Kisújság-olvasók figyelmébe!
Már kapható a:
GYERGYÓI KISÚJSÁG ÉVKÖNYV 2009.
A Gyergyói Kisújság szerkesztôsége lehetôséget biztosít arra, hogy a lapunkat ismerô, távolba szakadat gyergyóiak (és nemcsak) megrendelhessék a Gyergyói Kisújság évkönyvét.
Megrendeléseket az alábbi címeken (e-mail cím, postai cím), illetve telefonszámon fogadunk:
e-mail: kisujsag@hr.astral.ro
tel.: 004-0266-364.941
Postai cím: 535500 Gheorgheni, jud. Harghita, p-ta Libertătii nr. 22., Romania
A Gyergyói Kisújság lehetôséget biztosít arra is, hogy elôfizessenek a lapra mindazok, akik eddig csak internetes formában fértek hozzá kedvenc heti olvasnivalójukhoz.
A világ bármely pontján élô Kisújság-olvasók a fenti címeken, illetve telefonszámon fizethetnek elô lapunkra.
Gyergyói Kisújság ügyfélszolgálat
Szelektív emlékezet
„Élni való minden élet,
Csak magadnak hű maradj,
Veszteség nem érhet téged,
Hogyha az lész, ami vagy.”
Goethe
Az emlékezet az a képességünk, hogy nagy mennyiségű információt tudunk elraktározni agyunkban. Emlékeink sémákban rendezôdnek. A séma rögzíti egy helyzet, egy fogalom szokásos elemeit, ismereteket és a közöttük lévô viszonyt, az ismereteket rendszerbe szervezô szabályt. A séma tudásszervezô tudás. Kész sémákat hívunk elô emlékeinkbôl, ezek alapján végezzük megszokott cselekvéseinket, viselkedési sémáinkat hívjuk elô, ezek alapján kommunikálunk, dolgozunk együtt embertársainkkal.
A többféle irányból érkezô elméletek lényegében megegyeznek abban, hogy az emlékezet szelektív természetű. Válogat a múltban, azt emeli ki, és olyan formában jeleníti meg, amit és amilyet az aktuális társadalmi-kulturális keretek értelmezhetôvé és lehetôvé tesznek.
Ezen túl pedig megfigyelhetô a politikusi szelektív emlékezet is, ami már az agy kóros megbetegedése. Néhány, a politikában eltöltött év után a politikusok idegrendszerében tartós strukturális és funkcionális változások mennek végbe. Az emlékezet fokozatosan romlik, és a normál szelektív emlékezeten túl, már visszafordíthatatlanul roncsolódik. A politikus csak a saját maga számára fontos információkat jegyzi meg, csak olyan múltbeli eseményekre emlékszik, ahol kiemelkedik pozitív szerepe. Érdekes módon tévedéseire, be nem tartott ígéreteire, melléfogásaira minden erôlködése ellenére sem emlékezik vissza. Még akkor sem, ha a média segítôkész munkatársai konkrét nevekkel, történésekkel próbálják rávezetni a múlt elfeledett, de általa is járt ösvényeire. Hiába minden. Legyôzte a kór. A szelektív emlékezet súlyosabb formája gyôzedelmeskedett rajta.
A minap így járt Pál Árpád képviselônk is a sajtótájékoztatóján, ahol minden erôfeszítése ellenére sem tudott visszaemlékezni a polgármestersége alatt történt, a határügyben aláírt ominózus iratok háttérügyeire, kulisszatitkaira. De azért ismételten megígérte, hogy megoldja a határkérdésünket. Emberünk, Léthé vizébôl enyhítve politikusi szomjúságát, elfelejt mindent, ami kínos érzéseket okozna számára.
Tizenegy év után jogos lehet a kérdés, hogy az akkor kormánypárti RMDSZ és vezetôi a folyamatos ígérgetések ellenére mit tettek ez ügyben? S mit tesznek most? Egy értünk politizáló RMDSZ vezérkarral és embereivel – egy gyergyószentmiklósi megyei ispánnal, egy székelyharisnyás, lokálpatrióta polgármesterrel, egy gyergyói születésű, dúsgazdag alpolgármesterrel, s a mai napig a törvényesség ôreként tisztelt jegyzôvel a hátunk mögött –, úgy veszítettük el a Békás-szorost, mintha egy másik trianoni szerzôdést erôltettek volna ránk a nagyhatalmak. Ennyi év után ideje lenne tiszta vizet önteni a pohárba, s valaki, a fent nevezettek közül végre elmondhatná, hogy mi is történt valójában. Gondolom, nem akarnak úgy megmaradni a közösség emlékezetében, mint, akik eladták a Békás-szorost, vagy igen? Tudniillik a szelektív emlékezettel az a baj, hogy ugyanazon eseményre, témára nem általánosan működik. Van, akik emlékeznek, s örökké emlékezni fognak arra, amire mások nem akarnak.
Ábrahám Imre
Fűtésügyben
A kocka el van vetve…
Augusztus 13-án, csütörtökön reggel nyolc órától tanácskoztak a város elöljárói. A testület úgy döntött, hogy Mezei János polgármestert felhatalmazza, oldja meg a fűtésproblémát. A testületi ülést közüzemi közgyűlés követte, majd sajtótájékoztatót tartott Mezei János polgármester, ahol a következôket hozta nyilvánosságra.
– Felhatalmazott a képviselô- testület, hogy egyedül dönthessek azokban a kérdésekben, amelyek a fűtést érintik, illetve e körül vannak. Augusztus hónapban vagyunk, a képviselôk közül is sokan szabadságolnak, ugyanakkor sok fontos döntést kell hoznunk. A polgármester hatásköre akár a szerzôdés aláírásáig is terjed e felhatalmazással, de természetesen a testületet informálni fogom. Hosszú vajúdás után úgy látom, eredmény született, belátta mindenki, mind a képviselô testület, mind az akadályozók, hogy tulajdonképpen egyetlen megoldás van, az, amit javaslok, az az út, amelyen szeretnék járni. A hosszú munka úgy érzem, eredményt hozott. Hamarosan megkapja a szakmai befektetô a feltételeket, hogy nekifoghasson a munkálatokhoz, a melegvíz-szolgáltatás újraindításához és a téli fűtés garantálásához.
Mezei János polgármester továbbá elmondta, részben a rehabilitáció is megtörténik, a kazánházak összekötését október 15-ig illetve november 1-ig kell véghez vinni, valamint egy kazánház is készen kell legyen. Amennyiben nem sikerül, a mostani rendszeren fog működni a szolgáltatás. Az adósságokat kifizetik, mind a BCR, mind a Hargita Gáz felé.
– Siófoki szerzôdés…
– Azt mondanám, megvalósítottuk azt, amit annak idején elkezdtek. Sok herce-hurca után pattant ki az, hogy Gyergyószentmiklóson már van egy közbeszerzést nyert cég, aki jelenleg nem szolgáltat, nem működik. Egyeztetve a szakmai befektetôvel, megtörténik a tulajdonoscsere a cégben. A Termoenergy Kft. gazdát cserélt. Ez történt. A fűtés Gyergyószentmiklóson nem lesz drágább, mint mostanig, ezt szerzôdésbe foglaltuk. Olyan dolgot vállaltam fel most a fűtés kapcsán, melyet tulajdonképpen húsz éve mindenki csak mond, de politikai küzdések, és villogások voltak. Most nagy döntés elôtt álltunk, a jelenlegi helyzetet kellett figyelembe venni, és úgy érzem, a csatát most nyerjük meg. Hôtermelés valósul meg és a közüzem szolgáltat. Nem adunk el semmit, huszonöt évre bérbe adunk ingatlanokat, melyek profitot hoznak – mondta csütörtökön Mezei János.
* * *
Pénteken délben tartott sajtótájékoztatót Pál Árpád parlamenti képviselô, ahol közleményében, pontokba foglalta a fűtéssel kapcsolatos meglátásait.
KÖZLEMÉNY
Tisztelt Polgármester Úr,
Képviselô Hölgyek és Urak,
Gyergyószentmiklós polgárai!
Aggodalommal követem és vettem tudomásul az utolsó napok fejleményeit, melyek a KÖZÜZEMEK és a SZOLGÁLTATÁSOK sorsát hivatottak rendezni városunkban.
Kijelentem, hogy a meghozott döntések GYEREKESEK, AMATÔRÖK és FELELÔTLENEK.
Ezúton hívom fel a Polgármester Úr, valamint a képviselô-testület figyelmét, hogy a Közüzemek nem apai örökség, nem MAGÁNTULAJDON, hanem 20 000 (húszezer) gyergyószentmiklósi lakos közös tulajdona.
Önök az elsô, azaz a magántulajdon útján próbálnak járni.
Gyergyószentmiklós Önkormányzata történelmet ír, sajnos negatív értelemben, mert nem hiszem, hogy ma akad önkormányzat Európában, amely:
– versenyhelyzet megteremtése nélkül próbálja ráerôltetni a közösségre, saját önös elképzelése alapján, az egyetlen változatot, a befektetôt
– több mint egy év után rögtönzött, utolsó percben kitalált változattal próbálja elkötelezni a város lakóit 25 évre
– semmibe veszi a tulajdonosok, fogyasztók akaratát, véleményét
– lemond, próbálkozás nélkül, ingyenes országos és uniós forrásokról
– nem számol a fogyasztók pénzügyi tűrôképességével
– lemond a város javaiból származó jövedelmi forrásról
– nem tanul mások tévedéseibôl, lásd székelyudvarhelyi perek.
Vállalásommal ezen rendellenességeknek, az utólagos bűnbakkeresésnek, valamint a politikai nyilatkozatok végeláthatatlan sorának szerettem volna véget vetni. A hibást sem kellett volna keresni.
Sajnos ma már nem fér kétség ahhoz, hogy az MPP által a kampány elôtt eldöntött gazdaságpolitikai stratégiának a kivitelezése állt minden más változattal szemben. Ez nem más, mint a szolgáltatások megszerzése.
Gyergyószentmiklóson az elsô az energiaszolgáltatás.
Ezért nem volt komoly szándék más változatra egy percig sem. Ami történt, az a médiában jól eladott színjáték.
Ez, és semmi más az igazi oka annak, hogy nem mertek megbízni a kivitelezéssel közhasznú formában.
Nagyon jól tudják a háttérben működô irányítók is, akik sajnos nem adják nevüket, arcukat, hogy képes vagyok a vállalás kivitelezésére, és akkor nem valósul meg a pártstratégia.
Végkövetkeztetésként, amenynyiben a körvonalazódó változat valósul meg, mindenképp 2–3 évig egy látszólagos pozitív elmozdulás lesz tapasztalható. Ennek árát kamatostól megfizeti az elkövetkezô 22 évben a két vesztese ennek az együttműködésnek. Ôk nem mások, mint a fogyasztók, az árak miatt, illetve a város az elveszített profit miatt. Mindenki másnak megéri foggal-körömmel küzdeni a szolgáltatásért CSAK A VÁROSNAK NEM!?
Gyergyószentmiklós,
2009. augusztus 14.
Tisztelettel Pál Árpád Országgyűlési képviselô
* * *
Mezei János polgármester keddi sajtótájékoztatóján kitért a fűtésre is. Elmondta, azon tömbházlakók, akiknek elmaradásuk van fűtés-kifizetésben, nemsokára behajtóval kell szembenézzenek. Az adósságok hatékony behajtásáért egy céggel kötnek szerzôdést hamarosan.
„Mindenkinek lesz fűtése, csak gazdálkodnia kell vele” – jelentette ki a polgármester, részletezve, hogy ez azt jelenti, huszonnégy órás lesz a szolgáltatás, s mindenki annyit fogyaszt, amenynyit jónak lát. Ha eddig egy kétszobás lakás esetében elhasznált egy család két gigakalóriát, akkor most, ha nem figyel oda, elhasználhat hatot, és azt kell fizesse. Mindenképp lakásonként, esetleg lépcsôházanként érdemes megoldani a hôszabályozást. „A számítások szerint a lakók nemkell többet fizessenek gigakalóriánként, mint amennyit eddig fizettek, s amíg ad az állam fűtéstámogatást, addig azt folyósítjuk” – közölte a városvezetô.
Mezei János azt is elmondta, a Termoenergy Kft., már ezen a héten elkezdi a rendszerfelújítási munkálatokat. Az alvállalkozók között több gyergyói cég is van. A szerzôdésben rögzítettek értelmében október 15-ig kell a munkálatok elsô részét befejezni, ám a melegvíz-szolgáltatás újraindítására már szeptember elejétôl lehet számítani.
Baricz-Tamás Imola
Visszapillantó (33.)
1909. augusztus 20-át Szent István napjaként ünnepelték: „A hagyományos kegyelettel ünnepelték meg megyeszerte Szent István ünnepét. Gyergyószentmiklóson ünnepi istentisztelet Volt a róm. kath. templomban melyen a szentmisét Ferenczy Károly fôesperes-plébános celebrálta. A szentmisén jelen voltak a hatóságok testületileg és nagyszámú közönség.
Borszéken – mint tudósítónk értesit – ez idén is fényesen ünnepelték Szent István napját. Az ünnepi szent misét Takó János kerületi esperes celebrálta Sárpátky és Bartalis lelkészek segédlete mellett. Vallásos és hazafias tartalmu beszédet Péterfi Lôrinc szárhegyi plébános tartott. Bár a fürdôvendégek száma az idén kevesebb volt, mint rendesen, a rom. kath. templom szüknek bizonyult az elôkelô közönség befogadására. Az ünnepséget este a Remény szállóban bankett zárta be. A banketten Sümegi hosszabb beszédet tartott, melynek folyamán kikelt a lapok egy részében lábra kapott erkölcstelen irányzat ellen. Az ünnepély sikere fôleg Szathmáry Béla fôrendezô és Török Elek borszéki pártelnök buzgólkodásának érdeme. A bankettet kellemetlenül zavarta meg a fôigazgatóság takarékoskodása a villanyvilágitással, a mennyiben esti 11 óra elôtt az összes lámpák kialudtak.”
Nem csak ma nehéz annak, aki földműveléssel, gazdálkodással keresi a kenyerét. A gazdák szemszögébôl nézve nem volt jó esztendô az 1909-es év. Egy kis idôjárás-jelentés is belefért a korai tudósításba. Az összehasonlítás okán olvasóinknak az is érdekes lehet: „Idei termésünk.
Vidékünkön mostan folyik az aratás. Az aratómunkások dalától hangos a mezô, s dűl a kalász a sarló után. Más helyein az országnak már el is feledték e munkát, nálunk mostan folyik a legjavában. Termésünk a jó közepes mértéket sem üti meg. Amilyen szépen mutatkozott a mezô, annyira megcsalta gazdáinkat. A májusi s juniusi esôs idôkben bámulatos gyorsasággal fejlôdött minden, a juliusi nagy szárazság a legrosszabbkor találta vetéseinket, a szemezés idején, s igy a gabona szeme összezsugorodott, megléhásodott és az ôszvetéseknél különösön. A tavaszvetések még birták a szárazságot. Árpából, zabból a termés eléri a jó közepes mértéket.
Nagy szerencséje gazdaközönségünknek, hogy szalmából kitűnô a termés, s igy a gyenge takarmánytermést némileg pótolja a sarlós vetés szalmája.
Széna, sarjú, s takarmány termés gyenge. Csak féltermésre lehet számítani mindenikbôl. (…) A burgonya levele lehervadt, gumóerôsödés nem várható, igy nagyon gyenge termést igér. A mostani esôk nagyon késôn jöttek.
A répa és zöldségféléknek használt az utóbbi esô, ezek még elég korán kapták az esôt ahhoz, hogy fejlôdhessenek.
Nagy általánosságokban az idei év is csak folytatása az elôzô sovány esztendôknek, mely nem alkalmas arra, hogy gazdaközösségünket kirántsa az elôzô évek által okozott nyomorúságból, hanem ezt még nehezebbé, elviselhetetlenebbé teszi.”
A lap beszámol Sümegi Vilmos országgyűlési képviselô ditrói, és békási látogatásáról is. Lássuk az utóbbi, mára érdekesnek számító látogatás krónikáját:
„(…) Békáson Sümegi Vilmos augusztus 15-én tartotta beszámolóját. Ennek a beszámolónak különös érdekességet kölcsönzött az a körülmény, hogy még soha képviselô Békáson beszámolót nem tartott. Érthetô tehát az a nagy lelkesedés, amelyet a békásiak a képviselô megérkezése alkalmával nyilvánítottak.
Sümegit a díszkapunál Görög György községi biró üdvözölte s innen a községházához vonultak, ahol Csató József k.-közjegyzô kérte fel a választók nevében a képviselôt a beszámoló megtartására. Sümegi Vilmos általános helyeslés mellett sorolta fel a munkásságát, a melyet kifejtett, végül az idegen ajkú polgárokat a magyar haza iránti szeretetre és hűségre buzditotta.
(…) Délben közebéd volt, (…) rögtönzött gyűjtést rendeztek a Gyergyószentmiklóson felállítandó Kossuth-szobor javára, a melyen 54 K 04 fillér gyűlt be. (…)”
Amint tudjuk, a szobor árát is elvitte az elsô világháború. Alkotója a ditrói Siklódi Lôrinc szobrászművész lett volna.
Szemlézi: Bajna György
Közlemény
Folyó év augusztus 15-én, szombaton, Marosvásárhelyen ülésezett a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága. Megerôsítést nyert, hogy a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésre szeptember 5-én kerül sor Székelyudvarhelyen, a Székely Nemzeti Tanács szervezésében. Az Állandó Bizottság ismételten felkéri a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget, a Magyar Polgári Pártot, és a székelyföldi közélet valamennyi szereplôjét, legyenek társszervezôk, és vegyenek részt a dokumentumok kidolgozásában, felkéri Székelyföld minden önkormányzati tisztségviselôjét, hogy 2009. szeptember 5-én vegyen részt a nagygyűlésen.
A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága az Önkormányzati Nagygyűlést megelôzôen nyilvánosságra hozza azokat a határozattervezeteket, amelyeket a nagygyűlés elé kíván terjeszteni, és amelyek a januári felhívás elveire épülnek. Egyben felkéri mindazokat, akik határozati javaslatokkal kívánnak élni, hozzák nyilvánosságra azokat.
Marosvásárhely,
2009. augusztus 17.
a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága
Közös közlemény
2009. augusztus 13-án Tusnádfürdôn együttes tanácskozáson vettek részt a Magyar Polgári Párt Hargita és Kovászna megyei önkormányzati képviselô csoportjai. A képviselôk megvitatták a székelyföldi megyék közötti együttműködés lehetséges módozatait és cselekvési tervet kezdeményeznek.
A párt megyei tanácsosai felhívással fordulnak minden – a Székelyföld területi autonómiájának kivívását sorsdöntô feladatként elfogadó – önkormányzati tisztségviselôhöz és képviselôhöz: vegyenek részt 2009. szeptember 5-én Székelyudvarhelyen, a székelyföldi autonómia-népszavazást is sikeresen lebonyolító Székely Nemzeti Tanács által meghirdetett Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen.
Felkérjük Kovászna és Hargita megye tanácselnökeit, hogy 2009. augusztus 20-ára vagy 24-ére hívják össze a megyei tanácsok rendkívüli együttes ülését, ahol határozatban rögzítik, hogy elfogadják a Székely Nemzeti Tanács meghívását és testületileg részt vesznek a székelyudvarhelyi nagygyűlésen.
Tusnádfürdô, 2009. augusztus 13.
Thamó Csaba – Hargita Megye Tanácsa, a Magyar Polgári Párt képviselôcsoportjának vezetôje
Tulit Attila – Kovászna Megye Tanácsa, a Magyar Polgári Párt képviselôcsoportjának vezetôje
Ne keressék az ürügyet a nagygyűlés elhalasztására!
Felkérjük az RMDSZ vezetô politikusait, hogy támogassák a Székely Nemzeti Tanács (!) által meghirdetett nagygyűlést, ne keressenek ürügyeket elhalasztására.
Az elmúlt két évtizedben az RMDSZ-nek soha nem sikerült megfelelô idôpontot találnia akkor, amikor tenni kellett a székelyföldi autonómia érdekében és nemcsak beszélni róla. A székelyudvarhelyi idôközi választások idôpontja még ismeretlen, ugyanakkor ez helyi politikai esemény, az autonómia viszont az erdélyi magyarság, a székelység megmaradásának és fejlôdésének záloga. Következésképpen erre hivatkozva halasztani vagy távolmaradással tüntetni nem ok, csak ürügy. Senki nem akadályozza az RMDSZ-t sem a szervezésben, sem a dokumentumok kidolgozásában való aktív részvételben!
A Magyar Polgári Párt fontosnak tartja minden – az autonómia ügye iránt elkötelezett – székelyföldi önkormányzati képviselô részvételét szeptember 5-én, Székelyudvarhelyen, pártállástól függetlenül.
A Magyar Polgári Párt Hargita megyei önkormányzati frakciója
Gyergyószéki álláspont
2009. augusztus 17-én, Gyergyócsomafalván ülésezett Gyergyószék Székely Tanácsa. A Széki Tanács, más napirendi pontok mellett, megvitatta és állást foglalt a szeptember 5-én, Székelyudvarhelyen megszervezendô Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűléssel kapcsolatosan. Gyergyószék küldöttei vállalták, hogy mindenki a saját településén eljuttatja a meghívókat a polgármesternek és a helyi önkormányzati képviselôknek, illetve mindent megtesz annak érdekében, hogy a választott tisztségviselôk – pártállástól függetlenül – megjelenjenek és aktívan részt vegyenek a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen. Ennek egyik feltétele, hogy a széki küldöttek záros határidôn belül az SZNT elnökétôl megkapják az elfogadásra tervezett dokumentumok teljes szövegét, amelyet az elkövetkezô napokban és hetekben eljuttatnak az illetékesekhez, illetve közvitára bocsájtanak.
A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága augusztus 15-i marosvásárhelyi ülésén az alábbi határozattervezetek elôterjesztésérôl döntött:
1. Nyilatkozat Székelyföld egységérôl és a közigazgatási reformról.
2. Határozat Székelyföld Autonómia Statútumának támogatásáról.
3. Népszavazásokra vonatkozó határozat.
4. Székely jelképekre vonatkozó határozat.
5. Határozat a széki szintű önkormányzati társulások létrehozásáról.
6. Határozat a Székely Önkormányzati Nagygyűlés intézményesítésérôl.
7. Székelyföld képviselete az Európa Parlament illetve az Európa Tanács intézményeiben.
Egyben felkérjük mindazokat, akik határozati javaslatokkal kívánnak élni, hogy hozzák nyilvánosságra azokat!
Gyergyócsomafalva,
2009. augusztus 18.
Gyergyószék Székely Tanácsa nevében,
Ambrus A. Árpád soros elnök
Borboly Csaba megyei tanácselnök részére
Tisztelt elnök úr!
Tisztelt RMDSZ-es megyei tanácsosok!
A Magyar Polgári Párt képviselôcsoportja nevében kezdeményezem egy rendkívüli közös tanácsülés összehívását Hargita és Kovászna megye tanácsai részére. Ebben egyetértés jött létre a Kovászna megyei MPP-s kollégáinkkal és ezt fogalmaztuk meg közös közleményünkben, amelyet csatolva küldünk.
Reményemet fejezem ki, hogy sikerül megnyerni Önt és a többséggel rendelkezô RMDSZ-es kollégákat egy jó ügy érdekében, mert a két megye képviselôinek közös álláspontja a székelyföldi önkormányzati nagygyűlés kérdésében nagy elôrelépést jelenthet egy valós összefogás érdekében.
Kérem mérlegeljék kezdeményezésünket!
Köszönöm.
Thamó Csaba
Tisztelt Frakcióvezetô úr!
A két megyei MPP-frakció kezdeményezése dicséretes, fôleg annak fényében, hogy elôzôleg megakadályozták a két tanács közös ülését.
Szeretném tudni, mi váltotta ki ezt a hirtelen fordulatot, lekötelezne, ha erre adna egy magyarázatot?
Addig is, amíg erre sor kerül, kezdeményezésüket nem tudom sem jó szándékúnak, sem konstruktívnak minôsíteni. Ehelyett sajnos inkább azokat a feltételezéseket látszik igazolni, melyek szerint az MPP arra használta az SZNT elnökét, hogy a Székely Önkormányzatok Nagygyűlésbôl egy székelyudvarhelyi kampányindító rendezvényt csináljanak. Ebben természetesen nem tudunk az Önök partnerei lenni. Jelen formájában a kezdeményezésük sajnos ebbe a forgatókönyvbe látszik illeszkedni.
Nehezen értem, hogy miért akadályozták meg Önök a tervezett közös tanácsülést, fölöslegesen lejáratva ezzel a két megye együttműködését, amikor most ugyanennek a közös tanácsülésnek a megtartása mellett szállnak síkra. Hiányolom javaslatukból a konkrétumokat, az elfogadni kívánt határozat-tervezeteket is, amelyek hiányában nehéz lesz érdemleges tanácsülést szervezni.
Ami a közös tanácsülés összehívásának formai feltételeit illeti, mint mindketten tudjuk, az ülést összehívhatja a testület 1/3-a, az elnök, vagy adott számú aláírással a lakosság. Nem tudom, melyik pont alapján kérik az ülés összehívását, de ha az én kezdeményezésemre számítanak, akkor ahhoz, hogy tudjak komolyan gondolkodni ezen, ugyancsak a működési szabályzatunk alapján, a jogi és gazdasági igazgatóságaink kedvezô szakjelentésével együtt, tegyenek le egy határozat-tervezetet. Ebben írják le, mely ügyekben szeretnék ha a két testület határozatot hozna, hisz gondolom, Önnek is a konkrét eredmények elérése a célja, nem pedig a kirakat és a látszat, a pótcselekvések, a pillanatnyi média figyelemfelkeltése. Székelyföld komoly, alapos és hiteles munkát érdemel, nem levegôben lógó rendezvényeket, hanem konkrét eredményekkel járó közös munkát. Ez utóbbiban természetesen partnerei vagyunk Önöknek, és minden konkrét kezdeményezés támogatásában együtt tudunk működni, ahogy az több esetben eddig is történt.
Tisztelt Frakcióvezetô úr!
Továbbra is bízom abban, hogy az Önök kezdeményezése ôszinte és valós szándékot rejt, ezért bízom benne, hogy a saját testületünk szabályzatának megfelôen járnak el, ha már ez ügyben az idejüket rászánták a hétvégén és tanácskoztak a Kovászna megyei kollégákkal.
Kérem, eredeti példányban, ahogy kéri a szabályzatunk, a két kedvezô szakjelentéssel együtt, minél elôbb iktatni a határozat-tervezetet, hogy tényleg lássam, hogy a Székelyföld ügyéért és nem saját önös politikai céljaik érdekében kezdeményezik az Önök által korábban megakadályozott közös tanácsülés megtartását.
Gondolat-ébresztônek mellékelve elküldöm a székelyföldi önkormányzatok együttműködésérôl szóló tusványosi beszélgetéshez készített háttér-anyagomat. Ebben összefoglalva megtalálják azoknak a konkrét ügyeknek a listáját, amelyeket szeretnénk a két megye, valamint a többi székelyföldi önkormányzat közötti együttműködésbe bevinni. Nem fogok megsértôdni, hogyha az Önök által készítendô határozat-tervezetben viszontlátom egyik-másik ebben foglalt kezdeményezést.
A Székelyföld fejlesztése, az önkormányzatok közötti együttműködés közös ügyünk, nem vagyok kényes az ötletgazdai jogokra.
További jó munkát kívánok! Üdvözlettel,
Borboly Csaba
Határvita – lépni fognak
A Neamt és Hargita megye határa kapcsán Mezei János polgármester kedden tartott sajtótájékoztatóján elmondta, régi történet, melyeket mindenképp tisztázni kell. Kihangsúlyozta: Gyergyószentmiklós igenis fontosnak tartja a határ-kérdést, nem igaz az, hogy nem törôdünk, nem kezeljük prioritásként.
– Ezek a dolgok nem most történtek, régiek, vannak egyezségek, vannak szerzôdések, aláírt dokumentumok, amelyeknek jelenleg a törvényességét vizsgáljuk. Egy polgármester, alpolgármester, vagy bárki hivatali alkalmazott egy tollvonással nem adhat, és nem vehet el földterületet, nem szabhat meg határokat, akár szomszédos település, akár két megye közötti határról legyen szó. Nem dönthet. Amíg nincsenek a piatrai részrôl konkrét dokumentumok, addig az az állítás, hogy a határ a huszonkilences kilométernél van, nem elfogadható számunkra. Mi azt mondjuk, a határ a harminckettes kilométernél van, a mi dokumentumaink szerint. Az elkövetkezôkben felszólításokat fogunk kiküldeni a kérdéses területen az engedély nélküli építkezések kapcsán. A büntetés ezer és tízezer lej közötti.
Mezei elmondta azt is, hogy a dokumentációkat folyamatosan egészítik ki, és lépni fognak ez ügyben, nem hagyják a területeinket. Energiát és pénzt fognak áldozni az ügy érdekében. A polgármester mint mondta, nincsen tudomása arról, hogy a határkérdést kivizsgáló bizottság elkezdte volna a munkát. Hamarosan asztalhoz ülnek a megyei tanács elnökével, hiszen megyehatárról van szó, és az elnök már korábbról ismeri a problémát.
Pál Árpád képviselô szintén sajtótájékoztatón elmondta, nehezményezi, hogy nem hívták meg a nemrég tartott találkozóra, melyen a két megye közötti határról volt szó. Érintett, hiszen az ô polgármestersége alatt, 1998-ban történt az a dokumentum aláírása, melyet a piatraiak egyre gyakrabban asztalra tesznek. Most képviselôként szeretne tenni, hogy végre tisztázzák a két megye határát.
Baricz-Tamás Imola
Elbocsátották a két igazgatót
Kolcsár Bélán verik el a port?
– Nem tettem semmi rosszat, mégis rajtam verik el a port, teljesen érthetetlen számomra, hogy miért kerültem ebbe a helyzetbe. Én vagyok a legnagyobb vesztese ennek az egész ügynek. Politikai tevékenységet nem vállaltam, szándékosan. Nincs is szándékomban politizálni, mert úgy gondolom, hogy egy kulturális intézmény vezetôjeként csak így lehet egyesületekkel, civil szervezetekkel, intézményekkel jó kapcsolatot kialakítani. Vagy tudatlanságból vagy szándékosságból tették mindezt. Ha nem politikai, és nem szakmai okokból kell távozzak, érthetetlen számomra az elbocsátás. Amit tudtam, megtettem, neves fellépôket hívtunk meg, új rendezvényeket szerveztünk. Nem tettem semmi rosszat és rajtam verik el a port. Senki nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy ártatlanul bűnhôdjenek emberek, és azt sem tudják, hogy miért. Számomra ez elvi kérdés, nem ragaszkodok mindenáron az igazgatói székhez, de igazságtalannak tartom az eljárást. Furcsa azért is, mert én 2007-ben diplomáztam a közintézmények menedzselésébôl, és a művelôdési központról írtam a disszertációmat. Az igazságért harcolok, ne teremtsen ez precedenst – mondta Kolcsár Béla, a művelôdési központ művészeti igazgatója a sajtótájékoztatón az utolsó munkanapján a művelôdési központban, miután megköszönték az intézményvezetôk a családjuk, a segítôk, a munkatársak támogatását.
Történt ugyanis, hogy a 31/2009-es számú határozattal a helyi tanács módosította a művelôdési központ szervezési és működési ábráját, felszámolta a gazdasági és adminisztratív, valamint a művelôdési igazgatói állásokat, és egy igazgatói állást hozott létre, amit menedzsernek nevezett el. Ezt a határozatot támadta meg a prefektúra a közigazgatási bíróságon. A közigazgatási bíróság május 12-én meghozta az 1023-as határozatát, amelyben visszautasítja a prefektúra keresetét, és megállapítja, hogy a helyi tanács jogosan hozta a 31/2009-es határozatot. Így augusztus 14-e volt a két igazgató utolsó munkanapja az intézményben.
Kolcsár Béla amint elmondta, az általa tanulmányozott törvények alapján törvénytelenül hozták meg a 31/2009-es határozatot a testületi tagok, mert ahhoz a döntéshez 2/3-os többség kellet volna, nem pedig fele plusz egy szavazat, a 118/2006-os sürgôsségi kormányrendelet 6-os cikkelye alapján. Továbbá arról is szólt, hogy a Munkatörvénykönyv felmondást szabályozó 74-es cikkelye alapján fel kellett volna ajánljanak az intézményen belül munkahelyet. Röviden: Kolcsár szerint az eljárás törvénytelen.
Barti Tihamér igazgató pedig arról szólt, hogy szerinte ez Mezei János polgármester ellene irányuló sorozatos lejáratási kampány része ez az intézkedés is. – A tavaly kezdte a polgármester úr, mikor Weil Gyula polgármester-jelölt kampányfônöke lettem, s a helyi RMDSZ elnöke. A polgármester úr bevitte a kultúrába a politikát, és politikai hadjáratot folytat a kultúra rovására – mondta. Hozzátette, hogy a közigazgatási bíróságon keresik igazukat, szeptember 22-én lesz a tárgyalás. Négy és fél évig vezették a művelôdési központot az igazgatók.
Az utolsó munkanapon is, amint mondták, dolgoztak a Gyilkostói Sokadalom pályázati elszámolásával, sôt a Gyilkos-tó legendája elôadással turnéznak majd.
Augusztus 15-tôl Sövér Adélt, a művelôdési központ munkatársát nevezték ki igazgatónak mindaddig, amíg versenyvizsga által nem lesz új menedzsere az intézménynek.
Kedves-Tamás Gyopár
Határ (bel)vita
Minekutána jó tíz évvel ezelôtt a város akkori vezetôi meggondolatlanul aláírtak egy olyan dokumentumot, amiben elismerik, hogy a város közigazgatási határa a Gyilkos-tó és a Békás-szoros között van, csak idô kérdése volt, hogy Neamt megye mikor teszi meg a következô lépést. Az elmúlt években a város, illetve a megye vezetôi valamiféle kábult optimizmussal semmit nem tettek azért, hogy az akkor aláírt dokumentumot semlegesítsék, érvénytelenítsék. Az RMDSZ országos vezetôi sem tettek semmit, pedig négyévente, amikor eljöttek a városba, s a szavazatainkat kérték, akkor minden egyes esetben került a közönség között olyan, aki megkérdezte: mit tesznek a megyehatár ügyében. A válaszok rendre kitérôek, illetve halogatóak voltak. Majd, ha vége a kampánynak, majd, ha kormányon leszünk (tényleg: ott voltak, évekig, kezükben volt a hatalom!), majd ha...
Most pedig Neamt megye úgy értékelte, hogy eljött a pillanat, s lépett. Nincs ebben semmi meglepô, váratlan, maximum az idôpont volt eddig ismeretlen. Ha pedig léptek, akkor elvárható részünkrôl, a vezetôink részérôl a válaszlépés. A jól átgondolt, kellôképpen megindokolt, határozott válaszlépés. Ugyanakkor most, amikor baj van, akkor jogos elvárás, hogy minden belsô vitát tegyünk félre, s közösen lépjünk. Mondom az elvárás jogos, az események azonban egészen más fordulatot vettek. A város parlamenti képviselôje (aki ama dokumentum aláírásakor polgármestere volt ennek a közösségnek) hallgat, illetve azzal van elfoglalva, hogy a tömbházlakókat riogassa a távfűtô-hálózat állítólagos eladása okán. A megye elnöke még tovább megy, s büntetéssel fenyegeti városunk polgármesterét, mintha annak valamiféle bűne lenne ez ügyben, netán éjnek idején, jó pénzért saját kezével állította volna fel a táblát. A Neamţ megyeiek meg mosolyogva hátradôlnek foteljeikben: minden rendben van, a székelyek egymást eszik, ôk nyugodtan tervezhetik a következô táblát, amit már a Pongrác-tetôre fognak állítani.
Hogy ez ne így legyen, ahhoz fel kellene ébredni, félretenni a párt- meg a személyes érdekeket, s nem csak szónokolni az összefogásról, hanem gyakorolni is, mégpedig ebben az ügyben és azonnal. Tudnivaló, hogy a románság évszázados terjeszkedésének újabb állomása ez, amivel szemben tollpihe egy kisváros polgármestere. Természetesen neki is meg kell tenni azokat a lépéseket, amelyekre a törvények lehetôséget adnak, de az eredményhez több kell: az, hogy mindkét magyar párt helyi, megyei és országos vezetôi álljanak mellé. Feledje hát minden magyar politikus a pártkönyve színét, s jöjjön, segítsen, mert ma minket bántanak, de holnap már más lesz soron, s így lassan felôrölnek. A megválasztott EP-képviselôk pedig szintén tegyék a dolgukat, s ne csak a szlovákiai nyelvtörvény ellen tiltakozzanak, hanem jusson idejük és energiájuk arra is, hogy a román „honfoglalást” is megismerje és elítélje a világ. Ezért szavazott rájuk sok százezer erdélyi magyar.
Árus Zsolt
Betonország Nemzeti Parkja
Az elmúlt idôszakban egyre többet lehet hallani a Hargita és Neamţi megyék közti határvitáról, mely nemrég önkényes betonozásba, határkijelölésbe torkolt. Mint környezetvédelmi civil szervezetek nem tisztünk megállapítani, hogy hol húzódik a valós határ, az ezzel járó környezetterhelô tevékenységekre kívánjuk felhívni a figyelmet.
Szomorúan vesszük tudomásul, hogy Romániában már a Nemzeti Parkok sem élveznek védettséget, magánszemélyek, önkormányzatok engedély nélkül, kényük-kedvük szerint építenek, betonoznak az országos védettséget élvezô területen. A Nemzeti Park vezetôjének elmondása szerint sajnos az ilyen jellegű „tett” már megszokottnak mondható, ennél nagyobb gondok is adódnak, szinte mindennaposak a Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Park területén. 2008-as év közepétôl a Környezetvédelmi Minisztérium asztalán van engedélyezésre várva a Nemzeti Park kezelési terve, mely jóváhagyása esetében lehet valóban változásokra számítani. Megoldásokra van szükség, az áthaladó autósforgalom korlátozására, letiltására, parkoló-, pihenôhelyek (engedélyezett!!!) kialakítására, a kereskedelmi egységek többségének kitiltására stb. Mindez azért, hogy az, amiért létrejött a Nemzeti Park meg is maradjon s ne váljon áldozattá a gyors pénzkeresés, nemtörôdömség oltárán.
A kialakult helyzet mielôbbi orvoslása érdekében a Zöld SzékelyFöld és Zöld Erdély Egyesületek beadvánnyal fordulnak a Hargita és Neamţ megye Környezetôrségéhez, valamint a rendôrséghez, melyben kérik, hogy hatáskörük függvényében mihamarabb tegyék meg a megfelelô lépéseket.
A nemzeti erdôalapot képezô erdôs területek részleges vagy teljes, jogtalan elfoglalása bűncselekménynek számít és 6 hónaptól 3 év börtönbüntetés ró-ható ki az elkövetôre (Erdészeti kód szerint), valamint az 57/2007-es Sürgôsségi Kormányrendelet, 52-es cikkelyének (1)-es bekezdése szerint 3 hónaptól egy év börtönbüntetés vagy
30 000–60 000 lejes pénzbírsággal büntethetôek a következô tettek:
a) a természetvédelmi területek végleges vagy ideiglenes kivétele a mezôgazdasági vagy erdészeti rendeltetésébôl, azok kivételével, melyek a fenntartható fejlôdési övezetben találhatóak, más célból mint a 27-es cikkely (1)-es bekezdésében megfogalmazottak;
b) a természetvédelmi területek végleges vagy ideiglenes kivétele a mezôgazdasági vagy erdészeti rendeltetésébôl a terület adminisztrátorának vagy gondnokának a beleegyezése nélkül, amely a 27-es cikkely (2)-es bekezdése szerint történt;
2009. augusztus 18.
Zöld SzékelyFöld Egyesület – Csonta László, elnök
Zöld Erdély Egyesület – Kovács Zoltán Csongor, elnök
Kokojza-fesztivál kevés résztvevôvel
Elsô alkalommal szerveztek Gyergyószentmiklóson Kokojza-fesztivált. A kétnaposra tervezett rendezvényen igencsak kevés szentmiklósi mutatott érdeklôdést. Kevesen követték a színpadon történteket, szombaton délelôtt a szervezôkön kívül alig egynéhány érdeklôdô akadt, ôk is a családtagonak drukkoltak az önkormányzatis focimeccsen. Két tűzhelynél fôztek, egyik a hivatal, a másik tűz pedig a Pizza Joe profi szakácsainak üstje alatt égett.
Ekkor már meglátszott, nem lesz itt fesztivál. Mondhatnánk, kevés volt a pénz, szegényes a városkassza, azért volt szerény a két napra összeállított, nagyrészt sportrendezvényekkel tűzdelt program. De valószínű idôpontok egyeztetése miatt is maradt távol a lakosság, hiszen egy idôben több rendezvény is volt a környéken.
Aki kilátogatott a labdarúgópályára, az részt vehetett különbözô sportrendezvényeken, így például futballmérkôzésen, petanque vetélkedôn, szkander versenyen, de akár terepfutóversenyen is. A gyerekek hat lejért hat percet ugrálhattak az ugrálóvárban. Volt egész napos fotókiállítás a Gyergyói fotóklub szervezésében, néptánc elôadásra is sor került, divatbemutató is volt a gyergyói Csibi Mária kollekcióiból, esténként pedig szabadtéri diszkó.
A tervek szerint a fesztivált jövôre is megszervezik, pályázat útján szeretnének pénzt nyerni a megvalósítására. Ez a fesztivál az önkormánzyatnak 2000 lejébe került, tudtuk meg a polgármestertôl, és azt is, hogy egy próbálkozás volt, hogy elkezdôdjön valami.
A gyergyóiakat egyelôre nem vonzotta a Kokojza-fesztivál. Talán jövôre.
Baricz-Tamás Imola
Isten kezében
„Én Istenem gyógyíts meg engemet!
Nézd: elszáradt a fám,
A testem-lekem fája…
De épek még a gyökerek talán.”
Reményik Sándor költô Istenhez hajló gondolatai talán mottói is lehetnének Puskás Gyôzô elôadó és az Amicus Christi marosvásárhelyi együttes imádságos elôadásának. Az elôadók kifinomult művészi érzékkel, áhítattal és alázattal tolmácsolták a gyergyói híveknek Reményik Sándor, Túrmezei Erzsébet, és Ady Endre Istenhez hanyatló, versbe fogant sóhajait. „Isten kezében” című elôadásukkal versben és énekben ostromolják azt, „akit az ész keres, de csak a szív talál meg egyedül.” Hirdetik az Országot, melynek alapja igazság, törvénye szeretet, békesség és szabadság. Elôadásukban ugyanakkor felsóhajt a mindenkori bűnös ember vágya: a bűnös hajlamoktól való szabadulásra, a tisztulásra, a változásra az újrakezdésre. Az elôadás közben is felcsendülô taps, a mélyrôl fakadó sóhajok és könnycseppek is tanúskodnak arról, hogy az elôadók mély vallásos hite, áhítata megérintette a hallgatókat.
Megújult erôvel éreztem én is, hogy jó nekünk Isten kezében elsimulni és lelkemben Szent Péter apostol hitvalló szavai visszhangoztak: „Uram kihez mehetnénk, az örök élet igéi nálad vannak” (Jn. 6,68).
Köszönjük, hogy szép elôadásotokkal Istenhez emeltétek szívünket és kísérjen bôséges áldása az örömhír terjesztésében!
Hálával és köszönettel,
Váradi Czáka Gyöngyvér
Sikeresen – ahogyan a hóvirágosok szokták
Szombaton délelôtt a piaci forgatagban invitálták a gyergyóiakat a IV. alkalommal szervezett Hóvirág Néptánc Találkozóra. Szekérrel járták a várost a néptáncosok és egy-egy helyen ízelítôt is mutattak abból, amit ôk a legjobban tudnak, néptáncoltak úgy, hogy arra érdemes volt oda figyelni. A hívogatót követôen a művelôdési központ elôtt gyülekeztek a székelyruhások, itt köszöntötte a város polgármestere a meghívottakat, a hóvirágosokat, kívánva jó mulatást a táncos lábúaknak. És kihangsúlyozta, nagyon fontos, amit a harminchat esztendôs együttes tagjai tesznek, hagyományt ápolnak, néptáncot szerettetnek meg kicsikkel, nagyokkal. Szombaton este a meghívott néptáncosok léptek színpadra, fellépett a kiskunmajsai Mayossa, a csíkszeredai Köpice, a remetei Gerlice néptánccsoport. Vasárnap pedig a hóvirágosok ropták a táncot, a legkisebbektôl kezdve a nagy hóvirágosokig. A Topánka, a Gereben és a nagyok mutatták meg, mit is tudnak, de a Fazakas Eszter – Gyilkos-tó legendájának részletével is megajándékozták a gyergyói közönséget. A talpalávalót a Vajdaságból érkezett Véka zenekar négy tagja biztosította. Teltházas közönség tapsolta a hóvirágosokat, annak ellenére, hogy idôközben zajlott az I. Kokojza-fesztivál. A rendezvény keretében a Hóvirág életét képekben is bemutatták, harminchat évet csokorba szedtek. A sikeres kétnapos rendezvényt követôen, hétfôn a hóvirágosok útra keltek, a Fazekas Eszter – Gyilkos-tó legendája című elôadás keszthelyi bemutatójára indultak.
Baricz-Tamás Imola
Borszék is próbálkozik
Az utolsó két évtized gazdasági-szociális körülményei kivándorlásra kényszerítették emberek százait, ezreit. Az Eu-ba lépéssel, pedig szabad mozgás- és munkavállalási lehetôség nyílt az emberek elôtt, amivel nagyon sokan éltek is. Nemcsak Magyarországot, hanem gyakorlatilag egész Európát ellepték a kaland- és munkavállalók. És akkor nem beszéltem a Ceauşescu-korszakban kényszerűségbôl elmenekültek sokaságáról. Mára már, hála az új rendszernek, a megváltozott gazdasági helyzetnek, az emberek haza kívánkoznak. Egyrészt itthon maradt családtagjaikat, rokonaikat szeretnék viszontlátni, no meg a nosztalgia is visszacsalogatja ôket. A gyökereket nehéz, vagy lehetetlen elszakítani. Borszéket sem kerülte el az a kivándorlási hullám. Szinte nincsen ország Európában, ahol ne élne borszéki. Csak Budapesten 110 borszéki személyrôl van tudomásunk. Ôk, több-kevesebb rendszerességgel találkoznak, egyfajta klubéletet élnek.
A polgármesteri hivatal és a római katolikus plébánia kezdeményezésére, augusztus 23-án sor kerül az elsô elszármazottak találkozójára. Jó idô esetén a sportpályán, esô esetén a sportcsarnokban kerül sor erre a nem mindennapi összejövetelre. Szentmise után egy bográcsgulyásra kaptak meghívást, ahol meghitt beszélgetésekre kerülhet sor. Nosztalgia zenekarok (a 70-es, 80-as évek zenekarai) lépnek fel és szórakoztatják az elszármazottakat. Este pedig zenés tábortűz, majd bál nyújt szórakozási, kikapcsolódási lehetôséget. Kíváncsian várjuk, hogy hányan tesznek eleget ennek a hívó szónak. Nem volt könnyű összegyűjteni az érdekeltek lakcímét, elérhetôségét. Jövôre már könnyebb lesz, hiszen a most összeállított adatbank megkönnyíti a szervezési munkát. Reméljük, a visszaemlékezéseken, a múltidézésen túl, a jövôépítést is szolgálja. Talán kerül egy-két személy, aki fantáziát lát Borszék felvirágoztatásában és ennek érdekében befekteti megtakarított pénzét.
Farkas Aladár
Szárhegyi Napok
Nagyboldogasszony ünnepén sokan részt vettek Szárhegyen a szabadtéri ünnepi szentmisén, melyen a gyergyószárhegyi származású Nagy László atya prédikált. Amint hallhattuk a prédikációban, a közömbösség, a munkamorál, a lelki élet, az erkölcs válságát éljük, és ezek azok, amelyek lerombolnak, nem pedig a világot körüljáró gazdasági válság. A Mária-kultusz pedig ôseinket kiemelte, s így minden válságot túléltek. Nekünk is ez volna a feladatunk, hogy ezt az ünnepet Mária-kultusszá tegyük, de ennek feltétele van, akkor tudunk mi igazán helyet adni e kultusznak, ha példaadóan elöljárunk a Mária-kultuszban, a szeretetben.
– Mélyítsétek el, elevenítsétek fel a Mária-tiszteletet, hogy a plébániatemplom ne csak műemlék legyen, amit a turisták látogatnak, hanem lelki otthon, házunk legyen – szólította fel a szárhegyieket Nagy László atya.
Az ünnepi szentmisét követôen a tekerôpataki fúvószenekar fogadta a vendégeket, helyieket a téren, ahol már a lacikonyhák körül szálltak a finom illatok. A kultúrházban pedig fotókiállítást nyitottak meg. A Vecsés–Gyergyószárhegy testvérkapcsolat elsô tíz évében készültek a felvételek. Amint a vecsési Gál István elmondta, 1996-ban felkerekedtek, és elindultak testvértelepülést keresni. Szárhegyre érve pedig Len Emil akkori polgármester készségesen fogadta a küldöttséget, és 1997-ben testvértelepüléssé vált Vecsés és Gyergyószárhegy. A kiállított fotókat könyvbe kötve adta ajándékba Gál István Len Emil volt valamint Gábor László jelenlegi polgármesternek.
A beharangozott dísztanácsülés helyett díszebéden beszélgettek a hat testvértelepülés negyven küldöttével a szárhegyiek. A polgármester mint mondta, a kötetlen beszélgetés arra is jó, hogy ne csak kulturális, hanem gazdasági téren is együtt működést tervezzenek a testvértelepülésekkel.
A falunapi program idén kissé karcsúbbra sikeredett, állapíthattuk meg. A község polgármestere amint elmondta, szűkösebb a költségvetés, és sok olyan munkálat zajlik a községben, amelyre kell a pénz. Azért döntött a testület a visszafogottabb falunapok mellett, hogy amit elkezdtek, tudják befejezni. 38 ezer lej jutott a költségvetésbôl, s hozzávetôleg ugyanennyit tettek hozzá a helyi vállalkozók támogatásként.
A délután szórakoztató műsorokkal folytatódott. Másnap sportvetélkedôket szerveztek, a gyermekeknek pedig szórakozási lehetôséget biztosítottak a téren. A fôzôversenyt pedig Kovács Kati-koncert követte, melyre sokan kíváncsiak voltak, akárcsak a koncert utáni tűzijátékra.
Kedves-Tamás Gyopár
Bűz a csatornázási hozzájárulás körül
A falugyűlésen leülepszik?
Végre épül Gyergyószárhegyen a szennycsatorna-hálózat – nyugtázhatnánk elégedetten, mint kívülállók. Csakhogy felbolydult a település, mert a helyi kábeltévé képújságában két MPP-s és egy független tanácsos illetve a polgármester és az RMDSZ-es tanácsosok felhívásait követôen nem tiszta a helyiek számára, hogy végül is kell fizetni vagy sem a 1200 lejes hozzájárulást a rendszer kiépítéséhez. Már akadt, aki befizette az alvállalkozónak, PrimLazCom Kft.-nek – amelynek 51 százalékos részvényese a hivatal – az 1200 lejt. Kolcsár András jegyzô állítja, hogy figyelmeztetése ellenére született tanácshatározat júliusban a kötelezô hozzájárulásról, amit végül a prefektúra megtámadott. Augusztus 30-án, a tervek szerint, falugyűlést szervez a polgármester e téma kapcsán.
Hogy mi történt?
Felhívás
Ismételten felhívjuk a fôút mellett lakók figyelmét, hogy a nemzetközi út (fôút) felbontási engedélye 2009 július 31-én lejár. Eddig a dátumig mindenki igényelje és fizesse ki a csatornahálózatra való csatlakozás díjat. Ennek elmulasztása esetén minden egyes személy saját magának kell beszerezze a felbontási engedélyt, amelyet a bukaresti és brassói szakhatóságok állítanak ki. Csatornahálózatra való csatlakozási szerzôdés megkötése és a csatlakozási díj kifizetése a Polgármesteri hivatalnál, a PrimLazCom Kft.-nél történik.
Polgármester
Felszólítjuk az illetékeseket, hogy törvényes alap nélkül, ingatlanonként begyűjtött 1200 lejt szolgáltassák vissza a lakosságnak!
Jelenleg Szárhegy adminisztratív területén a rácsatlakozási díj – taxa de racordare – 9 lej, melyet a 76/2008-as Önkormányzati határozat állapít meg!
Ferencz Zsolt, Gáll Gyula, György Endre tanácsosok
Lakossági tájékoztatás
Tájékoztatjuk a lakosságot, hogy az Önkormányzat által elfogadott 69/2009-es tanácshatározat, melyben kötelezik a lakosságot, hogy 1200 lejjel járuljanak hozzá a csatornahálózat kiépítéséhez, az 5998/SL din 24.07. 2009-es prefektúrai átirat kötelezi az önkormányzatot e határozat visszavonására!
Ferencz Zsolt, Gáll Gyula, György Endre tanácsosok
Felhívás
Értesítjük a lakosságot, hogy Gáll Gyula, György Endre és Ferencz Zsolt tanácsosok az utóbbi idôben megjelentetett tájékoztatásai sajnos félrevezetô jellegűek, tartalmuk tükrözik az említett képviselôk negatív hozzáállását a helyi falufejlesztéssel illetve faluvezetéssel kapcsolatosan. Éppen ezért, a félreértések elkerülése végett, folyó év augusztus 30-án 12 órakor falugyűlést szervezünk, ahol lehetôség nyílik az esetleges problémák, kérdések megtárgyalására. Kérjük az érdekelteket, hogy az üggyel kapcsolatban addig is tegyék fel kérdéseiket, (akár névtelenül) írásban. Írásaikat letehetik az intézmény levelezô ládájába, a polgármesternél, vagy a primaria.lazarea@yahoo.com e-mailen.
Tisztelettel, RMDSZ-es tanácsosok
Gábor László polgármestert kérdeztük a fenti felhívásokkal kapcsolatban.
Elmondta, hogy akárcsak a környezô településeken, Szárhegyen is úgy épül a csatornarendszer, semmivel sem kérnek többet, vagy mást, mint a szomszédos települések lakóitól. Szerinte a hibás tanácshatározat miatt az ellenzék nagy hűhót csinált.
– Annak a határozatnak az lett volna amúgy is a sorsa, hogy vagy visszavonjuk, vagy módosítjuk a legközelebbi tanácsülésen. Amikor elôterjesztettem e határozattervezetet az vezérelt, hogy mindenki egységesen valamilyen szinten járuljon hozzá egy olyan csatornarendszer kiépítéséhez, amely működôképes. De e határozat alapján nem fizetett senki, hiszen júliusban született e döntés. És akik fizettek, azok nem a hivatal pénztárába adták a pénzt, hanem az alvállalkozó cégnek, a PrimLazCom Kft.-nek. Az emberek várják, hogy mi történik, mert köztudottan épült egy vízhálózat is a faluban, de senki nem tudott rácsatlakozni, mert csak a gerincvezetéket építették ki, arra volt csak pénz, s azóta is a földben van a vezeték, amit senki sem használ. A csatornahálózatra viszszatérve, ha nem lesz lakossági hozzájárulás, mint más településeken, lesz egy gerincvezeték, 18 km-es. Tehát várakoznak a hozzájárulással. Furcsállom azt, hogy ilyen nagy visszhangot keltett, mert volt több tanácshatározatunk is, amit vissza kellett vonjunk. Az történt, hogy amikor ezt beterjesztettem, a jegyzô szabadságon volt, a helyettese valószínűleg elnézte, ezért történhetett meg. A felhívásban is említett 9 lej, az illeték, ez nem csatlakozási díj, nem a munkálat ellenértéke.
A mi hibánk az, hogy ilyen határozatot hoztunk. Azért akartam, hogy egységesen, mindenki hozzájáruljon, mert akkor többet tudtunk volna kiépíteni.Végül is, nem kellett volna határozat, se a herce-hurca.
Gáll Gyula tanácsos az egyik aláírója a felhívásoknak. Ô a következôket mondta:
– Mi, tanácsosok nem tudtuk, hogy a lakosságtól lehet-e begyűjteni pénzt. Ez tavaly augusztusban már kérdés volt. A beszélgetések során körvonalazódott, hogy jó volna, ha a lakosság hozzájárulna egy összeggel, de hivatalos döntés akkor nem volt. A tanácsnak informatív jelleggel bemutatták, hogy méterenként mennyit kell fizetni. Kolcsár András titkár akkor jelezte, hogy közhasznú munkálatról van szó, nem lehet 1200 lej hozzájárulásra kötelezni a lakosokat. A 2006-ban megjelent 241-es számú törvény 3-as bekezdésénél le van írva, hogy a gerincvezeték, a leágazás, beleértve az aknát is, a közhálózat részét képezi. Kértük áprilisban, írásban, hogy az önkormányzat korrektül tájékoztassa a lakosságot arról, hogy nem rácsatlakozási díjról van szó, hanem, ha a lakó úgy látja, hogy a szennylé eléggé felvette, akkor hozzájárulhat önkéntesen a rendszer kiépítéséhez. Tehát nem kötelezô, csupán lehetôség. Lehet, hogy a lakók hozzájárultak volna 300-400 lejjel, mert mindenkinek érdeke a kanalizálás, de nem lehet kötelezni mindenkit 1200 lej befizetésére. Aztán mivel nyomást gyakoroltunk a polgármesterre, mert nem volt törvényes alapja a pénzbegyűjtésnek, hoztak egy tanácshatározatot. Írásban jeleztük a polgármesternek, mint a tervezet beterjesztôjének, hogy egészítse ki a hiányos tervezetet, hiszen nem szerepeltek benne pontosan a törvények cikkelyei. A tanácsülésen hivatkoztam a hiányzó cikkelyekre, kértem a tanácsosokat, hogy ne szavazzák meg. De mégis elfogadta a testület. Mi kiírtuk a kábeltévére a tiltakozásunkat. Erre jött a prefektúra átirata, amelyben megállapította, hogy nem törvényes a határozat. Ezt is közöltük a kábeltévé képújságában. Továbbá négyen letettünk egy kezdeményezést, amiben kértük a határozat visszavonását és augusztus 17-ére a testület összehívását. Nem történt meg a tanácstestület összehívása, e helyett kiment a képújságba, hogy mi félretájékoztatjuk a lakosságot, ezért 30-án falugyűlés lesz.
Kolcsár András titkár, elmondása alapján, amikor legelôször szóba került a hozzájárulás, 2008. október 25-én figyelmeztette a testületi tagokat, hogy nem lehet ilyen határozatot hozni, hiszen külön törvénykezés van a szennyvízhálózatra.
– Júliusban hozták a határozatot, én szabadságon voltam. Pedig korábban elmondtam, hogy a lakók az aknától befelé kell fizessék a rácsatlakozást, és a munkálatokat a cégnek, nem lehet kötelezni, hogy fizessenek a közhálózat kiépítésébe. A 18 kilométer szennycsatornára megvan a 44 milliárd lej, tehát a hozzájárulásból plusz munkálatot kell felmutatni, azt hogy mire költötték a 100–150 család 1200 lejét. Októbertôl gyűjtötték a pénzt. Ha az emberek visszakérik ezek után a hozzájárulást, ez direkt módon a hivatalt nem érinti.
Azt is rebesgették a faluban, hogy az egész herce-hurca arra megy ki, hogy a jegyzô a következô választásokon induljon a polgármesteri székért. Erre is reagált Kolcsár András. Elmondta, hogy errôl szó sincs, nem indul ô polgármesternek. Egy hivatalt képvisel. Dolgozik.
Remélhetôen augusztus 30-án a falugyűlésen tiszta vizet öntenek a pohárba, mert egyébként mindenki veszíthet. A herce-hurcával az élenjárók is, de fôként a lakosok, akik a saját érdekükben hozzájárulhatnak ahhoz, hogy házaikat is rácsatlakoztassák a szennyvízhálózatra. Mert tudnivaló, hogy kevés a pénz, mindenre. Az is biztos, hogy manapság elengedhetetlen a szennyvízcsatorna. Valahogyan sikerült megoldani a többi településen is, hogy saját érdekükben hozzájárulhattak a lakók rendszer kiépítéséhez. Határozat és felhajtás nélkül.
Kedves-Tamás Gyopár
Két közleményt is eljuttattak szerkesztôségünkbe e téma kapcsán.
Közlemény
Az Új Keletben, valamint a helyi CATV-n Gáll Gyula, Ferencz Zsolt és György Endre helyi tanácsosok által megjelent cikkekre reagálva, amelyek szerintem nem a közérdeket szolgálják, a következôket szeretném a lakosság tudomására hozni:
A csatorna-hálózat gerincvezetéke közpénzbôl épül 90%-os állami támogatás és 10%-os helyi költségvetés-fedezet révén. A rácsatlakozások kiépítésére a programba nincs fedezet. Ha azt akarjuk, hogy egy működô hálózat épüljön ki, amelyet használni is tudjunk, akkor a rácsatlakozást a háztartások hozzájárulásával tudjuk csak megvalósítani. Szárhegyen már van egy példa arra, hogy kiépült egy rendszer, amelyet nem tud használni senki. A vízhálózat kiépítése, amikor történt, nem fizetett senki rácsatlakozási díjat, de nem is működik a rendszer, mert nincs bekötve egyetlen háztartáshoz sem. A 9 lejes csatlakozási illeték, csak jogot biztosít egy szolgáltatáshoz, és nem a munkálat ellenértéke.
A csatornázási munkálatok elsô üteme szeptember folyamán befejezôdik. A rendszer már most működôképes, a tisztító-állomás fogadóképes. Tehát aki rácsatlakozott a rendszerre, szeptember végével kezdôdôen igényelheti a szolgáltatást.
A munkálatok sok nehézséget és bosszúságot okoznak, ezért kérem a megértésüket és türelmüket.
Gábor László polgármester
Közlemény
Ditró, Szárhegy és Remete Önkormányzatainak összefogása nyomán a három községben 27 millió lej értékben valósult meg csatornázási munkálat. Ez a beruházás állami pénzekbôl (O. G. 7/2006) és saját költségvetésekbôl lett kivitelezve.
A közpénzekbôl, tiszteletben tartva a program elvárásait, a közös gerincvezeték lefektetése történhetett meg. Az egyéni bekötések, hálózatra való rácsatlakozás, minden háztartás hozzájárulásával valósulhat meg.
A Szárhegyen kialakult helyzet, mint rossz példa, veszélyezteti a szennyvíz-tisztító állomás, hálózatok működését és a további munkálatok folytatását.
Bízunk abban, hogy a három község lakosai értik és értékelik ezeket a munkálatokat.
Kérjük a további támogatásukat!
Tisztelettel:
Puskás Elemér, Ditró polgármestere;
Gábor László, Szárhegy polgármestere;
Laczkó-Albert Elemér, Remete polgármestere
200 éves a gyergyótölgyesi római katolikus plébánia
Érseki áldás
Gyergyótölgyes az Ezeréves határ fellegvára. Az egykori határôr- és vámhivatal, valamint járásszékhely ünneplôbe öltözött. Felújították és kifestették a templomot, új székely kaput állítottak a templom bejárathoz, hogy méltóképpen ünnepelhessék a gyulafehérvári egyházmegye ezer, és a tölgyesi plébánia fennállásának 200. évfordulóját. Missziós program keretében készültek fel lelkileg erre a nagy eseményre. A csíkszentgyörgyi Pál Vilmos Barna plébános úr vezette lelki napok lehetôséget biztosítottak a híveknek a lelki táplálkozásra, meg a szentgyónásra. Szombat este szentmise keretében a szentáldozást követôen a hívek megérinthették a Szent István kard ereklyésített másolatát. Amint Tasnádi Gábor, a Szent István lovagrend fôgondnoka elôadásából megtudtuk, Szent István király Gizella királynôtôl kapta a kardot, és 997 körül használta a Koppány vezér elleni harcban. Viharos története van. 1336. augusztus 18-tól a prágai Szent Vid székesegyház kincstár leltárában található. Állítólag IV. Béla király lánya, Anna hercegnô jóvoltából került ide, több ereklyével együtt. A 2004. december 5-i népszavazást követôen született az ötlet, hogy a „csorbát ki kellene köszörülni”. Elkészült a kard hiteles másolata, amely méreteiben és formájában megegyezik az eredetivel, csupán a markolata nem, mert az bronzból van. Hozzáérintették az eredetihez, ezáltal ereklyésítették, és a budapesti Szent István Bazilikában ôrzik. Minden év augusztus 20-a körül anyaországon kívüli zarándokútra indítják, mintegy bizonyítva, hogy az elszakadt országrészek, továbbra is egységes egészet képeznek (legalább is lelki és szellemi síkon). Hol vagy István király, minden magyar téged kíván? Valóban nagy szükségünk volna ma is egy erôskezű István királyra. Szelleme tovább él e kardban. A mintegy 9000 km-es zarándokút után érkezett Gyergyótölgyesre, erôsítve a nemzetösszetartó szellemet, ebben a Szent Korona országhatár menti településen. A mise végén megáldották a missziós keresztet.
Vasárnap a falu búcsúnapját megtisztelte jelenlétével Msgr. dr. Jakobinyi György érsek atya, aki maga celebrálta a búcsús szentmisét. De jelen volt a gyergyói kerület fôesperese Ft. Portik-Hegyi Kelemen, valamint a kerület plébánosai. A mise elején Major Sándor gyergyótölgyesi plébános köszöntötte az érsek urat és ismertette az egyházközség megvalósításait: templomjavítás, orgona-felújítás, millenniumi kapu állítása a templom bejáratához. Az érsek úr szenteltvízzel megáldotta a templomot és a híveket. Az igehirdetés az üres sírokról szólt, de nem azokról, amelyeket kiraboltak, kifosztottak, hanem Jézus és a Boldogságos Szűzanya sírjairól, amelyek azért üresek, mert Jézus mennybe ment, és a Szűzanyát Isten mennybe vétette. Nagyboldogasszony, egyházunk egyik legismertebb személyisége. A Szűzanyának az egész keresztény egyházban, de különösképpen a mi egyházmegyénkben nagy kultusza van. A magyarok Nagyaszszonya látható a felújított templom oltárképen is. A szentmise végén az érsek úr megáldotta a millenniumi székely kaput is. A szentmise hangulatát emelte a Csíkszentgyörgy–Bánkfalvi Egyházi kórus fellépése. Felemelô volt ez a mai búcsús szentmise. A mise végén megnézhettük a Szent Korona hiteles másolatát. Nem mindennapi élményben volt részünk a bicentenárium alkalmából szervezett rendezvényeken.
Végezetül, de nem utolsósorban köszönetet mondunk a lelkes támogatóknak, a Ben Com Mixt cégnek, a Hargita Gyöngye Rt.-nek és mindazoknak, akik anyagilag is támogatták ennek a szép napnak a megszervezését.
Farkas Aladár
A Gyilkos-kô kilátóján
Második alkalommal szervezett a Gyilkostón kirándulást a Felnôtt Betegek Egyesülete. A tavalyi sikeres túra után, idén a Gyilkos-kôre látogattak el betegek és egészségesek. A gyergyói hegyimentôk támogatásával, szervezésével és számos civil szervezet segítségével 163-an vettek részt a kiránduláson. A több mint hetven beteg embert közel száz egészséges ember segítette fel vasárnap a Gyilkos-kô kilátójára.
Tolókocsival, mankóval, járókerettel, bottal érkezett a Gyilkostó juhpataki eltérôjéhez több mint hetven mozgássérült, abban a reményben, hogy közel 1400 méter magasságból, a Gyilkos-kô kilátójáról csodálhatják meg a környéket, a Gyilkos-tavat. Nagy felelôsséget vállaltak a gyergyói hegyimentôk, kik teljes létszámmal részt vettek a nem mindennapi kiránduláson. A kirándulást családtagok mellett az EKE – ahonnan több mint huszonöten jöttek segíteni –, a Síegylet és a Viridis Kft. – amelyek az anyagi és fizikai támogatás mellett az akció után ebédre vártak mindenkit –, a Gyilkostó Adventure Egyesület, – ahonnan Bíró László orvos biztosította az egészségügyi felügyeletet – segítették. Megvalósult a második komolyabb összefogás a Gyilkos-tónál – fogalmazódott meg. Mezei Attila fôszervezô elmondta, hálaadással vannak, meg köszönik a segítô embereknek, hogy mellettük álltak, de mindenekelôtt megköszönik Isten nagy kegyelmét, hogy eljuthattak arra a helyre. A Gyilkos-kô kilátójáról csodálhatták meg a tájat. Attila azt is elmondta, korai még a tervekrôl beszélni, de lesz folytatás, igaz a Kis-Cohárd kemény diónak számít, de lehet, hogy a hegyimentôkkel nagyot álmodnak, majd szépen lépésrôl-lépésre megtervezik, és valóra váltják. De addig is készülnek a szeptemberi horgászversenyre és a nyíri kis birtok ünnepélyes megnyitójára.
Az augusztus 16-i Felnôtt Sérültek Egyesületek kirándulásánák fôtámogatói voltak a Gyergyói Hegyimentôk és a borszéki Offroadosok egyesülete. Támogatók: Síegylet, Zöld Imre és Málnási Béla (Töhi) csapata; Viridis Kft. – Nagy Attila; Viridis Kft. – Balázs Miklós; EKE – Vadász Szatmári István és Gereöffy Ferenc csapata; Orvos Klub, Pázmán Enikô; Anda Panzió, Huszár Árpád; Teke Panzió, Bajkó Antal, Szentmiklós Szervezet; Euro Povertec Kft, Székely Attila; Forika Autoszervíz, Forika Csaba; Teljes Evangeliumi gyülekezet – Szôcs Tivadar; Aktív Plusz Kft, Sándor László; Preferát Kft., Lôrincz András, Kobezol Kft., Kopacz Zoltán; Margareta Kft., Szabó Orsolya; Arterimpex Kft., Benedek Árpád; Ben Com Mixt Kft., Bencze Attila; Kordial Kft., Mureşan Tibor; Favorit Trans, Portik Imre; Rotrading, Balázs Róbert, Nemzeti park, Baban Eugen, Bajkó László, Rusu Demeter, Nagy Attila (Szováta ), Mezei János, Tankó Daniela, Ambrus Ildikó, Kormánszki Attila, Ivácsony Róbert, Csata Levente, Györfi Zsigmond, Csata Károly és Bíró Erzsébet. Mint megtudtuk, számos névtelen támogató is hozzájárult ahhoz, hogy a felnôtt betegek Gyilkos-kôi kirándulása sikeres legyen.
Baricz-Tamás Imola
Karolj fel egy papot!
A Pápai Missziós Művek Karolj fel egy papot! címmel mozgalmat indított a papság évében, melyet Vianney Szent János, az arsi plébános halálának 150. évfordulója alkalmából hirdetett meg XVI. Benedek pápa. A kezdeményezés célja, hogy a hívek mindennapi imával kísérjék lelkipásztoraikat és a szerzeteseket hivatásuk megélésében.
Egyének és csoportok ajánlhatják fel imádságaikat egy vagy több papért az egyházi hierarchia bármely fokán, szerzetesekért, lelkivezetôkért, hogy így támogassák ôket Isten országáért végzett szolgálatukban.
II. János Pál pápa Redemptoris missio kezdetű enciklikájában ezt írja: „Az Egyház természeténél fogva missziós jellegű.” Ezért mindannyian – hívek és papok – utunkon egymás kezét fogva kell járjuk, küldetésünket egymást segítve kell folytatnunk. Ennek a közös célnak a megvalósításában laikusok, hívek, megkereszteltek és keresôk, mindnyájan részt tudunk venni – fogalmaz a „lelki kampányt” kezdeményezô P. Madassery Sebestyén SVD, a Pápai Missziós Művek magyarországi igazgatója. – Aki imádkozik egy papért vagy szerzetesért, saját lelki fejlôdését is szolgálja, és nem marad el jutalma. Isten különleges módon megfizet minden jóakaratú hívônek, aki ebben a lelki kampányban részt vesz.
A hazai missziós központban várják a híradásokat az imacsoportok megalakulásáról és vállalásaikról a pmmmisszio@gmail. com címen.
katolikus.hu/Magyar Kurír
Fáért gyümölcsöt
Tölgyesen, Nagyrez-szádától Hágótôn át 15 km-en a 127-es megyei út szinte járhatatlan. Láthattuk, tapasztalhattuk, hogy az út mentén lakónak házaik szellôztetése gondot okoz, s nagy esô után újabb útszakaszok rongálódnak meg. A javítása nagyon fontos lenne, turizmusról is csak utána lehet szó. Fontos. Akárcsak az ANL-s lakások, amelyre kétszer annyi az igénylô. De legalább az épül. Sportcsarnok is lesz, sôt, lesz vezetékes vizük a hágótôieknek. S ha már nem fizetnek készpénzzel manapság a faáruért, beindul a cserekereskedelem. Magyarországi gyümölcsért-zöldségért cserébe viszik a méretre szabott tölgyesi fát.
Gyergyótölgyes alpolgármesterével, Csibi Lászlóval beszélgettünk minderrôl.
– Van-e akarat, s pénz az útjavításra?
– A megyei tanácstól, kormánypénzbôl és kölcsönbôl 26 milliárd régi lej volt erre az útszakaszra, amely a tölgyesi illetve a ditrói részbôl áll. Azt szerettem volna, ha a tölgyesi részen javítanának, mert itt vannak lakóházak az út mentén. A Cengelléren is kellene javítani, így igaz, de itt emberek laknak, akik nem tudják házaikat szellôztetni, nagy a por. A fakitermelôk az árkokat eltorlaszolják, ezért kimossa a víz az utat. Ígérték, hogy augusztus elsején hozzálátnak a javításhoz, de egy hete elmúlt augusztus elseje. Aztán jön a hideg, s a fehér aszfalt egészen tavaszig.
– Mikor lesz vezetékes víz Hágótôn?
– 250 ezer lej van rá. A kistelepülések vízrendszerének kiépítésére a megyei tanácstól pályáztunk. 8–10 méteres kutat fúrunk, mellé tárolót építünk 150 köbmétereset, s majd Recét is ez látja el. Tölgyesen még nincs kiépített rendszer, de örülök, hogy Hágótôn lesz. 170 lakost érint, s majd 160 recei lakást is rá lehet csatlakoztatni.
– Hogyan haladnak az ANL-s lakásépítéssel?
– Márciusban kellene megtörténjen az átadás, az építô ígérte, hogy decemberben átadja a 24 lakrészes épületet. Megvan az önkormányzat önrésze, tehát nemsokára végre készen lesz, akárcsak a 150 férôhelyes sportcsarnok. Az is decemberre készül el.
– Akad gyerek, aki egyedül jár az osztályban, a magyar iskolában…
– Fogyunk. A hágótôi tanítónak három évig lesz dolga, addig lesz öt-öt gyermek. Jelenleg heten vannak az összevont osztályokban. Mennek el a tölgyesiek. Az ANL-s lakások segítséget jelenthetnének. Kétszer annyian jelentkeztek, mint ahány lakás van. Harminc százaléka magyar az igénylôknek, akárcsak a tölgyesi lakosoknak.
– Munkahelyek…
– Kétszázan dolgoznak a szanatóriumban 400-an a gattereknél, s van vagy 50 kis üzlet, mindegyik két-három személynek biztosít munkahelyet, ezenkívül az iskola, a hivatal és ennyi.
– Kilátás…
– Nem veszik a deszkát, gerendát, pedig ez jelenthené a megélhetést. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei testvértelepülésünk érdeklôdik a faáru iránt, úgy, hogy cserébe hoznak gyümölcsöt, zöldséget, búzát, kukoricát, ez a lehetôség munkát adhatna két-három keretfűrésznek. Cserekereskedelem. Pénz nincs benne. Visszatérünk a múltba, de nekik is jó, nekünk is. Az infrastruktúra ha jó volna, a Cengellér felé a turizmus beindulna. Meg kell tanuljuk a turizmust, mert nemcsak szerintünk, mások szerint is szép helyen lakunk. Van tíz borvíz-forrásunk is. Ha járható lenne a források felé vezetô út, mi nem tudnánk födelet tenni rá?
Kedves-Tamás Gyopár
Nem mese, sóház!
Jurtaszerű házikó áll az udvaron. Meseházikót sejtet ránézésre a csinos épületecske. Hatszögű, tetején apró, kéményszerű nyílással, kis ajtajával olyan, amilyenbe gyerekkoromban napokat tudtam volna játszani, s akár el is hittem volna, hogy mézzel itatták át a falait. Amikor feltárul az ajtaja, meglepetésemre, tényleg mesebeli a beltere. Igaz, nem mézeskalács a fala, hanem kôsóval van kirakva, a padlón is szintén só, na meg egy sólámpa a közepén. Ezzel, na meg infravörös gyógyizzókkal van megvilágítva a nyolc férôhelyes sóház. Halk, relaxációs zene szól, és a túlzott kinti melegben nyugtató hűvösséget biztosít. E mellett pedig érzôdik a sóillat, annyira töményen párolog, hogy néhány perc után sóíz keletkezik a szánkban, s légútjaink jelzik, hogy „megleptük valami üdítôvel”. De amint a mézeskalácsházat nem lehet leírni, úgy ezt sem, mert valószínűleg mindenkinek más jut eszébe, amint belép, de mindenképpen valami meseszerű.
Néhány napja hallottam, hogy a közelben, Tekerôpatakon sóházat épített egy vállalkozó. Tótpál László sem úgy fogott hozzá az építéséhez, hogy kipattant az ötlet, és másnap ácsolni kezdett. Évek óta külföldi útjai során felkeresi a gyógyközpontokat, üdülôket, és fontolgatja, hogy az Aranypatkó fogadó tulajdonosaként mit is építhetne a vendégek örömére, ami gyógyhatással is bír. Egy éve, hogy eldöntötte, mi is lesz az udvaron, aztán hozzákezdett a sóház építéséhez. Amint mondja, ô találta ki, kétkezi munkával ô ácsolta össze. Igaz, nem volt olcsó, de ha már a kisgyermeke, családja, hozzátartozói a teleket megfázás nélkül töltik, akkor is megérte – summáz, miközben ülünk a házikóban. De szívesen lát mindenkit, aki meg akarja nézni, ki akarja próbálni.
Összesen négy tonna só van a házban. 1,7 tonna só az alapon s még több a falakon. Az ülôhelyek alól alig érezhetôen levegôt fúj egy szerkezet, ami fent, már sós levegôként a kis kéményen távozik.
Kellemes beülni. Én egészen biztos, hogy visszamegyek a sóházba!
Kedves-Tamás Gyopár
Családban gondolkodnak
Az idei nyáron másodszor látogattunk a Baricz-kanyarba, Lóri atya táborába. Csütörtök délután érkeztünk, alig lehetett látni gyereket az udvaron, pihentek, majd egyenként szállingóztak a gyülekezôhelyre a csengô hallatán.
A háromévestôl a már szinte nagykorúig minden korosztályból voltak. Ismerôs arcokat pillantottunk meg, szentmiklósi gyerekek vettek körül pár perc alatt. Ôk az Ora International által működtetett Szivárvány gyermekotthonban nevelkednek.
Míg a gyerekek szedelôzködtek, gyülekeztek, Tusa Lajossal az otthon vezetôjével beszélgettünk a tábor hozadékáról. Mint megtudtuk, vannak visszatérô táborozók is, kik már tavaly is voltak „Lóri táborban”.
– Lóri atya táborába nagyon szívesen jöttek a gyerekek, és ismerve a tábor alapjait, programjait jónak látta az igazgatónô, Jeszenszky Teréz is, hogy a gyerekeket itt táboroztassuk. A keresztény nevelés, a természetes viselkedési módot biztosító tábor ez, ahol az ember felismerheti, hogy egyszerű körülmények között is, hogyan érezhetik jól magukat a gyerekek. Ennek a tábornak nemcsak oktató jellege van, hanem szórakoztató is, és ami nagyon fontos, hogy nemcsak, hogy fegyelmet tanulnak, hanem megtanulják a fegyelem szeretetét is.
Manapság a gyerekek is sok mindennek meg kell feleljenek, elvárások vannak nem csak iskolában, a családban, de a gyerekotthonban is. A táborban nem megfelelni kell, egy-egy foglalkozás kapcsán önmagukat adják a gyerekek. Felszabadulnak, nyitottabbá válnak, errôl számolt be az otthon vezetôje is, ki a személyzettel együtt költözött ki a Baricz-kanyarba.
– A tábor vége felé tartunk, és érzôdik a gyerekeken, hogy nyitottabbak, különösen a visszatérô táborozókon. Ebben a táborban csak az otthon gyerekei vesznek részt, több mint harmincan. Elsô alkalom, hogy az otthonban lakó gyerekek együtt jöttek ide táborozni az alkalmazottakkal. Szakácsnô, nevelô is jött, személyzettel érkeztünk. Úgy állítottuk össze a programot, hogy idén néptáncot, népdalt is tanultak a gyerekek. Lóri atya programjait nagyon szeretik, esténként eljátsszák a napi eseményeket, úgy, ahogyan az adott napi tevékenységbôl tanultak, ez nagyon érdekes. Ezek az apró „magok”, melyeket elvetünk, késôbb érnek, az ilyen jellegű táborok gyümölcse késôbb érik be.
– Az otthon, a tábor próbál ezeknek a gyerekeknek nyújtani, persze nem mindenkinek sikerül egyformán, de a családban sem sikerül mindig úgy, ahogy szeretnénk. Ha az ember szigorú, nem azt jelenti, hogy nem szereti a gyermeket. Persze nem katonai szigorról beszélünk, programok vannak, melyben játékosan vesznek részt. A családokban élô gyerekekhez viszonyítva, lehet, hogy egy kicsit keményebb az otthon programja, viszont nagyon kell vigyáznunk rájuk. A legfontosabb, hogy megbízzunk egymásba, legyen bizalmuk, ôszintén mondják el, hová mennek, arról kell tudjunk, hogy szabadidejükben merre járnak.
A gyerekeket két németországi hölgy is elkísérte, a gyógytornász fiatal hölgy, Rebeka a gyerekekkel foglalkozik, és Silvia aszszony is segít, sôt, a német nyelvet is tanítják nekik.
Az otthon lakói és az ôket ellátó személyzet táborozása idén a hetedik tábor a Baricz-kanyarban, de nem az utolsó. A házigazdával, Lóri atyával is beszélgettünk a szentmiklósi otthon lakóinak a táborozásáról.
– Ez a tábor egészen más. Itt kezdve a pelenkázástól a különféle félelmeim legyôzésérôl, mindenrôl szól ez a tábor. Ezek a gyerekek számomra nem privilegizáltak, nálam abból nem lehet tôkét kovácsolni, hogy árva vagyok. Ugyanúgy örül, ugyanúgy ördögűzést szenved, ugyanígy vizet hord, mert ô egy normális gyerek. Ezt persze egy külsô másként látja, mert jaj a szegény embert még az ág is húzza, mert ô amúgy is szenved... Mi nem bénákat akarunk nevelni, hanem olyan embert, aki az életre akar választ találni, és miután túléli ezt a kort, azután talán sikerül élnie családban. Én nem óvom meg attól sem, hogy mosogassanak, habár a szakácsnôk itt vannak. Én megmondom, az ételbôl itt nem marad meg, nem dobjuk ki, nem pocsékolunk. Ebbôl van konfliktus persze, amit megoldunk. Arra próbálom nevelni a gyerekeket, hogy a rendet nem a rendért tesszük, hanem azért, hogy normálisan érezzem magam, magamért teszem. A szolgálatosság
az nem szívatás, hanem azért teszi a feladatát, hogy segítsen azáltal másoknak. A kincskeresést is szeretik a gyerekek, gyűjtik a pontokat. Itt van pelenkázás is, és megtörtént, hogy szó szerint kiborult a bili. De olyan érdekes dolgok is megtörténnek, mint például egyik túrázásunk közben egy kicsi odajött hozzám, s mondta, meg kell fognom a kezed, mert ha nem, akkor elveszítlek. Azért kellett megfogja a kezem, hogy ne vesszen el. Vagy például, amikor már mindenképp valamelyikünk nyakába szeretett volna kikötni, mondta, hogy még bírnák a lábai, de a karja, ahogy lóbálta, az már elfáradt.
– Egy otthonban nevelkednek, egy családként élnek?
– Nem, a nagyok között van már rivalizálás, például mondták, hogy én azzal nem táncolok, van cigányozás, de csak úgy maguk között. Egy alkalommal mondtam, hogy én cigány vagyok, és ha mondják, akkor engem bántanak, azóta nem hallottam ezt a szót. Megvannak a belsô harcok, de különösen most a vége felé formálódnak, persze vannak gyerekek, akik egyfolytában a középpontban kell legyenek, így érzik jól magukat. Engem már elosztottak, hogy ki az anyám, az apám, a testvérem, ebbôl látszik, hogy a gyerekek családban gondolkodnak. Ez a tábor kihívás nekem is, mert nem tudom azt mondani, azt kérdezni, hogy így tanított az édesanyád, vagy ezt láttad édesapádtól. Azt kérdezzem, hogy ezt tanultad a nevelôidtôl, akik hatóránként váltják egymást, vagy az asszisztens nénire utaljak, vagy a házvezetôre, vagy az igazgatóra? Ilyenkor leblokkolok. Azt kérdezte egyszer egy vak kisgyerek tôlem, hogy úgy-e azt akarom kérdezni tôle, hogy látod-e, és nyugodtan kérdezzem meg. Én azt látom, ezekkel a gyerekekkel is természetesen kell viselkedni, bízni kell bennük. Én remélem, hogy ôk családban fognak élni, feleségek, férjek lesznek.
Baricz-Tamás Imola
Kis Békás-szoros 2009
Védôhálók felszerelése a szoros bejáratánál
A Kis Békás-szoros rehabilitálási programja keretében elérkeztünk egy újabb tervpont gyakorlatba ültetéséhez: az úszó hulladék besodródását megakadályozó védôhálók beszereléséhez. A kivitelezés elég körülményesnek bizonyult, mivel hol a technika ördöge tréfált meg, hol az anyatermészet akadályozta a munkálatokat. Az elsô próbálkozásnál, amelyben aktív segítséget kaptunk a gyergyószentmiklósi Dancurás hegyimentô csapattól is, az addig hibátlanul működô akkumulátoros fúró mondta fel a szolgálatot. Ennek hiányában nem volt lehetôségünk a sziklához rögzíteni a tartógerendákat, így dolgunkvégezetlen kellett visszavonulnunk és újabb stratégiát kieszelnünk. A tartalék megoldást egy elektromos generátor helyszínre cipelése jelentette, itt viszont alaposan meg kellett választani a méretet és a teljesítményt. Ha túl kicsi, nem tudja működtetni a fúrógépet, amelyet alaposan igénybe vesz a sziklába fúrás. Ha meg túl nagy, képtelenek leszünk kézi erôvel a helyszínre szállítani, a járható úttól számított távolság pedig több mint 1 km, meredek hegyoldalban vezetô ösvényen.
Mikor sikerült megtalálni a megfelelô méretű és teljesítményű generátort, akkor a sorozatos esôzések és a nyomukban járó patakáradások tették lehetetlenné a munkát. Végül a konok kitartás meghozta a gyümölcsét és minden jelentôs akadály elhárult az utunkból. Generátorral, szerszámokkal, alkatrészekkel, no meg elszántsággal és jókedvvel ellátva alig fél nap alatt sikerült mindent helyére szerelni. Ugyan jéghideg volt a víz, de legalább nem ért derékig, az ég is borús volt, viszont nem szakadt az esô, és a figyelmesen, levegôben tartott áramkábel sem ért egyszer sem a vízbe, mivel annak a szó szoros értelmében hajmeresztô következményei lettek volna.
Hogy mennyi ideig fognak kitartani a védôhálók, az számunkra is egy talány. Tudatában vagyunk, hogy a víz ôserejével nem dacolhatunk, épp ezért úgy építettük meg az egész rendszert, hogy a nagyobb áradások, becsapódó fatörzsek inkább az alsó tartórudat törjék el, mintsem maguk a fémhálók is besodródjanak a szorosba. A felelôtlenül letarolt erdôs területek és az oly sokat emlegetett klímaváltozás együttes hatása egyre gyakoribb és nagyobb áradásokat okoz, ezért nagy valószínűséggel a közeljövôben egy sokkal erôsebb, tartósabb hálórendszert kell kiépítenünk. Ehhez viszont már tôkeerôs támogatókra, illetve pályázatokból származó finanszírozásra lesz szükségünk.
Mielôtt bárki is szüklátókörűséggel, vagy netán naivitással vádolhatna, gyorsan hozzáteszem: tisztában vagyunk vele, hogy a szemét problémáját a gyökerektôl kell kezelni. Ennek érdekében indítottunk el egy nagyobb horderejű programot, amelynek célja a Kis Békás vízgyűjtô medencéjében található települések, panziók, egyéni gazdaságok szemétgyűjtésének és elszállításának hatékony megoldása. Partnerünk a program megvalósításában a Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Park adminisztrációja és a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség. Az akció közvetlen célja: rábírni az érintett önkormányzatokat a régió hulladékgazdálkodásának hosszú távú, hatékony megoldására, illetve az érintett közösségek hozzáállásának megváltoztatása. Ez az egyetlen módja a szemétáradat csökkentésének, mivel teljes megszűnését belátható idôn belül nem is reméljük. Ehhez, ebben az országban, sajnos generációknak kell kihalniuk, és másoknak születniük, más, sokkal civilizáltabb szellemben nevelkedniük.
Addig azonban maradnak a védôhálók, mint tüneti kezelés, és egy maroknyi csapat sokszor hiábavalónak tűnô, de kitartó küzdelme egy szebb, tisztább, élhetôbb környezetért.
Pál István – egyesületi elnök Hargita Öko Alpin Klub
Óriás pöfeteg
Túlzás nélkül 8,5 kilogrammos az a pöfeteg, amelyet a volt lengyár udvarán találtak. Bizonyára nem volt nehéz rátalálni, hiszen úgy viríthatott akár egy nagy sajt. Hozzánk egy fénykép erejéig Kopacz Béla juttatta el szerdán reggel. Sokaknak megmutatta az óriás pöfeteget, de ezidáig senki nem látott ekkora méretűt. Hogy mitôl nôtt meg ekkorára, nem tudni, valószínűleg a kedvezô idôjárásnak is köszönhetô. Van még két társa, amelyeket figyelgetnek, jelenleg 5 kilogrammosak lehetnek.
Ahogy egy nagy dobozba téve a szerkesztôségünkbe felhozták, s terjedni kezdett a finom gombaillat, összefutott a nyál a szánkban. Álmodoztunk a panírozott gombáról, s megállapíthattuk, hogy húsz személynek bôven elegendô lenne az óriás gomba – reggelire.
Kedves-Tamás Gyopár
Iható a Csiky-kerti víz!
Tinka Kálmán, a Csiky-kert gondnoka, illetve Kastal László néhány hete ígérte, hogy amint a forrásoknál a munkálat befejezôdik, küldenek elemzésre vizet a közegészségügyhöz.
Meg is tették, és a vizsgálat során kiderült, hogy mindkét forrás vize iható. Amint Kastal László elmondta, az 1990-es évek végén történt csôrepedést már akkor kijavították, és azóta természetesen regenerálódott a forrásvíz. Hozzátette azt is, hogy hamarosan táblát helyeznek el iható víz felirattal, és hogy megbeszélték azt is, hogy a közegészségügyi laboratórium bizonyos idôközönként mintát vesz és megvizsgálja a források vizét.
Kedves-Tamás Gyopár
Testvériség sugárút és Hársfa utca
Az 1970 elôtt születettek, még nagy gyümölcsöskertekre emlékezhetnek, a mai Virág negyed helyén, ahol nem volt vétek almát, szilvát, körtét szedni, akkor sem, ha a saját gyümölcsöskertben is volt épp elegendô. A gyermeknek a másé mindig ízletesebb, hát csapatostól látogattuk a másét, ahol csak egy szabályt kellett betartanunk: ágat nem törünk! A tűzoltó laktanya megépítése már jelentôsen csökkentette „vadászterületünket”. Természetesen a módos Réthi Jóska bácsitól kellett elvenni – sok más mellett – a tűzoltóságnak és néhány tömbháznak a területet. Jóska bácsi nagyon szívós, 90 éves korában még kaszálni járó, szikár ember volt. Házait államosították, de emberi méltóságában megingatni nem tudták, bár csak ô érezhette, hogy mit jelentett elveszíteni mindent, amit egy szorgalmas, hosszú élet alatt sikerült megvalósítania.
Felépült tehát a laktanya, fennebb, az egykori Sándory, mellette a Balás birtokon helyi ipari üzemecskében bútort, iskolapadokat is gyártottak. A szárhegyi úti és a Kossuth utcai telkek találkozásánál jelölte ki Török István, a néptanács akkori alelnöke a sugárutat, amirôl mellesleg már 1911-ben terveket készíttetett az akkori tanács. Nyilván, a monarchiában a kisajátítás nem egyetlen tollvonással történt volna, mint a népi hatalomnak nevezett években, hogy az évtizedeket késô kárpótlással sose lehessen elégedett a tulajdonos. A vasútállomástól a központig vezetô út tehát több mint félévszázad késéssel készült el. A Tűzoltók utcáján alul – a város talán legjobb termôterületein – és attól felfelé – az egykori kertek helyén – sorra épültek a tömbházak. Hogy több épülhessen, zöld területek mellôzésével, egymás hegyén-hátán. Mintha elôre látták volna a megrendelôk, hogy a tömbházba költözô emberek igen jelentôs részének még az a pár négyzetméter zöld terület is sok, aminek a karbantartása ráesne. A tömbházak környéke beszédesen bizonyítja e szomorú tényt. Mikor lesz a központtól az állomásig összefüggô, árnyat adó és levegôt tisztító fasor is? Egyelôre titok.
Érdekességnek számíthat, hogy a sugárútnak 1989 elôtt csak a Kárpátok és a Tűzoltók utcája közötti részen volt neve. Virág sugárútnak hívták. 1989 után Testvériség sugárútnak nevezik immár az elejétôl a végéig.
A Virág negyed és a Bucsin negyed tömbházainak lakóihoz a panelek számozása alapján jut el a postai küldemény. Elég sok idôbe tellett, ameddig megértették e számozás logikáját Gyergyószentmiklóson. A negyedek nevei nem változtak, ám sokat segítene a tájékozódásban, ha a sétányok nevet kapnának. Valahogy így: Vörösmarty sétány 15-ös tömbház, vagy Vákár. P. Artúr sétány 20-as tömbház, illetve dr. Kercsó Attila sétány 50-es tömbház stb. Hasonló névadás történhetne a Bucsin negyedben is.
A Bucsin negyed északi részének beépülésével új utca is megjelent. Mi sem természetesebb Gyergyószentmiklóson, hogy – fôleg a nemrég betelepedettekre való tekintettel – semleges nevet adjanak az utcának is. Még véletlen sem olyant, amire magyarként, sôt gyergyóiként büszkék lehetünk, olyant, ami jelezné: Gyergyószentmiklós elsôsorban székely kisváros. (A kolozsvári utcanév-cirkuszok pedig igazolják: a többségiek még véletlen sem figyelnek a mi érzékenységünkre. Lásd a Dsida utca esetét, amit azért kellett megváltoztatni, mert a román fülnek a Dsida igen közel van a rettegett SIDA-hoz. Nesze neked, szegény költônk!)
A város legújabb utcáját az elôbbiek miatt hívják Hársfa utcának? Meglehet, bár az utca bevezetô részén hársfa csemetéket is ültettek. A Tatár utcával és a Testvériség sugárúttal párhuzamos, belsô szakaszon még nincs fa ültetve. Ott most folynak az építkezések, s talán jobb is megvárni, ameddig elcsendesedik a munkaláz arra felé is. Akkor pedig jöhet a facsemeték ültetése. Megjegyezném, hogy a Tatár utcai kertnél, a Kémenes birtok szélén, a Pap-kertnek is nevezett telek végében, terebélyes lombú kôrisfák és juharfák sorakoztak a sugárútról a barompiacra és a Tatát utcába vezetô földútig.
Bajna György
Mezei János döntött: nem kell 50 millió euró Gyergyószentmiklósnak
Kishitűek, vagy talán elbizakodott álmodozók véleménye szerint véget ért a közüzemek vitája. Múlt hét csütörtöki napján a gyergyószentmiklósi tanácsosok többsége megszavazta, hogy Mezei János polgármester saját felelôsségére dönthet, köthet szerzôdést a kérdésben. Ugyancsak azon a napon a közüzemek közgyűlése villámgyorsan jóváhagyta a távhôszolgáltatás 25 évre történô bérbeadását és egy már aláírt, bár régen elfelejtett szerzôdésben rögzített 95 lej/Gkal-ás ár megemelését 176,47 lej+ÁFA/Gkal-ra. A meglepetés-szerzôdést 2006-ban kötötte az önkormányzat a Termoenergy nevű céggel, aki hôt állított volna elô és adott volna el a közüzemeknek a fent említett 95 lejért. Az együttműködés akkor nem jött létre, mert a szerzôdéskötés után érdekellentétek merültek fel. Jogilag kérdéses, hogy az említett szerzôdés érvényben van-e. Ami tény, hogy a GO. S.A. után két kézzel nyúló RFV felvásárolta a Termoenergy-t a kérdéses szerzôdéssel együtt. Az MPP örülve a vélt kiskapunak, ugyancsak két kézzel át is nyújtotta a város vagyonát.
Az átnyújtott vagyonról a város egy fél emberöltô idején (25 év) nem dönthet saját érdekei szerint. Ezzel egy generáció fűtése került kockára. A sajtó információi szerint az említett idôszakban a város lakossága több mint 50 millió euró forgalommal fogja megajándékozni a szolgáltatót. Ez az összeg nem fordul vissza. Gyergyószentmiklóstól nagyon távol fogják élvezni áldásait.
A Termoenergy-s kiskapu azért délibáb, mert a szerzôdést annak idején e cég versenytárgyalás útján kötötte, ennek a versenyhelyzetnek köszönhetô, a mostaninál alacsonyabb ár. A közbeszerzési procedúra figyelembevétele nélkül ezt az árat nem szabad módosítani. … ezt a városvezetés mégis megtette!
Újonnan csatlakozott az MPP ez irányú kezdeményezéséhez 5 RMDSZ-es tanácsos is. Ami az öt személy (Gáll Árpád, Kastal László, Suciu Gábor, Len Emil, Tinka Kálmán) „pálfordulását” illeti, el kell mondanom, hogy a gyergyószentmiklósi RMDSZ választmányi döntése ellen szavaztak, ezáltal áthágva szövetségünk szabályait. A gyergyószentmiklósi RMDSZ választmánya nem támogatta és nem is támogatja ezt a törvénytelen és lakosság-ellenes eljárást. Tanácsosaink esetében, a szabályzat értelmében fogunk eljárni. Egy közösség tagjai sem engedhetik meg maguknak, hogy a közös döntéseket, az azokat alátámasztó elveket felrúgják.
A Gyergyószentmiklósi RMDSZ közel 2000 személy aláírásos megbízását bírja, mely eddigi és jelenlegi álláspontunk mellet kötelez el minket.
Ha Mezei János képtelen, vagy nem akar vissza nem térítendô pénzeket hozni városunkba, akkor a minimális az lett
volna, hogy versenytárgyalást ír ki a rendszer működtetésére. Amennyiben versenyhelyzet alakul ki, a legkisebb árral lehet működtetni a fűtésrendszert, de nem ezt tette. Még ebben a helyzetben is, amikor nem került sor versenytárgyalásra, jelentkezett már cég, aki azt ajánlotta fel, hogy olcsóbb áron állítja elô a hôenergiát. Ezt hogyan magyarázza meg a polgármester úr?
Mezei János még a mai napig sem mutatta be nyilvánosan azt a beiktatott pályázatot, amellyel – állítása szerint – 2 %-os önrésszel pályázott az önkormányzat a fűtésrendszer felújítására. Azokhoz, akik a pályázatot fogadják, nem érkezet meg. Mezei János nem pályázni, hanem eladni akar. Azt nyilatkozta több száz ember elôtt a fűtés és meleg víz jövôjérôl tartott fórumon, hogy ezt letették és várják a választ rá.
Barti Tihamér Gyergyószentmiklósi RMDSZ-elnök
(X)
A bajor kutya tudja?
Állítólag Bajorország Németország leggazdagabb tartománya. Akit jó sorsa legalább egyszer az Alpok festôi völgyeibe vezérelt, s körülnézhetett a hihetetlenül tiszta, rendezett, már-már túlzottan precíz bajor kisvárosok, falvak tájékán, egy édenkert-szerű világot sejthetett a megszámlálhatatlan muskátlival borított hófehér falak s csillogóra sikált ablakok mögött. S aki bármely bajor kisvárosban vagy faluban helyi emberekkel találkozhatott a kanyargós utcákon, kicsiny boltokban, az láthatta az emberi arcok kisimult, kiegyensúlyozott képét is. Azt a képet, mellyet, néhány száz kilométerrel keletebbre, oly ritkán vagy egyáltalán nem találhat meg.
És gyönyörködhet a kíváncsi utazó a vidám bajorban, hagyományos bôrgatyában, tollas kalapban, amint a minimum hetente egyszer nagy fehajtással megrendezett falunapon, vagy az ezernyi központi, helyi ünnep valamelyikén, békésen ücsörög a rémesen kényelmetlen padokon, dudorássza a gépesített népi muzsikáját és laza könnyedséggel emelgeti a literes, valamilyen csoda folytán mindig teli, söröskorsót.
Mintha egy másik bolygón járna a vándor, béke és napsütés világítja be a barátságos kis tereket, kizárva onnan a rohanó, gondokkal, mindenféle válságokkal aláaknázott, rideg valóságot.
Tessék csak nyugodtan ellentmondani. Ez csak a látszat! Ez csak a külcsín!
Nyilvánvalóan igazuk van. Belátható, hogy a bôrgatyás ünneplésbôl, meg a bajor kolbászból sem építhetô kerítés, még akkor sem, ha kiváló söreikkel öntözgetik azt. A látszat mögött rengeteg munka, törôdés lappang, s a muskátlik borította hófehér falak és csillogóra sikált ablakok talán ugyanannyi gondot takarnak, mint bárhol máshol ezen az aláaknázott, néha meglehetôsen rideg planétán.
Node, ôk is csak emberek, talán ôseik ugyanabban a kormos barlangban próbálták ehetô méretűre szabni a kínkeservvel elejtett mamutot, mint a mieink. És talán náluk is kering a szólás, miszerint a kutya az ember leghűségesebb társa. És talán házastársaikról ôk sem állítják kemény magabiztossággal ugyanezt…
Álszociológiai fejtegetésünket azonban most szűkítsük le kizárólag a bajorok és az ebek kapcsolatára. Az utcán járva-kelve, a nyugodt arcú bôrgatyást sűrűn díszíti négylábú kísérôje. Természetesen, ahogy pedáns néphez méltó, szigorúan pórázon (naná, hogy a legkorszerűbbön!), a szakirodalomban foglaltaknak megfelelôen vezetve. A bajor kutyák megtévesztésig hasonlítanak a magyar kutyákra. Rendszerint négy láb alkotja a futóművet, két szem és két fül táplál kültéri adatokat az egyetlen fejben elhelyezett vezérlô egységnek, a karoszszéria pedig hosszabb-rövidebb, lomposabb-csupaszabb farokban végzôdik a hátsó fertályon. Általában a burkolat fölöttébb gondozott, az esetleges illatanyagok tökéletesen hiánycikkek nála.
Ami viszont igazán érdekes, az a bajor kutya nyelvtudása. A bajor kutya ugyanis, és itt bizony fellelhetô némi eltérés magyar rokonaitól, nem beszél. Azaz, nem ugat.
Dôreség lenne szellemi visszamaradottságának betudni eme, idônként határozottan szimpatikus „készségét”. Esetleg valamiféle szerencsétlen szervi bajnak. Nem!
A bajor kutya értelmes és egészséges. Azért nem beszél, izé… ugat, mert nem szabad neki ugatni. Tilos. És ô, mint egy pedáns, fegyelmezett nép pedáns, fegyelmezett és jólnevelt ebe, ezt pontosan tudja. És szigorúan be is tartja.
Ha viszont, nyilván egy extrém ritka, fatális tévedés folytán, mégsem tudná, hát megtanítják rá. Mert arrafelé csak úgy lehet leghűségesebb társat tartani, ha az illetô semmiképpen nem zavarja a szomszédok csendes nyugalmát. Ergo, a kutyát vagy a házban pátyolgatják, s esetleges hangeffektusai a falakon belül maradnak, vagy leszoktatják ôt ösztönszerű ugatásáról. Ez utóbbi hadművelethez, modern korunk technikai vívmányainak hála, olyan elektromos nyakörvet alkalmaz a derék ebtulajdonos, mely apró áramütést mér a négylábú nyakára, amint az ugatásra vetemedik. Rövid idôn belül a farkasok művelt utódja, megunva az elektronok csípéseit, végleg lemond a csaholás jogáról. Elfelejt ugatni! Önként és dalolva…
Akkor meg minek a kutya? Ha csupán a gazda kedvtelését vagy némely divathóbortot szolgál? Ha szerepe a sétakolléga, az utcai traccsparti témájára vagy az ebfodrászok méltatására, elmarasztalására zsugorodik. Nem ôriz, nem véd, nem óv…
Nos, kedves olvasóm, ha idáig jutottál az állatmesében, megérdemled a tanulságot is. Levonhatod magad is, ahogyan kedved tartja, én csupán egy lehetséges változatot tálalok eléd.
A bajor kutya, mint fejlett, kulturált, mások (elsôsorban auditív) érzékenységére oly nagyon figyelô és ügyelô, európai lény, példaképe lehetne a magyar kutyának. Tanítómestere. Oktathatná ôt európai szellemre, jószomszédi viszonyra, alkalmazkodásra, rendre és… némaságra. Meg feledésre. A rendetlen, izgága, az ázsiai végtelen sztyeppék vadságát magán viselô magyar kutya, ki megugatja az idegent, nadrágszáron fogja a betolakodót, néha vicsorog és harap, átalakulhat békés, civilizált és fôleg néma teremtvényévé a precízen szabályozott egységes kontinensnek.
Nyakába veheti az elektromos örvet, amire a bajor szaktársnak már nincs szüksége, és az hatékonyan szabadítja majd meg ôt a neki kevésbé tetszô vagy éppen hátán táncolni óhajtók magyaros megugatásától.
Mert az eb nem zavarhatja az emberek csendes nyugalmát, fôleg azokét nem, kiknek szôrös négylábúi más nyelvjárásban, de továbbra is hangosan, minden ok nélkül belevonítanak a magyar éjszakába.
Talán az oly kifinomultan kényes egyensúly billenne meg, ha éhes és dühös szlovák, ukrán, román farkasok habzó üvöltésébe némi magyar vakkantás vegyülne ott, hol jövevény az ordas és a másét portyázza sajátjaként.
Németország leggazdagabb tartományában, ahol az erdôt is csak kiépített úton járhatja a halandó, ahol minden szabályos és pontos derékszögben áll, a lakókat a kutyaugatás zavarja. Talán azért, mert egyetlen másodpercre ki kellene zökkeniük berögzôdött nyugalmukból s hangosan ráförmedni a renitens zajkeltôre. Talán azért, mert nem vélik az állat természetes, ösztönös megnyilvánulásait beilleszthetônek abba a borzasztóan civilizált életformába és környezetbe, melyben léteznek, s mely szemlátomást fölöttébb tetszik is nekik.
De kutyát azért tartani kell!
Nekünk azért, hogy elűzze az éhes vadat a havasi legelôn jószágaink környékérôl, hogy egyben tartsa a gulyát a Hortobágyon, hogy villámgyorsan iramodjon a vadkacsára ködpárás hajnalon. Hogy ugasson az istenadta, ha ferde szándékú idegen sompolyog be házunk kapuján. Ugasson, bizony, mégpedig magyarul ugasson, akkor is, ha a szomszéd jól idomított és ugatni elfelejtett házi kedvence riadtan keres menedéket az úri füleit sértô hangorkán elôl.
Igen, tudom, nem túl szalonképes gondolat magyar szóra biztatni ott, ahol ezért az aktuális, másszavú többség ostoba törvényei áramütôs nyakörvét akarja ránk erôszakolni. De anélkül leüti a medve juhainkat, szétszéled és elenyészik a szürkemarha a ma még magyar pusztában, a sanda tolvaj életünk munkáját lopja ki házunk udvaráról.
Európa talmi „csendes nyugalma” pedig, higgyük el, megvár, ha annyira utol szeretnénk érni. Ráér az, miután jószágunkat, házunkat s kutyáink magyar ugatását biztonságban tudhatjuk.
Álmos pirkadatba harsogott bele a szomszéd zsemleszínű magyar vizslája. Egy túlhangosított kakas válaszolt rá. És nagyon nem akarták abbahagyni. Én meg még nagyon aludtam volna.
Mégis volt az egészben valami élet, valami pezsgés, valami virtusféle… Hát, ég veletek, feledékeny bajor kutyák.
Kercsó Alpár
Nyugat vagy Kelet, avagy Nyugat és Kelet?
Néhány gondolat az erdélyi autonómia (képzeletbeli) esélyeirôl
„...Mi magyarok, nemzeti karakterünk szerint igen kevéssé tudunk hízelegni. Az irigység, az önzés, a féktelen becsvágy és túlságos szabadságra való erôs hajlandóság – ezek a mi nemzeti hibáink”
Pannonicus Neosolensis (Kollár Adám, 1763. április 18.)
Az erdélyi magyarság körében, ha nem is egyöntetűen elfogadott álláspont, de mindenképpen széles körben támogatott ötlet Székelyföld területi autonómiája. Egyesek már majdnem nirvánai állapotként emlegetik, e sorok szerzôje ennél (jóval) szkeptikusabb. Együtt az autonómiáért (2004-ben ez volt az RMDSZ-kampány lózungja, 2008-ban már csak az „Együtt” maradt) – a nemzeti szolidaritás mérôfoka; a kérdés csak az, hogy e cél elérésének mennyi valóságalapja volt/ van/lesz? Mennyi történelmi esélye van e projektnek a 200 éve két nemzet- és államfilozófia mentén kialakult nemzetek Európájában?
Johann Gottfried Herder, az Ideen zur Philosophie der Geschichte der Menschheit című, ezelôtt több mint két évszázada, 1791-ben megjelent művében a következô sorokat vetette papírra: „...a magyarok... most szlávok, németek, vlachok és más népek között az ország lakosainak kisebbik részét alkotják, és évszázadok múltán talán nyelvüket is alig lehet majd megtalálni...” („…die Ungarn oder Madscharen… sind sie jetzt unter Slawen, Deutschen, Wlachen und andern Völkern der geringere Theil der Landeseinwohner und nach Jarhunderten wird man vielleicht ihre Sprache kaum finden”). Eszme- és művelôdéstörténettel foglalkozó kollégák nagy valószínűség szerint azonnal figyelmeztetnének, hogy Herder valójában Adam Kollár mondanivalóját (1763), August Ludwig Schlözer göttingai történészprofesszor könyvébôl vette át. Hogy az akkori, XVIII. század végi Magyarországon nagy riadalmat kiváltó gondolatot eredetileg ki is vetette papírra, a bécsi udvarban dolgozó Adam Kollár, a tübbingeni, északi érdeklôdésű és a magyarokat egyáltalán nem kedvelô August Ludwig Schlözer vagy éppen a hasonló, északi (szláv-germán) érdeklôdést tanúsító Herder, már valószínűleg csak az eszmék történetével foglalkozó szakemberek számára jelent kihívást. (Az ausztroszlavizmus elméleti alapgondolata egyértelműen Schlözerig és Herderig nyúlik vissza, amelyet felkarol az ébredô nacionalista szláv értelmiség, a cseh František Palackýval). Ennél provokatívabb a gondolat lényege: a magyarság kipusztulása.
A Magyar Királyság (1001-1946) már történelmi múlt, Herder írásából kérdésként már csak az marad az erdélyiek, partiumiak, temesköziek szempontjából, hogy a Kárpát-medence keleti felében élô (mentálisan és gazdaságilag nyomorgó) magyarság megéri-e a XXII., illetve a XXIII. századot, vagy a Magyar Királyság sorsára jut. Ez még akkor is igaz, ha Herder (vagy akit éppen idézett) nem éppen a tágabb fogalmazásban értelmezhetô erdélyi magyarságra gondolt.
Több mint 80 évvel ezelôtt, a németországi nemzeti szocialisták hatalomra jutása elôtt öt évvel, Oswald Spengler Herderhez hasonló ötlete szintén komoly ijedtséget okozott az európai országok jelentôs részében, azzal a különbséggel, hogy „jóslatait” Nyugatra, vagyis a nyugati civilizációra vonatkoztatta. Arra a nyugati civilizációra, amelynek politikai képviselôje manapság az Európai Unió, és amelynek mi is „büszke” polgárai vagyunk. Makrotörténeti szempontból, ha kicsit is hallgatunk Oswald Spenglerre, mindenképpen feltehetjük azt a kérdést, hogy megéri-e a Nyugat 1928-ban megjósolt bukásával hűségesen együtt menetelni a Spengler által jövendölt civilizációs történelmi szakadék felé.
Éppen ezért szeretnénk feltenni azt a kérdést, hogy a nyugatmániában leledzô magyarországi és erdélyi magyar társadalom, (A magyarországi, illetve erdélyi magyarság körében általam „nyugatmániának” nevezett szociokulturális jelenség kapcsán néhány példát említek: „Magyar Madonna”, magyar „Depeche Mode” stb. Feltehetô a kérdés, hogy miért is történik egy másik társadalom termékének tökéletes utánzása? Furcsának tűnik az is, hogy Romániában miért nincsenek meg e zenei jelenség román megfelelôi? (Alig hinném, hogy ezt Románia kevésbé európai jellegével magyarázhatjuk). Továbbá az is megfigyelhetô, hogy a magyarországi és erdélyi magyar zenekarok nagy többsége angol vagy angolos nevet használ, míg Romániában éppen egy másik jelenség figyelhetô meg (pl. Sarmalele Reci, Contact stb.), természetesen néhány kivétellel. Magyarországon a magyar nevű zenekarokat általában „szélsôségesnek” titulálják, ami sok esetben nem kizárt (feltehetô a kérdés, hogy ezekben az esetekben nem megélhetési szélsôségrôl van-e szó). Ez a szélsôség azonban éppen a nyugatmánia (szub)kultúra bumeránghatásaként kapott szárnyra, más szóval az egyik szociokulturális jelenség (a nyugatmánia) életre hívta és élteti a másikat (a frusztrált, rosszul értelmezett és értelmezhetô, hôbörgô magyar patriotizmust). Politikai szempontból nagyon jó példa erre a hiperliberális Hollandia esete, ahol a nemzeti radikálisok majdnem 20%-ot szereztek az Európai Unió parlamenti választásain, ezt is hasonlóképpen értelmezhetjük. Ennek következményeképpen Magyarországon (a magyar társadalom rossz példáját természetesen követi az erdélyi magyar társadalom is) két szélsôséges (szub)kulturális jelenség figyelhetô meg: a nyugatmániának nevezhetô szélsôségesség, illetve a túlfűtött, helytelenül értelmezett, frusztrált magyar patriotizmus, nacionalizmus (a zenei életben jócskán van erre példa). Az arany középút, vagyis a normális hazafiság Magyarországon mintha nem léteznék. Mannheim Károly érvelése alapján az eszmék átköltöztetése egyik társadalmi környezetbôl a másikba megváltoztatja jelentésüket és funkciójukat, más szóval a nyugati mentalitás, nyugati értékrend magyar társadalmi környezetbe való átültetése, sôt erôltetése nem több, mint hiú ábránd, és olyasféle ló-szamár effektust hoz létre, amit öszvérnek (is) nevezhetünk. (Vö. Mannheim K., A gondolkodás struktúrái. Kultúrszociológiai tanulmányok, Budapest, 1995, 176.) Romániában az ilyen jellegű szociokulturális jelenség másképpen fest; a két világháború közötti idôszak nosztalgiájába menekülô román nacionalizmusról l. Gáll E., Történetírás a XXI. század elején. Megjegyzések „A románok története” III. kötetének kora középkori fejezetében foglaltakhoz, Székelyföld, 1997/12, 78-80) e társadalomból a politikai elithez tartozó jelenlegi és jövôbeli magyar politikus tud-e, illetve képes-e az említett változó világrend jelenségei közepette úgy lavírozni, hogy a magyar név ne a történelmi looser kategóriájába sorolódjék. Spengler már a XX. század elsô évtizedeiben látta a Nyugat társadalmi-kulturális rohadását, amit nagyon sokan még ma sem: a Nyugat demográfiai csapdáját, a jóléti társadalmak szellemi satnyulását, Európa iszlamizálódását, illetve a globalizmus következtében Európa lassú (makrotörténeti értelemben való) kiszorulását a világpolitikából (helyét kétségtelenül Kína, India veszi vagy vette is át).
(folytatjuk)
Dr. Gáll Erwin a Román Tudományos Akadémia „Vasile Pârvan” Régészeti Intézetének munkatársa
A II. Gyergyói Lovas Napokhoz kapcsolódó felhívások
Rajzpályázat gyerekeknek
A pályázat fô célja a lovak bemutatása a gyerekek szempontjából. Pályázni bármilyen, lovas témával kapcsolatos pályaművel lehet, amely megfelel a kiírásban foglalt feltételeknek.
Téma: Lovak. Korhatár: 1–18 év.
Pályamunkákat A4-es formátumban várunk, bármilyen technikával készítve.
A pályázatokat a következô helyekre lehet eljuttatni, személyesen, naponta 9 és 16 óra között:
* Gyergyói Kisújság székhelye – Szabadság tér 22. szám,
* Rubin Szálloda Recepciója – Gábor Áron u. 1. szám,
* Fény TV Hirdetésfelvevô irodája – Virág negyed 41/E.
A rajzok kiértékelését szakmai zsűri fogja végezni.
A díjazásra 2009. szeptember 13-án – vasárnap kerül sor, a gyergyószentmiklósi lovaspályán (Tűzoltók utca vége).
A további részletek egyeztetése érdekében kérjük felhívni az alábbi telefonszámot: 0744/645.049, naponta 9 és 16 óra között.
FIGYELEM: a pályamunkák beküldésének határideje 2009. szeptember 4. (péntek)!
A részvétel ingyenes!
A rendezvény részletes programtervezete megtalálható elektronikus formában is a www.fogathajtas.ro honlapon.
A rajzok hátoldalára kérjük feltüntetni a pályázó nevét, korát és a saját, vagy a szülei telefonszámát.
Felhívás kutyatulajdonosoknak
A Krigel Sport Klub szeretettel meghívja Önt és fajtiszta kedvencét a II. Gyergyói Lovas Napok alkalmával tartandó Kutyakiállításra, 2009. szeptember 12-én, szombaton, reggel 8 órától, a gyergyószentmiklósi lovaspályára, a Tűzoltók utca végén.
A bejelentkezés érdekében kérjük felhívni az alábbi telefonszámok valamelyikét: 0744/645.049 vagy 0748/208.118, naponta 9 és 16 óra között.
A bejelentkezési lapok kitölthetôek elektronikus formában is a www.fogathajtas.ro honlapon.
FIGYELEM: a versenyen résztvevôk listája szeptember 1-jén lezárul!
A részvétel ingyenes!
Megjegyzés:
* A fajtisztaság törzskönyv általi igazolása nem kötelezô, viszont a fajtisztaság feltétel a kiállításon való részvételhez.
* A kiállítás kimenetelét állatorvos felügyeli és minden állat számára szükséges az oltáskönyv bemutatása (érvényes veszettség elleni oltás).
Felhívás lovas gazdáknak
A II. Gyergyói Lovas Napok alkalmával Lószemlére fog sor kerülni.
Ennek fô célja a környék lovas hagyományainak felelevenítése és ápolása, a különbözô lófajták, típusok és egyedek bemutatása által. Ide várjuk, 2009. szeptember 13-án, vasárnap, reggel 8 órától a gyergyószentmiklósi lovaspályán, mindazon lovas gazdákat, kellôen „kicsinosított” jószágaikkal együtt, akik szeretik a lovakat és szívesen megmutatnák a nagyközönségnek kedvenc jószágukat.
A benevezett állatokat szakmai zsűri bírálja el és a legjobb résztvevôket a szervezôk díjazni fogják.
A részt venni szándékozók visszajelzélsét 2009. szeptember 1-ig várjuk.
A további részletek egyeztetése érdekében kérjük felhívni az alábbi telefonszámot: 0744/645.049, naponta 9 és 16 óra között.
A felhívás szövege és az esemény részletes programtervezete megtalálható elektronikus formában is a www.fogathajtas.ro honlapon.
Felhívás – Favágó verseny
Szeptember 12-én, szombaton, a II. Gyergyói Lovas Napok keretében Favágó Versenyre kerül sor, melyre egyéni jelentkezôket várunk.
Jelentkezni a 0744/645.049-es telefonszámon lehet, naponta 9 és 16 óra között, szeptember 4-ig (péntek).
A megmérettetésen minden versenyzô csutakot kell hasogasson, saját fejszével.
Felhívás – Erôs Ember vetélkedô
Szeptember 13-án, vasárnap, a II. Gyergyói Lovas Napok keretében Erôs ember vetélkedôre kerül sor, melyre egyéni jelentkezôket várunk.
Jelentkezni a 0744/645.049-es telefonszámon lehet, naponta 9 és 16 óra között, szeptember 4-ig (péntek).
A versenyen több típusú erômérô próbára kerül majd sor.
Sport
Labdarúgás
Szombaton kezdôdik a megyei bajnokság
A Hargita Megyei Labdarúgó Egyesület múlt heti gyűlésén kisorsolták a román labdarúgó 4. Liga 2009–2010-es idényének ôszi műsorát. Az elsô fordulót szombaton és vasárnap (augusztus 22–23.) rendezik. Az alábbiakban nézzük a műsort. Szombat: Balánbányai ASA – Székelykeresztúri Egyesülés (11 órától), Homoródalmási Homoród – Csíkszentmihályi Törekvés (17) és Szentegyházai Vasas – Gyimesközéploki Csillag (18 órai kezdettel). Vasárnap: Csicsói KSE – Csíkszeredai ISK (17/Csíkszeredában). A Gyergyószentmiklósi Jövô – Parajdi SE találkozót a gyergyóiak kérésére elhalasztották. Szintén elnapolták a Tölgyes – Salamás Maroshévízi Tudomány mérkôzést.
Augusztus 24-ig meghosszabbították a gyermek- és ifjúsági bajnokságokba való benevezés határidejét. Az alábbiakban a biztosan induló csapatok névsorát olvashatják.
Ifjúsági A (1991 után születettek): Csíkszentmihály, Csicsó, Keresztúr, Balánbánya. Ifjúsági C (1995–96-ban születettek): Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklósi Elite, Gyergyószentmiklósi Jövô, Csíkszereda, Salamás, Balánbánya és Homoródszentmárton. Ifjúsági D (1997-ben születettek): Székelykeresztúr, Parajd, Balánbánya. Ifjúsági E (1998-ban születettek): Székelykeresztúr, Székelyudvarhelyi ISK, Gyergyószentmiklósi Elite, Gyergyószentmiklósi Jövô, Gyimesközéplok, Csíkszereda, Salamás, Balánbánya, Székelyudvarhelyi Roseal. Ifjúsági F (2000–2001-ben születettek): Székelyudvarhelyi ISK, Salamás, Balánbánya. OLA KUPA (1999-ben születettek): Székelyudvarhelyi ISK és Salamás Maroshévíz Tudomány, Székelyudvarhelyi Roseal.
Amint azt korábban említettük, Hargita megye önkormányzata 11 rend felszereléssel támogatja a megyei bajnokságban szereplô csapatokat. A Hargita Megyei Labdarúgó Egyesület legutóbbi gyűlése keretében Szentes Antal megyei tanácsos és Ferencz Judit programfelelôs a megye legjobb és legsportszerűbb 11 csapatának adta át azt a 11 rend mezt, nadrágot és sportszárat, amelyet a Hargita Megyei Labdarúgó Egyesület (MLE) pályázati úton szerzett alapokból vásárolt. A mezvásárlás abból a 8000 lejes támogatásból valósulhatott meg, amelyet a Hargita Megye Tanácsa által kiírt, sporttevékenységeket támogató program pénzalapjából folyósítottak, az MLE által benyújtott és kedvezôen elbírált ifjúsági labdarúgás fejlesztése Hargita megyében nevű projekt számára.
A IV. Liga Hargita megyei csoportjának további ôszi műsora:
2. forduló (augusztus 29–30.)
Székelykeresztúr – Homoródalmás
Csíkszentmihály – Szentegyháza
Gyimesközéplok – Csicsó
Csíki ISK – Gyergyószentmiklósi Jövô (szeptember 2.)
Parajd – Tölgyes
Maroshévíz – Balánbánya
3. forduló (szeptember 5–6.)
Tölgyes – Csíki ISK (szeptember 9.)
Gyergyói Jövô – Gyimesközéplok
Csicsó – Csíkszentmihály
Szentegyháza – Székelykeresztúr
Homoródalmás – Balánbánya
Maroshévíz – Parajd
4. forduló (szeptember 12–13.)
Homoródalmás – Maroshévíz
Balánbánya – Szentegyháza
Székelykeresztúr – Csicsó
Csíkszentmihály – Gyergyói Jövô
Gyimesközéplok – Tölgyes
Csíki ISK – Parajd (szeptember 16.)
5. forduló (szeptember 19–20.)
Tölgyes – Csíkszentmihály
Gyergyói Jövô – Székelykeresztúr
Csicsó – Balánbánya
Szentegyháza – Homoródalmás
Parajd – Gyimesközéplok
Maroshévíz – Csíki ISK (szeptember 23.)
6. forduló (szeptember 26–27.)
Szentegyháza – Maroshévíz
Homoródalmás – Csicsó
Balánbánya – Gyergyói Jövô
Székelykeresztúr – Tölgyes
Csíkszentmihály – Parajd
Gyimesközéplok – Csíki ISK (szeptember 30.)
7. forduló (október 3–4.)
Tölgyes – Balánbánya
Gyergyói Jövô – Homoródalmás
Csicsó – Szentegyháza
Csíki ISK – Csíkszentmihály (október 7.)
Parajd – Székelykeresztúr
Maroshévíz – Gyimesközéplok
8. forduló (október 10–11.)
Csicsó – Maroshévíz
Szentegyháza – Gyergyói Jövô
Homoródalmás – Tölgyes
Balánbánya – Parajd
Székelykeresztúr – Csíki ISK (október 14.)
Csíkszentmihály – Gyimesközéplok
9. forduló (október 17–18.)
Tölgyes – Szentegyháza
Gyergyói Jövô – Csicsó
Gyimesközéplok – Székelykeresztúr
Csíki ISK – Balánbánya (október 21.)
Parajd – Homoródalmás
Maroshévíz – Csíkszentmihály
10. forduló (október 24–25.)
Gyergyói Jövô – Maroshévíz
Csicsó – Tölgyes
Szentegyháza – Parajd
Homoródalmás – Csíki ISK (október 28.)
Balánbánya – Gyimesközéplok
Székelykeresztúr – Csíkszentmihály
11. forduló (október 31–nov.1.)
Tölgyes – Gyergyói Jövô
Csíkszentmihály – Balánbánya
Gyimesközéplok – Homoródalmás
Csíki ISK – Szentegyháza (november 4.)
Parajd – Csicsó
Maroshévíz – Székelykeresztúr.
A tervek szerint, az idôjárás függvényében, idén ôsszel a tavaszi idénybôl is megrendezésre kerül egy-két forduló.
Biatlon
Ferencz Réka Európa-bajnok!
Az elmúlt héten (augusztus 14–16.) a csehországi Nove Mestoban rendezték meg a sílövôk nyári Európa-bajnokságát. A megmérettetésen a Romániát képviselô ifjúsági (21 éven aluliak) sportolók kitűnôen szerepeltek, hisz a vegyesvátló kontinensbajnoki címet szerzett! A vegyesváltót két lány és két fiú alkotta, a lányok egyenként 3–3, a fiúk pedig egyenként 4–4 km-es távon versenyeztek. Összesen tíz nemzet válogatottja nevezett be a versenyre. Eredmények. Vegyesváltó, ifjúságiak: 1. Románia – a váltó összetétele: Piscoran Luminiţa, Ferencz Réka, Gavrilă ştefan és Faur Remus – 1 óra: 00:24 másodperc, 2. Lengyelország 1:01:56,8, 3. Fehéroroszország 1:02:13,1. További helyezések: 4. Oroszország 1:02:34,5, 5. Csehország 1:02:39,4, 6. Szlovákia 1:04:08,6, 7. Németország 1:05:22,4.
Az 5 km-es távú tömegrajtos nôi ifjúsági versenyben (30 induló) az országot képviselô sportolók helyezései: 15. Ferencz Réka 26:54,0, 25. Mihalache Diana 28:13,8, 29. Runceanu Doralina 30:26,5. A versenyszám dobogós helyezettjei: 1. Nadeeva Larisza (orosz) 24:09,8, 2. Piscoran Luminiţa (román) 24:37,9, 3. Hojnisz Monika (lengyel) 24:58,9.
A 3 km-es távú nôi ifjúsági sprintverseny eredményei (46 induló): 1. Smolec Zuzanna (lengyel) 12:56,0, 2. Nadeeva Larisza (orosz) 13:09,3, 3. Johanidesova Lea (cseh) 13:33,1, … 11. Runceanu Doralina (román) 14;12,8, 18. Piscoran Luminiţa (román) 14:30,6, 24. Ferencz Réka (romániai) 14:49,2, 26. Mihalache Diana (román) 14:49,9.
Az ifjúsági fiúknál a 4 km-es távú sprintben a román sportolók közül a legjobb teljesítményt Faur Remus nyújtotta, hisz 47 induló közül a 6. helyen végzett. A román sportolók további helyezései: 9. Gavrilă ştefan, 27. Gerbacea Roland, 33. Cojenelu Adrian.
A fiúk tömegrajtos, 6 km-es távú versenyén a román sportolók a következô helyezéseket érték el a 30 sílövôt felvonultató mezônyben: Gavrilă ştefan 3., Gerbacea Roland 15. és Faur Remus 25.
Augusztus 17-tôl a román válogatottat alkotó sílövôk az ausztriai Obertilliachban edzôtáboroznak. Az ausztriai felkészülés augusztus 31-ig tart.
Kokojza Fesztivál
A sportrendezvények eredményei
A múlt hétvégi I. Kokojza Fesztivál keretében megrendezett sportrendezvények sikeréhez a benevezôk is hozzájárultak. A vízifoci mérkôzések után a következô rangsor alakult ki: 1. Barca Gyergyószentmiklós, 2. Real Gyergyószentmiklós, 3. Milan Gyergyószentmiklós, 4. FC Varga.
Az újdonságnak számító vízifoci után következett a szkander, pontosabban a karlenyomó verseny. Két kategóriában versenyeztek: –70 kg, illetve +70 kg. A kisebbik (–70 kg-os) kategóriában lányok is megmérettettek. A nôi verseny legjobbjai: 1. Páll Zsuzsánna, 2. Elekes Izabella. A férfi kategória élmezônye: 1. Vass Levente, 2. Nagy Szabolcs, 3. Csata Árpád. A nagyobbik (+70 kg) súlykategóriában a következô élmezôny alakult ki: 1. Bálint Attila, 2. Komsa Zsolt, 3. Király László.
A terepfutóversenyre összesen tizenegyen neveztek be. A versenytáv a városi labdarúgópálya – Szent Anna Kápolna között volt kijelölve. A végsô gyôzelmet a tekerôpataki Bernád Szilárd szerezte meg. Az említett versenyzô lett a megmérettetés abszolút gyôztese. A végsô rangsorban: 1. Bernád Szilárd 36 perc 35 másodperc, 2. Tófalvi Zsolt 37:00 perc, 3. Benedek Zoltán 37:15 perc.
A petanque versenyre összesen hatan neveztek be. A mérkôzések eredményei: Nagy István – Gál Katalin; nyert: Gál Katalin. Szabó Csaba – Buslig Barna; nyert: Szabó Csaba. Szakállas Róbert – Szabó Csaba; nyert: Szakállas Róbert.
Végezetül, de nem utolsósorban szólnunk kell arról is, hogy a labdarúgók is pályára léptek. Eredmények: Cegléd Önkormányzata – Gyergyószentmiklós Önkormányzata 4–3. Egy másik mérkôzésen: Gyergyószentmiklósi Jövô – Parajd 6–1.
A fenti eredménykerôl a szervezôk tájékoztattak.
Jégkorong/ Külföld
Újpesten nyert a Volán
Magyarországon, az újpesti-jégcsarnokban lejátszották az idény elsô barátságos, felkészülési jégkorong mérkôzését. A találkozó eredménye: Újpesti TE – Székesfehérvári Alba Volán 2–9 (1–2, 1–3, 0–3). Gólszerzôk: Szajbert P., Valach, illetve Kóger és Sofron 2–2, Benk, Nagy G., Maklári, Vas M., Hegyi. A két csapat a következô összeállításban játszott: UTE: Sájevics – Hüffner, Nagy I., Szajbert P., Borbás, Kiss G.; Kadlubiak, Jastrabik, Valach, Sikorcin, Dubek; Hetler, Bontovics, Dancsfalvi, Rafaj, Németh P.; Zalavári, Sommer, Mach, Roczanov, Jankovics; Becze (kapus). Edzô: Pék György.
Alba Volán 19: Satosaari – Horváth A., Hetényi P., Benk, Vaszjunyin, Palkovics; Jobb, Ackeström, Kóger, Nagy G., Sofron; Alen, Flinta, Hegyi, Hajós, Tóth A; Maklári, Ondrejcik, Fodor, Vas M., Kiss D.; Hetényi Z. (kapus). Edzô: Jarmo Tolvanen.
* Szintén a magyar jégkoronggal és a MOL Ligával kapcsolatos hír, hogy Berta Ákos, az UTE csatára nem tudott megegyezni a folytatásról a lila-fehérekkel, és a Vasas Budapest Stars csapatában folytatja pályafutását.
* Hétfôn, augusztus 17-én kevéssel dél után közölte a hírt a Nemzeti Sport, miszerint névváltozás történt a legutóbbi magyar jégkorong bajnokcsapatnál. Új névadó fôszponzorra talált az eddig Alba Volán 19 néven szereplô magyar bajnok. A csapatot már az elôzô szezonban is szponzoráló nemzetközi acélipari társaság, a Sapa jelentôsen növeli támogatását, amelyért cserébe a névbe is bekerül, akárcsak a másik két fôtámogató, az Alba Volán Zrt. és Székesfehérvár megyei jogú város, valamint a tavasszal tragikus hirtelenséggel elhunyt ifjabb Ocsaky Gábor által viselt mezszám. A csapat neve ezentúl tehát Sapa Fehérvár AV19.
Eddig két fôtámogatója volt Székesfehérvár magyar bajnok jégkorongcsapatának, mostantól három van. Az Alba Volán Zrt. és Székesfehérvár megyei jogú város mellett immár a skandináv acélipari vállalat, a Sapa is fô-, sôt névadószponzor. A pontos számok nem publikusak, de az igen, hogy az eddigi évi 10 millió forintos apanázsnál jóval több a hároméves szerzôdésben meghatározott alaptámogatás, amelyhez eredményektôl függô prémiumok is társulnak. A vágyott 320–330 millió forintos költésgvetésnek így nagyjából a 15 százaléka hiányzik még, ami a kintlévôségekbôl, kisebb szponzoroktól és esetleges további nagyobbaktól még be is folyhat a szeptember 11-i idényrajtig.
A csapat egyébként Lengyelországban folytatja felkészülését: szerda délutántól többek között a Ferencváros társaságában nyolccsapatos torna résztvevôje lesz. Nem utazik azonban Palkovics Krisztián és Vas Márton: mindkettôjük párja babát vár.
A hónap végén az EBEL-újonc Medvescsak Zágreb látogat Fehérvárra, fôpróbaként az ifjabb Ocskay Gábor-emléktorna következik a Graz 99ers, a Tilia Olimpija Ljubljana és a Vienna Capitals részvételével.
Küzdôsport
Kick-boxosok edzôtáboroztak városunkban
Az elmúlt héten Gyergyószentmiklóson edzôtáboroztak, a testvérvárosi kapcsolatok keretében, a szigetszentmiklósi kick-boxosok. Városunkba a magyarországi testvérvárosból ezúttal heten érkeztek. Mint kiderült, a magyarországi városban nagy hagyománya van a küzdôsportok ezen ágazatának. Itt tartózkodásuk idején a szigetszentmiklósiak közös edzést tartottak a Péter Balázs – 2 danos oktató – által irányított helyi Blackwidow taekwondo (WTF) csapattal. Szombaton, augusztus 15-én pedig a helyi labdarúgópályán tartottak bemutatót. A két egymástól különbözô küzdôsportág képviselôinek közös gyakorlása ideje alatt Gnyálin Istvánnal (fotó), a szigetszentmiklósi kick-box sportegyesület elnökével és egyben vezetôedzôjével beszélgettünk.
– Huszonhat évvel ezelôtt alakult a szigetszentmiklósi sportegyesület, amely elsôsorban a küzdôsport ágazatait tömöríti. Ezenkívül kiegészítô sportágak is léteznek az egyesületen belül, ezek többnyire szabadidôs, rekreációs szinten működnek. Az elmúlt 26 évbôl az elsô évtized az építkezés idôszaka volt. Ez idô alatt felnevelkedett egy olyan generáció, amely révén Magyarország legjobb öt sportegyesülete közé tartozunk a küzdôsportok terén.
– Mit kell még tudni a klubról?
– A klub létét több szakaszra lehet osztani. Jelenleg a negyedik generációnak számító sportolói közösséggel foglalkozunk. Több magyarországi településen jelen vagyunk, tehát ez azt jelenti, hogy több helyen zajlik az edzésmunka. A segítôim, a segédedzôim, a tanítványok közül kerülnek ki. Pillanatnyilag egy 100 fôbôl álló küzdôsport csapattal rendelkezünk. Elsô nagy eredményeink tíz évnyi tevékenység után születtek meg. Elmondhatom, hogy Pesuth Rita sportolónk hatszoros felnôtt világbajnok. Az ô korosztályának képviselôi közül sok magyar válogatott sportoló került ki a szigetszentmiklósi egyesületbôl. Gyakorlatilag a második tíz évben a magyar válogatottat, döntô többségében, a szigetszentmiklósi egyesületben nevelt sportolók alkották. Egyébként ez egy kiemelkedô teljesítmény. Ezeket az eredményeket a nôi kick-box szakágban értük el.
– Honnan ered a kick-box?
– A sportágnak tradicionális budo gyökerei vannak, tehát távol-keleti alapokra tekint vissza, s több harcművészet küzdési technikáját ötvözi. A sportág szellemisége nagyon versenycentrikus. A kick-boxon belüli vizsgarendszer is úgy van felépítve, hogy minden stílusból kiemeli a legjobb küzdô elemeket és ezeket alkalmazza is. Továbbra is nyitottak vagyunk minden irányzat felé, olyannyira, hogy az egyes ágazatok legjobbjaitól akár tanulni is hajlandóak vagyunk. A világban a kick-box eljutott egy olyan szintre, hogy bekerült és tag ágazata a nem olimpiai sportágak világszövetségének. Ez nagyon fontos lépés volt, mert ez a világszövetség az olimpiai sportággá válás elôszobája. Errôl a szintrôl lehet bekerülni az olimpiai sportágak közé. Persze kemény lobbizás is zajlik azért, hogy a kick-box olimpiai sportág legyen. Remélem, hogy mindennek lesz eredménye, és a legfiatalabb sportolóink pályafutásuk ideje alatt olimpián is felléphetnek.
– Mikorra várható, hogy a kick-box olimpiai sportág lesz?
– Nyilván ez sportdiplomáciai eredmény is lesz. Londonban, 2012-ben, bemutatkozó sportágként már ott leszünk. Továbbá van esélye a sportágnak, hogy bekerüljön a World Games játékokra. A kick-box olimpiai sportággá válása valószínűleg belátható idôn belül megtörténik. Nagyon sok sportág képviselôi arra törekednek, hogy bent maradjanak az olimpiai körben, és vannak a már megszokott sportágak, amelyek stabilan ott vannak.
– Mit kell tudni a kick-boxról?
– A kick-boxnak két domináns iránya van. Az egyiket tatami sportnak hívjuk, ahol félerôvel történik a találatok bevitele. A másik a full-kontakt, amelynek során teljes erôvel küzdenek. Utóbbihoz tartozik például K-1, továbbá minden más küzdelmi forma. Ez azért jó, mert akik intellektuális harcot igénylô szabályrendszeren alapuló küzdôsportot szeretnének csinálni, azok ilyen rendszerben sportolhatnak és versenyezhetnek. Itt elsôsorban orvosokra, menedzserekre, más értelmiségiekre gondolok. Ilyen rendszerben a sérülés veszélye nélkül gyakorlatilag bárki gyakorolhatja a harcművészetek egyes ágazatait. Ilyenre van is példa, hisz Pesuth Rita is két tanulmányi diplomával rendelkezô sportoló volt. A nôk között ebben a sportágban egyedülálló mind a mai napig hat világbajnoki címe. A férfiak mezônyét tekintve is csúcstartó volt a világbajnoki címek számát illetôen egészen 2007-ig.
– Az ön tanítványa volt Pesuth Rita...
– Igen. Nemcsak a nevelôedzôje voltam, hanem végig jómagam készítettem fel a versenyekre, egészen sportpályafutása befejeztéig. Különben most is ifjúsági, junior és felnôtt válogatottjaink vannak. Jelen pillanatban három sportolóm junior válogatott. Ezek között két fiú van, nevezetesen Takács Péter és Laszák Zoltán, harmadik válogatottunk lány, nevezetesen Wagner Vivien. Az utóbb említett sportolónk, nevezetesen Vivien, junior világ- és Európa-bajnok. Idén nem utazott Gyergyószentmiklósra, de tavaly itt volt. Takács Péter junior világbajnoki bronzérmes full-kontaktban, a light-kontaktban pedig Európa-bajnoki ezüstérmes. Kiemelkedô eredményei vannak. Laszák Zoltán junior magyar bajnok és Világkupa gyôztes. Nálunk junioroknak számítanak azon sportolók, akik nem töltötték még be 19. életévüket.
– Elkezdték a következô idényre való felkészülést?
– Kéthetes edzôtáborból érkeztünk ide. Ez az edzôtábor Ráckevén a Duna-parton volt, és a tököli sportcsarnokba jártunk edzésre. Közben uszodába, szaladni jártak a sportolók. Az ôszi idényre készülünk. A tavaszi idényünk egyébként nagyon jól sikerült. Jómagam a junior válogatottak minél job felkészítését tűztem ki célul, mert szeptember végén Európa-bajnokság következik a horvátországi Pulában. Szeretném, ha sportolóink érmeket szereznének a kontinensviadalon. Van tapasztalatunk, hisz nemzetközi versenyekre is járunk, ezenkívül Világkupákon is részt veszünk. Ezeken a versenyeken jelen vannak az Európa, sôt sok esetben a világ legjobbjai. A Világkupa versenyeken rendszerint érmeket szerzünk, tehát van realitása a jó Európa-bajnoksági szereplésnek. Már tavaly indultak a szóban forgó junior korúak a felnôttek között, idén is célkitűzés volt, hogy a felnôttmezônyben érmeket szerezzenek. A felnôtt válogatottságot esetükben még nem tartottam elképzelhetônek. A tavaszi idényben azonban olyan jól szerepeltek, hogy mind Wagner Viviennek, mind a két fiatalembernek, utóbbiak sajnos azonos súlycsoportban vannak, esélyük van, hogy megnyerjék a szeptember 12-én sorra kerülô országos bajnokságot. Erre alapul szolgálhat a tavaszi idény, illetve a Világkupa eredmények, hisz mindannyian nyertek. Laszák Zoltán full-contactban, míg Péter és Vivien light-contactban diadalmaskodott.
– Mi a véleménye a testvérvárosok közötti kapcsolatról?
– Szigetszentmiklósnak testvérvárosa Gyergyószentmiklós, ez a kapcsolat évekre nyúlik vissza. A két város vezetôi szeretnék tartalommal megtölteni ezt a kapcsolatot, hogy az ott élô, illetve az itt élô közösségek minél többször találkozzanak. Mi már tavaly is jártunk, meghívásos alapon, Gyergyószentmiklósra. Ilyen esetekben úgy jövünk, hogy figyelünk arra, hogy legyen szakmaiság, edzésmunka a látogatások ideje alatt. Persze pihentetô jellegű programok is vannak, közben mentálisan is készülünk az ôszi szezonra. Örülünk, hogy így alakult, mert Erdélyt szeretjük, sokáig nem volt kapcsolatunk, de most a sport révén ide látogatunk. Elmondhatom, hogy gyönyörű a környék, és remélem, minél gyorsabban fog fejlôdni. Ugyanakkor remélem, hogy tartalmas kapcsolatok alakulnak ki a jövôben a két testvérváros között a sport terén is.
Fogathajtás
Elkezdôdött a világbajnokság
Augusztus 19-én, szerdán este került sor Kecskeméten a 13. Kettesfogathajtó Világbajnokság ünnepélyes megnyitójára. Az idei világbajnokságon a romániai válogatottat erdélyi hajtók alkotják, nevezetesen: Rákóczi Gergô, Pál Attila és Bajkó Tibor. Az említettek közül Pál Attila, a Gyergyóalfalvi Hipogrif, míg Bajkó Tibor, a Gyergyószentmiklósi Krigel SK versenyzôje. Pál Attila – fiatal kora ellenére – háromszoros országos bajnoknak mondhatja magát. A szervezôk döntése értelmében a teljes válogatottat nevezô országok egyéniben még egy versenyzôt nevezhettek, így Románia is. A kecskeméti világbajnokságon Romániát negyedikként, az egyéni versenyben, Kovács Levente, a marosvásárhelyi Proregio hajtója képviseli.
A kecskeméti világbajnokság program-tervezete szerint szerdán délelôtt került sor az állatorvosi vizsgálatra, majd a délután folyamán a bemutatás versenyszám, a tulajdonképpeni fogatszépségverseny szerepelt műsoron.
A világbajnokság további műsora:
Augusztus 20., csütörtök: 10.00 –17.00: Díjhajtás I. rész, Stadion.
Augusztus 21., péntek: 10.00 - 17.00: Díjhajtás II. rész, Stadion; 19.00–19.30 Eredményhirdetés, Stadion.
Augusztus 22., szombat: 9.00– 17.00: Maratonhajtás, Szabadidôpark; 19.00–20.00: Eredményhirdetés, Kecskeméti Városháza elôtt.
Augusztus 23., vasárnap: 9.00– 12.00: Akadályhajtás I. rész, Stadion; 12.00–13.00: Szünet; 13.00– 17.00: Akadályhajtás II. rész, Stadion; 17.00–18.30: Csapat és egyéni bajnokavatás, Záróünnepség, Stadion.
A sportrovatot szerkeszti: Rokaly Zsolt
Kisasszony
Ezzel a 4 gyümölccsel fogyhatsz a leggyorsabban!
(folytatás)
Fekete áfonya
A fekete áfonya termése számtalan aktív hatóanyagot tartalmaz, többek között antocianidot, vitaminokat, cukrokat és pektineket. A növény levelét is hasznosítják a gyógyászatban, ugyanis a belôle készített tea jó szél- és vizelethajtó, megszünteti a bélrendszer hurutos megbetegedéseit, valamint vese- és hólyagbántalmak esetén is segít. A levelek nyersen történô, túlzott fogyasztása azonban mérgezést okozhat!
A fekete áfonya bogyós termése baktériumölô hatással rendelkezik, ezért szintén készítenek belôle teát hasmenés kezelésére. Úgy tartják, hogy a szem állapotát is javítja különbözô retinaproblémák vagy hályog esetén. A gyümölcs fogyasztása segíti az emésztést, és szervezeted méregtelenítésében is nagy hasznát veheted.
A gyümölcsbôl nyert antocianid-tartalmú kivonatok erôs antioxidáns hatást mutatnak, így stabilizálják a kollagénrostokat, elôsegítik a kollagén bioszintézisét, javítják a vér oxigénszállítását, valamint megakadályozzák a vérlemezkék összetapadását.
Az áfonyát nemcsak nyersen fogyaszthatod a mindennapokban, hiszen közkedvelt és ízletes a belôle elôállított lekvár, szörp és bor is. Az áfonyabor például erôsítô, vitalizáló hatású.
Alma
Az ókori egyiptomiak után a görögök és a rómaiak is egy almával fejezték be az étkezést. Nem véletlenül, hiszen az alma rendkívül egészséges, és segíti az emésztési folyamatokat. A népi orvoslásban is hatalmas gyógyító erôt tulajdonítottak neki, és úgy tisztelték, mint az egészség forrását. Béltisztító, fertôtlenítô hatása miatt gyakran alkalmazzák hasmenéses megbetegedéseknél, például ételmérgezés, bélhurut, vérhas és coli baktériumok okozta bélfertôzés kezelésére is. Mivel kitűnô bélműködés-szabályozó, székrekedés nélkül gyógyítja a hasmenést.
Érzékeny gyomrúak gyakran azért nem fogyasztanak almát, mert enyhén savas gyümölcs. Ám organikus sói révén semlegesíti a fehérje bomlástermékeibôl származó savakat, tehát inkább lúgosító hatással van a szervezetre.
Az érett alma általában 1–1,5 órát tartózkodik a gyomorban, vagyis az emésztési ideje igen rövid, ezáltal szinte azonnal energia nyerhetô belôle. Továbbá tisztítja a húgyutakat és a tüdôt. Igen jó ellenszere a köszvénynek és a reumának is, mert sói oldják a húgyköveket.
Magas foszfortartalma miatt az alma kiváló táplálék lehet számodra, ha szellemi tevékenységet végzel. Pótolja a vasat a szervezetben, ezért vérszegényeknek és gyermekeknek is hasznos tápanyagforrás. Egyes megfigyelések szerint másképp hat az édes és a savanyú alma. Elôbbi leginkább a székrekedésben szenvedôk és a vérszegények számára ajánlott, míg utóbbi a túltápláltaknak és a reumásoknak nyújthat segítséget. Ám minden alma hatásosan tisztítja a vért szívbetegség, érelmeszesedés, aranyér és menstruációs zavarok esetén. Úgy tartják, hogy fogyasztásával a terhesség alatt fellépô hányinger is leküzdhetô. Egyes kismamákat puffaszthat, ezért terhesség alatt érdemes fokozatosan hozzászoktatni a gyomrot.
Az alma a fentieken túl rendkívül gazdag rostanyagban, káliumban, kalciumban, magnéziumban, vasban és nátriumban, illetve foszforban, kénsavban és szilíciumban.
Krumplikrémleves csibemájjal
Hozzávalók: 4 db nagyobb vagy 6 kisebb krumpli, 1 kis pohár tejföl, 8 db csirkemáj, 3 db húsleveskocka, bors, só, 2–3 db babérlevél .
Elkészítés: A krumplit kockára vágva 1,5–2 liter vízben felrakjuk fôni a húsleveskockákkal és a babérlevéllel. Ha megfôtt, kivesszük a babérleveleket. A tejfölt egy tálkába öntjük, és hozzászedünk néhány merôkanál forró levet, simára keverjük, majd az állandó kevergetés mellett hozzáöntjük a forrásban lévô krumplileveshez. Az egészet leturmixoljuk, ízlés szerint sózzuk, borsozzuk. Újra felforraljuk a krumplikrémlevest, és a megtisztított, megmosott csirkemájakat kb. 10 perc alatt belefôzzük.
Egészség
A horkolásról
(folytatás)
Milyen problémák állhatnak még a háttérben?
Allergia
Amikor megfázás vagy allergia következtében orrdugulás alakul ki, a gyulladásban lévô szövetek és a többletváladék gátolja a légáramlást. Ilyenkor a legjobb, amit tehetsz, hogy igyekszel megszabadulni az irritáló anyagoktól, valamint a náthától.
Túlzott alkoholfogyasztás
Megnöveli a horkolás esélyét, ha lefekvés elôtt túl sok alkoholt fogyasztasz. Épp ezért ne igyál alkoholt – sôt, ha lehet, ne is egyél túl nehéz vacsorát – lefekvés elôtt három órával. Az alkohol és a gyomrodat megterhelô vacsora ugyanis a garatizmok fokozott ellazulását okozhatja.
Irritált nyálkahártya
A dohányosok között több a horkoló. A dohányfüst ugyanis irritálja a nyálkahártyát, így a garat megduzzad, és beszűkíti a légutakat. A dohányosok esetében ilyen okból kifolyólag az orrdugulás is gyakrabban okoz problémát.
Számtalan megoldási mód
Ha kiküszöbölted a felsorolt okokat, melyek horkolást okozhatnak, de még mindig nem javult az éjszakai helyzet, akkor sem kell elkeseredned. Adunk néhány remek tippet, mely segít a horkolás megszüntetésében.
Hatékony borsmenatolaj
A borsmentaolaj összehúzó hatással rendelkezik, amit az orr és a garat nyálkahártyáján is kifejt. Keverj egy cseppet egy pohár hideg vízbe, majd gargarizálj vele körülbelül tíz másodpercig. Arra azonban vigyázz, hogy ne nyeld le.
Szabadulj meg az allergénektôl!
Az orrdugulás enyhítése érdekében a padló és a függönyök rendszeres tisztításával szorítsd vissza az irritáló anyagokat – például a port, az állati eredetű allergéneket és a penészt. Ezenkívül fontos, hogy gyakran cseréld a lepedôt és az ágyneműhuzatot.
Csalánteával a horkolás ellen
A virágpor-allergia által okozott gyulladásra a gyógynövényszakértôk csalánteát javasolnak. Önts egy csésze forrásban lévô vizet egy evôkanál szárított csalánlevélre. Hagyd állni a teát öt percig, majd leszűrve fogyaszd. Igyál naponta legfeljebb három csészével, az egyiket közvetlenül lefekvés elôtt.
Több párát a szobában!
Elôfordulhat, hogy a hálószoba száraz levegôje is hozzájárul a horkoláshoz. Működtess párásító készüléket a szobában. De az is jó, ha közvetlenül lefekvés elôtt megtöltesz egy lábost meleg vízzel – esetleg csepegtethetsz bele illóolajat –, majd a radiátorra teszed. Természetesen ez csak a fűtési szezonban működôképes.
Plusz egy vicces megoldás
Ha az átfogott párna sem tart vissza attól, hogy az éjszaka folyamán a hátadra fordulj, próbálkozhatsz egy vicces megoldással. Varrj egy kis zsebet a pizsamafelsôd hátuljába, és tegyél bele egy teniszlabdát. Éjszaka, amikor álmodban megpróbálsz majd hanyatt feküdni, a kényelmetlen érzés megakadályozza, hogy testhelyzetet válts.
Horoszkóp
augusztus 20 – 26.
KOS (III.21-IV.20.)
Kizárólag a jelen pillanatnak él, és hagyja, hogy a jövô saját kénye-kedve szerint alakuljon. Ráadásul néha meggondolatlan. Egy félreértett szava vitát szíthat, mely annyira elmérgesedhet, hogy kapcsolatában szakítás lehet a vége.
BIKA (IV.21-V.20)
Végre készen áll arra, hogy meghozza azt a döntést, melyet kerülgetett. Minden lehetséges szemszögbôl vizsgálja meg, milyen következményekkel jár elhatározása! Majd ôszintén tegye fel magának a kérdést: ez az, amit valóban akar?
IKREK (V.21-VI.21.)
Az augusztusi hónapban még mindig sok bolygó segíti, de a tüzes Mars még ennek a hónapnak a végén elbújik jegyében, és ettôl kezdve több héten át keresnie kell a lehetôséget, hogy könnyítsen terhein.
RÁK (VI.22-VII.22.)
Itt az idô a változásra! A múltban folyamatosan más emberek véleményére bólogatott, mások elvárásának megfelelôen viselkedett, így minden egyes alkalommal lemondott arról, hogy saját útját járja.
OROSZLÁN (VII.23-VIII.23.)
Úgy látszik, egyáltalán nincs tudatában annak, hogy kedvenc tevékenységei mibe kerülnek. Meglehet, hogy az az odaadás, mellyel beleveti magát bizonyos idôtöltésekbe, elvonja figyelmét arról, amivel igencsak üdvös lenne foglalkozni.
SZŰZ (VIII.23-IX.21.)
A közelmúlt eseményei csökkentik azt a hatalmas távolságot, mely Ön és az Ön elôtt feltárult lehetôségek között tátong. Figyelme most egy, legfeljebb két dologra összpontosul. Eleinte ezt katasztrófának fogja fel, de hamar ráébred, hogy ez még jól is jött Önnek.
MÉRLEG (IX.24-X.23.)
Kapcsolataiban sokkal inkább a minôségre törekszik, nem az élteti, hogy minél több nôt, vagy férfit magáévá tegyen. Ha valakit megszeret, akkor annak igyekszik kitalálni a gondolatát, és megosztani mindenét vele.
SKORPIÓ (X.24-XI.22.)
Úgy érzi, az idô sürgeti, hogy felszámolja szaporodó gondjait. Megfordul a fejében az is, hogy ellenségein egy határozott támadással legyen úrrá. Pedig meglehet, hogy csupán financiális kérdés az alapprobléma, és pénzzel megválthatná kiútját a bajból.
NYILAS (XI.23-XII.22)
A hét elsô felére jellemzô problémák ismét feltűnnek. Élükön azzal a nyomasztó gondolattal, hogy minden a nyáron tett erôfeszítése csupán sok hűhó volt semmiért, és egy tapodtat sem haladt erôre. Ez valójában nem igaz! Közel van már ennek a próbatételekkel teli idôszaknak a vége.
BAK (XII.23-I.20.)
Talán nem keresi a szerelmet – vagy nem veszi észre – de úgy tűnik az a sorsa, hogy az magától Önre találjon. Ahogy a Vénusz és a Mars együttesen gyakorolja hatását, egy váratlan, de szívesen látott fordulat áll be mindennapjaiban.
VÍZÖNTÔ (I.21-II.19.)
A legjobb alkalmak az életben mindig a lehetô legrosszabb pillanatban állítanak be. Kimerítette pénzügyi lehetôségeit, épp most, mikor a sors olyan szenzációs üzletet kínál, mely egyszer adatik meg egy esztendôben.
HALAK (II. 18-III 20.)
Bár tudja mit akar, de régóta habozik megtenni az elsô lépést. Ebben a hónapban számtalan meghökkentô fordulat várható. A történések feletti személyes irányítása megszűnik, a kívülrôl jött események sodrába kerül.
ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...
– Miért nem figyelsz, Móricka?
– Figyelem én, plébános atya!
– Akkor ismételd el, hogy mit mondtam az elôbb!
– „Miért nem figyelsz, Móricka?”
* * *
– Mit csinál a szôke nô, ha kilyukad a lufija?
– Megvarrja!
* * *
Móricka és az anyukája vacsoráznak.
Móricka megszólal:
– Anyu...
– Kisfiam! Evés közben nem beszélünk, majd vacsora után elmondod!
– De anyu...
– Mit mondtam?
Vacsora után:
– Mit akartál mondani Móricka?
– Csak azt, hogy egy csótány volt a tányérodon, de most már mindegy, mert úgyis megetted!
* * *
Két férfi ül a kávéházban. Jön a pincér:
– Mit hozhatok Önöknek?
Egyik férfi:
– Egy teát kérek!
A másik:
– Én is ugyanazt. De a teáscsésze aztán tiszta legyen!
Nemsokára jön a pincér, hozza a két csésze teát:
– Tessék a tea. Melyikük kérte tiszta csészében?
* * *
A lexikon olyan, mint a melltartó. Elôfordulhat az, hogy nem találjuk meg benne azt, amirôl azt hittük, hogy benne lesz. ''
* * *
A piaci árus Viagrát próbál eladni:
– Nézze uram, csak 40 dollár a Viagra, alkalmi vétel!
– Á, nem érdekel!
– És mit szólna 25 dollárhoz?
– Á, nem kell!
– Na, legyen 10 dollár, de ez az utolsó ajánlatom.
– Á, nem éri meg!
– Hogy-hogy nem éri meg? Nekem többe került!
– Nem a gyógyszer nem éri meg, hanem a feleségem!
* * *
– Te, engem mindig kizár az asszony a lakásból, ha részegen megyek haza... Mit tegyek, nincs valami ötleted?
– Én azt szoktam csinálni, hogy bekopogok, levetkôzöm, beadom a ruháimat az ajtón, és nincs az az asszony, aki hagyná, hogy a férje meztelenül ácsorogjon az utcán.
– Rendben, kipróbálom...
Legközelebb, mikor találkoznak, megkérdi a másik:
– Nos, bevált a tervem?
– Hát, csak részben...
– Hogyhogy részben?
– Bekopogtam, levetkôztem, beadtam a ruháimat az ajtón, az becsukódott, ám ekkor hirtelen bemondta egy hang: „Deák tér következik...”
* * *
– Jegyeket, bérleteket kérem!
– Én már elmúltam hetven éves.
– Tudja ezt valamivel igazolni?
– Persze. Ha fiatalabb lennék, fellökném magát és elszaladnék.
* * *
Megy a Dacia az úton. Rámegy egy tehénlepényre. Megkérdi a tehénlepény:
– Ki vagy?
– Én vagyok a Peugeot – mondja a Dacia.
Mire a tehénlepény:
– Ha te Peugeot vagy, akkor én franciakrémes!
Copyright (c) Kisújság Alapítvány - 2009
Ezen honlap tartalma (egészében vagy részleteiben) nem
sokszorosítható vagy publikálható semmilyen formában,
a kiadó előzetes beleegyezése nélkül!
|