Kisújság-olvasók figyelmébe!
Már kapható a:
GYERGYÓI KISÚJSÁG ÉVKÖNYV 2009.
A Gyergyói Kisújság szerkesztôsége lehetôséget biztosít arra, hogy a lapunkat ismerô, távolba szakadat gyergyóiak (és nemcsak) megrendelhessék a Gyergyói Kisújság évkönyvét.
Megrendeléseket az alábbi címeken (e-mail cím, postai cím), illetve telefonszámon fogadunk:
e-mail: kisujsag@hr.astral.ro
tel.: 004-0266-364.941
Postai cím: 535500 Gheorgheni, jud. Harghita, p-ta Libertătii nr. 22., Romania
A Gyergyói Kisújság lehetôséget biztosít arra is, hogy elôfizessenek a lapra mindazok, akik eddig csak internetes formában fértek hozzá kedvenc heti olvasnivalójukhoz.
A világ bármely pontján élô Kisújság-olvasók a fenti címeken, illetve telefonszámon fizethetnek elô lapunkra.
Gyergyói Kisújság ügyfélszolgálat
Mások élete
Idônként hajlamos vagyok kívülrôl, valahogy fentrôl, egy privát felhôszegélyrôl szemlélni ezt az egész életnek nevezett bazári cirkuszt. Rossz szokás. Lehet, hogy kezeltetni kellene magam, de nem vagyok nagy orvoshoz járó, a bal kezemen eltört gyűrűsujjam is úgy forrt össze, ahogy tudott, gipsz hiányában ferdén. Na, tessék, újra kívülrôl szemlélem magam, s máris kibeszéltem személyemet, pedig ez csakis rám tartozik. Mintha nem is velem, nem is az én életemben történnének meg bizonyos események. Gondolom, most egy pszichológus, vagy egy pszichiáter már sorolja is a rám vonatkozó kórisme kulcspontjait. A politikusoktól kaptam, doktor úr, csak ragályos ne legyen! Azok is kívülállókként nézik valahonnan fentrôl, megérintethetetlenül (tyű de szép szó!) a választóik vergôdését. Mivel természetszerűleg mindannyian jobbra vágyunk, így ôk lettek a példaképeim. Tehetek én róla? Mindig azt mondták, hogy legyen példaképünk. Hát most van! Nem is egy. Zsenge fiatal koromban egy darabig Tóni bácsi volt a példakép, mert ô mindig azt tett, amit akart, és senki nem hatotta meg, senkire sem hallgatott, pedig már jó mélyen benne voltunk a kommunizmusban. Ennek ellenére ô nem félt, nem fogta be a száját, és nem átallott szabadúszó kôfaragóként tevékenykedni. Sôt, jó nagy eszem-iszomokat is rendezett, ha kedve úgy tartotta. Azt hiszem, ô is kívülrôl szemlélte az életet. Lényegében nem akart szerepelni benne, csak idônként egy-egy hakni erejéig fellépni, mint meghívott artista, aki csak egy rövid epizód idejéig röhögteti, elbűvöli, megbotránkoztatja, vagy csodálkozásra készteti a nagyérdeműt. Sóhajtásnyi élvezet, ôrület, bánat, kín az élet. A mások élete. Mert a miénk természetesen örökön tart.
Így „lenézve” az élet peremérôl, teljesen más perspektíva tárul a szemem elé, s naponta újabb szabálymódosításokat kell eszközölnöm az élettörvények megmásíthatatlannak hitt törvénygyűjteményében. Sok esetben logikus a logikátlan, és logikátlanná válik az ôsidôk óta logikusnak hitt szabály. Banális, de egész friss példaként említhetném a közüzemek esetét, mikoris egy szolgáltató vállalat, akkor nem mond csôdöt, ha nem szolgáltat, ha szolgáltat, akkor annyi neki. Az ilyen és hasonló elrettentôen logikátlan társadalmi példák miatt kezdtem kívülrôl szemlélni a világot, igaz, nem most, még a régi egyentársadalom idején, amikor abszurd szabályrendszerek irányították mindannyiunk életét. Akkor sokan felépítettünk fejben egy virtuális világot, ahol a képzelet határtalanságának elképzelhetetlenül távoli helyein alkottunk magunknak egy jobb, szebb, szabadabb, boldogabb helyet, valamelyest így zárva ki életünkbôl az akkori sivár valóságot. Gyerekeink ma ezt már tettenérhetôen számítógépen művelik.
Az idôszakosan elôforduló kisebb letérôktôl eltekintve lényegébe egy lineáris életutat járunk, ahol semmi sem változik, hiszen egyre magasabb a mérce, és mire feltornázzuk magunkat és családunkat egy elfogadhatónak hitt szintre, arra kiderül, hogy társadalmunknak, kormányunknak, politikusainknak köszönhetôen újra csak épp a létminimumon vagyunk. S az a kevés anyagi, amit isten tudja, hogy spóroltunk meg hosszú évek során, már csak aprópénzt ér, és az állam így vagy úgy, de már kezet tett arra is. Ennek ellenére azért örvendünk, hogy a létminimumosok között egy erôsen közepes osztályzattal képviseltetjük magunkat, azzal javítva az amúgy szkeptikus meglátásainkat, hogy esetleg mások még így sem lehetnek. Fontos az optimizmus, csak soha ki ne derüljön, hogy kívülálló szemlélôdôként is mindannyian a mások életét éljük.
Doktor úr, kérem, miért van rács az ablakon?
Ábrahám Imre
Munkálatok a piacon
A mellékgazdaság emberei az utak foltozása mellett most már a zöldségpiac rendbetételén is dolgoznak. Kedden láttak hozzá a munkálatokhoz – mondták. Ottjártunkkor épp a betont kavarták a kerítés állványaihoz.
Új kerítése lesz a zöldségpiacnak, de a pultok fölötti tetôt is kicserélik, továbbá esôvízcsatornákat szerelnek fel – tájékoztatott Mezei Levente, a piac adminisztrátora.
A sajtpult megszűnik, és a közeljövôben egy korszerű, uniós szabványoknak megfelelô bódét fognak építeni a tejtermékek árusítása céljából. Hiszen a jelenlegi megoldás semmilyen elvárásnak nem tesz eleget. A beruházás (kerítés, tetô, csatorna, bódé) értéke 200 000 lej – tudtuk meg.
A munkálatok egy részét a héten befejezik – mondták a mellékgazdaság alkalmazottai, akik kedden csupán négyen dolgoztak a piacon.
Rancz Enikô
Visszapillantó (24.)
Érdekes írást közöl az 1909. június 20-án megjelent Gyergyó. A Kapuzárás című jegyzet az akkori iskolai helyzet keresztmetszetét is megadja:
„(…) Mostan folynak mindenütt vidékünkön a vizsgák. Az eredmény nagyon szép mindenütt; a nemzet napszámosainak – a tanító és tanári karnak – munkáját siker koronázta. Ez lehetne nagyobb is, de ez már nem rajtuk múlik. Úgy az állam, mint a testületek elég szükmarkuak ahhoz, hogy a népnevelés munkáját csak másodrendü kérdésnek tüntessék fel. Nincs talán vidékünkön egyetlen község sem, a melyikben kellô számú iskola és kellô számú tanerô működnék.
A szük, dohos termekben 70–80 gyermek szorong, van ahol egy iskola termére 100 is esik; s ekkora hadseregnek a nevelése egy emberre szorul. (…)
Nem paródiája-e a sorsnak, hogy a felnôttek nagy iskolájában, a kaszárnyákban 100 embernek 8–9 szobát, 5–6 busásan fizetett tisztet tartunk s fiatal gyermekeinket 1 szobába százszámra zsúfoljuk össze s nyomorítjuk meg vele a szegény tanerôket.
Nem paródiája-e a sorsnak, hogy a militarizmusra évenként legalább másfél milliárd koronát áldozunk s vérünket, életünket adjuk még ráadásul s arra, hogy gyermekeinket iskoláztassuk, nem áldozunk évenkint 200 millió koronát sem. (…)
Igy nem megyünk nagy reményekkel a jövô elé. Igy az idegen nemzetiségek ellensúlyozása nem fog az új választói törvény nyomán egyhamar bekövetkezni, legelemibb követelménye lévé a politikai jogok gyakorlására való jogosultságnak az írástudás.” (Na, itt egy percre megállnék. Lám, lám mennyit fejlôdött 100 év alatt a világ. Kit érdekel ma már, hogy analfabéta-e vagy sem a szavazó? Fô a pecsételés. Ha az országban autóbuszokat béreltek a szavazók hordozása érdekében, nálunk, 10–12 emberrel lovas-szekerek jelentek meg úgy 18 óra után például én szavazókörzetem elôtt. A szervezéssel tehát nem volt baj most sem. Vajon mit ígértek e szavazóknak felhajtóik? Francia kenyeret, német olajat és cseh sört? 1909-ben írástudatlan nem jelenhetett meg választani. A Gyergyó egyik, 1907-es lapszámában olvastam, hogy a több mint száz választójoga elnyeréséért az írást, olvasást és általános tudást ellenôrzô vizsgán a jelentkezôk mindössze kétharmada volt sikeres. Ha akkor is osztogattak sört, olajat, használt ruhát, lisztet és ki tudja, még mit, akkor azért elôször is bizony meg kellett szenvednie a választónak.)
Jó hírt is közöl a lap: „Gyergyószentmiklós – békási útvonal kiépítése legújabb értesülésünk szerint még a folyó évben kezdetét veszi, legalább az irányadó körök gyorsan akarják a kérdést megoldani s a folyó évi építést éppen ezért a házi kezelés útján óhajtják foganatosítani, hogy a pályázat által igényelt idôt is megtakarítsák.”
Kevésbé örvendetes hír, hogy bizony alig érdekelte a város polgárait az elsô gyergyószentmiklósi szoborkiállítás. „Jánosy József szobrász által rendezett szoborkiállítás, melynek nálunk hallatlan negligálásban volt része, e hó 20-án zárul. A nagyközönségnek vasárnap estig módjában áll még tehetséges földijének müvészetében gyönyörködni. Reméljük, hogy legalább részben pótolni fogják az eddig elmulasztottakat és a művész kevésbé keserü emlékekkel fogja itthagyni szülôvárosát.”
Ha a múlt számban a tölgyesi Olvasókör zászlószentelésérôl olvashattunk hírt, ma a gyergyószentmiklósi hasonló szervezôdés életébôl lássunk három mondatot: „A Polgári Olvasókör juniálisa e hó 27-én lesz az alsó nyiresben. A népszerű nyári mulatság iránt a közönség körében nagy az érdeklôdés. Ha az idôjárás addigra megváltozik, ugy az idei mulatság sem fog kedélyesség dolgában elôdei után maradni.”
Ma az Alsó-Nyíresben fegyverraktárak vannak. Csodálatos pihenô- és kirándulóhelyet lehetne ott kialakítani, ha felszámolódnának a fránya raktárak.
Ironikus hangokat pengetô hír: „Országos vásár. A múlt héten lefolyt országos vásár nagyon lanyha volt. Felhajtás ugyan elég volt, vevô azonban kevés, és így a magas árak mellett csak kevés vásár köttetett. S idegen helyre összesen 1 kocsi marha hajtatott el. A hosszu tél, a takarmányhiányos téli tömeges eladás után az eredmény nem is meglepö és inkább az feltünö, hogy az agyonsegélt Székelyföldön egyáltalában akad még eladó szarvasmarha.”
Lám, nálunk soha nem volt kolbászból a kerítés. De fel a fejjel!
Szemlézi: Bajna György
Költöznek az irodák
Kis túlzással költözik a hivatal nemsokára. A városházáról a pénzügyi és a szociális iroda a Kárpátok utcai volt szülészet épületében kap helyet, emberi számítás szerint június végén – tudtuk meg Bardócz Ferenctôl.
A fűtést, vízbevezetést, szennyvízcsatornázást kell megoldaniuk, majd következnek a belsô munkálatok; szalagparkettázás, bútorozás. Ugyan szűk a pénzügyi keret, de szükség van új bútorzatra e két irodába. A javítási munkálatokra, a gyilkostói kicsi hivatal elkészítésére összesen
54 000 lejt szántak, de ennek nagy része a gyilkostói helyiség felújítására ment el, ezért támogatók segítségére is számítanak. Rákérdeztünk, hogy esetleg lesz-e kiesés a költözés miatt, folyamatosan lehet-e majd mondjuk az adókat fizetni? Bardócz elmondta, hogy egyetlen hét végén megoldják a hurcolkodást, ha pedig arra lesz szükség, akkor mindkét helyen nyit egy rövid ideig a pénzügyi iroda.
Kedves-Tamás Gyopár
Sorsoltunk!
Ahány Gyergyói Kisújság Évkönyv, megannyi sorsolás. Idén sincs ez másképp, hiszen a 2009-es évkönyvünket fellapozók, olvasgatók, beküldték a szokásos Óriásrejtvények megfejtéseit, a hónapok keresztrejtvényeinek megfejtéseit, és a gyermekek között is akadt, aki velünk játszott. Többek között Gyergyói Pici Újság is napvilágot látott. A mesterpéldány pedig itt van. A fôszerkesztô nem más, mint ifj. Kastal László. Fűtésgondok, Színház, Balhé a jégpályán, Tinisarok (ami számunkra is megfontolandó) fôcímekkel indul a lap. A kézzel írott újság negyedik, egyben utolsó oldala a reklámé. Nem hagyhatjuk ki a Boldogság című vezércikk idézését. „Olyan nagyon boldog vagyok. Itt van egy új év, és én újra remélhetek. Remélem, jó és szép gyerekkorom lesz. Szüleim nem fognak nélkülözni semmiben. Fognak tudni iskoláztatni, és az egyetemre is lesz pénz. De jó volna! Pedig én tanulok, és igyekszem jó példát mutatni. De ezek a politikusok! Na, hagyjuk.”
Kedves versikéket is írtak a kis olvasóink, íme egy példa: Az én nevem Nagy Csabika/ Mindig tudom, hol a hiba.
Szokásunkhoz híven járókelôket kértünk meg, hogy húzzák ki a szerencsés megfejtôket.
A Magyar történelmi helységnevek Óriásrejtvény díját, 150 lejt és könyvcsomagot, György Erzsébet, Gyergyószentmiklós, Virág negyed 43/A/21. szám alatti olvasónk nyerte.
A Nyírô József Óriásrejtvény díját, 150 lejt és könyvcsomagot, Baricz Szidónia-Mária, Gyergyószentmiklós, Virág negyed 43/C/2. szám alatt lakó olvasónk kapja.
A Hónapok keresztrejvényeinek megfejtôi közül három díjat sorsoltunk ki: I. díj – 150 lej és könyvcsomag – Balázs Rebeka, Gyergyóditró, Szépdomb, 52. szám; II. díj – 100 lej és könyvcsomag – Szilágyi Teréz, Csomafalva, 18. szám; III. díj – 70 lej és könyvcsomag – Gáll Vilmos, Alfalu, 773. szám.
A kicsik közül Nagy Csaba, Gyergyószentmiklós, Bucsin negyed 21/A/5; Nagy Bernadett, Gyergyószentmiklós, Bucsin negyed 21/A/5 és ifj. Kastal László, Gyergyószentmiklós, Fürdű utca 1/3. nyert könyveket és édességet.
Nyereményeiket június 22-tôl vehetik át szerkesztôségünkben naponta 10–14 óra között.
Az EMNT nyilatkozata az EP-választások kapcsán
Az európai parlamenti választásokon elért eredmény, a 2007-ben megszerzett három képviselôi hely megtartása a Románia számára kettôvel kevesebb helyet biztosító EP-képviselet arányai között az erdélyi magyarok közös sikere.
Sajnálatos, hogy a Magyar Összefogás listájáért végzett közös munka mellett az ellenérdekelt csoportok aknamunkája is eredményesnek mondható. A negyedik hely megszerzése azért hiúsult meg, mert többen – nyíltan vagy burkoltan – a választásoktól való távolmaradásra buzdították az erdélyi magyar szavazókat.
Keserű szájízzel olvastuk a Magyar Polgári Párt (MPP) sajtóirodája által kibocsátott, 2009. június 9-i nyilatkozatot, amely csak és kizárólag az önös pártelnöki érdek és nem a magyar közösség érdeke alapján mond hamis és félrevezetô ítéletet a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) közötti összefogás fölött, és próbálja lekicsinyelni az elért sikert.
„Nem lesz sikeres az összefogás” – emígy hangzott az „önbeteljesítô jóslat”, és érvényesülése érdekében az elnöki tiltórendeletektôl kezdve, Tôkés László pártlapban való lejáratásán át, a tudatos bojkottig terjedôen számos eszközt bevetettek.
Érthetetlen, hogy a belsô és külsô legitimációs válságban szenvedô pártvezetés miért nem fogadja el a szavazatok által is alátámasztott eredményt, miért nem tud örülni az erdélyi magyar sikernek.
Ez annál is furcsább, mivel az MPP-sajtóiroda azt állítja: az „egypárti” lista nem, hanem csakis a „kétpárti” lista tud igazán „nemzeti” lenni. Annak tudatában, hogy az EMNT a megegyezés aláírása után, a jelölési folyamat közben a befutónak számító negyedik helyet felajánlotta az MPP számára, álláspontjuk egyenesen képmutató, farizeusi.
Ahelyett, hogy a Magyar Összefogás jelöltjei közül négyen jutottak volna mandátumhoz és a Magyar Polgári Pártnak most lenne egy európai parlamenti képviselôje, az MPP elnökségének hibás politikai döntése következtében eggyel több, azaz harminc román, közöttük három (!) nagyromániás EP-képviselôvel kell majd nemzetközi színtéren is viaskodnunk. Ezt érték el szűkkeblű, pártos hozzáállásukkal. Tegyük hozzá: az MPP megyei és helyi vezetôinek nagy része, tagságának és szimpatizánsainak többsége felülbírálta az elnöki dekrétumot, és cselekvôen támogatták az erdélyi magyarok európai képviseletét. Köszönet érte!
Hasonló gáncsoskodást és közvetett bojkottot tapasztaltunk a bihari RMDSZ egyes vezetôi részérôl, akik nemcsak a kampány „takaréklángon tartását” valósították meg, de a szavazás napján tett nyilatkozataikkal a saját szervezetük érdekei ellen is cselekedtek. Akik ezt tették, akarva-akaratlanul a Nagy-Románia Párt, Vadim Tudor és Gigi Becali táborát erôsítették.
Sajnos beigazolódott, amit a korteshadjárat során mindvégig hangoztattunk: június 7-i szavazásunk csak a 2004. december 5-i népszavazáshoz fogható. Aki nemmel szavazott, vagy nem szavazott, az akaratlanul is a román nacionalisták – a Nagy-Románia Párt – malmára hajtotta a vizet.
Szerencsére szavazópolgáraink ennél bölcsebbnek bizonyultak, és mind Bihar megyében, mind pedig Erdély más megyéiben mozgósítaniuk sikerült soraikat.
Habár az EMNT és annak az elnöke, Tôkés László által javasolt, a politikai-közéleti szereplôk minél teljesebb körét lefedô nemzeti jelöltlista csak részlegesen valósult meg, az összefogás, a táborok közötti koalíció gondolata végre elsô ízben öltött konkrét formát, és bizonyult eredményesnek.
Az Erdélyi Magyar Egyeztetô Fórum jó keretet biztosíthat az erdélyi magyar politikai és társadalmi sokszínűség hasznosítására, a magyar erôk közötti konszenzus kialakítására. Nemzeti érdekeink képviselete, a magyar ügy sikere Erdélyben, Bukarestben, Brüsszelben azon áll vagy bukik, hogy a belsô sokszínűség, a pluralizmus megtartásával sikerül-e az összefogást megtartani, az együttműködést tovább folytatni.
Június 7-e a bizonyíték reá: ha bízunk benne és teszünk érte, az erdélyi magyarok ügyét közös erôvel elôbbre vihetjük!
Nagyvárad, 2009. június 12.
Az EMNT vezetôsége(x)
Sok hűhó semmiért
Napok óta attól hangos a román politika, hogy a kormány galád módon elfogadott egy mélységesen alkotmány- és demokrácia-ellenes jogszabályt, ami lehetôséget teremt számára, hogy a parlament által elfogadott törvényeket kedve szerint módosítsa. A kórusba teljes hangerôvel bekapcsolódott az RMDSZ is, tiltakoznak, interpellálnak, panaszkodnak, sápítoznak szóban és írásban. Teszik mindezt bátran, mert az emberek döntô többsége nem olvassa a hivatalos közlönyt, ezért – gondolják a tulipános politikusok – nem jön rá a turpisságra. Pechükre kerül olyan is, aki olvas. Íme hogy szól az inkriminált jogszabály:
4. După alineatul (1) al articolului 56 se introduce un nou alineat, alineatul (11), cu următorul cuprins:
„(11) După adoptarea lor, în situaţii temeinic justificate, actele normative pot fi completate sau, după caz, abrogate şi înainte de data intrării lor în vigoare.”
A románban kevésbé jártas olvasók kedvéért fordítsuk is le: Indokolt esetben lehetséges a jogszabályok módosítása avagy érvénytelenítése rögtön az elfogadásuk után, még mielôtt azok érvénybe léptek volna. Hogy még érthetôbb legyen, lássunk egy konkrét példát. Tegyük fel, hogy egy önkormányzat úgy dönt 2009 szeptemberében, hogy 2010-ben a gépjárműadó 10 lej lesz az 500 köb-centi alatti járművek esetében, és 5 lej az 500 köbcenti fölöttieknek. Aztán októberben rájönnek, hogy tévedtek, mert az 500 köbcenti feletti járművekre 50 lej adót akartak kiróni, csak elvétették a gépelést. Következésképpen az októberi ülésen módosítják a még érvénybe nem lépett határozatot, az 5 lejt 50-re javítják.
Hol itt a gond, kérdezheti mindenki joggal? Megmondom: ott, hogy jön a nyár, a politikusok téma-hiányban szenvednek, holott imádnak a sajtóban szerepelni. Rajta hát, kitalálnak egy „botrányt”. A rendelet szövege ugyan nem említi, de egyértelmű, hogy egy jogszabályt (legyen az helyi vagy megyei határozat, kormányhatározat, törvény stb.) az módosíthatja, aki az eredetit meghozta, ennek ellenére a szereplési mániában szenvedôk belemagyarázzak azt, hogy ez a cikkely azt jelenti, hogy a kormány módosíthatja a törvényeket. Hamis, hamis és hamis!
A botrány azt bizonyítja, hogy a politikusok gyengeelméjűnek nézik az állampolgárokat. A kérdés csak az, hogy ezt azért teszik, mert ôk olyan agyafúrtak, vagy azért, mert ô maguk gyengeelméjűek?
Árus Zsolt
Meghívó
Tisztelettel meghívjuk Önöket a gyergyószentmiklósi melegvíz- és távhôszolgáltatással kapcsolatos kerekasztal-beszélgetésre. Kérjük, vegyenek részt ezen a nyilvános fórumon, hogy közvetlenül értesülhessenek a mindnyájunkat érintô legégetôbb kérdésekrôl.
Témakörök:
– a meleg víz luxus Gyergyószentmiklóson?
– kiadják a közüzemeket?
– lesz télen fűtés a gyergyószentmiklósi tömbházakban?
Jelen lesznek: Pál Árpád, Mezei János, Szôcs Tivadar.
Idôpont: június 19-én, 18 órától.
Helyszín: Gyergyószentmiklósi Művelôdési Központ nagytermében.
Tisztelettel: Barti Tihamér, Gyergyószentmiklósi RMDSZ-elnök
Lakossági fórum
Gázelzárás, távhô- és melegvíz-szolgáltatás
Barti Tihamér, a szentmiklósi RMDSZ elnöke az elmúlt csütörtökön délután tartott sajtótájékoztatóján egy pénteki lakossági fórumról szólt, erre hívja az érintetteket. A nyilvános kerekasztal-beszélgetést a városi RMDSZ szervezi június 19-én, pénteken 18 órától a művelôdési központ nagytermében. A témája a melegvíz- és távhô-szolgáltatás.
– Az elmúlt idôszakban többen is próbáltak errôl a témáról tárgyalni, azt szeretném, hogy az érintettek jelenlétében a lakók választ kapjanak kérdéseikre. Alkalmat szeretnénk teremteni, hogy a felmerülô problémákat megbeszéljük, ezért meghívtuk a város polgármesterét, Mezei Jánost, a közüzem igaztóját, Pál Árpád képviselôt, a Hargita Gáz képviselôjét és szakembereket. Azt szeretném, ha a lakók tudnák, hogy mire is számítsanak az elkövetkezôkben a távhô- és a melegvíz-szolgáltatás, illetve a közüzem kapcsán. Azért tartottam fontosnak a fórum megszervezését, mert mint köztudott, elzárták a gázt, és nincs melegvíz-szolgáltatás a Virág és Bucsin negyedben. Én azt kifogásolom, hogy azóta sem mondta el senki a nyilvánosság elôtt, nem tartott sajtótájékoztatót a polgármester sem, hogy a gyergyószentmiklósiak, különösen a tömbházlakók mire számítsanak a közeljövôben. Elzárták a gázt, nincs melegvíz-szolgáltatás, és senki nem mond semmit. Egyeztettem Pál Árpád képviselôvel is, akit szintén aggaszt a gyergyói közüzem sorsa. Nemcsak, mint városi RMDSZ-elnök, hanem, mint tömbházlakó is, elvártam volna, hogy tájékoztassanak.
Barti azt is elmondta, reméli, hogy a tömbházlakók a nyilvános kerekasztal-beszélgetésen, a fórumon választ kapnak kérdéseikre. Az érintett lakókat várják tehát június 19-én 18 órára a művelôdési központ nagytermében.
Baricz-Tamás Imola
Folytatódik az aláírásgyűjtés
Eredetileg június 15-ig tervezték az aláírásgyűjtést, de a nagy érdeklôdés miatt június 25-ig hosszabbították meg a határidôt – mondta sajtótájékoztatón, kedden délben Barti Tihamér, az RMDSZ gyergyószentmiklósi elnöke. Arról is szólt, hogy közel 4000 aláírást gyűjtöttek össze Szentmiklóson a civil szervezetek és a GYTIT segítségével. Ennyien csatlakoztak tehát aláírásukkal a magyar intézményvezetôk leváltása elleni tiltakozáshoz. Köszönte az önkéntesek segítségét, és ugyanakkor köszönetét fejezte ki a gyergyószentmiklósiaknak is. Az aláíróknak, ha igényelték, átadták az önkéntesek a kiáltvány egy példányát is.
Folytatódik tehát az aláírásgyűjtés, az RMDSZ gyergyószentmiklósi székházában is alá lehet írni a tiltakozást. Természetesen az önkéntesek továbbra is folytatják tevékenységüket.
Mint Barti mondta, az aláírásokat nemcsak Bukarestbe juttatják el, hanem a másodpéldányát Brüsszelbe is, hiszen vannak most már képviselôink, akiktôl az az elvárásunk, hogy az illetékes személyekhez továbbítsák az aláírásokat.
Csík területén is elindult hasonló módon az aláírásgyűjtés, és Borszékon is tiltakoznak ilyen módon – tette hozzá.
Kedves-Tamás Gyopár
Volt egyszer egy történelemkör
Beszélgetés dr. Garda Dezsô egyetemi docenssel, történelemkutatóval
– Tanár úr! Miért tartotta fontosnak az 1978-tól működô történelemkör országos sajtóvisszhangjának összegyűjtött kiadását?
– A fôcél a tisztelgés volt, hiszen 100 éves évfordulóját ünnepelte az iskola, és megalakulásának 30. évfordulóját az egykori kör. De mindenekelôtt e döntés okát a közéletünkben érezhetô viszszarendezôdésben kell keresnünk. Azt akartam bemutatni, hogy volt egyszer egy kis közösség, amely a szinte lehetetlen körülmények között is vállalta az identitástudat erôsítését. Ma erre ismét fokozottan szükség van.
– Mi módon sikerült fenntartani e köri tevékenységet úgy, hogy a résen lévô, erre szakosodott elvtársak meg ne szüntessék? Sokszor kellett kompromisszumot kötniük?
– Természetesen, a kompromisszum részben adott volt, mert valódi történelmi eseményeket kutattunk. Közismert, hogy Gyergyószentmiklós erôs munkásmozgalmi központ volt. Ezt a tényt az úgynevezett hivatalos szakemberek elferdítették. Mi ellenben a tényeket kutattuk. Ez tette elfogadhatóvá a kört az akkori pártszervek számára.
– A munkásmozgalom hordozott-e, majd ôrzött-e máig érvényes, megszívlelendô üzeneteket, és ezt a kör tevékenysége mennyire tudta átmenteni?
– A munkásmozgalom nem egyértelműen kommunista mozgalmat jelentett, másrészt a jogokért való szervezett küzdelem kútfôje volt. Az akkoriak mertek és tudtak, volt bátorságuk tömörülni, és mindezt nem az egyéni haszonért. A hajtóerô – ez üzenet lehet a maiaknak, akik a saját jogos tulajdonuk érdekében sem mernek bármit is vállalni, ha az a legkisebb akadályba is ütközik –, hogy az önmagunk és igazunk vállalása minden idôben kiállást is igényel. A bátrakat eltiporhatják, de a gyávák eleve vesztesek, és oly módon, hogy még a legkisebb elégtételtôl, a „legalább becsületemért megpróbáltam”-tól is elesnek.
– E könyv csak érintôlegesen foglalkozik a munkásmozgalommal. Joggal érezhetjük, hogy e mozgalomnak csak amolyan paraván szerepe volt, a kör tagjainak védelmét szolgáló.
– Valóban, a diákok tanulmányai gazdaságtörténeti és társadalomtörténeti írások. A kör tevékenysége szempontjából ellenben az is fontos volt, hogy a múlt rendszer, bár nem nézte jó szemmel, betiltani nem tudta tevékenységét, mivel a kör a sajtóvisszhangnak és a diákok tanulmányainak közlése által országos elismerésnek örvendett.
– Megfigyelési aktacsomójában igen sokszor jelenik meg a kör tanulóinak névsora, és számos jelentés került napvilágra a köri tevékenységrôl is. Akkor tudott arról, hogy vörös posztó a kör tevékenysége? Féltette a tanulókat? Mit jelentett az Ön számára a kör vezetése és a vele kapcsolatos iskolán kívüli munka?
– Pedagógiai munkám részét jelentette. Vallottam és vallom, hogy csak az órán nem lehet megtanulni a történelmet. Én akkor nem tudtam, hogy ennyire a figyelem központjában vagyunk. Ha tudom, a gyermekeket nem teszem ki veszélynek.
– Mit tenne mai fejjel másképp?
– Kutatói pályára és nem pedagógusnak készültem. Ösztönösen végeztem a tanári tevékenységet. Tudatosság csak annyira volt benne, hogy az ifjú nemzedéket önálló kutatásokon keresztül próbáltam rávezetni a szülôföld, s általa népe szeretetére. Ma is így kezdeném. Akkor is, ha a mai helyzetünk gyökeresen más, hiszen akkor magyarságunkat erôsítô, semmilyen külsôségeiben csillogó-villogó rendezvényt nem lehetett szervezni az iskolákban sem. Amit tettünk, olyan volt, mint a búvópatak. A lényeg általában a mélyben és nem a felszínen történt. Lehet ellenben, hogy ez az akkori ifjaknak jobban a javára vált, megbízhatóbb alapokat teremtett, mint a mai, nem egyszer melldöngetôs, tűzijátékos megnyilvánulások. Szeretném, ha a Megfigyelt történelemkör című könyv olvasói is így éreznék.
– Köszönöm a beszélgetést.
Lejegyezte: Bajna György
A félelemkeltés a vírus?
H1N1 – ez az új vírus, amely minden bizonnyal sok embert rettegéssel tölt el. Hiszen jönnek a hírek, hogy napról napra hány ember betegszik meg különbözô országokban. Világjárvány – jelentette ki az Egészségügyi Világszervezet. És ez a szó valami halálos kór jelenlétét sugallja. Félünk…
De kell-e félnünk, mit jelent a világjárvány, az új kór? – errôl kérdeztük dr. Pázmán Enikô családorvost.
– Mit jelent a világjárvány? Mikor nyilvánítanak egy kórt azzá?
– Attól, hogy nemzetközi szinten, több országban megjelenik. Mexikóból indult, és átterjedt az Atlanti-óceánon át Európára is. Állítólag már Japánból is jelentettek fertôzötteket. A madárinfluenzával is nagy port kavartak, és világszinten – a neten olvastam – kevesebb, mint ezer ember betegedett meg. Viszont ezen az ürügyön irthatták a tyúkokat. Mintha ezelôtt nem tüsszentettek volna a tyúkok. Csak akkor még józan paraszti ésszel gondolkodtunk. Aki nyulat tart, az is tudja, hogy a nyulak között is periodikusan elôáll egy-egy nyúlvész. Ez természetes. Ilyenkor magától kipusztul a nyúlállomány, és működik a természetes szelekció elve. Szerintem a sertések is tüszszentek ezelôtt is, csak nem figyeltünk fel rá.
– Az új vírus?
– Influenza mindig volt, és lesz. Volt spanyol nátha, hongkongi vírus, és mások. A vírusról tudni kell, hogy sohasem a régi, mindig új genetikai szerkezettel jelenik meg, és kisebb-nagyobb járványokat okoz. Az emberek ezelôtt is megbetegedtek tôle, és most is. Én ebben nem látok semmi különlegeset. Sokkal nagyobb világjárványnak tartom például a cukorbetegséget, a túlsúlyt, a magas vérnyomást, vagy a zsíranyagcsere zavarait. Ha állandóan keltik a pánikot, márpedig errôl van szó, akkor pontosan az az immunrendszerünk gyengül meg, ami majd felvenné a harcot a vírus ellen. Megijednek, félnek a média rabjai, a félelem csökkenti az ellenálló-képességüket, és így könnyebben megbetegszenenek. Ahhoz, hogy egy vírussal felvegyük a harcot, nagyon jó immunrendszerre van szükségünk.
Mitôl lesz jobb az immunrendszerünk? Örömtôl, békétôl, szeretettôl, közösségi élettôl, biztonságtól, reménytôl. Ha ezek megvannak életünkben, az immunrendszerünk is erôs. Ha pánik, félelem, aggódás, stressz árnyékolja be életünket, meggyengülünk. Én ezt így látom. Azok az emberek, akik örömben élnek, nem betegszenek meg olyan könnyen.
Megmondom ôszintén, én haragszom ezekre a manipulatív, az emberi félelmet meglovagló, pánikkeltési akciókra. Arra is haragszom, hogy a cigarettásdobozra fekete betűkkel ráírják, hogy a cigaretta öl. Nem mintha nem így lenne. De ha ezt mégis állandóan beviszik a tudatalattiba, többet fog megölni, mint eddig.
– Megelôzés…
– Influenza ellen vigyáznunk kell a higiéniára gyakori kézmosással, helyesen kell táplálkoznunk, és vigyáznunk kell arra, hogy ne fázzunk meg. Végezzük normálisan a feladatainkat, ne éjszakázzunk, aludjunk jókat, örüljünk a mindennapjainknak. Normális emberként éljünk. A szívbetegekre, tüdôbetegekre, idôsekre jobban figyeljünk, és ôk is magukra. A kisbabákat lehetôleg hat hónapos korig anyatejjel tápláljuk szeretô családi környezetben. Ez is megelôzés.
– Az a furcsa, hogy halálos kórként beszélnek errôl a vírusról…
– Érdekes, hogy az a nô, aki New Yorkból áthozta a vírust, két napig volt kórházban. Ez milyen halálos kór? Felfedezték, hogy H1N1 halálos vírus hordozója, és csak két napig volt kórházban. Ez nevetséges. Ez rácáfol arra, hogy olyan súlyos lenne a vírus. Persze, a fent említett szív-, tüdô-, idôs betegeknél, lehet halálos, mint ahogyan más vírus is az.
– Az egészségügyi minisztérium kampányt indított…
– Belegondoltam, mennyi erdôbe, pénzbe, szemételhordásba kerül ez a mai számítógépes világban. És a szórólapra rá van írva, hogy gyakrabban kell kezet mosni...
– Elôállították az ellenszerét…
– És a gyógyszergyártók versengnek, hogy ki fogja elôállítani hamarabb az oltóanyagot. Az ember egy kicsit el is gondolkodik, hogy nem-e innen fúj a szél. Tudjuk, hogy a gyógyszercégek sok mindenre képesek, és óriási hatalommal rendelkeznek, pontosan az emberek félelmére alapozva. A félelem által az emberek vezethetôk, manipulálhatók, nincs méltóságuk, nem önmaguk. Akinek pénze és hatalma van, ezt kihasználja, és a gyógyszergyártóknak az van.
– Hogyan védekezhetünk egyáltalán a félelem, a manipuláció ellen?
– Elôször is, nem esünk pánikba. Volt kergemarhakór, madárinfluenza, van sertésinfluenza. Kicsit elgondolkodunk, hogy ha az eddigi világjárványokat túléltük, miért ne élnénk túl ezt is. Persze, védjük az egészségünket, de ezt sem túlzásokba esve. Amitôl fél az ember, attól betegszik meg. Nyugodtan éljük az életünket úgy, ahogy eddig, tegyük a dolgunkat úgy, mint korábban.
Rancz Enikô
Harc
Június 9-én olvastam arról, hogy az idei év egészségügyi alapja tételenként karcsúsodott, s csupán a kedvezményes gyógyszerekre szánt alap nôtt egy iciri-picirit, na meg a dialízis-szolgáltatásnál emelkedett az alap.
A családorvosi ellátásra 830 millió lejt különített el az Egészségügyi Minisztérium, ez 40%-kal kevesebb a tavalyi évhez képest; a laboratóriumi kivizsgálásokra 312 millió lejt, 42%-kal kevesebbet, mint tavaly; a kórházaknak szánt összeg pedig 6 milliárd lej, ez 12,6%-kal jelent kevesebbet a 2008-as összeghez képest; a sürgôsségi ellátásra szánt összeg nem változott, 556 millió lej a mentôszolgálati alap. A kedvezményes gyógyszerekre szánt alap 5,4%-kal nôtt. A legnagyobb növekedés a dialízis-szolgáltatásoknál van, 41,8%-kal nôtt.
Ez is elegendô, hogy a derűlátás elkerüljön, hiszen ki tudja, év végére mit érhet meg a beteg, s a hozzátartozói. Ráadásul a postaládába több színes szórólapon is felhívják a figyelmünket, hogy hopplahó, itt a vadonatúj vírus a H1N1, s arról tájékoztat az Egészségügyi Minisztérium, hogy mi mindent tehetünk, hogy ne kapjuk el ezt a kórt. Azt is leírták, hogy ha jelentkeznek a tünetek, ne menjünk be a munkahelyünkre, vagy ha kilépünk az utcára, viseljünk maszkot, alakítsunk ki egy baráti vagy rokoni hálózatot, hogy ha baj van, segítsenek. Csak elképzelem, hogy a növekvô munkanélküliség kellôs közepén egy cégvezetô mennyire díjazná, ha orrfolyással, fejfájással otthon pihiznének az alkalmazottai. Úgy gondolom, hogy néhány nap után újabb munkaerôt keresne. Mert, aki manapság nem bírja a strapát, az mehet is, jöhet is. Na, de még nem szóltam arról, hogy kis piros betűkkel az olvasható, hogy a minisztérium harcol, megtette a szükséges intézkedéseket, hogy ne terjedjen a vírus, de ez akkor hatékony, ha betartjuk a higiéniai szabályokat s az otthon ülôsdit, ha tünetek jelentkeznek.
Szóval, ôk megtették, amit lehetett. S úgy látom, a piros betűs részen van a hangsúly. Ami zavar az egészben, hogy mindenki hallhatta, láthatta, olvashatta már, hiszen a sajtó, amint a sertésinfluenza – vagy ahogy egyesek nevezik disznógrippe – megjelent, ontotta a naprakész híreket.
Ez a zapiszka pedig, egy A4-es formátumú, színes szórólap, amelynek köszönôfele szellôs.
Ha már karcsúsodik 40 százalékkal például a laboratóriumi vizsgálatokra szánt pénz, s zsebébe kell olykor nyúlnia a betegnek, miközben évek óta vonják tôle a biztosítási összeget, nem beszélve arról, hogy a munkáltató is fizet az egészségügyi alapba, nem tudom, miért nem feleakkora lapocskákon hirdetik „a mi mindent megtettünk” s különben is, mindenki vigyázzon magára szöveget. Vagy egye fene, ha már a nyomda is túl kell élje a válságkórt, akkor miért nem csak egy szórólapot dugnak egy postaládába. Az is elegendô lenne, hogy foglalkozzunk a beteges gondolattal…, vagy arra, hogy tollat ragadjak. Megelôzésképpen.
Kedves-Tamás Gyopár
Évadzáró a Figuránál – Leonce és Léna
A Figura Stúdió Színház június 21-én, vasárnap 19 órától George Büchner Leonce és Léna című romantikus vígjátékval (Béres László rendezésében) tartja 2008/2009-es évadának utolsó elôadását a művelôdési központban.
A történet szerint Leonce hercegnek meg kell házasodni, a választott Léna hercegnô, és vele a hatalom. Azonban ô érdekházasságot nem kíván, még kevésbé rendszeren kívüli hatalmat. Léna szerint úgyszintén egészséges emberi elmének felfoghatatlan, miért kellene belemennie egy megrendezett házasságba, és az ésszerű választás a menekülés.
De nem történhet másképp, menekülés közben találkoznak egy fogadóban, és egymásba szeretnek.
Jegyek ára: 10 lej, nyugdíjasoknak és diákoknak 7 lej.
Hidegség, állat
Megjelent a gyergyóremetei születésű Borbély András elsô verseskötete Hidegség, állat címmel. Borbély András 2001-ben a Salamon Ernô Elméleti Líceumban végzett, majd a Károli Gáspár Református Egyetemen tanult. Alapítója és fôszerkesztôje a www.ujnautilus.info-nak. Ez idáig verset, novellát, kritikát, tanulmányt publikált különféle folyóiratokban.
A kötetet, melynek borítóján Pablo Picasso: La vie alkotása látható, a budapesti Napkút Kiadó Kft. adta ki.
„A hidegség megfoghatatlan pusztán az érzékszerveinkkel. Egy hely neve inkább, ahonnan kivonultunk, ahol már nem lakozik a szó.
De a hidegség mibennünk lakik – kimondhatatlanul. Lehetne a szent is, mivel nem emberi. Zóna, ahol úttalan utak rakódnak egymásra. Ahol – még épp csak – járni talán lehet. Lehetne ez a szó a végsô állomása, az utolsó fénypont, ahonnan bevilágítódik az út. Lehetne.
De a szöveg, mint belsô táj – puszta metafora. Ami megszülethet e helyen, már nem a szent, hanem egy idegen, az állat” – olvasható a borítólapon.
És most kedvcsinálóként olvassák el Borbély András Repülôteret Gyergyóremetének című versét.
A partmenti ösvényt elmossa a vízár
Ártér és mocsár lesz az agrárterület
Kipusztulnak a Nagyrétben a békák
Sáskajárás rontja a kincsesi birtokot
Túlamarosnak már nagy része víz alatt
Megmaradt részein lángra kap a tôzeg
Ebháton kutyák tépnek szét gyermeket
A malmok Eszenyôben emberhúst darálnak
A bakói úton az útmenti öregpad
Kivégzôhely lesz az újgazdag elitnek
Csutakon meglásd gépek lázadnak föl
Bernádban asszonyok szöknek rendre kútba
Víz alá kerül a templomtéri Hôskert
Ideje lenne már végre gondolkodni
Repülôteret Gyergyóremetének
Gyökerezzen meg a turista-szellem
Tömjétek be a dögkutat fenektetôn
Nyaralók épüljenek legelôiteken
A Szászok Veszibe építsetek gyárat
Kicsibükkben ha a kápolna még megvan
Zarándokhelyet létesítsetek
Hadd omoljanak a népek minden tájról
A nosztalgiahívôk és nosztalgiaturisták
Hisz övék a jövô nyár
Kik szárnyra emelkednek
Repülôteret Gyergyóremetének
Ez legyen a jelszó polgármesteretek
Járja ki a Tanácsnál az útját
Hisz annyi pénzt hoztak kiirtott erdeink
S ha majd mindenki egyként merít vagyont
A híven megôrzött hagyomány tavából
Fessétek nevem a gépek oldalára
Hogy híretek vigyem a nagyvilágba szerte
S emléktábla vigyázza halálom
A Kerektói Elsô Terminálon
Somodi Zoltán, ny. épületgépész
Tamás Tímea:
Csillagmese
Mesevonat sorozat, 16.
Egy kis varjúgyerek azon tűnôdik, vajon milyen a Hold pizsamája. Errôl szól többek között Tamás Tímea Csillagmese című gyermekverskötete. A versekben benne van a szerzô minden jellegzetessége: a sajátos képiség, az érzékletesség, humorral oldott patetikusság,
játékosságba szelídülô komolyság. A meseversek hôsei a gyermekek gondolkodásmódját, lelkivilágát tükrözik, a kötött versforma, a ritmus és a rímek olvasmányossá, könnyen megjegyezhetôvé, mondhatóvá, akár énekelhetôvé teszik a verseket.
A könyv terjedelme 36 oldal + 12 oldal színes illusztráció.
Ára: 8,00 lej
Megvásárolható a Pallas-Akadémia Könyvkiadó üzleteiben, illetve megrendelhetô postai utánvéttel a következô címen:
530210 Miercurea Ciuc,
Str. Petôfi. Nr. 4.
Pf. 140, Jud. Harghita
Tel/Fax: 0266/371.036.
Mobil: 0745/005.544.
E-mail: pallas@clicknet.ro.
Folyószámlaszám: BCR – RO46RNCB01520075 05270001
Aki postán rendel könyvet, attól kérjük, küldje el a személyi számát (CNP) is.
Rejtélyes számok a hiedelemvilágban
Miért is töltünk vizet a tejesfazékba?
Nemrég mutatták be Kisné Portik Irén néprajzkutató negyedik önálló kötetét. „Nincs az életnek olyan területe, ahol ne találkoznánk a számokkal. Már születésünkhöz számadat társul, s elkísér addig bennünket, míg egy hasonló hármas csoportosítású számnyolcas le nem zárja életünket” – írja az olvasóhoz a könyv szerzôje, a matematikához is közelálló néprajzkutató. A Rejtélyes számok a hiedelemvilágban című kötetet Bíró Zoltán matematika-tanár és Kastal Otília magyar nyelv és irodalom szakos tanár lektorálta. A könyv születésérôl Kisné Portik Irénnel beszélgettünk.
– Az az anyag, ami manapság könyvvé formálódik, és valamely kiadónál el is nyeri ezt a formát, nem a mostani gyűjtésem, hanem visszanyúlik a 70-es évekre. Akár errôl a témáról, akár az állathiedelmekrôl, vagy a növényekhez fűzôdô hiedelmek mind, mind több évtizedes gyűjtés eredménye. A számokhoz fűzôdô hiedelmek most kerekedtek ki kötetté. Amikor már kikerekedett az anyag, kételyeim voltak, hogy vajon megengedhetô-e az, hogy sajátos eszmefuttatásba kezdjek, amit egy elsikeredett matematikai út és egy többé-kevésbé sikeres néprajzos leírhat.
Kisné Portik Irén másodéven hagyta ott a matematika szakot, és választotta a néprajzot.
– Nem tudtam elszakadni a matematikától, fontos szerepet játszik mai napig az életemben. A kutatásban is igen nagy szerepe van, általában nagy anyaghoz van szerencsém. Az a jeligém, hogy el ne vesszen semmilyen kicsi dallam, ami már felcsendült valahol. Ezzel a Létay-gondolattal megindulva valamely tájegység, vagy témakör lehetô leggazdagabb anyagát próbálom összegyűjteni. Így jutottam oda, hogy kétezer-ötszáz tojásminta, vagy ezerkétszáz deszkakivágás, hatszázvalahány szôttesminta van a birtokomban. Ezeket valamilyen formában fel kell tálalni, felsorakoztatva unalmas, áttekinthetetlen. Ilyenkor mindig a matematikát hívom segítségül, hogy rendszerbe tudjam foglalni, mindig kerül egy olyan szempont, hogy az egyediségig eljussak.
– Bíró Zoltán matematika tanár lektorálta a kötetet…
– Igen, neki mondtam el kételyeimet a matematikát érintôen, mint mondta, ilyen összefüggésekkel, hiedelmekkel folklorisztikai összehasonlításban nem találkozott. És az ô biztatása is hozzájárult ahhoz, hogy az olvasóknak is feltárjam.
A könyv anyaga, a téma anyaga hihetetlenül gazdag, talán egy élet is kevés lenne ahhoz, hogy ezeket a számszerűségeket az ember feltárja. Kénytelen voltam egy határt vonni, még legalább egy kötetre való anyag van a fiókban. Vannak olyan számok is, melyek nem kerültek be, mint elemzés, mert úgy gondoltam, olyan szellemi kategóriát képviselnek, ami esetleg a hármasság, a hetesség, vagy a kilencesség kérdésében is elôfordulhatna.
– Kisné Portik Irén otthon van a számok rejtélyes hiedelemvilágban, babonás-e?
– A könyv néprajzi kiadvány igényével készült. Kétségtelen, hogy a téma megválasztása már önmagában állásfoglalás a számok, a számszerűség néprajzi vonatkozása mellett. Éppen ezért nem szolgálja sem a számmisztika, sem a számmágia vagy kabalisztika szempontjait. Babonásnak nem érzem magam a szó pejoratív értelmében. Ellenben nagyon sok olyan jelenség, adat van, amit babonásnak tartanak, mégis komoly magyarázata van, és ezeket próbálom elterjeszteni. Nagyon sokszor a tudatlanság az, ami a babona világába visz. Például megkérdezik, miért vizezem meg a tejfôzô lábast, mielôtt tejet töltenék bele, csaknem azért, mert nem tudok szabadulni a babonától. Ennek komoly magyarázata van, ôseink tudták, hogy a tej tetejére feljön a tejföl, és ez a legzsírosabb rész odatapad, odaég, ha megvizezzük, nem tapad oda, ebben semmi babona nincs. Egy másik dolog, ha feltörök egy tojást, a héját a tenyeremben összetöröm, ezt azért, hogy ne tanítsam meg a tyúkot, hogy megegye a saját tojását, ha összetörve eszi meg, nem tudja, hogy az a saját tojása. Aminek nem tudjuk a magyarázatát, arra rámondjuk, hogy babona.
A Rejtélyes számok a hiedelemvilágban című könyv fô célja az érdeklôdés felkeltése a megörökölt kultúránk iránt. Útmutató kíván lenni azok számára, akik a jelenségek, a kulturális érdekességek eredetére kíváncsiak, magyar illetve etnológiai viszonylatban. A könyvet a központi könyvesboltban lehet megvásárolni. Kisné Portik Irén egy bôvített kiadást is tervez a rejtélyes számok hiedelemvilágáról a közeljövôben. A nyár folyamán jelenik meg az Állatokhoz fűzôdô hiedelmek című kötete is.
Baricz-Tamás Imola
468 ballagó diák
Az elmúlt héten, csütörtökön és pénteken, június 11-én és 12-én a város mindhárom középiskolájában utoljára szólt a csengô a végzôs diákok számára.
A Gépgyártó Szakközépiskolában 134 végzôst búcsúztattak tanáraik, diáktársaik a már megszokott módon, ünnepséggel. Az elôzetes hírekkel ellentétben a megye új fôtanfelügyelôje, Anda Elena Ianosi, objektív okokra hivatkozva nem jött el a rendezvényre, azonban beszédét tolmácsolták a jelenlévôknek. Ezután Petres Sándor, Hargita Megye Tanácsának alelnöke szólt a végzôs diákokhoz. Mezei János polgármester, Részeg Ildikó igazgatónô, Portik-Hegyi Kelemen fôesperes is köszöntötte ôket. Búcsúztak az iskola diákjai a végzôsöktôl, és a ballagók is a még ott maradóktól.
A beszédek után az érdemokleveleket osztották ki a legjobb tanulóknak, és azoknak, akik valamilyen versenyen képviselték az iskolát.
20 év múlva az ifjú vándor megpihen – énekelte az egyik ballagó társainak, majd az ünnepség legszebb mozzanataként, felrepültek a piros szegfűvek…
* * *
A Batthyány Ignác Szakkollégiumból 195 diák és a Salamon Ernô Gimnáziumból 139 diák ballagott a Gaudeamus kíséretében.
Rancz Enikô
Tanévzárás
Túl vagyunk egy könnyűnek nem nevezhetô tanéven. A választások utáni kormány sok bosszúságot okozott nekünk. Folyamatosan csak fizetéscsökkentésrôl beszéltek, óraszámemelésrôl, pótlékok megvonásáról. Egyszóval, mindent elkövettek, hogy ne legyen egy optimális légkör, hogy hatékonyan dolgozhassunk. A szakszervezet végül is kiegyezett a kormánnyal, sztrájkra ugyan nem került sor, de ma sem vagyok meggyôzôdve, hogy gyôztesen jöttünk ki ebbôl a csetepatéból.
Emelkedett hangulatban zajlott a végzôs osztályok ballagása a két tannyelvű borszéki iskolában: két nyolcadik, egy tizedik és egy 13. osztály végzett. Az I–VII. osztályok tanévzáró ünnepélye már nem tartott számot akkora érdeklôdésre a szülôk részérôl, pedig ôk is lelkiismeretesen végigdolgozták a tanévet.
Sajnos, helyszűke miatt nem közölhetem az osztályonkénti eredményeket, de hadd említsem meg a különdíjasokat:
a megyei magyar nyelv és irodalom tantárgyversenyen iskolánkat képviselték: Straff Barbara, Papp Renáta, Váradi Rebeka, Szôcs Paula és Kis Tímea. Voltak borszéki résztvevôi a megyei Kenguru-versenynek is angol nyelvbôl.
Az idéntôl Móga Lászó-díjat létesített a néhai Móga László pedagógus és iskolaigazgató emlékére lánya, Kolbert Tünde. A díjat a legszorgalmasabb és példaértékű magaviseletű tanulók kapják, úgy a magyar, mint a román tagozaton. A díjra érdemes tanulók Szôcs Paula és Roman Neilla Luana, 8. osztályos tanulók. Az RMDSZ is már évek óta díjazza a magyar tagozat legjobb tanulóját. Ezt a díjat az idén Kis Tímea 8. osztályos tanuló kapta. A gyönyörű könyvet Szabó Tibor az RMDSZ alelnöke adta át.
A 10. Országos Rovásíró és rovó- verseny legjobbjai is dicséretben részesültek: Papp Renáta Rozália, Puskás Anasztázia, Váradi Rebeka, Lôrincz Linda, Szôcs Paula és Kis Tímea.
A díjkiosztó ünnepség után egy rövid kultúrműsor következett. A László Tibor vezette Művészeti Népiskola növendékei szórakoztatták a jelenlévôket. Érdemes ôket név szerint is megemlíteni: Hângan Anda Cosmina, Elek Ágota, Pop Cristian, Barabás Krisztina, Szabó Kinga, Klemencz Gréta, Rácz Rebeka és Chesa Georgiana.
Következik a jól megérdemelt vakáció tanulónak, pedagógusnak egyaránt. A tanulók megkönnyebbülve, a pedagógusok megelégedve zárják a tudás fellegvárát.
Farkas Aladár
Ifjúsági központ a neten
A civil levelezôlistára a napokban érkezett egy levél. Jó hírem van – kezdte Dániel Botond a levelet, nemsokára „megnyílik” a virtuális ifjúsági központ. Július elsejétôl vehetjük igénybe ezt a szolgáltatást. De pontosan mit is, miért lesz ez jó a fiataloknak, hogyan használhatjuk? – faggattuk Dániel Botondot, aki ezt a központot koordinálja.
– Honnan jött a virtuális ifjúsági központ ötlete?
– A virtuális ifjúsági központ ötletével, a fiatalokkal való internetes munkával két helyen is találkoztunk. Egy magyarországi partnerünkkel egyszer arról beszélgettünk, hogyan lehetne az internetes eszközöket felhasználni a fiatalok képzésében, aztán egy angliai konferencia elôadását találtuk meg a neten. A konferencia az elektronikus ifjúsági munkáról (e-youth work) és a közösségi oldalakról szólt. A késôbbiekben olyan ötleteink fogalmazódtak meg, mint a szakmai gyakorlat közvetítése egyetemisták számára, vagy önkéntesek toborzása civil szervezetek számára internet segítségével. Ezeknek az ötleteknek az összecsengésébôl állt össze a virtuális ifjúsági központ ötlete. Mindkettô internetes oldal létrehozását igényelte és akkor bôvítettük az elképzeléseket, amíg eljutottunk idáig. Hargita Megye Tanácsának, valamint a Communitas Alapítvány pályázati kiírása jó lehetôségnek tűnt, hogy ezeket az ötleteket meg is valósítsuk, ezért idén márciusban elkészítettük a pályázatainkat. Az én feladatom, hogy a virtuális önkéntes központot koordináljam, vezessem.
– Mikortól lesz elérhetô ez az oldal? Hányan fogtok ebben a „központban” dolgozni?
– Az oldalt július 1-tôl szeretnénk indítani. Ebben a „központban” egyelôre négyen fogunk dolgozni. Az önkéntesek közvetítésével és a civil szervezetekkel való kapcsolattartást Magyari Orsolya végzi, a szakmai gyakorlat közvetítés szolgáltatásunkkal Ráduly Andrea és György Edit foglalkozik. Az én dolgom a koordináció mellett a honlap működtetése, információkkal való feltöltése.
– Mennyibôl kell gazdálkodnotok, mennyit kaptatok a megyei tanácstól és az alapítványtól?
– Jelenlegi költségvetésünk 4200 lej. Ebbôl készítjük el azt az internetes oldalt, amely a projekt minden igényének meg tud felelni, fizetjük a tárhelyet, reklámozzuk a szolgáltatásainkat, és ebbôl valósítjuk meg a szakmai gyakorlat és az önkénteskedési lehetôségek feltérképezéséhez szükséges adatgyűjtést is.
– Miért, mitôl lehet hasznos egy ilyen virtuális ifjúsági központ? Például hasonló funkciót tölt be az Ifitéka is, és ôk is küldenek hírlevelet.
– A mai fiatalok nagyon sok idôt töltenek a számítógép elôtt és az interneten. Nagyon divatosak a közösségi oldalak, ahol mindenkinek saját oldala lehet. A virtuális ifjúsági központnak kettôs célja van. Egyrészt szeretné, ha a fiatalok a netezésre fordított idejüket hasznosabban tudnák eltölteni, másrészt szeretnénk a számítógép elôl a valós világ felé irányítani ôket. Ennek érdekében olyan oldalt készítünk, ahol a gyergyói fiatalok találkozhatnak egymással, mindenféle hasznos információhoz jutnak (pályázatok, táborok, munkalehetôségek), nevelô hatású gondolatokkal találkozhatnak (környezettudatosság, önkéntesség), közösségi életet élhetnek (bemutatkozó oldalak, fórumozás), szórakozhatnak (zene, kreativitás, alkotás). Ugyanakkor az oldalon megtalálhatóak azok a lehetôségek is, hogy a fiatalok milyen módon tudnak bekapcsolódni különbözô dolgokba, rendezvényekbe, önkéntes munkába, ezáltal próbáljuk ôket kicsalogatni a gép elôl a világba.
– Mi lesz az oldal vezérelve (informálás, blog-jelleg stb.)? Információátadás lesz csupán, vagy az útbaigazítás, tanácsadás is szóba jön például egy önkéntes munka vállalása esetén...
– Az oldalnak a közösségi jellege a leghangsúlyosabb. Modellezni szeretnénk egy valódi ifjúsági központot, csak mindezt a világhálón. Az informálás csupán egyik szelete a dolgoknak. Amiért más ez, mint a közösségi oldalak, hogy térben behatárolt (Gyergyói-medence), egymást szemtôl szemben is ismerô közösségnek szól, össze van kötve erôsen a valós élettel, rendezvényekkel, találkozásokkal. A késôbbiekben a személyiségfejlesztés, képzés, tanácsadás is hangsúlyos lesz, ezek bevezetése azonban még sok munkát és további nyertes pályázatokat igényel.
– Hogyan tudnának segíteni ebben a civil szervezetek?
– Az oldal egy közös eszköz arra, hogy a fiatalok számára valami hasznos, nevelô, ugyanakkor szórakoztató dolgot valósítsunk meg. Az oldal lehetôség más civil szervezetek számára, akik fiatalokkal dolgoznak, hogy munkájuk során használják ezt a honlapot. Ezáltal is be tudja vonni a fiatalokat a tevékenységeibe, vagy eljuttatja az üzenetét az ifjúsághoz. Jelenleg például a Zöld Erdély Egyesület kampányába kapcsolódunk be, akik a környezettudatosabb vásárlói magatartást népszerűsítik. Az oldalt felhasználva igyekszünk segíteni nekik abban, hogy elérjék a gyergyói fiatalokat. Ugyanígy várunk minden szervezetet, amely együttműködni szeretne.
Rancz Enikô
Új művelôdési igazgatás
Bákai Magdolnát nevezték ki a Hargita Megyei Művelôdési, Egyházügyi és Nemzeti Kulturális Örökség Igazgatósága élére. A Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár igazgatója versenyvizsgát követôen kapta a kinevezését a kulturális minisztériumhoz tartozó intézmény vezetésére. Mint megtudtuk, az e hónap elejétôl elfoglalt állásban Bákai Magdolna új lehetôséget lát, és ugyanolyan lendülettel szeretné végezni munkáját, mint eddig a szentmiklósi könyvtárban tette. Az önkormányzat, a városvezetés hatáskörébe tartozik az új igazgató kinevezése.
Nem szakad el teljesen a könyvtári élettôl Bákai Magdolna, hiszen elkezdett programok, civil szervezetek tevékenysége köti ide. A képzettségét tekintve fizika szakos tanár, az új munkahelyén, mellyel most ismerkedik, szintén kis közösséggel fog dolgozni.
Fô feladatának tekinti a valós értékeink megóvását, védelmét, megmentését, a törvények betartását, de mint elmondta, a megyében zajló programok követésére is összpontosítania kell, és nem utolsósorban Gyergyóért szeretne tenni.
Baricz-Tamás Imola
Erdélyország az én hazám
Idén – immár harmadik alkalommal – lesz „Erdélyország az én hazám” világtalálkozó Verôcén, a Csattogó-völgyben, július 3–5. között! A fesztivál célja az Erdélybôl elszármazott családok, meg Erdély „szerelmeseinek” a találkozója, egy családias közegben, ahol a sok száz táborlakó és több ezer látogató, programjaink sokaságában megtalálja mindazt, ami ínyérevaló.
A fesztivál remek alkalom az együttléthez azoknak, akik megérezni, megismerni, vagy újra átélni szeretnék a transzilván eszme – hagyomány, illetve –, kultúra összetartó erejét!
A háromnapos együttlét, lehetôség az anyaországi és erdélyi egyesületeknek, baráti köröknek, hagyományôrzô társaságoknak Erdélyhez kötôdô egyházfelekezeteknek, modern művészeti szakágak képviselôinek a bemutatkozásához. 2009-ben, az eddiginél jobban igyekszünk a népzene, a tánc, a színház és a filmművészet iránt elkötelezettek kedvében járni. Emellett számos elôadó, műsorszám és helyszín várja nagycsaládos, sokgyerekes látogatóinkat is.
A „nálunk” megszokott módon, a messze földön híres székely vendégszeretettel fogadunk minden tiszta szívű, Erdélyt szeretô, visszatérô és újonnan érkezô látogatót.
A rendezvényrôl, a programokról, fellépôkrôl bôvebben a http://www. erdelyhon.hu/index.html oldalon.
A szabadtéri fesztivál zökkenômentes lebonyolításához kérjük a csíksomlyói Szűz Mária közbenjárását, oltalmazását!
Isten segedelmével, találkozzunk július 3–5 között!
Üdvözlettel:
Gaál István fôszervezô
Gyergyó Körzet Cserkészeinek találkozója
A gyergyóújfalvi 58-as számú Márton Áron cserkészcsapat május 23-án megszervezte a Libán-tetôn lévô cserkészotthonukban a tanév talán utolsó cserkésztalálkozóját. Mint mindig, most is örömmel jelentkeztünk erre a találkozóra, hiszen közismerten jó szervezôk és jó vendéglátók. A valamikor 12 csapatot számláló Gyergyó körzetbôl csupán Gyergyóditró, Borszék és a házigazda csapatai neveztek be. Megérkezésünk után szendviccsel és forró teával fogadtak. Rövid ismerkedés következett. A reggeli zászlófelvonás után az összesereglett csapatok, közel negyven cserkésszel, gyalogtúra formájában felkeresték a nemrég felújított libáni kápolnát, ahol Gödri István gyergyócsomafalvi lelkész celebrált szentmisét a résztvevôknek. Munkáját segítette a gyergyócsomafalvi káplán. A prédikációja a cserkészetrôl szólt, mint lelkiség. A táborban készült krumpligulyás elfogyasztása után a csapatok portyára indultak. Az ellenôrzô pontoknál úgy elméleti, mint gyakorlati próbákból kellett tanúbizonyságot tegyenek: cserkésztudás, Szent István és kora, az ezeréves fôegyházmegye nagyjai. Volt, ahol népdalokat kellett énekeljenek, de kreativitásukat bizonyítandó, ôk maguk kellett éneket szerkesszenek megadott szavak segítségével. A legnehezebb próbának talán a Nagy-Küküllôn való átkelés bizonyult, ahol két kötél segítségével kellett átjussanak a part túlsó oldalára. A próbák közti idôt szabadtéri játékokkal töltötték, a kellemes nyárias idôben. A rendezvény eredményhirdetéssel és zászlólevonással végzôdött.
Köszönjük a gyergyóújfalvi cserkészcsapatnak, Elekes Zsuzsa csapatvezetônek és az ôket patronáló plébániának, személyesen Fülöp Béla plébánosnak – aki személyesen is részt vett a találkozón – a támogatásért. Ha minden településen ilyen lenne a hozzáállás, akkor talán nem állna ott a cserkészet, ahol, sajnos, ma áll.
Farkas Aladár
Kalákásokat várnak
A tavasz folyamán kapta meg a Felnôtt Sérültek Egyesülete a tizenöt áras területet, mely nincs messze a várostól. Novák Zsolt baptista misszionárius adományozta az egyesületnek. Azóta már fenyôcsemetével ültették körül a Nyír felé vezetô út melletti területet, kitisztították, ekkor számos támogató volt jelen. Majd Ráduly Sándor vállalkozó segítségével a vizes testű területet vízelvezetô csatornával látták el. Borbély Andor és Isa István vállalkozók arról értesítették az egyesületet, hogy filegóriát terveznek állítani támogatásként a felnôtt sérültek kikapcsolódását biztosító területre. Szombaton, ha jó idô lesz, kerítést szeretnének készíteni Bodó Géza támogatásával, ehhez minden olyan személyt várnak, minden olyan gyergyóit, aki fizikai munkával segíteni tud a kertelésben. Mezei Attilától azt is megtudtuk, a bejárat fölé a Kamilla Design által tervezett felirat kerül.
Baricz-Tamás Imola
Kilencvenéves lehetne
Ma is, mindenütt látszik szolgálati helyein a keze munkája. Mert jó, ha a hívek megnyugodhatnak Isten házában, nem kell lehulló vakolattól, lyukas tetôrôl a fejükre csepegô víztôl tartaniuk. Jó, ha templom, kápolna épül oda, javítódik ki, ahova annyian várják, de ahova valóban csak Isten segedelmével lehet magyarok számára bármilyen szent hajlékot építeni. (Mint például a ma Bákó megyéhez tartozó Gyimesbükkben, ahol még lengyel egyetemistákat is munkába tudott állítani. Nem csak szervezett, maga is kivette részét a kétkezi munkából is. A tekerôpatakiak arra is emlékezhetnek, hogy maga szállt le a mélybe a falu lakosai számára oly fontos kútba, hogy bátorító példája nyomán végül kitisztítsák azt.)
Dani Gergely tisztelendô úr, csak így emlegetik. Pedig esperes volt, amikor a szervek kitartó zaklatása eredményeként lelkét átadta teremtôjének. Megölték – fogalmaz félreérthetetlenül a nép, akkor is, ha úrfelmutatáskor, az oltárnál esett össze.
Nem elméletek, a tettek embere volt. Iskola sem véletlenül vette fel nevét. A csángókat magyarul írni a templomban tanítónál ki érdemli ezt jobban meg?
Dani Gergely kilencvenedik születésnapjára gondolva ültem géphez szombaton, miután megígértem egyik tisztelôjének. És vasárnap mit ad Isten? Bodó Péter pap bácsi mutatta be új templomunkban a szentmiseáldozatot. Dani Gergely és Bodó Péter készített fel az elsôáldozásra, és maradt nagyon tisztelt lelkipásztorom mindkettô. Nem szégyellem, „el-elszálltam” arról a szentmisérôl. Velük voltam ismét, az ötvenes évek közepén. Emlékek tolultak elô: a cserefa kerítéssasokról, amiket úgy kért kölcsön Dani Gergely édesapámtól, hogy két hónap múlva talpfát hoz helyettük, aztán a „Józsi bácsi majd leimádkozom”-mal maradtak. (Azok a cserefa kerítéssasok tartották a papkert, a mai kórház területét eddig bekerítô kerítést. Volt néhány szekérnyi.) Számban megjelent a soha el nem felejthetô tejeskávé és kalács íze is, amit az elsôáldozás után kaptunk a plébániaudvaron terített asztaloknál. És megjelent a csendes, jóságos, még nem fehér hajú Péter pap bácsi akkori arca is, mellette a hangos néhai, mindig kopaszra nyírt, kerek, láthatóan is kemény koponyája és csillogó szeme. Mi tagadás, kezében a hosszú fűzfavesszô is, amit azért vágatott velem, hogy hittanórán elérjen, ha – nem az elsô padban – rosszalkodnék.
De újra láttam azt is, amikor fiammal és a lányommal áldott állapotban lévô feleségemmel meglátogattuk Gyimesben. Nekünk akkor már két új templomot tudott megmutatni. A gyergyószentmiklósi Gyilkos-tó Kisipari Szövetkezet építôi által – véletlen lett volna? – a Felsôkôorr dűlôben kivitelezett templomot és egy megnagyított és felújított másik templomot. Dani Gergely plébános és Antal András az egyházgondnok kalákában 928 fuvaros – és 12 690 gyalogosnapot szervezett meg, amíg a bükki templom felépült.
1983-ban bekövetkezett váratlan halála miatt többé nem találkozhattunk. Most töltötte volna a kilencven évet. (1919. június 14-én született Lemhényben.) Hiszem, hogy nagyon sokunk emlékezetében maradt meg olyannak, amilyen volt: erôs, egyenes, tettre kész embernek és jó pásztornak.
Bajna György
Az Úr Testének és Vérének ünnepe
Kislánykoromban számomra is nagy ünnep volt ez a nap, nemcsak vallásossága miatt volt fontos. Úrnapján a szomszédokkal együtt, csoportosan mentünk ki a rétre virágot, virágszirmot gyűjteni. Emlékszem, nekem fehér kosaram volt… Az igazi öröm mégiscsak az volt, amikor délután a körmenetben szórtuk a szirmokat, és napokig látszott, hogy arra jártunk Úrnapján. A beosztás sem volt gyerekjáték, hiszen a virágszirom elég kellett legyen a körmenet végéig. Így éltük meg mi, gyermekek az Úrnapját.
Június 11-én idén is megtartották a hagyományos Úrnapi körmeneteket…
Az úrnapja (több más nyelven Corpus Christi) katolikus fôünnep az eukarisztia tiszteletére, teljes nevén az Úr Testének és Vérének ünnepe. Sok országban a húsvéti idôt lezáró pünkösdvasárnap után két héttel tartják. Jellemzôen körmenet kapcsolódik hozzá.
Eredete
Az úrnapja ünnep gyökerei a 13. századig nyúlnak vissza. Az Ágoston rendi apáca Ličge-i Juliana isteni sugallatra hivatkozva fordult az eucharisztia-ünnep létrehozása érdekében a tudós dominikánus St-Cheri Hugóhoz, Jacques Pantaléonhoz (a késôbbi IV. Orbán pápához) és Robert de Thoret ličge-i püspökhöz. Ebben az idôben a püspökök beiktathattak helyi egyházi ünnepet: 1246-ban Robert püspök zsinatot hívott össze, és elrendelre a Corpus Christi ünnep évente történô megtartását.
Általánosan elterjedt csak Juliana és Robert püspök halála után lett az ünnep. 1263-ban egy zarándok cseh pap szentmisét tartott a bolsenai Szent Krisztina templomban. Az átváltoztatás pillanatában kétség szállta meg, valóban Krisztus testévé válik-e a kenyér és a bor, amikor a megtört ostyából vércseppek hulltak a korporáléra (ostyaabrosz). A véres korporálét 1264. június 14-én Orvietóba vitték, ahol épp ott tartózkodott IV. Orbán pápa. A pápa 1264. szeptember 8-án Transiturus bullájában hirdette ki, hogy ezentúl minden évben a pünkösd nyolcadát követô elsô csütörtökön tartsák meg az úrnapja ünnepét.
Ez történik…
Általános szokás a körmenet és a sok virágdísz: az úrnapja idejére már teljes virágdíszbe öltözteti a tavaszt vagy a kora nyarat a természet. Az úrnapi körmenettel összeforrt a virágszônyegek, a falusi virágsátrak, a virágokkal díszített oltárok képe.
A körmeneten négy stáció van: négy oltárt állítanak, amelyet a pappal és az Oltáriszentséggel végigjárnak a hívek. Az úrnapi körmenetnek saját liturgiája van. A stációknál evangéliumot olvasnak, és a pap az égtájak felé áldást oszt. Ilyenkor azokért is imádkoznak, akiket a négy égtáj felé osztott áldás akaratlanul is elér.
Néphagyomány
Az Oltáriszentség úrnapi körbehordozásának a néphagyomány a gonoszt, a betegségeket és a természeti csapást elűzô erôt tulajdonított. Az úrnapi munkaszünetet szigorúan betartották.
Sok helyen, például Abádszalókon sokáig az volt a hagyomány, hogy nem a templom körül létrehozott oltárokat járják végig, hanem az ünnep a teljes településre kiterjed: családok saját házuknál vállalják az ünnepi sátrak felállítását. A szent térbe ezzel bevonják a lakóhelyet, a települést és ez azt szimbolizálja, hogy az áldás az otthonokra is kiterjed. A sátrakat régen a négy égtájhoz tájolták. Hidegkúton még az 1940-es években is „lombkápolnákat” állítottak, a körmenet útvonalán faágakat szúrtak a földbe, a gyerekek a földeken virágot gyűjtöttek a virágszônyeghez: az úrnapi elôkészületekben gyakorlatilag az egész falu részt vett. Korondon kôrisfaágakkal díszítették az utcát, hazafelé mindenki tört róluk egy ágacskát, és azt tartották: hazaérve annyi Miatyánkot kell elmondania, ahány levél volt az ágacskán. Székelykevén úrnapján virágokból fonnak koszorút, és ezt elviszik a templomba megszenteltetni, majd a bejárati ajtó fölé akasztják. Amikor eljön az ideje, három virágot kihúznak a koszorúból, és a tűzben, vagy szentelt gyertya lángjában elégetik, és közben az Úrangyalát imádkozzák. Mihálygergén a lombkunyhó hazavitt ágait a ház négy sarkába tűzték, hogy megóvja a házat a villámcsapástól. Baranyában az ágakat az istálló fölé dugták, hogy áldás legyen az állatokon. Sióagárdon a beteg gyermekek fürdôjébe tettek az úrnapi virágokból. Máshol lábfájás elleni fürdôbe tették ôket, elôfordult az is, hogy a fájós fogat füstölték velük. Erdélyben az elsôáldozó kislányok, fehér ruhában vagy népviseletben, a körmeneten rózsaszirmot hintenek az Oltáriszentség elé.
Forrás: hu.wikipedia.org
.SIC legfelsô szintű tartománynév a székely identitásért
Örömmel tudatjuk, hogy alig három nap alatt közel négyezer támogató aláírásával hitelesítette a székelyföldi legfelsô szintű tartománynevet. A .sic legfelsô szintű tartománynév (domain, doménium) megszerzését a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezte, az ICANN május 13-án jegyezte be, ám ahhoz, hogy 2010 elsô negyedévétôl ez lehessen Székelyföld saját internetes tartományneve legalább 250 ezer támogató aláírás szükséges. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy minél hangsúlyosabb a támogatás az ICANN annál megalapozottabbnak ítéli korábbi bejegyzési döntését. Az SZNT arra buzdítja a székely autonómiatörekvések iránt elkötelezetteket, pártállástól, lakóhelytôl, sôt, nemzeti hovatartozástól függetlenül minél többen írják alá az alábbi oldalon http://pontsic.org/hu/index.php?option=com_petitions&view=petition&id=2&Itemid=8 található felhívást, minél szélesebb körben ismertessék a lehetôséget, kérjék fel ismerôseiket, barátaikat: aláírásukkal támogassák a legfelsô internetes tartomány létrejöttét.
Székelyföld saját internetes azonosítója lehetôvé teszi, hogy a székelyföldi önkormányzatok, intézmények, cégek, magánszemélyek honlapjainak címe Székelyföldre utaló .sic végzôdésű legyen. A székely autonómiatörekvés egyik állomásaként értékelhetjük, hogy a világhálón országok, autonóm régiók, kulturális közösségek között Székelyföld önálló entitásként jelenik meg. Ezen túlmenôen a világban szétszórtan élô székelyek összefogásának jelképe is lehet az új doméniumnév, hiszen szervezeteiknek, intézményeiknek meg fogjuk adni a lehetôséget, hogy .sic végzôdésű honlapcímük legyen.
A SIC ISO-kódként való elismertetése ugyanakkor lehetôvé teszi, hogy Románia közigazgatási átalakítása után – a mostani CV, HR, MS helyett – a Székelyföldre utaló rövidítés hivatalosan is használható legyen a gépjárműveken.
A .sic rövidítés a „siculitas” mai fordítása „székelység” szóból ered, amely nem csupán a közösség mai nevére utal, hanem – mivel a középkori magyar közigazgatásban az önkormányzó, szabadságjogokkal felruházott közösséget jelentette – a névválasztással visszautalunk a székely szabadság történelmi gyökereire is.
Sepsiszentgyörgy, 2009. június 11.
Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke
Erzsike néni kocsonyakompótja
Annál finomabb befôttet, kompótot nem is ettem, mint ami nagymamám kamrájából került elô, valahányszor meglátogattam. Igaz, hogy a cukor- és gyümölcsszegény világban akadt, hogy tököt kevert össze almával és murokkal, és az került az unokák kenyerére. Valószínűleg akkor a baracklekvár sem esett volna jobban. Aztán még a zsírban eltett sült hús, a házi húskonzerv is nagyon finom volt. S mindig akadt bôven tojás is a kamrában. Azt, ha emlékezetem nem csal, mészlében tartósította. Sok mindent láttam nála, csak sajnos, nem jegyeztem le pontosan, mit hogyan készít, tartósít, rendszerint befôzôpor nélkül. Talán ezért is kaptam fel fejem, amikor arról hallottam, hogy Szászfaluban özvegy Szôcs Jánosné, Erzsike néni egyenesen „kocsonyakompótot” is eltesz tartósítószer nélkül. Nem semmi! De ha arra gondolunk, hogy nem régen jelentek meg a fagyasztóládák, és ki kellett tartson nyárig a disznócskából, hát nem csoda, hogy próbálkoztak különféle módszerekkel.
De nemcsak kocsonyakompót készítésérôl ismert Erzsike néni, kertje tele van tárkonnyal, azt is termeszt, és amikor felkerestük, éppen szôtte a gyapjúszônyeget a patikatisztaságú otthonában. Nem akármilyen színeket öltött a melyékbe! Ô festette, és egyáltalán nem megy a színe a régebben készített ágytakarónak sem. Arra esküszik, hogy a festék akkor tartós, ha káposztalével elegyíti. Furcsa, de hasznos tudnivalók birtokosa a néni. Például szövôszékére bakancsot is húzott, de hogy miért?
Egyszer kezdjük a kocsonyakompóttal!
– Nagyon szeretem a kocsonyát, hát megpróbáltam eltenni. A kedvesnôvérek mondták régen, hogy a jó dunszt mindent tartósít. Akkor meg is mutatták nekem, hogy a gombától kezdve a salátáig minden befôttesüvegbe el van téve, és semmi bajuk nincs. A következô évben eltettem télire a salátát. Sikerült. Kevés vízben megfôztem a salátát, annyi ecetet tettem hozzá, mint amennyi a levesbe kell, sót is annyit, és kidunsztoltam, aztán figyelgettem. Két hétig állt, s aztán tovább is. Aztán a szomszédoknak is eldicsekedtem, és ôk is ugyanígy tették el.
A hetvennyolc éves Erzsike néni, nemcsak a gyakorlati részét tudja az eltevéseknek, hanem gondosan megjegyezte az apácák által elmondottakat is.
– Ugye, a víz csakis száz fokon forr, ha jobban felmelegítjük, gôzzé alakul, elrobbanthatja az edényt is. A százfokos forróság öli meg a baktériumokat, a penészgombákat, amelyek léteznek mindenütt a világon, s ha megfelelô talaj kerül számukra, akkor szaporodnak. Így a forróság az anyag és a celofán közötti részt fertôtleníti. Ezt tartottam szem elôtt mindig, így az eltett élelmiszereket addig dunsztolom a kötés alatt, amíg az üvegben fô az anyag. Nem elegendô, hogy körülötte zúg a víz, az üvegben kell rotyogjon, s akkor jó. Gondosan, meleg vízzel ki kell mosni az üvegeket, és tiszta törölôvel fényesre kell törölni, hogy olyan legyen, mint a tiszta ablaküveg. Na, így teszem el a kocsonyát is. Megfôzöm, mintha csak tányérba önteném. Reggeltôl estig fô, lassú tűzön, éppen csak, hogy forr. Fokhagymát teszek bele, sót, de csak annyit, hogy élvezhetô sós legyen, és szemes borsot. A borsot gézzacskóba kötve. Murkot nem teszek egyáltalán. A húst annyi vízzel öntöm fel, hogy ellepje, s amikor a zsírja feljön, nem párolog el többé. Addig fôzöm, amíg a hús leválik a csontról. Leszedem, üvegekbe rakom, a majd feltöltöm annyi lével, hogy lepje el. A nyolcdecis üvegeket kétharmadáig töltöm, hogy legyen hely a fôvésnek is. Lekötöm jól, és a dunsztolóedénybe fenyôszálkákat teszek, arra pedig az üvegeket, és vizet. Addig töltöm köréje a vizet, amíg a kocsonya ér az üvegekben. Amikor látom, hogy forr a kocsonya az üvegekben, félrehúzom a kályha szélére. Amikor már nem forr, akkor kiszedem, kabátok közé teszem, ott pedig kihűl estétôl reggelig. Így megáll, ha kell fél esztendeig is, olyan minôségben, mint amikor eltettük. Olyan lesz az állaga, hogy akár a kezembe is vehetem, nem esik szét a villán. Jártam úgy, hogy ilyenkor nyár elején pityókát válogattunk a vermeknél, és ott a többiek nem hitték, hogy eltettem a kocsonyát. Hát másnap vittem, s bizony akkor elhitték, hogy karácsonykor tettem el. A májast is így teszem el. Az almát is, mindent. Nem fontos egyáltalán befôzôport tenni. A fényes üveg és a jó dunszt a lényeg.
– Kinek szövi a szônyeget?
– A szônyeget a leányomnak, unokáknak szövöm. Valamikor dolgoztam Szentgyörgyön a textilgyárban, s ott jártam tanfolyamra. Ott mondták el a mérnökök, hogy a gyapjúszál akármilyen vékony, csô alakú, üres a bele, azért tartja melegen a testet, mert átveszi a test melegét, de átereszti a párát, ezért egészséges a viselése.
– Ki festi a gyapjút?
– Én festettem, galussal káposztalében. Valamikor rég, azt sem tudom, hány évtizede, egy férfi beszélte, hogy a régiek káposztalében festettek tartós színeket. Nem tudom, ki mondta, csak arra emlékszem, hogy a fején fehér sapka volt. Nos, megpróbáltam nemrég. Sikerült. S mosáskor még bár a szappanhab sem lesz színes. Ugye, kellett a káposztalé, s mondtam a rokonoknak, hogy amikor kifogy a káposzta a hordóból, ne öntsék ki a levet, adják nekem. Az unokám festôművésznek tanult, s hozott gyapjúfestéket, én pedig feloldottam, káposztalébe tettem. A gyapjúfonalat persze elôtte tisztára mostam a Somolyóban.
– A káposztalé büdös lehet…
– A káposztalevet úgy kell tartani, hogy ne legyen büdös. A káposzta mikor megérik, karácsony felé, és a leve nagyon jó, akkor teszünk bele befôzôport, és megmarad ugyanolyan minôségben. Nem büdösödik, nem lesz nyúlós. Amikor felforralom a festéshez, olyan szaga van, mint amikor töltött káposztát fôzök, annál nem erôsebb.
Mindent tudni szerettünk volna, hát a tárkonytermesztés is érdekelt.
– Milyen föld kell a tárkonynak, hogy kedvelje, mert néhol megél, máshol pedig egykettôre kipusztul?
– Mély talaj kell, ha nem mély, akkor fel kell halmozni, árasztással kell öntözni. Bármikor lehet ültetni, lehetôleg hűvös, esôs idôben. Ha van egy jó nagy gyökere, akkor az oldalából lecsípünk. Ahány szárat nevel, annyi felé lehet választani. Kell két-három év, hogy rendes gyökere legyen. Szárat is lehet ültetni, megfogonik, meg is gyökerezik, csak át nem telel, gyenge hozzá.
– Hányféle tárkonyos ételt készít?
– Pityókaleves, bárányfejleves, húsleves, tárkonyszósz. Édesanyámtól tanultam, hogy füstös kolbászt, hagymát dinsztelek, meghintem liszttel, tejjel feleresztem, tárkonyt teszek bele, s tetejére fás meggyet (szerk. megj.: piros kokojza). Mutatós a tárkonylevelek között a fás meggy. Nos, ez puliszkával finom. Persze, ecetes tárkonnyal készítek mindent, a frissnek nem olyan az íze.
– Hogyan teszi el a tárkonyt?
– Az hamar megy, egy óra alatt egy kilogrammot megpucolok. A megpucolt tárkonyt pedig több lében megmosom, s besózom. Hat-hét órát áll a sóban. Élvezhetô sós legyen. S tiszta ecettel feltöltöm. Cukrot nem teszek én hozzá. Vendéglôk is vesznek tôlem. Eladom, kevés a nyugdíjam, 463 lej, s ajándékozni én is szeretek.
Miután sok mindent elárult tudományából Erzsike néni, nem hagyhattuk szó nélkül a szövôszék bakancsát sem.
– Miért „visel cipôt” az osztováta?
– Észrevettem, hogy ha az eleje az osztovátának magasabban van, akkor jobban rámegy a fonal. Úgy jártam, hogy évekkel ezelôtt nem tudtam rendesen szôni, látszott a melyék. Annyit mérgelôdtem, s evôvillával minden harmadik öltésnél rákaparásztam. Következôleg törölközôket szôttem, s felemeltem az osztovátát, hogy seperjem ki alatta, feltettem egy deszkára. S elfelejtettem kivenni a deszkát. S hát sokkal tömörebb lett a vászon. Hogy ne kelljen deszkára tegyem, kitaláltam, hogy cipôvel magasítok rajta. Azóta van cipôje az osztovátának.
Erzsike néni minden házipraktikát megjegyez, kipróbál. S hogy keze alól mindig pontos munka kerüljön ki, megfogadja a tanácsokat, vagy figyel a munkájának folyamatára, hogy még jobb legyen a végeredmény. Csak azt sajnálom, hogy nem érdeklôdtem meg tôle, mit használ az ecetes olló helyett.
Kedves-Tamás Gyopár
Nemcsak oklevelet, tudást, munkát is kínálnak
1900 eurós fizetés a végzôsöknek?
A Laurentia Alapítvány segítségével működô felsôfokú képzéseken három évvel ezelôtt több mint 260 diák kezdte el a tanulmányait, közülük az idén 189 diáknak sikerült végeznie. Néhány végzôsnek nemcsak diplomát, hanem jól fizetô munkahelyet is sikerült biztosítani, szintén a Laurentia Alapítvány segítségével.
A Laurentia Alapítvány illetve a Hyperion Egyetem, valamint az Egészségügyi Posztlíceum kapcsolatáról Laurenţia Maria Grosuval, az egyetemet működtetô alapítvány elnökével és Barabás Csabával, a gyergyószentmiklósi intézmény vezetôjével beszélgettünk.
– A magánoktatási intézményeket nonprofit szervezetek működtethetik csak, a Gyergyóban működô Egészségügyi Posztlíceum az alapítvány keretén belül működik, tehát magániskola, a Hyperion Egyetem gyergyószentmiklósi távoktatásos központja pedig a bukaresti Hyperion Egyetemmel való jó együttműködés eredménye.
– Az idén ballagott az elsô végzôs évfolyam…
– Három évvel ezelôtt valamivel több mint 260-an iratkoztak be. Közülük 189-en fejezték be tanulmányaikat. 135-en a Hyperion Egyetemen
54-en pedig az egészségügyi posztlíceumban.
– Egyre többet hallani egy 1900 eurós munkahelyi ajánlatról, mit kell tudni errôl...
– Nemcsak diplomát, hanem munkahelyet is szeretnénk biztosítani a végzôseinknek. Felvettük a kapcsolatot egy román–belga céggel, mely Belgiumban ajánl törvényes munkaszerzôdéssel állást az általános asszisztenseknek. Segít nekik nyelvet tanulni, elhelyezkedni, fizeti a repülôjegyüket... Belgiumban 1900 euró a minimálbér, tehát ennyit garantáltan meg fognak kapni. A Hyperion Egyetemen más a helyzet, az idén végzettek többségének már megvan az állása, azért iratkoztak be, hogy szakmájukban fejlôdjenek, megtarthassák állásukat.
Laurenţia Maria Grosut arról kérdeztük, mit gondol, hogy ilyen sok végzôs, ilyen sok tanult ember került ki a gyergyói iskolából?
– Három évvel ezelôtt, amikor elindítottuk Barabás Csabával ezeket az iskolákat Gyergyószentmiklóson, nem gondoltam, hogy ennyire érzékenyen fog érinteni, hogy ennyi diák elhagyja az iskolánkat. Összenôttem velük lelkileg is, együtt voltunk jóban és rosszban. Örülök, hogy sikerült néhánynak ösztöndíjat is adni, és remélem, hogy mindegyik érvényesülni fog az elkövetkezô években azzal a tudással, azzal az oklevéllel, amit itt szerzett nálunk.
– Nagyon szép évzáró ünnepélyt rendeztek...
– A művelôdési központ nagy színháztermében Gaudeamus- dallamra bevonultak a diákok virággal a kezükben a színpadra, soknak láttam örömkönynyet a szemében, nemcsak a diákok érzékenyültek el, hanem a hozzátartozók is. Sírtam én is egy apuka mellett, aki szintén nem tudta könnyek nélkül megállni, hogy sikerült a lányainak befejezni az egyetemet. Az a legnagyobb elégtétel a számomra, hogy sikerült ennyi embernek örömet szerezni.
– Lehetôségek…
– Biztos vagyok abban, hogy nem munkanélkülieket képeztünk, készítettünk fel, még ebben a nehéz gazdasági krízisben sem. Az általunk ajánlott szakok manapság nagyon keresettek, a menedzser, a bank és pénzügyi szakemberek, a könyvelôk, a jogászok, az egészségügyi ápolók mind-mind nagy jövô elôtt állnak, nem is csoda, hogy sokan úgy iratkoznak be hozzánk, hogy ez lesz a második egyetemük, mert szükségük van erre a tudásra, erre a diplomára, hogy könynyebben tudjanak érvényesülni az életben.
Barabás Csaba az idén induló évfolyamokról is szólt.
– A nyár folyamán lehet iratkozni a titkárságon, ami a Salamon Ernô Gimnáziumban van. A titkárnôt a 0748/031.649-es számon lehet elérni. Harminc-harminc helyet tudunk biztosítani a következô szakokra: menedzser, bank és pénzügy, könyvelô, jog, általános asszisztens, gyógyszerész asszisztens.
(x)
20. Kurta, Malom, Csengettyű, Crisan, Magyarköz utca
A ma bemutatandó utcák valamennyien érintkeznek a város életét jelentô folyójával, a Békénnyel. Ami (vagy aki?), szívünkben kellene éljen a legszeretettebb hozzánk tartozókkal együtt. Akkor is, ha ma nagyon mostohán bánva vele, többet szennyezzük vizét és partjait, mint amennyit tisztítjuk. A településnek pedig – mi tagadás –, életteret ô biztosított s 100 éve még több mint 50 vízikerék ütemes kotyogása jelentette sok-sok gyergyószentmiklósi számára a családjaik eltartásához nélkülözhetetlen munkalehetôséget. Ha arra gondolunk, hogy csak a Csengettyű utca és a régi Magyar utca között – legtöbb 400 méter távon – még a második világháború után is három malom működhetett: a Molnárék és a Péterék egy-egy malma, közülük a legalsó e szakaszon a múlt héten már említett Rancz-malmaként ismert, bizony veszteséglistánk ismét gazdagodhat. Sokunk számára ugyanis a malom többet jelent egyszerű szerkezetnél. Az évi munka eredményét ôrölte, találkozóhely volt, a béke egy-egy kis szigete valamennyi. A molnárok pedig rendben tartották a medret, télen jegeltek, nyáron helyrehozták a folyó rakoncátlankodása miatt itt-ott beszakított martot. Ügyeltek is a folyóra!
Korosztályunk még láthatta ilyen munkában is ôket. Elôször a malomárokból, a lajt alól Kósa Tamás bácsi jóvoltából kóstolhattam meg, a piros-pettyes pisztráng semmi más haléhoz nem hasonlítható ízét. És gyermekként kézzel rákásztunk a Békényben. Ott próbáltunk megtanulni úszni, a Rancz-malmán aluli, a Tinka malmához vivô malomárok választógátja mögötti „mélyvíz”, illetve a deszkagyár hátánál levô dugás pedig strandunk maradt, még kamaszkorunkban is.
A Kurta utca. Valóban rövid utcácska. Ez ellenben nem jelenti azt, hogy ne lenne egyik régi utcája a településnek. 1864-ben Pongráczok utcája néven találkozunk a kimutatásokban elôször vele. Ez a neve 1913-ban is, majd mind a két impériumváltás után, akárcsak napjainkban is. Békés, csendes, még csak nem is keskeny utcácska, Egy-két fa a házak elôtt bizonyára nem csúfítana rajta.
A Malom utca is nyugalmat árasztó utca. 1864-tôl, elsô hivatalos bejegyzése óta neve nem változott. Ma már keskeny pallója helyén mutatós gyaloghíd vezet át a Békényen. Még a tolókocsival közlekedôkre is gondolt tervezôje.
A Csengettyű utca. A 18-as házszámtól bal oldalán a Békény csobog támfalak között. Ide is szívesen költöznék. Tiszta, csendes utca. Elôször 1864-ben találkozunk ezzel az utcanévvel. 1945 után Gorkij utca, 1989-ben Hajnal utcaként tartják számon. Ma ismét Csengettyű utca néven emlegetik.
A Crisan utca. A Magyarköz utcából a Csengettyű, illetve a Rákóczi utca felé kanyarodó gyönyörű utcácska. Rendezett udvarai jó gazdákról árulkodnak. 1864-ben Gatyaszár utca néven találkozunk vele, 1913-ban Madaras utca. A helyiek ma is a Gatyaszár utca nevét emlegetik többször, mint az 1940-ben kapott Palló utcanéven, amit a románvilágban a Madaras utca helyett adott strada Puntei-bôl fordítottak magyarra. 1945-tôl Crişan utca a neve.
A Magyarköz utca. 1864-tôl jegyzik. A Rákóczi, a Csobothegy, illetve a mai Tölgyfa utcát köti össze, teherszállítást is elviselô Békény-hídjával. 1920 és 1940 között Simion Barniţiu utca, 1940 után, így napjainkban is Magyarköz utcaként talál rá a postás és az ide látogató. Csendes, rendezett utca.
Mai kérdéseink
Milyen néven említik elôször a Kurta utcát?
Hol volt a Gorkij utca?
Melyik utca ma az egykori Gatyaszár utca?
A válaszokat június 25-ig várjuk a GYTV stúdiójába.
(Eddig Berszán Zsófia tanárnô küldte be a legtöbb helyes választ.)
Bajna György
Egy messzirôl jött ember szemével a Gyergyói Kisújság
A Gyergyói Kisújság 5. számában megjelent felhívásra reagálva megpróbálom szavakba önteni a Gyergyói Kisújság léha életemre gyakorolt hatásait.
Röviden az elôzményekrôl: Amikor Erdélyt járom, és meg-megállok egy-egy csíki sörre, gyakran veszek melléjük egy helyi lapot, és halmozom az élvezeteket (vagy – egyes sajtóorgánumok fogyasztása esetén – tovább- keserítem seres szájízemet). Így történt ez az elsô Gyergyói Kisújság megvásárlásával is, pár évvel ezelôtt. Akkor még azt hittem, hogy gyergyói kötôdésiem sem tartanak örökké – de mint késôbb kiderült, tévedtem. Szóval elolvastam egy Kisújságot, aztán pár nap múlva egy Új Keletet. Utóbbi pártlapnak tűnt, és vészesen hasonlított azokhoz a magyarországi lapokhoz, amelyeknek elôfizetésérôl már 2004-ben lemondtam. Aztán ahogy szaporodtak gyergyói látogatásaim és baráti kapcsolataim, egyre gyakrabban olvastam a Kisújságot az interneten, végül gondoltam egyet (például azt, hogy az alapítványnak nem lesz túl sok pénze, ha mindenki csak a neten olvassa a Kisújságot) és elôfizettem.
Röviden a jelentôségérôl egy messzirôl jött ember számára: Számomra a Gyergyói Kisújság egy állandó kapcsolat Gyergyóval, Erdéllyel és azzal a közösséggel, amelyikben jobban érzem magam, mint „szűkebb hazámban”. Lehet, hogy a Bucsin negyed 64/4/B épületének fűtése kevésbé érint engem, mint az elôtte kukázó cigányasszonyt, mindenesetre fontosabb a számomra, mint hogy az „egy fillért sem a nyugdíjunkból” feliratú szórólapokkal 2004. december 5-én hordákban nemet szavazni induló nyugdíjas panel-szomszédaim mikor kapják meg a 14. havi nyugdíjukat. Csütörtökön este már gyermeki izgalommal nyitogatom a postaládámat, mert minden hónapban egyszer már csütörtökön este benne van a Kisújság, a többi héten csak pénteken. (És mindez persze kb. három héttel a megjelenés után.) Szóval a Kisújság segítségével kicsit mindig Gyergyóban lehetek. Sokszor többet tudok meg szófukar székely komáimról a Kisújságból, mint tôlük maguktól. (A Kisújságból tudtam meg, hogy Zsiga (szerk. megj.: Zsigmond Attila) ezüstöt szerzett egy nemzetközi filmes versenyen, ahogyan azt is, hogy Gabi (szerk. megj.: Suciu Gábor) mikor kapta meg az önkormányzati támogatást a lakossági tanácsadó iroda működtetéséhez stb.)
Most kicsit hosszabban az újságról: Megcsömörlött bürokratákra jellemzô módon a kezdetekben relativista megközelítéssel tekintettem a Kisújságra is. Összevetettem az Új Kelettel, aztán az itthoni sajtóorgánumokkal. Elôbbirôl fentebb már szóltam, utóbbi azonban többet érdemel. A Kisújságot párhuzamosan olvasni egy akármilyen itteni hetilappal olyan, mint sült libamájat falatozni nyerspacalkörettel. Magyarországon a „sajtóipar” a pénzrôl, a hatalomról és a manipulációról szól. Egyetlen olyan újságot sem ismerek, amelyik a Kisújsághoz hasonló ôszinteséggel formálna véleményt akár egy kis közösség dolgaiban, akár országos jelentôségű kérdésekben. Olyat meg pláne nem, amelyik az ellenvéleményeknek is helyt adna.
Magyarországon nem létezik olyan újság, amelyben Pap József és Lukács János véleménye helyt kapott volna. Különösen egy jubileumi évben, abból az alkalomból, hogy az újság a fennállását (fennmaradását) ünnepli. Végképp kimaradt volna Pap József azon észrevétele, amely szerint egyedülálló hiba, hogy a fôszerkesztô „magának tartja meg” a vezércikk hasábjait. (Én nem nagyon ismerek olyan magyarországi hetilapot, ahol ez ne így lenne.)
A Kisújság egyik védjegye – szerintem – az, hogy mindenkinek lehetôséget biztosít, akinek mondanivalója, véleménye van. Adott esetben heteken át tartó viták is folyhatnak az újság hasábjain, amelyeket nem azért olvasok el, mert véleményt szeretnék vagy tudnék formálni arról, hogy a közüzemek igazgatójának leváltása célszerű, vagy jogszerű volt-e, hanem azért, mert ha elolvastam egy álláspontot, akkor érdekel a másik félé is. Az sem mellékes motiváció a folyamatos olvasáshoz, hogy a Kisújságon keresztül szemlélt „kis gyergyói világ” felnagyítva erôsen hasonlatos a „nagyobb magyar világhoz”.
Az objektivitásra való törekvés mellett – meglátásom szerint – fontos erénye a Kisújságnak a családias hangvétel. Márti afrikai naplóját, a borszéki beszámolókat, vagy Gyopár és Enikô egyes írásait sokszor olyan érzéssel olvasom, mintha egy közeli barátom történeteit hallgatnám családi környezetben.
További fô erény a szókimondás. Le lehet írni azt, hogy cigány, azt hogy tolvaj, hogy közösségellenes stb. Itthon ilyen nem létezik. Mi már felvilágosult européerek lettünk. Nálunk nincsenek tolvajok és gyilkosok, csak arc és név nélküli feltételezett elkövetôk, akiknek a jogai tovább terjednek, mint a többségé.
Nem szeretnék az élete elsô kétnapos erdélyi útjáról hazatér-ve ódákat zengô naiv „tápos” képében feltűnni, de a Kisújságot annak „több éves fogyasztójaként” sem tudtam még olyan csúfságon érni, mint amilyeneket itthon már minden 20 példányszám feletti hetilap esetében tapasztaltam. „Csúfság” alatt természetesen nem a nyomda –
vagy sajtóhiba értendô, sôt még a téves vélemény vagy a hamis hírforrásra alapozott, elhibázott információ-közlés sem, csupán a rosszhiszemű – zömében anyagi vagy politikai indíttatású – manipuláció. Ilyet sosem tapasztaltam vagy éreztem a Kisújság esetében.
Hálával tartozom a Kisújságnak azért is, mert általa nyílt módom megismerni egy olyan gyakorlatot, hogy egy térség képviselôje heti rendszerességgel beszámol a választóinak arról, hogy mit tett a közösség érdekében, azt miért tette, mik a szándékai, kik akadályozták meg abban, hogy a közösség érdekeiért tegyen. Mindezt folyamatosan, konkrétumokkal alátámasztva, nevükön nevezve a dolgokat, a segítôket és a gazembereket is. Ilyet Magyarországon még sosem láttam. (Azt pedig ôszintén sajnálom, hogy a legutóbbi választások óta nem jelenik meg a Kisújság hasábjain – például történelmi témájú munkáival dr. Garda Dezsô.)
Aztán ejtenék néhány szót a szóhasználati és stilisztikai különbözôségekrôl is, amelyek elsô olvasásra – szokatlanságuk révén – megmosolyogtattak, majd kisvártatva azon vettem észre magamat, hogy magánlevelezésemben egyre több passzív és műveltetô szerkezetet használok, ötvözve olyan szavakkal, amelyeket korábban sosem használtam. Néhány mindennapi szinten megjelenô szóhasználati különbséget megemlítek: tavaly – a tavaly; 2 év szakmai gyakorlat – 2 év régiség; benyújtani egy kérelmet – letenni egy kérést; fejlesztés – megvalósítás stb.
Annak érdekében azonban, hogy nagyon ne bízzátok el magatokat: valami rosszat is szeretnék írni rólatok: az ingyenes apróhirdetéseitek többsége nem változik az évek során, a hirdetett autók már biztos háromszor gazdát cseréltek a feladás óta, vagy a roncstelepen vannak. A műsormellékletek elsô oldalain szereplô „kedvcsinálók” katasztrofálisak – bár igaz, nehéz lehet étvágygerjesztô gasztronómiai ódákat fogalmazni egy kondér hígtrágya tálalásakor.
Mit olvasok, hogy olvasok a Kisújságban:
vezércikk: mindig elolvasom;
felhívások, köszönetnyilvánítások, anyakönyv, programok: csak átfutom (ha Gyergyóban vagyok, akkor elolvasom az összes hírt, meghívót, programot);
sajtótájékoztató, polgármesteri hivatali hírek, ülésekrôl szóló tájékoztatók: mindig elolvasom;
rövid cikkek, beszámolók: mindig elolvasom;
„replika jogán cikkek”: csak akkor olvasom el, ha az elôzményét ismerem, vagy be tudom azonosítani, mire vonatkozik (de nem keresem a korábbi számokban);
ismeretterjesztô (történelmi, irodalmi stb. témájú) cikkek: mindig elolvasom;
Györffi Kálmán (ô nálam külön rovat :): mindig elolvasom (elsôre ijesztôen egyedinek tűnt a stílusa, aztán megszoktam, aztán megkedveltem) (Apropó: az utóbbi idôben hol vannak az írásai?);
reklámok: sosem olvasom el;
sporthírek: sosem olvasom el (kivéve, ha a fôcímbôl az derül ki, hogy egy gyergyói fiatal országos, vagy nemzetközi érmet szerzett valamely sportágban – ezeket mindig örömmel olvasom végig);
kisasszony/egészség rovat: … ez gáz. Sosem olvasom, csak a fôcímeket, de azokat is azért, hogy tudjam, kinyithatom-e az újságot a metrón anélkül, hogy a szemben ülôk kiröhögnének gigaméretű „az igazi férfi 14 fô harapási iránya a tanga-bugyin” fôcím miatt. (Az egyik reklám miatt egyszer már kiröhögött egy kolleganôm. Valami diszkrét csomagolású guminôt kínáltak postai úton, és mivel összehajtva tettem le az újságot, ez feküdt a hivatali íróasztalomon legfelül.);
viccek: mindig elolvasom (az utóbbi néhány hetet leszámítva, nagyon jók szoktak lenni);
horoszkóp: sosem olvasom el.
A Kisújsággal szemben megfogalmazott kritikák közül (amelyek az újság hasábjain jelentek meg) egyetlen olyat találtam, amelyen hosszasan elgondolkodva azt mondom, talán lehet benne valami. Arra nem emlékszem, hogy kinek a szájából hangzott el – nyilván nem is fontos – de valahogy úgy szólt, hogy a Kisújság tevékenysége megosztó hatású, túlságosan kritikus, és elfordítja az embereket a közélettôl. Tekintettel arra, hogy nem Gyergyóban élek, továbbá arra, hogy nem tudok elvonatkoztatni attól a politikai-gazdasági környezettôl, amelyben mindennapjaim többségét élem, véleményem e kérdésben is „relatív”: Magyarországon a „megosztó” bélyeget azokra a sajtó-orgánumokra és személyekre nyomta rá a politika, akik/amelyek a többséget orránál fogva vezetô és manipuláló médiagépezettel szemben fogalmaztak meg kritikát. Ez igaz a Kisújságra is, ami dicséret, s nem kritika, azonban e mellett gyakran érezhetô a cikkeken egy olyan „túlzó önkritika”, vagyis inkább önmarcangolás, amely talán valóban erôsíthet a közösségben egy olyan kishitű szemléletet, hogy „igen, itt valóban minden úgy rossz, ahogy van”, „ide valóban csak röhögni járnak a turisták”, „a vasútállomásról jövô hátizsákos valóban nincs miért itt maradjon öt óránál tovább”, „ezek az utak sosem lesznek járhatóak”, „ha adna is az önkormányzat ingyen telket, akkor is hiába jönnének haza az innen elszármazottak, mert úgysem kapnak munkát, segítséget, itt fognak éhen halni” stb. Lehet, hogy helytelen következtetést vonok le, vagy téves párhuzamot vonok, de néha az ilyen cikkek olvasásakor egy unióba bukott politikusunk jut eszembe, aki a „merjünk kicsik lenni” szemléletmód meghonosítója. Szóval, amiben talán igaza volt a kritikát megfogalmazónak az az, hogy az egészséges önkritika gyakorlása és a nyilvánvalóan hazug politikai fogások (mint például, hogy a jövô hétre kiharcoljuk a területi autonómiát, ha ránk szavaztok) leleplezése mellett nem szabad eljutni odáig, hogy „úgyis mindegy, kire szavazunk, úgysem változik semmi”, vagy hogy „egy fecske nem csinál nyarat”, „nem érdemes küzdeni olyan dolgokért, amelyeket már rég eldöntöttek a fejünk felett”. A Kisújság – ha nem tévedek – vezetô hetilap Gyergyóban, de ha ez nem is így van, akkor is véleményformáló ereje egyértelműen mérhetô a választási eredményeken is. Ezt az „erôt” – meglátásom szerint – több, a közösségi összefogást, a jó célokért való közös küzdelmet elôsegítô célra is fel lehet használni. E téren itthon már a „béka alatt” vagyunk, Erdélyben még jobb a helyzet, de sajnos, ott sem jó az irány (gondoljunk csak a pár héttel ezelôtti tűzesetre). Addig azonban, amíg a „kaláka” szót ismerik, és létezik az összefogásnak olyan módja, mint amilyen az udvarhelyszéki árvízkor volt, addig van lehetôség a folyamat megfordítására, és ezért érdemes is küzdeni – bármilyen módon. Itthon megcsömörlött barátaimnak mindig Tôkés László „Temesvár ostroma ’89” című könyvét ajánlom, ami ékes bizonyítéka annak, hogy létezik az „egy fecske nyarat csinál”. A Kisújság – az én madártávlatból érkezô meglátásom szerint – évek óta olyan fecske, ami nélkülözhetetlen a gyergyói közösség számára. Meg is kell maradjon ilyennek, sôt, biztos vagyok abban is, hogy „izmosodni is fog”, és jótékony hatása továbbérik.
Zárom soraimat, mielôtt beállna az a helyzet, hogy a nyúl mondja meg a vadásznak, hogyan kell lôni.
A Gyergyói Kisújság munkaközösségének nagyon jó egészséget és munkájukhoz kitartást kívánva:
Guzli László
X. Gyergyócsomafalvi Napok
(elôzetes program)
Június 24., szerda
11.00 – Csomafalvi Pedagógusok Napja; Helyszín: Somlyóvölgyi Iskola.
Június 25., csütörtök
11.00 – Gyergyószéki polgármesterek találkozója; Helyszín: polgármesteri hivatal;
13.00 – Csigavér kupa;
– önkormányzatok találkozója
– tréfás-, sportvetélkedôk, fôzôverseny
Helyszín: Köllô Miklós Általános Iskola udvara.
Június 26., péntek
6.00 – Túra; Útvonal: Libántetô – Faragó mezeje – Veresvirág;
10.00 – Gézengúzok Birodalma – Játékház gyerekeknek; Helyszín: óvoda udvara;
15.00 – Nosztalgia Sportkiállítás; Helyszín: Marosparti Iskola;
16.00 – Enduro-bemutató; Helyszín: Veresvirág;
19.00 – Kilátó ünnepélyes avatója; Helyszín: veresvirági kilátó;
20.00 – Fotókiállítás a XII. Székelyföldi Fürdô- és Közösségépítô Kalákáról.
Június 27., szombat
9.00 – Túra; Útvonal: Csata vesze – Veresvirági kilátó – Jézus lábnyoma;
9.00 – Aerobik nyílt nap; Helyszín: tornaterem;
10.00 – Falunapok ünnepélyes megnyitója; Helyszín: Piactér;
10.15 – Lánglovag Kupa – Tűzoltó-vetélkedô; Helyszín: piactér;
12.00 – Kézműves-foglalkozások és vásár; Helyszín: piactér;
Egész délután „Családi piknik a Maros parton” – lacikonyha és sörsátrak;
14.00 – „Hajt a csapat!” – Ifjúsági vetélkedôk; Helyszín: piactér;
14.30 – Teremhokigála; Helyszín: tornaterem;
18.00 – 40 évesek kortárstalálkozója;
19.00 – Gálaműsor – helyi intézmények és civil szervezetek műsora; Helyszín: Borsos Miklós Művelôdési Otthon;
21.00 – Hajnalig tartó buli, koncertezik a Role zenekar; Helyszín: piactér.
Június 28., vasárnap
12.00 – Csomafalvi székely kapuk – Fotókiállítás; Helyszín: Borsos Miklós Művelôdési Otthon;
12.10 – Díszpolgári cím és Pro Urbe-díj kiosztása; Helyszín: Borsos Miklós Művelôdési Otthon;
14.00 – Szôrénvágta – lóverseny; Helyszín: piactér;
14.00 – Játékdélután 14 éven felülieknek! Vigyázat, nem elôjáték! – Caritas Családsegítô Szolgálat szervezésében; Helyszín: piactér;
16.00 – Húsvéti szokások és határkerülés Csomafalván 1993–1995 – Birinyi József dokumentumfilm bemutatója; Helyszín: Borsika Csűr;
17.00 – „Síppal-dobbal” – Birinyi József a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült, néprajz- és népzenekutató, elôadóművész hangszerbemutatója; Helyszín: Borsika Csűr;
18.00 – Táncháztalálkozó és fesztivál, Helyszín: Borsika Csűr;
19.00 – Borsos Gábor képzôművészeti kiállítás; Helyszín: Borsos Miklós Emlékház;
19.00 – Karaokeverseny; Helyszín: piactér;
20.00 – Táncház; Helyszín: Borsika Csűr;
21.00 – Szabadtéri buli a piactéren a Rio Club közreműködésével.
Június 29., hétfô
06.00 – Zenés ébresztô a Csomafalvi és Csongrádi Fúvószenekar közreműködésével;
10.00 – Borvízkút ünnepélyes avatója;
11.30 – Keresztalják fogadása;
12.00 – Ünnepi szentmise;
Délutáni szórakoztató programok a piactéren:
16.00 – „Labdarózsa” népdalcsoport műsora;
16.30 – Csongrádi Fúvószenekar fellépése;
17.00 – Községpolgári igazolványok kiosztása;
17.30 – Székely Góbék műsora (humorest);
18.00 – „Hegyen innen, hegyen túl”, a Hargita Néptánc együttes műsora;
19.00 – Tombolahúzás és hastánc;
21.00 – Hot Snow Storm-koncert;
22.00 – Magna Cum Laude-koncert;
23.00 – Tűzijáték;
23.15 – Égig érô tábortűz.
III. Tekerôpataki Falunapok 2009. június 20–21., 24
Szeretettel meghívjuk Önt és kedves családját június 20–21-én, valamint 24-én, hogy vegyen részt a harmadik alkalommal megrendezett Tekerôpataki Falunapokon. Változatos, szórakoztató és minden korosztályhoz szóló programmal várjuk.
A program:
Június 20., szombat
Helyszín: a Tarisznyás Márton Általános Iskola
10 óra – Vetélkedôk gyerekeknek
Sportos, ügyességi és szórakoztató vetélkedôk, játékok sorozatát tervezzük. Minden résztvevô gyerek kis ajándékcsomagot kap.
16 óra – Helyszín-átalakítás, szabad foglalkozás;
17.30 óra – Bűvészelôadás minden korosztálynak – meghívott elôadó Gozefini;
19.20 óra – Szórakoztató vetélkedôk felnôtteknek meglepetésekkel;
21 óra – könnyűzenekoncert. Elôadók: Szende és Jocó;
23 óra – szabadtéri buli.
Június 21., vasárnap
Helyszín: a Tarisznyás Márton Általános Iskola
11 óra – fúvószenekari találkozó a Harsona fúvószenekar és a Rió Ti-Tár szervezésével;
15.30 óra – a Tarisznyás Márton Általános Iskola tanulóinak elôadása;
16.30 óra – Ditrói népi zenekar elôadása;
17.30 óra – A csíkszeredai Hargita Néptáncegyüttes elôadása;
19 óra – Humoros, szórakoztató elôadás;
20.30 óra – Koncert. Elôadó a Szivárvány együttes;
utána buli.
Június 24., szerda, Szent János napja
11 óra – Ünnepi szentmise;
15.30 óra – Ünnepi felvonulás;
16 óra – Szent János napi bál a kultúrotthonban, meglepetésekkel;
Mindenkit nagy szeretettel várnak a szervezôk:
Gyergyóújfalu Község Polgármesteri Hivatala
és a Rió Ti-Tár Ifjúsági Egyesület.
Erdélyi ezredek a világháborúban
Nemes Sólyom József tizedes, kisbirtokos (Gyergyóújfalu). *1879, Gyergyóújfalu. 1914. augusztus 1-jén vonult be a 22. h. gyalogezredhez. 1914. október 10-én az orosz frontra ment. Turka, Sianki és Stryj mellett harcolt. 1915. május 16-án megsebesült. 1918 februárban szerelt le. Kitüntetései: O2, OB és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Szabó Antal ôrvezetô, kisbirtokos (Gyergyóújfalu). *1893, Gyergyóújfalu. 1914 októberben vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1915. év Úrnapján az orosz harctérre ment. Tarnopol, Lublin és Luck mellett harcolt. A forradalom kitörése után szerelt le. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Szabó Ferenc fôtűzmester, kisbirtokos (Szárhegy). *1889, Szárhegy. Tényleges katonai szolgálatra 1910-ben vonult be a 34. közös tábori ágyúsezredhez. 3 évig szolgált. 1914-ben a mozgósításkor újra bevonult. 1914. augusztus 2-tôl az orosz, olasz és a francia frontokon küzdött. Halics, Montelló, Piave és Verdun mellett harcolt. Egyszer sebesült. Az összeomlás után szerelt le. Kitüntetései: O1, O2, OB, kor. ez. vasérd. kereszt, Kcsk. és seb. é. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Szabó Imre tizedes, cipészmester (Szárhegy). *1896, Szárhegy. 1916 októberben vonult be a 35. közös tábori Tarackos ezredhez. 1917 februárban az olasz hadszíntérre ment. Piave és Monte-Tomba mellett tüntette ki magát. 1918. december 5-tôl a székely hadosztályban, 1919. november 6-tól a csendôrségnél teljesített szolgálatot. 1922. május 1-jén szerelt le. Kitüntetései: O2, OB és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
A Felélt jövô
(A Fenntartható Fejlôdés Egyetemközi Kutatócsoport – FFEK – helyzetértékelôje)
(folytatás)
5. Összefoglalás
Ha nem teszünk semmit, hazánk, a nyugati világ részeként, 2015-ig bezárólag belesodródik a polgárosult világ végét jelentô erôforrásválságba, mely porba dönti a tudományos és ipari vívmányok mellett a ma megszokott egész életünket. Ehhez semmit sem kell tenni, csak folytatni eddigi életvitelünket…
A Fenntartható Fejlôdés Egyetemközi Kutatócsoportról:
A csoport alapítói több mint 5 éve foglalkoznak a mai fogyasztás és túlnépesedés okozta válsággal. 2007 ôszén hivatalosan is megalakították az FFEK-t, mely a tájékoztatás és figyelemfelkeltés mellett szeretné ellátni hiteles adatokkal a nemzetért felelôs döntéshozókat is. A kutatók megjósolták a jelenlegi olajválságot, 1999-ben annak kezdetét 2010-re, 2005-ben pedig 2008-ra tették. Az olaj átlagára két éve elôrejelzéseik szerint alakul. Jóslataik az olaj- és gáztermelésrôl, a gabonaárakról, az éhínségrôl, a bioüzemanyagokról és a döntéshozók felkészületlenségérôl sorra helyesnek bizonyultak. Részletes számításaik és programjaik, valamint kész javaslataik vannak az ország átállására.
Oldalak:
http://astro.elte.hu/~hetesizs/FFEK.html
Hivatkozások:
Australian Journal, 2004, July 2.
Duncan, S. 2006: Social Contract, 2005–2006 winter issue
Flannery, T. 2006: Idôjárás-csinálók, Bp. 2006. Akkord
Hansen, J. et al. 2005: Science, 308, 1341.
Hansosn, J. 2007: Social Contract 2006 January
Huebner, 2001: Technological Forecasting and Social Change, Vol. 72, Issue 8. October 1. 2005 IPCC, 2007: http://www.unis.un vienna.org/unis/ hu/thematic_info_climate_change_ipcc.html
Korten, D. C. Tôkés társaságok világuralma, Bp. 1996. Kapu
Millenium Ecosystem Assesment, 2007: www.maweb.org/en/ index.aspx
Sloan, E. D. 2003: Nature, 426, 353.
Stainforth, D. A. et al. 2005: Nature, 433, 403.
Végh László – Hetesi Zsolt: Fenntartható élet. Jegyzet, ELTE TTK, 2006.
(Írta: Hetesi Zsolt fizikus, tudományos kutató ELTE Fizika Tsz. csoport)
Sport
Labdarúgás
Régmúlt sikerekre emlékeztek
Négy, illetve három évtizeddel ezelôtti hangzatos sikerekre emlékeztek június 13-án, szombaton a Gyergyószentmiklósi Jövô volt labdarúgói, edzôi és vezetôi. Négy évtizeddel ezelôtt, 1969-ben a gyergyói csapat elôször jutott fel a C-osztályba, majd 1979-ben a Jövô kiharcolta az akkori B-osztályban (a romániai labdarúgósport második vonala) való szereplés jogát. Ez utóbb említett fegyvertény azóta is a gyergyói labdarúgás legnagyobb sikere.
Az 1968–1969-es bajnoki idényben a Gyergyószentmiklósi Jövô csapata a Csíkszeredai Bányászszal szembeni jobb gólarányának köszönhetôen megnyerte a megyei bajnokságot. Következett a megyei bajnokok közötti osztályozó, amelynek tétje a C-osztályba kerülés volt. Az ellenfél a Zernyesti Cellulóz csapata volt. Az elsô mérkôzést Zernyesten rendezték, ahol a házigazdák 1–0 arányban diadalmaskodtak, majd a gyergyószentmiklósi visszavágón a Jövô 4–1 arányban legyôzte Brassó megye bajnokát. A gyergyói csapat 4–2-es összesítéssel jutott fel a C-osztályba.
Ugorva az idôben, az újabb nagy siker 1979 tavaszán következett, amikor a Gyergyószentmiklósi Jövô feljutott a B-osztályba. A gyergyói csapat ezt követôen négy bajnoki idényben szerepelt a romániai labdarúgás második értékcsoportjában.
A múlt szombati megemlékezés helyi ifjúsági csapatok mérkôzésével kezdôdött, majd a temetôben koszorúzásra került sor a Minden idôk kopjafánál, ahol Buslig Gyula sportreferens az elhunyt labdarúgókra (Veress Mihály, Málnási Csaba, Dezsô László, Baksai Béla stb.), csapatvezetôkre (Ferenczi Kálmán, Ferenczi Imre, Muszka Béla stb.) emlékezett. Ezután Fazakas Levente római katolikus teológiai hallgató mondott ünnepi beszédet, amelyet Reményik Sándor versébôl idézett gondolatokkal zárt le. A temetôkerti megemlékezés közös imával ért véget. A folytatásban következett a volt B-osztályosok mérkôzése a volt C-osztályosok ellen. A 2x30 perces mérkôzés eredménye: B-osztályosok – C-osztályosok 3–2 (1–1). Gólszerzôk: Bartha Ferenc, Tudose Miron, Márton László, illetve Moscu Sorin és Csapár Tibor.
A két csapat összeállítása: B-osztályosok: Kovács Tibor – Balázs K. Béla, Ciorceri Gheorghe (Kolozsvárról utazott a megemlékezésre), Aszalos János, Vajna Csaba, Ruszi Sándor, Márton Géza és Fülöp István (mindketten Magyarországról érkeztek), Nagy Zsolt, Cerghezan Aurel, Tudose Miron (Olaszországból érkezett), Csata Székely Attila, Bartha Ferenc, Márton László, Bungărdean Eugen, Farkas Csaba, Cioloboc Marius, Ruja Péter; C-osztályosok: Ferencz Péter – Csergô Sándor, Moscu Sorin, Pötyô Szabolcs (Magyarország), Gergely József, Bilibók Zoltán, Antal Péter, Buslig Gyula, Kémenes Béla, Ghenci Nicolae, Csergô József, Kémenes Balázs, Györffi Károly, Csapár Lajos, Szôke László, Kertész Ferenc, Pop Ion, Covrig Alin, Ábrahám Andor, György József.
Csapatvezetôk: Borbély Imre, Fodor István, Bors László, Fülöp József, Benedek Pál. Volt játékvezetô, aki megtisztelte jelenlétével a gyergyószentmiklósi megemlékezést: Lică Marian (Bukarest). A nosztalgia-mérkôzés után a szervezôk – Ferencz Péter, Ruja Péter és Buslig Gyula – oklevelet, kitűzôt és emlékzászlót ajándékoztak az egykori játékosoknak és vezetôknek. Amint az elhangzott, két év múlva, 2011-ben újra találkoznak az egykori játékosok, vezetôk, hogy megünnepeljék a gyergyói labdarúgás 90. éves születésnapját.
Három évtizeddel ezelôtt a B-osztályba feljutott gyergyói csapatot Fazakas József edzô irányította, aki Gyôrbôl érkezett a múlt szombati rendezvényre. A Gyergyószentmiklósi Jövô egykori edzôje szívesen nyilatkozott lapunknak.
– Tulajdonképpen Gyergyószentmiklóson kezdtem az edzôi szakmát. Történt ez azután, hogy elvégeztem a testnevelési egyetemet Bukarestben, ahol labdarúgó- edzôi képesítést szereztem. 1975-ben kerültem Gyergyószentmiklósra. Akkoriban a gyergyói csapat a C-osztályban szerepelt. Az elôdöm a gyergyói csapatnál Csíki Ferenc volt. Új csapat kialakításával bíztak meg. Az elsô idényben 3. helyen végeztünk a C-osztályban. A következô idényben is folytatódott a csapat- alakítás. Nagyon jó képességű vezetôség kezébe került az irányítás. Visszagondolva elmondhatom, hogy öt bajnoki idényen keresztül dolgoztam a gyergyói csapatnál. A C-osztályú bajnokságban elért csoportgyôzelem a B-osztályba való feljutást jelentette a gyergyói csapat számára. Nem volt könnyű kiharcolni az elsô helyet a C-osztályban. Ehhez a játékosok és a vezetôk hozzáállására volt szükség. Nem utolsó- sorban szólnom kell arról a lelkes közönségrôl, amely mindig kiállt a csapat mellett. Visszaemlékezek, hogy az akkori mérkôzéseken 6000 ember is buzdította a gyergyói csapatot. A B-osztályban jó nevű, nagy multú csapatok szerepeltek, mint például Konstanca, Brassó és Beszterce. Talán abban az idôben az embereket jobban vonzotta egy-egy labdarúgó mérkôzés. A csapatot illetôen elmondhatom, hogy kialakult egy nagyon összeforrott társaság, amely csapatrészenként is jó, eredményes játékot hozott a pályán. Tulajdonképpen kiemelkedô tudással, képességekkel rendelkezô játékosaink is voltak, de a legfontosabb a csapategység volt. Ez vezette a Jövôt a sikerekre. 1981-ben fejeztem be edzôi pályafutásomat Gyergyószentmiklóson, ezután visszakerültem Marosvásárhelyre. Öt évvel késôbb családommal Magyarországra telepedtünk, Tiszaújvárosba kerültünk. 1986-ban a Gyôri ETO és a Ferencváros TC pályázatot hirdetett meg utánpótlás szakmai-igazgatói állásra. Mindkét helyen megnyertem a benyújtott pályázatot, s erre mind a mai napig nagyon büszke vagyok. Neves sportolókat, nagy múltú labdarúgókat, edzôket utasítottam magam mögé. Végül a Gyôri ETO-t választottam. Gyôrben 22 évet dolgoztam utánpótlás szakmai-igazgatóként. 2004-tôl nyugdíjas vagyok. Az utódomat keresve nyugdíjasként még két évet dolgoztam. Nagyon megszerettem a gyermek- és ifjúsági labdarúgást. Sokat tettünk azért, hogy a magyarországi gyermeklabdarúgás alapjait lefektessük. Remélem, hogy ez egy olyan jövôkép lesz a magyar labdarúgásban, hogy nagyon sokan megtapsolják majd. Jelenleg Magyarországon 15 labdarúgó-akadémia működik. Ezek közül kiemelném a Gyôri ETO labdarúgó-akadémiáját, ahol a legmagasabb képesítéssel rendelkezô edzôk dolgoznak. A klubnak van egy szív-lélek, pénzét nem sajnáló tulajdonosa, nevezetesen Tarsoly Csaba. El kell mondjam, hogy az infrastruktúrát csodálatosan kiépíttette. A nyugati országokból is eljöhetnek a stadiont megnézni. A régi stadion helyébe egy modern létesítmény épült, amelyben minden kiszolgálóegység megtalálható. Az akadémia 120 férôhelyes, nyugodtan mondhatni, hogy négy- csillagos szintű létesítmény. Két- ágyas szobák állnak a tanulók rendelkezésére, az osztályok egyébként a stadion épületében találhatóak. Ezenkívül egy négy-öt csillagos vendéglônek megfelelô étkezde tartozik mindehhez. Tehát mindenféle szakmai szempontból követve van a gyerek nevelése és elsôsorban a fejlôdése. El kell ismerjem, hogy a magyar labdarúgásban, fôleg felnôtt szinten, nincsenek eredmények. A közelmúltra viszszatekintve azonban látjuk, hogy az U21-es válogatottunk, amelyben 5 gyôri játékos szerepelt, a tavalyi korosztályos Európa-bajnokságon harmadik helyen végzett. Az idei vb-selejtezô csoportban szerintem a 21 éven aluli fiatalok képesek elsô helyen végezni. Tulajdonképpen ez lesz majd a magyar olimpiai keret, amely részt vesz a selejtezôn. Akik figyelemmel kísérik a magyar labdarúgás történéseit tudják, látják, hogy egy hatalmas szellemi változás történt, tulajdoníthatóan mindez a holland Erwin Koeman szövetségi kapitánynak. A játékosok Koemant elfogadják, s a pályán mindent megtesznek érte. Abban reménykedek, hogy a magyar felnôtt- válogatottnak is sikeres lesz az idei világbajnoki selejtezôkön való szereplése.
Labdarúgás
Udvarhely – Balánbánya döntô
A székelyudvarhelyi és a balánbányai csapatok jutottak a 2009/2010-es labdarúgó Románia kupa megyei döntôjébe. Az elôdöntôket az elmúlt hét végén rendezték. Az alábbiakban nézzük az eredményeket.
Malomfalva – Székelyudvarhelyi Roseal 1–5 (0–3). Gólszerzôk: László Levente (83.), illetve Birtalan Barna (3. és 7. perc), Iorga Nicolae Florin (60. és 90. – az utolsó 11-esbôl) és Ferenczi Szabolcs (38.).
Balánbányai Bányász – Szentegyházai Vasas 2–1 (2–0). Gólszerzôk: Vânau Gigi (44.) és Drian Mirel (45.), illetve Gergely Tibor (88.).
A Balánbányai Bányász – Székelyudvarhelyi Roseal döntôt június 20-án, szombaton 11 órától, Balánbányán rendezik.
* * *
Június 17-én, szerdán délután rendezték semleges pályákon a 3. Ligába jutásért kiírt selejtezôket. Hargita megye bajnoka, a Székelyudvarhelyi Roseal csapata Kovászna megye legjobbja – Papolci Zágon – ellen lépett pályára. A hétközi mérkôzést a Brassó megyei Fogarason rendezték.
Néhány érdekesebb további párosítás: Suceava megye bajnokcsapata Botoşani megye bajnokcsapata (rendezô: Iaşi megye), Iaşi – Vaslui (Neamţ), Neamţ – Maros (Hargita, Székelyudvarhely), Bákó – Vrancea (Vaslui), Szatmár – Szilágy (Bihar), Bihar – Kolozs (Szilágy), Krassó Szörény – Fehér (Arad) és Temes – Arad (Krassó Szörény).
Köszönet
A Gyergyószentmiklósi Progym Junior Vipers SK vezetôsége ezúton is köszöni Hargita Megye Tanácsának a 2009/2010-es idényre nyújtott támogatást!
Román Körverseny
Orosz versenyzô gyôzött
Az olasz Rino Zampilli, a bolgár Hemus Troyan versenyzôje nyerte a 46. Román Kerékpáros Körverseny múlt szerdai (június 10.) Botoşani és Suceava közötti szakaszát. A június 10-i versenyhez kapcsolódik a történés, miszerint az összetettben második helyen álló bolgár Daniel Petrov feladta a küzdelmet, miután egy motorkerékpárral ütközött. A Hargita megyeiek, nevezetesen a csíkiak (Tusnád Cycling Team – TCT) jól teljesítettek, hisz a mezôny elsô felében végeztek.
Eredmény. 4. Szakasz, Botoşani – Dorohoi – Rădăuţi – Suceava (134 km): 1. Rino Zampilli (olasz, Hemus Troyan) 3 óra 16:26 perc, 2. Gilbert Peiter (belgiumi, Burgas), 3. Madaras Zoltán (magyar, Betonexpress 2000), … 4. Szeghalmi Bálint (magyar, Csíkszeredai Tusnád Cycling Team), 9. Lengyel Tamás (magyar, TCT), 13. Kiss Gergô (magyar, TCT), 19. Csicsáky Tamás (romániai, TCT), 28. Ternovsek Marcel (szlovén, TCT).
Összetettben: 1. Jannissz Tamuridisz (görög, Tablewere) 2. Vladimir Koev (bolgár, Hemus Troyan) 20 másodperc hátrány, 3. Alekszej Szcsebelin (orosz, Tablewere) 45 mph, … 7. Szeghalmi Bálint (Magyar, TCT), 9. Kiss Gergô (magyar, TCT), 11. Lengyel Tamás (magyar, TCT), 28. Ternovsek Marcel (szlovén, TCT), 50. Csicsáky Tamás (romániai, TCT).
Június 11-én, csütörtökön Hargita megyébe érkezett a mezôny. Az 5. szakasz keretében a következô útvonalon haladtak: Tg. Neamţ – Piatra Neamţ – Békás-szoros – Gyilkostó – Gyergyószentmiklós – Marosfô – Csíkszentdomokos – Dánfalva – Madaras – Csíkrákos – Madéfalva – Csicsó – Csíkszereda. A verseny során a Csíkszeredai Tusnád Cycling Team élén versenyzôjével, Lengyel Tamással 80 km-en keresztül vezetett. A hírek szerint Csíkszereda központjában, egyik kettéágazásnál, az élen álló három versenyzô rossz irányba kanyarodott, így idôt veszítettek, s a gyôztes az ôket követô bolyból került ki. A békási és a gyergyószentmiklósi sprintet Roman Vasnievszki (Mirage) nyerte, a három kapaszkodó (Gyilkostó, Pongrácz-tetô és Marosfô) pedig Lengyel Tamás sikerével zárult. Marosfô elôtt az élen állók több mint 9 perccel vezettek, de egy 30 fôs mezôny üldözni kezdte ôket, az elôny csökkeni kezdett, Csíkszereda bejáratánál még mindig vezettek. A 188 km-es szakaszon a következô eredmények születtek: 1. Alex Buttazzoni (olasz, Friuli) 4 óra 9:09 perc, 2. Lasis Normunds (lett, Burgas) azonos idôvel, 3. Ivanics Gergely (magyar, Betonexpressz) azonos idôvel, … 5. Kiss Gergô (magyar, csíkszeredai Tusnád Cycling Team), 11. Lengyel Tamás (magyar, TCT), 30. Szeghalmi Bálint (magyar, TCT), 31. Csicsáky Tamás (romániai, TCT), 35. Ternovsek Marcel (szlovén, TCT).
Összetettben: 1. Jannisz Tamuridisz (görög, Tablewere) 20 óra 01:42 perc, 2. Vladimir Koev (bolgár, Hemus Troyan) 20 másodperc hátrány, 3. Alekszej Szcsebelin (orosz, Tablewere) 45 másodperc hátrány, … 7. Kiss Gergô (magyar, TCT), 11. Lengyel Tamás (magyar, TCT).
Csapatverseny: 1. Hemus Troyan (bolgár), 2. Tablewere (görög), 3. Csíkszeredai Tusnád Cycling Team (romániai), 4. Betonexpressz (magyar).
A Csíkszeredában befejezôdött 5. szakasz után kiosztották a különdíjakat, és a különbözô színű trikókat. Ezeket június 12-én, pénteken a következô sportolók viselhették. Kék trikó (legjobb romániai versenyzô): Csicsáky Tamás (romániai, Csíkszeredai TCT). Zöld trikó (a legjobb hegyi kapaszkodó): Lengyel Tamás (magyar, Csíkszeredai TCT). Piros trikó (legjobb sprinter): Roman Vasnievszki (ukrán, Mirage). Sárga trikó (az összetettben élen álló): Jannisz Tamuridisz (görög, Tablewere).
Június 12-én, pénteken a következô útvonalon haladtak: Csíkszereda – Tolvajos-tetô – Szentegyháza – Kápolnásfalu – Máréfalva – Székelyudvarhely – Bögöz – Nagygalambfalva – Székelykeresztúr – Segesvár – Medgyes – Nagyszeben (193 km).
Eredmények: 1. Alekszej Szcsebelin (orosz, Tablewere) 4 óra 56:59 perc, 2. Alex Buttazzoni (olasz, Friuli) azonos idôvel, 3. Szergej Cvetkov (moldáviai, Delma Medgidia) azonos idôvel.
A verseny utolsó szakaszát, június 13-án, szombaton rendezték a következô útvonalon: Nagyszeben – Nagydisznód – Felek – Bâlea-tó (93 km).
Eredmények: 1. Alekszej Szcsebelin (orosz, Tablewere) 2 óra 40:44 perc, 2. Pavel Sumanov (bolgár, Hemus Troyan) 15 másodperc hátrány, 3. Szergej Cvetkov (bolgár, Delma Medgidia) 40 mph.
Összetettben: 1. Alekszej Szcsebelin (orosz, Tablewere) 28 óra 09:41 perc, 2. Vladimir Koev (bolgár, Hemus Troyan) 35 másodperc hátrány, 3. Pavel Sumanov (bolgár, Hemus Troyan) 45 mph, 4. Szergej Cvetkov (moldáviai, Delma Medgidia) 1:40 ph, 5. Ivanics Gergely (magyar, Betonexpressz) 2:01 ph, 6. Madaras Zoltán (magyar, Betonexpressz) 2:06 ph, … 16. Lengyel Tamás (magyar, TCT), 17. Szeghalmi Bálint (magyar, TCT), 18. Kiss Gergô (magyar, TCT), 27. Ternovsek Marcel (szlovén, TCT), 28. Csicsáky Tamás (romániai, TCT).
Csapatversenyben: 1. Hemus Troyan (bolgár), 2. Betonexpressz (magyar), 3. Burgas (bolgár), … 6. Csíkszeredai Tusnád Cycling Team. Az idei körversenyen a 60 indulóból 41 kerékpározónak sikerült befejeznie a versenyt, amely egy prológból és 7 szakaszból állt, ennek hossza 1150 km volt.
A tervek szerint idén augusztus 6-án kezdôdik el a Székely Körverseny, még ezelôtt Marosfôn rendezik meg az országúti bajnokságot.
Jégkorong
Erôsített az Alba Volán
Négy új játékossal erôsíti keretét a Székesfehérvári Alba Volán 19 csapata. Közülük az egyik a csíkszeredai Mihály Árpád, aki elmúlt idényben a HC Csíkszereda csapatát erôsítette. A további három magyar válogatott jégkorongozó, akiket az Alba Volán leszerzôdött: Ladányi Balázs, Vas Márton és Peterdi Imre.
Valamennyi jégkorongozó a hírek szerint egy évre szóló szerzôdést írt alá a Volánnal. Ladányi és Vas a francia Brianconból, Peterdi a Dunaújvárosból, míg Mihály Árpád a HC Csíkszereda csapatától érkezik. A magyarországi játékosok a válogatottban is egy sort alkotnak, így leszerzôdésük a székesfehérvári csapatnak nagy erôsítést jelent. Az információk szerint a HC-tól még Flinta Botond hátvéd jelentkezik próbajátékra a székesfehérvári csapatnál.
A jegkorong.blog.hu-nak nyilatkozó Mihály Árpád elmondta, hogy a nyár folyamán az Egyesült Államokban, a Pittsburgh Penguins bázisán készül az új idényre. Ebben az idôszakban a csatár elsôsorban erônléti gyakorlást végez, de lehetôsége van a jegesedzésekre is.
* Június 10-én, szerdán délután járt le a közös magyar–román bajnokságba, a MOL Ligába való benevezés határideje. A romániai idô szerinti 17 óráig összesen 8 csapat nevezett be. A határidô lejárta után a versenybírósag más csapat nevezését nem fogadja el, így a három erdélyi csapat, a Csíkszeredai Sportklub, a Gyergyószentmiklósi Progym Hargita Gyöngye és a Brassói Fenestela 68 MSC, továbbá az öt magyarországi együttes, a budapesti NZ Stars, a DAB. Docler, Ferenc- város, a Miskolci JJSE és az Újpesti TE csapatai alkotják a MOL Ligát. A két ország közös bajnoksága szeptember 11-én kezdôdik és 2010. január 23-án és 24-én egy négyes döntô tornávval ér véget. Lévai József, a magyar versenybíróság elnöke sajtónak adott nyilatkozatában elmondta, hogy a román szövetségnek már elküldték a napokra lebontott programtervezetet. Errôl majd a két szövetség tárgyal. Amint az látható, a MOL Liga tavalyi gyôztese, a HC Csíkszereda csapata nem nevezett be a következô idénybeni sorozatra, s a hírek szerint a csapat játékosai szabadon igazolhatóvá váltak. A csíkszeredai csapatot már korábban elhagyta Miroslav Stefanka és Dmitri Suur, továbbá Szabó István Svédországba megy, akárcsak a fentebb említett Flinta Botond a Volán 19-hez, próbajátékra. A HC Csíkszereda többi játékosa közül többen kaptak ajánlatot a Csíkszeredai Sportklubtól és a Brassói Fenestela 68 MSC csapataitól.
Motorsport
Bajnoki futam volt Szárhegyen
Az országos enduro krossz-bajnokság IV. fordulójának küzdelmeire került sor június 13-án, szombaton a Gyergyószárhegy közelében található güdüci terepmotoros-pályán. A gyergyószárhegyi Gábor László (a község polgármestere) és András László által szervezett bajnoki futamon a várakozásokkal ellentétben kevesebb (mindössze 27) motoros jelent meg. A quadok mezônyében négyen álltak rajthoz. A verseny elôtt kiadott műsorfüzetben a szervezôk többek között a következôket írták: „Az enduro krossz az enduro és a krossz egyvelege. A krosszpálya egy behatárolt hosszúságú és váltakozó nehézségű ugratók, kanyarok ismétlésébôl áll. Az enduro természetes terep, ismeretlen akadályokkal és nyomvonallal. Kategóriánként egyszerre indulnak a versenyzôk a Le Mansh start alapján. A C- és F-kategória (utóbbi a nôi mezôny) 1 óra+ 1 kört teljesít, a B-kategória 1,5 óra+1 kört, míg az A-kategória 2 óra+1 kört kell teljesítsen. A helyezések az idômérés függvényében alakulnak ki.”
Eredmények. A-kategória (haladók): 1. Gyenes Emanuel (Zernyesti Vectra Racing), 2. András László (Brassói Smart), 3. Gagyi Péter (Marosvásárhelyi Gagyi Motorsport). B-kategória (sport): 1. Filimon Ervin (Top Cross Ciolpani), 2. Frăţilă Paul (Nagyszebeni Auto Moto Club), 3. Nagy Erik (Brassói Smart). C-kategória (hobby): 1. Kovács Zalán (Marosvásárhelyi Auto Moto Iseco), 2. Koncsag Csaba (Brassói Smart), 3. Butiu Marian (Nagyszebeni Auto Moto Club).
Az országos enduro krossz-bajnokság következô fordulóját Nagyszebenben rendezik június 20-án és 21-én.
Gábor László szervezô, Gyergyószárhegy polgármestere nemrég elmondta, hogy július 18-án és 19-én újabb versenyre kerül sor a községhez közeli terepmotoros-pályán, akkor az enduro Balkán-bajnokság keretében megrendezésre kerülô futamra kerül sor. A tervek szerint a júliusi versenyen török, görög, bolgár, macedón, magyarországi és romániai versenyzôk is rajthoz állnak. Gábor László elmondta továbbá, hogy szeptember 26-án és 27-én Gyergyószárhegyen kétnapos krosszversenyre kerül sor, amely minden eddiginél látványosabbnak ígérkezik.
Atlétika
Kitűnô eredmények
Június 13-án és 14-én a bukaresti Balázs Jolán Sötér stadionban rendezték meg az országos veterán atlétikai bajnokságot. A rendezvényen részt vevô Hargita megyei veterán atléták (fotó) az utóbbi évek legjobb eredményével tértek haza. A szabadtéri atlétikai vetélkedôn a csíki és gyergyói versenyzôk összesen 21 éremmel tértek haza. A Hargita megyeiek 13 arany, 6 ezüst és 2 bronzérmet szereztek, igazolva küzdeni akarásukat és felkészültségüket. Az országból 176 sportoló vett részt a helyezésekért zajló küzdelemben – tájékoztatta lapunkat a tekerôpataki Molnár János. A soron következô atlétikai versenyek: június 21., vasárnap: tusnádfürdôi félmaraton; július 25.: sepsiszentgyörgyi félmaraton; augusztus 2.: csíkszeredai szupermaraton. Szeptemberben veterán Balkán-bajnokságra kerül sor a törökországi Izmirben.
Eredmények. * Imre István (50–54 évesek) Csíkszereda: 100 m-es síkfutás: I. hely; 1500 m-es síkfutás: I. hely; 400 m-es síkfutás: II. hely. * Turós Endre (35–39) Csíkszereda: 800 m-es síkfutás: II. hely. * Porácki Csaba (45–49) Csíkszereda: 100 síkfutás: II. hely – mindhárman a Csíkszeredai Gentiana SE sportolói. Szabó József Csíkszépvíz: 400 m-es síkfutás: I. hely; 800 m-es síkfutás: I. hely; 1500 m-es síkfutás: I. hely; Keresztes Gyula (65–69) Csíkszereda: 300 m-es gátfutás: I. hely; 400 m-es síkfutás: I. hely; 800 m-es síkfutás: I. hely. Spanachi Ilie (45–49) Csíkszereda: távolugrás: I. hely; 800 m-es síkfutás: III. hely; 1500 m-es síkfutás: III. hely. Orbán József (35–39) Csíkszereda: hármasugrás: I. hely; távolugrás: II. hely; 1500 méteres síkfutás: II. hely – az utóbbi négy atléta a Csíki Futókör sportolója. Molnár János (55–59) Tekerôpatak: 2000 m-es akadályfutás: I. hely; 800 m-es síkfutás: I. hely; 1500 m-es síkfutás: I. hely; 400 m-es gátfutás II. hely – Pro Tekerôpatak Egyesület.
A sportrovatot szerkeszti: Rokaly Zsolt
Kisasszony
Erre költöd a pénzem?!
Kecsesen, ám határozottan lépdel a tejespult elôtt tűsarkújában, bepakol kétszer négy probiotikust a legkisebb gyerekével bélelt bevásárlókocsiba, miközben sikeresen megköt egy üzletet csúcstechnológiás mobilján. Reggel egy hatalmas tálca saját készítésű sütemény alatt egyensúlyozva feszül szálkásra fitneszelt bicepsze, és miközben bekíséri a gyerekeket az iskolába, telefonon szórja az utasításokat férjének a konyha felújításával kapcsolatban. Ô az alfa-feleség: tökéletes és multifunkcionális gépezet, aki attól boldog, hogy minden pillanatban ura a játszmának.A tökéletesség ára
Ismerôsen hangzik? Talán illik rád a leírás? Nem meglepô: az alfa-feleségek egyre többen vannak. Egy 2008-as felmérés szerint egy tipikus európai háztartásban közel 40 százalékban a nô mondja ki a végsô szót, legyen az akár a hétvégi programmal vagy valamilyen komolyabb beruházással kapcsolatos. A férfiak mindössze 25 százalékban hoznak döntést, a maradék párok pedig közösen irányítják az életüket. Az egyensúly valószínűleg még inkább felborul a nôk azon 25 százalékánál, akik többet keresnek, mint a partnerük.
Biztonság, irányítás, döntések – ki ne akarná mindezeket egy kapcsolatban? Sokan – mondaná a nô, aki hálás kedvesének, hogy leveszi a válláról a pénzkereset és a döntések felelôsségét. Ám az a feleség, aki attól érzi jól magát, hogy a karriere mellett még irányíthatja az egész család életét, nagy árat fizet. Túlhajszolt lesz, kimerült, érzelmileg és fizikailag kiég egy idô után, bármilyen széles mosollyal és feszes fenékkel próbálja is ezt leplezni. Ez pedig problémákhoz vezet a párkapcsolatában, a gyerekeivel való kapcsolatában, és egyszer csak az egész tökéletességért való hajsza a viszszájára fordul.
Stresszfüggôk
Azok a nôk, akik folyamatos pörgésben állandóan csak megoldanak, létrehoznak és megvalósítanak, általában igen feszültek. Alvási gondokkal és kimerültséggel küzdenek, türelmetlenek, sokszor állandó nyak- és fejfájással élnek, és az immunrendszerük sincs valami jó állapotban. Ôk a stresszfüggôk, akik teljes pánikba esnek, ha nincs azonnali intézni-elvégeznivalójuk. Meg kell tanulniuk elengedni magukat, és az élet örömeit és spontaneitását is élvezni kicsit, hiszen a krónikus stressz akár 25 százalékkal is megrövidítheti egy ember életét.
Nemcsak a kiégés és a depresszió fenyegeti a szupernôt, hanem az a tény is, hogy kimaradnak események az életébôl. Nem élik meg a mindennapokat, sok szépséges dolog a fontossági listájuk legaljára kerül, és egy komoly összeomlás vagy pánikroham kell ahhoz, hogy változtassanak az életükön, a hozzáállásukon. A megoldás számukra az, hogy a „mindent meg kell oldani” energiájuk egy részét arra használják, hogy egyensúlyt teremtsenek az életükben.
Tanulj meg elengedni
Nem szabad megrögzötten ragaszkodni ahhoz az elképzeléshez, hogy ha nem mi végezzük el az adott feladatot, akkor az nem is lesz elvégezve. Ráadásul sokszor nem is fontos elvégezni, vagy nem annyira sürgôs, mint gondoljuk. Az alfa-feleség valójában folyamatosan fél attól, hogy elveszti a kontrollt a rengeteg tennivaló felett. Erre az egyetlen megoldás az, ha megszabadulunk ettôl a félelemtôl. Tudni kell megosztani a felelôsséget a férjjel, és bízni kell abban, hogy ô is képes károkozás nélkül elvégezni az általa felvállalt feladatokat. És ha mégis becsúszik valami nem várt fordulat? Itt jön az elengedés művészete: nem baj. Nem kell mindennek tökéletesnek lennie.
A férjbôl magunk csinálunk hasznavehetetlen partnert: addig nyüstöljük, hogy nem csinált elég jól valamit, hogy végül egyáltalán nem fog semmit csinálni. Vissza kell rá adni a nadrágot, és hagyni, hogy hibázzon. Nagyon hamar belejön a szerepébe – feltéve, ha hagyjuk neki. Más választása egy alfa-feleségnek úgy sincs: hosszú távon vagy igaza lesz, vagy férje.
Tárkonyos zöldségleves hamis májgaluskával
Hozzávalók: 1 csokor leveszöldség, 30 dkg zöldborsó (bármilyen), 1 kis darab karalábé, 1 kis darab zeller, 3–4 db kisebb burgonya, petrezselyemzöld, 1 fej vöröshagyma, 2 dl tejföl, só, bors, ételízesítô, liszt, 2 teáskanál tárkony, olaj, 1 kis konzerv májkrém, 1 tojás, majoránna.
Elkészítés: A zöldségféléket megtisztítjuk, ízlés szerint felkockázzuk vagy karikára vágjuk. Kevés olajban a leveszöldséget, karalábét, zellert és borsót (ha friss illetve mirelit) megpároljuk, kevés lisztet szórunk rá, majd felöntjük vízzel. Ételízesítôvel, sóval, borssal fűszerezzük, beletesszük a hagymát (egészben szokás, akkor nem fô szét, és nem kell pecázni, ha valaki nem szereti) és a csokorba kötött petrezselymet. Mikor megfô, hozzáadjuk a tejfölt és a tárkonyt. Közben a májkrémet összekeverjük 1 tojással, annyi liszttel, hogy galuska sűrűségű masszát kapjunk, sóval, borssal, kevés majoránnával ízesítjük, majd teáskanállal a kész levesbe szaggatjuk.
Egészség
A sokoldalú borsmenta
(folytatás az elôzô lapszámból)
Gyógyhatásai
A borsmenta Európa összes országában, az Amerikai Egyesült Államokban és több ázsiai országban is, hivatalosan szerepel a gyógyszerkönyvekben. Fôleg aromás illóolajának köszönheti gyógyító erejét. Olaját a gyógyászatban gyógyteák és teakeverékek, szeszes kivonatok formájában használják.
Terápiás alkalmazásakor fokozza a nyálképzôdést, segíti az emésztést. Ideg- és gyomorerôsítô, enyhíti a hányingert, az emésztôrendszer sima izmainak elernyesztésével csökkenti a gyomorgörcsöt, szélhajtó és antiszeptikus hatású, valamint serkenti az epeműködést. A borsmentából készült tea ezért fogyókúra esetén is hasznos. Köhögés, hurut és torokfájás kezelésében is hatékony. Szeszes kivonata többféle fájdalomcsillapító szer alkotóeleme. Antireumatikus hatású kenôcsök, masszázs és fürdôolaj alkotórésze. Lumbágó és izomfájás esetén a bôrbe dörzsölve hat. A borsmentából nyert illóolaj több baktérium és gomba fejlôdését gátolja, valamint az ajak- és nemi herpesz vírusának elpusztításában is segít, továbbá enyhíti a migrén és a megfázás tüneteit. Gyakori alkotóeleme a gargalizáló szereknek, a köptetô és a hörgôk váladékát elfolyósító illóolajos anyagoknak, de orr- és légzéskönnyítô kenôcsöknek is fontos alkotórésze.
Felhasználása házilag
Friss hajtásait és leveleit közvetlenül virágzás elôtt, a korai órákban érdemes leszedni. Ha hajtásait szárítani akarjuk, akkor több hajtást vágjunk le ollóval. A beteg, fonnyadt leveleket távolítsuk el. Szárítás céljából fektessük két papírtörülközô közé, majd mikrohullámú sütôben 3–4 percig szárítsuk. A hajtásokat csokorba kötve, fejjel lefelé függesztve is száríthatjuk száraz, huzatos helyen. Közvetlen napfény ne érje. A mélyhűtôben, zárt csomagolásban fagyasztva száríthatjuk.
Teához szedjünk egy marék friss levelet, forrázzuk le egy bögre vízzel, és hagyjuk ázni 10 percig. A szárított leveleket zöldteafôzetben hagyjuk állni. Ha zöldséget párolunk, tegyünk az edénybe borsmentaágat. A teát elfogyaszthatjuk, hajat öblíthetünk vele, beletehetjük a fürdôvízbe. Noha rendkívül üdítô, élénkítô hatása van, koktélokba, gyümölcsökhöz, teákba keverve frissíti a leheletet is, különbözô fôételeknél is jó szolgálatot tesz kellemes, hűsítô íze. Tehát szószok, sültek, töltelékek és deszszertek ízesítésénél és díszítésénél is használhatjuk.
A fodormenta
Az egyik legkedveltebb gyógy- és fűszernövény a fodormenta. Az ókortól kezdve a bölcsesség szimbólumának tartották Latinul Mentha spicata. Rokonai megegyeznek a borsosmentáéval (Mentha piperita). Zöldmentának is hívják a fodormentát, belôle keresztezték ki a borsmentát is. Aromája kellemes, nem túl erôs, a legkevésbé csípôs mentafajta. Leveleit (még virágzás elôtt) használják a gyógyászatban. Frissítô, élénkítô hatású, teáját lázas meghülésekre és emésztési problémákra isszák. Serkenti a vérkeringést, görcsoldó. A konyhaművészetben igen gyakran használják, likôrök, cukorkák, italok ízesítôjeként.
Évelô növény, föld alatti kacsokkal. Kedveli a nedves, árnyékos helyeket. A tűzô napot is elviseli, de nem kedveli. Tôosztással, magról és dugványozással szaporítható. Könnyen szaporodik, gyorsan elnyomja a szomszédos növényeket, ezért érdemes külön cserépben nevelni. Levelei szárítással, vagy fagyasztással is tartósíthatók. Nyár derekán kezd legkorábban virágot bontani, könnyen, magától szaporodik.
Horoszkóp
június 18 – 24.
KOS (III.21-IV.20.)
Elszabaduló ösztönök, idônként felelôtlen szenvedélyesség jellemzi ezt a hetet. A szerelemben az elszántságot, cselekvést képviseli, nem riad vissza a nehézségektôl, mindenáron való megoldásra törekszik.
BIKA (IV.21-V.20)
A Bika nagyon kreatív, termékeny jegy. Ha helyzetben van, úgy tud adott dolgokat értékesíteni, struktúrákat kiépíteni, hogy azok komoly értéktöbbletet eredményeznek. Ennek fontos elôfeltétele a valakihez tartozás, a nyugodt háttér.
IKREK (V.21-VI.21.)
Oly sok dolgot talál izgalmasnak. Mindegyiket ismeri egy kicsit, de egyiket sem igazán. Idônként vannak olyan racionális döntései, amellyel szíve nem ért egyet. Igencsak fél az érzelmek ésszerűtlen világától.
RÁK (VI.22-VII.22.)
A héten Önnek a szokásosnál is óvatosabb életmódot kell követnie. Túl sok kiszámíthatatlan esemény zavarhatja alapvetôen nyugalomra és biztonságra törekvô személyiségét.
OROSZLÁN (VII.23-VIII.23.)
Nagy nyomás nehezedik most az Oroszlánra, vagy azért, mert partnere nem veszi ki részét a teendôkbôl, vagy mert megpróbál külön utakon járni. Abból nem lesz gond, ha ad neki egy kis szabadságot, de abból igen, ha sokáig magára hagyja.
SZŰZ (VIII.23-IX.21.)
Egyedülálló élményeket hozhat a jegy szülöttjének ez a hét. Testi ereje, kitartása és magabiztossága erôsödik, ezáltal tudatosabban képes személyes céljai következetes képviselésére. Kedvese pénzkereséssel van elfoglalva, Öntôl új ötleteket várnak a munkahelyen.
MÉRLEG (IX.24-X.23.)
Újra szerelmes a Mérleg szülöttje. Szerencsére most olyan valakibe, aki nem csak érzelmi, hanem értelmi partner is. Találkozásukat még nehezítheti a távolság, a másik fél kapcsolatának a folyamatban lévô lezárása.
SKORPIÓ (X.24-XI.22.)
Ezen a héten Ön a hétköznapi gondjaival a legtökéletesebben elboldogulhat, sôt, most olyan lelkierôvel van feltöltve, hogy a kihívásoknak is eleget tud tenni. Ügyeljen munkája minôségére, mert az összecsapva letudott feladatmegoldás nem méltó egy Skorpióhoz!
NYILAS (XI.23-XII.22)
A jelenlegi idôszak testi és lelki közérzetét pozitív értelemben továbberôsíti. Most azonban elôfordulhat, hogy pusztán érzelmi túlfűtöttség állapotában hoz döntéseket. Nemcsak a megjelenésével, hanem a földi élvezetek mesterfokon űzésével is elvarázsolhatja kedvesét.
BAK (XII.23-I.20.)
Önöknek ez az év egyik legjelentôsebb idôszaka, amikor rejtett álmaik is valóra válhatnak. Használják ki ezt az idôszakot! Nem mindennapi szerelembe bonyolódhatnak, talán még a józan eszüket is elveszítik.
VÍZÖNTÔ (I.21-II.19.)
Az évnek ez a része a Vízöntô-szülöttek számára mindig rendkívüli felpörgést hoz. Ilyenkor minden „csúcsra jár”, ilyenkor mindig robbanni készül. Na, mostanában lesz nehéz nyugalmas hétköznapokat teremtenie.
HALAK (II. 18-III 20.)
Pihenésre és nyugodt életritmusra lenne most szüksége minden Halak szülöttnek. Jelenleg arra is hajlamos, hogy irreálisan ítéljen meg helyzeteket, és elhamarkodottan cselekedjen. Aki valamilyen hitelen töri a fejét, várjon még!
ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...
Öreg székely ül a háza kertjében, és pipázik. Becsönget egy házaló a szegény székelyhez.
– Nagyon szép utazóbôröndöket tudok ajánlani...
– Minek az nekem?
– Hát ha például vonaton utazik uraságod, ebbe rakhatja a ruháit!
– És akkor üljek ott pucéron a pályaudvaron?!
* * *
Az öreg székely részegen megy haza, és beleesik a kútba. Kirohan hozzá az egész család, leengedik a kötelet, és elkezdik felhúzni. Mikor kibukkan a feje a kútból, elkezd rettentôen nevetni. Mondja neki az asszony:
– Ember, mit röhögsz, hisz épp, hogy csak megmentettük az életed!
– Azon röhögök, hogyha elengedném a kötelet, hogy hátra esnétek!
* * *
Egy férfi bemegy az ajándékboltba, és elkezdi a képeslapokat nézegetni. Az eladó odamegy hozzá, és megkérdi:
– Segíthetek valamiben?
– Igen, tud adni olyan képeslapot, amit a szerelmének szokott küldeni az ember?
– Hogyne, van egy olyan szövegű, hogy: „Életem egyetlen szerelmének”.
– Nagyon jó, kérem az egész dobozzal!
* * *
– Pistike, mondj egy tagadó mondatot!
– Gyuri megette az uzsonnámat.
– De hát hol van ebben a tagadás?
– Gyuri tagadja.
* * *
A rendôr megállítja a székely bácsit.
– Hé bátyám, mit visz azon a szekéren?
A székely odahajol a rendôr füléhez, és belesúgja:
– Szénát.
– És miért sugdolózik?
– Hogy a lovak ne kérjenek!
* * *
Két székely bácsi találkozik a piacon. Egyik kérdezi:
– Mit adtál a lovadnak tavaly, amikor kólikás volt?
– Korpát meg melaszt!
Egy hét múlva újra találkoznak:
– Korpát meg melaszt adtam a lovamnak, mégis megdöglött!
– Az enyém is!
* * *
Bemegy egy fickó a kocsmába, és odaszól a csaposnak:
– Egy sört gyorsan, mielôtt kitör a balhé!
A csapos kicsit meglepôdik, majd odagurít egy sört. Kis idô múlva megint odaszól a vendég a csaposnak:
– Még egy sört gyorsan, mielôtt kitör a balhé!
A csapos már kezd pánikba esni, de azért odaad még egy üveggel. Mikor harmadszor is sört kér a vendég, megkérdezi tôle:
– Bocsánat uram, de elôbb talán fizessen...
Erre a vendég:
– Na, kezdôdik a balhé...
* * *
Székely fiú hazaérkezik Budapestrôl, visz az apjának egy dobozos sört.
Az apja elveszi a sört, elôkapja a bicskáját, és kezdi bontani a dobozt.
Mire a fiú rászól:
– De idösapám! Itt ez a kallantyú. Arra való, hogy az ember meghúzza, és ki van nyitva a doboz.
– Na, igen! Annak, akinek nincsen bicskája!
* * *
Székely bácsika rohan a vonat után, végül csak lekési, a vonat akkor gördül ki a peronról, mikor odaér. Erre a bácsi:
– Eredj csak, eredj, a jegy úgyis nálam van!
Copyright (c) Kisújság Alapítvány - 2009
Ezen honlap tartalma (egészében vagy részleteiben) nem
sokszorosítható vagy publikálható semmilyen formában,
a kiadó előzetes beleegyezése nélkül!
|