|
Kisújság-olvasók figyelmébe!
Már kapható a:
GYERGYÓI KISÚJSÁG ÉVKÖNYV 2009.
A Gyergyói Kisújság szerkesztôsége lehetôséget biztosít arra, hogy a lapunkat ismerô, távolba szakadat gyergyóiak (és nemcsak) megrendelhessék a Gyergyói Kisújság évkönyvét.
Megrendeléseket az alábbi címeken (e-mail cím, postai cím), illetve telefonszámon fogadunk:
e-mail: kisujsag@hr.astral.ro
tel.: 004-0266-364.941
Postai cím: 535500 Gheorgheni, jud. Harghita, p-ta Libertătii nr. 22., Romania
A Gyergyói Kisújság lehetôséget biztosít arra is, hogy elôfizessenek a lapra mindazok, akik eddig csak internetes formában fértek hozzá kedvenc heti olvasnivalójukhoz.
A világ bármely pontján élô Kisújság-olvasók a fenti címeken, illetve telefonszámon fizethetnek elô lapunkra.
Gyergyói Kisújság ügyfélszolgálat
A hatalom hiúsága
Az elnök morcosan ült íróasztalánál, és összeráncolt homlokkal gondolkodott. Önmagának is tetszelgett. Szerette, ha gondterheltnek látszik mások elôtt, szerette a nemzetéért aggódó elnöki imázst. Persze, tudta, hogy nem mindenki veszi be a maszlagot, de azért, ha csak tehette, rájátszott. Most sem a nemzetéért aggódott. Bosszantotta, hogy a másikok lépéselônyben vannak, mert ôk hirdették meg a nagygyűlést. Mit képzelnek? Hogy ôk találták fel Székelyföldet? Hát nem! Nem és nem! Én találtam fel! Ki íratta a választási plakátokra az Együtt az autonómiáért! felhívást, ha nem én? Mit képzelnek!
Az elnök riadtan nézett szét. Annyira beleélte magát gondolataiba, hogy nem tudott parancsolni karjainak, és azok hadonászva nyomatékosították hangtalan eszmefuttatását. A tanácsadók egymásra néztek, volt, aki kacsintott, mások mosolyogtak, de volt olyan is, aki aggódóan ingatta fejét. A titkárnô úgy tett, mintha nem vette volna észre. Csendes ôrült – gondolta, majd sürgôsen elhagyta a szobát. Az ott tébláboló elnök jobb keze (aki nem tudja, hogy mit csinál a bal) nem reagált a fônöke karmesteri mozdulataira, már megszokta. Ilyenkor segítôkészen megpróbálta elterelni az elnök gondolatait.
– Jó nagy hôség van. S azt mondják....
– Igen, igen... igen nagy hôség van. – Vágott szavába az elnök, de közben bosszúsan gondolt gyengeségére, hogy minden alkalommal beadja a derekát, s belemegy ebbe a bugyuta játékba. Keményen kellene fellépnie. Mirôl beszélsz, te marha? Kit érdekel az idôjárás? Nem látod, hogy robban szét a fejem a gondoktól? Ütôdött. Méghogy jó nagy hôség van... Takarodj ki innen, ez nem a Meteorológiai Szolgálat irodája.
De, mint általában, most is csak gondolatban keménykedett az elnök a munkatársakkal. Sose lehet tudni, kinek mi, vagy ki van a háta mögött. Egy gyors mozdulattal letörülte izzadságtól gyöngyözô homlokát, majd az ablakhoz lépve kinézett a városra. Utálta a már ezerszer látott látványt, ám így nem kellett senkivel szembenéznie. Hátra sem fordulva, hangosan kezdett monológjába:
– A gyeplô nem csúszhat ki kezeink közül. Mi vagyunk a politikai hatalom, a magyar politikai hatalom Erdélyben. Itt mi diktálunk a magyar kisebbségnek, nem más. Eddig is így volt, és ezután is így marad, minden nagy magyar összefogás ellenére. Az összefogás is mi vagyunk, mert mi akartuk, mi kezdeményeztük, mi egyeztünk bele, mi valósítottuk meg, még ha nem, akkor is. Én döntöm el, hogy mikor, milyen összefogás legyen, hol, milyen tiltakozás legyen. A stratégiát én állítom fel. Én vagyok az egység, és annak ôrzôje. Világos, nem? A nagygyűlést pedig nem ott, nem azon napon, hanem máshol, és egy nappal hamarább szervezzük. Érthetô, nem? És mi fogjuk eldönteni Székelyföld jövôjét. Sajátos közigazgatási státusát, infrastrukturális, gazdasági és kulturális fejlesztését is mi határozzuk meg. S az a lényeges, néptársaim, hogy ezt ismételten mindenki szemébe kiáltsuk. Így válik csodálatossá az a közösségi gondolat, amely népünkön uralkodik.
A beszédétôl fellelkesült elnök hátrafordult, hogy begyűjtse lelkes hívei támogató bólogatásait, de az iroda már a szónoklata kezdetén elnéptelenedett...
Ábrahám Imre
Gyűjtik a füvet, szénát…
Közeledik a betakarítási idény, s már gyűlnek a loporcsolásokról szóló bejelentések a hivatalnál. Legtöbb esetben füvet, szénát vittek el. Tóth Károly mellékgazdasági vezetô véleménye szerint nem is várhatják el a gazdák, hogy ingyenesen ôrizzék a határt. Egyedül délutánonként figyeli a mezôt, ha bejelentést tesz valaki, akkor kimegy a helyszínre, és esetenként rendôrséggel, csendôrséggel karöltve próbálja megfékezni a loporcsolókat. De az is megtörtént, hogy nem tudták elkapni a szekeret, mobiltelefon segítségével egérutat nyertek.
Arról is szólt, hogy nem minden esetben romák viszik a füvet, s hogy olyan bejelentés is volt, amirôl kiderült, hogy nem volt lopás, csupán a sáncot pucolták ki.
Véleménye szerint tanácshatározat kellene szabályozza, hogy este, bizonyos óra után ki járhat a mezôn szekérrel, kötelezni kellene a gazdákat, hogy legyen számtábla minden szekéren, meg kellene határozni, kinek van joga ellenôrizni, büntetni. Szabályozni kellene mindezeket. Hozzátette azt is, hogy veszélyes ôrködni, mert akár a papucs Daciának is nekihajtják a lovakat. Szerinte tizenhat ember sem lenne elegendô a mezôôrzésre.
Itt-ott lesúrlatják a sáncot… – tehetnénk hozzá, s éppen amint errôl beszélünk, gyönyörű ló húzza felénk a szekeret. Olyan, hogy ki tudja, hány szekér széna kell télire, hogy jó húsban maradjon. A fekete kalapos gyergyói roma pedig elmondja, hogy ô nem lop, ezért az útmenti sáncból engedélylyel lekaszálja a füvet.
– Volt rá eset, hogy jelenlétemben, aki nem lopott, az az útmenti sáncot lekaszálhatta. Igényelhetnék, hogy a hivatal területén az ottmaradt füvet levághassák, de ezidáig nem jöttek ilyen kéréssel – tette hozzá Tóth Károly.
Arról is szólt, hogy harminc-negyven állatot is behajtottak, amelyek a tilosban legeltek, de kiváltották a gazdák, s azzal kész.
Sok szép paci húzza a roma szekereket, azoknak pedig fű, széna kell. Akad szerencsés roma, aki állítja, papírja van arról, hogy legeltethet magánterületen.
A Tölgymezô utca legvégén tértünk be egy családhoz. Állították többen is, hogy ôk nem lopnak, papírjuk van arról, hogy bérlik Pap Istvántól a területet, és csak ott legeltetnek.
„Nekünk ideadták a területet, mi nem lopunk, jön az idegenség, azok lopnak. Vagy 15 szentgyörgyi család is jött, s Kászonból is, ahol felgyújtották. Itt egy idegenség sincs. De egyért az egész hibás. Nekünk van papír, hogy ideadta Pap István a területet, megsajnált minket. Megmondta: Gábor, kaszáljátok, s ügyeljetek a helyeinkre. Abból élünk, hogy gatterektôl hordjuk a cándrát a magyaroknak, s a „szociálista segédet” is kapjuk. Ide a milícia nem járt lopásért, de aki lop, fogják meg!”
Pap István vállalkozó elmondta, valóban odaadták a telkeket, hogy legeltessenek ott, vigyázzanak rájuk, és nem volt gondjuk ezekkel a családokkal.
Akár ez is lehetne a megoldás – tehetnénk hozzá. Felleltározni a gazdátlan, parlagon maradt területeket, s egy-egy kaszálásra odaadni a lovas romáknak. Hátha így kevesebb gazda bosszankodna, hogy kaszálóján lesúrlatták az elsô osztályú lóherét…
Kedves-Tamás Gyopár
Visszapillantó (34.)
Közeledik a tanévnyitó. 1909-ben sem volt másképp. Lássuk, mit kellett tennie akkor a diáknak? A Gyergyó augusztusi utolsó számából ezt tudhatjuk meg: „Iskolai hirdetés: A gyergyószentmiklósi állami fôgimnáziumban f.é. szeptember 1-én megnyilik a III. osztály is. Az 1909/10. iskolai évre a tanulók felvétele és beiratása f. év szeptember 1-én, 2-án és 3-án történik d.e. 9-12 óra, d.u. 3-5 óra közt a fôgimnáziumi igazgatói irodában. A felvételnél, melyen tanuló a szülôk vagy gyám kiséretében személyesen tartozik megjelenni, a következô okmányokat kell felmutatni:
1) a keresztlevelet, illetôleg a születési bizonyitványt;
2) a népiskolának legalább négy osztályáról, illetôleg a megelôzô gimnáziumi osztályról szóló, legalább „elégséges” bizonyitványt.
3) az ujraoltásról szóló orvosi igazolványt.
A felvételkor minden tanuló a következô dijakat tartozik lefizetni: a) 4K felvételi díjat; b) 1K értesitô-dijat; c) 2K ifj. könyvtárra; d) 1K-t énektanitásért; e) 1K-t kirándulási alapra; f) 30 fill. tintadijat; összesen 9K 30-f-t.
Az egész tandíj 36 K, mely 4 részletben törleszthetô. Tandijmentességet kérô folyamodványt megfelelô isk. bizonyítvány és szegénység alapján f. év szeptember 15-ig lehet benyujtani az intézet igazgatójánál. A reáliskolából vagy polgári iskolából átlépô tanulók felvételi vizsgálatot tartoznak tenni. E felvételi, valamint a javitó vizsgálatok f. é. augusztus 30-án és 31-én fognak megtartatni.
A vidéki szülôk fiaikat csakis az igazgatóságnál elôre bejelentett házakban és családoknál helyezhetik el ellátás végett.
Minden iskolai ügyrôl szóval vagy irásban készséggel ad felvilágositást a gyergyószentmiklósi m. kir. állami fôgimnázium igazgatósága.”
Ennyi a hír, érdekesnek tűnik két pontja: egyik az újraoltást igazoló orvosi bizonyítvány kérése, másik a vidéki tanulók elszállásolásának feltétele. Nagyot fejlôdtünk. Vajon mit szólna a mai kintlakó diák, ha meghatároznák, hogy kinél lakhat?
A helybéli óvoda megnyitásáról is olvashatunk egy rövid hírt: „– A helybéli óvoda megnyitása. Járvány megyszüntével az óvoda szeptember elsején megnyilik, mi a szülôknek tudomására hozatik.”
Vajon milyen járvány volt abban az esztendôben Gyergyószentmiklóson?
Más: „– A szülôk figyelmébe. A helybeli összes róm. kath. elemi iskolákban a beiratkozások szeptember 1-én megkezdôdnek. Szentmiklósi illetôségü gyermekek tandijat nem fizetnek, a többi 1K 40, 2 K 80, vagy 2 K 20 f. tandijat fizet. Az elôadások a közbeesô országos vásár és ünnep miatt csak 9-én kezdôdnek.”
Akkor is gondoltak az idegenek által rólunk kialakítandó képre:
„– A gyergyói gazdasági egyesület által ez év ôszére tervezett általános gazdasági kiállítás több fontos ok miatt a jövô 1910-ik évre halasztatott. Nevezetesen a Székely Társaságok Szövetsége és a Vármegyei Tisztviselôk Egyesülete jövô évi nagy gyüléseiket városunkban fogják megtartani. Ha kiállításinkat ezen idôben rendezhetjük, elônyös voltát mindenki beláthatja. Mivel pedig érdekében áll Gyergyó minden lakosának – a várható nagy idegenforgalomra való tekintettel is – hogy vidékünk produktuma a legalkalmasabb módon mutattatik be, célszerü lesz, ha már most készületeinket megtesszük a kiállítandó termények, állatok, tárgyak kiválasztása és összegyüjtésére. Használjuk föl a kedvezô alkalmat és ismertessük meg javainkat, hogy látható legyen, milyen törekvô és szorgalmas nép lakja e fenyvek koszorúzta szép völgyet.”
Száz éve még 60 000 lakosa volt a Gyergyói-medencének. Ma legkevesebb 15 000 lélekkel kevesebben vagyunk. Hány esztendô kell teljes eltűnésünkhöz, ha ilyen ütemben apadunk? Honnan vettem a 60 000 lelket?
„A megnyitandó vasúti forgalomnak városunkat érintô menetrendje: A városi tanács karöltve a járási fôszolgabirósággal és a vidék közigazgatás vezetôivel kérelmezte a kolozsvári üzletvezetôségnél, miszerint a déda-gyergyószentmiklósi vasút megnyitásával Budapest – Marosvásárhely felöl menetrendszerüleg reggel 6 és 8 óra között naponta egy személyvonat érkezzék be. (…) Hisszük és reméljük, hogy a kolozsvári üzletvezetôség helyes közforgalmi és közgazdasági érzékénél fogva sietni fog szokott elôzékenységével a 60 000 lelket számláló Gyergyó eme vitális érdekét kielégíteni. (…)”
Akkoriban az 506-os számú gôzöst várták.
Szemlézi: Bajna György
Még az idén beköltözhetnek a szociális lakásokba
Három szinten negyvenkét lakrész a szociális tömbházban, nyolcvanhat kérést bíráltak el az illetékesek. A negyvenkét lakrészbôl harminchatot olyan igénylôk kapnak meg – tudtuk meg a szociális iroda egyik munkatárástól, akiket az államosítást követôen visszaszolgáltatott ingatlanból lakoltattak ki, a fennmaradó hat lakrészbe azon családok költözhetnek, amelyeket a szociális iroda javasol, például otthonokban nevelkedettek, vagy beteg gyereket nevelnek. Minden esetben olyanoknak, akiknek nincs lakásuk, nincs tulajdonukban, nem bérelnek.
A szociális iroda munkatársától megtudtuk, sok kérés nem volt teljes, nem nyújtottak be minden szükséges iratot, így ennyi került elbírálásra. Csupán egy kérés nem volt elegendô, a visszaszolgáltatott állami ingatlanokból kilakoltatottak papírral kellett igazolják kilakoltatásukat. Jövedelmüket, esetleg betegségüket ugyanígy kellett bizonyítaniuk az igénylôknek.
A végleges listát szeptember elején függesztik ki. A tervek szerint, az épület októberi átadását követôen be is költözhetnek a három garzonlakásba, egy háromszobás és a kétszobás lakásokba azok, akik igénylését kedvezôen bírálták el.
A bérleti szerzôdés megfogalmazásán dolgoznak, amely tartalmazza a bérlô kötelezettségeit – a tervek szerint azok betartását szigorúan ellenôrzi majd egy bizottság. Például, ha a lakó három hónapig nem fizeti a gázszolgáltatás ellenértékét, a szolgáltató felszólítása után, felbontható a bérleti szerzôdés – ezt a törvény is elôírja. Arra vonatkozó információt nem kaptunk, hogy mekkora lesz a bérleti díj, de a törvény ennek megállapítását is szabályozza.
Az iroda munkatársa szerint kérést a jövôben is lehet letenni a polgármesteri hivatalhoz, hiszen történhet lakásüresedés, és akkor a letett kéréseket újra figyelembe veszik.
Rancz Enikô
„Költözik a hivatal?”
Június végére ígérték – emberi számítás szerint – néhány iroda elköltöztetését a Kárpátok utcai volt szülészet épületébe. Augusztus 25-én, kedden került sor a szalagparkettázásra. Tizennégy helyiséget kell rendbe tenni. A hivatal mellékgazdaságának alkalmazottai dolgoztak, mázolták az ajtókat, szalagparkettáztak, a szociális segélyre jogosultak közül néhányan pedig takarítottak. Tóth Károly, a mellékgazdaság vezetôje elmondta, többször is változtattak azon, hogy hová kerüljenek a dugaszok, ezért az is akadályozta a munkálatokat. Ontottak, majd falaztak. Kedden arról is szólt, hogy hét végén átadják az épületet. Akkorra befejezik a munkálatokat. Addig is késik még két óvodának a kifestése, csempekályha-javítása – tette hozzá, hiszen minden kézre szükség van a Kárpátok utcai épületben. Ígérte, hogy hét végén már költöztethetik a pénzügyi, a szociális irodába a bútorokat.
Kedves-Tamás Gyopár
Székelyföld önkormányzati tisztségviselôihez!
Tisztelt Polgármesterek, Alpolgármesterek és Önkormányzati Képviselôk!
Tudomásul vesszük, hiszen akartunktól független székelyföldi valóság, hogy a közéleti szereplôk a kölcsönös megértésnek addig a szintjéig jutottak el a mai napig, hogy felfogják ugyan a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés megszervezésének szükségességét, de ezt egy helyen, egy teremben ma még nem sikerül megvalósítani.
A sajtó és a közvélemény egy része ezt a közéleti szereplôk hiúságával próbálja magyarázni. Bár nekik lenne igazuk, és ne lenne elvi különbség közöttünk, vagy önök között Székelyföld autonómiájának igénylésében.
A Székely Nemzeti Tanács, amikor a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlést kezdeményezte, pontos célokat jelölt meg, amelyek a nagygyűlés összehívásának értelmet adhatnak. Ôszinte sajnálattal vettük tudomásul, hogy az RMDSZ vezetôi elutasították a párbeszédet ezekrôl a célokról, és a közvéleményt sem érdemesítették arra, hogy értékeljék és elemezzék azokat.
Ma két nagygyűlés elôtt állunk. Az egyiket az RMDSZ hívta össze Csíkszeredába, szeptember 4-ére, a másikat a Székely Nemzeti Tanács Székelyudvarhelyre, szeptember 5-ére.
Bízva az Önök belátásában és bölcsességében úgy látom, hogy az utolsó száz méteren javíthatunk a székelyföldi összefogás erején, és önök megmutathatják a világnak, hogy nemcsak Székelyföld népe, de önkormányzatai is egységesek az autonómia igénylésében. Ehhez csak annyi kell, hogy Önök mindkét gyűlésen részt vegyenek, és tegyék azokat egyetlen, kétnapos rendezvénnyé, az autonómia és a székely összefogás nagygyűlésévé, Csíkszereda és Székelyudvarhely színhelyekkel.
Csíkszeredában majd hallgassák meg, mérlegeljék, és lelkiismeretük szerint szavazzák meg, vagy írják alá, azt az egyelôre ismeretlen tartalmú dokumentumot, amelyet valószínűleg a helyszínen fognak megismerni.
Olvassák el most, és mérlegeljék a levelemhez csatolt határozattervezeteket, amelyek mától kezdve nyilvánosak, és amelyeket Székelyudvarhelyen Önök elé kívánunk terjeszteni. Tegyenek javaslatokat, módosító indítványokat, szólaljanak fel, és végül szavazzanak lelkiismeretük szerint a tervezetek mellett vagy azok ellen Székelyudvarhelyen, de gondolom, hogy joguk és lehetôségük lesz, hogy a tervezetek bármelyikét Csíkszeredában is elôterjesszék, és azokról ott is döntés szülessen.
Befejezésül el kell mondanom: én a csíkszeredai ülésrôl a sajtóból értesültem, oda meghívót nem kaptam. De bízom abban, hogy a szervezôk szélesre tárjak az ajtókat, és bemehetnek a Székely Nemzeti Tanács küldöttei is, hiszen a mi számunkra, pártszínektôl függetlenül fontos minden önkormányzat Székelyföldön. Biztosra tudom viszont ígérni azt, hogy Székelyudvarhelyen pártszínektôl függetlenül megbecsült helye lesz minden önkormányzati tisztségviselônek, és remélem, hogy senki nem hagyja a székét üresen.
Így válhatna a székelyek okossága és bátorsága révén, az ily módon kétnaposra sikerülô Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés az összefogás és az autonómia rendezvényévé. Adja Isten, hogy így legyen!
Marosvásárhely
2009. augusztus 24.
Izsák Balázs, A Székely Nemzeti Tanács elnöke
Határozattervezetek
Állásfoglalás a közigazgatási reformról
Székelyföld választott önkormányzati tisztségviselôi, mint a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés létrehozói és résztvevôi,
– figyelembe véve, hogy Románia közigazgatási beosztása elavult, és átszervezésének szükségessége egyre gyakrabban kerül a közfigyelem középpontjába,
– tekintettel arra, hogy a fejlesztési régiók újrarajzolása olyan sürgetô prioritás, amely egyaránt érdeke Romániának és a Középrégióba természetellenesen beerôszakolt Székelyföldnek,
– tekintettel arra, hogy a romániai közigazgatási reform nem mellôzheti a szubszidiaritás elvét, mint a demokrácia alapvetô értékét, ezért a közigazgatási átszervezésnek a helyi közösségek akaratára kell épülnie,
– figyelembe véve a Székely Nemzeti Tanács által 2003. október 26-án kinyilvánított igényt, hogy Székelyföldnek önálló fejlesztési régióvá kell válnia,
– tekintettel arra, hogy Romániának a közigazgatási reform során is tiszteletben kell tartania nemzetközi kötelezettségvállalásait, jelen esetben a Nemzeti Kisebbségek Védelmérôl szóló Keretegyezménybe (16. cikk A Felek tartózkodnak olyan intézkedések meghozatalától, amelyek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által lakott területeken az arányokat megváltoztatják, és arra irányulnak, hogy korlátozzák azon jogokat és szabadságokat, melyek a jelen Keretegyezményben foglalt elvekbôl származnak), a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájába (1. A Felek a regionális vagy kisebbségi nyelvek vonatkozásában azokon a területeken, ahol ezeket a nyelveket használják, mindegyik nyelv helyzetének megfelelôen politikájukat, jogalkotásukat és gyakorlatukat az alábbi célokra és elvekre alapítják:
a. a regionális vagy kisebbségi nyelveknek, mint a kulturális gazdagság kifejezésének az elismerése;
b. minden egyes regionális vagy kisebbségi nyelv földrajzi körzetének tiszteletben tartása annak érdekében, hogy a fennálló vagy késôbb létesítendô közigazgatási felosztás ne képezze e regionális vagy kisebbségi nyelv támogatásának akadályát), valamint a Regionális Önkormányzatok Autonómiájának Európai Chartájába (1. Without prejudice to such procedures of direct democracy as may be provided for in domestic law, a regional boundary may not be altered until the region concerned has given its agreement.
2. In the event of a general redrawing of regional boundaries, consultation of all the regions concerned, in accordance with any procedures prescribed by domestic law, may be substituted for the express agreement of each region) foglalt kötelezettségeket,
határozottan kinyilvánítják:
Székelyföld fel nem osztható és be nem olvasztható, csakis természetes, történelmileg kialakult regionális határai közt, önálló, többlethatáskörökkel rendelkezô autonóm közigazgatási egységként képzelhetô el a jövôben, amelynek egyben különálló fejlesztési régiónak is kell lennie. Azt az Európai Unióban elfogadott elvet kell irányadónak tekinteni Románia számára is, amelynek megfelelôen a régiókat nem kijelölni, hanem elismerni kell.
Elfogadva a Gyergyóditrói Székely Nemzetgyűlés határozatát, Székelyföld határainak a Székely Nemzeti Tanács által elfogadott és Románia Parlamentje elé terjesztett Autonómia Statútumban szereplô határokat kell tekinteni.
Határozat Székelyföld Autonómia Statútumának támogatására vonatkozóan
Székelyföld választott önkormányzati tisztségviselôi, mint a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés létrehozói és résztvevôi,
– figyelembe véve, hogy Székelyföld polgárai népszavazáson nyilvánították ki akaratukat, hogy igénylik Székelyföld autonómiáját,
– tekintettel arra, hogy a népek önrendelkezési joga egyetemes emberi jog, amely minden népet megillet, és az autonómiák európai gyakorlata épp a számbeli kisebbségben élô nemzeti közösségek számára teremti meg az önrendelkezés államon belüli intézményeit,
– tekintettel arra, hogy Románia egyoldalú kötelezettséget vállalt az Európa Tanács 1201/1993 számú ajánlásának teljesítésére, amely elôírja a nemzeti kisebbségek azon jogát, hogy azokban a régiókban, ahol többséget alkotnak, sajátos történelmi és területi helyzetüknek megfelelô helyi vagy autonóm közigazgatási szervekkel, vagy különleges jogállással rendelkezzenek,
– figyelembe véve, hogy a Székely Nemzeti Tanácsnak Székelyföld autonómiájára vonatkozó törvénytervezete megfelel a székely hagyományoknak, és összhangban van a nemzetközi jog mai normáival,
– tekintettel arra, hogy Székelyföld autonómiája nem sérti Románia területi integritását és nemzeti szuverenitását;
elhatározzák
1. Támogatják a Székely Nemzeti Tanácsnak Székelyföld autonómiájára vonatkozó törvénytervezetét, amelyet az autonóm Székelyföld alaptörvényének tekintenek, minden rendelkezésükre álló törvényes eszközzel segítik annak parlamenti beterjesztését, beleértve egy állampolgári törvénykezdeményezés támogatását.
2. Településeiken népszerűsítik a tervezetet, terjesztik nyomtatott és digitális változatát, elôadásokat szerveznek, hogy a választópolgárok azt minél alaposabban megismerhessék.
Határozat a népszavazások kiírásáról
Székelyföld választott önkormányzati tisztségviselôi, mint a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés létrehozói és résztvevôi,
– figyelembe véve Székelyföld lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát, melynek megfelelôen igénylik Székelyföld autonómiáját,
– tudatában annak, hogy a népszavazás a közvetlen demokrácia általánosan elfogadott eszköze, és a közösségi akaratnyilvánítás leghitelesebb módja,
– figyelembe véve, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése „megjegyzi, hogy az Európa Tanács legtöbb tagállamában olyan közösségek léteznek, amelyek erôs kulturális, politikai és történelmi identitással rendelkeznek, és amelyek nem csupán régiók, de népek és társadalmak, ugyanakkor szembetűnô kollektív önazonossággal rendelkeznek attól függetlenül, hogy régióként, nemzetiségként, országként határozzák meg ôket, ám nem alkották meg önálló államukat. Ennek ellenére látható megkülönböztetô jegyekkel rendelkeznek, amelyek politikai akaratot jeleznek az önkormányzatiság elérésére,”
– tekintettel arra, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése szerint „az említett helyzeteket mindig demokratikus eszközökkel kell megoldani, például választások, referendum, alkotmányos és intézményi reform, illetve új területi entitások létesítése útján, a végsô döntéseket pedig kizárólag az állampolgárok bevonásával lehet meghozni, hiszen végsô soron az állampolgároké a döntés joga.”
– tekintettel arra, hogy felvételekor az Európa Tanácsba Románia egyoldalú kötelezettséget vállalt az Európa Tanács ajánlásainak teljesítésére,
– figyelembe véve, hogy a hatályos romániai jogszabályok a közigazgatási határok módosítását népszavazáshoz kötik,
elhatározzák
Népszavazásokat írnak ki Székelyföld településein a közigazgatási határok megváltoztatására vonatkozóan, hogy Székelyföldet, mint különálló, autonóm közigazgatási egységként törvény által létre lehessen hozni. Vállalják a népszavazások megszervezését, bírósági meghiúsításuk esetén pedig közösen fordulnak az Európai Tanács Parlamenti Közgyűléséhez, hogy ezúton bírják rá a román hatóságokat Románia nemzetközi kötelezettség- vállalásainak tiszteletben tartására.
Határozat Székelyföld jelképeirôl
Székelyföld választott önkormányzati tisztségviselôi, mint a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés létrehozói és résztvevôi,
– tudatában annak, hogy sikeres autonómiák ott működnek, ahol a helyi közösségek összefogása erôs regionális identitásra épül,
– felismerve az önkormányzatokra háruló felelôsséget a székely közösségi tudat jelképeinek elfogadtatásában,
– tekintettel arra, hogy a meggyökeresedett szokások, a népszerűvé vált jelképek a választók akaratát fejezik ki,
elhatározzák
1. A Székely Himnuszt, amelynek zenéjét Mihalik Kálmán szerezte, szövegét Csanády György írta, Székelyföld himnuszának nyilvánítják,
2. A Székely Nemzeti Tanács által 2004. január 17-én elfogadott címert, amelynek képi megjelenítését jelen határozat szerves részét képezô függelék tartalmazza, Székelyföld címerének nyilvánítják,
3. A Székely Nemzeti Tanács által 2004. január 17-én elfogadott zászlót és lobogót, amelyeknek képi megjelenítését jelen határozat szerves részét képezô függelék tartalmazza, Székelyföld zászlajának és lobogójának nyilvánítják,
4. A SIC rövidítést Székelyföld rövidített regionális jelzésének nyilvánítják, és nemzetközi szabványosítását minden eszközzel segítik,
5. A székelyföldi önkormányzatok gondoskodnak arról, hogy a hatáskörük alá tartozó közintézmények Székelyföld jelképeit, a közösség méltóságának megfelelôen használják.
Határozat a széki önkormányzati társulások létrehozásáról
Székelyföld választott önkormányzati tisztségviselôi, mint a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés létrehozói és résztvevôi,
– tudatában annak, hogy a székely székek az önszervezôdô székelység közösségmegtartó intézményei voltak, olyan jól körülhatárolható földrajzi tájegységek, amelyek mindegyike a népi kultúra sajátos értékeit ôrizte,
– felismerve, hogy a jövôben is megtartói és erôsítôi lehetnek annak a regionális identitásnak, amely Székelyföld autonómiájának elôfeltétele,
– tekintettel arra, hogy Székelyföld Autonómia Statútumában a székely székek az autonóm Székelyföld közigazgatási egységeiként jelennek meg,
– élve azzal a közigazgatási törvény kínálta lehetôséggel, hogy az önkormányzatok társulhatnak és közös regionális célok megvalósításáért együttműködhetnek,
elhatározzák
A székely székek önkormányzatai, sajátos regionális érdekeik megjelenítésére, közös érdekeik védelmére, közös programok végrehajtására nyolc önkormányzati társulásba tömörülnek. Ezek az önkormányzati társulások a következôk: Bardóc-Miklósvárszék Barót székhellyel, Csíkszék Csíkszereda székhellyel, Gyergyószék Gyergyószentmiklós székhellyel, Kézdiszék Kézdivásárhely székhellyel, Marosszék Marosvásárhely székhellyel, Orbaiszék Kovászna székhellyel, Sepsiszék Sepsiszentgyörgy székhellyel, Udvarhelyszék Székelyudvarhely székhellyel.
A székely székek önkormányzati társulásainak programját, együttműködésük tartalmát az illetô önkormányzatok által kijelölt szakértôi munkabizottságok fogják kidolgozni.
Határozat a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés intézményesítésérôl
Székelyföld választott önkormányzati tisztségviselôi, mint a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés létrehozói és résztvevôi,
– tudatában annak, hogy Székelyföld sajátos regionális érdekeinek megjelenítése és érdekeinek védelme közös felelôsségük,
– felismerve, hogy a sajátos regionális érdekek között elsô helyen áll, hogy sajátos történelmi és területi helyzetének megfelelô autonóm közigazgatási szervekkel, és különleges jogállással rendelkezzen,
– tekintettel arra, hogy a különleges jogállást biztosító Autonómia Statútum parlamenti elfogadásáig a legmagasabb közhatalmi szintet az önkormányzatok képviselik, amelyeket a majdani autonóm Székelyföld meglevô építôköveinek kell tekinteni,
– tudatában annak, hogy szükséges a jövôben is közös döntéseket hozni, és együttműködni a közös célok valóra váltásáért,
elhatározzák
1. A Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlést a székelyföldi közélet konszenzusra épülô intézményi keretének tekintik, a közösen hozott döntéseket végrehajtják,
2. A Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés évente legalább egyszer rendes munkaülésre ül össze,
3. A döntések elôkészítésére, végrehajtásuk követésére a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés ideiglenes állandó bizottságot választ, amely követi az elsô határozatok végrehajtását, és ezekrôl a nagygyűlés részére jelentést készít, elôkészíti és egy éven belül meghirdeti a következô nagygyűlést, elkészíti a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés ülésrendjének és működésének szabályzattervezetét.
Határozat Székelyföld autonómia- törekvésének képviseletérôl az Európa Tanács és az Európai Unió intézményeiben
Székelyföld választott önkormányzati tisztségviselôi, mint a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés létrehozói és résztvevôi,
– tudatában annak, hogy Székelyföld autonómia-törekvésének elômozdításában fontos szerepet tölthet be az a regionalizációs folyamat, amely az Európai Unióban végbemegy,
– tudatában annak, hogy az európai régiók szerepének, súlyának növekedését Székelyföld javára kihasználni csak következetes képviselettel és a kapcsolatok tudatos és célorientált építésével lehet,
– tekintettel arra, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése folytatni kívánja együttműködését az európai regionális szervezetekkel, fôleg az Európa Tanács Kongresszusával és annak Regionális Kamarájával, azért, hogy közös eljárást fejlesszen ki és kiaknázza azt az óriási potenciált, amely a jövô Európájának regionalizmusában rejlik,
– tekintettel arra, hogy Székelyföld önkormányzatai képviselettel rendelkeznek, mind az Európa Tanács Kongresszusának Regionális Kamarájában, mind az Európai Parlament Régiók Bizottságában,
elhatározzák
Programot dolgoznak ki azokkal a feladatokkal, amelyet az Európa Tanács Kongresszusának Regionális Kamarájában, valamint az Európai Parlament Régiók Bizottságában az elkövetkezô idôkben végezni kell.
Megkereséssel fordulnak az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése és az Európai Parlament magyar képviselôihez, hogy Székelyföld autonómia-törekvését képviseljék, és közös programokat dolgozzanak ki Székelyföld népszerűsítése és regionális önkormányzásának valóra váltása érdekében.
Székelyudvarhely, 2009. szeptember 05.
Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés
Az autonómia diszkrét bája
A Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés figyelmébe
Kevesen sejtik, hogy számításaink szerint a gelencei közvagyon évi mintegy 260 000 amerikai dollárral táplálja Románia központi kincstárát, a helyi önkormányzat tudtán kívül, esetleg sejtései szerint. Teszi ezt a község huszadik század közepén felfedezett altalajkincse, a kôolajra kirótt jogdíj (redevenţă, royalty) révén. A kôolajipari jogdíj a bruttó kitermelt kôolaj/kondenzátum tonnájának X%-a után az államkincstárba fizetett ellenérték. Kôolajtelepek esetében mértéke 3,5% és 13,5% között váltakozik, annak függvényében, hogy a telep egy évharmadban 10 tonna kôolaj alatt, 100 tonna felett, vagy éppen valahol a két szélsô érték közti kategóriákba illôen termel. Gázmezôk esetében a jogdíj megállapítása hasonló, csupán a szélsô értékeket cseréljük 10 millió m3 illetve 200 millió m3 földgázra.
Arra talán fölösleges szót pazarolni, hogy mit tudna megvalósítani egy Gelence méretű község a jogdíj akár 10%-nyi töredékébôl is, ami évi 26 000 dollár. E gelencei példával a székely falvak egyetlen esetét érintettem, de csupán az energiaszektorban Maros megyében legalább 20 község, Hargita megyében legalább 13 község lehetne elemzés tárgya. Kovászna megyében, a jövôre tekintve, Gelence mellett az ozsdolai CO2-al szennyezett földgázmezô is megemlítendô.
A teljesség igénye nélkül, csupán a székelyföldi gáztartalékok megjelenítése érdekében sorolom fel a székelyföldi gázmezôket fôleg Paraschiv (1979) alapján. Maros megyében található: Vajdaszentivány (Voivodeni), Sáromberke (Dumbrăvioara), Póka (Paingeni), Erdôcsinád (Pădureni), Nagyernye (Ernei), Magyarpéterlaka (Petrilaca), Deményháza (Dămieni), Nyárádszereda (Miercurea Nirajului), Észak és Dél Nyárádmagyarós (Măgherani Nord, Sud), Észak és Dél Koronka (Corunca Sud şi Nord), Marosvásárhely (Târgu Mureş), Koronka-Kebele (Corunca-Sănişor), Nyárádszentimre (Eremieni), Geges-Háromfalu (Ghineşti-Trei Sate), Erdôszentgyörgy (Sângeorgiu de Pădure), Nagysolymos (şoimuş), Makkfalva (Ghindari), Szentgerice (Gălăţeni) stb.
Hargita megyében, fôleg Székelykeresztúr környékének földgázvagyona a következô helységekhez kapcsolódik: Küsmöd (Cuşmed), Firtosváralja (Firtuş), Fenyéd (Brădeşti), Tarcsafalva (Tarceşti), Nagymedesér (Medişoru), Székelyszenterzsébet (Elişeni), Nagykadács (Cadaciu), Nagykede (Chedea), Siménfalva (şimoneşti), Csekefalva (Cecheşti), Észak és Dél Keresztúr (Cristur), Felsôboldogfalva (Feliceni).
Kovászna megyében felfedezett szénhidrogéntelepek: 1 kôolaj (Gelence) és 1 gázmezô (Ozsdola).
Jogdíj fogalmát ellenben nem csupán a kôolajiparban ismerjük, ugyanúgy kiróják a bányaiparban is. Elég csupán a vasút-, műútépítésben és civil építkezésben hasznosított Olt völgyi (Sepsibükkszád–Málnás) magas K tartalmú vulkánitok (shoshonitok) avagy az oltszemi pleisztocén homokhordalékkúp megfeszített tempójú kitermelésére gondolnunk, hogy felvillantsuk, nem kis összegekkel támogatja Székelyföld az állami kincstárat, ilyen téren is.
A kôolajipari és bányaipari jogdíjak a kincstár azon diszkrét támogatási formái közé tartoznak, amelyekkel az erdélyi magyar sajtó, valamint a politológus-szociológus véleményformálók nem tudnak mit kezdeni, egyszerűen, mert nincs közvetlen kapcsolatuk a piaccal.
Talán ugyanilyen diszkrécióval rejtôzködnek további jogdíjak, adók, amint a felsoroltak, erdészeink, közgazdászaink tarsolyában is. Elég csupán a székelyföldi üzleti-ipari óriásokra gondolni: DOMO, Infopress, Borsec, Ardealul stb.
A modern székely jogalkotásnak márpedig az iparban, kereskedelemben, turizmusban kell gyökereznie, és nem a politikában, mert ha nem kegyetlenül elvérzik. A területi autonómia akkor lesz életképes, ha alulról építik azt, egy sokszínű, rétegzett, ezért éppen egy piramissal is szemléltethetô szakembertársaság. A piramis alját, elsô fokozatát egy széles mérnöki rétegnek kell képeznie, amelynek igényeit, 'lázát' egy szűkebb szociológus-politológus réteg leméri, elemzi. A piramis csúcsán pedig egy pár tapasztalt nemzetközi és hazai jogászra van szükség, még ha pénz ellenében is.
A dél-tiroli példa mutatja,
hogy a román államtól nagyon sok területen érdemes törvényhozói hatalmat igényelnünk, ahhoz, hogy megkaphassuk. Mint például (Kreczinger, 2004 nyomán): helyi közigazgatási szervek megszervezése; a helységnevek meghatározása, a kétnyelvű helységnévtáblák kötelezô használata; a népművészeti értékek védelme és ápolása; a helyi hagyományok ápolása, kézművesség; a kulturális intézmények működtetése; a tömegkommunikáció működtetése; tervezés, helyiséggazdálkodás, építészet; piacok, vásárok szervezése; katasztrófa- elhárítás; bányászat; halászat, vadászat; mezôgazdaság, erdészet; útépítés, szállítás, távközlés; idegenforgalom, turizmus, vendéglátás; óvoda; népjólét stb.
Tehát mérnökök nélkül nem fog menni, továbbá, a fejre állított piramis pedig feldôl. Ezúttal is bátorítanám a mérnöktársadalmat, mutassuk meg az autonómia diszkrét bájait, hajtóműveit! Vizsgáljuk meg, a felsorolt területekben hol fedezzük fel magunkat, hol rejlenek azok az erôforrások, amelyek összehangolva fenntarthatóvá teszik a területi autonómiát!
Bátorításul, az igazi összefogás jeleként.
Dr. Kovács Szilamér geológus
Még nincs, de már reszketnek tôle
Másokért aggódó nyugdíjas orvos barátom kérdezte, hogy vajon mi lesz azokkal, akiknek nincs hôszabályzó a fűtôtesteken, akiknek a régi, öntvény fűtôtestei vannak, mert azt írta az újság, hogy azokra fel sem lehet szerelni.
Hiába mondtam, hogy már én is nyugalomba vonultam, nem vagyok az említett lapnál, a kérdéshez sem szeretnék hozzászólni, mert sok mindenben más a véleményem, mint azoknak, akik hisznek a dajkamesékben, ezek között abban, hogy majd megoldja valaki, majd pénzt hoz valaki Bukarestbôl, hogy majd…
Hiúságomat legyezgetve végül rávett, nézzek utána, és nyugtassam meg mindazokat, akik most halálra rémülten várják, hogy újra meginduljon immár a 24 órás fűtés- és melegvíz-szolgáltatás. Halálra rémülten, mert kisnyugdíjukból, kis jövedelmükbôl az eddigi szolgáltatást is csak nagy nehézségek árán tudták fizetni.
Szakemberekkel beszéltem. Olyanokkal is, akik ellenzôi a jelenleg kialakult, s immár véglegesnek tűnô döntésnek, a rendszer 25 évre történô bérbeadásának. Valamennyien azt válaszolták, hogy a hôszabályzót bármilyen fűtôtestre fel lehet szerelni, emiatt nincs, amiért aggódnia senkinek. Azt is elmondták – egymástól függetlenül –, hogy a hôcserélôk a kívánalmak szerint programozhatók, annyi idôn át melegítik a lakásokat, amennyi idôn át a lakók kérik. Tehát ha egy lépcsôház lakói napi három órán át óhajtják a fűtést, napi három órán át fogják azt nekik szolgáltatni. A hôszabályzókkal pedig a lakáson belül, szobánként tudja kedve és pénztárcája szerint beállítani a fogyasztást a lakos.
Két dolog miatt aggódhatnak inkább, volt a borúlátóbb szakember véleménye: egyik az, hogy ha egy lépcsôházban öten laknának, akkor is legalább háromféle óhajuk lenne, a másik dolog a fűtés ára. Na, ez utóbbiért joggal fájhat már most a fejük.
Az érintettek megnyugtatására tehát összefoglalom: nem volt pontos a cikkben a hôszabályzókra és a régi fűtôtestekre vonatkozó mondat. Ezen kívül megjegyzendô: nem kell senkinek sem milliókat kiadnia a fűtôtest-cserékre, ha neki megfelel a jelenlegi teljesítménye. Ha ellenben felújítja a fűtésrendszerét, maga látja majd a hasznát. A fűtôtestek cseréje sem muszáj, hogy egyszerre történjen – mondták, akik értenek is hozzá.
Amire ellenben jó lesz figyelni – jegyzem meg én –, az a szolgáltatóval (Közüzemek) megkötendô új szerzôdés szövege. Nem árt, ha a lakosság szorgalmazza, hogy magyar nyelven is készüljenek el ezek a szerzôdések. A szerzôdés kisbetűs részeire pedig fordítsanak fokozott figyelmet. Mielôtt bármit is aláírnának, szenteljenek elég idôt minden mondat helyes értelmezésére!
A fűtés nem lesz olcsóbb, mint eddig. Drágább sem – ígérték. Ehhez képest Cs. Á. barátom jelezte, hogy máris 20 banival nôtt az egy Gkal ára. Nem láttam, nem tudom, hogy így van-e, de ha igen, nem az a 20 bani zavar: ilyen „finomságokkal” lehet lejáratni azokat, akik az eddigi árak megtartását ígérték.
Bajna György
Hozzászólás a fűtés témához
Olvasom a híreket, és kapkodom a fejem a sok hamis állítás és féligazság láttán. A polgármester úr kijelentései a Hargita Népében (aug. 14., aug. 19.) és a Kisújságban (32. szám, 33. szám, 34. szám) tették fel a pontot az i-re, hogy én is hozzászóljak a vitához, nem állást foglalva, csak tisztázva néhány kérdést.
Elöljáróban le szeretném szögezni, hogy az önkormányzatnak törvény által elôírt kötelessége a fűtés biztosítása a tömbházakban.
A polgármester úr közleményébôl (Kisújság 32. szám):
„…volt lehetôség állami pénzen elvégezni a munkálatokat”, mármint a fűtéshálózat felújítását – ez nem igaz. A polgármester úr is tudja, de divat hátrafelé mutogatni, a régieket hibáztatni. Gondolom, ha bukarestiek kivizsgálták, és nem marasztaltak el senkit, akkor kár szajkózni, hogy lehetett volna…
„Most azonban csak két választás van: a rendszer feladása és…”.
Miért kell feladni? Azért, hogy gyenge minôségű kukákat vásároljanak, locsolják az utat (néha), és elvegyék a költségvetésbôl az 5 milliárd (régi) lejt, ami a Hargita Gáz felé az adóssság egyharmada egymagában? Ahogy a tavaly, úgy még egy évet működhetne a rendszer. Érdekes, hogy legalább 10 éve toldja-foldja a GO Rt. a fűtésrendszert, most hirtelen leáll, és nem lehet elindítani.
Azt mondja, „A cég már rég csôdbement volna, ha az elôzô vezetés nem veszi fel az 5 millió lejes hitelt”. Ez a mondat szinte dicséret, hiszen megmentettük a GO Rt-t a csôdtôl, de folytatódik „…ráadásul abból egy lejt sem költöttek javításra, csak az akkori adósságok törlesztésére…” Ez úgy hangzik, mintha valaki hülyeséget csinált volna. Hát polgármester úr, ez nem korrekt ezt így beállítani, hiszen, aki kormánygaranciával hitelt vesz fel egy adósság törlesztésére, nem költheti másra, csak arra a célra. Ez olyan, mint amikor valaki hitelt vesz fel a bankból házépítésre, aztán ebbôl a pénzbôl elmegy nyaralni Honoluluba. Na, mi történik? Visszafizeti szépen a pénzt a banknak, és többet nem kap hitelt. Ha szerencséje van, és nem tudja visszafizetni a pénzt (mert például javított belôle, és azt nem lehet pénzzé tenni), hát bezárják, hogy gondolkozzon. Ez az ön javaslata.
Azt is mondja a polgármester úr, van stratégia 83-as és 85-ös számmal 2006-ból. Ez igaz. A baj csak az, hogy az a stratégia nem azt mondja, amit most jóváhagytak (rajta van a honlapon, elolvasható). És tegyük hozzá, nem csak stratégia van, hanem elôtanulmány, megvalósíthatósági tanulmány, valamint kivitelezési terv is maradt az asztalon, amiért több mint 1 milliárd régi lejt fizetett az önkormányzat. A tervet is közbeszerzéssel kellett megrendelni, nem úgy, mint manapság szokás, hogy 10 hónap múlva közöljük a lakossággal, hogy készíttettünk még egy tervet – egy jobbat. Mit tartalmaz, és fôleg kinek a pénzén, kérdem én? A lakosságén. Ki engedheti meg magának, hogy minden évben ugyanarra a témára milliárdokért tervet készítsen? Gyergyószentmiklós.
És ami a legjobban felháborított: „A város többi lakóját pedig biztosítom arról, hogy nem fogok beleeggyezni semmi olyan megoldásba, ami hátrányos helyzetbe hozná ôket a tömbházlakókkal szemben.” Na, itt álljunk meg egy pillanatra. Ez már rosszindulatú összeugrasztás. A város egyik felét ugrasztja a másiknak (oszd meg és uralkodj című manôver).
1. Senki nem jószántából költözött tömbházlakásba – ez a régi rendszer bűne. Mindenki a kertes házat szereti saját központi fűtéssel, kertésszel stb., de nem mindenkinek jön össze.
2. A tömbházlakó kiszolgáltatott helyzetben van, ezért is kötelezi a törvény az önkormányzatot a fűtés biztosítására.
3. Milyen rosszabb megoldásra gondolt annál, hogy az ingyenpénzre nem tettek le pályázatot, illetve, amit letettek, az hiányos volt?
A kampányban mondták, hogy a svájci programot meg lehetett volna valósítani. Ott 3 millió eurót kellett az asztalra tenni, és az összérték 5 millió euró körül volt, most pedig az állam bácsi adta az egész pénzt, de 30%-ot vissza kell fizetni. Most már arra sincs pénz, ami kevesebb? Amit nem kell kijárni, mint a hitelt? De kérni, azt kellett volna.
Az is megérne egy írást, hogy az 5 millió euróból hogyan lesz 8,5 millió euró, úgy, hogy közben nem 15 évre, hanem 25 évre adják bérbe a rendszert, és a befektetô álltal küldött ajánlatban nem kifizetik, hanem kölcsön adják a pénzt a GO Rt-nek a tartozás törlesztésére. Különben a lakossági fórumon még 10 millió euró volt, aztán lett 6 millió euró, most éppen 8,5 millió. Ez az átláthatóság?
34. sz. Kisújság (A kocka el van vetve…)
„Felhatalmazott a képviselôtestület, hogy egyedül dönthessek azokban a kérdésekben, amelyek a fűtést érintik, illetve e körül vannak.”
Nem ismerem a határozatot, de mondhatom, szerintem még egy ilyen határozat nincs a környéken, ahol látatlanban valaki „illetve e körül vannak” meghatalmazást kapjon. Korlátok nélkül súrolja a törvénytelenség határát, ha nem lépi túl.
„Hamarosan megkapja a szakmai befektetô a feltételeket”. Hát ez vicces. Tehát miután titokban dolgozott a terven 10 hónapig, felhatalmazást kapott a polgármester, aláírták a szerzôdést, már közlik is velük a feltételeket? Gondolom, becsületszóra be is tartják.
„Ha nem sikerül a kazánházak összekötése a mostani rendszeren fog működni a szolgáltatás”. Akkor ezek szerint mégis működtethetô?
„…már van egy közbeszerzést nyert cég” – ez igaz. De az is, hogy nem azt a közbeszerzést nyerte meg, amire most megbízást kapott. Ez már nem csak súrolja a törvényt, de törvénytelen (a 2006-os stratégia és tervek alapján nyerte meg, amiben benne van az a több mint 50 milliárdra vásárolt csô és kishôközpont – régi lej –, ami a GO Rt. udvarán várja a felhasználást, de mindhiába, mert nem megfelelô az új tervek szerint, tehát eladják, elcserélik, de nem használják fel, legalábbis ez hangzott el a lakossági fórumon). Érdekes, hogy a kampányban nem megfelelônek kikiáltott kishôközpontok a befektetô ajánlatában, mint korszerű szerepel.
Mindenesetre jóindulatból tájékoztatom, hogy a késôbbi komoly kellemetlenségeket el lehessen kerülni, hogy a csöveket, központokat a jóváhagyott stratégia szerint kell használni, stratégia, melyet a minisztérium és a kormány is jóváhagyott.
Kötelességemnek érzem tájékoztatni az érdekelteket, hogy a kampányban beharangozott visszafizettetik a fűtésköltség-különbözetet a Termoenergy Kft-vel szlogen már nem érvényes, mivel a szerzôdést az eddig perelt céggel kötik. Igaz, hogy változott a stratégia, a kivitelezési terv, a kft. tulajdonjoga, de változott a széljárás is, szerzôdést kötnek olyan munkálatra, ami nem volt benne a szerzôdésben. Na, de valószínű csak kelet-európai kicsinyesség részemrôl, ha azt mondom, ez törvényt sért.
Az ajánlattevô cég írja ajánlatában: „gyakorlatilag kétszer 4 órás idôtartamot” fűtöttek a múlt szezonban. Érdemes elgondolkozni, igaz-e?
Írják még, hogy „A rendszer bármely pontján bekövetkezô meghibásodás (pl. radiátor-lyukadás) a teljes rendszer működôképességét veszélyezteti”. Ez mese, nekem is lyukadt ki radiátor, a lépcsôházban leállt a fűtés pár órára, és nem dôlt össze sem a rendszer, sem a tömbház.
Azt már csak mint kuriózum említem meg, hogy miután megbízzák a közüzemet az ügy lebonyolítására, három nap múlva megjelenik a hír, hogy nyélbe ütötték a dolgot, most következik az aláírás. Dönt a GO Rt. vezetôtanácsa, és aláír a hírek szerint a polgármester. Kinek a nevében? A tanácséban? Miután a GO Rt-re bízta a döntést, vagy a tanács felhatalmazásában, aki nem döntött?
Sokszor elhangzott a bérbeadás mellett, majd még pályázunk kormánypénzre. Pályázni lehet, de bérbe adott rendszerre a kormány nem ad pénzt, hiszen azzal a pénzzel a lakosokat támogatják, nem a magánbefektetô profitját növelik. Legalábbis a mai állás szerint.
Röviden az Integrált városfejlesztésrôl, ami szívügyem volt. „A terveink megvannak, elô vannak készítve… a legelsô pályázatba belefoglaljuk ezeket, összességében így több pénzt tudunk szerezni a városnak” (Hargita Népe, július 1.)
Ezt azután nyilatkozta a polgármester úr, miután a város elvesztette a pályázatot, mivel olyan utakat tettek be a pályázatba, amelyek nem a városé.
1. A pályázatokhoz az adatokat a város szolgáltatja, nem a pályázatíró cég.
2. Miért kellett új pályázatot íratni? Egy már elô volt készítve, azon utak nélkül, amelyek miatt vesztettek. De újraíratták, habár ezért is szinte egymilliárdot (régi lej) fizetett a város. A múzeum, a tájház, a kuglipálya benne volt (a kuglipályát most lebontják, habár fel lehetett volna újítani kormánypénzbôl).
Gyergyó volt az elsô a régióban, amelynek ilyen terve volt. Bevették egyetlen városként a régiófejlesztési tervbe. És miért veszítettük el a pályázatot? Mert új tervet készítettek, olyan utakkal, amelyeket nem lehetett volna kérni. A polgármester úr szerint még nyertünk is, mert a tervek készen vannak, és öt helyre is le lehet tenni. Én ezt kétlem, hogy nyertünk volna. És ki fizeti a második tervet? A lakosság.
Szeretném hangsúlyozni, hogy fel akartam hívni a figyelmet a rendellenességekre, törvénytelenségekre, csúsztatásokra, féligazságokra… és semmiképpen sem szeretném, ha a polgármester úr ürügyül használná esetleges kudarc esetén.
A jobbító szándék vezérelt, hogy lehetôleg ne történjenek hasonló melléfogások.
Ezek tények, amiket leírtam, nem „politikai küzdés”, ahogy a polgármester úr fogalmaz.
Tények, mert a túl sok tévedés, csúsztatás, félretájékoztatás bosszant.
Tisztelettel
Kontesveller József
Öten a választmányi döntés ellen szavaztak
„A választók érdekeit tartottuk szem elôtt”
Az utóbbi hónapok a fűtés, illetve melegvíz-szolgáltatás megoldása jegyében teltek. Kezdetben az MPP-frakció támogatta csupán a polgármester által elôterjesztett „egyetlen járható utat”, a szakmai befektetô bevonását. Az RMDSZ-frakció, a helyi RMDSZ választmányi döntés értelmében, ellene volt. Május végén azonban a gyilkostói kihelyezett tanácsülésen az RMDSZ-frakció is rábólintott a szakmai befektetôre, de azzal a feltétellel, hogy közbeszerzést írnak ki, a tenderfüzetet a tanács elé terjesztik elfogadás végett. Közben valakinek kipattant a fejébôl az ötlet, vagyis, hogy Gyergyószentmiklóson már van egy közbeszerzést nyert cég, aki jelenleg nem szolgáltat, nem működik. Egyeztetve a szakmai befektetôvel, megtörtént a tulajdonoscsere a cégben, nem kellett újból kiírni a közbeszerzést. A Termoenergy Kft. gazdát cserélt. A testület, közöttük Gáll Árpád, Kastal László, Suciu Gábor, Len Emil, Tinka Kálmán RMDSZ-tanácsosok is úgy döntöttek, mivel az idô egyre jobban sürgette, hogy Mezei János polgármestert felhatalmazza, oldja meg a fűtés problémáját.
Barti Tihamér, a helyi RMDSZ elnöke pedig a következôket hozta nyilvánosságra.
„Újonnan csatlakozott az MPP ez irányú kezdeményezéséhez öt RMDSZ-es tanácsos is. Ami az öt személy (Gáll Árpád, Kastal László, Suciu Gábor, Len Emil, Tinka Kálmán) „pálfordulását” illeti, el kell mondanom, hogy a gyergyószentmiklósi RMDSZ választmányi döntése ellen szavaztak, ezáltal áthágva szövetségünk szabályait. A gyergyószentmiklósi RMDSZ választmánya nem támogatta és nem is támogatja ezt a törvénytelen és lakosságellenes eljárást. Tanácsosaink esetében a szabályzat értelmében fogunk eljárni. Egy közösség tagjai sem engedhetik meg maguknak, hogy a közös döntéseket, az azokat alátámasztó elveket felrúgják.
A Gyergyószentmiklósi RMDSZ közel 2000 személy aláírásos megbízását bírja, mely eddigi és jelenlegi álláspontunk mellet kötelez el minket.”
Gáll Árpád RMDSZ-frakcióelnök lassan tíz hónapja, hogy belevágott, és szakemberek segítségével tanulmányozza a közüzem problematikáját. Ôt kérdeztük a döntés kapcsán, majd reagált Barti kijelentéseire…
– Már 2008 végén elhangzott a polgármester részérôl, hogy valamilyen formában privatizálni kellene a Go Rt-t, fôként a fűtés részét, mert veszteséges. Végül is, ez így igaz, a papírra írt számokat nézve veszteséges. De azt tudni kell, hogy nem a javak privatizációjáról, hanem a szolgáltatás bérbeadásáról van szó. Akkor mi, az RMDSZ-frakció nem értettünk ezzel egyet, kértük, keressék meg azt a lehetôséget, hogy a fűtesrendszer rehabilitálása állami pénzalapokból történjen meg, magántôke bevonása nélkül. A polgármester néhány hét múlva zárt tanácsülésen tudtunkra adta, hogy próbálkozott, de az államtól nem tud pénzt lehívni, és hogy a fôvárosban is a szakmai befektetô bevonását tanácsolták. Ebbôl kellett kiindulnunk. Követte ezt a gyilkostói kihelyezett tanácsülés, akkor a testület asztalára került ismét a szakmai befektetô bevonása. Szünetet kértem, megbeszéltük, és a frakció igennel szavazott a szakmai befektetôre. Tettük azért, hogy mi, az RMDSZ-frakció, ne akadályozzuk meg a fűtés- és melegvíz-szolgáltatás elindítását Gyergyószentmiklóson, lévén, hogy a polgármester korábban kijelentette, hogy kormánypénzeket nem tud hozni, és így ez az egyetlen megoldás. Ez alkalommal kértük, hogy készüljön egy tenderfüzet, amely a fogyasztók érdekeire épül, és közbeszerzés útján történjen a szakmai befektetô bevonása. Mert, ha a lakóknak ebbôl elônye származik, és az önkormányzaton segít, akkor ez egy elfogadható megoldás. Ez a tenderfüzet valamiért nem született meg...
Ezután Pál Árpád parlamenti képviselô ajánlotta fel segítségét a fűtéskérdés megoldásában, amelyet az RMDSZ-frakció támogatott, de a többségi városvezetés bizalmatlanságot szavazott. Aztán jött egy fordulat, a polgármester közölte, nem kell tenderfüzet, közbeszerzés, elôkeresték a 2006-ban kötött siófoki szerzôdést, melyben a városnak is, a Go Rt-nek is és a Termoenergy Kft-nek is vannak kötelezettségei. Többször meghívtak tárgyalni az RFV Nyrt-vel (utólag a Termoenergy tulajdonosa), kötelességünk volt ott lenni a tárgyalásokon, hogy tudjuk, megértsük, csak azután szavazzunk mindarról, amit ez ügyben a polgármester a tanács elé terjeszt. Az RFV Nyrt. felvállalta, hogy az egész rendszert felújítja, a korábban kötött szerzôdésbe foglalt ár azért változik, mert a hôt a rendszer végén, tehát a lépcsôházakban adja el a közüzemnek. A 210 lejes árat kiharcolni nem volt egyszerű. Sokat vitáztunk a polgármesterrel arról, hogy ez az ár elriasztja-e a befektetôt. De végül sikerült megállapodni. Továbbította a polgármester a befektetônek, amely elfogadta az új árat. Még volt egy kikötésünk, hogy három évig nem mehetnek 210 lejes ár fölé, és ezután is csak a mindenkori tanács jóváhagyásával történhet áremelés. (Ezt az árat az ANRSC is jóvá kell hagyja, majd az ismét a tanács elé kerül.) Az RMDSZ-frakció azt is figyelembe vette, hogy ha esetleg az állami támogatás megszűnik, akkor nem mindegy, hogy 210 vagy 313 lejes az ár. (A 210 lejre még rájön 10 lej, ezzel a pénzfelhajtást oldják meg.) Így felemelt fôvel tudunk szembenézni a fogyasztókkal, mert kizárólag az érdekeiket követve vitáztunk és szavaztunk. Továbbá a közüzemnek van 1 200 000 eurós tartozása pillanatnyilag, ez nem kicsi pénz. A szakmai befektetônek szüksége van területre, ahová felépíti a kazánházat, ahol elôállíthatja a hôenergiát. Nos, 25 évre e terület bérleti díja 1 200 000 euró. Ebbôl rendezheti a közüzem az adósságát, és így nem sodródnak veszélybe a víz-, szennycsatorna-, szemételszállítási szolgáltatások sem.
– A helyi RMDSZ-elnök nyilatkozata alapján e döntés akár a tagság megvonását is jelentheti…
– Mi öten tudtuk, hogy ha ezt felvállaljuk, akkor a helyi RMDSZ nézeteivel kerülünk szembe. Ennek meglehetnek a következményei is, esetleg meg is vonhatják a tagságunkat, és azáltal a mandátumot. Ezt vállaltuk, a lakosság érdekeit tartottuk szem elôtt, azért, hogy a fűtésprobléma végre megoldódjon. Az olyan szakmai befektetô bevonását ezután is támogatjuk, amely a lakosság érdekeit szolgálja. Én nem azt mondom, hogy ez a legeslegjobb megoldás, de nem volt más lehetôség, és rohamosan közeledik a tél is. Az RMDSZ-frakciót Barti Tihamér és Mezei János személyes harca nem befolyásolhatja, amikor egy lakosságot érintô ügyet tárgyalunk. Ki kell zárni ilyenkor a politikai csatározásokat.
Remélem, a polgármester úr tud élni ezzel az új helyzettel, és kivitelezi azt, hogy Gyergyószentmiklóson a távfűtésre csatlakoztatott lakásokban a fogyasztók minôségi, árban kedvezôbb szolgáltatásban részesüljenek.
Amint Bende Sándor Gyergyó Területi RMDSZ-elnöktôl megtudtuk, hétfôn délután 3-tól ülésezett a Területi Állandó Tanács, amelyen az a döntés született, hogy a gyergyószentmiklósi szervezet kérésére az öt RMDSZ-es tanácsos ügyét a Hargita megyei Egyeztetô Tanácshoz továbbítja.
Kedves-Tamás Gyopár
Volt munkájuk a hegyimentôknek
Háromszor riasztották a gyergyói hegyimentôket a múlt héten. Csütörtökön Kupás környékén eltévedt turistát segítettek visszatalálni az útra. Délután hat körül értesültek, és 8 órára már a fôúton volt az eltévedt személy. Telefonon keresztül irányították, hogy találja meg a helyes utat.
Pénteken koreai turisták elszámították az idôt, és este a sziklafalon maradtak. A November 7-en és a Fekete-repedésen. Este negyed tízkor nézelôdôk hívták a 112-es segélyhívót. A hegyimentôk segítségével végül sikerült lejönniük a mászóknak – tudtuk meg Lukács Leheltôl, a hegyimentôk egyik élenjárójától. Elmondta azt is, hogy idén több esetben riasztották telefonos segítségnyújtáshoz, tehát többen tévedtek el, mint az elôzô években.
A harmadik riasztás Keresztes Emil hegyimentô szolgálata alatt történt. Elveszett gyerek keresésére riasztották. Amint elmondta, ötéves gyergyói gyermek tűnt el Borzont környékén. Miután a szülôk és a jelenlévôk másfél órát keresték, azután hívták a 112-es sürgôsségi hívószámot. Fél órán belül a helyszínre értek, a rendôrség és a tűzoltóság is nemsokára kiment. Harmincan keresték a gyermeket. Eltévedt, egy mocsaras részen valószínűleg aludt egyet a kimerültség miatt, majd a kiabálásokat észrevette, és a hang irányába indult, a putnai úton pedig kitalált a fôútra az ötéves gyermek. Keresztes Emil amint elmondta, fôként ismeretlen területen kirándulva ajánlatos, hogy a felnôttek figyeljenek jobban oda a gyermekekre. Ha halastavak, gödrök vannak a környéken, az még veszélyesebb a gyermekek számára.
Kedves-Tamás Gyopár
Replika a stúdión kívülrôl
Az augusztus 13-i lapszámunkban megjelent, Gyergyó TV szünetelésérôl szóló írás kapcsán az alábbi replikát juttatták el szerkesztôségünkhöz.
Meglepve olvastam a Hargita Népében a „Szabadságol a Gyergyó TV” és a Gyergyói Kisújságban megjelent cikket „Két hétig szünetel a Híradó a Gyergyó tévénél”. Mindkettô a Gyergyó Tv augusztusi munkaszünetét és a leépítéseket taglalja.
Egy-két problémában én másképpen tapasztaltam a dolgok lezajlását, míg a Gyergyó Tévénél dolgoztam, és ki nem rúgtak. Elsôsorban, Ketesdi Imre, amikor átvette a Gyergyó Tévét, a médiában és belsô gyűléseken is elmondta, hogy nem lesznek leépítések. A három hónapos ismerkedés pedig, nekünk úgy volt tálalva, hogy csak ennyi idô után tudunk kiegyezni az új bérekben. Ami meg is történt, mégpedig úgy, hogy több munkánk lett, ugyanannyi pénzért. Természetesen mindenki beleegyezett más lehetôség híján. Ezzel sem volt gond, legalább megmaradt a munkahelyünk. Én, személy szerint, két műsor vágása helyett, négy műsort vágtam és besegítettem a híradó készítésébe is, amikor szükség volt rá. Tehát nem növeltük a cég kiadásait, hanem növeltük a műsorok menynyiségét. Ezért is lepôdtem meg, amikor március 31-én bementem dolgozni a reggeli órákban, az ügyvezetô igazgató félrehívott, és azt közölte velem, hogy sajnos, a pénzügyi helyzete a cégnek nagyon rossz, és ki kell rúgjon, hogy spóroljanak rajtam. Amúgy a döntést Ketesdi Imre hozta meg. Ez egyáltalán nem történt közös megállapodás alapján, és sem a fôszerkesztô vagy az ügyvezetô igazgató, de még Ketesdi Imre sem mondta, hogy az én teljesítményemmel gond lett volna, hanem tiszta pénzügyi megfontolásból történt az én kirúgásom, amit hivatalos okmánnyal is tudok bizonyítani. Ezzel sem volt bajom, nincs pénz, akkor nincs pénz, viszont az anyagi hiányosságokat elterelni olyan kijelentésekkel, mint például ez, ami Ketesdi Imre szájából hangzott el: „Akinek teljesítményével a három hónapos türelmi idô után a vezetôség nem volt megelégedve, annak közös megegyezéssel felbontottuk a munkaszerzôdését. Nem akarjuk lefaragni az alkalmazottak számát, de a teljesítmény fontos.” Ez felelôtlenség, és emberek lejáratása!
Nagyon remélem, hogy eljön az az idô, amikor nem egy vagy két ember dönt egy cég sorsáról, kizárva azt az érdekes jelenséget, hogy ha jól mennek a dolgok, akkor a vezetôség jól végezte a dolgát, ha nem mennek úgy a dolgok, akkor az biztos, hogy a piramis alján dolgozók fogják elszenvedni a következményeket.
Még annyit szeretnék megjegyezni, hogy az én horribilis fizetésemet (amit szégyellek elmondani nagysága miatt), három részletben kaptam meg, úgy másfél hónap után az utolsó részletet.
Rézler Zsolt
Szent Istvánra emlékeztünk
István királyt elsôsorban elsô keresztény királyunkként és az erdélyi püspökség megalapítójaként tiszteljük. A késôbb szentté avatott Istvánnak Székelyföldön nincs a Szent László kultuszához hasonlítható ünneplése, de napjainkban érezhetôen erôsödik a tiszteletét fokozó törekvés. A Szent István-kultusz viszonylagos mérsékeltségének okait nincs, amiért feszegetnünk. A székelyek ugyanis nem tartoztak kedvencei közé, Székelyföldre soha be nem tette a lábát. Az 1000 éve általa alapított püspökség és elévülhetetlen érdemei ellenben nagyban gyengítik azok érveit is, akik csak a székelységnek okozottak alapján próbálják mérlegelni tetteit, s nem értékelik mindazt, amit döntései a középkori magyar királyság és nemzetünk naggyá válása szempontjából oly sokat jelentettek.
Hajdó István fôesperes-plébános és hívei jó tízenöt esztendeje nemcsak egy újabb gyergyói nyári búcsúra gondolva álmodtak Szent István templomot Szentmiklósra, hiszen Szent István védnökségébe ajánlott templom van a medencében, hanem ôszinte csodálóiként is. A Szent István ereklyéinek átvitele ünnepén, május utolsó vasárnapján temploma búcsúját tartó hitközség istenházának felszentelése 2008. augusztus 20-án történt. Olyan ereklyével büszkélkedhet, amivel nem sok egyházközség: a Szent Korona másolatában – ezüstüvegbe foglalva – a szent király koponyaszilánkját ôrzi. Mi sem természetesebb tehát, hogy augusztus 20-án e templomban is ünnepi szentmisén emlékezzenek a nagy keresztény királyra és a szentre.
A csütörtöki szentmisén Váradi Czáka Gyönyvér foglalta röviden össze a Szent Istvánról szerinte legfontosabb ismereteit, és osztotta meg az ünneplésre összegyűltekkel.
A szentmiseáldozatot Czikó László tisztelendô mutatta be, igehirdetése alatt most sem feledkezve meg a hitet adó, biztató szavakról, a most izmosodó hitközség híveinek bátorításáról.
Bajna György
Szent István- búcsú Borszéken
A jövôre százéves Szent István templom adott helyet a búcsús szentmisének, amelyre a helybéliek mellett ott voltak a szomszédos Holló, Tölgyes és Maroshévíz hívei, valamint egy keresztalja Ditróból. A szentmisén dr. Diósi Dávid, a Gyulafehérvári Hittudományi Fôiskola vicelektora celebrált, igét hirdetett Ofm. Anaklét atya, a 800 éves Csíksomlyói Ferences Rendház fônöke. A mise elején megáldották a felújított templomot (új villanyszerelés, festés). A prédikáció központi témája értelemszerűen Szent István király volt. Az ô szellemi öröksége, példamutatása ma is örök érvényű. A tiszteletére felszentelt templom zsúfolásig megtelt, sôt a templomudvar is tele volt, de hála a jó hangosításnak, a szentmise ott is jól hallható volt. Erre az alkalomra a hálás hívek jóvoltából elkészült a plébánia székely kapuja (Csibi Béla és felesége, Márta, illetve Nemes Ioan és felesége, Rozália). Köszönet érte. A mise végén minden résztvevôt kaláccsal és pálinkával kínáltak, a hivatalosságot pedig az ünnepi ebéd várta a plébánián. Szép és felemelô élmény részesei voltunk.
Farkas Aladár
Búcsú Kovácspéterben
„Nekünk kell a világ világosságai legyünk”
Augusztus 22-én, szombaton délután találkozott Sóvetôben a gyergyói, a csíkszentdomokosi zarándok és a helyi, kovácspéteri lakó. Van, aki több mint harminc éve jár erre a helyre, de az idén akadt olyan is, aki elôször vett részt a búcsún. Gyönyörű hely, tudja, aki egyszer is megfordult e helyen, évrôl évre egyre többen zarándokolnak az idôs Páll Károly megálmodta kápolnához. A házszentelést követôen, itt került sor az ünnepi szentmisére.
„Vándor fecske hazatalál,
Édesanyja fészkére száll,
Hazajöttünk, megáldott a
Csíksomlyói Szűz Mária” – indította Száva Szabolcs tisztelendô predikációját, melyet az alábbiakban olvashatnak.
Fôtisztelendô atyák, tisztelendô kis papok, Máriát tisztelô és szeretô testvéreim!
Mennyországnak királynéját ünnepeljük ma, a Boldogságos Szűzanyát, akit ezelôtt egy héttel Nagyboldogasszony ünnepén emlékezve, az ô szent fia testestôl, lelkestôl fölvett a mennybe, mert hogy engedhette volna meg, hogy az az asszony enyészetnek induljon, aki igent mondott az Istennek, a megváltás örömhírének. Erre emlékeztünk Nagyboldogasszony ünnepén, ma viszont a Boldogságos Szűz Máriának, Égi édesanyánknak, szent fia után való királyságát ünnepeljük, hisz ô tette királynévá a mi Égi édesanyánkat.
Lourdesba, Franciaországba, ahol a világ legnagyobb za-
rándokhelye van, elvittek a Betegek Világnapján egy több mint húsz éve lebénult édesanyát. Amikor a szentmisének vége volt, több mint ötven püspök elindult az oltáriszentséggel a körmenetre, ezt a beteg asszonyt is sorba állították, hogy amikor elhalad elôtte az oltáriszentség, akkor a celebráló püspök áldja meg ôt is. Ennek az asszonynak akkora hite volt, hogy úgy ment oda, hogy tudta, meg fog gyógyulni, mert éjjel-nappal kérte a Szűzanyát, s amikor a celebráló püspök az oltáriszentséggel haladt el elôtte, rögtön megfogta a tolószék karfáját, és próbált felállni. Amikor észrevette, hogy nincs ereje, tudjátok, mit kiáltott az oltáriszentségnek? Hadd el Jézus, mert megmondom az édesanyádnak, hogy nem gyógyítottál meg engemet. S amikor ezt kimondta – szemtanúk szerint – az asszony felállt, és gyalog ment haza. Kinek a közbenjárására gyógyult meg ez a beteg asszony, a Boldogságos Szűzanyának. Ezt az Égi édesanyánkat ünnepeljük ma.
Nem véletlen, hogy ennyien eljöttünk, feljöttünk Gyergyónak az egyik táborhegyére, hogy kérjük a Szűzanyát, vezessen el minket szent fiához, a mi Urunkhoz, Jézus Krisztushoz. Hallottuk a mai evangéliumban, milyen csodálatos lehetett az a názáreti otthon, ahol a Szűzanya imádkozik, s egyszer csak megjelenik az angyal, Mária fiatal leányként nem tudja, mi történik vele, s az angyal megnyugtatja, kegyelmet találtál az Istennél, fiút fogsz szülni, és Jézus lesz a neve. Mária mit tett? Igent mondott az Istennek, s vállalta a gyermeket, Jézus Krisztust. Hol vannak a mai Máriák? Akik nem elutasítják a gyermekeket, hanem igent mondanak az isteni gondviselésnek, s vállalják, akiket Isten ma küld. Házszenteléskor a délelôtt láttam, azonban Gyergyót eltemetjük, mert nem merjük vállalni a gyermekeket. Pedig Máriához hasonlóan Istennek mindig igent kellene mondanunk, de nagyon sokan azzal magyarázzák, nincs lehetôség. De igenis van, mert Isten nem hagyja el soha a népét. Egy olyan gyermekkel beszélgettem, aki elmondta sírva, hogy az édesapjával akkor áll szóba, amikor elküldi sörért. Testvéreim, hát nem kellene a családok élére állni, és ettôl a beteg asszonytól, aki Lourdesban meggyógyult, eltanuljuk, megtanuljuk a hitet, s úgy tudjunk bízni a Szűzanya oltalmában, ahogy ez az asszony tette ott, a betegszékén.
Dosztojevszkij megmondta, ha nincs Isten, mindent szabad. Ezt kezdtük élni ma testvéreim, egy olyan világot álmodtak meg számunkra, ahol már nem számít a hit, imádkozni nem kell, akit imádkozni látnak, kiröhögik, sajnos, ilyen példa is volt. Pedig imádság nélkül és oltáriszentségben jelenlévô Jézus Krisztus nélkül nem tudunk boldog életet élni, és ezt bizonyította nagyon sokszor a történelem. Fiataljainkat közelebb tudjuk hozni, mert nagyon jól tudja mindenki, hogy a fiatalság merre halad, tisztelet a kivétel. De nem a fiatalokat kell hibáztatni, mert elsôsorban felelôsek a szülôk, az édesanyák és az édesapák, akik mindent megadnak gyermekeiknek, de a legfontosabbat nem, azt hagyták ki az életükbôl, a hitet. A hit nélkül megmaradni nem lehet. Mécs László annak idején megírta a Vád- és védôbeszédében, e fiúkért valaki felelôs. Mindannyian felelôsek vagyunk egymásért. Legfôképp a fiataljainkért.
Mária igent mondott az Istennek, a megváltás örömhírének. Világra hozta egyszülött fiát, és nagyon jól tudjuk a Szentírásból, hogy Jézusnak egész földi élete útján ott volt vele. Végigkísérte, s amikor a kereszt tövébe, anyánkul rendelte, amikor az apostolra, Jánosra rábízta – íme a te anyád –, akkor mindannyiunk édesanyja lett. Ezt az édesanyát, akit miután felvett az ô szent fia testestôl, lelkestôl megkoronázta, ennek az ünnepe van ma.
Az egyik atya mondta el, elment elsô pénteken áldoztatni. Egy olyan idôs emberhez tért be, aki több mint húsz éve nem gyónt, nem áldozott, amikor meglátta a papot, az oltáriszentséggel a szívénél, kikergette a házból. Menjen ki, nem kell engem áldoztatni. Azt mondta az atya, ha ön meghal, eltemetni nem fogom, mert nem köteles eltemesse a pap azt, aki Krisztust megtagadta. Mert neki nem az fájt, hogy ôt kergette ki, hanem az, hogy a Világmindenség urát, Jézus Krisztust, aki ott volt az oltáriszentségben.
Testvéreim, van, amiért imádkozzunk, nekünk kell a világ világosságai legyünk, akik itt vagyunk, nekünk kell kovászok legyünk, a föld sójai, hogy ezt a világot meg tudjuk javítani, mert nagyon jól látjuk, és tapasztaljuk mindannyian, hogy mennyire kezdett elistentelenedni, s ez annak az oka, hogy családjaink életébôl a legfontosabbat taszítottuk hátra, magát az Úr Istent. S fájón kell elmondjuk azt is, hogy egyre több család omlik össze, mint a kártyavár, miért, mert homokra építettük az életünket. S jött az élet nagy vihara, s omoltak, omolnak össze a családok, akár a kártyavár.
Krisztusban szeretett testvéreim, a Boldogságos Szűzanya akkor boldog, nem tud addig nyugodni, míg az utolsó gyermeke jó útra nem tér. Akkor lesz boldog a mi Égi anyánk, amikor mi, gyermekeiként azt tesszük, amit az ô szent fia mondott, ahogyan a kánai menyegzôn tettek.
Elmondok egy történetet… Egy édesanya temetése volt, harmadik gyermekét vállalta. Az orvos elmondta neki, ha a harmadik gyermekét elvállalja, lehet, hogy az életébe fog kerülni. Ez az asszony a Szűzanya példájára igent mondott, mert tudta, az életet az Isten adja, s nincs neki joga visszautasítani. Világra hozta harmadik gyermekét, s rá nemsokára belehalt. Amikor temették, a koporsóra rá volt írva: életet adva, életét adta.
Ez az asszony olyan volt, mint mi, olyan ember, de mégis tudta, meg tudta érteni, hogy Istennek az akaratával és szándékával, nem lehet szembeszállni. Kit ünneplünk ma? Égi édesanyánkat kérjük ebben a szentmisében, hogy áldjon meg minket, áldja meg családjainkat, fiataljainkat, áldja meg a papságot, hiszen a papság éve van. Imádkozzunk papjainkért, s kérjük a Szűzanyát, hogy tartsa meg ôket azon az úton, melyre a fia meghívta. Nagyon fáj, amikor hallom nagyon sok embertôl, rágják a papjaikat, mint a rágógumit, kirágják az ízét, és kiköpik a szájukból. Testvéreim, amelyik pásztort megverik, szétszéled a nyája, jönnek a farkasok, s megmaradás nem lesz. Nekünk nem a papokat kell szidni, és szánkra venni, hanem imádkoznunk kell értük, hogy azt a csodálatos, felelôsségteljes hivatást be tudják tölteni. Erre kérte a Szent Atya is Rómában a világot. Imádkozzanak a papokért, a nyáj pásztoraiért, a Szűzanyának is ez a szándéka és az akarata, hogy imádkozzunk egymásért, és merjük mindennap imára kulcsolni a kezünket, s vegyük a rózsafűzért a kezünkbe, s ne szégyelljük elmondani a titkokat, azt a misztériumot, amelyen az Úr Jézus a földi életén végighaladt.
Krisztusban szeretett testvérek, tegyük rá a paténára mindannyiunk életét, s kérjük a Szűzanyát, hogy vigyázzon ránk és legyen velünk. Kérje az ô szent fiát, a mi urunkat, Jézus Krisztust, hogy az ô akarata szerint tudjunk élni és haladni a kitűzött cél felé, mely végén az Isten vár bennünket.
Vigyázz reánk édesanyánk, angyaloknak királyné asszonya – zárta prédikációját Száva Szabolcs tisztelendô atya a kovácspéteri ünnepi szentmisén.
Sor került a kápolnában elhelyezett Mária-szobor megszentelésére, illetve a kápolna elôtti harang felszentelésére is.
Baricz-Tamás Imola
Elbocsátások a tanügyben
Minden Hargita megyei tanintézménynek csökkentenie kell az állások számát, a gazdasági, pénzügyi válságra hivatkozva hozták meg ezt az intézkedést. A tanügyi minisztérium ezen rendelkezése az óvodákat és iskolákat egyaránt érinti.
A tanügyi személyzetcsökkentés nem érinti a végleges állással rendelkezô tanárokat – nyilatkozta Ecaterina Andronescu oktatási miniszter az egyik hírügynökségnek, csupán a szakképzettséggel nem rendelkezô tanerôket, és ezek száma körülbelül tizenkétezerre rúg. Úgy véljük azonban, hogy ahol csak 15 gyerek van egy osztályban, a lehetôség szerint, felemeljük a létszámot 23–25 gyerekre, és kimozdítjuk a rendszerbôl a szakképzetlen tanerôket – fejtette ki.
A tanfelügyelôség közölte a tanintézményekkel a számokat, azt, hogy hány állást kell megszüntetniük. Az intézmények képviselôi zárt borítékot vettek át, ezek felnyitása után az intézményvezetôk különbözô leépítési adatokkal szembesültek, iskolájuk helyzetének megfelelôen, melyekre augusztus 25-ig, keddig kellett megoldást találniuk. A rendelkezés az intézményekre bízza a döntést, nem határozza meg, hogy didaktikai, adminisztrációs, vagy a kisegítô személyzetbôl kell leépíteniük.
Szeptember elsejétôl Hargita megyében 240 poszt szűnik meg, 6533 tanügyi állás marad meg – mondta el sajtótájékoztatón Anda Elena Ianosi, a megyei tanfelügyelôség vezetôje.
A tanfelügyelôségek elemezték, hogy a megye tanintézményeiben mennyire vannak betelve az osztályok, figyelembe vették az elôzô évek kádermozgásait, és ebbôl következik, hogy a leépítések aránya eltérô.
A megkérdezett gyergyószentmiklósi intézményvezetôk mindegyike arról számolt be, nehéz meghozni a döntést, minden meglévô alkalmazottra szükség lenne.
A Vaskertes Általános Iskolában két állást kell felszámolniuk – tudtuk meg Csata Emese igazgatónôtôl. Egy tanárral és egy kisegítôvel kevesebben kezdik az új tanévet.
A Fogarassy Mihály Általános Iskolában a rendelkezés egy állást érint. Gáll Árpád igazgató mint mondta, úgy értesült, többlépcsôs leépítés lesz.
A Batthány Ignác Technikai Kollégiumban négy posztot kell megszüntetniük szeptember elsejétôl. Igyekszünk olyan megoldást találni, hogy a döntés minél kevesebb embert érintsen – számolt be Farkas Zoltán igazgató.
Lakatos Mihály, a Salamon Ernô Gimnázium igazgatója elmondta, öt állást kell felszámolniuk, ezt nem lehet kikerülni – fogalmazott. Az iskola vezetôtanácsa összeült, eldöntötték, három olyan személy állását szüntetik meg, akiknek munkáját más is el tudja látni, illetve a személyzet két tagja nyugdíjba vonul.
* * *
Tanévkezdés elôtt…
Bô két hét a tanévkezdésig. Míg a diákok a nyári szünidôt töltik, a tanintézményekben zajlik az évi higiénizálás, a festés. A gyergyószentmiklósi néhány tanintézményben érdeklôdve megtudtuk, a munkálatok olyan ütemben haladnak, hogy szeptember 14-én teljes lendülettel kezdhetnek neki az új tanévnek.
Fehér Lászlótól, a polgármesteri hivatal tanügyi problémákkal foglalkozó illetékesétôl megtudtuk, szeptember elseje után látnak hozzá a Csodavilág napközi otthon és a Pittypang óvoda kimeszeléséhez, de azok is készen lesznek a tanévkezdésig.
Rancz Enikô
Tanügyi reform készülôben…
A román nyelv oktatása nem változik?
Ismét tanügyi reform(tervezetek) a láthatáron. Már a hónap elején elkezdôdött a két reformtervezet (Andronescu-csomag, Miclea-bizottság reformterve) legfontosabb javaslatairól szóló vita.
Óraszámcsökkenéssel számolhatnak az általános iskolák és a líceumok is, módosulnak a vizsgakövetelmények, és változnak a pedagógusokkal szembeni szakmai elvárások, így lehetne összefoglalni.
A fontosabb módosítások
Kötelezôvé tennék a tizenkét osztályos képzést, megváltoztatnák az érettségi vizsga menetét. Ha az új tanügyi törvény a minisztérium által javasolt formában lép érvénybe, akkor lesz egy általános képességfelmérô szakasz az utolsó gimnáziumi évben, és lesz egy, a mostanihoz hasonló, év végi vizsgaidôszak is. A képességfelmérés elsôsorban a nyelvi kompetenciák elsajátítására vonatkozik majd, a diákoknak azt kell tizenkettedik osztályban bizonyítaniuk, hogy anyanyelvükön, románul és a tanult idegen nyelveken elérték a kívánt nyelvismereti szintet. A vizsgaidôszak a tárca tervei szerint a kisebbségi oktatásban résztvevôk számára négy, a többiek számára pedig, három vizsgából áll majd. Kötelezô lesz minden érettségizô számára a román nyelv írásbeli (a kisebbségi iskolákban tanulók számára az anyanyelvi írásbeli is), a reáltagozatosok matematikából, míg a humán tagozatosok történelembôl vizsgáznak az érettségi keretén belül. Az utolsó megmérettetés a szakiránynak megfelelô választható tantárgy lesz; a tárcavezetô azt szeretné, ha a módosítás már a következô tanévtôl érvénybe lépne.
Az országos félévi dolgozatokat év végi, nemzetközi paraméterek szerint szervezett vizsgákkal helyettesítenék. Az általános iskola befejeztével országos vizsgán vesznek részt a tervek szerint a diákok, azt azonban, hogy ez a vizsga milyen szempontok szerint zajlik le, már ötödikben nyilvánosságra kell hozni – szerepel a tanügyi tárca tervei között. A PISA nemzetközi tesztekhez hasonló ismeretfelmérô dolgozatot a kilencedikes diákokkal kellene megíratni – áll a Miclea-csomagban. A minisztériumi törvénytervezetben az áll, hogy nyolcadik osztályban kellene a diákok tudását felmérni.
A középiskolai felvételit az általános iskolai átlagok szerint szerveznék a közeljövôben: figyelembe veszik a felvételi tantárgyak éves átlagait, és az összes tantárgyból elért átlagot is, tehát felszámolnák a felvételit. A Miclea-csomag szerint pedig, a középiskoláknak jogában áll felvételi vizsgákat szervezni.
A tervezet foglalkozik az óraszámcsökkentéssel is: az alsó tagozatosok heti húsz óra oktatásban vesznek részt a következôkben, szemben az eddigi 22 órás oktatási héttel. A felsô tagozatos általános iskolások és a gimnazisták maximum 30 tanórás hetekkel számolhatnak.
A reformtervezet egyik sarkalatos pontja a címzetes tanárok szakmai ellenôrzésének szigorítását, az egyéves tanári gyakornokképzés bevezetését illeti. A törvényalkotó célja a helyettes tanári állások számának csökkentése, és a címzetes tanári posztok megerôsítése.
De olyan speciális kérdések is elôtérbe kerültek a minisztériumi tervezetben, mint az iskolai ruhaviselet és a mobiltelefon-használat problémája.
A Miclea-csomag javaslata szerint az iskolák igazgatótanácsának kell kiírnia a versenyvizsgát, meghatároznia a versenyvizsgát lebonyolító bizottság összetételét, majd a vizsga lezajlása után kineveznie az új igazgatót. Az Andronescu-csomag javaslata szerint a szakszervezetek bevonásával a minisztérium határozza meg az iskolaigazgató kinevezés alapelveit és a módszertanát. Az iskolák igazgatótanácsa a tanfelügyelôségek szakvéleményezésével rendezi meg a versenyvizsgát, amelynek lebonyolítása után az új igazgatót a polgármester, avagy a megyei tanács jóváhagyásával a tanfelügyelôség nevezi ki. A Miclea-csomag szerint az iskolaigazgató nem lehet egyetlen pártnak sem a tagja.
A két tervezet a felsôoktatás megreformálásában sem egyezik meg. A finanszírozást, a vezetôségválasztást is máshogyan látják jónak.
A Miclea-bizottság által kidolgozott oktatásügyi törvénytervezet a vezetôségválasztás módjában látja a fô okát annak, hogy a felsôoktatási intézmények roszszul működnek: így a belsô szavazás helyett a menedzseri rendszer bevezetését javasolja. Az oktatási minisztérium által kidolgozott oktatási törvénytervezet szerint a vezetôség megválasztásának módja nem változna.
A Miclea-bizottság szerint össze kellene hasonlítani a különbözô egyetemek oktatási programjait, és ezeken belül meg kellene állapítani az egy fôre esô oktatási költség átlagát. Az egyetem számára elôirányozott fejkvóta ennek az összegnek kellene megfeleljen, az ezen felüli költségeket az egyetemek tandíjakból kellene behajtsák. A fizetéses helyeken a tanulmányi díjat is ezzel a fejkvótával arányosan kellene megszabni. Ugyanakkor az egyetemek többéves, egy-egy oktatási ciklusra kiterjedô elôfinanszírozását ajánlja, a kiemelkedô teljesítményt nyújtó intézmények esetében kiegészítô juttatás kiutalását is javasolja az elnöki bizottság. Az Andronescu-csoport tervezete szerint az alapfinanszírozást a hallgatók száma és a minôségi mutatók függvényében kell megállapítani. A kiemelkedô teljesítményt nyújtó felsôoktatási intézmények fejlesztési költségei számára külön alap létrehozását javasolja. Külön finanszíroznák az egyetemek étkezési és bentlakási, az infrastrukturális fejlesztési és tatarozási, valamint a tudományos kutatási költségeit.
A Miclea-csomag szerint harmadfokú rokonok sem tölthetnek be vezetô tisztséget egy idôben, ugyanannak az egyetemnek a keretén belül. Továbbá ugyanazon a karon nem taníthatnak másodfokú rokonok.
Az Andronescu-csomag csupán az elsôfokú rokonok és házastársak számára tiltaná a vezetôségi szerepvállalást.
Hasonlóságok…
Szakemberek szerint a két tervezet összegyúrásából, születhetne egy jó reform.
Mindkét tervezet növelné az iskolák döntési hatáskörét, amit pozitívumként értékelnek. A kiutalt összegek nemcsak a tanárok fizetését tartalmazzák majd a tervek szerint, hanem egy százalékot továbbképzésre és négy százalékot működési költségek fedezésére is. Szintén mindkét törvénytervezet nagyobb szerepet adna a helyi tantervnek, a miniszter asszony által készített szerint a tananyag akár negyven százalékát is a helyi igények, szükségletek alapján alakíthatnák ki az iskolák.
* * *
A törvénytervezetekkel kapcsolatban Lászlóffy Pált, a Románia Magyar Pedagógusok Szövetségének elnökét kérdeztük:
– Jó volna egy korszerű kerettörvény, ami nagyobb szabadságot ad az iskoláknak, és nem rendeli teljes mértékben a megyei tanfelügyelôségek, és ezáltal a minisztérium alá.
Egyik tervezet sem tökéletes, de mi a Miclea-bizottság tervezetét támogatjuk, mert az rendelkezik a kisebbségek román-oktatásáról, mégpedig úgy, hogy óvodától gimnáziumig sajátos program és tankönyvek szerint kell oktatni a román nyelvet a kisebbségi diákoknak. Azt is mondja, hogy a kisebbség nyelvén tanuljanak minden más tantárgyat is. Ezzel szemben az Andronescu-féle tervezet szerint még Románia történelmét és földrajzát is román nyelven kellene tanulniuk a magyar gyerekeknek, ami hátrányos helyzetbe hozná ôket román társaikkal szemben, továbbá nem tér ki a kisebbségi gyermekek oktatására.
A Miclea-csomag érthetôen megfogalmazza, pontosítja, milyen intézményeket fogadnak be a rendszerbe: állami, magán-, valamint egyházi intézményeket, míg az Andronescu-féle tervezet ebbôl a szempontból sem koherens, következetlen.
Összeállította:
Rancz Enikô
A Borszékrôl elszármazottak elsô találkozója
Szerencsés kezdeményezésnek bizonyult a Borszékrôl elszármazottak elsô találkozója. Nem annyira a megjelent résztvevôk miatt, hanem a szervezéssel járó közösségi munka miatt. A kezdeményezô a polgármesteri hivatal és a plébánia volt. Az idô rövidsége miatt nem sikerült minden lakcímet megszerezni, illetve az emberek nyári programja már rég le volt szervezve, és nem módosítottak azon. Ennek ellenére körülbelül 50 személy vehette át azt az oklevelet, amelyet Mik József polgármester nyújtott át az elszármazottaknak. Ugyancsak ô vázolta a város fejlôdési perspektíváit, utalva arra, hogy jelenleg egy vállalkozó önkormányzat vezeti a várost. Egy gazdag és változatos kultúrműsor szórakoztatta a közönséget. Az improvizált színpadot a város labdarúgópályáján állították fel. Egymásután lépett fel a Bajkó Sándor vezette fúvószenekar, a mazsorettcsoport, amelyet Mosneág Ilona tanított be. Borszékiek vagyunk címmel egy irodalmi összeállítást láthattunk Kolbert Tünde összeállításában. Balázs Tibor kántor vezette egyházkórus világi énekekkel szórakoztatta a nagyérdemű közönséget. De láthattunk olyan könnyűzene-együtteseket, amelyek 20 éve nem voltak színpadon. A Bara Márton vezette Northon együttes még a 70-es években alakult. Tagja volt Mik Gyuszi és néhai Lukács Ferenc. Énekesek voltak Puskás Magdolna, Lukács Magdolna és Reichenberger Éva. Úgyszintén a 70-es évek közepén alakult a Nagy Levente vezette Meteor együttes (tagjai Virginás Árpád, Ungureanu Sorin, Márton István, Farkas József és Szereceán Tibor). Ôk sem zenélnek már együtt több mint tíz éve. De erre az alkalomra összeálltak, próbáltak és színpadra léptek, felelevenítve a letűnt hetvenes-nyolcvanas évek dalait. Jó volt hallgatni ôket, akárcsak a Fiatalok együttesét, amely a mai fiatalok igényeinek eleget téve, szórakoztatta a közönséget, László Tibor vezetésével. Az énekesek közül kiemelném a tehetséges Nagy Katalint és Pop Annamarit. Intermezzóként láthattuk akció közben a város tűzoltócsapatát az újonnan vásárolt autóval, amint egy lángra lobbantott tüzet oltottak nagy szakértelemmel. A fellobbanó tábortűz elôtt még megcsodálhattuk a szintén Mosneág Ilona vezette tánccsoport produkcióját. A megéhezett társaságot Veres Misi gulyása várta, illetve gazdag büfé. Utána bál következett. Szép és hangulatos rendezvény részesei voltunk. Jövôben augusztus 21-én kerül sor hasonló rendezvényre.
Farkas Aladár
Magyarországon a Gyilkos-tó Legendája
Augusztus 17 és 21. között a Hóvirág Néptáncegyüttes keszthelyi vendégszereplésen vett részt. A székely mondák üzenetét vittük el Magyarországra, bemutatva Fazekas Eszter tragikusan szép történetét. Izgatott várakozás után érkeztünk meg kedd reggel Keszthelyre, ahol a gyerekek bentlakásban, mi, a nagy táncosok, pedig családoknál voltunk elszállásolva. A délutánt egy kis balatoni lubickolással töltöttük. A szerda délelôtt egy kis városnézéssel telt el, délután már mindannyian izgalommal vártuk az esti bemutatót. Nagy volt az öröm, hiszen telt ház fogadott minket. A sikeres elôadás után visszamentünk szálláshelyünkre, hiszen másnap Szent István napján Ópusztaszeren is színpadra kellett lépnünk.
Reggel hatkor indultunk Ópusztaszerre, ahol igencsak érdekes, értékes programok vártak minket. A Szent István-napi programot 12 ejtôernyôs színesítette, akik trikolorral, szalagokkal, füstölôkkel érkeztek az Árpád-emlékmű mellé. Ugyanott a Bab Társulat óriás bábjai elevenítették fel a régi, XIX. századi vásári komédiák, mutatványosok szépséggel és vidámsággal telt világát. Ezen kívül egész napos kirakodóvásár, pónilovagoltatás, céllövölde és körhinta szórakoztatta a résztvevôket. Este sorra került a Gyilkos-tó legendájának, Fazekas Eszter történetének bemutatása.
A keszthelyi és az ópusztaszeri napok a Hóvirág történetének újabb szép mozzanatát jelentik. Köszönjük keszthelyi barátainknak és minden segítônknek, hogy lehetôvé tették számunkra ezt az emlékezetes vendégszereplést.
Máthé Eszter-Etelka, a Hóvirág Néptáncegyüttes táncosa
Borsos Miklós emlékére
Második alkalommal szervezte meg a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány és a Nagyszebeni Híd Egyesület Nagyszebenben a Borsos Miklós megemlékezô Konferenciát a Hargita Megyei Tanács támogatásával. Augusztus 12-én tartották az elôadásokat Serfôzô Levente, a Híd Egyesület elnöke és Józsa Béla, nagyszebeni nyugalmazott magyar szakos tanár. Az elôadásokat követôen a Szülôföldjeim című életrajzi filmet nézték meg a jelenlévôk. Következô nap koszorúzásra került sor a Nagyszebeni Köztemetôben, illetve Borsos Miklós szülôházánál, itt a Híd Egyesület által készíttetett emléktáblára is elhelyezték a kegyelet koszorúit. A konferencián részt vett Becze István, Hargita megye tanácsának tagja is – tudtuk meg Bancsi Edittôl, az alapítvány ügyvezetô-titkárától.
Borsos Miklós szellemi, erkölcsi hagyatékának ápolása a magyarságtudat erôsítéséhez járul hathatósan hozzá, ismertetve a múltat, példaképként szolgál a fiatal művészeknek – vallják az alapívány vezetôi, és évrôl évre megszervezik a megemlékezô ünnepségeket.
Kedves-Tamás Gyopár
Falunapok Borzonton
Borzonton a falu búcsúját Szent István napjához legközelebb esô vasárnapon tartják. Szombaton és vasárnap falunapot is szerveztek az Alfaluhoz tartozó településen. A szombati program sportrendezvényekkel kezdôdött, majd a délutáni órákban a központon felállított színpadon is elkezdôdtek a rendezvények. Az Ég és Föld együttes magyar slágerekkel szórakoztatta a jelen lévô kis közönséget. Majd a Jóbarátok zenekar lakodalmas zenéjére táncra perdült néhány fiatal pár, mások inkább beszélgettek valamilyen innivaló mellett.
Vasárnap a búcsús szentmise után avatták fel Szent István mellszobrát, amelyet Vetró András kézdivásárhelyi szobrászművész készített, illetve díszpolgári címet adtak át Baricz Lajos pap-költônek, Borzont szülöttjének, aki 19 éve Marosszentgyörgyön plébános.
A délutáni szórakozást a Szent Cecília együttes biztosította, verseket, operarészleteket adtak elô, majd a program szerint a Domokos Pál Péter Hagyományôrzô Egyesület és a Melody Band lépett fel.
Rancz Enikô
„Egy bátor nép soha
sem lehet kisebbség!”
Szent István-búcsú és szoboravatás Borzonton
Augusztus 23-án, vasárnap zajlott Borzonton a Szent István király tiszteletére szervezett egyházközségi búcsú. A házigazda jogán T. Papp Márton gyergyóalfalvi segédlelkész és borzonti plébános üdvözölte a nagyszámban megjelent hívôsereget.
Az ünnepi szentmise hagyományosan, idén is szabadtéren zajlott a borzonti templom kertjében. Tanulságos szentbeszéddel elevenítette fel államalapító királyunk életét, példáját Kovács Zsolt zetelaki segédlelkész, aki népünk jelenére, jövôjére utalva, azt is kijelentette: „Egy bátor nép soha nem lehet kisebbség!”.
A szentmise végén a papság az egyháztanáccsal, a Kolping család tagjaival és a hívekkel együtt átvonult a templommal szemben lévô ízlésesen kialakított parkhoz, hogy kezdetét vegye Szent István király szobrának avatóünnepsége. Az egyháztanácsosok a helyi tűzoltók felügyelete mellett vitték a Szent István-ereklyét és a Szent Korona gyönyörű másolatát az avatóünnepség helyszínére.
Vetró András kézdivásárhelyi képzôművész nagyszerű Szent István-alkotását Ft. Portik-Hegyi Kelemen Gyergyó kerületi fôesperes és György István gyergyóalfalvi polgármester leplezték le.
Balázs József képzôművész méltatta a szobrot, ugyanakkor történelmünk kevésbé ismert mozzanataira is kitért, mint például arra, hogy a Szent Koronát a magyarok nem kapták, hanem visszaszerezték a pápától, a nyugati világtól.
A szobor keletkezésének körülményeirôl (bükkfôi Vadárvácska képzôművészeti tábor) beszélt Gál Mihály, a Sövér Elek Alapítvány elnöke, aki verssel köszöntötte az eseményt, és ajándékot adott át a borzontiaknak.
György István polgármester ünnepi beszéde után jelentette be, hogy az alfalvi helyi önkormányzat döntése alapján díszpolgári címet adományoznak Ft. Baricz Lajos marosszentgyörgyi plébánosnak, aki Borzont szülötte és 12 verseskötet szerzôje. A díjazottat Hunyadi Irén pedagógus és önkormányzati képviselô méltatta, majd a kitüntetett köszönte meg a díjat.
Baricz Gergely, az ünnepség moderátora, saját versével köszöntötte az új Szent István-szobrot, és megköszönte az önkormányzatnak, az egyháznak, valamint a falu népének a szobor felállításához és a térrendezéshez nyújtott anyagi, fizikai és erkölcsi segítségét.
Ezután következett a koszorúzás, melynek során koszorúkat helyeztek el a helyi önkormányzat, a Kolping család, az RMDSZ, a Sövér Elek Alapítvány, a borzonti fiatalok, a Gyergyószéki Székely Tanács és más civil szervezetek.
A szoboravatási ünnepség a magyar és a székely himnuszok eléneklésével zárult, miközben lobogtak a magyar és a székely zászlók a népviseletben öltözött fiatalok kezében.
A szentmise és a szoboravató ünnepség a borzonti kultúrotthonban megszervezett zárófogadással és szeretetlakomával zárult, de azt megelôzôen még megnyitották Laczkó Sándor Gyalogosan Csíksomlyóra című fotókiállítását.
Csak gratulálni tudunk a borzontiaknak, és azt kívánjuk, hogy a most már bronzszoborban is megjelenített Szent István király szelleme töltse be a Bucsin alatti kisfalu életét, hétköznapjait!
Lejegyezte:
Ambrus A. Árpád
Petôfi tér, Márton Áron, Örménytemplom, Arany János utca
Lassan, de biztosan közeledünk a leltár vége felé. Sok minden történt még e pár hét alatt is a városban. Locsolták – hajnalban is – a fôbb utcákat, eltűnt a por és a sár a jelentôsebb belsô utcák szélérôl, kavicsoztak olyan mellékutcákban is, ahol emlékezet óta nem, porosak ugyan, de nem sárosak a felszegi és az alszegi utcák… Ha újrafilmeznénk eddigi utunk, más is észrevenné e kis pénzbôl megvalósítottakat.
Ma is fentrôl lefelé közelítünk a városközponthoz. A Rákóczi utcába a Petôfi Sándor térrôl térünk be a központ felôl. Térnek aligha nevezhetô. Valamikor gondozott virágágyásokkal ékesített tenyérnyi parkocska is volt itt. Ma, sok-sok autó tarkállik a virágok helyén, kis parkoló jelzi, hogy merre halad a világ. Itt található a rendôrség épülete, a szépen rendbe tett – bár a műanyagablakokkal meglehetôsen elrontott közbirtokossági székház, az örmény katolikus plébánia épülete. Elôször 1964-ben olvasunk a térrôl: Kis tér a neve. 1913-ban Petôfi tér, román világban Carmen Silvia (másik kimutatásban Carmen Sylva) tér. Magyar világban visszakapja a Petôfi Sándor nevet, a népi hatalom éveiben – érdekes módon – elôbb ismét Carmen Silvia vagy Carmen Sylva térnek nevezik, majd a múzeumnak a mozi épületébôl történt átköltöztetése után a Múzeum tér nevet kapja. 1989-ben ismét a ma is ôrzött nevét adják neki.
Innen vezet a Gyilkos-tó sugárút felé az Örmény templom utca. Rövid utcácska. Néhány épület van csak benne. De a végén a város egyik legtöbbet látogatott műemlékét csodálhatja az erre látogató, a XVIII. században épült szép, barokk stílusban emelt örmény templomot. Az utca neve a történelem folyamán így alakult: 1773-ban Örményfolyosó. 1864-ben Örmények utcája, 1913-ban Szentháromság utca, 1920-tól 1940-ig Mihai Viteazu, más helyen Mihai Viteazul utca, 1940 és 1945 között Szentháromság utca, aztán Március 6 utca. 1989 után Örmény templom utca.
A Petôfi téren ér véget az Arany János utca. 1913-ban Régi posta utcaként találkozunk vele elôször. 1920-tól Mihai Eminescu utca, magyar világban Arany János utca, a népi hatalom elsô éveiben Vadului-Gázló utca a hivatalos neve. Gyakran emlegetik Arany Jézus utcaként is, mert egy tűzvész során csak egy feszület és rajta a fából faragott Jézus maradt sértetlen. Arany János utca 1989 után lett ismét az utcácska.
A Petôfi térbe torkollik a város egyik legszebb, felsô szakaszának gödreitôl meglehetôsen késôn megszabadított Márton Áron utca, gyönyörű régi házaival, amelyek közül immár csak azok kopottak, amelyeken még ott díszeleg a Közüzemek kék alapú leltárlapocskája. Hiába, jó gazda volt annyi éven a Közüzemek. Éreztette, hogy ezeket az épületeket ajándékba kapta, nem dolgozott meg értük, hát minek kínlódjon karbantartásukkal. Az sok pénzt felemésztett volna, s egy ilyen városkának, mint Gyergyószentmiklós, miért kellene flancolnia az erre látogatók elôtt?
A Márton Áron utca a fôtérrôl indul. A legnagyobb gondok épp ezen a részen vannak az épületekkel. Nagyon sokukat kényük-kedvük szerint alakítgatták használóik. Legkirívóbb példa a volt városi étkezdének használt szép ház. Még minden visszavarázsolható eredeti szépségére, ha erre az önkormányzat illetékesei is figyelmet fordítanak, ha kötelezik erre az épületek használóit, új tulajdonosait. Csak a még jól látható régi helyekre kell visszakerülnie ajtónak, ablaknak, műanyag keret, tokozat nélkül.
Az utca idegenforgalmi szempontból egyik legértékesebb része lehetne a városnak, hiszen itt található néhai dr. Dobribán Antal háza, amelynek homlokzata árulkodik legjobban a város arculatának jó ízléssel történô változtatásáról, de itt található az egykori Czárán-ház, ma a Nosztalgia kávézónak ad helyet, szemben a Kopacz-féle paraszt-barokk épület, majd a Bocsánczy-ház, utána a Kövér-ház és sorolhatnánk. Hogy mikor lesz az utcából a megálmodott sétálóutca legalább a templomig? Nem rajtam múlik.
A Kövér-ház és a Czárán-ház hozzáértéssel történt felújítása igazolja: megérdemelné valamenynyi értékes épületünk a szakszerű felújítást.
Néhány megjegyzés Lázár Ferenc nyílt levele kapcsán
Nyílt levelet fogalmazott Szász Jenô MPP-elnöknek Lázár Ferenc; a levelet több sajtóorgánumhoz eljuttatta, az írás tudomásom szerint a Krónika Szempont mellékletében és a Gyergyói Kisújságban jelent meg. A levél elsô számú érintettje Szász Jenô, de mivel Lázár Ferenc a Polgári Élet hetilapot is „tollára veszi” (érthetetlen és indokolatlan módon), így a lap felelôs szerkesztôjeként szükségesnek tartok néhány pontosítást tenni.
A levélíró többek között azt írja a Polgári Életrôl, hogy aljasság volt osztogatni az EMI-táborban azt a lapszámot, amelyben Tôkés László levele van közzétéve. Nos, a Polgári Élet a tábor szervezôivel médiatámogatói szerzôdést kötött, melynek értelmében az EMI, a lapban megjelenô reklámok, a táborra vonatkozó cikkek fejében megvásárolt (!) x példányt, és azt a szervezôk a tábor bejáratánál a jegyet vásárló közönségnek adták át. Tehát azt nem a szerkesztôség osztogatta, hanem a szervezôk ajándékozták bónuszként az odalátogatóknak. Továbbá Lázár úr nehezményezi, hogy a lap leközölte ama levelet, amelyben Tôkés László „nekimegy” a jobboldal számos prominensének. Kérem szépen, az a levél adott, de facto tényként a nyilvánosság elé került. A Polgári Élet a hibás, amiért közzétette, nem Tôkés László tévedett, hogy megírta? Azt is sérelmezi Lázár Ferenc, hogy a Tôkés-féle levélhez írt felvezetô névtelenül van írva, holott a szövegben tételesen benne van, hogy a Polgári Élet szerkesztôsége (az már más kérdés, hogy Lázár úrnak talán illene tudni, hogy néhány esetben az a „legsúlyosabb” aláírási metódus, amikor a teljes szerkesztôség nevében történik az aláírás, hiszen egyébként a szerkesztôség védekezhet azzal – és ezt meg is teszi minden újság, az impresszumban leírva –, hogy a megjelenô írás nem feltétlenül tükrözi a szerkesztôség véleményét. Nos, ez az írás azt tükrözi, vállaltan!!). Továbbá azt is mondja Lázár úr, hogy mi a felvezetôben csúsztatunk, mert azt állítjuk, hogy Tôkés az egész nemzeti oldalt kárhoztatja, holott szerinte csupán néhány „megélhetési politikust”. Ejnye-bejnye, Lázár úr! Hát lehet például Izsák Balázst, az SZNT elnökét megélhetési politikusnak nevezni? Tudja Ön, hogy lényegében pénzzel nem, csak munkával járó tisztség az SZNT-elnökség? Tôkés politikai skizofréniának nevezi azt, amit Izsák Balázs mostanság cselekszik. Távol áll tôlem, hogy Tôkés Lászlót megélhetési politikusnak nevezzem, de Izsák és Tôkés közül ez utóbbi kap fizetést a tevékenységéért! De miért lenne megélhetési politikus a baróti vagy kézdivásárhelyi polgármester? Azért, mert Lázár úr szeret vagdalkozni, nagyot mondani?
Valamiért nagyon nem szeret minket Lázár úr. És azt is tudom én, hogy miért. Lássuk most néhány szóban Lázár úr és a Polgári Élet „magántörténetét”. Lázár úr múlt év végén borászati cikkekkel jelentkezett nálunk, mint borszakértô. Örvendtem a jelentkezésének, mert hiányzott a lapból az ilyen jellegű írás, meg hát, magam is borkedvelô vagyok, aki a borkultúra iránt is érdeklôdik. És ez lett Lázár úr veszte… Már az elsô cikk gyanús volt, hisz túl sok ismerôs szófordulat volt benne, de akkor még arra gondoltam, no, ezek a borszakértôk mind egy követ fújnak. A következônél azonban kiderült, Lázár úr szemenszedett módon lop, plagizál másokat!! A tényszerűség kedvéért lássunk néhány példát: a „Vörösborral az infarktus ellen” (Polgári Élet 2009. január 23-i száma) című írásában teljes bekezdéseket vesz át, szó szerint, forrásmegjelölés nélkül a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara közleményébôl. A következô cikkében, „A borok és az ételek harmóniájának általános szabályai” címűben (Polgári Élet 2009. február 5.) ismét teljes passzusokat, hosszú mondatokat vesz át szó szerint, természetesen újra a forrás megjelölése nélkül Cey-Bert Róbert Gyula: Magyar borok és ételek harmonizációja c. könyvébôl. (Paginarium Kiadó 2001). Pecchére olvastam Cey-Bert Róbert Gyula könyvét, így gyorsan be tudtam azonosítani a lopott részeket (az írás 75%-a gyakorlatilag lopás).
De olyan „kisebb” lopásokat is elkövetett, mely esetekben az eredeti, vagy legalábbis annak tűnô forrás esetében sincs szerzô feltüntetve, azonban Lázár úrnak, ha igényes, itt is illett volna feltüntetni a nyilvános forrást: például teljes bekezdéseket emel át a borregio.hu honlapon található, a Bortermelés rövid története című írásból „A bor és történelmünk” című (Polgári Élet 2008 november 21.) írásába. Miközben szerkesztôként ezekkel szembesültem, utolsó próbaként felhívtam még egy-két erdélyi borászt, rákérdezvén, ismerik-e Lázár Ferenc borszakértôt. Érdekes módon nem hallottak róla... Nos, ezek után én természetesen megköszöntem az addigi együttműködést Lázár úrnak, és jeleztem neki, hogy plagizálókkal nem kívánunk további együttműködést folytatni.
Ez eshetett hát oly rosszul Lázár úrnak, emiatti frusztrációja miatt szedi le oly nagyon rólunk a keresztvizet nyílt levelében! Csak annyit mondhatok: aki plagizál, annak szavára nem érdemes adni. Mi több, ez a plágium-ügy feljogosít engem annyi rosszhiszeműségre, hogy azt gondoljam, ama nyílt levelet sem ô írta, ezt is mások sugallták neki – ô csak a bábu szerepét játssza, elszajkózva mások véleményét.
Mit tegyek, Lázár úr? Értesítsem a meglopott szerzôket, borszakértôket, hogy fogják perbe Önt plagizálás miatt? Azok után, hogy Ön bértollnoknak nevez bennünket, ez lenne a minimális... De mégsem teszem meg, nem ér Ön olyan sokat ... Mert hát Lázár úr úgy „osztja az észt” a Polgári Életnek is és Szász Jenônek is, mintha a közéletben oly sokat tevékenykedett volna – holott errôl nincs szó, kérem szépen, hiába próbál nem működô egyesület elnökeként titulusok mögé bújni. Nem, kérem, mert nem a titulusok növelik a szó súlyát, hanem a hitelesség, amirôl – már csak a följebb említett plágium-ügy miatt sem – az ô esetében nem beszélhetünk.
Zsidó Ferenc – felelôs szerkesztô Polgári Élet
Nyugat vagy Kelet, avagy Nyugat és Kelet?
Néhány gondolat az erdélyi autonómia (képzeletbeli) esélyeirôl
„...Mi magyarok, nemzeti karakterünk szerint igen kevéssé tudunk hízelegni. Az irigység, az önzés, a féktelen becsvágy és túlságos szabadságra való erôs hajlandóság – ezek a mi nemzeti hibáink”
Pannonicus Neosolensis (Kollár Adám, 1763. április 18.)
(folytatás)
Az Európai Uniónak nevezett laza szövetség modern államainak genézise két nemzet- és államrendszer-filozófia körül alakult ki:
1. A német államfilozófia (kisebb államokból létrehozott államstruktúrák széles körű autonómiájának legitimitása).
2. A francia államfilozófia ezzel szemben a nagyon véres 1789-es francia forradalom közepette született (a francia államfilozófia ezt követôen 1831-ben Belgiumban (Belgium esetében a XIX. századi, francia eredetű nemzet- és állammodellre gondolok (és nem a mostani Belgiumra), amelyet a Dunai Fejedelemségek importáltak (alkotmányostól) a XIX. század közepe után, és gyakorlatilag mai napig nem módosítottak) gyôzedelmeskedett). A francia nemzet- és államfilozófia középpontja a francia nyelvet beszélô egyén (a francia), ami más nemzeti közösségek kollektív jogainak tagadásához vezetett Franciaország területén. Ha például a német állam területén, Hitler nagyon agresszív egységesítési tervei ellenére, a mai napig megmaradtak a bajorok, szászok, poroszok, illetve ezek széles körű területi és kollektív autonómiái, a francia állam területén a francia államfilozófia eredményeképpen már csak mutatóban vagy a történelembôl tudunk provanszálokról, burgundokról, nem is beszélve ezek területi autonómiájáról.
Két szorosan kapcsolódó ok következményeképpen írtam a francia államfilozófiáról ilyen hosszasan:
1. A XIX. században létrehozott modern román állam működési filozófiája a francia államfilozófia kelet-európai importja (cinikusan akár klónozásról is beszélhetnénk). Nemzeti kisebbségekkel való bánásmódjára a legjobb példa a dobrudzsai nemzetiségek beolvasztásának nagyon gyors folyamata (Dobrudzsának 1878-ban 33%-a volt román, ez az arány napjainkban majdnem 100%). Erdély román impérium alá kerülése után ideig-óráig megvolt az esélye annak, hogy a Romániához csatolt terület autonóm maradjon (1920. áprilisig Erdély vezetésében tényezô maradt az ún. Consiliul Dirigent), azonban a nemzeti-liberális Brătianu (Kedvenc mondása „Îmi place Transilvania, fără transilvăneni” (Szeretem Erdélyt, erdélyiek nélkül) elárul mindent a gondolkodásmódjáról. (Vö. Brănişte V., Amintiri din închisoare, Bucureşti, 1972, 188.) gyôzelmével Romániában végleg az a központosító francia államfilozófia gyôzedelmeskedett, amelyet tökéletesre fejlesztett a nacionál-sovén román kommunista rendszer 1956 és még inkább 1968 után. 1930-ban Romániában 30% volt a nemzetiségi kisebbség aránya és Erdélyben közeledett az 50%-hoz. Ez 2002-re 10,5%-ra zsugorodott (a magyarság ezen belül 6,6%-ra), amely pontosan párhuzamban állítható a franciaországi nemzetiségiek helyzetének (d)evolúciójával.
2. Köztudott, hogy az 1957-ben a Szén- és Acélközösséget létrehozó 6 európai ország egyik oszlopos tagja Franciaország volt. Ha valaki komolyan gondolja, hogy a román állammal apa-fiú avagy nagytestvér-kistestvér jellegű kapcsolatban levô Franciaország elárulja legerôsebb keleti történeti követôjét, az nagyon téved. Hogy a francia kultúra, politika mennyire hatotta át a regáti XIX. századi értelmiséget, amely gyakorlatilag (és nem elméletileg) lefektette francia mintára a (modern) román nemzet és állam alapjait, arra a legjobb példát személyesen a nagy román régész, a pietroaselei osztrogót és/vagy hun lelet (Az Odobescu által tárgyalt IV. századi kincs új, modern feldolgozását és az V. századba való keltezését l. Harhoiu R., The fifth century A. D. Treasure from Pietroasa, Romania, in the light of recent research. British Archaeological Reports, 14, Oxford, 1977) közlôje, Alexandru Odobescu esete kapcsán ismerem. Arra a kérdésre, hogy melyik nyelven kedvel és tud a legjobban kommunikálni, Odobescu, aki olyan pre-kozmopolita volt a maga módján, egyértelműen a franciát nevezte meg, azzal a lényeges megjegyzéssel, hogy jobban kedveli, mint az anyanyelvét. Ismert tény, hogy például a román anyanyelvű lányával francia nyelven levelezett. (Az információkat dr. Alexander Niculescu (Román Tudományos Akadémia Régészeti Intézete) kollégámnak köszönhetem, ame-lyért hálás köszönetemet szeretném kifejezni. Ugyanakkor örökké eszembe jut, amit 2005 tavaszán egy budapesti borozás alkalmával fejtett ki: „Kedves Erwin. Ha valami ellen kell küzdjünk, az a nacionalizmus, a másik vagy éppen a másság gyűlölete”. Több év után is kedves Alexander, igazad van.)
(folytatjuk)
Dr. Gáll Erwin a Román Tudományos Akadémia „Vasile Pârvan” Régészeti Intézetének munkatársa
Gondoskodó vállalkozás
Interjú Szilágyi Imre tulajdonossal
Vannak vállalkozások, amelyek a válsághangulatot változtatásokkal, újításokkal próbálják ellensúlyozni. Az Apicom cégcsoport az ország egyik legjelentôsebb fafeldolgozó és faházgyártó vállalkozása, amely törzsvásárlói kártyákkal tartja meg hűséges ügyfeleit, az építôanyagok mellett alkalmazási tanácsokkal látja el ügyfeleit, díjazza a vásárlók visszajelzéseit, és jelentôs összeget fordít a közösségi kezdeményezések támogatására.
– Építünk – hirdetik a reklámpanók Székelyföld-szerte. Mibôl építkezik ma a cégcsoport?
– A gondoskodó nagyvállalat fogalma számunkra elsôsorban azt jelenti, hogy saját munkatársainkra viselünk gondot. Ennek eredményeképpen munkatársaink különbözô kedvezményeket kapnak a termékeinkbôl és szolgáltatásainkból. Sajnos, elengedhetetlen volt a leépítés cégünknél is; az elmúlt idôszakban visszaesett ugyanis a forgalmunk. Természetesen próbálunk tenni ellene, már újraalkalmaztunk dolgozókat, és az elbocsátottaknak kiküldött levélben kedvezményeket ajánlottunk fel termékeinkbôl és szolgáltatásainkból. Ugyanakkor különleges típusú kedvezményben részesülnek azok, akiket bármely más cégtôl elbocsátottak. Újdonság az Apicom cégcsoport életében továbbá egy autós önkiszolgáló kialakítása – ez tôlünk nyugatabbra nagyon népszerű, Romániában is van már egy-két hasonló bolt, viszont Hargita megyében mi leszünk az elsôk, akik ezt megvalósítjuk. Mint ismertes, az idô több mint pénz. Az idô élet. Éppen ezért fontos, hogy az emberek minél gyorsabban jussanak hozzá termékeinkhez, azáltal, hogy önmagukat szolgálják ki. Ezt a típusú értékesítési rendszert kezdtük el augusztus 18-ától Csíkszeredában, cégünk központjának az udvarán, a Salcâm utca 5. szám alatt. Itt bemutatjuk az Antonella elnevezésű faházat is, valamint kerti pihenôk, garázs, autóbeálló is szerepel a további ajánlatok között.
– Napjainkban a vállalkozásoknak felelôsségteljesen át kell gondolniuk működési és fejlesztési politikájukat. A változások igénye pedig a válsággal csak felerôsödött a gazdasági társaságok életében. Milyen újításokat, változásokat tart fontosnak az Apicom cégcsoport?
– Az említett újdonságok mellett egy törzsvásárlói kártya bevezetését is tervezzük, amely már 500 lejes vásárlás felett feljogosít további kedvezményekre, és minden vásárlás egy bizonyos pontértékkel lesz egyenlô. Lehet tehát gyűjteni a pontokat, kedvezményeket, amelyeket különféle termékekben adunk ki vásárlóinknak és alkalmazottainknak.
Ezenkívül bevezetjük a keresztpromóciós szolgáltatást, amely a törzsvásárlóinkat, valamint alkalmazottainkat mintegy 100, az otthonteremtés területén tevékenykedô Hargita és Kovászna megyei partnercégünknél kedvezményre jogosítja fel. Stratégiánkból kifolyólag ezen a piacon tevékenykedünk, és lehetôvé teszszük partnereinknek, hogy kényelmes, gazdaságos tervezésű otthont tudjanak maguk körül úgy, hogy segítséget nyújtunk a berendezésében, megvalósításában. Készül egy különkiadásos katalógus, amit háromhavonta frissítünk és bôvítünk.
– Milyen egyéb területekre terjed ki a vállalkozás profilja?
– Egy teljesen új szolgáltatásunk a csináld magad sarok, ahol különbözô termékeket, szerszámokat helyezünk el, itt bárki kipróbálhatja alkalmazásukat, felszerelésüket. Egy LCD képernyôn a vállalkozó szelleműek segítséget is kaphatnak a forgalmazott és a beszállítóinktól kapott anyagok felhasználásával. Látható lesz, hogyan kell helyesen elhelyezni a parkettát, a csempét, hogyan kell gipszkartonozni. Természetesen továbbra is gyártjuk faházainkat, a saját készítésű nyílászáróinkat, amelyek minôségi termékek, és amelyekért garanciát vállalunk: két évet a házainkra, tíz évet a szerkezetre, valamint 50-60 éves élettartamot, attól függôen, hogy hová épül. Szerviz-, garancia- és utógarancia-szolgáltatással is ellátjuk ügyfeleinket, tehát ha valaki tôlünk vásárol termékeket, javaslatokat és szolgáltatásokat tudunk ajánlani mindaddig, amíg teljesen befejezi az építkezést; anyagszükséglet-számítás és technikai tanácsadás természetesen továbbra is elérhetô, szükség esetén ajánlunk tervezôket és kivitelezô cégeket.
Ötletládákat helyezünk különféle helyekre, ahová be lehet dobni a javaslatokat, elvárásokat azzal kapcsolatosan, hogy milyen típusú termékeket és szolgáltatásokat igényelnének a vásárlók, telefonszámmal, névvel, vagy akár név nélkül is. Havonta legalább egy ötletet díjazunk is. És értékeljük a konkrét visszajelzéseket email-en, vagy a bedobott cédulák segítségével.
– A gondoskodó vállalkozás tekintetében meg kell említenünk, hogy az elmúlt tíz évben számos rendezvényt, programot támogatott a cégcsoport. Mi az, amit fontosnak tart, és milyen kritériumok alapján dönt a segítségrôl?
– Éves szinten több ezer lejt fordítottunk a sport, a kultúra támogatására, továbbá az egészségügyre, a tanügyre, a fogyatékos, beteg emberek megsegítésére egész Hargita megye területén. Ezenkívül saját minifocicsapattal rendelkezünk, de Székelyudvarhelyen egy gyerekfocicsapatot, valamint a teremlabdarúgó-csapatot is támogattuk. Folyamatosan segítjük a Caritast és több tanintézményt anyagokkal és pénzzel. Rendezvényeket, honlapokat, beteg gyerekek műtétjét, egyházakat támogattunk, ugyanakkor a székelyudvarhelyi kórházat termékeinkkel láttuk el.
Tókos Pál (x)
A II. Gyergyói Lovas Napokhoz kapcsolódó felhívások
Rajzpályázat gyerekeknek
A pályázat fô célja a lovak bemutatása a gyerekek szempontjából. Pályázni bármilyen, lovas témával kapcsolatos pályaművel lehet, amely megfelel a kiírásban foglalt feltételeknek.
Téma: Lovak. Korhatár: 1–18 év.
Pályamunkákat A4-es formátumban várunk, bármilyen technikával készítve.
A pályázatokat a következô helyekre lehet eljuttatni, személyesen, naponta 9 és 16 óra között:
* Gyergyói Kisújság székhelye – Szabadság tér 22. szám,
* Rubin Szálloda Recepciója – Gábor Áron u. 1. szám,
* Fény TV Hirdetésfelvevô irodája – Virág negyed 41/E.
A rajzok kiértékelését szakmai zsűri fogja végezni.
A díjazásra szeptember 13-án – vasárnap kerül sor, a gyergyószentmiklósi lovaspályán (Tűzoltók utca vége).
A további részletek egyeztetése érdekében kérjük felhívni az alábbi telefonszámot: 0744/645.049, naponta 9 és 16 óra között.
FIGYELEM: a pályamunkák beküldésének határideje szeptember 4. (péntek)!
A részvétel ingyenes!
A rendezvény részletes programtervezete megtalálható elektronikus formában is a www.fogathajtas.ro honlapon.
A rajzok hátoldalára kérjük feltüntetni a pályázó nevét, korát és a saját, vagy a szülei telefonszámát.
Felhívás kutya-tulajdonosoknak
A Krigel Sport Klub szeretettel meghívja Önt és fajtiszta kedvencét a II. Gyergyói Lovas Napok alkalmával tartandó Kutyakiállításra, szeptember 12-én, szombaton reggel 8 órától, a gyergyószentmiklósi lovaspályára, a Tűzoltók utca végén.
A bejelentkezés érdekében kérjük felhívni az alábbi telefonszámok valamelyikét: 0744/645.049 vagy 0748/208.118, naponta 9 és 16 óra között.
A bejelentkezési lapok kitölthetôek elektronikus formában is a www.fogathajtas.ro honlapon.
FIGYELEM:
A versenyen résztvevôk listája szeptember 1-jén lezárul!
A részvétel ingyenes!
Megjegyzés:
* A fajtisztaság törzskönyv általi igazolása nem kötelezô, viszont a fajtisztaság feltétel a kiállításon való részvételhez.
* A kiállítás kimenetelét állatorvos felügyeli és minden állat számára szükséges az oltáskönyv bemutatása (érvényes veszettség elleni oltás).
Felhívás lovas gazdáknak
A II. Gyergyói Lovas Napok alkalmával Lószemlére fog sor kerülni.
Ennek fô célja a környék lovas hagyományainak felelevenítése és ápolása, a különbözô lófajták, típusok és egyedek bemutatása által. Ide várjuk szeptember 13-án, vasárnap reggel 8 órától a gyergyószentmiklósi lovaspályán mindazon lovas gazdákat, kellôen „kicsinosított” jószágaikkal együtt, akik szeretik a lovakat, és szívesen megmutatnák a nagyközönségnek kedvenc jószágukat.
A benevezett állatokat szakmai zsűri bírálja el, és a legjobb résztvevôket a szervezôk díjazni fogják.
A részt venni szándékozók visszajelzélsét szeptember 1-ig várjuk.
A további részletek egyeztetése érdekében kérjük felhívni az alábbi telefonszámot: 0744/645.049, naponta 9 és 16 óra között.
A felhívás szövege és az esemény részletes programtervezete megtalálható elektronikus formában is a www.fogathajtas.ro honlapon.
Felhívás – Favágó- verseny
Szeptember 12-én, szombaton, a II. Gyergyói Lovas Napok keretében Favágóversenyre kerül sor, melyre egyéni jelentkezôket várunk.
Jelentkezni a 0744/645.049-es telefonszámon lehet, naponta 9 és 16 óra között, szeptember 4-ig (péntek).
A megmérettetésen minden versenyzô csutakot kell hasogasson, saját fejszével.
Felhívás – Erôs Ember vetélkedô
Szeptember 13-án, vasárnap, a II. Gyergyói Lovas Napok keretében Erôs ember vetélkedôre kerül sor, melyre egyéni jelentkezôket várunk.
Jelentkezni a 0744/645.049-es telefonszámon lehet, naponta 9 és 16 óra között, szeptember 4-ig (péntek).
A versenyen több típusú erômérô próbára kerül majd sor.
Sport
Fogathajtás/ Világbajnokság
Kilencedik helyen végzett a válogatott
Közel hetven fogathajtó, egész pontosan 69, versenyzett a múlt héten Kecskeméten lezajlott 13. Kettesfogathajtó-világbajnokságon a díjhajtás versenyszámban. A szerdai, augusztus 19-i hivatalos megnyitó utáni napon elkezdôdött a tulajdonképpeni verseny. Maradva a megnyitónál: parádés volt az ünnepség. Csaknem tízezer nézô volt kíváncsi a helyszínen a megnyitóra, amelynek során ejtôernyôsök ereszkedtek le az égbôl a résztvevô nemzetek zászlaival. Ezután látványos lovas- és fogatbemutatók következtek, majd a magyar négyesfogathajtás korábbi világbajnokai, Fülöp Sándor, Juhász László és Muity Ferenc hozták be fogataikon a Nemzetközi Lovasszövetség (FEI) elnökeit és hivatalos küldötteit.
Ezt követôen Mondok József, a világbajnokság szervezôbizottságának elnöke, majd Simóka Beáta sportszakállamtitkár köszöntötte a versenyzôket és a meghívottakat. Következett Bányai Gábor, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke, aki sok sikert kívánt a hajtóknak. Végezetül Ri- chard Nicoll, a nemzetközi szövetség, a FEI fogathajtó szakbizottságának elnöke hivatalosan is megnyitotta a vb-t.
Az elsô versenyszámot, a díjhajtást két nap, augusztus 20-án és 21-én rendezték. Az elsô nap 35 fogathajtó mutatkozott be. A romániai hajtók közül Pál Attila ötödikként indult, a gyergyóalfalvi versenyzô elôtt a francia Dutilloy Francois hajtott végig a pályán. Érdekességként említeni kell, hogy elsôként az angol Matthews David versenyzett. A romániai válogatottak közül Rákóczi Gergô is az elsô nap versenyzett. Rákóczi huszonötödikként rajtolt, ôt megelôzôen az írországi Rohrssen Folke mutatkozott be fogatával.
Az elsô versenynap utáni – nem végleges – rangsorban a következôi élmezôny alakult ki: 1. Warneck Sebastian (német) 41,98 hibapont, 2. Lázár Zoltán (magyar) 45,57 pont, 3. Gosschalk Benny (holland) 47,36 pont, 4. Cadwell Keady (amerikai) 48,64 pont, 5. Spörri Brigitte (svájci) 51,20 pont, 6. Guttierez Daniel (spanyol) 52,35 pont, 7. Rákóczi Gergô (romániai) 53,25 pont, 8. Farkas László (magyar) 54,40, … 16. Galambos Nándor (magyar) 57,09 pont, … 22. Varga Péter (magyar) 60,54 hibapont, 33. Pál Attila (romániai) 69,50 pont.
Augusztus 21-én, pénteken a díjhajtás második versenynapján 34 fogathajtó állt rajthoz. Az említett napon, a csapatverseny keretében, Bajkó Tibor is bemutatkozott a kecskeméti világbajnokság közönségének. A Gyergyószentmiklósi Krigel SK versenyzôjeként válogatottba került Bajkó Tibor a startlista szerint tizenharmadik indulóként hajtott végig a pályán. Az elsô napi díjhajtó- verseny után a magyarországi versenyzôk közül Lázár Zoltán a második helyen állt, Lázár Vilmos és Selyben Zsolt pénteken mutatta be programját, utóbbinak azonban sántaság miatt kizárták az egyik lovát. A szabályok értelmében sem új lovat, sem másik csapattagot nem lehet ilyenkor nevezni, így Selyben Zsoltnak, akit Fintha Gábor magyar szövetségi kapitány harmadikként választott be az együttesbe a Lázár testvérek mellé, két lóval kellett versenyeznie a világbajnokságon. Amint az látható, az elsô helyet a világbajnok német válogatott tagja, Sebastian Warneck foglalta el, aki a két évvel ezelôtti vb-n egyedüliként hajtott 40 hibaponton belül, ám végül összetettben kevesebb mint egy ponttal kikapott Lázár Vilmostól.
A két nap rendezett elsô versenyszám, a díjhajtás utáni végsô rangsorban (élmezôny, illetve a romániai hajtók helyezései): 1. Van Tergouw Mieke (holland) 38,66 hibapont, 2. Schenk Beat (svájci) 40,19, 3. Warneck Sebastian (német) 41,98, 4. Lázár Vilmos (magyar) 42,62, 5. Lázár Zoltán (magyar) 45,57, 6. Poulin Larry (amerikai) 46,08, … 21. Rákóczi Gergô (romániai) 53,25, 50. Bajkó Tibor (romániai) 62,85, 63. Pál Attila (romániai) 69,50.
Szombaton, augusztus 22-én rendezték az idei világbajnokság második versenyszámát a maratonhajtást. A versenyszám vége-redménye (élmezôny, illetve a romániai hajtók helyezései): 1. Verstappen Harrie (holland) 86,31 hibapont, 2. Lázár Zoltán (magyar) 89,59, 3. Tebbe Klaus (német) 90,74, 4. Henkes Mathias (luxemburgi) 90,78, 5. Kozlowski Jacek (lengyel) 92,76, 6. Nesvacil Jiri (cseh) 96,76, … 26. Rákóczi Gergô (romániai) 103,70, 33. Bajkó Tibor (romániai) 107,21, 57. Pál Attila (romániai) 118,50.
Már a maratonhajtás elsô két akadályában kiderült, hogy Lázár Vilmos nem védheti meg világbajnoki címét, mert egy kiálló fagyökéren áthajtva kizuhant a fogatból. Csak a balszerencsén múlott, hogy az utolsó számban már nem volt versenyben az elsô he-lyért, a felkészülés tökéletesen sikerült, pedig a lovasszövetség elnökeként és a világbajnokság szervezô munkáiban segédkezve olykor többre kellett figyelnie. A 26. versenyszezonjában lévô Lázár Vilmos: „Sokszor szenved az ember a hajtással, a lovakkal, és kérdezi magától: kell ez nekem még? És akkor a baleset után, a hazai vébén, a közönség vastapssal fogad az összes akadályban. Hát ezért érdemes csinálni. Életem legnagyobb élménye volt a maraton vége.”
Az elsô két versenyszám (díjhajtás+maraton) utáni összetett rangsor (élmezôny, illetve a romániai hajtók helyezései): 1. Lázár Zoltán (magyar) 135,16 hibapont, 2. Verstappen Harrie (holland) 135,72, 3. Schenk Beat (svájci) 139,94, 4. Warneck Sebastian (német) 145,68, 5. Henkes Mathias (luxemburgi) 146,08, 6. Gosschalk Benny (holland) 147,44, … 20. Rákóczi Gergô (romániai) 156,95, 43. Bajkó Tibor (romániai) 170,06, 58. Pál Attila (romániai) 188.
Augusztus 23-án, vasárnap a kecskeméti világbajnokságon az utolsó versenyszámra, az akadályhajtásra került sor. A versenyszám rangsorában: 1. Varga Péter (magyar) 0 hibapont, 2. Kozlowski Jacek (lengyel) 0,12, 3. Dibak József (olasz) 1,55, 4. Gosschalk Benny (holland) 1,65, 5. Schröder Hans-Georg (német) 3,00, 6. Rutjens Riny (holland) 3,00, 7. Rákóczi Gergô (romániai) 3,00, … 28. Pál Attila (romániai) 11,09, 31. Bajkó Tibor (romániai) 12,27.
A három versenyszám utáni összetett, végsô rangsor (élmezôny, illetve a magyarországi és a romániai hajtók eredményei): 1. (világbajnok) Verstappen Harrie (holland) 143,92 hibapont, 2. Schenk Beat (svájci) 146,54, 3. Lázár Zoltán (magyar) 148,18, 4. Gosschalk Benny (holland) 149,09, 5. Kozlowski Jacek (lengyel) 150,99, 6. Henkes Mathias (luxemburgi) 151,91, … 10. Selyben Zsolt (magyar) 157,13 ,… 13. Ling Attila (magyar) 158,38, 14. Varga Péter (magyar) 159,39, 15. Rákóczi Gergô (romániai) 159,95, … 23. Farkas László (magyar) 170,16, … 25. Galambos Nándor (magyar) 171,51, … 36. Láng Zoltán (magyar) 181,82, 38. Bajkó Tibor (romániai) 182,33, 52. Pál Attila (romániai) 199,09, … 61. Lázár Vilmos (magyar) 243,51.
A csapatverseny végeredménye (a teljes csapatot nevezô 17 nemzeti válogatottat rangsorolták): 1. (világbajnok) Hollandia (Gosschalk Benny, Van Tergouw Mieke, Verstappen Harrie) 282,3 hibapont, 2. Magyarország (Lázár Vilmos, Lázár Zoltán, Selyben Zsolt) 286,2, 3. Németország (Huber Rudolf, Schröder Hans-Georg, Warneck Sebastian) 306,4, 4. Svájc 307,2, 5. Olaszország 324,2, 6. Lengyelország 329,5, … 9. Románia (Bajkó Tibor, Pál Attila és Rákóczi Gergô) 341,1.
A csapatversenyben a romániai válogatott Szlovákia, Luxemburg az Egyesült Államok (!), Anglia, Spanyolország, Ausztria, Írország és Dánia nemzeti csapatait utasította maga mögé. Jónak mondható tehát az erdélyi (két gyergyói és egy nagykárolyi) fogathajtók alkotta válogatott által elért világbajnoksági helyezés. A XIII. Kettesfogathajtó Világbajnokság legeredményesebb hajtójának Verstappen Harrie bizonyult, aki az egyéni világbajnoki cím megszerzése után a csapatversenyben is világbajnok lett a holland válogatott tagjaként.
A magyar válogatott csapatban ezüstérmes, míg egyéniben Lázár Zoltán a harmadik helyen végzett. Az utolsó napi akadályhajtás során Lázár Zoltán nem hallotta meg az indulást jelzô csengôt – állítólag az angol fôbírónô csengetett –, az óra azonban elindult. „Nem tudtam, mit csináljak, mert ahhoz, hogy az akadályhajtásban elindulhassak a pályán, a csengônek is meg kellett szólalnia, és az órának is el kellett indulnia. Esetemben csak az óra indult el, és kérdeztem a bírókat, hogy mit csináljak. Azt mondták, menjek, de nem mentem, mert akkor kizárhattak volna, mert nem szólalt meg a csengô” – mondta a hajtás után Lázár Zoltán. Végül csak megszólalt a csengô, de akkor a lovak összezavarodtak, és a hatszoros világbajnok sem úgy koncentrált, mintha minden rendben ment volna. Le is vert három labdát, pedig az eddigi kettesfogathajtó-világbajnokságain egyetlenegyet sem vétett el.
A gyergyóalfalvi Pál Attila és a gyergyószentmiklósi Bajkó Tibor kiutazását a kecskeméti világbajnokságra Hargita Megye Tanácsa támogatta.
Jégkorong/ Külföld
Idény eleji torna a lengyeleknél
Az elmúlt héten a lengyelországi sosnowieci adott otthont annak a nemzetközi tornának, amelyen a magyar színeket az FTC és a Sapa Fehérvár AV 19 képviselte.
Eredmények. l KH Zaglebie Sosnowiec (lengyel) – Ferencváros 8–3 (4–0, 3–0, 1–3). A Fradi gólszerzôi: Molnár Ádám, Nagy László és Hoffmann Attila. l Székesfehérvári Sapa AV 19 – Igló/ Spisska Nova Ves (szlovák) 3–2 (1–0, 1–1, 0–1) – büntetôkkel. A fehérváriaktól a rendes játékidôben Mihály Árpád és Sofron István, a büntetôpárbajban pedig Kovács Csaba és Fekete Dániel volt eredményes. l Ferencváros – Igló 0–3 (0–2, 0–1, 0–0). l Zaglebie Sosnowiec – Sapa Fehérvár AV 19 3–7 (0–1, 1–3, 2–3). Gólszerzôk: Podlipni 2, Luka, illetve Benk 2, Kóger, Ladányi, Nagy, Mihály Árpád és Hegyi. l Ferencváros – Sapa Fehérvár AV 19 0–4. l A döntôben: Fehérvár – Zsolna/ Zilina 2–1 (0–0, 2–1, 0–0). A magyar csapat gólszerzôi: Benk András és Kovács Csaba. A 3. helyért: Krefeld (német) – Sosnowiec 2–2 (büntetôkkel: 2–0). Az 5. helyért: Igló – Metalurg Liepajas (lett) 5–3. A 7. helyért: IF Troja Ljungby (svéd) – Ferencváros 4–0 (1–0, 1–0, 2–0).
A torna legjobb kapusának járó címet a finn Tommi Satosaari (Sapa AV 19) érdemelte ki, míg az elsô helyen végzô magyarországi együttes legjobb csatárának a csíkszeredai születésű Mihály Árpádot választották.
Labdarúgás
Szeptember elején kezd a Jövô
A Gyergyószentmiklósi Jövô csapatának kérésére elnapolták a IV. Liga Hargita megyei csoportja keretében az együttes elsô fordulóban esedékes mérkôzését. A 2009–2010-es idény elsô fordulójában a Gyergyószentmiklósi Jövô – Parajdi SE találkozón kívül a Tölgyes – Salamás Maroshévíz Tudomány mérkôzést is elnapolták. Ily módon az új bajnoki idény nyitófordulójában csak négy mérkôzés került megrendezésre. A Gyergyói Jövô csapata szeptember 2-án, szerdán a második fordulóban műsoron szereplô mérkôzésen, Csíkszeredában, mutatkozik be az új idényben. Az elsô bajnoki forduló eredményei:
* * *
Csicsói KSE – Csíkszeredai ISK 2–2 (1–1). Gólszerzôk: Doltea Gabriel (12.) és Vrabie Adrian (18.), illetve Salamon Hunor (35.) és Hodgyai László (61.).
* * *
Szentegyházi Vasas – Gyimesközéploki Csillag 4–2 (2–1). Gólszerzôk: Mag Árpád (12. és 53.), Demeter László (35.), Albert István (57.), illetve Antal Szilárd (20.) és Ambrus Csongor (47.).
* * *
Homoródalmási Homoród – Csíkszentmihályi Törekvés 0–9 (0–4). Gólszerzôk: Szatmári Szabolcs (33., 55. és 72.), Ferencz Attila (25. és 73.), Tóth Tibor (4. és 20.), Nádas György (77. – 11-esbôl) és Sorbán Hunor (79. – öngól).
* * *
Balánbányai ASA – Székelykeresztúri Egyesülés 9–3 (2–1). Gólszerzôk: Drian Mirel (20., 54. és 73.), Bucur Robert (43. és 50.), Vânău Gigi (57.), Ronţu Cornel (66.), Mareş Sorin (68.), Sion Daniel (75.), illetve Bilibók Zoltán (36.), Kovács Zoltán (80.) és Lázár Mihály (85.).
A következô forduló (augusztus 29–30.) műsora: augusztus 29., szombat 11 órai kezdettel: Székelykeresztúr – Homoródalmás. Játékvezetô: Jenei Csaba (Székelyudvarhely); asszisztensek: Vass Róbert (Székelyudvarhely), Tifán Attila (Székelyudvarhely). Megfigyelô: Györfy Károly (Székelykeresztúr). Szintén szombaton 14 órától: Gyimesközéplok – Csicsó. Játékvezetô: Deák Ferenc (Csíkszereda). Asszisztensek: Csutak Loránd és Kocsis Zoltán (mindketten Csíkszereda). Megfigyelô: Kopacz József (Csíkszereda). 17 órától: Maroshévíz – Balánbányai ASA. Játékvezetô: Fábián Tibor (Kászonaltíz). Asszisztensek: Gegô Levente és Horvát Szabolcs (mindketten Csíkszereda). Megfigyelô: Kovács Tibor (Gyergyószentmiklós).
Augusztus 30., vasárnap 17 órától: Parajd – Tölgyes. Játékvezetô: Simó Zoltán (Székelykeresztúr). Asszisztensek: Kiss István és Fazakas Kálmán (mindketten Székelykeresztúr). Megfigyelô: Câmpeanu Dumitru (Maroshévíz).
Szeptember 2., szerda 17 órától: Csíki ISK – Gyergyószentmiklósi Jövô. Játékvezetô: Benedek András (Székelyudvarhely). Asszisztensek: Fodor József és Bálint Attila (mindketten Székelyudvarhely). Megfigyelô: Kecseti Árpád (Salamás). A második bajnoki forduló műsorán szereplô Csíkszentmihály – Szentegyháza mérkôzést elnapolták.
A Hargita Megyei Labdarúgó Egyesület döntése értelmében jóváhagyták a 2009–2010-es idényre a mérkôzések megfigyelôinek névsorát. Eszerint a következôk közül jelölik ki az új idényben a bajnoki mérkôzések hivatalos megfigyelôi tisztségét betöltôket: Kecseti Pál, Burus Csaba, Kopacz József, Horváth Vilmos, Szakács Attila – mindannyian Csíkszereda. Somolyák István, Zsombori Gyula, Chiratcu Petre, Botorok János, Dusinszki Zoltán, Karda Zoltán, Hompoth Dezsô, Tamás Zoltán – mindannyian Székelyudvarhely. Ravasz József – Tusnád, Kovács Tibor – Gyergyószentmiklós, Câmpeanu Dumitru – Maroshévíz, Kecseti Árpád – Salamás, Györfy Károly – Székelykeresztúr. A székelyudvarhelyi Borsos Kálmán és a salamási Balla Péter által benyújtott mérkôzés-megfigyelôi kérelmeket iktatták, és elméleti vizsgáztatás után hagyják jóvá. A vizsga idôpontjáról az érintetteket értesítik.
Véglegessé vált és jóváhagyták a megyei ifjúsági bajnokságokba benevezett csapatok névsorát:
Ifjúsági A1 (1991-ben születettek és fiatalabbak): Csíkszentmihályi Törekvés, Csicsó SE, Székelykeresztúri Egyesülés, Csíkszeredai ISK (Balánbánya), Szentegyházi Vasas.
Ifjúsági C (1995–1996-os korcsoportok): Székelyudvarhelyi ISK, Gyergyószentmiklósi Jövô, Csíkszeredai ISK 1, Gyergyószentmiklósi Elite, Salamás Maroshévíz Tudomány, Csíkszeredai ISK 2 (Balánbánya), Csíkszentmártoni Reménység, Tölgyes SE, Homoródalmási Homoród, Székelyudvarhelyi AFC.
Ifjúsági D (1997-es korcsoportok): Székelykeresztúri Egyesülés, Parajd SE, Balánbányai Bányász, Székelyudvarhelyi AFC, Csíkszeredai Siculum, Szentegyházi Vasas, Lövétei SE.
Ifjúsági E (1998-as korcsoport): Székelykeresztúri Egyesülés, Székelyudvarhelyi ISK, Gyergyószentmiklósi Jövô, Gyimesközéploki Csillag, Csíkszeredai ISK, Gyergyószentmiklósi Elite, Salamás Maroshévízi Tudomány, Balánbányai Bányász, Székelyudvarhelyi Roseal, Székelyudvarhelyi AFC, Csíkszeredai Siculum.
Ifjúsági F (2000–2001-es korcsoportok): Székelyudvarhelyi ISK, Salamás Maroshévíz Tudomány, Balánbányai ASA, Székelyudvarhelyi AFC 1, Székelyudvarhelyi AFC 2, Csíkszeredai Siculum 1, Csíkszeredai Siculum 2.
Gheorghe Ola Emléktorna (1999-es korcsoport): Székelyudvarhelyi ISK, Salamás Maroshévíz Tudomány, Székelyudvarhelyi Roseal, Csíkszeredai ISK. Szintén a Gheorghe Ola Emléktorna keretében a 2000-ben születettek korcsoportjában: Székelyudvarhelyi AFC 1 és Székelyudvarhelyi AFC 2.
A Gheorghe Ola Emléktornára még be lehet nevezni, ugyanakkor rendezési kérelmet is be lehet nyújtani szeptember végéig. Az ifjúsági bajnokságok programját jövô héten hozzák nyilvánosságra. A 2009/2010-es ifjúsági bajnokságok a tervek szerint szeptember 12-én kezdôdnek el.
Végezetül felszólítják azon csapatokat, amelyeknek tartozása van Hargita Megyei Labdarúgó Egyesület felé, hogy augusztus 31-ig rendezzék számláikat, mert ellenkezô esetben az érintett együtteseket nem programálják.
* * *
Bemutatkozott a 3. Liga 2009–2010-es idényében Hargita megye egyetlen képviselôje, a Székelyudvarhelyi FC csapata. A 6. csoport keretében hazai környezetben lejátszott találkozó eredménye: Székelyudvarhelyi FC – Besztercei Gloria II. 1–3 (1–1). Gólszerzôk: Lázár (29.), illetve Borbély (23.), Buta (60.), Vasilichi (90.).
A következô fordulóban (augusztus 28-án, pénteken) az udvarhelyiek a Bihar megyei Belényesen lépnek pályára.
Jégkorong
Magyar–román összecsapások
* Szeptember 5-én és 6-án Budapesten játszik két barátságos mérkôzést a romániai és a magyarországi U20-as korosztályú jégkorong-válogatott. A romániai válogatott szeptember 2-án gyűl össze Csíkszeredában. Ifj. Antal Elôd és Divoiu Adrian edzôk a következô játékosoknak küldtek meghívót. Kapusok: Balázs Csongor és Ruczuj Gellért. Hátvédek: Laczkó Dávid Levente, Pál Ferenc, Botos Vlad, János Imre, Dávid Attila, Florea ştefan és Kovács Norbert. Csatárok: Farkas Tamás, ţapu Ciprian, Pascaru Leonard, Imecs Attila, Péter Zsolt, Ambrus Alpár, Fodor Csanád, Sikó Szilárd, Mihăilescu Claudiu, Becze Tihamér, Bíró Tamás, Stefan Bogdan és Gliga Roberto.
* Pénteken, augusztus 21-én barátságos, felkészülési edzômérkôzésen a Csíkszeredai Sportklub a Brassói Fenestelát fogadta. A mérkôzés eredménye: Sportklub – Brassói Fenestela 2–1 (1–0, 1–1, 0–0). Gólszerzôk: Szôcs Szabolcs és Blucks, illetve Tankó. Büntetôpercek: 22–16. Játékvezetôk: Galusnyák Levente, Rédai Botond és Bucur Lóránt.
Sportklub: Fülöp Róbert, Kozuch – Kósa, Papp, Moldován, Hozó, Szôcs Szabolcs; Ordzovensky, Sprencz, Péter Róbert, Basilides Tibor, Zsók; János, Blucks, Molnár Zsolt, Virág, Mihály Ede; Veress, Koreskovs, Bíró Ottó, Bíró Tamás, Kánya. Edzôk: Ulf Weinstock, Gál Sándor és Hodos László.
Brassó: Fülöp Rajmond, Balázs Csaba – Botos, Nagy, Antal Zsombor, Petres és Lôrincz; Laczkó Attila, Góga, Kertész, Tankó, Elekes; Laczkó Levente, Szôgyör, Zerkula, Péter Levente, Pál Zoltán; Szôcs Botond, Bilibók, Gergely, Sikó, Bálint Zsolt. Edzôk: ifj. Antal Elôd és Kovács László.
* A múlt héten eldôlt, hogy az elôttünk álló hét végén, augusztus 28–30. között, kerül sor a hagyományos Csíki Sör-kupára. A csíkszeredai Vákár Lajos Műjégpályán megrendezésre kerülô tornán három hazai és egy külföldi csapat vesz részt: Késmárk (MHK Kezmarok, Szlovákia), Brassói Fenestela 68, Bukaresti Steaua és a Csíkszeredai Sportklub.
A Csíki Sör Jégkorongkupa műsora
Augusztus 28., péntek: 16.00 Brassó – Késmárk (szlovák), 19.30 Sportklub – Steaua.
Augusztus 29., szombat: 16.00 Késmárk (szlovák) – Steaua, 19.30 Sportklub – Brassó.
Augusztus 30., vasárnap: 14.30 Steaua – Brassó, 18.00 Sportklub – Késmárk (szlovák).
* Szent István-kupával díjazott amatôr jégkorongtorna zajlott az elmúlt hét végén a csíkszeredai Vákár Lajos Műjégpályán. A csíkszentkirályiak szervezésében lezajlott torna eredményei: Csíkszentkirály – Sepsiszentgyörgy 7–3 és Gyergyóalfalu – Csíkszentimre 5–3. A 3. helyért: Szentgyörgy – Szentimre 12–2. A döntôben: Gyergyóalfalu – Csíkszentkirály 5–3. A torna legjobb csatárának a szentkirályi Péterfi Csanádot választották, míg a legjobb kapusnak járó címet a szentimrei Udvari Csaba érdemelte ki.
Atlétika
Félmaraton
Szombaton, augusztus 29-én rendezik az immár hagyományos, hatodik kiírásához érkezett Büdösfürdôi Félmaratont, illetve a 3x7 km-es váltóversenyt. Korcsoportok, az egyéni versenyben: 20 éven aluliak, 21–30, 31–40, 41–50 évesek, illetve 50 éven felüliek. Különdíjban részesülnek a legfiatalabb és legidôsebb, illetve a legtávolabbról érkezett sportolók. Benevezni, illetve bôvebb információkat kérni a 0742/ 940.177-es telefonszámon lehet.
Labdarúgás/ Külföld
Magyarok a BL-ben!
A svéd Kalmar és az észt Levadia Tallin után a bolgár Levszki Szófiát is elbúcsúsztatta a Debrecen, így 14 év után ismét lesz magyar résztvevôje a labdarúgó Bajnokok Ligájának. A magyar bajnok az egy héttel korábbi 2–1-es szófiai diadal után augusztus 25-én, kedden a Puskás Ferenc-stadionban Varga József (13. perc) és Rudolf Gergely (35. perc) góljával 2–0-ra nyert. A 13. percben Coulibaly legurítását Varga 19 méterrôl parádésan csavarta a vendégkapu bal felsô sarkába (1–0). A 35. percben Rudolf talán még nagyobb gólt lôtt, mint korábban Varga: egy igazítás után 20 méterrôl remekbe szabott mozdulattal lôtte ki a bal felsôt (2–0). Érdekesség, hogy a debreceni csapat a hat lejátszott BL-selejtezô mérkôzésen ötször gyôztesen hagyta el a pályát.
BL-selejtezô, bajnokok ága, 4. forduló, visszavágó: DVSC-TEVA – Levszki Szófia (bolgár) 2–0 (2–0). Puskás Ferenc-stadion, 32 ezer nézô. Vezette: Claus Bo Larsen (dán).
Debrecen: Poleksic – Bodnár, Mészáros, Komlósi, Leandro – Szakály (Dombi, 58.), Varga J., Czvitkovics (Fodor, 81.), Ramos – Coulibaly, Rudolf (Oláh, 89.).
Levszki Szófia: Petkov – Minev, Topuzakov, Rabeh, Benzukan – Bardon, Jovov (Dimitrov, 72.), Joazinho (Teszevszkij, 60.), Szarmov, Zé Soares – Hristov (Ortega, 77.).
Továbbjutott a Debrecen, kettôs gyôzelemmel, 4–1-es összesítéssel.
A sportrovatot szerkeszti: Rokaly Zsolt
Kisasszony
A víz 6 csodája
Színtelen, szagtalan... Hajlamos vagy üres kalóriaként gondolni rá, ugyanakkor nincs élet nélküle. Sokszor csak a tested vészjelzései után nyúlsz a vizespohárhoz, pedig forró nyári napokon megsokszorozódik szervezeted folyadékigénye – akkor is, ha nem érzel szomjúságot.
Feszült és fáradt vagy, a legszívesebben a nyár ellenére téli álmot aludnál, netán fáj a fejed, és ingadozik a vérnyomásod? Ezek a kellemetlen tünetek mind utalhatnak folyadékhiányra, amely, ha súlyosbodik, a rossz közérzet mellett komolyabb panaszokat is okoz. Élvezed a napsütést – ha teheted –, a vízpartot, a nyaralást... De elég figyelmet szentelsz a folyadék visszapótlására?
Sejtszinten is frissülj fel!
Miért is fontos a kellô folyadék-utánpótlás? Mert nélküle nincs élet, nem működnek tökéletesen a szervek, és nem jutnak el a tápanyagok a sejtekhez. A zavartalan áramoltatáshoz (keringéshez) egy átlagos testsúlyú (70 kg) ember szervezetében negyven liter vízre van szükség.
A túlzott meleg ellen izzadással védekezik a szervezet – nyáron sokkal intenzívebben, mint bármikor, így a testben nem marad annyi víz, amennyi a szervek tökéletes ellátásához és a jó közérzethez szükséges. A kipárologtatott folyadékot mindenképpen pótolnod kell – nemcsak egy frissítô fürdôvel, hanem egy belsô hidratációval, mely sejtszinten regenerál.
Ha nincs kellô folyadék a szervezetben, ingadozhat a vérnyomásod, szédülést és gyengeséget tapasztalhatsz, emellett fejfájás és enyhe izomrángás is elôfordulhat. Ha ilyenkor sem pótolod a folyadékot, súlyosbítod a helyzetet: elájulhatsz, rosszabb esetben a szervezetben a sejtek zsugorodása miatt agy-, vese- és májkárosodás alakul ki.
Ne hagyd szomjazni a tested!
A legfontosabb – mint általában mindig – a „vészhelyzet” megelôzése, vagyis napi 2–2,5 liter folyadék fogyasztása – kánikula esetén ennek a duplája! Legalkalmasabb ehhez a szénsavmentes víz és az ásványvíz, mely a megfelelô ásványisó-bevitelt is biztosítja.
Miért éppen vizet fogyassz?
Azért, mert ez a legegészségesebb folyadék. Míg a kávé, a fekete tea, a kóla és a szeszes italok kiszárítják és kibillentik egyensúlyából a szervezetedet, a víz élettel tölt fel, és általa nemcsak a folyadékveszteséget kerülheted el, hanem sokféle betegséget is megelôzhetsz.
Nem csoda – víz
Amellett, hogy a szervezet számára nélkülözhetetlen, és talán a legjobb szomjoltó, még számos hasznos tulajdonsággal bír. Nézzük, mi mindenre jó.
Csillapítja a fejfájást
Ha nem iszol eleget, szervezeted olyan létfontosságú anyagokból szenved hiányt, mint a foszfát és a magnézium. Ezek hiányában 25–30 százalékkal csökkenhet az agy teljesítménye, és elôbb-utóbb a fejfájás is bekövetkezik.
A folyadékhiány okozta fejfájásodat egy jó nagy pohár ásványvízzel űzheted el – még hatásosabb, ha magnézium pezsgôtablettát is teszel bele. Gyorsabb és hatékonyabb fájdalomcsillapító, mint a bekapkodott gyógyszerek.
Méregteleníti a vesét
A méreganyagok és a szervezet számára fölösleges anyagcseretermékek 90 százaléka a vesén keresztül ürül ki a szervezetbôl. Minél több vizet fogyasztasz, annál gyorsabban és több méreganyagot moshatsz ki a vesédbôl. Ezzel a vesekôképzôdés és gyulladás lehetôségét is erôsen le tudod csökkenteni.
Csökkenti a vérnyomást
Vízhiányos állapotban besűrűsödik a véred, és ilyenkor a szívednek nagyobb fokozaton kell dolgoznia, a pluszmunka egyik lehetséges következménye az ingadozó, többnyire magas vérnyomás. Ha több vizet iszol, kivédheted mindezt.
A náthán is segít
Mielôtt kitörne rajtad a nátha, kezdj a kezelésébe: tarts ivókúrát – igyál minél több vizet és százszázalékos gyümölcslevet (4:1 arányban a víz javára). A víz mozgásban tartja szervezeted apró védekezô sejtkatonáit, a gyümölcslében található vitamin pedig a baktériumokkal veszi fel a harcot. Hamarabb meggyógyulsz, vagy, ha idejében elcsíped, ki is védheted a náthát.
Az allergiára is jó
Vízhiányos állapotban a szervezetben növekszik a hisztamin termelôdése – ha sok van a testedben, fogékonyabb leszel az allergiára –, míg a megfelelô folyadék fogyasztásával az immunrendszer működése is harmonikusabb.
Karcsúsít
Ha éhgyomorra megiszol 3 dl vizet, felpörgetheted az anyagcserédet, ezáltal megnô szervezeted energiafogyasztása, azaz több kalóriát égetsz el. Ez a folyamat hozzávetôlegesen fél óráig tart, de csak szénsavmentes vízzel működik.
Emellett az éhségérzetet is csillapítja: ha éhes vagy, igyál meg óránként egy nagy pohár vizet, így nemcsak egészséges leszel, hanem némi súlyfeleslegtôl is megszabadulhatsz.
Sajttal és sonkával göngyölt hús
Hozzávalók: 70 dkg pulyka- vagy csirkemell, 40 dkg trappista sajt, szeletelt sonka, só, bors, 1 evôkanál olaj, 1 nagy pohár tejföl.
Elkészítés: A húst alaposan megmossuk, majd szép szeletekre vágjuk. Klopfolás után sózzuk, borsozzuk. A sonkaszeletet ráfektetjük a húsra, arra 1 szelet sajtot teszünk, felgöngyöljük, majd fogpiszkálóval rögzítjük. Ezután jénaiba fektetjük a tekercseket, és elômelegített sütôbe helyezzük. Amikor a hús már hófehérre sült, ráöntjük a pohár tejfölt, és megszórjuk reszelt sajttal, visszatesszük, és addig sütjük, míg a sajt megolvad rajta.
Egészség
Agykarbantartás
Tudnivalók és tippek nem csak idôsebbeknek
Bámulattal hallgatjuk sok idôs tudós elôadását, tanúi lehetünk szellemi frissességüknek, miközben tudjuk, hogy 30–40 éves kor után szellemi teljesítôképességünk hanyatlani kezd. Hogyan lehetséges mégis a gondolkodás és tanulás, emlékezés frissen tartása?
Kevesebb agysejttel megmaradó képességek?
Kegyetlenül hangzó adatok bizonyítják, hogy az idegsejtek a korral pusztulni kezdenek, pont a tanulásban fontos agyterületeken. Nyolcvanéves kor körül a hippokampusz sejtállománya már 20– 30% csökkenést mutat. Törvényszerű-e idôs korban a szellemi hanyatlás? Nem, ez korántsem jelent feltétlenül látható változást a szellemi teljesítôképességben.
A sejtszám-csökkenést ugyanis ellensúlyozni képes az idegsejtek közötti kapcsolatok kialakulása. A sejtpusztulás és kapcsolatépülés aránya a különbözô agyi területeken eltérô, így például az észlelés változatlanul hatékony, a gondolkodás pedig mindarra képes, amire a fiatal ész, viszont kimutathatóan lassabban. A gondolkodás sebességének lassulására csak elképzelések vannak, a bonyolult kapcsolatrendszer és az ingerület által bejárt hosszabb utak is magyarázhatják, vagy hogy kevesebb idegi hírvivô molekula látja el információ-továbbító feladatát.
A tréning jelentôsége
Ahhoz, hogy végsô soron megmaradhasson a fiatalkori teljesítôképesség, az kell, hogy valóban használjuk az agyunkat. A mai magyar kisiskolások már iskolai keretek között ismerkedhetnek meg a tanulásmódszertan csínjával-bínjával, ami valóban nagyon helyes. Hiszen a szellemi frissesség megtartása az agy fiatalkori pallérozásával kezdôdik. A könyvesboltok polcain elérhetôvé váltak a különbözô tanulási technikákat, memotechnikákat felsorakoztató könyvek, amelyek tanulás-pszichológiailag alátámasztott módszerekre tanítják meg az olvasókat. Hogy az idôsebb generáció számára is rendelkezésre álljon egy megfelelôen korosztályra szabott ötlettár, nézzük mi az, amit kifejezetten nekik ajánlhatunk.
A rövid távú és munkamemória befogadóképességének mennyiségi korlátait és múlandóságát tréninggel és némi trükkel kicselezhetjük. A frissen megjegyzendô dolgokat a hosszú távú memóriából szedett tudáshoz társítva sokkal több mindent vagyunk képesek megjegyezni. Miután sémákban, emlékekben gondolkodunk, ezeket kapcsoljuk be és idézzük föl, amikor egy területen új információkat kapunk. Ha nincs mit bekapcsolni, azaz nincs háttértudás, akkor valószínűleg nem fog érdekelni minket az új tartalom sem. Ebbôl következik, hogy minden tanulás és tudás jól jöhet még késôbb, ezek mind-mind kapcsolódási pontokat jelenthetnek idôskorban, segítenek megôrizni kíváncsiságunkat. Ugyancsak ebbôl vezethetô le az a tanulási trükk, hogy tudatosan igyekezzünk meglévô tudáshoz kötni az újonnan fölfogott és megjegyezni kívánt információkat.
Egyszerű példaként egy rövid, telefonszámnyi számsort említhetünk: 23–9–31–31. Lehet, hogy egyszerűbb korábbi képi és aszszociációs információkhoz kötve fejben tartanunk: „23-an jártunk egy osztályba általánosban (netán az elemi iskolában), 9-et kölykezett a kutyánk, amikor 31 éves voltam, 31 éves voltam...”
Akarni nekünk kell
Aki próbált már valakit megtanítani valamire, biztosan tudja, hogy senkit nem lehet tanítani akarata ellenére, azaz a motiváció elengedhetetlen. Honnan nyerhet az ember tanulási kedvet bármely életkorban?
Olykor bizony tudatosan kell keresni a tudás hasznát, hogy erôt merítsünk a megerôltetô tanuláshoz. Tipikusan megfigyelhetô, hogy az idôsebb korosztályok idegenkednek a technikai vívmányoktól, a legújabb berendezések használatától. Olykor joggal, mert a tervezôk nem gondolnak az 50–60 fölöttiek adottságaira. Rosszul láthatók a kijelzôk, picik és rosszul megtalálhatók, kivehetetlenek a gombok, kényelmetlenül gyors a működés. (Az idôs ember mozgása és gondolkodása természetszerűleg kissé lassúbb, más szempontból viszont alaposabb.)
A helyzet azonban nem reménytelen. Elôször is számításba kell venni, hogy az a szerkentyű, amit egyszer az élet könnyítésére kitaláltak, nagy valószínűséggel egyre nagyobb teret fog hódítani, és használata idôvel kikerülhetetlen lesz a mindennapokban. Érdemes megkérdezni a fiatalabb rokonokat, barátokat, bizalmasokat, mit, hogyan, mire célszerű használni. Biztatásul annyit, hogy a leírások kibogarászása és az idegölô, sikertelen kísérletezgetés kudarca egy-egy technikai berendezés beüzemelésekor nem csak az idôsek türelmét veszi igénybe. A huszon- és harmincévesek sem szeretnek hosszadalmas leírásokkal bíbelôdni. A gyakorlati bemutató és segítséggel történô begyakorlás mindenkinek szimpatikusabb! Ezt nem szabad elfelejteni!
(folytatjuk)
Horoszkóp
augusztus 27 – szeptember 3.
KOS (III.21-IV.20.)
Amikor valami fontos dolog véget ér az életünkben, természetesen fájdalmas űrt hagy maga után. Ilyenkor a csend rémisztô lehet. Életében most van szezonja a változásoknak, amik elkerülhetetlenül néhány dolog végét jelentik.
BIKA (IV.21-V.20)
Úgy gondolja, hogy partnere nem azért él együtt Önnel, mert ugyanúgy érez, hanem mert sem kedve, sem ereje nincs változtatni a helyzeten. Mikor már nem bírja tovább, és kérdôre vonja, megnyugtató választ kap, ami talán igaz is.
IKREK (V.21-VI.21.)
Készüljön fel arra, hogy az események elsodorhatják! A váratlan fordulatok a hét állandó szereplôi lesznek. A fejlemények egy meghatározott cél felé repítik, és az életében történô változások örökre szólnak.
RÁK (VI.22-VII.22.)
Úgy érzi, meglehetôsen jól menedzseli érzelmi ügyeit, azonban barátai megpróbálják rábeszélni, gondolja át még egyszer a lehetôségeit. Ezúttal valószínűleg igazuk is van.
OROSZLÁN (VII.23-VIII.23.)
Már olyan régen vár a megfelelô alkalomra, hogy szinte feladta a reményt. Szinte már úgy érzi, nem is igazán változtatná meg az életét, ha mégis bekövetkezne. De amikor a lehetetlen mégis megtörténik, teljesen letaglózza a változás.
SZŰZ (VIII.23-IX.21.)
A Szűz sokszor úgy látja a dolgokat, mintha fordítva nézne bele egy teleszkópba: hajlamos kisebb jelentôségűnek tekinteni mindent, mint kellene. Az elkövetkezendô hetek különleges élményeket hoznak majd, aminek csak a képzelete szabhat határt.
MÉRLEG (IX.24-X.23.)
Ez év legromantikusabb idôszaka vár most Önre, hiszen a gyengéd Vénusz és az erôs Jupiter egyszerre hoz szerencsés fordulatokat a Mérlegeknek. És ezúttal nem egy újabb pár hónapos kapcsolatról van szó, ami jól indul, de hamar kiéghet.
SKORPIÓ (X.24-XI.22.)
Bár sokat foglalkozott mostanában az újrakezdéssel, új korszakok kezdetével, mikor valóban szembe kell néznie a változásokkal, rájön, hogy nincs még felkészülve. Tévedett, mikor azt gondolta, hogy majd menet közben elsajátíthatja a játékszabályokat.
NYILAS (XI.23-XII.22)
Élete egyik legnagyobb költekezésére készül. Egész életmódja fog megváltozni ettôl a döntéstôl, és ha egyszer már belekezdett, kénytelen lesz végigvinni. Barátai megütköznek majd rajta, hiszen az új szerzemény egyáltalán nem felel meg a hagyományos trendeknek.
BAK (XII.23-I.20.)
Olyan társ után epekedik, aki egyelôre nem viszonozza érzelmeit. A hangsúly azonban az egyelôre szón van, hiszen nem is olyan sokára ô ugyancsak rájön, micsoda remek dolgot hagyott ki, és egykettôre egymás karjaiba omlanak.
VÍZÖNTÔ (I.21-II.19.)
Az, hogy valakit jelenleg nem szeretne elveszíteni, és az, hogy vele akár örökké együtt maradna, két különbözô dolog. Egy bizonytalan – majdnem szakítással végzôdô – periódus után a dolgok most viszszatérnek a régi kerékvágásba.
HALAK (II. 18-III 20.)
Ahhoz, hogy kiegyensúlyozott kapcsolat jöhessen létre két ember között, mindkettôjüknek ugyanolyan érzelmi sebességgel kell közelednie a másik felé. Ön most gyorsabban halad, mint partnere, és ez, sajnos, az elsô randevún meg is látszik.
ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...
– Mi van messzebb tôlünk? – kérdi a tanár Mórickától. – Kína vagy a Hold?
– Szerintem Kína!
– Mibôl gondolod?
– A Holdat innen is látni! Kínát nem!
* * *
Két szomszédasszony összefut a folyosón, az egyik kissé rosszmájúan megjegyzi:
– Képzelje szomszédasszony, tegnap lent voltunk a Balatonon, és a strandon a maga férjét láttam egy feltűnôen csinos fiatal lánnyal.
– Nézze szomszédasszony, a férjem már elmúlt 35 éves, hát csak nem mászkálhat a strandon kislapáttal meg vödörrel?
* * *
Két cigány megy az úton. Szembe jön velük a pap. A papnak el van törve a keze, a lába. Kérdi tôle az egyik cigány:
– Hát plébános úr, mi történt magával?
– Tudjátok gyermekeim, tegnap este elcsúsztam és beleestem a kádba.
Jól van, megy tovább a két cigány. Megszólal az egyik:
– Hé, te! Mi az a kád?
Mire a másik:
– Honnan tudjam, nem járok én templomba!
* * *
A férfi ausztráliai nyaralása után meséli a haverjainak:
– Csodálatos egy ország ez az Ausztrália! Minden van ott, ami kell! Bárok nekem, strand a gyerekeknek, napsütés a feleségemnek és cápák az anyósomnak. ''
* * *
A csata elôtt az ôrmester parancsba adja, hogy mindenki fogjon ásót, és ásson egy mély gödröt magának fedezékképpen.
Az egyik katona megkérdezi:
– Uram, miért kell nekünk most itt még gödröt is ásnunk?
– Azért fiam, mert ha támad az ellenség, akkor így fedezékben maradva tudunk védekezni.
– Szerintem inkább mi támadjuk meg ôket, és ássanak ôk gödröt...
* * *
A cigány házaspár keresztelôre viszi a gyereket. Amikor a pap ráönti a gyerekre a szentelt vizet, a gyerek megszólal:
– De rohadt hideg ez a víz!
Mire az asszony:
– Te apjuk! Már megint a tavalyi gyereket hoztuk el?
* * *
– Jó reggelt, szomszéd! Milyen vörösek a szemei!
– Jaj, ne is mondja, nem aludtam az éjjel egy percet sem. Valami szörnyen búgott a házban. Maga nem hallotta?
– Én nem hallottam semmit, mert egész éjjel porszívóztam.
* * *
Egy skót Londonba látogat, és csomagjával felszáll egy buszra. Már legalább 5 mérföldet megtesz a busz a városban, és a skót mindvégig próbálja elkerülni a kalauzt. Végül az mégiscsak odaér hozzá, és mondja neki:
– Uram, Ön még a végállomáson felszállt, így a jegye 5 font lesz, plusz még fél fontot fizet az utazótáskáért. Az összesen öt és fél.
– Dehogyis, hisz most szálltam fel az elôzô megállóban. Az csak fél font!
A párbeszéd hamarosan heves vitába csap át. A busz eközben a Temze fölött halad egy hídon. A kalauz annyira begurul, hogy felkapja az utas táskáját, és hirtelen kidobja az ablakon. A csomag egyenesen a folyóba esik, és azonnal el is süllyed. A skót dühösen néz utána:
– Na, tessék! Nem elég, hogy át akar verni a buszjeggyel, még a fiamat is beledobta a vízbe!
Copyright (c) Kisújság Alapítvány - 2009
Ezen honlap tartalma (egészében vagy részleteiben) nem
sokszorosítható vagy publikálható semmilyen formában,
a kiadó előzetes beleegyezése nélkül!
|
