Kisújság-olvasók figyelmébe!
Már kapható a:
GYERGYÓI KISÚJSÁG ÉVKÖNYV 2009.
A Gyergyói Kisújság szerkesztôsége lehetôséget biztosít arra, hogy a lapunkat ismerô, távolba szakadat gyergyóiak (és nemcsak) megrendelhessék a Gyergyói Kisújság évkönyvét.
Megrendeléseket az alábbi címeken (e-mail cím, postai cím), illetve telefonszámon fogadunk:
e-mail: kisujsag@hr.astral.ro
tel.: 004-0266-364.941
Postai cím: 535500 Gheorgheni, jud. Harghita, p-ta Libertătii nr. 22., Romania
A Gyergyói Kisújság lehetôséget biztosít arra is, hogy elôfizessenek a lapra mindazok, akik eddig csak internetes formában fértek hozzá kedvenc heti olvasnivalójukhoz.
A világ bármely pontján élô Kisújság-olvasók a fenti címeken, illetve telefonszámon fizethetnek elô lapunkra.
Gyergyói Kisújság ügyfélszolgálat
Gyôzelemre ítélve
Na, az erdélyi magyarság ismét, már nem tudom hányadszorra bizonyított. Markó Béla szavaival élve példát mutatva összefogásból elôzménytelenül nagy eredményt értünk el. Kihasználva az alkalmat én is, mint pártokon kívüli, a magyarságunkért, a székelységünkért aggódó ember, köszönetet mondok mindenkinek, aki felelôssége teljes tudatában a jövôre szavazott. Nem most, nem a közelmúltban, nem politikailag, hanem úgy általában, mint itt élô, aki felvállalva az itthonmaradás minden nehézségét, továbbra is kitartóan magyarkodik Erdélyben. Nem menekült el, hanem a szülôföld jövôjére szavazva, a megmaradást választotta. A többi csak ideológiai vagy politikai rizsa.
Újabb fogadalmak, újabb ígéretek szép zuhatagai ölelik körül kisebbségi magyarságunk alámerülô adakalehi szigetét. Lehet, hogy éppen ezért fogunk lesüllyedni a történelem érzelemmentes víztölcsérében. Az ígéretek áradatában, azok beteljesedésére várva, ölbe tett kézzel fulladunk meg. Mártírként, boldogan, hogy mi aztán megtettük, amit meg kellett tenni. Az utódok jobb életében reménykedve. Majd a gyerekek, majd az unokák, majd… valakik…
Félre szkepticizmus! Ma már másképp tartják Budán a kutyavásárt. Ezért van több is belôlük. Az év vége felé az is megtörténhet, hogy egy újabb összefogással megünnepelhetjük Románia elsô magyar országfôjét. Hogy azért ez túlságosan nagy optimizmusra vall? Hogy egyik végletbôl a másikba esem? Miért? A minap hangzott el, hogy nincs középút. Akkor? Most ne lenne lehetséges, mikor ekkora összefogás van? Három EP-képviselônk is lesz! Ôk mondták, hogy ez a nagy gyôzelem extra komoly erôt és hitet ad a további munkájukhoz, és az elkövetkezô öt évben az erdélyi magyarok életszínvonalának növekedéséért, a közösség gazdasági felemelkedéséért, a középosztály és a kis- és középvállalkozók megerôsödéséért, valamint közösségi jogaink érvényesítéséért fognak éjt nappá téve dolgozni is. Azt is hangsúlyozták, hogy az elkövetkezô politikai munkájukban és küzdelmükben (értsd: kô kövön nem marad) magyar közösségünk érdekeinek érvényesítéséért, a teljes jogegyenlôségért, a kulturális és területi autonómiáért szállnak harcba. Szóval, van mit figyelemmel kísérni. Azt szeretem ezekben az emberekben, hogy nem aprózzák el, amikor gyôzelem van, akkor egyszerre minden, de minden vágyunkat teljesítik. Ígéret szinten, természetesen. Hát, nem aranyosak? De a legjobb az, hogy szinte, szinte hiszik is, amit nagy átéléssel fogadkoznak. Kérem, egészen biztos vagyok, hogy egy hazugságvizsgáló teszten is sikeresen abszolválnának. Ez már a politikai pszichológia magasiskolája. Ez nélkülözhetetlen egy EP-képviselônél.
Különben a nagy gyôzelmek margójára csak annyit, hogy mi, magyarok lényegében jóval kevesebben mentünk el szavazni, mint 2007-ben, de a románság is ugyanezzel büszkélkedhet. Így juthatott be az EP-be a román társadalom két „illusztris” tagja: Vadim, az Undor és Zsizsi, a Fény Naiv Harcosa, kiknek jelenléte majd teljes képet alkot Romániáról, a román politikumról. De egész Európában tetten érhetô a súlyos választói érdektelenség. Viszont erôsödött a nacionalizmus. Több, amúgy esélytelen, nacionalista párt képviselôje is bejutott az EP-be.
Az européer szellemiség jegyében, egy kicsit aggódva feltehetjük a kérdést: Quo vadis, Európa?
Ábrahám Imre
Visszautasították az Integrált Városfejlesztési Tervet
Utcák rehabilitálására pályáznak
Múlt csütörtökön rendkívüli tanácsülést tartottak. Itt derült ki, hogy az Integrált Városfejlesztési Terv, amelyet idôben leadtak, az elsô szűrôn fennakadt. Tehát, sajnos, nem lesz térrendezés, nem lesz épületfelújítás.
Május 26-án derült ki, hogy viszszautasították. Bardócz Ferenc szakiroda-vezetô elmondása alapján az ok az volt, amiért nem fogadták el a pályázatot, hogy a várost átszelô országutak a pályázat leadásakor a városhoz tartoztak, de azóta protokollal visszavette a szállításügyi minisztérium, ezért a város nem szerezhet ezekre az útszakaszokra pénzt. Továbbá az elbírálók szerint a volt mozi épületének devizaértéke nagy. Nem tehettek mást, viszszakérték a dokumentációt, és külön nyújtanak be pályázatot az országutakra vezetô utak rehabilitálására. Szombaton már be kellett nyújtani e pályázatot, azért volt szükség a tanácsülés gyors összehívására. Idôközben készült a pályázat a Testvériség sugárút, Tűzoltók utca, Dózsa György utca, Békény utca, Halászok utca, Selyem utca, Tölgyfa utca, Ady Endre utca, Mogyorós utca, Örmény templom utca, Márton Áron utca rehabilitálására és modernizálására. Ennek a beruházásnak kellett jóváhagyja a testület a gazdasági-technikai útmutatóit, illetve arra is rá kellett bólintsanak, hogy részt vesznek a pályázattal a Regionális Operatív Programban.
Arról is szó volt, hogy kezdetben a Rákóczi Ferenc utca szerepelt a pályázatban, de az alpolgármester terepszemlét tartott, és kiderült, hogy ez az utca nem felel meg a tervezett forgalomnak. Az lenne a lényeg, hogy csökkenjen a forgalom a fôtéren.
Módosították a 2009-es évi költségvetést is, és rábólintottak egy területcserére Gyilkostón, derítôállomás építése és kutak fúrása érdekében.
Kedves-Tamás Gyopár
Visszapillantó (23.)
Keveset tudunk Jánosy József szobrászművészrôl. Élete és munkássága csaknem ismeretlen. Bízunk ellenben abban, hogy ez nem sokáig fog így maradni. Azt már tudjuk, hogy ô szervezte az elsô képzôművészeti kiállítást Gyergyószentmiklóson, ahol ma már azért viszonylag gyakran rendeznek tárlatot – szép számú érdeklôdô kíváncsi figyelme mellett. Az elvetett mag tehát mégsem veszett kárba – üzenhetnénk a művésznek, ha élne. Nyilván a közönségneveléshez és a tárlatok megkedveltetéséhez olyanok is hozzájárultak, mint a két világháború között a műgyűjtô és művészetpártoló Gáll Ferenc és a csíki festékest újra életre keltô hitvese. Késôbb a Tarisznyás Márton vezette múzeum és munkaközössége, a hetvenes évektôl a Varga Gyöngyi tanárnô irányította Szakszervezeti Művelôdési Ház. Nem mellékes Elekes Vencel és neje, Ilonka néni művészetpártoló tevékenysége sem.
A Gyergyó 1909. június 6-i számának irodalom, művészet rovatában ezt olvashatjuk:
Jánosy József szobor-kiállítása. Merész gondolat volt a művésztôl nálunk szobrokat kiállítani. A mi közönségünk nem érett még az ilyesmire, a mit legjobban az a körülmény bizonyít, hogy a kiállítást átlag csak igen kevesen látogatják. Művásárlásról pedig alig lehet szó, mert még az obligált szalon nippet még mindig vándor tótoktól szerezzük be. A valóban művészi tökélyű apróbb szobrok árait a művész oly alacsonyra szabta, hogy bárki is vásárolhatna szobrot, a nélkül, hogy magát megerôltetné. De az is csak falra borsó…
Ha Jánosynak az volt a célja, hogy szülôvárosának bemutassa művészetét, úgy ez teljes mértékben is sikerült neki. A kiállított 20-22 szobor közül egyetlen egy sincs, amely nem bilincselné le teljes mértékben az ember figyelmét. Legtöbb bámulója talán a „húsvéti öntözés”-nek akadt. Erôteljes alak, természetes mozdulat; a jelenet megelevenedik elôttünk. Szinte beleképzeli magát az ember a délibábos rónaságba. Megkapó mű a kis Jánosy képmása is. Meglátszik, hogy a művész nagy szeretettel örökítette meg a kedves vonásokat. Gyönyörű kompoziciója még a Fogarassy szobra, Liszt, Jókai, Petôfi, Deák, Rákóczi szobra és a művész saját reliefje.
Jánosy kiállítása annyiban nem volt meddô, mert bizonyította a város közönségének, hogy nem kell idegenben kereskednünk. A város szülöttjei között is akad olyan, a kire egész bátran rábizhatjuk a legnagyobb megbizatásunkat is.”
Másik honi jelentkezésrôl is hírt ad e lapszám: Mátrai Ferenc Béla két újabb könyvének megjelenésérôl. Róla sem tudunk gyakorlatilag semmit. Az ellenben sejthetô, hogy nem épp Jánosy, illetve Vákár P. Artúr rangú tehetség. Jánosynak a templom elôtt ma is látható Fogarassy mellszobra azért valamit csak elárul alkotója tehetségérôl, szaktudásáról.
Mátrairól ezt olvashatjuk: „Mátrai Ferenc Bélának, olvasóink elôtt is ismert fiatal kollegánknak két új könyve hagyta el a sajtót (…) novellája magán viseli a szerzô puritán jellemét, egyszerű gondolatvilágát. El lehet mondani Mátrairól, hogy ô a tucat emberek írója. Az ô körükben mozog, az ô eszükkel gondolkozik és cselekszik. Sem nagy eszmék, sem nagy örömök, sem evalváló lelki küzdelmek nem izgatják. Valami robusztus, egészséges romantika ez. Csupa liliomfehérség, s emellett mégis árvácskák és búzavirágok. Nagy hibája, hogy nem újszerű dolgok ezek, s hogy a novellák kompoziciója is versszerű. Pedig a novellának sokkal erôsebb tápláléknak kell lenni, mint a versnek.
A két kötet a szerzônél 2, illetve 3 koronáért kapható.”
Irodalmi vonatkozása miatt szintén e fejezethez tartozik az 1909. június 13-i lapszámban olvasható hír: „Zászlószentelés Gyergyótölgyesen. E hó 6-án ünnepelte a gyergyótölgyesi polgári olvasókör tízéves fennállását, mely alkalommal a saját pénztárából vett zászlót is beszentelte. A zászlóanya tisztet özv. Török Antalné vállalta, a ki a körnek kulturális célokra egy nagyobb összeget adományozott. Az ünnepségnek a pompás idôjárás kedvezett. Délelôtt a menet a zászlót bevitte a róm. kath. templomba, ahol Balogh Lajos lelkész szentelte fel és áldotta meg az új zászlót. Majd a szögek ünnepélyes beverése következett. Délben díszebéd volt. Dr. Ádám Endre mondta az elsô pohárköszöntôt a zászlóanyára, majd dr. Lázár János köszöntötte fel a kör tagjait, költôi lendületű beszédében összetartásra és együttmüködésre buzditotta a társadalmat. A szónoklatok sorát Dobribán Péter és Lônhárd Miklós beszédei fejezték be, akik köszönetet mondtak a megjelenteknek.”
Vajon ôrzik még ezt a zászlót? Hol lehet? Nem sok település dicsekedhet hasonlóval. Vajon kik tudnak a maiak közül a száz év elôtti pezsgô gyergyótölgyesi életrôl? Vajon hány mai tehetôs áldozna, irodalom-, művészetpártolásra, mint pl. a Török család tagjai, akik a római katolikus templom építését is oly bôkezűen támogatták?
Szemlézi: Bajna György
Hogyan tovább?
Zöldre festették le Miholcs József szobrász alkotását. A Kossuth utcára nézô Kossuth Lajos- szobor színét ma már nem kell egy szentmiklósinak sem ecsetelni. Az idelátogatók is megcsodálják, nem beszélve arról, hogy már olyannyira híre ment, hogy ismerôsök telefonon érdeklôdnek, igaz-e, ami a zöld színt illeti. A Magyar Szobortakarítás Erdélyben program keretében „rendbe tett” szobor miatt a Gyergyó Területi Ifjúsági Tanács kapott hideget és meleget. De hidegzuhanyként ért számos szentmiklósit is e zöld szín. Magyari Leventét kérdeztük a további lépésekrôl.
– Az, hogy ekkora botrányt csináltak belôle, a félresikerült színválasztás mellett azzal is magyarázható, hogy Kovács Péter jelen volt, és így alkalmat nyújtott az RMDSZ szidalmazására. Kovács Péter jelenléte és a szobortakarítás dátuma egy véletlen egybeesés. Az idôpont már korábban le volt szögezve, az UNESCO által bevezetett Kulturális fejlôdés és sokszínűség napjára volt tervezve, ami minden évben május 21-re esik. Szerintem fontos, hogy mindenki tudja, aki vádaskodni akar, hogy már Erdély szinten hetekkel azelôtt el volt döntve a szobortakarítás napja, mielôtt még Kovács Péter elindult volna karavánútjára.
Miholcsa József szobrásszal, a szobor alkotójával többször is beszéltünk, aki elmondta, nagyon örül, hogy végre valaki foglalkozik a szoborral, és megköszönte, hogy Burján Gál Emil kijavította a repedéseket. Szerinte ez a szín elsôre szokatlan, de kiemeli a szobrot a környezetébôl, így legalább többen észreveszik. De ha van egy másfajta elvárás, akkor ô is azt támogatja, hogy legyen egy többek által elfogadott színe.
Három megoldási javaslat született.
Az elsô az volt, hogy ne csináljunk semmit, maradjon így. Többen is ránkszóltak, hogy nehogy még egyszer hozzányúljunk, de fôként megoldási javaslat nélkül. Ez számunkra nem elfogadható. A második javaslat az volt, hogy ismét felkérjük Burján Gál Emil szobrászt, aki a szakmai irányítója volt a szobor rendbetételének, hogy végezze el a további munkálatokat. A harmadik megoldás az lenne, hogy felkérünk egy patinázót, aki aprólékosan elkészíti a részeket, kikavarja a színárnyalatokat, hogy olyan legyen a végeredmény, amilyennek el volt az képzelve.
Több képzôművészt is megkerestünk annak érdekében, hogy véleményt kérjünk a témában, szakmai tudással, ötlettel segítsenek, hogy tudjunk egy megfelelô végeredményt elérni.
A harmadik lehetôséget választottuk, felkértük a Manierart céget, Baróti Hunor képzôművészt, hogy megrendelésre készítse el a terveket, majd annak jóváhagyása után adja meg a szobor végsô formáját. Baróti Hunorral folytatunk tágyalásokat, ismeri az alkotó Miholcsa Józsefet, és egyeztetések után fog neki a munkának.
A célunk az volt, hogy a Kossuth-szobor egy olyan dísze legyen a városnak, amelyre büszkék a gyergyószentmiklósiak, és bárkinek szívesen mutatják meg.
Az akció sikere, hogy megállítottuk a további rongálódást, elvégeztük az állagmegóvó eljárásokat. A színválasztás nem felel meg a közízlésnek. Köztéri szoborként ez orvosolandó, hiába erôsíti az ellenkezôjét egy szakvélemény.
A szobortakarítás kapcsán többször is jártam a polgármesteri hivatalban, ahol azt a választ kaptam, hogy a szobor nem szerepel a műemlék-nyilvántartásban, így nem kell a takarításhoz külön írásos engedély. Miután Burján Gál Emil kijavította a szobor nagy repedéseit, és jelezte, hogy le is kell festeni, a szín kiválasztását rábíztuk, mert ô a szakember. Mivel ismerte már régebbrôl Miholcsa Józsefet, a szobor alkotóját, a vele való egyeztetést is felvállalta. A megváltozott tervvel (a festéssel kapcsolatosan) ismét elmentem a polgármesteri hivatal városrendészeti osztályára, ahol ismertettem az elképzelést. A hivatal alkalmazottai meglepôdtek a zöld szín hallatán, de mivel szakember tanácsolta, folytattuk az elôkészületeket, bízva a végeredmény sikerében.
Az eset kapcsán a konklúzióm az, hogy sokan elégedetlenkednek, de csak kevesen nyújtanak segítséget, ha közérdekrôl van szó. Sem az elkezdett akcióban, sem annak helyreigazításában a többség nem vállal szerepet. Csak az hibázhat, aki tesz, kezdeményez. Ha a zöld szín nem keltett volna feltűnést, mindenki közönyösen sétálna el a szobor mellett, és ha észre is venné a pozitív változást, nem jutna eszébe, hogy az valakinek a keze munkáját dicséri.
A hibát ki fogjuk javítani, és lusta kezű, de annál gyorsabb szájú lakostársainkkal ellentétben valljuk, hogy inkább fel kell vállalni a tévedés kockázatát, mintsem, hogy ne csinálj semmit.
Magyari Leventét nagyon sok elégedetlenség, bírálat érte a szobortakarítási akció kapcsán, ezért is léptek ez ügyben, mint mondta, reméli, a közeljövôben, a nyár folyamán kijavítják tévedésüket. Mi pedig arról is hírt adunk.
Baricz-Tamás Imola
Közlemény
Az EP-választásokkal kapcsolatban februárban közzétett álláspontunk az volt, hogy nem lenne célszerű aláírni az RMDSZ-EMNT megállapodást, hanem folytatni kellene az egyeztetéseket mindaddig, míg sikerül elérni minden hazai magyar politikai szervezet összefogását. A vasárnapi választási eredmények azt igazolják, hogy ezt helyesen gondoltuk. Lehet ugyanis fényes gyôzelemrôl, történelmi eredményrôl beszélni, de attól a tények tények maradnak: ugyan továbbra is három erdélyi magyar képviselô lesz Brüsszelben, de ez csak a szerencsének köszönhetô, hisz a csonka összefogás listája 28 000-el kevesebb szavazatot kapott, mint másfél évvel ezelôtt a két induló együttvéve, így mindössze 39 000 szavazaton múlott az, hogy ne legyen a három helyett csak két befutó hely. Ez mindenképp intô jel kell legyen a két szervezet vezetôinek arra nézve, hogy a jövôben a teljes mértékű összefogás elmulasztása milyen veszélyeket rejt magában.
Még hangsúlyosabban így van ez városunkban, ahol a szavazók száma jelentôsen lecsökkent azért, mert a Magyar Polgári Pártot kihagyták a megállapodásból. Míg 2007 ôszén 7313 gyergyószentmiklósi vett részt a választáson, ami 43%-os részvételnek felelt meg, addig most vasárnap már csak 33% szavazott. Ez a drasztikus visszaesés el kell gondolkoztasson mindenkit.
Ugyanakkor visszatetszést kelt az, hogy minekutána Tôkés László sikerre vitte ezt a közös listát, a választások után az RMDSZ magának tulajdonítja a babérokat, s azzal kérkedik, hogy a romániai magyarok szavazatukkal a tulipán iránti bizalmukat fejezték ki.
A vasárnapi választás csak megerôsítette azt a meggyôzôdésünket, hogy az országos és az európai választásokon csak akkor szerepelhet sikeresen az erdélyi magyarság, ha azokon az összes hazai magyar politikai szervezet közösen állít listát. Bízunk benne, hogy ezt az RMDSZ vezetôi is belátják, míg még nem késô.
Gyergyószentmiklós,
2009. VI. 10.
A Magyar Polgári Párt gyergyószentmiklósi szervezete (X)
Gyergyóban a megye
Hargita megye tanácsa azzal a szándékkal hozta létre a szentmiklósi irodát, hogy könnyebben tudják a Gyergyó térségi lakók intézni ügyes-bajos dolgaikat, hangzott el a Szabadság tér 17. szám alatti iroda megnyitóján. A szalagvágás elôtt Erôs Levente irodavezetô, Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke, Bende Sándor RMDSZ Gyergyó Területi elnöke, a kampánykörúton lévô Sógor Csaba európai parlamenti képviselôjelölt, illetve Mezei János polgármester szólt; az egyházak képviselôi pedig áldásukat adták az iroda működésére.
Borboly Csaba elmondta, korábbi testületi döntés nyomán nyitották az irodát.
Próbálnak közelebb kerülni az emberekhez, hogy ne kelljen a lakók Csíkszeredába utazzanak, hanem itt is tudják intézni a problémáikat. Reményét fejezte ki, hogy a megyei tanács példája ragadós lesz. Mint mondta, ha a kormány, amelyik most ezt az országot vezeti, minél hamarabb ebben a formájában megbukik, amennyiben az új kormánynak tagjai lesznek, a megyei tanács példájához hasonlóan más intézményeket is közelebb hozhatnak a gyergyói térséghez.
„A közigazgatásnak elsôsorban nem az a szerepe, hogy irányítson, hanem az a szerepe, hogy segítsen, szolgáltasson. Ezt az új koncepciót szeretnénk gyakorlatba ültetni. Ehhez pedig jó együttműködésre van szükség. Bízzunk meg egymásban, és próbáljunk minél több közös programot megvalósítani, mely a térség sikeréhez, az itt élôk jobb létéhez járul hozzá. Nem mindig a pénz hiánya, hanem az együttműködésé is hátráltat” – mondta Borboly Csaba, ki az együttműködés kapcsán az iskolák, intézmények és az egyház szerepét emelte ki. Továb-bá vallja: az ellenség nem köztünk van, hanem rajtunk kívül van.
Bende Sándor megnyitóbeszédében kiemelte, Szentmiklós felismerte annak fontosságát, hogy megtartsa kapcsolatát a megyei önkormányzattal, mely Maroshévíz esetében nem sikerült, ott nem látják annak fontosságát, hogy a megyei tanácson keresztül tartsák a kapcsolatot akár az országvezetéssel, akár az Európai Unióval. Bende szerint félig-meddig megtagadták egy hasonló létesítménynek a létrejöttét Maroshévízen.
Mezei János polgármester elmondta, nagy reményeket fűznek az irodához, és sok lehetôséget várnak el:
– Remélem, a szolgáltatáson kívül pénzek is eljutnak Gyergyószentmiklósra, annak ellenére, hogy a megyei tanács létét, mint polgármester, nem támogatom. Mi azt szeretnénk, hogy a kormány és az adminisztrációs hivatalok közötti kapcsolat alakuljon ki, a megyei tanács közbeesô létét, lehet, hogy felülbírálnám. De jelenleg ez az apparátus működik, és remélem, hogy együtt tudunk működni, és közösen fogjuk azokat a terveket megvalósítani, melyek számunkra fontosak.
Sógor Csaba európai parlamenti képviselô is a párhuzamos intézmények fölöslegességét emelte ki, ô a prefektúra intézménye ellen van. Továbbá, kampányidôszakban lévén, elmondta, nem engedhetjük meg magunknak a széthúzást.
A Gyergyó Területi Irodát azzal a céllal alakították ki, hogy – együttműködve a helyi önkormányzatokkal és közigazgatási intézményekkel – segítse a gyergyói családokat mindennapi ügyeik intézésében, valamint a tulajdonjogi, terület-visszaosztási, engedélyeztetési problémák megoldását, hangzott el többször is.
Az iroda hétfôn 8–16 óra, kedden 8–12 óra, szerdán 8–12 óra, csütörtökön 12–16 óra és pénteken 8–16 óra között tart nyitva.
Borboly Csaba elnök fogadó- órája minden hónap utolsó szerdáján 10–12 óra között van. Petres Sándor alelnök fogadóórája minden hónap elsô, második és harmadik szerdáján 10–12 óra között van. Sófalvi László alelnök fogadóórája minden hónap elsô, második és harmadik szerdáján 9–10 óra között van. Birtalan József megyemenedzser fogadóórája minden hónap negyedik pénteken 12–14 óra között van. Suciu Gábor a Területi Közrendi Hatóság részérôl – minden csütörtökön 15–16 óra között van fogadóórája. A megyei tanácsosok fogadóórája minden hétfôn 12–13 óra között van.
Baricz-Tamás Imola
Szisszenet
Mindig bajban voltam a matematikával. Most már egyenesen zavarban vagyok miatta. Mert aszongyák… a politikusok, hogy a 27 és valahány ezer szavazattal kevesebb, mondjuk az 500 000-nél, ma több, mint az 500 000 két éve! Hát szegény Novák Tóni bácsi, nem tudom, mit mondana erre nekem. De az így kezdôdne: „standa pityeri, ha ezt te nekem bebizonyítod, én visszaadom a tanári diplomám.”
A nagy összefogás valamennyi magasabb szintű tagja ezt a képtelenséget akarja megetetni választóval és nem választóival.
Nem tudok számolni, de azt kell értenem, hogy ezek szerint a Gyergyói-medence községeiben élôk száma, ami kb. 30 000, se nem oszt, se nem szoroz önöknél?
Ne köntörfalazzanak: 30 000-rel kevesebb magyar ment el szavazni vasárnap, mint két esztendeje. Mert az összefogás nem volt igazi összefogás. Ha többen lettünk volna 30 000-rel, most 4 képviselônk lehetne az európai parlamentben. Az én buta számításaim szerint. Önök aztán csűrjék, csavarják. Egy dolog ellenben biztos: ha most sem szállnak le azok, akik túl magas lovon ülnek, itt is, ott is, amott is, a következô választáson már a magyar parlamenti jelenlét is veszélybe kerül. Mert azért kétévenként mínusz 30 000, az nekem kicsit sok.
Még szerencse, hogy önöknek az újabb gyôzelem jele.
Bajna György
Trianonra emlékeztek
Június 4-én emlékezni gyűltek össze. Az 1920. június 4-i trianoni békediktátumra emlékeztek a temetôben.
Mezei János polgármester az évfordulóhoz fűzôdô gondolatait osztotta meg a jelenlévôkkel. A Trianon, bár nagy sebet ejtett a nemzet testén és lelkén, de lankadó ereje jeléül itt, Gyergyószentmiklóson székely fiatalok tesznek hitet a megmaradás gyönyörű kényszere mellett. A IX. C osztályos gimnazista, Pantelimon Rajmond rövid történelmi áttekintôt nyújtott. Szintén fiatalok szavaltak Juhász Gyula- és Radnóti Miklós-verseket. A székely ember ôsidôk óta örömében, bánatában dalra fakad. A kiénekelt fájdalom, lelki malasztnak számított a mindennapok életvitelében – konferálta fel Kis Portik Irén a Domokos Pál Péter Nôi Kart, és az Ipartestület Férfikarát, kik ezúton is emelték az emlékezô-rendezvény színvonalát. Történelme során oly sokszor magára maradt nemzetünk gyakran kulcsolta imára kezét, kétségbeesésében, keservében, kérve teremtôjét, hogy bár a gyermekek érnének szebb, jobb, magyar jövendôt.
Az egyházak képviselôi, Lôrincz Botond unitárius lelkipásztor, Portik-Hegyi Kelemen fôesperes szóltak az emlékezôkhöz.
Minden egyes virágszál, ami csokrainkba, füzéreinkbe befonatott, legyen egy gyôzedelmi jelvény a megmaradás, a nemzeti összetartozás elévülhetetlen valóságában – fogalmazott Kisné. Koszorúzással zárták az emlékezést.
Baricz-Tamás Imola
Választási eredmények
A szavazatok százszázalékos feldolgozása alapján a vasárnapi EP-választást a PSD–PC szövetség nyerte 31,07 százalékkal, a PD–L 29,71 százalékkal a második, harmadik a PNL 14,52 százalékkal. Az RMDSZ és az EMNT közös listája a voksok 8,92 százalékát kapta, a PRM pedig 8,65 százalékot teljesített. Bejutott az államfô lánya, Elena Băsescu a szavazatok 4,22 százalékát szerezte meg. Az elnök lánya korábban kilépett a PD-L-bôl, hogy függetlenként induljon a választáson, vasárnap este pedig az urnazárást követôen azonnal felvételét kérte a PD-L-be.
A PRM-sek alig 12 645-tel kevesebb szavazatot kaptak, mint az RMDSZ.
A szövetség hat megyében nyert, Hargita megyében 89,4, Kovászna megyében 82,4, Maros megyében 49,3, Szatmár megyében 39,7, Szilágy megyében 29,5, Bihar megyében 27,4 százalékkal szerezte meg a voksok többségét.
A PSD+PC Szövetség 11, a PD-L 10, a PNL 5, az RMDSZ és a PRM 3–3 képviselôt küldhet Brüsszelbe – az eddigi eredmények szerint. Az Országos Választási Bizottsághoz érkeztek be óvások.
A június 7-i voksoláson az RMDSZ és az EMNT közös listája összesen 431 739 szavazatot gyűjtött össze 27,67 százalékos országos részvételi arány mellett.
Hargita megyében 97 164 voksot gyűjtött be a magyar jelöltlista, 2985 szavazattal kevesebbet, mint 2007-ben az RMDSZ jelöltjei és Tôkés László.
A Magyar Összefogás három képviselôt küldhet az Európai Parlamentbe: Tôkés Lászlót, Winkler Gyulát és Sógor Csabát.
A PSD + PC szövetség EP- képviselôi: Adrian Severin 55 éves jogász, Rovana Plumb 49 éves mérnök, Ioan Mircea Paşcu 60 éves közgazdász, Adriana ţicău 39 éves mérnök, Daciana Sârbu 32 éves jogász, Corina Creţu 42 éves közgazdász, Victor Boştinaru 57 éves tanár, Sabin Cutaş 41 éves mérnök, Sorin Ivan 31 éves közgazdász, Ioan Enciu 56 éves közgazdász, Vasile Dăncilă 46 éves mérnök.
A demokrata liberálisok képviselôi: Theodor Stolojan 65 éves közgazdász, Monica Macovei 50 éves jogász, Traian Ungureanu 51 éves újságíró, Cristian Preda 42 éves politológiai tanár, Marian Jean Marinescu 56 éves mérnök, Iosif Matula 50 éves mérnök, Sebastian Bodu 38 éves, Petru Luhan 32 éves közgazdász, Rareş Niculescu 32 éves, Oana Antonescu.
A Nemzeti Liberálisok képviselôi: Norica Nicolai 51 éves jogász, Adina Valean 41 éves matematikus, Renate Weber 53 éves jogász, Ramona Mănescu 36 éves jogász, Cristian Busoi 31 éves orvos.
Az RMDSZ képviselôi: Tôkés László 57 éves református püspök, Winkler Gyula 45 éves mérnök, Sógor Csaba 45 éves lelkész.
A PRM képviselôi: Corneliu Vadim Tudor 60 éves újságíró, George Becali 51 éves, technikus, üzletember és Dan Claudiu Tănăsescu.
Független képviselô Elena Băsescu, aki 29 éves közgazdász és ismét felvételét kérte a PD-L-be.
* * *
Túl az Európai Parlamenti választásokon sajtótájékoztatón értékelt az RMDSZ Gyergyó Területi Szervezete. – Nem volt hiábavaló a magyar összefogás, meghozta gyömölcsét, megmutatta, adott esetben képes összefogni a magyarság, és ezáltal erôt mutatott fel a romániai politikai porondon – mondta a területi elnök.
Nehezebb volt mandátumot szerezni a bejutó küszöb csökkenése miatt. 2007-ben 35 képviselôt küldött Románia, ezzel szemben 2009-ben csak 33 képviselô megy Brüsszelbe-hangzott el.
Tôkés László püspök, Winkler Gyula és Sógor Csaba jutott be a vasárnap lezajlott európai parlamenti választásokon. A sajtótájékoztatón részt vevôk, Bende Sándor, Laczkó-Albert Elemér, Kassay L. Péter, Magyari Vencel, Szabó Rudolf és Barti Tihamér a szavazópolgárok részvételét köszönték, majd ismertették az eredményeket.
A Gyergyó területen a többségében magyarlakta településeken 40,0084 százalékos volt a részvétel, Csík- és Udvarhelyszéken valamivel magasabb volt ez az arány.
Bende Sándor területi elnököt arról is kérdeztük, hogyan értékeli, tart-e attól, hogy a Nagy Románia Párt képviselôi is bejutottak a parlamentbe.
– Ez várható volt, hiszen két olyan párt egyesült Gigi Becali és Corneliu Vadim Tudor személyében, amely éppen csak a bejutó küszöb alatt maradt az ôszi parlamenti választásokon. Egyesített erôvel ez várható volt, és nem hiszem, hogy fenyegetést jelenthetne számunkra, egy olyan politikus, mint Gigi Becali, inkább az ország lejáratásához járhat közel.
A kampánycsend megsértésérôl nincs tudomásuk, tudtuk meg a sajtótájékoztatón, továbbá elhangzott az is, hogy az MPP gyergyói szervezete nem mozgósította tagságát, és feltevôdött a kérdés – lehet, hogy öngólt rúgtak a passzív hozzáállással. Az örömhöz üröm is társul, hiszen kicsi tartotta, hogy ne csak az elsô három képviselô, hanem a listán lévô negyedik, Szilágyi Zsolt is képviseljen Brüsszelben.
Baricz-Tamás Imola
Évzáró a román nyelvklubban
Június 4-én tartották az évzárót a Játékos, mesés román nyelvklub programfelelôsei, Bákai Magdolna és Sztojka Kinga. A városi könyvtár épületében csütörtökön ôsszegyűltek az óvodások és a kisiskolások, akik az idei tanévben utoljára találkoztak, és elemezték, ismételték a tanultakat.
A nyelvklub idei témája Ion Creangă élete és munkája volt. A gyerekek megismerkedhettek Creangă fontosabb műveivel, beszéltek A kiskakas két krajcárja, Az öregasszony lánya és a vénember lánya, A kecske és a há-
rom gidó című mesékrôl, rajzokat készítettek és CD-n bemutatták szüleiknek.
A tanév végi utolsó találkozás hangulatán érzôdött a vakáció közelsége, a gyerekek boldogan vették át az érdemoklevelüket és ajándékukat, amit a Communitas Alapítvány támogatásával sikerült megvásárolniuk a programfelelôsöknek, és amelyek mosolyt csaltak a gyerekek arcára.
Az évzáró végén a gyerekek mosolyogva búcsúztak és beszéltek a szeptemberi viszonttalálkozásról.
Sztojka Kinga
Virágvásár az iskolában
Virágkiállítást és vásárt szerveztek erre a hétre a Fogarassy Mihály Általános Iskola VI. A osztályosai osztályfônökük, Erdôs Nándor ötlete alapján. Az osztály tanulói is hoztak otthonról dísznövényeket, de a kertészet is segített abban, hogy körülbelül 180 növényt tudnak kiállítani június 8–12. között. Ebbôl 69 darabot kedden délre el is adtak már, azaz akkorra 300 lejjel gazdagodott az osztálykassza – mesélték a tanulók. Leginkább rózsát, korallvirágot, kaktuszt és különféle szobanövényeket vásároltak a betérôk. Ugyanakkor tombolát is lehetett vásárolni, melynek nyereménye egy gyönyörű lila orchidea.
A begyűlt pénzbôl kirándulni szeretnének – mondták, akik nem mindennapi ötlet alapján próbálják megteremteni a pénzt, amit saját szórakozásukra költhetnek.
Rancz Enikô
Évzáró köri ülés
Mind az utóbbi 4 esztendôben minden alkalommal, a kárpátaljai költô, Füzesi Magda (sz. 1952. május 3-án, Nagyberegben) volt a Salamon Ernô Irodalmi kör nyári szünet elôtti utolsó vendége. Gál Éva Emese rövid bevezetôje után a vendég elsônek egy tanulmányt olvasott fel arról, hogy miképp él II. Rákóczi Ferenc, a nagyságos fejedelem alakja a kárpátaljai magyar irodalomban. (Köztudott, hogy a szabadságharc zászlóját 1703. május 23-án ott bontották ki.)
Megemlítette a Keresztyén Balázs által 1992-ben összeállított Rákóczi virágai című mondagyűjteményt is, ami talán arra is válasz ad, hogy miért értik meg ma is Kárpátalján az ottani költôk (Simon Menyhért, Sütô Kálmán, Kovács Vilmos, Vári Fábián László, S. Benedek Balázs, Dupka György, Fodor Géza) által a II. Rákóczi Ferenc, illetve az általa vezetett szabadságharc kapcsán „papírra vetett morzejeleit.”
A tanulmány után verseket olvasott fel Füzesi Magda. Köztük a legújabbakat és a 2007-ben megjelent Mérsékelt égöv című kötet több versét.
A régi keletű barátság a Táncsics-díjas beregszászi, ma Budapesten élô, és ott a színvonalas Kárpátaljai Hírmondót szerkesztô újságíróval a felolvasást követô beszélgetésekre is rányomta bélyegét. Ismételten feledhetetlen irodalmi est résztvevôi lehettünk, aminek ezúttal a Nosztalgia Kávézó adott kitűnô helyet. Befejezésül és ízelítôül az Akác című vers a költô kilencedik, Mérsékelt égöv című kötetébôl: „Kemény törzsedre cinke száll,/ virágod ringat bogarat,/ míg el nem kábít a halál,/ a fejszeélű alkonyat.// Nedvek sietnek szívedig,/ anyaföld-küldte vérerek,/ fejfám is belôled telik,/ hogyha majd egyszer elmegyek.// Testvér, lásd, én is ölelem/ gyökeremmel ezt a hazát./ Dajkálom, féltem szüntelen,/ ismerem könnyét, sóhaját.// Testünk a szélnek ellenáll,/ mert küldetés ez, hatalom./ Vándor szól, köszön, ránk talál,/ kis jelek vagyunk az úton.”
A kör ôszi elsô ülése szeptember 21-én 18 órától lesz a városi könyvtár emeleti termében.
Bajna György
Emlékezve ünnepel a Figura
Az ôsfigurások és a Figura Stúdió Színház ünnepelni, emlékezni, és nem utolsósorban szórakoztatni kíván. Ebben az évben huszonöt éves a Figura színház, ôszre tervezik a Kollokviumot, és a stúdióterem avatójára, illetve egy emlékplakett elhelyezésére is ekkor kerül sor. A Figura névadója, B. Angi Gabriella emléke elôtt hajtanak fejet. A színház alapítói, amit akkor létrehoztak, abból, úgymond, ma is táplálkozik a Figura, hangzott el, nekik köszönhetô elsôsorban, hagy ma is létezik, és a neves magyarországi rendezôk szívesen jönnek ide. És számtalanszor elmondták: itt egy olyan csapatot találnak, mellyel lehet, érdemes dolgozni. Kimondva vagy kimondatlanul is a figurás szellemiségrôl beszélünk, nevezzük azt bárhogyan is. Azt a stúdiótermet avatják, melyben huszonöt évvel ezelôtt a figurások szárnyaikat bontogatták, és kovácsoltak olyan erôt a régi rendszerben, mely alapot teremtett a profi színjátszáshoz.
Ôsfigurás az alfalvi származású, Magyarországon élô Kôrösi Antal szobrász-restaurátor, aki elkészítette a 2003-ban végleg távozott B. Angi Gabriella-emlékplakett gipsz öntôformáját, melyet a szintén ôsfigurás Barabás Zsolt fényképe alapján formázott meg, és a tervek szerint Katyi Antal segítségével Marosvásárhelyen fogják bronzba önteni.
Körösi Antal szobrász elmondta, megtiszteltetés és ugyanakkor élmény számára, hogy ôt kérték fel az emlékplakett megmintázására, számtalan fotó közül esett a választás a Barabás Zsolt által, a színésznô betegsége elôtt készített fényképre.
Az emlékplakett leleplezésésre és a stúdióterem névadóünnepségére, mely a B. Angi Gabriella nevet kapja, a Figura huszonöt esztendejének kiértékelésére ülnek össze október elején, hogy a Határontúli Kisebbségi Színházak Kollokviumán emlékezzenek, ünnepeljenek, minôségi szórakoztatást nyújtsanak.
Az ôsfigurások nevében Török Zoltán és a színház igazgatója, Béres László szólt az eseményrôl, melyet bárki támogathat. Különösen azokat várják, akik bármi kapcsolatban is voltak az eltelt huszonöt esztendô alatt a szentmiklósi Figurával.
Születésnapra, kollokviumra készülnek. A színház önmagáért van, azért, hogy az embereket felfelé húzza és ne lefelé, mondta a húszéves évfordulón Török Zoltán, még húsz évet kívánva a Figurának. Az öt évvel ezelôtt készült összeállításunkból egy csokorra valót szedtünk.
„Húszadik életévét ünnepelte a Figura; keserédesen. Ünnepelt, örvendett, akárcsak pártolói, hogy megérhette a színház e kerek évfordulót, és potyogtatták könnyeiket az egykori és mostani figurázók, mert...
... mert nincs már köztük Csucsi, Bocsárdi (Angi) Gabriella, egy éve elhunyt;
... mert az egykori figurások féltik az újakat, féltik a Figura-szellemiséget az átalakulástól;
... mert a mag, hat színész és Bocsárdi László 1994-ben Sepsiszentgyörgyre ment játszani, s vendégként is csak ritkán járnak haza;
... mert a jelenlegi színészek, ha nehéz körülmények között is, de ma még dolgoznak... kérdés viszont, hogy lesz-e holnap.”
„Ha az ember arra gondol, hogy húsz év, azt hiszem, nem lehet meghatottság nélkül gondolni az eltelt idôszakra. Egy teljesen új világba csöppentem akkor, egy új értékrendszerrel találkoztam, ami természetesen gyökeresen megváltoztatta az életem. Gimnazista koromban színész szerettem volna lenni, de nem vettek fel a fôiskolára, zenekarokban is muzsikáltam, és mikor teljesen feladtam, jött a lehetôség, s talán nem véletlenül harminchárom éves koromban. És ez az élet egy olyan élet, hogy most már nem tudok mást csinálni, nem tudom másképp elképzelni az életemet. És ezt mind a Figurának köszönhetem. Megfertôzött, ez egy halálos betegség” – állítja Szabó Tibor, öt évvel ezelôtt született gondolatában.
„Olyan vad érzésék és kétségbeesett pillanatokat éltem itt át, mit nem kívánok magamnak sem és senkinek sem. Az idô szép lassan begyógyítja a sebeket, s egy ilyen pillanat felszakítja. A Figura-szellemiségrôl? Kötelezô továbbvinni. Nem csak itt, ha-nem, ahol színházat csinálnak, mindenhol. Mert a mi két kulcsszavunk az ôszinteség és játék volt. Ôszinteségbôl indult el, mert az megfogható volt, az az életállapot, amiben éltünk akkor, az a korszak, amikor mindenki bujkált és féltek az emberek, akkor mi bezárkóztunk egy szobába, és olyan beszélgetéseket folytattunk, amelyekkel egymáshoz tudtunk közelíteni, és tulajdonképpen akkor jutottunk el az Ôszinteségig. És ezután következett a játékosság kitalálása, ami már a szakmai része a teatralitás, ami egy derűs világlátásnak az eredménye. A derű és az ôszinteség, ez a két dolog, amire szabad színházat építeni” – vallotta Bocsárdi László.
„Én tulajdonképpen belecsöppentem, mint Pilátus a krédóba, akkor egy nagy váltás, egy kihívás volt. Az akkori Figura egy világ volt, a mostani egy másik. Ahogy haladnak az évek, minden másról szól. Úgy hozta a sors, hogy műszakosként még színészkedtem, báboztam is. Sokat változott a hangulat, de ez a hangulat egyáltalán nem rossz. Az öreg maradt, maradtam” – vallotta akkor Molnár Cs. Antal, azóta is ott van, és a hangosításért felel.
Baricz-Tamás Imola
Se gáz, se meleg víz
Elzárták a gázt kedden 11 óra elôtt. Kovács Domokos, a gázszolgáltató cég hálózati üzemeltetô vezetôje sorra járta a fôcsapokat a lakónegyedekben, leírta az óraállásokat, és megszüntette a gázszolgáltatást.
Délben sajtótájékoztatót tartott Kele János, a Hargita Gáz Rt. vezérigazgatója, valamint Bálint Kinga, kommunikációs menedzser. Kele János elmondta, hogy a legutóbbi megállapodást március 31-ig kellett volna a közüzem teljesítse, abból is fennmaradt több mint 288 000 lej. „A megállapodás szerint már akkor elzárhattuk volna a gázcsapot, kerestük a megoldást, próbáltunk garanciákat találni arra, hogy valamilyen módon a felújítás megkezdôdik, vagy pénzügyi ütemezés lesz. Ez nem történt meg. A fennálló kurrens tartozás 1 502 573 lej, ebben nincs benne a májusban elfogyasztott gáz, ami 160 000 körüli érték. A cégnek más lehetôsége nem volt, minthogy megszüntesse ezt az áldatlan állapotot. A lakosságtól elnézést kell kérnünk, nem nekünk róható fel, hogy így történt, amíg lehetett, addig húztuk. Nekünk is meg kell vásárolni a gázt, és súlyos kamatokat fizetünk.”
– Szociális okokat vettünk figyelembe, és azért nem a meghirdetett június 4-én zártuk el a gázt. Pünkösd volt, választások, így is terhet jelent a gázelzárás a lakosságnak, ezért egy hetet még hagytuk. Nem akartuk ellehetetleníteni a közüzem működését, ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy a jogi eljárások értelmében március 31-én elzárhattuk volna a gázcsapot, ami azt jelentette volna, hogy fűtés nélkül maradtak volna a lakások. Nem tettük ezt meg, mert a lakosság többszörösen bizonyított, hogy mellettünk áll, igényli a meleg vizet, megnövekedtek a befizetések – mondta Bálint Kinga.
Kele János a hogyantovábbról is szólt. „Úgy gondolom, hogy a cégünk részérôl alternatívát kell nyújtani a lakosságnak. Felajánljuk segítségünket, alakuljanak meg a lakószövetségek, álljanak össze a lépcsôházak, melyek a közös vezetéket tudják finanszírozni. Így lehetôség teremtôdne arra, hogy a lakó tetszése szerint fogyasszon meleg vizet, fűtést. A lakásokban el kell végezni az átalakításokat. Amennyiben a lakók ezt a megoldást választják, jelentkezhetnek az irodában, mert idôben el kell kezdeni a bevezetési munkálatokat. Az embereknek tudniuk kell, hogy létezik ilyen lehetôség, és műszakilag megoldható. A kazánházaknál van gáz, arról a vezetékrôl le tudunk csatlakozni, biztonság-technikai és műszaki akadálya nincs. Számunkra az volna a legkedvezôbb, ha ugyanilyen rendszerrel, hatékonyan működne a fűtômű, de el kell ismerni, hogy ilyen veszteségekkel sehol a világon nem lehet üzemeltetni a távfűtést. Jelentkezhetnek a gázvezetékek mellett lévô magánházak tulajdonosai is, amenynyiben igénylik a gázbevezetést.”
Azt is elmondták, hogy a közüzem részérôl konkrét megkeresések nem voltak, telefonon egyeztettek csupán, de arról nem tárgyaltak, hogy a közüzem megtartaná a melegvíz-szolgáltatást. A székház kapcsán elhangzott, az épület garanciában van, de nem szeretnék, ha ebbe az irányba kellene elindítani a folyamatot.
Kedves-Tamás Gyopár
Veszélyben a város távfűtése!?
Az utóbbi idôben egyre több olyan nyilatkozat hangzik el a város vezetôi részérôl, amelyekbôl arra lehet következtetni, hogy a város jelenlegi vezetése sem képes megtalálni a helyes utat a lakónegyedek távfűtésének modernizálására. Nemrég a polgármester úr azt mondta, hogy „nagyon zsákutcába kerültünk a közüzemekkel”. Ez igaz, de szerintem azért, mert zsákutcába irányítják a távhôszolgáltatással együtt. Ez a folyamat már megkezdôdött az elôzô önkormányzat idejében, amely jelesre vizsgázott hanyagságból és hozzá nem értésbôl a fűtésrendszer felújítása terén. Bizonyíthatóan minden eszköz adott volt ahhoz, hogy legkésôbb 2007-ig befejezzék a távfűtési rendszer teljes felújítását, mivel ez nem történt meg, azóta majdnem kétszeres áron fizetjük a hôenergiát (100–110 lej/Gcal helyett 194 lej/Gcal).
Tapasztalatból tudom, hogy a szolgáltatások árai fedezik a kiadások költségeit, bizonyíték erre az is, hogy a fahulladékból elôállított hôenergia ára országos szinten a legdrágább, de a gázból elôállítotté is a legdrágábbak közé tartozik. A víz és a szennyvíz árát pedig 2006 és 2008 között 213%-kal, illetve 237%-kal emelték, míg az országos infláció ebben a periódusban kb. 7–9 % volt. A gondot a felelôtlenül felvett 5 millió lej hitel törlesztése okozza, amelyet most lényegesen megnehezít a gáz lezárása. Ez még komolyabb pénzügyi problémákat fog okozni a szolgáltatónak, mert termelés hiányában sem a hitelt, sem a gázszámlák ellenértékét nem tudja törleszteni, viszont a késedelmi kamatok értéke növekedik. Nehéz lesz az ôszi (téli) visszaindulás is, ha a személyzetet a leállás periódusára elküldik, nem lesz, aki elvégezze a téli elôkészületeket, amelyek egy ilyen elavult rendszernél nélkülözhetetlenek. Ezért csodálkozom azon az elképzelésen, amely szerint a nyári hónapokra felfüggesztették volna a meleg víz szolgáltatását. Az is érdekes, hogy a gázt csak Gyergyóban zárták el, mert egy néhány hónapja az egyik helyi tévében elhangzott beszélgetésben a Hargita Gáz Rt. igazgatója beismerte, hogy Udvarhelynek és Csíkszeredának is vannak tartozásai.
A legnagyobb gondot a távfűtési rendszer felújítása okozza, mert a jelenlegi törvények alapján a kormány a beruházások értékének csak a 60–70%-kát biztosítja, a többit az önkormányzatnak kell fedeznie. Mezei János polgármester úr egyszer azt nyilatkozta, hogy a kormány adna pénzt, máskor meg azt, hogy a kormánynak sincs pénze, de az önkormányzat sem tudja elôteremteni a 40% önrészt, ezért nincs más megoldás, mint egy szakmai befektetô bevonása, ami magyarul a hôenergia-szolgáltatás privatizálását jelenti. Ez a kijelentés is igazolja, hogy a jelenlegi önkormányzat is ugyanazokat a hibákat követi el, mint az elôzô. A kormánypénzek megszerzéséért komoly tárgyalásokat nem is folytathattak, mert a város a mai napig sem rendelkezik a szükséges dokumentációval (megvalósíthatósági tanulmány), amely a tárgyalások alapját képezi. Ahhoz, hogy ez elkészüljön, elôzôleg a tanácsnak el kell fogadnia egy fűtési stratégiát, amely tartalmazza a szükséges beruházási munkálatokat. Ennek alapján kell megrendelni egy szakosított tervezôcégtôl a megvalósíthatósági tanulmányt (románul studiu de fezabilitate), amely tartalmazza a beruházás értékét, gazdasági mutatókat, a műszaki leírásokat és rajzokat. A távfűtés stratégiája létezik már 2005-tôl, ez olyan beruházásokat javasol, amelyek elsôdlegesen a fogyasztók érdekeit tartják szem elôtt, és megvalósulásuk esetén lényegesen csökkenne a hôenergia ára. Ezt a stratégiát kétszer is elfogadta az önkormányzat (2005-ben és 2009-ben). 2005-ben meg is rendeltek egy elôtanulmányt (studiu de prefezabilitate), amely 2006-ban el is készült, és tartalmazza a szükséges beruházások értékét: 4,181 millió euró (17,6 millió lej), a hôenergia ára a beruházások megvalósítása után, figyelembe véve a jelenlegi ártámogatások értékét is, kb. 100–110 lej/Gcal lenne. Sajnos, azóta nem történt elôrelépés a tervek elkészítése terén, vagy ha igen, a tervek eltértek az eredeti stratégiától. Például a legutóbb elkészült terv szerint (amely amellett, hogy nem megfelelô, eltér a stratégiától is) a beruházások értéke 7,708 millió euró (32,22 millió lej), és a hôenergia ára sem csökkenne lényegesen.
Ami a 40% önrészt illeti (a fahulladékból elôállított hôenergia esetén csak 30%), az elôtanulmányban meghatározott értéket véve alapul, az önkormányzatnak 5–7 millió lejt jelentene. Ekkora összegre 2006-ban az akkori önkormányzat már vásárolt berendezéseket, amelyek szükségesek a beruházáshoz, tehát értékben létezik az önrész, csak egy „törvényhézag” miatt problémák vannak a kormányszinten való elismertetésnél.
Van egy másik megoldás is a beruházások megvalósítására: a fahulladék elégetésébôl nyert szén-dioxid eladása, ennek feltételeit egy nemzetközi egyezmény szabályozza. Ennek alapján építette a dán kormány a Forradalom negyedi kazánházat, amely a városnak és a fogyasztóknak nagy nyereséget jelent. Mivel a fűtési stratégia szerint a dán kazán termelését több mint a kétszeresére növelnék (a meglévô kazán jobb kihasználásáért), a keletkezett szén-dioxid is lényegesen megnône, amelyet el lehet adni. Ennek is viszont az alapfeltétele a jól megalapozott megvalósíthatósági tanulmány. E nélkül komoly partner nem áldoz pénzt a beruházásra. Ennek a változatnak egyik nagy elônye, hogy a már megvásárolt berendezéseket elfogadják önrészként.
A szolgáltatás privatizálása jelenti a távfűtés igazi zsákutcáját. Az igaz, hogy az önkormányzatnak ez a legolcsóbb és legkényelmesebb megoldás, mert megszabadulna a tervezés és a kivitelezés költségeitôl is, ráadásul úgy gondolja, hogy a privatizálással a felelôsségtôl is mentesül. A fogyasztók számára viszont a lehetô legrosszabb megoldás lenne. Ilyen téren már voltak próbálkozások már az elôzô önkormányzat idején is. Ezek tapasztalatai is bizonyítják, hogy egyetlen beruházó sem jön Gyergyóba azért, hogy önzetlenül megmentse a város távfűtési rendszerét, hanem azért, hogy ebbôl a befektetésbôl a lehetô legnagyobb hasznot vasalja be. Kivétel nélkül minden beruházócég fahulladékkal működô kazánokat akar beszerelni, amelyekre tulajdonképpen nincs is szüksége a városnak. Ez kizárólag csak a beruházó cég érdeke, azért, mert a fahulladékból elôállított hôenergiáért jelentôs meg nem térítendô európai támogatást lehet szerezni a beruházás kivitelezésére. A működtetés alatt is minden fahulladékból termelt MW-ért komoly juttatás jár. Ezek a juttatások viszont nem tükrözôdnek a hôenergia árában. A legfájdalmasabb az, hogy a beruházás összes költségeit a fogyasztók fizetik meg. Ilyen a legutóbbi ajánlat is egy beruházó cég részérôl, amely 40 millió lejre értékeli a beruházás költségeit (valószínű a beszerelt kazánok értéke miatt ilyen nagyok a költségek), a hôenergia ára pedig 300 lej/Gcal lenne (a mostani 194 lej/Gcal helyett)! Egy ilyen beruházás számomra szakmai kuriózum, hisz 38 év szakmai tapasztalatom során elsô eset, hogy egy távfűtési rendszer felújítása után a hôenergia ára nagyobb lesz, mint azelôtt volt. De akkor kinek is jó ez a beruházás? Egyértelmű, hogy csakis a beruházó cégnek, amely a 15 év működtetés alatt a befektetett összeg legalább kétszeresét szedi be a fogyasztóktól.
Kíváncsi vagyok, ki lesz az a balga fogyasztó, aki kifizeti a 300 lejt, amikor egy lépcsôházi vagy egyéni központi fűtéssel a fele összegbôl elô lehet állítani ugyanannyi hôenergiát, ráadásul földgázból és nem fahulladékból. Még ha rátesszük az egyéni rendszer beruházási költségeit is, akkor is olcsóbb lesz a hôenergia ára, mint a jelenlegi (194 lej). Az igaz, hogy az egyéni központi fűtés kellemetlenségekkel is jár, mert idôszakonként a kazánt ellenôriztetni kell szakosított céggel, de ekkora árkülönbség mellett megéri. Én a távfűtéses rendszer híve vagyok, mert ez a legkényelmesebb és a legbiztonságosabb is, de ha ilyen irreális árat szabnak meg, akkor más választásom nem lesz, mint a leválás.
Ha a város vezetése nem akarja zsákutcába juttatni a távfűtést, akkor a beruházónak feltételeket kell szabjon, követve a már elfogadott fűtési stratégiát. Ezért furcsa, hogy a tanácstagok – mellôzve a közvélemény-kutatás eredményeit is – egyöntetűen rábólintottak a szakmai beruházó megbízására anélkül, hogy az alapfeltételeket leszögezték volna. A leírtak alapján a távfűtés léte vagy bukása végül is 5–7 millió lejen és egy jól megszerkesztett terven múlik. Ha ezt az önkormányzat nem tudja megvalósítani, akkor ez nagy valószínűséggel a távfűtés megszűnését jelenti, így az elért „sikerekben” felülmúlja az elôzô önkormányzat „eredményeit” a távfűtés terén.
Gyergyószentmiklós,
2009. június 8.
Somodi Zoltán, ny. épületgépész
Jövôt a Csíky-kertnek
Meg kell ôrizzük a Csíky-kertet, meg kell védenünk azt, amink van – ez volt a végkicsengése annak a konferenciának, melyet a Csíky-kert Nap keretében szerveztek. A dr. Csíky Dénes által 1884-ben létrehozott páratlan örökség maradt ránk. Az álomkert sorsa az utóbbi száz évben egyre rosszabbra fordult, értékeink megóvása, egykori szépségeinek visszaállítása egyre sürgetôbbé vált. A Csíky-kert nemcsak Gyergyószentmiklós, hanem az egész Gyergyói-medence gyöngyszeme, turisztikai vonzereje kell legyen! – véli dr. Dombay István egyetemi docens, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Gyergyószentmiklósi Tagozatának igazgatója.
Így látja ezt Dóczy Tamás mérnök is, Csíky Dénes dédunokája, aki szívesen jött a rendezvényre, felajánlotta, amiben tud, segít.
A kertben „lakók” összefogtak, és közösen szeretnének tenni a kertért. A Babeş-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett tagozata, a Szent Benedek Tanulmányház, a Naturland Alapítvány és a Salamon Ernô Gimnázium sikerrel pályázott a Polgár-Társ Alapítvány és a MOL Románia közös pályázati kiírásán. Az összegbôl a két forrást és egy ösvényt javították ki. Padokat helyeztek ki, és szemeteskukák jelzik, hogy ne szanaszét dobálják a szemetet az arra járók. Az elsô Csíky-kert Napon a konferencia mellett diákcsapatok elméleti és gyakorlati versenyét is megszervezték.
„Hol volt, hol nem volt… akár így is kezdôdhetne a történet, melynek fôszereplôje a kert. A Kert, mely létrehozója, Csíky Dénes akaratának engedelmeskedve biztosított közös lakhelyet 185 ôshonos és messzi földrôl hozott fának, cserjének.
A Kert, melynek fái minden ôsszel megemlékeztek alapítójukról, sárguló-bársonyos lombkoronájukkal rajzolva ki a CS.D. monogramot a fenyvesek közé. A kert, melyet Ferdinánd király is szemrevalónak tartott, ahol iskolásként Mihály király lakott. A kert, melynek tündöklését szomorúbb idôk követték, gazdátlansággal, árvasággal kellett szembenéznie. Az a kert, melynek meséje méltóbb befejezést érdemel, s ezen munkálkodnak ma egyre többen: visszaadni régi pompáját, újra teljesíteni Csíky Dénes álmát, megteremteni a jövônek Gyergyószentmiklós büszkeségét, a dendrológiai parkot” – áll a Jövôt a Csíky-kertnek című kiadványban, mely a Mark House gondozásában jelent meg.
Baricz-Tamás Imola
* * *
A Csíky-kert Napja alkalmából szervezett diákvetélkedô résztvevôi a következô iskolákból érkeztek: ditrói Puskás Tivadar Iskolaközpont; alfalvi Sövér Elek Iskolaközpont, tekerôpataki Általános Iskola, gyergyószentmiklósi Salamon Ernô Gimnázium, gyergyószentmiklósi Szent Miklós Líceum, gyergyószentmiklósi Gépgyártó Iskolaközpont.
Díjazottak:
Általános iskolások: I. díj: Liliac csapat (Szent Miklós Elméleti Líceum); II. díj: Mókusok csapat (Tekerôpatak); III. Vadgesztenyék csapat (alfalvi Sövér Elek Iskolaközpont);
Gimnazisták: I. díj: Csencsó csapat (Salamon Ernô Elméleti Gimnázium), II. díj: Természet tündérek (alfalvi Sövér Elek Iskolaközpont), III. díj: Forks csapat (Szent Miklós Elméleti Líceum).
Az Értékes örökségünk, a Csíky-kert – Játék mindenkinek az újság hasábjain vetélkedô nyertesei: 1. Nagy Bernadett – Bucsin negyed 21/A/5, nyereménye egy kisméretű hátizsák; 2. Nagy Hunor – Bucsin negyed 26/A/12, nyereménye könyvcsomag; 3. Burján Rozália – Selyem utca 24. szám, nyereménye Csíky-kert-póló. Díjaik átvételérôl a 0744/786.526-os telefonszámon érdeklôdhetnek.
IX. Alfalvi Falunapok
Kezdés Kormoránnal
A IX. Alfalvi Falunapok programjai között minden bizonnyal sokan megtalálták a kedvükre valót a helyszínen, vagy az élô közvetítést követve az interneten. A gyermekek és a fiatalok már június harmadikán, szerdán délelôtt jól szórakozhattak a bábjátékon, a filmvetítésen. Délután a szomszédos települések önkormányzataitól érkeztek vendégek egy találkozóra, ahol a kikapcsolódásé volt a fôszerep.
Talán a nap fénypontjának nevezhetnénk a Domokos Pál Péter Hagyományôrzô Egyesület estjét, amikor zsúfolásig telt a kultúrház nézôkkel június harmadikán, az egyesület napján. Kíváncsiak voltak a 150 fellépô idén tanult táncaira – felcsíki, moldvai, gyergyói táncokra – nótáira, játékaira.
Csütörtökön a zenéé, a szórakozásé volt a fôszerep: Garabonciás együttes, Bíborka néptáncelôadás, Haccacáré, és végül a Kormorán-koncert.
A Kormorán együttes 1967-ben alakult, speciális „rétegzenét” játszik, afféle hungaricumként említik, imádságok, hazafias érzelmű dalok.
Julianus, Honfoglalás, Sacra Corona, Trianon, A Költô viszszatér, Elektra mindörökké, Zúgjatok harangok, A Megfeszített, A Napba öltözött leány – ismertebb dalaik szóltak Alfaluban is, de mégis a székely és a magyar himnusz éneklésekor fogott össze a tömeg, énekelt egy emberként a koncert végén, lengtek a zászlók.
300 fellépô gyermek
A pénteki nap a falunapok utolsó napjának is nevezhetô, a kampánycsend miatt így kellett szervezni a programot.
A kiírt kilenc óra helyett tízkor léptek a színpadra a kisiskolások a VIII. Felszállott a páva népdal- és néptánctalálkozó keretében. A több mint háromszáz fellépô kisiskolás szórakoztatta a nézôket, szülôket, rokonokat népdalokkal, néptánccal, különbözô gyermekjátékokkal, népmesékkel, zenével, lakodalmassal. A fellépôk alfalviak, tekerôpatakiak, csomafalviak, remeteiek és szentmiklósiak voltak.
Sok elfelejtett gyermekdalt, játékot hallhattunk újra.
Még én is átvettem az izgalmukat, amikor láttam, hogy a sok székelyruhás apróság egy-egy csoportja mozgolódni kezd, amint hallotta nevét a műsorvezetôtôl, hogy az ô elôadásuk következik.
A találkozó végén közös tánccal tették még látványosabbá a rendezvényt, amelyet a Sövér Elek Iskolaközpont és a Domokos Pál Péter Hagyományôrzô Egyesület szervezett.
Ezután a kultúrház udvarán játszóházra került sor a Gyergyóalfalvi Fiatalokért Egyesület szervezésében. Itt elsôsorban a nagyobb gyerekek, kisiskolások találták fel magukat, hiszen rajzolni, batikolni lehetett, de hogy a még kisebbek se maradjanak ki a játékból, festethettek az arcukra szívecskét, virágot.
A rajztudás mellett a délután további óráiban énektudásukat is bemutathatták a kicsit nagyobbak a karaoke-versenyen. Majd ismét zene, táncmulatság mellett szórakozhattak az alfalviak, és a vendégek. Fellépett a Step Dance, a Csíkmadarasi Népi Zenekar. Minden bizonnyal a tiné- dzserek, fiatalok az United együttes fellépését várták. Ôk is, a Kormoránhoz hasonlóan, kétórás koncertet adtak a szűk körű ünneplôknek.
A koncertet a tűzijáték követte, majd a Melody Band lépett fel ismert dalokkal, lakodalmas zenével.
Szentháromság vasárnapja
Szombat reggel már az árusok többsége lebontotta sátrát. Aznap csak sportrendezvényekre került sor.
Szerintem az igazi ünnep mégiscsak Szentháromság vasárnapja volt. Az ünnepi szentmisét Oláh Dénes celebrálta. Az Atya, Fiú, Szentlélek szeretetközösségérôl, a Szentháromságról osztotta meg gondolatait. A teremtés által istenarcú, a keresztség által istenhordozó lények vagyunk.
Csakis akkor maradhatunk fenn, ha istenarcú lények leszünk, de szerencsére élnek ilyen emberek, akik szentnek tartják az életet, falut építenek, fát ültetnek – fogalmazott.
A zarándokút krónikája képekben
Közvetlenül a szentmise után Laczkó Sándor fotókiállítását nézhették meg az érdeklôdôk a galériában. Gyalogos zarándoklat Csíksomlyóra címmel az alfalviak zarándokútjáról láthattunk harminc élethű, megragadó fényképet, köztük pillanatfelvételeket, amelyek művészfotóként is megállnák a helyüket – mondta Balázs József. Laczkó Sándor ezért maga is gyalogos zarándokként ment el a csíksomlyói búcsúra, a több mint száz gyalogossal.
Gál Mihály köszöntötte elsôként a galériába bezsúfolódott embereket.
– Örvendek ennek a kiállításnak, adja az isten, hogy tudja folytatni a munkát, és még sok kiállítása legyen Sándornak – mondta. Nagy István Ne hagyj falum című versével köszöntötte a látogatókat.
Majd Balázs József méltatta a kiállítást, aki több mint tizenöt éve vezeti a zarándokokat a kegyhelyre.
– Ez egy fényképkiállítás. Fénykép – attól is szép ez a szó –, amellett, hogy a kínaiak azt mondják, egy fénykép megér ezer szót – azt is jelenti, fényt derít. Azt, hogy most itt valamit meg tudunk mutatni a hűség útjából, a zarándoklatról, csakis Laczkó Sándornak köszönhetjük. Gyergyóalfaluban született 1988-ban, rajztanára voltam egy ideig, olyan tehetséges, törekvô gyermeket ismertem meg benne, aki állandóan arra törekedett, hogy kiállítást rendezzünk. Ilyen szempontból kitűnt az alfalviak közül. Nekem ez a rámenôsség már akkor feltűnt. Krónikát láthatunk a zarándoklatról – fogalmazott.
Majd néhány szóban mesélt az idei útról, az út jelentôségérôl, történetérôl.
– Idén, amikor hazaértem, egy öreg nénivel találkoztam, aki megkérdezte, mit üzen a Mária. Hirtelen nem is tudtam, mit válaszoljak. Szeretetet, békességet, hűséget üzent.
A lakosság fel sem fogja kellôképpen, milyen kitüntetés a pünkösdi búcsú az alfalviak számára. Egy a legfontosabb zarándokhelyek közül. A csíksomlyói zarándoklaton megvalljuk hova-tartozásunkat is.
Szimbólumokat ôrzünk, ezzel is kifejezve azt, hogy jelképeket használunk. Ezt látom ezekben a fényképekben is. Laczkó Sándor ráérez arra, ami fényképezésre méltó, idôvel korképekké válnak. Kívánok ehhez neki egészséget, a nézôknek kíváncsiságot.
* * *
A kiállítás megnyitóját követôen Laczkó Sándorral beszélgettünk. Érdekes módon bank és pénzügy szakon hallgató Marosvásárhelyen. Mondhatni, kedvtelésbôl fotóz.
– Már három éve fényképezek, eddig esküvôk, ballagások alkalmával. Most rájöttem, hogy szebbet is lehet kihozni, mert a képek beszélni tudnak.
– Miért pontosan ez a témád?
– Nyolc alkalommal mentem gyalog Csíksomlyóra. Tavaly döntöttem el, hogy kiállítást szervezek a képekbôl, hiszen minden alkalommal készítettem fotókat.
– Hány fényképet készítettél?
– Közel kétezret, harminc szerepel a kiállításon.
– Meddig lesz látható?
– Egy hónapig itt a galériában, az önkormányzat támogatásával bekereteztetem, és majd a hivatal tanácstermében lesznek kifüggesztve.
Rancz Enikô
EMI-tábor utoljára itt?
Hamarosan EMI-tábor, gyere te is! Ha szeretsz túrázni, sportolni, bulizni, táncolni, lovagolni, filmet nézni, néptáncolni, elôadásokat hallgatni, várnak a szervezôk augusztus 5–9. között a hármas kilométernél. A programról, szervezésrôl és más hasznos információkról Soós Sándor tájékoztatott hétfôn délelôtt.
– A tábor programja szinte teljes, kisebb zenekarokkal fog kibôvülni. Az biztos, hogy lesz Kormorán, Zanzibár, Ismerôs Arcok, Beatrice, Kalapács és a többiek. Idén művészsátorral színesül a tábor programja, a már megszokottak mellett, de tervezünk politikai vitát is Tôkés Lászlóval, Szász Jenôvel és Izsák Balázzsal.
Az iskolás csoportok kedvezményben részesülnek. Az egyéni egynapos belépô 17 lej, a tábor teljes idejére 70 lej.
A gazdasági válság, sajnos, minket sem kerül ki, kevesebb a támogató. Eddig a költségvetés egyharmadát fedeztük a pályázatokból és a támogatóktól bejövô pénzbôl. Ha a gyergyóiak fontosnak látják, hogy itt legyen a tábor, tegyenek érte. 250 000 lej a tábor teljes költségvetése. A campinghely megfelelô kialakításával is sok a dolgunk. Jó lenne, ha erre adnának a gyergyóiak. Tudomásom szerint az EMI-tábor vonzza egyszerre a legtöbb embert Gyergyóba, így turisztikai szempontból nem elhanyagolható, pénzt is költenek itt, s ez a városnak is fontos kellene legyen. Ha ilyen nehézkes minden, lehet, más helyszínt keresünk. A polgármesteri hivatallal idén partnerségi szerzôdést kötöttünk, reméljük, hogy eredményes lesz a kapcsolat.
Minden évben támadták a rendezvényt a román szélsôségesek közül egyesek. Idén már elkezdték. Alkotmányellenesnek mondják, de ha az lenne, nem tudnánk megszervezni. Tény, hogy kimondunk olyant, amit más nem mer, és meghívunk olyan elôadókat, akik kimondják… Parlamenti képviselô, EP-képviselô…
Tavaly az EMI-tábor látogatottsága nagyobb volt, mint a Tusványos Nyári Szabadegyetmé, második lett, az elsô a Félsziget Fesztivál volt, ami idéntôl multikulti jelleget öltött, így idén úgy indulunk neki, hogy a magyar fesztiválok közül az EMI-tábor a legnépszerűbb.
Az V. EMI-táborról minden hasznos információ olvasható a www.emitabor.hu/erdely honlapon, és a plakátokon. Jelentkezni lehet a gezenguz82@yahoo.de, emi@magyarifjak.org e-mail címeken, vagy a 0740/282.572-es, 0743/030.628-as telefonszámokon, csoportoknak július 15-ig.
Rancz Enikô
Megújult az Arbor Szövetség elnöksége
Az ötéves Arbor Famegmunkálók Szövetsége új igazgatótanácsot választott – adták a sajtó tudomására a keddi sajtótájékoztatón. Elnök Bajkó Tibor, kereskedelmi alelnök Bencze Attila, termelési alelnök Isa István, szolgáltatási alelnök Csata Levente. Az igazgatótanács mandátuma öt évig tart, az elnöké pedig két évig.
– A hatékonyság érdekében hoztuk létre az alelnöki tisztségeket – mondta Bajkó Tibor. A közgyűlés cenzorbizottságot választott, tagjai: Antal Elemér, Borbély Andor, Lázár Anna. Fontosnak tartom, hogy az alelnökök nagyobb feladathoz jussanak.
Húszpontos programot terjesztettem a meglévôk mellé. Tegnap délután elfogadta az igazgatótanács. El szeretnénk érni, hogy direkt megkeresésben legyen részünk, amikor társadalmi párbeszédet próbálnak kialakítani. Fontos, hogy ezekben részt tudjunk venni.
Az Arbor szerepet vállal a Székely Vállalkozók Egyesületének megalapításában, valószínűleg alelnöki mandátumot is fogunk kapni.
Az Arbor Szövetség hatékonyabban részt fog vállalni helyi megmozdulásokban, melynek fô célja a helyi közösség megerôsítése, környezetünk védelme és szépítése, valamint pozitív jellegű események, megmozdulások támogatása, így például a Csíky-kert kerti bútorzatainak gyártásában részt vállalt a szövetség – fogalmazott az elnök.
Ugyanakkor olyan kedvezményrendszer kialakításán fog dolgozni az elnök, amelyben részt tudnának venni a tagcégeknél dolgozó fizikai személyek is. Ma nincs lehetôség a látványos béremelésekre – mondta, így ez a megoldás elônyös lenne.
Az új igazgatótanács és az elnök célja, hogy feltérképezze a tagság igényeit, és hatékonyabban bevonja a szövetség életébe, ugyanakkor szeretne egy szorosabb kapcsolatot kialakítani az igazgatótanács és a tagság között. Szintén a jövôbeni célként említette az elnök a faházak szabványosítását, hiszen a szövetségben sok faházgyártó cég van.
A sajtótájékoztatón jelen lévô alelnök, Csata Levente elmondta: a szövetség meglévô szerzôdéseinek frissítésén fog dolgozni, emellett csapatépítéssel is szeretne foglalkozni, a tagok számára rendezvények szervezése által, ugyanakkor a város takarításában is szeretnénk részt vállalni.
A tagságról elmondta, a Gyergyói-medencébôl 66 tagja van a szövetségnek, Gyergyószentmiklósról 37, a többi a medencébôl, Udvarhelyszék 22, a Csíki medence 16 taggal, Kovászna egy taggal van jelen a szövetségben, de vannak tagok Szatmár, Maros és Fehér megyébôl is.
Továbbá megtudtuk, a feketelista ma is működik (a szövetség szabályait áthágó cégekrôl lista készül, kizárják a szövetségbôl). Az elnök kilenc nehezebb esetet említett, a kilenc vállalkozás nagy része külföldi volt.
Rancz Enikô
Beszélgetés a gazdasági igazgatóval
Hatékony döntéshozás, költekezés
A képviselôtestület nemrég két új beosztást hozott létre az intézmény struktúrájában. Az egyik a gazdasági igazgatói tisztség, melyet június elseje óta lát el Györfy János. A vezetés része a döntés-elôkészítésben nagy szerepet vállal… De mit is jelent ez a beosztás, milyen feladatokat kell ellátnia, erre voltunk kíváncsiak, de a város gazdasági, pénzügyi helyzetérôl is faggattuk a gazdasági igazgatót…
– Hol áll ez a beosztás az intézmény struktúrájában? Kik az alá-, fölérendeltjei?
– Ez egy teljesen új funkció, azért hozták létre, hogy segítse a hivatalvezetést, összetett tevékenységet von egy autoritás alá, mielôtt a polgármesterhez kerülne egy probléma. A mindenkori polgármester közvetlen alárendeltségében, két funkcionális struktúra, a költségvetés-könyvelés-vagyonkezelés, valamint a pénzügy-adó-illeték profilú irodák irányítása és tevékenységüknek összehangolása céljából. Nem szokványos, hogy minden közvetlenül a polgármesterhez fusson be, szűrés nélkül. A hatékonyság érdekében jött létre ez a beosztás.
Tény, hogy már maga a költségvetési szektor is számomra teljesen új, a változás nagy, akár kihívásnak is lehet tekinteni a szóban forgó állás elfoglalását. Viszont, az elôzô munkahelyemet is a folyamatos változás jellemezte, ebbôl a szempontból tapasztalattal rendelkezônek gondolom magam.
– Mi tartozik a munka/feladatkörébe?
– Alapvetôen a két iroda saját tevékenységi körébe tartozó feladatkomplexum egységes adminisztrálását hivatott biztosítani, hozzájárulva a hivatal vezetésének hatékonyabbá tételéhez. Egy irányba kell haladjon ez a komplex rendszer. Gyakorlatilag arról van szó, hogy egyik oldalon be kell gyűjteni a pénzt, a másik oldalon hatékonyan el kell költeni. Fogalmazhatunk úgy is, hogy pénzügyi helyzetekben szakmai véleményezések, javaslatok elkészítésével járulunk hozzá a döntéshozatal minél jobb elôkészítéséhez. Pénzfelhasználás, adófelhajtás, például, az én munkám is lehet.
– Hogy fog hozzá, mi az elsô dolga?
– Ismerkedem a hivatallal, mint működô szervezettel, feladataival, a gazdasági vonatkozású problémakörök hivatalon belüli helyével és szerepével, leendô munkatársaimmal, az idevágó törvénykezéssel, egyáltalán mindazzal, ami szükséges – vagy azzá válhat – a feladat elvégzéséhez.
– Milyen elképzelései vannak?
– Nehezen tudnám megfogalmazni. Ha azt mondom, hogy szeretném tisztességesen, az adott körülményekhez mérten maximális hatékonysággal végezni azt a munkát, amiért ezt a beosztást szükségesnek látták létrehozni, én meg elfoglalni, azt hiszem, nem járok messze az igazságtól. Az én értelmezésem szerint ebbe belefér a szigorúan beosztás alapú feladatok mellett mindaz, ami a hivatal, mint a közösséget szolgáló entitás, működésének jobbítását szolgálja. Ilyen vonatkozásban szeretném, ha sikerülne a – számomra szintén újdonságnak számító – közalkalmazotti minôségembôl fakadó közösségi kötelezettségeimnek is maradéktalanul eleget tenni.
– Milyennek látja a város gazdasági helyzetét?
– Válságosnak. Köztudott, hogy városunk soha nem tartozott a gazdaságilag fejlettnek mondott helységek közé, úgy gondolom, ez is hozzájárul, hogy súlyosabbnak ítéljük meg helyzetünket más, akár megyénkbeli helységekhez képest.
– Turizmusban látják egyesek a város jövôjét... Ön szerint is így van? Miért?
– Egyetértek azokkal, akik a város, zóna, régió fejlôdésében a turizmust jelentôs motornak tekintik. Mindenképp, a turizmus számottevô húzóerôt tud képviselni – ha megfelelô minôségi szinten van jelen a település életében. Ehhez a természeti adottságok megvannak. A többi reánk vár: gazdasági szereplôkre, önkormányzatra, kormányra és, miért ne, lakosságra. Jó volna kialakítani egy egységes irányvonalat, amit aztán összpontosított erôvel követne ki-ki szerepe szerint.
– Sok embernek, amikor arról hall, hogy a hivatalnak, a városnak gazdasági igazgatója van, felcsillan a szeme, a város fellendülésének lehetôségét látják ebben a beosztásban…
– Nem mondom, hogy nem lehet így. Minden újdonság változást hoz. Attól, hogy van ez a funkció, és azt betölti valaki, attól még nem lesz pénz. A pozitívuma, hogy minél elôkészítettebbek a döntések, annál valószínűbb, hogy jók, és a kitűzött cél szempontjából megfelelôek. Annyira számítok, hogy a lehetôségekhez képest hatékonyan végzem azt, amit rám bíznak, vagy felvállalok.
– A válság hogyan érinti a várost? Hol lát kiutat?
– Ha szabad ebben a témában egy kissé kevésbé komoly megjegyzést tennem, akkor azt mondom, hogy ha látnám a kiutat, talán egészen más helyen lennék. Sokkal hozzáértôbb szakemberek sem látják. Nem azért, mert nincs, hanem azért, mert túl sok van. Esetrôl esetre más a „recept”. És az adott konjunktúrában mindannyian meg kell találjuk a számunkra leginkább „testhezállót”, nem beszélve arról, hogy még nincs alkalmunk konkrétan látni, megtapasztalni egy-egy „recept” alkalmazásának eredményeit. Ehhez több idô kell. Kísérletezni nem lehet, minden intézkedés „élôben” történik. Tény, hogy a krízises helyzetek szintén krízises megoldásokat igényelnek, és ezek a megoldások elég gyakran fájdalmasak.
Rancz Enikô
Kárpát-medencei Magyar Kórusok Találkozója
Magyarul énekeljünk!
Nagyot álmodott a Gyergyószentmikósi Ipartestület Férfikara, és tett azért, hogy ez meg is valósuljon. A férfikar Reményik szavait választva mottóul – Egy csillagra nézünk mi mind, merôn,/ Keleten, délen, völgyben, bérctetôn./ És érezze, ki rokonához vágyik: / Ezer mérföldrôl azt nézi a másik” – hívja a szentmiklósiakat a Kárpát-medencei Magyar Kórusok Találkozójára, magyar éneket hallgatni.
Szôcs Lászlót, a gyergyói férfikar elnökét kérdeztük a dalosok találkozójának kapcsán. Megtudtuk, a férfikar a testvérkapcsolatait úgy alakította, hogy a történelmi Magyarország területein élô magyar kórussokkal legyen kapcsolatuk. Így június 20-án délvidéki, felvidéki, kárpátaljai, magyarországi és erdélyi kórusok érkeznek városunkba.
– A magyarul daloló testvéreinket el szerettük volna hozni Gyergyószentmiklósra, és ez egy kitűnô alkalom, így lett Kárpát-medencei Magyar Kórusok Találkozója. Az együtt éneklés nagyon fontos, azt szeretnénk, ha az elkövetkezôkben egy vándortalálkozó lenne. Nagyon fontos számunkra, hogy ismerjük meg egymást, és az, hogy magyar dal szóljon, és természetesen, hogy azt tovább tudjuk adni.
A rendezvény fôvédnökei Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke és Mezei János, Szentmiklós polgármestere.
Június 20-án, szombaton délelôtt a Salamon Ernô Gimnázium elôtt találkoznak a kórusok, majd a beéneklést követôen a Szent Miklós templomba vonulnak át, melyet 14 órától ünnepi felvonulás követ a gyergyóújfalvi Molnár Antal fúvószenekar közreműködésével. A gálaműsorra 15 órától kerül sor a művelôdési központ nagytermében. Fellépnek: Csókai Rákóczi Férfikar (Délvidék), karvezetô Hajnal Attila; Füleki Férfikar (Felvidék), karvezetô Balogh Adrian; Técsôi Arany Ôsz Művelôdési Egylet Népdalköre (Kárpátalja), karvezetô Muravszka Erika; Sárrétudvari Zagyva László Vegyeskar (Magyarország), karvezetô Pintér Éva; Egri Csillagok Népdalkör (Magyarország) karvezetô Faludyné Molnár Gabriella; székelyudvarhelyi Székely Dalegylet Férfikórusa, karvezetô Kovács László; Marosvásárhelyi Cantuale Énekegyüttes, karvezetô Nyilas Szabolcs; Domokos Pál Péter Nôi Kar, karvezetô Páll Ibolya; Szent Miklós Kamaraegyüttes, karvezetô Kolcsár Árpád; Gyergyószentmiklósi Ipartestület Férfikara, karvezetô Molnár Katalin.
Baricz-Tamás Imola
„Természetem a védelem”
A Nemzeti Parkok Napja és a Környezetvédelem Világnapja alkalmából szervezett Természetem a védelem című versenyre június 3-án került sor a Kós Károly Általános Iskolában. A nemzeti park és az iskola biológia szakos tanárnôje, Czimbalmas Zita szervezte ezt a nagyon érdekes versenyt. Összesen nyolc csapat vett részt: a gyergyóremetei Balás Jenô Általános Iskola csapata, a tekerôpataki Tarisznyás Márton Általános Iskola csapata, a csomafalvi Köllô Miklós Általános Iskola csapata, Gyergyószentmiklósról a Fogarassy Mihály Általános Iskola, a Vaskertes Általános Iskola csapata és a Kós Károly Általános Iskola 3 csapata. Érdekes programok voltak. Az elsô feladat a versenyre való benevezés, plakát bemutatása. Második, szabad választásra, idegenvezetés volt. Harmadik gyógynövényekrôl teszt. Az utolsó feladatként a fajlista-felismerés szerepelt, 20 gyógynövény felismerése. Érdekes díjakat kaptunk, amit a nemzeti parknak köszönhetünk, nemzeti parkos pólók, kalapok és könyvek.
Reméljük, hogy mindenki, aki részt vett ezen a versenyen, tesz valamit a környezete tisztaságáért, és hogy jövôben is részt vehetünk egy ilyen versenyen.
Ruzsa Beáta, VI. osztály, Kós Károly Általános Iskola
Molnár Sándor-emléktúra a Dél-hegyre
Csodálatos idôben került sor a már hagyományos Molnár Sándor-emléktúrára. Az EKE gyergyói tagozata minden évben megszervezi ezt a túrát néhai Molnár Sándor emlékérére. Most is több autó, mikrobusz szállította a természet szerelmeseit a Libán-tetôre (1000 m), ahonnan kezdôdött az igazi gyalogtúra. A Libán-tetô is, akárcsak a Bucsin, lassan benépesül. Minden évben újabb hétvégi házak épülnek. Végig jól látható turistajelzés van (kék sáv), ami biztonságérzetet ad a turistának. A Morcos-tanyáig alig egy óra gyaloglás alatt lehet eljutni. Itt a huszonegynéhány fôs csapat megpihent és nekiindult a Csudáló-kônek. Ez a túra a közepesen nehéz kategóriába tartozik. Gyönyörű fenyôerdô között vezetett utunk, érintve a Csudáló-mezôt, ahol legelészô juhokkal találkozik az ember. Egy rövid kapaszkodó után felértünk a kilátóhelyre (1528 m), ahonnan most már szép kilátás nyílik a Gyergyói-medencére, illetve a Lôrincz-hegyre és a Cigány-kôre (1355 m). De látni a zetelaki víztározót, meg az udvarhelyi medence néhány települését. A lelkes EKE-csapat megtisztította a tetôre vezetô ösvényt, amely elvadult az évek során, és megnyitotta a kilátást a környezô települések felé. Mire visszaért a csapat, a háziasszony és néhány segítôkész turista finom krumpligulyással várta a megfáradt turistákat. Az est a tábortűz melletti énekléssel, anekdotázással telt el. Az éjszakát egyesek a házban, mások sátorban, illetve a tűz mellett töltötték. Másnap reggel 9 órakor már türelmetlenül készülôdött a társaság a Délhegy-túrára, amelyet maga Molnár Margit vezetett. Manyi néni az EKE egyik legrégibb és legaktívabb tagja, a hely kiváló ismerôje. A mintegy 6 km-es távot közel két óra alatt lehet megtenni, a nagy szintkülönbség miatt. Elhagyva az újfalviak legelôjét, egy szép erdei úton haladunk, egészen a Dél-hegy aljáig. Innen egy keményebb kapaszkodó következik. De a gyönyörű kilátás kárpótolja az embert a fáradságért. Az 1695 m magas csúcs uralja a Gyergyói-medencét. Gyergyószék legmagasabb hegycsúcsa, nemcsak a csomafalviak büszkesége, hanem az egész medencéé, hiszen innen belátni a vidék majd minden településére. A túrán jelen volt a már több évtizede Izraelben élô Pál Tibor is, aki e vidék szülöttje, szerelmese és nagyon jó ismerôje. A Dél-hegy vulkáni építmény, amely a földtörténet harmadkorában keletkezett, és fôleg andezitbôl épül fel. Itt találkoztunk a ritka tölcséres zuzmóval, amely éppen most virágzik, illetve több védett növénnyel. Visszatérve a Morcos-tanyára, finom töltött káposzta várta a már kellôképpen megéhezett csapatot.
Jó volt újra együtt lenni a természetkedvelô barátokkal, megismerni Sándor bácsi és Manyi néni gyerekeit, Juditot és a Debrecenben élô Tibort.
Farkas Aladár
A Felsôiskola utca és a Tölgyfa utca
Az Ady Endre utcából a Felsôiskola utcába érkeztünk. Nem különösebben hosszú utca, a Dombtartományba vezet. A felszegi iskolaként emlegetett, XIX. század végén épült iskolát visszakapta építtetôje, a római katolikus egyház. Ma a dévai Szent Ferenc Alapítvány jóvoltából arra rászorult gyermekek számára működik itt délutáni napközi 12 és 18 óra között, ahol iskolai feladataik megoldásában is segítenek a húsz elsôstôl nyolcadikos gyermeknek. Az épületben működik a Pitypang óvoda egyik csoportja is.
A Felsôiskola utcát 1913-ban említik elôször a kimutatások. Az elsô román világban Gheorghe Asachi az utca neve. 1940-tôl végig Felsôiskola utcaként jegyzik. A Tölgyfa utcával is találkozik.
Felszeg a hagyományôrzésben legtovább kitartó része a városnak. Itt található a ma Tölgyfa utcaként emlegetett hosszú utca is. 1773-ban és 1864-ben Leopold utca. 1913-ban Magyar, illetve Nagymagyar utcaként találkozunk vele. 1920-tól 1940-ig Samoil Micu az utca neve. 1940-tôl mi sem természetesebb, hogy ismét egyik kimutatás szerint Magyar utcaként emlegetik. Másik kimutatás csak a Tölgyfa utcanevet említi. Épp ennyire magától értetôdô, hogy a kommunista városvezetés a Május 1 utca nevet adja neki 1945-ben. (Másik kimutatás Május 1 utcának a mai Márton Áron utcát jegyzi.) Igazodj el ember! 1989-tôl Tölgyfa utca a neve. A felszegiek és a régiek a Magyar utca hallatán minden esetben erre az utcára gondolnak.
Ha nem válik az 1944. szeptember 7-ét követô napokban csatatérré e városrész, ha nem ég hamuvá 384 család gazdasága, sokkal több szép, a székely népi építészeti hagyományokat ôrzô épületet találnánk ma is ebben az utcában, mivel itt a régi hagyomány szerint még a három-, sôt négy- generációs családok sem voltak ritkák. Ez azt jelentette, hogy egyazon udvaron élt nagyapa, apa és unoka, sôt esetenként a dédszülôk is.
Érdekes színfolt, idegenforgalmi érték lenne e városrész. Szomorú, hogy nem így van. De a pusztítást még tragédiák is tetôzték, hiszen ártatlan civilek – mi több gyermek is – halálukat lelték a golyózáporban. Néhai Szász Félix csak meglátta, hogy egyik „felszabadító” egy meglôtt németrôl épp a lábbelit húzza le. A háromgyermekes apa ennyiért fizetett életével.
Ideje lenne tehát itt, a felszegi a csengettyű környékén, egy emlékhelyet létesíteni. Márványtáblán feltüntetni Blénesi Tamás, György Péter, Hideg Péter, Hosszú István, Kémenes Gyuláné, Kolumbán Vencel, Kopacz Sándor, Kovács Péter, Madaras Nusi (Károlyé), Nagy István, a Sólyom Bözsi, Sólyom …, Szász Félix, Szóra István, … János, Tamás László, Tamás Rozália, Tamás Vencel (3 éves volt), és mindazok nevét, akikrôl most még nem tudunk, de akikrôl talán épp ez az utcabemutató segítségével kapunk hírt a hozzátartozók jóvoltából. És itt kellene tartani a szeptember 7-i megemlékezések elsô részét. A Gac-oldal pedig megmaradhatna a koszorúzó politikusok szereplôhelyeként, illetve azoknak, akik ott is emlékezni óhajtanának virágcsokrokkal.
Nem hiszem, hogy a 65. szomorú évfordulóra a zöldre festett szobrok városában ne futna egy emléktáblára, mellette egy keresztfára vagy egy szerény kopjafára.
A Tölgyfa vagy Magyar utca felsô végén kezdtük, az elején végezzük. A Békény-hídról ma már nem látni-hallani Rancz malmát. Kotyogása nem ringat senkit álomba. A Péter molnár-dinasztia elôbb bérelte, aztán megvásárolta. Péter János bácsi és Juliska néni mentás pálinkát töltött az ôröltetôknek – emlékeznek azok, akiknek még volt szerencséjük működve látni. A malmot 1985-ben lebontották. Ma már csak emlékeinkben és Portik Sándor festményeinek, metszeteinek köszönhetôen él.
Mai kérdéseink: Mi volt a neve a Tölgyfa utcának 1773-ban és 1913-ban? Hányban jelenik meg a Felsôiskola utca neve?
A válaszokat a GYTV Testvériség sugárúti szrekesztôségébe június 19-ig várjuk.
Bajna György
Idegen tollakkal ékeskedik a Monturist
Kevesen tudnak Gyilkostó környékén a tájra koncentrálni. Lepusztult épületek, szeméthalmazok éktelenkednek mindenütt. Nem lenne ez másként a Monturist Rt. által igazgatott területeken sem, ha mi, felületet bérlô kereskedôk, nem tartanánk rendben saját portánkat. Rendjénvalónak is tartjuk, hogy mint mindenki, mi is kisepregetünk a saját házunk elôtt. Üzleteinket egységes arculatra építettük, leköveztük körülöttük a teret, feljavítottuk a közvécét. Civilizált körülmények között fogadjuk vásárlóinkat. Nem hozunk szégyent Gyergyószentmiklósra.
A megdöbbenés akkor fogott el minket, mikor a Monturist Rt., fôrészvényesének, az V. Kerületnek megbízottjai, megdicsérve a javuló körülményeket, Virág Zsoltnak tulajdonították a pozitív változást. A Monturist igazgatója arról tájékoztatta az általa irányított cég fôrészvényesét, hogy a sikerek az ô keze munkáját dicsérik. Talán azért volt erre szükség, mert valamivel meg kellet magyarázni, hogy hova lettek azok az összegek, amelyeket az V. Kerület több ízben is befektetett a Monturistba. Elôfordulhat, hogy ezekkel az igazgató nem tud elszámolni. Kitekint hát az ablakon és a messzirôl jött tulajdonosoknak megmutatja a mi befektetéseinket. Évente csak az általunk befizetett bérleti díjakból milliárdos összegek folynak be a cég kasszájába. Azoknak a pénzeknek sincs látható nyoma. Talán maga Virág Zsolt sem tudja, hogy mi a befolyó összegek sorsa. Egy azonban bizonyos. Ha eredményekrôl kell beszámolni, mások babérjaival dicsekszik.
Ettôl sem rendülne meg újra Gyilkostó környéke. Ami tűrhetetlen, hogy bérbe is akarja adni mindazt, amit mi építettünk. Miután saját erôbôl rendbe tettük a környéket, azzal fenyegetnek, hogy azon a területen újabb árusoknak akarnak helyeket adni. Egy vállalkozónak nem illik megijedni a konkurenciától, de ôrült az az ember, aki beruház egy üzletbe, és utána hagyja, hogy versenytársai élvezzék annak elônyeit.
Mi büszkék akarunk lenni arra, amit mi építettünk és mi tartunk karban. Nem akarunk lemondani sikereinkrôl, fôleg olyanok javára, akik nem illô módon gazdálkodnak egy olyan értékkel, mint a Gyilkos tó természeti értéke. Azért hívjuk fel a gyergyószentmiklósiak figyelmét minderre, hogy nehogy az V. Kerület sorsára jussanak. Reméljük, a város vezetôi is olvassák véleményünket, és megmentik Gyilkostót attól, hogy ebek harmincadjára jusson.
Gyilkostói vállalkozók
(X)
Szubjektív nyelvtanfolyam
Miután kirobbanó sikerrel és mikroszkopikus lelkesedéssel küzdöttem át magam az én ifjúkoromban (aj-aj, ez már történelem!) még borzasztóan kötelezô, honvédelmi hajlamaim késôbbi kielégítését lehetôvé tevô sorozáson, néhány hónapnyi lélegzetvétel után megérkezett a behívó. Örömöm és büszkeségem határtalan volt. Kiváltképpen akkor, amikor sikerült kisilabizálnom a szörnyen hivatalos levélbôl életem elkövetkezô másfél esztendejének kulturális és földrajzi helyszínét. Azt már tudhattam, hogy a székelyföldi renegátokat rendszerint átröptette a nagy központi akarat a Kárpát-koszorú túloldalára, a lehetô legmagyarmentesebb régiókba, de az mégis enyhe túlzásnak tűnt, hogy egyenesen a Duna-delta tájaiban fürdethetem majd a gyergyói pityókasorokon edzett tekintetem.
De hát, ha menni kell, hát menni kell, s már csak abban bízhattam, hogy legalább mesterül összeácsolt fabôröndöm elismerést vív majd ki magának, s egy kicsit nekem is, dicsôítve a góbé faművészek szakértelmét.
Nem így történt. A bôröndöm senkit nem érdekelt. Én sem érdekeltem senkit, beállítottak a sorba, sok száz hasonló, lógó mundérral küszködô közé, s egy lettem csupán az egyszínű tömegbôl.
Honfiúi vérem pezsgése még tovább csitult, miután ráébredtem, hogy, bár addig azt hittem, hogy tudok románul, eme tudásom s hitem meglehetôsen ingatagnak bizonyult. A felém üvöltött vezényszavaknak felét nem értettem, oltyán vagy Moldva északi csücskébôl importált kollégáim sutyorgásából meg néha csak a kötôszavak sejlettek valamelyest. Mert, a tájszóláson túl, nekik anyanyelvük volt a román, nekem mindaddig csak tiszta magyar tanítók és tanárok próbálták fafejembe tukmálni a hivatalosan latin-dák keveréket. És az ember anyanyelvének félig elnyelt szavait is érti, a lemaradt betűket kiegészítik a gének. De idegen nyelveken…
És nem vigasztalt az sem, hogy néhány, a már említett vidékekrôl regrutált hazafi, bennem láthatta földi élete elsô magyarját, tôlem hallhatta, ha rövidre rendszabályozott álmomban motyogtam, élete elsô magyar szavát. Többen nem értették, mit keresek én ott, mit keresek az ô országukban. De ha már, nyilván valamiféle történelmi megtévelyedés folytán, mégis ott vagyok, akkor honnan tudok románul, és hogyan fordulhat elô az, hogy a kimondhatatlan nevű településen, ahová a behívót címezték, otthon, egymás között nem románul beszélünk. Netán van arrafelé több példány is ebbôl a fajtából?
Aztán Kényszer tanár úr (pardon!, akkor még elvtárs volt) a lehetô leghatékonyabb pedagógiai módszerrel csiszolgatta lingvisztikai készségeimet, annyira eredményesen, hogy miután obsitot kaptam, civil álmaimban gyakran románul káromkodtam (a hôs és rettenthetetlen dák hadsereg szakmai nyelvezetének túlnyomó részét ugyanis a nyomdafesték-allergiában szenvedô fogalmazványok alkották, bár kétségtelenül idônként valóságos kommunikációs gazdagságba és stilisztikai bravúrokba csomagolva. Sôt, a hadviselés és a mindennapi laktanyai lét fogalmain s műveletein túl igen jelentôs anatómiai ismeretekkel is bôvülhetett a baka adattára, valamint pontos instrukciókat kaphatott arra nézve, hogy melyik szervünk kinek milyen másik szervével élhetne alkalmi szimbiózisban…
Így billent át tűrhetô irodalmi román nyelvtudásom a tökéletes és részletgazdag konyhanyelv birtoklásába.
S közben szereztem olyan sültromán barátokat, akiknek sejtésük sem volt anyám s apám Kazinczy által újrapolírozott beszédérôl. Mert akiknek nem magyarázták meg a politikai-ideológiai oktatáson, hogy miért kell utálni a magyarokat, és hogyan kell ama utálatot kifejezni, az nem tudta, az istenadta oltyán vagy moldvai, hogy utálni kell ôket, s illik hangot is adni unszimpátiájának. Az erdélyi románoknál már rezgett a léc… Ôk már hallottak rólunk, szittyákról, némelyikünk, a hely és a közösség szellemének engedve, vicsorgott is felénk, mások általában sztoikus közömbösséggel szemlélték létezésünk.
A nyelv, és a közös „sors”, mit a hon védelme ránk rótt, mégis összekovácsolt, valamilyen silány ötvözetté ugyan, de közben egyszerre léptünk, s távolról vélhetôen homogén masszának tűnhettünk.
Miután leszereltem, rövid úton összedôlt a rendszer. Talán nem csupán azért, mert én már nem fegyverrel a kézben (igaz, mindig töltetlennel) óvtam a dolgos és öntudatos proletárok békés álmát.
A rendszer összedôlt, legalábbis lekókadt a csúcsa annak az úgynevezett rezsimnek, mely az erdélyi magyarok elrománosítását, többek között, azzal is stimulálni akarta, hogy a Kárpátokon kívüli kifliországba rendelte ôket katonáskodni.
A rendszer tévedett. Ebben is tévedett. Árpád kései ivadékai magyarok maradtak, s aki nem maradt magyar, az a mundér magára öltése elôtt sem igazán tartotta fontosnak identitását. Viszont látványosan fejlôdött román szókincse, nyelvtani képzettsége, a nemben, számban való egyeztetés is olajozottabban ment nekik visszatérve a székelyföldi falvakba, városokba.
Csakhogy nem nagyon volt szüksége rá!
Az a néhány kifliországi többségi, kit jó sorsa, vagy az iparosítás fokozására felépített betonrengeteg lakótelepek eltöltése közénk sodort, elôbb tanult meg magyarul, mint új szomszédai Eminescu nyelvén.
Mert elemi érdeke azt kívánta. Hiába magyarázta kézzel-lábbal, milyen csavart szeretne a boltban, az eladó kukkot nem értett halandzsájából. Ha mégis próbált válaszolni az idegen atyafinak, hát csodálkozott a világ, és leesett az álla, mert olyan ízes székelyes román szöveget még soha nem hallott.
Az utcában, ahol laktunk, egyetlen román ember élt, a román pap. S ha éppen szembejött vele Pista bá, széles vigyorral, hangosan ráköszönt: janapot kivanok! És jött a válasz: bunözoá! Ahogy illik.
Arra ez egyetlen árva pillanatra eltűnt a román, eltűnt a magyar, nem számított, ki és hogyan beszéli a másik nyelvét, s melyikük mit keres ott, milyen jogon tapossa a hepehupás járdát.
Heló, mindjárt eltakarsz, kilodódott a görcs a cipôdön! – szóltak rám száz évvel késôbb egy olyan országban, ahol, elméletileg, mindenki az én anyanyelvemet beszélte. Volna… És elém tolták a kotlát, hogy szedjek a levesbôl. Aztán visszavitték a spájzba. És a gyárban, műszak végén a kolléga megveregette a vállam: tágye me dómó!, azaz menjünk haza, merthogy az ô felmenôit anno Szlovákiából telepítették át az „ígéret földjére”. Kicsit csodálkoztak azon, milyen tűrhetôen makogom a magyart, nem mindig értették, hogy ott, ahonnan jöttem, vannak még hozzám hasonlók, s velük bizony anyám s apám Kazinczy által kissé újrapolírozott szavakkal, mondatokkal értekeztem. Akik nem tudtak Székelyországról, de buzgón itták az állami demagógiát, azok kicsit utáltak, kenyerüket féltették tôlem, akik tudták az igazságot, elôbb kíváncsian, majd, beleszürkülve a hétköznapok unalmába, közömbösen bámultak.
Sok mindent nem értettem abból, amit mondtak nekem, és tudtam, hogy szinte új nyelvet kell tanulnom, ha boldogulni szeretnék közöttük. Kényszer tanár úr ismét bevetette jól bevált, hatékony módszerét, és némi gyakorlati idô után egész szép sikereket érhettem el.
Annak ellenére azonban, hogy lassan már a harmadik nyelvet igyekeztem tudatomba ágyazni, nem lett belôlem három ember. Sem gazdagabb nem lettem. Sem boldogabb. És, gondolom, azok sem váltak sem gazdagabbá, sem boldogabbá, akik között, új beszédtudományomnak hála, elvegyültem. Hiszen már ugyanúgy beszéltem, mint ôk, ugyanazokat a kifacsart kifejezéseket használtam, s távolról talán homogén masszának tűnhettünk.
Ahány nyelvet tudsz, annyi ember vagy?
Az anyanyelv az a nyelv, melyen álmodunk, s azt tôlünk ember fia elvenni nem tudja. És tanulhatunk száz másikat, idegent vagy éppen álomnyelvünk változatait, mindig ugyanazok maradunk, kiknek születtünk. A beolvadás, az elvegyülés látszata ellenére. Talán addig érezhetjük jól magunkat sajátjaink vagy idegenek között, amíg a janapot-ra bunözoá a válasz, aztán tágye me dómó, és egymás mellett ballagunk tovább.
És addig, míg nem a rémesen precíz, grammatikailag hibátlan mondatalkotásra figyelünk, nem a központi akarat általi elvárásokra, hanem pusztán az emberi hangot halljuk, s azt, amit azon a hangon mondanak.
Azt mondják, a romániai iskolák záróvizsgáin túlzott elvárásokkal szembesülnek a magyar diákok a román nyelv és irodalom tekintetében. Ugyanazt kell teljesíteniük, tartalmilag, formailag, nyelvtanilag, amit a többségi anyanyelvűeknek. S mivel ez néha áthághatatlan akadályt jelent, nagy számban buktatják ôket a büszke dák beszéd ôrzôi.
Anélkül, hogy kétségbe vonnánk az állam hivatalos nyelve ismeretének szükségszerűségét, s anélkül, hogy azokat a szélfogókat kutatnánk, melyek gátat vetnek az európai fuvallatoknak a szellemi és nyelvi határokon, nyugodtan kételkedjünk az eljárás értelme fölött. Talán az a Hargita megyei fôtanfelügyelô, aki árva kukkot nem beszél magyarul, s ezért egész hivatalát a románra utasítja, sem akarja, hogy többé ne halljuk a hepehupás járdán találkozóktól a bunözoát és a janapotot. Talán a beolvasztást, elvegyülést kissé túlzott buzgalommal gyakorló hatalmasságok sem akarják, hogy kivesszen az emberi szó különbözô anyanyelvűek között.
És anélkül, hogy megkérdeznénk, ki mit keres és milyen jogon székelyföldi vagy éppen magyarországi járdákon, talán idônként rápillanthatnánk a naptárra. Mindnyájan ugyanarra a naptárra. Melynek lapjait mostanában, szeretjük, nem szeretjük, európai szelek borzolják. Az avítt, mondvacsinált törekvések, melyeknek alávetik a magyar diákot, ma már inkább szánalmas kapálózásnak, érdemi munka helyett pótcselekvésnek tűnnek, mint állami vagy, ne adj’ isten, nemzeti érdekek védelmezésének.
Mert, amíg bogot köthetünk cipônk fűzôjére, fazékból merhetjük a levest, este magyarul álmodhatunk, addig emberi bensônkbôl fakad a bunözoá. De csak addig!
Kercsó Alpár
Az orotvai út rehabilitálásának szükségességérôl
Borszék Székelyföld peremvidékén fekszik, elszigetelve a megye szívétôl. Településünk a kezdetek óta Ditró-Szárhegy községekhez tartozott, illetve azok közbirtokosságának adminisztratív területén fekszik. Az ôslakosság is zömében onnan telepedett Borszékre.
Zimmethausen Antal, bécsi önkormányzati képviselô 1805-ben telepedett le Borszéken, és elkezdte a település kiépítését. Rá egy évre (1806) megépítette Borszék és Ditró között az elsô szekérrel is járható utat. A Maroshévíz– Borszék közötti országút sokkal késôbb épült meg, 1882–1887 között. Tehát az Orotván átvezetô út képezte a kapcsot a Gyergyói-medencével. Ez nem csak gazdaságilag volt fontos Borszéknek, hanem kulturális, nyelvi szempontból is. Megyei út lévén, még a ’80-as években is járható volt személygépkocsik részére is. Mára, sajnos, a fokozott erdôkitermelés, a nagy rönkszállítók, az úton való rönkhúzatás, a sáncok elhanyagolt állapota járhatatlanná tette. Mi továbbra is a Gyergyói-medencéhez tartozunk, legalábbis érzelmileg. A két község közbirto-kossága annak idején karban tudta tartani ezt az útszakaszt, ma megyei út levén, gondolom, szintén fel lehetne újítani, hogy ne kelljen Maroshévízen keresztül eljussunk Ditróba, vagy Gyergyószentmiklósra. Ditró, a valamikori anyaközség és Borszék lakói között évszázados kapcsolatok léteztek. Ezeket továbbra is ápoljuk. Az út nemcsak a két település közötti kapcsolatot erôsítené, hanem a két település lakói közöttit is. A Székelyföld része, és az is kellene maradjon. Turisztikai szempontból is fontos lenne ezt a köldökzsinórt megerôsíteni, amíg még nem késô. A jobb napokat is látott fürdôtelep maholnap teljesen elnéptelenedik, és ez viszonylagos elszigeteltségének is köszönhetô. Ahhoz, hogy vissza lehessen emelni az országos érdekeltségű fürdôtelepek közé, fontos lenne az infrastruktúra teljes felújítása, beleértve a megközelíthetôségi lehetôségeit is. Elôdeink, már az abszolutizmus korában, megtalálták a megoldást, hogy Borszéket kiemeljék a névtelenségbôl. Ma is szükség van éleslátásra, távlati szemléletre, hogy megyénk turisztikai kincseit jobban kihasználjuk. Borszék, Tusnád és Gyilkostó mellett elôkelô helyet foglal el a potenciális lehetôségek között. Gazdasági, kereskedelmi kapcsolatunk a Gyergyói-medencével, a megyeközponttal, és egész Erdéllyel fontos számunkra. Azért, mert a megye perifériáján fekszik, remélhetôen nem került az érdeklôdés perifériájára. Ez az út nem csak Borszéknek, hanem a szomszédos Hollónak és Tölgyesnek is nagyon fontos lenne, lényegesen lerövidítené a távolságot településük és Gyergyószentmiklós, illetve a megyeközpont között. Ezáltal a Kis-Beszterce völgyi települések elzártsága, elszigeteltsége megszűnne, és érezhetnénk, hogy valóban Hargita megyéhez tartozunk.
Kérésünk az lenne, hogy a megye vezetôsége vegye fontolóra problémánkat, és utaljanak ki pénzt, hogy az elkövetkezô idôszakban újra járható legyen ez az útszakasz is.
Köszönjük megértésüket,
Farkas Aladár
Jékely Zoltán:
Az én országom
Jékely Zoltán Erdélyrôl szóló verseinek nyelvezete az erdélyi hagyományokból táplálkozik, igen nagy szerepet adott a régebbi magyar költészet, illetve az erdélyi magyar népnyelv szavainak és fordulatainak. Költészetében elemi természetességgel jelennek meg ezek a veszendô szavak és kifejezések, az eleitôl örökbe kapott és tudatos biztonsággal használt erdélyi magyar nyelv éltetô erôt jelentett. Jelen válogatással szeretnénk visszahozni a köztudatba a méltatlanul háttérbe szorított költôi életművet.
Versek Erdélyrôl. Díszkiadás. Illusztrálta: Márton Árpád. (Válogatta és az elôszót írta: Pomogáts Béla.)
A könyv terjedelme 88 oldal, melybôl 24 oldal illusztráció. Ára: 20,00 lej
Megvásárolható a Pallas-Akadémia Könyvkiadó üzleteiben, illetve megrendelhetô postai utánvéttel a következô címen:
530210 Miercurea Ciuc, Str. Petôfi. Nr. 4.
Pf. 140, Jud. Harghita
Tel/Fax: 0266/371.036.
Mobil: 0745/005.544.
E-mail: pallas@clicknet.ro
Folyószámlaszám: BCR – RO46RNCB0152007505270001.
Aki postán rendel könyvet, attól kérjük, hogy küldje el a személyi számát (CNP) is.
A Felélt jövô
(A Fenntartható Fejlôdés Egyetemközi Kutatócsoport – FFEK – helyzetértékelôje)
(folytatás)
Nem ártott volna azonban bölcsként, istenképűként hozzáfogni a természet birtokbavételéhez. Az istenképűség elvesztésével azonban az ember okosan, azaz beszűkült tér- és idôbeliséggel látott hozzá a természet birtokbavétele helyett, annak leigázásához. Ennek következtében sérült az a parancs, mely a dekalógust megelôzve a teremtés alapvetô parancsa lenne: az ember „művelje és ôrizze” a világot (Ter 2,15). A művelés úgy értendô, hogy közben marad elég lehetôség arra, hogy a természet megmaradjon (térbeliség), és elég idô arra, hogy megôrzôdjön (idôbeliség).
A ma tán legfôbb, és mégis alig hallatott parancs tehát ez: ôrizd és műveld! Aki szereti Istent, az szereti azt is, amit Isten alkotott. A szeretet teológiáján keresztül pedig bekapcsolható az Újszövetség világa is ide. Menetközben a mai világ már elfelejti, hogy az ember istenképű, és hogy ezt az istenképűséget felvillantja a keresztség, amikor megtöri az eredendô bűn láncolatát, a világ mai fia elfelejti saját megváltását.
A mai világ Isten mellett nem társteremtôként és munkatárs-ként szemléli az embert, hanem kisistenként, aki azt tesz, amit akar. Nem képe másnak, mint magának, nem hasonlít senkire, csak magára, nem felelôs senkinek, csak magának.
A szeretet hiánycikk. Úgy szeressétek egymást, ahogy én szerettelek titeket, mondta Jézus apostolainak az utolsó vacsorán. Fordítsuk ezt a gondolatot meg! Úgy szeretjük Istent, ahogy egymást. Ez azt jelenti, hogy Istent már talán nem is. Hiszen kiveszett az emberek közti szeretet is. Szociál-darwinizmus hódít, a töretlen fejlôdés vakhitté vált.
A kijózanodás a küszöbön áll, de nem elég a válság anyagi oldalát meglátni, mert akkor arról fogunk töprengeni, hogy pazarló és anyagelvű világunk életét milyen (esetleg borzalmas) áron hosszabbíthatnánk meg, akár csak évekkel is. Ha nem értjük meg, hogy a szemlélet hibás, hogy messze vagyunk attól, amit Isten szánt nekünk tervében, hogy okosak vagyunk, de bolondok; akkor elveszünk. És még tanulni sincs idô hibáinkból.
4.2. Az egyén
Közhely, hogy társadalmunk csoportjai egyre nagyobb nyomásnak vannak kitéve, a közösségek feldarabolódnak. Napjainkban az elüzletesedett fogyasztói világrend a család, mint utolsó akadály ellen indított támadást. Az egyénekre szakadt társadalomban sokkal nehezebb védekezni. Mit tehet egyetlen ember?
Hagyjon magának idôt. A nagy döntéseket nem lehet mérlegelés nélkül megúszni. A mai világ azonban gyors döntések sorozatát kívánja meg, és nem hagy arra idôt, hogy az ember elképzelje: másképp is élhetne. Nincs lehetôsége arra, hogy túlterhelt agya lélegzethez jusson, és kitörjön ebbôl a fogyasztói társadalomnak nevezett mókuskerékbôl. Dolgozik, hogy növelje az elôállított vacakok mennyiségét, és pénzébôl, amihez egyre nehezebben jut hozzá, vásárol, hogy fenntartsa a vacakokat gyártót.
A lengyel munkások sztrájkja az 1980-as évek elején a rendszer összeomlásához vezetett. Azonban a durva kizsákmányolás helyett, melyben az alapvetô látszat sincs meg (azaz nincs kirakat) és nincsenek jogok, Lengyelország kapott egy kirakatrendszert, melyben a látszat szép, de a munkások négyszer dolgoznak többet, kétszer annyi pénzért – azaz kétszer jobban ki vannak zsákmányolva. Művilágunk kirakatai elfedik az igazságot: a lét roncsolása zajlik köröttünk. Alapvetô létfeltételeink szűnnek meg azzal, hogy egyre növeljük a termelést, duzzasztjuk az új rendet, de egyre reménytelenebbek és boldogtalanabbak vagyunk.
Mert nincs idônk megállni, és végiggondolni egy kizsákmányolás nélküli, bölcsen igazgatott javakra épülô világ lehetôségét. A rendszer nem ad rá idôt. Azt sem tudjuk megtenni, hogy felmérjük tetteink következményeit, hiszen életünk folytatásához egy csomó apró, de gyors döntést kell hoznunk, a következmények meg ráérnek.
A szerzô alapvetô tapasztalata, hogy az emberek fejében általában 2–3 naptól 1 hónapig terjedô idôszakra léteznek egyáltalán feladatok és tervek, ráadásul rangsorolva. Így teljesen nyilvánvaló, hogy az átfogott idôszak határain túl jelentkezô válságok (éghajlatváltozás és erôforrás-válság), nem épülhetnek bele ebbe a rendszerbe. Az idô, mint korlát, belép. Ugyanígy elgondolható, hogy a képcsatornákon keresztül megérkezô képek a válság elsô jeleirôl kívül esnek a tucatember tapasztalásának területén, úgyhogy itt feltűnik a térbeli korlát.
Ha az egyén nem tanul meg idôben és térben újra Isten tervei szerint istenképűként élni, akkor a következô vár rá. A válság elôbb-utóbb (2012-ig bizonyosan) belép tér- és idôbeli látókörébe, de akkor már elmúlik a kegyelemteli idô. Az már a vizsga lesz.
Külön csoportot képez az egyének között az írástudó. Az, akinek feladata lenne átlátni az egészet, és bölcsként irányt adni a dolgok folyásának, rámutatni a jóra, és a rosszra, segíteni a tér- és idôkorlátok megszüntetését. Erre csak a megfelelô világképű ember képes, az, aki hiszi, hogy az ember istenképű, és meg van váltva. Humanizmusból legföljebb az emberekért rajonghat valaki, a teremtett világért már kevésbé. Sajnos, napjaink írástudói nem értik a bajt, mert vagy nem részei a keresztény gondolkodók táborának, vagy ha azok is, már nagyon sújtja ôket e világ gondolkodása: nem látnak annyira elôre, amennyire kellene. Azon kivételes kevesek, akik látják a bajt, köznevetség tárgyai.
Pedig azt, hogy baj van, a felelôs írástudók már érzik. Akik Istent hisznek, azoknak nyilvánvaló, milyen messze áll a világ egy keresztény társadalomtól. Sokszor mégsem a saját maguk bölcsességéhez fordulnak, hanem a világéhoz. Ám ez a bölcsesség legföljebb humanista lehet, semmiképpen sem teista, pedig csak egy ilyen bölcselet képes láttatni a teremtett világ egyedülállóságát.
4.3. Kereszténység és közösség
Az összeomlást csak olyan közösségek képesek túlélni, melyek rendelkeznek azokkal az ismeretekkel, melyek a fenntartható élethez szükségesek, továbbá ismerik azt a hibás utat, melyet elôdeik jártak be.
Helyes és az ember számára üdvösséget adó jövôképpel rendelkeznek a történelmi keresztény gyülekezetek, fôképp pedig a katolikus egyház. Országos hálózatuk biztosan szerephez jut a jövendô összeomlás utáni értékmentésben. Ráadásul itt még fellelhetôek a gondolkodás korrumpálódása elôttrôl való bölcseleti elemek, amelyek mentén felismerhetô a szerzô által is leírt elcsúszás az istenképűségtôl az emberiség történelme során. Ha pedig megvan a hiba, talán még egyszer nem sétálunk bele.
Az élô közösségek képesek elviselni azt a lelki és fizikai nyomást, melyet a mai rend szétesése eredményez majd, és képesek lesznek hálót alkotni ahhoz, hogy létrejöhessen egy új társadalom. Az egyház szerepe óriási. Vezetôi itthon még nem mindig látják tisztán a teendôket, néha még a válságot sem – de itt minden lehetôség adott a felismerésekhez, és a társadalom továbbéléséhez. Hiszen Isten Egyházát a Szentlélek vezeti.
(folytatjuk)
Sport
Motorsport
Bajnoki futam lesz Szárhegyen
Az országos endurokrossz-bajnokság negyedik bajnoki futmát a Gyergyószárhegy községhez tartozó güdüci motorospályán rendezik meg. Az eseményt megelôzôen, június 9-én, kedden sajtótájékoztatóra került sor, amelynek keretében Gábor László (fotó) fôszervezô hozott nyilvánosságra újabb részleteket a versennyel kapcsolatosan.
– Az országos endurokrossz-bajnokság negyedik futamára kerül sor június 13-án, szombaton Gyergyószárhegyen. A verseny egy 9 kilométer hosszúságú pályán zajlik. A kijelölt részbôl 1,5 km újonnan felújított krosszpálya, amelyen sokkal nagyobb ugratók vannak, tehát sokkal látványosabb lesz a verseny, mint az elmúlt években. Azért alakítottunk ki ilyen rövidnek mondható pályát, mert a szabályzat értelmében 15 km-nél hosszabb nem lehet. Azért ragaszkodtunk a rövidebb pályához, hogy a nézôk minél többet lássanak a versenybôl. Nagyon látványos küzdelemre van kilátás. A versennyel kapcsolatosan elmondom, hogy a vetélkedés tulajdonképpen délelôtt 10 órakor kezdôdik. Tíz órától húsz percen keresztül edzés lesz a C-osztály és a nôi kategória számára, majd 10.30 és 10.50 óra között edzés lesz az A- és B-kategóriában érdekelt versenyzôk számára, majd 11 órától 11 óra 15 percig a quad, illetve ATV-k számára lesz edzés. A tényleges verseny 11 óra 30 perckor kezdôdik, s körülbelül 13 óráig tart, ekkor a nôi és a C-kategóriások versenyeznek. Az A- és B-kategóriások 13 óra 10 perctôl délután 16 óráig versenyeznek. A quadok 16–17 óra között versenyeznek. Amit tudni kell, hogy a C-osztályban érdekeltek és a nôk 1 órát+1 kört kell menjenek ezen a pályán, természetesen a leggyorsabb nyer. A B-osztályban másfél óra+ 1 kör, illetve az A-osztályban motorozók 2 óra+1 kört kell teljesítsenek. A quadok 45 perc+1 kört mennek. Az eredményhirdetés 17.30 órára van tervezve. Elmondhatom, hogy az ország minden részérôl várunk motorosokat, így Bukarestbôl, Szebenbôl, Brassóból, Érmihályfalváról, Máramarosból, Kolozsvárról. A versenyre benevezett Gyenes Emanuel, aki több ízben indult a Párizs-Dakar ralin. Sokatmondó tény, hogy már tavaly jelentôsen erôsödött a mezôny. Ezt bizonyítja az is, hogy Gyenes Emanuel legyôzôre talált Kovács Ervin Zsolt személyében. Egy hónappal ezelôtt Görögországban voltunk egy enduroversenyen, s Kovács Ervin Zsolt a 250 köbcentis kategóriában elsô helyen végzett. A görög mezônyben, amely az európai élvonalhoz tartozik, elég jól megállta a helyét. Fontos említenem, hogy a haladók, vagyis a legjobbak osztályában a gyergyószárhegyi András László, aki a Brassói Smart színeiben versenyez, jelenleg negyedik helyen áll a rangsorban. A versenyen más Gyergyói-medencei motorosok is rajthoz állnak, így a csomafalvi Domokos Csaba a C-kategóriában, továbbá az alfalvi Koncsag Csaba és a gyergyószárhegyi Gáspár Domokos, illetve jómagam. Azért versenyzek a hobby kategóriában, mert érzem, hogy a két órát nem bírnám ki. Technikailag lehet, hogy felvagyok készülve, de már nem bírom fizikailag azt a megterhelést, ami ezzel jár. Egyetlen külföldi versenyzô jelentkezett Budapestrôl, tehát az ô részvételére számítunk. Július 18-án és 19-én újabb versenyre kerül sor Gyergyószárhegyen, akkor az enduro Balkán-bajnokság futamát rendezzük. A júliusi versenyen török, görög, bolgár, macedón, magyarországi és romániai versenyzôk is rajthoz állnak, tehát az már nemzetközi verseny lesz. Az országos bajnokság ezt megelôzô fordulóit a Bihar megyei Érmihályfalván, Konstancán, míg a harmadik etapot Marosvásárhelyen rendezték. Gyergyószárhegy után a szebeni forduló következik, egyébként a bajnokság kilenc fordulót foglal magába. A tervek szerint szeptember végén, 26-án és 27-én Gyergyószárhegyen két- napos krosszversenyre kerül sor, amely még látványosabbnak ígérkezik. A verseny közelében kialakított parkolók lesznek, kérjük a nézôket, érdeklôdôket, hogy a kijelölt helyekre parkoljanak. Reggel 9 óráig fel fogunk engedni autókat, de ezután lezárjuk az utat. Kérjük ugyanakkor a nézôket, hogy az út mellett ne parkoljanak.
Labdarúgás/ Felhívás
40 és 30 évvel ezelôtti sikerekre emlékeznek!
A szervezôbizottság (volt labdarúgók) szeretettel várják június 13-án, szombaton délelôtt 10 órára a labdarúgópályára azon volt vezetôket és volt játékosokat, akik sikerekre vezették a C-, illetve a B-osztályba jutáskor a Gyergyói Jövô csapatát. Néhány név: Paltán József, Rövid György, Barti János, Buslig Gyula, Kémenes Béla, Szôke László, Kertész Ferenc, György József, Kémenes Balázs, Baksai Attila, Sólyom János, Antal Péter, Cerghezan Aurel, Ruja Péter, Nagy Zsolt, Balázs K. Béla, Bartha Ferenc, Farkas Csaba, Bernád Vencel, Kovács Tibor, Szvinyuk Róbert, Csapár Lajos, Ghenci Nicolae, Pop Ion, Bíró József, Somorai Dénes, Németi Mihály, Isa István, dr. Huszár György, Balla Ferenc, Balla Zoltán, Kémenes Ignác, Kémenes Miklós, Benedek Pál, Borbély Imre, Tinka Kálmán, Barabás Erzsébet, Székely Imre, Ferencz Péter, Bors László, Fodor István, Ábrahám Andor, Bolfă Ioan, Covrig Alin, id. Lukács János, Csata Székely Attila, Gergely József és mindazon 430 leigazolt labdarúgót, akik az évek folyamán a Jövô Sporklubhoz voltak leigazolva.
A megemlékezés programja
* 9.00 óra: ifjúsági csapatok mérkôzése;
* 10.00: gyülekezés a labdarúgópályán;
* 10.20: megemlékezés az elhunyt labdarúgókról és vezetôkrôl a temetôben felállított Minden idôk sportolója kopjafánál;
* 11.00: volt C- és B-osztályosok mérkôzése; 14.00: piknik a Napsugár panzióban.
Országos premier
Sportkar indul az OGYE keretében
Az országban egyedüliként egy orvosi és gyógyszerészeti egyetem keretében a 2009/2010-es tanévben sport- és testnevelési kart indítanak. Az egyetem és az egyetemi sportklub olyan híres sportolókat nevelt ki az évtizedek alatt, mint Demeter András egyetemi tanár, aki atlétikában jeleskedett, vagy dr. Pongrácz Antal vívóolimpikon, s nem hagyhatjuk szó nélkül azt sem, hogy Bölöni László jelenlegi labdarúgóedzô is itt tanult a fogászati karon.
Az új kar beindításával az egyetem szeretné növelni a sport és testnevelés színvonalát, arra ösztönözve az új nemzedéket, hogy minél több olyan lehetôséget hozzon létre, ahol szakszerűen foglalkoznak testedzéssel, sporttal. Ugyanakkor hosszú távon tervben az is, hogy a sportgyógyászat ágait felkarolják a sportkar keretében. A bolognai rendszernek megfelelôen az alapciklus három évbôl áll, majd lehetôvé teszik a kétéves mesterkurzuson való részvételt, ugyanakkor, aki szeretné, ugyanitt három év alatt doktorálhat is. A végzôsök sporttanárok lehetnek bármely romániai oktatási intézményben, ezenkívül szakosodhatnak – mozgássérültekkel, más különleges mozgást, testedzést igénylô kategóriákban –, továbbá klubok, sportszakosztály vezetôi, irányítói lehetnek.
A jelentkezôk bentlakásban juthatnak szálláshoz, elônyt élveznek az állami tandíjas diákok. A tanulmányok ideje alatt havonta kiválósági, érdem-, tanulmányi, szociális és külföldi ösztöndíjakat kaphatnak. Az egyetemet az európai kreditrendszernek megfelelô tanrendben végzik majd el a sikeresen felvételizôk.
Az elsô évfolyam 50 fizetô hellyel indul. Beiratkozni július 13–19. között lehet. A vizsga július 22-én és 23-án lesz. Beiratkozási díj: 200 lej. A középiskolai tanulmányt igazoló és egyéb okiratok mellett a jelentkezôknek orvosi igazolást is fel kell mutatniuk arról, hogy a testnevelési egyetem elvégzésére alkalmasak. Emellett a marosvásárhelyi sportpoliklinikán kivizsgálásnak vetik alá ôket. Az általános sportvizsga kizáró jellegű. A jelentkezôknek atlétika, torna és csapatjátékban (labdarúgás, kosár-, röplabda vagy kézilabda) kell teljesíteniük a megadott normákat. Azok juthatnak be, akik sportból legkevesebb az ötös átlagot elérik – ez a bejutó jegy 80%-a –, a továbbiakban számít az érettségi vizsga eredménye (10%), valamint a líceumi tanulmányok átlaga (10%). Bôvebb felvilágosítás a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem www. umftgm.ro honlapján.
(Forrás: Népújság)
Sportpályázat
Gyergyószentmiklós Megyei Jogú Város Önkormányzata pályázatot hirdet Gyergyószentmiklós területén, a 2009-es év folyamán megvalósuló sport- programok támogatására. Pályázatot nyújthatnak be azon sport- szervezetek (klubok és egyesületek), amelyeknek jogi székhelye Gyergyószentmiklóson található és közhasznú programokat, illetve tevékenységeket szerveznek.
Szerzôdô hatóság: Gyergyószentmiklós Megyei Jogú Város Önkormányzata, Szabadság tér 27., telefonszám: 0266/364.494; fax: 0266/ 364.753.
A vissza nem térítendô támogatás törvényi szabályozása
* a 350/2005-ös törvény, amely a nonprofit tevékenységek, közalapokból kiutalt, vissza nem térítendô támogatására vonatkozik;
* a 69/2000-es sporttörvény és az ezt gyakrolatba ültetô 884/ 2001-es kormányhatározat;
* a 130/2006-os kormányrendelet, amely a sportklubok és sportegyesületek támogatását szabályozza;
* az 1447/2007-es kormányrendelet, amely a sporttevékenységek pénzügyi tevékenységére vonatkozik;
* az 56/2009-es Városi Tanács Határozata a helyi kiadások költségeit illetôen;
A 2009-es évben támogatásra jóváhagyott összeg: 100 000 lej.
A program futamideje: a 2009-es költségvetési év.
A pályázati űrlapok letôlhetôek a www.gheorgheni.ro honlapról. Egyéb infomációk kérhetôek a következô telefonszámon: 0226/ 364.494; fax: 0266/364.753, 210-es mellék, Fejlesztési Iroda (kapcsolattartó személyek: Fekete Andrea és Madaras Szilárd).
Pályázataikat kérjük személyesen, három példányban (egy eredeti példány, egy másolat és egy elektronikus formában) benyújtani a Gyergyószentmiklósi Polgármesteri Hivatal Fejlesztési Irodájához: Szabadság tér 27. A pályázatok benyújtásának határideje: 2009. június 19., péntek 12 óra. Minden űrlap kitöltése román nyelven történik.
A támogatást igénylô pályázatok értékelését és elbírálását a polgármester 4223/2009-es számú rendelete által létrehozott Értékelô Bizottság végzi. Az Értékelô Bizottság az értékelési és elbírálási folyamat lezártakor írásban közli a nem nyertes pályázatok indoklásait, valamint a nyerteseknek az odaítélt összegek értékeit a szerzôdések megkötése céljából. Megjelent a Hivatalos Közlöny 125-ös számában folyó év május 21-én.
Bardócz Ferenc elnök
Mellékeljük Gyergyószentmiklós Megyei Jogú Város Önkormányzatának címét és adatait:
Gyergyószentmiklós, Szabadság tér 27., Hargita megye; adószám: 4245070. IBAN kód: RO09TREZ35324670220XXXX. Bank: Trezoreria Gheorgheni.
Küzdôsport
Szkanderbajnokság
Június 2-án, kedden a Gépipari Iskolaközpontban 10 bátor, vállalkozó kedvű diák mérte össze erejét. Mindenki mindenkivel mérkôzött, így 9 jobbkezes és 9 balkezes mérkôzést vívtak. A legjobbnak mindkét stílusban Erôs Hunor bizonyult, aki az összes ellenfelét legyôzte. Második helyen Ambrus Szabolcs végzett nyolc gyôzelemmel. A harmadik helyet Borsos Zoltán és Oláh Tivadar harcolta ki.
A versenyzôket Buslig Gyula sportreferens oklevéllel és éremmel jutalmazta.
Labdarúgás
Románia-kupa – eredmények
Az elmúlt hét végén lejátszották a megyei szintű Románia-kupa soron lévô szakaszának mérkôzéseit. Az elmúlt szombaton és vasárnap megrendezett negyeddöntô mérkôzéseken a következô eredmények születtek:
Csíkkarcfalvi Hargita – Balánbányai ASA 2–3 (1–0). Gólszerzôk: Vízi Alfonz (21.) és Bara Zoltán (90.), illetve Vânau Gigi (75. és 87.), Ronţu Iulian (56.).
Farcád – Székelyudvarhelyi Roseal 1–5 (1–0, 1–1), hosszabbítás után. Gólszerzôk: Balázs Zoltán (43.), illetve Ferenczi Szabolcs (85., 116.), Jakab Csaba (92.), Birtalan Barna (100.), Vatamaniuc Alex (113.).
Csíkszentsimoni Szefite – Szentegyházai Vasas 0–4 (0–0). Gólszerzôk: Knobloch Zoltán (49.), Gergely Tibor (57.), Demeter László (60.), Lôrincz István (82.).
Malomfalva – Parajdi SE 3–1 (1–0). Gólszerzôk: László Levente (14., 67.), Szász Sándor (87.), illetve Fülöp Zoltán (89.).
* A megyei labdarúgó-bajnokságban szerepelt csapatok fair-play-rangsora: 1. Keresztúri Egyesülés 8,43 pont, 2. Homoródalmási Homoród 8,22 pont, 3. Székelyudvarhelyi Roseal 8,20 pont, 4. Szentegyházai Vasas 7,98 pont, 5. Gyimesközéploki Csillag 7,89 pont, 6. Csíkszeredai ISK 7,88 pont, 7. Salamási Tudomány 7,83 pont, 8. Csíkszentmihályi Törekvés 7,63 pont, 9. Csicsói SE 7,61 pont, 10. Balánbányai ASA 7,55 pont, 11. Gyergyói Jövô 7,55 pont, 12. Parajdi SE 7,44 pont, 13. Salamási Maroshévízi Tudomány 7,29 pont.
* A megyei szintű ifjúsági F-csoporttú bajnokság legutóbbi eredményei: Balánbányai ASA – Salamás 2–9, Udvarhelyi AFC – Székelyudvarhelyi Roseal 2–5, Salamás – Udvarhelyi AFC 9–6, Balánbányai ASA – Székelyudvarhelyi Roseal 2–9, Székelyudvarhelyi Roseal – Salamás 4–6, Balánbányai ASA – Udvarhelyi AFC 2–1.
* A megyei szintű Románia-kupa elôdöntôinek műsora. Június 12., péntek 17 óra: Malomfalva – Székelyudvarhelyi Roseal. Játékvezetô: Szabó Attila – Kôrispatak; asszisztensek: Fodor József és Vas Róbert – Székelyudvarhely. Megfigyelô: Chiratcu Petre – Székelyudvarhely. Június 13., szombat 11 óra: Balánbányai ASA – Szentegyházai Vasas. Játékvezetô: Fábián Tibor – Kászonaltíz; asszisztensek: Csutak Loránd – Csíkszereda; Timár Zsombor – Gyimesfelsôlok. Megfigyelô: Kovács Tibor – Gyergyószentmiklós.
* A Megyei Labdarúgó Egyesület Fegyelmi Bizottságának legutóbbi döntése értelmében Balázs Árpádot, a csíkszentsimoni csapat edzôjét kétfordulós eltiltással büntették. A csíkszensimoni pályán történt incindensek miatt a házigazda csapat pályáját egy fordulóra felfüggesztették. A pénzbüntetés ebben az esetben 100 lej, ha a rendbontók ellen a hatóságok büntetést szabnak ki, s ezt a csíkszentsimoniak bizonyítani tudják. Ellenkezô esetben a pénzbüntetés 500 lej lesz.
* A nagyvilágban lezajlott labdarúgó világbajnoki selejtezô csoportokra nézve, megállapítható, hogy az európai 9. csoportból Hollandia nemzeti csapata máris kiharcolta a 2010-es világbajnokságon való részvétel jogát. A tulipános ország képviselôi legutóbb idegenben diadalmaskodtak, s hat gyôztes mérkôzés után behozhatatlan az elônyük. A múlt hét végén az említett 9. selejtezô csoportban a következô eredmények születtek: Macedónia – Norvégia 0–0, Izland – Hollandia 1–2. A csoport rangsorában: 1. (és már vb-résztvevô) Hollandia 18 pont/ 6 mérkôzés, 2. Skócia 7 pont/ 5 mérkôzés, 3. Izland 4 pont/ 6 mérkôzés, 4. Macedónia 4 pont/ 6 mérkôzés, 5. Norvégia 3 pont/ 4 mérkôzés.
* Japán, Ausztrália és Dél-Korea is kijutott már a vb-re. Ázsiában a kvalifikáció végsô szakaszában két ötös csoportban küzdenek a csapatok, melyekbôl az elsô két helyezett egyenes úton váltja meg a repülôjegyét a Dél-afrikai Köztársaságba, míg a harmadik helyezettek egymással játszanak két mérkôzést, s a párharc gyôztese Új-Zélanddal küzd meg a részvételért. Az A-csoportban Japán és Ausztrália mögött csak a harmadik helyért vetélkedik a maradék három csapat, míg a B-jelű ötösben még Észak-Korea és Szaúd-Arábia verseng a továbbjutást jelentô helyért.
Román Körverseny
Városunkon is áthaladnak
Június 11-én, csütörtökön az 5. szakaszt rendezték a Román Kerékpáros Körverseny keretében. Az említett napon a Tg. Neamţ – Piatra Neamţ – Gyergyószentmiklós – Csíkszereda közötti 188 km-es útszakaszon haladtak a bringások. A 6. szakasz útvonala (június 12.): Csíkszereda – Segesvár – Medgyes – Nagyszeben, 193 km. A 7. szakasz (június 13.): Nagyszeben – Nagydisznód – Felek – Bâlea-tó, 90 km.
Az idei – sorrendben 46. – Román Körverseny egyébként szombaton, június 6-án kezdôdött a prológgal. A mezônyben 60 versenyzô kerékpározik 10 csapatban, köztük román, magyar, bolgár, török, ukrán, olasz csapatok, valamint a csíkszeredai Tusnád Cycling Team versenyzôi is. A csíki kerékpározók célkitűzése, hogy a verseny végén csapatban és egyéni-
ben is dobogóra szeretnének állni, illetve a csapatban is minél jobb helyezésre törekednek. Legjobb romániai kerékpárosként a csíkszeredai Novák Károly Eduárd kapta elsôként a kék trikót, a prológ és az 1. szakasz után összetettben a görög Jannisz Tamuridisz vezetett, aki a nyitóverseny (prológ) 5 kilométerét 6.03 perc alatt tette meg. A körversenyt nyitó futam második és harmadik helyeire két bolgár, nevezetesen Vladimir Koev 6.16 perc és Pavel Sumanov (6.17) érkezett. A megyénkbeli csapatból Lengyel Tamás 10. lett (6.35), Novák Ede 13. (6.37), Szeghalmi Bálint 15. (6.42).
Az elsô szakasz versenye június 7-én, vasárnap este fejezôdött be. Az útszakaszt a Konstanca – Hârşova – Brăila közötti 176,6 km-es táv képezte. A gyôzelmet az olasz Alex Buttazzoni szerezte meg, aki 4 óra 11 perc 37 mp alatt ért célba. Második az olasz Rino Zampilli, harmadik helyen a bolgár Daniel Petrov ért célba.
Az 1. szakasz eredménye: 1. Alex Buttazzoni (olasz, Cycling Team Friuli) 4 óra 11:37 perc, 2. Rino Zampilli (olasz, Hemus 1869 Troyan) azonos idôvel, 3. Daniel Petrov (bolgár, Hemus 1896 Troian) azonos idôvel, … 8. Lengyel Tamás (magyar, TCT), 17. Ternovsek Marcel (szlovén, TCT), 32. Kiss Gergô (magyar, TCT), 53. Csicsáky Tamás (romániai, TCT).
Június 8-án, hétfôn a 2. szakasz keretében a Braila – Tecuci – Adjud – Bákó közötti 200 km-es távon tekertek a kerekesek. Az élmezôny: 1. Rino Zampilli (olasz, Hemus Troian) 4 óra 39:08 perc, 2. Fabio Massoti (olasz, Friuli) azonos idôvel, 3. Dzsiordzsiosz Zorzakisz (görög, Tablewre). A Csíkszeredai Tusnád Cycling Team (TCT) mind az öt versenyben maradt kerékpározója befejezte a versenyt.
Kedden (június 9.) a 3. szakasz keretében a Bákó – Roman – Tg. Frumos – Botoşani közötti 160 km-es útvonalon haladt a körverseny mezônye. A keddi versenynap eredményei: 1. Angelo Ciccone (olasz, Italia) 3 óra 39:42 perc, 2. Jannisz Tamuridisz (görög, Tablewere) azonos idôvel, 3. Daniel Petrov (bolgár, Hemus Troyan), … 7. Kiss Gergô (magyar, TCT), 8. Szeghalmi Bálint (magyar TCT) 41 másodperc hátrány, 21. Lengyel Tamás (magyar, TCT0 59 másodperc hártány, 29. Ternovsek Marcel (szlovén, TCT) 1:26 ph, 53. Csicsáky Tamás (romániai, TCT) 7:53 ph.
Az összetett állás a keddi verseny után: 1. Jannisz Tamuridisz (görög, Tablewere), … 7. Kiss Gergô (magyar, TCT) 1:14 ph, 10. Szeghalmi Bálint (magyar, TCT ) 1:26 ph, 11. Lengyel Tamás (magyar, TCT) 1:37 ph, 28. Ternovsek Marcel (szlovén, TCT) 2:28 ph, 52. Csicsáky Tamás (romániai, TCT) 19:59 ph. Csapatversenyben a Tusnád Cycling Team az elôkelô harmadik helyen áll.
A program szerint június 10-én, szerdán rendezték a 4. szakasz versenyét, amely a Botoşani – Dorohoi – Rădăuţi – Suceava közötti 134 km-es távon zajlott.
Jégkorong/ MOL Liga
Nyolc csapattal indul az idény?
Nagy valószínűség szerint nyolccsapatos lesz a a MOL Liga 2009/2010-es idénye, miután a Budapest NZ Stars, a DAB.Docler, a Ferencváros, a Miskolci JJSE és az Újpest mellett a Brassói Fenestela 68, a Gyergyószentmiklósi Progym Hargita Gyöngye és a Csíkszeredai Sportklub jelezte részvételi szándékát a június 3-i egyeztetésen. A HC Csíkszereda nem képviseltette magát, és a Bukaresti Steaua részérôl sem volt jelen senki. A hivatalos nevezési határidô június 10-én, szerdán lejárt.
A múlt heti tanácskozáson jelen volt Tánczos Barna, a Román Jégkorong Szövetség elnöke is. Mint Kovács Zoltán, a Magyar Jégkorong Szövetség fôtitkára közölte, a liga szeptember 11-én indul és 2010. január 23–24-én egy négyesdöntô-tornával ér véget. Szombaton lesz a két elôdöntô, vasárnap következik a bronzmeccs és a döntô. A találkozókat végig három bíró vezeti majd.
Az alapszakaszban négy mecscset játszik mindenki mindenkivel. Az elôzô szezonban megen-gedett 5+1-es légiós helyett ebben az idényben 5+0-s, vagy 3+1-et használhatnak a csapatok. A MOL Liga alapszakasza a magyar bajnokság alapszakasza is lesz egyben, amely után egy oda-vissza körös középszakasz következik majd. A csapatok kérésére az eddig használt 3, 2, 1, 0-s pontozás helyett az EBEL-ben használatos 2, 2, 1, 0-os lesz érvényben.
Labdarúgás/Diáksport
Gyermeknapi foci
Június 7-én, vasárnap a kedvezôtlen idô miatt korábban elhalasztott városi szintű kispályás labdarúgó-mérkôzések két kategóriában zajlottak: V–VI. és VII–VIII. osztályosok. Eredmények. V–VI. osztályosok: Sfântu Nicole Líceum – Vaskertes Általános Iskola 10–0, Sfântu Nicolae Líceum – Fogarassy Mihály Általános Iskola 2–0, Fogarassy Mihály Általános Iskola – Vaskertes 2–0. A rangsorban: 1. Sfântu Nicolae Líceum 4 pont, 2. Fogarassy Mihály Általános Iskola 3 pont, 3. Vaskertes 1 pont. A VII–VIII. osztályosoknál a következô eredmények születtek: Sfântu Nicolae Líceum – Vaskertes 1–3, Sfântu Nicolae Líceum – Fogarassy Mihály Ált. Iskola 2–3, Fogarassy Mihály Általános Iskola – Vaskertes 3–0. A rangsorban: 1. Fogarassy 6 pont, 2. Vaskertes 3 pont 3. Sfântu Nicolae 0 pont.
A hagyományos tanár-diák mérkôzésen: Tanárok – VIII. osztályosok 6–4.
A fenti eredményekrôl Máthé Emil testnevelô tanár tájékoztatott.
A sportrovatot szerkeszti: Rokaly Zsolt
Kisasszony
Erre költöd a pénzem?!
Vajon ugyanazt akarjátok hosszú távon? És ma délután a szupermarketben? Szoktatok veszekedni a pénzen? Kinek való a közös kassza, és hogyan tud működni?
Egy rendszerrel korábban még nem volt kérdés, hogyan gazdálkodik egy pár. Természetesen a szülôkbôl. Aztán egyszer csak kiutalták a lakást, majd jöttek a gyerekek, végül az új Wartburg, így nem volt gond arra, vehet-e anyu Gucci cipôt, vagy kell-e apának megint egy új snowboard. Ma viszont egész máshogy keressük és költjük a pénzt, és a párkapcsolatok is teljesen más szabályok szerint működnek.
Te + én = mi?
Onnantól, hogy két ember közös háztartásban él – magyarul összeköltözik –, nem lehet pusztán a praktikumra fogni a dolgok ilyetén alakulását. Nagy valószínűséggel hosszú távon terveznek egymással, különben nem akarnának egymás hétköznapjainak részesei lenni. És itt jön egy jelentôs pont, amin bizonyos párok nem mernek, vagy nem akarnak túllépni: ha elkötelezzük magunkat a kapcsolat és a másik mellett, onnantól nincs enyém és tiéd, hanem a miénk van. A mi lakásunk, a mi vacsoránk, a mi nyaralásunk, a mi pénzünk. Egy normális kapcsolatban viszonylag furcsa szituáció lenne, hogy csak a pár egyik fele megy síelni, mert a másiknak nincs rá pénze...
Jó esetben a közös kassza abból áll, hogy mindenki beteszi, amennyit keres, és aztán együtt döntik el, mire költik azt, amijük van. Ez egyszerű és jó megoldás akkor, ha a klasszikus felállás érvényesül – a férfi többet keres, mint a nô –, és valóban úgy érzik, összetartoznak. Ha hasonló igényekkel és célokkal rendelkeznek, és képesek a saját igényeiket némi kompromiszszumnak alávetni, a közös kassza szinte automatikusan alakul ki.
Nagy láb vs. spórolós
A gond akkor kezdôdik, ha a két fél pénzkezelési elvei nagyban különböznek. Az egyik a takarékosság és spórolás híve, a másik viszont úgy gondolja, hogy addig kell élvezni az életet, amíg fiatalok vagyunk. Az egyik inkább végigdolgozna egy-két nyarat egy késôbbi giga-nyaralásért cserébe, a másik akár havonta kétszer leugrana a tengerpartra. Az ilyen konstellációból állandó vita és feszültség keletkezik, és ha nem tudnak zöld ágra vergôdni a heti, havi és éves büdzsét illetôen, biztos, hogy a kapcsolat halálát jelenti a közös kassza.
Erre költöd a pénzem?!
A másik nagy probléma akkor adódik, amikor az egyik fél lényegesen többel járul hozzá a költségvetéshez, és ezt a másik szemére veti. Ez persze már csak tünet, hiszen amikor a pénzügyeken veszekszik két ember, akkor valami más csúszott félre, még korábban… Azt felhánytorgatni, hogy ki mennyi pénz keres, nem kifejezetten a kapcsolat egészséges mivoltát mutatja. Más a helyzet, ha korábban megegyeztek bizonyos dolgokban, amit az egyik fél nem tart tiszteletben, például hónapok után is a nô az egyetlen kenyérkeresô a csapatban, mert a kedvesnek nem akad kedvére való munkahely…
Fontos, hogy ha egyszer úgy döntöttünk, közösen költjük a közös pénzünket, tartsuk tiszteletben a másik kéréseit, elvárásait ugyanúgy, mint az igényeit, vágyait. Attól, hogy az egyik fél – különösen, ha a férfi – többet keres, még nem jogosítja fel arra, hogy ô döntse el, szabad-e annyit kiadni harisnyára.
Hogyan tud működni?
Ha egy pár egyszerűen csak költi a pénzt, ameddig van, aztán meglepve állnak, amikor elfogyott, akkor mindegy, hogy közösnek hívják, vagy külön-külön nincs fogalmuk arról, mire megy el a pénz. Az viszont garantált, hogy hamarosan vitákba torkollik majd a pénzügyi nehézség, és óhatatlanul elôjön a ki mennyit keres és a ki mennyit költ balhé.
Ennél sokkal jobb, ha megnézitek, mennyi megy el az alapvetô megélhetésre, mennyi a telefonra, ruházkodásra, üzemanyagra, egyebekre, és megegyeztek abban, mi a limit. Így mindenki tudja, meddig nyújtózkodhat, és biztosan ki fogtok jönni a keretbôl. A maradékkal kapcsolatban is legyen terv, nehogy mindketten más-más álmokat dédelgessetek, ami csak késôbb derül ki, és valaki nagyon nagyot csalódik majd miatta. Ha te abban reménykedsz, hogy az esküvôtöket fizetitek ki, míg a párod a kocsit szeretné lecserélni, ezt jobb, ha elôre tisztázzátok.
Jól bevált módszer a „zsebpénz”, ami nem csak gyerekeknél működik. Annyit tesz, hogy mindkettôtöknek kiutaltok egy bizonyos összeget havonta, és ebbôl arra költötök, amire akartok, nincs a másiknak beleszólása. El lehet sörözni a haverokkal, hazajöhet belôle egy új ruhadarab, vagy bármi, amit igazán szeretnétek, de a másik nem tartja fontosnak. Így mindketten megôrizhetitek a függetlenségeteket is bizonyos mértékben, és jó érzés, hogy van, ami felett csak te rendelkezel.
Mustáros marhaszelet
Hozzávalók: 6 db marhaszelet, 20 dkg füstölt szalonna, 3 dl tejföl, 15 dkg hagyma, bors, mustár, ízlés szerint, 5 dl csontlé.
Elkészítés: Serpenyôben kevés zsíron az apróra vágott vöröshagymát üvegesre pirítjuk. A hússzeleteket kiverjük, megkenjük mustárral, ráhelyezünk 1–1 szalonnaszeletet, sózzuk, borsozzuk. Összecsavarjuk, és cérnával átkötjük. A hústekercseket ráhelyezzük a hagymára, csontlevet öntünk rá, és lassú tűzön puhára pároljuk. Amikor a hús megpuhult, ráöntjük a tejfölt, felforraljuk, nokedlivel vagy makarónival tálaljuk.
Megjegyzés: A mustár és a füstölt szalonna pikáns ízt ad a húsnak.
Egészség
A sokoldalú borsmenta
A menta név görög eredetű. A legenda szerint Menthe egy nimfa volt, akire szemet vetett Hádész. Felesége, Perszefóné, bosszúból gyógynövénnyé változtatta a lányt. Egy másik verzió szerint Hádész változtatta át a lányt, hogy megmentse Perszefóné bosszújától.
A menta (Mentha) nemzetség rendszertanilag rendkívül bonyolult. Az ide tartozó növényekre jellemzô a szögletes szár, az átellenes levélállás, fürtös virágzat. A nemzetségbe tartozó növények zöld részeinek illata aromás, sokuk gyógy- vagy fűszernövény. Némelyeket közülük kultúrnövényként termesztenek. A 25 elfogadott fajból 10 alapfaj és 4 állandósult hibrid található Európában, ezek nagy része nálunk is elôfordul. A menták nagyon könynyen keresztezôdnek, ennek köszönhetô formagazdagságuk. Meghatározásuk sokszor igen nehéz feladat. A hazánkban legismertebb, legkeresettebb fajai a fodor és a bors- vagy borsos menta.
Jelenlegi ismereteink szerint a borsos menta (Mentha x piperita Huds.) spontán létrejött, többszörös fajhibrid. A vélemények megoszlanak arról, hogy keletkezésének hol lehet a központja. Már az ókorban termesztették Kínában és Japánban. Ókori egyiptomi sírokban már Krisztus elôtt 1000-bôl származó növényt is találtak. A borsmenta egyike azoknak a növényeknek, amelyeket Európa, Ázsia és Amerika számos országában egyaránt hatalmas területeken termesztenek. A növény kb. 1 méter magas, rizómás, enyhén szôrös levelei fogazottak, virágai fehéres-rózsaszínűek.
A borsos menta illóolajának (Aetheroleum menthae piperitae) legfontosabb alkotórésze a mentol és annak észtere, a mentil-acetát. További alkotórészei a menton, karvon, karvakrol, limonén. Az olajat a frissen szedett virágrügyes hajtásokból desztillálással nyerik. Az ókori görögök olaját balzsamozáshoz használták. Ipari elôállított illóolaját a rágógumi-gyártásban, a gyógyszerészetben, illetve a kozmetika- és az élelmiszeriparban hasznosítják.
A legjobban mély termôrétegű, humuszban gazdag, 6,0–7,5 pH-jú talajon fejlôdik. Vízigénye magas. Agresszív növekedésű, ezért gyorsan kivadulhat. A hajtás a szárcsomóknál könnyen legyökerezik, és új hatást hoz. Rizómáiról is új hajtások erednek. Ezért kiskertbe inkább dézsás növényként tartsuk. Például használhatunk olyan edényt, melynek alját el tudjuk távolítani, így növényünk közvetlenül a kert talajába tud gyökerezni. Így is egy dara-
big megfékezhetjük elszaporodását. Vegetatív úton könnyen szaporítható. A szárdarabokat kora tavasszal ültessük el. Miután vonzza a rovarokat, ültessük gyümölcsfák közelébe.
Ha dézsában szeretnénk nevelni, ültessük mély, vízelvezetô nyílással ellátott edénybe, hiszen gyors növekedésű, és helyre szüksége van. Jól öntözzük meg, tegyük fényre. Ha szobában tartjuk, helyezzük az ablak közelébe.
Hajtásról is gyökereztethetjük. A hajtás legyen erôs, de nem szükséges, hogy sokleveles legyen. Tegyünk vízbe több hajtást. Minél mélyebben ér a vízbe, annál több gyökeret ereszt. Kb. egy hét elteltével megjelennek a fehér gyökerek. Addig hagyjuk vízben, amíg nem fejleszt oldalgyökeret is. Ha fogy a víz, pótoljuk vissza. Ha a gyökerek már megerôsödtek, ültessünk minden hajtást külön edénybe. Évente ültessük át. Ha már túl nagyra nôtt, átültetéskor vágjuk szét két-három részre.
(folytatjuk)
Horoszkóp
július 11 – 17.
KOS (III.21-IV.20.)
Szinte robban Önben az energia. Használja ki a kedvezô alkalmat, ugyanis lehetôsége nyílik arra, hogy napjainkban teljesen szokatlan módon, tisztességes munkával, valódi teljesítménnyel érjen el sikereket!
BIKA (IV.21-V.20)
Pillanatnyi bevételei a vártnál jobban alakulnak, de ne engedje, hogy elszaladjon Önnel a ló! Ahhoz, hogy a kedvezô változások maradandóak legyenek, kevesebbet kell kockáztatnia. Avassa be terveibe családtagjait.
IKREK (V.21-VI.21.)
Váratlan találkozás hozhat derűt hétköznapjaiba. Elôfordulhat, hogy egy régi barát irányában lobban föl a szenvedély. Azonban legyen óvatos, különösen, ha már kapcsolatban él! Egy viharos viszony a késôbbiekben komoly konfliktusok forrása lehet.
RÁK (VI.22-VII.22.)
Az utóbbi idôben gyakran ideges és kapkodó. A stressz megtizedeli alkotókedvét is, nem beszélve a családi kapcsolatokról. Szerettei örömmel segítenek Önnek, ha engedi.
OROSZLÁN (VII.23-VIII.23.)
Munkahelyén kedvezô körülményekre számíthat, így kreativitása is erôsödik, ezáltal képes észrevenni a kedvezô lehetôségeket. Amennyiben külföldi utazásra adódik alkalom, ne habozzon, fogadja el, ugyanis kiváló üzleti kapcsolatokra tehet szert.
SZŰZ (VIII.23-IX.21.)
Hétvégén kicsit lazíthat, de utána felpörögnek az események és erôs koncentrációra lesz szüksége, hogy elégedett legyen saját teljesítményével. Munkahelyi kötelezettségeit nehezen tudja összhangba hozni magánéletével, de ne csüggedjen!
MÉRLEG (IX.24-X.23.)
Ésszerűen ossza be energiáit! Annyira streszszes, hogy képtelen feltöltôdni, így állandóan levertnek érzi magát. Munkatársaival szemben türelmetlenebb, de ha képes úrrá lenni idegességén, könnyebben kezeli a konfliktushelyzetet.
SKORPIÓ (X.24-XI.22.)
Mozgalmas hét elôtt áll. Sok határidôs feladat vár Önre, de a kihívás csak meghozza munkakedvét. Anyagi téren a vártnál több kiadás éri, azonban ha okosan bánik a pénzzel és takarékoskodik, könnyedén átvészeli a nehéz idôszakot.
NYILAS (XI.23-XII.22)
Boldogsága azon múlik, mennyire engedheti meg magának a kalandozásokat, ugyanis a túl sok felszínes viszony kiégetté teszi lelkivilágát. Vegyen vissza a tempóból és szelektáljon! Ha megtalálja társát, ô mindent meg fog tenni boldogságuk érdekében. Szabadságot most ne vegyen ki munkahelyén.
BAK (XII.23-I.20.)
Józansága már sok szorult helyzetbôl mentette ki. Ezúttal egyik családtagján kell segítenie, valószínűleg üzleti téren. Hatással van az illetôre, ezért vesse be meggyôzési technikáit, beszéljék át alaposan a kérdést!
VÍZÖNTÔ (I.21-II.19.)
Sok negatív hatás éri mostanában, a szokottnál érzékenyebben érinti környezete viselkedése. Többet kéne lazítania, friss levegôre mennie, vagy barátaival találkoznia. A munkahelyi kötöttségekbôl egy kiadós nevetés szabadítja föl.
HALAK (II. 18-III 20.)
Felszabadító érzésként éli meg, ha kiszabadulhat a mókuskerékbôl, és párjával kirándulni megy. Nem kell azonnal nagy volumenű utazást tervezni, elegendô egy kis testmozgás, a friss levegô. Mobilját feltétlenül hagyja otthon!
ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...
A tanár magyaráz az iskolában:
– A számjegyeink az araboktól származnak, a naptárunk Gergely pápától, a porcelán a kínaiaktól...
Ki tud még hasonló példákat mondani?
Pistike jelentkezik:
– A porszívónk a szomszédtól van, a lakásunk a banktól, a kistesóm meg a postástól...
* * *
Három feleség, egy aki nem rég ment férjhez, egy aki pár éve már házas, valamint egy aki már 20 éve házasságban él, elhatározzák, hogy feldobják valamivel otthon a szexuális életüket. Abban egyeztek meg, hogy egy kis szado-mazoista módszert alkalmaznak majd és az élmény után beszámolnak az eredményrôl. Egy hét múlva találkoznak és elmesélik mi történt: A friss házasságban élô hölgy azt mondja:
– Párom munkahelyén egy földig érô fekete bôr kabátban jelentem meg, becsuktam az irodája ajtaját, majd amikor ledobtam magamról a szerkót és meglátta, hogy egy fekete bôr bikini van csak rajtam annyira felizgult, hogy az ostort már nem is kellett használnom, vad szeretkezésbe kezdtünk az íróasztalán.
Aki már pár éve házasságban él a következôt mondta:
– Nekem is hasonló élményem volt, a párom miután hazajött munkából, én is fekete bôrszerkóban várva álltam elôtte, kettôt rácsaptam a fenekére a bôr ostorral, majd olyat szeretkeztünk, hogy egy második nászútra hívott.
A harmadik, rutinos hölgy, némi tétovázás után ôszintén bevallotta:
– Rengeteget terveztem. A gyerekeket lepasszoltam a nagyszülôknél.
Parfümös olajfürdôt vettem. Én is beöltöztem a bôrszerkóba, még egy fekete maszkot is fölvettem. Amikor az uram hazajött a munkából lezuttyant a fotelbe, megragadta a tévé távirányítóját, majd amikor rámnézett csak annyit mondott:
– Hé Batman, mi van vacsorára?
* * *
A cigány álláshirdetésre jelentkezik, mint favágó.
– Hát cigány, milyen referenciamunkát tudsz felmutatni, hogy elnyerd az állást?
– Há' dikmá, á káláhári erdôt!
– Cigány, a Kalahári az nem erdô, hanem sivatag!!!
– Mosmá!
* * *
Egy öreg néni száguldozik az autójával. Megállítja a rendôr.
– Hölgyem, azt hiszem ön már elhagyta a 60-at.
– Ó biztos úr már a 70-et is...
* * *
A tanár visszaadja a kis Pistike kijavított dolgozatát. A fiúcska átnézi a piros színnel teli dogát, majd megkérdi a tanárt:
– Tanár bácsi! Mit tetszett ideírni pirossal az osztályzat mellé?
– Az áll ott, hogy írj olvashatóbban!
* * *
Az ügyvéd temetésén az egyik ügyvédkolléga felfigyel egy kisebb csoportra, akik a többi meghívottól elkülönülve beszélgetnek. Odamegy hozzájuk, és megkérdi:
– Önök rokonok?
– Nem, mi mindannyian a kliensei voltunk.
– És ennyire tisztelték, hogy eljöttek leróni a kegyeletüket?
– Á nem, csak meg akarunk bizonyosodni róla, hogy tényleg meghalt...
* * *
– Jean, bezárta a méheket a padlásra?
– Nem uram, de a létrát elvettem alóluk!
Copyright (c) Kisújság Alapítvány - 2009
Ezen honlap tartalma (egészében vagy részleteiben) nem
sokszorosítható vagy publikálható semmilyen formában,
a kiadó előzetes beleegyezése nélkül!
|