Kisújság-olvasók figyelmébe!
Már kapható a:
GYERGYÓI KISÚJSÁG ÉVKÖNYV 2009.
A Gyergyói Kisújság szerkesztôsége lehetôséget biztosít arra, hogy a lapunkat ismerô, távolba szakadat gyergyóiak (és nemcsak) megrendelhessék a Gyergyói Kisújság évkönyvét.
Megrendeléseket az alábbi címeken (e-mail cím, postai cím), illetve telefonszámon fogadunk:
e-mail: kisujsag@hr.astral.ro
tel.: 004-0266-364.941
Postai cím: 535500 Gheorgheni, jud. Harghita, p-ta Libertătii nr. 22., Romania
A Gyergyói Kisújság lehetôséget biztosít arra is, hogy elôfizessenek a lapra mindazok, akik eddig csak internetes formában fértek hozzá kedvenc heti olvasnivalójukhoz.
A világ bármely pontján élô Kisújság-olvasók a fenti címeken, illetve telefonszámon fizethetnek elô lapunkra.
Gyergyói Kisújság ügyfélszolgálat
Mire biztassalak?
Most kellene valami lelkesítô írás, feltüzelô nagy szavak folyama. Írnom kéne az egység, az összefogás fontosságáról, az öntudatról, a tudatosságról, a jövôrôl, a célról és az eszközrôl. Most, a választások elôtt, most, a gazdasági válság, az erkölcsi válság idején. De valahogy nem megy… Nincs mire biztassalak! Nem is merlek. Már annyi mindent elôre láttam, vagy nem, hogy teljes zűrzavar van a fejemben. Nem lehetek okos, sem bölcs. Nincs vezérem, még hangyában sem, aki bár szagmintával látna el, mondva: Ha ezt érzed, akkor kövesd a nyomot nyugodtan. Nyomtalanul elvész a bizalom, s helyébe csak kamu, csalóka álomba ringató szorgalom.
Együtt, közösen… hová tűnt értelmetek a fura egyezségek paragrafusai között? Mivé lettetek? Betűbôl írás, írásból zsinór, zsinórból kígyó, kígyóból pálca, pálcából ütleg, ütlegbôl vér serked, s ez a vér nem tintája a vérszövetségnek. Nincs testvér, nincs barát, nincs nép, ki megoldja a nemzet baját. Csak ordasok, acsarkodó farkasok bújnak báránybôrbe, s megnôve, vezérkosként viszik a nyájat idegen legelôre. Vonulunk, mint az idôk cseppje, visszavonhatatlan, szomorú fellegekbe, s mikor a szülôföld elmarad, a szem savas esôre fakad. Önmagát megvakítja a nyáj. Már nem érdekli, hogy merre jár. Csak bolyong, s azt képzeli, az ôsi legelô, a szülôföld illatát érezni. Csalóka álomba ringató kényelem.
Most kellene a hitet elmélyítenem. Most kellene írott malasztot hintenem. Nem tehetem. Nem merem. Már annyiszor kiáltottak farkast, már annyiszor éltettük a hatalmast, hogy kezemben megremeg a készség. Végképp megkopott a hitelesség.
Mirôl írjak valami pozitívat? A nyárrá lett tavaszról hordjak hetet-havat? Mit újságoljak rettentô nagy hévvel? Hogy már keveredik a víz a vérrel? Tudod jól te is, s érzed a vesztünk, hogy harminc ezüstért elárvereztettünk.
Ment innen Brüsszelbe hagyma és pityóka, borvíz is, meg másfajta itóka. Most itthon jár a kampánykaraván. Szórólapok, s egy-egy beígért banán. Mint heti vásárban, nagy a forgolódás. Csepűrágó, komédiás, magyar összefogás. Készül a finom lángos, szilva- s baracklekváros. Borkóstoló, sajtok kavalkádja, senki sem kesereg, nincs hozzá orcája. Bohócok érkeznek tarka gúnyában, egy választó sem gubbaszt szomorú bújában. Színes léggömbök röppennek a légbe, ezek már a múlt évben meg voltak ígérve. Mi tartjuk a szavunkat! – fordul a szó komolyra. A jelölt mondta, egy újabb lufit fújva. A választó szegény, csak kapkodja a fejét. A sok színes ígéret elveszi az eszét. Részérôl a mondás is megdôlhet akár, hogy csak egyszer volt kutyavásár Budán.
Hah, micsoda népség ez! Kinek, mit ígér meg? S mi a sok ígéret böjtje? Az elveszett hon, ôseim földje!
Papból lett kufárok, költôk, garabonciások! Népembôl cseperedtetek azzá, amik vagytok, de szégyen és gyalázat, ahogy forgolódtok. Hol piros, hol sárga, hol kék a színetek, ahogy diktálják az érdekeitek.
Valami végképp kifordult sarkából, eltűnt a tisztesség ebbôl a világból. Mélybe süllyed az értékes anyag, míg felszínen lebeg a hitvány salak. Mondd, mire biztassalak?
Ábrahám Imre
Rendkívüli tanácsülés
Operatív munka
Rendkívüli ülésre ült össze a tanácstestület csütörtökön délben. Döntöttek a közüzem banki hitelének átütemezésérôl. A tanácstestület hagyta jóvá a kölcsön felvételét, most ezért kérték az átütemezés jóváhagyását is, és a bank is megerôsített döntést kért, mondta az ülésen jelen lévô Szôcs Tivadar közüzem-igazgató. Kedvezôen döntöttek a Gyergyószentmiklós–Maroshévíz közötti gázvezeték elhelyezéséhez szükséges terület idôleges, ingyenes bérbeadásáról a munkálatok idejére. Elvi döntést hoztak a Stadion utcai Sport Hotel megvásárlásáról. Mint kiderült, ha az építmények, mint jégpálya, sportszálló, úszómedence stb. egy sportkomplexumot képeznének, könynyítené a pályázást. A szálló az UFET szakszervezetének, majd annak megszűnte után az országos faipari szakszervezetnek volt a tulajdona, aztán magánkézbe került. A mostani testületi döntéssel a tanács kifejezte azon akaratát, hogy igenis, meg szeretné vásárolni az önkormányzat saját területén lévô épületet. Az akaratot kellett kinyilvánítani, hogy felértékeltethessék az épületet, mert mint mondták, a tulajdonos által kért összeg olyan magas, hogy képtelenség azt kifizetni, 32 milliárd lej. A bizottságok a vásárlási szándékot támogatták. A testület egy tanácsos – Tinka Kálmán – ellenszavazatával elfogadta a határozatot. Költségvetés-kiigazításáról is döntöttek, két pontban módosították a 2009-es költségvetést. Az egyik pont: a tanügyisek fizetésének csökkentése, ezzel ugyan nem értettek egyet, de kénytelenek voltak elfogadni, hiszen az összeg célirányos. A másik pontban pedig egy újabb szociális lakás építéséhez, és a most épülôhöz szükséges módosításokat fogadták el. Az alig egyórás testületi ülésen a polgármesteri hivatal személyzeti keretét is módosították, mivel a korábbi ülésen a jégpálya adminisztrálását kiadták, így az ott dolgozóknak fel kell mondaniuk, és ezt tanácsi határozat nélkül eddig nem tehették meg.
A különfélékben a közbirtokosság még vissza nem kapott területeirôl szólt Tinka Kálmán, kérve, szenteljenek egy bizottsági ülést csak a közbirtokossági területek megvitatására. Nagy István elmondta, bármikor állnak a közbirtokosság, illetve a békásiak rendelkezésére, kihangsúlyozta, mind a jogi személyek, mind a közbirtokosság kell bizonyítsa tulajdonát. Továbbá a közvilágításról és a városszéli utcák áramellátásáról tárgyaltak. Szôcs László és az ülésen jelen lévô Árus Zsolt megyei tanácsos elmondta, valóban volt kormányprogram erre, a választások elôtt, a terveket a megyei tanács már jó ideje Bukarestbe továbbította, de válasz nincs. Továbbá a Külsô utcai vasúti átjáró megnyitásáról is szóltak, elmondták, tárgyalások folynak ez ügyben, valószínű, nem kapnak engedélyt a megnyitásra, de ha kapnak is, óriási összegbe kerülhet.
Az ülés végén egyhangúan döntöttek arról, hogy a rendes tanácsülést e hónap 27-én tartják a Gyilkostónál.
Baricz-Tamás Imola
Visszapillantó (19.)
Az 1891. május 12-én alapított Erdélyi Kárpát Egyesületrôl 1909-ben a következô hír jelent meg az egyesület akkori lapja, a mai Gyopár elôdjében, az Erdély 204. számában, amit átvett a Gyergyó is. Talán nem véletlen, hiszen itt tartották az EKE XVIII. rendes országos közgyűlését.
– „Egységes útjelzések. (…) Merza Gyula az egységes útjelzésre vonatkozólag egy javaslatot nyújtott be, melyet a közgyűlés egyhangulag elfogadott. (…)
1. Az Erdélyi Kárpát-Egyesület választmánya megbizatik, hogy a nyilat pótló, illetve nyilalaku háromszögeknek festékfoltok gyanánt való alkalmazását útjelzô tanulmány tárgyává tegye és próbaképpen egyes turista útvonalakon bevezesse.
2. Keresse meg az E.K.E a hazai és külföldi nagyobb turista-egyesületeket, hogy útjelzésük módozatairól felvilágosítást adjanak, illetve, hogy az egységes útjelzés felôl mi a véleményük?
3. Az egységes útjelzés nemzetközi szabályozása czéljából pedig a legközelebbi internacionális turista-kongresszuson az E.K.E. is lehetôleg képviseltesse magát.
4. Az E.K.E. vállalja magára az erdélyi fürdôknek, mint természetes góczpontok környékének az útjelzését. Készítsen terveket, vezessen munkálatokat és szolgáltasson ki festékanyagokat.
5. Az E.K.E. az erdélyi fürdôket, mint természetes góczpontokat keresse meg, hogy az E.K.E módszerét elfogadva, környékükön az E.K.E. vezetése alatt végeztessenek útjelzéseket. A fürdôk által szolgáltatandók volnának a szabványos táblák, oszlopok és a szükséges munkaerô.”
Maradjunk a civil szervezôdéseknél. Irodalmi körünk elôdjérôl, a Polgári Olvasókörrôl ezt olvashatjuk bálja kapcsán: „(…) a mulatság minden tekintetben fényesre sikerült és alig pár évvel ez elôtt még hinni sem mertük volna, hogy polgárságunk ily rövid idôn belül annyira megizmosodik és ilyen tekintélyes testületté fog kifejlôdni. Az estély tiszta haszna meghaladta a 150 koronát.”
A könyvtár javára fordított összeg igen tekintélyesnek számított akkoriban. Bár ma is hasonló izmosodásról beszélhetnénk a Salamon Ernô Irodalmi Kör esetében. (Mellékesen, május 18-án 18 órakor a Nosztalgia Kávézóban Bölöni Domokos humorista, író és Hadnagy József költô lesznek a vendégeink. A köri ülések minden érdeklôdô elôtt nyitottak.)
A Gyergyó 1909. május 16-i számában a hagyományos színházi hétrôl is olvashatunk lelkes kritikát. A Piros bugyeláris című népszínművel nyitották meg. Azon a héten elôadták még a Dollárkirálynôt, a Császár katonáit és Hajduk hadnagyát. Az Elnémult harangok című elôadásról így ír a tudósító: „Ujjongó, tapsoló tömeg helyett egy megilletôdve hallgató, meghatott közönség. A táncoló, daloló és fülbemászó operettzenét felváltotta a szürke, ólmos élet. A valóságos, az izzó szenvedélyek és gyülölködésektôl átitatott, felszántott élet.
Mintha egy csontos kéz letörülte volna a mosolyt az arcokról. Nem tapsoltak, nem éljeneztek, mégis… Mindenki érezte, hogy az Elnémult Harangok-kal érte el színészgárdánk a legnagyobb, legbecsületesebb sikert.”
(Idevágó megjegyzés a Figura Stúdió Színház legújabb bemutatójáról, a Bozsik Yvette rendezte Játszótér című táncszínházi produkcióról: a rendezô és valamennyi szereplô igen dicséretes munkát végzett. Még sok jót fogunk hallani a kitűnô elôadásról.).
Korabeli (május 16.) hír az idôjárásról: „Eddig szidtuk, gúnyoltuk az idôjárást és most dicsérni kellene, akárcsak Sugár Aranka énekét. Akkor esik, amikor szükség van esôre, a mai nap pedig melegen süt és a mi poros, kis városunk tavaszi illattól, meg éjjeli zenéktôl – hangos. Mégis csak itt a tavasz. A fák lombosak, a haragos zöld fü buján nô a Békény partján és a Szilágyiba kezdik kihordani a kertet. Mégis csak sok a poézis a gyergyói tavaszban.”
Szemlézi: Bajna György
Sajtótájékoztató
Garázsokról, meleg vízrôl, hitelrôl…
Mezei János polgármester keddi sajtótájékoztatója keretében számolt be az elmúlt hetek eseményeirôl.
A múlt héten már írtunk arról, hogy azokat a garázsokat, amelyek transzformátor-állomások közelében vannak, le kell bontani. A polgármester elmondta, mindenki önként lebontotta garázsát, kivéve azok, akik haladékot kértek, de természetesen azokat is le kell bontani. Összesen 36 garázsról van szó most, de a Napsugár az Esôben Alapítvány székhelye környékére játszóteret alakítanak ki és kerítést fognak építeni, így azokat is le fogják bontani a közeljövôben. Addig nem bontanak le garázsokat, amíg a fűtésrendszer problémáját meg nem oldják, illetve amennyiben nem zavarnak építkezést, beruházást.
* * *
– Nem biztos, hogy megszüntetjük a melegvíz-szolgáltatást. A rendszer felújításának tervei elkészültek, de nem kivitelezhetô – magyarázta Mezei János. Azonban a kazánházak összekötését mindenképpen szeretnénk megvalósítani. Most az uniós alapokból tudnánk pályázni a rendszer felújítására, amelynek önrésze 2%, ez mindenképpen jobb, mint a kormánytól pályázható, 40%-os önrészes, ami igencsak nagy erôfeszítés lenne a városnak. A korábbi tervet felhasználva akarunk pályázni.
* * *
Az elmúlt héten a polgármester Bukarestben tárgyalt a BCR hitelosztályának vezetô igazgatójával a városgazdálkodási vállalat által felvett kölcsön törlesztésének átütemezése ügyében.
– Az 5 000 000 lejes hitel felének megadási határidejét szeretnénk továbbtolni, amelyre van lehetôség.
* * *
A város takarítása aprólékosabban zajlik – jelentette ki a polgármester, fôként a városon áthaladó fôbb útvonalak mentén, az árkokat is takarítják.
Továbbá elmondta, forgalomirányító táblákat rendeltek, a jelzôlámpák egy részét leszereltetik, azonban a város bejárataihoz tervezett táblákra egyelôre nincs pénz, a júliusi költségvetés-kiigazítás során szeretnék befoglalni.
A hónap végén foltozni fognak a hivatal alkalmazottai, most zajlik az aszfaltra a közbeszerzés.
Ha nem lesz fellebbezés, öt napon belül hozzálátnak a szociális tömbház közművesítéséhez.
Korábban szó volt már arról, hogy a Csiky-kertben az egészségügyi vágás után eladott fa árát autóút kialakítására fordítja az önkormányzat. Erre még várni kell.
„Találunk erre megoldást, de most nem ez a prioritás” – mondta Mezei.
* * *
Gyikostó víz- és csatornahálózatának kiépítése során területi viták adódtak, a tervezô nem vett figyelembe bizonyos magánterületet, és a tervek szerint ott kellene a csöveket lefektetni. Június elsején, a tervek szerint, átadják a hivatal irodáját a tó melletti településen.
Ugyanakkor azt is megtudtuk, kataszteri digitális nyilvántartás készül Gyilkostóról, és a jövôben a városról is szeretnének ilyent készíttetni.
* * *
A polgármester örömét fejezte ki a hét végén megszervezett futóverseny népszerűsége kapcsán, amelynek célja volt, hogy az embereket kimozdítsák a levegôre, és a sportolás fontosságát hangsúlyozzák. A versenyen több mint százan vettek részt.
Rancz Enikô
Közlemény
Ez év január 22-én került a nyilvánosság elé a Székely Nemzeti Tanács nevében megfogalmazott felhívás, amely felkéri a székelyföldi önkormányzatokat, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Magyar Polgári Párt vezetôit, hogy haladéktalanul kezdjék meg a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés megszervezését. A kezdeményezés alapja azon elgondolás volt, hogy cselekvôen elébe menjünk Románia küszöbön álló közigazgatási reformjának, és ez alkalommal a választott köztestületek lépjenek fel az autonómia-igény érvényesítéséért.
Ennek érdekében a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűléssel szemben elvárásként fogalmaztuk meg, hogy pártkötôdések fölött átnyúló egységben mondja ki többek között – érvényesítve több mint 210 000 székely akaratát –, hogy Székelyföld fel nem osztható és be nem olvasztható, és csakis természetes, történelmileg kialakult regionális határai közt, önálló, többlethatáskörökkel rendelkezô autonóm közigazgatási egységként képzelhetô el a jövôben. Azt az Európai Unióban elfogadott elvet kell irányadónak tekinteni Románia számára is, amelynek megfelelôen a régiókat nem kijelölni, hanem elismerni kell!
Szorgalmaztuk a székelyföldi összefogás konszenzusra épülô keretének megteremtését, amely éppen a székely parlament elôfutáraként létrejövô Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés lehet.
Ha a székelyföldi önkormányzatok, a megszólított pártok vezetôi megértik, hogy egy parlament jellegű intézmény több mint egy párt, amely Székelyföld társadalmának értékeit, világnézeteket, értékrendeket, közösségi érdekeket átfogóan képes megjeleníteni, akkor és csak akkor tudnak megfelelni a népszavazáson az autonómia mellett kinyilvánított közösségi akaratnak.
A közélet magyar szereplôi, román törvények alapján működô döntéshozó intézményekben, helyi tanácsokban, parlamentben leülnek, hogy vitázva bár, de közösen hozzanak döntéseket politikai ellenfeleikkel. Nem lehet akadálya annak, hogy megtegyék ezt szabad akaratukból is, közösségi létünk erkölcsi parancsát követve, és létrehozzák a magunk parlamentjét, amely Székelyföld autonómiájáért folytatott küzdelem fontos állomása lehet.
A székelyföldi önkormányzati tisztségviselôk többsége a Romániai Magyar Demokrata Szövetséghez vagy a Magyar Polgári Párthoz kötôdik. Ennek megfelelôen ezen a kettôs pilléren kell állnia a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésnek. Bízunk abban, hogy a szervezôkben lesz elegendô bölcsesség és belátás, hogy ennek megfelelôen járjanak el, és nem párt-, vagy nem választási kampányrendezvényre kerül sor.
Ennek reményében halasztom el a Székely Nemzeti Tanács 2009. május 23-ára meghirdetett soros munkaülését, és küldötteink részt vesznek a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen.
Marosvásárhely 2009. május 12.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke
Állásfoglalás
<>a Magyar Polgári Párt álláspontja az SZNT által kezdeményezett Székelyföldi Önkormányzatok Nagygyűlésével kapcsolatosan
* tudatában magyar közösségünk közképviseletével vállalt történelmi felelôsségünknek,
* vállalva magyar közösségünk minden szintű politikai képviseletét,
* érezve annak felelôsségét, miszerint Székelyföld az elkövetkezô évtizedben olyan kihívások elôtt áll, melyek évszázadokra meghatározhatják fejlôdését, gyarapodását, e régió sajátos státusát, s melyekre jól átgondolt válaszokat kell adnunk és egységesen felkészülnünk,
* tekintettel arra, hogy Székelyföld egy olyan sajátos területi-politikai közösség, melynek kohézióját, egységét Székelyföld önálló történelme, külön intézményi-jogtörténelmi hagyományai, kulturális-nyelvi karaktere és életmódközössége adja, következésképpen a Magyar Polgári Párt elengedhetetlennek tartja:
1. a Székelyföldi Önkormányzatok Nagygyűlése határozatban mondja ki, hogy Székelyföld jövôje csakis természetes, történelmileg kialakult regionális határai közt, az Európai Unió régiók megalakulását támogató elvei szerint megalakuló, autonóm közigazgatási egységként képzelhetô el.
2. a Székelyföldi Önkormányzatok Nagygyűlése határozatban mondja ki, hogy minden székelyföldi önkormányzat határozatban kötelezze el magát Székelyföld autonóm közigazgatási régió létrehozatala mellett, és ez ügyben írjon ki népszavazást.
3. a Székelyföldi Önkormányzatok Nagygyűlése határozzon az egységes Székelyföld jelképeinek elfogadásáról és azok használatáról.
4. a Székelyföldi Önkormányzatok Nagygyűlésének ülésén szülessen döntés egy olyan reprezentatív, paritásos alapon létrejövô, döntéseit konszenzussal hozó testület létrejöttérôl, mely a továbbiakban minden, a régióban jelen levô helyi, széki vagy az egész Székelyföldet érintô kérdésben véleményt mond, irányt szab és akár döntéseket is hoz (Székely Parlament)
5. az elsô Székelyföldi Önkormányzatok Nagygyűlésén minden székelyföldi önkormányzati tisztségviselô ünnepélyes eskütétellel kötelezze el magát Székelyföld autonóm közigazgatási régió létrehozása mellett, és vállalja az ezzel járó politikai harcot és küzdelmet.
A Magyar Polgári Párt elengedhetetlennek tartja, hogy politikai érdekeken felülemelkedve, kampány és választási szempontokat kizárva, a székelyföldi autonómia ügyében létrejöjjön a teljes összefogás, ugyanakkor hittel vallja, hogy nem a szavak és ígéretek, hanem a tettek ideje jött el, ezért elveink határozott képviselete mellett részt vállalunk a Székelyföldi Önkormányzatok Nagygyűlése dokumentumainak kidolgozásában, a gyűlés szervezésében és lebonyolításában.
Székelyudvarhely, 2009. május 11.
a Magyar Polgári Párt elnöksége
Közlemény
A Magyar Polgári Párt megalakulása óta legfontosabb céljaként a magyar közösségi érdekek maximális érvényesítését fogalmazta meg. Ennek érdekében az önkormányzati választásokra versenyhelyzetet, míg a parlamenti választásokra koalíciót szorgalmazott, hiszen a romániai magyarság iránt érzett elkötelezettségünk miatt túl kell tudnunk lépni minden pártpolitikai érdeken.
A Magyar Polgári Párt a tavaly ôszi parlamenti választásokat megelôzôen választási koalíció megkötését javasolta az RMDSZ-nek, melyet azonban annak vezetôi elutasítottak. Hasonló választási koalíció megkötését, a Magyar Nemzeti Lista létrehozását indítványozta a Magyar Polgári Párt a június 7-i európai parlamenti választásokra.
A Magyar Polgári Párt által javasolt magyar koalíció a romániai magyar politikai életben meggyökerezett erôteljes bizalmatlanságot és erkölcsi válságot lett volna hivatott enyhíteni.
A két magyar politikai erô választási szövetsége az európai parlamenti választásokon nem jelentett volna semminemű jogi vagy politikai akadályt, hátrányt vagy kockázatot, ugyanakkor erôt és hitet adott volna az erdélyi magyarságnak, biztosította volna azt a széleskörű támogatottságot, amelyre a mindenkori parlamenti, illetve az európai parlamenti választásokon szükség van.
Ez a koalíció azonban, akárcsak a tavaly, az idén is, az RMDSZ kirekesztô és öncélú, kizárólag a saját illetve vezetôi érdekeit szem elôtt tartó magatartása miatt, meghiúsult.
Egy nemzeti listának jogi és intézményes keretet csak az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt közötti magyar koalíció tud biztosítani!
Egy pártlista soha nem tud nemzeti lista lenni, így az RMDSZ sem tud önmagában nemzeti listát állítani! Sajnálatos, hogy az RMDSZ vezetôi ezt húsz év után sem értik meg, s a valódi összefogásra vonatkozó igényt ilyen-olyan csellel megpróbálják kijátszani, úgy megôrizni monopóliumukat, hogy közben mímelik az összefogást. Az RMDSZ által állított lista ekként nem egyéb, mint egy megtévesztô, rész-összefogás listája.
A Magyar Polgári Pártot ebbôl a választásból kizárták, ezért a Magyar Polgári Párt távol marad a kampánytól, központi, megyei és helyi szervezetei nem vállalnak szerepet, nem vesznek részt kampánytevékenységekben. A Magyar Polgári Párt ugyanakkor felkéri helyi, megyei illetve országos tisztségviselôit, hogy az esetleges félreértések elkerülése érdekében, tartózkodjanak a kampányban való személyes megjelenéstôl.
Székelyudvarhely, 2009. május 11.
a Magyar Polgári Párt sajtóirodája
Történelmi konferencia
<>– A 150 éves EME köszöntése is lesz –
Dr. Garda Dezsô 1977 óta szervezi Gyergyószentmiklóson a történelmi konferenciákat, amelyek folyamatosságukkal Székelyföldön páratlanok.
– Az Ön által alapított Gyergyószentmiklósi Népfôiskola elsô perctôl e rendezvények szíve-lelke.
– Mindig fontosnak tartottam az iskolai rendezvényeken kívüli népnevelést is. A múlt ismerete nélkül aligha alakulhat ki egészséges jövôkép és nincs önismeret, azonosságtudat sem. A népfôiskolai mozgalom tehát mindig követendô volt a számomra. 1990-tôl már külföldrôl is meghívhattam történészeket, így történelmi konferenciáink nemzetközivé váltak. Mindig azt szerettem volna, hogy a gyergyói emberek is büszkék lehessenek nem is akár milyen múltjukra.
Nagyon sok látogatója volt e rendezvényeknek, gazdálkodótól egyetemi tanárig, diáktól nyugdíjasig sokféle ember hallgatta az elôadásokat. Jól esett ezt látnom, hiszen erôt adott munkám folytatására.
– Nem egyszerű vendégelôadókat meghívni, ideszállításukról, vendéglátásukról gondoskodni, fôleg úgy, hogy jó hírünket adhassák tovább kollegáiknak...
– Errôl nem szeretnék nyilatkozni. Voltak évek, amikor minden támogatást megkaptunk, voltak olyan esztendôk is, amikor akadályokat gördítettek egyesek elénk. De ez már a múltté. Ma is vannak támogatóink, akik nélkül szóba sem jöhetett volna a pénteki rendezvényünk. A konferencia után nevüket is kiemelem.
– Mikó Imre gróf 150 éve alapította az erdélyi tudományos élet szempontjából igen fontos Erdélyi Múzeum Egyesületet...
– Mikó Imre Erdély akadémiájának szánta az egyesületet. Úgy is működött. A kommunizmus éveiben felszámolták, vagyonát elkobozták. 1990-ben sikerült újraalakítani. Nem véletlen tehát, ha idei konferenciánkon az EME méltatását is napirendre tűztük. Egyed Ákos akadémikus, az EME elnöke mindig megtisztelte Gyergyót, ha meghívtuk.
Az idei szervezés sok akadályt kellett legyôzzön, ezért egynapos a konferencia. Ennek ellenére bízom abban, hogy semmi nem fogja akadályozni sikerét.
Lejegyezte: Bajna György
Tiltakozás
Elôször fordul elô az 1989 utáni történelmünkben, hogy Hargita megye közel 90%-ban magyar tannyelvű iskoláit mostantól minden valószínűség szerint román nemzetiségű fôtanfelügyelô fogja irányítani. Elsô lépésként az ideiglenesen kinevezett fôtanfelügyelô Anda-Elena Ianosi.
Magyarságunk szempontjából szomorú esemény bekövetkezése sajnos, annak az RMDSZ-es politikának is egyenes következménye, amely az elmúlt két évtizedben szônyeg alá seperte az autonómia ügyét, és csak választási kampányjelszóként használta. Történik mindez olyan politikai körülmények között, amikor a megyei tanács testületében az elmúlt egy esztendôben jól működött az RMDSZ–PSD összefogás a határozatok megszavazásakor.
A Magyar Polgári Párt tiltakozik az ellen, hogy a székelyföldi oktatást román fôtanfelügyelô irányítsa. Ez további károkat okoz a hanyatló színvonalú Hargita megyei oktatási rendszerben, és sérti az itt élô többségi magyarság jogait.
Követeljük az intézkedés viszszavonását, és magyar nemzetiségű vezetô kinevezését a tanfelügyelôség élére.
Székelyudvarhely, Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, 2009. május 11.
A Magyar Polgári Párt Hargita megyei szervezete nevében Thamó Csaba
Ha nem lesz meleg víz…
A közüzem április végi közgyűlésén merült fel, hogy az igazgató, Szôcs Tivadar javaslatára szeptemberig szüneteltetnék a melegvíz-szolgáltatást, hiszen ez a szolgáltatás a nyári hónapokban veszteséges. Az így megspórolandó pénzzel ki tudnák fizetni a Hargita Gáz Rt-nél felhalmozódott adósságot. Az ügyben még nem született döntés, de az igazgató ebben látja a cég fennmaradását, és a tömbházak téli fűtését, melegvíz-ellátását.
De hogyan látják ezt a megoldást a lakók, mi a véleményük a melegvíz-szolgáltatásról, hogyan érintené ôket, ha május végén az derülne ki, hogy három hónapot szünetelni fog a szolgáltatás? Ennek próbáltunk utánajárni a két negyed lakóit kérdezve.
A Virág negyedben a padon pihenô hölgyek kicsit félve válaszoltak. Nem értettek egyet. Nem kellene elvegyék – mondta egyikük, míg a másik hölgy a szavába vágva mondta: vegyék, vegyék, ezelôtt sem volt meleg víz, fölösleges. Sokat ki kell engedni, hogy végre meleg víz folyjon a csapon, s mind meleg vízként kell kifizetni. A télen a közköltség 200 lejnél több volt, háromszobás lakásban lakom. Drága a meleg víz.
Én a meleg vizet nem használom, egyedül vagyok, és egy annyit melegítek, amennyire szükségem van – mondta a harmadik.
Nyáron veszik el? Akkor, amikor a legjobban kell – mondta egy férfi.
Jó, hogy egész télen fizetjük, s nyáron a patakra menjünk fürödni, vagy vegyünk gázpalackot – vélték a többiek szinte kórusban beszélve. Mindannyian állították, ha elveszik, nem tudják otthon elôállítani a meleg vizet, nincs bojlerük.
Legalább osszák be, hogy egyik nap az egyik tömbház, másik nap a másik kapjon meleg vizet, vagy mit tudom én, hogyan. Kapcsolják le a rendszerrôl azokat, akik nem fizetnek. S arról ne is beszéljünk, hogy le kell engedni elôbb három, négy veder vizet, míg a meleg kezd folyni, persze azt is meleg vízként számlázzák – magyarázta M. I.
Még mindig abban a fasiszta világban vagyunk. Adják azt, amire szükségük van az embereknek. Egész Európában ilyent nem láttam, s itt, Szentmiklóson minden évben kitalálnak valamit. Ahány polgármester volt egyik sem csinált semmit jóformán, nem is vevôdik észre a városon, de mindig csak választunk. Mióta mondják, hogy a tömbházakat felújítják, fogjanak már egyszer hozzá, ne csak mondják. S az utak is olyanok, mint ezelôtt száz évvel – mondta felháborodottan M. J.
Varga Mária: Hát szomorú lesz, ha elveszik, mert nincs bojlerünk, és nem tudom, hogyan tudnánk átvészelni azokat a hónapokat. Amíg valamilyen más módon nem tudjuk megoldani, szükségünk van szolgáltatásra. Én különben elégedett vagyok a szolgáltatással, igaz, a téli hónapokban nagyon sokat fizetünk.
B. B. Csak nem kellene megszüntetni a melegvíz-szolgáltatást, mert mindenki nem tudja megoldani. Fürdeni csak kell! Fôként nyáron, amikor sok a por, kell zuhanyozni. Nálunk úgy működik, hogy ha napközben meleg vizet szeretnénk engedni, akkor jó sokat ki kell engedni, este, amikor szinte mindenki használja, akkor nincs gond. Kellene olyan szerkezet, amely újramelegítené, hogy ha meleg víz árban fizetjük, akkor meleg vizet használjunk. A télen jó volt a fűtés, elégedett voltam.
P. M.: Kell nyáron meleg víz. Igaz, este tíz elôtt hideg víz folyik a csapon, mert spórolnak, spórolunk. Én a földszinten lakom, s várják, hogy mikor engedem meg, hogy én fizessem a hideget meleg víz árban. Vásároltam gázzal működô vízmelegítôt, de sokszor nincs pénzünk palackot cserélni. Én nem dolgozom, az uram nyugdíjas, örvendünk, ha a számlákat ki tudjuk fizetni. A fűtés mellett is kellett tüzeljünk. Lapos fűtôtestek vannak, hideg volt. Ráadásul a mi tömbházunk a rendszer végén van. S mihelyt elveszik a fűtést, azonnal hideg van a lakásban. Amikor a kicsi unokámat hozták, be kellett gyújtsunk. Fizettük a fűtést, megvettük a fát is. Azt sem tudom, hogy májusban miért kellett fűtsenek, egyik csô langyos volt, a másik hideg. Akárki volt, ügyes volt, aki megírta a Gyergyói Kisújságban, hogy csóré fenékkel rá lehet ülni a fűtôtestre. Fizetjük a semmit.
T. É.: Én azt sem bánnám, hogy ha csak délutántól estig lenne, mert akkor használnánk. Fölösleges egész nap szolgáltassák, hogy ha úgy is egymásra várunk, este használjuk. Ha lenne az embernek annyi pénze, hogy saját fűtésrendszert szereltessen, az volna a legjobb. Csak az is 70–80 millió lej régi pénzben. Ha lenne lehetôségünk, biztos hogy az volna az elsô. A fát megvásárolnánk. Ha nem lesz meleg víz a nyáron, muszáj bojlert vegyünk.
F. M.: A menyecském érdeklôdött, mert saját kazánt szerettek volna szereltetni, s azt mondták, hogy csak akkor választhatják le a távfűtésrôl a lakást, ha beleegyezik mindenki. Tehát csak külön egy lakást nem lehet. Pedig az volna a legjobb. Igaz, van olyan tömbház, hogy kémény sincs. De én hogy jártam a hôhozam-mérôkkel. Ahogy megtudtam, mentem is, hogy szereltessek fel én is. De azt mondták, hogy ha a tömbházban tizenöt lakó nincs mellette, akkor nem szereltethetek. Hát hogy létezik? Ha egy vezeték elszakad a lakásomban, akkor ahhoz semmi köze a közüzemnek, de ha akarok szereltetni hôhozam-mérôt a lakásomban lévô fűtôtestekre, akkor nem tehetem meg?
Cs. I.: Nekünk nincs arra lehetôségünk, hogy nyáron megoldjuk a meleg vizet. Anyagilag nem engedhetjük meg. S ha sikerülne villanybojlert vennünk, akkor az áramot kellene fizetni, ami szintén drága. Egyáltalán nem jó, valahogy megoldást kellene találjanak, hogy ne zárják el a meleg vizet. Nyáron izzad az ember, poros a város, tisztálkodni kell. Az se lenne jó, ha csak rövidítenék a programot, mert úgy járnánk, mint 1989 elôtt: aki a negyediken lakott, annak nem jutott meleg víz. Mindenki egyszerre fogyasztotta… A forradalom után kitettük a fáskazánt, mert helyre volt szükségünk, és volt meleg víz, most visszakerülünk oda, a forradalom elôtti világba? A fűtéssel meg voltam elégedve, de ha elzárják a meleg vizet, gond lesz. Ezelôtt is adós volt a közüzemek, amióta létezik, azt halljuk, hogy sok az adóssága, ez idáig is megoldották, hát most is oldják meg. Az sem jó, hogy a lakónegyedeket megkülönböztetik. A Forradalom negyedben lesz meleg víz, s nekünk nem? Nyáron szükség van meleg vízre!
Hogy elzárják-e a meleg vizet, még nem tudni. Az viszont biztos, hogy a lakók nagy része nem fog örülni. Aki pedig nem igényli a meleg vizet, az vagy rendelkezik vízmelegítô alkalmatossággal, vagy pedig azért nem igényelné a szolgáltatást, mert nem futja a kicsi nyugdíjból a melegvízszámla kifizetésére, hiszen drága a gyógyszer is, meg mindenféle, ami szükséges a mindennapokban.
Mindenesetre a megkérdezettek nagy százaléka kitért arra is, hogy a meleg víz drága, fôként azért, mert hideg víz folyik egy ideig a melegvízcsapon, s azt is meleg víz árban számlázzák. Hallva a lakónegyedekben lévô társasházakban az együttélés örömeit, nem lehet rózsás.
Azt még hagyján, hogy hôhozam-mérôt nem szereltethetnek, mert a szomszédok másként gondolják, vagy azt, hogy lakótársulás így soha nem lesz, de azt, hogy ha ráfázás nélkül akarnak fürödni, akkor kell füleljenek, meg kell várják, hogy az alsó szomszéd tisztálkodjon elôször… fogyasztóként, a pénzükért bosszúságot is kapnak. Csatolva. Ha pedig nem lesz meleg víz, akkor marad a csatolmány.
Rancz Enikô Kedves-Tamás Gyopár
Kampány a gimnázium elôtt
Pénteken 18 óra 10 percre hívtak sajtótájékoztatóra a Salamon Ernô Gimnázium elé. Ekkor jött Sógor Csaba Európai Parlamenti képviselôjelölt. Gyegyószentmiklóst a kampánykörút elején kereste fel. Jelen volt Pál Árpád parlamenti képviselô, valamint közel húszan hallgatták a jelöltet.
Barti Tihamér, a városi RMDSZ elnöke tarisznyát nyújtott át Sógor Csabának, benne Gyergyóról szóló könyvek illetve ribizlibor volt, hogy majd a külföldi képviselôtársaival Brüszszelben koccinthasson az erdélyi magyar sikerért. Az üzenete pedig az, hogy a helyi értékeket felpártolják.
Majd Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselô elmondta, helyettes lelkészként dolgozott Gyergyószentmiklóson. Kitért arra is, hogy a 2007-es kampányban ígért valamit: összefogást.
– Ez az összefogás részben megtörtént, egy kampány erejéig biztosan, abban bízom, hogy ez az összefogás jó hatással lesz nem csak az európai uniós képviseletre, hanem jó hatással lesz a magyar–magyar összefogásra helyi, megyei szinten.
Hogy miért pontosan Gyergyószentmiklós szerepel az elsô városok között, amelyet felkeres a kampánykörúton, elmondta, hogy nem véletlen, mint ahogy az sem, hogy Sepsiszentgyörgyön volt a kampánynyitó, hiszen ott is sokszínű a magyar képviselet.
– Azért szurkolunk, hogy a nagy összefogást az RMDSZ és az EMNT összefogása jó hatással legyen az egész erdélyi magyar politikai társadalomra, és miért ne, hogy egyszer majd sikerül megegyezni a Magyar Polgári Párttal is.
– Hány képviselônk lesz? – tették fel a kérdést a jelenlévôk.
– Másfél évvel ezelôtt jogosan szidtak bennünket, politikával foglalkozókat a választópolgárok, hogy a fene egye meg, miért nem sikerült megegyezni. Most megtörtént a megegyezés. Gondolom, hogy most mindenki elégedett, de nem annyira, hogy otthon maradjon június 7-én. A 2002-es népszámlálás adataira alapozva még mindig van egymillió magyar szavazópolgár, így 5–7 képviselônk is lehet. Néha egyetlen szavazaton múlik. Ez egy kényelmes háború. Nem lôni kell, nem véráldozatra van szükség, hanem rövid sétára a szavazóurnákig. Ha van összefogás, biztatás, lehet 4–5 képviselônk.
Lakatos Mihály iskolaigazgató a Hargita megyei fôtanfelügyelô leváltásáról érdeklôdött, arra volt kíváncsi, hogy mit lehetne tenni, mert ez egy nagy pofon Hargita megyének.
– Amikor Sepsiszentgyörgyön tüntettünk, ha nem hatezren, hanem 60 ezren vagyunk, akkor sokkal eredményesebb a mi munkánk is, amikor egyeztetni kell, mert azt tudom mondani, hogy a következô alkalommal 600 ezren leszünk kint. Most csak azzal tudom zsarolni a többséget, hogy 6 ezren voltunk, s 12 ezren leszünk. Így kapcsolódik össze a politikum és a civil társadalom munkája. Az RMDSZ most ellenzékben van, sokkal nagyobb szerepe lesz a civil társadalomnak a tüntetésekben, tiltakozásokban. Mi is tesszük a dolgunkat. Többször is elmondtam, nekünk azért kellene dolgoznunk, hogy szüntessék meg a prefektúra intézményét, mert mindenki arról beszél, hogy gazdasági válság van, a felesleges pénzköltést vissza kellene szorítani. A prefektúra intézményének a fenntartása felesleges pénzköltés. Azok az intézmények, amelyek nincsenek meg a megyei tanácsban, rendeljék a hatáskörébe. Ha mi 90 éven keresztül voltunk annyira hűségesek ehhez az országhoz, hogy nem fegyverrel harcoltunk a jogainkért, akkor bízzon már bennünk a mindenkori román kormány, és bízzon azokban a vezetôkben, akiket a megye lakossága választott. Az államelnök decentralizációja errôl kellene szóljon. Mi levelet írunk, megszólalunk, ennyit tudunk tenni – fejezte be.
Kedves-Tamás Gyopár
Vendégjáték a Figuránál
Május 15–18. között Székelyföldön vendégszerepel a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata. A turné keretében 18-án, hétfôn 19 órától Gogol: A REVIZOR című komédiáját mutatja be a művelôdési központ színháztermében.
A vidéki város polgármestere levélben értesül arról, hogy titkos utasítással, inkognitóban, revizor érkezik a városba. Az összehívott tisztségviselôk riadalmát már csak fokozni tudja a következô hír, miszerint egy ismeretlen fiatalember szállt meg az egyik fogadóban. Veszélyben tehát a rend – az a rend, amit a megvesztegetések, a kölcsönös szolgálatok, megalkuvások, sikkasztások által, fáradságos munka révén, már oly régen felépítettek.
A revizor 1836-os premierje heves tiltakozást váltott ki hivatalos körökbôl, minek hatására Gogol emigrált, ettôl függetlenül – vagy tán éppen ezért – ez a mű garantált siker ma is. Gogol komédiáját immár bô másfél évszázada újra és újra nagy sikerrel mutatják be a világ színpadain. A siker titka az, hogy ez a kisváros és ezek az egyszerre minden hájjal megkent és emberien gyarló figurák nem csak a 19. században és nem csak Oroszországban léteztek, hanem azóta is gyakran föltünedeznek, nálunk is, máshol is. A komédia egy pontján a polgármester azt üvölti a közönségnek: „Mit röhögtök? Magatokon röhögtök!” S amikor ezt üvölti Dobos, mint polgármester, és a lapokat, a firkászokat kezdi csepülni, amiért majd megírják a szégyenét, nagyon hasonlít egy mai országos vezetôre, aki szintén a sajtón veri el a port, ha a szokásosnál is nagyobbat bakizik. Nem az a baj, hogy a szégyen megesett, hanem az, hogy kitudódik. Kitudódik, hogy Hlesztakov nem revizor, hogy nem veszi el a polgármester lányát, hanem eltűnt a nagy orosz sztyeppén, és soha nem tér vissza.
Jegyek ára: 12 és 7 lej.
Jegyek elôvételben a Figura Stúdió Színház titkárságán 9–16 óra között, vagy elôadás elôtt félórával a helyszínen. Helyfoglalás: a 0266/364.370-es telefonszámon.
Jakab Antal-centenárium 2009
Jakab Antal-emléktáblaavatás
Jakab Antal 1922 és 1929 között Gyergyószentmiklóson folytatta gimnáziumi tanulmányait, majd 1944. november 30-ától teljesített gyergyói helyettes-plébános és megbízott fôesperesi szolgálatot emellett 1945. március 1-jétôl 1945. augusztus 31-ig a gyergyószentmiklósi Állami Líceum igazgatója volt. Ennek emlékére a mai Salamon Ernô Gimnázium falán az iskola VI. Hagyományôrzô Napján, 2009. május 15-én, pénteken délelôtt 10 órakor a néhai püspök három közeli rokona – Jakab László, Jakab Anna és Varga Gabriella –, valamint egykori tanítványa és munkatársa, dr. Vencser László emléktáblát állíttat.
Az emléktábla ünnepélyes avatásán köszöntôt mond Lakatos Mihály igazgató, Jakab Antal és a gimnázium kapcsolatát ismerteti Rokaly József történelemtanár. Munkája során a Jakab Antalról szerzett benyomásait osztja meg a jelenlévôkkel: Kolozsi Tibor szobrászművész.
Az emléktáblát állíttató rokonok nevében szól Varga Gabriella, Jakab püspök unokahúga.
Ünnepi beszédet mond dr. Vencser László volt teológiai tanár.
Az emléktáblát leleplezi: Patek Mária-Anna aligazgató és Jakab László, Jakab püspök unokaöccse.
A műsorban közreműködnek a gimnázium tanulói.
Az emléktáblát megáldják Portik-Hegyi Kelemen fôesperes-plébános és Bíró Sándor református lelkipásztor.
Jakab Antal-emlékkiállítás
A Megalkuvás nélkül – Száz éve született Jakab Antal című könyv bemutató-sorozatának kísérôrendezvénye, a néhai püspök életét bemutató vándorkiállítás második állomása Gyergyószentmiklós. A tárlaton mintegy háromszáz fényképfelvétel, korabeli újságcikkek, kézírásos levelek és személyes tárgyak látványával várjuk kedves vendégeinket május 15-én, pénteken 18 órától a Gyergyószentmiklós Szent István-plébániatemplomba.
A kiállítást rendezte: Jakab László, Kolumbán Csilla, Varga Gabriella, dr. Vencser László. Köszöntôt mond: Bartos Károly plébános. A kiállítást méltatja: Hajdó István nyugalmazott fôesperes-plébános. A kiállítást megnyitja: Mezei János polgármester.
A kiállításon közreműködik és a könyvbemutató után záróhangversenyt ad a Szent Miklós Kamaraegyüttes. Karnagy: Kolcsár Árpád.
A vándorkiállítás Gyergyószentmiklóson június 15-ig látogatható. Ezt követôen Jakab Antal papi és püspöki tevékenységének meghatározó helyszínein, így Ditróban, Búzásbesenyôn, Kolozsváron és Gyulafehérváron lesz látható az esztendô folyamán.
Jakab Antal-könyvbemutató
A Megalkuvás nélkül – Száz éve született Jakab Antal című életrajzi kötet ünnepélyes bemutatójára május 15-én 18.30 órától a Szent István-plébániatemplomban kerül sor. Vendégek Borsos Géza, a gyergyócsomafalvi Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány elnöke, Kolumbán Csilla hitoktató, Jakab püspök unokahúga, Varga Gabriella újságíró, Jakab püspök unokahúga, dr. Vencser László volt teológiai tanár. Házigazda: Bartos Károly plébános. Közreműködik: Marthy Ágota (vers), Kilyénfalva.
Minden érdeklôdôt szeretettel várnak!
Kedves-Tamás Gyopár
Dr. P. Boros Fortunát:
Csíksomlyó, a kegyhely
Okmányok bizonyítják, hogy az 1400-as években már klastromot működtettek a ferencesek Csíksomlyón. A történelmi viszontagságok dacára a kegyhely a székelység vallási és kulturális központjává fejlôdött. Ezt az évszázados fejlôdést mutatja be dr. P. Boros Fortunát rendi elöljáró és történész népszerű, több kiadást megért könyve: a kegytemplom, a klastrom, mellettük az iskolák, a nyomda kialakulását és működésük történetét.
A könyv terjedelme 180 oldal. Ára: kb. 23,00 lej.
Megvásárolható a Pallas-Akadémia Könyvkiadó üzleteiben, illetve megrendelhetô postai utánvéttel a következô címen:
530210 Miercurea Ciuc, Str. Petôfi. Nr. 4.;
Pf. 140, Jud. Harghita
Tel/Fax: 0266/371.036, Mobil: 0745/005.544.
E-mail: pallas@clicknet.ro
Folyószámlaszám: BCR - RO46RNCB0152007505270001
Aki postán rendel könyvet, attól kérjük, hogy küldje el a személyi számát (CNP) is.
Csíksomlyói búcsús szentbeszédek
A Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány égisze alatt, civil kezdeményezésre maradandó közkincs született: kötetben jelent meg az 1990 és 2008 között elhangzott Csíksomlyói búcsús szentbeszédek összessége.
Sokfelölrôl érkezô biztatás, alapos gyűjtômunka eredménye a könyv, hisz a szentbeszédek egy része nem került rögzítésre, írott formája elkallódott, így elôfordult az, hogy csupán beszédtöredék állt a rendelkezésre. A gyűjtemény kiadásának indokoltsága munka közben mutatkozott meg igazán, hisz az egykori szónokok visszaemlékezésbôl még le tudták írni pünkösdi gondolataikat, hogy a kötet minden esztendô minden szentbeszédét tartalmazhassa. Az 1990 és 2008 között pünkösdi szentbeszédet tartott egyházi elöljárók mellett megjelenik e kötetben Márton Áron 1949-es beszédének töredéke, II. János Pál pápa 2004-es üzenete, valamint dr. Jakubinyi György érsek csíksomlyói beszéde az Erdélyi Fôegyházmegye jubileumi évének a megnyitóján.
A könyvben szereplô gondolatok szülôi: Márton Áron püspök, Csató Béla fôesperes, P. dr. Barsi Balázs OFM., P. Szôke János SDB., dr. Kada Lajos érsek, dr. Miklósházy Attila püspök, dr. Jakubinyi György érsek, Reizer Pál püspök, dr. Paskai László bíboros, Tamás József püspök, dr. Czirják Árpád érseki helynök, Bosák Nándor püspök, dr. Bíró László püspök, P. Bartók Albert OFM., dr. Erdô Péter bíboros, Hajdó István fôesperes, Majnek Antal püspök, Borbély Gábor fôesperes és Schönberger Jenô püspök. Ôk szólnak a hívekhez újra e könyv hasábjain keresztül Isten igéjének hirdetôiként, a Csíksomlyói Szűzanya szószólóiként.
Az EGÉSZEN SZÉP VAGY, MÁRIA – Csíksomlyói búcsús szentbeszédek elôszavában Fr. Páll Leó OFM. Miniszter Provinciális így fogalmaz: „Ebben a könyvben szöveg formájában jelennek meg a beszédek, ami megfosztja ôket az elhangzó szó varázsától, de elônye, hogy alkalmat nyújtanak az imádságos újraolvasásra. Ahogy a csendben, imában születtek e beszédek, mi is a csendes imában tudjuk az emberi szó mögött felismerni a prófétai szót.”
Fr. Laczkó-Dávid Anaklét OFM., a kéziratok gondozójának ajánló szavaival ajánljuk e könyvet minden hívô testvérünknek: „Remélem, hogy e könyvecske által nemcsak érdekességet nyújtunk az olvasóknak, hanem ahogyan az ünnepi szónokok, úgy e könyvecske is Isten kegyelmének eszközévé válik.”
Az EGÉSZEN SZÉP VAGY, MÁRIA – Csíksomlyói búcsús szentbeszédek című könyv kiadója a Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány, készült Gyergyószentmiklóson, a Mark House Nyomdában. Ára 15 lej.
Megvásárolható a Csíksomlyói kegytárgyboltban, megrendelhetô a Mark House Kft-nél (Gyergyószentmiklós, Gábor Áron u. 4. sz., tel.: 0266/364.674, e-mail: office @markhouse.ro).
24 500 lej a Csiky-kert felújítására
A Csiky-kert rehabilitálásának munkálatai pénteken, május 8-án elkezdôdtek. Ottjártunkkor éppen a kút köveit emelték le a munkások, és a forrás medrét tisztították. A kert rehabilitálására két pályázatot is megnyertek – tudtuk meg Tinka Kálmántól, a kert gondnokától.
– Ettôl az évtôl kezdve dr. Dombay Istvánnal, az egyetem igazgatójával, felvállaltuk a kert rendbe hozását, rehabilitálását – mondta Tinka Kálmán. Ebben segítséget kapunk Kastal László, a Szent Benedek Tanulmányi Ház vezetôjétôl, és a Naturland Alapítványtól, Pupák Zsuzsannától és Leopold Annától.
A kert felújítása több síkon történik. Az egyetem hosszan tartó bérbeadási szerzôdést kötött az önkormányzattal, és a kert rehabilitálását az egyetemre bízta az önkormányzat, de nemcsak a város önkormányzata, hanem a megyei tanács is segítséget nyújt.
Két pályázatot nyertünk, amelyek értéke 7500 illetve 17 000 lej. Ez a két pályázat ösztönzött abban, hogy elkezdtük a rehabilitációs munkát. Az arborétum kialakítása, a források, a hidrográfia visszaállítása, a fôforrás szétbontása, felújítása zajlik jelenleg. Ezzel körülbelül másfél hónap alatt megleszünk. A kertbôl kitermelt fa értékét visszafordítjuk az utak felújítására. A víz- és csatornarendszert is szeretnénk rendbe tenni. Egy kertészeti munkákra szakosodott cég fog a környezet kialakításán dolgozni: központi park, mellékparkok, pihenôk, tanösvények. A pályázatból megvásároljuk a padokat, szemeteseket, szerszámokat. A második pályázatban pedig benne van a Csiky-kert napjának megünneplése június hatodikán, amelyet ezentúl minden évben meg fogunk szervezni.
De mindenekelôtt tudni kell a kertrôl, hogy a Romániában bejegyezett három dendrológiai park egyike a Csiky-kert. Hatalmas értéke van a kertnek. 1884-tôl 1919-ig telepítették be a kertet növényekkel, Csiky Dénes tervei alapján. Több fafajta, növény a zóna specifikuma, de más vidékrôl is telepítettek ide növényeket. A tervezés alapján a lombozat kiadta a CS D kezdôbetűket. Most is vannak ritka fák, amelyeket akkor ültettek, de sajnos, az idôk folyamán nagyon elhanyagolták. Tulajdonosok voltak, de nem rehabilitálták. Ezért döntöttünk úgy, hogy mi ezt felvállaljuk.
A munkálatok „elindítóinak” a szakemberek mellett a szociális segélyben részesülôk és az egyetem diáktanácsa által beszervezett önkéntesek is azon dolgoznak, hogy a Csiky-kert olyan legyen, mint 70 évvel ezelôtt.
Rancz Enikô
„Kis hivatal” Gyilkostón
Nemsokára, úgymond, kiköltözik Gyilkostóra Bartha Zsolt, a polgármesteri hivatal alkalmazottja. A Gyilkostón lévô irodahelyiség kialakításán folyamatosan dolgoznak. A felújítási munkálatokat a tervek szerint június 1-re fejezik be, tudtuk meg Bartha Zsolttól, az iroda vezetôjétôl. Jelen pillanatban négyen vannak, akik Gyilkostó településen fognak tevékenykedni.
A turizmus fellendítésén szeretnének dolgozni, keresik a járható utat. A polgármesteri hivatal illetékes irodáinak alkalmazottaival közösen fogják majd ellenôrizni az engedélyeket. A helyiek ügyes-bajos dolgaikkal is felkereshetik az irodát, hiszen közvetítôi szerepet is be fog tölteni az ott lakók és a polgármesteri hivatal között. A folyamatban lévô víz- és csatornarendszer kiépítésének munkálatait is felügyelik. A parkolás kialakításán is dolgoznak, hiszen a turistaszezon indulásával együtt az autók parkolása is sok gondot okoz, nemcsak a helyieknek, hanem a településre érkezô vendégeknek is.
A hivatalos megnyitót követôen bôvebb tájékoztatót közlünk a tervekrôl.
Baricz-Tamás Imola
Levél a fekete postaládába
– Halló, jó napot kívánok, R. E. vagyok a Gyergyói Kisújságtól, yz-t keresem.
– Pillanat. (szünet) Szabadnapon van. Tessék holnap keresni.
Hangzott el a múlt hét elején, amikor a hivatalban szerettem volna megtudni néhány információt. Reméltem, hogy megtudom.
Aztán másnap, éppen pillanatnyilag nem volt az irodában. Aztán nem vették fel a telefont. Aztán megvan!!! Elérem, de ô megad egy másik nevet, aki az illetékesnél is illetékesebb a témában. No, ô is szabadságon van épp, má’ azt sem tudom, meddig. Pedig még nincs augusztus, amikor senkit nem lehet elérni, mert mindenki nyaral. Ekkor már kezdem feladni…
Így működik a hivatal, a média tájékoztatása, a lakók informálása:
– Én nem nyilatkozhatok.
– Ja! Ebben a kérdésben tessék xy-t keresni.
– Ezzel az üggyel más foglalkozik.
– Tessék holnap visszahívni, akkorra megtudom.
S mondják még változatosabban is.
Na, pont ez az, amire nekünk nincs idônk. És igencsak jólesne, ha egyszer már a hivatalos helyeken komolyan vennék az embert, az érdeklôdôt, az újságírót (is), s nem csak igazítanának innen oda s vissza, tologatnának, mint az asztalfiókot.
Most lehet, mindenki vérig sértôdik, s ezután letagadtatják magukat… Pedig nem kellene, mert a polgármester is megmondta, hogy akinek panasza van a hivatal működésével, a problémájának kezelésével kapcsolatban, írja meg bátran, dobja be abba a fekete postaládába. Mert ô azt szeretné, ha hatékonyan működne a csapat, a hivatal, fô az operativitás.
No, én megírtam, csak röviden, mert ha nem, a többi anyagommal nem haladok…
Ja! Az ANL-s lakások elosztásának kritériumait szeretném megírni két hete. Még próbálkozok…
Rancz Enikô
A jövôben is zöld házak nélkül?
A változás változtatása
Fél év alatt megszületett, többször módosult, és végül el sem indult az úgynevezett Zöld Ház program. Pár napja ismét megjelent sok változással a Korodi Attila-féle variánshoz képest.
A leghátrányosabb, hogy kizárják a haszonélvezôk körébôl a magánszemélyeket, holott az eredeti tervek szerint pontosan a magánszemélyeket akarták megújuló energiaforrásokat hasznosító rendszerek beszereltetésére motiválni, egészen pontosan 90 százalékos támogatással. Tehát a tömbházlakók, kórházak, öregotthonok, diákszállások lehetnek a jövôben a haszonélvezôk.
De az is lényeges változásnak számít, hogy a haszonélvezôk nem kapnak pénzt elôlegként, csupán az elvégzett munkálatok ellenértékét téríti meg a környezetvédelmi minisztérium.
A változások kapcsán Balázs Istvánt, a Revo Kft. tulajdonosát kérdeztük, aki szerint azzal, hogy éppen a magánszemélyeket zárták ki a programból, semmi esély arra, hogy Gyergyó valamilyen hasznát élvezné a programnak. A Korodi Attila-féle program megjelenése után több mint százötven magánszemély tett le kérést a Revo Kft-nél.
A program költségvetését mintegy negyven százalékkal csökkentették, 520 millió lejrôl 310 millió lejre, úgyszintén csökkent a támogatás mértéke, a beruházás összértékének 90 százalékáról 70 százalékra. Megszűnik ellenben a 25 ezer lejes összeghatár, amelyben az elnyerhetô támogatás maximális értékét szabták meg.
Az eredeti változatban napelemek, szélturbinák és hôpumpák szerepeltek, ezeken kívül most a biomasszát alkalmazó energiatermelô rendszereket is belefoglalták a programba.
A jelenlegi elképzelések szerint a támogatást igénylôknek a Környezetvédelmi Alap e célra felállítandó bizottságához kell benyújtaniuk a környezetbarát energiatermelô rendszerek beszerzésére vonatkozó dokumentációt. Ha a bizottság azt megfelelônek, a beruházást pedig indokoltnak találja, akkor az általánosan érvényes közbeszerzési eljárás szabályai szerint kell kiválasztani a céget – amelynek a programban való részvételét most már nem kötik akkreditációhoz –, amelytôl megvásárolják a hôtermelô rendszert.
Habár megállapították, az alternatív energiarendszerek által az ezzel működô háztartásokban a fűtési költségek 30 százalékkal, a meleg vízre fordított kiadások 60 százalékkal csökkenek majd, azonban azt még nem árulták el, mikortól lehet letenni az igényléseket a Környezetvédelmi Alaphoz.
Rancz Enikô
Parkolás
Hétfôn szépen lefestették a volt mozi elôtt a parkolóhelyeket. Annak rendje s módja szerint. Több szempontból is jó. Hátha ezentúl nem fognak az átjárón parkolni, hiszen szemmel láthatóan, sárgára festve mutatja magát a parkolóhely. Sôt, az is világosan sárga a feketén, hogy hol tilos a parkolás. Mert mi történik itt? Ha párhuzamosan két autó parkol, olyannyira keskennyé válik az úttest, hogy kisautónál egyéb nem fér el. Ezért az autóbuszok, amelyek el szeretnének jutni az utasokért a megállóba, negyedórákig kénytelenek hangoskodni, tülkölni, természetesen mindhiába. Hogy aztán feladva a hangjelzést, más útvonalat válasszanak.
Reménykedtem, de mindhiába: a szépen festett tilosban kedden már leparkoltak.
Kedves-Tamás Gyopár
Törött szárnyú gólyamadár
Gólya ékesíti a borzonti Madarász András portáját. Két hete leltek a törött szárnyú nagy madárra a közeli patak szélén. Amikor megtalálták, tudott enni. Aztán másnap már, mikor Madarász András lánya kiment hozzá, nagyon rossz állapotban volt. Felvette, hazavitte az udvarra. Négy napig egyáltalán semmit nem akart enni a piros csizmás, békát fogott a család, gilisztát gyűjtöttek neki, és ötödik nap enni kezdett, így lassan helyrejött. Nappal a veteményben nézelôdik, este pedig a csűr a szállása. Lóhúst szereztek be az etetésére, azzal táplálják, de szereti a halfejeket is. Állatorvost is hívtak hozzá, de mint mondta a gazda, ingyenesen nem adhatott gyógyszert. Azt sem tudni meggyógyul-e a tôbôl eltörött szárnya, de ragaszkodik a négytagú család a gólyához, nevet is kapott. Gerlicének szólítják.
Azt is elmondta Madarász András, hogy valószínűleg a közeli gólyafészek volt az otthona a madárnak, mert a társa néha leszáll hozzá, „számonkéri”, akár verekszik vele, bizonyára azért, mert kellene költenie.
Hogy mi lesz a sorsa? Madarászék addig tartják az udvaron, amíg meggyógyul, vagy ne adj’ Isten elpusztul. Elmondták, hogy kizárólag állatvédôknek adnák oda, másnak nem. Ragaszkodnak hozzá.
Amit tehettünk, hogy szóltunk a Füles Állatvédô Egyesületnek, hogy ha van rá lehetôségük, tegyenek Gerlice érdekében.
Kedves-Tamás Gyopár
Május 12. az EKE napja
Vasárnap mintegy 27 kilométeres gyalogtúra keretében Alsó-sófalváról Siklódra látogatott a gyergyói ekések egy csoportja, akikhez csíkszeredai és parajdi természetjárók is csatlakoztak. A Simó Ádám tanár vezetette kirándulás alatt nem csak a természet illetve a gyönyörű, de kihalóban lévô falucska szépségeiben gyönyörködhettünk, az alaposan felkészült túravezetô gazdag ismeretekkel is ellátott útközben. Siklódon a gyönyörű, Kós Károly tervezte templomot Rab Vilmos református tiszteletes mutatta be.
Hétfôn elsô alkalommal ünnepelte meg az EKE napját a szervezet gyergyói fiókja. Dr. Gereöffy Ferenc, a fiók elnöke az újraalakulás óta elért eredményekrôl szólt, miután egy perc néma csenddel adóztak azok emlékének, akik már nincsenek köztünk: Vadász István mérnöknek, az újjáalakulás utáni elsô elnöknek, Molnár Sándor tanárnak és az EKE újraalakulása érdekében oly sokat tevékenykedô Málnási Csabának. (Ô volt, aki a kolozsvári Wieslerné Cserr Zsuzsanna kezdeményezését, az újraalakulás ötletét nem csak felkarolta, de meg is valósította.)
A koccintással véget ért ünnepi gyűlésen Dezsô László és Dezsô Mátyás lenyűgözôen szép kisfilmjét is levetítették. E természetjárásra kedvet adó filmet a város iskoláiban is bemutatták.
A továbbiakban az EKE országos szervezetének elnöke, Dezsô László beszédébôl idézünk részleteket.
„Miután Orbán Balázs turistaként bejárta, majd hat kötetben kiadta Székelyföld leírását, amikor a vasútépítések egyre inkább megkönnyítették a barangolást, s egyre többen hódoltak e szenvedélynek, igény formálódott a turistaság kedvelôinek összefogására is.
Magyarországon már 1873-ban megalakult az elsô turistaegyesület, Magyarországi Kárpát Egyesület néven. Volt, kirôl mintát venni, hisz a nyugat ekkor már hagyománnyal rendelkezett e téren: Londonban 1857-ben alakult meg az elsô ilyen egyesülés, az Alpine Club. 1862-ben ezt követte az Österreichischer Alpenverein, majd 1863-ban a Schweizer Alpen Verein és a Club Alpino Italiano. Ezen klubok tevékenysége megalapozta a hegyek szépségeinek felfedezését, a hegykultuszt.
Az Erdélyrészi Kárpát-Egyesület (EKE) az Erdélyi Magyar Közművelôdési Egyesület (EMKE) javaslatára jött létre, ennek kebelébôl nôtt ki. Az EKE megalakításának szükségessége már 1889-ben felvetôdött. A gondolat megfogalmazója Sándor József (1858–1945) író volt. Ôt tekinthetjük az EKE alapítójának, akit az EKE alakuló gyűlésén az új egyesület alelnökévé és elsô örökös tiszteletbeli tagjává választottak.
1891-et írtak, mikor elsô hívásra 300 tag jelentkezett az Erdélyi Kárpát Egyesület létrehozására, s a tagok száma még ebben az évben megkétszerezôdött. A turistaságért született egyesület 1891. május 12-én kezdte el tevékenységét. Illô hát, hogy e napról megemlékezzünk.
Az ekések családja sok mindent megélt. A mi feladataink megsokszorozódtak: ha azt mondjuk, hogy a tizenkilencedik század végén a technikai ragyogás elcsavarta az ember fejét, elfordult a természettôl, akkor ma azzal kell szembenéznünk, hogy az ember egyenesen hátat fordított a hegyeknek, domboknak, folyóvizeknek. Ünnepelni gyűltünk össze, az EKE-nap megtartására, hogy hirdessük, a teremtett természet mindenkinek kínálja ajándékait… gyarapodásunk érdekében.
„E szent földnek minden rejtett kincse és szépsége, melyet az EKE feltár, egy-egy lépéssel visz minket közelebb az Istenhez. Márpedig ebben áll a tökéletesedés” – mondta 100 esztendôvel ezelôtt Görög Joachim, örmény katolikus plébános, országgyűlési képviselô, az EKE gyergyói osztályának elnöke. Szavai kötelességeinket határozzák meg.
A turista a természetet önmagáért keresi, és önzetlenül szereti. Minél szélesebb rétegekben terjesztjük a turistaság szeretetét, annál több embert teszünk boldoggá.”
Kitartást kívánok ehhez a küldetéshez, leljék sok örömüket a természetben és együttlétben, adja Isten, hogy egy évszázad múlva unokáink megünnepelhessék a 100. EKE-Napot.
Bajna György
„A világból annyi a miénk...”
1891. május 12-én, 118 éve kezdte el tevékenységét az Erdélyi Kárpát Egyesület. A szervezet tavalyi, Szárhegyen tartott közgyűlésén döntés született, hogy ezentúl minden év május 12-én EKE-napot ünnepelnek a turistaság kedvelôi.
Dezsô László, az Erdélyi Kárpát Egyesületet országos elnöke és Vadász Szatmári István, a gyergyói osztály vezetôje május 12-én, kedden a Vaskertes iskolába látogatott el. Gyönyörű szép képekkel érkeztek a gyerekekhez, melyeket Dezsô László és Dezsô Mátyás készített, röviden bemutatták az EKE tevékenységét, meséltek az egyesület céljáról, mint természet megismerése, honismeret és környezetvédelem. Folyóiratokat, és az Erdélyi Kárpát Egyesületet ismertetô szórólapokat is kaptak a gyerekek, melynek mottója: A világból annyi a miénk, amennyit látunk belôle, e kiadványból még többet megtudhatnak a természetrôl, az EKÉ-rôl. A találkozón szó esett arról is, hogy ki, hány órát tölt számítógép elôtt, és hányat a természetben. A számítógép napi több órás használata messze magasan vezetett a gyerekek körében a kirándulások, a természetben való tartózkodás rovására.
Az ekések ezt tudva döntöttek úgy, hogy ellátogatnak több iskolához, felkeresik a gyerekeket, hogy minél több gyerek és a gyerekeken keresztül minél több felnôtt legyen természetbarát, járjon túrázni, csatlakozzon a EKÉ-hez, hiszen mint mondták, a természet részei vagyunk.
Baricz-Tamás Imola
Hargita Öko Alpin Klub
Kis-Békás-szoros 2009
Egyesületünk számára a 2009 év kiemelt fontosságú terve a Kis-Békás-szoros megtisztítása, turisztikai létesítményeinek újjáépítése, valamint az újraszennyezôdés megakadályozása. A szorosban tett túráink alkalmával keserűen tapasztaltuk meg az emberi hanyagság, felületesség, neveletlenség, esetenként rosszindulat eredményét.
A Kis-Békás-patak vízgyűjtô medencéjét alig pár száz ember lakja, turizmusról pedig csak idézôjelben lehet beszélni, mivel a „nagy szomszédok”, a Békás-szoros és a Nagy-Hagymás gerince mellett turista csak elvétve vetôdik arra. Annál inkább látogatott a Kis-Békás szorosa, ahol évente több száz, zömében külföldi turista fordul meg. A felsô részeken vízbe dobott szemét nagyon nagy százalékban a szorosban akad meg, kivétel az a mennyiség, amelyet a víz továbbsodor a Békás-folyóba, majd onnan a Besztercébe. A felhalmozódott szemét bizonyíthatóan háztartási eredetű, így ellentétben a Békás-szorossal, semmi szín alatt nem írható a turisták számlájára. Talán fölösleges is hangsúlyozni, ilyen „díszlet” mellett – helyi lakosként, természetjáróként, ahelyett hogy büszkék lehetnénk a természeti adottságainkra – mennyire nehéz az itt túrázó külföldiek szemébe nézni.
A szoros része a Nagyhagymás Nemzeti Parknak, de ez a statútum, sajnos, nem menti meg a helyi lakosság azon minôsíthetetlen szokásától, hogy a szemetet a patakba kell üríteni, az majd megoldja a szemétszállítás kellemetlen problémáját.
A szoros és környékének rehabilitálása három lépcsôben fog megvalósulni:
* medertakarítás,
* a további szemét besodródását megakadályozó dróthálók felszerelése a szoros bejáratánál,
* a szoros felsô és alsó részén, az elmúlt évek áradásai által elsodort pallók újjáépítése.
Az elsô nagyszabású takarítási akció május 16-án lesz, közösen a gyergyóalfalvi Sövér Elek Iskolaközpont diákjaival. Az összegyűjtött műanyagot újrahasznosítás végett egy erre szakosodott cégnek fogjuk átadni. Számítunk minden olyan természetjáró, természetkedvelô részvételére, aki szívügyének tekinti a Kis-Békás-szoros sorsát. Jelentkezni, a programmal kapcsolatos információt kérni az office@ erdelyiturak.ro e-mail címen lehet.
Hargita Öko Alpin Klub
Mi vagyunk a nagytestvér
Május elsején indultak Kárpátaljára 48-an kirándulni az ekések. A kárpátaljai látogatásról Vadász Szatmári Istvánt kérdeztük.
– Miért éppen Kárpátalja volt az úti cél?
– Kötelességünk megismerni a magyarlakta vidékeket, azokat, amelyeket elszakítottak tôlünk. Mivel tavaly ilyenkorig vízumkötelesek voltunk Ukrajnával szemben, és úgy hallottuk, hogy május második felétôl ismét bevezetik a vízumot, kihasználtuk ezt az idôszakot. Útközben megálltunk Wass Albert sírjánál, és megálltunk Koltón, a koltói kastélynál.
– Hogyan élnek Kárpátalján a magyarok?
– Ugye, nem tartoznak az EU-hoz. Úgy élnek, mint mi, ahogy éltünk a 90-es évek elején, eléggé nemzeti elnyomatásban, erôs beolvasztási folyamat közepette. A magyar műemlékek összetörve, lefestve, a magyar várakon egyetlen magyar felirat sincs. Petôfi neve is cirill betűkkel, ukránul van felírva. A magyar várakat meggyalázták, például a Munkácsi várban hokibot- és síléckiállítás van, illetve olyan ukrán értékeknek nevezett tárgyak, amelyeknek semmi köze a magyar történelemhez. A várban dolgozók meg sem szólalnak magyarul, vagy nem tudnak, vagy nem akarnak. Nacionalista hangulat van. Az emléklapok szintén cirill betűs nyomtatásúak. Nekünk az volt a szerencsénk, hogy a magyar határ mellett lévô falvakban is jártunk, itt van még tömbmagyarság. Ami nagyon érdekes, hogy a huszti református templom udvarán találtunk rovásírásos kopjafát. Mostani készítésű, ami azt jelenti, hogy nem csak Székelyföldön, a Kárpát-medence más részein is gyakorolják a rovásírást.
– Szállás…
– Mezôkaszon nevű faluban szálltunk meg. Faluturizmusba bekapcsolódott házigazdáink nagyon kedvesek voltak. Ez a falu, illetve a szomszédos települések nem álltak át még az ukrán idôszámításra, ôk magyar idôszámítás szerint számolnak. A közeli 30–40 km-re lévô ukrán városban már az ukrán idôszámítás érvényes.
– Kapcsolatok…
– Ez volt az elsô ilyen élmény számunkra, amikor nem mi vagyunk a kistestvér, hanem mi vagyunk a nagytestvér. Ezt a viszonyt nem felsôbbrendűségként, de meg kell tartani, és ahol tudjuk, kell segítenünk ôket. Erdélyrôl nagyon keveset tudnak, csak annyit, amit a Duna Televízióból láttak, illetve magyar könyvekbôl olvastak, különben kapcsolatuk nem volt. Az ottani lakók elmondták, hogy szinte nem is találkoztak ez idáig erdélyiekkel, mert ôk nem jöhetnek, vízumkényszer van. Olyan közeli kapcsolatok alakultak ki, hogy szerintem megismétlôdik e kirándulás. Meghívtuk a kisebb településeket hozzánk, reméljük, ellátogatnak Erdélybe.
Kedves-Tamás Gyopár
Szörpök, lekvárok birodalma
Bennük a természetes patika
Egyre divatosabb, egyre nagyobb az igényünk a természetes alapú termékek iránt. Olykor már nyakig vagyunk az E-betűkkel, a rózsaszín szalámival, a százszázalékos gyümölcstartalmat hirdetô üdítôkkel, a vedres lekvárokkal, amelynek csak a címkéjén láthatunk barackot.
És igencsak megörülünk egy-egy üveg igazi lekvárnak, befôttnek, szirupnak. Tiszteljük is azt, aki készíti, hiszen sok munkát igényel a folyamat, amíg a kenyérre kenhetjük.
Gáll Erzsébet hat éve, mondhatni véletlenül, fogott hozzá a gyümölcsök feldolgozásához, mára viszont sok helyen megtalálható az általa készített szörp, lekvár, befôtt.
– Hogyan fogott hozzá a szörpkészítéshez, lekvárfôzéshez?
– 2003 nyarán elbocsátottak fizetetlen szabadságra, akkor fogtam neki itt, az anyósom kertjében, akkor még kicsi volt a kert – mutat a most már 20 áras kert, a virágba borult fák felé. Akkor értek éppen a gyümölcsök, és gondoltam, pótolom az egy hónapos kiesést azzal, hogy szörpöt készítek és eladom a gyárban. Akkor körülbelül 20 feketeribizli-bokor volt. 60 liter szörp lett, a hozzá való cukrot kölcsönpénzbôl vettük. Következô tavasszal munkanélküli lettem, akkor álltunk komolyan hozzá. A család segített, a szülôk. Akkor már 150 liter szörpöt készítettünk, de ismét nem tartott ki a következô termésig. Aztán egyre többet és többet sikerült elôállítani, annak ellenére, hogy voltak, akik akadályozni próbáltak ebben. Engedélyt váltottam, de már korábban mehettem a piacra a termékeimmel. A területet örököltük, vásároltuk, a házat is, amelynek az egyik szobáját sziruposkonyhának csaptuk fel. Ma már külön műhely van.
– Hány fa van most?
– 350 ribizlibokor, de van málna és meggy is. Természetesen fel is vásárolok gyümölcsöt: áfonyát, homoktövist, fenyôtobozt, fenyôrügyet. Mindent kipróbáltam elôször, s mikor láttam, hogy igény van rá, nagyobb mennyiséget termeltünk belôle.
– Hogyan zajlik a munkafolyamat az év folyamán?
– Tavasszal a rügyezés elôtt lemossuk a fákat egy gyorsan lebomló, európai normáknak megfelelô szerrel, ez védi minden betegségtôl a fákat. Hangsúlyt fektetünk arra, hogy természetes trágyát tegyünk a tövükre. Felássuk, megmetsszük. A fekete ribizlit július 15-tôl szedjük. Kalákát szervezünk olyankor. Egy hét alatt leszedjük. Májusban a fenyôvel és a bodzavirággal dolgozunk, majd egy kis szünet után a málna, meggy, fekete ribizli, fekete kokojza, majd ismét szünet következik, aztán a bodza termése, majd érkezik Moldvából a homoktövis.
– Kártékony rovarok?
– Esetleg a bolha a nyári melegtôl, habár régen nem voltak, olyankor helyileg permetezzük, vagy leszedjük kézzel az érintett leveleket. De a tavaszi fagyok miatt is sokat izgulunk. Idén is. Sokat öntözgettünk, hogy kezdjenek virágozni a bokrok, a fák.
– A szörp, a lekvár receptje?
– Hagyományos recept, úgy készítem, ahogy otthon gyermekkoromban láttam. Természetes, házi módszer. Cukrot, de mézet is használok az édesítéshez, gyümölcscukrot is lehetne, de akkor nagyon drága lenne a termék. Mivel teljesen nyersen készülnek, szalicilt alkalmazok. Ezt ötven évvel ezelôtt is használták a háziasszonyok, s ez az aszpirin alapanyaga is. A nyár folyamán szeretném kikísérletezni a hôkezeléses tartósítást.
Minden kézi munkával készül, csupán az ôrlés gépesített. Ezért is szeretik, azt hiszem. Sokszor buszok állnak meg a kapu elôtt, és az utasok betérnek vásárolni. Nagyon szeretik a feketekokojza-lekvárt. Volt olyan is, hogy felhívtak Magyarországról, hogy küldjek fenyôszirupot, mert a gyermek köhögött, s a fenyôszörp a múltkor is milyen jót tett, és küldtem. De nemcsak a turistákra, a háziasszonyokra is gondolok, akiknek nincs idejük lekvárt fôzni, szörpöt készíteni. Az egresbefôtt is így készült.
– A lekvárok, a szörpök elkészítésében segít valaki?
– Eddig csak akkor segített egy-egy rokon vagy barát, ha nagyon szükséges volt, de az adagolást mindenképp én végzem. Most bôvítjük a műhelyt, és jó lenne egy állandó segítség, egy palackozó-berendezés, mert sokszor a töltögetéssel az apró órákig fent kell maradni.
– A gyümölcsök jótékony hatása…
– Köztudott vidékünkön, hogy a fenyôtoboz és a fenyôrügy nagyon jó köhögéscsillapító, a bodzavirágnak van egy enyhe vízhajtó hatása, de szintén használják köhögéscsillapítóként, erôsíti a légcsövet. A feketék, vagyis a fekete áfonya, a fekete ribizli, a fekete bodza, vérpótló hatásúak, mert nagy a vas- és C-vitamintartalmuk. A fekete kokojza erôsíti a szemet, magas a festékanyag-tartalma. A fekete bodzának vértisztító hatása is van, sôt segíti a tejképzôdést is. A homoktövis immunerôsítô. A jó Isten úgy alkotta meg a természetet, hogy mindenre megvan a természetes orvosság. Csak meg kell keresni, oda kell figyelni. Tele van a mezô, az erdô gyógynövényekkel.
Sokat olvastam a gyümölcsökrôl, de idôsebb asszonyoktól is sokat tanultam a jótékony hatásukról, hogy mi mire jó.
– Biotermékek?
– Szerintem azok. Ha nem éri a gyümölcsöt szennyezôdés, akkor bio. Most zajlik a hivatalos bevizsgálás, ami két évet vesz igénybe.
– Mit gondol a mai élelmiszeriparról, azokról a lekvárokról?
– Nagyon kevés közük lehet a gyümölcshöz. Azt gondolom, hogyha finomat és igazit akarunk készíteni, azt nem lehet akkora mennyiségben. Lehetne szörpös vízbôl is lekvárt készíteni zselatinnal. De miért? Becsapás lenne, és legközelebb nem jönnének vissza vásárolni. Én fontosnak tartom a minôséget, és hogy ami a címkén szerepel, az is legyen az üvegben.
– Fontos üvegben tárolni?
– Nem. A szörpöket műanyag palackban tároljuk, a lekvárokat, befôtteket üvegben. Szörpöt üvegbe is fogunk tölteni, mert a vásárlók igényei változnak.
– Az uniónak vannak megszorító elvárásai?
– Nem mondhatom. Igyekszünk teljesíteni. Most inoxedényeket kérnek, azokat kell alkalmazni a feldolgozás során, de az ilyen hagyományos termékeknél a fa is megengedett.
És ezek hagyományos szörpök és lekvárok. Csak annyiban különbözik az édesanyám által fôzött feketeribizli-lekvár, hogy az nincs címkézett üvegbe rakva, és nem jönnek turisták érte.
Hmmm… éhes lettem… jöhetne egy szelet lekváros kenyér egy csésze házi tejjel.
Rancz Enikô
I. Szárhegyi Tűzoltók Napja
Büszkék lehetnek
Igazi ünnep volt Szárhegyen az elmúlt szombaton. Tűzoltók napját ünnepelték az önkéntesek, versennyel, bállal. Ébresztôvel indult a nap, vendégek érkeztek Csíkszenttamásról, Csíkszentdomokosról, Csomafalváról, Remetérôl, Ditróból, Kilyénfalváról, Tekerôpatakról, Újfaluból, Alfaluból, Borzontról, Vaslábról. A szárhegyi csapat mellett a szárhegyi veteránok is jelen voltak. Két magyarországi testvértelepülés, Ajak és Nagybajom is részt vett az I. Szárhegyi Tűzoltók Napján. Szinte minden település tűzoltói gyerekekkel érkeztek, mint mondták, az utánpótlás fontos, nagy hangsúlyt fektetnek a fiatalok felkészítésére, hiszen a jövô bennük van.
Volt mit ünnepelniük a szárhegyi önkéntes tűzoltóknak, hiszen nemrég Phare-pályázaton nyert összegbôl vásárolhattak olyan felszereléseket, melyre méltán büszkék lehetnek. Olyan életjelkeresô műszer van tulajdonukban, mely Hargita megyében az egyedüli berendezés. Ezeket a felszereléseket állították ki, hogy a kollégák, az érdeklôdôk megtekinthessék.
A hagyományteremtô céllal rendezett egynapos programon Danguly Ervin köszöntötte a felvonuló önkénteseket. A tűzoltók sorát a tekerôpataki fúvósok vezették. A futballpályára érkezôket Gábor László Szárhegy polgármestere és Szabó Vince szárhegyi parancsnok fogadta és üdvözölte.
– Büszkék lehetünk, büszke szárhegyiek, hiszen tavalyhoz képest másként ünnepelhetünk, versenyezhetünk. És ha szükség van, fel tudjuk venni a harcot, vannak felszereléseink, hiszen sikeresen pályáztunk, mondta Gábor László.
Sipos Lajos nagybajomi parancsnok, Kerekes Miklós Ajak polgármestere és Dubóczki Zoltán hivatásos tűzoltó is köszöntötte az egybegyűlteket: ha baj van, segítünk, de ezúttal a közösség érdekében egységet kovácsolni jöttünk, mondta. Coşa Emil rendôrparancsnok is üdvözölte a rendezvény létrejöttét, a polgármester, közösség ezen tevékenységét. Majd Lázár Lajos remetei plébános szentelte meg a felszereléseket, adta áldását a rendezvényre, és beszélt Szent Flóriánról, a tűzoltók védôszentjérôl.
A szárhegyi katasztrófavédelmi felügyelô, Györffy Zsolt a mozgatórúgója, a szervezôje a rendezvénynek, vezetôje a huszonnégy fiatalt felvonultató szárhegyi csapatnak.
– Május 4-én emlékezünk meg szent Flóriánról, a tűzoltók védôszentjérôl, és úgy döntöttünk, hogy az utána következô hét végén meghívjuk az önkéntes tűzoltóbarátainkat egy közös ünneplésre, mulatságra, mondta Györffy Zsolt, ki társaival kemény munkával szervezte a több mint tíz csapatot felvonultató versenyt.
Gábor László polgármestertôl megtudtuk, egy tűzoltósági ellenôrzés kapcsán – mikor mindenre azt kellett mondaniuk, hogy nincsen – döntöttek úgy, hogy új felszerelésekre pályáznak. Phare-pályázaton 124 ezer eurós támogatást nyertek, ebbôl vásárolták a korszerű felszereléseket: víz- illetve habbal rendelkezô speciális tűzoltóautó; négykerekű terepmotor (quad); terepjáró gépkocsi; motoros és elektromotoros pumpa; áramfejlesztôgép; magassági mentôfelszerelés; tűzálló ruhák; rádióközpont; rádiótelefonok; hangosbemondó; vízálló ruhák és csizmák; gázmaszkok; személyvédelmi kellékek (védelmi kesztyűk stb.); egészségvédelmi csomag, hordágy; nagy sátrak, négyszemélyes sátrak; takarók, lepedôk, ágyneműk, könnyűszerkezetű ágyak; homokzsákok. És ugyanebbôl a finanszírozásból kiadásra került 4000 tájékoztatófüzet, amely tartalmazza a katasztrófa-megelôzéssel, illetve elhárítással kapcsolatos legfontosabb információkat.
Számos fontos felszerelés mellett a szárhegyiek arra a berendezésre a legbüszkébbek, mely tűzvész vagy földrengés esetén jelt ad, továbbít az omladék alatti túlélôkrôl.
– Hargita megyében csak nekünk van ilyen berendezésünk, de szívesen kölcsön adjuk bárkinek a műszert, ha szükség van rá, mondta Gábor László, felajánlva segítségüket.
Az elsô alkalommal megrendezett szárhegyi önkéntes tűzoltók napján a meghívottak között a hivatásosok vezetôi is jelen voltak.
Gheorghe Pop tűzoltóezredes, a Hargita Megyei Olt Katasztrófavédelmi Felügyelôség vezetôje kérdésünkre elmondta, a szárhegyi önkéntes tűzoltócsapatnak olyan felszerelése van, hogy felvehetik a versenyt a hivatásosokkal is.
– Örülök, hogy a megyében jól képzett, szervezett, bármikor mozgósítható önkéntes tűzoltócsapatok működnek, mert ily módon jelentôsen csökken a tűzesetek okozta kár is. Azt kívánom, minél eredményesebben használják a felszereléseket, de lehetôleg minél ritkábban, fűzte hozzá Pop ezredes, ki elismerôen szólt a hagyományteremtô szándékkal szervezett ünnepségrôl.
A Szent Flórián-napi tűzoltók versenyén legjobbnak a remetei csapat bizonyult, második az alfalvi, míg harmadik helyezett a szárhegyi lett. A jó hangulatban telt nap után tűzoltóbálra hívták a vendégeket, helyieket. Az adományokat a helyi önkéntes tűzoltók díszegyenruhájának elkészítésére fordítják.
Baricz-Tamás Imola
Egy művész több arca
Hadik Gyula szobrászművész életmű-kiállítására került sor az elmúlt pénteken a Pro Art Galériában. Csergô Tibor, a Tarisznyás Márton Múzeum igazgatójának szervezésében kerültek a Munkácsy-díjas szobrász alkotásai Gyergyószentmiklósra, mint mondta, nagy megtiszteltetés, hogy Hadik Gyula egy rövid ideig ránk testálta munkáit. Balázs István sepsiszentgyörgyi festôművész méltatta a kiállítást, melyen szobrok, grafikák, festmények tekinthetôk meg. Hadik Gyula munkásságára leginkább a sokszínűség jellemzô, olyan művész, aki pontosan ismeri az anyag lehetôségeit és korlátait, nem akar többet az anyagtól, mint amit az amúgy is nyújtana; humánum, optimizmus, derű sugárzik munkáiból.
– Hadik Gyula soha nem tartozott a felkapott, népszerű szobrászok közé, soha nem készített megrendelésre szobrokat, ezért is hitelesek, fogalmazott Balázs István.
A nyolcvanhárom éves szobrász egészségi állapota miatt nem utazhatott Szentmiklósra, de törökbálinti otthonában továbbra is alkot, tudtuk meg fiától, Hadik Andrástól, ki édesapja üdvözletét is tolmácsolta.
Hadik Gyula Munkácsy-díjas szobrászművész alkotásai a Pro Art Galériában május 25-ig tekinthetôk meg.
Baricz-Tamás Imola
Diák a polgármesteri székben
Baróti Emil nyolcadik osztályos diák foglalta el Csomafalva polgármesteri székét. Igaz, csupán néhány percig „kóstolt bele” a polgármesterkedésbe, de nem titkolta, hogy ha felnô, szeretne a község elsô embere lenni.
Csomafalván május 8-án nyílt napot tartottak a polgármesteri hivatalban. Ez idáig nem került sor hasonló hivatal-látogatásra. A cél az volt, hogy az Európa Napját megelôzô napon a diákok betekinthessenek a községházán zajló tevékenységekbe, valamint e napon az önkéntes tűzoltók is kivonultak a hivatal elôtti térre, hogy ha akad diák, aki kíváncsi, akkor válaszolhassanak a kérdéseire. Nem titkolt célja az volt a tűzoltóknak, hogy megkedveltessék a munkájukat, legyen utánpótlás. A diákok egy része a vízházhoz is ellátogatott.
Az V–VIII. osztályosok a községháza látogatásakor ajándékba kaptak térképet a történelmi Magyarországról, valamint egy unióról szóló kiadványt is. Elsôként a gyűlésteremben tartott ismertetôt Ambrus A. Árpád az Európai Unióról, illetve a helyi önkormányzat működésérôl. Ott arról faggatták Ambrus Árpádot, hogy hányan élnek Csomafalván, s persze viszonyították Alfaluhoz, hogy felmérjék az erôviszonyokat, az örök ellentét jegyében. Mint elhangzott, 4493 lelket számláltak legutóbb a községben. A különbözô irodákban zajló tevékenységeket is felsorolta az „idegenvezetô”, a gyermekek pedig kíváncsian hallgatták.
Majd a polgármesteri irodára voltak kíváncsiak leginkább. Ahogy birtokukba vették az irodát, Baróti Emil foglalta el Márton László Szilárd polgármester székét, onnan hallgatta a kérdéseket.
Elmondta a kicsi polgármesterjelölt, hogy segítené a falut, az utakat javíttatná fel, amúgy erdészeti iskolában szeretné folytatni tanulmányait.
Kérdéseket intéztek Márton László Szilárd polgármesterhez, a munkaprogramjára voltak kíváncsiak, illetve arra, hogy miért jó polgármesternek lenni. Kihívás, lehetôség arra, hogy elképzelései szerint alakítsa a községet – hangzott a válasz. Aztán az utak leaszfaltozásáról is érdeklôdtek a diákok. Majd elhangzott, hogy pályáznak két iskola feljavítására.
Vidám hangulatban zajlott a hivatal látogatása, lehet, annak köszönhetôen, hogy a tanórák ideje alatt tették mindezt. Érdeklôdtek is a diákok, ki tudja, az is lehet, hogy néhányuknak ez volt az elsô lépés az önkormányzati képviselôség, önkéntes tűzoltóság, vagy Baróti Emil esetében akár a polgármesteri szék felé.
Kedves-Tamás Gyopár
Ajándék a fogyatékkal élôknek
A Napsugár az Esôben Alapítvány fiataljai játszodtak, halakat etettek az Anda panzió kertjében szerdán. Emellett hasznos szájápolási tanácsokat hallhattak a bohóctól, aki igencsak tetszett a népes társaságnak, és dr. Török Imola fogorvos jóvoltából fogkrémet és fogkefét kaptak ajándékba. Miután mindenki megkapta az ajándékcsomagot, és a bohóccal, Tamás Boglár színművésszel közösen elismételték, amit a szájápolásról feltétlenül tudni kell, énekeltek, csoportos játékokat játszottak.
– Kémenes Zoltán keresett meg, hogy jöjjünk ki a gyerekekkel ide a panzióba, és töltsünk el egy napot – mondta Csata Kinga, a Napsugár az Esôben Alapítvány vezetôje. Török Imola szájápolási csomagot hozott a gyerekeknek. Ez a kezdeményezés meglepett bennünket, pozitív értelemben, ugyanis nagyon kevés ember nyit a fogyatékosok felé, fôleg úgy, hogy nem mi kérjük fel ôket. Ha vannak ilyen emberek, akkor ez a világ még nincs elromolva. Még van remény, hogy odafigyelünk egymásra és a fogyatékosokra. Köszönöm nekik ezt a lehetôséget, Huszár Árpádnak is, a panzió tulajdonosának, és az önkénteseknek, akik segítettek, hogy le tudjuk bonyolítani a programot. Azonkívül, hogy a panzió helyet adott, ebéddel is kínált minket.
Amint dr. Török Imola elmondta, nem az elsô felvilágosító akciójuk a bohóccal, igaz, általában a rendelôben szokott történni. „Az ilyesmi csak úgy jön magától. Ha már kitaláltuk ezt Zoltánnal közösen, akkor miért ne adhattam volna mindegyiküknek fogkrémet és fogkefét is” – mondta kérdésünkre, hogy miért tartja fontosnak az ilyen tevékenységet.
Minden bizonnyal jól érezték magukat az erdô alatt a gyerekek, és lehet, hogy fogászatra is bátrabban mennek majd.
Rancz Enikô
Új Élet, Kórház, Forradalom
A város egyik legrendezettebb utcája az Új Élet utca. Nagyon rég barompiac is volt itt. A gimnázium építésekor e közterületet az iskola részére adták át, aztán a kommunizmus éveiben felparcellázták e részt, utcát alakítottak ki. Az utca valóban mindig kellemes, viszonylag csendes és tiszta utca volt, amelybôl nem hiányoznak a bokrok és a fák. Udvarai rendezettek, lakói egymást sarkallták arra, hogy szebbé tegyék. Nem ártana, ha példájukat más is követné.
A Kórház utca a régi kórházról kapta a nevét. Ahhoz képest, hogy milyen fontos a temetô miatt, nem tartozik elkényeztetett utcáink közé. Pedig nem is hosszú, nem is széles, ráadásul fasor is van benne, ami, ha a köztéri fák elleni tiltakozás jegyében minden ürügyet megtaláló gyergyószentmiklósiakat nézzük, kész csodának számít százados fáival. Igaz, e fák fôleg a régi kórház kerítése mellett zöldellnek és ontják az oxigént, tisztítják a poros levegôt, aztán az immár Gyergyóban – sajnos, nem csak a városban – meghonosodott szokás szerint, ezeket a gyönyörű erdei fenyôket ugyancsak nehéz lenne lefejezni, mint a nyíreket, jegenyéket, hársfákat.
Valamikor a mai Forradalom negyed helyén gyönyörű fák, gyümölcsös és sportlétesítmények voltak. Teniszkertnek sem véletlen hívták, de működött itt kugli, itt volt a szabadtéri jégpálya, ameddig le nem költöztették mai helyére, elôször csak szabadtérinek, aztán a nyolcvanas évekre födöttnek.
Mindenki számára kedves hely volt. Lázár Pali bácsi szép gyümölcsöse és mindig pedánsan karban tartott zöldségeskertje, ahol a kerítés mindössze egy méter magas volt, mégsem kellett féltenie munkája eredményét semmilyen tolvajtól, zárta a város felôl a sportlétesítményt. A hatvanas évek elejére e közterületté nyilvánított sportpályából elôbb Tôke Ferenc akkori néptanácstitkárnak szakítottak ki egy házhelyet, aztán következett a teljes terület beépítése. Ma is csodának tartom, hogy néhány öreg fa még megmaradt hírmondónak.
Az egykor a GYSE tulajdonát képezô öltözô és melegedôre gondolva, ami ma korszerűsítve a Tanulók Háza, mindig megjelenik elôttem a korán elhunyt Nagy Barna bácsi arca. Egyik nagyon tevékeny szervezôje volt a gyergyói sportéletnek, olyanokkal együtt, hogy a még régebbi lokálpatriótákat: dr. Gaál Alajost, Kocsis bácsit, Zárug Pistát, illetve Székely Imre bácsit is megemlítsem, akiket Basilides Tibor, Málnási Béla bácsi, Karda László, Butiurcă Ioan, akit Jánosnak nevez ma is mindenki, ha vissza-visszatér Szászrégenbôl, és társai követtek.
A teniszezôk között pedig olyanok neve nem halványul, mint dr. Siegler Emilné Barabás Babkó, Lázár Mityu bácsi a gyógyszerész, doktor Herszényi László, Elekes Antal, a hangoskodásával mindig kitűnô Lázár Frédi és társaik. Gyermekként sokszor néztük mérkôzéseiket, amik úgy tűntek a dróthálón kívülrôl, mintha soha nem babra mentek volna.
Hasonló volt a hangulat a kugliban és a mellette működô klubban, ahol az asztalitenisz és a römi volt a legkedveltebb, s ahol Kercsó Pista hangja nyomott el minden más hangot, akinek szellemes megjegyzései közül ma is sok forog közszájon. A bábu-állító gyermekek zsebpénze mindig biztosítva volt. Errôl legtöbbet egykori osztálytársam, Bajkó Misi tudna mesélni.
Jó férfi és nôi tekecsapata volt egy idôben a Gyilkostó Kisipari Szövetkezetnek, ahol Málnási Béla bácsi szervezte, irányította – és nem is akárhogyan – a sportéletet, de tekézni nagyon sokan szeretettek, és nem csak iparosok a város lakosai közül. E szép és akár családiasnak is nevezhetô sportág a jelenlegi tekepályának csúfolt épület romosodásával mondhatni, eltűnt a városból. Nagy kár érte.
A Teniszkertbôl tehát lakónegyed lett. A ’89-es változásokra már ló is nézett ki a „csillagblokk” emeleti ablakából, olyanynyira lezüllesztették egyes lakói. Mára ismét lakhatóbb a volt Augusztus 23, ma Forradalom negyed.
Eltűnt idô nyomát próbáltuk megtalálni. A néhány öreg fán és a GYSE volt épületén kívül nincs más tanúja annak az idônek, ha csak a szép belsôségbôl Lázár Pali bácsiéknak meghagyott kert fáit és családi házukat is nem sorolom ide.
A negyed sétányai jobb idôket is megéltek. De hol van már a tavalyi hó?
Mai kérdésünk: Mikor lett lakónegyed a Teniszkertbôl?
A választ a GYTV testvériség sugárúti stúdiójába május 21-ig várjuk.
Bajna György
Mi volt a bűne Pál Bélának?
(Részlet a szerzô Kálvária című – készülô – könyvébôl)
A szekuritáté karmai között című művében Buzás László ezeket írja a kegyetlenül meghurcolt ditrói matematika-tanárról:
„Arra lettem figyelmes egyik alkalommal a 69-es cellában, hogy a szomszéd cellát kinyitják, és Béla bácsit kivezetik a folyosóra. A fülemet az ajtóhoz tapasztottam, és úgy figyeltem, és hallgattam, hogy mi történik. Rúgásokat, ütéseket hallottam, közben ketten is ordítottak, hogy a nép ellensége, a haza ellensége, ez kell neked, és Béla bácsi csak jajgatott, nyöszörgött, hogy ne üssék. Nem tehettem semmit, a könny kiesett a szemembôl…”
Melyik országnak volt ellensége Pál Béla, és miért?
Az „egységes” szocialista Romániának volt ellensége, mert jogot követelt a népnek, amelybôl vétetett.
Zárkózott ember lévén – nehezen lehetett szóra bírni. De egy másik alkalommal, amikor hosszas titkolózás után mégiscsak megnyílt, és ha szűkszavúan is, de elárulta börtöntársának, a csíkszeredai Borbély Ernônek, hogy ôt miért is ítélték el.
– Azért zártak be – mondta Pál Béla –, mert írásban állást foglaltam a Ceausescu-féle homogenizálás ellen. Azt akartam, amit sok erdélyi és nem erdélyi magyar akart, hogy Romániában a magyar anyanyelvűeket az egyetem befejezése után ne helyezzék a Kárpátokon túlra, az ottaniakat erôszakkal ne helyezzék Erdélybe. A magyar osztályokat ne alakítsák át román osztályokká, ne korlátozzák a magyar könyvek megjelenését, ismerjék el végre, hogy itt magyarok is élnek, akiknek a jogait hiába keressük, pedig az Alkotmány biztosítja. Ezt névtelenül, de zárt borítékban küldtem el a legmagasabb állami szervekhez, amelyek tudtak volna ezen segíteni. Nem küldtem külföldre a leveleket, mégis veszélyes irományoknak minôsítették. A belügyesek ezt úgy fogalmazták meg a vádiratban, hogy „a szocialista állam elleni propaganda”.
Hát ez a bűnöm. Ezért kaptam betegen hat évi börtönt, ezért ütnek-vernek.
Nem a fantázia szüleménye, hogy Pál Bélát fizikailag bántalmazták a börtönben. Álljon itt bizonyítékként egy másik viszszaemlékezés is, amelyet Pál Béla valamikori cellatársa, Ion Bugan írt, aki a szabadulás után Amerikába emigrált. Íme, a szöveg egy részlete magyar fordításban: „Emlékszem, még egy szörnyű esetre. Béla bácsinak mi gondját viseltük, mert beteg és tehetetlen volt. Enyedi raboskodása idején (1984–86 között) kivitték a cellából, és úgy megverték, hogy ordított fájdalmában, mi a vizettán kukucskáltunk, amikor írom ezeket a sorokat, felteszem a kérdést: mit vétett ez a védtelen, beteg ember? Még jobban felháborít, hogy ezek a bestiális ôrök magyarok voltak.”
Ion Buga emelte ki a „magyarok” szót, tehát idôzzünk itt el egy kicsit.
A történet hozzávetôleges idejeként 1984–1986 szerepel. Ekkorra már az államhatalom berkeiben eléggé lezajlott az etnikai tisztogatás. De egy akkora börtönben, mint az enyedi, ahol a rabok létszáma 2500 körül mozgott, megtörténhetett, hogy a magyar ôrök közül is maradtak néhányan, akik verôlegény-minôségben igyekeztek az állam iránti hűségüket buzgón bizonygatni.
Viszont a diktatúrában nincs pardon: egyik fogaskerék hajtja a másikat, és ôrli az áldozatokat. Itt, a nagyenyedi börtönben is lehettek magyarok, akik a saját fajtájukat még jobban kínozták. Voltak, akik a pénzért vállalták ezt a dicstelen szerepet. De ha így volt, ez nem csökkenti a kommunista diktatúra bűneit. A börtönben az volt a cél, hogy a politikai foglyokat testileg-lelkileg tönkretegyék, ha majd kiszabadulnak, ne legyen se erejük, se bátorságuk szembeszállni az elnyomó hatalommal.
Gergely Géza
Tövénytelenség pártolása a hivatalban
A múlt lapszámban megjelent, Nagy István titkárral kapcsolatban leírtakból tisztán kivehetô, hogy ô az egész várost az orrától fogva vezeti, mivel neki a munkaszerzôdése meg kellett volna szűnjön, amikor elindult polgármesternek. Ezt igazolja a Közhivatalnokok Országos Ügynökségének a 1442357/25.06.2008-as számú válasza is. Eszerint közhivatalnokok csak abban az esetben kampányolhatnak, ha beadják törvényes keretek között a felmondásukat. Mivelhogy Nagy István nem tett eleget a törvény elôírta követelményeknek, életbe lépett a 188-as törvény 1999-bôl, ennek a 101-es bekezdése 1 sz., b. alpontja, amely kimondja, hogy a köztisztviselôkkel kapcsolatosan megjelent egy törvényes összeférhetetlenség, és ha az adott közhivatalnok nem tesz semmit ennek az összeférhetetlenségnek megszüntetésére tíz
naptári napon belül, akkor az, akinek a hatáskörébe tartozik a kinevezése, megszünteti a munkaszerzôdését fegyelmi eljárásként. Pap Iosif akkori polgármester nem tudta életbe léptetni e törvényt, mivel a titkár úr hosszan tartó betegségben szenvedett. Ugyanakkor ez nem akadályozta meg a helyhatósági választások elôtti kampányban való részvételét. Ezt az utasítást a következô polgármester, Mezei János kellett volna véghezvigye, de több mint valószínű, a hivatalban lévô tisztelt köztisztviselôk nem hozták tudomására.
Én figyelmeztettem a törvénytelenséggel kapcsolatban, levélben Mezei János polgármestert, aki válaszolt, hogy be lesz tartva a törvényesség, de nem részletezte, hogy miként. Visszatértem, hogy részletezze az eljárást, de arra a levélre törvényes határidôn belül semmilyen választ nem kaptam.
A múlt tanácsülésen Nagy István jegyzô 2008-as évi tevékenységét jónak minôsítették, annak tudatában, hogy mindjárt egy éve törvénytelenül tölti be a titkári állást.
Mint köztisztviselô, nem riad vissza attól sem, hogy városunk gyanútlan állampolgárait ütlegelje, például Burján Gál Emilt, ahelyett, hogy visszaszolgáltassa jogos tulajdonát. Ez az Adevărul Harghitei idei, május 12-i lapszámában is olvasható. A törvényességet semmibe se veszik, mivel a hivatalnál több mint 200 megválaszolatlan levél fekszik, egyesek még 2007-bôl. Polgármester úr és tisztelt tanácsos urak, nem lenne helyénvaló visszavonni a titkár úr kiváló értékelését?
A polgármester úr mikor szándékszik felelôsségre vonni a tisztelt titkár urat?
2009. 05. 13
Szabó Szilveszter
A Felélt jövô
(A Fenntartható Fejlôdés Egyetemközi Kutatócsoport – FFEK – helyzetértékelôje)
(folytatás az elôzô lapszámból)
A környezeti válság fenyegetéseire tekintet nélkül, minél többet kicsikarva kiaknázzák a bolygó olaj-, földgáz-, szén-, lignit-, olajpala- és olajhomokkészleteit. Az energiaárak ugrásszerű emelkedése így sem kerülhetô el. A pazarlórendszer azonban fennmarad, még jobban pusztítva az embert éltetô természetes környezetet. A szegények és a gazdagok közötti ellentét még kirívóbb lesz, a csökkenô népességű gazdag országokba való bevándorlás ellenôrizhetetlenné válik. A természeti csapások egyre nagyobb pusztításokat okoznak, amelyek feltartóztathatatlan népvándorlásokhoz vezetnek.
Az erôforráshiány elsôsorban a szegényebb, nagy népsűrűségű országokat sújtja. A kôolaj és földgáz hiánya miatt a mezôgazdasági termelés csökken, és a ma, Észak-Koreában tapasztalható éhínség általánossá válik. Mivel számos ilyen helyzetbe kerülô ország atomfegyverrel is rendelkezik, világszerte elképzelhetetlenül súlyos összeütközések alakulnak ki.
A természet fokozódó szennyezettsége, a természetes környezet romlása újabb és egyre pusztítóbb betegségek sokaságának megjelenéséhez vezet. Az emberi immunrendszer nem tud alkalmazkodni a mérgezett környezet okota végzetes változásokhoz. Az orvostudomány képtelen kezelni az újabb fertôzô kórokat, az immunrendszer újabb és újabb betegségeit. Az egészségügy rendszere összeomlik.
A kaotikus folyamatok kezelhetetlensége nyilvánvalóvá lesz. Az egyenként még talán megoldható kérdések hatalmas mértékben felerôsítik egymás káros hatásait. A pénzügyi és gazdasági világrendszer szétesik, a világrend összeroppan, és a végítélethez hasonlító viszonyok alakulnak ki. A válságba zuhanó fogyasztói társadalmak tömegei az ugyanolyanná gyúrt gondolkodásuk miatt képtelenek alkalmazkodni. Csupán az autóvezetésre, különféle távirányítók, mobiltelefonok kezelésére kiképzett, csak a szűk szakmájához értô emberek társadalma bénulttá válik. A rájuk zúdult balsors miatt a felbôszült emberek bűnbakokat keresnek. A tömegek azokra a hirtelen kiemelkedô hangadókra hallgatnak, akik leginkább megérzik az akaratlanul is állatias viselkedésre beállított emberek lelke mélyén kavargó torz indulatokat.
A tömegek azok ellen fordulnak, akik vezették ôket, és amint a 20. században is annyiszor, utólag felfoghatatlan és értelmezhetetlen borzalmakat követnek el. A legsúlyosabb zavargások a fejlettnek nevezett országokat sújtják.
3.3.2. Megállunk a lejtôn
Most jöjjön a sikeres forgatókönyv. (A jól csengô pozitív részletek többségének nincs nagyobb esélye 10–15%-nál.)
A politikai-gazdasági hatalmat birtokló gazdag országok polgáraiban tudatosodik a fenyegetô világméretű válság veszélye. Felismerve a fenyegetettséget, az emberek takarékoskodni kezdenek, és gondolnak nemcsak maguk, hanem gyermekeik jövôjére is. Rájönnek arra, hogy a gátlástalan fogyasztás, az igazából szükségtelen javak halmozása nemcsak az életterünket pusztító tevékenység, a természetes környezet, így a jövônk elleni vétek, hanem az ô életük minôségét is rontja. Tudatosabban tervezik vásárlásaikat, csupán azzal, hogy elhalasztják például az autócseréket, mert takarékosabb autókra várnak, elérik a kulcsiparágnak számító járműipar gyökeres átalakulását. Mivel a katonai jellegű megoldások sorra kudarcot vallanak, a hadipar és a nemzetközi fegyverkereskedelem veszít súlyából. A szélerôművek egyre jobban elterjednek. Az olajárak ugyan jelentôsen emelkednek, de csak fokozatosan, mert a gyorsan terjedô többfeladatos termelési rendszerek (ahol az egyes termelési ágak a másik ág többlethôjét és és/vagy hulladékát hasznosítva) szintén hozzájárulnak a végtermékhez. Ilyen például a Pauli-rendszerű sörfôzés. A sörfôzdék az árpa 4%-át hasznosítják eredetileg, a többi hulladék. Itt gombákkal etetik át, utána jó állati takarmánynak. A hulladék 26%-a fehérje, ebben gilisztát tenyésztenek, amely baromfitáplálék. A tenyészállatok ürüléke természetes (bio) erôforrás. A visszamaradó szennyvizet megfelelô növényi és állati (hal) társulások teszik teljesen tisztává. A lúgos szennyvízbe bevezetik a sörfôzéshez alkalmazott fűtés szén-dioxidját, amely így algák tenyésztésére is alkalmas. Az új többfeladatú rendszer teljesen önellátó hétszeres termelékenységű és négyszer több munkást foglalkoztat, egyre kevesebb erôforrást használnak fel. A mezôgazdaság, ipar, kereskedelem olyan rendszerekbe szervezôdik, amelyek a helyi adottságokhoz alkalmazkodva lehetôleg kevés erôforrással tartják fenn magukat. Az emberek fehérjeszükségletüket elsôsorban növényi fehérje fogyasztásával fedezik.
(folytatás a következô lapszámban)
Tisztújítás a Gyergyó Területi Ifjúsági Tanács soraiban
A Gyergyó Területi Ifjúsági Tanács (GYTIT) a medence ifjúsági szervezeteit tömörítô ernyôszervezet, mely a Magyar Ifjúsági Értekezlet tagja.
A Magyar Ifjúsági Értekezlet a romániai magyar ifjúsági közösség szervezeteinek és helyi képviseleti testületeinek önálló és független érdekvédelmi, közképviseleti és érdekegyeztetô társulása. A MIÉRT a nemzeti identitás védelme és megôrzése érdekében elôsegíti a romániai magyar ifjúsági közösség önszervezôdését, célja és értelme azon feltételek megteremtése, amelyek mellett ifjúságunk társadalmi jelentôségének megfelelôen, részt vehet magyar nemzeti közösségünk és az ország társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális életében.
A GYTIT programok, rendezvények, képzések szolgáltatása mellett érdekképviseletet lát el helyi és országos szinten. Találkozópontja a MÚÚÚVI rövidfilmfesztiválnak, a Gyergyói-medenceszintű Gólyabálnak, és még hosszú a sor.
A fiatalok tömörülése május 10-én tartotta tisztújító küldöttgyűlését. A hozzájuk hasonló szervezetek gyors életvitelének megfelelôen új arcokkal, és ezzel együtt új ötletekkel, látásmóddal gazdagodott működése alatt. „Egy ifjúsági szervezetben nagyon gyorsan cserélôdnek az emberek. Állandóan jönnek a még fiatalabbak, akik másképp akarnak csinálni mindent, de ez így van a legnagyobb rendben” – mondta Barti Tihamér leköszönô elnök, aki a szervezet gazdasági alelnöki tisztét vette át.
Bartinak a nevéhez köthetô az a nagy megvalósítás, hogy a gyergyói szervezetet sikerült országos szinten a legnagyobb ernyôszervezetek közé emelni, a MIÉRT keretén belül. Szervezôkészségének és lobby- tevékenységének köszönhetôen, medencénkbe nagyon sok pénzt sikerült hoznia a különbözô rendezvények, szervezetek számára. Ezt a kitartó és eredményes munkát köszönték meg a tagszervezetek Bartinak, akit felkértek, hogy maradjon a szervezet berkeiben, és elfoglaltsága ellenére, gazdasági alelnökként továbbra is segítse a szervezet munkáját.
Az új ifjúsági vezetôt Magyari Levente személyében választotta meg a küldöttgyűlés. A 2007-es év mozgalmi hangulatban telt el. Egymást érték a rendezvények, megmozdulások, megugrott a leadott pályázatok száma. 2008-ban az érdekképviseletben elért sikerekkel gazdagodott medence szinten az ifjúság. „Az elkövetkezô két évben ezeket a sikereket abban fogjuk kamatoztatni, hogy önkénteseket vonzzunk be, és felpezsdítjük ismét az ifjúsági megmozdulásokat. A szerkezeti struktúra megerôsödött, tudást és eszközöket halmoztunk fel. Most ezeket kell hasznosan megosztanunk és továbbfejlesztenünk a tagszervezeteink igénye szerint – vonta meg a mérleget az új elnök.
Az alelnöki feladatkörök elválasztása ennek szellemében történt: ügyvezetô elnök – Kolumbán Boglárka, önkormányzati alelnök – Erôs Levente, diákköri alelnök – Muresán Roland, kulturális alelnök – Gáspár Balázs, gazdasági alelnök – Barti Tihamér, kommunikációs alelnök – Kótai Levente lett. Az operatív vezetésnek szerves részét alkotják a regionális alelnökök, akik földrajzi elhelyezkedés szerint a medence egy-egy régiójához tartozó településcsoport ifjúsági szervezeteinek munkáját hivatottak összehangolni. Ôk név szerint: Pupák Kinga, Balázs Szabolcs és György Lehel.
Számos stratégiai feladatot vállalt fel az új vezetés. Prioritást kapott a kiegyensúlyozott teljesítmény. „Gondosabban fogjuk az erônket beosztani, hogy egész évben és a medence teljes szintjén tudjunk felmutatni sikeres programokat” – jelezte a rendezvényekért felelôs ügyvezetô, Kolumbán Boglárka. Napirenden van egy kiadvány megszerkesztése, mely a fiataloknak kíván útmutatóul szolgálni adminisztratív, bürokratikus ügyek intézésében, amit Kótai Levente kommunikációs alelnök kezdeményezett. A Félsziget Fesztivál szervezésében az eddiginél is látványosabban akarnak részt venni a gyergyóiak. A visszajelzések, tavalyi sikerek alapján, az idén is szívesen látják a tôlünk érkezô önkénteseket. A küszöbön vannak olyan akciók, mint Tiltakozás a Hargita Megyei Ifjúsági Igazgatóság vezetôjének, Csedô Zsófiának méltánytalan leváltása ellen, Szobortakarítási Akció, EU vetélkedô, Közös felkészülés a pályázatírásra, Ifjúsági Estek, honlapfejlesztés. Mindezekrôl részletes tájékoztatást fog kapni a fiatalság, de az ennél tágabb közönség is, mert „a fiataloknak nem csak egymás közt kell jól érezniük magukat, hanem a többi korosztállyal is meg kell találni a közös hangot. Meg kell mutatnunk, hogy vannak értékeink, és láthatóvá kell tenni ezeket, és ha majd mi is idôsek leszünk, akkor mi is mondhassuk, hogy bezzeg a mi idônkben” – nyitott az idôsek irányába Gáspár Balázs kulturális alelnök.
GYTIT elnökség
Sport
Labdarúgás
Timaru gólokat rúgott!
Ioan Timaru, a Bukaresti Steaua többszörös bajnok jégkorongozója labdarúgóként is szerepel a Hargita megyei IV. Ligában. A balánbányai labdarúgócsapat színeiben pályára lépô jégkorongozó a legutóbbi, 23. fordulóban kétszer is betalált az ellenfél együttes kapujába. Ezen az érdekességen túlmenôen örvendetes, hogy a gyergyói csapat idegenben gyűjtötte be a gyôzelemért járó bajnoki pontokat.
A megyei bajnokság 23. fordulójának eredményei.
Homoródalmási Homoród – Gyergyószentmiklósi Jövô 1–4 (0–1). Gólszerzôk: Sorbán Alpár (66. – 11-esbôl), illetve Kovács Alpár (32.), Bakos Csaba (58.), Mezei Imre (85.) és Nagy Dénes (88.).
Maroshévízi Tudomány – Székelyudvarhelyi Roseal 1–5 (1–0). Gólszerzôk: Cojocaru Marcel (45.), illetve Iorga Nicolae (53. és 57.), Ferenczi Szabolcs (48.), Dénes Jenô (82.) és Kovács Ákos (90.).
Balánbányai ASA – Csíkszentmihályi Törekvés 4–1 (1–0). Gólszerzôk: Timaru Ioan (31. és 59.), Drian Mirel (64.) és Sion Daniel (76.), illetve Szép Levente (55. – 11-esbôl).
Csicsói KSE – Székelykeresztúri Egyesülés 9–0 (3–0). Gólszerzôk: Bálint Csaba (78., 80. és 87.), Doltea Alin (38. és 60.), Szabó Sándor (16.), Becze Gábor (27.), Részegh Elôd (50.) és Miklós Csongor (76.).
Salamási Tudomány – Szentegyházi Vasas 0–9 (0–6). Gólszerzôk: Gergely Tibor (1., 8., 36., 38. és 90.), Knobloch Zoltán (34. és 49.), Lôrincz István (3.), Demeter László (47.).
A Csíkszeredai Start 2000 ISK – Gyimesközéploki Csillag mérkôzés május 23-án 11 órai kezdettel kerül lejátszásra. Parajd csapata szabdnapos volt.
Múlt héten lejátszásra került a 14. fordulóban elnapolt bajnoki mérkôzés. A találkozó eredménye: Maroshévízi Tudomány – Salamási Tudomány 2–3 (1–0).
A közetkezô, 24. forduló elsô mérkôzését május 13-án, szerdán délután rendezték. Az említett napon a Gyergyói Jövô – Csíki ISK mérkôzés került lejátszásra.
Május 16-án, szombaton a következô műsor szerint mérkôznek: Székelykeresztúr – Homoródalmás, Székelyudvarhelyi Roseal – Csicsó (mindkét mérkôzés 11 órakor kezdôdik), Gyimesközéplok – Parajd (14 órától), Szentegyháza – Balánbányai ASA (17 órai kezdettel); május 17-én, vasárnap: Csíkszentmihály – Maroshévíz (17 órai kezdettel).
* A megyei szintű Románia-kupa Hargita megyei szakaszának 2009/2010-es kiírása keretében a múlt héten lejátszott mérkôzésen: Fiatfalva – Parajd 0–2 (0–2). Gólszerzô: Ozsváth Zalán (22. és 29.). A gyôztes csapat bejutott a legjobb nyolc közé. Korábbi eredmények: Lövéte – Szentegyháza 0–2, Szentábrahám – Székelyudvarhely 2–9, Farcád – Csíkszentmihály 3–0 (játék nélkül), Madéfalva – Balánbánya 1–5, Malomfalva – Maroshévíz 5–0 és Csíkszentsimon – Csíkszereda 5–2. A Karcfalva – Gyimesközéplok találkozóra május 31-én kerül sor.
* A megyei szintű ifjúsági bajnokságok legutóbbi eredményei. Ifjúsági A- és B-csoport: Balánbánya – Zetelaka 3–0, Csíkszentmárton – Székelykeresztúr 3–6; ifjúsági C-csoport: Udvarhelyi AFC – Gyergyói Elite 0–9. Ifjúsági D-csoport: Parajd – Csíki ISK 0–3, Balánbánya – Udvarhelyi ISK 1–2, Csíki ISK – Udvarhelyi ISK 2–1, Udvarhelyi ISK – Maroshévíz 0–1, Szentegyháza – Homoródalmás 4–0, Udvarhelyi AFC – Szentegyháza 4–1, Homoródalmás – Székelykeresztúr 0–3, Udvarhelyi ISK – Maroshévíz 0–1. Ifjúsági F-csoport: Udvarhelyi Roseal – Udvarhelyi ISK 3–0, Roseal – Csíki Siculum 2–0, Udvarhelyi AFC – Csíki Siculum 0–5, Udvarhelyi ISK – Csíki Siculum 2–6, Udvarhelyi ISK – Udvarhelyi AFC2 2–4, Udvarhelyi Roseal – AFC 3–1.
* A Fegyelmi Bizottság döntése értelmében bejelentett meg nem jelenés miatt Zetelaka ifjúsági A-csoportos csapatát 150 lejes büntetéssel sújtották. Ez az eset elsô meg nem jelenésnek számít.
* Harmadik meg nem jelenés miatt a Tölgyesi Real ifjúsági C-csoportos csapatát 500 lejjel büntették és kizárták a bajnokságból. A csapat következô mérkôzéseit 0–3 arányban elveszíti.
* A maroshévízi csapatot 95 lejjel büntették, mert egy mérkôzésen az együttes játékosai öt sárgalapot gyűjtöttek össze.
* Egyfordulós eliltást kapott a gyergyói Bakos Csaba, a pénzbírság ez esetben 65 lej.
Jégkorong
Nagyobb pénzbüntetés
A játékosok egy kört kimaradnak, a klub 800 lej helyett 10 000 eurót fizet, a mínusz 15 pontos hátrány viszont marad – határozott hétfôn, május 4-én a Román Jégkorong Szövetség (FRHG) döntéshozó testülete, a szövetségi büró.
A válogatott bojkottálásáért a testület súlyosbította a HC Csíkszereda klubra kirótt pénzbüntetést. A legutóbbi román bajnokság ezüstérmese 800 lej helyett tízezer eurót kell befizessen a szövetség kasszájába. Megmaradt a csapat 15 pontos büntetése, viszont csökkentették a játékosok eltiltását. Ennek következtében Fülöp Róbert, Nagy István, Adorján József, Góga Attila, Flinta Botond, Mihály Ede, Petres Tivadar, Mihály Árpád, Antal Zsombor és Lôrincz Levente a korábbi nyolc helyett négy, román bajnoki fordulóra szóló eltiltást kapott. Tánczos Barna, a szövetség elnökének nyilatkozata szerint az eltiltás egy teljes körre értendô, azaz a játékosok egy-egy Sportklub, Progym Hargita Gyöngye, Steaua és Brassó elleni mérkôzésen nem léphetnek jégre a következô, 2009/2010-es idényben.
Jégkorong/ IIHF
A nemzetközi szövetség döntései
Fehéroroszország rendezi a 2014-es jégkorong-világbajnokságot – döntött múlt pénteki, berni kongresszusán a Nemzetközi Jégkorong Szövetség (IIHF). Az eseményre Magyarország, Lettország és Ukrajna pályázott még.
A fehéroroszok 75, a magyarok 24, a lettek 3, az ukránok 2 szavazatot kaptak. A 2014-es, 16 csapatos tornára májusban, három hónappal a szocsi olimpia küzdelmei után kerül sor. A fehéroroszok sikertelenül pályáztak a 2013-as tornára. A mostani pályázatuk erôsebb volt, tulajdoníthatóan annak, hogy az év végén átadják az új, 15 ezer férôhelyes Minszk Arénát. A másik fôvárosi csarnok 8000 nézô befogadására alkalmas. A jövô évi vb-t Németország, a 2011-est Szlovákia, a 2012-est és 2013-ast Finnország és Svédország közösen rendezi. A két ország eredetileg külön-külön nyerte el a rendezés jogát: a finnek a 2012-esét, a svédek a 2013-asét. A tervek szerint a két északi ország vb-mérkôzéseit mindig otthon vívná, és csak az elôdöntôtôl kerülne sor az eredeti házigazdánál a fennmaradó több találkozóra. René Fasel, az IIHF elnöke elmondta: a két torna különleges lesz, ám az IIHF továbbra is azt támogatja, hogy a pályázók egyedül jelentkezzenek. Elhangzott, hogy Kuvait és Grúzia felvételével 69-re nôtt az IIHF-tagországok száma. A magyar jégkorong-válogatott jövôre Ljubljanában próbálhatja meg kivívni a feljutást a világ élvonalába. A szlovénok 2010. április 24. és 30. között a ljubljanai Tivoli csarnokban rendezik meg a divízió I-es/B-csoportos tornát, amelyen a házigazda és a magyar csapat mellett a lengyel, a brit, a horvát és a dél-koreai együttes vesz részt. A divízió I-es/ A-csoportos világbajnokság rendezési jogát Hollandia nyerte, helyszín Tilburg lesz, ahol a házigazdák mellett Ukrajna, Ausztria, Litvánia, Japán és Szerbia lép jégre.
A román felnôttválogatott
Észtországba utazik, itt rendezik a divízió II-es világbajnokság egyik csoportjának küzdelmeit. A felnôttekhez hasonlóan a román U20-as és U18-as válogatottak is Észtországban lépnek jégre a korosztályos világbajnokságokon a következô idényben. Idén az IIHF, szponzor hiányában, nem rendez Bajnokok Ligája selejtezôket, így Romániát csak egy csapat képviselheti a nemzetközi kupákban, és a Csíkszeredai Sportklub már be is nevezett a Kontinentális Kupára.
Kispályás labdarúgás
Vidéki csapatok gyôztek
Múlt héten, május 8-án rendezték meg a hagyományos Erdélyi Gyermekfoci Kupa Gyergyó-körzeti selejtezôit. A Máthé Emil gyergyószentmiklósi testnevelô tanár által szervezett iskoláskorú labdarúgókat felvonultató csapatok számára rendezett kispályás megmérettetés két kategóriában – V–VI. és VII–VIII. osztályosok – zajlott. A városunkban lezajlott mérkôzéseken képviseltették magukat a vidéki tanintézmények csapatai is.
Eredmények. V–VI. osztályosok: Ditró – Fogarassy Mihály Általános Iskola 3–3, Alfalu – Ditró 3–0, Fogarassy Mihály Általános Iskola – Alfalu 1–3.
A rangsorban: 1. Alfalu, 2. Fogarassy Mihály Általános Iskola, 3. Ditró.
VII–VIII. osztályosok: Fogarassy Mihály Általános Iskola – Remete 1–0, Tekerôpatak – Fogarassy Mihály Általános Iskola 4–0, Remete – Tekerôpatak 0–2.
A rangsorban: 1. Tekerôpatak, 2. Fogarassy Mihály Általános Iskola, 3. Remete.
A két csoportgyôztes részt vesz a Csíkszentdomokoson sorra kerülô döntô szakaszon.
Kosárlabda
Székelyudvarhelyen rendezték meg az elmúlt hét végén az öregfiúcsapatok számára szervezett hagyományos Barátság Kupa idei elsô, tavaszi fordulóját. A 6 csapatos megmérettetés gyergyói vonatkozású eredményei. A csoportmérkôzéseken: Gyergyószentmiklós – Sepsiszentgyörgy 66–36 és Gyergyószentmiklós – Szováta 45–53. A gyergyói csapat másodikként jutott tovább a csoportból, így a helyosztón a harmadik helyért léphetett pályára.
A 3. helyért lejátszott mérkôzésen: Gyergyószentmiklós – Szászrégen 40–51. A székelyudvarhelyi torna végsô rangsorában: 1. Székelyudvarhely, 2. Szováta, 3. Szászrégen, 4. Gyergyószentmiklós, 5. Csíkszereda, 6. Sepsiszentgyörgy.
Labdarúgás
Május 6-án, szerdán hétközi mérkôzést rendeztek a IV. Liga Hargita megyei csoportjában. Az elmúlt hét közepén a 14. fordulóban elnapolt bajnoki mérkôzés került lejátszásra. Eredmény: Maroshévízi Tudomány – Salamási Tudomány 2–3 (1–0). Gólszerzôk: Ungureanu Paul (5.) és Valla István (69.), illetve Căinaru Alexandru (57.), Lazăr Vasile (86.) és Juvrigea Dragoş (90.).
Jégkorong/ Világbajnokság
Oroszország a régi-új világbajnok
Május 6-án, szerdán rendezték a svájci világbajnokság elsô negyeddöntôit. Az elsô mérkôzésen: Oroszország – Fehéroroszország 4–3 (0–0, 3–3, 1–0). Gólszerzôk: Proskin (26.), Atyusov (37.), Frolov (38.), Kovalcsuk (48.), illetve Kolcov (23.), Antonyenko (34.), Szalej (40.).
Drámai csatát eredményezett a két válogatott összecsapása. A nagy esélyes oroszok végigtámadták az elsô harmadot, azonban Mezin, a fehérorosz válogatott kapusa, mind a 15 lövést kivédte. A második harmadban igazi gólfesztivál alakult ki, hisz mindkét fél háromszor talált kapuba. Elsôként a fehéroroszok találtak be emberelônyös helyzetben, de gyorsan jött az egyenlítés, majd ismét a fehéroroszok szereztek vezetést. Atyusov egyenlített (2–2), ezután Frolov szerzett vezetést az oroszoknak (3–2), majd Szalev állította be kettôs emberelônyben a játékrész 3–3-as eredményét. A harmadik játékrészben Ilja Kovalcsuk váratlan lapos lövésével elônyhöz jutottak (4–3) az oroszok, s az eredmény a mérkôzés végéig nem is változott. Minimális sikerével az orosz válogatott elsôként jutott elôdöntôbe.
A második negyeddöntôben: Egyesült Államok – Finnország 3–2 (0–0, 3–2, 0–0). Gólszerzôk: Brown (30.), Oshie (33.), Suter (35.), illetve N. Kapanen (21.), Hyvönen (38.).
A 2008-ban bronzérmes finnek nagy mezônyfölényben játszottak az elsô harmadban, az ellenfélnek alig akadtak helyzetei. Ezután elkezdôdött a gólgyártás. A középsô harmadban összesen öt gólt ütöttek a csapatok, ebbôl hármat az amerikaiak, kettôt pedig az észak-európaiak. Érdekesség, hogy az amerikaiak nem egészen 4 perc alatt lôtték góljaikat. Esche, az amerikaiak kapusa nagyon jól védett, hisz 47 lövést hárított, s ezzel nagyban hozzájárult hazája válogatottjának sikeréhez.
Május 7-én, csütörtökön újabb negyeddöntô mérkôzéseket rendeztek. A délután folyamán elôször a kanada–lett összecsapás szerepelt műsoron, majd este a svéd–cseh európai rangadó zárta a negyeddöntôk mérkôzéseinek sorát.
Az elsô, délutáni mérkôzésen gólnélkülire sikeredett az elsô harmad, a kanadaiak mintha nem is erôltették volna túlságosan a góllövést. Sokszor úgy tűnt, a kanadaiak nem erôltetik a dolgot. A második harmadban felpörögtek a tengerentúliak, kétgólos elôny-re tettek szert. Ezután a lett Galvins, az Alba Volán légiósa lôtt gólt, így az eredmény 2–1-re alakult. Alig 17 másodperc múlva a kanadai Stamkos növelte a kanadaiak elônyét, s az eredmény 3–1-re alakult. A harmadik játékrészben elôször a lettek lôttek gólt (3–2), de két percen belül válaszoltak a kanadaiak. A végén a lettek kettes emberelônyben sem tudtak gólt ütni, így eldôlt a mérkôzés sorsa.
Végeredmény: Kanada – Lettország 4–2 (0–0, 3–1, 1–1). Gólszerzôk: Heatley (27.), Hamhuis (35.), Stamkos (38.), Lombardi (44.), illetve Galvins (38.), Vasiljevs (42.). Kanada válogatottja továbbjutott.
A nap második mérkôzésén az olimpiai bajnok svéd válogatott legyôzte 3–1 arányban a cseheket. Az elsô harmadban több kiállítás volt, de egyik válogatott sem tudott élni a lehetôségekkel. A második harmadban a svédek kettôs, majd szimpla emberelônyben is betaláltak. A cseh Elias a svéd kapuvasat is eltalálta. A csehek Cajanek révén kettôs emberhátrányban ütöttek gólt, majd ismét a kapuvasat találták el, végül a svéd Kenny Jönsson gólja döntötte el a mérkôzés sorsát.
A negyeddöntô mérkôzés eredménye: Svédország – Csehország 3–1 (0–0, 2-0, 1–1). Gólszerzôk: Weinhandl (24.), Tarnström (39.), K. Jönsson (58.), illetve Cajanek (49.). A gyôztes svédek az elôdöntôbe kerültek.
Május 8-án, pénteken az elôdöntô mérkôzéseket rendezték a svájci világbajnokságon. A délutáni, elsô találkozón orosz–amerikai, az esti összecsapáson pedig kanadai–svéd párharcra került sor. Mindkét mérkôzés akár döntô találkozó is lehetett volna. Az elsô elôdöntô végeredménye: Oroszország – Egyesült Államok 3–2 (0–0, 2–2, 1–0). Gólszerzôk: Kovalcsuk (32.), Frolov (35.), Gorovikov (59.), illetve Brown (24.), Okposo (38.).
Heves orosz támadásokkal kezdôdött az elôdöntô, az amerikaiak ellenben jól védekeztek. A második harmadban, egy védelmi hiba után, Brown talált az oroszok kapujába. Néhány perc múlva egyenlítettek az oroszok, Kovalcsuk volt eredményes, majd Frolovról pattant az amerikai kapuba a korong: 2–1. Két perccel a második harmad vége elôtt Hainsey passzolt nagyon jól, s Okposo egyenlített (2–2). A harmadik játékrészben az amerikaiak kétszer is kapuvasat ütöttek, majd a játékrész végén, emberelônyben, az orosz Radulov lôtt kapura, s a korong Gorovikovon megpattanva, továbbá az amerikai kapust – Eschét – érintve vágódott a hálóba: 3–2.
A második elôdöntôben: Kanada – Svédország 3–1 (1–0, 2–0, 0–1). Gólszerzôk: Roy (7., 31.), Horcoff (30.), illetve L. Eriksson (47.).
Már a 7. percben vezetést szerzett a kanadai válogatott: St. Louis kitűnô kapu mögötti passzát Roy emelte a svéd kapu felsô vasa alá. A második harmadban a tengerentúliak kétszer is betaláltak a skandinávok kapujába. Elôbb Horcoff értékesítette Fisher átadását, majd Roy emberelônyben lôtt gólt. Az eredmény 3–0-ra alakult, s ez azt jelentette, hogy eldôlt a mérkôzés sorsa. A harmadik játékrészben szépítettek a svédek, de felzárkózni, esetleg kiegyenlíteni már nem volt erejük.
Május 10-én, vasárnap a döntôket rendezték Bernben. A délutáni, elsô mérkôzésen a bronzéremért mérkôztek. Az elôdöntôk veszteseinek összecsapásán: Svédország – Egyesült Államok 4–2 (0–0, 2–1, 2–1). Gólszerzôk: L. Eriksson (34.), Martensson (36.), Gunnarsson (50.), Oduya (60.), illetve J. Johnson (25.), Pavelski (43.).
Kiegyensúlyozott, gól nélküli elsô harmad után az amerikaiak kitámadtak, ennek eredményeként Jack Johnson lövése vágódott a svéd hálóba. Ezután a svédek elôbb kiegyenlítettek, majd a vezetést is megszerezték. A harmadik játékrész elején az amerikai Pavelski egyenlített (2–2), de a svéd Gunnarsson ismét vezetést szerzett az európai alakulatnak. A harmad és a mérkôzés utolsó percében a svéd Oduya üres kapus gólja a bronzmérkôzés végeredményét jelentette.
Este következett az idei világbajnokság döntôje, az orosz–kanadai összecsapás. Az oroszok címvédôkként léptek jégre a 73. kiírás döntôjében. Az örök rivális kanadaiak végig nagyon jól hokiztak ezen a világbajnokságon. A tavalyi döntôbeni vereség után fűtötte a visszavágás vágya is a tengerentúliakat, tehát kimondottan magas színvonalú mérkôzésre volt kilátás. Emberelônyben hagyták ki elsô helyzeteiket az oroszok. Amikor lejárt az emberhátrány, akkor vezetést szereztek a kanadaiak. Doan fonákpasszát Spezza közelrôl az oroszok kapujába lôtte. Vezettek tehát a kanadaiak. Hét perccel késôbb kiegyenlítettek az oroszok: Atyusov lôtt kapura, a löketbe Szaprikin nyúlt bele, s a korong a hálóban kötött ki. Következett a második harmad. Ebben a játékrészben továbbfokozódott az amúgy is nagy iram, keményen támadtak a kanadaiak, de nem tudtak betalálni az orosz kapuba. Az orosz Radulov ellenben kiugrott, és egy test- és lövôcsel után bevágta a kanadaiak kapujába a korongot. A 22 éves orosz támadó gólja végül döntô jelentôségűnek bizonyult. Hatalmas iramban zajlott a harmadik játékrész, de az oroszok jól védekeztek, Brizgalov kapus is remek formában védett. A hatalmas küzdelemben végül nem született gól, így az oroszok nyertek, megvédték világbajnoki címűket. Sikerével az orosz válogatott minden idôk legeredményesebbje lett, 25 világbajnoki aranyéremmel.
A döntô eredménye: Oroszország – Kanada 2–1 (1–1, 1–0, 0–0). Gólszerzôk: Szaprikin (13.), Radulov (35.), illetve Spezza (6.).
A svájci vb végeredménye: 1. Oroszország, 2. Kanada, 3. Svédország, 4. Egyesült Államok, 5. Finnország, 6. Csehország, 7. Lettország, 8. Fehéroroszország, 9. Svájc, 10. Szlovákia, 11. Norvégia, 12. Franciaország, 13. Dánia, 14. Ausztria, 15. Németország, 16. Magyarország.
All Star-válogatott: kapus: Andrej Mezin (fehérorosz); hátvédek: Shea Weber (kanadai), Kenny Jönsson (svéd); csatárok: Ilja Kovalcsuk (orosz), Martin St. Louis (kanadai), Steve Stamkos (kanadai).
A vb legértékesebb játékosa (MVP): Ilja Kovalcsuk (orosz).
Atlétika
Lazár Zoltán nyert kettesben
Május 10-én, vasárnap közel százan neveztek be az immár hagyományos Tavaszi futóversenyre. A város utcáin megrendezett, valamivel több mind 5 km-es távú megmérettetésen rajthoz állt többek között Mezei János polgármester is, aki korcsoportjában a dobogóra állhatott. Számos gyermek és fiatal teljesítette a távot, de a felnôttek is szép számmal képviseltették magukat. A mezônyben több sífutó is jelen volt, akik a hajrában rendszerint nagy sprint után értek célba. Az abszolút gyôzelmet a fiúknál Barabás László, a lányoknál pedig Sára Tímea – mindketten gyergyószentmiklósiak – harcolta ki. A mindössze 17 éves Sára Tímea sífutó a múlt idény végén felnôtt országos bajnoki címmel gazdagította eredménylistáját. A díjkiosztás elôtt Mezei János polgármester méltatta a versenyt, mozgásra, sportolásra buzdított minden jelenlévôt.
A gyergyószentmiklósi Tavaszi futóverseny eredményei.
2000-ben születettek és fiatalabbak. Lányok: 1. Nagy Bernadett (Gyergyószentmiklós). Fiúk: 1. Sára Zoltán, 2. Gáspár Tamás (mindketten Gyergyószentmiklós), 3. Borsos Balázs (Alfalu).
1998–99-es korosztály. Lányok: 1. Sára Dalma (Gyergyószentmiklós). Fiúk: 1. Portik Hegyi Krisztián (Remete), 2. Ferencz Csibi Róbert (Remete), 3. Baricz Hunor (Alfalu).
1996–97-es korosztály. Lányok: 1. Bajkó Réka, 2. Sára Erzsébet, 3. Biró Ágnes (mindanynyian Gyergyószentmiklós). Fiúk: 1. Ivácson Roland (Remete), 2. Portik Áron, 3. Ichim Alexandru (mindketten Gyergyószentmiklós).
1994–95-ös korcsoport. Lányok: 1. Blénesi Rita, 2. Hajnal Katalin, 3. ştefanie Claudia (mindhárman Gyergyószentmiklós). Fiúk: 1. Sára Péter, 2. Benedek M. Zoltán, 3. Ichim Andrei (mindhárman Gyergyószentmiklós).
1992–93-as korcsoport. Lányok: 1. Sára Tímea (Gyergyószentmiklós), 2. Ferencz Katalin (Tekerôpatak), 3. Baricz Emôke (Gyergyószentmiklós). Fiúk: 1. Len Attila (Gyergyószentmiklós), 2. Bernád Szilárd (Tekerôpatak), 3. Laczkó Norbert (Remete).
1990–91-es korcsoport. Lányok: 1. Bartalis Andrea (Szárhegy). Fiúk: 1. Barabás László (Gyergyószentmiklós), 2. Balázs Fülöp Nándor (Remete), 3. Sára Hunor (Gyergyószentmiklós).
1979–89-es korcsoport. Nôk: 1. Ilyés Enikô (Gyergyószentmiklós). Férfiak: 1. Tófalvi Zsolt, 2. Székely Zsolt (mindketten Gyergyószentmiklós), 3. Baricz Szabolcs (Alfalu).
1969–78-as korcsoport. Férfiak: 1. Romfeld László (Gyergyószentmiklós), 2. György Márton (Tekerôpatak), 3. Mezei János (Gyergyószentmiklós).
1959–68-as korcsoport. Férfiak: 1. Tóth Károly (Gyergyószentmiklós), 2. Borsos László, 3. Borsos Ferenc (mindketten Alfalu).
1958-as korcsoport és idôsebbek. Férfiak: 1. Molnár János (Pro Tekerôpatak), 2. Imre István (Csíkszereda).
További díjazottak. Legfiatalabb versenyzôk: Nagy Bernadett és Sára Zoltán (mindketten Gyergyószentmiklós). Legidôsebb versenyzôk: Ilyés Enikô (Gyergyószentmiklós) és Molnár János (Pro Tekerôpatak).
A rendezvény támogatói: Gyergyószentmiklósi Polgármesteri Hivatal, Ifitéka, Megyei Sportigazgatóság, városi rendôrség és mentôszolgálat, Gyergyói Síegylet, Zerge Szakbolt, továbbá a helyi média.
A sportrovatot szerkeszti: Rokaly Zsolt
Kisasszony
A 4 legjobb anyagcserepörgetô
Megszabadulnál néhány kilótól, és mindezt gyorsan szeretnéd? Ne koplalással tedd! Felejtsd el az önsanyargatást, és használd ki a tavasz kínálta bomba zsírégetôket.
Ha a lehetô leghatékonyabban szeretnél diétázni, a legjobb, ha a lehetôségeidhez mérten minél gyakrabban fogyasztasz idényzöldségeket és -gyümölcsöket. A friss, helyben termesztett növények nemcsak ízletesebbek, mint importált vagy fagyasztott társaik, hanem vitaminokban, tápanyagokban és ásványi anyagokban is jóval gazdagabbak.
A tavasz kiváló alkalmat nyújt arra, hogy beépítsd étrendedbe a napérlelte finomságokat, hiszen az éledô természet hétrôl-hétre újabb zöldséget és gyümölcsöt kínál.
Eper – az édes zsírégetô
A hazai édes, lédús gyümölcs már májusban is kapható. Ha teheted, mindenképpen vegyél belôle, és gazdagítsd ízével a diétádat a belôle készült gyümölcssalátával, turmixitallal vagy gyümölcsműzlivel. Amellett, hogy rengeteg E-vitamint és rostot tartalmaz, egy csészényi eperrel napi C-vitaminszükségleted 150 százalékát is fedezheted. Miközben serkenti a vérkeringést, felpörgeti az anyagcserédet és fokozza a méregtelenítô folyamatok hatékonyságát, még jóllakottság-érzetet is kelt.
Víz nélkül nem megy
A megfelelô vízfogyasztás elengedhetetlen a fogyókúrához, hiszen lényegesen hozzájárul az anyagcsere-működés optimalizálásához is. Ha minden- nap megiszol három, három és fél deci vizet, anyagcseréd mintegy 30%-kal lesz gyorsabb az átlagosnál – ráadásul telítôdöttség érzeted lesz, amitôl csökken az étvágyad, és nem utolsósorban a méreganyagtól is könnyebben megszabadul a szervezeted. A legjobb, ha egy nagy pohár vízzel indítod a napot, és két óránkét „utántöltesz”.
Spárga – az egészségvédô
Nem véletlenül éli manapság reneszánszát: rendkívül gazdag kalciumban, káliumban, vasban, valamint A-, B-, E-, C- és K-vitaminban. De ami a lényeg, sóban, zsírban és kalóriában nagyon szegény – ugyanakkor már egy csészényi mennyiség képes fedezni napi rostszükségleted 15 százalékát. Salátaként, fôzve, párolva, de akár nyersen is fogyaszthatod.
Vízhajtó- és emésztést serkentô hatása miatt gyorsítja az anyagcserédet (emellett eltelít), ezért nagyon jól beépíthetô a diétába.
Articsóka – a méregtelenítô
Sokan még csak ismerkednek vele, vagy alkalmazzák, de csak, mint hatásos afrodiziákumot. Pedig zsírfalásra is kiváló: csupán 25 kalóriát tartalmaz, emellett mégis igazi vitaminbomba (nagyon gazdag ásványi anyagokban, ballasztanyagokban és vitaminokban, többek között magnéziumban, káliumban, foszforban, vasban, kalciumban, B1-, B2-, A- és C-vitaminban).
Az articsóka virágának méregtelenítô, vízhajtó hatása van, emellett nemcsak az emésztést serkenti, hanem a koleszterinszintet is csökkenti. Akár párolva vagy sütve, elôételként vagy pizzafeltétként fogyasztod, igazi gasztronómiai különlegességgel dobod fel az étrendedet.
Borsó – a salaktalanító
Kevés finomabb és egészségesebb nassolnivaló létezik a friss zöldborsónál, ami emellett még a vérnyomást is normalizálja, rostjainak köszönhetôen pedig serkenti az anyagcsere-működést és az emésztést, valamint jelentôs szerepet játszik a méreg- és salakanyagok kiürítésében is.
Akkor a legegészségesebb, ha nyersen fogyasztod, de akár meg is párolhatod, illetve salátákba, tésztához keverve is fogyaszthatod.
Plusz egy tuti tipp: a csípôs paprika
A paprika csípôs ízéért felelôs kapszaicin nemcsak az étvágyat csökkenti, hanem olyan hormonok termelésére készteti szervezetedet, melyek nagymértékben serkentik az anyagcsere-működést, így segítségükkel jóval több kalóriát égethetsz el.
Kapros-túrós tészta kolbásszal
Hozzávalók: 50 dkg szélesmetélt, 30 dkg túró, 2 dl tejföl vagy joghurt, egy csokor kapor, 15 dkg füstölt szalonna, 25 dkg debreceni kolbász, só, esetleg fokhagymapor ízlés szerint.
Elkészítés: A túrót áttörjük, összekeverjük a tejföllel, a kaporral, sóval és fokhagymával. A kolbászt és a szalonnát apró kockákra vágjuk (a kolbászból 5–6 karikát vágunk díszítésnek), kevés olajon megpirítjuk, és a túróhoz adjuk. A tésztát kifôzzük, és az egészet összekeverjük. Tepsibe öntjük, kevés kapros joghurttal meglocsoljuk, és a kolbászkarikákkal díszítjük.
Egészség
A horkolás furcsa okai
A jellegzetes horkoló hang akkor keletkezik, amikor a szükséges levegômennyiséget valamilyen légúti akadály miatt nagyobb sebességgel kell belélegezni. Ilyenkor a lágy szövetek – vagyis a nyelv, a felsô garat, a lágy szájpadlás és a nyelvcsap – berezonálnak.
Milyen problémák állhatnak a háttérben?
Allergia a horkolás mögött
Amikor megfázás vagy allergia következtében orrdugulás alakul ki, a gyulladásban lévô szövetek és a többletváladék gátolja a légáramlást. Ilyenkor a legjobb, amit tehetsz, hogy igyekszel megszabadulni az irritáló anyagoktól, valamint a náthától.
Gyógyszerek mellékhatásai
Ha szükséges, hogy valamilyen gyógyszert rendszeresen szedj, feltétlenül beszélj kezelôorvosoddal a lehetséges alternatívákról. Egyes gyógyszerek – például az altatók és a nyugtatók – ugyanis súlyosbíthatják a horkolást.
Túlzott alkoholfogyasztás
Megnöveli a horkolás esélyét, ha lefekvés elôtt túl sok alkoholt fogyasztasz. Épp ezért ne igyál alkoholt – sôt, ha lehet, ne is egyél túl nehéz vacsorát – lefekvés elôtt három órával. Az alkohol és a gyomrodat megterhelô vacsora ugyanis a garatizmok fokozott ellazulását okozhatja.
Irritált nyálkahártya
A dohányosok között több a horkoló. A dohányfüst ugyanis irritálja a nyálkahártyát, így a garat megduzzad, és beszűkíti a légutakat. A dohányosok esetében ilyen okból kifolyólag az orrdugulás is gyakrabban okoz problémát.
Túlsúly a horkolás hátterében
A túlsúlyos embereknél a garatfal mögött felszaporodó zsírszövet csökkenti a légút átmérôjét, és szájon keresztüli légvételre késztet. Minél nagyobb a súlyfelesleged, annál inkább horkolsz. Ha tehát meg szeretnél szabadulni a horkolástól, elôször a fölös kilókat kell leadnod.
Alvási aponéa
Amennyiben te vagy a párod hangosan horkol, és idônként levegô után kapkodva ébred fel az éjszaka közepén, mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni. Ezek a tünetek egy veszélyes betegségre – az obstruktív alvási apnoéra – utalnak. Ennek következtében lecsökken a vér oxigénszintje, és könnyen alakulhat ki magas vérnyomás, de akár szívprobléma is.
Számtalan megoldási mód
Ha kiküszöbölted a felsorolt okokat, melyek horkolást okozhatnak, de még mindig nem javult az éjszakai helyzet, akkor sem kell elkeseredned. Adunk néhány remek tippet, mely segít a horkolás megszüntetésében.
Hatékony borsmentaolaj
A borsmentaolaj összehúzó hatással rendelkezik, amit az orr és a garat nyálkahártyáján is kifejt. Keverj egy cseppet egy pohár hideg vízbe, majd gargarizálj vele körülbelül tíz másodpercig. Arra azonban vigyázz, hogy ne nyeld le.
Szabadulj meg az allergénektôl!
Az orrdugulás enyhítése érdekében a padló és a függönyök rendszeres tisztításával szorítsd vissza az irritáló anyagokat – például a port, az állati eredetű allergéneket és a penészt. Ezenkívül fontos, hogy gyakran cseréld a lepedôt és az ágyneműhuzatot.
Csalánteával a horkolás ellen
A virágpor-allergia által okozott gyulladásra a gyógynövényszakértôk csalánteát javasolnak. Önts egy csésze forrásban lévô vizet egy evôkanál szárított csalánlevélre. Hagyd állni a teát öt percig, majd leszűrve fogyaszd. Igyál naponta legfeljebb három csészével, az egyiket közvetlenül lefekvés elôtt.
Több párát a szobába!
Elôfordulhat, hogy a hálószoba száraz levegôje is hozzájárul a horkoláshoz. Működtess párásító készüléket a szobában. De az is jó, ha közvetlenül lefekvés elôtt megtöltesz egy lábost meleg vízzel – esetleg csepegtethetsz bele illóolajat –, majd a radiátorra teszed. Természetesen ez csak a fűtési szezonban működôképes.
Plusz egy vicces megoldás
Ha az átfogott párna sem tart vissza attól, hogy az éjszaka folyamán a hátadra fordulj, próbálkozhatsz egy vicces megoldással. Varrj egy kis zsebet a pizsamafelsôd hátuljába, és tegyél bele egy teniszlabdát. Éjszaka, amikor álmodban megpróbálsz majd hanyatt feküdni, a kényelmetlen érzés megakadályozza, hogy testhelyzetet válts.
Horoszkóp
május 14 – 20.
KOS (III.21-IV.20.)
Ezen a héten nyugtalan lesz a Kos jegy szülöttje. Fôleg lelki téren kavarodhat össze minden. Érzelmi energiáira nagy szükség lesz, hogy úrrá legyen az elkövetkezô idôszak nehézségein. Hajlamos túlzottan megbízni a barátokban.
BIKA (IV.21-V.20)
Nem lesz olyan fitt, mint általában. Szinte árnyéka önmagának, nehezen alkalmazkodik a változásokhoz, a stresszes helyzetekhez. Amíg nem tud egy kicsit pihenni, addig úgy érzi, hogy ólomlábakon halad az idô.
IKREK (V.21-VI.21.)
Szenvedélyes hét következik, amikor hatalmas energiával veti bele magát egy új, izgalmas flört mélyvizébe. Fantasztikus ötletei lesznek, melyeket most kedvére megvalósíthat. Egyelôre tartsa titokban kapcsolatát, nehogy azt mások elrontsák.
RÁK (VI.22-VII.22.)
A megérzések hete lesz a mostani, amikor kitalálhatják párjával egymás gondolatát, megérezhetik azt, hogy kivel mi fog történni. Sokat fog dolgozni, ami most nem esik nehezére.
OROSZLÁN (VII.23-VIII.23.)
Lendületesen kezdi a hetet, tele van ötletekkel, de aztán valahogy mindentôl elmegy a kedve, amikor ismerôsétôl bíráló megjegyzéseket kap. Mielôtt magát szidná, célszerű lenne átgondolni a történteket! A dolgok mögött akár irigység is megbújhat.
SZŰZ (VIII.23-IX.21.)
Amennyiben kipihente magát, vegye elô a régóta halogatott munkákat! Most szorgalma és türelme határtalan, ha idôt és energiát fordít tevékenységére, az szerencsével megtérül. Hét végére, sôt még a hét elejére is vendégeskedést ígérnek a csillagok.
MÉRLEG (IX.24-X.23.)
Ha heti ütemtervet állít össze, könnyebben átlátja majd a dolgokat, így nem marad ki semmi. Nem arra született, hogy egyedül éljen, ám a Szaturnusz állása miatt az utóbbi idôben úgy érezhette, hogy az egész világ összefogott Ön ellen.
SKORPIÓ (X.24-XI.22.)
Többet törôdik idôs szeretteivel, mint máskor. Egy belsô hang mintha mondani akarna valamit: „az embert életében kell szeretni és segíteni, nem pedig halála után rimánkodni azon, hogy mit nem tett meg valakiért, mit hagyott ki”.
NYILAS (XI.23-XII.22)
Az a Nyilas, aki hoszszabb idôre megy el pihenni, gondoskodjék otthona biztonságáról! Pénzügyekben, leginkább befektetési területen ajánlott az óvatosság! A szerelemben pozitív változást ígérnek a csillagok. Olyan személyek közelítenek Önhöz, akik közül kiválaszthatja azt, akivel le szeretné élni az életét.
BAK (XII.23-I.20.)
Hangulata szélsôségesen változó, öröm és kétségbeesés között ingadozik. Sokat vár a holnapoktól, és kétségbeesik, ha azt látja, hogy tervei nem úgy alakulnak, ahogyan azt szerette volna. Hét végére féltékenységi vita van alakulóban.
VÍZÖNTÔ (I.21-II.19.)
Elege van, kifogyott az ötletekbôl, és képtelen elsimítani egy munkahelyi konfliktust. Van úgy, hogy az embernek meg kell védenie az igazát, és erélyesebben kell fellépni! Szerelmi élete teljes erôvel próbál kibontakozni.
HALAK (II. 18-III 20.)
A Halak férfit megviseli a lányok lenge öltözetének látványa, így legtöbbjük könnyedén elcsábítható. Aki Halakkal él együtt, tudnia kell: ahhoz, hogy megtartsa ôt, minden- nap másnak, újnak kell lennie! Próbálja meg, kivitelezhetô!
ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...
Szülészeten a nôvér kérdezi szülés után a kismamát:
– Asszonyom, beengedhetem az apukát?
– Isten ments! Mindjárt itt a férjem!
* * *
A skót feleség mondja a férjének:
– Vennünk kellene egy függönyt az ablakra, mert a szomszéd mindig kukucskál, ha a lányunk vetkôzik.
– Tudod mit? Inkább te vetkôzz az ablak elôtt, és akkor majd ô vesz függönyt az ablakjára!
* * *
Átmegy a részeg a piroson, megállítja egy csinos rendôrnô.
– Ötezer forint lesz...
Csorgó nyállal méri végig a részeg a nôt.
– Érted akár egy tízest is adok... De mióta hordtok egyenruhát?
* * *
– Miért húznak az orvosok gumikesztyűt a műtét elôtt?
– Hogy ne hagyjanak ujjlenyomatot.
* * *
Hány gyereke van a félbolondnak?
– Ötven, mert egy bolond százat csinál.
* * *
A góbé beront a fogorvoshoz.
– Két fájós fog együttes húzása lesz, érzéstelenítésre nincs szükség.
– Ez aztán a székely kurázsi! – feleli a doktor. Foglaljon csak helyet kérem a székben!
– Nem nekem lesz doktor úr. Odakint vár az anyósom.
* * *
Visszamegy Pista bácsi az orvoshoz felülvizsgálatra:
– Na, Pista bácsi, hogy van?
– Nem túl jól, doktor úr.
– S a tyúkok tojnak már?
– Persze, nekifogtak, errôl jut eszembe, küldött a feleségem 30 tojást.
– Na és a csirkék nônek-e?
– Hogyne doktor úr, errôl jut eszembe, küldött a feleségem egy csirkét is.
– Na és a tehenek jól tejelnek?
– Természetesen doktor úr, errôl jut eszembe, küldött a feleségem 5 liter tejet is.
– Na de Pista bácsi, hogy fogadhatom el mindezt pénz nélkül?
– Nem kell, a feleségem küldött még 1000 lejt is.
* * *
Az idô a természet eszköze, amely megakadályozza, hogy minden egyszerre történjen.
* * *
Brezsnyev fôtitkári beszámolója közben egyszer csak berontanak a belügyesek, és egy embert kikísérnek a terembôl. Késôbb Brezsnyev magához rendeli az akciót vezetô fiatal belügyes ôrnagyot.
– Mi történt?
– Letartóztattunk egy ellenséges kémet.
– Hogyan sikerült felismerni?
– Az Ön beszámolójában elhangzottak alapján: – Elvtársak, az ellenség nem alszik!
* * *
Kovács megszólít egy embert az utcán.
– Jó napot, Szabó úr! Hogy van?
A másik dühösen feleli.
– Kérem, ne szórakozzon velem, engem nem is Szabónak hívnak!
Mire Kovács:
– Nem Szabó?? Akkor nem is érdekel, hogy van.
* * *
Két rab ül Kádár börtönében. Megszólal az egyik:
– Én nyolc évet kaptam, pedig teljesen ártatlan vagyok.
Mire a másik:
– Nem hiszem. Az ártatlanok öt évet kapnak.
Copyright (c) Kisújság Alapítvány - 2009
Ezen honlap tartalma (egészében vagy részleteiben) nem
sokszorosítható vagy publikálható semmilyen formában,
a kiadó előzetes beleegyezése nélkül!
|