Kisújság-olvasók figyelmébe!

           Már kapható a: GYERGYÓI KISÚJSÁG ÉVKÖNYV 2009.
           A Gyergyói Kisújság szerkesztôsége lehetôséget biztosít arra, hogy a lapunkat ismerô, távolba szakadat gyergyóiak (és nemcsak) megrendelhessék a Gyergyói Kisújság évkönyvét.
           Megrendeléseket az alábbi címeken (e-mail cím, postai cím), illetve telefonszámon fogadunk:
           e-mail: kisujsag@hr.astral.ro
           tel.: 004-0266-364.941
           Postai cím: 535500 Gheorgheni, jud. Harghita, p-ta Libertătii nr. 22., Romania
           A Gyergyói Kisújság lehetôséget biztosít arra is, hogy elôfizessenek a lapra mindazok, akik eddig csak internetes formában fértek hozzá kedvenc heti olvasnivalójukhoz.
           A világ bármely pontján élô Kisújság-olvasók a fenti címeken, illetve telefonszámon fizethetnek elô lapunkra.
Gyergyói Kisújság ügyfélszolgálat




Nyári távfűtés

           Az eltelt idôszak a tömbházlakókról szólt. Egyáltalán nem szándékszom különbséget tenni a magánházban és társasházban lakók között, de tény, hogy a tömbházlakók meleg vize, lakásaik fűtése volt terítéken, egész pontosan a lehetôségek. Mert konkrétum, hogy végül is szakmai befektetô húzza ki a csávából a várost, esetleg a legújabb felajánlás szerint a gázszolgáltató segít, mint befektetô, vagy Pál Árpád képviselô, ha megkapja a megbízatást, nem tudni. A képviselô július 10-én felelôssége teljes tudatában kijelentette, hogy megoldja a melegvíz-szolgáltatás mielôbbi beindítását, de még a távfűtést is, tanácshatározatok, adatszolgáltatás és leosztott feladatok elvégzéséért cserébe. A határidô július 20., addig kell áldását adja a testület a megbízatására. De ezek mind-mind lehetôségek, amelyek megfontolandók. Mint ahogy az sem sejthetô, hogy az 1 670 000 lejes gázadóssággal mi lesz, s hogy ebbôl az összegbôl mekkorát kell lefaragni, hogy megkapjuk a tényleges fogyasztás ellenértékét, a nagy veszteség nélkülit.
           Nem emlékszem pontosan, hogy éppen mely nyári hónapokban, de az elmúlt években a rekkenô hôségben mindig voltak ilyen idôszakok. Félelmetesek, de ígéretesek. Aggódtunk a téli távfűtésért, az adósságból sosem volt hiány, ígérték a pénzeket, készültek a fűtési stratégiák, aztán a stratégiára egy újabb stratégia, majd ôsszel újabb tervek – tavaszra. A félôsebb lakók elkezdték beszerezni a téli tűzifát, vagy, ha tatarozták lakásaikat, egy-egy kürtôcsônyi lyukat kivéstek, ha egyszer kell is, legyen alapon, esetleg a kicsi spórolt pénzen fáskazánt is vásároltak. Mert sose lehet tudni… jönnek ugye nyáron a vendégek, a gyergyói nyár is nyár, és nehezen lehet gáztűzhelyen melegített vízzel tele öntözôkannát tartani a kedves vendég feje fölé, hogy zuhanyozhasson. Csak elképzelem, hogy minden nap beosztva más-más vállalja a zuhanyrózsa szerepét. A lavóros, műanyagtálas megoldás is jobb híján megteszi… de az effajta pancsolásból naponta egy is bôven elegendô. (Jut eszembe, úgy hírlik, június 9. óta a műanyagtállal piacolók mifelénk nem panaszkodnak a válság ellenére sem.)
           Visszatérve a visszatérô gondra, már-már szinte hiányérzetünk lenne, ha 2009 nyarán nem fogalmazódna meg a hogyan tovább közüzemek-szolgáltatás. Most annyi a különbség, hogy az ígéret másként szól, több helyrôl csendül fel. Hogy melyik lesz a nyerô a veszteségek megszüntetésére, s egyáltalán a melegvíz-szolgáltatás mely változat szerint indul el hamarabb, ahhoz jövendômondó kell.
           De szerintem a kedves fogyasztóknak tökmindegy, hogy éppen ki az a megválasztottak közül, aki segít megengedni a gázcsapot, vagy feljavítani a veszteséget termelô rendszert, netán az oly régen ígért kazánház-összekötést gyakorlatba ülteti, csak végre legyen folyamatos szolgáltatás, elérhetô áron, és látványosan kezdôdjön el a rendszer feljavítása.
           De tényleg, kedves tömbházlakó, a fenyôkorona árnyékában vagy a tulipánágyásban elônyösebb a vadonatúj vezetékek elhelyezése?
Kedves-Tamás Gyopár

Igazgató-leváltás miatt vonultak a szereplôk

           Sajtótájékoztatón Mezei János polgármester elmondta, visszavonhatatlan, jogerôs ítélet született: a jelenlegi Kolcsár Béla és Barti Tihamér igazgatók helyett egy menedzsere lesz a művelôdési központnak. Továbbá szó esett arról is, hogy igenis támogatja az önkormányzat a Népművészeti Sokadalom megszervezését. Barti Tihamér nem így látja. Futótűzként terjedt a hír e sajtótájékoztatót követôen, és délben a Gyilkos-tó legendája 150 szereplôje a hivatal elé vonult, hogy választ kapjanak a polgármestertôl, ilyen körülmények között lesz-e elôadás.
           A művelôdési központ vezetésérôl a következôket olvashattuk Mezei János polgármester sajtósoknak szánt írásából.
           „Mint köztudott, idén februárban a városi képviselôtestület határozatot fogadott el arra vonatkozóan, hogy felszámolja azt a törvénytelen állapotot, hogy a
           városi művelôdési központnak két igazgatója van. A határozat akkor nagy vitát váltott ki, a városi RMDSZ azonnal politikai síkra terelte az ügyet, mondván, hogy ez egy leszámolási kísérlet, célja a városi RMDSZ-elnök eltávolítása. A prefektus is törvénytelennek vélte a határozatot, s bíróságon támadta meg. A per mostanig húzódott, de a jogerôs ítélet birtokában ma már kijelenthetjük, hogy ebben az ügyben sem volt igazuk. A sajnálatos csak az, hogy ezzel idôt, energiát és pénzt veszítettünk, csupa olyasmit, amit jó lett volna hasznos célok érdekében felhasználni. Számos kritika éri az RMDSZ részérôl a városvezetést, de a lakosságnak tudnia kell, hogy nagyon nehéz bármit megvalósítani olyan körülmények között, hogy valakik folyamatosan botlasztanak, akadályoznak. Ezért felszólítom a városi RMDSZ vezetôit, hogy fejezzék be ezt a romboló tevékenységüket. Ha segíteni nem képesek, akkor legalább hagyjanak dolgozni.
           Az ítélet jogerôre emelkedése után a két igazgató megkapta a felmondását, s hamarosan kiírjuk a versenyvizsgát az egyetlen igazgatói állás betöltésére”.
           Barti Tihamér állítása szerint nem kapott semmilyen átiratot ennek kapcsán, a sajtósoktól értesült.
           – Valószínű, folytatni fogják, próbálják Barti Tihamért félretenni az intézmény élérôl. Erre megy ki az egész. Talán azért, mert sosem hallgattam el a véleményemet arról, ami a városban történik, ez kötelességem, mint RMDSZ-elnök. Nem tudom, hogy melyik a város legnagyobb gondja: Barti Tihamér elhelyezése a művelôdési központból, vagy, hogy otthon melegítenünk kell a vizet, hogy tudjunk fürödni?
           „Végiggondolom, és fogok egy döntést hozni, de ezzel a polgármester nem fogja elhallgattatni Barti Tihamért.”
           Portik Imre, a hivatal jogásza elmondta, a 31/2009-es számú határozattal a helyi tanács módosította a művelôdési központ szervezési és működési ábráját olyan szempontból, hogy felszámolta a gazdasági és adminisztratív valamint a művelôdési igazgatói állásokat, és egy igazgatói állást hozott létre, amit menedzsernek nevezett el. Ezt a határozatot támadta meg a prefektúra a közigazgatási bíróságon. A közigazgatási bíróság május 12-én meghozta az 1023-as határozatát, amelyben visszautasítja a prefektúra keresetét, és megállapítja, hogy a helyi tanács jogosan hozta a 31/2009-es határozatot. Az 1023-as számú határozatot a prefektúra nem fellebbezte meg, így végleges és visszavonhatatlan maradt. Augusztus 14-ig tölthetik be állásaikat az igazgatók.
           * * *
           A népművészeti sokadalomról a következôket olvashattuk a polgármesteri sajtótájékoztatóban.
           „Megdöbbenéssel értesültem arról, hogy ahelyett, hogy a munkáját végezné, a városi művelôdési központ igazgatója továbbra is azon mesterkedik, hogy lejárassa a városvezetést. A lakosságnak tudni kell, hogy a központ költségvetése úgy alakul ki, hogy vezetôi éves tevékenységi tervet nyújtanak be, s az abban szereplô programokra kapnak támogatást. A központ idei tervében szerepel a Népművészeti Sokadalom, s arra meg is kapta a kért támogatást. Hamis tehát az az állítás, hogy a város nem támogatja ezt a rendezvényt.
           Ráadásul további 25 000 lejt költünk arra, hogy megnagyobbítsuk a város által a központ rendelkezésére bocsátott színpadot, azért, hogy feleljen meg az elôadás követelményeinek.
           Ezek után nyilvánosan felszólítom Barti Tihamért, hogy fejezze be az állandó áskálódást és rágalmazást, s végezze a munkáját, amiért nem kis fizetést kap a város költségvetésébôl.
           Erre is reagált Barti Tihamér, a művelôdési központ igazgatója, kifejtette, hogy számukra jelenleg a legfontosabb a Népművészeti Sokadalom szervezése. „Az alpolgármester úr segített, amiben tudott, a polgármesteri hivatal nem segített. A központ fenntartását sem támogatják. Szerencsénk van a pályáztató intézményekkel, a jóhiszemű vállalkozókkal. A polgármester úr félretájékoztat. Azt, hogy mennyibe kerül a színpad felújítása, nem tudom, nem a mi feladatunk a felújítása. Mutassa meg azt a számlát, amelyen valamelyik együttes fellépésének ellenértéke van, amit kifizetett. Áskálódásról, ügyeskedésrôl van szó. S ha már errôl van szó, akkor miért nem vett részt Csíkszeredában azon a megbeszélésen, ahol a 12-es út körgyűrűjét beszélték meg. Egyedül ô hiányzott, amikor Gyergyószentmiklós kerülôútjáról beszéltek. Ezzel kellene foglalkozzon, nem a fizetésemmel”.
           Értesüléseink szerint szerdán délben a Népművészeti Sokadalom alkalmával bemutatandó Gyilkos-tó legendája című elôadás 150 szereplôje vonult fel a polgármesteri hivatal elé, nem tetszésüket fejezték ki, hogy ilyen kaliberű rendezvény elôtt ilyen sajtótájékoztatót tart a polgármester.
           A többségében magyarországi szereplôk – sajtóból értesülve, hogy menesztik a rendezvényszervezô művelôdési központ igazgatóit – a polgármestertôl megkérdezték, folytassák-e a próbát, lesz-e Népművészeti Sokadalom illetve elôadás.
           Lesz rendezvény, az igazgatók pedig folytassák munkájukat a felmondási idô lejártáig – mondta Mezei János.
           * * *
           A Kossuth-szoborról is szó volt a polgármesteri tájékoztatóban.
           „Sajnálattal veszem tudomásul, hogy Magyari Levente és társai ahelyett, hogy arra törekednének, hogy hibájukat jóvá tegyék, tovább fokozzák a Kossuth-szobor körüli bonyodalmakat. A tényállás teljesen világos: a szobor a város tulajdona és köztéren áll, tehát bármiféle beavatkozáshoz engedélyt kell kérni a várostól, márpedig ilyen engedélyt nem kértek. Hasonlóképpen hiába próbálják úgy beállítani a dolgot, hogy az alkotó elégedett az elvégzett „munkával” hisz Miholcsa József, ha udvariasan is, de elmondta, hogy a szobor lefestése nem szokványos (tehát a szakemberek által nem alkalmazott) módszer, másrészt ez a szín sem elfogadható, magyarán gicscses. Ez úton tájékoztatom a várost, hogy Magyari Levente írott felszólítást kapott, hogy szakemberrel állíttassa helyre a szobrot. A határidô lejárt, s a felszólításnak nem tett eleget. Ezek után megbíztam a városi múzeumot, hogy végezze el a munkát. Remélem, lesz annyi becsület Magyari Leventében, hogy a felmerülô költségeket kifizeti. Attól pedig óva intek mindenkit, hogy bármelyik más köztéri szobor felújításába belevágjon. Ebbôl az esetbôl okulva elmondhatom, hogy a törvény minden szigorával fel fogunk lépni hasonló esetben.
Kedves-Tamás Gyopár

Visszapillantó (28.)

           Itt a nyár. Szini Lajos, közismertebben Laji Bá’ épp 100 éve, júliusban írta híressé vált levei közül az elsôt, a borszéki „feredôbôl a Gyergyó fôszerkesztôjének.” Eleget szomorkodhatunk, olvassuk hát az elsô levelét jókedvvel. A műveibôl válogatott gyűjteményt egyébkén Küsdeg nyüszkülések címen könyvesboltokban is megtalálni. Kedves, kacagtató, vakációra való írások.
           „Elsô levél a feredôbôl. Tekéntetes szerkesztô úr!
           Minek utána a tekéntetes szerkesztô úrnak megigyirtem vót, hogy elmenyek a feredôbe, hát oztán onnot vaj eccer irok es, hát méhelyt bészálltam a reménbe mingyár leültem a székre, oztán irni kezdtem.
           Hála Istennek jól vagyok, mán amenyire lehet, met hát a lábajim erôst nyilalnak menni es alig tudok. Aszonta vót a tekéntetes úr, mikor Szimiklóson találkoztunk, hogy mitôl fájnak a lábajim? Hát ezt mán én sem tudom egészen akkuratuson, met az ejsze abból kerekedett, Szentgyörgy nap után egy éjjel erôst esett az essô, oztán a víz béfolyt a háztetejin, s épeg az én ágyamba fojt, oztán nem vót más fejérem, hát abba kellett hogy hájjak, ejisze akkor hültek meg a lábajim. Olyan nyilalások mennek a farcsokamtól lefelé, hogy menni es csak akkor tudok, ha süt a nap. Elig két napja érkeztem meg a feredöbe s mingyár ágyba kerekedtem, met itt örökké esik az áldás. Ma es csak eröltetem magam a fenülésbe, de eség' lefekszem, csak éppeg ezt a küs levelkét irjam meg.
           Hogy van becsüs csalárdja a tekéntetes úrnak? Az életen nem vót-e tűz? Azt hallám egy Szimiklósi embertôl, hogy a tekéntetes úr es betegeskedik. Elig hívém el, de mán ez igy van. Nem es csuda, met furt esik a zessô. Hát még csak azt akarom megirni, hogy ha a tekéntetes úr béjönne a feredôbe, hát nehogy a közrezen jöjjön bé, met ott akkora kövek vannak, mint a gyitrai harang s a szeker ugy esze-visza rázza az embert, hogy elig tud rajta ülni. Münköt es hány vete, pedig mű kasos szekeren jövénk. Má penyét tekéntettel a betegekre egy küssé ki flaszterozhatnák ezt a zútat, met a mán méges szégyen, hogy két falu ilyen döcögôs úton menyen a feredôbe.
           Hát valahogy méges bé ereszkettünk a lütôn, de a vak Péter házánál ugy megfutamottunk, hogy a szekerrud egy miccre essze törött s elig tuttuk kötôfékkel essze bogozni.
           Most én a reménben vagyok Esván sógorral met még szobát nem kaptunk olyan erôst derágák azok. Estván most es szobát keres, de nem hiszem, hogy kapjon, met én ugy se adok a feredô idénre 10 frtnál többet, inkább menyek a tanácsházba, ott ingyen es adnak szobát. Még irnék, csak azétt nem irok, met a cincér hojza az ebédet s oztán meghül, ha hamar meg nem eszem.
           Ha Estván kap szobát, akkor eség irok.
           A tekéntetes urat becsüs csalárdjval együtt tisztelem, ugyszintén a többieket es.
           Maradok tisztelettel a feredôben
           Laji bá”
           Egy ideig Szini Lajost legjobb esetben is amolyan lenézve emlegették a finnyás irodalmárok. Aztán egy-két évtizede megtört a jég. S az azóta szintén elhunyt lánya, Szini Karolina és fia, Szini András, illetve annak felesége, Szini Margit a szárhegyi polgármesteri hivatal mellett lévô egykori Szini házban emlékszobát rendezett be (ha nem tévedek, 1993-ban, az író halálának 60. évfordulóján.) Akkor Vöô Gabriella tartott igen értékes, méltató elôadást Szini Lajos munkásságáról.
           (A Küsdeg nyüszkölések című, 2007-ben megjelent kötetet Sántha Attila szerkesztette a gyergyószentmiklósi Márk nyomdában 1926-ban megjelent Az ôzolló és más nyüszkölések, illetve az 1937-ben megjelent Nyüszkölés a feredôn s a nagy víz martyán című kiadások alapján.)
           Ugyanebben a lapszámban olvashatjuk, hogy a Polgári Olvasókör nyári mulatságán Orel Dezsô polgármesterrel az élen, 49 személy fizetett felül, a kör támogatása érdekében.
           S mert végre itt a gombaszezon, sosem árt a figyelmesség:
           „Mérgezés. Mihály János tizennégy hónapos kis fiu e hó (július) 3-án mérges gombát evett és meghalt. Az a gyanú merült fel, hogy a kisfiú apja, Mihály Péter gondtalanságának lett az áldozata. (…)”
Szemlézi: Bajna György

Pál Árpád képviselô vállalja

           Pál Árpád felelôssége teljes tudatában kijelentette, hogy vállalja a fűtés és melegvíz-szolgáltatás közhasznú tevékenységként való megtartását, ha az önkormányzat tanácstestületi határozattal rábízza ezt, meghozza a szükséges döntéseket, valamint minden szükséges adatot a rendelkezésére bocsát, és idôben elvégzik a leosztott feladatokat. Ez volt a sajtótájékoztató elsô pontja pénteken délben, majd következett a Monturist Kft. témakör.
           Mára kikristályosodott, hogy két, egymással ellentétes nézôpont alakult ki a városban a közüzemek szolgáltatása kapcsán. Az egyik az önkormányzat által szakmai befektetô bevonása, a másik, ami jómagam és a lakosság nagy része által kívánt út, a közhasznúság megtartása. Számunkra fontos elsôsorban a melegvíz-szolgáltatás és a fűtés beindítása. Én határozottan elutasítom azt, hogy az egyetlen járható út a magánosítás és a partnerségkeresés. Ennek az áthidalására konkrét javaslatom van, amit eljuttatok a polgármesternek, a testület minden tagjá- nak és a lakosokhoz. Ez arról szól, hogy amennyiben legkésôbb július 20-ig írásos garanciát kapok egy rendkívüli testületi ülést követôen arról, hogy az önkormányzat megbíz a közhasznú változat kivitelezésével a szolgáltatás területén, akkor én ezt felelôsségem teljes tudatában és a vele járó következményekkel együtt felvállalom. Ezt a harcot addig lehet vinni, amíg a lakosság akarja ezt, kitart emellett. Ha meghatalmazást kapok, egy-két évet közösen kell átvészeljünk, de olyan feltételek mellett, hogy rövid idô alatt lesz meleg víz, és télen lesz fűtés. Különben elindulhat az a kedvezôtlen folyamat, hogy lakásaikat lecsatlakoztatják a távfűtésrôl a lakók, és amennyiben ez masszív jelenséggé válik, megkérdôjelezendô mindkét változat. Remélem, a lakók tudják, hogy a távfűtés a legolcsóbb változat. Az esetleges megoldások, magánszerelések csak azok által megvalósíthatók, akiknek van hozzá anyagi lehetôségük. Ha néhányan lecsatlakoznak, utána a többi fogyasztónak többet kell fizetnie a veszteség miatt, így a szociális probléma is elhatalmasodik.
           Az elsô fázis, hogy meleg vizet kell szolgáltatni, és kell biztosítani a téli fűtéshez az anyagi forrást. Hogyan? Vállalom, és azt mondom, hogy meg lehet oldani. Tíz évig sikerült, miért ne sikerülne most? Soha nem voltunk jobb helyzetben, soha nem volt pénzünk, csak adósságunk. Sôt, a beruházásokat el kell indítani. Ha nekem megadta volna a Fennvaló, hogy ötmilliárd lej ott legyen a számlán, össze lehetett volna kötni két kazánházat. Most ugyanaz van, mint 2004–2005-ben, dobják a rehabilitációkra a pénzt, különbözô tömbházfelújításokra is vannak programok – fogalmazott a képviselô.
           Kérdésre válaszolva Pál Árpád elmondta, hogy amíg tanácsadója volt Mezei János polgármesternek, egy percig nem volt szándéka az új vezetésnek, hogy a szolgáltatásokat közhasznú tevékenységként megtartsa. Az volt a szándék, hogy rákészüljenek a szakmai befektetôk bevonására.
           Amint kifejtette, azért szükséges a mihamarabbi döntés, mert szeptember elsejéig tart a parlamenti vakáció, és amenynyiben rábízzák a szolgáltatás közhasznúságának megtartását, elkezdi a munka irányítását. Ingyen és bérmentve vállalja, legtöbb a benzinköltséget kéri, de az sem biztos. „Tizenkét év az én garanciám, az a tizenkét év, amikor mindig volt szolgáltatás” – tette hozzá.
           Az alábbiakban közzé tesszük azt a levelet, amelyet eljuttatott a képviselô az önkormányzathoz.
           Tisztelt Polgármester Úr Képviselôtestület, Gyergyószentmiklósiak
           A Közüzemek működtetése és általában a közszolgáltatások sorsa körül mára két egymásnak ellentmondó álláspont alakult ki.
           Mindazokkal szemben, akik azt állítják, hogy az egyetlen járható út ma a fentiek megoldására a magántôke bevonásával történô partnerségi kapcsolatok létrehozása, én ezt továbbra is határozottan elutasítom, a következôk miatt:
           A magánosítás megoldás azon települések esetében, ahol feladták a szolgáltatást, tönkrement a rendszer, vissza kell hódítani a fogyasztókat, ha ezt vállalja a magánfél, akkor elképzelhetô az együttműködés.
           Ezzel szemben Gyergyószentmiklóson az elmúlt 12 év alatt 53 000 000 lej –
           13 250 000 euró értékben érkezett támogatás, történt beruházás.
           Megôriztük – áldozatok árán – fogyasztóinkat, van, akikért tovább küzdeni.
           A rendszer 1/3-a felújítva, melynek eredményeként Gyergyószentmiklós önkormányzata a rendszerre kapcsolt közintézményein keresztül 2004. szeptemberétôl több milliárd lejt spórolt a fűtésszolgáltatáson keresztül.
           A mindenkori szociális problémák hatékony kezelése a partnerség keretén belül is csak az önkormányzatot terheli.
           Ne élni a román kormány, az EU-csatlakozás adta lehetôségekkel, térítésmentes, ingyenes összegek lehívásával, nem egyszerű mulasztás, hanem BŰN.
           Mivel mára már a fogyasztók nagy többsége is állást foglalt a szolgáltatások közhasznúsága, a Közüzemek 100%-os önkormányzati tulajdonként történô működtetése mellett, a következô konkrét javaslattal és egyben kéréssel fordulok a Polgármester Úrhoz, és a képviselôtestülethez:
           A legrövidebb idôn belül, legkésôbb július 20-ig egy rendkívüli testületi ülésen bízzanak meg a közszolgáltatások, legsürgôsebben a fűtésszolgáltatás partnerség nélküli megoldásának kivitelezésével, valamint a melegvíz-szolgáltatás beindításával.
           Ezt a meghatalmazást felelôsségem teljes tudatában kérem, VÁLLALVA ÉS NEM ÁTHÁRÍTVA A MEGBÍZATÁS KÖVETKEZMÉNYEIT.
           Két feltételt kell tartalmazzon félreérthetetlenül a megbízatás:
           A kivitelezés alatt a hivatal és közüzemek feltétel nélkül biztosítják a szükséges adatokat, és idôben elvégzik a leosztásra kerülô feladatokat, a testület meghozza a kivitelezéshez szükséges esetleges döntéseket.
           Még egy, mindannyiunk számára fontos döntés meghozatalára szeretném felhívni figyelmüket.
           Testvérvárosunk, Belváros-Lipótváros Budapest V. kerület önkormányzata a Monturist Kft-bôl való kiszállását tűzte ki célul, egész pontosan az 51%-os részvénycsomag értékesítését.
           Kérem a Polgármester Urat és a testület minden tagját, hogy találják meg a módját, hogy az eredeti egyezségnek megfelelôen élni tudjunk az elôvásárlási jogunkkal.
           Így lehetôségünk lenne kiigazítani az általam is hibásnak minôsített döntést, mely alapján az V. kerület többségi tulajdonossá vált a Monturist Kft-ben.
           Ugyanakkor arra is szeretném megkérni mindannyiukat, hogy amennyiben bármilyen objektív okból kifolyólag nem tud élni az önkormányzat a visszavásárlás jogával, próbáljuk helyzetbe hozni, támogatni a Gyilkostón tevékenységet kifejtô vendéglátó, turisztikai profilú cégek szövetségét.
           Még egyszer pontosítok, a kitűzött cél a visszavásárlás, erre összpontosítsunk.
           Tisztelettel: Pál Árpád
           2009. július 10.
           Gyergyószentmiklós
           A képviselôtestület dönt
           Mezei János polgármester a szerdai sajtótájékoztatón Pál Árpád felajánlásáról a következôket közölte:
           Levélben is megkaptam Pál Árpád felajánlását, de sajnos, az sem tartalmaz semmi részletet arra vonatkozóan, hogy miképpen szándékszik megoldani a fűtés problémáját. Elvi álláspontom az, hogy minden lehetôséget alaposan meg kell fontolni, mielôtt arról bármiféle döntést hozunk. Éppen ezért egyelôre azt mondhatom, hogy összehívom hétfôre a képviselôtestületet, s eléjük terjesztem a képviselô úr felhatalmazására vonatkozó határozat-tervezetet, amennyiben ô legkésôbb pénteken 12 óráig beterjeszt egy konkrét elképzelést arra vonatkozóan, hogy miképpen lehet a Hargita Gáz felé létezô adósságot törleszteni, illetve olyan állapotba hozni a rendszert, hogy bátran vághassunk neki a következô télnek. Azt gondolom, mindenki belátja, hogy igencsak fontos dologról van szó, nem lehet csak annyival elintézni, hogy eddig is volt valahogy, ezután is lesz. Komoly, a lakók számára garanciákat tartalmazó koncepciót lehet csak támogatni.
           Fontosnak tartom ugyanakkor kihangsúlyozni, hogy döntési joga ebben a kérdésben a testületnek van, jómagam csak a testület döntéseinek a végrehajtására vagyok a törvény által felhatalmazva.
           Végezetül még két dolgot el kell mondjak.
           Egyrészt azt, hogy minekutána tavaly ilyenkor azért vettem fel Pál Árpádot a tanácsadó testületembe, hogy a fűtéskérdés megoldásában segítsen, majd képviselôvé választása után is számos esetben tárgyaltam vele arról, hogy a város egyik legnagyobb gondja ez, képviselôként ebben kellene segítsen, most igencsak meglepett az, hogy felhatalmazást kér arra, hogy a témával foglalkozzon.
           Másrészt pedig azt, hogy miközben levele elsô részében Pál Árpád azért kardoskodik, hogy a fűtésrendszert tartsuk meg városi tulajdonban, a második részben azt szorgalmazza, hogy a Monturist részvényeinek többségét juttassuk a gyilkostói vállalkozóknak. Hangsúlyozom, hogy a fűtésrendszer a törvény értelmében mindenképp a városé marad, a Monturist részvényeinek magánkézbe kerülését pedig sem jómagam, sem a képviselôtestület nem támogatja.
           Kérdésre válaszolva Mezei János polgármester elmondta, hogy fűtés lesz a télen, „Most, egyszer s mindenkorra megoldjuk a fűtésproblémát. Lesz meleg víz és biztonságos fűtés is, még akkor is, ha ezt az RMDSZ és pártfogói nem szeretnék. Amint a képviselôtestület meghozta a döntését, üzenetet küldünk, és azonnal megengedik a gázt. Ez július végén meg kell történjen. Az adósságot a szakmai befektetô egy összegben kifizeti.
           A szakmai befektetô elképzelése szerint télig az összes vezetéket kicseréli, jövôre újítaná fel a hôközpontokat. Ha a képviselô úr állítása beigazolódna, annak örvendenék a legjobban. Kérem tôle az elképzelését, konkrét javaslatát írásban, hétfôig.”
           A gázszolgáltató által felajánlott segítségrôl, a befektetésrôl a polgármester elmondta, hogy abban tudtak volna segíteni, ha nem zárták volna el a gázt, szolgáltattak volna tovább, mert tudni való, hogy a fogyasztás ellenértékét kamatostól elôbb-utóbb megkapják.
Kedves-Tamás Gyopár

Barti Tihamér tájékoztatott
Kézben a legnagyobb fegyver?

           Egy hónapja, június 9-én, hogy a tömbházlakásokban nincs meleg víz – kezdte csütörtökön, július 9-én sajtótájékoztatóját Barti Tihamér, a helyi RMDSZ elnöke. Majd köszönetét fejezte ki a lakosságnak, hogy aláírásukkal állást foglaltak a közüzemmel kapcsolatos kérdésekben.
           A tiltakozás, amit alá lehet írni az RMDSZ irodájában is, így szól: „Ellenzem mindennemű magántôke bevonását a közszolgáltatások működésébe és működtetésébe, mivel a felmerülô költségek hosszú távon plusz anyagi terhet jelentenének számomra. A közüzem maradjon a város 100%-os tulajdonában, és továbbra is biztosítsa a közszolgáltatásokat vissza nem térítendô állami pénzek bevonásával, mivel ez nem von maga után pluszköltséget.”
           – Most már kétezer körül van az aláírások száma. Köszönet az önkénteseknek is, akik még mindig járják az utcát és a tömbházakat, hiszen sokan jelezték, hogy alá szeretnék írni a tiltakozást, csak eddig még nem jutott el hozzájuk. Azokat a véleményeket is feljegyezzük, aláíratjuk, amely szerint jó megoldás kiadni a közüzemet.
           A polgármesteri hivatal által tavaly készített felmérés szerint a megkérdezettek háromnegyede ellenzi a közüzem eladását, a mi felmérésünkbôl viszont az derül ki, hogy több mint kilencven százaléka ellenzi. A lakók tudják, hogy egy idegen bevonásából hátrányaik származhatnak.
           Véleményem szerint ezek az aláírások a legnagyobb fegyvert jelentik azokkal szemben, akik ki akarják adni a szolgáltatást. A lakók nem engedik meg, hogy egy néhány évre megválasztott polgármester, városvezetés elkötelezze a lakosságot 15–20 évre. Ezeket az aláírt íveket átadjuk az önkormányzatnak, a polgármesternek, illetve eljuttatjuk a potenciális befektetôcégeknek.
           A fórum után utánanéztünk pár kérdésnek, ami felvetôdött ott. A polgármester azt állította, megtett mindent, hogy a közüzemet az önkormányzat kezében tartsa. Eddigi vizsgálataink alapján az derül ki, nem tett meg mindent ennek érdekében, és nem használta ki a létezô pályázati lehetôségeket. Nyilvánosan felkérem, mutassa be a lakosságnak azt az iktatott pályázatot, illetve azt a tanácshatározatot, amelynek értelmében, kétszázalékos önrésszel, a rendszer felújítására pályázatot nyújt be.
           Majd a melegvíz-szolgáltatás szüneteltetésével kapcsolatban szólt, felháborodásának hangot adva, nemcsak, mint helyi RMDSZ-elnök, hanem, mint tömbházlakó is.
           – Nem értem, hogy mehet el ilyenkor a polgármester szabadságra. Akkor, amikor meg kellene tegyen mindent, hogy legyen meleg víz. Egy hétig lebilincseli a várost. Félô, hogy az ilyen reakcióival, amilyeneket az utóbbi idôben tapasztalhattunk, hogy nem áll ki a lakosság elé, nem tájékoztatja a fejleményekrôl, nem viszi jó irányba a lakókkal, a fogyasztókkal való kapcsolattartást. Ez a hozzáállás nem normális – fejezte be Barti.
Rancz Enikô

Adósság, gázbekötés

           Meghaladja az 1 670 000 lejt a közüzemek tartozása a Harghita Gáz Rt. felé. Amint Bálint Kinga, a gázszolgáltató cég kommunikációs menedzsere elmondta, az utóbbi egy hónapban összesen 51 317 lejt törlesztettek a felhalmozódott adósságból. Így továbbra sem lesz gázszolgáltatás. A közüzemek részérôl konkrét megkeresés nem történt. Volt egy megbeszélés Mezei János polgármesterrel, de konkrét megegyezés nem született – tette hozzá.
           – Továbbra is úgy gondolja a Harghita Gáz, hogy igenis Gyergyószentmiklósnak szüksége van hatékony hôellátási rendszerre, nyitottak vagyunk, hogy megoldást találjunk, akár tanácsadóként, akár befektetôként. Felajánljuk a segítségünket az önkormányatnak abban, hogy megoldást találjunk. Mióta elzárták a gázcsapokat, nem történtek fejlesztések, és itt a fűtésidény hamarabb elkezdôdik, mint az ország más részein.
           A továbbiakban a földgáz bevezetésének lehetôségérôl szólt.
           A Virág negyedi ügyfélszolgálati irodában lehet jelentkezni, ki kell tölteni a csatlakozási kérést. (A gázszolgáltató a leágazást építi ki egészen a telekhatárig, onnan mindenki önmagának elkészítteti a belsô tervezést, szerelést.). Következik a csatlakozási díj kiegyenlítése, illetve a csatlakozási és fogyasztói szerzôdés megkötése. Azt is elmondta, hogy már vannak igénylôk magánházakban, a Bucsin negyedben is egy tömbház nyolcvan százalékban igényelte a földgázszolgáltatást. A tömbházak esetében egyesület szükséges, mert valaki kell képviselje a társasház lakóit.
           Az árakról is kérdeztük. Magánszemélyek esetében 11,90 lej az elbírálási díj, ez jogi személyek esetében 71,40 lej, a végösszeg pedig magánszemélyek esetében 1200 lej körüli, attól függôen, hogy mekkora vezetéket, milyen összetételű talajba kell elhelyezni. A belsô szerelést a gázhatóság által kibocsátott engedéllyel rendelkezô cég végezheti a fogyasztó költségén.
           Tömbházlakások esetében 1600 lejbe kerül a gázvezetés a lakrész ajtajáig, onnan pedig a tulajdonos végezteti saját költségén a belsô tervezést, szerelést.
           Szerk. megj.: 2007-ben egy 100 négyzetméteres kertes házban a fűtéshez és a melegvíz-elôállításhoz a gázbevezetés összesen 2848 lejbe került. Ebbôl a gázszolgáltató cégnek 1293 lejt kellett kifizetni, továbbá a belsô tervezésre 250, a beszerelésre pedig 1304 lejt. Ezen kívül gázkályhát is kellett vásárolni.
           A gázbevezetést követô télen e ház fűtése, illetve a melegvíz-elôállítása hozzávetôleg 1700 lejbe került. A lakásban 19 Celsius fokos átlaghômérséklet volt.
Kedves-Tamás Gyopár

Szépül az óvoda udvara

           A Pittypang óvoda udvarán nagy erôkkel dolgoznak körülbelül két hete. Rendezik az udvart, növényeket ültetnek, ösvényt alakítanak ki a hatvannégy gyermeket foglalkoztató intézmény udvarán.
           – Az udvar szépítése egy a MOL Zöldövezet programja keretében kiírt pályázat nyomán valósul meg – mondta el lapunknak Kolumbán Andrea Krisztina, az óvoda igazgatónôje. 7404 lejt kapunk a MOL-tól, az önrész 1854 lej, amit az önkormányzat kellene adjon.
           Ez egy puszta udvar volt, az elülsô kicsi udvaron pedig nem fértek a gyerekek.
           A pázsitot is fel kellett frissíteni, fűmagot vetettünk, növényeket ültetünk, járdát alakítunk ki, ez kaviccsal lesz kirakva, és lesz két filegória-szerű építmény padokkal a gyermekeknek, az ô méretüknek megfelelôen, valamint fahomokozó fölé árnyékoló is készül. A fából készült játékokat a hivatal adta, ezeket szokták Mikulás-napok alkalmával kitenni a nagyközönségnek. A pályázatot Kótai Levente segédletével én írtam, a munkálatokat a Vileco Garden Kft. végzi. A munkálatokat augusztus végéig kell befejezzük.
Rancz Enikô

Szisszenet

           Minap valaki nem a szememre hányva, de megjegyezte, hogy pártolom a romákat. Humanista vagyok, tehát senki fiát, lányát nem nézem le. Az ember nem tehet arról, hogy hova születik. Arról ellenben, hogy mivé lesz, már igen.
           Emiatt nem szeretem a gazemberséget, a csalást, a lopást, így a „megélhetési” eltulajdonításokat sem, és nagyon neheztelek arra az erôsebbre, aki a gyengébbtôl bármit is elvesz, aki a gyengébbet megrövidíti. Legyen szó bármirôl: kezdve egy labdától, a tízóraiig, a védtelen öregek sarjújától a krumplijáig, vissza nem szolgáltatott javakról, birtokokról.
           A védtelenség érzése félelemmé dagadhat, akkor pedig az erôsebbnek tűnô azt tehet, amit akar, s a védtelen pedig általában a nálánál gyengébbekkel szemben válik agresszívé.
           Gyergyószentmiklóson (is) nagy gond a cigány kérdés. A helyzetet egyre tehetetlenebbül szemlélik az illetékesek. Mert mi alapján akarna megfosztani valakit olyan jogoktól bárki is, mint a szabad helyváltoztatás, mozgáslehetôség? És ha ezzel a joggal egyesek úgy élnek, hogy az másokban félelmet kelt? (A napokban épp e gondolat alapján döntöttek egy szomszéd országbeli csoportosulás ellen).
           A kilencvenes évek elsô szakaszának meggondolatlan városvezetését hiába okoljuk ma már azért, mert minden ellenszolgáltatás igénye nélkül nyakra-fôre osztogatta a nyugatról kapott csomagokat, amivel más vidékekrôl is idevonzotta a romát.
           A jelenlegi vezetôk által foganatosított intézkedések közül például az, hogy a munkahely és lakás nélkül harminc napnál tovább itt tartózkodókat elküldik a városból, csak akkor lehetett volna eredményes, ha következetesek. Köztudott, hogy a legtöbb nézeteltérést az idegenbôl érkezôk okozzák, ôk nincsenek semmire és senkire tekintettel. Még befogadóikra sem, akik emiatt maguk is a közutálat tárgyai lettek, holott nagyobb részük, mivel ismerik a településen, megpróbál úgy túlélni, hogy kirívó dolgokkal lehetôleg ne hívja fel magára a figyelmet.
           A gyergyószentmiklósi városvezetôk sem gyakran járnak roma környezetben. Ha gyakrabban járnának, a tavaly ôsszel megígért egyetlen lámpatesten nyolc hónap múltán csak kigyulladhatott volna az égô. De ha már ott büdös, legalább napfényes szombati délelôttökön a zöldég-piacon is körülnézhetnének:
           A szabadon maradt asztalokon apró, gyönyörű, de szutykos gyermekek, az asztalok között, kicsi és nagy cigányok tarka serege vonul szüntelen, mint a hangyák, ôrületbe kergetve a mozdulataikat figyelni kénytelen árusokat és vásárlókat egyaránt.
           Piacfelvigyázó? Rendôr? Csendôr? Sehol. Gomba- és kirándulás-szezon van…
           Valóban pártolom az elesetteket, ha roma, ha nem. Ameddig nyomorúságos sorsuk alakulásáért nem csak maguk a felelôsek. Sajnálom, amikor nem lévén tisztálkodásra lehetôségük, büdösek, koszosak. Amikor az illetékesek mindent csak látszatból tesznek ügyükben, s még az együttérzés legkisebb parazsát sem lehet felfedezni tetteik mögött; amikor a város polgárai a gazdátlan kutyákkal is többen együtt éreznek, mint e perifériára szorult emberekkel.
           Senki ne mondja, hogy 20 év alatt legalább egy „török” közvécét nem lehetett volna építeni a Téglagyár utcaiak számára, rájuk bízva a tisztán tartását. Senki ne mondja, hogy a putrisor mögötti fertôt nem lehetett volna eltüntetni. Senki ne mondja, hogy élet az övék, senki ne mondja, hogy látszat iskoláztatásuk nem csak porhintés, ahogy az általuk szocsiáliának nevezett, nem tudom mi is csak az, arról nem beszélve, hogy – nem minden ok nélkül! – ingyenélôknek bélyegezteti meg a cigányságot. Szomorú, hogy minden szándék, még a szigorúnak tűnô is, csak kijelentések szintjén marad. Márpedig szocializálódásukat csak a rend, és a következetes rájuk-figyelés segítheti. Ne feledjük, együtt fogunk élni velük. Emiatt sem ártana e közös jövôre gondolnunk. Nekik tudniuk kell megôrizni értékeiket, és megtanulniuk nem tönkretenni a mások által teremtett értékeket. Erre ellenben meg kell tanítani ôket. A jeleket látva, aligha lesz ebbôl a szükségletbôl gálickô.
           Még a kilencvenes évek elején Matyi bácsival, a tekerôpataki cigányok öregjével beszélgettem. Kérdésemre, hogy mikor volt a legjobb dolga, azt mondta: Horthy Miklós idején. „Akkor egy kis könyvecskénk volt, amivel bárhol csereberélhettünk Magyarország területén. Aki ezt a könyvet nem tudta megbecsülni, csalt vagy lopott, mehetett világgá. Az „halott” cigány volt”.
           Azt is megtanultam tôle, hogy nem a látszatcselekvés segít közös bajunkon, miként az erôszak sem. De igen a következetesség, amivel akkor sem történik nagy baj, ha egy kis együttérzés is vegyül belé. Ha nem ellenséges a döntés, az érintett sem érzi annak. Mert rend a lelke mindennek. Okos ôseink ezt így testálták reánk.
Bajna György

Eu-s pályázatból
Ditróban az Euró-Móka játék

           Szombaton délelôtt Euró-Móka- nyitóra került sor a ditrói Erdôs panzióban. Huszonhatodik alkalommal került sor erre a táborra. A ditróiak immár négy éve, hogy részt vesznek a játékokon, idén elôször ôk a házigazdák. Testvértelepülések testvérkapcsolatai révén kerültek össze a vetélkedô csapatok. Így vettek részt Besicheimbôl (Németország) 10-en, Jochen Roth vezetôvel, Ay-Champagnebôl (Franciaország) 13 fô Mehenni Patricia alpolgármesternôvel, Nagysallóról (Szlovákia) 14 fô Marián Kotora polgármesterrel, Bátaszékrôl (Magyarország) 16 fô Partiné Harcsa Magdolnával, illetve egy 10 fôs ditrói csapat, valamint 15 helyi szervezô. Tolmácsok segítségével értekeztek a vendégfogadók a külföldiekkel.
           Amint a ditrói polgármester, Puskás Elemér elmondta, a francia–német testvértelepülés indította az Euró-Móka játékot, bôvült a kör, majd miután eu-s tagállam lett Románia, itt is lehetôség adódott a megszervezésére. Pályázatot nyújtottak be az unióhoz, és 13 000 eurót nyertek a lebonyolítására. Amint a polgármester elmondta, örül annak, hogy Ditróban szervezhették meg a játékokat, és kettôs az öröm, hiszen tereprendezés címén, amely szükséges volt a játékokhoz, nagyon szépen rendbe tették a reznyakai utászház környékét, nyárikertet is építettek, s ez a községnek semmi pénzébe nem került. A motorosok is kalákáztak a munkálatok idején, hiszen ott az endurópálya. Ezenkívül pedig igyekeztek, hogy Ditró nyerjen e szervezéssel, a községben maradjon a pénz.
           A játékszabályokra kitérve elmondta, hogy minden csapatban négy nô is kell legyen, és az ifjak 18 és 40 év közöttiek.
           Minden mókás stafétajáték meglepetés, senki nem tudhatja elôre. A házigazdák találják ki a játékokat. Így a ditrói csapat, amely részt vett már ilyen játékokon, szervezte a programot. De a helyi versenycsapat számára is meglepetés volt.
           Mind a német, mind a francia csapat vezetôje elmondta, hogy e játék lényege az ismerkedés emberekkel és tájakkal, barátságkötés, és a játék határok nélkül, a békés kapcsolat. Ez meg is valósult, hiszen itt vannak, Romániában, Ditróban.
           A tábori logóra maszkurát terveztek a szervezôk. A résztvevôket pólókkal lepték meg, illetve Ditróról készült kiadvánnyal. A helyiek mindenre gondoltak, hiszen Ditró-térképet is kaptak ajándékba az idegenbôl jöttek, ha netán eltévednének, visszataláljanak a szálláshelyre. Amint arról értesültünk, a francia csapat nemhogy eltévedt volna, annyira feltalálta magát, hogy gyôzött a ditrói „mókán”.
Kedves-Tamás Gyopár

Tábor a jól lét érdekében

           Szárhegyen szervezték meg az elsô pszichowellness-tábort. Hogy kik vesznek részt, hogyan került a pszichowellness kitalálója Szárhegyre, errôl olvashatnak, hiszen a tábornyitó pillanataiban ott voltunk.
           Bányai Gyöngyit a pszichowellness kifejezésrôl faggattuk.
           – A pszichowellness egy csinált szó. A wellness nagyon
           közismert, azt jelenti, hogy jól lenni. A pszicho a gondolkodással, érzéssel kapcsolatos. A szó pedig azt jelenti, hogy a jól lét a gondolkodásunkból fakad. Azt vallom, hogy nem a körülményeinket kell elsôsorban jobbá tenni, az elsô lépés az, hogy a gondolkodásunkat tegyük jobbá, és akkor jobbá válnak a körülményeink is. Azt a hibát szoktuk elkövetni, hogy mindig arra várunk, ha jobbak lesznek a körülményeink, majd akkor boldogabbak leszünk. Egy idô után, amikor elkezdünk visszanézni úgy tűnik, fiatalon jobb volt. Azért jöttem el ilyen messzire, hogy bátorítsam az embereket, hogy többet tehetnek sorsukért, jól létükért. Merjék kezükbe venni a sorsukat. Álljunk meg, nézzük meg, mibe vagyunk, nézzük meg, hogy mennyi érték vesz minket körül. Mindenkiben egy csiszolatlan gyémánt lakik, ránk rakódik az élet nehézsége, és ha elég bátrak vagyunk, észrevesszük.
           – Miért pont Szárhegyen?
           – Dr. Munzlinger Ildikó volt a hógolyó, amibôl ez a lavina elindult. Az interneten olvastam Jánossy Alíz interjúját Ildikó doktornôvel. Teljesen meglepett, hogy egy orvos ugyanazokat az elveket vallja a túlsúlyról, lefogyásról, mint én. Nyolcszáz kilométerre. Az egész onnan indult, hogy nekem is nagyon nagy túlsúlyom volt. 40 kilogrammal voltam nehezebb. Ahogy nekem sikerült megváltoztatni a szokásaimat, és megváltozott az életem, úgy másnak is sikerülhet. Levelet írtam Jánossy Alíznak, és megfogadta a tanácsaimat, látványos eredményeket ért el. Aztán mondta, hogy jöjjek el, itt vannak aszszonyklubok a környéken. Tavaly novemberben eljöttem. Jó hangulatú, kellemes találkozásokat szerveztünk. Felvetôdött akkor egy tábor ötlete.
           – Mekkora igény volt erre a táborra?
           – Az érdeklôdés az elején nagyon nagy volt. Amikor komolyra fordult a dolog, 10–20 személy jelentkezett. Az van, hogy az emberek általában kikapcsolódni szeretnek, pedig az kellene, hogy bekapcsolódjanak saját életükbe. Ez pedig bátorságot, áldozatot igényel. Anyagit is. De azt hiszem, hogy a bátorság összegyűjtése tartotta vissza leginkább az embereket, az a bátorság, amivel szembenézünk önmagunkkal. Azt vallom, hogy sohase panaszkodj, sohase magyarázkodj. Azzal még senki nem jutott elôre, hogy megmagyarázta, miért van hátrébb. Fel kell fedezni, hogy mi gátol abban, hogy jól legyek. Nincsenek kudarcok, csak visszajelzések. Ha nem odajutottam, ahova indultam, más útra kell menni, ha egyszer eltévedtem, vissza lehet jönni, más utat választani, útbaigazítást kell kérni.
           – Ideális testsúly…
           – Az az ideális testsúly, amivel az illetô jól érzi magát. Amikor sem fizikailag, sem lelkileg nem érzi úgy, hogy más kellene. Vannak testtömegindexek. Bizonyos fokig tájékoztatják az embereket, de számomra nem jelentenek semmit. Én a topmodelmércék szerint lehetnék vékonyabb, de úgy gondolom, hogy így jó.
           – Tábori program…
           – Több fajtája van a programoknak, reggeli beszélgetés, kirándulás a környéken, délután pedig az NLP nevű alkalmazott pszichológiai módszerrel segítjük a táborozóknak a változást. Ez a módszer a változás művészete. Segítséget ad, hogy lefogyjunk, hogy ez ne egy átmeneti állapot legyen. Ehhez pedig a gondolkodást kell megváltoztani, új szokásokat kell kialakítani.
           Jánossy Alíz szervezô mint elmondta, nem volt könnyű a székely asszonyságoknak e tábort megszervezni, hiszen ôk ilyenkor többnyire mezôn vannak, meg ilyen-olyan elfoglaltságuk van. Be-beugrós táborozók. Ez az elsô pszichowellness-tábor. Tapasztalataik szerint a harmadik lesz olyan, amilyennek elképzelték.
           – A kapcsolat…
           – A Krónika felkért, hogy írjak a fogyókúráról. Eszembe jutott Ildikó doktornô, aki, úgy emlékszem, kicsi, gömbölyded, kedves lány volt, és most egy nagyon csinos nô. Korábban néhányszor mondta, hogy a fölösleget, amit cipelek, le kellene adni, mert betegséget okozhat. A magas vérnyomás be is jött. Na, elkészült az interjú, s aztán Gyöngyitôl jött a levél, hogy hasonló módszerrel másfél év alatt 40 kilogrammot sikerült lefogynia. Úgy gondoltam, hogy ez az a módszer, amivel én is le tudok fogyni, mert minden idegszálam tiltakozott azok ellen a módszerek ellen, amelyek reggel keserű kávéval indítanak, pedig én cukorral szeretem, vagy hogy ebédre egyél meg három fôtt tojást, amitôl az én májam kapitulál, erre képtelen lettem volna. E módszer pedig még a fôzési kreativitásomat is fejleszti, mert a különbözô táplálékokat szét kell választani. A proteint alapvetôen nem keverjük össze a szénhidráttal. Röviden ez a lényege. Nos, ezzel nekem is sikerült 22 kg-ot leadnom tavaly szeptember óta.
           – A menüt ki állította össze?
           – A tábor idején Bartalis Hajnal fôz. Kedden vacsorával indult a tábor. Szerdán húsnap volt. Úgy nem lehet lefogyni, hogy közben nem eszik az ember. Utópia, hogy koplalással le lehet fogyni. Enni kell, csak nem mindegy, hogy mit, mivel, mikor.
           Bartalis Hajnal, a szakácsnô elmondta, hogy Alízzal állították össze az étrendet. A reggeli mindig gyümölcs. A húshoz zöldség a körítés, de van krumplisnap, amikor rántott karfiol van mellé, a tésztanapon pedig túrós laska. Az ötödik nap gyümölcsnap. A kihívásokat szereti a vendégfogadó, így nem esett nehezére a menüsor elkészítése.
           Dr. Munzlinger Ildikó, a kapocs volt végül is.
           – A túlsúlyos embernek tudatosítania kell saját magában, hogy van neki túlsúlya, és ettôl szenved. Családorvosként a pácienseimben próbálom tudatosítani, hogy bajainak nagy része a túlsúly miatt alakult ki. Több esetben tiltakoznak ellene, hogy ôk nem tehetnek errôl, mert ôk nem esznek. Ez kínos is egyrészt, mert nekem kell magyarázkodni. Van egy egyenlet: bevitt kalória, elfogyasztott kalória, s ami megmarad, az lerakódik. Tehát enni kell ahhoz, hogy valakinek túlsúlya legyen. Az, hogy valakinek besegítenek a hormonjai, vagy keveset mozog, vagy eszeget, teljesen mindegy, mert az egyenlet, az egyenlet. Az interjúban javaslatokat is mondtam, hogy ne éhezzenek, akik megfogadják tanácsaimat azoknak sikerül. A novemberi találkozó óta, akik Csomafalváról ott voltak, legkevesebb hatan fogytak, közülük egyvalaki pedig 15 kg-ot. Ha egy embernek is sikerült, megérte. Örülök, hogy e mozgalom beindult. Nagyon sok embernek szüksége lenne a fogyásra, mert az lenne a gyógyulásának az egyetlen módja. És aki meg akar gyógyulni, annak sikerül is.
           Dr. Stenger Györgyi, NLP szakember, is segít a táborozóknak.
           – Mi is a neuro-lingvisztikus programozás?
           – Ijesztôen hangzik, de arról szól, hogy a világot az egész lényünkkel fogjuk fel, a neuro ugye azt jelenti, hogy az érzékelés az idegrendszerünkkel történik. Látunk, hallunk, érzékelünk az egész testünkkel. A lingvisztikus a beszédre utal. De nemcsak a szavak, mondatok, a csendes nyelv is benne van. Az a fontos, hogy ki, hogyan hangsúlyoz. A beszédben is fontos, hogy milyen szavakat használunk, de az fontosabb, hogy miként használjuk. Nos a programozás arról szól, hogyan programozzuk be a gondolatainkat, mert amit gondolunk, meg tudjuk valósítani.
           – Hogyan került e táborba?
           – Én is résztvevô vagyok. Az NLP-vel abban segítek, hogy a gondolatokat hadrendbe tudjuk állítani a célok elérésében. A fogyás a fejben dôl el. Hogy a gondolatok támogatják-e, hogy fogyni szeretnék? A nem támogató vagy korlátozó gondolatokat, hiedelmeket meg kell változtatni. Például nekem is van ilyen gondolatom, az, hogy a gyümölcs nem étel. Ez most derült ki, hogy ezt hiszem, mert nálunk így volt. Ettôl kezdve, ha a reggeli gyümölcs lesz, át kell formáljam a gondolatokat, hogy könnyebb legyen.
           Közel egy hétig voltak Szárhegyen a pszichowellness-tábor résztvevôi. Hogy sikerült-e változtatni életmódjukon, gondolkodásukon, korai lenne még megkérdezni ôket. Talán jövôben. Ki tudja, majd ôk is elôadást tartanak arról, hogyan segítette e tábor a jól léthez.
Kedves-Tamás Gyopár

Megyei képzôművészek tárlata

           Hargita megyei képzôművészek tárlatára invitáltak pénteken este. A szokásosnál kevesebben voltak ugyan, de akadt érdeklôdô ezúttal is a Pro Art Galéria termeiben, és akik elmulasztották a megnyitót, valószínűleg a késôbbiekben megtekintik a munkákat.
           Több mint hatvan képzôművész munkáit láthattuk a Megyei Kulturális Központ által szervezett tárlaton. Székedi Ferenc publicista méltatta a megyei képzôművészeket. „…Könnyű lenne statisztikát készíteni, és elmondani, leírni, hogy most, ezen a kiállításon honnan, hányan és miféle műfajokban vannak jelen, de hát különösebb erôfeszítés nélkül megteheti mindezt a zseniális matematikai képességekkel meg nem áldott tárlatlátogató is. A számok helyett inkább maradjunk a megállapítással: az itt, egymás mellett és ugyanazon katalógus lapjain látható alkotások csupán egyetlen változata több más lehetségesnek, és talán ez a legfontosabb. Hiszen bizonyítja, hogy a megye vagy a megyéhez valamiképpen kötôdô képzôművészek dolgoznak, és nem is akárhogyan, a huszonegyedik század olykor valóban félelmetesen ránkömlô szó- és képzuhatagában megpróbálnak olyan egyéniségű alkotók maradni vagy azokká válni, akik számára mindenekelôtt nem a földrajziság, hanem a művészi kifejezôkészség nyitja vagy nyithatja meg más városok és más országok kiállítótermeinek az ajtaját is.
           Ez óhatatlanul a változatosságban rejlô, igazi európaiság jele. Figyeljünk fel rá, és örüljünk annak, hogy nem gondolkodást pótló tucattermékeket kínálnak, hanem mindannyiunk számára másként és másként felfedezhetô, szellemi-érzelmi kapcsolatok sokaságának a kialakítására hívogatnak…” – olvasható a tárlatról kiadott katalógusban.
Kedves-Tamás Gyopár

„Macskarücskölô legény” korától zenél Koszta István bácsi

           A szomszédból régen gyakran áthallatszott egy citera hangja, megszerettem. Múlt nyáron hallottam, hogy Koszta István bácsi ad el citerát, így nagy lelkesedéssel mentem citeravásárba.
           Jó ideje készülök újból meglátogatni István bácsit, Szászfaluban. Egyik délután végül sikerült felkeresni. Kint volt a kapuban, Japánból és Magyarországról érkezett vendégei/vásárlói éppen akkor indultak haza.
           Mindig szívesen fogadja a látogatókat, érdeklôdôket. Ilyenkor megszólal a citera, hegedű vagy a harmonika. Örül, hogy van még, aki szívesen hallgatja a népdalokat, a régi szokásokat, történeteket.
           És akkor kezdjük az elejérôl…
           – Nem tudom pontosan, hogy mikor tanultam meg zenélni. Harmadikos koromban már tudtam citorálni. Egyszer az iskolával kimentünk Mihály-pataká-ra. Voltak ott tanárok, tanítónôk s mi, gyermekek. Egy kicsi háznál voltunk s onnan elékerült egy citera. Hallották, hogy én tudok citorálni, s odaállítottak. Kicsi gyermek voltam, meg voltam ijedve, olyan sokan voltak. Elkezdtem énekelni azt az éneket, hogy „Kicsi róka, kicsi nyúl, még a pap is odanyúl. Oda biza ne nyúljon, hogy valamit csináljon”. Erre mindenki elkezdett kacagni, de úgy, hogy a hasukot fogták. Megszégyelltem magam, azt is megbántam, hogy nekifogtam. Elénekeltem a végéig, s utána megkérdeztem, hogy mit kacagtak annyira. S hát mondják, hogy a pap mellettem ült.
           Egész kicsi koromban szerettem meg a zenét. Édesapámot Jánosnak hívták, télen jöttek Jánosolni, a leánytestvéreimhez is jártak, s erôst tetszett, ahogy énekeltek kint a legények. Akkor a boltban még nem lehetett hegedűt kapni, körülbelül 1952-ben létesült Régenben a hangszergyár. Így nekifogtam hegedűt készíteni, de nem volt, aki megmutassa, hogy hogy kell, vagy minta, ami alapján készítsem, szerszám se igen volt. Azt hiszem, a harmadik vagy a negyedik hegedűm sikerült úgy, hogy azzal el mertem menni eljegyzésre, suhanc legényekkel leányt énekelni.
           – Hogyan „fedezték fel”?
           – Olyan – ahogy akkor mondták – macskarücskölô legényke lehettem, amikor üzentek, hogy a kántor, András Antal meg akarja hallgatni, hogy mit tudok. Nem mertem mondani, hogy nem megyek. Akkor még felnéztek a kántorra, nagy ember volt. Amikor odamentem, éppe’ fát vágott, s odaálltam én is a fűrész végihez. Utána béhívott, hogy próbálja meg, hogy mit tudok. Alig mertem énekelni. De azt mondta, hogy „ha a gyermek szereti, akkor meg tudja tanulni.”
           Az elején csak kicsitáncon s csűrökben zenéltem. Utána hívtak lakodalmakba, kísérni a leányéneklést, névnapot zenélni s táncegyütteseknek. Táncházakhoz. De akkor nem olyan volt a táncház, mint most. Nem ezeket az énekeket húztuk. Ezekre most csak kevesen tudnak táncolni, a többi csak ül s nézi. Akkor akárki felállhatott s táncolhatott, ceppelt, esszelépôst (foxot), angol keringôt. A hatvanas évektôl a kultúrcsoportnak kellett zenélni. Voltunk külföldön, Magyarországon, versenyeken.
           – Kikkel zenélt?
           – Együtt zenéltem Kalányos Péterrel (Gyurka), Erôs Péterrel, Korpos Jóskával, Ambrus Matyival, Bartalis Ferenccel s két öcsémmel, Koszta Vencellel és Mihállyal. Azt mondják, hogy a családban szinte mindenki füles volt. Gyurka Pista hegedűn s cimbalmon, Korpos Jóska s Vencel citerán játszodtak.
           Most is eljárogatunk zenélni a Borsikába, a Basába, táncházba, lakodalmakba. Különösen a magyarországiak nagyon tudnak mulatni, szeretik. Csak az a baj, hogy a mai fiatalok erre nemigen tudnak táncolni.
           – Citerakészítés…
           – A citerát olyan hangszerfából, bogmentes, apró nôvésű fenyôfából s juharfából készítem, ami már 15–20 éve szárad. Az olyan fát, ha valaki elégeti, azt be kéne zárni. Ha a cándrarakásban látok olyant, most is félre teszem. Régebb az öregek mindig félretették az ilyen fát, csebernek vagy aminek kellett. Azokot a fákot nem ültette senki, nem is kapálta. A citeratetônek kell a fenyôfa, s a többi oldalának a juhar vagy jávorfa. Körülbelül egy hét alatt készítek el egy citerát. Amikor elfogyott az anyag, azt mondtam, hogy nem csinálok többet, de egyszer a szárhegyi pap többet is megrendelt, s aztán került hangszerfa is. Sokat visznek el külföldre. Fôleg Magyarországra. De többen vittek Japánba is. Egyszer volt itt egy japán fiú, Akio, az olyan ügyesen tudott táncolni, magyarul is megtanult. Késôbb a tévében is láttam.
           – Ápolják-e ma a hagyományokat?
           – Ma nem gondolkodnak az emberek: más hagyományát felpártolták, s a saját hagyományukat letapodták a cipôn alul. Olyan, mintha a saját gyermekit elvetné, s a másét felpártolná. A modernrôl azt gondolják, hogy jobb. Az óvodában, iskolában nem tanítják a népdalokat.
           A szülôk is hibásak. Jobban oda kellene figyelni a gyerekekre. Mindentôl megóvják ôket, mindent megcsinálnak helyettük, s az ilyen, ha felnô, késôbb nem tudja megtanulni.
           Meg kell értetni, ha a bicska belétörik is, hogy az igazi zene a hagyományos zene, nem a modern.
           Régebb az emberek mások voltak, este összeültek, daloltak. Barátibbak voltak, szerettek kalákázni. Volt mosó-, építô-, cséplô-, tapasztókaláka.
           A zenélés mellett asztaloskodtunk, gazdálkodtunk. Most hangszert is javítok, fôleg harmonikát, cimbalmot és hegedűt.
           Amíg beszélgettünk, sok kis történet felelevenedett, szokásokról, emberekrôl, és István bácsi katonadalokat, rabnótákat citerázott.
           Rokaly József, a Gyergyócsomafalva monográfiájának szerzôje így ír a csomafalvi zenészekrôl:
           „A leghíresebb zenészek Ambrus Miklósnál Oláh Pistáék, majd a Kultúrházban 1946-tól az 50-es évek végéig a Kalányosok voltak. Pulikáék is jöttek zenélni Újfaluból. Az 50-es évek végétôl a Köllô Jóskáék zenekara 1985-ig, de majdnem velük párhuzamosan az ’50-es évektôl máig zenélô Koszták uralják a terepet, a 60-as évektôl Bartalis Ferenccel együtt. A máig kifejezést a szintetizátorok megjelenéséig értem, mert azóta a hagyományos zenekart a mulatságokból kiszorította az új hangforrás, amelyet Király Károly fia, Árpád és annak fia, Levente szolgáltat több, mint 5 éve. A Koszták és Bartalis Ferenc inkább a népi együtteseknek, kortárstalálkozóknak stb. muzsikálnak, de mindenki, aki a mulatságot a hagyományos zene segítségével szervezi, a csomafalvi zeneszolgáltatásnak mintegy 25%-át biztosítva. A színtelen, egyhangú globalizációs ôrülettôl kissé megundorodva, talán a fiatalság is fogékonyabb lesz a magyar zenei értékek iránt, és egyre többen fognak ráhangolódni a táncház-mozgalomra (…) A zenészek, mint Koszta István, Koszta Vencel, Koszta Mihály, Korpos József, Bartalis Ferenc, idôsebbek voltak, akik ismerték a Köllôk táncát. A hangszereik közül a hegedű dominált, majd a gordon. Citerával ezt a dallamot nem lehetett játszani. Majd a fiatalok is kezdték megtanulni a Köllôk tánca dallamát, így ma is él a dallam. ”
Borsos Júlia

Zárókiállítás

           Szombaton délután ért véget a második alkalommal megrendezett művésztábor Szárhegyen. Hét egyetemrôl érkeztek a diákok, tanárok: Nyíregyházáról, Egerbôl, Kolozsvárról, Nagyváradról, Budapestrôl, Tajvanból és Indiából. Az ô munkáikból nyílt kiállítás a Lázár-kastély kapubástyájában. Szárhegy indíttatású munkák, a vizuális kommunikáció majd minden ágából: videó, klasszikus szobor, objektív, üvegfestés. A tábor egyfajta szakgyakorlat volt a fiataloknak.
           Siklódi Zsolt, a gyergyószárhegyi Művészeti és Kulturális Központ képzôművészeti referense és Kassay Péter, a központ igazgatója a harminc résztvevônek egy kis ajándékot adott át. Összegyűjtötték a két hét alatt készült fotókat (alkotásról, alkotás folyamatáról, kocsmázásról, esti vetítésrôl), videókat, rövidfilmeket, és készült egy közös postaláda is.
           Jövôre a hely szűke miatt csökkentetni szeretnék a résztvevôk számát. Több egyetemrôl, kevesebb diákot hívnának, így a versenyszellem is erôsödne. A fiatal művészeknek feltöltôdést jelent a tábor.
Borsos Júlia

Ez a sokadalom más lesz, mint a többi

           Idén 15. alkalommal kerül megrendezésre a Gyilkostói Népművészeti Sokadalom.
           Ez a Sokadalom más lesz, mint a többi – ígéri C. Tóth Zoltán, a Gyilkos-tó legenda színrevitelének megálmodója, zeneszerzôje és forgatókönyvírója.
           E nagyszabású elôadásban 170 elôadó: három kórus és három néptáncegyüttes: a keszthelyi Salve Regina Kórus, a balatonedericsi Magnificat Kórus és a gyergyócsomafalvi Bel Canto Kamarakórus, a Hóvirág, Gereben és Topánka Néptáncegyüttesek illetve a szintén keszthelyi Festetics György Zeneiskola zenekara vesz részt. A darab táncait és egyéb színpadi produkciót Ivácson László koreografálta.
           A néphagyomány úgy tartja, hogy élt valamikor Gyergyó környékén egy csodaszép lány, Fazekas Eszter. Egy júliusi délelôtt elment a szentmiklósi vásárba, ahol szerelmes lett egy fiatal legénybe, az eljegyezte, de nem kelhettek egybe, mert a fiút elvitték katonának. Szemet vetett Eszterre a zsiványvezér, kényszerítette, legyen a felesége, de ô hű maradt kedveséhez, és a hegyekhez fordult segítségért. Azok meghallgatták, eget-földet rázó mennydörgéssel válaszoltak, hatalmas robajjal óriási szikladarabok zuhantak a mélybe, és az iszonyatos földindulás maga alá temetett mindent, a lányt, a zsiványt, sôt, meg egy pásztort is nyájastól, aki a szemben levô hegyoldalban legeltetett. A szikladarabok több patak útját is elzárták – így létrejött a Gyilkos-tó. A szerzô szerint a történet jelképesen a székelyek kapcsolatát, sorsát mutatja be a magyar hazával.
           Fazekas Eszter történetének zenéje, a Magyar népzene és a klasszikus zene ötvözésébôl készült. Célja, megismertetni a hallgatósággal a gyergyói népzenét, Székelyföld táncait. Az ismert népdalok úgy vannak beleépítve a zenei közegbe, hogy a közönség is bele tudjon kapcsolódni az éneklésbe. A kevésbé ismert dallamokat a zenekar és a szereplôk mutatják be a dráma részeként.
           Kedden érkeztek meg Gyergyócsomafalvára a balatonedericsi illetve a keszthelyi csoportok. A Bel Kanto Kamarakórus a Borsika Panzióban énekkel, étellel-itallal fogadta ôket, majd megbeszélték a további teendôket. A szombati (rossz idô esetén vasárnapi) elôadás elôtt két alkalommal találkozik a Technikusokat is beleértve, majd 200 szereplô, akiknek eddig még nem volt alkalmuk együtt dolgozni.
Borsos Júlia

Fürdôépítô Nagy Kaláka Borszéken

           Igen, ha másképp nem megy, akkor hát kalákával születik újjá Borszék. A kezdeményezés a magyarországi Ars Topia Alapítványé és a borszéki ökormányzaté. A Székelyföldi Fürdô- és Közösségépítô Kaláka Mozgalom 2001-ben indult Lázárfalván, és 7 év után elérte a Gyergyói-medencét is. A tavaly Gyergyócsomafalván sikerült felújítani a Csomafalvi Feredô néven ismert fürdôt. Az idén Borszéken létesül egy hideg vizes fürdômedence, hagyományos közösségi munkaformában, a kerekszéki mészkôbánya (travertinó) melletti területen. Egy elhanyagolt borvízforrás (lábfürdô) fogja táplálni a medencét. Mindez összefogásból, kalákában épül. Részt vesz 20–25 magyarországi, ugyanennyi erdélyi és remélhetôen sok-sok borszéki tettre kész polgár. A település gondoskodik a résztvevôk szállásáról, étkeztetésérôl, biztosítja az építkezéshez szükséges építôanyagot, szerszámot.
           A kezdeményezôk már többször végigjárták a terepet, megbeszélték részleteiben a programot: szállás, étkezés, szórakoztató programok, kirándulások, táncház, kézműves-foglalkozások stb. A lényeg, hogy a jól végzett munka mellett a részt vevôk bekapcsolódjanak a település mindennapjaiba, és a település lakói is bekapcsolódjanak a kaláka programjába. Az a fontos, hogy minden borszéki magáénak érezze ezt a kezdeményezést. Közös akarattal, tenni akarással, összefogással sikerülni fog. A helybéliek befogadó készsége, vendégszeretete garancia arra, hogy ez a kezdeményezés sikeres legyen.
           Tíz dolgos nap alatt megváltoztatják a táj képét. Egy elhanyagolt borvízforrást lenyűgözô medencévé varázsolnak. Szép kezdeményezés, remélem, folytatása is lesz, akárcsak Lázárfalva esetében, ahol már a 4. Lázárfalvi Fürdôépítô Kaláka folyik.
Farkas Aladár

A csomafalviak egykori istápolói
Apácaír, a csodaszer

           Apácaír, apácazsír vagy egyszerűen csak ír annak a kenôcsnek a neve, amely sok mindenre orvosság. A Csomafalván lakó három apácatestvér készítette egykor e csodakenôcsöt, mely rövid idô alatt gyógyított égési vagy bármilyen bôrhámsérülést. S ezt nemcsak mondják. Láttam, miként jött helyre az arcbôr e szertôl, miután teljesen lehorzsolódott egy esés következtében. A három kedves nôvér, akik egykor a Temetô utcában laktak, sok mindenben tanácsot adtak az aszszonyoknak a befôzés terén, s aki megbetegedett, injekciós kezelésre szorult, sebkötözésre volt szüksége, ôket kereste fel. Az orvos is a betegeket hozzájuk irányította, ha injekciót írt fel. Soha nem vettek el pénzt. Az elmondások alapján állandó sürgôsségi ügyeletet biztosítottak a faluban, hiszen amikor Remetére mentek fürödni, akkor meg is kérdezték tôlük, hogy ha nincsenek otthon, mi lesz a csomafalviakkal, hogy merték a falut magára hagyni. Pedig ôk nem feleltek semmiért, csak szerettek az embereken segíteni. Egy beteg testének hatvan százaléka égett meg, az orvosok sem reménykedhettek gyógyulásában, de a nôvérek meggyógyították. Én csak hozzáteszem, mert amíg róluk beszélgettünk, mindvégig az járt a fejemben, hogy amíg írral kenték a betegek testét, imával gyógyították a lelküket. Az is átvillant egy pillanatra, hogy a kenôcsfôzés egyik fontos összetevôjeként csipetnyi fohászt is elegyítettek embertársaikért.
           A Borsos-nôvérek 1948-ban tértek haza a faluba, nem helyezkedtek el kórházakban, kézimunkából éltek. Egy ideig a családdal, majd építettek házat.
           Hogy miként lett egy családban három apáca, arról nem tudni, sôt a negyedik lánytestvér sem ment férjhez. Ôt Róza néninek szólították, míg a vincés nôvéreket Felicitász, Kandida, Brigitta nôvérnek.
           Négy éve annak, hogy elhunyt Róza néni, a testvérei pedig még korábban visszatértek a teremtôhöz. Róza néni kultúréletet szervezett a faluban, és ô is egy házban élt testvéreivel. Ahogy telt az idô, a kenôcs receptjét unokahúguknak, fiútestvérük lányának adták át. Porzsolt Erzsébetnél van a recept, mely alapján a csodakenôcs tizenhat féle összetevôbôl készül. Fele gyógynövény, de kell bele írós vaj, fôzô olaj, vöröshagyma, fehérhagyma, folyószurok, kemény szurok, méhviasz, valódi méz, babérmag, babérlevél, tört szegfűszeg, szerecsendió, parafin és gyógyszerek, antibiotikumok. Az adagolás sem mindegy. Porzsolt Erzsébet elmondása alapján az ekcéma kivételével mindenre jó, és még műtéttôl is mentett meg aranyértôl szenvedô betegeket.
           A kenôcs receptjét, keresztanyjától, Róza nénitôl kapta, ô kérte meg, hogy folytassa a kenôcskészítést, mert szükség van rá.
           – Nem könnyű az alapanyagot beszerezni, mert a vaj, írós vaj, a többi összetevô is eredeti kell legyen. Sokan kérik a kenôcsöt, ezért készítek, nagyon betartom a mennyiségeket is. Nem készítek ipari mennyiségben, fél adagot fôzök egyszerre, hűtôben tartom. De mindig kihangsúlyozták azt is a nagynénéim, hogy az sem baj, ha avas a kenôcs, mert nem árt, és az sem baj, ha lejárt szavatosságú antibiotikumot teszünk bele. Nem tudom, hogy hol tanulták, de amint hazajöttek, már készíteni kezdték. Érdekes, hogy patikus is kérte a receptet, de nem adták oda. Ha valamit vittek a rászorulók cserébe, elfogadták, de soha nem volt az a céljuk, hogy pénzt keressenek ebbôl. Sokat segítettek rajtunk, és nagyon szerettek minket a testvéreimmel. Ôk támogattak engem és testvéreimet, hogy tovább tanuljunk. Tôlük tanultam kézimunkázni is. Nagyon pontos munkát végeztek minden téren. Akkoriban forralással sterilizálták a fecskendôt, betartották szigorúan a perceket. Az elôírásnak megfelelô ideig fôzték. Gyönyörű virágaik voltak. Nagyon szerettük ôket. Róza néni szigorú volt. Én tôlük tanultam neccelni, és most Szerbiában tanítottam rá az érdeklôdôket. De tanultam paplanvarrást is.
           Porzsolt Erzsébet régi fényképalbumot mutatott nekünk. A fityulás nôvérekrôl több felvétel is készült. Legszívesebben idôutaztam volna, hogy ôket is megkérdezem egy-egy felvétel kapcsán. Arról is faggattam volna, hogy egy családban négy lány miért választja a szerzetes életet.
           Azt is elmondta beszélgetôtársunk egy régi felvétel kapcsán, hogy egy magyarországi zsidó származású orvos életét köszönhette Felicitász nôvérnek. Álnéven befektette egy kórházba, hogy ne hurcolják el. Életük végéig hálásak voltak, gyakran jártak a nôvérekhez látogatóba.
           Amint Csomafalván jártunk, még valakihez útbaigazítottak, mikor az írrôl érdeklôdtünk. Állították, hogy Buzás Margit is a csodakenôcs-recept birtokában van. Ô Szászfaluban lakik, hát fel is kerestük.
           – Nekem adták ide a receptet, és fel kellett fogadjam, hogy amíg éltek, nem készítettem, csupán saját használatra. Amióta Róza néni elhunyt, azóta készítem. Igaz, hogy én nem olyat készítek, mint ôk. A kenôcsbôl az antibiotikumot kihagyom. Kikerestem azokat a gyógynövényeket, amelyek helyettesíthetik. Huszonnégy félét teszek bele. Irakba is vittek a kenôcsbôl. Én Ibolya lányomnak adtam tovább a receptet. Nem tudom, hogy miért éppen nekem adták át, sokat beszélgettem velük, és mindig is gyógynövényeket gyűjtöttem. Olyan visszajelzéseket kapok, hogy hihetetlen. Egyvalakinek például a gyomorfekélyét meggyógyította. A másik azt mondta, hogy a reumára is jó. Rengeteg égési seb helyrejött. Egy égési sebre vittek Magyarországra kenôcsöt, majd három hónap után kérdezték, hogy „mibôl volt az a keszmeteg?” Orvos kérdezte ezt, én pedig azt válaszoltam, hogy ott a laboratórium, szedjék elemeire. A gyergyói tavalyi tűzesetben megégettek is jöttek a kenôcsért. Nem akartam elfogadni pénzt érte, a nôvérek sem fogadtak el pénzt. Aztán egy orvosnô mondta, hogy vizsgáltassam be és forgalmazzam. De nem készítek olyan sokat. Egész nyáron gyűjtöm a gyógynövényeket, amint nyílnak, szedem, papír vagy vászonzacskóba megszárítva tárolom. Köhögés elleni szirupot is készítek.
           Nem új keletű a mondás: fűben, fában orvosság. Csak tudni kell, mely növény, mire jó. Ez pedig tanulást igényel. Az írrôl pedig szerintem nincs amiért annál többet tudni, amennyit elárultak: csodaszer, amely reméljük, mindig kapható lesz itt-ott, mert továbbadják a titkokat a kiválasztottak.
Kedves-Tamás Gyopár

Száz év fényei a Megyeházán

           A 100 éves Gyergyószentmiklós városába kalauzolja el a látogatókat a Száz év fényei címu kiállítás, amelynek a Megyeháza ad otthont. A 2007-ben, egy fotótáborban készült életképeket csodálva a nézô egy-egy pillanatra a 20 000 fôs lakosú erdélyi településen érezheti magát. A július 13-án, hétfôn bemutatott tárlatot Magyar Anna, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke és Bajna György gyergyószentmiklósi újságíró nyitotta meg.
           – Amikor az ember eljut Erdélybe, megváltozik az élete – mondta el a tárlat megnyitóján Magyar Anna, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke, akinek személyes kötôdése is van Gyergyószentmiklóshoz. Édesanyja ott született, így gyermekkora nyarait minden évben ott töltötte. Hozzátette: azt szeretné, ha ez a kiállítás hozzájárulna ahhoz, hogy minden magyar ember vágyat érezzen arra, hogy ellátogasson Erdélybe.
           Az eseményen Gyergyószentmiklós városát egy onnan érkezett neves újságíró, Bajna György mutatta be. Felidézve a település történetét kiemelte például, hogy 1910-ben Szeged mellett Magyarország második leggazdagabb mezôvárosaként emlegették Gyergyószentmiklóst.
           A tárlaton olyan művészi megközelítésű fotók kaptak helyet, amelyek többet mutatnak egy-egy épületrôl, mint műemlék – ezt már Török Mária, a tárlatot szervezô Múzsa Alapfokú Művészetoktatási Intézmény igazgatója mondta el. A Megyeháza aulájában összesen 30 fotó kapott helyet.
           A képeket Magyarországon elôször Csongrádon állították ki, onnan vitték Keszthelyre, majd hozták ide Szegedre, innen pedig Egerbe viszik tovább. A kiállítás a Megyeházán július 24-ig látható. A Száz év fényei tárlat anyagából egy könyv is készült, ugyanezzel a címmel.
           (A tárlat a Congrád megyei Közművelôdési, Pedagógiai és Sportintézmény, a csongrádi Múzsa Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és a Gyergyószentmiklósi Művelôdési Központ közös szervezésében jött létre.
           A kiállítás létrejöttérôl Török Mária, a Múzsa igazgatója beszélt, közreműködött Pósta István és Horti Lilla Csongrádról.)
(forrás: a Csongrád megyei Önkormányzat honlapja)

Meddig tetszik menni?

           Szüleim bánatára gyakran választom a tömegközlekedési eszközök helyett a stoppolást. Persze, hallottam rémtörténeteket egyedül stoppoló fiatal lányokról. De történnek hasonló esetek az úton, vonaton, s még ki tudja, hol.
           Túl optimista vagyok, ha úgy gondolom, hogy aki megáll egy stopposnak, azt csupa jószántából teszi (esetleg pénzért)?
           Tapasztalt stopposoktól hallani jó tanácsokat, hol, hogyan s mikor érdemes szerencsét próbálni. Csak néhányat említenék:
           1. Ha csak lehet, ne menj be a nagy városokba.
           2. Ha nem ismered jól a környéket, országot, vigyél magaddal térképet, hogy tudd a sofôr úti céljához képest, hol van a tied, hol kell majd kiszállnod.
           3. Hosszabb táv esetén készíts táblát, amin messzirôl is jól olvasható úti célod neve/jelzése.
           4. Ha sok csomagod van, próbáld elrejteni.
           5. Este, egyedül nem ajánlott stoppolni.
           Általában megfogadom a jó tanácsokat, mégis többször, akaratom ellenére, akartak Vásárhelyre vagy Bukarestbe vinni, ezért nem állítom, hogy biztonságos lenne a stoppolás. De néha „jó móka”, vagy legalább emlékezetesebb, mint busszal, vonattal. Utaztam már pár száz kiló cement, majd mosópor tetején, papucs Dacia csomagtartójában. Vagy a minap, megállt egy autó, megkérdeztem, hová megy, választ is kaptam, de egy szót nem értettem belôle, gondoltam, nem magyar a bácsi, valószínűleg nem is román, de kínomban románul köszöntem meg, hogy felvett – akárki fia borja, csak érti, ha már Romániában van. Erre megkérdezi – magyarul – hogy miért nem a sorompónál stoppolok, ott jobbak lennének az esélyeim, s levitt a sorompóig…
           Egyszer EMI-táborba indultunk, egy fiatal pár vett fel. Csak zárójelben: Neamţ megyei románok – legalábbis a rendszámuk alapján. Gúnyosan megmosolyogták szerény romántudásunkat, majd a sofôr felvette a telefonját, annyit hallottunk a beszélgetésbôl, hogy „itt ül az autóban két lány, magyarok,” „A” táborba mennének.” Közben megérkeztünk a négyeshez, lassítottak, megköszöntük a fuvart, és nyitottuk volna is az ajtót, amikor ránkszóltak, ne szálljunk ki. Barátnômmel egyszerre kaptunk a pénztárcánk után, hátha meglágyítja a rasszista lányrablók szívét a pénz… erre váratlan fordulatot vett a történet, a sofôr hátranyújtotta a telefonját, magyar férfi volt a vonal végén, kiderült, hogy eltévedtek, és megkértek, hogy igazítsuk útba ôket…
Borsos Júlia

Csatornázás

           Huszonegy kilométerbôl már a tizenhetediknél tartanak a csatornahálózattal Ditróban. Azokat az összekötôrészeket készítik, amelyek tavalyról engedélyek hiányában elmaradtak. A Puskás Tivadar utcában nyolcvanszázalékos a lekötés, ott szintén pályázati pénzbôl aszfaltoznak, ezért is kellett a lekötéseket mihamarabb elkészíteni. A csatornahálózatra a csatlakozási díj 1200 lej, ez a gerinctôl az udvaron belüli tisztítóaknáig foglalja magába a költségeket, onnan a lakók kell fizessék a további szükséges munkálatokat. Szintén pályázati pénzbôl ásó-kotrógépet vásárol a ditrói önkormányzat azért, hogy a községben helyi csapat végezze a munkálatokat. Olcsóbb is, és ellenôrzött – fogalmazott a polgármester. Orotván is haladnak a munkálatokkal, ott a vízvezetést augusztus végéig elvégzik.
           Folyamatosan pályáznak a ditróiak, amint megtudtuk, a költségvetés 70 százaléka pályázati pénzbôl tevôdik össze.
Kedves-Tamás Gyopár

100 éve születtek a Feredôi levelek

           Szini Lajos gyergyószárhegyi születésű (1891) író, költô, újságíró 100 évvel ezelôtt írta meg humoros történeteit, jellegzetes zamatos, székely nyelven. A múlt század elején megjelent kötet: Nyüszkölés a feredôn, s a nagy víz martyán nagy sikernek örvendett nemcsak megjelenésekor, hanem napjainkban is reneszánszát éli. A Borszékért Alapítvány 1999 szeptemberében jelentette meg az 1920-ban, Gyergyószentmiklóson kiadott eredetijének hasonmását. A második kiadás 1937-ben jelent meg Márk István nyomdájában. A könyv a kommunista rezsim éveiben a tiltott könyvek listáján volt, Nyírô József tiltott író elôszava és helytörténetisége miatt. Az író megkapó módon leírja a borszéki fürdôéletet, s habár jelenleg még nincs fürdôélet, érdemes felidézni az akkori idôk hangulatát. A könyvet egykettôre elkapkodták. Az E-MIL (Erdélyi Magyar Írók Ligája) egy pár évvel ezelôtt kiadta Laji bá könyvét, és hogy a mai olvasók is megértsék, Sántha Attila, a Liga akkori elnöke megszerkesztette és kiadta a Székely-magyar szótárt.
           Tudomásom szerint Laji bá egy másik könyve, Az ôzolló s más nyüszkölések, Sándory Mihály nyomdájában készült, Szopos Sándor rajzaival, 1926-ban, szintén megérte újrakiadását egy háromszéki nyomda és kiadó jóvoltából.
           A szárhegyi hálás utókor 1999. augusztus 1-jén emléktáblát helyezett el az író szülôházán. Megérdemli, hiszen ô az elsôk között volt, aki az ún. „székely irodalmat” művelte. Az Erdélyi Szemle így jellemezte: „Jóízű, derűs könyvek. Itt-ott olyanok, mint a pattogó piros cseresznye, másutt, mint a húsos székely szilva”. A köztudatba humorával került be, a tájszólásban írt góbéságaival. A Budapesten jogot tanult fiatalember Marosvásárhelyen lapot indít Székelyföld címen, ami, sajnos, rövid életű volt. 1920-ban Gyergyószentmiklóson indít hetilapot Székely Szó címmel.
           A szárhegyi temetôben alussza örök álmát.
Farkas Aladár

Új horgászegyesület városunkban

           A Maros partjának szebbé tételén dolgozik a nemrégiben alakult Martonka nevet viselô horgászegyesület. A horgászok fedett asztalokat és padokat helyeznek el a vízparton, takarítást terveznek, horgászversenyt szerveznek, és haltelepítést is terveznek idén ôsszel.
           Városukban több mint 500 horgász van, akik rendszeresen vagy idônként elôveszik a pecabotot, és a vízpartra igyekeznek. Mint ismeretes, hosszú évekig egy horgászegyesület működött, ott válthattak engedélyt azok, akik horgászni akartak. Most azonban a törvény lehetôséget biztosít arra, hogy több horgászegyesület is alakuljon, és ahogy az ország más városaiban, lelkes horgászok Gyergyószentmiklóson is létrehoztak egy új egyesületet.
           Májusban megalakult a Martonka Horgászegyesület, és azóta már több mint 100 tagot számlál.
           – A régi horgászegylet, amelyhez jómagam is évtizedeken keresztül tartoztam, úgy éreztük, nem felel meg a mai horgász igényeinek, és gondoltuk, talán tudnánk tenni valamit a horgászokért és a vizek minôségéért – magyarázta az egyesület létrehozásának ötletét, az alelnök Benedek Oszkár.
           Azok a horgászok, akik engedélyt szeretnének váltani, 55 lejt kell fizessenek, amibe benne van az állam által megkövetelt engedély ára, azaz 30 lej, valamint a tagsági díj, 25 lej. A 14 éven aluli gyerekek, az egyetemisták (nappali tagozaton) és az egyes fokú mozgássérültek a tagsági díj felét kell fizessék, valamint 10 lejt az államnak. A nyugdíjasok számára ingyenes az engedély, éppen ezért sokan váltottak már, így pillanatnyilag nem kapható. Aki csatlakozni szeretne, jelentkezhet a Skorpió horgászüzletben vagy a 0741/914.736 illetve 0740/189.320-as telefonszámok valamelyikén. Az egyesület, amellett, hogy hivatalosan engedélyeket bocsáthat ki, 5 tagja ellenôrzési joggal is rendelkezik. Az országos horgászati ügynökség, közismertebb nevén az ANPA (Agenţia Naţională Pentru Pescuit şi Acvacultură) által kiadott igazolványt kaptak, hogy önkéntesen próbáljanak segíteni az orvhalászat visszaszorításában. A horgászoknak nagyon sok tervük van. Augusztusban színvonalas horgászversenyt szeretnének szervezni, de addig is a Maros partját próbálják szebbé varázsolni: fedett padokat helyeznek el egy-egy népszerű horgászhelyen. A hét végén, egy helyi vállalkozó jóvoltából, egy már el is készült, és a Maros baktai szakaszán, a Görgény hídjánál kapott helyet. Remélhetôleg az arra járók vigyáznak majd rá, nem rongálják a kis építményt, hiszen bárki számára pihenôhelyet, árnyékot, esôben menedéket biztosít. Az alelnök elmondta, takarítási akciót is akarnak szervezni, hogy megtisztítsák a folyópartot, azonban bevonnának egy természetvédô egyesületet is, hogy közös munkával hatékonyabb eredményt érjenek el. Ôsszel szeretnének halat telepíteni a Marosba, pontosabban azt tervezik, hogy újratelepítenék a márnát, mely a víz szennyezettsége, valamint az orvhalászat következtében egyre inkább eltűnôben van. Erre a célra pénzgyűjtést is szerveznek, a Skorpió horgászboltban egy kis akváriumot helyeztek el, melybe bárki beledobhat néhány lejt, ezzel segítve az elképzelés kivitelezését. Ugyanakkor az egyesület bármilyen jó szándékú segítséget elfogad, hiszen úgy vélik, a horgászok közösen tudnak tenni a tisztább vizekért, szebb környezetért és jobb horgászhelyekért.
Lázár Hajnal

Ifjúsági Tehetségkutató

           Az Alapítvány az Ifjúságkutatásért és Képzésért, a Csík Terület Ifjúsági Tanácsa, a Grafirka Egyesület, a Palló Imre Általános Iskola Diáktanácsa valamint a Gyergyószentmiklósi Népművészeti Iskola közös szervezésében kerül megrendezésre a Ifjúsági Tehetségkutató verseny. A megmérettetésre 12–20 év köztti fiatalok jelentkezését várjuk. A versenyen 3 kategóriában lehet pályamunkákat benyújtani:
           – a kisebbségi értékek grafika formájában való megjelenítése,
           – a kisebbségi értékek festészetben való megjelenítése,
           – a kisebbségi értékek digitális megjelenítése-fotó.
           Mindhárom kategóriában a műfaj illetve technika szabadon választható.
           A verseny 4 szakaszból áll: az elsô szakasz az egyéni munkák elkészítése, melyek beküldési határideje július 31. A beérkezett alkotásokat egy 7 tagú bizottság értékeli. A képzôművészeti tehetségkutató verseny legjobbjai mindhárom kategóriában jutalomban részesülnek.
           Médiapartnereink: a Csíki Hírlap, az Udvarhelyi Híradó, a Gyergyói Kisújság, a Fény TV.
           A program létrejöttének támogatója a Román Kormány keretében működô Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala.
           Bôvebb információkért a programról, vagy a részvételi lehetôségekrôl Madár László programfelelôstôl a 0788/631.728-as illetve a 0266/321.436 telefonszámokon, a tehetsegesfiatalok@yahoo.com e-mail címen illetve a www.cstit.ro portálon érdeklôdhetnek.

Filmszakmai továbbképzés
filmes, televíziós gyakorlattal rendelkezô fiataloknak

           A Dunaversitas Egyesület immár kilencedik alkalommal indítja el egyéves mozgókép-szerkesztô–rendezôi–operatôri mesterkurzusát. A 2009/2010-es tanév hallgatói – a korábbi évfolyamokhoz hasonlóan – mozgóképes elméleti elôadásokon és filmkészítési gyakorlaton vesznek részt. Az oktatás költségeit az egyesület biztosítja, illetve a Duna Televízió és filmszakmai alapítványok támogatják. A felvételt nyert hallgatók 2009 szeptemberétôl kezdôdôen havonta egy alkalommal háromnapos foglalkozáson vesznek részt. Az elméleti elôadások és filmelemzések általában (de nem kizárólag) az adott hét szerdai és csütörtöki napján, a műhelyfoglalkozások pénteken lesznek. A műhelymunka során a részvevôk filmterveinek részletes kidolgozása, a forgatás elôkészítése, a felvett és összeállított anyagok véglegesítése történik.
           Az elôadásokat a résztvevôk a Szent István Egyetem hallgatóival közösen látogatják. A mesterkurzus elvégzésérôl, illetve a vizsgafilm elfogadásáról oklevelet kapnak. Az elôadók a szakma jeles képviselôi (fotóművészek, operatôrök, rendezôk, forgatókönyvírók, hangmérnökök, televíziós szerkesztôk, filmesztéták). A csoportvezetô tanárok: dr. Buglya Sándor, dr. Horváth Z. Gergely, Lugossy László filmrendezôk.
           Jelentkezni 2009. augusztus 22-ig lehet e-mailben: dunaversitas@gmail.com vagy postai úton: Dunaversitas Egyesület H-1016 Budapest, Mészáros u. 48.
           A jelentkezô küldje el szakmai életrajzát, valamint egy kb. 15–20 perces, dokumentarista módszerrel megvalósítható film tervezetét (max. 2 gépelt oldal terjedelemben).
           A filmterv címe: „Hétköznapi történet”.
           A pályázó, a címnek megfelelôen, ne valamely szenzációs, rendkívüli eseményt, hanem egy személyesen megismert „hétköznapi” élményét válassza témának. A filmterv elbeszélhetô történet szerkezetére törekedjen, annak ellenére, hogy a feldolgozás módja nem lehet játékfilmes. Tartalmazhat interjút vagy riportot is, de nem állhat kizárólag ezekbôl.
           A felvételi szeptember elején lesz, pontos helyérôl és idôpontjáról írásban értesítjük a jelentkezôket.
           Dunaversitas Egyesület
Sára Sándor elnök

Felhívás

           A Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár nagyszabású, tudományos célú összeállítást készít az elsô világháború idején orosz hadifogságba került személyekrôl és azokról, akik a két világháború között bármilyen módon kikerültek a Szovjetunióba.
           Ezért kéri mindazok jelentkezését, akiknek tudomásuk van arról, hogy valamely családtagjuk az elsô világháború idején orosz hadifogságba került (hazatért vagy Oroszországban elhunyt) illetve a két világháború között a Szovjetunióban élt rövidebb vagy hosszabb ideig, és errôl bármilyen írásos emléket, dokumentumot ôriznek (pl. levél, igazolvány, halotti anyakönyvi kivonat, napló, feljegyzés, fénykép stb.).
           Jelentkezésüket az alábbi címre várjuk:
           Bp., 1054 Alkotmány u. 2.
           Tel: 301-20-21, 301-20-22, 301-20-20;
           Fax: 301-20-29;
           www.polhist.hu/leveltar.
           E-mail: leveltar@phistory.hu

Kelemen-havasok
Erdély hegyei, 22.

           A Xántus Juliánna – Xántus László szerzôpáros könyve a Keleti-Kárpátok legmagasabb és legimpozánsabb vulkánikus hegységébe, a Kelemen-havasokba kalauzolja a túrázni vágyókat. A Pallas-Akadémia Könyvkiadó népszerű Erdély hegyei turistakalauz-sorozata 22. köteteként megjelent könyv a hegy részletes leírása mellett ízelítôt ad a turista-látványosságokról, számba veszi a túraútvonalakat. Az eligazodást színes térképmelléklet is segíti.
           A könyv terjedelme 266 oldal. Ára: 24,00 lej.
           A könyv megvásárolható a Pallas-Akadémia Könyvkiadó üzleteiben, valamint megrendelhetô postai utánvéttel a következô címen:
           530210 Miercurea Ciuc, Str. Petôfi, Nr. 4.
           CP. 140, Jud. Harghita
           Tel/Fax: 0266-371036
           Mobil: 0745-005544
           e-mail: pallas@clicknet.ro
           Honlap: www.pallasakademia.ro
           Aki postán rendel könyvet, attól kérjük, küldje el a személyi számát (CNP) is.

Nyári egyetemek

           Az Ifjúsági és Sportminisztérium az idén is megszervezi, az immár hagyományossá vált nyári egyetemeit 18–35 év közötti fiatalok számára. Egy esszé és egy önéletrajz beküldésével a következô államilag elismert képzéseken lehet majd részt venni:
           – projekt- és progammenedzsment, kommunikáció, marketing, leadership.
           A fent említett képzések a tengerparton lesznek, egyesek több alkalommal is.
           Továbbá augusztus 18. és szeptember 15. között a hegyekben megszervezendô képzésekre is lehet pályázni.
           Bôvebb információkat az Ifjúsági és Sportminisztérium honlapján www.mts.gov.ro és a csatolt fájlokban lehet találni.
           A képzések (beleértve az étkezést, szállást) ingyenesek, a részt vevôknek csak az utat kell fizetni.
           Használjuk ki minél többen az ingyenes, elismert képzéslehetôségeket.
Gáj Nándor

II. Rákóczi Ferenc utca, Kôrisfa utca

           A Falu közönséges utcájába érkeztünk. Így nevezték ugyanis 1773-ban a mai Rákóczi Ferenc utcát. Engedjék meg, hogy én a helytelenül használt utcanevet névadójáról II. Rákóczi Ferenc utcának emlegessem, és ne csak Rákóczi Ferencnek. Mert volt még egy Rákóczi Ferenc fejedelmünk, nagyon rövid ideig, éppen az ô édesapja, aki fia pártfogását I. Lipót császárnak ajánlotta fel. Végül csak keresztülvitték, hogy a fiú és testvére gyámságát I. Lipót fôgyámsága mellett az édesanyjuk láthassa el. Mintha tudták volna a bécsi udvari tanácsosok, hogy mi lesz a vége, ha Zrínyi Ilona veszi kezébe a gyermek nevelését. Édesanyjának és nevelôapjának, Thököly Imrének a hatása alatt aztán azzá vált, akit tiszta erkölcse miatt ma is joggal emlegetünk nagyságos fejedelmünknek.
           A nép pontosan tudja, hogy kinek érdemes megôrizni a nevét. II. Rákóczi Ferencet nincs, aki kiszorítsa a szívekbôl. Erkölcsi tartása egyedüli vezetôink között. Olyannyira, hogy senki nem léphet az utána következôk közül még csak a nyomába se. (Hogy a jelenkori politikai vezetôket – köztük a mieinket is – meg se is említsük).
           Az utca az 1910-es évekig fôutca is volt, hiszen a vele csaknem párhuzamos Csere utca addig nem tartozott a szélesebb és járhatóbb utcák közé. 1864-ben Felszeg utca, 1913-ban Felszeg utca, de Rákóczi utcaként is megjelenik. Román világban I.C.C. Brătianu, magyar világban II. Rákóczi Ferenc utca, azt követôen rövid ideig ismét Brătianu utca, majd a kommunista hatalomátvétel után Köztársaság utca lesz. Ma ismét a nagyságos fejedelem nevét viselné, ha helyesen használnák annak nevét. Így a császárpárti apjáét inkább, mivel ô volt az elsô Rákóczi Ferenc.
           Az utca még ôriz valamit abból a hangulatból, ami a tűzvészig uralkodó volt a város e részén. Az 1944. szeptember hetedikét követô napokban az utca felsô része csaknem teljesen hamuvá és pernyévé vált. Az akkor nyolcvanas éveibe lépô özv. Lôrincz Istvánné mesélte, hogy milyen pusztító volt a tűz. Volt ház, ahol a felravatalozottat sem tudták kihozni a házból. A gyújtóbombák okozta tűzvészkor ebben a felsô utcarészben 51 gazdaság égett porrá.
           Az utca egyébként mindennel rendelkezik, ami egy szép utcakép kialakításához kell. Még járdája is lenne két oldalon, ám lassan semmivel nem lehet közlekedni rajta. Nem is tudom, hogy ígérték-e valakiknek annyiszor az utca rendbetételét, mint az ittenieknek a városban. Most ismét várakozhatnak a víz- és szenny-csatornahálózat kicseréléséig.
           A Kôrisfa utca a Gyilkostói útról vezet a II. Rákóczi Ferenc utcába. Az utca elején működött valaha a Páll Están-féle vendéglô. A vendéglô neve sokszor szóba került, ha a Gac-oldali tragédiáról meséltek. E vendéglôbôl hordták ugyanis ki az oldalba az itókát a fáradt és tapasztalatlan, ráadásul képzetlen honvédeknek. Az eredmény ismeretes: 156 értelmetlenül elpusztult katona.
           A Kôrisfa utcát 1864-ben Szászok utcája néven jegyzik le elôször. Nyilván, az itt élô Szász család vagy Szász féle telek után. 1913-ban Kôrisfa utca, 1920 után Samoil Micu nevét viseli az utca. 1940-tôl a mai napig Kôrisfa utca ez a nem túl hosszú, de szélessége alapján szépen rendezhetô utca. (1944-ben itt mind a 14 porta leégett).
           Mai kérdésünk
           1. Mi volt a mai Rákóczi Ferenc utca neve 1773-ban?
           2. Hogyan kellene írni helyesen a nevét, ha a nagyságos fejedelemrôl kapta?
           3. Mi volt a mai Kôrisfa utca neve 1964-ben?
           A válaszokat, a tévéadás csúszása miatt, július 30-ig várjuk a GYTV stúdiójába.
Bajna György

10. Gyergyóremetei Falunapok

           Július 18., szombat
           6.00 óra – Horgászverseny (Nyírszegi–híd);
           7.00 óra – Zenés ébresztô a helyi fúvószenekar közreműködésével a falu több pontján;
           9.00 óra – Remetei biciklimaraton (útvonal: Cseres Tibor tér – Veszes-patak – Sáros-híd – Cseres Tibor tér);
           9.30 óra – Szimpozion (tanácsterem) – Tanuló Gyergyóremete!;
           10.00 óra – Gyermekprogram;
           10.00 óra – Teremfoci: szentesi öregfiúk – remetei öregfiúk (sportcsarnok);
           11.00 óra – Egészségsátor – vércukorszint-, vérnyomás- és csontsűrűségmérés (nagypálya);
           11.00 óra – Könyvbemutató (tanácsterem): Borbély András: Hidegség, állat;
           13.00 óra – Ebéd a Natik és a férfiak fôztjébôl (nagypálya);
           13.30 óra – Díjkiosztó: biciklimaraton és horgászverseny (nagypálya);
           15.00 óra – Építô Gyergyóremete – a remetei építôcégek bemutatója (Közösségi Ház). Moderátor: Ivácson Gyula építészmérnök;
           16.00 óra – Orbán Judit népművész agyagszobor-kiállítása (tanácsterem). Megnyitja Asztalos Ferenc képviselô;
           16.45 óra – Szabadtéri fotópiknik-megnyitó;
           17.30 óra – Világszép Gyilkos-tó – Dezsô László könyv- és fotóbemutatója (művelôdési ház);
           18.30 óra – Kegye János magyarországi pánsípművész elôadása (művelôdési ház), Sebô együttes koncertje;
           20.00 óra – Vacsora (Közösségi Ház);
           20.30 óra – Helyi társasági- és moderntánccsoport műsora (nagypálya);
           22.00 óra – a Role zenekar élô koncertje (nagypálya).
           Július 19., vasárnap
           9.00 óra – Ünnepi szentmise
           Felvonulás – Zenei kíséret: Zágoni Ifjúsági Fúvószenekar;
           11.00 óra – Dísztanácsülés (nagypálya): Remete díszpolgára, Pro Remete-, Pedagógus-díjak, Tiszta udvar, rendes ház cím átadása;
           12.30 óra – Sportcsarnokavató;
           14.15 óra – Önkormányzatisok focija: Remete, Ditró, Szárhegy (sportcsarnok);
           15.00 óra – Teremfoci: szentesi öregfiúk – remetei öregfiúk visszavágó (sportcsarnok);
           14.00 óra – Ebéd az asszonyok fôztjébôl (nagypálya);
           15.30 óra – Utcaszínház. Sepsiszentgyörgyi Mesekaláka Az élet titok, fejtsd meg! (Tulamarosi-híd);
           16.00 óra – Tutajácsolás és tutajverseny (Tulamarosi-híd);
           16.30 óra – Kultúrműsor: Hagyományôrzô Gyergyóremete! (művelôdési ház);
           19.00 óra – Táncház a székelyudvarhelyi néptáncosok vezetésével (nagypálya);
           20.00 óra – Disznótoros vacsora (Közösségi Ház);
           20.00 óra – Seherezádé Lányai táncbemutató (nagypálya);
           22.00 óra – Rúzsa Magdi élô koncertje (nagypálya);
           23.30 óra – Tűzijáték és utcabál (nagypálya).
           Szimpozion
           Elôadók: Nagy József, történelem szak: Remetei határvadászok és határôrök a II. világháborúban; Szász Len Annamária, biológia szak: Remete biodiverzitása; Jakab Péter, turizmus: Gyergyóremete turisztikai lehetôségei; Pál Annamária, gazdaságtan: A remetei szennyvíztisztító-telep költséghasznú elemzése; Pál Emese, művészettörténet: Községünk építészeti értékei; Köllô Miklós: Községünk rendezési tervének bemutatása. Moderátor: Puskás László.
           Gyermekprogram
           10.00 óra – Gyermekkoncert a magyarországi Sebô együttes elôadásában (művelôdési ház);
           11.00 óra – Kézműves-foglalkozás a budapesti NATIK szervezésében; Aszfaltrajzverseny (központi park); Portik-Hegyi István fafaragó bemutatója és kiállítása.
           Szabadtéri fotópiknik
           10.00 óra – Szabadtéri fotókiállítás: közreműködik a Gyergyói Fotóklub; Interaktív fotósátor: Ádám Gyula fotós, a Hargita Megyei Kulturális Központ munkatársa a fényképezésrôl több alkalommal tart elôadást; Régi fényképezôgépek kiállítása, fotóvásár; „Emlék Gyergyóremetérôl” a nap folyamán fényképezési lehetôség.
           Sportcsarnok avatóünnepsége
           12.30 óra – Ünnepi köszöntôbeszédek, szalagvágás;
           13.30 óra – Önkormányzati rendhagyó tornaóra;
           13.45 óra – A székelyudvarhelyi sportiskola kézilabdacsapatának bemutatója.
           Kultúrműsor
           16.30 óra – Fehérlófia legendája – táncjáték a helyi ifjú néptáncosok elôadásában. Helyi gyermeknéptánccsoport elôadása;
           17.30 óra – Biatorbágyi népdalkör műsora;
           18.00 óra – Székelyudvarhelyi Boróka Néptáncegyüttes elôadása.
           Székelyföldi Kézművesek Egyesülete szervezésében szombaton és vasárnap népi mesterségek bemutatója, kézművestermékek vására (nagypálya).

Ne legyen sóhivatal

           2006. november 21-én a csomafalvi tanács megbízottja kézbesítette a 348-as számú Tulajdonba való helyezés jegyzôkönyvét, amely tükrözi a szüleim után örökölt mezôgazdasági területeket, melyet jóváhagyott a helyi bizottság és polgármester. Tájékoztattak arról, hogy a doszár fel lett küldve a prefektúrára. A törvények értelmében dönt és kiállítja a tulajdonlapot (Titlu de proprietate). Csak ezután leszek végképp a tulajdonos. 2009 júliusában vagyunk, de a tulajdonlap még nincs kézbesítve. Viszont a földadót rendszeresen fizetem, mert a helyi tanács azt megköveteli. A csomafalvi tanács tehát a törvény értelmében eleget tett feladatának. Többször érdeklôdtem a tanácsnál, hogy a prefektúra küldte-e el a tulajdonlapot, a válasz mindig az volt, hogy nem. Az el nem küldésnek okát nem közölték.
           Megunva a halogatást, a prefektúra nemtörôdömségét, kihallgatást kértem, hogy megérdeklôdjem a halogatás okát. Június 17-én, szerdán fogadott az alprefektus, és megígérte, hogy június 23-án megkapom a választ. (Csak a választ, nem a tulajdonlapot.) Eltelt június 23. A válasz nincs sehol. Így nem lettem okosabb. Nem világosítottak fel, hogy miért nem készítették el 31 hónap alatt azt az aktát, ami végképp igazolná, hogy tulajdonosa vagyok a szüleim után járó mezôgazdasági területnek. Márpedig ezt megmondhatta volna a tisztelt alprefektus úr, ha hívatja azt az illetékes tisztviselôt (talán jogász), aki ellenôrzi a helyi tanács által felküldött doszár jogszerű helyzetét. De nem hívatta. Így a huzavonának nem ismerhettem meg az okát.
           Ilyen helyzetben igen sokan vagyunk Csomafalván. A visszaadott erdôkrôl sincs minden esetben jóváhagyott tulajdonigazolás. Így telekkönyveztetni sem lehet ezeket.
           A médiából (sajtóból, televízióból) hallom és olvasom, hogy hazánk megyéiben, Hargita és Kovászna megyék kivételével, befejezettnek lehet tekinteni a földek és erdôk tulajdonba való helyezését. Miért van ez így? Talán tudatosan akadályozzák valamilyen meggondolásból?
           A helybeliektôl hallom (nem tudom, igaz-e), hogy ha másvalakik jönnek, aki idegenek szülôföldünktôl, akadály nélkül felvásárolják területeinket, azokra villákat, üdülôházakat építenek, s ha nem ôk használják, áruba bocsátják. Ezek a személyek a jogban jártas urak. Ezeknek hogy lehet olyan hamar elkészíteni a hivatalos aktákat? Úgy látszik, nálunk a pénz az úr és a jog. Mi sehonnai bitangok lettünk, és valakik akadályozni akarják ôseink ittlétét és gyermekeik itthon maradását. A józanul gondolkodó ember ezt nem teheti.
           Az államhivatalnokok felelôssége nagyobb kell legyen. A képviselôink is fel kell figyeljenek az ilyen dolgokra. Ne csak akkor kunyeráljanak, amikor a választások vannak. Választásuk után meg kellene nézzék, hogy bizonyos szervek és személyek miként tartják tiszteletben hazánk törvényeit, melyek általában a nép érdekeit szolgálják, s ezeket a törvényeket egyformán kell alkalmazni.
           Úgy szeretném, ha állami szerveink nem válnának sóhivatallá, és operatívan oldanák meg a polgárok ügyes-bajos dolgait.
Király Sándor

Tündérálom

           Ránk zúdult a júliusi kánikula, ráadásul napokig sűrű záporok áztatták a forró napsütést, amolyan amazóniai gôzölgô párával fojtogatva a szerencsétlen halandót. Egy viszonylag kevéssé ismert községet kerestünk, Magyarország egyik legszebb vidékén, a Duna-kanyarban. A folyamot követve araszolgattunk a felhevült úton, és hálát adhattunk az amúgy hozzánk nem mindig túlzottan kegyelmes fennvalónak azért, hogy ezt a vidéket a kis maradékország közepére telepítette, így a trianoni „bölcsek” csak meglehetôsen körülményesen adhatták volna ôt oda valamely koncra éhes, „gyôztes” szomszédnak. Aztán, valahol Vác és Szob között, közvetlenül a ma már inkább szürke-sárgán hömpölygô Duna partján rátalálunk Verôcére. A községben háromezernél is kevesebben élnek, bár állítólag azon békeidôkben, mikor mindenféle valós vagy gyártott válságok nem vették el a nyaralni kívánók kedvét az indulástól, a mostanihoz hasonló kánikulai napokon a község lélekszáma akár kétszeresére is duzzadt. Földútra érkezünk. Ott már tömött sorokban köpik szembe az összes zöld mozgalmárt autók százai. Hepehupás, füves területen sorjáznak be szépen, fegyelmezetten a bádogjárgányok. Ez itt a Csattogó-völgy. Itt rendezik meg, idén harmadszor, az „Erdélyország az én hazám” névre hallgató fesztivált, melynek kinyilvánított szándéka, célja az Erdélybôl a glóbusz minden pontjára elszármazottak összegyűjtése, találkozója. Bevallom, nem számítottam akkora tömegre, mely ott fogadott, s mely, legyôzve a parkolás apró nehézségeit, folyamatosan oda igyekezett jutni. És bevallom, hogy annak a Magyarországnak a közepén, mely az utóbbi években meglehetôsen mostohán, nyűgként említi tôle gyászhatárok mögé szakított nemzetrészeit, szívet s lelket melengetô élmény volt ily rengeteg embert találni egy helyen, kinek Erdélyország az ô hazája. Aki, jöjjön bár Alaszkából, Belgiumból, Kamcsatkáról vagy csak a közeli Budapestrôl, az erdélyi fenyvesek kékes tengerét, s az erdélyi szellem óvó ölelését keresi s reméli megtalálni, ha csak három napra is, Verôcén. A szervezôk fesztiválnak titulálják az eseményt, és valóban, az nem is nélkülözte a fesztivál kötelezô kellékeit. Színpadok, zenés és táncos műsorok, más helyszíneken elôadások ismert s elismert emberek szájából, vetítések, beszélgetések, koncertek, kinek-kinek ízlése s igénye szerint. Unaloműzô elfoglaltságok gyerekeknek, kiket még csak mérsékelten érintett meg a nemzeti hovatartozás szele, étterem és hideg sör a nagy gondolatoktól megfáradt férfiaknak, árusok végeláthatatlan sora, csupa erdélyi portékával, a kíváncsi és vásárolgatni fölöttébb kedvelô asszonyoknak. Volt ott lovaglás, a jövô ifjú magyar vitézeinek, volt táltos, hatalmas dobbal, nagybajuszú székely bácsi, ki bizton állította, kalapját kicsit hátrébb bökve homlokáról, hogy a fuszulyka igazi ízét kizárólag az ô cseréptányérai képesek elôcsalogatni. És megfért egymás mellett a székely harisnya meg az Árpád-sávos zászló, a kemencés kenyérlángoson az alföldi liszt a kibédi hagymával. És békésen, nagy egyetértésben sétálgatott ott sok ezer kilométerrôl iderepülô és tôsgyökeres verôcei polgár. Hangos szó, dühös pillantás nem zavarta az ünnepi hangulatot. Mert, túl a találkozás örömén, az együttlét csodáján, ünnep volt a Csattogó-völgyben. Ünnep telepedett a már régen tartalékos állományba helyezett tájszavakkal is egymást tökéletesen értôk közé. S ebben az ünnepben, azon a három napon, mindenki otthon volt. Mert az ember fia csak övéi között érezheti igazán otthon magát, és nem ott, hová lakcímét bejegyezték. Az otthon biztonsága pedig erôt s önbizalmat ad. És csodákra képes. Kis-Magyarország közepére, egy alig háromezer lelkes falu mellé odavarázsolja Erdély kékes fenyveseinek tengerét, s az erdélyi szellem óvó ölelését. Amikor már nem számít a hely, nem számít a kínzó hôség… A szervezôk szándéka az Erdélyi Világszövetség létrehozása, megújítva a valaha amerikai központtal alapított hasonló szervezetet. Óhatatlanul eszembe jutott, a néha szomorú, hétköznapi realitás ellenére, az elcsépeltként becézgetett összefogás gondolata. És elengedtem fantáziámat, hadd szaladjon végig azon a réten, melyen ennyi erdélyi magyar ember egymás keze után nyúl, ôszinte akarattal, egy közös célért. Lehet-e olyan cél e föld felett, mely számukra elérhetetlen?! Miért ne lehetne Erdély Tündérország, ha csupán a gondolat képes összetrombitálni ekkora tömeget?! Esteledett, indulni kellett. Az álom kegyetlen tréfája az ébredés. A melegséget elôbb-utóbb menthetetlenül a jeges valóság foszlatja szét. Az ünnepet eszmementes, latyakos hétköznapok követik. És nekünk menni kell tovább, el a Duna-kanyarból, Erdélyországból, szerte kell rebbennünk ezen a sárgolyón. A nagybajuszú székely bácsitól vásárolt cseréptányérra tálalt emlékek az ünnep ízét idézik majd, az álom hangulatával fűszerezve, rideg alaszkai, belgiumi vagy éppen verôcei estéken. És keserű hiányát annak az ôszinte kézfogásnak, mely megóvott volna a kényszerű ébredéstôl.
Kercsó Alpár

Az Expressz ezerrel robog
Az MTV határon túli műsorának jubileumi adása

           Ezredszer jelentkezzett a képernyôn a Kárpát Expressz, a Magyar Televízió határon túl élô honfitársainkkal foglalkozó közszolgálati tájékoztató műsora július 13-án, hétfôn. A Kárpát-medence politikai, gazdasági, kulturális, társadalmi folyamatairól szóló napi műsor elsô adását három éve láthatták a nézôk.
           A korunkat jellemzô, szenzációkra épülô hírtenger közepette valóban különlegesség egy kizárólag határon túli tematikával készülô napi műsor, amely ráadásul a magyar nyelvű televíziók palettáján is egyedülálló. A Kárpát Expressz újabban nem csak a Magyar Televízió képernyôjén látható, az intézmény díjmentes felajánlása nyomán, számos határon túli városi televízió és kábelrendszer veszi át és sugározza.
           „A Kárpát Expressz a maga nemében igazi kuriózum – méltatja a műsor jelentôségét Gál Emese szerkesztô-műsorvezetô, aki kezdetektôl tagja a csapatnak, majd hozzáteszi: A műsor ízét és hitelességét a határon túli tudósítók adják. Velük évente személyesen is találkozunk, az alkotók az eltelt évek alatt igazi családdá forrtak össze.”
           A szerkesztôk a hírek összeállításánál rendszerint a bôség zavarával küzdenek. A közelmúlt legfontosabb eseményei közül nagy figyelmet fordítottak az európai parlamenti választásokra, és talán a híradásaik is hozzájárultak, hogy a határon túli magyarság jó eredményeket ért el a voksolásokon. A Kárpát Expressz kiemelten foglakozik a kárpát-medencei magyarságot érintô intézkedésekkel, a szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatos anomáliákra is többször felhívta a közvélemény figyelmét.
MTV Sajtóiroda

Erdélyi ezredek a világháborúban

           Szekeres András honvéd, kisbirtokos (Gyergyóalfalu). *1899, Gyergyóalfalu. 1917 októberben vonult be a 32. h. gyalogezredhez. 1918 januárban az olasz hadszíntérre ment. Részt vett a Piave-menti nagy csatákban. 1918. október 27-én megsebesült. Az összeomlás után szerelt le. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
           Szentpéteri József honvéd, gépész (Gyergyószentmiklós). *1877, Gyergyószentmiklós. 1914. augusztus 1-jén vonult be a 22. h. gyalogezredhez. 1915 októberben az orosz frontra ment. Bobulince és Brzezány mellett harcolt. 1916 ôszén felmentést nyert. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
           Szilágyi János ôrmester, lövészmester, kisbirtokos (Gyergyócsomafalva). *1885, Gyergyócsomafalva. 1906–1909. Tényleges katonai szolgálatot teljesített a 82. közös gyalogezredben. 1914 szeptembertôl karácsonyig az orosz harctéren küzdött (Stryj, Kárpátok). Mint rokkant szerelt le 1915 júniusban. Testvérbátyja, Lajos, Albániában hôsi halált halt.
           Szilágyi József gyalogos, kisbirtokos (Gyergyócsomafalva). *1893, Gyergyócsomafalva. 1914-ben vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1914 októbertôl az orosz harctéren küzdött (Stary-Sambor). 1914. november 6-án orosz fogságba esett, ahonnan 1921. augusztus 15-én szabadult. Az oláh megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Mindkét nagyapja részt vett a szabadságharcban.
           Szilágyi József szakaszvezetô, szállodás és vendéglôs (Gyergyószentmiklós). *1894, Gyergyószentmiklós. 1914. október 14-én vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1915. június 5-tôl az orosz, román és az olasz hadszíntereken küzdött. Olika, Luck és Monte-Grappa mellett harcolt. 1918. november 4-én olasz fogságba esett. 1920. május 21-én jött haza. Kitüntetései: O1, O2 és Kcsk. Az oláh megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
           Sztojka János szakaszvezetô, kisbirtokos (Ditró). *1884, Gyergyóremete. Tényleges katonai szolgálatra 1906-ban vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 3 évig szolgált. 1914. augusztus 1-jén újra bevonult. 1914. augusztus 17-tôl az orosz és a román hadszíntereken küzdött. Halics, San, Pilica, Tarnopol, Stryj, Olika, Sósmezô és Kaszinóhíj mellett harcolt. Egyszer megsebesült. Az összeomlás után szerelt le. Kitüntetései: O1, O2, OB, Kcsk és Ferenc József jub. eé.
           Taag Alfréd ôrmester, órás és ékszerész (Gyergyószentmiklós). *1895, Kôhalom. 1913-ban vonult be önként a 2. h. gyalogezredhez. 1914. augusztus 14-én a tábori ezreddel az orosz frontra ment (Lemberg, Staniszlau, Halics). 1916. november 1-jén a Strypa folyó mellett orosz fogságba esett, ahonnan 1918. augusztus 15-én szabadult. Kitüntetései: OB, Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
           Tarisznyás Péter gyalogos, kereskedô (Ditró). *1894, Ditró. 1914. október 26-án vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1915. január 1-jén az orosz hadszíntérre ment. Részt vett a gorlicei áttörésben. 1915. május 27-én a San folyónál orosz fogságba esett. 1918. július 29-én jött haza. 1918. december 18-án szerelt le. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Testvére, Kristóf, a világháborúban szerzett sebesülése következtében 1922 február 8-án hôsi halált halt. Felesége testvére, Antal, 1915. május 27-én az orosz fronton hôsi halált halt.
           Timár János gyalogos, épület- és bútorasztalosmester (Gyergyószentmiklós). *1895, Gyergyószentmiklós. 1914. szeptember 14-én vonult be önként a 82. közös gyalogezredhez. 1914. november 23-tól az orosz és a román hadszíntereken küzdött. Krakkó, Luck és Sósmezô mellett, mint géppuskás, harcolt. 1916. június 9-én megsebesült. A forradalom kitörése után szerelt le. Kitüntetései: OB és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
           Török István tizedes, kisbirtokos (Gyergyószentmiklós). *1878, Gyergyószentmiklós. Tényleges katonai szolgálatra 1899-ben vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 3 évig szolgált. 1914-ben a mozgósításkor újra bevonult. 1914 augusztusban a 22. népf. honv. gyalogezred kötelékében az orosz frontra ment. Halics, Kolomea és Delatyn mellett harcolt. 1915. március 20-án megsebesült. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
           Vad Péter szakaszvezetô, állami útkaparó (Gyergyóalfalu). *1889, Geyrgyóalfalu. Tényleges katonai szolgálatra 1911-ben vonult be a 22. h. gy. e.-hez. Két évig szolgált. 1914. augusztus 1-jén újra bevonult. 1914. augusztus 20-tól az orosz, román és az olasz hadszíntereken küzdött. Halics, Staniszlau, Uzsok, Piave és Sósmezô mellett harcolt. Egyszer sebesült. Az összeomláskor szerelt le. Kitüntetései: O2, OB és Kcsk. Testvére, Péter, az orosz fronton eltűnt.
           Ványolós András gyalogos, kisbirtokos (Ditró). *1881, Ditró. 1915. január 15-én vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1915 májusban az orosz frontra ment. Lublin, Stryj, Halics, Olika és San mellett harcolt. Egyszer sebesült. 1916. június 6-án orosz fogságba esett. 1918 ôszén jött haza. Kitüntetése: OB. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Sógora, Kompót Lôrinc, az orosz harctéren eltűnt.

Esterházy János-zarándoklat

           2005 óta a Lakiteleki Népfôiskola, a Mindszenty Alapítvány és a Keresztény Élet című katolikus hetilap évente szervezi a Kárpát-medence színtű középiskolai történelmi vetélkedôket, melyeken kezdettôl erdélyi középiskolák is versenyeznek. Idén Gróf Esterházy János és kora volt a vetélkedô témája. A 64 négytagú csapat közül a Gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Károly Teológiai Líceum diákjai a második helyezést érték el. Az elsô nyolc helyezés csapatait (három diák+ felkészítô tanár) Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke 2009. július 6-a és 9-e között egy felvidéki zarándoklatra hívta meg, melynek során az autóbuszos zarándokok megtekinthették a felvidéki politikus életszínterét. Gróf Esterházy János 1951. március 14-én született Nyitraújlakon. A Trianon utáni Csehszlovákiában az Országos Keresztény Szocialista Párt, az Érsekújváron megalakult (1936) Egyesült Magyar Párt, majd az általa alapított (1938) Szlovenszkói Magyar Párt elnökeként védte a felvidéki magyarság és más ottani kisebbségek jogait, amiért szenvednie kellett.
           Pozsony felszabadítása után a szovjet hatóságok internálták, de 12 nap után szabadlábra helyezték. Utána a helyi ideiglenes szlovák kormány képviselôjével, Gusztav Husakkal tárgyalt, ahol szóvá tette a magyarok üldözését. Gusztav Husak utasítására letartóztatták, és átadták a szovjet titkosszolgálatnak. Egy évig a moszkvai Ljubljankában tartották fogva. Koholt vádak alapján tíz év kényszermunkára ítélték, és elküldték Szibériába. A szlovák Nemzeti Bíróság 1947. szeptember 16-án halálra ítélte a fasizmussal való együttműködése miatt. A szovjet hatóságok 1949-ben kiadták a csehszlovák hatóságoknak. Elnöki kegyelemben részesült, és életfogytiglani börtönbüntetést kapott. Külsô segítséggel alkalma lett volna megszökni, de ezt elutasította, mondván, hogy ô nem bűnös, tehát nincs miért szöknie. Az 1955-ös általános amnesztia során a büntetését 25 évre csökkentették, de ebbe nem számították be a szovjet fogságban eltöltött idôt. Csehszlovákia majdnem minden börtönében raboskodott, míg 1957. március 8-án a morvaországi Mírov börtönében meghalt. A börtönparancsnok nem adta ki a hamvait a családnak.
           Gróf Esterházy János római katolikus politikus mély keresztény lelkülettel küzdött az elnyomottakért, és viselte a neki igazságtalanul kiszabott börtönbüntetést, ezzel a mélyen keresztény életformájával kiérdemelte a magyarság és minden jóérzésű ember tiszteletét és megbecsülését. A Lakitelekrôl Felvidékre, Olmützbe, Majd Prágába utazó 50 fôt számláló zarándokcsapat élén Lezsák Sándor, a Magyar Köztársaság Parlamentjének nevében, a területileg illetékes olmützi érsekségen letette a zarándokok azon kérését, hogy az érsekség tegye meg Gróf Eszterházy János boldoggá avatásához az elôzetes, de szükséges lépéseket. A Kárpát-medencei összetételű imádságos, fiatal zarándokcsapat könynyekig meghatotta a küldöttséget fogadó és minden támogatását ígérô olmützi segédpüspököt, aki beszédében elmondta: a magyar diákokból, tanárokból, lelkipásztorokból és politikusokból álló zarándokcsapat egész Európa számára példát adott arra, hogyan kell felfedezni és megbecsülni a nemzet és az egyház nagy bajnokait.
Baróti László-Sándor


                     Sport

Fogathajtás
A kecskeméti világbajnokságra készülnek a fogathajtók

           Az augusztus 17–23. közötti idôszakban Magyarországon, Kecskeméten rendezik a 2009-es évi kettes fogathajtó- világbajnokságot. A kétévente sorra kerülô rangos megmérettetésen felvonul a világ fogathajtóinak színe-java. Az idei világbajnokságon a romániai fogathajtók is jelen lesznek. Kelemen Attila szövetségi kapitány korábbi nyilatkozata szerint biztosra vehetô, hogy az országot képviselô fogathajtó-válogatott tagja lesz a gyergyóalfalvi Pál Attila. A Hipogrif SK háromszoros országos bajnok hajtójával az idei idény történéseirôl, illetve a közelgô világbajnokságról beszélgettünk.
           – Május elején Magyarországon, Fábiánsebestyénben versenyeztél …
           – Idén a fábiánsebestyéni megmérettetés volt az elsô nemzetközi színre lépésünk. A magyarországi hajtóknak egyben az országos bajnokság elsô fordulójának is számított a verseny. Ugyanakkor az idei világbajnokságra való tekintettel a magyarországiak számára részben ezen a versenyen dôlt el, hogy kik képviselik az országot. Ez után a verseny után következett a magyarországi Vecsésen lezajlott megmérettetés, amelynek eredményei alapján vált véglegessé a világbajnokságon induló magyar válogatott. Magyarország, rendezôként, összesen kilenc fogatot indíthat a világbajnokságon. A csapatversenyen három hajtó képviselheti a rendezô országot, ezenkívül hat fogat indulhat az egyéni viadalon.
           – Fábiánsebestyén után következett a román bajnokság elsô fordulója…
           – Marosvásárhelyen rendezték az országos bajnokság elsô fordulóját, majd ezután szintén Magyarországon, a kisbér-ászári nemzetközi versenyen vettem részt.
           – Tapasztalatod szerint, növekedett a romániai bajnokság színvonala?
           – A romániai bajnokságban a jelenlegi elsô hat fogat nagyot fejlôdött. Most már kimondottan nagy a harc. Hat-hét fogat készül a világbajnokságra. Eddig alig lehetett két olyan fogatot találni, amelyeket ki lehetett küldeni a világbajnokságra, hogy az országot tisztességesen képviseljék. Elmondható, hogy mára kiélezôdött a harc, már ami a válogatottba kerülést illeti. Kijelenthetô, hogy létezik hat olyan fogat a romániai bajnokságban, amelyek közül bármelyik helyt tud állni egy világversenyen.
           – A kisbér-ászári verseny rangosabb volt, mint a fábiánsebestyéni?
           – Igen. A dunántúli versenyen kilenc nemzet képviseltette magát, összesen 25 fogathajtó indult. A magyarországiak közül a két korábban említett versenyen, a legjobb tizenöt között végzett hajtó számára kötelezô volt az indulás ezen a versenyen. A magyarországiakon kívül még többek között cseh, szlovák, svéd, szlovén, finn, osztrák és romániai színeket képviselô fogatok indultak.
           – Az elsô országos bajnoki forduló után sikeresen szerepeltél a kisbér-ászári megmérettetésen is…
           – Nem kis örömömre sikerült megnyernem a dunántúli versenyt. Nehéz viadal volt. Amikor megérkeztünk, heves esô fogadott, s szinte végig esôs idô volt. A díjhajtás során szerencsésebbek voltak azok a hajtók, akik a délelôtt folyamán indultak, hisz néhány órára kisütött a nap. Jómagam délután, esôs idôben versenyeztem, s közvetlenül elôttem Lázár Vilmos, a többszörös világbajnok ment végig a pályán. A szakértôk azt mondják, hogy az a legrosszabb, amikor egy világbajnok után indul az ember, hisz a bírók egészen másként néznek, pontoznak egy világbajnokot, mint egy kevésbé ismert hajtót. A szakadó esôben lezajlott elsô napi versenyen a lovaim reményen felül teljesítettek. A díjhajtás során az elengedettség, a könynyedség a lényeg, továbbá az, hogy a lovak lazán mozogjanak. A lovak nedves, felázott talajon nem tudnak optimálisan mozogni, nem tudnak olyan biztosan lépni, mint szárazon. Másnap volt a maratonhajtás. A lovaknak legrosszabb a párás levegô, mert ilyenkor feltelik a tüdejük, és nem kap szervezetük rendesen oxigént. Sokkal fáradékonyabbak ilyenkor a lovak. Látva ezt, a szervezôk lerövidítették a szakaszokat, de viszont az akadályok ugyanolyan nehezek maradtak. Az oszlopok tetejére 23 verôlabdát helyeztek. Ha egy labda leesik, akkor két hibapont, ami tíz másodperc levonást jelent. Volt olyan akadály, amelyben nyolc verôlabda volt, tehát nagyon pontosan kellett hajtani. Egy labdát levertem, így a maratonon hátracsúsztam az ötödik helyre. Különben a magyarországiaknak sem sikerült a maraton, hisz Lázár Vilmos is két labdát vert le, s technikai problémái is adódtak. Két nap után, összetettben a második helyen álltam. A harmadik, utolsó versenynapon utánam egy finnországi hajtó indult. Az akadályhajtásban az indulási sorrendet a két nap utáni összetett állás szerint alakítják, mégpedig úgy, hogy az utolsó indul elsôként és így tovább. A két nap utáni elsô utolsóként indulhat. Ez egy szempontból jó, másfelôl rossz. Ebben az esetben a felázott talajt keményen felvágták az elsôk között induló fogatok, tehát ez is gondot jelentett, de sikerült hibapont nélkül végigmennem a pályán. Amint említettem, következett a finn versenyzô, de leütött három labdát, és az alapidôbôl is kiment, végül az ötödik helyen zárta a versenyt.
           – Július elején újabb országos bajnoki fordulót rendeztek, amelyen nem vettél részt. Miért?
           – Amikor a lovak a kimerülés határáig teljesítenek, akkor a regenerálódásukhoz szükséges egy legalább kéthetes idôszak. Fontos, hogy agyilag és fizikailag is jöjjenek helyre. Nagyon fárasztó ugyanis az utazás, az idegen környezet. Ha elmegyünk a Beszterce-Naszód megyében megrendezett második országos bajnoki fordulóra, akkor nem biztos, hogy a lovak ugyanolyan formában versenyeztek volna, mint egy héttel korábban. A lovakon kívül hajtónak, segédhajtónak, s a csapat többi tagjának is szüksége van a pihenésre. Az az igazság, hogy sajnáltam is a lovakat. A másik dolog, hogy az egyhetes esô erôsen kivette a csapat energiáját, és nem igazán volt hangulat egy újabb versenyhez.
           – Indulsz-e a július végére tervezett sepsiszentkirályi országos bajnoki fordulón?
           – Az idény elején elterveztük, hogy indulok. A következô bajnoki fordulóval kapcsolatosan azonban olyan híreket hallottunk, hogy talán nem szervezik meg a versenyt. Ez az információ még nem hivatalos, s remélem, hogy nem is igazolódik be.
           – Augusztusban következik a világbajnokság…
           – Már tavaly elkezdtük a felkészülést az idei világbajnokságra. Idôközben sikerült új felszerelést, új díjhajtókocsit vásárolnunk. Ezenkívül beszereztünk maraton- és díjhajtó szerszámokat is. Mindez nagyon sok pénzbe került. Az év elején meg kellett szokjam a hintót, be kellett állítani a hámokat. Úgy érzem, hogy a fábiánsebestyéni versenyen való jobb szereplés is azon múlott, hogy még nem volt minden megfelelôen beállítva. A lovaknak is új volt minden. Azóta folyamatosan azon dolgozunk, hogy augusztusra minden rendben legyen. Augusztus 17-én, hétfôn lesz a fogatok fogadása. Terveink szerint egy héttel korábban már kiutazunk Kecskemét környékére, hogy a lovak is szokják a levegôváltozást, továbbá legyen idejük kipihenni az utazás utáni fáradtságot. Ugyanakkor a pályát is meg kell szokják, mert ott homokos a talaj, tehát nem annyira szilárd, mint mondjuk itthon. Egyébként augusztus elsejéig lehet benevezni a világbajnokságra, s majd azután derül ki, hogy hány nemzet fogathajtója indul.
           – Véglegesítôdött-e a romániai válogatott?
           – Kelemen Attila szövetségi kapitány azt mondta, hogy augusztus elsejéig kialakul a keret, de addig lehetnek változások. Nyilatkozata szerint biztos, hogy Rákóczi Gergô és jómagam a válogatott tagjai leszünk, a harmadik helyre még három fogat pályázik.
           – Mi a célkitűzésed az idei világbajnokságon?
           – Mindenképp olyat szeretnék produkálni, mint a kisbér-ászári megmérettetésen, tehát szeretném, ha minél jobban sikerülne a világbajnokság. Mindenképp a legjobb 15 fogat közé szeretnék kerülni. Általában 50–60 fogat indul a világbajnokságon, s az elsô húsz fogat tartozik az élmezônyhöz.
           – A világbajnokság után befejezôdik az országos bajnokság is…
           – Az idei országos bajnoki döntôre Marosvásárhelyen kerül sor szeptemberben. Itt már kötelezô a jelenlét.
           – Úgy hírlik, hogy közben edzôként is dolgozol…
           – Igen, így van. Tavaly tavasszal a Krigel SK hajtójával, Bajkó Tiborral kezdtünk el közösen dolgozni. Nagyon örülök, mert a közös munkának vannak eredményei. Úgy néz ki, hogy Bajkó Tibor lesz a harmadik hajtó, aki részt vehet az augusztusi világbajnokságon. Nagyon jók a lovai, nagyon jól összeállt a fogata. Vannak még kisebb hibái, amelyeket a nemzetközi versenyek során ki lehet küszöbölni. Úgy érzem, hogy Romániában az elsô három fogat között van. Nem kizárt tehát, hogy két gyergyói és egy szatmári illetôségű hajtó képviseli majd Romániát a kecskeméti világbajnokságon. Augusztus elsejéig Tibor még egy lovat kell minôsítsen. Az a szabály, hogy a világbajnokság elôtt mindenik ló minôsítést kell szerezzen, ezt fôleg nemzetközi versenyen lehet elérni. Az utolsó minôsítô versenyre Szilvásváradon kerül sor a július 17–19. közötti idôszakban, s ezen a megmérettetésen indulni fog Bajkó Tibor.
           – Mi a célkitűzésed az idei országos bajnokságon?
           – Ezen ôszintén szólva nem is nagyon gondolkodtam, mert idén fôként a világbajnokságra összpontosítunk. Ezért is indultam a magyarországi versenyeken. Úgy beszéltük, hogy itthon, ha el tudunk menni a versenyekre, s azokon összejön a jó szereplés, akkor esély van az országos bajnoki címre. Amennyiben ez nem sikerül, akkor reméljük, az augusztusi világbajnokság, az eredményeket illetôen, kárpótolja az idei versenyévet.

Hírek a körversenyrôl

           * Székelyföld Kerékpáros Körversenyének idei, harmadik kiírásán (augusztus 6–9.) a korábbi évekhez képest hat versenyzô helyett nyolcat lehet nevezni. A szervezôk 14 országbeli klubbal állnak kapcsolatban. Eddig 11 csapat erôsítette meg a részvételi szándékát. A tavalyi csapatösszetett-gyôztes AC Sparta Praha mellett két bolgár (Hemus-1986-Troyan, Cycling Club Bourgas), két görög (Heraklion Nessebar, Team Wordofbike.gr), a török válogatott, egy szlovák (CK Banska Bystrica Region), egy izraeli (Tel-Aviv Cycling Club), egy román (Delma 2003) és egy magyar csapat (Betonexpressz 2000-Limonta) lesz Székelyföld vendége. A tizenegyedik csapat a körverseny házigazdája, a csíkszeredai Tusnád Cycling Team.
           * A török válogatott színeiben ismét Székelyföld Kerékpáros Körversenyének vendége lesz Kamal Kücükbay, a tavalyi verseny egyik kulcsfigurája, aki az elmúlt évben összetettben a nyolcadik helyen végzett 2:08 perc hátránnyal, a hegyimenôk versenyében pedig, a magyar Ivanics Gergely mögött, az elôkelô második helyen ért célba.
           * Négy résztvevô alakulat máris elküldte csapat névsorát a kerékpáros körversenyre. A tavalyi megmérettetésen is részt vevô török válogatott és a román Delma 2003 csapata mellett a bolgár Bourgas és a besztercebányai Region is nyolc fôt nevezett a versenyre. A kerékpársport kedvelôi a Bourgas színeiben hat bolgár versenyzô – Angelov, Evstatiev, Hristov, Popov, Yordanov, Panayotov – mellett a francia Cauquilt és az észt Tombakot is láthatják.
           A CK Banska Bystrica Region nyolc szlovák kerékpározóval (Frano, Palcak, Canecky, Kosut, Glajza, Zrelica, Haring, Masny) érkezik. A török válogatott tagjai a következôk: Sayar, Kal, Marmara, Türkcetin, Özdemir, Akdilek, Mutlu és Kücükbay.
           A medgidiai Delma 2003, melynek edzôje a legendás Romănescu Mircea, egyetlen román versenyzôt sem nevezett. A körversenyen az alakulatot három moldáv (Tvetcov, Braico, Cioban), három ukrán (Nikolenko, Kaniuk, Zabava) és két albán versenyzô (Banushi, Sufaj) képviseli.

Motorsport
Kelet-Európa legjobbjai terepmotorokon

           Kelet-Európa legjobbjait láthatjuk ezen a hét végén a gyergyószárhegyi terepmotorversenyen. Itt kerül sor a kelet-európai enduróbajnokság újabb futamára. Ez lesz a környék legjelentôsebb sporteseménye 2009-ben.
           Gyergyószárhegyre közel 100 enduróversenyzôt várnak július 18-án és 19-én. A kelet-európai enduróbajnokság harmadik futamára a romániai mezônyön kívül Törökország, Bulgária, Magyarország és Görögörszág legjobb terepmotorosai neveztek be. Ez azonban néhány nappal a start elôtt nem jelent végleges számot, a versenyig hátralévô napokban további versenyzôk nevezését várják a szervezôk. Az azonban már biztos, hogy a görög endurósok itt lesznek, ez pedig a verseny magas színvonalára jelent majd garanciát. A görög enduró ugyanis a világ élmezônyéhez tartozik. A pálya igencsak változatos, és nehéz feladatot jelent majd a résztvevôknek. Az A-, B- és Euro-kategóriában egy kör 45 kilométert jelent. Ez a táv magába foglal 1500 méter krossztesztet, 4500 méternyi endurótesztet és 700 méter extrémtesztet is. Ezt pedig négyszer kell megtenniük a motorosok, ami összességében 220 kilométer kemény száguldást jelent. A C-kategóriának, vagyis az amatôröknek, viszonylag könynyebb lesz a feladata, ôk könynyített pályán, mintegy 40 kilométert haladnak majd körönként, vagyis 160 kilométer vár majd rájuk. A szárhegyi motorpályáról szombaton délelôtt 10 órakor, illetve vasárnap reggel 9 órakor rajtoló mezôny a Pricske és a Tatárdomb érintésével köröz, majd a körök teljesítése után ugyanitt érnek célba is.
           A nézôk szempontjából kevésbé látványos, de a hazai enduró szempontjából rendkívül fontos vetülete is lesz a versenynek. Megfigyelôként jelen lesz a Nemzetközi Enduro Szövetség illetékese is. Ha a nemzetközi szövetség képviselôje a látottakkal elégedett lesz, két év múlva világbajnoki futam lehet Gyergyószárhegyen.
           Július 15-én, szerdán Gábor László szervezô tartott sajtótájékoztatót az eseménnyel kapcsolatosan.
           Gábor László: – A megmérettetés a versenyzôk számára ismeretlen terepen zajlik, a pályának vannak érdekes szakaszai. A hangosbemondó révén az érdeklôdôk tájékoztatva lesznek, hogy hol érdemes állni a minél jobb láthatóság végett. A nemzetközi szövetség megfigyelôje Görögországból érkezik, az ô feladata lesz a kijelölt pálya hitelesítése. Szinte biztos, hogy ötnél több görög versenyzô indul a versenyen. Róluk tudni kell, hogy az európai elithez tartoznak. Magyarországról Kátai Péter és csapata érkezik, továbbá török és bolgár versenyzôk is rajthoz állnak. Nem biztos, hogy a macedónok eljönnek, mert a korábbi két futamon sem voltak jelen. A szombaton délelôtt kezdôdô futamon 70–100 között lesz a versenyzôk száma, a díjátadásra vasárnap, július 19-én este 18–19 óra között kerül sor. A pálya nehézségi fokát egy májusi, görögországi versenyen látottak szerint alakítottuk ki. A motorosok legkevesebb 6 órát lesznek nyeregben. Az egész lényege a motorozás, a tájékozodás és az összpontosítás. Közel 30 ezer eurót tesz ki a verseny összköltsége, ez a verseny egyben az országos bajnokság elsô futamának is számít. Felkérem a gyergyószentmiklósi részen a Nyír közelében kirándulókat, hogy szombaton és vasárnap legyenek óvatosak a Kürücök felé vezetô úton, mert a verseny útvonalának egy része az említett helyen halad át. A verseny fôtámogatója a Hargita Gyöngye, a megyei tanács, a szárhegyi tanács és a helyi vállalkozók.

Jégkorong/ Gyermekek
Táboroznak a kishokisok

           * A Gyergyócsomafalvi Délhegy SE jégkorongcsapatának két kapusa, a július 19–25. közötti idôszakban kapusok számára szervezett nyári táborban vesz részt. Az edzésekkel egybekötött táborozás során két híres szlovák edzô, nevezetesen Jan Filc és Rudolf Jurcenko irányítja a szakmai munkát. A kiutazás támogatói: Hargita Megye Tanácsa, a Délhegy SE és a szülôk.
           * Bukac Jégkorong Tábor. A Délhegy SE három U12–14-es korosztályú jégkorongozója, nevezetesen Bege Csaba, Bege Tamás és Köllô Loránd részt vesz a július 19–24. közötti idôszakban a csehországi Bukac Táborban. A tábor irányítója Ludek Bukac, a híres cseh edzô. A csehországi táborozáson még részt vesz három U14-es korosztályú játékos, nevezetesen Barabás Ottó, Ferencz Levente és Ivácson Roland. Támogatók: Communitas Alapítvány, Délhegy SE és a szülôk.
           * Korisuli. A Délhegy SE korcsolyákra 1400 lej értékű pályázatot nyert Hargita Megye Tanácsától a Korisuliban induló gyermekek számára. A Délhegy SE a nyújtott támogatás kapcsán ezúton is köszönetét fejezi ki Hargita Megye Tanácsának.
           * Lendület Jégkorong Tábort tartanak a július 13–17. közötti idôszakban Gyergyószentmiklóson. A Lendület SE vezetôsége a Gyergyószentmiklós Megyei Jogú Város által nyújtott támogatásért ezúton is köszönetét fejezi ki. A kisjégkorongozók gyergyószentmiklósi táborozásának további támogatói a lelkes szülôk voltak. Köszönet hozzáállásukért!
           A fentiekrôl Farkas Csaba tanár-edzô tájékoztatott.

Atlétika
Székely szupermaraton augusztusban

           Idén augusztus 2-án kerül sor az immár hagyományos, nagy érdeklôdésnek örvendô Tusnád Ásványvíz – Székely szupermaratonra. A 8. alkalommal sorra kerülô futóversenyt Csíkszereda Önkormányzata és Polgármesteri Hivatala, Hargita Megye Sportigazgatósága, a Megyei Szabadidôsport Szövetség és a Csíki Sportegylet szervezi. Az augusztus 2-án reggel 9 órakor kezdôdô verseny rajtja Csíkszereda központjában, a Szabadság téren lesz.
           A 46 km-es táv útvonala: Csíkszereda – Csíkszentkirály – Szentmárton – Kozmás – Tusnád – Verebes – Csatószeg – Szentsimon – Szentimre – Csíkszentkirály – Csíkszereda. Az ellenôrzô, illetve váltó pontok 11,5 kilométerenként találhatók. A versenyre egyénileg vagy a 4x11,5 km-es váltó tagjaként lehet benevezni. A versenyre csak azok nevezhetnek be, akik 2009. július 31-ig betöltötték a 14. életévüket, és akik elismerik és elfogadják a versenyszabályzatot. Beiratkozni személyazonossági igazolvány alapján lehet, a versenyzôk „saját felelôsségre” állnak rajthoz, ennek érdekében nyilatkozatot kell kitölteni, és eljuttatni a szervezôkhöz augusztus 1-ig. Benevezési űrlap igényelhetô a Megyei Sportigazgatóság Hôsök utca 7. szám alatti székhelyén, vagy faxon, a 0266/371.772-es és 0266/371.278-as telefonszámokon, illetve letölthetô a www.dsjhr. ro vagy a www.szereda.ro honlapokról. Ugyanakkor a versenybíróságnak orvosi bizonylatot kell leadni, amibôl kiderül, hogy az illetô sportoló egészséges. A korcsoportokat a versenyzôk életkorának összeadásával alakítják ki. A vegyes összetételű váltók (nôi és férfi) a férfi csoportnál versenyeznek. Csak azok versenyezhetnek, akik 2007. július 31-ig betöltötték a 14. életévüket, és elfogadják a versenyszabályzatot.
           Benevezési határidô: augusztus 1., péntek.

Atlétika
Szentgyörgy Félmaraton

           Akárcsak az elmúlt esztendôkben, az egyéni viadal (21 097,5 m) mellett idén (július 25-én, szombaton) is lesz váltóverseny (3x7032,5 m) – a csapatok összetétele nincs szabályhoz kötve, így egy váltón belül lehetnek férfiak és nôk egyaránt, korosztálytól függetlenül –, továbbá lesz görkorcsolya-vetélkedô egyéniben vagy váltóban is, és nem maradhat el a mikromaraton (420,19 m) sem óvodások, illetve kisiskolások részére. A verseny korosztályai: 12–15, 16–19, 20–29, 30–39, 40–49, 50–59 év között, illetve 60 év felett (külön a férfiaknál és külön a nôknél). A félmaratonra jelentkezni a verseny napján lehet 8 és 9.15 óra között a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház elôtti titkárságon, a nevezési díj a félmaratonra személyenként 10 lej, a mikromaratonra 3 lej. A mezôny elôreláthatólag 9.30 órakor rajtol el a színház elôl (közös start lesz az egyéni versenyzôknek, a váltóknak és görkorisoknak). A legkisebb szaladók valamivel késôbb, háromnegyed tízkor vágnak neki a mikromaratonnak. Az esemény szervezôinek tájékoztatása szerint a 3,2, 7, 10,2, 14 és 17,2 km-nél lesznek frissítô pontok. További információkért forduljanak Csutak Tamáshoz, és hívják a 0267/351. 640-es, a 0367/401.983-as, 0746/ 012.526-os, 0763/666.614-es telefonszámot. A félmaraton támogatója Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala, a Kovászna Megyei Tanács és a Kovászna Megyei Sportigazgatóság. Az esemény szervezôje a sepsiszentgyörgyi Gáll Lajos Futókör. Az idei verseny sorrendben a 7. kiírás lesz.

Jégkorong
Alakul a brassóiak játékoskerete

           Ebben az idôszakban zajlik a brassói jégkorongcsapat játékoskeretének kialakítása. A Brassói Fenestela 68 MSC jégkorongklub internetes honlapján megjelentek szerint mostanig a következô játékosokat igazolták a Cenk alatti együtteshez.
           Kapusok: Balázs Csaba, Fülöp Rajmond és Balázs Csongor. Hátvédek: Nagy Csaba, Laczkó Attila, Botos Vlad, Laczkó D. Levente, Pál Ferenc, Pál Zsombor és Szôgyör Zoltán. Csatárok: Tankó Attila, Zerkula Zsolt, Imecs Attila, Elekes Levente, Kertész Zoltán, Gergely Attila, Szôcs Botond, Kovács László, Sikó Szilárd, Antal Zsombor, Kopacz Zsolt és Szabó Hunor.
           A hírek szerint a következô bajnoki idény kezdetéig nem kizárt, hogy további hazai és külföldi jégkorongozók csatlakoznak az ismertetett játékoskerethez. Amint az látható, a brassóiak keretében, a fiatalok mellett, rutinos játékosok is helyet kaptak, tehát egyik hazai és külföldi csapat számára sem lesz könnyű feladat a Cenk alatti egyesület legyôzése.
           * * *
           Július 15-én, szerdán Tunéziába utazott a román bajnok Csíkszeredai Sportklub jégkorongcsapata. Ábrahám Elôd, a Sportklub igazgatója sajtónyilatkozatában közölte, hogy a küldöttséget Cseke Szilárd aligazgató vezeti, és az edzôtábor költségeit szponzori pénzekbôl fizetik. Íme az elutazott játékosok névsora: Antal István, Antal László, Bálint Attila, Bíró Tamás Áron, Dávid Attila, Fülöp Róbert, Hozó Levente, János Imre, Kánya Attila, Kósa Endre, Kovács Norbert, Moldován-Horvát Ervin, Molnár Zsolt, Papp Szabolcs Tibor, Péter Róbert, Ruczuj Gellért, Sprencz István, ştefan Bogdan Andrei, Szôcs Szabolcs, Virág Csanád, Zsók Levente és Sprencz Tamás. Csapatvezetôk és edzôk: Cseke Szilárd, Gál Sándor, Hodos László, dr. Bachner István és Nagy László.

Kerékpározás
Amatôrverseny

           Az amatôrök számára is szerveznek kerékpárversenyt Csíkszeredában, az augusztus 6–9. között sorra kerülô Székelyföldi Kerékpáros Körverseny alkalmából.
           Az amatôrversenyt több korcsoport számára írták ki: 14 éven aluliak, 18 éven aluliak, illetve a 40 év feletti versenyzôk is rajthoz állhatnak. A vetélkedôn lányok és fiúk is indulhatnak. A verseny két próbából áll: egyéni idôfutam és kritériumverseny. Sor kerül a csapatversenyre is, mely nyílt, nincs korhatár (itt indulhatnak a 19–40 év közöttiek is) –, és 3 fôs csoportok jelentkezhetnek. Az amatôrverseny 2009. augusztus 8-án, szombaton délelôtt 10 órakor kezdôdik. Iratkozni, benevezni elôzetesen a 0745/ 981.888-as telefonszámon, vagy a verseny napján a helyszínen lehet. A profik vetélkedôjére, az idei Székely Kerékpáros Körversenyre 2009. augusztus 6–9. között kerül sor – Csíkszereda Önkormányzata, a Csíki Sportegylet és a Hargita Megyei Sportigazgatóság szervezésében. A nemzetközi verseny társszervezôi Hargita és Kovászna Megye Önkormányzata, valamint Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Székelyudvarhely és Gyergyószentmiklós önkormányzatai. Az elôzetes hírek szerint a Sportklub TV élô közvetítések révén számol majd be az idei Székelyföldi Kerékpáros Körversenyrôl.
A sportrovatot szerkeszti: Rokaly Zsolt


                     Kisasszony
A 4 legsúlyosabb strandbetegség tünetei

           A természetes vizek hemzsegnek a baktériumoktól, de még a strandok klórozott vizeiben is rengeteg kórokozó található. Egy részük ártalmatlan, azonban a higiéniai szabályokat figyelmen kívül hagyó fürdôzôk számtalan veszélyes baktériumot vihetnek a vízbe.
           A nedves közeg ideális a baktériumok szaporodásához. Amikor a medencébe kerülnek, gyors osztódásba kezdenek a kellemes környezetben, így nem csak annyi fertôzhet meg, ami már bekerült a vízbe.
           A nyilvános zuhany nem azért van, hogy a klórt mosd le a testedrôl. Használd minden alkalommal, mielôtt vízbe mennél! Ha ezt minden fürdôzô megtenné, a legtöbb fertôzés elkerülhetô lenne.
           Staphilococcus
           Az egyik legveszélyesebb, strandon összeszedhetô baktérium. Súlyos bôrbetegségeket is okozhat, de általánosabb a nôi hüvely Staphilococcus okozta bakteriális fertôzése. A kellemetlen kórokozó hatására azonban súlyos fájdalmakkal járó húgyúti fertôzést is kaphatsz: ilyen esetben mindenképpen fordulj orvoshoz, különösen, mivel a bakteriális fertôzés tünetei nagyon hasonlóak lehetnek a hüvelygombáéhoz.
           A Staphilococcus baktérium jelenléte összefügg a tampont használó nôknél elôforduló toxikus sokk szindrómával is, ami magas lázzal, hányással, hasmenéssel járó, sokkos roham. Ha tampont használsz, minden fürdés után cseréld, de figyelj, hogy elôtte alaposan mosd meg a kezed. A legjobb, ha van nálad fertôtlenítô kendô, és ezzel is áttörlöd a kezed. Megfelelô tisztálkodással, gyakori kézmosással a fertôzés könnyen megelôzhetô.
           Candida
           Az emberi szervezetben természetesen is megtalálható Candida albicans súlyos betegségeket okozhat. Ez a kórokozó tested különbözô részeit támadhatja meg, makacs, nehezen megszüntethetô panaszokat okozva leggyakrabban a lábon, a karon vagy a nemi szerveken.
           A nôknek minden bizonnyal a hüvelygomba okozza a legtöbb bosszúságot, azonban tested többi részére sem árt odafigyelned, mert a bôr vagy a láb gombásodása is okozhat visszatérô hüvelygombát. Fürdéskor ugyanis egyes testrészeid között költözködhetnek a kórokozók, különösen, ha a zuhanyzásnál jobban szereted a pihentetô fürdôt. Vizes testedet pedig feltétlenül töröld alaposan szárazra, különös tekintettel a lábadra! A lábgomba leghívogatóbb közege ugyanis az ujjak között megmaradt nedvesség. Intim részeidre használj külön törülközôt. Ha szeretnéd magad hosszan áztatni, kádfürdô elôtt gyorsan zuhanyozz le, hogy tiszta testtel merülhess a habokba.
           Tünetek:
           – Fehér foltok a bôrön, amik napozás hatására sem szűnnek meg.
           – Erôteljes bôrviszketés, ami különösen a hajlatokban jelentkezhet.
           – A lábköröm megrepedezik, lemezesen szétválik.
           Papilloma virus
           A rettegett humán papilloma vírust bizony strandon is elkaphatod! A víz remek közvetítô csatorna a nemi szervek kórokozói számára is, melyek közül a papilloma vírus az egyik legveszélyesebb. Elkerülheted, ha vigyázol egészségi állapotodra, és nem hagyod, hogy immunrendszered meggyengüljön. A legbiztosabb módszer azonban az alapos tisztálkodás, úgyhogy válassz megbízható strandot!
           Ha tartasz attól, hogy megfertôzôdtél, keresd fel nôgyógyászod, és kérj HPV-szűrést! Bár jellemzôen inkább nemi úton terjed a vírus, jobb az elôvigyázatosság. A betegségnek konkrét tünete nincs, ha megfertôzôdtél, könynyen lehet, hogy egy év alatt szervezeted legyôzi a vírust, de szövôdményként akár méhnyakrákot is okozhat.
           Ha megfertôzôdtél, partnered is feltétlenül keressen fel orvost, hogy a viszszafertôzés kockázatát kizárhassátok.
           Coli baktérium
           Természetes strandok gyakori kórokozója. Hasmenést, hányást okoz, amit pár nap alatt ki lehet heverni. Alsó húgyúti fertôzéseket is okozhat, fôként nôknél, ilyen esetben antibiotikumos kezelés ajánlott, bôséges folyadékbevitel kíséretében.
           Tünetek:
           – Fájdalmas vizelés.
           – Vérrel pettyezett vizelet.
           – Szúró, égô fájdalom.
           – Állandó vizelési inger.
           A legegyszerűbben úgy védekezhetsz a Coli baktérium ellen, ha beépíted étrendedbe a vörösáfonyát: a gyümölcs hatóanyagai megakadályozzák, hogy a baktérium megtámadja a húgyúti vezetékeket.

Tepsis gomba

           Hozzávalók: 80 dkg burgonya, 40 dkg csiperkegomba, de más gombaféle is kiváló, 1 fej hagyma, 3 gerezd fokhagyma, 4 dkg vaj, fél citrom leve, 1 csokor petrezselyem, olaj, só, bors.
           Elkészítés: A burgonyát meghámozzuk, megmossuk, kb. 3 mm vastagon felszeleteljük. Tepsiben elrendezzük, olajjal meglocsoljuk, és forró sütôben ropogós pirosra sütjük. Közben megforrósított olajon üvegesre pároljuk a kockára vágott hagymát. Hozzáadjuk a megtisztított, felszeletelt csiperkegombát. Sóval, borssal ízesítjük, és fedô alatt megpároljuk. Citromlével, apróra vágott petrezselyemmel fűszerezzük. Az elkészült sült burgonyához hozzákeverjük a párolt gombát, ha szükséges, utánaízesítjük. Kitálaljuk, és rámorzsoljuk a vajat. Friss fejes salátát kínálunk hozzá.

                     Egészség

Legendák a jótékony bazsalikomról

           (folytatás az elôzô lapszámból)
           A több nyelven is hasonló hangzású bazsalikom elnevezés egyébként Arisztotelésztôl ered, aki 'bazilikon'-nak keresztelte a növényt. A szó annyit jelent: királyi. Az ókori görögök a bazsalikomot a növények királyának tartották. Ennek hátterében az áll, hogy bazsalikom a görög királyok felszenteléséhez használt olaj elengedhetetlen hozzávalója volt. Bár a római orvos, Pliniusz is olyan kígyóként írta le a bazsalikomot, amelynek a fején lévô fehér foltok koronára emlékeztetnek, ezzel a metaforával nem a tiszteletreméltó elôkelôségek sorába emelte a növényt. Sôt az is meggyôzôdése volt, ha a bazsalikomra egy kôvel ráütnek, skorpióvá változik. Az ókori Görögország és Róma orvosai annak ellenére, hogy ismerték a bazsalikom jótékony hatásait, az ellenségeskedés és a téboly szimbólumaként tekintettek rá. Úgy hitték, a bazsalikom csakis akkor terem, ha magját szitkok közepette vetik el.
           Szentséges bazsalikom
           Ezzel szemben a bazsalikom ôshazájában, Indiában a növényt ma is vallásos tisztelet övezi. A hinduk Krisna és Vishnu istenségeknek szentelték. Szerintük a szent fűszernövény rendszeres használata megvéd az emberekre leselkedô démonoktól, egészséggel, termékenységgel és örömteli nemi élettel ajándékoz meg. Az ajurvédikus gyógyítás alaptanait lefektetô ókori indai bölcsek tanácsa szerint Indiában ma is szinte minden ház bejárata elôtt ott díszeleg a növény. A szent bazsalikom elôtti imádkozás ma is a hindu nôk rendszeres reggeli tevékenységei közé tartozik. Miután megöntözték a növényt, elmondanak egy imát a ház békéjéért, a jólétért és a virágzásért. A növény elôtt bemutatott esti rituálé eszközeiként mécsest, rizst és virágot használnak. A hagyomány szerint, ha bazsalikomot tartunk otthon, ezzel elôsegítjük a hosszú, szép és harmonikus családi életet.
           Most már mehet a fazékba az a bazsalikom, nincs más dolgunk, mint várni az aprócska zöld ízbomba varázsos hatását, a bókot, a csókot, a vágyat és a szerelmet.
           A bazsalikom pozitív hatásai
           A bazsalikom mézzel vagy gyömbérrel keverve köhögés, megfázás, hörghurut ellen kiváló, lázcsillapításra is alkalmas. A bazsalikom és gyömbér elegyébôl készült fôzet egyébként Indiában az egyik leggyakrabban alkalmazott gyógyital a gyermekek hasfájására. A növény emellett étvágygerjesztô, javítja az emésztést, csökkenti a hányingert, sôt, a rossz leheletet is enyhíti. Élénkíti a szaglást, megelôzhetô és kezelhetô vele az asztma, a hörghurut, a tüdôtágulat. Mivel a bazsalikom olaja fertôtlenítô hatású, pattanásos bôr kezelésére is használják. Serkenti a vérkeringést, így feszessé, rugalmassá teszi a fáradt bôrt. Légúti fertôtlenítôként is alkalmazzák, emellett enyhíti a migrént és a fejfájást is. Csökkenti a fogínyvérzést, serkenti az izomműködést, enyhíti az izmok feszültségét és a hoszszan tartó izomfájdalmakat. Oldja a szorongást, a feszültséget, az idegességet, az álmatlanságot. Növeli az összpontosító képességet, élesíti az érzékeket, elôsegíti a tiszta gondolkodást.

                     Horoszkóp
július 16 – 22.

           KOS (III.21-IV.20.)
           Vitákra számíthat kedvesével. Szerencsére az utolsó pillanatban sikerül rendezni a konfliktusokat. Szakmai szempontból viszont kedvezô fordulat várható. Még az sem kizárt, hogy teljesen más területen találja meg azt, amire vágyott.
           BIKA (IV.21-V.20)
           Rendkívül elônyös szakmai fordulat bontakozik ki a láthatáron, aminek elôszeleit már érezni lehet. Van egy meghatározó pozícióban lévô idôsebb pártfogója, aki valamilyen érzelmeket táplál Ön iránt, így amiben csak lehet, segíti.
           IKREK (V.21-VI.21.)
           A kellemetlen dolgokat mostanában inkább elkerüli, semmint szembenézzen velük. Ezért nem mondja egy kapcsolat végén, hogy kiszáll, eltűnik egy idôre. Inkább a másiktól várja, vegye észre, mi a helyzet.
           RÁK (VI.22-VII.22.)
           A csapat, amiben él, dolgozik, nem mindig ért egyet önnel. Ettôl függetlenül mindenki megpróbál a maga módján segíteni. Értékelje ezt! Változtassa meg napirendjét, sétáljon sokat!
           OROSZLÁN (VII.23-VIII.23.)
           Ezen a héten is elvárná kedvesétôl, hogy folyamatosan kényeztesse. De vajon Ön tesz-e valamit azért, hogy ô is elégedett lehessen kapcsolatukkal? Egyébiránt nagy figyelmet fordít arra, hogy élete rendezett legyen, ezért az anyagiakkal csínján bánik.
           SZŰZ (VIII.23-IX.21.)
           Kalandos hétnek néz elébe. Reményei sorra teljesülnek. Amennyiben komoly kapcsolatban él, nem kell félnie attól, hogy kedvese elhagyja Önt. Az igazi kötelék megértésen, a viszonzott mély érzelmeken, hűségen alapul. Munkájában kiélheti magát.
           MÉRLEG (IX.24-X.23.)
           Kissé elege van az emberekbôl, a világ zajából. Mostanában inkább az állatokban bízik, akik viselkedésükkel, érzéseikkel sosem hazudnak. Célszerű ilyenkor egy kicsit elvonulni nyugodtabb helyre, mondjuk vidékre.
           SKORPIÓ (X.24-XI.22.)
           Módszeresen figyel a részletekre, nagyon sokat tanul saját kárán. Sokszor látja, érzékeli a jövô eseményeit, ezért idôben fel tud készülni az eseményekre. Nagy hatással van a mélyen gondolkodókra, bölcs tanácsokat tud adni a rászorulóknak.
           NYILAS (XI.23-XII.22)
           Nagyon lekötik a pénzügyek ezen a héten. Egy jól sikerült üzletbôl szép bevétele származhat, amit képletesen azonnal el is költ. Késôbbi befektetéseivel kapcsolatban óvatosságra intik a csillagok! Ami szépnek tűnik, abban nem minden igaz. Párkapcsolatában rövid idôre szent lesz a béke.
           BAK (XII.23-I.20.)
           A hét második felében romantikus hangulat kerítheti hatalmába. A csillagok szerint bátran belemehet a legmélyebb érzelmekbe, nem fogja különösebb csalódás érni. Eddig Önt irányították, most viszszaveheti saját élete irányítását.
           VÍZÖNTÔ (I.21-II.19.)
           Ha van pihenésre lehetôsége, szabadsága és persze elég pénze, induljon el valamerre! Emberi kapcsolatok: nagyon összeveszhet egyik barátjával, barátnôjével, olyannyira, hogy a végleges szakítást is fontolóra veszi.
           HALAK (II. 18-III 20.)
           A szerelem jegyében telik ez a hete. Lehet, hogy barátai mutatnak be valakit Önnek, vagy csak úgy magától sétál bele valami szenvedelembe. Amennyiben vállalkozás beindításán töri a fejét, jó alaposan járja azt körül.



                     ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...

           A skótot egy híres orvos megvizsgálja, és közli vele, hogy operációra szorul.
           – És mibe kerül a műtét?
           – Százezer fontba.
           – Az nekem drága!
           – Akkor operáltassa meg magát az asszisztensemmel, ô csak ötvenezret kér.
           – Mondja, inasa nincs?
           * * *
           A cigánygyerek elôször megy diszkóba. Megkérdezi az apját, hogy mit csináljon, hogy bukjanak rá a rányik.
           – Hát fiam, elôször itasd le, aztán fitogtasd férfias erôdet.
           Meg is lát egy kedvére való menyecskét, megszólítja:
           – Iszol egy ásványvizet?
           – Igen.
           – Aztán pofán vágjalak?
           * * *
           – Mi a különbség a szöszi és a Porsche közt?
           – Az, hogy a Porschét nem lehet csak úgy akárkinek kölcsönadni.
           * * *
           Egy idôs házaspár 45. házassági évfordulóját ünnepli népes családja körében. 11 gyermekük és 22 unokájuk van. Egy riporter a hosszú házasság titkáról kérdezi ôket. A néni válaszol:
           – Az esküvônk elôtt megállapodtunk, hogy aki elhagyja a másikat, az viszi a gyerekeket is.
           * * *
           Bemegy a Forma–1-es versenyzô a Mc Donaldsba. Odaáll a pulthoz, és megkérdezik tôle:
           – Mit kér uram? McRoyalt? McChikent?
           – Nem. McLarent! ''
           * * *
           A kórházi ágyában fekszik a magaslati ablaktisztító, keze lába összetörve. Megkérdezi a szobatársa:
           – Mondd haver, hogy tudtad így összetörni magad?
           – Képzeld, egy hónapig voltam szabadságon, és kiestem a gyakorlatból!
           * * *
           A szôke nô dühösen betrappol a fotósboltba:
           – Vettem maguknál egy digitális fényképezôgépet, de nem tudom belerakni a filmet!
           * * *
           Szegény ember horgászik, mikor kifog egy aranyhalat.
           – Na paraszt, ha visszadobsz a vízbe, akkor kívánhatsz hármat.
           – Anyád a paraszt!
           * * *
           A maharadzsa a kertjében sétál, mikor odaszalad hozzá a kertésze:
           – Ó, jó uram, segíts rajtam! Épp a rózsákat öntöztem, mikor a karjait lengetve, eltorzult arccal elém lépett a Halál. Nagyon félek Uram, könyörgök, add kölcsön az egyik lovadat, hogy elmenekülhessek Delhibe. Ott a sok ember között elvegyülök, nem fog megtalálni. A jószívű maharadzsa odaadta legjobb paripáját. Ahogy ott tovább sétálgatott, meglátta ô is a Halált:
           – Te Halál, miért ijesztgeted itt az én kedves szolgámat?
           – Nem ijesztgettem, csak nagyon megdöbbentem, a karomat is csak azért tártam szét, mert elcsodálkoztam, hogy hogyan fogom én ôt este Delhibôl elvinni, ha most itt van?
           * * *
           Katonák, holnap díszszemlét tartunk. Ha délelôtt esik, akkor délután. Ha pedig délután esik, akkor délelôtt.
           * * *
           A száguldó sportkocsi lefékez egy gyalogos mellet:
           – Mondja, kérem, hogyan jutok el a temetôbe?
           – Egészen egyszerűen menjen csak így tovább!
          

                       Copyright (c) Kisújság Alapítvány - 2009

            Ezen honlap tartalma (egészében vagy részleteiben) nem
             sokszorosítható vagy publikálható semmilyen formában,
                        a kiadó előzetes beleegyezése nélkül!