Kisújság-olvasók figyelmébe!
Már kapható a:
GYERGYÓI KISÚJSÁG ÉVKÖNYV 2009.
A Gyergyói Kisújság szerkesztôsége lehetôséget biztosít arra, hogy a lapunkat ismerô, távolba szakadat gyergyóiak (és nemcsak) megrendelhessék a Gyergyói Kisújság évkönyvét.
Megrendeléseket az alábbi címeken (e-mail cím, postai cím), illetve telefonszámon fogadunk:
e-mail: kisujsag@hr.astral.ro
tel.: 004-0266-364.941
Postai cím: 535500 Gheorgheni, jud. Harghita, p-ta Libertătii nr. 22., Romania
A Gyergyói Kisújság lehetôséget biztosít arra is, hogy elôfizessenek a lapra mindazok, akik eddig csak internetes formában fértek hozzá kedvenc heti olvasnivalójukhoz.
A világ bármely pontján élô Kisújság-olvasók a fenti címeken, illetve telefonszámon fizethetnek elô lapunkra.
Gyergyói Kisújság ügyfélszolgálat
Névtelenül
Egy valamirevaló ember vállalja nevét, véleményét, hitét, vagy hitetlenségét. A névtelenség leple alatt bárki, bármikor, bármit mondhat, írhat anélkül, hogy számot kellene adjon kijelentéseiért, de szavai semmit sem érnek, nem nyomnak a latban, mert nincs hitelességük. A szavak, legyenek leírva vagy kimondva, csak úgy érnek valamit, ha kötôdnek az egyénhez, aki vigyáz rájuk, aki védi ôket, és alapot ad értelmüknek, összefüggést teremt számukra. Úgy gondolom, a mai társadalomban mindenki számára elég eszköz, módozat, lehetôség áll rendelkezésre ahhoz, hogy nyíltan elmondhassa azt, ami bántja, ami foglalkoztatja, ami tetszik, vagy ami bosszantja. Ezért meglepô, hogy még mindig akadnak olyanok, akik félnek nyíltan felvállalni véleményüket, annak ellenére, hogy a közösségért, a városért való aggódás vezeti ôket. Legalábbis ez tűnik ki azokból a polgármestert megszólító névtelen levelekbôl, amelyek a közelmúltban megjelentek városunkban. De lényegében mit takarhat a névtelenség?
A feljelentés hagyománya korszaktól függetlenül ma is népszerű. A régi rendszerben és a mostaniban is a névtelen feljelentések gyakorta a különféle személyes konfliktusok egyféle megoldását jelentették, jelentik. Legtöbbször ez egyszerűen bosszúállás valamiért. Bosszúvágyból, irigységbôl vagy féltékenységbôl. Gyűlöletbôl, félelembôl, kicsinyességbôl vagy sértôdésbôl fakadóan. És mindig akad egy slepp, pár „igaz barát”, aki társa lesz a jelentgetônek, még akkor is, ha valami hamis mozgalom nevében szól az anonim kéretlen prókátor.
A többes számban írt névtelen levelet nem számíthatjuk valódi feljelentésnek, habár a cél egyértelmű: feljelenteni a polgármestert a közösség elôtt, hitelét, tekintélyét rontani. Ugyanis, ha valóban csak a város vezetôjét kívánták volna figyelmeztetni, akkor nevüket vállalva, személyesen csak neki küldik el az amúgy is hozzá címzett levelet. Tehát egyértelmű, hogy a figyelemfelkeltés a cél. Ki, vagy kik lehetnek a háttérben? Volt színes borítékuk (valószínűleg, segélybôl), számítógépük, nyomtatójuk, másolójuk, idejük a borítékok megcímzéséhez, adatbázisuk, ahonnan a címeket kimásolták, és pénzük bélyegekre és benzinre, hogy a csicsói postára juttassák azokat. Gondolkozzunk, ki vállal el egy ilyen partizánakciót, és miért? Ha valóban alakult holmiféle mozgalom, akkor természetesen nevét világgá kürtölve hírt ad magáról és céljairól, hogy aki akar, az csatlakozhasson. Itt távolról bűzlik a politikai háttér, és valószínű, elôbb-utóbb kipattan a mozgatórugó márkaneve is. Városunknak nem hiányzik a fölösleges feszültségkeltés, fôleg, ha ez kisded politikai játékokat szolgál.
Csak a gyáva, alamuszi emberek írnak pocskondiázó, névtelen leveleket, akik névvel már nem merik vállalni ugyanazt a véleményt. Lehet kritizálni, nyíltan el lehet mondani, ha valami bántja szemünket, ha valamivel nem értünk egyet. Például nemrég volt lakossági fórum, ahol bármirôl nyugodtan számon lehetett kérni a városvezetôket. Biztos vagyok, hogy meghallgatták volna azokat a véleményeket, amit olyan személyek nyilvánítanak ki, akik arcukat, nevüket vállalják, és ellenérveket sorakoztatnak fel az eddigi határozatok, döntések, megvalósítások, tervek ellenébe.
Ez az egyenes, becsületes emberek viselkedési módja. Aki nem vállalja a nevét, az ne írjon, aki nem vállalja az arcát, az ne szóljon. Ez így tisztességes.
Ábrahám Imre
Sajtótájékoztató
140 csemetével „zöldebbek” leszünk
Kilencven fát ültettek eddig az utóbbi idôben kivágottak helyett – mondta keddi sajtótájékoztatóján a polgármester, Mezei János. A közeljövôben még ötven nyír- és fenyôcsemete elültetését tervezik.
A facsemetéket támogatásként kapta az önkormányzat, ezúton mondanak köszönetet Antal Csaba, Veress Csaba és Benedek Elemér támogatásáért. A Kossuth Lajos utcában, a Tanulók Háza udvarán, a Nicolae Bălcescu utcában, a Forrdalom és a Virág negyedben ültettek eddig, illetve kedden a művelôdési központ mellett ültették a fenyô- és tujacsemetéket. A polgármester arra kéri a lakókat, vigyázzanak a fák épségére.
* * *
Idén is megszervezik a várostakarítási kampányt – tudtuk meg. A pénz kevés a város takarítására, ezért vonják be a lakókat is. Kis részekre osztják a várost, és az árkokat, hidak környékét is takarítani fogják. Az akcióra pünkösd elôtt kerítenek sort.
Azért van most ilyen por – magyarázta Mezei János –, mert a tél folyamán sok csúszásgátló anyagot kiszórtak, és ennek a feltakarításával is lassan haladnak, mivel erre a célra sem tudnak pénzt elkülöníteni.
* * *
A polgármester felhívja a lakók figyelmét, használják bátran a hivatalban elhelyezett postaládát, írják meg észrevételeiket, sérelmeiket a kiszolgálással kapcsolatban, hogyan kezelték a problémáikat a hivatal alkalmazottai. Tehát, ne a város problémáiról írjanak, hanem arról, mit tapasztaltak a hivatalban ügyes-bajos dolgaikat intézve.
Ezáltal szeretné hatékonyabbá tenni a munkát – mondta. Szintén a hatékonyság érdekében a hivatal tizenkét vezetô beosztású alkalmazottja vesz részt tréningen az év folyamán. Az oktató Ambrus Tibor, a Multibridge Tanácsadó és Kereskedelmi Kft. ügyvezetô igazgatója, fôiskolai docens.
Rancz Enikô
Visszapillantó (17.)
Betartom ígéretem, ez lesz az utolsó 1919-el foglalkozó visszapillantás. Tanulsága e – fôleg a lírának helyet adó – résznek is lesz. A rendszerváltást hozó május (a román hatalom berendezkedése) és az adys-fordulatokban bôvelkedô, a tanácsköztársaság eszméit lobogójára tűzô Gereöffy Géza verse az emberek lelkében zajló küzdelemrôl is képet fest. Mert a haza védelmének, a haza földjének csaknem ellenállás nélküli feladása azok műve, akik ellenben az elnyomott munkásság és parasztság számára hirdették a szebb jövôt, az egyenlôséget: a Kun Béláéké és a Károlyi kormányé. Kesergés helyett olvassuk a Csíkvármegye 1919. május 25-én megjelent számából egyik gyergyói költô lelkiállapotát, de sokak lelkiállapotát is hűen tükrözô két versét:
„Versek.
Írta: Gereöffy Géza
Nem ezt a Májust vártam./ Frisset, virágosat. Ezen sötét, fekete- gyász [van.//
Hiába forró naptűz:/ Ha semmi akarás az Élethez puhán nem
[füz.//
Hiába, ez nem tavasz!/ Hol a pacsirta, a zöld!? Csuf szelek vág-
[nak, havaz.//
Mikor kezd ki az öröm,/ Ha lábaimat kedv után májusban sem töröm?//
Mikor gyúl ki az ajkam,/ Ha májusban sem lehet más
vágyódása raj- [tam.//
Májusban sírni, sírni,/ S átkozódva a kínok óriási terhét vinni!//
Ez nem Május, nem Tavasz,/ Májusban az Ég reám feketepernyét nem [havaz!
II.
Parasztok, ide hozzám/ Elcsigázódtak, gazdag-szegények;/
Zúgni akarom süket fületekbe:/ Mienk az Élet!
Irt kenek szemetekre;/ Másképpen és más világot láttok, -/
Megváltásunk levert oltárára/ Hordjunk virágot.
És kést és bombát és jajjt/ Adok szent bilincselt markotokba:/
Minden hulljon a porba elôttünk/ Ütött az óra!
Lázárok voltunk eddig;/ Díszes asztalokról csak morzsa telt,/
S ha fájt, az erôss, a gazdag vadul/ Arcainkba vert.
Tiborc hiába kérte/ Aranykalászok, májusok jussát,/
Tiborcok az igát tovább is csak/ Türelmesen húzták.
Jöjjön a Te országod/ Reánk is, kik országod építôk,/
Többet nem leszünk káromlóid, sem/ Ellened vétôk.
Hôs székely proletárok,/ Töviskoszorús, csúfult testvérek/
Hallelujázzunk, roggyant lábaink/ Új útra értek.”
Szemlézi: Bajna György
Látogatóban a cigány soron
Igaza van, elnök úr! – mondták a téglagyári cigány soron, amikor Mezei János polgármester kérdôre vonta az ott lakókat, hogy a karácsony elôtt beígért nagytakarításból miért is nem lett semmi. A házak között, az utcában rengeteg a szemét, és nem úgy néz ki, mintha összegyűjtötték volna.
Panasz panaszt ért a Téglagyárnál. Kicsik, nagyok gyűltek össze, hogy elmondhassák, valami jó munkahely kéne, olyan, ahol jól fizetnek, terület, házhely, s a lovaknak egy közeli hely, ahol legelhetnek. Mert, mint mondták: veszünk egy lovat, eladjuk, s abból élünk, vásár, ez az élet, ebbôl él a család. Nem kellene befogják a lovakat, s büntessék, mert ôk nem tehetnek azért, hogy a szülôktôl nem örököltek területet. A gyermekek is meg kell tanulják a szakmát, hogy amikor kiöregedünk, legyen mibôl megéljenek, mert lóvásár, az mindig lesz. A polgármester hiába mondta, ha nincs kaszálós terület, udvar, istálló, nem beszélve a munkahelyrôl, a biztos jövedelemrôl, elképzelhetetlennek tartja a lótartást, a roma soron ezt nem így látják. Sôt, hogy a meggyűjtött pénzbôl esetleg területet vásároljanak, hogy majd a gyerekek legyen, amit örököljenek, na errôl is más volt a véleményünk. Elgondolkodtató, hogy micsoda optimizmus jellemzi ezt a nemzetet. A közel kétórás lakossági fórum-nak nem nevezhetô találkozón sok mindenben megegyeztek. Abban is, hogy jelentkezni fognak a hivatalban egy listával, melyen azok neve szerepel, akik munkát vállalnának, helyben már volt egy-két jelentkezô, akik kôművesként dolgoznának. De olyan is volt, aki bérbe venne egy kis megművelhetô területet, mint mondták, „megkúrálnák”, kaszálnák, rendbe tartanák.
Nem megszokott jelenség, hogy a rokolyások, az asszonyságok is beleszóljanak a „nagyok dolgába”, de szót kapott egy többgyerekes anya, aki elmondta, amióta ott van a tanoda a cigány soron, a gyermekek el vannak kapva. Ahogy kiszöknek az ágyból, mosdatlanul mennek iskolába, nem figyelnek a tisztálkodásra, öltözködésre sem, hiszen csak a szomszédba lépnek át. Rossz, hogy itt van a közelben az iskola, a gyermekek nem veszik komolyan. Ezzel több jelenlévô szülô is egyetértett.
Abban is megegyeztek, hogy néhány ember nem jön be a városba, hogy ledolgozza a „szocsiálát”, hanem ott, a Téglagyárnál tart majd tisztaságot, de mint kiderült, idô kell, azt még meg kell tárgyalják, hogy ki lesz az a néhány ember. Majd egymásra vetve mondták, ki, hogyan szemetel, és miért is nem szedik rendbe a teret, ahol élnek. A szél… igen a szél is hibás volt, hogy röpítette a szemetet.
A polgármester azt is elmondta, lesznek, akik kritériumrendszer alapján a szociális lakásokba költözhetnek. Nem fogadták örömmel a hírt a tömbházlakás hallatán, mint mondták „lovasok vagyunk”. Ígéretet is kaptak a téglagyáriak, egy villanyégôt szerelnek fel, hiszen elkel a közvilágítás a város ezen részén is.
Lesz még polgármesteri látogatás a Téglagyárnál, és lesz ellenôrzés is a cigány soron, ahol mindenkinek igaza van, csak…, ahogy mondani szokás, szerre.
Baricz-Tamás Imola
Pusztán turizmus, avagy tanulmányúton Kiskunmajsán
Szakmai konferencia, lovarda- és élményfürdô-látogatás, tájházak és múzeumok, egyéni söröskorsó-kiállítás, nemzeti park és földtani feltárás – Gyergyószentmiklós küldöttsége rendkívül tanulságos és élménydús látogatáson vett részt Kiskunmajsán.
Április 22–24. között egy hattagú gyergyószentmiklósi küldöttség látogatott Kiskunmajsára, ahol a lengyel, német és romániai turisztikai szakemberekkel együtt a térség idegenforgalmi lehetôségeit tekinthették meg. A kiskunmajsai Tourinform iroda szervezésében, egy sikeres pályázatnak köszönhetô tanulmányi kirándulás alatt a vendégek meglátogatták többek között a Lópofa lovardát, a Jonathermál Élmény- és Gyógyfürdôt, az üdülôfalut, a tájházat, a Konecsni György- és ’56-os Múzeumot, a konyakmeggykészítô üzemet. A program további részeként kisvasúttal látogattak el Szankra a Gy. Szabó Múzeumba, és Csólyospálos földtani feltárását is bemutatta egy szakember, ezt követôen a jászszentlászlói kézművestanyán a Nyargaló Hagyományôrzô Egyesület avatta be a vendégeket a XVI. századi hagyományôrzés rejtelmeibe. „Nagyon ritka, hogy ennyire profi szervezéssel találkozhatunk” – fogalmazott Tárnoki Mariann, a nagyvárai Domino Tours utazási iroda szakembere. „Hihetetlen, hogy mennyire sokat számít egy nagyon jó marketing. Az ember azt hinné, hogy az egész alföld egy nagy homokos puszta, valójában meg annyi érdekességet mutattak nekünk, hogy ezután teljes szívembôl fogom ajánlani a turistáinknak Kiskunmajsát, maximálisan meggyôztek engem. Minden elvárás adott: a szálláshelyek megfelelôek, az élményeket halmozni lehet, és ennél többre nem is vágyik egy turista sem. A szomorú az, hogy ha párhuzamot vonunk Romániával, nálunk nagyon sok érdekesség van, a hegyek, a delta, a tenger, és mi ezeket nem tudjuk hasznosítani” – véleményezett a turisztikai szakember.
A szakmai konferencián Abonyi Henrik önkormányzati képviselô, turizmusszakértô, idegenforgalmi és testvérváros-kapcsolatokért felelôs tanácsnok a régió turisztikai vonzóképességét mutatta be. A gyógyturizmus, mint primer vonzó tényezô, egyre inkább erôsíti a belföldi turizmust, tehát a német, holland és osztrák vendégek mellett most már egyre több a magyar látogató is. Nagyon fontos, hogy a térség helytálljon a minôségi szolgáltatások tekintetében, ám szerencsére az infrastruktúra olyan szintű, hogy a környéken nincs konkurenciája a térségnek, mondta a szakember.
Tapodi Zsuzsanna, az iroda munkatársa úgy fogalmazott, a rendezvény célja az volt, hogy Kiskunmajsa és térsége idegenforgalmi lehetôségei minél több potenciális turistához jussanak el. Ennek érdekében három országból, Romániából, Lengyelországból és Németországból negyven turisztikai szakembert és újságírót hívtak meg a településre, akik majd jó hírét viszik Kiskunmajsának. Vadkerti Rita irodavezetô elmondta, rendkívül fontosnak tartják a testvérvárosi kapcsolatok ápolását, folyamatban van egy szorosabb és részletesebb együttműködés kidolgozása a testvérvárosok között, mely szeptemberben egy konferencia keretében teljesedik ki, és ez, a tervek szerint, a turizmus területének szakmai kibontakozásán alapul majd.
Terbe Zoltán polgármester kifejtette, az önkormányzat a tartópillére a Tourinform irodának, ugyanakkor komolyan együttműködnek a civil szervezetekkel is. „Az önkormányzat nem egy gazdasági vállalkozás, a legfôbb feladata az infrastrukturális fejlesztések megvalósítása. Egy másik, hasonlóan fontos feladat, összefogni egy egyesületbe a turizmus szereplôit, hiszen az eredményesség megköveteli a közös fellépéseket, egységes arculat kialakítását a turisztikai kiállításokon való hatékony részvétel érdekében”, fejtette ki Terbe. Tapasztalata szerint azért nem könnyű az összefogás, mert sokszor ellenérdekelt feleket kell egy asztalhoz ültetni. „Az embereknek meg kell érteniük, hogy ha közösen lépünk fel, akkor mindenkinek tortaszelet jut, ha külön-külön, akkor csak morzsákhoz juthatunk hozzá”, mondta a polgármester, kifejezve reményét, hogy Gyergyószentmiklós és Kiskunmajsa testvértelepülések sokat segíthetnek egymáson, ha a tapasztalatok mellett a turistákat is sikerül megosztani. A gyergyószentmiklósi példát értékelve, miszerint nálunk az önkormányzatnak nincs Tourinform irodája, úgy vélekedett: a Tourinform nagyon fontos helyet foglal el a turizmus építésében, az önkormányzatnak mindenképpen áldozni kell egy Tourinform iroda működésére.
A tapasztaltak alapján a gyergyói térség, földrajzi fekvése miatt, sokkal erôsebb turisztikai potenciállal rendelkezik, mint az alföldi puszta, és nem vagyunk hátrányos helyzetben a kulturális értékeink tekintetében sem. Ugyanakkor a vendéglátóegységeink is képesek minôségi szolgáltatásokra. Ami nálunk, Gyergyóban hiányzik elsôsorban az összefogás. Míg az alföldön a hasonló tevékenységű szervezetek egyesült erôvel működnek, addig nálunk mindenki külön-külön a morzsára hajt. Kiskunmajsai barátaink, csakúgy, mint a bukovinaiak is, felismerték az együttműködés lehetôségét, Gyergyónak már csak követni kellene a jól működô példát.
Szentmiklósi küldöttség
Bemutatkozott az új elnökség
Az RMDSZ Gyergyó Területi Szervezete a tisztújítás utáni elsô sajtótájékoztatót a bemutatkozásra, valamint a tervek ismertetésére szánta. Bende Sándor elnök, Szabó Rudolf ügyvezetô elnök, Magyari Vencel, Laczkó-Albert Elemér, Egyed Zsolt, valamint Kassay L. Péter alelnökök fogják az elkövetkezô években igazgatni a területi szervezetet. Ezen tájékoztatón az alelnökök terveikrôl szóltak, valamint az európai parlamenti választásokra készülve megtudhattuk, a területi szervezet kampánystábjának vezetôje Laczkó-Albert Elemér, Remete polgármestere, aki a részvétel kapcsán elmondta, célul tűzték ki az elmúlt három választás átlagát elérni, ami körülbelül 45%. Bende Sándor elnök elsôként a célokról szólt.
– A csapat fô célkitűzése a szervezet megerôsítése, a szervezet sorainak rendezése, ugyanis jelen pillanatban az RMDSZ ellenzékben van. Az ellenzéki szerep is nagyon jó dolgokra alkalmas, ha ki tudjuk használni. Ilyenkor a szervezeten belül magunkba nézhetünk, és megpróbálhatjuk felmérni, hogy az elmúlt idôszakban a szervezet tevékenységében mi volt jó és mi volt kevésbé jó. Ilyenkor kell felmérnünk, hogyan is állunk, mit vétettünk. Ha kevesebben maradtunk, miért maradtunk kevesebben. Megpróbáljuk a szervezetet ütôképessé alakítani, hogy az elkövetkezô idôszakban meg tudjuk állni a helyünket.
Az elnökség már elkezdte a munkát, szerre látogatja a szervezeteket, hogy felmérjék, hogyan is állnak, miben tudják segíteni, ahhoz, hogy minél hatékonyabbak legyenek.
A szombaton, Kolozsváron tartott IX. RMDSZ-kongresszusról is szólt az elnök, elmondta:
– Úgy vettük észre, hogy az RMDSZ szerepe a romániai po-litikai életben bizony fontos, annál is inkább, mert jelen voltak a parlamenti pártok képviselôi, Emil Boc miniszterelnök és Traian Băsescu államelnök is. Mindannyian méltatták az RMDSZ 19 éves tevékenységét, a felszólalók elmondták, komoly partnert látnak az RMDSZ-ben. Ez azt is bizonyítja, nem volt hiábavaló az eddigi munka.
A sajtótájékoztató keretében Laczkó-Albert Elemér, az önkormányzatokért felelôs alelnök elmondta, eddig is ezt a tisztséget töltötte be, kihangsúlyozta, a medencében a polgármesterek találkozóját szeretnék rendszeresíteni. A problémák érintkeznek, közösek is lehetnek, volt már próbálkozás, egyelôre az RMDSZ-es polgármesterek találkoznak. Kiemelte e képzések fontosságát az önkormányzatoknál tevékenykedôknek, illetve ezen személyek gyakoribb találkozóját. Színre való tekintet nélkül kell tudnunk összefogni, mert egy Gyergyói-medence van, mondta, majd az összefogás háttereként említette a Tôkés – Markó kézfogást.
És mintegy zárszóként a médiában való jelenlét fontosságáról, a kapcsolatról is szólt Laczkó-Albert Elemér, kihangsúlyozta, legyen következetes, tudatos és természetesen ôszinte.
Szabó Rudolf ügyvezetô elnöknek a szervezési adminisztrációs tevékenység a területe, és mint mondta, a kapcsolattartás, a határozatok követése, végrehajtása, az alelnökök munkájának összehangolása, különbözô tevékenységek szervezése tartozik feladatkörébe.
Egyed Zsolt gazdasági alelnök. A harminchat éves vállalkozó a vállalkozókkal szeretné tartani a kapcsolatot, hangsúlyozta, ne csak kampányban keressék fel ôket. A cél, pályázati lehetôségek, információk átadásával segíteni a vállalkozókat – fejtette ki. Egy területi vállalkozói adatbázis létrehozását tűzte ki célul.
Kassay L. Péter kulturális alelnök kifejtette, új ebben a funkcióban, de vannak elképzelései, melyeket szeretne végigvinni. Elsôként említette a medence kulturális stratégiájának kidolgozását, hogy „értékesíteni tudjuk, amink van”.
– Nagy-nagy összefogásra van szükségünk a kultúra terén, nincsen tudatosítva eléggé az RMDSZ-en belül sem a fontossága, ezen kell dolgoznunk. Elgondolkodtatott a kongresszuson Traian Băsescu azon kijelentése, miszerint minden erejével azon lesz, hogy a kulturális autonómia törvénytervezet átmenjen a parlamenten.
Magyari Vencel szociális, oktatás és egyházügyi alelnök az ellenzéki idôszakról szólt, mely alatt nem lesz könnyű látványos eredményeket felmutatni. Inkább közösségépítéssel, információnyújtással tudja az elkövetkezôkben segíteni a medence lakóit. A megyei tanács által kiírt pályázatokat is sorolta, melyek, ha nem nagy összeggel is, de tudják segíteni a szociális szférában dolgozó civil szervezeteket, a hátrányos helyzetben lévô családok gyerekeit. Magyari Vencel megyei tanácsos is, ô a csapatmunkában látja az elôrehaladást, mindenképp fontosnak tartja a gyergyói érdekek érvényesítését is.
Baricz-Tamás Imola
Közüzemi közgyűlés
Lesz-e melegvíz-szolgáltatás?
Közüzemi közgyűlést tartottak pénteken, az ott történtekrôl, döntésekrôl Szôcs Tivadar igazgató tájékoztatott.
A cenzorbizottság jónak nyilvánította az évi zárást, és a közgyűlés elfogadta. 480 000 lej mínusszal, veszteséggel zárták az évet a közüzemnél. A behajthatatlan adósságok 188 000 lejre rúgnak. A közgyűlés döntése az volt, hogy át kell vizsgálni, kinek a hibájából behajthatatlan az összeg, történt-e mulasztás, és az eredmény tükrében újra tágyalnak az ügyrôl. Két óvoda által felhalmozott kamat eltörlésérôl is tárgyaltak, ez az ügy is kivizsgálást igényel, majd késôbb döntenek errôl. Öt darab autóroncsot adnak le az újrahasznosítható anyagok lerakatához, mind az öt a közüzem tulajdonát képezi.
Nagy vitát szült az, hogy nyári szezonban szüneteltessék a melegvíz-szolgáltatást, mondta az igazgató.
– A termorészleg évi átlagban véve nem veszteséges, ellenben van egy idôszak, május–szeptember hónapok között, mikor nagyon veszteséges. Az évi mérleg pozitív, de jelen pillanatban a közüzem kintlévôsége, a kiszámlázott összeg épp, hogy fedi a közüzem által felhalmozott adósságot. Ezt a pénzt le kellene fagyasztani, és akkor tudjuk biztosan, hogy az adósságot meg tudjuk adni. Csak a közüzem működéséhez 400 000 lejre van szükség havonta. Ebbôl 300 000 lej a fizetéseket képezi, és 100 000 lej a bankba megy, a hitelre. A havi bevételünk május–október között 250–270 000 lej, ami a szemétgazdálkodásból és vízszolgáltatásból jön be. A termorészleg ezekben a hónapokban mínusz 200 000 lejt termel. Ez azt jelenti, hogy a megmaradt 70 000 lejbôl kell a fizetéseket és a hitelt törleszteni, ami havi 400 000 lej. Ez, az én véleményem szerint, azt eredményezi, hogy szeptemberre a cég fizetésképtelenné válik. A melegvíz-szolgáltatás megszüntetésére az motivált, hogy tudjunk megmenteni egymillió lejt, melybôl a Hargita Gáz Rt-nek ki tudjuk fizetni az adósságot. Véleményem szerint szeptemberben tudnánk indulni a szolgáltatásokkal.
Ebben az ügyben nem született döntés, az igazgató május 10-ig írásban indokolja meg a cég pénzügyi helyzetével a meglátását. Ezen dátumig mindegyik tanácsos írásban kapja meg az igazgató elképzelését, hogy mérlegelje, majd szavazzon a javaslatról. Szôcs állítja, május végéig döntés kell szülessen, s bár a melegvíz-szolgáltatás szüneteltetése nem életszínvonal-emelô döntés, az egyetlen kulcs ahhoz, hogy a cég fennmaradjon, ôsztôl pedig ismét meleg vizet és fűtést szolgáltasson a tömbházakban.
– A város úgy döntött, ezt a szolgáltatást nem adják ki, pályázatokban gondolkodik Pál Árpád és Mezei János is. Ezért a kormánypénzen való rehabilitásra látnak esélyt, de ehhez meg kell érni 2010 tavaszát. És ha ez nem valósul meg, lehetetlen, hogy a város költségvetésébôl erre jusson. Erre az évre 500 000 lejt hagyott jóvá a testület, ez az összeg a városi önrész negyven százaléka, hatvanat állna a kormány. Ebbôl az összegbôl a dán kazánt összekötnék a Virág negyedi északi kazánházzal, hogy meleg vizet, és az enyhébb téli szezonban a Virág negyed fűtését tudja biztosítani a dán kazán, fogalmazott az igazgató, de azt is hozzátette, június elôtt nem lehet erre számítani.
Továbbá azt is elmondta, az 5 millió lejes banki hitel mostanáig 3 700 000 lejbe került. 2006 és 2008 között havi kamatot fizettek, havonta 50 000 lejt, míg 2008-tól már részletet is kell fizetni. Ha a 3 700 000 lej most a közüzemnél meglenne, nem volna baj, fogalmazott az igazgató. Tôle tudtuk meg azt is, 162 alkalmazottja van a közüzemnek, a takarékosság, újraszervezés miatt 15 személyt építenek le.
Baricz-Tamás Imola
Lakossági fórum lett volna, ha…
A Virág negyed lakóinak szerveztek fórumot csütörtökön 6 órától a művelôdési ház negyvenes termében. Mezei János polgármester, Vadász Szatmári István és Kari Attila tanácsos, Szôcs Tivadar, a közüzem igazgatója, Tóth Károly, a mellékgazdaság vezetôje várta a Virág negyedieket, hogy megbeszéljék a problémákat. Megbeszélnivaló lett volna bôven, csak az nem volt, akivel, mert a fórumra csupán két lakó érkezett. Lehetett volna például kérdéseket feltenni a közüzem vezetôjének a fűtés- és melegvíz-szolgáltatás kapcsán. A nyár folyamán szolgáltatnak-e meleg vizet, mikor fognak neki a rendszer felújításának stb. De a lakószövetségek alakulásáról, ennek elônyérôl és hátrányáról is érdeklôdhettek volna. Továbbá a járdák és bekötôutak állapotáról is elmondhatták volna véleményüket, és a zöldövezetek kialakításáról is szólhattak volna. Sok mindent lehetett volna megtudni a város polgármesterétôl, ha lett volna, ki kérdezzen. Kari Attila tanácsos elmondta, még próbálkozni fog fórum szervezésével, de a képújságban több napon át megjelenô hirdetésre, megdöbbentô ez az érdeklôdéshiány, amit tapasztalt.
Baricz-Tamás Imola
Levelek a polgármesternek
Az utóbbi napokban több gyergyószentmiklósi lakos is levelet kapott. Többek között szerkesztôségünk postaládájában is volt. A levélben Mezei János polgármester urat szólítják meg. Felróják, hogy megoldatlan maradt a szociális lakások kérdése, útjaink rosszabbak, mint mikor a városházához került, még nem kezdôdtek el a fűtésrendszer felújítási munkálatai, nôtt a munkanélküliek száma, a kóbor kutyák veszélyt jelentenek számunkra és gyerekeink számára… Szintén e levélben az Összefogás egy jobb jövôért Gyergyószentmiklóson mozgalom nevében felszólítják, hogy mondjon le a mi pénzünkön való utazgatásokról, és a választási kampányban megígért dolgokra összpontosítson. Nem írták alá a levelet, és a borítékon nem tüntették fel feladóját. Csicsóból küldték.
Mezei János polgármester is kapott ilyen levelet, megkértük reagáljon rá.
Elmondta, hogy szerinte lehetett volna hasznosabb dolgokra használni az energiát, illetve a pénzt, amibe került a boríték, postaköltség. Értelmetlennek látja.
– A mozgalom inkább kellene segítse a polgármestert. Ha le akarnak váltani, esetleg idekerül egy új polgármester, s amíg belejön, idôt veszít azzal a város. Ha valaki tud segíteni, inkább jöjjön ide, mondja el a véleményét, s segítsenek abban, hogy pénzeket hozzunk a városba, segítsenek abban, hogy megoldjuk a kóbor kutyák problémáját, a romák ügyeit orvosoljuk. E mozgalom rengeteget tehet Gyergyószentmiklósért. Inkább serkentsék a lakókat, mert azzal a város nyer.
– E levél után is fogadná a mozgalom képviselôit?
– Természetesen. Amennyiben valaki tud segíteni, jöjjön, mondja el ötletét, akár fogadóórán keddenként 12-tôl estig, vagy bármikorra kérhetnek idôpontot.
* * *
A levélben számomra az a furcsa, hogy ugyan felkér a csatlakozásra e mozgalom bárkit, mindenkit, de hogy hol kellene csatlakozni, nem árulják el.
Kedves-Tamás Gyopár
Sajtóközlemény
Országos lomtalanítás
Május 2-án, szombaton, a Hargita megyei municípiumok (Csíkszereda, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Maroshévíz) lakosai minden elromlott és nem működô elektronikai és elektromos berendezésüket kitehetik a hulladékgyűjtô pontokon, a hulladékszállító cég térítésmentesen elszállítja azokat.
A begyűjtött elektromos és elektronikai hulladékokat a polgármesteri hivatalok vagy az általuk megbízott hulladékszállító cégek értékesíthetik erre szakosodott egységeknél, mint a Computer Trade Kft. Csíkszeredában és a bögözi székhelyű E-Recycling Kft.
Az összegyűjtött hulladékokat elemeikre bontják, amit lehet újrahasznosítnak, a többi pedig biztonságosan megsemmisítôdik speciális berendezésekben.
Mit kell tenni 2009. május 2-án?
Elsô lépés: a lakosság kiteszi a hulladékgyűjtô pontokon vagy a ház elé az elromlott és nem működô elektronikai és elektromos berendezéseket.
Második lépés: a polgármesteri hivatalok vagy az általuk megbízott hulladékszállító cégek öszszegyűjtik a kirakott hulladékot.
Harmadik lépés: az összegyűjtött hulladékot az engedélyezett gyűjtôpontokra szállítják.
Negyedik lépés: az összegyűjtött hulladékok az elektronikai és elektromos berendezések újrahasznosítására és megsemmísítésére szakosodott cégekhez kerülnek.
Hargita megye 4 municípiumából a 2009. március 14-i és április 4-i országos lomtalanítási akció alkalmával 5,5 t tonna elektromos és elektronikai hulladék gyűlt össze. Az európai uniós elvárás 4 kg/lakos/év elektromos és elektronikai hulladék begyűjtését szabja meg a 448/2005 Kormányrendelet szerint.
Ügyvezetô igazgató Péter Pál
Kommunikáció, projektek, programok részleg Kósa Ildikó
A vallásos versektôl a kortárs prózáig
Ha tavasz, akkor az alfalvi iskolában vers- és prózamondó vetélkedô – így is fogalmazhatnánk. Idén közel a tizenötödik alkalommal versenyezhettek azok a diákok, akiknek adottsága, kedve volt a versmondáshoz.
Krisztussal ezer esztendeig címmel szervezték meg április 24-re a versenyt, ennek tükrében a kötelezô versek vallásos témájúak voltak. A versmondók szabadon is választhatták, sokan a humoros prózákat részesítették elônyben, amelyen jól mulatott a népes közönség, a diákok. Mások az egészen modern, kortárs verseket, prózákat próbálták fel.
A huszonhárom versenyzôt négy kategóriában értékelte a zsűri. Az V–VI. osztályosok közül György Gyöngyvér bizonyult a legjobbnak, ôt követte Ilyés Norbert, Koncsag Krisztián, és Kiss Áron harmadik helyezést ért el.
A VII–VIII. osztályosok korcsoportjában György Botond jeleskedett, Török Koppány és Baricz Dezsô egyformán jónak bizonyultak, és Benedek Mónika lett a harmadik.
Gál Levente és Gudor Anita érdemelte ki az elsô és második helyet a IX–X-esek közül.
Végül a XI–XII-esek közül csak Baricz Enikôt díjazta a zsűri. Igaz, hogy a kisebb osztályosok közül sokkal többen neveztek be a versenyre.
Azonban egyik versenyzô sem távozott üres kézzel a kétórás verseny után, hiszen többen különdíjat, illetve mindenki részvételi díjat kapott.
Rancz Enikô
A Föld Napja után
„Felmérés” a környezetünkért
Az Amôba Öko Központ április 23-án tartotta Föld Napi rendezvényét a központi parkban. Több mint ötven diák és néhány felnôtt vett részt a csütörtök délutáni rendezvényen.
A kiírt idôpont elôtt fél órával a szervezôk már elhelyezték azt a néhány képet, melyek arra szólítanak mindenkit, óvjuk a Földet. Egy táblát is kiraktak, melyre bárki ráírhatta, mi a véleménye a városról.
Még mielôtt erre sor kerülhetett volna, a kisdiákok birtokukba vették a park ösvényeit, rajzokat készítettek a Földrôl, a Napról, patakokról, szemétrôl és tisztaságról. Majd akinek kedve volt, részt vehetett egy olyan „játékban”, melynek során kérdéseket tettek fel s járókelôknek: mit tehetünk a szép környezetért?, a levegô tisztaságáért?, hogyan lehetne megváltoztatni a klímaváltozás következményeit? A járókelôk válaszaikat a gyerekek által ebbôl az alkalomból rajzolt képeslapokra (körülbelül 180 készült) írhatták rá, amelyeket a szervezôk eljuttatnak a polgármesteri hivatalba.
És akinek kedve támadt, kipróbálhatta az úgynevezett „szekeret”, amely egy alternatív mozgásformát kínál, és nem szennyezi a környezetet.
Vadász Szatmári István beszélgetés formájában vezette rá a diákokat, miért fontos óvnunk a környezetet, hiszen „a Föld is olyan, mint az ember”. A gyerekek ígérték, ezután nem engedik szüleiknek, hogy autóval vigyék ôket iskolába, inkább gyalogolnak.
Majd Bajkó Ildikó, a központ vezetôje elmondta, azért szervezték a rendezvényt április 23-ára, mert a Földre nemcsak az ô napján, hanem mindennap vigyázni kell.
Mi mit teszünk, hogy élhetôbb legyen a környék? Már az is sokat jelentene, ha a szemetet oda dobnánk, ahová kell… Talán az ilyen rendezvényeken a gyerekek a játék mellett tényleg felismerik azt, amit ma még sokan nem.
Rancz Enikô
Szóval, dallal emlékeztek
Remetén szombaton délelôtt a Domokos Pál Péter Gyermekkórus Fesztiválra gyülekeztek sok-sok dallal tarsolyukban a gyerekek, ezt megelôzôen pénteken a Cseres Tibor-napok keretében anyanyelvi vetélkedôn, szavalóversenyen vettek részt a fiatalok.
A Fráter György Általános Iskola szervezésében közel harminc gyerek szavalt Cseres Tibor íróra emlékezve. Szavalók érkeztek Ditróból, Csutakfalváról, Remetérôl és a magyarországi testvértelepülésrôl, Biatorbágyról. Az V–VI. osztályos fellépôk közül az elsô díjas Fazakas Noémi (Biatorbágy) és Portik Erika (Remete), a második díjas a remetei Péter Levente lett, míg a harmadik díjat a ditrói Simon Orsolya kapta. A VII–VIII. osztályosok közül az elsô díjat a remetei György Melinda vehette át, ôt követte a ditrói Mezei Emôke és a remetei Davidescu Júlia. A zsűri elnöke, Kántor Lajos nyugalmazott magyartanár örömmel mondta, hogy az érdeklôdés és a színvonal évrôl évre nô, és azt is nagyon jónak tartja, hogy a zsűriben idén helyet kapott egykori szavalók és színművész is.
* * *
A Domokos Pál Péter Gyerekkórus Fesztiválra immár 24. alkalommal sereglettek össze a medence kis dalosai. Az 1935-ben Petres Ignác és Domokos Pál Péter által szervezett kórustalálkozó több éves kiesés után, 1993 óta, Páll Ibolya zenetanárnô kezdeményezésére, minden évben megrendezésre kerül. Trucza Árpád zenetanár, az idei fesztivál szervezôje kiemelte, nem versenyszerű a találkozó, mert a versengés megrontaná a szellemét, s lemorzsolódást eredményezne.
– Nem verseny, még nem is fesztivál, inkább egy szép mozgalom az érték jegyében, mely formálja a lelket – fogalmazott Papp Mihály iskolaigazgató.
Idén a szórványban élô szászrégeni gyermekkórust is meghívták e rangos találkozóra, de újításnak számít az is, hogy hangszeres együttesek is felléptek, és a tervek szerint jövôre az elemistákat is szeretnék bevonni.
A találkozón részt vettek: borszéki Általános Iskola kórusa, karvezetô Bajkó-Péter Gizella; gyergyócsomafalvi Köllô Miklós Általános Iskola kórusa, karvezetô Csíki Enikô; ditrói Siklódi Lôrinc Általános Iskola kórusa és blockflöte-együttese, karvezetô, zenei irányító Petres Csaba; ditrói Dr. Csiby Andor Általános Iskola blockflöte-együttese, zenei irányító Petres Csaba; gyergyószentmiklósi Vaskertes Általános Iskola kórusa, karvezetô Páll Ibolya; gyergyószentmiklósi Fogarassy Mihály Általános Iskola kórusa, karvezetô Csíki Tibor; szárhegyi Bethlen Gábor Általános Iskola blockflöte-együttese, zenei irányító Kolcsár Árpád; újfalvi Elekes Vencel Általános Iskola kórusa, karvezetô Csíki Enikô; szászrégeni Magyar gyermekkórus és blockflöte-együttes, karvezetô Banga Gáspár-Attila; gyergyóremetei Fráter György Általános Iskola kórusa és blockflöte-együttese, karvezetô Trucza Árpád.
Baricz-Tamás Imola
Domokos Pál Péter
(Csíkvárdotfalva, 1901. június 28. – Budapest, 1992. február 19.)
Tanár, történész, néprajzkutató, a csángók történetének, kultúrájának kutatója. Hatgyermekes földművescsaládban született. A szegénységük miatt csak ketten (ô és a bátyja) tanulhattak. Gyermekkorában megtapasztalta a csíksomlyói kegyhely pünkösdi búcsújának különlegességét. Ekkor találkozott elôször az ide zarándokló moldvai csángókkal.
A csíksomlyói tanítóképzôbe járt, amit az 1916-os román betörés miatt egy idôre meg kellett szakítania, Debrecenben végzett egy évet, majd késôbb otthon fejezte be tanulmányait.
A csíkkarcfalvi tanítóskodás után Krajovában a román hadsereg katonája. Ez idôtájt határozta el, hogy az elszakadt magyarságért tennie kell, így beiratkozott a budapesti Tanárképzô Fôiskolára, ahol matematika, fizika, kémia és ének-zene szakon végzett. Tanulmányai után 1926-ban hazatért, és Csíkszeredán kapott állást a tanítóképzôben.
Tudatosan hordani kezdte vasárnapokon és ünnepnapokon a népviseletet, néptáncokat tanult meg, hogy késôbb ezt a tudását is továbbadhassa. Ô szervezte meg elôször Csíksomlyón az Ezer székely leány napja néven ma is élô rendezvényt.
Három év után felmondtak neki, mert Magyarországon szerzett diplomáját a román állam nem fogadta el. Ebben az idôben olvasott Bartók és Kodály népdalgyűjtô útjairól, akik szinte az összes magyarlakta vidéket felkeresték, kivéve a moldvai csángókat. Domokos Pál Péter ekkor, 1929-ben, huszonnyolc éves korában indult elsô ízben a csángók közé.
Moldvából visszatérve újra tanítani kezdett Kézdivásárhelyen, míg végleg el nem tiltották a pályától. Gyergyóalfaluba került kántornak. Három esztendeig, 1936-ig működött ott.
Összegyűjtött anyagát Bartóknak és Kodálynak is bemutatta, akik további kutatásokra ösztönözték.
A bécsi döntés fordulatot hozott az életébe. Hóman Bálint kinevezte a Kolozsvári Állami Tanárképzô igazgatójává. Hogy megfeleljen az elvárásoknak, 1943-ban summa cum laude doktorált néprajzból, Kelet-Európa történelmébôl és magyar irodalomból a kolozsvári egyetem bölcsésztudományi karán. A bukovinai székelyek Magyarországra telepítése kapcsán Teleki Pál is véleményét kérte. Domokos ellenezte a Bácskába való telepítést.
1944 ôszén családjával Budapestre menekült, 1945-tôl a közoktatási, késôbb a népjóléti minisztériumban dolgozott. Innen 1948-ban elbocsátották.
Szárászpusztán birtokot kapott, gazdálkodásba kezdett, családja ez idô alatt Budapesten élt. Egyházaskozár, Szárászpuszta és Mekényes községekben tovább folytatta az anyaggyűjtést.
Alig három év múlva elvitte az ÁVO, majd a földjét is elvették. Fizikai munkásként, jobbára építkezéseken dolgozott, majd késôbb egy általános iskolában taníthatott. Ezután, nyugdíjba vonulásáig (1961), Budapesten a József Attila Gimnáziumban és a Kaffka Margit Gimnáziumban tanított.
Összefogás kell Gyilkostón
Gyilkostón is indul az idény – tudtuk meg a viridisesektôl,
akik a csónakházat, a tavat, a tó környékét tartják rendben, a csónakáztatást biztosítják. Így van ez évek óta, tudtuk meg Nagy Attilától, Balázs Miklóstól és Leopold Annától. Azt is elmondták, a nemzeti parkkal, a polgármesteri hivatallal közösen tudnának tenni azért, hogy Gyilkostó az legyen, aminek lennie kellene. A viridisesek a csónakáztatásból származó bevételbôl szerzôdés alapján adtak át pénzösszegeket a korábbi években a nemzeti parknak, a polgármesteri hivatalnak, hogy azt az egyezség szerint célirányosan felhasználják, vagyis viszszafordítsák a település, a tó környékének szépítésére, rendezésére, megóvására. Ez nem hozta meg a kívánt eredményt, ezért igaz, hogy felfüggesztett állapotban, de perben áll a hivatallal a Viridis Kft. A parkolási díjakat a Monturist intézi teljesen.
– A pénz ott le van szórva, csak nincs ki összegyűjtse, vendég is van, árus is van, és minden van. Azt szeretnénk elérni, hogy tudja a városi tanács is, hogy mi folyik ott. Kezdtek magánterületek is lenni, és a tevékenységünk nem csak az, hogy gyűjtsük a szemetet, a más szemetét és szállíttassuk. Aki hulladékot termel, annak mi ne adományba szállíttassuk el a szemetét, ez érvényes a Monturistra, de érvéneys azon kocsmákra, vagy árusokra is, akik ott működnek. Azt szeretnénk, ha a pénz visszakerülne Gyilkostónak. Mindenki meg szeretné menteni a Gyilkos-tavat, de tenni kell azért, mondta Nagy Attila.
Ott folyamatos a fakitermelés, tűnnek el erdôrészek, a patakok hordalékkal töltik fel a tavat. Nekifogtak a víz- és csatornahálózat kiépítésének a településen, egy turisztikai iroda működését tervezi a városvezetés. A Naturland Alapítvány oszlopos tagja, Leopold Anna elmondta, idén is terveznek gyerektábort, tanösvény- felújítást, szelektív hulladékgyűjtést és egy nosztalgiabusz beüzemelését.
– Ha mindenki végezné a dolgát ebben az országban, akkor lenne eredmény. Sajnos, nem tartoznak a nemzeti parkhoz olyan területek, melyeket fokozottan védeni kellene, ahol meg kellene akadályozni a szennyezôdést. Az iroda működésével kapcsolatban pedig olyan személyt kell találjon a városvezetés, aki nemcsak a környezetvédelemnek szakembere, hanem menedzser is, koordinálja az erôket, összehangolja a munkát, a Viridist, a Monturistot, és szemmel tudja tartani a nemzeti park munkáját úgy, hogy az hatékony legyen. Ne legyen befolyásolható, eltéríthetô.
A 2000 májusától működô viridisesek reménykednek, hátha elindul Gyilkostón az élet, megmozdul valami, de ehhez bármennyire is elcsépelt, összefogásra van szükség.
Baricz-Tamás Imola
Kutyákat mentettünk
Gyergyószentmiklós állatbarát és nem állatbarát lakosainak korrekt tájékoztatása végett a Füles Állatvédô Egyesület beszámol az elmúlt havi tevékenységérôl.
Az elmúlt hónapban háromszor jártunk a brassói polgármesteri hivatal mellett működô méhkerteki (Stupini-i) ideiglenes állatbegyűjtô központban. Elsô alkalommal azonosítottuk az április elsején városunkban begyűjtött kutyákat, illetve tárgyalásokat folytattunk Cristina Lapiş elnök asszonnyal, a Milioane de prieteni állatmenhely vezetôjével, valamint Orendi Évával, a csíkszeredai Pro Animalia Alapítvány által működtetett állatmenhely vezetôjével. Illetve ugyanekkor léptünk kapcsolatba az éppen Csíkszeredában tartózkodó osztrák Brunopet állatvédô szervezet vezetôivel is. Az azonosítás során öt kutyát ismertünk fel, a többirôl „elhittük” – Bărbulescu Flavius, a brassói állatgazdálkodási szolgálat vezetôjének kijelentése alapján –, hogy valószínűleg azok is Gyergyószentmiklóson voltak befogva. Második alkalommal Gergely Éva elnök asszony Orosz Erzsébet önkéntesünkkel és a Milioane de prieteni állatmenhely állatorvosával együtt 21 kutyát szállított a csíkszeredai állatmenhelyre. Harmadik alkalommal Jánosi Alíz, az egyesület titkára szintén Orosz Erzsébettel és a brassói állatmenhely állatorvosával közösen 19 kutyát szállított Csíkszeredába. Jelenleg a csíkszeredai Pro Animalia Alapítvány által működtetett állatmenhelyen összesen 51 olyan kutya él, amelyek a gyergyószentmiklósi Füles Állatvédô Egyesület védelme alatt állnak. Tehát negyvenet Brassóból szállítottunk a Pro Animalia menhelyére, 11-et pedig még múlt év decemberében vittünk el oda. Valamennyi kutya egészségi állapota jó. A többi kutya a brassói Milioane de prieteni állatmenhelyre került. Azonban, mivel a kutyák takarmányozása pénzbe kerül, kérünk minden jószándékú embert, hogy támogassa adója két százalékával a Füles Egyesületet
(CIF: 24488686;
Nr. cont: SV16488172100;
Cont IBAN: RO68BRDE210SV1648817210),
illetve a Pro Animalia Alapítványt
(Cod fiscal: 8996119; RO71RNCB0152042365600001).
A továbbiakban különféle olyan projektek kidolgozásán munkálkodunk, amelyek a gazdátlan kutyák sterilizálását célozzák, illetve alkalmas területet keresünk állatmenhely létrehozására.
Gergely Éva, elnök; Jánosi Alíz, titkár
Gyors meggazdagodást ígérnek
Többen is kaptak egy adott telefonszámról sms-t, melyben garantált autó- vagy lényeges pénznyereményt ígérnek.
Ígéretes ajánlat, melyért nem kell többet tenni, mint elküldeni egy telefonkártya-feltöltô kódot, vagy be kell fizetni egy adott összeget egy megadott számlaszámra.
Az igazi nyertes, az, aki küldi az sms-t, és számlájára megkapja az igényelt összeget a nagyvonalú, illúziót hajhászó személytôl. Minél több befizetés, annál nagyobb a pénznyeremény.
Ez a fajta jövedelemszerzés a Büntetô törvénykönyv szerint 6 hónaptól 12 évig terjedô „becsapás” bűncselekmény, vagyis egy adott személy igaznak beállított hamis tényekkel való félrevezetése illetéktelen anyagi vagyonszerzés vagy kárelkövetés céljából.
Károsult személy alatt értünk minden olyan hiszékeny, munka nélkül nyerni vágyó embert, akik örvendtek annak, hogy a sors kiszemeltjei, és akiknek hiszékenysége nyerni hagyta az elôbb meghatározott nyertest.
Az esetek forgatókönyve szinte már klasszikus, hiszen hasonló esetek ismertek a média hírveréseibôl, azonban még mindig egyre többen esnek a nagy nyeremény ígéretének áldozataivá. Úgy tűnik, a nyeremény kísértése még mindig erôsebb a józan ítélôképességnél.
Annak érdekében, hogy elkerülhetô legyen a hasonló károsulás, azt tanácsoljuk, ne adjanak hitelt az ilyen jellegű sms-eknek, és kérjenek az adott mobiltelefon-szolgáltatótól részleteket a beérkezô ajánlatok természetérôl.
Ha Önnek már származott ilyen jellegű kára, kérjük, forduljon a rendôri szervekhez.
A Hargita Megyei Rendôr-fôparancsnokság Bűnözés-elemzési és megelôzési irodája
Elsô olajgyűjtés Gyergyóban
A csíkszeredai példát követve az Amôba Öko Központ és a Gyergyói Nôkért Egyesület városunkban és Újfaluban is megszervezte a használt étolaj begyűjtését hétfôn, április 27-én.
A városi könyvtár udvarára 12 órától vihették a lakók az összegyűjtött olajat, 17 óráig 13,5 liter gyűlt össze a műanyaghordóba.
Újfaluban két ponton is álltak az önkéntesek ugyanabban az idôben, de csupán két liter gyűlt.
Az Amôba Öko Központ a Föld Napi rendezvény keretében népszerűsítette az akciót, a tömbházak ajtajára ragasztották ki a felhívást, illetve kétszáz szórólapot osztottak szét – tudtuk meg Bajkó Ildikótól, az Amôba Öko Központ vezetôjétôl.
Volt, aki a januári csíkszeredai akció óta gyűjtötte már az olajat, és olyan is van, aki ezután odafigyel és fogja gyűjteni. Az elsô olajgyűjtéssel felhívták erre a lehetôségre a lakók figyelmét – mondták a szervezôk.
Amint Bákai Magdolna elmondta, azt szeretnék, ha állandó gyűjtôpontokat tudnának kialakítani, de addig is rendszeresen szeretnék megszervezni. A jövôben önkénteseket is bevonnának Gyergyószentmiklóson is az akcióba.
A szervezôk megkérik a lakókat, gyűjtsék össze a használt étolajat, és vigyék el az elôre meghirdetett idôpontban majd a gyűjtôhelyre.
1 liter leadott használt étolajjal 1 000 000 liter vizet menthetünk meg, amit egy szakosodott cég vesz át, és végül a biodízel, valamint az aszfalt elôállításánál használnak fel.
Rancz Enikô
Csongrádi szép napok
Az csongrádi Múzsa Művészeti Hét (április 20–25.) meghívottjai között a Gyergyószentmiklósi Művelôdési Központ és a Fábián Ferenc Színtársulat is szerepelt. A kapcsolat a Múzsa Alapfokú Művészeti Iskola és a művelôdési központ között nem mai keletű, már többször volt vendég vidékünkön a Kováts Attila vezette kitűnô fúvószenekar is (Csomafalvi Napok, Gyilkostói Sokadalom és a MŰSZIT-en a Múzsa Diákszínpad.
A valamikor Sôvér Adél kezdeményezésére kialakult gyümölcsözô kapcsolatnak köszönhetôen egyre színesebb, egyre változatosabb a kapcsolattartás. Jelen tudósításunkban csak a gyergyói vonatkozásokat veszszük számba:
Török Mária, a MAMI igazgatója és Kolcsár Béla, a Gyergyószentmiklósi Művelôdési Központ művészeti igazgatója évente alaposan átgondolt tervet egyeztetnek. Ennek köszönhetôen mutatkozhattak be gyergyói képzôművészek a Tisza-parti városban, épülhetett híd az ottani és a gyergyószentmiklósi műkedvelô színjátszók között.
Az idei Múzsa Művészeti Hét zárórendezvényein: pénteken és szombaton ezért tapsolhatott a szép számú közönség két helyi színjátszó csoport mellett a Fábián Ferenc Színtársulat elôadásán is, a kitűnô csongrádi fúvószenekar elôadásán kívül. A társulat tagjai (Máté József, Má-thé Ildikó, Mărginean László, Blénesi Enikô, Danaliszyn József és Kercsó Katalin Nóti Károly: Dr. Boglya Lajos című egyfelvonásos vígjátékát mutatták be. Műsorukat Bartis Erzsébet csángó dalok elôadásával, illetve a társulat tagjai: Danaliszyn József, Máté József, Máthé Ildikó, Fóris László, Gáspár József, Mărginean László, Blénesi Enikô rövid vidám jelenetekkel egészítették ki. Megjegyzendô, hogy műsoruk fôpróbájaként délben, a helyi Aranysziget Öregotthonban is felléptek.
A színházi elôadást két rendezvény elôzte meg a helyi könyvtárban. A Virágrendezési Kiállítás után a 2007-es gyergyószentmiklósi nemzetközi fotótábor anyagából válogatott Száz év fényei című albumot mutatta be Kolcsár Béla és alulírott. Elôtte Kercsó Katalin, a Gépipari Szakközépiskola kitűnô mesemondója szórakoztatta az egybegyűlteket.
Vasárnap Alpáron vett részt szentmisén a gyergyói kis csapat, majd meglátogatta az ottani falumúzeumot is. Visszatérve a fák patyolat tiszta városába, „Csongorádba”, a templom tornyából is megcsodálhatta a zöld szigethez hasonlító, Gyergyószentmiklós nagyságú települést, és fájlalhatta a két város népének szemléletbeli különbsége miatt is összehasonlíthatatlan helyzetet. (Nálunk lassan mindenki bead egy kérést a háza elôtti fa eltávolítását, de legalább megcsonkítását kérve, ott hatalmas lombok nyújtanak védelmet dalos madaraknak, tisztítják a levegôt, és teszik kellemessé az alföldi, néha rekkenô hôség ellenére is a levegôt.)
A csongrádiaknak legközelebb június 30-án köszönhetjük meg a páratlan vendéglátást. Kováts Attila fúvószenekara a Csomafalvi Napokon való részvétel mellett városunkban is muzsikálni fog.
Bajna György
EKE-túra Rapsonné várához
Az EKE gyergyószentmiklósi szervezete vasárnap megszervezte a már hagyományos Rapsonné túráját. Túravezetô Antal-Bacsó Sándor volt, akinek sikerült több mint 50 túrázót mozgósítania. Társas autóbusszal, a 13B úton közelítettük meg a helyszínt. Parajd elôtt nem sokkal leparkoltunk. Innen egyórás, kellemes gyalogséta után elértük Áprily Lajos kútját, ahol a társaság megpihent és emlékfotókat készített a nevezett kút mellett. Egy lelkes irodalombarát (sajnos, a nevét nem tudom) egy szép Áprily-verset szavalt. Innen kezdôdött egy nehezebb szakasz, ugyanis meredek hegyoldalon kellett felkapaszkodni a 900 m magas Rapsonné-sziklához, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a medencére. Látni úgy a parajdi, mint a szovátai településeket. Jól látható jelzett turistaút vezet fel a sziklához. A sziklamászás kissé igénybe vette a társaságot, de egy kis pihenô után folytattuk utunkat Rapsonné várához. Itt a túravezetô elmagyarázta, hogy a legenda szerint Rapsonné egy gyönyörű tündérlány volt, aki egy daliás kakassal és egy macskával hordatta fel az anyagot a hegyre. Az ördöggel pedig utat építtetett el egészen Tordáig. (Most valóban van egy jó erdei út, ami viszont európai uniós pénzbôl épül a parajdi polgármesteri hivatal jóvoltából Várkapu felé). A valóság viszont az, hogy a vár a XI. században épült, és a só ôrzését hivatott ellátni. Az erdélyi határvédelmi rendszer részét képezte Firtos, Tartod várával együtt. A várromok 950 m magasságban még most is jól láthatók. A régészeti ásatások szerint katonai megfigyelôpont lehetett. Az Árpád-kor végére a vár is lerombolódott. Beereszkedve egy kis tisztásra, a nagy csapat letelepedett és elfogyasztotta ebédjét, majd egy kis pihenô után kankalin- és medvehagymaszedés egészítette ki a programot. Csodálatos idô, nagyszerű társaság és jó hangulat jellemezte ezt a túrát.
Farkas Aladár
Jöjj kedvesem!
Mama kérlek, meséld el nekem… – ült a széken, s mintha mindenkinek a szemébe nézett volna, énekelt. Én éreztem, hogy a meleg könnyek már a nyakamba folynak. Lehet, nem csak én éreztem akkor valami különlegest, valami megrázót, valami bánatos nyugalmat, valami szépet.
Vasárnap volt, Koncz Zsuzsa sepsiszentgyörgyi koncertjén.
Ez volt az egyik pillanat. Talán a legmeghatározóbb nekem. Nehéz arra a kérdésre válaszolni, hogy: Na, milyen volt a tegnap esti koncert? Ezt kellene elmeséljem mindenkinek, aki megkérdezi, de csak a jelzôket sorolom a jó elé.
Aztán a másik pillanatban énekeltem én is, akkor már nem fojtottak a könnyeim: Van még, ki rosszkedvűen ébred… Bárhogy lesz, úgy lesz, a jövôt nem sejthetem… – a repertoárt elôzetes „felmérés” alapján a közönség kérésére állították össze, így hallhattunk olyan dalokat is, amelyeket a művésznô koncertjein már nem énekel. „Nem is gondoltam, hogy rajtam kívül más is emlékszik ezekre a dalokra” – mondta.
S más slágerek sláger után… Nyugalom a pörgés után. Taps az ujjongás után.
Én kiléptem az idôbôl, nem tudom, mennyit tartott, csak annyit, pontosan kezdôdött. Nem tudom, hány dal szerepelt a repertoárban, de azt igen, hogy reggelig sem tudta volna elénekelni az összes slágerét, a kedvenceimet.
Azt sem tudom, hány ember állt mögöttem. Szerencsém volt, az elsô sorokba furakodtunk másfél órával a koncert kezdete elôtt. Biztosan felbecslik a hozzáértôk, maradjunk annyiban, biztosan több ezren voltunk. A kivetítôre pillantva a csíksomlyóihoz hasonlónak tűnt a sokaság. És a forgalom is utána… Ahogy több száz méter hosszú konvojok hagyták el a várost, és tartottak Hargita megye felé.
(Ui.: a rendôrség becslése szerint 13 000 ember énekelt együtt a popkirálynôvel.)
Rancz Enikô
Csonka ez az erdô
A „Kerek ez az erdô” népdal már nem lehet aktuális. Ezt állapítja meg Gică Duţă államtitkár-helyettes is. Véleménye szerint 1800-ban Románia erdôsterülete 8,5 millió hektár volt. (Nem éppen így lehetett, hiszen ekkor még nem nagyrománia volt.) Ma ez a terület 6,5 millióra csökkent. Az utóbbi kétszáz évben kétmillió hektár erdôt taroltak le. Állítása szerint erdeink soha nem voltak jobban ôrizve, mint a kommunizmus ideje alatt. Igen, mondom én, mert az állam elvette szüleinktôl a magánerdôket, s azt jó pénzért értékesítette. A miniszterhelyettes úr nem mondja, vagy nem meri mondani, hogy a kommunizmus bukása után mennyi erdôt taroltak le törvénytelenül, melybôl nem az állam, hanem bizonyos személyek meggazdagodtak. A famaffia a legmagasabb szintekig uralta erdeink kifosztását. Ezért volt és ma is van az a huzavona, amely vidékünkön létezik az erdôk tulajdonba való helyezése terén. Éppen ezért volt hiábavaló azoknak a harca, akik erdeinket próbálták védelmezni. A mi volt képviselônk, dr. Garda Dezsô is ennek a harcnak lett a vesztese.
Az erdôk visszaadásának törvénye is rafinált módon lett kidolgozva. Megszavazták a viszszaadást, de nem tiltották meg a kitermelést mindaddig, amíg a tulajdonba való helyezés megtörténik. Így az erdôtolvajok az erdészeti hivatalok egyes fônökeivel, a helyi szervek hallgatólagos beleegyezésével nyugodtan tarolhatták erdeinket. Ha volt tiltakozás a tulajdonosok részérôl, arra hivatkoztak, hogy még az állam tulajdonában van.
Figyelem a sajtóban is megjelent és a televízióban lévô vitákat, és arra a véleményre jutok, hogy erdeink védelme a famaffia ellen ma is igen fontos téma. Hazánk egyik legjobb jogásza, aki egyben parlamenti képviselô is a Büntetô törvénykönyv újraszerkesztésének vitájában, a legnagyobb bűnténynek a kábítószerrel való kereskedést és a famaffia tevékenységét tekinti, amit legjobban kellene sújtani. Igaza van.
Folyik a harc az erdôk újraültetéséért. Olvasom, hogy ebben az évben 135 millió lejt fordítanának 11 000 hektár beerdôsítésére.
A meghatározott összeg egy része az erdôalap megôrzésére (fondul de conservare) hoznák létre, amely a kitermelt fa árának 15 százaléka lenne köbméterenként (86 lej), amit az erdôtulajdonosok kellene megfizessenek. Ez egy kicsit sok. Arról volt szó, nem is olyan régen, hogy kikutatják, kik termelték ki az erdôs területeket, és azokat fogják kötelezni arra, hogy újraültessék a területeket, ahonnan elhordták a fát. Úgy veszem észre, hogy ez elfelejtôdött. Pedig azok zsebébe ment a sok pénz. Úgy látszik, már ezek olyan erôsek lettek, hogy muszáj elfelejteni az ilyen óhajokat.
A jelenlegi vitákból azt a következtetést is levontam, hogy a hatóság már nem bízik az erdészeti hivatalokban sem. Ezért erdészeti csendôrséget hoznának létre. Nem rossz a gondolat. De csak olyanok ne legyenek, akik terepjáró autójukkal a fatolvajok fával megrakott remorkái elôtt száguldjanak, hogy azokat nehogy megállítsa valaki. Hallottam, hogy a múltban ilyenek is történtek. Hogy igaz-e vagy nem, nem tudom.
Hogy végre rend legyen az erdôgazdálkodás terén, fel kell gyorsítani, és végre be kell fejezni az erdôk tulajdonba való helyezését, hiszen csendôrök nélkül is az erdôtulajdonos érdeke lesz az erdôk védelme.
Király Sándor
Béla-nap
Az 1241–1242 évi tatárjárás idején uralkodó IV. Béla tiszteletére a Csíki Székely Múzeum április 23-án minden Béla nevű személyt ingyenes tárlatlátogatásra hívott, akik oklevelet kaptak, és közülük minden negyediket ajándékban részesítették.
Meglepetésként szolgált, hogy a tatárjárás idôszakát bemutató kiállításon a Béla keresztnevű látogatók közül a negyediket éppen Tatár Bélának hívják.
A „Bélák” közt volt csíkszeredai, csíkszentimrei, tusnádi, székelyudvarhelyi, gyergyószentmiklósi, gyergyókilyénfalvi, kôröspataki és marosvásárhelyi látogató is. Ezen a napon összesen húsz Béla keresztnevű látogató volt.
Gyűjtô-büszkeségeinkrôl
Kikapcsolódás másként
Január végén amolyan sorozatot indítottunk: gyűjtôkkel olvashattak beszélgetéseket errôl a hobbiról, szenvedélyrôl, a gyűjtés folyamatáról, kuriózumairól, egy-egy darab történetérôl, arról, miért éppen azt gyűjtenek ôk amit, egyáltalán gyűjtônek vallják-e magukat.
Felhívásunk ellenére, senki nem kívánta önként bemutatni gyűjteményét, így magunknak kellett felkutatnunk néhányukat. Néhányukat, mert minden bizonynyal, jóval többen hódolnak e hobbinak, mint ahány beszélgetésre sor került.
Bogyé Miklós történelemtanár, szakmájához kapcsolódik gyűjteménye is: bankjegyek és pénzérmék különbözô történelmi korokból, háborúk idejébôl és békeidôkbôl. 2200 éves vagy egészen fiatal érme, hazai vagy a világ másik szegletébôl való, kedvence a magyar érem szent István király arcképével.
Szôcs Lázár már tízéves kora óta sok mindent gyűjt, végül is legtöbb a jelvényekbôl, kitüntetésekbôl van, 1300 darab. Büszkesége a gyergyószentmiklósi Férfi Dalegylet elsô jelvénye 1893-ból.
Rokaly József történelemtanár nem vallja magát könyvgyűjtônek, mégis több mint 10 000 kötet sorakozik a szinte könyvtárrá alakított lakásában. Mindegyikük az érdeklôdési körébe tartozik. A könyv formálja az embert, az életét – vallja.
Dr. Jakab Gyula gyűjteménye nem mindennapi, talán a legnagyobb az országban a maga nemében. Nem sokan gyűjthetnek kôzeteket, ásványokat, amelyek akár 450–500 millió évre is visszamutatnak a földtörténetben. A körülbelül négyezer darab között Madagaszkárról származó is van, ahogy csiszolt és csiszolatlan drágakô is.
Maczali Gábor, mint mondja, nem engedheti meg magának, hogy kedvenc autóit nézegesse egy garázsban, így azok makettjeit, modelljeit gyűjti. Szerintem gyűjti, habár errôl nekem kellett meggyôzni ôt. Az ötven darab autómakett és modell, melyet feleségével raknak össze, nagy helyet foglal a lakásban, de nem hagyja abba, inkább egy nagyobb lakást vesznek. Az olasz modellek, és leginkább Hörbi, a kis bogárhátú a kedvencük.
Legutóbb Mezei Attilával beszélgettünk, aki 33 éve gyűjti a bélyegeket. Sokkal jobb bélyegre költeni, mint a kocsmában hagyni a pénzt – mondja. Neki vágyálma, hogy a városban legyen egy klub, ahová a bélyeggyűjtôk összejárhatnak.
Ôk a mi gyűjtô-büszkeségeink, akik ragaszkodnak egy-egy darab beszerzéséhez, fontos számukra a gyűjteményük. Mondjuk, ha úgy adja egy-egy élethelyzet, leállnak a gyűjtéssel, akár hónapokig nem foglalkoznak vele.
A mi megállapításaink szerint a gyűjtôk a kikapcsolódás, a feltöltôdés egy nem mindennapi formáját választották. Rendszeretôk, precízek, és általában szakmájukhoz kapcsolódik a hobbijuk, vagy más érintettség fedezhetô fel.
De még mi mindenre lehet következtetni, mi mindent árul el róluk ez a hobbi, vagy inkább szenvedély? Errôl beszélgettünk Vanyó Mónika pszichológussal.
– Mikor beszélünk hobbiról, mikor szenvedélyrôl?
– Mindkét esetrôl beszélhetünk, de fontos különbséget tenni. A hobbi pozitívum az ember életében. A hobbi egy olyan tevékenység, amit az ember szívesen végez, és nem jár azzal, hogy az emberi kapcsolatait hanyagolja. Bizonyos életkorban a gyűjtés jelentôsége meg is nô, a kisiskoláskort a gyűjtések korának is szokás nevezni. Kifejezetten pozitív, ha egy gyermek ilyen tevékenységet végez. Ha a gyűjtés hobbi egy ember életében, az a társadalmi élete szempontjából is hasznos. Ami függ a gyűjtés tárgyától is.
Akkor beszélünk szenvedélyrôl, szenvedélybetegségrôl, ha a gyűjtés visszatérô kényszeres viselkedésforma, ami abban nyilvánul meg, hogy a személyiségére és/vagy a környezetére károsan hat. Például a családi élet háttérbe szorul, vagy emiatt nem tudja megfelelôen végezni a munkáját. Függôség is kialakulhat, viselkedési függôség. Ez a társadalom által sokkal elfogadottabb, mint a kémiai szerektôl való függôség.
– A gyűjtés tárgyát mi határozza meg?
– Elsôsorban a környezet. Az érdeklôdési kör, a szülôi modell, s ezenkívül bármi, ami megragadja az embert.
– Mi jellemzô a gyűjtôkre? Szerintem rendszeretôek…
– Valószínű, hogy precízek, fontos számukra az esztétikum vagy a tudás, attól függôen, mit gyűjtenek, de nem gondolom, hogy különösebb személyiségük lenne, mint a nem gyűjtôknek. Függ a gyűjtés tárgyától, és attól, hogy azt mi határozta meg. Én nem húznék rájuk címkét.
Rancz Enikô
Dr. Barabás Istvánt faggattuk
Mi is az a biodízel?
Az elmúlt hét végén az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Gépészeti Szakosztálya Gyergyószentmiklóson tartotta a XVII. Nemzetközi Gépészeti Találkozóját. A résztvevôk között itt volt a szárhegyi származású dr. Barabás István egyetemi docens a kolozsvári Műszaki Egyetem Gépjárművek és Mezôgépek Tanszékérôl. A gyergyószentmiklósi konferencián tartott szakelôadásának címe A hajtóanyag illesztése a belsô égésű motorhoz. Szakterülete: a gépjárművekben felhasznált tüzelôanyagok.
A műszaki pontossággal megszervezett konferenciaprogramok között, néhány percig beszélgettünk. Többek között arról faggattuk földinket, aki már 1980-tól elkerült szülôfalujából, hogy mi is az a biodízel.
– Növényi magvakból préselt olajból készül ez az üzemanyag. Bármilyen olajmagvakat tartalmazó növénybôl ki lehet nyerni. Napraforgó, szója, repce... A kipréselt olaj nagyon sűrű, így csak melegben (nyáron) használható. Ahhoz, hogy a gázolajhoz hasonló tulajdonságokkal bírjon, alávetik egy kémiai folyamatnak, így nyerik ki a biodízelt, amelynek jellemzôi nagyon hasonlítanak a gázolajéhoz. Ezt lehet használni a gázolaj helyettesítôjeként. Akinek dízelmotorja van, az manapság is használ, ha akar, ha nem, mert kis lépésekben bevezetik. Január elsejéig két százalék biodízelt tartalmazott a gázolaj, és január elsejétôl az üzemanyagtöltô-állomáson vásárolt gázolaj négy százaléka biodízel. Százszázalékos biodízelt az országban nem forgalmaznak. Németországban igen, ott repceolaj is kapható. Itt még az emberek nem nôttek fel a környezetvédelemhez.
– Jelenleg min dolgozik?
– Elsôsorban a gépjárművekben felhasznált tüzelôanyagokkal, ezen belül a megújuló hajtóanyagokkal foglalkozom, ez egy tendencia volt, erre szakosodom. Most dolgozom egy olyan projekten, amely ugyancsak részleges kiváltását jelenti a hagyományos gázolajnak, egészen 30 százalékig. Tehát harmincszázalék megújuló energia, ami biodízelbôl és bioetanolból áll.
– Olvastam több forrásból, hogy a Föld kôolajkészlete hamarosan kimerül…
– A foszilis energiaforrások végessége fajtánként változik. A kôolaj végessége 40–80–100 év, attôl függ, hogy kinek menynyi tartaléka van. Azért szerettünk mi máshonnan vásárolni földgázt, mert meghagytuk a sajátunkat a rosszabb idôkre. Ezek a növényi alapú megújuló hajtóanyagok lehetnek részleges kiváltói a hagyományos hajtóanyagoknak, de teljesen nem tudják helyettesíteni, mert nincs akkora termôterület. Vagyis lenne, de az az élelmiszertermelés kárára történne. Másrészt, ha csak ezt termelünk, hol marad a vetésforgó? Ily módon a földeknek okoznánk kárt, és az utóbbi idôben elég sok negatív visszajelzés van a földek ilyen irányú intenzív kihasználásáról.
– A válságnak milyen hatása van a bioüzemanyagok használatára?
– A bioüzemanyagok alkalmazását könnyen letörheti egy olyan gazdasági válság, ami most van. A biodízel kétszer annyiba kerül, mint a gázolaj, azért kerül forgalomba megfizethetô áron, mert nem kell rá különbözô luxusadókat fizetni, és a termôterületre európai támogatást kap a termelô. Összevetve a befektetést, jövedelmet, ha elég nagy területen gazdálkodik és nagy kapacitású üzeme van, ki tud hozni olyan rendszert, ami nyereséges. A válság pedig arról szól, hogy a támogatásokat megvonják. Viszont arról is szól, hogy kevesebb élelmiszert tudunk külföldrôl behozni, és optimálisabb lenne, ha itt termelnénk meg az élelmiszert. Ez ismét azt jelenti, hogy nem energianövényt, hanem élelmiszert kell termelni. Különben ez a vidék és általában a magyarlakta vidékek elhíresültek az utóbbi idôben, hogy a legtöbb parlagon maradt terület itt van. A hegyoldalakat most már nem művelik meg, mint gyermekkorunkban, és a másik, hogy nadrágszíjterületek vannak. Vannak növények, amelyek termesztése ilyen körülmények között is gazdaságos lehet. De ehhez szükséges az állami támogatás.
– Az energiafűz termesztésérôl mi a véleménye?
– Magyarországon elterjedt. Helyettesítheti olyan helyeken a tüzelôanyagot, ahol nincs erdô. Ahol erdô van, okosan gazdálkodva, tüzelô is van. Szerintem nem energiafűzzel, hanem az erdôkkel kellene foglalkozni, okosan kitermelni, nem kizsákmányolni. Az energiafűz termesztése esetleg mellékjövedelmet jelenthetne egy családnak.
– Ha valaki úgy döntene, hogy nagy területen repcét termeszt, hol értékesíthetné?
– A repcetermelésnek, mint bármilyen szakágnak, van egy titka: szakértelmet igényel. Aki nem ért hozzá, olyan is lesz az eredmény. A repcébôl máshol termelnek hektáronként 3–4 tonnát, itt nálunk pedig 700–1200 kg-ot. Ha nem termelünk bár 2000 kg-ot hektáronként, nem jövedelmezô.
– Hol van biodízelgyár?
– Rengeteg kicsi gyár csôdöt mondott, még van Szatmáron, Galacon stb. jól menô gyár. De általában a kôolajipari cégek vásároltak területeket, ahol repcét termesztenek és gyártják a biodízelüket. Mint bármilyen mezôgazdasági terméknek, például a pityókának is, kellene legyen egy méltányos felvásárlási ára. Abban a pillanatban, amikor többlet termelôdik, a termelô húzza a rövidebbet.
– Milyen növényt lehetne itt termeszteni?
– A pityókából régebb szeszt csináltak. Az alkohol jól helyettesíti a benzint. Lenne egy ilyen lehetôség is. Magyarországon lehet olyan üzemanyagot kapni, amelynek 85 százaléka bioetanol (alkohol) és 15 százaléka hagyományos benzin.
– Környezetszennyezés…
– Egyik legnagyobb gondunk az utóbbi idôben a szén-dioxid-kibocsátás. Sokáig nem számított káros anyagnak, nem is mérték a kipufogógáz szén-dioxid-kibocsátását. Viszont mára ez egyre nagyobb probléma. A növénybôl kinyert üzemanyag ese-tében az égés alatt kibocsátott szén-dioxid felhasználódik a fotoszintézis alatt. Zártkörű ciklusa van. Ez a másik nagy elônye.
– Milyen a gépjárműpark az országban?
– Rohamosan nô, mint bármely országban. Vannak országok, ahol két emberre jut egy autó, mi még nem tartunk itt, azért tűnik nagynak a gépjárműpark, mert nincsenek útjaink. Lassan elkezdték a húsz-huszonöt éves autóbuszokat lecserélni. Az átlagéletkoruk tíz év például Kolozsváron. A gépjárműpark a gazdagabb megyékben fiatalabb. Sajnos, a választási engedményekkel rontanak a helyzeten, mert behozzák ismét a régi autókat. Jobban kellene támogatni az új autók vásárlását. Németországban például 2500 euróval támogatják a kocsicserét.
Szívesen hallgattam volna az érdekesebbnél érdekesebb dolgokat dr. Barabás Istvántól, de mennie kellett. Talán még az EMT szervez Gyergyószentmiklóson vándorkonferenciát, és következôkor több idô jut a faggatására.
Kedves-Tamás Gyopár
Értékes örökségünk, a Csiky-kert
A Naturland Alapítvány tagjai úgy érzik, elérkezett az utolsó pillanata annak a lehetôségnek, hogy a Csiky-kert visszanyerhesse eredeti értékét, illetve szerepét a város életében, úgy, ahogy azt alapítója megálmodta.
Figyelemfelkeltés céljából szervezzük ezt a minivetélkedôt az újság hasábjain, szerény díjként felajánlva a helyes válaszadók közül azoknak, akiknek a szerencse kedvez, a következô díjakat:
I. Díj: hátizsák
II. Díj: könyvcsomag
III. Díj: naturlandos poló
Versenykérdések:
1. Ki és mikor alapította a Csiky-kertet?
2. Mi volt az alapítás célja?
3. Miért értékes a Csiky-kert?
4. Mit kell tenni annak érdekében, hogy a Csiky-kert visszanyerje eredeti értékét, illetve szerepét a város életében?
Beküldési határidô június 1. Válaszaikat a Gyergyói Kisújság postaládájába tegyék.
Sorshúzás és díjazás a CSIKY-KERT NAPJÁN, június 6-án délelôtt a Csiky-kertben.
Veszíts el egy könyvet!
Tavaly Magyarországon, Orosházán indult országos olvasás-népszerűsítô játék, amelyhez a gyergyószentmiklósi városi könyvtár is csatlakozott.
A Veszíts el egy könyvet! elnevezésű játék városunkban idén április 29-én kezdôdött. A játék célja, hogy minél több emberhez jusson el minél több színvonalas regény, és olvassák is el.
Aki játszani szeretne, segítséget kérhet a városi könyvár munkatársaitól, de interneten keresztül is be lehet kapcsolódni a játékba. A veszitsel.konyvtar.hu weboldalon való regisztráció után letölthetô az „elvesztési nyilatkozat”, amelyet a könyvbe kell ragasztani, így a megtalálója tudni fog a játékról minden hasznos információt.
Ezek után csak az a teendô, hogy a játékban részt vevô egy forgalmas helyen veszítse el a könyvet, lehetôleg a sajátját, amit majd valaki megtalál, elolvassa, és ô is elveszti, így alakul ki egy lánc. Az év végéig tartó (ha annyian bekapcsolódnak a láncba) játék végén elméletileg a könyv vissza kellene kerüljön tulajdonosához.
A honlapon bárki megnézheti, hogy ki, mikor, milyen könyvet hagyott el, rákereshet cím vagy szerzô szerint, és elolvashatja mások hozzászólását.
A honlapon történô regisztráció, a könyv megtalálásának bejelölése mindenképp szükséges, csak így követhetô nyomon a könyv útja. Ha valaki utólag kapcsolódna be a játékba, és nincs internet-hozzáférése, kérheti a városi könyvtár munkatársainak segítségét.
A tavaly csupán tizenhárman kapcsolódtak be a városból, talán idén majd többen részt vesznek az olvasást népszerűsítô játékban.
Rancz Enikô
14. A Kápolna utca
Valamikor a város egyik jelentôs utcája volt, ezt nevében is ôrzi: 1773-ban az Ország útja néven találkozunk vele. Nem kell sokat törnünk a fejünket, hogy vajon miért? A pricskei vám léte a válasz rá. Itt vitt az út Moldvába, át a Pricske tetôn, az alig járható hegyi ösvények nem voltak alkalmasak juh-, marhaterelésre, márpedig megszámlálhatatlan sok állat juthatott itt nyugat felé. Nem véletlen létezett egykor 10 000 állat számára karantén a vámházak szomszédságában.
1864-ben Kápolna útja, román világban Maior Subotin utca a neve. Ekkor már elveszíti jelentôségét, hiszen megépül a békási út.
A Kápolna utcát nem felejtik el az egymást követô városi elöljárók. Legalábbis az úttest magassága után ítélve. A töltés miatt ma már sok udvar szintje jóval az utca szintje alatt van. Hogy kinek az ötlete volt eltüntetni a patak árkát és az útszéli sáncokat? Nem sikerült kiderítenünk.
Azt ellenben igen, hogy ki, és ki miatt aszfaltoztatott le itt, baráti alapon, mintegy 100 méteres szakaszt. De legalább tett valamit, hiszen az út maradt. A hetvenes években leaszfaltozott útszakasz is az ebek harmincadjára jutott.
A „népi hatalom” éveiben Forrás utca volt a neve, 1989 után visszakapta a több mint egy évszázadon át viselt nevét. Ismét Kápolna utca lett.
Nagymamám kertje a Kápolna utcában volt, a sarkon lévô házban született édesanyám, úgyhogy a város számomra legkedvesebb utcái közé tartozik. Lakói a port nyelik, illetve a sarat tapodják felváltva. A megnôtt forgalom még jobban megrongálta az amúgy is elhanyagolt utcát. Földgyaluval eltüntethetnék a gödreit, levehetnének felületébôl, s akár az így nyert anyagot újrahengerelve, szinte „önköltségi áron” javíthatnák meg az utat – vélik lakói, akik a város új és teljes csatornahálózatának kiépítéséig álmodni sem mernek aszfaltburkolatról.
Valamikor, a jobb szélén végig patak folyt benne, ami a Gyilkostói út mentén folytatta útját Szárhegy felé. Aszaló-patak volt a neve. A nem sok haszonnal járó megsegítésrôl tartották Gyergyóban, hogy „kisegítetted, mint Aszaló pataka a Marost.” A kis patakocska ugyanis, fôleg hóolvadáskor és felhôszakadásokkor rakoncátlankodott. Tehát hébe-hóba. Az egykori, jobb sorsra érdemes Aszaló-patak ma névtelen csordogál, párhuzamosan a Varga Katalin utcával a Mocsár felé, a cigánysor mellett szennycsatornává válva.
Az ígérgetések utcája ez is. Csak ide a harsabb és fullánkosabb ígéretek is eljutottak, hiszen Pap József Pál Árpádra vetett az elmúlt négy évben. Utat az ô idejében sem javítottak itt. Most csend van. Még ígérni sem ígér a jelenlegi városvezetés.
A szép házak és takaros udvarok nem hiányoznak ebbôl az utcából. A járda és az út menti árok ellenben igen. Utóbbi fôleg az örmény templom felôli részen. Ha nincs elfolyási lehetôsége a víznek, az eredmény felmérhetô. A Kápolna utcában is.
Három új keletű utca is kapcsolódik a Kápolna utcához: az Alma, a Fecske és a Fenyô utca.
Mai kérdésünk: Mi volt a Kápolna utca elsô neve?
A válaszokat a GYTV Testvériség sugárúti stúdiójába várjuk.
Bajna György
10 éves jubileum
10 éves a Tusnádfürdôi Gyöngyvirág Néptáncegyüttes
Idôpont: május 16. – 15 óra.
Helyszín: Millennium Park, Tusnádfürdô.
Program
* Ünnepi megnyitó – Zolya Zoltán, a Gyöngyvirág Egyesület elnöke;
* Felcsíki táncok – Ôszirózsa Néptánccsoport, Tusnádfürdô;
* Köszöntôbeszéd – Albert Tibor, Tusnádfürdô polgármestere;
* Marosszéki forgatós – Pro Cultura Alapítvány Néptánccsoportja, Tusnádfürdô;
* Köszöntôbeszéd – Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának Elnöke;
* Vajdaszentiványi táncrend – Gyöngyvirág Néptáncegyüttes, Tusnádfürdô;
* Ünnepi beszéd – András Mihály, a Hargita Nemzeti Székely Népi Táncegyüttes igazgatója;
* Küküllômenti táncok – Gyöngyvirág Gyermeknéptánccsoport, Tusnádfürdô;
* Gyermekjátékok – Aprócska Néptánccsoport, Tusnádfürdô;
* Közös felcsíki táncrend;
* Rendezvényzárás.
Nagy ünnep az ország legkisebb városában
Tények és számok
* Tusnádfürdô az Alcsíki-medence egyetlen és Románia legkisebb városa;
* 150 évet eltöltött fiatal kora ellenére Tusnádfürdô igen elkötelezett hagyományápoló város, lelkes néptánccsoportja idén ünnepli jubileumát;
* a Gyöngyvirág Néptáncegyüttes 10 éves fennállása óta összesen 160 alkalommal lépett fel külföldi, belföldi és nemzetközi fesztiválokon, találkozókon és versenyeken;
* részt vettek a Székelyek Világtalálkozóján, a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen, I. helyet értek el a Médiabefutón, és sok kisebb-nagyobb rendezvény mellett az Ezer Székely Leány Találkozó és a Nárciszfesztivál gyakori vendégei;
* a 10 év alatt közel 150 gyermek, fiatal, és idôs lépett a néptánc útjaira;
Kelet tündérvilága
Arab meseregény
I–II. kötet
Ali bey után fordította Orbán Balázs
Orbán Balázs 1863-ban a Székelyudvarhely melletti Lengyelfalván fordította ezt a régi arab mesét, amelyet ô az Ezeregy éjszaka mellé állít, s amelynek – mint az általa írt elôszóból kiderül – az eredeti szerzôje nem is a címlapon feltüntetett Ali bey (Orbán Balázs kortársa és barátja), hiszen a történetek jóval régebbiek, csak éppen Ali bey volt az, aki különbözô forrásokból összegyűjtötte, és a laza szerkezetet egységesítve sorba rendezte azokat.
A könyv terjedelme 388 oldal. Ára 11.00 lej
A könyvek megvásárolhatók a Pallas-Akadémia Könyvkiadó üzleteiben, illetve megrendelhetôk postai utánvéttel.
Tel/Fax: 0266/371.036.
Mobil: 0745/005.544.
E-mail: pallas@clicknet.ro.
A kis doktornô nagytestű „páciensei”
Nem szokványos a környékünkön, hogy egy nô az állatorvosi szakmát választja, hiszen a TSZ virágzása alatt e szakma erôt, magas termetet feltételezett, s nemrég volt a kommunizmus. Dr. Horváth Nina törékeny termetű nô, akit bevallom, nem tudtam elképzelni, amint egy nagy lovat vizsgál, egészen addig, amíg meg nem ismertem. De annyira természetesen mondta, hogy rúgta már meg csôdör, mindez a szakmájához tartozik, és szereti, amit csinál, hogy engem meggyôzött.
Állatorvosi magánrendelôt működtet a doktornô, kinek férje szintén állatorvos. Húsmarhákat és bocikat tartanak, de malacos kocájuk is van az istállóban, az udvaron pedig kutya, macska, nyúl.
2000-ben végezte az egyetemet, utána Csíkszeredában, állatpatikában dolgozott egy évet, 2002 óta Újfalu községben gyógyítja az állatokat.
– Miért pont az állatorvosi szakmát választotta?
– 1986-ban a csernobili robbanás után egy évvel a tavaszi vakációban itthon voltam a nagyszülôknél, és láttam, ahogy hullanak el az anyaállatok. Tatámnak voltak juhai, kecskéi. Gyermekfejjel mindenképpen meg akartam keresni a betegségük okát. Innen kezdôdött, hogy mi is leszek én. Amúgy a matektanár matektanári pályára irányított volna, a kémia kémiára, a biológia meg biológiatanárt akart faragni belôlem.
– A szaktársai között hány nô volt?
– Kilencvenhatból húszan lehettünk lányok, de most már egyre nô az arány. Jelenleg több a lány az állatorvosin. Nyugati országokban már rég sok nô választja ezt a szakmát. Az én csoportomban hárman voltunk lányok, én voltam a legalacsonyabb, ki is szúrt egy-egy professzor a gyakorlatozások idején. Itt a térségben rendszerint még az állatorvos szigorúan férfi kell legyen és nagy termetű.
– A nagytestű állatoktól nem fél?
– Rúgott meg már tehén, csôdör, de túléltem, tartok tôlük, de nem félek. Tatám mindig állatot tartott, kiskorom óta állatbolond vagyok. Szeretem ezt a szakmát.
– A közösség mennyire fogadta el?
– Nagyszüleim köztiszteletnek örvendnek a faluban. Eltelt egy fél év, amíg Kilyénfalván elfogadtak. Újfaluban pedig úgy történt, hogy egy olyan állathoz hívtak, melynek, állítólag, én voltam az utolsó mentsvára. Idegrendszeri tüneteket mutatott, ment körbe-körbe, és tíz perc után, miután már én is elszédültem, miközben pedig a szomszédság is jelen volt, szóltam a gazdának, hogy hozzon vizet. Az állat megitta, igazolta a feltevésemet, sómérgzése volt, mert korábban valami sósat evett, és sikerült meggyógyítani. Ez volt a faluban az elsô „vizsgamunkám”.
– A „házi kezelések”…
– Az én „kedvenc” sztorim, hogy megáll a lónak a vizelete, s akkor vöröshagymát juttatnak a húgyúti részbe. Szerencsétlen jószágnak vagy elindul kínjában a vizelete, vagy a fájdalomtól még jobban begörcsöl. S akkor hívnak… De azok az emberek, akik megszokták azt, hogy miként dolgozom, rendszerint idôben szólnak, ha gond van. Tudják már, hogy könnyebb megelôzni a betegséget, mint kikezelni. Például, akik velem dolgoztatnak, tudják, hogy ha megszületik a kiskutya, akkor védôoltás kell. A körzeti állatorvos munkájába nem szólunk bele, nem vállalunk semmilyen munkát, ami az ô szigorú hatáskörébe tartozik.
– Műtétek…
– Nem igazán gyakori, de volt császármetszés tehénnél, kocamiskárolás, kutyaherélés. Régebb sok ilyen esetünk volt. Amikor nagyban ment a fakitermelés, rengeteg sérült ló volt. De manapság legtöbbet tehenekkel dolgozunk.
– Kedvenc állat?
– Nincs, de utálom a patkányokat, s az egereket – bentlakásban laktam évekig, azt hiszem, ez mindent megmagyaráz.
– Volt-e vadállat páciense?
– Ôzek voltak. Pofazacsi-dagadással, sántasággal „kerestek fel”. No, meg kissé túltápláltak is voltak, gyomorrontásban is szenvedtek.
– Mostanság hallottam ismét a madárinfluenzáról, hogy imitt-amott felbukkant…
– Ahol diagnosztizálták, ott biztos van. A baromfinál amúgy rengeteg vírusos betegség van. S valljuk be, egy néni a tyúktetemet pénzért nem fogja megvizsgáltatni, inkább elássa...
– Disznóknak játék kell, disznóölés csak eu-s normáknak megfelelôen…
– A disznóvágás az disznóvágás, és kész.
– Több gazdánál tömegesen pusztultak el a nyuszik…
– Vizes és a penészes takarmány, vagy számos korokozó okozhat betegséget. 1989-ben jelent meg Új-Zélandon az új betegség, ott a nyúlfarmokon tömegesen pusztított. 1991-ben a kórokozóról kiderült, hogy vírus. De ez ellen van védôoltás. A két hónapos nyuszit beoltatják, majd megismétlik az oltóanyag függvényében félévente, évente. De ugye pároztatáskor hordozzák a nyulakat, s megkaphatják a betegséget.
– Beteg állat húsa fogyasztható?
– A betegségtôl függ. Hiszen, ha a tehén ellik, és eltörik a medencecsontja, nyugodtan le lehet vágni, vagy ha eltörik a disznó lába, ugyancsak. De ha egy állat fertôzô betegségben hull el, akkor óvatosnak kell lenni.
– Mi a véleménye a kisállatok elaltatásáról?
– Szakmámnak a legcsúnyább mozzanata. A családban én vagyok a fekete angyal… De mintsem a kutyakölyköket beledobják patakba vagy elcsapják a mezôn, hogy kóboroljanak, sínylôdjenek, inkább gyógyszerrel elaltatom, mert nem fognak szenvedni.
– Kóbor kutyák…
– Tavalyelôtt a saját udvarunkon találtunk egy elhullott rókát, és a vizsgálat után kiderült, hogy veszett. Egy héten belül több más településen is volt diagnosztizált veszett róka. A környéken pedig rókafészkek voltak, s akadt olyan, aki a rókatetemet elásta, nem szólt a hatósági állatorvosnak. Ugye a róka a veszettség természetes forrása. Frászom volt, mert a kóbor kutya bárhol találkozhat a faluba bejáró, vagy itt fészkelô rókával. Igaz, hogy az sem természetes, hogy sétatérnek tekintik a rókák a falu utcáit, „emberbarátok”. No, de viszszatérve a kóbor kutyára, félô, hogy emberre is átterjeszti a halálos kórt. Jó lenne az állatmenhely, de… Továbbmenve, tanácsos vagyok. Van egy szűkös költségvetés, s az elöljárók azt sem tudják, hová tegyék a pénzecskéket… Az utak pedig gödrösek. Szeretem az állatokat, de vannak prioritások.
– A szerencsés házi kedvenceket fodrászolják, pedikűrözik, öltöztetik, ha hideg van…
– Az állat az állat. Szerintem ne csináljunk bohócot belôlük. Jártam kutyakiállításra, sok érdekes dolgot láttam. Vannak standardok aminek eleget kell tenni, de a kutya az kutya. Én pedig maradok a természetesnél...
Kedves-Tamás Gyopár
A Felélt jövô
(A Fenntartható Fejlôdés Egyetemközi Kutatócsoport – FFEK – helyzetértékelôje)
(folytatás)
* Az ôsmaradványi erôforrások adják a villamos áramtermelés 66%-át (az olaj 7%-a, a földgáz 44%-a, a kôszén 88%-a, a víz- és atomerô 100%-a ide fordítódik). Az ôsmaradványi erôforrások kiesése fokozatos áramkorlátozást, illetve teljes kimaradást okoz 5, illetve 10 éven belül. Áram nélkül a mai társadalom nem képes fennmaradni, a városi életforma megoldhatatlan nehézségekbe ütközik. Ha nincs szállítás, az élelmiszer nem jut el a városokba (a szállítás 90%-a olaj alapú); áram nélkül megszűnik a vízellátás, a tájékoztatás és a hírközlés. Mivel a fejlett világ a kapcsolattartásra egyre jobban a világhálót és a hordozható telefon-rendszert használja, ezért ez a terület is komoly visszaesést fog elszenvedni. (Duncan, 2006) 2015-re a jelenlegi kitermelés egyharmadával visszaesik. Ez az áramtermelésben 500 ezer MW villamos teljesítmény kiesését jelenti.
* Olaj hiányában a műanyaggyártás (mely az élet egyre több területén kizárólagos, és az anyagforgalom jó részét teszi ki) visszaesik.
* Ôsmaradványi erôforrások nélkül nem lehet műtrágyák és vegyszereket elôállítani. (A műtrágyagyártás rendkívül erôforrás-igényes iparág). A gépek is leállnak, mindez együtt a zöld-forradalom utáni mezôgazdaság végét jelenti. A termésátlagok a harmadukra-ötödükre esnek vissza.
* A növekvô erôforrásárak miatt pénzromlás lép fel, mely többé nem áll meg. A folyamatot gazdasági válság és munkanélküliség követi, mely a fogyasztói társadalom bukásához vezet; ezzel megszűnik az anyagfölötti vágyak elnyomása, és a társadalom szűk érdekcsoportok általi kihasználása és tudati befolyásolása.
* A Marshall-görbén az árindex fölfelé, a termék-kibocsátás balra (csökkenôen) mozdul el, a következmény: árszínvonal-növekedés, fogyasztáscsökkenés, tartós világválság.
* Az összeomlás sorrendje: az erôforrás-kínálat csökken, a gazdaság zsugorodik, a közegészségügy, mint a legdrágább és legkifinomultabb ágazat, összeomlik, ezt követik a zavargások, járványok és éhínségek. A fejlôdô világban a zöld-forradalom utáni mezôgazdálkodás megnövekedett termésátlagai a népesség növekedését is maguk után vonták. Amikor ezekben az országokban az erôforráshiány miatt visszaesnek a termésátlagok, továbbá összeomlik a gazdaság, a valószínűségre hagyatkozva egy embernek 20% esélye lesz élelemhez jutni, és 50–60% esélye lesz túlélni a járványokat és zavargásokat, azaz összesen 85– 90% eséllyel nem maradhat életben. Az egész harmadik világ népességére nézve ez mintegy 4–4,5 milliárd ember halálát jelenti majd, körülbelül 2040-ig bezárólag. (Az észak-koreai nagy éhínség, és több millió ember halála éppen annak köszönhetô, hogy Kína már nem hajlandó olcsón földgázt szállítani Észak-Koreának, amely így nem képes műtrágyát gyártani. A termésátlagok visszaesését éhínség követte, melyben 3 millió ember halt már meg, és további 4–5 millió áll az éhhalál szélén. Észak-Korea az olajért cserébe még atomprogramját is feladta (2007 elején!).
* A nyugati világ szerencsésebb, mert a megnôtt termésátlagokat nem követte a népesség megugrása, a termelt többletet a haszonállat-állomány eszi meg, ezért van mindennap hús a nyugatiak asztalán. Ezt a közbeesô láncszemet eltüntetve a táplálékláncból, a nyugati világ élelmezése megoldható. Azonban az igények jó részérôl le kell mondani, hogy a túlélés biztos legyen. Ez, és az erôforráshiány óhatatlan zavargásokkal jár majd, így nyugaton is számítani kell 50% emberveszteségre, ez mintegy 700 millió fô. (Az utóbbi két pont áldozatokra vonatkozó becslése jóindulatú, mert nem számol nagy háborúkkal).
A következmények súlyosságát tekintve ez az eddigi legnagyobb csapás, ami ránk vár. Most nézzük, hogy mi az, amit nem érdemes, vagy lehetetlen megoldani, és miben felesleges hinni.
2.4. Ami nem megoldható
Sokak válasza az a fenti nehézségekre (amiket ôk inkább „kihívásnak” mondanak), hogy a gazdaság a kényszer hatására majd megkeresi azt az utat, ami járható. Ráadásul egy közkeletű válasz szerint majd kitalál valami megoldást a tudóstársadalom. Többen a megújuló erôforrásokban látják a jövôt.
Úgy tűnik, hogy szinte minden vezetô államférfi és közgazdász a fenti tévedések valamelyikének rabja; ezeken keresztül, illetve ezek következtében pedig egy mit sem sejtô népesség él a világon. A tudománynak sokan természetfölötti hatalmat tulajdonítanak, pedig eredményei mögött a fizika törvényei állnak – és nem utolsósorban erôforrás-felhasználás. „Üzemanyag” nélkül a tudomány sem működik; s mivel a tudomány rendkívül kifinomult vívmányokat használ, ezért működése roppant erôforrás-igényes. Továbbá egyes tudománytörténészek szerint a tudomány jelenleg nincs „felfedezô kedvében”, a felfedezések arányában csak az 1600-as évek szintjén áll, és messze van attól a csúcstól, mely az 1870-es éveket jellemezte (Huebner, 2005). Ezen összetett okok miatt úgy tűnik, hogy nincs sok esély egy átütô tudományos felfedezésre. A piac pedig, amely kikényszeríthetné a változást, már régen nem befolyásolható, nem téríthetô ki a növekedés pusztító folyamatából.
(folytatjuk)
Kedves-Tamás Gyopár
Sport
Esemény
Pálya körüli munkálatok
Múlt héten új focikapuk kerültek a városi labdarúgópályára. Az alumíniumból készült, korszerű sportszereket betonba öntve rögzítették a labdarúgó-mérkôzéseknek otthont adó pályán. Buslig Gyula sportreferens tájékoztatása szerint a hét elején a pálya gyepszônyegének nyírása, illetve a játéktér következô mérkôzésekre való elôkészítése zajlott. Szintén a hét elején került sor az edzôpálya bekerítésének munkálataira.
Buslig Gyula sportreferens: – Áldatlan állapotnak szerettem volna véget vetni, mert több ízben elôfordult a hátsó focipályán, hogy esténként, éjszakánként több személy az autóját próbálta ki, jókat raliztak. Nyilván, ezzel teljesen tönkreteszik az edzôpálya felületét, amely már így sem mondható jónak. Az edzôpálya azért van, hogy kíméljük, amenynyire csak lehet, az elsô játékfelületet. Megjegyzem, hogy lerobbant állapotban van a tekepálya és a volt termelôszövetkezet épülete is. Az edzôpálya bekerítéséhez felhasználtuk azon betonelemeket, amelyek a második lelátó felépítéséhez kellettek volna. Ezek a betonelemek harminc éve készültek, s biztonsági okokból már nem alkalmasak lelátó építésére, így a második pályát övezô részt kerítettük be ezekkel. A munkálatot az önkormányzat emberei végezték az Electrica, az Agromec Rt. és az Exbeton cég támogatásával. Ugyanakkor fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy a pálya nem kutyasétáltató terület. Végezetül el kell mondjam, hogy a kocogni, szaladni óhajtó személyeket szívesen látjuk továbbra is a pályán, ahol lehetôségük van, hogy civilizált körülmények között sportoljanak.
Jégkorong
A legkisebbek Debrecenben hokiztak
Gyermek-jégkorongtornával ünnepelte fennállásának ötödik születésnapját a debreceni jégcsarnok. Az elmúlt hét végén megrendezett tízcsapatos Debalu-kupán Gyergyószentmiklós két csapata és Gyergyóalfalu is részt vett magyarországi és szlovákiai együttesek mellett.
A 10 éven aluli gyermekcsapatok számára szervezett Debalu nemzetközi jégkorongtornán Debrecen és Miskolc két-két U10-es csapattal szerepelt, hasonlóan a szlovákiai tôketerebesiekhez. Gyergyóalfalu, Koós Tibor vezetésével, egy csapattal képviseltette magát. A gyergyószentmiklósi két együttesbôl azonban csak a Csíki Csaba által irányított egyes számú csapat illeszkedett a korosztályba, de harcba szálltak a kicsik, vagyis a 6–8 évesek is Kémenes Balázs irányításával. Számukra a tapasztalatszerzés volt a legfontosabb, ôk még két év múlva érik el a többiek életkorát és tudásszintjét. Összehasonlításképpen meg kell jegyezni, hogy az Újpest hetven ’99-es születésű játékosából a legjobb tíz kapott lehetôséget a debreceni tornán. Az eredményeket a Debalu-kupán nem jegyezték hivatalosan, a 10 évnél kisebbeknél még a játék megszerettetése a legfontosabb. Ennek ellenére mindenki teljes bedobással, legjobb tudása szerint küzdött, megérdemelte a nézôk tapsát és a szakemberek elismerô szavait is. Más gyergyói vonatkozás is van a csapatok részvétele mellett. A játékvezetôk Gergely Lehel és Máthé István voltak. A debreceni gyerekcsapatok edzôi, Máthé Csaba és György István, városunkból kerültek az Alföldre, és a jelek szerint igencsak jó munkát végeznek, olyan jégkorong-utánpótlás nevelô központ létrehozásán dolgoznak, amely irigylésre méltó itt Székelyföldön is, ahol pedig sok évtizede létezik jégkorongozás. Az elismerést és a tapsot megérdemelte maga a rendezvény is. Ilyen színvonalas és jól megszervezett tornát mifelénk még a felnôttcsapatok szintjén is nehezen lehet találni. A debreceni szervezôk kitettek magukért az ötéves születésnapon. A gyerekek meccsei mellett a pályán és ezen kívül szórakoztató programok sorozata kínált remek kikapcsolódási lehetôséget a legkisebb gyermekektôl a nagypapákig mindenkinek. A hoki mellett más jegessportok is bemutatásra kerültek, a szinkronkorcsolya például sokak számára ismeretlen volt eddig.
A Debalu-kupán minden gyerek nyakába egyforma érmet akasztottak, minden csapat elsô helyet nyert. Minden kis hokis kapott egy szeletet a csarnok születésnapi tortájából is. Számukra biztosan felejthetetlen lesz a debreceni jeges hétvége.
Jégkorong
Külföldi gyermektornák
Áprilisban két magyarországi nemzetközi gyermek-jégkorongtornán vett részt a Farkas Csaba és Kémenes Csaba edzôk által felkészített Gyergyói ISK Progym Junior Vipers U12-es korosztályú csapata. Elôször a nemzetközi Újpest Kupa elsô kiírásán vettek részt a gyergyóiak. A hat benevezett csapatot két csoportba sorolták. A-csoport: Gyegyói ISK Progym Junior Vipers, UTE és Wiener Eislöwen (osztrák); B-csoport: Dunaferr, Erzsébeti Farkasok és HKm Zvolen (szlovák).
Eredmények: UTE – Gyergyói ISK Progym Junior Vipers 11–0, Dunaferr – Erzsébeti Farkasok 4–1, Gyergyói ISK Progym Junior Vipers – Wiener Eislöwen 0–8, Dunaferr – HKm Zvolen 1–5, UTE – Wiener Eislöwen 8–2, Erzsébeti Farkasok – HKm Zvolen 0–6. A középdöntô eredményei: Wiener – Erzsébeti Farkasok 5–2, Dunaferr – Farkasok 5–2, Dunaferr – Gyergyói ISK Progym Junior Vipers 6–3. Zvolen (B-csoport elsô) – Wiener (középdöntô elsô mérkôzésének gyôztese) 4–2, UTE (A-csoport elsô) – Dunaferr (középdöntô második mérkôzésének gyôztese) 7–0. A gyergyói vonatkozású helyosztó mérkôzés eredménye: az 5. helyért: Erzsébeti Farkasok – Gyergyói ISK Progym Junior Vipers 4–4, büntetôkkel: 5–4.
A végsô rangsorban: 1. UTE, 2. Zólyom, 3. Wiener Eislöwen, 4. Dunaferr, 5. Erzsébeti Farkasok, 6. Gyergyói ISK Progym Junior Vipers.
Április 18-án és 19-én Debrecenben rendeztek újabb nemzetközi gyermektornát. A gyergyói vonatkozású eredmények. Április 18-án: Gyergyói ISK Junior Vipers – Debreceni HK 6–1. A mérkôzés legjobb gyergyói játékosa: Köllô Loránd. Gyergyói ISK Junior Vipers – Miskolc 6–0. A mérkôzés legjobbja: Györfy Tihamér. Április 19-én: Trebisov (Tôketerebes) – Gyergyói ISK Progym Junior Vipers 6–2. A mérkôzés legjobb gyergyói játékosa: Antal Elôd. Gyergyói ISK Progym Junior Vipers – FTC 0–2. A mérkôzés legjobb gyergyói játékosa: Csibi Róbert. A debreceni gyermek-jégkorongtorna végsô rangsorában: 1. FTC, 2. Gyergyói ISK Junior Vipers, 3. Debrecen, 4. Trebisov, 5. Miskolc. A torna legjobb hátvédjének a gyergyói Györfy Tihamér bizonyult.
A gyergyói U12-es korosztályú csapat támogatói: Communitas Alapítvány, Impex Aurora Kft., a gyerekek szülôi közössége és a Délhegy SE.
Atlétika
Tavaszi futóverseny
Május 10-én, vasárnap délelôtt 10 órakor rajtol a gyergyószentmiklósi labdarúgópályáról az idei Tavaszi futóversenyre benevezôk mezônye.
Útvonal: Nicolae Bălcescu u. – Tűzoltó u. – Testvériség sugárút – Állomás u. – Kossuth Lajos u. – Kárpátok u. – Nicolae Bălcescu u. – érkezés a labdarúgópályára. A versenytáv hossza: 5,2 km.
Benevezés: korhatatár nélkül bárki a saját felelôsségére. Díjazás 11 korcsoportban lesz. A korcsoportok dobogós helyezettjei érmet, oklevelet és édességet kapnak. Különdíjban részesülnek a legjobb nôi és férfi versenyzôk, a legfiatalabb lány és fiú, továbbá a legidôsebb nô és férfi versenyzôk.
Atlétika
Népes futóverseny!
Április 25-én, szombaton hatalmas érdeklôdés közepette szervezték a XIX. Gáll Lajos futónapot. Rekordszámú induló volt a „Gáll Lajos” futóversenyen. Az idén 457-en vettek részt. Kitűnô verseny volt, kitűnô versenyzôtársakkal, akikkel nagyon izgalmas csatát vívtunk! Nagyon jó volt a szervezés. Nagyszerű verseny volt, és jó volt ott lenni! Köszönjük Csutak Tamásnak, aki a Gáll Lajos Futókör frontembere.
A célban minden versenyzô emlékérmet és ajándékcsomagot kapott. A dobogós helyezettek diplomát és emlékserleget kaptak. A legfiatalabb és a legidôsebb versenyzôket tortával jutalmazták. A gyergyóiak 9-en álltak a startvonalhoz, míg a csíkiak 18-an szaladták végig a versenytávot.
Eredmények:
11 évesek és kisebbek: 1. Tankó Edina (Csíkszereda); 12–13 évesek: 3. Bajkó Réka (Gyergyószentmiklós); 35–39 évesek: férfiak: 4. Orbán József (Csíkszereda); 45–49 évesek: 2. Birta Melánia (Csíkszereda), férfiak: 1. Csomortáni Attila (Csíkszereda), 4. Vass Sándor (Csíkszereda); 60–64 évesek: 1. Molnár János (ProTekerôpatak).
A verseny két nagydíját a Sepsiszentgyörgyi Municípiumi Sportklub atlétája, Halapciuc George és Lochin Mihaela nyerte.
A megmérettetés legfiatalabbja a sepsiszentgyögyi 3 éves Pulugor Szilárd volt, aki édesanyjával együtt teljesítette a viadal 3,2 kilométeres távját. A két legidôsebb résztvevô a 85 éves Petcu Traian volt, aki Konstancáról érkezett, míg a 88 éves Petre Despina Bukarestbôl jelentkezett be a versenyre.
Molnár János
Kosárlabda
ötödikek a gyergyóiak
Az április 24-26. közötti idôszakban Bukarestben rendezték meg az országos ifjúsági III-as (U14) korcsoportú lánybajnokság elsô elôdöntôjének mérkôzéseit. Hoffmann Gabriella tanár-edzô tájékoztatása szerint a bukaresti elôdöntôcsoport a következô csapatokat foglalta magába: Craiova ISK, Olimpia Bukarest, Konstancai ISK, Phoenix Galac, BC Star Bukarest és a Gyergyói ISK.
Eredmények. Április 24., péntek: Konstanca – Galac 33:88, Gyergyói ISK – Craiova 33:69, Olimpia Bukarest – BC Star Bukarest 51:50, Galac – Gyergyói ISK 80:41, BC Star Bukarest – Konstanca 68:24, Craiova – Olimpia Bukarest 50:52.
Április 25., szombat: Konstanca – Craiova 37:73, BC Star Bukarest – Galac 37:59, Olimpia Bukarest – Gyergyói ISK 75:30, Craiova – BC Star Bukarest 47:52, Gyergyói ISK – Konstanca 66:45, Galac – Olimpia Bukarest 72:56.
Április 26., vasárnap: Craiova – Galac 30:68, BC Star Bukarest – Gyergyói ISK 62:43, Konstanca – Olimpia Bukarest 21:69.
A rangsorban: 1. Galac 10 pont, 2. Olimpia Bukarest 9 pont, 3. BC Star Bukarest 8 pont, 4. Craiova 7 pont, 5. Gyergyói ISK 6 pont, 6. Konstanca 5 pont.
Hoffmann Gabriella tanár-edzô tájékoztatása szerint a második elôdöntôre a május 29–31. közötti idôszakban kerül sor Galacon. A Duna-parti csoportból az elsô négy, az elôdöntô másik ágáról is négy csapat jut tovább, így alakul ki az ország legjobb nyolc együttesének mezônye.
A Gyergyói ISK korosztályos csapatának játékoskerete: Laczkó Szilvia, Csibi Anita, Foch Helga, Lukács Gabriella, Sára Réka, Karsai Anett, Harlav Bogdana, Burján Anna, Elekes Renáta, Huszár Katalin, Csavar Boróka és Szilveszter Szilvia.
Sakk
Emlékverseny
Május 3-án, vasárnap 9 órai kezdettel kerül sor a hagyományos Leopold János-emlékversenyre a művelôdési központ 39-es termében.
Minden érdeklôdôt szeretettel várnak!
Jégkorong/ Külföld
Magyar vereségek a csoportkörben
Április 24-én, pénteken Svájcban elkezdôdött a világ legjobb nemzeti jégkorong-válogatottjait felvonultató legrangosabb megmérettetés, az A-csoportos világbajnokság 73. kiírásának mérkôzéssorozata. Az érdekelt 16 nemzeti válogatottat ezúttal is négy csoportba sorolták, a résztvevôk között van a tavaly feljutott magyar nemzeti csapat is.
A mérkôzéseket két helyszínen, a berni PostFinance Arenában és a kloteni Zürich Arenában rendezik meg. A középdöntô E-csoportját a B- és C-csoport elsô három-három helyezettje, az F-csoportot pedig az A- és D-csoport elsô három-háromja alkotja. Itt minden együttes csak a másik kvartettbôl érkezô ellenfelekkel játszik, a saját csoportból odakerülôk elleni eredményeket magukkal viszik a felek. A középdöntô csoportjainak elsô négy-négy helyén végzô gárdák jutnak aztán a negyeddöntôbe. A bennmaradásért küzdô négy együttes egyfordulós körmérkôzést vív egymással, az elsô két helyen végzô csapatok bennmaradnak a legnagyobb osztályban (és szerepelhetnek így majd a 2010-es németországi vb-n is), míg az utolsó kettô kiesik, azaz jövôre a divízió I-es vb-n lehetnek csak ott. Az elsô, illetve a harmadik he- lyért május 10-én, vasárnap mérkôznek.
A csoportmérkôzések lapzártáig jegyzett eredményei. Április 24., péntek: Németország – Oroszország 0–5 (0–3, 0–2, 0–0), Svájc – Franciaország 1–0 (1–0, 0–0, 0–0); Fehéroroszország – Kanada 1–6 (0–2, 0–0, 1–4) és Szlovákia – Magyarország 4–3 (1–0, 2–1, 1–2). Gólszerzôk: Ruzicka, Bartecko 2 és Hossa, illetve Holéczy Roger, Peterdi Imre és Sille Tamás.
Alig 13 másodperc hiányzott a magyar válogatottnak a pontszerzéshez a korszerű kloteni jégcsarnokban, amely 7000 nézô befogadására alkalmas. A magyarok okosan, taktikailag fegyelmezetten hokiztak ezen a mérkôzésen, kétszer is egyenlíteni tudtak, elôbb 1–0-rôl 1–1-re, majd 3–1-rôl 3–3-ra! A vége elôtt 13 másodperccel az ezen a szinten jóval tapasztaltabb szlovákok megszerezték a gyôztes gólt. Elmondható, hogy a magyaroknak sikerült megszorítaniuk a szlovákokat, ami nem rossz teljesítmény egy bentmaradásért küzdô csapat részérôl. Érdekesség, hogy a magyar válogatottat közel 2000 szurkoló biztatta a szlovákok elleni mérkôzésen.
Április 25., szombat: Egyesült Államok – Lettország 4–2 (1–1, 2–1, 1–0), Svédország – Ausztria 7–1 (3–0, 0–1, 4–0); Norvégia – Finnország 0–5 (0–3, 0–1, 0–1), Csehország – Dánia 5–0 (1–0, 3–0, 1–0).
Április 26., vasárnap: Svájc – Németország 3–2 (1–1, 1–1, 0–0, 1–0) – hosszabbítás után, Oroszország – Franciaország 7–2 (5–1, 1–1, 1–0); Szlovákia – Fehéroroszország 1–2 (0–0, 0–1, 1–0, 0–0, 0–1) – büntetôkkel és Kanada – Magyarország 9–0 (4–0, 2–0, 3–0). Gólszerzôk: St. Louis (6., 28., 45.), Weber (10., 30.), Roy (13.), Neal (16.), Fisher (42.), Spezza (51.).
Szinte sikerült a magyar válogatottnak a pontszerzés, a szlovákok elleni elsô mérkôzésen, de Kanada ellen teljesen más volt a képlet. A juharlevelesek klasszisokkal jobb játékerôt képviselnek, mint a jelenlegi magyar válogatott. Az elsô harmadban négy gólt ütöttek a Szuper Levente által védett magyar kapuba, így a mérkôzés sorsa hamar eldôlt. A folytatásban a kérdés már csak az volt, hogy az eredmény kétszámjegyű lesz-e vagy sem. Amint az a tévéközvetítésbôl is kiderült, a kanadaiak fizikailag is sokkal jobban képzettebbek mind a magyarok. Említeni kell továbbá a könnyed korcsolyázási stílusukat, szédítô támadási sebességüket. Fölényesen nyerték a kanadaiak a mérkôzést, amely során egy ütközés következtében sajnálatos kulcscsonttörést szenvedett a magyar Benk András. A nagyarányú vereség ellenére a magyar szurkolók végig csodálatra méltó módon biztatták kedvenceiket.
Április 27., hétfô: Egyesült Államok – Ausztria 6–1 (1–0, 1–1, 4–0), Lettország – Svédország 3–2 (0–1, 2–0, 0–1, 0–0, 1–0) – büntetôkkel; Csehország – Norvégia 5–2 (3–0, 1–2, 1–0), Finnország – Dánia 5–1 (1–1, 2–0, 2–0).
Április 28., kedd: Oroszország – Svájc 4–2 (1–2, 1–0, 2–0), Franciaország – Németország 2–1 (2–1, 0–0, 0–0); Magyarország – Fehéroroszország 1–3 (0–1, 1–0, 0–2), Kanada – Szlovákia 7–3 (3–0, 3–1, 1–2).
Az A-csoport végeredménye: 1. Kanada 9 pont, 2. Fehéroroszország 5 pont, 3. Szlovákia 4 pont, 4. Magyarország 0 pont. Középdöntôbe jutott: Kanada, Fehéroroszország és Szlovákia.
A B-csoport végeredménye: 1. Oroszország 9 pont, 2. Svájc 5 pont, 3. Franciaország 3 pont, 4. Németország 0 pont. Középdöntôbe jutott: Oroszország, Svájc és Franciaország.
Április 29-én, szerdán az Ausztria – Lettország, Svédország – Egyesült Államok, Dánia – Norvégia és a Finnország – Csehország csoportmérkôzéseket rendezték. A középdöntô mérkôzései április 30-án, csütörtökön kezdôdnek el.
A mérkôzések romániai idô szerint délután 17.15, míg este 21.15 órakor kezdôdnek.
A svájci világbajnokságra készülô magyar válogatott április 22-én, szerdán barátságos mérkôzést játszott a világbajnoki címvédô orosz csapattal. A svájci Sierreben lejátszott mérkôzést az egyértelmű favoritként pályára lépô oroszok nyerték meg. Eredmény: Oroszország – Magyarország 5–1 (2–0, 1–0, 2–1). A magyar gólszerzô: Benk András. A magyar válogatott világbajnoki játékoskerete.
Kapusok: Budai Krisztián (Kezmarok), Hetényi Zoltán (Alba Volán), Szuper Levente (Alba Volán). Védôk: Ennaffati Omar (Tours), Horváth András (Alba Volán), Kangyal Balázs (NZ Stars), Ondrejcik Rastislav (Alba Volán), Sille Tamás (NZ Stars), Svasznek Bence (NZ Stars), Szélig Viktor (Briancon), Tokaji Viktor (Alba Volán). Csatárok: Benk András (Alba Volán), Fekete Dániel (Alba Volán), Holéczy Roger (NZ Stars), Jánosi Csaba (FTC), Kóger Dániel (Salzburg), Kovács Csaba (Alba Volán), Ladányi Balázs (Briancon), Majoross Gergely (NZ Stars), Nagy Gergô (Alba Volán), Palkovics Krisztián (Alba Volán), Peterdi Imre (Dab.Docler), Vas János (Brynas), Vas Márton (Briancon), Vaszjunyin Artyom (Alba Volán).
Labdarúgás
Hétközi és hét végi mérkôzések
A hét közepén (április 29-én, szerdán), továbbá a hét végén is pályára lépett, illetve lép a Gyergyószentmiklósi Jövô csapata a IV. Liga Hargita megyei csoportjában. Szerdán, április 29-én délután a korábban elnapolt Jövô – Balánbányai ASA mérkôzést rendezték. A bajnoki mérkôzés lapzárta után ért véget.
A múlt hét végi 21. fordulóban a következô eredmények születtek:
Balánbányai ASA – Székelykeresztúri Egyesülés 7–0 (1–0). Gólszerzôk: Drian Mirel (49., 55., 81., 89., 90.), Mitocaru Ciprian (16.), Bíró Lehel (80.).
Csíkszeredai Start 2000 ISK – Parajdi SE 6–2 (3–1). Gólszerzôk: Homos Paul (13., 20., 87.), Moscu Eduard (2., 61.), Skovrán Krisztián (70.), illetve Ozsváth Zalán (15.), Kénesi Ferenc (54.).
Szentegyházai Vasas – Székelyudvarhelyi Roseal 1–2 (0–0). Gólszerzôk: Nagy Attila (77.), illetve Iorga Nicolae (80., 86.).
Maroshévízi Tudomány – Gyergyószentmiklósi Jövô 2–1 (1–1). Gólszerzôk: Urzică Ioan (40.), György Răzvan (88.), illetve Mezei Imre (32.).
Csicsói KSE – Gyimesközéploki Csillag 2–1 (0–1). Gólszerzôk: Bálint Csaba (74.), Horváth Róbert (90.), illetve Ambrus Csongor (35.).
Salamási Tudomány – Csíkszentmihályi Törekvés 2–2 (1–0). Gólszerzôk: Zaiţ Ciprian (24.), Căinaru Alexandru (80.), illetve Doagă Mihai (50.), Kovács István (67.).
A következô forduló (május 2–3.) műsora: Székelykeresztúr – Maroshévíz, Székelyudvarhely – Balánbánya, Csíkszentmihály – Szentegyháza, Gyimesközéplok – Homoródalmás, Parajd – Salamás. Május 3-án, vasárnap 11 órai kezdettel Gyergyószentmiklóson a Jövô – Csicsó mérkôzés kerül lejátszásra.
* A megyei ifjúsági bajnokságok legutóbbi eredményei. Ifjúsági A- és B-csoport: Zetelaka – Csicsó 3–0, Keresztúr – Balánbánya 3–4, Szentegyháza – Csíkszentmárton 3–0. Ifjúsági C-csoport: Udvarhelyi AFC – Udvarhelyi ISK 0–6. Ifjúsági D-csoport: Udvarhelyi ISK – Homoródalmás 3–1, Udvarhelyi AFC – Balánbánya 9–1. Ifjúsági E-csoport: AFC1 – Csíki ISK 2–3, AFC1 – Gyergyói Elite 0–3, Elite – Csíki ISK 0–3, Balánbánya – Gyimesközéplok 0–3, Balánbánya – AFC2 10–2, Elite – Gyimesközéplok 0–3, Csíki ISK – Gyimesközéplok 3–0, AFC1 – Gyimesközéplok 3–0, AFC1 – Gyimesközéplok 7–1, Gyimesközéplok – AFC2 2–5.
Ifjúsági F-csoport: AFC – Siculum 3–3, Siculum – Elite 3–0, Balánbánya – Siculum 0–7, Elite – Balánbánya 1–3, AFC – Balánbánya 2–0, AFC – Elite 2–2.
* A megyei teremlabdarúgó-bajnokság végeredménye (12–12 mérkôzés után): 1. Keresztúr 28 pont, 2. Udvarhelyi Gimi ACS2 28 pont, 3. Udvarhelyi Infopress 28, 4. Farkaslaka 16 pont, 5. Csíki Siculum 15 pont, 6. Betfalva 9 pont, 7. Udvarhelyi UH 0 pont. Az elsô három helyezett csapat esetében a rangsorolás az egymás elleni eredmények alapján történt.
Labdarúgás/ Ifjúságiak
Eredmények
A megyei szintű ifjúsági bajnokságok még nem közölt eredményei. Ifjúsági A- és B-csoportok: Csíkszentmihály – Székelykeresztúr 3–1, Zetelaka – Csíkszentmárton 3–0, Csicsó – Balánbánya 0–2. Ifjúsági C-csoport: Lövéte – Udvarhelyi AFC 0–3, Balánbánya – Gyergyói Jövô 1–1, Maroshévíz – Gyergyói Elite 6–0. A Csíki Siculum – Tölgyes mérkôzést újraprogramálták. Az újrajátszás idôpontja: április 30., csütörtök 16 óra. Lövéte – Csíki Siculum 1–13. Ifjúsági D-csoport: Udvarhelyi AFC – Parajd 4–2, Székelykeresztúr – Szentegyháza 3–2, Csíki ISK – Maroshévíz 4–2, Csíki ISK – Homoródalmás 3–0, Parajd – Udvarhelyi ISK 0–3. Ifjúsági E-csoport: Csíki ISK – Gyergyói Jövô 0–2, Maroshévíz – Balánbánya 0–14, Gyergyói Jövô – Maroshévíz 5–1, Csíki ISK – Balánbánya 4–1, Balánbánya – Gyergyói Jövô 3–1, Csíki ISK – Maroshévíz 15–1, Maroshévíz – Gyergyói Elite 1–2, Csíki Siculum1 – Siculum2 12–1, Balánbánya – Gyergyói Elite 1–3, Siculum2 – Balánbánya 2–1, Siculum1 – Gyergyói Elite 1–0, Siculum2 – Gyergyói Elite 1–4, Siculum1 – Balánbánya 3–1. Ifjúsági F-csoport: Csíki ISK – Udvarhelyi Roseal 1–2, Gyergyói Elite – Balánbányai ASA 5–1, Udvarhelyi Roseal – Gyergyói Elite 2–1, Csíki ISK – Balánbányai ASA 5–2, Udvarhelyi Roseal – Balánbányai ASA 4–0, Csíki ISK – Gyergyói Elite 3–0.
Jégkorong
Április 22-én, szerdán a Román Jégkorong Szövetség fegyelemi bizottságának ülésén büntetéseket léptettek életbe a HC Csíkszereda csapatával szemben. A várakozásoknak megfelelôen a HC Csíkszereda nem maradt büntetés nélkül, továbbá a lengyelországi vb-re készülô válogatottba meghívott, de meg nem jelent játékosok sem úszták meg szankciók nélkül.
A múlt hét közepén lezajlott fegyelmi ülésen hozott döntések értelmében a HC Csíkszereda csapata a következô, 2009/2010-es román bajnoki idényt 15 pontos hátránnyal kezdi, a csapatra ezenkívül 800 lejes bünetést szabtak ki.
A válogatottságot megtagadó játékosokat, nevezetesen Adorján Józsefet, Antal Zsombort, Flinta Botondot, Fülöp Róbertet, Góga Attilát, Lôrincz Leventét, Mihály Árpádot, Mihály Edét, Nagy Istvánt és Petres Tivadart nyolc- fordulós eltiltással sújtotta a szövetség.
A sportrovatot szerkeszti: Rokaly Zsolt
Kisasszony
Kell-e nevelni a férfit?
Vajon ha úgy, ahogy van, nem elég jó, akkor halálra ítéltetett a kapcsolat? Esetleg tehetsz még egy-két dolgot, hogy a saját elképzeléseiddel kompatibilissé tedd az egyébként kívánatos férfiút? A férfiak nem úgy készültek, hogy napi huszonnégy órában kompatibilisek legyenek a nônemmel. És mivel ez ôket nem különösebben zavarja, a nôkre marad a feladat, hogy ezt megoldják. Ha valaki nem talál olyan partnert magának, aki mindenben tökéletesen megfelel (nahát…), akkor bizony két lehetôség marad: vagy elnézi mindazt, ami ôt bántja és zavarja, vagy ügyesen, kedvesen megneveli a férfiút.
A férfi varázsa
A legnagyobb csapda a férfinevelésben az, hogy mire háziasítottad a kedvest, néha elvész a dolog lényege. A férfi azért férfi, hogy meghozzon bizonyos döntéseket, hogy vezesse a famíliát, hogy erôs legyen és határozott, támasz a nehéz idôkben, és a hasonló klasszikusok. Ha mindezt elvárod tôle, hogy várhatod el szimultán azt is, hogy magától segítsen a háztartásban, fejbôl tudja a bevásárlólistát, romantikus legyen és megértô? Igen, jó lenne mindez egyben. Ugyanakkor sokszor választanod kell, melyik csomag a fontosabb. Mert ha eléred, hogy a kedves a te elvárásaid szerint viselkedjen, elôbb-utóbb rádkúszik majd a tudat, hogy te irányítod a dolgokat otthon – és akkor persze, az lesz a baj.
Egészséges kompromisszumok
Ne felejtsd ki az egyenletbôl a másik oldalt sem: ha ô erôfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy „jobb” legyen, és zökkenômentesebb legyen a kapcsolatotok, neked is engedned kell. Te miben vagy hajlandó változni? Mi az, ami neki sokat jelentene, és boldogabbá tenné ôt? Ne tiltakozz, ô ugyanennyire nem érti azt, amit te szeretnél tôle. Nagyon fontos, hogy ezeket a dolgokat megbeszéljétek, hiszen senkinek nem magától értetôdô, miben kellene változni. Nyugodtan, kedvesen, és világosan kifejtve, miért is jobb mindkettôtöknek, ha bizonyos dolgok másként lesznek, mint eddig.
Ne idomíts!
A férfi nem kutya, és nem is gyerek. Bár néha mindkettôre hajlamos hasonlítani a viselkedését tekintve, attól még nem szabad úgy kezelni, mintha a gazdája lennél. Ezen sokan fennakadnak, és nem is gondolják, mennyire keményen, követelôzôen tudnak beszélni a párjukkal – amíg az egyszer fel nem lázad. Ráadásul az ilyen stratégia kudarcra van ítélve, hiszen csak az veszekedést, ellenségeskedést szül. A megoldás a türelem és a sok dicséret. Gondolj bele: mennyire van kedved fôzni, ha soha senki nem dicséri meg a vacsorád? Egy idô után tehernek érzed, és talán nem is csinálod szívesen. A párod ugyanígy van mindennel: attól még, hogy az a dolga, örülni fog, ha megdicséred, és legközelebb még nagyobb örömmel végzi el.
Nem lehet mindig azon bosszankodni, ami nem jó. Sokkal többször kell örülni annak, ami jól van, és állandóan biztosítani a másikat a szeretetedrôl, csodálatodról, és az ô nagyszerűségérôl. Biztos, hogy nagyszerű, csak talán már el is felejtetted. Elvégre egyszer beleszerettél…
Sós kifli II.
Hozzávalók: 50 dkg liszt, 3 dl tej, 1,5 dl olaj, 1 púpozott evôkanál só, 5 dkg friss élesztô.
Elkészítés: A tej felét meglangyosítjuk, felfuttatjuk benne az élesztôt, majd az összes hozzávalóval jól összedolgozzuk, és kb. 20 percig meleg helyen kelesztjük. A cipót 2–3 részre osztjuk, hogy könnyebb legyen kinyújtani. Háromszög alakú formákat vágunk, és széles felénél kezdve feltekerjük. Tölthetjük szalámival, vagy kolbászdarabkákkal, sajttal. Tetejüket megkenjük tojással (és ízlés szerint szórhatunk rá köménymagot vagy kevéske durva sót). Elômelegített sütôben 180–200 fokon megsütjük.
Egészség
Orvosi szemmel: ha kiguvad a szem
(folytatás az elôzô lapszámból)
Miért guvad ki a szem? – Avagy mi az a Basedow-kór?
A betegséget elôször 1840-ben Basedow írta le. Nôknél gyakrabban fordul elô, mint férfiaknál. A Basedow-kór általában a pajzsmirigy autonóm megbetegedése, és ily módon elsôdleges endokrin-zavarnak számít. Az ok a pajzsmirigyben keresendô, nem az agyalapi mirigy TSH-termelése nô meg. Autoimmun eredetű megbetegedés, a pajzsmirigyhormon-termelés fokozódása miatt jön létre (hipertireózis). Ilyenkor a szervezet immunzavaráról van szó: a szervezet a saját „sejtjeit” is idegennek ismeri fel, s ellene ellenanyagot termel.
Basedow-kór esetén a pajzsmirigysejtek felszínén lévô kis fehérjeszerkezet (TSH-receptor) ellen termel a szervezet ellenanyagot, így serkentve a pajzsmirigy működését és hormontermelését. Basedow-kór esetén felgyorsul a sejtanyagcsere, így fokozott étvágy mellett a beteg testsúlya csökken. Szapora a szívműködése, izzad, és hasmenése is lehet. Megmutatkoznak a szimpatikus idegrendszer izgalmi jelei: gyors és erôs szívdobogás, a szív ingerképzô- és -vezetô rendszerének zavarai, meleg a bôr, verejtékezés, izgatottság, ingerlékenység, sokszor hasmenés. A keringés sebessége nô, magas vérnyomás izgatottság, feszültség is jelentkezhet. A vérben nem mindig találhatjuk meg a vércukorszint emelkedését, mert ezt kompenzálhatja a fokozott energiaigény miatt szükséges nagyobb cukor-elégetés. Jellegzetes tünet lehet a szemgolyók kidülledése, amely, ha kisfokú, csak csillogóvá, nagyobbá teszi a szemet, és ez akár növelheti a nôi vonzerôt, de a késôbbiekben a szemhéjak hiányos záródását eredményezheti, amely már ijesztô arckifejezést kölcsönöz a betegnek, és veszélyezteti a látást is. Egyes vélemények szerint a szemgolyók kidülledése a szemgolyó mögötti kötôszövet duzzanata miatt jön létre. Mások exophtalmust (szemgolyó-kidülledést) produkáló anyagot feltételeznek a háttérben.
Diagnózis
Mivel hasonló tünetekkel jelentkezhet akár a göbös strúma, vagy akár az agyalapi mirigy TSH-túltermelése következtében létrejövô hipertireózis is, az okok elkülönítése a követendô kezelés meghatározása miatt szükséges. Erre szolgálnak a hormonszintek meghatározása, az ultrahang- és izotóp-vizsgálatok. Basedow-kór fennállását már a klinikai tünetek is felvetik, de a pajzsmirigy-ellenes antitest-vizsgálatok azért szükségesek, hogy megerôsítsük az immun-hipertireózist és kizárjuk a pajzsmirigy autóm működését. A TSH-receptort kötô, és azt aktiváló antitest meghatározása receptor assay módszerrel történik.
Gyógykezelés
A tüneti kezelés mellett a Basedow-kórban szenvedôk esetében a gyógyszeres kezelés hoszszan tartó, ezért szükség van a beteg türelmére is, ám végül gyógyuláshoz vezet. Sajnos, az esetek 30–70 százalékában kiújul a betegség. Lehetséges a sebészi kezelés; tehát a mirigy megcsonkolása is, ami fôleg visszatérô betegség, és nagy golyva esetén indokolt. Harmadik lehetôség a radioaktív (izotópos) jódkezelés, amely valójában „vértelen műtét”. Egy pohár vízbe belekeverik a jód 131-es izotópjának számítógép segítségével kiszámolt adagját, és azt a beteg megissza, majd néhány napra elkülönítik ôt, hogy ne kerüljön terhesek, gyermekek körébe, akik számára esetleg ártalmas lehet a páciens sugárzása. A kezelés teljesen ártalmatlan a betegekre nézve, minimális kockázattal sem jár. A sugárzó jód bejut a pajzsmirigybe, és elpusztítja a működô sejtek bizonyos részét. Izotópos kezelést terheseknél és kisgyermekeknél nem szabad alkalmazni!
Egyes orvosi vélemények szerint a pajzsmirigy-túlműködést a betegek közül sokan pozitívan élik meg, ugyanis a felgyorsult anyagcsere miatt fokozódik az agyi működés is. Ebben az állapotban sokkal kevesebb alvás elegendô, mint egészségeseknek, és a munkabírás is nagyobb. Ez az állapot kicsit hasonlít a mániás állapothoz. A betegek egy része lemondana a gyógykezelésrôl, de persze ez lehetetlen, mert a pajzsmirigy túlműködése nagy veszélyt jelent a szív-, ér-, csont-, izom- és immunrendszerre nézve. Kezelés nélkül súlyos következményekkel járhat.
Horoszkóp
április 30 – május 6.
KOS (III.21-IV.20.)
Munkájában elôrelépés várható: olyan feladattal bízzák meg, amely során bebizonyíthatja rátermettségét, akaraterejét, és szakmailag följebb kerülhet a ranglétrán. Ezzel párhuzamosan családjára kevesebb idôt tud szakítani.
BIKA (IV.21-V.20)
Munkája, mely egyben hivatása is, számos csapdát és nehézséget rejt magában. Idônként túl fáradt elvégezni a feladatok oroszlánrészét, de ha erôt vesz magán, kitartása meghozza gyümölcsét! Lehet, hogy anyagi jutalom nem jár a pluszmunkáért!
IKREK (V.21-VI.21.)
Új ötletek kavarognak a fejében, de tart attól, hogy alapvetô dolgokat megváltoztasson. Jelenlegi munkájával nem elégedett, azonban ez az idôszak nem alkalmas egy száznyolcvan fokos fordulat meglépésére.
RÁK (VI.22-VII.22.)
Szeretné átalakítani, otthonosabbá tenni lakását, de párja – elsôsorban anyagi megfontolásból – ellenzi a nagy változtatást. Ne sértôdjön meg, partnere nem az Ön kreativitását akarja gúzsba kötni!
OROSZLÁN (VII.23-VIII.23.)
Ha szorult helyzetbe kerül, barátaira számíthat, ôk most is – mint mindig – kihúzzák a csávából. Feltéve, ha megbízik bennük, és nem ugrik bele felelôtlenül például egy ragyogóra fényezett hitelkonstrukcióba. Legyen elôvigyázatos!
SZŰZ (VIII.23-IX.21.)
Gyermekei problémái befolyásolják napjait. Szeretné ôket megóvni a veszélyektôl, ezért túlzottan vigyáz rájuk. Lazítson a nyakörvön, engedje, hogy felelôsséget vállaljanak tetteikért, különben sosem fogják megtanulni, hogy cselekedeteiknek következményei vannak.
MÉRLEG (IX.24-X.23.)
Anyagi helyzete javuló tendenciát mutat, de a folytonos rohangálás miatt gyakran megfeledkezik arról, hogy idôben befizesse a számlákat. Állítson fel egy fontossági sorrendet, amelyben a számlabefizetés fontos helyen szerepeljen.
SKORPIÓ (X.24-XI.22.)
Bôven akad elfoglaltsága, és bár lelkesen dolgozik, mégis érzi, hogy nem ez az igazi életcélja. Türelmetlenül várja a lehetôséget, hogy önerôbôl építse fel karrierjét, de az alkalmas idôpont még várat magára. Addig is hozzon ki magából minél többet.
NYILAS (XI.23-XII.22)
Két lépéssel a föld fölött lebeg, egy új szerelem szárnyakat ragasztott lelkének lapockáira. Amikor azonban a rózsaszínű köd felszáll, megismeri partnere igazi arcát, kételkedni kezd kapcsolatuk tartósságában. Ne ítéljen elhamarkodottan, adjon több idôt saját magának és a másiknak is.
BAK (XII.23-I.20.)
Ne rágódjon a múltban elkövetett hibákon, utólag javítani úgysem tud a helyzeten! Inkább a jelenbe fektessen több energiát, figyeljen oda étkezésére, mozogjon többet, és kevesebb stressznek tegye ki magát!
VÍZÖNTÔ (I.21-II.19.)
Egyik legfontosabb alapelve, hogy amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra. Ezt a szabályt beépíti mindennapi életébe, és kisebb szívrohamot kap, ha a dolgok nem haladnak szabályszerűen. Kellemetlen meglepetésekre mindig lesz precedens.
HALAK (II. 18-III 20.)
Könnyen kritizál másokat, de ha Önt éri bírálat, igazságtalannak tartja, és megorrol az illetôre. Idônként nem ártana elgondolkodni a megjegyzések lehetséges okáról, ugyanis sokat tanulhat belôle, és talán a körülményein is javíthat.
ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...
Pistike kérdezgeti édesanyját az Istenrôl:
– Anya! Mondd, az Isten fekete vagy fehér?
Gondolkodik az édesanyja, majd megszólal:
– Tulajdonképpen lehet fekete is és fehér is.
Pistike tovább kérdez:
– Mondd anya: az Isten férfi, vagy nô?
Kis gondolkodás után megint megszólal az édesanyja:
– Lehet nô is és férfi is.
Mire Pistike:
– Aha! Szóval Michael Jackson az Isten!
* * *
Egy terhes asszonyka ellenôrzésre megy a nôgyógyászhoz. A vizsgálat után szégyellôsen megszólal:
– A férjem megkért, hogy kérdezzek meg valamit...
– Tudom, tudom – feleli a doktor –, megnyugodhat, a szex nem veszélyes egészen a terhesség utolsó hónapjáig.
– Nem egészen errôl van szó. A férjem azt szeretné tudni, hogy nyírhatom-e továbbra is én a füvet.
* * *
Válóperes tárgyaláson az asszony ügyvédje felteszi a kérdést a férjnek:
– Elmondaná, mi az oka, hogy el akar válni a feleségétôl?
– Kérem, én teherautósofôr vagyok. Egész héten az országot járom. Egyik szombaton, mikor hazamentem, ágyba bújtunk a feleségemmel. Kis idô múlva hallom, hogy átkopog a falon az öregasszony a szomszédból: „Nem hagynák abba ezt a lármát legalább hétvégén?”
* * *
– Hová mész, Pistike?
– Megyek cseresznyét szedni!
– De hát tél van, Pistike!
– Tudom... sapka, sál!
* * *
– Hogy van a feleséged?
– Beteg.
– És veszélyes?
– Ilyenkor nem, csak ha egészséges.
* * *
Látod azt a két nôt? A barna hajú a feleségem, a szôke meg a szeretôm!
– Érdekes, nekem is, csak pont fordítva!
* * *
Az irodavezetô úgy gondolja, tudatja mindenkivel, kinek tartoznak engedelmességgel. Vásárol egy „Én vagyok a fônök!” feliratú táblát, és kiszögezi az ajtajára. Mikor késôbb visszatér az ebédszünetrôl, csodálkozva látja, hogy valaki egy cetlit ragasztott az ajtajára:
„Fônök, a felesége telefonált. Kéri viszsza a tábláját.”
* * *
– Az én vejem áldott jó ember! – dicsekszik az anyós a vendégeknek – Mindenhová elvisz...
A vô rezignáltan teszi hozzá:
– Ez igaz. De a mama mindenhonnan visszatalál.
* * *
A kezdô focista leszerzôdik a keménységérôl híres csapatba. Elsô edzésén az edzô eligazítást tart:
– A legfontosabb, hogy ha nem tudod a labdát elrúgni, akkor az ellenfélbe rúgj egy nagyot, nehogy elszaladjon. Na, kezdjük! Hol a labda?
Mire egy hang a csapatból:
– A fenébe a labdával! Kezdôdjön a játék!
* * *
Az etióp kisgyerek horgászik. Kifog egy aranyhalat.
– Ne egyél meg, teljesítem két kívánságodat!
Mire a kisgyerek: – Só és bors.
* * *
– Mitôl van ilyen világos, Jean?
– Süt a nap, uram!
– Kenyeret vagy kalácsot?
Copyright (c) Kisújság Alapítvány - 2009
Ezen honlap tartalma (egészében vagy részleteiben) nem
sokszorosítható vagy publikálható semmilyen formában,
a kiadó előzetes beleegyezése nélkül!
|