állítanak a nagy püspöknek, az egyetemes magyarság kiválóságának. A Szent Miklós Kamaraegyüttes zárta a kétnapos ünnepséget, felemelô perceket teremtve a dr. Jakab Antal püspökre emlékezôknek.
Varga Gabriella és Vencser László ünnepélyesen köszönte meg a rokonságnak, a helyieknek, a támogatóknak a kétnapos centenáriumi ünnepséghez nyújtott segítségüket.
Baricz-Tamás Imola
Hamarabb felépülhetnek a szociális lakások
A Kavicsbánya utcában a horrorfilmbe illô környezetben épül a szociális lakások társasháza. Kellemes látvány az oszlopok, lerobbant gyármaradványok között, ahol a gyalogos, ha nem ismeri a terepet, bokáig sárban cuppogva haladhat.
2008 februárjában adtuk hírül, hogy szociális lakások épülnek a Kavicsbánya utcában. A negyvenkét lakrészes, háromszintes lakás építését akkor kezdték el. A város a teljes közművesítést kellett állja: víz-, villany-, csatornahálózat és fűtés. Akkor a polgármester elmondta, két év áll az építôcég, a Fundamenta Kft. rendelkezésére, hogy kulcsrakészen átadja az épületet.
A Fundamenta Kft. cégvezetôje, Sándor Pongrác elmondta, az ajtó-ablakok fel vannak szerelve, a belsô vakolás megtörtént, még három hónap szükséges hozzávetôleg, hogy teljesen kész legyen a társasház. Ugyan jövô évben kellene átadniuk, de megtörténhet, hogy fél évvel hamarabb kész lesz.
Kovács Éva a hivatal képviseletében elmondta, folyamatosan érkeznek a kérések a szociális lakásokra. Március 8-ig 154-en igényeltek lakrészt. Dolgoznak a kritériumrendszer összeállításán, amint kész lesz, a tanács elé kell terjeszteniük. A sajtón keresztül értesíteni fogják majd az igénylôket arról, ha nem teljes az aktacsomójuk, mert nem elegendô csupán egy kérés, a visszaszolgáltatott ingatlanokból kilakoltatottak papírral kell igazolják kilakoltatásukat. Kérdésünkre elmondta, hogy ha hamarabb elkészülnek a lakások, és megtörténik az ingatlan átvétele, talán hamarabb is beköltözhetnek a lakásokba.
Kedves-Tamás Gyopár
Határozattervezeten dolgoznak
Nemrég bizottság vizsgálta ki a Rákóczi Ferenc utca lakóinak panaszát, az ott lakó családok közötti „jószomszédi” viszonyok miatt. A bizottság tagjai a helyzet felmérése után tájékoztattak. Suciu Gábor, Elekes Pál és Magyari Levente megoldási javaslaton dolgoznak, tudtuk meg. Olyan javaslatot szeretnének kidolgozni, asztalra tenni, mely nemcsak a Rákóczi utca lakóinak nyújtana megoldást, hanem a hasonló helyzetben levôk is alkalmazhatnak. A határozattervezetet nemsokára a testület asztalára teszik. A jószomszédi viszony kialakítására azonban még várni kell, ez az érintetteken múlik. Az együttéléshez az együttélési normák betartása elengedhetetlen, jogokkal és kötelezettségekkel jár.
Akik a polgármesteri hivatalhoz fordultak panasszal, írásos választ kapnak, melyben megoldási lehetôségeket ajánl a bizottság. A lakók elsôsorban a lakásaik jogi helyzetét kell rendezzék, hívják fel az érintettek figyelmét a bizottság tagjai. Ha a fent említett problémához hasonló helyzettel állnak szemben, kérjenek segítséget, keressék fel a bizottság tagjait, a hivatalt panaszukkal. A bizottság tagjai elmondták, azt tapasztalták, mindkét fél esetében volt akarat a kiegyezésre.
Baricz-Tamás Imola
Új módszer a szemét tárolására?
Feltelt, egyre duzzad, lassan „túlfolyik” a kerítésen a Gyergyószentmiklós és Gyergyóalfalu határában levô szeméttelep. Az uniós normáktól fényévnyire levô tároló sorsáról, a háztartási szemét összegyűjtésérôl és a tárolással kapcsolatos tervekrôl, álmokról beszélgettünk Nagy Attilával, a közüzem technikai igazgatójával.
– Az alfalvi szeméttelep pontos „születési dátuma” ismeretlen. Annyit tudunk, hogy a lakótelepek építéséhez szükséges töltést onnan termelték ki. Ennek nyomán keletkezett egy nagy térfogatú üreg, amit utána – anélkül, hogy megnézték volna, milyen környezetben van – kineveztek hulladéklerakónak. Hátránya az, hogy a csurgalék víz, ami a lehordott háztartási hulladékból keletkezik, a talajba kerül és a vízáramlás szerint bejut a Marosba. Nagyon szennyezi a környezetet, szerves anyagban terjed, nehézfém is kerülhet a talajvízbe és a Marosba ezáltal. Az elmúlt években észleltük, hogy Alfalu felsô részében levô kútjainak vize ihatatlanná vált. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy ez a hulladéklerakó már feltelt és már régen nem egy gödörbe tesszük a szemetet, hanem egy szeméthegy van ott. Kormányhatározat szerint 2012-ig használhatjuk ezt, emiatt egyértelmű, hogy elôbb-utóbb találni kell megoldást arra, hogy mi lesz ezzel a tárolóval. Nem lehet egyszerűen ott hagyni, vagy egyszerűen befedni. Megoldást kell találni úgy, hogy a környezetre ne jelentsen veszélyt. Erre sok elképzelés alakul, egyértelmű, hogy egy tanulmány készül majd a megoldásra. Létezik egy olyan technológia, ami tulajdonképpen nem a háztartási hulladék összegyűjtését, hanem ennek feldolgozását célozza meg. Hagyományos módszer, hogy az összegyűjtött szemetet befedik, elszigetelik a környezettôl. A második módszer, amit Nyugat-Európában használnak a hamvasztás, de ennek hátránya, hogy az elégetett hulladék térfogatának keletkezô hamu a 30%-át teszi ki és sajnos tartalmazza a környezetre veszélyes szerves anyagokat. Olyannyira, hogy elôfordult már, hogy a hamvasztó berendezésekbôl környezetbe került hamuban levô káros anyagokat (például dioxint) a növények felszívták, majd az azokat elfogyasztó állatok húsában is megtalálták. A kibocsátott gázok szűrôberendezéseken keresztül jutnak ki a levegôbe, amit szintén fel kell dolgozni, mivel tartalmazza a káros anyagokat. Most van egy újabb eljárás, amit Nyugat-Németországban dolgoztak ki, úgy tűnik, ez fog teret hódítani, mert teljes egészében feldolgozható a hulladék úgy, hogy a környezetre veszélyes anyagok nem kerülnek ki. Ez egy teljesen új technológia, 1998-ban kezdtek hozzá, nemrég tökéletesítették. A legkisebb egység feldolgozó-kapacitása 20 000 tonna hulladék évente. Lényege, hogy nem kerül ki belôle a környezetre mérgezô veszélyes anyag, csak felhasználható anyag. Kikerül a szénhidrogén-elegy, ami tisztítás által üzemanyagok elôállításában felhasználható; gázak, melyek elégetése által hôenergia nyerhetô; továbbá a keletkezô fémötvözet redukált formában fémeket tartalmaz, ami szintén felhasználható; és egy olyan salak, ami nem tartalmaz vízben oldható anyagokat, felaprítva nem okoz károkat a környezetben. Olyan országokban elônyös ennek a rendszernek a bevezetése, ahol nem szelektív módon gyűjtik a szemetet, ezért lenne ideális nálunk is. Ezen eljárás elônye lenne egyrészt az, hogy nem kell szelektíven gyűjteni a szemetet, másrészt nem kerülnek ki a környezetre káros anyagok. Úgy tűnik ez az a módszer, ami teljesen új alapokra helyezi a hulladékgyűjtést és -tárolást. Egyelôre persze csak álom, hogy Gyergyószentmiklóson is lesz egy ilyen rendszer, de talán középtávon meg tudjuk valósítani.
Csata Orsolya
A Kossuth Lajos utca újjászületése
Két hete elkezdett sorozatunkban azokat az elképzeléseket, terveket mutatjuk be, melyek a városfejlesztési stratégia keretében új arculatot kapnak hamarosan.
Köllô Miklós tervezô ezúttal a Kossuth Lajos utca tervét magyarázta el.
– Kis, de karakteres beavatkozások a Kossuth utcában – az utcakép javára, akár önerôbôl, önkéntesen is – foglalta keretbe az utca felújítási terveit.
A Kossuth Lajos utca markáns tükre az egykori városi fôépítész, „László mérnök úr” munkásságának. Gyönyörűen olvasható, amit Ô kigondolt. Laikusok számára tartott építészeti kurzusok házi feladataiként a hallgatók szinte mindnyájan tökéletesen megfogalmazták az ide vonatkozó építészeti szabályzatot. Az utca egykori képe végül is nem teljesedett ki, ezt részben megakadályozta pár utólag önkényesen oda beépített nagy épület... De ez nem azt jelenti végsô soron, hogy a késôbbiekben nyugodtan felrúghatjuk az egykori szabályt.
Ami gyorsan és kevés befektetéssel helyreállítható a Kossuth Lajos utcában az az utcát kétoldalt kísérô, a járda és az úttest között elhelyezkedô zöldterületek. Tegyünk egy kis mentális gyakorlatot: nem letiport, kiégett pázsit van itt, hanem gondozott virágoskertek, netalántán Fehér Dávid rózsái... Ettôl a kis változástól a Kossuth utca hosszú sivársága megszűnik, és jobban feltűnik majd, hogy bizony az utcában fák is vannak. Az óvoda elôtt meg pár kiteljesedett, nagy példány, ami akár védett fa is lehetne. Mi mindenképpen ezt javasoljuk, és ezen a részen kis rönkkerítéssel, feltöltéssel próbáltuk úgy kialakítani a járdát, hogy oda az autó ne tudjon felállni, a biciklisnek lassítania kelljen, a gyalogos pedig, ha kedvére akar szemlélôdni, meg akar pihenni a fák árnyékában, legyen hová leülnie. Egy kis kontraszt az utcaképben, ami segít értelmezni a régi Kossuth utcát.
Egy másik kis beavatkozás ezen a részen abból áll, hogy a Kossuth-szobor mögött erôsítjük a zöld növényzetbôl kialakított növényi hátteret, a szobor elôterében pólerekkel – gyéren elhelyezett kis oszlopokkal – a szobornak kis saját teret választunk le. Így a szobor nem a zöldterület szélére ledobott valami, hanem saját kis térrel rendelkezô, a háttér erejét felhasználó erôs jelenlétű alkotás lesz. Ebbe a térbe be lehet lépni, a hétköznapi gyalogos forgalom is áthalad rajta. Nem kötelezô belépni a pólerek közé, mellettük is el lehet menni, de aki közéjük lép, az úgy tegye, ahogy azt az utca nevét adó közéleti személyiség jelenlevô szobra megköveteli.
A Vaskertes iskola elôtt, az utca túloldalán történik a következô kis beavatkozás: az utca túloldalán az utcában létezô zöld foltoknál valamivel nagyobb zöldterületet alakítunk ki, amely folytatja a Vaskertes iskola udvarának kompozícióját. Ez a kis térrész farönkökkel lesz három oldalról lehatárolva, lesz itt pad is, ahonnan át lehet látni a kert kompozícióját.
Végezetül pedig az utca fôtér felôli oldalát egyirányúsításra javasoljuk, a parkolási gondok megoldása végett, de ez majd a következô lapszámban kibontott, a kultúrház környezetének rendezésének ismertetésekor nyer értelmet...
Addig is: ami a Kossuth utcában tennivaló, nem nagy munka, akár egy tavaszi kaláka is be tudja ezt indítani. Munkára fel, kedves kalákások, itt az ideje, hogy tegyünk a régi-új Kossuth utcai városképért!
Csata Orsolya
1848. március 15. – 2009. március 15.
Így emlékeztünk az idén…
Huszár – „hôsök hôse”
A Salamon Ernô Gimnáziumban pénteken, március 13-án délután emlékeztek a forradalomra, tisztelegtek a Márciusi Ifjak elôtt a hatvani Széchenyi István Szakközépiskola diákjaival közösen, ami már hagyománnyá vált a két intézmény kapcsolatában.
„Legyôztük a halált, mert bármikor készek voltunk elviselni azt” – köszöntötték az aradi tizenhárom vértanú búcsúszavaival a népes közönséget.
Parászka Géza és fia, Elôd a Földváry Károly Hagyományôrzô Egyesület tagjaiként, huszárruhában elôadást tartottak a huszárok életérôl és a gyergyói huszárok szerepérôl.
A huszár összeforrott a lóval, nem csupán eszköz volt a huszárszablya, az elöltöltôs pisztoly és a karabély mellett – mondta Elôd. Bemutatta a huszárok egyenruháját: csákó, amelyen a rangok voltak, dolmány, mente, zsinórzat, kösöntyű, katonatáska, fehér kesztyű stb.
Parászka Géza által megtudhattuk, hogyan jött létre a katonai hagyományôrzés Gyergyóban. Az 1998-as magyarországi tavaszi emléktúrára való meghívás, a részvétel adta meg a lökést, míg 2000-ben bejegyeztették, így létrejött Romániában az elsô magyar katonai hagyományôrzô csapat. Majd Földváry Károly, gyergyószentmiklósi születésű gyalogostiszt, hadtestparancsnok a szabadságharcban betöltött szerepérôl beszélt, akit a „hôsök hôse”-ként emlegetnek.
Az ünnepségen felcsendültek katonadalok, de a forradalom elsô óráinak is tanúi lehettünk, halhattuk a 12 pontot, „láthattuk”, amint Petôfi megírja a Nemzeti dalt, és elfoglalták a nyomdát a Márciusi Ifjak. A rövid elôadást Selyem Antónia rendezte, a gimnázium diákjai adták elô.
Kokárda papírból, verseny történelembôl
Az 1848-as forradalom és szabadságharc emlékére a városi könyvtár gyermekrészlege idén is szervezett kokárdahajtogató délutánt az érdeklôdô általános iskolás gyermekeknek. Kokárdát, majd huszárkatonát is tűrögettek a kicsik. Egymást váltották a csoportok pénteken a városi könyvtárban. A délután folyamán körülbelül 50 diák emlékezett így a magyar szabadságharcra.
Akiknek kedve volt, még februárban benevezhettek egy háromfôs csapattal a könyvtárhasználati és műveltségi vetélkedôre. A versenyen részt vevô V–VI. osztályos csoportok egy munkafüzetet kaptak februárban, amelyet a megoldásokkal március 11-ig kellett eljuttatniuk a városi könyvtárba. A munkafüzet a megadott, ajánlott könyvészet alapján a szabadságharc eseményeit, nagy alakjait elevenítette fel. Így kellett kérdésekre válaszolniuk, felismerni a forradalom arcait, keresztrejtvényt megfejteniük, szavakat megmagyarázniuk összesen tizenegy feladatban a szabadságharc témakörében.
A benevezett húsz csoport mindegyike kapott oklevelet, édességet, könyvjutalomban az elsô három helyezést elérô csoport, illetve az az öt kapott, akik dicséretben részesültek. Elsô helyezett a Honvédek csoportja lett (Kopacz Anikó, Pap Eszter, Tamás Katalin – Fogarassy Mihály Általános Iskola, VI. osztály), második helyezett a Fáklyaláng csoport (Fejér Eszter, Gyárfás Adél, Portik Annamária – Kós Károly Általános Iskola, V. osztály), és a két harmadik helyezett csoport: Könyvmolyok – március 15. (Bedôházi Amanda, Csergô Tímea, Kolumbán Tímea – Kós Károly Általános Iskola, VI. osztály), valamint a Lányok a Pilvaxból elnevezésű csoport (Csuszner Ágnes, Mezei Annamária, Vizoli Klaudia – Kós Károly Általános Iskola, V. osztály).
Ki tud többet a forradalomról?
A Gyergyószentmiklósi Művelôdési Központ idén ötödik alkalommal szervezte meg V–VIII. osztályosok számára a medencei szintű történelmi vetélkedôt az 1848-as forradalom és szabadságharc évfordulóján.
– Az 1848-as forradalom és szabadságharc egy olyan sokrétű történelmi esemény, amelynek epizódjait a diákok a kötelezô tananyag keretében nem ismerhetik meg. Olyan eszmékrôl van szó, amelyekért érdemes élni, a magyar történelem igen jelentôs eseménye, ezért tartottuk fontosnak, hogy a diákok minél jobban megismerjék a magyar történelem ezt az idôszakát. Az a célunk, hogy a felkészülés során új, érdekes információkat szerezzenek, így minden évben az ismétlôdô bibliográfia mellett újabb könyvészeti anyagot jelölünk ki – mondta Kolcsár Béla, a művelôdési központ igazgatója.
A vetélkedô iránt évrôl évre nagy az érdeklôdés, hiszen a medence iskoláinak nagy része minden évben küld egy háromfôs csapatot a versenyre.
A verseny során különbözô, az 1848-as forradalom és szabadságharccal kapcsolatos kérdésekre kellett válaszolniuk, de forintokért kérdéseket vásárolhattak, licitálhattak, és a többi feladat mellett a kor szellemében kellett levelet, toborzót megfogalmazniuk. Munkájukat a kéttagú zsűri, Gál Imre és Szatmári Magdolna értékelte. A benevezett kilenc iskola: Kós Károly Általános Iskola – Gyergyószentmiklós, Vaskertes Általános Iskola – Gyergyószentmiklós, Fogarassy Mihály Általános Iskola – Gyergyószentmiklós, Tarisznyás Márton Általános Iskola – Gyergyótekerôpatak, Köllô Miklós Általános Iskola – Gyergyócsomafalva, Balás Jenô Általános Iskola – Csutakfalva, Sövér Elek Általános Iskola – Gyergyóalfalu, Siklódi Lôrinc Általános Iskola – Gyergyóditró, Bethlen Gábor Általános Iskola – Gyergyószárhegy, amelyek közül sorrendben a tekerôpataki, az alfalvi és a szárhegyi iskola diákjai bizonyultak a legjobbnak.
Piros, fehér, zöld – Erô, hűség, remény
A vasárnapi, gyergyószentmiklósi hivatalos megemlékezés díszfelvonulással kezdôdött, a sort a huszárok és a rezesbanda vezette, így vonult az ünneplô tömeg a Petôfi-szoborhoz. A délelôtti órákban az RMDSZ Kiss Antal honvéd ôrnagy kopjafájánál koszorúzott néhány résztvevô jelenlétében.
Az egyházak képviselôinek áldása után Mezei János polgármester mondott elsônek beszédet. A magyarság két nagy forradalmáról, az 1848-as és az 1956-os forradalomról, ezek eszméirôl beszélt.
Nem szabad elfelejtenünk, hogy a legsötétebb zsarnokságból is van felszabadulás. Magyarságunkat nem verhetik le soha, ha a forradalom eszméit követjük – mondta.
Majd Kövér László, a Fidesz Országos Választmányának elnöke emlékezett a szabadságharcra. E napon született a magyar nemzet – kezdte. Majd a forradalmat követô 160 évrôl beszélt, arról, hogy emlékezés helyett letartóztatás, tüntetések, dualizmus, puccs, újabb összeomlás sújtotta Magyarországot. Majd 1956-ban újabb pontokat fogalmaztak a szabadságról, megint egy újabb Világos, megtorlás, kiegyezés, majdnem megölte a szabadságvágyat, az összetartozást – mondta. 20 éve többé-kevésbé szabadon ünnepelhetünk. 1848 nem tud egyszerűen a múlt részévé válni, érzelmi tartalékai mára sem merültek ki.
1848. március 15-én megteremtették a nemzeti színeket, Erô, Hűség, Remény – a magyarság saját eszménye. A Habsburgok, bolsevikok, szovjetek próbálták térdre kényszeríteni a magyart, és ma is mindazok, akiknek nem tetszik ez az eszme – tért át a mai politikai helyzetre.
Hova lett napjainkra a 12 pont, mi lett abból, amit 161 évvel ezelôtt megfogalmaztak és kivívtak a Márciusi Ifjak? – tette fel a kérdést. A 12 pont megvalósult, ma is érvényesek, csak mi, magyar emberek átestünk a ló túlsó oldalára, és nem a közjó érdekében, egymásért használjuk a 12 pont által nyújtott szabadságot, hanem egymás ellen, egymás rovására élünk a lehetôségekkel – fogalmazhatjuk meg a beszéd mondanivalóját. Mindez azért történik, mert kiveszett belôlünk a testvériség érzése, a közbátorság.
Szász Jenô, az MPP országos elnöke arra szólított, kövessük Petôfit.
Majd Szabó József, Szigetszentmiklós polgármestere is köszöntötte az emlékezôket.
Az Ipartestület Férfikarának ünnepi dalcsokra után a jelenlévôk egyperces néma fôhajtással tisztelegtek a szabadságharc, az áldozatok elôtt.
Majd koszorúzásra került sor a Petôfi- és a Kossuth-szobornál. Mezei János polgármester, Lázár Zoltán alpolgármester, valamint dr. Gáll József és Len Emil önkormányzati képviselôk, Kövér László a Fidesz Magyar Polgári Párt nevében, Szász Jenô az MPP nevében, Vadász Szatmári István és Kari Attila az MPP Gyergyószentmiklósi Szervezetének nevében, Rokaly József és Árus Zsolt az SZNT Gyergyószentmiklósi Szervezetének nevében helyezték el a kegyelet koszorúit. A városi, a területi RMDSZ, Pál Árpád parlamenti képviselô is koszorúztak, továbbá: az EMI gyergyószéki szervezete, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a Földváry Károly Hagyományôrzô Egyesület, Rákóczi Szövetség gyöngyöshalászi és gyergyószentmiklósi szervezete, a Lorántffy Zsuzsanna Nôegylet, a Politikai Foglyok képviselete, a megyei prefektúra, valamint Szigetszentmiklós, Kiskunmajsa, Eger, Gyöngyöshalász és Siófok önkormányzatainak küldöttei.
A kórusok közös éneklése után az ünneplô tömeg díszmenetben vonult a Gábor Áron utcai Alkotóházba. Bem hazatérése címmel kiállítást láthattak a résztvevôk. Bem lengyel tábornokról Török Zoltán szólt pár szót.
Alacsony termetű lengyel nemes volt, aki a székelyek segítségével három hónap alatt rendet tett Erdélyben, ezen még Kossuth is elcsodálkozott – mondta. 55 évesen halt meg Aleppoban. Hamvait 1929-ben hazaszállították Lengyelországba, az arról készült fotókból nyílt a kiállítás, de székely népviseletet, a hagyományos erdélyi építészet egyes elemeinek, kapu-, tetômotívumainak tervét is láthatta a közönség. Eközben az udvarban hagyományos katonaeledel-kóstolóra került sor, idén kalákás pityókás tokányt kóstolhattak az emlékezôk, amiben természetesen tárkony volt, pityóka, amit nem lehet másként nevezni, mert itt termett, és azt is elmondta Török Zoltán, hogy a tokány hagyományos székely eledel. A tokány után biztosan jólesett mindenkinek a bor is.
Ereklyék, vitatott személyiség
Sokan voltak kíváncsiak a Tarisznyás Márton Múzeumban 1848 Ereklyéi címmel nyílt kiállításra. A kiállítás anyagát a Kolozsvári Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeumból hozták a gyergyószentmiklósi múzeumba. A tárlaton az egykori kolozsvári 1848–49-es Történelmi Ereklye Múzeum tárgyait tekinthették meg az érdeklôdôk.
A kiállítást Mitu Melinda, a Kolozsvári Nemzeti Történeti Múzeum igazgatóhelyettese nyitotta meg. A korabeli pecsétnyomatok, fegyverek, személyes tárgyak, egyenruhák, papírpénzek az 1848-as forradalom és szabadságharc erdélyi és magyarországi közismert személyekhez fűzôdnek. Megtalálható Avram Iancu pipája, furulyája ugyanúgy, mint Bem, Petôfi személyes tárgyai. Csergô Tibor múzeumigazgató elmondta, ha a történelem kereke másként fordul, és az erdélyi zavargásokat nem fojtották volna el, a román és magyarságnak közös ünnepe is lehetne. Ha kiegyezés nem jön létre, valószínű nemcsak mi ünnepelünk, hanem más nemzet fiai is, fogalmazott az igazgató. A kiállítást április végéig még megtekinthetik az érdeklôdôk.
A kiállítást követôen a művelôdési központ nagytermében Ima az emberért címmel elôadásra került sor. A Figura Stúdió Színház színészei által bemutatott elôadás mottója Gál Éva Emese összefogásról szóló versének címe. Negyedik alkalommal álltak színpadra a figurás színészek Török Zoltán forgatókönyve alapján. Ezúttal egy vitatott személy, Görgey Artúr életét, alakját hozták közelebb a gyergyói emlékezôkhöz.
Baricz-Tamás Imola
Rancz Enikô
Mire emlékezünk?
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a nemzeti identitás egyik alapköve. Társadalmi reformjaival a polgári átalakulás megindítója, önvédelmi harcával a nemzeti mitológia részévé vált. Szerves része volt az 1848-as európai forradalmi hullámnak, azok közül viszont lényegében egyedül jutott el sikeres katonai ellenállásig.
1848. március 15-én a bécsi forradalom hírére, magyar küldöttség indult a pozsonyi országgyűlésrôl a császári városba, s idôközben Pesten is kitört a forradalom. Március 17-én V. Ferdinánd hozzájárulásával gróf Batthyány Lajos felelôs magyar kormányt alakított. Március 16-án Bécsbe is eljutott a pesti forradalom híre. Az udvar meghátrált, s kénytelen volt engedni a pozsonyi küldöttség követeléseinek. Hozzájárult gróf Batthyány Lajos miniszterelnöki kinevezéséhez. Beleegyezett az önálló magyar kormány megalakulásába. Megígérte, hogy a király szentesíti a reformtörvényeket (12 pont). A gróf Batthyány Lajos vezetésével megalakuló új kormány már nem a királynak, hanem a nép választott képviselôinek, a magyar országgyűlésnek tartozott felelôséggel. Ezért tehát független és felelôs kormány volt.
Baricz-Tamás Imola
„… hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát”
Hogy kit érnek utol hamarabb, mint a sánta kutyát, azt megmondja egy szép magyar közmondás. Biztos vagyok benne, hogy mindenki ismeri.
A polgármester úr, az általa aláírt elôzô nyilatkozatában azt mondta, hogy az én ügyemben elôállt fejleményekrôl értesíteni fogja a lakosságot.
Valószínűnek tartom, hogy valamelyik tanácsadója javaslatára (pl. Árus Zsolt), nem tartotta be ígéretét. Nem szép dolog egy polgármester részérôl, még akkor sem, ha olyan tanácsadói vannak, amilyenek vannak. Lehet, azért nem tájékoztatta a lakosságot, mert számára (vagy számukra!) nem kedvezô fejleményekrôl kellett volna tájékoztassanak. De ha már a szép magyar közmondásoknál tartunk, akkor megtörténhet, hogy eszébe jutott a polgármesternek, vagy inkább a tanácsadójának, egy másik magyar közmondás: „Aki másnak vermet ás, maga esik bele.”
És ha a tájékoztatást a polgármester nem tette meg ígéretéhez híven, akkor nagyon röviden megteszem én.
1. A felfüggesztésemmel kapcsolatos, általam elindított pert, a Csíkszeredai Törvényszéken, megnyertem. A törvényszék a polgármester által kiadott rendelet felfüggesztését kérte.
2. A prefektúra, ugyancsak törvényszéken, megtámadta a polgármesteri rendeletet. Azért tette ezt, mert annak ellenére, hogy figyelmeztette a polgármesteri hivatalt, hogy törvénytelen az, amit csinált, és kérte a rendelet visszavonását, a polgármester úr (valószínűleg valamelyik tanácsadó sugallatára) nem tette meg.
3. Azt a tanácshatározatot, amit a polgármester úr szavaztatott meg az MPP-tanácsosokkal, amely az állásom megszüntetését célozta, szintén törvényszéken támadta meg a prefektúra. Tanácsülésen nem csak én figyelmeztettem a polgármester urat és a tanácsos urakat, hogy törvénytelen az, ahogy meg akarják szavazni az említett tanácshatározatot, de még a jogi bizottság elnöke is figyelmeztette ôket. Mindezek ellenére a polgármester úr erôltette, hogy szavazás történjen abban a formában, ahogy elô van terjesztve. Azt nem tudom, hogy ezt is egy tanácsadó mondta neki, vagy magától tette. A tény az, hogy ezt is törvénytelenül tette. De az is megtörténhet, hogy a pártérdek fontosabb, mint a törvényesség.
A jelenlegi állás szerint tehát: én folytatom a munkám a Gyergyószentmiklósi Művelôdési Központnál.
Barti Tihamér, Gyergyószentmiklósi Művelôdési Központ
Felfüggesztették Barti felfüggesztését
Szerdán délelôtt sajtótájékoztatót tartott Barti Tihamér. Tudatta, hogy a Csíkszeredai Törvényszéken pert nyert a felfüggesztésével kapcsolatban, így a polgármester által kiadott rendeletet, a felfüggesztést felfüggesztik.
A prefektúra ugyancsak megtámadta a közigazgatási bíróságon a polgármesteri rendeletet.
Ezenkívül pedig a prefektúra megtámadta a közigazgatási bíróságon a 31-es határozatot is, mely szerint változtattak volna a művelôdési központ tisztségjegyzékén, e szerint többek között két igazgató helyett egy maradna.
Múlt héten postán küldte a figyelmeztetést a polgármester, hogy 30 napot ad, utána megszüntetik a munkaszerzôdésem a 31-es határozatra hivatkozva. Kolcsár Béla is kapott ilyen figyelmeztetést. Amikor döntött a testület, akkor jeleztem, a jogi bizottság is jelezte, hogy törvénytelen. A prefektúra lépését követôen ezt a határozatot nem lehet végrehajtani. Nem lehet versenyvizsgát kiírni. Tehát igazat adtak nekem azokban a dolgokban, amirôl cikkeztem is. Dolgozom. Idôpontot kértem a polgármesteri hivatal titkárságán, szeretnék a polgármesterrel a művelôdési központ hogyan továbbjáról beszélni – hangzott el a tájékoztatón.
Ez ügyben megkerestük Mezei János polgármestert. Elmondta, hogy a 31-es határozat a tanácsra tartozik. Barti Tihamér ügye kapcsán kifejtette, a törvény értelmében, amíg nincs lezárva minden, addig dolgozhat.
– De minden még nem dôlt el, a fellebbezést még nem küldtük el. Kettéválasztanám én a dolgokat. Az igazgatói-menedzseri szerzôdése február 5-én lejárt, nincs megújítva. A törvény szerint gazdasági igazgató csak felsôfokú gazdasági végzettséggel rendelkezô lehet, és nem történelemtanár. Ezeket is figyelembe fogjuk venni, és majd megfelelô személy fogja elfoglalni a helyet, egy intézménynek egy igazgatója kell legyen. Most lehet törvénykedni, lehet a várost bosszantani és fejni, de ha a munkáját nem végezte el valaki, és ennek ellenére is pénzeket kér a várostól és a város lakosságától, ez nem korrekt dolog.
Elmondta azt is, hogy fogadja Barti Tihamért, beszélgetni fognak.
Kedves-Tamás Gyopár
Minden magyar ember tudja,...
... hogy sok beszéd szegénység, ennek ellenére Barti Tihamér immár valóságos eposzt tett közzé heti folytatásokban állítólagos politikai meghurcoltatásáról. Vagdalkozik jobbra-balra, miközben a helyzet annyira egyszerű! A város lakóinak pedig joguk van tudni az igazságot, ami nem is hasonlít ahhoz, amit Barti elôad. A szikár tények a következôek:
1. A helyi közpénzügyekrôl szóló 273/2006-os törvényben ez áll:
Responsabilitătile ordonatorilor de credite
Art. 23. – (1) Ordonatorii de credite au obligaţia de a angaja si de a utiliza creditele bugetare numai în limita prevederilor si destinatiilor aprobate, pentru cheltuieli strict legate de activitatea institutiilor publice respective si cu respectarea dispoziţiilor legale.
Ez magyarul annyit jelent, hogy az intézmény vezetôje csak olyan szerzôdést írhat alá, aminek a kifizetésére van pénze is.
2. Barti Tihamér 2007-ben aláírt egy 7 millió új lejes szerzôdést, holott nem volt ennyi pénze a művelôdési központnak. Ezt ô soha nem tagadta. (A kifogása pedig, miszerint ez a szerzôdés egy pályázathoz kellett, szemenszedett hazugság. A szóban forgó pályázat benyújtásához nem volt szükség erre a szerzôdésre.)
3. Ez a cselekedet törvénybe ütközô.
4. Barti Tihamér a saját kezével írta alá azt a menedzseri szerzôdést, amiben az áll, hogy ha törvénybe ütközô cselekedetet hajt végre, akkor a munkaadójának (ez a polgármester) kötelessége felfüggeszteni ôt az állásából, illetve értesíteni az illetékes állami szerveket. Ez történt januárban.
A „ráküldött” ellenôrökrôl meg annyit, hogy ugyanazon törvény ezt is írja:
Controlul financiar preventiv propriu, auditul public intern si controlul ulterior
Art. 24. – (1) Controlul financiar preventiv propriu si auditul public intern se exercită asupra tuturor operatiunilor care afectează fondurile publice locale si/sau patrimoniul public si privat si sunt exercitate conform reglementărilor legale în domeniu.
Magyarul: a közintézmények tevékenységét kötelezô módon rendszeresen ellenôrzi a belsô pénzügyi ellenôr. A polgármester akkor sértett volna törvényt, ha nem küldi ki tavaly az ellenôrt a helyi intézményekhez.
Minden más mese, pletyka, rágalom.
Árus Zsolt
Fogyasztóvédelmi ellenôrzések
A fogyasztóvédôk által február végén tett ellenôrzésekrôl dr. Weil Gyula igazgató tájékoztatott. Kimondottan a hôenergia- szolgáltatásra vonatkozó ellenôrzések tükrében elmondta, hét szolgáltatóból négynél találtak kihágásokat.
A szentegyházi és székelykeresztúri egységeknél nem volt kitűzve a fogadóórák idôpontja. A gyergyószentmiklósi szolgáltató esetében a keretszerzôdés nem az Országos Energiaszabályozó Hatóság 483/2008-as számú rendelete szerint volt kidolgozva. A csíkszeredai szolgáltatónak nem volt a csíkszeredai munkapontjára engedélye. A fogyasztók panaszaival kapcsolatban megtudtuk, a fogyasztóvédôkhöz öt panaszt nyújtottak be a hôenergia számlázásával kapcsolatban, melybôl kettôt találtak megalapozottnak, ezeket újraszámlázták, egy nem volt megalapozott, és kettô kivizsgálása folyamatban van.
A fogyasztóvédôk négy esetben bírságoltak összesen 12 000 lej értékben.
További ellenôrzéseket tartottak a fogyasztóvédôk, Hargita megyében tizennégy másoló- és fordítóirodát ellenôriztek. Tizenhárom esetben találtak kihágást. Nem volt látható helyen kifüggesztve a nyújtott szolgáltatások listája, az árlista, a cég neve, bejegyzési száma. Hét esetben bírságoltak, összesen 21 000 lejre.
Baricz-Tamás Imola
Egy közbirtokossági közgyűlés elé
A közbirtokosságot jól megfontoltan hozták létre eleink. Sokaknak csak amolyan szalmaszálat, másoknak komoly támogatást jelentett a minden évi részesedés. Sok jó történt e közös vagyonnal, de sok olyan is, amit jó lenne nem tudni történetébôl.
Megesik, hogy mégiscsak van a kárnak gazdája. Szakértôi vizsgálat bizonyítja, hogy a Gyergyószentmiklósi Közbirtokosságot (csak 2006-ban!) két rendben is jelentôs anyagi kár érte, mert a területébôl magánszemélyeknek kiadott erdôket letarolták új tulajdonosaik. Rég volt? Az eredményt az idéntôl kezdjük érezni.
Ha az egyik esetben a 803,141 köbméternek megállapított (631 db.) fa ára 131 278,07 lejt ért, mit szólhatunk a Benedek Erzsébet esetében felleltározott 2696,141 köbméter fa értékérôl, és mit a Rusz Andrásnak, visszaszolgáltatott területrôl letarolt 2306 köbméter fa áráról? (Lásd a 2008. ápr. 21. és ápr. 30. között elvégzett ellenôrzés alkalmával megfogalmazott szakértôi megállapításokat.)
E területek jelentôs részét a közbirtokosság tulajdonából mérték ki – bizonyára tévedésbôl.
Több milliárd lej értékrôl van szó. A pénz az idei és a jövô esztendôk osztaléka szempontjából nyer különös jelentôséget. Ami nincs ugyanis, abból nem lehet osztani. A terület a csutakokkal megvan. Ezután csak kiadásokra számíthatunk ott. Tehát újabb veszteségre. Jó lenne azok véleményét is megismernünk a közgyűlésen, akik többet tudnak az esetekrôl. Javasoljuk tehát dr. Kolumbán László elnök úrnak valaki illetékes meghívását a földtulajdon-visszaszolgáltató bizottság részérôl is, aki fölvilágosíthatna a történtekrôl és annak hátterérôl. Ha indítottak pert e területek visszaszerzéséért, ennek helyzetét is jó lenne megismernünk.
Jogunk, sôt kötelességünk megkérdezni, hogy mi is történt pl. a Meggyes dűlôben?! Hova lett az ottani gyönyörű erdônk?
Ha megvolna, jelentôsen megkönnyítené közbirtokosságunk sorsát. Milyen kárpótlásra számíthatunk érte?
Bajna György
Tisztújító közgyűlés az EKE gyergyói fiókjánál
Március 9-én tisztújító közgyűlést tartottak fôtéri székházukban a gyergyói EKE tagjai. Dr. Gereôffy Ferenc elnök beszámolójában felsorolta az eredményeket és megvalósításokat (két országos EKE-tábor szervezése, székházvásárlás Gyergyószentmiklóson, ingatlanvásárlás Gyilkostón, rendszeres túrák. (Tavaly a tervezett 36-ból 33-at meg is tudtak szervezni, összesen mintegy 600 résztvevôvel). A hagyományossá vált túrák közül a sepsiszentgyörgyi és a Maros megyei EKE-tagokkal közösen szervezett Egyes-kô évnyitótúrát, illetve a csak helyiek részvételével kivitelezett Nônapi túrát, Tavasznézô túrát, a Molnár Sándor emléktúrát, a helyi Síegylet túráját, a barlangászok Dénes István-túráját, a húsvéti Hajnalszentelô túrát, a Wass Albert nyomában emléktúrát és a Pricske-túrát említette.
Tavaly ôsszel Gyergyószárhegyen tartották az EKE rendkívüli, alapszabályzat-módosító közgyűlését is, amit egy pricskei kirándulás követett, de a bakancsos turizmust felvállaló gyergyói EKE-tagok közül 25-en már az Olümposzra is feljutottak.
A tavaly kiemelt fontosságot kapott a Dancurás Hegyimentô-csapattal együtt végrehajtott merész vállalkozás, aminek eredményeként mozgássérülteket vittek fel a gyilkostói Mária-kôre, az idén más helyszínen megismétlik a kezdeményezést. Az elnök kiemelte jó kapcsolataikat a város többi természetbarát szervezetével: a Naturland, az Amôba ÖKO Központ, a Gyilkostó Adventure Egyesület, illetve a tavalyi Rabsonné-várához közösen szervezett kirándulás eredményeként (72 résztvevôvel), a parajdiakkal körvonalazódó együttműködést.
Hasonló kapcsolatteremtô és
-építô túra volt a Tászok-tetô túra, amin csíkszeredai EKE-tagok is részt vettek. Legsürgôsebb teendôik között a fiatalítást említette elsô helyen. Nem véletlen, hiszen a valamikori több mint 100 EKE-tagból mára 47 tagságdíjat is fizetôt tartanak nyilván.
Madaras Erzsébet pénzügyi beszámolója után a hozzászólások következtek.
A felszólalók értékelték az EKE gyergyói fiókjának törekvéseit, azt is, hogy Dezsô László személyében az országos elnök is gyergyói, hogy az EKE etikai bizottságának tagja dr. Gereôffy Ferenc is, s hogy Dezsô Lászlónak köszönhetôen a ma már európai technikai színvonalon kiadott Gyopár is Gyergyószentmiklóson kerül ki nyomdából.
Kémenes Ferenc az EKE újraalakulásának történetét foglalta össze, Laczkó-Szentmiklósi Endre a Wass Albert születésének 100. évfordulója tiszteletére hagyományteremtô szándékkal szervezett Funtineli emléktúrához hasonló túrák folytatásának lehetôségeirôl szólt. Megemlítette a turistajelzések felfrissítésének fontosságát is.
Vadász Szatmári István a tavaly a csomafalvi Zrínyi István és társai nagy munkáját emelte ki, ami a Bucsin-tetô és a Délhegy közötti túraút jelzéseinek újrafestését eredményezte.
András Zsolt a novemberben szervezett, rendkívüli közgyűlés s az azt követô Pricske-túra szervezeterôsítô szerepét emelte ki.
Dezsô László azokat a sikeres lépéseket dicsérte elsôsorban, amelyek eredményeként ingatlanokkal gazdagodott a helyi fiók. A fiatalok megnyerésére a pedagógusok túrákra való bevonását javasolta elsô lépésként. Az elhunyt gyergyói természetjárók emlékére a Molnár Sándor-emléktúrához hasonló emléktúrák szervezését kezdeményezte: a Vadász István-emléktúrát, a Málnási Csaba-emléktúrát.
Kiemelte a pályázások fontosságát a kistérségi zöldövezetek felkarolása érdekében, illetve a civil szervezetekkel történô még szorosabb kapcsolattartást. Sokat vár egy majdani Maros- és Olt-legenda-túrától is.
Az ülés végén került sor a tisztújításra. A tagok egyhangúan az eddigi vezetôk újraválasztása mellett döntöttek: elnök dr. Gereôffy Ferenc – még egy évig vállalta a megbízatást, alelnök: Vadász Szatmári István, titkár: Benedek Árpád.
Bajna György
Borszéki rendezvények Március idusán
Hagyományaink szerint az idén is megemlékeztünk az 1848/ 49-es forradalom és szabadságharc kitörésének napjáról. Fontos a méltóságteljes ünneplés, amely erôsíti az összetartozás érzését, a nemzeti öntudatot. Ugyan nincs sem Nyerges-tetônk, sem Petôfi- vagy Kossuth-szobrunk, de van egy közös múltunk, amelynek emlékét ápolni kell. Ez a szimbolikus helyszín a Hôsök emlékművel, meg a Kossuth-kopjafával éppen elegendô, hogy ôrizzük ôseink és hôseink emlékét, 1848 eszméjét.
Ünnepi megemlékezésünk pénteken kezdôdött az iskolában, majd folytatódott vasárnap a római katolikus templomban az ünnepi szentmise keretében. Az alkalmi műsort ez alkalommal is a Zimmethausen Iskolaközpont tanulói mutatták be, Ballai Erzsébet és László Tibor vezetésével. A városi rendezvény Alsóborszéken az Emlékparkban folytatódott, ahol a Bajkó Sándor vezette fúvószenekar nemcsak a Himnuszt, hanem Kossuth-indulókat és nótákat is játszott. A rendezvényen ünnepi beszédet mondott Bakos Balázs borszéki plébános, illetve Szabó Tibor, az RMDSZ alelnöke, a város alpolgármestere. Bensôséges hangulatban zajlott a megemlékezés.
Az ünnepség végén koszorúzásra is sor került. Az Önkormányzat, az RMDSZ városi szervezete, valamint a Magyar Polgári Párt helyi szervezete helyezte el a kegyelet koszorúit a '48/49-es emléktáblánál, valamint a Kossuth-kopjafánál, mintegy szimbolizálva a sokat emlegetett összefogást.
Ez alkalommal, az idô is velünk tartott, ha nem is volt nagy meleg, de kellemesen sütött a nap, ami bátorítólag hatott a hallgatóságra is. Szép és felemelô ünnepség részesei voltunk.
Farkas Aladár
7. Állomás utca és Tölgymezô utca
A sorompón felül az Állomás utcába érünk. Csak 1913-ban jegyzik Vasút utcaként a nevét, bár bizonyára a vasút hozta nekünk ezt az utcát, tehát eleink korábban, már az 1900-as évek elején így hívták. Hiszen 1907. december 5-én délelôtt 11 óra 28 perckor érkezett meg a kormány és a MÁV vezetôsége a fellobogózott városba, az indóház elé.
A vasút az ipart is fellendítette, nem csoda tehát, hogy az állomás utcában gyárak jelentek meg. A régi idôkre most nem kalandozunk vissza, ellenben dr. Márton László mérnöknek a gyergyói ipar történetrôl írt tanulmányát minden érdeklôdô szíves figyelmébe ajánljuk.
A háború után a Helyi Ipari Vállalatnál, a Partizánnál vállalt munkát a város iparosainak az a rétege, aki nem a kisipari szövetkezetben folytatta mesterségét. Az akkori kor szelleme a fémipar fejlôdését tartotta a legfontosabbnak, így Gyergyószentmiklóson is megkezdôdött a fémöntés. A Lukács János igazgatása alatt felvirágzó Partizán vállalatból fejlôdött ki a hetvenes évekre a Gépgyártó Ipari Vállalat, ami fénykorát néhai Páll István korában érte el. Ma nem ajánlom a szó szerint is teljesen szétszedett, egykori háromezernél is több embernek munkát adó vállalat meglátogatását. Udvarára mintha atombomba csapott volna be. A változások utáni idôszak kupecei ócskavasként értékesítették mindazt, aminek nem kelt, vagy nem kelhetett lába már a végkiárusítás elôtt. Élet azért van ma is, a régi dicsôség árnyékában. Préselt tüzelôk különbözô változata készül itt, van még fémmegmunkálás és galvanizálás is. Elekes Józsa Márton mérnök kis öntödéjében a régi, Deák János mester által vezetett öntödét idézheti fel emlékezetében, akinek erre járni szottyan kedve. A félszáz emberrel működô öntöde termékei messzi földön is keresettek.
Nem törekedtem tökéletességre e kis beszámolóval, ne vegye tehát zokon senki, aki itt, a régi gépgyártó vállalat területén tevékenykedik ma is, de nem említettem nevét vagy vállalkozását. Az utcák bemutatása ugyanis a cél, e kitérôk csupán a kép színesebbé tételét szolgálják. Azt ellenben elhihetik: elszomorító látvány a mai udvarkép.
A múlt század elején épült indóház helyett az '50-es években újat építettek. Aki még emlékszik arra, hogy milyen takaros volt állomásunk még a kilencvenes évek közepén is, körülötte a rendezett parkokkal, az ma keserűen tapasztalja a fejlôdés eredményeit. Rideg és rendetlen minden, beleértve a várótermet is. Elhanyagoltak a parkok, szemetes a környék. Megjelent ugyan egy-két épület, amelyek építkezési engedélyei körül is gondok voltak annak idején, de mert befolyásos személyek érdekeltek a háttérben, az udvarán illemhelyet építô gyergyói gazdával továbbra is szigorúbban bántak el az illetékesek, mint e vendéglátóhelyek építtetôivel.
Van hova betérnie az utasnak tehát, de az nem tudja pótolni a hiányzó rendet és tisztaságot. A peronról eltűnt a közkút, a rossz nyelvek szerint nem véletlen, mert így mindenki kénytelen betérni az utasellátókba, és pénzért vásárolni még az ivóvizet is. – Legalább nem ugrálnak le a vonatról az utasok vízért, és nem történik baleset – mondja nem kis gúnnyal egyik jó szemű gyergyószentmiklósi.
Van tehát állomásunk, ami egyik fontos kapuja a városnak, dicsekedni ellenben néhány éve nem tudhatunk vele.
Az állomás mellett elhaladva a Tölgymezô utcába kanyarodunk a város felé. Az alsó vége ma is gyéren lakott, ellenben szebb jövôt remélhetô utca. Már 1864-ben így nevezik ezt, a város legjobb termôterületei felé vivô utat. Román világban az akkor néhány házat számláló utca neve Horea utca volt, aztán minden a helyére került. Több névcsere nem volt esetében. (A hetvenes évek végétôl szomszédságában épült ki a Bucsin negyed.)
Jobb sorsra érdemes a város e régi utcája. Hogy mikor lesz rendes járda ott? Ne szerénységemtôl kérdezzék. Nem csak itt hiánycikk e fontos közlekedési „találmány”.
A Tölgymezô utca nevébôl a település e részének valamikori arculatát is könnyen elképzelhetjük, hiszen a tölgyek is nagyon szerették a mocsaras helyeket, s ha arra gondolunk, hogy a vele határos Mocsár, illetve a Tôketemetô dűlônév is mire utal, megérthetjük, hogy miért népesedett viszonylag késôre be a város e része. De errôl annak idején bôvebben is szólni fogunk.
Utoljára maradt a nemrég megjelent Tei vagy Hársfa utca. Lakóinak gondolkodásmódját is jelzi a névadás. Nehogy súlya legyen az utcanévnek, nehogy jelezze, hogy Gyergyószentmiklós székely város, belôle jeles, követendô példával elôttünk járó személyiségek is kikerültek. Ugyan minek? Még megsértenénk a többségi nemzet fiait magyarkodásunkkal. Pedig nincs abban semmi sértô, ha valaki méltóra büszkék vagyunk. Csakhogy a mai világban könnyebb egy ártatlan növénynevet találni, mint egy népéért akár áldozatvállalásra is kész példakép, személyiség nevét. Gyergyószentmiklós továbbra is eunuchvárosnak tűnik az utcanévadás szempontjából. Valóban, nem született, élt, alkotott itt arra érdemes ember? Szomorú, hogy a város egymást váltó képviselôtestületeiben nincsenek olyanok, aki ilyen téren is hatni tudnának csak kézemelgetô társaikra.
Mai kérdésünk
Mikor jelent meg a Tölgymezô és mikor a Vasút utca neve?
A válaszokat a Gyergyó TV Testvériség sugárúti stúdiójába március 26-ig várjuk.
Bajna György
„Merre hány méter” a Gyilkos-tó?
Arról többször írtunk már, hogy egyre kisebb a Gyilkos-tó. Nemrég, Dezsô László kezdeményezésére, szakemberek méréseket végeztek a Gyilkos tavon. És terveik szerint megismétlik bizonyos idôközönként, hogy összehasonlíthatók legyenek a mérési adatok, kiderüljön, mennyire csökken a tófelület. Civil kezdeményezésre történt a felmérés, jelen volt Dezsô László az EKE részérôl, a hegyimentôcsapat két tagja, négy egyetemi hallgató, valamint a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Gyergyószentmiklósi Kihelyezett Tagozatáról dr. Magyari Sáska Zsolt egyetemi adjunktus.
Magyari Sáska Zsolttal, a munkálat technikai részének biztosítójával beszélgettünk a mérések kapcsán.
– A GPS-es felmérés ötlete a Dezsô Lászlóé volt, ezt próbáltuk kivitelezni. De tudni kell, hogy GPS-szel tízméteres pontossággal lehet mérni, ami nem releváns akkor sem, ha évenként megismétlôdik, hacsak rohamosan nem változik a tó mérete. Ha már volt kezdeményezés, mi megpróbáltuk technikai szempontból hozzátenni azt, amivel javítani lehet a pontosságot. Nem lesznek nagyon pontos adataink, de lesz egy helyzetképünk, amire lehet alapozni egy következô felméréskor. Kézi GPS-es mérésekre próbáltunk átültetni egy igencsak drága technológiát, ami nem állt rendelkezésünkre. Egy GPS-t leraktunk egy fix pontra, és három másikkal körbejártuk a tavat, majd saját fejlesztésű szoftverrel méréskompenzációkat végeztünk.
– Adatok…
– A három mozgó közül egyik GPS-nek fel vannak dolgozva már az adatai. A 2002-ben mért tófelület 11,6 hektár volt, most 11,4 ha. Bár most be van fagyva a felülete, Dezsô László helyzetfelmérései alapján a szélén zsombékos rész van, mocsár, tehát a tóból már valójában elveszett egy jelentôs rész. A kerülete pedig 3,6 km volt, s most 3,2 km az egyik mérés alapján. Gyakorlatilag 400 méterrel csökkent a kerülete hét év alatt. Igaz, hogy nem tudni, mennyire megbízható az a mérés, amelyhez viszonyítjuk a mért adatainkat, hiszen nem ismerjük annak technikai és metodológiai hátterét. Ezért kellene mondjuk ötévenként ugyanolyan módszerrel méréseket végezni.
– Az eliszaposodást is mérték?
– Mértünk bizonyos pontokban mélységeket is, de arra a következtetésre jutottunk, hogy a téli mérések nem lesznek relevánsak, hiszen jégréteg van a tavon, sôt elképzelhetô az is, hogy helyenként két jégréteg van, közötte pedig levegô vagy víz. Mi nagyjából a korábbi mérést megközelítô értékeket mértünk. Viszont nyáron mérôléccel folyamatosan nyomon követhetô a tó vízszintjének a változása, ehhez viszonyítva van értelme mélységi mérések végzésének, és ebben az állandó jelleggel ott működô intézmények is segíthetnek.
– A csutakok…
– Vannak olyanok, amelyeket bejelöltek a csónakázás miatt, és Dezsô László megfigyelései alapján tűnnek is el csutakok. Ehhez más mérôműszerek kellenének, mi próbaként ötven csutakot mértünk be a csónakázási felületen, ez egy kezdeti dolog.
Ha már elkezdték, folytatni is szeretnék a felmérést, hogy a majdani adatokkal összehasonlítsák a 2009 februári számokat, hogy kiderüljön, hogyan változik, mennyire csökken a tó.
Kedves-Tamás Gyopár
Tüntettek Alfaluban
Alfaluban a március 15-i ünnepségeket követôen a polgármesteri hivatal elôtt gyülekeztek a helyiek. A tüntetést szervezô Pál Imre lánya, Dózsa György unokája című versét szavalta. Így indult a rendôrség, polgármesteri hivatal által engedélyezett tüntetés. Volt, aki érintettként érkezett, de volt olyan is, aki kíváncsiságból. A polgármesteri hivatal falára és ajtajára a 666-os házszámot helyezte el a szervezô (az ingatlan valódi házszámát), mintegy jelzésként, hogy ördögi esetek történnek a hivatalban.
Pál Imre kilenc pontban foglalta össze mondandóját, kérelmét, sérelmét, és Kiáltvány címen román nyelven olvasta fel, több mint háromszáz ember elôtt.
Kiáltvány
A 2009. március 15-én, Pál Imre falustársunk által szervezett tüntetésen kérjük az illetékes szervektôl, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy fény derüljön az alfalvi polgármesteri hivatalban történt összes rendellenességre és törvénytelenségre a György István polgármester és Csala Zsolt alpolgármester vezetése alatt 2001-tôl napjainkig.
Az általunk észlelt problémák a következôk:
1. Az ANI vizsgálja ki a polgármester és alpolgármester kétes vagyonát: bizonyíték az általuk kitöltött vagyonnyilatkozat.
2. Hargita Megye Prefektusi Hivatala nyilvánítsa semmisnek a mezôgazdasági és erdôs területek visszaszolgáltatásával kapcsolatban hozott öszszes határozatot, mivel hihetetlen szabálytalanságok vannak. Elég bizonyítékunk van ezzel kapcsolatban.
Az 1/2000-es és 247/2005-ös Törvények alkalmazásában nagy szabálytalanságok voltak és vannak.
3. Ellenôrizzék a 2001-tôl napjainkig végzett infrastrukturális és befektetési munkálatokat, mivel ezen a területen is sok a rendellenesség, például a kanalizálás, mely egyes szakaszokon technikailag egyáltalán nem használható.
4. A polgármesteri hivatal személyzetét a polgármester és az alpolgármester terrorizálja, például a jegyzôt nem hagyják, hogy teljesítse hivatását, mindketten aláírnak a jegyzô helyett, a jegyzô nem vesz részt a gyűléseken, hiába a földosztó bizottsági tag, nem engedik. Tehát mindenki kell alkalmazkodjon hozzájuk, másképp elkergetik a polgármesteri hivatalból, van egy pár példánk ezzel kapcsolatban is.
5. Vizsgálják ki, hogy milyen érdekkapcsolatai vannak a polgármesternek és az alpolgármesternek Melles Elôddel és egyes fafeldolgozó cégekkel. Súlyos bizonyítékaink vannak.
6. A helyi tanács tanácsosai az összes kiadást monitorizálják a polgármester és alpolgármester kivizsgálásával kapcsolatban, hogy ne közpénzbôl fizetôdjön. Ôk követték el a törvénytelenségeket, ôk fizessenek. Beleértve azokat is, amelyek egyes esetekben az 1/2000-es és 247/2005-ös törvények hibás és rosszhiszemű alkalmazásából erednek.
7. Vizsgálják ki, hogy milyen alapokra pályázott a polgármesteri hivatal, és a pénzösszegek milyen hatékonysággal használódtak fel, úgyszintén a közpénzeket, mivel szintén elégséges bizonyítékunk van, hogy nem arra használódtak fel, amire kellett volna, más célra fordították.
8. Az illetékes szervek vizsgálják ki az összes szerzôdést és licitet, tevékenységi szektoronként.
9. Habár a 666-os szám minden nép mitológiájában megtalálható a világon, mint a rossz, a sátán, a vadállatok, az ördög megtestesítôje, senki nem tulajdonított fontosságot annak, hogy a polgármesteri hivatal a 666-os szám alatt található. Nem túl sok az egybeesés? Kérjük a 666-os szám megváltoztatását és a módosítás közlését Románia Hivatalos Közlönyében.
Pál Imre, 2009.03.15.
A jelenlévôk közül voltak, akik felszólaltak, elmondták a visszaszolgáltatás kapcsán tapasztaltakat. Az alpolgármester vagyonának mértéke is nyilvánosságra került, Pál elmondta, ötvenöt milliárd régi lejre rúg, továbbá a földosztó bizottság létszáma is szóba került. A tüntetéssel az általános korrupció megszüntetését szeretnék elérni. Pál kihangsúlyozta, Alfaluban hamarosan elôrehozott választásokra kerül sor. A zavargásoktól mentes tüntetés végén a templomot megkerülték.
Ahogyan a község vezetôi látják
György István polgármester és Csala Zsolt alpolgármester sajtótájékoztató keretében reagált a tüntetésen elhangzottakra.
– A legjobb védekezés a támadás alapon próbál néhány embert a saját problémáival befolyásolni. A közvélemény figyelmét próbálják elterelni, ezzel nekünk is munkát adva, hogy ne foglalkozzunk az ô ügyeikkel, véli a polgármester.
Továbbá elmondta, Pál Imre dupláját használja annak a területnek, melyre igazoló aktái vannak, és a Területalapú támogatás igénylése kapcsán kezdôdtek a nagy problémák. A polgármester és alpolgármester több esetet is felvázolt. Csala Zsolt alpolgármester cáfolta, hogy 55 milliárd lej lenne a vagyona.
„Ha egy jó vásár adódott, nem mentünk el mellette, elég sok ingatlant adtam, vettem” – mondta a polgármester. Azt is elmondták, szívük szerint lemondaná-nak tisztségükrôl, Alfalu vezetésérôl, de nem teszik, állnak mindenféle kivizsgálás elébe. Becsületsértésért az igazságszolgáltatáshoz fordulnak, pert indítanak több személy ellen is, mint mondták, rengeteg hazugság és rágalmazás hangzott el a tüntetésen.
A község elöljárói falugyűlést helyeztek kilátásba, ahol szemtôl szemben lehet megbeszélni ügyes- bajos dolgaikat.
A jegyzô cáfol
Iszlai Barna Rudolf Alfalu jegyzôje szerdán délelôtt tartott sajtótájékoztatóján az alkalmazottakat és személyét érintô megjegyzésekre reagálva elmondta:
– Meglepett Pál Imre kijelentése, miszerint a polgármester és az alpolgármester terrorizálja az alkalmazottakat, és gátolja a jegyzô munkáját. Lehet, hogy Pál Imre így érzi, de véleményem szerint ez alaptalan. Megkérdeztem az alkalmazottakat, és nem érezzük úgy, hogy a hivatal munkaközössége terrorizálva lenne van. Sôt, a többi környezô településekhez képest az alkalmazottak jogainak biztosítása terén Alfalu élen áll. Amikor a birtokrendezéssel kapcsolatos problémáját Pál Imre elmondta, arra kértem, írásba tegye le, mellékelje a bizonyító aktákat, és erre határidôn belül a hivatal választ ad.
Iszlai Barna Rudolf jegyzôt arról is kérdeztük, hogy igaz-e az, ami a tüntetésen elhangzott, miszerint a földosztó bizottság tagjainak létszáma négy lenne. A jegyzô egy 2008/278-as számú rendeletet mutatott, melyben a földosztó bizottság tagjai vannak felsorolva. A bizottság elnöke György István polgármester, elnökhelyettes Csala Zsolt alpolgármester, Iszlai Barna Rudolf jegyzô, Dán Mihály az erdészet részérôl, Krizbai Levente topográfus, Triff Gavril a Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóságtól, Györffy Edit a mezôgazdasági iroda részérôl, Kelemen Hajnal topográfus, Mihálydeák Imre és Balázs Imre tagok.
Baricz-Tamás Imola
Már a tea odakozmált…!
Derűlátó leszek: egyszercsak a Kisújság munkaközössége eléri a nyugdíjkorhatárt, vagy legalábbis vészesen közeledni fog az a nap, amikor elindítjuk aktáinkat a „decizió” felé vezetô úton. Mondom, optimális esetben, mert a válság egyre inkább sűrűsödik. Most már nemcsak halljuk a médiából, hanem úton-útfélen találkozni olyan emberekkel, akiknek megköszönték alkalmazóik az eddigi tevékenységüket. Sajnos. Ha látjuk, ha nem, már kezd kialakulni a pánikhangulat. Itt, a közvetlen közelünkben. Igaz, még vannak számomra érthetetlen dolgok, hogy például 2009-ben a válság idején miként vásárolnak az emberkék a nagy románlakta településeken március elsejére minden nô ismerôsüknek „mörcisort”. Pénz ide, gévé oda, ott a nônek jár… ezek szerint. Mifelénk már a márciuskákat nem tűzik ki a felsôk gallérjának csücskére. Amúgy ezzel semmi gond, miért is kellene legyen? Végül is, bizonyára nem volt drága a mörcisor, de kérdem én, mikor mindenhol, mind a cégeknél, mind a családi költségvetésben a kiadásokat nagyon rövidre kell fogni, mondjuk számlakifizetés, kenyér, tej, kicsi gyümölcs a gyermeknek, esetleg még egy utolsó csomag cigaretta, mert csak banikkal drágult…és slussz, kinek támad kedve zsinóros mütymürüttyököt vásárolni? Ott vagy nem érzik még az elôszelet, vagy nem egy országban élünk.
Na, de a válságot enyhítendô, 2014-tôl, a tervezettnél korábban emelik a nyugdíjkorhatárt. A nôk 63, a férfiak 65 éves korukban mehetnek majd nyugdíjba. Ez nem szolgál másra – mondják – mind a nyugdíjalap megmentésére. Ugyanis elöregedik az ország lakossága, a nyugdíjalaphoz hozzájárulók száma csökken. Ezt az intézkedést az Európai Bizottság javasolta a kormánynak. Valószínűleg így van, hiszen nem vagyok én tudora e dolgoknak, de az nem fér a fejembe, hogy ha egyre inkább több ember marad munka nélkül, fiatalok is, akkor hol is fognak ôk 63, illetve 65 éves korukig dolgozni? Aki abban a szerencsés helyzetben van, hogy minden stresszen túl, akárhány leépítést túlélve, megedzôdve él és dolgozhat, s ezt manapság meg is kell köszönni mindennap a munkaadónak, az mondjuk, mit tud teljesíteni 60 éves kora után?
Én elképzeltem, ha minden jól megy a Gyergyói Kisújságnál, átvészeljük a gazdasági válságot, majd a következô energiaválságot, s aztán a válságok válsága után nyugisan végezhetnénk a dolgunkat, addig már félig megbuggyanunk a bizonytalanság miatt, a folyamatos aggódások közepette.
Aki pedig szellemileg friss marad, s akkora ki tudja, hány párt alakulását, tündöklését és bukását végigköveti, ki tudja, hány polgármester és tanácstestület munkájáról tudósít, na, annak nagyon jó lesz. Jó az öreg a háznál alapon, ha meg is hallgatja a majdani vezetés, sokat segíthet. Fog emlékezni például a 2009-es márciusi eseményekre, a város régi arcára, a nagy melléfogásokra, az MPP-kongresszusra, és arra is, hogy mikor „büntették” meg azzal, hogy megnövelték a nyugdíjkorhatárt.
De meggyôzôdésem, hogy a csapat nagy részére, ha akarna sem számíthatna a vezetôség. Már nem fog csodaszámba menni, hogy a kocka vaj a fürdôszobába, a szappan a hűtôbe kerül. Vagy télvíz idején házipapucsban érkezünk, otthon felejtve a vastag, pezsgôsüveg fenekéhez hasonló szemüvegünket…
De, mirôl is beszélek, hiszen egyikünk-másikunknál elôfordult már, hogy az esti tea reggelre odakozmált…
Kedves-Tamás Gyopár
Felhívás
Aláírásgyűjtés a magyar összefogás támogatására
Az RMDSZ és a Tôkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megállapodott abban, hogy a 2009-es európai parlamenti választásokra belsô koalíciót kötnek, és „Magyar összefogás” néven közös képviselôjelölt-listát állítanak. Az Összefogás azért fontos, mert megteremtheti azt az egységet, amely a kilencvenes évek elején összetartotta a közösségünket.
A választási törvény szerint az Európai Parlamenti képviselôjelölt állításhoz legkevesebb 200 000 aláírást kell begyűjteni április 8-ig. Az Európai Parlamenti választások június 7-én lesznek.
Az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) közös listájának eddig csak Tôkés László a nevesített jelöltje, a befutónak tekintett második és harmadik helyre az RMDSZ nevesít jelölteket, míg a negyedikre újra az EMNT jelöltje kerül. Eddig az erdélyi magyarságnak 3 képviselôje volt az Európai Parlamentben és ismételten példamutató jelenlétre lesz szükség a választásokon, hogy ez ne kerülhessen veszélybe.
Hétfôtôl Gyergyószentmiklóson is megindultak az aláírásgyűjtôk, eddig körülbelül 500 aláírás gyűlt össze. Itt szeretnénk felhívni a lakosság figyelmét, hogy a „Magyar összefogás” listát aláírásukkal támogathatják a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Gyergyószentmiklósi Székházában – Szabadság tér 23. szám alatt, az emeleten – is, hétköznap 9–15 óra között.
További tudnivaló, hogy csak szavazati joggal rendelkezô személyek írhatják alá az aláírásgyűjtô ívet, mindenki csak egyetlen ívet írhat alá, és minden adat a személyazonossági igazolvány vagy kártya alapján kell legyen kitöltve.
Független vagy magyar ellenjelölt nincsen, ezért minden felelôsen gondolkodó magyar embernek egyformán fontos kell legyen a „Magyar összefogás” listájának támogatása és a június 7-i választásokon való részvétel.
(X)
Marosi Ildikó
Kis/Bán/Ffy/ könyv
Bonchidai prospero
Marosi Ildikó az életrajzi adatok és műelemzés mellett Bánffy Miklósnak olyan alkotásait eleveníti fel, amelyek a mai olvasó számára szinte hozzáférhetetlenek: Az ember tragédiájának 1934-es színpadra vitelének története, a Lovakról című írása, kalotaszegi emlékei stb.
Nyergestetôn a nagykereszt
Lassan már megszokott budapesti ún. zavargások, a népüktôl, nemzetüktôl rettegô politikai vezérkar lapulása vasrácsok és több ezres rendôrkordon mögött, gumibot, vízágyú, könnygáz. Fegyvernek ítélt cumisüveg, megszólalni nem akaró vagy csökevényes elmebeli állapota miatt nem tudó, sisakos fogdmeg. Zártkörű „ünneplés” az érinthetetlen kiválasztottaknak, kéken villogó és vijjogó karhatalom a népnek. Félelem és düh, néhai dél-amerikai filmek képei Budapest utcáin.
A legsötétebb diktatúrák és rendôrállamok szivárognak le a képernyôrôl a való életbe. Amit néhány évvel ezelôtt elképzelhetetlennek hittünk a felvilágosult és demokratikus Európában, mindannyiunk közös Európájában, az mára teljesen természetessé szelídült a magyarok nemzeti ünnepein.
A balga résztvevô vagy csak szemlélôdô már-már arra vár, hogy lángnyelvek csapjanak ki az Izraelbôl frissen, súlyos milliókért beszerzett vízágyúkból, hogy könnygázgránátok helyett éles sortűz zúduljon rá. És már meg sem lepôdne. Megverik, bilincsbe verik, csak azért, mert kimerészkedett azokra a pesti utcákra, terekre, hol az önmagukat királyi sarjaknak vélô, s hatalmi elôjogaikat minden eszközzel óvó koronás elvtársak zártkörű magánceremóniákat tartanak.
Talán május 1-je maradt az egyetlen munkaszüneti nap, leszámítva az egyházi ünnepeket, amikor a vidéki autós nem nyomhatja tövig a gázpedált, mert tudja, hogy az országocska minden rendôre a fôvárosban a miniszterelnök pelenkáját vigyázza. A pesti pórnép pedig kirajzik, mint a bódult méhek a bizonytalan tavaszi napsütésben, s minden létezô „lenti”, falusi szálláshelyet megtölt és megfizet. Azt már csak suttogva jegyzi meg néhány, vidéki városlakó, hogy, miután javarészt az ô szavazataik tolták be a most rettegô, múltidézô párttitkárokat az állítólag demokrata hatalomba, hát élvezhetnék kicsit a tetthelyen az általuk silány cirkusszá lealacsonyított nemzeti ünnepet.
Mert mára kiüresítették nemcsak a nemzet fogalmát, de megmaradt ünnepeit is. S a nép birkanyája egyre véznábban mekeg, s egyre több a botos pásztor, s a jól tartott véreb.
Akadt azért néhány fennköltebb mozzanata is az ünnepnek. Kányádi Sándort a köztársasági elnök a Magyar Köztársasági érdemérem Nagykeresztjével tüntette ki. Indokolása szerint, mert az erdélyi író, költô igazán megtestesíti a nemzet egységét. Talán hozzátehette volna, hogy azért is, mert ékköve a magyar irodalomnak. Persze, egy ilyen magasztos nemzeti ünnepen talán hatásosabb, magasztosabb magyarázatokat adni, akkor is, ha Kányádi életének s művének semmiféle politikai magyarázatra s magyarázkodásra nincs szüksége.
Ami igazán érdekes volt, az Sólyom László néhány kötetlen mondata a díj átadása után. Szegény elnök urunk, miután a baráti és szintén uniós román hatóságok jóvoltából nem szállhatott a Székelyföldre, hanem autón zötykölôdött oda-vissza, úgy érezte visszatérve hivatali székhelyére, hogy némi széljegyzettel kell illetnie a költô kitüntetését. Miután a művelt és tájékozott hazai közvélemény elôtt tisztázták, hogy Kányádi erdélyi író és költô, az elnök úr száját elhagyta a szintén költôinek szánt kérdés: Miért nem adtuk a nagykeresztet egy itthoni embernek? Miért egy határon túlinak?
Mert Kányádi Sándor itthon van! – tette hozzá rögtön a választ is. Nyilván, Sólyom László is pontosan tudja, hogy egy kérdés attól válik költôivé, hogy nem kell rá válaszolni. Talán attól tartott, nehogy valamelyik jelenlévô politikai eminenciás, dús kulturális elôéletébôl fakadóan, kibökjön egy birodalmi marhaságot, megcsillantva széles látókörét, hangot adva a magyar nemzet egysége iránti elkötelezettségének. S belerondítva abba az évek óta nem tapasztalt, kenetteljes átadási procedúrába, ahol minden díjazott kezet fogott a nép nagy fiával, a miniszterelnökkel.
Ezúton is szívbôl gratulálok Kányádi Sándornak. Nehéz lenne nála méltóbbat találni a kitüntetésre. Bár, talán illene méltóbb adományozó társaságot kiállítani a magyar nemzet egységének hangsúlyozására.
Olyan társaságot, mely az egységet nem az általa vezetett és pénzelt, a kettôs állampolgárság ellen viselt kampány után papol egységrôl. Olyat, ki nem törvénynyel bünteti népét, ha eldob egy tojást, papírgalacsint vagy egyáltalán ki merészeli nyitni a száját. Olyat, mely nem lapul meg ezernyi fogdmeg karhatalmista fekete sorfala mögött.
Olyat, mely EGYSÉGBEN ünnepel azzal a néppel, akinek igazából ünnepe március 15-ike.
Egyik nagyon kedves versem a Nyergestetô című. Szeretem, mert imaszerű emléket állít az 1848-as szabadságharc egyik utolsó csatájának, ahol Gál Sándor és katonái a hôsiességnek, a honért és eszméért való önfeláldozás csodás példáját írták vérükkel a havasi égboltra. Hihetetlen erô sugárzik a Nyergestetô soraiból, a helytállás és a régi székely gerincesség ereje.
Megérezhetett valamit a magyar köztársasági elnök ebbôl az erôbôl, midôn egyetlen nappal március idusa elôtt éppen a földrajzi Nyergestetôn beszélt a nemzeti egységrôl? Érezte a gyenge hegyi talajba oly makacsul kapaszkodó fenyôk, a szélviharban inkább kettétörô, de soha meg nem hajló fenyôk hatalmas szellemét? És vajon, a kopjafák árnyékából, az ott elesett székelyek sírhantjáról, nem kellett volna Budapestre is magával hoznia egy kis erôt és szellemet?
A kitüntetést adományozók szavai üres frázisok maradnak, s félô, hogy mindig szélirányba kinyújtott kapzsi mancsaik beszennyezik a nagykeresztet. Amiképpen beszennyezték, kifosztották nemzeti ünnepeinket, mindennapi létünket, s nemcsak az oly buzgón emlegetett nemzeti egység, de a nemzet fogalmát is.
A megmaradáson munkálkodó erdélyi költô talán tudja újjászületésünk titkát, s talán egyszer el is mondja nekünk úgy, ahogyan csak ô tudja. S talán nem kell addig várnunk rá, míg a szenynyes hazugságok árja fejünk százszor elborítja.
Kercsó Alpár
Sport
Jégkorong
Gyergyóban készültek
A kanadai Tom Skinner, a felnôttválogatott szövetségi kapitánya felügyelte az elmúlt héten a román ifjúsági válogatott (U18) gyergyószentmiklósi felkészülését. Az ifik a szlovéniai korosztályos világbajnokságra készülnek. A szakszövetségtôl származó információk szerint a gyergyószentmiklósi edzôtáborozást követôen a szövetségi kapitány visszatér Kanadába, ahol személyes problémáit intézi. Szülôhazájából a román válogatott szövetségi kapitánya egyenesen Szlovéniába utazik, ahol megtekinti az ifjúsági válogatott mérkôzéseit.
Marius Gliga, a Román Jégkorong Szövetség technikai-igazgatójának nyilatkozata szerint az ifjúsági csapatot a maribori csoport második vagy harmadik helyeire várják. „Jó a csapat, mert a keretben több olyan játékos van, akik az elmúlt év végén már pályára léptek az U20-as korosztályú világbajnokságon. A második vagy harmadik hely elérése, szerintem, reális elvárás a csapattal szemben. Mexikó, Horvátország és Dél-Korea válogatottjai legyôzhetôek.”
Az ifjúsági válogatottat irányító szakmai stáb – Antal Elôd vezetôedzô, Victor Corduban másodedzô, Nagy Attila kapusedzô – 30 fôs bôvített keretet hívott össze a gyergyószentmiklósi edzôtáborba.
A román ifjúsági (U18) válogatott a március 22–28. közötti idôszakban részt vesz a Szlovéniában, Mariborban megrendezésre kerülô divízió II-es (III. értékcsoport) világbajnokság A-jelű csoportjának küzdelmein. Az ellenfelek: Horvátország, Spanyolország, Dél-Korea, Mexikó és Szlovénia.
Az U18-as válogatott a következô program szerint mérkôzik: március 22., vasárnap 17.30 óra: Mexikó – Románia; március 23., hétfô 21.00: Szlovénia – Románia; március 25., szerda: Horvátország – Románia; március 26., csütörtök 14.00: Románia – Dél-Korea; március 28., szombat 14.00: Románia – Spanyolország.
Értesüléseink szerint a romániai U18-as korosztályú, ifjúsági válogatott március 16-án, hétfôn utazott el a szlovéniai világbajnokság színhelyére. A játékoskeret a következô jégkorongozókat foglalja magába.
Kapusok: Ruczuly Gellért (Budapest Stars), Szakács Szabolcs (Gyergyószentmiklósi Progym Hargita Gyöngye) és Mircea Bratu (Bukaresti Triumf); mezônyjátékosok: Dávid Attila, Fülöp Elôd, Molnár Zsombor, Bíró Tamás, Haba Marius és András Norbert (mind Csíkszeredai ISK-Sportklub), Ördög Tihamér és Péter Zsolt (mindketten Progym Hargita Gyöngye), Tapu Ciprian, Pascaru Leonard, Mihăilescu Claudiu, Gliga Roberto és Florea Stefan (mind Bukaresti Steaua), Imecs Attila és Laczkó Dávid Levente (mindketten Budapest Stars), Berdilă Cătălin és Necula Mircea (mindketten Galac).
Labdarúgás
Idegenben gyôzött a gyergyói csapat
Az elmúlt hét végén a 15. forduló mérkôzéseivel folytatódott a Hargita megyei IV. Liga küzdelemsorozata. A tavaszi idény második fordulójának eredményeit az alábbiakban tesszük közzé. Néhány gólzáport eredményezô mérkôzéssel ért véget a megyei bajnokság legutóbbi fordulója. A balánbányai csapatban játszó Drian Mirel 7 gólt (!) rúgott.
Balánbányai ASA – Homoródalmási Homoród 18–1 (10–0). Gólszerzôk: Drian Mirel (4., 22., 25., 37., 73., 78. és 87.), Mitocaru Ciprian (6., 65. és 67.), Munteanu Andrei (7. és 52.), Ronţu Dorin (34. és 43.), Pinghireac Angelo (24.), Vânau Gigi (27.), Dospinescu (70. – 11-esbôl), Boldizsár (90. – 11-esbôl), illetve Bogdán Zsolt (88. – 11-esbôl).
Székelykeresztúri Egyesülés – Gyimesközéploki Csillag 1–1 (0–1). Gólszerzôk: Tatár Attila (59.), illetve Bodor Áron (36.).
Szentegyházai Vasas – Csíkszeredai Start 2000 ISK 3–2. Salamási Tudomány – Gyegyószentmiklósi Jövô 2–3 (2–3). Gólszerzôk: Dobrean Silviu (9.), Căineanu Alexandru (32.), illetve Blaga Florin (19.), Nagy Dénes (24.), Mezei Imre (43.).
Maroshévízi Tudomány – Csicsói ASC 4–5 (1–3). Gólszerzôk: Urzică Ioan (20.), Dunca Marius (62.), Bliorţ Ciprian (65.), illetve Részegh Elôd (10., 91.), Portik Árpád (12.), Doltea Gabriel (21., 47.).
Csíkszentmihályi Törekvés – Parajdi SE 3–1 (2–1). Gólszerzôk: Kovács Imre (6., 36.), Szatmári Szabolcs (74.), illetve Major Róbert (45.).
A Székelyudvarhelyi Roseal csapata szabadnapos volt.
A megyei bajnokság következô fordulójának műsora, illetve a mérkôzések játékvezetôi. Március 19-én, csütörtökön 16 órai kezdettel: Csíki ISK – Balánbányai ASA. Március 21-én, szombaton 11 órától: Alsósófalva – Székelyudvarhelyi Roseal. Március 22-én, vasárnap 15 órától: Homoródalmás – Maroshévíz. Szintén vasárnap, március 22-én 16 órától: Parajd – Szentegyháza. Gyergyószentmiklóson, 16 órai kezdettel: Gyergyói Jövô – Székelykeresztúr /játékvezetô: Kocsis Zoltán (Csíkszereda); asszisztensek: Timár Zsombor (Gyimesfelsôlok), Kelemen Szilveszter (Csíkszereda)/; megfigyelô: Câmpeanu Dumitru (Maroshévíz). Ugyancsak vasárnap 16 órai kezdettel: Csicsó – Salamás.
* * *
A megyei szintű Románia-kupa keretében lejátszott mérkôzéseken: Szentábrahám – Székelyudvarhelyi Roseal 2–9, Lövéte – Szentegyháza 0–2. Az ifjúsági D-korcsoportú bajnokságban: Csíki ISK – Székelykeresz-túr 9–0, Maroshévíz – Szentegyháza 1–0. Az ifjúsági E-korcsoportú bajnokságban legutóbb a következô eredmények születtek: Csíki ISK – Csíkszeredai Siculum 1–4, Maroshévíz – Siculum2 2–3, Siculum2 – AFC1 0–2, Maroshévíz – AFC1 1–7, Maroshévíz – AFC2 1–1, Gyergyói Jövô – Gyergyói Elite 2–4, Gyergyói Elite – Alsósófalva 9–0, Gyergyói Jövô – Alsósófalva 13–0.
* * *
A megyei szintű teremlabdarúgó-bajnokság legutóbbi eredményei: Csíkszeredai Siculum – ACS2 Gimi 2–3, Farkaslaka – Udvarhelyi Infopress 4–9. A rangsorban: 1. Udvarhelyi Infopress 25 pont (gólarány: 63–34), 2. ACS2 Gimi Udvarhely 25 pont (62–33), 3. Székelykeresztúr 22 pont, 4. Farkaslaka 16 pont, 5. Csíki Siculum 12 pont, 6. Benati Betfalva 9 pont, 7. UH Udvarhely 0 pont.
* * *
A korábban elnapolt Csicsó – Szentegyháza mérkôzés március 28-án, szombaton kerül megrendezésre.
Teremlabdarúgás
A nyolcadik forduló mérkôzéseivel folytatódott a Ditró községi teremlabdarúgó-bajnokság. A március 10-én, kedden és március 13-án, pénteken lejátszott mérkôzések eredményei: Babilon – Gyergyóvet 11–2, Peti Favorit – Demarco 3–9, Masters – Genex Com I. 0–13, Genex Com II. – Young Boys 13–4, Detroit City – Lapos Vas 6–4.
Labdarúgás
Gyergyói tehetség Gyôrben
Március 4–10. között a gyergyószentmiklósi Nagy Gergô (14 éves), a volt sikeres edzô, Fazakas József révén, meghívást kapott egy próbajátékra a magyarországi, Gyôri ETO klubhoz. Nem kis örömünkre, a megjelentek közül, a gyergyói Nagy Gergô – Ábrahám Andor, az Elite SK edzôjének tanítványa – bejutott a Gyôri Foci Akadémiára. A sikeres próbajátéknak köszönhetôen a gyergyói tehetség július 14-tôl kezdôdôen Gyôrben folytatja sportolói pályafutását. Nagy Gergôn kívül még két gyergyói játékos, nevezetesen Kovács Botond és Ambrus Hunor került Magyarországra az elmúlt idôszakban, nevezetesen a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiára. Az utóbb említett ifjúsági labdarúgók is Ábrahám Andor edzô tanítványai.
Ábrahám Andor: – A gyôri tanintézményrôl annyit kell tudni, hogy nemrég jött létre. Ez egy olyan intézmény, amelyben a tanulók egész napos tevékenységet fejtenek ki. Ez azt jelenti, hogy egy épületben zajlik a tanulás, az étkezés, a szállásolás. Persze, mindehhez megfelelô edzôpályák társulnak. Amikor az ott tanulók befejezik középiskolai tanulmányaikat, akkor a végzôsök öt oklevelet kapnak, mégpedig angol (14 óra intenzív angol nyelvoktatás zajlik hetente) nyelvtudást igazolót, informatikai jártasságot bizonyítót, játékvezetôi képzés elvégzését igazolót, ezenkívül masszôrtanfolyamról kapnak bizonylatot, és a fiatalok a hajtási jogosítványt is megszerzik. A tanulók 15 éves kortól, a teljesítmény függvényében, havi juttatást kapnak. A gyôri tanintézményben az edzésprogramot Both József irányítja, aki korábban 12 éven keresztül a holland Ajax Amszterdamnál dolgozott edzôként. Gyôrben a hollandiai labdarúgóképzô iskola mintája szerint dolgoznak. Mindez azt is jelenti, hogy a kemény edzésmunka mellett nagy fegyelem, szigorúság és rend jellemzi a tevékenységet. Jelenleg hat gyergyói fiatal focizik Csíkszeredában, sajnos, ez azt tűkrözi, hogy nincs folytonosság Gyergyóban. A gyergyói csapatok, sajnos, nem vesznek részt a korosztályos országos bajnokságokban, ezért kénytelenek elmenni. A helyi csapatot illetôen el kell mondjam, hogy hamarosan elkezdôdnek a megyei ifjúsági bajnokságok az Elite korosztályos csapatai számára. A munka folytatódik a klubnál, köszönhetôen a támogatóknak, akik ebben a nehéz, válságos helyzetben is kiállnak mellettünk. Ezúton is köszönet támogatóinknak, akik a következôk: Kolumbán Árpád, Bencze Attila, Nagy Sándor, Lukácsffy László, Portik László, Kiss Ákos, Tôkés Lajos, Paltán Tibor, Gáspár Ernô, Cserei Zsolt, Málnási Huba és Portik Nándor.
Jégkorong/ Bajnoki döntô
Két mérkôzés után vezet a Sportklub
Március 11-én, szerdán rendezték a román jégkorongbajnokság 2008/2009-es idénye döntôjének elsô mérkôzését. A csíkszeredai Vákár Lajos Műjégpályán lejátszott elsô döntô mérkôzésen a két helyi csapat mérte össze tudását. Az döntô elsô találkozóján a HC Csíkszereda volt a mérkôzés házigazdája. Eredmény: HC Csíkszereda – Csíkszeredai Sportklub 4–6 (1–2, 2–1, 1–3). Vezették: Galusnyák Levente, Eduard Popescu, illetve Rédai Botond és Mihai Trandafir. Büntetôpercek: 54–22 (ebbôl Saluga 20 perces végleges kiállítás, Suur 10 perces fegyelmi). Gólok: 0–1 Péter (4.05/ Sándor), 0–2 Kósa (9.13/ Papp, Zsók), 1–2 Saluga (19.22/ Mihály Á., ee.), 2–2 Góga (22.39/ Lôrincz), 2–3 Sloboda (26.05/ Filip, ee.), 3–3 Mihály Árpád (37.24/ Saluga, Suur, ee.), 3–4 Zsók (44.17/ Sándor/Péter), 4–4 Mihály Á. (48.10/ Stefanka, ee.), 4–5 Wallenberg (52.47/ Szôcs Sz., ee.), 4–6 Szôcs Sz. (53.17/ Ramstedt, Wallenberg ee.). A négy gyôzelemig tartó párharc állása: 1–0 a Sportklub javára.
Az elsô mérkôzésrôl elmondható, hogy a Sportklub nagy lendülettel kezdte a küzdelmet, játékosaik minden korongért megharcoltak. Ez a hevesség láthatóan meglepte a HC csapatát. Az elsô gólt a Sportklubos Péter szerezte, majd Kósa növelte az elônyt. Az eredmény 0–2-re alakult. Az elsô harmad utolsó percében a HC-s Saluga szépített (1–2). A második játékrész harmadik percében Góga egyenlített egy látványos kapáslövéssel, majd Sloboda távoli lövéssel próbálkozott, s a korong a HC kapujába került: 2–3. Vezetett a Sportklub, de Mihály Árpád révén ismét kiegyenlített a HC Csíkszereda: 3–3.
Az utolsó harmadban alig öt percnyi játék után Zsók lôtt a HC kapujának felsô vasa alá (3–4). Négy perccel késôbb Mihály Árpád ismét kiegyenlített, s az eredmény 4–4-re változott. A hajrában elôbb a svéd Wallenberg lôtt gólt (4–5), majd néhány másodperccel késôbb Szôcs Szabolcs állította be a végeredményt. A mérkôzés végéig a HC Csíkszereda csapata nem tudott újabb gólt ütni.
A döntô második mérkôzését március 15-én, vasárnap délután rendezték. Mintegy 2000 nézô volt kíváncsi a Vákár Lajos Műjégpályán megrendezett összecsapásra. Az említett napon a Sportklub volt a pályaválasztó, illetve a mérkôzés házigazdája. A második találkozót a Sportklub kezdte határozottabban, hisz már az 5. percben veszélyeztették a HC kapuját. Kevéssel ezután megszületett a mérkôzés elsô gólja. A találat a Sportklub veterán támadója, Filip nevéhez fűzôdik. A szlovák csatár látványosan lôtt a HC kapujának hosszú sarkába. Az elsô játékrész 10. percében a HC színeiben játszó Zabludovszkij szerzett korongot, s meg sem állt addig, míg a játékszer a Sportklub kapujába nem jutott. Az eredmény 1–1-re alakult, s nem is változott az elsô harmad végéig.
A második játékrész nagyon jól kezdôdött a Sportklub számára, hisz egy bedobás után Hozó lôtt kapuvasat, a kipattanó korongot Moldován lôtte közelrôl a HC kapujába. Egy perccel késôbb Szôcs lôtte fejbe Polcot, a HC kapusát. A játékrész 5. percében kétgólos elônyre tett szert a Sportklub, ekkor Moldován lôtt kapásból a HC kapujába: 3–1. Késôbb a HC Csíkszereda játékosainak is adódott helyzete. Elôször Zabludovszkij nem tudta a kapuba lôni a korongot, majd Mihály Árpád és Petres hagyott ki gólhelyzetet.
A harmadik játékrészben viszszafogottabbá vált a mérkôzés irama. Ez inkábbb az eredmény tartására törekedô Sportklubnak kedvezett. A HC csatárainak próbálkozásai rendre elakadtak a Sportklub védelmében. Az elsô igazán gólveszélyes helyzetet a Sportklubot erôsítô Ramstedt hagyta ki, a HC részérôl Petres tört be a Sportklub harmadába, de lövését Kozuch kapus nagy bravúrral védte. Az utolsó két percben emberhátrányban játszott a Sportklub, a HC Csíkszereda finn edzôje, Timo Lahtinen edzô idôt kért, majd Polc kapust is lehívta, de ebben a helyzetben sem sikerült gólt lôniük a HC játékosainak. A Sportklub megérdemelten nyerte meg a mérkôzést, s a gyôzelmek számát tekintve 2–0 arányban vezet a négy gyôzele-mig tartó döntôben.
A bajnoki döntô 2. mérkôzésének eredménye: Csíkszeredai Sportklub – HC Csíkszereda 3–1 (1–1, 2–0, 0–0). Gólszerzôk: Filip (7.), Moldován (21., 25.), illetve Zabludovszkij (10). Kiállítások: 18–10. Kapura lövések aránya: 26–27.
A bajnoki döntô következô – sorrendben harmadik és negyedik – mérkôzéseit március 21-én, szombaton és március, 22-én vasárnap rendezik. Az említett napokon a HC Csíkszereda lesz a mérkôzések házigazdája.
Szintén az elmúlt hét végén Bukarestben rendezték az elsô bronzmérkôzéseket. A három gyôzelemig tartó összecsapás elsô eredményei: március 14-én, szombaton: Bukaresti Steaua – Brassói Fenestela 68 MSC 8–7 (5–0, 1–4, 1–3, 1–0) – hosszabbítás után, aranygóllal. Gólszerzôk (a rendes játékidôben): (3.35) ţapu, (8.20) Emilianenko, (10.58) Severson, (13.22) Severson, (17.54) Severson, (27.37) Lupaşcu, (58.14) Timaru, illetve (31.41) Kertész, (35.29) Hubacek, (37.11) Filip Richard, (38.10) Kertész, (44.41) Kramny, (48.29) Hubacek, (51.22) Tankó. A gyôztes gólt a hosszabbítás második percében Lupaşcu szerezte.
Március 15-én, vasárnap: Bukaresti Steaua – Brassói Fenestela 68 MSC 7–2 (1–0, 1–1, 5–1). Gólszerzôk: (10.14) Piszarenko, (26.04) Emilianenko, (41.11) ţapu, (42.36) Severson, (44.38) Piszarenko, (48.20) Kosztándi, (58.39) Piszarenko, illetve (27.10) Kertész és (48.29) Hubacek.
Az összesített eredmény szerint a Steaua 2–0 arányban vezet, s a bukarestieknek már csak egy gyôzelem kell, hogy a román bajnokságban harmadikok legyenek. A 2008/2009-es idényben egyébként a Bukaresti Steaua csapata megnyerte a Románia Kupát.
Jégkorong/ Külföld
Vb-re készül a Cortina-gárda
Változott a magyar válogatott vb elôtti edzôtáborának helyszíne. Nem az olasz Cavalesébe utazik a csapat, hanem Münchenbe, mert a szövetség onnan kitűnô ajánlatot kapott.
A felkészülés elsô szakasza március 30-án, hétfôn 15 órakor kezdôdik, ekkor találkozik Budapesten a keret, s 17 órakor már tréningezik a káposztásmegyeri Jégcentrumban. A Finnország elleni két mérkôzésre napi két edzéssel készül a csapat. Április 1-jén délután léphet elôször a gárda a Papp László Budapest Sportaréna jegére, s 2-án 19 órakor kezdôdik a Magyarország–Finnország meccs. Másnap este Miskolcon találkozik a két együttes. Április 4-re, azaz szombatra pihenônapot kapnak a hokisok. Ötödikén két edzés következik, majd 6-án és 7-én délelôtt edzés, este meccs szerepel a menetrendben. S mindkét napon Norvégia a vendég a Jégcentrumban. A második norvég meccsel lezárul az elsô szakasz.
Egy-másfél nap után ismét találkozik a keret. Az április 9–11. közötti idôszakban napi két jégedzés lesz a JégCentrumban. Tizenkettedike, vasárnap pihenéssel telik. Április 13–18. között külföldi edzôtábor következik. München tehát az új célállomás, ahol amúgy Pat Cortina szövetségi kapitány is dolgozik (az EHC-nál). Az április 19-i szünnap után 20-án ismét találkoznak a játékosok. Zürichbe repülnek, s onnan Sierre-be buszoznak. Néhány edzés után, április 22-én 19.15 órakor a svájci városban megmérkôznek Oroszországgal. Másnap Zürich-Klotenbe autóbuszozik a válogatott, április 24-én pedig elkezdôdik a 2009. évi világbajnokság.
A 11 tagú szakmai stáb véglegesnek tekinthetô: Pat Cortina szövetségi kapitány, Diego Scandella edzô, Énekes Lajos edzô, Majzik Ernô orvos, Kovács Zoltán fôtitkár, Kéri Rudolf felszerelés-menedzser, Sofron Attila felszerelés-menedzser, Bagonya Imre gyúró, Prohászka Zoltán gyúró, Palla Antal technikai vezetô és Imre Lajos csapatvezetô alkotja a teamet.
Forrás: jegkorong.blog.hu
Kosárlabda
Teremturné következik
Gyergyószentmiklóson rendeznek teremturnét az országos ifjúsági III-as (U14) korcsoportú lánybajnokság keretében az elôttünk álló hét végén. Elsôként, pénteken, március 20-án 18 órai kezdettel a korábban elnapolt Gyergyói ISK – BC Star Bukarest mérkôzésre kerül sor. Március 21-én, szombaton a gyergyói csapatot is magába foglaló csoport keretében a következô mérkôzésekre kerül sor: 12.00 órától: Gyergyói ISK – Phoenix Galac, 18.00 óra: Phoenix – BC Star Bukarest. Március 22-én, vasárnap 10.00 órai kezdettel: Gyergyói ISK – BC Star Bukarest. Amint azt megtudtuk, a Bákói ISK csapata nem vesz részt a gyergyói teremturnén.
Hoffmann Gabriella tanár-edzô tájékoztatása szerint a gyergyói lánycsapat az országos bajnokságban az ifi III-as korosztály legjobb 12 csapata közé került, az elsô elôdöntôre az április 1–5. közötti idôszakban kerül sor.
Sífutás
Bajnoki címek Fundatáról
A március 13–15. közötti idôszakban a Brassó megyei Fundata adott otthont országos gyerek- és kadettbajnokságnak. A megmérettetésen 16 Iskolás Sport Klub képviseltette magát. Az alábbiakban közöljük a Gyergyói ISK – edzôk: Jánosi István és Gyulai Béla – gyermek és kadet korosztályú sportolóinak eredményeit.
Elsô helyezettek: Sára Péter (kadett) 7,5 km-es távú korcsolya stílusú verseny; Sára Péter (kadett) 5 km-es távú klasszikus stílusú verseny; Bajkó Réka (gyermek) 3 km-es korcsolya stílusú verseny; Bajkó Réka (gyermek) 3 km-es klasszikus stílusú verseny. Szintén az elsô helyen végzett a 3x3 km-es távon versenyzett Gyergyói ISK lányváltója. A váltócsapat összetétele: Bajkó Réka, Sára Dalma és Sára Erzsébet.
Második helyezettek: Kinda Lilla (kadett) 5 km-es klasszikus stílusú verseny; Sára Erzsébet (gyermek) 3 km-es klasszikus stílusú verseny. Harmadik helyezettek: kadett fiúváltó: Gyulai Albert, Sára Péter és Farţală Adrian; kadett lányváltó: Kinda Lilla, Blénesy Rita és Bíró Ágnes.
A Gyergyói ISK sífutóinak támogatói: Communitas Alapítvány, MOL Románia és a Bujdosó Székely Panzió.
Kézilabda
Csíkban mérkôztek
Csütörtökön, március 5-én a fiúk mérkôzéseivel kezdôdôtt el az általános iskolák számára kiírt hagyományos Nagy Imre Kupa küzdelemsorozata. A tornán részt vett a Magyarországról, Újkígyósról érkezett általános iskolások csapata is.
Eredmények. A-csoport: csíkszeredai Nagy Imre iskola – újkígyósi Széchenyi István iskola 7–14, Újkígyós – gyergyóditrói Siklódi Lôrinc iskola 15–6 és Nagy Imre iskola – ditrói Siklódi Lôrinc iskola 11–7. B-csoport: székelyudvarhelyi Móra Ferenc iskola – gyergyóremetei Fráter György iskola 2–10, Remete – csíkszentmártoni Tivai Nagy Imre iskola 12–6 és Udvarhely – Szentmárton 7–5. A 3. helyért lejátszott mérkôzésen: Csíkszereda – Székelyudvarhely 25–12. A döntôben: Újkígyós – Remete 21–10. A torna végsô rangsorában: 1. Újkígyós, 2. Remete, 3. Csíkszereda, 4. Székelyudvarhely, 5. Csíkszentmárton, 6. Ditró.
Különdíjak. Gólkirály: Kopacz Csongor (Nagy Imre iskola), 21 góllal. Legjobb kapus: Ferencz Levente (Remete). Legjobb játékos: Fekete Bálint (Újkígyós).
Március 6-án, pénteken a lányok mérkôztek. Pályára léptek a következô csapatok: Ditró, Szárhegy, a magyarországi Újkígyós és a csíkszeredai Nagy Imre iskola.
A lánytorna eredményei: Nagy Imre iskola – Szárhegy 6–18, Ditró – Újkígyós 10–34, Ditró – Nagy Imre iskola 12–8, Szárhegy – Újkígyós 10–23, Szárhegy – Ditró 23–13, Nagy Imre iskola – Újkígyós 8–33. A torna végeredménye: 1. Újkígyós, 2. Szárhegy, 3. Ditró, 4. Nagy Imre iskola. A torna gólkirálya a 28 gólos újkígyósi Borbély Márta lett.
Jégkorong/ Külföld
Múlt héten elkezdôdött a magyar jégkorong-bajnokság 2008/ 2009-es idényének döntôje is. Az idei fináléban a Székesfehérvári Alba Volán és az Újpesti TE csapatai mérik össze tudásukat. A döntô nagy esélyese az osztrák bajnokságban szerepelt székesfehérvári gárda. Az elsô, pénteki összecsapáson az Újpest a 39. percig vezetni tudott az Alba Volán otthonában, végül mégis simán 5–1-re kikapott. Vasárnap az Alba Volán az elsô két harmadban, valamint a harmadik elsô felében a legkevésbé bírt ellenfele fölé kerekedni, végül azonban a hazaiak feladták.
Eredmények. Március 13-án, pénteken: Székesfehérvári Alba Volán – Újpesti TE 5–1 (0–0, 1–1, 4–0); két nappal késôbb, március 15-én, vasárnap: Újpest – Alba Volán 3–6 (1–1, 2–1, 0–4). A négy gyôzelemig tartó magyar bajnoki döntô harmadik mérkôzését március 17-én, kedden este rendezték Székesfehérváron. A hét eleji találkozó eredménye: Székesfehérvári Alba Volán – Újpesti TE 2–3 (0–1, 1–2, 1–0).
A sportrovatot szerkeszti: Rokaly Zsolt
Kisasszony
Készülj fel idôben a tavaszra!
Hihetetlennek tűnik, de közeledik a jó idô, és már csak néhány hét van hátra a télbôl. Az újjászületéshez az is hozzátartozik, hogy megtervezzük: mit fogunk viselni, ha beköszönt a tavasz.
A cipô és a ruha egyaránt fontos, hiszen az egyik nem létezik a másik nélkül, és a tökéletes összhatást csak közösen érhetik el. A lábbelikkel való viszonyunk nagyon hasonlít az emberi kapcsolatokra. Könnyű egy szempillantás alatt beleszeretni egy új darabba, ami aztán hosszabb-rövidebb ideig a kedvencünkké, és a mindennapi életünk részévé válik. Egy tökéletes cipô elvarázsol minket, és attól kezdve nem tudunk lemondani róla. Ugyanakkor bármikor találkozhatunk egy másikkal, amit képtelenek vagyunk az üzletben hagyni. Az idei tavasz és nyár bôséges lehetôséget ad majd arra, hogy beleszeressünk egy-egy cipôbe. Cikksorozatunk elsô részében szeretnénk bemutatni: mire számíthatsz ebben a szezonban, hogy könnyebben megtaláld az ízlésednek és a stílusodnak megfelelô modelleket.
Mi, nôk különbözôek vagyunk, magasak, alacsonyak, vékonyak, ducik és végtelenül eltérô ízléssel rendelkezünk. De abban egyetértünk, hogy szeretjük jól érezni magunkat a bôrünkben. A tél végével belopóznak a színek és a vékonyabb ruhák az életünkbe, és a csizmákat is egyre gyakrabban cserélhetjük le. A leárazások is a vége felé közelednek, így egyre több tavaszi modell kap helyet az üzletekben. Idén azért lesz könnyű dolgod, mert rendkívül széles skálán mozog a kínálat. Így a visszafogott, letisztult stílus kedvelôi és a merész színek és megoldások szerelmesei is megtalálhatják álmaik cipôit.
Az elmúlt évek sztárja, a balerina, tovább hódít
Ami kényelmes, csinos és mindenkinek jól áll, azt nem lehet a divat fellegvárából kiűzni. Ennél a típusnál is a kettôsség dominál. Találkozhatunk az Audrey Hepburn által teremtett világgal, amit visszafogottság, báj, természetesség jellemez. Azonban a semlegesnek ható cipô a megfelelô harisnyával kombinálva tökéletessé teheti az adott alkalomra megálmodott stílusunkat. A díszítés itt rendkívül letisztult, finom vonalú csatok tehetik különlegessé a topánkákat. A balerinák másik oldala egy sokkal színesebb és tarkább világ, ami kifejezi a tavaszi megújulást, életörömöt és frissességet. A cipôkön nagy és színes virágminták jelennek meg és felbukkannak a pop-art motívumai is.
Almás-hagymás csirke burgonyával sütve
Hozzávalók: 6–8 db csirkecomb, 1 kg burgonya, 3 db nagyobb hagyma, 4 db nagyobb alma, 1 nagy pohár tejföl, 1,5 dl tej, mustár, fahéj, bors, só, szárnyas fűszerkeverék.
Elkészítés: A burgonyát meghámozzuk, cikkekre vágjuk, majd tepsiben elterítjük, megsózzuk, és a tejet aláöntjük úgy, hogy csak félig lepje el. A csirkecombokat a szárnyas fűszerkeverékkel jól bedörzsöljük, majd a burgonya tetejére rakjuk, ha szükségesnek tartjuk, borsozzuk és sózzuk még, alufóliával lefedjük, és sütôben kb. 25 percig sütjük.
Amíg sül, a hagymát megtisztítjuk, kettévágjuk, és vékonyra szeleteljük. Egy tálban 1 bô evôkanál mustárt fakanállal elkeverjük, a felszeletelt hagymát beleforgatjuk, félretesszük. Az almákat meghámozzuk, kettévágjuk, vékony szeletekre vágjuk, tálba tesszük, és bátran megszórjuk fahéjjal. A tejfölt egy nagyobb tálba öntjük, sózzuk, borsozzuk, majd elôször a hagymát, utána az almát hozzátesszük, összekeverjük. Az addigra majdnem kész húst a sütôbôl kivesszük, és ezt a hagymás-almás telfölt a tetejére halmozzuk. Visszatesszük a sütôbe kb. 10 percre még letakarva, végül a fóliát levéve 20–25 perc alatt készre sütjük.
Megjegyzés: Igen különleges a mustár és a fahéj, illetve az alma és hagyma izkavalkádja. De ez épp olyan finom, amilyennek lennie kell. Bátran ki lehet próbálni. A tejfölbe is lehet tenni még kevés mustárt. Nem csak csirkecomb, hanem a csirke többi része is felhasználható.
Egészség
Mutasd a körmeidet!
Ha körmeid megvastagodnak, vagy színük sárgássá változik, nem biztos, hogy a körömlakk vagy a műköröm a legjobb megoldás. Nem érdemes elrejteni a tüneteket, melyek akár komoly egészségügyi problémákat is jelezhetnek.
Elvékonyodott körmök
A körmök elvékonyodása minden esetben valamilyen hiánybetegségre utal. Mindez töredezettséggel, a körmök berepedésével is párosulhat. Ilyenkor leggyakrabban vas-, esetleg mészhiányról van szó. Fogyassz vörösbort, olajos magvakat, petrezselymet, valamint aszalt gyümölcsöket.
Szükség esetén táplálék-kiegészítô formájában is magadhoz veheted ezeket a hiányzó ásványi anyagokat.
Megvastagodott, sárgás körmök
Ilyen jellegű tünetek elsôsorban a lábon fordulhatnak elô, a kézen pedig leginkább a hüvelykujjon. Ha azt veszed észre, hogy körmeid sárgás, esetleg halványbarnás árnyalatúak, megvastagodtak, töredeznek, joggal gyanakodhatsz körömgombára. A gombás fertôzés fôleg nehezen szellôzô testfelületeken alakul ki, ahol biztosított számára a nedves környezet. Épp ezért a rosszul szellôzô, műbôr lábbeli a körömgomba rizikófaktora lehet – nem csak nyáron, télen is. De a betegség kialakulhat olyan körömsérülés hatására is, mely miatt a köröm meggyengül, és kevésbé ellenállóvá válik a külsô behatásokkal szemben. Ha a tünetek alapján arra gyanakszol, esetleg körömgombád van, feltétlenül keresd fel a bôrgyógyászodat, aki valószínűleg gyógyhatású körömlakkot ír fel.
A körmök elszínezôdése
Körmeid színváltozására érdemes odafigyelned, mert akár igen komoly egészségügyi gondokra utalhat – a keringési gondoktól kezdve egészen az epebántalmakig.
Ha tehát az elszínezôdés nem írható sem a nikotin, sem az elôzô esti sütôtökkészítés vagy sárgarépa-reszelés rovására, érdemes elmenned egy alapos kivizsgálásra. A színváltozás ugyanis rengeteg problémát jelezhet.
* A halványkékes árnyalat oxigénhiányos állapotra figyelmeztet – melynek hátterében valószínűleg keringési probléma húzódik meg.
* Ha körmöd szürkés árnyalatban játszik, valószínűleg itt lenne az ideje egy alaposabb tisztítókúrának – mert szervezetedben felhalmozódtak a salakanyagok.
* A lilás szín legyengült immunrendszerre enged következtetni.
* A sárga körmök máj- és epeproblémára utalnak.
Fehér pöttyök és csíkok
A körmödön megjelenô fehér csíkok vagy pöttyök szinte teljes bizonyossággal vitaminhiányra utalnak. Ilyen esetben leggyakrabban az A-vitamin szintje csökkent le a szervezetedben. Az A-vitaminnak nem pusztán körmeid, de bôröd és szemed egészségének megôrzésében is fontos szerepe van. Arra azonban nem árt vigyáznod, hogy – ha elkezded a vitaminpótlást – nehogy túlzásba vidd. Mivel az A-vitamin zsírban oldódó, elôfordulhat, hogy túladagolod – mindössze napi 0,8 mg-ra van szüksége a szervezetednek. Épp ezért nem tanácsos táplálék-kiegészítô formájában magadhoz venni. Jobban teszed, ha inkább sárgarépát fogyasztasz. A benne található karotinoidok ugyanis a szervezetben A-vitaminná alakulnak.
Fénytelen körmök
Ha körmeidet fénytelennek látod, nem kell rögtön komolyabb bajra gondolnod. Elôfordulhat ugyanis, hogy csupán megviseli a gyakori festés, műkörömépítés, illetve a körömlakklemosó használata. Ha azonban nem errôl van szó, valószínűleg ez a tünet is az A-vitamin hiányára utal. De szerencsésebb ilyen esetben orvoshoz fordulnod. A vérképedbôl egyértelműen ki fog derülni, mi a probléma. Ha nincs semmilyen hiánybetegséged, érdemes elgondolkoznod, nem kellene-e kicsit pihentetned a manikűrözést.
Horoszkóp
március 19 – 25.
KOS (III.21-IV.20.)
Jól megy a munka. Ugyan kell hozzá kitartás és szorgalom, valamint a csapat segítsége, de megy, és ez feldobottá teszi. Élettársával, házastársával összeveszhetnek egy harmadik miatt, akihez Önt a legnagyobb titokban gyengéd szálak fűzik.
BIKA (IV.21-V.20)
Központi téma lesz ezen a héten a gyermek. Ha nincs sajátja, sajgó szívvel figyeli a többi, csemetéit terelgetô apukát, anyukát. Készítsen számvetést, és beszélje meg párjával, hátha az önök életébe is beleférne egy kis lurkó!
IKREK (V.21-VI.21.)
Az Ikrek a kapcsolatok jegye, barátai nélkül nem bír létezni. Így szerelemi viszonyaiban is nagyon fontos számára, hogy legyen mirôl beszélgetni partnerével. Ezzel együtt nem szereti a mély érzelmi drámákat.
RÁK (VI.22-VII.22.)
Bensôséges, érzelmes kapcsolatra vágyik. A Rák jegy szülötte soha nem fogja elfelejteni, ha egyszer becsapták, és egyébként is nagyon érzékeny. Ezért nem árt vigyázni azzal, hogy mit mondunk neki.
OROSZLÁN (VII.23-VIII.23.)
Szenvedélyes hódító a szerelemben, elvárja, hogy vonzalmát ugyanilyen odaadással viszonozzák. Nagyon birtokló tud lenni, viszont hajlandó mindent megadni annak, akit megszeret. Nagylelkűsége, lovagiassága a kapcsolataiban is megnyilvánul.
SZŰZ (VIII.23-IX.21.)
Természetébôl fakadóan állandóan elemez, osztályoz, rendszerez, és ez a kapcsolataiban sincs másként. Gyakran valóságos menetrendje van napi skatulyázásának, amit senki, még a partnere sem boríthat fel. Egyébként kapcsolataiban nagyon óvatos.
MÉRLEG (IX.24-X.23.)
A napokban csúcsformában lesz, ha el kell intézni valamit, vagy ha vigaszt kell nyújtania. És nem utolsósorban elégedett lehet munkája miatt is, mert olyan jól halad, mintha megtáltosodott volna. Csak így tovább!
SKORPIÓ (X.24-XI.22.)
Érzelmeit ritkán fedi fel teljesen, szereti a helyzeteket ellenôrzése alatt tartani. Nem bírja a kiszolgáltatottság érzését, és gyakran hiányzik belôle a „bizalom”. Miközben szkeptikus, bizalmatlan és fél az odaadástól, mélyen vágyik egy mély, igazi kapcsolatra.
NYILAS (XI.23-XII.22)
Társának elsôsorban energikus, ösztönzô barátnak kell lennie. A szexualitás – partnere nagy bánatára – számára nem feltétlenül jár együtt erôs érzelmi szálak kialakulásával. Gyakran próbálja elkerülni a felelôsségteljes helyzeteket, és nem szereti, ha korlátozzák a szabadságát.
BAK (XII.23-I.20.)
Céltudatos, kötelességtudó, dolgos és állhatatos típus. A hagyományokhoz, az adott struktúrákhoz vonzódik, nem szeret gyakran változtatni. Önfegyelme óriási, ahogy felelôsségtudata is. Testileg és lelkileg is szívós alkat.
VÍZÖNTÔ (I.21-II.19.)
Fél a nagyon mély érzésektôl. Sokkal inkább fontos, hogy barátság legyen a párkapcsolatában, minthogy ôrjítô szenvedély. Szeret kísérletezgetni a szexualitásban, nem ritka hogy ezen a téren vonzódik az extrém dolgokhoz, helyzetekhez.
HALAK (II. 18-III 20.)
A Halak jegyűek jellemét éppolyan megfoghatatlannak tartják, mint a tenger alakját. Gazdag fantáziájú, együttérzô és alkalmazkodó jellem. Menekül minden korlátozottság elôl, legszívesebben végigálmodozná az életét.
ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...
Férj az anyósának:
– Anyósom, maga olyan szép, hogy elmehetne egy kínai festôhöz modellnek.
– De kedves tôled! De miért éppen kínai festôhöz?
– Mert azok szoktak mindig sárkányokat festeni.
* * *
– Jean, ma vendégek jönnek. Vágjunk jó képet hozzájuk!
– A falon lévô Munkácsy jó lesz, uram?
* * *
A hajótörött hónapokat tölt el a lakatlan szigeten egy kutya és egy disznó társaságában. Az egyik reggel, mikor már nem bír tovább gerjedelmével, elkezdi kerülgetni a disznót, de a kutya hevesen morogva folyton közéjük áll. A pasas bánatosan elsomfordál, mikor hirtelen észreveszi, hogy egy tutajt sodort partra a tenger, és a tutajon egy eszméletlen gyönyörű lány fekszik. Feléleszti, és a lány pihegô kebellel rebegi:
– Megmentôm! Hogyan háláljam meg neked?
– Ezt a rohadt kutyát kéne elvinni egy félórára.
* * *
A fiatal jegyespár éppen az esküvôjük elôtti napon szenved autóbalesetet. Mindketten meghalnak és felkerülnek Szent Péter színe elé. Ott aztán megkérdezik, lehetséges lenne-e, hogy összeházasodjanak a mennyországban?
– Jól van, várjatok itt, gondolkodjatok el azon, tényleg szeretnétek-e házastársak lenni. Nemsokára visszajövök, ha még akkor is szeretitek egymást, akkor nem bánom.
Eltelik hat hónap, majd Szent Péter megjelenik egy pappal az oldalán:
– Na, gyermekeim, hogyan döntöttetek?
– Még mindig szeretjük egymást, és szeretnénk összeházasodni – mondja a fiú. De azt azért megkérdezném, ha mégsem sikerül a házasság, elválhatunk?
– Az lehetetlen – mondja Szent Péter. Hat hónapba telt, mire találtam itt fent egy papot. Mit gondolsz, mikorra találnék egy ügyvédet?
* * *
A pszichiáter meglátogatja a betegeit. Bemegy a szobába és látja, hogy az egyik ember hadonászik a levegôben, a másik pedig fejjel lefelé lóg a mennyezetrôl. Kérdezi a hadonászótól, hogy mit csinál.
– Nem látja, hogy épp egy deszkát próbálok kettéfűrészelni? – hangzik a válasz.
– És a barátja mit csinál ott fejjel lefelé lógva? – kérdi az orvos.
– Ja, ô lámpának képzeli magát – feleli a beteg.
– Nem szólna neki, hogy fejezze be, már egészen lila a feje! – jegyzi meg a doktor.
– Mit akar? Hogy sötétben fűrészeljek?
* * *
A tanító néni:
– Gyerekek, aki azt hiszi magáról, hogy hülye, álljon fel!
Vár egy ideig, de végül csak Pistike áll fel.
– Pistike, te azt hiszed magadról, hogy hülye vagy?
– Nem, csak szolidaritásból álltam fel, hogy ne egyedül álldogáljon a tanító néni....
* * *
A II. világháború után:
– Pistike, ha tovább rosszalkodsz, akkor behívatom az apukádat!
– Meghalt, tanár úr.
– Egy perc néma vigyázállás! – És, hol halt meg?
– Auschwitzban.
– Még egy perc néma vigyázállás! – És, hogy halt meg?
– Részegen leesett az ôrtoronyból!
* * *
– Hölgyem, megkérné a kisfiát, hogy ne utánozzon már engem?
– Pistike, hányszor mondtam már, hogy ne viselkedj úgy, mint egy hülye!
Copyright (c) Kisújság Alapítvány - 2009
Ezen honlap tartalma (egészében vagy részleteiben) nem
sokszorosítható vagy publikálható semmilyen formában,
a kiadó előzetes beleegyezése nélkül!
|