Kisújság-olvasók figyelmébe!
Már kapható a:
GYERGYÓI KISÚJSÁG ÉVKÖNYV 2009.
A Gyergyói Kisújság szerkesztôsége lehetôséget biztosít arra, hogy a lapunkat ismerô, távolba szakadat gyergyóiak (és nemcsak) megrendelhessék a Gyergyói Kisújság évkönyvét.
Megrendeléseket az alábbi címeken (e-mail cím, postai cím), illetve telefonszámon fogadunk:
e-mail: kisujsag@hr.astral.ro
tel.: 004-0266-364.941
Postai cím: 535500 Gheorgheni, jud. Harghita, p-ta Libertătii nr. 22., Romania
A Gyergyói Kisújság lehetôséget biztosít arra is, hogy elôfizessenek a lapra mindazok, akik eddig csak internetes formában fértek hozzá kedvenc heti olvasnivalójukhoz.
A világ bármely pontján élô Kisújság-olvasók a fenti címeken, illetve telefonszámon fizethetnek elô lapunkra.
Gyergyói Kisújság ügyfélszolgálat
A szokás hatalma
Biztosan nem vagyok egyedüli, aki észrevette, hogy a politika, és a politikusok lényegében egy kaptafára vannak kitalálva. Teljesen mindegy, hogy a kommunizmusban, a szocializmusban, a kapitalizmusban, vagy bármelyik társadalmi rendben vizsgáltuk, vizsgáljuk ôkelméjüket.
Ma is ugyanolyan fogásokkal próbálják népszerűsíteni magukat, pártjukat, akárcsak régebb, mint például Ceauşescu kutyái, hogy kicsire ne adjunk, és megfelelô értékű legyen a hasonlat, nehogy valamelyik honorábilis megharagudjon.
Már a kezdetek kezdetén, úgy a kôkorszak táján, kiderült, hogy jó vezetônek lenni, mert kiváltságokkal jár. Aztán az is kiderült menetközben, hogy vezetônek lenni eléggé veszélyes is, mert irigységbôl vagy megszokásból, de általában le akarnak cserélni, és a történelmi tények azt bizonyítják, hogy nem mindig demokratikus módon. Többnyire halállal végzôdtek ezek a leválasztások. Aztán, pár hatalomra vágyó emberpéldány kitalálta, hogy nem is fontos vezetônek lenni, ha a vezetô irányítható, és általa tesznek szert kiváltságokra, hatalomra, vagyonra. Ez már politika a javából. A felismeréstôl a gyakorlatba ültetésig sóhajtásnyi idô telt el, még emberi léptékkel is. Valójában egy nem sikerült választási kampány során, egy kiábrándult sóhajtás után ébredhetett rá a vesztes, hogy mi is a teendô a hatalomra került izmos, erôs, bátor homo unius librivel, kinek, mint e szép latin kifejezés is elárulja, nem sok sütnivalója akadt. Habár, akkoriban az egykönyvűség felérhetett egy egyetemmel. Na, szóval, a harc helyett inkább látszólag behódoltak, talpnyalókká, tanácsadókká avanzsáltak, és utána, kevés kivétellel, minden úgy történt, ahogy ôk jónak látták. Ez egy annyira bevált módszer lett, hogy az ôskortól napjainkig dívik a hagyomány. Sikerrel, mondom én, hiszen gondoljunk csak a kommunizmus hazai hátraarcára. Egyedül Ceauşescut és kedves feleségét, Elenát kellett eltüntetni a politika színpadáról. Ôk tudták volna veszélybe sodorni a többi elvtársat, azokat a jó kommunistákat, akik így annyira tisztára moshatták kezeiket, hogy azóta nincs ujjlenyomatuk. Sikálták rendesen a mancsukat, de megérte, mert megmaradhattak a tűz közelében, és azóta egy új politikus-generációt neveltek fel, akik védik tanítóikat, és a maguk során továbbviszik a tradíciót. Egy picit olyan kullancsosnak tűnik ez az egész politikai helyezkedôs játék, de nem kell csodálkozni. Vérszívás ez is a javából. A nép a donor. Szabály, hogy minden biotóp el kell tűrjön, meg kell éltessen bizonyos számú élôsködôt. A rend kedvéért mi sem lehetünk kivételek. S bármennyire is szorul a hurok, ôk maradnak. Például a Nemzetközi Valutaalappal kötött memorandum betartása végett Romániában 2011-ig 200 000 állami alkalmazottat kell elbocsátani munkahelyérôl. Politikust, egyet sem.
Így tovább csodálhatjuk áldásos tevékenységüket még holtszezonban is, ami egy picit fura, de hát ôszig már nincs olyan sok, és most éppen egy magyar államfôre gyúrunk. Ezért jelenik meg olyan nagy szeretettel egy-egy falunapi ünnepségen egy-egy politikus, és részt vesz disznóölésen, rongyvágón, tollfosztón, favágóversenyen, kötélhúzáson, lepényevésen, bálon, istentiszteleten. Felavat, átad, kaszál, kapál, arat, legényest jár, süt, fôz, ételt, italt kóstol, énekel, szaval, imádkozik, beszédet mond, tanácsot ad. Szekérre ül, lovagol, traktorozik, túrázik, sziklát mászik, úszik, biciklizik. Hajaj, nem könnyű élet ez. Még azt is megérhetjük, hogy egy új kórház avatásánál politikusunk varrja össze sebeinket, vagy ne adj’ isten ô végzi az elsô vágást egy vakbélműtét esetén. Egy szülészet átadására már gondolni sem merek…
Ábrahám Imre
Nem lesz még csatornázás
A polgármester, Mezei János szokásos keddi sajtótájékoztatója a héten is elmaradt, így telefonon kerestük meg kérdéseinkkel.
Az elmúlt szerdán a Gödrös, a Selyem és a Külsô utcát szakemberek mérték fel, és hírlett, hogy szennyvízcsatorna-hálózatot fektetnek le hónapokon belül. A polgármestertôl megtudtuk, hogy a közbeszerzési eljárást megnyerô cég hozzálátott a munkálatokhoz, de azt le kellett állítani, mert fellebbezést nyújtottak be, így a közbeszerzést újra ki kell írni. Tehát a tervekkel ellentétben, idén még nem tudnak hozzálátni a munkálatokhoz. Ugyanakkor hozzáfűzte, a licitet a fôvárosi Országos Beruházási Társaság (CNI – Compania Naţională de Investiţii) írta és írja ki, bonyolítja le.
* * *
Június közepén adtunk hírt arról, hogy a hónap végén a hivatal szociális és pénzügyi irodája a városházából átköltözik a Kárpátok utcai volt szülészet épületébe.
– A költözésre még nem került sor – mondta Mezei János –, mert a munkálatok nem haladnak olyan ütemben, ahogy terveztük. Július 15-ig talán sor kerül erre, de nem tudom, hogy a biztonsági rendszert sikerül-e addig beszerelni.
* * *
Országos szinten elôször Hargita megyében veszik át a polgármesteri hivatalok a Tej, kifli és méz program kezelését. Az intézkedés értelmében a helyi tanácsok kötik meg a szerzôdéseket ezekre a termékekre. A megye településeinek termelôi így gond nélkül el tudják adni termékeiket, az iskolások pedig nem külföldrôl behozott termékeket fognak fogyasztani – nyilatkozta múlt héten Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.
A költségvetési törvény idén lehetôvé teszi, hogy a Tej, kifli és méz programra a pénzalapokat közvetlenül a polgármesteri hivataloknak utalják át, amelyek külön-külön versenytárgyalást írnak ki a termékekre.
Mezei János mint mondta, ennek érdekében felvette a kapcsolatot az érintett vállalkozásokkal, tárgyalások voltak és lesznek. Véleménye szerint azonban bizonyos kritériumokat nem lesz könynyű teljesítenie a helyi és környékbeli vállalkozásoknak, ilyen nehézségekkel nemcsak a város, hanem a környék falvai is szembe kell nézzenek. A vállalkozókkal közösen keresik az optimális megoldást.
Rancz Enikô
Visszapillantó (27.)
A száz évvel ezelôtti Gyergyót lapozgatva minden lapszámban felbukkant egy kis szellemes verses „krónika”, amit Pitypalatty néven jegyzett szerzôje. Nem tudtuk, ki lehet a szerzôje, az 1919. július 11-i lapszámban aztán megtudhattuk. A Letört remények című írás felfedte kilétét:
„Késô éjjeli órákban jött a hír: Csergô Gábor meglôtte magát.
Hitelt sem akartunk adni a lesújtó táviratnak, hisz egy bajtársunk vesztét kellett benne siratnunk, egy nagy reményekre jogosító, édesen daloló poéta lélek letünését, megsemmisülését…
A Pitypalatty, ki annyi derüs percet szerzett a közönségnek, a mindig víg Pitypalatty ott vonaglik a kórágyon, szétlôtt fejjel. Szakadozva jár benne a lélegzet és a kétségbeesett szülôk sápadtan hajolnak a kórágy fölé.
Haraggal, megvetéssel kell gondolnunk a tradiciós, középkorba való buta elôitéletre, mely a halál karjai közé kergette. Számára az élet virult, a tavasz pompázott, dalai az életet hirdették, amelyet szeretett, imádott és az élet volt veszte… Lehetetlenné tették… A társadalom a bűnös, a társadalom Csergô Gábor hóhéra! Nem talált más kiutat, mert a társadalom elzárta elôle és az ô nemes lelke nem ismert megalkuvást… nem ismerte a mocskot…
(…) Siratjuk Csergô Gábort. Nemcsak úgy mint munkatársunkat, hanem mint az elôítéletek áldozatát. Veszte nemcsak a miénk, hanem az irodalomé, mely joggal elvárhatta tôle, hogy valami nagyot, halhatatlant alkosson.
Érzem, hogy valami mást kellett volna mondanom. A közönség lelkében élôrôl kellett volna írnom… de oly közvetlenül talált a lesújtó hír és… sohasem gondoltam volna, hogy én, a beteg írok majd Csergô Gáborról.”
Csergô Gáborról tavaly írtunk néhány sort akkori sorozatunkban. E búcsúztatóféle szerzôje, aki csak egy kis sz-betűvel írja alá a rövid írást, valószínű, hogy a Székely Zsigmond néven Az erkölcsök. – Esetek című sorozat szerzôje is.
„Számára az élet virult, a tavasz pompázott, dalai az életet hirdették, amelyet szeretett, imádott”… – írja. Pedig, ha figyelmesebben olvassa szintén a Gyergyó 1909. május 23-i számában megjelent, Dal – a Hétrôl című kis verset, talán mást is megjegyezhetett volna. Abban ugyanis a következôk olvashatók: „Több nóta már nem szól kérem,/ Véget ér az ének,/ Vége szakad apró-cseprô/ Tarka kis mesének./ A pitypalatty néma marad,/ Nem csattog az ajka,/ Napsugaras köntös helyett/ Gyászruha van rajta.// Kibontja a sebzett szárnyát,/ Aztán repül messze./ Elveszített boldogságát/ kutatva keresve./ Ha kifárad, megpihen egy/ letört száraz ágon/ S temetôje ott lesz majd a/ Hervadt rónaságon.”
Hát kérem, ez minden, csak nem derű a pompázó tavasztól. De hát, ki figyelt valaha is a költôk jelzéseire? Csergô Gábor nyughatatlan lélek volt, nem kímélte a méltóságokat sem, ha oka volt rá. Alig tudunk valamit ellenben köteteirôl. Ezt is, korai halálát is sajnáljuk.
Két gazdasági hír is belefér mai visszapillantónkba: Új fűrészgyárról is olvashatunk a lapban. „(…) Stein Elek gyergyószentmiklósi fatermelô megvásárolta az Elsô szászrégeni Tutajkereskedô társulattól a Székpatakán lévô fenyôerdôségeit és úgy azoknak, valamint a saját szárhegyi erdôségének kitermelésére Maroshévízen egy fagyapott és ládagyárral egybekötött négykeretes gôzfürészgyárat épit.(…) – Az utóbbi idôben a fakereskedelem terén újra fellendülô vállalkozási kedv azt engedi következtetni, hogy az irányzat ezen szakmában magjavult, ami a Székelyföld gazdasági viszonyaira nézve lényeges befolyással bír.”
A másik hír: „Haladunk. Gyergyó egy közismert szükségletén igyekszik segíteni Ágoston Antal Gyergyóalfaluban, a mikor – költséget nem kímélve – egy motorerôre berendezett műmalmot állít csupán a kenyérliszt elôállítására. Nem konkurálni akar tehát a műmalmokkal – noha berendezése megvan, – hanem a nép szükségletén akar segíteni, hogy jó minôségű kenyérliszthez jusson mindenki olcsó árért. (…)”
Már akkor is tudták, hogy a lapot mi módon lehet eladni. A Különfélék rovatból soha nem hiányzott a késôbb sokak által meghányt-vetett hír sem. Egyet kiragadunk, remélve, hogy 100 év múltán senkit nem sért: – Gyilkosság. Balázs Simó István remetei lakos 8-án reggel az Alfalu – Szárhegy közötti úton a feleségét agyonlôtte. A szerencsétlen asszony még a tett színhelyén meghalt. A tettest a csendôrség rögtön letartóztatta.
E hírben a rögtön szó érdemel külön figyelmet!
Zárjuk jó hírrel: Egyházi kinevezés. Gróf Majláth Károly erdélyi püspök Tankó János ditrói alesperes-plébánost a gyergyói kerület fôesperesévé, Miklós István alfalvi plébánost pedig alesperesévé nevezte ki. (…)”
Szemlézi: Bajna György
Kérdezz-felelek a tanácsülésen
Szerdán délután rendkívüli tanácsülésre hívták össze a testületet. Kilenc napirendi pontot tárgyaltak meg. De még mielôtt rátértek volna, Vadász Szatmári István kérdéssel fordult Magyari Levente tanácsoshoz. Arra volt kíváncsi, hogy ha már a testület kinevezett egy öttagú bizottságot a Monturistba, Magyari Levente miért folytat magántárgyalásokat a gyilkostói vállalkozókkal, bérlôkkel, illetve miért biztatja fel ôket, hogy ne írják alá a szerzôdéseket? Mint kifejtette, ily módon nem a város érdekeit képviseli Magyari. Magyari válaszolt is, mint elmondta, szó sincs város elleni lázításról, a bérlôk panaszai Virág Zsolt, a Monturist Kft. adminisztrátora ellen szólnak. Hozzátette azt is, hogy azért járt ki, mert hozzá fordultak a vállalkozók, ô pedig meghallgatta panaszaikat, a gyilkostói kihelyezett ülésen pedig feltette a kérdéseket Virág Zsoltnak. Amint hangsúlyozta, a város érdeke az, hogy tisztázódjon az ott kialakult helyzet. A szerzôdés aláírását azért nem vállalták a bérlôk, mert elôbb ügyvédnek szeretnék megmutatni – tette hozzá.
Kastal László tanácsos zárta a kérdezz-feleleket azzal, hogy a Monturist menedzsere kell szerzôdést kössön, és nemsokára lesz Monturist-közgyűlés, majd ott kell ezeket a problémákat felvetni.
A továbbiakban Vadász Szatmári István egy korábbi elhatározásra hívta fel az önkormányzat figyelmét, miszerint az önkormányzatnak ajándékozott emléklapokat kifüggesztik a tanácsterem falaira. Nos, ez nem történt meg, egy újabb emléklapot kapott az önkormányzat; a Kárpát-medencei magyar kórusok találkozója alkalmából, ezt az elismerést pedig Vadász Szatmári felakasztotta egy szegre a tanácsteremben.
Farkas Zoltán tanácsos napirend elôtt szóvá tette, hogy három órával elôzte meg a tanácsülés anyaga az ülést, több idôre lenne szükség ahhoz, hogy alaposan átnézhessék a tervezeteket.
A napirendi pontokra térve kiderült, hogy hét napirendi pont a köztisztasági tevékenységhez szükséges célgépek bérbeadásáról szól, pontosan arról, hogy a bér ellenében szolgáltatásokat végez a közüzemek. Amekkora a bér, akkora összegre öntöz, szemetet szállít, takarít a közüzem.
Továbbá eldöntetett, hogy Gyergyószentmiklós részt vesz a Közigazgatási kapacitás fejlesztése operatív programban. Ez a program a humánerôforrás fejlesztésérôl szól, valójában e napirendi pont miatt kellett sürgôsen összehívni a testületet, mert a leadási határidô július 6. volt.
Kedves-Tamás Gyopár
A HVIM petíciója a trianoni gyásznapra
A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom megkerülhetetlennek tartja az önakaratán kívül román állami fennhatóság alá került magyarság teljesítetlen jogainak követelését.
A diplomáciai félretájékoztatások ellenére a 89 éve Romániába szakadt magyarság helyzete mind a mai napig nincs megoldva.
Az európai uniós tagság ellenére is szembesülnünk kell elnyomó, magyarellenes politikai lépésekkel, a nemzetközi emberi jogok megtiprásával, a mesterségesen gerjesztett sovinizmussal.
Alapvetô követeléseinket tizenkét pontban foglaltuk össze:
1. Tiltakozunk a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat és szervezetünk alapítóját, tiszteletbeli elnökét, Toroczkai Lászlót ért koncepciós támadássorozat ellen, amely az elmúlt fél évben többször is indok nélkül tiporta az emberi szabadságjogokat!
Ha a román karhatalom azt akarja, hogy reánk kényszerített törvényeit bármilyen szinten tiszteljük, akkor tartsa be a nemzetközi emberi jogokat, és ne alkalmazzon etnikai vagy politikai diszkriminációt magyarságunk ellen!
Követeljük a Mozgalmunk ellen gyűlöletpropagandát folytató provokátorok, bűncsoportosulások leleplezését és felelôsségre vonását!
2. Követeljük a területi autonómiát Székelyföldnek, a partiumi Érmelléknek, személyelvű autonómiát a magyarok által lakott térségeknek és a szubszidiaritás jogát!
Emlékeztetjük Önöket az 1918. december 1-i, gyulafehérvári határozatra, melyben a román kormány megígérte és törvénybe foglalta a fenti követelést.
Ha tisztelik ôseiket, úgy követeljük, hogy tartsák be törvényesített ígéretüket, amelyet a magyarságnak és Európa népeinek tettek!
3. Románia kormányzata ismerje el és törvényesítse az autonómiáért folytatott népszavazás eredményét, amely világosan kimutatta, hogy erdélyi magyarságunk közel százszázaléka követeli az önrendelkezés jogát: a területi autonómiát!
4. Követeljük az önálló és államilag elismert magyar akadémiai karok létrehozását, a magyar nyelvű feliratok feltétel nélküli kihelyezését a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen, illetve bármilyen más intézményben, ahol erre akarat mutatkozik!
5. Követeljük a partiumi és erdélyi városaink, településeink tér- és utcaneveinek eredeti, magyar nyelvű feltüntetését!
6. Követeljük a magyar nyelvű szentmisék és magyar nyelvű oktatás biztosítását csángó magyar testvéreink számára. Isten szent igéjének anyanyelven történô hallgatása minden nép legalapvetôbb joga. Az a hatalom, amely Isten és ember közé áll, a sötétség erôit szolgálja!
7. Tiltakozunk a Román Ortodox Egyház államvallásként történt bejegyzése, erôltetett erdélyi hagymakupolás terjeszkedése ellen!
8. Követeljük a kolozsvári, csíkszéki, sepsiszentgyörgyi, szentkeresztbányai és szovátai magyarverések barbár tetteseinek jogi felelôsségre vonását!
9. A soviniszta sajtóorgánumok szüntessék be magyarellenes koholmányaikat, és kérjenek bocsánatot az erdélyi magyarságtól!
10. Követeljük nemzetközileg elismert nagy írónk, Wass Albert rehabilitációját!
Nem tilthatják meg, hogy emlékhelyet nevezzünk el, vagy szobrot állítsunk írófejedelmünknek, aki a történelmi igazság krónikása!
11. A székely–magyar rovásírás nemcsak ôsi nemzeti kincsünk, de a világ kulturális örökségének is alapvetô része.
Mi, magyarok vagyunk e páratlan érték ápolói, ezért követeljük a rovásírás hivatalos alkalmazásának engedélyét Partium és Erdély egész területén!
12. Posztkommunista és liberális bűnszövetkezetekkel cinkoskodó köpönyegforgatók helyett hiteles magyar képviseletet az Európai Parlamentbe és a Magyar Országházba!
Elegünk van az olyan képviselôkbôl, akik idegen érdekek szerint táncolnak, és csak szavakban képviselik a magyarságot!
Elegünk van a vörös, kék, narancssárga marionettbábukból és erdélyi láncoskutyáikból, akik saját tôkéjük kovácsolása közben süketek sanyargatott, magukrahagyott nemzettársaik jajszavára!
Szebb jövôt építô, jobb magyar képviseletre van szükségünk, akik a válság urai helyett a Kárpát-haza teljes magyarságát képviselik, hogy az apostoli Magyarország ismét a magyaroké lehessen!
Nagyvárad, 2009. június 1.
Lokodi Ferenc Attila, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom alelnöke, a HVIM erdélyi elnöke
10. Lármafa Találkozó
Jubileumi zarándoklat négy országon át
A Magyarok Székelyföldi Társasága 2000-ben alakult. Székhelye Csíkszeredában van, és a három székely megye (Hargita, Kovászna és Maros) és a hajdani Aranyosszék területén hangolja össze a tevékenységet. A Julianus Alapítvánnyal közösen minden évben megszervezi a már hagyományos Lármafa Találkozót, amelyben társszervezô a Cserhalom Művelôdési Egyesület. Az idei 10. Lármafa Találkozó társszervezôje volt a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelôdési Szövetség (CSEMADOK).
A Lármafa-találkozók meghirdetett célja a Szent László emlékek felkeresése (legendaábrázolás, templomok, települések, amelyek a nagy király nevét viselik). Az idei jubileumi találkozó célkitűzése szerint adózunk II. Rákóczi Ferenc, Zrínyi Ilona, Bercsényi Miklós, Mikes Kelemen és Thököly Imre emlékének. Erre a zarándoklatra 46 székelyföldi nevezett be, és utunk során hozzánk csatlakozott hat felvidéki zarándoktársunk.
A Lármafa-találkozók hagyományosan Cegôtelkérôl indulnak, a nevezetes kerlési csata helyszínérôl, ahol a Cserhalom Művelôdési Egyesület egy impozáns, tíz méter magas emlékművet emelt, amelynek avatására 1998. augusztus 15-én került sor. Az emlékmű Kolozsi Tibor kolozsvári művész munkáját dicséri. A pályázatra 15 képzôművész nevezett be. Négy hosszú évbe került az emlékmű megépítése (hol az engedélyt vonták vissza, hol a pénz fogyott el). Népes csapatunk Cegôtelkén részt vett a református templomban egy felemelô istentiszteleten. A helyi szervezôk nevében köszöntôbeszédet mondott Székely Pál, az egyesület elnöke, Trufán József, a Lármafa Találkozó megbízott vezetôje, Eigel Tibor a zarándoklat idegenvezetôje és a Kárpát-medence kiváló ismerôje. A székelykeresz- túri Gagyi Bíró Katalin népművész bemutatta a 6 kazettából álló varrottas fali szônyegét, amely a Szent László-legendát ábrázolja. Elôzô évben egy elôtanulmányt készített a Képes Krónikában fennmaradt Szent László-legendáról. A faliszônyeg ôsbemutatója Budapesten volt ez év június 17-én. A felnôttek után a gyerekek műsora köszöntötte a zarándoklat résztvevôit. Kiemelném Márton József tanuló kiváló szavalókészségét (Wass Albert: Üzenet haza). A rendezvény rangját emelték a Takács Noémi és Patinas Neila által elôadott Bach-szonáták. A helybéli fúvósok zenéjére népi táncot mutattak be a cegôtelki kisiskolások (megjegyzem, hogy egyetlen összevont magyar osztályban tanulják az édes anyanyelvüket). Részletet hallottunk Vörösmarty Mihály Cserhalom – Egy énekben című a cserhalmi gyôzelemrôl írt eposzából. Mise után felkerestük a cserhalmi gyôzelmes ütközet emlékére állított emlékművet – amely egy 15 km-es körzetbôl jól látható –, ahol elhelyeztük a megemlékezés koszorúit. Szántó Árpád, az egyesület alelnöke ismertette az emlékműállítás körülményeit. A gondolat a Juliános Alapítványé volt, ôk ugyanis már 1992-ben felállítottak egy 3 m-es keresztet a határban, az ütközet színhelyén. Augusztusban 13 öregfiú elhatározta, hogy egy igazi emlékművel adóznak ennek a gyôztes csatának az emlékére. Ha nehezen is, de tervük megvalósult. Visszatérve a faluba, lakomához illô estebéddel vártak a szervezôk, majd házaknál szállásoltak el.
Másnap reggel 6 órakor továbbindultunk. A határt Halminál léptük át, alig kétórás várakozás után. Tiszaújlakon megálltunk a turulmadaras emlékműnél, de sokat nem idôzhettünk, mert várt Munkács, és már késésben voltunk. A vár lenyűgözô képet mutatott a maga méreteivel: 408 m hosszú, 226 m széles és 68 m magas. Valamikor egy csillag alakú vizesárok vette körül. A várhegyrôl csodálatos panoráma tárul a szemlélôdô elé: Ungvár, Délre Beregszász, Délkeletre Nagyszôlôs, Keletre meg Huszt. A távolban pedig a gyönyörű Karpát-koszorú. Ami mindenkit kellemesen meglepett, az a nemrég felállított turulmadaras emlékmű, amelynek felállításában oroszlánrésze volt az Amerikai Egyesült Államokban élô Pákh Imrének, aki Munkácsy Mihály műveinek gyűjtôje és emlékének ápolója. Benén a település polgármestere várt. A Közösségi Házban egy rövid, de színvonalas kultúrműsorral köszöntöttek, majd megkóstoltatták a benei vörösbort. Az elszállásolás itt is magánházaknál történt.
Harmadnap a Vereckei-hágó volt a fô attrakció. Útközben megálltunk Szolyván, hogy lerójuk kegyeletünket a 2. világháborúban odaveszett áldozatok elôtt. Az Emlékparkban egy szép emlékmű áll, rajta több ezer névvel, akik nem tértek vissza a háborúból. Itt is koszorúztunk. A Vereckei-hágó – utunk fô célja – csodálatos hely, nemcsak azért, mert csodálatos panoráma tárulkozik az ember elé, hanem történelmi múltja miatt is. Ide minden magyarnak életében bár egyszer el kell jönnie. Ez a mi Mekkánk. A magyarok Kárpát-medencébe való bejövetelének ritka szép emlékműve lenyűgözi az idelátogatót. Koszorúzás, rövid kultúrműsor után továbbindultunk. (Hadd emeljem ki Balla Piroska magyar szakos tanárnô gyönyörű szavalatát). Makkosjánosiban ebédeltünk, majd Beregszász belvárosának megtekintése következett. Újból Benén aludtunk. Itt megismerkedhettünk a hagyományos kárpátaljai ételekkel: borscs, grecska hajdina, túrós csusza stb.
Újabb határátkelés Ungváron. Annak ellenére, hogy schengeni határ, viszonylag könnyen átkeltünk. Igaz, volt egy kis segítségünk, Csata Ambrus orosz nyelvtudása, meg Köteles László szlovákiai parlamenti képviselô jelenléte. Nagyszelmencben megtekintettük a kettévágott falu székelykapuját, amelynek egyik fele Szlovákiában, másik fele Ukrajnában van, de csak egy pár lépésre egymástól. Gyalogosan, útlevéllel át lehet kelni. Meleg ebéddel vártak a helybéliek. Innen Dobóruszkára vezetett utunk, ahol megtekintettük Dobó István sírját a helyi templomban. Leleszen meglátogattuk a premontrei apátság templomát, majd Szentesen a román stílusban épített templomot. Borsiban, ahol éppen falunapokat tartottak, meglátogattuk a Rákóczi Múzeumot, a nagyságos fejedelem szobra elôtt tisztelegtünk, koszorúztunk, majd bekapcsolódtunk a falunapok programjába. Az éjszakát Szôlôskén töltöttük.
Az ötödik napon Kassára indultunk, ahol várt a Szent Erzsébet Dóm, a Szent Mihály templom, ahol Szent László-freskó található, Rákóczi Múzeum (a rodostói Rákóczi Múzeum hasonmása), Márai Sándor emlékháza és szobra. A határt Tornyosnémetinél léptük át. Érintettük Göncöt, ahol Károlyi Gáspár fordította a bibliát, majd Vizsolyba mentünk, ahol a református templomban megnézhettük a bibliakiállítást. Itt nyomtatták az elsô magyar nyelvű bibliát 800 példányban. Tállyán, az unitárius templomban, ahol megkeresztelték Kossuth Lajost, egy felemelô ünnepségben volt részünk. Utána borpince-látogatás és borkóstoló következett, majd rohanás Szerencsre, ahol a város polgármestere várt, meg egy remek férfikórus, amely szebbnél szebb énekekkel szórakoztatott. Hallottunk Erkel-dalokat, bordalokat, egy szép népdalcsokrot. Az est szeretetteljes hangulatban telt.
Az utolsó nap hazautazással telt. Megálltunk Nyíregyházán egy rövid bevásárlásra, majd Csenger-Szatmárnémetinél beléptünk az országba. Cegôtelkén szállt le az elsô csoport. Itt a hozzátartozók finom friss fánkkal, pálinkával, borral vártak. Igazi sokadalmi hangulat alakult ki. Rövid búcsúzkodás után továbbindultunk, mert már késôre járt az idô.
Csodálatos hat napot töltöttünk együtt. Igazi feltöltôdést jelentett mindnyájunknak. Az uzoni nôi kórus alkalomhoz illô énekeket énekelt minden rendezvényen, ezáltal emelve a megemlékezések színvonalát. Vegyes érzelmekkel tértünk haza. Egyrészt örvendetes dolog, hogy az egész Kárpát-medencében egységesen beszélik a magyar nyelvet, akár a Kárpátalján, akár a Felvidéken voltunk, de ugyanakkor fájdalmas, hogy útlevéllel vagy más személyazonossági igazolvánnyal lehet látogatni magyar testvéreinket.
Köszönettel tartozunk Beder Tibornak, a Julianus Alapítvány elnökének, hogy ebben az évben is megszervezte a Lármafa Találkozót. Ugyanakkor sajnáljuk, hogy betegsége távol tartotta ettôl a zarándokúttól, de lélekben mindvégig velünk volt.
Farkas Aladár
Javítják a Békény menti támfalat
Hétfôn javában öntötték a betont a Maros Vízügyi Igazgatóság alkalmazottai a Rákóczi Ferenc utcában. Egyed Vilmos, a gyergyói részleg vezetôje is jelen volt. Amint elmondta, közel ötven éve, hogy elkészítették a Békény mentén a több mint öt kilométernyi támfalat, azóta bizony helyenként megrongálódott. Korábban kôgátak is voltak, hogy lassítsák a víz folyását, de kiszedték a köveket, a gyors folyás miatt mélyült a meder, és szárazon maradtak a támfalak. Nem egyszerű a betonöntés a folyó vízben, hiszen ki kell elôbb szorítani a vizet, mert a nagy sodrás a cementet kimossa egyhamar. Nagyobb befektetés is elkelne, de egyelôre három szakaszon végzik el a javításokat, a Kéthíd utca mellett 15 méteres részen, ott veszélyes volt, hogy beborul a fal, a Rákóczi Ferenc utcában pedig 22 méteren, illetve fennebb ötven centiméteres magasságban aláöntik a támfalat. A tervek szerint 37 köbméter betont vásárolnak, ebbôl lesz 55 köbméter beton a kôvel együtt. E javítási munkálatok összértéke 38 412 lej. Amint a munkavezetô elmondta, az általuk megjavított támfalak sokáig tartanak.
Kedves-Tamás Gyopár
Kismamáknak…
Hetek óta hallani arról, hogy egy törvénymódosítás által meghosszabbítják a szülési szabadságot. A korábbi 126 napról 168 napra. (A várandós anyák 63 napos szabadságot vehetnek ki szülés elôtt, a szülés után pedig 105 napos gyermekágyi szabadság jár.) Ez idô alatt, a kedvezményezettek anyasági segélyben részesülnek. A törvénymódosítás kezdeményezôi szerint a javaslatba foglaltakat már kéri is az Európai Unió.
Amint dr. Pázmán Enikô családorvostól megtudtuk, ôket még hivatalosan nem értesítették errôl a változtatásról.
Noha már a Szenátus megszavazta a módosítást, ez korántsem jelenti azt, hogy jogerôs, hiszen a kormánynak is el kell fogadnia.
* * *
E hír kapcsán a polgármesteri hivatal szociális és gyermekügyi irodájának munkatársától arról érdeklôdtünk, milyen juttatásokhoz van joguk a szülôknek a gyermek megszületése után.
– Újszülött esetében lehet igényelni a pelenkapénzt, a szülési pénzt, amit fájdalompénznek is neveznek. A pelenkapénzt a szociális és gyermekügyi irodában, a szülési pénzt az anyakönyvi hivatalnál lehet kérni. Ezek nem állnak összefüggésben az alkalmazással. Egy alkalommal kapják az igénylôk. A szülési pénz az ötödik gyermek megszületésekor már nem igényelhetô. A pelenkapénzt a gyermek megszületését követô egy éven belül igényelni kell, a szülési pénzt pedig hat hónapon belül. Az igényléstôl számított körülbelül két hónap múlva kapnak elôször pénzt a szülôk. A szülôknek ezenkívül a gyerekpénzhez is joguk van.
Gyermeknevelési szabadságra az mehet, aki a gyermeke megszületése elôtt egy évig alkalmazásban állt, akár részmunkaidôben is.
Rancz Enikô
Szomjoltó forrásvizek
Jó ideje a gyergyóiak nagy része a forrásvizeket választja szomjoltónak a vezetékes vízzel szemben. Esetenként sor kígyózik a 6-os km-nél lévô forrásnál, de a bucsini források vizét is elôszeretettel „palackozzák”, hazaviszik. Amint megtudtuk, nemrég bevizsgálták a 6-os kilométernél lévô forrás vizét, és iható. Mi több, ki is lehetne írni a forrásra. A bucsini kutak vizét hozzávetôleg két éve ellenôrizték, akkor az is iható volt.
Nemrégiben a Csiky-kert két forrását rendbe tették. A régiek emlékeznek bizonyára, hogy finom vizű források voltak azok. Akad, aki azt állítja, hogy szürkés színű volt régebb a külsô kút vize, de nagyon finom volt. Ha csak azt vesszük számításba, hogy Csiky Dénes ügyvéd 1884-ben ide álmodta meg a kertet, ahol a legjobb vizet adó Filep kútja volt, így bizonyára nem alaptalan, hogy ismét sokan felkeresik a helyreállítást követôen, de az sem kizárt, hogy a park közelsége miatt kezdték onnan hordani a vizet a gyergyóiak.
Nos, Elekes Csaba olvasónk is ezt teszi, csakhogy többször rászóltak, hogy nem jó a víz, nem szabad inni belôle. Segítségünket kérte, hogy járjunk utána: iható vagy nem a Csíky-kerti kutak vize, s ha nem megfelelô, akkor az illetékesek helyezzenek el figyelmeztetô táblát. Azt is elmondta, hogy az egyik kútnak zavaros, a másiknak tiszta a vize.
Tinka Kálmán, a kert gondnoka kérdésünkre elmondta, hogy voltak ugyan problémák, évekkel ezelôtt, de már nincs gond. Sürgôsen, ahogy a munkálat befejezôdik, küldenek elemzésre vizet a közegészségügyhöz.
Kastal László elmondta, talán nyolc éve is van annak, hogy egy kanálisrepedés miatt volt gond, de azt rendbe tették, azóta eltelt sok év, ami azt jelenti, hogy a víz elvileg jó kell legyen. Hozzátette azt is, hogy ez idáig azért nem küldték el bevizsgáltatni a vizet, mert mostanáig nem voltak lezárva a vízgyűjtôk, tehát nem volt védett a forrás. Most jött el az ideje az analízis-készítésnek.
Amúgy, amint a közüzem illetékese elmondta, a vezetékes vizet, mind a befolyót, mind a kezeltet, kétóránkét ellenôrzik a vízháznál. Ezenkívül naponta a hálózat végpontjain is mintát vesznek, vizsgálják, ez napi 35 ellenôrzést jelent.
Dr. Vass Elôd, a megyei közegészségügyi igazgatóság részérôl elmondta, hogy a forrásvizek ellenôrzése érdekében a tulajdonosok a gyergyószentmiklósi Virág negyed 51-es tömbházában lévô laboratóriumba vihetnek vízmintát vizsgálatra. Hozzávetôleg 150 lejbe kerül a bakteriológiai és kémiai vizsgálat. Hozzátette azt is, hogy minél rosszabb a víz, annál hosszabb a vizsgálata. Javasolta továbbá, hogy hét elején juttassák el a vízmintát, mert akkor valószínűleg hét végére eredmény is lesz. Azt is elmondta, hogy a hálózati vizet folyamatosan vizsgálják, ha gondot észlelnek, azonnal értesítik a lakosságot. Amely forrás vize nem iható, oda a polgármesteri hivatal kell kitegyen figyelmeztetô táblát, de hozzátette azt is: mint ahogy divattá vált a forrásvizek használata, az is divat, hogy ezek a táblák eltűnnek.
Amint megtudtuk, ahol nincs vezetékes víz, a várandós anyukák, illetve a kisgyerekes kismamák által fogyasztott kútvizet ingyenesen ellenôrzik, amennyiben a családorvostól papírt visznek a gyergyószentmiklósi laboratóriumba (Sanepidhez).
Kedves-Tamás Gyopár
Beugró a rendelôbe, kórházba
Nahát, nyakunkon a vizitdíj. Vagy valami olyasmi. Nem hirtelen holnaptól, szó se, de szerintem ôsztôl biztosan. Addig szépen kidolgozzák. S a pakk neve: Általános Orvosi Szolgáltatási Csomag. Nem ajándék, az biztos, meggyôzôdésem, hogy a családorvosok sem örülnek e legújabb vívmánynak.
Amikor a tavaly ingyenes egészségügyi felmérést végeztek, sejthetô volt, hogy amikor számolják a pipéket, kiderül, hogy éppen annyira nem ingyenes. De hát megszokhattuk ezeket a beetetéseket. Amint kiírják az üzletek kirakataiba a –40 százalékot, betérve biztosan kiderül, hogy csak valami régi, eladhatatlan áru az, amelyre érvényes. Nos, beugrottunk, elmentünk, felmértek. Kiderült ilyen-olyan kezdôdô betegség, amiért aggódni kell, és gyakran kell az orvosi rendelôt felkeresnünk, mert motoszkál a fejünkben. Nos, a csomag szerint nemsokára nemcsak a bajunkat, panaszunkat, hanem még öt lejt is kell vinnünk, mikor a családszakorvoshoz megyünk. Legalábbis így értelmezendô a szerintem akár „üres erszénynek” is nevezhetô csomag.
Ha hét végén a családorvost házhoz hívjuk, az 15 lejbe kerül. S most én, a pesszimista elgondoltam, hogy teszem fel, van egy négygyermekes család, egyetlen keresô az apa, jó esetben külföldön euróért dolgozik, de az sem elegendô egy ekkora család számára. S akkor a nyűg ilyen-olyan szervi bajokon megmutatkozik…, mondjuk az édesanyánál, aki lelkiismeretesen fizeti a betegbiztosítást, persze. Rendelôbe megy, öt lejjel, majd kórházba kerül, ahol a csomag rejtelmei szerint a kórházban ki kell majd fizetni az egyes kivizsgálásokat, mint például a mágneses rezonancia vizsgálatot, melyek azonban nem kerülhetnek többe, mint 200 lej. Az orvosi szolgáltatási csomag szerint a betegek az egészségjeggyel fognak fizetni a beutalásért is, ami beutalásonként legtöbb 50 lej lehet, a kórházban töltött napok számától függetlenül. Jegy ide vagy oda, pénzrôl van szó, kiadni való bankókról. S azt hadd ne említsem, hogy kész csôd, ha kikerülve onnan, gyógyszeres kezelésre van szükség…
Az Általános Orvosi Szolgáltatási Csomag szükséges, állítja az egészségügyi miniszter, és becslése szerint az egészségjegyek bevezetése egy év alatt mintegy 700 millió lejt fog kitermelni, melyeket fizetésekre, befektetésekre vagy más szolgáltatásokra fordítanak majd. (Biztosan, az egészségügyi felmérés szerint, kiszámolták pontosan, hogy azt mondja: ennyi cukorbajos jelölt van, ez meganynyit hoz a pénztárcába, a csomag bevezetése hallatán tíz százalékkal több lesz a magas vérnyomásban szenvedôk száma, az ismét egy jó pénzkötegecske.) De amióta kigondolták, sok mindent megértünk. Például kevesebb villanyáramot fogyasztunk, mert szűk az esztendô. Inkább gyalog megyünk, mert az üzemanyag is pénzbe kerül, nem vásárolunk annyit. S ily módon lehet, hogy egyszerűen nem engedünk meg magunknak, holmi betegségeket...
Komolyra fordítva, sajnos, jó néhány családban mérlegelni fognak, és fôként a felnôttek, egyre ritkábban keresik fel majd a rendelôket. És az sem kizárt, hogy majd a kórbonctani leletek kiadásának ellenértéke fogja súrolni az eget…
Egy következô csomag szerint.
Kedves-Tamás Gyopár
Fohász a kereszten
A Rákóczi Ferenc utcában, felmenet jobbra kôkeresztre lettünk figyelmesek. Érdeklôdve az ott lakóktól megtudtuk, hogy korábban is a közelben volt bizony e 1880-ban állított kôkereszt, csakhogy udvaron belül. Vagyis egykoron köztérre állíttatta Márton Ferencz, aztán udvarrá vált az a rész. Nemrégiben pedig a szomszédok úgy döntöttek, kiköltöztetik. Amikor vizet vezettek, alkalom adódott, hogy szívességet kérjenek az erôgép-kezelôktôl, így került méltó helyére ez az emlék, ottjárttunkkor virág is volt az elôtte elhelyezett tartóban. Újra is festették a feliratot. Rajta a következô fohász: Jézus „Keresztje óltalmazz Gonosztól, Jégtôl Menykötöl S minden nemű rósztól 1880” Márton Ferencz.
Feltételezés csupán, hogy a nagyközség egykori bírája volt a kôkeresztállító. Márton Ferencrôl már korábban olvashattak lapunkban. Az 1911. május 23-án elhunyt Márton Ferencz földbirtokos Gyergyószentmiklós községi bírája, képviselôtestületének tagja, a római katolikus egyházmegye bírája, s Csíkvármegye törvényhatóságának bizottsági tagja volt.
Kedves-Tamás Gyopár
Pszichowellness-tábor
Kedden este vacsorával indították a pszichowelness-tábort Gyergyószárhegyen. Egy héten át a tucatnyi táborozónak a magyarországi Bányai Gyöngyi és a NLP (neuro-lingvisztikus programozás) tanár, dr. Stenger Györgyi segít az életmód-változtatásban, amely mankóul szolgálhat a résztvevôknek elindulni a számukra ideális testsúly felé vezetô úton. Kellemes hangulatban zajlott az ünnepélyes megnyitó. Bartalis Hajnal, a tábor szakácsa és szállásadója pedig egy elôre kidolgozott étrend szerint fogja asztalra varázsolni a fogyni kívánóknak a különbözô étkeket. Merthogy a tábor szervezôi arra esküsznek, hogy a fogyókúra nem egyenlô az éhezéssel, csakhogy nem mindegy, mikor, mit, mivel eszünk.
De hogy a székely menyecskék miként kerültek pszichowellness- táborba, az meglehetôsen érdekes történet. Annyit elárulhatok már az elején, hogy egy újságcikk interjúalanya dr. Munzlinger Ildikó ugyanazt a módszert alkalmazta, mint a nyolcszáz kilométerre élô Bányai Gyöngyi. Egymástól függetlenül. A kapocs Jánossy Alíz újságíró volt. Mindez tavaly történt. Azóta sokan érdeklôdtek, illetve megvásárolták Bányai Gyöngyi könyvét, az útikalauzt az ideális testsúly felé.
Hogy mi is az NLP, illetve, hogyan szervezték meg az elsô pszichowellness-tábort, arról következô lapszámunkban olvashatnak.
Kedves-Tamás Gyopár
Falunapok favágóversennyel, állatkiállítással
Múlt hét közepétôl Újfalu községben állt a bál. Szerdán tűzoltónapot tartottak. Az önkéntes tűzoltóalakulat e napon ajándékot is kapott, amely végül is az egész község javát szolgálja. A helyi önkormányzat és a közbirtokosság részérôl kapott tűzoltóautó miért hasznos, nem kell részleteznem.
Csütörtökön zenével-tánccal, elôadással folytatták az ünneplést. Pénteken elöljáró-vállalkozó találkozót tartottak, majd következett a favágóverseny. A Gyergyóújfalvi Közbirtokosság volt a társszervezôje a vetélkedônek, melyre hat személy nevezett be, köztük Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke. Mi tagadás, látszott a község ifjain, hogy ebbôl él nagyjából Újfalu, hiszen a tűzô napon csak amúgy forgatták a nagy láncfűrészeket, ôk tudták, mekkora gép szükséges a verseny alkalmával. Borboly Csaba tanácselnök kisebb láncfűrésszel állt rajthoz, „kicsidelték is a szerszámát”, de amint a nézôk mondták, az akarat megvolt benne. Idôt mértek pontosan, s nemcsak vagdosták a 120 esztendôs erdei fenyôt karikára, hanem abból asztal készült, a kisebb átmérôjű rönkökbôl székek, s hat másik rönkbôl virágtartót „szobortak”, miközben csak úgy repült a forgács, szállt a fűrészpor. A verseny hozadékát, a kerti bútorokat elhelyezik a községben, mert elindítottak egy parkosítási projektet, pályázatot is leadtak a megyei tanácshoz, és az MPP-s Egyed József polgármester reményét fejezte ki, hogy Borboly Csaba segít majd, és fehér asztal mellett is tudnak együtt dolgozni. Közben a tanácselnök átadta a láncfűrészt segítôjének, majd a verseny vége felé ismét kesztyűt húzott, és az utolsó méterekben ô díszítette a rönköt. A tervezett 15 percet megtoldották még tízzel, de sebaj, legalább azalatt is alakultak a virágtartók. Végül a III. díjat, illetve a 100 lejes vásárlási utalványt Dezsô László, a II. díjat és a 200 lejes utalványt Pál Endre, az elsô díjat és 300 lejes utalványt pedig a kilyénfalvi György Kovács András vehette át.
Hagyományos magyar harcművészeti illetve tékvandóbemutató, kabaré, koncert, tábortűz zárta a napot.
Szombaton a gyermekeknek szerveztek különbözô kézügyesség-fejlesztô játékokat: zöldségszobrászatot, fakanálfigura-festést, nemezelést, gyöngyfűzést. De aki akart a kicsik közül, falat is mászhatott, vagy éppen íjazhatott Tölgyesi Béla segítségével. Mindenesetre ezen a délelôttön igazán fölösleges volt a szédítô-bódító óriási masina, mely összevissza forgatja a merészeket, amely minden falunapon jelen van a sajátos zenéjével.
E délelôttre megszervezték a szarvasmarha- és kisállat-kiállítást. Mangalica malacokat is láthattunk, amelyekrôl sokan azt hittük, hogy bárányok. Aztán amint lekerültek a szekérrôl, és túrni kezdtek, majd a feliratot is elolvashattuk, már kiokosodtunk. Hiába na, nem szokványosak nálunk e „bundás sertések”. Különbözô fajnyulakat is hoztak a tenyésztôk a térre, nehezen lehetett elcsalogatni a gyermekeket a ketrecek mellôl.
Majd a gazdák vezették Virág, Bimbó, Bogyán, Csuszi, Ceci… nevű teheneiket a zsűri elôtt. A több mint tucatnyi tehénbôl három is a Virág névre hallgatott. Több kategóriában díjazták a teheneket. A zsűri tagjai voltak Sólyom Gizella mérnöknô, a Hargita Megyei Állatnemesítô és Szaporodás-biológiai Hivatal igazgatója, dr. Gál József állatorvos, Török József mérnök, a Gyergyószentmiklósi Mezôgazdasági Kifizetési Ügynökség részérôl. Sokan kíváncsiak voltak e kiállításra, nem is csoda, hiszen vidékünk elképzelhetetlen szarvasmarha-tenyésztés nélkül. A díjazott tehenek gazdái tápszert, edényt, tôgyápolószert vehettek át. Nem könnyű az állattartás, így ösztönzô is lehet a gazdáknak az immáron második alkalommal megszervezett kiállítás. És ki tudja, lehet, hogy az állatállomány láttán kedvet kap a tehenészethez még néhány újfalvi, annál is inkább, mert rengeteg tudnivalót árultak el a verseny során a szarvasmarha-tenyésztésrôl.
Szombaton, a vetélkedôket követôen, koncertek és tűzijáték zárta a négynapos újfalvi ünnepet, mely valóban a helyieknek a helyiekrôl szólt.
Kedves-Tamás Gyopár
Unokáink is látni fogják!
A falusi kántortól a politikusig, minden olyan romániai magyarra számítanak, aki cselekvô részt vállalt nemzetiségünk életében. Dióhéjban errôl szólt Stanik Bence szerkesztô, az Erdélyi Magyar Ki Kicsoda 2010-es, harmadik kiadásának adatgyűjtési idôszakában.
Szeretnék, hogy ha Székelyföld súlyának, szerepének megfelelôen reprezentálva lenne e könyvben, ezért kérik a mihamarabbi jelentkezést.
A ki kicsoda honlapján a következô olvasható:
„A könyv szerkesztôi azzal a kéréssel fordulnak a politikusokhoz, közéleti személyiségekhez, önkormányzati és közigazgatási tisztségviselôkhöz, egyházi személyiségekhez, lelkészekhez, pedagógusokhoz, írókhoz, színházművészekhez, zenészekhez, táncosokhoz, képzôművészekhez, művelôdés-szervezôkhöz, hivatásos vagy amatôr művészekhez, tudósokhoz, kutatókhoz, orvosokhoz, jogászokhoz, műszaki értelmiségiekhez, sportolókhoz, vállalkozókhoz, hogy szerénységüket félretéve, mielôbb töltsék ki a jelentkezési adatlapot, és ezáltal biztosítsák szócikkük helyét a fontos tízezer erdélyi magyar között. Kiemelt helyet szeretnénk biztosítani az elmúlt tíz évben, az élet különbözô területein eredményesen színre lépô fiatal nemzedék tagjainak. Azok jelentkezését is várjuk, akik külföldön élnek, de életpályájuk jelentôs része Erdélyhez kötôdik.
Az elôzô kiadások szereplôit is arra kérjük, töltsék ki adatlapjukat, hiszen szócikkük bizonyára nagyon sok elévült adatot tartalmaz.
A most készülô harmadik kiadás célja továbbra is az, hogy idôrôl idôre bizonyítsa: az élet legkülönbözôbb területein élnek és dolgoznak olyan honfitársaink, akik tevékenységükkel hozzájárultak nemzeti identitásunk megôrzéséhez, közösségünk gazdagításához, építéséhez, kulturális értékeink megóvásához és gyarapításához.
Elsôdlegesen a politika, közélet, egyházak, tudományok, oktatás, irodalom, művészetek, közművelôdés, sajtó, sport, üzleti élet területén kimagasló teljesítményt nyújtó személyiségek életrajzi adatait tartalmazza. Ezért a szerkesztôk fontosnak tartják azokat az életpályákat, amelyek maradandó művekhez kapcsolódnak: legyen az irodalmi vagy műalkotás, tudományos munka, de azokat is, amelyek eddig nem váltak közismertté, ám a mindennapi helytállás, az önzetlen közösségi feladatvállalás példái. Nehéz lenne eldönteni, mi fontosabb közösségünk életében: a tudományos vagy művészeti értékek megalkotása, a sporteredmények felmutatása, vagy a lelkiismeretesen végzett, eredményes pedagógusok, lelkészek, orvosok, újságírók, politikusok, közéleti tisztségviselôk, munkahelyteremtô vállalkozók, közösségformáló civil aktivisták hétköznapi helytállása. Az ERDÉLYI MAGYAR KI KICSODA nem kíván különbséget tenni, nem kíván rangsorolni. Jellegénél fogva nem értékel, szándéka a közösségünk számára fontos embertársaink minél teljesebb számbavétele. Nem a felsô, hanem a fontos tízezer tagjait mutatja be, örökíti meg azzal a reménnyel, hogy unokáink is látni fogják a jelet, amit magunk után hagytunk.”
Amint Stanik Bence elmondta, decemberben jelenik meg a kötet. Hasznos kézikönyv is lesz, illetve tartalmazza a teljes romániai magyar intézmények adatbázisát.
Hangsúlyozta, arra kérik a decemberben megjelenô harmadik kiadás potenciális szereplôit, segítsék munkájukat, töltsék ki mielôbb (két héten belül) az adatlapjukat. Szerkesztôségünkben is hozzájuthatnak űrlapokhoz, vagy on-line is kitölthetik az adatlapot, ha a www. kikicsoda.ro honlapot megnyitják.
K-T. Gy.
Euro-móka
2009. július 10–12
Euro-móka Nemzetközi Ifjúsági Játékokra kerül sor július 11–12. között Ditróban
A rendezvényen részt vevô csapatok:
Nagysalló – Szlovákia, Besigheim – Németország, Ay de Champagne – Franciaország, Bátaszék – Magyarország, Ditró – Románia.
Július 11-én, szombaton a csapatok ellátogatnak Gyilkós-tóra, vasárnap pedig sor kerül a csapatok közötti ügyességi vetélkedôre. Mindenkit szeretettel várunk vasárnap az Utász-Házhoz.
Autóbusz indul 12.00 órakor a kôhidi iskolától!
Program:
Szombat – 10.00 óra – a rendezvény ünnepélyes megnyitója; 11.00 – utazás Gyilkos-tóra.
Vasárnap – 10.00 – a csapatok ünnepélyes felvonulása – tömbházak elôtti játszótérrôl (Csipike játszótér);
12.30 – játékok a szabadban, elsô rész, helyszín: Utász-Ház; – fúvoszenekar-, mazsorett-, baranta-, motoros- bemutató;
15.00 – játékok a szabadban – 2. rész.
Baróti László-Sándor
Le a kalappal Gyergyószentmiklós!
Már 1700 aláírás a közüzemek megmentéséért
Jó érzés olyan városban, közösségben élni, ahol az embereknek véleménye van közös dolgainkról. Úgy gondolom, hogy ez a dolgok természetes menete.
A gyergyószentmiklósi RMDSZ által kezdeményezett aláírásgyűjtés a városi közüzemek közösségi tulajdonban tartása mellett áll ki. A részeredményeket valódi sikerként élhetjük meg. Mindössze néhány esetben találkoztunk olyan megkérdezettel, akit hidegen hagyott a téma. Tizennégyen gondolják úgy, hogy a magántôke bevonása jelent megoldást. 1700 fölött van jelenleg azoknak a száma, akik nevüket, aláírásukat adták a közösségi vagyon megtartásához.
Az aláírások célja, hogy nyomatékosan hozzuk a városvezetés tudtára a lakosok akaratát. Az aláírások sokasága azokat a befektetôket is el fogja gondolkoztatni, akik a mi bôrünkön akarnak meggazdagodni. Ez egyértelmű jelzés, hogy Gyergyószentmiklós lakossága nem az a közösség, amelyet sarokba lehet szorítani, a székely virtusnak még mindig divatja van nálunk. A demokratikus vélemény- nyilvánításnak helye kell legyen a mi közösségünkben is.
Az sem egészséges, ha a nagy virtus közepette fűtés nélkül marad a város. Tudnunk kell, hogy számos pályázati forrás van, amibôl a rendszer felújítható. Számunkra a legelônyösebb az a pályázat, amely mindössze 2% önrész biztosítását igényli, 98%-ot a program biztosítja, és ezt nem kell visszafizetni, nem terhelik kamatok.
Az aláírásgyűjtô akció nem zárult le. Továbbra is kérjük, fôként a tömbházlakókat, hogy fogadják bizalommal, türelemmel önkénteseinket. Munkájuk nem kis erôfeszítés, és az Önök érdekét szolgálja.
Barti Tihamér, RMDSZ-elnök (x)
Még egyszer a távfűtésrôl
Ha jellemezni kéne a távfűtéssel kapcsolatos lakossági fórumot, leginkább „a süketek párbeszéde” kifejezés illene rá, mert a polgármestert és a tanácsosát nem lehetett kitéríteni a beléjük táplált beruházási elképzelésekbôl, dacára annak, hogy úgy a lakossági hozzászólások, mint a szakemberek véleménye is egységesen elutasították a távfűtés-szolgáltatás privatizálását.
A Gyergyói Kisújság 2009/26. számában, a polgármester úr aláírásával megjelent cikk „A központi fűtésrôl, közérthetôen” címmel, ugyanazt a téves elképzelést – a távfűtés felújításával kapcsolatban – próbálja elhitetni az olvasókkal, ráadásul nagyon sok valótlan állítással megtűzdelve. Ezekre szeretném felhívni az olvasók figyelmét.
– Azt állítja a polgármester úr, hogy az elavult távfűtési rendszer veszteségei a szolgáltatócéget terhelik. Ez nem igaz, mert a hôenergia ára (194 lej/Gcal) bôven fedezi a veszteségeket is, ha nem így lenne, akkor csak 100–110 lej/Gcal-t kellene fizetni.
– A polgármester úr szerint a fórumon az is kiderült, hogy a kormány nem ad pénzt a távfűtési rendszerek felújítására. Ez sem igaz, mert jelenleg is több olyan program létezik, amelyek ezt a célt szolgálják. Bizonyíték erre Csíkszereda távfűtése, ahol a rendszer felújítása már 70%-ban megvalósult kormánypénzbôl. Ezt a lakossági fórumon mondta el az ottani közüzem műszaki igazgatója.
– Pál Árpád képviselô úr sem „szerzett” pénzt a kormánytól. Nem is szerezhetett, még akkor sem, ha történetesen miniszterelnök lenne és nem képviselô, mert a városvezetés a mai napig sem rendelkezik azzal a tervcsomaggal, amely alapján a kormány pénzalapokat utalhat ki.
– Kicsinyes és rendkívül veszélyes állítás egy polgármester részérôl, hogy a tömbházlakó elônyöket élvez a többi városlakóval szemben. Ez azért nem igaz, mert a tömbházlakó kiszolgáltatott helyzetben van, ki kell fizesse azt a hôenergiaárat, amelyet meghatároz az önkormányzat (jelenleg ártámogatással is 194 lej/Gcal, privatizálás esetén kb. 300 lej/ Gcal), mert más fűtési lehetôsége nincs. Ezzel szemben egy gázzal fűtött családi házban ez az összeg 140 lej körül van, ha pedig fával, vagy fahulladékkal fűtenek, akkor ez még kevesebb lesz.
– Még felháborítóbb a polgármesternek az a kijelentése, hogy: „Hamis az, hogy a városnak kötelessége felújítani és működtetni a fűtésrendszert, … miközben a kertes házak lakóival nem törôdik”. Ennek az állításnak amellett, hogy „összeugrató” szándéka van – tudatosan vagy nem –, összekeveri a magántulajdont a köztulajdonnal. A távfűtési rendszer a város köztulajdona, és törvény szerint is a mindenkori önkormányzat kötelessége annak működtetése, és a szükséges beruházások elvégzése. Csak a tömbházakban levô belsô fűtési hálózat képezi a lakók tulajdonát, és természetesen ennek karbantartási költségeit is ôk fedezik. Ugyanez a helyzet a családi házaknál is, ha majd bôvíteni fogják például a csatornázási hálózatot, az utcákban lefektetett gyűjtôvezetékeket sem a háztulajdonosok fogják fizetni, hanem csak a házak rákapcsolódását a rendszerre.
Hogy az önkormányzatok felelnek a lakónegyedi távfűtési rendszerek működtetéséért, bizonyítja az a tény is, hogy törvény szerint minden távfűtéssel ellátott település kell rendelkezzen egy, a tanács által is elfogadott fűtési stratégiával, amely tartalmazza hosszú távon a szükséges fejlesztéseket, annak érdekében, hogy a hôenergia ára minél olcsóbb legyen. Ezt a stratégiát csak akkor lehet módosítani, ha ennek eredményeként a hôenergia ára még kisebb lesz. Erre pedig elôzôleg egy újabb tanácshatározat szükséges. Gyergyószentmiklós fűtési stratégiájának lényege: a Virág és Bucsin negyedek távhôvezetékeinek kicserélése, a lépcsôházak ellátása hôcserélô modulokkal, a gázzal működô kazánházak modernizálása és automatizálása, valamint a fahulladékkal működô (dán) kazánház összekapcsolása a többi kazánházakkal. A fahulladékkal működô kazánház maximális kihasználása lényegesen csökkentené az itt elôállított hôenergia árát (kb. 60%-kal), ugyanakkor biztosítaná a város évi hôenergia-szükségletének több mint 60%-át. A Virág és Bucsin negyedi fűtési rendszerek felújítása után megszűnnének a jelenlegi hô- és vízveszteségek. E munkálatok elvégzése után a hôenergia átlagára 150–160 lej/Gcal-ra csökkenne ártámogatás nélkül, a jelenleg alkalmazott ártámogatással pedig 100–110 lej/Gcal-ra. Tehát ezek az alapfeltételek, amelyek betartása kötelezô bármilyen beruházó részére, még akkor is, ha magántôkét fektet be.
Ezért érthetetlen a tanácstagok döntése, akik saját határozatukat megszegve, beleegyeztek egy olyan beruházásba, amely köszönô viszonyban sincs a már elfogadott fűtési stratégiával. Ezek után mi a garancia arra, hogy a közszolgáltatási árakat lelkiismeretesen fogják ellenôrizni?
A polgármester úr próbálja elhitetni az olvasókkal, hogyha átadják a szolgáltatást egy beruházó cégnek, abban még nincs semmi veszély, sôt akkor lesz jó mindenkinek. Ez így is van, kivéve a fogyasztókat. A fogyasztó különben nem attól fél, hogy a beruházó egy adott pillanatban kiássa a csöveit a földbôl és elviszi, hanem attól, hogy a hôenergia árát nem tudja majd kifizetni. Ez a félelem teljesen megalapozott, mert a befektetô cég már a szándéknyilatkozatában leszögezte, hogy a hôenergia árát fel kell emelni 300 lej/Gcal azért, hogy a befektetett pénzét kamatostól és többszörösen visszaszerezze. Ráadásul ez az irreális ár véglegesen megmarad, mert a szolgáltatást legalább 15 évre adják ki. 15 év után elméletileg a szolgáltatást vissza veheti a város, de ekkor már újabb beruházásokra lesz szükség, mert ennyi idô alatt a berendezések 60–70%-a már amortizálódott. Ezt a beruházást is nagy valószínűséggel a fogyasztó (ha még lesz) fogja állni, mert 15 év alatt már „megszokta” a magas árat. A hôenergia magas árához az is lényegesen hozzájárul, hogy a „szakmai” befektetô nem veszi figyelembe Gyergyószentmiklós távfűtési rendszerének sajátosságait, például a fahulladékkal működô kazán pluszkapacitását nem használja ki (mert nincs benne anyagi érdek), tehát ez továbbra is kihasználatlanul és többletköltségekkel fog működni. Viszont beszerel 1–2, szintén fahulladékkal működô kazánt, amely kizárólag csak a beruházó érdeke, de ezek értékét a fogyasztóval fizetteti meg. Véleményem szerint egy ilyen beruházás támogatása, amely semmibe veszi a város és a fogyasztó érdekeit, nem csak törvénytelen, hanem erkölcstelen is.
A polgármester úr állandóan azt hangoztatja, hogy az önkormányzat nem pályázhat kormány- vagy európai támogatásokra, mert a város évi költségvetése sem elég az önrész biztosítására. Azt viszont nem árulta el, hogy honnan tudja az önrész értékét, amikor a város a mai napig sem rendelkezik egy olyan megvalósíthatósági tanulmánnyal, amelyet az érvényes fűtési stratégia szerint állítottak össze, és tartalmazza a beruházás tényleges értékét. Egyetlen elôtanulmány készült el 2006-ban a fűtési stratégia szerint, amely kb. 90%-es pontossággal meghatározza a beruházás értékét (4,181 millió euró, 17,6 millió lej). Tehát csak erre az értékre lehet alapozni, ha a beruházás a város és a fogyasztók érdekeiért történik. Ezt viszont soha nem említi a városvezetés (valószínű nem is tudnak róla).
Ahhoz, hogy beruházási pénzekre lehessen pályázni (bármilyen forrásból), nélkülözhetetlen a megvalósíthatósági tanulmány és a tanács által láttamozott fűtési stratégia.
Jelenleg (többek között) a következô pályázati lehetôségek vannak:
1. Kormánytámogatás. Ez a program 2008-tól 2013-ig érvényes. A kormány 60–70% vissza nem térítendô támogatást nyújt a város által biztosított 30–40% önrész mellé. Ha másodlagos energiaforrások felhasználásáról van szó (ilyen például a fahulladék is), a kormány 70%-os támogatást nyújt. A gyergyói beruházás ebbe a kategóriába sorolható, mivel a beruházás lényege a fahulladékkal működô kazán hôenergia-termelésének a megduplázása. Figyelembe véve azt is, hogy a város 2006-ban már vásárolt 5 millió lej értékben a beruházáshoz szükséges berendezéseket, ezeket bele kell foglalni a megvalósíthatósági tanulmányba, még akkor is, ha a kormány nem fogadja el önrészként ezt az értéket, mert ennyivel csökken a beruházás összértéke, tehát az önrész is csak maximum 4 millió lej lesz.
2. A fahulladék elégetésébôl származó széndioxid eladása. Ezt a programot egy nemzetközi egyezmény szabályozza (ennek alapján építették a dánok a fahulladékkal működô kazánházat). Itt az önrész 2–10%, amelyet bôven fedez a már megvásárolt berendezések értéke.
3. Az elôzô két program összevonása. Ezzel is ki lehet küszöbölni a város pénzbeli hozzájárulását, az önrészt a már megvásárolt berendezések képeznék.
4. Kormány és európai strukturális alapokból biztosított támogatás. Ez a program 2007-tôl 2013-ig érvényes, és elsôsorban a másodlagos energiaforrások felhasználását támogatja (ide tartozik a fahulladék is). Ebben az esetben, ha önkormányzatok pályáznak, a vissza nem térítendô támogatás értéke 98%, ha vegyesvállalkozásról van szó (önkormányzat+privát cég), ez az érték csak 50–60%.
A felsoroltakból is kiderül (ezeken kívül biztosan léteznek más pályázati lehetôségek is), hogy a város által biztosítandó önrész a leghátrányosabb variánsban sem haladja meg a 4 millió lejt. Tehát nem igaz az az állítás sem, hogy a város egész évi költségvetése sem elég ennek fedezésére. De, ha még így is lenne, és ha más lehetôség sem létezne, akkor is meg lehetne oldani az önrész biztosítását úgy, hogy az önkormányzat hitelt vesz fel, majd a részletek törlesztését a hôenergia árából fedezik úgy, hogy a beruházás megvalósítása után a fogyasztók, még maximum 2 fűtési periódusban, a jelenlegi áron fizetik a hôenergia árát. Nem túl elegáns megoldás, de még mindig sokkal elônyösebb és becsületesebb, mint a szolgáltatás privatizálása.
Az elôzô önkormányzat „tevékenysége” is bizonyítja, hogy közművesítésben nagyon könnyű olyan hibákat elkövetni, amelyek utólag egyáltalán, vagy csak nagy anyagi áldozatokkal hozhatók helyre.
Ha a jelenlegi önkormányzatban sincs elég akarat és hozzáértés egy olyan beruházás megvalósítására, amely a fogyasztók érdekeit tartja elsôdlegesnek, akkor a szolgáltatás privatizálásánál még az is sokkal jobb, ha a hátralevô 3 évben nem csinálnak semmit, mert ez a távfűtési rendszer, javításokkal ugyan, de még kibír 3 évet. Harmadik nekifutásra hátha végre sikerül olyan személyeket választani a város élére, akik szívügyüknek tekintik a város és a lakosság problémáit, nem csak szavakban, hanem tettekben is.
Gyergyószentmiklós, július 6.
Somodi Zoltán, ny. épületgépész
Gyergyószentmiklósi Örökifjak búcsújárása
Egy hónapos kényszerpihenôm után szeretettel üdvözöl egyik „kollégina” az utcán: szerdán megyünk a „Háromkúti búcsúra”, ne tessék hiányozni.
Közben van egy klub-találkozónk, Kinga felkészíti „védenceit”, lehet hogy esô lesz, vigyünk esôkabátot és felsôruhát, lehet, hogy a busz nem tud kivinni a kápolnáig, a lábbeli legyen alkalmas „hegymászásra”, nem piknikezni megyünk, de a mise után majd találunk egy szép helyet a harapnivaló elköltéséhez…
Azt csak késôbb tudom meg, hogy az úti cél ezúttal Márta javaslata, a klub tagjai majdnem egyhangúlag megszavazták, a szervezés, mint mindig, a Kinga műve, akinek érdeme, hogy buszt is „fogadott”, újat, mert eddigi szállítónk nem vállalta az utaztatást az útviszonyok miatt.
Nekem újdonság Háromkút, újdonság a búcsú, Csángóföldön már jártam egészen Gyimesbükkig ugyancsak örökifjú társaimmal, így a Világhálóról tájékozódom. Az egyik régebbi forrás szerint Háromkút 1331 méter magasan fekszik, kb. 25 km-re Gyilkostótól, csángó település, a Kis-Békás-patak két oldalán terül el, egyik partját magyarok, másik, nyugati partját, románok lakják, teljes egyetértésben. A kis település nevezetessége a több mint százéves fakápolna, melyben havonta egyszer van mise. Az itt élôk mezôgazdasággal és szurokégetéssel(?) foglalkoznak. Ez a régebbi forrás nem „tud” arról, hogy már van villanyáram a településen, utunkon megállapítom, van, de kár, elcsúfítja a vidék varázsát. Ráadásul a „tündérvölgyön”, melyet hatalmas sziklafalak is határolnak, magasfeszültségű oszlopsor halad végig, a villanyáram hozta magával a tévét és a parabola-antennát, de megszűnt a falucska egykori társadalmi élete. (Ezt már egy 1944-ben megjelent helységnévtárból tudom, hogy a lakosság létszáma akkor 144 fô volt, Gyimesközéplok része volt Csík vármegyében, a szépvízi járásban, utolsó posta Hidegségpatakán, utolsó távíróhivatal Gyimesközéplokon volt.)
A másik forrás már „közelebb hozza” Háromkutat Gyilkostóhoz, azaz 12,5 kilométerre, amit lassan teszünk meg, de az út jó, kövezett, nincsenek rajta gödrök, félhangosan megállapítom a buszban: jobb, mint a Virág negyedben, a kórus hozzáteszi…és a Bucsin negyedben. Az ismeretekhez még hozzátartozna, hogy telekkönyvileg Csíkmadaras és Gyergyószentmiklós osztozik rajta, 1951 elôtt Gyergyóhoz(?) majd Gyimesközéplokhoz tartozott. Az elsô telepesek a XIX. század közepén érkeztek Gyimesközéplokról, elôbb csak nyári szállásként használták, majd állandó lakhellyé alakult.
Nevét az egymáshoz közel álló három forrásról kapta, de jelentôsebb az ún. meleg-forrás, mely a Fekete-Hagymás lábánál ered, és télen sem fagy be, és a Kis-Békásba ömlik. A hegyek „anyaga” mészkô, így a lakosság inkább mészégetéssel, mint „szurokégetéssel” foglalkozhat…
Tankó Gyula részletes leírást ad az egykor Telegdnek nevezett Háromkútról, Mi lesz veled Háromkút… címmel, érdemes megkeresni a Világhálón, már csak azért is, de nem csak azért, mert itt gyűjtött csodaszép sorokat a 60-as évek elején Kallós Zoltán:
„Elbujdosom, megpróbálom,
Ha elveszek sem lesz károm,
Ingem úgysincs ki sajnáljon,
Ki értem könnyet hullasson.”
Csángósors, székelysors…
Reggel 8-kor indultunk a Caritas székház elôl, mindenki ott van, mindenkinek jut ülôhely. Az örmény templomnál felvesszük a felszegieket is, és irány Háromkút. Fényképezzük, videózzuk a tájat, Pongrác-tetôn rövid pihenô, „megismerkedünk” egy ott legelô tehéncsordával és a pásztorkutyákkal, majd idejében megérkezünk ahhoz a dombocskához, melynek tetején a kápolna épült. Van idônk megszusszanni, libasorban felmenni, csomagokat letenni. 11-kor kezdôdik a mise. Csapatunk elfoglalja a jobb oldali padsort, nagyszerű a kis kápolna akusztikája, a hátsó sorból is hallom, értem a pap minden szavát. Megtudom, hogy Keresztelô Szent Jánosnak van szentelve a csángók kápolnája, ottlétünk napja, azaz június 24-e az Ô születésnapja, az oltárkép Ôt ábrázolja, amint megkereszteli Jézust. A beszéd értékes, érthetô, szól a mai fiatalokhoz, a felnôtt nemzedékhez, a mi korosztályunkhoz és minden magyarhoz, nem tudom a figyelmeztetést szó szerint idézni, de tartalma, lényege ez: Tengerészek, ne hagyjátok a hajót elsülylyedni!
A mise után lehet áldozni, aki úgy érzi, hogy felkészült erre, majd befejezésül orgonakísérettel felhangzik a magyar és a székely himnusz, egy egyházi ének, és csapatunk kívánságára a nyugdíjas induló… „Mi lehet a nyugdíjas dal vége? Legyen köztünk, s a világon béke…”
Lelkileg felfrissülve jövünk ki a kápolnából, melynek elôtere is megtelt közben, csapatunk nem húz szét, azok is felhozzák csomagjaikat, akik a buszban hagyták, leülünk falatozni, hangulat van, és csak a jobb étvágy kedvéért kapunk egy-egy pohár köményest vagy bort...
Pár csepp esô jelzi, szedjük össze csomagjainkat, gyorsan szalad az idô, Gyilkostóra nótázva és záporesôben érünk, a félórás pihenô második felére újból kisüt a nap, lesétálhatunk a tóig, majd délután 5-kor újból itthon vagyunk.
Kár lett volna kimaradni…
Szathmáry János, nyugdíjas
Málnási Csaba emléktúra
Az elmúlt vasárnap a Görgényi-havasokba szervezett emléktúrát az EKE gyergyószentmiklósi szervezete. Az emléktúra ötlete nem mai keletű, az EKE idei tervei között szerepelt, de hogy megvalósulhatott, jelentôs mértékben Málnási Csaba öccse, Béla (Töhi) kezdeményezésének, illetve fia és másik öccse, Zsolt támogatásának köszönhetô.
A művelôdési ház elôtt az 55 résztvevô permetezô ködben ült a helyszín megközelítését segítô járművekbe. Gyergyóremetén Laczkó Szentmiklósi Endre tanár és hitvese is csatlakozott a csapathoz, elôbbi ugyanis a hely jó ismerôjeként a túravezetést is elvállalta. A Kecske-kô alatt volt az elsô hosszabb pihenô. A csapat két csoportra oszolva kapaszkodott fel az 1483 méter magasan lévô sziklára, hogy megcsodálhassa a ködben úszó Gyergyói-medence peremén fényben fürdô Kereszt-hegyet, a Dél-hegy, a Solymos, a Csudáló-kô, a Pricske süvegét és a Gyergyói-havasok onnan látható legmagasabb ormát, a Sipos-kôt.
Laczkó Szentmiklósi Endre kiselôadást is tartott, bemutatva Európa e legnagyobb vulkáni kráterét, amely átlója 10,9 km és a Fancsal, a Bérces, az Öreg-hegy, a Kecske-kô és a Kereszt-hegy képezi karimáját. A gyönyörű táj ismertetése mellett azt is elmesélte, hogy Nagy Lajos királyunk óta híres vadászóhely a vidék. 1366-ban például Lajos király innen, a görgényszentimrei várból írt Antonio Caruzzi velencei zsoldos kapitánynak, hogy vásároljon gályákat a közelgô háborúra. De vadásztak e vidéken a Hunyadiak, a Bethlenek, a Rákócziak, az Apafiak, a Bánffyak, a tragikus körülmények között meghalt Rudolf fôherceg. Járt itt Edward yorki herceg, a késôbbi VII. Edward angol király, II. Carol román király és Horthy Miklós kormányzó. Nem titok, e vidéket Ceauşescu is gyakran látogatta. A Mezô-havasi Asztal-kô mellett helikopter-leszállója volt. (A laposnyai Horthy vadászkastélyt egyébként 1946-ban gyújtották fel a honi belügyesek. Ezt még a libánfalvi románok is sajnálták, hiszen a kastély számukra is megélhetést biztosított.) A túrán megtudtuk, hogy a sok más vad mellett a XIX. században kipusztult bölény vadászata volt a Görgényi-havasok fô vonzóereje. Ma igen megnövekedett medveállománya lehet csalogató, ugyanakkor figyelmeztetô is az erre járóknak. Sok a vadmacska és a hiúz is. A Görgényi-havasokban több természetvédelmi terület van. Olyan természeti ritkaságot is találhatunk például Barta-mezôben, mint a cibolya fenyô (Pinus cembra). A Tolvajos nevű helyrôl elmondták, hogy a Szászrégenbôl erre rövidítô gyergyói tutajosokat nem egyszer rabolták ott ki, ezért ôrzi ezt a nevét.
A Kecske-kôrôl való szétnézés után Málnási Csabára emlékeztünk, elhatározva, hogy emléktáblát is elhelyeznek itt, s évente túrát szervez nevével az EKE gyergyói szervezete. Alulírott, majd dr. Gereöffy Ferenc méltatta néhány szóval a másokért égô, örökmozgó sport és közösségi embert, Málnási Csabát.
Ezután nem épp sétagyaloglás következett az Újerdô-patak völgyébe egy széltöréses részen át. Aztán újabb erôpróba a Kereszthegy felé, de a táj szépsége mindenért kárpótolta a résztvevôket. Az ebédet a Kereszt-hegy csúcsa alatt költöttük el. Onnan árnyas úton – melynek bal oldalán a Hargita megyéhez, jobb oldalán a Maros megyéhez tartozó erdôk suttogtak, ereszkedtünk alá a találkozóhelyre. Eszenyô-tisztáson, a görgényszentmirei erdészet házának udvarán hűsítôvel, sörrel és aprósüteménnyel vártak a Málnási család tagjai. (E lakban 20 személynek tudnak kényelmes szállást biztosítani).
A találkozóhellyel szemben, emelkedô Kelenc-kôtôl nem messze található a Kossuth-mezô. Ennek története is érdekes adalék önismeretünkhöz: Portik István, a vaislovai csatában kitűnt, hôsiességével Petôfit is elkápráztató remetei huszár Csutakfalva végébe költözött Remete központjából, hogy szükség esetén könynyebben menekülhessen az osztrák rendôrség elôl. Ahol lakott, a kis teret ma is Kossuth-térnek nevezik a csutakfalviak. A már említett Kossuth-mezô valószínű onnan kapta a nevét, hogy ott e Portik családnak birtoka volt.
Újabb megérdemelt pihenés következett, a hazaindulás elôtt, a vegyes erdôkre jellemzô csodálatos madárdal szolgáltatta az andalító zenét, amit csak négy vadmotoros szörnyen zajos motorkerékpárja zavart idônként meg, aztán a maguk után hagyott szemét boszantott. A természetbarát joggal méltatlankodik hasonló esetekben, hiszen ma már sehol Európában nem engedélyeznek ilyesmit. Aki azt gondolja, hogy a szárhegyi terepmotorozásra kiépített pálya elég e fiúknak, téved. Ôket géppuska sortűzhöz hasonlítható motorcsattogásukkal miért zavarná, hogy egyetlen puskalövés is egy heti stresszt eredményez egy ôznek, ahogy ezt a kérdéssel foglalkozó kutatók már megállapították…
E vadmotorosok okozta boszszúságot oldotta ellenben, hogy a természet ismét birtokba vette a felelôtlen kipusztított erdôs területeket, s a csapat tagjainak azok iránt érzett hálája, akik a Remetei Ifjúsági Szervezet tagjaiként, tavalyelôtt három napon át festették újra e 14 kilométer hosszú, Veszes-patak – Kecske-kô – Kereszt-hegy – Eszenyô-tisztás irányt követô, gyönyörű túraút jelzéseit. (A nagy munkát a kolozsvári Antares cég támogatásával végezték el).
Bajna György
Új egyetemi képzések városunkban
Egyéves mentálhigiéné mesterképzés és szociális munka alapképzés indul ôsztôl a Csiky-kertben, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett tagozatán, mindkettô távoktatáson. A beiratkozásokkal kapcsolatos tennivalókat Nap Katalin végzi, ô tájékoztatott a részletekrôl.
A szociális munka segítô szakma, vagy nevezhetnénk inkább segítô hivatásnak. Az emberi szükségletek kielégítéséhez nélkülözhetetlen feltételek megteremtésében segít azoknak az embereknek, akik erre a fennálló körülmények között önmaguk erejébôl nem képesek. A szociális munkás feladata a különbözô életciklusokban és helyzetekben kialakuló szociális problémák, veszélyeztetô tényezôk felismerése, feldolgozása, segítségnyújtás az egyének, családok, csoportok társadalmi integrációjának, szociális biztonságának eléréséhez, problémakezelô és -megoldó képességének javításához.
A szociális munkás kliensei lehetnek a védelemre szoruló gyermekek és felnôttek, a gondoskodást igénylô idôsek és fogyatékkal élôk, az árva vagy elhagyott kiskorúak, a hajléktalan és a munkanélküli emberek, a betegek, a szenvedélybetegek, az ellenôrzés alá vont bűnelkövetôk, a hátrányosan megkülönböztetettek és kirekesztettek, a szegénységben élôk és a szociális krízisben lévôk.
A képzés idôtartama három év, azaz hat félév, ami államvizsgával zárul. A képzés magyar nyelven zajlik, az éves tandíj pedig 2500 lej. A beiratkozás feltétele az érettségi, 30%-ban az érettségi jegyek átlagát és 70%-ban a középiskolai jegyek átlagát veszik figyelembe. Egyetemi végzettséggel rendelkezôk számára pedig a felvételi jegy 50%-át a licencvizsga átlaga és a másik felét az egyetemi érdemjegyek átlaga teszi ki.
A mentálhigiénés képzés nem ad új identitást, hanem olyan többlettudást, amely nagyobb hatékonyságot biztosít a saját területen. A végzettek hatékonyabban és tudatosabban fogják szakmájukat gyakorolni.
A mentálhigiénés szemlélet és módszerek alkalmazása lehetôséget ad a szociális problémák több szempontú értékelésére, valamint lelkileg egészséges személyiség kifejlesztésére.
Ôsztôl itt, Gyergyóban csak az egyéves képzés indul azok számára, akik négyéves egyetemi képzésben részesültek. Ha esetleg majd jövôre jelentkeznek a kétéves mesteri képzésre is elegen olyanok, akik hároméves egyetemet végeztek a Bolognai rendszer szerint, akkor az is beindulhat itt – magyarázta Nap Katalin. A mesteri képzés is magyar nyelven zajlik, és az éves tandíja szintén 2500 lej.
A beiratkozás feltétele tehát a minimum négyéves egyetemi alapképzettség.
A felvételi kritériumai pedig a következôk: licencvizsga szocio-humán vagy orvosi területen, magyar és egy idegen nyelv ismerete (idegen nyelvbôl vizsga), kutatási terv – 40%, interjú (kutatási terv bemutatása és motiváció) – 30%, egyetemi évek tanulmányi eredményének átlaga – 30%.
A mesteri felvételit ôsszel tartják, az alapképzésre pedig július 13–21 között. Akik ezek után úgy döntenek, valamelyik képzésre jelentkeznének, szándékukat minél elôbb jelezzék Nap Katalinnál a következô elérhetôségek valamelyikén:
e-mail: napkati@yahoo.com,
Tel.: 0744/329.295.
Rancz Enikô
505-en érettségiztek Gyergyóban
Véget ért az érettségi, az utolsó próbát július másodikán tartották, az eredményeket vasárnap tették közzé. Azok a diákok, akik nem elégedettek az érdemjegyeikkel, óvásaikat vasárnap estig nyújthatták be, melyek kiértékelése két-három napot is igénybe vesz. Így végleges eredményt csütörtökön, július 9-én tesznek közzé.
A vasárnapi eredmények szerint Hargita megye tizenegy vizsgaközpontjában 3734 diák jelent meg az érettségi próbákon, noha 3750-en iratkoztak be a június-júliusi vizsgaidôszakra. A vizsgákról senkit sem kellett kizárjanak.
A 3734 diákból 3190-en, 85,43%, sikeresen vizsgáztak, míg 544 diáknak, 14,56%, nem sikerült az érettségi vizsgája, 5,99 alatti lett a végsô érdemjegye. 6-6,99 közötti átlagérdemjegyet 392 diák, 7–7,99 közöttit 1107, 8–8,99 közöttit 1095 és 9–9,99 közötti átlagérdemjegyet 596 diák kapott, míg tízes átlagosztályzata senkinek sem lett a megyében.
Gyergyószentmiklóson két vizsgaközpontot hoztak létre: a Salamon Ernô Gimnáziumban és a Gépgyártó Iskolaközpontban. A Salamon Ernô Gimnáziumban helyi diákok és a Sfântu Nicolae Líceum végzôsei vizsgáztak, összesen 221-en. A Gépgyártó Iskolaközpontban a helyieknek, a Batthyány Ignác, a Puskás Tivadar, a Sövér Elek Iskolaközpont diákjainak kellett bizonyítaniuk, ott 284-en vizsgáztak összesen. A két vizsgaközpontban összesen 505 diák állt a megmérettetések elé.
A Salamon Ernô Gimnáziumban létrehozott vizsgaközpontban egyetlen diáknak nem sikerült a vizsgája, míg a Gépgyártó Iskolaközpont vizsgaközpontban 88 diák, 31%, nem teljesített átmenô jegy, 5,99 fölött.
Hargita megyébôl 577 óvást nyújtottak be, legtöbben a román nyelv és irodalom érdemjegyükkel elégedetlenek.
A pótérettségire július 13–17. között lehet beiratkozni, az ôszi érettségi, azaz a pótérettségi idôszaka augusztus 17–26.
A vasárnapi eredmények alapján megállapítható, hogy Maros és Kovászna megyében is a diákok hozzávetôleg 85%-a sikeresen vizsgázott, a statisztikák szerint két, Galac és Mehedinţi megyében született szélsôséges eredmény. Galac megyében a diákok 59,82%-a, míg Mehedinţi megyében 98,19%-a teljesített 5,99 fölött. Ország szinten tizenegy megyében érte el a sikeresen vizsgázók aránya a 85%-ot, Hargita, Kovászna és Maros megyében ez az arány közel áll a 85%-hoz.
Jövôkép érettségi után…
Az érettségi vizsgák lejárta után végzôsöket kérdeztünk, hogyan élte meg ezt a mérföldkôként emlegetett vizsgasorozatot, mit kezd ezután, tovább tanul vagy dolgozni kezd, és végül arra is rákérdeztünk, hogyan látja jövôjét, az életét, a megélhetését a régióban.
S. K.: A Batthyány Ignác iskolában végeztem kereskedelem szakon.
Az érettségitôl nagyon féltem, stresszes két hét volt, még egyszer nem csinálnám végig.
Szeretnék tovább tanulni, a csíkszeredai egészségügyi iskolába szeretnék felvételizni.
A megélhetés itthon nagyon nehéz. Az az igazság, hogy én is leginkább úgy tudom elképzelni az életemet, hogy az egészségügyi iskola befejezése után külföldön dolgozok valamennyit, ha lehetôségem adódik rá, akkor azon a szakterületen.
Cs. E: A Salamon Ernô Gimnáziumban végeztem, matematika-informatika szakon. Természetesen izgultam az érettségi alatt, de ennek ellenére élveztem. Jó volt a hangulat a teremben, amíg hozták a tételeket. Az eredményekkel is meg vagyok elégedve.
Szeretnék tovább tanulni Kolozsváron, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Business Karán. Édesapám ellenzi, hogy külföldre menjek, szeretné, ha az ô cégénél könyvelnék.
Gy. E.: Kereskedelmet tanultam a Batthyányban.
Stresszes idôszakon vagyok túl, amúgy ilyen a természetem. A románt és a matekot találtam nagyon nehéznek, különben egyik vizsga sem volt könnyű.
A jövômön, hogy mit kezdjek magammal, gondolkozok. A továbbtanulás is megfordult a fejemben, de egyelôre most dolgozni szeretnék itthon, munkát keresek. Remélem, találok valami olyant, hogy a kereskedelemben kipróbálhassam magam. Talán pár év múlva majd tanulok még valamit.
Én úgy látom, kevés a munkalehetôség a környéken, érettségivel munkát találni talán még nehezebb, ezért a megélhetés sem könnyű itthon.
V. C. Á.: A Salamon Ernô Gimnáziumban filológia szakon tanultam. Szerintem könnyű volt az érettségi. Bár a magyar írásbeli eredményemmel nem vagyok megelégedve.
A Debreceni Egyetem Bölcsésztudományi Karán szeretnék angolt tanulni, ôsszel választhatok e mellé még egy tárgyat. Nem tervezem, hogy ott maradnék, itthon szeretnék tanítani.
R. A.: A szakiban elektromechanikát tanultam.
Az érettségit mérsékelten streszszesnek nevezném, igaz, a román és az angol vizsgától féltem, sikerül-e. Ebben az évben nem felvételizek. Még nem döntöttem el, mit akarok. Majd szeretnék tovább tanulni elektronika vagy számítástechnika szakon, de most még nem. Azt sem tudom, fogok-e dolgozni a közeljövôben.
Úgy látom, a régióban, a megyében az tud jól élni, akinek sikeres vállalkozása van, így hosszú távon én is azt szeretnék.
P. Zs.: A Salamon Ernô Gimnáziumban végeztem, matematika-informatika szakon.
Az érettségi tulajdonképpen nem okozott nagy meglepetést, erre számítottam. Jó volt a hangulat. Elégedett vagyok az eredményeimmel. A BBTE történelem szakára készülök, de érdekelne a régészet és művelôdéstörténet is. Itthon szeretnék dolgozni, tanárként.
G. É.: Kereskedelmet tanultam a Batthyányban.
Nagyon féltem a vizsgáktól, fôként a román és a matek okozott gyomorgörcsöt. A szünetekben igyekeztünk elterelni egymás figyelmét, de a félelem állandó volt.
Még nem döntöttem, mit szeretnék csinálni ezután. Ha továbbtanulok, akkor a Csíky-kerti egyetemet választom, a turisztika vagy a marketing szakot, mert úgy hallottam, az is indul. Mivel úgy látom, a régióban, a megyében megélni nehéz, vagy alig lehet, így a külföldi munkát sem tartom kizártnak. Lehet, hogy pár év múlva én is külföldön fogok dolgozni, de egyszer egyetemre szeretnék járni.
M. L.: A Salamon Ernô Gimnáziumban végeztem, matematika-informatika szakon.
Úgy gondolom, normális hogy féltem az érettségitôl, de erre számítottam, talán még nehezebbre is. A továbbiakban architektúrát szeretnék tanulni, ha nem sikerül a felvételim, akkor közgazdaságtant. Bízom benne, hogy Romániában is el tudok helyezkedni a szakmában.
S. L.: Elektromechanika szakon végeztem a szakiskolában.
Az írásbeli vizsgákat találtam nehezebbnek, nem számítottam arra, hogy ilyen sokat kérnek. A szóbeli is szigorú volt, de mégis könnyebbnek tűnt.
Most júliusban fogok felvételizni a kolozsvári Technikai egyetem építészmérnök szakára. Nem tervezem, hogy dolgozni fogok mellette, a tanulásra szeretnék koncentrálni. Úgy látom, ha sikerül elvégezzem, kis településen nem érnék sokat egy ilyen diplomával. Nagyobb településen vagy nagyobb cégnél képzelem el a jövômet.
K. T.: A Batthány Ignác Szakközépiskolában végeztem, rendezvényszervezô-technikus szakon. Féltem az érettségitôl. Vártam, hogy vége legyen. Menedzsmentet szeretnék tanulni BBTE-en, Szentgyörgyön. A második alternatíva a közgazdaságtan Székelyudvarhelyen. Egyetem után rendezvényszervezô irodát szeretnék nyitni itthon, úgy gondolom, hogy lenne rá igény. De kipróbálnám magam külföldön is a szakmában.
N. Zs.: A Salamon Ernô Gimnáziumban végeztem természettudományok szakon.
Az érettségi se nehéz nem volt, se könnyű, ennél komplexebbre számítottam. Az eredményekkel elégedett vagyok. Kolozsvárra készülök néprajz szakra. De érdekelne még az antropológia és a művelôdéstörténet is.
K. L.: A Salamon Ernô Gimnáziumban tanultam társadalomtudomány szakon. Egy kicsit féltem az érettségitôl, de jól ment. Nagyváradon szeretnék menedzsmentet vagy turisztikát tanulni. Egyetem után Magyarországon szeretnék elhelyezkedni, a szakmában.
Borsos Júlia; Rancz Enikô
Replika...
.....a Miért is alakul a második állatvédô egyesület című cikkre.
Nemrégiben Réthi József kereste fel szerkesztôségünket, egy korábban megjelent cikkre reagált. A június 4-i lapszámban megjelent Miért is alakul a második állatvédô egyesület című, Szabó Gabriella által aláírt olvasói levélben kifogásolt néhány dolgot.
„Nekem tanúim vannak, hogy nem mentem fejszével az állatvédôkre. Karó volt a kezemben. Nem is vettem észre, hogy ott vannak, csak a kutyákat láttam. Rájuk kiabáltam, hogy ott miért tenyésztik a kutyákat, mert az emberek nem tudnak menni a saját kertjükbe, tönkreteszik a veteményt. A futballpálya kerítése tönkrement, ezért idônként tizenöt kutya is van, amúgy néhány kutya mindig ott tanyázik. Tavaly a szomszéd Kercsó Irén hat tyúkját is megölték az éhes kóbor kutyák.
Hat kutya most is ott kószál, s mikor tüzelési idôszak van, meg is támadnak, éjszakánként pedig folyamatosan ugatnak.
Tanúm is van rá, hogy erôsítéssel, egy férfivel jött oda, akivel a kutyák elszállítása miatt a polgármestert hibáztatták.
Ha beteg, depressziós, vizsgáltassa ki magát, ne a kutyákkal foglalkozzon. Ô ugrott nekem hamarabb az én saját kertemben. Akkor igaz, a két kezét megfogtam. Azt is megmondtam neki, hogy menj haza, anyu adjon munkát otthon, s ne foglalkozz a kutyákkal. Nem tudom, hogy ha nem dolgozik sehol, mibôl eteti a kutyákat. Koldulja a kétszáz eurókat, hogy tudja fenntartani a kóbor kutyákat. A Füles Egyesület laskát adott annak idején a jégpálya közelében tartott kutyáknak, Szabó Gabriella vajon a jövedelmébôl milyen eledelt tud adni a kóbor kutyáknak? Különben a Füles Egyesületbôl miért is rúgták ki? Senkivel nem tudott kijönni. A polgármester után is az úton kiabált.
Amúgy, vajon ki adott engedélyt arra, hogy a tüdôkórház udvarára költöztessék a pályáról a kutyákat, és ott kutyamenhelyet létesítsenek. Ott orvosi rendelô is van, s egyáltalán a nagy fűbôl a kutyapiszkot ki fogja eltakarítani, mert tudtom szerint az fertôzô.
Szerintem egy állatvédô egyesület elég egy városban. Ha valaki akar valamit, akkor a hajléktalanok helyzetén kellene segítsen, mintsem a kutyákon.”
Réthi József
Maros megye
Újabb kiadásban jelenik meg Pallas-Akadémia Könyvkiadó népszerű Barangolás a Székelyföldön sorozatában a Maros megye című útikönyv. A könyvet Balás Árpád tanár, népszerű tudományos ismeretterjesztô kötetek – köztük a húszezres példányszámban megjelent Földrajzi Kislexikon – szerzôje szerkesztette amely a megye általános jellemzése mellett sorra mutatja be a különbözô tájegységeket: Marosvásárhelyt és a Nyárád mentét, Szászrégent és vidékét, a Mezôséget, a Kis-Küküllô mentét valamint Segesvárt és környékét. A kötetet román–magyar helynévmutató és magyar– román helynévszótár zárja.
A könyv terjedelme 370 oldal + színes térképmelléklet. Ára: 45.00 lej
A könyvek megvásárolhatók a Pallas-Akadémia Könyvkiadó üzleteiben, illetve megrendelhetôk postai utánvéttel a következô címen:
530210 Miercurea Ciuc, Str. Petôfi. Nr. 4.
Pf. 140, Jud. Harghita
Tel/Fax: 0266/371.036.
Mobil: 0745/005.544.
E-mail: pallas@clicknet.ro
Folyószámlaszám: BCR – RO46RNCB0152007505270001
Aki postán rendel könyvet, attól kérjük, küldje el a személyi számát (CNP) is.
Újabb szösszenet
Olvasom, hogy a Gyergyószentmiklósi Közbirtokosság eddigi elnöke nem pontozza az új vezetôség döntését, mely szerint az – a közgyűlés határozatainak eleget téve – megpróbálja behajtani a régi lejben többmilliárdos, mai pénzben több százezer lejes tarozást, amivel néhány vállalkozó ma is károsítja e vagyonközösséget. A volt elnök véleményén senki nem csodálkozhat, hiszen ô általában a közgyűlések határozatai ellen cselekedett önfejűen.
Csak egy apróságot említsek: a ráfizetéses fűrésztelep működését, a közgyűlés határozata értelmében, már a tavaly áprilisban be kellett volna szüntetnie. Erre az idei nagygyűlésen is újabb ott keletkezett károkról számolhatott be a leváltott vezetôség. A gond az, hogy ezért, illetve azért, hogy a közbirtokosságot víz alá vitték, még csak felelôsségre sem vonhatta senki ôket egy alaposan adatolt, tárgyilagos felmérés hiányában. A jelenlegi alapszabályzat nem teszi lehetôvé a nem megfelelô vezetôség rendkívüli közgyűlés összehívása útján történô leváltását. Anyagi felelôsség vállalásáról pedig egy szó sem esik. Alapszabályzat-módosításra aligha kerül sor addig, ameddig az újabb vezetés is meg nem unja a dicsôséget. Tehát legalább 4 esztendôt várhatunk ismét. (Közbirtokosságunk esetében 3 család képes elérni bármit, hiszen közel 200 szavazati joggal rendelkeznek. Elég ôket megnyerni, a többi tag pedig amúgy is képtelen egységes fellépésre. A mai vezetés elsôsorban e három család képviselôinek – illetve egy jobb felállás hiányának – köszönheti megválasztását).
Nem épp ezen összetételű vezetôséget álmodtam közbirtokosságunk élére. Ennek oka annyira személyes, hogy talán még kellemeset is csalódhatok, de a közgyűlés határozata rám is épp úgy vonatkozik, mint azokra, akiknek ez a vezetôségi összetétel volt a szívük vágya. Ezért tagként is csak méltányolni tudom döntésüket, az adósságok akár peres úton történô behajtását is.
Nem osztom a volt elnök kéz-kezet mos politikáját, lévén szó közösségi és nem magánvagyonról. Nem oszthatom, hiszen ez vitte – egyebek mellett – víz alá közbirtokosságunkat.
Hogy e perek kiket zavarnak? Engedjék meg, hogy a tagságot ne érdekelje. Sokuknak ugyanis a nevetségesen kevés, hektáronkénti 50 új lej is számít.
Bajna György
A Selyem utca, a Closca utca, a Fogarassy, valamint a Kéthíd utca
1773-ban találkozunk elôször a Selyem utcanévvel. Egy másik kimutatás csak 1864-tôl jegyzi. Pedig itt olyan emlékekkel találkozhattunk még az 1960-as évek derekán is, amelyek néprajzi szempontból legértékesebb kincseink közé tartoztak. Gondoljunk csak a Selyem-udvarra, ami mint egy élô múzeum, a gyergyói udvarok és nem utolsósorban a katonanép életterét pontosan ôrizte. Nyilván a népes Selyem nemzetség élt ezen a részen. A Selyem név ugyanis dr. Garda Dezsô kutatásai alapján már Bethlen Gábor 1614-ben kelt összeírásában is szerepelt. Ugyanaz a Selyem István – az 1616. évi lustrában Seliem István – puskás gyalogos volt. A Selyem-udvar medvegerezdes illesztésű házai az 1960-as években is több mint másfélszáz évesek voltak!
Az utca neve a továbbiakban így alakult: 1864-ben Selyem, 1913-ban Selyem , majd dr. Fejér Dávid, 1920 után Aurel Vlaicu, 1940 után Selyem utca, 1950 után December 30 utca, 1989-ben Régi utca, ma ismét Selyem utca.
Az utca fentrôl lefelé számított bal oldalán meglehetôsen semlyékes (Gyergyóban selymékes), vizenyôsek a kertek. Az utca maga sem tartozott a város legjobban kövezett utcái közé. Ezt az is elárulja, hogy az alig 8 hónapos kövezés helyenként máris olyan gödrös, mint annak elôtte. Az örömlányok és a kocsisok utcájaként emlegetik ma is az öregek. Hiszen még 1963-64-ben is pattant ki ilyen természetű botrány, de mert sok elvtársat érintett, hamar elveszítette még a hírértékét is. Fejér Ferencné és Biri néni neve még sem ismeretlen az öregek között. Ôk két-két örömlánnyal dolgoztak. Az alkalmi szolgáltatók között nem egy környékbeli községekbôl fel-felugró asszonyról is keringenek történetek, aki itt tett szert a bevásárláshoz nélkülözhetetlen pénzre. A Kéthíd utca sarkán volt a város egyik igazi bordélyháza. Felszámolása után ott lakott a híres prímás, Bokor Jóska bácsi és családja. A ház történetérôl fia, Aladár mindig büszkén mesélt nekünk. Hogy mik meg nem fordultak akkor kamasz fejükben…
Egyébként tökéletes volt a lánc, a kapcsolat. A közeli Astoria szálló szobáiba várták azok a kuncsaftok a lányokat, akik nem akartak a piroslámpás ház kapujában mutatkozni. A lányokat és ôket is a kocsis dinasztiák tagjai, a Selymek, a Csákik, a Sárák fuvarozták konflisaikon. Így járt jól mindenki e nagyon ôsi szolgáltatásnak is köszönhetôen.
A Kéthíd utca nevén ma már joggal csodálkozhatnak, hiszen csak egy keskeny hidacska visz át a Békényen. Arról ellenben kevesen tudnak a mai ifjak közül, hogy a Fogarassy utcai öregotthon végétôl az Astoria mellett malomárok vezetett le a Fürdô utcáig. A szálloda és vendéglô mellett volt az elsô híd, a templomtól induló utcában.
Vissza kell térnünk kalandozásunkból két utcához: egyik a Cloşca utca, ami 1913-ban jelenik meg a kimutatásokban Villa utca néven. Román világban kapta elôször a Cloşca nevet. Magyar világban ismét Villa utca, 1945-tôl Furcata-Villa utca a neve, 1989-tôl Cloşca utca. Néhány ház található benne, a Selyem és az Arany János utca között biztosítja az átjárást.
A Fogarassy Mihány utca 1773-ban Ángyiak utcája néven jelenik meg a kimutatásokban. 1864-ben már Fogarassy Mihály utca, 1913-ban mind az Ángyiak, mind a Fogarassy Mihály néven emlegetik. 1920-tól a magyar püspök helyett a román püspök, Andrei şaguna-ról nevezik el. 1940-ben, nyilván László Ferencre emlékezve, akinek sörfôzôje volt itt, Serfôzô utca nevet kap. Aztán Cloşca utca lesz belôle. Ma ismét Fogarassy Mihály az utcaneve a leányiskola- és öregotthon-alapító és támogató nagy erdélyi püspökrôl, akinek az öregotthon telkén éltek valamikor szülei, az építômester Fogarasi György és családja.
De másról is nevezetes az utca. Az itt élt László család jelentôs egyéniségekkel büszkélkedhet: a vámhivatalnokból borkereskedô, majd serfôzôvé lett László Ferenc gyermeke volt dr. László Dezsô, Csík vármegye fôispánja, országgyűlési képviselô. Ha László Antal aranydiplomás építészmérnök nevét halljuk, tudhatjuk, hogy a város fômérnökeként ô teremt rendet az itteni építkezések és utcaképek tekintetében. Mellesleg ô volt az önkormányzat tulajdonát képezô, fahulladékkal működô villanytelep igazgatója is. A Lászlók között számon tartottak fôorvost, Kossuth-díjas vegyész egyetemi rektort is.
Mai kérdéseink
Mi volt a Selyem utca neve 1920 és 1940 között?
Mikor jelent meg kimutatásokban a Villa utcanév?
Ki volt a Fogarassy utcában született László Antal?
A válaszokat július 16-ig küldjék el a GYTV stúdiójába.
Bajna György
Beszélgetés a könyvtár új igazgatónôjével
Az önkormányzat döntéshozó testülete június 24-i ülésén Kisné Portik Irént nevezte ki a városi könyvtár igazgatói állásának betöltésére. Hogyan vette át a könyvtárat, mit fog tenni ott igazgatóként, milyen elképzelései vannak – errôl kérdeztük az új igazgatónôt.
– Örömmel kell elmondanom, hogy egy rendezett, pontratett intézményhez kerültem. Villámgyorsan történt az átvétel, mert minden a helyén volt. Sajnálom, hogy Bákai Magdolna elment, mert nemcsak a tevékenységekrôl látszott, hogy jól igazgatta a könyvtárat, hanem a külvilág felé nem látható adminisztráció is rendben van. Ez a helyzet engem kötelez. Én is valahogy így szeretném csinálni. Sok mindent meg kell tanuljak. Úgy érzem, eleget tudok tenni ennek a feladatnak.
Sajnos, egy rossz esemény után jöttem, a 24-i vihar során néhány számítógép merevlemeze meghibásodott, megsemmisült néhány számítógép, de amit pótolni lehetett, azt már pótoltuk. A jövôben megoldjuk a földelést is, hogy többet ilyen ne forduljon elô, igaz, korábban ilyen nem történt.
– Mekkora a könyvállomány?
– Több mint százezer kötet van. Sok könyvadományt kapunk, a Magyar Tudományos Akadémia könyvcsomagját vettem át, ami 70–80 kötetet tartalmaz. Bácska Topolyán voltam a hét végén, onnan is hoztam könyveket. Mondhatni, nap mint nap bôvül az állomány.
– Olvasók?
– Az idei hat hónap alatt több olvasó fordult meg, mint tavaly. A kolleganôk mondják, hogy az iskolai idôszakban még többen járnak.
– Milyen elképzelései vannak?
– Lehet, hogy a rendezvények jellegükben változni fognak, de meg akarom tartani. Ugyanez, vagy más lesz, majd meglátjuk. Szellemiségében, szervezésében minden olyan jól működött. Esetleg ki tudom egészíteni néhány olyan profillal, ami néprajzi vonatkozásban többet tud adni. Sarkalatos változásokat nem ígérek. Szeretnék minél több programot, szeretném, ha az emberek megízlelnék az olvasás örömét. Az olvasók számának megtartását, ha csak lehet, növelését mindenképp a céljaim közé sorolom.
– Szakíróként milyen pluszt tud nyújtani a könyvtárnak?
– Gondoltam, lehetne olyan találkozásokat szervezni, amelynek során a szakírók olvasóközelbe kerülnek. Mindenki ott ad többet, ahol több van a tarsolyában.
Egy kis statisztika
Ottjártunkkor az igazgatónô és a munkatársak segítségével megtudtuk, hogy a körülbelül százezer példányszámú állomány kötetei után az interneten is lehet keresni. A csíkszeredai könyvtár honlapján keresztül, www.bibliohr.topnet.ro, keresgélve megtudhatjuk, ha egy adott könyv megvan, vagy éppen hiányzik a gyergyói könyvtárból.
Az olvasók száma után is érdeklôdtünk. Elmondták, hogy a felnôttrészlegen ebben az évben 1332 olvasó fordult meg, többségük 14–25 év közötti, 682-en. Kétszer annyi nô látogatja ezt a részleget, mint férfi. Nyáron a könnyedebb olvasmányok kedveltebbek, de mostanában nagyon keresettek a Müller-, Popper- és a Coelho-könyvek. A gyermekrészlegnek 700 kis olvasója volt ebben az évben. Elsô, második és harmadik osztályos gyermekek a képeskönyveket keresik leginkább, a nagyobbak pedig nagyon kedvelik Thomas Brezina humoros kisregényeit.
Rancz Enikô
Kutyák iskolában
Civilizált viselkedésre, tiszteletre, szófogadásra tanítja a kutyákat Leopold Anna. Kutyaiskolát és bentlakást működtet. Arról faggattuk, hogyan is kell bánni a kutyákkal, mit tanulhatnak az iskolában, de arra is kíváncsiak voltunk, hogyan látja a gyergyói kóborkutya-probléma megoldását.
– Mit is jelent a kutyaiskola?
– Alapengedelmességre tanítjuk a kutyákat. Különleges képzésekben is részesülnek, például ôrzô-védô, vadásztanfolyam, de területvédelmet, gazdavédelmet is tanulnak, akár szépségversenyre is felkészítjük ôket. A bentlakásban teljes ellátásban részesítjük a ránk bízott kutyákat, nemcsak a szállásukról, az etetésükrôl gondoskodunk, foglalkozunk velük. Tekerôpatakon bérelem a területet, ott vannak a bentlakásos kutyák, amelyeket betanítunk. A gazdák beadják az iskolába, és a végére elvárnak valamit, de ôk a képzéseken nincsenek jelen. Itt, a városban olyan képzést tartok, ahol a kutya és gazdája is jelen van, ô is tanul a kutyával, a kutya mellett.
– Mióta foglalkozol ezzel, hogyan fogtál hozzá?
– Körülbelül húsz éve, állategészségügyit végeztem. Hatéves koromban kaptam az elsô kutyám. Aztán késôbb barátok hívtak, hogy tanítsam meg a kutyájukat valamire. Ôk adták az ötletet is, hogy hívatásom legyen a betanítás. Nagyváradon indítottam el a kutyaiskolát elôször, nemrég jöttem haza, mert kértek, hívtak, így tudtam azt is, hogy van igény rá.
– Hány kutyával foglalkozol párhuzamosan?
– Öttel. A bentlakásos kutyák napi nyolc órát vannak a társaságomban. A gazdákkal együtt történô kiképzést hetente pár alkalommal végezzük.
– Hogy kell elképzelni a kiképzést?
– A kölyökkutyát elôször szocializáljuk, megtanítjuk, hogyan kell együtt élnie kutyatársaival. Mivel emberek között élnek, agresszívek lehetnek társaikkal szemben. A képzés során megtanul viselkedni fajtársaival, az idôsebbeket tisztelni fogja, nem verekszik ok nélkül, nem ijed meg mindentôl. Az alapképzés során, ami már egy következô fokozat, megtanul engedelmes lenni, mármint az alapokat: ül, fekszik, behívható lesz, hosszúpórázon sétáltatni lehet, és hallgat bizonyos parancsokra, vagyis kommunikáció alakul ki a gazda és közötte. Középfokon már tud rövid pórázon, gazdája mellett menni, ugyanakkor már akadályugrások is beépíthetôk a gyakorlatba.
Az ôrzô-védô képzés már egy magasabb fokozat. Csak egyéves koruk után lehet erre nevelni a kutyákat. Azelôtt játéknak tekintik. Megtanulja, hogy mikor megtámad egy embert, nem megöli, hanem letaglózza, és ha behódol az áldozat, akkor nem bántja.
– A módszerek…
– Ez nem olyan, mint az autószerelés, minden kutyát más módszerekkel kell képezni, más foglalkozásokat igényel. A kutyától függ, mennyire fogékony és tanulékony. Egyeseknél a jutalomfalat, másoknál a labda a nyerô. Ha nagyon el van rontva a kutya, akkor csak agresszíven lehet, a megfelelô idôben kap egy kis pofont. Mindig olyankor, hogy megértse, miért kapta. Nem a fájdalom a lényeg, a sokkhatásból ért.
– Munkatársaid…
– A kiképzést én végzem, de van egy munkatársam, aki elôre ledolgozza a kutyát, játékkal kifárasztja, hogy kedve legyen tanulni, különben csak játszani akar. És a képzés végén is szükség van erre, hogy ne rágjon, kaparjon, hanem pihenjen. Én négy-öt órát foglalkozok egy kutyával, és még ô is egy párat. Egy teljes kiképzés hat hetet vesz igénybe.
– Milyen fajtájú kutyákkal foglalkozol?
– Eddig körülbelül negyven fajtát is betanítottam, de korcsokat is vállalok. A faj nem számít. Úgy fogadok kutyát, ha minden szükséges oltást bekapott.
– Mit gondolsz az agresszív kutyaként elkönyvelt fajtákról, például a rottweilerekrôl?
– Bármilyen kutyából lehet agresszív, ha nem nevelik meg. A rottweilernek van egy olyan fajtája, ami úgy van kitenyésztve, hogy hamar felmérgelôdik, de attól lehet kontrollálni. Hűséges tud lenni. Ugyanakkor bármilyen kistermetűt félre lehet nevelni úgy, hogy idegbeteg lesz. Az agresszív kutya beteg. A gazda el tudja rontani, ha nem kommunikálnak, ok nélkül vagy rosszkor veri meg. Itt a probléma a kommunikációval van. Érteni kell a kutya jelzéseit. Meg kell érteni, mit jelent, mit jelez a testbeszédével, a viselkedésével.
– Melyek azok az alapvetô szabályok, amelyeket tudni kell minden kutyatartó gazdának?
– A kutyát nem lehet ketrecben tartani, és hetente pár órát foglalkozni vele. Az nem kutyatartás. Abból egészséges kutya nem lesz.
Nem szabad mindent ráhagyni, mert akkor falkavezérnek érzi majd magát, és késôbb azt fog tenni, amit akar. Felmászik az ágyra, hozzákap a kisgyerekhez. Nem szabad elfelejteni, hogy a kutya ôse a farkas, a falkaösztön benne van, igyekszik magasabb rangú lenni. Ha engedékenyebbel találkozik, nem fog engedelmeskedni, s ehhez hozzászokik. A gazda akarata kell érvényesüljön.
Az is fontos, hogy a kutya nem az emberi szót érti, hanem a hangsúlyt, ahogyan beszélnek hozzá. Egy bizonyos parancsot mindig ugyanazzal a hangsúllyal kell adni. Használhatunk két-, háromféle szót is bizonyos parancsként, a hangsúly kell ugyanaz legyen, hogy megértse. A kutyának nem könyörögni kell, nem kérlelni, hanem parancsolni.
Foglalkozni kell velük. Sok olyan kutyatartó van, hogy nem foglalkozik a kutyájával, beadja az iskolába, megkapja a diplomát, de a gazdája nem vesz részt a kiképzésen, s lehet, hogy a végén csak nem fog engedelmeskedni a gazdájának.
A fiatal kutyáknak nagyon sokat kell mozogniuk. Figyelni kell, hogy fajtájuk milyen betegségekre hajlamos. Míg felnônek, sok baj van velük, másfél-kétéves koruk után azonban már könnyebb.
– Mit gondolsz a gyergyói kóborkutya-problémáról?
– Kértek, hogy hozzunk létre egyesületet korábban, akkor nem tartózkodtam itthon. Nem értek egyet az elaltatásukkal, csak abban az esetben, ha az mindenképp indokolt: öreg, beteg kutya, vagy nagyon agresszív. Nagyváradon egy hónapot dolgoztam a menhelyen.
Úgy gondolom, élhetnének a kutyák szabadon, de ivartalanítva, és úgy, hogy megkapják a szükséges oltásokat. Mivel ez nálunk nem így van, a kutyákat orvos nem látta, és nagyon rossz állapotban vannak, persze, hogy támadhatnak. Az önkormányzat rá kellene szánja magát a területvásárlásra. És azt szakembernek adja, aki felügyeli, és megszervezi, eldönti a sorsukat. Aztán bedolgozhatnak önkéntesek. Kutyaképzôre is szükség lehet, legalábbis a külföldi gyakorlat szerint. Ô ismeri a kutyákat, így mikor gazdához kerülnek, útbaigazítást tud adni neki, hogyan bánjon vele. De mindenképp tenni kell…
Rancz Enikô
Erdélyi ezredek a világháborúban
Szabó Péter honvéd, kisbirtokos (Szárhegy). *1874, Szárhegy. 1915 tavaszán vonult be a 22. h. gyalogezredhez. 1915 júniusban az orosz hadszíntérre ment. Itt Kolomea, Delatyn és Bucac mellett harcolt. 1916. július 6-án súlyosan megsebesült. 1917-ben, mint hadirokkant, szerelt le. Kitüntetése: Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt vezetôségi tagja volt.
Szabó Sándor (Imréé) gyalogos, kisbirtokos (Szárhegy). *1886, Szárhegy. Tényleges katonai szolgálatra 1907-ben vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 3 évig szolgált. 1914-ben a mozgósításkor újra bevonult. 1914. augusztus 27-én a táb. ezreddel az orosz frontra ment. 1914. december 22-én orosz fogságba esett. 1918. szeptember 20-án jött haza. Az összeomláskor szerelt le. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Édesapja, Imre, részt vett a szabadságharcban.
Szakács István szakaszvezetô, kisbirtokos (Gyergyóalfalu). *1885, Gyergyóalfalu. Tényleges katonai szolgálatra 1906-ban vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 3 évig szolgált. 1914-ben a mozgósításkor újra bevonult. 1914 augusztustól az orosz és a román frontokon küzdött. Közben háromszor megsebesült. Kirow, Krakkó, Halics és Sósmezô mellett harcolt. Az összeomláskor szerelt le. Kitüntetései: O2, OB, Kcsk. és a Ferenc József jub. eé. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Sógorai, Vargyas Gergely és András, a világháborúban hôsi halált haltak.
Szász József ôrvezetô, kisbirtokos (Gyergyóújfalu). *1885, Gyergyóújfalu. 1915. február 15-én vonult be a 22. h. gyalogezredhez. 1915 márciustól a 22. h. gyalogezred és a 315. komb. gyalogezred kötelékében, kétszeri megszakítással, az orosz harctéren küzdött. Részt vett az 1915. május 2-tôl 18-ig tartó elônyomulás minden ütközétében. Stryj, Olika, Kolmalin és Brzezány mellett harcolt. Egyszer sebesült és légnyomást szenvedett. Az összeomlás után szerelt le. Kitüntetései: O1, O2 és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Nagyapja, Szász János, a szabadságharcban hôsi halált halt.
Székely Ferenc tüzér, kisbirtokos (Gyergyóalfalu). *1885, Gyergyóalfalu. Tényleges katonai szolgálatra 1906-ban vonult be a 34. közös tüzérezredhez. 3 évig szolgált. 1914-ben a mozgósításkor újra bevonult. 1914. augusztus 1-tôl az orosz és az olasz frontokon küzdött. Csernowic, Halics, Kirlibaba, Monte-Grappa és Asiagó mellett harcolt. Az összeomlás után szerelt le. Kitüntetései: OB 2-szer, Kcsk. és az 1912–13. évi eé. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Testvérei, Ignác és János, a fronton hôsi halált haltak.
Székely Károly I. oszt. számv. ôrmester, kereskedô (Ditró). *1885, Lemhény. Tényleges katonai szolgálatra 1907-ben vonult be a 24. h. gyalogezredhez. 1909-ig szolgált. 1914-ben a mozgósításkor újra bevonult. 1914 augusztustól az orosz és az olasz hadszíntereken küzdött. Asiagó mellett hôsiesen hacolt. 1918. november 25-én szerelt le. Kitüntetései: O1, O2, kor. ez. és vas ék., Kcsk. és Ferenc József jub. é. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Négy fiával együtt vett részt a világháborúban. Sógora, Veres István, orosz fogságban hôsi halált halt.
Székely Károly ôrvezetô, kisbirtokos (Gyergyóalfalu). *1897, Gyergyóalfalu. 1916. augusztus 5-én vonult be a 22. h. gyalogezredhez. 1916 szeptembertôl az orosz és az olasz harctereken küzdött. Halics, Zalesciki és Asiagó mellett harcolt. Az összeomlás után szerelt le. Kitüntetései: O2, OB és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Sógorai, Vargyas Gergely és András, a fronton hôsi halált haltak.
Szekeres András honvéd, kisbirtokos (Gyergyóalfalu). *1899, Gyergyóalfalu. 1917 októberben vonult be a 32. h. gyalogezredhez. 1918 januárban az olasz hadszíntérre ment. Részt vett a Piave-menti nagy csatákban. 1918. október 27-én megsebesült. Az összeomlás után szerelt le. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
Az adófizetôk figyelmébe!
Az adófizetôk tudomására hozzuk, hogy a 457/2009.07.01. számú Hivatalos Közlönyben megjelent a 93/2009.06.20. számú Sürgôsségi Kormányrendelet (az ellenôrzés megerôsítése a jogtalan áruszállítás megelôzése céljából) alapján létrejött egy vegyes csapat, amelyet a Pénzügyôrség és a Hargita megyei rendôrség alkot. E csapat ellenôrizni fog minden olyan áruszállítást, amely luxusadó alá esik, gabonafélék, gabonafélékbôl készült termékek és más áruk.
Egy újdonság, ami megjelent a Sürgôsségi Kormányrendeletben, hogy elkobozzák az áruszállító eszközt is, amivel az árut szállították.
Ennek az akciónak a nyomán Gyergyószentmiklós környékén, elkobzás céljából, feltartóztattak egy áruszállító autót és gabonafélékbôl készült árut, amelynek nem volt igazoló aktája.
Felhívjuk minden kereskedô és áruszállító figyelmét, hogy a bizonyító akta nélkül való áruszállítás nagy kockázattal jár, nem éri meg. Válasszák a törvényes utat, ellenkezô esetben a kockázat nagyon nagy, mert az intézkedés nagyon drasztikus és nem kíméletes.
(x)
Tájékoztató
Az Europai Kulturális Programok Tanácsadó Központja (CPCC – http://www.eurocult.ro/) tájékoztatást tart július 15-én Gyergyószentmiklóson a Pro Art Galériában a következô programokról:
– Kultúra (2007–2013);
– Európa a polgárokért (ennek keretén belül lehetôség van a testvérkapcsolati tevékenységek támogatására).
Jelentkezni július 13-ig lehet a következô címeken:
bianca.floarea@eurocult.ro, vagy contact@mail.harghita.djc.ro.
Sport
Gyilkostó Kalandverseny
Idén ötödször versenyeznek
Ebben a hónapban kerül megrendezésre idén az immár hagyományos Gyilkostó Kalandverseny. Az esemény szervezôjét, dr. Biró Lászlót kérdeztük a közelgô megmérettetéssel kapcsolatosan.
– Idén az ötödik alkalommal kerül megrendezésre a Gyilkostó Adventure Race, amelyre a július 16–19. közötti idôszakban kerül sor. Július 16-án, csütörtökön délután lesz a technikai gyűlés. Ekkor ismertetjük a verseny útvonalát, továbbá ismertetjük, hogy milyen próbákra számíthatnak a benevezettek. A verseny július 17-én, pénteken reggel 8 órakor indul, kezdôdik el.
– Hol tartják a technikai gyűlést?
– A technikai gyűlésre a Napsugár panzióban kerül sor. Egyébként a csapatok is ezen a helyen lesznek elszállásolva. Csapatokat várunk Magyarországról és Románia több régiójából, így Bukarestbôl, Brassóból, Kolozsvárról, Székelyudvarhelyrôl és Marosvásárhelyrôl. Természetesen lesznek helyi csapatok is.
– Mit kell tudni a versenyrôl?
– A verseny két kategóriában zajlik. Az egyik a haladó, vagy profi kategória, ahol a versenytáv nagyobb, hisz kerékpárral egy 140 km-es távot kell majd megtegyenek. Ezenkívül lesz egy 60– 65 km-es szakasz, amelyet gyalogosan kell megtenni. Az említett részekbe vannak beiktatva a különbözô technikai próbák. A kerékpárosszakaszon kerül sor az evezésre, illetve a barlangászásra, míg a gyalogosrészen a kötéltechnikai és hegymászós próbák lesznek beiktatva. A kezdô, illetve az amatôr kategóriában egy picivel rövidebb lesz a versenytáv. A kerékpáros útvonal távja az amatôröknél hozzávetôleg 90 kilométer lesz, a gyalogos táv pedig egy 40–45 kilométeres szakasz.
– Hol lesz a barlangászás?
– A verseny útvonalát még egyelôre titokban tartjuk. Ha nem muszáj, errôl nem sokat árulnék el. Azért nem akarjuk megadni, közölni a pontos útvonalat, hogy a helyi csapatok elôzetesen ne tudják bejárni a tulajdonképpeni versenypályát.
– Vannak-e már jelzések a csapatok részérôl?
– Igen. A fentebb említett régiókból vannak jelentkezôk. Az elôttünk álló hét végén véglegesítôdik a benevezési lista. Vannak véglegesített benevezések, és még vannak folyamatban lévô nevezések. Ez utóbbiak esetében az a helyzet, hogy még nem döntötték el a csapatnevet, vagy nem végleges a csapat összetétele. Tíz-tizenöt csapatra számítunk az idei versenyen.
– Hány tagból állnak a csapatok?
– A profi kategóriában kétfôs csapatok indulnak, míg az amatôröknél négyen alkotnak egy csapatot. Úgy tűnik, hogy a profiknál 7–8 csapat indul, míg az amatôröknél 5–6 csapat alkotja majd a mezônyt. Számban kifejezve ez 30–35 versenyzôt jelent.
– Az elmondottakon kívül lesz-e említésre méltó újdonság, újítás?
– A tavalyi évhez viszonyítva annyi, hogy úgy tűnik, idén részt tud venni a szervezésben Magyarországról egy különleges katasztrófa-elhárító csoport. Ez a csoport oldja majd meg a kötéltechnikai, illetve a sziklamászással kapcsolatos feladatokat. Természetesen számítunk a helyi hegyimentôk segítségére is. Ami esetleg újdonságnak nevezhetô az, hogy a táv a profiknál sokkal hosszabb lesz, mint az eddig megszokott. Mostanig beharangoztuk a 200 km-t, de különbözô technikai vagy idôjárási problémák miatt mindig rövidebbre sikerült, tehát 150–160 kilométernél megállt a verseny. Idén a megmérettetés keretében biztos a 200 km, sôt lehet több is lesz.
– Közbeszólhat-e az idôjárás?
– Az elôrejelzések szerint jövô hét végén szép idô lesz, s reméljük, hogy a versenyzéshez kedvezô idô meg is marad.
Tájékoztató
„A kalandversenyek lehetôséget nyújtanak, hogy felfedezzünk vad és csodálatos vidékeket és, hogy megosszuk a felfedezés örömét legjobb barátainkkal” – Ian Adamson.
Az idén is megrendezésre kerül a Gyilkostó Adventure Race kalandverseny július 16. és 19. között. Az elôzô évekhez képest, idén a haladók kategóriájában csak 2 fôs csapatok, a kezdôk kategóriájában 2 és 4 fôs csapatok vehetnek részt. A versenytáv a haladóknál 200 km fölött, a kezdôknél pedig 140 km lesz. A csapatok bringázva, gyalogosan, evezve, barlangász és kötéltechnikai feladatokat megoldva teljesítik a versenyt. Benevezési díj: 100 lej felnôtteknek és 70 lej diákoknak. Bôvebb információk a www.adventurerace.ro oldalon vagy a 0745/032.054-es telefonszámon.
Fogathajtás
Túl a második fordulón
A július 3–5. közötti idôszakban a Beszterce-Naszód megyei Szamosbethlen adott otthont a kettes fogathajtó országos bajnokság idei második fordulójának. Az országos bajnokság múlt hét végi, második fordulójában 14 fogathajtó mérte össze tudását.
Az elsô napon, július 3-án a díjhajtás szerepelt műsoron. A versenyszám végén a következô élmezôny alakult ki: 1. Rákóczi Gergô (Drosera Nagykároly) 49,02 pont, 2. Bodó Zoltán (Lipicai SK) 60,03 pont, 3. Kovács Levente (Proregio) 61,57 pont, … 10. Romfeld Zsolt 77,44, 11. Orosz László 79,75 (mindketten Gyergyószentmiklósi Aranypatkós).
Július 4-én, szombaton a maratonhajtásra került sor. Az embert és lovat próbáló versenyszám után a következô élmezôny alakult ki: 1. Bodó Zoltán 63,34 pont, 2. Rákóczi Gergô 65,2 pont, 3. Kádár Barna (Ugron) 66,4 pont, 4. Orosz László (Aranypatkós) 73,09 pont, … 7. Romfeld Zsolt (Aranypatkós) 77,32 pont.
Vasárnap az utolsó versenyszámot, nevezetesen az akadályhajtást rendezték. Az utolsó napi verseny élmezônye, illetve a gyergyóiak helyezései: 1. Kádár Barna 0,61 pont, 2. Romfeld Zsolt (Aranypatkós), 3. Imre Zoltán (Romsilva) 3–3 pont, … 8–9. Orosz László (Aranypatkós), Czirják Béla (Hargita Gyöngye) 12–12 pont. A három nap utáni összesített eredmények alapján a következô végsô rangsor alakult ki: 1. Rákóczi Gergô 120,22 pont, 2. Bodó Zoltán 129,37 pont, 3. Kádár Barna 137,03 pont, 4. Kovács Levente 140,88 pont, 5. Imre Zoltán (Romsilva) 145,64 pont, 6. Romfeld Zsolt (Aranypatkós) 157,76 pont, 7. Orosz László (Aranypatkós) 164,84 pont.
A tervek szerint a következô országos bajnoki fordulót a július 24–26. közötti idôszakban rendezik Sepsiszentkirályon.
Jégkorong/ Külföld
A MOL továbbra is támogatja a jégkorongsportot
Folytatja a szponzori együttműködést a MOL-csoport a magyar és a romániai jégkorong- szövetségekkel. Az együttműködésnek köszönhetôen a magyar és a romániai csapatok, kiegészülve egy szlovák együttessel, ôsztôl újra a MOL Ligában mérhetik össze erejüket, ezzel is lehetôséget kapva a további fejlôdésre és megerôsödésre. A 2009–2010-es szezonban nyolc csapat részvételével rendezik meg a MOL Jégkorong Ligát. A nemzetközi versenysorozat két- fordulós alapszakaszában péntekenként és vasárnaponként játszanak majd egymás ellen a résztvevôk. A MOL Ligában magyarországi oldalról a dunaújvárosi Dab.Docler, a Ferencvárosi Torna Club, a Miskolci Jegesmedvék, az Újpesti TE és a Budapest Stars csapataival találkozhatunk, míg Romániából a Csíkszeredai Sportklub, és a brassói Fenestela 68 Braşov gárdája fog szerepelni. A nyolc- csapatos mezônyt Szlovákiából a losonci csapat, a HKm Lucenec együttese teszi teljessé, így ebben az idényben már három nemzet csapatai versengenek a színvonalas jégkorongbajnokságban. A MOL Liga küzdelmei szeptember 11-én indulnak, és a 2010. január 17-ig tartó alapszakasz után január 23 és 24. között kerül sor az elôdöntôkre, valamint a döntôre. A MOL-csoporttal kötendô újabb megállapodásnak köszönhetôen a résztvevô csapatok számára biztosított a stabil háttér, ami a jó teljesítményhez, valamint a fejlôdéshez szükségeltetik. „Olyan idôszakot élünk, melyben felértékelôdtek a vállalatok támogatásai. Sokkal többen versengenek a forrásokért, mint azelôtt, éppen ezért fontos, hogy a MOL továbbra is a jégkorongliga mögött áll. Amellett, hogy a MOL Liga a magyar egyesületek számára minden szempontból hasznos, a versenysorozat még a Nemzetközi Jégkorong Szövetség (IIHF) elismerését is kivívta” – mondta Studniczky Ferenc, a Magyar Jégkorong Szövetség elnöke. „Az elmúlt idôszak kedvezô tapasztalatai, az emelkedô nézôszám és a szövetségekkel való nagyszerű együttműködés mind amellett szólt, hogy folytassuk az együttműködést.
A MOL üzleti érdekei mindenekelôtt a közép-európai térséghez kötôdnek, ezért egy olyan kezdeményezés, legyen sport vagy kulturális indíttatású, amely a régió több országát érinti, jól illeszthetô a vállalat szponzorációs stratégiájába” – mondta Ferencz I. Szabolcs, a MOL-csoport kommunikációs igazgatója.
Atlétika
Szentgyörgy Félmaraton
Akárcsak az elmúlt esztendôkben, az egyéni viadal (21 097,5 m) mellett idén is lesz váltóverseny (3x7032,5 m) – a csapatok összetétele nincs szabályhoz kötve, így egy váltón belül lehetnek férfiak és nôk egyaránt, korosztálytól függetlenül –, továbbá lesz görkorcsolya-vetélkedô egyéniben vagy váltóban is, és nem maradhat el a mikromaraton (420,19 m) sem óvodások, illetve kisiskolások részére. A verseny korosztályai: 12–15, 16– 19, 20–29, 30–39, 40–49, 50–59 év között, illetve 60 év felett (külön a férfiaknál és külön a nôknél). A félmaratonra jelentkezni a verseny napján lehet 8 és 9.15 óra között a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház elôtti titkárságon, a nevezési díj a félmaratonra személyenként 10 lej, a mikromaratonra 3 lej. A mezôny elôreláthatólag 9.30 órakor rajol el a színház elôl (közös start lesz az egyéni versenyzôknek, a váltóknak és görkorisoknak). A legkisebb szaladók valamivel késôbb, háromnegyed tízkor vágnak neki a mikromaratonnak. Az esemény szervezôinek tájékoztatása szerint a 3,2, 7, 10,2, 14 és 17,2 km-nél lesznek frissítô pontok. További információkért forduljanak Csutak Tamáshoz, és hívják a 0267/351. 640-es, a 0367/ 401.983-as, 0746/ 012.526-os, 0763/666.614-es telefonszámot. A félmaraton támogatója Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala, a Kovászna Megyei Tanács és a Kovászna Megyei Sportigazgatóság.
Jégkorong/ MOL Liga
Elkészült a közös bajnokság műsora
Múlt héten tette közzé a Magyar Jégkorong Szövetség a közös magyar–román bajnokság, a MOL Liga 2009/2010-es idényének műsorát. A következô idénybeni pontvadászaton magyarországi, romániai és egy szlovákiai csapat vág neki a küzdelemsorozatnak. Sajnos, a gyergyói csapat nem tudott benevezni, a távolmaradás okát az anyagiak hiányával hozták összefüggésbe. A tavalyi idényhez képest a gyergyói csapaton kívül a Bukaresti Steaua és az idôközben felbomlott HC Csíkszereda sem indul a küzdelemsorozaton. A közös bajnokság nyolccsapatos mezônyét a következô együttesek alkotják: Csíkszeredai Sportklub, Brassói Fenestela 68 MSC, Újpesti TE, Ferencvárosi TC, Miskolci JJSE, Dunaújvárosi Dab. Docler, Budapest Stars és Losonc (szlovákiai). A műsor:
Szeptember 11., péntek
Ferencváros – Brassói Fenestela
Újpest – Losonc
Miskolc – Budapest Stars
Csíkszeredai Sportklub – Dunaújváros
Szeptember 13., vasárnap
Losonc – Miskolc
Budapest Stars – Ferencváros
Csíkszeredai Sportklub – Dunaújváros
Újpest – Brassó
Szeptember 18., péntek
Losonc – Ferencváros
Dunaújváros – Újpest
Miskolc – Csíkszeredai Sportklub
Brassó – Budapest Stars
Szeptember 20., vasárnap
Losonc – Dunaújváros
Ferencváros – Csíkszeredai Sportklub
Brassó – Budapest Stars
Újpest – Miskolc
Szeptember 25., péntek
Dunaújváros – Brassó
Újpest – Budapest Stars
Miskolc – Ferencváros
Csíkszeredai Sportklub – Losonc
Szeptember 27., vasárnap
Miskolc – Brassó
Ferencváros – Újpest
Budapest Stars – Dunaújváros
Csíkszeredai Sportklub – Losonc
Október 2., péntek
Losonc – Dunaújváros
Ferencváros – Budapest Stars
Miskolc – Csíkszeredai Sportklub
Brassó – Újpest
Október 4., vasárnap
Budapest Stars – Losonc
Dunaújváros – Csíkszeredai Sportklub
Ferencváros – Miskolc
Brassó – Újpest
Október 9., péntek
Budapest Stars – Brassó
Miskolc – Losonc
Újpest – Dunaújváros
Csíkszeredai Sportklub – Ferencváros
Október 11., vasárnap
Losonc – Brassó
Dunaújváros – Budapest Stars
Csíkszeredai Sportklub – Ferencváros
Miskolc – Újpest
Október 16., péntek
Losonc – Ferencváros
Dunaújváros – Csíkszeredai Sportklub
Budapest Stars – Újpest
Brassó – Miskolc
Október 18., vasárnap
Budapest Stars – Csíkszeredai Sportklub
Ferencváros – Dunaújváros
Brassó – Miskolc
Újpest – Losonc
Október 23., péntek
Losonc – Budapest Stars
Ferencváros – Brassó
Miskolc – Dunaújváros
Csíkszeredai Sportklub – Újpest
Október 25., vasárnap
Losonc – Miskolc
Dunaújváros – Brassó
Budapest Stars – Ferencváros
Csíkszeredai Sportklub – Újpest
Október 30., péntek
Ferencváros – Csíkszeredai Sportklub
Budapest Stars – Dunaújváros
Miskolc – Újpest
Brassó – Losonc
November 1., vasárnap
Dunaújváros – Ferencváros
Budapest Stars – Miskolc
Brassó – Losonc
Újpest – Csíkszeredai Sportklub
November 13., péntek
Ferencváros – Losonc
Újpest – Brassó
Dunaújváros – Miskolc
Csíkszeredai Sportklub – Budapest Stars
November 15., vasárnap
Losonc – Újpest
Dunaújváros – Ferencváros
Csíkszeredai Sportklub – Budapest Stars
Miskolc – Brassó
November 20., péntek
Losonc – Csíkszeredai Sportklub
Ferencváros – Újpest
Budapest Stars – Miskolc
Brassó – Dunaújváros
November 22., vasárnap
Ferencváros – Budapest Stars
Brassó – Dunaújváros
Miskolc – Losonc
Újpest – Csíkszeredai Sportklub
November 27., péntek
Losonc – Budapest Stars
Újpest – Dunaújváros
Miskolc – Ferencváros
Brassó – Csíkszeredai Sportklub
November 29., vasárnap
Dunaújváros – Losonc
Csíkszeredai Sportklub – Brassó
Újpest – Ferencváros
Miskolc – Budapest Stars
December 4., péntek
Losonc – Brassó
Ferencváros – Dunaújváros
Újpest – Budapest Stars
Csíkszeredai Sportklub – Miskolc
December 6., vasárnap
Ferencváros – Losonc
Budapest Stars – Brassó
Dunaújváros – Újpest
Csíkszeredai Sportklub – Miskolc
2010. január 8., péntek
Losonc – Csíkszeredai Sportklub
Budapest Stars – Újpest
Miskolc – Dunaújváros
Brassó – Ferencváros
Január 10., vasárnap
Dunaújváros – Losonc
Budapest Stars – Csíkszeredai Sportklub
Brassó – Ferencváros
Újpest – Miskolc
Január 15., péntek
Losonc – Újpest
Dunaújváros – Budapest Stars
Ferencváros – Miskolc
Csíkszeredai Sportklub – Brassó
Január 17., vasárnap
Budapest Stars – Losonc
Dunaújváros – Miskolc
Brassó – Csíkszeredai Sportklub
Újpest – Ferencváros
A MOL Liga küzdelmei szeptember 11-én indulnak, és a 2010. január 17-ig tartó alapszakasz után január 23. és 24. között kerül sor az elôdöntôkre, valamint a döntôre. A csíkszeredai Vákár Lajos Műjégpályán zajló mérkôzések péntekenként 19, vasárnaponként pedig 15 órakor kezdôdnek.
Jégkorong
Amatôrök a kupában
Szerdán, július 1-jén ülésezett a Román Jégkorong Szövetség vezetôsége. A tanácskozás során döntés született arról, hogy a következô idényben sorra kerülô Románia-kupa mérkôzéseken amatôr csapatok is részt vehetnek. A Románia-kupa megrendezésére vonatkozóan pályázatot ír ki a szakszövetség. A múlt szerdai ülésen döntés született arról is, hogy a bajnokságba július 15-ig nevezhetnek be a csapatok, a Románia-kupába pedig július 31-ig lehet benevezni. Tánczos Barna nyilatkozata szerint a Románia-kupába amatôr csapatok is nevezhetnek. A kupadöntôn való szereplést megelôzôen az amatôröknek regionális torna lesz szervezve, majd ezután, valószínűleg Csíkkarcfalván, egy elôselejtezôre kerül sor. Innen a két legjobb csapat, sorsolás alapján, a Sportul Studenţesc, illetve a Galaci Dunărea csapatával mérkôzik, a gyôztesek pedig továbbjutnak. A Románia-kupába ezután kapcsolódik be a Sportklub, a Steaua, a Progym Hargita Gyöngye és a Brassói Fenestela 68 MSC. Az utóbb említett négy csapatot a selejtezôbôl jövô két csapattal, két hármas csoportba sorolják. A csoportmérkôzéseket a december 11–13. vagy a december 18–20. közötti idôszakban rendezik meg. A csoportok elsô két helyezettje bejut a négyes döntôbe. A tervek szerint a döntô torna mérkôzéseit december 28-án és 29-én rendezik meg. Tánczos Barna sajtónak adott nyilatkozata szerint a Szövetségi Büró július 15. után sorra kerülô ülésén döntenek a következô bajnoki idény versenykiírásáról és versenynaptáráról. Terítékre került a játékvezetôk kérdése is. Tánczos Barna szerint a hárombírós rendszer lesz a legmegfelelôbb ôsztôl. Amint az elhangzott, a következô bajnokságban csak egy értékcsoport lesz, tehát a Galaci Dunărea és a Sportul Studenţesc is csatlakozik a Sportklub, Steaua, Brassói Fenestela 68 MSC és a Gyergyószentmiklósi Progym Hargita Gyöngye alkotta négyeshez.
Kispályás labdarúgás
Újra együtt
Talán a címként szereplô szavak jellemezték leginkább a három „testvércsapat” részvételével városunkban megtartott Nyári Kupa elnevezésű kispályás labdarúgó-tornát, amely július 2-án került megrendezésre. A benevezett csapatok: Polgármesteri Hivatal, Haladás I., Haladás II.
A mérkôzések után a következô rangsor alakult ki: 1. Haladás II. 4 pont, 2. Haladás I. 2 pont, 3. Polgármesteri Hivatal 0 pont. Sajnos, a Magánerdészeti Hivatal csapata bizonyos okok miatt nem jelent meg ezen a sporttalálkozón.
Díjazottak. Kapusok: Horváth Gábor (Haladás I.)., Jakab Péter (Haladás II.). Hátvédek: Kosztándi András (Haladás I.), Lénárd Pál (Haladás I.), Málnási Huba (Haladás I.). Középpályások: Ábrahám Andor, Bilibók Zoltán (Haladás II.), Mezei Szabolcs (polgármesteri hivatal). Irányítók: Csavar Zsolt (Polgármesteri Hivatal), Szôcs László (Haladás I.). Csatárok: Barabás Árpád, Wolfhart Rudolf (Polgármesteri Hivatal), Benedek Zsolt (Haladás I.). Gólkirály: Baban Eugen (Haladás II.). Legjobb játékosok: Ambrus Arnold és Baban Eugen (Haladás II.). Legsportszerűbb játékosok: Puskás István (Haladás II.), Zakariás László (Polgármesteri Hivatal), Szôcs László (Haladás I.). Legsportszerűbb csapat: Polgármesteri Hivatal.
A tervek szerint október 1-jén megrendezésre kerül az ôszi kiírás küzdelemsorozata, amely majd négy csapat részvételével zajlik. A torna két kiemeltje, nevezetesen Ábrahám Andor és Bilibók Zoltán, biztosítottak minden feltételt a Nyári Kupa kifogástalan lebonyolításához, ezért az említettek külön díjazva voltak. A torna legfiatalabb résztvevôjének Bilibók László (Haladás II.) bizonyult, aki jó játékkal tűnt ki. A legidôsebb résztvevô: Lénárd Pál (Haladás I.). A Nyári Kupa szervezôi: Zakariás László, Székely Attila, Lénárd Lajos, továbbá a helyi polgármesteri hivatal.
Lénárd Lajos
Jégkorong/ Külföld
Szuper Németországban
Szuper Levente a német profi jégkorong-bajnokságban (DEL) érdekelt Hannover Scorpionhoz igazolt, ugyanakkor, ha július 15-ig az észak-amerikai profiligához (NHL) tartozó klub szerzôdést kínál neki, akkor a tengerentúlon folytatja pályafutását. A 64-szeres magyar válogatott kapus sajtótájékoztató keretében jelentette be, hogy egyéves megállapodást kötött a DEL egyik élcsapatával. A Hannover az elôzô idény alapszakaszában második volt, a rájátszásban pedig az elôdöntôig jutott.
„Nagyon fontos számomra, hogy Európa egyik legerôsebb bajnokságának egyik legerôsebb csapatában jutok szóhoz” – jegyezte meg a 29 éves hálóôr. Szuper hozzátette, hogy osztrák, svéd és finn érdeklôdôk mellett két NHL-es csapat, az idén Stanley-kupát nyert Pittsburgh Penguins, valamint az Atlanta Thrashers is érdeklôdött iránta. A tengerentúli liga és a nemzetközi szövetség (IIHF) közötti szerzôdés értelmében, ha július 15-ig szerzôdést kínál neki NHL-es klub, akkor felbontható az európai megállapodás.
Ez lesz a harmadik alkalom a hálóôr pályafutása során, hogy Németországba kerül. A legutóbbi idényben az Alba Volánban játszott, amellyel magyar bajnok lett.
A sportrovatot szerkeszti: Rokaly Zsolt
Kisasszony
10 ok, amiért megcsal a pasid
A világ tele van hűtlenségükrôl elhíresült pasikkal. Ott van Jude Law esete a nevelônôvel, vagy a mostanra tisztes családapává avanzsált Brad Pitt, aki nem éppen tisztességes körülmények között gabalyodott szerelembe Angelina Jolie-val. A megrögzött nôcsábászok pedig még csak azt sem hozhatják fel mentségül, hogy a sztárok élete már csak ilyen, ugyanis a felmérések tanulsága szerint minden hatodik férfi félrekacsintgat partnere mellôl. Mégis mi hajtja ôket egy csábító idegen karjaiba?
A biológia
Nôi fejjel a legbosszantóbb kifogás, amit csak férfi találhat a megcsalásra, az a magyarázat, hogy ô tulajdonképpen nem akart hűtlenkedni, de ilyen a természete. A genetikai felépítése. Hogy evolúciós szempontból, a fajfenntartás érdekében a férfiaknak annyi nôvel kell összebújniuk, amenynyivel csak lehet. Azonban, ha teljesen jogosan figyelmen kívül hagyod ezt az érvelést, és arra támaszkodsz, hogy partnered ugyanúgy képes arra, hogy uralja cselekedeteit, ahogy te, akkor valójában a pasik is csak azért lépnek félre, mint a nôk: valami olyat keresnek, amit nem kapnak meg a kényelmes és biztos párkapcsolatban.
Csak az a szex
Bár lehet, hogy nem a szex az elsôdleges dolog, ami a hűtlenséghez vezet, nagyban hozzájárulhat. Ha egy férfinak több szexre van szüksége, mint amennyit kap, akkor természetes, hogy megpróbálja valahogy feltölteni a tankot. Olyan fából faragták ugyanis, hogy veled ellentétben soha nem az utolsó, egetrengetô alkalomra gondol, hanem mindig csak a következôre. Elsô megoldásként természetesen minden férfi saját partnerével próbálkozik, második lépésként pedig megoldja magának.
A saját gatyájában való matatás azonban korántsem olyan kielégítô élmény, mint egy vadító szex, úgyhogy, ha hosszabb távon sem oldódik meg a probléma, akkor valószínűleg más vizekre is kiveti a hálóját. A legtöbb pasi tehát tudja, hogy a szex önmagában nem éri meg a bajt, ami utána következik, de a vágy, az izgalom és a figyelem hiánya olykor elhomályosítja józan ítélôképességét, és gyôznek a hívogatóan ringatózó idegen cicik.
Hiányzik valami
A hűtlenség valójában nem csak a szexrôl szól, hanem inkább arról, ami azzal együtt jár. Ha otthon csak a számlákról beszélgetsz partnereddel, illetve arról, hogy mikor nyírja már le a füvet, akkor könnyen lehet, hogy az elsô kacér szempár és egy kis figyelmesség máris tévútra viszi. Szerencsére azonban a legtöbb pasi képes ellenállni a kísértésnek. Sokkal többen lépnek félre csupán gondolatban, míg az, aki valóban meg is teszi, a hűtlenséggel kacérkodóknak csupán az egynegyede.
Természetesen minden férfi gondol más meztelen nôkre. Bizonyára párod fejében is sokszor megfordul, hogy milyen lehet más nôkkel szeretkezni, de ez még nem azt jelenti, hogy holnap már más nô ágyából kell elôhalásznod. Egészen addig tehát, amíg kölcsönös a figyelem, és mindketten ügyeltek arra, hogy kapcsolatotok jól működjön, és kellô figyelmet szenteljetek egymásra, a pasi nem fog félrelépni.
Nem is megcsalás
Az egyik legkényesebb kérdés a megcsalás témájában minden bizonnyal az, hogy a férfiak hol húzzák meg a hűség és a hűtlenség határát. A legtöbben úgy gondolják, hogy a szex, az orális együttlét és a komolyabb fogdosás már erôteljesen ebbe a kategóriába tartozik, azonban a sztriptízbár már gyengébb lábakon áll.
Egy kukkoldába tett látogatás csupán minden második férfi szerint számít megcsalásnak. A pasik úgy gondolják, akkor hűtlenkednek, ha valami fizikális dolgot tesznek a szájukkal vagy a nemi szervükkel. Ezért sokuk szerint a flörtölés, a tánc, a pornófilmek, a sztriptízbárok, sôt, még a megkérdôjelezhetô e-mailek sem tartoznak a megcsalás kategóriájába. Ha tehát te másképp gondolkodsz ezekrôl a dolgokról, jobb, ha még idôben felállítjátok a közös határokat partnereddel, különben könnyen elôfordulhat, hogy akarata ellenére megcsal.
Még több ok, amiért a pasi félrelép
* Kapuzárási pánik;
* Nem becsülöd meg eléggé;
* Izgalomra, kalandra vágyik;
* Csak megszokásból van már veled;
* A friss kapcsolat romantikáját keresi;
* Nem érzi magát elég vonzónak melletted.
Fokhagymás-petrezselymes újburgonya
Hozzávalók: 1 kg újburgonya, 2–3 evôkanál liszt, 1 mokkáskanál pirospaprika, só, fokhagyma, petrezselyemzöld, 1/2 dl olaj.
Elkészítés: A megmosott újburgonyát hajastól sós vízben megfôzzük, majd megtisztítjuk. A lisztet összekeverjük pirospaprikával, megforgatjuk benne a burgonyát. Egy nagyobb serpenyôben kevés olajat forrósítunk, beleszórjuk a lisztes burgonyát, amit rázogatva megpirítunk. Amikor megpirult, elzárjuk a tüzet, rányomjuk a fokhagymát, és apróra vágott petrezselymet szórunk rá. Alaposan átforgatjuk, és szükség esetén még sózzuk.
Egészség
Legendák a jótékony bazsalikomról
A bazsalikom a szerelem növénye. Egy nônek jó tudnia, hogy aki használja, nagyobb eséllyel pályázik a bókokra. Mielôtt tehát hozzáadnánk az ételhez a bazsalikomot, érdemes elolvasni a legendákat, amelyek a fűszerrel együtt a fazékba kerülnek.
A bazsalikomhoz a történelem során rengeteg a férfi-nô viszonynyal összefüggô történet kapcsolódott. A bazsalikom és a bókok, a kedves évôdés, a szerelem kapcsolata szinte egyidôs magával a bazsalikommal. Ez a kötelék részben a növény szív alakú leveleibôl ered.
A bazsalikomot a középkori Európában a romantikus szerelem szimbólumaként tartották számon. A középkori párok tagjai szerelmük zálogaként gyakran bazsalikommal ajándékozták meg egymást. Sôt, Észak-Európában ez a rítus egyet jelentett a holtodiglan-holtomiglan fogadalmával. Haitin ugyanebben az idôben a szerelem pogány istennôje, Erzulie növényeként tisztelegtek a bazsalikom elôtt.
A Magyarországhoz közeli vidékeken máig ôrzik a bazsalikomhoz kapcsolódó szokáso- kat. A csángóföldi Gajdárban a menyasszony egy csokor vízzel meghintett bazsalikommal a kezében várja a vôlegényt. Amikor a kérô megérkezik, a menyaszszony elôugrik rejtekébôl, és megrázza a bazsalikomcsokrot, mire a vôlegény egy vékony pálcával leendô neje felé suhint. Ha a pálca nem találja el, szorgalmas asszony válik belôle, ha viszont igen, akkor a hiedelem szerint rest lesz. Az is az esküvôkhöz kapcsolódó bazsalikomos hagyomány, hogy Székelyföldön a menyasszony bazsalikomcsokrot tartva mondja ki a templomi igent.
A „szagos mise” hagyományosan szintén a bazsalikomtól illatozik. A lányok, illetve a fiatal asszonyok ugyanis ünnepnapokon egy szál bazsalikomot fogtak az imakönyv és a fehér keszkenô közé, és ünneplôbe öltözve, befont hajjal indulnak a templomba. A fiúk ugyanerre az alkalomra egy szál rozmaringot tűztek a kalapjuk mellé, így ennek a két növénynek az illata lengte körül az ünnepi szentbeszédet.
A növények királya illatával szerelmet ébreszt
A bazsalikom ugyanis jellegzetes illóolaj-tartalmú fűszernövény, amelynek a virágzó hajtásában mintegy másfél százaléknyi, a szegfűszegre emlékeztetô, fanyar illatú és pikáns ízű anyag található. Mivel a növény számos izgató hatású illóolajat tartalmaz, már az ókori kínaiak is afrodiziákumként használták. A növény névadói, az ókori görögök úgy gondolták, a bazsalikom illata bárkit szerelemre lobbant.
Horoszkóp
július 9 – 15.
KOS (III.21-IV.20.)
Otthonában ezen a héten a szokásosnál is nagyobb lesz a nyüzsgés. Azokkal a rokonokkal is szorosabbra fűzheti a szálakat, akikkel korábban nem tartotta a kapcsolatot. Hét elején ereje teljében lesz, regenerációs készsége is kiváló.
BIKA (IV.21-V.20)
A magánéleti változások és a nyári nagy munkahelyi átalakulások miatt most különösen érdemes feltöltôdnie. Nagy lehetôség elôtt áll, amelynek kiaknázása rengeteg erôt és energiát igényel. Kedvesével tisztázza a régi sérelmeket.
IKREK (V.21-VI.21.)
A családos embereknek ezen a nyáron többet kell szeretteikre költeni. Ez azonban nem okoz különösebb gondot, mert a sors olyan lehetôségeket kínál, amelyeknek köszönhetôen jut is, marad is. A kapcsolatai révén nem mindennapi lehetôséghez juthat.
RÁK (VI.22-VII.22.)
Jóllehet eddig is a szerettei körül forgott az élete, ezen a nyáron a korábbinál is többet törôdik velük. Sokat mereng a régi idôkön, visszaemlékszik eltűnt idôkre, barátságokra.
OROSZLÁN (VII.23-VIII.23.)
Ezen a nyáron, ne robotoljon éjt nappallá téve a munkahelyén! Töltsön több idôt a családjával, szervezzen közös programokat a párjával, tegye emlékezetessé mindenki számára a nyári hónapokat! Érdemes lenne tartásjavító tornára járnia.
SZŰZ (VIII.23-IX.21.)
Szerettei körében, nyugalomban telik ez a nyár. Sor kerül egy nagyszabású, családi eseményre, ahol az új rokonok mellett a csak hallomásból ismert, régi hozzátartozókkal is találkozhat. Régóta lappangó, idônként feltámadó betegségébôl felépül.
MÉRLEG (IX.24-X.23.)
Rengeteg energiát fektet abba, hogy a rokoni kapcsolatok jól működjenek, még komoly áldozatot is hoz egy hozzátartozójáért. Ha van gyermeke, szüntelenül szorong, félti csemetéjét, aki nem az ön által üdvösnek vélt úton jár.
SKORPIÓ (X.24-XI.22.)
Közeli rokona titkolózik, pedig most lenne a legnagyobb szükség az ôszinteségére. Nagy döntés elôtt áll, amelyet csak úgy hozhat meg, ha tisztában van azzal, hogy milyen mértékben számíthat a családtagok segítségére.
NYILAS (XI.23-XII.22)
Elôfordulhat, hogy családja nélkül tölt néhány napot, vagy hetet, ám az eltelt idô után még jobban örülnek egymásnak. Júliusban váratlan, ám kedves vendégek érkezhetnek az otthonába. Párjával összekülönbözhetnek, de a vitás ügyek rendezhetôk. Ha külföldi munkavállalásra nyílik lehetôsége, vágjon bele.
BAK (XII.23-I.20.)
Nagy változást hoz a nyár, új fejezet kezdôdhet családi életében. Gyermeke fantasztikus lehetôséghez jut, nem kell ôt féltenie, megáll majd a lábán. Lezárhat egy régi kapcsolatot, és megszabadulhat attól az ingatlantól is, ami a múlthoz köti.
VÍZÖNTÔ (I.21-II.19.)
Fiatal Vízöntô lassan megkomolyodik, hamarosan családot alapít. Ha ez már megtörtént, a negatív változások miatt egyre nagyobb felelôsség hárul Önre. Ha nem akar belevágni egy ingatlanügybe, ne engedje, hogy erre kényszerítsék!
HALAK (II. 18-III 20.)
A hónap közepén meglehetôsen feszült lesz a kapcsolata egyik közvetlen hozzátartozójával. Feltehetôen pénzügyi ellentét áll a konfliktus hátterében. Az egyedülállóknak villámcsapásszerűen érkezik a szerelem ezen a nyáron.
ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...
A nászéjszaka intim, boldog perceiben az újdonsült férj nem tud ellenállni a kíváncsiságának, és izgatottan kérdezi nejét:
– Mondd, drágám, hány férfival feküdtél le elôttem?
A nô hallgat. A férfi félóra múlva megszólal:
– Most haragszol, drágám?
– Dehogy haragszom, csak számolok.
* * *
Két székely beszélget:
– Hé szomszéd, miért van annak a disznónak három lába?
– Mit gondol kend, majd levágom az egészet egy bableves miatt!
* * *
Öreg székely elmegy az orvoshoz. A doki meghallgatja a tüdejét, s így szól az öreghez:
– Sóhajtson nagyokat, kérem!
– Ej, haj...
* * *
– Fordítva ült fel a lóra, uram.
– Nem tesz semmit, Jean, úgyis a másik irányba megyek.
* * *
A székely atyafi szeret a pohár fenekére nézni, és egyre gyakrabban. Az aszszonya ezt nem nézi jó szemmel, mert ha a férje túl sokat iszik, akkor durva, nem beszámítható. Egyik nap jönnek a tehenek a csordából haza, és szokásuk szerint egyenesen a vizesvályúnak esnek. Amikor befejezik az ivást, mondja az asszony a férjének:
– Látod-e te ember, ez csak egy marha, és mégis tudja, mi az elég!
Erre az atyafi:
– Vízbôl én es tudnám!
* * *
Elmegy a szôke nô az orvoshoz.
– Doktor úr, képzelje el akárhányszor rágyújtok mindig kedvem támad egy kis szeretkezésre!
– Higgadjon le hölgyem, üljünk le nyugodtan és szívjunk el egy cigit!
* * *
A rendôrök tanakodnak a buszmegállóban.
– Busszal menjünk, vagy gyalog ?
– Attól függ, melyik jön elôbb!
* * *
Egy házaspárnak autóbalesete volt, és a nô arca csúnyán megégett. Az orvosok a bôrt nem tudták az asszony más testrészérôl pótolni, végül a férjnek kellett feláldoznia e célra a saját fenekét. Csupán egy kikötése volt, hogy errôl senki nem tudhat rajtuk kívül. A műtét remekül sikerült, az egész rokonság teljesen el volt ragadtatva a nô visszanyert gyönyörűségén! A nô odáig van a gyönyörtôl:
– Ó, drágám! Hogyan hálálhatnám meg azt az áldozatot, amit értem hoztál?
– Emiatt ne aggódj, édes! Épp elég köszönet az nekem, amikor anyád eljön hozzánk, és téged arcon csókol!
* * *
A budapesti turistacsoport megindultan szemléli a idilli Hargitát. A távolból egy juhnyáj közeledik, pásztoruk János bácsi, akit a turisták könnybe lábadó szemmel csodálnak, minthogy ez valószínűleg teljes harmóniában él a természettel. Az egyik turista megszólítja az öreget:
– Aztán adnak-e tejet ezek a juhok?
– A fehérek adnak – feleli János bácsi.
– És a feketék?
– Hát, azok es.
– És gyapjút adnak-e ezek a juhok?
– A fehérek adnak.
– És a feketék?
– Hát, azok es.
– De hát János bácsi, miért tesz mindig különbséget a fehér és a fekete juhok között?
– Mert a fehérek mind az enyémek.
– És a feketék?
– Hát, azok es.
Copyright (c) Kisújság Alapítvány - 2009
Ezen honlap tartalma (egészében vagy részleteiben) nem
sokszorosítható vagy publikálható semmilyen formában,
a kiadó előzetes beleegyezése nélkül!
|