Kisújság-olvasók figyelmébe!

           Már kapható a: GYERGYÓI KISÚJSÁG ÉVKÖNYV 2009.
           A Gyergyói Kisújság szerkesztôsége lehetôséget biztosít arra, hogy a lapunkat ismerô, távolba szakadat gyergyóiak (és nemcsak) megrendelhessék a Gyergyói Kisújság évkönyvét.
           Megrendeléseket az alábbi címeken (e-mail cím, postai cím), illetve telefonszámon fogadunk:
           e-mail: kisujsag@hr.astral.ro
           tel.: 004-0266-364.941
           Postai cím: 535500 Gheorgheni, jud. Harghita, p-ta Libertătii nr. 22., Romania
           A Gyergyói Kisújság lehetôséget biztosít arra is, hogy elôfizessenek a lapra mindazok, akik eddig csak internetes formában fértek hozzá kedvenc heti olvasnivalójukhoz.
           A világ bármely pontján élô Kisújság-olvasók a fenti címeken, illetve telefonszámon fizethetnek elô lapunkra.
Gyergyói Kisújság ügyfélszolgálat




Obama

           Na, beérett a barack Amerikában – viccelôdnek sokan az új amerikai elnök nevével, akit január 20-án, kedden, nagy pompával beiktattak tisztségébe. A 44. amerikai elnökkel szemben hatalmas elvárások vannak nemcsak Amerikában, hanem a világ minden táján, hiszen tetszik, nem tetszik az Amerikai Egyesült Államok pillanatnyilag az elsôszámú hatalom a Földön. Obama szerint is „mi maradunk a legvirágzóbb, leghatalmasabb ország a Földön”, az az ország, amely lehet, hogy minden idôk legnagyobb gazdasági válságával néz szembe, az az ország, amely a jelen pillanatban két fronton harcol, két háborút kell pénzeljen.
           Miként lehetett megakadályozni, hogy a Bush-kormány agresszív politikájából fakadóan kialakult helyzet miatt ne robbanjon ki polgári elégedetlenség: sztrájkok, utcai tüntetések, zavargások, véres utcai harcok? Miként lehetett megakadályozni, hogy az Államok legszegényebb, legelnyomottabb rétege, a fekete lakosság ne vonuljon ki az utcára? Hát így! Egy afroamerikai elnököt kellett megválasztatni, aki hatalmas felszabadító és békítô erôvel hathat az amerikai társadalomra, de akár az egész világra is. Azonban lehet, hogy Obama csak szimbólumnak lesz kiváló, és sokkal kevesebb valóságos hatalma lesz, mint amekkorára az egyszerű ember gondol. A fekete bôrű lakosság már attól boldog, hogy most elôször afroamerikai lakója lesz a Fehér Háznak, pedig Obama úgy, ahogy van, fehérebb a legfehérebb politikusnál is, és téves az is, hogy valódi reformer. Ezt támasztja alá a liberális New Yorker is: „Talán a legnagyobb tévhit Barack Obamával kapcsolatban az, hogy ô valamiféle forradalmár alkat, aki szembeszáll a fennálló renddel. Ehhez képest politikai karrierjét végig az jellemezte, hogy igyekezett berendezkedni a meglévô intézmények közé, és nem akarta ôket lerombolni vagy felszámolni.”
           A CNN szerint a pénzügyi válságért elsôsorban a bukott pénzintézeti vezetôk, valamint az egykori jegybankelnök, Alan Greenspan a felelôsek. Obama pénzügyminisztere a jegybanki(!) oldalról érkezô, az adócsalással elkapott Timothy Geithner lesz. Geithner jelenleg a New York-i szövetségi tartalékbank (Federal Reserve) elnöke, korábban, még a Clinton-kormány idején vezetô pozíciókat töltött be a washingtoni pénzügyminisztériumban és a Nemzetközi Valutaalapnál (IMF).
           Nem mai keletű a mondás, miszerint Izraelen keresztül vezet az út a Fehér Házba. Ez valószínű annak tulajdonítható, hogy az izraeli lobbi elképesztô befolyással rendelkezik az amerikai médiában, a politikai életben, és hatalmas pénzeket dobhat be bizonyos célok eléréséhez. Lehet, nem véletlen, hogy Barack Obama a bevallottan erôs izraeli kapcsolatokkal rendelkezô zsidó Rahm Emanuelt kérte fel fehérházi személyzeti fônökének, aki Bill Clinton egyik legeredményesebb adománygyűjtôje volt. S ha figyelembe vesszük Ariel Sharon, Izrael akkori miniszterelnökének, 2001-ben történt állítólagos elszólását: „… mi, a zsidó nép irányítjuk Amerikát, és ezt az amerikaiak is tudják”, akkor az már nem is meglepô, hogy Obama még elnökjelöltként teljesítette az izraeli „kötelezô” zarándoklatot.
           Obamának két lehetôsége van: teljesíti a jegybank (és a társbankok), a gazdasági érdekcsoportok, a politikai érdekszövetségek elvárásait, amelyek egyáltalán nem az állam, nem a lakosság érdekeire épülnek, vagy egyszerűen elteszik láb alól, akár Kennedyt.
           Közösen sikerülni fog nekik.
Ábrahám Imre

A közüzem a székházzal garantál

           A polgármester keddi sajtótájékoztatója elôtt Papuc Annamária, a szociális osztály referense szólt arról, hogy minden fogyatékos személy, akinek bizottsági felülvizsgálatra (comisie) kell jelentkeznie, néhány nappal elôtte jelentkezzen a hivatal szociális irodájában a környezettanulmány összeállítása végett.
           Majd Mezei János számolt be a hét eseményeirôl. A polgármester szerint reális esély van arra, hogy megépüljön a régi hokipálya mellett egy 3000 férôhelyes új pálya. Ugyanakkor a régit is szeretnék felújítani, amely edzôpályaként szolgálna majd. A felújítást nem tudja a város megvalósítani állami támogatás nélkül – mondta. Az új jégkorongpálya közművesítési költségeit és majd a fenntartását kell az önkormányzatnak állnia.
           Majd a lakossági fórum sikerérôl szólt, és mint mondta, ennek köszönhetôen sokan belátták, hogy szükség van lakószövetségekre, hogy jobb életkörülményeket lehessen megteremteni. Hozzáfűzte, ha a lakosság igényli, még tartanak hasonló fórumot.
           Pénteken rendkívüli ülésen tanácskozott a testület. Szó esett a közüzem Hargita Gáz Rt. felé felhalmozódott tartozásáról, és arról, hogy az említett szolgáltató garanciát kér az önkormányzattól. Akkor nem sikerült eldönteni, mit adnak oda a Hargita Gáz Rt-nek, de a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a részvénytársaság kérésére a közüzem a Gábor Áron utcai székhelyét adja garanciába. Ugyanakkor Mezei János hozzáfűzte, hogy a tartozást tudják törleszteni. Annak felhalmozódását azzal magyarázta, hogy a harmincnapos kifizetési határidôbe lehetetlen beleférni. A Hargita Gáz Rt. harmincnapos határidôt szab a kifizetésre, majd a közüzem kiszámlázza a szolgáltatást a lakóknak, és nekik is harmincnapos határidô van a kifizetésre. Így hatvan napnál rövidebb idô alatt nem tudnak fizetni a szolgáltatónak.
           Végül még tájékoztatott arról, hogy a közüzem felbontotta a szerzôdést a balánbányai önkormányzattal, így nem fogja a gyergyószentmiklósi közüzem elszállítani ott a szemetet. Továbbá elmondta, a galócási vízszolgáltatási szerzôdés felbontásán is gondolkodnak, mert az is terhet jelent a városnak.
Rancz Enikô

Visszapillantó (3.)

           Közérdeklôdésnek örvendhetnének a Székelyföld e januári számában megjelent igen hasznos tanulmányok, a magyarságnak 1919. évi és azt követô történelme alakulása szempontjából. A Károlyi-kormány és Kun Béla vörösei felmérhetetlen károkat okoztak erdélyi sorsunk alakulásában is. „A zetelakiak meggyilkolták a papjukat. A forradalom idejében a zetelaki bolsevista izgatók meggyilkolták papjukat. Az erd. püspök interdiktum alá akarta vetni az egész községet, a hitközség töredelmes bánata, fájdalma és fogadalma azonban arra birta a fôpásztort, hogy egyelôre ne éljen ezzel a jogával.”
           A román hadsereg gyakorlatilag akadálymentesen foglalgatta el a demarkációs vonalon innen esô területeket. Csak a Székely Hadosztály lett volna akadályozója, ha Károlyiék hagyják. A Vörös gróf ellenben a fellegekben járt, el is veszett minden, ami talán még menthetô lett volna akkor. Köztük Erdély és Székelyföld is. Hiszen melyik nyugati hatalom segített volna egy háborút veszített, ráadásul kommunista országot? A román diplomácia pedig ismételten magas szinten teljesített.
           De maradjunk itthon. Az elôzôekben már olvashattuk, hogy dr. Tódor Béla csakis a közösséggel szemben érzett kötelességbôl vállalta a polgármesterséget. (Néhány hónap múlva nagyon sok, a román királyság szolgálatára felesküdni nem hajlandó tisztségviselô társaságában a román koncentrációs tábor életével is megismerkedhetett.)
           De ekkor még a csaknem ellenállás nélkül megszállott területeken berendezkedik a román katonai hatalom is. Mit olvashatunk a Csíkvármegye 90 év elôtt megjelent január 26-i számában?
           „A román parancsnokság rendeletei. A román katonai parancsnokság a megszállott területeken több rendeletet adott ki, melyek falragaszokon is közzététettek. E rendeletek megtiltják az idegen (osztrák–magyar) egyenruhák viselését, elrendeli a fegyverek és egyéb robbanóanyagok beszolgáltatását, szigorú büntetéseket állapit meg vagyon megsemmisités nyilvánitásánál, életbe lépteti a cenzurát sajtómüvekre, irodalmi és képes termékekre, zenemüvekre és filmekre, megtiltja a gyülekezést, elrendeli a lakhelymegjelölést, védi az ipari berendezéseket, az osztrák–magyar és német kincstári javak bejelentését és kimondja az ingyenes szállásadás kötelezettséget.”
           Az élet tehát örvénylik. A lemondott és nyugdíjazását kérô fôszolgabíró, Zakariás Lukács helyét azonnal betöltik: „Dr. Márton László fôszolgabiró az így megürült gyergyószentmiklósi fôszolgabiróságnál működését megkezdte.”
           Mintha csak mostani hír lenne: „A husárak ugrásszerü emelkedése. A gyergyószentmiklósi piac olyan, mint a legérzékenyebb hômérô. Minden kedvezôtlen külbehatást azonnal megérez. A napokban beállott szállítási nehézségek hatása alatt az imént 26 koronás olvasztani való szalonna ára 38 koronára ugrott fel. Hasonló emelkedés észlelhetô a marhahúsnál is.”
           Érdekes adatot is olvashatunk a lapban:
           „Hány román tisztviselô van a 26 vármegyében? Az 1910. évi Tiszti Címtár adatai szerint a románok által igényelt 26 vármegyében a román és más nemzetiségű tisztviselôk száma következôleg oszlik meg: A vármegyék központjában 843 tisztviselô teljesít szolgálatot, ezek közül román 31. A járásokban 673 közigazgatási tisztviselô közül 40 román, 833 körjegyzô közül 257 román, a szabad királyi városok tisztviselôi karában 566 közül 1 román, kisebb városokban 1087 közül 93 román. A pénzügyi szakban (igazgatóságoknál és adóhivataloknál) 856 tisztviselô közül 51 román, a biróságoknál 800 funkcionárius közül 50 román. A joggyakornokoknál 1940 közül 156 román van. Az egyes közigazgatási járásokban a román tisztviselôk száma így oszlik meg: 7 fôszolgabiró, 15 szolgabiró, 3 közigazgatási gyakornok, 15 irnok. A 26 vármegyében 402 román ügyvéd működik.”
           A városban a civil élet kezd talpra állni. A hatalomváltás nem jelenti azt, vélték a lelkesek, hogy ami jó, azt veszendôbe hagyják. A fogyatékkal élôk Támasz Klubjának támogatása körüli tavalyi – és ma sem lezárt – vita mintha kései visszhangja lenne egy 90 évvel ezelôtti történetnek. Akkor az árvák életének elviselhetôbbé tétele érdekében mozgósítottak: „(…) reméljük, hogy Gyergyó minden községe meghozza áldozatát, az egyesek is, hogy árvaházunk minél fejlettebb és megfelelôbb legyen. (…) Hogy több árvát vehessünk be, lehetôleg 70-et, épitkezni is kellene tavasszal, tanterem, betegszobák és kápolna is kellene. (…)”
           Akkor is voltak olyanok, akik nem osztottak és szoroztak, hanem segítettek: „Adomány az Árvaháznak. A székely ifjúság által rendezett bál jövedelmébôl a rendezôség a Gyergyói hadi árvaháznak 500 koronát juttatott. (…)”
Szemlézi: Bajna György

Elzárják a gázt?

           Arra a következtetésre jutottunk, hogy elzárjuk a gázt – mondta Kele János, a Hargita Gáz Rt. operatív igazgatója. A szerdán reggel tartott sajtótájékoztatón Kele János és Bálint Kinga ismertette a tényeket.
           – A hét elején értesítettük a polgármesteri hivatalt arról, hogy pénteken, január 23-án elzárjuk a gázt, tudomásunk szerint nem értesítette a sajtót a városvezetés. Azért jöttünk el, hogy elmondjuk a döntést – fogalmazott Bálint Kinga. Kele János továbbá a döntésük miértjeirôl szólt:
           A jelenlegi helyzetben nem volt más lehetôségünk, a tartozás már szinte krónikus a GO Rt-nél. A tavaly augusztusi kikapcsolás és visszakapcsoláskor megállapodtunk a nagy cég vezetôségével egy pénzügyi ütemezésben, mely felosztotta a régi adósságok törlesztését egészen áprilisi fizetési határidôvel. Feltétel volt azonban az aktuális számlák folyamatos fizetése. Január ötödikével ez a szerzôdés gyakorlatilag megszűnt, amit néhány napja mi fel is mondtunk, hiszen a GO Rt. az aktuális számláit sem tudta fizetni. Az adósságállomány már olyan nagy, hogy én nem látok semmi garanciát arra, hogy egyrészt a régi adósságot, másrészt az aktuális fogyasztást fizetni tudja. Ezért nincs más megoldás, mint pénteken kikapcsolni a gázt. Errôl értesítettünk mindenkit, a lakosságtól elnézést kérek. Ez egy elôrelátható dolog volt a GO Rt. vezetôsége részérôl, ez a helyzet nem most alakult ki. Már január 6-án megtehettük volna a kikapcsolást. A mostani az utolsó határidô, errôl egyeztettünk az ELMIB-bel is.
           Kele János azt is elmondta, idôközben garanciáról is értekeztek a városvezetéssel.
           Nevetségesnek mondanám azokat a felajánlásokat, melyeket kaptunk. Ilyen elem tartozott a fölajánláshoz: benzinkút, autórámpa, trafóállomás és hogy „satöbbi”. Ezt nem tartom komoly garanciának, messze nem elfogadható. Falsnak tartom a felajánlást, mert tudtommal még csak 29-én lesz közgyűlés. A székházat nem ajánlották fel.
           Az aktuális adósságállomány meghaladja a kétmilliót. A januári összeget beleszámolva eléri a hárommillió lejt. Nincs lehetôség arra, hogy ne szüntessem meg a gázszolgáltatást. A mi felajánlásunk az volt, hogy csütörtök déli határidôvel aláírják a váltó kiállítását a fennálló tartozásra, melyben vállalják a kifizetést.
           * * *
           Mezei János polgármestertôl is megkérdeztük, mi az álláspontja a Hargita Gáz Rt. bejelentésével kapcsolatban, miszerint pénteken, 23-án elzárják a gázcsapot, annál is inkább, mert a kedden tartott sajtótájékoztatón nem voltak „gázelzárós” hírek, sôt a székház garanciába tételét adta a nyilvánosság tudtára.
           – Sajnálatos dolog, hogy a Hargita Gáz Rt. nem tartja a megállapodott szerzôdésünket, és nem próbál dinamikusan közelíteni a helyzethez. A fizetési határidô, a harmincöt nap nagyon kevés. Lehetetlen harmincöt nap alatt fizetni, a leghamarabbi a hatvan nap, kértük, legyenek elnézôek.
           A csütörtök déli határidôrôl a polgármester elmondta, lehetetlennek tartja addig kifizetni. Továbbá a székház garanciába tételét is tervezik, a papíros már elô van készítve, csak aláírásra vár. A polgármester azt is elmondta, mindent megtesz, hogy ne zárják el a gázt.
           Baricz-Tamás Imola
           A kialakult helyzetrôl a közüzem, azaz a GO Rt. igazgatóját, Szôcs Tivadart kérdeztük.
           – Ilyen rövid idô alatt találnak-e megoldást arra, hogy a Hargita Gáz Rt. ne zárja el a gázcsapot?
           – Rövid az idô. Ez alatt csak azt a megoldást tartom elképzelhetônek, hogy egy ingatlangaranciát ajánlunk fel a Hargita Gáz Rt-nek. Ez a cégünk székhelye lehet műhelyekkel, autómosóval, a területtel, ami ide tartozik. Rövid távon mindössze ennyit tudunk tenni.
           – Mi történik akkor, ha a Hargita Gáz Rt. nem fogadja el ezt a garanciát?
           – Remélem, hogy elôbb-utóbb el fogják fogadni, és rövid távon azt tudjuk tenni, hogy a bevett pénzekbôl hetente utalunk 200 000– 300 000 lejt. Akkor körülbelül egy hónap alatt ki tudjuk fizetni a számlákat.
           – Elfogadhatónak tartja a váltó aláírását?
           – A 3 millió lej a város költségvetésének egyharmadát teszi ki. A közüzem nem vállalhatja ezt fel. Nem írhatunk alá egy ilyen váltót, mert egyszerűen nem tudjuk felmérni, hogy ki tudjuk-e fizetni azt január 26-ig.
           – Konkrétan mit fognak most tenni?
           – Ma is (szerdán, január 21-én) több ízben tárgyaltunk a Hargita Gáz Rt. vezetôségével, folynak az egyeztetések, és hiszem azt, hogy túl tudunk lépni ezen az akadályon úgy, hogy senki ne károsuljon.
Csata Orsolya

Megfigyelnek – Ki, mikor, kivel...

           Minden telefontársaságnak hat hónapon keresztül meg kell ôriznie a telefonhívások adatait, áll a novemberben megszavazott törvényben, vagyis rögzítik azt, hogy kivel, honnan, mikor beszélünk – a hívást kezdeményezô és a hívott fél címével és telefonszámával együtt –, illetve, hogy kinek, honnan és mikor küldünk üzenetet. A január 20-tól érvényben lévô törvény azt is elôírja, hogy március 15-étôl kezdôdôen az internet-szolgáltatóknak ugyancsak hat hónapig meg kell ôrizniük az elküldött elektronikus leveleink adatait, vagyis kinek és honnan küldtük az ímélt, valamint a levélküldés idejét. A romániai jogszabály egy eu-s irányelv elfogadását követôen született meg a tavaly év végén, a Hivatalos Közlönyben november 11-én jelent meg. A 2008/298 számú jogszabály célja segíteni a bűnüldözô és a nemzetbiztonsági szerveket a tevékenységükben. A tárolt adatok a bűnüldözô és a hírszerzési szerveknek adhatók ki, azok kérésére. A Belügyminisztérium, az ügyészség, a Román Hírszerzô Szolgálat (SRI), valamint a Külföldi Hírszerzô Szolgálat (SIE) mindössze akkor kérheti az adatokat, ha már beindult a bűnvádi eljárás, a kérelmet pedig a bíróságnak kell jóváhagynia. Ellenkezô esetben bűncselekménynek minôsül az adatokhoz való hozzáférés, és öt évig terjedô szabadságvesztéssel büntethetô, hozzák a központi lapok.
           Tehát uniós irányelvet követve lehallgatják a telefonbeszélgetéseket, s hallani már tiltakozásokról is, telefonon és elektronikus levélben is. Emberi jogok megsértéséért emelik szavukat országszerte.
Baricz-Tamás Imola

Életünk most. Anyagi válságban?

           Áremelkedések, munkanélküliek, gyárak leállása – halljuk nap mint nap.
           De vajon, valóban a gazdasági (világ)válság következményei ezek, vagy a média idézi elô az érzést, hogy tessék, megérkezett hozzánk is? Mert a média informál mindenrôl, ami történik, ez a dolga. A rossz hírek meg fôként nem maradnak ki a kínálatból. És minden év drágításokkal kezdôdik. Így gondolom ezt én. És még merem azt állítani, hogy az életem nem változott meg az utóbbi hónapokban, az anyagi sem. Ugyanolyan, mint eddig. Válság van a hétköznapi emberek életében? „Nálam” nincs. A családunkban nincs. Nincsenek értékpapírjaink, nem fektettünk pénzt ingatlanokba, nincs valutaalapú hitelünk.
           És van, aki azt mondja, azért érzek így, mert nem élek önálló háztartásban. Nos… lehet.
           Hogyan gondolják ezt az emberek, érzik-e a válság gyakran emlegetett hatásait saját életükben? – ezzel faggattuk a járókelôket hétfôn délelôtt.
           Czintos Ágnes, nyugdíjas: Persze, hogy érzem. Nyugdíjas vagyok kilenc éve. Ha nadrágszíjam lenne, egyre rövidebbre kellene húzzam. Minden drágul, és a pénz hígul. Van banki kölcsönöm, amikor felvettem, a kamat 10,5 százalékos volt, most pedig 22 százalékos.
           Kurkó Anna, nyugdíjas: Mindenkit érint. Állatok nincsenek, a földek állnak, és mindenért fizetni kell. A nyugdíj pedig kevés.
           Márton László, mérnök: Nem érint engem a válság. Ugyanúgy élek, mint eddig.
           Balázs Csaba, építôipari szakmunkás: Nem érzem a hatásait. Munkahelyem van, az áremelkedéseket nem érzékelem. Ugyanúgy élek, mint a nyáron.
           Szász Emma, Ferencz Albert, nyugdíjasok: A gyerekeinken keresztül érezzük inkább a válság hatásait. Rettegnek, hogy megmarad-e a munkahelyük. Mindent feloszlatnak, nem lehet tudni, ez hová vezet. Mi nyugdíjasok vagyunk. A nyugdíj értéke egyre inkább csökken. Napirenden bemegyünk az üzletbe, és azt veszszük észre, hogy ami ma 2 lejbe kerül, az holnap még húsz banival drágább. A fűtés, és minden drágul.
           Harmati Ildikó: Péntek óta munkanélküli vagyok, nem kifejezés, hogy érzem a válság hatását.
           Portik Sándor, nyugdíjas: Azt tapasztalom, hogy mindennek felmegy az ára.
           Madarász Mónika: Én nem dolgozok, iskolás vagyok. Nem mondhatom, hogy rám kihat a válság.
           Fülöp Margit: Én még semmi változást nem tapasztaltam a családom életében. A férjem dolgozik. Habár én január elsejétôl munkanélküli vagyok. Magánházban élünk, és úgy gondolom, így egy kicsit könnyebb az élet.
           Név nélkül: Azt vesszük észre, hogy minden megdrágul. A férjem dolgozik, én gyermeknevelési szabadságomat töltöm.
           Keresztes Tekla, nyugdíjas: Ha belegondolok, befolyásolja az életemet a válság, mert a drágulások megszűkítik az embert.
           Lázár Magdolna: Lassacskán kezdjük érezni. Fôként termelôegységeknél szűntek meg munkahelyek. A kávézónkban is érezzük, a forgalom megcsappant. De még úgyis jobb helyzetben vagyunk, mint más vendéglátóegységek, mert igaz, hogy a pénz kevesebb, de legalább forog.
           Név nélkül: Megszűnt az állásom, mi kell ennél több…
           Név nélkül: Stresszes idôszak ez, az is lehet, hogy egyesek belebetegszenek. A média is befolyásol, az hogy mindenhol a recesszióról beszélnek, s ha a média nem, akkor az emberek környezetében kerül valaki, akinek megszűnik a munkaviszonya. Ezek olyan hatások, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. De mirôl is beszélünk? Még örülhetek, hogy van munkám.
Rancz Enikô

Még várni kell a számítógépekre

           Az elôzô kormány hozta meg azt a sürgôsségi kormányrendeletet, amelynek értelmében minden kilenc, tizedik osztályos tanuló számítógépet kapott volna használatra középiskolai tanulmányai idejére. Azonban a rendelet végrehajtását egyelôre elhalasztották, habár ezt senki sem mondta ki nyíltan – tudtuk meg Csukás Leventétôl, a megyei tanfelügyelôség fôkönyvelôjétôl.
           November második felében kormányülésen utalták ki a pénzt ezekre a számítógépekre. Az elképzelés szerint ebben a tanévben minden kilencedikes és tizedikes, a következô két tanévben pedig a kilencedik osztályt kezdô diákok kaptak volna iskolájuktól otthoni használatra egy 400 eurót érô számítógépet. Ezt középiskolai tanulmányuk befejeztével vissza kellett volna adniuk iskolájuknak, hogy a következô generáció is használhassa.
           November utolsó napjaiban minden megyében át is adtak egy-egy iskolának 35–35 számítógépet azzal az ígérettel, hogy nemsokára érkezik a többi is. A tervek szerint december folyamán kellett volna megérkezzen a többi, azonban ez elmaradt.
           Csukás Levente továbbá hozzáfűzte, a rendelet még érvényben van, egyelôre várják a költségvetést, hogy abba belefoglalják-e, vagy esetleg más néven, más rendelettel, más programmal kapják meg a diákok a számítógépeket.
Rancz Enikô

EKG-berendezést visznek Afrikába

           Dr. Bíró László közelrôl ismeri a maszájok egyik klinikáját, mely inkább hasonlít vidéki rendelôre, mint klinikára. 2007-ben az afrikai-expedíciója során tapasztaltak után döntött úgy, hogy visszatér a Messerani Snake Park által működtetett rendelôbe. Társaival orvosi felszerelésekkel segíti az ott lakókat.
           A korábbi expedíció alkalmával többször megfordultak ebben a rendelôt működtetô kempingben, tudtuk meg Bíró Lászlótól, ahol mondhatni mindenre szükség van, hiszen havonta ezer embert is el kell látni a sürgôsségihez hasonló, ingyenes ellátást nyújtó kétszobás rendelôben. A Gyilkostó Adventure Egyesület tagjai Tanzániába készülnek, orvosi felszereléseket visznek a rászorulóknak. Az ott átélt élmények hatására fogalmazódott meg a gondolat – számolt be Bíró László orvos, az egyesület elnöke.
           Bíró Lászlóval a február közepére tervezett expedícióról beszélgettünk.
           – 2007-ben egy pár napot töltöttem a klinikán, és látva, megtapasztalva azt a körülményt döntöttem úgy, hogy lehetne nekik adni különbözô dolgokat, melyeket itthon mi nem használunk, esetleg nélkülözhetünk. Szabó Barna egyesületi tag révén a Richter Gedeon Nyrt-vel való egyeztetés kapcsán sikerült beszerezni egy vadonatúj EKG-berendezést. Nagyon jó a kapcsolatunk a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemmel, beszálltak anyagiakkal is. Ott mindenre szükség van, hiszen Tanzániában fizetni kell az orvosi ellátásért, és ez az egyedüli hely, ahol ingyenes az ellátás. Láttam azt, hogy vannak sokan, akik viszszatérnek, és segítenek a helyieken, most egy újabb klinika épül a támogatók segítségével.
           Öten indulnak és tervük a segély kiszállítása mellett, a Kilimandzsáró és a Mount Meru megmászása, mely figyelemfelkeltés is egyben az ország természeti szépségeire és az ott élôk küzdelmes mindennapjaira. Helyi küldöttekkel közösen szeretnék megmászni a csúcsot tudtuk meg Bíró Lászlótól.
           Az orvosi felszerelések, az adományok nagyjából összegyűltek, de még korántsem elegendô az anyagi fedezet ahhoz, hogy nyugodtak legyenek a Gyilkostó Adventure Egyesület tagjai. A felajánlásokat, a támogatók segítségét szívesen fogadják, hogy minden a legnagyobb rendben menjen. Most a szükséges engedélyek beszerzésén dolgoznak. A gyógyszerek, az orvosi műszerek, felszerelések csak engedélyekkel szállíthatók. Megoldásra vár sok minden. Az adományokkal február 15-én Budapestrôl indulnak a Gyilkostó Adventure Egyesület tagjai. Akik szeretnék, a 0745/ 032.054-es telefonszámon még felajánlhatják segítségüket.
Baricz-Tamás Imola

A válság ellenszere

           Heuréka! Megvan! Mármint a megoldás ebben a nagy slamasztikában, amit ugye egyrészt az ünnepek utáni január hozott, s a válság, ami, mi tagadás, köztünk settenkedik, s nagyrészt a zsebeinket szűkíti. De nem sokáig üríti, csak addig, amíg van benne más egyéb is, mint papírzsebkendô. Hogy mi a megoldás? Egyáltalán nem a sírás-rívás! Bevallom, egy hír kapcsán támadt a 24 karátos ötletem. Nos, e hír arról informál, hogy milyen menôk lettek manapság a zálogházak. Ugyan nem olvastam, de szerintem a nyugtatók, sosztántabletták ideje is eljött. Stresszelünk, és be-bekapunk egy-egy bigyót. Visszatérve a zálogházakhoz: megnôtt a forgalmuk. Na tehát, aki lát benne fantáziát, nyisson zacit! Elôkerülnek a törülközôk közül, az üveges szekrénybôl, a cukortartóból az ékszerek, beadják, nem veszik ki, mert nem tudják, s kész nyereség!
           Azon gondolkodom, s most jön a spanyolviaszkám, hogy akinek a válság kedvét szegte olyannyira, hogy már nem is akar vállalkozni, mi több, nincs is, amit befektetnie, nyúljon bele a cukortartókba, ékszeres szelencébe, s adja be a jól menô zálogházba, abból beindíthatja a válság tuti üzletét. S ha nem?
           Mint cukortartóban a fülbevalókat, ôrizze meg humorát. Aranyat ér!
Kedves-Tamás Gyopár

Alakuló lakószövetségek
Sikeres fórum

           Lakossági fórumra invitálta Mezei János polgármester a Virág negyed 42, 46, 51-es tömbházainak lakosait. A művelôdési központ kiállítóterme zsúfolásig megtelt érdeklôdôkkel a január tizenötödikére beharangozott fórum alkalmával.
           Mezei János polgármester a tulajdonosi szövetségek alakulásának elônyeirôl, a tömbházak hôszigetelésére kiírt kormányprogramról beszélt az egybegyűltekhez. Konkrét példákat, más városok tömbházainak hôszigetelését ismertette a hivatal Fejlesztési Osztályának vezetôje, Madaras Szilárd. A vetített képek meggyôzô módon igazolták: a programban részt vett tömbházak nemcsak energiát spórolnak ezen beruházás nyomán, de szebb, lakhatóbb környezetben is élhetnek. Bíró Emese fôkönyvelô a program pénzügyi vonatkozásainak részleteibe avatta be a jelenlevôket. A hôszigetelési program kezdetén a kormány a költségek 85%-ával támogatta a projektet, mára ez az arány csupán 37%. Ennek ellenére érdemes kihasználni a lehetôséget, hiszen az önkormányzat is hozzátesz 33%-ot. A programban azonban csupán azok a tömbházak, lépcsôházak vehetnek részt, amelyekben létrehozták a tulajdonosi szövetségeket, ismertebb nevükön lakószövetségeket – egészítette ki az elmondottakat Portik Imre, a polgármesteri hivatal jogásza.
           A fórumon pozitív példaként mutatták be a nemrég megalakult (a fôtér tömbházainak lakosai által létrehozott) tulajdonosi szövetséget.
           Pongrácz Lászlót, a város elsô tulajdonosi szövetségének alapemberét az alakulás nehézségeirôl kérdeztük.
           – Milyen fázisban van az elsô gyergyószentmiklósi szövetség bejegyzése?
           – A lakószövetség december 15-én alakult meg. Azóta az aktacsomókkal, a statútummal dolgoztunk, be is fejeztük. Sikerült bejegyeztetni a helyi pénzügyi hivatalnál, most következik a törvényszéki bejegyzés, ennek nyomán nyeri el a jogi személy státust.
           – Miért tartották fontosnak a szövetség megalakítását?
           – Én egy évvel ezelôtt kezdtem el a lakóbizottság megalakítását. Akkor a lakosok nagy része nem mutatott hajlandóságot erre. Most a polgármesteri hivatal tudomásunkra hozta, hogy számos támogatásban részesülhetünk, ezekbôl feljavíthatjuk a tömbházainkat. Ez volt a fô ok, ami megmozdította a lakókat, a tulajdonosokat. Másrészt pedig lakószövetségre nem csak ezért van szükség. A lakásban a lakosok összefogása, a tevékenységük összehangolása kihat a környezetre. Gyakran az egy lépcsôházban élôk sem értenek egyet bizonyos dolgokban, mindenki mást akar. Ha van egy ilyen szövetség, akkor összhangot lehet teremteni és jó irányba lehet terelni a tevékenységeket. Szebbé lehet tenni a környezetet, fel lehet újítani a lépcsôházakat. Legtöbbször azért nem alakulnak meg a szövetségek, mert az embereknek nincs ideje ezzel foglalkozni. Mi nagyon szegény szövetség vagyunk, nincs székházunk, és egyelôre tevékenységünkért sem kérünk javadalmazást, Isten nevében végezzük ezt a munkát.
           A szövetségek megalakulását gyakran az is akadályozza, hogy sok papírmunkát, utánajárást igényel. Az alakuló szövetségek munkájának könnyebbé tétele érdekében Portik Imre jogászt kérdeztük, melyek a kötelezô procedúrák ebben a folyamatban.
           – A lakószövetségeket az adott épületben lakó családok fele plusz egy tudja megalakítani egy alakuló közgyűlésen. Ezen el kell fogadniuk egy alapszabályzatot, amely arról szól, hogy milyen módon szeretne működni a szövetség, milyen szerkezettel szeretne működni. Meg kell választani az ülésen az elnököt, a végrehajtó bizottságot, a cenzorbizottságot. Ugyanakkor a jelenlevôknek el kell fogadniuk a szövetség statútumát. Mindezt jegyzôkönyvbe kell foglalni, ezt minden résztvevônek alá kell írnia. Miután ezek az akták elkészültek, megválasztották a lakószövetség képviselôit, alá kell iratni a társulási beleegyezést (Acord de asociere) az adott tömbház lakosaival. Ez a beleegyezés pontos adatok alapján készül. Tartalmaznia kell a lakás pontos címét és a tulajdonos adatait. Ezeket az aktákat három példányban kell elkészíteni, egy példányt a helyi közpénzügyi igazgatóságra, ott iktatószámot adnak. Egy másik példányt be kell iktatni a bíróságra, a bíróság majd ad egy bírósági végzést, amivel majd létrejön jogilag is a szövetség. A törvényszéki végzéssel vissza kell menni a pénzügyre, ahol kap adószámot az illetô lakószövetség. Ezt követôen törvényesen lehet saját bélyegzôje, nyugtatömbje, számlatömbje.
           A polgármesteri hivatal munkatársainál, Portik Imrénél és Madaras Szilárdnál megtalálhatók ezen alapdokumentumok mintapéldányai. Az alakuló lakószövetségek képviselôi átvehetik azokat munkaidôben a polgármesteri hivatalban.
Csata Orsolya

Az új gyes

           A január elseje után szülô kismamák már az új törvény szerint juthatnak hozzá a gyermeknevelési segélyhez: választhatnak a havi hatszáz lej, illetve a baba születését megelôzô tizenkét hónapban kapott nettó jövedelmük 85 százaléka között, ami legfeljebb 4 ezer lej lehet – ez a bérarányos gyermeknevelési segély, amelyen már az elôzô kormány is dolgozott, a Boc-kormány véglegesített. Aki már az új törvény szerint benyújtotta az igénylését a lakhelyéhez tartozó hivatalba, még február végéig gondolkodhat, kérhet módosítást.
           Azok a kismamák, akik már tavaly igényelték a gyermeknevelési segélyt, azaz már azelôtt szültek, és a havi juttatásuk 800 lej (lenne), kérhetnek módosítást június 30-ig, és majd ez év január elsejéig visszamenôleg is megkapják a különbözetet – tájékoztatta lapunkat Gáll Ildikó, a hivatal szociális osztályának felügyelôje.
           Különben 2008-ban 144 személy igényelte a gyermeknevelési segélyt.
           Az ügyintézés körülbelül három hónapot vesz igénybe. Minden gyesre jogosult kismama, vagy apa, a hivatal szociális osztályán kell jelentkezzen a szükséges formanyomtatványok kitöltése végett – tudtuk meg.
           Tehát az új törvény szerint számolva, azon kismamának, akinek a szülés elôtti tizenkét hónapban átlagosan legalább nettó 800 lej volt a jövedelme, megéri a 85 százalék mellett dönteni, hiszen úgy 680 lej lesz a havi segélye.
           A kérdés az, miért nem gondol senki azokra, akik a szülés elôtt nem álltak alkalmazásban?
Rancz Enikô

Tanácsülés

           Pénteken egyetlen napirendi pont szerepelt a rendkívüli tanácsülésen, éspedig egy pályázaton való részvétel és a hozzá tartozó költségek. Elôterjesztôje, Bardócz Ferenc projektfelelôs ismertette az elônyeit e pályázatnak. Suciu Gábor gratulált is a jól elôterjesztett tervezetért hozzátéve, hogy jó esetben nem kellene ezért gratulálni, de kirívó esetnek számított.
           A pályázat informatikai rendszerekrôl szól, amely javítaná a lakosság kiszolgálását, felgyorsítaná az ügyintézést a hivatalban. E projektben szerepel 67 számítógép beszerzése, a tanácsosoknak egy-egy laptop, a testület számára elektronikus szavazórendszer, az ülések filmezése, on-line adó kifizetési lehetôség megteremtése, a személyzet képzése, a honlap bôvítése. A pályázat értéke 836 165 lej, elszámolható 702 660 lej, ebbôl 85 százalék beruházás, az önrész két százalék, 14 060 lej plusz ÁFA, ami viszszaigényelhetô. Leadási határideje január 22.
           Mezei János polgármester, kérdésekre válaszolva elmondta, hogy a hivatalban elavult számítógépeken dolgoznak, a földosztó- irodában ez kifejezetten lassítja a munkát, ezen kívül az önkormányzati képviselôknek kinyomtatott, kiosztott tanácsülés-doszsziék is sok pénzbe kerülnek.
           Az ülést követôen nem hagyták el a termet a tanácsosok, hiszen Szôcs Tivadar, a közüzem igazgatója ismertette a közüzem egyáltalán nem szívderítô helyzetét. A 2007-ben felvett kölcsönt törleszteni kell, lejárt a türelmi idô, így idén 20 milliárd régi lejt kell befizetni. Arról is szó esett, hogy türelmetlen a Hargita Gáz Rt., s garanciaként ingatlant kér. A gázszámlák nagy részét ki tudják fizetni, de hatvan nap múlva tudják beszedni a szolgáltatás ellenértékét. Szóba került a fogyasztók tartozása is.
           Van, amin törjék a fejüket a városvezetôk, hogy jövôre is megmaradjon a távfűtés.
Kedves-Tamás Gyopár

A hegyimentôk székháza

           Szerdán délben Mezei János polgármester átadott egy több helyiségbôl álló székhelyet a Dancurás Hegyimentô Egyesületnek a Kárpátok utcai egykori röntgen helyén. A székhely tatarozásra vár, sok munkát igényel, de a hegyimentôk örülnek, hogy végre az akárhányadik helyen raktárak is kialakíthatók.
           – 63 négyzetméteres felületet adtunk át ingyen és bérmentve a hegyimentôknek, egyelôre 5 évre. Ôk végzik el az épület felújítását és karbantartását. Azért segítettük a csapatot, mert ha Gyergyószentmiklós turizmusban gondolkodik, akkor nagyon fontos a mentôcsapat. Úgy a sípályákon, mint a környezô hegyeinken fontos a jelenlétük, hiszen a sportlétesítmények, turizmusban tevékenykedô cégek engedélyt sem kaphatnak nélkülük. Arról nem is beszélve, ha valaki bajba kerül, akkor mennyire fontos a segítségük. A Gyilkostónál szeretnének építeni egy székhelyet, de ettôl függetlenül a városban is szükségük van erre a helyiségre. Az elvárásunk az hogy lakható legyen a székhely, s kérésünk az, hogy a feladatukat becsülettel lássák el.
           Lukács Lehel, a csapat új vezetôje elmondta, részben támogatók jóvoltából, megyei, önkormányzati finanszírozásból és saját pénzbôl fogják felújítani, fenntartani a székházat.
           – Nagyon jó, hogy megoldódik a raktározás, lesz irodánk is, ami megfelel a követelményeknek. Tervezzük, hogy hegymászótáborokat szervezünk, hogy a járműveket, ingatlanokat fenntarthassuk.
           Hozzátette azt is, hogy az elôzô városvezetés idejében nem is reménykedhettek ilyen székházban.
           A csapat tagjai között vannak építkezési szakemberek, s már az átadáskor tervezték, mivel is kezdik a munkát, hogy lakhatóvá tegyék a székhelyet, és nemsokára sor kerüljön az avatóra.
           Akik segíteni szeretnének a hegyimentôknek, megtehetik. Támogatási szándékukat közölhetik a csapat bármely tagjánál, vagy Lukács Lehel csapatvezetônél, a 0728/201.849-es telefonszámon.
Kedves-Tamás Gyopár

Ellenôriztek

           Fogyasztóvédelmi ellenôrzések soráról számolt be a Hargita megyei hatóság igazgatója, dr. Weil Gyula. Az elmúlt idôszakban, január 5-tôl 16-ig tartott ellenôrzések kapcsán tapasztaltak tükrében a megyei vezetô tudtunkra adta, hogy a megye területén ötvenhat egységben tartottak vizsgálódást. A 349/2002-es törvényben elôírtakat, leginkább a dohányárura, dohányzásra vonatkozó elôírások betartását ellenôrizték. Az ötvenhat egység, bárok, kávézók, vendéglôk, diszkók stb. közül negyvenötben találtak kihágást, a törvény be nem tartását. A legfôbb kihágást a száz négyzetméter alatti alapterületű vendéglátóegységeknél tapasztaltak, ahol nem volt kiírva, hogy engedélyezett a dohányzás.
           Megtudtuk, harminckét esetben alkalmaztak bírságot, összesen 9000 lej értékben, és két egység működését állították le idôlegesen a fogyasztóvédôk.
Baricz-Tamás Imola

Ösztöndíj tehetséges diákoknak
Székely Elôfutár Alapítvány

           Rendhagyó és nagylelkű kezdeményezést hozott létre a Gyergyóremetérôl az Amerikai Egyesült Államokba származott Balás András professzor. Székely Elôfutár, Székely Vanguard néven alapítványt létesített, melynek célja tehetséges fiatalok, önkormányzatban tevékenykedôk és a művészetben, vagy tudományban kiemelkedô alkotók támogatása.
           Balás András családja az 1600-as évektôl Gyergyóremetén élt. A professzor édesapja, Balás Gábor (1908–1995) jogtörténészként, íróként és műfordítóként alkotott maradandót. Bár a család 1931-tôl Budapesten élt, mindvégig megmaradt székelynek, hűnek ahhoz a földhöz, amelybôl vétetett. Ezzel magyarázható, hogy a már Budapesten (1951-ben) született Balás András székelynek vallja magát, állandó kapcsolatban áll szülôfalujával, és fontosnak tartja támogatni, segíteni az itt élôket.
           Balás András jelenleg az AEÁ-beli, Norfolki Old Dominion University biológia professzora, dékánja. Feleségével, az üzbegisztáni származású, de magyarul gyönyörűen beszélô Lujzával a gyergyóremetei művelôdési ház felavatására érkeztek. A nemrég felújított kultúrház a Magyar Kultúra Napja alkalmából felvette Balás Gábor nevét.
           A professzor ez alkalommal ismertette az általa létrehozott alapítvány, a Székely Elôfutár Alapítvány elsô pályázati kiírását is. Vallja: „A Székely Elôfutár Alapítvány elkötelezettsége a kisebbségi nemzetek versenyképes részvétele az élenjáró tudományokban és nagyhatású művészetekben. A regionális fejlôdés támogatásával az alapítvány fellép a társadalmi nyitottságért és a kulturális sokszínűségért.”
           Az elsô pályázati kiírás a professzor nagyapjáról, Balás Elekrôl kapta nevét. Az ösztöndíj célja a Székelyföldrôl származó, alkotó tehetségek támogatása tudományos tevékenységben, melyet választott tanácsadó segítségével, egyetemi vagy kutatóintézeti kereteken belül végeznek. Kizárólag székelyföldi születésű és lakóhellyel rendelkezô személyek részesülhetnek az ösztöndíjból. Feltételként szabták meg továbbá, hogy jó tanulmányi eredményei legyenek. Az angolul vagy magyarul írható pályázathoz jelentkezési űrlapot; önéletrajzot; tanulmányi vagy kutatási tervet; tanácsadó írásos támogatását; ajánlóleveleket; iskolai bizonyítvány másolatát kell csatolni. A támogatás értéke 500 dollár egyetemi hallgatók; 1000 dollár postgraduális oktatásban résztvevôk számára. Érdeklôdni a szekelyvanguard@gmail.com címen lehet, leadási határidô 2009. március 30-a.
           Az alapítvány további díjak létrehozását, támogatási formák kidolgozását is tervezi. Balás András professzor elmondta: kisebbségi vezetôk tanulmányútjaihoz, művésztáborok, bemutatók és válogatott művészeti projektek, konferenciák szervezési költségeihez is szeretne hozzájárulni.
           Vallja: „Fontos, hogy a Székelyföldrôl minél több fiatal tanuljon, szerezzen magas végzettséget, az elektronikus, digitális világgal megismerkedjen, és egyetemre jusson minél több közülük, és bebizonyítsa, hogy ez a terület nemcsak arra alkalmas, hogy megtanulja a legújabb tudományos felfedezéseket, a legújabb technikákat, hanem arra is alkalmas, hogy kitermelje.”
           A szülôföldjétôl több száz kilométerre élô professzor kötelességének érzi segíteni az itthon élôket, hálás szülôfalujának, büszke Gyergyóremetére, a Székelyföldre, Erdélyre.
Csata Orsolya

Böllérnap Borszéken

           Hagyományt lehet ápolni, ha van, ha pedig nincs, akkor kell teremteni. Ezt tette Borszék is. A már kihalófélben lévô disznóvágást elevenítik fel, immár második éve. Erre a látványos és hangulatos rendezvényre beneveztek a testvértelepülések közül Pilisvörösvár és Zákányszék, illetve Gyergyóalfalu és Borszék csapatai. Csapatmunka ez, mert egy 150–200 kg-os sertés lemészárlása és feldolgozása nem gyerekjáték. Pirkadatkor gyülekeztek a csapatok, no meg a kíváncsi lakosok, akik már talán évek óta nem vágnak disznót, de emlékezetükben ott él a valamikori disznóvágás. A disznófo- gó pálinka és a tepertôs pogácsa mellett folyt a lelki felkészülés. Amikor már látni is lehetett, sorra lekerültek az áldozatok az autóból, és a magyarországi csapatok, az EU-s normáknak megfelelôen pisztollyal kábították el a röfiket, majd azután szúrtak. A székelyföldi mészárosok hagyományosan ölték le. A feldolgozás is tájegységenként változik. Ezt nyomon követhette bárki, aki kíváncsi volt rá. A mészáros-tokányból jutott mindenkinek, akinek türelme volt kivárni azt. Ízletes falatok kerültek terítékre. Este az Intim étterem biztosította a helyszínt a disznótoros vacsorához, Fazakas Csaba és zenekara húzta a talpalávalót hajnalig. Igazi farsangi hangulatban zajlott le a második borszéki böllérnap. A szervezésben besegített a Vendégvárók Szövetsége, aki ingyen biztosította a szállást, az önkormányzati képviselôk, akik megvásárolták a 3 disznót (az alfalviak otthonról hozták a vágnivalót), a polgármesteri hivatal alkalmazottjai, akik aktívan kivették részüket, úgy az elôkészületi munkában, mint a lebonyolításban.
           Vasárnap, aki még bírta a strapát, az a Bükkhavasra kirándult, ahol gyönyörű környezetben eltölthetett egy fél napot. Itt mondunk köszönetet a helyi terepjáró autósoknak, akik besegítettek a vendégek szállításában. Nemcsak hagyományápolás szempontjából jók ezek a rendezvények, hanem kapcsolatépítés, kapcsolattartás végett is.
           Hétvégére kutyaszánhúzó-versenyre invitáljuk az érdeklôdôket.
Farkas Aladár

Vallási Ki mit tud? Csomafalván

           Január 17-én a Gyulafehérvári Egyházmegye alapításának 1000 éves jubileumára vallási vetélkedôt szerveztek Gyergyócsomafalván. Amint Ferenczi Júlia hittantanárnôtôl, a vetélkedô megálmodójától megtudtuk, e verseny mottójaként Márton Áron püspök mondatát választották: „…Meg kell tanulnunk, hogy egymásért munkát vállaljunk az élet minden területén”.
           A rendezvény szentmisével kezdôdött a csomafalvi Szent Péter és Pál plébániatemplomban. Szilágyi Lôrincz kilyénfalvi, Bartos Károly gyergyószentmiklósi, Ferencz Antal csomafalvi plébánosok, valamint Portik-Hegyi Kelemen fôesperes mondtak misét.
           A vetélkedôt Antal Teréz iskolaigazgató nyitotta meg, majd a község polgármestere, Márton-László Szilárd és a helyi plébános is köszöntötte a vendégeket. Jelen volt Bogos Mária a Hargita Megyei Tanfelügyelôség képviseletében.
           Összesen tizenhárom csapat versenyzett az immáron 10. alkalommal megszervezett versenyen: a Fogarassy Mihály Általános Iskola, a Kós Károly Általános Iskola, a Vaskertes Iskola csapatai, de jöttek csapatok Ditróból, Remetérôl, Csutakfalváról, Orotváról, Alfaluból, Újfaluból, Szárhegyrôl, Tekerôpatakról, és versenyzett a házigazda iskola két csapata is. Az egyházmegye történelmére épült a vetélkedô, melyet Ambrus A. Árpád vezetett. A zsűri tagjai: Szilágyi Lôrincz, Bartos Károly atyák, valamint Ferenczi Attila, András Szabolcs, Vargyas Rozália, Lokodi Éva tanárok voltak. A vetélkedô részeként Istenes verset kellett szavaljanak, valamint egy általuk készített szimbólumot is be kellett mutassanak a csapatok. A megmérettetés végén az elsô helyezett lett a ditrói Márton Áron csapat, második a tekerôpataki Jakab Antal csapat, harmadik a remetei Remeték csapata, negyedik pedig a csutakfalvi Szent László katonái nevet viselô csapat. A résztvevôk könyvjutalmat kaptak ajándékba. A könyvek összértéke 900 lej volt. A rendezvény végén a helyi VIII. osztályosok bemutatták a Ferenczi Attila által színpadra írt Szent Margit-legendát, amelyet Ferenczi Júlia tanárnô tanított be, majd következhetett a közös ebéd, amelyen összesen nyolcvan személy vett részt, a versenyzôk, valamint a rendezvény segítôi. Táncház koronázta a rendezvény végét, ahol diák, tanár ropta a táncot.
           E rendezvényt az Eurotrans Alapítvány, a Gyulafehévári Római Katolikus Érsekség, a Csomafalvi Római Katolikus Plébánia, és a Köllô Miklós Egyesület a Csomafalvi Oktatásért támogatta – tudtuk meg a szervezôtôl.
Kedves-Tamás Gyopár

Erzsike néni, kabala van!

           – mondta Pál Etelka a Játszóházban, ahol farsangos hangulatban dolgoztak kicsik és nagyok. Kabala volt, miközben arról érdeklôdtünk, hogy milyen foglalkozásokkal várják a kicsiket. S hogy mi is a kabala, erre kíváncsiak voltak a gyerekek is, akik éppen a népi tánc tanulását hagyták abba, hogy meghallgassák a titkot. A két asszonyság, Erzsike és Bözsi néni elmesélte, hogy biz’' nagy baj, ha a kabala nem vevôdik azonnal észre.
           – Kabalának hívják, de hogy miért ez a neve? Hát nem tudom, így hallottam a régiektôl, azt jelenti, a felvetôn elcsúszik egy szál, s az végigkíséri a szövést, nagyon kell ügyelni, hogy ne legyen, mert ha van, annak a szálnak nem lesz párja, s elrontja az egészet – magyarázták, miközben a kicsik is megforgathatták a felvetôt.
           Forgott a felvetô, táncoltak a gyerekek, és kelt a farsangi eledel, a fánk tésztája. Nagy Zsuzsa és Balázs Bécsi Csaba oktatták a népi táncot, népi játékokat, Portik Erzsike néni és Durák Erzsébet néni a szövés mesterségével foglalatoskodtak, és adták a tanácsot.
           Valóban állt a bál a Játszóházban, ottjártunkkor sok gyerek és sok felnôtt érdeklôdô volt. Igaz, eggyel hátrébb költöztek a játszóházasok, kinôtték a kis házat, és a múzeum udvarán lévô műhelyt alakították át, ide jól befér a szövôszék, felvetô, a tekerô, s hely van a táncos lábú gyerekeknek is. Kaláka van, mondta Pál Etelka, és sorolta a programokat: rongyvágás, szövés, fonás. És ami a legfontosabb, hogy nemcsak megnézni, tanulni is lehet nagyanyáink örökségét. Hiszen az idôsebb asszonyok mellett lehet tanulni csak igazán ezt a mesterséget, azoktól, akik nagyanyáiktól, dédanyáiktól tanulták.
           Farsangban álarckészítést, maskarák készítését is tervezik a Játszóházban, és ide várják a gyerekeket.
Baricz-Tamás Imola

Két keréken hegyen-völgyön át…

           Érdekes vállalkozásba kezdett nemrégiben Bodó Attila. A gyergyószentmiklósi fiatal gondolt egyet, szalonnát, túrót, áfonyapálinkát és málnaszörpöt csomagolt hátizsákjába, megszámolta a célra szánt pénzecskéjét, és elindult motorkerékpárján a nagyvilágba. Nem azért, hogy csodálják, nem azért, hogy rendkívüli dolgot vigyen véghez, mégcsak nem is egy bizonyos céllal. Önmagát kereste és a világot akarta megnézni más szögbôl.
           – Merre jártál? Milyen országokban?
           – A legtávolabbi pont, ahol voltam, Marokkó volt, Afrikában. Maga az út két hétig tartott. Nem siettem, nem az volt a lényeg, hanem az, hogy élvezzem azt, amit csinálok. Elindultam Kolozsvárról Budapestre, onnan felmentem Párkányba, ahol találkoztam egy barátommal, onnan vissza Budapestre, majd Bécsbe, Velencébe, onnan Monaco, Monte Carlo, majd lefelé mentem a francia Riviérán. Voltam Spanyolországban, majd Andalúziában. Ott éltem kilenc hónapig, ott dolgoztam. Onnan jártam át Afrikába egy hétre.
           – Miért vállaltad ezt az utat? Mire voltál kíváncsi?
           – Az igazság az, hogy én mindig erre vágytam, kicsit kalandor-típus vagyok. A fô ok az volt, hogy szerettem volna egy másik perspektívából is megnézni a világot. Amikor az ember egy helyben van – tegyük fel a szobájából nézi a televíziót, vagy az interneten keresgél – egy olyan képet talál a világról, ami kíváncsivá teszi. Elindítja, hogy a valóságban is keresse meg. Szeretné a valóságban is látni. Úgy éreztem, úgy tudom leginkább megtapasztalni a világot, ha elindulok és megnézem saját szememmel, felkutatom saját magamnak.
           – Végig egyedül voltál?
           – Igen. Kezdetben szerettem volna, hogy valaki jöjjön velem. Velünk született vágy, hogy legyen mellettünk valaki, hogy megbeszélhessük a gondjainkat, örömeinket. Az elején úgy éreztem, kár, hogy nem jön velem valaki. Az indulás nagyon nehéz volt, kicsit féltem is. Nehéz volt úgy elbúcsúzni a családomtól, barátaimtól, hogy talán nem látom ôket újra, soha többé. Egy ilyen úton elvileg bármi megtörténhet, fôleg motoron. Mikor végül elindultam és a Hargitát magam mögött hagytam, letöröltem könynyeimet, és egyre hálásabb voltam a sorsnak, hogy egyedül tettem meg. Azt tapasztaltam, hogy a tapasztalásnak a legjobb módja az egyedüllét. Amikor az embert hatások érik, élményben van része – szomorúság vagy boldogság – és egyedül van, nincs kivel megbeszélnie, így foglalkozik a gondolattal, az érzéssel. Ez megérik benne, és így épül tovább a történet, az elmélet. Nagyon örvendtem, hogy egyedül vagyok, és továbbra is egyedül szeretnék utazgatni.
           – Milyen motorkerékpárral voltál?
           – A motrom egy Honda CB 500-as motorkerékpár, kismotor, de sok keresgélés után úgy találtam, hogy ez a legideálisabb motor számomra. Megbízható, olcsó volt, ideális sebesség, kényelem szempontjából is. Több mint egy évig volt az enyém, és semmi baj nem volt vele, jóformán egyszer sem kellett javítanom. Mivel meguntam, eladtam és megvettem azt a motorkerékpárt, amivel majd szeretnék elindulni a felkelô nap irányába.
           – Mit vittél magaddal?
           – Minden elfért, amire nekem szükségem volt: volt egy sátram, fényképezôgép-állvány, egy tanktáska, egy nyeregtáska, két oldaltáska, egy doboz, a hátizsákom, amiben a fényképezôgép „lakott”. Kaját itthonról vittem: tábla szalonnát, túrót, házi kenyeret, kokojzapálinkát és málnaszörpöt. Ez volt nagyjából, de megvolt mindenem, ami kellett. Nem éreztem hiányát semminek. A kaját be kellett osztanom, mivel kevés pénzzel indultam, ezért naponta csak egyszer étkeztem. Sokba került az üzemanyag, hiszen Olaszországban, Franciaországban a benzin másfél euróba kerül, és sokba kerültek az autópálya-díjak. Mivel nem tudtam mindenhol autópálya-matricát váltani, „kicseleztem”, beálltam másik autó, motor hátához és úgy mentem. Hál’'Istennek, nem büntettek meg sehol.
           – Mennyibe került ez az utazás?
           – Összesen 400 euróval indultam el. Mindennel spóroltam; kétszer is, vagy talán háromszor is édesanyám feltett még 100–100 eurót a kártyámra. Hosszúra sikerült az út az induló összeghez képest. Spóroltam azzal is, hogy nem kempingben sátoroztam, hanem elhagyatott helyeken. Ezért nem mindig volt kényelmes az éjszakám. Volt, hogy egész éjjel féltem, vagy volt olyan is, hogy nagyon fáztam éjszaka.
           – Tartottad a kapcsolatot az itthoniakkal?
           – A civilizált városokból tudtam küldeni íméleket, de volt hosszabb-rövidebb idôszak, hogy semmi jelet nem tudtam adni magamról. Szüleim már megszokták, hiszen korábban is jártam már Görögországba, például autóstoppal.
           – Melyik volt a legjobb élmény utazásod során?
           – Végig, folyamatosan jól éreztem magam. Sokat tanultam, az a hitem beigazolódott, hogy nincsenek véletlenek, nincsen szerencse, nincsen szerencsétlenség, mindennek megvan a maga helye, és igazából akkor tapasztalhatja meg az ember a saját életét, hogyha megnyílik, leküzdi a félelmeit és elfogadja azt, hogy aminek meg kell történnie, az mindenképp megtörténik. A halál, ha jön, sem egy nappal korábban, sem egy nappal késôbb nem jön, pontosan akkor jön, amikor jönnie kell. És mivel a nyitottságomon sokat dolgoztam tudatosan, mindig azt tapasztaltam, hogy a legjobb emberekkel találkozom a legjobb idôben. Soha nem kerestem ezeket az embereket, nem kerestem valakit, mégis mindig a legjobb emberekhez vezetett a sors; a legjobb információkat kaptam mindenhol.
           – Mi volt nagyon rossz?
           – Számomra nincs rossz. Volt kényelmetlen helyzet, volt, hogy féltem. Bár nagyon küzdöttem a félelem ellen, mivel megöli az ember lelkét, mégis volt alkalom, hogy féltem. Voltam baleset-közelben, amikor az útról lementem a motorral, a szemem elôtt végigpörögtek életem fontosabb eseményei, de megkapaszkodtam, és végül nem lett semmi bajom. Ez is igazolta, hogy véletlenül nem történik semmi. Volt olyan, hogy a sátram mellett lövöldözés folyt, de nem mentem ki, így csak reggel derült ki, hogy kábítószeres bandák leszámolása történt. Ilyenkor persze, féltem.
           – Melyik a legszimpatikusabb nemzet?
           – A spanyolok kicsit balkániak, ugyanúgy, mint a görögök. Szeretem bennük azt a laza, temperamentumos életmódot, a vidámságot, a salsát, a merenget, a spanyol táncokat. De ugyanakkor kicsit hangosnak, agresszívnek is tartom ôket. Extrém-kedvesek és extrém-agresszívek ezek az emberek. Többet ordítanak, mint amennyit beszélgetnek, nem elmélkedô nemzet. Szerintem a leginkább gondolkodó nép a skandináv. Bár ôk a leggazdagabbak, ott a legmagasabb az életszínvonal, mégis nekik számít legkevésbé az anyagi világ. Nem fontos számukra, hogy Mercedesszel járjanak, sokkal jobban foglalkoztatja ôket a saját lelkük, saját életük. Nem gyűjtenek egy életen keresztül arra, hogy vásároljanak valamit.
           – Innen nézve, ezek tudatában, jó számodra, hogy Gyergyószentmiklóson születtél, székelynek?
           – Nagyon jó. Az életem egy darabig egy nagy rejtély volt, velem is sok igazságtalanság, szerencsétlenség történt. Vagy legalábbis így gondoltam. De miután elhatároztam, hogy próbálok megnyílni és önmagam lenni, próbálom meglátni a történések értelmét, azóta, mint egy puzzle, kezdett a kép összeállni. Mindennek megkerült a maga helye, úgy gondolom, hogy a lehetô legjobb életem volt, a lehetô legjobb helyen születtem, a lehetô legjobb családom van, a lehetô legjobb városban élek, a lehetô legjobb barátaim vannak. És ennek köszönhetem, hogy ez engem maximálisan boldoggá tesz. Bármi lesz velem, az úgy pontosan jól lesz, mindennek meglesz a maga helye. Azt tapasztaltam, hogy ha az ember leküzdi félelmeit és megnyílik, akkor minden rendben van. Meg kell tanulni saját életedet élni, nem pedig azt, amit rád kényszerítenek, vagy elvárnak tôled.
           – Új utat tervezel…
           – Egyelôre megyek Dublinba, hogy pénzt szerezzek a következô útra. El szeretnék indulni a felkelô nap irányába, Indiába, Japán, vagy Hong-Kongba, majd Ausztráliába, Új-Zélandba, át Argentínába és onnan Alaszkába a Mesebuszig. Ez egy busz, amellyel egy hozzám hasonló vándor, lelki testvérem a vándorútja végéhez ért. Ott is ért véget az élete. Olyan ember volt, amilyennek én is tartom magam, amilyennek szeretném hinni magam. Szabad ember volt, aki leküzdötte félelmeit, és vidáman élte életét.
           Bodó Attila, Blue nem polgárpukkasztásnak szánja utazásait. Önmagát keresi, önmagát, álmait szeretné megvalósítani. Ezt ajálnja másoknak is: ne adják fel álmaikat, keressék meg a módját annak, hogy szabadnak érezhessék magukat. Ehhez nem feltétlenül kell mindenkinek azonnal motorkerékpárra pattanni és elutazni. Hiszen mindannyian mások vagyunk, más álmaink vannak. A lényeg, hogy ne adjuk fel azokat soha, egyetlen percig sem.
Csata Orsolya

Kistermelôk figyelem!

           A kistermelôk állati eredetű élelmiszereinek értékesítési feltételei
           (kivonat az Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Fôhatóság 111/2008-as és 34/2008-as rendeleteibôl)
           A kistermelôk (állattenyésztôk, állattartó gazdák) ahhoz, hogy termékeiket értékesíteni tudják, be kell jegyeztetniük magukat a megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóságnál, ahol egy Állategészségügyi Bejegyzést kapnak. E bejegyzés elnyeréséhez egy típusnyomtatványt kell a termelôknek kitölteniük és egy illetéket befizetniük, ami 10 lej a nyerstermékek (nyerstej, tojás, méz stb.) értékesítése esetében, és 300 lej a feldolgozott termékek (tejtermékek, húskészítmények stb.) esetében.
           1. Az értékesítendô állati eredetű élelmiszereknek, termékeknek a következô követelményeknek kell megfelelniük:
           – olyan egészséges állatoktól kell származniuk, amelyek a kötelezô állategészségügyi intézkedéseknek alá voltak vetve;
           – ne legyenek hamisítva és az érzékszervi sajátosságai (színe, illata, íze és állaga) legyenek a termékre jellemzôek;
           – könnyen mosható és fertôtleníthetô, tiszta és nem rozsdásodó csomagolóeszközökben legyen szállítva, tárolva és kínálva;
           – információkat nyújtson a fogyasztóknak a termelô nevét, a termék elnevezését és gyártási idejét illetôen.
           2. A helyiségeknek, ahol állati eredetű termékeket állítanak elô, a következô követelményeknek kell megfelelniük:
           – legyenek betartva a minimális higiéniai szabályok a termék beszennyezôdésének elkerülése érdekében;
           – azok a személyek, akik érintkeznek a termékekkel az elôállítás során, ne legyenek hordozói olyan betegségeknek, amelyek az élelmiszeren keresztül ragályosak, ezen egészségügyi állapotukat orvos által idôszakosan láttamozott igazolás bizonyítja;
           – minden olyan gyanút, ami a termék minôségét és fogyaszthatóságát illeti, jelezni kell a hatósági vagy kerületi állatorvosoknak.
           3. Az eladásra kijelölt helyiségeknek az alábbi feltételeknek kell megfelelniük:
           – rendelkezzen állategészségügyi bejegyzéssel;
           – az eladandó terméktôl függôen biztosítson minimális higiéniai feltételeket;
           – az elárusító személy be kell tartsa az általános és személyi higiéniai szabályokat (kötény, köpeny, fôkötô használata).
           4. Az eladásra termelt termékek a következô iratokkal hozhatók forgalomba:
           – az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági igazgatóság által kiállított állategészségügyi bejegyzés;
           – a termelô személyi bizonyítványa;
           – az eladó egészségi állapotát igazoló irat;
           – azon állatok egészségét igazoló akta, amelyektôl a termék származik, ezt a körzeti állatorvos állítja ki és láttamozza;
           – termelôi igazolvány, amelyet a polgármesteri hivatal állít ki;
           – kiskereskedôk esetében az alapakta megállapítói bizonyítvány, vagy egyes esetekben a bejegyzési bizonyítvány, amit a Cégbíróság állít ki.
           5. Alaptermékek esetén a következô menynyiséget lehet forgalomba hozni:
           – nyerstej: a tulajdonában lévô tejkvóta mennyiségét;
           – tojás: legfeljebb 50 tyúktól származó tojás;
           – méz: korlátlan;
           – szárnyashús és nyúlhús farmról: a szárnyasok esetében évente 2000, a nyulak esetében évente 1000 példányig;
           – a lôtt vad bôröstôl vagy tollastól: egy nagy vad és 10 kisméretű vad;
           – friss hal: 50 kg szállítmányonként az édesvízi halak esetében.
           6. Az alaptermékek a következô módon értékesíthetôk:
           – állategészségügyi engedéllyel működô feldolgozóegységnek függetlenül, hogy az egység milyen távol van az elôállítási helytôl, bármilyen mennyiségben;
           – olyan kiskereskedônél, amelyik ugyanabban a községben van, ahol az alapterméket elôállítják, vagy a szomszédos községekben;
           – piacokon, vásárokon, kiállításokon, vallásos ünnepek alkalmával, vagy ehhez hasonló nyilvános események alkalmával az ország területén.
           7. A helyi termelôk segítségére és tevékenységük fellendülésére való tekintettel azt javasoljuk, hogy termékeiket hagyományos jellegű termékként jegyezzék be.
           Feltételek: Azon egységek, amelyek olyan tanúsítvánnyal rendelkeztek, amely alapján hagyományos jellegű termékek gyártására alkalmasak, engedményeket kaptak az Európai Parlament által kiadott Reg. 852/2004/CE alól, a higiéniai elôírásokat illetôen.
           Ezen termelôk az ország területén hasznosíthatják termékeiket.
           8. Engedmények: a hivatal engedményt ad azon egységeknek, amelyek olyan tanúsítvánnyal rendelkeznek, amely alapján hagyományos jellegű élelmiszereket gyártanak (állítanak elô), és kérik az engedményt az Európai Parlament és Tanács 852/2004/CE szabályzata II. melléklet, II. fejezet, 1-es pontjának elôírásaitól, figyelembe véve, a hagyományos procedúrát a végtermék elôállításához, a helyiséget ahol elkészítik, kezelik, feldolgozzák és raktározzák a hagyományos jellegű végtermékeket, vagyis:
           a. az anyag, amibôl a padlás készül;
           b. az anyag, amibôl a falak vannak felépítve;
           c. az anyag, amibôl a mennyezet van készítve, vagy ha nincs, akkor a tetôzet belsô felülete;
           d. az anyag, amibôl az ablakok és egyéb nyílók vannak gyártva;
           e. az anyag, amibôl az ajtókat készítették.
           9. A beíratáshoz szükséges akták:
           – kérés – típusnyomtatvány és a következô igazoló dokumentáció:
           a. „Hagyományos termékek tanúsítványa” fénymásolata, amit a Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium ad ki a 690/2004-es számú rendelete értelmében, ami jóváhagyja a Hagyományos termékek tanúsítás feltételeinek és kritériumainak normáit, ami a Románia Hivatalos Közlönyének I. részében jelent meg, 938-as számmal, 2004. október 14-én.
           b. Az egység helyrajza, aminek tartalmaznia kell: a helyiségeket, ahol elkészülnek, kezelôdnek vagy feldolgozódnak és raktározódnak a hagyományos jellegű élelmiszertermékek.
           c. Részletes leírása a termék elôállításához szükséges hagyományos procedúrájának és ugyanakkor a felszereléseknek, műszereknek, amiket használnak.
           d. A fénymásolatát az élelmiszeripari működési Cégbírósági bejegyzésrôl, amit a Megyei Cégbíróság ad ki.

MPP-közlemény

           Január 19-én került sor Székelyudvarhelyen a Magyar Polgári Párt Országos Elnökségi ülésére, amelyen a testület több, az erdélyi magyar közösséget és az egész román társadalmat, ugyanakkor pártpolitikai stratégiát is érintô kérdéseket vitatott meg.
           Az idén sorra kerülô Európai Parlamenti választásokkal kapcsolatban a Magyar Polgári Párt nem mond le az önálló indulás lehetôségérôl, hiszen Székelyföld és az erdélyi magyarság autonómia-törekvéseinek érdekében kiemelt fontossággal bír az europarlamenti képviselet. Éppen ezért a Magyar Polgári Párt reményét fejezi ki, hogy Ft. Tôkés László püspök úr vállal még egy mandátumot Brüsszelben, hiszen az ô személye a garancia arra, hogy az erdélyi magyarság hatékony és tisztességes európai képviselettel rendelkezzen továbbra is. Ennek érdekében a Magyar Polgári Párt felkéri Ft. Tôkés László püspök urat az MPP-lista vezetésére. A további helyeket ugyanakkor felkínáljuk egy széleskörű támogatásnak örvendô ún. „nemzeti lista” számára, amelyben nem pártpolitikai megfontolások szerinti, hanem az erdélyi magyarság érdekeit szem elôtt tartó, konszenzusos alapon kiválasztott jelöltek szerepelnének.
           A kolozsvári idôközi polgármesteri választásokkal kapcsolatban az elnökség arra kérte fel a Kolozs megyei, illetve a kolozsvári MPP-szervezetet, hogy kezdeményezzenek párbeszédet az RMDSZ-szel annak érdekében, hogy közösen találják meg azt a jelöltet, aki nemcsak a kolozsvári magyarság, de a románság támogatását is élvezhetné.
           Traian Băsescu államelnök úr alkotmánymódosító javaslataival kapcsolatban az elnökség arról határozott, hogy támogatja az alkotmányos reformot és a régiókra alapuló közigazgatási átszervezést, amint azt a tavaly áprilisban közzétett politikai keretprogramjában a Magyar Polgári Párt már megfogalmazta. A 2006. március 15-i Székely Nagygyűlést követô találkozón az akkor még Magyar Polgári Szövetség már Traian Băsescu államelnök úr tudomására hozta, hogy túlhaladottnak tartja az alkotmányban megfogalmazott nemzetállam koncepciót. Amíg az RMDSZ csak véleményeket formál, és sajtónyilatkozatok szintjén nyilvánul meg, addig a Magyar Polgári Pártnak már konkrét programja van minderrôl, amelynek a közeljövôben történô, szélesebb körű és részletesebb ismertetésérôl is döntés született.
           A megyei és állami intézményvezetôk leváltásával kapcsolatban a Magyar Polgári Párt álláspontja szerint az RMDSZ ismételten a saját csapdájába esett, hiszen tizenkét éven át, amíg kormányon, illetve kormányközelben volt, a politikai széljárás szerinti pártpolitikai alapon szerezte meg ezeket a tisztségeket. Nem törekedett arra, hogy akár organikus törvény formájában a megyei, de a központi állami intézmények élére is a megye, illetve az ország nemzetiségi arányai alapján nevezzenek ki arra alkalmas személyeket, és most, amikor kikerült a hatalomból és veszíti el a tisztségeket, akkor etnikai alapú leszámolásként értékeli a magyar nemzetiségű intézményvezetôk leváltását. A Magyar Polgári Párt álláspontja szerint a megyei, illetve az országos állami intézmények élére, illetve munkaközösségébe normatív alapon, a helyhatósági választásokon elért eredmények arányában kellene tisztségviselôket kinevezni, és ennek érdekében szorgalmazni is fogjuk a román kormánypártokkal való párbeszédet, amelyen kérni fogjuk majd az MPP-t megilletô helyeket is.
           A Magyar Polgári Párt elnökségi ülésének napirendjén szerepeltek még a 2009. március 14-én, Gyergyószentmiklóson tartandó Országos Tanács szervezésével kapcsolatos teendôk is. Az elnökség három bizottság, egy szervezôbizottság, egy alapszabályzatot kiegészítô, illetve módosító bizottság, valamint a politikai programot véglegesítô bizottság felállítása mellett döntött, valamint elfogadta a párt kongresszusának elôkészítési és felkészülési menetrendjét.
           Székelyudvarhely, 2009. január 20.
A Magyar Polgári Párt sajtóirodája

Gyűjtô-büszkeségeink
A magyar pénzérme a legszebb

           Szeretnek bizonyos tárgyakat, szenvedélyesen ragaszkodnak hozzájuk, mindent megtesznek azért, hogy beszerezzék, a tulajdonuk legyen, mert örömüket lelik bennük, ha elôvehetik, nézegethetik, esetleg mesélhetnek a „történelmükrôl”. Kik ôk? A gyűjtôk. Sokan vannak, régen talán még többen voltak. Számukra érték egy bélyeg, egy szalvéta, egy megkopott érme, egy csokoládéspapír, egy többputtonyos bor.
           Nem pénzbeli, hanem eszmei értéket képviselnek.
           Számos gyűjteményt láttam már, édesapám is gyűjtô: bélyeg, régi bankjegyek, kisüveges pálinkák, borok…
           Én soha semmit nem gyűjtöttem. De ahogy édesapám egy-egy bélyegrôl elmesélte, honnan, hogyan szerezte be, át tudtam élni, mit jelentett számára a gyűjtés, és most a kemény kötésű gyűjtemény lapozgatása. A kis pálinkák között van húszéves is.
           Így kötôdök én a gyűjtôkhöz. Érdekes. Izgalmas. Minden apró részletre kíváncsi vagyok. Lenyűgöz a gyűjtôszenvedély.
           Legutóbb Bogyé Miklóssal beszélgettem gyűjteményérôl. Nyugdíjas történelemtanár, és gyűjteménye is szakmájához kapcsolódik. Noha, mikor az elsô „pénzcsomót” beszerezte tízedikes korában, még nem tudta, milyen pályát fog választani. Érmék és bankjegyek – ebbôl van gyűjteménye, ami ötven év alatt folyamatosan a mai napig bôvül. Legutóbb amerikai ezüstdollárokkal. Nekem is adott egy 1930-ban nyomott százpengôst, amelyen Mátyás király arcképe látható.
           Ez a bankjegy meglehetôsen „fiatal”. Vannak „rangidôsebb” pengôk is, de amerikai ezüstdollárok, angol, mexikói, fülöp-szigeteki, arab, római, orosz, osztrák, német, lengyel, olasz, román pénzek is.
           Az olyan gyűjtôk közé tartozik, akik számára nem csupán hobbiból szaporodnak az érmék és a bankjegyek. Tucatnyi szakirodalmi könyv alapján keres egy-egy kincs után. Egy-egy érme beazonosítása a szakirodalom alapján történik, és akár több hónapot is igénybe vehet. A rajta lévô jelképek alapján pénzkatalógus segítségével kész kutatómunka ez a szenvedély.
           – Orosz pénz 1700-ból, 1800-ból – kezdte magyarázni. Lenin születésének évfordulójára kiadott. Amikor gyűjteni kezdtem, nem válogattam, mindenre szükségem volt, amikor több kezdett már lenni, akkor kezdtem rendszerezni, cserélgetni azokkal, amelyekbôl nem volt.
           Minden érmének történelme van. Hiszen az alapanyagot ki kellett bányászni, fel kell dolgozni, összefügg a kézművességgel, a kereskedelemmel, az aktuális politikai rendszerrel. A középkori pénzek, a magyar érmék, de a késôbbi szovjet pénzek is gyönyörűek, gyönyörűen díszítettek.
           Ezek amerikai ezüst egydollárosok az 1800-as évekbôl – mutat rá a jókora érmékre. 1851-ben a világon létrehoztak egy egységes pénzrendszert, a francia frank, a német márka, az orosz rubel nagysága egyforma kellett legyen. Ugyanolyan finomságú ezüstbôl kellett készüljön, ugyanolyan súlyú, de mondjuk tíz márka értéke egy rubellel volt egyenlô.
           – Mitôl függ, hogy milyen szimbólumok kerülnek a pénzekre?
           – A politikai rendszertôl, az uralkodótól, a pénzügyminisztertôl. Így került rá II. Erzsébet, Szent István királyunk, János Vitéz, sólyom, korona, inka fej, szabadság-jelkép.
           A középkorban csak a királynak volt pénzverési joga, esetleg nagy hűbéruraknak adott ilyen jogot, például a felvidéki Csák Máténak adott ilyen jogot az akkori magyar király. A királynak ebbôl nagyobb haszna volt, mintha ô maga veretette volna a pénzt, hiszen a pénzverési jog után százalékot kellett fizetni a király kincstárába. Régen a pénzek nem mindig sikerültek egyforma méretűre, hiszen fóliából vágták ki az érméket.
           Fülöp-szigeteki, amerikaiak által kiadott pezo, 1898 után. Kínai érmék, horoszkóppal – folytatjuk a nézegetést. Ezek is forgalmi pénzek voltak. Napjainkban jelennek meg különleges forgalmi pénzek. Például egy szászforintos, amelyen nem a köztársaság címere van, hanem Deák Ferenc, vagy Kempelen Bertalan, a sakk feltalálójának arcképe látható. Ez szögletes formájú. De nem is voltak mindig kör alakúak az érmék. Így háborúk idején téglalap alakú pénzeket adtak ki, és csak az egyik oldalukon volt érték, ezeket csegelytalléroknak nevezték, és csak a háború ideje alatt voltak érvényesek. Kevés volt az idô. És a római pénzek is szabálytalanok voltak. Kimérték a súlyát, golyó formájában, az alsó és a felsô verôtôt összenyomták, amilyen formájúra sikerült, olyan maradt. Egy ilyen római pénzem van, 2200 éves.
           – Vannak forgalmi és nem forgalmi pénzek?
           – Igen, emlékpénzek is vannak, a magyarok nagyon sok ilyent kiadtak. Egyesek belôlük forgalmi pénzek is, de kár ôket beváltani, hiszen hiába ír rajta 500 forintot, jóval nagyobb a valós értéke. De az osztrákok minden jeles ünnepükre, személyüknek adnak ki emlékpénzt.
           Érték. De mit jelent a gyűjtô számára egy-egy érme, bankjegy értéke? Annál többet, minél kevesebbet vertek, nyomtak belôle, azaz minél ritkább. Nem a pénz „kora” a lényeg. Bogyé Miklós a legszebb, legértékesebb pénznek azt a Magyarországon vert aranypénzt tartja, amelybôl a világon egyetlen egy van, Japánból került vissza Magyarországra. Ô ezt a kezében tarthatta. A saját gyűjteményébôl a legszebbeknek a filléreket, pengôket tartja, különösen azt, amelyen Szent István király arcképe látható, halálának ezeréves évfordulójára verték.
           – Ez a világ legszebb pénze. Lehet, hogy az embert a szíve is húzza – mondta büszkén.
           Az elsô világháborúig ezüst és aranyérmék voltak, valamint a bankjegyek, majd a hetvenes évektôl nem vertek nemesfémre – folytattuk a történelmi utazást.
           Apropó bankjegyek. Azok megjelenésének legendája van: a skót származású francia pénzügyminiszter fia kalandozásai során sok esetben – lévén, hogy nem volt pénze – papírost írt, amely bizonyította, hogy a fogadósnak mennyi pénzzel tartozik. A fogadósok sorra jelentek meg a pénzügyminiszternél a papírosokkal, és ô kifizette nekik a rajta szereplô összeget, hogy ne tudódjon ki fia léhasága. Innen jött a miniszternek a papírpénznyomás ötlete az 1700-as évek közepén. Ezeket akkoriban nagyon könnyen lehetett hamisítani – mesélte a tanár úr.
           Majd a gyűjtési technikáról is szó esett. Érdeklôdött. Hallotta, hogy Homoródalmáson egy bácsinak van szép pénze, odautazott, alkudozott. Középiskolás korában Besztercén járt iskolába, amikor a zsidók vonultak ki, két, három lejért egy halom pénzt lehetett venni. „Volt annyi eszem, hogy azt a csomót válasszam, amelyikben a legtöbb ezüstpénz volt” – emlékszik viszsza. De Marosvásárhelyen létezett gyűjtôk klubja, minden hónap végén csereberéltek, vagy információkat gyűjtöttek, honnan lehet egy bizonyos pénzt beszerezni. Akkor baráti alapon cseréltek, ma már pénzre megy, olyannyira, hogy elloptak tôle körülbelül 100 darab 1600-as évekbôl való lengyel érmét.
           Kapta, cserélte, vette két liter olajért, tizenkét lejért. Egy csomafalvi bácsitól több százpengôshöz jutott hozzá pár liter borért, holott korábban azokért a pengôkért két ökröt adtak. És Magyarországon a boltban megvizsgálja a visszajáró aprót, nem talál-e egy újabb százforintos különleges kiadást. A barátok, rokonok is felfigyelnek egy-egy „kincsre”.
           – Van kedvence?
           – Mindegyiket egyformán szeretem. De talán a nemzetiségem miatt is jobban vonzódok a magyar pénzekhez. Bizonyos idôszakban az orosz pénzeket szerettem jobban, mert gyönyörűen díszítettek voltak.
           – A gyűjtemény alapján nyomon lehet követni, hogy egy-egy pénznem értéke hogyan változott?
           – Minél nagyobb rajta a szám, annál értéktelenebb. Az Amerikai Egyesült Államokban is van ezerdolláros, igaz, kevés van belôle, és vannak bankok, amelyek nem is ismerik. Egyik ismerôsöm, ausztrál bankban kapott ezerdollárosát nem akarták sehol beváltani, aztán a sorszáma alapján leellenôrizték, hol, mikor adták ki, és úgy napok múlva sikerült.
           10 000 lejes érme, erre csak egy csomag gyufát adtak. Az ötlejes 1942-ben többet ért, mint ’46-ban tízezer lej. A háború okozta.
           – Történt meg, hogy hamis pénzt cserélt?
           – Igen, egy bukaresti jött római pénzekkel, nagyon szép szélei voltak, holott az eredeti római pénzek a verési technika miatt repedezettek. Azt akarta velem megvetetni, de rögtön lehetett látni, hogy utánzatok csupán. És van egy olyan dénárom, amelyen Titus császár képe látható, errôl még mai napig nem tudom, eredeti-e vagy hamis. A vándor népek a harmadik, negyedik században a római dénárokat próbálták hamisítani, de nagyon rosszul csinálták, mert az írások helyett csak díszítô vonalkákat rajzoltak, azokat bárki felismerte, hogy hamisak.
           A Kossuth-bankókon, pengôkön, amelyen a sorszámozás kézzel történt, írja a hamísítással járó büntetést is, eszerint minél nagyobb értékű volt a pénz, annál nagyobb büntetés járt érte. Ezeken a bankjegyeken négy nyelven írja az értéket és a büntetés mértékét is.
           – Adópengô – pillantom meg.
           – A második világháború után a magyar állam, hogy kicsit helyre tudja hozni gazdasági életét, úgynevezett adópengôket nyomtatott. Ha valakinek volt pénze, letette, és helyette ilyen adópengôt kapott, aztán az állam egy bizonyos idô elteltével ezeket az adójegyeket kamatostól visszaváltotta. Ez az akkori gazdasági világválságra volt szükségmegoldás. Akkor a világon Magyarországon volt a legnagyobb az infláció. Megjelentek egybilliárd-billió pengôsök. Lehetett hallani, hogy mikor jöttek be az oroszok, az utcán a szél fújta a pengôket, és senki nem vette fel, olyan értéktelenek voltak.
           A több száz érme és bankjegy végignézegetése után a könyvek kerülnek kézbe, pénzkatalógusok. Ekkor tudom meg azt is, hogy a bibliai történetben szereplô tálentumokat nem lehet a szó szoros értelmében értelmezni, hiszen azok több tízkilós fizetôeszközök voltak, hasonlóan a harminchat kilós svéd fizetôeszközhöz.
           Ma nem olyan nehezek
           a pénzek, mégsem tudunk gyűjteni belôlük. Mert mi tagadás, napjainkban az emberek az effajta gyűjteményben „gyönyörködnének” legszívesebben. Az ma már elképzelhetetlen, hogy egy több mázsás kôtömb álljon az udvarunkon, mint fizetôeszköz, amelynek
           egy-egy szelete vásárlásaink függvényében más-más ember tulajdonát képezné, mint az régen volt a stabil „pénzek” korában.
           De bizonyára sokan
           kíváncsiak a gyűjtôk kuriózumaira is. Igyekszünk minél többet felkutatni, elbeszélgetni velük.
Rancz Enikô

Kedves Olvasóink!

           Amennyiben Önök is gyűjtôk, vagy ismernek olyan gyűjtôket, akik büszkeségeikrôl mesélnének, szívesen bemutatnák, kérjük keressék fel szerkesztôségünket a Szabadság tér 22. szám alatt, a volt mozi emeletén, vagy hívjanak a 0266/364.941-es, illetve a 0742/130.414-es telefonszámokon, esetleg jelentkezzenek elektronikus levélben, címünk: kisujsag@hr.astral.ro.
           Gyűjtsük együtt a gyűjtôinket!

Új otthonban a családsegítôk

           Január 15-én avatták a Gyulafehérvári Caritas Családsegítô Szolgálat gyergyószentmiklósi „új otthonát” a Kossuth Lajos utca 31. szám alatt. A felújított ház ajtaja négy helyiségre nyílik. A két klub egybe- nyitható, van iroda, illetve egy olyan helyiség, ahol fogadják a betérôket.
           2004-ben indult a családsegítô szolgálat a gyergyói régióban, jelenleg három fôállású munkatárssal működik. Ez idáig a római katolikus plébánián egy irodában kapott helyet. A kis helyiségben lehetetlenné vált a munka. Emiatt új székhelyet kellett keresniük. Egy németországi támogatónak köszönhetôen a Caritas ingatlant vásárolt azzal a céllal, hogy a bántalmazott nôk számára hozzon létre központot. Az idôközben megváltozott törvény szerint ez nem sikerült, így a Gyulafehérvári Caritas a támogató jóváhagyásával a családsegítô szolgálat részére bocsátotta az épületet. 2008 májusában tették meg az elsô lépéseket az épület felújítására, de a munkálatok – lévén, hogy műemléképületrôl van szó – igencsak elhúzódtak.
           Zsúfolásig telt a családsegítô szolgálat háza az avatón. Dr. Márton András igazgató köszöntötte az egybegyűlteket, majd a család fontosságáról beszélt, hogy ma, amikor egyre bonyolultabb az élet, az összefüggések, a család a létezésnek az élô eleme, az a rendszer, amely képes újratermelni önmagát szociális, kulturális, gazdasági, biológiai szempontból egyaránt. Mindenki a gazdasági válsággal van elfoglalva, a család válságával, ami az életünk válsága is egyben, nem foglalkoznak – mondta.
           A családsegítô szolgálat célja erôsíteni a család támogató és értékközvetítô jellegét azáltal, hogy olyan szolgáltatásokat kí- nál családok, egyének, csoportok és közösségek számára, amelyek a méltóságteljes, kiegyensúlyozott életvezetést segítik elô hitelesen gyökerezve a keresztény értékrendben. Teszi ezt, mert a család, mint a társadalom és a helyi közösségek alappillére, többszörösen veszélyeztetett és kihívásokkal teli helyzetben van. Az egyre gyorsuló világban és az egyre nehezebbé váló gazdasági-szociális helyzetben sok ember nem képes lépést tartani a változásokkal önhibáján kívül, nem képes kiigazodni a számára egyre bonyolultabbá váló világban, nem tud megküzdeni a felmerülô problémákkal, és ezek az emberek sokszorosan hátrányos helyzetben vannak.
           Szükség van a segítségükre, a pszichológiai, a nevelési, a szociális tanácsadás terén, a szenvedélybetegek és hozzátartozóik is itt kaphatnak támaszt, de nevelési tanácsokért is hozzájuk lehet fordulni, akárcsak a hátrányos helyzetű gyerekek képesség- és készségfejlesztése érdekében is. Csoportfoglalkozásokat is tartanak: idôsek csoportja, párok csoportja, önsegítô csoport szenvedélybetegeknek és hozzátartozóiknak, önsegítô csoport daganatos betegeknek és hozzátartozóiknak. Már Tekerôpatakon, Csomafalván, Szárhegyen, Remetén, Ditróban is működik az idôsek klubja, vagy éppen szervezôdnek a különbözô csoportok.
           Az új házban Portik-Hegyi Kelemen fôesperes a családról, a szeretetrôl szólt. Köllô Miklós műépítész a tervezôcég képviseletében arról beszélt, hogy a megrendelô- és tervezôcég szemléletének szerencsés találkozása lehetôvé tette, hogy a megvásárolt régi házat „örökölje” is a Caritas a felhasznált anyagok által. Igyekeztek megôrizni a jellegét. Kovács Éva, az önkormányzat közigazgatási osztályának vezetôje elmondta, az önkormányzat igyekszik szociális és anyagi szempontból is támogatni a családsegítô szolgálatot.
           Kedves Rita nôvér, programvezetô Bányász Józsefnek, valamint minden segítônek megköszönte a támogatást, majd megáldották az új házat.
Kedves-Tamás Gyopár

Költségvetésre várva

           Olvasók kérésének eleget téve a Lakossági Tanácsadó Iroda működésérôl, tevékenységérôl érdeklôdtünk Suciu Gábornál, az iroda egyetlen munkatársánál. Megtudtuk, január 12-én tartotta közgyűlését a Pro Cive Egyesület, ahol napirendi pontként szerepelt a tanácsadó-iroda tevékenysége, hogyantovábbja. Az egyesület hozott egy határozatot, mely alapján egy kérést nyújtott be a polgármesteri hivatalba, hogy a 2009-es költségvetésbe foglalják bele az iroda fenntartására, a személyzeti költségekre szükséges összeget. Az iroda tevékenységi beszámolóját már korábban a polgármester asztalára tették.
           Suciu Gábortól azt is megtudtuk, hogy február 28-ig, ha nem történik meg az átutalás, nem kapják meg az összeget, bezárják az ingyenesen tanácsokat adó irodát. Hogy mekkora összeget kértek, azt is megtudtuk: a 2007-es esztendôre 100 millió régi lejt, itt megjegyzendô, 2008-ban csak a helyiséget kapta az egyesület az iroda működtetésére, és a 2009-es esztendôre 150 millió régi lejt kértek az önkormányzattól.
           Suciu reméli, a költségvetés elosztásakor figyelembe veszik a Pro Cive Egyesület kérését, jóváhagyják az összeget, annál is inkább, mert még a választási kampányban kaptak ígéretet a Magyar Polgári Párttól.
Baricz-Tamás Imola

Perben a prefektúra és Gyergyószentmiklós Önkormányzata
Halasztás

           Nyílt levélben kérte fel a helyi önkormányzatokat a Székely Nemzeti Tanács. Eszerint több Hargita és Kovászna megyei képviselôtestület 2008 november 30-ra népszavazást írt ki. A két megye prefektusi hivatala átiratban szólította fel az önkormányzatokat: vonják vissza határozataikat, mivel a népszavazásra vonatkozó szándékuk ütközik a Romániában érvényes jogszabályokkal. Egyes önkormányzatok visszavonták határozataikat, mások elhalasztották a népszavazást 2009. március 15-re, néhányan pedig „megvetették lábukat”, vállalva, hogy a prefektúra a Közigazgatási Bírósághoz fordul jogorvoslatért. Ezek közé tartozik Gyergyószentmiklós önkormányzata is, mivel a képviselôtestület úgy döntött, hogy nem vonja vissza a népszavazásra vonatkozó határozatát.
           Január 14-én a Csíkszeredai Közigazgatási Bíróságon tartották az elsô tárgyalást. Itt a prefektúra képviselôje halasztást kért.
           Árus Zsolttal, a Gyergyói Székely Tanács alelnökével a tárgyalást követôen beszélgettünk.
           – Más településnek ezidáig nem volt tárgyalása. Tulajdonképpen a második tárgyalás lett volna. Az elsôn az önkormányzat halasztást kért, mivel Kincses Elôd, a védôügyvéd nem tudott jelen lenni. A megírt válasziratot postán küldte el, ellenben a prefektusi hivatal nem kapta meg azt idôben, így halasztást kért, hogy tudja tanulmányozni a válasziratot. Február ötödikén lesz a következô tárgyalás, akkor valószínűleg eredményt is hirdetnek.
           – Mire hivatkozik a védelem?
           – A törvény mondja, hogy kötelezô népszavazást kiírni ebben a kérdésben. Lévén, hogy a Székely Nemzeti Tanács be akarja nyújtani a parlamenthez az autonómia-statútumot, ami többek között közigazgatási határok módosításával is jár, a törvény értelmében a határ módosítását referendumnak kell megelôznie. Vagyis az érintett településeken a lakosságnak véleményt kell nyilvánítania a kérdésben.
           – Az SZNT fel fogja ismét kérni a képviselôket és szenátorokat, hogy nyújtsák be a statútumot?
           – Errôl a Székely Nemzeti Tanács hoz döntést. Ha úgy döntünk, hogy képviselôket kérünk fel, akkor az összes székelyföldi képviselôt felkérjük erre.
           – Az államelnök szeretné lecsökkenteni a megyék számát, át akarja rendezni az ország közigagzatási térképét. Jó lenne Ön szerint, ha visszaállítanák az egykori Maros-Magyar Autonóm Tartomány „határait”?
           – Ez egy feltételezés. Más – kevésbé optimista – feltételezések arról szólnak, hogy még jobban szét fogják darabolni Székelyföldet. Létezik egy európai dokumentum, a Bordeaux-i Nyilatkozat, amelyik azt mondja, hogy a régiókat nem kijelölik, hanem elismerik. Ennek alapján újra kell osztani az ország megyéit, de nem úgy, hogy valaki vesz egy ceruzát és húzza a vonalakat, hanem meg kell errôl kérdezni a lakosságot. Így reális esélye lehet annak, hogy Székelyföld egy régió legyen.
Csata Orsolya

Sérülés és konfliktus a csutakfalvi iskolában

           Kedden délelôtt a csutakfalvi Balás Jenô Általános Iskolában megsérült egy ötödikes kisfiú, Györfi Sebastian. Kisebb fokú agyrázkódást szenvedett – állapították meg.
           Testvére, a hat gyermek közül a legnagyobb, kereste meg a médiát, hogy számoljunk be az esetrôl.
           Szerdán délelôtt az iskolában találkoztunk Sebastian osztálytársaival, osztályfônökével, édesapjával.
           Sebastian testvére, Andrea látta, mi történt kedden délelôtt, így mondta el: Sebastian társaival együtt az udvaron csúszkált, összeütközött egyikükkel, elütötte egy másik fiú, elesett, beütötte a fejét.
           Majd az osztályfônök, Szitás András mondta el, hogy mondták el neki a történteket diákjai, illetve mi történt az eset után.
           – A negyedikesek csúszkáltak, Sebastian közbeugrott, elesett, megütötte a fejét. Gyermekjáték. Megkérdeztük ôt, és azt mondta, megütötte magát, de normálisan beszélt. Sebastian nem mondta, hogy megtaszították, azt mondta, elesett. Akkor bement órára. Nem gondoltuk, hogy nagyobb baj lehet. Majd egy óra múlva hányt. Akkor szóltam az egyik kollégának, aki autóval volt, hogy vigye be a rendelôbe. Akkor már jelen volt az édesapja is. A rendelôben vártak a doktornôre, ahelyett, hogy megkeresték volna. Majd a doktornô hívta a mentôt.
           A család azt kifogásolja, hogy az osztályfônök, a tanárok nem hívtak idejében mentôt, és állításuk szerint ez már a második eset, korábban egy másik Györfi gyermeket ért baleset ebben az iskolában, ôt operálni kellett, leszakadt a lépe.
           A család jelenlétében a szerdai beszélgetés vitává, konfliktussá fajult a tanári szobában.
           Az édesapát, Györfi Sándort is megkérdeztük, hogyan látja a történteket.
           – Sebastian testvére, Andrea mesélte el, mi történt. Sebastain hátraesett, fellökték. Én épp jöttem fel az iskolába, tízórait hoztam, és az úton szembetalálkoztam Sebastiannal és két osztálytársával, hazafelé indult. Én velük együtt visszajöttem az iskolába, bementem a tanári szobába, és veszekedtem. Akkor, nagy nehezen, az egyik tanár autóval vitt el a rendelôbe minket. Ekkor már körülbelül másfél óra telt el az esettôl. A doktornô hívta a mentôt, és mentünk a kórházba.
           Aztán vita lett abból is, hogy Sebastian vért hányt vagy sem. A szemtanúk szerint nem hányt vért, a család állítása, más szemtanúk véleménye alapján pedig igen.
           A fiú állapotával kapcsolatosan dr. Bíró Csaba sebészt kérdeztük. Mint mondta, Sebastiannál komóciós szindrómát észleltek, ami az agyrázkódás legkisebb fokozata, azaz nem marad vissza károsodás. Sebastian azért nem emlékszik az esetre, mert ilyen esetekben, az esést követô másodpercekben, esetleg percekben eszméletvesztés következik be. De hét napig megfigyelés alatt tartják a kórházban, kisebb kezelést kap, végül is jól van – mondta Bíró.
           Nem tisztünk ítéletet hozni, igazságot tenni, s az eseményeket a maga megtörtént valóságában nem tudjuk feltárni. A fontos, hogy Sebastian állapota javul, a felnôttek ismerjék be, nem okolható egyikük vagy másikuk a történtekért.
Rancz Enikô

Nekem T.Gy. nem zöldbékám többé!

           Kezembe került ennek az (kis)újságnak az egyik októberi száma, amelyben Kedves-Tamás Gyopár: Milyen telünk lesz? címmel képes volt félrevezetni engem, úgy is, mint olvasót, úgy is, mint fűtôt, ugyanis énrám hárul az a feladat, hogy nap mint nap betüzeljek a kályhákba, és felfűtsem, lakhatóvá, illetve legalább elviselhetôvé fűtsem a lakást…
           Szóval Gyopár októberben ellátogatott az „illetékeshez”, Pál Imréhez, az alfalvi meteorológiai intézet szakemberéhez, és a következôket jegyezte le, szószerint idézem: „Azt megfigyeltem, hogy körülbelül tízévenként megismétlôdik a nagy hideg. Legutóbb 2006-ban volt, tehát remélhetôen nem lesz kemény tél.”
           (Nos, kéremszépen, azt a viccet biztosan ismerik, amikor a kicsi indián berohan a nagyapjához, hogy: Uff! Nagyapa! Nagyon kemény tél lesz, mert a fehérek úgy vágják a fát az erdôben, de úgy…! Másnap Dzsonni lélekszakadva beront a Saloonba, hogy gyerekek, ne fogdossátok többet a nôket, mert olyan kemény tél jön, ugyanis az indiánok úgy vágják a fát az erdôben…!)
           (Nos, kéremszépen, azt tudják, mi a zöldbéka, ugye? Az ember fog egy levelibékát, beteszi egy ilyen ötlitres „borkánba”, ügyesen csinál szálkából egy létrácskát, beleállítja a borkánba, na most: aszerint, hogy milyen idô lesz, a béka felmászik a létra tetejére, vagy csak a közepére, de ha szörnyű idô várható, akkor lent marad a létra alján, erre mondják azt, hogy a béka segge alatt leszünk… Elnézést a szalonképtelen kifejezésért!)
           Viszont – és most jön a lényeg – én ezennel ünnepélyesen bejelentem, hogy nekem Kedves-Tamás Gyopár nem zöldbékám többé!
           Csalódtam, rettenetesen nagyot csalódtam benne!
           Kitolt velem, a médiát felhasználva félrevezetett engem, újságírónôhöz méltatlan módon az orromnál fogva vezetett engem, mint hűséges újságolvasót!
           Úgyhogy, ezennel ünnepélyesen bejelentem, hogy zöldbékát cseréltem!
           Holnaptól kezdve nekem Putyin a zöldbékám!
           Mert ô egy megbízható béka!
           Nem ilyen összevissza szövegelô, ha ô egyszer mond valamit, az meg van mondva!
           Ha azt mondja, hogy jövô héten elzárom a gázcsapot, akkor én már tudhatom, hogy olyan huszonöt fokos, fogcsikorgató hideg lesz, hogy a fene megeszi az embert!
           Ha ô egyszer azt mondja, hogy így megtekergetem a csapot, akkor én már tudhatom, hogy semmi szex, az asszony bundásan fekszik be az ágyba, én pedig nem húzom le éjszakára a bakancsomat!
           Putyin, az igen! Az zöldbéka!
           Megbízható, szótartó, pontos, mint a tokiói gyorsvonat!
           Gyopár vizet sem vihet neki!
           (Reklám következik:
           Termopán nyílászáróit rendelje a Pistánánál! A Pistána gyors, megbízható és minden igényét kielégíti!
           Hogyan szabaduljon meg a felesleges kilóitól?! Egyszerű! Jöjjön be hozzánk, a Gyönyör szépségszalonba, és igazi gyönyörökben lesz része, amikor mi megmasszírozzuk, kiszoláriumozzuk, lefodrászoljuk a haját, pedi- és manikűrözzük! Ne felejtse, a Gyönyör gyönyörűvé teszi a legrondább fehérnépet is!
           Németországi éjszakai bárokba erkölcsös szűzlányokat keresünk! Hívja a 001122333-as telefonszámot!
           Akar Ön is könnyedén, mindenféle megerôltetô munka nélkül sok pénzt keresni? Sancta Monica minden gondját megoldja! Leveszi önrôl az átkot, visszavezeti önt szeretô családja körébe, vállalkozása újból sikeres lesz… Gyuri vagyok Alsócsíkgilisztásról, és ezúttal szeretném megköszönni Sancta Monicának, hogy levette rólam az anyósom átkát…)
           Hol is hagytam abba? Ja igen, hogy Putyin, az igen! Az velejéig zöldbéka! Ha ô egyszer azt mondja, hogy elzárom a csapokat, akkor biztos lehetsz benne, hogy egész Európa reszketni fog!
           Akkor olyan szibériai fagyok jönnek, hogy juj!
           Értik most már, hogy miért cseréltem zöldbékát?
           Így bízzon a férfiember a nôkben!
Györffi Kálmán

Áldás a válság?

           Ez a modern, fejlett világ ellustít. A kényelem lassan a tétlenség dagonyájává érlelôdik. És túl a fizikai tunyaságon, felvirradt ránk a gondolkodás szükségtelenségének napja is. Már nem kell látnunk, hallanunk, vagy bármi más módon érzékelnünk a bôrünk alatt és fölött tobzódó környezetet, nem kell nyugalomra áhítozó agysejtjeinket annak értelmezésével strapálnunk. Megmutatja, elmondja és megmagyarázza mindazt nekünk a média. Ami régen prózai módon újság, rádió, tévé volt, az most médiává nemesedett. És ez nem ugyanaz! A média, mondja a média, több mint a köz tájékoztatására, művelésére, netán szórakoztatására elhivatott írott vagy elektronikus sajtó. Több mint egy hír, mi egyszerre sok ember tudomására juthat általa. Intézmény a média, véleményformáló, befolyásoló virtuális valami, eseménykommentáló és eseményt kreáló, hatalmat adományozó s attól megfosztó erô. Legalábbis a demokráciában. Ahol elméletileg azt tesz és mond, amit akar. Ahol a szólásszabadság oltára lehet ô, s csillogásának jórészt csak anyagi lehetôségei szabhatnak határt.
           Azt állítják okos emberek, hogy megállás nélkül gyôzködve magunkat képzelt betegségünkrôl, elôbb-utóbb valóban betegek leszünk, biológiai értelemben is. És lám, a mindenható média megállás nélkül világválságról gyôzköd bennünket, és lett válságunk, igazi válságunk. Mert inkább hiszünk a médiának, mint saját tapasztalásunknak. És ahhoz, hogy e töretlen hitünk sziklaszilárd maradhasson, a valóság mindig kellô homályban marad elôttünk. Így azt sem tudhatjuk biztosan, mi igaz a válság okairól, következményeirôl, okozóiról. Mint ahogyan azt sem érthetjük, hogy, ha bízunk a média híradásaiban, miért a mi kis vagyonkánkból kell kárpótolni a dollármilliárdokat eltapsoló bankokat, hogy utána jócskán megemelt kamatokkal, hitelként adják vissza nekünk pénzünket. Persze, lehet, hogy nem is kell értenünk mindezt. Lehet, hogy a modern és fejlett világ kínálta kényelmünket leginkább elménk homálya szolgálja.
           Mindezek ismeretében mégis felharsan az üdvözítô kiáltás: a válság jó! Legalábbis sok szempontból jó. S miután a valóság már nem az, amit mi annak vélünk, hanem az, mit mutatnak belôle, miért ne hinnénk el ezt is? Miért ne söpörnénk feledésünk szônyege alá természetesnek tűnô igényünket a „tettesek”, az okozók példamutató megbüntetésére, az igazság megismerésére, és élveznénk azon jótéteményeket, melyeket az éjjel-nappal propagált recesszió számunkra bizto- sít?
           Például, újramelegedhetnek az emberi kapcsolatok. Miután apuci és anyuci közül jó esetben legalább az egyik elveszíti munkahelyét, és megkönnyebbült pénztárcával okafogyottá válnak a több órás bevásárlókörutak, az így megnyert idôt egymásra fordíthatják. Agyontömött kirakatok és megállíthatatlanul áradó reklámok böngészése helyett gyönyörködhetnek a természet csodáiban, észrevehetnek olyan kis virágot, bogarat, melyre néhány hónapja még gátlástalanul rátolták az áruházi kocsit. A megfizethetetlen fűtés- és villanyszámlák visszaterelhetik az elidegenedett, individualistává korcsosult családtagokat egyetlen kis, közös szobába, ahol végre megoszthatják egymással életük titkait, vagy kulturáltan elvitatkozhatnak a polcon mindeddig csak míves borítójáért tartott regény fölött. Az eddig összeharácsolt, ezernyi limlom helyét gondosan megválogatott, minôségi cuccok vehetik át, nemcsak ízlésünket, de létminôségünket fényesítendô. Mert a mennyiségi szemlélet szépen minôségivé válságosodhat. Már nem az lesz a központi kérdés, milyen autóra cseréljük lassan kétévessé vénülô járgányunkat, hanem az, hogy mikor és mire használhatjuk, vagy éppen nem használhatjuk azt. A masszázskádnál fontosabbá válik a meleg víz, amivel talán néha nem ártana megtölteni. Az edénynél lényegesebb lesz annak tartalma, a látszatnál a lényeg, a külcsínnél a belbecs. Satöbbi… Értékrendünkben magasabb besorolást kaphat mindaz, mit a válság bekövetkezte elôtt csupán filléres részlet volt. Letisztult vonalak, emberibb vonalak. Újra megbecsült szellemi javak, visszatérés az igaz csillogáshoz, árcédulák nélkül.
           És a kutyát nem zavarja majd az állami pénzbôl „megmentett” bankár több millióba kerülô ünnepsége, és az állítólagos konszolidációt szolgáló adóemelések. Hiszen minél kevesebb marad nekünk, annál emberibbek és annál minôségibbek leszünk. Financiális elszegényedésünk szellemi és lelki épülésünk katalizátora. Mi lehet ennél nemesebb cél?
           Kedves barátaim, mint nyilván sejtik, mindez nem az én tompuló elmém szüleménye. Okos, kiművelt emberek tálalták ezt abban a valóságrajzoló és kitaláló médiában, melynek hinnünk kell. Mert hinni akarunk. Mert elhittük éveken át az anyagi jólét boldogító mivoltáról énekelt himnuszait, elhittük, hogy kizárólag nekünk jó, ha vagyonkánkat hatalmas tapasztalattal, szakmai háttérrel bíró bankokra bízzuk. És elhittük azt is, hogy azt a bizonyos regényt fölösleges fellapoznunk, bôven elég, ha méregdrága bôrkötését minden vendégünknek megmutatjuk, miközben a masszázskád elônyeit ecseteljük.
           Tényleg hinni akarunk? Viszszatérni zsenge gyerekkorunkban, mikor Piroska és a nagymamán csámcsogó rút farkas piciny valóságunk szilárd építôkockája volt? Mikor a kétely még messze elkerülte pelyhes tincseinket, mert még nem ismerhettük az igaz és hazug határát? És most, midôn úgy gondoljuk, hogy látjuk e határt, még mindig hiszünk? Akár az eszement konzumidiotizmus, akár a szellemi értékeket újramelegítô szólamoknak? És azoknak az arcoknak, melyek mindkettôt pofátlanul ránk zúdítják?
           Most éppen válság van. Pénzügyi, gazdasági, globális, terjed, mint a multi bolthálózat és a bankfiókok, keresztül-kasul csodás kék bolygónkon. S ha nem éreznénk saját bôrünkön, majd elmagyarázzák nekünk, mit is kellene éreznünk. És, ha netán mégsem lenne válság, addig-addig szónokolnak róla, míg valóban testet ölt, leugrik a képernyôrôl, beül fürdôkádunkba, ételünk helyére az edénybe, gondolatainkat mérgezi fejünkben. Mégis, túl kell élnünk, mint eddig is túléltünk megszámlálhatatlan virtuális és szörnyen földhözragadt krízist. S akár még élvezhetjük is! Hiszen, a tünedezô-oszladozó pénz bűzén túl, valamire jó ez a válság. Gondolom, elsôsorban azoknak, kik félve ôrzik titkait. És ahogyan láthattuk, jobb emberekké válhatunk mi, mezítlábasok, általa. Míg rég elfelejtett emberi értékeink újra ránk derengenek, viszszatér a régi bizsergés egy vers, egy dal, vagy egy kiadós esti beszélgetés hatására, csendben és nyugton maradunk. Nem követelünk igazságtételt, felelôsségre vonást, nem kiabálunk az utcán, s rázzuk fonnyadt öklünket pazar luxussal borított, égig érô üvegpaloták felé.
           Engedelmes birkaként, tág pupillákkal figyeljük hát a média atyai szavát. És fogadjuk is meg azt. Különben csak saját paraszti eszünk vezérelhet a zűrzavarban. Ahhoz pedig használnunk, dolgoztatnunk kell agytekervényeinket. És az bizony meglehetôsen strapás művelet. Fárasztó. Odalenne a modern, fejlett világ biztosította kényelem. Nagy kár lenne érte!
           Nagy kár lenne érte?
Kercsó Alpár

Az információ pénzbe kerül

           Ismét becsapósat „játszanak” valakik a mobiltelefonokon. Több ezer eurós nyereménnyel kecsegtetik a mobiltelefon-tulajdonost, amennyiben feltöltôkártyát vásárol, és annak kódját továbbítja a csalóhoz. Tehát ne dôljenek be az ilyenfajta felhívásoknak – mondta Barabás-Pál Alpár, a gyergyószentmiklósi Euro GSM üzletvezetôje.
           Tudomásunkra jutott az is, hogy néhány maroktelefon-tulajdonos, a készüléket silabizálva, véletlenül különbözô hasznos információt kért a telefontársaságtól, amely a kért idôpontokban küldte is az üzenetet, hogy hány Celsius fok van, vagy a valutaárfolyamot, és bizony, amikor a számlát kézhez kapta, több mint 500 lejjel többet kellett kipengessen.
           Az üzletvezetô ennek kapcsán elmondta, létezik ilyen szolgáltatás, igénybe lehet venni, be lehet kapcsolni (aktiválni), hogy milyen idôközönként küldje az automatizált rendszer a kért információkat. Viccektôl kezdve az idôjárásig mindent elküld, csakhogy pénzbe kerül.
           Arról is szólt, hogy egyszerű ennek a kikapcsolása, vissza kell küldeni egy üzenetet, ami azt kell tartalmazza, hogy anultot, vagy igénybe lehet venni a 474-es magyar nyelvű ügyfélszolgálatot.
Kedves-Tamás Gyopár

„Botlasztanak a gyergyóiak”

           Több mint ötszáz hektárnyi birtok visszaszerzésében akadályozza, és nem segíti a Gyergyói Közbirtokosságot a helyi földosztó bizottság – adta tudtunkra a Gyergyói Közbirtokosság elnöke, dr. Kolumbán László.
           Kolumbán azt is közölte, egyáltalán nem felhôtlen a kapcsolata a város jegyzôjével, „nem vagyok puszipajtás a jegyzôvel” – mondta, és a probléma hátterében személyes sérelmet vél, mint ismertette, voltak nézetkülönbségeik korábban. Kolumbán azt is elmondta, tudja: nem a jegyzô az egyedüli, aki dönt, de a jegyzô keresztbe tud tenni, elôször is személyes meggyôzôerejével, másodszor pedig a földosztó bizottság hozzá nem értése révén.
           Több mint ötszáz hektárt kellene visszakapjon a közbirtokosság. És ez az, amit ez idáig nem kapott. Mint kiderült, lenne ekkora terület, de azt a gyergyói földosztó bizottság 2002-ben Vaslábnak adta át. A megyei területrendezési igazgatóság jelezte, vizsgálják újra ezt az átadást, segítve a gyergyóiakat abban, hogy megkapják jogos tulajdonukat.
           – Botlasztanak a gyergyóiak, mondta Kolumbán, ki a pereskedésekrôl is szólt.
           Botlasztásokról, keresztbetevésekrôl lévén szó, a jegyzôt is megkérdeztük, ki egyszerűen kijelentette; Kolumbán úr nem fér a bôrében és ez nem az elsô, amikor ellene szól: „megítélésem szerint Kolumbán volt az az ember, aki egyvégben hergelte a volt parlamenti képviselô urat, támadásokat indítva ellenem. De ennek semmi köze a birtokviszonyok tisztázásához”.
           A jegyzô elmondta, a helyi földosztó bizottságnak a megyei bizottság döntése nyomán kellett aláírnia a tulajdonba helyezést, kiemelte, nem ô, a bizottság elnöke dönt errôl, ezt megvitatták és így határoztak, mindenkinek visszajár, ami az övé. Ha a megye visszavonja a jóváhagyást, akkor kell csak megsemmisíteni a tulajdonba helyezést.
           Nem tévedhetett a gyergyói földosztó bizottság, állítja a jegyzô, és azt is megtudtuk, Gyergyószentmiklóson a birtokviszszaigénylôk 95%-a birtokba van helyezve.
           Újra kell tárgyalni a dolgokat, állítja mindkét fél. Nagy István jegyzô csütörtökön 1 órára tűzte ki a közbirtokossággal való találkozást. Ezt szorgalmazta a közbirtokosság elnöke, Kolumbán is. Sôt, a megyei kataszteri igazgatóságának vezetôje, Traian Faur, egy decemberben keltezett átiratban is az ügy újraelemzésére hívja fel a figyelmet.
           Egy asztalhoz ülnek január 22-én, csütörtökön délben. A jegyzô elmondta, az ülésen részt vesz a földosztó bizottság tagja, dr. Gáll József, aki a Gyergyói Közbirtokosság alelnöke is egyben.
           Jó lenne, megoldás szülessen a többéves problémára, már csak azért is, mert ugye nem mindegy, hogy a közbirtokossági tagok mennyi osztalékot kapnak. És ami jár, az jár.
Baricz-Tamás Imola

Mi az, amit mi templomnak hívunk?

           (folytatás az elôzô lapszámból)
           Nagy Konstantin császár alatt lett szokássá, hogy a templomépületeket ünnepélyes formában adták át rendeltetésének. Ez az elsô eucharisztikus ünneplés alkalmával történt. A pogányoktól használatba vett templomok esetében a templomok falait szenteltvízzel hintették meg. A bizánci liturgiában a templom akkor vált szent hellyé, amikor a püspök vezetésével az elsô szent liturgiát végezték el benne. A nyugati templomszentelés liturgiája az alapkô letételével kezdôdik. Körmenetileg vonulnak az építés helyére, melyet az alapkôvel együtt az igeliturgia után megáldanak. A szertartás a befejezô könyörgéssel zárul. A tulajdonképpeni templomszenteléskor körmenetileg érkeznek az ereklyékkel az új templomhoz, ahol a bezárt ajtók elôtt a hívek képviselôi és az építôk a templom kulcsait a szentelô püspöknek átadják. A püspök ezután bevonul a templomba, elôször a híveket hinti meg szenteltvízzel, hogy bűnbánatra intse, és a keresztségi fogadalmaikra emlékeztesse ôket, ezután meghinti a templom falait is. Az igeliturgia után eléneklik a Mindenszentek litániáját, elhelyezik az ereklyéket, elmondják a szentelési imát, felszentelik az oltárt, majd a falak tizenkét helyen krizmával való megkenése következik. Ezek után kerül sor az Eucharisztia ünneplésére, amely szorosan hozzátartozik a templomszenteléshez, saját miseszöveggel, prefációval és olvasmányokkal. A templomban rendesen tizenkét kereszttel jelzik azokat a helyeket, ahol a püspök krizmával megkente a falakat.
           Minden templomot egy hittitok vagy egy szent tiszteletére szentelnek fel. Ha egy hittitok a templom címe (pl. a Szentháromság, Jézus Szíve), akkor ezt a templom titulusának nevezzük. Ha pedig egy meghatározott szent a templom védôszentje (patrónusa), akkor beszélünk patrociniumról. A templom címének ünnepe a templombúcsú, mely a templom felszentelésének (dedicatio) évfordulójával együtt az illetô templom két fôünnepe. E napokon a hívek a szokásos feltételek mellett teljes búcsút nyerhetnek (még abban az esetben is, ha az ünnepet valamilyen nyomós okból a megyés fôpásztor a rákövetkezô vasárnapra helyezi át) és a templom papsága fôünnepként mondja a zsolozsmát. Illô, hogy a misét e két napon kellô ünnepélyességgel végezzék.
           Befejezés
           A város neve ezentúl ez lesz: „Az Úr ott van.” (Ez 48,35). Láttuk, hogy a kezdetekben az ókeresztények, akárcsak a zsidók, közösségeikrôl nevezték el gyülekezésüknek a helyeit is. Az ecclesia ezért lehetett a krisztusi közösség és a templom neve is egyaránt. A Jézusi ígéret alapján a keresztények azt is hiszik, hogy ahol a tanítványok szeretetben gyülekeznek, ott Isten is jelen van.
           Kezdetben a magyar egyház szó is egyaránt jelentette a keresztény közösséget és a gyülekezetnek a házát. Magáért beszél a szóösszetétel, mely a „szent” jelentésű „egy” és a ház szavakból tevôdik össze. A keresztény tanítás szerint az egyháznak, akárcsak Krisztusnak, kettôs megjelenése van. A feltámadt Jézus, aki menybemenetelekor megígérte tanítványainak: én veletek vagyok mindennap a világ végezetéig, ígéretét a kôtemplomban is megvalósítja. A megkereszteltek, akik élik a feltámadt Krisztus életét a világban, élô kövekként épülnek Krisztus Titokzatos Testévé (Egyházzá) a világban, míg a kôtemplom sajátos módon lesz ennek a feltámadt Krisztusnak a háza. Benne ünnepeljük az Eucharisztiát, mely a legláthatóbban jeleníti meg a földön a megkereszteltekbôl felépülô Feltámadt Krisztus Testét, az egyházat, és benne ôrizzük az Oltáriszentséget is, mely ugyancsak Isten hajlékává teszi templomainkat.
           A kôtemplomnak, az Úr hajlékának ugyanaz a küldetése, mint az élô egyháznak: „Az egyház pedig Krisztusban mintegy szakramentuma, vagyis jele és eszköze az Istennel való bensôséges egyesülésnek és az egész emberiség egységének” tanítja a 2. vatikáni zsinat (LG1). Ennek analógiájára tehát a kôtemplom az élô egyháznak az a magja, mely minden helyi egyházban megtermi az emberek üdvözülésének a jó gyümölcsét. De marad a kérdés: mi történik, ha falai üresen maradnak, mert a világ gondjai, a közömbösség és a bűn elzárják az embereket tôle. Erre a kérdésre válaszolhatjuk, amit Jézus mondott azoknak a farizeusoknak, akik azt kérték tôle, hogy hallgattassa el tanítványait. „Mondom nektek – felelte –, ha ezek elhallgatnak, a kövek fognak megszólalni” (vö. Lk 19,39–40). A kôtemplom mint Isten hajléka és a Krisztus-hívôk gyülekezeti helye egymagában is annak az Istennek a tanúja, akirôl az élô egyháznak feladata tanúskodni.
           A zsinati szövegben az egyház egyik küldetésének az emberiség egységének megvalósítását jelöli meg. Az egység kisebb közösségek létrehozásán keresztül valósul meg. Ha a világegyház feladata az emberiség egységének a megvalósítása, az egyház legkisebb részének, a plébániának a templom hatóterületén lakó emberek egységének és közösségének a megvalósítását tűzhetjük ki célnak. Ez az egység, mely a mára differenciálódott lelkipásztori tevékenységek eredményeként jön létre (beteglátogatás, caritas, családlátogatás, kisközösségek, egyletek, mozgalmak, lelkiségek, iskolák), mely a leginkább a plébániatemplomban ünnepelt eucharisztia alkalmával lesz láthatóvá, valósul meg. Így lesz a templom is egy-egy lakónegyed egységének és szolidaritásának a kôbevésett eszköze és jele.
           Az emberi egység és szolidaritás azonban nem minden törekvésünket betetézô, abszolút célként áll elôttünk. Létezik az embernek egy minden emberi egység és szolidaritás horizontján túlmutató vágya, ami nem más, mint az örök boldogság utáni vágyunk, melyben az ember Istennel akar találkozni, és egyesülni, akiben életének és munkájának értelmét és kiteljesedését látja. Mivel az egyház az emberek üdvösségét, Istennel való találkozását legfôképpen az evangélium hirdetésével és a szentségek kiszolgáltatásával valósítja meg, a templom mint az egyház megszentelô és üdvözítô tevékenységének legszentebb helye, az emberiség üdvösségének a házává válik. Amikor ide belépünk, azt a várost pillanthatjuk meg, amelyikben Isten lakik, s amelyikbe hazavár minket is; várost, amit Szent János apostol így ír le: „Új eget és új földet láttam. Az elsô ég és az elsô föld ugyanis elmúltak, és tenger sincs többé. Akkor láttam, hogy a szent város, az új Jeruzsálem alászállt az égbôl, az Istentôl. Olyan volt, mint a vôlegényének fölékesített menyasszony. Akkor hallottam, hogy a trón felôl megszólal egy hangos szózat, ezt mondva: „Íme, Isten hajléka az emberek között! Velük fog lakni és ôk az ô népe lesznek, és maga az Isten lesz velük” (Jel 21.1–3).
           Bibliográfia:
           Biblia, Szent István Társulat, Budapest,1979.
           CSERHÁTI József, dr, FÁBIÁN Árpád, dr.: A II. Vatikáni Zsinat tanítása, Szent István Társulat, Bp., 1986.
           DUBY, Georges: A katedrálisok kora, Budapest, 1984, Gondolat Kiadó.
           GÁL István, ford.: Euszebiosz Egyháztörténete, Szent István Társulat, 1983.
           HUBER József? Egyháztörténelem I–IV., Gyulafehérvár, litografált jegyzet, é.sz. n.
           KUNZLER, Michael, Az egyház liturgiája, Agapé, 2005.
           MAGYAR István Lénárd, dr: Arménia és Bizánc, in Erdélyi Örmény Gyökerek (Füzetek) Fôvárosi Örmény Klub idôszaki kiadványa, I. évfolyam 1997/1. szám, 7–13.
           MARTON József, dr: A keresztény ókor, Mentor Kiadó, 2004.
           NORMAN, Edvard: Isten hajléka – A templomépítészet stílusai és története, Budapest – Kairosz, 2007.
           SZÁNTÓ Konrád: A katolikus Egyház története I–III. Budapest 1996–1999.
           TÖRÖK József: Az egyház története a korai középkorban, jegyzet, Budapest, 1984.
           VERBÉNYI István, ARATÓ Miklós Orbán, Liturgikus Lexikon, Ecclesia, Budapest, 1988.
           Gyergyószentmiklós,
           2008. Szent Ágoston ünnepén.
Baróti László-Sándor

Erdélyi ezredek a világháborúban

           Lukács András gyalogos, kisbirtokos (Ditró). *1893, Ditró. 1914 októberben vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1914 decemberben az orosz hadszíntérre ment. 1915. május 27-én a San-folyó mellett orosz fogságba esett. 1918. november 24-én jött haza. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Felesége elsô férje, Csiki Ferenc, a világháborúban hôsi halált halt.
           Lukács Antal tizedes, mészárosmester (Gyergyóremete). *1895, Gyergyóalfalu. 1915. május 15-én vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1915 júniustól az olasz, orosz, és ismét az olasz hadszíntereken küzdött. Luck és Isonzó mellett tüntette ki magát. Kétszer megsebesült. 1918. november 3-án olasz fogságba esett. 1920. március 20-án jött haza. Kitüntetései: O2, OB és Kcsk.
           Lukáts István tűzmester, kisbirtokos (Ditró). *1891, Ditró. Tényleges katonai szolgálatra 1912-ben vonult be a 34. közös tüzérezredhez. Itt érte a világháború kitörése. 1914 augusztustól a 34. tüzérezred, a 21. nehéz tüzérezred és a 20. táb. tarackosezred kötelékeiben az orosz és az olasz harctereken küzdött. Rohatyn, Asiagó, Uzsok és Monte Tomba mellett tüntette ki magát. Kétszer sebesült. 1918. december 8-án szerelt le. Kitüntetései: O1 2-szer, O2 2-szer, OB, Kcsk., német és bajor kisezüst. A román megszállás alatt a Magyar Párt lelkes tagja volt.
           Lukács József tizedes, asztalosmester (Ditró). *1895, Gödemesterháza. 1915. május 15-én vonult be a 62. közös gyalogezredhez. 1915. június 23-tól az orosz, olasz és a francia harctereken küzdött. Baranovice, Hermada, Santa-Lucia és Verdun mellett harcolt. 1915. november 14-én megsebesült. Az összeomlás után szerelt le. Kitüntetései: O2, OB 4-szer, Kcsk., szolg. vas érdemkereszt és bajor kereszt. Testvére, Albert, román fogságban és sógora, Orosz Sándor, az orosz fronton hôsi halált haltak.
           Lukács József gyalogos, községi közgyám (Ditró). *1893, Ditró. 1914. augusztus 9-én vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1914. szeptember 24-én az orosz hadszíntérre ment. 1914. november 6-án Stary-Sambor mellett orosz fogságba esett. 1921. április 29-én jött haza. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Apósa, Bajkó József, a világháborúban szerzett betegsége következtében, 1932. október 2-án hôsi halált halt.
           Madaras István honvéd, nôi szabómester (Gyergyószentmiklós). *1898, Gyergyószentmiklós. 1916. május 29-én vonult be a 22. h. gy. e.-hez. 1916. augusztus 24-tôl az orosz és az olasz hadszíntereken küzdött. Halics, Zalesciki és Asiagó körül harcolt. Egyszer súlyos légnyomást szenvedett. A forradalom kitörése után szerelt le. Kitüntetése: Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Testvére, Albert, az orosz fronton eltűnt.
           Madarász Ignác honvéd, kisbirtokos (Gyergyóalfalu). *1877, Gyergyóalfalu. 1914-ben a mozgósításkor vonult be a 22. h. gyalogezredhez. 1914. augusztus 12-tôl az orosz, szerb, és ismét az orosz harctereken küzdött. A Skale- és a Brucs-folyó mellett harcolt. A forradalom kitörése után szerelt le. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
           Madarász Imre tizedes, épület- és bútorasztalosm. (Gyergyóújfalu). *1892, Gyergyócsomafalva. 1914 októberben vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1914 novemberben az orosz frontra ment. Részt vett a gorlicei áttörésben. 1915. május 7-én megsebesült. Az összeomlás után szerelt le.
           Madrász Lajos ôrmester, kisgazda (Gyergyóalfalu). *1889, Gyergyóalfalu. Tényleges katonai szolgálatra 1910-ben vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 3 évig szolgált. 1914-ben a mozgósításkor újra bevonult. 1914 augusztustól az orosz és az olasz frontokon harcolt. Dunajow, Jankov, Sósmezô és Asiagó mellett harcolt. Kétszer sebesült. Az összeomlás után szerelt le. Kitüntetései: O2, OB, Kcsk. és a II. oszt. német vaskereszt. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. A tűzharcos csoport pénztárnoka volt.
           Málnássy Elek tizedes, házgondnok (Kolozsvár). *1884, Gyergyóremete. A háború kitörése után a mozgósításkor vonult be Székelyudvarhelyen a 82. gy. e.-hez. A tábori ezreddel az orosz frontra ment. Toporouc, Rarancnál és más számos nagy ütközetben harcolt. 1916-ban az olasz frontra ment. Itt megsebesült. 1918-ban az összeomláskor, mint 25%-os hadirokkant, szerelt le.
           Málnásy József ôrmester, kereskedô (Gyergyószentmiklós). *1889, Gyergyóremete. Tényleges katonai szolgálatra 1908-ban vonult be a 2. közös huszárezredhez. 3 évig szolgált. 1914. augusztus 8-án újra bevonult. 1914. augusztus 9-tôl egyszeri megszakítással az orosz és egy ízben a román frontokon küzdött. Brzezány, Visztula, Przemysl mellett hôsiesen harcolt. Az összeomlás után szerelt le. Kitüntetései: O1, O2 és Kcsk. A román megszállás alatt a magyar műkedvelô gárda megszervezôje és elnöke volt.
           Málnássy József ôrvezetô, férfiszabómester (Gyergyószentmiklós). *1885, Gyergyószentmiklós. Tényleges katonai szolgálatra 1906-ban vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1908-ig szolgált. 1914. augusztus 1-jén újra bevonult. 1914. augusztus 8-tól az orosz, román és az olasz frontokon küzdött. Lemberg, Tarnopol, Sósmezô és Asiagó mellett harcolt. A forradalom után szerelt le. Kitüntetései: OB, Kcsk és szolg. ker. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Testvére, Gerô, 1915 májusban az orosz fronton hôsi halált halt.
           Márton Ferenc középbirt. (Gyergyócsomafalva). *1874, Gyergyócsomafalva. Az egész világháború alatt, mint kisegítô csendôr, teljesített szolgálatot a m. kir. csendôrségnél. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Nagyapja részt vett a szabadságharcban.


                     Sport

Jégkorong/ Tájékoztató
Új műjégpálya épül néhány éven belül

           Január 15-én, csütörtökön az egyik Gyergyószentmiklóshoz közeli menedékházban tartott kihelyezett ülést a Román Jégkorong Szövetség vezetôsége. Az ez alkalommal megtartott sajtótájékoztatón Tánczos Barna, a Román Jégkorong Szövetség elnöke elmondta, hogy korábbi vezetôségi döntés eredménye a kihelyezett ülés. Az ehhez hasonló tanácskozásokon a helyi városvezetôket is igyekeznek bevonni a sportággal kapcsolatos párbeszédbe. Természetesen szóba került a gyergyói jégkorongsport jövôje. Tánczos Barna elmondta, hogy tervezik egy új műjégpálya felépítését Gyergyószentmiklóson. A jelenlegi létesítmény teljes felújítása óriási pénzösszeget emésztene fel. Az új létesítmény elkészülte után a jelenlegi műjégpályát edzôpályaként lehetne tovább működtetni. Amint azt Tánczos Barna elmondta, a tervek szerint az új létesítmény hozzávetôleg három–négy év múlva készülne el. A szakszövetség elnöke a továbbiakban így fogalmazott: „Meggyôzôdésem, hogy Gyergyó az ország egyik legfontosabb utánpóltásképzô helye. Az országos program keretében vidéken is épülne egy kisebb méretű műjégpálya.” Tánczos kifejezte reményét, hogy a költségvetés elfogadásakor remélhetôen megmaradnak a pénzalapok a tervezett műjégpályák építéséhez szükséges hatástanulmányok elkészítésére.
           A jövôbeni tervek között szerepel két-három gyergyói edzô bevonása a kanadai Tom Skinner szövetségi kapitánnyal való közös munkába. Ezen a ponton Farkas Csaba játékos és tanár-edzô nevét említette. A szövetség elnöke a továbbiakban szólt arról is, hogy az idei évben elkezdôdik egy országos szintű kapusképzô program is. Az U12, U14 és az U16-os korosztályokat említette elsôként az említett program kapcsán. Mint mondotta, az U18-as és az U20-as csapatok, illetve válogatottak esetében külön kapusképzésre kerül sor. Kiderült, hogy Gyergyóban Molnár Szabolcs fogja irányítani a kapusképzô programot. Tánczos Barna után Mezei János polgármester szólhatott az ülésen jelenlévôkhöz, illetve a sajtó képviselôihez.
           Gyergyószentmiklós polgármestere kifejtette, hogy megtisztelve érzi magát, hogy részt vehet az ülés munkálatain. Elmondta, hogy a sportág jövôjét illetôen üdvös az utánpótlással kapcsolatos programok idehozása. Mezei János szerint a város, a lehetôségek függvényében, minden támogatást megad a jégkorongsport számára. Elmondta, hogy a helyi költségvetésbôl pénzalapokat különítenek el a műjégpálya feljavítására.
           A kérdésre válaszoló Tánczos Barna részletezte az országos műjégpálya-építô programban szereplô létesítmények méreteit. Az elsô tervcsoportban szereplô műjégpályák 500 férôhelyesek, a közepes méretűek 3500, míg az úgynevezett nagypályák minimum 5000, illetve ennél több nézô (7000–8000) befogadására lesznek alkalmasak. Nagyméretű pályát valószínűleg Bukarestben építenek – mondta Tánczos Barna. Az építkezések az Országos Fejlesztési Ügynökségen (CNI) keresztül történnek, majd idôvel visszakerülnek a helyi önkormányzatok hatáskörébe. Reményét fejezte ki, hogy még az idén elkészülnek a hatástanulmányok, majd 2010 második felében Gyergyóban is elkezdôdik a tulajdonképpeni építkezés. Amint az kiderült, a beruházás értéke – a városunkban felépítésre kerülô létesítmény esetében – 5–6 millió euró közöttire tehetô. A beruházás létrejöttéhez a helyi önkormányzat a terület biztosításával és a létesítmény közművesítésével kell hozzájáruljon.
           Tánczos Barna ígéretet tett arra, hogy a központi költségvetésbôl megpróbál pénzalapokat szerezni a jelenleg működô, gyergyószentmiklósi pálya feljavítására. Az ifjúsági válogatottak kapcsán Tánczos elmondta, hogy tervbe van véve egy-két nemzetközi tornán való részvétel rendszeressé tétele. Az U18-as válogatott esetében egy állandó válogatottkeret lesz kialakítva. Az edzôképzô program irányítója Marius Gliga lesz. Az edzôképzés kapcsán említette, hogy megpróbálják rávenni a hazai szakembereket a felkészítôkön való részvételre. Ezentúl büntetni fogják azokat a játékosokat, akik megtagadják a válogatottak programjain való részvételt. A válogatottakat illetôen elmondta, hogy részletes program van kidolgozva és leközölve a kluboknak, hogy senkit ne érjenek meglepetésszerűen a nemzeti csapatok felkészülési idôszakai, és egyéb ide kapcsolodó programok.

Kosárlabda
Gyôzelem itthon

           Hazai pályán játszott az elmúlt vasárnap, január 18-án a Gyergyói ISK ifjúsági II-es (U16) korosztályú fiúcsapata. A városi sportcsarnokban lejátszott mérkôzésen Kercsó Zoltán edzô tanítványai begyűjtötték a gyôzelemért járó pontokat. Az ifjúsági bajnoki mérkôzés eredménye: Gyergyói ISK – Botoşani-i ISK 77–46 (17–22, 16–9, 30–8, 14–7). A gyergyói csapatból tíz játékos dobott kosarat. A legeredményesebbnek Kozma Richárd bizonyult 21 ponttal. Balázs-Hegedűs Gellért és Szász Adorján 11–11 ponttal járult hozzá a hazai pályán elért sikerhez.
           A Gyergyói ISK fiúcsapata szombaton, január 24-én Székelyudvarhelyen vendégszerepel az ifi II-es országos bajnokság keretében. Amint azt Kercsó Zoltán edzôtôl megtudtuk, Székelyudvarhelyen a gyergyószentmiklósi 1998-as korosztályú játékosokból álló csapat barátságos mérkôzést játszik a helyiek hasonló korosztályú együttesével.
           A Gyergyói ISK ifjúsági III-as (U14) korosztályú lánycsapata január 18-án, vasárnap Galacon vendégszerepelt. Az elsô értékcsoportú korosztályos bajnokság B-jelű csoportja keretében Hoffmann Gabriella edzô tanítványai nagyarányú vereséget szenvedtek. A bajnoki mérkôzés eredménye: Phoenix Galaţi – Gyergyói ISK 125–25.
           A következô fordulóban január 25-én, vasárnap Gyergyószentmiklóson 10.00 órai kezdettel a Gyergyói ISK – Bukaresti BC Stars mérkôzésre kerül sor.

Jégkorong/ Román bajnokság
Egy gyôzelem, egy vereség

           Január 17-én, szombaton hazai környezetben lépett pályára a Gyergyói ISK Progym Hargita Gyöngye csapata. Basilides Csaba tanár-edzô tanítványainak sikerült legyôzniük a soros ellenfelet. A román bajnokság második csoportja keretében lejátszott mérkôzés eredménye: Gyergyói ISK Progym Hargita Gyöngye – Dunărea Galaţi 5–2 (0–0, 3–2, 2–0). Gólszerzôk: (21.02) Péter Zsolt/ Botos Vlad, (23.16) Orbán/ Jánosi, (35.46) Maştaleriu/ Péter Zsolt, (48.45) Barabás L., (59.08) Neagoş Bogdan/ Sikó Szilárd, illetve (33.16) Irimia/ Secuianu, (38.23) Andrei Nuţu/ Brandabur. Büntetôpercek: 18–10. Játékvezetôk: Lascăr Valentin, Péter Vilmos és Máthé István.
           Másnap, január 18-án ismét megmérkôzött a két csapat. Ezúttal a gyergyóiaknak nem sikerült felülkerekedniük a Ion Ioniţă edzô által felkészített ellenfél együttesen. A második mérkôzés eredménye: Gyergyói ISK Progym Hargita Gyöngye – Dunărea Galaţi 1–2 (0–2, 1–0, 0–0). Gólszerzôk: (24.06) Ambrus Alpár/ Botos Vlad, illetve (5.41) Hristache/ Necula, (18.58) Mărcuş/ Vlase. Büntetôpercek: 8–20. Játékvezetôk: Galusnyák Levente, Máthé István és Péter Vilmos.
           Szintén a múlt hét végére programált Csíkszeredai Sportklub II. – Bukaresti Sportul Studenţesc mérkôzésekre nem került sor. A hírek szerint a csíkszeredaiak nem szándékoznak lejátszani az eddig elnapolt, illetve további mérkôzéseiket. Az ügyben késôbb hoznak döntést.
           * A HC Csíkszereda csapata nyerte a román bajnokság alapszakaszának küzdelemsorozatát. A bajnokság alapszakaszának utolsó mérkôzését január 20-án, kedden rendezték. Eredmény: Brassói Fenestela 68 MSC – Bukaresti Steaua 4–8 (2–2, 0–2, 2–4). Gólszerzôk: Kertész (19.), Kavulics (20.), Kovács (47.), M. Filip (57.), illetve Piszarenko (15., 45., 56.), Geru (18.), Krechac (25., 51.), Severson (35.) és Georgescu (45.).
           A bajnokság rájátszásán az 1–4. helyezett csapatok vesznek részt.

Biatlon
Verseny volt Hargitafürdôn

           Országos szintű biatlonversenyt szerveztek január 10-én és 11-én Hargitafürdôn. A gyermek, ifjúsági és felnôtt versenyzôket felvonultató megmérettetésen, amely a Hargita-kupáért zajlott, ismét nagyon jól szerepelt a tekerôpataki Ferencz Réka.
           Elsô nap a sprintpróbákra, második nap pedig az üldözôversenyre került sor. A gyermekek csak a sprintversenyen mérték össze tudásukat, számukra még nem rendeznek üldözôt. A megmérettetésen összesen 45 fiú és 40 lány állt rajthoz.
           Eredmények. Lányok. Felnôttek: Babeş Alina (Brassói Dinamo) – mindkét nap elsô helyezést ért el.
           Ifjúsági I.: Ferencz Réka (Gyergyói ISK/ Brassói Dinamo) – mindkét nap nyert.
           Ifjúsági II.: 1. Cârstea Florina (Vatra Dornei), illetve 1. Mihalache Diana.
           Kadett-korosztály: Tófalvi Orsolya (Csíki ISK/ Sportklub), illetve 1. Ungureanu Simona (Vatra Dornei), 2. Tófalvi Orsolya.
           Gyermekek: 1. Rácz Renáta, 2. Búzás Dorottya, 3. Csergezán Szilvia (mind Csíki ISK/ Sportklub).
           Fiúk. Felnôttek: Sneaga Vasile (CSAM Bucegi Predeal) – mindkét probát megnyerte. Ifjúsági I.: Gerbacea Roland (Brassói Dinamo), illetve Gavrilă ştefan (CSAM Bucegi Predeal). Ifjúsági II.: Cojenelu Adrian (Vatra Dornei).
           Kadet-korosztály: 1. Ardelean Mihai Sorin (Felsôbánya), illetve Chiturlea ştefan (Vatra Dornei). Gyermekek: 1. Gerbacea Emanuel (Vatra Dornei).
           A verseny kitűnô megszervezését a csíki sportiskola és a sportigazgatóság, valamint a Communitas Alapítvány támogatta.

Közlemény

           A Hargita Megyei Labdarúgó Egyesület játékvezetôi tanfolyamot szervez az egyesület csíkszeredai székhelyén. A tanfolyam január 26-án, hétfôn 16 órakor kezdôdik. A képzésre fiatalok (fiúk és lányok) jelentkezését várják Csíkszeredából, Balánbányáról, Gyergyószentmiklósról és Maroshévízrôl. Alsó korhatár 14 év. A Csík körzeti bajnokságban érdekelt csapatokat felkérik, hogy legalább egy-egy gyereket küldjenek el a tanfolyamra. A képzéssel kapcsolatosan bôvebb információkat a 0721/282.749-es és a 0745/043.064-es telefonszámokon lehet kérni.

Hegymászás
Csúcshódítás Antarktiszon

           Romániai idô szerint január 17-én, szombaton este 11 órakor Tulit Zsombor és David Neacşu, a Székelyek a magasban expedíció tagjai hetedmagukkal meghódították az Antarktisz legmagasabb csúcsát, a 4897 méter magas Mount Vinsont. Amint arról Tulit Zsombor a sepsiszentgyörgyi Régió Rádió élô kapcsolásában beszámolt, a zord szikla kegyetlen viharral várta az edzett hegymászókat. A hômérôjük –42 fokon elfagyott, és bejelentkezésükkor már nagyon várták, hogy viszszaérjenek a „high camp” mínusz 20 fokos melegébe. A sportemberek jól vannak, Tulit már a következô célpontról, a Himalájáról álmodik.

Jégkorong/ MOL Liga
Alapszakasz-gyôztes a HC, nyolcadik a gyergyói csapat

           Pénteken, január 16-án utolsó elôtti mérkôzését játszotta a Progym Hargita Gyöngye csapata a közös magyar–román bajnokságban, a MOL Ligában. Az ellenfél a rangsorban egy hellyel elôbb – a hetediken – álló Ferencvárosi TC együttese volt. Gyôzelem esetén a gyergyói csapat megelôzi a magyarországi gárdát, s elméletileg javítani lehetett volna a már megszokottá vált nyolcadik helyezésen. A múlt pénteki mérkôzés, amely az alapszakaszban az utolsó elôtti volt, sajnos, nem a várakozásoknak megfelelôen alakult a pályán. Esélyesnek egyértelműen a Progym Hargita Gyöngye csapata tűnt, annál is inkább, mert néhány nappal korábban Miskolc csapata hosszabbítás és büntetôlövések után legyôzte a Ferencváros együttesét! Az elsô harmad elsô perceiben kimaradt egy gyergyói emberelôny. Még ezt megelôzôen Franc lôtt ígéretes helyzetben a vendégek kapujára, a lapos lövést hárította a zöld-fehérek kapusa. A második percben Csíki próbálkozott, de fonákkal megeresztett lövése gyengének bizonyult a vendégek kapujára. A 7. percben Parfiriyev veszélyeztette a gyergyói kaput, majd kimaradt egy 22 mp-ig tartó gyergyói emberelôny. A 8. percben a vendégektôl Kovshov lôtt kapura, de Molnár fölé tolta a korongot. Támadtak a vendégek a következô percekben, de szerencsére nem lett gól az esetbôl. A 10. percben emberhátrányba került a gyergyói csapat, ekkor Farkas volt kiállítva. Az emberelônyben jól védett Molnár Szabolcs. Néhány másodperccel késôbb az elsô, igazán nagy gólhelyzet a gyergyói kapu elôtt adódott. A 14. percben Bálint Lóri távoli lövését védte Szôke, a Ferencváros kapusa. A hátralévô részben Nagy Csaba próbálkozott távoli lövéssel, majd Nagy Levente tört be a vendégek harmadába. A 18. percben emberelônybe került a gyergyói csapat, majd alig 7 másodperccel késôbb, emberhátrányban (!), gólt ütöttek a vendégek. Hoffmann volt eredményes. A játékrész utolsó percében Jánosi révén növelte elônyét a vendég együttes, így az eredmény 0–2-re alakult. Az elsô harmadban két emberelônyös helyzet maradt kihasználatlanul a gyergyóiak részérôl.
           Kétgólos hátrányban vághatott neki a második harmadnak a gyergyói csapat. Ebben a játékrészben elôször Hopkovic emelt a vendégek kapujára, majd Bálint lôhetett kapura. A második percben emberelônybe került a gyergyói csapat, de kimaradt a lehetôség. Az ötödik percben emberelônybe került ismét a gyergyói csapat. Ezt az elônyt sikerült kihasználni, hisz Csíki közelrôl betalált a vendégek kapujába: 1–2. A 7. percben ismét emberelônybe került a gyergyói csapat, majd Franc korcsolyázott be a vendégek harmadába, de nem sikerült gólt ütnie. A 12. percben ismét emberelônybe került a gyergyói csapat, de ez a lehetôség is kimaradt. A 17. percben emberelônybe került ismét a gyergyói együttes. Három perccel az elôny vége elôtt Shamanszkij egyenlített egy szerencsés találattal, a korong a korcsolyáról pattant az ellenfél kapujába: 2–2.
           A harmadik harmad elején emberhátrányba került a gyergyói csapat, majd Franc lódult meg emberhátrányban, de a lövés pillanatában lecsúszott botjáról a korong. A 10. percben, emberelônyös helyzetben, megszerzezték a vezetést a vendégek, ekkor Parfiryev volt eredményes: 2–3. A 15. percben ismét emberelônybe került a gyergyói csapat, de nem sikerült kihasználni a lehetôséget. Nem változott az eredmény a játékrész végéig, nyertek a vendégek, így ôk végeztek a MOL Liga rangsorának hetedik helyén.
           Eredmény: Gyergyószentmiklósi Progym Hargita Gyöngye – Ferencvárosi TC 2–3 (0–2, 2–0, 0–1). Gólszerzôk: (25.33) Csíki/ Franc/ Basilides T., (38.32) Shamanszkij/ Nagy L./ Nagy Cs., illetve (17.37) Hoffmann/ Parfiryev, (19.45) Jánosi/ Marosi/ Székely, (49.30) Parfiryev/ Jánosi/ Hoffmann.
           A múlt pénteki játéknap további eredményeinek közlése elôtt megállapítható, hogy az esélyesebb csapatok gyôztek valamenynyi bajnoki mérkôzésen. De nézzük az eredményeket: HC Csíkszereda – Bukaresti Steaua 6–5 (1–3, 3–1, 2–1). Gólszerzôk: Virág, Mihály Árpád, Saluga, Petres, Zabludovszkij 2, illetve Severson 2, Timaru, Geru és Piszarenko. Büntetôpercek: 22–54 (ebbôl Lupaşcu, Kosztándi és Luşneac 10–10 perc fegyelmi). Játékvezetôk: Gergely Lehel és Popescu Eduard, illetve Trandafir Mihai és Csomortáni Zsolt. Ez a mérkôzés a román bajnokság alapszakaszába is számított.
           Újpesti TE – NZ Stars 3–1 (2–1, 0–0, 1–0). Gólszerzôk: Kadlubiak 2, Németh, illetve Fodor Csanád. Büntetôpercek: 37–12 (ebbôl Sikorcin 5–20 perces végleges fegyelmi). Játékvezetôk: Babic Vladimir, Haszonits Miklós és Németh Márton.
           Csíkszeredai Sportklub – Székesfehérvári Alba Volán II. 7–1 (4–0, 0–0, 3–1). Gólszerzôk: Ramstedt 3, Wallenberg, Péter R., Kánya és Sándor Szilárd, illetve Kovács Viktor. Büntetôpercek: 14–26. Játékvezetôk: Galusnyák Levente és Nechiţă Ovidiu, illetve Csata Attila és Rédai Botond.
           Dunaújvárosi Dab. Docler – Miskolci JJSE 9–1 (6–1, 1–0, 2–0). Gólszerzôk: Azari 2, Vychodil, Peterdi, Szilassy, Pozsgai, Papp 2, Mestyán, illetve Kis Attila. Büntetôpercek: 16–14. Játékvezetôk: Incze Miklós, Deák Csaba Hunor és Soós Miklós.
           Január 18-án, vasárnap rendezték az utolsó teljes fordulót a közös magyar–román bajnokságban, a MOL Ligában. A gyergyói csapat Csíkszeredában lépett jégre a Sportklub vendégeként. A román bajnokság alapszakaszába is számító mérkôzésen a gyergyói csapatban játszó Kiricsenko szerzett vezetést. Az elsô harmadban a hazai környezetben játszó Sportklub játékosai három gólt ütöttek. A második harmadban, sajnos, még 6 gólt rámoltak a gyergyói kapuba, így két harmad után 9–2-re vezetett a Sportklub. Ekkor már tiszta volt, hogy eldôlt a mérkôzés sorsa, s eldôlt az is, hogy a gyergyói csapat, sajnos, nem lesz ott a román bajnokság rájátszásában sem. Az utolsó harmadot sikerült ugyan megnyernie a gyergyói csapatnak, de a mérkôzést nem. Magabiztosan gyôztek a hazaiak, megnyerték a mérkôzést, szertefoszlatták a gyergyói álmokat. A Progym Hargita Gyöngye csapatából máris távozott Borsos Attila és a szlovák Franc Robert. A hírek szerint Borsos Dunaújvárosban, míg Franc Miskolcon, kölcsönjátékosként szerepelnek az idény végéig. A gyergyói csapat hamarosan osztályozó mérkôzéseket játszik a Bukaresti Sportul Studenţesc együttesével.
           A találkozó eredménye: Csíkszeredai Sportklub – Gyergyószentmiklósi Progym Hargita Gyöngye 10–4 (3–1, 6–1, 1–2). Gólszerzôk: Kósa (7.), Péter (8.), Moldován (11., 37.), Hozó (31.), Wallenberg (33., 39., 46.), Szôcs (35.), Poznik (40.), illetve Kiricsenko (4.), Franc (34., 56.) és Borsos Attila (47.). Büntetôpercek: 53–14 (ebbôl Ramstedt 10 perc fegyelmi, Sprencz 5–20 perc végleges fegyelmi). Játékvezetôk: Lascăr Valentin és Popescu Eduard, illetve Rédai Botond és Nechiţă Ovidiu.
           További eredmények a vasárnapi játéknapról: HC Csíkszereda – Székesfehérvári Alba Volán II. 8–2 (3–0, 1–0, 4–2). Gólszerzôk: Saluga (7.), Mihály E. (10.), Harabin (10.), Petres (24., 60.), Antal (45.), Stefanka (54.), Virág (55.), illetve Kovács (46., 54.). Büntetôpercek: 26–16. Játékvezetôk: Nechiţă Ovidiu és Gergely Lehel, illetve Csata Attila és Csomortáni Zsolt.
           Bukaresti Steaua – Ferencváros 9–3 (2–2, 4–1, 3–0). Gólszerzôk: Kosztándi (2.), Georgescu (19.), Akimov (21.), Geru (24., 32.), Pascaru (27.), Krechac (46., 59.), Pisarenko (55.), illetve Simon (11.), Nagy (17.), Bálint (36.). Büntetôpercek: 32–24 (ebbôl a steauás Csergônek 10 perc fegyelmi). Játékvezetôk: Iliescu Marius és Topârceanu Cosmin, illetve Trandafir Mihai és Butucel Alexandru.
           Újpesti TE – Dunaújvárosi Dab. Docler 5–1 (0–0, 2–1, 3–0). Gólszerzôk: Zlocha (24., 54.), Dubek (40., 47.), Berta (41.), illetve Misal (28.). Büntetôpercek: 54–34 (ebbôl Borbás, Rufus és Hetler, illetve Kiss Ákos 10–10 perc fegyelmi). Játékvezetôk: Árkovics Miklós, Barabás Miklós és Baros Bálint.
           Miskolci JJSE – Budapesti NZ Stars 1–7 (0–4, 0–2, 1–1). Gólszerzôk: Nyberg (53.), illetve Kasparek (1., 34.), Szappanos (12., 20., 32.), Kangyal (20.) és Becze (55.). Büntetôpercek: 6–10. Játékvezetôk: Varjú Árpád, Mayer Gábor és Sütô Gábor.
           A közös magyar–román bajnokság, a MOL Liga alapszakaszát a HC Csíkszereda csapata nyerte meg. A múlt hét végi mérkôzések után a HC Csíkszeredának 9 pont elônye volt a második helyen álló Csíkszeredai Sportklubbal szemben, ráadásul az egymás elleni mérkôzéseken a HC volt a jobb.
           Január 20-án, kedden újabb mérkôzéseket rendeztek. Eredmények: Dunaújvárosi Dab. Docler – NZ Stars Budapest 3–2 (1–1, 0–0, 2–1). A mérkôzés után derült ki, hogy a versenybíróság elfogadta a HC Csíkszereda óvását, így a csíkiak javára hitelesítették a korábban lejátszott HC Csíkszereda – Dunaújváros mérkôzés 12–3-as eredményét. Szintén kedden a MOL Ligában: Miskolci Jegesmedvék – Csíkszeredai Sportklub 2–5 (0–0, 2–2, 0–3). Január 22-én, csütörtökön az NZ Stars Budapest – Csíkszeredai Sportklub mérkôzés kerül lejátszásra.
           Hétfôn, január 19-én döntést hozott az elmaradt Ferencváros – Sportklub mérkôzéssel kapcsolatosan a MOL Liga versenybizottsága. A döntés szerint a versenybíróság bajnoki pontot nem ítél meg az érdekelt csapatoknak, és 0–0-s gólaránnyal jegyzi a mérkôzést.
           Elôdöntôk
           Január 24., szombat: HC Csíkszereda – NZ Stars Budapest.; Sportklub – Újpesti TE. Január 25., vasárnap: Sportklub – Újpest és HC Csíkszereda – NZ Stars. Január 28., szerda: NZ Stars – HC Csíkszereda (ha kell) és Újpesti TE – Sportklub (ha kell).

Jégkorong/ Külföld
Szlovák siker a döntôben

           Az elmúlt hét végén rendezték a jégkorong Kontinentális Kupa 2008/2009-es kiírásának négyes döntôjét. A második számú európai klubközi vetélkedô döntô tornáját a franciaországi Rouen-ben rendezték meg. A végsô gyôzelmet a szlovák HC Martin csapata szerezte meg, habár az együttes a franciaországi torna utolsó napján kikapott. Ily módon hármas holtverseny alakult ki, a szlovákiai csapat jobb gólkülönbségének köszönhette a tornagyôzelmet jelentô sikert.
           A Kontinentális Kupa franciaországi döntôjének eredményei: MHC Martin (szlovák) – Keramin Minszk (fehérorosz) 5–1 (0–1, 3–0, 2–0), Rouen Dragons (francia) – Bolzano Foxes (olasz) 1–3 (0–2, 1–1, 0–0), Bolzano – MHC Martin 3–7 (1–2, 2–3, 0–2), Keramin Minszk – Rouen Dragons 4–6 (0–2, 4–0, 0–4), Keramin Minszk – Bolzano Foxes 1–7 (1–3, 0–4, 0–0) és Rouen Dragons – MHC Martin 5–4 (2–1, 1–2, 2–1).
           A rangsorban: 1. MHC Martin 6 pont (gólarány: 16–9), 2. Rouen Dragons 6 pont (12–11), 3. Bolzano Foxes 6 pont (13–9), 4. Keramin Minszk 0 pont (6–18).

Teremfoci
Huszonnégy órás vetélkedô

           24 órán keresztül zajlik a február 7-én, szombaton – a tervek szerint – délután 17 órakor kezdôdô Fair Play Kupa elnevezésű teremlabdarúgó-torna Gyergyószentmiklóson. A helyi sportcsarnokban sorra kerülô maratoni küzdelemsorozaton 17 csapat vesz részt – tájékoztatott Fülöp Csaba szervezô. Elmondta továbbá, a megmérettetés lényege, hogy mindenik csapat végig- játssza a 24 órás versenyidôt. A játékvezetôket a csapatok jelölik ki, akik segítik a mérkôzéseket. Megtudtuk ugyanakkor, hogy a mérkôzések 2x4 percesek lesznek. A megmérettetésre Sepsiszentgyörgyrôl, Székelyudvarhelyrôl, Szászrégenbôl és Gyergyó körzetébôl jelentkeztek csapatok. Mintegy érdekességként Fülöp Csaba, a huszonnégy órás rendezvény szervezôje elmondta azt is, hogy a szombatról vasárnapra virradó éjszaka, 3 és 5 óra között zajlik majd a csapatokat alkotó játékosok étkeztetése.
           A rendezvény támogatói:
           Salamon Ernô Gimnázium, Jánosi Béla, a Gyergyói ISK igazgatója, Szász Len Mária, Gyergyószentmiklósi Polgármesteri Hivatal és Buslig Gyula sportreferens.
A sportrovatot szerkeszti: Rokaly Zsolt


                     Kisasszony

Segítség, felfáztam!

           Három nôbôl egy már biztosan átélte, milyen az, amikor szinte percenként úgy érzi, hogy muszáj vécére mennie.
           A szerencsésebbeknek pusztán az ingerrel kell megküzdeniük, ám sokaknak ez a betegség az egész életüket megkeserítô kínszenvedés.
           Gond van a lelkedben?
           Ha a folyadék-, azaz a vizeletkiválasztással vannak gondjaid, megéri megvizsgálnod a párkapcsolatodat, hiszen az ezoterikus szemlélet szerint a szoros érzelmi kötôdések jelképe a víz. A vizeletkiválasztás szervrendszerének feladata a folyékony bomlástermékek kiválasztása és eltávolítása a testünkbôl. Tehát a felfázás a lélek nyelvén annyit jelent: a társkapcsolataink „mérgétôl” nehezen szabadulunk meg. A felfázás, ahogy arra a neve is utal, felszálló fertôzés. Vagyis a kórokozó leggyakrabban a saját bôrfelületrôl – a végbél környékérôl és a hüvelybôl – kerül a húgycsôbe, onnan pedig a hólyagba. A kór a nem megfelelô tisztálkodás mellett a nemi élettel is összefüggésben állhat, hiszen a kórokozók már az elôjáték során „elôrevándorolhatnak” a húgycsô és a végbél közti igencsak rövidke szakaszon. Felfázni persze nemcsak így lehet, hanem azáltal is, ha folyton mezítláb járkálsz, vagy ha a derekadat szabadon hagyó felsôben flangálsz télvíz idején (is). Ilyenkor ugyanis a hideg hatására összehúzódnak az erek, és a vérbôség – amely a nyálkahártya megfelelô védekezéséhez kell – csökken. Emiatt pedig a kólibaktériumok is könnyebben okoznak makacs fertôzést.
           Hajlam kérdése?
           A felfázás tipikus tünete, hogy hirtelen olyan vizelési inger tör rád, amelyet alig tudsz visszatartani. Aztán jön a csodálkozás, hogy mindössze pár csepp a „végeredmény”. Ám ez a kevés mennyiség is néha olyan égô, szúró fájdalommal ürül, hogy bizony csillagokat látsz. Gyakori tünet az éjszakai vizelés, sôt tipikus a véres elszínezôdés is. Elôfordul, hogy valaki egyszer fázik fel életében, és van, aki szinte minden hónapban. Gyakoriságtól és hajlamtól függôen három típusú felfázást különböztetünk meg. A „banális” hólyaghurut tünetei minden elôjel nélkül jelentkezhetnek, megfelelô kezeléssel viszont épp ilyen gyorsan el is múlnak. A gyógyulás után ritka, hogy rövid idôn belül újra megbetegedjünk. Ez a fajta hólyagbetegség egyébként három nôbôl egynél fordul elô. Létezik visszatérô hólyaghurut is. Az ilyen jellegű megbetegedés mögött berögzôdött, helytelen tisztálkodási szokások, immunrendszeri gyengeség, cukorbetegség és húgyúti rendellenesség egyaránt állhat. A problémás hólyagnyálkahártyán sokkal könnyebben megtapad a felfázásért felelôs baktérium – ez felel a felfázás harmadik típusáért. Akik szinte havonta küzdenek a makacs felfázással, valószínűleg genetikailag is hajlamosak erre a betegségre. Anatómiai eltérések is okozhatnak hólyaghurutot. Több szülés után például megváltozik a hólyag és a húgycsô szöge, így könnyebben „megy fel” a fertôzés. Az életkor elôrehaladtával pedig még azoknál is megjelenhetnek tünetek, akiket azelôtt soha nem gyötört a felfázás.
           Elôzd meg a bajt!
           A felfázás megelôzéséhez nem kell szüzességi fogadalmat tenned, manapság ugyanis már kaphatók olyan nem vényköteles vizeletfertôtlenítô tabletták, amelyek megelôzik a hólyaghurutot. Ezeket a készítményeket az is bátran szedheti, aki nem él rendszeres nemi életet, mégis mindig felfázik. De ha nem vagy híve a gyógyszereknek, fogadd meg az alábbi praktikákat, és óvd magad a felfázástól!
           * Hideg padlón ne mászkálj mezítláb!
           * Az unalomig ismételt 2–3 literes napi folyadékfogyasztás ebben az esetben is jó szolgálatot tehet. De a víz mellett a vesédre és a húgyhólyagodra ható gyógynövényteákat is fogyassz – ilyen például a kukoricabajusz.
           * Öltözz rétegesen: a ruhák közötti levegô még egy jó meleg pulóvernél is jobb hôszigetelô.
           * Az intim területek tisztán tartására használj speciális tisztálkodószereket.
           * Hordj laza, pamutból készült alsóneműt, és kerüld a szoros, nem szellôzô, műszálas bugyikat. Nedves környezetben ugyanis a baktériumok különösen jól érzik magukat!

Sókéregben sült csirke édesköménnyel

           Hozzávalók 4 személy részére: 1 db kb 2 kg-os csirke, 3 kg durva szemű só, 8 evôkanál durvára tört édesköménymag, 2 felvert tojás, 2 félbevágott citrom, 1 evôkanál szemes bors, 1 csokor friss kakukkfű, 3–4 evôkanál olívaolaj, 1 csokor apróra vágott petrezselyem, 8 gerezd héjastól összezúzott fokhagyma.
           Elkészítés: A sütôt elômelegítjük 200 fokra. Az összes sót egy nagy tálba öntjük, hozzáadjuk a durvára tört édesköménymagot, a felvert tojást, a citrom levét és a szemes borsot. Hozzáadunk még 1 dl vizet és alaposan összekeverjük. Egy tálban olívaolajjal elkeverjük az összezúzott kakukkfüvet. Ezzel megkenjük a csirke bôrét. A csirke hasába belegyömöszöljük a kifacsart citromot, a petrezselymet, a héjastul összezúzott fokhagymát. Egy tepsibe egymásra 3 csík kb. 1 méter hosszú alufóliát teszünk. A közepére terítjük el a só harmadát, erre fektetjük rá a csirkét. A maradék sóval pedig gondosan befedjük. A fóliát óvatosan ráhajtjuk. (A fólia csak arra szolgál, hogy a sót a megkeményedéséig összetartsa.) 2 órán át sütjük. Ha kész, a sütôbôl kivéve 15 percig pihentetjük. Lefejtjük róla a sókérget és tálalhatjuk is.

                     Egészség

Az ízületek és a mozgás

           Annak, akinek minden mozdulat sajog, nehéz lehet megbarátkoznia a gondolattal, hogy az ízületek lételeme a mozgás, különben tápanyag és regeneráció nélkül maradnak, és menthetetlenül tönkremennek...
           Sorsuk mozgás nélkül reménytelen
           A valódi ízületek kialakulása embrionális korban kezdôdik, amikor még nincsenek a végtagokban különálló csontok, ujjpercek. A végtagok porcos váza kezdetben teljesen egybefüggô. A késôbbi csontok helyén a porc egy-egy helyen elkezd csontosodni. A könyök- és térdízületek, vagy az ujjak közötti ízületek szabályozott átalakulás során utólag jönnek létre, ezzel egyben elválasztva egymástól a végtagokat alkotó csontokat. Miután a csontosodás nem teljes, a csontok ízületi felszínén egy 1–8 mm vastag rétegben megmarad az üvegporcos szövet, ami a csontok ízesüléséhez szükséges ízfelszínt képzi.
           Az ízületek formája genetikailag meghatározott, végleges alakjuk azonban csak a használat és terhelés nyomán alakul ki, hasonlóképpen a csontokhoz. Általában elmondható, hogy az ízületi porc vastagsága a terheléssel arányosan nô. Emiatt már gyerekkortól fontos, hogy elegendô mozgás alkalmával erôsödhessenek az ízületek, különben nem tudnak egészségesen kialakulni.
           Ahhoz, hogy az ízületi folyadékból a tápanyagok valóban bejussanak a porcba, ugyancsak az ízület rendszeres mozgása szükséges, mert a folyadék csak így tudja „megkenni” a porcot. Egy amerikai kísérlet eredménye azt mutatta, hogy húsz nap ágynyugalom többet árt a porcnak, mint harminc év intenzív használat okozta kopás. Mozgás nélkül nincs egészséges porcanyagcsere, a porcból nem tudnak távozni a salakanyagok.
           Érzéketlenek vagyunk
           A mozgás hiánya vagy helytelen gyakorlata, valamint tartási rendellenességek az okai a hátgerincpanaszok legalább 90 százalékának, mindegy, hogy pusztán kellemetlen érzésekrôl, úgynevezett diszkomfort érzetrôl, lassan kialakuló vagy egyik pillanatról a másikra fellépô fájdalmakról van szó. Nincs ez másképp a többi ízület esetében sem. Nem hirtelen szervi, anyagcsere- vagy fertôzô betegségekrôl van tehát szó, hanem olyan bajokról, amelyek az évek során nyugodtan megelôzhetôk lennének. Palotás Gabriella gyógytornász hosszú évtizedek óta foglalkozik mozgásszervi problémákkal küszködô betegekkel. Állítja, a betegek nagy részének egyáltalán nem is lenne szüksége orvosra, élhetnének fájdalmak nélkül, vidáman. Hangsúlyozza, a testkultúra, tagjaink, ízületeink használatának valójában igen egyszerű tudományára kicsi gyerekkortól kellene tanítani, szoktatni a gyerekeket. Gyerekkorban, amikor csendben ülve maradni komoly munka, a „rendes ülést” kell megtanulnunk, ahelyett, hogy a helyes mozgást tanulnánk. Ennek ellenére ülni sem tudunk helyesen, egészségesen.
           Ha ezt meghallod, leülsz! Csak helyesen!
           Meglepô, és nagy kár, hogy testünk egyértelmű jelzéseire sem reagálunk, s nem változtatunk rossz szokásainkon. Ha valamilyen testtartásban kicsit is kényelmetlenül érezzük magunkat, az már elegendô ok arra, hogy elgondolkozzunk, helyesen használjuk-e testünket.
           Kezdjük mindjárt az üléssel! Mindig olyan ülôalkalmatosságon kell ülni, hogy egyenes testtartásban ne fáradjunk el. A lábak legyenek a földön, a térdek hajlásszöge, valamint a felsô combok és a törzs által bezárt szög a derékszögnél kissé tompább legyen. Ha nem sikerül ideális bútorra szert tenni, az asztal inkább kicsit magasabb legyen, mint alacsony. Pihenésképpen ne üljünk ferdén vagy görnyedve, inkább dôljünk egyenes háttal hátra, vagy álljunk föl pár percre, és mozgassuk meg tagjainkat.
           Külön szót érdemel a „tévénézôs póz”. Az átlagember túl sok idôt tölt a doboz elôtt ahhoz, hogy folyamatosan gyilkolja vele gerincét és porckorongjait. Egyenesen kell ülni, legfeljebb a lábakat lehet föltenni, de azt se kicsavarodott felsôtesttel. Az egyenes hátat derékpárnával is megtámaszthatjuk. Ha elfáradunk, inkább feküdjünk le rendesen, a „nyeklés-nyaklás” fáraszt és rombol.
           (folytatjuk)

                     Horoszkóp
január 22 – 28.

           KOS (III.21-IV.20.)
           Hosszú távú terveivel van elfoglalva, és kivételesen elônyben részesíti a biztonságot. Ez a legjobb választás. Azonban Önnél nem működik sokáig, új lehetôségek izgatják, és szeretne végre ismét kockázatot vállalni.
           BIKA (IV.21-V.20)
           A múltban felmerülô kérdések újra elôtörnek, de ezúttal kénytelen választ találni rájuk. Ha párjával kiruccani készülnek, figyeljen az anyagiakra is! Nem szükséges a legdrágább hotelt választani ahhoz, hogy egy újabb szép emlékkel térhessen haza.
           IKREK (V.21-VI.21.)
           Érdemes nagyobb hangsúlyt fektetnie a tanulásra. Különösen akkor nyerhet sokat, ha tapasztalt kollégáitól les el néhány apró, de hasznos fortélyt. Ne legyen öntelt! Higgye el, a kritika elônyös is lehet, különösen, ha segítô szándékú!
           RÁK (VI.22-VII.22.)
           Érdemes nagyobb hangsúlyt fektetnie a tanulásra. Különösen akkor nyerhet sokat, ha tapasztalt kollégáitól les el néhány apró, de hasznos fortélyt. Ne legyen öntelt! Higgye el, a kritika elônyös is lehet, különösen, ha segítô szándékú!
           OROSZLÁN (VII.23-VIII.23.)
           Új élmények várnak Önre, de ehhez ki kell mozdulnia a csigaházból, még akkor is, ha mérhetetlen nehézséget jelent Önnek. Az újdonságokat tálcán kínálja az élet minden része.
           SZŰZ (VIII.23-IX.21.)
           Ezen a héten elsôsorban szerelmi élete foglalkoztatja a szenvedélyes és vonzó Oroszlánt. Azonban vonzerôvel nem lehet elrendezni mindent, különösen, ha megbánt valakit, akár szándékosan, akár nem. A futó kapcsolatokból kezd elege lenni.
           MÉRLEG (IX.24-X.23.)
           Mostanában mindenre odafigyel, kivéve az egészségére, ami pedig a legfontosabb. Nem számít menynyi pénzt sikerül gyűjtenie, ha orvosokra kell költeni! Persze butaság folyton a lázmérôt figyelnie, de némi pihenô, egy kis relaxáció Önnek is használ.
           SKORPIÓ (X.24-XI.22.)
           Jó dolog flörtölni, különösen a hétvégi buli alatt, de csak addig, amíg át nem hágja a kacérkodás határait. Kedvese nem örül, ha más pillangókra is szemet vet. Más elfoglaltságai rovására megy, ha nem kezeli a dolgokat racionálisan.
           NYILAS (XI.23-XII.22)
           Néhány kudarcélmény nem veheti el a kedvét az újrakezdéstôl. Bár néha bolhát is képes elefánttá nagyítani, amilyen gyorsan esik kétségbe, olyan gyorsan képes regenerálódni. Rengeteg elfoglaltsága akad, de beiktathat egy kis szabadidô-programot is.
           BAK (XII.23-I.20.)
           Zsúfolt hét elé néz. Jó, hogy rászánta magát a régóta halmozódó dolgok elrendezésére, így végre az új lehetôségekre koncentrálhat. A szerencse miatt ne fájjon a feje, Fortuna Ön mellett áll! Elsôsorban karrierjében érhet el sikereket, és ez kihat párkapcsolatára, kedélyére is. A siker ne szálljon a fejébe!
           VÍZÖNTÔ (I.21-II.19.)
           Változtatni szeretne, de kétkedik, hogy érdemes-e megtennie. Még a legélvezetesebb munka is unalmassá válhat egy idô után, Ön pedig épp erre a pontra jut el. Úgy érzi, az egész világ arra vár, hogy felfedezze, miközben Ön csak az igát húzza.
           HALAK (II. 18-III 20.)
           Remek alkalma nyílik arra, hogy megszilárdítsa kapcsolatait. Ehhez optimista hangulata is hozzásegíti, most kevésbé orrol meg a többiekre, ha elszúrnak valamit. Érdemes elgondolkodnia azon, hogy nem mindenkinek jön be a maximalisták elve.



                     ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...

           – Ôrmester úr! Mit tegyünk, ha aknára lépünk?
           – 10 méter magasra felugrani, és nagy területen szétszóródni!
           * * *
           Egy gólya visz a csôrében egy öreg embert. Egyszer az öreg ember megszólal:
           – Gólya, ismerd be, hogy eltévedtél...
           * * *
           Arisztid vetkôzteti ifjú hitvesét a nászéjszakán. Miután leveszi a topánkáját, így szól:
           – Anasztázia, miért van neked ilyen nagy lábad?
           – Tudod, lánykoromban sokat vadásztam apámmal a sivatagban. Sokat voltam mezítláb, és a lábam a forró sivatagi homok hatására kitágult.
           Vetkôzteti tovább, egyszer megjegyzi:
           – Úgy látom, te sokszor le is ülhettél a sivatag forró homokjára.
           * * *
           – Foglalkozása?
           – Postán dolgozom, leveleket pecsételek.
           – Nem unalmas?
           – Mindennap más a dátum!
           * * *
           Mivel mindig az okos enged, már rég a hülyék uralkodnak...
           * * *
           – Doktor úr, ha leveszi a gipszet a kezemrôl, tudok majd zongorázni?
           – Hát persze.
           – De jó, eddig nem tudtam...
           * * *
           Annak ellenére, hogy az élet drága, még mindig elég népszerű.
           * * *
           Egy nap 24 óra, egy ládában 24 sör... EZ NEM LEHET VÉLETLEN!
           * * *
           – Fiam, itt van az ecset és a festék, fesd újra az ablakokat.
           20 perc múlva jön is a lurkó:
           – Apu, a keretet is?
           * * *
           Két fiatal apuka beszélget:
           – Szerinted melyik a terhesség legnehezebb hónapja?
           – A tizedik.
           – Miért?
           – Mert akkor már én cipelem a gyereket.
           * * *
           Két gyerek limonádét árul, odamegy hozzájuk egy cserkész.
           – Ez igazi citromból van?
           – Igen.
           – Jó, mert én csak a természetes italokat, és ételeket szeretem. Tudjátok mit? Veszek egy pohárral, ha vesztek tôlem egy doboz finom cserkészsüteményt!
           – Igazi cserkészbôl sütötték?
           * * *
           – Jean, hány fokos ez a fürdô?
           – Huszonhárom, uram.
           – Mínusz, vagy plusz?
           * * *
           Az újonc katonától kérdezi az ôrmester:
           – Na fiam, milyen volt az elsô napja?
           – Uram, nem emlékszem rá! Akkor még egészen kicsi csecsemô voltam.
           * * *
           Hazafelé sétál a férj és felesége, de már régóta veszekednek. Amint kifordulnak egy keresztezôdésnél, hirtelen egy csapat koszos, részeg férfi tűnik fel hasonlóan kinézô nôkkel. A férfi nem is bírja megállni, gúnyosan odaszól az asszonynak:
           – Na, megjött a családod...?
           – Igen, megismerem, ezek az apósomék lesznek...
           * * *
           Ül egy fickó a vonaton, az egyik kezében egy szeg, a másikban egy darab kô.
           – Ember! Miért tartja a kezében azt a követ, meg azt a szeget?
           – Hogy el ne felejtsem, hogy Kôszegre utazom!
           – Aztán mit csinál majd, ha Szarvasra kell utaznia?
          
          

                       Copyright (c) Kisújság Alapítvány - 2009

            Ezen honlap tartalma (egészében vagy részleteiben) nem
             sokszorosítható vagy publikálható semmilyen formában,
                        a kiadó előzetes beleegyezése nélkül!