Kisújság-olvasók figyelmébe!
Már kapható a:
GYERGYÓI KISÚJSÁG ÉVKÖNYV 2009.
A Gyergyói Kisújság szerkesztôsége lehetôséget biztosít arra, hogy a lapunkat ismerô, távolba szakadat gyergyóiak (és nemcsak) megrendelhessék a Gyergyói Kisújság évkönyvét.
Megrendeléseket az alábbi címeken (e-mail cím, postai cím), illetve telefonszámon fogadunk:
e-mail: kisujsag@hr.astral.ro
tel.: 004-0266-364.941
Postai cím: 535500 Gheorgheni, jud. Harghita, p-ta Libertătii nr. 22., Romania
A Gyergyói Kisújság lehetôséget biztosít arra is, hogy elôfizessenek a lapra mindazok, akik eddig csak internetes formában fértek hozzá kedvenc heti olvasnivalójukhoz.
A világ bármely pontján élô Kisújság-olvasók a fenti címeken, illetve telefonszámon fizethetnek elô lapunkra.
Gyergyói Kisújság ügyfélszolgálat
A politika lólába
Kilóg az már hosszan mindenhonnan, és már nagyon régen. Annyi lóláb van, hogy talán nincs is annyi ló a nagyon fejlett nemzetgazdaságunk EU-szabványos farmjain. Bizonyos kérdések, problémák, a társadalom, a közösség ügyes-bajos dolgainak „elpolitizálása” nem szokatlan jelenség. Azonban a politikum új generációja ma már sokkal ravaszabb, és természetszerűleg alávalóbb is. Figyelik mostanában ezt a sok zászlóbontást? Látják, ahogy nagyon ügyesen lovat adnak az elégedetlen polgár alá? Ahogy céltudatosan fellázítják az embereket? Ahogy csalafinta módon keverik a... műbalhékat? Tudják, hogy ezek a lépések egy jó elôre megtervezett forgatókönyv fejezetei? Hát, azt igen, hogy ezek a kedves, értünk aggódó, agitáló fiatalemberek mekkorákat nevetnek egy-egy jól sikerült fórum, aláírásgyűjtés, népgyűlés, tiltakozás után? Azt mondják, a kacagás hizlal, hát meg is látszik rajtuk. Ismerik a tipikus politikusfazont: dagadt, kerek fej, méretes toka, semmi nyak, kitapinthatatlan gerinc, tekintélyes pocak, a törzshöz viszonyítva aránytalan lábak, és irányíthatatlanul hadonászó kezek. Nézzenek csak körül, na, hányra illik a sablon? Ezen túl pedig mindenikük valamiféle hipnózissal bír. Mélyen belenéz a szemedbe, és máris hiszed, amit mond, és indulsz is szavazni rá.
Igen, ez a politika. Semmi sem történik véletlenül, és fôképp nem értünk, választókért, egyszerű polgárokért. Gondoljunk csak bele, miért is érdekelné a politikust, hogy nekünk éppen nincs meleg vizünk, vagy fűtésünk, vagy egyéb másunk, mikor neki már rég mindene megvan, magánháza vagy saját fűtésrendszere vagy bojlere, és a szerénynek alig mondható fizetésébôl meg sem kottyan kifizetnie a költségeket. Ám teljesen más a helyzet politikai síkon. Ott egyik percrôl a másikra minden megváltozhat. A pozíciókat ôrizni, erôsíteni, a létezô vagy a lehetséges ellenfeleket pedig gyengíteni, hitelteleníteni kell, s ha alkalom adódik, akkor letörölni a politikai palettáról. Nem vétett, de még véthet! – ismerôs, nem? Tehát nem véletlenek ezek az „ad hoc” fórumok, sem a fórumokon bekiabáló („mongyon le!”) intelligenciák, az intelligenciákkal szimpatizálók („ja, monyon le!”) társasága, az ezekkel együtt érzô („igaza van az embereknek!”) képviselôk, sem a teljesen „pártatlan” moderátorok. Érdekes, hogy Iosif bácsi ámokfutásszerű elsô éve után a tisztelt „kocsmatársak” nem hívtak össze fórumot, pedig akkor még sok „megvalósításnak” elejét lehetett volna venni.
A jó (ez esetben nem a rendes, becsületes, segítôkész emberekre értendô a jelzô) politikus sosem a mában él, hosszú évekkel elôrébb, a jövôben jár. Általában azért tűnnek olyan révetegnek, szórakozottnak, blazírtnak, hiszen a jelent már rég megtervezték, és semmi újat nem hoz számukra, nincs meglepetés. Választások táján egy picit teszik, hogy izgulnak, de csakis a szavazók kedvéért, ugyanis mindenféle eredményt elôreláttak, és minden változatra kész a forgatókönyvük. Van, amiben szerepel a tisztelt közönség, van, amiben egyáltalán nem. Így mindenféle válság idején, naná, hogy szerepet kapunk. Rövid epizódszerepet. Csak amíg megfenyegetjük az EU-t, a kormányt, az államfôt, a minisztereket, az ellenpártot, az ellenpárt vezetôit, az ellenpárt vezetôinek munkatársait, a másként gondolkodó szomszédot, a feleségét, a feleségünket, önmagunkat. Miután mi jól gatyába ráztuk a rendszert, azután ôk leülnek tárgyalni, hogy a nekünk ígért habos tortából minél elônyösebb szeletet tudjanak kialkudni saját maguk részére. De ez már csak patkó a kilógó lólábon...
Ábrahám Imre
Polgármesteri sajtótájékoztató
Keddi sajtótájékoztatóján a polgármester, Mezei János a péntek estére szervezett lakossági fórummal kapcsolatban fejtette ki véleményét. Hangsúlyozta, a képviselôtestület egyöntetűen elfogadta a szakmai befektetô bevonását, és ô ezt az irányt követi. Ploieşti példáját hozta fel, ott is szakmai befektetô működteti a fűtésrendszert, és elégedettek a lakók és a városvezetés.
* * *
A terelôutat tervezô cég képviselôivel tárgyalt a héten Mezei János. Több változatról beszéltek, de eddig az a variáns a legmegfelelôbb, amely szerint a terelôút afféle fél körgyűrűt alkotna. A Tekerôpatak felé haladó utat a Szárhegy felé haladó úttal kötné össze félkört alkotva, ugyanakkor a terelôút a Gyilkostói úttal is össze lenne kötve.
* * *
Az augusztusi Kokojza-fesztivállal kapcsolatban elmondta, szórakoztató jellegű lesz, és nem igényel akkora anyagi befektetést a várostól, hogy a Szent Miklós Napok rovására menne. Ezzel a fesztivállal valami újat szerettünk volna szervezni – mondta, és támogatók segítségével meg tudjuk oldani.
* * *
A polgármestert arra kértük, számoljon be eddigi, egyéves tevékenységérôl, munkájáról. Amint ígérte, a hónap folyamán megteszi ezt, és minden lakóhoz eljut majd.
Rancz Enikô
Visszapillantó (25.)
Az 1909-ben megjelenô Gyergyó szerkesztôi, a Tárca című rovatban, minden lapszámban közöltek irodalmi alkotásokat is. Nemrég említettük Mátrai Ferenc Béla nevét, akit a lap munkatársának neveztek, s két kötetet is kiadott egymásután. A kollegája, aki novelláskötetét ajánlotta, azt is megemlítette, ha még emlékeznek rá, hogy rímesen írta a próza műfajba tartozó novellát, s hogy ez bizony nem minden esetben vált kötete elônyére. Nincs Mátrai Ferenc Béla köteirôl tudomásom, de tény, alkotó kedve a város kultúrtörténetének is része, tehát nem mehetünk el mellette úgy, hogy bár az érdekesség kedvéért meg ne említenénk. Az 1909. június utolsó vasárnapján megjelent számban két versét is közlik. Bemutatására kevés lenne e néhány sor, de arra talán elég, hogy valamit megtudjunk róla. A harang című verse így szól: „Kong… kong a harang… /Tüzet kiált az éjszakába…/Cseng völgyben alant/ Hiveknek esdô hô imára./ Giling, giling… mondja reggel/ Amikor az égre nap kel./ Azután rázengi búsan/ Olyankor, ha temetés van.”
Másik e számban közölt verese a „Ha csendes vagyok
Ha csendes vagyok, unalmas szótalan,/ Ne kérdjétek, mi a bajom;/ A lelkemben valami ég ilyenkor/ Valami sajog, fáj nagyon.// Hagyjatok magamra. Ha mondanám is./ Kit érdekelne történetem…,/ Nektek valóság kell. Az enyém az álom,/ El úgyse jönnétek velem.”
Hétköznapibb, ám bizonyára többek által nagyobb figyelemmel olvasott közhasznú írást is közölt a lap. Érdekessége, hogy édesapám még a ’60-as években is e tanácsok szerint tartotta a nyulainkat. Ma már mások e tápos világban a követelmények, de bevallom, ha nyulat tenyésztenék, csak e tanácsok szerint tenném, mert én is így tanultam. De lássuk, mit ajánlott 100 évvel ezelôtt a szakember:
„Rövid utasitás kezdô tenyésztôknek. (…) Nyulólul vagy istálóul használhatunk valamely (legalább 110–110–70 cm méretü) faládát vagy készíthetünk számukra egy vagy többrekeszes ólakat. A rendes takarmányozás céljaira mindazon anyagokat felhasználhatjuk, a melyeket barmainknak szoktunk adni. Tehát zöldtakarmányt, szénát, zabot, árpát, kerti- és konyhai hulladékot adhatunk. Óvakodnunk kell ellenben attól, hogy rothadt, dohos ételt etessünk állatainkkal. Ügyelnünk kell ugyanakkor arra, hogy nyulaink ne jussanak egy etetéskor igen sok nedvességet tartalmazó takarmányhoz, illetve ellensulyozzuk az ily takarmány viztartalmát száraz takarmány etetésével (szénával, zabbal).
A nagyfajta (belga óriás, bécsi kék) stb. nyulakat igen tápláló ételekkel kell tartanunk.
Adjunk ezeknek reggel fôt burgonyából (vagy hajából) forrázott korpából vagy árpából gyúrt sózott tésztaszerű, ugynevezett lágyételbôl egy maréknyit.
Délben zöldtakarmányt (réti füvet, lóherét, falombot) adunk állatainknak. Este pedig egy marék zabot. A kisebb fajta nyulaknak reggel zöldtakarmányt, este pedig egy kevés zabot adunk. Ezek mellett gondoskodjunk, hogy állandóan jó leveles széna legyen a szénarácsban. (…)”
Egy mindig idôszerű téma:
„– Az iskolaév elmúltával aktuálisá válik a kérdés, mi lesz fiainkból? Pályát kell választanunk, pedig olyat, amelyen biztos és könnyű a megélhetés. Sok szülônek ezer gondot okoz a pályaválasztás, mert alig van hazánkban pálya, melyrôl nem volna elterjedve, hogy túltömött, a boldogulás felette nehéz. Az illetékes körök pedig nem tesznek egyebet, mint hogy figyelmeztetik az életbe lépô ifjakat arra, hogy erre vagy amarra a pályára ne lépjenek. Tanáccsal azonban nem szolgálnak. E bajon próbál némikép segíteni az a fôispáni átirat, mely a napokban érkezett lapunkhoz. Az átirat szerint azon székely fiuk, kik magukat ipari képzésre magán iparoshoz elhelyeztetni óhajtják, július 15-ig jelentkezni tartoznak az iparfejlesztô bizottságnál. A szülôk vagy gyámok igényüket szóval vagy irásban a választott mesterség bemondásával bejelentik a bizottság jegyzôjénél, Zalán István fôispáni titkárnál, beadják a keresztlevelet, iskolai, orvosi- és szegénységi bizonyitványt és a titkár gondoskodik a kérelmezôk elhelyezésérôl. Inast keresô mesterek szintén jelentkezni tartoznak a fent említett határidôn belül.”
Érdekes hír. Ma hasonlóra gondolni se mernénk.
„Rendjelviselési engedély. A király – amint a hivatalos lap közli – megengedte, hogy dr. Fejér Antal ügyvéd, volt orsz. gyűlési képviselô a Csiki Lapok felelôs szerkesztôje a pápa által adományozott Szent Szilveszter rend lovagkeresztjét elfogadja és viselje.”
Képzeljék el, pl. az Ezüst Fenyô-díjas „erdôvédôinket”, vagy a forradalom hôseit, ha ilyen engedély is kellett volna kitüntetésük elfogadásához, elnyeréséhez, esetenként bitorlásához…
Szemlézi: Bajna György
Lakossági körkérdés
Mit tettek Értem?
A városvezetôm Értem – olvashattuk több mint egy évvel ezelôtt a helyhatósági választások kampányában Mezei János szórólapján. A hátoldalon pontokba szedve a programja, az ígéretek, azaz, amit Értem tesz: elszámoltatható és felelôsségre vonható
városvezetés megteremtése, állandó párbeszéd a lakossággal, a város köztisztasági gondjainak rendezése, az infrastruktúra korszerűsítése, a turizmus – mint leendô legfôbb bevételi forrás – feltételeinek megteremtése, a gazdálkodás fontosságának erôsítése, az elvándorlás megakadályozása és munkahelyteremtés, Gyergyószentmiklós hagyományos értékeinek újra a köztudatba emelése, a cigány kérdés megoldása, a kóbor kutyák problémájának megoldása.
Mindenki elgondolkodhat, mi történt a választások óta, az új városvezetés elsô egy éve alatt…
Mi körkérdésünk során arra kértük a járókelôket, fogalmazzák meg, mit gondolnak az új városvezetés, a polgármester egyéves tevékenységérôl.
G. D.: Tegnap éppen a férjemmel errôl beszéltünk. Általában mindegyik polgármester annyit ígér, mindig remélünk, hogy hátha valaki tesz valamit értünk. És most sem látok semmi változást. Ahhoz, hogy az unió tagja vagyunk, egyre rosszabb a helyzet: meleg víz, fűtés, utak, nem beszélve a gyereknap megszervezésérôl. Azt ígérték, utólag megszervezik, és sehol semmi. Gyermekem van, ez is fontos. Ki vagyok ábrándulva teljesen. Nem is csodálkozom, hogy egyre kevesebben mennek el választani, szavazni. Semmi értelme nincs, mert semmi sem változik.
G. Z.: Amíg beletanul, nehéz. De kezdett alakulni, kezd beletanulni, és kezd látszani a munkája. Utakat javíttat, a város tisztaságáról is gondoskodik. Próbálkozik. Nehéz lehet.
R. Á.: Mindenki látja, hogy nem történik semmi. Elvárnám, hogy mozogjon, és tegyen ezt-azt. Fejlôdést szeretnék látni.
B. I.: Nagyon értékelem az igyekezetét, a munkáját. Látszik, hogy van eredménye, mindent megtesz azért, hogy a város problémáit megoldja. Persze, ez nem csak az ô hozzáállásától függ, mert vannak akadályok, problémák, amelyeket közösen kellene megoldani, és nem sikerül úgy, ahogy a polgármester szeretné. A város szépítésében, a szemetesekben, a parkokon, az utakon látszik az eredmény. Viszont engem aggaszt a fűtés problémája.
M. R.: Nem tudom, nem érdekel, nem foglalkozom ilyesmivel.
GY. K.: Nagyon ügyesek, nagyon sajnáljuk, hogy nincs pénz az elképzelésekhez.
Z. A.: Próbálkoznak. Takarítanak, de az emberek is mellé kellene álljanak. De csak beszélni és elvárni tudnak.
A. K.: Az utakat nem csinálták meg úgy, ahogy kellene. Én akkor lennék elégedett, ha a fôtér és a fôbb útvonalak rendbe lennének téve.
B. E.: Nem látok tényleges fejlôdést. Igaz, a szemételszállítás jobb, és nincs akkora por, ez észrevehetô, de különben semmi sem változott.
R. M.: A kezdeti lendület elszállt, illetve csak a lendülettel maradtunk. Úgy nekiindulnak mindennek, sok esetben jó megoldásnak tűnnek, aztán mindenki elfelejti, és egy új, más dologról kezd beszélni. Igen, sokat beszélnek, de a tett hiányzik. S valahogy ez történik mindenkivel, aki odakerül a hivatalhoz.
D. F.: Igazán látványos fejlôdés egy év leforgása alatt nem várható, de legalább a fejlôdés csírái kellene látszódjanak. Kicsi foltozás, takarítás mind semmi, ha az égetô kérdéseket napról napra halogatjuk, és mindjárt nyakunkon a fűtésszezon. S ez még csak egy probléma.
Rancz Enikô
Lakossági fórum – szakmai döntés szülessen
Aláírásgyűjtésbe kezdenek a szervezôk
Az egymás mellett való elbeszéléstôl és személyeskedéstôl nem volt mentes az a lakossági fórum, melyet pénteken este tartottak, és amely közel kétszáz tömbházlakót érdekelt. A helyi RMDSZ által szervezett több mint négyórás találkozó indulatokkal tűzdeltre sikeredett. A távhôszolgáltatás és a melegvíz-szolgáltatás témában érintettek válaszoltak a tömbházlakók kérdéseire. A lakossági fórum nem érte el a célját, ugyanis megegyezés nem született, megoldást nem találtak, a lakók elégedetlenségüket fejezték ki, a szakmai befektetô ellen szóltak. A meghívott szakemberek félelmüket fejezték ki a szolgáltatások kiadásával kapcsolatosan.
A fórumon jelen volt Mezei János polgármester, Barti Tihamér városi RMDSZ-elnök, Pál Árpád parlamenti képviselô, Szôcs Tivadar, a közüzem igazgatója, valamint a szakmabeliek is meghívást kaptak: Somodi Zoltán a közüzem volt technikai igazgatója, Pál Árpád, a csíkszeredai közüzem technikai igazgatója és Rusz Sándor, a székelyudvarhelyi közüzem volt igazgatója. A moderátor szerepét Kótai Levente látta el.
Több lakó is kifogásolta, hogy politikai színezettel töltve döntenek bizonyos dolgokról; a szolgáltató kötelessége, hogy szolgáltasson, nekünk meg az a kötelességünk, hogy fizessünk; ne lakásunk, hanem otthonunk legyen – mondták.
Az adósság miatti gázelzárásról, a melegvíz-szolgáltatás hiányáról, a kintlévôségekrôl, valamint azok behajtásáról szólt a polgármester. Elmondta, százhúsz per van elindítva, hat család kilakoltatására kerül sor, viszont az egész tartozás felhajtása idôigényes.
A lakók felszólalásukban többször hangsúlyozták: vesztesek lesznek, erre reagálva a polgármester elmondta: itt nem lesznek vesztesek, fontos-e, hogy ki szolgáltat, vagy az a fontos, hogy mit, hogyan szolgáltat? – tette fel a kérdést.
Majd szakmai dolgokra terelték a szót. A fűtéshálózat rehabilitálásához szükséges csövek felhasználhatóságáról szóltak az érintettek, Kontesveller József, Vincze János, majd az árak kiszámítása is szóba került, melyrôl az országos ügynökség, majd ezt követôen a tanácstestület dönt.
Szakmai befektetô vagy közhasznú társaság? – tevôdött fel a kérdés annak ellenére, hogy a lakóknak nincs szavazati joguk ez ügyben. Errôl már korábban döntött a városi tanácstestület, egyöntetűen szavaztak arról, hogy megbízzák a polgármestert, szakmai befektetô irányába mozdul a város.
A jelenlévôk közül Pál Árpád parlamenti képviselô a közhasznú társaság mellett állt ki, és elmondta, segíteni akar, hogy a város kilábaljon ebbôl a helyzetbôl, ehhez viszont naprakész teljes dokumentációk letétele szükséges. Továbbá elmondta, ne arra fogják, hogy eladósodtak, a városvezetés rájátszott, hogy ez a helyzet kialakuljon. Mint mondta, július 1-je és 10-e között, ha kap a várostól dokumentációt, ígéretet kapott Bukarestben, hogy tudnak segíteni.
Szôcs Tivadar közüzem-igazgató elmondta, a jól működô szolgáltatáshoz elengedhetetlen az a láncszem, mely ez esetben a fogyasztó, akinek a szolgáltatásért kötelezô fizetnie. A gázprobléma megoldódik, ha fizetünk, de most se pénz, se posztó – mondta, hozzátéve, Szentmiklós talán az országban az egyetlen olyan város, ahol nem működnek lakótársulási szövetségek.
Somodi Zoltán, a közüzem volt technikai igazgatója ismeri a közüzem helyzetét, elmondta, mai napig nincs a városnak meg a megvalósíthatósági tanulmánya a fűtés rehabilitálására. A kormánytámogatás esetleg 30–40 százalékos önrésszel valósulhatna meg. A beruházás reális értéke 17,6 millió lej. A magán viszont nem azért jön a városba, hogy megmentsen, azért jön, mert profitot akar. A két befektetés között a különbség az ár lesz, amit havonta gigakalóriánként a lakók fizetni fognak.
Kontesveller József elmondta, ha 51% magánkézben lesz, a kormány nem támogat, és különben voltak és vannak tervek, függetlenül attól, hogy az Somodinak tetszik vagy nem.
Volt lakó, aki úgy látja, nem kellett volna műanyag szemeteskukákat vásárolni és kihelyezni a negyedekbe, ha nincs pénz, nagy az adósság. Volt, aki azt szerette volna megtudni, mennyit kell fizetnie egy vagy tíz év múlva a fűtésre, rakasson-e csempekályhát. Kérése az volt, szakmai döntés szülessen.
Vadász Szatmári István tanácsos úgy látja, az adósság nôni fog, és ha nem lesz szakmai befektetô ôsztôl, csak szemetet és hideg vizet fog számlázni a közüzem. Barti Tihamér hangsúlyozta, nem híve a partnerségnek, a szakmai befektetônek, és Pál Árpád csíkszeredai illetékest kérte fel, ismertesse a megyeszékhelyi közüzem működését, a fűtésrendszer rehabilitálását. Mindenekelôtt egy terv szükségességét hangsúlyozta a csíkszeredai szakember. Majd Rusz Sándor a székelyudvarhelyi közüzemrôl szólt, mely az eladósodást követôen szakmai befektetôvel akart kimászni a csávából, és sajnos, még jobban belekeveredett, a Szász Jenô polgármesterrel kötött szerzôdést nem tartotta. Most a szolgáltatás a városhoz került vissza, és közösen dolgoznak a városvezetéssel. Mindkét meghívott a lakószövetségek fontosságát emelte ki.
Bálint Kinga a Hargita Gáz részérôl volt jelen, és kérdése az volt, mikor fizeti ki a közüzem a tartozását, ahogy fizet, visszakapcsolják a gázt, továbbá egy ajánlatról is szólt, melyre még nem kaptak választ.
Árus Zsolt is szót kapott, elmondta, szó nincs arról, hogy eladnák, a kiút az, hogy valaki pénzt hozzon a városba. Pál Árpád feltételezhetôen mindent megtett, hogy pénzt hozzon a városba, nem tudott. Ha valakinek van ötlete, tud megoldást, mondja el. Az adósságot meg kell adni, mert ha nem, nem lesz se meleg víz, se fűtés.
Voltak, akik javasolták, mondjon le a polgármester…
A korábban felvett hitelt törleszteni kell, az adósság nagy, bármilyen pályázathoz az önrészt a város kell kitegye. Mibôl? Nem kell csempekályhát építtetni, mondta, és korábbi ellenfelének, dr. Weil Gyulának is válaszolt kérdésére, miszerint a lépcsôházukban lévô lakásukba nyugodtan cseréljék ki a vezetékeket. A polgármester és a közüzem igazgatója közösen kérték a lakókat, törlesszék adósságaikat.
* * *
Barti Tihamér szervezôt a több mint négyórás fórum után kérdeztük, hogyan értékeli az általa kezdeményezett találkozót.
– Arra gondoltam, látva a polgármester azon akaratát, hogy a közszolgáltatást mégis ki akarja adni, hogy aláírásgyűjtésbe kezdünk az elkövetkezô idôszakban. Kész vagyok bármilyen legális nyomásgyakorlásra annak érdekében, hogy arra késztessük, vegye figyelembe a lakók véleményét, hiszen a lakossági felmérést ôk készítették, melybôl kiderült, hogy háromnegyede azt akarja, hogy maradjon meg a közhasznú társaság. Bosszantó, hogy a közösséget érintô döntésekben nem veszik figyelembe a lakók véleményét. Nem fogadhatom el azt, hogy elzárják a gázt, és nem tartanak sajtótájékoztatót.
Hogy mit gondol a városi RMDSZ-elnök arról, hogy a testület egyhangúlag szavazta meg a szakmai befektetô irányába való elmozdulást, elmondta, kérdôre is vonták az RMDSZ-tanácsosokat, hogy a választmányi döntéssel ellentétben döntöttek. Nem hiszem, hogy tizenöt évre elkötelezni a várost járható út.
Szôcs Tivadar, a közüzem igazgatója elmondta, minden napra 0,5 százalék kamatot kell fizessen a közüzem a tartozás után. És azt szeretnék, hogy aki fogyaszt, fizessen is.
Mezei János polgármestert arra kértük a fórumot követôen, hogy mondja el, megváltozott-e a véleménye a lakók által megfogalmazottak, elmondottak kapcsán.
– Az igény és a realitás között nagy a különbség. A reális helyzeteket felmérve, azt mérlegelve fogunk eljárni. Azzal indultunk, hogy a szolgáltatásokat meg kell tartani a városnak, de sajnos, annyira begyűrűzôdött a probléma, hogy nem tud más megoldást mondani sem a képviselô úr, sem más. A kormánypénz mellé kell tenni a harminc vagy negyven százalékot, ez majdnem a város évi költségvetését jelenti. Akkor mit csinálunk, mit mondok azoknak a lakóknak, akik nem tömbházban laknak.
Érvényes tanácshatározat van, mely a szakmai befektetô mellett szól, felülbírálható-e ez a döntés, kérdeztük a polgármestert, aki elmondta, ha egyetlen fénysugár is lesz arra, hogy meg tudják oldani, mindenképpen.
– Nem akarom lebénítani a várost csak a tömbházak fűtése miatt. Meg kell oldjuk, és a lehetô legelônyösebben. Itt akarunk élni Gyergyószentmiklóson. Nem szabad felülni olyan emberek szavára, akik csak részleteket tudnak, rosszindulatból beszélnek vagy kampányolnak. Megnyugtatok mindenkit, megoldjuk, hogy hamarosan meleg víz legyen és fűtés a télire, a dán kazánt is szeretnénk összekapcsolni a Virág negyedi kazánházzal. Türelmet kérek.
* * *
Barti Tihamér RMDSZ-elnök sajtótájékoztató keretében hétfôn nyilatkozott arról, hogy a pénteki fórum nem nevezhetô sikeresnek, mert nem tudott megnyugtató választ adni a tömbházlakóknak a polgármester. Köszöni a lakók részvételét, és mint mondta, egy további lépésre szánták el magukat. Aláírásgyűjtésbe kezdenek kedden a szakmai befektetô ellen, mondta Barti Tihamér. Lakásról lakásra járva fogják felkeresni a tömbházlakókat, hogy véleményüket aláírásukkal is megerôsítsék.
Barti nehezteli azt is, hogy Vadász Szatmári István a Magyar Polgári Párt gyergyószentmiklósi elnökének felszólalásában cinizmust vélt felfedezni, abban a tekintetben, ahogyan kijelentette, hogy ha nem lesz szakmai befektetô, nem lesz ôszre csak szemét- és hidegvízszámlázás. Barti azt is elmondta, úgy véli, Mezei visszaél a hatalmával, és fenyegeti. A fórum lejárta után azt mondta, bezárhatom a kultúrházat, mert egy banit sem kapok, felháborító, ezt többen is hallották, mondta Barti Tihamér.
* * *
Keddi sajtótájékoztatóján Mezei János polgármester a lakossági fórumról is szólt. Elmondta, nem akarja politikai csatatérré alakítani a fűtés- és melegvíz-szolgáltatás körül kialakult helyzetet. Az aláírásgyűjtéssel kapcsolatban elmondta, nem engedhetjük meg, hogy pártpolitikai meggondolásból meggátolják a fejlesztést. Az aláírásgyűjtés nem oldja meg a problémát. Döntést azok az emberek hozhatnak, akiket erre feljogosítottak, hozzátette azt is, hogy hétfôn Bukarestben tárgyalt az illetékesekkel, és tett le kérést a helyzet megoldása érdekében. Megnyugtatom a lakókat, megoldjuk a problémát, hogy biztonságos, anyagilag elérhetô fűtés és meleg víz legyen.
Baricz-Tamás Imola
Ahol a panasznak helye van
A közrendi hatóság Gyergyói-medencei képviselôje, Suciu Gábor tart fogadóórát minden csütörtökön 3 és 4 óra között a Szabadság tér 17. szám alatti megyei tanács által nyitott irodában. A Megyei Közrendi Hatóság működését a 218/2002-es rendôrség működését is szabályzó törvény, valamint a 787/2002-es Kormányhatározat szabályozza. A konzultatív szereppel rendelkezô hatóság a rendôrség tevékenységét kivizsgáló, munkáját követô hatóság, mely a közrend hatékonyságának növelése érdekében tevékenykedik, tudtuk meg Suciu Gábortól.
Tizenegy tagot számlál a bizottság, és három közösségi képviselôje van. A közrendészeti hatóság feladatairól, munkájáról Suciu Gábor, a Gyergyói-medence közösségi képviselôje számolt be.
Megtudtuk, az emberjogi panaszok, valamint a szakmai standardok betartásával foglalkozó bizottságban tevékenykedik Suciu Gábor.
– Elsôsorban a közrenddel kapcsolatos meglátásokat, esetleg panaszokat szeretnénk orvosolni, de ehhez a lakók segítségére van szükségünk. Ha bárkinek, bármilyen közrenddel kapcsolatos meglátása van, keressen fel. Azt szeretném, ha sikerülne feltérképezni a várost, úgymond veszélyzónák szerint. Ha a lakók úgy látják, hogy környezetük közrend szempontjából nem eléggé biztonságos, akkor jöjjenek, hogy közösen tudjunk lépni, az illetékes szerveket értesítve találjunk megoldást. A másik fontos dolog: a rendôrséggel kapcsolatban is várunk véleményeket, esetleg panaszokat is. A törvénytelen letelepedéseket is jelenthetik a lakók, természetesen írásban. Minden írásos panaszt a hatóság kivizsgál, annak ellenére, hogy konzultatív szerepe van a hatóságnak, nyomást tud gyakorolni az illetô intézményre a felvetôdô probléma megoldása érdekében.
Ha panaszuk van, csütörtökönként 3 és 4 óra között keressék fel a Szabadság tér 17. szám alatti irodában a közrendi hatóság Gyergyó-területi képviselôjét.
Baricz-Tamás Imola
A központi fűtésrôl, közérthetôen
Fórum volt pénteken a városi művelôdési központban. A téma a tömbházak fűtése, meleg vize. Aktuális kérdések, de nem csak ma, hanem amióta a lakónegyedek felépültek.
Indulásból hadd szögezzem le, hogy nem célszerű a témát politikai síkra terelni, hisz minden párt szavazói egyformán fáznak, ha nincs fűtés, illetve minden párt képviselôi egy emberként kell azon dolgozzanak, hogy a probléma megoldódjon. Ilyen téren örvendetes, hogy a városi képviselôtestület május végén egyhangú döntést hozott a rendszer fejlesztései, és működtetése ügyében.
Abban is megállapodhatunk, hogy nincs különösebb értelme a múlt hibáiról beszélni, mert az maximum viták gerjesztésére jó, a megoldáshoz nem visz közelebb. A jelenlegi helyzet objektíven így néz ki:
– Van egy leromlott rendszer, aminek egyes részein (elsôsorban a Virág negyed déli részén) a fűtôvíznek több mint fele elfolyik a földben. Ez a veszteség a céget terheli, mert a lakók csak azt a fogyasztást fizetik, amit a lépcsôházban felszerelt hômennyiségmérôk mérnek. A helyzet évrôl évre romlik, hamis azt mondani, hogy ha tavaly még működött, akkor egy-két évet még biztos kibír.
– a 2005-ben felvett 5 millió lejes hitelbôl még meg kell adni 3,8 millió lejt, s míg ezt nem törlesztjük, addig a havonta fizetendô kamat 52 000 lej (520 millió régi lej).
– Csak a Hargita Gáznak több mint 1,5 millió lejjel tartozik a Közüzem, ezen- kívül vannak adósságai az áramszolgáltató, meg egyéb beszállítói felé. Ezeket a tartozásokat akkor sem tudnák mind kifizetni, ha egyik napról a másikra be tudnák hajtani az összes pénzt, amivel nekik tartoznak a fogyasztók.
Erre kell olyan megoldást találni, hogy minél hamarabb legyen újra meleg víz a Bucsin és a Virág negyedben, s télire pedig fűtés.
A lehetséges megoldások
A fórumon is kiderült, hogy állami forrásban reménykedni nem lehet, az állam adott ilyen célra éveken keresztül, de most már nem ad. Célzott támogatást lehet kunyerálni a kormánytól, de aki figyelemmel kíséri a folyamatokat, az láthatja, hogy a kormány nemrég is osztogatott pénzeket, de azokból magyar településre nem jutott. Pál Árpádtól, pár hónapig a tanácsadómként, majd azóta képviselôként, csak egy dolgot kértem: elevenítse fel régi ismeretségeit, vesse latba tisztségét, s szerezzen kormánypénzt. Egyéves erôfeszítései nyomán egyetlen lej sem érkezett. De ha valami csoda folytán az állam holnap felajánlana egy zsák pénzt, azt csak úgy kaphatnánk meg, ha a teljes összeg 40%-át a város önrészként kiteszi. Ilyen feltételekkel pályázhatnak nagyobb városok, ahol sokkal több pénz van, de Gyergyószentmiklós egész évi költségvetése (11 millió lej) is kevés lenne erre a célra. Ez tehát zsákutca.
Uniós forrásokra lehet pályázni, de az egyrészt idôigényes, másrészt bizonytalan. Márpedig a rendszer állapota nem engedi meg, hogy várakozzunk. Vannak olyan javítások, amelyeket ha az idén nem végeznek el, akkor bizonytalan, hogy lehet-e fűteni a Virág negyed déli részében, s ha lehet is, hatalmas veszteségekkel, azokat pedig nincs honnan fedezni. Nem beszélve arról, hogy az adósság törlesztésére az EU egy vasat se fog adni soha, márpedig ha valamilyen csoda folytán a következô hónapokban tökéletesen felújítanánk az egész rendszert, akkor sem lehetne beindítani a melegvíz-szolgáltatást, majd ôsszel a fűtést, mert a Hargita Gáz többet nem hitelez. Azt pedig tapasztalatból tudjuk, hogy amikor nincs szolgáltatás, akkor az adósok nem a régi tartozást fizetik, hanem inkább fát vesznek, hogy bár az legyen télire. Ördögi kör ez, amibôl csak úgy lehet kitörni, ha pénzt szerzünk az adósság kifizetésére s a javítások elvégzésére.
Ilyen körülmények között a szakmai befektetô maradt az egyetlen járható út. Pénz is hoz, meg tudást is egyszerre. Ha ennek eredményeként egy olyan cég jön létre, amelyikben a város a többségi tulajdonos (tehát ô diktál), akkor az semmiféle veszélyt nem jelent se a városra, se a tömbházlakókra, ha pedig valami rosszul alakulna, akkor a város kezében van a lehetôség, hogy az együttműködést önhatalmúlag megszakítsa. Ennek kapcsán fontos megjegyezni, hogy az év eleji felmérés szerint a lakosság nagyobbik része vállalja azt is, hogy a szolgáltatás minôsége nem javul, idônként kiesések vannak, ha cserében az ár nem emelkedik. Ezt az óhajt természetesen figyelembe vesszük.
Veszélyek?
Kétségtelen, hogy ezzel kapcsolatban félelmek fogalmazódnak meg, veszélyekkel is riogatják a lakókat. Ezekrôl is beszélni kell, lássuk tehát:
– Tudni kell, hogy se a céget, se a szolgáltatást, se a város vagyonát eladni nem lehet, ezt törvény tiltja. Szó sem lehet tehát privatizációról, a város vagyonának az átjátszásáról, s egyéb hasonlókról. Hasonlóképpen, bármilyen pénzbôl történjen a hálózat javítása, fejlesztése, a hálózat továbbra is a város tulajdonában marad a törvény értelmében. (Több olyan utca van, ahol a lakók adták össze a pénzt a vízvezeték lefektetésére, de tudja mindenki, hogy attól a vezeték a város tulajdona.)
– Az árakat senki sem állapíthatja meg a maga kénye-kedve szerint. Bárki legyen a szolgáltató, az árat gazdasági számításokkal indokolni kell, s minden változtatást egyszer a bukaresti szakhatóság kell véleményezzen, majd utána a városi képviselôtestület kell jóváhagyja. Alaptalan tehát minden félelem, miszerint az árak az egekbe szöknek, nem lehet majd megfizetni ôket. No meg ésszerűen gondolkozva, a szakmai befektetô célja sem az, hogy idehozzon egy csomó pénzt, azt csövek formájában elássa a földbe, majd jó alaposan megemelje a szolgáltatás árát, mire mindenki leválik a rendszerrôl, s inkább kályhát vesz, a cég pedig marad a veszteséggel. Neki a célja az, hogy minél több fogyasztó legyen a hálózaton, hogy a fogyasztói elégedettek legyenek, s eszükbe ne jusson elpártolni.
A méltányosságról
A tömbházlakó kétségtelen elônyöket élvez a többi városlakóval szemben, mert az állam is meg a város is támogatja a fűtés árát. Az állami részbe nem tudunk beleszólni, a város meg muszáj adja a saját részét, másképp nem ad az állam. Ez azonban nem méltányos a többi lakóval szemben, s ezt az állapotot minél hamarabb meg kell szüntetni. Ha a felújítással el lehet érni azt, hogy a mostani 360 lejes elôállítási ár (mert tudni kell, hogy az most ennyi, s ebbôl a lakók csak 194 lejt fizetnek, de ha megszűnne az állami támogatás, akkor rögtön ennyire ugrana a lakosság által fizetendô ár) lecsökken 194-re vagy az alá, akkor megvalósítható lenne az, hogy a város többet nem ad támogatást a tömbházlakóknak, miközben azok mégsem kell többet fizessenek a fűtésért. Mégis megfontolandó, hogy az önkormányzat adja továbbra is a városi ártámogatást a Közüzemnek, azért, hogy az kapja meg az állami támogatást is, de csak azzal a feltétellel, hogy az így keletkezô nyereségbôl a cég olyan beruházásokat végez el, amelyek az egész várost érintik. Saját erôbôl fejleszti a víz-csatorna hálózatát, átveszi és rendbe rakja az esôvíz-csatorna rendszert, új szemetesautót vesz, olyat, amely a keskenyebb utcákból is el tudja vinni a szemetet stb., stb.
Egy tévhit
Hamis az, hogy a városnak kötelessége felújítani és működtetni a fűtésrendszert, ráadásul állami meg városi, esetleg pályázati pénzen, miközben a kertes házak lakóival nem törôdik. Az önkormányzat kötelessége a város lakóinak érdekében tevékenykedni, de nem juttathat egyetlen csoportot sem elônyökhöz a többiek rovására. Érthetetlen az a vád, hogy nem tisztességes a lakókkal megfizettetni a rendszer felújítását oly módon, hogy az elôállítási árnál magasabb árat fizetnek. A lakások a lakók tulajdonában vannak, s azok fűtését is a lakók kell valahogy megoldják. Ha minden lakásba saját fűtés-rendszert kellene szerelni, az sokkal többe kerülne, mint a távfűtés felújítása. A távfűtés egy gazdaságos módszer, ezért célszerű azt fenntartani, ez mindenekelôtt a lakók érdeke. Ha lenne pénzük, s összeadnák a felújítás árát, akkor jogos lenne a kérésük, hogy utána olcsóbban kapják a fűtést. Ha ellenben a pénzt más adja hozzá, akkor jogos az ô igénye, hogy annyival drágábban adja a fűtést, hogy abból tudja visszanyerni a beruházás értékét. Nincs ebben semmi tisztességtelen, felháborító stb. Egy magánházban, ha van valakinek pénze, akkor kiépíti a saját központi fűtést, s attól kezdve télen kevesebbet költ fűtésre. Ha ellenben nincs pénze, akkor felvesz egy kölcsönt, abból kiépíti a fűtést, s valamivel többet költ fűtésre, mert a fán kívül kell havonta törlesszen a banknak is. Ezt mindenki fel bírja fogni.
Összegezve
Nem kétséges, hogy egy lakónegyedben a legolcsóbb változat a távfűtés. Ha a hálózat fel lesz újítva, akkor egyrészt az elôállítási ár csökkenni fog (ezt pedig valamilyen szinten a lakók is érezni fogják), másrészt biztosítva lesz a folyamatos működés, nem lesznek télen kiesések, illetve a nagy hálózati veszteségek miatt nem fog a fizetésképtelenség Damoklesz kardja folyton a cég feje felett függeni. A lakónak pedig az a fontos, hogy jó áron kapjon minôségi szolgáltatást, s teljesen mindegy, hogy mi a neve a kazánfűtônek.
Mezei János, polgármester
A Disznóvágás Gyergyóban
Gyárfás Jenô (1857–1925) sepsiszentgyörtgyi festôművészt a székelyek Munkácsyjaként emlegetik. Tetemrehívás, Disznóvágás – csak kettô a leghíresebb festményei közül, amelyek láthatóak lesznek városunkban is a Tarisznyás Márton Múzeumban június 26-tól, péntektôl.
– Miért nevezik Gyárfás Jenôt a székelyek Munkácsyjának? – kérdeztük Csergô Tibort, a múzeum igazgatóját.
– Az életpályája eltér a Munkácsyétól. Míg Munkácsynak sikeres művészpálya állt a háta mögött, azonban Gyárfás Jenô életpályájáról nem lehet teljes mértékben ezt mondani. Hasonló idôszakban teljesedett be mindkét művész, annyi különbséggel, hogy Munkácsy Budapestrôl Párizsba költözött azért, hogy elismert művész legyen, addig Gyárfás visszaköltözött szülôvárosába. Ez egyben elszigetelte. Ez a különbség. A hasonlóság az, hogy Gyárfás Jenô festészeti képességeit a Munkácsyéhoz mérték kezdetben. Pályája kezdetén egy új Munkácsyt láttak benne, aki hasonló festôiskolákban tanult, mint Munkácsy. Münchenben képezték magukat, de Gyárfás otthagyta Münchent az iskola befejeztével, tett egy rövid tanulmányutat Olaszországba, és hazajött. Élete végéig itthon alkotott. A nemzetközi képzôművészet által is jegyzett korabeli nagy munkái vannak: a Tetemrehívás, amelyet Arany János balladájának részlete nyomán festett több változatban és a Disznóvágás. A Munkácsy és a Gyárfás stílusa a közép-európai, magyarországi, müncheni iskolának a historizáló, akadémikus jellegét mutatja. Gyárfás a huszadik század elejétôl, elhagyva ezt a stílust, a modern stílusok felé is közeledik. Próbálkozik tájképekkel, zsánerképekkel is, de sok portrét is megfestett.
– Mit kell tudni a kiállításról?
– A kiállítás anyaga a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum képtárának a tulajdonában van. Komoly Gyárfás-gyűjtemény, amelybôl ki van válogatva közel harminc festmény, aminek az értéke több milliárd lejre rúg. A legfontosabb munkái, amelyek meghatározták művészi pályáját, láthatóak lesznek a gyergyószentmiklósi múzeumban. Vannak kisebb és monumentális méretű festmények is a kiállításon. Úgy gondolom, hogy a városban ilyen rangú és színvonalú kiállítás rég nem volt, sôt azt is megkockáztatom, hogy soha nem volt. Gyárfás munkáit soha nem állították ki Székelyföldön, csak Sepsiszentgyörgyön voltak láthatóak. Úgy gondoljuk, fontos megismertetni a székely társadalommal, milyen értékeink vannak. Két évvel ezelôtt, születésének 150. éves évfordulója alkalmából nem tudtuk megszervezni a kiállítást, idén nagyon figyeltünk arra, hogy megvalósíthassuk.
– Meddig lesz látható?
– Június 26-án, pénteken hat órától nyitjuk meg, szeptember 5-ig megtekinthetô. Így mondhatom, hogy a turistaszezonban lesz Gyergyószentmiklóson rangos kiállítás, de nemcsak a turistáknak érdemes megmutatni, a helybélieknek is érdemes megnézni. Nem fogják megbánni, ha megnézik a székelyek Munkácsyjának kiállítását.
Rancz Enikô
Kisgyörgy Zoltán – Dukrét Lajos:
Baróti-hegység. Bodoki-havasok
Erdély hegyei 16. (javított újranyomás)
Örömmel és készséggel mutatják be a szerzôk Háromszék két hegyvonulatát, a Baróti-hegységet és a Bodoki-havasokat. Az ikerhegy számos általános érdeklôdésre számottartó érdekességet és értéket tartogat a túrázó, a honismerô útra indulók számára.
A könyv terjedelme 184 oldal színes térképmelléklettel. Ára: 24.00 lej.
Megvásárolható a Pallas-Akadémia Könyvkiadó üzleteiben, illetve megrendelhetô postai utánvéttel a következô címen:
530210 Miercurea Ciuc,
Str. Petôfi. Nr. 4.
Pf. 140, Jud. Harghita
Tel/Fax: 0266-371 036
Mobil: 074-500-5544
E-mail: pallas@clicknet.ro
Folyószámlaszám:
BCR – RO46RNCB015
2007505270001
Aki postán rendel könyvet, attól kérjük, küldje el a személyi számát (CNP) is.
Kárpát-medencei Magyar Kórusok Találkozója
A Gyergyószentmiklósi Ipartestület Férfikara egy csokorba gyűjtötte dalos testvéreit a Kárpát-medencébôl. A magyarok összetartozását is jelzi e találkozó, melyet szombaton rendeztek meg Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke és Mezei János polgármester védnöksége alatt.
A templomi áldást követôen ünnepi felvonulásra került sor. A nemzet dalnokai több mint négyszázan vonultak fel Szentmiklós fôterén. A művelôdési központ adott otthont a magyar dalnak. Egyperces néma csenddel emlékeztek Nagy Ferencre a Seprôdi János Kórus Szövetség alapítójára és elnökére és Ambrus Éva karnagyra.
Mezei János polgármester ünnepi beszédében a magyar dal fontosságára hívta fel a figyelmet, és arra bíztatott mindenkit, hogy tanuljon meg egy dalt.
A Kárpát-medence magyar dalnokait köszöntve a dal teremtô erejérôl szólt, mely a nemzet lelkébôl fakad, és melyet mára csak a dalosok visznek tovább.
– A mai ember nem énekel sem örömében, sem bánatában, mindkét esetben gondolataira támaszkodik, azok vezérlik. Természetesen ez meg is látszik a mindennapok hangulatában, de eredményeiben is. A nemzetet újraegyesítô találkozó remélem, erôt, kedvet ad a továbbiakban. Azt javaslom, hogy a mai nap eredményességét fokozandó, mindenki tanítson meg egy dalt valakinek. Ehhez nem kell akadémiai szigor, mindössze annyi szükséges, hogy el kell kezdeni énekelni a fiatalok között. Elsô hallásra még ismeretlen lesz, de második hallásra már ismerôssé válik, és harmadszorra már képesek lesznek dalolni velünk. A hivatalosan is elismert háromszázezer magyar népdal csak úgy lehet újra azoké, akiktôl elrabolta a modernkor butasága, ha tudatosan palántáljuk bele ôket a fiatal nemzedék lelkébe.
Mezei János köszönte, hogy a népdal varázslatos szépségéért, hosszú utat tettek meg a kórusok, hogy Szentmiklóson szóljon a magyar dal. Külön köszönte a városvezetô, hogy itt, Gyergyószentmiklóson kemény munkával szervezték meg a Kárpát-medencei Magyar Kórusok Találkozóját, kiemelve a férfikar elnökének, Szôcs Lászlónak hozzáállását.
Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke a találkozóval kapcsolatban megosztotta gondolatait.
– Egy ilyen találkozó magában hordja a nemzet megújulásához szükséges gondolatot és lelki töltet megteremtôdését. Voltaképpen egy ilyen kórustalálkozónak a Magyarok Világkongresszusán kellene sorra kerülnie. Szerettük volna, hogy a Magyarok hetedik világkongresszusa keretében egy ilyen találkozót megszervezzünk, de sajnos, a magyar közéletben egyre kevesebb pénz jut a magyar közügyekre és még kevesebb a magyar kultúrára. Ezért maximális elismeréssel adózom Gyergyószentmiklós városának, hogy magára vállalta ezt a nagyszerű magyar ügyet.
A férfikar Reményik szavait választva mottóul ünnepelt: „Egy csillagra nézünk mi mind, merôn,/ Keleten, délen, völgyben, bérctetôn./ És érezze, ki rokonához vágyik: / Ezer mérföldrôl azt nézi a másik”.
A szentmiklósi férfikar testvérkapcsolatait úgy alakította az évek során, hogy a történelmi Magyarország területein élô magyar kórusokkal kapcsolatuk legyen. Így léphettek fel délvidéki, felvidéki, kárpátaljai, magyarországi és erdélyi kórusok városunkban. Felléptek: Csókai Rákóczi Férfikar (Délvidék), karvezetô Hajnal Attila; Füleki Férfikar (Felvidék), karvezetô Balogh Adrián; Técsôi Arany ôsz Művelôdési Egylet Népdalköre (Kárpátalja), karvezetô Muravszki Erika; Sárrétudvari Zagyva László Vegyeskar (Magyarország), karvezetô Pintér Éva; Egri Csillagok Népdalkör (Magyarország) karvezetô Faludyné Molnár Gabriella; Székelyudvarhelyi Székely Dalegylet Férfikórusa, karezetô Kovács László; Marosvásárhelyi Cantuale Énekegyüttes, vezetô Nyilas Szabolcs; Domokos Pál Péter Nôi Kar, karvezetô Páll Ibolya; Szent Miklós Kamaraegyüttes, karvezetô Kolcsár Árpád; Gyergyószentmiklósi Ipartestület Férfikara, karvezetô Molnár Katalin.
A találkozó üzenetét fogalmazta meg Szôcs László: összetartozás, összefogás, együtt ünneplés, a magyar dal és nóta éneklése, a hagyományok továbbadása nemzedékrôl nemzedékre. A férfikar vezetôje reméli, mindig lesznek lelkes dalosok, akik továbbviszik ezt a zászlót, és lesz folytatása a közös éneklésnek, lesz megtartó erô a magyar dalosok összekovácsolásához. Mint ahogy az most is történt, közös munka volt, hiszen a férfikar tagjai, a dalosok feleségei, a karvezetô, Molnár Katalin tanárnô, mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy méltón ünnepeljenek. Segítségüket, támogatásukat köszöni a Gyergyószentmiklósi Férfikar elnöke, Szôcs László.
A szervezôk méltán lehetnek büszkék egy ilyen rangos rendezvény megszervezése után, mely a Kárpát-medence magyar dalosait fogta egy csokorba. Büszkék lehetünk a férfikarral, a szervezôkkel együtt mi, gyergyószentmiklósiak is, hiszen a város támogatta a Kárpát-medencei magyar dalosok találkozóját, felismerve a magyar dal fontosságát.
A Gyergyószentmiklósi Ipartestület Férfikórusa köszönetet mond mindazon támogatóknak, akik hozzájárultak a Kárpát-medencei Magyar Kórusok Találkozója megszervezéséhez: Gyergyószentmiklós Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, Gyergyószentmiklós Megyei Jogú Város Önkormányzata, Magyarok Világszövetsége, Figura Stúdió Színház, Gyergyószentmiklósi Művelôdési Központ, Gyilkostó Szövetkezet, Salamon Er-nô Gimnázium, Gyergyóújfalvi Molnár Antal Fúvószenekar, Gyergyószentmiklósi Rendôrség, F&F International Nyomda, Kós Károly Általános Iskola, Szent Benedek Tanulmányi Ház, Batthyány Ignác Szakközépiskola, Gyergyószárhegyi Művészeti Központ, Sikó Business House Kft., Sike Tamás egri borász, Seprôdi József borász borát is forgalmazó Bacchus borpince, Astra Uniqa Biztosító, Geo Tech Kft., Sazy Trans Kft., Dekomark Kft., Síegylet, Balázs Trading Kft., Hargita Gyöngye Rt., Gyergyóújfalvi Polgármesteri Hivatal, Amigo & Intercost, Pilvax Kft., Fapicom Kft., Savilcom Kft., Arterimpex Kft., Barfer Kft., Erlascom Kft., Borfacom Kft., Talizman Kft., Laczkó Edition Kft., Imunofarm Kft., Security Group Kft., Iris Patika, Galló Autoservice Kft., Laszcom Kft., Salamandra Kft., Beti Florex – Kercsó Virágüzlet, El Com Tur Kft., Rad Feld Kft., Csill Star Com Kft., Németi Zöldségkereskedés, Szilágyi Vendéglô, Verkauf Kft., Kobezol Kft., Ben Com Mixt Kft., Best Auto Kft., Gyergyószentmiklósi Sportiskola, Simó Ádám, Boros Mária, Portik Csaba, Török Zoltán, Borsos Géza, Benedek Sándor, Máthé Gyöngyi, Puskás Tünde, Laczkó Angi Bernadett, Bajna György, Vadász Szatmári István, dr. Gereöffy Ferenc, dr. Simon Alpár, Lakatos Jenô, György Vilmos, Márton Péter, Papuc László, Angi Ágnes, Balázs József, Muresan Tibor, Ivácsony Pál, Szász Len Mária, Horváth Olga, Fórika Anna, Becze Len Anna, Gencsi Cristina, Ferencz Olga, Biró Berta, Simon Hermina.
Médiatámogatóknak: Gyergyó TV, Kelet Info Media Group, Gyergyói Kisújság, Fun FM Rádió, Polgári Élet.
Baricz-Tamás Imola
Perpatvar Gyilkostón
Áradt a panasz, az elégedetlenség a gyilkostói vállalkozókból. Sajtótájékoztatót szerveztek, hogy nyilvánosságra kerüljön a helyzetük. A Monturist Kft-tôl bérlik az általuk kialakított vásártéren a területeket; Virág Zsolt, a Monturist Kft. adminisztrátor-igazgatója, állításuk szerint, különbözô pénzösszegekre nem adott számlát, ötvenmillió régi lejt kért az ajándékárusoktól, mert ellenkezô esetben újabb vállalkozóknak ad helyet e területen.
Az árusok alakították át a szűz területet, ôk építették fel a kereskedelmi egységeket, nagy bért fizetnek a területre, ennek ellenére nem látszik, hogy visszafordítanának az összegbôl Gyilkos-tóra – fogalmazták meg röviden a panaszukat. Virág Zsolt hétfôn tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy ô semmilyen összeget nem vett el számla nélkül, szerinte igenis, eszközölt befektetéseket a Monturist.
De lássuk, hogy a múlt pénteken mirôl szólt a vállalkozók tájékoztatója.
Kádár Jenô, a Qualitas Kft. tulajdonosa indította a panaszok sorát.
Azon kívül, amit a cégek tesznek, semmi nem történik, rajtuk senki nem segít, és a Monturist részérôl nem történik befektetés – mondta. – Ez a cég 2006-ban kötött velünk szerzôdést, ez öt évre szólt. Akkor ezen a területen csak szemét volt és egy düledezô illemhelység. Mi szereztük be az összes építkezéshez és működéshez szükséges engedélyeket, építtettük a házakat, betonoztattunk, hozattuk a követ, mi tettük rendbe a közvécét. Mindent számlával tudunk igazolni, ezzel szemben a Monturist vezetôje ezeket – úgy tűnik – nem akarja elismerni. 2006-ban mi úgy tudtuk, hogy a gyergyói önkormányzat a fôrészvényes, erre alapozva fektettünk be 150 000 eurót, ahhoz, hogy megtudtuk, hogy 2007 nyarától a fôrészvényes a Budapest V. kerület Belváros-Lipótváros önkormányzata. Mi, mint befektetôk, úgy érezzük, hogy a gyergyói önkormányzat nekünk is fel kellett volna ajánlja, hogy vásárolhassunk részvényeket. Úgy tűnik, egyik önkormányzatot sem érdekli ez a helyzet, mi az igazgató-adminisztrátoron kívül senkit nem ismerünk a tulajdonosok közül. 2007-ben kötöttünk egy újabb szerzôdést, amiben megnövelték a bérleti díjat, és meghosszabbították a szerzôdést 2016-ig. Ez magába foglalta azt is, hogy megszüntetik az ambuláns árulást, és ezt a területet illetve az egységeket ôrzik. Ôrzés nincs.
Antal Gabriella vállalkozó elmondta, azzal fenyegette az igazgató, hogy olyan vállalkozóknak ad területet, akik a kisujjukat sem mozdították, s csak akkor áll el ettôl a tervétôl, ha havonta 50 millió régi lejt összepótolnak az ajándékárusok. (Szerk. megj.: E kijelentésre sűrűn bólogattak a jelen lévô vállalkozók).
– Nem vesz emberszámba minket, közös ügyeket nem lehet ilyen hangnemben intézni.
Sófalvi Ferenc a korondiak nevében szólt. „Sok panaszunk van. Olyan bérleti díjakat vett fel tôlünk Virág Zsolt, amire mi nem kaptunk számlát. A szerzôdésünkben le van írva, hogy 3 100 000 régi lejt fizetünk a téli hónapokra. Kijött Korondra, összeszedte a pénzt, de számlát nem adott. Miután megtudta, hogy a gazdasági rendôrség vizsgálja a céget, utólag kihozta a 2008-as téli számlákat, de a 2007-es évi téli számlákat még nem kaptuk meg. 4 x
3 100 000 régi lejt adott mind a 13 korondi. (Szerk. megj.: összesen több mint 160 millió régi lej). Azt mondta, hogy azok a papírok eltűntek. Húsvét elôtt kijött Korondra, hogy fizessen minden korondi 1 200 000 lejt szemétre. Összeszedtük a pénzt, 18-an fizettünk, s számlát akkor sem adott. A tanácsülésen derült ki, hogy a közüzemnek tartozik a cég, tehát nem továbbította az összeget.”
Ekkor Kádár Jenô is elmondta, hogy a cége 2006–2007-be évente hat hónapig havi 7 millió lej szemétilletéket adott a Monturistnak, amire semmi számlát nem kapott. 2008 elejétôl szerzôdést kötött a Go Rt-vel, azóta oda fizet.
– Hogy miért bíztunk benne? Annak idején, amikor megismertük egymást, közösen terveztük a kialakított területet. Kádár Jenô arról is szólt, hogy kezdetben 13 ajándéktárgyat áruló, négy élelmiszeres-bódéról egyezkedtek, valamint egy turisztikai iroda létesítésérôl. Mint mondta, a turisztikai irodából is élelmiszeres-egység lett, sôt épült még egy, amely a PUD-ban sem szerepel.
„A közvécét a cégem tette rendbe. Akkor szerzôdést kötöttünk, most pedig felszólítást kaptam, hogy adjam át, mert nem csináltattam tisztítóberendezést. De miután hozzáfogtak a kanalizáláshoz, nem tudtam kölcsönt felvenni erre; 30 ezer euróba kerülne. Kezdetben évi 9 millió lejt fizettem. Egy évre rá évi 36 millióra emelte fel az illemhely bérét.”
Keresztes Zsombor: félreesik a várostól Gyilkostó, gyöngyszeme kellene legyen a városnak, de nincs úgy kezelve, ahogy kellene.
A vállalkozók szeretnék tudni, van-e ott jövôjük, ismét befektetés szükséges a csatorna- és ivóvízhálózatra, fektessenek be ismét, vagy álljanak le? A felelôs személyekhez pedig az a kérdésünk, miért adták a többségi tulajdont át az V. kerület önkormányzatának? A Monturist Kft. semmit nem fektetett be, ígérete ellenére. Figyeljen oda a városvezetés, mert innen jelentôsebb összeg folyna be a városkasszába, ha a város tulajdonát képezné a Monturist.
Cranba Stelica cégének a tó partján van bódéja, nincs még engedélyük. „Virág Zsolt megígérte, hogy ha a férjem takarítja a helyet, lesz papírunk, de azóta sincs. Tavaly nyáron havonta 2 millió lejt kért Virág Zsolt az ôrzésre. 2007-ben egyetlen számlát sem kaptunk.”
Miclos Anca a parkolót adminisztráló cég alkalmazottaira panaszkodik, nem tudnak magyarul egy szót sem, a viselkedésük is hagy kívánnivalót maga után. Szégyen – amint fogalmazott. Reméli, hogy egyszer már valaki megoldja a temérdek problémát.
„A legutóbbi tanácsülésen is elhangzott sok minden, de végre valahára valaki kézbe kellene vegye a dolgokat. Mi betartjuk a kötelezettségeinket, mégis zaklatásnak vagyunk kitéve.”
Amint megfogalmazták, a 18 vállalkozó hajlandó volna a gyergyószentmiklósi önkormányzattal együttműködni, és besegítenének abba, hogy ez a terület visszakerüljön az önkormányzathoz. Visszavásárolnák a részvényeket.
A 18 vállalkozó beadvánnyal fordult Belváros-Lipótváros Budapest Fôváros V. kerületének önkormányzatához, visszajelzést várnak, mert szándékukban áll személyesen is felkeresni az önkormányzatot.
Virág Zsolt a hétfôi sajtótájékoztatón elmondta, amit befizetnek az árusok, abból az összegbôl a három éve működô gazdasági társaság eszközölt beruházásokat.
– Fehér követ vásároltunk, sikerült gyergyói vállalkozókkal készíttetni játszóteret, a padállományt kicseréltük, kukákat helyeztünk el. Rendeztük a korábbi adósságokat.
Rágalmazásnak tekinti Virág Zsolt azt, hogy ô kért volna 50 millió lejt a vállalkozóktól.
– Szerettünk volna a csatornázási munkálat után egy díszburkolatot készíteni ezen a téren. Ezért szükség lett volna 4 000 lejre. Ezért fontos lett volna kirakni még tíz asztalt, hogy ezeket a bérlôket ne terheljük meg. Jogosan védik a területüket, hogy ne kerüljön oda konkurencia. Felajánlottam, hogy akár vegyék ôk ki a tíz asztalt. Végül a tíz asztalt nem teszem ki, ne legyenek mérgesek. Én nem kértem tôlük pénzt, azt mondtam, hogy az asztalok bére 500 lej, vegyék ki ôk, utána megbeszéltük, hogy fél áron kivehetik az ottaniak. Tulajdonképpen az egész cirkusz onnan kezdôdött, hogy az egyik gyilkostói vállalkozó, Kádár Jenô meg szeretné vásárolni a területet. Ô bérli a közvécét, vállalta, hogy 2007 év végéig felszerel egy víztisztító berendezést. Én idén kiküldtem egy levelet, hogy mutassa be a víztisztító berendezést. Ô ahelyett, hogy válaszolt volna, megtámadott, és mindenféle aljas vádakat hozott fel ellenem. Amúgy szinte mindenki a bérelt területnek a kétszeresét használja, ebbôl soha nem csináltam problémát.
Én semmiféle pénzösszegeket számla nélkül nem vettem el senkitôl. Ez rágalom.
Úgy érzem, hogy a fellépésem határozott velük szemben, de mindig az emberi kommunikáció határain belül. Nem használtam durva kijelentéseket, voltak mindig közöttük konfliktusok, amiket megpróbáltam mediálni. Aki úgy érzi, hogy megsértettem, szóban elnézést kérek tôle.
Amikor az egész ügy véget ér, és a rágalmazásokat tisztázzuk, akkor a lemondásomat megfontolom. Nekem nincs érdekeltségem a tónál, úgy érzem, hogy helyi kis érdekek miatt történik mindez. Kiszivárgott, hogy eladná az V. kerület a részvényeit, és meg akarják vásárolni.
A cég adósságáról elmondta „a közüzem felé vannak adósságaink, tárgyaltunk az igazgatóval, van egy írásos megállapodásunk arról, hogy miként fizetünk. Az állam felé van egy pici tartozásunk, 4000–6000 lej körüli, de vannak kintlévôségeink is. 2006-tól a cég profitot termel.
Augusztus vége körül esedékes a közgyűlés megtartása – tudtuk meg.
Vadász-Szatmári István önkormányzati képviselô tagja a Monturist Kft-t vizsgáló bizottságnak. Elmondta, hogy a bizottság folyamatosan dolgozik az ügyön, szóba álltak mindhárom vállalkozócsoporttal. A korondiakkal, az élelmiszeresekkel és a kürtöskalácsot árusító céggel valamint a közvécét működtetô cég tulajdonosával. Közben a gazdasági rendôrség vizsgálja a céget. Véleménye szerint, ha a város érdekeit nézzük, akkor akár több árus is helyet kaphatna e téren. Azon dolgoznak, hogy átnézik ismét a szerzôdéseket. A cég kezdeti idôszaka meglehetôsen ködös. Kérdésünkre elmondta, hogy a korábbi önkormányzat ideje alatt közvécé-áron, 8 millió forintért került a többségi tulajdon a budapesti önkormányzathoz – így ellensúlyozták a korábban befektetett 54 000 márkát – tette hozzá. Értesülései szerint az V. kerület önkormányzata árulja a részvényeit, a cégfelértékelés folyamatban van. Jelentkezô is akadna, szintén Magyarországról. Vadász-Szatmári szerint a cél az, hogy visszakerüljön a többségi tulajdon a város kezébe, és a hangulat jó legyen, rendezôdjenek a problémák a Monturist Kft. és a vállalkozók között, mert ez mindenki javát szolgálná.
Hogy mitôl robbant ki ez a perpatvar, csak feltételezni lehet, mindkét fél természetesen másként mondja el a történteket. Míg az árusok azt állítják, hogy nincs számlájuk bizonyos összegekrôl, Virág azt mondja, nem kért pénzt számla nélkül. Hogy mi az igazság, nem tisztünk dönteni, viszont az a legszomorúbb a történetben, hogy Gyilkostó lehetne akár turistaparadicsom is, s az sem szívderítô, hogy magyarországi a többségi tulajdonosa a Monturist Kft-nek, 50,99 százalékkal.
Kedves-Tamás Gyopár
Tekerôpataki falunapok
Síelés az aszfalton
Harmadszor szervezték meg Tekerôpatakon a falunapokat. Ezúttal a Szent János napot megelôzô hét végén. Maroknyi szervezô döntött úgy három évvel ezelôtt, hogy megpróbálja felrázni e falu lakóit, kicsalogatják a Tarisznyás Márton iskola udvarára, hogy jól érezzék magukat. A Rio Ti-Tár Ifjúsági Egyesület a község polgármesteri hivatalával közösen szervezte a programokat.
Az elmúlt szombaton délelôtt a gyermekek vették birtokukba az iskolaudvart, vetélkedôket, játékokat szerveztek számukra. Délután pihenô következett, aztán estefelé bűvészelôadást tekinthettek meg, így ismét benépesedett az udvar. Aztán a felnôttek mérték össze erejüket. Elsôként az ifjak üdítôért, a felnôttek sörért rúgták a bôrt. De nem akárhogyan! Fontos volt a pontos célzás, hogy átrúgják a lyukon a labdát. Gyerekek, felnôttek próbálkoztak e vetélkedôn, majd sört ittak szívószállal a hôségben megszomjazott vállalkozó kedvűek. Ezt követte a térségben egyedüli versenyszám, a tipikus tekerôpataki vetélkedô: síelés az aszfalton. Ez egyáltalán nem volt könnyű, hiszen egy csapat három tagból állt, akik egy sípárral két-két tele vizesvederrel kellett haladjanak a megjelölt vonalig. Mondanom sem kell, hogy esések sorozata tarkította a triók „sétasíelését”. Koncert zárta a napot. Vasárnap fúvószenekari találkozót szerveztek, majd elôadások következtek.
György Zsolt szervezôtôl megtudtuk, hogy a falunapok költségvetése 10 000 lej körüli. Amint elmondta, idén kevesebb támogató akadt, de több pénzt adott az önkormányzat.
Szerdán, Szent János napján az ünnepi szentmise és az ünnepi felvonulást követôen Szent János Napi bált is szerveztek.
Kedves-Tamás Gyopár
Összeférhetetlen?
Nemrég az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség összeférhetetlenséget állapított meg Gyergyócsomafalva polgármestere esetében. Márton László-Szilárd, a község elsô embere a Profi M-Consulting Kft. adminisztrátora is. A jogszabály szerint egy idôben nem folytatható e két tevékenység. A köztisztviselôknek a törvény értelmében nem lehet más beosztásuk, például vállalkozások, kereskedelmi társaságok keretén belül nem fejthetnek ki tevékenységet. Mint a megállapításból kiderül, az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) Márton László-Szilárd polgármester esetében összeférhetetlenséget talált.
Az ügy kapcsán megkérdeztük Csomafalva polgármesterét, aki elmondta, semmilyen hivatalos értesítést nem kapott, és ha kap, meg fogja támadni. A cég, melyrôl szó van, nem fejt ki tevékenységet, így azt nem is kell vezetni. Az évekkel ezelôtt létrehozott cég nem működik. Márton László azt is elmondta, a polgármesterré választása után volt szó arról, hogy átadja a céget, de mivel nem volt tevékenysége, így nem kellett azt vezetni sem, nem láttam értelmét.
Márton László-Szilárd polgármester ígérte, mihelyt hivatalosan értesítik, tájékoztatni fog.
Baricz-Tamás Imola
Kilencedik falunapok Gyergyóditróban
„Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?”
Falunapokat tartottak Gyergyóditróban, ahol színes programokat ajánlottak a község lakosainak, kicsiknek és nagyoknak egyaránt. A Jézus Szent Szíve Nagytemplom búcsúnapja köré szervezett kilencedik ditrói falunapokon ugyanolyan nagy szeretettel üdvözölték a vendégeket, mint ahogyan azt tették az elmúlt esztendôkben. Dr. Vencser László kanonok, ha teheti, hazajön szülôfalujába.
– A kezdetek kezdetén jelen voltam az elsô falunapokon, mikor tehetem, itt vagyok, díszpolgárává választott Ditró közössége. Számomra a szülôföld szülôföld marad. Jól érzem magam itthon. Ez a három nap tulajdonképpen ráépül a Jakab Antal centenáriumi ünnepségre is, és megemlékezô szentmise volt a ditrói születésű Gál Alajosért.
Hogy mennyire fér össze a vásári forgatag a lelki feltöltôdéssel, dr. Vencser László elmondta, a községvezetés, a szervezôk megpróbálják összeegyeztetni a két dolgot. Hozzátartozik a rendezvényhez a vásári hangulat, csak arra kell vigyázni, hogy a szórakozás és a lelki feltöltôdés egyensúlyban maradjon, mondta.
Gyimóthy Gábor Nyelvlecke című versnek két sorát választották az idei falunapok mottójául, nem véletlen, hiszen a 2009-es esztendô a Magyar Nyelv Éve is.
„Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet…!”
A kultúrotthonban Puskás Elemér polgármester köszöntötte az ünneplôket, testvértelepülések képviselôit szombaton délelôtt. Majd díszpolgári címet adományoztak Csibi Béla 88. esztendôs egykori ditrói polgármesternek, kinek nevéhez számos intézmény létrehozása és kezdeményezés társul. Az egykori néptanácselnök, Csibi Béla laudációját Petres Lajos ismertette, kihangsúlyozta, az ô idejében látványos fejlôdésen ment keresztül a község, mind urbanisztikai, mind szellemi-kulturális téren. A Pro Ditró-díjat ebben az évben György Hajnal testnevelô tanár vehette át a közösségben kifejtett szervezôi munkájának elismeréséért.
Az ünnepi tanácsülés keretében mutatták be Gergely Géza nyugdíjas magyartanár Kálvária című könyvét, mely a csíkszeredai Státus Kiadó gondozásában jelent meg. A könyv a község egykori matematika-tanárának, Pál Bélának – a kommunista rezsim idején történt meghurcoltatásainak – állít emléket.
A jó hangulatú háromnapos ünnepséget Bojtorján-koncerttel zárták a ditróiak.
Baricz-Tamás Imola
* * *
A toronymagasan fölénk nôtt
– beszélgetés Gergely Géza tanárral, a Kálvária című könyv szerzôjével –
– Tanár úr, miért volt fontos az Ön számára megírni egykori kollegája, Pál Béla matematika-tanár 3 év és 7 hónap alatti meghurcoltatásának történetét?
– Úgy gondoltam, tartoztunk ezzel annak, aki a búcsúbeszédet mondó Zöld János tanárkolléga szerint is, toronymagasan nôtt fölénk azáltal, hogy értünk is meg mert olyant tenni, amire mi, valljuk be ôszintén, gyávák voltunk.
– Ön nem ismerte a politikai börtönök világát, s mégsem csak arra törekedett könyvében, hogy csupán száraz tényeket közölve, dokumentumregényt írjon.
– Valóban nem ismertem, de Pál Béla (1929–1993) volt rabtársai közül valamennyi a legmeszszebbmenôen segített még abban is, hogy pontosan vázolni tudjam a helyszínt is. Egy nem volt közülük, aki elutasított volna. Buzás László még e börtönvilágról és az ott történtekrôl szóló könyvekkel is kisegített, sôt, a román hivatalos szövegek helyes értelmezésében is, hiszen a román szaknyelv gondot okozhat annak, aki nem ismeri. Márpedig a dokumentumok mindegyike román nyelvű. Igen részletesen mesélte el szenvedéseik történetét is.
Hasonlóan hálás lehetek Borbély Ernô tanár úrnak, aki nem csak e könyv elôszavának megírását vállalta, de számtalan esetben segített, ha elakadtam. Bármikor hozzáfordulhattam. Hasonló tapasztalataim voltak a többi megszólított, egykori politikai elítélttel is. Barabás Jánostól Borbély Ernôig, a bányászig. Mert két Borbély Ernô volt egyszerre bezárva. A tanár az ezredforduló után megszervezte az egykori rabtársakkal az enyedi börtön meglátogatását. Az akkor e látogatásról készült filmet kétszer is megnéztem, jegyzeteket is készítettem.
– Pál Béla nagyon zárkózott emberré vált a börtönévek alatt. Gyötrôdéseirôl, megaláztatásáról tôle senki nem tudhatott meg sokat.
– Nem volt fecsegô típus azelôtt sem. Valóban nehéz lett volna az akkorra már nagyon súlyos beteget szóra bírni, de nekem még a 90-es évek elején sem fordult meg a fejemben, hogy könyvet írjak róla. Végül 14 hónap alatt vetettem papírra sorsát a már említett rabtársak segítsége mellett, a rokonok elbeszélései, és a szekuritáté irattárából kapott anyag alapján.
– A rabtársak arca is megjelenik a könyvben, sôt meglehetô aprólékosan ôket is bemutatja könyvében. Miért tartotta ezt fontosnak?
– Kérem, nem csak Béla szenvedett, és nem csak magyarok sínylôdtek ott, hanem románok és szerbek is. Az egykori rabok közül nem egy életre szóló barátságot kötött társával. Ráadásul ezek az emberek az idônként teljesen magatehetetlen Pál Bélát istápolták is. Ha elesett, felemelték, de még a ruha- és fehérnemű-mosást is elvállalták, elvégezték helyette. (Balázs Vilmos, Barabás Ferenc és Borbély Ernô, a bányász rendszeresen.) Hiszen a végén már kórházi kezelésre lett volna szüksége Pál Bélának.
– Mit tudnak a mai ditrói fiatalok, pl. az iskolások, a néhairól, aki halála után ugyan, de a község díszpolgári címét is megkapta?
– E könyvnek nem titkolt szándéka az is, hogy lehetôleg többet tudjon meg a mai fiatal arról a korról, amit legfeljebb hallomásból ismerhet. Nem végeztem ugyan felmérést, de nem sokat tudnak e szörnyű idôszakról, és arról sem, hogy az ember mennyire elaljasulhatott. Pál Béla mártír volt, ez vitathatatlan, hiszen embernek és magyarnak egyaránt járó jogaink megcsorbítása ellen emelte fel a szavát az ország akkori uraihoz címzett leveleiben, amelyek kijutottak a Szabad Európa Rádióhoz is. Idônként fel kell bizony lapoznunk az elérhetô emlékek könyveit, hogy a bátrak példaként lebeghessenek ellôttünk még évtizedek múltán is.
– Voltak-e olyan pillanatok a 14 hónap alatt, ameddig a könyvet írta, amelyek megingatták?
– Fôleg az elején, amikor bizony nagyon lassan gyűltek az adatok. De aztán talán annak köszönhetôen, hogy idôközben pontosan körvonalazódott az is, hogy mit akarok, meg a hivatalos iratok, a társak visszaemlékezései is egyre teljesebbé váltak, éreztem, hogy végére tudok járni a megkezdett kemény munkának. Természetesen a biztatás, beleértve a Puskás Elemér polgármester részérôl érkezô is, sok erôt adott. E könyvet Pál Béla és hôsiesen helytálló felesége emléke elôtti tisztelgés mellett, a testvérek összefogása tisztelete jelének és szerény hozzájárulásnak szánom az embertelenség elleni mindenkori tiltakozáshoz. Ugyanakkor egy kis lépésnek a félelem ellen.
Köszönöm a beszélgetést, és kívánom, akadjon sok fiatal olvasója is könyvének.
Lejegyezte: Bajna György
Élelmiszeripari termékek forgalmazása
A fogyasztóvédô tájékoztatott
A polgármesteri hivatal tanácstermébe várták azon vállalkozókat, üzleteseket, kik élelmiszeripari termékeket forgalmaznak. Ezen tájékoztatón alig egy tucatnyi érdeklôdô jelent meg, mely joggal mondhatni kevésnek, ahhoz képest, hogy a város területén, hány egységben forgalmaznak élelmiszert.
A polgármesteri hivatal a Hargita Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelôséggel közösen pénteken délelôtt 10 órától szervezett tájékoztatón. Bálint Mátyás, a Hargita Megyei Fogyasztóvédelmi felügyelôség területi felügyelôje ismertette a törvény elôírásait. Az élelmiszeripari termékek forgalmazása volt az elsô téma, majd az ipari termékek forgalmazásáról és a szolgáltatásokról is lesz szó az elkövetkezôkben.
A péntek délelôtti megbeszélésen elmondta, csak bevizsgált, engedélyekkel ellátott termékek forgalmazása megengedett, fokozottan kell figyelni erre. Továbbá nagy hangsúlyt kell fektetni a törvény elôírása alapján a fogyasztók informálására, a termék adatainak feltüntetése kötelezô. A termelô neve, címe, a termék súlya, összetevôi, a tárolási feltételek, hômérséklet, a szavatossági idô kell szerepeljen a címkén. Továbbá a fogyasztóvédô azt is elmondta, az egység engedélyei kötelezô módon ki kell legyenek függeszt-ve.
A lehetôség adott volt, a jelenlévôk, üzletvezetôk kérdéseiket feltehették a felügyelônek. Jobb most megkérdezni, mit hogyan kell tenni, minthogy az ellenôrzéskor fizetni a büntetést, fogalmazódott meg.
A fogyasztók elégedetlenségeikkel, panaszaikkal a polgármesteri hivatal 16-os szobájában kereshetik fel Bálint Mátyás területi felügyelôt.
Baricz-Tamás Imola
Hargitai életKÉPEK
A Szülôföld Alap Önkormányzati Együttműködési és Informatikai Kollégiumának 2008. évi második felhívásán nyert támogatást a Hargita Megyei Fejlesztési Ügynökség. A pályázat célja a Hargita megyei gazdasági, kulturális és szociális élet fejlesztése volt, amelyet az önkormányzati kapcsolatrendszer kibôvítése által kívánt elérni. A cél érdekében az ügynökség egy közös marketingeszközt, a Hargitai életKÉPEK elnevezésű bemutatófüzetet készített el, amely a Hargita megyei tájak, hagyományok, emberek, lehetôségek villanásszerű felvetítésével kelti fel az olvasó figyelmét megyénkre.
A pályázat tevékenységei az adatgyűjtéssel kezdôdtek, amelynek során hivatalos körlevélben kérték fel a megye polgármestereit a helyi érdekességek feltérképezésére, annak érdekében, hogy majd az elkészült termék minél nagyobb mértékben megfeleljen a helyi elvárásoknak is. Sajnos, a szűkös költségkeret úgy a terjedelmet, mint a példányszámot már eleve meghatározta, ezért csak szűrt információk kerülhettek bemutatásra, ezeknek kellett egy egységes formát keríteni. Voltak olyan helyi vezetôk, akik idejében felmérték a közös megjelenítés reklámértékét, és határidôre eleget tettek a felkérésnek, más települések esetében tereputakat kellett szervezni egyrészt a helyismeret elmélyítésére és a hiányzó anyagok (elsôsorban fényképek) pótlására. Ilyen utak során alkalom nyílt arra, hogy Balánbányától Tusnádfürdôig, Homoródszentlászlótól Galócásig, a Gyimesekben és a Küküllô mentén bejárjuk a megyét, keresô szemmel figyelve a szépet és a jót. Utazásunk nem volt eredmény nélküli: emberek, sorsok, templomok, hegyek és patakok fedték fel titkaikat, és erôsítették meg azt, hogy szándékunk és elképzelésünk jó volt. Persze, nem volt minden hiba nélkül, a természet szépségeit néhol eltorzította az emberi felelôtlenség, és az út sem volt mindig akadálymentes, de visszatérve élményekkel telten, mindig könnyebb volt újból nekiülni a leírásnak. A határidôre elkészült kéziratból a csíkszeredai Geplas Kft. jóvoltából ötszáz példányt sikerült kinyomtatni, ennek egy része kiosztásra kerül a helyi önkormányzatok képviselôi között, és kapnak belôle a megyei érdekeltségű intézmények is. Amennyiben lehetôség nyílik rá, szeretnénk az anyagot román és angol nyelvre is lefordítani, illetve a magyar nyelvű változatból még egy példányt kinyomtatni, számítva a turisztikában érdekelt vállalkozók érdeklôdésére és esetleges megrendelésére is.
Koszta Csaba János
Borszéki tanácsülés
Június 23-án tartotta a borszéki testület a rendes havi tanácsülését. Viszonylag operatívan ment, nem voltak rázós napirendi pontok. Hét végén az egyik magyarországi testvértelepülésnek vannak a napjai (a Székesfehérvár melletti Aba nagyközség), és oda kellett egy négyfôs delegációt nevesíteni. Rá egy hétre a felvidéki Tallós tartja a falunapokat, ahol testvértelepülési szerzôdés aláírására kerül sor. Ide is egy négyfôs delegáció fog kiutazni. Mostanig csak magyarországi településekkel volt kapcsolatunk. Most bôvül a kör. Egy Dunaszerdahely melletti település óhajt testvérkapcsolatot kialakítani Borszékkel. A falunapok keretében kerül sor a szerzôdés aláírására náluk, majd az augusztus eleji, Borszéki Napok keretében itt is megerôsítik a szerzôdést egy dísztanácsülés keretében. Ez lesz városunk hetedik külhoni testvértelepülése, amellyel valamilyen szintű kapcsolat létezik.
Az idénre tervezett beruházások gördülékeny elôkészítése érdekében született három határozat, amelynek értelmében a város átadja a művelôdési ház épületét a beruházónak a felújítás idejére, illetve a sípálya és az iskolai tanműhely tervére jóváhagyták a versenytárgyalás kiírását.
A különféléknél szó esett a vasárnapi idegenforgalmi szezonnyitó ünnepségrôl, amelyet a fürdôtelep bejáratánál lévô díszkapunál tartanak.
Egy tűzoltóautó adományokból történô vásárlását szorgalmazza a polgármester. A pénz kétharmada már összegyűlt, reméljük, a következô hónapban a hiányzó összeget is sikerül összekalapolni. Városszinten nagy szükség van egy ilyen modern tűzoltóautóra.
Farkas Aladár
Hozomra
Hogy az a bizalom! Mondják, hogy senkiben sem szabad bízni, pedig a kényszer bizalmat szül sokszor. Például, vásárláskor az aprópénz csörrenése helyett behozom hangzik el. Nem azért, mert rosszul számítottuk ki, s nem futja a megvásároltakra, hanem mert aprópénzkrízis van a gazdasági válságban. Szinte mindennapos, hogy elmaradunk vagy elmaradnak némi zörgôvel, és ezzel nagyjából a kapitalizmusban kimerül a bizalom fogalma. Pedig régen… (nem tudom, hogy az öregedés jelei ezek, de én egyre inkább szívesen hallgatom az idôsek emlékében élô nagy sztorikat.) Nos, az egyik kedvencem, így a bizalom apropóján az, amikor az idôs ember elmesélte, hogy náluk az asszonnyal oly nagy volt a bizalom, hogy mikor már rá volt kuporodva egy arravaló menyecskére, és eszébe jutott az eskü, az asszony, a bizalom… ahogy meséli, bizony isten leszállt a menyecskérôl.
Másik kedvencem pedig a régi idôk kereskedôirôl szól, hogy azok bizony bíztak egymásban.
Közeli falu kocsmárosa csalafinta lehetett, s kiben nem volt huncutság, hát nem vette észre az átverést. Nos, ez az atyafi túl a Bucsin tetôre ment szekérrel, hogy feltöltse búfelejtôjét három hordó borral. Pénze nem lévén, addig kóstolták a borkereskedôvel a nedűt, hogy kieszelte, miként lesz bora semmiért cserébe. Nos, felajánlotta, miután szekéren volt a három hordó bor, hogy ô bizony, nem hitvány alak, leveszi az egyik hordót, s otthagyja letétbe, amíg meg nem adja a pénzt.
Több helyrôl is hallottam e történetet. Rég volt, nagyon régen esett meg ez. Hogy megadta-e a pénzt korcsmárosunk, arról nem szól a fáma, de ha manapság történne ilyen, ha egyáltalán e bizalom nélküli világban történhetne, sötétített ablakú fekete autókból kiugrálnának, s a borszállító kamiont szétvernék. Nem?
Apropó, ön bevitte már a sarki boltba azt az 5 banit?
Kedves-Tamás Gyopár
Pályázati felhívás
Pályáztató intézmény: Szarvasmarha-tenyésztôk Hargita Megyei Egyesülete.
Pályázók köre: Hargita megyében hivatalosan bejegyzett egyesületek, amelyek tagjai a megyei egyesületnek, és a 2008–2009-es évre befizették tagsági díjukat, valamint azon fizikai személyek, akik egyesületeket hoznak létre.
Vissza nem térítendô támogatás a projektek értékének az 50%-a.
A pályázatok célterületei:
Iskolatej-programban való részvétel: szükséges eszközök, felszerelések vásárlásának támogatása.
Adminisztratív költségek: új egyesületek bejegyzési költségei.
Eszközvásárlás: Hűtôtankok, tejminôséget ellenôrzô eszközök, számítógépek, nyomtatók, tej- kvóta-programok.
Bérlések: Tejbegyűjtô helyiség bérlése.
Elôirányzott keretösszeg:
60 000 lej.
A pályázatok leadási és iktatási határideje: 2009. július 22., délután 15 óra.
További információk, a pályázási űrlap, a pályázási útmutató igényelhetôk: a megyei egyesület székhelyén, Gyergyószentmiklóson, Stadion utca 3. szám, telefon: 0266/364.791, valamint a Szabadság tér 15. szám alatt, Hargita Megye Tanácsának 205-ös irodájában, telefon: 207.711/ 1306, Székelyudvarhelyen 1918. december 1. utca 9. szám, II. emelet, Székelykeresztúron a Szabadság tér 55. szám alatt.
A pályázat benyújtható: egy példányban, lezárt borítékban, Hargita Megye Tanácsának 205-ös irodájába, Csíkszereda, Szabadság tér 5. szám.
A hiányos és határidô után beérkezett pályázatok nem részesülnek elbírálásban.
A 64 területi és a megyei egyesület nevében ezúttal is megköszönjük a támogatást Hargita Megye Tanácsának és személyesen Borboly Csaba elnök úrnak a gazdaegyesületeknek nyújtott támogatást.
Márton István elnök, Szarvasmarha-tenyésztôk Hargita Megyei Egyesülete
Farkas Aladár
„Elek apó unokája vagyok”
– Fogalmazás-pályázat II–VIII. osztályosok számára –
A Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár és az Egyesület a Könyvtárakért és Levéltárakért Szervezet fogalmazás-pályázatot hirdet II–VIII. osztályos tanulók számára Elek apó unokája vagyok címmel.
A fogalmazások terjedelme legtöbb 2 oldal (A4-es lapméret; 12 pontos betűméret; 1,5-es sorköz) lehet. A pályamunkákat legkésôbb szeptember 22-ig kérjük személyesen eljuttatni, vagy postán elküldeni a következô címre: Városi Könyvtár, 535500 Gyergyószentmiklós, Kossuth Lajos u. 25., Románia. (A borítékra írjátok rá: „Elek apó unokája vagyok”)
A pályázat eredményhirdetésére és a nyertesek díjazására szeptember végén, a Népmese Napja alkalmából szervezendô ünnepségen kerül sor.
Rancz Enikô
EKE-túra a Lúcs-kôhöz
Vasárnap reggel csodálatos kirándulóidôre ébredtünk. A kultúrház elôtti gyülekezôhelyen már közel 20 személy várakozott az indulásra. Végül is 4 személyautóba befért a túrázó csapat. A gyilkostói ortodox templom melletti parkolóban hagytuk az autókat, és nekiindultunk a hegynek. A völgy az utóbbi években benépesült. Rengeteg új épület van, de nem éppen erdélyi stílusban. Rengeteg bádogtetô, ízléstelen kivitelezésben a nemzeti park szélén.
A Szurdok útján haladtunk, jól jelzett turistaúton (fehér alapon sárga sáv). Az elsô kényszermegállót a Kis-Békás-pataka jelentette, ahol mezítláb kellett átkelni a jéghideg vízen. De felfrissülve folytattuk utunkat a valamikori kaszálókon keresztül, amelyek tele voltak szebbnél szebb mezei virágokkal, köztük nem egy védett növénnyel. Útközben megcsodáltuk a Kis- és Nagy-Szurdok-követ. Közel kétórás gyaloglás után felértünk a Lucs-kô lábához, ahol a megfáradt csapat lepihent. A bátrabbak vállalták a szikla megmászását, ami nem egy könnyű dolog, hiszen meredek hegyoldalon, sziklafalon lehet csak feljutni az 1232 m magas csúcsra. De a fáradságért kárpótolt az a csodálatos panoráma, ami az ember elé tárult. El lehetett látni egészen a Lapos-havasig, sôt még a Vit-havas is jól látszott, meg a Kupás-havas. Dél irányban pedig a Tarkô hegység tárulkozott elénk.
Miután megcsodáltuk a természet eme remekeit, leereszkedtünk, és jó étvággyal elfogyasztottuk az energiapótlónkat. Egy kis pihenés után visszatértünk Gyilkostóra, ahol egy pohár hideg üdítô, meg sör mellett kiértékeltük túránkat, és megköszöntük Balázs József túravezetônek a szakavatott vezetést. Mindenki feltöltôdve tért vissza lakóhelyére. Kellemes emlékként marad emlékezetünkben ez a túra is.
Farkas Aladár
Erdélyi Gyopár
A július 28–augusztus 2. között sorra kerülô XVIII. EKE Vándortáborra talál meghívót minden, turistaságot szeretô olvasó az Erdélyi Gyopár legfrissebb számában. Várasfenes minden bizonynyal ideális táborhely lesz, a települést körbevevô turisztikai vonzerôkkel már több EKE-tag barátkozott az elsô EKE-napra szervezett országos rendezvény keretében. Errôl, illetve az osztályok által külön-külön szervezett ünnepségekrôl is olvashatnak. A kiadványban jutott hely egy újabb EKE-osztály bemutatására is. A Háromszéki Osztály elnöke, Dukrét Lajos elmondja, az EKÉ-sek között a helyük mindazoknak, akik életre szóló barátságot remélnek a hegyektôl, a hegyi emberektôl.
Az Erdélyi Gyopár ezúttal is a valóság sokféle arcát mutatja meg: csábít a meziádi cseppkôbarlangba, a Nagy-Bihar-csúcsra, a parajdi Só-szorosba, a Király-kôre, a Fogarasi-havasokba, madárlesre és virágmustrára. Szerkesztôi megsárgult kiadványokat böngésznek, hogy a múltra emlékeztessenek, ugyanakkor felhasználják a technika legújabb vívmányait, és eligazítást nyújtanak az olvasónak a virtuális turistáskodásban is.
Az idei hármas számot viselô folyóirat akár egy kapu is lehetne. Olyan kapu, mely most nyílt ki a legifjabb turisták elôtt. Olvashatunk arról, hogyan zajlott a VI. kolozsvári Regionális Környezetvédelmi Diákkonferencia, melynek eredményéhez igencsak hozzájárult az EKE, információval látva el az érdeklôdô diákságot. És kapu nyílott a kisebbek elôtt is: az EKE-napra meghirdetett gyerekpályázatra számos alkotás érkezett. Ezek legjavát találják a friss kiadványban, és egy dédelgetett tervet: ezután mindig helyet kap a lap hasábjain a gyereksereg turistáskodása is.
Olvasói levél
Elindult a buliszezon, úgyhogy ismét hemzsegnek a fiataloktól a felkapott szórakozóhelyek. Elôre szólok, hogy nem mindenkire vonatkozóak az alábbi sorok :) Egyszerűen ôk csak kamaszok 2009-ben. Na, de nézzük, mirôl is beszélünk: este 10 óra után Gyergyószentmiklós egyetlen hatalmas szabadtéri szórakozóhellyé változik. A fiatalok szabad csapatai ellepik a várost, és mint régen, a lányoknál a retikül, fiúknál az autós táska, most szinte mindegyikük kezében sörösdoboz, boros- vagy pezsgôsüveg fityeg, csakhogy az egyszerűbb eseteket említsem.
Nem titok, hogy gyakorlatilag már minden második üzletben ki-szolgálják a fiatalokat alkohollal, cigarettával és gyakorlatilag bármivel. Ez tény. Talán a kíváncsiság, kiközösítés készteti a fiatalokat, hogy az alkoholhoz nyúljanak.
2-szer, 3-szor megkínálják az embert, és akarva akaratlanul kipróbáljuk, merô kíváncsiságból. Rájövünk, hogy ez a többieknek tetszik, és mi is rászokunk, nekifogunk. Ettôl jobbnak érezzük magunkat, úgy érezzük, egy közösségbe tartozunk, és többek lettünk azáltal, hogy nekifogtunk pl. cigarettázni. A szülôk errôl persze mitsem sejtve, néhányszor talán rá is kérdeznek: „Te ugye nem cigarettázol, kisfiam?” – Gyanítom, sok esetben ez a válasz: „Ugyan, hagygyá má”.
Bizonyára látták a Fény TV szerdai híradóját, amiben többek között arról is beszámoltak, hogy néhány 10 év alatti gyerek rongálja a Virág negyedi 45-ös tömbházhoz tartozó játszóteret. A játszóteret maga a Tig-Rad System Kft. építette néhány évvel ezelôtt. Levelemhez mellékelek egy fotót, ami a játszótérrôl készült akkor, mikor még ép volt, és a gyerekek elôszeretettel és vidáman foglalták el a csúzdákat, hintákat, mászókákat. Tény – Gyergyószentmiklós soha nem volt híres a köztulajdon megbecsülésérôl, de személy szerint felháborítónak tartom, hogy pont gyerekek rongálják, törjék össze a játszóteret, akiknek tulajdonképpen épült. Értük van, az ôk érdekeit szolgálják. Ezzel nem azt akartam mondani, hogy azok a fiatalok, akik a játszóteret rongálják, ittasak voltak. Ugyan dehogy. Csupán rájuk szakadt egy kis idô, és nem volt mit kezdeni vele. Hát igen… 2009-ben a fiatalok így töltik el szabad idejüket.
Azért tartottam fontosnak ezt leírni, hogy rávilágítsak egy problémára: a pozitív hozzáállásra!
Tisztelettel, Kozma Péter
21. Gödrös, Sáros, Haladás, Balázs Pál, Hóvirág utca
A Felsôiskola utcából a gödrösnek egyáltalán nem nevezhetô Gödrös utcába térünk. A város szélén vezet, mellette az árokból poshadt szag terjeng. Ameddig patakocska folydogált itt, még halat is lehetett fogni benne, emlékeznek az utca egykori gyermekei.
1773-ban Tutajosok utcája néven említik elôször, 1864-tôl Gödrös utca a neve. Román világban strada Lungă lett, 1940-tôl ismét Gödrös utca. Fôleg az utóbbi idôben, sok csendesebb, nyugalmasabb környezetrôl álmodó épített itt szép házat.
A Balázs Pál utcai kanyarnál kis parkocskát alakítottak ki 2005-ben, amikor Zerkula László a neves Jézusfaragóval, Koszta Endrével corpust faragtatott, és feszületet helyeztetett el a közepén. A kis parkot Köllô Rózsika néni gondozza a leghűségesebben. Ô virágokat is ültetett. Amikor más elfoglaltságaik miatt a város kertészetében dolgozók nem tudnak ide is idôt szakítani, meg is kapálja, ki is gyomlálja a virágágyásokat. Most hosszabb ideig volt távol. Meg is látszik.
Alább, az örmény egyház valamikor városi kertészetnek is használt telkével szemben, takaros házak sorakoznak egymás után. A Gödrös és a Hóvirág utca találkozásánál kis, bekerített rész van. Ide a 90-es évek elején egy rég itt létezô kereszt helyére újat állítottak. Bíró Gyula faragta a keresztfát, Buslig Pál öntötte a domborműveket, a keresztállító kis csoport Balla Ferenccel és Bíró Ernôvel egészül ki.
A Sáros utca sem sáros ma már, s bizonyára emiatt senki nem neheztel a felszegi utcák nagy részét lekavicsozókra. 1864-ben találkozunk elôször ezzel az utcanévvel. Románul strada Tinoasă. A Békényhez és a Selyem utcához vezet.
A Haladás utca. 1989-ig Visszafolyóba vezetô útként emlegették. A Haladás nevet 1989-ben adták neki. A Visszafolyón át az Ábrahámra, onnan Kovács-kútja felé vezet. Hengerelt, szintén jó állapotnak örvendô utcácska. Már addig, ameddig a néhány ház között visz.
Az utca végén a Lénárdok kertjében vasúti sínbôl forrasztott sírkereszt emlékeztet Novák István fôtörzsôrmesterre és társaira, akik a második világháború végén itt veszítették életüket, miután az örmény templomban való bujkálás után itt húzódtak meg az akkor még létezô gazdasági épületben. A kilencvenes évek közepén Novák István gyermekei a meglehetôsen elhanyagolt sírkeresztet ismét ellátták felirattal.
Balázs Pál utca. 1864-ben Sas utcaként említik elôször. 1990-tôl emlegetik e néven. Takaros utca, a Selyem utca és a Gödrös utca közötti átjárást biztosítja.
A Hóvirág utca. Mert a határba vezet, bizonyára nem akkortól létezik, amióta 1989-ben e néven megjelent. Itt jártunk mi is a huszárpataki és az ábrahámi szántó, illetve kaszálóra. A Visszafolyó felé visz, a Sárospatak dűlôbe. A házak után mezei úttá válik. Békés, csendes utca ez is, mint általában a város e részének valamennyi utcája. Itt a jó szomszédság még nem értékét veszített fogalom.
Mai kérdéseink:
1. Mi volt a Gödrös utca elsô neve, mikor említik elôször?
2. Melyik utca volt a mai Balázs Pál utca?
3. Ki az a fôtörzsôrmester, akinek társaival a Haladás utca egyik telkén van a sírja?
A válaszokat július 2-ig várjuk a GYTV Testvériség sugárúti stúdiójába.
Állítsátok meg!
Bizonyos mértékig lerágott csont már a Kossuth-szobor lefestésének az ügye, de olvasva a múlt lapszámban megjelent interjút, úgy érzem, mégis hozzá kell szólnom.
Kezdem mindjárt azzal, hogy egy közéleti személyiség sokkal körültekintôbben kell eljárjon, ha bármibe belefog. Magyari Levente az átlagembernél sokkal jobban kellene tudja, hogy a jó szándék nem elégséges, ha valamibe belevágják a fejszéjüket, akkor elôzetesen alaposan utána kell nézni, hogy annak melyek a törvényes feltételei. A város egyszerű polgára ezek után joggal mondhatja, hogy ha nekik szabad, akkor én is a saját elképzeléseim szerint teszek ezt vagy azt közterületen. Éppen ezért világosan ki kell mondani, hogy ez nem igaz, s jogos elvárás az, hogy Magyari Levente nyilvánosan kérjen elnézést azért, amit társaival együtt tett. A vele készült interjúban ezért visszatetszô az, amikor azt ugyan elmondja, hogy szóban érdeklôdtek a városházán, de arról hallgat, hogy semmiféle engedélyt nem kaptak a munkálatra.
Ráadásul egy műalkotásról van szó, aminek a város a tulajdonosa, de az alkotója is itt él nem messze, következésképpen, mindkettô megkérdezése, beleegyezése nélkül a legjobb szándékkal elkövetett takarításhoz sem lehet hozzálátni, hát még egy ilyen barbár beavatkozáshoz, mint a lefestés. El nem tudom képzelni, hogy mi van a fejében egy olyan embernek, aki csak úgy fogja magát, s hozzálát egy műalkotás „kijavításához”. Nem egy kerítésrôl beszélünk, s nem a nyári konyha faláról, hanem egy műalkotásról! Ilyet még az analfabéta traktoristából lett párttitkárok sem engedtek meg maguknak a múlt rendszerben, meg kellett érjük az eredeti romániai demokráciát, s abban is – a sors torz fintora – a partnerséget és szakmaiságot hitvallásként emlegetô ifjúsági szervezet követi el ezt a merényletet.
Lényegében ez az a pont, ahol elhatároztam, hogy az újságolvasókhoz fordulok az ügy kapcsán megfogalmazódott gondolataimmal. Ugyanis hetek teltek el az eset óta, számos kritika érte ama cselekedetet, ennek ellenére Magyari Levente képes még most is azt mondani, hogy „inkább fel kell vállalni a tévedés kockázatát, mintsem, hogy ne csinálj semmit”, illetve lekezelôen nyilatkozik a „lusta kezű, de annál gyorsabb szájú lakostársairól”. Mindebbôl az derül ki, hogy nem látta be, nem akarja belátni, hogy mekkorát tévedett, s bármikor képes újra elkövetni ugyanezt a hibát, sôt, mondhatom nyugodtan azt is, hogy bűnt. Ez pedig több mint veszélyes. Ha magától nem áll le, akkor le kell állítani, ha kell, akkor hatósági fellépéssel. Amennyiben valakiben nincs annyi tájékozottság, körültekintés és jóérzés, hogy bele se vágjon ebbe az akcióba, s ráadásul akkor se száll magába, mikor jogos kritikát kap mindenfelôl, az komoly gond. Fel nem foghatom, miképpen nem látja be, túl azon, hogy vétett az ország, illetve a jóérzés törvényei ellen, ráadásul nagy károkat okozott egy műalkotásban, s nem utolsósorban a város megítélésében, hisz ország-világ ismét Gyergyószentmiklóson nevet illetve dühöng, ki-ki vérmérséklete szerint.
Mikor kiderült, hogy mekkora hibát követett el, Magyari Levente fel kellett volna hívja a szobor alkotóját, s bocsánatot kellett volna kérjen tôle. E helyett még most is azt állítja, hogy a művész örvend annak, amit tettek. A valóság tudomásom szerint egészen más. Miholcsa József valóban megköszönte, hogy felfigyeltek arra, hogy a szobor az évek során bepiszkolódott, de azt is elmondta nekik, hogy egyáltalán nem szokványos egy szobrot olajfestékkel lefesteni. Ezt már elengedi a füle mellett, s azt a látszatot kelti, hogy tettükkel az alkotó elégedett.
S hogy mi a teendô? Ezen a téren immár egyenesen hazudik Magyari Levente! Azt állítja, hogy három megoldási javaslat hangzott el, s ezek közül az elsô az, hogy ne tegyenek semmit, hisz többen is rájuk szóltak, hogy nehogy még egyszer hozzányúljanak a szoborhoz, de megoldási javaslatot nem adtak. Orcátlan hazugság. Jómagam is jeleztem neki már rég, hogy egyetlen dolgot tehetnek: bocsánatot kérnek a szobor alkotójától, megvárják, míg a város szakemberekkel helyreállíttatja a szobrot, majd kifizetik ennek költségeit. Véleményem azóta sem változott, s határozottan állítom, hogy nincs más lehetôség, csak ez az egy.
Ami megtörtént, azt már sajnos, nem lehet visszacsinálni, de a megnyugtató rendezéshez elengedhetetlen ezen túl az is, hogy a szoborfestôk lássák be hibájukat, szálljanak le a magas lóról, s kérjenek nyilvánosan bocsánatot tettükért.
Végezetül egy gondolat az ügy politikai vonatkozásáról. Azt állítja Magyar Levente, hogy a festéskor véletlenül Kovács Péter is jelen volt, jelenléte pedig lehetôséget adott az RMDSZ szidalmazására. Ezzel kapcsolatban két dolgot fontos tisztázni:
1. Magyari Levente ne nézze szellemi fogyatékosnak a gyergyói embereket. Kampány volt, s nem kétséges, hogy Kovács Péter azért érkezett ide pont aznap, hogy a sajtó elôtt szerepeljen. Ha a cél pusztán a szobortakarítás lett volna, akkor csendben megcsinálják, s kész, nem csôdítik oda a sajtót. Ugyanolyan kampány-cselekedet volt ez is, mint a tavalyi utcaseprés, avagy park-rendezés.
2. Ha a szoborfestést bárki más követi el, az ugyanúgy meggondolatlan, barbár cselekedet lett volna, s ugyanúgy elítélendô, ugyanúgy az lenne az egyetlen lehetôség, hogy az elkövetô költségén szakemberek helyreállítják a szobrot. Annyi igaza van csak Magyarinak, hogy ha a tettet egy közéleti személyiség követi el, az valóban visszatetszôbb, de ez teljesen független az illetô pártkönyvének a színétôl.
Árus Zsolt
Nyílt levél a polgármesteri hivatal vezetôségéhez
Mint kívülálló, én is részt vettem a meleg vízzel és fűtéssel kapcsolatos fórumon, amelyen éppen csak az nem hangzott el, hogy olyan szegények vagyunk, hogy még bolháért is a szomszédba kell menjünk. Mezei János polgármester szájából elhangzott, hogy ha a pályázatot meg is nyerjük, honnan tudjuk melléje tenni a 40%-os önrészt? Mivel nincsen egy árva vasunk sem, a szakadék szélén álunk. A GO. Rt. igazgatója eldicsekedte, se pénzük, se posztójuk nincsen.
Felmerült bennem a kérdés, ha ennyire kilátástalan a helyzet, akkor mégis hogyan tudnak ilyen bôkezűen gazdálkodni közpénzekkel, közvagyonnal és a helyi közösség tulajdonával? Szerintem felelôtlenség, de mindenki saját maga levonja a következtetéseket, mivel az egész közösséget érinti kisebb-nagyobb mértékben.
A megyei fôispán 2008-ban felszólította a gyergyószentmiklósi földosztó bizottságot, amelynek elnöke Mezei János, hogy végérvényesen döntsék el a Vasláb község tulajdonjogát egy 521 hektáros állami erdô fölött. Ezt a nemes feladatot felvállalta Nagy István titkár, aki 2008 októberében Marosfôn egy titkos egyezséget kötött Vasláb község elöljáróival, amit nem közölt tudtom szerint senkivel. A hôn szeretett Nagy István titkárnak azért volt annyira szívügye felvállalni az egész kérdést, mert 2002-ben önkényesen odaadományozott 521 ha állami erdôt az adott községnek. Ilyenkor beindul az ember fantáziája: vajon miért? Csak nem a két szép szemükért adta oda ingyen és bérmentve. Tény és való, hogy még attól sem riad vissza, hogy más földjére tulajdonjogi papírt állítson ki saját magának! Csaknem ingyen és bérmentve cselekedett ilyen jó gazda módjára.
Meg szeretném jegyezni, hogy Vasláb községnek joga van egy területhez, csak nem azon a helyen, ahol Nagy István odaadományozta. Az önkényességét szokása szerint mindig akkor viszi végbe, amikor tudatlan még a polgármester. A becsapósdit bevette Mezei János polgármesterünk is, mivel rábólintott egy ilyen nagy törvénytelenségre. Csak egy apróság: a szóban forgó terület jóváhagyása nem került a földosztó bizottság elé. A titkár egyedül eldöntötte, elvégre ô NAGY ember, és semmiképp nem akarja elismerni, hogy ô felügyel a törvényesség betartásáért. Ebbôl az 521 ha erdôbôl 398 ha Neamţ megye adminisztratív területén van, vagyis semmiképpen nem Gyergyószentmiklós kellett volna visszaszolgáltassa jogos tulajdonosának. A különbözet, 123 ha a Rusz Sánta Adalbert birtokából származna, amit az 1925-ös Agrárreformmal kapott meg Vasláb község. Csak ennyi van Gyergyószentmiklós adminisztratív területén a fent említett területbôl, de azt sem a régi helyén szolgáltatták vissza. Hírhedt titkárunk sem vette igénybe az Agrárreformot, így ezt is másnak adományozta önkényesen. A kedves olvasó felteszi a kérdést, miért olyan lényeges ez a kérdés?
Abból a ténybôl kiindulva válik jelentôssé, hogy a Gyergyószentmiklósi Közbirtokosság nem kapott vissza körülbelül 500 hektár erdôs területet Gyergyószentmiklós adminisztratív területén.
A gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatal úgyszintén a köztulajdont képezô erdôs területbôl nem szolgáltatott vissza körülbelül 300 hektár erdôt.
És nem elhanyagolható az a több száz magántulajdonos sem, akik nem kapták vissza erdôs területüket még a mai napig, nagyon sokan csutakost vagy friss ültetést kaptak vissza.
De a város gazdáit mégis Vasláb község tulajdonjogi papírjának kiállítása foglalkoztatta leginkább egy olyan területtel, amire nem jogosak, egy kiváló erdôs területtel. Vajon miért? Ezzel kapcsolatosan készült egy szakvélemény is, amelyet a titkár elvtárs, aki mindenhez jobban ért, mint más, elvégre a múlt rendszer sokoldalúan fejlesztett embere nem értett meg, mivel románul volt, ebbôl kifolyólag ô írt egy saját szakvéleményt az ô nyelvén.
Én kétlem, hogy a Neamţ megye adminisztratív területén fennmaradt terület, ami Vasláb község jogos tulajdonát képezte, valaha is gyergyói tulajdonba kerülne csereképpen az önkényesen odaadott helyett. Már csak abból is kiindulva, hogy a közbirtokosság jogos tulajdonáért, amit aktákkal tud igazolni, azért is perelnie kell idestova már egy pár éve.
Mezei János polgármester úr, nem lenne itt az idô egy kicsit Nagy István titkár körme alá nézni? Hogy hogyan tartja tiszteletben a törvényt, és hogyan játssza át mások tulajdonába a jogos tulajdonosok földjeit? Polgármester úr, ha a hivatal kapta volna meg a 300 ha hiányzó területet, akkor ebbôl származott volna minimálisan 600 millió régi lej haszna minden évben a városi költségvetésnek, amit közcélra lehetett volna fordítani, talán önrészre egy pályázatban. De ha vezetôinknek fontosabb Vasláb községnek véglegesen odaadni egy olyan területet, ami soha nem volt az övék, akkor sajnálattal kell tapasztaljuk, hogy nem tesznek eleget megbízatásuknak, vagy talán erre tették le az esküt, kétlem.
Mezei János polgármester úr, ideje választ adni nem csak nekem, hanem a helyi lakosoknak is, miért hozták ezt a döntést, ami megkárosítja a helyi közösséget.
Nem utolsósorban Nagy István titkár szedje össze a gondolatait, ezek tények, és egyik sem megalapozatlan, tolja a képét a közvélemény elé, és számoljon be, mit és miért tett ilyen aljas módon a helyi közösség ellen.
A municípiumunk szabadesésben van már évek óta, nem-e a legnagyobb égetô problémák egyike, hogy az ön vezetési módszerei elavultak! Tenni is kéne a fejlôdésért a kis municípiumunkban, és nem csak mindig a saját hasznát kéne elôtérben tartsa titkár úr.
* * *
A közvélemény tudomására hozom, hogy azért, hogy a törvényt betartsa, Mezei János polgármestert be kellett pereljem a következôkért.
1. Nagy István titkár törvénytelenül tölti be az állását, és a polgármesternek kötelessége lett volna már mindjárt egy éve fegyelmi okokból felbontania a munkaszerzôdését, de nem tette.
2. Ugyanennek a személynek értékelte a városi tanács a tevékenységét, akinek nincs mit keresnie a hivatalban, vagyis kérem a tanácshatározat visszavonását, mert törvénytelen. Polgármester úr, nem lenne értelmesebb dolog peren kívül egyezségre jutni Nagy István titkár karrierjérôl, mivel ez egy nagy szégyenfolt lesz az ön mandátumának. A tárgyalásra az utolsó percben küldték faxon a levelet, hogy halasztást kérnek. Vajon mi a cél, talán idôt akarnak nyerni egy ilyen titkárnak, mint Nagy István? Mint állampolgár, felteszem a kérdést: pogármester úr, a hivatalban van öt híres jogász, köztük Nagy István, egyiknek sem volt ideje válaszolni a perbe hívásra, vajon miért veszik fel a nagy, zsíros fizetést, ha nem képesek idôben válaszolni? Talán mindegyik le van kötelezve István barátomnak? Idézni szeretném a titkárt ebben a kérdésben, vagyis szolgalelkek, de nem látják, kit szolgálnak. A választások talán annyira igénybe vették mindnyájukat, hogy nem volt idejük semmire sem. Nagy István titkár a füle botját sem mozdította, aki miatt folyik a per, de arra gondja volt, hogy a város szemétôl távol, a Gyilkostónál fiát és feleségét beültese szavazókörzet-fônöknek, illetve helyettesnek. Nagy elvtárs nem veszi észre, hogy a szekér megkerülte a lovakat, és ideje lenne lelépni önkéntesen, ameddig nem lesz késô.
Miért olyan életbevágóan fontos egy olyan embert fenntartani, aki fölött már összecsapott a sár. A magyarázat nagyon egyszerű és frappáns, egy ilyen sáros titkárral azt csinálnak, amit csak akarnak, mert neki már csak a túlélés a lényeges, semmi más nem érdekli.
Nagy türelemmel várom válaszukat!
24.06.2009.
Szabó Szilveszter
Erdélyi ezredek a világháborúban
Szabó István gyalogos, középbirtokos (Gyergyóújfalu). *1879, Gyergyóújfalu. Tényleges katonai szolgálatra 1901-ben vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 3 évig szolgált. 1914-ben a mozgósításkor újra bevonult. 1914 augusztustól az orosz, szerb és az olasz frontokon küzdött. Halics, Staniszlau, Luck, Kovel és Asiagó mellett harcolt. Egyszer sebesült. Az összeomlás után szerelt le. Kitüntetései: O2, OB, Kcsk és szolg. vaskereszt. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Sógorai, Pál Ágoston és Ignác, a világháborúban hôsi halált haltak.
Szabó Károly ôrvezetô, kisbirtokos (Szárhegy). *1893, Szárhegy. 1914 októberben vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1915. január 1-tôl az orosz, román és az olasz harctereken küzdött. 1915. május 9-én és 1917. augusztus 13-án megsebesült. 1918. november 3-án olasz fogságba esett. 1919 október végén jött haza. Kitüntetései: OB és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Szabó Márton ágyúrajos, középbirtokos (Gyergyóújfalu). *1886, Gyergyóújfalu. Tényleges katonai szolgálatra 1907. október 6-án vonult be a haditengerészekhez. 1911-ig szolgált. 1914. július 28-án újra bevonult. A „Frigyes fôherceg” csatahajón teljesített szolgálatot. Részt vett Lovcen és Cattaró bombázásában. Egyszer súlyosan megsebesült. 1918. november 12-én szerelt le Budapesten. Kitüntetése: Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Szabó Mihály szakaszvezetô, kisbirtokos (Gyergyóremete). *1885. Tényleges katonai szolgálatra 1906-ban vonult be a 12. árkászzászlóaljhoz. 3 évig szolgált. 1914-ben a mozgósításkor újra bevonult. 1914 augusztustól az orosz és az olasz frontokon küzdött. Iwangorod, Breszt-Litovszk, Trient és Görz mellett tüntette ki magát. Egyszer sebesült. Az összeomlás után szerelt le. Kitüntetései: O1, OB, Kcsk. és Ferenc József jub. emlékérem. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
X. Gyergyócsomafalvi Napok
Június 26., péntek
6.00 – Túra; Útvonal: Libántetô – Faragó mezeje – Veresvirág, indulás Gyergyócsomafalva központjából;
10.00 – Gézengúzok Birodalma – Játékház gyerekeknek – Helyszín: Óvoda udvara;
15.00 – Nosztalgia Sportkiállítás – Helyszín: Marosparti Iskola;
16.00 – Enduro-bemutató – Helyszín: Veresvirág;
19.00 – Kilátó ünnepélyes avatója – Helyszín: veresvirági kilátó;
20.00 – Fotókiállítás a XII. Székelyföldi Fürdô- és Közösségépítô Kalákáról a veresvirági panzióban;
20.00 – Élôzenés mulatság a veresvirági panzióban.
Június 27., szombat
9.00 – Túra – Útvonal: Csata vesze – Jézus lábnyoma – Veresvirági kilátó, indulás a veresvirági panziótól;
9.00 – Aerobik nyílt nap – Helyszín: tornaterem;
10.00 – Falunapok ünnepélyes megnyitója – Helyszín: piactér;
10.15 – Lánglovag Kupa– Tűzoltó-vetélkedô – Helyszín: piactér;
12.00 – Kézműves-foglalkozások és vásár – Helyszín: Marosparti Iskola;
Egész délután „Családi piknik a Maros parton” – lacikonyha és sörsátrak;
14.00 – Hajt a csapat! – Ifjúsági vetélkedôk – Helyszín: piactér;
14.30 – Teremhoki-gála – Helyszín: tornaterem;
18.00 – 40 évesek kortárstalálkozója;
19.00 – Gyéren vettem a kenderem-gálaműsor – helyi intézmények és civil szervezetek műsora – Helyszín: Borsos Miklós Művelôdési Otthon;
19.00 Csata Béláné Bartha Irén verseskötetének bemutatója – helyszín: Borsos Miklós Emlékház;
21.00 – Hajnalig tartó buli, koncertezik a Role zenekar – Helyszín: piactér.
Június 28., vasárnap
12.30 – Csomafalvi székely kapuk – Fotókiállítás – Helyszín: Borsos Miklós Művelôdési Otthon;
13.00 – Díszpolgári Cím és Csomafalváért Díj kiosztása – Helyszín: Borsos Miklós Művelôdési Otthon;
14.00 – Szôrénvágta – lóverseny – Helyszín: piactér;
14.00 – Játékdélután 14 éven felülieknek! Vigyázat, nem elôjáték! – Caritas Családsegítô Szolgálat szervezésében – Helyszín: piactér;
18.00 – Néptánctalálkozó – Helyszín: Borsika Csűr;
19.00 Pál Béla életrajzi kötetének bemutatója, Borsos Gábor képzôművészeti kiállítás – Helyszín: Borsos Miklós Emlékház;
19.00 – Karaoke-verseny – Helyszín: piactér;
20.00 – Táncház – Helyszín: Borsika Csűr;
21.00 – Szabadtéri buli a piactéren a Rio Club közreműködésével.
Június 29., hétfô
06.00 – Zenés ébresztô a Csomafalvi és Csongrádi Fúvószenekar közreműködésével;
10.00 – A községi borvízkút ünnepélyes avatója;
11.30 – Keresztalják fogadása;
12.00 – Ünnepi szentmise.
Délutáni szórakoztató programok a piactéren:
16.00 – Labdarózsa népdalcsoport műsora;
16.30 – Csongrádi Fúvószenekar fellépése;
17.00 – Községpolgári igazolványok kiosztása;
17.30 – Székely Góbék műsora (humorest);
18.00 – Hegyen innen, hegyen túl, a Hargita Néptáncegyüttes műsora;
19.00 – Tombolahúzás és hastánc;
21.00 – Hot Snow Storm-koncert;
22.00 – Magna Cum Laude-koncert;
23.40 – Tűzijáték;
00.00 – Égig érô tábortűz.
Sport
Jégkorong
Közgyűlést tartottak
Június 9-én, kedden az elsô nekifutásra nem volt döntôképes a Román Jégkorong Szövetség éves közgyűlése, ezért június 17-re ismét összehívták a tanácskozást. A múlt szerdai, megsimételt rendkívüli közgyűlésen döntés született arról, hogy harminc napon belül minden romániai jégkorongzó el kell határozza, hogy akar-e vagy sem játszani a válogatottban. Az írásos választ el kell juttatni a szövetség vezetôségéhez. Tánczos Barna, a szövetség elnökének nyilatkozata szerint, aki a válogatottól végleg visz- szavonul, az ezután nem szerepelhet romániai csapattal külföldön, és nem igazolható külföldre. Az elnök hangsúlyozta, hogy aki visszavonul a válogatottól, nem vehet részt a MOL Liga mérkôzésein sem. Az idôsebb játékosok számára hagytak egy kiskaput, ezek a játékosok a szövetség vezetô testületének, a Szövetségi Bürónak a jóváhagyásával mégis részt vehetnek nemzetközi versenyeken, és igazolhatók külföldre is. Ezeket az eseteket külön-külön vitatja meg a Szövetségi Büró. Az elnök javaslatára elfogadták, hogy a válogatott jégkorongozókat megilletô járandóságokat (célprémium, felszerelés), ezek nagyságát és értékét kétévente állapítsa meg a Szövetségi Büró, a válogatottakat adó klubképviselôkkel közösen. Határoztak arról is, hogy ezentúl a jégkorongozók a klubjuktól kapott felszereléssel kell, hogy megjelenjenek a válogatottak akcióin, kivételt ez alól csak a sisak, mez és a nadrág-huzat képez. A felnôttválogatott esetében prémium csak a divízió 1-be való feljutás esetén jár. A szövetségi büróba új tagot választottak Cseke Szilárd személyében. Az említett személy a Csíkszeredai Sportklub aligazgatója. Napirenden szerepelt egy másik alelnök megválasztása is, de végül az egyedül induló Cristian Cârlan (Steaua Bukarest) második helyen végzett, nem kapta meg az alelnöki tisztséghez szükséges szavazatot. A Román Jégkorong Szövetségnek így a gyergyószentmiklósi Bencze Attila személyében egyetlen alelnöke maradt.
Módosították a Fegyelmi Szabályzat egyes részeit is. Ezentúl a válogatottak akcióin meg nem jelenô játékos klubja ellen pénzbírság, pontlevonás, visszaminôsítés és kizárás alkalmazható. Ezentúl a gyermek és ifjúsági bajnokságokban nem lesz többé pénzbírság, de marad az eliltás. A Románia-kupa küzdelmeiben kiosztott eltiltások nem törlôdnek el, és a bajnokságban is letôlthetôk. A következô idénytôl a két 10 perces fegyelmit összegyűjtô játékosnak egy forduló eltiltás jár, a 20 perces végleges fegyelmiért szintén automatikus egyfordulós eltiltást kap a vétkes játékos. Eldöntötték, hogy a szövetség technikai igazgatója a válogatottak akciójának programját ezek megkezdése elôtt 15 nappal kell, hogy közölje a kluboknak és egyesületeknek. Ugyanakkor el kell juttatni a klubokhoz a válogatottak éves programját, hogy az egyesületek ehhez igazítsák programjukat.
A román bajnokságban érvényes idegenlégiós szabályról még nem született döntés, Tánczos szerint errôl a Szövetségi Büró és a bajnokságban induló csapatok képviselôi döntenek hamarosan. Valószínűleg igazodnak a MOL Ligában érvényes szabályzhoz – nyilatkozta Tánczos Barna.
Jégkorong/ MOL Liga
Visszalépett a gyergyói jégkorongcsapat
Nem vesz részt a közös magyar–román bajnokság, a MOL Liga 2009/2010-es idényének küzdelmein a Gyergyószentmiklósi Progym Hargita Gyöngye csapata. A szeptemberben kezdôdô közös magyar–román bajnokság második idénye tehát a gyergyói csapat nélkül kerül megrendezésre. A gyergyói csapat távolmaradásának hírét Kopacz Zoltán, a Progym SK jégkorong-szakosztályának elnöke adta tudomásunkra. Kopacz Zoltán, rövid tájékoztatójában, az anyagiak hiányával hozta összefüggésbe a távolmaradást. Mint mondotta, az ellenfél együttesek képviselôivel lezajlott egyeztetések során többször kifogásolták a gyergyói műjégpálya állapotát is. Ugyanakkor az ellenfelek azt is felrótták, hogy a gyergyói csapat zömében ifjúsági korú játékosokat szándékszik csatarendbe állítani, s ez a vélemények szerint a két ország közös bajnokságának színvonal- csökkenéséhez vezet. Kopacz Zoltán elmondta azt is, hogy jobb volt most meghozni ezt a döntést, mert így még következmények nélkül volt lehetôség visszalépni. Idény közben ugyanis a MOL Liga szervezôbizottsága 10 ezer eurós pénzbüntetéssel sújtja a visszalépôket.
A gyergyói csapat visszalépése ellenére a MOL Liga így is nyolc- csapatos maradhat, hisz a szlovákiai másodosztályban szereplô Losonc jelezte, hogy beszállna a küzdelembe. Az elmúlt idényben a gyergyói csapat a MOL Liga alapszakaszának küzdelmei után a 8. helyen fejezte be a küzdelemsorozatot. Nemrég az idôközben felbomlott HC Csíkszereda (a MOL Liga elsô kiírásának gyôztese), továbbá a Bukaresti Steaua csapatának vezetôi is kifejezték, hogy a következô idényben nem szándékoznak indulni a két ország közös pontvadászatán. Egyébként minden benevezett csapatnak június 20-ig volt lehetôsége következmények nélkül visszalépni a közös magyar– román bajnokságból.
A Progym Hargita Gyöngye kiválásával csak két erdélyi csapat maradt a MOL Liga mezônyében, nevezetesen a tavalyi idényben ezüstérmes Csíkszeredai Sportklub, illetve az újonnan benevezett Brassói Fenestela 68 MSC csapata. A brassói csapathoz kapcsolódó hír, miszerint a játékoskeretet alkotó játékosok májustól rendszeres edzéseket végeztek, június 22-tôl pedig egy tíznapos tengerparti felkészítôre utaztak. Ezt egy hegyvidéki felkészülés követi, majd elkezdôdnek a jégedzések. A hírek szerint a brassói csapat a hivatalos idény megkezdése elôtt egy szlovákiai turnén vesz majd részt. A csapat tavalyi játékoskeretébôl a következôk maradtak: Balázs Csaba (kapus), Tankó Attila, Kertész Zoltán, Gergely Attila, Szôcs Botond, Kovács László, Kopacz Zsolt és Szabó Hunor. Az új játékosok, akiket a brassói csapathoz igazoltak: Fülöp Rajmond (kapus), Szögyör Zoltán, Petres Tivadar, Bálint Zsolt, Pál Zoltán és Antal Zsombor (mind a HC Csíkszeredától), Nagy Csaba, Laczkó Attila, Botos Vlad, Bilibók László és Sikó Szilárd (mind a Gyergyószentmiklósi Progymtól), Balázs Csongor (kapus), Laczkó D. Levente, Pál Ferenc és Imecs Attila (mind a Budapest Starstól), Elekes Levente és Zerkula Zsolt (mindketten a Csíkszeredai Sportklubtól) valamint Pál Zsombor (a Ferencvárostól).
* * *
A román bajnok Csíkszeredai Sportklub házatájáról származó információk szerint Elekes Levente és Zerkula távozott a csapattól, mindketten Brassóban folytatják pályafutásukat, Szôcs Elôd pedig befejezte aktív pályafutását. Kedd estig két volt HC-s jégkorongozó írt alá a Sportklubhoz, a kapus Fülöp Róbert és a csatár Molnár Zsolt.
Tenisz
Kupa- és emlékverseny
Az elmúlt héten, a június 16– 19. közötti idôszakban, rendezték a Gyergyói ISK teniszpályáin a Gyergyó-kupa elnevezésű gyermek- és ifjúsági teniszversenyt. A salakpályás megmérettetésen a következô eredmények születtek.
Lányok. 11–12 évesek: 1. Binder Tímea (Gyergyói ISK), 2. Sárpátki Emô (Csíkszereda), 3. Tamás Krisztina (Gyergyói ISK); 13–14 évesek: 1. Bolfă Adina (Gyergyói ISK), 2. Bartalis Ágota (Gyergyói ISK), 3. Somogyi Mercedesz (Csíkszereda); 15–18 évesek: 1. Elekes Krisztina (Gyergyói ISK), 2. Szatmári Anna (Csíkszereda), 3. Elekes Adél (Gyergyói ISK). Különdíjat kapott: Tamás Katalin (Gyergyói ISK).
Fiúk. 8–10 évesek: 1. Aszalos Vendel (Brassói Dinamo), 2. David Sanchez, 3. Zöld Róbert (Gyergyói ISK); 11–12 évesek: 1. Fogarassy Róbert (Marosvásárhely), 2. Lukácsffy Levente (Gyergyói ISK), 3. Burus Endre (Csíkszereda); 13–14 évesek: 1. Magyari László (Gyergyói ISK), 2. Péter Attila (Székelyudvarhely), 3. Ionescu Rareş (Marosvásárhely); 15–18 évesek: 1. Kémenes Endre (Gyergyói ISK), 2. Fülöp András (Marosvásárhely), 3. Magyari Vilmos (Gyergyói ISK). Különdíjat kapott: Munteanu Alex (Gyergyói ISK).
Június 20-án és 21-én került megrendezésre a hagyományos Elekes Antal és Babkó néni Emlékverseny a Gyergyói ISK teniszpályáin. A nyílt megmérettetésen férfiak és nôk vettek részt, akik a következô helységekbôl érkeztek: Csíkszereda, Brassó, Marosvásárhely, Székelyudvarhely (elsô alkalommal), Budapest és Gyergyószentmiklós.
Eredmények. Nôk, páros: 1. Elekes Ágnes – Dezsô Edit, 2. Székely Margit – Magyari Emese, 3. Elekes Krisztina – Elekes Adél.
Férfiak: 1. Köllô Zsolt – Gáll András, 2. Suciu Cristian – Kovács József (utóbbi: Marosvásárhely), 3. Zárug István – Takács János (utóbbi: Marosvásárhely). Különdíjat kapott: dr. Zárug Péter Farkas (Babkó néni unokája) és Lázár Attila (Budapest, BSE).
A verseny szervezôi: Gyergyói ISK, a Zárug, Lázár és az Elekes családok. Támogatók: Buslig Gyula sportreferens és a Hargita Megyei Sportigazgatóság.
A fenti eredményekrôl Elekes Éva, a Gyergyói ISK tanár-edzôje tájékoztatott.
Atlétika
Futás az olimpia szellemében
Június 20-án, szombaton Csíkszeredában rendezték meg az Olimpiai Futóversenyt. A Hargita Megyei Sportigazagtóság által megrendezett, 2,5 km-es Olimpiai Futóversenyen 76-an álltak rajthoz, 22 lány és 54 fiú. A megmérettetéssel arra emlékeznek, hogy 1894. június 23-án Pierre de Coubertin báró kezdeményezésére összeült Párizsban a „Kongresszus az olimpiai játékok felújítására”, amelynek keretében elhatározták, hogy újraélesztik az olimpiai eszmét. Az elsô újkori olimpiára két évvel késôbb, 1896-ban került sor Görögországban.
Eredmények. Lányok (élmezôny): 1. Kamenszcsik Alexandra, 2. Kliskova Juliana (mindketten Moldova Köztársaság), 3. Vlădeanu Oana (Felsôbánya), 4. Sára Tímea (Gyergyószentmiklós), 5. Ianco Denisa (Felsôbánya), 6. Ciobanu Dumitriţa (Moldova), 7. Proca Dorina, 8. Ivan Petronela (mindketten Vatra Dornei), … 11. Bokor Rita Melinda (Tekerôpatak), 13. Sára Erzsébet, 14. Sára Dalma (mindketten Gyergyószentmiklós).
Fiúk (élmezôny): 1. Croitoru Liviu, 2. Pânzaru Victor (mindketten Moldova), 3. Dánél Csaba, 4. Fazakas Endre, 5. Gál-Oravecz Zsolt, 6. Bors Huba (mind Csíkszereda), 7. Maliutin Szvetoszlav (Moldova), 8. Simó János, 9. Oláh Sándor, 10. Kristó Lóránt (mind Csíkszereda).
Labdarúgás/ Külföld
Mindkét Korea a vébén
A Szaúd-Arábiában kiharcolt döntetlenjével (0–0) kijutott a 2010-es labdarúgó-világbajnokságra Észak-Korea csapata. A KNDK 1966 után elôször harcolta ki a részvételt, az 1994 után minden vb-t megjárt szaúdiak ázsiai pótselejtezôre kényszerülnek Bahreinnel.
Eredmények (ázsiai selejtezôk). A-csoport: Ausztrália – Japán 2–1 és Bahrein – Üzbegisztán 1–0. A csoport végeredménye: 1. Ausztrália 20 pont, 2. Japán 15 pont, 3. Bahrein 10 pont, 4. Katar 4 pont, 5. Üzbegisztán 4 pont.
B-csoport: Dél-Korea – Irán 1–1 és Szaúd-Arábia – Észak-Korea 0–0. A csoport végeredménye: 1. Dél-Korea 16 pont, 2. Észak-Korea 12 pont (7–5), 3. Szaúd-Arábia 12 pont (8–8), 4. Irán 11 pont, 5. Arab Emírségek 1 pont.
A Szaúd-Arábia – Bahrein oda-visszavágós összecsapás gyôztese Új-Zélanddal játszik a kijutásért. Európából eddig Hollandia, míg az ázsiai kvalifikációs csoportból Ausztrália, Japán, a Koreai Köztársaság és a Koreai NDK harcolta ki a részvétel jogát. A jövô évi vb-n 32 nemzeti együttes lép pályára. A Dél-afrikai Köztársaság mint rendezô ország, automatikus résztvevôje a világbajnokságnak, ellenben a világbajnoki címvédô (jelenleg: Olaszország) 2002 óta nem jogosult selejtezô nélküli, automatikus világbajnoki részvételre.
Kispályás foci/ Gyermekek
Egerben mérkôztek
A június 18–21. közötti idôszakban Rexroth Kupa néven nemzetközi gyermek-labdarúgótornára került sor. A megmérettetésen az 1997-ben születettek korcsoportjában a gyergyószentmiklósi gyermekek is pályára léptek. A mérkôzések játékideje 2x20 perc volt, a találkozókat műfüvespályán rendezték, egy idôben több mérkôzés zajlott a mérkôzéseknek kijelölt területen. A gyergyói csapat az 1997-es korcsoport B-csoportjában kezdte a küzdelemsorozatot. A csoport beosztása a következô volt: Egri FC – Pásztorvölgy, Recsk&HKJTK, Vecsési FC, Gödi SE, Csepel Halászi Focisuli A és Gyergyószentmiklós. Az A-csoport összetétele: Plutó SE Eger, Borsod Volán SE, Tabáni Spartacus SKE, Vác VLSE, Csepel Halászi Focisuli B és Kiskunmajsa.
Eredmények. Június 18., csütörtök: Eger – Recsk 0–7, Plutó – Borsod Volán 2–2, Tabán – Vác 0–2, Vecsés – Göd 8–1, Recsk – Csepel A 3–1, Borsod Volán – Csepel B 8–1, Plutó – Kiskunmajsa 2–4, Vecsés – Gyergyószentmiklós 4–0, Tabán – Csepel B 5–2, Eger – Csepel A 0–6, Vác – Kiskunmajsa 0–13, Göd – Gyergyószentmiklós 1–3.
Június 19., péntek: Plutó – Tabán 3–1, Recsk – Göd 2–2, Borsod Volán – Vác 3–0, Eger – Vecsés 0–4, Csepel B – Kiskunmajsa 0–13, Csepel A – Gyergyószentmiklós 1–0, Plutó – Vác 5–0, Recsk – Vecsés 1–1, Tabán – Kiskunmajsa 0–10, Eger – Göd 0–4, Recsk – Gyergyószentmiklós 1–0, Borsod Volán – Kiskunmajsa 1–2, Vecsés – Csepel A 1–4, Plutó – Csepel B 4–0.
Június 20., szombat: Borsod Volán – Tabán 1–1, Vác – Csepel B 2–1, Eger – Gyergyószentmiklós 2–4, Göd – Csepel A 0–4.
A B-csoport rangsorában: 1. Csepel A 12 pont, 2. Recsk 11 pont, 3. Vecsés 10 pont, 4. Gyergyószentmiklós 6 pont, 5. Göd 4 pont, 6. Egri FC 0 pont.
Az A-és B-csoport elsô négy helyezettjeinek összecsapásain a következô eredmények születtek: Kiskunmajsa – Gyergyószentmiklós 4–1, Plutó – Vecsés 2–2 (továbbjutott a Plutó büntetôkkel), Borsod – Recsk 0–0 (továbbjutott Borsod büntetôkkel), Vác – Csepel A 1–5.
Az elôdöntôk eredményei: Kiskunmajsa – Plutó 3–1, Borsod – Csepel 0–0, továbbjutott büntetôkkel Borsod csapata. Június 21-én, vasárnap az elôdöntôk vesztesei a 3. helyért mérkôztek. Eredmény: Plutó – Csepel A 1–1, büntetôkkel a Plutó bizonyult jobbnak. A korcsoport döntôjében: Kiskunmajsa – Borsod 4–1.
A rangsorban: 1. Kiskunmajsa, 2. Borsod Volán, 3. Plutó Eger SE, 4. Csepel Halászi Focisuli A, … 8. Gyergyószentmiklós. Öszszesen 12 csapatot rangsoroltak.
Buslig Gyula sportreferens, aki elkísérte gyergyói gyermekcsapatot a nemzetközi tornára: – A különbözô korcsoportokban összesen 77 csapat mérkôzött. A gyergyói kislabdarúgók Eger testvérváros meghívása alapján vettek részt a Rexroth Kupa 16. kiírásának küzdelmein. A Covrig Alin edzô által irányított gyergyói gyermekcsapat jól felkészült ellenfelekkel találta szembe magát a mérkôzések során. Sikerült a csoportból továbbjutni a legjobb nyolc közé, ahol Kiskunmajsa testvérváros csapata volt az ellenfél. Az elsô játékrészben gólnélküli döntetlen volt az eredmény, de végül a jobban felkészült kiskunmajsaiak 4–1 arányban bizonyultak jobbnak. A gyergyói gyerekek megtapasztalhatták a szívélyes vendégfogadást, a focizás mellett sokat fürödtek, szórakoztak és megismerhették az igazán szép Eger testvérvárost. A vendéglátásért ezúton is hálás köszönetünket fejezzük ki.
Labdarúgás
Harmadik ligás a Roseal
Június 17-én, szerdán rendezték a megyei bajnokok számára kiírt osztályozó mérkôzéseket. A hétközi találkozók tétje a 3. Ligába való feljutás volt. Hargita megye bajnokcsapata, a Székelyudvarhelyi Roseal gárdája a szomszédos Kovászna megyei csapattal nézett farkasszemet semleges pályán, a Brassó megyei Fogarason. Az osztályozó mérkôzés eredménye: Székelyudvarhelyi Roseal – Papolci Zágon 5–2 (1–0, 1–2, 0–0, 0–0). Gólszerzôk, a rendes játékidôben: Iorga (43.) és Ferenczi (89.), illetve Dobricza (50.) és Máthé (73.). A büntetôpárbajban az udvarhelyiektôl Demény, Rózsa és Bálint volt eredményes. A háromszékiektôl pedig egyetlen játékos sem talált kapuba, mert Sebestyén, az udvarhelyiek kapusa, kivédett három tizenegyest! A statisztikák szerint Hargita megyének utoljára négy évvel ezelôtt volt 3. Ligás csapata, az akkori C-osztályban szintén az Udvarhelyi Roseal együttese szerepelt.
* Az elmúlt szombaton került lejátszásra a megyei szintű Románia-kupa 2009/2010-es kiírásának döntôje. A hazai környezetben pályára lépô Balánbánya csapata 2–1 arányban legyôzte a múlt hét közepén a 3. Ligába feljutó Székelyudvarhelyi Rosealt. A megyei szintű Románia-kupa mérkôzés eredménye: Balánbányai ASA – Székelyudvarhelyi Roseal 2–1 (1–0). Gólszerzôk: Drian Mirel (22. és 46.), illetve Bálint Róbert (54.). A labdarúgó Románia-kupa következô, megyék közötti szakaszában Balánbánya képviseli majd Hargita megyét.
Atlétika
Félmaratont rendeztek Tusnádon
Nagy volt az érdeklôdés az elmúlt vasárnap elsô alkalommal szervezett Tusnád félmaraton utcai futóverseny iránt (22,9 km). A verseny útvonala: Tusnádfürdô fôútja – Sepsibükszád – Szent Anna tóhoz vezetô műút – Bálványosi elágazás – Szent Anna turistaház – Szent Anna-tó. Az embert próbára tevô táv leküzdésére az egyéni vetélkedôre 107 versenyzô jelentkezett, míg a váltóra 21 csapat nevezett be. Minden résztvevô feliratos polót, érmet és oklevelet kapott. Az abszolút gyôztesek a hatodik helyezésig pénzdíjban részesültek. A legjobban teljesítô versenyzôket külön jutalmazták.
A gyergyóiak eredményei:
A Gyergyói Sportiskola váltócsapata (19 év alatt) elsô helyen végzett. Molnár János (60 év felett) elsô hely: „Életem legnehezebb futópróbája volt. 20 km után a feladáson gondolkodtam. Nagy megpróbáltatást okozott a meleg és a nagy szintkülönbség”.
Sakk/ Ditró
Falunapi bajnokság
A IX. Ditrói Falunapok keretében június 21-én, vasárnap Madaras Albert újra megszervezte az Idôsek Klubjában az immár hagyományos sakkversenyt. A megmérettetésen ezúttal 20 személy vett részt, idôsek és fiatalok egyaránt.
A felnôttek csoportjában az elsô hat helyen a következô sakkozók végeztek: 1. Nagy István (Gyergyószentmiklós) 4,5 pont, 2. Ambrus Gyula (Szárhegy) 4 pont (14,5 Bucholz), 3. Löff István (Gyergyószentmiklós) 4 pont (12,5 Bucholz), 4. Bajkó Sándor (Ditró) 3,5 pont, 5. Becze László (Szárhegy) 3 pont (16,5 Bucholz), 6. Papp Sándor (Gyergyószentmiklós) 3 pont (13,5 Bucholz).
Az ifjúságiak mezônyében a következô eredmények születtek: 1. Lukács Hunor (Szárhegy) 2,5 pont, 2. Petres Botond (Ditró) 2 pont (9,5 Bucholz), 3. Gál Zsolt (Ditró) 2 pont (9 Bucholz).
Az eredményekrôl Bajkó Sándor tájékoztatott.
Jégkorong/ Külföld
Elmarad a BL
Anyagiak híján nem rendezik meg a jégkorong Bajnokok Ligája (BL) 2009/2010-es kiírását. A nemzetközi szövetség (IIHF) azért döntött így, mert az eddigi fôszponzor, a sorozatot több tízmillió dollárral támogató orosz Gazprom visszalépett. A BL-t a tavalyi szezonban írták ki elôször hét ország 12 csapatának részvételével, a gyôzelmet a svájci Zürich Lions szerezte meg. A tervek a mezôny bôvítésérôl szóltak, 2009-tôl már 22 ország 29 klubja játszott volna, ezt az ötletet azonban elvetették, és végül a korábbi alakzatban sem tudják most lebonyolítani a mérkôzéssorozatot. René Fasel, az IIHF elnöke hangsúlyozta: 2010-ben szeretnék ismét megrendezni a BL-t.
Kercsó visszatért Zalaegerszegre. Négy hónapos csíkkarcfalvi edzôsködés után Kercsó Árpád visszatért Magyarországra. A jégkorong-mesteredzô az elmúlt hét végén állapodott meg az idôközben rendezôdô helyzetű zalaegerszegi utánpótláscsapat vezetôivel, így folytatja négy éve megkezdett munkáját. „Örülök, hogy a félbehagyott munkát folytathatom a gyerekekkel, hogy a körülmények rendezôdtek. Ezek a srácok egyszer még nagy diadaloknak lesznek részesei” – nyilatkozta a Nemzeti Sportnak viszszatérésérôl a szakember.
Jégkorong/ Külföld
Ovecskin a legjobb
Az orosz Alekszandr Ovecskint, a Washington Capitals sztárját választották az észak-amerikai profi jégkorongliga (NHL) legutóbbi idényének legértékesebb játékosává. Az orosz csatár két honfitársát a detroiti Pavel Dacjukot és a Pittsburgh-el Stanley-kupa-gyôztes Jevgenyij Malkint elôzte meg a szakírók szavazásán. Ovecskin tavaly is a legjobbnak bizonyult ebben a kategóriában. A kitűnô játékos a legutóbbi szezonban még a gólkirályi címet is besöpörte, valamint a hokistársak szavazatai alapján is ô lett a legjobb. Pavel Dacjuk a leghatékonyabb védekezô csatár díját érdemelte ki, és sorozatban negyedszer lett a legsportszerűbb játékos. A Boston három díjat söpört be: a csapat adta a legjobb kapust (Tim Thomas), védôt (Zdeno Chara) és edzôt (Claude Julien). Az év újonca a Columbus hálóôre, Steve Mason volt.
További díjazottak. King Clancy-trófea (humanitárius szolgálatért): Ethan Moreau (Edmonton Oilers). Bill Masterson-trófea (a sportág iránti alázatért): Steve Sullivan (Nashville Predators). Életműdíj: Jean Beliveau. Mark Messier-díj (legjobb vezéregyéniség): Jerome Iginla (Calgary Flames). Art Ross-trófea (pontkirály): Jevgenyij Malkin (Pittsburgh Penguins). Maurice Richard-trófea (gólkirály): Alekszandr Ovecskin. William M. Jennings-trófea (legkevesebb gólt kapó csapat kapusa): Tim Thomas és Manny Fernandez (Boston). Boston Conn Smythe-díj (a rájátszás legjobbja): Jevgenyij Malkin. Elnök-trófea (az alapszakasz legjobb csapata): San Jose Sharks.
A sportrovatot szerkeszti: Rokaly Zsolt
Kisasszony
Alfa-feleségek
Bree szakácskönyve
A Született Felségek Bree-je az alfa-feleség tipikus megtestesítôje. Az egyik friss epizódban tökéletes-háziasszony-képzô szakácskönyvét minden áron sikertelenné akarja tenni egy újságírónô. Amikor Bree megkérdezi, miért jó ez neki, azt válaszolja: mert ez a könyv nem is szakácskönyv. Ez egy képmutató kézikönyv, ami legfeljebb abban lesz sikeres, hogyan bizonyítsa be nôk ezreinek, micsoda alkalmatlan, ügyetlen, szerencsétlen háziasszonyok is ôk, ha nem tudják azt, ami a könyvben van.
Bree döbbenten néz, majd ôszinteségi rohamban tör ki. Szerinte rengeteg nô küzd azzal, hogy legalább egy kicsit épelméjűnek érezze magát, legalább egy valamit jól tudjon csinálni az életében, ha már minden másban kudarcot vall. És ha pont egy tökéletes marhasülttôl nyernek vissza némi önbizalmat, akkor talán nem érzik úgy, hogy minden reménytelen.
Kinek akarsz megfelelni?
Ne mondd, hogy magadnak. A média tele van ilyen „szakácskönyvekkel”. A nô egy tízperces reklámblokkon belül tökéletes anya, szexi feleség, sikeres vállalkozó, továbbá legfeljebb a probiotikus hiányzott eddig az étrendjébôl. És a nô olyan, hogy bedôl mindennek. Amikor azt mondjuk, magunk állítjuk fel a mércéinket, kifelejtjük, hogy mi alapján születnek azok a mércék. A legtöbb alfa-feleség nem gonosz vagy hatalomvágyó, és nem akar senkit eltiporni. Szinte az ellenkezôje: állandóan úgy érzi, nem elég jó, és ezért próbál még inkább és még inkább megfelelni.
Semmi baj nincs azzal, ha szeretnéd, hogy szép legyen az otthonod, finom legyen, amit fôzöl, és nagyszerű legyen az életed. A trükk az, vajon hajlandó vagy-e lemondani arról, hogy mindez tökéletes legyen, és azzal is boldognak és elégedettnek lenni, amid van? Természetes, hogy törekszünk a fejlôdésre, a jobbításra, a gyarapodásra. De ha azzal, amink most van, nem tudjuk megtalálni a harmóniát, akkor belül kell változtatni valamin: a kulcs a hozzáállásban rejlik. A családodért puszta szeretetbôl élj, ne azért, hogy kivívd mások csodálatát. Törekedj a békére és a rendre, de ne csináld ki a folyamatban a családod (és saját magad). A hozzáállásod fogja meghatározni, hogy az életed egy másoknak mutatott álarc, amirôl mindig mindenkinek megvan a véleménye (és sosem lehetsz elég tökéletes, hidd el), vagy pedig egy valódi, minden-porcikájában-élet, ami szeretettel, odaadással, hálával és örömmel teli, és csak rád és a családodra tartozik, hogy hogyan éritek ezt el.
Mi a fontosabb számodra? Hogy lenyűgözd a kollégáid, a szomszédaid, az osztálytárs anyukáját, és irigyeljenek, mert te aztán mindenben annyira jó vagy? Vagy azoknak az embereknek a szeretete, csodálata és tisztelete, akiket te is szeretsz, és akik a legfontosabbak az életedben? Ôk azért szeretnek, és azért számítanak rád, mert a szívedet adod nekik. Ez figyelemben, odaadásban és törôdésben nyilvánul meg, nem megkötött üzletekben vagy tökéletesen berendezett nappalikban. Nekik nem az az otthon, ami mindig fényesen csillog, hanem ahol mosolyogni látnak.
Gombás szelet füstölt sajttal és füstölt tarjával
Hozzávalók: 1 kg csirkemell, 20 dkg szeletelt füstölt-fôtt tarja, vegyesen füstölt sajt, trappista sajt, liszt, só, olaj. A mártáshoz: olaj, liszt, 1 üveg szeletelt gomba, só, bors, ételízesítô, fokhagyma-granulátum, 5 dl tej, 1 nagy pohár tejföl.
Elkészítés: A csirkemellet kb. 10 szeletre vágjuk, kiklopfoljuk, sózzuk. Lisztben megforgatva hirtelen kisütjük forró olajban. Egy tepsi aljára felsorakoztatjuk a tarjaszeleteket, erre rátesszük a kisült csirkeszeleteket. Ezután elkészítjük a mártást. A lisztet forró olajon megpirítjuk, vigyázzunk, hogy oda ne égjen. Felöntjük a tejjel, csomómentesre keverjük, majd besűrítjük. Lehúzzuk a lángról. Sózzuk, borsozzuk, megszórjuk ételízesítôvel, fokhagyma-granulátummal, beleöntjük a gombát és a tejfölt. Elkeverjük, majd viszszahúzva a lángra felforraljuk. Még forrón az egészet a húsra öntjük, majd megszórjuk reszelt sajttal. Elômelegített sütôben pirosra sütjük.
Egészség
Pöfeteg: óriás a réten
Hófehér labdaszerű valamire bukkant a legelôn vagy az erdôszélen? Ez aztán a szerencse! Az óriáspöfeteg igazi ínyencség a gombák között, és egyetlen példánya akár egy egész családnak elég.Ismerjük meg!
Az óriáspöfeteg (Langermannia gigantea, vagy Calvatia maxima) egyike a legnagyobb méretű vadon termű gombáknak, hiszen emberfej nagyságúra vagy akár még sokkal nagyobbra is megnô, átmérôje 10–30 cm, sôt, félméteres is lehet. Nem is hasonlít a „klasszikus” gombaformához, hiszen a termôteste nem különül el kalapra és szárra, tönkre, hanem gömb alakú. Fehér színű, idôsebb korában barnásfehéres. Termôtestének külsô burka teljesen sima, tapintása szarvasbôrre emlékeztet, a belsô burok vékony, puha. Teljesen beérve a gombát körülvevô kettôs burok széttöredezik, lehull, a termôtest vattaszerű belseje pedig szabaddá válik.
Húsa fiatalon fehér, tömött, sajtszerűen rugalmas, késôbb zöldessárga, végül barna spóratömeggé érik. A spórák szétszóródása után a spóratömeg közötti finom, vattaszerű, barna színű, laza fonalhálózat sokáig megmarad. Szaga kellemesen aromás, jellegzetes, erôs, idôs korban kellemetlenné válik. Íze meglehetôsen semleges, ezért vagy más gombával keverik, vagy a szokottnál gondosabban fűszerezik. Erdôszéleken, ritkás erdôkben, akácosban, bokros-füves helyeken terem, kertben, utak mentén is sokfelé elôfordul. Fôleg nyáron és kora ôsszel terem. Magyarországon és Közép Európában is ismert, bár nem gyakori, de igen feltűnô gomba. A pöfetegféléknek számos faja van, közülük a leggyakoribb a bimbós és óriás pöfeteg, de ismert a változékony, a szürke sötétedô, a tüskés pöfeteg is.
Miért jó?
Tápláló, értékes élelmiszer, nem hizlal, koleszterinmentes. Egy-egy nagyobb példányából egy egész család is jóllakhat.
Remek húspótló, annál is inkább, mert fehérjéjének összetétele az állati fehérjéhez hasonló. Ezenkívül szénhidrátokat, ásványi sókat (foszfor, kálium stb.), vasat, és kinint, B-, D-, E-vitaminokat is tartalmaz. Egyik összetevôjének, a calvacinnak vírus- és tumorgátló hatást tulajdonítanak.
Kiadós, laktató, ugyanakkor alacsony kalóriájú: száz grammja mindössze 35 kcal, 147 kJ energiatartalmú, így fogyókúrában és vegetáriánusoknak is kiváló.
Hogyan fogyasszuk?
Csak a fehér színű és húsú példányok ehetôek. Húsa illatos, de gyorsan érik, ezért tanácsos hamar felhasználni. Szívós burkait le kell hámozni. Az idôsebb gomba, ha belseje már sárgul, barnul, fogyasztásra alkalmatlan. Amíg belseje még fehér, jó, ehetô. Legjobb szeletelve, rántva, így íze halszerű. Felhasználható elô- és fôételként, sütve, más gombával keverve levesbe és hús mellé is. Jól szárítható, a szárítmánya is fehér, aromás, fűszeres, ezért kitűnô ételízesítô.
Tippek-tanácsok
Az óriáspöfeteg mérete folytán más gombával nem téveszthetô össze, könnyen felismerhetô. A többi pöfetegfaj sokkal kisebb, ezekkel esetleg összetéveszthetô a mérgezô rôt áltrifla. (Ez egy burgonya alakú, rozsdásbarna színű, kemény gomba, pikkelyesen repedezô, alul gyökerezô, rövid tönkkel.)
Igazán biztonságot természetesen a pöfetegek esetében is csak az nyújt, ha a vadon szedett gombákat megmutatjuk a gombavizsgáló szakembereknek.
A gombából készült ételek megterhelik a gyomrot, megemésztésükhöz a húsoknál is hosszabb idôre van szüksége a szervezetnek, ezért inkább ebédre fogyasszuk, mint vacsorára. Mint minden gombás ételre, a pöfetegre is igaz, hogy nagy víz- és fehérjetartalma miatt gyorsan romlik, könnyen elszaporodnak benne a kórokozók. Elromolva súlyos mérgezéseket okozhat, ezért a gombát tartalmazó ételeket csak frissen szabad elfogyasztani.
Érdekességek
Hangutánzó nevét valószínűleg azért kapta, mert idôsebb korban az olajbarna színű érett spóratömeg a gomba tetején keletkezô nyíláson át, vagy a burok felrepedése után távozik a szabadba – ha rálépnek, spórafelhôt „pöffent” maga köré.
Felmerült, hogy fűszeres illata, húsának állaga miatt esetleg a pöfeteget felhasználják a szarvasgomba hamisítására is.
Horoszkóp
június 25 – július 1.
KOS (III.21-IV.20.)
Vágyakozva néz a messzeségbe, szebb, jobb világról álmodik, ahol mindenki egy nagy család. Sajnos, ez csak álom marad, mert az emberiség egy része rossz és gonosz marad. Keressen magának olyan társakat, akikkel jól érzi magát.
BIKA (IV.21-V.20)
Amit elhatároz, ezen a héten véghez is viszi. A szerelemben szenvedélyes, de közben túlzottan féltékeny. Csak olyan társsal lehet boldog, aki az állandóságot közvetíti, ami fokozza a biztonságérzetet. Nem ajánlott Önnek ezen a héten vitába szállni.
IKREK (V.21-VI.21.)
Most nincs idô az álmodozásra. Elintézni való ügyei alaposan megszaporodtak. Esténként hullafáradt, teljesen lemerül. Jólesik ilyenkor odabújni kedveséhez, megosztani vele a bajokat, gondokat. Fordítson figyelmet az otthoni munkákra is.
RÁK (VI.22-VII.22.)
Fiatal Ráknak rengeteg csodálója akadhat. Az életet gyakorlatiasan nézi, nem veti meg a romantikát, a szenvedélyt. Partnerétôl elvárja a hűséget és az ôszinteséget.
OROSZLÁN (VII.23-VIII.23.)
Hamarabb ér célt azzal, ha megpróbál ráhangolódni mások gondolatvilágára. Ez abból áll, hogy egy beszélgetés során a lelke mélyén felszabadulnak mindenféle energiák. Ezeket analizálva képes lesz ráhangolódni a másik emberre!
SZŰZ (VIII.23-IX.21.)
Még ha zavaros helyzetbe is kerül, sikerül megôriznie önállóságát, belsô értékeit. Továbbra is jó érzéke lesz mindenhez, döntéseiben hagyatkozzék a józan eszére, és ne dôljön be a csábító, de bizonytalan kimenetelű ajánlatoknak!
MÉRLEG (IX.24-X.23.)
Gyors hangulatváltozásai környezetét is aggodalommal töltik el. Talán a hétköznapok monoton ütemébe fárad bele, ki tudja. Egy biztos: szeretteivel is roppant türelmetlen lesz. Álljon meg egy percre, elemezzen, tartson tükröt maga elé!
SKORPIÓ (X.24-XI.22.)
Képességéhez méltó feladatot kap, és még akkor sem esik kétségbe, ha a hétköznapi ügyek intézésére alig jut pár perce. Szerencsére akadnak Ön körül olyan családtagok, akik szívesen besegítenek. Pénzügyekben szerencsés lehet e héten.
NYILAS (XI.23-XII.22)
Függôben lévô ügyei miatt, beleértve a szerelmet is, fejfájás gyötörheti. A magánéletén változtatni kell, a sok partnercsere csak újabb bonyodalmakat hoz magával! A csillagok szerint bármennyire is nehezére esik csak egy kapcsolatban élni, elviselni az egyhangúságot, lassan itt az ideje, hogy megállapodjon!
BAK (XII.23-I.20.)
Összekülönbözhet fônökével. Meg van gyôzôdve arról, hogy Önnek van igaza. Kedvese megpróbálja felnyitni a szemét, de még ilyenkor is mondja a magáét. Az élettôl kap lehetôséget arra, hogy megtanulja elfogadni mások véleményét.
VÍZÖNTÔ (I.21-II.19.)
A hét elsô felében romantikus hangulat keríti hatalmába. Lehet ez munkahelyen, egy utazás során, esetleg valamilyen baráti összejövetelen. A regénybe illô érzés nemcsak a képzelete szüleménye, hanem valóság.
HALAK (II. 18-III 20.)
Becsületesen végezze a munkáját, ha nem rövid távban akar gondolkodni! Miután a határidô nem igazán a Halak erôs oldala, egy kicsit jobban oda kéne figyelni! Most házasulandókat mély lelki összetartozás jellemzi életük folyamán.
ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...
– Móricka, te nem tanultad meg a múltkor feladott imát! Igaz?
– I-i-igaz, plébános bácsi, de honnan tetszik tudni?
– Látom a szemedrôl! Nos, mit fogsz délután csinálni?
– Elmegyek a szemészetre...
* * *
Székely bácsi nagy kínlódás közepette borotválkozik, mire a gyerek:
– Mi a baj, édesapám?
– Életlen a beretva. Nem viszi a szakállamat!
– Ne mongya mán édesapám, hogy keményebb a szakálla, mint az a konzervdoboz, amit most nyitottam ki ezzel a beretvával!
* * *
– Papa! Papa! – kiabál a fiú a kertbôl. – Most lopták el a kocsinkat!
– Láttad, ki vitte el?
– Igen!
– Felismernéd?
– Nem, de felírtam a kocsi rendszámát.
* * *
A székely este kimegy az udvarba.
Egy kis idô múltán belép az ajtón, a nadrágszára vizes.
Mire az asszony:
– Esik?
– Nem, fúj...
* * *
– Mondja bácsi, miért ilyen soványak ezek a tehenek ezen a dús füvű legelôn? – kérdezi az állatokat legeltetô székelytôl az arra járó turista.
– Hát bizony fiam, komoly oka van annak, feleli az öreg. – Amióta eladtam mellôlük a bikát, csak nefelejcset esznek.
* * *
A festô rászól a folyamatosan beszélô politikus-modelljére:
– Még egy szó, és olyannak festem le, amilyen.
* * *
Az öreg székely lefekvést követôen minden este imádkozott elalvás elôtt. Éppen a Miatyánkot kezdte el, mikor a felesége, aki unta a mindennapi ájtatoskodást, mivel az öreg ilyenkor nem vele foglalkozott, így szólt: – Apjok, miért nem foglalsz engemet is az imáidba?
– Hát már hogyne foglalnálak asszony? Éppen az elôbb imádkoztam, hogy: szabadíts meg a gonosztól!
* * *
Egy szôke férfi hívja a mentôket:
– Jöjjenek gyorsan, a feleségem mindjárt szülni fog, már 10 perces fájásai vannak!
– Az elsô gyerek? – kérdezi az ügyeletes.
– Nem, én a férje vagyok!
* * *
Öreg székely ül a háza kertjében és pipázik. Kiabálva rohan feléje az unokája.
– Nagyapa, nagyapa! Medve van a háztetôn!
Az öreg szippant egyet a pipából és így szól:
– No, akkor hozd a kutyát, a puskát meg a petrencésrudat.
– Minek ennyi minden, nagyapa?
– Én majd felmászok a tetôre, a petrencésrúddal lepiszkálom a medvét, te meg ráereszted a kutyát, hogy harapja le a mogyoróit.
– De minek a puska? Az öreg megint szippant a pipából és azt mondja:
– Ha netalán a medve piszkál le engem, akkor lelövöd a kutyát.
* * *
– Mi hiányzik egy román repülôgéprôl?
– Minden, ami mozdítható.
Copyright (c) Kisújság Alapítvány - 2009
Ezen honlap tartalma (egészében vagy részleteiben) nem
sokszorosítható vagy publikálható semmilyen formában,
a kiadó előzetes beleegyezése nélkül!
|