30. (811.) szám, 2009. Július 23-29




    Kisújság-olvasók figyelmébe!

               Már kapható a: GYERGYÓI KISÚJSÁG ÉVKÖNYV 2009.
               A Gyergyói Kisújság szerkesztôsége lehetôséget biztosít arra, hogy a lapunkat ismerô, távolba szakadat gyergyóiak (és nemcsak) megrendelhessék a Gyergyói Kisújság évkönyvét.
               Megrendeléseket az alábbi címeken (e-mail cím, postai cím), illetve telefonszámon fogadunk:
               e-mail: kisujsag@hr.astral.ro
               tel.: 004-0266-364.941
               Postai cím: 535500 Gheorgheni, jud. Harghita, p-ta Libertătii nr. 22., Romania
               A Gyergyói Kisújság lehetôséget biztosít arra is, hogy elôfizessenek a lapra mindazok, akik eddig csak internetes formában fértek hozzá kedvenc heti olvasnivalójukhoz.
               A világ bármely pontján élô Kisújság-olvasók a fenti címeken, illetve telefonszámon fizethetnek elô lapunkra.
    Gyergyói Kisújság ügyfélszolgálat




    Párhuzamok

               Hitelrontás, lejáratás, összeugrasztás, régi történet új fejezettel – így jellemezte egy tanácsos a sokadalom után a történteket. Ne tereljük a szót politikai síkra, mondták többen is azon a testületi ülésen, melyen arra kérték Barti Tihamért, a művelôdési központ igazgatóját, vonja vissza kijelentését, miszerint a Gyergyószentmiklósi Polgármesteri Hivatal, Mezei János polgármester nem támogatta a sokadalmat. Az igazgató nem vonta vissza kijelentését.
               Majd az említett ülésen a fűtésrôl, Pál Árpád képviselô beadványáról tárgyaltak. Jó ideig párhuzamosan. Az MPP-sek szakmai befektetô irányába mozdultak volna, és Pál Árpádtól konkrétumokat vártak. Az RMDSZ-es frakció pedig konkrétumokat várt a szakmai befektetôtôl, az MP-frakciótól. De döntés nem született. A testület többedik nekifutásra sem határozta el, hogy szakmai befektetô irányába lép, vagy Pál Árpád képviselônek „adja oda” a város több éves fűtésproblémáját – megoldásra. Felindultságtól remegô hangon személyeskedésig, sértegetésig tárgyalták a tömbházaknak szolgáltatandó meleg vizet és téli fűtést, a fűtésrendszer felújítását. Többször hangzott el: egy igazi, jó döntést kellene hoznia a testületnek, mely nem csak e mandátum idejére szól. Pál Árpád képviselôtôl konkrét elképzeléseket vártak, kevésnek bizonyult a kijelentése, miszerint felelôssége teljes tudatában vállalja e feladat megoldását, csakhogy ne kerüljön szakmai befektetô kezére a közüzemi szolgáltatás. Így a múlt péntek délig letett elképzelés nem volt elég a testület meggyôzéséhez arról, hogy zöld utat kapva, kormánypénzekért kilincseljen. De amellett sem adta le voksát a testület többsége, hogy a szakmai befektetôt választja, sôt elhangzott, hogy ezt az RMDSZ-frakció ilyen formában nem fogja támogatni sem most, sem késôbb.
               Ami biztos, hogy a gázszámla kifizetetlen, a kamat nô, a banki adósság nyomasztóan nagy, meleg víz nincs a tömbházakban, a közüzemnek pedig nincs bevétele. Sok minden kiszaladt a városatyák száján, de mindvégig mindkét frakció állította, nem szabad politikai síkra terelni a város e problémáját, s az is megtörténhet, hogy nem mondtak ki mindent.
               A pár perces szünetekben javaslatok születtek, melyeket rendre megváltoztattak, majd visszaváltoztattak.
               A négyórás munkaülés végén summázva, ha más nem történt is, legalább felszínre kerültek a sérelmek. Pszichológusok úgy gondolnák, hogy ha már megfogalmaztak, és kimondtak problémákat, az jó kezdet lehet. Csakhogy ez a fogyasztóknak túl kevés. Ôk már többször cédulás megkérdezés és aláírásgyűjtés formájában is elmondták véleményüket, arról nem is beszélve, hogy tavaly választottak, megbíztak jó néhány tanácsost, hogy a lehetô legjobb döntést hozzák a város és lakói érdekében.
               Bármennyire is hangoztatták, hogy a lakók érdekében kell döntés szülessen, nem szabad a távfűtést politizálni, végül is az történt: politika a javából, hiszen a két párt szinte-szinte összekovácsolt a két lehetôségbôl egy valamirevalót, azt, hogy egyelôre mindkét irányba elmozduljanak, de ezt sem erôsítették meg. Nem lendültek magasba kezek. Megtehetnénk, hogy keressük a múltban az okot, az elszúrt pénzek nyomában kutassunk, de az a vonat már elment. Még csak nem is füttyentett. Most pedig párhuzamosan futnak a lehetôségek, akár a két frakció elképzelései. Türelem kedves fogyasztók, ismerjük a gyergyói tempót, s azt is, hogy itt mindenbôl kettô van, hátha megoldásból is lesz egy – valamirevaló.
    Baricz-Tamás Imola

    A polgármester tájékoztatott

               Szerdán reggel tartott sajtótájékoztatót Mezei János polgármester. Elsôként szólt a Virág negyedben történt egyik bekötô útnak a járhatóvá tételérôl, melyben nagy részt vállaltak az ott lakók. A hozzáállásukat, segítségüket köszönte a polgármester. Ugyanakkor felhívja a szenmiklósi lakók figyelmét, tegyenek környezetükért, hiszen szükség van a lakók segítségére. Továbbá a kedden délutáni testületi ülésrôl szólt, elmondta, azt látja, Pál Árpád képviselô nem konkrétumokkal jött, és az RMDSZ-frakció sem értett teljesen egyet vele. A polgármester azt is elmondta, számos város döntött a szakmai befektetô mellett, és működik, úgyhogy a város ebben nem úttörô. Hozzáfűzte, a kormány által biztosított fűtéstámogatás sem örök. Ha július végéig döntés születik, október 15-re a rendszer 80 százalékban fel lesz újítva a szakmai befektetônek köszönhetôen.
               Mezei János polgármester, szakmai befektetôvel együtt, a Gyergyó Tv-n keresztül csütörtök este élôadásban fogja tájákoztatni a tömbházlakókat a fűtésrôl, rendszerfelújításról.
               Továbbá a Gyilkostói Sokadalomról is szólt, elmondta, elpolitizálták az amúgy jól sikerült rendezvényt. Nem értek egyet az RMDSZ elnökével, Barti Tihamérral abban, hogy nem támo-gattam, a polgármesteri hivatal nem támogatta a rendezvényt. A turisták, a vendégek Gyergyó hírét viszik, és nem igaz az, hogy a kultúrát, a hagyomány ápolását nem támogatja a város, aljas rágalomnak gondolom – fogalmazott a polgármester.
               A tanácsülés utolsó perceiben jelentette be Pál Árpád képviselô, hogy Borbély László volt miniszter értesítette: Gyergyószentmiklós rajta van azon a listán, mely az úszómedence létrehozását illeti. A polgármester elmondta örül, hiszen Szentmiklóst megilleti egy úszómedence, igaz, hogy még nem kapott kiközlést errôl hivatalosan. Hozzátette, reméli, ha megépül, találnak módot a fenntartására is, hiszen nem kis összegbe kerül.
               Továbbá szólt a feketeturizmusról, mely ellen harcolnak, és tárgyalásokat is folytatnak ennek érdekébe.
    Baricz-Tamás Imola

    Visszapillantó (29.)

               Lapozom a 100 éve megjelent Gyergyót. A rakoncátlanok címmel megjelent vezércikke, majd az azt követô Krónika, mintha ma kelt volna, annyi különbséggel, hogy ma már két mánus mutatja az idôt – idôközben zenélôvé vált toronyóránkon. Hiába, fejlôdünk. De kezdjük annak jobb megértése érdekében, hogy miért csak mint szavazóbázis jelentünk valamicskét azok számára, akik aztán nekünk köszönhetôen, ránk a legkisebb tekintettel sem lévén, köszönik szépen, jól vannak. Ha fenn, ha lenn. A politikusra e külön fajra utalok. A 100 éves vezércikk is errôl mesél. Nem ma jelent meg a földön: „A rakoncátlanok.
               Pihenôre tértek az ország vezérei. Már csak hivatalosan. A meddô, kimenetelében teljesen bizonytalan harc úgy látszik nagyon kimerítette mindnyájokat. Milyen nevetséges dolog az, hogyha valaki céltalanul, minden eredmény nélkül az egészségét kockára teszi, idegeit felkorbácsolja s vakon rohan azon lejtôn lefelé, amelyeknek alján az ôrültek háza foglal helyet. (…)
               Miután így áll a dolog, miért kovácsolják, illetve élesítik ugy a kardokat a fegyverszünet alatt? Miért? Személyi tekintetbôl? Nem gyanúsítunk! (…)
               Legalább most az egyszer tegyék félre saját személyöket, ne törôdjenek se a jövôjükkel, se azzal a mandátummal, törôdjenek az ország sorsával. (…)
               Ugyis, ha már a sors könyvében a bukás van elôjegyezve, buknak feltétlenül. Vagy talán keresik az alkalmat, hogy ha már buknak, dicsôséggel bukjanak? (...) Nálunk nincs dicsôséges bukás, s így nem lehetnek hôsök, kik a bukásban is nagyok. (…)"
               A helyi lapokból csaknem mindent megtudhattak, ami fontos volt a közösség számára. Toronyóránk állapota látszatra volt csak jelentéktelen. A korabeli újságíró gúnyrajza pontos látlelet az általános közömbösségrôl. Számára ugyanis minden a közösséget érintô dolog fontos, mindenért azonnal szót emel, figyelmeztet. Hogy ez sokaknak nem tetszik? Az újságíró nem próbababa.
               Krónika.
               (…) A mi toronyóránk bizonyos hirességre tarthatna számot az országban, sôt kifelé is, mert páratlan a maga nevében.
               Nem tudom, hogy más is észrevette-e már, de nekem úgy rémlik, hogy a mi toronyóránkon a varjaknak eggyel kevesebb pihenô helyük van, mint máshol. Hogy a virágos nyelvet mellôzzem, a mi toronyóránkról a nagy mutató hiányzik. Igaz ugyan, hogy ennek nagy gyakorlati haszna is van, mert ha kevesebb varjú pihen a tornyon, kevesebb névjegy is pottyan a templomba sietôkre, de viszont ez a körülmény eredményezi, hogy a mi városunkban nem tud egy pecséttisztító megélni. Tehát az iparosságunk hiányának egyik sarkalatos tényezôjeként állíthatjuk oda az óra fogyatékosságát.
               Száz ember közül, akiket e tárgyban meginterjuholtam, egyetlen egy adott érdemleges felvilágositást. Az is maliciózus ember lehetett, mert azt állította, hogy a toronyóránknak hajdanában volt nagy mutatója, csakhogy miután nem ismerték ki magukat az atyafiak az órán, ha a ménykü nagy mutató ott lôdörgött a kicsi elôtt, hát a tanács rendelete folytán szépen levétették.
               Mint mindenben, ugy ebben is van szempont, pláne ha tekintetbe vesszük, hogy Gyergyószentmiklóson most senki sem tudja, hogy hányat mutat az óra.
               A városunkba tévedô idegen? Az kérdezzen, ha kedve tartja. Mert mi amugy is kiigazodunk a mi órácskánkon, csakhogy egy kis komplikált számvetési műveletet kell végeznünk. És a ki számolni nem tud, az kérje vissza a tandíját, vagy működjön nála is ugy a fantázia, mint most nálam.”
               Két tüzes hír: „Szakképzett tűzoltóság. Az 1874. év óta fennálló Gyergyószentmiklósi Önkéntes Tüzoltó Egylet” f. év június 29-én újraalakulván, E. Deér Kálmán parancsnok indítványára a gyülés elhatározta, hogy a tagok kioktatása végett a kolozsvári Önkéntes Tűzoltó Egylet szakképzett ôrparancsnokát, Szakáll Gábor hivatásos tűzoltót kéri fel, ki f. hó 18-án délután 3 órakor a városba érkezik, s az oktatást 30–35 órán át még aznap megkezdi, hogy a városnak megfelelô szakképzett tűzoltói legyenek”.
               Pedig nagyon is szakképzettek voltak. Ezt az alábbi hír is igazolhatja: „Tüzeset. Lázár Dezsô kereskedô üzletében f. hó 14-én esti 9 óra tájban az üzleti áruk tüzet fogtak s a gyorsan nyujtott segély dacára az áruk a berendezéssel együtt megsemmisültek. A kár kb. 4800 korona, aminek egy része biztosítás utján megtérül. – A szemle alkalmával megállapíttatott, hogy a tüzet valószinüleg egerek idézték elô a raktáron lévô gyufa felgyujtásával".
               Az ilyenek olvastán mondhatjuk, hogy ma már patkányok sem tudnának – fôleg honi gyufával gyújtogatni.
    Szemlézi: Bajna György

    2,5 millió eurót nyert Alfalu
    Hatvan százaléka az úthálózatra

               Hírlett, hogy Alfalu nagyobb összeget nyert egy pályázaton, amelybôl az utcákat aszfaltozzák le.
               A polgármestertôl, György Istvántól érdeklôdve megtudtuk, hogy a község önkormányzata novemberben pályázott az Európai Unió Strukturális Alapjai keretében a falusi infrastruktúra fejlesztésére. Integrált községfejlesztési tervet nyújtottak be a kiírásra. A pályázat teljes értéke 2,5 millió euró áfa nélkül. Az elsô kapavágásra 2010 tavaszán kerülhet sor – mondta György István.
               Az összeg körülbelül hatvan százalékát az úthálózat felújítására fordítják – magyarázta a polgármester, azaz vízelvezetô rendszert alakítanak ki, rendbe teszik a sáncokat, a kapubejárókat, megerôsítik az utak szerkezetét, és végül leaszfaltozzák a teljes út- és utcahálózat körülbelül nyolcvanöt százalékát.
               Az ebbôl a munkálatokból kimaradó utcák rendbetételét, aszfaltozását más forrásokból próbálják megvalósítani – fűzte hozzá.
               A 2,5 millió euró fennmaradó részébôl Borzonton a víz- és csatornarendszer kiépítését fogják megvalósítani öt kilométeres szakaszon, Alfalu felôl haladva a bal oldalon, hiszen jobb oldalon már korábban kiépítették a vízhálózatot és a csatornarendszert.
               Továbbá a Guszti kertben a már meglévô kúria mellé egy 754 négyzetméter hasznos felületű épület emelkedik majd, amely szociális központként szolgál. Helyet kap benne konyha, ebédlô, ideiglenes szálláshely és az irodák.
               Ugyanakkor ebbôl a pénzbôl valósul majd meg a kultúrház fény- és hangtechnikája, és a Domokos Pál Péter Hagyományôrzô Egyesült számára húsz rend székelyruhát vásárolnak.
               Amint a polgármester fogalmazott, az elsô kapavágásra jövô tavasszal kerülhet sor, hiszen az elôkészületekkel, a közbeszerzési eljárás lebonyolításával eltelik az idô.
               * * *
               Járdát építenek a községben, egész pontosan Borzont Bucsin-tetô felôli végétôl a Lengyárig. A munkálatok háromnegyedén túl vannak – tudtuk meg a polgármestertôl, aki elmondta, a cél, miszerint az országút mentén, a lakott területek egyik oldalán járdát építenek, megvalósulni látszik. A munkálatok költsége 700 000 lej, melynek felét a kormánytól kapták, másik részét helyi forrásokból fedezik.
    Rancz Enikô

    4 Dacia áráért eladó a Közüzem!

               Hihetetlennek tűnik, de ezzel a javaslattal jön az a cég, amelyet Gyergyószentmiklós polgármestere, Mezei János és az MPP frakció hívott városunkba.
               Konkrétan azt a javaslatot teszi, hogy átvenné a GO SA-nak az 50%-át, 20 000 euróért (nem maradt ki egyetlen nulla sem – az összeg, húszezer euró!).
               Más hasonlatokat is lehetne hozni viszonyításképp, mint például egy 3 szobás lakás áráért át lehet venni a közüzemek 50%-át. Lehet ezt tenni Gyergyószentmiklóson, ahol a tömbházlakások száma több mint 3000. A kedden tartott tanácsülésen már többen suttogták, hogy itt valami nem tiszta. És nem egyedül vannak ezzel a véleménnyel, hiszen a több ezer aláíró is ezt mondja a magánbeszélgetéseken.
               Nagyon sok érdekesség van még a polgármesteri hivatal által kiküldött és a szakmai befektetô által tett ajánlatban, amit hosszú lenne itt taglalni, de nem tudok elhallgatni még legalább két pontot. Az egyik az, hogy annak ellenére, hogy a tanács csak néhány hónapja szavazott a szakmai befektetôvel való tárgyalásról (az MPP-tanácsosok szavazták meg!) a befektetô azt írja, hogy már 10 hónapja foglalkozik a gyergyószentmiklósi távfűtés megreformálásával. Így beigazolódott az is, hogy már több ideje dolgozik a polgármester úr a cég eladásán, mint ahogy gondolták sokan.
               A másik érdekes pont az, hogy most már a szakmai befektetô 6 millió eurós beruházásról beszél. Úgy látszik, a polgármesterre még-is befolyással volt az a fórum, ami a távfűtés jövôjérôl szólt, hiszen ott több mint 10 millió euróról beszélt. Valaki már nem akarja annyira „megnyúzni” a tömbház-lakókat? Legalább 4 millió eurós hozadéka volt a fórumnak? Ennyire fontos a lakók nyomása a polgármesterre! Ennek a pontnak az érdekessége már „csak” az, hogy mindezt a 6 millió eurót hitelbôl fizeti ki a cég, és a hitelre a garanciát a város adja. És ezután az 50%-a közüzemeknek még mindig az illetô cég tulajdona! Tehát „mi” vállalunk garanciát egy hitelre, amit teljes egészében a lakosok fizetnek ki, természetesen kamatostól, és mindezek mellett, már indulásból fele (vagyis 3 millió euró) az úgynevezett szakmai befektetôé. Kedves lakosok, így lehet 20 ezer euróból, különösebb erôfeszítés nélkül 3 millió eurót „varázsolni”, úgy, hogy semmilyen garanciát nem kell vállalni. Elvégre nagyvonalúan (vagy butaságból!) megteszi mindezt a városvezetés.
               Mindezek után azt kellene írnom, hogy nem értem, miért nem adták át az MPP-tanácsosok és Mezei János polgármester úr Pál Árpád képviselô úrnak ennek a problémának a megoldását. Írásban is, szóban is kérte, hogy hatalmazzák fel a meleg víz és fűtés kérdésének a megoldására, de ôk visszautasították.
               Csak azért nem írom, hogy nem értem, mert már kezdem én is osztani azon emberek véleményét, akik azt mondják, hogy EZ EGY NAGY ÜZLET!
               Barti Tihamér
    (x)

    Meghívó a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésre

               Eleget téve a Ditrói Székely Nemzetgyűlés Határozatába foglalt azon meghatalmazásnak, hogy a Székely Nemzeti Tanács székelyföldi szervezettségével biztosítsa a székely közületek és Székelyföld önszervezôdését, megerôsítve a népszavazáson az autonómia mellett leadott szavazatokkal, a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottságának 2009. július 10-én elfogadott határozata alapján meghívom 2009. szeptember 5-ére, délelôtt 11 órára Székelyföld önkormányzatait, hogy vegyenek részt a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen, amelyet a Székelyudvarhelyi Sportcsarnokban fogunk megtartani.
               Felkérem a polgármestereket, alpolgármestereket, önkormányzati tanácsosokat, hogy politikai és nemzetiségi hovatartozásuktól függetlenül vegyenek részt az Önkormányzati Nagygyűlésen, ezt megelôzôen javaslataikat, észrevételeiket juttassák el a Székely Nemzeti Tanácshoz.
               Felkérem a székelyföldi politikai pártokat és szervezeteket, hogy vegyenek részt az elôkészítés munkálataiban, illetve az ott elôterjesztendô dokumentumok elôkészítésében, tegyék meg javaslataikat, és ösztönözzék részvételre önkormányzati tisztségviselôiket. Meggyôzôdésünk, hogy a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés munkálatai elôkészítésének a nyilvánosság bevonásával és részvételével kell történniük. Csakis így biztosítható a Székely Nemzeti Tanács dokumentumaiban megfogalmazott alábbi célok és elvek érvényesítése:
               – A székelyföldi önkormányzatoknak olyan erôs és összefüggô intézményrendszert kell alkotniuk, amely elkötelezettje Székelyföld autonómiájának, támogatja a Székely Nemzeti Tanácsnak Románia parlamentje elé terjesztett, Székelyföld autonómiájára vonatkozó törvénytervezetét, vállalja a hivatalos, helyi népszavazások kiírását, a székely jelképek következetes használatát, valamint, hogy a székelyföldi önkormányzatok valamennyi összehangolt lépését, önszervezôdésük minden formáját, Székelyföld autonómiájának rendeli alá. Ezért a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésnek az önkormányzatok határozott, közös fellépésének kell lennie egy világos és fel nem adható cél érdekében: ez a cél Székelyföld autonómiája.
               – Székelyföld fel nem osztható és be nem olvasztható, csakis természetes, történelmileg kialakult regionális határai közt, önálló, többlethatáskörökkel rendelkezô autonóm közigazgatási egységként képzelhetô el a jövôben. Azt az Európai Unióban elfogadott elvet kell irányadónak tekinteni Románia számára is, amelynek megfelelôen, a régiókat nem kijelölni, hanem elismerni kell.
               – Létre kell hozni a székely székek regionális érdekeinek megjelenítésére és képviseletére az önkormányzatok széki társulásait, amelyek elôfutárai lehetnek a majdani autonóm Székelyföld közigazgatási egységeinek, ahogyan azt a Székely Nemzeti Tanács törvénytervezete tartalmazza.
               – A székely önkormányzatok szolidárisak egymással az autonómia-népszavazások kiírásában és megszervezésében, a székely jelképek használatában.
               – Hatékonyan meg kell jeleníteni Székelyföld érdekeit az Európa Tanács és az Európai Unió intézményeiben, azaz a Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusában, valamint a Régiók Bizottságában.
               – A Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésnek a székelyföldi összefogás konszenzusra épülô keretévé, intézményévé kell válnia, hogy betölthesse az autonóm Székelyföld törvény általi létrehozása elôtt, a már meglévô törvényes keretek között, a Székely Parlament elôfutárának szerepét.
               Marosvásárhely 2009. július. 20
    Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke

    Közlemény

               Gyergyószentmiklós polgárai azt tapasztalják, hogy Barti Tihamérnek semmi sem drága, amikor a saját anyagi érdekeirôl van szó. Hónapok óta azzal mérgezi a helyi közéletet, hogy ôt politikai okokból üldözi a polgármester, holott arról van szó, hogy közpénzbôl kiemelten javadalmazott munkáját rosszul, illetve sokszor sehogy sem végzi. Ahelyett, hogy arról gondoskodna, hogy a városi művelôdési központ működéséhez szükséges anyagi alapokat megteremtse, illetve hogy a házat rendben tartsa, naphosszat politizál, áskálódik és gyalázkodik.
               Legutóbbi partizán-akciójával azonban túllépett minden határt, ez már tűrhetetlen! Egy művelôdési rendezvény nem politikai nagygyűlés, ott nincs helye a politikai ellenfelek lejáratásának. Ráadásul nem csak hazudott Barti, amikor azt állította, hogy a város nem segítette anyagilag a rendezvényt, hanem nagy közönség, számos külföldi elôtt lényegében a város lakóit mocskolta és járatta le. Egy ilyen cselekedet után ideje lenne, hogy az RMDSZ helyi és megyei szervezete foglaljon nyilvánosan állást, vagy vállaljon közösséget Bartival ebben az ámokfutásban, vagy pedig határolódjon el tôle.
               Gyergyószentmiklós,
               2009. VII. 21.
    A Magyar Polgári Párt Gyergyószentmiklósi szervezete

    Nyilatkozat

               A melegvíz-szolgáltatás visszaindítása, a téli fűtés biztosítása, valamint a fűtésrendszer magántôke, partnerség nélküli megvalósításához kértem a testület támogatását.
               Sajnálatos, hogy nem született döntés, a testület nagy többsége nem adta beleegyezését. Történt ez mindazok ellenére, hogy többször megerôsítettem, mindenért felelôsséget vállalok, mi több, a Polgármester Úr felvetésére azt is vállaltam, hogy esetleges sikertelenség esetén nem terheli semmiféle felelôsség a város jelenlegi MPP-s polgármesterét és vezetését. Ezt írásban is hajlandó vagyok megerôsíteni. Arra, hogy miért történt így, sajnos, újabb, különbnél különb nyilatkozatok születnek. A tanácsülésen nyilvánosságra került, hogy az RFV-vel folytatott tárgyalások már tíz hónapja folynak, és hogy a tanácsülés alatt az RFV képviselete útban van Gyergyószenmiklós felé. Így a Polgármester Úr részérôl az összehívott tanácsülés is folytatása volt annak a kettôs színjátéknak, mely a partnerség terepét hívatott elôkészíteni hónapok óta.
               Befejezésül, köszönöm azoknak a támogatását, akik megpróbáltak segíteni, ugyanakkor sajnálatomat fejezem ki a fogyasztókat érintô többletterhek miatt. A jövôt tekintve pedig megpróbálok segíteni minden olyan felkérésre, melyet írott formában juttat el a városvezetés hozzám. A szolgáltatások PARTNERSÉG, MAGÁNTÔKE bevonásával történô működtetését nem tudom támogatni, fôleg nem a jelenlegi változatban.
    Pál Árpád képviselô

    Nyílt levél

               Nyílt levél a XX. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezôihez
               Tisztelt szervezôk!
               A Kápolnásfaluban megtartott Megyei Szervezetek Egyeztetô Fórumán, ahol jelen voltak az Országos Elnökség tagjai is, konszenzus alakult ki a Magyar Polgári Párt tusványosi szereplésével kapcsolatban.
               Az Önök által javasolt téma – Hogyan tovább Magyar Polgári Párt? – valóban érdekes és közérdeklôdésre joggal számot tartó téma, viszont a meghívottak egy része nem képviseli érdemben a Magyar Polgári Párt álláspontját ebben a kérdéskörben. A Megyei Szervezetek Egyeztetô Fóruma, illetve az Országos Elnökség azt tartaná méltányosnak, ha egy ilyen horderejű témában ne a szervezôk, hanem a Magyar Polgári Párt jelölné ki a fórumon részt vevôket.
               Amennyiben Önök is így gondolják a vita megszervezését, úgy a Magyar Polgári Párt köszönettel elfogadja a meghívást, ugyanakkor jelezni szeretnénk, hogy sem a moderátor személyével, sem a meghirdetett témával kapcsolatban a Magyar Polgári Pártnak semmiféle ellenvetése nincsen.
               Amennyiben viszont Önök ragaszkodnak eredeti elképzelésükhöz, illetve a meghívottakhoz, úgy a Magyar Polgári Párt elnöksége, illetve a Megyei Szervezetek Egyeztetô Fóruma elhatárolódik az eseménytôl, és nem járul hozzá, hogy tagjai közül bárki is részt vegyen rajta.
    Köszönettel és nagyrabecsüléssel,
    a Magyar Polgári Párt sajtóirodája
    Székelyudvarhely, 2009. július 14.


    Ha gombát ettünk, és nem érezzük jól magunkat

               Egyre többen járnak gombászni kedvtelésbôl mezôre, erdôre, és gombaárusból is egyre többet lehet látni. Mondják, csak az szedjen gombát, aki ismeri. Aki pedig vásárol, csak megbízható, engedéllyel rendelkezô árustól szerezzen be.
               Annak ellenére, tudjuk, mit kell, kellene tennünk, elôfordulhat, hogy gombamérgezést kapunk.
               Melyek a mérgezés tünetei, elsô lépésként mit kell tennünk, illetve milyen óvintézkedéseket kell betartanunk – ennek próbáltunk utánajárni.
               A gyilkosgalóca-mérgezésnél a fogyasztást követôen 8–28 óra múlva kezdenek megnyilvánulni a kezdeti tünetek: a csillapíthatatlan hányás, hasmenés (vízszerű széklet), ami életveszélyes kiszáradáshoz, izomgörcsökhöz vezethet. A második szakaszban látszólagos javulás után egyre fokozódó sárgaság, májsejt-károsodás jön létre.
               Azonban ahány mérgezô gombától származó toxin, annyi tünet, így nem árt odafigyelni akkor sem, ha izzadás, remegés, nyálfolyás, könnyezés, hasi görcsök, tér- és idôérzékelési zavarok, vörös, száraz nyálkahártya, szapora szívműködés, nyugtalanság, hallucináció jelentkezik.
               A tünetek egy óra múlva vagy akár a gombás étel fogyasztásától számított 16 órával késôbb is jelentkezhetnek.
               Elsôsegély…
               Ha valamilyen oknál fogva a mérgezésgyanús személyt nem lehet gyorsan kórházba szállítani, a gomba elfogyasztása utáni 1–2 órában a hánytatás hasznos elsôsegély.
               A gyilkos galóca általi mérgezés esetében hánytatás vagy hashajtó csak akkor alkalmazható, ha az általános tünetek még nem alakultak ki. A beteg nagyfokú szomjúságról panaszkodik, de állapotát a folyadékbevitel rontja, ezért meg kell akadályozni, hogy igyon. Gombamérgezésben, sok más egyéb mérgezéshez hasonlóan, indokolt az orvosi szén vizes oldatának adása, amely magába szívja a mérgezô anyagokat, és ezzel megakadályozza azok felszívódását.
               Tartsuk szem elôtt…
               Csak az vállalkozzon gombagyűjtésre, aki legalább a gyilkos galócát biztonsággal fel tudja ismerni, ha mód van rá, a leszedett gombát be kell vizsgáltatni. Csak kifejlett példányokat szedjünk, amelyeken jól felismerhetôek a gomba jellegzetességei. Házalótól nem szabad vásárolni, csak kijelölt, gombaárusításra engedélyezett helyen, és csak olyan árustól, aki gombavizsgálói igazolással rendelkezik. A gombát alaposan meg kell sütni, fôzni. Vannak olyan gombafajok, amelyekben a méreganyagok csak megfelelô idejű fôzés után bomlanak fel, ehhez legalább 20 perc fôzés szükséges. Csak frissen készített gombaételt fogyasszunk, az állás során az ételben elszaporodó baktériumok gyomor- és bélpanaszokat okozhatnak. A gombás ételek nehezen emészthetôek, ezért egyszerre nagy mennyiségű, ehetô gomba fogyasztása is okozhat megbetegedést. Kisgyerekeknek (6 éves kor alatt) nem javasolt a gombás ételek fogyasztása.
               Ha a vadon termô gomba fogyasztása után hányás, hasmenés, idegrendszeri, keringési zavarok (izzadás, verejtékezés, test kipirulása, szapora pulzus stb.) jelentkeznek, haladéktalanul orvoshoz kell fordulni!
               * * *
               A gyergyói kórházban érdeklôdve megtudtuk, idén gombamérgezéssel senki sem szorult ellátásra.
    Rancz Enikô

    Figyelemfelkeltésként

               Az elmúlt ssütörtökön délután, a rekkenô hôségben érkeztek Székelyudvarhelyrôl Szentmiklósra a második alkalommal szervezett ferences biciklitúra résztvevôi. Közel ötven kerékpáros csatlakozott Bonaventúra atya felhívására, mellyel a környezetünk érékeire, a természetes élettér fontosságára és az emberi tevékenységbôl származó szennyezôanyagok eltakarítására hívta fel a figyelmet. A hagyományteremtô céllal szervezett kerékpártúra résztvevôi a Szabadság térre a rendôrség közreműködésével érkeztek. A polgármesteri hivatal részérôl a központon fogadták a kerékpározókat. A nagyváradi, csíki, kolozsvári, szatmári, marosvásárhelyi, székelyudvarhelyi biciklisek miután kifújták magukat, gumikesztyűt húztak, és szemeteszacskókba szedték a központi parkban szétdobált cigarettacsikket, pillepalackot, csomagolópapírokat.
               Bicikliztek, takarítottak, természetesen figyelemfelkeltésnek szánták e megmozdulást. Fel is keltette a szentmiklósiak figyelmét a takarítás, csodálkoztak a fehér pólós takarítóbrigádon, de nem csatlakozott senki hozzájuk.
               Valószínűleg figyelmetlenségnek tudható be, hogy bár egy pohár friss vízzel nem kínálták meg a takarítókat.
               A július 16-án Székelyudvarhelyrôl indult biciklisek a Libán-tetôn át érkeztek Gyergyószentmiklósra. A Koronában szálltak meg, és pénteken reggel Csíkszeredába indult a csapat, onnan Csíksomlyóra, majd a Gyimesekbe karikáztak, ahol az 1000 éves határnál 19-én délben ért véget a közel kétszáz kilométeres túra.
               A II. ferences biciklitúra szervezôjével, Bonaventúra atyával beszélgetve megtudtuk, a legfontosabb céljuk, hogy felhívják a figyelmet környezetünk fontosságára.
               – Kerékpártúránkkal azt szeretnénk megmutatni, hogy saját erônkbôl és Isten segítségével is messzire juthatunk, ha összefogunk. Nem az a célunk, hogy területeket megtisztítsunk, hanem, hogy felfigyeljenek ránk, arra, amiért elindultunk. A korosztály vegyes, egy kicsit tartottunk ettôl, de nagyon jó összeforrott csapat lettünk. Negyvenheten vagyunk.
               A ferences biciklistúra hallatán a legtöbb ember csuhás papra gondol, ki szeretetet hirdet, bevallom, én is így voltam vele. Hogy miként egyeztethetô össze a két dolog, erre kérdeztünk rá Bonaventúra atyától.
               – A két dolgot nem lehet elválasztani, a léleknek is szüksége van a csendre, mely a természetben megtalálható. A testet is egy kicsit meg kell mozgatni ahhoz, hogy a lélek ne tunyuljon el. Úgy látom, a fiatalok körében ez idáig a ferences biciklitúra egy kicsit visszatetszô volt, de igazából, aki részt vesz, az jól érzi magát.
    Baricz-Tamás Imola

    Kerítés a szemetesek köré

               Nemrégiben a Virág negyedben láttuk, hogy a szeméttárolók köré kerítések épültek, befödték. A tavasszal szólt errôl a tervrôl a polgármester, és magyarázta, miért van erre szükség.
               A szeméttárolók kicserélése után, bekerítésük most van folyamatban – mondta el kérdésünkre Szôcs Tivadar, a közüzem igazgatója. Egyelôre négyet a Virág és négyet a Bucsin negyedben kerít be és lát el födéllel az ezzel dolgozó három alkalmazott. Minden héten egyet – így tervezik. Azért van erre szükség, mert a cigányok, a kóbor kutyák és a szél segítenek, hogy a hulladék szanaszét a földön heverjen.
               Egy szeméttároló bekerítése és befödése körülbelül 2500 lejbe kerül – tudtuk meg, de felhasználnak, újrahasznosítanak ócskavasat, csöveket is a munkálatok során – fűzte hozzá az igazgató.
    Rancz Enikô

    Villanyszámlafizetési problémák

               Többen is panaszkodtak arra, hogy egy késve törlesztett villanyszámla után, kénytelenek voltak kifizetni a ki- és bekötés díját, mert a következô hónapi számlán nem szerepelt a ki nem fizetett összeg, és elôtte felszólítást sem kaptak.
               Ez ügyben kerestük fel a villamosság vállalat kereskedelmi osztályát. Mint kiderült, nem elôször találkoznak az általunk feltett kérdésekkel, gyakoriak a panaszok, holott a számlán ott vannak a szükséges információk (csakhogy románul), amit sokan nem olvasnak el, vagy nem értenek meg.
               A számla jobb felsô sarkában feltüntetik a számla kibocsátásának idôpontját (Data emiterii), illetve a kifizetési határidôt (Data scandenţei), amely periódusra nem számolódik késedelmi kamat. Ha a fogyasztó elmulasztja kifizetni a villanyszámláját, a következô számlán a Sold anterior (elôzô tartozás) bekezdésben ez az összeg is szerepelni fog.
               A felszólítást a kikapcsolás elôtt legalább tizenöt nappal küldik a fogyasztónak Bukarestbôl. Elôfordulhat az is, hogy azt késve kapja meg a fogyasztó, de a számlán a már említett Sold anterior bekezdésben szerepel az elmaradt összeg. A fizikai személy esetében 60 napon belül, a jogi személy esetében 55 napon belül megszüntethetik a villamos energia szolgáltatását.
               Elôfordult az is, hogy miután a fogyasztó megkapta a villamossági vállalat által küldött felszólítást, azt kifizette, mégis megszüntették a villamosenergia-szolgáltatást, s fizetnie kellett a ki- és bekötést. (Abban az esetben, ha nem tudta felmutatni a kikapcsolás pillanatában a fizetési bizonylatot, a nyugtát, vagy nem tartózkodott otthon.) Ilyen eset akkor fordulhat elô, ha nem a villamossági vállalat pénztáránál fizeti a fogyasztó (hanem más helyen: bank, posta stb.), ugyanis az a pénz több napon belül érkezik be a kereskedelmi osztályra. Ezért ajánlott a villamossági vállalat pénztárában (Gyergyószentmiklóson, a Kossuth Lajos u. 185 sz.) fizetni, vagy bevinni a nyugtát, esetleg faxon elküldeni, így jelezve azt, hogy a pénz úton van, és akkor nem küldik ki a parancsot a kikötésre. Mindezek szerepelnek a felszólításban.
               Tehát jó a rendelkezésre álló 45 nap alatt kifizetni a számlát (kamatmentesen), vagy ha túlléptük a határidô napját, a nyugtát juttassuk el idôben a villamossági vállalat (Electrica) kereskedelmi osztályára.
    Borsos Júlia

    Szeretet és kincskeresés

               Bevallom ôszintén, van egy tábor, ahová nagyon szívesen megyek. Minden évben ellátogatunk oda, és ha nem rám esik a sor, nem én megyek terepre, bánom. De a minap úgy sikerült, hogy én látogathattam el a Borzonton túli udvarra, ahol fejenként húsz szál paszuly tisztítása, aprózása volt a reggeli utáni egyik foglalkozás. Nagy ricsaj volt a hosszú asztal körül, mindenki jókedvvel igyekezett. A Millenniumi kincskeresô tábor közel ötven résztvevôje ismerkedett egymással hétfôn reggel, miközben az ebédhez szükséges zöldséget törték. Ezúttal gyergyói és vásárhelyi gyerekek, 8–12 évesek voltak Lóri atya táborában.
               Nálunkfelé nem kell bemutatni a szentmiklósi Kémenes Lóránt katolikus plébánost, ki jelenleg Tűrben szolgál, már évek óta szervez gyerektáborokat, és mint mondta, ô is nagy lelkesedéssel készült a Millenniumi kincskeresô táborra.
               – Fôegyházmegyénk alapításának ezredik évfordulóját ünnepeljük, és nekem ez nagyon fontos itt is, hiszen ez a föld ugyanúgy katolikus és magyar, mint a fôegyházmegye központja. Nekünk most ez a központ, a gyökereket próbáljuk felkutatni, táncművészek, bábművészek a meghívottaink, és az ôsi magyar gyökereket, székely táncokat fogják a gyerekeknek tanítani.
               Mint megtudtuk, ezt a tábort vásárhelyi zenészekkel, élôzenével, táncházzal fogják zárni, de az odébb van.
               – Nagyon sok gyerek van, és ki is mondják, mit gondolnak, éreznek, és én is kimondhatom feléjük, mit gondolok, és ez helyén van. A kincskeresés az élet minden területén zajlik, kezdve a kirándulásokkal, a délelôtti programokon, a Szentírásbeli kincskeresésen keresztül a rendrakásig. Hiszen rendrakás közben fedeznek fel dolgokat, például reggel már találtak általunk elrejtett kincseket. Ha valóban rendet raknak, megtalálják, ha nem, nem. És mindenkinek van egy bankszámlája is, amibe gyűjtik a kincseket, majd nyílik a „bolt”, ahol vásárolhatnak olyan dolgokat, melyekért rajonganak, viszont nem olcsóak, ezért gyűjteni kell a kincseket, a pontokat. És van egy szabály is, ha vásárol, az egyedül nem az övé, meg kell osztania egy emberrel. Ezért is csoportosítjuk úgy a tárgyakat, melyeket „eladunk”, hogy abból kettô legyen.
               Normális, egészséges életvitelre tanítják a gyerekeket, nem buzgó mócsingokat akarnak nevelni egy hét alatt, nem az a cél, fogalmazott Lóri atya.
               Az elkövetkezôkben árva gyerekeket fogadnak, majd egy kôkemény túlélôtábor következik, tudtuk meg. Lóri atya a tavalyi túlélôtáborról is mesélt, amikor a kenyérmorzsának, ivóvíznek értéke lett, és a gyerekek, visszatérve a táborba, értették meg, mi is történt, és elkezdték megbecsülni azt, ami van, de mint mondta, ehhez ki kell menni, meg kell tapasztalni.
               – Szentírásban is a nagy dolgok a pusztában történnek, ahol semmi nincs. Ott döbbensz rá, hogy az érték te magad vagy, és az, aki veled van. Ha ô nincs, akkor vége.
               Lóri atya tervekrôl, a következô táborozókról is szólt.
               – A vadócok a kistúlélôk, ôk az ostor használatát fogják tanulni nemsokára a táborban, a nagyok táborára késôbb kerül sor, ahol arról fogunk beszélni, mi a férfi és a kan közötti különbség, mi a nô és a szuka közötti különbség. Ma, amikor férfiasságról beszélünk, a köldök és comb közötti részre gondolunk. Nem ez a férfiasság. Ezek a gyerekek abban a korban vannak, hogy érdekli ôket. És a lányok esetében pedig nem biztos, hogy jó az, ha tizennégy évesen már a többedik kapcsolatukon vannak túl. Ezeket a témákat szeretnénk a gyerekekkel feldolgozni. Nem azt mondjuk, hogy nehogy, hanem egy más alternatívát ajánlunk fel, hogy gondolkodjunk. Nyíltan fogunk beszélgetni arról, ami manapság van, amit felnôttként látunk. Erre készülnünk kell, hiszen nemcsak nekik lesz túlélôtábor, hanem nekünk is, és ez így jó. Nem egy teljesítmény-hajhászásra megyünk, nem kipipálni akarjuk ezt a tábort.
               A táborozások pénzbe kerülnek, vetôdik fel a kérdés, vannak-e támogatók? Vannak, és lesznek, nyugtatott meg Lóri atya, nemrég épp tüzelôt kaptak a Kobezol Kft-tôl, de a Communitas Alapítvány is támogatta 500 lejjel. És a tűri zöldség is finom a borzonti úton, melyet Lóri atya hoz.
               Óhatatlanul is szóba kerül a mára már divatossá vált válság.
               – Nincs válság! Hol lenne? Nincs! A kicsi pityókát a naggyal, ha örömmel, szeretetben tudod enni, ott nincs válság. Én mindenkit arra buzdítok, hogy éljen, és nem arra, hogy túléljen. A túlélés egy eszköz, soha nem cél.
               Vidám gyerektábor, olyan, amilyenrôl álmodom, és olyan, ahol – ha csak alig két órát ül az ember, a felnôtt – feltöltôdik, szeretet kap. Én akkor, aznap ott, kincset találtam.
    Baricz-Tamás Imola

    Remete tíz erényére épített

               Tizedszerre szerveztek falunapokat Gyergyóremetén az elmúlt hét végén. Ezúttal a kétnaposra tervezett ünnepségen Remete tíz erénye köré szerveztek programokat. Életerôs, feljôdô, vallásos, vidám, hagyományôrzô, építô, tanuló, dolgos, sportos és kulturális – állt a Remetére csalogatóban, ahol kicsik és nagyok egyaránt kikapcsolódhattak, szórakozhattak.
               Szombaton délelôtt már megtelt a Cseres Tibor tér, a lovas szekérre ült zenészek hirdették, ünnepel a nagyközség, a gyerekek is már sorba álltak, fogyott a színes kréta, hogy minél szebb figurák kerüljenek az aszfaltra a téren kijelölt helyen. De már kora reggel indult a horgászverseny, majd a biciklitúra.
               Sok érdeklôdô hallgatta végig a Tanuló Gyergyóremete! címmel tartott szimpoziont, melyen fiatal remeteiek tartottak értékes elôadásokat, és mintegy zárszóként tartott elôadást Köllô Miklós műépítész, aki a település szerkezeti felépítésérôl szólt, kihangsúlyozva, hogy ôsi elemeket ôriz Remete, és azon kell gondolkodjon, hogyan lehet kihasználni az adott lehetôségeket; a település szerkezetére építkezve, átjôve a mába, tovább tud, fog építkezni, fejlôdni. Lackó Albert Elemér polgármester a fiatalok elôadását követôen elmondta, büszkék fiataljaikra, körül hatvan egyetemistát számlálnak, és bizony, nagy szüksége van a településnek a szakmai tudásukra.
               A remetei építôcégek bemutatója címmel a községbôl elszármazottak tették közszemlére az általuk épített ingatlanokat.
               Szabadtéri fotópiknik volt a címe annak a programnak, melyen a kiállított fényképek mellett Ádám Gyula fotós közreműködésével a fotózásról lehetett tájékozódni.
               E falunapról sem hiányoztak a kézművesek, a néptáncosok, egy fiatal remetei fafaragó, Portik-Hegyi István is bemutatta munkáit.
               Több könyvbemutatót is szerveztek a kétnapos ünnepségen, így került bemutatásra Dezsô László Világszép Gyilkos-tó című könyve is.
               Dísztanácsülés keretében adták át a díszpolgári címet. Remete díszpolgárává Biatorbágy alpolgármesterét, Wagensommer Istvánt választották, a Pro Remete-díjat pedig Góga Rozália, az eszenyôi molnárasszony kapta.
               A két nap alatt több mint harminc rendezvény közül választhattak a község lakói, valamint a Remetére látogatók.
    Baricz-Tamás Imola

    Kis alkotók Szárhegyen

               Nemrég tehetséges fiatal művészkék gyűltek össze a gyergyószárhegyi ferences kolostorban. Több országból érkeztek fiatalok a tizenhatodik alkalommal megszervezett Kárpát-medencei Borsos Miklós Alkotótáborba, hogy egy héten át tanuljanak és alkossanak. Felvidéki, magyarországi, csángóföldi fiatalok vettek részt, Erdélyt pedig székelyudvarhelyi, csíkszeredai, gyergyószentmiklósi, csomafalvi fiatalok képviselték.
               Akár az elôzô években, most is pályamunkák alapján válogatták ki a legtehetségesebb fiatalokat, idén a Benedek Elek emlékévre való tekintettel, Elek apó valamelyik meséjének illusztrációjával pályázhattak az érdeklôdôk, 29 fiatal táborozhatott Szárhegyen. A Borsos Miklós Alapítvány által szervezett táborban grafikát, festészetet, agyagszobrászatot tanulhattak az ifjak, emellett pedig elôadásokat hallgathattak, kézműves-foglalkozásokon vehettek részt, a gyöngyfűzéssel és a bogozással is ismerkedhettek, szakemberek irányításával. Amint Bancsi Edittôl megtudtuk, a hét nap alatt a környék nevezettségeit és természeti szépségeit is megtekinthették a szervezett kirándulások alkalmával.
               Minden évben fontos évfordulóhoz kapcsolódik, és olyan értékeket közvetít az idegenbôl érkezôknek, melyek a Székelyföldre jellemzôk. Bancsi Edit az alapítvány részérôl elmondta, a tábor fôcélja a közösségépítés, a magyarságtudat ápolása, valamint a Kárpát-medence különbözô területeirôl származó magyar fiatalok összetartása.
               A XVI. alkalommal megszervezett Borsos Miklós Alkotótábor – melyet a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány és a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ szervezett a Hargita Megye Tanácsa, a Communitas Alapítvány, a Fundamenta Kft., a Gál Consult Kft. és a Pezomed Kft. támogatta – záróünnepségére kedden 18 órától került sor.
    Baricz-Tamás Imola

    Véget ért az idei Gyilkostói Népművészeti Sokadalom
    Naplórészlet…

               Hogyan lehet egy kétnapos rendezvényrôl úgy írni, hogy abból kihagyjuk a bírálatot, legyen az jó, vagy rossz? Választ keresve, műfaji korlátokat mellôzve igyekszem beszámolni a Gyilkostói Népművészeti Sokadalomról.
               Mivel nem szeretném rangsorolni a rendezvényeket, a programra hagyatkozva, idôrendi sorrendben számolok be az eseményekrôl. (A program egyébként csak amolyan útmutatóul szolgált, sok program késve kezdôdött, de azért a legfontosabbak – hm, mégiscsak minôsítek – mint például a Gyilkos-tó legendájának ôsbemutatója, a Szent Kristóf Kápolna búcsúja, a népzene- és néptáncgála, az Etno-est idôben elkezdôdtek.)
               2009. július 18, szombat
               Az ünnepélyes megnyitó, a program szerint, délután 6 órakor kellett volna kezdôdjön, ehhez képest 20.40-kor vette kezdetét. De így legalább nem esett egybe a két program, ugyanis a huszártábor nyitása is hat órára volt beharangozva. A huszárok bemutatták a lószerszámokat (s a lovat, ami elôl harap, hátul rúg, s középen kényelmetlen), volt szabóműhely és tábori konyha. Aki szereti a lovakat, a történelmet és az ízes ételeket, valószínűleg megirigyelte a huszárok életét. Legalábbis annak a mai formáját.
               Nem egyszer csalódtam a gyergyói közönségben, ez most sem volt másként. Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke és Lázár Zoltán alpolgármester beszéde alatt, mint egy méhkas zúgott a közönség, csak remélni mertem, hogy a hátamnál állóknak legalább a legenda kezdéséig sikerül megtárgyalniuk, hogy kinek milyen zöldség bújt ki a veteményeskertben, s az uborkát mivel érdemes lepermetezni, és utána elhallgatnak végre. De úgy tűnik, hogy csak a politikusaink beszédét nem vagyunk hajlandóak figyelmesen végighallgatni, mert a gyergyói népzenészek gáláján már nem zúgott annyira a több ezer fôs tömeg. Igaz, ôket gyakrabban hallhatjuk, mint a szárhegyi Cika néptáncegyüttes zenekarát (Kozma Zsombor a vezetôjük), a remetei citerazenekart vagy Gál Imrét és zenekarát.
               A legendáról…
               Elég, ha ennyit írok: gyönyörű volt, felállt a karomon a szôr (és ez jó értelemben), amikor megszólalt a zenekar?!
               Ezt csak úgy zárójelben: nem tudtam kimenni a fôpróbára, de állítólag már akkor tele volt a színpad elôtti tér, akkor még kb. 15 fokban lejtett a színpad, a díszlet önálló életre kelt rajta, s két táncos le is esett róla. De a technikai problémákat az elôadásra nagyjából sikerült orvosolni. S a hóvirágosok meg amúgy is szokva vannak az egyedi színpadokhoz, amit hol jég, hol szônyeg borít…
               A filmtörténet kezdetétôl hozzászoktunk a bonyolult cselekményű szerelmi történetekhez. (Ahol az egymástól távol élô s egymásról mit sem sejtô testvérek szerelmesek lesznek egymásba, vagy a nagy földbirtokos fia a cselédlányba szeret bele, s ezt legalább 10 mellékszállal s legkevesebb 100 részben tálalják…) Ehhez képest Eszter és Miklós története egyszerű, de tragikus. Sokak szemébe csalt könnyet Mezei Laura és Csorba Attila játéka. Az elôadók tartottak a közönség reakciójától, a jelenetben, amikor Eszter letépi magáról és földhöz vágja a román népviseletet, ami egyébként nem a román kultúra ellen szólt, csupán azt jelezte, hogy Eszter nem hajlandó hozzámenni a zsiványvezérhez. Zárójel bezárva.
               Az ôsbemutatót követôen a rendezôk megköszönték az elôadók és támogatók hozzájárulását.
               2009. július 19, vasárnap
               Kezdtem úgy érezni, hogy utazni mindig élvezet. Kilenc óra elôtt néhány perccel érkeztem meg a (gyergyói) autóbusz-állomásra, s mert nem tudtam pontosan, hogy honnan és melyik busz indul a tóhoz, bementem az információs irodába, ahol sajnálattal közölték, hogy a busz csak 10.30-kor indul… aztán feltűnt egy várakozó csoport s egy busz… mégiscsak volt egy járat 9 órakor, de ezt az irodából nem láthatták (s úgy fest, Gyergyóban ez már csak így szokás, a médiából elôbb értesül az ember arról a dologról, amit elsôre talán neki kellene tudni).
               A szombat esti táncház hajnali 5-ig tartott, így nem is csodálkoztam, hogy a vasárnap reggeli programok is csúsztak egy csöppet, de így legalább nem maradtam le semmirôl.
               A hagyományos ízek fôzôversenyén 8 csapat vett részt: a gyergyói Kotnyelesek, a Pizza Joe, a Hóvirág Néptáncegyüttes, a Földvári Károly Hagyományôrzô Egyesület, az alfalvi Domokos Pál Péter Hagyományôrzô Egyesület citerazenekara, a Kézművesek, a vajdaszentiványi kulturális egyesület néptánccsoportja, Szent István gyermekei Pusztináról. A zsűri tagjai, Török Zoltán, Bajna György és Tompea Vasile, idén nem helyezéseket, hanem hangzatos díjakat adtak.
               – A vajdaszentiványi gulyásfôzôk: Legjobban hangzó leves;
               – A Földváry Károly Hagyományôrzô Huszár Bandérium: Huszárgulyások eleje;
               – Kotnyeles – Fábián Ferenc: Turbó kaja;
               – Hóvirág néptánc együttes: Legszebb kóstoló;
               – Kézművesek: Maradék díj;
               – Domokos Pál Péter hagyományôrzô citerazenekar: Legízletesebben hangzó gulyás;
               – Szent István gyermekei, Pusztina: Legkörbetáncoltabb gulyás;
               – Pizza Joe: Elkésett fedô díja.
               A hagyományos ízek, ételek mellett nekem új volt, a Rodostói huszár güvecs, amiben háromféle hús (juh, disznó, marha – lehetôleg nyakrész), gomba, vörös hagyma, fokhagyma, paprika, paradicsom, pityóka, zeller, murok, petrezselyem, karikára vágott vinete, borsó, szemes paszuly, só, bors és paprika volt. Ízlett…
               A kézműves-kiállításon és vásáron 22 alkotó mutatta be munkáját. Bôrbôl, gyapjúból, rézbôl, bôrbôl készült ékszereket, ruhákat, dísztárgyakat.
               A meghívott kézművesek Derzsbôl, Csíkszeredából, Gyergyóból, Szárhegyrôl, Kolozsvárról, Kilyénfalváról, Szatmárnémetibôl és Csomafalváról érkeztek.
               Vasárnap 12 órakor kezdôdött a Szent Kristóf kápolna ünnepi búcsúja. Bartos Károly, a Szent István plébánia plébánosa és dr. Léber Mihály keszthelyi plébános végezték a szentmisét. A homíliában a Szent Kristóf életérôl, a kultúrák, vallások, szimbólumok analógiás kapcsolatáról szóltak. A tekerôpataki és csíkdánfalvi fúvószenekarok kísérték az énekeket.
               Régen az ifjú párt a násznép hangszerrel és nótával kísérte, ma fülsüketítô dudálással. A hagyományôrzôk ünnepi felvonulását C. Tóth Zoltán, a Gyilkos-tó legenda zeneszerzôje és forgatókönyvírója vezetett, is egy ilyen autósor zavarta meg.
               Hogy hol volt a határ az ünnepélyes megnyitó és a népzene- és néptáncgála között, nehéz megmondani. De viszonylag sok érdeklôdôt vonzott, fôleg ha a színpad elôtt fel-le sétáló turistákat is beleszámítjuk, elvégre ôk is megálltak a színpad elôtt kis idôre (a hátuknál ülôknek nagy örömére).
               Felléptek a Pusztináról érkezett fiatalok, a szászrégeni Német Demokrata Fórum néptáncegyüttese, az alfalvi Domokos Pál Péter Hagyományôrzô Egyesület citerazenekara, a Vajdaszentiványi Néptáncegyüttes és a Fabatka együttes.
               Az Etno-est a Gyilkostó panzió kettes termében volt megtartva és a pusztinai fotótábor anyagából készült kiállítás megnyitójával vette kezdetét. Tizenöt beszédes fotót állítottak ki Pusztina mindennapjairól, öregekrôl, fiatalokról, a múlt és jelen találkozásáról. A kiállítást Kolcsár Béla, Bajna György és Nyisztor Tinka nyitották meg.
               A sokadalom alatt a hegedű, citera, harmonika, cimbalom, furulya, gordon, nagybôgô és a fúvós hangszerek mellett a művészek megszólaltatták a tilinkát, kobozt, pánsípot és különbözô dobfajtákat (tikfa, kolomp, steel drum stb.), amelyeket nehéz lenne egyenként felsorolni.
               Kegye János pánsípművész többnyire klasszikus zenei átiratokat játszott. A kellemes zenétôl és pusztinai kóstolótól elálmosodott (ez az általánosítás elég merész volt, de a mi asztalunknál mindenki álmos volt) közönséget Cserey Csaba, Molnár Cs. Attila és Földvári Tibor dobszólója pörgette fel.
               A Hot Jazz Band zenekarvezetôje, Bényei Tamás úgy tartja: „a dobos még nem zenész, de már nem közönség.” Erre a fiúk becsülettel rácáfoltak a vasárnap esti koncertjükön. Cserey Csaba többek között afrikai és kínai dallamokat (ezt egy frappáns halandzsa elôzte meg) játszott, majd hangszert adott a kedves közönség kezébe is.
               A Fabatka együttes tagjai (egyórás hangolás után) bemutatták nemrég megjelent lemezüket (az kimerült annyiban, hogy felmutatták a CD-t) és utána, egyebek mellett, makedón táncátdolgozásokat és görög táncadallamokat játszodtak. Koncertjük megérte az egyórás várakozást.
    Borsos Júlia

    Szisszenet két mondat kapcsán

               Szombaton este Gyilkostón nem csak Magyarországról érkezett polgármester nem volt képes könnyei fölött uralkodni. Úgy gondolom, valamennyi nézô nevében dicsérhetek: lélekhez szóló, szép elôadást láttunk-hallottunk. Mégis szisszennem kell. Olyan dolognak lettünk ugyanis részesei, amihez semmi közünk. Fôleg ilyen emelkedett pillanatban: a politikai acsarkodásnak. Mi több, velünk együtt sok-sok olyan idegenbôl érkezett is, közülük megemlíteném a Bécsbôl hazautazó népdalénekes és zenész Antal Imrét, a Veszprémben élô, szép erdélyi fotóalbum sorozat szerzôit: Váradi Péter Pált és Lôwey Lillát, a csongrádi Török Máriát és Kovács Attilát, akik sokat segítenek jó hírünk terjesztésében a Tisza mentén. Ôk nem is tudhattak arról, hogy mi lappangott a megrázó élményt tönkretevô „bokrának megette”. A politikus ugyanis nem válogat céljai elérése érdekében. (Ezt akár jelenlegi parlamenti képviselônk esete is igazolhatja, aki volt már eremdéeszes, függetlenként szembement addigi elvbarátaival, kokettált a polgári párttal, leborult megalázói elôtt, s most ismét osztogatja tanácsait olyan dolgokról, amiket bizony lett volna ideje magának is megoldania másfél évtized városvezetôi tevékenysége alatt, olyan idôkben, amikor Borbély Lászlónak még komoly beleszólási lehetôsége volt, s amiért már a jelenlegi önkormányzattól is több hónapon át elfogadta – minden ellenszolgáltatás nélkül – a tanácsadói jutalmat. Hogy ô mennyire fontos azoknak, akik céljaik érdekében felhasználták, jelzi az a figyelmesség is, amit a szombat esti elôadáson, mint a legmagasabb jelen lévô közméltóságnak, irányában mutattak. Érthetô, hogy a szintén jelen lévô polgármestert nem köszöntötték. A képviselô úr ellenben, többször is megpróbálta felhívni magára a figyelmet. Eredménytelenül. Meg se említették a nevét). Bizonyára kedden már tudott a kormány július 20-i, hétfôi a lakosság hôenergia ellátását célzó döntésérôl.
               Senki nem vonhatja kétségbe az RMDSZ városi szervezete elnökének a rátermettségét, ha céljai elérésérôl van szó. Egyszer politikussá növi ki magát, mert abban nem kételkedem, hogy meg tudja ôrizni minden hájjal megkentségét. Sajnálom ellenben, hogy az egy éve lezajlott választásoknak azok is kárvallottjai, akik a jelenlegi vesztesekre szavaztak, s akik szombaton sem vették észre, hogy érzéseikre, még a lelkileg felemelô pillanataikra sincsenek tekintettel. Mert a művelôdési központ gazdasági igazgatója egyszerűen belegázolt az élménybe. A kultúra nevében! Ezért szisszenek most.
               Másodszor egy társalgás okán. Elôadás elôtt elbeszélgettem az RMDSZ Gyergyó területi elnökével is. Sok mindenben igazat adok neki, abban ellenben nem, hogy csak Gyergyóban van már MPP. Gyergyóban ugyanis nincs polgári párt. Ha van, süketnéma és világtalan. Tehát abba lehet hagyni az eremdéeszes háttérmunkát, s végre meg lehet kezdeni a város lakosságát érzékenyen érintô törekvések támogatását is.
               Ô mondta, hogy a város nem tud pályázni, nincs hozzáértôje. El is hinném, ha a Szent Miklós Kamaraegyüttes pályázatát nem azzal utasították volna vissza, hogy nem volt meg a 20%-nyi önrész. (A kért összeg 5000 lej volt, melléje 10 000 lej önrészrôl csatoltak bizonylatot). Legalább azt válaszolták volna a magas megyétôl, hogy idén a Kárpát-medencei Kórustalálkozót támogatják. (Nem annak szervezôit!) Amiért ellenben fel kellett szisszennem, az volt, hogy megkérdezték tôlem: a Szent Miklós Kamaraegyüttes részérôl szóltak valamelyik megyei tanácsosnak?
               Nem. Válaszoltam. A pályázat elkészítôi ugyanis úgy gondolták, hogy egy munka vagy jó, vagy rossz. Szólás, ismeretség, hovatartozásra való tekintet és közbenjárás nélkül értékelik. Arra pedig gondolni sem mernék, hogy bármelyik civil szervezôdést ilyen vagy olyan pártszimpatizánsnak tartanák a pályázatok elbírálói, s e megítélés rányomná bélyegét pályázataik sikerére. Mert akkor meg kellene nyugtatnom a civileket, hogy jövôben ne fáradjanak, ameddig társszervezetei nem lesznek a parlamenti képviselôkkel is rendelkezô érdekvédelmi szövetségnek. Mert ha nem, lelkesedhetnek. Olyasmit fognak tartani róluk az ítészek, ami a két párt közötti csetepaték miatt nem segíti megítélésüket.
    Bajna György

    Sárgarépa vagy rózsa? Sárgarépa-rózsa

               Sólyom Csaba hét éve szakács, de nem minden szakács farag ki gyümölcsbôl, zöldségbôl különbözô motívumokat. Sárgarépából virág, vagy görögdinnyébôl tájkép, vagy akár vadászjelenet is életre kelhet.
               Csaba három évvel ezelôtt egy szovátai gasztronómiai kiállításon és vásáron látta meg ezt a fajta „szobrászatot”, és már akkor annyira megtetszett neki, hogy rögtön vásárolt egy faragókészletet. Ott egy magyarországi mesterszakács, Varga Károly mutatta be tudományát, aki Csaba példaképe. Ô kimondottan ilyesmivel foglalkozik, és úgy érzem a hangján, Csaba is erre vágyik.
               – Szovátán lestem el tôle, hogyan kell csinálni. Rájöttem, nem is olyan bonyolult. De korábban a munkahelyemen is próbálkoztam az ételdíszítéssel, csak annak határai voltak, hiszen nem passzol a pizza mellé.
               Az ott megvásárolt készletet sokáig nézegettem otthon, fogalmam sem volt, hogyan kell hozzálátni. Aztán próbálkoztam, s már a harmadik rózsa a sárgarépából hasonlított a rózsához.
               – Szabadidôdben gyakoroltál?
               – Többnyire, és a munkahelyen az unalmas percekben. Fúrtam, faragtam a karalábét.
               – Minden zöldség, gyümölcs faragható?
               – Inkább a kemény húsúak. Például a paradicsomnak csak a héjával lehet valamit kezdeni, a bele túl puha. A lényeg, hogy friss legyen.
               Legutóbb a Gyilkostói Sokadalmon lehetett látni, amint a görögdinnyébôl kihoz egy virágot, ami szinte életre kel, és aligha lehet észrevenni, hogy az tulajdonképpen dinnye. Meg lehet kóstolni, de nincs „szívük” a nézelôdôknek ehhez – meséli Csaba.
               – Sokan nem is hiszik, hogy dinnye. Meg kell tapintaniuk. Olyan is volt, aki azt kérdezte, műanyagból öntöttem? Elmagyaráztam, hogy dinnyébôl faragtam. Így reagálnak a környékbeli emberek. De a magyarországi turisták is csodálkozva nézték.
               – Mi hozható ki a görögdinynyébôl?
               – Minden dinnyében van valami, csak ki kell hozni. Nekem a virágmotívumok mennek, de akár tájkép, portré, vadászjelenet is kihozható, igaz, az már nagyobb szaktudást és sok munkát igényel. Még nem mertem nekifogni. A karalábéból kis szobrocskák is alkothatók. Érdekes, hogy sokan javasolták, faragjak fából, mert az maradandó. A fa nem vonz engem, és mivel én szakács vagyok, a fának nincs helye az asztalon a konyhában.
               – A virágmotívumokon kívül…
               – Az elsô nagyobb próbálkozásom, amivel nagy sikerem volt a Gyergyói Nyári Napokon, a magyar címer volt. Egy öreg bácsi mondta is, hogy vigyázzak, mert ha meglátják, mit faragtam ki, bezárnak. Most Gyilkostón a Szent István koronának volt nagy sikere.
               – Hogyan lehet eladni?
               – Külföldön többcsillagos vendéglôkben az ételek mellé, vagy külön asztalra, kiállításra szánva, faragnak zöldségekbôl, gyümölcsökbôl, vagy jégbôl is akár. Az ismerôsök kértek meg engem is, hogy kisebb családi összejövetelek alkalmából készítsek ilyen díszítést.
               – Milyen eszközök szükségesek?
               – Bárki megpróbálhatja egy vékony élű, hegyes, éles késsel, de vannak speciális eszközök is.
               – Ha készítesz egy portrét valakirôl… nem tartósítható…
               – Ettôl érdekes. Ez mulandó művészet, tartósítani csak fényképpel lehet.
               Csaba szeretné fejleszteni magát, és tanulni. Igaz, a környéken erre nincs lehetôsége, addig is itthon igyekszik megmutatni, mit lehet kihozni a gyümölcsökbôl és zöldségekbôl, és a nagy habos torta helyett mi mást, látványosabbat, különlegesebbet, lehet az ünnepelt elé tenni a szezon gyümölcseibôl.
    Rancz Enikô

    Túra a lovon, a lóval…

               Az idei szezonban nagyobb igény mutatkozik a lovastúrázásra, mint korábban. A lovastúra nem huszonnégy órás vágtázást jelent, hanem sokkal inkább egy kényelmes tempójú kirándulást lóval, lovon, ló társaságában. És hogy nemcsak a külföldiek jelentkeznek be egy-egy túrára a környéken, hanem helyiek is, az nem meglepô, hiszen nemcsak látnivalókban, élményekben is bôvelkedik egy-egy ilyen túra.
               Csibi Márti június végén vett részt egy ilyen túrán két magyarországi lánnyal és a túravezetô Gál Csabával.
               – Szeretem a lovakat, szoktam kijárni úgyis a Meggyes-tetôre, hogy nem lovagolok. Akkor éppen vendégek érkeztek. Lehet választani a csillagtúrák, azaz a több egynapos túra, vagy a hosszú vándortúrák közül. A két lányt kísértem el én is. Volt egynapos túra is, és egy másik a Fehér-mezôn át az Egyes-kôig. Ez kétnapos volt.
               – A két nap…
               – Ezeket a túrákat nem úgy kell elképzelni, hogy reggeltôl estig lovagolunk, hanem kényelmes tempóban, kihasználva a domborzati lehetôségeket, vágtázunk, vagy leszállunk a lóról a meredekebb oldalakon, kellemes lovastúra, nem lovaglás. Az a lényege, hogy olyan helyekre lehet eljutni, ahová másképp esetleg csak gyalog lehetne.
               Nagyon szép helyeken jártunk, sokat sétáltunk a ló mellett. Reggel felpakoltunk a lovakra három napra elegendô élelmet, hálózsákot, sátrat, edényeket. Öt lóval és három csikóval elindultunk, találkoztunk csordákkal, pásztorokkal, a Fehér-mezôn letáboroztunk. Fôztünk túrós puliszkát, meglátogattuk a pásztorokat, megnéztük, amint megfejik a tizenkét liter tejet adó tehenet. Útközben találkoztunk ménesekkel, a lovak érdeklôdôek társuk iránt, így voltak érdekes helyzetek, de mindent megoldottunk.
               Sátrat húztunk, de ki lehetett próbálni a szabad ég alatti alvást is, már ha lehetett az ugató kutyáktól. A lovak éjszaka nem aludtak.
               Aki alföldi, vagy ritkán megy ki a városból, annak nagy élményt jelent. De talán az volt a legnagyobb élmény a külföldiek számára, amikor teát akartak fôzni, és pár perc alatt szedtünk négyféle gyógynövényt a teához, onnan a környékrôl. Azután minden este teát akartak inni, és a teafűrôl készült a legtöbb fotó. A látvány csodaszép az Egyes-kôrôl, amint lent látni lehet a legelô lovakat.
               – Mennyire kell tudni lovagolni?
               – Ha a túrára induló csapat jobban tud, több lovaglást betesznek a programba, de ez nem errôl szól. Ez nem feltétel. A táborhelyre való érkezés után lehet lovagolni, ha van rá energia. Ott lehet tanulni. Az alapok hamar elsajátíthatóak.
               Ezek a lovak nagyon türelmesek – magyarázza Márti, tudják, hogy jön a turista, felül rá, jól megszorítja a hasa alatt a hevedert, hogy ne essen le, tépi a száját, de türelmesen bírják. Csodálatos az együttműködés a lovak és az ember között, építô jellegű. Van a mondás, hogy: a ló erénye tenger, a bölcsnek is ló való, mert lóvá tesz az ember, és emberré tesz a ló. Ez így igaz. A lovastúrán ezt meg lehet tapasztalni.
    Rancz Enikô

    A legenda újjászületett

               Szeretünk a legendák világában élni. Hál’ istennek, történelmünk tele van szebbnél szebb mondával és legendával. Ez történelmünk része. Minden gyermek elôször a mesén, a legendán keresztül kerül kapcsolatba nemzete, népe történelmével.
               A Gyilkos-tó egy természeti katasztrófa eredményeképpen jött létre. Ez a prózai jelenség hosszú évtizedekre, talán évszázadokra meghatározta, meghatározza a vidék életét. A hegyek jellegzetes világában egy érdekes, és ugyanakkor értékes színfolt. Talán az egész Európában nincs egy hozzá hasonló. Ezzel is magyarázható, hogy a Gyilkos-tó varázsa halhatatlan.
               Évente emberek ezrei, talán tízezrei keresik fel, gyönyörködnek lenyűgözô szépségében, a körülötte lévô sziklacsúcsok tekintélyt parancsoló bérceiben. Mindenkinek felüdülést, kikapcsolódást jelent a tó látványa. Művészek tucatjait ihlette alkotásra, legyen az festô, fotográfus, vagy lírikus. Apropó fotográfus. Dezsô László tavaly megjelent albuma a Gyilkos-tóról, valóban egy mesevilágot tár elénk. De felidézhetjük Romfeld Ákos hasonló témájú, korábban megjelent albumát. Mindnyájunk által ismert ditrói Csiby Andor Gyilkos-tóról szóló leírását.
               Az idei kezdeményezés, a legenda (Fazekas Eszter és Molnár Miklós beteljesületlen szerelme) megelevenítése mindenképpen rendhagyó és maradandó a művészet világában. Egy legenda született újjá mindnyájunk szívében, szombat este a Gyilkos-tó partján. Egy több mint 150 fôs artista: énekes, zenész és táncos elkápráztatta a több ezres nézôközönséget, aki valósággal magába itta a produkciót. A hang- és fényeffektusok, meg a színpadi kellékek szerencsésen ötvözték egybe a legenda mondanivalóját. Köszönetet mondunk minden szereplônek, de mindenekelôtt C. Tóth Zoltánnak, a legenda megálmodójának, zeneszerzôjének, Kolcsár Béla művészeti igazgatónak, és mindazoknak, akik hozzájárultak ehhez a felejthetetlen csodához, aminek részesei lehetünk.
    Farkas Aladár

    Akinek ma is Gyergyószentmiklós az itthon és a hazamegyek

               Szegeden, a 2007-es gyergyószentmiklósi fotótábor anyagából, a megyeháza aulájában nyílt kiállításon ismertem meg Bodrogi Adél nénit. Másnap éppen kilencvenöt és fél esztendôt töltött. A fél évfordulón lánya, Magyar Anna, a Csongrád megyei közgyűlés elnöke, a tárlat egyik megnyitója, lakásán látogattuk meg, ahol keresztlánya, Elluka ügyelte mozdulatait, volt társalkodónôje. Adél néni, bár combnyaktörése miatt nehezebben mozog, ma is keresztrejtvényt fejt, szókirakásos játékkal múlatja az idôt. Gyönyörűen varr, egy terítôt én is kaptam tôle ajándékba. Mintavilága szinte mindent elárul Adél nénirôl. Erdélyiségét mindenképpen. Beszélgetésünk végén átadott egy kéziratot. Régi barátom és anyáskodó szegedi kalauzom, Ruzsa (Barabás) Ildikó lemásoltatta az Életem története című, 1998. június 28-án befejezett önéletírást. Az erdélyiség megértése okán önöket is megismertetjük, a menekülésig tartó idôszak meghatározó mozzanataival belôle:
               „1914. január 14-én születtem Laura ikertestvéremmel, 7–8. gyerekeként édesanyámnak. Akkor már Tercsike, elsô szülött testvérünk nem élt. Kb. 8 éves korában halt meg. Utánunk még született egy kisfiú testvérünk, Bercike, aki 2 éves korában meghalt. Ebbôl annyira emlékszem, hogy varrták neki a fehér ruhát, amiben eltemették. Maradtunk heten testvérek. Megelôzôen, szóval Bercike halála elôtt volt az elsô világháború, amikor édesapánk kívánsága szerint a nyolc apró gyermekkel menekülnünk kellett. Tata a hadseregnél a húsellátásnál dolgozott, gondolom, ôrmesteri rangban, mert pucerja (csicskása) is volt. Mi a katonasággal menekültünk (…) A század családjának neveztek, s a katonák segítettek mindenben. Hajdúböszörménybe érkeztünk, ahol egy csűrben kaptunk helyet, s az ottaniak azt mondták, jöttek az erdélyi cigányok, szóval nem túl nagy barátsággal fogadtak. (…)
               Gyergyószentmiklósra hazatérve kifosztott lakás várt. A szárhegyi úton volt egy szép kertes házunk, azt eladta tata, azzal az ígérettel, hogy építtet majd másikat. Erre sajnos, a háború utáni nincstelenségben a hét gyermek mellett nem volt lehetôség. A bútoraink közül az apácák megôrzésére bíztuk a zongoránkat, így az megmaradt, s pár évig hálából Mamáék ott is hagyták, hogy használják. Tanultunk is zongorázni, még Józsi bátyánk is, kivéve, mikor futballozni nem ment a zongoraóra helyett. (…) Testvéreink játszottak velünk, mi voltunk a Babák. Így ismertek a városban is: a Bodrogi Babák. Azért nem voltunk elkényeztetve. Nem volt szokás az ölelgetés, puszilás, de szeretetben éltünk. Mama segített a boltban Tatának, s otthon a nagy cseléd vigyázott ránk és tartott rendet, fôzött, szóval mindent csinált, s az ô felügyelete alatt bajunk nem eshetett. Józsi kamaszos csínyeitôl ô védett meg. (…) Sokat voltunk a szabadban, rohangáltunk, ugrókötéllel játszottunk, bújócskáztunk. Egy-két barátnô jött hozzánk, mi nem nagyon mentünk, nálunk sok hely volt, inkább ôk jöttek hozzánk. Elôfordult, hogy Bözsit valami apróságért megbüntették. Térdepelnie kellett, s a barátnôje S. Annuska mellé térdelt, ô is kivette a részét a büntetésbôl. (…)
               Megemlítem Berta nénit. Ô hetente járt hozzánk mosni, vasalni. A város szélén volt egy kis házuk, egy lánya és egy fia volt. Fiából pap lett. Amikor vasalt, körbeültük s ô meséket mondott. (…) Berta nénit meg is látogattuk, finom barna kenyeret kaptunk nála, nagyon szerettük, ha sütött, hozott is nekünk, s cserébe fehér kenyeret adtunk. A nagy cseléd, Anna, majdnem családtagnak számított. Derűs, mindig nevetôs lány volt. Mindennel ellátott, fôzött, takarított. (…)
               Miután leérettségiztem, egy évig otthon gyermekeket tanítottam, a fényképész lányával is foglalkoztam, s az édesanyja csinált fényképet rólam. Ebbôl Annának is adtam „a mindig nevetôs Annának szeretettel” felirattal. Ezt a lánya pár éve visszaadta, gondolva, hogy érdekes emlék lehet. (…)
               Gyerekkorból még megemlítem Kabucz nénit. Ô egyedül nevelte a fiát, Janikát. Német származású volt, s egy oroszhoz ment férjhez, aki elhagyta. Nagyon kedves volt, rendszeresen járt hozzánk, segített a fehérneműk javításában s sokat beszélgettek mamával németül. Emlékszem, nevettük, ahogy rossz magyarsággal kérte, hogy a kalácsból vágjunk így: „vágja kicsit Janikát” –, hogy Janikának vigyen. Különben arra is emlékszem, hogy a korcsolyapályán Janikával is korcsolyáztunk. Körülbelül egyidôsek lehettünk. (…)”
               (Bodrogi Áron fűszerkereskedôre ma is emlékeznek a megkérdezettek: Csíszér (Csiby) Gizi néni és Blénessy Jenô bácsi. Tiszteletnek örvendô polgár volt, mondják, az ô fôtéri üzletében, a mai Csemege vagy az órások műhelye lehetett, gyarmatárut is vásárolhattak: borsot, datolyát, fügét, babkávét stb. Adél néni édesanyja román származású, édesapja udvarhelyi református volt. A családban magyarul beszéltek).
               „A négy elemit itt végeztük, Bözsi néném a két polgárit is a magyar katolikus nôvéreknél. Vannak szép emlékeim, akkor még kézimunkázni is tanítottak, varrni, különbözô öltéseket, azsúrt, foltot varrni, kötni is. Irén, legidôsebb nôvérem segített fôleg a harisnyakötésben, mert mi elég ügyetlenek voltunk, s nehezen haladt a munka. Szerettünk rajzolni, festeni, jártunk kirándulni is a Csíky-kertbe és a kápolna-dombra. (…)
               Elsô polgáriba, Bözsit a harmadikba, Nagyszebenbe vittek, az Orsolya-zárdába, német iskolába. Itt két évig tanultunk. (…)
               Még megemlítem, hogy ott járultunk mindhárman elsôáldozáshoz. Ti. annak ellenére, hogy Tata reverzálist adott, mi azt jelentette, hogy a születendô gyermekek katolikusok lesznek, mikor az elsô fiú, Sanyi, megszületett nem engedte, hogy katolikusnak kereszteljék, s az akkori törvények szerint, Mamának át kellett térnie református vallásra, s azután minden gyermeket reformátusnak kereszteltek. Ez nem akadályozott abban, hogy katolikus hittant tanuljunk, de volt idô, amikor a református pap megkívánta, hogy oda járjunk hittanra, s akkor mindkét hittanórára jártunk. (…) Ez különösebb bajt, gondot nem okozott, sôt néha elmentünk a református templomba is. (…)
               Különben sem vallási, sem román–magyar nézeteltérés, vita soha nem volt. Mama nem csak jól, de szép irodalmi nyelven beszélt magyarul, olvasott sokat. Tata szintén. Mamától hallottunk pl. olyan mondókát, mint az „Újesztendô, lyukas kendô, kelj fel Jóska, ég az erdô”. Azt is Mamától hallottam „esik esô karikára, Kossuth Lajos kalapjára, valahány szem esik rája, annyi áldás szálljon rája, éljen a magyar szabadság, éljen a haza”. Ezeket csak azért említem, mert ilyen természetesen demokratikus volt az élet akkor. (…)
               Két év nagyszebeni tanulás után újból Gyergyószentmiklóson folytattuk a 3–4-ik polgárit. Bözsi nem tanult tovább anyagiak miatt.
               Ô hamar kezdett dolgozni, elôbb a közjegyzô nagybátyánknál, majd a fôszolgabíróságon gépíróként. Ilonka is a közjegyzôségen dolgozott, nagyon jó gépírónô volt. (Sanyi már kereskedô volt Kolozsváron – megj. tôlem.) Mi, Laurával, a püspök nagybátyánk anyagi segítségével Balázsfalván folytattuk a tanulást, ott érettségiztünk 1931-ben a román gimnáziumban. (…)
               Érettségi után, nyáron, eljött hozzánk a balázsfalvi zárda fônöknôje, Mamát agitálta, legyünk apácák. Laura sírt, s én mondtam, ne légy szamár, egyikünk sem lesz apáca, nem kényszeríthet senki. Mama nem is mondott semmit ezután sem. Laura egy évre visszament felügyelônek a zárdába. Én otthon kisdiákok oktatásával kerestem némi pénzt, amire bizony nagy szükség volt. Következô évben én is elmentem Belényesre, szintén egy görög-kato- likus zárdába felügyelônônek. Laura otthon tanulta a postai kezelést, távírdát. 1933-ban ôt kinevezték Alfaluba postamesternônek, s ketten odaköltöztünk. A postaépületben volt egy szoba-konyha és kamara, kút az udvaron, ennyi komfort volt.(…) Én is megtanultam és a következô évben én is levizsgáztam posta-távírásból Temesváron. (…) 1935-ben ezután engem Szárhegyre neveztek ki postamesternônek. Jó társaságunk volt. A kántortanító két lányával voltunk jó barátságban s persze fiú ismerôsök is akadtak. (…)
               Alfaluban nagyon sok fiúval, lánnyal voltunk. Műkedvelô színdarabot is adtak elô, a fiúegylet táncmulatságot rendezett az iskolában Domokos Pál Péter és felesége felügyelete mellett. Minket is meghívtak. (…)
               Pár év szárhegyi munkám után a gyergyószentmiklósi postához kerültem. Akkor ott a felvételi osztályon csak én beszéltem magyarul s természetesen, akinek problémája volt, hozzám jött. Emlékszem, ott olvastam Nyírôtôl az Uz Bencét, s jókat nevettem. A román fiúknak próbáltam elmesélni, hogy mit olvasok. A fônök Grecu nevű volt, ô is, felesége is tudtak magyarul. Mikor Észak-Erdélyt visszacsatolták Magyarországhoz, a fônök nekem adta át a kulcsokat, amit a városi vezetôk kértek el tôlem s ôk adták át a Magyarországról érkezô postásoknak. Engem és a kézbesítôket automatikusan átvettek, meg voltak elégedve a munkámmal. Sajnos, pár hónap múlva már a városból feljelentettek, nem tudom mivel, kérték elbocsátásomat. Errôl késôbb szereztem tudomást, mert jó embereim, korábbi ismerôsök megtudták s leállították a dolgot. Nem sokkal azután a kémelhárításhoz küldött valaki feljelentést, ahova beidéztek. Egy katonatiszt udvariasan megkérdezte, hogy édesanyám román-e és hogy tartom-e vele a kapcsolatot? Mondtam, hogy igen(…) s azt mondta, minden rendben, dolgozzam nyugodtan tovább. Ezzel viszont nem fejezôdött be a vesszôfutásom. Valakinek nagyon útban lehettem, s a kolozsvári postaigazgatósághoz küldött feljelentésrôl csak akkor szereztem tudomást, amikor indoklás nélkül elbocsátottak.
               A hivatalvezetô, aki értékelte a munkámat, és nyilván megbízhatónak is tartott, rábeszélt, hogy menjek Szárhegyre, az ismerôs vezetô emberektôl kérjek nyilatkozatot, az ottani munkám, illetve a személyemrôl. Velem jött, s tulajdonképpen ô intézte el az egészet, majd felterjesztette az igazgatósághoz, gondolom, az én kérvényemmel, kérve visszavételemet a postához. (…)
               Pár hónap múlva visszavettek a postához, s Besztercére helyeztek. Besztercéhez közeli faluban, Kerlésen volt postamesternô Szalontai Margit, akit Gyergyószentmiklóson hozzásegítettem albérlethez, s így barátságunk ezen az alapon megmaradt. Ô szolnoki volt, tehát az anyaországi dolgozókkal került oda s késôbb Kerlésre. Vele telefonon többször beszélgettünk. A kapcsolás Sajómagyaroson keresztül volt, ahol Pista, késôbbi férjem volt a postamester, s ô kapcsolt. (…)
               Késôbb, amikor férjhez mentem árulta el, hogy meglesett, mikor szolgálat után a telefonközpontból hazafelé mentem. Szóval ô már látásból ismert, amikor Margitkát meglátogattam s ô is odajött. Hát így lett Margitka az anyósom, így neveztük.
               Nemsokára Pistát áthelyezték a bácskai visszacsatolás után Bácsföldvárra. Elôtte megkérte a kezem, s mint vôlegényem ment el. Kértem a közeli óbecsei áthelyezésemet, de elutasították azzal, hogy csak házastársként kérhetem az áthelyezésemet. Így le kellett utazzam Bácsföldvárra, ahol gyorsított eljárással, egy rokon közreműködésével megesküdtünk. Visszamentem Besztercére, s így már elfogadták a kérésemet, áthelyeztek Óbecsére. Ott szerb családnál albérletben laktam. (…) Pár hónap után kértem az áthelyezésemet, s azután én is a bácsföldvári postán dolgoztam. (…) Nekünk jó volt a kapcsolatunk a szerbekkel is. Egy 14 éves kislány segített nekem a háztartásban, nagyon ügyes kislány volt. Szerettem, s ô is szívesen volt nálunk. Késôbb, a 70-es években Kunágotán meglátogatott a férjével, s elmesélte, mi mindenen mentek át. Az apja beiratkozott a nyilas pártba, s az anyját is beíratta annak tudtán kívül. Emiatt a szerbek mindkettôjüket kivégezték, holott semmi bűnük nem volt. Mikor közeledtek a harcok, s kezdett veszélyessé válni a helyzet, visszatértünk Szôregre, Pista nagybátyjához. Ezután kezdôdött a menekülés sok viszontagsággal. (…)”
               Vannak dolgok, amiket nem kell szájba rágni. Adél néni sorsa olyan idôben pereg, aminek értelmezésekor vagy erre, vagy arra elhajlanak a hivatásos elemzôk. Ô tiszta maradt emlékeiben is. Indulatok nélküli, tárgyilagos. Ami ellenben külön megható a részérôl, az Gyergyószentmiklós szeretete, ahova gyermekeit is évente hazahozta. – Az idén már nem mehetek haza – mondta az évek hozta gondokba beletörôdve. Talán az illendônél tovább fogtam, könnyű, finoman erezett kezét, miközben szülôföldünk szíve lüktette ereinkben a vért.
    Bajna György

    Ifjúsági tehetségkutató

               Az Alapítvány az Ifjúságkutatásért és Képzésért, a Csík Terület Ifjúsági Tanácsa, a Grafirka Egyesület, a Palló Imre Általános Iskola Diáktanácsa valamint a Gyergyószentmiklósi Népművészeti Iskola közös szervezésében kerül megrendezésre a Ifjúsági Tehetségkutató verseny. A megmérettetésre 12–20 év közötti fiatalok jelentkezését várjuk. A versenyen 3 kategóriában lehet pályamunkákat benyújtani:
               – a kisebbségi értékek grafika formájában való megjelenítése,
               – a kisebbségi értékek festészetben való megjelenítése,
               – a kisebbségi értékek digitális megjelenítése – fotó.
               Mindhárom kategóriában a műfaj illetve a technika szabadon választható.
               A verseny 4 szakaszból áll: az elsô szakasz az egyéni munkák elkészítése, melyek beküldési határideje július 31. A beérkezett alkotásokat egy 7 tagú bizottság értékeli. A képzôművészeti tehetségkutató verseny legjobbjai mindhárom kategóriában jutalomban részesülnek.
               Médiapartnereink: a Csíki Hírlap, az Udvarhelyi Híradó, a Gyergyói Kisújság, a Fény TV.
               A program létrejöttének támogatója a Román Kormány keretében működô Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala.
               Bôvebb információkért a programról, vagy a részvételi lehetôségekrôl Madár László programfelelôstôl a 0788/631.728-as illetve a 0266/321.436 telefonszámokon, a tehetsegesfiatalok@yahoo.com e-mail címen illetve a www.cstit.ro portálon érdeklôdhetnek.

    Gazdagabbak lettünk

               Borszék eddig sem volt szegény, ami a külföldi kapcsolatait illeti, hiszen az évek során több magyarországi településsel sikerült együttműködési vagy testvér-települési kapcsolatot teremteni.
               Ez alkalommal, egy felvidéki községgel, a nagyszombati járásban fekvô Tallós községgel kötöttünk testvér-települési szerzôdést. A galántai járásban fekvô településsel Aba nagyközség polgármesterén keresztül kerültünk kapcsolatba, akikkel már évek óta szintén testvér-települési kapcsoltunk van. A községrôl annyit illik tudni, hogy már a 15. század végén jegyzett település volt. Eszterházy Ferenc 1760-ban kastélyt építtetett és 1763-tól Mária Terézia, itt létesítette a Magyar királyság elsô állami árvaházát. A kastélyparkról annyit, hogy a 22 hektáros dendrológiai parkban 22 egzotikus fafajta található, a kastélyban pedig kisegítôiskola működik. A lakosság (1650 fô) zömében katolikus, templomuk az 1700-as években épült barokk stílusban. Másik látványossága a tallósi lourdes-i barlang, amelyet a temetôben építettek meg 1901-ben, egy süketnéma kislány lourdes-i gyógyulása emlékére. Fontos megemlíteni az 1893-ból való Maticza cölöpös malmot, amely a Kis-Duna vén fűzfái mellett található.
               Kiutazásunk célja egy baráti szerzôdés aláírása volt a két település között. Ez hivatalosan megtörtént az ottani községházán, ahol jelen volt a képviselôtestület, Berényi József Szlovákia országgyűlési képviselôje, Horváth Zoltán polgármester, Kossa Lajos Aba nagyközség polgármestere, Mik József Borszék polgármestere és az általa vezetett borszéki delegáció, Bihercz Imre, vállalkozó, a térség egyik mecénása. Az ünnepélyes partnerszerzôdés aláírása után, a helyi templomban részt vettünk egy ünnepi szentmisén, amelyet a falunap tiszteletére szerveztek. Az ünnepi ebéd után ismerkedtünk a településsel és a környékkel. Délután és este gazdag és változatos kultúrműsor szórakoztatta a nagyérdemű közönséget, majd késô este meghallgattuk az Irigy hónaljmirigy együttest. Másnap lányfocimérkôzést láthattunk a helyi csapat – amelynek edzôje maga a polgármester – és a szomszédos Vezekény község csapata között, amely a helyiek 5–2-ôs gyôzelmével végzôdött. Ezt követte az abaiak mérkôzése a vendégfogadó tallósiakkal. Itt is a hazaiak gyôztek.
               Hangulatos, szép műsorok tették emlékezetesé ezt a falunapot. Reméljük, hogy ez az új kapcsolat színesebbé, gazdagabbá teszi e két település kapcsolatát.
    Farkas Aladár

    Diákélet Kolozsváron

               Nem akarok kolozsvári diák lenni – hangoztattam a gólyaként, még elsô félévben. Pedig már nagyon belefáradtam az érettségit követô nyári munkába. Vártam, hogy történjen valami, pezsegjen körülöttem az élet, vártam az újat.
               Tényleg új volt... Annyira egyedül soha nem éreztem magam, mint Kolozsváron. Hiányoztak a régi barátok, a család. Ijesztô volt a város. A forgalom. Az emberek. Minden. Nem találtam benne a helyem. Meglepett ez az undorom, mert mindenkitôl csak jókat hallottam Kolozsvárról. Állították, hogy az itt töltött évek a legszebbek.
               Az egyetemet kicsit fantom- egyetemnek hittem. Nem voltak termeink. Órák is csak hébe-hóba. Ahhoz voltam hozzászokva, hogy megmondják mit, mikor és hogyan... és hát ott nem így volt/van.
               Igyekeztem megfogadni barátaim jó tanácsait: a legfontosabb NE tokosodj be! Én elsô évesen alig tettem ki a lábam a lakásból, egy évig depressziós voltam. Így, elmentem az elsô Mécsesbe (keresztény karizmatikus közösség), az Ördögtérgye néptáncegyüttes évnyitó táncházába és az elsô próbára. Bár kicsit idegennek érezem magam, jó volt. Két olyan közösség, ahová érdemes tartozni.
               Most már egészen megbarátkoztam a gondolattal: egyetemista vagyok – Kolozsváron, ahol sok mindenben kipróbálhatja magát az ember: rendezvényszervezést gyakorolhat a KMDSZ-nél, újságírást a Perspektívánál, Campusnal (vagy más újságnál) és még lehetne ezt folytatni szakoktól függôen és függetlenül.
               Az új mottóm: aki Kolozsváron unatkozik, az nem normális! A központon egymást érik a kocsmák, klubok. Sokaknak fô szórakozási helynek számítanak az alkoholtól és cigarettafüsttól bűzlô helyek. Állítják, hogy a kocsma alkalmas hely a kikapcsolódásra, a baráti kapcsolatok ápolására. (Ezt nem kérdôjelezem meg. Kár, hogy gyűlölöm a tömény, folytogató cigifüstöt!). Azoknak, akiket nem vonz a kocsma szelleme is bôven van szórakozási, kikapcsolódási lehetôségük: színház, opera, mozi, tudományos elôadások, uszoda, filmklub, irodalmi kör, angol kör, turizmus kör, kirándulás a környéken és még sok más.
               Sokszor hallottam a csóró egyetemista kifejezést, mindig ezzel a jelzôvel illették ismerôseim az egyetemistákat. Most már értem, hogy miért. A szülôktôl távol, az ember lánya/fia maga kell beossza a kapott pénzt. Meg kell tanulni mérlegelni, hogy mire van nagyobb szükség: egy új nadrágra, blúzra vagy edényre és zöldségre a piacról, egy kávéra vagy kenyérre, és sorolhatnám.
               Közvetlenül szesszió elôtt csak remélni mertem, hogy egy év múlva is egyetemista leszek. Másodéves. Hogy lesz alkalmam és elég bátorságom kihasználni a Kolozsvár nyújtotta lehetôségeket. Mert abból éppen elég van.
               A második félévi szesszió legnagyobb nehézsége a jó idô. Télen a tanulás mellett, azaz, hogy helyett nem vonz olyan nagyon egy esti séta, fôleg nem a napozás, srand. Persze, aki komolyan gondolja a tanulást, legalább a szesszió alatt mellôzi a szórakozást, de ez még nem garancia arra, hogy össze is jön a tanulás. Én, speciel kertes házban lakom, tized magammal, ahol a kert kimerül egy körülbelül 10–15 négyzetméteres lebetonozott udvarban, de még azt is egy kutya uralja, aki nem harap, csak „karcol”, legalábbis ezt állítják a fiúk (fôleg), akik néha benéznek az Ica Panzióba. (Icának hívják a házi nénit, innen a név…) A tetôtôl a pincéig minden zugot kipróbáltam már, azt remélve, hogy néhány tételt úgy át tudok venni, hogy közben nem folyik rólam a víz, nincs orrfacsaró bűz, nem hallok legalább 10 hangforrásból zajt… S mindezt többnyire eredményelenül.
               De szép város Kolozsvár, fôleg, ha az ember eltekint a több száz éves gyönyörű épületek mellé bezsúfolt modern irodaházaktól, nem zavarja a szemét (s itt most a látás érzékszervére és nem az utcákon elhulatott erre-arra gondolok), ha egy régi csodaszép épületre méteres betűkkel ráírják: REEBOK.
               Talán vasárnap délután és este a legszebb, amikor a Szent Mihány templomból, vagy a Piaristából kijövô magyar fiatalokkal van tele az egykor még magyar tér.
               Mostanra úgy igazából megszerettem Kolozsvárt, megéri néhány évet ott eltölteni. (De azért a gyerekeimet nem ott szeretném majd felnevelni.)
    Borsos Júlia

    Jöjjetek a keskeny útra…

               A Keskeny út mozgalom zöldfülű újoncaként belepottyantam egy szinte velem egyidôs, befutott erdélyi rendezvénybe. A „Húsz esztendôm hatalom” mottó hónapok óta ott csengett sokunk fülében, s ezúttal nem annyira József Attilát, mint inkább a XX. Tusványosi Nyári Szabadegyetemet juttatta eszünkbe. A programlehetôségek színes skáláján számos sátor kínálata sorakozott fel, e sátrak között évek óta jelentôs helyet foglal el a Keskeny út sátor is, melyet talán más rendezvényekrôl is ismerhet az olvasó (pl. EMI-tábor, Félsziget). Mirôl is szól ez a mozgalom, milyen tevékenységek folytak az elmúlt héten e sátorban?
               Ökumenikus vallásos ifjúsági mozgalom, melynek célja, hogy fiatalok által fiatalokat szólítson meg akkor is, amikor a szomszédban dübörög a zene, amikor a külvilág hivalkodása megbénítja a lelki elmélyülést, az önvizsgálatot, a művészi hajlam kifejezôdését, és a tiszta ésszel való gondolkodást. Egy kis gondolati elmélyülést, lelki és vallási feltöltôdést nyújt az arra éhezôknek és mindazoknak a kíváncsiskodóknak, akik beléptek a sátorba.
               Minden reggel áhítattal kezdôdött, ahogyan helyén való is egy vallásos ember, közösség életében. Az áhítat közvetlen hangneme, az együtt imádkozás erôt adott a napi munkához, majd ez után elôadásokat hallgathattunk meg. Barta Károly református lelkész a szerelemrôl tartott elôadást csütörtökön, egy kicsit más szemszögbôl beszélt a már meguntnak hitt témáról, rámutatott arra, hogy a mesebeli Béla béka nem válik királyfivá egyetlen csóktól, és hogy az álmok, a rózsaszín felhôk világából alá kell szállni a valóság földjére, ha tartós kapcsolatra vágyunk.
               Pénteken Nap Kati pszichológus Emó-sok(k) című elôadása nyitotta fel kicsit jobban az érdeklôdôk szemét. Egy kis betekintést nyerhettünk, hogy milyen az ilyen fiatalok világa, miért kezelik másabban a körülöttük történteket, mint az átlagember, és hogy minek köszönhetô náluk a magány érzése, az egyedülléttôl való rettegés. Az elôadást ízesebbé tette egy olyan jelenlévô, aki valamikor emósnak vallotta magát, de ahogy ô mondta, mára már „happy” lett, és mindezt a „gyógyulást” a melléje szegülô barátoknak, valamint egy filmnek tulajdonította.
               Szombaton Schád László pszichológussal és Ábrám Noémivel együtt vitattuk meg a nôk és férfiak közti hasonlóságok, különbségek és szerepváltozás okát, lehetséges következményeit. Hoszszan tartó beszélgetés követte a Jó-e a közös kassza házaspárok esetében vagy inkább mindenki külön? kérdést.
               Mindennap a kézműves-tevékenységgel egy idôben élményszínház volt. A színház alanyának nem volt más tennivalója, minthogy a lesötétített sátorban levô keskeny utasokra bízza magát. Bekötött szemmel élhette végig a teremtéstôl az élet kiteljesedéséig nôi, illetve férfiúi mivoltát. Hangok, érintések, bibliai szöveg, lágy zene, életre szóló „recept” a Bibliából… Más-más érzéssel távoztak a sátorból, némelyek szemébôl könnyeket fakasztott, vagy éppen nevetést az elhangzó szöveg, de úgy érzem, hogy valamit sikerült átadnunk nekik, hiszem, hogy valóban élmény volt átélni, újraélni azokat a jeleneteket, melyeket mi csak kölcsönöztünk az ÉLETbôl.
               A kézműves-tevékenységeken különleges alkotások születtek: rajzok, agyagtárgyacskák, karkötôk. Nemegyszer jegyezte meg valaki, hogy évek óta nem járt a kezében színes ceruza, s micsoda élmény újra leülni egy üres lap mellé, amely csak arra vár, hogy megjelenítse rajta a valódi önmagát.
               Az estét gitárszó tette vidámabbá, hangulatosabbá, körbeültünk, és sorra énekeltünk kedvenceinket. Kivételt képezett péntek, amikor ökumenikus istentiszteleten vehettek részt az érdeklôdôk. Istentiszteleti szolgálatot végzett egy katolikus, egy református és egy unitárius lelkész. Közreműködött a Knock Out együttes két tagja is, ôk a zenei részt erôsítették.
               Az estét mindig olyan filmmel zártuk, amelynek témája megegyezett a napi témánkkal is. Filmvetítés után pedig zsíros kenyér és üdítô mellett mindenkinek volt alkalma kifejteni a filmmel kapcsolatos érzéseit, véleményét.
               Sátorzárás elôtt keskeny utasokként megfogalmaztuk az elmúlt héttel kapcsolatos élményeinket, beláttuk, hogy bár igyekeztünk mindent tökéletesen teljesíteni, mégsem mindig sikerült ez, emberi mivoltunkból fakadóan, de mindannyian tudtuk és érzetük, hogy volt értelme a munkának, amit kifejtettünk, és hisszük, hogy a hozzánk látogatóknak tudtunk valamit becsempészni abba a tarisznyába, amivel hazatért. Most pedig egy kis erôt kell gyűjteni, ki kell pakolni a hátizsákokat, ki kell mosni a „heti szennyest”, és készülni, mert a Keskeny út a Félszigeten is várja látogatóit!
    Mátéfi Timea

    Elôzetes az EMI-táborról

               Nemsokára, augusztus 5-én rajtol az EMI-tábor Gyergyóban, a 3-as kilométernél. Ha EMI-tábor, akkor élet, sátorozás, érdekes elôadások, koncertek, és a lehetôség, hogy érdekes dolgokat próbáljanak ki az érdeklôdôk.
               Ha szeretsz túrázni, sportolni, bulizni, táncolni, lovagolni, filmet nézni, néptáncolni, elôadásokat hallgatni, ott a helyed – fogalmazhatnánk.
               De pontosan mire is nyílik lehetôség augusztus 5–9. között az V. EMI-táborban, abból próbáltunk szemlézni…
               Több mint ötven elôadó elôadását lehet meghallgatni, itt lesz: Vona Gábor, Jankovics Marcell, Hetesi Zsolt, Izsák Balázs, Erôss Zsolt, Tôkés László, Toró T. Tibor, Gaudi-Nagy Tamás, Guttmann Szabolcs, Varga Gabriella és még nagyon sokan mások.
               Fellépô együttesek: Transylmania, Kormorán, Ismerôs Arcok, Beatrice, Kárpátia, Patrióta, Knock Out, Dalriada, Zanzibár, Moby Dick, Kalapács.
               A Hagyományôrzô-jurtában lehetôség nyílik kipróbálni a szalagszövést, batikolást, bogozást, fafaragást, bútorfestést, ékszerkészítést bôrbôl és nemezeléssel.
               Itt is lesz Keskeny út-sátor, ahol vallásos környezetben, kellemes hangulatban dolgoznak fel különbözô témákat (a szerelem, az emósok) az elôadók és a hallgatók.
               Természetesen lesz EMI-sátor, társalgósátor, de nem feledkeznek meg a szervezôk a gyerekekrôl sem. A kicsik a Gyereksátorban vehetnek részt színesebbnél színesebb programokon, foglalkozásokon.
               A művészek… minden szakterületrôl megtalálják a kedvükre valót a Művészsátorban.
               És hogy mi fog zajlani a Film- és borsátorban, azt sejthetik. Filmnézés és borozás…
               És nemcsak ennyi, mert lesz táncház, kirándulások, önvédelmi edzés, íjászkodás, és sporttevékenységek is…
               Sok érdekes információ olvasható még a www.emitabor.hu/ erdely weboldalon is.
    Rancz Enikô

    Igazságot Európának!

               A Magyar Nép a trianoni és a párizsi béke fölülvizsgálatát kéri
               Lassan egy évszázada annak, hogy véget ért az I. világháború, amely után a gyôztes hatalmak a Versailles-ban megtartott tárgyalásokon érvényesítették háború elôtti szándékaikat. Az 1920. június 4-én Magyarországra kényszerített béke méltánytalansága és a nemzetközi jogi elvekbe ütközô volta már az aláírás napján is nyilvánvaló volt, de fölülvizsgálatára és igazságszolgáltatásra mindmáig nem került sor. Az irat nem tekinthetô szerzôdésnek, mert az egyik felet kizárták a tárgyalásokról, sem a béke szó nem csúfolható ki azzal, hogy béketárgyalásról beszéljünk. Pontosabban fejezi ki a valóságot a trianoni diktátum fogalom.
               A Magyar Nép számára megkerülhetetlen kérdést a Magyarok VII. Világkongresszusa keretében, több mint ötszáz küldött részvételével megtartott Trianon Újraértékelése Konferencia egész napos elemzô vitával tárgyalta, majd ennek alapján Indítványt fogadott el az 1920-as trianoni és az 1947-es párizsi béke fölülvizsgálatáról.
               Az egyetemes Magyar Népet megtestesítô Magyarok Világkongresszusa által, annak VII. ülésén, 2008 augusztusában elfogadott határozatokat végrehajtva, mint a Magyarok Világkongresszusának állandó, ügyvivô testülete, a Magyarok Világszövetsége, Küldöttgyűlésének 2009. május 1–2. ülésén meghozott döntésével P E T í C I Ó T fogadott el, amelyben kéri az I. világháborút lezáró trianoni (1920. június 4.), valamint a II. világháborút lezáró párizsi (1947. február 10.) béke fölülvizsgálatát, a Magyar Nép további hátrányos megkülönböztetésének megszüntetését és igazság szolgáltatását a Magyar Nép számára. A Petíció címe Igazságot Európának!
               A Magyarok Világszövetsége a trianoni béke 89. évfordulója elôestéjén, 2009. június 3-án, 11 órakor megtartandó sajtótájékoztató keretében hozza nyilvánosságra a Petíció teljes szövegét.
               Tekintettel az egyetemes Magyar Nép nevében megfogalmazódó kérés jelentôségére, arra hívjuk a pár nap múlva kezdôdô trianoni megemlékezések minden szervezôjét, hogy rendezvényeiken olvassák fel a magyarság történelmében mérföldkövet jelentô, Igazságot Európának! című Petíciót.
               Amennyiben a rendezvény idôkerete nem tenné lehetôvé a teljes szöveg felolvasását, úgy javasoljuk a szöveg preambulumának, záró sorainak, valamint a tizenegy pontos indoklás azon részeinek a felolvasását, amelyeket az adott rendezvény szervezôi leginkább célravezetônek tartanak. A teljes szöveg letölthetô lesz a www.mvsz.hu honlapról.
               Igazságot Magyarországnak! Igazságot Európának!
               Kiss Dénes, a Trianon Társaság országos elnöke
               Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke
               Budapest, 2009. június 1.
               Ha Franciaország tudta volna – tizenhat évvel ezelôtt –,
               hogy azok az államférfiak,
               akik 1919-ben képviselték a nemzetet,
               milyen hátsó gondolatokkal és milyen célzattal
               kötötték meg „a jog és az igazság békéjét” –
               ha tudta volna akkor, s ha tudná ma,
               hogy ezek az urak milyen érdekek,
               milyen igyekezetek szolgálatában keverték gyanúba
               a haza becsületét, és veszélyeztették jövendô biztonságunkat:
               Franciaország és vele együtt Európa
               most nem ott tartana, ahol ma tart...
               Franciaországnak 1914 júliusában egyetlen ellensége volt: a hazugság!
               HENRI POZZI, 1935
               Igazságot Európának!
               A magyar kérdés rendezése nem tűr halasztást.
               Közel egy évszázada annak, hogy véget ért az I. világháború, amely után a gyôztes hatalmak a Versailles-ban megtartott tárgyalásokon érvényesítették háború elôtti szándékaikat. Az 1920. június 4-én Magyarországra kényszerített „béke” méltánytalansága és a nemzetközi jogi elvekbe ütközô volta már az aláírás napján is nyilvánvaló volt, de fölülvizsgálatára és igazságszolgáltatásra mindmáig nem került sor.
               A korábban a Magyar Királyságban élô és az 1222 óta írott alkotmánnyal rendelkezô, jogállamiságból Európának példát mutató országban államalkotó szerepet játszó magyar nemzetet hétfelé szaggatták, és 3,5 millió magyart megkérdezése nélkül, akarata ellenére idegen uralom alá kényszerítettek.
               1920. június 4-e óta az Európa történelmében – a déli harangszóban megörökített és naponta emlékezetbe idézett – védôszerepet játszó, elévülhetetlen érdemeket szerzett magyar nemzet elvesztette össznépi képviseletét.
               A hétfelé szaggatott és harmadában hozzá ellenségesen viszonyuló, idegen uralom alá kényszerített magyarság össznépi képviseletét kilenc évvel késôbb, 1929-ben, a Magyarok I. Világkongresszusa révén nyeri vissza.
               Az 1938-ban megtartott Magyarok II. Világkongresszusa életre hívja a Világkongresszusok ülései között is működô, állandó ügyvivô testületként a Magyarok Világszövetségét. A kommunizmus évtizedei alatt bekövetkezett, 54 évig tartó kényszerszünet után 1992 óta a magyar nép egészét képviselô Magyarok Világkongresszusa négyévenkénti rendszerességgel ülésezik.
               2008-ban augusztus 16-20-a között Budapesten a 70 éves Magyarok Világszövetsége szervezésében 1000 küldöttel megtartotta ülését a Magyarok VII. Világkongresszusa, amely legfontosabb határozatával nyilatkozatot fogadott el a magyar nép önrendelkezési jogáról (1. melléklet). Ez kinyilatkoztatja a Magyarok Világkongresszusa által megtestesített teljes magyar nép önrendelkezési igényét az ENSZ Közgyűlése által 1966-ban elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya és a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Egyezségokmánya alapján, amelynek elsô cikkelye kimondja: „Minden népnek joga van az önrendelkezésre. E jog értelmében a népek szabadon határozzák meg politikai rendszerüket, és szabadon biztosítják gazdasági, társadalmi és kulturális fejlôdésüket.”
               (folytatjuk)

    Székely Sziget
    Július 24–25.


               A Székely Sziget a következô programokkal várja az érdeklôdôket:
               Péntek
               Július 24-én este 8 órától, ha megteheti, jöjjön ki a Zetelaki Gáthoz, hiszen már pénteken este buli lesz, a hangulatot a Zöld Kereszt Együttes biztosítja, a belépés ingyenes.
               Szombat
               09.00 – Kapunyitás; 11.00 – Ünnepélyes megnyitó – Meghívottaink köszöntôi
               Elôadások: 11.30 Barabási László – Székely ôstörténelem; 12.45 Bíró János – székely motívumok, fafaragás; 14.00 Kis Dénes (a Trianon Társaság elnöke) – A magyar nyelvrôl; 15.15 Bognár József bemutatja Homonnay Ottó János – Rideg valóság című könyvét; 15.45 ifj. Tompó László irodalomtörténész.
               Koncertek: 18.30 Zöld Kereszt; 19.25 Hungarica; 20.45 P Mobil – Lemezbemutató; 22.45 Romantikus Erôszak; 00.35 Titán.
               Egyéb program: 13.00 Baranta-bemutató; 15.00 Borbemutató – Seprôdi József Dicsôszentmárton; 16.00 Nemzeti túlélôverseny.
               Egész napos programok:
               Hagyományôrzés: jurtaállítás; ôseink által ránkhagyott fegyverekkel való megismerkedés (íjazás, csatacsillag, kelevéz és a karikás ostor).
               Kézműves-foglalkozások: Fafaragás; Bútorfestés; Ostorkészítés; Bôrdíszművesség; Rézművelés; Csomózás; Gyöngyfűzés; Nemezelés.
               Gyereksarok
               Falmászás – (Műfalmászás); Ládamászás
               Belépô 23 lej.
               A változtatás jogát fenntartjuk.

    35 éves a Szárhegyi Művésztelep

               Hargita Megye Tanácsa és a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ szervezésében július 24–25-én a Gyergyószárhegyi Művésztelep fennállásának 35. évfordulóját ünneplik. A rendezvény Kortárs Művészeti Konferenciával indul, melynek témája: Urbánus és rurális környezet a XX. századi kortárs képzôművészetben. Helyszín: a Gyergyószárhegyi Művelôdési Központ Cika terme. Meghívott elôadók: Beke László művészettörténész, Anke Mellin képzôművész, Yang Won Gil képzôművész, Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész, Túros Eszter művészettörténész és Erôss István képzôművész.
               Július 25-én, szombaton a Lázár-kastély lovagtermében a köszöntôbeszédek után Nagy P. Zoltán Arcképcsarnok című fotókiállítását tekinthetik meg az érdeklôdôk, majd Jánossy Alíz Portrék című könyvét mutatják be.
    Baricz-Tamás Imola

    Anna-bál

               Tartson velünk a reformkor legelegánsabb báljába!
               Idén is élôben közvetíti a Duna Televízió a balatonfüredi Anna-bált.
               Ha Anna-nap, akkor Anna-bál: Balatonfüreden így van ez 1825 óta. Az ünnep a Duna Televízióban is hagyomány lett: július 25-én, szombaton a közszolgálati adó ismét egész nap a reformkor legelegánsabb báljával és számos, az eseményhez kapcsolódó programmal várja nézôit, mind az öt kontinens magyarságát. Anna-napon a Kívánságkosár Füredrôl jelentkezik élôben délelôtt 12.30-kor. A tavalyi Anna-bál szépét, Csizmadia Alizt a Duna Televízió egy kétszemélyes egyiptomi nyaralással ajándékozta meg, az élményekrôl 14.55-kor számol be az Egyiptomi illanat című film. 15.55-kor idôutazás várja a világ magyarságát: a Reformkori kapcsolódások című film visszaröpít a magyar történelem e kiemelt idôszakába. Mivel az idei, 184. Anna-bálon Debrecen díszvendégként vesz részt, a nézôk 17 órától ízelítôt kapnak a többnapos Debreceni Campus Fesztivál programjaiból, megnézhetik a Virágkarnevál elôkészületeit.
               18.30-tól élôben jelentkezik a Duna Televízió, az érdeklôdôk elkísérhetik a tavalyi bál szépét, aki körbekocsikázza Balatonfüredet, mielôtt továbbadná koronáját. 21 órától újra a Kívánságkosár műsorvezetôi – Katona Erika, Morvai Noémi, Asbóth József és Banner Géza – várják a nézôket. Az est házigazdái, a Duna Televízió népszerű műsorvezetôi Szöllôsi Györgyi és Knézy Jenô bemutatják az Anna-bál tizenöt legszebb hölgyét, akikre öt kontinens nézôi telefonon szavazhatnak. Éjfél után fél órával pedig kiderül, hogy a nézôk kit tartanak a legszebb füredi lánynak.
               Bôvebb információt a Duna Televízió honlapján találnak.
               www.dunatv.hu

    A rendôr is ember

               Igaz, közöttük is vannak, akárcsak a többi halandó között, jó emberek és rossz emberek. Az is igaz, hogy a többséggel ellentétben mindig van a tarsolyukban egy ütôkártya, mivel adott esetben föléd kerekedhetnek, az egyenruha viselése, mely törvényes jogokat biztosít nekik.
               Abban, hogy hogyan élnek jogaikkal, döntô szerepe van annak a bizonyos hét évnek, ami mindenki esetében érvényes. Embere válogatja. A jó ember egyenruhában is jó ember marad. Igyekszik megnyerni a tömegek bizalmát, és kisebb vétségek esetén, elsô esetkor csak figyelmeztet, mint egy jó nevelô, s csak akkor büntet, ha betelt a pohár. Ôk élvezik a tömegek bizalmát és megbecsülését. A második kategóriába tartoznak közülük azok, kik mereven alkalmazzák a törvények elôírásait. Ôk kevésbé népszerűek, de a mindennapi élet igazolja, hogy kell a szigor. A harmadik kategória, kik visszaélnek a hatalmukkal és korrumpálhatók. Sokan közülük nem érik meg a nyugdíjkorhatárt egyenruhásan. Nem szándékom a rágalmazás, de a média elég sokszor foglalkozott velük a forgalmi engedélyek törvénytelen kibocsátása körül. Sajnos, de való, hogy az egész állomány becsületét rongálják. Pedig azokhoz viszonyítva, kik 6–700 lejért keményen dolgoznak, az ô fizetésük messze fölötte van. De hát a pénznek nincs szaga.
               Egyik jó ismerôsöm személyes tapasztalata alapján adtam írásomnak címéül, hogy a rendôr is ember. Annál is inkább, mert ismeretségi körömben nagyon sok egyenruhást emberként tisztelhetek. Ötletadó ismerôsöm nagyon jó véleménnyel volt vizsgáztatójáról, és önmagát hibáztatta tévedéséért. Ismerôsöm elméletbôl jól vizsgázott, és a gyakorlati vizsgánál gyôzött a lámpaláz. Pedig olyan áldott jó embert kaptam – zsörtölôdött önmagára –, hogy most utólag csakis önmagamat hibáztathatom. Csak ne lett volna bennem, az a rejtett félelem, amit mások belém sulykoltak, hogy durván ordibálnak minden apró hibáért. Nem úgy történt. Végig normálisan szólt hozzám, és mégsem értettem meg, mikor azt mondta, hogy hajtsak balra, de én mentem jobbra. Még akkor sem emelte fel a hangját, mikor rám szólt, hogy talán nem jól hallottam, hogy balra adta a menetirányt? Ezt a botlásomat elnézte, és én idegileg megnyugodva végig nagyon jól vezettem, de a végén elrontottam mindent, mert az útkeresztezôdésnél nem adtam elsôbbséget az arra jogosultnak.
               Helycsere után végig drukkoltam a vizsgázó társamnak, mert hibátlanul vezetett, csak a végén szintén egy útkeresztezôdésnél úgy lefullasztotta a motort, hogy három próbálkozás után ô is elvágódott.
               A másik csoportnál még roszszabbul jártak, mert a vizsgáztatójuk elôzetesen jól leordibálta ôket, és sikerült annyira elbizonytalanodniuk, hogy egynek sem sikerült a vizsga. Talán ez is egy módszer, hogy csakis a jól felkészült, magabiztos egyének kapjanak jogosítványt. Lehet, de csakis én vagyok a hibás, hogy akkora barom voltam – kesergett az ismerôsöm. Végül is igazuk van, ha idejében kiszűrik a gyengéket, mert végül is a mi épségünket védik szigorúságukkal.
               Szerintem is igaza van kedves ismerôsömnek, de ki vonja ki forgalomból azokat a félbolondokat, kik lakott területen az úttestet versenypályának nézik? Kik úgy húznak el melletted csekély 100– 120-as sebességgel, hogy a dere sodor bele a sáncba? Alig csökkentve a sebességet úgy beveszi az éles kanyart, hogy a kerekei gyászindulót sírnak. Az még hagyján, hogy hajt, mint az ôrült, és fél kézzel vezet, mert a másik kezében ott a telefon a fülénél, de veszélyezteti a szabályosan közlekedôket is.
               Megkövetem szépen a törvénytisztelôket, kik szabályosan vesznek részt a közúti forgalomban, mert nem akarok általánosítani, de a nagyképűsködôket én azzal büntetném, hogy bár egy hónapra beutalnám Tölgyesbe, mert viselkedésük szerint tényleg ott a helyük. Úgy talán megtanulnák, hogy más is ember. Meggyôzôdésem, s remélem, sokan osztoznak véleményemben, hogy szükség van a rend ôreire, és tegyék a dolgukat, mert nagy az igény rá, mert túlságosan elszaporodtak a kiskirályok. Tegyék a dolgukat, ha kell még nagyobb szigorral egyenruhás barátaink, ha a helyzet úgy követeli, mert az a feladatuk, a közrend felügyelete és annak betartása.
               Az a család, hol hiányzik a rendre és fegyelemre nevelés, a szeretet, a kölcsönös tiszteletmegadás fogalma, csak haszontalan vadhajtásokat nevel, de abban a nagycsaládban, mit emberi társadalomnak nevezünk, a nevelésben, az egyház és az iskola mellett nagy feladat hárul a rend ôreire is.
               Szenteljenek figyelmet a kiszolgáltatottak, az elesettek iránt, és fékezzék a helytelenkedôket. Csakis így lehet egy kulturáltan megtisztuló társadalmat elképzelni.
    Tisztelettel Gáll Antal

    Sárdobálás

               Június 7-ét, mint a „magyar összefogás napját” EU-komfort módon azzal fogadtam, hogy pár nappal korábban a Gyergyói Területi Ifjúsági Tanács által vásárolt homlokzatfestékkel felújítottam a Városi Könyvtár épületével s régen szemben álló Kossuth-szobrot, amelyet Miholcsa József barátom készített. A mostani szín ugyanaz, mint ami az én (szintén műkô) Szent Miklós-szobromról (16 év alatt) lekopott, de ez utóbbi soron következô tatarozását felfüggesztettem, mert a Kossuth-szobor nem csak a könyvtár épületével áll majdnem szemben, hanem Árus Zsolt szélsôséges színérzékelô ízlésével teljesen, aki ferde szemmel nézett rá, és hecckampányt indított elôbb Kovács Péter politikus jelenléte miatt, majd errôl elfeledkezve Magyari Levente, a festék megvásárlója ellen. Pedig, ha Árus Zsolt vette volna észre a javítanivalókat, és ô szerzi be a pemzlit és a diszperzitet, ugyanígy sorra újjászületik az említett két szobor, továbbá a csiky-kerti meg a Gac-oldali gerenda-kompozíció, a Virág negyedi Csôgömb, az Oltár-kôn álló hétméteres kereszt stb. – Árus, hamar elfelejtve Kovács Pétert, továbbra is tűzben tartva a vasat, ostromolni kezdte Magyari Leventét, hogy „nagy hibát követett el”, és ezért kérjen bocsánatot a szobor alkotójától, a polgármester pedig rongálásnak minôsítve a munkámat, az eredeti állapot visszaállítását követelte záros határidôn belül, pénzbírságot helyezve kilátásba. Közben Miholcsa József Marossárpatak felé útba ejtette kies városunkat, megnézte az átfestett művét, kijelentette, hogy a beavatkozás jót tett a szobornak, és, hogy éppen az eredeti állapot visszaállítása volna rongálás. Megemlítette, hogy nem büntetni kellene, hanem a szobor árának elmaradt háromnegyedét neki kifizetni. Újabb fordulat: a Hargita Népében olvasom, hogy a múzeum fogja „kijavítani” a Kossuth-szobrot, Magyari Leventére terhelve a költségeket. Sajtótájékoztatón a polgármester így fogalmaz: „Remélem, lesz annyi becsület Magyari Leventében, hogy a felmerülô költségeket kifizeti.” Pár mondattal elébb: „Hasonlóképpen hiába próbálják úgy beállítani a dolgot, hogy az alkotó elégedett az elvégzett 'munkával, hisz Miholcsa József, ha udvariasan is, de elmondta, hogy a szobor lefestése nem szokványos (tehát a szakemberek által nem alkalmazott) módszer, másrészt ez a szín sem elfogadható, magyarán giccses.” (Pedig csak smaragdzöld, akár a bronz nemes patinája, a rézoxid. Ráférne a két bronzból öntött szobrunkra is egy kis múzeumi odafigyelés.) Persze, a hivatalt a szobrász véleménye sem érdekli, hogyan kérné hát ki elôzetes beleegyezését a drágára tervezett, megszépítô mumifikációról. Így fordul egy jó kezdeményezés ócsárlásba, ez pedig önnön paródiájába. Szó sincs itt már műemlékápolásról, a város kultúrájáról, arról, hogy ki mit mond, csak az nyom a latban, hogy ki mond jobban oda, becsület ide vagy oda. Saját szellemi pörsenéseit operálná szómágiával át Árus úr mások lelki púpjává. Végre, van egy olyan polgármesterünk, akit Árus úr is kedvel, nem kellene lejáratnia, ilyen mondvacsinált vagdalkozásokba belelovalnia. Különben a Kossuth-szobor talapzatát én terveztem, azon bemutathatja a múzeum szakgárdája a maga színárnyalatát (autószalon, tessék válogatós lenni), hadd lássa Miholcsa, hogy ki a legény a gáton. Ha esetleg nekem is megfelel, kezelésbe vehetik a („giccses”-nek minôsített) Szent Miklós-szobromat is. Olcsóbb, mint a politikai kontársággá fajult sárdobálás. Aki kíváncsi, annak az Új Kelet színesben tálalja a szobor elôzô és mai állapotát.
               Gyergyószentmiklós, 2009. 07. 20.
    Burján Emil

    Erdélyi ezredek a világháborúban

               Vargyas István tizedes, kisbirtokos (Gyergyóalfalu). *1893, Gyergyóalfalu. 1914. október 26-án vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1915. január 1-jén az orosz hadszíntérre ment. 1915. május 27-én, sebesülve, orosz fogságba esett. 1916. június 28-án jött haza. 1916. december 26-án, mint 30%-os hadirokkant, leszerelt. Kitünt.: O2, Kcsk., seb. é. és Heé. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
               Vargyas Tóbiás huszár, kisbirtokos (Gyergyóalfalu). *1876, Gyergyóalfalu. Tényleges katonai szolgálatra 1897-ben vonult be a 2. közös huszárezredhez. 3 évig szolgált. 1915. január 15-én újra bevonult. 1915 február végén az orosz hadszíntérre ment. 1915. április 11-én orosz fogságba esett. 1919. november 19-én jött haza. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
               Vas Ferenc ôrvezetô, kisbirtokos (Gyergyóremete). *1881, Gyergyóremete. Tényleges katonai szolgálatra 1902-ben vonult be a 24. h. gyalogezredhez. 1904-ig szolgált. 1914-ben a mozgósításkor a 22. h. gyalogezredhez vonult be. 1914. augusztus 1-jén a tábori ezreddel az orosz frontra ment. Itt Lemberg, Turka és Uzsok mellett harcolt. 1914. december 27-én orosz fogságba esett. 1920 augusztusban jött haza. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
               Vass József huszár, cipészmester (Gyergyóremete). *1893, Gyergyóremete. Tényleges katonai szolgálatra 1911 októberben vonult be önként a 2. közös huszárezredhez. Itt érte a világháború kitörése. 1914 augusztusban a tábori ezreddel az orosz frontra ment. Halics, Tarnopol és Uzsok mellett harcolt. Egyszer súlyosan megsebesült. 1915 ôszén, mint hadirokkant, szerelt le. A román megszállás alatt a Magyar Párt lelkes tagja volt. Sógora, Laczkó János, az orosz fronton hôsi halált halt.
               Vaszi János gyalogos, kisbirtokos és fűrészteleptulajdonos (Gyergyóalfalu). *1890, Gyergyóalfalu. Tényleges katonai szolgálatra 1911-ben vonult be a 82. közös gyalogezredhez. Két évig szolgált. 1914-ben a mozgósításkor újra bevonult. 1914 augusztusban a táb ezreddel az orosz hadszíntérre ment. Itt Staniszlau és Halics mellett harcolt. 1914. október 14-én a Jankow hegyen súlyosan megsebesült. 1917-ben, mint hadirokkant, szerelt le. Édesapja részt vett a boszniai hadjáratban.

    Olvasói vélemény

               Hurrá... magyar elnök Romániában!
               Igen. Ha az UDMR-s fô-fônökök fejével gondolkodok, idéntôl magyar elnöke lesz Romániának. Pár hónappal ezelôtt azért nem állítottak Kolozsváron magyar polgármester-jelöltet, mert semmi esélye egy magyar jelöltnek. Nincsen esély, nincsen jelölt. Azóta változott az ábra. Van jelölt, van esély!?
               Egyesek szerint ilyen egyszerű.
               Megjegyzés: A beinduló kampány idején szétszórt milliókat hasznosabban el lehetne költeni a magyar közösség javára. Ha megkérdeznének, lenne egy-két javaslatom, hogy mire.
    Tisztelettel Bege László, Gyergyócsomafalva

    Köszönetnyilvánítás

               A Gyergyói Motoros Klub ezúton köszöni mindazoknak, akik támogattak és segítettek a XIX. Motoros Találkozó létrejöttében és sikeres lebonyolításában.
               Támogatóink: Gyergyószentmiklósi Polgármesteri Hivatal, Mezei János polgármester, Alfalvi Polgármesteri Hivatal, Újfalvi Polgármesteri Hivatal, Csomafalvi Polgármesteri Hivatal, Csendôrség, Gyergyói Rendôrség, Alfalvi Rendôrség. Médiapartnerünk a Gyergyó TV.
               Akik a gyönyörű helyszínt és ellátást biztosították: Baricz Tihamér és Baricz-Szilárd.
               Anyagi támogatóink: BB Comp 2000, Tibsil, Karancsi László, Csergô Csaba, Elmacon, Somorai Dénes, Austin Power Exploziv, Transmetál, Háromkút, Gálkonf, Emi-Com Impex.
               Külön köszönet a Stefi Top sofôriskolának a felajánlott ingyenes motorossuli és elméleti oktatásokért!
               Köszönet minden motorosnak és szimpatizánsnak az önzetlen segítségét!


                         Sport

    Kalandverseny ötödszörre

               Rendkívüli fizikai erônlét, szellemi helytállás és csapatszellem mindenekfelett – az V. Gyilkostó Adventure Race kalandverseny benevezôi komoly megpróbáltatásoknak voltak kitéve a háromnapos megmérettetésen.
               Összesen 13 csapat, 31 versenyzô, kétszáz kilométeres táv és több mint hatezer méter szintkülönbség – rekordokat döntött az ötödik alkalommal megszervezett Gyilkostó Adventure Race. „Az idei verseny sokkal nehezebbre sikerült, mint az eddigiek, az eddigi években minden alkalommal csak terveztük a kétszáz kilométeres távot, hát ez az idén tényleg megvolt. Ugyanakkor a benevezett csapatok létszáma is jelentôsen megnôtt, ennyi versenyzônk még soha nem volt, mint az idén, tehát, mindent egybevetve, egy nagyon jó verseny volt”, mondta Bíró László szervezô.
               „A biciklisszakaszt sokkal inkább biciklitaszítós szakasznak mondanám, a távnak minimum az ötven százalékán tolni kellett a bringákat, ami nagyon megerôltetô volt. De hát végül is mindenkinek ugyanaz a terep jutott, úgyhogy egy szavunk sem lehet”, értékelte a megmérettetést a sepsiszentgyörgyi Dombi András, a Beauty & Beast csapat tagja.
               Kihívások, nehézségek
               Terepbiciklizés, gyaloglás, sziklamászás, kötéltechnikai feladatok és evezés, mindez kétszáz kilométeren, több mint hatezer méter szintkülönbség leküzdésével – nehéz terepen, erôs és felkészült csapatok részvételével zajlott az ötödik alkalommal megszervezett Gyilkostó Adventure kalandverseny.
               Profi és amatôr-kategóriában összesen 31 versenyzô startolt a Napsugár panziónál felállított alaptáborból, hogy leküzdje az elôtte álló közel kétszáz kilométeres távot. A profi kategória 140 km biciklis- és 60 km gyaloglós-szakaszból állt, az amatôröknek pedig 50 km-rel kevesebbet kellett bringázniuk és egy tízessel rövidebb volt a trekkingszakasz is. Az evezés, illetve a sziklamászás és a barlangi mászásnál használatos kötéltechnikai feladatok mindkét kategóriánál megegyezetek.
               Már az elsô néhány kilométeren kiderült, a csapatok felkészültségét illetôen igen nagy különbségek vannak, nem csupán fizikai, de tájékozódás szempontjából is, ám a sportolóknak nem várt akadályokkal is meg kellett küzdeniük. „A bringás-szakaszon mindig a biciklik állapota az, ami feladásra kényszerít minket. Most is ez történt, már a húsz-harmincadik kilométernél eltörött a társam váltója, úgyhogy a legközelebbi pontnál be kellett ereszkednünk a városba”, sajnálkozott Koncz Sasa, a sepsiszentgyörgyi Alpin Spirit csapatkapitánya, aki rendszeres résztvevôje nem csupán a kalandversenyeknek, de minden kalandsportban otthonosan mozog, és sorozatosan meg is nyeri a megmérettetéseket. Sepsiszentgyörgyrôl egyébként három csapat is benevezett a versenyre, ám csak egynek sikerült a távot a szintidôn belül teljesíteni. „Soha életemben nem adtam fel semmit, nagyon rosszul esik, hogy az idei versenyt nem tudtam befejezni. Már a biciklisszakaszon olyan nem várt nehézségek adódtak, amelyek miatt képtelen voltam teljesíteni a gyalogos szakaszon. Hiába indultam neki, vissza kellett fordulnunk” – nyilatkozta csalódottan Jakab Benke Hajnalka, a sepsiszentgyörgyi Beauty & Beast csapat lány tagja, aki rendszeresen olyan csapatnak a tagja, amely sok jó eredménnyel büszkélkedik, többszöri dobogós helyezettje az országos kalandversenyeknek. A profi kategóriába nevezett 8 csapatból négy (a temesvári Om, a sepsiszentgyörgyi Oxygen, illetve a két gyergyószentmiklósi, a Magellán és a Borderline) fejezte be a kétszáz kilométer hosszú, több mint hatezer méter szintkülönbségű versenyt, és csupán a két gyergyói csapat teljesítette a távot teljes egészében. Mások inkább az ellenôrzô pontok kihagyásával járó plusz három óra büntetôt vállalták fel. Az amatôrkategória kissé különbözött a profitól, a távolság ötven kilométerrel volt rövidebb a bringásszakaszon, illetve tízzel a gyalogos részen. Ebben a kategóriában az öt benevezett csapatból mindenkinek sikerült teljesíteni a megadott ötvenórás szintidôn belül a versenytávot, ám csak három csapat (a marosvásárhelyi Master Sky & Bike Club és a Pyxis, valamint a kolozsvári Mormota) vállalta be a teljes út lejárását. Az evezés, valamint a kötéltechnikai feladatok és a sziklamászás mindkét kategóriának ugyanaz volt.
               Az eredmények alakulása szerint leggyorsabbaknak a profi kategóriában a gyergyószentmiklósiak bizonyultak: a Magellán csapat tagjai, Szôcs László és Bakos Csaba, 32 óra és 52 perc alatt küzdötték át magukat a távon, ôket a Borderline csapat, Tófalvi Zsolt és Székely Zsolt követték, 36 óra és 35 perces idôvel. Harmadik helyezést ért el a temesvári OM csapat, Oana Osan, Mihai Silvestru és Adi Marcu, 45 óra és 24 perces idôvel, valamint negyedik lett a sepsiszentgyörgyi Oxygen csapat, Miklós Jácinta és Szilágyi Péter, 48 óra és két perccel. A bukaresti RAM csapat, Tudor Vlad és Mircea Albu, a jászvárosi Iasibike, Dobos Alexandru és Ene Bogdan, valamint a már említett sepsiszentgyörgyi csapatok, az Alpin Spirit és a Beauty & Beast, kénytelenek voltak feladni a versenyt. Az amatôrkategória gyôztesei a Pyxis név alatt versenyzô csapat, Apa László és Farkas Árpád, akiknek 30 óra és 45 perc kellett a táv teljesítéséhez. Jóval utánuk, hat órával késôbb érkezett célba a második csapat, a marosvásárhelyi Master Sky & Bike Club, és 39 óra 49 percet bringáztak illetve gyalogoltak a harmadik helyért a kolozsvári Mormoták, Péntek Máté és Vekov Imre. A marosvásárhelyi Geronimo és a bukaresti Maniax a gyalogos részen szálltak ki a versenybôl. Az idei kalandverseny Gyergyó és vidékének legszebb részein haladt végig, a Gyergyói-havasok, illetve a Nagy-Hagymás–Békás-szoros Nemzeti Park területén. A szervezô Gyilkostó Adventure Egyesület munkáját a gyergyói EKE tagjai, valamint a gyergyói hegyimentôk is segítették. A verseny fôtámogatója Gyergyószentmiklós Polgármesteri Hivatala és Önkormányzata. További támogatók: Zerge Szakbolt, Ben-Com-Mixt Kft., Mark House Kft., Amigo&InterCost, Pizza Astoria, Kósa Hajnal I.F. HA-MIS, Napsugár Panzió, Outdoor Experience, Gyergyói Síegylet, Edelweiss Kft., Gyergyói EKE, Ora Rode, Scitec Powered By Euro Powertec, Fenyô Áruház, Mount Art Sportswear – Outdoor Equipment, Borzont Kft., Viridis Kft., Jakab Trans Kft., Komero Fruct Kft., Karfor Autoglass Kft., Pizza Joe, Nády Róbert, Gál András, Bartalis Csaba, Szôcs László, Farkas Albert, Túlélôk és Útkeresôk Sportegyesülete, valamint az önkéntes pontôrök.
               A szervezô Gyilkostó Adventure Egyesület célja megszerettetni a több outdoor sportágból álló kalandversenyeket, minél több sportolóval megismertetni Gyergyó vidékének természeti szépségeit, mondta el Bíró László versenybíró.

    Kerékpározás
    Körverseny

               * Két elismert sportoló, Svetoslav Chanliev és Rino Zampilli is részt vesz Székelyföld Kerékpáros Körversenyén, amelyre az augusztus 6–9. közötti idôszakban kerül sor. Chanliev az elmúlt évben a török Brisaspor színeiben versenyzett, idén a Hemus–1896 Troyan csapatát erôsíti. A bolgár kerékpáros 34 másodperces hátránnyal a tavalyi verseny harmadik helyezettje volt, illetve a körverseny király-etapjának számító Gyergyószentmiklós – Bucsin-tetô – Székelyudvarhely – Csíkszereda szakaszon a második helyen végzett. Az olasz Rino Zampilli 2006 óta profi versenyzô, a 2009. évi Román Körverseny második szakaszán is diadalmaskodott.
               * Július 15-ig újabb négy csapat küldte el jelentkezési lapját a körversenyre: az izraeli Tel-Aviv Cycling Club, a bolgár Hemus-1896 Troyan, az ukrán Kyiv Cycling Team „Kolss”, valamint az ugyancsak ukrán kontinentális csapat, az ISD-Sport-Donetsk.
               * Elkészültek a mezek arculati tervei. Elkészültek a megkülönböztetô mezek arculati tervei. A fôtámogató nevét hordozó, „Tusnád ásványvíz” kék színű mezt az egyéni összetett éllovasa viseli. Az egyéni pontversenyben élen álló versenyzôt illetô, Csató Kovács Imre által támogatott piros-fekete mezen a „Székelyföld” felirat, míg a legjobb hegyimenô sárga színű mezén „Csíkszereda” szerepel.
               A tavalyi körverseny végén kék mezzel a 4 napos viadal gyôztese, a Sparta Praha színeiben versenyzô, cseh Martin Hebik távozott. A legjobb hegyimenônek járó, „Csíkszereda” sárga trikót a címvédô, Ivanics Gergely, a P-Nívó-Betonexpressz 2000 magyar kerekese kapta meg. A pontverseny éllovasát megilletô „Székelyföld” piros-feket mez az idei körverseny egyik újdonsága.
               * Afrikai csapat a székely körön. A szervezôknek nem kis meglepetésére egy afrikai csapat is bejelentkezett a kerékpáros körversenyre. A Cycling Club of Nigeria menedzsere, Babatunde Cole elektronikus levélben többször is megerôsítette, hogy az afrikai gárda nyolc kerékpárosa rajthoz áll a székely körön. Ezzel a bejelentkezett országok száma elérte a tizet.
               * Jó formában van Janek Tombak, a Bourgas versenyzôje. Székelyföld Kerékpáros Körversenye idei kiírásának egyik kulcsfigurája a néhány hete a Boucles de la Mayenne-n diadalmaskodó észt Janek Tombak lehet. A Bourgas kerékpározójának formájáról sokat elárul az a tény, hogy a 20 csapat részvételével 2009. július 18–21. között lezajlott, összesen 524,5 kilométeres viadalon maga mögé utasított két, az éppen zajló Tour de France-on vitézkedô sportolót, Feillu Romain-t és Vagondy Nicolas-t.
               * Új támogató a körverseny mellett. Újabb támogatóval sikerült megállapodni Székelyföld Kerékpáros Körversenye szervezôinek. A „Székelyföld” feliratot viselô piros-fekete színű, a pontverseny éllovasa által viselt megkülönböztetô mez támogatója Csató Kovács Imre csíkszeredai üzletember.
               * Július 17-én további két csapat nevesítette összetételét a kerékpáros körversenyre. A Cycling Club Nigéria névsora mellett a román kérékpársport mentsváraként számon tartott bukaresti Dinamo csapata is nevezett. Ezzel a kerékpározóikat nevesítô csapatok száma elérte a tizet, a nevesített kerekesek száma pedig a 78-at. Ezennel biztossá vált, hogy az elôbbi évekhez képest jóval népesebb mezônye lesz idén a sporteseménynek.
               * A Bukaresti Dinamo is részt vesz a körön. Elküldte nevezését Székelyföld Kerékpáros Körversenyére a Dinamo kerékpáros csapata, mely a 2007-es elsô kiírás óta állandó résztvevôje a sporteseménynek. Ebbôl az alkalomból mutatkozik be a bukaresti kerékpárosok új edzôje, Alexandru Ciocan, akit a klubelnök, többszörös olimpiai bajnok, Elisabeta Lipa néhány nappal ezelôtt bízott meg ezzel a feladattal. A Dinamo várhatóan a következô összetételben szerepel: Anghelache Daniel, Frunzeanu Marian, Jugănaru Răzvan, Goga Traian, Petrache Marius, Varabiev Mihai, Galetschi Alexandru, Ciocan Alexandru.
               * A Sportklub Tv-n is követhetô lesz a körverseny. Lezárult a tévéközvetítésekkel kapcsolatos egyeztetés, amelynek értelmében a Sportklub Tv elôreláthatóan több mint kilenc órát fog közvetíteni Székelyföld Kerékpáros Körversenyérôl: pénteken 4 órát, illetve szombaton 3 órát felvételrôl, vasárnap pedig 19 órától 21.25-ig élôben. A sportcsatorna várhatóan Magyarországon is közvetíti az eseményt.
               * Görög és német csapat a körversenyen. A görög kontinentális csapat, a Worldofbike.gr és a német Team MEG is részt vesz a térség legjelentôsebb sporteseményén, így várhatóan tíz országból legkevesebb 14 csapat száll versenybe. A sportolók száma pedig minden bizonnyal meghaladja a százat. Ezzel eldôlni látszik az is, hogy az idei körversenyen többen állnak rajthoz, mint tavaly és tavalyelôtt együttvéve.\

    Enduro
    Nemzetközi terepmotoros verseny Szárhegyen

               Rangos nemzetközi terepmotor- versenyt rendeztek múlt hét végén Gyergyószárhegyen. A kelet-európai endurófutamon három ország negyvenhét versenyzôje állt rajthoz, kiváló kikapcsolódást nyújtva a nézôk számára. A versenyzôk létszáma elmaradt az elképzelttôl, viszont a színvonal talán még magasabb is lett, mint ahogy elôzetesen elvárható volt. A gyergyószárhegyi terepmotor- pályán, illetve a környék hegyein, vízmosásain 47 motoros száguldozott a múlt hét végi kelet-európai enduróversenyen. A várt hazai endurósok közül sokan hiányoztak, mint ahogy nem érkeztek meg a török, a bolgár és a macedón versenyzôk sem, akik pedig elôzetesen beneveztek a futamra. Aki viszont itt volt, az bizonyított. Rajthoz állt Kátai Péter, Magyarország enduróbajnoka, és szintén a magyar élmezônyhöz tartozó Varga Ákos is. Itt volt Gyenes Emanuel és Kovács Ervin Zsolt is, de vele a teljes hazai élmezôny, emellett pedig a világelithez tartozó Görögország is a válogatottjával képviseltette magát. Bebizonyosodott, hogy a rendkívül nehéz terepen tényleg csak a legjobbak tudtak helytállni. A görög versenyzôk közül szombaton hárman is kénytelenek voltak feladni a versenyt. Aki meg célba ért, az tényleg elégedett lehetett a teljesítményével. A kelet-európai, és emellett a hazai bajnokság elsô futamának is számító verseny összesen 16 kategóriában zajlott. Nehéz volt elhinni, de tény, hogy Sandu Sorina személyében nôi induló is volt, aki mindkét versenynapon teljesíteni tudta a távot. A Gyergyó környéki versenyzôknek, illetve szurkolóiknak több alkalmuk is volt az örömre. A veterán endurósok küzdelmében a jó pár éve Gyergyószentmiklóson élô francia Patrick Boissy gyôzött, a gyergyószárhegyi Gáspár Domokos a kezdôk versenyében végzett az élen. Ugyancsak a dobogó legfelsô fokára állhatott fel a gyergyószentmiklósi Nagy Erik az amatôröknél, és a csomafalvi Domokos Csaba a hobby kategóriában, a gyergyóalfalvi Balázs Botond pedig ugyanitt harmadik lett. Elmondható, hogy a hazai terep kedvezô volt. A profik, vagyis a legjobbak mezônyében mindkét napon hatalmas csatát vívtak a legjobbak. Az E2-es kategóriában Kovács Ervin Zsolt lett az elsô. Az E3-as géposztályban Kátai Péter gyôzött Varga Ákos elôtt, Gyenes Emánuel pedig csak a harmadik helyet érte el. A verseny izgalmainak köszönhetôen a nézôknek is bôven volt részük adrenalinban. A kelet-európai futam pedig jól vizsgázott. A szárhegyi endurózás egy újabb lépést tett elôre a nagy cél felé, vagyis hogy 1–2 év múlva világbajnoki futamot rendezhessenek.
               A fentiekrôl Gergely Imre, a verseny sajtóreferense tájékoztatott.
               Eredmények
               A-kategória (E3): 1. Kátai Péter (Alma Motor – Magyarország), 2. Varga Ákos (Alma Motor), 3. Gyenes Emánuel (Zernyesti Vectra); A-kategória (E2): 1. Kovács Ervin Zsolt (Ivan Auto-Motor), 2. ţară Ioan (AMC Bogdan – Nagyszeben), 3. Veggelis Pandrakis (Görögország). A-kategória (E1): 1. Szilveszter Márton (Perpetuum – Szatmár), 2. Malkendrev Stelios (Görögország). A-kategória, juniorok: 1. Yannis Pavlidis (Görögország), 2. Szereday Domokos (Perpetuum – Szatmár), 3. Simon Zsolt (Sugas – Sepsiszentgyörgy). B-kategória (kezdôk, E2): 1. Nagy Erik (Smart – Brassó), 2. Bocarnea Cătălin (2Race), 3. Frăţilă Paul Nicolae (AMC Bogdan - Nagyszeben). B-kategória (nôk): 1. Sandu Sorina (Comexim). B-kategória (kezdôk, E1): 1. Conopan Daniel (Xtreme), 2. Filimon Ervin (Top Cross), Babici Adrian (Xtreme). C-kategória (hobby, E3): 1. Domokos Csaba (Smart – Brassó), 2. Eperjesi Mihály (2 Race), 3. Balázs Botond (Smart – Brassó). C-kategória (E2): 1. Ravasz Attila Barna (ISECO), 2. Rad Flavius (AMC Bogdan – Nagyszeben), 3. Scorţea Radu (Smart – Brassó). C-kategória (E1): 1. Gáspár Domokos (Smart – Brassó), 2. Băliban Radu (Vectra – Zernyest), 3. Gavril Dumitru Marius (AMC Bogdan – Nagyszeben).
               Veteránok: 1. Boissy Patrik (Smart – Brassó), 2. Gergely János (Paks), 3. Bocărnea Liviu (2 Race).
    Atlétika
    Székely szupermaraton augusztusban

               Idén augusztus 2-án kerül sor az immár hagyományos, nagy érdeklôdésnek örvendô Tusnád Ásványvíz – Székely szupermaratonra. A 8. alkalommal sorra kerülô futóversenyt Csíkszereda Önkormányzata és Polgármesteri Hivatala, Hargita Megye Sportigazgatósága, a Megyei Szabadidôsport Szövetség és a Csíki Sportegylet szervezi. Az augusztus 2-án reggel 9 órakor kezdôdô verseny rajtja Csíkszereda központjában, a Szabadság téren lesz.
               A 46 km-es táv útvonala: Csíkszereda – Csíkszentkirály – Szentmárton – Kozmás – Tusnád – Verebes – Csatószeg – Szentsimon – Szentimre – Csíkszentkirály – Csíkszereda. Az ellenôrzô, illetve váltó pontok 11,5 kilométerenként találhatók. A versenyre egyénileg vagy a 4x11,5 km-es váltó tagjaként lehet benevezni. A versenyre csak azok nevezhetnek be, akik 2009. július 31-ig betöltötték a 14. életévüket, és akik elismerik és elfogadják a versenyszabályzatot. Beiratkozni személyazonossági igazolvány alapján lehet, a versenyzôk „saját felelôsségre” állnak rajthoz, ennek érdekében nyilatkozatot kell kitölteni, és eljuttatni a szervezôkhöz augusztus 1-ig. Benevezési űrlap igényelhetô a Megyei Sportigazgatóság Hôsök utca 7. szám alatti székhelyén, vagy faxon, a 0266/371.772-es és 0266/371.278-as telefonszámokon, illetve letölthetô a www.dsjhr. ro vagy a www.szereda.ro honlapokról. Ugyanakkor a versenybíróságnak orvosi bizonylatot kell leadni, amibôl kiderül, hogy az illetô sportoló egészséges. A korcsoportokat a versenyzôk életkorának összeadásával alakítják ki. A vegyes összetételű váltók (nôi és férfi) a férficsoportnál versenyeznek. Csak azok versenyezhetnek, akik 2007. július 31-ig betöltötték a 14. életévüket, és elfogadják a versenyszabályzatot.
               Benevezési határidô: augusztus 1., péntek.

    Kispályás labdarúgás
    Beszéd- és hallássérültek a pályán

               Szombaton, július 18-án a helyi műborítású labdarúgópályán három csapat részvételével – Gyergyószentmiklós, Csíkszereda és Székelyudvarhely –, Pál Zoltán szervezômunkájának köszönhetôen, lezajlott a Gyergyó Kupa elnevezésű kispályás labdarúgó-kupa. A torna eredményei: Gyergyószentmiklós – Dacia ATIGK (székelyudvarhelyi) 10–0 (4–0), Gyergyószentmiklós – Csíkszereda 1–0 (0–0) és Dacia ATIGK – Csíkszereda 0–1 (0–0). A rangsorban: 1. Gyergyószentmiklós, 2. Csíkszereda, 3. Székelyudvarhely.
               Díjazottak. Legjobb kapus: Keresztes Szabolcs (Gyergyószentmiklós); legjobb hátvéd: Spanachi Ilie (Csíkszereda); legtechnikásabb játékos: Pál Zoltán (Gyergyószentmiklós); legjobb csatár: Bodó Attila (Székelyudvarhely). A torna gólkirálya: Roman Mihály (Gyergyószentmiklós) – 4 góllal.
               A csapatok kupát, oklevelet, a díjazottak érmet és oklevelet vehettek át Buslig Gyula sportreferenstôl, aki nemcsak társszervezô, hanem a torna játékvezetôi szerepét is betöltötte.

    Fogathajtás
    Világbajnokság elôtti vetélkedés

               A július 17–19. közötti idôszakban a magyarországi Szilvásváradon rendeztek nemzetközi versenyt a kettes fogathajtók számára. A múlt hét végi – a magyarországi Lázár fivérek által dominált – megmérettetésen rajthoz állt Bajkó Tibor, a Gyergyószentmiklósi Krigel SK versenyzôje, aki az országot is képviselte. A közelgô, kecskeméti világbajnokságra készülô magyarországi versenyzôk mellett Szilvásváradon romániai, szlovákiai, horvátországi és szlovéniai hajtók is indultak.
               Az összesen 34 fogathajtót felvonultató verseny elsô napján (július 17-én), a díjhajtásban a következô rangsor (élmezôny) alakult ki: 1. Lázár Zoltán 43,14 hibapont, 2. Lázár Vilmos 44,03, 3. Farkas László (mindhárman Magyarország) 48,77 hibapont, … 29. Bajkó Tibor (Románia) 70,4 hibapont.
               Másnap, július 18-án a maratonhajtásra került sor. A verseny végére a következô élmezôny alakult ki: 1. Lázár Vilmos 58,76 hibapont, 2. Lázár Zoltán 60,43, 3. Kovács Szabolcs Tamás 63,01 (mindhárman Magyarország), … 10. Bajkó Tibor (Románia) 67,07 hibapont. A maratonhajtást egy versenyzô feladta, egy hajtót pedig kizártak, tehát a második napi versenyt 32-en fejezték be.
               Az utolsó nap rendezték az akadályhajtást. Eredmények: 1. Pavol Gaspar (szlovákiai), 2. Nyúl Zoltán, 3. Ling Attila (mindketten Magyarország), … 24. Bajkó Tibor (Románia).
               A három versenynap utáni összetett rangsorban: 1. Lázár Vilmos 103,68 pont, 2. Lázár Zoltán 107,33 pont, 3. Ling Attila 117,02 pont, 4. Nyúl Zoltán 118,59 pont, 5. Galbács Ferenc 122,10 pont, 6. Szécsi Sándor (mindannyian Magyarország) 125,66 pont, … 22. Bajkó Tibor (Románia) 146,98 pont. A szilvásváradi verseny végsô tabelláján 30 fogathajtót rangsoroltak.

    Jégkorong/ Külföld
    Kérdéses a Losonc indulása?

               Gondok vannak a Losonc Mol-ligás indulása körül – adta hírül a jégkorong.hu internetes portál, a szlovák jégkorongszövetségre utalva, melynek internetes honlapja megkérdôjelezi a Lucenec Mol-ligás indulását. „Az egész üggyel van egy komoly probléma – részletezi az szlk.sk. A Lucenec indulását még nem hagyta jóvá a Szlovák Jégkorong Szövetség (SZJSZ), noha ezt írja elô a versenyszabályzat ide vonatkozó 6. cikkelye. Indulásukkal kapcsolatban a losonciak hagytak kérdôjelet, még nem kértek erre engedélyt. Logikus, hogy ebben a helyzetben az SZJSZ végrehajtó bizottsága még nem foglalhatott állást, ráadásul ezt megelôzôen szükség van az 1. Ligás klubok nyilatkozatára arról, hogy a csapat minden kötelezettségét teljesítette, beleértve a bírság kifizetését is. Igor Liska, a losonci jégkorongklub képviselôje, aki jelen volt a budapesti tárgyalásokon, így fogalmazott: „Tekintettel az elmúlt szezonbeli helyzetre, amikor a 60 pont levonása már elôre kiesésre ítélt minket, már régóta kerestük a lehetôséget erôs ellenfelek elleni megmérettetésre. Az osztrák Erste Bank Ligára és a magyar Mol Ligára összpontosítottunk, de a válaszok elutasítóak voltak. Június elején megkeresett minket bennünket a magyar szervezô azzal, hogy fenntartjuk-e érdeklôdésünket, mert az egyik csapat visszalépése miatt megüresedett egy hely a nyolccsapatos bajnokságban.
               Budapesti tárgyalásunkon igen választ adtam, átvettem a lebonyolítással kapcsolatos anyagokat. Más megoldás abban a pillanatban nem is jöhetettt számításba, elôbb meg kellett tennünk a szükséges lépéseket, amelyekre a szlovák versenyszabályzat kötelez. Az idôhiány szerepet játszott a történtekben, hiszen a fôszponzor Mol az induló csapatok számának véglegesítését kérte a szervezôktôl, hogy elkészíthesse a költségvetést. De ez szomszédaink ügye. Még a múlt héten – miután konzultáltunk versenybizottságunkkal – elküldtük kérvényünket a végrehajtó bizottságnak, engedélyezze indulásunkat a Mol Ligában. Egyébként csapatunkat neveztük a szlovák 2. ligába.”
               A végrehajtó bizottság következô ülésére, amelyen esetleg döntés születhet, augusztus 19-én kerül sor.

    Hír röviden

               Pénzjutalmat kaptak a Sportklub játékosai. A megyei önkormányzat, a megyei tanács jú-nius 30-i ülésén 50 ezer lejt utalt ki a Csíkszeredai Sportklub játékosainak a 2008–2009-es román jégkorong-bajnokságban nyújtott kiváló teljesítményükért – áll a megyei önkormányzat közleményében. Az éppen edzést tartó hokisoknak Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, valamint Becze István és Rafain Zoltán tanácsos gratulált. A tanácselnök további támogatásáról biztosította a hokicsapatot, amely szerinte nagy jelentôséggel bír Székelyföld sportéletében és hírnevének öregbítésében.
    A sportrovatot szerkeszti: Rokaly Zsolt


                         Kisasszony

    Viszketés, vörös foltok, sötét anyajegyek

               A bôr tested elsôdleges védelmi vonala, mely a külvilágból érkezô káros hatások nagy részét kivédi, megóvva ezzel a szervezetedet. Ezt a védelmi pajzsot leginkább a nap káros sugarai rongálhatják, melyek nem csupán a ráncok, hanem a bôrrák kialakulásáért is felelôssé tehetôek.
               Elsôsorban a nap okozta égés jelent veszélyt, de nem érezheted magad teljes biztonságban akkor sem, ha bôröd ellenálló-képessége az átlagnál nagyobb, és soha nem égsz le. A környezetszennyezés miatt ugyanis az ózonréteg egyre jobban elvékonyodik, és a káros UV-sugárzás fokozottabban érvényesül a Földön. Leginkább az UVB-sugárzás áll a bôrrákos megbetegedések hátterében, mivel képes megváltoztatni a bôrsejtek genetikai állományát.
               A bôrrák fajtái
               Basiloma
               A betegség ezen fajtája a leggyakoribb, ugyanakkor – többnyire sebészi beavatkozással – a legjobban gyógyítható. Elsôsorban a fehérebb bôrű embereket veszélyezteti, és a testfelszín napfénynek leginkább kitett bôrfelületein alakul ki. A daganat a hám legalsó rétegébôl indul el, és – bár ritkán ad áttétet – a környezetében lévô szöveteket roncsolja.
               Elsô jelek:
               – Enyhe viszketés;
               – Apró, fényes csomók a bôrfelszínen;
               – A csomók kisebesedése.
               Spinalinoma
               A basilomával ellentétben ez a daganatfajta a bôr felszíni rétegébôl, az elszarusodó laphámsejtekbôl – illetve olykor a testfelszínen lévô szemölcsökbôl – indul ki. De nem csupán a napfénynek kitett területen alakulhat ki, hanem megjelenhet akár a nyelv és a száj nyálkahártyáján is. Ugyanakkor tény, hogy legtöbbször napégés következtében indul meg a normálistól eltérô sejtosztódás. A sugárkezelés, valamint a műtéti beavatkozás egyaránt hatékony lehet a spinalinoma esetében – amennyiben idôben észlelik a problémát.
               Gyakori tünetek:
               – Vörös, hámló foltok.
               – A bôrfelszínbôl kiemelkedô folt.
               – Az elváltozás kifekélyesedése.
               Melanoma
               Ez a fajta daganat a bôr festéktermelô sejtjeibôl – a melanocitákból – indul ki. Kialakulásának oka lehet egy festékes anyajegy sérülése, vagy akár egy gyermekkori leégés is. A bôrt érintô daganatok közül a melanoma a legsúlyosabb: a bôrrák okozta halálozások 75%-áért felelôs, annak ellenére, hogy a bôrdaganatok legritkább típusát képezi. A betegség igen súlyos, és viszonylag gyorsan ad áttétet, ha azonban még idôben észreveszed, és az elsô tüneteket követôen orvoshoz fordulsz, a melanoma az esetek többségében gyógyítható.
               Gyanús jelek:
               – Az anyajegy színének, alakjának, méretének változása.
               – Érdes felszínű májfoltok megjelenése.
               – Viszketô, vérzô bôrelváltozások.
               Elôzd meg a bajt!
               A bôrrák elôfordulása az életkor elôrehaladtával egyre gyakoribbá válik – 35 éves kor felett már érdemes évente elvégeztetni egy bôrgyógyászati szűrést. De a biztonság kedvéért már ezt megelôzôen sem árt, ha legalább két-háromévente bôrgyógyászhoz mész – különösen abban az esetben, ha sok anyajegy borítja a tested.
               Figyeld az órát!
               Délelôtt 11 és délután 3 óra között, ha lehet, ne tedd ki a bôrödet közvetlen napsugárzásnak. Hazánkban ugyanis ebben az idôszakban a legerôsebb az UVB-sugárzás. Továbbá ne feledkezz meg arról sem, hogy az egyévesnél fiatalabb gyermekeket egyáltalán nem szabad közvetlen napfényre vinni. Ha tehát gyermekeddel a szabadban vagytok, használj bôrvédô krémet, adj rá kalapot, valamint laza pamut- vagy lenruhát.
               Naptej
               Ma már nem kell a faktorszámokkal bajlódnod, hiszen minden biztonsággal használható terméken a védelem erôsségének kell szerepelnie – gyenge, közepes vagy erôs. Lehetôleg az utóbbit használd. Fontos, hogy megfelelôen alkalmazd a terméket, vagyis vastagon vidd fel a bôrödre, és úszás vagy zuhanyozás után akkor is ismételd meg a műveletet, ha a kozmetikum vízálló. Mivel azonban a naptej önmagában nem jelent tökéletes védelmet a bôrrák ellen, a dél körüli órákban akkor se tartózkodj a napon, ha vastagon bekented magad.
               Anyajegyszűrés
               Amellett, hogy érdemes rendszeresen figyelned az anyajegyeidet, illetve bôröd állapotát, fontos, hogy néhány évente végeztess anyajegyszűrést a bôrgyógyászoddal. A vizsgálat mindössze negyed órát vesz igénybe, de életet menthet. Az orvos ilyenkor az összes anyajegyedet megvizsgálja egy dermatoszkóp nevű műszerrel, melynek segítségével pontosan meg tudja mondani, hogy van-e olyan jelentôs pigmentelváltozás, mely daganatot jelezhet.

    Grízes málnahab

               Hozzávalók: 1 liter víz, 5–6 evôkanál méz (esetleg cukor vagy édeske), 8 evôkanál gríz, 50 dkg málna, 1 citrom leve és reszelt héja.
               Elkészítés: A vízben megfôzzük a grízt a mézzel. A mosógatókagylóba hideg vizet engedünk, beleállítjuk a grízt, és addig verjük habverôvel, amíg kihűl. Beletesszük a citromot és a málnát, majd így is verjük még addig, amíg a málna szétesik. Megjegyzés: Legalább 2 órára hűtôbe kell tenni.

                         Egészség

    Napozási 1x1

               A Nap rejtélye: miért szeretjük annyira? Milyen hatással van ránk? Hogyan barnulhatunk le helyesen, és mikor válik veszélyessé?
               Cikkünkben megpróbálunk ezekre a kérdésekre válaszolni.
               Vajon mi az igazság a veszélyes napsugarakról szóló jelentésekben, a bôrráktól való félelemben, a naptej használatának szükségességében és a beépített UV-védelemmel ellátott ruhákban?
               Ami biztos, Nap nélkül az életnek még a szikrája sem lenne Földünkön. A növények nem tudnának létfontosságú oxigént, az emberi bôr pedig hormonokat és D-vitamint termelni.
               A napfény hatása szervezetünkre
               A D-vitamin valószínűleg a mellrák veszélyét is csökkenti, hiszen északon több a mellrákos megbetegedés, mint délen. Ez pedig feltehetôen a napnak és a vele kapcsolatos biológiai folyamatoknak is köszönhetô. Hasonló pozitív hatás írható a napfény javára a vastagbélrák esetében is, mert segítségével a szervezetben nagyobb mennyiségben képzôdnek rák ellen védô anyagok, tehát interleukin és interferon.
               E. Popp fizikus és fénykutató szerint sejtjeinkben napenergiát raktározunk el, és azt a szervezet más energiafolyamataiban tüzelôanyagként használjuk fel. Ma már az is bizonyított, hogy a napfény a stresszhormonok (adrenalin és noradrenalin) csökkenését, a vérben a pajzsmirigyhormon csökkenését és az immunológiai védekezô erô erôsödését is segíti. Az UV-sugarak csökkentik a vérnyomást, javítják a vörösvértestek oxigénleadását más sejteknek, és hígítják a vért.
               A bôrünkben is – amely a maga 1,7 m2-rével a legnagyobb szervünk, és közvetlenül ki van téve a napfénynek – találhatóak immunrendszersejtek (az úgynevezett Langerhans-sejtek). A napfény ezeket erôteljesebb harcra ösztönzi az idegen anyagok ellen. Ennek következménye a fertôzésekkel és más betegségekkel szembeni nagyobb ellenálló képesség.
               És nem utolsósorban azért is szükségünk van a napfényre, hogy meg tudjuk különböztetni a nappalt az éjszakától. A napfény lélekre gyakorolt pozitív hatása is tudományosan bizonyított. Az UV-sugarakkal kezelt iskolás gyerekek jobban tudtak koncentrálni és teljesítôképességük is javul.
               A fény csökkenti a melatonin (alváshormon) felszabadulását. Fényhiányban megnövekedik a melatonintermelôdés és aluszékonyak leszünk, rosszabb a kedvünk és jobban szorongunk.
               A Nap számokban
               A Nap hidrogénbôl és héliumból álló izzó golyó. Másodpercenként 400 millió tonna hidrogén alakul át benne héliummá.
               – Kora: 5 milliárd év.
               – Átmérôje: 1 400 000 km, tehát 109-szer nagyobb a Földnél.
               – Hômérséklete: a felszínén 6000 0C, középpontjában 20 millió 0C.
               – Energiasugárzási vesztesége: 6,329 W/cm2.
               Allergiás a napra?
               Többek megfigyelése, hogy az utóbbi években sokkal gyorsabban leégnek napozáskor. Néha 10 perc is elég. Valójában az UV-sugárzás intenzitása mostanra 10– 20%-kal nôtt. Ennek oka a védô ózonréteg elvékonyodása, amelyet a légrétegek száma, a levegôszennyezettség, az évszak, az Egyenlítô közelsége és a magassági szint is befolyásol.
               Sokan panaszkodnak arra, hogy már nem tudnak a napra menni. Vagy kiütést kapnak a napozókrémektôl, vagy – ha nem használnak krémet – napallergiás kiütéseik lesznek.
               A hormonok, az ösztrogén és a progeszteron – amelyeket a fogamzásgátló tablettákban alkalmaznak – fototoxikus reakciókat válthatnak ki. Ezek olyan reakciók, melyek bárkinél felléphetnek, nemcsak az allergiásoknál.
               Az okok tisztázatlanok, a bôrelváltozások sokrétűek: hólyagképzôdés, nedvedzés, pirosodás. Bár a nap váltja ki a betegséget, mégsem a napfény az okozója.
               Csak magas fényvédô faktor, vagy megfelelô ruházat segíthet a megelôzésben. A valódi napallergiánál az érintettek újra meg újra kapcsolatba kerülnek egy olyan anyaggal, mely valamikor ekcémát vagy más reakciót váltott ki. Ez lehet gyógyszer, illatanyag, édesítôszer vagy éppen fényszűrô anyag, amit a napozókrémekben használnak. Csak az allergiateszt segít az allergén megtalálásában.
               A gombostűfej nagyságú, rózsaszín vagy barnáspiros csomók, melyek pattanásnak néznek ki – de nem azok –, zsíros napozókrémek vagy emulgátortartalmú emulziók használatakor jelentkeznek. A gyógyszertárakban kaphatóak ma már olyan napvédô szerek is, melyek ezt az érzékenységet figyelembe veszik.
               (folytatjuk)

                         Horoszkóp
    július 23 – 29.

               KOS (III.21-IV.20.)
               Vágyakozva néz a messzeségbe, szebb világról álmodik, ahol mindenki egy nagy család, ahol segítôkészek egymással. Sajnos, ez csak álom marad, mert az emberiség egy része gonosz marad. Keressen magának olyan társakat, akikkel jól érzi magát.
               BIKA (IV.21-V.20)
               Amit elhatároz, ezen a héten véghez is viszi. A szerelemben szenvedélyes, de közben túlzottan féltékeny. Csak olyan társsal lehet boldog, aki az állandóságot közvetíti, ami fokozza a biztonságérzetet. Nem ajánlott Önnek ezen a héten pert indítani.
               IKREK (V.21-VI.21.)
               Most nincs idô az álmodozásra. Elintézni való ügyei alaposan megszaporodtak. Esténként hullafáradt, teljesen lemerül. Jól esik ilyenkor odabújni kedveséhez, megosztani vele a bajokat, gondokat. Az Ikrek nô figyeljen az otthoni munkákra.
               RÁK (VI.22-VII.22.)
               Fiatal Ráknak rengeteg csodálója akadhat. Az életet gyakorlatiasan nézi, nem veti meg a romantikát, a szenvedélyt. Társától elvárja a hűséget és az ôszinteséget.
               OROSZLÁN (VII.23-VIII.23.)
               Könnyebben ér célt azzal, ha megpróbál ráhangolódni mások gondolatvilágára. Ez abból áll, hogy egy beszélgetés során a lelke mélyén felszabadulnak mindenféle energiák. Ezeket analizálva képes lesz ráhangolódni a másik emberre!
               SZŰZ (VIII.23-IX.21.)
               Még ha zavaros helyzetbe is kerül, sikerül megôriznie önállóságát, belsô értékeit. Továbbra is jó érzéke lesz mindenhez, döntéseiben hagyatkozzék a józan eszére, és ne dôljön be a csábító, de bizonytalan kimenetelű ajánlatoknak!
               MÉRLEG (IX.24-X.23.)
               Gyors hangulatváltozásai környezetét is aggodalommal töltik el. Talán a hétköznapok monoton ütemébe fárad bele, ki tudja. Egy biztos: szeretteivel is roppant türelmetlen lesz. Álljon meg egy percre, elemezzen, tartson tükröt maga elé!
               SKORPIÓ (X.24-XI.22.)
               Képességéhez méltó feladatot kap, és még akkor sem esik kétségbe, ha a hétköznapi ügyek intézésére alig jut pár perce. Szerencsére akadnak Ön körül olyan családtagok, akik szívesen besegítenek. Pénzügyekben szerencsés lehet e héten.
               NYILAS (XI.23-XII.22)
               Függôben lévô ügyei miatt, beleértve a szerelmet is, fejfájás gyötörheti. A magánéletén változtatni kell, a sok partnercsere csak újabb bonyodalmakat hoz magával! A csillagok szerint bármennyire is nehezére esik csak egy kapcsolatban élni, elviselni az egyhangúságot, lassan itt az ideje, hogy megállapodjon!
               BAK (XII.23-I.20.)
               Becsületesen végezze a munkáját, ha nem rövid távban akar gondolkodni! Miután a határidô nem igazán a Bakok erôs oldala, egy kicsit jobban oda kéne figyelni! Most házasulandókat mély lelki összetartozás jellemzi életük folyamán.
               VÍZÖNTÔ (I.21-II.19.)
               A hét elsô felében romantikus hangulat keríti hatalmába. Lehet ez munkahelyen, egy utazás során, esetleg valamilyen baráti összejövetelen. A regénybe illô érzés nemcsak a képzelete szüleménye, hanem valóság.
               HALAK (II. 18-III 20.)
               Összekülönbözhet fônökével. Meg van gyôzôdve arról, hogy Önnek van igaza. Kedvese megpróbálja felnyitni a szemét, de még ilyenkor is mondja a magáét. Az élettôl kap lehetôséget arra, hogy megtanulja elfogadni mások véleményét.



                         ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...

               A szôke nô automata mosógépet kap a férjétôl. Nagyon boldog, alig, hogy beüzemelik, már másnap mosni akar. Gyorsan levetkôzik, és nekilát berakni a ruhát. Hirtelen hazaér a férj, s döbbenten látja, hogy a felesége meztelenül áll a mosógép mellett és rakja a ruhát.
               – Na, de drágám!! Te miért vagy meztelen?
               – Mert a használati utasítás szerint, az elsô programot ruha nélkül kell indítani.
               * * *
               Férfi egy éjszakai bárban sokáig szemez egy szexisen öltözött szôke nôvel.
               Végül megszólítja:
               – Mondja, hölgyem, hajlandó lenne egy vadidegen férfival hazamenni?
               – Soha! – feleli a nô szemérmesen. – Soha, kedves, öreg barátom!
               * * *
               Két székely beszélget:
               – Kell egy fél malac?
               – Ááá, dehogy!
               – De mért nem?
               – Mert eldôlne az ólban!
               * * *
               A szôke nô odamegy a benzinkutashoz és így szól:
               – Elnézést, de a pumpa nem ér el a kocsiig!
               Mire a benzinkutas:
               – Túl messze van, álljon közelebb!
               Erre a szôke nô teljesen odasimul a benzinkutashoz.
               – Elnézést, de a pumpa nem ér el a kocsiig!
               * * *
               Szôke és barna nô autóznak. Egyszer csak megáll az autó, a szôke kérdezi a barátnôjét:
               – Miért álltunk meg?
               – Kifogyott a benzin!
               – De okos vagy! Én biztos nem vettem volna észre, és tovább vezettem volna! ''
               * * *
               Miután megműtött egy szôke nôt az orvos, meglátogatja. A páciens megkérdi tôle:
               – Doktor úr, azt szeretnem kérdezni, mikor élhetek újra normális nemi életet?
               A doktor kicsit zavarba jön:
               – Hát, tudja hölgyem, ön az elsô mandulaműtétes betegem, aki ezt kérdezi...
               * * *
               Két székely beszélget:
               – Te, Áront mégsem holnap temetik, hanem pénteken.
               – Miért, jobban van?
               * * *
               Vörös csaj a szôkének:
               – Mi a jelszavad a chat-en?
               – BatmanSupermanRobinJoker.
               – Miért ilyen hosszú?
               – Mert legalább 4 karakternek kell lennie...
               * * *
               Mórickát felelteti a matektanár:
               – Ha van öt kiló almám, és kilónként hat forintot kérek, mennyit fizetsz érte?
               – Huszonöt forintot.
               – Kisfiam, buta vagy! Elégtelen!
               Most Móricka padtársa a soros, de még odasúgja neki Móricka:
               – Te se adj neki érte többet!
               * * *
               Jean, nagyon hideg van. Hány fok van idebenn?
               – 16 fok, uram.
               – És odakint?
               – 5 fok, uram.
               – Akkor nyissa ki az ablakot hagy jöjjön be az az 5 fok is!
               * * *
               A róka nagyon ravasz jószág, igen könnyen rászedi az embert – meséli egy vadász a barátainak. – Nemrég egy álló napig voltam a nyomában egynek, és mikor végre lelôttem, akkor derült ki, hogy kutya.
              

                           Copyright (c) Kisújság Alapítvány - 2009

                Ezen honlap tartalma (egészében vagy részleteiben) nem
                 sokszorosítható vagy publikálható semmilyen formában,
                            a kiadó előzetes beleegyezése nélkül!