Kisújság-olvasók figyelmébe!
Már kapható a:
GYERGYÓI KISÚJSÁG ÉVKÖNYV 2009.
A Gyergyói Kisújság szerkesztôsége lehetôséget biztosít arra, hogy a lapunkat ismerô, távolba szakadat gyergyóiak (és nemcsak) megrendelhessék a Gyergyói Kisújság évkönyvét.
Megrendeléseket az alábbi címeken (e-mail cím, postai cím), illetve telefonszámon fogadunk:
e-mail: kisujsag@hr.astral.ro
tel.: 004-0266-364.941
Postai cím: 535500 Gheorgheni, jud. Harghita, p-ta Libertătii nr. 22., Romania
A Gyergyói Kisújság lehetôséget biztosít arra is, hogy elôfizessenek a lapra mindazok, akik eddig csak internetes formában fértek hozzá kedvenc heti olvasnivalójukhoz.
A világ bármely pontján élô Kisújság-olvasók a fenti címeken, illetve telefonszámon fizethetnek elô lapunkra.
Gyergyói Kisújság ügyfélszolgálat
Dominó-elv
A jóléti társadalom válságba került. Nem ez az elsô gazdasági válság, és természetesen nem is az utolsó. A likviditációs elmélet szerint idônként tisztogatásra van szükség. A válság büntetés a korábbi túlzott spekulációkért, így nem szükséges a beavatkozás. Likvidálni kell mindent, hogy egy egészséges új gazdaság jöjjön létre. Mások a Kondratyev-ciklus vagy a K-hullámok ciklikusságával magyarázzák a válságot. A Kondratyev-ciklus egy közgazdasági elmélet, ami a „szokásos” 10–15 éves gazdasági ciklusokon kívül egy hosszabb, 40–80 éves ciklus létezését állítja. A Kondratyev-ciklus „hajtóereje” az új találmányok (találmánycsaládok) bevezetése, elterjedése és kifutása. Mi az 1970-es évekkel kezdôdött 5. ciklus, az informatika korának lemenô ágán vagyunk (1970-es évek – 2010?), úgyhogy a válság pontosan beillik a ciklusba.
Addig nyújtózz, ameddig a takaród ér – mondja a magyar közmondás, és nem hiába, hiszen a mostani pénzügyi válság is javarészt ennek köszönhetô. Túlnyújtóztuk magunkat. Minden onnan indult, hogy kitaláltuk a bankokat…, na ez így túl hosszú lesz. Szóval az amerikai központi bank, a FED – amely kormányzati és kongresszusi jóváhagyás nélkül hozza meg döntéseit – nagyon alacsony kamatokat vezetett be. Az alacsony kamatok növelik a lakossági fogyasztást, így az utóbbi idôben a fogyasztás egyre nagyobb mértékben hitelbôl folyt. Nem csupán ingatlanokat, de tartós fogyasztási cikkeket (autót, elektronikai cikkeket, ékszereket), gyakorlatilag szinte mindent meg lehetett kapni hitelre. Ezzel párhuzamosan a bankok között egyfajta hitelezési verseny indult meg. Egymással versenyezve egyre kockázatosabb hiteleket folyósítottak, egyre „megbízhatatlanabb” ügyfeleknek adtak pénzt, egyre kockázatosabb beruházásokat finanszíroztak, hiszen csak így lehetett a múlt évi növekedést felülmúlni. A bankok komolyabb hitelbírálat nélkül nyújtottak jelzálogkölcsönöket a magánszemélyeknek. Látva az emelkedô gazdasági mutatókat úgy gondolták, nincs rizikó, s amúgy is a hitelezôk többnyire ingatlanjaikat tették fedezetbe, amelyek értékesebbek voltak, mint maga a kölcsön. A külsô körülmények romlása, az USA gazdaságának lassulása miatt 2006-tól egyre több hitel omlott össze, ami az ingatlanárakat is a mélybe rántotta, hiszen egyre több eladó lakás jelent meg az egyébként is telített piacon. Ekkor kezdtek csôdbe menni az ingatlanirodák, és késôbb a bankok, amelyek jelzáloghitelezéssel foglalkoztak. A bankcsôdökrôl érkezô folyamatos hírek hatására a bankok bizalma is egyre erôteljesebben megrendült, nem szívesen adtak kölcsön egymásnak, sôt, már magánszemélyeknek sem, ami a fogyasztásra is negatív hatással volt. A csökkenô kereslet és a hitelek hiánya természetesen magával hozta a termelés csökkenését is, ami a munkanélküliség növekedéséhez és a gazdasági növekedés visszaeséséhez vezetett. A pénzügyi válság generált egy súlyos gazdasági válságot.
A különbözô nemzetiségű bankok egymással is szoros kapcsolatban vannak. Egy-egy nagyobb banknak több országban vannak leányvállalatai, ráadásul a pénzpiaci folyamatok központi szereplôje az USA, így érthetô tehát, miért terjedt át Európába is az Amerikában kirobbant pénzügyi válság.
Azt mondják, hogy a bankrendszer működôképességének fenntartása elengedhetetlen egy ország pénzügyi stabilitásához, a polgárok biztonságának megôrzéséhez, ezért hatalmas tôkeinjekciókkal próbálják menteni, ami menthetô.
Az aljasságok azért tovább folynak. Az American International Group (AIG) amerikai óriásbiztosító 180 milliárd dolláros szövetségi segélyt kapott az életben maradásért. Ennek ellenére 6,4 millió dollárral jutalmazta egyik vezetôjét, tíz legnagyobb prémiummal kitüntetett vezetô összesen 42 millió dollárt vitt haza, 73 vezetônek fizettek ki 1 millió dolláros vagy annál nagyobb jutalmat. Összesen 165 millió dollár prémiumot osztottak szét. Mindezt lényegében az adófizetôk pénzébôl. Vannak, akik tovább nyújtózhatnak. Hozzánk pedig egyre jobban begyűrűzik a válság. Felháborító, nem?
Ábrahám Imre
Sajtótájékoztató
Vélemények a fűtésrendszerrôl, fejlôdô honlap
A keddi sajtótájékoztató keretében hozta nyilvánosságra Mezei János polgármester azt a közleményt, amely bemutatja a lakók véleményét a fűtésrendszerrôl, a kiküldött négy kérdést tartalmazó cédula alapján, és a levont következtetéseket. A kiküldött 524 cédulából 433-at küldtek vissza a lakók, így a bemutatott eredmények ezek feldolgozása során alakultak ki.
„Mint jeleztük, a közüzemmel közösen felmérést készítettünk a Bucsin és a Virág negyed lakói között, azért, hogy a sarkalatos döntések meghozatalakor tudjuk figyelembe venni a közvetlen érintettek véleményét is. Négy kérdést tettünk fel, ezekre a következô válaszokat kaptuk:
1. A válaszadók 75,6%-a nagyon jónak, illetve jónak minôsítette a 2008–2009-es téli fűtésszolgáltatást. Az elégedetlenek ezzel szemben csak a válaszadók 2,6%-a.
2. A lakók 92,7%-a válaszolta azt, hogy a következô télen is igényli a központi fűtést, amenynyiben az ugyanilyen minôségű lesz, az ára pedig nagyjából ezen a szinten marad (plusz infláció).
3. A két negyed lakóinak kétharmada (66,4%) inkább vállalja azt, hogy a következô 1–2 télen legyen gyengébb a fűtés minôsége (el addig, hogy esetleg hoszszabb kiesések is lesznek), ha ez- alatt elkészül a rendszer felújítása, és utána ismét jó minôségű szolgáltatást kap, ráadásul olcsóbban. Ezzel szemben csak 27,3% vállalja azt, hogy inkább többet fizet már a következô téltôl, de a rendszer teljes felújítása készüljön el ezen a nyáron. A maradék 6,3% bizonytalan ilyen téren.
4. Végül arra a kérdésre, hogy Amennyiben megszűnik a központifűtés-rendszer, mit fog tenni?, a lakók 65,9%-a azt válaszolta, hogy a meglévô kályhájában fog tüzelni, s mindössze 14,4%-a szándékszik magában, illetve 6,6%-a a szomszédokkal együtt saját központi fűtést szereltetni.
Ezek alapján két fontos konklúziót lehet levonni:
1. A lakóknak az ár a legfontosabb szempont, a minôség sokkal kevésbé számít.
2. Amennyiben gond lesz a következô teleken a központi fűtéssel, a lakók 80%-a elboldogul a már meglevô, vagy beszerzendô kályhája segítségével.
Köztudott, hogy az állami források hiánya miatt (no meg azért, mert az elôzô években kapott ilyen forrásokat a város nem volt képes célszerűen felhasználni), a központi fűtés problémájának a megoldását abban láttam, hogy szakmai befektetô bevonásával a nyár folyamán újítsuk fel az egész rendszert. Ebben az esetben rövid távon kétségkívül az árak emelkedtek volna, de cserébe a lakók már a következô téltôl jó minôségű és megbízható szolgáltatást kaptak volna, majd a szigetelések és egyéb takarékoskodási intézkedések után az árak lényegesen csökkentek volna. A döntést azonban nem akartam egymagam meghozni, illetve akkor sem vállaltam volna azt fel, ha nem áll mellettem az egész képviselôtestület, nem beszélve a közvetlen érintett lakókról. Ezért terjesztettem az elképzelést januárban a testület elé, illetve ezért kezdeményeztem a lakossági felmérést is. Ezek eredményeképpen az a megoldás körvonalazódik, hogy pályázni próbálunk minden elérhetô állami forrásra, azért, hogy az idén bár tudjuk elkezdeni, s belátható idôn belül be is fejezni a rendszer felújítását. Ismerve az állami költségvetés szűkösségét, el lehet mondani, hogy ez az út nem fog gyors sikerre vinni. Továbbra is fennáll annak a reális veszélye, hogy a fűtés hosszabb-rövidebb idôre leáll, illetve továbbra is nagy lesz a veszteség a hálózat jelentôs részén. Szeretném hangsúlyozni, hogy ez a megoldás számos veszélyt rejt magában, de ha a testület, illetve az érintettek ezt választják, akkor én ennek megfelelôen fogok eljárni, minden erômmel azon leszek, hogy a lehetô legtöbb állami támogatást szerezzem meg. Kérem ugyanakkor az érintett negyedek lakóit és különösen azokat, akiknek elmaradásaik vannak, hogy mihamarabb törlesszék adósságukat, hiszen ellenkezô esetben nem fogjuk tartani a számlák határidôs kifizetését.”
* * *
Majd a polgármester a szociális lakást igénylôk tájékoztatása érdekében elmondta, a március 25-i rendes tanácsülésen döntenek a kritériumrendszerrôl, a lakások kiosztásában elônyt fognak élvezni azok, akik kilakoltatás miatt utcára kerültek. Körülbelül másfél hónapba telik, míg kiderül, kik jogosultak szociális lakásra.
* * *
A polgármester felszólítja a lakókat, tartsák be a 29/2000-es tanácshatározatot, amely többek között tiltja az autómosást a patakparton, a szemétégetést, ugyanakkor elôírja a porták rendben tartását. A köztisztaság prioritás, anélkül nincs turizmus sem – mondta Mezei János. Éppen ezért az önkormányzat alkalmazottai a hét folyamán takarítják az utakról a csúszásgátló anyagot.
* * *
Csütörtökön a város vendége lesz Octavian Arsene, a turisztikai minisztérium egyik képviselôje, akivel a polgármester a gyilkostói sípálya ügyét kívánja megbeszélni.
* * *
Az elmúlt héten a Kaposvári Városgazdálkodási Zrt. igazgatója és a hulladékgazdálkodási cég vezetôje tartott elôadást az önkormányzat képviselôtestületének. A jövôben még lesznek vendégek, akik elôadást tartanak. 2012-ig be kell zárni a hulladéklerakót – mondta a polgármester, és ezektôl a vállalatoktól ajánlatokat kérnek, hiszen a pályázás, a minél jobb megoldás érdekében felmerül a szakmai befektetô bevonásának kérdése.
* * *
Végül megtudtuk, a város honlapja, a www.gheorgheni.ro megújult, elérhetô minden határozat 2000-tôl napjainkig, fórumon lehet véleményt nyilvánítani a várost érintô kérdésekrôl, és készítik a város eseménynaptárát, a rendezvényekrôl utólag képes beszámoló lesz megtekinthetô a honlapon. A portálról véleményeket várnak a böngészôktôl – mondta Mezei János.
Rancz Enikô
Visszapillantó (12.)
Sok szó esett visszaszolgáltatandó közbirtokossági területekrôl is, s hogy nem csak fából szerzett jövedelmet a régi közbirtokosság, nézzük, hol ajánlott legelôtesteket bérbe. Vajon ezek ma is a tulajdonunkban vannak/ lehetnének? A 34/919. kbsz alatt a következô Hirdetményt teszik közhírré a Csíkvármegyében:
„Hirdetmény. A közbirtokosság elnöksége közhírré teszi, hogy a közbirtokosság tulajdonát képezô javadalmak Gyergyószentmiklóson a közbirtokosság helyiségében (Fogarassy-utca 41.) 1919. évi március hó 31-én d.e. 9 órától kezdôdôleg zárt irásbeli versenyen és az ily módon nem értékelhetôk nyilt szóbeli versenyen 1919. évre a legtöbbet igérônek haszonbérbe fognak adatni.
A versenyzôk a kikiáltási ár 10%-át kötelesek bánatpénzül szabályszerűen ellátott zárt irásbeli ajánlataikhoz mellékelni, illetve az árverés megkezdése elôtt az árverést vezetô elnök kezéhez letenni.
Késôn érkezett vagy utóajánlatok nem fogadtatnak el.
Árverezésre bocsájtatnak: Nagykürüc 200 K., Nagycohárd 600 K., Kupás 600 K., Lapos 10.000 K., Kövespatak tövén aluli kaszáló 10 K., Oláhbükki kaszáló 10 K., Bardócz 700 K., Bernádban a város birtokai között lévô terület 10 K., Muncselsugó 1000 K., Bereczpataki legelô 50 K., Bernádi szegletkertek 25 K., Csonkáknál lévô sziklaalja 5 K., Sutu Demeter-féle kert 25 K., Sutu György- féle kert 22 K., Sutu György-féle kiskert 4 K., Páncél János-féle kertvég 10 K., Blága Demeter-féle kert 20 K., Glod nyomára 80 K., Ráduly Demeter-féle kertvég 5 K., Súgópatakon felüli rész 2 K., laposi szegletkertek 30 K., Halászat 30 K. (…)"
Tavaszi gondja akkor is volt a városát szeretô embernek. Ma is intô eszmefuttatás: „Utca ott csak egy van, rajt, akácsor végig – így mondja a nóta, bizonyos tekintetben ez városunkban is igaz. Itt csak egy olyan utca van, melyet fasor diszit. Vajon diszit? Vagy pedig rondit? Mert a gimn. hoz vezetô széles utcafasora szánalmasan néz ki. Egyik-másik kitörve, kiszáradva, a biztosító cölöpök jó része hiányzik. A befásitást könnyű eszközölni, de nehéz megtartani. Oda sok utánajárás kell. Akik gyakran járunk arrafelé, bánt ez a gondatlanság. Nem lehetne valamit tenni ezen szegény fák érdekében? A közönség jó ízlésérôl tenne tanúbizonyságot, ha megkimélné az útszéli fákat.”
Amikor az ember a tavaszról-tavaszra gépfűrésszel „metszett” koronaalakítást kénytelen végigszenvedni, sokszor sziszeg maga is a fákkal együtt. Úgy tűnik, a fasorok állapota örökzöld témája Gyergyószentmiklósnak.
És még egy „százéves” téma: „Levél a Szerkesztônek. Olvastam a múlt számban közölt beszélgetést, melyet nem kis célzatossággal „Tövis” álnév alatt írt valaki. Hogy az a beszélgetés megtörtént-e, nem kérdem. Nem is ez érdekel, hanem a fürdô. Két évvel ezelôtt a Hunyad megyei hegyek között bolyongtam, holtrafáradtan érkeztem Gyalárra. Csodaszép fekvése ott a hegy tetején, olyan az egész vidék, mintha egy viharzó tenger fagyott volna be. De nem érdekelt a vadregényes táj, a verejték-szagtól szerettem volna megszabadulni. Vágyamat vágyó sóhajban öntöttem ki: Bárcsak fürdô volna, megbocsátanám Gyalárnak a magas fekvését. S mintha vágyam teremtette volna meg, ott találtam a legelsô épületben a kényelmes fürdôt. A hegy tetején, ahová a vasérc bányászokon kívül alig téved idegen. Igaz, hogy a bánya társulat építette, ezáltal elismerte, hogy az utolsó bányásznak is vannak jogos igényei a fürdôvel szemben.
Kérdem a Szerkesztô urat. Ha pld. a gyergyószentmiklósi bankok összeállnának, nem tudnának egy fürdôt fönntartani?”
Ma, Gyergyószentmiklóson egy uszoda megépítésének álmáról írhatna bárki hasonló levelet.
S amint már jeleztem, a teljes zűrzavar jelezte azt a 90 év elôtti tavaszt, hiszen meghosszabbították a 25 és 200 koronások beváltási idejét: „Az osztrák-magyar bank bécsi fôtanácsának (…) hirdetménye szerint az 1918. október 17-iki kelettel kibocsátott 25 és 200 koronás bankjegyek beváltási határidejét 1925. április 30-ig meghosszabbította.”
A következô hír ellenben így szól: „Csíkvármegye tanfelügyelôjét letartóztatták. A román katonai parancsnokság Kohányi Gyula Csíkvármegye tanfelügyelôjét azért, mert a román királyság 50 éves koronázási évfordulóján iskolai szünetet nem rendelt el, elfogta, ismeretlen helyre szállította és bűnvádi eljárást indított ellene. Hir szerint tanfelügyelôvé Lates Miklós gyergyóvárhegyi gör. kath. tanító neveztetett ki.”
Ha valami hasonló fog történni nemsokára megyénkben is, az nem a román királyság koronázási ünnepe kapcsán fog bekövetkezni, de hasonló reflexbôl.
Szemlézi: Bajna György
Bende a területi elnök
Új elnököt választottak az RMDSZ Gyergyó Területi szervezetének élére. Petres Sándor korábbi elnök helyét a maroshévízi Bende Sándor vette át. Egyedüli jelöltként indult a szombaton délelôtt tartott ülésen. Petres Sándor az újonnan választott Bendével együtt SZKT-tag is. Kelemen Hunor, az RMDSZ országos ügyvezetô elnöke is jelen volt a Pro Art Galériában tartott tisztújításon, és nem rejtette véka alá véleményét az eltelt idôszakkal kapcsolatban.
A leköszönô elnök beszámolójában az elmúlt négy év történéseirôl szólt, kiemelve a szervezet erôsségeit, gyengeségeit. Rend és kiszámíthatóság, vélemények ütköztetése, a szabályok uralkodása volt a jellemzô, mondta Petres, amire büszke is. Nem hallgatta el azt sem, hogy a „gyergyóiság-érzést” nem sikerült kellôképpen erôsíteni, és az országos szervezettel továbbra sem tökéletes a kapcsolat. Kelemen Hunor ügyvezetô elnök szerint a sikerek mellett néhány olyan kudarcot is sikerült begyűjtenie a gyergyói RMDSZ-nek, mint például Gyergyószenmiklós és Újfalu vezetésének elveszítése, a város és a község élére a Magyar Polgári Párt került. Kelemen Hunor kihangsúlyozta, sürgôsen hozzá kell kezdeni az „ember-építéshez”, meg kell találni azt a személyt, akivel a szervezet Szentmiklóst is visszaszerezheti a következô helyhatósági választáson.
Az alapszabályzat-felügyelô bizottság és az etikai bizottság nem számolt be rendellenességekrôl, viszont a pénzügyi beszámolóból kiderült, szűkös az anyagi keret, elmarad a hozzájárulások befizetése.
A beszámolókat követôen Bende Sándor, a területi szervezet egyetlen elnökjelöltje mutatkozott be, elmondta, az országos kongresszusra elôterjesztettek ismeretében, reméli, nem ô lesz a legrövidebb mandátumú elnök. Pál Árpád parlamenti képviselô is jelen volt az ülésen, kihangsúlyozta, hogy a maroshévízi elnökjelölt személye mintegy üzenet is lehet a szórvány felé, ember és közösségközpontú kell legyen a területi szervezet, ahol egyformán kap helyet a város és a kis települések.
Bende Sándorra a hatvannyolc szavazati joggal rendelkezô személybôl 61-en szavaztak. 4 ellen- és 3 érvénytelen szavazattal a területi szervezet elnöke Bende lett. Továbbá Petres Sándort SZKT-tagnak választották. Az alapszabályzat-felügyelô bizottság tagjai ezentúl: Puskás Elemér, Nagy Zoltán, Erôss Levente; az ellenôrzôbizottság tagjai: Salamon Árpád, Molnár János, Egyed Zsolt. Az etikai bizottság korábbi tagjai közül senki sem vállalta a jelölést, az öt új tag: Bákai Magdolna, dr. Gyulai Anna, Soós Márton, Suciu Gábor és Danaliszyn József. Az áprilisi kongresszusra 14 személyt jelöltek: Bende Sándor, Pál Árpád, Hodgyai Géza, Laczkó-Albert Elemér, Petres Sándor, Mik József, Szabó Tibor, Bányász Lehel, Barti Tihamér, Gábor László, Fazakas Szilárd, Györgypál László, Fórika István és Jánosi Borsos Attila.
Állásfoglalások megfogalmazásában értettek egyet, az RMDSZ Gyergyó Területi szervezete tiltakozik a magyar vezetôk románra cserélése ellen, a fôtanfelügyelô leváltásáért áll ki, továbbá a testnevelési órák csökkentése miatt is tiltakozik, csatlakozik a pedagógus-szövetséghez, ellenezve a magyar osztályok számának csökkentését. Továbbá kihangsúlyozottan kiáll amellett, hogy a kongresszus ne hozzon olyan határozatot, mely a területi szervezetek megszűnését irányozná elô. Az ülés napirendjén szereplô alapszabályzat-módosítás elmaradt, az egyik módosítás nem kapta meg a megfelelô támogatottságot, a másikat pedig az elôterjesztô, Barti Tihamér visszavonta, mindkét módosító javaslatot ô nyújotta be.
Baricz-Tamás Imola
Állásfoglalás
A Gyergyó Területi RMDSZ küldöttgyűlése csatlakozik a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének felhívásához, mert:
1. Elfogadhatatlannak tartják, hogy a IX-es beiskolázási tervek ne biztosítsák a továbbtanulás lehetôségét anyanyelven mindenki számára.
2. Ragaszkodunk ahhoz, hogy megyénkben a fôtanfelügyelô magyar nemzetiségű legyen, és a tanfelügyelôség nemzetiségi összetétele tükrözze a magyar nyelvű oktatás arányát.
3. Tiltakozunk a testnevelési órák számának csökkentése ellen, mert ez az intézkedés gátolja a felnövekvô fiatalok egészséges fejlôdését.
4. Követeljük a székelyudvarhelyi Benedek Elek Gimnázium óvónô- és tanítóképzô osztályának visszaállítását, ha már volt lehetôség a székelyudvarhelyi Marin Preda Gimnáziumban és a maroshévízi Mihai Eminescu Kollégiumban egy-egy román osztályt jóváhagyni.
Gyergyószentmiklós, 2009. március 21.
Az RMDSZ területi küldöttgyűlése
(x)
Nagytakarítás, homályos költségvetés
Pál Árpád parlamenti képviselô sajtótájékoztatón szólt a 188/1999-es köztisztviselôi törvény módosításáról, melyet Mircea Duşa volt prefektus, PSD-s képviselô terjesztett a parlament elé. A módosítás egyértelműen hatalmat ad a prefektusi intézménynek a kinevezésekben. Pál mint mondta, az RMDSZ és a liberálisok nem vettek részt, kivonultak, mintegy jelezvén, a nagytakarítás közeledtét vélik a módosításban. Nem értenek egyet azzal, hogy a kormányon keresztül a prefektúra az intézmények igazgatóit és aligazgatóit kinevezés alapján lecserélhesse. A pártszínezetek mellett etnikai síkon is érinti a megyét, ennek kapcsán tovább kívánnak lépni a képviselôk.
A város költségvetését még homály fedi, mondta a képviselô a sajtótájékoztató második részében.
Költségvetés kapcsán a városvezetés nem tárgyalt a képviselôvel – tudtuk meg. A 2010-es költségvetésre alternatívát szeretne letenni a képviselô, mint mondta, hogy egy egészséges vita tárgyát képezze. Egyelôre csak a szertelenség, a kapkodás látszik a városvezetésben.
– Felkérés nélkül is fogom követni a város által letett dokumentációkat, csak korrekt, hibátlan dokumentumok kerüljenek letételre, fogalmazott a képviselô.
Baricz-Tamás Imola
Új kongresszus összehívását kérik
Továbbra sem ültek tárgyalóasztalhoz a Magyar Polgári Párt kongresszusáról (Országos Tanácsáról) kivonulók és a párt vezetése. Mint ismeretes, a kivonulók szabálytalanságokra hivatkozva hagyták el a termet, ezzel szemben a bentmaradók szabályosnak ítélték azt, és folytatták a munkálatokat, további négy évre bizalmat szavazva Szász Jenô korábbi elnöknek.
A kivonulók nem tartják magukat belsô ellenzéknek, sôt igyekeztek pontosítani, hogy nem egyfajta belsô, elôre egyeztetett „forradalomról” van szó. Ôk egy új, szabályzatnak megfelelô kongresszus összehívását sürgetik. Az elnökség, kilenc frissen választott alelnökkel, nem áll bosszút, nem zárja ki a termet elhagyókat. Sôt, a továbbiakban is számít munkájukra, reméli, visszatérnek és tovább dolgoznak a párt építésében.
Árus Zsolt, a párt korábbi alelnöke is a tiltakozók között volt.
– Hogyan tovább?
– Már 14-én elmondtam, s csak ismételni tudom: vissza kell térni a szabályos és törvényes útra. Ez a kongresszus sokat ártott a párt megítélésének, a csorbát ki kell köszörülni egy új, szabályosan összehívott és lebonyolított másikkal. A párt alapító elnöke be kellene lássa, hogy egy ilyen gesztus tudja most igazán segíteni ôt is, meg a pártot is, nem a boszorkányüldözés.
– Beperelik-e a pártot a kivonulók?
– Elsôsorban tisztázzuk azt, hogy nem hiszem, hogy a párt bármelyik tagjának célja volna annak a feloszlatása. Ha valaki úgy döntene, hogy pert indít, az azt kérheti a törvényszéktôl, állapítsa meg, hogy a párt áthágta a saját alapszabályát, s kötelezze az elnököt egy új, szabályosan lebonyolítandó kongresszus összehívására. Én a magam részérôl remélem, hogy ilyen perre nem kerül sor, azon dolgozom, hogy rávegyem az elnököt a már vázolt békés és hasznos megoldás elfogadására.
– Elképzelhetô a „kibékülés”?
– Ki, kivel? A magam részérôl nem vagyok haragban senkivel, mindössze helytelenítem az alapító elnök azon eljárását, amivel látható módon válságba taszította a pártot.
– Egyes hangok szerint az RMDSZ uszítására történt a kivonulás…
– Az teljes mértékben hihetô, hogy vannak a pártban az RMDSZ-nek „megbízottjai”. Az sem kizárt (de nem is bizonyítható), hogy a kivonulók között volt olyan is. De attól meg kétségtelen, hogy a kongresszus lebonyolítása alapszabály-ellenes volt. Ha pedig valakiben netán felmerül, hogy ez nem igaz, s jómagam is csak az RMDSZ megbízásából állítom ezt, akkor csak azt tudom javasolni az illetônek, hogy tájékozódjon az elmúlt évtizedek helyi történéseirôl. Rá fog jönni, hogy a vád több mint abszurd.
– Nem lenne kár a sok munkáért, ha kimaradnának belôle azok, akik kivonultak?
– De igen, természetesen kár lenne. Ezért is maradtam bent a teremben, ezért próbáltam észérvekkel meggyôzni a küdötteket, hogy ne kövessenek el hibát, s ezért dolgozom most is azon, hogy közösen találjunk megoldást erre az áldatlan helyzetre. Aki itt és most nem keresi a kompromisszumot, a szabályos, s ugyanakkor politikai szempontból is elfogadható kiutat, az csak rosszat tesz a pártnak, s általa a romániai magyarságnak. A párt minden tagjának és vezetôjének a felelôssége nagy, ezt be kell lássák, s ennek megfelelôen kell cselekedjenek.
Szász Jenô elnök szerint belsô bomlasztás helyett konstruktív építkezésre van szükség.
– Hogyan tovább Magyar Polgári Párt?
– Elkezdôdött az építkezés. Céljaink vannak, építeni szeretnénk a Magyar Polgári Pártot, fômérnöki pontossággal fogjuk megtervezni annak érdekében, hogy a 2012-es helyi választásokon nyerô jelölteket tudjunk állítani minden magyarlakta településen. Azokon a településeken, ahol még nincs helyi szervezet, létre kell hozni azt; ahol már megalakult, ott erôsíteni fogjuk. Tartalmat kell adni, érezniük kell az embereknek, hogy városukban, községükben jelen van a Magyar Polgári Párt, segít mindennapi gondjaik megoldásában. Társadalmasítási munkára van szükség, cél, hogy minden településen erôs szervezetünk legyen 2012-re.
– „Kibékülnek-e” a kivonulókkal? Számíthatnak-e valamilyen szankcióra, netán kizárásra?
– Konstruktív munkára van szükség a párton belül. A rombolók – még akkor is, ha azt állítják, hogy a párt érdekében teszik, amit tesznek – tevékenységére nincs szükség. Persze, nem cél a kizárás, legfennebb eszköz. A bomlasztó tevékenységet egy párton belül meg kell szüntetni. Hogy hétköznapi példával éljek, van eset, amikor már nem elég antibiotikummal kezelni egy betegséget, hanem műtéti beavatkozásra van szükség. A beteg testrészt el kell távolítani. Ennek ellenére – akárcsak egy műtéti beavatkozás – fájdalmas ez az eljárás.
– Új kongresszus összehívását kérik…
– Komolytalan a felvetés. Konstruktív munkára van szükség, éppen ezért nem lehet meg nem történtté tenni a gyergyószentmiklósi kongresszust. Attól, hogy néhány ember hangoskodik, nem állhat meg a munka, nem tehetünk úgy, mintha semmi sem történt volna. Azt kell felfogniuk, hogy a munkás, csendes többség tevékenysége sokkal fontosabb, mint a hangos kisebbségé. Az építkezés oroszlánrészét vállaló csendes kisebbség munkáját azonban zavarhatja a hangoskodás, megtörténhet, hogy meg kell majd kérjük ôket: fogják vissza magukat. Ha már képtelenek részt venni ebben a munkában, akkor hagyják abba a Magyar Polgári Párt imidzsének rombolását és a hangoskodást. A kongresszus elôtt a halasztás mellett kardoskodtak, majd új tanácskozást akartak összehívni, egyszóval komolytalanok. Edzett közéleti személyiségnek tartom magam, mégis meglepett ez a hozzáállás. Az, hogy kivonultak csupán azért, hogy botrányt keltsenek. Az RMDSZ támadására számítottam, de arra nem, hogy a „háziak” lesznek a botránykeltôk. Szerencsére, egyre halkul az ô hangjuk, egyre kevesebben vannak, akik kiabálnak. A bomlasztó személyek rövid idôn belül le fognak morzsolódni, bírálják felül nézôpontjukat, és nem jönnek rá: érdemesebb konstruktívan részt venni a munkában és együtt dolgozni.
Csata Orsolya
Decemberben átadhatják
Emelkednek az ANL-s tömbházak. Ha minden jól megy, például tartósan nem süllyed a hômérséklet mínusz 10 fok alá, akkor idén decemberben az alvállalkozóként építô Impex Aurora cég mindkét társasházat átadhatja.
Az egyikre ezen a héten tetô kerül, építik a belsô falakat, egy hónap múlva pedig a nyílászárók felszerelésére kerül sor. Ezt ôsszel be is fejezik. A másik tömbháznak pedig a harmadik emelete lesz kész szintén ezen a héten – tudtuk meg Elekes Károly építômérnöktôl.
A több mint száz igénylô közül 69 személynek rendben van az aktacsomója. Tehát közülük kerül ki majd az a 40, akik beköltözhetnek az új, fiataloknak épített lakásokba. A kritériumrendszert, ami alapján majd kiderül, hogy kik kapják a lakásokat, a szükséges módosításokkal az illetékesek a minisztériumba küldték láttamozás érdekében. Amint visszaküldik, a tanácstestület asztalára kerül. Majd ennek alapján a bizottság dönt arról, hogy a 69 igénylôbôl ki kaphat lakást.
Kedves-Tamás Gyopár
Metszik az ágakat, kérésre kivágják a fát
Múlt pénteken a mellékgazdaság alkalmazottai a Bălcescu utcában dolgoztak. Metszették a fák agait, két nagy koronájút kivágtak, és szállították a mellékgazdaság udvarára.
Péntekig összesen kilenc fát vágtak ki, kettôt a Gödrös utcában, egyet a Selyem utcában, kettôt az örmény templom mellett, kettôt a Virág negyedben. Ezen a héten újabb hét fa kivágására van engedélye a mellékgazdaságnak. Amint Tóth Károlytól, a munkálat vezetôjétôl megtudtuk, lakossági bejelentés alapján hattagú bizottság dönti el, hogy mely fákat vágják ki. Azt is elmondta, hogy akad, aki nehezményezi a fák kivágását, de a bizottság döntését be kell tartani, a szükséges engedélyek minden fa kivágásához megvannak. Arról is szólt, hogy a lakosok féltik ingatlanjaikat, tartanak attól, hogy házukra dôl a fa, vagy vezetékeket károsít egy vihar esetén, ezért kérik a kivágást.
A Bălcescu utcai munkálat idején szintén akadt, aki rosszallotta a döntést. A fa kivágását kérvényezô lakos ígéretet tett, hogy fa helyett fát ültet.
Kedves-Tamás Gyopár
Gázprobléma – nem akarnak fizetni az ügyfelek?
Ismét felmerült, hogy a Hargita Gáz Rt. elzárja a gázcsapot Gyergyószentmiklóson, hiszen a közüzem aligha tudja kifizetni március 31-ig (ez a januári számla kifizetésének határideje) a januári gázszámlát. A szolgáltatást igénybe vevôk harminc százaléka eléggé el van maradva – fogalmazott Szôcs Tivadar, a városgazdálkodási vállalat igazgatója. Az ügyfelek elônyben részesítik többi számláik kifizetését, de a fűtés is egy szolgáltatás, amiért ha nem fizetnek, a Hargita Gáz Rt. elzárja a gázcsapot. Most ismét tárgyalásokat folytatnak a részvénytársasággal, hogy adjanak két hét türelmi idôt – mondta az igazgató.
„Tudjuk, hogy városszinten szociális gondok vannak, de úgy érezzük, az emberek egy része nem akar fizetni, mert extrákra van pénz, a szükségletekre pedig nincs, és ezt nem tudjuk megérteni. Ha a fenyegetettség megszűnik, elfelejtenek fizetni. Nem lehet szolgáltatást nyújtani, ha nem törlesztik az adósságaikat.”
A januári számlaelmaradás
1 096 000 lej fizikai személyek esetében és 350 000 lej jogi személyek esetében (egy héttel korábbi adatok). Jelenleg 124 per van folyamatban összesen, de ez a szám is naponta változik.
Április elejéig kiküldik negyven személynek a felszólítást, azoknak, akik tehetôsebbek, mégis nagy a felhalmozott adósságuk. A nem fizetô ügyfelek számára megszüntetik a vízszolgáltatást – mondta az igazgató, továbbá hozzáfűzte, bosszantja, hogy ilyen módszerekhez kell folyamodniuk az adósságok behajtása végett, és azt kéri a fogyasztóktól, gondolkodjanak öntudatosan, gondoljanak a többi lakóra, akik miattuk szenvedô alanyai lehetnek ismét ennek az ügynek.
Rancz Enikô
A Föld órája
Március 28-án 20.30 órakor a világ minden táján lekapcsolják a villanyt egy órára – a Föld Órájára. A cél bebizonyítani, hogy globális összefogással eredményesen léphetünk fel a klímaváltozás ellen!
A Föld Órája (Earth Hour) 2007-ben indult hódító útjára Sydneyben, Ausztráliában, amikor is 2,2 millió család és üzleti vállalkozás kapcsolta le a villanyokat egy órára. Egy évvel késôbb az esemény már globális fenntarthatósági mozgalommá vált, több mint 100 millió ember és 35 ország részvételével. 2008-ban már elsötétült a Golden Gate híd San Francisco-ban, a római Kolosszeum, illetve a Vár és a Lánchíd Budapesten, jelképezvén egy olyan ügyet, amely minden órával egyre sürgetôbbé válik.
A Föld Órája 2009 egy világméretű felhívás, hogy minden egyes ember, minden üzleti vállalkozás és minden közösség cselekedjen. Felhívás a felelôsségvállalásra, a fenntartható jövôért való munkálkodásra. Ezen az estén Európától Amerikáig szimbolikus épületek és terek fognak sötétbe borulni. Az emberek a világ minden táján lekapcsolják a villanyt egy órára, és csatlakoznak ahhoz a mozgalomhoz, melynek célja a természet megóvása, bolygónk jövôjének biztosítása.
A Föld Órája a remény és a tettek üzenete. Mindenki változtathat.
Csatlakozz a Föld Órájához Te is, kapcsold le a világítást március 28-án, szombaton 20.30-kor, és regisztrálj a www.earthhour. org weboldalon!
Az akció weboldala HU:
http://www.earthhour.org/about/hu:hu
Az akció weboldala RO:
http://www.earthhour.org/news/ro:ro/article?id=eh5213558811638404137
Rövidfilm:
http://www.youtube.com/watch?v=UcHz6Jv4l-g&eurl=http://www.youtube.com/user/Earthhour2008.
Ígéret van
Lesz kutyamenhely?
Még egy év sem telt el azóta, hogy hírt adtunk a Füles Állatvédô Egyesület megalakulásáról, máris újabb állatvédô alapítvány van születôben. Szentmiklósi módra, ilyen egyesületbôl is kettô lesz immár. Szent Ferenc nevét fogja viselni a tervek szerint az alapítvány, a névfoglalásnál tartanak, mondták az alapítók.
Szabó Gabriellával, volt Füles Egyesületi taggal és dr. Kató György Enikô állatorvossal beszélgettünk a tervekrôl, mely szerint kutyamenhelyet létesítenek a Nyírben.
1997-tôl a csíkszeredai kutyamenhelyet támogatta az állatorvos. Ô a csíkszeredai helyzettel, Gabriella a gyergyóival volt elégedetlen, találkoztak, és új alapítványt hoznak létre.
A doktornô nemrég hazaköltözött Kilyénfalvára. Most is tizenegy kutya van udvarán, ha egy kiskutyát lát az úton, hazaviszi. Hirdetés által gazdit keres nekik. Egyetlen hirdetésre húszan-harmincan is jelentkeznek, tehát azt jelenti, hogy lehet gazdát találni – állítja. Elmondta azt is, hogy a Gyergyószentmiklósi Polgármesteri Hivatal, a polgármester támogatja elképzelésüket, elkülönítenek 200 millió régi lejt a kutyamenhelyre. Készítik a deszkát a kerítéshez, s a Nyírben fogják megvásárolni a területet, amelyet közművesítenek. Amint az összeget megszavazza a tanács, hozzáfognak a munkálatokhoz. Uniós szabályoknak megfelelô kutyaólakat terveznek. Akadnak segítôik is, a doktornô már felvette a kapcsolatot pékségekkel, húsüzletekkel. A gyergyói zónában az elkobzott élelmiszerek is a kutyamenhelyre kerülnek. Tehát az élelmet ily módon biztosítják a kutyák számára. Vannak szimpatizánsok, önkéntesek, akik kutyasétáltatást is vállalnának. A doktornô vállalja, hogy a nem agresszív, megközelíthetô kutyákat ô befogja. Szeredába is naponta 25–30 kutyát összeszedtek, a menhely felé vezetô úton is került egy-két eb. Véleménye szerint két nap alatt össze lehet szedni a kutyákat Gyergyószentmiklóson. Kétszáz van hozzávetôleg. A menhelyen 30–40 férne el, arra számítanak, hogy gazdik jelentkeznek. Befogadó nyilatkozatot kell kitöltsön az új gazdi, vállalva a kötelezettségeket, ellenkezô esetben akár hatszáz lejjel bírságolják. Ha mégsem tetszik a kutya, viszszafogadják, de nem szabad útra tenni. A befogott, felnôtt kutyákat ivartalanítják, a kicsiket nem. Csak abban az esetben altatják el, ha nagyon beteg, vagy nagyon öreg a kutya.
Állítja a doktornô, hogy akad gazdi, fôként a kezelt, beol-tott, nagy testű kutyáknak, hiszen manapság szükség van házôrzôkre. Amíg beindul a menhely, addig is befogadja, hazaviszi a kutyákat a doktornô az udvarára.
A Füles Egyesület elnöke, Gergely Éva elmondta, ígéretet kaptak a polgármestertôl ôk is, már fél éve, és várják, hogy megvásárolják, közművesítsék a területet, hogy elkezdhessék a munkát.
Remélhetôleg valamelyik állatvédô csoportnak sikerül menhelyet létrehozni, működtetni, mert ez idáig csak ígéretek vannak. A lényeg, hogy minél hamarabb szedjék össze a kóborló ebeket.
Kedves-Tamás Gyopár
Halad a felújítás-bôvítés
Nagyjából elvégezték a tanfelügyelôség tulajdonában lévô Tanulók Háza épületének belsô felújítását, már csak apróságok vannak hátra – tudtuk meg Vadász Szatmári István igazgatótól. Megerôsítették a szerkezetet, hôszigetelték, kicserélték a nyílászárókat, gipszkartonoztak, festettek, kicserélték a padlót, a tetôszerkezetet. Külsô munkálatokból hátravan az egyik oldal vakolása, és a bejártanál elôszobát fognak kialakítani. De az elkövetkezô hónapokban a kerítést is felújítják, és járdát fognak lerakni.
A három teremmel bôvült épületben zajlanak a szakkörök keretében szervezett tevékenységek, a többi mellett a modellezés, a tánc – mondta az igazgató.
Rancz Enikô
A Színházi Világnapon
Leonce és Léna a színpadon
A Figura Stúdió Színház a Színházi Világnapon, március 27-én 19 órától mutatja be az évad negyedik, egyben utolsó bérletes elôadását. Georg Büchner Leonce és Léna című romantikus vígjátékát Béres László rendezte, dramaturg dr. Ungváry Zrínyi Ildikó m. v., díszlet-, jelmeztervezô Laczó Henriette m. v., zenéjét Cári Tibor m. v. szerezte.
Az elôadás kizárólag pályázati pénzekbôl készült, a Szülôföld Alaptól, a magyarországi Oktatási és Kulturális Minisztériumtól és a Nemzeti Kulturális Alaptól nyertek támogatást. A produkció költségvetése 1 650 000 forint.
Béres László elmondta, az elôadás, ígéretükhöz híven, az igényes szórakoztatás jegyében született. Romantikus vígjáték, a nagyközönség számára érthetô és fogyasztható darab. A történet dióhéjban: Péter király fiát, Leonce herceget akarata ellenére megpróbálja összeházasítani Léna hercegnôvel. Jelzi, hogy a házasság napján a hercegnek a hatalmat is átadja. Leonce úgy dönt, hogy szembeszegül apja akaratával, elszökik. Hasonlóképpen cselekszik ismeretlen jegyese, Léna hercegnô. Menekülésükben a természet lágy ölén egymás karjaiba szaladnak. Szabadon egymásba szeretnek. Leonce kísérôje, Valerio segítségével elhatározza, hogy egyúttal csellel kicsikarja apja áldását a frigyre. Automatáknak öltözve áldást kapnak a frigyre. Mikor megmutatják igazi énjüket, rájönnek, mindhármukat becsapták. A darab aktualitásáról is szólt a rendezô. Péter király minden, csak nem egy uralkodó, inkább gondolkodó, akinek kín, kényszer az uralkodás. Mi történik egy olyan rendszerben, ahol nem odavaló emberek vezetnek? A történet két szálon szalad, a fiatalok világa, a felnôtté válásuk pillanatának megragadása mellett a darab komoly kérdéseket vet fel, hogy tudunk-e szembemenni sorsunkkal, kezünkbe vehetjük-e saját sorsunk irányítását. Abban a pillanatban, amikor hatalom kerül a kezünkbe, milyen utat választunk? Mi életünk valós célja? Mit kezd az ember azzal, ha hatalmat kap a kezébe, tud-e a felelôsség terhével élni?
Az elôadás látványvilágáról Laczó Henriette tervezô szólt. „Mi egy megcsontosodott, mumifikálódott világot próbáltunk „pofátlanul” odarakni a színpadra. Az elsô és legfontosabb dolog az volt, hogy valamiféleképpen azt a világot, ami elôl menekül Leonce, próbáljuk ábrázolni. Egyszerű színpad van, minden helyszín egyszerre jelen van. Amikor kiszabadulnak, akkor is ott van mögöttük a begyepesedett világ, amibe majd visszatérnek. Betekert emberforma alakokkal próbáltuk megjeleníteni e különös társadalmat. Kevés színésze van a színháznak, s nekünk ezek a figurák jól jöttek. Valójában jó, hogy nem beszélnek, mert az igazi jó polgár az, aki nem beszél, nincs véleménye. Az udvaroncok is sematikusan vannak megjelenítve, és megjelennek a ruháikon a mumifikálódás jelei.
A fôbb szerepeket, Leoncet Veres Elôd, Lénát Máthé Annamária, Valeriót Barabás Árpád, Léna nevelônôjét Bartha Boróka, Péter királyt Szabó Eduárd alakítja.
A bemutatót követôen, március 31-én 16 órától ismét elôadják a darabot, ezúttal a Salamon Ernô-bérletek lesznek érvényesek.
Kedves-Tamás Gyopár
Három külön világ, három külön lélek
A Nosztalgia Kávéház emeleti kiállítóterme adott otthont a három gyergyószentmiklósi képzôművész alkotásainak. Porzsolt Erzsébet, Gál Éva Emese és Burján Gál Enikô Hármasban című kiállítását Bajna György pénteken délután nyitotta meg.
– Három hölgy köszönti a tavaszt a mai kiállításon. Külön érdekességnek számíthatna, de nem az, hogy édesanya és lánya egymás mellett üzen a mélybôl, ahol megzendül a lélek valamely élmény hatására, olyannyira, hogy az agytekervények végtelennek tűnô szerpentinjein megtegye az utat a látvánnyá, egyúttal üzenetté válásig. Megteszik ôk ezt versesgyűjteményben is, nem is egyszer. A mai kiállításon nincs munka, amely a befejezetlenség érzetét keltené, még akkor sem, ha Enikô fura autója mintha a semmibe tartana. Összességében az élet jelenik meg a falakon, úgy, ahogy van: szeretetbôl, fájdalomból, vágyakozásból és beteljesülésbôl, máskor elgondolkodtatóan, sôt, a fájó hiány érzetét sugallva. E tárlaton semmi olyant nem láthatunk, ami csak azért született volna, hogy legyen. Itt valamennyi alkotás okkal készült. Csak a fölöslegesség érzete hiányzik. Három külön világ, három külön lélek, három temperamentum. A leghelyesebb útkezdet és a megnyugvás ösvényének meglelése, illetve az addig vezetô állomások is láthatók e tárlaton. Burján Gál Enikôtôl Porzsolt Erzsébetig eljutni – vagy fordítva? – Gál Éva Emese feszített hidat. Csakhogy a művészetben létezhet ilyen képzeletbeli út? Aligha. Ott csak utak vannak szerteágazók, s azok mindegyikét más-más alkotó építette „lelkének macskaköveibôl” azért, hogy könnyebben eljuthassanak hozzá, azért, hogy könnyebben kitárulkozhasson, üzenhessen, figyelmeztethessen, felrázzon, vagy csak megnyugtasson – fogalmazott Bajna György.
Porzsolt Erzsébet Gyergyócsomafalván látta meg a napvilágot. Tájkép- és csendéletfestô. A marosvásárhelyi Művészeti Középiskola elvégzése után Jászvásáron szerzett rajztanári diplomát. Szerénységének köszönhetôen viszonylag késôn, 1986-ban mutatkozott elôször be egyéni tárlattal. Azóta 21-szer. Közös tárlaton 1987-tôl e maival együtt 8-szor láthattuk alkotásait.
Burján Gál Enikô – Gyergyószentmiklóson született, a kolozsvári Képzô- és Iparművészeti Egyetem festészet szakán diplomázott. Több csoportos kiállításon szerepelt, versei gyűjteményes kötetekben, lapokban és folyóiratokban olvashatók.
Gál Éva Emese grafikusművész és költô. Szatmárnémetiben születetett. Kilenc kötete jelent meg, versei több antológiában is olvashatók. A Kolozsvári Ion Andreescu Egyetem grafika szakán szerzett diplomát. Civilben tanár. 14 csoportos és több mint tíz egyéni tárlata volt. Gyakori meghívottja a Hajósi és a Békési Nemzetközi Művésztábornak.
A kiállítás-megnyitó után dr. Kercsó Attila orvos-költôre emlékeztek, születésnapja lévén egy szál virággal sétáltak ki a sírjához.
Baricz-Tamás Imola
Magyar irodalom Erdélyben
A Pallas Akadémia kiadó 500. kiadványát mutatták be hétfôn, március 23-án a Pro Art Galériában. Kassay Péter, a Hargita Megyei Művészeti és Alkotóközpont igazgatója és Bákai Magdolna, a Pro Libris Könyvbarátok Egyesületének elnöke köszöntôjét követôen Kozma Mária, a kiadó szerkesztôje ismertette az új könyvet. A kiadvány az erdélyi magyar irodalom 1918–1945 közötti alkotóit – íróit, költôit – „leltározza” fel.
A könyvbemutatón jelen levô szerzô, Pomogáts Béla minde- nekelôtt hangsúlyozta, hogy nem létezik külön erdélyi magyar irodalom. Az itt élô írók, költôk alkotásai az egységes magyar irodalom gyöngyszemei, ugyanúgy, mint a felvidéki, vagy délvidéki alkotók művei.
„Sokan írnak műelemzô tanulmányokat erdélyi szerzôkrôl, sokan ismerik is az erdélyi magyar irodalmat, de egy ilyen könyv megírásához nem elég az erdélyi magyar irodalom szeretete. Sôt, az ismerete sem elég. Kell hozzá az az évtizedekig tartó kutatómunka, amit Pomogáts Béla végzett. Hatalmas munka áll e mögött, aprólékos, sokszor sziszifuszi munka” – méltatta a könyvet Kozma Mária. A könyv két kötetet tartalmaz: az elsô kötet a Pomogáts Béla által megírt irodalomtörténet, de tartalmazza a kor irodalmi intézménytörténetét, az irodalmi társaságok történetét, folyóiratokat, ezekhez kapcsolódó személyiségek életrajzi adatait, írók, költôk műveinek elemzését is. A második kötet dokumentumokat tartalmaz. Olyan irodalmi dokumentumokat, melyek a széles olvasóközönséghez mostanig nem jutottak el. A könyv két további kötete készül, ezek az 1945-tôl napjainkig tartó korszakot ölelik fel.
„Tudományos pályámat az erdélyi magyar irodalom kutatásával kezdtem, közel 70 könyvem egyharmada ezzel foglalkozik” – mondta a szerzô.
A találkozó végén Pomogáts Bélát kérdeztük.
– Kell-e és lehet-e objektív egy ilyen kiadvány szerkesztésekor az alkotó?
– Az irodalomtörténet írásában nincs teljes objektivitás. Ez nem kémia, nem fizika, mégcsak nem is közgazdaságtan, bár azt szokták mondani, hogy a közgazdaságtan egy lírai tudomány, mivel semmi nem igaz. Tehát nem lehet a szerzô objektív. De nyilván, ki van szolgáltatva az eredmény a szerzô ízlésének, felfogásának, meggyôzôdésének. Én azt tartom fontosnak, hogy egyrészt egy irodalomtörténész képviselje a saját meggyôzôdését, a saját értékrendjét; másrészt, hogy az az értékrend ne legyen valami egészen különleges, a józan észtôl eltérô értékrend, és ha ez a két követelmény megvalósul a könyvben, eredményt hoz a könyvnek, akkor a könyvnek van egy saját hitelessége, ami megáll a maga lábán.
Kozma Mária szerkesztôt az 500. kiadvány kapcsán kérdeztük.
– Milyen szempontok alakítják a mai könyvkiadást?
– Egyrészt természetesen szellemi szempontok, és idetartozik az értékmegôrzés, de ugyanakkor, sajnos, az anyagi szempontok is közbelépnek. Mi igyekszünk pályázatok révén olyan anyagi támogatáshoz jutni, hogy kiadjuk mindazokat a kéziratokat, amelyeket nagyon fontosnak tartunk. A kiadó 15 éves, és már megalakulásakor céljául tűzte ki azt, hogy értékôrzés, hagyományápolás, a régió történetének megismertetése, olyan íróknak, művelôdés- és helytörténészeknek a népszerűsítése, akik úgy gondoljuk, hogy nem csak a magyar és székely szellemiséget képviselik, hanem olyan szellemiséget, ami túlmutat a región, és fontos lehet azok számára is, akik talán sose jártak Erdélyben, vagy a Székelyföldön.
– Történt-e olyan az elmúlt 15 évben, hogy fájó szívvel, de el kellett utasítani pénzhiány miatt egy írót, költôt?
– Ilyen nem történhet meg, mert amit mi fontosnak tartunk, addig pályázunk, amíg sikerül kiadni. Írni, könyvet kiadni optimizmus nélkül nem lehet. Ha azt hinnénk, hogy nem lesznek olvasók, akkor azt jelentené, hogy a munkánk felesleges. Persze, kiszámíthatatlan, hogy mit fognak az emberek olvasni, de az eddig kiadott 500 könyvcímbôl 200 könyv már egyáltalán nem kapható, már teljesen eltűnt a polcokról. Vannak olyan könyveink is, melyeket újra meg újra ki kell adni, mert rövid idôn belül elfogynak. Remélem, ilyen lesz a ma bemutatott könyv is.
– Melyik a kiadó kedvence és melyik az olvasók kedvenc könyve az 500 könyvbôl?
– Nyírô a legjobban fogyó könyv. Nekünk minden könyv kedvencünk, amit kiadunk. Úgy érzem, hogy nincs mostohagyermek, minden kézirattal úgy foglalkozunk, mintha az lenne az egyetlen, az lenne a legjobb abban a pillanatban.
Csata Orsolya
Egy közbirtokossági közgyűlés után
Nem volt feszültségektôl mentes, de maratoniságát kétségbe vonni nem lehet. Hogy mindent megbeszéltünk-e, arról lehetne vitatkozni. Úgy gondolom, egészében eredményes, még azt is meg merném elôlegezni, hogy reménykeltô közgyűlés volt.
Ha valaki el akar érni valamit, azért okosan kell szervezkednie. A most megválasztott vezetôség tagjai ezt tették. Összeálltak, és közös lehetôségeiket, befolyásukat latba vetve, sikerre vitték terveiket. Ha ilyen összhangban fognak tenni a közért, a közbirtokosságért is, csak nyerhetünk szövetségük által. Márpedig a tagságnak mindenképpen ez a fontos.
A bemutatkozások alatt is kitűnt, hogy valamennyi jelölt komolyan vette önmagát, még az a Fazakas Árpád is, aki épp azért nem volt hajlandó terveirôl beszélni, mert úgy érezte, hogy bemutatkozása egy elôre megírt cirkuszi forgatókönyv része.
Céltudatos vezetôsége van a közbirtokosságnak. Szándékuk tisztességes voltát nincs okunk kétségbe vonni.
Megjelent ugyan egy cikk 23+1 dühös embernek a véleményével. Elôször nem értettem, hogy miért is vétkes bármiben is dr. Garda Dezsô egykori képviselônk a gondokért, amikor ô csupán javasolta Kolumbán Lászlót elnöknek, a kezünket mi, a tagság emeltük, ráadásul a visszaszolgáltatásért sem ô kellett – kilincseljen –, most mégis ô az egyik fô vétkes azért, mert még mindig jelentôs területek nem kerültek vissza a közbirtokosság tulajdonába…
Az összefüggés, hogy ez a hang még mindig az ôszi kampány elhaló visszhangja, akkor vált egyértelművé, amikor Tinka Kálmán valami olyasmit mondott, hogy nem lehet úgy visszaszerezni semmit, ha magunk elôtt egy keményfejű hatalmasságot tolva próbálunk érvényt szerezni jogainknak. (Az idézet nem szó szerinti.) Nevet nem emlegetett, de nagyon ostoba kellett az legyen, aki nem tudta, kire utal.
Sajnos, igazat kell adnom eszmefuttatásának, akkor is, ha ilyenkor felfordul a gyomrom, mert az, ami felénk van, minden jogállamban elítélendô, megkövezendô, hisz az erkölcsi elvek szerint élôk kárára csak úgy sikerülhet ma eredményt elérni Romániában, ha azt tesszük, amivel a szocializmus éveiben Gyergyószentmiklós elveszítette a ma is a békásiak közigazgatása alá tartozó területeit. (Bárányflekkenezve, koccintgatva).
Ezeket hallva, már nem volt kedvem a zűrzavarossá vált pillanatnyi helyzet, illetve a szavazatszámlálások miatti elfoglaltságom okán feltenni a kérdést Kolumbán elnök úrnak, hogy mi is történt a Meggyes dűlôi 68 hektárunkkal, amit a föld-visszaszolgáltató bizottság magánszemélyeknek osztott ki, s hogy perelt-e a közbirtokosság, ahogy a Mátis család tette igazáért? Ôk pert nyertek, mi hatalmas értéket veszítettünk el. Hogy létezett-e területünk, mi sem igazolja fényesebben, mint az, hogy közbirtokosságunk részérôl is jelen voltak az átadáskor. Tinka úr számára – a Tarisznyás Julianna örököseinek megbízottjaként – szintén nem lehet idegen e téma. Most alelnökként, remélhetôleg ismét felmelegíti az ügyet, s ha netán báránnyal és egy kis fröccsel eredményt érhet el a helyi földeseknél, számíthat ô is, Bíró Árpád elnök úr is, egy vacsora-meghívásra részemrôl.
A gyűlésen az is kiderült, hogy Békásban talán hamarabb sikert érhetünk el, mint itthon. Ezért lett volna kívánatos valaki olyan jelenléte is a polgármesteri hivatal részérôl, aki érdemben cáfolhatta volna – ha nem volt igaza – Kolumbán László tájékoztatását, mely szerint a kutya a mi városházánkon van eltemetve. (A közbirtokossági tagként jelen lévô Gáll István, illetve Szabó Szilveszter, a visszaszolgáltatások szakmai részének jó ismerôi, akár alá is támaszthatták volna az illetékes, s ha nem a leköszönô elnök állításait – például a vaslábiaknak törvénytelenül átadott több mint 500 hektár erdônkrôl.)
Új vezetôsége van a közbirtokosságnak. Az új elnökség örökölte azt a teljhatalmat is, amit az alapszabályzat hiátusai miatt például a vezetôtanács és a közgyűlés le kell, hogy nyeljen: azt tehet, amit akar, felelôsségre nem vonható, a többség döntését figyelmen kívül hagyhatja. Élhet, mint Marci hevesen a következô három esztendôben.
Tavaly volt egy sikertelen próbálkozás alapszabályzat-módosításra. Akkor a húsleves elfogyasztása fontosabb volt a tagság nagy részének, mint a módosító javaslatokról véleményt alkotni. (Közgyűlési döntés volt például, hogy le kell állítani a keretfűrész működtetését. Egy újabb év ráfizetéses tevékenység után most januárban talán megtörtént a döntés végrehajtása. Természetesen a halogatás miatt senki nem fog a zsebébe nyúlni. Miért ne fejnék hát a közbirtokosságot?)
– Új vezetéssel hatalomgyengítô szabályzatmódosítás aligha vitelezhetô ki – véli Beczássy Attila, az akkori kezdeményezô. Hiszek neki. Ám bevallom, reménykedem is, hogy a sok elhangzott ötlet, egységes akarattá gyúrva, közbirtokosságunk felvirágzását hozza, s a kivitelezésben semmi nem akadályozhatja az új vezetôséget sem.
Ehhez kívánok nekik erôt, egészséget és az ôszinteség tiszteletét.
Bajna György
Közbirtokossági közgyűlés
Kevés osztalék, új vezetés
Március 22-én, vasárnap tartotta évi közgyűlését a Gyergyószentmiklósi Közbirtokosság. A tagság nem volt elégedett – derült ki az ülésen, hiszen a 2007-es 220 lej/hektáros osztalékhoz képest a 2008-as esztendôre 50 lejt kapnak hektáronként a tagok. A közgyűlésen többek között tisztújítás is szerepelt. Dr. Kolumbán László három mandátumon át vezette a Gyergyószentmiklósi Közbirtokosságot, ô volt az elsô megválasztott elnök 2001-ben a közbirtokosság megalakulásakor; beszámolójában elmondta: 8266 köbméternyi fát termeltek ki a 2008-as esztendôben, melyet 79 lejes átlagáron értékesítettek, a fa minôsége gyenge volt, ennek következménye a kevés osztalék is. Továbbá elmondta, nem sikerült még viszszaszerezni a közbirtokosság teljes vagyonát, nemcsak a szomszédokkal van gond, a gyergyóiak is hátráltatják a területek viszszaszerzésében. A közbirtokosság kintlévôségei is nagyok, hatszázezer lejre rúg. Az alelnök, dr. Gáll József a három évvel ezelôtt létrehozott fafeldolgozó műhelyrôl szólt. A cég veszteséges működése a közbirtokosság anyagi romlását hozta, hiszen a cégnek tartozásai vannak a közbirtokosság felé, az is elhangzott, van raktáron fűrészáru, csak a vevô hiányzik. Idéntôl leállították a cég működését. A hozzászólók nagy része nemtetszését fejezte ki a beszámolókkal kapcsolatban.
A kevés pénz ellenére támogatásra is kiszorítottak a közbirtokossági tagok: 5 köbméternyi faanyagot kap a gyergyói kórház egy fedett váró építésére, és a művelôdési ház javításába is besegítenek a profitadóból viszszaigényelhetô összeggel.
A 2009-es tervek sem mutatnak fellendülést, de bizakodók az új jelöltek – derült ki a tisztújításhoz érve.
Több jelölt is bemutatkozott, azaz bemutatkozott volna, ha a tagság meghallgatja, de volt, aki látván az érdektelenséget, visszavonta a jelölését. A szavazócédulák birtokában a tagság nagy része a jelöltek beszédeinek kellôs közepén vonult az urnához, hogy leadja szavazócéduláját.
A szavazatszámláló bizottság eredményhirdetésekor a résztvevôk alig egynegyede volt jelen.
Bíró Árpádot a Gyergyószentmiklósi Közbirtokosság elnökének, Tinka Kálmánt alelnökének és Bende István-Mihályt erdôgazdának választották. Az új elnökség a megmaradást, a fellendülést a szakszerű vezetésben, az erdôrészek visszaszerzésében, csemetekert létrehozásában, az erdei gyümölcsök szakszerű gyűjtésében, faôrlô vásárlásában látja. Ezentúl héttagú vezetôtanács munkálkodik a közbirtokosságnál: Beczásy Attila, Hobaj József, Jánossi Béla, dr. Kolumbán László, Páll Károly, Páll László és Péter Árpád-Tihamér.
Baricz-Tamás Imola
Lakossági fórumon tárgyaltak
Lakossági fórumra hívták az I-es és IV-es körzet lakóit a Magyar Polgári Párt színeiben bejutott tanácsosok. Csütörtökön délután sok, több éves probléma került újra terítékre. Sándor István és Czink Attila tanácsos, Mezei János polgármester, Tóth Károly a mellékgazdaság részérôl és Szôcs Tivadar, a közüzem vezetôje vett részt a körzet lakóinak szervezett fórumon.
Alig kéttucatnyian gondolták úgy, hogy érdemes megjelenni a fórumon, de ennél jóval több a gond, derült ki a város ezen két körzetében. Az ülést Czink Attila tanácsos vezette.
A megoldásra váró problémák ismertek városszinten: elszaporodtak a kóbor kutyák, a teherforgalom tönkreteszi a házakat, utakat, a gázbekötések után siralmas az utak állapota, hiányoznak a sáncok, járhatatlanok a földutak, utcák, nincs kanalizálás, járda, átjáró, szemeteskuka stb.
A felvetôdött problémákra az illetékesek válaszoltak. A kanalizálás ügyében a polgármester elmondta, a dokumentációt Bukarestbe küldték, és ha minden a legjobb úton halad, talán ôsszel, de inkább jövô tavasszal várható a Békény-patak környékének a kanalizálása, a munka elkezdése. A gyalogátjárók kapcsán elhangzott, mivel a Gábor Áron utca országútnak minôsül és a Brassói útügyhöz tartozik, ôk kell a jóváhagyást megadják gyalogátjáró festésére, kitáblázására, az igénylést letette a város, a válaszra várnak. A szemeteskukák hiánya kapcsán megtudtuk, a régieket kijavítják és felszerelik oda, ahol nagy szükség van, illetve ahová a kelleténél többet tettek, egyet-kettôt levesznek, és más utcákban helyezik el. A teherforgalom miatt tönkrement utak kapcsán az ott lakók elmondták, lakásaik is tönkremennek. A polgármester a Halászok utca lakóinak elmondta, a körgyűrű tervei készülnek, és ez nyújtana megoldást a teherforgalom átszervezésére. A Rózsák és a Külsô utca sarkán lévô kis park, kút rendbetételére és a jegenyék kivágására kaptak ígéretet, támogatást az ott lakók a mellékgazdaság részérôl. A Külsô utca alsó részének áldatlan állapotáról is szó esett, egy ott lakó elmondta, olyan állapotok uralkodnak, megtörténhet, hogy sürgôsség esetén nem tud oda jármű eljutni.
A szemeteskukák egységesítése, az utcakép javítása érdekében minden háztartás egy 120 literes műanyag tárolót fog kapni a nyár folyamán, mondta a közüzem igazgatója, hozzátéve csak ebbôl az edénybôl fogják elszállítani a szemetet. A kóbor kutyák ügyében nemsokára megoldást találnak, hangzott el. A Békény-patak a város dísze kellene, hogy legyen, fogalmazódott meg a parton lakók és a városvezetés részérôl. Kérdésre válaszolva a polgármester elmondta, semmilyen építkezésbôl származó törmeléket nem szabad a mezei utakra kivinni töltésként.
Sándor István tanácsos mintegy zárszóként mondta, a jelenlévôk ismertessék szomszédaikkal, ismerôseikkel, hogy mirôl beszélgettek a fórumon, és hozzátette: a következôkben legyünk többen, hogy eredményesebbek lehessünk.
Baricz-Tamás Imola
Elsô Pályabörze nagy érdeklôdéssel
A Gyergyói-medence Pszichopedagógiai Munkaközössége az elmúlt héten, szerdán és csütörtökön délután Pályabörzét szervezett a VIII., XI. és XII. osztályos diákok tájékoztatása érdekében. A rendezvényen az érdeklôdô diákok bepillantást nyerhettek egy-egy szakmába, információkat kaphattak a szükséges képesítésekrôl és az elhelyezkedési lehetôségekrôl.
„Minden jelentôs megismerés meghódít valamit az ismeretlenbôl, de ugyanakkor kirajzolja a még nem ismertnek kontúrjait" (Ancsel Éva), ezeket a kontúrokat igyekezett kirajzolni az a 65 szakember a 29 szakmakategórián belül, aki elôadást tartott a pályabörzén a Fogarassy Mihály Általános Iskolában.
A meghívott szakemberek az egészségügy, a szépségipar, a turizmus, az informatika, a vendéglátóipar, az oktatás, a sport, a jog, az építôipar, a média, a gazdaság területén dolgoznak, de voltak mérnökök, szociális munkások, geológusok, régészek, művészek, rendôrök is az elôadók között. A szakterületek jó részét diákok javasolták. Remélhetôleg a kapott információk tükrében könnyebb lesz nekik a pályaválasztás, mint az elôzô nemzedékeknek, akik csak sejthették, hogy egy-egy szakma, szak hangzatos megnevezése mit takar.
A diákok nemcsak a város iskoláiból érkeztek, hanem a környezô településekrôl is – tudtuk meg a szervezôktôl. Továbbá elmondták, nem számítottak ilyen nagy érdeklôdésre, elsô nap körülbelül 670, második nap 570 látogató fordult meg a pályabörzén. Voltak szakterületek, amelyek iránt fokozott érdeklôdést mutattak a diákok, így: szépségápolás, oktatás, gazdasági szakok, védelem, média, egészségügy, autómérnök/technikus.
A Pályabörzén, amelynek folytatást terveznek a szervezôk, az Ifitéka információkat szolgáltatott a továbbtanulási lehetôségekrôl.
Rancz Enikô
Reklámanyagmentes postaládák – második felvonás
Munkából hazatérve, bevásárlótasakokkal a kezünkben, kotorjuk a táskánkból a lakás és a postaláda kulcsát. Kíváncsian lessünk, ma ideért-e a kedvenc lapunk, amire elôfizettünk. Erre temérdek menynyiségű szórólap, katalógus, és mindenféle reklámanyag ömlik szembe postaládánkból. És zsörtölôdünk… Gondolom, a jelenet sokunk számára ismerôs.
A cégeknek a profitszerzés a céljuk, aminek érdekében meg akarnak gyôzni minket (fôként válság idején), potenciális vásárlókat, akár „kérünk” a meggyôzésbôl, akár nem. És akkor elárasztanak mindenféle színes papírdarabbal. Ezeket elôbb-utóbb (jobb esetben) a szemétbe dobjuk. Amellett, hogy zavarók a kéretlen reklámanyagok, környezetkárosító hatásai is vannak: papírgyártásban használt fa kivágása, a papír és a reklámlapok elôállítása, és így tovább.
A Zöld SzékelyFöld Egyesület ez ellen a terjesztési tevékenység ellen indított programot Környezetbarát postaláda néven szeptember 8-tól, amelyet most felfrissítenek.
A felfrissített programban jobban, minden felületre tapadó matricákat küldenek az igénylôknek, azoknak, akik nem kérnek a szórólapokból és kéretlen reklámanyagokból, és a matricákon új dizájn lesz – mondta el lapunknak Csonta László, az egyesület elnöke. Továbbá megtudtuk, a kéretlen reklámanyagok visszagyűjtését szeretnék megkönnyíteni, így hatalmas postaládát helyeztek el a csíkszeredai piaccsarnokban, ahová a matrica ellenére a postaládába dobott reklámanyagokat lehet elhelyezni. Ilyen postaláda, sajnos, nincs nálunk. Így, akik itt csatlakoztak a programhoz, a hagyományos módon, postán kell eljuttatniuk az egyesülethez ezeket a reklámanyagokat, és ôk visszaküldik a cégeknek, amelyek nem vették figyelembe a kiragasztott matricát. A program második részének végén hozzák nyilvánosságra azon cégek listáját, amelyek a felszólítás ellenére is szórólapokat dobnak be a postaládákba.
A program elsô részében körülbelül száz darab matricát igényeltek összesen a megye nagyobb városaiban.
Amennyiben ön is szeretne megszabadulni a fölösleges szeméttôl, igényeljen matricát az info@zoldszekely.ro elektronikus levélcímen, vagy a 0742/125.368- os telefonszámon.
Rancz Enikô
www.bookline.ro:
A Móra kiadó könyvei féláron
A Bookline.ro internetes áruházban 50% kedvezménnyel vásárolhatjuk meg a Móra Kiadó akciójában szereplô kiskamaszoknak szóló könyveket március 23–30. között.
A széles választékban megtalálhatjuk a kiadó újabb kiadású könyveit és az olyan klasszikusokat is, mint Az aranyszôrű bárány. Ízelítôül néhány cím a féláron kínált kötetekbôl:
Janikovszky Zsuzsa: Cvikkedli – Zsiráf könyvek; Szörnyek könyve – görög mitológia; Kiss Attila: Medveszív; Szalatnai Rezsô: Kempelen, a varázsló; Flórián Mária – Urai Erika: Magyar népviseletek; Alan Turner: Ôsemlôsök; Arkagyij Gajdar: Csuk és Gek.
A könyveket a termékek átvételekor lejben, vagy bankkártyával, interneten is ki lehet fizetni, a zökkenômentes házhoz szállítást pedig a GLS futárszolgálat biztosítja a Kárpát-medence egész területén.
Víz napi vetélkedô
Péntek délután a Fogarassy Mihály Általános Iskolában zajlott az Amôba Öko Központ és a Békás-szoros – Nagyhagymás Nemzeti Park által a Víz Napja alkalmából szervezett vetélkedô, amelynek témája a klímaváltozás hatása a vizek élôvilágára volt. Az immár 12. alkalommal megszervezett rendezvényen öt iskola csapatai vettek részt. A csapatok a gyergyószentmiklósi, remetei (csutakfalvi), tekerôpataki, újfalvi valamint a csomafalvi iskolákból érkeztek. A benevezéshez a resztvevôk fényképeket kellett készítsenek „Vizeink öröme és bánata” témával, amelyeket a vetélkedô elején bemutattak a többieknek. Ezt követôen jelképesen megtisztították a Dunát, melynek útvonala a padlóra volt felvázolva. A víz szennyezettségét sárga papírcseppek ábrázolták, melyek hátára a megoldandó feladatok voltak felírva. A megoldásokat a versenyzôk „tiszta vízre” válthatták, így a verseny végére eltűntek a szennyezô anyagok a folyóból. A Benedek Ibolya és Sándor Piroska által vezetett vetélkedô sikeres volt, a résztvevôk jól szórakoztak, ismereteiket gyarapították és a támogatóknak köszönhetôen minden résztvevô díjazásban részesült.
Bajkó Ildikó; Amôba Öko Központ
Kozma Mária
Kleopátra bora és más receptek
Kitűnô művelôdés- és gasztronómiatörténet. Egy-egy írás függelékéül olyan ételrecepteket is tartalmaz, amelyeket nem lehet fellelni a hagyományos szakácskönyvekben, de végül is nagyrészt kipróbálhatók. Az olvasó eldöntheti, hogy a könyvet a kultúrtörténeti kötetek vagy a recepteskönyvek közé teszi a polcra.
A könyv terjedelme 132 oldal. Ára: 15.00 lej.
Megvásárolható a Pallas-Akadémia Könyvkiadó üzleteiben, illetve megrendelhetô postai utánvéttel a következô címen:
530210 Miercurea Ciuc, Str. Petôfi. Nr. 4.
Pf. 140, Jud. Harghita
Tel/Fax: 0266/371.036.
Mobil: 0745/005.544.
E-mail: pallas@clicknet.ro.
Folyószámlaszám:
BCR – RO46RNCB0152007505270001.
Aki postán rendel könyvet, attól kérjük, hogy küldje el a személyi számát (CNP) is.
Horgászgyűlés
Horgászközgyűlésre kerül sor március 31-én, kedden 18.30 órától a Salamon Ernô Gimnázium dísztermében. A szervezôk minden horgászt várnak, aki ráér, hiszen fontos kérdések és újítások megvitatására kerül sor.
Napirendi pontok:
1. Engedélyek tisztázása;
2. Telepítés (csuka a Marosba, vagy ponty a holtárokba?);
3. Három új vezetôségi tag javasolása és megválasztása;
4. Önkéntes halôrzés;
5. Éjszakai horgászat kérdése;
6. Vita, javaslatok, kérdések.
Ha valakinek ötlete, javaslata van, behozhatja a Gyergyó TV szerkesztôségébe.
A Tatárjárás sikere
Nagy sikernek örvend a Csíki Székely Múzeumban február 15-én megnyílt Tatárjárás 1241–1242 című vándorkiállítás. Erdély különbözô tájairól érkeznek iskolás csoportok, ugyanakkor a felnôttek számára is érdekesnek bizonyul az interaktív kiállítás.
A tízezredik látogató a kisvárdai Bessenyei György Gimnázium XI. osztályos tanulója, Lazók Kitti Szabina volt.
A kiállítás május 3-ig látogatható hétfô kivételével naponta 9 és 18 óra között. A diákok, nyugdíjasok és 15 fô feletti csoportok 5 lejes belépôt válthatnak. Vasárnaponként lehetôség nyílik múzeumpedagógiai foglalkozáson részt venni.
A replika jogán
Igaz, hogy az RMDSZ Választmánya szignálja azt a közleményt, amiben három megszámozott és további négy bekezdésben foglalta össze elégedetlenségét a jelenlegi városvezetôséggel szemben – ennek ellenére mi a lakosság megnyugtatását célozzuk meg válaszunkkal. Nem kívánjuk idônket, energiánkat, holmi válaszlevelezés révén koptatni. Ezért egyszer és mindenkorra, a további provokációkat figyelmen kívül hagyva akarjuk városépítô munkánkat végezni. Azt azonban megjegyezzük, hogy az egyes pontban nehezményezett „erôdemonstráció” sem szótárilag, sem jelképesen nem meríti ki a fogalmat, bármennyire is állítják, hogy „kénytelen(ek) észrevenni”.
Ami a kettes pontot illeti, tisztázni kívánjuk, hogy a közvélemény nem más, mint a legutóbbi szavazás eredménye. Mert Önöket a közvélemény buktatta le. A közvélemény a többség véleménye és nem az Önök Választmányáé. Az már csak természetes, hogy ezt a „közvélemény”-t szeretnék ellenünk hergelni kénytelen észrevételeikkel. Az ilyenre mondja a gyergyói ember, hogy: „Jócskán reaérnek!”
Ami pedig a hármas, és az azon is túl már pontokba nem is szedett észrevételeiket illeti, nem értjük miféle pártfegyelemrôl, szavazógépezetrôl beszélnek, ami végtére is az RMDSZ-szel összeforrott jelenség, semmi okuk nincs ezt az MPP-re kenni. A költségvetésre és a kampányígéretekre vonatkozó tanácsaikhoz aligha van erkölcsi alapjuk. Tanácsadásaikból okkal nem kérünk, mert regnálásuk tizennyolc és fél éve után is ugyanazokon a gödrös utakon járunk, ugyanazokkal a közüzemi veszteségekkel küszködünk, a város rendezetlensége ez alatt csak fokozódott, akárcsak az igazgatók túltengésétôl egyre gyengébben működô intézményeik, ahol kijelentetten, „továbbra is” ugyanúgy végzik a munkát.
Azt ellenben köszönjük, hogy elégedetlenségük mércéjéül számadatokkal is elôhozakodtak. Összeszámoltak 270 napot, ami alatt az MPP tanácsosai önök szerint „színlelik a munkát”. Engedjenek meg egy rövid számítást:
18 év x 365 nap/év = 6570 nap; Ehhez 2008-ból 190 nap tartozik.
Az összeg 6760 napjának a nekünk felrótt 270, mindössze 3,99%-a.
Ezek szerint tévedéseink, elégtelennek minôsülô munkánk még csak 4%-ot sem jelent a rendszerváltás utáni idôbôl. Ez alatt kellett volna rendbe hoznunk mindazt, amit az elszalasztott lehetôségek 96,1%-os idôintervallumában teljes egészében magáénak könyvelhet el az RMDSZ többségű vezetés. Mellesleg ez az idôszak a városvezetés történetébe a gazdasági élet csôdjeként írta be a nevét. Persze, ezt nem voltak „kénytelen(ek) észrevenni.”
Rajtunk kérik számon a kanalizálást, amit 1942 óta senki sem módosított, amikor a város ötször volt kisebb, mint most? Kár volna elhallgatni, hogy az elôzô városvezetés ún. „aszfaltozási programja” hitelbôl történt. Ennek a pancserségnek az árát pedig mi kell kifizessük.
De ebbôl elég, fölösleges tovább sorolni!
Tisztelt Urak! Amikor mi is 18,5 évet magunk mögött hagyunk, válaszolni fogunk a felvetett kifogásokra, bár az azt követô idôszakra nem valószínű, hogy szükség lesz erre. Addig is végezni szeretnénk a munkánkat zavartalanul. Ezért nem válaszolunk semmilyen provokációra.
Válaszlevelek helyett kérjük a lakosságot, bízzanak bennünk, ne engedjék magukat megingatni, hiszen 270 nap még egy pályázat kifutási idejénél is kevesebb. A mi garanciánk a jó irányú változásokra adott voksok összessége. Mi pedig ígérjük, nem fognak csalódni bennünk.
Megelôlegezett bizalmuk iránti hálával, Mezei János polgármester és a Magyar Polgári Párt helyi képviselôi
A Virág negyed központja
Köllô Miklós tervezô ezen a héten a város egyik legforgalmasabb részének rendezési terveit ismerteti. Játékosan ezt Orel Dezsô térnek becézte. Indoklásképp a következôket fogalmazta meg: „Ha megépülne a javaslatunk, akkor körülbelül ugyanaz a folyamat történne, ami egykor a fôtéren lejátszódott, mikor várossá vált Gyergyószentmiklós, s már nem volt elégséges, hogy csak piactér legyen a jelenlegi fôtér, hanem reprezentatív fôtérre is szükség volt.”
– Igazából a jól szervezett terek, és az ehhez kapcsolódó élet, az innen kibontakozó társadalmi és egyéb kapcsolatok hiányoznak a városból, ezért kézenfekvô kihasználni azt a lehetôséget, ami a Művelôdési Központ körüli terekben rejlik. – mondja a tervezô.
– Mit találunk ma a művelôdési központ környékén?
– Van egy rendezetlen parkoló a kultúrház sugárút felôli részén, igazi senkiföldje, s ha itt megáll két busz, még véletlenül sem látszik ki mögülük a kultúrház. Úgy gondolom, nem méltó fogadótér. A sugárút túloldalán, a Virág negyed szélén van egy zsebkendônyi kis zöldfelület. A Kossuth utca felé van egy kis park, jobban mondva volt egy kis park, ma parkoló és átjáróutca néhány „hájdászkodó”, saját forgalmi renddel bíró autósnak. A Kossuth- és Petôfi-szobor szépen hátat fordít egymásnak, „tökéletes egyetértésben”. És még ott van a Testvériség sugárút, széles szocialista városi díszfelvonulási artéra, mely a semmibôl a semmibe vezetett, ma a Szent István templomból vezet továbbra is a semmibe.
– Mit javasolnak?
– Az elsô dolog: a sugárúton egy kis lassító behajlást a művelôdési ház elôtt, így az út közelebb kerül a kultúrház bejáratához, a homlokzaton lévô mozaik is érzékelhetôvé válik. Így gyakorlatilag egy zöld „erdôs” szigetet tudunk kialakítani a sugárút közepén, ezáltal behatárolódik ez az útszakasz, a Szent István templomtól a kúltúrház elejéig zárt jellegű városi térré alakul a Testvériség sugárút. Míg a nyílt terek szétfolynak, lepusztulnak az idôk folyamán, addig a zárt jellegű terek rendezik önmagukat. Ez gyakorlatilag napjaink egyik urbanisztikai felismerése. A sugárút egyik oldalán fésűs parkolás alakul ki, a másik oldalon kétirányú biciklissáv. A fent említett „zöld erdô” kapcsolódik a korábban nevesített Virág negyedi kis zöldfelülethez, így jóval nagyobb zöldfelület jön létre, ami köré már lehet építeni egy városi „korzót”, kis szökôkútat, gördeszkateret, lugast, életet. A kultúrház fôbejáratának közvetlen elôterében kis fogadóteret javaslunk, padokkal, virágágyásokkal, és az áthelyezett Petôfi-szoborral. Vagy az új tér nevét adó, elsô városi polgármesterünk szobrával, ez esetben a Petôfi mellszobor értelemszerűen átkerülhetne a múzeum elôtti Petôfi térre... A parkolók kapcsán – hisz ezeket gyakorlatilag felszámoltuk a kultúrház elôtt – megvizsgáltuk, hogy milyen idôszakban a környéken várhatólag mennyi parkoló szabad. Ezt is figyelembe véve, javasoljuk a parkoló átköltöztetését a jelenlegi „parkba”, arra a részre, amely jelenleg is szinte két forgalmisáv-szélességben le van aszfaltozva. Tény, hogy a szabványoknak megfelelô parkolás kialakításához ki kell vágjunk nyolc fát ebbôl a kis zöldfelületbôl, de végsôsoron ennek a zöldterületnek is jó része megmarad, míg a kultúrház elôtt jelentôs zöldfelületi nyereségünk lesz.
Gyakorlatilag, ha a Szent István tér a Bucsin negyed központjává válik, úgy az Orel Dezsô tér lesz a Virág negyed központja. A Szent István téren a templom fog egy kis szakrális többletet biztosítani, míg itt a tér kulturális vonzata fog erôsödni, ezért – bár elég közel vannak egymáshoz – jól fognak tudni működni. Mindenképpen hiánypótlás e két tér kialakítása.
Csata Orsolya
100 000 lej a Gyergyószentmiklósi Művelôdési Központ felújítási tervének az elkészítésére!
Figyelembe véve, hogy most van a költségvetések összeállításának idôszaka, nagyon nagy kiesést jelent az a másfél hónap, amikor a polgármester által elkövetett törvénytelenségek bebizonyításával voltam kénytelen az idômet tölteni. Most, hogy bebizonyosodott, hogy a polgármester törvénytelenül járt el, a fennmaradt idôt arra használtam, hogy egyeztessek azon illetékes személyekkel, akik országos és megyei szinten beleszólhatnak a költségvetések összeállításában.
Gyergyószentmiklós megérdemli, hogy egy felújított kultúrházzal büszkélkedhessen.
Ez a meggyôzôdés vezérelt eddigi munkámban is, bizonyíték erre, hogy ezzel kapcsolatos törekvésem alapján vádolt meg a városvezetô is. Fontos célkitűzésnek tartom ezt azért, mert 1974-tôl napjainkig senki nem vállalta, hogy teljes felújítási tervet készíttessen a gyergyószentmiklósi kultúrház részére.
2005-ben versenyvizsgáztam a Gyergyószentmiklósi Művelôdési Központ gazdasági és adminisztratív igazgatói állására. Rajtam kívül még hat személy pályázott ezen állás betöltésére. Az akkori vizsgáztató bizottság, amelynek tagjai megyei és helyi szakemberek voltak, írásbeli és szóbeli vizsga után engem választottak e tisztség betöltésére.
Az, amit Árus Zsolt és a polgármester úr állít, vagyis hogy RMDSZ-támogatással kerültem oda, természetesen csak félretájékoztatás. Azért mondom ezt, mert az akkori városi RMDSZ-elnök nevét sem tudtam, nemhogy hatással legyek személyére. Biztos vagyok, hogy pl. Árus Zsoltnak is több köze volt akkor a városi RMDSZ-hez, mint nekem.
A fent említett versenyvizsgán azt mondtam, hogy nem lehet meleg fogadtatásban része azoknak, akik egy ilyen rideg épületbe jönnek, és ennek megváltoztatására fogok lépéseket tenni.
Ezt a munkát kezdtem el akkor és folytatom most is.
Azt figyelembe véve, hogy 1974. óta nem készült el semmilyen, teljes felújítást célzó tanulmány, büszkén állíthatom, hogy én készíttettem. Igen. Ez a tanulmány elkészült, ezután egy részletesebb tervet kell készíttetni, és csak ilyen lépésekkel lehet elérni, hogy a Gyergyószentmiklósi Művelôdési Központ épületét végre felújíthassuk.
A következôkben már csak egy részletes tervet kell elkészíteni, amire szintén nagyobb összegekre van szükség. Ennek érdekében múlt hét folyamán hosszasan egyeztettem az RMDSZ-es megyei tanácsosokkal, akiknek bizalmat szavaztak a gyergyószentmiklósiak is. Kértem a segítségüket azon munka folytatására, amire többek között engem is kiválasztottak.
A tárgyalások – úgy érzem – sikeresek voltak, és eredményeképpen lehetséges, hogy a gyergyószentmiklósi kultúrház felújítási terveinek elkészítésére sikerült még 100 000 lejt (1 milliárd régi lejt) szerezni.
Ez egy fontos lépés a kultúrház felújítása érdekében!
Barti Tihamér, Gyergyószentmiklósi Művelôdési Központ
(x)
A szakiskolai képzés helyzete és a kilátások
Ki fog vízcsapot, cipôt javítani?
Az új oktatási miniszter az oktatási rendszer átalakítását célzó módosításairól szinte naponta olvashatunk a sajtóban. Legutóbbi, talán legnagyobb felháborodást keltô intézkedése szerint ôsztôl megszüntetné a szakiskolai hálózatot.
Ecaterina Andronescu oktatási miniszter azt a szakoktatást akarja felszámolni, amit a Năstase-kabinet idején tárcavezetôként ô hozott létre. (A rendelkezés csak a szaklíceumokat hagyná meg. – szerk.) Hat esztendôvel ezelôtt kezdték meg működésüket a 2+1+2 év kifutású szakiskolák, amelyek elsô két esztendeje megfelelt a régi szakmunkásképzônek, és ennek végzôse megszerezhette az EU tagországaiban egységes 1-es szakképesítési minôsítést, a kiegészítô év után a tanuló vizsgázhatott a 2-es kategóriájú oklevélért, a IV. és V. év elvégzése feljogosította a diákot az érettségire és a 3-as fokozat megszerzésére. Tavaly végzett országszerte az elsô V. éves évfolyam, idén a második ilyen nemzedék ballag.
A helyzet, az utóbbi idôben hangoztatott hírek tisztázása végett Farkas Zoltánt, a Batthyány Ignác Szakközépiskola igazgatóját kerestük meg.
– Megszűnik a szakiskolai hálózat?
– Azt mondta a miniszter asszony, hogy a következô tanévtôl költségvetésbôl támogatott helyet nem hagytak jóvá. A 2009/2010-es tanévben a kormány által támogatott beiskolázási tervben nincs szakiskolai osztály.
– Megmarad a szaklíceum, ahol kevesebb a gyakorlat…
– A szaklíceumi osztályokban (négyéves oktatás – szerk.) nincs annyi gyakorlati óra, mint a szakiskolában, a szakmunkásképzôben.
– Mi lesz a hat évvel ezelôtt bevezetett szakiskolai hálózattal?
– Nem tudjuk. Semmiféle hivatalos rendelkezés nem létezik, egyelôre annyit tudunk, hogy a következô tanévre nincsenek jóváhagyva ilyen osztályok.
– Azoknak a diákoknak, akinek nem sikerül az egységes dolgozatuk, és akik ez idáig választhatták a szakmunkásképzôt, van-e esélyük a továbbtanulásra?
– Van, a dolgozatuk alapján írják be ôket, esetleg nem ott fog tanulni, ahol szeretett volna.
– Mit gondol a szakiskolai hálózatról, illetve annak felfüggesztésérôl, megszüntetésérôl?
– A szakiskolai rendszerrel egész Európa vajúdik. Nem mindenki akar akadémikus lenni. Holnap keresek egy vízgázszerelôt, és nem fogok találni, mert mindenki jogot hallgat. Minden munkának megvan az értéke, a szépsége. Kell engedni, hogy azok a gyermekek, akiket ez vonz, tudjanak szakmákat megtanulni. A szakiskolának az volt a lényege, hogy a diák szakmát tanuljon, ezért több volt a gyakorlati óra. Ez jó volt, mert mindenki nem szeret holtig tanulni, és szükség van suszterre, szerelôre is. Az elsô két évben segédmunkás szintű képzést kapott, harmadévben kapott második szintű képzést, szakosodott. Például elsô két évben vendéglátást tanult, harmadéven szakosodott pincérnek. Ez a rendszer biztosította az átjárhatóságot, elvégzett egy szintet, volt lehetôsége továbbtanulni. Ezt most felfüggesztették.
Ennek a rendszernek a célja az lett volna, hogy a közösség közösen döntsön, milyen szakmunkásokra van szüksége, milyen irányba szeretne elmozdulni, és az iskolák azt az irányt kövessék. Ezt nem vették komolyan a közösségek.
A műhelyek felszereltsége nem megfelelô. Ugyanakkor a gyakorlatra harminc diák kell menjen egyszerre, egy mester nem tudja ôket felvigyázni, és mindegyikük hozzá kellene férjen például a motorhoz. És elavult technológián tanulnak – ezek hátulütôk.
– Tehát egyelôre felfüggesztették a szakiskolát, hogyan látja, megvalósul ez az elképzelés?
– Nem hiszem. Nem tudom elképzelni, hogy mindenki technikus legyen (szaklíceum elvégzése – szerk.). És bizonyos mesterségeknek is helyet kell adni a társadalomban. Finnország a modell a szakoktatásban, ott is van szakiskola.
– Az osztályfônöki órák, sportórák…
– A minisztérium kiadott március 3-án egy rendeletet, amelyben a kerettantervet megállapította, és 16-án megjelent egy újabb. Egy testnevelési óra maradt, a délutáni sportaktivitást körök formájában (heti két óra) is meg lehet szervezni, ezt mondja ki a legutóbbi rendelet.
A második idegen nyelvbôl elvett egy órát az elsô változatban, és a legutóbbiban visszatett egy órát, magyarán, megmaradt a két óra. Azonban azokban az oktatási egységekben, ahol a diák nem román nyelven tanul, az iskolára bízzák, hogy beteszik a második idegen nyelvet vagy nem. Azt akarták visszaállítani, hogy a nem román nemzetiségű gyermeknek se legyen több órája, mint a román ajkúaknak.
– Önök, hogy döntenek errôl?
– Szeretnénk kikérni a szülôk véleményét, hogy akarnak-e a gyermeknek második idegen nyelvet vagy sem.
– A történelem…
– Az elsô változatban kivették a tizenkettedikesek kerettantervébôl, illetve volt egy olyan elképzelés is, mely szerint felváltva lett volna a földrajzzal. De a legutóbbi rendelkezés során viszszatették. Azonban az osztályfônöki órát kivették.
– Mi a véleménye ezekrôl a változtatásokról?
– Ezeket a változtatásokat nem lehet három hét alatt megvalósítani. Elhamarkodott, elôkészítetlen döntések. Ez a kapkodás eredménye, a részrendelkezések nem állnak összhangban. A tantervek iskolatípusonként kellene változzanak, nem kellene minden intézményre ráerôltetni. Nem tudjuk, mit lehet a rendelkezésekbôl hasznosítani. És mirôl beszélünk, amikor a 16-ai rendeletbe nem törlik el a 3-án hozottakat. Ennyire nem lehet kapkodni…
Hogy néz ki az a cikluskezdô osztály, amelyiknek nincs osztályfônöki órája? Új iskola, új környezet, azt sem fogja tudni, melyik világon van. Az iskolának két komponense van: oktatás és nevelés, és erre fel kiveszik az osztályfônöki órát. Ma a táblázat a lényeg, sajnos. Ezzel foglalkoznak, tonna papírokat nyomnak ki, és azt mondják, ettôl lesz minôségi oktatás.
Nem tisztességes az, hogy a ciklus elején a diák nem tudja, hogyan fogja elvégezni az iskolát, mi vár rá.
Az alaptantervvel is baj van. Kellene legyen egy nem túl terjedelmes és részletes törzsanyag, és ezt kiegészítendô az opcionális tantárgyak, így az iskolák ki tudnák alakítani a saját arculatukat. A szülô és a gyerek tudna választani. De az opcionális tantárgyakat is meghatározza a minisztérium, és ne beszéljek arról, hogy a törzsanyag is nagy. Egy tantárgyon belül akadémikust akarnak nevelni a gyermekbôl. Elveszik az óraszámot, de az anyagot nem csökkentik, ez nem normális.
Az lenne a lényeg, hogy a kompetenciákat fejlesszük, ami úgy valósul meg, hogy az elején kevesebb, majd a negyedik évre több opcionális tantárgyat tanul. Így lenne versenyképes a munkaerôpiacon. Ez csak a táblázat szerint szerepel, a gyakorlatban nem létezik. Ezt kitalálták elméleti líceumra, s minden iskolára rá akarják húzni.
Az, hogy ne tartsuk a diákot hetente harminc óránál többet az iskolában jó, de emellett mindenki minden tantárgyat be akar tenni a tantervbe. Ezért kellene az elôkészítô munka, amikor konszenzus születik, és csak azután kellene módosítani.
Rancz Enikô
Miért kell, ha kell a testnevelési óra?
A napokban a sajtó is felkapta a hírt, hogy a tanulók heti óraszámát a testnevelési illetve az idegen nyelvórák számának csökkentésével próbálják megoldani. Kommentálás helyett felsorakoztatok néhány érvet a testnevelési órák fontossága mellett. Elôször is a test és a lélek az egy egységes egész. Ahhoz, hogy egészséges fiatalokat neveljünk, megfelelô napi mozgásra van szükség. Az iskolai testnevelés és sport egy sajátosan összetett műveltségi terület. A testkultúra, a kultúra része, és ott a helye az egyetemes kultúrában is. A pszichomotoros fejlesztés egyik kiemelt területe, amelynek fontos szerepe van a személyiségfejlesztésben. A készségek és képességek rendszeres fejlesztésének eszköze, a mozgásműveltség kialakításának elengedhetetlen eszköze. Az iskolai tehetséggondozásban sem elhanyagolható, ha arra gondolunk, hogy egyesek pontosan pszichomotoros területen érnek el eredményeket. Nem elhanyagolható az egészség megôrzésében betöltött szerepe sem, általa nô a szervezet ellenálló képessége, úgy a fizikai, mint a szellemi terheléssel szemben. És akkor még nem beszéltem, az egészséges életmódra nevelésben betöltött szerepérôl. Ma, már szinte természetes, hogy a tanuló, a napi 6–7 órai iskolai ülô (szedentár) életmód után, leül a számítógép elé, és még 3–4 órát dolgozik vagy játszik. Ez a mozgásszegény életmód már kora gyermekkorban elhízáshoz vezet, aminek beláthatatlan következményei lesznek. Egyre több tanuló szenved hátgerincferdülésben vagy lúdtalpa van. A serdülôkorban az inaktív sportérdeklôdés egyre inkább elharapódzik. Gyakori az álfelmentés, egyrészt a rossz jegy kivédése, másrészt a kényelem miatt.
Ha egy pillantást vetünk az uniós országok tanterveire, akkor láthatjuk, hogy sehol sem szerepel heti csak egy testnevelési óra. A legtöbb országban 2–3 óra szerepel (Ausztria, Németország), de Franciaországban, a tantervben heti 5 óra szerepel. A szakemberek szinte egyöntetű véleménye szerint legalább heti 3 óra szükséges ahhoz, hogy kielégítsük a tanulóifjúság mozgásigényét, és biztosítsuk a helyes testtartást, a koordinációs készségüket stb.
Konklúzióként elmondhatjuk, hogy Romániában a testnevelési órák száma az európai átlag alatt van, és még ebbôl is le akarnak faragni. Nem ártana a minisztériumnak konzultálni a szakemberekkel, egy-egy döntés meghozatala elôtt. A paradigmaváltás azon a szinten kellene elkezdôdjön, egy pozitív attitűd kialakítása a testkultúra, a mozgás iránt. Feladatunk olyan fiatalok nevelése, akik megfelelnek a jövô kihívásainak.
Farkas Aladár
Sajtóközlemény
Munkanélküliség és megoldások
A gazdasági válság az elmúlt hónapokban a Székelyföld és benne Hargita megye munkaerôpiacát is elérte. A Megyei Statisztikai Igazgatóság és a Megyei Munkaerô-ügynökség adatai szerint megyénkben 2008. novembere óta egyharmadával nôtt az álláskeresôk száma, így ma több mint tízezren (10 619) vannak munka nélkül.
A válság különösen a férfiakat, az alacsony iskolai végzettségűeket és a 25–49 éveseket sújtja leginkább, vagyis azokat, akik családfenntartóként a Székelyföld társadalmának vállukon hatalmas terhet vivô tagjai. Azonban a 30–39 év közötti nôk estében is majdnem megduplázódott a munkanélküliség, és nekik fontos szerepük van a családfenntartásban.
Hargita Megye Tanácsa rendkívüli hangsúlyt fektet a munkahelyteremtô és -megtartó vállalalkozások felkarolásában, ilyen jellegű eu-s projektek támogatásásban, részfinanszírozásában. Céltudatos fejlesztési munkával, önkormányzataink hatékony működtetésével és határozott, egységes fellépéssel el tudjuk érni ezt a célt.
Hargita Megye Tanácsa a munkahelyek megtartását és újak kialakítását azzal tudja segíteni, ha mielôbb beindítja az elôkészítés alatt levô infrastrukturális fejlesztéseket, s kezdeményezôen segíti a vállalkozások eu-s pályázatainak benyújtását. Meggyôzôdésem, hogy a 132-es út felújítása mielôbbi megkezdésének, a nemrég visszaszerzett önkormányzati pénzeknek és a remélhetôen megépülô hulladéktározónak fontos szerepük lehet a kenyérkereseti lehetôségek biztosításában – mondta Borboly Csaba, megyeitanácselnök.
Mindezek mellett Hargita Megye Tanácsa – partnerségben a Megyei Munkaerô-ügynökséggel – részt vesz egy vidékieknek képzést és munkahelyet teremtô – távmunkaprojekt kivitelezésében.
A turizmus, mint Hargita megye húzó gazdasági ágazata, felemás helyzetet mutat a tevékenységek területén; a villák és panziók – melyek az ágazat tevékenységének majdnem a felét teszik ki – ütemesen fejlôdnek, ellenben az ágazat másik felét kitevô – szállodák és motelek – tevékenysége nagyarányú visszaesést mutat.
Az idelátógató tursiták még mindik csupán 2–3 éjszakát töltenek ezen turisztikai egységekben.
A Hargita Megye Tanácsának legújabban elfogadott turisztikai startégiája is remélhetôleg nagyban hozzájárul a turisztikai tevékenység fellendítéséhez.
Csíkszereda, 2009. március 24.
Hargita Megye Tanácsa
Vissza a földre!
Bocsánat, bocsánat jó elôre mindenkitôl, akinek a tuti üzletét elrontom ezzel az írással. Mert most én igenis azt szajkózom, hogy bármennyire is estek a Holdon a „földárak”, ne vásároljanak ott! Egyelôre legalábbis. Ne fektessenek égitesti ingatlanba. Még akkor sem, ha a válság szép lassan galaktikus méreteket ölt. Mert bizony, így van. A „holdföld” ára zuhan – jelentette be az illetékes nagykövetség képviselôje. Feltételekkel ugyan, de lehet venni „földet” a Holdon, s ezt cégek és magánszemélyek számára is lehetôvé tették.
Még ne tegyék! – kérem, ne lakjuk be, ne szipolyozzuk ki a Holdat is. Szerintem, itt kellene a sárgolyónkon tenni valamit, valami olyant, amit még elbír, amit még megenged a föld, ami enyhítené a Terrán a válságot. Például, vásároljanak termôföldet. Most biztosan hülyén hangzik, de ôsszel számolják a pipéket, s a pityókát, murkot, tököt, káposztát… Szóval mindazt, amit majd meg kellene vásárolni, de nem lesz amibôl. Nemcsak én nem látom a válság végét, Băsescu elnök sem, egyáltalán, s ezt nem is titkolta, de még a nagyobbak sem szabnak határidôt e nyomornak, esetleg a grandiózus bankárok... Szóval, ha rám hallgatnak, a nadrágszíj nagyságú, a csűrkertben lévô, s a város-, faluszéli földet is megtrágyázzák, lehetôleg biotrágyával, s haszonnövényekkel ültetik be az elsô munkanélküli segélybôl, mert abból lesz valami, megnô, ha esô is lesz, melegen is süt a nap. Ezzel enyhíthet mindenki külön bejáratú válságán. S az idegeknek sem árt a friss levegôn a kapálás, gyomlálás, fôként, ha egyre többen havonta egyszer mennek „dolgozni” a „sommerirodára” egy bélyegzônyomatért. Ha kalászos termesztésére szánják a földet, hát csirkét, szárnyast az udvarokra! Az a biztos. Ha pedig egyszer csak meglátjuk a végét a válságnak, szerintem akkor már a termôföldeket is megfelelôképpen kihasználjuk – mondjuk, a sok kárban, nyűgben ez lesz a haszon, s még az, hogy túlélünk –, akkor nem mondom, hogy ne terjeszkedjenek a világűrbe. Végül is, ha akkor is szabad a vásár, s lesz valakinek kedve hozzá, mit bánom én! Vegyék a cirklit, s irány a Hold! Lehet választani szomszédokat akkor is. Nem kapkodják el a jó helyeket. Ha igen, nem biztos, hogy ott érvényes a rossz szomszédság, török átok – mondás. De addig is, szálljunk le a Földre, a kicsi pityókaföldre, s tegyünk azért valamit, amibôl betevô falat lesz.
Kedves-Tamás Gyopár
Optimistán is szembe lehet menni a vonattal
Tudás kell a túléléshez
„Vajon mi segítene többet válság idején a vállalkozásodnak?
Ha 3-szor jobban értenél a szakmádhoz, vagy 3-szor jobban a marketinghez?
A nap végén nem annak lesz több kliense, aki jobban ért a szakmájához, vagy jobb a terméke, hanem annak, akinek jobb a marketingje, aki jobban tud eladni.
Megyôzôdésem, hogy értesz a szakmádhoz, és igyekszel jól végezni a munkádat. Talán egyetértünk benne, hogy a legtöbb vállalkozónak nem sikerül elérnie azokat az eredményeket, amelyeket megérdemelne.
Farkas Levente vagyok. Lassan 7 éve, hogy valamilyen formában erdélyi vállalkozások fejlesztésével foglalkozom.
Számtalan 12 órázó vállalkozót ismerek ... többet érdemelnek, és valószínűleg te is több eredményt érdemelsz.
Talán neked is segíthetek. Ingyen. Elkészült a kéthetes Miniprogram, amely segítségével a válság (is) kezelhetôbbé válik.
Plusz, szintén ingyen megkaphatod azt a 7 kliensszerzô eszközt, amelyet talán használsz, de biztos vagyok benne, hogy tudok újdonságot mondani neked.
Szerezd meg ingyen azokat az anyagokat, amelyek már sok vállalkozónak segítettek.”
Minderre az interneten bukkantam. Hát, mi tagadás, meglepett, hogy ebben az óriási pénzhajszában és körbetartozások világában úgy adnak tanácsot, hogy nem kell kalács cserébe. Farkas Leventét kérdeztük a www.marketingiskola.ro weboldalról.
– Válság van vagy csak pánik?
– Nagyon jó a kérdés! Válság is van és pánik is. Elôbb elindult a válság, majd mivel a rossz sokkal gyorsabban terjed az emberek között, mint a jó, majdnem megduplázódott az ereje. Az emberek akkor pánikolnak, amikor valamit nem értenek, nem tudják, hogy mit kellene tenni, és veszélyben érzik magukat, a családjukat. Mivel vannak, akik abból élnek, hogy pánik, meg hiszti legyen, ezt ügyesen lehet szítani...
Visszatérve a kérdésre, nem csak pánik van, de véleményem szerint korántsem akkora a baj, mint amekkorának érzôdik.
– Az ingyenes tanácsadás ötlete kitôl származik?
– Én civilben ebbôl élek, igaz, nem ingyen, és a vállalkozók számára hasznosítható tudást adok. Ez év januárjában, Kedves Imrével, a Hargita Megyei Pénzügyi Igazgatóság igazgatójával beszélgettem arról, hogy ô mit lát, mit érez a válság kapcsán. Hasonló véleményen vagyunk, miszerint az igaz és a hasznosítható tudás hiányzik a vállalkozókból, és ha valamikor, akkor most igazán szükségük van segítségre. Innen már csak egy lépés volt, hogy létrejöjjön a www.marketingiskola.ro, ami amolyan vitaminkapszulaként egy kis lendületet adhat a feliratkozóknak – ingyen.
– Életre hívói miért látták szükségesnek?
– Egy vállalkozó nem abból él, hogy van gépe, hanem abból, hogy tudja működtetni. Egy munkavállaló nem abból él, hogy van keze, hanem abból, hogy tudja használni. Tudás, tudás, tudás...
Válságmumus idején kicsit másfajta tudás szükséges a túléléshez, és ahogy már korábban említettem, ha valamikor szükségük van a vállalkozóknak segítségre, akkor az a valamikor most van.
– Hogyan látod a Hargita megyei és gyergyói vállalkozásokat 2009-ben?
– Valószínűleg lesznek olyanok, amelyek megszűnnek. Lesznek, akik szenvedve, de valahogy kibírják, és lesznek, akiknek egy sikeres év lesz 2009. Az biztos, hogy amely cég megszűnik, piacot hagy maga után, és amely életben marad, majd ezt a piacot is megszerzi magának.
– Mi lehet számukra a mentôöv, mit tehetnek, hogy jobb eredményeket érjenek el?
– Ha nem pánikolnak, hanem gyors, de megfontolt döntéseket hoznak. Ha összelopkodják a tudást, amivel ezután is eredményeket lehet elérni.
Az elkövetkezendô idôszakban kissé változni fognak a játékszabályok a vállalkozásvezetés terén... Ahhoz, hogy az új körülmények között is eredményeket lehessen elérni, új tudás szükséges.
Ma már nem elég jó termékeket készíteni. Ennél sokkal több kell. Az, hogy képesek legyenek gyorsan és jól az új játékszabályokat megismerni, és ezek alapján továbblépni. A www.marketingiskola.ro pontosan és eléggé részletesen errôl szól.
– Van-e lehetôségük pályázni a cégeknek, annak ellenére, hogy a vezetôik arról panaszkodnak, hogy nincs pénzük az önrészhez?
– A cégvezetôk nem szeretik, ha egy munka elvégzése helyett a munkatárs panaszkodik. A panaszkodásból nehéz megélni.
Valaki akkor mondja, hogy nincs pénz önrészre, amikor a környéken lévô összes (mondom összes!) szakembert már teljesen kifaggatta a lehetôségekrôl. Én nem foglalkozom pályázati tanácsadással, de így is találkozom olyan lehetôségekkel, amelyek az önrészt finanszírozzák.
– Biztos, hogy az a legjobb megoldás, hogy felére csökkentik az alkalmazottak számát, esetleg csökkentik a bérüket, és többet kell dolgozzanak?
– Ha a test érdekében egy orvos úgy látja, hogy egy kart le kell vágni, akkor levágja. A test érdekében. Minden eset más, de igen, lehet, hogy az a jó megoldás, ha az alkalmazottak számát a felére csökkentjük. A test, azaz maga a vállalkozás túlélése érdekében, lehet hogy valóban ez az egyetlen megoldás. Amit viszont érdemes szem elôtt tartani az, hogy ha a válságmumus elmúlik, akkor a csapatépítést, a betanítást elôlrôl kell kezdeni.
– Segíthetnek-e az alkalmazottak, jóra vezethet-e a közös fejtörés?
– Igen. Egy tulajdonos, egy titkárnô, egy asztalos és egy kapus ugyanannak a terméknek a láttán más-más dolgokat lát. Más szemszögbôl nézik a világot. Számtalan példát tudok, amikor egy jó munkatárs jó ötlete sokat lendített egy vállalkozáson.
– Ilyen kemény idôszakban milyen hatása van a reklámoknak, hatékony tud-e lenni a reklám?
– Mindig a reklám, azaz a reklám apja – a marketing –, ami a bevételt hozza. Nem kemény idôszakban is lehet úgy reklámozni, hogy kidobott pénz legyen az ablakon. Ilyen kemény idôszakban is a marketing az, amibôl bevétel lesz. Persze, ahhoz jól kell használni azokat az eszközöket, amelyek a rendelkezésünkre állnak.
– Mi a média szerepe a válságban?
– No comment.
– Fontos lehet-e az optimizmus?
– Én még nem láttam apátiás embert jól dönteni és hatékonyan dolgozni. Ha valaki valós tudással a birtokában optimista, akkor természetesen elég sok esélye van, hogy két év múlva is vállalkozása legyen.
Ha viszont valaki ugyanazokkal az eszközökkel, ugyanazzal a tudással, amivel rendelkezett ezelôtt néhány évvel is, optimista... hááát... Teljesen optimistán is szembe lehet menni a vonattal.
– A marketingiskolát végzôk…
– A www.marketingiskola.ro nemsokára lesz egy hónapos, tehát hosszú távú eredményekrôl még nem tudok beszámolni. A bejövô kérdések, észrevételek alapján azt látom, hogy sokaknak segít, sokaknak megerôsítést ad, hogy jó úton járnak. Majd egy év múlva kérdezd ezt meg... valószínűleg több tapasztalat lesz már.
– Lesz-e folytatása a marketingiskolának?
– A marketingiskola jelenleg fôleg gondolkodásmód és marketing terén ad hasznosítható nézôpontokat. Mivel folyamatosan jönnek be kérdések pénzügy, munkatársak kapcsán is, úgy néz ki, hogy szervezünk egy Válság Konferenciát Csíkszeredában. Elôbb április 6-ra terveztem, de mivel olyan személyeket szeretnék társelôadónak meghívni, akik nem könyvbôl tanulták azt, amit tudnak, valószínűleg április 20-a lesz a jó idôpont. További részleteket egyelôre nem árulhatok el, de az biztos, hogy kevesebbe fog kerülni, mint egy átlagos dohányos havi cigipénze ... cserébe meg nem tüdôrákot, hanem eszközök sorát kapja a vállalkozása fejlôdése érdekében.
Kedves-Tamás Gyopár
8. Bajna Ferenc utcája és a Tatár utca
Ne vegyék szerénytelenségnek, hogy nem a mai nevén emlegetem azt az utcát, ahol gyermekkorom töltöttem. 1773-tól már Bajna Ferenc utcájának nevezik. Szépapám Makkos utcáig tartó telkén jött létre. 1863 augusztusában dédapám születésekor állított tiszafakeresztet az utca jobb oldalán lévô telek sarkára ükapám és ükanyám, néhai Bajna György és Réthi Julianna, valószínű fiúk, Ferenc augusztusi születése örömére. A keresztfa története nem fér be rövid írásunkban, a rajta lévô, fából faragott Krisztus ellenben biztonságban van, mióta az ötvenes évek elején, egy éjszaka lelkes kommunista ifjak leverték és bedobták a kertünkbe.
Bár házunk a Kossuth utcában van, az udvar, illetve a telek a kisebb utcában van. Ezért mindig Bajna vagy Kereszt utcainak tartottam magam, s tartom ma is. A csűr után egy cserefa ültetvény kezdôdött. Dédapám ültette, hogy legyen oszlop a birtok bekerítésekor, illetve koporsójához deszka. A cseres fáiból valóban kertsas lett. Az új kórháznak helyet adó papkert kerítésének, mert néhai Dani Gergely plébános kivágásuk után kölcsönkérte édesapámtól azokat. Két hónap múlva aztán a cserébe ígért talpfák helyett azzal állított be, hogy majd leimádkozza a több szekér kerítésoszlop árát.
A Virág negyed nyugati részének tömbházai telkünkön kellett volna épüljenek. Láttam olyan makettet is, ami egy szép saroképületet ábrázolt öreg házunk helyén. Csakhogy édesapámnak egy jóakarója elárulta a terveket, ô pedig egyetlen délután felparcellázta a birtokot, majd jutányos áron olyanoknak adta el, akikkel aztán holtig tartó barátság is összekötötte. A néhány áras telekkönyvezett telkeket már a gazdag Bajnákat zsigereibôl gyűlölô Török István se tudta kisajátíttatni a város részére. Nutáék késôbb Izraelbe telepedtek, házukat Gernárdék vették meg. Gödriék, Kémenesék, Kósa Tamás, Rokaly János, Gáll György, Réthi Lajos, Bokor József, Papék telkei követték egymást. Játszótárs bôven akadt innen is, mert gyermek az volt bôséggel azokban az években. Közülük már Rokaly Béla, illetve egykori osztálytársam, Gáll Karcsi, szüleink mellett nyugszanak.
Az utca bal oldalán az 50-es évek elején alig volt ház. A ’89-es események után Kátrányosnak emlegetett, meg is gyújtott épületben nagyapám húgának hadirokkant egykori férje élt, Blénessy István. A fehér szakállas költô versei közül néhányat volt szerencsém megismerni. Talán nem lenne oktalanság hagyatékát alaposabban átnézni. Parasztköltôbôl ugyanis nem sok akad még a medencében sem. E portával szemben hatalmas telek, a Pap-kert volt, itt volt a szénabegyűjtô- telep, ahol bálázták, majd innen vonatra rakták a kitűnô havasi kaszálókról a kóstot, s küldték az ország déli tartományaiba. Ideálisabb játszóhely kellett volna-e a gyermekseregnek. Mintha azték piramisokon mászkáltunk volna, a hatalmas szénakazlakba pedig olyan több tízméteres folyosórendszereket fúrtunk, hogy egy mai szülô már a látványtól is eltakarná a szemét.
Az utcának a szárhegyi útra vezetô végén kôkereszt áll ma is. 1864-ben ezért is kaphatta az utca a Kereszt utca nevet. Mivel nem hármas kereszt, a románok Petru Maior-ról nevezték el az impériumváltás után az utcát. Magyar világban ismét Kereszt utca, utána 1969-ig Táncsics Mihály utca, majd a tűzoltókhoz közel lévén, olyan nevet kap, amit 1989-ben sem sikerült megváltoztatnunk, s amit a tükörfordítás eredményeként magyarul helytelenül Tűzoltók utcaként emlegetnek.
Az utat elôször magyar világban készítik el, kövezik ki szakszerűen, komoly alapot rakva. Kellett a teherbíró úttest, hiszen a város egykori majálisozó helyén, az Alsó-nyírben hadianyag és lôszerraktárakat építettek. Többször vetette a szememre tavaly leköszönt polgármesterünk, hogy megcsináltatta utcámat, mégis kritizálom. Valóban új réteg aszfalt került az addig csaknem járhatatlan úttestre. Hogy mi ebbôl a köszönet? Talán ne én meséljek róla.
A Tatár utca
Mezei út lehetett. 1913-ban Középláb utcaként említik elsôként. A Tatár utca nevet 1954-ben kapja. Azóta e név nem változott.
Sok újabb épület jelzi, élettel telt ez a hajdanán 6–7 házas utca, ami valamikor levitt a Göröcsö-kig, a vasúti töltésen át a Tölgymezô dűlô alsó részéig.
Felsô részérôl kevés ráfordítással eltűnhetnének a gödrök, s talán kis biztatásra a lakosok is besegítenének, hogy betonlapokból kirakott járdájukat kevés homok alárakásával néhány centimétert megemeljék.
1989 után elôbb az utca vasúton aluli része került magánkézre, aztán ma már például a régi Szövetkezeti Vállalat székhelyére vagy az egykori magraktárig csak a Tölgymezô utcán juthat el az ember. A változások elfűrészelték az utcát. Ott ahol a pénz beszél, a városa arculatának megôrzéséért ügyködô szövegelhet.
Ma az egykori kavicsbányától, a késôbbi barompiactól csak a villanyoszlopsor jelzi, egy jobb sorsra érdemes utca létét. Talán a telkesítés ismét felemeli a mezei úttá alacsonyított utcát. Bár az üzemanyag-lerakatig.
Kérdésünk
– Mikor jelenik meg Bajna Ferenc utcája, milyen neveket kapott a történelem folyamán?
– Mi volt a Tatár utca elsô neve, és mikor említik elôször?
Válaszaikat április 2-ig várjuk a Gergyó TV stúdiójába.
Bajna György
Sport
Jégkorong/ Ifjúságiak
Mexikót sikerült legyôzni
Március 22-én, vasárnap a szlovéniai Mariborban elkezdôdött a divízió II-es ifjúsági (U18) világbajnokság A-jelű csoportjának küzdelemsorozata. A szlovéniai csoportba sorolták be a romániai ifjúsági válogatottat is. A csoportot alkotó további válogatottak: Szlovénia, Mexikó, Dél-Korea, Spanyolország és Horvátország. A csoportból az elsô helyezett jut magasabb értékcsoportba.
A műsor, illetve az elsô eredmények. Vasárnap, március 22.: Dél-Korea – Spanyolország 3–1 (1–0, 1–1, 1–0), Románia – Mexikó 10–2 (4–1, 3–0, 3–1) /gólszerzôk: Imecs Attila 3, Péter Zsolt és Pascaru Leonard 2–2, Kovács Norbert, Gliga Roberto és Mihăilescu Claudiu, illetve Duff és Smithers/. Románia: kapusok: Ruczuly Gellért és Szakács Szabolcs; I. sor: Kovács Norbert, Laczkó Dávid Levente, Péter Zsolt, Gliga Roberto, Bíró Tamás; II. sor: Florea Ioan, Berdila Cătălin, Mihăilescu Claudiu, Imecs Attila és Fülöp Elôd; III. sor: Dávid Attila, Ördög Tihamér, Pascaru Leonard, Molnár Zsombor és ţapu Ciprian; IV. sor: Haba Marius, András Norbert és Necula Mircea.
Az elsô nap utolsó mérkôzésén: Szlovénia – Horvátország 14–1 (5–0, 6–0, 3–1).
Március 23., hétfô: Dél-Korea – Horvátország 5–1 (1–0, 1–0, 3–1), Spanyolország – Mexikó 7–0 (2–0, 2–0, 3–0), Szlovénia – Románia 6–0 (1–0, 2–0, 3–0).
Két-két mérkôzés után a rangsorban: 1. Szlovénia 6 pont (gólarány: 20–1), 2. Dél-Korea 6 pont (8–2), 3. Spanyolország 3 pont (8–3), 4. Románia 3 pont (10–8), 5. Mexikó 0 pont (2–17), 6. Horvátország 0 pont (2–19).
Március 25-én, szerdán a Horvátország – Románia, Dél-Korea – Mexikó és a Szlovénia – Spanyolország mérkôzések kerültek lejátszásra. A szerdai mérkôzések lapzárta után értek véget.
Március 26-án, csütörtökön a következô program szerint mérkôznek: Románia – Dél-Korea (14.00 órai kezdettel), Horvátország – Spanyolország (17.30) és Szlovénia – Mexikó (21).
Március 28., szombat: Románia – Spanyolország (14), Horvátország – Mexikó (17.30) és Szlovénia – Dél-Korea (21).
Teremfoci
Mérkôzések a sportszerűség jegyében
Fülöp Csaba szervezô tájékoztatása szerint a rendezvény hat+ egy hét végén kerül megrendezésre. Vasárnaponként 6, összességében 36 csapat vesz részt. A mérkôzéseknek a gyergyószentmiklósi sportcsarnok ad otthont. Április 5-én, vasárnap, az elsô hét végén 6 csapat találkozik egymással. A találkozók 2x8 percesek, játékvezetôk nélkül zajlanak.
A Fair play-maraton további hét végi fordulóinak tervezett idôpontjai: április 19., április 26.; május 10., 17., 24.; június 7. – Szuperdöntô. A küzdelemsorozat vasárnaponként 14–19 óra között zajlik. A vasárnapoként sorra kerülô hatcsapatos körmérkôzések elsô helyezettje jut tovább a Szuperdöntôbe. A továbbjutás feltételei: eredmény és sportszerű játék. Lehetôség van a tovább nem jutott csapatok számára egy újabb nevezésre, ami extra lehetôség azok számára, akik még szeretnének bizonyítani. A csapatok 5 mérkôzést játszanak (mindenki mindenkivel) vasárnaponként. Minden fordulóban díjazzák a legsportszerűbb együttest.
További tudnivaló, hogy a csapatok a megérkezés után elfoglalják a helyi sportcsarnok tribünjében a névre szóló helyüket (depó), ahol cipôt, ruhát válthatnak. Ezután a csapatok felvonulnak a pályára, és kezdetét veszi egy rövid megnyitó. Ez idô alatt kapják meg a csapatok a játékos-igazolványt is. A játékmenet a helyszínen ki lesz függesztve, ami jelzi, hogy ki, mikor van játékban. Labdás-bemelegítésre nem lesz lehetôség. A mérkôzések után bográcsgulyás lesz minden csapattag részére!
Néhány gondolat a Fair play- maraton rendszabályzatából.
* Névtábla viselése a rendezvény ideje alatt mindenki számára kötelezô, és a játék ideje alatt a bírói asztalnál kell elhelyezni, ez a csapatvezetôk feladata.
* A mérkôzések mindig a kiírt idôben és sorrendben kezdôdnek, amennyiben az egyik csapat nem áll készen, ez 0–3-as eredményt jelent az ellenfél számára.
* A csapatvezetôk minden mérkôzés elôtt egyeztetnek egymással a játékszabályokról.
* A mérkôzéseken a két csapat játékosainak rövid idô, max. 4 másodperc, áll rendelkezésére a gólok, helyzetek, szabálytalanságok helyességét és érvényességét eldönteni egymás között!
Jégkorong/ Külföld
Bajnok az Alba Volán
Március 19-én, csütörtökön rendezték a magyar bajnokság döntôjének negyedik mérkôzését. Az elsô három összecsapás után az Alba Volán csapata vezetett 2–1 arányban. A döntô negyedik mérkôzésén küzdelmes, kiegyensúlyozott elsô harmad után sima Alba Volán-gyôzelem született, így a székesfehérvári csapat alig egy gyôzelemnyire közelítette meg az újabb bajnoki címet. A múlt csütörtöki mérkôzés eredménye: Újpesti TE – Székesfehérvári Alba Volán 0–5 (0–0, 0–3, 0–2). Gólszerzôk: Sofron István, Palkovics Krisztián, Fodor Szabolcs és Ocskay Gábor 2.
A négy gyôzelemig tartó magyar bajnoki döntô ötödik mérkôzését március 21-én, szombaton rendezték. Ezen a találkozón eldôlt, hogy sorozatban hetedik bajnoki címét ünnepelhette az Alba Volán csapata. A mérkôzés elsô jelentôsebb helyzetét az 5. percben az újpestiek hagyták ki. A Volán csapata Tokaji Viktor révén megszerezte a vezetést. Történt mindez a 13. percben. Következett a második játékrész, amelyben tovább növelte elônyét a székesfehérvári csapat. A játékrész 9. percében Guerriero volt eredményes, s az eredmény 2–0-ra alakult. A harmadik játékrészben végképp eldôlt a mérkôzés és a gyôzelem sorsa, hisz a Volán játékosai még kétszer találtak az újpestiek kapujába.
Döntô, 5. mérkôzés: Alba Volán – Újpest 4–0 (1–0, 1–0, 2–0). Gólszerzôk: Tokaji (13.), Guerriero (29.), Martz (53.), Kovács (60.). A magyar bajnoki döntô párharcát 4–1-es összesítéssel az Alba Volán nyerte.
Jégkorong/Öregfiúk
Bucsin Kupa
A gyergyóalfalvi Bucsin SE szervezésében kerül megrendezésre a Bucsin-kupa, az öregfiú- csapatokat felvonultató hagyományos jégkorongtorna a helyi műjégpályán. A csoportbeosztások: I. csoport: Gyergyócsomafalva, Gyergyóújfalu, Gyergyószárhegy; II. csoport: Gyergyóremete, Gyergyószentmiklós és Gyergyóalfalu.
A műsor: március 27., péntek: 20.15 Gyergyóalfalu – Gyergyószentmiklós, 21.45 Gyergyócsomafalva – Gyergyószárhegy.
Március 28., szombat: 8.30 Gyergyóremete – Gyergyószentmiklós, 10.00 Gyergyóújfalu – Gyergyócsomafalva, 11.30 Gyergyóalfalu – Gyergyóremete, 13.00 Gyergyószárhegy – Gyergyóújfalu.
Március 29-én, vasárnap 9.30: mérkôzés az 5. helyért; 11.00 óra: mérkôzés a 3. helyért; 12.30 – döntô, majd díjkiosztás.
Teremfoci
Iskolások mérkôztek
Március 20-án, pénteken Gyergyószentmiklóson rendezték meg az V–VIII. osztályosokat felvonultató megyei teremlabdarúgó-bajnokság döntôjét. A megyei szintű megmérettetés szervezôi: Máthé Emil, a Vaskertes Általános Iskola testnevelô tanára és Buslig Gyula sportreferens voltak. A benevezett csapatokat két csoportba sorolták: A-csoport: Székelykeresztúr, Gyergyószentmiklós, Székelyudvarhely; B-csoport: Szentegyháza, Maroshévíz.
A csoportmérkôzések eredményei: Gyergyószentmiklós – Székelyudvarhely 1–2, Maroshévíz – Szentegyháza 2–3, Székelykeresztúr – Gyergyószentmiklós 1–2, Székelyudvarhely – Székelykeresztúr 1–4.
A csoportok rangsorai: 1. Székelykeresztúr 3 pont (gólarány:+2), 2. Gyergyószentmiklós 3 pont (0), 3. Székelyudvarhely 3 pont (–2). A B-csoport rangsorában: 1. Szentegyháza 3 pont, 2. Maroshévíz 0 pont.
Az elôdöntôben: Székelykeresztúr – Maroshévíz 9–0 és Gyergyószentmiklós – Szentegyháza 4–2.
A helyosztó mérkôzések eredményei: a 3. helyért: Maroshévíz – Szentegyháza 0–6; a döntôben: Gyergyószentmiklós – Székelykeresztúr 1–0.
A torna végsô rangsorában: 1. Gyergyószentmiklósi Sfântu Nicolae Líceum, 2. Székelykeresz-túri Petôfi Sándor Általános Iskola, 3. Szentegyházi Mártonfi János Általános Iskola, 4. Maroshévízi Miron Cristea Líceum, 5. Székelyudvarhelyi Orbán Balázs Általános Iskola.
A tornagyôztes csapat továbbjutott a zónabajnokságra, amelynek mérkôzéseire április 3-án és 4-én kerül sor Kovászna megyében. A pontos helyszín még nem tisztázott.
Teremfoci
Vezet a Demarco
Az elmúlt héten rendezték meg a a Ditró községi bajnokság 9. fordulójának mérkôzéseit. A március 17-én, kedden és március 20-án, pénteken lejátszott mérkôzések eredményei: Genex Com II. – Gyergyóvet 6–4, Peti Favorit – Babilon 9–11, Demarco – Genex Com I. 6–1, Lapos Vas – Young Boys 3–6, Detroit City – Masters 6–3.
A küzdelemsorozat ezen a héten a 10. forduló mérkôzéseivel folytatódott.
Sakk
Emlékverseny
Március 28-án, szombaton 15 órai kezdettel a művelôdési központ 39-es termében kerül megrendezésre a hagyományos Crişan Romeo Emlékverseny.
A megmérettetésre a szervezôk minden érdeklôdôt szívesen látnak!
Labdarúgás
Fölényes gyergyói gyôzelem
Március 19-én, csütörtökön rendezték a labdarúgó 4. Liga Hargita megyei csoportja 16. fordulójának elsô mérkôzését. A hétközi találkozó eredménye: Csíkszeredai Start 2000 ISK – Balábányai ASA 3–6 (3–3). Gólszerzôk: Homos Paul (2. és 11.), Hodgyai László (38.), illetve Drian Mirel (12. és 69.), Mitocaru (9. és 72.), Sion (17.) és Oblijan (65.). A 4. Liga Hargita megyei csoportjának legutóbbi mérkôzésén hazai pályán szerepelt a Gyergyószentmiklósi Jövô csapata. A bajnoki találkozó eredménye: Gyergyói Jövô – Székelykeresztúri Egyesülés 8–1 (1–0). Gólszerzôk: Mezei (17., 52. és 54.), Cioată Florin (47.), Bakos Csaba (66., 76., 80. és 82.).
Buslig Gyula sportreferens: – Elsô hazai mérkôzését játszotta itthoni környzetben a Jövô csapata. A Covrig Alin edzô által felkészített csapatban játékjogot kaptak a fiatal játékosok. Pályára léphettek alig 15–16 éves játékosok, mint például Scurtu Marius kapus (1994-ben született), továbbá Botoş Marius és Muscă Ionuţ, akik 1993-ban születtek. A Jövô csapatának átlagéletkora ily módon alig haladja meg a 20 évet. Hazai támadásokkal kezdôdött a mérkôzés, és Mezei Imre révén a 17. percben a gyergyói csapat megszerezte a vezetést. A Jövô csapata az ellenfélnél többet birtokolta a labdát, sok helyzetet hoztak össze, de a félidôig nem sikerült több gólt lôni. A második félidôt ismét a Jövô csapata kezdte jobban, elôbb Cioată, majd Mezei Imre volt eredményes. Nem akart lemaradni a góllövésrôl Bakos Csaba sem, aki négyszer talált be az ellenfél kapujába. A vendégek a 86. percben szerezték meg a becsületgólt. A gyergyói csapat jól játszott, biztató a fiatal labdarúgók hozzáállása. Anyagi támogatásra lenne szüksége a csapatnak, mert pénzbe kerülnek a kiszállások, a bírói díjak, víz- és a villanyszolgáltatás. Jól jönne egy kis tűzifa is, mert még hidegek vannak, és az ifi csapatok számára is szükséges volna a meleg! A Jövô csapata március 28-án, szombaton Székelyudvarhelyen a Roseal otthonában vendégszerepel.
A megyei bajnokság 16. fordulójának további eredményei. Gyimesközéploki Csillag – Székelyudvarhelyi Roseal 1–5 (1–2). Gólszerzôk: Csillag György (34.), illetve Iorga (56., 65. és 72.), Ferenczi Szabolcs (23. és 30.).
Homoródalmási Homoród – Maroshévízi Tudomány 2–1 (1–0). Gólszerzôk: Szalfetter Rajmond (32.) és Tódor Zoltán (80.), illetve Újlaki Alexan- dru (61.).
Parajdi SE – Szentegyházi Vasas 1–3 (0–1). Gólszerzôk: Bereczki Csaba (81.), illetve Gergely Tibor (4. és 76.), Knobloch Zoltán (55.).
Csicsói KSE – Salamási Tudomány 4–0 (2–0). Gólszerzôk: Horváth Róbert (2.), Miklós Csongor (30.), Vrabie Adrian (53. – 11-esbôl) és Doltea Gabriel (63.).
A következô forduló műsora. Március 26-án, csütörtökön: Maroshévíz – Csíkszeredai ISK; március 28-án és 29-én: Székelyudvarhely – Gyergyói Jövô (a gyergyói csapat soron lévô bajnoki mérkôzésére március 28-án, szombaton 11 órai kezdettel kerül sor), Csíkszentmihály – Gyimesközéplok, Balánbánya – Parajd, Csicsó – Homoródalmás és Salamás – Székelykeresztúr. Szentegyháza csapata szabadnapos.
* Az elmúlt héten lejátszott megyei szintű Románia-kupa- mérkôzések eredményei: Madéfalva – Gyergyói Jövô 6–2 és Farcád – Szentmihály 3–0.
* Az ifjúsági C-csoportú megyei bajnokságban legutóbb a következô eredmények születtek: Lövéte – Balánbánya 0–12, Gyergyói Elite – Tölgyes 8–0, Csíkszeredai Siculum – Maroshévíz 2–2. Az ôszi idényben, november 15-én, lejátszott Maroshévíz – Balánbánya mérkôzés pontos eredménye 7–4 és nem 7–0, ahogy az tévesen megjelent! A tévedésért a bírói lapot kitöltô játékvezetô okolható.
* A megyei szintű ifjúsági D-csoportú bajnokságban legutóbb a következô eredmények születtek: Udvarhelyi ISK – Székelykeresztúr 3–2, Homoródalmás – Maroshévíz 0–4, Kászonaltíz – Balánbánya 0–3, Csíkszeredai ISK – Udvarhelyi AFC 0–3, Kászonaltíz – Parajd 0–3.
* A megyei bajnokság ifjúsági E-csoportjában a következô eredmények születtek: Gyimesközéplok – Siculum1 0–12, Siculum1 – Alsósófalva 20–0, Gyimesközéplok – Alsósófalva 8–0, Siculum2 – Gyergyói Jövô 1–2, Siculum2 – Gyimesközéplok 9–1, Maroshévíz – Alsósófalva 9–0, Gyimesközéplok – Maroshévíz 4–10, Maroshévíz – Siculum1 0–8, Gyimesközéplok – Gyergyói Jövô 0–8.
* Március 29-én, vasárnap 10 órai kezdettel körmérkôzéses turnéra kerül sor Gyergyószentmiklóson az ifjúsági E-csoport keretében. A műsor: Gyergyói Jövô – Udvarhelyi AFC2, AFC1 – Siculum1, AFC2 – AFC1, Gyergyói Jövô – Siculum1, AFC2 – Siculum1, Gyergyói Jövô – AFC1. Ezen a turnén dôl el, hogy az Udvarhelyi AFC1 vagy a Csíkszeredai Siculum1 csapatai közül melyik együttes képviseli majd Hargita megyét a korosztályos zónadöntôn.
Kézilabda
Március 19-én, csütörtökön a gyergyószentmiklósi sportcsarnokban került megrendezésre a gyergyói középiskolák közötti bajnokság küzdelemsorozata. A Salamon Ernô Elméleti Líceum szervezésében lezajlott megmérettetés eredményeit az alábbiakban olvashatják.
Fiúk. Gépipari Iskolaközpont I. – Salamon Ernô Líceum 20–10 (6–3), Gépipari Iskolaközpont II. – Batthyány Ignác Szakközépiskola 27–8 (16–4), Salamon Ernô Líceum – Batthyány Ignác Szakközépiskola 23–6 (13–2).
A rangsorban: 1. Gépipari Iskolaközpont (tanár-edzô: Korpos Lajos), 2. Salamon Ernô Líceum, 3. Batthyány Ignác Szakközépiskola. Lányok. Salamon Ernô Gimnázium – Batthyány Ignác Szakközépiskola 20–12 (10–4). A rangsorban: 1. Salamon Ernô Elméleti Líceum, 2. Batthyány Ignác Szakközépiskola.
A fiútorna zónadöntôjében: Gépipari Iskolaközpont – Ditró 18–12 (10–4). A bajnokság lebonyolításában következô pálya- és asztalbírók segítettek: Balázs Zsolt, Budu Cristian, György Hajnal, Buslig Gyula és Benedek József. Támogatók: Gyergyószentmiklósi Polgármesteri Hivatal, Salamon Ernô Elméleti Líceum, Gyergyói ISK, Gépipari Iskolaközpont és az Ifitéka.
A megyei döntôt Székelyudvarhelyen rendezték március 23-án, hétfôn. Résztvevôk: Székelyudvarhelyi Bányai Kollégium, Székelyudvarhelyi Kós Károly Líceum, Gyergyóholló, Székelykeresztúr, Balánbánya és a Gyergyószentmiklósi Gépipari Iskolaközpont. A megyei döntôn a következô gyergyói vonatkozású eredmények születtek: Gépipari Iskolaközpont – Gyergyóholló 13–20 és Gépipari Iskolaközpont – Székelyudvarhelyi Kós Károly Líceum 12–17. A székelyudvarhelyi torna végeredménye: 1. Székelyudvarhelyi Bányai János Kollégium, 2. Székelyudvarhelyi Koós Károly Líceum, 3. Balánbánya, 4. Gyergyóholló.
Asztalitenisz
Székelyudvarhelyen rendezték meg március 13-án, pénteken a középiskolások számára szervezett asztalitenisz-bajnokság megyei döntôjét. Gyergyói szemszögbôl szemlélve a versenyt, nagyon jó hír, hogy Nedelcu Ramona, a Salamon Ernô Gimnázium tanulója az elsô helyen végzett, és az országos döntôbe jutott. A székelyudvarhelyi versenyen részt vevô gyergyóiak további eredményei: Albert Balázs (Gépgyártó Iskolaközpont) 5. hely; Lovász Arnold (Gépgyártó Iskolaközpont) 6. hely.
A fenti eredményekrôl Korpos Lajos testnevelô tanár tájékoztatott.
Jégkorong/ Bajnoki döntô
Bajnoki cím közelben a Sportklub
Az elmúlt szombaton és vasárnap újabb mérkôzésekkel folytatódott a román bajnokság 2008/ 2009-es idényének döntôje. Az elmúlt héten a négy gyôzelemig tartó döntô harmadik és negyedik mérkôzéseire került sor. Az elsô két összecsapás után a Sportklub csapata kétszer gyôzött, így a bajnoki címvédô együttes összetettben 2–0 arányban vezetett. Az elmúlt hét végén a HC Csíkszereda volt a bajnoki döntô soron lévô mérkôzéseinek házigazdája.
Küzdelmes volt a mérkôzés eleje, a HC dominált, de nagy gólhelyzet egyik kapu elôtt sem adódott. Az elsô harmad 13. percében megszületett az elsôl gól, ekkor Hozó visszatett korongját Moldován emelte a HC kapujába: 0–1. A játékrész végén Lôrincz lôtt a Sportklub kapujának hosszú sarkába, így egyenlô lett az állás.
A második játékrészben, legalábbis az elsô percekben, többet támadt a HC, de a hazaiak próbálkozásai elakadtak Kozuch, a Sportklub kapusában. A játékrész tizedik percében Petres passzát Suur kapásból Kozuch lábai között lôtte a hálóba: 2–1. A harmad végén kiegyenlített a Sportklub, ekkor Sprencz volt eredményes: 2–2.
A harmadik játékrész ötödik percében a HC-s Mihály Árpád szólózott nagyot, s megszerezte csapata harmadik gólját, így ismét elônybe került a HC Csíkszereda. Néhány másodperccel késôbb Zabludovszkij növelte az elônyt, s az eredmény 4–2-re változott. Öt perccel a vége elôtt Petres lôtt újabb gólt a Sportklub kapujába, így 5–2-re alakult az eredmény. Két perccel késôbb a svéd Wallenberg szépített ugyan, de a mérkôzést a HC Csíkszereda nyerte meg, így a döntô összesített állása 2–1-re változott.
Eredmény. Bajnoki döntô, 3. mérkôzés: HC Csíkszereda – Csíkszeredai Sportklub 5–3 (1–1, 1–1, 3–1). Gólszerzôk: Lôrincz (18.), Suur (30.), Mihály Árpád (45.), Zabdludovszkij (45.), Petres (55.), illetve Moldován (13.), Sprencz (39.), Wallenberg (57.).
Szintén szombaton rendezték Csíkszeredában a harmadik he-lyért zajló rájátszás harmadik összecsapását. A mérkôzés eredménye: Brassói Fenestela 68 MSC – Bukaresti Steaua 5–1. Gólszerzôk: Kovács 2, Kavulics 2, Hubacek, illetve Severson. A „bronzcsata” összesített állása: 2–1-re alakult.
Vasárnap, március 22-én a negyedik mérkôzéssel folytatódott a bajnoki döntô. Ismét roppant érdekes összecsapást vívott a két csíkszeredai csapat. Az egy nappal korábbi sikernek is köszönhetôen, lendületesebben kezdett a HC Csíkszereda, de játékosaiknak nem sikerült értékesíteniük a helyzeteket. A mérkôzés elsô gólját Wallenberg, a Sportklub svéd csatára lôtte: 0–1. Három perccel az elsô játékrész vége elôtt, Hozó kiállítása után, a HC-s Harabin gólt lôtt, s kiegyenlítette az állást: 1–1. Egy perc múltán Sloboda távoli lövése a HC kapujának bal felsô sarkába került, s máris vezetett a Sportklub: 1–2.
A második harmadban Wallenberg újabb ravasz gólt lôtt a HC kapujába (1–3), majd Zabdludovszkij beadását Lôrincz helyezte a Sportklub kapujába: 2–3.
A harmadik játékrészben rendkívül ügyeltek az eredményre a csapatok. Helyzetek mindkét kapu elôtt adódtak ugyan, de egyik csapatnak sem sikerült a gólszerzés. A mérkôzés végén nehéz helyzetbe került a Sportklub, hisz Wallenberg és Filip lett kiállítva. A HC Csíkszereda 41 másodpercig kettôs emberelônyben rohamozott, de játékosaik nem tudtak gólt ütni. Az utolsó percben kapusát is kivette a HC, de gólt nem tudtak ütni. A negyedik mérkôzést a Sportklub nyerte meg, így összesítésben 3–1-re vezet a kék-fehér csapat, s már csak egy gyôzelemre állnak az újabb bajnoki címtôl.
Bajnoki döntô, 4. mérkôzés: HC Csíkszereda – Csíkszeredai Sportklub 2–3 (1–2, 1–1, 0–0). Gólszerzôk: Harabin (17.), Lôrincz (30.), illetve Wallenberg (11., 26.), Sloboda (19.). Büntetôpercek: 46–24 (ebbôl Lôrincz és Zabdludovszkij 10–10 perc).
A bajnoki döntô következô mérkôzéseire március 28-án, szombaton és (ha szükséges) március 29-én, vasárnap kerül sor a csíkszeredai Vákár Lajos Műjégpályán. A mérkôzéseknek a Sportklub lesz a házigazdája. A műsor: március 28., szombat 16.15 órai kezdettel: Sportklub – HC Csíkszereda; (és ha szükséges lesz) március 29., vasárnap 14.30: Sportklub – HC Csíkszereda.
Szintén vasárnap, Csíkszeredában befejezôdött a három gyôzelemig tartó bronzcsata is. A harmadik helyért lezajlott mérkôzéssorozat negyedik összecsapásán: Brassói Fenestela 68 MSC – Bukaresti Steaua 1–3 (0–2, 1–1, 0–0). Gólszerzôk: Kertész, illetve Geru 2 és Severson. A bronzérmet és a bajnokság 3. helyét a bukaresti csapat 3–1-es összesített eredmény alapján vallhatja magáénak. A bronzérmeket Basa János, a Román Jégkorong Szövetség technikai-igazgatója adta át a fôvárosi katonacsapat játékosainak. Egyébként a 2008/2009-es idényben a Bukaresti Steaua csapata nyerte meg a jégkorong Románia-kupát.
A sportrovatot szerkeszti: Rokaly Zsolt
Kisasszony
Mit jelez a haj?
Bizonyára te is észrevetted, hogy frizurád nagyobb szerepet játszik mások szimpátiájának vagy ellenszenvének kiváltásában, mint az arcod vagy a ruházatod.
A „hajbeszéd” néha fontosabb, mint a testbeszéd, már maga a hajszín is rengeteget elárul rólad, a személyiségedrôl.
A legújabb magatartáskutatási vizsgálatok szerint a frizura úgynevezett kulcsinger (a legintenzívebb reakciót váltja ki az emberbôl): eldöntheti, megtaláljuk-e a megfelelô partnert, elnyerjük-e a megpályázott állást, befogadnak-e egy új baráti társaságba. A férfiak számára különösen a haj színe és hossza a döntô: minél világosabb és hosszabb, annál jobb. De nézzük csak, mi mindent jelez még.
Szex-csömörre utal – ha rövid
Ha rövidre vágatod, tudattalanul ugyan, de azt jelzed a környezetednek, hogy már nem kívánod annyira a szexet, nem érzed magad annyira nôiesnek, mint elôtte. Számos párkapcsolati szakértô támogatja ezt a nézetet: szerintük az a nô, aki rövidre vágatja a frizuráját szándékosan csökkenti vonzerejét.
A hosszú hajnak évezredes hagyománya van: az ôsember is a hajába kapaszkodva húzta magával párját. A barlangrajzokon a haj egyértelműen a termékenységet és a vonzerôt szimbolizálta. Ez ma is így van: a modellek közül igen kevés hord rövid frizurát, a legtöbb nô pedig vágyakozva tekint a samponreklámokban látható hosszú sörényekre. Így vannak ezzel a férfiak is: tízbôl kilenc biztos, hogy a hosszú hajat találja szexisebbnek. Az a nô, aki megválik hosszú hajától, tisztában van azzal, hogy veszít a vonzerejébôl – állítják.
Megmutatja, milyen vagy
A hajszín-toplista elsô helyen még mindig a szôke, hosszú, egyenes haj áll (a legtöbb ember általában szexinek, jól neveltnek tartja viselôjét).
A barna, középhosszú haj a gondtalanság, a melegszívűség és a fokozott szociális érzék jele. Sok férfi bolondul érte, nem csoda, ha dobogós.
A hosszú, göndör hajú nôket általában élénknek és barátságosnak, de egyben bizonytalannak is tartja a környezete – nem árt, ha ezzel tisztában vagy, ha a loknikon gondolkozol.
A praktikus, rövid frizura intelligenciát és öntudatosságot sugall, de a legkevésbé vonzó a férfiak számára.
Betegségre utal – ha hullik
Az átlagosnál (napi 70–100 szál) lényegesen több hajat veszítesz mostanában? A jelek a lélek betegségére, érzelmi megrázkódtatásra, stresszre vagy hormonális problémára utalnak. A hajhullás nem rögtön, hanem az érzelmileg terhelt idôszak után 2–3 hónap múlva jelentkezik.
Sajtos-tejszínes sült krumpli
Hozzávalók: 1 kg krumpli, 20 dkg sajt, 2 db tojás, 3 dl tejszín, só, ôrölt bors, szerecsendió, ételízesítô, margarin.
Elkészítés: Egy margarinnal kikent tepsibe karikázunk egy sor krumplit, megszórjuk sóval, ételízesítôvel, ôrölt borssal és szerecsendióval. Sajtot reszelünk a tetejére. Így rétegezzük, amíg a krumpli elfogy. Az utolsó sor tetejére csak fűszer kerüljön. A tejszínt jól elkeverjük a tojással, és egyenletesen a krumpli tetejére öntjük. Reszelt sajttal megszórjuk. Fóliával lefedjük, és elômelegített sütôben közepes lángon kb. egy óra alatt puhára pároljuk, majd a fóliát levéve szép pirosra sütjük.
Egészség
Mitôl nem tudunk aludni?
Nappal úgy érzi, bármikor el tudna aludni, éjszaka viszont csak forgolódik az ágyában? A váltott műszakban dolgozók számára nem ismeretlen a probléma, de hasonló alvászavartól szenvednek azok is, akik hosszú repülôutakat tesznek meg. Van megoldás?
Ha a ritmus felborul...
Az alvás-ébrenlét zavarainak (szaknyelven cirkadián-ritmuszavarok) azokat az alvászavarokat nevezzük, amikor a fô tünet az alvás napi ritmuson belül való eltolódása vagy összezavarodása. Cikkünk az alvás-ébrenlét zavaraival foglalkozik, a következôkben a különbözô formájú megnyilvánulásait járjuk körül.
Mitôl nem tudunk aludni?
Sokféle alvászavart ismerünk, de leggyakrabban az alábbi öt típussal találkozunk:
1. Az alvás ideje fokozatosan egyre késôbbre tolódik (például ha valaki csak éjjel tud tanulni, egyre késôbb fekszik le, de emiatt egyre késôbb kel fel másnap). Szélsôséges formájában a lefekvés reggelre, az ébredés estére tolódhat.
2. Ennek fordítottja az, amikor valaki egyre korábban fekszik le, de emiatt egyre korábban kel fel (hajnalban, végül az éjszaka közepén).
3. Váltott műszak típusú alvászavar: mint a neve is mutatja, azoknál az embereknél fordul elô gyakran, akik váltakozva éjszaka vagy nappal dolgoznak. Fô tünete az, hogy amikor lehetôségünk van alvásra, nem jön álom a szemünkre, mert belsô óránk még az elôzô munkabeosztáshoz (és napi ritmushoz) igazítja az alvásunkat. Mire belsô óránk nagy nehezen alkalmazkodni tudna, a műszak ismét vált, és a folyamat kezdôdik elölrôl. Fiatalabb korban általában könnyebben alkalmazkodunk az állandóan változó napi ritmushoz, 35–40 éves kor után azonban ez egyre nehezebb és ilyenkor gyakoribbá válik a váltott műszakhoz kötött alvászavar is.
4. Az elôzô ritka, szélsôséges formája lehet, amikor az életvitel annyira rendszertelen, hogy még váltott ritmusa sincs, és emiatt az alvás is elôször rendszertelenné majd rosszabb minôségűvé válik, végül pedig egyáltalán nem megy olyankor sem, amikor a lehetôség volna az elalvásra.
5. Több idôzónát átlépô utazók között gyakori az idôzóna típusú alvás- ébrenléti zavar (ismertebb angol nevén jet lag). Ilyenkor 5–6 óra idôeltolódás után az érkezési helyünkön pont az ellentétes napszak van, mint otthon. Mivel biológiai óránk az otthoni idô szerint van beállítva, sokak számára néhány napos átállásra van szükség, hogy a helyi napi ritmust felvegyék. A probléma azoknál lehet nagyon zavaró, akik sokat utaznak: mire sikerül felvenniük a helyi ritmust, már utaznak haza, és az alkalmazkodás kezdôdhet újra.
Mit tegyünk, ha elromlott a biológiai óra?
Mint láthatjuk, az összes alvás-ébrenléti zavar esetében az a probléma, hogy a biológiai óránk nem tud automatikusan átállni a megváltozott napi ritmusra. A kérdés az, hogy ha ez magától nem megy, mivel tudjuk mi állítani belsô ritmusunkat? A válasz egyszerű: fénnyel és sötétséggel. A fény és sötétség váltakozása határozza meg egy nap ritmusát a természetben, és ez a biológiai óra befolyásolhatóságának eszköze is. A gyakorlatban ez 2000– 2500 lux erejű fény alkalmazását jelenti legalább fél órán keresztül – ezt hívjuk fényterápiának.
Fényterápiára legalkalmasabb a természetes fény, de ilyen erejű általában csak szabad levegôn van – és nem mindig akkor, amikor alkalmazni szeretnénk. A mesterséges fényterápiás eszközök általában kék tartományú fényt bocsátanak ki. Fontos hangsúlyoznunk, hogy sem az UV fény (szolárium), sem az infralámpák nem alkalmasak fényterápiára. A fényterápia a szemen keresztül hat, tehát nem kell, hogy testünket közvetlenül érje, de az sem jó, ha belebámulunk a fényforrásba. Fényterápia során nincs más dolgunk, mint a fényforrás jelenlétében tevékenykedünk, mint ahogy a szabad természetben is tennénk napközben.
Hogyan alkalmazzuk a fényterápiát?
A legfontosabb a megfelelô idôzítés. Ha az alvásfázis késleltetett (késôn fekvés, késôn kelés esetén), reggel alkalmazzuk, korán fekvés, korán kelés esetén pedig este 20 és 22 óra között. Idôzóna típusú alvászavar esetén az érkezési ország reggeli idôpontjának megfelelôen alkalmazzuk. Legtöbbször azonban nincs rá szükség, ha betartjuk az alábbiakat: az utazás elôtti éjszaka nem alusszuk ki magunkat („alvásadósságot” halmozunk fel), az utazás során nem iszunk kávét és élénkítô szereket, és amennyiben utazás alatt aludni próbálunk, azt az érkezési ország esti idôpontjához igazítjuk. Szóba jöhet még korszerű, kevés mellékhatással bíró altatók szedése is, az utazás elsô három napjában.
Megoldás a váltott műszakban dolgozóknak
Váltott műszak típusú alvászavar esetén a következôképpen járhatunk el: A fényterápiás készüléket az éjszakai műszak elsô 3–6 órájában vagy folyamatosan működtetjük, vagy minden megkezdett óra elején 20 percre bekapcsoljuk. Fontos, hogy 2 órával az éjszakai műszak elôtt abba kell hagyni a fényterápiát (mintha alkonyodna). Reggel hazamenet kerülni kell a fényingereket (pl. napszemüveg viselésével), otthon pedig jól elsötétített szobában feküdjünk le aludni. Tulajdonképpen nem teszünk mást, mint éjszaka mesterséges nappali fényt tartunk fenn, nappal pedig mesterséges éjszakai sötétséget.
Fontos tudnunk, hogy a fényterápia nem teljesen veszélytelen beavatkozás. Az arra hajlamos személyekben mániás állapotot (túlzott, kritikátlan felpörgetettséggel járó pszichés betegség) vagy epilepsziás rohamot válthat ki. Gyakoribb mellékhatás a fejfájás.
Horoszkóp
március 26 – április 1.
KOS (III.21-IV.20.)
A Mars és a Merkúr most a Kosoknak kedvez, azaz lehetôséget ad a változtatásra. Rossz döntéseiket most felülbírálhatják, és új úton indulhatnak el. A Jupiter derűt hoz, sugárzó erôit eme jegy szülöttei élvezhetik.
BIKA (IV.21-V.20)
A mostani bolygó-konstellációk a Bikáknak alkalmazkodási problémákat okozhatnak. A jegy szülötte a szokásosnál erôteljesebben megtapasztalhatja saját hajlíthatatlanságát, ami kínos konfliktusokhoz vezethet.
IKREK (V.21-VI.21.)
Egyre nyitottabb lesz a külvilág impulzusaira, ami ismerkedési és kapcsolatteremtô képességének erôteljesebb megnyilvánulásához vezet. A munkában adódnak bôven bosszúságok, nem célszerű mindenkiben megbízni.
RÁK (VI.22-VII.22.)
Most legyen nagyon óvatos anyagi kérdésekben! A bolygók azt jelzik, hogy a gazdasági helyzetében sok minden átalakításra szorul. Dönthet, hogy közömbösen vagy higgadtan szemléli mások dilemmáját.
OROSZLÁN (VII.23-VIII.23.)
Fontos eseményeket jelez az Oroszlán életében a jelenlegi bolygóállás. Meggyôzôdésével ellentétes döntésekre kényszerülhet, amelyek azonban békességhez vezetnek. A Jupiter olyan kihívásokat hoz, amelyek a közösségi gondolkodását erôsítik.
SZŰZ (VIII.23-IX.21.)
A szerelem sugárzóan széppé, kiegyensúlyozottá teszi Önt. Ilyenkor szépnek látja a világot, és a környezetében élô embereket. Még egy olyan ismerôsének is sikerül megbocsátani, akivel hosszú ideje haragban voltak. Tartsa meg ezt az érzést sokáig.
MÉRLEG (IX.24-X.23.)
Pár évvel ezelôtti kapcsolatát újíthatja fel olyan szinten, hogy kedvesével össze is költözhetnek. Mivel van távolság Önök között, elôreláthatóan sokat fog utazni. Meglátja, megéri. Kellemes élményeket, belsô békét hozhat.
SKORPIÓ (X.24-XI.22.)
Vigyázzon a közlekedésben! Tudja jól: nem lehet mindig elvárni, hogy mások ügyeljenek ránk. Ezen a héten nemcsak fizikai sérülésektôl kell megvédenie magát, hanem lelkiektôl is. Egy párbeszéd során olyasmit hallhat, ami mélyen megbánthatja.
NYILAS (XI.23-XII.22)
Kiváló a bolygók állása minden Nyilas-szülött számára. Utazásra, fontos megbeszélésekre, jogi ügyek rendbetételére tökéletes a hét bármely napja. Kiderül, hogy tud-e valójában kívül-belül könnyed lenni, vagy csak eljátssza. Figyelje az érzéseit és a reakcióit! Ebbôl megtudhatja, mi és ki a gyenge pontja.
BAK (XII.23-I.20.)
Jó úton halad afelé, hogy most megvalósítsa az elmúlt idôszakban kényelmességbôl elszalasztott lehetôségeit. A Mars az elsô dekád szülötteit aktivizálja, akik megduplázhatják teljesítményüket. Azért nem lesz minden rózsás!
VÍZÖNTÔ (I.21-II.19.)
Ezen a héten a bolygók minden újrakezdést támogatnak. Már a hét elejétôl a testi-lelki megújulásoknak kedvez a szerencse, amiben a külvilág támogatására is számíthatnak. Igenis legyen büszke arra, hogy vannak érzései!
HALAK (II. 18-III 20.)
Sokan a Halak közül irányváltoztatásra kényszerülhetnek. A változtatás szükségessége mellett a Szaturnusz kitartást követel. A kincs a jelenben van! Ezen a héten elengedhetetlen lesz, hogy maradjon az éppen aktuális dolgoknál.
ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...
Számtanórán Mórickát feleltetik.
– Mennyi hatszor hét?
Móricka megnyálazza a jobb középsô ujját, többször végighúzza a fején, s kiböki:
– Negyvenkettô.
– Mennyi nyolcszor hét?
Megint nyálazás, fejre kenés.
– Ötvenhat.
– És mennyi kilencszer kilenc?
Móricka megint nyálaz, és simogatja a fejét.
– Nyolcvanegy.
– Móricka, te remekül számolsz, de miért csinálod elôtte mindig ezt a mozdulatot?
– Hallottam, amikor tegnap a nôvérem azt mondta a fiújának: Nyálazd meg a fejét, úgy könnyebben megy...
* * *
Felborul egy búzával megrakott szekér az országúton. A fiatal kocsis épphogy elkezdi lapátolni a búzát, amikor a közeli tanyáról odaballag hozzá a szomszéd:
– Józsi! Gyere be hozzánk, megebédelünkk, aztán segítek fölállítani a kocsit és visszalapátolni a búzát.
– Nagyon köszönöm, Pista bátyám, de nem hiszem, hogy a papa örülne, ha itt hagynám a kocsit.
– Ugyan már, gyere nyugodtan. Ketten majd gyorsabban végzünk.
Az ebéd után a legény hatalmasat nyújtózik, majd megjegyzi:
– Ez fejedelmi volt, köszönöm. De apám biztos, nagyon ideges.
– Ugyan, nyugodj már meg! Miért lenne apád ideges?
– Hát, én is nyugtalankodnék ott, a kocsi alatt!
* * *
Móricka fut ki ôrülten a fürdôszobából:
– Anyu, anyu, apu részeg!
– Mibôl gondolod, kisfiam?
– Már megint a tükröt borotválja.
* * *
Férj felpillant az újságból:
– Mondtál valamit, szívem?
– Igen..., de az még tegnapelôtt volt.
* * *
Az apa elviszi a gyerekeit állatkertbe, de sajnos, a majmokat nem tudják megnézni, mert párzási idôszak van.
– Nem lehetne esetleg pár szem mogyoróval kicsalogatni ôket? – kérdezi a csalódott apa.
– Magát ki lehetne? – kérdez vissza az ápoló.
* * *
A gyerekeket élôvilágból vizsgáztatja a tanár:
– Ki tud felsorolni repülô emlôsöket?
Pistike jelentkezik:
– A denevér és a stewardes…!
* * *
Vendéglátás:
– Elnézést, pincér! Egész éjjel itt fogok ülni éhesen?
– Dehogyis, uram! Kilenckor zárunk.
* * *
– Úgy látszik, hogy elromlott a számítógépünk – mondja az orvos a kollégájának.
– Mibôl gondolod?
– Abból, hogy betápláltam a hetvenkét éves plébános leleteit, és kijött, hogy hat hónapos terhes.
* * *
Maga minden este részegen megy haza – korholja a falu plébánosa Józsi bácsit – Nem bántja a lelkiismerete?
– Az nem, csak a feleségem...
* * *
Megy egy ember a sivatagban egy-egy téglával a hóna alatt.
Találkozik egy másikkal, aki megkérdezi:
– Minek neked azok a téglák?
– Te nem érted? Ha jön az oroszlán, eldobom, és akkor gyorsabban tudok futni.
* * *
Két hegymászó nehezen, de végre felérnek a Mount Everestre. Az egyik megszólal:
– Végre felértünk ide, és kitűzhetjük országunk zászlaját! Vedd elô gyorsan!
– Én? Azt hittem, nálad van!
Copyright (c) Kisújság Alapítvány - 2009
Ezen honlap tartalma (egészében vagy részleteiben) nem
sokszorosítható vagy publikálható semmilyen formában,
a kiadó előzetes beleegyezése nélkül!
|