Kisújság-olvasók figyelmébe!
Már kapható a:
GYERGYÓI KISÚJSÁG ÉVKÖNYV 2009.
A Gyergyói Kisújság szerkesztôsége lehetôséget biztosít arra, hogy a lapunkat ismerô, távolba szakadat gyergyóiak (és nemcsak) megrendelhessék a Gyergyói Kisújság évkönyvét.
Megrendeléseket az alábbi címeken (e-mail cím, postai cím), illetve telefonszámon fogadunk:
e-mail: kisujsag@hr.astral.ro
tel.: 004-0266-364.941
Postai cím: 535500 Gheorgheni, jud. Harghita, p-ta Libertătii nr. 22., Romania
A Gyergyói Kisújság lehetôséget biztosít arra is, hogy elôfizessenek a lapra mindazok, akik eddig csak internetes formában fértek hozzá kedvenc heti olvasnivalójukhoz.
A világ bármely pontján élô Kisújság-olvasók a fenti címeken, illetve telefonszámon fizethetnek elô lapunkra.
Gyergyói Kisújság ügyfélszolgálat
Érdekházasság
Régen rossz, ha egy házasságot csak a hivatalos akták tartanak össze, vagy éppen anyagi megfontolás miatt „szereti” egymást a férj és a feleség. Egy ilyen frigyben bármi megtörténhet: csalás, hazudozás, félrevezetés, erôszak, árulás. A látszat azonban egy jól működô, boldog házasságot tár a nagyközönség elé. Csak a beavatottak látják a pofonok kék-lila foltjait, a harapásnyomokat, a karmolásokat. Amúgy mindenki mosolyogva élteti évente az újabb és újabb házassági évfordulóját ünneplô párt. Látszatra épül a kapcsolat, és belül olyan erôk munkálkodnak, amelyek bármikor tragédiát okozhatnak.
Kétfordulós tárgyalás után az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács közötti egyezség révbe jutott. Tôkés László igent mondott arra, hogy vezesse azt az EP-jelöltlistát, amely jogilag az RMDSZ neve és jele, a tulipán alatt indul. Azt szokták mondogatni a politikai elemzôk, hogy egy politikai együttműködés sosem szerelmen alapul, hanem inkább érdekekre, egy koalíció soha nem szerelmi kapcsolat, hanem érdekházasság. Tehát a nagy erdélyi magyar összefogás, a magyar szolidaritás új fellegvárának alapkôletétele, akár egy újabb politikai délibáb, ismételten csalóka ábránd lehet, mint annyi más – a politika cinikus mocsarába süllyedt – kezdeményezés. Egy picit már most kilóg a lóláb. A Tôkés Lászlóval kötött megállapodásról Markó Béla RMDSZ-elnök elismerte: politikai kényszer miatt jött létre, nem lehettek annyira felelôtlenek, hogy külön-külön indulással kockáztassák a brüsszeli képviseletet. Tehát érdek diktálta lépés volt. Ezzel ellentétben a Szövetségi Képviselôk Tanácsának február 14-i marosvásárhelyi ülésén Kelemen Hunor ügyvezetô elnök így nyilatkozik:
„Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal való egyezség megkötése tükrözi azt a közösségi igényt, amellyel nagyon sokszor találkoztunk az elmúlt másfél évben. Azért kötöttük meg az egyezséget, mert úgy gondoljuk, hogy a közösség célját ez szolgálja a leginkább.” Persze, persze…, úgy általában a közösség igényét tartottátok eddig is szem elôtt.
Mióta az ember figyeli a politikai folyamatokat (ilyen koalíció, olyan koalíció, feltűnés, letűnés a politikai színpadról, ilyen választás, olyan választás, nyomásgyakorlások, egyezkedések, visszaélések, felelôtlen ígérgetések, a választópolgárok kisajátítása, félrevezetése, becsapása… huh, nagyon tág a politikai paletta, mi?), kialakult benne egyfajta beidegzôdés, hogy mindez nem más, csak egy újabb marketingfogás. Kérdem én tisztelettel: elôvette volna újra az „Együtt az autonómiáért!” szlogent, megtette volna ezt a lépést az RMDSZ, ha most is a kormányban csücsülne? Szegény Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke még a régi rizsát nyomta, amikor kijelentette, hogy „nem csupán felelôtlenek, hanem kissé alávalók” azok, akik az autonómia-referendum kiírását szeretnék elérni az önkormányzatokban, mivel (a jó kifogás sosem rossz!) a gazdasági válság közepette ez egyáltalán nem idôszerű. Azóta már szóltak neki a kollégák, hogy ismét idôszerű. Ugyanis a politikai érdekek most ezt diktálják.
Ábrahám Imre
Gázról, vízrôl tanácskoztak
Kedden délelôtt két napirendi pont szerepelt a tanácsülésen. Elsôként a közüzemeknek a Hargita Gáz Rt-vel szembeni tartozásának Gyergyó város általi garantálásáról vitáztak. Mezei János polgármester, az elôterjesztô elmondta, a Magyarországon született, érvényes megállapodáson kívül újabb szerzôdés-tervezetet fogalmazott meg a szolgáltató. E szerint a Go Rt. ingatlanjai mellett az önkormányzat is kezességet kellene vállaljon a ki nem fizetett, illetve a jövôbeni számlá-kért, tehát kettôs garanciát kérne a gázszolgáltató. Hosszasan taglalták, hogy mi történik, ha ilyen formában aláírják, vagy ha nem fogadják el. Vadász Szatmári István tanácsos elmondta, hogy ha nem szavazzák meg, akkor is elzárják a gázt, ha rábólintanak, akkor is gondok lesznek. Felvetôdött, hogy újabb egyezségre kellene jutni, hiszen a szerzôdés több pontja is elônytelen a városra nézve. Lázár Zoltán alpolgármester elmondta, vannak elfekvô ingatlanjai a városnak, azokat fel kell értékeltetni, értékesíteni, másként ettôl az adósságtól nem tudunk megszabadulni.
Tinka Kálmán tanácsos véleménye szerint elôbb-utóbb elviszik a közüzem épületét, s következik egy újabb ingatlan. Ez nem megfelelô megoldás, hiszen eszerint a felszegi ember által fizetett nagy adóból fizetnénk a tömbházlakók fűtését. Mezei János felemlegette, hogy le kellett volna választani a fűtésszolgáltatást, de nem bólintottak rá annak idején. „Nem adjuk el a várost, de lassan el fogjuk adni” – tette hozzá. Elhangzott az is, hogy elméletileg ugyan ki tudja a közüzem fizetni a gázfogyasztást, de ehhez mind a fogyasztók, mind a kormány, mind pedig az önkormányzat kell a részét adja. A szerzôdésben pedig az is szerepelt, hogy késés esetén elzárják a csapot.
Kedden délutánig kellett volna rábólintson a testület e határozattervezetre. Eldöntötték, hogy módosításokat eszközölnek a szerzôdésben, megalakítottak egy bizottságot, amely Csíkszeredába utazott. A módosítások során kivették az önkormányzati garanciát, bekerült az, hogy a város közel 1 km-es gázvezetékére, amit használ a Hargita Gáz Rt., fizessen bért, illetve, hogy a 2005-ben és 2007-ben eszközölt építkezési engedélyek illetékeit fizesse ki a városnak, továbbá, hatvannapos legyen a számlafizetési határidô. Többek között ezeket a módosításokat tartalmazta a szerzôdés, amellyel útnak indult Farkas Zoltán, Gáll József, Len Emil tanácsos, a város polgármestere valamint a közüzem igazgatója.
(Szerk. megj.: Lapzártakor kérdeztük meg Mezei János polgármestert a keddi, Hargita Gáz Rt-vel folytatott beszélgetésrôl. Elmondta, hogy módosították a szerzôdést, köztes megoldás született. Hozzátette, e szerint tudják fizetni a gázt, amennyiben a lakosság idôben fizeti a számlákat, és a kormány is adja a támogatást. A város nem kell kezességet vállaljon, viszont maradt a 35 napos számlakifizetési határidô és a tartozás korábbi ütemezése. Késés esetén a gázszolgáltató felszólítást küld a gázelzárásról.)
* * *
Szóba került az is, hogy a dán kazánnál hétfôtôl gázzal fűtenek, mert meghibásodás történt. Szôcs Tivadar igazgató elmondta, villamossági hiba miatt kellett gázra állítani a kazánt.
* * *
A második napirendi pont a Gyergyószentmiklós víz-, szennyvízhálózat és víztisztítás közszolgáltatási tevékenységek működésének módozatáról szólt. Mezei János polgármester lehetôségként felvetette, hogy a 7,3 millió eurós uniós támogatásból felújítják a derítô-, víztisztító-állomást és a rendszer egy részét, erre már felvették banki hitelként a 20 százalékos önrészt is. Majd a nyereségbôl visszafordítanak fejlesztésre. A másik változatot, hogy csatlakoznak vagy a csíkszeredai vagy a székelyudvarhelyi regionális vízszolgáltatóhoz, és ha a pályázat nyertes lesz, akkor teljes felújításra is sor kerülhet, nem támogatta. Ebben az esetben a regionális vízszolgáltató általánosítani fogja a szolgáltatás árát mind a 100 000 lakos számára, tehát magasabb lesz az ár.
Farkas Zoltán harmadik változatot ismertetett. E szerint ne társuljon egyik regionális vízszolgáltatóhoz sem, Gyergyószentmiklós legyen regionális vízszolgáltató, meglátása szerint erre van esély, mint mondta, a környezô települések is csatlakoznának. Elvi beleegyezését adta a testület arra, hogy Gyergyószentmiklós tárgyalásokat folytat a környezô falvakkal a regionális vízszolgáltató létrehozásának érdekében.
Visszapillantó (7.)
A zűrzavart emlegetjük ez évi sorozatunk elején. Háború utáni idôkben, két hatalom malomköve között ôrlôdve elmondhatjuk, nehéz idôk voltak. Ha nem is világháború súlyosságú – itt a vérveszteségre utalok – de a jelenlegi gazdasági válság is felér egy világháború utáni idôszakkal. Nem sokban különbözik tehát az 1919. év tavaszvárása az ideitôl városunkban sem. A Csíkvármegyében ezt olvashatjuk: „A városok jelenlegi pénzügyi helyzete.
A városok szomorú pénzügyi helyzete mindig aktuális téma volt, ugyszintén azok szanálási módja is.
Soha' sem voltak azonban a városok oly nehéz pénzügyi helyzetben, mint ma. Különösen vonatkozik ez a megszállott városokra.
A városok legnagyobb része eddig is vagy államsegélybôl, vagy pótadóból tengette az életét. Most jövedelmi forrásul megszüntek ezek is, kétszeresen a megszállott városokra nézve.
A magyar kormány ugyanis a jelenlegi bizonytalan és nehéz pénzügyi helyzetben egyáltalán nincs abban a helyzetben, hogy a városok részére a szokásos évi államsegélyt folyósitsa. Ha még módjában volna is ezt megtenni a megszállott városokra nézve, ennek keresztülvitele a nehéz közlekedési és egyéb viszonyokra való tekintettel szinte lehetetlen.
Legjobb esetben is az államsegély csak enyhít a városok nehéz helyzetén, de nem szünteti azt meg.
Maradna tehát a pótadó.
A pótadó kivetési alapja ez egyenes állami adó. Itt nem az a baj tehát, hogy a pótadó nagyságát nem lehetne megállapítani, hanem az, hogy a polgárság részint a hosszú háború szülte sajátságos helyzetbôl kifolyólag el szokott a rendes adófizetéstôl részint pedig bizonytalan helyzet miatt nem fizet, mivel nem tudja, hogy kinek a részére szolgáltatja be adóját. Exeszció útján hajtani most be az adót nem jó megoldási mód.
Ilyen körülmények között tehát igazán ezermester kell hogy legyen az az ember, aki most a városok pénzügyi helyzetét normális mederben tudja tartani.
Fölösleges is azt mondani, hogy ilyen körülmények között beruházásról, építkezésekrôl legalább a folyó évben sehol szó sem lehet.
Az építkezések ideje ugyanis a tavasz.
Ez pedig itt van. Most a városoknak nem az a legnagyobb gondjuk, hogy bármilyen elônyös beruházásokra is kölcsönt keressenek, hanem az, hogy legalább is a folyó szükségleteiket fedezhessék, ha másként nem, hát kölcsönbôl. És ha sikerül is ezt fedezni, a normális viszonyok helyreállítása után is jó ideig az fogja képezni a városok legnagyobb gondját, hogy hogyan rendezzék a háború alatt teljesen tönkretett vagyoni helyzetüket.
Szomorú állapot és szomorú kilátás. És hogy mikor fog ez jobbra fordulni a jó Isten tudja.
Ez az idô a városok igazi erôpróbája.”
Reménykeltô tudósítás: „Az amerikai bizottság Csíkszeredában.
Városunkon is keresztülutazott.
Storey amerikai diplomata Nagyszeben, Brassó, Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Szászrégen, Marosvásárhely és Kolozsvár meglátogatása után kiséretével visszautazott Budapestre. Az amerikai békedelegáció illusztris küldöttje jelentôs tapasztalatai és észrevételei bô anyagát Erdély helyzetérôl Budapesten dolgozza fel és úgy terjeszti megbizói elé. (…) Ezen kívül meghallgatta az amerikai diplomata Antal Áron fôgimnáziumi tanárt, ki a székelyek múltjáról szolgáltatott érdekes adatokat és dr. Szekeres József plébánost. A kihallgatásokat egy ideig Kapos Leó tolmácsolta angol nyelven.
A csíkszeredai közönség nagy tömegbe verôdve meleg óvációban részesítette Storeyt a tárgyalások befejezte után (…)”
Szemlézi: Bajna György
Jótékonysági koncert
Jótékonysági koncertet szervezett a római katolikus plébániahivatal február 13-án, pénteken este. A résztvevôk adományaikkal az új plébánia építési költségeinek a fedezéséhez járulnak hozzá. A csíkszeredai Role együttes szórakoztatta a körülbelül 80 résztvevôt a Korona-teremben – tudtuk meg Bartos Károlytól, a Szent István templom plébánosától. A koncert során a résztvevôk adományaiból 1000 lej gyűlt be. Az együttes kiszállási költségét és a terembért is a begyűlt adományból fedezték. Elsôsorban az volt a cél, hogy felhívjuk az emberek figyelmét, támogassák a plébánia építését – mondta a plébános. Ugyanakkor szellemi értéket képvisel ez a koncert, értékes zenét hallgathattunk – fűzte hozzá.
Továbbá azt is megtudtuk, a Bucsin negyedi épületet most befödik, és azt követôen körülbelül két hónapig szünetelni fog a munka, mert elfogyott a pénz. Az adósság 180 000 lej, ezt az összeget külföldi adományokból, egy terület értékesítésébôl akarják fedezni, de pályázni is szeretnének – mondta Bartos Károly.
Rancz Enikô
„Az importált politikának legyen vége”
Pál Árpád RMDSZ-es képviselô pénteki sajtótájékoztatóján két témát emelt ki. Elsôként az országos költségvetési vita kapcsán elmondta, ahhoz, hogy eredményeket érjen el, korábban kellett volna lépni. A hatalom által összeállított költségvetésen a módosító javaslatok, kiigazítások kérése már eredménytelen. Egyetlen egy módosítást, javaslatot sem fogadtak el. Pál azt is elmondta, elsô alkalom volt, amikor Hargita megyei képviselôk, szenátorok közösen tettek módosító javaslatokat.
– Amit lehet, be kell juttatnunk a különbözô minisztériumokba, igazgatóságokhoz, hogy amikor a költségvetést állítják össze, ott legyenek a dokumentációk. Már most azon kell legyünk, hogy készüljünk. Azon parlamenti képviselôk közé szeretnék tartozni, akik eredményt is érnek el, és nem azok közé, akik száz módosító javaslatot tesznek le, és azokat nem hagyják jóvá. Azt szeretném, hogy a dokumentációk, amelyeket a képviselôi iroda vezetôje kér a városvezetéstôl, érjenek el hozzám, hogy a júniusi költségvetés kiigazítására idôben fel tudjunk készülni, meg tudjanak jelenni a tételek. Ahhoz, hogy eredményesek legyünk, jogainkért eredményesen harcoljunk, idôben kell lépnünk, letegyük az aktákat, ehhez pedig szükséges az egy asztalhoz ülés, a közös célok megfogalmazása, hangsúlyozta a képviselô.
Pál Árpád továbbá a politikai csatározásról szólt.
– Számomra elfogadhatatlan, hogy elkezdôdött újra egy politikai csatározás, mutogatás, leváltás, próbáljuk magyarázni a bizonyítványunkat. Amit évek óta mondok, nem képezi vita tárgyát, senki nem hív meg, hogy errôl vitázzunk. Végre azt szeretném, hogy kerüljön sor vitára, azt szeretném, hogy vesztes legyek a politikai csatározásban, mert akkor az azt jelenti, hogy nyer a város. És én azt szeretném, ha a város nyerne. Gyergyószentmiklósnak megadatott az esély, hogy lépjen, ezzel szemben az történt, hogy 2004-ben az akkori ellenzék, a mai hatalom, támogatott egy személyt, és nem állt ki a független mellett. Nem vállalt felelôsséget, nem álltak mellém. A mai, jelenlegi hatalom most akkor ne vessen az RMDSZ-re. Errôl vitázni kell, és ki kell mondani a történteket. Ha akkor összefogunk, ma nem kellene vitázzunk sem fűtésrôl, sem gázról, sem a beruházásokról. Ehhez hozzájárult a mai hatalom, az akkori ellenzék. Tiszta vizet kell a pohárba önteni, és egyszer s mindenkorra az importált politikának legyen vége Gyergyószentmiklóson, mert ez folyik, és ez a városra nem jellemzô. Gyergyótól idegen dolgok történnek. Gyergyó vegye a saját sorsát a kezébe, és ne mások igazgassák, Gyergyót azok kell irányítsák, akik érzik a város pulzusát. Ezekrôl szeretnék vitázni. Nem tudom, nem lehet tovább tolerálni, beszélni kell róla, és én veszíteni szeretnék ezekben a vitákban. Ne mutogassunk egymásra, s különösen az ne, akinek része van abban, amilyen lett mára a város. Azokra az emberekre van szükség, akik harcolnak a városért, és nem csak mutogatnak.
Pál Árpád képviselô mint mondta, minél hamarabb asztalhoz kellene ülni a városvezetéssel függetlenül attól, hogy MPP-s vagy RMDSZ-es egyik másik fél, összefogva kellene a városért tenni. – Nem kell senki importált tudós, itt az alapok le voltak rakva, csak felrúgták, és most azon kell dolgoznunk, hogy visszaállítsuk. 1997-tôl következetesen mondom, nem a látványos dolgokra van szükség, és nem vagyok hajlandó tovább hallgatni, fogalmazott a parlamenti képviselô.
Baricz-Tamás Imola
Születésnapi közgyűlés
Egy év telt el a Magyar Polgári Párt Gyergyószentmiklósi szervezetének megalakulása óta. Ebbôl az alkalomból közgyűlést tartottak február 17-én.
Vadász Szatmári István elnök az elmúlt esztendôt értékelte két szakaszra osztva azt. Az elmúlt idôszak elsô részében a választásra készültek, amit városunkban meg is nyert a Magyar Polgári Párt. „Magunkra, Önök nélkül, a tagság nélkül nem tudtuk volna ezt az eredményt elérni” – fogalmazott az elnök. A választásokat követô idôszak sokkal nehezebb volt, mint gondoltuk – állította Vadász. Emiatt kissé háttérbe szorult a pártépítés, a tagsággal való kapcsolattartás. Simon Katalin, a párt önkormányzati frakciójának vezetôje nem lehetett jelen a gyűlésen, de levélben értékelte a polgári párt színeiben tevékenykedô frakció munkáját. Hetente találkoznak a helyi képviselôk annak érdekében, hogy alaposan megismerjék, megbeszéljék a tanácsülések napirendjén szereplô határozatokat.
Mezei János, a párt alelnöke, Gyergyószentmiklós polgármestere a párt tagjai és szimpatizánsai által – a választások elôtt és alatt – kifejtett munkát köszönte meg. Mezei elmondta: „Városunk olyan mélyponton van, amilyenen talán az elmúlt 100 évben nem volt. Sok-sok munka és összehangolt cselekvés szükséges ahhoz, hogy errôl a holtpontról kimozdítsuk.” A polgármester megértést és bizalmat kért, hiszen, mint mondta: „semmit nem lehet egyik napról a másikra megvalósítani”.
A közgyűlés megválasztotta a február 27-i megyei közgyűlésen Gyergyószentmiklóst képviselô küldötteket is. Városunkat Vadász Szatmári István, Árus Zsolt és Szász Zoltán fogják képviselni, póttagok Sikó Gyula Levente és Kisné Portik Irén. A megyei közgyűlés további küldötteket fog választani a március 14-én, Gyergyószentmiklóson tartandó I. MPP-kongresszusra.
A kongresszussal kapcsolatosan a közgyűlés megfogalmazta: a Magyar Polgári Párt vezetôsége nem teljesítette a várt eredményeket, ezért a Magyar Polgári Párt vezetôségi szintjén váltásra van szükség. Az EP-választásokkal kapcsolatosan Szász Zoltán megfogalmazta: „valamikor azért léptem ki az RMDSZ-bôl, mert Tôkés Lászlót kizárták, de most még Tôkés László kedvéért sem fogok visszaállni”. Az EP-választások elôtt további tárgyalásokat kezdeményez a Magyar Polgári Párt.
Csata Orsolya
Közös lista?
Úgy tűnik, megegyezés született a magyar pártok, szervezetek között arra vonatkozóan, hogy egy listát indítsanak az EP-választásokon. Sajtóinformációk szerint ugyanis Tôkés László püspök elfogadta az RMDSZ által számára felajánlott elsô helyet. Továbbá tárgyalásokat folytatnak arra vonatkozóan, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács jelöltje kerüljön a negyedik helyre. Hiszen – elméletileg, ha az erdélyi magyarok mind szavaznak – akár négy személy is bejuthat az Európai Parlamentbe. A Magyar Polgári Párttal azonban ismét nem tárgyalt az RMDSZ. Sôt, a két évvel ezelôtt MPP támogatással, függetlenként bejutott Tôkés László sem. Az így kialakult listát sokan nemzeti listának nevezik, mások elutasítják, elfogadhatatlannak tartják.
A végleges névjegyzék kialakulása elôtt a listáról kérdeztük az RMDSZ, az MPP és az SZNT helyi képviselôit.
Petres Sándor, az RMDSZ Gyergyó Területi Szervezetének elnöke:
– Úgy gondolom, pozitív lépés, úgy a közelgô EP-választás, mind a romániai magyar közösség érdekérvényesítésének általános szempontjából. Remélem, hogy jóval többen fogják ezt ugyanígy látni, mint ahányan elutasítják. Persze, a Tôkés Lászlót utálók vagy az esti ima helyett lefekvéskor „Dögöljön meg az RMDSZ”-t mondók, illetve a felbérelt szétverôk, vagy hivatásos fanyalgók számára ez sem lesz jó.
Árus Zsolt, a Magyar Polgári Párt képviselôje:
– Azt a tévedés veszélye nélkül kijelenthetjük, hogy az erdélyi magyarságban komoly igény van arra, hogy az egyes politikai szervezetek az igazán fontos kérdésekben és esetekben jussanak közös nevezôre. Ezen elvárás miatt kezdeményezett tavaly nyáron tárgyalásokat a Magyar Polgári Párt az RMDSZ-szel, s ez volt az oka annak, hogy Markó Béláék ebbe belementek. Az ellenben látszott akkor is, s látszik most is, hogy ôk ezt a jogos elvárást nem osztják, nem azért tárgyalnak, mert maguk is fontosnak tartják az összefogást, hanem csak azért, mert félnek attól, hogy a választók megbüntetik ôket, ha elzárkóznak a megbeszélésektôl.
Az is kétségtelen, hogy politikai támogatottsága csak politikai pártnak lehet, illetve politikai megállapodást csak két önálló, egymástól jól elkülönülô politikai szervezet tud kötni. Egy hasonlattal élve nem köthet választási megállapodást egy párt, illetve az ország parlamentje, melyben ráadásul az illetô párt is képviselve van, márpedig ebben az esetben ilyesmi történt. Az EMNT egy közképviseleti testület, tagjai között vannak RMDSZ-, illetve Magyar Polgári Párt-tagok, valamint politikailag semleges személyek, a testület egyetlen célja pedig az erdélyi magyar autonómiaformák kiharcolása. Nem jogilag bejegyzett szervezet, s már csak ezért sem vehetne részt választásokon, akkor meg értelmetlen és képtelenség a részvétele egy választási szövetségben. Az olvasók bizonyára emlékeznek a tavaly nyári politikai tárgyalásokra, ahol még a helyükön voltak a dolgok, az EMNT közvetíteni próbált a két párt között, azzal a céllal, hogy azok hozzanak létre egy választási megállapodást.
Továbbmenve nem kétséges, hogy egy olyan megállapodás köttetett, amit nem elôztek meg a szükséges egyeztetések. Tôkés László január folyamán találkozott az ôt két éve támogató szervezetekkel és testületekkel, leszámítva pontosan a Magyar Polgári Pártot. Ez számomra megmagyarázhatatlan. Minekutána mindkét párt egyetértett abban, hogy öszszefogás kell, s hogy az EP-választási lista élén Tôkés László kell álljon, akkor véleményem szerint ô megtehette, meg kellett volna tegye azt, hogy csak azzal a feltétellel vállalja az indulást, ha megszületik a két párt közti megállapodás, hogy valóban az összefogás listájáról beszélhessünk most. Számomra farizeusi magatartás az, hogy Tôkés László elfogadta az RMDSZ érvelését, miszerint a Polgári Párt önmagát írta le azzal, hogy tavaly ôsszel nem indult a parlamenti választáson, mindaddig, míg ezt a cselekedetet Markó Béláék kizárólagosságra törekvése (nem voltak hajlandók megállapodni még bár egy általuk javasolt „belsô koalícióban” sem), illetve a Polgári Párt felelôs magatartása (indulásával azt kockáztatta volna, hogy nem jut be egyik magyar párt se a parlamentbe) indokolta.
Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt, hogy a Magyar Polgári Párt jelentôs támogatottsággal rendelkezik Székelyföldön, az önkormányzati tisztségek közel 40%-át szerezte meg tavaly. Ezek után egyértelmű, hogy a megkötés elôtt álló megállapodás nem össznemzeti összefogást fog eredményezni, sôt, a Polgári Párt elkötelezett híveiben komoly ellenérzést vált ki. Következésképpen egyértelmű, hogy ha aláírják ezt a megállapodást, s az alapján összeállítják a jelöltlis-tát, az nem kapja, nem kaphatja meg minden erdélyi magyar szavazatát. Az sem kétséges, hogy ez az összefogás úgy valósítható meg, hogy a megállapodást a két párt köti meg, az EMNT pedig (illetve a Székely Nemzeti Tanács, ami most komoly dilemma elé került, mert mindkét párttal jó kapcsolatokat ápol, azért, hogy minél erôsebb legyen a székelyföldi összefogás az autonómiáért) a közvetítô, illetve a megállapodást garantáló szerepet kellene magára vállalja. Idô még van, hisz a választások júniusban lesznek. Véleményem szerint a magyarság szempontjából a legbölcsebb döntés az lenne, ha vasárnap nem írna alá megállapodást az RMDSZ és a EMNT, hanem a jelzett irányba folytatnák tovább a tárgyalásokat. Az erdélyi magyarság megérdemli azt, hogy 20 év után végre legyen egy olyan választás, ahol egyetlen magyar lista van, de olyan, amelyikre minden egyes választó nyugodt lelkiismerettel ráütheti a pecsétet.
Ambrus Árpád, a Gyergyószéki Székely Tanács tisztségviselôje:
– Az RMDSZ és Tôkés László egyezsége eredményeként nem
az erdélyi magyar összefogás listája, hanem egy pártlista körvonalazódik, amelynek elsô helyén valószínűleg ott lesz Tôkés is. Az összefogást nem egyik vagy másik párt listáján képzelem el. Az EP-képviselôk választására vonatkozó 33/2007-es számú törvény 20. cikkelye kimondja, hogy a politikai pártoknak és a választási szövetségeknek is 5% a bejutási küszöb. Többek között ezért is természetesnek veszem, hogy nem pártlista, hanem egy erdélyi magyar koalíciós lista induljon a júniusi EP-választásokon. Határozott véleményem, hogy egy ilyen lista befutó helyén kötelezô módon kell szerepeljen a Székelyföld autonómiáját, a székely nép önrendelkezését, egyszóval a székely érdekeket megjelenítô és képviselô sorstársunk, akit a Székely Nemzeti Tanács, a székely nép támogat, de adott esetben, ha szükség, meg is vonja tôle a bizalmat! Tehát, a pártpolitikai szereplôkkel (RMDSZ, MPP) együtt az erdélyi magyar összefogás listáján helye kell legyen a nemzeti közképviseletek (Székely Nemzeti Tanács és Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács) által támogatott és az autonómia irányában elkötelezett jelölteknek is. Egy ilyen lista esetén 3, vagy éppenséggel 4 magyar mandátum is megszerezhetô.
Csata Orsolya
Irodát nyit a megyei önkormányzat városunkban
Sajtómegbeszélésre hívta a gyergyószentmiklósi újságírókat Borboly Csaba, a Hargita Megyei Önkormányzat elnöke. Az elnök a testület és az intézmény tevékenységérôl számolt be, ismertette a megyei intézmény által kezdeményezett projekteket, programokat. Elnöksége alatt 26 – például a hegyimentôk, tűzoltók, romák kérdéseivel foglalkozó – munkacsoportot hozott létre Borboly. „Életünk számos területén gondok vannak” – mondta az elnök. Ezek megoldására „emberközeli” intézményeket szeretne alakítani, ahol szakképzett, feszített munkatempóban is dolgozni tudó embereket alkalmaznak majd.
Gyakran egyetlen irat megszerzéséért kell Csíkszeredába utazniuk az embereknek. Éppen ezért hamarosan irodát nyitnak városunkban, ahol Erôss Levente fogadja az ügyfeleket. A megyei önkormányzat kirendeltségeként működô irodában információkkal fogják ellátni a betérôket, de megpróbálják a pályázók dolgát is könynyíteni azáltal, hogy bizonyos iratokat itt, helyben is leadhatnak majd.
Hasonló mintára szeretnének egy bukaresti irodát is létrehozni, melynek szerepe lenne a fôvárosi ügyintézés megkönynyítése.
A megye költségvetésérôl szólva Borboly elmondta: „Idén Hargita megye több pénzt fog kapni a kormánytól, mint az elôzô évben. Ezeket az alapokat egyrészt megyei utakra, szociális védelemre, megyei intézmények fenntartására fordítják; másrészt visszaosztják a településeknek.” A megyei intézmény elnöke hangsúlyozta: csak azok az önkormányzatok kapnak idén pénzt, amelyek elkezdett projektekkel rendelkeznek, tudják, mit szeretnének befejezni a pénzzel.
Összesen 850 km hosszúságú megyei út van Hargita megyében. Ezek felújítására négyéves tervet készítenek és évi 20–25 km út javítását tervezik.
A megyei elnök szerint legtöbb esetben a gondok enyhíthetôk, a problémák megoldhatók pénz nélkül is, mindehhez csupán hozzáállás szükséges és jó szervezés.
Csata Orsolya
Fűtésrendszer!
Mindenki sajátosan látja saját helyzetét, a világot, az eseményeket.
Neveltetésének, tanult szokásainak megfelelôen értékeli, érzékeli az életet, a valóságot, az igazságot. Egymás becsülése ott kezdôdik, hogy megpróbálunk egyazon dolgokról, eseményekrôl beszélni. Ez lehet egy közös pont, még ha a tényeket másként is értelmezzük. A konkrét dolgoknál nehéz csúsztatni, meg sem történt eseményeket lehet színezni kedvünk szerint.
Ezért találom furcsának, hogy egyesek komoly, a várost érintô kérdésekrôl beszélnek csúsztatással.
Vegyük példának a sokat emlegett svájci fűtésprogramot.
A Kisújság 6. számában Pál Árpád képviselô úr mondja, hogy: „2003 októberében hagyta jóvá a svájci kormány azt a négymillió eurót.......(ezen összeget 2006 májusában vonta vissza a svájci kormány)”. „A tanulmányt, a folytatáshoz szükséges szakgárdát, a négymillió térítésmentes eurót, valamint 2004 júniusától a román kormány által indított felújítási programból 2005–2007 között a város önrészének megfelelô összeget örökölte a 2004-ben induló városvezetés...”
Egy másik írásban: „Errôl tudni kell, hogy beiktatásom óta az egyik legfontosabb probléma, aminek a megoldása azért nagyon nehéz, mert a 10 millió lejes támogatást annak idején nem használta fel a városvezetés, s még egy olyan alkalom nem lesz.”
Le a szűrôkkel, elôítéletekkel és beszéljünk a tényekrôl. Azok nem hazudnak.
1. A 10 milliós támogatást nem lehetett felhasználni, mert az egyik résztvevô cég óvott. Ez tény. Errôl senki sem tehet. Esetleg az a bukaresti hivatal, amelyik a 30 nap helyett 130 nap alatt bírálta el a fellebbezést, meghiúsítva így az összeg elköltését. Tehát nem lehetett felhasználni, ez nagy különbség az állítotthoz képest (helyesebben – nem tudta felhasználni)
2. Még volt egy ilyen alkalom, éspedig a tavaly. Ez is tény. Ellenôrizhetô. Volt a 2007–2009 közöttre szóló fűtésrehabilitációs program (elô volt készítve) amire azt mondták, nem jó, mert a város hitelt kap 40%-ra és csak 60%-ot ad a román kormány ingyen.
– Arra kérem az olvasót, döntse el melyik lett volna jobb vagy rosszabb, ha a svájciak adnak négyet és a háromra nem kap a város hitelt (ez történt), vagy ha az utóbbi esetben négyet ingyen ad a román állam és a háromra ad hitelt is, így biztosítva a terv megvalósulását. (A tervek, programok ugyanazok midkét esetben ).
Ha a város ingyen kap pénzt, mindegy, hogy kitôl kapja.
Ami többször elhangzott, és félô, hogy 2016-ban is ezt halljuk, hogy a svájciak 2003-ban jóváhagytak 4 millió eurót és a maradék 3 millió (az önrész) is megvolt. Ez már nem ferdítés, annál sokkal rosszabb. Gondolom, vannak holmi dokumentumok, itt-ott, és be lehet mutatni ôket. Én ilyet nem láttam. Most már , hogy nincs kampány, és van idô is, elô kell venni ôket és bemutatni! Ha meg nincsenek, akkor nem kell félretájékoztatni.
A román kormány programjából fizetni a város önrészét nem lehetett. Részletekben adták, éves bontásban, amit nem lehetett átvinni egyik évrôl a másikra.
A svájciak pedig egyben akarták.
(Megjegyzem: a hátrahagyott dokumentáció is alulméretezte az egész rendszert.)
Ezért ildomos pontosabban fogalmazni, ugyanis az összeg megfelelhetett nagyságban, csak nem lehetett arra fordítani (amit sugalmaznak).
Hát ennyit szerettem volna mondani röviden a fűtésrehabilitációról, és kérném, ha lehet, nyilatkozatok helyett tegyenek a felújításért.
Viszont lenne egy kérdésem is: a sikerként beharangozott újabb 2008-as dán programmal mi lett? Csak nem késtük le? Nagy kár lenne, hiszen úgy volt, hogy ingyen kapja a város.
Mi a fűtésstratégiája a városnak? Azt hiszem, sokunkat érdekelne. A régit háromszor módosították, de elfelejtették feltenni a megújult honlapra, és ismertetni a lakossággal.
A városlakók iránti kiváló tisztelettel
Kontesveller József
Behajtják az adósságot
Aktuális kérdésekrôl beszélgettünk Szôcs Tivadarral, a közüzem igazgatójával. A cég vezetôjét a gázszolgáltatásról, a dán kazán működésérôl, valamint a készülô felmérésrôl és a fogyasztók tartozásának behajtásáról kérdeztük.
– Milyen céllal küldték ki a kérdôíveket a fogyasztókhoz, tömbházlakókhoz?
– Azért van, hogy ne a közüzem vezetôsége, vagy a polgármester döntsön egymagában a távhôszolgáltatást illetôen. Szeretnénk felmérni, hogy az emberek mit szeretnének. Jöjjön egy vállalkozó, aki társul a közüzemekkel és felújítja a rendszert (így drágább lesz a központi fűtés), vagy pedig kormányprogramokból és önerôbôl tegyük rendbe a rendszert. Ebben az esetben késôbb kevesebbet kell majd fizetni a központi fűtésért. Gyergyószentmiklós teljes fűtéshálózathoz tartozó infrastruktúráját fel akarjuk újítani.
– Ismét tárgyalásokat folytatnak a Hargita Gáz Rt-vel?
– A Hargita Gáz Rt. képviselôi több garanciát kérnek, mint amennyit megegyeztek a budapesti tárgyaláson. A több garancia azt jelenti, hogy a jövôben kiállítandó számlákra is garanciát kér, így tulajdonképpen a közüzem hátraléka soha nem fogy el. Azaz mindig adósok leszünk a gázszolgáltatónak. Ugyanakkor a város részérôl is garanciát kérnek, azaz azt kérik, hogy az önkormányzat kezeskedjen a közüzem adósságáért. Összegezve: nem elég a közüzem 2 millió lejre felbecsült székhelye, ezen kívül szeretnék, ha a város is kezeskedne a GO Rt-ért. Ezt én teljesen feleslegesnek találom. Amúgy az adósság (1 252 000 lej) elsô részletét már törlesztettük, még két részlet van hátra, 800 000 lejjel tartozunk. Egyébként azért rossz lekötni, betáblázni az épületet, mert ha a közüzem egy másik hitelt szeretne majd felvenni, akkor nincs mivel garantáljon.
– Kicsit térjünk vissza az elmúlt hetekben történtekre. Sok helyen több változat is megjelent arra vonatkozóan, hogy miért nem fizette ki a közüzem a kormánytámogatásból a Hargita Gáz Rt. felé felhalmozott tartozását. Mi történt azzal az összeggel?
– Az 1 540 000 lej sorsa nagyon vitatott dolog, mivel mindenki úgy kezeli, hogy az szubvenció, támogatás volt. Az állam már 2006 óta nem ad fűtéstámogatást, hanem fűtéspótlékot ad. 2007-ben teljes összegben megadta az állam, 2008-ban is az egész összeget megkaptuk. Ellenben 2006-ban az akkori összeg nem jött be teljesen. 1 300 000 lejt nem kaptunk meg, az akkori vezetés nem járta el ennek az útját. Gyergyószentmiklós Polgármesteri Hivatala januártól szeptemberig minden hónapban megelôlegezte a közüzemet egy bizonyos pénzösszeggel. Ezt dokumentumok igazolják. Az állam nem havonta küldi a támogatást, hanem két-három-négyhavonta. Emiatt a város pótolta ezt az összeget. Szeptemberig annyi pénzt kaptunk a várostól, hogy, amikor a kormány átutalta a pénzt a városnak, akkor ô már csak 580 000 lejt kellett átadjon, a többit elôre kifizette. Ebbôl az összegbôl fűrészport vettünk, a Hargita Gáz Rt-nek is fizettünk.
– A jövôt illetôen, milyen elképzeléseik vannak? Szeretnék életben tartani az együttműködést a Hargita Gáz Rt-vel?
– Hosszú távú együttműködésre van szükség a Hargita Gáz Rt-vel. Nem tudunk és nem is akarunk teljesen függetlenedni a cégtôl. Szükség van rá, partnerként szeretnénk együtt dolgozni. Ez viszont abban áll, hogy egyik a másikat kisegíti, ha bajban van. Azt látom, hogy bármilyen fűtésrendszer lenne, a gáz nélkülözhetetlen. Támogatjuk a gázgenerátor felépítésének az ötletét is. Ugyanakkor minden egyéb tervet támogatunk, ami a város érdekében történik.
– A Forradalom negyedben levô dán kazán körül is voltak nézeteltérések…
– Szeptemberben közbeszerzést tartottak a közüzemnél, ahová öt cég jelentkezett. Végül ketten maradtak, egyikük 26 lejért, a másik 22 lejért ajánlotta a fűrészport. Nyilván az olcsóbb mosztot ajánló céggel kötöttek szerzôdést, azaz 22 lej/ köbméter áron vásárolta a mosztot a közüzem. Amikor idejöttem, elkezdtünk kutakodni a piacon, és levelet írtunk a hatóságnak. Visszajelzést is kaptunk, miszerint nem kell közbeszerzési eljárást folytatni a moszt vásárlására. A hôenergiát elôállító cégeknek a piacon létezô legjobb áron kell a fűrészport megvásárolniuk. Ezért választottuk a faôrleményt, hiszen jelen pillanatban a faôrleményt 14 lejes áron vásároljuk.
– Elkezdték az adósságok behajtását?
– A türelmi idô lejárt. Elôzetesen felszólítottuk a lakosokat, hogy jöjjenek békés úton intézni, és újra felosztani a tartozásukat. Körülbelül 50 személlyel tárgyaltunk, újraosztottuk a tartozásukat. Ezek a fogyasztók rendezni is fogják adósságaikat. A türelmi idô lejárt, elindítottunk 120 új pert az eddigi 250 mellé. A közüzem célja, hogy 1000 lej feletti adósság ne legyen. Igyekszünk békés úton rendezni, de ha nem sikerül, akkor sajnos, törvényszékhez kell forduljunk.
Csata Orsolya
Tudunk biztonságosan internetezni?
Öt évvel ezelôtt február tizedikét az Európai Unió a Biztonságos Internet Nappá (Safer Internet Day) nyilvánította. Az Európai Bizottság adatai szerint Németországban minden ötödik tanuló legalább egyszer már áldozata volt online zaklatásnak vagy szidalmazásnak. Más tagállamokban még elszomorítóbb a helyzet: Nagy-Britanniában ugyanez az érték 33 százalék, Lengyelországban pedig 50 százalék. Tavaly már 41,7 millió európai volt tagja valamelyik közösségi oldalnak, és a szám, óvatos becslések alapján is, 2012-re 110 millióra emelkedhet. „Ezek a honlapok különösen a fiatalok körében népszerűek. Éppen ezért fontos, hogy itt is megvédhessük ôket a kibertámadásoktól” – mondta Viviane Reding, az Európai Unió távközlési és médiaügyekért felelôs biztosa. Az Európai Unió kezdeményezésére 17 vezetô közösségi portál, köztük a Facebook, a MySpace és a studiVZ február 10-én Luxemburgban hivatalosan aláírta a fiatalkorúak jobb védelmérôl szóló elsô európai egyezményt.
Az idei Biztonságos Internet Nap célja, hogy a diákok, a tanárok, a szülôk és a szakemberek közösen beszéljenek errôl az egyre súlyosabb problémáról.
Errôl a problémáról a Vaskertes Általános Iskola IV. B. osztályának tanulói nemcsak beszélgettek, hanem rajzoltak, mesét írtak át. Az osztály tanulói számítógép-kezelôi körre járnak. Bákai Magdolna, a városi könyvtár igazgatónôje és Sájter Gizella tanító nénijük irányításával készültek el a rajzok és a mese a február tizenkettedikei „bemutatóra”.
Mindenki ismeri a Grimm testvérek által írt Hamupipôke című mesét, ennek a mesének egyes jeleneteit rajzolták meg a negyedikesek, és nagyon kreatívan, az alaptörténet alapján, megírták az Em@il Pipôke című mesét. A mese tanulsága választ ad arra, hogyan internetezzünk biztonságosan, ugyanis Em@il Pipôke kedvenc szórakozása az internetezés volt. Édesanyja jó tanácsokkal látta el annak érdekében, hogy ne érje internetes, úgynevezett kibertámadás. A jó tanácsok: ne küldj senkinek fényképet a családunkról (pl. iwiw), ne add meg senkinek a család személyes adatait, ne menj találkára internetes barátokkal, ne áruld el senkinek a jelszavad, ne vásárolj interneten szüleid jóváhagyása nélkül stb.
A Hamupipôke virtuális változatát az iskola többi diákja is megnézhette a napokban.
Remélhetôen a biztonságos internetezés szabályait valóban nem tévesztik szem elôl a jövôben legalább azok a diákok, akik foglalkoztak a témával, s talán mi is megfontoljuk, hogyan használjuk az internetet, ezt a kétélű technikát.
Rancz Enikô
Állt a bál
A tavalyi farsang óta készültek a Napsugár az esôben Alapítvány által működtetett napközi otthonba járó fiatalok, hogy idén újra jelmezbe öltözve mulatozzanak. A hagyományhoz híven ünnepelték a télbúcsúztatót az értelmi sérült fiatalok, pénteken délben állt a bál. Nemcsak a Gyergyói-medence sérültjei öltöttek jelmezt, hanem nevelôik is, sôt a Gépgyártó Iskolaközpot tizedikes teológia osztály diákjai is osztályfônökükkel, Czimbalmas Zitával.
Pénteken délelôtt az értelmi fogyatékkal élô gyerekek és fiatalok napközi otthonában igazi farsangi báli hangulat volt. Miután a tündérek, cicák, bohócok, szakácsok, varázslók és hercegnôk bemutatkoztak, következett a tánc. Ez alkalommal sem hiányzott a farsangi fánk, a zene. És már itt-ott az is elhangzott, jövôre minek szeretnének a fiatalok felöltözni.
Baricz-Tamás Imola
Kiállítás és könyvbemutató
Az elmúlt pénteken Balázs József festôművész nyitotta meg Székely Géza képzôművészeti tárlatát. A Pro Art Galériában a grafikus-festôművész munkái mellett a Pallas-Akadémia Könyvkiadó Műterem (28.) sorozatában megjelent könyvének bemutatója is volt egyben. A kiadó munkatársa, Sarány István köszöntötte a szentmiklósiakat.
Székely Géza grafikus-festôművész a háromszéki Alsócsernátonban született. Tanulmányait Marosvásárhelyen majd Kolozsváron végezte, jelenleg tanár.
„Székely Géza a virtuóz módon kidolgozott felületek esztétikai élményénél többet akar nyújtani: egy eltűnôfélben lévô tárgyi kultúra átírására és átmentésére vállalkozik anélkül, hogy a néprajzi és történelmi relikviák puszta katalógusát állítaná össze. Székely Géza tanárként dolgozik, művészete ezáltal nem válhat megközelíthetetlenül elvonttá, hiszen művészetszemléletét, technikai tudását naponta próbára kell tennie.”
Balázs József festôművész Székely Gézához fűzôdô személyes élményein keresztül ismertette a gyergyói közönséggel a Kolozsváron élô grafikust, ki mint mondta, megtiszteltetés számára, hogy képzôművész szól a munkáiról, nyitja meg a tárlatát.
Baricz-Tamás Imola
Gyergyói Népzenészek Találkozója
Mentsük, ami menthetô
Nagyon fontosnak tartom, hogy Gyergyószentmiklós és környéke népzenei hagyományait ôrizzük, megmutassuk és továbbadjuk. Mentsük, ami menthetô. Ez lenne a legfontosabb célja, amiért megrendezzük a Gyergyói Népzenészek Találkozóját, mondta Kolcsár Béla, a művelôdési központ igazgatója a február 27-én 19 órától tartandó elôadás kapcsán.
– Az 1990 utáni rohamos fejlôdés olyan változásokat hozott az emberek életében, melyben a népi kultúra, a hagyományok veszélybe sodródtak. E rendezvény által is meg szeretnénk mutatni, milyen kincsek birtokában vagyunk. Csak gondoljunk a Kodály Zoltán által, gyergyóremetei gyűjtése alkalmával mondottakra, ô már akkor féltette a népzenét, a népi hagyományokat. A mostani rendezvény szervezése alkalmával tapasztaltak tükrében elmondhatom, örömmel tölt el, hogy megkeresésünkre a medence népzenészei vállalták a fellépést, és ízelítôt nyújtanak a szentmiklósi közönségnek.
E rendhagyó ünnepséget hagyományteremtô céllal hívják életre. A rendezvény a gyergyói népzenészek seregszemléje, az idôs generációtól a fiatal táncházzenészekig felvonultatja mindazon zenészeket, akik az ’50-es évektôl napjainkig hagyományainkat ápolva lakodalmak, keresztelôk, bálok, katonalátók, táncházak, tánctáborok zenéjét szolgáltatták, szolgáltatják.
Fellépnek: remetei citerazenekar: Ivácson Imre, Péter István, Péter Vilmos, Polgár Dénes, Szász Bálint; remetei vonószenekar: Balázs Bécsi Csaba, Laczkó Albert, Bakos Károly; ditrói vonószenekar: Gáll Imre, Csibi András, Bajkó Lajos; alfalvi citerazenekar: ifj. Nagy Imre, Nagy Imre, Lôrincz Gergely, Dobai József, Lôrincz Gyula, Lôrincz Fülöp; csomafalvi Koszták zenekara: Koszta Vencel, Bartalis Ferenc, Koszta István, Korpos József, Csata András, és valószínű, a ditrói Köllô Béla zenekara. Táncházzenészek: ifj. Bajna György (Gyergyószentmiklós), Bartalis Botond (Csomafalva), Bartis Zoltán (Szárhegy), ifj. Csibi András (Szárhegy), Danguly Ervin (Szárhegy), Kozma Zsombor (Szárhegy), Máyer Róbert (Gyergyószentmiklós), Molnár Szabolcs (Remete), Szabó Lóránt (Csomafalva), Simon István (Szárhegy), Szilágyi László (Csomafalva).
A hagyományteremtô céllal útjára indított rendezvényre, mely ünnepélyes megnyitóval harangozza be a gálaműsort, a belépés teljesen ingyenes. A műsorvezetô Bódi Ildikó, a Hargita Állami Székely Népi Együttes munkatársa. Az elôadást követôen táncházra kerül sor a csomafalvi Borsika Panzióban, ahová a szállítás ingyenes.
Baricz-Tamás Imola
Mese-turné: Erdôk meséje
Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) a délvidéki Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínházzal karöltve harmadik erdélyi turnéjára készül február 16–21. között. Idén egy mesejátékot készítettek elô, Erdôk meséje címmel, Wass Albert Erdôk könyve című művébôl.
Az elôadás megálmodóit olyan gondolatok foglalkoztatták a mesejáték színrevitelekor, hogy mit jelent ma szeretetet tanulni, hogyan lehet emberségünket megtartani, erkölcsünket jobbítani, magyarságunkkal érdemben foglalkozni. Lehet-e elég korán átadni a tudást?
„Csak haladsz csöndesen, gyönyörködve, céltalanul, s egyszerre csak kilépsz az Angyalok Tisztására. Nem is tudod, hogy ez az, mivel az angyalokat nem látja a szemed. Csak annyit látsz, csak annyit érzel, hogy csodálatosan szép. És megállasz. És abban a pillanatban megnyílik a szíved, és az angyalok észrevétlenül melléd lépnek, egyenként, lábujjhegyen, és belerakják kincseiket a szívedbe. A legnagyobb kincseket, amiket az ember számára megteremtett az Isten. A jóságot, a szeretet és a békességet.”
(Részlet az Erdôk könyvébôl)
11 településen szervezték meg az elôadást, Gyergyószentmiklóson február 19-én lesz a Salamon Ernô Gimnázium dísztermében lesz 11 órától.
Az elôadás minden településen ingyenes.
A helyszíneken adományokat gyűjtenek árvaházak részére.
Vakjárásban a polgármester
Törvénytelen volt a felfüggesztésem
A hét folyamán kaptam kézhez az értesítést miszerint a prefektúra törvénytelennek tartja a felfüggesztésemrôl szóló polgármesteri határozatot. A Gyergyószentmiklósi Művelôdési Központ gazdasági vezetése mellôl tartott távol majdnem két hétig az a fölösleges vádaskodás, amelynek tisztelt városvezetônk kitett nem csak a helyi médiában, de ország-világ elôtt. Ebbôl is nyilvánvaló számomra, hogy nem szakmai felelôsségrevonásról van szó. Nem mondhatnám, hogy megdöbbentett a polgármester úr felfüggesztési kísérlete, de azért meglepett. Nem döbbentett meg, hiszen azok után, hogy az egész Gyergyószentmiklósi Művelôdési Központot akarta megszüntetni a fejem felett, megedzôdtem az ôrültségekkel szemben. Talán azt gondolják, hogy túlzás ilyet állítani: személyes bosszú miatt megszüntetni egy városi intézményt. Én se hinném, ha nem megtapasztalója lennék a történteknek. Annál inkább meglepett a dolog. Fiatal korom kárára egyre inkább értem és érzem, hogy a politikában a becsületszónak más jelentése van. Aki érdekképviseletet lát el, annak az a becsülete, ha kiharcolta mindazt, ami az általa képviselteknek fontos. Más mércével nem mérnek ilyen kérdésekben. Ha más tekintetben rá-megy az ember becsülete, hát akkor ez is a feladat része volt. A törvény viszont az törvény, fôleg a közigazgatásban, intézmények vagy a város vezetésében. E tekintetben Mezei Jánosnak nem lett volna joga felfüggeszteni, hiszen ezt csak akkor tehette volna meg, ha valóban bűnvádi eljárás alatt állok. Az hogy egyik ellenôr kezébôl a másikéba adja az irodám kilincsét, nem bizonyíték, fôleg, hogy az ellenôrök nem találtak semmi kiborítani való szennyest. Nem fogok közpénzbôl olyan munkálatokat kifizetni, amit nem végeztek el. Egy el nem kezdett építkezést nem lehet sem felügyelni, sem irányítani, sem a tenger fenekére nadrágot húzni. Ezt a megbízott vállalkozó is elfogadta, csak mostanában kezdi nehezen érteni a dolgot, mióta Mezei János a kákán ezt a csomót találta.
A polgármester viselkedése azért lepett meg, mert hozzá hasonló párthű polgármestere még nem volt a városnak. Tulajdonképpen a hűség foka lep meg. Lemond az intézményvezetôi becsületérôl, koholt vádak alapján törvénytelen intézkedéseket hoz, intézményeket akar megszüntetni, csak hogy politikai becsületét mentse. Mire rá nem veszik az embert a haverok, ha rossz társaságba kerül? Komolyra fordítva a szót, nem tudom mit tarthat az MPP a markában, hogy ennyire befolyásolni tudnak egy addig független gondolkodású vállalkozót. Nyilvánvaló, hogy miért fél Mezei János attól, hogy személyesen közölje velem fel-felröppenô elképzeléseit a művelôdési ház sorsáról. Azért, mert nincsenek saját elképzelései. Ha Mezei János a TV-nek nyilatkozik, Árus Zsolt kabátjának ujja akkor is belelóg a kamerába. Ez az ember, aki gonosz manó módjára, ahol repedést látott, ott szakadékot tágított, ha foltot talált azt szétkente, döntötte el, hogy azzal akadályozza politikai ellenfelét, személyemet, hogy munkámat, hivatásomat teszi lehetetlenné. Nem a polgármesternek van baja a művelôdési központ vezetôjével, hanem Árus Zsoltnak és az MPP-nek velem és a vezetésem alatt álló Gyergyószentmiklósi RMDSZ-szel.
Én részemrôl csak ahhoz intézhetem soraimat, válaszlépéseimet, aki felvállalta, hogy kitámad. E választ is neki küldöm, itt, ha már csak a médián keresztül hajlandó tárgyalni. A többit neki kell elosztani az övéi közt, hogy ki a felelôs a kudarcba fulladt felfüggesztésemért, egy sikertelen lejárató kampá-nyért, egy elmérgesedett kollegiális viszonyért, az elfecsérelt idôért, amit egymás marcangolására fordítottunk. Elôzô polgármesterünk agg korban foglalta el a székét. A jelenlegi energikusabban, fiatalon. Féltem azonban, hogy lélekben jobban meg fog öregedni mint elôdje, ha mint eddig, ezután is hagyja, hogy az ô becsületének kárára szerezzenek mások politikai skalpokat. Akár az érdek, akár tapasztalatlansága készteti erre a vakjárásra, rossz felé haladnak a dolgok.
Nem azt várom el Mezei Jánostól, hogy kérjen bocsánatot, hiszen ehhez egyéb emberi tulajdonságokra van szükség. Viszont kíváncsi vagyok arra, hogy ugyanúgy, ahogy próbált bemocskolni, vagyis médián keresztül beismeri-e, hogy tévedett.
Barti Tihamér Gyergyószentmiklósi Művelôdési Központ
Jobb ügyhöz méltó...
... kitartással kampányol Barti Tihamér a tavaly megválasztott polgármester ellen, mint aki nem vette még észre, hogy a választási kampány véget ért. A Kisújság múlt heti számában megjelent közleményében is ahelyett, hogy arról próbálná meggyôzni az olvasókat, hogy jól végezte a munkáját, folyamatosan sértegeti a polgármestert, illetve próbálja félrevezetni az olvasókat. Ifjonti hevében odáig megy el, hogy azzal vádolja meg a polgármestert, hogy azért függesztette fel az állásából, mert nem fizette ki ama ominózus 7 millió lejt, holott azt már mindenki tudja ebben a városban, hogy a felfüggesztés oka (többek közt) az volt, hogy – az érvényes törvényeket áthágva – egyáltalán megkötötte a szerzôdést.
A történet bizonyos értelemben lerágott csont, ezen írás meg sem született volna, ha Barti nem írja le a következô mondatot: „Öntsünk tiszta vizet a pohárba! Árus Zsoltot, és talán a polgármestert is – ... – az zavarja, hogy az igazgatói feladatkörömmel párhuzamosan a helyi RMDSZ elnöke vagyok.” Hát akkor öntsünk: A demokrácia alapja a pluralizmus, ez pedig feltételezi a politikai pártok létét. Jómagam demokratának vallom, ezért természetesnek tartom, hogy a pártok léteznek, vannak helyi szervezeteik, s azoknak elnökei. A gond az, hogy Barti Tihamér a város, az adófizetôk pénzén, igazgatói teendôit elhanyagolva, lényegében csak a helyi RMDSZ elnöke volt. Aki járt már a ház közelében, az láthatta, hogy annak az intézménynek nincs gazdája, nincs igazgatója.
Más megközelítésben: minden jel arra vall, hogy azok az intézményvezetôk, akik egyben az RMDSZ tisztségviselôi is, azt képzelik, hogy nem muszáj jól végezzék a dolgukat, elég, hogy az RMDSZ vezetôi, hisz ha valaki szót mer emelni ellenük, akkor elég azt visítani, hogy politikai üldözés áldozatai, s azzal minden megoldódik. Hát nem! Ha valaki közpénzen betölt egy állást, az végezze el rendesen a munkáját, s ha politizálni akar, azt tegye szabadidejében.
Árus Zsolt
Kerítésen a helye a plakátnak?
Elôadás, cirkusz, választások, bál, találkozó, est – egy-egy alkalom, amely hirdetése céljából számtalan plakát készül és kerül ki a hirdetôtáblákra, valamint kerítésekre. A cél az események, rendezvények népszerűsítése, érdeklôdôk „toborzása”, éppen ezért olyan helyre teszik ki a plakátjaikat a szervezôk, ahol minél több embernek a szemébe akad. Forgalmas helyek kellenek, és olykor kevésnek bizonyulnak a hivatal által kijelölt helyek, közterületen lévô hirdetôfelületek. Ezért sok kerítésen, bejárati ajtón, falon látunk mindenféle rendezvényre csalogató plakátot. Nekünk, járókelôknek mindez már-már természetes jelenség. Azoknak akiknek házfalán, kerítésén idôrôl-idôre újabb plakátok, hirdetések jelennek meg, korántsem természetes.
Még ha a plakátolók visszatérnek, és leszedik a korábban kitett papírokat, akkor is nyomuk marad: a meglyukasztott kerítés, a rajzszegek. Nem nyújt szép látványt, és távolról „leolvasható”, hogy a kerítés „hirdetôtáblaként” szolgál. Mit tehet a tulajdonos? Egyesek kitesznek egy táblát, egy papírt, amelyen felirat áll: „Nem reklámfelület!”, és olykor használ, kevesebb plakát kerül a kerítésre.
Szilágyi Pop Anikó és Bajna György kerítése, csak kettô a sok közül, amely már régóta ilyen, nem közterületi, reklámfelületként szolgál. Véleményüket kérdeztük.
Szilágyi Pop Anikó: Nem örülök a kerítésemen megjelenô plakátoknak, hiszen sok pénzt ráköltöttünk a kerítésre, a lakkozására, hogy minél tartósabb legyen. A plakátokat elhelyezôk nem szokták megkérdezni, hogy beleegyezünk-e a plakátolásba, mégis kiteszik. Egyetlen egyszer kérdeztek meg, a választások idején. Sôt, graffiti is került a kerítésünkre, amit nem lehetett tökéletesen letakarítani. Én felkerestem az intézményeket is, hogy ne plakátoljanak a kerítésünkre többet, de nem tartották be. A megoldás az lenne szerintem, ha közterületen biztosítanának elegendô felületet a hirdetésekre, hiszen nyilvánvaló, hogy az informálás ilyen formájára is szükség van.
Bajna György: Szerintem a falragaszok, hirdetmények fontosak, hiszen a város közössége általuk értesül rendezvényekrôl, eseményekrôl. A szomorú, hogy nincsenek megfelelô hirdetôhelyek, ezért maradtak a kerítések. Addig nincs baj, amíg felújítás elôtt álló kerítésre plakátolnak, viszont szomorú látni, hogy új kerítést, hogy összelyuggattak egy nap alatt, nem beszélve a graffitikrôl. Szerintem a plakátolók nem törôdnek azzal, hogy mit cselekszenek, s hogy a jó, amit tenni akarnak, legalább annyi rosszat válthat ki. Úgy gondolom, a város többet tehetne ilyen szempontból, ízléses hirdetôoszlopok kellene megjelenjenek, s akkor kordában lehetne tartani ezt a nem éppen „kártalan” tevékenységet. Beleegyezést kérni nem mondhatom, hogy bejönnek, de tudják, hogy én megengedném, mert én is a „plakátokból élek”. Komoly hírforrások számomra, nem is tiltakoztam egy ellen sem. Boldogan megfértek egymás mellett, míg le nem tépték az ellenfelek.
A helyi tanács 41/1999 számú határozata a plakátok közterületen való elhelyezését szabályozza. Ezt a határozatot Suciu Gábor, a jogi bizottság tagja ismertette:
– Amennyiben magántulajdonban, köztulajdonban vagy közösségi tulajdonban lévô területre, felületre – és nem az erre kijelölt helyre – plakátolunk, mindenképpen szükséges a tulajdonos írásos beleegyezése. A plakátolásra kijelölt felületekre bárki elhelyezhet ilyen reklámanyagokat. Amennyiben nincs beleegyezés, a plakátok, reklámanyagok elhelyezése büntetendô cselekedetnek minôsül. Arról sokan megfeledkeznek, hogy a plakátolóknak kötelességük az esemény lejárta után eltávolítani a reklámanyagokat, és olyanná tenni a felületet, amilyen állapotban kapták. Ezt a határozatot aktualizálni kell, de mindenképp ez marad az alap.
Lehet, hogy valóban a több, megfelelô helyen elhelyezett hirdetôoszlop lenne a megoldás a szanaszét plakátolás problémájára. Sokan emlékeznek bizonyára, hogy régen sokkal több hirdetôoszlop volt a városban, amelyeket eltávolítottak, mert „omladoztak”, de újak nem kerültek a helyükre. Még…
Lázár Zoltán alpolgármester kérdésünkre elmondta, a tavasz, nyár folyamán hirdetôoszlopokat fognak elhelyezni a fôtéren, és más forgalmas helyeken, hiszen tudatában vannak, hogy sok kerítésre kerül fel plakát, és hirdetôoszlopokra lenne szükség ahhoz, hogy megoldódjon a probléma.
Rancz Enikô
Lármafák
Valamikor a lármafák arra szolgáltak, hogy a közelgô veszélyt jelezzék, ezek segítségével fel lehetett készülni a nehézségekre, és meg lehetett tenni a szükséges óvintézkedéseket. Éppen ezért választották e jelkép használatát a február 11-i akció szervezôi. Az RMDSZ Csík Területi Szervezete által kezdeményezett akcióban 72 Hargita megyei településen gyúlt meg a lármafa. A pontban este 7 órakor tartott tiltakozó és figyelemfelkeltô akció célja volt felhívni a figyelmet a magyar intézményvezetôk leváltására, arra, hogy a székelyföldi emberek képesek felemelni hangjukat jogaikért. A lármafák meggyújtásával egy idôben a harangok is megszólaltak, mintegy jelezve: összefogásra, cselekvésre van szükség.
Borboly Csaba, a Hargita Megyei Önkormányzat elnöke városunkban vett részt a tiltakozó akción. Borboly elmondta: az akciót követôen szakmai rétegenként, civil szervezetenként és egyházanként rendezünk sorozatos megmozdulásokat a nemkívánatos kinevezések elijesztésére. Ezekkel készítjük elô azt a nagygyűlést, melyet a sepsiszentgyörgyihez hasonló módon kívánunk megtartani a megyeszékhelyen, s melyen felhívást intézünk a kormánykoalícióhoz, a román politikai elithez, állítsák le a székelyellenes törekvéseket.
A Tarisznyás Márton Múzeum kertjében tartott eseményen jelen volt városunk polgármestere, Mezei János, valamint a Magyar Polgári Párt és az RMDSZ több gyergyószentmiklósi képviselôje is.
Csata Orsolya
Borszéken is fellángolt a lármafa tüze
Rossz szelek fújnak. Az új kormány elkezdte politikai tisztogatását. Az algoritmus szerint szétosztották a húsosfazékból a finom falatokat: miniszteri, államtitkári, országos ügynökségek elnöki tisztsége stb. Folyamatban vannak a prefektusi, alprefektusi, meg a decentralizált (megyei) igazgatóságok vezetôinek cseréi. Nem a szakmai kompetencia az elsôdleges, hanem a politikai hovatartozás. Ez ellen tiltakozik a székelyföldi magyarság. Február 11-én megyénk 72 településén gyulladtak ki azok a lármafák, amelyek az összefogást, a szolidaritást szimbolizálják. Nem értünk, nem érthetünk egyet ezekkel a személycserékkel. Ez ellen tiltakozni kell. A tiltakozás elsô jele február 8-án már megtörtént Sepsiszentgyörgyön, ahol ökumenikus istentiszteleten vettek részt, majd a tömeg felvonult a prefektúra épülete elé, ahol nagygyűlésen tiltakoztak a magyar prefektus leváltása miatt. Tiltakozó beadvánnyal fordultak Băsescu államelnökhöz is.
A borszéki lármafa igaz, hogy nem a Bükk-havason, a Kránga-tetôn vagy a Nagyközrez-tetôn gyúlt fel, hanem a volt polgármesteri hivatal udvarán, ahol jelen volt a helyi RMDSZ választmánya, az önkormányzati képviselôk java, a Magyar Polgári Párt helyi képviselôje, valamint néhány szimpatizáns. Sajnos, az esti 7 óra nem volt a legjobb idôpont Borszék esetében, mert ugyanabban az idôben volt a kápolna búcsús miséje, amelyen nagyon sokan vettek részt.
Reméljük, hogy ez a jelképes máglya, a székely összefogás lángja még jobban maga köré gyűjti azokat az embereket, akiknek nem közömbös, hogy mi történik velünk.
Farkas Aladár
Pályázati felhívás
Idén a temesvári események húszéves évfordulójához érkeztünk. 1989 után felnôtt egy új nemzedék, akinek már történelem mindaz, ami húsz évvel ezelôtt történt. A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) pályázatot hirdet azon fiatalok számára, akik 1989 után születtek.
Pályázni az alábbi három kiírás szerint lehet:
Temesvárról Európába – esszépályázat
az 1989-es események húszéves évfordulójára.
Honnan indultunk és hol tartunk most,
húsz évvel a romániai forradalom után?
1. Az én kommunizmusom
Húsz évvel a kommunizmus bukása után még mindig nem sikerült azonosítani és feltárni azokat a bűnöket, amelyet az „átkosban” követtek el sokak ellen. Az ügynökkérdés kapcsán elsôsorban a politikusok vagy más közéleti személyek körüli leleplezések tarthatnak számot az érdeklôdésre, pedig a kommunizmus a „kisemberek nyomorúságára” épült.
A fenti két kiírásra pályázni lehet: bármilyen írásművel, visszaemlékezéssel, dokumentummal, fotóval, archív felvételekkel, hanganyaggal, amely elôsegíti a megtisztító emlékezést, egyben mementó is: soha többet!
Külön kategóriát képezne az ún. „oral history” műfaja: kiemelten kezelnénk azon interjúkat, melyeket a pályázó fiatalok idôsebb rokonaikkal, ismerôseikkel készítenek, és amelyekben közelmúltunk hétköznapjaira derítenének fényt.
2. Ábel Európában – Azért vagyunk Európában, hogy otthon legyünk benne
A kortárs művészetek – irodalom, film, multimédia, plakát, fotómontázs, karikatúra, rajz stb. – eszköztárának szabad felhasználásával a fenti parafrázisra várunk alkotásokat.
A pályázat nyertesei kiírásonként pénzjutalomban is részesülnek:
I. díj: 300 euró, II. díj: 200 euró, III. díj: 100 euró.
A fentiekben meghirdetett pályázatok fôvédnöke Tôkés László egykori temesvári lelkipásztor, a forradalmi szikra kipattintója.
A jól sikerült pályaművek kiállítási, bemutatási lehetôséget kapnak a Tôkés László püspök, európai parlamenti képviselô által meghirdetett forradalmi emlékév rendezvényein. A legjobb alkotások szerzôi egy brüsszeli látogatáson vehetnek részt, valamint ingyenes részvételi lehetôséget biztosítunk a 20. Bálványosi Szabadegyetemen (július 14–19.), illetve az V. EMI-táborban Gyergyószentmiklóson (augusztus 5–9.).
Pályázni folyamatosan lehet október 1-ig; a legjobb munkákat közönségszavazásra bocsájtjuk a www.tokeslaszlo.ro, a www.mit.com.ro, a www.magyarifjak.org honlapokon.
Végleges eredményhirdetés: 2009. december 15-én.
A pályázatot az alábbi postai vagy elektronikus címre kérjük elküldeni, ugyanitt további részletekrôl is érdeklôdhet:
Péter Emôke Katalin
Magyar Ifjúsági Tanács, 400110 Kolozsvár, Wesselényi Miklós / Reg. Ferdinand u. 13/8 vagy mit@mit.com.ro, erdely_mit@yahoo. com, tel.: 0040-264-590718
Korpos Dalma
Erdélyi Magyar Ifjak, tel.: 0040-743-030628, emi@magyarifjak. org.
Csata Orsolya
Lármafák
Bevallom, elismerôen bólintottam a hír hallatán. Ez a lármafás figyelemfelkeltés nem semmi – mondtam magamnak pestiesen. Már-már ezzel a jó érzéssel hajtottam volna fejem álomra. Nem sikerült, mert hirtelen az utóbbi 20 esztendônek épp legelején történtek kezdtek peregni emlékeimben: a bódultan és valóban szeretettel egymás nyakába borborító karácsonyt oly hihetetlen gyorsan követô, a marosvásárhelyi véres márciusban csúcsosodó események.
Az anyanyelvért, magyar létünk legnélkülözhetetlenebb kincséért, jövônk minden másnál fontosabb zálogáért akkor apró fények, gyertyalángok gyúltak. Sok-sok kis csillag vitte a hírt: a földre költözött a Hadak útja, az addig Tejútnak hitt. Kicsik és nagyok – itt a politizálókra utalok –, gyermekek és aggok kezében égett a vészjelzô fényecske. Akkor gyakran meghatódtam e látványtól. Attól az erôtôl, ami e Kárpátok lejtôitôl Nagyváradig, sôt tovább is tartó fényforrásokból fakadt.
Aztán egy szép nap minden rendezôdött: már példaértékű lehetett magyar sorsunk honi megoldása, okos magyar vezetôk kérték ki maguknak azon „szélsôségesek köntörfalazásait”, akik nem úgy látták a dolgokat, mint ôk, a megkaparintott, és számukra valóban biztonságot nyújtó bársonyszékekbôl.
Hazudnék, ha azt állítanám, hogy nem történt semmi megnyugtató a romániai magyarság megmaradása érdekében. De hazudnék akkor is, sôt nagyot, ha azt mondanám, hogy minden lehetôséget kihasználtak az immár egyéni érdekeiknek köszönhetôen is a romániai politikai elithez tartozó honi magyarok.
Ôk is tudják, mi is: egyszerre két gazdának nem lehetsz szolgája. Választanod kell. Ôk választottak. Amikor arra volt szükségük, hogy megerôsítsük jólétüket, minket – ez a húsz év alatt bô egy esztendôt tett ki, és nagyjából a szavazásokat megelôzô hetekbôl tevôdik össze –, a megmaradt 19 évnyi idôre a maguk és érdekkörük jólétét betonozgatták.
Még csak nem is irigyeltem ezért ôket. Ha jól tudnak aludni ilyen körülmények között is, nincs amiért irigykednem, gondoltam. Inkább sajnálnivalók.
Most lármafák gyúltak Erdély szerte, mint akkor, amikor jött a tatár, a török, hadba hívott a fejedelem, segítségre szorult a haza.
Azon tűnôdöm, hogy azokban az idôkben, hogy gyúlhattak a lármafák a csúcsokon, továbbadva a fényjeleket? Tudjuk, hogy hol voltak lármafák. Miért nem ott gyúlnak ismét ki, ha már jelezniük kell? Tűnôdöm, mert a mai lármafák silány utánzatok sem lehetnek, ha a kedvezôtlen idôjárási viszonyok miatt bent, a településeken kaptak lángra. Korcs utódokkal ágálunk, amik fényét hírközlô eszközök útján juttatják majd a világ tudtára. Mankós utódokkal, ahol az istáp egy-egy fényképezô-, filmezô- gép, és az újságíró tolla lesz.
Ennyire elsatnyult népem? Csak a székely és magyar fatolvajok által künn felejtett maradékból akkora máglyát rakhatnánk, mint a Nagy Kínai Fal. (Amikor Gyergyóban égnie kellett, hogy eltüntesse az áruló nyomokat, egy egész erdôrész kapott lángra!) Miért hát e kényeskedés? Ha a településekrôl kell kivinnünk a lármafarakáshoz szükséges anyagot, ismét visszaüt a kezdeményezés, hiszen jelzi, hogy a kutya se gondolt veszélyre még a marosvásárhelyi események után sem. 20 év alatt, senki a mai lármafások és Ezüstfenyô-díjasok közül. Ha gondolt volna, legalább a cirmosabbja, valamit csak ott hagyat az ellopatott erdôbôl.
20 évvel ezelôtt estérôl-estére meghatódva álltuk körbe Gyergyószentmiklós fôterét. Hasonló történt minden magyarok lakta romániai településen. Reménykedve figyelmeztettük a jóérzésű románokat is, hogy ôk is szegényebbek lesznek, ha mi már nem leszünk.
Most azért gyúltak lármafák, mert inogni kezdtek bizonyos székecskék a hatalom apróbb irodáiban. A kezdeményezôk jó tájékozottságára vall, hogy beérték pl. Gyergyószentmiklóson, a múzeumudvaron gyújtott lármafával, s a szélesebb tömegeket is csak erôtlenül próbálták mozgósítani. Nehogy azt gondolja valaki, hogy boldoggá tesz ez a tény engem.
Szomorú vagyok miatta, mert ezek a lármafák látványosságuk és ötletességük ellenére sem érnek meg egy csonk gyertyát azok közül, amik 20 éve annyi tízezer magyar kezében pislákoltak a hóesésben vagy a csípôs hidegben.
Az igazi lármafa önökben kellene, hogy felgyulladjon, politikus urak. Ha érintettek, ha nem a székek inogásában. Valamit nagyon elpackáztak az elmúlt években. Megfeledkeztek a lármafákról! A hatalom fénye elvette tisztánlátásukat.
Hátha nem késô még kioltani szemük elôl azt a gyászos szövétneket? Hátha visszaforgathatjuk az idôt? 20 évnyit. Hátha együvé tartozhatna ismét a magyar, fôleg sorskérdésekben? Nem egyszínűségre gondolok, még csak nem is „kétszínűségre”. Csak arra, hogy a lármafákat boldog idôkben sem szabad magukra hagyni. Békeidôben is ügyelni kell rájuk! Ha így történt volna – ne nehezteljenek ezért rám –, most nem tűnne csak amolyan látványos mellékcselekvésnek ez a lármafás játék.
Bajna György
15 éves a Gyergyói Kisújság
Emlékezések, vélemények
Gáti Gabriella
Emlékszem az elsô riportkísérletemre...
Egyetemistaként szakmai gyakorlatomat a Kisújságnál végeztem. Alig sikerült körülnézni egy valódi szerkesztôségben, második hetemen ott kopogtam egy nagy nehézségek közt elô család ajtaján. Rotyogott a gomba a kályhán, a gyerekek szemfülesen figyelték édesapjuk, édesanyjuk panaszos szavait. Újdonságot nem hallottak. Inkább még hozzátettek egy-egy fél mondatot a jajszavakhoz, hiszen érezték a ház sarkán besüvítô szelet, s sokszor merték ôk is a vizet ki a házból. Meséltek bizalommal, reménnyel teli…
Egy délutánon át ültem a fehér képernyô elôtt. Tehetetlenül. Hiába gépeltem a mondatokat, úgy éreztem, mintha a szavaim csak meggyilkolnák a történetet. Felelôsséget éreztem irántuk, hiszen rám bízták mindennapi szenvedéseiket, kisiklani látszó életük titkait. Képtelennek éreztem rátalálni a megfelelô szavakra, melyekkel „fizethetnék” a bizalomért...
Aztán kisújságosként hosszú hónapokon, éveken keresztül vívtam hasonló harcokat önmagammal. Közben tanúja voltam örömteli megvalósításoknak, kudarcba fulladt projekteknek. Tartottam karomban az esztendô elsô gyerekét, az alig háromórás porontyot, gyalogoltam üres szalaggal haza Tekerôpatakról. Vettem részt számos olyan érdekes, színvonalas kulturális rendezvényen, hol a sajtó és szervezôkön kívül még féltucatnyian sem jelentek meg. Készítettem féloldalas anyagot, csakhogy utolsó percben inába szállt informátorom bátorsága. Volt, hogy elkoppant a szemem egy korrektúrázással töltött éjszakán. De készítettünk úgy is interjút, hogy az óceánon túli beszédébôl egy szót sem értettünk.
S sokszor éreztük tehetetlennek magunkat, felháborodtunk, együtt örültünk, néha a könnycsepp is kicsordult szemünkbôl... ennek ellenére igyekeztünk minél tárgyilagosabban tájékoztatni. Hogy ez mennyire sikerült? – e fölött már csak az olvasó ítélkezhet.
Rengeteg szép emléket ôrzök! S bár már több mint két esztendeje, hogy nem dolgozom az újságnál, gyakran visszajárok. Maradtam kisújságos – csakhogy immár a lap hűséges olvasóinak táborában.
Gáll Antal bácsi Alfaluból
Kedves kiskamasz
Bocsánat, hogy így szólítalak, de már akkor volt szerencsém megismerni téged, mikor még csak egy ici-pici pólyás baba voltál.
Az, hogy megkedveltelek, és hétrôl hétre várom megjelenésedet azzal magyarázom, hogy itt nôttél fel a szemünk elôtt, és igyekeztél mindig párton-kívüli maradni, pro és kontra érveket megjelentetni, és amit nagyon tiszteltem benned, a névtelen leveleket nem fogadtad el.
Csak így tovább kiskamasz! Ügyelj a gerincedre, s akkor a Gyergyói-medence lakóinak megbecsült lapja maradsz.
Jó öt éve lesz annak a számomra kellemes élménynek, hogy részt vehettem azon az eseményen, hol együtt ünnepelhettük születésed tizedik évfordulóját. Rohan az idô. Az ünnepelt kiskorúból tinédzser lett, és szívembôl kívánom, hogy érd meg a felnôtkort is. Érd meg azt a napot is, hogy heti egy szám helyett bár heti kétszer is kézbe vehessük.
Igaz, az már nem tôled függ, hanem tôlünk, olvasóidtól, mert neked van erôd hozzá, hiszen egy jól kiforrott közösség bábáskodik feletted.
Belátom, pillanatnyilag számodra is ez még csak egy álom, de ha álmod majd valóra válna, csakis mi, olvasóid nyernénk sokat, mert több tudósításhoz, értékes információkhoz jutnánk. Végül is heti kétszer 2,00 lej is csak négylejnyi kiadás, akkor is csak egy csomag cigaretta, vagy a hölgyeknek két sütemény ára lenne, ha jobban igényelnék a szellemi táplálékot, mint az élvezetieket. Lehet, eljön majd az az idô is, de benne vagyok a korban, és azt már nem érem meg, mert ahhoz, hogy fejlôdhess, egy fejlôdésre képes közösségre van szükséged. Megkövetem az idôsebb korosztályt, nem rájuk céloztam. Mi még igényeljük a szellemi táplálékot is. A heti vagy napi kiadványokon kívül még egy könyv kiolvasása is kellemes élményt, hasznos idôtöltést jelent nekünk.
A bajt abban látom, hogy a felnövô generáció nem jó irányba halad. Tisztelet a kivételnek, de sajnos, a tévelygôk többségben vannak.
Egyelôre még nem számíthatsz azokra, kik borgôzös állapotban még önmagukat sem képesek tisztelni. Akik képesek az út kellôs közepén elvégezni szükségletüket, széttaposni a közpénzbôl karbantartott virágágyásokat, törni, zúzni a közkincseket. Sajnos, sok közöttük a kiskorú, a tizennyolc éven aluli, de az már nem az ô bűnük. Vétkes a szülô, bűnös, aki kiszolgál egy kiskorút, és hanyag az az ellenôrzô szerv, ki megtűri az utcán a hôbörgôket.
Ennyit a jövô generációjáról. Rólunk meg annyit, hogy remélem, bízol bennünk, hűséges olvasóidban, és mint eddig és a továbbiakban is úgy viszonyulsz hozzánk, hogy kölcsönös legyen a megbecsülés, a tisztelet közöttünk.
Igaz, hogy csak egy vagyok a sok közül, de annyira nem elesett, hogy lemondjak rólad, pedig nem vesz fel a jólét, mert én is, mint sokan mások, szerény nyugdíjamból kell megéljek.
Kedves Kisújság!
Köszönöm, hogy sokszor helyet szorítottál írásaimnak, olyan helyzetben, amikor napirenden kellett elszenvednem korrupt tisztviselôk piszkos üzelmeit. Igaz, nem sokat változtatott szorult helyzetemen, de boldogított a tudat, hogy nyilvánosságot kapott az ügy, és mások is okulhattak belôle. Így a nagymenôk is rájöhettek arra, hogy a kisembernek is lehet joga a zavartalan élethez, törvény által garantált jogaihoz, és nem egy barom, kit csak úgy le lehet taglózni a tömött zseb jogán. Szerényen kicsinek titulálod még a nevedben is magadat, de légy büszke rá, mert a bors is kicsi, de erôs.
Lelkes alkotó közösségének kívánok erôt és tartós egészséget mindennapi tevékenységükhöz. Isten áldása kísérje lépteiket.
Maradok hűséges olvasójuk.
Borzási Sándor
Fontosnak tartottuk a 90-es évek elején, hogy Gyergyószentmiklóson újságot alapítsunk. Egy ekkora közösségnek kell egy újság. Ha más nem, hát én elkezdtem. Meg, hogy sehol nem igazán foglalkoztak a gyergyói témákkal, ami pedig hozzátartozik a vidék fejlôdéséhez. Hihetetlen, hogy ilyen hamar eltelt 15 esztendô. Örvendek, hogy még mindig van Gyergyói Kisújság, hogy van, aki továbbvigye. Azt jelenti, nem volt hiábavaló az áldozat, amikor elkezdtük. Interneten ma is olvasom, normális, rutinos lapnak tartom. Azt hiszem, továbbra is tükörképe kell legyen a gyergyói vidéknek, de nem langyosan, nem lehet barátja a hatalomnak. Nagy vonalakban ilyen is. Kilengések vannak, az a jó, hogy az idô mindig helyrehozza.
Farkas Aladár
Szinte hihetetlen, hogy már eltelt másfél évtized azóta, hogy elôször vehettük kezünkbe, a lapot. Mindenki nagy érdeklôdéssel várta megjelenését, és nem csalatkoztunk benne. Heti rendszerességgel tudósít a kisrégió minden arra érdemes eseményérôl. Olvassák, nemcsak Gyergyószentmiklóson, hanem szinte az egész Székelyföldön, és az Internet jóvoltából az egész világon.
Születésnapja alkalmából kívánok további kitartó munkát az egész szerkesztôségnek, minden kedves munkatársnak, és töretlen kitartással folytassák, ezt a nem mindennapi munkát.
Vadász Szatmári István elnök
Én vagyok a hibás!
Kopogtatnak, majd nyílik az ajtó. – „Adjon valamit, nincs, mit együnk…” Meg is szántam valahányszor a rokolyás asszonyságot, vagy a gyereket, akit valahányszor gondosan elôretolt. Aztán néhány perc múlva férje va- sért kuncsorgott, de valójában tüzelôt is kért. Hát az is került. Szántam, hát adtunk nekik vasat is, tűzifát is. Jött a népes család leányzója is némi lábbeliért, meleg kabátért, azt is zsákba gyűjtve átadtam nekik. Aztán jött az elemista legkevesebb háromszor, hogy munkafüzetre tôlem kérjen pénzt. Tudtam, hogy lehetetlen három egymást követô napon munkafüzetre pénzt kérni a gyermekek szüleitôl, tudtam, hogy a szomszédban is adtak, hogy hazudik, de sebaj. Mindegy, mire kellett...
Évek óta módszeresen odaszoktattuk a község egyetlen, de nagyon népes cigánycsalád apraját-nagyját. Ha hetente nem is, kéthetente megfordulnak az udvaron. Mindig adok valamit. Igaz, már jó néhányszor feldühítettek, mert soha nem elég mondjuk, ha zöldséget, vagy pénzt, vagy csak kenyeret adunk, mindig tovább kunyerálnak. Még azt is, még amazt is, mindent, ami eszükbe jut. A fél kenyér mellé legkevesebb széna kell a lónak, a pénz mellé pedig szalonna, a káposzta mellé liszt, vagy bármi más.
Egy elpusztult ló miatt többször is segítettük a családot. Hárman is jöttek, hogy segítsünk, pótoljunk ugyanabba az új paciba.
Tudom, tudom, sokan mondták is, hogy oda mennek, ahol mindig adnak nekik valamit. Nos, mi már annyira összeismerkedtünk, hogy az újdonsült menyecskét is név szerint bemutatták, hogy tudjuk, ha ô jön, lévén, hogy családtag, neki is jár, akárcsak a többinek valami harapnivaló, vagy egy kicsi pénzecske.
Sok éve már, hogy így élünk. Szinte kötelességemnek éreztem, hogy segíteni kell rajtuk. Még akkor is, mikor az élelem mellett kérték az ágseprű árát is. Így adott pillanatban négy ágseprűnk is volt. Szegények, ha tehetünk értük valamit, meg kell tenni azt – így gondoltam. S ôk ezt megszokták. De nagyon. Azt is szépen elhittem, hogy ôk ugyan dolgoznának is a pénzért, de hát nem adnak nekik munkát… Valószínűleg saját megnyugtatásom miatt gondoltam így.
Hét végén ismét jöttek. Közben az udvaron gödörásás zajlott. Kérték a „vasrészüket”. Egyszerre nem tudták kivinni a kapun, tehát többet is tértek. Mindeközben mélyült a gödör. Megkérdezték, mi történk, nyugtázták, hurcolkodtak a szajréval. Szinte kész volt a gödör.
Nem tudom miért, elvártam volna, hogy megkérdezzék: segíthetnék-e. Lehet, hogy nagy az elvárásom, de jólesett volna, ha legalább úgy tettek volna, mintha dolgozni is hajlandók a megannyi adományért. Nem felhányom, mert meg sem fordult a fejemben korábban, hogy tegyenek-vegyenek valamit csak úgy ingyen, de akkor felháborodtam.
Aztán azzal telt be a pohár végképp, amikor elmenôben viszszaszólt a vasazó, hogy a letett autóért érdeklôdik a család, adnának akár hétmillió lejt is… Nem hiszem, hogy a zsigerében lévô alkudozás késztette volna erre, mert mint kiderült, korábban 5 milliót adtak volna az autóért.
Ekkor még dühösebb lettem. Magunkra. Megszoktattuk ôket, hogy nekik, ha nekünk szűkös is, akkor is kijár egy ebédrevaló, lábbeli, munkafüzetre való. Az nekik kell, és mi adjuk kötelezô módon. Hát persze, hogy eszük ágában sincs bár egy fanyelű szerszámot kézbe venni.
Nem tudom, hogyan reagálok következôkor, mikor a „nincs mit együnk, nincs mit felvegyünk”-kel indítanak, miközben tartják a markukat, és rá-rásandítanak a kiszemelt autóra. Nem lesz már magától értetôdô, hogy adnom kell mindenbôl. Mint ahogy számukra sem egyértelmű, hogy én is dolgozom azért, hogy pénzem, ruhám, cipôm, lisztem, vagy azért, hogy akármilyen négykerekűm legyen. Hogy ha fel kell javítani a motort, baj van a lóerôvel, egy aláírt zapiszkával, nem járom végig az utcákat…
Végül is sokat tanultam a hét végi történetbôl: elsôsorban azt, hogy én vagyok a hibás.
Kedves-Tamás Gyopár
3. A Fürdô utca
Elôször az 1864-es kimutatásokban szerepel ezen a néven az utca. Bizonyára nem véletlen. Már akkor fürdônek kellett itt lennie. Hogy milyen fürdô lehetett, eddig nem sikerült kiderítenünk. Valószínű annak az elôdje, amelyiket a múltkori műsorunkban is szerepelt Kastal Ágnes néni megemlít.
Az elsô román világban Avram Iancu utca, 1940-tôl Fürdô utca, 1945-tôl Engels utca, 1989 után ismét visszakapta eredeti nevét.
Az Ipartestület épületével szemben volt a régi fürdô, amit a malomárok látott el vízzel. A mai Rozmaring vendéglôtôl néhány méterrel északra, az 50-es években is ott voltak a régi fürdô és a kabinok maradványai, a vendéglôtôl délre állt a Pálfi-féle malom, amelynek gazdái között Szini Gyula és Adler Sándor nevét ôrizte meg az emlékezet. Itt az utolsó molnár Vizoli Demeter volt.
Az Ipartestület épülete is külön történetet érdemelne. Maradjunk annyiban, hogy már a 20. század elsô évtizedeiben jelentôs szerepet tölt be a gyergyószentmiklósiak életében, el addig, hogy művelôdési rendezvényeket, jótékonysági bálokat is szerveznek termeiben.
Az '50-es években még átnevelô intézetként is működött. Kék munkaruhás tanulóit „makarenkósoknak” hívtuk.
A Fürdô utcában élt néhai Tarisznyás Márton helytörténész, a múzeum igazgatója. Egykori lakása falán márványtábla emlékeztet rá.
Kérdés
Kérjük, sorolja fel a Fürdô utca eddig ismert neveit.
Válaszait a Gyergyó TV Testvériség sugárút 27/C alá várjuk – február 26-ig.
Bajna György
Továbbra is rendelnek
Mivel a költségvetés szerint a tavalyihoz képest 40 százalékkal kisebb összeget utalt volna ki a háziorvosoknak a kormány, arra készültek, hogy szerdától kezdôdôen három napig zárva tartják a rendelôiket.
A Gyergyói-medencei orvosok figyelemfelkeltés céljából továbbképzôn vettek volna részt Gyergyószentmiklóson, miközben a betegek is csatlakozhattak aláírásukkal a tiltakozáshoz.
Kedden az egészségügyi szaktárca, illetve az Országos Egészségügyi Pénztár (CNAS) vezetôjével folytatott megbeszélés után az orvosok képviselôi bejelentették: sikerült megoldást találni a rendelôk működtetésének finanszírozására.
Dr. Pázmán Enikô családorvost kérdeztük meg. Elmondta, a negyven százalékos költségvetés-csökkentés súlyos következményeket vont volna maga után, hiszen például neki a három munkakönyves alkalmazott mellett, a számlák valamint a bér kifizetése után és a fogyóanyagok megvásárlását követôen nem maradt volna jövedelme. Jelenleg 2700 betege van, 500 személy nem fizet betegbiztosítást, tehát nem jogosult ingyenes ellátásra, és utánuk nincs jövedelme. Hogy mit tesz, ha hozzáfordulnak. „Ha kismama jön éhes kisgyermekével, adok pénzt tejporra, mit tehetnék?” – mondta.
A biztosított páciensek után 4,6 lej járt a családorvosoknak ezidáig. Az egy beteg után járó összeg a kedd esti megegyezést követôen 4,1 lejre csökken – mondta dr. Pázmán Enikô. A megállapodás szerint legtöbb 12 százalékkal csökkenti a minisztérium a háziorvosi ellátásra szánt költségvetést idén.
Kedves-Tamás Gyopár
A krupiénak nincs szerencséje
A kaszinónak ördöge van?
Tornyosulnak a zsetonok, majd elhangzik a kérdés: Rien ne va plus? – és máris forog a kerék, a golyó. A szerencse viszont forgandó. Kis városunktól messze áll az élô kaszinó világa, a nagy tétek, óriási kockáztatások, de ki ne hallgatna szívesen kaszinói történeteket, ki ne lenne kíváncsi a krupiékra, dílerekre, akik fehér inget, csokornyakkendôt és kötelezô módon zseb nélküli fekete nadrágot viselnek, hosszú körmökrôl pedig szó sem lehet. Fel sem merülhet a gyanúja annak, hogy zsebre tesznek valamit. A sminkjük is visszafogott kell, hogy legyen. Mi több, vendéggel randevúzni szabályellenes.
Hét végén beszélgettem egy neve elhallgatását kérô lánnyal, aki egyetemi tanulmányait végzi, s amint az éjszaka beköszönt, más világba lép be, a hazardírozás világába.
Nappal a könyv lapjait, éjszaka a rulett kerekét forgatja. Véletlenül talált e munkahelyre vagy éppen a kaszinó véletlenül talált rá. Habár mint mondja, nincsenek véletlenek. A tízasztalos kaszinóba tavaly szeptemberben került, több hónapig tanulta a játékvezetést, attól kezdve, hogyan kell érzésbôl húsz zsetont összeszedni egészen a gyors fejszámolásig, a kézügyesség kifejlesztéséig, a megannyi szabály elsajátításáig. Fél perc alatt ki kell készíteni a zsetonokat, ki kell számolni mindent. Tény, hogy megszerette a kaszinói teendôket. A beszélgetésünk közben, kitudja miért, römizni kezdtünk. Természetesen sebességgel gyűjtötte össze a köveket, és ô osztott elsônek.
– Milyen az, ha veszít a vendég?
– Habár az inspektorok, a teremfônökök, a kamera minden mozdulatunkat figyeli, mi vagyunk szemtôl szemben a vendégekkel. Természetes, hogy minél többet veszít a vendég, annál idegesebb lesz. Hiába, hogy be kell tartsa a viselkedési szabályokat, ahhoz hogy ne tiltsák ki, de ha néhány száz milliót veszít, akkor nem tudja kontrollálni magát. Mi el kell nézzük neki. Aki megengedheti magának, hogy rengeteget veszítsen, az mást is megenged magának, egészen a viccesen kijelentett, ám komolyan gondolt fenyegetésig. Természetesen a kaszinó sem tilthatja ki az összes vendéget, fôként azokat nem, akik nap mint nap rengeteg pénzzel játszanak.
– Válság van, azt mondják. Átlagosan naponta hányan szórakoznak a kaszinóban?
– Ötven-hatvan személy biztosan megfordul. A válság ott nem érzôdik. A vendégeinket valahogy nem érinti. Vagy pedig máshonnan megvonják, s úgyis szórakoznak. Legfennebb nem vásárolnak egy új autót, de a játékra áldoznak.
– Valóban látszik rajtuk, hogy kikapcsolódnak?
– Persze, fôként azoknál a játékasztaloknál, ahol egymás között kártyáznak. Jó, hát elveszíthetnek tíz-húszmilliót, de jól érzik magukat.
– Találkoztál-e olyan emberrel, akire rámondható, hogy szerencsés?
– Találkoztam olyannal, aki, ha bejön, százmilliókat nyer. Igaz, attól az embertôl mi is mindig megijedünk. Neki mindig szerencséje van. Azt hiszem, egyszer történt meg, hogy ugyan nem veszített, de nem ment el több pénzzel, mint amennyit betett. Mindig nagy téttel játszik és nyer. Sokszor elnézem, hogy egy-egy embernek, mennyire nem jelent semmit a pénz. Bejön, kivesz a bal zsebébôl egy bog ötszázeuróst, a másikból egy bog százlejest, annyi pénze van, hogy nem is tudja, mennyi. Nem panaszkodhatom a béremre, de szerintem el sem tudja képzelni az ilyen ember, hogy én havonta mennyibôl élek. Ô egy asztalnál egy este annyit játszik el, mint amennyit én egy év alatt keresek. Ez nekem munka, tehát nem irigylem, nem is tehetem.
– Szerencsétlenek…
– Vannak bizony, akik a húsz perc alatt – hiszen húsz percig van a krupié egy asztalnál, majd húsz perc szünet után másik asztalhoz megy – elveszítik a betett pénzt, majd kölcsön kérnek, s azt is, az utolsó baniig. Ezek a játékosok általában egy számot játszanak, de mindig ugyanazt. Vannak, akiknek családjuk is tönkrement. Egyedül laknak, s zálogházba került autójuk is. Tehát vannak játékfüggôk is. S ôk valamiért nem nyerhetnek. Van olyan, aki azt mondta, látja a kaszinóban az ördögöt.
– Ott van az ördög?
– Valami van. Olyan kombináció jött ki az ördöglátó vendégnek, amelynek esélye egy a százmilliárdhoz. Nincsenek véletlenek. Valamitôl egyeseknek nyerniük kell, másoknak pedig veszíteniük.
– Függ a krupiétól is?
– Van olyan napom, amikor csak adok, s érdekes módon, mikor jó a kedvem, elveszem a pénzüket a vendégeknek.
– Vannak stresszes napjaid?
– Ha stresszelem magam, mert figyelnek a teremfônökök, hát összezavarodok. Rengeteg apró szabályt be kell tartani, nem mindegy, melyik kezeddel veszed a pénzt, közben úgy kell dolgozni, hogy be kell bizonyítani mindent a kamerának. Kell számolni fejben folyamatosan. Például, ha hatan játszanak, különféle variációkba kérik elhelyezni a zsetonokat, akkor nagyon kell figyelnem, és gyorsan kell elhelyezzem. Közben nem szabad a kereket figyeljem, és egy odapillantással meg kell állapítanom, hogy mikor kell megszakítsam a tétek bekiabálását úgy, hogy még ötször forogjon körbe a golyó. Tehát nem szabad a kereket figyelnem, és egyáltalán nem szabad egymást keresztezze a kezem. Aztán következik a fejszámolás, attól függôen, hogy hány találat van, s a felhelyezés függvényében osztok, szorzok. Majd cserélem cash zsetonra a színeket. A színekkel zajlik a játék, de pénzre váltani csak a casheket lehet. Ha hat kliens játszik, akkor húsz perc alatt hozzávetôleg hat játékra van idô. Mindenik asztalnál más szabályok érvényesek, a négy rulettnél különböznek a zsetonok értékei. Van három Black Jack, két Karibiai póker, és egy Texas Holden Póker. Utóbbinál egymással játszanak a vendégek, a kaszinó pedig bizonyos százalékot levon.
– Pókerarc…
– A kaszinó rendszeresen hirdet bajnokságokat. Olyankor nagyvárosokból jönnek vendégek. Láttam, hogy kicsi kártyával kezükben meg tudják gyôzni partnerüket, hogy dobják el a nagyokat. Napszemüveget azonban nem viselnek.
– Meseszerű történetek…
– Volt egy vendégünk, aki egyetlenegyszer tért be rulettezni. Nem is tudta a szabályokat, csak kipróbálta a szerencséjét. Tízmilliója volt, nem játszott nagy tétekben. Hatvanmillió lejt nyert. Mikor távozott, megköszönte a játékot, közölte, hogy jól érezte magát, és mondta, hogy többet nem fog jönni. Elég volt tapasztalatból, s hazaviszi pénzét, beosztja.
– A krupié játszhat-e mondjuk más kaszinókban?
– A fônökök közölték, hogy akit elkapnak bármilyen játékon játszani, figyelmeztetés nélkül elküldik. Nincs ebben logika, mert másképp működnek a gépek, s nagyon kevés élô kaszinó van az országban, tény, nem szeretnék, hogy játsszunk. Egyértelmű, hogy a krupié is szívesen kipróbálná a szerencséjét, hiszen nap mind nap látja, hogyan játszanak, megkívánja.
– Meddig szeretnél ott dolgozni?
– Hát, nemsokára két kollégám hajóra megy dolgozni. Majd én is szeretnék. Persze, az anyagiak miatt is, de egyszer befejezem az egyetemet.
– Te szerencsésnek tartod magad?
– Nem, mikor tanultam, próbálnom kellett a játékot, egyszer sem volt szerencsém. Viszont mikor velem játszanak, vagyis én játszom a kaszinó nevében, akkor van szerencsém… a kaszinó javára, a vendégek veszítenek.
A beszélgetés végére befejezôdött a römiparti is. Mit gondolnak, milyen szerencséje volt a krupiénak? Egy pillanat alatt összeszámolta, kivonta: öt pontot sikerült összegyűjtenie.
Kedves-Tamás Gyopár
A veszélyes kutyákat tartók figyelmébe
A lakosoknak okozott kellemetlenségek miatt Románia kormánya intézkedéseket foganatosított ezek enyhítésére a megfelelô jogi keret biztosításával, amelyben a korlátozások mellett bírságokat is kiszabnak, ez az 55/2002-es számú Sürgôsségi Kormányrendelet a veszélyes és agresszív kutyák tartására.
A rendelet értelmében veszélyesnek tekintendôk a következô kutyafajták: pitbull, boerbull, bandog, amerikai staffordshire terrier, tosa, fila brasiliero, nápolyi masztiff, argentin dog, cane corso, masztiff, rotweiller, kaukázusi juhász.
A felsorolt kutyafajták ideiglenes tulajdonosainak vagy tartóinak a következô feltételeknek kell megfelelniük:
– legalább 18 évesek kell legyenek,
– teljes cselekvôkészséggel kell rendelkezzenek,
– személy ellen elkövetett bűncselekmény miatt a múltban nem voltak elítélve.
A veszélyes kutyafajták tulajdonosainak vagy tartóinak kötelezettségei:
– be kell jelentsék kutyájukat az ebtenyésztôk egyesületénél,
– lakásuk vagy ingatlanuk bejáratánál látható módon el kell helyezzék a „veszélyes kutya” figyelmeztetôtáblát,
– be kell nyújtsák a rendôrséghez a kutya aktáit bejegyzés végett, éspedig: a kutyatartók egyesületétôl egy olyan igazolást, melybôl kitűnik a kutya besorolása és egy saját felelôsségre adott nyilatkozatot, mely kell tartalmazza a kutya azonosítószámát és a veszettségelleni és más kötelezô oltások elvégzésének igazolását,
– 48 órán belül kell értesítenie azt a rendôrséget, ahová a kutya be van jegyezve, ha lakcímváltoztatást eszközöl, vagy a kutya elpusztult esetleg elveszett.
Bírságok
Az 55/2002-es számú Sürgôsségi Kormányrendelet be nem tartása 100–3000 lej pénzbírsággal, vagy 6 hónaptól 7 évig terjedô börtönbüntetéssel jár.
Nagyon fontos!
Felkérik a fent felsorolt kutyafajták tartóit, ha még nem jelentették be kutyáikat, jelenjenek meg Gyergyószentmiklós Rendôrségének 2-es számú szobájában a bejegyzéshez szükséges aktákkal, ugyanakkor azt is jelentsék be, ha lakcímet változtattak, vagy netán kutyájuk elpusztult.
Gyergyószentmiklós Rendôrsége, Városi közrendészeti iroda,
Közelségi rendôrségi részleg
A kanadai Rákóczi Alapítvány pályázata
Magyarságismereti Mozgótábor – 2009
UTAZZ, TANULJ, BARÁTKOZZ!
Tölts 16 napot Magyarországon, járd körül nagy- és kisvárosait, ismerd meg múltunkat és járulj hozzá a jövô építéséhez! Mindehhez nem kell mást tenned, mint pályázni a Rákóczi Mozgótáborba! 16 nap, 4 határon túli magyar közösséget képviselô fiatalok, évente 12 000 kilométer; 3 busz, 5 fô helyszín, 7 országot átfogó összefogás. Részese akarsz lenni? Pályázz!
Tanulmányaikban eredményes, tehetséges, kreatív, talpraesett 14–18 éves fiatalok jelentkezését várjuk, akik érdeklôdnek népünk hagyományai, irodalma és műemlékei iránt.
A Rákóczi Mozgótábor idôpontja:
2009. június 27 – július 13.
MIT KELL TUDNI A TÁBORRÓL?
* 16 nap alatt a résztvevôk – határontúli (erdélyi, kárpátaljai, felvidéki, délvidéki) magyar fiatalok – körbejárják, megismerik Magyarországot, és otthonról hozott kulturális értékeiket a tábor tagjai számára közkinccsé teszik.
* A tábor működése forgószínpadszerű, megérkezéskor a fiatalokat három csoportba osztják, melyek ciklusokban váltják egymást a helyszíneken – Gyôr, Kecskemét, Miskolc, Pécs –, ahol megismerkednek az adott várossal, valamint a környék nevezetességeivel. A tábor végül négynapos budapesti programmal zárul.
* A részvétel ingyenes! Az utazást, a szállást (kollégiumokban), az ellátást (napi háromszori étkezés) költségét (+ kis zsebpénz) a Rákóczi Alapítvány fedezi.
Jelentkezéshez szükséges feltételek:
* Önéletrajz-szerű bemutatkozó levél – személyes érdeklôdési körre is kitérve, elérhetôségek, családi helyzet.
* Iskolaigazgatói, egyházi – ajánlás.
* Becsületbeli nyilatkozat arról, hogy korábban még nem vett részt Magyarságismereti Mozgótáborban.
* Felbélyegzett, saját címmel ellátott kis boríték.
l 3–5 oldalas pályamunka az alábbi témák egyikében:
1) A Fejedelem üzenete – képzelt beszélgetés II. Rákóczi Ferenccel nemzetrôl, hazáról, hovatartozásról.
2) Kisebbségi többlettel a társadalomban – gondolataim a kisebbséghez tartozás pozitívumairól.
3) Lakóhelyem és környékének értékei – miért és kinek lehet vonzó a hely, ahol élek.
4) Ôsi mesterségek nyomában – ma is élô mesterségek településeden, környezetedben.
Szervezôk: a Kanadai Rákóczi Alapítvány, II. Rákóczi Ferenc Alapítvány a Kárpát-medencei Fiatalokért; Jeruzsálemi Templomos Lovagrend Magyarországi Fôpriorátusa.
Beküldési határidô: március 20.
Gyergyószéken lakó vagy tanuló középiskolások az alábbi címre küldjék pályázatukat:
András Szabolcs, Grup şcolar Constr. de Maş. (Gépgyártó Iskolaközpont)
535500 Gheorgheni, str. Márton Á., nr. 13. Harghita, RO
Érdeklôdni lehet a mozgotabor@ yahoo.com emailcímen is!
Érinthetetlenek
Egy szemüveges, megtörtnek látszó úriembert nézek a tévében. Ôsz bajusza alól halk román szavak sorjáznak lassan, fojtottan. Szívbôl jövô köszönetet mond. Köszönetet a városnak, a város népének, ahová az idôs úriember fiáért érkezett. Huszonhat éves fiáért, hogy hazavigye ôt. Hogy otthon eltemesse ôt. Fekete autó, fekete koporsó, fekete az ég is, és ha színe lehetne, fekete lenne a sajgó hideg, mi hátamon futkos, s futkos minden jóérzésű ember hátán is. Mert hidegrázás nélkül embernek született s emberi életre kárhoztatott lény ezt nem nézheti. Aztán elcsuklik az úriember hangja… És egy kicsit elcsuklik a képernyô, s eltűnik a távolság, mit oly gyakran alkalmazunk önnön érzelmeink tompítására, ha iszonyú híreket mutatnak nekünk. Nem! Ez nem a világ túlvégén történik, ez nem csupán egy snitt a híradóban, ez ellen még nem oltott be a modern kor és az elidegenedés. Ezt éreznem kell, s éreznie kell mindenkinek, aki látja, hallja.
Idén februárban, talán ismerik az esetet, három kézilabdás egyikük gyerekének születését ünnepelte egy bárban, Veszprémben, Magyarországon. Legalábbis közigazgatásilag még Magyarországnak hívják a helyet. Amennyiben a valóság keresztelhetné el a magyarok kicsinykére zsugorodott tájait, biztosan más megnevezést keresne nekik… Csakhogy ráismerjen bárki, kit errefelé vet sorsa, mert Magyarország, a magyarok országa, ha létezne még, tiltakozna az ellen, hogy kilúgozott, gerinctelenné és embertelenné silányított négyzetkilométerek az ô nevét viseljék.
Egy jól táplált, méregdrága autókon érkezô cigány társaság kirángatta az utcára a három csendesen ünneplô sporttárs egyikét, a román Marian Cozmát, ott több késszúrással brutálisan megölték. Bűne az volt, hogy a fizetés nélkül távozni óhajtó cigányok által megütött pincérnô segítségére sietett. Az ô segítségére igyekvô két csapatárs ugyanezt a „hibát” követte el. „Jutalmul” az egyiket vesén szúrták, a másiknak szétrúgták a koponyáját. Igazságtétel cigány módra?
Egy szerb és egy horvát fiú sietett a román fiú segítségére, Veszprémben, Magyarországon.
Kedves barátaim! Hát itt van az egységes Európa? Itt van az egységes Európa! Lehet egy asztalnál ülni, egy megszületett magyar gyereket ünnepelni románnak, szerbnek, horvátnak? És el lehet tűrni azt, hogy egy ilyen csodálatos pillanatot gyilkos kések vágjanak szét? Amit emberi ész s emberi lélek, minden süket történelmi és politikai okfejtéstôl teljesen mentesen, abban a veszprémi bárban összehozott, azt isten elleni vétek megzavarni! S ahhoz nincs joga sem istennek, sem embernek, még akkor sem, ha történetesen önmagát elôjogokat élvezô kisebbséghez tartozónak érzi. Mert ma, Veszprémben, Magyarországon, a cigány sérthetetlen, érinthetetlen. Meghurcolják a rendôrt, ha egyáltalán hangosabban szól az éppen áruházból a pénztár nagy ívű elkerülésével távozó etnikumra. Eloldaloghat az árnyékos oldalon a rendôr, miután kollégái kimentik a jókora etnikum-csapat által körülvett és ásókkal, kapákkal szétvert szolgálati autójából. És félhet a tanárnô, kit összevertek az „együttélô” népek, és legfeljebb gyertyát gyújthat a szülôi pár tizenéves lánya sírjánál, kit megerôszakoltak és meggyilkoltak az érinthetetlen kisebbségiek. Oldalakon át sorolhatnám…
Somfordálhat, félhet és gyertyát gyújthat a maradék magyar ma Magyarországon. Lehetôségei ezzel nagyjából ki is merültek. Igazságot? Azt nem kaphat! De kaphat „fajgyűlölô” billogot homlokára, ha egyáltalán szóvá meri tenni kifordított világát, országát, és mellé, persze csak ha maradt, még egy kis hely egyre ráncosabb homlokán, egy „uszító”-t is, ha igazságát kéri, ne adj' isten követeli.
Egy idôs úriember huszonhat éves fiának koporsójáért érkezett Veszprémbe. Talán életében elôször járt ott, abban az országban, mit Magyarországként anyakönyveztek valaha. Elcsukló szavakkal mond köszönetet azért, amit a veszprémiek, a magyarok gyermekéért tettek. Azért, amit egy szerb és egy horvát tett az ô gyermekéért. Nincs benne düh, bosszúvágy, csak a végtelen s felfoghatatlan fájdalom van. Nem kell kimondania, az igazán mély érzelmeknek halála a hangos szó. Látszik rajta, s láthatja rajta minden emberi életre kárhoztatott lény. Láthatja gyermekének kegyetlen gyilkosa, láthatja a tanárnôt félholtra verô, a tizenéves magyar kislányt meggyilkoló, a naponta lopásból, rablásból hízó… És láthatná végre az a galeri, amely Magyarországon érinthetetlenné nyilvánította ôket.
És ítélhetne eme galeri idônként a józan ész s emberi lélek egyszerű parancsai szerint. Mert kíméletlenül lecsapjuk a szúnyogot, ha belénk szúr és vérünket szívja. Ideje lenne, hogy érinthetetlen szúnyogok érjék el végre az ôket gigászi farizeussággal védelmezôket. Hadd lássuk, amint ösztönösen lendül tenyerük, s lapítja letörlendô pacává a támadót.
Mert a szúnyognak világosan és pontosan tudnia kell: ráfázhat, akár életével is fizethet, ha belénk döf.
Pedig a szegény szúnyog csak enni akar. És mégis… Nincs megélhetési bűnözés, kedves szúnyog! Sem a szegénység, sem a nyomor nem jogosít fel senkit, még az érinthetetleneket se, lopásra, rablásra, verésre, gyilkolásra. Fôleg nem az a megélhetési krízis, melyben kénytelenek vagytok sportos béemvékkel száguldozni, állami segélybôl mázsa fölé hízni, drága bárokban drága italt vedelni…
Egy idôs, megtört úriember, aki meggyilkolt fia holttestéért jött Magyarországra, megköszönte a magyaroknak, amit fiáért tettek. Megköszönte Veszprém városának, a kézilabdacsapatnak, a veszprémi embereknek, a magyar embereknek. Köszönjük meg mi is neki azt, hogy fájdalmában is úriember maradt. És szeretnénk köszönetet mondani annak a galerinek is, mely jóvoltából minden tisztességes ember emberi módon élhet Magyarországon. Hogy nem szaladgál gyilkos hideg hátunkon, huszonhat éves, életerôs fiát temetô apa látványától. Megköszönni nemcsak a becsületes emberek biztonságát, de a nekik szolgáltatott igazságot is. Az igazságot!
Szeretnénk megköszönni, de sajnos, nem tehetjük. Mert nincs mit!
Kercsó Alpár
Sport
Jégkorong
Elkezdôdött a középdöntô
Február 12-én, csütörtökön rendezték a román jégkorongbajnokság középszakaszának elsô mérkôzéseit. A bajnokság ezen részének mérkôzésein az alapszakasz 1–4. helyezettjei vesznek részt, nevezetesen a két csíkszeredai csapat továbbá a Bukaresti Steaua és a Brassói Fenestela 68 MSC együttesei. Sajnos, a gyergyói gárda elvesztette a brassóiak elleni, negyedik helyért zajló küzdelmet, így a bajnokság középszakasza az alapszakaszban ötödik helyezést elért Progym Hargita Gyöngye csapata nélkül kezdôdött el, illetve zajlik.
A múlt csütörtöki mérkôzéseken, Csíkszeredában, a Sportklub sima gyôzelmet aratott a brassóiak elleni mérkôzésen. A bajnoki mérkôzés eredménye: Csíkszeredai Sportklub – Brassói Fenestela 68 MSC 8–0 (1–0, 2–0, 5–0). Gólszerzôk: Péter Róbert és Szôcs Szabolcs 2–2, Moldován, Zsók, Ramstedt és Wallenberg. Játékvezetôk: Csomortáni Zsolt és Galusnyák Levente, illetve Rédai Botond és Csata Attila. Büntetôpercek: 12–36 (ebbôl a brassói Hubaceknek és Tankónak 10–10 perc fegyelmi).
Bukarestben ugyanaznap meglepetésszerű eredmény született, hisz vereséget szenvedett az alapszakaszgyôztes HC Csíkszereda csapata, de ennek ellenére nem történt változás a rangsorban. A középdöntôbeli mérkôzés eredménye: Bukaresti Steaua – HC Csíkszereda 6–4 (2–1, 3–1, 1–2). Gólszerzôk: Piszarenko, Nicolescu, Mihăilescu, Timaru, Lupaşcu és Emilianenko, illetve Suur, Petres, Nagy és Saluga. Játékvezetôk: Lascăr Valentin és Gergely Lehel, illetve Topârceanu Cosmin és Iliescu Marius. Büntetôpercek: 16–32 (ebbôl 10 perc fegyelmi a HC-s Páll Zsoltnak).
A bajnokság középszakasza következô fordulójának mérkôzéseit február 17-én, kedden rendezték. Eredmények. Csíkszeredai Sportklub – Bukaresti Steaua 7–6 (2–2, 3–0, 2–4). Gólszerzôk: Wallenberg 4, Poznik, Sprencz és Szôcs Sz., illetve Piszarenko 2, Geru, Krechac, Georgescu és Severson. Büntetôpercek: 8–30.
Szintén február 17-én, kedden: HC Csíkszereda – Brassói Fenestela 68 MSC 6–3 (1–0, 2–1, 3–2). Gólszerzôk: Lôrincz, Páll, Pupák 2, Mihály Árpád 2, illetve Gergely Attila, Kavulic és Tankó. Büntetôpercek: 34–33 (ebbôl Suur, illetve Kopacz 10–10 perces fegyelmi).
A további tervezett menetrend. Február 24.: HC Csíkszereda – Csíkszeredai Sportklub és Brassó – Bukaresti Steaua. Február 28.: HC Csíkszereda – Bukaresti Steaua és Brassó – Csíkszeredai Sportklub. Március 4.: Bukaresti Steaua – Csíkszeredai Sportklub és Brassó – HC Csíkszereda. Március 8.: Csíkszeredai Sportklub – HC Csíkszereda és Bukaresti Steaua – Brassó.
A hírek szerint a román bajnokság döntôje idén is négy mérkôzésig fog tartani. Az elsô mérkôzést március 12-én rendezik, míg az utolsót, hetediket (ha szükséges) április 1-jén. A harmadik helyért, illetve a bronzéremért vívott harc három nyert mérkôzésig tart. Az elsô bronzmeccsre – a tervek szerint – március 14-én, szombaton kerül sor.
Jégkorong/ Külföld
Nôtt az esély a 2014-es világbajnokság megrendezésére
Vasárnap, február 8-án véget ért a rigai olimpiai selejtezô. Az F jelű olimpiai kvalifikációs csoportot pontveszteség nélkül megnyerô házigazdák független országként negyedszer vehetnek részt a téli játékokon. Elôször 1936-ban Garmisch–Partenkirchenben, majd 2002-ben Salt Lake Cityben, 2006-ban pedig Torinóban szerepeltek az olimpián.
A rigai ágon negyedik helyen végzô magyar válogatottra hamarosan újabb fajsúlyos feladat vár, mégpedig a fellépés a 73. világbajnokságon, amelynek 2009. április 24. és május 10. között Svájc (Bern és Kloten) ad otthont. A vb azonban nem csak amiatt lesz érdekes és fontos a számunkra, hogy Pat Cortina együttese kiharcolja-e a bennmaradást. A nemzetközi szövetség (IIHF) ugyanis május 8-án dönt arról, melyik pályázó rendezheti meg a 2014-es világbajnokságot. Egészen mostanáig úgy tűnt, hogy Magyarországnak Csehországgal, Fehéroroszországgal, Ukrajnával és Lettországgal kell versenyt futnia. Most azonban – a jegkorong.blog. hu híre szerint – a lettek visszaléptek, többek között a világgazdasági válságra és a kormánygarancia hiányára hivatkozva. Tegyük hozzá: Lettország három éve, 2006 májusában már rendezett vb-t, azt a tornát a svédek nyerték meg, éppen a csehek elôtt (ráadásul abban az évben olimpiai aranyat is szereztek). Jelenleg úgy fest, a magyar szövetség legkeményebb ellenfele a rendezési jogért zajló csatában a fehérorosz szövetség lehet.
Ami viszont bizonyos: a kandidálás kapcsán április elején Magyarországra érkezik René Fasel, az IIHF elnöke.
(icehockey.hu)
Jégkorong/ MOL Liga
Gyôztes a HC Csíkszereda
A MOL Liga döntôjének harmadik mérkôzését is megnyerte a HC Csíkszereda csapata. A múlt szombati harmadik összecsapást megelôzôen a HC csapata kétszer gyôzte le az ellenfél Sportklub együttesét, így összesítésben 2–0 arányban vezettek. Iramosan kezdték a döntô harmadik összecsapását a csapatok. Még a kezdô sípszó elôtt a Vákár Lajos Műjégpálya közönsége egyperces néma csenddel adózott a 26 évesen elhunyt Marian Cozma kézilabdázó emlékének. Hevesen támadt a Sportklub, de jól védett Polc, a HC kapuvédôje. A mérkôzés elsô gólját a HC-s Saluga lôtte, így vezetett (0–1) a HC Csíkszereda.
A második harmad elején egy bedobás után növelte elônyét a HC Csíkszereda, elôbb Zabludovszkij (0–2), majd Mihály Árpád kapáslövése vágódott a Sportklub kapujába. Háromgólos elônyre tett szert a HC Csíkszereda, de még nem volt vége. A második harmad 12. percében Zabludovszkij tovább növelte a HC elônyét, így az eredmény 0–4-re alakult, s kiütéses HC-gyôzelem körvonalazódott. A középsô harmad végén azonban feléledt a Sportklub gárdája, hisz játékosaik kétszer is betaláltak a magabiztosan vezetô HC kapujába. Két harmad után hat gól született, tehát nem panaszkodhattak a nézôk.
Nagyon jól kezdte a harmadik harmadot a Sportklub csapata, hisz a játékrész elsô percében Szôcs újabb gólt ütött, így 3–4-re alakult az állás. Ekkor felcsillant az egyenlítés lehetôsége is. Távoli lövésekkel próbálták a Sportklub játékosai bevenni a HC kapuját, de nem sikerült. A harmad 10. percében, emberelônyös helyzetben, Mihály Árpád ismét megvillantotta képességeit, s az eredmény módosult, 3–5-re vezetett a HC. A találkozó végéig a HC Csíkszereda játékosainak sikerült megôrizniük az elônyt, s végül megérdemelten nyerték meg a mérkôzést. A finn Timo Lahtinen edzô tanítványai 3–0-s összesítéssel nyerték meg a közös magyar–román jégkorongbajnokság, a MOL Liga 2008/2009-es kiírásának döntôjét.
Döntô, harmadik mérkôzés: Csíkszeredai Sportklub – HC Csíkszereda 3–5 (0–1, 2–3, 1–1). Gólszerzôk: Sándor (38.), Ramstedt (40.), Szôcs Sz. (41.), illetve Saluga (17.), Zabludovszkij (21., 32.), Mihály Árpád (28., 50.).
A jégkorong MOL Liga legjobb kapusának Björn Wallberget, az NZ Stars kapuvédôjét, a legjobb hátvédnek Igor Rufust, az Újpest védôjét választották, a sorozat legjobb csatárának, egyben a döntô legjobbjának, Mihály Árpád (HC Csíkszereda) bizonyult.
Kosárlabda
Gyôztek a lányok
Február 15-én, vasárnap hazai környezetben lépett pályára a Hoffmann Gabriella tanár-edzô által felkészített Gyergyói ISK ifjúsági III-as (U14) korosztályú lánycsapata. A bajnoki mérkôzés eredménye: Gyergyói ISK – Bákói ISK 81:58. A legeredményesebb gyergyói játékosok: Laczkó Szilvia 22 pont, Huszár Kató 17, Burján Anna 13 és Elekes Renáta 12.
A lánycsapat vasárnap, február 22-én hazai környezetben lép pályára. Az említett napon 10 órai kezdettel a Gyergyói ISK – Phoenix Galaţi mérkôzés kerül megrendezésre.
* * *
Összesen 12 csapat vett részt a szombaton, február 14-én megrendezett streetball-versenyen. A helyi sportcsarnokban lezajlott vetélkedô elôdöntôinek eredményei: Ibotiék (Salamon Ernô) – Loky 8:11, Árpiék – Laliék 11:8. A kisdöntôben: Laliék – Ibotiék (Salamon Ernô) 8–11. A torna döntôjében: Árpiék – Loky 9–11.
* * *
Kercsó Zoltán edzô tájékoztatása szerint február 22-én, vasárnap a gyergyói ifjúsági II-es korosztályú (U16) fiúcsapat idegen környezetben lép pályára. Az említett napon az országos ifjúsági bajnokság keretében a Botoşani-i ISK – Gyergyói ISK mérkôzést rendezik.
Teremfoci
Székely Kupa
Székely-kupával díjazott teremfoci-tornát szerveztek öregfiúkból álló csapatok számára nemrég a csíkszeredai sportcsarnokban. A nyolc együttest felvonultató torna Székelykeresztúr sikerével zárult, és a székelykeresztúri csapat lett a nyolcfordulós vetélkedô vándorserlegének gyôztese.
Eredmények. A-csoport: Csíkszereda – Gyergyószentmiklós 3–2, Keresztúr – Barót 4–0, Csíkszereda – Barót 5–5, Keresztúr – Gyergyószentmiklós 4–2, Csíkszereda – Keresztúr 4–4 és Barót – Gyergyószentmiklós 4–2.
B-csoport: Tusnádfürdô – Kézdivásárhely 2–5, Sepsiszentgyörgy – Udvarhely 3–0, Kézdivásárhely – Udvarhely 5–2, Tusnádfürdô – Sepsiszentgyörgy 5–4, Sepsiszentgyörgy – Kézdivásárhely 3–2 és Tusnádfürdô – Udvarhely 3–3.
Elôdöntôk: Keresztúr – Kézdivásárhely 6–0 és Csíkszereda – Sepsiszentgyörgy 3–1.
Helyosztók. A 3. helyért: Kézdivásárhely – Sepsiszentgyörgy 4–0. Döntô: Keresztúr – Csíkszereda 5–2.
A torna végeredménye: 1. Keresztúr, 2. Csíkszereda, 3. Kézdivásárhely, 4. Sepsiszentgyörgy, 5. Barót, 6. Tusnádfürdô, 7. Udvarhely, 8. Gyergyószentmiklós.
Kézilabda
Forduló volt Ditróban
Február 14-én, szombaton Ditróban rendezték meg a Gyergyó körzeti kézilabda-bajnokság második és harmadik fordulóinak mérkôzéseit. A hat csapatot felvonultató megmérettetés múlt heti eredményeirôl Buslig Gyula sportreferens tájékoztatott.
A II. forduló eredményei: Szaki II. – Kereszthegy 17–23 (12–11). Gólszerzôk: Albert Elemér 4, Albert Zoltán 5, Albert László 2, Péter Csaba 2, Len Attila 2, András Hunor 2, illetve Bakos László 6, Portik Imre-Laczkó Zoltán 1–1, Bakos László 2, Balázs Botond 4, Puskás Áron 1, Szabó Elôd 5, László Róbert 2, Nagy Lajos 1.
Szaki I. – Puskás Tivadar 21–27 (8–9). Gólszerzôk: Szabó Katalin 2, Becze Hunor 9, Lôrincz Hunor 2, Mákszem J. 1, Nagy J. 4, György Á. 3, illetve Fórika Á. 2, Bajkó I. 13, Köllô L. 3, Csibi L. 8, Biró Zoltán 1.
Bástya – Bányász Balánbánya 19–12 (12–5). Gólszerzôk: Bajkó I. 4, Bajkó T. 1, Gábor L. 5, Szabó J. 4, Gáspár E. 5, illetve Timofte V. 2, Trifaş C. 2, Szabó L. 1, Suciu M. 3, Tătaru I. 1, Raţă I. 3.
A III. forduló eredményei: Kereszthegy Remete – Bányász 28–21 (13–6). Gólszerzôk: Bakos B. 4, Laczkó Z. 2, Bakos L. 1, Balázs B. 2, Puskás A. 3, László R. 10, Nagy Lajos 6, illetve Timofte 3, Trifaş 5, Albert A. 2, Szabó L. 1, Suciu M. 4, Ilicov C. 1, Tătaru I. 4, Raţă 1.
Bástya – Szaki I. 31–21 (6–14). Gólszerzôk: Bajkó I. 8, Gábor L. 10, Szabó J. 2, Oláh L. 3, Gáspár E. 2, Petres S. 4, illetve Becze H. 7, Lôrincz H. 2, Mákszem J. 6, Borbély Sz. 1, Nagy J. 5.
Szaki II. – Puskás Tivadar 17–31 (5–13). Gólszerzôk: Albert E. 5, Albert Z. 3, Albert L. 1, Péter Cs. 3, Len A. 5, illetve Bajkó I. 3, Köllô L. 1, Köllô Levente 5, Kovács P. 2, Csíki L. 4, Simon T. 1, Siklódi L. 1, Csibi L. 8, Bíró Z. 6.
A tervek szerint a Gyergyó körzeti bajnokság negyedik fordulójának mérkôzéseit március végén rendezik meg. A helyszínrôl a késôbbiekben döntenek.
Jégkorong/ Román bajnokság
Ötödikek sem leszünk?
Szombaton, február 14-én került lejátszásra a gyergyószentmiklósi műjégpályán a román bajnokság osztályozó mérkôzéseinek elsô összecsapása. A tét az ötödik helyezés megszerzése, amely biztosítja a következô idényben is a bajnokság elsô értékcsoportjában való szereplést. A 2008/2009-es bajnokságban az elsô értékcsoportban ötödik Progym Hargita Gyöngye csapata, a második csoportban elsô helyen végzett Sportul Studenţesc gárdája ellen lépett pályára. A mérkôzés elôtt sokan biztosra vették a gyergyói gyôzelmet, de nem kis meglepetésre a pályán, sajnos, másként alakultak a dolgok.
A mérkôzés elôtt a helyi műjégpályán is egyperces néma csenddel adóztak a Veszprémben gyilkosság áldozatává vált Marian Cozma kézilabdázó emlékének. Támadással kezdte a mérkôzést a gyergyói csapat. Fél percnyi játék után Daradics Csaba lövéskísérlete akadt el az ellenfél védôiben, majd a második percben veszélyes támadást vezetett a vendégek csapata. A harmadik percben emberhátrányba került a gyergyói csapat, de a vendégek nem használták ki a lehetôséget. A 6. percben elôbb Székely, majd Sára szerezhetett volna gólt, de a Sportul kapusa remekül védett. Ebben az idôszakban iramos volt a mérkôzés, hajtottak a gyergyói fiúk. A 10. percben, formás támadás végén, Nagy Levente lôtt közelrôl, de a vendégek kapusa kivédte a korongot. A 11. percben emberelônybe került a Progym Hargita Gyöngye, Ambrus Alpár kétszer is veszélyeztette a Sportul kapuját, de nem lett gól az esetbôl. Késôbb öt a három elleni felállásban is támadhatott a helyi csapat, de nem sikerült kihasználni a kedvezô szituációt. Az ezután következô percekben is emberelônyben játszott a helyi csapat, de a játékosok nem tudtak gólt ütni a kedvezô esetbôl. A harmad végén kettes emberhátrányba került a gyergyói együttes, védekezni kellett, de majdnem gólt ütöttek a vendégek. Gól nélkül ért véget az elsô harmad.
A második játékrész nem várt eseményeket hozott. Vezetést szereztek a vendégek a 7. percben: Sándor volt eredményes. Az eredmény 0–1-re alakult. Három perccel késôbb egyenlített a helyi csapat Székely révén. Kis idô múltán a veterán Stoiculescu ütött gólt a gyergyói kapuba, s az eredmény: 1–2-re alakult! A második harmad vége felé újabb gólt ütöttek a vendégek! Vlad volt eredményes. Az eredmény hihetetlen módon 1–3-ra módosult! Vezettek a vendégek! Ki gondolta volna?
A második harmad elején, gyors támadás végén, Tănase lôtt újabb gólt, s háromgólos veze-téshez jutottak a vendégek, hisz az eredmény 1–4-re változott!!! A negyedik gól után sokan úgy vélték, hogy elveszett a mérkôzés, s sajnos, igazuk lett. A folytatásban teljesen szétesett a helyi csapat játéka, elképzelés nélkül támadtak a helyi játékosok. A vendégek tapasztalt hátvédei rendre hárították a kezdeményezéseket, támadási kísérleteket. A mérkôzés végéig nem változott az eredmény, s szégyenszemre kikapott a gyergyói csapat! Nyilván fájó, bosszantó, sôt megalázó ez az eredmény, hisz a gyergyói csapatban a MOL Ligában tapasztalatot szerzett jégkorongozók is pályára léptek. Gyôzni kellett volna, de a játékosok nem tudtak élni a hazai pálya nyújtotta lehetôséggel. Február 21-én, szombaton Bukarestben vendégszerepel a gyergyói csapat, ahol nyilván nehezebb lesz a gyôzelmet megszerezni. Egyelôre – a gyôzelmek számát tekintve – 1–0 arányban vezet a bukaresti gárda, a folytatásban azonban négyszer kell diadalmaskodjon a gyergyói csapat, ahhoz, hogy ötödik lehessen!
Az elsô osztályozó mérkôzés eredménye: Progym Hargita Gyöngye – Sportul Studenţesc 1–4 (0–0, 1–3, 0–1). Gólszerzôk: (29.20) Székely/Daradics, illetve (26.17) Sándor/ Molnár/ Tănase, (31.10) Stoiculescu, (37.10) Vlad/ Keresztes, (40.54) Tănase. Büntetôpercek: 10–20. Játékvezetôk: Galusnyák Levente, Gergely Lehel és Péter Vilmos.
Gyergyói Progym Hargita Gyöngye: Molnár Szabolcs, Szakács Szabolcs – kapusok; Nagy Levente, Nagy Csaba, Csíki Csaba, Basilides Tibor, Basilides László; Farkas Csaba, Kozma Zsolt, Sára Tibor, Daradics Csaba, Székely László; Mastaleriu Zsolt, Botos Vlad, Ambrus Alpár, Péter Zsolt, Bálint Loránd; Ördög Tihamér, László Szilamér, Molnár Zsolt, Neagoş Bogdan, Bilibók László. Edzôk: Basilides Csaba és Divoiu Adrian.
Alpesi sí/ Eredmények
Gyergyó Kupa
Február 13-án, pénteken és február 14-én, szombaton Csomafalván rendezték meg a Gyergyó Kupa elnevezésű lesiklóversenyt.
Eredmények. Február 13. – Nyílt verseny
Óvódás lányok: 1. Keresztes Andrea (Gyergyói ISK), 2. Balázs Helga (Gyergyói ISK), 3. Tiboldi Zsejke (Csíkszeredai Alpin Klub).
Óvódás fiúk: 1. Szôke Hunor (Csíkszeredai Tanulók Klubja), 2. Szász Lehel (Gyergyói ISK), 3. Magyari Tamás (Gyergyói Tanulók Klubja).
I–II. osztályos lányok: 1. Kémenes Noémi (Gyergyói TK), 2. Kopacz Bea (Csíkszeredai TK), 3. Császár Réka (Csíkszeredai ISK).
I–II. osztályos fiúk: 1. Zöld Róbert (Gyergyói TK), 2. Gábor Gellért (Csíksz. Alpin Klub), 3. Huszár Dávid (Gyergyói ISK).
III–IV. oszt. lányok: 1. Kovács Boróka (Csíksz. ISK), 2. Tamási Emma (Csíksz. TK), 3. Kiss Tímea (Maroshévízi ISK).
III–IV. oszt. fiúk: 1. Bilibók Bence (Csíksz. ISK), 2. Molnár Erik (Csíksz. ISK), 3. Gál Endre (Gyergyói ISK).
V–VI. oszt. lányok: 1. Ferencz Hanke Barka (Csíkszeredai TK), 2. Binder Tímea (Gyergyói ISK), 3. Holca Raluca (Vatra Dornei ISK).
V–VI. oszt. fiúk: 1. Szôke Magor (Csíkszeredai TK), 2. Szász Ádám (Csíksz. ISK), 3. André Attila (Csíksz. ISK).
VII–VIII. oszt. lányok: 1. Fazakas Aliz (Csíksz. ISK), 2. Sógor Sarolt (Csíksz. TK), 3. Sebestyén Ágnes (Csíksz. ISK).
VII–VIII. oszt. fiúk: 1. Sebestyén Péter (Csíksz. ISK), 2. Keresztes Zsolt (Gyergyói ISK), 3. Hajdú Ottó (Csíksz. ISK)
IX–XII. oszt. lányok: 1. Ferencz Hanke Réka (Csíkszeredai TK-Brassói ASA), 2. Kopacz Réka (Csíksz. TK), 3. Elekes Krisztina (Gyergyói ISK).
IX–XII. oszt. fiúk: 1. Gegô Zsombor (Csíksz. ISK), 2. Elekes András (Gyergyói ISK), 3. Péter Zsombor (Csíkszeredai ISK-Brassói ASA).
Február 14. – Országos verseny
Gyerek kategória. Lányok, 1996–97: 1. Ferencz Hanke Barka (Csíkszeredai TK), 1. Binder Tímea (Gyergyói ISK), 2. Copot Bianca (Maroshévízi ISK).
Fiúk 1996–97: 1. Pap Koppány (Csíkszeredai ISK-Sportklub Vatra Dornei), 2. Szôke Magor (Csíkszeredai TK), 3. Bencze Attila (Gyergyói ISK).
Lányok, 1994–1995: 1. Sógor Sarolt (Csíksz. TK), 2. Fazakas Aliz (Csíksz. ISK), 3. Cozanu Adriana (Predeali ISK).
Fiúk, 1994–95: 1. Sebestyén Péter (Csíksz. ISK), 2. Keresztes Zsolt (Gyergyói ISK), 3. Dezsô Mátyás (Gyergyói ISK).
Ifjúsági kategória. Lányok, 1992–93: 1. Fülöp Ildikó (Csíkszeredai ISK), 2. Kopacz Réka (Csíkszeredai TK), 3. Elekes Krisztina (Gyergyói ISK).
Fiúk, 1992–93: 1. Moldovan Dan (Besztercei Sportklub), 2. Domokos Péter (Csíkszeredai ISK), 3. Bucălaie Eduard (Vatra Dornei ISK).
Lányok, 1989–91: 1. Böjte Kinga (Brassói ASA), 2. Ferencz Hanke Réka (Csíkszeredai TK-Brassói ASA), 3. Fülöp Ildikó (Csíksz. ISK).
Fiúk, 1989–91: 1. Moldovan Dan (Besztercei Sportklub), 2. Péter Zsombor (Csíkszeredai ISK-Brassói Asa), 3. Elekes András (Gyergyói ISK).
Köszönet a Gyergyói ISK-nak az eredmények közléséért!
Sífutás
Gyergyó Kupa
Február 21-én és 22-én nyolcadik alkalommal rendezik meg a Bucsin-tetôn a Gyergyó Kupa elnevezésű sífutóversenyt. Szombaton, február 21-én 10 órától a tömegrajtos versenyre kerül sor, ez a megmérettetés klasszikus stílusban zajlik. Vasárnap, február 22-én 10 órai kezdettel az üldözéses versenyre kerül sor, ez a vetélkedô korcsolya stílusban zajlik. Jánosi Béla, a Gyergyói ISK igazgatójának tájékoztatása szerint gyerek, kadett, ifjúsági és a felnôtt korosztályokban állnak majd rajthoz a benevezettek. Fontos, hogy a versenyen mindkét nap csak leigazolt sportolók indulhatnak.
Korosztályok:
1998-ban születettek és kisebbek; kadett: 1994–95-ben születettek; ifjúsági II-es korosztály: 1992/93-ban születettek; ifjúságiak: 1989/91-ben születettek; felnôttek: 1988-ban születettek és idôsebbek.
A díjazásra vasárnap, február 22-én 14 órai kezdettel kerül sor. A két verseny dobogós helyezettjei teljesítményükért oklevelet és serleget vehetnek majd át.
Alpesi sí
Elôkelô helyezések
Február 14-én, szombaton a Kolozs megyei Járabányán szervezett országos szintű lesikló gyerekversenyt az Erdélyi Kárpát Egyesület. A versenyen városunkból 9 gyerek vett részt.
A gyergyói vonatkozású eredmények. 5–6 évesek, fiúk: 1. Bencze Márton, 2. Vargyas Szilárd; 7–8 évesek, lányok: 1. Kémenes Noémi; 7–8 évesek, fiúk: 1. Zöld Róbert, 3. Portik Mátyás; 9–10 évesek, lányok: 4. Selyem Júlia; fiúk: 1. Sipos Dániel, 5. Marti Tamás.
A felsorolt sízôk mindannyian a Tanulók Háza – Gyergyói Síegylet sportolói. A járabányai versenyen a gyergyói sízôk csapatvezetôje Zöld Imre volt.
Biatlon
Katonai Világbajnokság
Február elején Olaszországban rendezték meg a 61. Katonai Sí Világbajnokságot. A rangos megmérettetésen Romániát a predeali hegyivadász katonai alakulat és CSAM Bucegi Predeal sportklub sízôi képviselték. A San Candido, Sesto és Dobiaco helységekben lebonyolított vetélkedôn a romániaiak közül a csíkszeredai Böj- the Kinga második helyen végzett, ezüstérmes lett az alpesi sízôk műlesikló számában. Szintén a dobogó második fokára állhatott a Purdea Mihaela – Simona Crăciun nôi futó váltó, míg az egyéni sífutó próbában Mihaela Purdea harmadik lett. A Sneaga Vasile és a tekerôpataki Antal Zsolt alkotta férfi sífutóváltó negyedik lett. A legnagyobb romániai siker a járôrversenyen született, ahol a nôk 17,5 km-es vetélkedôjén a Simona Crăciun, Simona Cojenelu, Andrea Cioacă és Diana Roibu alkotta csapat, valamint a férfi 25 km-es próbában a Vasile Sneaga, Cristian Moşoiu, Antal Zsolt és Alexandru Tisca összetételű járôr egyaránt az elsô helyen végzett. Az országok közötti csapatversenyben Románia válogatottja második helyen zárt Olaszország után, harmadik helyen az Egyesült Államok csapata végzett.
Teremfoci/ Ditró
Túl a negyedik fordulón
Február 10-én, kedden és február 13-án, pénteken rendezték a Ditró községi teremlabdarúgó-bajnokság 4. fordulójának mérkôzéseit. A bajnoki forduló eredményei: Detroit City – Peti Favorit 1–6, Lapos Vas – Babilon 3–5, Demarco – Masters 8–1, Gyergyovet – Young Boys 5–8. A Genex Com I. – Genex Com II. mérkôzést elnapolták. Valamennyi csapat, a Genex Com I. és a Genex Com II. kivételével, négy-négy mérkôzést játszott.
A sportrovatot szerkeszti: Rokaly Zsolt
Kisasszony
A 10 leggyakoribb nôi szexképzelgés
Akik egy jövôbeli szexuális élményre fantáziálással készülnek, azok könnyebben izgulnak fel és jobban is élvezik, amikor megtörténik. Csaknem mindannyianfantáziálunk maszturbálás közben, sokan szex közben is ezt teszik, különösen akkor, ha nehezen jutnak el az orgazmus küszöbére.
1. Fantáziálás a valóságos partnerrôl
Ez mindkét nemre jellemzô – logikus okok miatt: igazi, elérhetô, hús-vér, és gyakran jobban felizgat, mint bárki más.
2. Szex egy másik férfival
Nôknél ez többnyire egy korábbi szeretô. Vannak, akik hűtlennek vagy bűnösnek érzik magukat, ha a múltjuk egyik különösen forró eseményét újraélik: ne tegyék! Ez normális. Felmérések szerint a nôk általában nem ahhoz mennek hozzá, akivel a legszenvedélyesebb szexuális viszonyban voltak (a legtöbben biztonságra törekednek, beérik a többé-kevésbé megfelelôvel). Vagyis hiába imádod a jelenlegi barátodat, könnyen megeshet, hogy egy régebbi jobban fel tudott izgatni. Ha egy új férfiról fantáziálsz, akkor a régi jó „az kell, ami nem lehet a tiéd” szindróma forog fenn. Az erkölcsök és az olyan kellemetlen dolgok, mint az AIDS, sajnos, megakadályoznak benne, hogy mindenkivel lefeküdj, akivel csak szeretnél. De az állandó partner nem jelenti azt, hogy minden más vonzó férfiról le kellene mondanod, ezért, így vagy úgy, de téged is foglalkoztatnak a „hűtlen” érzések.
3. Szex egy nôvel
A lányok gyakrabban fantáziálnak azonos neműekrôl, mint a férfiak, valószínűleg azért, mert ez elfogadottabb. És sokkal kevésbé félnek, hogy ettôl melegek volnának. A fantáziálásban szereplô nô általában ismeretlen, de mindig pontosan tudja, mit kell tennie, mert ugyanaz van neki, ami neked.
4. Ki kéne próbálni valami vadi újat
Itt ismét működésbe lép a „rendes lány ilyet nem csinál” félelmetes effektusa. Sok nô rendkívül kísérletezô kedvű és gondolatgazdag a fantáziálásában, ám partnerüknek már kevesebben vallják be a „furcsaságok” iránti vágyukat, félve az elítélô véleménytôl. Népszerű álom a nyilvános helyen lebonyolított szeretkezés is: nemcsak a kedvesünket izgatjuk fel vele, hanem saját exhibicionizmusunk is kielégül.
5. Orális szex – ô adja, te kapod
A nôi orgazmus elérésének ez a leggyorsabb, leghatásosabb (és néha az egyetlen) módja: ezért hát nem meglepô, hogy nagyon is jelen van fantáziavilágodban. Álmaid pasija nemcsak hogy szeret téged orálisan kielégíteni, hanem annyira lelkes, hogy tulajdonképpen a legszívesebben bemászna, és napokig bent maradna.
Zabpelyhes almás süti mikróban, sült almával
Hozzávalók: Személyenként 1 alma + 1 alma a sütibe, 1 pohár kefír, fél pohár hidegen sajtolt olaj, 1 pohár gyümölcscukor (elég kevesebb is), 1 pohár zabpehely, 1,5 pohár teljes kiôrlésű liszt, méz, fél csomag sütôpor.
Elkészítés: Az egyik almát meghámozzuk és kis kockákra vágjuk. A többi almát megszúrkodjuk, mézzel meglocsoljuk, és mikróba rakva 2 percig sütögetjük. Villával megszúrkálva lehet látni, ha kész.
A sütihez valókat összekeverjük a feldarabolt almával egy mikrózható műanyag tálban, és ebben a tálban berakjuk a mikróba 6 percre. Akkor jó, ha a közepe is megsült (néha felpúposodik a közepe, fôleg, ha nagyobb adagot sütünk).
Egészség
Csonttörést okoz? Csínján az A-vitaminnal!
A multivitamin is árthat
Csakhogy a jómódú országok lakói, különösen az idôsebb emberek, orvosuk tanácsára vagy a reklámokat követve emellett mind nagyobb adagban fogyasztják a különféle multivitaminokat a látási problémák megelôzésére, javítására. A-vitamint szednek, esetleg igyekeznek minél több A-vitaminban gazdag ételt enni. Ha ez a három-négy tényezô egyszerre hat, olyan magasra emelkedik az A-vitamin szintje a szervezetben, ami már méregként hat a csontokra. Tudván, hogy az A-vitamin zsírban oldódó, elraktározódó vitamin, nincs is benne semmi meglepô, hogy könnyű túladagolni.
A svéd kutatók szerint, ha az A-vitaminbevitel meghaladja a napi másfél milligrammot, már számítani kell a csontozat károsodására. Ilyenkor megindul egy lényegében mérgezési folyamat a szervezetben, és ennek következtében meggyengülnek a csontok, illetve lassul az új csontsejtek képzôdése.
A nagy tekintélyű The New England Journal of Medicine-ben megjelent publikáció nyomán az oszteoporózis neves szakértôi elôvigyázatosságból arra szólították fel az idôsebb embereket, hogy mérsékeljék A-vitamin fogyasztásukat, és multivitamin- készítménybôl napi két tablettánál, kapszulánál többet semmiképpen se vegyenek be.
Egyelôre nem tudni, hogy az A-vitamin kórosan magas vérbeli szintje miként jön létre: a szervezet saját tartalékait mozgósítja, vagy a táplálékból, illetve kiegészítô vitaminkészítményekbôl dúsul fel annyira, hogy megtámadja a csontokat.
Népegészségügyi veszély?
Az oszteoporózis és az emiatt bekövetkezô csonttörések manapság – épp a leggazdagabb országokban – idôs emberek százezreit teszik mozgásképtelenné, és alig elviselhetô terheket rónak az egészségügyre, a hozzátartozókra. A kisebb törések után ugyanis majdnem kivédhetetlenül következik a csípô-, combcsont- vagy gerinctörés, ami az idôs embereket magatehetetlen, ágyhoz kötött beteggé teszi. Eddig a hiányos kalciumbevitellel, alkati-genetikai okokkal, hormonális elváltozásokkal és a mozgásszegény életmóddal magyarázták a 65 év feletti népességet fenyegetô, de sokaknál már az ötödik X után jelentkezô csontritkulást. Bár a most nyilvánosságra hozott vizsgálati eredményeket még továbbiakkal is meg kell erôsíteni, a svédországi Uppsala egyetemének kutatója Karl Mi-chaelsson szerint igen komoly népegészségügyi problémát fedeztek fel, ezért az A-vitaminbevitel kockázatmentes értékét a laikusok számára mielôbb, egyértelműen meg kell határozni.
Horoszkóp
február 19 – 25.
KOS (III.21-IV.20.)
Munkahelyén, szakmájában minden úgy alakul, ahogyan azt tervezte. Kivéve egy apróságot – ha balesetet szenvedett, netán megvágta valamelyik ujját – az lassabban gyógyul, mint ahogyan azt szeretné.
BIKA (IV.21-V.20)
A Vénusz kedvezô konstellációban áll a jegyével, ezért is alakulhat szerencsésen párkapcsolata, szerelmi élete. Gondot jelenthet azonban, hogy a kellemes érzések vihara közben figyelmen kívül hagyja a másik hibáit.
IKREK (V.21-VI.21.)
Sokszor kifejezetten rabságnak érzi a szerelmet. Ha elkötelezi magát, a szenvedélyes testiség ellenére gyakran mutatja a testvéries barátság jeleit. Oka, hogy az Önhöz hasonló gondolkodásminták túlságosan is vonzzák.
RÁK (VI.22-VII.22.)
A Plútó felébreszti a szerelmet, ha az netán kialudt. A kissé ellaposodott érzelmeket új fénnyel ragyogja be. Ugyanakkor még azért is felelôs ez a bolygó, hogy még inkább ragaszkodjon a lelki mélységhez.
OROSZLÁN (VII.23-VIII.23.)
Érzelmei magas hôfokon lángolnak, mert a Jupiter kivételes érzékiséget hoz az életébe. Kapcsolatában így azonnal észre fogja venni, ha partnere nem igazi szeretettel közelít Ön felé. Háromszögben élô Oroszlán saját magának teszi komplikálttá szerelmi életét.
SZŰZ (VIII.23-IX.21.)
Az Uránusz hatása miatt most önálló életforma megélését igényli, semmiképpen nem akarja alávetni magát a másiknak. Hozza ezt partnere tudomására! Az ôszinteség legalább annyira fontos a kapcsolataiban, mint a levegô! Ezt adja meg, de várja is el kedvesétôl!
MÉRLEG (IX.24-X.23.)
A Mars egyrészt zavarokat okoz, ugyanakkor, segíti is a kapcsolatait. Állandó kísértésnek lesz kitéve. Több olyan emberrel találkozik, akivel nagyon jól passzolnának. Szerencsére a döntés az Ön kezében van.
SKORPIÓ (X.24-XI.22.)
Sokféleképpen nyilvánulhatnak meg érzelmei. Ebbôl igazán kettô lesz jellemzô erre a hétre: hűvös közönybe burkolózik, vagy elemi erejű szenvedélylyel másokat is magával ragad. A szerelem az Ön esetében egyfajta megszállottsággal jár együtt.
NYILAS (XI.23-XII.22)
Igen vakmerô, rámenôs természet. Legtöbbször megszerzi magának, amit akar. Nem is csoda, mert nem görcsöl, inkább játszmának tekinti a történéseket, az életet. Nagyon kedvezô lesz a Jupiteri bolygóállás, ami elsôsorban szerelmi életére fog kihatni. Ettôl aztán még fiatalosabb, még vonzóbb lesz, mint egyébként.
BAK (XII.23-I.20.)
Ha egyszer odaadta valakinek a szívét, valószínűleg sokáig marad hűséges. Tartózkodónak látszik, de bensôjében több szenvedély van, mint azt bárki is gondolná. Csak megfelelô partner kell hozzá, aki megtalálja a kulcsot lelke bonyolult zárjához.
VÍZÖNTÔ (I.21-II.19.)
Vonzerejével igyekszik lehengerlô hatást gyakorolni másokra. Ez általában be is jön önnek. Igen kevés olyan barátságos, ezzel együtt erôs jellemű jegy van, mint a Vízöntôé. A Jupiter most segíteni fogja szerelmi életét.
HALAK (II. 18-III 20.)
Álmodozó természete miatt könnyen elveszítheti nemcsak munkahelyét, hanem az érzései feletti kontrollt is. Gyakran választ olyan társat, aki valamilyen módon sérült, akinek támaszává válhat, akit dajkálhat.
ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...
Az ôrmester az elsô kimenôre készülôdô újoncokat oktatja:
– Emberek, ha a vendéglôben a szomszéd asztalnál ketten összeverekednek, maguk ne avatkozzanak közbe! Igyák ki a sörüket, és csendben távozzanak a helyiségbôl. Világos?
Az eligazítás után az ôrmester meg akar gyôzôdni róla, hogy megértették a mondanivalóját, ezért megkérdi:
– Tóth honvéd, ha a szomszéd asztalnál két férfi elkezd verekedni, maga mit tesz?
– Jelentem, kiiszom a sörüket, és csendben távozom.
* * *
Részeg fickó kopog a panelház ajtaján. Nyűgös házmester jön ki:
– Mi van?
– Hukk... Tessék mondani, itt lakom?
– Egy frászt lakik itt, jóember! Menjen haza és hagyjon aludni!
A részeg elindult. Körüljárja a házat, és ismét ugyanoda csenget be.
– Hukk... Tessék mondani, itt sem lakom én?
– Mondtam már, hogy nem!
Tesz még egy kört és ismét csenget:
– Hukk... Bocsánat, de itt sem lakom én?
– Nem, hogy az a ...
– Érdekes... hukk... én sehol se lakom, maga meg mindenhol...
* * *
– Hát magával mi történt? – érdeklôdik Kovács a szomszédjától, aki mankóval ballag ki a lakásból.
– Közlekedési baleset ért.
– És mankó nélkül egyáltalán nem tud járni?
– Az orvosom szerint igen. Az ügyvédem szerint nem.
* * *
A cigány bemegy a skinhead könyvesboltba, és megkérdezi:
– Ady van?
– Nincs.
– Petôfi van?
– Nincs.
– Babits van?
– Nincs.
– Hát akkor mi van?
– Kalasnyikov.
– És az mit írt?
– Cigányt.
* * *
Egy részeg üzletember kivesz egy szobát egy kisvárosi hotelben szombat éjszaka. Reggel felébred, irtózatosan fáj a feje. Leszól a portára:
– Hozzanak nekem egy üveg whiskit és egy vasárnapi újságot!
A szobapincér egy óra múlva hozza a kért dolgokat. Az üzletember gúnyosan megjegyzi:
– Gondolom, nehéz dolog volt ebben a porfészekben egy üveg whiskit találni!
Mire a pincér:
– Az itallal nem volt probléma, de próbált már vasárnapi újságot szerezni kedd reggel?
* * *
Autós a benzinkútnál:
– Kérem ellenôrizze az abroncsokat!
Mire a kutas:
– Egy, kettô, három, négy... Megvan az összes!
* * *
Három professzor megbeszéli, hogy kipróbálnak egy nudistastrandot. Vígan napozgatnak, újságot olvasnak, mikor ijedten felkiált az egyik:
– Ajaj! Itt jön a Molnárné a fizika tanszékrôl!
Mindhárman felugranak, ketten az ágyékuk elé teszik az újságot, a harmadik professzor viszont a fejére. Üdvözlik Molnárnét, majd miután távozott, megkérdik a harmadiktól:
– Te, hogyhogy a fejedre tetted az újságot?
– Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de engem általában az arcomról ismernek meg!
Copyright (c) Kisújság Alapítvány - 2009
Ezen honlap tartalma (egészében vagy részleteiben) nem
sokszorosítható vagy publikálható semmilyen formában,
a kiadó előzetes beleegyezése nélkül!
|